PROVIDENCIA OSZTRÁK-MAGYAR BIZTOSÍTÓ RT. VÁLLALKOZÁSOK ÖSSZETETT VAGYONBIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI. Tartalom:

PROVIDENCIA OSZTRÁK-MAGYAR BIZTOSÍTÓ RT.

VÁLLALKOZÁSOK ÖSSZETETT VAGYONBIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

Tartalom: ■ Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) ■ Vállalkozók Elemikár Biztosításának Különös Feltételei (VEBKF) ■ Tőzüzemszünet Biztosítás Különös Feltételei (TÜBKF) ■ Vállalkozók Betöréses lopás és rablás biztosítás különös feltételei (VBBKF) ■ Üvegbiztosítás különös feltételei (ÜBKF) ■ Balesetbiztosítás Különös Feltételei (BBKF) ■ Vállalkozók Szállítmánybiztosításának Különös Feltételei (VSZKF) ■ Vagyoncsoportok Meghatározása ■ Külön Feltételek Győjteménye

1 2146-0636-1 Nyomtatványszám:

2

ÁLTALÁNOS VAGYONBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (ÁVF) I.

Ezen általános feltételek alapján a Providencia biztosító (továbbiakban biztosító) - az egyes biztosítások külön feltételei szerint - meghatározott jövıbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétıl függıen a biztosítási szerzıdésben kikötött kártérítési összeg megfizetésére kötelezi magát a biztosított (szerzıdı) által fizetett díj ellenében.

8.

9. II. A szerzıdı közlési kötelezettsége 10. 1.

2.

A szerzıdı (biztosított) a szerzıdéskötéskor köteles a kockázatviselés szempontjából a valóságnak megfelelıen minden olyan körülményt közölni a biztosítóval, amelyet a jövendı biztosítási szerzıdéssel kapcsolatosan ismer, vagy ismernie kell, de legalább azt, amire a biztosító írásban kérdést tett fel. A közlési kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy a be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzıdéskötéskor ismerte, vagy ha az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

11.

III. Változásbejelentési kötelezettség 12. 1.

2.

3. 4.

5.

Szerzıdéskötés után a biztosított és a szerzıdı kötelesek a szerzıdésben meghatározott lényeges körülmények változásáról a biztosítót 8 napon belül írásban értesíteni. Ha a biztosító csak a szerzıdéskötés után szerez tudomást a szerzıdést érintı valamely lényeges körülményrıl, valamint a szerzıdésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, IS napon belül javaslatot tehet a szerzıdés módosítására, vagy a szerzıdést írásban felmondhatja; felmondási idı 30 nap. Ha a biztosító e jogával nem él, a szerzıdés az eredeti tartalommal hatályban marad. Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerzıdés a módosító javaslat közlésétıl számított 30. napon megszőnik. Erre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Ha a biztosított jogszabályi, hatósági vagy megállapodáson alapuló biztonsági elıírásokat megsért, vagy ezek megsértését eltőri, és ezzel a biztosítási körülményekben lényeges változás következik be, a biztosító írásban javaslatot tehet a szerzıdés módosítására, illetve a szabálysértés tudomásra jutásától számított 15 napon belül jogosult a biztosítást egy hónapos határidıvel írásban felmondani. A felmondási jog megszőnik, ha idıközben a szabálysértés elıtti állapotot helyreállították. 6. A változásbejelentési kötelezettség elmulasztására is a közlési kötelezettség megsértésére szóló szabályt kell alkalmazni.

érdekmegszőnés hónapjának utolsó napjával megszőnik. A biztosítót pedig az érdekmegszőnés hónapjának végéig számított biztosítási díj illeti meg. Ha a biztosítási érdek azért szőnik meg, mert a biztosítási esemény bekövetkezett, a biztosítót a folyó biztosítási évre járó biztosítási díj illeti meg. Valamely kár bekövetkezése utáni felmondás esetén a 12. pont második bekezdésének rendelkezései érvényesek. A szerzıdés megszőnésének egyéb esetében a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben a veszélyviselés véget ért. Ha a biztosító a megállapodás szerinti szerzıdési idıtartamra való tekintettel díjengedményt adott, a szerzıdése határidı elıtti felbontása esetén követelheti annak a díjengedménynek az utólagos megfizetését, amennyivel a biztosítási díj magasabb lett volna, ha a szerzıdést csak arra az idıtartamra kötik meg, ameddig az ténylegesen fennállt. Ha a biztosítási szerzıdést valamely kár bekövetkezése után mondják fel, a díjengedmény utólagos megfizetése nem követelhetı, kivéve, ha a szerzıdést bizonyítottan rosszhiszemőség miatt a biztosító mondta fel. A határozatlan idıre kötött szerzıdést a felek bármikor felmondhatják, de a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják. A szerzıdést írásban a biztosítási idıszak végére kell felmondani. A felmondási idı 30 nap.

V. Felszámolási eljárás következménye A szerzıdınek a vagyon fölötti csıd vagy csıdön kívüli kényszeregyezségi eljárás megindítása változásbejelentési kötelezettség alá esik és rá a változásbejelentési kötelezettségre vonatkozó feltételek érvényesek. VI. Többszörös biztosítás. Megállapodás szerinti önrészesedés 1.

Ha a szerzıdı/biztosított valamely másik biztosítónál a biztosított érdekre vonatkozóan ugyanazon kockázatok elleni biztosítást kötött, a másik biztosítóintézet nevét és a biztosítási összeget haladéktalanul köteles közölni a biztosítóval. A biztosító egy másik biztosítónál kötött biztosítás miatt saját szerzıdését a vagyontárgy valóságos értékét meghaladóan semmisnek tekinti, kárfelelısséget nem vállal. Ha a biztosító és a szerzıdı/biztosított szerzıdéskötéskor abban állapodtak meg, hogy a szerzıdınek a kár egy részét magának kell viselnie (megállapodás szerinti önrészesedés), erre a részre vonatkozóan nem köthet másik biztosítást. Ellenkezı esetben a biztosító a kártérítési összeget oly módon lecsökkenti, hogy a szerzıdı maga viselje a kár megállapodás szerinti részét.

IV. A biztosítási díj, a kockázatviselés kezdete és vége 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

VII. A biztosítás tárgyának elidegenítése Az érdekmegszőnés szabályait kell alkalmazni.

A biztosítási szerzıdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetıleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. A szerzıdés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerzıdés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselıje részére történt átadása idıpontjára visszamenı hatállyal jön létre. A szerzıdı a biztosítás elsı díját a szerzıdés létrejöttekor minden késıbbi díjat pedig, annak az idıszaknak az elsı napján köteles befizetni, amelyre a díj vonatkozik. Egyszeri díjat a szerzıdés létrejöttekor kell megfizetni. A biztosítási védelem az azt követı nap 0 órakor lép hatályba, amikor a szerzıdı fél az elsı díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizette, illetıleg amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban, a kockázatviselés kezdetére pedig meghatározott idıpontban állapodnak meg. A biztosítási díj esedékességétıl számított 30 nap, folytatólagos díjak esetében 60 nap elteltével a szerzıdés megszőnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást sem kapott, illetıleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. A biztosító a szerzıdés megszőnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtıl számított 30 nap eltelte elıtt ennek a körülménynek a közlésével a biztosítottat a fizetésre írásban felszólítja. Ha a biztosítási jogviszony a biztosítási érdek megszőnése vagy lehetetlenülés miatt ér véget a szerzıdés idıtartamának lejárta elıtt, akkor a szerzıdés, illetıleg annak megfelelı része az

VIII. A kártérítés terjedelme, alulbiztosítás, túlbiztosítás 1.

2.

A biztosító kártérítési kötelezettségének határát a biztosítási összeg képezi, mégpedig oly módon, hogy a kártérítés a biztosítási kötvényben tételesen felsorolt vagyontárgyakra vonatkozóan különkülön megadott biztosítási összegre korlátozódik. Amennyiben a biztosítási összeg kisebb, mint a vagyontárgy értéke (alulbiztosítás), a biztosító a kárt csak olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik. Hogy fönnáll-e alulbiztosítás, azt a biztosítási kötvény minden egyes tételére vonatkozóan külön-külön kell megállapítani. 3. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy valóságos értékét. A vagyontárgy valóságos értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, s a díjat ennek megfelelıen le kell szállítani.

IX. Szakértıi eljárás 1.

-1-

A szerzıdı felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének független szakértı által történı megállapítását. Amennyiben a független szakértı véleményét a felek valamelyike nem fogadja el, jogosult a területileg illetékes bíróságnál eljárást kezdeményezni. A független szakértı költségeit a megbízó elılegezi, illetve amennyiben a bírósági döntés a költségek megosztásáról másképpen dönt, a felek a bírósági végzés értelmében viselik.

X. Mentesülés a biztosított jogellenes magatartása miatt. 1.

2.

3. 4.

A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a biztosított, illetve a szerzıdı fél velük közös háztartásban élı hozzátartozójuk, a biztosítottnak a szerzıdı szabályzatában megállapított munkakört betöltı alkalmazottai, illetıleg megbízottai a biztosított jogi személynek a szerzıdı szabályzatában meghatározott tagjai vagy szervei jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. A fizetési kötelezettség alóli mentesség megállapítottnak tekinthetı, ha a szerzıdı (biztosított) vagy valamely, a vállalat tevékenységéért felelıs vezetı beosztású személyt az okozott. kár vagy a kártérítés megállapítása során elkövetett csalás vagy csalási kísérlet miatt jogerıs büntetésre ítélték. Ezek a szabályok a kármegelızési és kárenyhítési kötelezettségek megszegésének eseteire is alkalmazásra kerülnek. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a káresemény a biztosított, illetve a szerzıdı fél a biztonsági elıírásoknak jogellenes, szándékos vagy súlyos gondatlansága által történı megsértése okozta. Fennmarad a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a jogellenes magatartás nem hatott közre a káresemény bekövetkeztében vagy nem befolyásolta a kártérítés mértékét, vagy ha a káresemény bekövetkeztének idıpontjában a felmondás a határidı lejárta ellenére nem történt meg.

4.

XII. Jogviszony a káresemény után 1.

2.

1.

2.

2.

3.

A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy állapotában a biztosított a biztosító tudomására jutásától 5 munkanapig csak annyiban változtathat, amennyiben ez a kárenyhítéshez szükséges. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvő változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.

XIII. Visszkereseti jog

XI. Kárkifizetés 1.

b) ha a kárral kapcsolatban a szerzıdı (biztosított) ellen rendırségi vagy büntetıbírósági vizsgálat indult, a vizsgálat lezárásáig. A biztosítási szerzıdésbıl eredı igények az esedékességtıl számított kettı év alatt, ha a biztosított jogi személy, az esedékességtıl számított egy év alatt évülnek el. Az elévülés beálltának megállapítására a PTK rendelkezései az irányadók.

A biztosított köteles a biztosítási esemény bekövetkeztét a biztosítónak 2 munkanapon belül bejelenteni, a szükséges felvilágosítást megadni, és lehetıvé tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenırzését. A kártérítés két héttel az utolsó okirat beérkezése után esedékes, de a szerzıdı egy hónappal a kárbejelentés után a már feltárt és a biztosító által elismert károkra kérheti a tényállás alapján minimálisan fizetendı összeg részfizetésként való folyósítását. A jelzett határidıket késlelteti, ha a kártérítés megállapítása vagy kifizetése a szerzıdı hibájából késedelmet szenved. A biztosító elhalasztja a kifizetést, a) ha kétség merül fel a szerzıdı (biztosított) pénzfelvételi jogosultságát illetıen, a szükséges igazolás bemutatásáig,

Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, ıt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelıs személlyel szemben, kivéve, ha az a biztosítottal közös háztartásban élı hozzátartozó. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kártalanítási összeget vissza kell fizetni.

XIV. Nyilatkozatok formája 1.

A biztosítottnak minden bejelentését és nyilatkozatát írásban, a szerzıdésfelmondó nyilatkozatát ajánlott levélben kell megtennie. A kárbejelentésekre vonatkozó nyilatkozatok az adott vagyonbiztosítási ág általános feltételeiben vannak meghatározva. Az Általános és Különös Feltételekben nem érintett kérdésekben a PTK rendelkezései az irányadók.

VÁLLALKOZÓK ELEMIKÁR BIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (VEBKF) A biztosítási szerzıdésre az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) rendelkezései, a Vagyoncsoportok Meghatározásában foglaltak, valamint a hatályos magyar jogszabályok alkalmazandók. Amennyiben a szerzıdı és a biztosított nem ugyanaz a személy, a biztosítottra vonatkozó rendelkezések - értelemszerően - a szerzıdıre is vonatkoznak.

b) hı hatására - lánggal égés hiányában - csak szín vagy alakváltozás ment végbe (pl. mőanyag olvadása, zsugorodása), vagy c) ha a kárt lánggal égés hiányában olyan gyulladási hı okozta, amely önerejébıl nem képes tovaterjedni (pl. világítótestek vagy hısugárzók, égı dohány vagy izzó széndarabok stb. által okozott perzselési károk), vagy

Biztosított személyek köre: Biztosított személy az a természetes vagy jogi személy, aki az 1988. évi IX. számú Vállalkozói nyereségadóról szóló törvény, valamint az 1989. évi XLIV. számú módosítás értelmében vállalkozónak minısül. I.

Biztosított veszélyek és károk

I/I.

Tőzbiztosítás

(1)

A biztosító az alábbi rendelkezések szerint biztosítási fedezetet nyújt a tőz, villámcsapás és robbanás által okozott károkra. (ld. még az (5) bekezdést)

(2)

d) biztosított elektromos gépek, készülékek vagy berendezések az elektromos áram energiája folytán rongálódnak vagy semmisülnek meg, fényjelenség kíséretében vagy anélkül. Ha az a) és d) pontokban jelzett okok miatt más biztosított vagyontárgyak gyulladnak meg, a biztosító kockázatviselése kiterjed az e vagyontárgyakban keletkezı következményi károkra. (3)

Tőzeset alatt olyan tőz értendı, amely nem eredeti rendeltetési helyén keletkezett vagy ott keletkezett, de azt elhagyta és önerejébıl képes volt tovaterjedni (kártőz). Biztosítási értelemben nem tekintendı tőznek, és így a biztosítás nem terjed ki azokra az esetekre, amikor

Villámcsapás okozta kárnak csak azon károk tekintendık, amelyeket a) a biztosított épületbe, az épületben található biztosított vagyontárgyakba, vagy a szabadban lévı biztosított vagyontárgyakba közvetlenül becsapó villám erı- és hıhatása okoz, illetve b) az épületet ért villámcsapás hatása okoz az épületen belül található biztosított vagyontárgyakban, amennyiben az épületen az a) pontban leírt károsodás jelentkezik.

a) biztosított vagyontárgyak azáltal semmisülnek vagy rongálódnak meg, hogy rendeltetésszerően (pl. vasalásnál, füstölésnél, pörkölésnél, fızésnél, sütésnél stb.) tőz, füst vagy hı hatásának voltak kitéve, vagy tőztérbe (kályhába, tőzhelybe stb.) estek vagy dobták ıket, vagy

A biztosító vállalja azoknak a károknak a megtérítését, amelyek a biztosított elektromos készülékekben azáltal keletkeznek, hogy a

-2-

becsapó villám következtében túlfeszültség, illetve indukció lép fel. Fennáll a biztosító teljesítési kötelezettsége, ha az elıbbiekben említett okok miatt keletkezı tőz során más biztosított vagyontárgyak rongálódnak vagy semmisülnek meg. (4)

c) Hónyomás: olyan biztosítási esemény, amelyet a nagy mennyiségben összegyőlt hó statikus nyomása okozott a biztosított vagyontárgyakban. d) Sziklaomlás, kıomlás és földcsuszamlás: olyan biztosítási esemény, amelyet a lehulló szikladarabok, kızetdarabok, illetve földtömeg okozott a biztosított vagyontárgyakban, kivéve, ha e mozgások tudatos emberi tevékenység során vagy annak következtében keletkeztek.

Robbanás alatt valamely, a gázok, porok és gızök terjeszkedési törekvésén alapuló, hirtelen lezajló erıhatás értendı. Valamely tartály (kazán, csıvezetékek stb.) felrobbanása csak akkor biztosítási esemény, ha annak fala olyan mértékben kiszakad, hogy a tartályon belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen kiegyenlítıdésére kerül sor.

e) Felhıszakadás: az a biztosítási esemény, amelyet hirtelen lehulló - legalább 1 mm/perc intenzitású -, talajszinten áramló nagy mennyiségő víz rombolással, elöntéssel okoz. Vállalkozók biztosítása esetén a talajszint alatti padozatú helyiségekben tartott árukra és raktárkészletekre csak akkor érvényes e kockázatviselés, ha azokat a padlószinttıl legalább 12 cm magas állványon helyezték el. (Lásd még VI./(17) bekezdés)

Nem számít robbanásnak és így a biztosító kockázatviselése sem terjed ki azokra az esetekre, amikor a biztosított vagyontárgyak a) b) c) d) e)

centrifugális erı által okozott törés, vízlökés (különösen gızgépeknél), csıtörés, az üzemeléssel összefüggı mechanikus hatás, belsıégéső motorokban a robbanótérben (a motor hengerében) fellépı robbanások, f) elektromos megszakítókban (pl. olaj, pneumatikus és gáztöltéső megszakító, stb.) a bennük már meglévı vagy keletkezı gáznyomás, g) összeroppanás (pl. televíziós készülékek képernyıjének összeroppanása) h) céltudatos, tervszerő robbantás (pl. tervezett bontás) folytán rongálódnak vagy semmisülnek meg.

f)

g) Ismeretlen jármő ütközése: biztosítási eseménynek minısül a biztosított épületek (építmények) és a hozzájuk tartozó épített kerítések megrongálódása (megsemmisülése), melyet sínen közlekedı vagy közúti jármő nekiütközése okozott. A biztosító nem téríti meg: a) kötelezı felelısségbiztosítással rendelkezı jármővek által okozott károkat, b) az olyan jármővek által okozott károkat, amelyeket a biztosított, a biztosított épület (építmény) használója vagy ezek munkavállalója üzemeltet, c) a jármővekben keletkezett károkat.

Nem számít robbanásnak a repülıgépek hangrobbanása sem. (5)

A robbanóanyagok okozta robbanáskárok csak akkor fedezettek, ha azáltal keletkeznek, hogy a robbanóanyagok a szerzıdı (biztosított) tudtán kívül, általa nem megengedett és ellenırizhetetlen módon kerültek a kockázatviselési helyre. A biztosítás értelmében robbanóanyagnak számít - függetlenül attól, hogy gyakorlatban lövészet vagy robbantás céljára használják vagy nem - minden robbanékony szilárd vagy folyékony anyag, vagy ezek keverékei, ha a robbanás folyamata és viszonylagos hatása alapján megfelel a robbantás- és lövészeti technikában alkalmazott robbanóanyagok robbanásainak.

h) Árvíz: az a biztosítási esemény, amikor az élıvizek, és az ezekbe nyílt torkolattal csatlakozó és belvízvédelmi töltéssel ellátott mesterséges csatornák, valamint mesterséges tavak áradással kilépnek medrükbıl és a biztosított vagyontárgyakat elöntik. Nem téríti a biztosító a belvíz és talajvíz által okozott károkat, továbbá az élı és mesterséges vizek, valamint a belvízvédelmi töltés közötti területen, illetve a hullámtérben lévı biztosított vagyontárgyakban keletkezett árvízkárokat. Belvízvédelmi töltés hiányában e területet a káresetet megelızı 10 évben mért legmagasabb vízállásszint határozza meg.

A szomszédos, nem a biztosított tulajdonában levı, vagy egyéb szerzıdéses jogviszony alapján nem a biztosított rendelkezésére bocsátott létesítményekben bekövetkezı robbanóanyag-robbanás által okozott károkra vonatkozóan csak akkor van szükség külön megállapodásra a kockázatviselés kiterjesztését illetıen, ha a biztosítottnak már elızıleg is tudomása volt, vagy tudomása kellett, hogy legyen a robbanóanyagok létezésérıl vagy használatáról. (6)

(7)

A biztosító megtéríti a személyzettel közlekedı légijármő, ill. ilyen légijármő részeinek vagy rakományának lezuhanása és becsapódása folytán bekövetkezı károkat,

i)

A biztosító a káreseménykor felmerülı kiadásokat a VII. fejezet szerint téríti meg.

I/II. Viharkárbiztosítás (1)

(2)

Ismeretlen építmény, üreg beomlása: az a biztosítási esemény, amikor ismeretlen (az építési, illetve üzemeltetési engedélyben nem szereplı, a biztosított vagy hatóságok által fel nem tárt) üregek beomlása során a természetes egyensúlyi állapot külsı erıhatás következtében megszőnt és ezért hirtelen bekövetkezı talajelmozdulás, omlás következik be. Nem téríti a biztosító, ha az ismeretlen üregek beomlása bányában, bányászati tevékenység közben vagy üzemen kívül helyezett bányákban történt.

A biztosító az alábbi rendelkezések szerint biztosítási fedezetet nyújt vihar, jégverés, hónyomás, sziklaomlás, kıomlás, földcsuszamlás, felhıszakadás, ismeretlen építmény-üreg beomlása, ismeretlen jármő ütközése, árvíz, valamint földrengés által okozott károkra.

(3)

Földrengés: az a biztosítási esemény, amelyet a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála ötös fokozatát elérı földrengés okoz a biztosított vagyontárgyban. Egy földrengésnek minısül 72 órán belül az ugyanabból az epicentrumból kiinduló és az MTA Szeizmológiai Obszervatóriuma által egymással oksági összefüggésben állónak nyilvánított rezgések sorozata.

Nem biztosított veszélyek és károk:

Ezen feltételek értelmében

a) Azon károk, melyeket tőz, villámcsapás, robbanás, özönvíz, vihardagály, lavina és lavina-légnyomás, repülıgépek szívó, ill. nyomóhatása okoz, még akkor sem, ha ezek a (2) bekezdésben felsorolt káresemények következményei.

a) Vihar: az a biztosítási esemény, amelyet a biztosított tárgyakban a rendkívül heves (15 m/s szélsebességet elérı vagy azt meghaladó) szél okozott. A szélsebességet esetenként a Központi Meteorológiai Intézet igazolja.

b) Azon vízkárok, melyek más módon okoznak kárt, mint ahogy az a (2)bekezdésben szerepel, pl. olyan károk, melyeket csapadékvíz, hólé, olvadékvíz, beszivárgott víz okoz és ezek nem vezethetık vissza valamely biztosítási eseményre.

b) Jégverés: jégverésnek minısül a jégszemek formájában lehulló csapadék miatt fellépı mechanikai hatás (törés, deformáció).

c) Azon károk, melyeket sziklatömbök, kı-, illetve földtömegek mozgása okoz, ha e mozgások a föld ásványi anyagainak föltárása során keletkeztek.

-3-

d) Azon károk, melyek az épületek elhasználódásából, karbantartási mulasztásból, építési szabályok be nem tartásából, szigetelési hibákból, építési anyagok hibájából adódtak. A biztosító kártérítési kötelezettsége viszont fennáll, ha a biztosított bizonyítja, hogy a kár ezekkel a hiányosságokkal nem volt összefüggésben.

(4)

e) Az olvadáskor lecsúszó, zuhanó hótömeg által okozott károk (pl. hófogók és esıcsatornák károsodása).

I/IV. Általános kizárások

f)

k) az átmenetileg nem használt épületek (építmények), berendezések és gépek vezetékeinek - a víztelenítés elmulasztása miatti - fagyáskáraira, illetve ezek következményi káraira.

Épületek, nyílászárók üvegezésébe okozott károk.

A biztosító a káreseménykor felmerülı kiadásokat a VII. fejezet szerint téríti meg.

Ha a káresemény

g) Az idıjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésekben (fólia, ponyva, stb.) keletkezett, illetve az ezeken keresztül beáramló csapadék által okozott károk.

a) bármilyen jellegő háborús eseménnyel vagy belsı zavargással és ezekkel kapcsolatos katonai vagy rendıri akcióval, b) talajsüllyedéssel, földalatti tőzzel, vagy rendkívüli természeti katasztrófával,

h) Az épületek (építmények) alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllyedés miatt keletkezett károk.

c) nukleáris energia károsító hatásának betudható eseményekkel (4)

A biztosító a káreseménykor felmerülı kiadásokat a VII. fejezet szerint téríti meg.

egyidejőleg következik be, a biztosító kockázati felelıssége csak akkor áll fenn, ha a szerzıdı bizonyítani tudja, hogy a kár ezen eseményekkel vagy ezen események következményeivel sem közvetlenül, sem közvetve nem áll összefüggésben.

I/III. Vezetékes vízkár biztosítás (1)

(2)

Ezen feltételek értelmében a biztosító biztosítási fedezetet nyújt az épület külsı határoló felületén belül lévı használati víz, szennyvíz és csapadékvíz be- és elvezetı vezetékei és a hozzájuk csatlakozó vízvezeték-, melegvízszolgáltató- és központi főtés rendszerek, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények és készülékek törése, repedése és kilyukadása miatt kiömlı víz és gız által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkért.

II.

Biztosított vagyontárgyak

(1)

Egyéb megállapodás hiányában a biztosítási fedezet a biztosított tulajdonát képezı és a biztosításra külön összeggel feladott vagyontárgyakra terjed ki, a Vagyoncsoportok Meghatározása szerinti bontásban.

Biztosítottak továbbá:

Kiterjed a biztosítási fedezet

a) Az épületen belüli be- és elvezetı vezetékek, valamint a biztosított ingatlanon lévı épületen kívüli hideg- és melegvíz vezetékek és zárt melegvízrendszerek korrózió okozta töréskárai, a kárelhárítással kapcsolatos kiadások, valamint káreseményenként 6 m új csı és annak behúzási költségei.

a) a biztosított által eladott (visszterhes szerzıdéssel átruházott), de még el nem szállított biztosított-ingó vagyontárgyakra, ha a tulajdonjog még nem szállt át a vevıre. El nem szállítottnak minısül a vagyontárgy, ha a szállítóeszközre történı berakodás nem kezdıdött meg;

b) Be- és elvezetı vezetékek tömítési hibáinak elhárítási költségei a biztosított épületen belül.

b) a biztosított azon hozzátartozóinak (Ptk 685. § b.) és alkalmazottainak saját tulajdonú munkaeszközeire és munkaruházatára is, akik a kockázatviselés helyén (lásd III. fejezet) foglalkozásszerő tevékenységüket végzik;

c) A biztosított épületen belüli csövek dugulás miatt keletkezı kárai, valamint a duguláskár-elhárítási költségei.

amennyiben a fentieket biztosításra feladták. (3)

A biztosítás nem terjed ki (2) a) azokra a károkra, amelyek a kockázatviselés kezdete elıtt keletkeztek, akkor sem, ha a kockázatviselés kezdete után derültek ki;

a) gépjármővek, b) adathordozók, úgymint üzleti könyvek, akták, tervek, lyukkártyák, mágneses adathordozók stb., c) reprodukciós segédeszközök, d) készpénz, feldolgozatlan nemesfém, foglalat nélküli gyöngyök és drágakövek, valamint értékpapírok, betétkönyvek és okmányok, e) üzemben foglalkoztatottak személyes tárgyai, ha azok nem sorolhatók a II./(1)/b) ponthoz, kivéve gépjármővek, készpénz, értékpapírok, nemesfém, drágakı, igazgyöngy és ezek felhasználásával készült tárgyak, valamint lakásokhoz tartozó háztartási ingóságok, f) automaták (kivéve pénzváltó-, nyerı- és játékautomaták) és azok tartalma, g) az épületen kívül - azonban a biztosított ingatlanon - található gépjármővek, h) azok az idegen vagyontárgyak, melyek a tulajdonjog fenntartása mellett kerülnek a biztosított birtokába (pl. bérleti szerzıdés, megırzés, bizomány, zálog, javítás). i) kirakatszekrények, vitrinek és azok tartalma, j) antennák, k) napelemek, l) viharkár biztosítás esetén cégtábla, reklámhordozó, lámpa, zászlórúd és az épülethez nem szervesen kapcsolódó reklám céljára szolgáló berendezések.

b) fakorhadási, gombásodási, penészesedési károkra; c) közvetett károkra - mint pl. vízhiány, jövedelemkiesés, kivéve a lakbérveszteség;

vízveszteség,

d) talajvíz, árvíz vagy idıjárási viszontagságokból keletkezett víz vagy az ezek miatt összegyőlt víz káraira; e) talajszint alatti helyiségekben a padozattól 12 cm-nél alacsonyabban tárolt áruk és raktárkészletek káraira; f)

az elhasználódás okozta károkra;

g) csatlakozó berendezések és szerelvények tömítési hibáira; h) sprinkler berendezések szabályszerő mőködése következtében keletkezett károkra; i)

a vezetékekhez csatlakozó berendezésekben és szerelvényekben (pl. csaptelepek, vízmérık, víztartályok, fürdıkádak, mosdók, WC-öblítıtartályok, kazánok, főtıtestek, boylerek stb.) keletkezett károkra;

j)

ipari, technológiai vezetékbıl kifolyó bármely folyadék (kivéve víz) vagy anyag által okozott károkra;

Külön megállapodások vonatkoznak az alábbi vagyontárgyakra:

(3)

-4-

Épületek esetén a biztosítás - egyéb megállapodás hiányában - az épületértékre terjed ki (VI/(2) bekezdés). Valamely épület értékét az épület valamennyi alkotórészének összértéke képezi, beleértve a

talajszint alatt lévı alapozási szerkezeteket és a teherhordó pincefalakat is. a) Jelen feltételek értelmében az épület alkotórészének tekintendık az elektromos, a gáz, a vízellátó és a szennyvízelvezetı berendezések a hozzájuk tartozó mérıkészülékekkel, a főtı és egészségügyi berendezések, a villámhárító berendezések és a felvonók, amennyiben a biztosítottnak érdeke főzıdik ezen vagyontárgyak állagának megóvásához.

(6)

Szerzıdéskötés után a biztosított köteles minden olyan körülmény megváltozásáról a biztosítót írásban tájékoztatni, amelyre a biztosító a szerzıdéskötés során írásban kérdést tett fel.

V.

A biztosított kötelezettségei a káresemény bekövetkeztekor

(1)

A biztosítottat kártalanítási igényének érvényesítése során az alábbi kötelezettségek terhelik: a) Tıle elvárható gondossággal kell eljárnia a további károk elhárítása és a kárenyhítés érdekében. Ennek keretében a biztosítóhoz kell fordulnia és amennyiben a biztosító utasításadási jogával él követnie kell a kapott utasításokat. Az ezzel kapcsolatos kiadások megtérítésére vonatkozóan lásd a VII. fejezetet. A kárenyhítési kötelezettség elmulasztásából eredı kárt a biztosított viseli.

b) Ipari és kereskedelmi célokra használt épületek esetében, valamint irodaépületeknél, kórházaknál, szanatóriumoknál, gyógyintézményeknél, szállodáknál, panzióknál, fürdıknél, sportlétesítményeknél és rendezvény céljára szolgáló csarnokoknál az a) pontban felsorolt berendezések, valamint a gépalapzatok nem épület-alkotórésznek, hanem mőszaki és kereskedelmi berendezésnek számítanak. III.

b) A bekövetkezett kárt - haladéktalanul, de legkésıbb annak tudomására jutásától számított 2 munkanapon belül - írásban jelentenie kell a biztosítónak. Tőz- és robbanáskárt hatósági elıírás szerint a tőzoltóságnak is jelentenie kell.

Kockázatviselés helye A biztosítás a kötvényben megjelölt (kockázatviselési) helyen található épület(ek)re (lásd Vagyoncsoportok Meghatározása A 1.1 pontja) és az azok helyiségeiben található vagyontárgyakra érvényes, amennyiben errıl külön megállapodás másképpen nem rendelkezik (lásd II/(2)/g) pont). Ha a vagyontárgyakat a kockázatviselés helyérıl ideiglenesen eltávolítják, a biztosító kockázatviselése a vagyontárgyaknak a kockázatviselési helyre való visszahelyezéséig szünetel.

IV.

c) Engedélyeznie kell a biztosító számára minden, a kár okával és nagyságával, valamint az igényelt kártalanítási összeg megállapításával kapcsolatos vizsgálatot, a biztosító kérésére szóban vagy írásban a valóságnak megfelelıen és hiánytalanul köteles megadni minden szükséges felvilágosítást és bemutatni minden szükséges bizonylatot. Kárrendezéskor a biztosított köteles a rá vonatkozó hatályos adó- és számviteli törvényben elıírt nyilvántartásait a biztosító rendelkezésére bocsátani.

A biztosított kármegelızési, változásbejelentési és közlési kötelezettsége

d) A biztosító kérésére megfelelı határidın belül - amely nem lehet több két hétnél - saját költségére be kell nyújtania a biztosítási esemény elıtt meglévı vagyontárgyak igazolására szolgáló bizonylatokat, a kár napján meglévı maradványértékek leltárát és a károsodott vagy hiányzó vagyontárgyak leltárjegyzékét, azok a káresemény bekövetkezése idıpontjában érvényes értékének feltüntetésével. Épületkárok esetén kérésre mellékelnie kell a káridıponti helyzetet tanúsító hiteles telekkönyvi kivonatot is.

Kiegészítés az ÁVF II., III. és X. fejezetéhez (1)

A biztosított köteles minden, a hatósági létesítési és üzemeltetési, illetve tőzvédelmi és tőzmegelızési szabványokban foglalt elıírást maradéktalanul betartani.

(2)

A biztosított köteles a biztosításra feladott épületet, mindenekelıtt a tetıszerkezetet és a homlokzatot folyamatosan karbantartani.

(3)

A biztosított köteles a vízvezetékek, illetve a biztosításban szereplı berendezések karbantartásáról gondoskodni. Ha szakértıi mérések, jogszabályban foglalt építıipari vagy hatósági elıírások alapján a vízvezetékek vagy egyéb vízvezetı berendezések helyreállítása vagy pótlása, illetve a fagykárok megelızése érdekében az intézkedés haladéktalanul szükséges, úgy - legkésıbb a biztosító által meghatározott idıpontig - e kötelezettségének eleget kell tennie.

(4)

(5)

e) A b) pontban említett bejelentés, ill. a c) és d) pontokban említett bizonylat illetve jegyzék benyújtási határidejének betartása szempontjából azok beadásának (ajánlott küldeményként történı postai feladásának) idıpontja a mérvadó. f)

A biztosított köteles a használat vagy felügyelet nélküli építmények vízvezetékeit és egyéb vízvezetı berendezéseit, felszereléseit elzárni. Főtési idényben valamennyi vízvezetéket és berendezést vízteleníteni kell, ha azokat átmenetileg üzemen kívül helyezik. Ugyanez vonatkozik az átmenetileg üzemen kívül helyezett egyéb vizes berendezésekre.

A káresemény által elıidézett állapoton a kár felméréséig, de legkésıbb a bejelentéstıl számított 5 munkanapig nem változtathat, kivéve, ha a változtatás a kárenyhítés érdekében vagy közérdekbıl szükséges.

(2)

A biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított az elızı bekezdésekben elıírt kötelezettségeket nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak, és ezáltal lehetetlenné válik a kár nagyságának, valamint a biztosítási és a kártalanítási összegnek a pontos megállapítása.

(3)

Az (1) bekezdésben felsorolt kötelezettségek súlyosan gondatlan megszegése esetén is fennmarad a biztosító fizetési kötelezettsége, ha a kötelezettségszegés sem a káresemény tisztázását, sem pedig a biztosítóra háruló fizetési kötelezettség megállapítását vagy annak nagyságát nem befolyásolta. Az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt kötelezettségek súlyosan gondatlan megszegése esetén abban az esetben marad fenn a biztosító fizetési kötelezettsége, amennyiben a kár nagysága a kötelezettségek kellı teljesítése esetén sem lett volna csökkenthetı.

VI.

Kárkifizetés

A biztosított változásbejelentési kötelezettségei A kockázatvállalás szempontjából az alábbi változások - melyeket a biztosító külön díj ellenében elvállal - bejelentésére különösen köteles a biztosított: a) Épületek, berendezések, áruk biztosítása esetén: Sprinkler (automatikus indítású, vízzel oltó berendezés) megléte vagy létesítése. b) Épületbiztosítás esetén: Vízkeringtetéssel mőködı klímaberendezés és (vagy) padláson vagy tetıtérben levı 1 m3-nél nagyobb őrtartalmú víztartály, úszómedence az épületen vagy épületben, vízkeringtetéssel mőködı padlófőtés, szolárberendezés, jelentısebb vízvezetékhálózat bıvítés (pl. idegenforgalmi üzemekben, gyógyüdülıkben stb.) megléte vagy létesítése.

Az ÁVF VIII. és XI. fejezeteinek kiegészítése (1)

c) Árubiztosításnál: ha az áruraktározás talajszint alatti helyiségben történik.

A biztosító abban az esetben téríti meg a megsemmisült vagy megrongálódott biztosított vagyontárgyak értékét, illetve értékcsökkenését, ha a megsemmisülés vagy megrongálódás a) az I/I.(1) vagy I/II.(2) vagy I/III.(1) bekezdésekben említett káreseményekkel közvetlen okozati összefüggésben áll, vagy

-5-

vagyontárgyaknál valamely, nem a biztosított káreseménnyel összefüggı rongálódás következtében 50 %-ot meghaladó maradandó értékcsökkenés állt be.

b) e káresemények elkerülhetetlen közvetlen következménye, vagy c) tőz esetén az oltás, bontás vagy kiürítés során következik be.

(6)

Káridıponti avult értéken kerül kifizetésre a festésben, mázolásban, tapétázásban, mindennemő fal- és padlóburkolatban bekövetkezett kár, ha az elhasználódás mértéke a 20 %-ot meghaladta.

(7)

Gépjármővek esetében a kártalanítás alapja a káridıponti (avult) érték. Ha a javítási költségek meghaladják a biztosított gépjármő káridıponti értékét, akkor a kártérítés a káridıponti értékre korlátozódik, levonva a maradványértéket.

(8)

Adathordozók (üzleti könyvek, akták, tervek, mágneslemezek, stb.) és a rajtuk lévı adatok esetében az újrabeszerzés, illetve helyreállítás költsége. A káresemény bekövetkezte után a biztosító megtéríti az anyagárat és amennyiben a helyreállítás két éven belül megtörténik, a számlával igazolt helyreállítási (újrabeszerzési) költséget.

(9)

Tızsdén jegyzett árfolyammal rendelkezı értékpapírok esetében a káresemény elıtti utolsó jegyzés árfolyamértéke, illetve egyéb értékpapíroknál a kibocsájtó által igazolt érték, fenntartásos (névre szóló) betétkönyvek esetében a hirdetményi eljárással kapcsolatos költségek, bemutatóra szóló takarékkönyvek esetében a követelés összege.

d) Viharkár biztosításnál a káresemény következtében a biztosított vagy szomszédos épület részei vagy más tárgyak (pl.: fa, oszlop) a biztosított vagyontárgyakra rádılnek. (2)

A kárösszeg megállapításánál épületek, berendezések és áruk esetében (lásd Vagyoncsoportok Meghatározása A., B., C. pontjai) a biztosító a kár bekövetkeztének idıpontjában érvényes kárkori új értéket veszi alapul. Megrongálódott vagyontárgyaknál levonásra kerül a maradványérték. Épületmaradványok értékének felszámítását az esetleges hatósági újjáépítési korlátozások nem befolyásolják.

Épületek és berendezések újérték biztosítása A szerzıdı csak akkor jogosult a káridıponti avult értéket meghaladó kártérítési részre, ha az a rész a káridıponti avult érték összegével együtt nem haladja meg a káridıponti újértéket. A kártérítésre olyan mértékben jogosult a szerzıdı, amilyen mértékig a kártérítés felhasználása ugyanazon a helyen biztosított. Ehhez elegendı, ha a megsemmisült vagy megrongálódott épület helyreállítása vagy újraépítése megtörténik, a megsemmisült vagy megrongálódott berendezési tárgyat újjal pótolják, és a megsemmisült vagy megrongálódott egyéb vagyontárgy helyett ugyanolyan tárgyat készítenek, illetve szereznek be, feltéve, hogy az említettek ugyanazon üzemi célokra szolgálnak. Ha a VIII.fejezet értelmében alulbiztosítás áll fenn, akkor - amennyiben a károsult vagyontárgyaknak csak egy részét állítják helyre - ezekre a vagyontárgyakra az újérték szerinti kártérítés csak a VIII. fejezetben meghatározott arányban téríthetı. A biztosító nem fogadhatja el a káreset utáni helyreállításnak vagy újrabeszerzésnek azt az esetet, amikor a biztosított a kártérítést a káridıpontban egyébként már meglévı, de félkész (állapotú) épület, berendezés vagy egyéb tárgy befejezésére fordítja. Ha a szerzıdı bizonyítja, hogy a helyreállítás a kárhelyen hatóságilag tilos, ennek igazolása esetén a biztosító a Magyarországon bárhol történı, károsult épülettel azonos helyreállítást tudomásul veszi. Ha a káreset után a helyreállítás vagy újrabeszerzés 3 éven belül nem történik meg vagy a szerzıdı írásban nyilatkozik a biztosítónak a határidı lejárta elıtt, hogy nem kívánja a helyreállítást, akkor épületeknél a káridıponti (avult) értéken való kártérítés marad végleges. Berendezési és egyéb tárgyaknál pedig a káridıponti értéken való térítés; peres eljárás esetében az újrabeszerzés vagy helyreállítás határideje meghosszabbodik a per idıtartamával. Az elıleg nyújtására vonatkozó elıírásokat az elıbbi rendelkezések nem érintik. (3)

(10) Reprodukciós segédeszközök esetében az újrabeszerzés, illetve az újraelıállítás költsége. A káresemény bekövetkezte után a biztosító megtéríti az anyagárat és amennyiben a helyreállítás két éven belül megtörténik, a számlával igazolt helyreállítási (újrabeszerzési) költséget. Amennyiben káresemény következtében az üzemet tartósan leállítják, a biztosító legfeljebb a reprodukciós segédeszközök újraelıállítási költségének 10 %-át, de legalább az anyagértéket fizeti ki kártalanításként. Amennyiben egy másik üzemben történı alkalmazás céljára állítják helyre ıket, a kártérítés az elızı bekezdés szerint történik. (11) Muzeális vagy mővészeti értékő vagyontárgyaknál, amelyeknél az idımúlás általában nem vezet értékcsökkenéshez, a forgalmi érték kerül kifizetésre. (12) A vagyontárgyhoz főzıdı személyes elıszereteti (kéjbecs) értéket a biztosító a térítési érték megállapításánál nem veszi figyelembe. (13) Összetartozó vagyontárgyaknál (pl. garnitúrák, készletek) a biztosító nem veszi figyelembe azt az esetleges értékcsökkenést, amelyet az épen maradt darabok a többi megrongálódása vagy megsemmisülése révén elszenvednek.

Kárkori új értéknek tekintendı: a) Épületeknél a helyi viszonyoknak megfelelı újraépítési érték. Törés és fagykár elhárításánál káreseményenként és maximálisan 6 m hosszú csı behúzásának költsége téríthetı.

(14) Idegen vagyontárgyak károsodása esetében, amennyiben azokat a biztosításra feladták, a kár olyan mértékben kerül térítésre, amilyen mértékben a biztosított jogszabályon alapuló felelıssége megállapított. A bekövetkezett kárt a biztosító akkor téríti meg, ha a kártalanítás más hatályos biztosítás alapján nem lehetséges.

b) Használati tárgyak, munkaeszközök, gépek és egyéb mőszaki berendezések esetében az újrabeszerzés (új eszköz beszerzésének) költsége.

(15) A hazai kereskedelmi forgalomban beszerezhetetlen vagyontárgyak javítással helyre nem állítható kára esetén a biztosító a belföldön kapható azonos jellemzıkkel rendelkezı vagy hasonló vagyontárgy újonnan való beszerzésének árát veszi figyelembe.

c) A biztosított által elıállított áruk (félkész és késztermék) esetében az újonnan való elıállítás költsége, de legfeljebb az eladási ár, levonva belıle a fel nem merült költségeket. d) Olyan áruk esetén, amelyekkel a biztosított kereskedik, nyersanyagoknál, melyeket a biztosított áruk gyártásához vásárolt, valamint termények esetén a káresemény bekövetkeztének idıpontjában való újrabeszerzés költségei, de legfeljebb az eladási ár, levonva belıle a fel nem merült költségeket. (4)

(5)

(16) A biztosító a szolgáltatások összegébıl levonja azt az összeget, amelyet a biztosított az adóhatóságtól visszaigényelhet. A biztosító az általános forgalmi adót abban az esetben téríti meg, ha a biztosítottnak a helyreállítással, pótlással kapcsolatban általános forgalmi adó fizetési kötelezettsége van és a biztosított az általános forgalmi adót nem igényelheti vissza.

A fenti értékek kiszámításánál a káresemény bekövetkeztekor érvényes árak (kialakult piaci árak megléte esetén a piaci árak), valamint az újonnan való elıállításnak a káridıpontjában érvényes költségei a mérvadók.

(17) Felhıszakadás esetén a biztosító biztosítottanként legfeljebb 50.000,- Ft-ot fizet. Az azonos káridıpontban az e veszélynem alapján, valamennyi biztosítottnak kifizetendı összes kárkiadás a 50.000.000,- Ft-ot nem haladhatja meg. Ha az összkár meghaladja a 50.000.000,- Ft-ot, úgy biztosításonként olyan arányban történik a 50.000,- Ft-ig megállapított kártérítés kifizetése, ahogyan a 50.000.000,- Ft és a tényleges összkiadás aránylanak egymáshoz.

Ha valamely vagyontárgynál az elhasználódás mértéke nagyobb, mint 50 %, akkor a káridıponti avult érték térítendı. A káridıponti avult érték térítendı abban az esetben is, ha a

-6-

Azonban ha a jogos kárigény meghaladja a 10.000,- Ft-ot, a minimális térítés nem lehet kevesebb, mint 10.000,- Ft. (18) Árvízkár esetén a biztosító biztosítottanként legfeljebb 50.000,- Ftot fizet. Az azonos káridıpontban az e veszélynem alapján, valamennyi biztosítottnak kifizetendı összes kárkiadás az 50.000.000,- Ft-ot nem haladhatja meg. Ha az összkár meghaladja az 50.000.000,- Ft-ot, úgy biztosításonként olyan arányban történik az 50.000,- Ft-ig megállapított kártérítés kifizetése, ahogyan az 50.000.000,- Ft és a tényleges összkiadás aránylanak egymáshoz. Azonban ha a jogos kárigény meghaladja a 10.000,Ft-ot, a minimális térítés nem lehet kevesebb mint 10.000,- Ft.

(3)

Ha a biztosítás elsı kockázatra szól, akkor a biztosítási összeghatárig, arányos térítés alkalmazása nélkül a teljes kárt téríti a biztosító.

(4)

Ha a biztosított vagyontárgyak összértékének csak egy része a biztosítási összeg (hányadrészbiztosítás), és csak egy káresetnél derül ki, hogy a tényleges összérték ebben az idıpontban magasabb, mint a kötvényben megadott biztosítási összeg, akkor a biztosító a kötvényben megadott részbiztosítási összeg keretében a bekövetkezett kárt csak olyan mértékben viseli, ahogy a megadott összérték a ténylegeshez viszonyul.

(5)

A biztosító - amennyiben a biztosított hozzájárul - az új érték biztosítás fenntartása érdekében automatikus értékkövetı indexet alkalmaz. Az indexálás a Központi Statisztikai Hivatal által a Statisztikai Tájékoztatóban havonta közzétett indexszámok alapján történik. A értékkövetés mértékének megállapítása során a biztosító az épületek vagyoncsoport esetében az Építési-szerelési árindexet (építıiparban), a mőszaki és kereskedelmi üzemi berendezések esetében az Ipar belföldi értékesítési árindexet alkalmazza olyan módon, hogy a január 1-tıl június 30-ig indexálandó szerzıdéseknél az elızı év októberében, a július 1-tıl december 31-ig indexálandó szerzıdéseknél az adott év áprilisában megjelenı Statisztikai Tájékoztató elızı év azonos idıszakához viszonyított indexszámait veszi figyelembe. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeg az elızı biztosítási összeg és a KSH-indexszám alapján számítható ki. Az indexált biztosítási összeg alkalmazására és az ennek megfelelı díj érvényesítésére legelıször a szerzıdés létrejöttét követı elsı biztosítási évfordulókor kerülhet sor, majd azt követıen évente, a biztosítási évforduló napjának hatályával. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi. Amennyiben a biztosított fél nem kíván élni az értékkövetés lehetıségével, azt a biztosító felé az indexálásról történı értesítés kézhezvétele után jeleznie kell. Ebben az esetben a biztosító a szerzıdést az elızı idıszak szerinti állapotába állítja vissza és a biztosított viseli az esetleges alulbiztosítottság következményeit. A biztosítási összeg értékkövetı módosításáról, annak mértékérıl, valamint a díjváltozásról a biztosító a díjváltozás érvénybelépését 45 nappal megelızıen írásban értesíti a biztosítottat.

IX.

Szakértıi eljárás

(19) Földrengés esetén a biztosító biztosítottanként legfeljebb 2.000.000,- Ft-ot fizet. Az azonos káridıpontban az e veszélynem alapján, valamennyi biztosítottnak kifizetendı összes kárkiadás az 200.000.000,- Ft-ot nem haladhatja meg. Ha az összkár meghaladja az 200.000.000,- Ft-ot, úgy biztosításonként olyan arányban történik az 2.000.000,- Ft-ig megállapított kártérítés kifizetése, ahogyan az 200.000.000,- Ft és a tényleges összkiadás aránylanak egymáshoz. Azonban ha a jogos kárigény meghaladja a 10.000,- Ft-ot, a minimális térítés nem lehet kevesebb mint 10.000,- Ft. VII. Kiadások megtérítése (1)

A biztosító megtéríti a biztosított azon kiadásait, amelyek a káresemény alkalmával a kár elhárítása vagy enyhítése érdekében szükségesek voltak, még ha nem is jártak eredménnyel. Nem tartoznak azonban ebbe a kategóriába azok a kiadások, amelyek a mentési kötelezettség teljesítése közben elszenvedett egészségkárosodás következtében merülnek fel.

(2)

A kár enyhítése, valamint a kártalanítás együttes összege nem haladhatja meg a biztosítási összeget, kivéve, ha a kárenyhítés költségei a biztosító kifejezett utasításának eredménye. Alulbiztosítás esetén a költségek térítése is olyan arányban történik, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik.

(3)

A biztosító nem köteles kártérítési elıleget folyósítani.

(4)

A káresemény kapcsán keletkezı mellékköltségeket (lásd Vagyoncsoportok Meghatározása E pontja) a biztosító a biztosítási kötvényben erre vonatkozóan megadott biztosítási összeg erejéig teljes mértékben megtéríti. Lakóépületek biztosítása tőzbiztosítás esetében a biztosítási összeg 1 %-ának erejéig foglal magába rom- és törmelékeltakarítási, valamint bontási költségeket.

Kiegészítés az ÁVF IX. fejezetéhez A szakértı megállapításának tartalmaznia kell a kárkori új értéket, az elhasználódás mértékét, valamint a kárt szenvedett vagyontárgyak maradványainak értékét (VI. fejezet). A megállapításnak - ha a biztosító ezt kéri - tartalmaznia kell a biztosított, de kárt nem szenvedett vagyontárgyak jegyzékét is, azok kárkori új értékének feltüntetésével.

VIII. Kártérítés korlátozása Kiegészítés az ÁVF VIII. fejezetéhez (1)

(2)

Ha a biztosított vagyontárgyak biztosítási összege alacsonyabb, mint a kárkori új érték, akkor a kárt a kárkori újérték és a biztosítási összeg arányában téríti a biztosító.

X.

Biztosítási összeg változása A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a fizetett kártalanítás mértékével csökken, kivéve, ha a biztosított a kár összegével és a hátralévı idıszakkal arányos díjjal a kárkifizetés napjától számítva a folytatólagos díjfizetés szabályai szerint a biztosítási díjat kiegészíti. Késıbbi biztosítási idıszakokra vonatkozóan - ha a körülményekbıl másként nem következik - ismét az eredeti biztosítási összeg és díj érvényes.

A biztosító a káresemény bekövetkeztekor nem veszi figyelembe az alulbiztosítást, amennyiben az - az adott vagyoncsoportra vonatkozóan - nem haladja meg a biztosítási összeg 5 %-át.

TŐZÜZEMSZÜNET BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (TÜBKF) A biztosítási szerzıdésre az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) rendelkezései valamint a hatályos magyar jogszabályok alkalmazandók. Amennyiben a szerzıdı és a biztosított nem ugyanaz a személy, a biztosítottra vonatkozó rendelkezések értelemszerően a szerzıdıre is vonatkoznak. I.

A biztosítási fedezet tárgya és terjedelme

(1)

A biztosító az alábbi rendelkezések szerint biztosítási fedezetet nyújt a biztosított üzem mőködésének teljes vagy részleges megszakadásából eredı, a szerzıdésben rögzített károkra, amelyek

a 2. bekezdésben meghatározott vagyonkárok következtében keletkeztek. (2)

-7-

Vagyonkárnak - az (1) bekezdés értelmében - valamely, az üzem céljait szolgáló tárgynak az alábbi okok miatt bekövetkezı károsodása vagy megsemmisülése minısül: a) tőz, villámcsapás, robbanás, b) személyzettel közlekedı légijármőnek, részeinek vagy rakományának lezuhanása és becsapódása, c) a fenti eseményekkel kapcsolatos tőzoltás, lebontás és kiürítés következtében fellépı károk.

(3)

Vagyonkárnak tekintendı az üzemelést szolgáló vagyontárgyaknak a fenti eseményekkel kapcsolatos eltőnése is. A káreseménynek a kötvényen megadott kockázatviselési helyen kell bekövetkeznie.

1.

a villamos áram energiája hatására károsodnak vagy semmisülnek meg, függetlenül attól, hogy ez fényjelenség kíséretében vagy anélkül zajlott le, vagy

Tőzeset alatt olyan tőz értendı, amely nem eredeti rendeltetési helyén keletkezett, vagy ott keletkezett, de azt elhagyta és önerejébıl képes volt tovaterjedni (kártőz). Biztosítási értelemben nem tekintendı tőznek és így a (2) bekezdés értelmében nem minısül biztosítási eseménynek, ha a vagyontárgyak:

2.

túlfeszültség vagy indukció hatására károsodtak.

A fenti események következtében károsodott gépeken, készülékeken vagy berendezéseken kívül keletkezett tőz- ill. robbanáskárok azonban a (2) bekezdés szerinti vagyonkárnak minısülnek.

a) tőz, hı, vagy füst hatására közvetett módon károsodnak (pl. olvadás, bekormozódás, pörkölıdés), b) az elektromos áram energiája hatására károsodnak, c) tőztérbe esnek (pl. kályha) és ezáltal semmisülnek meg. (4)

Villámcsapás okozta kárnak csak azon károk tekintendık, amelyeket:

(7)

Azon kisebb üzemszünetek, amelyek a szerzıdésben meghatározott önrészesedés mértékét nem haladják meg, nem esnek a biztosítási védelem alá.

(8)

Ha az üzemszüneti kár mértéke az alábbi okok miatt növekedne, úgy az nem esik a biztosítási védelem alá:

a) a biztosított épületbe, vagy a szabadban levı biztosított vagyontárgyakba közvetlenül becsapó villám erı- és hıhatása okoz. b) a villámcsapás hatása okoz az épületen belül található biztosított vagyontárgyakban, amennyiben az épületet az a) pont szerinti villámcsapás okozta károsodás érte. (5)

a) az üzemszünet folyamán fellépı rendkívüli események vagy tartós állapotok következményei, (ide tartoznak a (6) a) pont alatt felsoroltak is). b) az üzem berendezésparkjának bıvítése, vagy az üzemben végrehajtott felújítások, amelyeket a biztosítási esemény után, az újjáépítés során végeznek el, c) hatósági helyreállítási és üzemeltetési korlátozások, d) az üzemi berendezések helyreállítása során jelentkezı rendkívüli késedelmek, mint pl. a tulajdon-, birtok-, haszonbérleti viszonyok tisztázása, hagyatéki eljárások, perek stb. lebonyolítása, e) ha a szerzıdı a károsodott, megsemmisült vagy elveszett vagyontárgyak újrabeszerzését késlekedve kezdi meg, vagy ahhoz nem áll rendelkezésére megfelelı anyagi eszköz, f) ha összetartozó vagyontárgyak valamelyike megsemmisült, és a sértetlen darabot az üzem már nem tudja felhasználni.

Robbanásnak a gázok, porok vagy gızök térfogatkiterjedési törekvésén alapuló hirtelen lezajló erımegnyilvánulási folyamat értendı. Egy tartály (kazán, csıvezeték stb.) robbanása akkor biztosítási esemény, ha annak falazata olymértékben felhasad, hogy a tartályon belüli és a környezeti nyomás közötti különbség kiegyenlítıdése hirtelen következik be. Nem minısül robbanásnak, illetve a 2. bekezdés szerinti vagyonkárnak, ha a vagyontárgyak centrifúgáltörés, vízlökés (különösen gızgépeknél), csırepedés, vagy más, az üzemeléssel kapcsolatos hatás következtében károsodnak vagy semmisülnek meg. Ugyanígy nem minısülnek a 2. bekezdés szerinti vagyonkárnak a belsıégéső motorok hengerében fellépı robbanások okozta károk, továbbá azok a károk, amelyeket a villamos megszakítókban (pl. olajtöltéső, pneumatikus vagy gáztöltéső stb.) meglevı vagy képzıdı gáznyomás okoz. A robbanóanyagok okozta robbanáskárok csak akkor fedezettek, ha azáltal keletkeznek, hogy a robbanóanyagok a szerzıdı (biztosított) tudtán kívül, általa nem megengedett és ellenırizhetetlen módon kerültek a kockázatviselési helyre.

II.

Az üzemszüneti kár

(1)

Az üzemszüneti kár az üzemszünet következtében, annak idıtartama, legfeljebb azonban a kárviselési idı alatt az üzemben ki nem termelt (elmaradt) és biztosított fedezeti összeg (ld. III. fejezet) mértéke, a megtakarított (fel nem merült) biztosított költségek levonásával, és a VII.fejezet szerinti kárenyhítési költségek hozzászámításával.

(2)

Az üzemszüneti kár meghatározásakor nem vehetık figyelembe a meglevı szerzıdésekben kikötött büntetések, kötbérek vagy kártérítések, amelyek a biztosítottat terhelik a szállítási vagy gyártási határidık vagy más vállalt kötelezettségek be nem tartása esetén. Nem esnek továbbá a biztosítási fedezet alá:

A biztosítás értelmében robbanóanyagnak számít - függetlenül attól, hogy gyakorlatban lövészet vagy robbantás céljára használják vagy nem - minden robbanékony szilárd vagy folyékony anyag, vagy ezek keverékei, ha a robbanás folyamata és viszonylagos hatása alapján megfelel a robbantás- és lövészeti technikában alkalmazott robbanóanyagok robbanásainak.

a) fogyasztási és forgalmi adók, valamint a vagyonhoz kapcsolódó külön járadékok, b) áruk, nyers-, segéd- és üzemanyagok beszerzésére fordított kiadások, ha azok nem az üzem fenntartására szolgálnak, c) olyan nyereségek és kiadások, amelyek a tényleges gyártási, kereskedelmi vagy üzemi tevékenységgel nem függnek össze, például tıke-, spekulációs és telekügyletekkel kapcsolatosak,

A szomszédos, nem a szerzıdı rendelkezése alá esı létesítményekben bekövetkezı robbanóanyag-robbanás által okozott károk csak akkor minısülnek a (2) bekezdés szerinti vagyonkárnak, ha a szerzıdınek a robbanóanyagok jelenlétérıl és felhasználásáról nem volt és nem is lehetett tudomása. (6)

Nem minısülnek az (1) bekezdés szerinti vagyonkárnak a következık: a) bármilyen jellegő háborús eseménnyel vagy belsı zavargásokkal és az ezekkel kapcsolatos rendıri és katonai intézkedésekkel összefüggı, továbbá földrengés, földcsuszamlás, talajsüllyedés, földalatti tőz vagy rendkívüli természeti katasztrófák, ill. az atomenergia károsító hatása következtében fellépı károk, kivéve, ha a biztosított bizonyítani tudja, hogy a kár a fenti eseményekkel vagy azok következményeivel sem közvetlen, sem közvetett kapcsolatban nem áll, b) amennyiben a kár készpénz, értékpapírok vagy adathordozók (üzleti könyvek, akták, tervek, mágneslemezek, mágnesszalagok stb.) és az ezeken található adatok, üzleti feljegyzések, vagy bármilyen egyéb irat károsodásából, megsemmisülésébıl vagy elveszésébıl áll, c) amennyiben villamos gépek, készülékek vagy berendezések,

-8-

III.

Fedezeti összeg

(1)

A fedezeti összeg a tőzüzemszünet-biztosítás szempontjából az üzem éves bevételének (ld. (2) bekezdés) és a változó költségeknek (ld. (3) bekezdés) a különbsége. Adózás elıtti veszteségesség esetén a fedezeti összeg az üzemszünet ideje alatt is felmerülı (fix) költségek és az üzem által üzemszünet nélkül kimutatható veszteség egyenlege.

(2)

Az üzem bevétele tartalmazza a biztosított üzemben a gyártásból, kereskedelembıl és egyéb szolgáltatásból keletkezı forgalmi bevételeket, a félkész- és késztermékek állományváltozását, az aktivált saját teljesítményeket és egyéb üzemi bevételeket az árengedmények és egyéb bevételcsökkentı tényezık levonása után.

(3)

Változó költségek alatt azon költségeket értjük, amelyek az üzemszünet következtében elmaradnak vagy csökkennek, és valamilyen külön megállapodás alapján nem tartoznak a biztosított

költségek közé. Ide tartozik az üzemszünet idıtartama alatt nem használt berendezések kopásnak kitett részeinek amortizációja is. (4)

A személyi állománnyal kapcsolatos költségek ezen feltételek értelmében állandó (fix-) költségeknek minısülnek.

(5)

A biztosított fedezeti összeg meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni:

alatt, vagy annak lejárta után elfogadható határidın belül pótolni lehet. (3)

Nem fedezett az a leírás (amortizációs költség), amely az üzemszünet tartama alatt esedékes, és a káresemény során megsemmisült, majd újra beszerzésre került berendezésre vonatkozik.

(4)

Olyan üzemeknél, ahol a fedezeti összeget a teljes üzemi év során idıben nem egyenletesen termelik ki, a kártalanítás kiszámításakor a kárviselési idı alatt ki nem termelt fedezeti összeg azon részét ki kell zárni, amelyet egy, a kárviselési idın kívüli idıszakban már kitermeltek, vagy még ki lehet termelni.

(5)

A ki nem termelt fedezeti összeg nagyságát és az ebbıl adódó kártalanítás mértékét a várható üzemszünet teljes idıtartamára, de legfeljebb a kárviselési idıre elızetesen és minden naptári hónapra külön-külön meg kell határozni. Ha a ki nem termelt fedezeti összeg és az erre esı kártalanítás utólagos összesítı számítása során eltérés tapasztalható a megelızı számításhoz képest, akkor a megelızı számítást korrigálni kell.

a) azokat a bevételeket, amelyek nem állnak szoros kapcsolatban a biztosított gyártó-, kereskedelmi- és egyéb szolgáltató üzemmel (alvállalkozói és rendkívüli bevételek), b) az alvállalkozói és rendkívüli költségeket. IV.

A biztosítási érték

(1)

A biztosítási érték az a fedezeti összeg (ld III. fejezet), amelyet a szerzıdı a káresemény bekövetkeztét követı 12 hónap, vagy 12 és 24 hónap közé esı kárviselési idı esetén 24 hónap alatti, megszakítás nélküli üzemvitel mellett ki tudott volna termelni. A biztosítási összeg meg kell hogy feleljen a biztosítási értéknek.

(2)

Ha a gyártóüzem raktárában vagyonkárt szenvedett (ld. I. fejezet (2) pont) készáru állomány tervezett, az üzemszünet után realizálódó nyereségét is szükséges biztosítani, akkor azt a kötvényen külön összeggel kell szerepeltetni.

V.

(1)

VII. Kiadások megtérítése (1)

Kárviselési idı, kárviselési összeg Az üzemszüneti káresemény vége

Azok a kiadások, amelyeket a biztosított a káresemény alkalmával az üzemszüneti károk enyhítése vagy elhárítása érdekében tesz, a biztosítót terhelik, a) amennyiben a biztosító kártalanítási kötelezettségének a mértékét csökkentik, vagy b) a biztosított a körülmények alapján szükségesnek ítélhette, de az idı rövidsége miatt a biztosító beleegyezését elıre nem tudta beszerezni. Ilyen esetben a biztosítót haladéktalanul, de legkésıbb 2 munkanapon belül értesíteni kell a megtett intézkedésekrıl, vagy c) amennyiben azokat a biztosító elıírta.

A biztosító kártalanítást nyújt arra az üzemszüneti kárra, amely a vagyonkár bekövetkeztét követı 12 hónapon belül keletkezik (kárviselési idı). A teljes évben megszakítás és nagyobb szezonális ingadozások nélkül dolgozó üzemeknél ettıl eltérı kárviselési idı is kiköthetı. Ilyen esetben a biztosító a biztosítási összegnek a megállapított kárviselési idıre esı részét fedezi (kárviselési összeg). Ennek, az éves biztosítási összegtıl eltérı kárviselési összegnek a meghatározása 12 hónapnál rövidebb kárviselési idı esetén a 12 hónapra vonatkoztatott, 12 és 24 hónap közötti kárviselési idı esetén a 24 hónapra vonatkoztatott biztosítási összeg alapulvételével történik.

(2)

Azon kiadásokat illetve a kiadásoknak azon részeit nem téríti meg a biztosító: a) amelyek következtében a kárviselési idın túl a biztosítottnak haszna keletkezik, vagy amelyek következtében nem biztosított fedezeti összeg keletkezik, vagy b) amelyek a kártalanítás hozzászámításával meghaladják a kárviselési összeget, illetve annak a tényleges üzemszünetre esı részét, kivéve ha azokat a biztosító kifejezetten elıírta.

(2)

Az üzemszüneti káresemény a létesítmény helyreállításakor, illetve ezen túlmenıen abban az idıpontban fejezıdik be, amikor a korábbi üzemi teljesítmény elérése mőszaki szempontból lehetıvé válik.

VI.

Kártalanítás

(3)

(1)

A kártalanítás meghatározásának alapja a biztosítási érték (ld. IV. fejezet (1) pont). A maximális kártalanítás mértékét a 12 vagy 24 hónapra vonatkoztatott biztosítási összeg szabja meg, a megállapított kárviselési idı figyelembevételével. Ha a (12 ill. 24 hónapra vonatkoztatott) biztosítási ill. kárviselési összeg a biztosítási érték alatt van, alulbiztosítottság lép fel, amelynek arányában a kártalanítás csökken. Ha a biztosítási ill. kárviselési összeg magasabb, mint a biztosítási érték, a kártalanítás emiatt nem növekedhet.

VIII.Könyvvezetési kötelezettség

(2)

A biztosító által nyújtott, a ki nem termelt (elmaradt) fedezeti összegre vonatkozó kártalanítás mértéke azokhoz a körülményekhez igazodik, amelyek annak nagyságát a kárviselési idı alatt befolyásolták volna. Ilyen különösképpen a szerzıdı piaci helyzete, különleges üzleti és mőszaki-üzemi viszonyai, az üzemelési rendszerében és értékesítési viszonyaiban esetlegesen bekövetkezett változások, hatósági intézkedések, sztrájk, bojkott, kizárás, csıd vagy csıdön kívüli kényszeregyeztetési eljárás hatásai. A kártalanítás mértékének megállapításakor figyelembe kell venni továbbá: -

Alulbiztosítottság esetén az ÁVF (VIII./2) alapján kell eljárni.

(1)

A biztosított köteles rendszeres üzleti könyvelést és feljegyzéseket, leltárokat, mérlegeket készíteni, és azokat a folyó üzleti évre és az azt megelızı 3 évre vonatkozóan, a megsemmisülésüket kizáró módon biztonságosan és elkülönítve tárolni.

(2)

A fenti kötelezettség megsértése esetén, ha emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító mentesül a kártalanítási kötelezettség alól, kivéve, ha a kötelezettség megsértése sem a káresemény tisztázását sem pedig a biztosítóra háruló kártalanítási kötelezettség mértékének megállapítását nem befolyásolja.

IX.

Átalány Nem megengedett a káresemény bekövetkeztekor meghatározott üzemszüneti kár nagyságától függetlenül, egy bizonyos kártalanítási átalányösszegben elıre való megállapodás

azt a fedezeti összeget, amit a nyersanyagok és félkész áruknak a káresemény utáni értékesítésébıl ki lehet termelni, esetleges pót-, szükség- vagy bérüzem igénybevételi lehetıségét, annak lehetıségét, hogy a kiesést az üzem újraindítása után intenzívebb gyártás, megmunkálás vagy árueladás, vagy egyéb fokozott üzemi teljesítmény segítségével a kárviselési idı

X.

A biztosított kötelezettségei a káresemény bekövetkeztekor

(1)

Olyan káresemény bekövetkeztekor (ld. I. (2)), melynek üzemszünet lehet a következménye, és amelyre vonatkozóan a szerzıdı kártalanítási igénnyel lép fel, a biztosítottnak a következı kötelezettségei vannak: a) minden tıle telhetıt meg kell tennie a kárelhárítás és kárenyhítés érdekében, eközben követnie kell a biztosító

-9-

utasításait, illetve amennyiben a körülmények megengedik, ilyen utasításokért a biztosítóhoz kell fordulnia. A kiadások megtérítésére a VII. fejezet vonatkozik. b) A káreseményt azonnal, de legkésıbb két munkanapon belül írásban kell bejelentenie a biztosítónak. c) Engedélyeznie kell a tıle elvárható mértékben a biztosító megbízottjának és szakértıjének minden, a kár okának, nagyságának, valamint a fizetendı kártalanítás összegének megállapításával kapcsolatos vizsgálatot, kérésére betekintésre vagy írásban rendelkezésre kell bocsátania minden erre vonatkozó információt és bizonylatot. E célból különösképpen az üzleti könyveket, leltárokat, mérlegeket és eredményességi számításokat, valamint segédkönyveket, számlákat és bizonylatokat kell a folyó és az elmúlt 3 évrıl rendelkezésre bocsátania, amennyiben ezen évek üzemvitele a kármegítélés szempontjából lényeges lehet.

(1)

A szakértıi megállapításnak, feltételezve hogy a szerzıdı partnerek az üzemszüneti kár bekövetkezte után másképp nem állapodnak meg, a kötvény minden egyes tételére vonatkozóan legalább a következıkre kell vonatkoznia: a) a biztosítási érték (IV. fejezet), b) az üzemszünet várható idıtartama és kiterjedése, c) a biztosítási esemény okozta üzemszünet következtében ki nem termelt fedezeti összeg mértéke, d) amennyiben az üzemszünet a kárviselési idın túlnyúlna, a kárviselési idıre jutó, ki nem gazdálkodott fedezeti összeg nagysága.

(2)

A szakértık, ugyanúgy, mint a biztosító, kötelezettek a tudomásukra jutott információk titokban tartására.

XII. A kártalanítás kifizetése (2)

(3)

A szerzıdı a kármegállapítás során köteles minden írásbeli és szóbeli információt a valóságnak megfelelıen és hiánytalanul a biztosítónak megadni. A biztosító köteles a birtokába jutott információkat titokban tartani.

(1)

Ha a biztosított az elızıekben felsorolt kötelmei valamelyikét megszegi, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, és ezáltal lehetetlenné válik a kár nagyságának, valamint a biztosítási és a kártalanítási összegnek a pontos megállapítása, a biztosító mentesül kártalanítási kötelezettsége alól.

Ha az üzemszünet kezdete óta eltelt egy hónap ill. további hónapok elteltével megállapíthatóvá válik az eltelt idıszakra a minimálisan meghatározható kártalanítás mértéke, a szerzıdı kérheti ennek az összegnek a teljes kártalanítás terhére való elızetes kifizetését.

(2)

A biztosító kérheti a ki nem termelt fedezeti összeg nagyságának havi bontásban való megadását. (ld. VI. fejezet (5) bekezdés)

(3)

A kártalanításnak megegyezés vagy szakértıi eljárás (ld. XII. fejezet) alapján való megállapításáig a biztosítóval szemben nem érvényesíthetı a kárigény.

Kiegészítés az ÁVF XI. fejezetéhez:

Az (1) és (2) bekezdésben felsorolt kötelezettségek súlyosan gondatlan megszegése esetén is fennmarad azonban a biztosító kártalanítási kötelezettsége, ha a kötelemszegés sem a káresemény tisztázását, sem pedig a biztosítóra háruló fizetési kötelezettség mértékének megállapítását nem befolyásolta. A biztosító mentesül kártalanítási kötelezettsége alól, ha a kárt a biztosított jogellenes és szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elı (lsd. ÁVF X. fejezet). Az (1) a) bekezdés szerinti kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség súlyos gondatlan megszegése esetén abban az esetben marad fenn a biztosító térítési kötelezettsége, amennyiben a kár nagysága a kötelmek kellı teljesítése esetén sem lett volna csökkenthetı. Ha a kárt nem jelentették be a tőzoltóságnak, a biztosító a bejelentés pótlásáig megtagadhatja a kártalanítást. XI.

XIII. A biztosítási összeg változása a káresemény után Kiegészítés az ÁVF XII. fejezetéhez: Az üzemszüneti kár beállta után a kárviselési összeg a biztosítási idıszak fennmaradó részére a kártalanítás összegével csökken, kivéve, ha a biztosított az üzem újraindítása után haladéktalanul és még további kár bekövetkezte elıtt az eredeti kockázatviselési összeg eléréséhez szükséges díjkülönbözetet befizeti a biztosítási idıszak hátralevı részére. A következı biztosítási idıszak kezdetével ismét az eredeti biztosítási összeg, kárviselési összeg és díj válik érvényessé.

Szakértıi eljárás Kiegészítés az ÁVF IX. fejezetéhez:

VÁLLALKOZÓK BETÖRÉSES LOPÁS ÉS RABLÁS BIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (VBBKF) A biztosítási szerzıdésre az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) rendelkezései, a Vagyoncsoportok Meghatározásában foglaltak, valamint a hatályos magyar jogszabályok alkalmazandók. Amennyiben a szerzıdı és a biztosított nem ugyanaz a személy, a biztosítottra vonatkozó rendelkezések - értelemszerően - a szerzıdıre is vonatkoznak.

I.

c) zárás elıtt a helyiségben megbúvott, és zárás után az a), illetve b) pontban foglaltak szerint távozott, d) álkulccsal, zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel, e) eredeti vagy kulcsmásolattal jutott be úgy, hogy a kulcsokhoz az a)-d) pontokban meghatározott betöréses lopás vagy rablás útján jutott.

Biztosított veszélyek és károk

(1) A biztosító az alábbi feltételek mellett biztosítási védelmet nyújt betöréses lopás, rablás, valamint vandalizmus által okozott károkra.

(3) Betöréses lopásnak minısül továbbá, ha az elkövetı olyan idıpontban jut be a kockázatviselés helyére, amikor a kötvényben vagy külön feltételben meghatározott biztonsági berendezéseknek nem kell üzemben lenniük (pl. nyitvatartási idı), azaz a tolvaj nem a (2) bekezdésben leírtak szerint hatolt be a kockázatviselési helyre, de ott

(2) Ezen feltételek értelmében betöréses lopásnak minısül, ha az elkövetı a lopás, illetve a lopási kísérlet során a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó, a biztosítási kötvényben megjelölt és a kívülrıl való erıszakos behatolás elıl lezárt kockázatviselési helyre, majd annak helyiségeibe:

a) az ajtót, illetve a tárolót feltörte, vagy

a) erıszakos módon (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tetı kibontásával) betört, behatolt,

b) az ajtók vagy tárlók felnyitásához álkulcsot vagy más, a zárak felnyitására alkalmas idegen eszközt használt.

b) nehezítı akadályok elhárítása után, közlekedésre nem megengedett és alkalmatlan meglévı nyíláson keresztül hatol be (pl. szellızınyílás),

(4) Ha a vagyontárgyak a biztosítási feltételek elıírásai (II./(4) bekezdés), illetve külön megállapodás szerint csak zárt értéktárolóban vannak biztosítva, akkor e vagyontárgyak olyan idıpontban történı eltulajdonítása, amikor a feltétel vagy külön megállapodás szerinti biztonsági berendezéseknek üzemben kell

- 10 -

lenniük, csak akkor minısül betöréses lopásnak, ha az elkövetı a (2) bekezdésben meghatározottak szerint jutott be a biztosított területre és ott az értéktárlókat (pl. páncélszekrényt, faliszéfet, lezárt bútort, stb.)

e) Az olyan károk, melyek úgy következtek be, hogy az elkövetı nyitva hagyott nyílászáron keresztül hatolt be a biztosított helyiségbe, akkor is, ha a nyitva hagyott nyílászárót egyébként nehezítı akadály (pl. rácsozat) védte.

a) feltörte,

f)

b) zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel vagy álkulccsal felnyitotta,

Eredeti vagy kulcsmásolattal történı behatolás, ha az elkövetı a kulcsokhoz nem az I/(2)/a)-d) pontokban meghatározott betöréses lopás vagy rablás útján jutott.

(8) Ha a káresemény c) eredeti vagy kulcsmásolattal nyitotta ki, amennyiben ezeket a kulcsokat is legalább olyan biztonsági fokozatú tárlóban tartották, mint a biztosított értékek megállapodás szerinti tárlói és a elkövetı az így lezárt kulcsok birtokába a tárlók feltörésével vagy zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel jutott,

a) bármilyen jellegő háborús eseménnyel vagy belsı zavargással és ezekkel kapcsolatos katonai vagy rendıri akcióval, b) tőzvésszel, robbanással, földrengéssel, földcsuszamlással, talajsüllyedéssel, földalatti tőzzel vagy rendkívüli természeti katasztrófával,

d) eltulajdonította.

c) nukleáris energia károsító hatásának betudható eseményekkel

(5) Vandalizmusnak minısül, az a kár, amelyet az elkövetı a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló épületben és a biztosított vagyontárgyakban kivitelezett vagy megkísérelt betöréses lopás során rongálással okozott, beleértve a szükséges romeltakarítási költségeket is.

egyidejőleg következik be, a biztosító kockázati felelıssége csak akkor áll fenn, ha a biztosított bizonyítani tudja, hogy a kár ezen eseményekkel vagy ezen események következményeivel sem közvetlenül, sem közvetve nem áll összefüggésben.

(6) Rablás (9) A biztosító a káreseménykor felmerülı kiadásokat a VII. fejezet szerint téríti meg.

A biztosító biztosítási védelmet nyújt, ha az elkövetı erıszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetıleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez, abból a célból, hogy a biztosított vagyontárgyakat eltulajdonítsa.

II. Biztosított vagyontárgyak (1) Egyéb megállapodás hiányában a biztosítási fedezet a biztosított tulajdonát képezı és a biztosításra külön összeggel feladott vagyontárgyakra terjed ki, a Vagyoncsoportok Meghatározása szerinti bontásban.

A kockázatviselés a biztosított épületek helyiségein belül érvényes. A kockázatviselés kiterjed a biztosított és alkalmazottai ellen irányuló rabláskárokra.

Kiterjed a biztosítási fedezet

A jelen biztosítási feltétel abban az esetben érvényes készpénz, értékpapír, betétkönyv, okmányok, drágakövek, nemesfémek, igazgyöngyök, érem- és bélyeggyőjtemények, ill. ékszerek, arany és platina tárgyak biztosítására, ha azok a cselekmény elkövetési idıszakában a szerzıdésben megjelölt értéktároló(k)ban el voltak zárva. Ettıl eltérı tárolásra csak külön megállapodással (külön feltétel megjelölésével) terjeszthetı ki a biztosítási fedezet.

a) a biztosított által eladott (visszterhes szerzıdéssel átruházott), de még el nem szállított biztosított ingó vagyontárgyakra, ha a tulajdonjog még nem szállt át a vevıre. El nem szállítottnak minısül a vagyontárgy, ha a szállítóeszközre történı berakodás nem kezdıdött meg; b) a biztosított azon hozzátartozóinak (Ptk 685. § b.) és alkalmazottainak saját tulajdonú munkaeszközeire és munkaruházatára is, akik a kockázatviselés helyén (lásd III. fejezet) foglalkozásszerő tevékenységüket végzik;

A biztosítási összeg keretében térítésre kerülnek - amennyiben ezt más biztosítás nem fizeti - a rablással kapcsolatos azon károsodások, (beleértve takarítási költségeket is) - amelyek a biztosított helyiségekben, illetve a szerzıdı ingatlanán keletkeztek, - továbbá azok a dologi károk, amelyeket az elkövetık a kirabolt személyeknek okoznak.

amennyiben a fentieket biztosításra feladták. (2) Külön megállapodások vonatkoznak az alábbi vagyontárgyakra:

(7) Nem biztosított veszélyek és károk: a) gépjármővek, a) Ha a biztosított tárgyak eltőnése során az I./(2)-(6) bekezdésben felsorolt tényállások nem állapíthatók meg (pl.: lopás, dézsmálás).

b) adathordozók, úgymint üzleti könyvek, lyukkártyák, mágneses adathordozók stb.,

akták,

tervek,

c) készpénz, feldolgozatlan nemesfém, foglalat nélküli gyöngyök és drágakövek, valamint értékpapírok, betétkönyvek és okmányok,

b) Automatákból hamis vagy nem a rendeltetésszerően használt érme értéknek megfelelı érme vagy fémlapocska segítségével eltulajdonított áru- vagy/és készpénzkár.

d) üzemben foglalkoztatottak személyes tárgyai, ha azok nem sorolhatók a II./(1)/b) ponthoz, kivéve gépjármővek, készpénz, értékpapírok, nemesfém, drágakı, igazgyöngy és ezek felhasználásával készült tárgyak, valamint lakásokhoz tartozó háztartási ingóságok.

c) Azon károk, amelyek a betörés során keletkezett tőz vagy robbanás következményei (Lásd Vállalkozók Elemikár Biztosításának Különös Feltételeinek I/I. pontja.) d) Az olyan károk, amelyeket a biztosítottal közös háztartásban élı személy jogellenesen elkövetıként, felbujtóként vagy bőnsegédként okozott. A biztosítottal közös háztartásban élı személyekkel esik egy tekintet alá, aki a biztosított alkalmazásában állva foglalkozását a biztosítás helyén gyakorolja, vagy akit a biztosított a biztosítás helyének felügyeletével megbízott. A biztosító kártérítési kötelezettséggel tartozik azonban, ha a biztosított bizonyítja, hogy noha a kár a fent leírt személyek (kivéve közös háztartásban élı családtag) részvételével keletkezett, de a biztosított terület elıle zárva volt, a betörésnél pedig nem használtak olyan kulcsmásolatot vagy álkulcsot, amely az eredeti felhasználásával készült.

e) kirakatszekrények, vitrinek és azok tartalma, f)

automaták (ital- és élelmiszerautomaták, pénzváltó és nyerıautomaták, játékautomaták, jegyautomaták stb.) és azok tartalma,

g) azok az idegen vagyontárgyak, melyek a tulajdonjog fenntartása mellett kerülnek a biztosított birtokába (pl. bérleti szerzıdés, megırzés, bizomány, zálog, javítás). (4) Amennyiben külön feltételek másként nem rendelkeznek nyitvatartási idın kívül érme- és bélyeggyőjtemények, nemesfémek,

- 11 -

ékszerek, készpénz, értékpapírok, értékcikkek és takarékbetétkönyvek a kötvényben meghatározott védelem mellett a biztosítási ajánlaton megnevezett értéktároló(k)ban vannak biztosítva. A biztosítási fedezet csak akkor áll fenn, ha az értéktároló(k) valamennyi zárszerkezete rendeltetésszerően használatban volt. Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha a tároló kulcsát, vagy másodkulcsát a kulcs ırzéséért felelıs személy munkaideje után a kockázatviselés helyén tartották.

c) A bekövetkezett kárt - haladéktalanul, de legkésıbb annak tudomására jutásától számított 2 munkanapon belül - írásban, csatolva az eltulajdonított tárgyak jegyzékét megnevezés, mennyiség és kárösszeg megjelölésével jelentenie kell a biztosítónak. d) Engedélyeznie kell a biztosító számára minden, a kár okával és nagyságával, valamint az igényelt kártalanítási összeg megállapításával kapcsolatos vizsgálatot, a biztosító kérésére szóban vagy írásban, a valóságnak megfelelıen és hiánytalanul köteles megadni minden szükséges felvilágosítást és bemutatni minden szükséges bizonylatot. Kárrendezéskor a biztosított köteles a rávonatkozó hatályos adó- és számviteli törvényben elıírt nyilvántartásait a biztosító rendelkezésére bocsátani.

(5) A biztosítottnak jegyzéket kell vezetnie az értékpapírokról a kibocsájtó, valamint a széria megjelölésével és a számának feltüntetésével, a betétkönyvekrıl a kiállítás dátumának, elnevezésének és számának feltüntetésével. A jegyzéket elzárva kell ırizni. Egyéb okmányokról, valamint győjteményekrıl jegyzéket csak akkor kell vezetni, ha az együttes értékük a 100.000,- Ft-ot meghaladja.

e) A biztosító kérésére megfelelı határidın belül - amely nem lehet több két hétnél - saját költségére be kell nyújtania a biztosítási esemény elıtt meglévı vagyontárgyak igazolására szolgáló bizonylatokat, a kár napján meglévı maradványértékek leltárát és a károsodott vagy hiányzó vagyontárgyak leltárjegyzékét, azok a káresemény bekövetkezése idıpontjában érvényes értékének feltüntetésével.

III. Kockázatviselés helye A biztosítás a kötvényben megjelölt (kockázatviselési) helyen található épület(ek)re (lásd Vagyoncsoportok Meghatározása A 1.1 pontja) és az azok lezárt helyiségeiben található vagyontárgyakra érvényes, amennyiben errıl külön megállapodás másképpen nem rendelkezik. Ha a vagyontárgyakat a kockázatviselés helyérıl ideiglenesen eltávolítják, a biztosító kockázatviselése a vagyontárgyaknak a kockázatviselési helyre való visszahelyezéséig szünetel.

f)

A c) pontban említett bejelentés, illetve az d) és e) pontokban említett bizonylat, illetve jegyzék benyújtási határidejének betartása szempontjából azok beadásának (ajánlott küldeményként történı postai feladásának) idıpontja a mérvadó.

IV. A biztosított kármegelızési és változásbejelentési kötelezettsége g) A káresemény által elıidézett állapoton a kár felméréséig, de legkésıbb a bejelentéstıl számított 5 munkanapig nem változtathat, kivéve, ha a változtatás a kárenyhítés érdekében vagy közérdekbıl szükséges.

Kiegészítés az ÁVF III. és X. fejezetéhez (1) A biztosított köteles a szerzıdésben elıírt biztonsági berendezéseket üzemeltetni és védelmi intézkedéseket alkalmazni, abban az esetben is, ha a kockázatviselés helyét a biztosított, alkalmazottai és azon családtagjai, akik a kockázatviselés helyén foglalkozásszerő tevékenységet végeznek ideiglenesen elhagyták. A berendezések használatánál és az intézkedések (pl. ırzés) végrehajtásánál be kell tartani minden, az azokkal kapcsolatos elıírást.

(2) A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított az elızı bekezdésekben elıírt kötelezettségeket nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak és ezáltal lehetetlenné válik a kár, a biztosítási és a kártalanítási összeg pontos megállapítása.

(2) Biztosított köteles a biztonsági berendezések megfelelı és rendszeres karbantartásáról gondoskodni.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt kötelezettségek súlyosan gondatlan megszegése esetén is fennmarad a biztosító fizetési kötelezettsége, ha a kötelezettségszegés sem a káresemény tisztázását, sem pedig a biztosítóra áruló fizetési kötelezettség megállapítását vagy annak nagyságát nem befolyásolta. Az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt kötelezettségek súlyosan gondatlan megszegése esetén abban az esetben marad fenn a biztosító fizetési kötelezettsége, amennyiben a kár nagysága a kötelezettségek kellı teljesítése esetén sem lett volna csökkenthetı.

(3) A pénztárgépet üzletzáráskor tilos lezárni. Abban csak max. a mindenkori legmagasabb címletértékkel egyenértékő váltópénz maradhat. (4) A biztosított köteles a szerzıdés szerinti biztonsági és kármegelızési intézkedéseket betartani és betartatni. (5) Ha a biztosított tárgy megállapodás szerint éjszaka is állandóan lakott épületben található, akkor a lakottság megszakítása max. összesen évi 90 nap lehet, e fölött fokozott veszélyhelyzet miatt bejelentési kötelezettség áll be.

VI. Kárkifizetés Kiegészítés az ÁVF VIII. és XI. fejezeteihez (1) A biztosító abban az esetben téríti meg az eltulajdonított, megsemmisült vagy megrongálódott biztosított vagyontárgyak értékét, illetve értékcsökkenését, ha az

(6) Szerzıdéskötés után a biztosított köteles minden lényeges körülmény megváltozásáról a biztosítót írásban tájékoztatni, de legalább azokról, amelyekre a biztosító a szerzıdéskötés során írásban kérdést tett fel.

a) az I./(1) bekezdésben említett káreseményekkel közvetlen okozati összefüggésben áll, vagy

V. A biztosított kötelezettségei a káresemény bekövetkeztekor b) e káresemények elkerülhetetlen közvetlen következménye. (1) A biztosítottat kártalanítási igényének érvényesítése során az alábbi kötelezettségek terhelik:

(2) A kárösszeg megállapításánál épületek, berendezések és áruk esetében (lásd Vagyoncsoportok Meghatározása A., B., C. pontja) a biztosító a kár bekövetkeztének idıpontjában érvényes kárkori új értéket veszi alapul. Megrongálódott vagyontárgyaknál levonásra kerül a maradványérték.

a) Tıle elvárható gondossággal kell eljárnia a további károk elhárítása és a kárenyhítés érdekében, továbbá azért, hogy a tetteseket megtalálják és az eltulajdonított tárgyak minél nagyobb számban visszakerüljenek. Ennek keretében a biztosítóhoz kell fordulnia, és amennyiben a biztosító utasítás adási jogával él követnie kell a kapott utasításokat. Az ezzel kapcsolatos kiadások megtérítésére vonatkozóan lásd a VII. fejezetet. A kárenyhítési kötelezettség elmulasztásából eredı kárt a biztosított viseli.

(3) Kárkori új értéknek tekintendı: a) Épületeknél a helyi viszonyoknak megfelelı újraépítési érték. b) Használati tárgyak, munkaeszközök, gépek és egyéb mőszaki berendezések esetén az újrabeszerzés (új eszköz beszerzésének) költsége.

b) A betörés felfedezése után a biztosítottnak a rendırséget haladéktalanul értesítenie kell, a kárt rendırségi jegyzıkönyvben rögzíttetni kell.

- 12 -

c) A biztosított által elıállított áruk (félkész és késztermék) esetében az újonnan való elıállítás költsége, de legfeljebb az eladási ár, levonva belıle a fel nem merült költségeket.

(2) A kár enyhítése, valamint a kártalanítás együttes összege nem haladhatja meg a biztosítási összeget, kivéve, ha a kárenyhítés költségei a biztosító kifejezett utasításának eredménye. Alulbiztosítás esetén a költségek térítése is olyan arányban történik, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik.

d) Olyan áruk esetén, amelyekkel a biztosított kereskedik, nyersanyagoknál, melyeket a biztosított áruk gyártásához vásárolt, valamint termények esetén a káresemény bekövetkeztének idıpontjában való újrabeszerzés költségei, de legfeljebb az eladási ár, levonva belıle a fel nem merült költségeket.

(3) A biztosító nem köteles kártérítési elıleget folyósítani. (4) A betöréses lopás biztosítási összegének keretén belül - amennyiben más biztosítás nem áll fenn - a biztosító megtéríti a betöréses lopás biztosítási eseménnyel kapcsolatban a szükséges átmeneti idıre az ideiglenes biztonsági intézkedések (ırzés, ideiglenes zár és nyílásvédelem) költségeit.

(4) A fenti értékek kiszámításánál a káresemény bekövetkeztekor érvényes árak (kialakult piaci árak megléte esetén a piaci árak), valamint az újonnan való elıállításnak a káridıpontjában érvényes költségei a mérvadók.

(5) Zárcsere költsége

(5) Ha valamely vagyontárgynál az elhasználódás mértéke nagyobb, mint 50 %, akkor csak a káridıponti avult érték téríthetı. A káridıponti avult érték térítendı abban az esetben is, ha a vagyontárgyaknál valamely, nem a biztosított káreseménnyel összefüggı rongálódás következtében 50 %-ot meghaladó maradandó értékcsökkenés állt be.

Ha a biztosítási helyen kívül - de állandóan lakott helyen megırzésre átadott lakás- és értéktároló-kulcsokat betöréses lopással, illetve bárhol Magyarország területén az ırzésre jogosult személytıl rablással eltulajdonították, a biztosító az ellopott kulcsokhoz tartozó zárszerkezet megváltoztatásának, illetve cseréjének költségeit káreseményenként max. 20.000,- Ft-ig megtéríti.

(6) Káridıponti avult értéken kerül kifizetésre a festésben, mázolásban, tapétázásban, mindennemő fal- és padlóburkolatban bekövetkezett kár, ha az elhasználódás mértéke a 20 %-ot meghaladta.

VIII. Kártérítés korlátozása

(7) Gépjármővek esetében a kártalanítás alapja a káridıponti (avult) érték. Ha a javítási költségek meghaladják a biztosított gépjármő káridıponti értékét, akkor a kártérítés a káridıponti értékre korlátozódik, levonva a maradványértéket.

(1) Ha a biztosított vagyontárgyak biztosítási összege alacsonyabb, mint a kárkori új érték, akkor a kárt a kárkori új érték és a biztosítási összeg arányában téríti a biztosító.

Kiegészítés az ÁVF VIII. fejezetéhez

(2) A biztosító a káresemény bekövetkeztekor nem veszi figyelembe az alulbiztosítást, amennyiben az - az adott vagyoncsoportra vonatkozóan - nem haladja meg a biztosítási összeg 5 %-át.

(8) Tızsdén jegyzett árfolyammal rendelkezı értékpapírok esetében a káresemény elıtti utolsó jegyzés árfolyamértéke, illetve egyéb értékpapíroknál a kibocsájtó által igazolt érték, fenntartásos (névre szóló) betétkönyvek esetében a hirdetményi eljárással kapcsolatos költségek, bemutatóra szóló takarékkönyvek esetében a követelés összege.

(3) Ha a biztosítás elsı kockázatra szól, akkor a biztosítási összeghatárig, arányos térítés alkalmazása nélkül a teljes kárt téríti a biztosító.

(9) Adathordozók (üzleti könyvek, akták, tervek, mágneslemezek, stb.) és a rajtuk lévı adatok, újrabeszerzési, illetve helyreállítási költségei. A káresemény bekövetkezte után a biztosító megtéríti az anyagárat és amennyiben a helyreállítás két éven belül megtörténik, a számlával igazolt helyreállítási (újrabeszerzési) költséget.

(4) Ha a biztosított vagyontárgyak összértékének csak egy része a biztosítási összeg (hányadrészbiztosítás), és csak egy káresetnél derül ki, hogy a tényleges összérték ebben az idıpontban magasabb, mint a kötvényben megadott biztosítási összeg, akkor a biztosító a kötvényben megadott részbiztosítási összeg keretében a bekövetkezett kárt csak abban a mértékben viseli, ahogy a megadott összérték a ténylegeshez viszonyul.

(10) Muzeális vagy mővészeti értékő vagyontárgyaknál, amelyeknél az idımúlás általában nem vezet értékcsökkenéshez, a biztosító a forgalmi értéket téríti.

(5) A biztosító - amennyiben a biztosított hozzájárul - az új érték biztosítás fenntartása érdekében automatikus értékkövetı indexet alkalmaz. Az indexálás a Központi Statisztikai Hivatal által a Statisztikai Tájékoztatóban havonta közzétett indexszámok alapján történik. A értékkövetés mértékének megállapítása során a biztosító az épületek vagyoncsoport esetében Építési-szerelési árindexet (építıiparban), a mőszaki és kereskedelmi üzemi berendezések esetében az Ipar belföldi értékesítési árindexet alkalmazza olyan módon, hogy a január 1-tıl június 30-ig indexálandó szerzıdéseknél az elızı év októberében, a július 1-tıl december 31-ig indexálandó szerzıdéseknél az adott év áprilisában megjelenı Statisztikai Tájékoztató elızı év azonos idıszakához viszonyított indexszámait veszi figyelembe. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeg az elızı biztosítási összeg és a KSH-indexszám alapján számítható ki. Az indexált biztosítási összeg alkalmazására és az ennek megfelelı díj érvényesítésére legelıször a szerzıdés létrejöttét követı elsı biztosítási évfordulókor kerülhet sor, majd azt követıen évente, a biztosítási évforduló napjának hatályával. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi. Amennyiben a biztosított nem kíván élni az értékkövetés lehetıségével, azt a biztosító felé az indexálásról történı értesítés kézhezvétele után jeleznie kell. Ebben az esetben a biztosító a szerzıdést az elızı idıszak szerinti állapotába állítja vissza és a biztosított viseli az esetleges alulbiztosítottság következményeit. A biztosítási összeg értékkövetı módosításáról, annak mértékérıl, valamint a díjváltozásról a biztosító a díjváltozás érvénybelépését 45 nappal megelızıen írásban értesíti a biztosítottat.

(11) A vagyontárgyhoz főzıdı személyes elıszereteti (kéjbecs) értéket a biztosító a térítési érték megállapításánál nem veszi figyelembe. (12) Összetartozó vagyontárgyaknál (pl. garnitúrák, készletek) a biztosító nem veszi figyelembe azt az esetleges értékcsökkenést, amelyet az épen maradt darabok a többi megrongálódása vagy megsemmisülése révén elszenvednek. (13) Idegen vagyontárgyak károsodása esetén a kárt olyan mértékben kell megtéríteni, amennyire a biztosítási fedezet a vagyontárgyra kiterjed és amilyen mértékben a biztosított jogszabályon alapuló felelısséggel tartozik. (14) A hazai kereskedelmi forgalomban beszerezhetetlen vagyontárgyak javítással helyre nem állítható kára esetén a biztosító a belföldön kapható azonos jellemzıkkel rendelkezı vagy hasonló vagyontárgy újonnan való beszerzésének árát veszi figyelembe. (15) A biztosító a szolgáltatások összegébıl levonja azt az összeget, amelyet a biztosított az adóhatóságtól visszaigényelhet. VII. Kiadások megtérítése (1) A biztosító megtéríti a biztosított azon kiadásait, amelyek a káresemény alkalmával a kár elhárítása vagy enyhítése érdekében szükségesek voltak, még ha nem is jártak eredménnyel. Nem tartoznak azonban ebbe a kategóriába azok a kiadások, amelyek a mentési kötelezettség teljesítése közben elszenvedett egészségkárosodás következtében merülnek fel.

- 13 -

mert abban a hiszemben, hogy az elveszett, már másikkal pótolta. A biztosított ebben az esetben a tulajdonjogot a biztosítóra ruházza át.

IX. Szakértıi eljárás Kiegészítés az ÁVF IX. fejezetéhez A szakértı megállapításának tartalmaznia kell a kárkori új értéket, az elhasználódás mértékét, valamint a kárt szenvedett vagyontárgyak maradványainak értékét (VI. fejezet). A megállapításnak - ha a biztosító ezt kéri - tartalmaznia kell a biztosított, de kárt nem szenvedett vagyontárgyak jegyzékét is, azok kárkori új értékének feltüntetésével.

(3) Ha az ellopott tárgyak a kártérítés kifizetése után kerülnek elı, a biztosított vagy visszaveszi azokat és a biztosítónak a kifizetett kártérítési összeget visszafizeti, vagy ha a biztosított a tárgyat nem veszi át, mert az átvétel nem várható el tıle, és a biztosítótól kapott kártérítést megtartja, úgy a tulajdonjog átszáll a biztosítóra. XI. Biztosítási összeg változása A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a fizetett kártalanítás mértékével csökken, kivéve, ha a biztosított a kár összegével és a hátralévı idıszakkal arányos díjjal a kárkifizetés napjától számítva a folytatólagos díjfizetés szabályai szerint a biztosítási díjat kiegészíti. Késıbbi biztosítási idıszakra vonatkozóan - ha a körülményekbıl másként nem következik - ismét az eredeti biztosítási összeg és díj érvényes.

X. Ellopott tárgyak megkerülése (1) A biztosított köteles, amennyiben az ellopott tárgyak hollétérıl tudomást szerez, a rendırséget és a biztosítót haladéktalanul értesíteni, a biztosító felszólítására a tárgyak azonosítása és visszaszerzése érdekében mindent megtenni, vagy a biztosítót meghatalmazni, hogy az eltulajdonított tárgyak visszaszerzésére szükséges intézkedéseket megtehesse. (2) Ha az ellopott tárgyak a kártérítés kifizetése elıtt elıkerülnek, a biztosított köteles azt visszavenni, kivéve, ha ez nem várható el tıle,

ÜVEGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (ÜBKF) A biztosításra az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) rendelkezései, valamint a hatályos magyar jogszabályok alkalmazandók. I.

Biztosított veszélyek

(1)

A biztosító az alábbi rendelkezések szerint biztosítási fedezetet nyújt a biztosított üvegekben töréssel keletkezett károkra.

(2)

Biztosítottnak tekintendı az olyan töréskár is, amely (a) betöréses lopás vagy annak kísérlete során, (b) viharkár következtében vagy (c) épületek javítási, karbantartási, illetve állványozási munkái során (kivéve új építkezéseket) keletkezett.

(3)

(4)

-

Külön megállapodás keretében biztosíthatók azok a károk, amelyek valamely hatóság által engedélyezett vagy tüntetés alkalmával erıszakos cselekmény következtében keletkeztek. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, melyek: (a) a biztosított üveg felületén vagy annak díszítésében (ideértve a fényvédı bevonatokat és a fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkeztek; (b) amelyek a biztosított üveg keretében, foglalatában keletkeztek, illetve olyan egyéb károk, amelyek az üvegtörés következményei; (c) tőz, villámcsapás, robbanás, hangrobbanás, illetve utasokat szállító légi jármővek vagy azok részeinek vagy rakományának lezuhanása, ütközése, továbbá az elıbbi okok miatti épületösszeomlás során keletkeztek; (d) bármilyen jellegő háborús eseményekkel vagy belsı zavargásokkal, illetve nukleáris energia káros hatásából eredı eseményekkel egyidejőleg következtek be, a biztosító kártérítési kötelezettsége csak akkor áll fenn, ha a szerzıdı bizonyítani tudja, hogy akár ezen eseményekkel vagy ezen események következményeivel sem közvetlenül sem közvetve nem függ össze.

II.

Biztosított vagyontárgy Az üvegbiztosítás megköthetı minden hibátlan és sértetlen (sík és hajlított), továbbá speciális üvegre.

(1)

Épületátalány-biztosítás keretében biztosítható az valamennyi üvege, kivéve a külön feltételekben rögzített üvegeket.

Ón , ólom- és rézfoglalatban lévı díszüvegezés; Növényházak, melegházak üvegezése; Falra függesztett utcai reklámtáblák, közlekedési tükrök; Plexi- és akrylüvegek; Épületszerkezeti üvegek (üveg építı elemek); Utcai villogó és világító reklámberendezések üvegezése; Savval maratott és homokfúvott üvegek; Üvegkerámia lapok; Akváriumok üvegezése; Neoncsövek.

III.

Biztosítási hely A biztosítás Magyarország területén érvényes, a kötvényben a kockázatviselés helyeként megnevezett telepítési helyen.

IV.

Változásbejelentési kötelezettség Kiegészítés az ÁVF III. fejezetéhez Kockázatelbírálás szempontjából bejelentésre kötelezett változás (a) a biztosított üveg teljes vagy részleges díszítéssel, festéssel, fénytörı fóliával, foncsorozással való ellátása; (b) a biztosított üveg keretének meghibásodása.

V.

Kárkifizetés A biztosító készpénzben megtéríti a számlával igazolt és indokolt biztosított üvegkárokat.

VI.

Kiadások megtérítése

(1)

Téríti a biztosító átalánydíjas, valamint üzleti üvegbiztosítások esetén az üveg pótlását akadályozó dolgok (pl. védıberendezések, belsı zárak, stb.) le- és visszaszerelési költségeit.

(2)

Külön díj fizetése mellett téríti a biztosító (a) speciális üvegbiztosítás esetén az üveg pótlását akadályozó dolgok le- és visszaszerelési költségeit; (b) ideiglenes (szükség) helyreállítás költségeit, indokolt túlóradíjakat, illetve a helyreállításkor szükséges kiegészítı munkát (pl. állványozás költségeit).

VII. A szerzıdı kötelezettségei káresemény bekövetkeztekor épület

(2)

Üzleti üvegátalány-biztosítás keretében biztosítható valamennyi üzlet (szolgáltató és kereskedı egység) külsı és belsı üvegezése. (a) kiegészítı biztosítás köthetı: - az üvegen elhelyezett fénytörı és egyéb fóliára, festésre és díszítésre; - üveg, plexiüveg és akrylüveges céges reklámtáblákra.

(3)

Speciális üvegbiztosítás keretében biztosítható:

(1)

- 14 -

A biztosított köteles a káresemény bekövetkezte után, akkor is, ha csekély törésrıl van szó és nem szükséges azonnali pótlás: (a) mindent megtenni a kárelhárítás és kárenyhítés érdekében, s ennek során követni kell a biztosító utasításait; (b) 10.000,- Ft feletti kár esetén a biztosítottnak elızetes kárbejelentési kötelezettsége van; (c) a kár összegszerőségétıl függetlenül minden esetben köteles a biztosított a biztosító kérésére kárigénye jogosságát bizonyítani;

(d) ha a kárt harmadik személy okozta, a biztosított köteles haladéktalanul megtenni minden intézkedést annak érdekében, hogy a kárt okozó személye ismertté váljon. (2)

VIII. Jogviszony a káresemény után

Ha a szerzıdı az elıbbiekben felsorolt kötelmei valamelyikét megszegi, a biztosító mentesül a fizetési kötelezettsége alól, kivéve, ha a kötelemszegés sem szándékosságra, sem súlyos gondatlanságra nem vezethetı vissza. A kötelmek súlyosan gondatlan megszegése esetén is fennmarad a biztosító fizetési kötelezettsége, ha a kötelemszegés sem a káresemény tisztázását, sem pedig a biztosítóra háruló fizetési kötelezettség mértékét vagy annak megállapítását nem befolyásolja. A VII. fejezetben felsorolt kötelmek súlyosan gondatlan megszegése esetén is fennmarad a biztosító fizetési kötelezettsége, ha akár nagysága a kötelmek kellı betartása mellett sem lett volna csökkenthetı.

(1)

A káreset után, a törött üveg helyreállításának idıpontjától kezdıdıen a biztosítás ismét az eredeti biztosítási összegre vonatkozik. Köteles azonban a szerzıdı a biztosítási idıszak hátralévı részére azt a pótdíjat befizetni, amely a biztosítási összeg kár által érintett részértékére a kár idıpontjától a következı biztosítási idıszak kezdetéig esik, és a további biztosítási idıszakban az eredeti biztosítási összeg után járó díjat megfizetni.

(2)

Ha a szerzıdı igényt tarthat a kárért felelıs személlyel (kivéve a biztosítottal közös háztartásban élı hozzátartozóval) szemben a kártérítésre, akkor ez az igény átszáll a biztosítóra.

A BALESETBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (BBKF) Ezen feltételek alapján − Múlékony sérülés, mely a balesetet követı 1 éven belül funkciókárosodás visszamaradása nélkül meggyógyul. − Rokkantság a mozgáskészség és/vagy a szellemi mőködıképességek tartós (maradandó) csökkenése, a szervezet mindennapos mőködésének jelentıs korlátozottsága, mely nem feltétlenül azonos a munkaképesség csökkenésével. Esztétikai károk nem tartoznak a rokkantság fogalmába.

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.

A biztosítási feltételek alkalmazási köre

1.1.

Jelen általános feltételek - ellenkezı szerzıdéses kikötés hiányában - érvényesek a PROVIDENCIA Biztosító Rt. (a továbbiakban biztosító) balesetbiztosítási szerzıdéseire, valamint balesetbiztosítási részt is tartalmazó személybiztosításaira.

1.2.

A biztosító az egyes balesetbiztosítási különös feltételekben az általános feltételektıl eltérı szabályokat is megállapíthat, mely különös feltételek az abban meghatározottak szerint az általános feltételekkel együtt vonatkoznak a balesetbiztosítási szerzıdésekre.

1.3.

2.

3.2.

A biztosító szolgáltatásai, amelyre biztosítás köthetı, a II. fejezetben találhatók. A megállapodás szerinti szolgáltatásokat és biztosítási összegeket a biztosítási kötvény tartalmazza. A kockázatviselés korlátai és a kizárások a III. fejezetben láthatók.

A jelen Feltételekben, az egyes balesetbiztosítási különös feltételekben, illetve a szerzıdésben nem rendezett kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.

4.

A biztosítás tárgya, biztosítási esemény Biztosítási eseménynek minısül a biztosítottat ért baleset (3. pont), melynek bekövetkezése esetén a biztosító biztosítási védelmet nyújt.

A szerzıdı A szerzıdı fél az a természetes, vagy jogi személy, aki a biztosítási szerzıdés megkötésére ajánlatot tett, és a biztosítási díjat fizeti.

5.

A biztosított személy A biztosított az a természetes személy, akinek az életével és egészségi állapotával kapcsolatos biztosítási eseményre a biztosítási szerzıdés létrejön. A biztosítást úgy kell megkötni, hogy a biztosítási szerzıdés lejárjon annak a biztosítási évnek a végén, amelyben a biztosított a 70. életévét betölti. A 70. életév fölött csak idıskori balesetbiztosítás köthetı.

6.

Kedvezményezett személy

6.1.

A biztosítási szolgáltatás kedvezményezettje(i) az ajánlaton megjelölt személy(ek). Amennyiben az ajánlaton nincs megjelölve a kedvezményezett személye, halál esetén a biztosítási összeg az örökösöket, egyéb szolgáltatásnál pedig a biztosítottat illeti meg.

6.2.

A kedvezményezettnek a biztosított írásbeli hozzájárulása nélküli kijelölése semmis. Ilyen esetben a biztosítottat, ill. örökösét kell kedvezményezettnek tekinteni.

6.3.

A szerzıdı fél az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor más kedvezményezettet nevezhet meg. Ha nem a biztosított a szerzıdı fél, ehhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.

6.4.

A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte elıtt meghal. Ekkor - egyéb rendelkezések hiányában - az öröklési jog szabályai az érvényesek.

6.5.

Kiskorú kedvezményezett esetén annak 18 éves koráig a biztosítási összeget a biztosító fenntartásos gyámhatósági betétkönyvben helyezi el. A betétkönyv a kedvezményezett nagykorúsága elıtt csak gyámhatósági engedéllyel szabadítható fel.

7.

Területi hatály A biztosítási kockázatviselés baleseti rokkantság, baleseti halál és csonttörés esetében az egész világra kiterjed, a baleseti

A biztosítás kizárólag olyan balesetekre terjed ki, amelyek a biztosítottat a szerzıdı szolgálatában foglalkozásszerő tevékenységének gyakorlása közben érik. Ide tartoznak azok a balesetek is, amelyek a lakástól a munkahelyig vezetı közvetlen útvonalon oda és vissza következnek be. A biztosítási védelem azonban megszőnik, ha ez az út a munkaviszonnyal való összefüggés nélkül megszakad vagy meghosszabbodik. 3.

A baleset fogalma

3.1.

A baleset e szabályzat szempontjából a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépı olyan külsı behatás, amelynek következtében a biztosított a baleset megtörténtétıl számított egy éven belül meghal, állandó rokkantságot, múlékony sérülést szenved. Balesetnek minısülnek az alábbi, a biztosított akaratán kívüli események is: − vízbefúlás, − gázok, vagy gızök belégzése, mérgezı, vagy maró anyagok szervezetbe kerülése, kivéve, ha e behatások hosszabb idın át fokozatosan érik és károsítják a szervezetet, − testrészek kificamodása, valamint a végtagokon és a gerincoszlopon lévı izmoknak, inaknak, szalagoknak és tokoknak a normál, tervszerő mozgástól való hirtelen eltérése folytán bekövetkezı húzódása és szakadása. Jelen szerzıdés szempontjából balesetnek minısülnek az alábbi betegségek is: − gyermekbénulás, − kullancscsípés következtében kialakuló agyburok-, vagy/és agyvelıgyulladás, − veszettség, valamint tetanuszfertızés.

- 15 -

költségtérítés és a baleseti kórházi napidíj esetében a kockázatviselés csak a Magyarországon bekövetkezett balesetekre korlátozódik. 8.

A biztosítási szerzıdés tartama

10.4. A biztosító a szerzıdés megszőnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtıl számított 30 nap eltelte elıtt ennek a körülménynek a közlésével a szerzıdıt a díjfizetésre írásban felszólítja.

8.1.

A biztosítási szerzıdés megkötését a szerzıdı fél írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A biztosító csak a pontosan, a valóságnak megfelelıen kitöltött ajánlatot fogadja el.

11.

8.2.

8.3.

8.4.

8.5.

A szerzıdés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik. E határidı kezdı napja az a nap, amikor az ajánlat a biztosítónak az elbírálásra jogosult szervezeti egységéhez beérkezett. E határidı - a szerzıdınek az ajánlaton tett hozzájáruló nyilatkozata alapján - további 15 nappal meghosszabbítható.

11.2. Határozatlan idıre kötött biztosítások esetében a szerzıdés a biztosítási évfordulót (ld. 8. pont) megelızı 30 nappal, írásban mondható fel mindkét fél részérıl. Amennyiben a szerzıdı nem ennek megfelelıen él a felmondással, a biztosítót a folyó biztosítási idıszakra járó biztosítási díj illeti meg. 11.3. Ha a szerzıdés biztosítási esemény bekövetkezése miatt szőnik meg, a biztosítót a folyó biztosítási idıszakra járó biztosítási díj illeti meg.

A határozatlan idıre kötött biztosítások esetében biztosítási idıszaknak 1 éves tartam tekintendı. Ebben az esetben a szerzıdés tartama minden biztosítási idıszak végével 1 újabb évvel automatikusan meghosszabbodik, ha azt a lejárat elıtt 30 nappal nem mondják fel.

11.4. A szerzıdés megszőnésének egyéb eseteiben (23.3 és 23.4. pont) a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben a veszélyviselése véget ért. 11.5. Ha a biztosító a megállapodás szerinti szerzıdés idıtartamára való tekintettel díjcsökkentést alkalmazott (tartamengedmény), a szerzıdés határidı elıtti felmondása esetén követelheti annak az összegnek az utólagos megfizetését, amennyivel a biztosítási díj magasabb lett volna, ha a szerzıdést csak arra az idıtartamra kötik meg, ameddig az ténylegesen fennállt.

A balesetbiztosítási szerzıdés kezdetének (technikai kezdet) az alábbi idıpontot kell tekinteni: - a hónap 15-éig kelt ajánlatok esetében az adott hónap 1. napját, - a hónap 15-e után kelt ajánlatok esetében a következı hónap 1. napját. Határozatlan idıre kötött biztosítások esetében a fenti idıpont tekintendı biztosítási évfordulónak. A biztosító kockázatviselésének kezdete

9.1.

A biztosító kockázatviselésének kezdete a technikai kezdettıl eltérı lehet. A biztosítás azon balesetekre vonatkozik, amelyek a kockázatviselés ideje alatt következtek be.

9.2.

Határozott tartamú biztosítás esetén a biztosító kockázatviselése az ajánlaton megjelölt idıpontban kezdıdik, feltéve, hogy a szerzıdı a biztosítás elsı díját a biztosító számlájára befizette.

9.3.

Határozatlan tartamú biztosítás esetén a biztosító kockázatviselése az azt követı nap 0. órájától kezdıdik, amikor a szerzıdı az elsı díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, ill. amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, vagy a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti, feltéve, hogy a szerzıdés már létrejött.

9.4.

11.1. Határozott tartamú biztosítás a lejárat napján felmondás nélkül megszőnik.

A biztosítási szerzıdés határozott vagy határozatlan tartamra köthetı. Határozott tartamú (1 évre, vagy ennél rövidebb idıre szóló) biztosítás esetén a szerzıdés a tartam végén felmondás nélkül szőnik meg.

9.

12.

Ha a szerzıdı fél az elsı díjat a biztosító képviselıjének fizette be, a díjat legkésıbb a fizetés napjától számított 4. napon a biztosító számlájára, ill. pénztárába beérkezettnek kell tekinteni.

10.

Díjfizetés

A biztosító kockázatvállalásának feltételei

12.1. A biztosítási ajánlaton a szerzıdı és a biztosított köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelı válaszokkal a fél a közlési kötelezettségnek eleget tesz. 12.2. A biztosított köteles a biztosítás tartama alatt - nem biztosítási eseménynek számító - egészségi állapotának (súlyosabb betegségek, különös tekintettel a 24. pontban felsoroltakra, balesetek stb.), foglalkozásának, lakcímének változását a biztosítónak írásban bejelenteni. 12.3. A biztosított köteles 5 munkanapon belül bejelenteni a biztosítónak, ha a biztosítási ajánlatban közölt szakmai tevékenysége vagy foglalkozása megváltozott. A szakmai tevékenység, vagy foglalkozás megváltozása a biztosítási díj változását vonhatja maga után. A foglalkozások veszélyességi osztály szerinti besorolását a biztosító mindenkori érvényes belsı utasítása tartalmazza.

Abban az esetben, ha a szerzıdı fél a biztosítás elsı díját a szerzıdés hatályba lépése elıtt befizeti, ezt az összeget a biztosító a biztosítás szerzıdésben megjelölt kezdési idıpontjáig kamatmentes letétként kezeli.

9.5.

A szerzıdés megszőnése, felmondás

12.4. Amennyiben a biztosítottnak új szakmai tevékenysége vagy foglalkozása alapján a változás idıpontjában érvényes biztosítói díjszabás szerint a korábbinál alacsonyabb biztosítási díjat kell fizetnie, bejelentése beérkezésének idıpontjától csak ezt a díjat köteles fizetni. 12.5. Ha változás után fizetendı díj magasabb a korábbinál, attól az idıponttól kezdıdıen, amikor a változásra vonatkozó bejelentésnek be kellett volna érkeznie a biztosítóhoz, három hónapon át az új szakmai tevékenységre vagy foglalkozásra is teljes egészében érvényes a kockázatviselés. Ha a három hónap letelte után az új szakmai tevékenységre vagy foglalkozásra visszavezethetı biztosítási esemény következik be anélkül, hogy a díjemelésre vonatkozóan megállapodás született volna, a biztosító úgy állapítja meg az általa fizetendı szolgáltatás mértékét, hogy biztosítási összegként a biztosítási kötvényben ténylegesen megállapított díj és az új szakmai tevékenység vagy foglalkozás után fizetendı magasabb díjtétel egymáshoz viszonyított arányának megfelelı összegét veszi alapul.

10.1. A biztosítás elsı díja a szerzıdés hatályba lépésekor, minden késıbbi díj pedig annak az idıszaknak az elsı napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Egyszeri díjat a szerzıdés megkötésekor kell befizetni. 10.2. A biztosító a biztosítási díj havi, negyedéves, és féléves részletekben történı kiegyenlítésére is lehetıséget ad. 10.3. A biztosítási díj esedékességétıl számított 30. nap elteltével a biztosítási szerzıdés megszőnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették be, és a szerzıdı halasztást sem kapott, illetıleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

12.6. Ha a biztosító az új szakmai tevékenységre vagy foglalkozásra vonatkozóan nem vállalja a kockázatviselést, úgy a biztosítási

- 16 -

szerzıdést 30 napra írásban felmondhatja. Erre a következményre a biztosító a biztosított figyelmét felhívja.

károsodás mértékéig a biztosításból kizártak. A rokkantsági fok megítélésében a protézissel való elláthatóság lehetısége nem kerül mérlegelésre.

12.7. A közlésre, illetıleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott, illetve be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzıdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

13.5. A 13.3. és a 13.4. pontokból adódó különbözı százalékok összegzésre kerülnek, azonban az egy balesetbıl eredı állandó egészségkárosodás esetén teljesített összes kifizetés az állandó teljes rokkantság esetére megállapított biztosítási összeget nem haladhatja meg.

12.8. A 12.7. pontban leírt körülmény nem érinti a biztosítónak azon jogát, hogy megtévesztés miatt a biztosítási szerzıdést megtámadja. Ebben az esetben a biztosítási díj csak annak a hónapnak a végéig jár a biztosítónak, amelyben a közlési kötelezettség megsértésérıl, vagy a megtámadási okról tudomást szerzett.

13.6. Amennyiben a tartós rokkantság foka nem tisztázott egyértelmően, úgy mind a biztosítottnak, mind a biztosítónak joga van a baleset napjától számított négy évig évenként a rokkantság fokának újbóli orvosi megállapítását kérni. A biztosított ismételt kárbejelentéssel és megfelelı kezelés ellenére kialakuló állapotrosszabbodását igazoló orvosi iratainak benyújtásával kezdeményezheti a rokkantsági fok újbóli megállapítását.

II. FEJEZET A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSAI 13.

Balesetbıl eredı tartós rokkantság

13.1. Tartós rokkantságra szóló biztosítás csak a baleseti halálra vonatkozó biztosítással együtt köthetı.

13.7. A biztosított halála esetén: Ha az a balesettıl számított egy éven belül a balesetbıl kifolyólag következik be, rokkantsági szolgáltatásra vonatkozó igény nem támasztható.

13.2. Ha a baleset következményeként a biztosított tartósan rokkant marad, a biztosító a biztosítási kötvényben a rokkantságra elıirányzott összegbıl a tartós egészségkárosodás fokának megfelelı összeget fizeti.

Ha az a balesettıl számított egy éven belül, de a balesettel össze nem függı okból következik be, a tartós rokkantság olyan foka után teljesítendı a szolgáltatás, amellyel a legutolsó orvosi vizsgálat dokumentumai szerint számolni kellett volna.

13.3. A térítés mértékét (az egészségkárosodás fokát) az alábbiak szerint kell megállapítani: Testrészek egészségkárosodása %

Ha az a balesettıl számított egy év eltelte után következik be, ugyancsak a tartós rokkantság olyan foka után teljesítendı a szolgáltatás, amellyel a legutolsó orvosi vizsgálatok megállapítása szerint számolni kellett volna.

térítés

egy kar vállizülettıl való teljes elvesztése, vagy teljes mőködésképtelensége .....................70 % egy kar könyökizület fölöttig való teljes elvesztése, vagy teljes mőködésképtelensége......................65 % egyik kar könyökizület alattig való, vagy egyik kéz teljes elvesztése, vagy teljes mőködésképtelensége ......60 % egyik hüvelykujj teljes elvesztése, vagy teljes mőködésképtelensége .......................................20 % egyik mutatóujj teljes elvesztése, vagy teljes mőködésképtelensége .......................................10 % bármely más kézujj teljes elvesztése, vagy teljes mőködésképtelensége..........................................5 % egyik comb csípıízületben történı elvesztése, vagy a csípıízület teljes mőködésképtelensége...................70 % egyik comb részleges csonkolása, vagy a térdízület teljes mőködésképtelensége ....................60 % egyik lábszár részleges csonkolása .........................................50 % egyik bokaízület elvesztése vagy teljes mőködésképtelensége30 % egyik nagylábujj teljes elvesztése, vagy teljes mőködésképtelensége .........................................5 % bármely más lábujj teljes elvesztése, vagy teljes mőködésképtelensége .........................................2 % mindkét szem látóképességének teljes elvesztése ................100 % egyik szem látóképességének teljes elvesztése .......................35 % egyik szem látóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik szem látóképességét már a biztosítási esemény bekövetkezte elıtt elvesztette .............65 % mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése.....................60 % egyik fül hallóképességének teljes elvesztése.........................15 % egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik fül hallóképességét már a biztosítási esemény bekövetkezte elıtt elvesztette ...45 % a szaglóérzék teljes elvesztése ................................................10 % az ízlelıképesség teljes elvesztése ............................................5 %

14.

Baleseti halál

14.1. Baleseti halálra vonatkozó biztosítás csak a tartós rokkantságra vonatkozó biztosítással együtt köthetı. 14.2. Ha a halál a balesettıl számított egy éven belül a balesetbıl kifolyólag következik be, a biztosító a biztosítási kötvényben baleseti halál esetére megállapított összeget fizeti. 14.3. A haláleseti kifizetésbe a biztosító csak az ugyanazon eseménybıl eredıen tartós rokkantsági szolgáltatásként általa kifizetett összegeket számítja be. Tartós rokkantsági szolgáltatással kapcsolatos többletkifizetést a biztosító nem követelhet vissza. 15.

Gyermekbénulás, agyburok- és agyvelıgyulladás A kockázatviselés kiterjed a gyermekbénulás és a kullancscsípés útján terjedı és agyvelıgyulladás (meningoencephalitis) következtében fellépı egészségkárosodásra is, ha a betegséget szerológiai módszerrel megállapították, s az legkorábban 15 nappal a biztosítás kezdete után, legkésıbb pedig 15 nappal annak megszőnése után jelentkezik. A betegség kezdetének (a biztosítási esemény idıpontjának) az a nap tekintendı, amikor a gyermekbénulásként vagy agyburok- és agyvelıgyulladásként diagnosztizált betegség miatt elıször fordultak orvoshoz.

16.

Veszettség, tetanuszfertızés

16.1. A kockázatviselés kiterjed a veszettség során fellépı egészségkárosodásra is, ha a betegséget megállapították, s az legkorábban 60 nappal a biztosítás kezdete után, ill. legkésıbb 60 nappal a biztosítás megszőnése után jelentkezik, kivéve, ha bizonyítható, hogy a fertızıdés a kockázatviselés alatt következett be.

13.4. Ha a rokkantság foka a táblázat alapján nem állapítható meg, a baleseti szolgáltatást aszerint kell megállapítani, hogy a testi és/vagy szellemi mőködıképesség orvosi szempontból milyen mértékben csökkent, azaz nem a munkaképesség csökkenésének mértéke a mérvadó, a biztosítót az Országos Orvosszakértıi Intézet rokkantsági táblázata nem köti. A maradandó egészségkárosodás (rokkantság) mértékét a fenti rokkantsági táblázat figyelembe vételével a biztosító orvosa állapítja meg. A baleset elıtt már maradandóan károsodott, nem ép szervek, testrészek a korábbi

16.2. A kockázatviselés kiterjed a tetanuszfertızés során fellépı egészségkárosodásra is, ha a betegséget megállapították, s az legkorábban 20 nappal a biztosítás kezdete után, ill. legkésıbb 20 nappal a biztosítás megszőnése után jelentkezik, kivéve, ha bizonyítható, hogy a baleset a kockázatviselés alatt következett be. 16.3. A betegség kezdetének (a biztosítási esemény idıpontjának) az a nap tekintendı, amikor a veszettségként, vagy tetanuszfertızésként diagnosztizált betegség miatt elıször orvoshoz fordultak.

- 17 -

hangszerekre, jármőtartozékokra és alkatrészekre, szerszámokra, menetjegyre, mőszaki készülékekre (számítógép, rádió, fényképezıgép, magnó, TV, felvevı és lejátszó készülékek, stb.)

A 15. ill. 16. pontban felsorolt betegségek elıfordulásakor a biztosító csak halál vagy tartós rokkantság esetén fizet kártérítést. Ezekre a betegségekre kiegészítı biztosítás (baleseti kórházi napidíj, baleseti költségek) még külön díj ellenében sem köthetı. 17.

19.

19.1. Csonttörésre vonatkozó biztosítás csak tartós rokkantságra és baleseti halálra vonatkozó biztosítással együtt köthetı, külön díj ellenében.

Baleseti kórházi napidíj

17.1. Kórházi napidíjra vonatkozó biztosítás csak tartós rokkantságra és baleseti halálra vonatkozó biztosítással együtt köthetı, külön díj ellenében.

19.2. A biztosító a kockázatviselés ideje alatt bekövetkezett csonttörés és csontrepedés esetén - balesetenként a bekövetkezett törések számától függetlenül egyszeri kifizetésként - a szerzıdésben csonttörésre megállapított összeget fizeti. A fogtörés nem minısül biztosítási eseménynek.

17.2. A biztosító minden naptári napra, amelyen a biztosított a jelen Feltételek szerinti biztosítási esemény miatt Magyarország területén orvosilag indokolt fekvıbeteg-ellátásban részesül, a baleset napjától számított 2 éven belül maximum 365 napra a biztosítási szerzıdésben meghatározott összegő napidíjat fizet (a kórházi kezelési, ápolási költségeket a biztosító nem téríti).

20.

Kiegészítı szolgáltatások A biztosító megtéríti a biztosított számlával igazolt kiadásait, melyek a baleseti esemény körülményeinek tisztázása, valamint a nyújtandó szolgáltatások mértékének objektív megállapítása érdekében, a biztosító külön kérésére − további vizsgálatok elvégzésével, − dokumentumok beszerzésével kapcsolatban merülnek fel

21.

A biztosító szolgáltatásainak esedékessége

17.3. Kórháznak minısülnek az állandó orvosi irányítás és felügyelet alatt álló, az egészségügyi hatóság által engedélyezett kórházak, klinikák, és egyéb egészségügyi fekvıbeteg intézmények, ahová az orvos a balesettel ok-okozati összefüggésben a biztosítottat beutalja. 17.4. A Balesetbiztosítás Általános Feltételei szempontjából nem minısülnek kórháznak pl. az idült, gyógyíthatatlan betegségben szenvedık gyógy- és gondozóintézetei, gyógyüdülık és utógondozó szanatóriumok, az idısek szociális otthonai és azok betegosztályai, valamint a fürdıintézetek, továbbá az ideg- és elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei. 18.

Csonttörés és csontrepedés

21.1. A biztosító az alábbi határidıkön belül köteles nyilatkozni, hogy elismeri-e szolgáltatási (fizetési) kötelezettségét: − tartós rokkantság (maradandó egészségkárosodás) esetén 3 hónapon, − a többi esetben 1 hónapon belül.

Baleseti költségek

21.2. A határidık az igénylı által - a baleset lefolyásának és következményeinek megállapítása érdekében és a gyógyeljárás befejezésével kapcsolatosan - a biztosítóhoz benyújtandó összes szükséges igazolás és okmány beérkezésétıl számítandók.

18.1. Baleseti költségekre vonatkozó biztosítás csak tartós rokkantságra és baleseti halálra vonatkozó biztosítással együtt köthetı, külön díj ellenében.

21.3. A tartós rokkantság összetevıit képezı károsodásokra vonatkozó szolgáltatások közül: - az orvosi szempontból egyértelmően tisztázott károsodásokra vonatkozó szolgáltatásokat a biztosító azonnal, - a nem egyértelmő károsodásokra vonatkozó szolgáltatásokat (az objektív elbírálhatóság érdekében) a következmények tisztázódását követıen, a baleset után legkésıbb 4 éven belül, de semmiképpen sem 1 éven belül teljesíti.

18.2. A biztosító a megállapodás szerint erre elıirányzott összeg erejéig megtéríti a balesettel kapcsolatos, Magyarországon felmerülı költségeket, amennyiben azok a baleset napjától számított 2 éven belül merülnek fel és semmilyen egyéb módon nem térülnek meg. Baleseti költségeknek minısülnek: 18.3. Olyan költségek, amelyek orvosi elıírásra a baleset következményeinek felszámolása érdekében kerültek kiadásra. Ide tartoznak a mővégtagok, fogpótlás vagy más, orvosi megítélés szerint szükséges dolgok elsı ízben való beszerzésével kapcsolatos, számlával igazolt feltétlenül szükséges kiadások.

21.4. Miután a biztosító fizetési kötelezettsége már megállapítást nyert, de a szolgáltatásként fizetendı összeg nagysága még ismeretlen, a biztosított elıleget kérhet a biztosítótól a végleges elbírálás során kifizetendı összeg terhére. Az elıleg összege nem lehet magasabb, mint a biztosított egészségi állapota alapján várható legkisebb fokú rokkantságnak megfelelı összeg.

18.4. Nem téríti meg a biztosító a fürdıkúrákkal és üdülésekkel kapcsolatos utazási és tartózkodási költségeket, továbbá a fogpótlással, mővégtagok vagy más gyógyászati segédeszközök javításával vagy újbóli beszerzésével kapcsolatos kiadásokat.

21.5. Miután a biztosítási szolgáltatás összege tisztázódott, a kifizetés az ezt követı 15 napon belül esedékes.

18.5. Mentési költségek, amelyek akkor válnak szükségessé, ha a biztosított − balesetet szenvedett és ennek következtében sérülten mentésre szorul, − baleset következtében meghal és holtteste csak mentéssel hozzáférhetı.

22.

Eljárás véleménykülönbség esetén (orvosi bizottság)

22.1. A baleset következményeinek jellegével és mértékével kapcsolatos, vagy arra vonatkozó véleménykülönbség esetén, tehát abban, hogy a bekövetkezett egészségkárosodás milyen mértékben vezethetı vissza a biztosítási eseményre, továbbá, hogy a baleset következményeiben mennyire hatott közre a baleset idıpontjában már fennálló betegség vagy testi fogyatékosság, valamint a 13.4. pontban írt esetben a biztosító orvosa dönt.

18.6. Szállítási költségek, amelyek akkor merülnek fel, ha a balesetet szenvedett biztosítottat a baleset helyszínérıl a kezelésre alkalmas legközelebbi kórházba, valamint kórházból orvosi javaslatra hazaszállítják. A biztosított halálos balesete esetén holttestének hazaszállítását a szerzıdött összeg erejéig a biztosító megtéríti.

22.2. Azokban az esetekben, amelyeket a 22.1. pont a biztosító orvosának döntési hatáskörébe utalt, a biztosított a biztosítónak a 13.4. pontja szerinti nyilatkozata kézhezvételétıl számított 15 napon belül a biztosító vezetı orvosához fordulhat és igénye megjelölésével panasszal élhet. Amennyiben a vitás kérdés ily módon sem oldódik meg, a vezetı orvos nyilatkozatának kézhezvételétıl számított 6 hónapon belül a biztosított kérheti orvosi bizottság döntését.

18.7. Poggyászkár A biztosítás kiterjed a biztosított ruházatának vagy poggyászának balesetbıl eredı megsemmisülésére, ill. sérülésére. 18.8. A biztosított poggyászának biztosítási fedezete nem terjed ki ékszerekre, nemesfémekre, mővészeti tárgyakra, győjteményekre, készpénzre, bankjegyre, csekkre, takarékbetétkönyvre, egyéb értékpapírokra és okmányokra, semmiféle protézisre,

22.3. Az orvosi bizottság a felek egyetértésével kijelölt független szakértıkbıl álló bizottság, melynek tagjai: 1 fı igazságügyi szakértı

- 18 -

1 fı sebészorvos 1 fı ideggyógyász 1 fı elnök Szükség esetén a döntésbe a bizottság tagjai más szakértıt is bevonhatnak.

25.2. A biztosítás nem terjed ki azon baleseti sérülésekre, amelyek oka közvetlenül vagy közvetve, egészében vagy részben: − a jogszabály szerint ionizálónak minısülı sugárzás, − nukleáris energia, − polgárháború vagy országok közötti háború, − a biztosított által szándékosan okozott esemény, − a biztosított bármely kábítószer, kábító hatású anyag, gyógyszer vagy gyógykezelés hatása alatti állapota, kivéve, ha ezeket kezelıorvos elıírására, az elıírásnak megfelelıen alkalmazzák, − a biztosított alkoholosan befolyásolt állapota, amennyiben a véralkoholszintje (ha vizsgálat történt) eléri, illetve meghaladja a 2,5 ‰, jármővezetés esetén a 0,8‰ -es határértéket, vagy az orvosi adatok alkoholos állapotot igazolnak (ha nem történt véralkohol vizsgálat), − a biztosított bármely elmebeli rendellenessége, elnevezésüktıl vagy osztályozásuktól függetlenül.

22.4. Az orvosi bizottság döntését a biztosító is kérheti. 22.5. A biztosított köteles alávetni magát a bizottság által elrendelt vizsgálatoknak és eleget tenni a bizottság által szükségesnek tartott utasításoknak. 22.6. Amennyiben az orvosi bizottság döntését a biztosított kérte, és az orvosi bizottság által megállapított kártérítési összeg nem magasabb az eredetileg megjelölt kártérítésnél, az orvosi bizottság költségeit a biztosított állja. Egyéb esetekben a felmerülı költségeket a biztosító téríti meg. III. FEJEZET A KOCKÁZATVISELÉS KORLÁTAI 23.

25.3. Nem terjed ki a biztosítás továbbá azon balesetbıl adódó sérülésekre, amelyek az alábbi körülmények között következtek be: − a biztosítottnak igazolt sportolóként való részvétele bármilyen sporttevékenységben, sportversenyen, vagy edzésen. − a biztosított részvétele bármely olyan versenyben vagy versenyre való felkészülésben, amely motoros meghajtású szárazföldi, vízi vagy légi jármő használatával jár, − amennyiben a biztosított 125 cm3-nél nagyobb hengerőrtartalmú motorkerékpárt vezet, vagy azon utazik, − amennyiben a biztosított utasként utazik olyan légi jármővön, amely nem tartozik egyetlen légitársasághoz sem és nincs megfelelı bejegyzése ill. engedélye utasok szállítására, − a biztosított fegyveres szolgálata során bármely nemzet, bármely fegyveres erejénél, − a biztosított által szándékosan vagy súlyosan gondatlanul elkövetett bőncselekmény esetén, − ha a biztosított pilótaként vagy utasként gyakorlásra vagy egyéb célból sárkányrepülıt, vitorlázó- vagy egyéb könnyőszerkezető repülıgépet, ill. ejtıernyıt használ vagy nem utas minıségben bármilyen légi jármővel utazik. Utasnak az minısül, aki a légi jármőnek nem üzembentartója, nem tartozik a személyzethez, valamint semmilyen hivatásszerő tevékenységet nem folytat a légi jármő segítségével.

Nem biztosítható személyek

23.1. Nem biztosíthatók és semmilyen körülmények között nem tekinthetık biztosítottnak olyan személyek, akik tartósan vagy teljesen munkaképtelenek, továbbá az elmebetegek. 23.2. Teljes munkaképtelenség akkor áll fenn, ha a biztosítottat betegség vagy fogyatékosság miatt hivatalosan munkaképtelennek nyilvánították (legalább 67%-os munkaképesség csökkenést állapítottak meg). 23.3. A nem biztosítható személyre vonatkozóan biztosítási szerzıdés nem köthetı. Ha a biztosított a biztosítási szerzıdés tartama alatt anélkül válik biztosíthatatlanná, hogy az egyúttal biztosítási eseménynek minısülne, ezt a biztosított köteles a biztosítónak írásban bejelenteni. Ezzel egyidejőleg e biztosítottra vonatkozóan a szerzıdés is megszőnik. Ebben az esetben a biztosítási díj csak annak a hónapnak a végéig jár a biztosítónak, amelyben a biztosított személy biztosíthatatlanná vált. A biztosítási idıszak fennmaradó részére befizetett, kamat nélküli díjat a biztosító visszafizeti. 23.4. Ha a fenti eset bekövetkezik, és a biztosított illetve a szerzıdı az adatközlési kötelezettségét elmulasztja, a biztosítási díj annak a hónapnak a végéig jár a biztosítónak, amelyben a biztosíthatatlanná válásról tudomást szerez. A biztosító ilyen esetben a szerzıdést szolgáltatás teljesítése nélkül felbontja, és a biztosítási idıszak fennmaradó részére befizetett, kamat nélküli díjakat visszafizeti. 24.

25.

Zavargások során bekövetkezı balesetek, ha a biztosított ezekben a zavargást keltık oldalán vett részt. A biztosítottat ért szívinfarktus, vagy agyi érkatasztrófa folytán bekövetkezı balesetek. Szívinfarktus semmilyen körülmények között nem tekinthetı baleseti következménynek. A biztosított testén saját maga vagy az ı hozzájárulásával mások által végzett gyógyító célú kezelések és beavatkozások által elıidézett károsodás.

Csökkentett biztosításképesség Azok a személyek, akik testi fogyatékosságban vagy betegségben szenvednek, súlyos betegségen vagy mőtéten estek át, csak külön megállapodás szerinti feltételekkel biztosíthatók, amennyiben baleseti eseményre való kihatástól tartani kell. Többek között ide tartoznak: − Szív- és érrendszeri betegségek, ismétlıdı és/vagy gyakori ájulás, szédülés, a gerincoszlop és gerincvelı betegségei, továbbá a csípıízület, a térd és a boka betegségei, csontvelıgyulladás, cukorbetegség, nagyothallás, mozgáskorlátozottságot okozó rosszindulatú daganatok, valamint a szervi idegrendszeri- és agymegbetegedések, ha azok öntudatzavarral, eszméletvesztéssel vagy mozgáskorlátozottsággal járnak − Szemüveggel nem javítható (korrigálható), illetve a ±8 dioptriánál nagyobb korrekciót igénylı fénytörési hibák.

Orvosi beavatkozás során elszenvedett sérülések nem tekinthetık baleseti következménynek. 26.

A kockázatviselés korlátozása

26.1. A biztosító a biztosítási szolgáltatást csak a bekövetkezett baleset által elıidézett következmények után nyújtja. 26.2. A rokkantság fokának megállapításánál a biztosító korábbi rokkantság miatt csak akkor nem csökkenti a szolgáltatás mértékét, ha a baleset olyan testi vagy szellemi funkciót érint, amely korábban nem volt károsodott. 26.3. Amennyiben a baleset elıtt már meglévı betegségek, vagy fogyatékosságok közrehatottak a baleset következményeiben és ez a közrehatás legalább 25%-os, a biztosító a fizetendı összeget ennek mértékével csökkenti. Ezt a közrehatást a biztosító orvosa állapítja meg.

Kizárások

25.1. A biztosított alapvetı kötelezettsége, hogy gépjármő vezetıjeként minden esetben rendelkezzen az adott jármő vezetésére jogosító hatósági engedéllyel (kivételt képez ez alól a tanulóvezetı, aki hivatalos oktatói felügyelet mellett vezet). Ez akkor is érvényes, ha a biztosított a gépjármővet nem közforgalmi úton vezeti. E kötelezettség megszegése a biztosító mentesülését vonja maga után.

26.4. Az idegrendszer szervi eredető zavarainál a biztosító csak akkor és annyiban teljesít kifizetést, ha és amennyiben a zavar valamilyen, a baleset által elıidézett károsodásra vezethetı vissza. Lelki magatartászavarok nem minısülnek baleseti károsodásnak.

- 19 -

26.5. Porckorongsérv és hasüregi sérv esetén a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha ez kívülrıl jövı hirtelen mechanikai behatás, nem pedig egy korábbi, már a baleset elıtt is meglévı betegségtünet súlyosbodásának következménye.

27.8. A balesettel foglalkozó hatóságokat fel kell hatalmazni és fel kell kérni a biztosító által kért - a balesettel kapcsolatos - szükséges felvilágosítások megadására. 27.9. A biztosított kórházi kezelése esetén a kórházból való elbocsátása után meg kell küldeni a biztosítónak a kórházi zárójelentést.

26.6. A recehártya-leválás és annak következményei nem szolgáltatnak alapot a biztosító szolgáltatási kötelezettségére.

27.10 Abban az esetben, ha a biztosítás a baleset költségeire is kiterjed, az eredeti bizonylatokat a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.

26.7. A baleset következtében kialakuló hátrányos esztétikai következmények és egyéb (szociális, anyagi stb.) hátrányok (addigi munkakör feladásának szükségessé válása, gyakorolt sporttevékenység ellehetetlenülése, stb.) nem képezhetik rokkantsági kárigény alapját.

27.11 A biztosító megkövetelheti, hogy a biztosított a biztosító által megnevezett orvosokkal, a biztosító költségére megvizsgáltassa magát.

IV. FEJEZET KÁRBEJELENTÉS, TELJESÍTÉS 27.

27.12 A biztosítási esemény bekövetkezte után a fenti kötelmek megszegése a biztosító fizetési kötelezettsége alóli mentesülését vonja maga után.

A biztosított kötelezettségei kár esetén 28.

27.1. A baleset után haladéktalanul orvosi segítséget kell igénybe venni, és az orvosi kezelést a gyógyító eljárás befejezéséig folytatni kell. Ugyanígy gondoskodni kell a megfelelı ápolásról és a baleset következményeinek lehetıség szerinti elhárításáról és enyhítésérıl is.

A balesetbiztosítási kárkifizetéshez szükséges dokumentumok:

28.1. Balesetbıl eredı rokkantsági szolgáltatáshoz: • kárbejelentı • a biztosítási eseménnyel kapcsolatos dokumentum, ill. kórházi zárójelentés • ha van, munkahelyi baleseti jegyzıkönyv

27.2. A baleset bekövetkeztét 7 napon belül írásban jelenteni kell a biztosítónak.

összes

orvosi

28.2. Balesetbıl eredı halál esetén • kárbejelentı • halotti anyakönyvi kivonat • rendırségi baleseti jegyzıkönyv • jogerıs öröklési bizonyítvány • véralkohol vizsgálati eredmény

27.3. Az orvosi kezelés befejezését követı 30 napon belül, de legkésıbb a balesetet követı 180 napon belül a biztosítottnak a várható vagy végleges rokkantsági kárigényét írásban be kell jelentenie a biztosítónak. Akadályoztatás esetén a 30 napos bejelentési határidı az igazolt akadályoztatás megszőnésétıl számít.

28.3. Kórházi napi térítéshez: • kárbejelentı • kórházi zárójelentés másolata

27.4. Halálesetet annak bekövetkeztétıl számított 3 napon belül kell jelenteni a biztosítónak, akkor is, ha a balesetet már korábban jelentették.

28.4. Balesetbıl eredı költségtérítéshez: • kárbejelentı • kifizetést igazoló számlák

27.5. A biztosított felhatalmazza a biztosítót, hogy a holttestet szükség esetén orvosokkal megvizsgáltassa. 27.6. A kárbejelentési őrlap kézhezvétele után azt haladéktalanul kitöltve meg kell küldeni a biztosítónak. Ezen túlmenıen minden, általa kért célirányos információt meg kell adni.

28.5. Csonttörésnél, csontrepedésnél: • kárbejelentı • a csonttörést, csontrepedést igazoló orvosi lelet másolata

27.7. A kezelıorvost, vagy kezelést végzı egészségügyi intézményt, valamint azon orvosokat és egészségügyi intézményeket, akik, ill. amelyek a biztosítottat kezelték, ill. vizsgálták, fel kell hatalmazni a biztosító által kért, a biztosítási eseménnyel kapcsolatos felvilágosítások megadására és részére jelentések kiadására. Ha a balesetet a társadalombiztosítási szervnek is jelentették, úgy a társadalombiztosítási határozatot is be kell mutatni, vagy a társadalombiztosítót is el kell látni felhatalmazásokkal.

V. FEJEZET EGYÉB RENDELKEZÉSEK 29.

Illetékes bíróság A jelen balesetbiztosításból származó valamennyi perre a mindenkori székhely Bírósága kizárólagosan illetékes.

30.

Elévülés A biztosításból eredı igények elévülési ideje 2 év. Az elévülési idı azon év végén kezdıdik, amely évben a szolgáltatás teljesítése esedékessé vált.

VÁLLALKOZÓK SZÁLLÍTMÁNYBIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI /ÉVES, ÁTALÁNY BIZTOSÍTÁS/ I.

A biztosítás tárgya A biztosítás a kereskedelmi, gyártó-ipari vállalkozók tulajdonát képezı saját gépjármővön történı szállításaira érvényes.

II.

Területi hatály A Magyar Köztársaság területe

III.

A biztosítás mértéke A biztosító viseli a kockázatot az alábbiakban megállapított fedezetekben. Külön megállapodás hiányában a fedezet "Korlátozott fedezet". 1. Korlátozott fedezet a) tőz, villámcsapás, robbanás, b) szállítóeszközt ért baleset, c) repülıgépek ütközése vagy lezuhanása, d) természeti katasztrófák közvetlen következményei

2.

IV.

- 20 -

Szállítóeszközt ért balesetrıl akkor van szó, ha a szállítóeszközben közvetlen, külsı, hirtelen fellépı mechanikus erı hatására dologi sérülés keletkezik. Fék- és üzemelési károk nem számítanak szállítóeszközt ért balesetnek. Ezenfelül biztosítható kockázatok még: a.) lopás és rablás, A fedezet csakis a raktérben, illetve a csomagtartóban lefedett és elhelyezett árukra szól. b.) törés, ki- és berakodási kockázat:

Kizárások 1. Nem fedezi a biztosítás azokat a kockázatokat, amelyek a.) háborús, polgárháborús vagy háborúhoz hasonló eseményekbıl keletkeztek, valamint amelyek függetlenül a háborús állapottól, harci eszközök felhasználásából vagy meglétébıl erednek,

b.) sztrájkok, elbocsájtások, felkelések, fosztogatások, politikai erıszakos cselekedetek és más egyéb polgári zavargások és szabotázsok következményei, c.) elkobzás, lefoglalás vagy más hatósági beavatkozások következményei, d.) atomenergia és rádióaktivitás következményei, e.) sikkasztás, hőtlen kezelés következményei, f.) amelyek ellen az áru más oldalról már biztosításra került, /pl. tőz/. A szerzıdı köteles a biztosító követelésére valamennyi más a szóban forgó áru biztosítására vonatkozó - biztosítási okmányt rendelkezésre bocsátani. 2. Az alábbi károk vannak kizárva, melyek a) belsı romlás, vagy az áru természetes és/vagy hibás minısége, valamint öngyulladás miatt keletkeztek, b) konstrukciós - gyártási-, vagy anyaghibából keletkeztek, c) karcolódás, horzsolódás révén keletkezett, valamint belsı károk, mint pl.mőszaki meghibásodás, rövidzárlat, túlfeszültség, indukció, összeroppanás, csı- és szálszakadás, hajszálrepedés, stb., d) szállítási késedelem következményei, e) szokványos mennyiség, mérték- és súlykülönbségek vagy -veszteségek miatt keletkeztek, f) levegınedvesség és /vagy/ hımérsékletingadozás következményei, g) megfelelı csomagolás hiánya, illetve a szerzıdı saját rakodása esetén, a hiányos és szakszerőtlen rakodási mód következtében keletkeztek, h) hivatalos elıírások megsértése, továbbá a feladási vagy árunyilatkozatok, ill. a szállítmányozási vállalatok elıírásainak megszegése következtében keletkeztek, i) bírósági határozat vagy bírósági végrehajtás következményei, j) nyitott szállítóeszköz következményei, k) a csomagolás sérülésének következményei, ha erre vonatkozóan külön megállapodás nincsen, l) értékcsökkenés következményei, m) közvetett károk minden fajtája (pl. elmaradt haszon, környezetszennyezés). 3. Ha a kár az eset körülményeibıl adódóan, az 1.-2. pontban felsorolt egy vagy több okból is bekövetkezhetett, úgy az ellenkezıjének a bizonyításáig a kárt a fenti okból keletkezettnek kell tekinteni. A bizonyítást a szerzıdı végzi. 4. Az alább felsoroltakra csakis "Korlátozott fedezet" érvényes: a) szállításra nem alkalmas módon csomagolt, vagy csomagolatlanul szállított áruk, b) használt, vagy megrongált állapotban szállításra kerülı áruk, c) visszáruk, ill. elıre leszállított és tárolt áruk, d) ömlesztett vagy szabadon szállított rakományok, e) mindennemő szerves vagy szervetlen nyersanyag és félkésztermék, f) tekercsben szállított papír, g) gyümölcs- és fızelékfélék, gabonafélék, virág és egyéb növények (friss, szárított vagy fagyasztott állapotban), h) dió- és mogyorófélék, magvak, gyökerek, hagymák és gumók, i, tojás, élı állat, friss ill. fagyasztott hús, hal. 5. Nem biztosíthatók az alábbi áruk: Külön írásos megállapodás hiányában a biztosításból kizártak az alábbi áruk: a) mővészeti tárgyak, győjtemények, vagy elıszereteti értékő áruk többsége, nemesfémek (vert és veretlen formájú is), ékszeráru, értékpapírok, dokumentumok, okiratok, készpénz, postai- és illetékbélyegek, rajzok és tervek minden fajtája, adathordozók, adattárolók minden fajtája (film-, fotó- és nyomdai anyagok), b) személyi poggyász, költözködési ingóságok és mintakollekciók, c) gyúlékony és robbanásveszélyes áruk, rádioaktív és hasadó anyagok ill. ezek hulladékai és az ezekkel egy szállítójármőben fuvarozott áruk, d) tartálykocsiban szállított áruk, e) munkaeszközök, f) gépjármővek, g) szırmék, bıráruk

- 21 -

h) i) j) k)

hangszerek, vadászfegyverek saját tulajdonban dohányáruk szeszes italok

V.

A kockázatviselés kezdete és vége A biztosítás abban az idıpontban kezdıdik, amikor az áru, a szállítás haladéktalan megkezdése céljából a jármőbe berakásra kerül, tart a normális szállítás ideje alatt, és abban az idıpontban végzıdik, amikor a rendeltetési helyen, az áru jármőbıl történı haladéktalan kirakodása befejezıdik. A biztosítás szünetel a szállítás ideje alatt, a szerzıdı által meghatározott várakozási idıben. Jelen szabályzat szerint várakozási idınek minısül az az idıtartam, amely alatt a gépjármő - nem a szállítással közvetlenül összefüggı tevékenység végzése céljából - ırizetlenül marad. Az ırizetlen gépjármőben történı tárolás e szabályzat alapján raktározásnak minısül, így annak ideje alatt a biztosítási védelem szünetel.

VI.

Biztosítási összeg Biztosítási érték az áru új értéke, mellyel az áru a feladás helyén, a biztosítás kezdetekor bír. Az alulbiztosítás elkerülése érdekében, biztosítási összegként azt a legmagasabb értéket kell megállapítani, amelyet az érintett jármővel egyszerre szállított áru elérhet. A szerzıdınek minden egyes szállítmányt a biztosított gépjármőhöz tartozó, rendszeresen vezetett szállító- vagy fuvarlevél-tömbbe be kell vezetni az alábbi adatok feltüntetésével: dátum, áru megnevezése, darabszám ill. tömeg, áru értéke, valamint a szállítási cím. Kár esetén a biztosító kérésére a teljes szállító- ill. fuvarlevéltömb bemutatandó.

VII. Szállítóeszköz alkalmassága: A biztosítás csak olyan szállítóeszköz használata esetén érvényes, amely az érintett áru felvételére és szállítására alkalmas és a jármő érvényes hatósági engedéllyel rendelkezik. VIII. A kárigény benyújtásához és érvényesítéséhez szükséges okmányok Egész gépjármő ellopása, betöréses lopás, rablás és tőzkár esetén a tudomásra jutást követıen haladéktalanul jelenteni kell azt az illetékes hatóságnak. A bejelentésrıl hatósági igazolást kell bemutatni. Bemutatandó továbbá: - eredeti biztosítási kötvény, - valamennyi eredeti fuvarozási okmány, - eredeti áruszámlák, - valamennyi eredeti olyan okmány, amely az elveszést és/vagy a sérülést igazolja, - valamennyi levelezést, mely az elveszéssel és/vagy sérüléssel, és/vagy jogfenntartással kapcsolatos, - a hatóságnak tett haladéktalan bejelentésrıl szóló igazolás tőz, betöréses lopás és rablás esetén - kárszámla, - lemondási nyilatkozat. IX.

A biztosítási összeg feltöltése Egy biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosítási összeg a kifizetett kártérítési összeg értékével csökken az idıszak fennmaradó idejére, kivéve, ha a szerzıdı haladéktalanul befizeti az eredeti biztosítási összegre történı kiegészítésnek megfelelı díjat.

X.

A jármővek leállítása és/vagy cseréje Nem jár díjvisszafizetés 60 egymást követı nap leállási idejére. Biztosítottan hosszabb idıre történı kiállás esetén a pro rata díj az egész állásidıre visszatérítésre kerül. A leállási idıpontot haladéktalanul jelenteni kell a biztosítónak. Amennyiben a biztosítási idıszakban a jármővet egy másikra cserélik le, úgy a biztosítási védelem csak abban az esetben érvényes az újonnan beállított jármő rakományára, ha a szerzıdı a cserét és a szállítógépjármő adatait még a kockázatviselés kezdete elıtt jelentette a biztosítónak.

VAGYONCSOPORTOK MEGHATÁROZÁSA 1.

Alkalmazási terület

1.1

A Vagyoncsoportok Meghatározása a termelı, szolgáltató tevékenységre használt létesítményekre, irodaépületekre, kórházakra, szanatóriumokra, gyógyintézetekre, szállodákra, panziókra, fürdıkre, sportlétesítményekre, rendezvények céljára szolgáló csarnokokra, továbbá mezıgazdasági szövetkezetek és mezıgazdasági kereskedelmi vállalatok raktárházaira és silóberendezéseire érvényes. Lakóépületeknél, otthonoknál (gyermek-, ifjúsági, diákotthonoknál, idısek otthonainál stb.), iskoláknál, templomoknál és múzeumoknál az épületrészek tekintetében eltérı meghatározások érvényesek (lásd az A.4 pontot). A mezıgazdasági épületeknél az épületrészek tekintetében ugyancsak eltérı meghatározások érvényesek (lásd az A.5. pontot). A vegyes használatú épületek esetében az épületrészek szempontjából az 1.1.-1.3. pontok szerinti meghatározások értelemszerően az épületnek csak azokra a helyiségeire vagy részeire vonatkoznak, amelyekre kizárólagos használatnál alkalmazást nyernének.

1.2

1.3 1.4

2.

Csoportosítás

A)

Épületek

A. 1

A Vagyoncsoportok Meghatározása értelmében épületnek minısülnek: Minden szőkebb értelemben vett épület, vagyis minden olyan építmény, amely a) térbeli elhatárolással emberek és/vagy dolgok számára védelmet nyújt külsı behatásokkal szemben, b) emberek számára lehetıvé teszi a belépést és hosszabb benntartózkodást, c) a talajhoz szilárdan kötıdik, d) bizonyos idıtállósággal rendelkezik. Ebbe az épületmeghatározásba beletartoznak pl. a félnyeregtetık és hasonlók is. Ebbe az épületmeghatározásba nem tartoznak bele pl. a lakókocsik, felvonulási épületek, sátrak, ponyvacsarnokok és hasonlók. Továbbá az alábbiak: Tetıfedések, elıtetık, összekötı hidak, rámpák, felvonóaknák és hasonló építmények, amelyek szerkezetileg az A.1.1. pontban felsorolt épületek részeit képezik; Silók, bunkerek, víz- és mindenfajta más tárolók, melyek a) egy az A.1.1. pontban leírt épülettel való kapcsolódások miatt annak részeit képezik és téglából, vagy betonból készültek, vagy az épület építési módja szerint történt a kivitelezésük, vagy b) téglából vagy betonból készült építmények, melyek az A.1.1. pont szerinti épületekkel nincsenek építészeti összefüggésben. Kémények, a szabadon állók is, melyek kivitelezése téglából vagy betonból történt; Csıvezetékek, kábelek és egyéb szerelvények céljára szolgáló csatornák és aknák, valamint földalatti összekötı folyosók, amennyiben ezek az építmények az épületen kívül találhatók, és téglából vagy betonból készültek; Mindenfajta kerítés. Az épület építési értéke magában foglalja mindazon építészeti alkotóelem értékét, mely az épület elıállításához és fenntartásához felhasználásra került: Ide tartoznak különösen az alábbiak: Az épületen lévı villámhárító berendezések; Szilárdan beépített válaszfalak és térelválasztók, egyéb szilárd beépítések, az elmozdíthatóak azonban nem, valamint a beépített bútorok sem; Szilárdan lerakott padló- és falburkolatok, hidegburkolatok; Szilárdan felszerelt lambériák és egyéb falburkolatok; Az épülethez szilárdan hozzáépített lépcsık és létrák, a kívül elhelyezettek is; Az épülethez rögzített zászlótartók; Elektromechanikusan mőködtetett és/vagy villamosan főtött kapuk (a kerítésekben sorompók is) mőködtetı- és/vagy főtıelemeikkel együtt;

A. 1.1

A.1.2 A.1.2.1

A.1.2.2

A.1.2.3 A.1.2.4

A.1.2.5 A.2

A.3

A.4

A.4.1

A.4.2

A.5

- 22 -

Ablakok közötti és külsı redınyök esetleges elektromechanikus mőködtetıelemeikkel együtt; Szilárdan rögzített közbeiktatott födémek, födémborítások és aláfüggesztett belsı födémborítások, álmennyezetek; Árkok, padlócsatornák, szerelıjáratok, aknák és hasonlók, ha ezek az épületen belül találhatók vagy az épülettel közvetlen építészeti összefüggésben állnak, és téglából vagy betonból készültek; Tégla, cserép, porcelán és hasonlók gyártására szolgáló falazott kemencék, valamint falazott füstölıkamrák, amennyiben az épület szerkezeti részét képezik. Az épületek biztosítása a talajszint alatt lévı alapozással vagy alapfalakkal és tartó pincefalakkal együtt vagy anélkül kérhetı. Alapnak és alapfalnak minısülnek azok az épületalkotórészek, melyek az alápincézett épületeknél a pincepadlózat alsó széle alatt helyezkednek el, nem alápincézett épületeknél pedig a földszint padlózatának alsó széléig érnek. A tartó pincefalak a fı és/vagy határolófalak azon részei, melyek a pince padlózatának alsó szélétıl a pincefödém felsı széléig érnek. Ha a talaj szint alatt található alapok vagy alapfalak és tartó pincefalak nincsenek biztosítva, a pinceszint ablakai, ajtajai, padlózatai, közfalai, födémei és egyéb szerkezeti részei akkor is biztosítottak. A talajszint alatt található tartó pincefalak vakolata és festése azonban nem tárgya a biztosításnak. Pincének minısül az a helyiség, melynek padlózata teljes egészében a talajszint alatt helyezkedik el. Gépalapzatok a B) csoportba tartoznak. Eltérések lakóépületeknél és a velük azonos elbírálás alá esı épületeknél: Lakóépületeknél, otthonoknál (gyermek-, ifjúsági, diákotthonoknál, öregek otthonainál és hasonlóknál), iskoláknál, templomoknál és múzeumoknál még a következı dolgok minısülnek épületrészeknek, ha az épülettulajdonos használatában találhatók: a) Villamos szerelvények a hozzájuk tartozó mérıkészülékekkel, de világítótestek és elektromos fogyasztók nélkül; b) Gázszerelvények a hozzájuk tartozó mérıkészülékekkel, de gázfogyasztók nélkül; c) Vízvezeték-szerelvények, vagyis valamennyi vízellátó és szennyvízelvezetı berendezés a hozzájuk tartozó mérıkészülékekkel, armatúrákkal, szivattyúkkal, szőrıberendezésekkel és tartozékokkal; d) Egészségügyi berendezések, vagyis WC, fürdı- és mosdóberendezések; e) Főtı-, szellızı- és klímaberendezések; f) Felvonók. Ezenkívül az épület tartozékaiként még a következı dolgok is az épület építési értékéhez tartoznak, amennyiben az épülettulajdonos használatában találhatók: a) Villamos tőzhelyek, villamos bojlerek és átfolyó rendszerő villamos vízmelegítık; b) Gáztőzhelyek és gázüzemő átfolyó rendszerő vízmelegítık; c) Mosogatók; d) Napellenzık, belsı redınyök, rolók, karnisok; e) Erkélyburkolatok; f) Antennaberendezések; g) Telefon-, kaputelefon- és átbeszélı készülékek; h) Szemételtávolítást szolgáló berendezések; i) Garázsberendezések; k) Bérlakásos, öröklakásos és lakóközösségi házak esetében még a következık: Mosó- és szárítóhelyiségek berendezései, ú.n.: mosó-, szárító- és vasalógépek, ruhacentrifugák, teregetéshez szükséges berendezések és kiskészülékek; Készülékek a tisztításhoz és karbantartáshoz, ún. tisztítókészülékek, hóeltakarító készülékek és főnyírók; Világítótestek a külsı világításhoz és a közös használatú helyiségekhez. Eltérések mezıgazdasági épületeknél: Mezıgazdasági épületeknél az A.4.1. pont szerinti vagyontárgyak az épületrészekhez tartoznak, amennyiben nem termelı, szolgáltató célokat szolgálnak és a szerzıdésbıl nem lettek kizárva.

B)

Mőszaki és kereskedelmi üzemi berendezés A mőszaki és kereskedelmi üzemi berendezésnek minısülnek azok az üzemet szolgáló berendezések, amelyek az üzemi ingatlanon találhatók, mégpedig függetlenül attól, hogy az épületben vagy a szabadban, a föld felszíne felett vagy alatt helyezkednek el.

D)

D.1. Gépjármővek Ide tartozik valamennyi hatósági engedéllyel rendelkezı gépjármő, vízi és légijármő. Minden más jármő, pótkocsi, valamint gépjármőalkatrész a B) csoportba tartozik. D.2. Adathordozók és a rajtuk található adatok Ide tartozik mindenfajta adathordozó, az adatfeldolgozó programok, az üzleti könyvek minden fajtája, akták, a bérleti, szabadalmi, licenc-, kiadói, szerzıi, márka-, védjegy- és egyéb jogok leiratai, tervek, tervrajzok, NC-vezérléső szerszámgépek adathordozói, nyomdai festékkivonatok, szín-, anyag- és egyéb minták és hasonlók. D.3. Reprodukciós segédeszközök Ide tartozik az üzemelést szolgáló valamennyi vagyontárgy, mely a következı meghatározásnak megfelel: a) a reprodukciós segédeszköz formát, mintát, formatervezést, leírást, vagy egy bizonyos termékre vonatkozó egyéb információt rejt magában, és b) ez a forma (minta, formatervezés, leírás, egyéb információ) mechanikus érintkezés mellett közvetve vagy közvetlenül átvivıdik a termékre, ugyanakkor c) a termék megváltoztatása vagy kifutása esetén a reprodukciós segédeszköz többé már nem használható fel vagy legalábbis meg kell változtatni. Ilyenek például: Öntımodellek, szövı- és jacquardkártyák, különbözı sablonok, öntı-, fröccsöntı és présformák, szabásminták, hidegsajtoló szerszámok és hasonlók, matricák, klisék, nyomólemezek és hengerek, dombornyomó lemezek és hengerek és hasonlók. D.4. Elzárva tartott készpénz és értékpapírok Ide tartozik mindenfajta készpénz, a valuták is, érvényes, nem lepecsételt levél- és okmánybélyegek, egyéb értékpapírok és más, a forgalomban ilyen minıségben használt okmányok, mint pl. betétkönyvek, hitellevelek és hasonlók. D.5. Az üzemben foglalkoztatottak használati tárgyai Nem tartozik ide a készpénz, értékpapírok, ékszerek, gépjármővek és a lakásokban található háztartási felszerelés. D.6. Önálló külsı biztosítás Az üzemi ingatlanon kívül található vagyontárgyakra terjed ki, de nem érvényes a kiállításokon és vásárokon bemutatott vagyontárgyakra.

lde tartoznak fıként: Az energia minden formájának termelésére, átalakítására, vezetésére, tárolására és felhasználására szolgáló gépek, berendezések, létesítmények és szerelvények, így a főtı, szellızı-, klíma-, szárító- és égetıberendezések, mőszaki kemencék, gáz- és villamos szerelvények a hozzájuk tartozó mérıkészülékekkel, valamint világítóberendezések; Mindenfajta adat, információ és hír létrehozásához, feldolgozásához, átviteléhez, továbbításához és tárolásához szükséges gépek, berendezések és szerelvények (adathordozók azonban nem - lásd D.2.); Mindenfajta gép a meghajtó elemekkel és tartozékokkal együtt; Önjáró munkagépek (hatósági engedéllyel rendelkezı gépjármővek azonban nem - lásd D.1.); Mindenfajta termék, üzemi állapot és munkafolyamat mérésére, vizsgálatára, jelzésére, szabályozására és vezérlésére szolgáló berendezések, készülékek és szerelvények; Személyek és mindenfajta anyag és áru szállítására szolgáló gépek, berendezések és szerelvények, továbbá vízvezeték-szerelvények, ún. vízellátó- és szennyvízberendezések a hozzájuk tartozó mérıkészülékekkel, armatúrákkal, szőrıberendezésekkel és tartozékokkal, leszívóberendezésekkel, valamint személy- és teherfelvonók; Mindenfajta anyag és áru tárolására szolgáló berendezések, létesítmények, valamint tartályok és edények, továbbá újra felhasználható csomagolóanyagok, raklapok, konténerek és hasonlók; A teljes szállítópark, továbbá vágányzatok, vasúti kocsik, mindenfajta vontatók és targoncák, (hatósági engedéllyel rendelkezı gépjármőveket, vízi és légi jármővek azonban nem lásd D.1.); Kézi gépek és mindenfajta szerszámok, eszközök; Mindenfajta szerszám és egyéb gyártó segédeszköz kézi és gépi használatra, amennyiben nem tekinthetık reprodukciós segédeszközöknek a D.3. értelmében; Mindenfajta irodai berendezés, folyóiratok és könyvek is; Mozgatható közfalak; Tőzoltó, tőzvédelmi, üzemvédelmi, egészségügyi és sportberendezések, valamint mindenfajta szolgálati felszerelés és munkaruházat; Közösségi helyiségek, szállások és vendégszobák, valamint konyhák, kantinok, könyvtárak és hasonlók berendezései; Egészségügyi berendezések, azaz WC-k, fürdıés mosóberendezések; Gépalapzatok; Hőtıtornyok, téglából és betonból készültek is; Katalizátorok; Üzemen kívül és/vagy tartalékba helyezett mőszaki és kereskedelmi üzemi berendezések; Pótalkatrészek és még be nem épített, új berendezésekhez szánt, fent említett fajtájú tárgyak, a D.1. szerinti gépjármővek pótalkatrészei is. C)

Egyéb vagyontárgyak

E)

Mellékköltségek

E.1.

Eltakarítási költségek Eltakarítási költségek alatt a biztosítottat terhelı azon kiadások értendık, amelyeket a kár helyének feltakarítására, a törmeléknek és a már fel nem használható maradványoknak a legközelebbi megfelelı és engedélyezett lerakóhelyre való szállítására fordít, amennyiben ezek a biztosított vagyontárgyakat érintik. Lebontási költségek Lebontási költségek alatt az egy káresemény során a biztosított vagyontárgyak fennmaradt részeinek szükségessé vált lebontására és a legközelebbi megfelelı és engedélyezett lerakóhelyre való szállítására fordított költségek értendık.

E.2.

Készletek Ide tartozik valamennyi nyersanyagkészlet, valamennyi megmunkálás alatt található félkész és kész termék, a készen beszerezhetı részek, mindenfajta kereskedelmi áru, értékesíthetı hulladékok, reklámanyagok, mindenfajta üzemi és segédanyag, oldószerek, kenıanyagok, főtı- és tüzelıanyagok, mőszaki gázok, építıanyagok, az üzemi kantinokban található élelmiszerek és élvezeti cikkek, mindenfajta egyszer használatos csomagolóeszköz, valamint a termelési célokra használt nemesfémek és drágakövek.

E.3.

E.4.

- 23 -

Le- és visszaszerelési költségek Le- és visszaszerelési költségek alatt azok az elkerülhetetlen költségek értendık, melyek egy káreset után azáltal válnak szükségessé, hogy sérült vagy sértetlenül maradt biztosított mőszaki és kereskedelmi üzemi berendezéseket le kell szerelni és újra vissza kell szerelni, vagy más módon mozgatni, vagy védeni kell. Tőzoltási költségek Tőzoltási költségek alatt azok a ráfordítások értendık, melyeket a biztosított a tőz megfékezéséhez szükségesnek tarthatott, amennyiben azok a biztosított vagyontárgyakra vonatkoztak.

KÜLÖN FELTÉTELEK GYŐJTEMÉNYE 1.

Általános

2812 sz.: 2830 sz.: 2842 sz.: 2843 sz.: 2.

Biztosítás elsı kockázatra Idegen tulajdon biztosítása Készpénz, értékpapírok Receptek kártérítése

Automata tőzjelzı készülék alkalmazása Tőzálló értéktároló alkalmazása Szabadban tárolt gépek, munkagépek Önrész elemi károkra Vezetékes vízkár

5.

Értékállomány biztosítása A biztosított helyiségek kutyával való ırzése Állandó portaszolgálat az épületben A biztosított helyiségek ırzése İrzés nyitvatartási idı alatt A biztosított helyiségek fegyveres ırzése Névreszóló érték-, bankipapírok kártérítése Értéktároló alkalmazása Önrész betöréses lopásra Betöréses lopás és vandalizmus kár kizárása Rablótámadást jelzı és rögzítı berendezés alkalmazása Rablótámadást jelzı berendezés alkalmazása Készpénz kezelése a központi ellátóban Minimális mechanikai védelem Részleges mechanikai védelem Betörésjelzı és riasztó berendezések Kirakatszekrények biztosítása Középfokú mechanikai védelem Magasfokú mechanikai védelem Szabadban tárolt gépek és jármővek Részlopáskár kizárása gépeknél, jármőveknél Riasztás állandó készenléti ügyeleten Ékszerüzletek és aranymővesek biztosítása Benzinkutak rablásbiztosítása Nagyértékő ingóságok elzárása Benzinkútfejek vandalizmus elleni biztosítása

6.

Törés, ki- és berakodási kockázat kiterjesztése Betöréses lopás és rablás kiterjesztése

Elektronikus adatfeldolgozó berendezések biztosításának külön feltételei

SZ.1/A. SZ.1/B. SZ.4 SZ.5 SZ.10 SZ.14 SZ.15 SZ.16 SZ.17 SZ.18 8.

Üvegfelületre számított különleges üvegek biztosítása Kiterjesztés belsı üveg biztosításra Épületátalány üvegbiztosítás Épületek bıvített átalány-üvegbiztosítása

Szállítmánybiztosítás

SZB.05 sz. SZB.06 sz. 7.

Fedezet kiterjesztése küldöttrablás biztosításra Szállítási feltétel Szállítási feltétel Szállítási feltétel Pénzszállító biztonsági táska alkalmazása Páncélautó alkalmazása Elıfutó kísérıkocsi alkalmazása pénzszállítmányoknál Speciális pénzszállító kocsi alkalmazása

Üvegbiztosítás

0158 sz.: U/9 sz.: U/15 sz.: U/16 sz.:

Betöréses lopás és rablás

B 3 sz.: B 21 sz.: B 22 sz.: B 26 sz.: B 27 sz.: B 30 sz.: B 37 sz.: B 40 sz.: B 51/A/B/C sz.: B 55 sz.: B 58 sz.: B 59 sz.: B 60 sz.: B 69/A sz.: B 69/B sz.: B 70 sz.: B 71 sz.: B 73/A sz.: B 73/B sz.: B 87 sz.: B 88 sz.: B 90 sz.: B 91 sz.: B 92 sz.: B 94 sz.: B 98 sz.:

Küldöttrablás

B 2 sz.: B 44 sz.: B 45 sz.: B 46 sz.: B 63 sz.: B 64 sz.: B 89 sz.: B 97 sz.:

Elemikár

0004 sz.: 0007 sz.: 0525 sz.: 1010/A/B/C sz.: 0020 sz.: 3.

4.

Önrészesedés Önrészesedés Elektronikus adatfeldolgozó berendezések biztosítása, 6 hónapnál nem régebbi berendezések esetén Klimatikzált helyiségben telepített adatfeldolgozó berendezések Karbantartási szerzıdés Klímaberendezés Páratartalom- és hımérsékletkijelzı Üzemidın kívül állandó ırszolgálat Automata távjelzıkészülék Automata tőzoltókészülék

Elektromos berendezés- és készülékbiztosítás

E.1/A. E.1/B. E.10 E.12/A. E.14

Önrészesedés Önrészesedés Külön feltétel az elektronikus egységeket tartalmazó vagyontárgyak biztosításához Biztosítás szállítási kockázattal elektromos gépbiztosításhoz A szolárium üvegtöréskárainak kizárása

KÜLÖN FELTÉTELEK 1.

ÁLTALÁNOS KÜLÖN FELTÉTELEK 2842 sz. Készpénz, értékpapírok A biztosítás elsı kockázatra szól. 1. A biztosított értékpapírokról (kivéve papírpénzt, bankjegyet, kamat-, járadék-, haszonrészesedésre szóló értékpapírokat, bélyegeket, egyéb értékjegyeket) kimutatást kell vezetni, mely a kerestetéshez tartalmazza a megfelelı adatokat. E kimutatásokat az értékpapíroktól elkülönített módon kell tárolni, hogy az egyidejő károsodás lehetıleg kizárt legyen. 2. A szerzıdı kár esetén késedelem nélkül köteles a kerestetés végrehajtásáról intézkedni. 3. Ha a szerzıdı a kártérítést már megkapta, és ezután kerül birtokába a megkerült értékpapír, errıl haladéktalanul értesítenie kell a biztosítót, illetve a kártérítést az idıközben beállt értékcsökkenés figyelembevételével vissza kell fizetnie. 4. A biztosított dolgok csak akkor tekinthetık biztosítottnak, ha azok a kötvényben megjelölt tárolókban találhatók. 5. Kerestetési és pótlási költségek biztosítása: Ezen költségekre vonatkozó biztosítás esetén minden, a körülményekkel indokolható kiadás térítésre kerül. A biztosítás magában foglalja az esedékes és a kár miatt elmaradt teljesítések kamatveszteségét.

2812 sz. Biztosítás elsı kockázatra A biztosítás elsı kockázatra szól, ezért a károkat a biztosítási összeg erejéig teljes egészében téríti a biztosító. Az elsı kockázatra szóló biztosítás az alábbi vagyontárgycsoportokra vonatkozik: - Készpénz, értékpapír, értékcikk (2842 sz. Külön feltétel alapján) - Kirakatszekrények, vitrinek - Egyházak nagy értékő ingóságai - Harangok, harangrepedés biztosítása esetén 2830 sz. Idegen tulajdon biztosítása Kiterjed a biztosítás érvényessége azokra a tulajdonjog fenntartása mellett a szerzıdınek (megmunkálásra, használatra, megırzésre stb.) átadott idegen vagyontárgyakra, melyeket biztosításra feladtak. A kár olyan mértékben kerül térítésre, amilyen mértékben a biztosított felelısséggel tartozik. A bekövetkezett kárt a biztosító akkor téríti meg, ha a kár megtérítésére másik hatályos biztosítás alapján nem kerülhet sor. Vonatkozik ezen elıírás az ipari, szolgáltató és kereskedelmi tevékenységet folytatóknál lévı idegen vagyontárgyakra is, kivéve a készpénz, nemesfém, drágakövek, igazgyöngyök és ezek felhasználásával készült tárgyakat.

- 24 -

Kiterjed a biztosítási fedezet a VBBKF II/2.c) pontjában felsorolt vagyontárgyakra a MABISZ által minısített vagy a biztosító által ajánlott értéktárolóban elzárva, ha az értéktároló - falba vagy padozatba épített, vagy - épületszerkezeti elemhez rögzített, úgy, hogy a rögzítés az értéktárolón belül történik, és legalább 1000 kg lefeszítıerı ellen védelmet nyújt, vagy - az értéktároló összsúlya legalább 800 kg. Mentesül a biztosító a kártérítési kötelezettség alól, ha a fenti követelmények hiányosan teljesülnek, vagy ha a fenti követelmények maradéktalanul teljesülnek ugyan, de az üzembe helyezésrıl a biztosított nem gondoskodott.

2843 sz. Receptek kártérítése A Vállalkozások Összevont Vagyonbiztosításának különös feltételei szerint a felek megállapodnak abban, hogy a receptek megsemmisülése vagy ellopása esetén, az ezzel kapcsolatos költségek és kiadások kerülnek megtérítésre. A biztosító megtéríti a késedelem miatt elıálló, a biztosítottat terhelı kamatveszteséget is. 2.

ELEMIKÁR-BIZTOSÍTÁS KÜLÖN FELTÉTELEI

0004 sz. Automata tőzjelzı készülék alkalmazása A biztosított olyan automata tőzjelzı berendezéssel rendelkezik a biztosított telephelyen, amely a tőzoltóságon vált ki riasztást.

B 51/A sz. Önrész betöréses lopás és rabláskárokra Ezen külön megállapodás alapján minden egyes bekövetkezı káreseménynél a kártérítési összegbıl 25 000 Ft-ot a biztosított maga visel.

0007 sz. Tőzálló értéktároló alkalmazása Ezen külön megállapodás értelmében biztosított vállalja, hogy a biztosított készpénzt, értékpapírokat és értékcikkeket legalább 60 perces dokumentált tőzállósággal rendelkezı tárolóban elzárva tartja.

B 51/B sz. Önrész betöréses lopás és rabláskárokra Ezen külön megállapodás alapján minden egyes bekövetkezı káreseménynél a kártérítési összegbıl 50 000 Ft-ot a biztosított maga visel.

0525 sz. Szabadban tárolt gépek, munkagépek A vállalkozók elemikár biztosításának különös feltételeinek I/II. 2. b) pontjától eltérıen a biztosítás nem fedezi a szabadban tárolt berendezések, gépek, anyagok jégverés okozta kárait.

B 51/C sz. Önrész betöréses lopás és rabláskárokra Ezen külön megállapodás alapján minden egyes bekövetkezı káreseménynél a kártérítési összegbıl 100 000 Ft-ot a biztosító maga visel.

1010/A sz. Önrész elemi károkra Ezen külön megállapodás alapján minden egyes bekövetkezı káreseménynél a kártérítési összegbıl 25 000 Ft-ot a biztosított maga visel.

B 55. sz. Betöréses lopás- és vandalizmuskár kizárása A Vállalkozók Betöréses lopás és rablás biztosításának különös feltételeitıl eltérıen a biztosítás nem terjed ki a betöréses lopás, illetve vandalizmus károkra.

1010/B sz. Önrész elemi károkra Ezen külön megállapodás alapján minden egyes bekövetkezı káreseménynél a kártérítési összegbıl 50 000 Ft-ot a biztosított maga visel.

B 58. sz. Rablótámadást jelzı és rögzítı berendezés alkalmazása A biztosítás azzal a kiegészítı feltétellel jön létre, hogy az ügyfélforgalom céljára és az értéktárolásra szolgáló helyiségek a nyitvatartás ideje alatt állandóan üzemképes állapotban lévı rablótámadást jelzı és rögzítı (pl. videókamera) berendezéssel vannak felszerelve, melyek a rendırségen vagy szakhatósági engedéllyel rendelkezı vagyonvédelmi cég diszpécserközpontjában váltanak ki riasztást.

1010/C sz. Önrész elemi károkra Ezen külön megállapodás alapján minden egyes bekövetkezı káreseménynél a kártérítési összegbıl 100 000 Ft-ot a biztosított maga visel.

B 59. sz. Rablótámadást jelzı berendezés alkalmazása A biztosítás azzal a kiegészítı feltétellel jön létre, hogy az ügyfélforgalom céljára és az értéktárolásra szolgáló helyiségek a nyitvatartás ideje alatt állandóan üzemképes állapotban lévı rablótámadást jelzı berendezéssel vannak felszerelve, melyek a rendırségen vagy szakhatósági engedéllyel rendelkezı vagyonvédelmi cég diszpécserközpontjában váltanak ki riasztást.

0020 sz. Bıvített vezetékesvíz kár fedezet A Vállalkozások Összetett Vagyonbiztosításának Különös Feltételeinek I/III pontjától eltérıen vezetékes vízkárnak minısül a biztosított vagyontárgyak azon kára, amelyeket az épület külsı határoló falába beépített, vagy azon belül lévı használati víz, szennyvíz és csapadékvíz be- és elvezetı vezetékeibıl és a hozzájuk csatlakozó vízvezeték-, melegvízszolgáltató- és központi főtés rendszerekbıl, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékokból, szerelvényekbıl és készülékekbıl kilépı víz vagy gız okoz. Nem téríti a biztosító: a) a biztosított vízvezetékekre csatlakoztatott tartozékok, szerelvények, berendezések, háztartási gépek, készülékek, és ezek tartozékainak javítási, pótlási költségeit. b) a kiömlı folyadék, gız értékét c) a gombásodás, penészedés formájában jelentkezı károkat. 3.

B 60. sz. Készpénz kezelése a központi ellátóban Ezen külön feltétel keretében a felek megállapodtak abban, hogy a készpénzt és egyéb értékeket a biztosított központi pénzellátó helyiségben tartja, s az ügyfelek fogadására szolgáló helyiségben levı pénztárakat - onnan - csıposta útján láttatja el a szükséges készpénzzel, illetve értékkel. Az ügyfélfogadó termekben készpénz vagy egyéb értékek tárolása nem fordulhat elı. B 69/A sz. Minimális mechanikai védelem A Külön feltétel értelmében a biztosított objektum mechanikai védelmének a következı elıírásokat kell teljesítenie. Minimális a mechanikai védelem akkor, ha a védett helyiség falazatai, födémszerkezetei és a nyílászárók az alábbi követelményeket kielégítik: - az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek; - a bejárati ajtók zárását biztonsági zár végzi; - biztonsági zárnak minısül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betőjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetıségek száma meghaladja a 10.000-et, valamint az egyedi minısített lamellás zár, illetve minden olyan zár, amely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú; - a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 6 cm-es, hagyományos, kisméretı, tömör téglafallal azonos értékő legyen. Megjegyzés: A lakat nem minısül biztonsági zárnak, kivéve a minısített biztonsági lakatokat és lakatzárakat.

BETÖRÉSES LOPÁS- ÉS RABLÁSBIZTOSÍTÁS KÜLÖN FELTÉTELEI

B 3. sz. Értékállomány biztosítása Nyitvatartási idı alatt a betöréses lopás biztosításra felvett értékállomány a biztosított helyiségekben rablás kockázatra is biztosított. 5.000.000,- Ft feletti értékállomány esetén a B 27. sz. , vagy a B 59 sz. Külön feltétel teljesülése is szükséges. 10.000.000,- Ft feletti értékállomány esetén a B 27. és a B 58 sz. Külön feltételek együttes teljesülése szükséges. B 21. sz. A biztosított helyiségek ırzése kutyával A Betöréses lopásbiztosítás különös feltételei IV. fejezetében foglaltak alapján e külön feltétel szerint a felek megállapodnak abban, hogy a biztosított a kockázatviselés helyének helyiségeit üzemidın kívül szombat, vasárnap és ünnepnapokon is - az általa foglalkoztatott ırrel vagy hatósági B 40. sz. Értéktároló alkalmazása

B 69/B sz. Részleges mechanikai védelem A Külön feltétel értelmében a biztosított objektum mechanikai védelmének a következı elıírásokat kell teljesítenie. Részleges a mechanikai védelem akkor, ha a védett helyiség falazatai,

- 25 -

födémszerkezetei, padozatai és a nyílászárók megfelelnek az alábbi követelményeknek: - a 2 m-nél alacsonyabban fekvı nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) maximum 100 x 300 mm-es osztású, 12 mm átmérıjő köracél ráccsal (vagy azzal egyenértékő más mechanikai szerkezettel, illetve biztosítóintézet által minısített biztonsági üveggel) védettek. Ajtók esetében azonban rácsozat (pl. ollós rács) alkalmazására csak akkor van szükség, ha az ajtó valamely alkotóelemére az elıírt védelem nem teljesül - a rács a falazathoz, minimum 4 db falazókörömmel erısítendı, a minimális beépítési mélység 100 mm 15 cm-es hagyományos tömör téglafal esetén (vagy azzal egyenértékő, kívülrıl nem szerelhetı); - a nyílászárók (ajtók) tokszerkezeteit falazókörmökkel - vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falazathoz kell erısíteni; - az ajtószerkezetek megerısített kivitelőek, kiemelés, feszítés, reteszelés, reteszhúzás ellen védettek; - a zárást minimum kettı darab biztonsági zár végzi; - biztonsági zárnak minısül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a két tollú kulcsos zár, a szám- vagy betőjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetıségek száma meghaladja a 10.000-et, valamint az egyedi minısített lamellás zár; - az ajtó minimum 3 diópánttal legyen a tokhoz rögzítve, az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja; - a zárnyelvek (ajtók esetében) legalább 20 mm mélyen zárjanak; - az ajtólap és az ajtótok zárási pontossága 5 mm-en belül legyen; - a bevésızár esetén az ajtólap külsı, keskenyebbik oldalát fémlemezzel meg kell erısíteni; - fa tok esetén, megerısített zárlemez szükséges; - a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 15 cm-es, hagyományos, kismérető, tömör téglafallal azonos értékő legyen. MEGJEGYZÉS: 1. A lakat nem minısül biztonsági zárnak, kivéve a minısített biztonsági lakatokat és lakatzárakat. 2. Mozgatható rács esetében a rács zárását minimum 2 db biztonsági zárnak kell végeznie.

-

-

-

-

-

-

-

-

B 70. sz. Elektronikai jelzırendszer Az elektronikai jelzırendszernek helyi riasztást kell megvalósítania az alábbi feltételekkel. Alapvetı követelmény a megfelelı felületvédelem és a csapdaszerő területvédelem együttes biztosítása vagy a teljes körő területvédelem megvalósulása. Megfelelı a felületvédelem - ha az elektronikai jelzırendszer éles üzemmódban figyeli az összes nyilászáró szerkezetet és portált, jelzi az át- és behatolási kísérleteket Nyílászárók védelme - a nyílászárók védelmét úgy kell kialakítani, hogy süllyesztettek legyenek a felszerelésre kerülı eszközök és 1-2 cm-es mozgást érzékeljenek Üvegfelületek védelme - az érzékelıknek már az üveg repedésére is jelzést kell adniuk. Az érzékelı kiválasztása a védeni kívánt üvegfelület típusának figyelembe vételével történjen. Az érzékelınek a teljes üvegfelületet védeni kell. Csapdaszerő a térvédelem - ha az elektronikai jelzırendszer - éles üzemmódban - a védett objektumban található, veszélyeztetett tárgyak, kiemelt térségek megközelítési útvonalait felügyeli Teljes körő a térvédelem - ha az elektronikai jelzırendszer - éles üzemmódban - felügyeli a védett objektum teljes belsı terét és mindennemő illetéktelen emberi mozgást jelez. Teljeskörő felületvédelem és legalább csapdaszerő térvédelem van kialakítva, riasztásjelzés a helyszínen - a környezetet riasztva - történik. Csapdaszerő a térvédelem, ha az elektronikai jelzırendszer - éles üzemmódban - a védett objektumban található veszélyeztetett tárgyak, kiemelt térségek megközelítési útvonalait felügyeli. A rendszerrel szemben támasztott követelmények: - Egy jelzıvonalon több érzékelı is telepíthetı oly módon csoportosítva, hogy jelzés esetén a sértett terület könnyen azonosítható legyen. (Támadásjelzı rendszer telepítésénél rögzített eszközök felszerelése szükséges. Az alkalmazott eszközök mőködtetése esetén a rendszernek nem éles állapotban, amennyiben felügyeleti központba nincs bekötve, hangos jelzést kell adnia. Telepítésük úgy történjen, hogy jelzésük esetén egyenként is azonosíthatók legyenek. (cím azonosítás, jelzıhurok azonosítás) - A vezetékek toldása falban lévı védıcsıben, vagy rejtett szerelés esetén forrasztott kivitelben zsugorcsıvel védve is történhet. - Riasztásjelzés céljából a mőszaki feltételekben meghatározott szabotázsvédett dobozban felszerelt hang-fény jelzı és hangjelzı készülékeket az épületen kívül úgy kell felszerelni, hogy

-

-

-

-

-

-

segédeszközök nélkül ne lehessen elérni ıket. Távfelügyelt rendszer esetén a helyi hang és fényjelzés nem szükséges. A rendszer kezelése kódkapcsolóval, vagy blokkzárral történhet. A személyi kódoknak minimum négy számjegyének kell lenni. A kezelınek védett térben kell elhelyezkednie és a kezelésre max. 30 másodperc idı állhat rendelkezésre. Hat számjegyes kódok esetén a kezelı védett téren kívül is elhelyezhetı, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, biztonsági zárral nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre, a doboz szabotázsvédett legyen, a kezelésre max. 30 másodperc idı állhat rendelkezésre a doboz nyitását vagy rongálását követıen. A rendszer rendelkezzen minimum 4 önállóan programozható felhasználói kóddal, valamint legalább két olyan kimenettel, amelyekrıl a felügyeleti központba történı bekapcsolás esetén megkülönböztetett jelzés továbbítható (pl.: összetett betörés, támadás) A kültéri riasztásjelzés minimum egy saját akkumulátorral rendelkezı hang-, fényjelzıvel történjen. A védett térben legalább egy hangjelzı szükséges. A hangjelzık hangereje legalább 100 dB/m legyen. Kizárólag a MABISZ által minısített eszközök alkalmazhatók. A központi egység, vagy kezelı jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (minimum 3 db azonnali - riasztási -) és a szabotázsvonalon. Az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatók (a felügyelet nélküli központok zóna-állapotai illetéktelenek által ne legyenek változtathatók). A központi egység és a kiegészítı tápegység burkolata szervizüzemmódban nyitható kivitelő, szabotázsvédett, minimum 1,2 mm-es lágyacélból - vagy azzal egyenértékő szilárdságú anyagból - legyen. A kódkapcsoló központot vezérlı áramkörét lehetıleg a központi egységben, de mindenképpen a felügyelt téren belül kell elhelyezni. Az egyes részek meghibásodását a rendszer a kezelı számára jelezze, a további részek maradjanak mőködıképesek. A rendszer minden eleme szabotázsvédett legyen. A rendszer üzemképességét és riasztásmentes állapotát a kezelıegységen jelezze. Élesbe kapcsolt állapotban a vezérlıközpontnak valamennyi azonnali riasztási - jelzıvonalat, jeladóáramkört, kapcsolóberendezést felügyelni kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell. A szabotázsvonalak jelzéseit - nem élesbe kapcsolt állapotban is - a kezelı számára a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell. A jelzı áramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rövidzárlatot, illetve a hurok ellenállásának 40 %-os változását a rendszer jelezze. Minimálisan egy kültéri akusztikus és optikai jelzésadó, valamint egy beltéri akusztikus jelzésadó telepítendı. A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszőnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szőnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelı, vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követıen ismételten kapcsoljon éles állapotba. A kültéri hangjelzı kettıs burkolatú, minimum 1,2 mm-es lágyacél (vagy ezzel egyenértékő) burkolattal és váltakozó kéthangú jelzéssel rendelkezzen. Az energiaellátást két - egymástól független, kölcsönhatás mentes energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa. Az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 24 órás üzemeltetését, a 24 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa (felügyelet nélküli esetben). Az akkumulátor automatikus töltésérıl gondoskodni kell. A nyitásérzékelık csak rejtve, süllyesztve szerelhetık. A szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül, vagy acélvédıcsıben kell vezetni.

B 71. sz. Kirakatszekrények biztosítása A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló tárolók (kirakatszekrény) és a bennük lévı árukészlet együttes értéke alapján került megállapításra. A biztosítási fedezet kiterjed a tároló eszközök ellopására és feltörésük esetén az azokban bekövetkezett sérülésekre is. A biztosítás fedezi a kirakatszekrény üvegezésében bekövetkezı töréskárokat is. B 73/A. sz. Középfokú védelmi szint A Falazatok A védelmi szint kialakításához 15 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékő falszerkezet kialakítása szükséges. Támpontok:

- 26 -

-

6 cm vastagságú vasalt betonfal, vagy padozat, illetve födémszerkezet (pl. panelházak) - speciális könnyőszerkezetes elemekbıl készített falazatok, amelyek legalább kétrétegőek, közöttük hıszigetelı, tőzálló anyag, illetve a mechanikai ellenállóképességet biztosító egyéb anyag található. B Nyílászárók a) Ablakok Az alábbi követelmények a járó, - illetve megközelítési szinttıl max. 3 m alsó párkánymagassággal rendelkezı, 30x30 cm-nél nagyobb területő ablakok felületét max. 100x300 mm-es kiosztású, min. 12 mm átmérıjő köracél- vagy ezzel egyenszilárdságú - kívülrıl nem szerelhetı rácsozattal kell védeni. Fix rácsokat a falazathoz 300 mmenként min. 100 mm mélyen falazókörmökkel kell erısíteni. Mobil rácsok esetében a zárást vagy 2 db letörés ellen védett biztonsági zárral vagy önzáró hajtómővel ellátott mozgatószerkezettel kell biztosítani. A rácsozat kiváltható a MABISZ által minısített, legalább B1-es fokozatú biztonsági üveggel. A 3 m feletti ablakokra nem szükséges védelem. b) Ajtók Az ajtó és ajtótokok keményfából vagy fémbıl készültek. Fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadására a falszerkezethez legalább 2 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni. A tokszerkezetet a falhoz 30 cm-enként min. 10 cm mélyen rögzíteni kell. Az ajtólap és a tok közötti záráspontosság max. 4 mm lehet oldalanként. Az ajtólapokat min. 3 db diópánttal kell a tokhoz rögzíteni és biztosítani kell a kiemelés elleni védelmet. A zárást min. 2 db, egymástól 30 cm-re elhelyezett zárszerkezetnek kell végeznie. A zárbetétek letörés elleni védelemmel rendelkeznek. A zárnyelvek reteszelési mélységének legalább 20 mm-t el kell érnie. Kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek.

(nemesfémeket, drágaköveket, igazgyöngyöket és az ezek felhasználásával készült tárgyakat) megfelelı értéktárolóban zárja el. Az üzemidın, illetve nyitvatartási idın kívül kirakatban vagy vitrinben hagyott tárgyak nem lehetnek nemesfémek, drágakövek, igazgyöngyök és ezek felhasználásával készült tárgyak. B 92. sz. Benzinkutak rablás biztosítása A betöréses lopás és rablás biztosítás különös feltételeitıl eltérıen a biztosító kútkezelınként 20.000,- Ft munkaidıben magánál tartott, de a biztosított cég tulajdonában levı készpénz rablásbiztosítására vállal fedezetet.

B 94. sz. Nagyértékő ingóságok elzárása Nagyértékő ingóságok (aranyozott és ezüst kegyszerek arany, illetve nemesfém vagy értékkövekkel díszített tárgyak, képek, textíliák, könyvek, egyéb mőkincsek) abban az idıszakban, amikor a biztosított objektumban nem tartózkodik senki csak olyan helyiségben biztosítottak, amely részleges mechanikai védelemmel van ellátva (lásd B 69/B. sz. Külön feltétel). Ha ezen ingóságok biztosításban felvett összértéke meghaladja a 3.000.000 Ft-ot, a helyiséget el kell látni elektronikai védelemmel is. (B 70. sz. Külön feltétel)

B 98 sz. Benzinkútfejek vandalizmus elleni biztosítása Ezen külön megállapodás értelmében biztosító vállalja a szabadon álló benzinkútfejek vandalizmuskárainak megtérítését azoknál a benzinkutaknál, melyek 24 órás munkaidıben üzemelnek. 4.

B 73/B. sz. Magasfokú védelmi szint A Falazatok A védelmi szint kialakításához 38 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékő falszerkezet kialakítása szükséges. Támpontok: - 12 cm vastagságú vasalt betonfal, vagy padozat, illetve födémszerkezet (a vasalás 15x15 cm rácskiosztású, 8-10 mm átmérıjő betonvas háló, a betonozás C12/15 minıségő épületszerkezeti beton.)

KÜLDÖTTRABLÁS FELTÉTELEI

BIZTOSÍTÁS

KIEGÉSZÍTİ

B 2. sz. Fedezet kiterjesztése küldöttrablás biztosításra A szerzıdı csak a küldemény tulajdonosa lehet. A küldöttrablás biztosítás keretében megtéríti a biztosító azokat a rabláskárokat, amelyeket a kockázatviselés helyén kívül pénztári küldöttek ellen követtek el a kötvényben megjelölt mőködési (szállítási) területen (község, város, megye, ország). A küldöttrablás biztosítási fedezet a küldeménynek a küldött részére történı átadásával kezdıdik, a kiindulási hely és a rendeltetési hely közötti közvetlen és indokolható legrövidebb útvonalra vonatkozik, és megszőnik a küldemény átvételével. A küldött lehet maga a biztosított, illetve a biztosított alkalmazottja és megbízottja. A biztosító a fedezetbıl kizárja: a) ha 18 éven aluli (fiatalkorúakat) vagy szállításhoz és kísérethez nem alkalmas személyeket (korlátozott cselekvıképes) alkalmaznak ırként vagy kísérıként; b) az ırök vagy kísérı személyzet hőtlensége által okozott károkat. Az ÁVF X. pontjának kiegészítése: A biztosító mentesülése: a biztosító mentesül minden teljesítési kötelezettsége alól, abban az esetben, ha a kirabolt személy a kárt jogellenesen, szándékosan vagy súlyos hanyagsággal idézte elı. Ha a kötvényben másképp nem állapodnak meg, a biztosítás küldöttrablás esetén Magyarország területén érvényes.

B Nyílászárók a) Ablakok A járó, - illetve megközelítési szinttıl max. 3 m alsó párkánymagassággal rendelkezı, 30x30 cm-nél nagyobb területő ablakok felületét max. 100x300 mm-es kiosztású, min. 12 min. átmérıjő köracél- vagy ezzel egyenszilárdságú - kívülrıl nem szerelhetı rácsozattal kell védeni. Fix rácsokat a falazathoz 300 mmenként min. 100 mm mélyen falazókörmökkel kell erısíteni. Mobil rácsok esetében a zárást vagy 2 db letörés ellen védett biztonsági zárral vagy önzáró hajtómővel ellátott mozgatószerkezettel kell biztosítani. A rácsozat kiváltható a MABISZ által minısített, legalább B1-es fokozatú biztonsági üveggel. b) Ajtók MABISZ által minısített III. kategóriájú biztonsági ajtó legalább 3 ponton záródó, MABISZ által minısített fúrás, letörés és finomnyitás ellen védett biztonsági zárral és zárbetéttel szerelve. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét min. 60 HRC keménységő edzett acéllappal kell biztosítani.

B 44 sz. Szállítási feltétel Szerzıdı/biztosított vállalja, hogy a pénz szállítását a B.63. sz. külön feltételnek megfelelı pénzszállító táskával két küldött végzi. B 45 sz. Szállítási feltétel Szerzıdı/biztosított vállalja, hogy a pénz szállítását személygépkocsival és a B.63. sz. külön feltételnek megfelelı pénzszállító táskával három küldött vagy két küldött (egyik fegyveres kísérı) végzi.

B 87. sz. Szabadban tárolt gépek, jármővek A biztosítás szabadban tárolt gépek, jármővek esetében nem fedezi a részleges lopási károkat, valamint a vandalizmus károkat. B 88. sz. Részlopáskár kizárása gépeknél és jármőveknél A biztosítás szabadban tárolt gépek és jármővek esetében nem fedezi a részlopáskárokat.

B 46 sz. Szállítási feltétel Szerzıdı/biztosított vállalja, hogy a pénz szállítását személygépkocsival vagy kisteherautóval a B.63 sz. külön feltételnek megfelelı pénzszállító táskával három fıs személyzet végzi, melybıl kettı fegyveres.

B 90. sz. Riasztás állandó készenléti ügyeleten Szerzıdı fél kijelenti, hogy olyan riasztórendszerrel rendelkezik, amely riasztást állandó készenléttel rendelkezı rendıri ügyeleten vagy szakhatósági engedéllyel rendelkezı, állandó készenléti ügyeletet biztosító vagyonvédelmi figyelı rendszer központjában vált ki.

B 63. sz. Pénzszállító biztonsági táska alkalmazása A pénz és egyéb értékek szállítására szóló küldöttrablás-biztosítás azzal a feltétellel hatályos, hogy azok szállítása a biztosító által elfogadott pénzszállító táskában történik.

B 91. sz. Ékszerüzletek és aranymővesek biztosítása Biztosított vállalja, hogy üzemidı, illetve nyitvatartási idın kívül minimális kirakat, illetve vitrinkészlet kivételével, melynek együttes értéke nem haladhatja meg a 150.000,- Ft-ot, az értékeket

B 64. sz. Páncélautó alkalmazása A pénz és egyéb értékek szállítására a rablásbiztosítás azzal a feltételekkel hatályos, hogy azok szállítása páncélozott gépjármőben és legalább 2 fı kíséretével történik. A páncélautó az alábbi feltételeknek felel meg:

- 27 -

-

-

-

a jármő borítása, üvegezése golyóálló, védelmet nyújt a közepes hatóerejő kézifegyverek (lıfegyverek) ellen; a rakodótér és a vezetıfülke ajtajai csak kulccsal nyithatók; a rakodótér ajtaja több ponton záródó zárszerkezettel rendelkezik; elektronikai jelzırendszerrel van ellátva, fıbb jellemzıi az alábbiak: kódolható; rendelkezik támadásjelzéssel; teljesen független a gépkocsi egyéb elektronikai rendszereitıl, saját külön tápellátással rendelkezik; a teljes rendszer szabotázs védett; jelzi az illetéktelen ajtónyitásokat és eltulajdonítást, megakadályozza a jármő elvitelét a gyújtás leválasztásával és az üzemanyag vezeték lezárásával, valamint a fékrendszer blokkolásával; a gumik nyomástartóak, 8-10 db szög által okozott lyuk, illetve 6 mm-es (pl. golyóütötte) lyuk esetén is tartja a nyomást; a jármő a zárt építés miatt légkondicionált kivitelő legyen, olyan légszőrı berendezéssel ellátott, amely megegyezik a gázálarc szőrıbetét tulajdonságaival; a vezetıfülke rendelkezik olyan levegıztetı berendezéssel, amely a személyzet levegı ellátását 30 percen keresztül biztosítja.

Cégtáblákat és a 3 m2-nél nagyobb üvegeket; a tükör és fényvisszaverı üvegeket; a 10 mm-nél vastagabb, a páncél és biztonsági üvegeket; plexiés akrylüvegeket, szolárberendezéseket és díszítı üveglámpákat; üvegtetıket, üveg homlokzati borításokat, üvegcsempéket; télikertek üvegezését; az ón-, ólom- és rézfoglalatú üvegezéseket, üvegfestményeket és mozaikokat; mindennemő belsı (bútor stb.) üvegezést. A külön feltétel kiterjed azon akadályok (védıberendezések, védırácsok, védılécek, belsı zárak stb.) le- és visszaszerelési költségeire, amelyek az üvegpótlást nehezítik, illetve lehetetlenné teszik, továbbá érvényes a biztosítás az ideiglenes helyreállítás esetleges túlóradíjak és szükséges állványozás költségeire. Ha a biztosított épület káridıponti új értéke (újraépítési költsége) nagyobb mint a biztosítási összeg, akkor a biztosító mind az üvegkárt, mind a kapcsolódó költségeket olyan arányban téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg az épület tényleges újraépítési költséghez aránylik. U/16. sz. Épületek bıvített átalány-üvegbiztosítása A biztosítás kiterjed a kötvényben megjelölt épület valamennyi épületszerkezeti üvegére, kivéve: Cégtáblákat és a 6 m2-nél nagyobb üvegeket; üvegbıl készült homlokzati borításokat; az ón-, ólom és rézfoglalatú üvegezéseket, üvegfestményeket és mozaikokat; mindennemő belsı (bútor stb.) üvegezést. A külön feltétel kiterjed azon akadályok (védıberendezések, védırácsok, védılécek, belsı zárak stb.) le- és visszaszerelési költségeire, amelyek az üvegpótlást nehezítik, illetve lehetetlenné teszik. Továbbá érvényes a biztosítás az ideiglenes helyreállítás esetleges túlóradíjak és szükséges állványozás költségeire. Ha a biztosítási díj kiszámítására szolgáló épület újértéke (újraépítési költsége) nagyobb, mint a díj megállapítására szolgáló díjkivetési alap, akkor a biztosító az üvegkárt és a kapcsolódó költségeket olyan arányban téríti meg, ahogyan a díjkivetési alap az épület tényleges újraépítési költségéhez aránylik. A kibıvített épület-átalánybiztosítás tulajdoni hányad arányában vonatkozik a közös épületrészek üvegkáraira az alábbiak szerint: a kockázatviselés csak a közös, szerkezetileg beépített nyílászárókra (ajtók és nyitható, valamint nem nyitható, világító jellegő ablakokra) érvényes. Kizártak: cégtáblák, 3 m2-t meghaladó üvegtáblák, biztonsági üvegek minden fajtája, üvegtetık, plexiüvegek, szolárberendezések, díszlámpák, üvegbıl készült homlokzati borítások, üvegcsempék, üvegfalak, üvegfestmények, ólom-, ón és rézfoglalatú mővészeti üvegezések, minden belsı, nem épületüvegezés (liftek és liftaknák). A kizárás alá tartozó üvegeket a lakásszövetkezet vagy társasház közössége, mint önálló jogi személy biztosíthatja.

B 89. sz. Elıfutó kísérıkocsi alkalmazása pénzszállítmányoknál Szerzıdı vállalja, hogy a pénz szállítása során a speciális pénzszállító kocsi mellett elıfutó kísérıkocsit alkalmaz 2 fı fegyveres személyzettel. - az állandó kapcsolattartáshoz URH adó-vevı berendezés szükséges, rejtett antennával, önálló energiaellátási lehetıséggel (kísérı és a központ között is). - az útvonal biztosításához elıfutó és követı kísérı személygépkocsi szükséges két-két fı fegyveressel. B 97. sz. Speciális pénzszállító kocsi alkalmazása A speciális pénzszállító kocsinak az alábbi feltételeknek kell megfelelnie: - a rakodótér és a vezetıfülke borítása, üvegezése védelmet nyújt a kiskaliberő marok lıfegyverek ellen; - a rakodótér és a vezetıfülke ajtajai kívülrıl csak kulccsal nyithatók; - a rakodótér ajtaját több ponton záródó speciális zárral kell ellátni; - elektronikai jelzırendszerrel van ellátva, mely támadás, az ajtók illetéktelen nyitása vagy a gépjármő eltulajdonítása esetén riasztó jelzést ad és megakadályozza a jármő elvitelét (a motor üzembe helyezését); a kocsi személyzete a vezetıvel együtt három fı, kettı fegyveres. Egy fegyveres kísérı a vezetıfülkében, egy a rakodótérben helyezkedik el. 5.

ÜVEGBIZTOSÍTÁS KÜLÖN FELTÉTELEI 6.

0158. sz. Üvegfelületre számított különleges üvegek biztosítása A biztosítás kiterjed a biztosított épületek beépített nyílászáró szerkezeteinek üvegezésében bekövetkezett üvegtörési károkra. A biztosítási feltételek VI. fejezetében foglaltakat kiegészítıen a biztosító megtéríti a ténylegesen felmerült és számlával igazolt helyreállítási költséget, ideértve a helyreállítás érdekében szükséges berendezések (rácsok, korlátok, rudazat stb.) le- és visszaszerelési költségét is. Fedezi a biztosítás az indokoltan szükséges ideiglenes helyreállítási költséget, illetve a túlóradíjat, valamint a helyreállítás érdekében szükséges állványozási költséget. Kár esetén, ha megállapításra kerül, hogy az üvegezés díjszámításához alapul vett - jellemzı üvegféleségenként részletezett - üvegfelületek m2 területe 10%-ot meghaladóan kisebb, mint az adott üvegféleség tényleges területe, akkor a biztosító az üvegkárért és a helyreállítással kapcsolatos különféle költségeket csak olyan arányban téríti meg, ahogyan a károsult üvegféleség megadott m2 alapterülete a tényleges négyzetméter szerinti területhez aránylik.

SZÁLLÍTMÁNYBIZTOSÍTÁS KÜLÖN FELTÉTELEI

SZB 05 sz. Törés, ki- és berakodási kockázat kiterjesztése A biztosító megtéríti a szerzıdı/biztosított szállítmány töréskárait, melyek a megfelelıen csomagolt és szállított áru ki és berakodása során keletkeztek. A biztosító nem téríti a lakkozási és karcolási károkat. A kártérítési összegbıl káreseményenként 1.500 Ft önrészt a biztosított maga visel. SZB 06. sz. Betöréses lopás és rablás kockázat kiterjesztése Ezen külön feltétel értelmében az áru biztosítása - betöréses lopás - rablás - egész jármő ellopása kockázatokra is kiterjed. Ha a biztosítási összeg meghaladja az 1.000.000,- Ft-ot, a szerzıdı/biztosított köteles a szállító gépjármővet minısített autóriasztóval is ellátni.

U/9. sz. Kiterjesztés belsı üveg biztosítására Ezen külön feltétel értelmében biztosítva van a falitükrökben, vitrinüvegezésben, üvegpultokban és más belsı üvegezésben bekövetkezett üvegtöréskár. Az üvegbiztosítás különös feltételeit kiegészítve a biztosító készpénzben megtéríti a ténylegesen felmerült és számlával igazolt helyreállítási költséget, ideértve a helyreállítás érdekében szükséges berendezések (rácsok, korlátok, rudazat stb.) le- és visszaszerelési költségét is. Fedezi a biztosítás az indokoltan szükséges ideiglenes helyreállítási költséget, illetve a túlóradíjat, valamint a helyreállítás érdekében szükséges állványozási költséget.

7.

ELEKTRONIKUS ADATFELDOLGOZÓ BERENDEZÉSEK BIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖN FELTÉTELEI

Sz 1/A Önrészesedés Az Elektronikus adatfeldolgozó berendezések biztosításának különös feltételei (EABKF) V. fejezet (1) bekezdéséhez kapcsolódóan megállapodás született, hogy a kárösszeg 10%-át, de legalább 20.000.-Ft összeget minden egyes káresetnél a szerzıdı fél maga viseli. Sz. 1/B Önrészesedés Az Elektronikus adatfeldolgozó berendezések biztosításának különös feltételei (EABKF) V. fejezet (1) bekezdéséhez kapcsolódóan megállapodás született, hogy a kárösszeg 20%-át, de legalább 20.000.Ft összeget minden egyes káresetnél a szerzıdı fél maga viseli.

U/15. sz. Épületátalány üvegbiztosítása A biztosítás kiterjed a biztosításban megjelölt épület valamennyi épületszerkezeti üvegére, kivéve:

- 28 -

legalább 20.000,-Ft összeget minden egyes káresetnél a szerzıdı maga viseli.

Sz. 4. Elektronikus adatfeldolgozó berendezések újérték biztosítása, 6 hónapnál nem régebbi berendezések esetén Az Elektronikus adatfeldolgozó berendezések biztosítása különös feltételeinek (EABKF) V. fejezet 2.2. pontjától eltérıen a biztosított berendezés totálkára esetén a biztosító kártérítési kötelezettsége a káreset idıpontjában érvényes beszerzési költségekre (újérték) terjed ki, beleértve az egyszeri fuvar (kivéve légi fuvar), vám és szerelési költségeket. Ha azonban a sérült, összetört vagy totálkáros vagyontárgy kárkori avult értéke alacsonyabb, mint az újrabeszerzési költség (újérték) 50%-a, akkor minden esetben legfeljebb a kárkori avult érték kerül térítésre.

E.10.Külön feltétel az elektronikus egységeket tartalmazó vagyontárgyak biztosításához. 10.1. Az Elektromos berendezés- és készülékbiztosítás különös feltételeinek (EBKF) I. fejezet (1) bekezdésétıl eltérıen, egy elıre nem látható és hirtelen bekövetkezı sérülés vagy megsemmisülés csak akkor térítésköteles, ha a különös feltételek I. fejezet (1)-es bekezdésének elıírásai szerint biztosított veszély bizonyíthatóan kívülrıl hatott az elektronikus egységre. 10.2. Beépített adathordozók az I. fejezet (1) bekezdés szerint biztosítottak, a rajtuk tárolt információk és adatok azonban nem. Külsı adathordozók és a rajtuk tárolt adatok a biztosítási védelembıl ki vannak zárva.

Sz. 5. Klimatizált helyiségben telepített adatfeldolgozó berendezések Az Elektronikus adatfeldolgozó berendezések biztosítása különös feltételeinek (EABKF) I. fejezet 1. bekezdésének kiegészítéseként a klimatizált helyiségekben telepített elektronikus berendezések olyan korrózió okozta kárai is biztosítás alá esnek, amelyek a klímaberendezés zavarai vagy sérülései következményeiként megnövekedett páratartalom miatt keletkeztek. A biztosítás kiterjesztésének elıfeltétele egy olyan jelzıkészülék beszerelése, amely vizuálisan vagy akusztikusan jelzi, ha a klímaberendezés meghibásodik vagy kikapcsol és a káreset bekövetkezésekor rendeltetésének megfelelıen mőködik. A szerzıdınek kötelessége gondoskodni a jelzıkészüléket megóvó megelızı karbantartásról. Ha a szerzıdı e kötelességét megszegi, akkor a biztosító az EABKF VI. bekezdése értelmében mentesül a kártérítési kötelezettség alól.

E.12/A Biztosítás szállítási kockázattal elektromos gépbiztosításhoz Az Elektromos berendezés- és készülékbiztosítás különös feltételeinek I. fejezet (2) bekezdés b) pontjától és III. fejezetétıl eltérıen a kötvényben felsorolt mozgatható vagy közlekedési eszközökkel szállított vagyontárgyakra a biztosítási védelem kiterjed a szállítás közben (kivétel légi- és vízi közlekedés) elıre nem látható és hirtelen fellépı károkra is, a Magyar Köztársaság területén belül. 1.

A biztosítási védelem elıfeltétele, hogy

1.1 a mozgatható vagyontárgyak szállításra alkalmasak, valamint szállítás közben elıírás szerint rögzítve legyenek.

Sz. 10. Karbantartási szerzıdés A biztosított készülékekre kötött karbantartási szerzıdésnek az alábbi szolgáltatásokat kell tartalmaznia: beállítás és rendszeres idıközönkénti ellenırzések, a kezelési elıírásoknak megfelelı ellenırzések elvégzése, hibaelhárítás, beleértve a karbantartási (Fullservice) szerzıdés teljesítésével összefüggı, nem bérmentesítendı alkatrész-szállításokat és díjtalan beszerelésüket. A karbantartási szerzıdés felmondása vagy olyan módosítása, amely a karbantartási szolgáltatások körét csökkenti, az Általános Vagyonbiztosítás Feltételek (ÁVF) II. fejezete értelmében a kockázati veszély növekedéséhez vezet és a biztosítónak haladéktalanul jelenteni kell.

1.2 a közlekedési eszközökkel szállított vagyontárgyak a gyártó rendelkezéseinek megfelelıen összeállított állapotban legyenek, az elmozduló készülékek legyenek fixen rögzítve. 2.

Betöréses lopáskár esetén a biztosító csak akkor teljesít kártalanítást, ha

2.1 a mozgatható vagyontárgyak lezárt helyiségben, vagy gépjármőben, kívülrıl nem láthatóan voltak elhelyezve.

lezárt

Sz. 16. Üzemidın kívül állandó ırszolgálat A biztosítás azzal a feltétellel jött létre, hogy a biztosított üzemidın kívül állandó ırszolgálatot alkalmaz.

Tehát a gépjármőbe nem beépített vagy csak részben beépített készülékek, berendezések esetén a be nem épített részegységeket a lezárt gépjármő fedett kesztyőtartójában, csomagtartójában vagy a kalaptartó alatt szabad csak kívülrıl nem látható helyen tárolni. Bármely más elhelyezés (pl. utastérben ruhanemővel, használati tárggyal való eltakarás, táskában tárolás nem felel meg a biztosító elıírásainak és a biztosító mentesül a kártérítés kifizetése alól. 22 és 6 óra között a betöréses lopásra vonatkozó biztosítási védelem további feltétele a nem beépített részegységeknél, hogy a lezárt gépjármő idegenektıl elzárt területen vagy zárt garázsban állt. Idegenektıl elzárt területnek minısül a családi ház, társasház vagy intézmény kerítéssel és zárható kapuval védett udvara. A kapunak 22 és 6 óra között zárva kell lennie.

Sz. 17. Automata távjelzıkészülék A biztosítás azzal a feltétellel jött létre, hogy a biztosított állandó felügyeleten jelzı automata tőzjelzıkészüléket (pl. füstjelzı) üzemeltet.

2.2 a beépített (csavarokkal fixen rögzített) vagyontárgyakra akkor terjed ki a biztosító kockázatvállalása, ha azok lezárt gépjármőben vannak elhelyezve.

Sz. 18. Automata tőzoltókészülék A biztosítás azzal a feltétellel jött létre, hogy a biztosított automata tőzoltókészüléket (de nem permetezıt) üzemeltet.

3.

Sz. 14. Klímaberendezés A biztosítás azzal a feltétellel jött létre, hogy a biztosított olyan klímaberendezést alkalmaz, amely zavar esetén automatikusan kikapcsol. Sz. 15. Páratartalom- és hımérsékletkijelzı A biztosítás azzal a feltétellel jött létre, hogy a biztosított olyan klímaberendezést alkalmaz, amely páratartalom- és hımérsékletkijelzıvel van felszerelve.

8.

ELEKTROMOS BERENDEZÉS- ÉS KÉSZÜLÉKBIZTOSÍTÁS KÜLÖN FELTÉTELEI

E.1/A. Önrészesedés Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) VIII. 1. pontjától eltérıen megállapodás született arról, hogy a kárösszeg 10%-át, de legalább 20.000,-Ft összeget minden egyes káresetnél a szerzıdı maga viseli.

Lopáskárokra a biztosító csak akkor nyújt fedezetet, ha a biztosított vagyontárgyakat a biztosított személy vagy egy általa megbízott felnıtt személy ırzi. İrzésnek minısül, ha a megbízott felnıtt személy folyamatos felügyeletet és rendelkezési jogot gyakorol a biztosított vagyontárgy felett. Lopáskároknál az önrészesedés káreseményenként a kárösszeg 25%a, de minimum 15.000,-Ft.

E.14 A szolárium üvegtörés kárainak kizárása Az Elektromos Berendezés és Készülékbiztosítás Különös Feltételei (EBKF) I. fejezet 1. bekezdésétıl eltérıen a biztosítás nem fedezi a szolárium üvegezésében (plexijében) keletkezı töréskárokat.

E.1/B. Önrészesedés Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) VIII. 1. pontjától eltérıen megállapodás született arról, hogy a kárösszeg 20%-át, de kkk

- 29 -

30