Római jog A jogi tanulmányok a közéletben való, szakmailag megalapozott és elhivatott szerepvállalásra készítenek fel. Ehhez szükséges a joganyag tételes, naprakész, beható ismerete, de épp ennyire szükséges az állam és jog lényegének, belső törvényszerűségeinek, társadalmi összefüggéseinek megértése, alkalmazni tudása. A szakmai alapozó tárgyak körében a „Római jog” elnevezésű kurzus a fenti célok eléréséhez járul hozzá. A római jog hivatalos tankönyve a Brósz-Pólay féle Római jog c. tankönyv Földi András és Hamza Gábor által átdolgozott változata, „A római jog története és institúciói” címen. A tanszék oktatói a korábbi évekhez képest fontos változtatást hajtottak végre akkor, amikor úgy határoztak, hogy a hivatalos tananyagot csökkentik. Ezért a fentiekben megjelölt tankönyv következő részei minősülnek kötelező ismeretanyagnak. •
A tankönyv apró betűs részei, illetve lábjegyzetei kimaradnak. Ettől néhány apró betűs rész esetében térünk el, melyeket az alábbiakban kifejezett módon megjelölünk.
•
A tananyag a tankönyv 21. pontjával kezdődik.
•
Történeti rész: 21-24. kell, 25. kimarad, 26-29. kell, 30-32. kimarad, 33-39. kell, 40. kimarad, 41-51. kell, 52. kimarad, 53-56. kell, 57. kimarad, 58. kell, 59. kimarad, 60. kell, 61-63. kimarad, 64-80. kell, 81-89. kimarad, 90-98. kell, 99-114. kimarad, 115-123. kell, 124. kimarad, 125-126. kell, 127. kimarad, 128-129. kell, 130. kimarad, 131-134. kell, 135- 141. kimarad, 142-143. kell, 144-145. kimarad, 146. kell, 147-152. kimarad, 153-157. kell, 158-159. kimarad, 160-162. kell, 163-167. kimarad, 168-175. kell, 176-180. kimarad, 181-183. kell, 184. kimarad, 185-190. kell, 191-206. kimarad, 207-213. kell, 214-223. kimarad, 224-235. kell, 236. kimarad, 237- 266. kell, beleértve a 248-at is, mely apró betűs, de kell, 267-268. kimarad, 269-274. kell, 275. kimarad, 276-287. kell, 288-289. kimarad, 290. kell, 291-295. kimarad, 296-299. kell, 300-305. kimarad, 306-313. kell, 314. kimarad, 315-330. kell, 331-332. kimarad, 333-334. kell, 335336. kimarad, 337-342. kell, 343-353. kimarad, továbbá kimarad a teljes 9. fejezet (a római jog továbbélése a középkorban és az újkorban).
•
Eljárásjog: 497-504. kell, 505-507. kimarad, 508-515. kell, 516. kimarad, 517-531. kell, 532-535. kimarad, 536-537. kell, 538-539. kimarad, 540-541. kell, 542-543. kimarad, 544-545. kell, 546-549. kimarad, 550. kell, 551. kimarad, 552-553. kell, 554. kimarad, 555-558. kell, 559-563. kimarad, 564-566. kell, 567. kimarad, 568-575. kell, 576. kimarad, 577-583. kell, 584. kimarad, 585-598. kell, beleértve az 589-et is, mely apró betűs, de kell, 599. kimarad, 600-601. kell, 602. kimarad, 603-605. kell, 606-621. kimarad, 622-630. kell, 631. kimarad, 632-642. kel, 643. kimarad, 644. kell, 645-646. kimarad, 647-654. kell, 655. kimarad, 656-657-671. kell, beleértve a 658-at is, mely apró betűs, de kell, 672-676. kimarad.
•
Személyi és családjog: 677-697. kell, 698. kimarad, 699. kell, 700. kimarad, 701. kell, 702. kimarad, 703-705. kell, 706. kimarad, 707-708. kell, 709-712. kimarad, 713-714. kell, 715-716. kimarad, 717-719. kell, beleértve a 718-719-et is, mely apró betűs, de kell, 720. kimarad, 721. kell, 722. kimarad, 723-727. kell, 728. kimarad, 729. kell,
1
730-738. kimarad, 739-751. kell, 752-754. kimarad, 755-770. kell, 771. kimarad, 772-773. kell, 774. kimarad, 775-777. kell, 778. kimarad, 779-792. kell, 793-794. kimarad, 795-796. kell, 797. kimarad, 798-800. kell, 801-803. kimarad, 804-823. kell, beleértve a 811-et is, mely apró betűs, de kell, 824. kimarad, 825-826. kell, 827. kimarad, 828-866. kell, 867-868. kimarad, 869-872. kell, 873. kimarad, 874-880. kell, 881-892. kimarad. •
Dologi jog: 893-897. kell, 898. kimarad, 899-922. kell, 923-924. kimarad, 925-930. kell, 931. kimarad, 932-936. kell, 937.kimarad, 938-951. kell, beleértve a 941-et és a 944-et is, mely apró betűs, de kell, 952. kimarad, 953. kell, 954-955. kimarad, 956-959 kell, 960-961. kimarad, 962-965. kell, 966-968. kimarad, 969-970. kell, 971. kimarad, 972-993. kell, 994-995. kimarad, 996-1003. kell, 1004-1005. kimarad, 1006-1022. kell, 1023-1025. kimarad, 1026-1030. kell, 1031. kimarad, 1032-1035. kell, 1036. kimarad, 1037-1068. kell, 1069. kimarad, 1070-1074. kell, 1075-1077. kimarad, 1078-1091. kell, beleértve az 1088-1091-et is, mely apró betűs, de kell, 1092-1096. kimarad, 1097-1116. kell, 1117. kimarad, 1118-1150. kell, 1151-1160. kimarad, 1161. kell, 1162. kimarad, 1163-1187. kell, 1188. kimarad, 1189-1201. kell, 1202-1220. kimarad.
•
A szövegben szereplő latin kifejezéseket ismerni kell, mivel sok jogintézménynek megfelelő magyar elnevezése nincs. A tankönyv szövegébe iktatott kétnyelvű (latinmagyar) forrásidézetek esetén a latin szöveget nem kell ismerni, a mellette szereplő magyar fordítást viszont igen.
A korábbi évekhez képest további igen komoly változást jelent az előadások óraszámának csökkenése, hiszen a korábbi évek heti 2 X 2 órás előadási ideje a 2009/2010. tanévtől heti 1 X 2 órára változott. Mindez azt jelenti, hogy a hallgatókra a korábbi évekhez képest sokkal nagyobb felelősség hárul a tananyag elsajátítása során, hiszen az előadások nem terjedhetnek ki minden olyan részletkérdésre, mely a tankönyvben található. Az önálló tanulásnak tehát kiemelkedő szerep jut! Ebben nyújt további segítséget a római jogi gyakorlat, továbbá a szabadon választható „Római jogi repetitórium” elnevezésű tantárgy. Az előadás hetente egy alkalommal, hétfőn kerül megtartásra, az egyes előadások anyagát, tárgyát, ütemezését az év elején megadjuk. Javasoljuk, hogy az órák előtt a hallgatók a tankönyvből a vonatkozó részt alaposan olvassák el, kíséreljék meg legalább általánosságban megérteni. Így az előadás élvezhető, „emészthető” és felhasználható lesz arra, hogy a tanulás nehézségeit feloldja, a tankönyv anyagát magyarázza, szükség szerint kiegészítse. Az előadások látogatása éppen ezért kötelezőnek minősül! Az előadások kötelező jellege ellenére magát a jelenlétet adminisztratív eszközökkel („katalógus”) nem ellenőrizzük. Ha valami nem világos, a hallgatók magán az előadáson a kérdést az előadónak felvetve tisztázzák, illetve kérdéseiket a római jogi gyakorlat során a gyakorlatvezetőnek is feltehetik. Évtizedes tapasztalatok birtokában tanszékünk minden évben kifejezetten felhívja a jogi tanulmányaikat megkezdő hallgatók figyelmét arra, hogy a római jog nagy kihívást jelenthet számukra, hiszen az alapozó tárgyak közül ez az, melynek elsajátítása során a középiskolában vagy más felsőoktatási intézményben szerzett korábbi ismereteikre általában csak korlátozottan támaszkodhatnak. E tárgy szembesíti a hallgatókat elsőként olyan fogalmakkal, mint például a jog- és cselekvőképesség, a per, a tulajdon, a birtok, melyek modern magánjogunkban is alapvető fontosságúak. Nem idejétmúlt és használhatatlan intézményekkel foglalkozunk tehát, hanem olyan ismereteket igyekszünk átadni, melyek megalapozzák és egyben meg is könnyítik a tételes modern jogi tárgyak irányában történő továbbhaladást. Tanszékünk oktatói éppen ezért
2
készséggel adnak segítséget és tájékoztatást minden, a tanulmányokat érintő kérdésben, igyekeznek világos követelményrendszert lefektetni, melyet meg is tartanak; cserében viszont elvárják a hallgatóktól az együttműködést és a komoly, lelkiismeretes felkészülést ezen igen nehéz, de valóban alapvetően fontos ismereteket adó tárgy elsajátítása során. A római jogi előadások tervezett témakörei 2009/2010. tanév 1. félév Hó Szept.
Nap 7. 14. 21. 28.
Okt.
5. 12. 19.
Nov.
Dec.
2. 9. 16. 23. 30. 7.
Témakör A római állam és jog kezdetei. A királyság és a korai köztársaság időszaka. Az archaikus római jog kialakulása. A köztársaság virágkora és a préklasszikus jogfejlődés. A principátus és a dominatus kora. A klasszikus és posztklasszikus római jog.
Tankönyvi rész Tk. 2-3. fejezet 8. fej. 1-4.§
Tk. 4. fej. Tk. 8. fej. 6. §. Tk. 5-6. fej. Tk. 8. fej. 5. §, 7-9.§. Általános perjogi alapfogalmak. Az ősi legis actio-s Tk. 10. fejezet, 11. eljárások Rómában. fej. 1.§. A praetori perrend és a praetorok peren kívüli Tk. 11. fej. 2. §. jogsegélyei. Tk. 12. fej. A személy és a jogképesség; a jogképességet Tk. 15-17. fej. befolyásoló tényezők. A cselekvőképesség és a cselekvőképességet Tk. 18-19. fej. befolyásoló tényezők. Rokonság és család. A patria potestas. Tk. 20-21. fej. A római házasság. Gyámság és gondnokság. Tk. 22-23. fej. A tulajdon fogalma, belső tartalma. A dolgok Tk. 25-26. fej. osztályozása. Birtoktan. Tk. 27. fej. A tulajdonszerzési módok. Tk. 28. fej. A tulajdon védelme és az idegen dologbeli jogok. Tk. 30-33. fej.
További tapasztalataink szerint a római jogi tananyag a vizsgaidőszak alatt, 5-10 napos „pánikszerű” tanulással nem sajátítható el, megbízható alaptudást csak folyamatos, lépésről lépésre haladó, az egyes alapfogalmakat, jogi jelenségeket kellően megértő és az elsajátítottakra fokozatosan építő tanulással lehet elérni. A tantárgy tehát időigényes. Tanulási módszerként azt javasoljuk, hogy a hallgatók kis lépésekben haladjanak, egy alkalommal a tankönyv egy-egy fejezetét, vagy akár a fejezeteken belül egy-egy összefüggő kisebb alfejezetet dolgozzanak fel. Csak akkor lépjenek tovább, ha a saját maguk számára kijelölt anyagrészt sikerült megfelelően megérteniük. Nagyon fontos az alapfogalmak elsajátítása, hiszen ezek a tanév mindkét féléve során, számos összefüggésben újból és újból felbukkannak, s így a kezdeti egy-két hiányosság hamarosan egész későbbi fejezetek tartalmát teszi érthetetlenné, követhetetlenné. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a római jogon belül az egyes részek, de a Bevezetés az állam- és jogtudományokba, a két jogtörténeti tárgy és a római jog egymással is összefüggnek. 3
Az összefüggésekre figyelemmel kell tanulni ezeket, és a látszólagos ellentmondásokat, hézagokat a tanulás során célszerű tisztázni. Ha korábban tanult vagy párhuzamosan tanult rész kerül említésre a későbbiekben, érdemes visszalapozni, visszatérni és a kérdéses részt újraolvasni. Ez nagy segítség lehet egymáshoz kapcsolódó vizsgakérdések megválaszolásánál. Akik pedig a „Római jog” tantárgynak további tanulmányaik során betöltendő szerepére, gyakorlati hasznára kíváncsiak, javasoljuk, hogy tájékozódó jelleggel látogassanak el a „Polgári jog – I” elnevezésű tantárgy féléves konzultációinak valamelyikére. A tárgyból a félév során zárthelyi dolgozat írására nem kerül sor, az aláírást mindenki automatikusan megkapja. A számonkérés a vizsgaidőszakban kollokvium formájában történik. A félévi kollokvium a szó értelme szerint „beszélgetés” a tananyagról, melynek során a hallgató egy (az előre megadott tételsorból kihúzott) kérdésről rövid felkészülést követően beszél, majd válaszol az oktató által feltett, az egész féléves tananyagot átfogó többi kérdésre is. Tanszékünk a félév során a fenti követelményrendszernek megfelelően végzi munkáját. Ha bármilyen indokból változtatni kényszerülünk a fentiekben leírtakon (pl. óracsere), ezt a Neptun-rendszeren keresztül, írott üzenet formájában közöljük minden érintett hallgatóval. Miskolc, 2009. szeptember 1. Dr. Péter Orsolya Tanszékvezető egyetemi docens tárgyjegyző
Dr. Sáry Pál Egyetemi docens
Dr. Bajánházy István Egyetemi adjunktus
4
SZEMPONTOK A RÓMAI JOG TANULÁSÁHOZ 1. Ne siessen! A római jogot, ahogyan ezt sokszor hangsúlyoztuk, kampányszerű tanulással elsajátítani nem lehet. 40-50 oldal egyszerre, gyorsan, néhány nap alatt történő megtanulása kevés eredménnyel kecsegtet. Javaslat: rendszeresen, kis adagokra (akár egy-két oldalnyi mennyiségre) lebontva próbálják megtanulni az anyagot. Ez sajnos azt feltételezi, hogy minden nap foglalkozni kell egy kicsit a római joggal. 2. Firkáljon! Javaslat: különösen a vizuális típusú hallgatókat segítheti az, hogy a kijelölt tananyag tanulása során egy jegyzetfüzetet tartanak maguk mellett, melybe vázlatot készítenek, a különböző összefüggésekről ábrát rajzolnak, vagy a kulcsszavakat feljegyzik. Minél többször tekintik át az illető fejezetet, minél többször próbálják meg felépítését, összefüggéseit feltárni, annál jobban rögzül a szöveg tartalma. 3. Kérdezzen! A római jogban „mindig minden mindennel összefügg”. Egy első félév elején megtanult fogalomra esetleg a második félév vége felé vett anyagrész épülhet, így természetesen, ha az elsőként megismert jogi jelenség feledésbe merül (vagy, ami még rosszabb sohasem vált érthetővé), az egész rendszer összedőlhet. Javaslat: sohasem szabad úgy előrelépni, hogy az addigi tananyagban homályos, érthetetlen pontok maradnak. A hiányosságok lavinaként görögnek előre és a végeredmény valóban érthetetlen káosszá válik. Ha valami nem világos, számos lehetőség van ennek tisztázására: a római jogi gyakorlat, repetitórium, esetleg személyes konzultáció. 4. Időnként pedig tanulja meg szó szerint… Bármennyire is hangsúlyozzuk, hogy a római jogban az összefüggések megértése igen fontos, sajnos elkerülhetetlen bizonyos fogalmak, felsorolások pontos megtanulása. A jogi szakma furcsaságai közé tartozik, hogy a precíz, pontos fogalmazás alapkövetelmény, hiszen később a gyakorlatban egy-egy szó perdöntő fontosságú lehet. Javaslat: a latin szakkifejezéseket meg kell tanulni, mert bizonyos római jogintézményeknek magyar megfelelője nincs. Emellett, bármennyire is visszataszítóak, a taxatív felsorolásokat is el kell sajátítani.
5
Kollokviumi tételsor római jogból 1. félév 1. A római állam létrejötte; a királyság államszervezetének felépítése, sajátosságai. 2. A fejlett köztársaság államszervezete, magistratusai. 3. A principátus államszervezetének felépítése, sajátosságai. 4. Normarendszerek a régi Rómában. Ius, fas, mos. 5. Ius civile – ius praetorium – ius gentium - ius naturale. 6. A jog fogalma. Tárgyi jog - alanyi jog. Ius publicum - ius privatum. 7. Ius strictum - ius aequum, ius cogens - ius dispositivum. 8. A jogalkalmazás és jogértelmezés római jogi eszközei és elvei. 9. A jogforrás alanyi és tárgyi értelemben, a régi Róma jogforrási rendszere. 10. A szokásjog fogalma, a szokásjog mint jogforrás. 11. Legislatio és iurisdictio. 12. A „lex” szó jelentései. A lex létrejötte. A lex publica részei, a lex-ek osztályozása a szankció szempontjából. 13. A praetor és edictuma. Az „Edictum Perpetuum”. 14. A senatus consultum, mint jogforrás; a tanult senatus consultumok. 15. A római jogtudomány korszakai, képviselői, a jogtudósok munkássága. 16. A posztklasszikus jogfejlődés, a vulgárjog kialakulása. Az „idézési törvény”. 17. A császári rendeletek elnevezései, fajai (gyűjtemények, kodifikációk, stb.) 18. Justinianus kodifikációja. 19. A jogérvényesítés módjai általában. A római „kereset” fogalma, a rómaiak keresetjogi gondolkodásának jellemzői. 20. Az elévülés és a jogvesztő határidő (actiones perpetuae – actiones temporales) fogalma, hatásai. 21. A perbeli bizonyítás (szabad és kötött bizonyítás, bizonyítási teher). A vélelem és a fictio. 22. A legis actio-s eljárás általában, a legis actio-k fajtái. 23. A formuláris eljárás fejlődése, lefolyása. 24. A praetori formula fogalma, alkatrészei. 25. Actio-fajták a formuláris eljárásban. 26. A császári perrend (cognitio) jellemzése. 27. A praeiudicium (praeiudiciális eljárás) fogalma, esetei. 28. A litis contestatio fogalma, hatásai (mindhárom eljárásban). 29. Ítélet, jogorvoslat az ítélet ellen, res iudicata (mindhárom eljárásban). 30. A praetor peren kívüli jogsegélyei. 31. A végrehajtás (mindhárom eljárás szerint). 32. A perbeli képviselet fogalma, fajtái. 33. A személy (jogképesség) fogalma, keletkezése, megszűnése. A jogképességet befolyásoló tényezők. 34. A cselekvőképesség fogalma, a cselekvőképességet befolyásoló tényezők. 35. A status libertatis és a rabszolgaság (keletkezése, megszűnése). 36. A status civitatis. 37. A capitis deminutio fogalma, fajai. 38. Az életkor jogi jelentősége. 39. A status familiae. 40. Agnatio - cognatio – sógorság. 41. A házasság fogalma, fajai, keletkezése, megszűnése, akadályai. 42. Házassági vagyonjog.
6
Patria potestas. A filius familias vagyonjogi helyzete. Az örökbefogadás és az emancipatio. 45. A „jogi személy”. 46. A gyámság és a gondnokság. 47. A nők helyzete, jog- és cselekvőképessége. 48. A „dolog” és „vagyon” fogalma. A dolgok osztályozása. 49. A római tulajdon fogalma, tartalma. A római tulajdon történetének áttekintése. 50. A tulajdonközösség. 51. A birtok története, fogalma. A birtok joghatásai. 52. A birtok fajai (jogos/jogellenes – jóhiszemű/rosszhiszemű – hibás/hibátlan). 53. Civilis possessio, naturalis possessio, detentio, quasi possessio 54. A birtok elemei, a birtok megszerzése. 55. A birtok megszűnése. 56. A birtokvédelem fogalma, megvalósításának eszközei. 57. A tulajdonszerzési módok általában. Milyen szempontok szerint csoportosíthatjuk a tulajdonszerzési módokat? 58. A traditio módjai, fajai. 59. A foglalás és kincstalálás. 60. Feldolgozás és dologegyesülés. 61. A gyümölcs fogalma és megszerzése. 62. A quiritár tulajdon átruházásának feltételei. 63. Mancipatio és in iure cessio. 64. Az elbirtoklás feltételeinek alakulása az archaikus kortól Justinianus koráig. 65. A rei vindicatio. 66. Beruházások, ius tollendi, retentio. 67. Actio Publiciana. 68. A szolgalom fogalma, fajai. A (telki) szolgalom fő elvei. 69. A szolgalmak keletkezése, megszűnése, védelme. 70. Az örökhaszonbérlet és a felülépítményi jog. 43. 44.
7
