Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.), valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) felhatalmazása és hatályos rendelkezései alapján, az azokban foglalt követelményeknek és előírásoknak megfelelően a PRÁNANADI Egyesület 2016. január 27. napján megtartott rendkívüli Közgyűlésén meghozott közgyűlési határozatok alapján egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya. Jelen módosított, egységes szerkezetű Alapszabály a bekövetkezett jogszabályváltozások miatt a törvényes működés megfelelőségét és az Egyesület szervezetében és működésében bekövetkezett változások megfelelőségét szolgálja, figyelemmel az Alapszabály rendelkezéseinek pontosítására, illetve újraszámozására.
PRÁNANADI Egyesület Alapszabály* (Szolnoki Törvényszékhez benyújtva 2016. május 26-án)
I. Az Egyesület adatai, általános rendelkezések 1.1.
Az Egyesület neve: PRÁNANADI Egyesület (a továbbiakban: „Egyesület”)
1.2.
Az Egyesület székhelye: 5000 Szolnok, Hild Viktor út 13. IV./34.
1.3.
Az Egyesület működési területe kiterjed Magyarország egész területére.
1.4.
Az Egyesület Elnöksége 3 tagból áll: Kiss Klára Elnök, Dunai Balázs Alelnök és Vid Balázs Titkár
1.5.
Az Egyesület szervezetében végzett munka – mind a tagok, mind pedig az egyesületi tisztségviselők részéről önkéntes, azért díjazás nem jár.
1.6.
Az Egyesület a tagok közös, tartós jelen Alapszabályban meghatározott céljainak folyamatos megvalósítására létesített, jogállását tekintve nyilvántartott tagsággal rendelkező, önálló jogi személy.
1.7.
Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, választásokon jelöltet nem állít, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenységnek minősül a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, városi önkormányzati, valamint Európa Parlamenti választásokon jelölt állítása.
1.8.
Az alapítók jelen módosított Alapszabály elfogadásával kinyilatkoztatják, hogy az általuk létrehozott Egyesület megfelel különösen a Ptk. 3:63. § – 3:87. § - aiban, valamint az Ectv., továbbá a hatályos és vonatkozó jogszabályok által előírt rendelkezéseknek.
1
II. Az Egyesület céljai és tevékenysége 2.1. Az Egyesület célja és tevékenysége 2.1.1.
Az Egyesület célja a természetes életmóddal kapcsolatos oktatási, nevelési tevékenység, önfejlesztő módszerek, technikák megismertetése, terjesztése, különös tekintettel a keleti meditációs technikára; az önismeret, a természeti törvényekkel összhangban álló gondolkodásmód, illetve magatartásmód felismeréséhez és gyakorlatához való segítségnyújtás.
2.1.2. Az Egyesület alapcélját nevelési és oktatási, képességfejlesztési és ismeretterjesztési tevékenységek végzésének támogatásával valósítja meg, amely közhasznú tevékenység, tekintettel arra, hogy az Egyesület alapcéljainak megvalósításával az az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 144. § (2) bekezdésében az államot terhelő közfeladatként előírt, „a lakosság egészségi állapotának javulása illetőleg a jobb életminőség elősegítése érdekében” teljesítendő közfeladatot, illetőleg Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 4. és 7. pontjaiban a helyi önkormányzatot terhelő közfeladatként előírt „az egészség életmód elősegítését célzó tevékenység” illetve a 121. § a) és b) pontjában „a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósítása” megjelölésű közfeladatok ellátásában működik közre. 2.1.3 Az Egyesület jelen céljainak elérése érdekében hatékony ismeretterjesztési, világnézeti, nevelési tevékenységet, továbbá oktatási, kulturális és sport tevékenységet végez. Az Egyesület oktatási tevékenységében a Pránanadi módszer hagyományai a mérvadóak. 2.1.4. Az Egyesület célja jelen Alapszabályában meghatározott tevékenységei és feladatai megvalósításában közreműködő tagjainak egységes szervezetbe tömörítése, illetve tevékenységének jelen alapszabályi keretek között meghatározott formában történő gyakorlása. 2.1.5. Az Egyesület működése és a működés keretében kifejtett tevékenysége, továbbá az annak keretében nyújtott szolgáltatásai nyilvánosak, azokat bárki igénybe veheti, illetve bárki részére nyújthatóak, akik az Egyesület által rendszeresített kezelési, állapot felvételi, adatkezelési és egyéb nyilatkozatot – azok tartalmának megismerése és elfogadása után - megteszik és aláírják. 2.1.6. Az Egyesület jelen célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését. 2.1.7. Az Egyesület, mint non profit szervezet a céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a hatályos és releváns jogszabályok előírásai szerint, kizárólag az egyesületi célokkal közvetlenül összefüggően csak másodlagosan folytathat gazdasági, vállalkozási tevékenységet, hozhat létre gazdasági társaságot és alapítványt, illetve beléphet tagként ilyenekbe. Az így végzett gazdasági-vállalkozási tevékenység az Egyesület közhasznú és az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyeztetheti.
2
2.1.8. Céljainak valóra váltása érdekében az Egyesület adományokat – magánszemélyektől vagy szervezetektől egyaránt – elfogad, továbbá pályázatok révén igyekszik támogatásokat szerezni. 2.1.9. A közadakozásból az Egyesület számára befolyt összeg semmilyen hányada nem fordítható közvetlenül vagy közvetve az Egyesület, vagy valamely tagjának gyarapodására. 2.1.10. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, önkormányzati, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek készek segíteni az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását. 2.1.11. Az Egyesület önálló tevékenységéért minden felelősség az Egyesületet terheli. 2.1.12. Az egyes tevékenységek anyagi fedezetéül az Egyesület által gyűjtött pénz szolgál, a jelen Alapszabály VII. fejezetében meghatározott rendelkezések alapján.
2.2.
Az Egyesület tevékenységi körei
2.2.1. Az Egyesület céljainak elérése érdekében szervezi tagjai tevékenységét, ami elsősorban kötetlen közös ismeretszerzés, terjesztés, oktatás, önfejlesztő technikák gyakorlása, a tudat és a személyiség fejlesztése során szerzett tapasztalatok megbeszélése, kiértékelése és elemzése. 2.2.2. Az Egyesület tagjainak anyagi segítséget nyújthat (pl: tanfolyami és egyéb díj teljes vagy részleges átvállalása formájában), illetve minden olyan egyéb kedvezmény, juttatás formájában, ami az Egyesület céljaival közvetlenül összhangban áll. A támogatás módjáról, mértékéről az Elnökség javaslatára a Közgyűlés dönt. 2.2.3. Az Egyesület tevékenységi körei a TEÁOR’08 osztályozási rendszer alapján: • • • • • •
94.99’08 Máshová nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység, 85.32’08 Szakmai középfokú oktatás, 85.59’08 Máshová nem sorolt egyéb oktatás, 86.90’08 Egyéb humán egészségügyi ellátás. 85.51’08 Sport, szabadidős képzés, 96.09’08 Máshová nem sorolt egyéb személyi szolgáltatás.
3
III. Az Egyesület tagjai, a tagsági jogviszony keletkezése, a tagok jogai és kötelezettségei, a tagsági jogviszony megszűnése 3.1.
Az Egyesületi tagsági jogviszony
3.1.1. Az Egyesület tagja lehet bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete, amennyiben az Egyesület céljaival és működési elveivel egyetért, belépési szándékáról nyilatkozik, az Egyesület Alapszabályát elfogadja, a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja, továbbá az Egyesület Etikai Szabályzatát, illetve Szervezeti és Működési Szabályzatát elfogadja. 3.1.2. Az Egyesület tagja jogosult az Egyesület tevékenységében részt venni. 3.1.3. Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve a különleges jogállású tagokat (tiszteletbeli tag, pártoló tag). 3.1.4. Az Egyesület tagja köteles az Alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére. Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét. A természetes személy tag tagsági jogviszonyából eredő jogait személyesen, a nem természetes személy tag törvényes képviselője útján gyakorolhatja. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetőek. 3.1.5. Amennyiben az Egyesület tagja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala részére M0404801 számon bejelentett, illetve 188739 számon bejegyezett PRÁNANADI védjegy hasznosítására vonatkozó Védjegy Használati szerződés Általános Szerződési Feltételeiben meghatározott és körülírt árujegyzékben szereplő szolgáltatásokat kíván nyújtani, úgy azok gyakorlására csak abban az esetben válik jogosulttá, amennyiben a védjegyjogosulttal hasznosítási szerződést köt, illetve az Általános Szerződési Feltételeket magára nézve elfogadja és az abban foglalt szakmai kritériumoknak hiánytalanul megfelel. 3.2.
Az Egyesület tagjai: a) rendes tag, b) pártoló tag, c) tiszteletbeli tag, d) örökös tiszteletbeli elnök lehet.
3.2.1. Az egyesületi rendes tag jelen Alapszabály III. fejezet 3.4. és 3.5. pontjaiban meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik. 3.2.2. Az Egyesület pártoló tagja az lehet, aki a jelen Alapszabály III. fejezetének 3.1.1. alpontjában, meghatározott személy vagy szervezet, aki, illetőleg amely az Egyesület Alapszabályát, Etikai és Működési Szabályzatát elfogadja, egyetért az Egyesület céljaival, vállalja az Egyesület tevékenységének rendszeres erkölcsi és anyagi támogatását, de nem kíván az Egyesület rendes tagjává válni.
4
3.2.3. A pártoló tag pártoló tagsági jogviszonya a belépési kérelem Elnökség általi elfogadásával jön létre. 3.2.3. Az Egyesület minden pártoló tagja köteles a Közgyűlési határozattal meghatározott mértékű, minimális összegű pártolói tagdíjat megfizetni. 3.2.4. A pártoló tag az Egyesület tevékenységében kötelezően csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, az általa vállalt vagyoni hozzájárulás megfizetésére köteles. Költségvetési szerv az Egyesület pártoló tagja nem lehet. 3.2.5. A pártoló tag egyesületi jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tag jogaival és kötelezettségeivel, kivéve, hogy szavazati joggal nem rendelkezik, egyesületi tisztségre nem választható, továbbá nem köteles az Egyesület Közgyűlésen részt vennie. A pártoló tag, illetve törvényes képviselője tanácskozási, felszólalási, véleménynyilvánítási, észrevételezési, illetve felvilágosítás kérési joggal részt vehet az Egyesület Közgyűlésen, azonban rendkívüli közgyűlés összehívására nem jogosult. 3.2.6. Az Egyesület pártoló tagja egyebekben jogosult részt venni az Egyesület rendezvényein és programjain, azonban köteles e rendezvények, programok szabályait magára nézve kötelezőnek tekinteni, és azokat betartani. 3.2.7. A felkért személy, illetve szervezet akkor válik az Egyesület tiszteletbeli tagjává, amennyiben az Elnökség felkérését elfogadja, erről az Egyesületet írásban tájékoztatja, valamint az Elnökség a felkérés és elfogadás tényét határozatával elfogadja. Az Egyesület tiszteletbeli tagja továbbá az lehet, aki jelen Alapszabály III. fejezetének 3.1.1. alpontjában meghatározott személy vagy szervezet, aki, illetőleg amely az Egyesület Alapszabályát, Etikai és Szervezeti és Működési Szabályzatát elfogadja, továbbá egyetért az Egyesület meghatározott céljaival. 3.2.8. A tiszteletbeli tag jogai és kötelezettségei megegyeznek a pártoló tag jogaival és kötelezettségeivel, kivéve, hogy egyesületi tagdíj megfizetésére nem köteles, szavazati joggal nem rendelkezik, továbbá nem kötelesek az Egyesület Közgyűlésen részt venni. A tiszteletbeli tag, illetve képviselője tanácskozási, felszólalási, vélemény-nyilvánítási, észrevételezési, illetve felvilágosítás kérési joggal részt vehet az Egyesület Közgyűlésen, rendkívüli közgyűlés összehívására nem jogosult. 3.2.9. Az Egyesület tiszteletbeli tagja egyebekben jogosult részt venni az Egyesület rendezvényein és programjain, azonban köteles e rendezvények, programok szabályait magára nézve kötelezőnek tekinteni, és azokat betartani. 3.2.10. Az Egyesület örökös tiszteletbeli elnöke az személy lehet, aki korábban az Egyesületnél elnöki pozíciót töltött be és munkájával, szakmai tudásával jelentős mértékben hozzájárult az egyesület céljának megvalósításához, valamint az Elnökség erre a tisztségre megválasztja. 3.2.11. Az örökös tiszteletbeli elnök jogai és kötelezettségei megegyeznek a tiszteletbeli tag jogaival és kötelezettségeivel, kivéve, hogy tanácskozási, felszólalási, véleménynyilvánítási, észrevételezési, illetve felvilágosítás kérési joggal részt vehet az 5
Egyesület Közgyűlésén, Elnökségi ülésein és az Egyesület bármilyen más szervezeti egységének az ülésein. 3.2.12. Az Egyesület örökös tiszteletbeli elnöke: Név: Petrezselyem József Lakcím: 5000 Szolnok, Czakó Elemér u. 7/1. 1.8. 3.3. Az Egyesületi tagsági jogviszony keletkezése 3.3.1. Az Egyesület nyilvántartott tagsággal rendelkezik, amelynek naprakész nyilvántartását az Elnökség vezeti. 3.3.2. A leendő tag belépési szándékát írásbeli belépési kérelem benyújtásával az Elnökségnek jelentheti be. A kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkoznia kell arra nézve, hogy az Egyesület Alapszabályát ismeri, magára nézve kötelezően elfogadja, az abban meghatározott tagsági kötelezettségek teljesítését vállalja. 3.3.3. Az egyesületi tagság a belépési kérelem Elnökség általi elfogadásával keletkezik. A belépési kérelem elfogadásáról az Elnökség a felvételi kérelem beérkezését követő Elnökségi ülésen dönt. 3.3.4. Az Elnökség döntését követően haladéktalanul írásban, ajánlott levélpostai küldemény útján értesíteni köteles a felvételt kérőt a felvételi kérelem megadásáról vagy annak elutasításáról, illetve egyúttal közölni kell a fizetendő tagdíj mértékét és annak befizetési határidejét. Az értesítésben utalni kell arra is, hogy amennyiben a tagdíjat a felvételt kérő tag a megadott határidőn belül nem fizeti meg, úgy az egyesület tagsági jogviszonyát felmondással megszünteti. 3.3.5. Amennyiben az Elnökség a tagfelvételi kérelem elfogadásáról döntött, úgy a tagsági jogviszony keletkezésének napja a tagfelvételi kérelem Elnökség által történő elfogadásának napja. 3.3.6. A tagfelvételi kérelmet megtagadó Elnökségi határozat ellen a tag - az elutasító határozat kézhezvételétől számított – tizenöt (15) napon belül írásban, az Elnökséghez címzett fellebbezéssel élhet A határidőben beadott fellebbezést a soron következő Közgyűlésen az Elnökség köteles annak napirendi pontjai közé előterjeszteni. 3.3.7. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak. Az Egyesület tagjai tagsági díjat fizetnek. A tagsági díj mértékéről az Elnökség javaslatára a Közgyűlés dönt. 3.4.
A rendes tagok jogai: a) b) c)
Az Egyesület rendes tagja jogosult az Egyesület tevékenységében részt venni, valamint az Egyesület által nyújtott kedvezményeket igénybe veheti, Az Egyesület rendes tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, A rendes tag tagsági jogait személyesen, illetve törvényes képviselőjén keresztül gyakorolhatja (jelen Alapszabály III. fejezet 3.1.5. alpontja szerint),
6
d)
f)
g) h) i) j) k) l) 3.5.
A rendes tagok a tagdíj megfizetésén túl az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek, Részt vehet, továbbá tanácskozási, a Közgyűlés rendjének megfelelő felszólalási, kérdezési, észrevételezési, javaslattételi, indítványozási, felvilágosítás kérési és szavazati jogot gyakorolhat a Közgyűlésen. A Közgyűlés napirendjére, napirendi pontjára javaslatot tehet, Bármely tisztség tekintetében választási jogosultsággal bír, Bármely – életkorának megfelelő tisztségre megválasztható, amennyiben az egyéb törvényes feltételeknek megfelel, Igénybe veheti az Egyesület által a tagok részére biztosított kedvezményeket és szolgáltatásokat, A testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kérhet és kaphat, Betekinthet az Egyesület nyilvántartásába, A tagok legalább egytizede írásban, az ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés összehívását kezdeményezheti.
A rendes tagok kötelezettségei: a)
b) c) d)
Kötelesek az Egyesület érdekeit elősegíteni, illetve teljesíteni annak tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladatait, a tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását, Nem veszélyeztethetik az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét, Kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül megfizetni, Kötelesek megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetve az Egyesület szerveinek (Közgyűlés, Elnökség, Felügyelőbizottság) határozatát.
3.6.
Az Egyesület valamely szervének jog-, vagy alapszabálysértő határozatának megsemmisítése iránt bármely tag – a különleges jogállású tag csak érintettsége esetén – a határozat tudomására jutástól számított harminc (30) napos jogvesztő határidőn belül – pert indíthat. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.
3.7.
Az egyesületi tagsági jogviszony megszűnése:
3.7.1. A tagsági jogviszony megszűnik: 3.7.1.1. A tag kilépésével. Amennyiben a tag bejelenti kilépési szándékát, akkor a tagsági jogviszonyát az Egyesület Elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A kilépő tag tagsági jogviszonya a kilépésről szóló nyilatkozat Egyesület általi átvételének napján szűnik meg. Az Elnökség a következő Közgyűlésen tájékoztatja a jelenlévőket a lemondott tag személyéről. A kilépni szándékozó az Egyesület javaiból az általa használtakat haladéktalanul köteles visszaszolgáltatni.
7
3.7.1.2. A tag halálával vagy a nem természetes személy tag jogutód nélküli megszűnésével. 3.7.1.3. A tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával. Az egyesületi jogviszony felmondható, ha az egyesületi tag az adott tárgyévre vonatkozó tagdíjfizetési kötelezettségét nem teljesíti és tagdíj-tartozását az Elnökség igazolható módon megküldött, írásbeli felszólításának kézhezvételét követő harminc (30) napon belül sem egyenlíti ki. A felszólításban a tagot a fizetési kötelezettség ismételt elmulasztásának jogkövetkezményére – nevezetesen a megadott határidő eredménytelen eltelte esetén tagsági viszonyának megszűnésére – figyelmeztetni kell. A felmondásról az Egyesület Közgyűlése dönt. 3.7.1.4.
A tag kizárásával:
a) A tag amennyiben a vonatkozó hatályos jogszabályokat, az Egyesület Alapszabályát
vagy közgyűlési, elnökségi, felügyelőbizottsági határozatát súlyosan vagy ismételten sértő, illetve az Egyesület céljait súlyosan sértő, vagy veszélyeztető magatartást tanúsít – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le Az Egyesület, az Alapszabályban meghatározott, tisztességes eljárást biztosító szabályok figyelembevételével. Az Egyesület kizárhatja továbbá az Egyesület tagjai közül azon személyt, akit bíróság jogerős és végrehajtható szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott. b) A kizárási eljárást első fokon az Elnökség folytatja le. Az eljárás megindítását
írásban bármely egyesületi tag is kezdeményezheti, az Elnökséghez intézett, az okokat és bizonyítékokat is magában foglaló írásos előterjesztésével és a kizárni kívánt tag megjelölésével. Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat, azok bizonyítékait a kizárás kezdeményezésétől számított tizenöt (15) napon belül írásban közölni kell személyes kézbesítés vagy ajánlott levélpostai küldemény útján. Lehetőséget kell biztosítani a kizárási eljárás alá vont személy számára, hogy a kizárás kezdeményezéséről szóló értesítés kézhezvételét követő öt (5) napon belül a védekezését, a mentő és enyhítő körülményeket, valamint bizonyítékait írásban előadja. Az Elnökség a kizárásról a soron következő elnökségi ülésen dönt. c) Amennyiben az Elnökség úgy dönt, hogy a tag kizárásra kerül, az indokolással
ellátott kizáró határozatát írásban személyes kézbesítés vagy ajánlott levélpostai küldemény útján közölni kell a taggal. Az elnökségi határozatnak tartalmaznia kell a jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást. d) A tag a kizáró határozattal szemben annak kézhezvételétől számított tizenöt (15)
napon belül a Közgyűléshez címzett, de az Elnökség részére írásban benyújtott fellebbezéssel élhet. A fellebbezés a kizárására halasztó hatállyal bír. Fellebbezés benyújtása esetén a tag kizárásáról a Közgyűlés dönt. e) A tag kizárását kimondó közgyűlési határozatot írásba kell foglalni és indokolással
kell ellátni, amelynek tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat. A kizáró határozatot az érintett taggal írásban közölni kell személyes 8
kézbesítés vagy ajánlott levélpostai küldemény útján. A közgyűlési kizáró határozat ellen további fellebbezésnek helye nincs. 3.7.2. A tagsági jogviszony tagnyilvántartásából.
megszűnése
esetén
az
Egyesület
a
tagot
törli
a
3.7.3. A tagsági jogviszony megszűnéséről az Elnökség határozatot hoz, melyet írásban, igazolható módon közöl a tagnyilvántartásból törölt taggal, a határozat meghozatalát követő nyolc (8) napon belül. A tagsági jogviszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó tagdíjfizetési és egyéb kötelezettségek teljesítése alól. IV. Az Egyesület testületi szervei és azok hatásköre, valamint a tisztségviselőkre vonatkozó szabályok
4.1.
Az Egyesület testületi szervei: a) a Közgyűlés, b) az Elnökség, c) a Felügyelőbizottság.
4.2.
Az Egyesület tisztségviselői: a) b) c) d)
az Elnök az Alelnök, a Titkár, a Felügyelőbizottság tagjai.
4.3.
A Közgyűlés
4.3.1.
Az Egyesület legfőbb, döntéshozó szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés az egyesületi tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A közgyűlés ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.
4.3.3. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a.) az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve tagjainak megválasztása, visszahívása, b.) az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben történő határozathozatal, és az Egyesület álláspontjának kialakítása az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni, c.) az Alapszabály elfogadása, jóváhagyása, illetve módosítása, d.) döntés a tagdíjak (rendes és pártolói tagdíj) összegének és esedékességének megállapításáról, e.) a tagok által az Alapszabály rendelkezéseivel összhangban előterjesztett indítványok megtárgyalása, 9
f.) az Egyesület éves költségvetésének elfogadása, g.) az Elnökség éves beszámolójának – ezen belül az ügyvezetésnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása, h.) az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása, i.) a vezető tisztségviselők visszahívása, ha tisztségük ellátására méltatlanná válnak, j.) a tag kizárásának, illetve a tagfelvételi kérelem elutasításának tárgyában való döntés meghozatala II. fokon, k.) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll, l.) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt, m) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés, n.) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, o.) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, p.) a végelszámoló kijelölése. q.) döntés az Ectv.-ben meghatározott beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadásáról, r.) döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály vagy a jelen Alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. 4.3.2.
A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet.
4.3.3. Rendes Közgyűlést az Elnökség szükség szerinti gyakorisággal, de legalább évente egy (1) alkalommal hív össze olyan időpontban, hogy az Ectv. 30.§ (1) bekezdése alapján az Egyesület az adott üzleti év mérlegforduló napját követő ötödik hónap utolsó napjáig (május hó 31. napjáig) teljesíteni tudja az Ectv. szerinti beszámoló és közhasznúsági melléklet letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségét. 4.3.4. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, amennyiben az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásait esedékességkor teljesíteni, az Egyesület céljainak elérése veszélybe került, továbbá a rendes tagok legalább egytizede által aláírt írásbeli kérelmére, amelyben megjelölik az összehívás okát és célját. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, amennyiben az Elnökség annak összehívását tartja szükségesnek, illetve amennyiben az illetékes felügyeleti szerv annak összehívását elrendeli. A Közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli. Az összehívás harminc (30) napon belül az Elnök, vagy akadályoztatása esetén az Elnökség bármely tagjának kötelezettsége, illetve ha nevezett személyek sem tesznek eleget ezen kötelezettségüknek, akkor az összehívást kezdeményező tagok által kijelölt tag jogosultsága. A rendkívüli Közgyűlésről szóló meghívót írásban (faxon, e-mailben, postai úton levélben), igazolható módon, legalább tizenöt (15) nappal a rendkívüli Közgyűlés napja előtt a tagnyilvántartásban szereplő tagok részére meg kell küldeni. A rendkívüli Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszűntetése érdekében intézkedést tenni, vagy az Egyesület megszűntetéséről dönteni.
10
4.3.5. A Közgyűlést az Elnök (rendkívüli Közgyűlés esetén az arra jogosult) írásban (postai úton, e-mailben, faxon) igazolható módon hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok részére harminc (30) nappal az ülés időpontját megelőzően írásban (postai úton, e-mailben, faxon) igazolható módon megküldésre kerül a meghívó. A meghívó kiküldése előtt az Egyesület köteles biztosítani a tagok számára, hogy a közgyűlés napirendi pontjaira javaslatot tehessenek. 4.3.6. A közgyűlési meghívónak tartalmazni kell a Közgyűlés pontos helyét és időpontját, a tervezett napirendi pontokat, azok tartalmát, az előterjesztéseket, a határozatképességnek, szavazásnak a szabályait, illetve a szavazati jog gyakorlásának feltételeit. A Közgyűlést ellenkező rendelkezés hiányában az Egyesület székhelyére kell összehívni. A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot, amelyben a megismételt Közgyűlést meg kell tartani, amennyiben az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem határozatképes. A Közgyűlés csak olyan kérdést tárgyalhat meg, amely a közgyűlési meghívóban szerepel. 4.3.7. Megismételt Közgyűlés csak akkor tartható, ha a Közgyűlés nem határozatképes. A
megismételt Közgyűlés a jelenlévők számától függetlenül csak abban az esetben lehet határozatképes, ha erre a tényre, továbbá a távolmaradás jogkövetkezményeire, illetve a megismételt Közgyűlés időpontjára és helyére előzetesen a meghívóban felhívták a tagok figyelmét. A megismételt Közgyűlés a határozatképtelen ülést követően, későbbi időpontra, az eredeti Közgyűlés napjára hívható össze (4.3.10. alpont). A megismételt Közgyűlést az eredeti napirendi pontoknak megfelelően kell megtartani. Amennyiben a Közgyűlésen egyik vezető tisztségviselő sem jelenik meg, úgy a Közgyűlés a jelenlévők 50% - ának és még egy főnek a szavazatával levezető elnököt választ. A megismételt Közgyűlés az Egyesület más egyesülettel való egyesüléséről, szétválásáról és megszűnéséről csak akkor határozhat, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok több mint a fele részt vesz. 4.3.8. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított öt (5) napon belül a tagok és az
egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. 4.3.9. A napirend kiegészítésének tárgyában a Közgyűlést összehívó szerv vagy személy
jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a Közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. 4.3.10. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok több mint a fele (50
% - a + egy fő) részt vesz. Ha a Közgyűlés nem határozatképes, megismételt ülést kell tartani a meghirdetett közgyűlés helyén, azonos napirendi pontokkal, az eredeti közgyűlési időpontot követő harminc (30) perc elteltével. 4.3.11. A Közgyűlést az Elnök, akadályoztatása esetén bármelyik elnökségi tag, vagy a Közgyűlés által megválasztott levezető elnök vezeti. A levezető elnök, a Szavazatszámláló Bizottság, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tag személyének megválasztásáról a Közgyűlés az ülés megkezdésekor a jelenlévő, nyilvántartásba vett tagok egyszerű szótöbbségével határoz. 11
4.3.12. Határozathozatal: a)
A Közgyűlésen minden rendes tagnak egy szavazata van. Szavazni csak személyesen, illetve az Alapszabály III. fejezetének 3.1.5. alpontjában meghatározott képviselő útján lehet.
b)
A Közgyűlés határozatait – a személyi fegyelmi döntések, illetve az Elnökség és a Felügyelőbizottság tagjainak megválasztása kivételével – nyílt szavazással, a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, ismételt szavazategyenlőség esetén a Közgyűlés levezető elnökének szavazata dönt.
c)
A Közgyűlés a személyi fegyelmi döntéseken, illetve az Elnökség és a Felügyelőbizottság tagjainak megválasztásán kívül, a levezető elnök vagy a jelen lévő tagok egyharmadának kezdeményezésére titkos szavazást rendelhet el. Titkos szavazáskor a Közgyűlés határozata alapján a szavazás szavazategyenlőség esetén egy alkalommal megismételhető, ismételt szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.
d)
Az Egyesület tisztségviselőinek megválasztása titkos, írásbeli szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint a felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint a felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani. A megismételt szavazáskor a legtöbb szavazatot kapott személy tekintendő megválasztottnak. Ha a szavazás így is sikertelen lesz, a kérdés eldöntésére harminc (30) napon belüli időpontra új rendkívüli Közgyűlést kell összehívni.
e)
Az Egyesület Alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
f)
Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
4.3.13. A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján: a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. 4.3.14. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Közgyűlés elnöke és a Közgyűlés által a jelenlévők egyszerű szótöbbségével megválasztott két tag hitelesít. A közgyűlési jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a „Határozatok könyvét” szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni.
12
4.3.15. A Közgyűlés határozatait (amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg, illetve amelyek harmadik személyt - beleértve a hatóságokat is érinthetnek) a döntés időpontját követő tizenöt (15) napon belül írásban (postai úton, e-mailben vagy faxon) igazolható módon közli az érintettekkel, illetve a székhelyén lévő hirdető tábláján történő kifüggesztéssel, illetve elektronikus felületén nyilvánosságra hozza. A Közgyűlés döntéseinek közlése és nyilvánosságra hozatala a Titkár feladata. 4.4.
Az Elnökség, a vezető tisztségviselők, az ügyvezetés működési rendje
4.4.1. Az Egyesület ügyvezetését az Elnökség látja el. Az Elnökség három (3) tagból áll. 4.4.2. Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja, titkos, írásbeli szavazással. A vezető tisztségviselőket az Egyesület tagjai közül kell választani. Egy tag, illetve személy sem viselhet egyszerre két tisztséget az Egyesület szervezetén belül. 4.4.3. Az Elnökség tagjai: az Elnök, az Alelnök és a Titkár. Az Elnök és az Elnökség tagjainak megbízatása a megválasztás napjától számított öt (5) évre szól - egészen az új tisztségviselők hivatalba lépéséig. A mandátum lejárta után az Elnök és az Elnökség tagjai e tisztségre újra megválaszthatók. 4.4.4. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízás: a) b) c) d) e) f) g)
a megbízatás időtartamának lejártával, megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkeztével, visszahívással, törvényben szabályozott kizáró, vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével, lemondással, elhalálozással, vagy jogutód nélküli megszűnéssel, a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával, h) az egyesületi tagsági jogviszony megszűnésével. Ha valamelyik vezető tisztségviselő posztja bármely okból kifolyólag megüresedik, akkor az üresedéstől számított harminc (30) napon belüli időpontra rendkívüli Közgyűlést kell összehívni. Ha minden vezető tisztségviselő posztja megüresedne, a Közgyűlést az Egyesület korelnöke hívja össze és vezeti le. 4.4.5. A vezető tisztségviselői mandátum bármely okból történő megszűnésekor a Közgyűlés új tagot választ. 4.4.6. A vezető tisztségviselő visszahívását az Egyesület tagjai legalább egytizedének indokolt írásbeli javaslatára az Elnökség kezdeményezheti. 4.4.7. Az Elnök köteles harminc (30) napon belüli időpontra a Közgyűlést összehívni, és a témát napirendre tűzni. Kezdeményezni lehet a vezető tisztségviselő visszahívását, ha a) magatartása az Alapszabállyal ellentétes, b) magatartása az Egyesület céljait veszélyezteti. c) Tisztségéből adódó feladatait nem, vagy nem kellő gondossággal látta el. 13
4.4.8. A vezető tisztségviselő visszahívását napirendjére vevő Közgyűlésre a visszahívni kívánt vezető tisztségviselőt a napirend ismertetésével meg kell hívni. A határozat meghozatala előtt lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintett vezető tisztségviselő védekezését és álláspontját a Közgyűlés előtt ismertesse. 4.4.9. Ha a bizalmatlansági indítvány az Elnök személyére is vonatkozik, akkor annak tartalmaznia kell az új Elnökjelölt megnevezését. Az indítvány elfogadása esetén egyúttal az új Elnökjelöltről is dönteni kell. 4.4.10. A bizalmatlansági indítvány akkor tekinthető elfogadottnak, ha a Közgyűlésen jelen lévő tagok több mint háromnegyede egyetért azzal. Ha a Közgyűlés az Elnök személyét nem érintő bizalmatlansági indítványt fogad el, akkor az Elnök köteles új jelölte(ke)t állítani. Az ilyen módon megválasztott Elnökség, illetve Elnökségi tagok hivatali ideje megegyezik a leváltott vezető tisztségviselők hátra lévő hivatali idejével. A leváltott vezető tisztségviselő hivatali ideje a helyére jelölt vezető tisztségviselő megválasztásáig tart. A visszahívás tárgyában született határozatról az érintett tisztségviselőt nyolc (8) napon belül írásban (ajánlott levélpostai küldemény, fax, email) igazolható módon tájékoztatni kell. 4.4.11. A vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat indokolás nélkül, azonban ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a Közgyűlés az új tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni. 4.4.12. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. 4.4.13. Vezető tisztségviselő az ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. 4.4.14. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az eltiltott személy. 4.4.15. A közhasznú szervezet megszűnését követő három (3) évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy (1) évig –,
14
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 4.4.16. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza, amely azt jelenti, hogy a döntéshez mindenkor legalább két (2) egyező szavazat szükséges. 4.4.17. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. 4.4.18. Az Elnökség feladat és hatáskörébe tartozik: Az Elnökség tagjai kötelesek az Egyesület Közgyűlésen részt venni, a Közgyűlésen az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. a) az Egyesület napi ügyeinek vitele, operatív vezetése, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; b) jóváhagyja az Egyesület működéséhez szükséges belső szabályzatokat (pénzkezelési, leltározási, bizonylati, selejtezési, iratkezelési szabályzat); c) az Egyesületet érintő kérdésekben előterjesztések megfogalmazása a Közgyűlés számára; d) a beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése; e) az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése; f) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; g) az Egyesület jogszabály és az Alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése; h) a Közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése; i) az ügyvezető szerv által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; 15
j) k) l) m) n)
részvétel a Közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; a tagság nyilvántartása; az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése; az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a Ptk. - ban előírt intézkedések megtétele; o) az Alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés I. fokon; p) a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése; Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a Közgyűlés vagy más egyesületi szerv hatáskörébe. Az Elnökség döntéseiről két Közgyűlés közötti időszakban írásban (postai úton, e-mailben, faxon) igazolható módon tájékoztatja az Egyesület tagjait. Az Elnökség ezen végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá. 4.4.19. A közgyűlés összehívása 4.4.19.1. Az ügyvezető szerv köteles a Közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a) az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; b) az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c) az Egyesület céljainak elérése veszélybe került. 4.4.19.2. A 4.4.19.1. pont rendelkezései alapján összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében minden intézkedést megtenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni. 4.4.20. Az Elnökség szükség szerint, de legalább félévente egyszer ülésezik. Az Elnökség ülése nem nyilvános, de azon a tagok és az Elnökség által meghívottak részt vehetnek. 4.4.21. Az ülést a napirend közlésével az Elnök hívja össze írásban (postai úton, e-mailben, faxon), igazolható módon, legalább nyolc (8) nappal az ülést megelőzően. Az Elnök köteles az Elnökség összehívása iránt intézkedni, ha olyan kérdésben szükséges döntést hozni, amely az Elnökség hatáskörébe tartozik. Az Elnökség összehívását – a napirend megjelölésével – bármely Elnökségi tag kezdeményezheti. Amennyiben az Elnök nyolc (8) napon belül az összehívásról nem intézkedik, úgy a kezdeményező tag, vagy a tagok jogosultak az Elnökségi ülés összehívására. 4.4.22. Ha az ülés nem szabályszerűen lett összehívva, az Elnökség határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van és a határozathozatal ellen senki sem tiltakozik. 4.4.23. Az Elnökség a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. Az Elnökség az ügyrendjében meghatározott kérdésekben titkos szavazásról is rendelkezhet. Az Elnökség akkor határozatképes, ha azon mindhárom tagja részt vesz. Az Elnökség döntéseiről határozatot hoz.
16
4.4.24. Az Elnökség ügyrendjét saját maga alakítja ki, illetve határozza meg. 4.4.25. Az Elnökség tevékenységéről éves beszámolót készít és évente egy alkalommal beszámol a Közgyűlésnek, valamint elkészíti az Egyesület éves beszámolóját. 4.4.26.Az Egyesület minden tagja javaslattal, észrevétellel fordulhat az Elnökhöz, illetve az Elnökséghez. 4.4.27. Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződéses kötelmek) és az őt megillető jogok vállalásáról - a Közgyűlés illetve a tagok felé beszámolási és tájékoztatási kötelezettség teljesítése mellett - dönteni. 4.4.28. Az Egyesületet az Elnök egy személyben, önállóan jogosult képviselni, aki az aláírási jogosultságát az aláírási címpéldány szerint gyakorolja. Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezésre az Elnök egyedül jogosult. Az Elnök felelős az Egyesület törvényes működéséért, a Közgyűlés által elfogadott költségvetési terv betartásáért és a jogszerű gazdálkodás feltételeinek megteremtéséért. 4.4.29. Az Elnök feladatai és hatásköre: a) b)
c) d) e)
f) g) h) i) j) k) l) m) n) o) p) q)
az egyesületet képviselete, az egyesület tevékenységének és gazdálkodásának irányítása, az Alapszabály, valamint a Közgyűlés és az Elnökség által meghozott határozatok végrehajtásának felügyelete, kapcsolattartás a hivatali szervekkel, hatóságokkal, más gazdasági és civil szervezetekkel, a munkáltatói jogok gyakorlása, az ügyintéző apparátus irányítása, a Közgyűlés, valamint az Elnökség üléseinek előkészítése, összehívása és levezetése, döntés a jóváhagyott költségvetés erejéig az Egyesületet terhelő kötelezettségek vállalásáról, döntés és intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben, az éves beszámoló tervezetének elkészítése, és annak jóváhagyása céljából a Közgyűlés elé terjesztése, az Egyesület vagyonáról a kezelőket elszámoltatja, a kiadások számláit ellenőrzi, megbízólevél kiadása a pénzügyek intézéséhez, a tagság részéről, illetve harmadik személyek részéről bármely jogcímen befolyó összegek kezelése, illetve azok felhasználásának ellenőrzése, az Egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációk ellenőrzése, u) kezeli az Egyesület pénzeszközeit, mely tevékenysége keretében utalványozási jogkört gyakorol. kezeli az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait, vezeti az Egyesület tagnyilvántartását. elkészíti az éves költségvetési és pénzügyi tervet, a beszámolót, valamint a közhasznúsági mellékletet, mindazon feladatokat ellátja, amelyeket jogszabály, az Alapszabály, illetőleg a Közgyűlés vagy az Elnökség a hatáskörébe utal.
17
Az Elnöknek az intézkedéseit a Közgyűlés vagy az Elnökség döntésének megfelelően kell megtennie, döntés hiányában pedig az Egyesület érdekeivel összhangban. 4.4.30. Az Alelnök feladatai és hatásköre: a) az Elnök távolléte vagy akadályoztatása esetén az Elnök helyett, az Elnök feladatait látja el az Elnök felhatalmazása alapján, b) segíti az Elnök munkáját, az Egyesület ügyviteli feladatainak ellátásában közreműködik c) biztosítja az iratokba való betekintési jog gyakorlását, d) végzi az Egyesület levelezéseit, e) az Elnökség üléseinek előkészítésével, összehívásával, üléseinek lebonyolításával kapcsolatos teendők ellátása, f) az Egyesület működésének, szolgáltatásai igénybevételének, beszámolóinak közzétételéről gondoskodik, g) az Elnökkel együtt gondoskodik a Közgyűlés és az Elnökség elé kerülő előterjesztések kidolgozásáról, h) az Elnökkel együtt felelős az egyesület gazdálkodásáért, j) felelős az Egyesület jóváhagyott költségvetésének végrehajtásáért, vagyonának a jogszabályok szerinti gondos, takarékos, hatékony kezeléséért, k) ellátja mindazokat az egyéb feladatokat, amelyekkel a Közgyűlés, az Elnökség vagy az Elnök megbízza. 4.4.31. A Titkár feladatai és hatásköre: a) az Elnökkel egyeztetett módon végzi az Egyesület adminisztrációs munkáját, vezeti a szükséges nyilvántartásokat, így különösen a tagság és a befizetett tagdíjak nyilvántartását, b) az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése, így különösen a Határozatok Könyve nyilvántartásának naprakész vezetése, c) gondoskodik elnökségi ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről, a határozatok nyilvántartásáról, melyből megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya a döntést támogatók és ellenzők számaránya (adott esetben személye is), d) az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése, e) vezeti az Egyesület leltárát, f) a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése, g) közreműködik az egyesületi programok és rendezvények szervezésében. 4.4.32. Az Egyesület vezető tisztségviselői: a.) Az Egyesület Elnöke:
Név: Kiss Klára Lakóhely: 1122 Budapest, Maros u. 31. II. emelet 1. b.) Az Egyesület Alelnöke:
Név: Dunai Balázs Lakóhely: 1149 Budapest, Róna u. 95-97C III/9. c.)
Az Egyesület Titkára: 18
Név: Vid Balázs Lakóhely: 1119 Budapest, Solt u. 38. 4.5.
A Felügyelőbizottság
4.5.1. A Felügyelőbizottság az Egyesület tevékenységének felügyelő, ellenőrző szerve. A Felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a hatályos jogszabályok, a jelen Alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése. 4.5.2. A Felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a Felügyelő bizottság tagja az a személy, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá az, aki, vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. 4.5.3. A Felügyelőbizottság öt (5) tagból áll. A felügyelőbizottsági tagokat a Közgyűlés az Egyesület rendes tagjainak sorából választja meg határozott időre, öt (5) éves időtartamra, az Alapszabálynak a vezető tisztségviselők megválasztására vonatkozó eljárásrend szerint. A tagok mandátumukra újraválaszthatók. 4.5.4. A Felügyelőbizottság Elnökét maga választja meg tagjai közül. 4.5.5. A Felügyelőbizottság, mint az Egyesület felügyelő és ellenőrző szerve, felügyeli az Egyesület alapszabályszerű működését és gazdálkodását, különösen a vagyoni eszközöknek a vonatkozó és releváns jogszabályokban meghatározott módon történő felhasználását. A Felügyelőbizottság tevékenysége során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja, azokról másolatot készíthet. A Bizottság feladatkörét képezi különösen: a. az Egyesület pénz – és vagyonkezelésének vizsgálata; b. a társadalmi szervezetek gazdálkodására vonatkozó hatályos és releváns c. d. e. f. g.
jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése; a tagdíjak befizetésének ellenőrzése a Titkár által vezetett nyilvántartás alapján; az egyesületi éves beszámolók felülvizsgálata; a gazdálkodás célszerűségének, szabályszerűségének, illetve az előirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata; a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése; az egyesületi vagyon megóvása érdekében szükséges intézkedések megtételének kezdeményezése, azok végrehajtásának ellenőrzése.
4.5.6. A felügyelő szerv tagja az Egyesület ügyvezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy az Alapszabály így rendelkezik. A Felügyelőbizottság a Közgyűlésen évente beszámol tevékenységéről. 4.4.7.
A Felügyelőbizottság Észrevételeit a Közgyűléssel, illetve az Elnökséggel közli. Működéséért kizárólag az Egyesület Közgyűlésének felelős. A Bizottság az
19
Ügyrendjét – az Elnökség véleményének és állásfoglalásának figyelembevételével -, valamint munkamódszerét és programját saját maga határozza meg. 4.5.8.
A Felügyelőbizottság üléseit a Bizottság Elnöke hívja össze a Közgyűlés összehívására vonatkozó eljárási szabályok szerint. Az ülés határozatképes, ha azon a Bizottsági tagok teljes létszámmal jelen vannak. A Felügyelőbizottság döntéseit, határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A Felügyelőbizottság üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető, a Felügyelő Bizottság Elnöke és egy, a jegyzőkönyv hitelesítésére felkért jelen levő Bizottsági tag írja alá.
4.5.9.
A Felügyelőbizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a Közgyűlést vagy az Elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:
a) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. 4.5.10. A Közgyűlést vagy az Elnökséget a Felügyelőbizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Közgyűlés és az Elnökség összehívására a Felügyelőbizottság is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelőbizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet. 4.5.11. Felügyelő Bizottság létrehozása, illetve könyvvizsgáló megválasztása esetén nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki: a) b)
c)
d)
a Közgyűlés, illetve az Elnökség Elnöke vagy tagja (ide nem értve az Egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akim tisztséget nem töltenek be), az Egyesület közhasznú jogállásának megszervezése esetén a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, az Egyesület közhasznú jogállásának megszerzése esetén a szervezet cél szerinti juttatásból részesül – kivéve a bárki által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást - , illetve az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
4.5.12. Egyebekben a Felügyelőbizottság tagjaira a vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályok az irányadóak. 4.5.13. A Felügyelőbizottság megválasztott tagjai: a.) Név: Szeszák Mátyás
Lakóhely: 1027 Budapest, Tölgyfa u. 20. 20
b.) Név: Hirsch Erzsébet
Lakóhely: 1173 Budapest, Pesti út 64. 3/10. c.) Név: Kun Éva
Lakóhely: 3300 Eger, Zellervár u. 5. 1/3. d.) Név: Legendi Péter
Lakóhely: 2120 Dunakeszi, Madách Imre u. 22. 2. lph. III/5. e.) Név: Dudás József
Lakóhely: 1039 Budapest, Madzsar József u. 065554/21 Hrsz.
V. A tisztségviselők megválasztásának szabályai 5.1.
Az Egyesület tagjai közül a tisztségviselőket általánosan öt (5) éves időtartamra választja.
5.2.
Az Egyesület tisztségviselőinek megválasztása titkosan, írásbeli szavazással történik.
5.3.
A tisztségviselők jelölését az Elnökség által felkért három (3) tagú Jelölőbizottság végzi. Az Elnökség által megbízott Jelölőbizottsági tagok önmaguk közül választanak jelölőbizottsági Elnököt. A Jelölőbizottság feladata, hogy az egyesületi tagokat személyesen vagy írásos formában megkeresse és az egyesületi tagok által tett javaslatokat feldolgozza, a jelölt listát elkészítse és azt a Közgyűlés elé terjessze.
5.4.
A jelölőlistára a Közgyűlésen további jelöltek is felvehetőek, amennyiben a Közgyűlés azt egyszerű szótöbbséggel megszavazza.
5.5.
A jelölést a jelöltnek a Közgyűlésen szóban vagy azt megelőzően írásban el kell fogadnia.
5.6.
Jelölés
Valamennyi egyesületi tag jelöltet állíthat az egyesületi tisztségviselők (egy Elnök, egy Alelnök, egy Titkár, 5 felügyelőbizottsági tag) személyére a Jelölőbizottság tagjainál szóban vagy írásban. 5.7.
A választás menete
5.7.1.
A jelölőlista véglegesítése után kezdődik a választás. A választás kezdetén három (3) fős Szavazatszámláló Bizottságot választ a Közgyűlés.
5.7.2.
A választás egy fordulós (Elnök választás, Alelnök választás, Titkár választás, felügyelőbizottsági tagok), írásbeli és titkos. A szavazatok leadása az arra elkészített szavazólapon történik.
21
5.7.3.
Valamennyi egyesületi tagot egy szavazati jog illeti meg. A tisztségviselők megválasztása az Egyesület rendes Közgyűlésén vagy rendkívüli Közgyűlésén történik. A szavazatok leadását követően a Szavazatszámláló Bizottság összesíti a leadott voksokat.
5.7.4.
A tisztségviselők közül azok a jelöltek kerülnek megválasztásra, akik az érvényes szavazatok több mint a felét megszerezték. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint a felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani. A megismételt szavazáskor a legtöbb szavazatot kapott személy tekintendő megválasztottnak. Ha a szavazás így is sikertelen lesz, a kérdés eldöntésére harminc (30) napon belüli időpontra új Közgyűlést kell összehívni.
5.7.5.
Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, de már csak azon jelöltek vonatkozásában, akik a legtöbb egyenlő számú szavazatot szerezték. VI. Az egyesületi határozatokra és az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó szabályok
6.1.
A Közgyűlés és az Elnökség határozatait az Elnök a Határozatok Könyvében vezeti. A határozatokat ügyszámmal kell ellátni, amelyek első része egytől induló növekvő sorszám, törve a határozathozatal dátumával (év, hó, nap), valamint megjelölve, hogy közgyűlési határozat (Kgy. hat.) vagy az Elnökség határozata (E. hat.). A Határozatok Könyvébe be kell vezetni a határozat teljes tartalmát, hatályba lépésének napját, illetve időtartamát, valamint azt is, hogy milyen arányban szavazták meg a határozatot.
6.2.
Az Egyesület valamennyi testületi szervének üléséről jegyzőkönyv kerül felvételre. A jegyzőkönyvet az Alapszabály rendelkezéseivel összhangban elnökségi ülés esetén az Elnökség tagjai, Közgyűlés esetén a Levezető Elnök, Felügyelőbizottság esetén a Felügyelőbizottság Elnöke és az Egyesület két erre megválasztott tagja írja alá. A jegyzőkönyvből megállapíthatónak kell lennie a jelenlévők számának, az egyesületi szerv döntéseinek, valamint azok pontos tartalmának, időpontjának és hatályának, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányának.
6.3.
A jegyzőkönyv – amennyiben a határozatokat nem foglalják külön dokumentumba – tartalmazza az üléseken elfogadott határozatok pontos szövegét.
6.4.
A Közgyűlés, illetve az Elnökség döntéseiről az érintetteket az Elnökség értesíti. Az értesítés történhet ajánlott levélpostai küldemény, e-mail üzenetben utólag igazolható módon.
6.5.
Az Egyesület biztosítja, hogy a Határozatok Könyvébe és az Egyesület egyéb, nyilvános irataiba bárki betekinthessen, és a megtekintett iratokról – saját költségére – másolatot készíthessen.
6.6.
Az iratokba való betekintést előzetesen, írásban kell kérni az Egyesület Elnökségétől, a megtekintett iratkör megjelölésével. Az Egyesület a betekintést – előzetes időpont
22
egyeztetést követően – a lehető legrövidebb időn belül az Egyesület székhelyén biztosítja. 6.7.
Az Egyesület Elnöksége megtagadhatja az iratok meghatározott körébe való betekintést az Egyesülettel jogvitában álló, vagy egyébként ellenérdekű fél számára, továbbá, ha az adott iratokba való betekintés az Egyesület, illetve annak, tagjainak jogos érdekeit sérti.
6.8.
Az Egyesület nyilvánosan, a jelen Alapszabályában meghatározottak szerint működik.
6.9.
Az Egyesület által nyújtott szolgáltatások a tagok számára hozzáférhetőek, illetve megismerhetőek. Az Egyesület tagjain kívüli személyek is részesülhetnek az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokból az Alapszabály meghatározott feltételek teljesülése esetén.
6.10.
Az Egyesület szolgáltatásai megismerhetők:
a) az Egyesület által kiadott tájékoztató füzetekből, prospektusokból, felvilágosító kiadványokból, szórólapokból, b) az Egyesület által kifejtett egyéb propaganda- és kampánytevékenység útján, c) az Egyesület hirdetőfalán, elektronikus felületén közzétett hirdetményekből, tájékoztató oldalakból. 6.11.
Az Egyesület szolgáltatásai igénybevételének módja az Egyesület által kiadott információs füzetekből, szórólapokból ismerhető meg, továbbá az elektronikus felületén, illetve hirdetőfalán közzétett hirdetményekből, tájékoztató anyagokból. VII. Az Egyesület gazdálkodása
7.1.
Az Egyesület gazdálkodásának általános szabályai tekintetében az Ectv. 17. § - 23. § - aiban foglalt rendelkezések az irányadóak.
7.2.
Az Egyesület a szolgáltatásainak fenntarthatósága biztosítása érdekében az ésszerű gazdálkodás elve szerint jár el, amely alapján az éves költségvetését úgy tervezi meg, hogy a kiadásai és a bevételei (adományok és felajánlások, költségvetési támogatások, gazdasági-vállalkozási tevékenységek bevétele, nem pénzbeli hozzájárulások, más bevételek) egyensúlyban legyenek.
7.3.
Az Egyesület az Alapszabályában meghatározott célok megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel tagjai között. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak a létesítő okiratban meghatározott alapcélok szerinti tevékenységének megvalósítását nem veszélyeztetve végez Az Egyesület tartozásaiért kizárólag saját vagyonával felel. Az Egyesület alapítója, illetve tagja – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával nem felel.
23
7.4.
Az Elnökség feladata a működőképesség fenntartása és a fenyegető fizetőképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése. Az Egyesület vagyonával való rendelkezés az Elnökség hatásköre.
7.5.
Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet az Elnökség készít el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.
7.6.
Az Egyesület tisztségviselőit, támogatóit és tagjait, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, valamint a tagnak a tagsági jogviszony alapján az Alapszabály céljai szerint nyújtott juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
7.7.
Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
7.8.
Az Egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt, visszatérítendő támogatást, illetve vállalhat egyéb kötelezettséget, amennyiben a visszatérítési kötelezettség nem haladja meg Az Egyesület rendelkezésére álló vagyonát, nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.
7.10. Az Egyesület bevételeit képezheti: 7.10.1. a tagdíj, amelynek éves összegének mértékét évente előre a Közgyűlés állapítja meg; 7.10.2. gazdasági-vállalkozási tevékenységéből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel; 7.10.3. a költségvetési támogatás; 7.10.4. a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás; 7.10.5. az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás; 7.10.6. a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege; 7.10.7. az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel; 7.10.8. más szervezettől, illetve magánszemélyektől kapott adomány; 7.10.9. befektetési tevékenységből származó bevétel; 7.10.10. a 7.10.1.-7.10.9. pontok alá nem tartozó egyéb bevétel. 24
7.11.
Az Egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai):
7.11.1.
az alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
7.11.2. a gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek; 7.11.3. az Egyesület szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása; 7.11.4.
a 7.10.1 - 7.10.3. pontok alá nem tartozó egyéb költség.
7.12.
Az Egyesület pénzeszközeit elkülönített számlán kezeli. Az Egyesület bankszámlája felett az Egyesület Elnöke önállóan jogosult rendelkezni, aláírási jogosultságát az aláírási címpéldány szerint gyakorolja.
7.13.
Az Egyesület a számviteli nyilvántartásait úgy vezeti, hogy azok alapján az alapcél szerinti tevékenységének és gazdasági-vállalkozási tevékenységének bevételei, költségei, ráfordításai és eredménye (nyeresége, vesztesége) egymástól elkülönítve megállapíthatók, ellenőrizhetőek legyenek a hatályos számviteli előírások és az Ectv. 20. § szerint. Az Egyesület azokat a költségeket, ráfordításokat, amelyek sem az alapcél szerinti tevékenységéhez, sem a gazdasági-vállalkozási tevékenységéhez nem rendelhetők közvetlenül hozzá, a bevételek (ide nem értve az ilyen költséget, ráfordítást ellentételező bevételt) összege arányában osztja meg a két tevékenység között.
7.14.
Az Egyesület a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását a társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény rendelkezései szerint veheti figyelembe.
7.15.
Az Egyesület az általa használt tájékoztatási eszközökön keresztül - így különösen elektronikus felületén, hírlevélben, hirdetőfalán - ad tájékoztatást működéséről és az adományok felhasználásáról. E tájékoztatás a közhiteles nyilvántartások számára benyújtandó beszámolón túl további ismertetést is nyújt.
7.16.
Az Egyesületnek az alapcél szerinti tevékenységéből, illetve gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait az Alapszabály 7.10. pontjában meghatározottak szerint, elkülönítetten kell nyilvántartani. Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző évi gazdálkodásról szóló beszámolót az Elnök terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett az Ectv. 27-30. § alapján.
7.17.
A beszámolót az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával, mint mérleg-fordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint készíti el az Egyesület.
25
7.18.
A civil szervezet esetében az üzleti év azonos a naptári évvel. Az üzleti év a megalakulás – illetve megszűnés esetében térhet el a naptári évtől. A mérleg fordulónapja december 31.
7.19.
A beszámoló elkészítése magyar nyelven, forintban történik. A beszámoló tartalmazza a mérleget, az eredmény-kimutatást és a közhasznúsági mellékletet.
7.20.
Az Egyesület köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni az adott üzleti év mérleg-fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig. Az Egyesület beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.
7.21.
Az Egyesület saját pénzeszközeinek jobb kamatozású lekötésén túl befektetési tevékenységet nem folytat, valamint váltót és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
7.22.
Az Egyesület nyilvántartásaira, beszámolóira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési, számviteli szabályokat kell alkalmazni, így a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendeletet, valamint az egyes egyéb szervezetek beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendeletet is.
7.23.
Az Egyesület adománygyűjtő tevékenysége:
7.23.1.
Az Egyesület javára adománygyűjtő tevékenység folytatható.
7.23.2. Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. 7.23.3. Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak az Egyesület írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. 7.23.4. Az Egyesület részére juttatott adományokat az adományozó nyilvántartásában beállított könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. 7.23.5. Az Egyesület adománygyűjtő tevékenységét egyebekben a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII.30.) Korm. rendelet 5-11.§ - aiban, valamint az Ectv. 24. § - 26. § aiban foglaltaknak megfelelően köteles végezni. 7.33. Az egyesület tagdíj 7.33.1. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az Egyesület vagyonát képezi. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg. 26
7.33.2. A tagsági díjakat az Egyesület elsősorban fenntartási, ügyviteli költségek, valamint az Egyesületet terhelő járadékok és adók megfizetésére használja fel. Az Egyesület tagdíjának mértékét az Elnökség javaslatára a Közgyűlés határozza meg. 7.33.4. A tagdíjak a tárgyévre előre esedékesen fizetendőek (legkésőbb a tárgyév január hó 31. napjáig), vagy havi 2000,- Ft, jogi személy tekintetében havi 5000,- Ft., illetve pártoló tagok esetében havi 200,- Ft. összegű részletekben (legkésőbb minden tárgyhó 5. napjáig) az Egyesület bankszámlaszámára történő átutalással, csekken, illetve készpénzes befizetéssel. 7.33.5. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok felelőssége azonban csak esedékes tagdíjbefizetésük mértékéig terjed. VIII. Az Egyesület működésének felügyelete Az adóellenőrzést az állami adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzési szervezet, a működés feletti törvényességi ellenőrzést pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el. IX. Az Egyesület megszűnése 9.1.
Az Egyesület megszűnik:
9.1.1. Az Egyesület megszűnése jogutódlással: az Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet (beolvadás vagy összeolvadás útján), és csak egyesületekre válhat szét (kiválás vagy különválás útján). 9.1.2. Az Egyesület jogutód nélküli megszűnéssel szűnik meg a Ptk. jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetköreire vonatkozó rendelkezéseiben foglalt körülmények esetében (Ptk. 3:48. § (1) bekezdés), továbbá amennyiben: a) b) c) d) e) f)
a Közgyűlés az Egyesület feloszlásáról határoz, az Egyesület tagjainak száma hat (6) hónapon keresztül nem éri el a tíz (10) főt, a bíróság feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja, a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti vagy megállapítja megszűnését, a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti az Egyesületet és azt törli a nyilvántartásból, az Egyesület megvalósította célját vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg;
Az a) - c) pontban foglalt esetben végelszámolási eljárást, a d) - e) pontban foglalt esetekben pedig kényszer-végelszámolást kell lefolytatni.
27
9.2.
Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az Alapszabályban meghatározott, az Egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az Alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő Egyesület vagyonáról, vagy ha az Alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el, vagy azt nem szerezheti meg.
A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az Egyesület törlésével száll át az új jogosultra. 9.3.
A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén:
9.3.1. Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az Egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az Egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni. 9.3.2. Amennyiben az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az Egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az Egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható. 9.4.
A Közgyűlés nem hozhat határozatot az Egyesület feloszlásáról, ha az Egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy az Egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította. X. Egyéb záró rendelkezések
10.1. Az Egyesület jelen, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. Törvény 11. § - ában meghatározott kötelezettségeinek megfelelően megszövegezett, az elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályát az alapító tagok az Egyesület 2016. január 27. napján, Szolnokon megtartott rendkívüli Közgyűlésén egyhangú határozattal fogadták el és hagyták jóvá. 10.2. Az Egyesület Alapszabályát a Szolnoki Törvényszék, mint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező törvényszék részére az Elnök a szükséges mellékletekkel együtt benyújtja. 10.3. Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Pt. és az Ectv. rendelkezései az irányadóak, amelyek keretében a Közgyűlés bármely kérdésben határozatot hozhat.
28
29
Kelt, Szolnok, 2016. január 27.
Kiss Klára Elnök (cím: 1122 Budapest, Maros utca 31. II. emelet 1.)
Ellenjegyzem Szolnokon, 2016. január 27. napján:
______________________________ Dr. Szabó Iván ügyvéd Dr. Szabó Iván Ügyvédi Iroda (1054 Budapest, Alkotmány u.4.V./22.)
30
