a perrendek fejlődése Kr. VIII. sz.
Öh.
0 Kr.e.451
Kr.u. 389
Kr.e. 150
Kr.e.17
L.a. Kr.e. 242
Kr.e. 150
Kr.u. 342
Form.
E.cog.
Római jog IX. A formuláris eljárás (1)
a praetor feladata A praetor a felekkel együtt in iure egy „eljárási programot” készített
a régi civiljog szerint • a felek meghallgatása után eldöntötte, a civiljog ismer-e kikényszerítési lehetőséget, az igényre lehet e keresetet (actio) adni? • csak akkor indítja meg az eljárást, ha úgy látja, hogy a követelésnek a törvényben megfogalmazott jogalapja van (legis actio) • ha ilyen törvényes lehetőséget nem lát (vagy látnak a pontifexek), vagy • minden további bizonyítás nélkül alaptalannak látja a követelést, elutasítja az igényt
később • elsősorban a peregrinusokkal vonatkozásában olyan igényekkel kap-csolatban is a praetorhoz fordultak, melyeknek nem volt a törvényben megfogalmazott alapja • ekkor saját belátása szerint járt el, és bocsátotta az ügyet az esküdtbíró elé, vagy elutasította azt • először az idegenekkel kapcsolatos jogszolgáltatásban alakult ki ez a lehetőség (praetor peregrinus), • de csakhamar polgárok között is alkalmazták. FORMULA
a formuláris eljárás fejlődése • a formuláris eljárás meghonosodása egyedül a praetor hivatali hatalmán, iurisdictióján nyugodott, törvényben lefektetett alapja nem volt • eleinte csak azokban az esetekben alkalmazták, amelyekre a civiljog, a XII. táblás törvény joga szerint nem volt érvényesítési lehetőség, kereset • a praetor peregrinus edictumában jelentek meg először azok az új kereseti lehetőségek, melyek az idegen jogokon nyugodtak • az eljárási mód alakszerűtlen, hajlékonyabb, modernebb
• törvényileg csak azután ismerték el a formulákkal való pereskedés lehetőségét, amikor praktikussága, fejlettsége miatt már olyan viták eldöntésében is elterjedt, melyekre lett volna a régi jogból is ismert jogeszköz • Lex Aebutia de formulis - Kr.e. 2. sz.: a praetor urbanus számára is biztosította a formula-adás lehetőségét, ezzel a formuláris eljárás FAKULTATÍV eljárási móddá vált a legis actiók mellett • később (Kr.e. 17.) a leges Iuliae de iudiciorum privatorum et publicorum KIZÁRÓLAGOSSÁ tette ezt a perlekedési módot a legis actiók helyett (néhány kivétellel)
a formula jelentősége • formula: a praetor az üggyel kapcsolatos, minden fontos körülményt belefoglal, amit a felek előtte elmondtak • a formula másik feladata, hogy utasítást adjon - a felekkel közösen kiválasztott - bírónak, megmondja neki, hogy mely körülményekkel kapcsolatban kell bizonyítékokat megvizsgálni, utasítja arra is, hogy mely kérdésről mondjon ítéletet • mivel nem mindig civiljogot alkalmaz, „részletesen” le kell írnia az esküdtbíró számára, hogy hogyan járjon el, milyen kérdésekben foglaljon állást
• a praetor előtt az igény jogalapja, jogszerűsége jogossága tisztázódik a praetor JOGKÉRDÉSBEN dönt • az esküdtbíró már kötve van a formulához, csak a tényállást, a felek állításának igazságát bírálja el, általában bizonyítékok alapján TÉNYKÉRDÉSEKRŐL dönt, de csak azon kérdésekről, amik a formulában benne vannak
a formula térnyerése 1. a praetor peregrinus edictumában ius gentiumon nyugvó kereseti lehetőségek 2. A praetor urbanus edictumában - a bonae fidei iudicia körében civiljogi kérdésekben: 3. condictiós igények határozott pénzösszeg, határozott dolog 4. más civiljogi igényekre is (a késő köztársaság idején) 5. az összes peres igényre (leges Iuliae után) a formula, mint jogeszköz mégis mindvégig a ius honorarium része maradt, de civiljogi elismerést kapott
1
a formuláris eljárás menete (1) Formula-minta az edictumban
Tényállás
I. in iure szakasz (a praetor előtt) - editio + postulatio actionem - interrogatio in iure (előfeltételek megléte, a kért actio fedi-e a tényállást)
actionem dare
actionem denegare
a formuláris eljárás menete (1) Formula-minta az edictumban
Tényállás
I. in iure szakasz (a praetor előtt) - editio + postulatio actionem - interrogatio in iure (előfeltételek megléte, a kért actio fedi-e a tényállást)
actionem dare
actionem denegare
a formuláris eljárás menete (2) actionem dare
az alperes reakciója
elismer
perbe száll
nem bocsátkozik perbe
a) tagad b) kifogás bíróválasztás decretum - iudicium dare (formula) litis contestatio
az eljárás kezdete in ius vocatio az, aki nem jelenik meg, és későbbi megjelenését sem biztosítja egy fizetőképes vindex állításával, praetori büntető eljárás alá vonható (Gaius 4.183) a praetornak lehetősége volt bizonyos ügyekben arra is, hogy kérelemre az igénylőt a meg nem jelenő idézett vagyonába beutalja (missio in bona rei servandae causa) az idézőnek hírül kellett adnia hogy milyen ügyben akarja az in iure idézni ellenfelét (edere actionem) vadimonium: büntetési összeg a meg nem jelenés esetére - önkéntes kötelező
editio + postulatio actionem felperes előadja igényét és meghatározott actio-t kér a praetortól Ha nem nyilvánvaló az, hogy milyen keresetet kell kérnie, vagyis nem tudja, hogy igényére milyen actio-t kérhet, akkor egy előkészítő szakaszban, melyben az igénylő fél előadja a tényállást, tisztázzák, hogy milyen keresetet kell a félnek igényelnie, kérnie. interrogatio in iure
actionem denegare • az igény nem méltó a peres védelemre (pl. ügy már esküvel eldöntött), • ha minden további vizsgálat és bizonyítási eljárás nélkül is nyilvánvaló, hogy az igénylő hamis tényállásra alapoz, vagy téved (pl. kétségtelen kifogás), • ha felperes nem a helyes actio kiadását kérte, • ha nem az indítja, akinek erre jogosultsága lenne (nincs aktív legitimáció), • nem az ellen kérik, aki ellen azt kellene (nincs passzív legitimáció). • ha valamely eljárási feltétel hiányzik, vagyis ami szükséges ahhoz, hogy egy érvényes eljárást lefolytathassanak: – az ilyen jellegű peres út nem megengedett (ne legyen pl. extraordinaria cognitiora, vagy büntető- vagy közigazgatási eljárásra tartozó az igény), – nem a praetor hatáskörébe tartozik, – nem a magistratus illetékességébe tartozik (actor sequitur forum rei), – felek valamelyike nem jogképes, nem cselekvőképes, – felek nem perképesek (rabszolga, hatalom alatti nő, eredetileg a családfiú), – az igény idő előtti.
az alperes reakciója • elismeri az igényt (confessio in iure) - ezzel vitathatatlanná válik a felperes igénye, s esetleg már csak arról kell állást foglalnia az esküdtbírónak, hogy összegszerűen mennyi a felperes igénye • viselkedhet passzívan is, vagyis hallgathat, ekkor a praetor különböző eszközöket alkalmazhat, hogy a perbeszállásra kényszerítse: – actiones in rem esetén - missio in possessionem, actio ad exhibendum – actiones in personam esetén - magánfogságba vetés (ductio), kényszervégrehajtás (missio in bona) (ha ennek hatására perbe bocsátkozik, megszűnnek a végrehajtási mozzanatok) • vagy perbe száll – tagadja a „felperes” igényét, • vagy a jogot vitatja, amire az civilis actio-ját alapozza, • vagy a tényállást, amire a „felperes” az actio honoraria-t alapítaná – nem vitatja a jogot és a tényállást sem, de egy további tényálláselemre hívja fel a figyelmet - azt igényli, hogy a praetor olyan formulát adjon ki, amelyben ez a kifogás (exceptio) megjelenik.
2
iudicium dare ha a praetor hajlandó a felperesnek az igényelt actiot (exceptioval vagy anélkül) megadni, és a felek készek a kiadandó formulában lefektetetteket a per, az esküdtbíró ítéletének alapjául elfogadni, akkor a praetor megadja a lehetőséget az esküdtbírói eljárásra A iudicium dare nem más, mint egy magistratusi decretum, melyben bírót ad a felperesnek az alperes ellen, a bíró köteles a formulában lefektetett „eljárási program” szerint bizonyítékokat felvenni, azokat mérlegelni, és ítéletet hozni.
a formuláris eljárás menete (2) bíró-választás
• a felek megegyezhetnek benne, • ha nem, a felperes egy listáról (album iudicium selectorum) javasol az alperesnek, míg az el nem fogad egyet, • ha így sem sikerül, akkor sorsolják a bírót (sortitio), melynél még mindig van bizonyos számú visszautasítási lehetőségük a feleknek (reiectio).
actionem dare
az alperes reakciója
elismer
perbe száll
nem bocsátkozik perbe
a) tagad b) kifogás bíróválasztás decretum - iudicium dare (formula) litis contestatio
a litis contestatio joghatásai
litis contestatio hogy a felek kötve legyenek az esküdtbíró későbbi ítéletéhez, szükséges, hogy a felek ki is nyilvánítsák, hogy az ítéletnek majdan alávetik magukat ez történik meg a litis contestatio mozzanatában ez a felek formától mentes beleegyezése volt, hogy a formulában megszövegezettek alapján elfogadják a bíró ítéletét ez magánaktus, szemben a iudicium dare hatalmi aktusával. a felperes által bemutatott formulát az alperes elfogadja („perszerződés”) nem igazán szerződés, mert a felek beleegyezésüket nem egymás felé, hanem a magistratus felé nyilvánítják ki ha az alperes nem egyezik bele, a per nem jut az apud iudicem szakaszba, de ismét belépnek a nem védekezéssel kapcsolatban megismert közvetett kényszerítő lehetőségek
a formuláris eljárás menete (2) litis contestatio
II. apud iudicem szakasz (az esküdtbíró előtt) – bizonyítás tényállás megállapítás – bizonyítékok mérlegelése ítélet condemnatio
absolutio
jogi megítélés
1. peralapító (a szorosabb értelemben vett pert megalapító) hatás: kötelezi a feleket, hogy magukra kötelezőnek fogadják el a kijelölt bíró ítéletét; 2. kötelem megszüntető és új kötelezettséget megalapozó hatása van - be kell várni a bíró ítéletét (novatio necessaria);
3. további pert kizáró hatás – ugyanarra a tényállásra, ügyre ami a litis contestatio révén res in iudicium deducta (perbe vitt) lett, újabb iudicium nem alapítható: „bis eadem re agere non licet ”(ne bis in idem); 4. a litis contestatio időpontjához igazodik a bíró ítélete – értékviszonyok 5. ha az alperes a litis contestatio után hal meg, kötelezettsége átszáll örökösére; 6. a felperes igénye pénzköveteléssé változik, amire azért van szükség, mert a majdani végrehajtási eljárás alapjául csak megítélt pénzkövetelés szolgálhat - condemnatio pecuniaria;
az eljárás apud iudicem • az eljárás esküdtbíró előtt folyó részének a célja – a bizonyítási eljárás lefolytatása és – az ítélet meghozatala. • a bírót a per tárgyáról a formula informálja, a bíró kötött a formulához és annak tartalmához, vagyis minden ott felhozott tényállási kérdésben állást kell foglalnia, de csak az ott felhozottakban. • az eljárás apud iudicem közvetlen és szóbeli, és a bíró szabad mérlegelési joga uralja.
3
a bizonyítási teher • nem voltak szigorú szabályai a bizonyítási tehernek, vagyis hogy kinek kell bizonyítania egyes tények fennforgását, vagy nem létét. • főszabályként érvényesült, hogy a felperesnek kell bizonyítania azon tényeket, amelyre keresetét alapítja, az alperesnek pedig azokat, amelyen kifogásai alapulnak.
• alapelv tehát, hogy annak kell bizonyítania, aki állít valamit, és nem annak, aki vitat egy állítást. KIVÉTEL a bizonyítási teher megfordulása: • negatív állítás („állítom, hogy ez nem történt meg!”) • megdönthető vélelem
bizonyítékok • a bizonyítékok előtárása a felek feladata, nekik kell azokat benyújtani, prezentálni a bíró előtt • ennek során nem áll rendelkezésükre állami segítség pl. harmadikokkal szemben • minden olyan eszköz alkalmas bizonyítéknak, ami a bíró döntéséhez alapot szolgáltat
vélelem - praesumptio a vélelmek alapja egy meghatározott, a dolgok szokásos menetéről kialakult élettapasztalat olyan valószínű összefüggés, melyet a jogalkalmazó igazságként fogad el (ha bizonyosan nem szól ellene valamilyen tény)
megdönthető vélelem (praesumptio iuris)
megdönthetetlen vélelem (praesumptio iuris et de iure)
van helye ellenbizonyításnak nincs helye ellenbizonyításnak • az apaság vélelme • a szabadság vélelme • (az ártatlanság vélelme)
• a fogantatás idejére vonatkozó vélelem
fictio: bizonyosan valótlan tényállás igaznak való elfogadása • méhmagzatra vonatkozó fictio • fictio legis Corneliae
a formuláris eljárás menete (2) litis contestatio
II. apud iudicem szakasz (az esküdtbíró előtt) – bizonyítás tényállás megállapítás
a legfontosabb bizonyítási eszközök: • a felek nyilatkozata (eskü) • tanúk vallomása • okiratok • szemle • szakértők meghallgatása
az ítélet (sententia, iudicatum, res iudicata) • a pernek ítélettel kell zárulnia (kiv.: rem sibi non liquere) • az ítéletnek meg kell felelnie a formulában lefektetett per-programnak: – Ha követelésre megy a kereset, akkor a bíró döntése vagy „absolvo” vagy „condemno”, utóbbi esetben azonban a marasztalás csak egy meghatározott pénzösszegre szólhat (condemnatio pecuniaria) – Ha osztókeresetről van szó akkor az ítélet szólhat „adiudico” és/vagy „condemno”. – Az ún. elő- vagy megállapítási pereknél pedig egy megállapítást („praeiudico”) tartalmaz a bíró ítélete.
jogi megítélés
– bizonyítékok mérlegelése ítélet condemnatio
absolutio
az ítélet • az esküdtbíró vagy bírák ítélete szabály szerint végleges és megváltoztathatatlan. • a régebbi eljárásokra ez mindig igaz is volt, hisz a bíróságok egyetlen szinten működtek, csak „első fokú” bíróságok léteztek. – ha súlyos eljárási hiba, vagy egy eljárási előfeltétel hiánya miatt az ítéletet semmisnek kellett tekinteni, úgy ez hivatalból történt, – csak igen kivételesen volt megengedett az érdekelt fél kezdeményezésére az ítélet érvénytelenítése és az eredeti állapot visszaállítása (in integrum restitutio). – előfordulhatott azonban, hogy a semmisségi okot (a principatus korától) apellatio révén állapították meg.
4
az ítélet jogereje Az ítélet hatása az is, hogy a jogkérdést véglegesen lezárja (amennyiben nem lehetséges az ítélet megtámadása). • már a litis contestatio egyik következménye az volt, hogy kizárta annak lehetőségét, hogy „de eadem re” ismét pereljenek. • az újabb eljárást kizáró hatás tehát a formuláris eljárásban szabály szerint nem az ítélethez, hanem a peralapításhoz kapcsolódott • ma ilyen hatást az ítéletnek tulajdonítunk és beszélünk az ítélet
• az ítélet tartalma a felek számára kötelező, megszünteti köztük a jogvitát. • Ulpianus: „res iudicata pro veritate accipitur.” • A klasszikus jogban vitatott volt a jogtudósok között, hogy az egyszer meghozott ítéletnek van e kihatása más, ugyanazon felek közötti perekre, vagyis van e a mai értelemben vett
anyagi jogereje
alaki jogerejéről
5
