Római jog IX.
A kárkötelem 2. lehetetlenülés és késedelem
felróhatós{g - vétkesség Szab{lyként a nem-teljesítés az adósnak akkor róható fel, ha • azt az adós vétkes magatart{sa idézte elő (SZUBJEKTÍV FELRÓHATÓS[G) • némely esetben felel azonban a vétlensége esetén is, teh{t olyankor, amidőn a nem-teljesítés véletlen esemény (casus) következményeként {llott elő (OBJEKTÍV FELRÓHATÓS[G) Vétkességen {ltal{nos értelemben az embernek a saj{t cselekményével való olyan pszichikai kapcsolat{t értjük, mely rosszalló t{rsadalmi értékítélet al{ esik. A kötelmi viszonyokban a vétkesség, mint az adós vétkessége jelenik meg, s attól függően, hogy az adósnak milyen képzete van kötelemsértő magatart{s{ról, súlyoss{ga szerint a vétkességnek különböző fokozatait különböztetjük meg:
dolus a) Sz{ndékoss{g (dolus): a tudatos jogsértés, a vétkesség legsúlyosabb alakzata, mely akkor forog fenn, •
ha az adósnak megvolt a képzete magatart{sa kötelességsértő volt{ról, de ez a képzet nemhogy visszatartotta volna, hanem egyenesen motiv{lta cselekedetét (dolus directus egyenes sz{ndék) pl. az eladott rabszolg{t tudatosan megmérgezte, agyonhajszolta, megölte, felszabadította, gyógyít{s{t tudatosan mellőzte.
•
vagy ha bel{tta tettei negatív következményeit, de közömbös volt magatart{sa eredményével szemben (dolus eventualis - eshetőleges sz{ndék) pl. a felv{llalt munk{t akaratlagosan nem végezte el.
A sz{ndékoss{gnak nincsenek fokozatai !!
culpa b) Gondatlans{g (culpa): az a vétkességi alakzat, amidőn az adósnak • vagy egy{ltal{n hi{nyzott magatart{sa kötelességsértő volt{nak képzete, • vagy ha megvolt, azt mag{tól elh{rította, remélve, hogy a negatív eredmény nem következik be. Megnyilv{nul{si módja szerint a gondatlans{g megjelenhet, mint
• culpa in faciendo, figyelmetlen, nem eléggé körültekintő cselekedet (ún. kommisszív culpa) pl. a bérelt ig{s{llatot a bérlő túlterheli.
• culpa in non faciendo, a köteles magatart{s elmulaszt{sa (ún. omisszív culpa), pl. a felügyelet, őrizet elhanyagol{sa.
a culpa fokozatai Eltérően a dolustól, a gondatlans{gnak - a kötelességsértés súlya szerint - különböző fokozatai vannak: a) súlyos gondatlans{g (culpa lata, culpa magna): figyelmen kívül hagy{sa annak az enyhébben mért gondoss{gnak, melyet még a közönséges ember is tanúsítani szokott, s melyet tőle is el lehet v{rni („non intelligere quod omnes intelligunt”).
b) enyhe gondatlans{g (culpa levis): elhanyagol{sa annak a nagyfokú gondoss{gnak (diligentia), amelyet a gondos ember (a „jó gazda”, a „jó és gondos csal{dfő”, bonus et diligens paterfamilias) szokott ügyeire fordítani.
a culpa fokozatai (2) c) Az enyhe gondatlans{got néha (a kései jogban) nem a diligens paterfamilias abszolút mértékével mérték, hanem az illető adósra vonatkoztatott relatív mértékkel. Ez a culpa (levis) in concreto: annak a gondoss{gnak az elmulaszt{sa, melyet az illető adós a saj{t ügyeiben szokott tanúsítani („diligentia quam suis rebus adhibere solet”). Ez a gondatlans{g teh{t • súlyosabb (s az elv{rható gondoss{g egyszersmind csekélyebb) mint a jó csal{dfőé, (ha ti. az adós a saj{t ügyeiben is kevésbé gondos), • a culpa lata szintjére azonban nem sz{llhat le.
casus - objektív felróhatós{g Az a k{resemény, amely a jó gazda gondoss{g{val sem volt elh{rítható, a véletlen baleset (casus) fogalma al{ esik. Ennek két fokozata van: a) alsó baleset (casus minor): olyan k{resemény, mely • egyfelől a legnagyobb gondoss{ggal sem előzhető meg, ill. h{rítható el, • m{sfelől viszont nem is olyan elemi erejű, hogy ellene a védekezés ne lenne elképzelhető. A leggyakrabban előforduló esetei: a közönséges lop{s, a rabszolga szökése, az ingók elkallód{sa, elvesztése, törése, rong{lód{sa, a rozsd{sod{s, molyr{g{s, vadk{r, stb.
casus (2) b) erőhatalom (casus maior, vis maior): olyan k{rosító esemény, melyről teljességgel bizonyos, hogy a vele szembeni védekezés eleve lehetetlen, illetőleg eredménytelen („casus cui resisti non potest”).
Az erőhatalom elő{llhat, mint • ellen{llhatatlan természeti erők eredménye (pl. földrengés, hajótörés, vill{mcsap{s, {rvíz, jégverés, asz{ly, s{skaj{r{s, rabszolga természetes hal{la, {llatok kimúl{sa),
• vagy elh{ríthatatlan emberi tevékenység következményeként (pl. ellenség, rablók, kalózok k{rokoz{sai).
a felróhatós{g az egyes kötelmi viszonyokban A felróhatós{g kérdése eltérő módon merül fel a delictualis és a contractualis kötelmek esetében. 1. A delictualis kötelmeknél nem a kötelemszegésnek, hanem m{r mag{nak a kötelem létesítő ténynek egyik eleme az elkövető vétkessége, éspedig {ltal{ban annak legsúlyosabb alakzata, a dolus. Ez alól csup{n • a damnum iniuria datum jelent kivételt, melynél a delictum a kommisszív culpa esetén is megvalósul, • tov{bb{ a quasi-delictumok, ahol a felelősség objektív alapokon nyugszik. Mindezekben az esetekben a szolg{ltat{s a bíró {ltal kiszabott poena, melynél a lehetetlenülés nem jöhet szóba, meg nem fizetése pedig végrehajt{st von maga ut{n.
a felróhatós{g az egyes kötelmi viszonyokban (2) 2. A szolg{ltat{sért való felelősség és a szolg{ltat{s nem-teljesítésének felróhatós{ga problémaként csup{n a contractualis (ill. a szab{lyaikban ezekhez igazodó quasi-contractualis) kötelmeknél jelentkezik. A felróhatós{g ezeken belül is egym{stól gyökeresen eltérő alapokon nyugszik attól függően, hogy - stricti iuris vagy - bonae fidei kötelemről van-e szó.
A. a stricti iuris kötelmeknél, melyek a szerződések és a szerződésszerű-tények egy viszonylag szűk, b{r jelentős csoportj{ból fakadnak, a nem-teljesítés felróhatós{g{t t{rgyi, objektív körülmények hat{rozz{k meg, függetlenül az adós szubjektív vétkességétől.
a vétkesség szerepe B. A contractualis és quasicontractualis kötelmek zömét kite-
vő bonae fidei obligatiokban ellenben {ltal{nos elvként érvényesül, hogy a felróhatós{g alapja az adós szubjektív vétkessége, és csak kivételesen jut szóhoz az objektív alapú felelősség (felelősség a casusért: – a custodia-felelősségnél és – az adóskésedelemnél).
De a bonae fidei kötelmeken belül is a kötelemszegés felróhatós{ga a különböző adóskategóri{k szerint eltérő módon van szab{lyozva, s ennek megfelelően az adósi felelősségnek is több fokozata különböztethető meg:
felelősség - összefoglal{s
culpa levis a) Alapeset a rendes felelősség: ez nem m{s, mint az adós omnis culpa-ért, azaz mindenfajta vétkességért (dolus, culpa lata, culpa levis) való felelőssége. E mérce szerint felel valamennyi ÉRDEKELT ADÓS, teh{t - egyfelől az, akinek a m{sik féltől ellenszolg{ltat{s j{r (mindkét fél a szinallagmatikus kötelmekben, tov{bb{ az elz{logosító és a z{loghitelező),
- m{sfelől, aki egyedül érdekelt a kötelemből (pl. a letevő, a haszonkölcsönbe vevő).
Tőlük a forgalom elv{rja, hogy a kötelem teljesítése érdekében kifejtsék mindazt a gondoss{got (diligentia), melyet egy gondos ember (a diligens paterfamilias) az adott helyzetben tanúsítana. A szakismeretet feltételező facere-kötelmekben culpaként jön figyelembe az elv{llalt feladat ell{t{s{hoz szükséges hozz{értés hi{nya, az imperitia.
culpa in concreto Néh{ny tartós, bizalmi jellegű kötelmi viszonyban (ahol az adós személyét valamely különös szempont alapj{n v{lasztott{k meg), az adós csak (?) a diligentia quam suis-t tartozik tanúsítani a hitelező érdekében, vagyis csup{n culpa in concreto ért felel, így: 1. a t{rsas{g ügyében elj{ró socius, 2. a gy{molt érdekében ténykedő tutor, 3. a női szabad vagyont kezelő férj, 4. a m{s ügyét ingyenesen ell{tó mandatarius. Ezek eredetileg egyedül dolusért feleltek, s felelősségüket később fokozt{k egy szigorúbb mértékre (tal{n Justinianus).
custodia b) A rendes felelősség esetleges kísérője a fokozott (custodia-) felelősség, vagyis az adós felelőssége az omnis culpa mértékén túlmenően az alsó balesetért (casus minor).
E mérce szerint felelnek azok az érdekelt adósok, akik a hitelező dolg{t a kötelmi viszony (vagy külön felv{llal{s) alapj{n kiz{rólagos őrizetükben (custodia : vagyis birtokban ill. bírlalatban) tartj{k. Custodia-felelősök teh{t az ún. érdekelt őrző adósok: aa) puszt{n a kötelmi viszonyból kifolyólag az eladó az eladott, de még {t nem adott {ru, a bérlő a bérelt dolog, a munkav{llaló az {tvett munkaeszköz, a v{llalkozó az {talakítandó dolog, a z{loghitelező a z{logt{rgy, a haszonkölcsönbe vevő az {tvett dolog tekintetében. (egyéb kötelezettségeik körüli felelősségük omnis culpara szorítkozik),
custodia (2) bb) külön felv{llal{s alapj{n custodia-felelős a hajós, a vendéglős, a fogadós az utastól, vendégektől {tvett (recipi{lt) dolgokért. A custodia-kötelezett felelőssége objektív (t{rgyi) alapú, azaz a vétkesség nem kerül mérlegelésre, s a dolog elvesztése esetén az adós csak a vis maior bizonyít{s{val mentheti ki (exkulp{lhatja) mag{t.
Justinianus ezt a felelősségi alakzatot is vétkességi alapra helyezte azzal, hogy az őrizetben lévő dolog alsó baleset folyt{n történt elvesztését is a custodia-kötelezett adós vétkességének (culpa levissima) tudta be, akit ezért a jó gazda gondoss{g{n túlmenő exactissima diligentiaval terhelt meg, ti. a diligentissimus paterfamilias gondoss{g{val.
dolus - culpa lata c) Kivételes felelősségi alakzat az enyhe felelősség, melynek lényege, hogy az adósnak csup{n a dolus (és a justinianusi jogban a culpa lata) róható fel kötelemszegésnél. Ilyen mérték szerint felel a klasszikus jogban valamennyi INGYENADÓS, vagyis az, akinek a szerződésből haszna nincs, mert az kiz{rólag a m{sik fél érdekében jött létre, ahol teh{t ingyen (szívességből) teljesít, pl. a letéteményes, aj{ndékozó.
Történeti okokból (kivételesen) egyedül dolusért felel a precarista és az agrimensor. Az enyhe felelősség fő alkalmaz{si esete az, hogy b{rmely adós felelőssége erre a mértékre sz{ll le a hitelező késedelme esetén.
felelősség - összefoglal{s
lebonyolít{si zavarok Adósi oldal nem teljesítés lehetetlenülés felróható K
nem felróható
Hitelezői oldal nem kellő teljesítés
késedelem K kellékhiányos teljesítés
hibás teljesítés K
késedelem
a szolg{ltat{s lehetetlensége Amennyiben a szolg{ltat{s m{r eredetileg, vagyis a szerződés megkötésekor lehetetlen volt (pl. a szerződéskötést megelőzően az eladandó {llat elhullott, a bérbe adandó h{z leégett, összedőlt, az úton lévő {ru a hajóval elsüllyedt)
a szerződés semmis, a kötelem létre sem jött. Ha azonban az egyik fél a szerződéskötéskor a lehetetlenséget ismerte, vagyis magatart{sa bona fides-ellenes volt, tartozik a biztat{si k{rt (negatív interesse) megtéríteni annak, aki a szolg{ltat{s lehetetlen volt{ról nem tudva bízott a szerződésben.
a szolg{ltat{s lehetetlenülése Az eredeti lehetetlenségtől különbözik a lehetetlenülés, vagyis a szolg{ltat{s utólagos lehetetlenné v{l{sa. Ez csak specifikus szolg{ltat{sokn{l jöhet szóba, teh{t többnyire ott, ahol a kötelem t{rgya • egyedileg megjelölt dolog, vagy • személyesen végzendő facere (pl. munka).
Generikus kötelem {ltal{ban nem tud lehetetlenülni („genus perire non potest”), erre csup{n a z{rtfajú kötelmeknél van lehetőség, • ha az adós helyettesíthetetlen dolgok z{rt köréből • ha körülhat{rolt mennyiségű (saj{t termésű helyettesíthető dolgokból köteles egy meghat{rozott mennyiséget szolg{ltatni. Sohasem lehetetlenül a pénztartoz{s, még ha annak teljesítése az adós sz{m{ra szubjektív okokból (fizetőképtelenség, csőd miatt) nem is lehetséges.
lehetetlenülés A lehetetlenülés oka lehet a) fizikai jellegű lehetetlenülés, amidőn közbejött természeti akad{ly z{rja ki a szolg{ltat{st (pl. az ígért rabszolga meghal, a személyesen teljesítendő munk{t felv{llaló megrokkan, a haszonkölcsönbe adott szersz{m eltörik).
b) gyakorlati lehetetlenülés, amely a fizikai lehetetlenüléssel azonos hat{lyú, amikor is a fizikai lehetőség a szolg{ltat{sra ugyan fenn{ll, de a józan életfelfog{s szerint azzal m{r nem lehet sz{molni (pl. az eladott gyűrű a vízbe esett, vagy ismeretlen tettes ellopta).
c) jogi lehetetlenülés, ha a szolg{ltat{snak utólag valamilyen elh{ríthatatlan jogi akad{lya keletkezik (pl. az eladott telek locus religiosus-sz{ v{lik, kisaj{títj{k, az ígért rabszolg{t gazd{ja felszabadítja, vagy az jutalomként nyeri el szabads{g{t).
a lehetetlenülés következményei a) Ha a lehetetlenülést az adósnak fel nem róható körülmény okozta az adós szabadul kötelezettsége alól. b) Ha a lehetetlenülés oka az adósnak felróható, a kötelem k{rtérítésbe fordul {t = az adós tartozik a hitelezőnek a teljesítés elmarad{s{ból eredő teljes k{r{t megtéríteni, vagyis olyan értéket tartozik a hitelezőnek nyújtani, amekkora értéket utóbbinak a szerződés teljesítése jelentett volna.
a lehetetlenülés következményei (2) Amidőn a lehetetlenülés csup{n részleges (pl. a haszonkölcsönbe vevő a kapott étkészletet hi{nyosan, vagy valamelyik darabj{t törötten adja vissza),
az adós a maradék szolg{ltat{ssal (residuum) tov{bbra is a kötelemben marad.
Ha azonban a még lehetséges rész teljesítése a hitelező érdekének nem felel meg (hitelezői érdekmúl{s), a hitelező a residuumot visszautasíthatja, amikor is a teljes lehetetlenülés következményei {llnak be. Maradéknak kell tekinteni a surrogatumot is, teh{t azt a követelést, mely az adóst a lehetetlenülést előidéző harmadik (pl. tolvaj, rong{ló) ellen megilleti.
az adóskésedelem Az adóskésedelem (mora debitoris, mora solvendi) be{ll, ha az adós a /még lehetséges és /lej{rt (esedékes) tartoz{s{t a /hitelező felhív{s{ra /neki felróható okból nem teljesíti. Tény{ll{s{nak elemei ezek szerint: a) A szolg{ltat{s teljesítése a késedelembe esés időpontj{ban még lehetséges kell legyen. Ellenkező esetben a nem-teljesítésre nem az adóskésedelem, hanem az utólagos lehetetlenülés szab{ly{t kell alkalmazni. Az adóskésedelem és a lehetetlenülés teh{t egym{st kiz{rja!!
b) A szolg{ltat{snak lej{rtnak (esedékesnek) kell lennie, vagyis olyannak, hogy teljesítése az adóstól m{r követelhető. Lej{rat előtt a még nem teljesítő adós nem debitor in mora, és nem is ejthető késedelembe a hitelező {ltal.
az adóskésedelem - megintés c) Az adós késedelembe eséséhez szab{lyként szükséges, ak{r volt időtűzés, ak{r nem, hogy őt a hitelező megintse, vagyis felhívja az esedékes tartoz{s teljesítésére. A megintés (interpellatio), a hitelezőnek vagy megbízottj{nak egyoldalú, az adóshoz vagy törvényes képviselőjéhez címzett jognyilatkozata, melynek tanúk előtt kellett végbemennie. Az adós t{volléte vagy örökös nélküli elhal{loz{sa esetén a hitelezőnek tanúk előtt kellett kijelentenie igényét a szolg{ltat{s teljesítésére.
az adóskésedelem - megintés (2) Kivételes esetekben az adós megintés nélkül is késedelembe esik, így 1. a delictualis adós, aki a tett elkövetése óta késedelemben van: „fur semper moram facere videtur”; 2. néh{ny olyan adós, akinek a magatart{sa dolózus jellegű: • a vételi alkalmat tudatosan elmulasztó {rubeszerzési megbízott, • a követelések (közte a saj{t maga elleniek) behajt{s{t elmulasztó vagyonkezelő, • a gy{m, aki tisztének letelte ut{n nem adja ki a gy{molt vagyon{t; 3. az a v{llalkozó, aki a hat{ridőre v{llalt munka megkezdésével oly mértékben késedelmeskedik, hogy azzal a megadott időre nyilv{nvalóan nem fog elkészülni; 4. a fix hat{rnapon teljesítendő alkalmi szolg{ltat{sra v{llalkozó, aki a hat{rnapot elmulasztja (nem készül el az esküvői ruha, a fuvaros nem jelenik meg az alkalmi fuvarhoz, stb.).
az adóskésedelem - felróhatós{g d) Szubjektíve szükséges, hogy a késedelmet az adósnak felróható tény idézze elő („per debitorem steterit quominus solverit”) A felróhatós{g elvei azonosak azokkal, amelyek a lehetetlenülésnél érvényesülnek; így pl. az ingyenadós letéteményes, (a preklasszikus korban) a megbízott csup{n sz{ndékos vagy súlyosan gondatlan magatart{suk esetén esnek késedelembe.
az adóskésedelem következménye Az adóskésedelem hat{sa kettős: a) B{rmilyen is volt kor{bban az adós felelősségének a mértéke, a késedelembe eséstől fogva az adós felelőssége megszigorodik,: felel a specifikus szolg{ltat{s erőhatalom (vis maior) okozta lehetetlenülésért is. E felelősség alól az adós csak azzal tudja kimenteni mag{t, ha bizonyítja, hogy a vis maior okozta lehetetlenülés a hitelezőnél is bekövetkezett volna. b) Az adós tartozik megtéríteni azokat a k{rokat, melyek a hitelezőt a késedelemből kifolyólag érték (késedelmi k{rtérítés). Ennek keretében ki kell adnia a gyümölcsöket, pénztartoz{s ut{n késedelmi kamatokat kell fizetnie. Meg kell térítenie a késedelemmel kapcsolatos nem közvetlen k{rokat is, így pl. olyanokat, melyek a hitelezőt z{logjoga vagy a neki j{ró kötbér elvesztése folyt{n érték.
az adóskésedelem megszűnése Késedelmét megszünteti az adós, ha a szolg{ltat{st az okozott k{rok egyidejű megtérítésével a hitelezőnek felaj{nlja (emendatio morae, purgatio morae). Ha a hitelező a felaj{nlott szolg{ltat{st elfogadja, a kötelem megszűnik, ha viszont jogos ok nélkül visszautasítja, úgy most m{r ő jut hitelezőkésedelembe.
