TISZTELT ÜGYFELEINK, KEDVES BARÁTAINK! Örömmel bocsátjuk kiadványunkat.
közre
a
2014.
évi
adórendszert
bemutató
Mint ahogy azt valamennyi kiadványunkban kihangsúlyozzuk, ezúttal is igaz, hogy a bevezetett új jogszabályok több száz paragrafusát képtelenség részletesen bemutatni. Ezúttal is arra törekedtünk, hogy az egyes adónemek legfontosabb alapismereteit foglaljuk össze az Önök számára. Az egyes adónemeket érintő, 2014-től hatályos változásokat ismét dőlt betűkkel szedve olvashatják, ugyanakkor a következő oldalakon külön fejezetben is összefoglaltuk a közzétett változásokat. Kiadványunk mindig azzal a céllal készül, hogy felhívjuk a figyelmüket az egyes adónemek legfontosabb szabályaira, illetve az adott évi változásokra. Ha bármely szabály, vagy változás kapcsán úgy érzik, hogy ezek közvetlen hatással vannak a vállalkozásukra, kérjük, haladéktalanul forduljanak munkatársainkhoz, szakértőinkhez. 2014 igazi választási év lesz. Természetesen nem csak a parlamenti és önkormányzati választásokra gondolunk, hanem nekünk, vállalkozóknak is komoly döntéseket kell hoznunk. A tavalyi „beharangozónkban” már arra buzdítottuk Önöket, hogy – ha tehetik – ne halasszák tovább fejlesztési döntéseiket. Most is úgy gondoljuk, hogy a mi közös kis-és középvállalkozói körünk legnagyobb tartaléka - a folyamatos költségkontroll mellett - a helyesen megválasztott fejlesztés. 2014-ben újabb 7 éves Uniós fejlesztési ciklus indul, amelyből hazánk ismét jelentős fejlesztési forrásokat kíván megszerezni. A kormányzati tervek alapján joggal számítunk arra, hogy ebben az időszakban már a támogatások többsége jut majd gazdaság-fejlesztésre, a vállalkozói klíma javítására, a termelés és szolgáltatás minőségét, hatékonyságát és volumenét növelő beruházásokra. Ez lehet az a forrás, ami a kezdetektől hiányzó saját tőkét pótolhatja. Ugyancsak fontos eszköz lehet a fennálló hitelek átstrukturálása, kedvezőbb – lényegesen olcsóbb – kölcsönökkel való kiváltása. A 2014. évi adóváltozások önmagukban nem jelentősek, ugyanakkor az ellenőrzési rendszer hatalmas léptekkel modernizálódik, a pénztárgépek bekötése az adóhatósághoz, a társszervekkel való együttműködés javítása, a nemzetközi ügyletek ellenőrzése, a fordított adózású ügyletek körének bővítése, a ténylegesen adót fizetők körének bővítése egyértelműen az adó„figyelem” és az adófegyelem erősítéséhez vezethet. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy ügyfeleink többsége hosszú ideje tiszteli meg irodánkat bizalmával. A tartalmas kapcsolatokra vonatkoztatva kitalált mondást üzleti kapcsolatainkra is igaznak érezzük:
2014. évi Adóhírlevél 1. oldala összesen 74-ből
„Összejönni: Együtt maradni: Együtt is dolgozni:
kezdés, haladás, siker.”
Szívből köszönjük mindenkinek, hogy együtt dolgozhatunk, hogy az Önök sikerének részesei lehetünk. A magunk részéről mindent megteszünk a hatékony, párhuzamosságot megszüntető, szakszerű munkavégzésért, pontos és hasznos információk összeállításáért. A közös gazdasági feladataink megoldásához a 24. életévébe lépett irodánk valamennyi munkatársával és a világ 84 országában független szakértő tagvállalattal rendelkező UHY nemzetközi hátterével (www.uhy.com) áll rendelkezésükre. Ezúton is megköszönjük bizalmukat, kitartásukat, a további munkájukhoz, közös munkánkhoz sok sikert, erőt és egészséget kívánunk!
Kiváló tisztelettel:
Bergmann Erzsi és Bergmann Péter
2014. évi Adóhírlevél 2. oldala összesen 74-ből
SZERZŐK
RÉSZLETES TARTALOMJEGYZÉK A 2014. ÉVI VÁLTOZÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA ............................................................ 7 ADÓ- ÉS ILLETÉKRENDSZER 2014. JANUÁR 1-JÉTŐL ...............................................11 I. AZ ADÓZÁS RENDJE ...............................................................................................15 I.1. Célja ...................................................................................................................................................... 15 I.2. Adózó kötelezettségei......................................................................................................................... 15 I.3. Ellenőrzés ............................................................................................................................................ 16 I.4. Az ellenőrzés jogkövetkezményei .................................................................................................... 17 II. FOGLALKOZTATÁS - MUNKAÜGY ...........................................................................18 II.1. Munkaviszony.................................................................................................................................... 18 II.2. Megbízás (Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony) ............................................................. 21 II.3. Egyszerűsített foglalkoztatás ......................................................................................................... 21 III. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ ..............................................................................23 III.1. Az adó alanyai és mértéke............................................................................................................. 23 III.2. Adóbevallás ....................................................................................................................................... 23 III.3. Jövedelemtípusok és adózásuk.................................................................................................... 24 III.4. Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem............................................................................ 25 III.5. Reprezentáció, üzleti ajándék, és a csekély értékű ajándék ................................................. 25 III.6. Saját tulajdonú gépjárművek után fizethető adómentes költségelszámolások ................ 26 IV. TB, NYUGDÍJ ÉS A REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁS..........................................27 IV.1 Munkavállalók részére fontos információk................................................................................. 27 IV.2 Munkáltatók számára fontos információk.................................................................................. 28 IV.3. Rehabilitációs hozzájárulás .......................................................................................................... 28 V. SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS ..............................................................................29 V.1. Hozzájárulásra kötelezettek köre:................................................................................................. 29 V.2. Hozzájárulás alapja és mértéke: ................................................................................................... 29 V.3. Elszámolás, a hozzájárulás teljesítése:........................................................................................ 29 VI. EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ .................................................................30 VI.1. Adóalanyiság feltétele ..................................................................................................................... 30 VI.2. Eljárási szabályok ........................................................................................................................... 30 VII. TÁRSASÁGI ADÓ ..................................................................................................32 VII.1. Adó alanya ....................................................................................................................................... 32 VII.2. Adó mértéke .................................................................................................................................... 32 VII.3. Adóalap meghatározása................................................................................................................ 32 VII.4. Jövedelem-(nyereség-)minimum................................................................................................. 33 VII.5. Adókedvezmények.......................................................................................................................... 33 VII.6. Adóelőleg .......................................................................................................................................... 33 VII.7. Feltöltés ............................................................................................................................................ 33 VII.8. Speciális adóalanyok..................................................................................................................... 33 VII.9. Transzferár és a kapcsolódó új szabályozás ............................................................................ 34 VIII. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ ..............................................................................36 VIII.1. Adóalany ......................................................................................................................................... 36 VIII.2. Adóztatandó tényállások ............................................................................................................. 36 VIII.3. A teljesítés helye ........................................................................................................................... 36 VIII.4. Adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja .............................................................. 37 VIII.5. Az adó mértéke .............................................................................................................................. 37 VIII.6. Adómentesség ................................................................................................................................ 38 VIII.7. Fordított adózás ............................................................................................................................ 38 VIII.8. Adólevonási jog.............................................................................................................................. 39 VIII.9. Adó visszaigénylése ...................................................................................................................... 39 VIII.10. Pénzforgalmi Áfa elszámolási módszer választása.............................................................. 39
2014. évi Adóhírlevél 3. oldala összesen 74-ből
IX. ILLETÉKEK ...........................................................................................................40 IX.1. Visszterhes vagyonszerzési illetékek........................................................................................... 40 IX.2. Öröklési és ajándékozási illetékek .............................................................................................. 40 IX.3. Illetékmentességek, kedvezmények ............................................................................................ 40 IX.4. A cégalapítás illetéke ...................................................................................................................... 40 X. PÉNZÜGYI TRANZAKCIÓS ILLETÉK .......................................................................41 X.1. Alanyi, tárgyi hatálya....................................................................................................................... 41 X.2. Mértéke ............................................................................................................................................... 41 X.3. Mentességek ...................................................................................................................................... 41 XI. HELYI ADÓK .........................................................................................................42 XI.1. VAGYONI TÍPUSÚ ADÓK............................................................................................................... 42 XI.2. HELYI IPARŰZÉSI ADÓ ................................................................................................................. 43 XII. KÖZMŰVEZETÉKEK ADÓJA.................................................................................45 XII.1. Az adókötelezettség........................................................................................................................ 45 XII.2. Az adó alanya.................................................................................................................................. 45 XII.3. Az adó alapja................................................................................................................................... 45 XII.4. Az adó mértéke ............................................................................................................................... 45 XII.5. Az adómentesség ............................................................................................................................ 45 XIII. A CÉGAUTÓ ADÓ ................................................................................................46 XIV. A GÉPJÁRMŰADÓ ...............................................................................................47 XIV.1. Adóköteles ...................................................................................................................................... 47 XIV.2. Adókötelezettség keletkezése és megszűnése......................................................................... 47 XIV.3. Az adó alanya ................................................................................................................................ 47 XIV.4. Az adó mértéke.............................................................................................................................. 47 XV. A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ ..................................................................48 XV.1. Termékdíj köteles termék............................................................................................................. 48 XV.2. A termékdíj fizetésre kötelezettek .............................................................................................. 48 XV.3. Termékdíj kötelezettség megállapítása, bevallása és megfizetése ...................................... 48 XV.4. Számlán történő feltüntetési kötelezettség .............................................................................. 48 XV.5. Termékdíj raktár ............................................................................................................................ 48 XVI. A KÖRNYEZETTERHELÉSI DÍJ ...........................................................................49 XVI.1. Levegőterhelési díj ........................................................................................................................ 49 XVI.2. Vízterhelési díj ............................................................................................................................... 49 XVI.3. Talajterhelési díj ........................................................................................................................... 49 XVII. A REGISZTRÁCIÓS ADÓ ....................................................................................50 XVII.1. Az adó alanya: .............................................................................................................................. 50 XVII.2. Adókötelezettség: ......................................................................................................................... 50 XVII.3. Az adó összege: ............................................................................................................................ 50 XVIII. AZ ENERGIAADÓ ..............................................................................................51 XVIII.1. Adóköteles.................................................................................................................................... 51 XVIII.2. Az adó alanya.............................................................................................................................. 51 XVIII.3. Az adó alapja és bevallása ....................................................................................................... 51 XIX. AZ ENERGIAELLÁTÓK JÖVEDELEMADÓJA (ROBIN HOOD ADÓ) .........................52 XIX.1. Az adó alanya ................................................................................................................................ 52 XIX.2. Adóalap ........................................................................................................................................... 52 XIX.3. Az adó mértéke.............................................................................................................................. 52 XIX.4. Mentesség ....................................................................................................................................... 52 XIX.5. Az adó megfizetése, feltöltési kötelezettség............................................................................. 52 XX. JÖVEDÉKI ADÓ ...................................................................................................53 XX.1. Adókötelezettség keletkezése ...................................................................................................... 53 XX.2. Az adó alanya: ................................................................................................................................ 53 XX.3. Adófizetési kötelezettség keletkezése......................................................................................... 53 XX.4. Adóalapok, adómértékek, bevallás ............................................................................................ 53 XX.5. Engedélyezés, nyilvántartás, ellenőrzés ................................................................................... 53 2014. évi Adóhírlevél 4. oldala összesen 74-ből
XXI. AZ INNOVÁCIÓS JÁRULÉK..................................................................................54 XXI.1. Adóalany ......................................................................................................................................... 54 XXI.2. A járulék alapja:............................................................................................................................ 55 XXI.3. A járulék mértéke: ........................................................................................................................ 55 XXI.4. Bevallás, előlegfizetés .................................................................................................................. 55 XXI.5. Feltöltési kötelezettség ................................................................................................................ 55 XXII. NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ .....................................................................56 XXII.1. Adó alanya .................................................................................................................................... 56 XXII.2. Adókötelezettség .......................................................................................................................... 56 XXII.3. Adó mértéke.................................................................................................................................. 56 XXII.4. Adómentességek .......................................................................................................................... 56 XXII.5. Adó nyilvántartása, bevallása, befizetése .............................................................................. 56 XXIII. HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI SZERVEZETEK KÜLÖNADÓJA (BANKADÓ) ....57 XXIII.1. Adóalany ...................................................................................................................................... 57 XXIII.2. Adóalap és adómértékek .......................................................................................................... 57 XXIII.3. Előleg, fizetési kötelezettségek ................................................................................................ 57 XXIII.4. Egyszeri fizetendő „hitelintézeti hozzájárulás” .................................................................... 57 XXIV. BIZTOSÍTÁSI ADÓ ............................................................................................57 XXIV.1. Az adó alanya.............................................................................................................................. 57 XXIV.2. Adóalap ........................................................................................................................................ 57 XXIV.3. Adómérték ................................................................................................................................... 57 XXIV.4. Az adó megállapítása ................................................................................................................ 57 XXV. A SZÁMVITELI TÖRVÉNY...................................................................................58 XXV.1. A törvény hatálya (2.§.) .............................................................................................................. 58 XXV.2. A Vállalkozó számviteli törvény által előírt kötelezettségei................................................ 58 XXV.3. Euróban, illetve eurótól eltérő devizanemben való könyvvezetés .................................... 60 XXV.4. USA dollárban történő könyvvezetés (20.§ (4) bekezdése) ................................................. 60 XXV.6. Üzleti év (11.§).............................................................................................................................. 60 XXV.7. Napi készpénz záró állomány (14.§. (8) bek.)........................................................................ 60 XXV.8. Közbenső mérleg.......................................................................................................................... 60 XXV.9. Behajtási költségátalány ........................................................................................................... 61 XXV.10. Könyvvizsgálat (155.§.) ............................................................................................................ 61 XXV.11. Osztalékfizetés ........................................................................................................................... 61 XXVI. KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA, AZAZ A KATA.........................62 XXVI.1. Ki választhatja? .......................................................................................................................... 62 XXVI.2. Mennyit kell fizetni? .................................................................................................................. 62 XXVI.3. Mit nem kell az eddigiekhez képest megfizetni? ................................................................. 62 XXVI.4. Alkalmazott fogalmak ............................................................................................................... 62 XXVI.5. Bizonylatolás-nyilvántartási, nyilatkozattételi kötelezettség ........................................... 62 XXVI.6. KATA mellett fizetendő egyéb kötelezettség ......................................................................... 62 XXVI.7. Adatszolgáltatási kötelezettség ............................................................................................... 63 XXVII. A KISVÁLLALATI ADÓ, AZAZ A KIVA ...............................................................64 XXVII.1. Ki választhatja? ......................................................................................................................... 64 XXVII.2. Mennyi adót kell fizetnie? ....................................................................................................... 64 XXVII.3. Mit nem kell az eddigiekhez képest megfizetni?................................................................ 64 XXVII.4. Adóelőleg..................................................................................................................................... 64 XXVII.5. Iparűzési adó ............................................................................................................................. 64 XXVIII. CIVIL SZERVEZETEK .....................................................................................65 XXVIII.1. Törvény hatálya kiterjed ........................................................................................................ 65 XXVIII.2. Bírósági nyilvántartásuk ....................................................................................................... 65 XXVIII.3. Közhasznú minősítés.............................................................................................................. 65 XXVIII.4. Személyi jövedelem adó 1% .................................................................................................. 66 MELLÉKLETEK...........................................................................................................68
2014. évi Adóhírlevél 5. oldala összesen 74-ből
Szerzők: Bergmann Péter
Előszó
[email protected]
Kiss József
VII.9, XX.
[email protected]
Kovács Krisztina
VII.
[email protected]
Korpásné Juhász Sarolta
Adó- és Illetékrendszer, XXV.
[email protected]
Balogh Krisztina
XXI.
[email protected]
dr. Báló Rita
III., VIII.
[email protected]
Soltész Sándor
[email protected]
Kosik Péter
II., IV., 1. sz. melléklet X., XV-XVI, XVIII-XIX, XXIIIXXIV. XI-XII., XXII.
Czuczi Dalma
IX-X.
[email protected]
Gódor Attila
V., XIII-XIV.
[email protected]
Tóth-Balog Mónika
XXVI-XXVII.
[email protected]
Farkas Emese
VIII., 3. sz. melléklet
[email protected]
Varga Noémi
XXVIII.
[email protected]
Jakab Beatrix
VI., 2. sz. melléklet
[email protected]
Orosz Péter
I., XVII.
[email protected]
Szeredi Pál
[email protected] [email protected]
2014. évi Adóhírlevél 6. oldala összesen 74-ből
A 2014. ÉVI VÁLTOZÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA
A 2014. ÉVI VÁLTOZÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA A 2014. évi adóváltozások részletezése előtt szeretnénk felhívni a figyelmet az új Ptk. 2014. március 15-én történő hatályba lépésére, illetve az azzal kapcsolatos egyéb törvények módosulására. Az új szabályok szerint többek között a Kft-knek 2016. március 15-éig kell kötelezően megemelniük a törzstőkéjüket 3.000.000,-Ft-ra, azonban a tőkeemelés azonnal esedékessé válik, amennyiben a cég társasági szerződésmódosítást hajt végre. (pl. új könyvvizsgáló választása, ügyvezető mandátumának meghosszabbítása stb.) A) Foglalkoztatással kapcsolatos adó-és járuléktörvények (TB, Szocho, Munka törvénykönyve) Minimálbér emelkedésének mértéke: Garantált bérminimum képesítéshez kötött munkakörökben: 118.000 Ft, Minimálbér a képesítést nem igénylő munkakörökben: 101.500 Ft. Ennek megfelelően a minimálbérhez kötött (szja) juttatási,- és egyes tb ellátási limitek (pl.: táppénz maximum) a minimálbér emelkedése miatt 2014-ben emelkednek. ·
Társadalombiztosítási ellátások változása gyermek melletti munkavállalás esetén: Az anya a gyermeke 1 éves koráig – GYED folyósítása mellett – továbbra sem vállalhat munkát, de a gyermek egy éves korától vállalt munkavégzés esetén a jövőben az anyát a munkabér mellett megilleti a gyermekgondozási díj is(GYED EXTRA). A felsőfokú iskolai képzésben résztvevő jogosult részére is jár gyermekgondozási díj, mértéke a garantált bérminimum hetven százaléka.
·
Családi adókedvezmény: A megszüntetett családi pótlék helyett bevezetett, a gyermekek után járó családi adókedvezményt 2014-től talán a legszegényebb foglalkoztatottak is igénybe vehetik majd akkor is, ha a jövedelem nagysága miatt az adóelőleg összege nem nyújt (teljes) fedezetet erre. 2014. január 1-jétől a munkavállaló bruttó jövedelméből levonásra kerülő – a 3+4 (7)%-os egészségbiztosítási-, és a 10%-os nyugdíjjárulék – terhére is érvényesíthető a kedvezmény, azaz a nettó bérkifizetés összege fog nőni az adókedvezmény összegével.
·
Szociális hozzájárulási adó kedvezmény A gyermek egy éves kora után foglalkoztatott személy esetén a munkáltató, legfeljebb 100 000 Ft-os munkabérig járulékkedvezményben részesül: - a foglalkoztatás első két évében teljes, tehát 27 % mértékig, - harmadik évében 14,5 százalékos mértékig adókedvezményt vehet igénybe, és mentesül a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól. Három vagy több gyermek esetén a gyermek egy éves kora után foglalkoztatott személy esetén a munkáltató legfeljebb 100 000 Ft-os bért alapul véve - a foglalkoztatás első három évében teljes, tehát 27 % mértékig - negyedik és ötödik évében 14,5 százalékos mértékig adókedvezményt vehet igénybe, és mentesül a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól.
·
Munka törvénykönyve: 2014. január 1.-jétől a felek megállapodása alapján, az életkor szerinti pótszabadság egyharmada az esedékesség évét követő év végéig adható ki.
B) Személyi jövedelemadó (Szja) · ·
A munkáltatói adómentes lakáscélú vissza nem térítendő támogatás a jövőben a munkavállaló fennálló hitelének törlesztéséhez is nyújtható lesz, amivel a munkavállalók életkörülményeit adómentesen, érdemben lehet javítani. 2014-től a visszaváltható utalványok nem minősülnek utalványnak, az így adott juttatás a felek között fennálló jogviszony alapján adóztatandó, az ilyen jellegű juttatásokat érdemes inkább megszüntetni.
2014. évi Adóhírlevél 7. oldala összesen 74-ből
A 2014. ÉVI VÁLTOZÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA · ·
az 1 M Ft-ot meghaladó ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után fizetendő 14%-os „EHO” költségként nem érvényesíthető, így a bérbeadás adóterhe emelkedni fog. A sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet juttatása értékhatártól függetlenül (!) adómentessé vált, ugyanakkor emellett a kulturális szolgáltatások juttatása 50.000,-Ft-ig további adómentességet élvez.
C) Társasági adót érintő változások: · · · · ·
· ·
A tartós befektetés céljából megszerzett részesedés adóhatósági bejelentésének határideje 75 napra emelkedett, és megmaradt az 1 éven túli értékesítéséből származó nyereség adómentessége; Ugyancsak megmaradt a 60 napon belül bejelentett, beszerzett immateriális jószág (szellemi termék) értékesítési eredményének adómentessége; A kis-és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye kibővült a korábban még használatba nem vett szoftvertermékek bekerülési értékével a 30 M/Ft-os kereten belül; A kis- és középvállalkozások a 2014-től megkötött hitelszerződések alapján a tárgyi eszköz beszerzésére felhasznált hitel kamatának 60%-ával csökkenthetik az adófizetési kötelezettségüket; A filmalkotás és az előadó-művészeti szervezetek támogatása a számított adó 70%-áig érvényesíthető, akár hét adóév alatt is, ha arra korábban nem nyílik mód. A látványcsapatsport támogatás rendszere, adókedvezménye megmaradt, az elszámolni kívánt támogatást az adóévben át kell utalni és az állami sporthatóságnak bejelenteni; Külföldi vállalkozók számára fontos változás, hogy az ingatlan értékesítése, hasznosítása telephelyet keletkeztet, így ezen jövedelmük utáni adófizetési kötelezettségüket Magyarországon kell teljesíteniük; Bevezetésre került a hitelintézeti hozzájárulási kötelezettség, amit még a 2013-as adóévre kell bevallaniuk és 2014. március 10-ig megfizetniük.
D) Adózás rendjét (Art.) érintő változások: · · · · · · · ·
·
Az adómorál és az adóbehajtás hatékonyságának javítása érdekében kiterjesztették a végrehajtható okirat alapján foganatosított ingó,- és követelés foglalás hatályát, rögzítették, hogy az adó megállapításához való jog elévülésének időtartama a büntető eljárások időtartama alatt nyugszik, a végrehajtási eljárás pedig a polgári peres eljárások időtartama alatt szünetel. Az esetleges visszaélések feltárása érdekében 2014-től jogszabályi felhatalmazás alapján – a bizonylatokon és szerződéseken kívül – az adóhatóság vizsgálhatja az adózók által alkalmazott teljes informatikai rendszert, szoftvereket, szabályozási folyamatokat is. Az adóellenőrzések megindításáról 2014. július 1-től az adóhatóság már elektronikus úton is kézbesítheti a megbízólevelet, ugyanakkor a felszámolás alatt álló adózók ellenőrzésére nyitva álló határidő 180 napra csökken, a végelszámolási/felszámolási eljárások során pedig a volt vezető tisztségviselő, vagy a végelszámoló/felszámoló akkor is bírságolhatóvá vált, ha annak személyében változás következik be. Az új Ptk. 2014. március 15-i (!) hatálybalépésével összefüggésben több fogalmat kellett módosítani, így az alvállalkozóra, az engedményezésre, a jogi személlyé váló közkereseti társaság és betéti társaság, a gazdálkodó szervezet, a felelős őrzés és a közeli hozzátartozó fogalmát is módosították. Kedvező változás, hogy az adófeltöltési kötelezettség legalább 90%-os pontosságú nemteljesítéséhez kötődő 20%-os bírságolás során a devizás tételek év végi átértékeléséből adódó árfolyam nyereség hatását figyelmen kívül lehet hagyni, illetve a csoportos adózás szerint adózóknál fennálló túlfizetést bármely tag bármely adószámláján figyelembe lehet venni.
2014. évi Adóhírlevél 8. oldala összesen 74-ből
A 2014. ÉVI VÁLTOZÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA E) Az Általános Forgalmi adót (Áfa) érintő változások: · ·
· · ·
· ·
2014. január 1-től a termékexportra akkor is adómentesség alkalmazható, ha az adott termék az eddigi 90 napot követően, de 360 napon belül igazoltan kilép az Európai Közösség területéről; Az adófizetési kötelezettség utólagos módosításának szabályai is változnak, a módosítás hatását alapvetően a módosítás elszámolásakor/bizonylatolásakor (a jóváíró jellegű számla kibocsátásakor) kell bevallani és nem kell az eredeti teljesítési időpontra visszamenőleg önellenőrzést lefolytatni; Az élő sertés, továbbá az egész és félsertés értékesítése esetén 5%-os adómérték alkalmazható; A fordított adózás szabályait az építési-szerelési és egyéb szerelési szolgáltatások esetében nem csak az építési hatósági engedélyköteles, hanem ezen hatóságok tudomásulvételi-eljárásához kötött esetekben is alkalmazni kell. 2014. július 1-től alapvetően változik az „időszakos elszámolású” ügyletek adózása. Ezeknél a teljesítés (és az adófizetés) időpontja a fizetési határidő helyett az érintett időszak utolsó napjára változik. A megkötött szerződések módosítását időben végre kell hajtani! A nyugta július 1-től nem csak papíralapú lehet, hanem lehetővé válik az elektronikus nyugta kibocsátása is. 2014-től a már 2013-ban kötelezően megrendelt elektronikus pénztárgépeket üzembe kell helyeztetni és az adóhivatalnál teljes körűen elindulnak a rögzített forgalmak kiértékelésén alapuló ellenőrzési eljárások.
F) Az illetéktörvény (Itv.) változásai · · · · ·
· ·
Bővült az ajándékozási illetékmentesség köre a házastársak közötti ajándékozással és a házassági vagyonközösség megszüntetésére vonatkozó vagyonszerzéssel, illetve a magánszemély tulajdonos osztalékra vonatkozó követelésének elengedésével. Mentessé vált a visszterhes vagyonátruházási illeték alól: egyenes ági rokonok, házastársak közötti átruházásból, és a házastársi vagyonközösség megszűnéséből származó vagyonszerzés. Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzése, függetlenül a főtevékenységtől, minden esetben visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség alá esik. Egységesítették a Tao és az Illeték tv. ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát. Csak az minősül ilyen társaságnak, akinek a pénzköveteléseken kívüli eszközei értékében több, mint 75%-ot képvisel az ingatlan vagyon értéke. Gazdálkodó szervezetek közötti tranzakciók – pl. követelés elengedés – illetékmentessége csak akkor áll fenn, ha a vagyonszerző székhelye olyan államban van, ahol a társasági adó és az adóalap hányadosa eléri a 10%-ot, így az un. „off-shore” országokból származó vállalkozások ügyletei után nincs illetékmentesség. Első lakástulajdon szerzése esetén minden magánszemélyt 12 havi pótlékmentes részletfizetési lehetőség illetheti meg. Zárt végű pénzügyi lízingszerződés keretében történő ingatlan-, illetve gépjárműszerzés a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát képezi. Belföldi nyilvántartásban nem szereplő, de belföldi nyilvántartásba vétel céljából (külföldön) megszerzett gépjárművek is illetékkötelesek.
G) Kisadózó Vállalkozók Tételes Adója (KATA) változásai: · ·
Az éves 6millió Ft bevételig előnyösen választható KATA tevékenységi köréből már csak az ingatlan bérbeadása, üzemeltetése maradt kizárva, minden más tevékenységre választható; A heti 36 órás munkaviszony egyidejűleg fennálló több munkaviszonyból is összeadódhat, így már kisadózó mellékállásúnak minősül az egyéni vállalkozó, egyéni ügyvéd, vagy a társaságok magánszemély tulajdonosa, így a KATA havonta 25.000 Ft-ra csökkenthető;
2014. évi Adóhírlevél 9. oldala összesen 74-ből
A 2014. ÉVI VÁLTOZÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA · · ·
Ha más vállalkozásban főállású egyéni vagy társas vállalkozóként biztosított, akkor szintén havi 25.000 Ft befizetéssel járó kisadózó mellékállásúnak minősül; A főállású kisadózó magasabb összegű tételes adót is fizethet (50.000 Ft helyett 75.000 Ft-ot), így az ellátásának alapja 81.300 Ft-ról 136.250 Ft-ra változik. (Ez előnyös lehet nyugdíj korhatárhoz közelebb állók számára.) Módosult az adatszolgáltatási határidő a kisadózótól számlát befogadóknak március 31.re.
H) Kisvállalati Adó (KIVA) változásai: · · ·
A pénzforgalmi eredmény és személyi jellegű ráfordítások után 16% adófizetéssel járó KIVA választására egész évben lehetőség nyílik; A KIVA számításakor a személy jellegű kifizetéseket csökkenti a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összege Csökkenti a pénzforgalmi szemléletű eredményt a visszatérített KIVA
I) A helyi adók változásai: ·
Mentessé vált a belterületen fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú földterület, feltéve, ha az adóévben annak teljes területe tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll. Mentes továbbá az adóalany termék-előállító üzeméhez tartozó, jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított védő-biztonsági terület (övezet).
·
A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő iparűzési adóból levonható az adóalany által a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj (a továbbiakban: útdíj) 7,5%-a.
·
Az iparűzési adóban az adóköteles tevékenységét jogelőd nélkül kezdő vállalkozó mentesül az első előlegfizetési időszakra eső adóelőleg(ek) megfizetése alól.
J) Jövedéki adó változásai: · · ·
A kenőolajok kereskedelme csak jövedéki engedély alapján végezhető, ráadásul ezen termékek szállítására előzetes bejelentési kötelezettség is vonatkozik; A korábbi 25 kg helyett már 5 kg-nál nagyobb tömegű PB gázpalackok kereskedelme is jövedéki engedélyhez kötött; Az otthoni cigarettakészítéshez szükséges kellékek értékesítésének szabályai szigorodtak, továbbá a postai küldemények fizikai, kémiai eljárásokkal való ellenőrzését is lehetővé tette a törvény módosítása
K) Számviteli törvény változásai ·
2014.01.01-jétől a Számviteli tv. 21.§ (6) kibővítette a közbenső mérleg készítésére vonatkozó szabályokat, ugyanis minden olyan esetben, amikor évközben a saját tőkéről, azaz a vagyonról nyilatkozni kell, ezt csak közbenső mérleg elkészítésével lehet megtenni.
·
Osztalékfizetés esetén, ha a jóváhagyott osztalék teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a juttatás teljesítéseként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni. Fontos megjegyezni, hogy jóváhagyott osztalékot egyéb eszközben csak akkor lehet teljesíteni, ha a társasági szerződés erre kifejezetten lehetőséget ad! A módosítást a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni.
2014. évi Adóhírlevél 10. oldala összesen 74-ből
ADÓ- ÉS ILLETÉKRENDSZER 2014. JANUÁR 1-JÉTŐL ADÓ- ÉS ILLETÉKRENDSZER 2014. JANUÁR 1-JÉTŐL MEGNEVEZÉS
MÉRTÉK
Társasági adó: (a korrigált adózás előtti eredmény után) 500 millió Ft adóalapig (alkalmazása nem kötődik feltételek teljesítéséhez) .................... 10% 500 millió Ft adóalap felett .............................................................................................. 19% Osztalékadó a magánszemély tulajdonos esetében: · Az osztalékból, osztalékelőlegből származó jövedelem után ......................... Szja 16% és .................................................................................. EHO 14% max. 450.000,-Ft Osztalékadó gazdasági társaság tulajdonos esetében: · Ha az osztalékra jogosult Közösségen belüli székhelyű adóalany, vagy belföldi gazdasági társaság, nem kell az osztalékadót Magyarországon megfizetni ............. 0% EVA (Egyszerűsített vállalkozói adó) alapja az elért tárgyévi - max.30 M/Ft-bevétel ....... 37% KATA (Kisadózók Tételes Adója) Főállású kisadózó esetében ................................................................. havi 50e Ft/fő Főállású kisadózó választhat magasabb összegű adó fizetést, mely havi 75e Ft/fő Mellékállású kisadózónál …………………………………………………….….havi 25 eFt/fő a 6 millió bevétel feletti részre……………………………………………………………….40 % KIVA (Kisvállalati Adó) mértéke ..........................................................................................az adóalap 16%-a, Év közben is bármikor válaszható, új cégek is választhatják. A minimálbér összege 2014. január 1-jétől:……………………………………… 101.500,-Ft/hó a garantált bérminimum:……………………………………………………………. 118.000,-Ft/hó Reprezentáció, üzleti ajándék adója..............……………………………………………..51,17% a törvény béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásnak minősíti (SZJA tv 70.§.(2) bek.) a reprezentációt és üzleti ajándékot, amely után a juttatás értékének 1,19-szerese után 16% SZJA-t és 27% EHO-t kell fizetni. A társasági adótörvény 2014.01.01-jétől hatályos módosításával nyugta alapján is elszámolható az éttermi szolgáltatás, amennyiben azt bankkártyával, hitelkártyával egyenlítik ki és a személyi jövedelemadó törvény szerinti reprezentáció céljából veszik igénybe. Szociális hozzájárulási adó mértéke: ........................................................................... 27% A kifizetőt vagy a természetes személyt szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli. EHO százalékos egészségügyi hozzájárulás mértéke .................................. 14% vagy 27% A béren kívüli juttatások után a kifizetőt 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli. 27%-os EHO terheli az egyes meghatározott juttatásokat (Szja tv. 70.§ (4) bek.) Kamatjövedelem után 6%-os EHO fizetési kötelezettség (Szja tv. 65.§ és 67/B.§) Egyéni egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék mértéke................................. 8,5% 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékból, 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékból és 1,5% munkaerő-piaci járulékból áll. Heti 36 órás munkaviszony melletti további jogviszonyok után is kell a biztosított magánszemélynek 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni. Egyéni nyugdíjjárulék fizetési felső határ 2013. január 1-jétől megszűnt. A munkaviszonyból származó jövedelemből: ................................................................... 10%
2014. évi Adóhírlevél 11. oldala összesen 74-ből
ADÓ- ÉS ILLETÉKRENDSZER 2014. JANUÁR 1-JÉTŐL Egészségügyi szolgáltatási járulék ...................................................................................... A nem biztosítottak fix összegű egészségügyi szolgáltatási járuléka………...….. 6.810,-Ft/hó. Tényleges jövedelem hiányában a nyugdíjas vállalkozónak nem kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Szakképzési hozzájárulás alapja azonos a szociális hozzájárulási adó alapjával .......... 1,5% Rehabilitációs hozzájárulás: a 25 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégek a létszám 5%-át alapul véve kötelesek fizetni negyedévenként: ................................ 964.500,-Ft/fő/év Személyi jövedelemadó egységesen............................................................................... 16% EKHO (Egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás) a kifizetőt terhelő adómérték: ......................................................................................... 20% magánszemélyt terhelő, kifizető által levonandó adómérték: .......................................... 15% nyugdíjas magánszemély nyilatkozat esetén: ............................................................... 11,1% Általános forgalmi adó: .................................................................................27% 18% 5%; Innovációs járulék: az iparűzési adó alapja után fizetendő, közép- és nagyvállalkozások esetében: ........................................................................................................................ 0,3% A járulék alapja megegyezik az iparűzési adó alapjával. K+F tevékenység közvetlen költsége már nem csökkenti az innovációs járulékot. Az innovációs járulék alanyának nem minősülő mikro és kisvállalkozási kategória meghatározása során a konszolidált adatokból kell kiindulni. Energiaadó: (termelőt, importálót terhelő adó) az adó mértéke: A szén fajtájától függetlenül ..........................................................................2.390 Ft/tonna Villamos energia ................................................................................................ 295 Ft/MWh Földgáz: .............................................................................................................. 88,50 Ft/GJ „Robin Hood” adó: A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tétele érdekében 2009-2010 évekre bevezetett, majd 2011-2012 évekre kiterjesztett jövedelemadó 2014-ben is hatályban marad, amit a szénhidrogén kitermelők, kőolaj, földgáz és villamos energia termelők, illetve kereskedők kötelesek az adózás előtti eredményük után fizetni. Mértéke az adóalap korrigált értéke után ........................................................................ 31% Hitelintézetek és pénzügyi szervezetek különadója: adó mértéke az érintett fejezetben leírt - az egyes adóalanyok esetén eltérő - kulcsok, és adóalap alkalmazásával számítható 98 százalékos különadó mértéke lecsökkent 75%-ra ................................................. 75% 2013. december 31-étől megszerzett, a különadó alapjába tartozó bevételekre kell a 75%-os adómértéket alkalmazni, előtte megszerzett jövedelmekre a 98%-os adómértéket kell alkalmazni.(Lsd. 2010. évi XC. törvény10 §.-át.) Különadó fizetésére kötelezett az állami alkalmazott, az országgyűlési képviselő, a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, az alpolgármester, a főpolgármester-helyettes, a megyei közgyűlés alelnöke, továbbá az európai parlamenti képviselő is, ha jogviszonya megszűnésével összefüggésben a rá vonatkozó jogszabály alapján vagy más jogcímen különadó-köteles bevételt szerez. Környezetterhelési díj: Levegő,- víz,- és talajterhelés miatt díjat kell fizetni. Szabályai az érintett fejezetben található. Iparűzési adó.................................................................................................................... 2% Az adóalap számításánál az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke bizonyos esetben csak korlátozottan számolható el. 500 millió Ft nettó árbevételig az árbevételhez kapcsolódó teljes összeg elszámolható csökkentő tételként, míg az e feletti
2014. évi Adóhírlevél 12. oldala összesen 74-ből
ADÓ- ÉS ILLETÉKRENDSZER 2014. JANUÁR 1-JÉTŐL árbevétel-részre sávosan, 70-85% közötti hányadban számolható el az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások együttes összege. Magánszemély kommunális adója mértéke meghatározott adótárgyanként, illetőleg lakásbérleti jogonként legfeljebb ............................................................................ 17.000 Ft Építményadó felső határa ................................................................................. 1.100 Ft/m² vagy a korrigált forgalmi érték .................................................................................... 3,6%-a Telekadó felső határa ........................................................................................... 200 Ft/m² vagy a korrigált forgalmi érték ....................................................................................... 3%-a Közművezetékek adója ........................................................................................ 125 Ft/m Vagyonszerzési illeték általános mértéke:..................................................... 2%, vagy 4% Öröklési, ajándékozási illeték általános mértéke egységesen ...................................... 18% Lakástulajdon és lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyonértékű jog ingyenes szerzése esetén, megtartva a vagyontárgy szerinti differenciálást az illeték mértéke ............................... 9% Az örökhagyó egyenes ági rokona, valamint túlélő házastársa által megszerzett örökrész az öröklési illeték alól…………………………………………………………………………………….mentes Az ajándékozó egyenes ági rokona, illetve házastársa által megszerzett ajándék az ajándékozási illeték alól……………………………………………………………………..………mentes Bírósági eljárási illeték cégjogi körben a cégformától függő tételes mértékű. Pénzügyi tranzakciós illeték általános mérték…………………………………………………0,3% készpénzfelvételre…………………………………….….……...0,6% Felső határa mindkét esetben 6 ezer Ft. 2014.02.01-jétől - előzetes nyilatkozat alapján - a készpénzfizetési számláról, bankjegykiadó gépből havonta kétszeri készpénzfelvétel együttes összege 150.000 Ft-ig ingyenes. Gépjárművek megszerzése után fizetendő illetéket a jármű hajtómotorjának a hatósági nyilvántartásban feltüntetett – kilowattban kifejezett – teljesítménye és a gyártástól számított kora alapján kell meghatározni. Környezetvédelmi termékdíj: A termékdíj fizetési kötelezettség a csomagolószerek első forgalomba hozatalával illetve saját célú felhasználásával összefüggésben keletkezik. 2014. július 1-jétől a módosítás egyik legfontosabb eleme az ipari, illetve kereskedelmi termékdíj raktárak intézményének bevezetése. A termékeket a termékdíj raktárban termékdíjmentesen lehet előállítani, abba betárolni, készletezni, stb. A raktárak adóhatósági engedély alapján működhetnek 5 éves időtartamban. Jövedéki adó a jövedéki termékek – ásványolaj, alkoholtermék, sör, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék és dohánygyártmány – után fizetendő. Gépjárműadó mértéke a motor teljesítménye és a beszerzés éve alapján140-345Ft/kilowatt A forgalomba helyezést követő hónap 1. napján, használt gépjármű esetén a tárgy évet követő január 1. napján kezdődik az adókötelezettség. Cégautó adó: A cégautó adót környezetvédelmi osztály és kilowattban kifejezett teljesítmény szerinti differenciált mértékkel kell megfizetni A törvény három környezetvédelmi és négy kilowatt-kategória kombinációja eredményeként - 12 adótételt tartalmaz. Regisztrációs adó a személygépkocsi, lakóautó és motorkerékpár Magyarországon történő forgalomba helyezésekor fizetendő a jármű motorjának köbtartalma és környezetvédelmi osztályba sorolása szerint.
2014. évi Adóhírlevél 13. oldala összesen 74-ből
ADÓ- ÉS ILLETÉKRENDSZER 2014. JANUÁR 1-JÉTŐL Kulturális adó mértéke................................................................................................... 25% Az adó alanya a pornográf tartalmú termékek és szolgáltatások értékesítését, valamint az erotikus telefonszolgáltatást végző személy, szervezet, valamint azon televíziós kábelszolgáltatók, amelyek - az általuk nyújtott műsorszolgáltatás keretén belül - pornográf tartalmú csatorna hozzáférését teszik lehetővé; az adó alapja pedig az adóköteles tevékenységből származó árbevétel, a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalanyok esetén a bevétel. Népegészségügyi termékadó mértéke az érintett fejezetben leírt az egyes termékenként eltérő. 2014-től a kivonatalapú szörpök kivételével a hozzáadott cukrot tartalmazó és legalább 8 százalékos cukortartalmú, de alacsony gyümölcstartalmú szörpök (melynek fogalmát is pontosítják) is adókötelessé válnak. Baleseti adó mértéke ................................................................................az adóalap 30%-a, de legfeljebb napi 83 Ft/gépjármű, 12 hónapra legfeljebb gépjárművenként 30.295 Ft. Az adó alanya a gépjármű üzembentartója, az adó alapja a fizetendő kötelező gépjármű felelősségbiztosítás éves díja. Biztosítási adó mértéke CASCO biztosítás esetén………………………….…..az adóalap 15%-a Vagyon- és balesetbiztosítás esetén…………………………………………………az adóalap 10%-a
2014. évi Adóhírlevél 14. oldala összesen 74-ből
I. AZ ADÓZÁS RENDJE I. AZ ADÓZÁS RENDJE (2003. évi XCII. tv.) I.1. Célja Az adózók és adóhatóságok jogainak és kötelezettségeinek szabályozása, egységes normák alkalmazása minden adónemre. I.2. Adózó kötelezettségei I.2.1. Bejelentkezés, nyilatkozattétel és bejelentés I.2.1.1 Bejelentkezés, bejelentés Adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó köteles az Adóhatóságnál (NAV) bejelentkezni a következő adatokkal: o Név, cégnév o Cím, székhely, telephely, iratőrzés helye o A cégbíróságon be nem jelentett és a társasági szerződésben nem jelölt telephelyek bejelentése is kötelező o Létesítő okirat kelte, száma o Tevékenység megkezdésének időpontja o Képviselő adatai o Könyvvizsgáló adatai o Fő- és egyéb végzett tevékenység o Üzleti év fordulónapja o Nyilvántartási szám (közhasznú szervezet, alapítványok esetében) Ezen felül bejelenteni köteles: o a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást o A végelszámolás kezdő és záró időpontját o Adóköteles tevékenység megszűnését o Kapcsolt vállalkozásait o Jegyzett tőke összegét o Kft. és Zrt. esetén azt a tényt, ha a tag/részvényes 50 %-ot meghaladó szavazati joggal, vagy minősített befolyással rendelkezik o Fióktelep esetén a külföldi vállalkozás adatait o Több tagállami illetőség esetén a tényleges üzletvezetési helyet o a kölcsönvevő a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott személyek adatait o Mo-n kiküldetésben lévő külföldi magánszemély adatait, ha magyar Szja fizetési kötelezettsége keletkezik Az adatokban történő változást Adóhatósághoz (NAV) bejelenteni.
adózó
15
napon
belül
köteles
az
A helyi iparűzési adóval és az idegenforgalmi adóval kapcsolatos bejelentési (változásbejelentési) kötelezettségeket az Önkormányzatok felé egységes nyomtatványon kell teljesíteni. I.2.1.2 Nyilatkozattétel Az ÁFA alanyok tevékenységünk megkezdésekor nyilatkoznak arról, hogy o adómentes tevékenységet végeznek, o adómentes tevékenység esetén az adókötelességet választják, o alanyi adómentességet választanak, o az adó-megállapítás különleges módját választják,
2014. évi Adóhírlevél 15. oldala összesen 74-ből
I. AZ ADÓZÁS RENDJE o o
EU tagállamban illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot kívánnak létrehozni, az általános forgalmi adó általános szabályai szerint kívánnak adózni.
I.2.1.3. Az adószám Az adószám kiadásának megtagadása A NAV megtagadja a tevékenység megkezdéséhez szükséges adószám kiadását abban az esetben, ha a leendő adózó vezető tisztségviselője illetve tagja a korábbi cégei alapján kockázatosnak minősül, azaz ha az előző cég: o 15M Ft-ot elérő adótartozással rendelkezik, vagy o az elmúlt 5 évben 15M Ft összegű adótartozással jogutód nélkül szűnt meg. Az adószám törlése 2012. január 1-jétől a NAV az adószám felfüggesztése nélkül azonnal töröli, amennyiben: o az adózó bejelentett székhelye nem valós cím, o az adózó képviselőjét nem jelentette be, o a bejelentett képviselő nem valós személy. Adószám felfüggesztés Az adóhivatal 180 napra függeszti fel az adószámot – a korábbi határozatlan időre szóló felfüggesztés helyett -, amennyiben az adózó bevallási vagy adófizetési (előleg is) kötelezettségének határidejétől számított 365 napon belül – adóhatóság felszólításának ellenére – nem tesz eleget. Ha az erről szóló jogerős határozatot követő 180 napban sem pótolja a mulasztását, úgy az adóhatóság törli az adószámot. I.2.1.4. Kockázatelemzés és fokozott adóhatósági felügyelet A NAV az adószám megállapítását követően kockázatelemzés céljából kérdőívet küldhet az adózónak. Az adózási szempontból kockázatosnak ítélt adózók működésük első időszakában folyamatosan adóhatósági felügyelet mellett működnek majd, mely során a NAV: o vizsgálhatja az adózó által bejelentett adatok valóságtartalmát, o az adózót a rá egyébként irányadó Áfa bevallási gyakoriságnál gyakoribb bevallás benyújtására kötelezheti, o az adózót kötelezheti adóbevallásának adótanácsadóval történő ellenjegyeztetésére. 2012. január 1-je óta az újonnan alapított cégek, illetve vezető tisztségviselő, többségi tulajdonos változás esetén az adóhivatal kockázatelemzési eljárást folytat le. I.3. Ellenőrzés Néhány fajtája: 1. Bevallások utólagos vizsgálata 2. Egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló 3. Illetékkötelezettségek teljesítésére irányuló 4. Ismételt ellenőrzés 5. Egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés
2014. évi Adóhírlevél 16. oldala összesen 74-ből
I. AZ ADÓZÁS RENDJE Az adóellenőrzés alá vont adónemre és időszakra vonatkozó önellenőrzés csak abban az esetben minősül az adóellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzettnek, ha azt az Adózó legkésőbb az adóellenőrzést bejelentő értesítés vagy a megbízólevél kézbesítését megelőző napon leadta. Adóellenőrzés esetén a megbízólevél elektronikusan is kézbesíthető. Továbbá az Adóhatóság az ellenőrzés során betekinthet az alkalmazott szoftverekbe, informatikai rendszerekbe, számításokba. Így az egész folyamatot vizsgálhatja. I.4. Az ellenőrzés jogkövetkezményei Késedelmi pótlék A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Önellenőrzési pótlék Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani. A módosító törvény értelmében önellenőrzés már a bevallási határidő előtt is benyújtható. Adóbírság Adóbírság adóhiány esetén fizetendő, mértéke az adóhiány 50%-a. Az adóbírság mértéke az adóhiány 200 %-a is lehet, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Mulasztási bírság · A magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható többek között: ha nem tesz eleget vagy hibásan, valótlan adattartalommal teljesíti bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségét, nem vezeti nyilvántartásait, valótlanul nyilatkozik, iratmegőrzést elmulaszt, éves beszámolója nem felel meg az Sztv. előírásainak. · Az adózó 1M Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható: amennyiben elmulasztja számla-, egyszerűsített számla-, nyugta kibocsátási kötelezettségét ill. nem a megfelelő összegről állítja ki a bizonylatot, vagy be nem jelentett alkalmazott foglalkoztat. · 1M Ft összegű mulasztási bírsággal sújtható az adózó, ha beszámoló-közzétételi kötelezettségének, vagy iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget. · Adóellenőrzések során az iratok, nyilvántartások, bizonylatok pótlásának határidőre történő teljesítésének elmulasztása 1 millió forintos mulasztási bírsággal sújtható. · Az adózó nyilvántartásonként 2M forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható: ha a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget. Ismételt jogsértés esetén a bírság 4 millió forintig, ugyanazon nyilvántartás vezetésének ismételt elmulasztása esetén pedig akár az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének nyolcszorosáig is súlyosbítható! · Az adózó 20%-ig terjedő mértékű bírságot fizet többek között: az adóelőleg feltöltési kötelezettség megszegése, jogosulatlan adóelőleg mérséklés esetén. · Készpénzfizetési korlát – 1,5 millió forint a maximum 2013. január 1-től a készpénzben történő ellenérték kiegyenlítést szerződésenként és havonta bruttó 1,5 millió forintban maximálják. Egy szerződés alapján teljesített készpénzszolgáltatásnak kell tekinteni az egyes szerződéseket abban az esetben, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek azért kötöttek több szerződést, hogy elkerüljék a korlátot. Ha valaki megszegi a készpénzfizetés korlátozásával kapcsolatos előírást, borsos összegű büntetésre számíthat, ugyanis minden 1,5 millió forint fölötti készpénzben kifizetett összeg után mindkét félnek 20 százalékos mulasztási bírságot kell fizetni. · A módosító törvény értelmében az Adóhatóság figyelmen kívül hagyja a mulasztási bírság megállapításakor a feltöltési kötelezettség vizsgálata során a nyereségjellegű árfolyam különbözetből származó eltérést, ha az adóalapot képez.
2014. évi Adóhírlevél 17. oldala összesen 74-ből
II. FOGLALKOZTATÁS - MUNKAÜGY II. FOGLALKOZTATÁS - MUNKAÜGY II.1. Munkaviszony Munkaviszony keletkeztetésének fontosabb szabályai: - Munkaszerződés megkötése/módosítása/megszűntetése írásban történhet. (42§) - Munkaszerződésben az alapbér és a munkakör kikötése szükséges. (45§) Külföldi munkavégzés esetén a munkabér forinttól eltérően is megállapítható, fizethető. A munkavégzés helyének kikötése nem szükséges, ez esetben a munkavégzés helyének azt kell tekinteni, ahol a munkavállaló „munkáját szokás szerint végzi”. - A felek maximum 3 hónap próbaidőt köthetnek ki. Rövidebb próbaidő kikötése esetén 1 alkalommal meghosszabbítható, de ekkor sem haladhatja meg a 3 hónapot. (45§) (Próbaidő alatt a munkaviszony indoklás nélkül, azonnali hatállyal megszűntethető.) - A munkáltatónak a szerződés megkötésétől számított 15 napon belül írásban kell tájékoztatni a munkavállalóját. (46§) o Napi munkaidőről, o Alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, o Munkabér elszámolásának módjáról, munkabérfizetésről, o Munkakörébe tartozó feladatokról, o Rendes szabadság mértékéről, kiadási módjáról o Felmondási idő számításának szabályairól, o A munkavállaló kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, o Munkáltatói jogkör gyakorlójáról. Munkavégzés fontosabb szabályai - Az Mt. szerint a munkáltató munkavállalóját 44 napon (352 órán) túl nem foglalkoztathatja munkaszerződésétől eltérő munkakörben. (53§) - A 44 napban „idegen” (nem kapcsolt) társasághoz is „átirányítható” a munkavállaló. Munkaviszony megszűntetésének fontosabb szabályai - Az Mt. szerint a munkaviszony megszűntethető (65§) o Közös megegyezéssel, o Felmondással – csak a munkáltató részéről indoklásköteles, indok csak képesség, magatartás, vagy munkáltató működésével összefüggő ok lehet. o Azonnali hatályú felmondással (66-67§) - Felmondási tilalom: o Várandósság, szülési szabadság esetén, o Gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadság esetén (a tilalom kizárólag a fizetés nélkül szabadság lejártáig szól, ha az anya megszűnteti a fizetés nélküli szabadságát – gyermek 3 éves kora előtt visszatér a munkahelyére – a tilalom már nem áll fenn) o Jogszabály szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelések esetén (kezelés kezdetétől maximum 6 hónap) o Önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése esetén. - A táppénz ideje nem felmondási tilalom. A felmondási idő betegség miatti keresőképtelenség – de maximum 1 év – lejártát követően kezdődik - Munkavállaló felmondása esetén a felmondási idő 30 nap – függetlenül az eltöltött munkaviszony hosszától – egyéb esetben a felmondási idő számítása nem változott. A felek azonban előre kiköthetnek legfeljebb fix 6 havi felmondási időt. (69§) - Határozatlan idejű munkaszerződés a felek megállapodása alapján oly módon is megköthető, hogy az fix 1 évig ne legyen felmondható.(65§) - Végkielégítés idejét a törvény szabályozza, a végkielégítés szempontjából nem kell figyelembe venni a munkavállaló egybefüggően 30 napot meghaladó táppénzét, fizetés nélküli szabadságát – kivéve, ha azt szülés, vagy tartalékos katonai szolgálat miatt vette igénybe. (77§) - Végkielégítés esetén a munkáltató távolléti díjat (nem tartalmazza a nem rendszeres juttatásokat) fizet a kilépő munkavállalónak. (77§) - A munkavállaló rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 évben védettséget élvez. Felmondás esetén a „többlet” végkielégítés nem automatikus 3 hónap, a törvény
2014. évi Adóhírlevél 18. oldala összesen 74-ből
II. FOGLALKOZTATÁS - MUNKAÜGY figyelembe veszi a munkáltatónál eltöltött munkaviszony hosszát is. (1-3 hónap lehet) (77§) Munkaidő beosztása - Általános munkarend: a munkaidő heti öt napra hétfőtől péntekig kerül beosztásra. (97§) - Munkaidőkeretet maximum 4 hónapra lehet meghatározni (94§), o Megszakítás nélküli, o Többműszakos o Idényjellegű tevékenység keretében - Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható (egyenlőtlen munkaidő-beosztás). (97.§) - A munkaidő munkaidőkeret hiányában úgy is beosztható, hogy a munkavállaló a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével megállapított heti munkaidőt a munkáltató által meghatározott hosszabb időtartam alatt teljesítse. (97§) - A munkaidőkeret lejárta előtti munkaviszony megszűnés esetén a munkavállalóval történő elszámolásra a következő szabályok vonatkoznak (95§). o Ha az általános munkarendhez viszonyítva a ledolgozott munkaóráinak száma több – rendkívüli munkavégzés (túlórafizetés) o Ha az általános munkarendhez viszonyítva a ledolgozott munkaóráinak száma kevesebb – állásidő megfizetése o Ha az általános munkarendhez viszonyítva magasabb összegű munkabérben részesült – előlegnyújtásból eredő követelésként kell kezelni, 100%-ban visszavonható Rendkívüli munkaidő - Rendkívüli munkavégzést (túlóra) rendkívüli munkaidőnek nevezi a törvény, - Túlóra éves korlátja 250 óra. Bérpótlékokra vonatkozó fontosabb szabályok - Vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén 50%, ha a dolgozó o a több műszakos tevékenység keretében, o a készenléti jellegű munkakörben, o kereskedelmi törvényhatálya alá tartozó cégnél dolgozik. - Munkaszüneti napon, vagy húsvét/pünkösd/vasárnapon dolgozó esetében e pótlék mértéke: 100% - Ha a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaidejének kezdete rendszeresen változik, a 18-06 óráig ledolgozott óráira 30% bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. - Egy órán túli éjszakai munkavégzés esetén 15% bérpótlék jár, ha műszakpótlékra nem jogosult. - 50% bérpótlék vagy megállapodás esetén szabadidő jár, ha a munkavállaló: o a napi munkaidő beosztáson túl o a munkaidőkereten felül o az elszámolási időszakon felül dolgozik - A munkavállaló beosztása szerinti pihenőnapon (időre) elrendelt rendkívüli munkaidőre 100% pótlék jár, szabadidőben elrendeltre 50% - Készenlét esetén 20%, ügyelet esetén 40% pótlék jár. - Ügyelet esetén, ha a munkaidő nem mérhető, akkor az előbbi helyett 50% pótlék jár. - Az alapbérbe beépíthető a vasárnapi, a műszak és az éjszakai pótlék. - A munkaszerződésben a bérpótlék helyett, a készenlét és ügyelet helyett a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magába foglaló havi átalányban állapodhatnak meg a felek.
2014. évi Adóhírlevél 19. oldala összesen 74-ből
II. FOGLALKOZTATÁS - MUNKAÜGY Pótlékok neve
% Régi Mt.
% Új Mt.
Megjegyzés
Vasárnapi pótlék
50%
50%
3 v. több műszak esetén, vagy munkaidők, nem jár: megszakítás nélküli. idénymunka. hétvégi részmunkaidő.
Éjszakai pótlék
15%
15%
Éjszakai munkavégzés esetén
Éjszakai pótlék
30%
30%
többműszakos munkarendűek
Éjszakai pótlék
40%
30%
megszakítás nélküli munkarendben fogl.1806ig
Délutáni pótlék
15%
---
többműszakos munkarendűek
Délutáni pótlék
20%
---
megszakítás nélküli munkarendben fogl.
Készenlét
20%
20%
Ügyelet
40%
40%50%
50% ha az idő nem mérhető
Szabadság valamint a napi pihenőidőre vonatkozó fontosabb szabályok - A többműszakos munkarend és megszakítás nélküli munkarend esetén napi pihenőidő az eddigi minimum 11 óráról 8 órára csökken. - Az alapszabadság mértéke 20 nap. (115§) - Az Mt. szerint életkori sávok alapján pótszabadság jár. (117.§) - 2014. január 1.-jétől a felek megállapodása alapján, az életkor szerinti pótszabadság egyharmada az esedékesség évét követő év végéig adható ki - Nem jár szabadság az évi: o 30 napon túli keresőképtelenség esetén annak első napjától, o tartalékos katonai szolgálat 3 hónapon túli idejére, - A fogyatékos gyermekek után 2 nap pótszabadság jár - A napi munkaidőtől eltérő beosztású dolgozók szabadságát a beosztásnak megfelelő órára kell kiadni. Náluk a nyilvántartás is órára történik.(124.§) - A ki nem vett időarányosan járó szabadságot munkaviszony megszűnése esetén pénzben meg kell váltani. (125.§) Betegszabadságra vonatkozó fontosabb szabályok - A keresőképtelenség évi első 15 napja betegszabadság szabályt az új Mt. szerint munkáltatónként kell értelmezni. - Évközi belépés esetén nem kell vizsgálni a munkavállaló által addig igénybevett napjait, időarányos mértékben ugyan de a számítás tekintetében újraindul. Jogviszonytípusok az Mt-ben - Munkavégzés behívás alapján – (részmunkaidő) a munkáltató a munka függvényvényében „hívja be” munkavégzésre a munkavállalót. (193§) - Munkakör megosztás – Egy munkáltató több munkavállalóval köt munkaszerződést egy munkakörre. (194§) - Több munkáltató által létesített munkaviszony - Egy munkavállalónak 2 egyidejű munkáltatója van, megosztva alkalmazzák. (195§) - Táv-munkavégzés (196§) - Bedolgozói jogviszony (198§) Egyéb fontosabb rendelkezések - A jogalap nélkül kifizetett béreket az előlegnyújtás szabályai szerint lehet visszakövetelni, így az a munkavállaló előzetes értesítése/hozzájárulása nélkül is levonható annak béréből.
2014. évi Adóhírlevél 20. oldala összesen 74-ből
II. FOGLALKOZTATÁS - MUNKAÜGY -
A munkavállaló a munkaviszonyából származó kötelezettségének megszegésével okozott kárért maximum 4 havi távolléti díjának megfelelő összeggel felel. Szándékos, vagy súlyosan gondatlan károkozásért teljes felelősséggel tartozik. (179§) A munkáltató bizonyos munkakörökben pénzbeli biztosítékot kérhet munkavállalójától. (189§) Borravaló/hálapénz munkavállaló, alkalmazott általi elfogadása csak a munkáltató kifejezett engedélyével történhet. Munkaerő kölcsönzésre kapcsolt vállalkozások között is van lehetőség. Az Mt. szabályozza a versenytilalom jogintézményét. (228§)
II.2. Megbízás (Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony) A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony a „megbízás”, amely kimondottan – nem fizikai jellegű – munka ellátásra vonatkozik, s amely során nem utasíthatja a megbízó közvetlenül a megbízottat, azaz pusztán egy feladat ellátására vonatkozik. Ezáltal felelősségi kérdésekben, valamint munkaeszköz, munkavégzés helye és munkavégző személye tekintetében eltér az előzőekben tárgyalt jogviszonyétól. Megbízási szerződést tipikusan az előadók, oktatók (saját tematikával és oktatási anyaggal), „külsős” szakértők és tanácsadók alkalmazása (azaz egy szigorúan körülhatárolható célfeladat elvégeztetése) esetén használják. A megbízott ráfordításai ellentételezéséhez eldöntheti, hogy 10%-os költséghányaddal vagy tételes költségelszámolással kívánja csökkenteni megbízásából származó jövedelme adóalapját (kivéve: választott tisztségviselők tiszteletdíja). II.3. Egyszerűsített foglalkoztatás Az 2010. augusztus 1-je óta az egyszerűsített foglalkoztatás intézménye hivatott könnyíteni a munkavállalók és a munkáltatók adminisztrációs-, és járulékterhein bizonyos munkák ellátása és elláttatása esetén. II.3.1. Egyszerűsített foglalkoztatás alkalmazási köre · ·
Mezőgazdasági idénymunka növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati ágazatban – 120 napig Alkalmi munka - határozott idejű munkaviszony, legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, és egy hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és egy éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig. Az ekképp foglalkoztatható napi létszámkeret meghatározásához a munkáltatónál a tárgyév első és hetedik hónapját megelőző hat havi, ha ennél rövidebb ideje működik, akkor a működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai állományi létszámot kell alapul venni: 0 főt foglalkoztatónál à maximum 1 fő/nap 1-5 fő között à maximum 2 fő/nap 6-20 fő között à maximum 4 fő/nap 20 felett maximum a létszám 20%/nap
· ·
Turisztikai idénymunka kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál. – 120 napig Filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatása esetén a fenti korlátok nem vonatkoznak
2014. évi Adóhírlevél 21. oldala összesen 74-ből
II. FOGLALKOZTATÁS - MUNKAÜGY II.3.2. Egyszerűsített foglalkoztatás fontos szabályai E munkaviszony keletkeztetésekor is kötelező az írásbeliség (törvény mellékletében található blanketta szerződéssel), továbbá bejelentési kötelezettség van érvényben: - ügyfélkapunk keresztül (– Bergmann Iroda közreműködésével) - telefonon (belföldi, helyi tarifával hívható 185-ös telefonszám) A munkavállaló nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak. Kizárólag baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot. II.3.3. Munkáltató közterhe egyszerűsített foglalkoztatás esetén -
mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén: 500,- Ft/ nap munkavállalónként alkalmi munka esetén: 1000,- Ft / nap munkavállalónként filmipari statiszta alkalmi munka esetén: 3000,- / nap munkavállalónként
Az egyszerűsített foglalkoztatással maximálisan kifizethető (nettó) napi munkabér: - minimálbér 85%-ának napi összege, szakképesítést követelő munkakörben a garantált bérminimum 87%-ának napi összege - filmipari statiszta alkalmi munka esetén maximum 12.500 Ft/nap. Egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem kell alkalmazni az Mt-nek a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezését. Nem kell alkalmazni továbbá a betegszabadságra, egyéb munkaidő-kedvezményekre vonatkozó Mt. előírásokat sem, illetve a munkaidő-beosztás az egybefüggő munkavégzés első napján is közölhető. Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató munkaidőkeret hiányában is elrendelhet egyenlőtlen munkaidő-beosztást és nem kell alkalmaznia a munkaviszony megszűnése esetén a munkaviszonyra vonatkozó és egyéb jogszabályokban előírt igazolások kiadására vonatkozó előírásokat. Amennyiben a felek írásban kötöttek munkaszerződést, úgy a munkáltatónak nem kell munkaidőnyilvántartást sem vezetnie. A közterheket a NAV Egyszerűsített foglalkoztatásból eredőközteher befizetések beszedési számla”-ra (10032000-06057763 - 239. es adónemkód) kell teljesíteni.
2014. évi Adóhírlevél 22. oldala összesen 74-ből
III. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ III. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ (1995. évi CXVII. tv.) III.1. Az adó alanyai és mértéke A belföldi illetőségű magánszemélynek teljes körű adókötelezettsége van: a belföldről1 és a külföldről2 származó valamennyi jövedelmére kiterjed az adókötelezettség. A külföldi illetőségű magánszemélynek korlátozott adókötelezettsége van: csak a belföldről származó jövedelmére terjed ki az adókötelezettség. Az adó mértéke egységesen 16 százalék. III.2. Adóbevallás III.2.1. Mely esetekben nem kell Szja bevallást benyújtani? Önnek nem kell bevallást adnia, ha az adóévben egyáltalán nem volt bevétele vagy csak olyan bevételt szerzett, amelyet nem kell bevallani. Ilyen bevételek, jövedelmek lehetnek például: · azok a bevételek, amelyeket a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni (például az adómentes bevételek: a Hírlevelünk 1. sz. mellékletét képező Cafetéria rendszer IV. pontjában szereplő bevételek.) · nemzetközi szerződés alapján az adó alól Magyarországon mentesített jövedelem, · amely ingó vagyontárgy átruházásából származik, és az éves összege nem haladja meg a 600 000 forintot, · amely ingatlan átruházásából származik, ha abból jövedelem nem keletkezik; · amely után az szja megfizetésére a kifizető kötelezett; · ha az adóévben kizárólag egyszerűsített foglalkoztatás keretében szerzett jövedelmet (ha napi bére nem haladta meg 2013-ban a 4510 Ft-ot) · ha a mezőgazdasági őstermelő tevékenységéből származó - támogatás nélküli – bevétele a 600 000 Ft-ot nem haladta meg, és más, bevallási kötelezettség alá eső jövedelme sem volt. III.2.2. Az adóbevallás formái Az adót az adózó önadózás keretein belül köteles megállapítani, bevallani és megfizetni, ha a személyi jövedelemadót nem a munkáltatója (kifizetője) állapítja meg. A magánszemély – amennyiben az egyes törvényi feltételeknek megfelel – 2013. évi adókötelezettségét teljesítheti adónyilatkozat benyújtásával (1353ADÓNYILATKOZAT), csökkentett (1353M) vagy teljes adattartalmú (1353), illetve az állami adóhatóság közreműködésével elkészített egyszerűsített (1353E) bevallással. III.2.3. Határidők A kifizetők és munkáltatók által kiállított, a bevallás kitöltéséhez nélkülözhetetlen összesített igazolást 2014. január 31-ig, az adóalapot vagy az adót csökkentő (kedvezményekhez kapcsolódó) egyéb igazolásokat legkésőbb 2014. február 17-ig kell megkapnia. A vállalkozói tevékenységet folytató, vagy általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély 2014. február 25-ig, egyéb esetben a magánszemély 2014. május 20-ig tesz eleget a bevallási és adófizetési kötelezettségének.
Belföldről származó jövedelem belföldi illetőségű munkáltatótól, megbízótól származó, vagy belföldön végzett tevékenységből származó, vagy belföldi vagyonból származó jövedelem. 2 Külföldről származó jövedelem: külföldön végzett tevékenységért a külföldi illetőségű munkáltatótól, megbízótól származó, vagy külföldi vagyonból származó jövedelem. 1
2014. évi Adóhírlevél 23. oldala összesen 74-ből
III. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Kérjük, hogy a 2013. évről 2019. december 31-ig őrizze meg adóbevallását, illetve minden olyan okmányt, igazolást és egyéb bizonylatot, amelyet annak kitöltése során felhasznált. Az 5 éves adó megállapításához való jog elévülése újrakezdődik, ha Ön az önellenőrzésében saját javára módosítja az adókötelezettségét. III.3. Jövedelemtípusok és adózásuk III.3.1. Összevonandó jövedelmek · Nem önálló jövedelem: pl. munkaviszony, közfoglalkoztatott, ogy képviselő, gt-ben vezető tisztségviselő (akkor is, ha megbízási jogviszonyban látja el!) stb. · Önálló jövedelem: tételes költségelszámolás vagy 10-os költséghányad alkalmazása lehetséges (pl. ingatlan bérbeadás) · Egyéb jövedelem Fizetendő adó meghatározása + X = =
jövedelem adóalap csökkentő családi kedvezmény 0,16 (adókulcs) számított adó külföldön megfizetett adó adókedvezmények fizetendő adó
Adóalap csökkentő családi kedvezmény · a családi kedvezmény jövedelemkorlát nélkül érvényesíthető: 1-2 gyermek esetén eltartottanként havi 62.500 Ft-tal, 3 gyermektől pedig eltartóként havi 206.250 Ft-tal csökkenthető az adóalap 2014-től kiterjesztik a családi adókedvezményt, vagyis akik korábban alacsony jövedelmük miatt nem tudták teljes összegben igénybe venni a kedvezményt, családi járulékkedvezmény formájában érvényesíthetik azt. Adókedvezmények · súlyosan fogyatékos személy kedvezménye (minimálbér 5%-a/hó), · az őstermelői kedvezmény (jövedelemkorlát nélkül érvényesítheti évi 100.000 Ft adókedvezményét), · a tandíj és a lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezményét legkésőbb a 2015. évben lehet figyelembe venni. III.3.2. Külön adózó jövedelmek
Különadózó jövedelmek
Vállalkozói jövedelem
Vagyonátruházás (ingó,ingatlan, vagyoni ért. jog stb.)
TőkeJövedelmek (kamat, osztalék, árf. nyereség, stb)
Vegyes jövedelmek (pl. nyeremény)
2014. évi Adóhírlevél 24. oldala összesen 74-ből
Egyes juttatások (lsd. Cafetéria melléklet)
III. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Fizetendő adó meghatározása A külön adózó jövedelmeket és azok adóját a rájuk vonatkozó speciális szabályok szerint kell megállapítani. A külön adózó jövedelmek adójából adókedvezmény nem vonható le. A külön adózó jövedelmek többségénél (pl. vagyonátruházás, árfolyamnyereség) az adó alapja: a bevétel és igazolt kiadások különbözete; néhány esetben azonban a bevétel egésze jövedelemnek számít (pl.: osztalék). Egyes különadózó jövedelmek után (pl. kamatjövedelem, egyes juttatások, a kamatkedvezményből/nyereményből származó jövedelem) az adóalap a juttatás értékének 1.19-szerese. III.4. Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem Az ingatlan bérbeadásából származó bevételből a jövedelem tételes költségelszámolással (pl. rezsi, karbantartás, felújítás) vagy a 10 százalék költséghányad alkalmazásával állapítható meg. Kifizetőnek történő bérbeadás esetén az adóelőleget a bérlőnek kell megállapítania. Amennyiben a magánszemély a költségeiről nem nyilatkozik, jövedelemként a bevétel 90 százalékát kell a kifizetőnek figyelembe vennie. Ha a bérlő magánszemély, akkor a bérbeadónak kell a 16 % adóelőleget negyedévenként a negyedévet követő hónap 12-ig az adóhatósághoz befizetnie. A magánszemély 14 % egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni az ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetében a teljes jövedelem után. (450 000 Ft hozzájárulás-fizetési felső határig) III.5. Reprezentáció, üzleti ajándék, és a csekély értékű ajándék Reprezentáció: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.). Üzleti ajándék: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány). Csekély értékű ajándék: a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás; (Egyes meghatározott juttatásnak minősül a legfeljebb évi három alkalommal az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett - csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem) Reprezentáció
Üzleti ajándék
Mikor adható?
csak esemény alkalmával
nem kötődik alkalomhoz
Ki kaphatja?
alkalmazott és üzleti partner egyaránt, előbbiek együttes jelenléte esetén étel/ital/vendég részére szállás és utazási költség, szabadidőprogram nincs
csak üzleti partner
Mi adható?
Értékhatár
tárgy/ szolgáltatás/utalvány nincs
Csekély értékű ajándék személyenként legfeljebb évi 3 alkalommal alkalmazott és közeli hozzátartozó termék/szolgáltatás
minimálbér 10%-a
Egyes meghatározott juttatásként egységesen 51.17%-os adóteherrel adóznak, így a munkáltatónak a bérhez képest az 1.96-szoros költség helyett 1.51-szeres költséggel járnak:
2014. évi Adóhírlevél 25. oldala összesen 74-ből
III. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ III.6. Saját tulajdonú gépjárművek után fizethető adómentes költségelszámolások Kiküldetési rendelvény alapján munkatársnak adható üzemanyag költségtérítés összege 9 Ft/km és az adóhatóság által meghatározott fogyasztási norma és üzemanyagár alapján. A kiküldetés során felmerült költségeket (autópálya matrica, esetleg szállás, étkezés) szintén fel lehet vezetni a rendelvényre és ezek elszámolhatóságának nincs akadálya. A kiküldetési rendelvények használatának adó és járulékvonzata nincsen sem a munkaadó sem pedig a munkavállaló részéről, útnyilvántartás vezetésére nincs szükség. A kiküldetéshez használt gépjárműnek a munkatárs, a munkatárs közeli hozzátartozójának a tulajdonában kell lennie. Üzemanyagkártya vagy a cég nevére kiállított számla alapján elszámolható a munkavállaló tankolásainak összege, a munkavállalónak teljes körű útnyilvántartás vezetési kötelezettsége van. Csak az üzleti célú utak költségei számolhatók el és az elszámolt összegnek az adóhatóság által meghatározott fogyasztási norma értékén belül kell maradni. A munkáltató a munkavállalók részére 9 Ft/km munkába járási/hétvégi hazautazási költségtérítést adhat a székhely és a lakóhely közötti oda-vissza távolságra, ha a munkavállaló a cég székhelyének közigazgatási határáról túlról ingázik naponta, vagy utazik haza hétvégére.
2014. évi Adóhírlevél 26. oldala összesen 74-ből
IV. TB, NYUGDÍJ ÉS A REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁS IV. TB, NYUGDÍJ ÉS A REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁS IV.1 Munkavállalók részére fontos információk IV.1.1 Egyéni egészségbiztosítási járulékban Munkavállalók által fizetendő „egyéni” járulékok mértéke bruttó jövedelmet figyelembe véve: Nyugdíjjárulék: 10% Egészségbiztosítási járulék: 3+4= 7% Munkaerő-piaci járulék: 1,5% 2014. január 1-jétől a gyermekek után járó családi adókedvezmény, ha a jövedelem nagysága miatt az adóelőleg összege nem nyújt (teljes) fedezetet, 2014. január 1-jétől – a kedvezmény érvényesítésére vonatkozó speciális szabályok betartása mellett, meghatározott sorrendben – a 3+4 (7)%-os egészségbiztosítási-, és a 10%-os nyugdíjjárulék terhére is érvényesíthető. IV.1.2 Egészségügyi szolgáltatási járulék 2014-ben a biztosítással sehol nem rendelkezők (és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozók) részére az Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetendő összege 6.810 HUF/hónap lesz. Biztosítás hiányában fizetendő járulék esetében a kötelezettség fizetése továbbra is – pl. családtag által – átvállalható. IV.1.3. 40 évi keresőtevékenységgel rendelkező nők nyugdíjlehetősége Nem változik a 2011. január 1-jétől érvényes szabály, miszerint a 40 éves keresőtevékenységgel rendelkező nők – függetlenül attól, hogy elérték-e a számukra előírt nyugdíjkorhatárt – „öregségi teljes nyugdíj”-ra lesznek jogosultak. E jogosultsági idő számítása eltér a normál öregségi nyugdíj szolgálati idő számításától. Ha a kedvezményes nyugdíjba vonulni szándékozó nő a feltételeknek megfelel, úgy nyugellátását már az általános szabályok szerint kell kiszámítani, tehát a nyugdíjszámítás során már minden szolgálati időt figyelembe kell venni. A szabályok szerinti teljes összegű öregségi nyugdíjat kapnak. IV.1.4. GYED Az anya gyermeke 1 éves koráig – GYED folyósítása mellett – nem vállalhat munkát. 2014. január 1-jétől a gyermek egy éves korától történő munkavállalás esetén azonban megilleti Őt a gyermekgondozási díj. (GYED EXTRA). (Ezt megelőzően a GYES mellett, csak a gyermek 2 éves kora után lehetett munkát vállalni. Aki munkavállalás miatt az előző évben lemondta a GYED folyósítását, az az új szabály értelmében kérelmezheti az ellátás újbóli folyósítását.) - A felsőfokú iskolai képzésben résztvevő jogosult részére is jár gyermekgondozási díj, mértéke a garantált bérminimum (br 118.000 HUF) hetven százaléka.
2014. évi Adóhírlevél 27. oldala összesen 74-ből
IV. TB, NYUGDÍJ ÉS A REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁS IV.2 Munkáltatók számára fontos információk IV.2.1. Szociális hozzájárulási adó Munkáltató által fizetendő 27% TB járulék 2011. december 31-én megszűnt, helyette 2012. január elsejéről új adónem került bevezetésre: a Szociális hozzájárulási adó. Mértéke, alapja 2014-ben nem változik. Mértéke: Alanya:
27%, -
a munkáltatók, kifizetők az egyéni vállalkozók és őstermelők.
-
szja törvényben szabályozott adókötelezettség alá eső bevétel/jövedelem
Alapja:
A fizetendő Szociális hozzájárulási adó összege 2014-ben is – bizonyos feltételek megléte esetén – csökkenthető: o 25 év alatti, (à14,5% a kedvezmény; ha nincsen 180 biztosításban töltött napja, akkor NAV igazolás alapján 27% kedvezmény) o 55 év feletti, (à14,5% a kedvezmény) o Tartósan álláskereső (munkanélküli) (àelső két évben 27%-, majd a harmadik évben 14,5% a kedvezmény) o Szakképzettséget nem igénylő munkakört betöltő, (à14,5% a kedvezmény) o A gyermek egy éves kora után foglalkoztatott személy esetén: § 1, vagy 2 gyermek à 2+1 évig 27/14,5% mértékig adókedvezményt vehet igénybe,(mentesül a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól.) § 3, vagy több gyermek à 2+2 évig 27/14,5 % mértékig adókedvezményt vehet igénybe,(mentesül a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól.) Az igénybe vehető kedvezmény összege maximált(!), bruttó 100 ezer forint munkabérig vehető figyelembe. IV.2.2 főállású egyéni és társas vállalkozók járulékterhe A főállású egyéni- és társas vállalkozóknak a nyugdíjjárulékot (10%) legalább a minimálbér alapulvételével kell megfizetni. A minimum járulékalap a 8,5%-os egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék tekintetében viszont a minimálbér 1,5-szerese(!) IV.3. Rehabilitációs hozzájárulás Az a munkáltató, aki 25 fő felett foglakoztat, s nem alkalmaz statisztikai állományi létszáma 5%-ának megfelelő számú csökkent munkaképességű munkavállalót, az rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett. E kötelezettség mértéke – figyelembe véve az 5%-nak megfelelő létszámot – 2010-től (tehát 2014-ben is) 964.500 Ft/fő/év (!)
2014. évi Adóhírlevél 28. oldala összesen 74-ből
V. SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS
V. SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS (Szakképzés tv. - 2011. évi CLV. tv.) V.1. Hozzájárulásra kötelezettek köre: A belföldi székhelyű gazdasági társaság, szövetkezet, ügyvédi iroda, a személyi jövedelemadó szerinti egyéni vállalkozó, egyéni cég és 2013-tól az olyan gazdasági társaság, amelyet felsőoktatási intézmény alapított, illetve amelyben az intézmény részesedést szerzett. V.2. Hozzájárulás alapja és mértéke: A szakképzési hozzájárulás hozzájárulási adó alapja.
alapja
a
hozzájárulásra
kötelezettet
terhelő
szociális
A szakképzési hozzájárulás mértéke a szakképzési hozzájárulás alapjának 1,5százaléka. V.3. Elszámolás, a hozzájárulás teljesítése: Előleg: 1-11. hónapra vonatkozóan havonta a tárgyhót követő hó 12. napjáig bevallási és hozzájárulás fizetési kötelezettség a NAV felé Éves elszámolás: A 12. hónap és az éves kötelezettség rendezése a tárgyévet követő év január 12. napjáig bevallási és hozzájárulás fizetési/visszaigénylési kötelezettség a NAV felé A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésének módját a törvény keretei között a hozzájárulásra kötelezett továbbra is maga választja meg. A teljesítés történhet: - gyakorlati képzés szervezésével, - saját munkavállaló képzésével, - pénzbeli befizetés teljesítésével a NAV felé A régi szakképzési hozzájárulási rendszer, mely keretein belül saját dolgozó képzéssel, vagy szakiskola támogatásával lehetett csökkenteni a NAV felé fizetendő adót, megszűnt!
2014. évi Adóhírlevél 29. oldala összesen 74-ből
VI. EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ
VI. EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ (2002. évi XLIII. tv.) A 2003. évtől bevezetett EVA keverék törvény, az adózó a 37 százalékos eva befizetésével kiváltja a társasági adót és az szja-t.3 VI.1. Adóalanyiság feltétele Vállalkozási forma egyéni váll-ó4, Kkt., Bt., Kft., szövetkezet, lakásszövetkezet, erdő-birtokossági társulat, ügyvédi-, közjegyző-, szabadalmi ügyvivő-, végrehajtó iroda,
Belépéskor Adóévet megelőző és az azt Bejelentkemegelőző adóévben zéskor Egyéni Gazdasági Nincs vállalkozó társaság adótartozása folyamatos változatlan tevékenység, formában vállalkozói működött, új tag bevételt nem szerzett számolt el 50%-ot meghaladó szavazati jogot, árbevételt számolt el nem volt mulasztási bírsága, végelszámolása, felszámolása, nem alkalmazott használt ingóságokra vagy utazásszervezésre von. különös áfa szabályokat
Adóévben Egyéni váll-ó
Gazdasági társaság tagok magánszemélyek, más gazdasági társaságban nem rendelkezik részesedéssel
várható bruttó árbevétele áfával ≤ 30M Ft, belföldi pénzforgalmi számlával rendelkezik, nem folytat jövedéki adós, közvetett vámjogi képviselői tevékenységet, nem értékesített fordított adó alá eső hulladékot
Működéskor belépés feltételeinek megfelel, bevételi értékhatárt nem lépi túl, nincs mulasztási bírsága, vállalkozói jogállása nem szűnik meg, nincs felszámolás, csődeljárás alatt, új tag nem szerez 50%-ot meghaladó szavazati jogot,
VI.2. Eljárási szabályok Bejelentkezés:
december 20-ig. Nem kell a bejelentkezését annak megújítani, aki az előző évben is az eva hatálya alá tartozott és a következő évre ezt az adózási módot kívánja fenntartani. Év közben nem lehet se beszállni, se kiszállni az eva-körből.
Ha megszűnik
az eva-alanyiság, az adózó négy évig nem kerülhet vissza az evakörbe.5
Bevallás:
adóévenként a követő év febr. 15. vagy május 31.
Adóelőleg:
első három negyedévére a negyedévet követő hónap 12-éig.
3Szakképzési
hozzájárulást az Eva tv. külön szabályozza, miszerint az Evás a minimálbér 2X-esének 1,5%-át fizeti havonta a foglalkoztatott után. 4
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló tv. szerint egyéni vállalkozóként nyilvántartott személy.
52010-től
az adóalanyiság választására jogosító értékhatár túllépése esetén az értékhatár meghaladásának napját követő nappal szűnik meg az adóalanyisága az eva-s vállalkozásnak. Ezzel az értékhatárt meghaladó összeg is egyértelműen evás bevételnek számít, az adó mértéke azonban az értékhatárt meghaladó összeg után 50 százalék!
2014. évi Adóhírlevél 30. oldala összesen 74-ből
VI. EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ
Feltöltés:
az eva alanyának az adóelőleget a december 20. napjáig az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie (feltöltési kötelezettség).
Az EVA bevételi plafonja 30 M Ft és a bruttó árbevétel után fizetendő EVA mértéke 37%-os. Az EVA körből kilépetteknek – a számvitel, kettős könyvvitel előírásainak való újbóli teljes megfelelés érdekében – számos év végi feladatot kell végrehajtaniuk. Az „áttérő mérlegeket” könyvvizsgálóval kell auditáltatni. Az adminisztrációs kötelezettségeket kérjük, egyeztessék munkatársainkkal!
2014. évi Adóhírlevél 31. oldala összesen 74-ből
VII. TÁRSASÁGI ADÓ
VII. TÁRSASÁGI ADÓ (1996. évi LXXXI. tv.) VII.1. Adó alanya A társasági adó a vállalkozások gazdasági tevékenységéből származó nyereséget terhelő adó. Alanyai a belföldi vállalkozások mellett a külföldi vállalkozások fióktelepei, az ingatlannal rendelkező társaságok. Nem minősülnek a társasági adó alanyának többek között a felszámolási eljárás alatt álló adózók, a kisvállalati adó, a Kata és az EVA alanyai valamint a kényszertörlési eljárás alatt álló adózók. VII.2. Adó mértéke Az adózónak 500 millió forint adóalapig van lehetősége – egyéb feltétel teljesítése nélkül - 10 százalékos adómérték alkalmazására, az 500 millió forintot meghaladó részre a társasági adó kulcs 19 százalék. VII.3. Adóalap meghatározása A társasági adó alapjának meghatározása a vállalkozás adózás előtti eredményéből indul ki. Ezt követően számos módosító tényező figyelembe vételével határozhatjuk meg a tényleges adóalapot. A társasági adó törvény az adóalap meghatározásakor sajátos módon minősíti az adott évben elszámolt költségeket, ráfordításokat és bevételeket, illetve kedvezményeket is érvényesít. Bizonyos költségeket nem ismer el, illetve más összegben, vagy más időpontban ismeri el azokat. Emellett néhány bevételtípust kivon az adókötelezettség alól. Mindezt az adózás előtti eredményt növelő és csökkentő korrekciós tételeken keresztül valósítja meg. VII.3.1. Csökkentő tételek A leggyakoribb adózás előtti eredményt csökkentő tételek: - korábbi évekből továbbhozott veszteség (de csak az adóalap 50%-áig) - adótörvény szerinti értékcsökkenési leírás - fejlesztési tartalék legfeljebb az adózás előtti eredmény 50%-a, max. 500 millió forint– felhasználási korlát 4 év (2008.12.31-ig képzett tartalékra 6 év) - követelések értékvesztésének visszaírása - kapott (járó) osztalék címén elszámolt bevétel - a várható kötelezettségekre és jövőbeni költségekre képzett céltartalék feloldásának bevétele - kis és középvállalkozások beruházási kedvezménye - közhasznú adományozás esetén az adomány értékének20 százaléka (50 százaléka:ha a Nemzeti Kulturális Alapot vagy a Magyar Kármentő Alapot támogatja), tartós adományozás esetén további 20 százalék - behajthatatlan követelés VII.3.2. Növelő tételek A leggyakoribb adóalap növelő tételek: -
számviteli értékcsökkenési leírás követelés értékvesztése várható kötelezettségekre és jövőbeni költségekre képzett céltartalék jogerős határozatban megállapított bírság (az önellenőrzési pótlék nem tartozik ide) A tao tv.-ben meghatározott kötelezettség kamatának meghatározott része. 'Alultőkésítés' kapcsolt vállalkozással szemben elengedett ill. behajthatatlannak nem minősülő követelés egyéb, nem a vállalkozás érdekében felmerülő költség, ráfordítás
2014. évi Adóhírlevél 32. oldala összesen 74-ből
VII. TÁRSASÁGI ADÓ
VII.4. Jövedelem-(nyereség-)minimum Amennyiben a fentiek alapján megállapított adózás előtti eredmény és adóalap közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimumot, akkor ez utóbbit kell társasági adóalapnak tekinteni, és megfizetni utána a 10 százalékos elvárt adót. Az adózó élhet az adózás rendjéről szóló törvény 91/A. paragrafusában biztosított lehetőséggel és nyilatkozhat, hogy nem választja a nyereségminimumot adóalapnak, mely kiegészítő bevallás benyújtásával jár. A nyilatkozat alapján indított esetleges revízió által kétségbe vont gazdasági események valódiságát és megtörténtét az adózónak kell bizonyítania, ahogy azt is, hogy a költségek és ráfordítások valóban a vállalkozás érdekében merültek fel. A minimumjövedelemre vonatkozó előírásokat nem alkalmazza többek között az alapítvány, a közhasznútársaság, egyház, lakásszövetkezet, társadalmi szervezet. Ugyancsak nem kell alkalmaznia az előtársasági beszámolóra kötelezett adózónak az előtársasági és az azt követő adóévben, illetve az első adóévben, amennyiben az előtársasági időszakról beszámoló készítésére nem kötelezett. A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározása: Összes bevétel -Eladott áruk beszerzési értéke -Eladott közvetített szolgáltatások értéke +Taggal szemben fennálló kötelezettség előző évhez viszonyított növekményének 50 százaléka = Korrigált bevétel *0,02 = Jövedelem-(nyereség-)minimum összege VII.5. Adókedvezmények A fentiek szerint megállapított társasági adót még további adókedvezmények csökkenthetik, melyek leginkább munkahely-teremtő beruházások (fejlesztési adókedvezmény), illetve a kis és középvállalkozások támogatását segítik. Az elmúlt években két meghatározó kedvezményformával bővült a felsorolás, az előadó-művészeti szervezetek illetve 2011 júliusától a látványcsapatsportok támogatásával. A fejlesztési adókedvezmény az adó 80 százalékáig érvényesíthető, minden más adókedvezmény az adó 70 százalékáig vehető figyelembe. VII.6. Adóelőleg Amennyiben a fizetendő adó meghaladja az 5 millió forintot, úgy azt 12 egyenlő részben havonta, az adott hónap 20-ig adóelőlegként kell megfizetni. Amennyiben a számított adó 5 millió forint alatt van, azt negyedévente, a tárgynegyedévet követő hó 20-ig kell előlegként megfizetni. VII.7. Feltöltés Ha egy vállalkozás előző évben több, mint 100 millió forint árbevételt realizált, úgy tárgyév december 20-ig az addig befizetett adóját ki kell egészítenie a várható adó összegére, de minimum annak 90 százalékára. Amennyiben ennek a feltöltési kötelezettségnek nem tesz eleget, az adóhivatal mulasztási bírságot szab ki, mely a különbözet 20%-áig terjedhet. VII.8. Speciális adóalanyok A non-profit szervezetek, az egyházak, lakás- és iskolaszövetkezetek, alapítványok, köztestületek, vízi társulatok, az MRP, a közhasznú szervezetek, az ingatlannal rendelkező társaságok valamint a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok adózása a fentiektől eltérő módon kerül meghatározásra.
2014. évi Adóhírlevél 33. oldala összesen 74-ből
VII. TÁRSASÁGI ADÓ
VII.9. Transzferár és a kapcsolódó új szabályozás A társasági adóról szóló törvény 18. §-a foglalkozik a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árakkal. A jogszabály a szerződéses szabadságot nem korlátozza, azaz a felek által a szerződésben alkalmazott árak felülvizsgálatát nem követeli meg, de a piacitól eltérő feltételek mellett létrejött megállapodások esetében adóalap korrekciót rendel el. Fontos kiemelni, hogy az adóalap csökkentéséhez nem elegendő kimutatni a piaci és a kapcsolt felek között alkalmazott árak eltérését, az adó alapját csökkentő vállalkozásnak igazolnia kell, hogy a kapcsolt fél a belföldiként társasági adónak vagy külföldiként a honossága szerinti államban a társasági adóhoz hasonló adónak alanya és rendelkeznie kell a kapcsolt fél által aláírt okirattal, mely a különbözet összegét tartalmazza. A piaci árak meghatározásához – a vonatkozó OECD ajánlással összhangban – öt módszert nevesít a törvény: -
összehasonlító árak módszere (független felek közötti tranzakciók áradatain alapul), viszonteladási árak módszere (a független felek részére történő eladási árból kiindulva, a szokásos haszon segítségével állapítja meg, hogy a kapcsolt féltől beszerzett termékek ára piaci-e), költség és jövedelem módszer (a független féltől megvásárolt termékek, szolgáltatások beszerzési árából kiindulva, a szokásos piaci haszon figyelembe vételével határozza meg a piaci eladási árat), ügyleti nettó nyereségen alapuló (az ügyleten realizált és valamilyen vetítési alapra pl. árbevétel – vetített nyereséget vizsgál, általában valamilyen magasabb szintű jövedelmezőséget vizsgál, azaz közvetett költségeket is figyelembe vesz), nyereségmegosztásos módszer (az ügyletből elért nyereséget összesíti, majd elemzi, hogy az egyes vállalkozások mennyiben járultak hozzá a nyereség realizálásához).
A törvény nyilvántartási kötelezettséget is megállapít a kisvállalkozásnak nem minősülő vállalkozások részére, amelyet a 22/2009 (X.16.) sz. PM rendelet szabályoz. A rendelet értelmében a nyilvántartás lehet: -
önálló nyilvántartás (a nyilvántartás csak egy adózóra vonatkozik) közös nyilvántartás (két részből áll: a vállalatcsoport valamennyi tagja esetében azonos fődokumentumból és a specifikus nyilvántartásokból, amelyek egy-egy adózó szempontjából mutatják be az ellenőrzött ügyleteket) alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartása (diktált haszonkulcs elfogadott, a szolgáltatások meghatározása TESZOR számok alapján történik: IT-szolgáltatások; ingatlankezelés; szakmai, tudományos, kutatási, műszaki tevékenység – jog, számvitel, fordítás, piackutatás; oktatás; adminisztratív szolgálatások; szállítás, szállítmányozás, rakodás, tárolás; egyéb – őrzés-védelem, üzemi étkeztetés, egyéb szálláshely szolgáltatás; a felsorolás példákat hoz fel, más szolgáltatásokra is alkalmazható)
A rendelet részletesen szabályozza, hogy az egyes nyilvántartástípusokat milyen ügyletek esetében kell elkészíteni, és milyen értékhatárokat kell figyelembe venni az elkészítésük során. Fontos kiemelni, hogy csak az adóhatóság által is ellenőrizhető források használata engedélyezett (pl. AMADEUS). 2013-as évközi változás, hogy a teljes nyilvántartás elkészítésének kötelezettségét jelentő 50 millió forintos értékhatár elérését adóéven belül kell vizsgálni. Ezen túl, az eddigi 7%-ról 10%ra emelkedett az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások esetében alkalmazható felár (ennek alsó határa maradt 3%). Az egymás között változatlan áron/értékben átszámlázott szolgáltatások mentesek a nyilvántartási kötelezettség alól, ellentétben a belföldi illetőségű adózó külföldi telephelye és kapcsolt vállalkozása közötti tranzakciókkal, amelyet az év közbeni módosítás hatályba lépésétől terhel ez a kötelezettség. A transzferár-nyilvántartás készítésére kötelezett vállalkozások a dokumentációs kötelezettségük megsértése esetén a korábbi 2 millió forintos mulasztási bírsággal szemben
2014. évi Adóhírlevél 34. oldala összesen 74-ből
VII. TÁRSASÁGI ADÓ
ismételt jogsértés esetén akár 4 millió forintos bírsággal is sújthatók, ha pedig ugyanazon nyilvántartás vonatkozásában nem tesznek eleget kötelezettségüknek, akkor az eredetileg kiszabott bírság négyszerese, azaz 16 millió Ft is kivethető.
2014. évi Adóhírlevél 35. oldala összesen 74-ből
VIII. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ
VIII. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ (2007. évi CXXVII. tv.) VIII.1. Adóalany Adóalany: az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. A csoportos adóalanyiság alkalmazása javasolt a komoly, cégcsoporton belüli számlázások esetén. Belföldi kapcsolt vállalkozások kérelem alapján hozhatják létre, a tagok önálló Áfa alanyisága megszűnik, egymás közötti ügyletekre nem kell Áfát felszámítani, finanszírozni. A kapott csoportazonosító szám alatt 3. felek felé számláznak, a csoporttag képviselő tesz a csoport „teljesítményéről” adóbevallást. VIII.2. Adóztatandó tényállások Adót kell fizetni termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, közösségen belüli beszerzés és termék importja után, az alábbi kivételekre tekintettel. · Nem termékértékesítés, ezért nem kell felszámítani Áfát: o Vállalkozási célból áruminta és kis értékű termék átadása (max 5.000 Ft). o Közcélú adomány esetén. · Nem szolgáltatásnyújtás, ezért nem kell felszámítani Áfát: o Ellenérték megtérítése pénzzel, készpénz-helyettesítővel, o Követelés engedményezése, közcélú adományozás esetén. VIII.3. A teljesítés helye A teljesítés helye alapján dönthető el, hogy az ügylet belföldön adóztatható-e. Az első döntés az, hogy az ügylet teljesítési helye belföld-e vagy sem. Ha igen, akkor a számlában Áfát kell feltüntetni. Egyéb esetekben Áfa körön kívüli számlát kell kibocsátani. VIII.3.1. Termékértékesítés teljesítés helye Főszabály: ahol az értékesítéskor a termék ténylegesen van (induló állomás). Kivételek: · Közösségen belüli termékértékesítés: feladás, fuvarozás rendeltetési helyén (célállomás), · Közösségen belüli beszerzés: rendeltetési hely vagy vevő nyilvántartási helye, · Termékimport: ahol a terméket beléptették, · Közösség területén lévő földgáz, villamos energia, vezetékes távhő- és hűtési energia értékesítés: beszerző letelepedésének helye. VIII.3.2. Szolgáltatásnyújtás teljesítés helye Megrendelő adóalany6,7 = Közösségi adószámmal v. más áfa-azonosítóval rendelkezik Főszabály: ahol a szolgáltatást igénybevevő székhelye vagy legközvetlenebbül érintett telephelye van. Többek között: ügynöki szolgáltatás, termékfuvarozás, termékre irányuló szakértői tevékenység (kv. ingatlan), terméken végzett munka vagy bérmunka (kv. ingatlan), Kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási szolgáltatás. Kivételek: 6
. Kizárólag e tekintetben adóalanynak tekintendők a nem adóalany jogi személyek, ha közösségi adószámmal (áfaazonosító számmal) rendelkeznek. 7 Kizárólag e tekintetben ide tartoznak azok a nem ÁFA alany jogi személyek is, akiknek azért van közösségi adószámuk, mert az ilyen jellegű beszerzéseik előző vagy tárgyévben meghaladta a 10 ezer Eurót, vagy a beszerzéseikre az adózást választották.
2014. évi Adóhírlevél 36. oldala összesen 74-ből
VIII. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ
· · · · ·
Ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások: az ingatlan fekvése szerint. A szálláshely szolgáltatás is ide tartozik, Személyszállítás: megtett útvonal (mindegy ki az igénybevevő), Kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sport- és hasonló eseményekre belépő: ahol a rendezvényt, eseményt ténylegesen rendezik. Éttermi- és vendéglátó ipari szolgáltatások: ahol a szolgáltatást ténylegesen nyújtják. Kivétel a repülő, hajó, vonat fedélzetén, mert ebben az esetben közösségen belül az indulás helye a teljesítési hely, Közlekedési eszköz rövid távú bérbeadása (30 napnál, vízi eszköz esetén 90 napnál kevesebb): ahol a közlekedési eszközt magát átadják a bérbevevő részére. (Hosszú távú bérbeadás esetén a főszabály érvényes). Ha a teljesítés helye 3. ország lenne, de a tényleges használat belföldön van, akkor belföld a teljesítési hely és fordítva.
Megrendelő nem adóalany Főszabály: ahol a szolgáltatást nyújtó székhelye vagy telephelye van. Kivételek: · Az előző pontban leírt 5 kivétel itt is érvényes, kv.: kulturális, művészeti, stb. szolgáltatás: tényleges végzés helyén, · Ügynöki tevékenység: a közvetített ügylet teljesítési helyén, · Fuvarozás, személyszállítás: megtett útvonal szerint, · Közösségen belüli fuvarozás: indulás helyén, · Szakértői értékelés (kv. ingatlan): ahol a szolgáltatást ténylegesen végzik, · Terméken végzett munka: ahol a szolgáltatást ténylegesen végzik, · Személy szállításához, és termék fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatások: ahol a szolgáltatást ténylegesen végzik. · Ha a megrendelő 3. országbeli nem adóalany: a szolgáltatást igénybevevő letelepedési helyén. (Szellemi alkotáshoz fűződő jogok átengedése; Reklámszolgáltatás, Tanácsadási, ügyvédi, számviteli, adóügyi, számítástechnikai, fordítói tevékenység; Adatfeldolgozás, bank, biztosítás, munkaerő kölcsönzés; Termék bérbeadás (kv. ingatlan és közlekedési eszköz); Telekom, rádió, TV, elektronikus úton nyújtott szolgáltatások.) VIII.4. Adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja Főszabály: A fizetendő adót a teljesítés (részteljesítés) napjára kell megállapítani. Kivételek: · Előleg: jóváírás, kézhezvétel napján (főszabályos EU szolgáltatásokra is!), · Zárt végű lízing: termék birtokba vételének napja, · Fordított adózás (adófizetésre a vevő kötelezett): számla kézhezvétele, ellenérték megtérítése, vagy a teljesítést követő hó 15-e, amelyik a legkorábbi!, · Határon átnyúló szolgáltatások miatti fordított adózás esetén a teljesítés napján, · Határozott idejű elszámolás (folyamatos szolgáltatás): az érintett időszak utolsó napja. Kivétel ez alól a közszolgáltatási szerződés alapján teljesített értékesítés és szolgáltatásnyújtás valamint a telekommunikációs szolgáltatás · Közösségen belüli termékbeszerzés: számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést követő hó 15-e, · Termékimport: vámjogi helyzet megváltozása napján. VIII.5. Az adó mértéke Főszabály: az adó alapjának 27%-a. Kivételek: · Tej és tejtermékek, gabonafélékből készült termékek, kereskedelmiszálláshelyszolgáltatás: 18%, · Humán gyógyszerek, gyógynövények, könyv, napilap, távhő, hangoskönyv, egyes élőzenei szolgáltatások, távhőszolgáltatás; élő sertés továbbá az egész és félsertés: 5%.
2014. évi Adóhírlevél 37. oldala összesen 74-ből
VIII. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ
VIII.6. Adómentesség Levonási joggal: · Közösségen belüli termékértékesítés (feltétel: a termék belföldről történő kiszállításának igazolása, pl. fuvarlevéllel), · Termékexport (3. országba), -(feltétel: hogy a termék 90 napon belül elhagyja az országot, 90 napon túli kiléptetés esetén az Áfát meg kell fizetni, de ha az érétkesítéstől számított 360 napon belül a termék mégis elhagyja az országot, akkor az áfát vissza lehet igényelni. · Nemzetközi közlekedéshez kapcsolódó szolgáltatás. Levonási jog nélkül: Ebben az esetben nem kell felszámítani Áfát, de nem is vonható le az áthárított Áfa. · Alanyi mentes: belföldi adóalany választhatja, akinek előző évi és tárgyévi bevétele nem haladja meg az 6 millió forintot. · Tevékenység közérdekű jellege miatt: posta, humán eü. ellátás, fogorvos, továbbá oktatás – OKJ-s vagy akkreditált képzés · Sajátos jellegre tekintettel például: · a biztosítás, pénzügyi szolgáltatások, szerencsejáték, bélyeg stb. · az olyan beépített ingatlanoknál*, amelyeknél a használatbavételi engedély kiadása óta a 2 év már eltelt. · beépítetlen ingatlan értékesítés *, (kivéve: építési telek, ami mindig Áfás!) · ingatlan bérbeadás*, (kivéve: parkolóhely bérbeadás, kereskedelmi szálláshely bérbeadás és az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés, illetőleg széf bérbeadása) Fontos tudnivaló: A *–al jelölt esetekben bejelentéssel válaszható adókötelezettség is, külön lakóingatlanra és az egyéb ingatlanokra tekintettel, valamint külön a bérbeadásra és az értékesítésre is. A választástól 5 évig eltérni nem lehet, A partnerek választásáról a NAV honlapján is lehet tájékozódni! Társaság alapításakor, átalakulásakor, valamint e tevékenységek megkezdésekor különösen fontos a helyes döntés választása, javasolt irodánkkal az előzetes konzultáció! VIII.7. Fordított adózás Jellemzői: Az ÁFA fizetésére az értékesítő helyett a vevő kötelezett. A számla Áfát nem tartalmazhat. Alkalmazni kell: · Építési szerződés alapján ingatlan átadás, · Olyan szolgáltatás, mely építés-szerelésre, ingatlan létrehozására, bővítésére, átalakításra irányul, feltéve, ha az építési hatósági engedélyköteles, vagy tudomásulvételi eljáráshoz kötött · Előbbihez kapcsolódó munkaerő-kölcsönzés, kirendelés, · Fémhulladék értékesítés, használt akkumulátor értékesítése · Adómentes értékesítésként kezelendő beépített vagy beépítetlen ingatlan értékesítés esetén, ha azt az eladó előzőleg választásával adókötelessé tette, · Adós és hitelező, valamint adós és a kijelölt vevő közötti dologi biztosíték, vagy · Felszámolás alatt álló 100.000 Ft-ot meghaladó értékű termék értékesítése, vagy szolgáltatás nyújtása. · Gabonák, olajos magvak értékesítésekor 2018. december 31-ig Feltételei: · Csak akkor alkalmazható, ha mindkét fél belföldi adóalany, mindegyikük adófizetésre kötelezett. · Alanyi mentes, vagy nem adóalany partnernek nem lehet fordítottan számlázni! · Nem alkalmazható fordított adózás bérbeadási tevékenység esetén!
2014. évi Adóhírlevél 38. oldala összesen 74-ből
VIII. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ
VIII.8. Adólevonási jog Az adóalany által szabályszerűen kiállított számlával - ha törvény tételesen nem tiltja – levonási jog érvényesíthető. Nem vonható le az átterhelt áfa: · · · · · · ·
ha az adózó a beszerzett terméket vagy igénybevett szolgáltatást részben vagy egészben nem adóköteles tevékenységhez használja, taxi, parkolás (ideértve: a parkolás biztosítására szolgáló garázs/beálló hely bérbeadását is!), úthasználati díj ÁFA, lakóingatlan ÁFA, lakóingatlan építés, felújítás ÁFA, (sem az építőanyag, sem az igénybevett szolgáltatás áfája) étel, ital, vendéglátóipar ÁFA, telefon ÁFA 30%-a, benzin ÁFA személygépkocsi beszerzést terhelő ÁFA és az üzemeltetéshez használt üzemanyag és egyéb termék ÁFÁ-ja.
A személygépkocsi bérleti díjának valamint a javítási és szerelési munkálatok áfájának levonhatósága Személygépkocsi bérlés Áfa, kizárólag üzleti használat arányában (útnyilvántartás vezetését teszi szükségessé!) vonható le. Személygépkocsi üzemeltetés és fenntartás érdekében igénybevett szolgáltatások áfája 50%ban levonható, de teljes a levonási lehetőség, ha az igénybevett szolgáltatás legalább 50%ban továbbszámlázásra kerül. VIII.9. Adó visszaigénylése Visszaigénylés kérhető, ha az abszolút érték bevallási időszakonként meghaladja § Havi bevallónál: 1 millió forintot, § Negyedéves bevallónál: 250 ezer forintot, § Éves bevallónál: 50 ezer forintot. VIII.10. Pénzforgalmi Áfa elszámolási módszer választása Pénzforgalmi szemléletű Áfa fizetés, és pénzforgalmi szemléletű Áfa levonási jog gyakorlása. Feltétel: KKV hatálya alá tartozó kisvállalkozás; belföldön gazdasági céllal letelepedett, nem áll csőd-, vagy felszámolási eljárás alatt; előző évi tényleges, és várható tárgyévi ellenérték nem haladja meg a 125.000.000 Ft-ot. A pénzforgalmi elszámolás szerinti adózás előnyei: o Nem kell áfát fizetni olyan bevétel után, amely nem realizálódott, azaz olyan, általunk kiállított számla után, amelynek az ellenértékét a vevőnk nem rendezte. o Jelentősen javulhat a vállalkozás likviditása, hiszen nem kell előre kifizeti annak a számlának az áfa tartalmát, ami pénzügyileg nincs teljesítve. A pénzforgalmi elszámolás szerinti adózás hátrányai: o Többlet adminisztációval jár (Párhuzamos kettős nyilvántartás vezetése: egy teljesítési szemléletű a beérkezett és kibocsátott számlákhoz kapcsolódóan, és egy pénzforgalmi szemléletű a ténylegesen levonható és fizetendő adó összegszerű megállapításához) o A pénzforgalmi adózótól terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő szintén a számla pénzügyi rendezését követően és azzal arányban gyakorolhatja áfa levonási jogosultságát. Javasoljuk, hogy mielőtt pénzforgalmi elszámolásra térne át, konzultáljon üzleti partnereivel.
2014. évi Adóhírlevél 39. oldala összesen 74-ből
IX. ILLETÉKEK
IX. ILLETÉKEK (1990. évi XCIII. tv.) Célja: állami, társadalmi, önkormányzati feladatok ellátására forrás biztosítása; a közigazgatási hatósági és bírósági eljárások költségeihez hozzájárulás. IX.1. Visszterhes vagyonszerzési illetékek - Alanya: a szerző fél. - Tárgya: ingatlan / egyes ingóság (gépkocsi, utánfutó, stb.) /, és vagyoni értékű jog nem ingyenes vagyonszerzés útján történő megszerzése Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése. (Belföldi ingatlannak minősül, akinek eszközei értékében, több mint 75%-ot képvisel az ingatlan értéke, függetlenül a társaság cégjegyzékben feltüntetett főtevékenységtől.) - Alapja: a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke. - Mértéke: 1 milliárd Ft-ig 4%, de legfeljebb 200 millió Ft. IX.2. Öröklési és ajándékozási illetékek -
Alanya: az ilyen módon vagyont szerzett személy Tárgya: haláleset folytán, illetve az ajándékozással történt vagyonszerzés. Alapja: az örökség /ajándék tiszta értéke Mértéke: két illetékkulcs: Általános illetékmérték: 18% Lakásszerzéshez kapcsolódó kedvezményes illetékmérték: 9%
IX.3. Illetékmentességek, kedvezmények - Mentes az illeték alól a vagyonszerzés, ha egyenes ági rokonok, házastársak egymás közötti vagyonátruházásából, ajándékozásából származik. - A 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának megszerzése esetén a fizetendő illeték 50%-ig terjedő kedvezményre jogosult, ha a lakástulajdon forgalmi rétéke a 15 millió Ft-ot nem haladja meg. - A magánszemély első lakástulajdonának megszerzése esetén, kérelemre 12 hónapra pótlékmentes részletfizetést engedélyez. - Mentes a lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon 4 éven belül lakóházat épít. - Mentes a Tao tv. szerinti kedvezményezett átalakulás keretében történő vagyonszerzés, az ingatlannak a kedvezményezett eszközátruházás keretében történő átruházása. - Termőföld megszerzése esetén mentes az illeték alól, ha nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő 5 évig nem idegeníti el, és mezőgazdasági célra használja. - A Tao tv. szerinti kapcsolt vállalkozások közötti ingatlan átruházása, ha a vagyonszerző főtevékenysége saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, adásvétele. - Mentes a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere keretében létrejött megállapodáson alapuló termőföld tulajdon szerzése. - Az osztalékra vonatkozó követelés elengedése mentes az illeték alól. IX.4. A cégalapítás illetéke - Egyszerűsített eljárással történő cégbejegyzési kérelem illetéke: Zrt., Kft.: 50.000 Ft.; Bt.: 25.000 Ft.; Egyéni cég: 15.000 Ft. - Normál eljárással történő cégbejegyzési kérelem illetéke: Zrt., Kft.: 100.000 Ft. Bt.: 50.000 Ft; Egyéni cég: 30.000 Ft. Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén: 50.000 Ft. - Cégkivonat elkészítésének illetéke 5.000 Ft, elektronikus okiratok cégiratonként 2.000 Ft.
2014. évi Adóhírlevél 40. oldala összesen 74-ből
X. PÉNZÜGYI TRANZAKCIÓS ILLETÉK
X. PÉNZÜGYI TRANZAKCIÓS ILLETÉK (2012. évi CXVI. törvény) Célja: társadalmi közös kiadások fedezete. X.1. Alanyi, tárgyi hatálya - Az MNB illetékfizetési-kötelezettségének megszűnésével egyidejűleg a törvény hatálya alá kerülnek a pénzváltási tevékenység végzésre jogosult hitelintézetek, illetve a pénzváltás közvetítésre jogosult kiemelt közvetítők. - Illetékköteles lesz a pénzváltási tevékenység, fizetési műveletek közül az átutalás, beszedés, fizetés, kölcsöntörlesztés, jutalék- és díjbevételek, hitelkártyával történő készpénzfelvétel, postai készpénz ki- és befizetések. X.2. Mértéke - Fizetésre kötelezett a fizető fél. - Fizetési kötelezettség a teljesítés napján keletkezik. - Általános illetékmérték: 0,3%, de fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer Ft. - Készpénz felvétel illetékmértéke: 0,6%. X.3. Mentességek - Bankon belüli, közös tulajdonú számlák közötti fizetési műveletek illetékmentesek.
2014. évi Adóhírlevél 41. oldala összesen 74-ből
XI. HELYI ADÓK
XI. HELYI ADÓK (1990. évi C. tv.) XI.1. VAGYONI TÍPUSÚ ADÓK XI.1.1. ÉPÍTMÉNYADÓ XI.1.1.1. Az adókötelezettség Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás/nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (=építmény). XI.1.1.2. Az adó alanya · · ·
aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa (Több tulajdonos esetén: a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában.) amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezett vagyoni értékű jog terheli: a vagyoni értékű jog jogosultja társasház, garázs és üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség,
XI.1.1.3. Az adómentesség Mentes az adó alól: · a szükséglakás, · a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség, · az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény. XI.1.1.4. Műemléképület felújításához kapcsolódó adómentesség Mentes az adó alól, ha a műemléki értékként külön jogszabályban védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épületet felújítják. A 2008. január 1-jét követően kiadott építési engedély jogerőre emelkedését követő három egymást követő adóévben áll fenn a mentesség. XI.1.1.5. Az adó alapja Az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően: · az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, vagy · az építmény korrigált forgalmi értéke XI.1.1.6. Az adó mértéke Az adó évi mértékének felső határa: · az alapterület szerinti adóalap-számítás esetén: 1.100 Ft/m2, · a korrigált forgalmi érték szerinti adóalap számítás esetén: a korrigált forgalmi érték 3,6 %-a XI.1.2. TELEKADÓ XI.1.2.1. Az adókötelezettség Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő telek. XI.1.2.2. Az adó alanya
2014. évi Adóhírlevél 42. oldala összesen 74-ből
XI. HELYI ADÓK
Az adó alanya az, aki az év első napján a telek tulajdonosa. XI.1.2.3. Az adómentesség Mentes az adó alól: · az építmény hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész, · a belterületen fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú földterület, · az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50%-a, · az adóalany termék-előállító üzeméhez tartozó, jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított védő-biztonsági terület (övezet), feltéve, ha az adóalany adóévet megelőző adóévi, évesített nettó árbevétele legalább 50%-ban saját előállítású termék értékesítéséből származik. XI.1.2.4. Az adó alapja Az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően: · a telek m2-ben számított területe, vagy · a telek korrigált forgalmi értéke. XI.1.2.5. Az adó mértéke Az adó évi mértékének felső határa: · a terület szerinti adóalap-számítás esetén: 200 Ft/m2, · a korrigált forgalmi érték szerinti adóalap-számítás esetén: a korrigált forgalmi érték 3%-a. XI.2. HELYI IPARŰZÉSI ADÓ XI.2.1. Az adókötelezettség Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység. XI.2.2. Az adó alanya Az adó alanya a vállalkozó. XI.2.3. Az adó alapja Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve · az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összegével a nettó árbevétel nagyságától függően, sávosan, · az alvállalkozói teljesítések értékével, · az anyagköltséggel, · az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. 500 millió forint éves árbevétel felett az iparűzési adóalap megállapításakor az árbevétel csak korlátozottan csökkenthető az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével (nettó árbevétel csökkentő összeg). A nettó árbevétel - 500 millió forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg egésze,
2014. évi Adóhírlevél 43. oldala összesen 74-ből
XI. HELYI ADÓK
- 500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 85%-a, - 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 75%-a, - 80 milliárd forintot meghaladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 70%-a vonható le. Adott sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg = az összes nettó árbevétel csökkentő összeg*(adott sávba jutó nettó árbevétel/összes nettó árbevétel) Azok a társasági adótörvény szerinti kapcsolt vállalkozások, amelyeknél az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások együttes összege az árbevétel 50 százalékát meghaladja, először csoportszinten kell megállapítaniuk az adó alapját, majd ezt követően az egyes vállalkozásoknak a csoportszintű adóalapból a nettó árbevételük arányában kell kiszámítaniuk a vállalkozási szintű adóalapot. Azon áruk, szolgáltatások, amelyek exportértékesítésre kerülnek, az adóalap megállapításánál az eladott áruk beszerzési értékének és közvetített szolgáltatások értékének teljes összege csökkenti a nettó árbevétel összegét. Az egyszerűsített iparűzési adó megállapítás feltétele, hogy a tárgyévi nettó árbevétel nem haladta meg a 8 millió forintot. Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját az általános szabálytól eltérően az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is megállapíthatja. A kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját az általános szabálytól eltérően a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja. A kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozó (kisadózó vállalkozás) kizárólag e minősége fennállásának időtartamával egyező időtartamra vonatkozó, meg nem változtatható - döntése esetén az adó adóévi alapja az általános szabálytól eltérően székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint. XI.2.4. Az adó mértéke Állandó tevékenység az adó évi mértékének felső határa az adóalap 2%-a
Ideiglenes tevékenység naptári naponként legfeljebb 5000 forint
A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból (legfeljebb azonban annak összegéig terjedően) levonható az adóalany által · ·
az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó, a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj (a továbbiakban: útdíj) 7,5%-a.
2014. évi Adóhírlevél 44. oldala összesen 74-ből
XII. KÖZMŰVEZETÉKEK ADÓJA
XII. KÖZMŰVEZETÉKEK ADÓJA (2012. évi CLXVIII. tv.) XII.1. Az adókötelezettség Közművezeték létesítése esetén a közművezeték tényleges használatbavételét követő év első napján keletkezik. XII.2. Az adó alanya Az, aki a naptári év első napján a közművezeték tulajdonosa. Az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló közművezeték esetén az adó alanya az, aki a naptári év első napján a közművezeték üzemeltetője. XII.3. Az adó alapja A közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza. XII.4. Az adó mértéke Az adóalap minden megkezdett métere után évi 125 Ft. XII.5. Az adómentesség Mentes az adó alól az állam és a helyi önkormányzat. A hírközlési vezetékkel rendelkező adóalanynak a hírközlési vezeték utáni adó alapjának · 200 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 0%-át, · 200 000 métert meghaladó, de 350 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 30%-át, · 350 000 métert meghaladó, de 500 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 75%-át, · 500 000 métert meghaladó része után a fizetendő adó teljes összegét · kell megfizetni. Az adó alanya az adókötelezettségét a naptári évre vonatkozóan önadózás útján állapítja meg és vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon.
2014. évi Adóhírlevél 45. oldala összesen 74-ből
XIII. A CÉGAUTÓ ADÓ
XIII. A CÉGAUTÓ ADÓ (Gjt. - 1991. évi LXXXII. tv.) A törvényben 2013. július 1.-től volt változás, mely szerint a tartós bérletbe (operatív lízing) vett gépkocsik után az adót a bérbe vevő fizeti. Ez a változás a fenti időpont után megkötött szerződésekre vonatkozik. A tartós bérlet azt jelenti, hogy a személygépjárművet 1 évnél hosszabb, vagy határozatlan időre veszik bérbe. A változás hatására csak azok az adóalanyok mentesülnek közvetlenül a cégautó adó fizetése alól, akik 1 évnél rövidebb időre vesznek bérbe operatív lízing keretében személygépjárművet, hiszen a pénzügyi lízing esetében minden esetben a lízingbe vevő az adó alanya, saját tulajdonú gépjárművek esetében pedig a tulajdonos. Az adót azonban a lízingbe adó társaságok belekalkulálják a lízingdíj összegébe, így ha nem közvetve, de mindenki megfizeti. A havi adó mértéke A gépjárművek cégautó adója a személygépjármű kW-ban kifejezett teljesítménye (forgalmi engedély P.2-es kódja) és környezetvédelmi osztály-jelzése (forgalmi engedély V.9-es kódja) alapján kerül meghatározásra a következő táblázat szerint: Gépjármű hajtómotorjának teljesítménye (kW) 0-50 51-90 91-120 120 felett
Környezetvédelmi osztály-jelzés „0”-„4” osztályjelzés „6”-„10” osztályjelzés „5”; „14”-„15” között között osztályjelzés között 16 500 Ft 8 800 Ft 7 700 Ft 22 000 Ft 11 000 Ft 8 800 Ft 33 000 Ft 22 000 Ft 11 000 Ft 44 000 Ft 33 000 Ft 22 000 Ft
Levonható: a gépkocsi után határidőben (március 15-ig és szeptember 15-ig) megfizetett éves gépjárműadó (súlyadó) negyedévre arányosított összege. Napokra arányosítani nem lehet, azaz az egész hónapra meg kell fizetni. Az adót önadózással kell bevallani és megfizetni a NAV-hoz negyedévente, a negyedévet követő hónap 20-áig.
2014. évi Adóhírlevél 46. oldala összesen 74-ből
XIV. A GÉPJÁRMŰADÓ
XIV. A GÉPJÁRMŰADÓ (1991. évi LXXXII. tv.) Az adóztatási feladatokat a helyi önkormányzat látja el, ő küldi ki a határozatot a fizetendő adóról. XIV.1. Adóköteles · ·
a belföldön forgalomba helyezett gépjármű, illetve pótkocsi (kivéve mezőgazdasági vontató, lassú jármű és pótkocsija, „méhesházas” gépkocsi, munkagép, CD, CK, DT, OT és Z betűjelű gépjármű), valamint a Magyarországon közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű (kivéve EU-ban nyilvántartott).
XIV.2. Adókötelezettség keletkezése és megszűnése Gépjárműadó kötelezettség keletkezik: · a forgalomba helyezést követő hónap 1. napján, használt gépjármű esetén a tárgy évet követő január 1. napján · a Magyar Köztársaság területére történő belépés napján. Megszűnik a gépjárműadó kötelezettség: · az adott hónap utolsó napján, ha a hatóság a gépjárművet a forgalomból kivonja, · azon a napon, amelyen a Magyar Köztársaság területét elhagyja. XIV.3. Az adó alanya · ·
az üzembentartó, ennek hiányában a tulajdonos.
XIV.4. Az adó mértéke Főszabályként az adót a gépjármű teljesítménye után kell fizetni. Az adó mértéke a gépjármű · gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kW, · gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kW, · gyártási évet követő 8-11. naptári évben 230 Ft/kW, · gyártási évet követő 12-15. naptári évben 185 Ft/kW, · gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kW Egy új, átlagos motorizáltságú középkategóriás autónak az éves adója körülbelül 25-30.000 Ft.
2014. évi Adóhírlevél 47. oldala összesen 74-ből
XV. A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ
XV. A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ (2011. évi LXXXV. törvény) XV.1. · · · · · ·
Termékdíj köteles termék akkumulátor, csomagolás, egyéb kőolajtermék, elektromos és elektronikai berendezés, gumiabroncs reklámhordozó papír.
XV.2. A termékdíj fizetésre kötelezettek · · · ·
termékdíj köteles termék első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója, belföldi előállítású egyéb kőolajtermék esetében az első belföldi forgalomba hozó első vevője vagy saját célú felhasználója, belföldi előállítású csomagolás estében a csomagolást alkotó csomagolóeszköz első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója, bérgyártás esetén a termék bérgyártója - a csomagolást kivéve!
XV.3. Termékdíj kötelezettség megállapítása, bevallása és megfizetése A termékdíjat a termékek tömege alapján kell fizetni. Az adókötelezettség bevallása és megfizetése minden negyedévet követő hó 20. napjáig esedékes. XV.4. Számlán történő feltüntetési kötelezettség Három esetre korlátozódik a termékdíj számlán történő feltüntetésének kötelezettsége: § Számlán történő átvállalás, § A kötelezett és vevőinek visszaigénylésre jogosult vevő partnerei által igényelt esetekben. § Csomagolás (kivéve a kiskereskedelmi értékesítése) és reklámhordozó papír első belföldi forgalomba hozatalakor. XV.5. Termékdíj raktár 2014. július 1-től termelési/előállítási illetve kereskedelmi tevékenységet végző adóalanyok számára lehetőség nyílik termékdíj raktár üzemeltetésére. Az ezt választók mentesülnek egyes környezetvédelmi termékdíj átvállalással kapcsolatos kötelezettségektől, amely a szektor egyes szereplőit korábban hátrányos helyzetbe hozta.
2014. évi Adóhírlevél 48. oldala összesen 74-ből
XVI. A KÖRNYEZETTERHELÉSI DÍJ
XVI. A KÖRNYEZETTERHELÉSI DÍJ (2003. évi LXXXIX. tv., 270/2003. (XII.24.) Korm. rendelet) Az adó alanya az a környezethasználó, aki (amely) engedélyköteles tevékenysége keretében a környezetet terhelő anyagokat bocsát ki a környezetbe: · levegőbe, · felszíni vizekbe, időszaki vízfolyásokba, · vízjogi engedély hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezés esetén. A bevallás papír alapon vagy elektronikus úton is benyújtható. XVI.1. Levegőterhelési díj Levegőterhelési díjat a bejelentés köteles helyhez kötött pontforrással (pl. fűtőkazán) rendelkező kibocsátónak kell fizetni. A bejelentési kötelezettséget a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet szabályozza. XVI.2. Vízterhelési díj Vízterhelési díjat a vízjogi engedélyezés alá tevékenységet végző kibocsátóknak kell fizetni, a törvényben meghatározott anyagok kibocsátása esetén. A fizetési kötelezettséget befolyásolja, hogy a kibocsátó milyen szintű vízminőség-védelmi területen található, illetve a tevékenység során keletkezik-e iszap és az milyen formában van kezelve. XVI.3. Talajterhelési díj Talajterhelési díjat annak a személynek kell fizetnie, aki a rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá. A méréseket évente el kell végezni. A díjfizetést befolyásolja, hogy a felszín alatti vizek védelme szempontjából mennyire érzékeny helyen van a kibocsátás, illetve az adott tevékenység helyi vízgazdálkodási hatósági vagy vízjogi engedélyezés alá tartozik-e. A díj megállapításának a komplexitása miatt, amennyiben fizetési kötelezettség terheli, javasoljuk szakértő iroda bevonását.
2014. évi Adóhírlevél 49. oldala összesen 74-ből
XVII. A REGISZTRÁCIÓS ADÓ
XVII. A REGISZTRÁCIÓS ADÓ (2003. évi CX. tv.) XVII.1. Az adó alanya: Az adó alanya az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, akinek (amelynek) a nevére a forgalomba helyezést kezdeményezik. Ha a forgalomba helyezés a gépjármű importjának közvetlen következményeként valósul meg, az adó alanya az importáló. Közös tulajdon esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában minősülnek adóalanyoknak. Az adó megfizetéséért a tulajdonostársak egyetemlegesen felelnek. XVII.2. Adókötelezettség: Adókötelezettséget keletkeztet a gépjármű forgalomba helyezése. Adókötelezettséget keletkeztet továbbá a gépjármű importálása, a gépjármű Közösségen belüli beszerzése, a gépjármű átalakítása. Adókötelezettséget keletkeztet a flotta-üzemeltető személygépkocsijának belföldi illetőségű személy részére történő bérbeadása. XVII.3. Az adó összege: Az adót a vámhatóság határozattal állapítja meg, a személygépkocsi környezetvédelmi osztályba sorolását figyelembe véve. Megszűnik a papíralapú adóigazolás a regisztrációs adó eljárásban. Az adó megfizetését – mint a forgalomba helyezés egyik feltételét – a közlekedési hatóság elektronikusan ellenőrzi. Az EGT-ben székhellyel rendelkező, gépjármű bérbeadással foglalkozó flotta-üzemeltető társaságoknak is van regisztrációs adó fizetési kötelezettsége. Flottaüzemeltetőnek minősül az a személy, amely január 1-én legalább 100 darab külföldi rendszámú személygépkocsi tulajdonosa, üzembentartója és az utolsó lezárt évének az árbevételének legalább a 75%-a gépjárművek bérbe-, illetve lízingbeadásából származik. Magyarországon lakóhellyel rendelkező magánszemély külföldi rendszámú gépkocsival mindössze egy napig közlekedhet. Ez alól mentesül az, aki külföldi munkavégzés céljából rendszeresen használja az autót. Azonban ennek tényét bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni.
2014. évi Adóhírlevél 50. oldala összesen 74-ből
XVIII. AZ ENERGIAADÓ
XVIII. AZ ENERGIAADÓ (2003. LXXXVIII. tv.) XVIII.1. Adóköteles Az energiaadót az energia (földgáz, szén, villamos energia) a. felhasználónak történő értékesítése (kivéve lakossági értékesítés), b. termelőtől, illetve szervezett piacról történő belföldi, Közösségen belüli, illetve import beszerzése (kivéve lakossági vásárlás), c. saját célú termelése, illetve felhasználása, d. energiaadóval nem terhelt energia beszerzése után kell fizetni. XVIII.2. Az adó alanya a. pont szerinti esetben az energiakereskedő, b. és d. pontban a felhasználó, c. pontban pedig az energiakereskedő/felhasználó. XVIII.3. Az adó alapja és bevallása Az adót az energia mennyisége után kell fizetni, főszabály szerint önbevallással. Az adót visszaigényelhetik azok, akik az energiát - elosztóhálózatba táplált villamos energia vagy távhő előállításához, - kémiai redukciós, elektrolitikus vagy kohászati folyamatban, illetve vegyipari alapanyagként (csak a földgáz esetében), - hálózati veszteség pótlására, illetve a hálózat működtetésére (párnagáz-készlet) használják. Az adóalanyoknak, illetve az adó-visszaigénylésre jogosult személyek kötelesek az adó megállapítására és elszámolására alkalmas nyilvántartást vezetni.
2014. évi Adóhírlevél 51. oldala összesen 74-ből
XIX. AZ ENERGIAELLÁTÓK JÖVEDELEMADÓJA (ROBIN-HOOD ADÓ)
XIX. AZ ENERGIAELLÁTÓK JÖVEDELEMADÓJA (ROBIN HOOD ADÓ) (2008. évi LXVII. tv.) XIX.1. Az adó alanya Az energiaellátók jövedelemadóját · a szénhidrogén-kitermelők, · a kőolajtermék-előállítók, a jövedéki engedélyes kőolajtermék-nagykereskedők, · a földgáz-kereskedelmi engedélyesek, · a villamosenergia-kereskedelmi engedélyesek, · a villamos energia termelői engedélyesek (ahol az erőmű beépített teljesítőképessége meghaladja az 50 megawattot) kötelesek fizetni. XIX.2. Adóalap Az adóalap a külföldön elért jövedelem nélkül számított, adóalap növelő és csökkentő tételekkel korrigált adózás előtti eredmény A több engedéllyel rendelkezők, illetve az engedélyes tevékenységen kívül más tevékenységet is folytatók esetében az adóalap a fenti összeg arányos része. Az adóalanyok új beruházásokra tekintettel egyes körülmények fennállása esetén a számított adó 50 százalékáig adókedvezményt érvényesíthetnek. XIX.3. Az adó mértéke Az adó mértéke a pozitív adóalap 31%-a, a megfizetett összeg a társasági adó alapját nem csökkenti. XIX.4. Mentesség Nem kell megállapítania és megfizetnie az adót annak az adóalanynak, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem érte el az 50 millió Ft-ot. XIX.5. Az adó megfizetése, feltöltési kötelezettség A 2014. évi új szabályozás szerint az adóalanyok az előző évi kötelezettségük mértéke szerint havi vagy negyedéves részletekben teljesítik adókötelezettségüket. Az adónemhez továbbá feltöltési kötelezettség kapcsolódik, a várható adónak megfelelő összeget december 20-ig kell bevallani és megfizetni
2014. évi Adóhírlevél 52. oldala összesen 74-ből
XX. JÖVEDÉKI ADÓ
XX. JÖVEDÉKI ADÓ (2003. évi CXXVII. törvény) A jövedéki adó hatálya a következő termékekre terjed ki: · ásványolaj, · alkoholtermék, · sör, · bor, · pezsgő, · köztes alkoholtermék, · dohánygyártmány. A jövedéki adó vonatkozásában az adóztatási feladatokat a NAV vámszerve látja el. XX.1. Adókötelezettség keletkezése Adókötelezettség keletkezik, ha a) a jövedéki terméket belföldön előállítják; b) a jövedéki terméket importálják. XX.2. Az adó alanya: · ·
az a) pont esetében a jövedéki terméket előállító személy - amennyiben a jövedéki termék előállítása adóraktárban történik, az adóraktár-engedélyes -, a b) pont esetében az importáló, illetve egyes esetekben a bejegyzett feladó.
XX.3. Adófizetési kötelezettség keletkezése Adót akkor kell megfizetni · ha a jövedéki terméket az adóraktárból, · vagy az adómentes felhasználótól kiszállítják, szabadforgalomba bocsátják. Adóraktárnak a termékek előállítására, illetve olyan termékek tárolására szolgáló (fizikailag elkülönített) terület, amelyek után az adót még nem fizették meg. Adóraktárak között, illetve adómentes felhasználóhoz, valamint adóraktárból külföldre a jövedéki termék adófelfüggesztéssel szállítható. Az adófelfüggesztés a jövedéki adóról szóló törvény alkalmazásában az adó-megállapítási és az adófizetési kötelezettség halasztását jelenti. XX.4. Adóalapok, adómértékek, bevallás A törvény vámtarifaszám szerint tételesen felsorolja az adómértékeket (ezen a téren 2014ben nincs változás) és az eljárási szabályokat. Fontos kiemelni, hogy az adókötelezettség teljesítése főszabályként önadózás keretében történik, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig. Az adó levonására – feltételekkel – jogosult · az adóraktár engedélyese, · az exportáló, · az importáló (ha a jövedéki terméket változatlan formában harmadik országba kiszállítja), · az, aki adómentes tevékenységre használt fel adózott jövedék terméket. XX.5. Engedélyezés, nyilvántartás, ellenőrzés Az egyes jövedéki tevékenységekre kiadható engedélyekre a törvény részletes eljárási szabályokat állapít meg. Általánosságban elmondható, hogy az engedély kiadásának és meghosszabbításának feltétele a · jövedéki biztosíték nyújtása, · a jogszabálykövető magatartás, · jövedéki ügyintéző foglalkoztatása vagy megbízása.
2014. évi Adóhírlevél 53. oldala összesen 74-ből
XXI. AZ INNOVÁCIÓS JÁRULÉK
2014-től az adóhatóságnak lehetősége van felfüggeszteni az adóraktári engedélyt, ha az engedélyes elmulasztja megemelni a nyújtott jövedéki biztosítékot. A törvény erre akkor kötelezi az engedélyest, ha a biztosíték nyújtásakor megállapításánál figyelembe vett és az éves szinten várható betárolás adatai alapján a biztosíték 25%-os emelése lenne indokolt. Szintén 2014-es változás, hogy a kenőolajok nagykereskedelme már csak engedély birtokában folytatható. Az előállítás és a kiskereskedelem továbbra sem engedélyköteles. A jövedéki terméket vásárlók vagy előállítók jövedéki nyilvántartás vezetésére kötelezettek. A nyilvántartásból ellenőrizhető módon ki kell derülnie a mindenkori készletváltozásnak és az aktuális készlet mennyiségnek. A nyilvántartásokra vonatkozó egyszerűsítés, hogy megszűnt az adóraktárak vevőnyilvántartás vezetési kötelezettsége. További fontosabb változások · ·
A termelői borkimérésekhez hasonlóan a szeszfőzdék számára is megnyílik a közvetlen értékesítés lehetősége. A vendéglátóipari egységek – nyilvántartás vezetése mellett – megkapták a lehetőséget az alkalmi rendezvényekről visszaszállított üvegek elkülönített tárolására.
XXI. AZ INNOVÁCIÓS JÁRULÉK (2003. évi XC. tv.) XXI.1. Adóalany Innovációs járulékot: · a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozásoknak kell fizetni (kivéve a mikroés kisvállalkozásokat, az MNB-t, az MNV-t, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott társaságot). A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvény alapján nem tartozik e törvény hatálya alá – többek között – a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv.tv.) szerint kis- vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság. A kisvállalkozásnak nem minősülő adózók tehát innovációs járulék fizetésére kötelezettek. A besorolás tekintetében az üzleti év első napján fennálló állapot az irányadó. A Kkv.tv.-ben megjelölt mutatókat az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában az éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és a pénzügyi mutatók – a nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg – alapján kell meghatározni. Amennyiben a vállalkozás működési ideje 1 évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. Azon vállalkozás esetében, amelynek partner- vagy kapcsolódó vállalkozásai vannak, az adatokat az összevont (konszolidált) éves beszámoló alapján, ennek hiányában a vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni. Ha nincs konszolidált beszámoló, a létszám, valamint a pénzügyi mutató adatait össze kell számítani (a törvényi előírásoknak megfelelően). A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerint a kkv-kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Mikrovállalkozásnak pedig az a vállalkozás minősül, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg [3. § (2)-(3) bekezdése]. Az és kötőszó itt egyértelműen jelzi, hogy együttes (konjunktív) feltételekről van szó. Ez azt jelenti, hogy az adott kategóriába tartozáshoz mindkét mutatónak egyidejűleg meg kell
2014. évi Adóhírlevél 54. oldala összesen 74-ből
XXI. AZ INNOVÁCIÓS JÁRULÉK
felelni. Innovációs járulékra kötelezett mindazon társaság, amelynél a kisvállalkozásra előírt két mutató bármelyike meghaladja a határértéket. A KKV törvény szerinti értékhatárok: Létszám Mikrovállalkozás
10 főnél kevesebb
Kisvállalkozás
50 főnél kevesebb
Középvállalkozás
250 főnél kevesebb
Árbevétel/Mérlegfőösszeg árbevétel vagy mérlegfőösszeg legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg árbevétel vagy mérlegfőösszeg legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg árbevétel legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszeg legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg
XXI.2. A járulék alapja: ·
megegyezik az iparűzési adó alapjával.
XXI.3. A járulék mértéke: ·
az alap 0,3%-a.
XXI.4. Bevallás, előlegfizetés A járulékot bevallással az adózó állapítja meg, határideje megegyezik a társasági adó bevallásának határidejével. A járulékra negyedéves előleget kell fizetni bevallás alapján. XXI.5. Feltöltési kötelezettség 2012. december óta a járulékfizetésre kötelezetteknek a járulékelőlegeket ki kell egészítenie a várható fizetendő járulék összegére.
2014. évi Adóhírlevél 55. oldala összesen 74-ből
XXII. NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ
XXII. NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ (2011. évi CIII. tv. I. fejezet) XXII.1. Adó alanya · ·
az adóköteles terméket belföldön első alkalommal értékesítő személy, szervezet, az adóköteles terméket Közösségen belülről beszerző, importáló személy, szervezet, amennyiben azt saját előállítású termék gyártásához használja fel, és az így gyártott terméket belföldön értékesíti.
XXII.2. Adókötelezettség Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott, törvényben meghatározott: · üdítőital, · energiaital, · előrecsomagolt cukrozott készítmény, · sós snack, · ételízesítő, · ízesített sör, · alkoholos frissítő, · gyümölcsíz. XXII.3. Adó mértéke Az adó mértéke: · a sűrítmény, koncentrátum vagy szörp formában értékesített üdítőital esetében 200 forint/liter, más üdítőital esetében 7 forint/liter, · energiaital esetében 250 forint/liter, illetve 40 forint/liter, · cukrozott kakaópor esetében 70 forint/kilogramm, más előrecsomagolt cukrozott készítmény esetében 130 forint/kilogramm, · sós snack esetében 250 forint/kilogramm, · ételízesítő esetében 250 forint/kilogramm, · ízesített sör és alkoholos frissítő esetében 20 forint/liter, · gyümölcsíz esetén 500 forint/kilogramm. XXII.4. Adómentességek Mentes az adó megfizetése alól az adóalany, ha a naptári évben az adóköteles termékből 50 liternél vagy 50 kilogrammnál kisebb mennyiséget értékesít. XXII.5. Adó nyilvántartása, bevallása, befizetése Az adó alanya bevallási és adófizetési kötelezettségét a rá irányadó általános forgalmi adó bevallási időszak szerint teljesíti, az általános forgalmi adó bevallására előírt határidőig.
2014. évi Adóhírlevél 56. oldala összesen 74-ből
XXIII. HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI SZERVEZETEK KÜLÖNADÓJA (BANKADÓ)
XXIII. HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI SZERVEZETEK KÜLÖNADÓJA (BANKADÓ) (2006. évi LIX. tv.) XXIII.1. Adóalany Adó fizetésre kötelezett az egyes tevékenységekre vonatkozó jogszabályok fogalmi meghatározása szerint nevesített hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás, tőzsde, árutőzsdei szolgáltató és befektetési alapkezelő. XXIII.2. Adóalap és adómértékek Az adó megállapításának módja az egyes tevékenységenként eltérően került meghatározásra. A 2014. évi adó számítása az előző évekkel azonos módon és mértékben történik. XXIII.3. Előleg, fizetési kötelezettségek A hitelintézet a járadékelőleget negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig, az utolsó negyedévi adóelőleget az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig fizeti meg. XXIII.4. Egyszeri fizetendő „hitelintézeti hozzájárulás” A hitelintézeteket 2014. március 10-i esedékességgel egyszeri adókötelezettség terheli. A hitelintézeti hozzájárulás a 2013. év végén kimutatott általános kockázati céltartalék 19 százaléka. A fizetett összeg a számviteli nyilvántartásokban - veszteségesen működő hitelintézet esetén is - társasági adóként jelenik meg, az adózás előtti eredményt nem csökkenti.
XXIV. BIZTOSÍTÁSI ADÓ (2012. évi CII. törvény a biztosítási adóról) XXIV.1. Az adó alanya Az adó alanya a biztosító. Adóköteles a biztosítási szolgáltatás nyújtása, ha a kockázat felmerülésének helye Magyarország. XXIV.2. Adóalap Az adó alapja a biztosítási díj. XXIV.3. Adómérték Az adó mértéke a) CASCO biztosítás esetén az adóalap 15%-a, b) Vagyon- és balesetbiztosítás esetén az adóalap 10%-a. XXIV.4. Az adó megállapítása A biztosító az adót a biztosítási díj elszámolása hónapját követő hónap 20. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg.
2014. évi Adóhírlevél 57. oldala összesen 74-ből
XXV. A SZÁMVITELI TÖRVÉNY
XXV. A SZÁMVITELI TÖRVÉNY (2000. évi C. tv.) XXV.1. A törvény hatálya (2.§.) A törvény hatálya alá tartozik a gazdálkodó és az egyéni cég. A törvény hatálya nem terjed ki: az egyéni vállalkozóra, a polgári jogi társaságra, az építőközösségre, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére, továbbá arra a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (közkereseti társaság, betéti társaság) és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti. XXV.2. A Vállalkozó számviteli törvény által előírt kötelezettségei ·
Beszámolás és könyvvezetés A gazdálkodó működéséről magyar nyelvű beszámolót köteles készíteni (4.§) A beszámoló formája az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától, mindezek határértékeitől függ.(8.§) A beszámoló lehet: - éves beszámoló, - egyszerűsített éves beszámoló, - összevont (konszolidált) éves beszámoló8, - egyszerűsített beszámoló. Egyszerűsített éves beszámolót készíthet (9.§.(2) bek.) a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: - a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot, - az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot, - az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt. Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót 2013-tól lehet készíteni. A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítésének sajátosságait külön kormányrendelet szabályozza. (398/2012(XII.20) korm. rendelet) Összevont (konszolidált) éves beszámoló (117.§.) Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két - egymást követő - üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg 5400 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel 8000 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt. A konszolidált beszámoló készítési kötelezettség szabályainak változását a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell első ízben alkalmazni.
8
Azon vállalkozók,akik a nemzetközi számviteli standardok szerint állítják össze az összevont (konszolidált) éves beszámolót 2014.január 1-től kezdődően (elsőként a 2014-ben induló üzleti évben) ilyen beszámolókat csak IFRS szakterületen regisztrált könyvviteli szolgáltatók, valamint IFRS minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók hitelesíthetik.
2014. évi Adóhírlevél 58. oldala összesen 74-ből
XXV. A SZÁMVITELI TÖRVÉNY
·
Bizonylatok megőrzési kötelezettsége (169.§) A beszámolót, az üzleti jelentést, a leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet, valamint a könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), olvasható formában legalább 8 évig köteles megőrizni.
·
A gazdálkodó képviseletére jogosult személy felelős a következő szabályzatok elkészítéséért: Számviteli politika, eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata, eszközök és források értékelési szabályzata, önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat, pénzkezelési szabályzat. Az éves beszámoló készítésére kötelezett gazdálkodó köteles az üzleti jelentést is elkészíteni.
·
Felelősség a számviteli szolgáltatást végző kiválasztásában (151.§) A vállalkozó a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésével - olyan természetes személyt köteles megbízni/alkalmazni, aki okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezik, vagy aki e törvény szerinti bejelentést tett, vagy - olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot köteles megbízni, amelynek a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja megfelel az előző bekezdésben meghatározott követelményeknek.
·
Köteles az alábbi iratok letétbe helyezéséről, közzétételéről gondoskodni (153154.§-ok) A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles az elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegforduló-napját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta. Az anyavállalat az összevont (konszolidált) éves beszámolót, a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlegforduló-napját követő hatodik hónap utolsó napjáig köteles letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta.
·
Kötelező könyvvizsgálat esetén köteles könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget választani (155.§.(6-7) bek.) Ha kötelező a könyvvizsgálat, akkor a vállalkozó legfőbb szerve köteles bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget - az előző üzleti év éves beszámolójának, egyszerűsített éves beszámolójának elfogadásakor, jogelőd nélkül alapított vállalkozónál az üzleti év mérlegforduló-napja előtt - választani. Könyvvizsgálatra a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja vagy a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgáló cég választható.
2014. évi Adóhírlevél 59. oldala összesen 74-ből
XXV. A SZÁMVITELI TÖRVÉNY
XXV.3. Euróban, illetve eurótól eltérő devizanemben való könyvvezetés A 2010. évtől euróban bármely, a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozás vezetheti a könyveit, amennyiben ezt a tényt a létesítő okiratában és a számviteli politikájában rögzítette. Áttérés csak az üzleti év fordulónapjával, általában január 1-jével lehetséges, amit a megelőző hónapban (általában előző év decemberében) be kell jelenteni! Az eurótól eltérő devizanemben azok vezethetik könyveiket, akiknek ebben a devizanemben áll fenn eszközeik és forrásaik, illetve merül fel bevételeik és ráfordításaik legalább 25%-a. A létesítő okiratban és a számviteli politikában történő rögzítés természetesen ebben az esetben is feltétel. XXV.4. USA dollárban történő könyvvezetés (20.§ (4) bekezdése) 2014.01.01-jétől bármely vállalkozás számára lehetővé válik az USA dollárban történő könyvvezetés és éves beszámoló készítés, amennyiben a vállalkozó erre vonatkozó döntését a számviteli politikájában az üzleti év első napját megelőzően rögzíti és a létesítő okirata szerinti devizaként az USA dollárt jelöli meg. XXV.5 Devizás ügyletek forintosítása A Számviteli tv. 60.§ (4) és (5) bekezdésének módosítása a devizás ügyletek forintosítására saját hitelintézet által meghirdetett devizavételi és deviza-eladási árfolyam átlaga és az MNB árfolyam alkalmazása mellett, az Európai Központi Bank árfolyamának alkalmazását is lehetővé teszi. Az új árfolyamot csak annak a vállalkozónak lesz célszerű választani, akinek mind a vevői, mind a szállítói tételei devizásak és a devizát devizabetét számlán tudja tartani, ellenkező esetben nagy árfolyam-különbözet alakulhat ki. Ezt a módosítást már a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni. XXV.6. Üzleti év (11.§) Az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. · Az üzleti év időtartama - e törvényben meghatározott kivételekkel - megegyezik a naptári évvel. · Az üzleti év a naptári évtől eltérhet, amennyiben azt a működés jellemzői (különösen az üzletmenet ciklikussága, illetve konszolidálásba bevont vállalkozás esetén az anyavállalat információs igénye) indokolttá teszik. · 2014. január 01-jétől amennyiben a felszámolás, a végelszámolás úgy fejeződik be, hogy a vállalkozó nem szűnik meg, az eljárás befejezését követő üzleti év a felszámolási, a végelszámolási eljárás befejezésének napját követő naptól a vállalkozó által - az üzleti év végeként megjelölt napig - mint mérlegfordulónapig - terjedő időszak. XXV.7. Napi készpénz záró állomány (14.§. (8) bek.) 2012.12.01-jétől megszűnt a napi készpénzállomány maximális értékére vonatkozó korlát. A vállalkozásnál lévő napi készpénzállomány maximális mértékét szabadon, a vállalkozásra jellemző körülményeknek megfelelően lehet megállapítani. Pénzkezelési szabályzatban kell rendelkezni a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről. XXV.8. Közbenső mérleg 2014.01.01-jétől a Számviteli tv. 21.§ (6) kibővítette a közbenső mérleg készítésére vonatkozó szabályokat, ugyanis minden olyan esetben, amikor évközben a saját tőkéről, azaz a vagyonról nyilatkozni kell, ezt csak közbenső mérleg elkészítésével lehet megtenni.
2014. évi Adóhírlevél 60. oldala összesen 74-ből
XXV. A SZÁMVITELI TÖRVÉNY
XXV.9. Behajtási költségátalány A Polgári Törvénykönyv 2013. július 1-jétől – gazdálkodók egymás közötti viszonylatában bevezette a behajtási költségátalány intézményét. A behajtási költségátalány 40 eurónak megfelelő összeg. A behajtási költségátalány bizonyos tekintetben hasonlóságot mutat a késedelmi kamattal, így annak számviteli elszámolását is indokolt a késedelmi kamattal azonos módon szabályozni. A módosítás szerint a kötelezett a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó behajtási költségátalányt a számviteli törvény 81. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján egyéb ráfordításként számolja el. A másik fél, azaz a jogosult a számviteli törvény 77. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódó és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett behajtási költségátalány összegét az egyéb bevételek között számolja el. A bevételkénti elszámolás tehát – az óvatosság elvére építve – feltételezi a behajtási költségátalány pénzügyi rendezését is. Az új rendelkezéseket 2014. január 1-jétől kell alkalmazni, de azok már a 2013. évben induló üzleti évre is alkalmazhatók. Jelenleg nincs még végleges álláspont arra vonatkozóan, hogy a gazdálkodók miként járjanak el, azaz kötelező-e érvényesíteni a behajtási költségátalányt. Amint tudomásunkra jut a végleges állásfoglalás, külön hírlevélben tájékoztatni fogjuk Önöket. XXV.10. Könyvvizsgálat (155.§.) Kötelező a könyvvizsgálat - a következő bekezdésben foglaltak kivételével - minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál. Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül: · az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és · az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. A Számviteli tv. 155.§ (5a) új bekezdése kimondja, hogyha egy cégnek a tárgyévi üzleti év mérlegfordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt - az adózás rendjéről szóló törvény szerinti - köztartozása van, a főszabálytól eltérően számára a tárgyévi üzleti évet követő üzleti évben kötelező a könyvvizsgálat. Akinek 2013-as üzleti év mérlegfordulónapján ilyen köztartozása van, annak 2014-től kötelező a könyvvizsgálat. Minden esetben kötelező a könyvvizsgálat (határértékektől függetlenül) a törvény által felsorolt esetekben. Az értékhelyesbítések megállapításának, elszámolásának szabályszerűségét a könyvvizsgálónak a kötelező könyvvizsgálat keretében ellenőriznie kell. Amennyiben a könyvvizsgálat - a 155. § (3) bekezdése alapján- nem kötelező, az értékelés felülvizsgálatával független könyvvizsgálót kell megbízni. Egyéb esetekben, amikor a könyvvizsgálat nem kötelező, a vállalkozó dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg. XXV.11. Osztalékfizetés A Számviteli tv. 39. §-a egy (2a) bekezdéssel egészül ki. Ha a jóváhagyott osztalék teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a juttatás teljesítéseként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni. Fontos megjegyezni, hogy jóváhagyott osztalékot egyéb eszközben csak akkor lehet teljesíteni, ha a társasági szerződés erre kifejezetten lehetőséget ad! A módosítást a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni.
2014. évi Adóhírlevél 61. oldala összesen 74-ből
XXVI. KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA, AZAZ A KATA
XXVI. KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA, AZAZ A KATA (2012.évi CXLVII. Tv.) XXVI.1. Ki választhatja? Egyéni vállalkozók, egyéni cégek, egyéni ügyvédek, olyan Bt. és Kkt., akiknek csak magánszemély tulajdonosai vannak, és nem saját tulajdonú vagy bérelt ingatlan bérbeadásával, üzemeltetésével foglalkoznak. XXVI.2. Mennyit kell fizetni? Tételes adót kell fizetni havonta minden megkezdett hónapra: · Főállású kisadózó esetében havi 50e Ft/fő vagy választása szerint havi 75 eFt/fő, amely vissza is vonható. Biztosítottnak is számít (ellátások számításának alapja:81.300 Ft vagy emelt adó fizetése esetén 136.250 Ft) · Mellékállású kisadózónál havi 25 eFt/fő Bevételi értékhatár nincs. 6 millió Ft bevételig más adót nem, de 6 millió feletti bevétel után 40 % adót is kell fizetni adóévet követő év február 25.-ig. XXVI.3. Mit nem kell az eddigiekhez képest megfizetni? · ·
Egyéni vállalkozó esetén: vállalkozói személy jövedelem adó, osztalékalap utáni adó, EHO, személyéhez köthető SZOCHO, járulékok, szja, átalanyadó Bt és Kkt esetén: TAO, osztalék utáni szja, osztalék utáni EHO, személyes közreműködésre tekintettel fizetendő szja, SZOCHO, járulékok, szakképzési hozzájárulás
XXVI.4. Alkalmazott fogalmak 1) Főállású kisadózó lehet: · Nincs heti 36 órás munkaviszonya (egyidejűleg fennálló több munkaviszony időtartamát össze kell számítani) · Nem nyugdíjas · Egyezményes országban nincs biztosítási jogviszonya (Pl.A1-es igazolással nem rendelkezik) · Nem részesül rokkantsági ellátásban és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 %-nál nagyobb · Más vállalkozásban főállású egyéni vagy társas vállalkozóként nem biztosított 2) Mellékállású kisadózó: · Aki nem lehet főállású kisadózó, mivel nem teljesíti a fenti feltételeket XXVI.5. Bizonylatolás-nyilvántartási, nyilatkozattételi kötelezettség ·
·
Bevételi nyilvántartást vezet időrendi sorrendben, kivéve, ha a nyugtákat, számlákat megőrzi és megállapítható a bevételszerzés időpontja. (Irodánk ennek ellenére a könyvvezetési kötelezettség megtartását javasolja egy későbbi adózási mód változtatásának lehetősége végett) Adóévet követő február 25.-ig nyilatkozattételi kötelezettség az állami adóhatóság felé az adóévben adóalanyként megszerzett bevételről
XXVI.6. KATA mellett fizetendő egyéb kötelezettség A helyi iparűzési adókötelezettség alól nem mentesít, így az adózó a választása szerint: · Vagy a főszabály szerinti adóalap után,
2014. évi Adóhírlevél 62. oldala összesen 74-ből
XXVI. KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA, AZAZ A KATA
·
Vagy – ha az árbevétele nem haladja meg a 8 millió Ft-ot – az árbevétel 80%-a után adózik az egyszerűsített elszámolás szabályai szerint, · Vagy akár a Tételes adóalap után, vagyis önkormányzatonként 2,5 millió adóalap után is megfizetheti az adót, ami így csak 50e Ft. Adóévet követően kijelentkezhetünk alóla. (Amennyiben mód van rá, érdemes a telephelyet megszüntetni, így egy önkormányzatnak kell fizetni az ipa-t.) Cégautóadó és egyéb speciális adó fizetési kötelezettség alól sem mentesít a KATA. XXVI.7. Adatszolgáltatási kötelezettség A kisadózó vállalkozást adatszolgáltatási kötelezettség terheli, amennyiben bármely más személytől (kivéve EV-nak nem minősülő magánszemély) egy naptári év alatt kibocsátott számlák összege az 1 millió Ft-t meghaladja. Nem vonatkozik ez a szabály arra az esetre, ha a bevétel magánszemélytől származik. Az adatszolgáltatást a vevőnek is adnia kell tárgyévet követő év március 31.-ig. Az adóhatóság ez alapján vélelmezi a bújtatott munkaviszonyt, mely ellenkezőjének a bizonyítása a kisadózót terheli. A KATA választását megelőzően, kérjük, konzultáljon könyvelőjével a megfelelő döntés meghozatalához.
2014. évi Adóhírlevél 63. oldala összesen 74-ből
XXVII. A KISVÁLLALATI ADÓ, AZAZ A KIVA
XXVII. A KISVÁLLALATI ADÓ, AZAZ A KIVA XXVII.1. Ki választhatja? A kisvállalati adót gyakorlatilag bárki választhatja, kivéve: · Egyéni vállalkozás · Nyrt. Választásának előfeltétele, amelynek belépéskor meg kell felelni: · Átlagos statisztikai létszám 25 főt nem haladhatja meg · Bevétel 500 millió Ft-t nem haladhatja meg · Mérlegfőösszeg 500 millió Ft-ot nem haladja meg · Adószámát nem törölték vagy függesztették fel az adóévet megelőző két évben · Mérleg fordulónapja december 31. · A beszámoló forintban van összeállítva · Nem lehet eltérő üzleti éves A létszám és a bevétel számításánál a kapcsolt vállalkozások adatait össze kell adni. XXVII.2. Mennyi adót kell fizetnie? Az adóalap után 16%-os adót kell fizetni: · +/- Pénzforgalmi eredmény¹ · + Személy jellegű kifizetések (Korrigálva a „kedvezményezett” foglalkoztatással) · +/- Korrekciós tétel = ADÓALAP (Ha a számított adóalap nem éri el a személy jellegű kifizetések összegét, akkor minimum a személy jellegű kifizetések után kell a 16%-os adót megfizetni) XXVII.3. Mit nem kell az eddigiekhez képest megfizetni? · · ·
Társasági adót (nyereség-adóalap után 10%) Szociális hozzájárulási adót (alkalmazottét is) (27% SZOCHO) Szakképzési hozzájárulást (szocho alap után 1,5%)
XXVII.4. Adóelőleg Az adóelőleget a havi vagy a negyedéves göngyölített évközi tényadatok alapján kell fizetni annak függvényében, hogy az előző évi kisvállalati adó az 1 millió Ft-ot elérte-e. Átmeneti szabály: az adóalanyiság első évében 100 millió forint bevétel a határ, felette havi, alatta negyedéves előlegfizetési kötelezettség áll fenn. XXVII.5. Iparűzési adó · ·
Az általános szabályok szerinti adóalap után kell továbbra is fizetni, vagy A nettó árbevétel 80 százaléka után (ha az árbevétel nem haladja meg a 8 millió Ft-t) vagy · A KIVA alapjának 20 százalékkal növelt összege után (A vállalkozó a számára legkedvezőbb adóalapot választhatja) Ha a KIVA-ra be szeretne jelentkezni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot cégfelelősünkkel a részletek (előnyök és hátrányok) megbeszélése érdekében.
2014. évi Adóhírlevél 64. oldala összesen 74-ből
XXVIII. CIVIL SZERVEZETEK
XXVIII. CIVIL SZERVEZETEK 2011. évi CLXXV. törvény, 2012. évi CLXXXI. törvény, 350/2011 (XII. 30.) kormányrendelet XXVIII.1. Törvény hatálya kiterjed · · · ·
alapítványokra egyesületekre közhasznú szervezetekre az egyesülési jog alapján létrejött egyéb szervezetekre
XXVIII.2. Bírósági nyilvántartásuk A kérelem benyújtásától számított 60 napon belül a szervezet székhelye szerinti Törvényszék veszi nyilvántartásba a szervezetet. Mostantól a civil szférára is vonatkozik a névkizárólagosság, ezt a nyilvántartásba vétel előtt a Törvényszék vizsgálja. 2012. június 30-tól elektronikus úton és egyszerűsített eljárással is lehet kezdeményezni a nyilvántartásba vételt. Ebben az esetben 15 napon belül megtörténik a nyilvántartásba vétel. Országosan egységes, közhiteles nyilvántartásból az adatok ingyenesen lekérhetőek. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által felállított és üzemeltetett információs rendszer keretein belül történik a nyilvántartás, a kérelmek fogadása, iratkezelés, beszámolók kezelése. Az új rendszer keretein belül a szervezetek új nyilvántartási számot kaptak. Erről az új nyilvántartási számról a nyilvántartottak nem kapnak külön értesítést, erről csak a nyilvánosan lekérhető adatbázisból szerezhetnek tudomást. XXVIII.3. Közhasznú minősítés 2011. december 22-től megszűnt a kiemelkedően közhasznú fokozat. A már közhasznú és kiemelten közhasznú szervezetként működők 2014. május 31-ig működhetnek közhasznú szervezetként. Ez azt jelenti, hogy aki 2011. december 31-én a két fokozat közül valamelyiknek a birtokában volt, az 2012-ben és 2013-ban közhasznú minősítéssel rendelkezik. Újraminősítésük a 2012-es és a 2013-as beszámoló alapján történik. Közhasznú minősítést 2013. január 1-től csak azok kaphatnak akik az alábbi feltételeknek megfelelnek: · · · · ·
Magyarországon nyilvántartásba vett szervezet közhasznú tevékenységet végző szervezet, mely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható
Az utolsó két feltételnek 2014-től kell megfelelni! Hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez: az előző évi beszámoló közhasznúsági mellékletéből megállapítható, hogy nem csak a tagok számára hozzáférhető a szervezet szolgáltatása, hanem más személyek, a nyilvánosság számára is elérhető. Megfelelő erőforrásokkal rendelkezik: az előző 2 lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább az egyik teljesül:
2014. évi Adóhírlevél 65. oldala összesen 74-ből
XXVIII. CIVIL SZERVEZETEK
· · ·
az átlagos éves bevétele meghaladja az 1 mft-ot VAGY a két év egybeszámított adózott eredménye nem negatív, VAGY a személyi jellegű ráfordításai- a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembe vétele nélkül – eléri az összes ráfordítás egynegyedét Megfelelő társadalmi támogatottsága van: ha az előző 2 lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább az egyik teljesül: ·
az SZJA 1%-ának a szervezet részére kiutalt összege eléri a közhasznúsági mellékletben szereplő korrigált összes bevétel 2%-át VAGY · a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, VAGY · a közhasznú tevékenység ellátását tartósan (2 év átlagában) legalább 10 közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti Minden beszámoló letétbe helyezése alkalmával a Bíróság megvizsgálja, hogy fennállnak-e a feltételek. Ha nem akkor megszűnteti a szervezet közhasznú jogállását és törli azt a közhasznú nyilvántartásból. A közhasznú szervezet 60 napon belül köteles kérni a közhasznúsági jogállásának törlését, ha a közhasznú minősítés feltételeinek nem felel meg. 2014. március 15-től életbe lép az új Polgári Törvény Könyv, mely változást idéz elő a felügyelő bizottság felállítására. Eddig, ha a szervezet éves árbevétele elérte az 5 mft-ot, akkor volt szükség a működés és gazdálkodás felügyelő bizottsági ellenőrzésére. Ez az értékhatár az új PTK életbe lépésével 50 mft-ra változik. A civil szervezet működéséről, az adományok felhasználásáról – a beszámoló benyújtásán túl – folyamatosan, de évente legalább egyszer tájékoztatja a nyilvánosságot saját honlapján vagy hírlevél útján. Az adott évi beszámolót 5 évig kell a saját honlapon elhelyezni, a 2013as év beszámolóját 2017. május 31-ig XXVIII.4. Személyi jövedelem adó 1% 1% kedvezményezettje lehet: ·
az az egyesület, alapítvány, melyet a bíróság a rendelkező nyilatkozat évének első napját megelőzően legalább 2 évvel nyilvántartásba vett. Tehát, a 2013. évi személyi jövedelem adó 1%-ának rendelkező nyilatkozatának éve 2014., így az a szervezet kaphatja akit a bíróság 2012. január 1-én már a nyilvántartásában tartott. · közhasznú egyesület, alapítvány, közalapítvány, melyet legalább egy éve jogerősen nyilvántartásba vettek · a rendelkezés évét megelőző év első napja óta megszakítás nélkül közhasznú tevékenységgel ténylegesen foglalkozik · a rendelkező nyilatkozat évét megelőző naptári év első napja óta belföldi székhellyel rendelkezik és működése a magyarországi lakosság vagy a határon túli magyarság érdekeit szolgálja Az Adóhatóság minden év szeptember 1-ig levélben értesíti a kedvezményezetett a felajánlásokról. A levél kézhezvételétől 30 napja van a szervezetnek arra, hogy igazolja, hogy megfelel a törvényi előírásoknak és nincs adótartozása. A nyilatkozat beérkezését követő 30 napon belül, de legkésőbb december 15-ig az Adóhatóság kiutalja a felajánlásokat.
2014. évi Adóhírlevél 66. oldala összesen 74-ből
XXVIII. CIVIL SZERVEZETEK
Jelen Hírlevelünk tartalma nem minősül tanácsadásnak. Kérjük, hogy adó- és járulékfizetési, illetve a vállalkozásuk gazdálkodását érintő kérdésekkel forduljanak Irodánk munkatársaihoz!
2014. évi Adóhírlevél 67. oldala összesen 74-ből
MELLÉKLETEK
„CAFETERIA” RENDSZER ELEMEI
MELLÉKLETEK
1. sz. melléklet
„CAFETERIA” RENDSZER ELEMEI I. kategória: NETTÓ JUTTATÁS 1,96-szoros KÖLTSÉGGEL ahol az adott kifizetés teljesítése, vagy szolgáltatás nyújtása a kedvezményezett magánszemély jövedelmének minősül, mely után a munkabérekkel azonos adókat és járulékokat kell megfizetni. A juttatás összege után a kedvezményezettnek kell megfizetnie 16% SZJA-t, 18,5% egyéni TB-t, valamint a kifizető köteles fizetni a juttatás bruttó összege után 27% Szociális hozzájárulási adó-t, 1,5% szakképzési hozzájárulást. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy 100.000,- Ft összegű juttatás esetén a kedvezményezett által élvezett nettó jövedelem 65.500,- Ft, és a munkáltató a levont adókon és járulékokon kívül (34.500,- Ft) további 28.500,- Ft adót és járulékot köteles fizetni. A 128.500,- Ft összköltségből a kedvezményezettnek maradó nettó juttatás csak 65.500,- Ft, az összköltség 49,1%-a! Másképpen fogalmazva: a nettó juttatás (adókedvezmények nélkül) 1,96-szoros költségből adható! Kedvezményezett által fizetett Szja Adóalap: 100.000,-Ft Adó: 100.000,-Ft X 16% =16.000,-Ft fizetendő Szja
Kifizető által fizetett
TB 100.000,-Ft X 18,5% =18.500,-Ft fizetendő egyéni TB járulék
34.500,- Ft · · · · ·
SZHA 100.000,-Ft X 28.5% = 28.500,-Ft fizetendő SZHA 28.500,- Ft
Munkabér, prémium, jutalom kifizetés Adóköteles biztosítás 3. § 50. Üdülési hozzájárulás, üdülési költségek átvállalása pénzbeli kifizetéssel 16. §, 25. §, 28. § Albérleti hozzájárulás Értékpapír juttatás 77/A §
II. kategória: NETTÓ JUTTATÁS 1,51-SZERES KÖLTSÉGGEL (Szja tv. 70. §) (Az egyes meghatározott juttatások köre) Az Szja törvény 70. §-ában foglalt egyes meghatározott juttatások értékének 1,19szerese (adóalap) a kifizetőt terheli 16% SZJA, valamint ugyanezen adóalapra számított 27% EHO. Ez az I. kategóriás bérjellegű kifizetés szerinti 128.500,- Ft összegű keret felhasználása esetén azt jelenti, hogy a munkavállaló kedvezményezett 85.003,- Ft* juttatásban részesülhet, és a kifizető további 43.497,- Ft összegű adót és járulékot köteles fizetni. E szerint a nettó juttatás (adókedvezmények nélkül) 1,51-szeres költségből adható a bérnél számolt 1,96/2,1-szeres helyett! (*számítása: (100%/151.17%) X 128.500,-Ft = 85.003) Kifizető által fizetett
+ = =
Szja Adóalap: 85.003,-Ft 85.003-Ft X 19%: 16.150,-Ft 101.153,-Ft X 16% 16.184,-Ft fizetendő Szja
+ = =
EHO 85.003,-Ft 16.150,-Ft 101.153,-Ft X 27% 27.311,-Ft fizetendő EHO járulék
43.497,- Ft · hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés és egyéb szolgáltatás
2014. évi Adóhírlevél 68. oldala összesen 74-ből
MELLÉKLETEK
„CAFETERIA” RENDSZER ELEMEI
· magáncélú telefonszolgáltatás (tételes elkülönítés vagy 20%) · csoportos biztosítás adóköteles díja · munkavállalók részére azonos feltételekkel juttatott ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatás · ingyenes termék vagy szolgáltatás átadása egyidejűleg több magánszemélynek ahol – jóhiszemű magatartás mellett is – lehetetlen meghatározni a magánszemélyek által szerzett jövedelem nagyságát, · olyan esemény szervezése egyidejűleg több magányszemély részére (üzleti partnernek is), amely döntő részben vendéglátásra, szabadidő programra irányul, s ahol maximum a minimálbér 25%-át meg nem haladó egyedi értékű ajándék kerül átadásra · Minden olyan reklám-, vagy üzletpolitikai juttatás, amelyet az Szja törvény nem nevesít adómentesként, és nem vonatkozik rá a Szerencsejátékok Szervezése törvény hatálya alá. · repi és üzleti ajándék · évi legfeljebb 3 alkalommal juttatott csekély értékű ajándék9 · ide tartoznak továbbá azok a az Szja tv. 71. §-a által szabályozott béren kívüli juttatások, melyek összege meghaladja az adott juttatásra és az 500.000 Ft éves személyi limitre vonatkozó értékhatárt. III. kategória: NETTÓ JUTTATÁS 1,36-SZOROS KÖLTSÉGGEL (Szja tv. 71. §) (A béren kívüli juttatások köre) Az Szja törvény 71. §-ában foglalt béren kívüli juttatások értékének 1,19-szerese után a kifizetőt terheli 16% SZJA, valamint ugyanazon szja adóalapra 14% EHO Ez az I. kategóriás bérjellegű kifizetés szerinti 128.500,- Ft összegű keret felhasználása esetén azt jelenti, hogy a munkavállaló kedvezményezett 94.694,-Ft* juttatásban részesülhet, és a kifizető további 33.806,- Ft összegű adót és járulékot köteles fizetni. E szerint a nettó juttatás 1,36-szoros költségből adható a bérnél számolt 1,96-szoros helyett! (*számítása: (100%/135.70%) X 128.500,-Ft = 94.694,-Ft) Kifizető által fizetett Szja+EHO Adóalap: 94.694,-Ft + 94.694-Ft X 119%: 112.686,-Ft = 112.686,-Ft X 16% = 112.686,-Ft X 14% = 18.030,-Ft fizetendő Szja = 15.776,-Ft fizetendő EHO 33.806,- Ft Az alábbi jövedelmek a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának is adhatóak: · · ·
· · ·
„ERZSÉBET” étkezési utalvány: 8.000 Ft/hó értékig Munkahelyi, üzemi étkezésnek minősülő szolgáltatás 12.500 Ft/hó értékben (Széchenyi Pihenő Kártyára utalt 450.000,-Ft/év · Szálláshely szolgáltatás: 225.000 Ft/év · Vendéglátás szolgáltatás: 150.000 Ft/év · Turizmushoz kapcsolódó, szabadidő, rekreáció, egészségmegőrzés: 75.000 Ft/év Iskolakezdési támogatás: minimálbér 30 %-áig (csak utalvány formájában) Iskolarendszerű képzés költsége: minimálbér két és félszerese10 Helyi közlekedési bérlet: bérlet értékéig11
2014. évi Adóhírlevél 69. oldala összesen 74-ből
MELLÉKLETEK
„CAFETERIA” RENDSZER ELEMEI
· ·
önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulás: minimálbér 50 %-áig önkéntes kölcsönös egészségpénztári/önsegélyező pénztári hozzájárulás: minimálbér 30%-ig · foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói hozzájárulás: minimálbér 50 %-áig Egy adóévben adható béren kívüli juttatások személyi limit-összege 500.000 Ft/év. IV. kategória: NETTÓ JUTTATÁS 1-SZERES KÖLTSÉGGEL=ADÓMENTES BEVÉTELEK A meghatározott juttatás ill. kifizetés vagy nem képezi a magánszemély bevételét, vagy adómentes bevétel az SZJA törvény tételes szabálya alapján, vagy adómentes természetbeni juttatásnak minősül az SZJA tv. 1. sz. mellékletében foglaltaknak megfelelően, így bármelyik esetben adóteher nélkül nyújtható. Ebben a kategóriában a juttatás értéke egyenlő annak költségével, és ez a költség a társasági adóban is elismert ráfordítás. · · · · · · ·
· · · · · · · · · · · · · · ·
Sportintézményi szolgáltatás 1. sz. mell. 8.7. Temetési segély 1. sz. mell. 1.3. Foglalkozás egészségügyi szolgálat 1. sz. mell. 8.6. d) Munkásszállás 1. sz. mell. 8.6. f) Szolgálati lakás 1. sz. mell. 8.6. f) Bölcsődei szolgáltatás. 8.6 c) Lakás célú felhasználásra (ide értve a munkáltató által lakáscélra nyújtott kölcsön elengedett összegét, továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez) nyújtott vissza nem térítendő támogatás, a lakásépítési vagy vásárlási költségének maximum 30%-ig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel is maximum 5.000.000 Ftig. (méltányolható lakásigény esetén) 1. sz. mell 2.7 Számítógép-használat ingyenesen 1. sz. mell. 7.11. Lakáscélú (vásárlás, felújítás, bővítés) hitel kamata 72. § (4) f) méltányolható lakásigény esetén Munkaruházati juttatás 1. sz. mell. 8.24., 9.2 Védőszemüveg 1. sz. mell. 8.8., 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet Csoportos személyszállítás 1. sz. mell. 8.11. Üzemanyag megtakarítás 27. § (1) b) (legfeljebb havi 100 ezer forint) Munkába járás és hétvégi hazautazás saját személygépkocsival: 9 Ft/km 25. § (2) b) Saját személygépkocsi hivatali használatának költségtérítése: 9 Ft/km kiküldetési rendelvény alapján + üzemanyag költségtérítés a NAV norma alapján útnyilvántartással 25. § (1), 3. sz. mell. II. 6. Napidíj 3. sz. mell. II. 7. pont, 168/1995 (XII. 27.) Korm. rend. Nemzetközi árufuvarozásban és személyszállításban napi 25 euró. nem önálló tevékenység bevétele, mellyel szemben az útnyilvántartás (kiküldetési rendelvény) alapján költségként elszámolható az üzemanyag fogyasztás (NAV norma és üzemanyagár alapján) + 9 Ft/km. adómentes: a munkáltató által munkavállalónak - az árvíz sújtotta lakás újjáépítése céljából - nyújtott segély kifizető által 50e Ft-ig juttatott kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépő, bérlet kifizető által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott, a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépő, bérlet kockázati biztosítás (olyan élet-, baleset- és betegségbiztosítás, melynek nincs lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke) díja - a kifizető által egy biztosítottra vetített összege havonta a minimálbér 30%-ig. 1. sz. mell. 6.3. a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás rendszeres díja 1. sz. mell. 6.9.
2014. évi Adóhírlevél 70. oldala összesen 74-ből
MELLÉKLETEK
EGYÉNI VÁLLALKOZÓ ADÓZÁSA
EGYÉNI VÁLLALKOZÓ ADÓZÁSA
2. sz. melléklet
Az egyéni vállalkozó az Szja tv. rendelkezései szerint a jövedelmét – a törvényben is megjelölt feltételek figyelembevételével – kétféle módszer szerint állapíthatja meg. Az első módszer a költségek tételes elszámolása alapján a vállalkozói jövedelem szerinti adózás, a második az átalányadózás. A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenységéből származó jövedelmét a vállalkozói bevételből az elismert és igazolt költségek levonásával állapítja meg. Mind a bevételek, mind a kiadások számbavételénél alkalmazni kell a törvény által előírt korrekciós tételeket. A bevételek és kiadások különbözete a vállalkozói adóalap. A vállalkozói adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalék, a felettes rész után 19 százalék az adó mértéke. A 10 százalék adókulcs feltétel nélkül alkalmazható. Az egyéni vállalkozónak lehetősége van arra, hogy a bevételt meghaladó költségeket (a továbbiakban: elhatárolt veszteség) a következő évek egyéni vállalkozásból származó jövedelmével szemben számolja el. A veszteség elhatárolásához nem kell engedélyt kérni az adóhatóságtól, amennyiben a veszteség a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. Az elhatárolt veszteséget az egyéni vállalkozó bármely későbbi adóév vállalkozói jövedelmével szemben elszámolhatja azzal, hogy az adóévben elhatárolt veszteség legfeljebb az elhatárolt veszteség nélkül számított vállalkozói adóalap 50 százalékáig érvényesíthető. (A vállalkozói jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozónak a vállalkozói személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége kiszámítása előtt meg kell állapítania, hogy a tárgyévi egyéni vállalkozásból származó jövedelme alapul vételével kiszámított vállalkozói adóalap összege elérte-e a jövedelem-minimumot. Jövedelem-minimumnak a tárgyévi adóalapba beszámító bevételnek az adóévben az eladásra beszerzett áruk beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatások értékével csökkentett részének 2 százalékát kell tekinteni.) A vállalkozói adóalapból levonva a megfizetett adót valamint figyelembe véve meghatározott korrekciós tételeket a vállalkozói osztalékalapot kapjuk. Ugyanúgy adózik, mint egy társas vállalkozás tagjának kifizetett osztalék, azzal a lényeges különbséggel, hogy a kifizetés és az adó megfizetése az adóévet követő év február 25-ig esedékes. A vállalkozói osztalékalap után az adó mértéke 16 százalék. Az átalányadózásra vonatkozó szabályokat az Szja tv. 50–57. §-ai tartalmazzák, melyek szerint adóévenként, az adóév egészére átalányadózást választhat az az egyéni vállalkozó, akinek az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben a vállalkozói bevétele a 15 millió forintot nem haladta meg. Az előzőekben foglaltaktól eltérően az az egyéni vállalkozó, akinek a vállalkozói tevékenysége az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenység, átalányadózást választhat, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele a 100 millió forintot nem haladta meg. Az átalányban megállapított jövedelem kiszámításakor a vállalkozói bevételt kell alapul venni. A bevételből a jövedelem az elismert, egyes tevékenységek szerint különböző százalékban meghatározott költséghányad (költségátalány) levonásával állapítható meg. A költséghányad megállapításánál nem a bejelentett tevékenység az irányadó, hanem az, hogy mely tevékenységből származott bevétele az egyéni vállalkozónak. Az azonos tevékenységet folytatók közül azok, akik nyugdíjasként ún. kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülnek, kisebb költséghányadot érvényesíthetnek. Az átalányban megállapított jövedelem az összevont adóalap részeként adózik. Az adó mértéke 16 %.
2014. évi Adóhírlevél 71. oldala összesen 74-ből
MELLÉKLETEK
SZÁMLAADÁSI KÖTELEZETTSÉG
SZÁMLAADÁSI KÖTELEZETTSÉG ·
3. sz. melléklet
Formák: o Számla kötelező tartalma: Sorszám, kibocsátó név/cím/adószám/EV igazolványszám, vevő név/cím/adószám12, teljesítés időpontja ha eltér a kibocsátás keltétől, számla kelte, fizetés határideje/módja, megnevezés, besorolás kibocsátó döntése szerint, mennyiségi egység, mennyiség, nettó egységár, nettó ellenérték tételesen/adómértékenként/összesen, ÁFA %, áthárított adó/forintban is, bruttó ellenérték, végösszesen, egyéb az adózás módjára utaló megjegyzések. Vevő adószáma, ha az áthárított adó összege eléri vagy meghaladja a 2 millió Ftot, illetve minden közösségi termék-értékesítésről szóló számlán. Pénzforgalmi elszámolás alá tartozó ügyletek számláin ezen tényt, önszámlázás tényét (ha a megrendelő állítja ki a számlát, különbözet szerinti adózás típusainak eltérő jelölését. o Egyszerűsített számla tartalma: Sorszám, kibocsátó név/cím/adószám, vevő név/cím/adószám13, számla kelte, megnevezés, besorolás kibocsátó döntése szerint, mennyiségi egység, mennyiség, bruttó egységár, bruttó ellenérték tételesen/adómértékenként/összesen, Bruttó ár áfa tartalma (21,26%/15,25%/4,76%), egyéb az adózás módjára utaló megjegyzések. o Nyugta: Sorszám, kibocsátó név/cím/adószám, kibocsátás kelte, fizetendő összeg. 2014. július 1-jétől nyugtát elektronikusan is ki lehet állítani o Gyűjtőszámla: Előzetes írásbeli megállapodás alapján alkalmazható, egyazon adó-megállapítási időszakban ugyanannak a vevőnek teljesített több ügylet ellenértékének egy bizonylaton való feltüntetésére. o Elektronikus számla: számlabefogadó beleegyezése szükséges, az irányelv nem ír elő kötelezően követendő eljárást, ugyanannak a számlabefogadónak küldött számlaköteg esetében elegendő a különböző számlák azonos adatait csak egyszer feltüntetni. · Tudnivalók: o Főszabály: § Termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, előlegről adóalany felé számlát kell kibocsátani. § Más személy felé 900.000 Ft-ot meghaladó teljesítéskor, vagy ha külön kéri a számla kibocsátását. o Határidő: Ha készpénzzel vagy készpénz-helyettesítővel térítenek, a számlát azonnal, egyébként teljesítésig, de legfeljebb 15 napon belül. o Kivétel: § Nem kötelező számlát adni: · Adómentes értékesítésről (de számviteli bizonylat kell), A nem adóalany vevő a teljesítés napjáig ellenértéket készpénzzel megtéríti és számla kibocsátását nem kéri. Az ellenérték 900.000 Ft vagy a felett nem lehet! (Ilyenkor nyugtát
4
Fordított adózásnál, vagy ha a vevő a saját államában adófizetésre kötelezett
2014. évi Adóhírlevél 72. oldala összesen 74-ből
MELLÉKLETEK
SZÁMLAKORREKCIÓK
SZÁMLAKORREKCIÓK BIZONYLATA · „Számlával egy tekintet alá eső okirat”: o Összefoglaló elnevezés, gyakorlatban „Sztornó Számla” vagy „Helyesbítő Számla” is megfelel ennek. o Tartalma: sorszám, eredeti számlára utalás (a számlán, vagy mellékletben), gazdasági esemény szereplői (nem kötelező, kv. ha ezt módosítja), teljesítési ideje, módosítás természete, módosítás különbözete (egyértelmű legyen, nem kell 3 sor). MELYIK BEVALLÁSBAN KELL SZEREPELTETNI? KIBOCSÁTÓNÁL: Ha az Adókötelezettség nő o Mindig önellenőrizni kell az eredeti időszakra Ha az Adókötelezettség csökken o Önellenőrizni kell: Ha a bizonylatban olyan hiba van, ami az eredeti időpontban is tudható volt, hogy fennáll o Nem lehet önellenőrizni: Kizárólag 2 feltétel együttes fennállásakor: I. Adó csökken (nem feltétel az adóalap csökkenése) II. Alábbi meghatározott okok miatt következik be: 1) szerződés módosulása, valamint megszűnése esetén - ideértve a szerződés érvénytelenségének és létre nem jöttének eseteit is – az előleget/ellenértéket visszatérítik (Nem tartozik ide: ha a felek utólag meggondolják magukat, vagy a szerződéshez képest tévesen számláztak, vagy ha a vevő nem fizet, és ezért sztornózzák a számlát.) 2) zárt végű lízing, bérbeadás, vagy vagyoni értékű jog átengedés meghiúsulása miatti visszarendezés 3) betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik 4) időszakos elszámolású ügyleteknél ellenértéket visszatérítik 5) engedmények, üzletpolitikai engedmény A különbözet bevallása abban az időszakban történik, amikor az érvénytelenítő vagy módosító számla a jogosult rendelkezésére áll, vagy az ellenérték visszatérítés megtörténik (pl. ahol nem kell számlát adni) BEFOGADÓNÁL: Főszabály · Nem kell önellenőrzni, még akkor sem, ha a különbözet a visszaigényelhető adót csökkenti · A korrekciós bizonylat kézhezvételének időszakában kell bevallani a különbözetet, de legkésőbb a korrekciós bizonylat kiállítást követő hó 15-én! Kivételek · A kivételek fennállása esetén viszont kötelező az önellenőrzés!, melyek az alábbiak: o Fiktív számla alapján került sor ÁFA visszaigénylésre (Többek között, ha a számlakibocsátó nem adóalany, a gazdasági esemény fiktív, az ügylet nem a feltüntetett felek között jött létre, stb.) o Egyenes adózás helyett a fordított ÁFA alkalmazása a helyes vagy fordítva!
2014. évi Adóhírlevél 73. oldala összesen 74-ből
MELLÉKLETEK
KÜLÖNLEGES ADÓZÁSI FORMÁK
KÜLÖNLEGES ADÓZÁSI FORMÁK · ·
·
·
Mezőgazdasági tevékenység: o Belföldi, egyúttal mikro- és önálló vállalkozás választhatja, nem adózik. Utazásszervezési szolgáltatás: o Saját nevében, de más javára végzett szolgáltatás o Utas: Ügyfél, aki nem adóalany v. nem adóalanyi minőségben veszi igénybe a szolgáltatást, erről nyilatkoznia kell, valótlan állítás szankcionálható! o Teljesítés helye: letelepedés helye o Adóalap = Árrés. Adókulcs: 27% (az árrés 21,26%-a) o Pozíciószámonkénti nyilvántartás alapján állapítja meg az adót o Adólevonási joga nincs o Adómentesség: Közösségen kívüli szolgáltatás esetén. Használt ingóság, műalkotás: o Viszonteladó esetében értelmezhető. Adóalap = Árrés o Mennyiségi nyilvántartást kell vezetni, év végén tételes leltár készítése kötelező o Számlán áthárított adó nem szerepelhet, adólevonási joga nincs. Nyilvános árverező: o Adóalap = Árrés, ha a megbízó nem adóalany, adómentes adóalany, vagy viszonteladó, o Teljesítés: amikor az árverező értékesít. o Adómérték: az árrés 21,26 %-a, vagy 4,76%-a.
2014. évi Adóhírlevél 74. oldala összesen 74-ből