Római jog X.
A kötelmek biztosítékai (1)
a kötelmek biztosítékai {ltal{ban A kötelem teljesítése függ • egyrészt az adós szubjektív fizetőkészségétől, • m{srészt a fizetőképességétől. Által{nos forgalmi érdek, hogy a hitelező biztons{ga mindkét ir{nyban meg legyen erősítve.
a kötelmek biztosítékai {ltal{ban (2) A. Az adós teljesítéstől való vonakod{sa esetére, teljesítőkészségének fokoz{s{ra a római jog igen v{ltozatos eszközt{rral rendelkezett. Az ősi jogban ezt szolg{lta a kötelezettségv{llal{s esküvel való megerősítése, melynek azonban csup{n mor{lis jelentősége volt. Valamelyest ezt a célt szolg{lta a kötelezettség megszigorít{sa egy utólagos stipulatióba foglal{s, vagy utólagos tartoz{s-elismerés segítségével. Az adósi teljesítőkészség növeléséről a felek azonban m{r előzetesen, a szerződés megkötése alkalm{val is gondoskodhattak, • foglaló (arrha) ad{s{val, vagy • kötbér (poena conventionalis) kikötésével.
a kötelmek biztosítékai {ltal{ban (3) B. Az adós teljesítésképtelensége (fizetésképtelensége) felől fenyegető veszély csökkentésére két alapvető eszköz szolg{l:
a) a dologi biztosíték, vagyis a z{logjog, mely azzal növeli a hitelező biztons{g{t, hogy az a neki z{logként {tadott vagy z{logul lekötött vagyont{rgyat, b{rki tulajdon{ban legyen is, a teljesítés kimarad{sa esetén rövid úton eladhatja és a vétel{rból mag{t kielégítheti; b) az ún. személyi biztosítékok, melyek azzal nyújtj{k a nagyobb biztons{got a hitelezőnek, hogy az adós tartoz{s{nak teljesítéséért elsősorban felelős adósi vagyont (az ún. fedezeti alapot) tov{bbi vagyontömeggel, ti. egyrészt /az egyetemleges adóst{rsak, m{srészt /az adós mellé be{llított j{rulékos adós, a kezes vagyon{val megnövelik. Az adós fizetésképtelensége elleni biztosítékok természetesen elsősorban a hitelező érdekét szolg{lj{k, de közvetve az adósi érdeket is, hiszen az adós nélkülük nem juthatna hitelhez, teh{t kiz{rn{ mag{t a vagyoni forgalomból.
a kezesség A kezes = j{rulékos adós a főadós mellett, aki mindenkori vagyon{val felelősséget v{llal arra az esetre, ha a főadós kötelmi kötelezettségének nem tenne eleget. A kezességet csak szerződéssel v{llalhatja fel a kezes. 1-2. A kezességv{llal{s alapvető módja a római jogban mindvégig az adpromissio, vagyis a j{rulékos stipulatio, melyben a kezes mint adpromissor ugyanazt ígérte a hitelezőnek, mint a főadós. Az ősi római jogban az adpromissiónak két form{ja volt, melyek csup{n alakilag, a haszn{lt szavak tekintetében tértek el egym{stól: • az ősibb és csup{n civisek és latinusok között haszn{lható sponsio (idem spondesne?- spondeo), valamint • a peregrinusok sz{m{ra szolg{ló fidepromissio (idem fide promittisne? - promitto).
a stipulatios kezesség (1) Ez az ősi kezesség még nagyon kezdetleges, haszn{lhatós{ga erősen korl{tozott volt jellemzőjük: mindkét adpromissio csak stipulatióhoz j{rulhatott, de ahhoz is csak egyidejűleg; mindkettőnél megszűnt a kezesi felelősség a kezes hal{l{val; egy lex Furia de sponsu (Kr. e. III. sz.) a kezesi felelősséget a főtartoz{s esedékességétől sz{mított két évre korl{tozta; tov{bb{ több kezes esetében a tartoz{s megoszt{s{t írta elő. A fizető kezes a lex Publilia {ltal biztosított actio depensi-vel fordulhatott a főadós ellen, akit tagad{sa esetén duplumra marasztaltak.
a stipulatios kezesség (2) 3. Fenti korl{toz{sok elestek a fejlett római jog új adpromissios kezességi form{j{n{l, a mindvégig közkedvelt fideiussion{l. Ez formailag csup{n a haszn{lt szavakban (idem fide iubesne? iubeo) különbözik az előzőktől, de tartalmilag teljesen megszabadult a kor{bbi kötöttségektől: b{rmely szerződéshez j{rulhatott ak{r egyidejűleg, ak{r utólagosan, sőt előzetesen is; a fideiussor kötelme {tment örököseire is; több fideiussor egyetemlegesen felelt a főadós tartoz{s{ért. (Ezt Hadrianus egyik konstitúciója módosította, úgy hogy a fizetőképes kezesek kérhették a beneficium divisionis-t, a kezesi tartoz{s köztük való megoszt{s{t.) A justinianusi jogban a fideiussio m{r semmiféle szóbeli alakis{ghoz nem volt kötve.
egyéb kezességi form{k A fideiussio mellett m{s szerződések is felhaszn{lhatók voltak kezességv{llal{sra, nevezetesen • a megbíz{s (mandatum qualificatum), • a tartoz{selismerés (constitutum debiti alieni), • a receptum argentarii. Az utóbbi kettő nem szorosan vett j{rulékos ügylet, hanem saj{t szab{lyait követi, mint a mandatumos kezességv{llal{s is.
mandatum qualificatum 4. Pénz hitelezésére szóló form{tlan megbíz{s (mandatum pecuniae credendae) A kezes megbízza a hitelezőt, hogy hitelezzen a főadósnak. mandatum
Kezes
Hitelező hitel Főadós
Ha a főadós nem teljesítene lej{ratkor a hitelező a megbíz{s alapj{n a megbízó ellen fordulhat actio mandati contrariaval, s követelheti ezzel a főadósnak nyújtott hitel megtérítését. Justinianusn{l m{r rokon értelmű szavak a fideiussor és a mandator, és valamennyi kezességnél egységesen actio mandatit indíthat a hitelező.
constitutum debiti alieni 5. A praetori tartoz{s-elismerés felhaszn{l{s{val alakult ki az adpromissiós form{k és a mandatum mellett a constitutum debiti alieni, a m{s tartoz{s{nak elismerése form{j{ban létrejövő kezesség. A kezes elismeri a főadós tartoz{s{t, v{llalja, hogy teljesíti a főadós kötelezettségét. Kezdetben a hitelezőnek kétféle keresete volt nemteljesítésnél: • a főkötelemből a főadós ellen, • a tartoz{s-elismerésből a kezes ellen (actio de constituta pecunia) a sz{m{ra kedvezőbbet v{laszthatja, de a kumul{ció ellen exceptio dolival védekezhetnek az alperesek. Justinianus kor{ban ez a forma m{r egyenrangú volt a m{sik kettővel.
a (fejlett) kezességi kötelem A kezesség j{rulékos kötelem, mely szükségképpen feltételezi egy főkötelem fenn{ll{s{t, ami b{rmilyen obligatio lehetett, ak{r naturalis is. A kezesség j{rulékos jellegéből következik, hogy a) a kezes kevesebbre lehet ugyan kötelezve mint a főadós, többre azonban nem; b) a kezesi kötelezettség a főadós kötelmének módosul{s{val maga is módosul (pl. adóskésedelem folyt{n), a főkötelem megszűntével pedig elenyészik; c) a kezes felhozhatja azokat a kifog{sokat, melyek a hitelező keresetével szemben a főadóst megilletik, kivéve a tiszt{n személyeseket.
a (fejlett) kezességi kötelem (2) d) A fideiussio esetében a hitelező tetszése szerint fordulhatott ak{r a főadós, ak{r a kezes ellen = készfizető kezesség! Az egyiket megperelve azonban a litis contestatio felemésztette a m{sik elleni keresetet is. Ezt a kedvezőtlen hat{st később Justinianus megszüntette, de a kezesnek megadta a beneficium excussionis seu ordinis-t vagyis a sortart{s kedvezményét: ennek értelmében a hitelezőnek előbb a főadóst kellett perelnie, s csak ennek teljes vagy részleges eredménytelensége esetén fordulhatott a kezes ellen (m{s szóval: a kor{bbi római készfizetői kezességet egyszerű kezességgé v{ltoztatta).
e) A fizető fideiussornak visszkereseti joga (regressus) volt a főadós ellen, melyet eleinte actio mandatival vagy negotiorum gestarum contrariaval érvényesített. A későbbi klasszikus jog szerint pedig a fizető kezes követelhette, hogy a hitelező engedje {t neki a főadós elleni keresetét (beneficium cedendarum actionum), mellyel egyszersmind esetleges kezest{rsai ellen is fordulhatott.
a z{logjog fogalma A z{logjog az az @idegen dologbeli jog, mely valamely @ingó vagy ingatlan dolgot @egy követelés biztosíték{ul ad {t vagy köt le a hitelezőnek olymódon, hogy @a dolog tulajdonosa és b{rki m{s tűrni köteles, hogy a z{loghitelező nemteljesítés esetén a dolgot (z{logt{rgyat) @eladhassa, és mag{t a vétel{rból kielégíthesse.
A meghat{roz{sból következően: a) a z{logjog a z{loghitelezőnek m{s dolg{n fenn{lló, in rem védelemben részesülő, abszolút szerkezetű joga. a dolgot nem csak tulajdonosa, hanem a képviselő is elz{logosíthatja, ha viszont ezt egy nem jogosult teszi, az elz{logosít{s csak akkor lesz érvényes, • ha azt a tulajdonos utólag jóv{hagyja, vagy • ha a z{logt{rgy tulajdonosa később az elz{logosító örököse lesz.
a z{log fogalma (2) b) a z{logjog nem ön{lló, hanem j{rulékos (accessorius) jellegű jog: létrejöttének előfeltétele egy követelés megléte, melynek biztosít{s{ra szolg{l, s mely nélkül létre sem jöhet, és fenn sem maradhat. A biztosítandó követelés lehet peresíthetetlen (naturalis obligatio), felfüggesztő feltétel mellett kikötött, sőt jövőbeli is. A z{logjog kiterjed a főkövetelés mellett a j{rulékok biztosít{s{ra is (pl. kamatokra, adósnak felróható késedelem és lehetetlenülés miatti k{rtérítésre, a z{loghitelező szükséges kiad{saira). A z{logjog osztatlanul fennmarad, amíg a követelés és j{rulékai teljesen ki nem lesznek egyenlítve.
A fejlett z{logjog intézménye civiljogi előzmények ut{n a praetor jogfejlesztő tevékenysége eredményeként alakult ki a preklasszikus korban, majd a klasszikus korban civiljogi intézménnyé lett a jogtudom{ny és a cs{sz{ri jogalkot{s nyom{n.
I. a fiducia Első módként a követelések dologi biztosít{s{ra a fiducia cum creditore szolg{lt. Az adós mancipatio vagy in iure cessio útj{n {truh{zta egy dolga TULAJDONJOGÁT a hitelezőre azzal a mellék-meg{llapod{ssal (pactum fiduciae), hogy az {truh{z{s fiduciae causa történt, vagyis hogy a hitelező a főtartoz{s teljesítése vagy megszűnése esetén köteles legyen azt az adósra remancipatióval vagy in iure cessióval visszaruh{zni. Ez a kötelessége eleinte csup{n erkölcsi, melynek megszegése infamiat eredményez, később azonban jogiv{ v{lt az{ltal, hogy a szószegő hitelező ellen egy actio fiduciae directa nevű, infamáló kötelmi keresetet kapott. Ezzel a dolog visszaszolg{ltat{s{t kérheti, ill. ha azt a hitelező hib{j{ból nem, vagy csak rosszabb {llapotban kapja vissza, k{rtérítést követelhet. Vele szemben viszont a hitelező érvényesítheti ellenigényeit, pl. a dologra fordított kiad{sait, actio fiduciae contrariaval.
a fiducia (2) A fiducia a hitelező érdekét biztosította ugyan, az adóst azonban túls{gosan kiszolg{ltatta a hitelezőnek. Ezen az sem sokat segített, hogy a fiduciába adott dolgot (főként ingatlant) a hitelező precarium-képpen vissza szokta hagyni az adósn{l. A hitelező ui. tulajdonos{v{ lévén a dolognak, azzal joghat{lyosan rendelkezhetett, s ha azt a pactum fiduciae ellenére eladta vagy szolgalommal megterhelte, a harmadik szerző ellen az adós nem fordulhatott, csup{n a hitelezőt perelhette k{rtérítésre.
II. kéziz{log - pignus E fogyatékoss{gokat volt hivatva kiküszöbölni a kéziz{log (pignus datum, röviden: pignus), a dolog BIRTOKÁNAK {tad{sa a hitelező részére azzal, hogy a hitelező a dolgot mindaddig visszatarthatja (retentio-jog), amíg a követelése kielégítést nem nyer. A pignus m{r az ősi jogban ismeretes eszköz volt bizonyos köz- és mag{nkövetelések biztosít{s{ra és kikényszerítésére (pl. pignoris capio). Valós{gos z{logjogi intézménnyé csak akkor lett, • amidőn a praetor a z{loghitelezőt, mint birtokost interdictumokkal kezdte védeni a z{logt{rgy birtok{ban, • majd exceptio pignoris-szal az elz{logosító tulajdonkeresete ellen, illetőleg • dologi z{logkeresetet adott neki b{rki ellen a dolog visszakövetelésére, ha a z{logt{rgy birtok{ból kiesett.
pignus (2) Mivel a visszatart{si jog csup{n közvetett kényszereszközt jelentett a tartoz{s teljesítésére, a hitelezői érdek hatékonyabb érvényesítésére külön mellékegyezmények szokt{k kísérni a z{log szerződéseket: a) a pactum de distrahendo: meg{llapod{s arról, hogy nemteljesítés esetén a hitelező a z{logt{rgyat eladhatja, és mag{t a vétel{rból kielégítheti, a vétel{rfelesleget viszont az adósnak kiadni tartozik, vagy b) a lex commissoria: annak kikötése, hogy nemteljesítés esetén a hitelező a z{logt{rgyat saj{tjaként véglegesen megtarthatja, értékére tekintet nélkül. A kéziz{lognak nagy előnye a fiduciával szemben, hogy itt a hitelező csup{n birtokosa lesz a z{logt{rgynak, ezért nem fenyeget az a veszély, hogy az adóst meg{llapod{s ellenes elidegenítéssel megfosztja a dolog tulajdon{tól.
H{tr{nya viszont, hogy olyan dolgok haszn{lat{t is elvonja az adóstól, melyekre neki gazdas{gi tevékenysége folytat{s{hoz szüksége lenne (pl. mezőgazdas{gi ingatlanok, munkaeszközök). Ezeket ugyan precariumként visszakaphatja, azonban ez tetszés szerint b{rmikor visszavonható.
III. jelz{log - hypotheca Fenti probléma megold{sa a kishaszonbérlőknél volt a legsürgetőbb. Ők nem rendelkezvén kéziz{lognak alkalmas dologgal, földbértartoz{suk biztosít{s{ra a bérleménybe bevitt ig{s{llataikat és munkaeszközeiket (invecta et illata) szokt{k a bérleti szerződésben biztosítékul lekötni. E meg{llapod{soknak eleinte nem volt jogi relevanci{ja, bérh{tralék esetén teh{t a bérbeadó korl{toz{s nélkül vehette el a bérlőtől a lekötött dolgokat. a) Később egy Salvius nevű praetor hatós{gi kontroll al{ helyezte ezt az elj{r{st és egy interdictumot (interdictum Salvianum) adott a bérbeadónak a lekötött dolgok közül annyinak a birtokba vételére, amennyi a bérh{tralék kiegyenlítéséhez szükséges. b) majd Servius Sulpicius Rufus praetor a bérbeadónak dologi keresetet (actio Serviana) adott b{rki ellen, akinek a bérlő azokat elidegenítette (pl. mert tudta, hogy nem fogja tudni a bért megfizetni). c) Ezt a keresetet később megadt{k b{rmely követelés biztosít{s{ra lekötött b{rmely dolog birtokbavételére is, mint actio Serviana utilist.
hypotheca
pignus
Ezzel a kéziz{log mellé létrejött egy újabb z{logjogi alakzat, a jelz{log: • előbbit a forr{sok pignus datum, • utóbbit pignus conventum néven emlegetik, majd a hypotheca elnevezést alkalmazt{k. Ennek megfelelő a z{logkeresetek elnevezése is: • a kéziz{logos hitelező keresetéé az actio pigneraticia, • a jelz{logos hitelezőé pedig az actio hypothecaria. Ettől eltekintve a római pignus és hypotheca közt csup{n a birtokba lépés időpontja tekintetében van érdemi különbség: • a kéziz{logos hitelező a z{logalapít{s időpontj{tól fogva birtokol, • a jelz{logos hitelező pedig csak követelése lej{rta ut{n, és nemfizetés esetén igényelheti a neki lekötött z{logt{rgy birtokba ad{s{t.
hypotheca
pignus (2)
A két z{logjogi alakzat között nincs jogszab{lyban meghat{rozott eltérés a z{logjog t{rgya tekintetében sem: elvben b{rmely dolog elz{logosítható ak{r kézi- ak{r jelz{logként. A gyakorlatban azonban ez mégis akként alakult, hogy • az ingatlanokra érthető módon szinte kiz{rólag a hypothecát alkalmazt{k, • az ingókra pedig rendszerint (egyes dolgok szerződéses elz{logosít{s{ra mindig) a pignust. (Ingó jelz{log főleg az ún. hypotheca legalis eseteiben szokott elő{llni: néha az adós meghat{rozott ingós{gain, többnyire azonban akként, hogy az egyetemes jelz{logjog az adott vagyonba tartozó ingós{gokra is kiterjedt)
a z{logjog t{rgya A z{logjog leggyakoribb t{rgya • egy egyedileg meghat{rozott forgalomképes dolog, mely nem esik elidegenítési tilalom al{. • több dolog együttesen - ilyenkor a z{logt{rgyak osztatlanul vannak z{loggal terhelve, vagyis amíg a tartoz{s nincsen teljesen kielégítve, a z{logjog valamennyin fenn{ll. • dologösszesség (akkor is, ha az egyedek időközben teljesen kicserélődtek.) • jövőbeli dolog, pl. a függő gyümölcs is. Ennek az a jelentősége, hogy a z{logjog biztosít{si funkciója (rangsor) itt is az elz{logosít{s időpontj{tól, nem pedig a jövőbeli dolog létesülésétől (separatio, perceptio) érvényesül.
• közös tulajdon esetében b{rmelyik tulajdonost{rs z{logul lekötheti a maga tulajdoni h{nyad{t - ha a tulajdonközösség a dolog elz{logosít{sa ut{n keletkezett, a z{logjog osztatlanul terheli minden tulajdonost{rs eszmei h{nyad{t.
a z{logjog t{rgya (2) Z{logjog t{rgy{ul a dolgok mellett azok a JOGOK is alkalmasak, melyek elidegeníthetők vagy amelyek gyakorl{sa m{snak {tengedhető: a) az örökhaszonbérleti és a felülépítményi jog és a személyes szolgalmak, melyek gyakorl{sa m{snak {tengedhető (teh{t az usus nem). b) jelz{logul leköthető a kötelmi követelés is (pignus nominis). c) ha az elz{logosított követelés is z{logjoggal van biztosítva, akkor az elz{logosít{s a z{logjogra is kiterjed. Ebben az esetben alz{logjognak (pignus pignoris, subpignus) nevezzük a z{logjogot terhelő z{logjogot. d) a z{logjog elz{logosít{sa ön{llóan is lehetséges, teh{t a követelés elz{logosít{sa nélkül. Ilyenkor az alz{logos hitelező csak a főz{logos hitelező ius distrahendijét gyakorolja, de nem adhatja el mag{t a követelést. Jelz{logként egész vagyon is leköthető = egyetemes jelz{log (hypotheea generalis), mely az adósnak - az elz{logosít{skor meglévő vagyon{ra (teh{t a dolgok mellett a jogokra is) terjed ki, - a később szerzett vagyont{rgyakra a) csak abban az esetben, ha ezt az elz{logosít{skor kifejezetten kikötötték, viszont b) a jusztini{nuszi jogban mindenkor, hacsak külön ki nem z{rt{k.
c)
követelés alz{logjog főz{log d) követelés
főz{log
alz{logjog
a z{logjog tartalma A z{logjog funkciója kettős: • a követelés biztosít{sa, • a követelés kielégítése. Ennek megfelelően alakulnak a z{loghitelező jogai: a) a z{logt{rgy birtokl{s{nak ill. birtokba vételének joga (ius possidendi), b) a z{logt{rgy elad{s{nak joga (ius venditionis, ius distrahendi).
ius possidendi a) A kéziz{logos hitelező a z{logt{rgyat a z{logjog keletkezésétől kezdve birtokolta, s mint possessor ad interdicta birtokvédelemben részesült. A dolgot azonban nem birtokolhatta el, az elbirtokl{s a z{logba adó jav{ra folyt (possessio ad usucapionem). A jelz{logos hitelezőnek csak birtokbavételi joga van, melyet követelése lej{rta ut{n gyakorolhat, ha az adós nem teljesít. A birtokbaad{st az adóssal szemben mindenkor interdictum Salvianum-mal, m{sokkal szemben z{logjogi keresettel (actio Serviana utilis = actio hypothecaria) kényszerítheti ki. A z{logjog megtart{si jogot biztosít a hitelezőnek, melynél fogva a dolgot, ha egyszer birtokba vette, mindaddig visszatarthatja, amíg követelése minden j{rulék{val együtt teljesen kielégítve nincs. Gordianus cs{sz{r ezt a visszatart{si jogot a z{loghitelező egyéb, z{logjoggal nem biztosított követeléseire is kiterjesztette, még ha az a követelés, melynek biztosít{sa végett a z{logjogot alapított{k, meg is szűnt = pignus Gordianum z{log
A
H Ø z{log
ius possidendi (2) b) A z{loghitelező külön kikötés nélkül nem jogosult a birtok{ban lévő z{logt{rgy haszn{lat{ra, s ha ezt megteszi, lop{st (furtum usus) követ el. A rendeltetésszerűen gyümölcsöző dolgot (pl. mezőgazdas{gi ingatlant, anya{llatot) gyümölcsöztetni azonban nem csup{n jogosult, hanem ez kötelessége is, mert a z{logszerződés megköveteli, hogy a birtok{ban lévő dologgal a rendes gazd{lkod{s szab{lyai szerint (bona fide) b{njék. A hitelezőnek a beszedett gyümölcsökön is z{logjoga van, azokat teh{t eladhatja, de a befolyt vétel{rat előbb a kamatokra, a fennmaradt részt a tőke törlesztésére kell besz{mítania. Ezt nevezzük tarifa antichresis-nek. Valódi antichresis ezzel szemben az a meg{llapod{s (pactum antichreticum), melynél fogva a hitelező a gyümölcsöket a kamatok fejében tulajdonul szerzi meg. Ez{ltal a kamatok ki vannak elégítve, ak{r több ak{r kevesebb a gyümölcsök értéke, mint a kamat!!
ius distrahendi a) a z{loghitelező eleinte csak akkor adhatta el a z{logt{rgyat, ha azt a felek előre kikötötték (pactum de distrahendo) de a klasszikus jogban m{r külön kikötés nélkül is megillette a z{logt{rgy elad{s{nak a joga (ius distrahendi). Az elad{si jog teh{t a z{logszerződés esetleges alkotórészéből annak természetes alkatrészévé lett, melyet minden elz{logosít{sba bele kellett érteni. Ezt követően a z{loghitelező elad{si jog{t külön meg{llapod{ssal ki kellett z{rni (pactum de non distrahendo). Justinianus szerint az elad{si jog m{r a z{logszerződés lényeges alkatrésze, teh{t ki sem z{rható, s a pactum de non distrahendonak csup{n az a jelentősége, hogy az elad{s előtt az adóst h{romszor kellett értesíteni, és felszólítani teljesítésre.
ius distrahendi (2) Az elad{s nem volt formas{gokhoz kötve, s történhetett mag{núton is, de a z{loghitelezőnek bona fide kellett elj{rnia, vagyis törekednie kellett re{lis vétel{r elérésére. Erre tekintettel sem ő, sem az adós nem vehette meg a z{logt{rgyat. A hitelező elj{r{sa körüli esetleges későbbi vit{k elkerülése érdekében éppen ezért szok{sos volt a z{logt{rgy {rverés útj{n való értékesítése. Elad{s esetén a vevő a z{loghitelezőtől a traditioval • a res nec mancipi felett quiritar, • a res mancipi felett bonitar tulajdonjogot szerez.
A vevővel szemben a z{loghitelező csak elad{si jog{ért felel. Az elad{ssal az elz{logosító tulajdonjoga, valamint a dolgot terhelő későbbi jogok (szolgalmak, z{logjogok) megszűntek.
ius distrahendi (3) A vétel{rból a követelés és j{rulékainak kifizetése ut{n maradt felesleget (superfluum, hyperocha) ki kell adni az elz{logosítónak, illetőleg ha van, a rangsorban következő z{loghitelezőnek. Ha viszont a vétel{r a teljes követelést nem fedezi, a hitelező követelési joga (nem a z{logjoga!) a többlet erejéig fennmarad. Justinianus adósvédelmi indíttat{sú rendelkezése szerint az elad{s csak az adós (esetleg h{romszori) értesítése ut{ni két év elteltével történhetik meg.
lex commissoria A klasszikus kor végéig megvolt annak a lehetősége is, hogy a hitelező elad{si jog{t mellékegyezménnyel kiz{rj{k, és abban {llapodjanak meg, hogy ha az adós nem teljesít, a z{loghitelező, értékére tekintet nélkül, a z{logt{rgy tulajdon{t kapja meg követelése fejében. (lex commissoria) A lex commissoria kikötését azonban Constantinus érvénytelennek (semmisnek) nyilv{nította, az adósra h{tr{nyos, kizs{km{nyoló volta miatt.
