Policy Paper A PACINFO projekt kivitelezése nyomán gyűjtött Közös Agrárpolitikával kapcsolatos szakpolitikai és intézményi szintű javaslatok gyűjteménye
PACINFO
Tartalomjegyzék
1. Bevezető
„A projekt futamideje alatt a projektcsapat és a projektben résztvevő szakértők szisztematikusan gyeltek a projekt azon visszacsatolásaira, amelyek a Közös Agrárpolitika tartalmi, illetve szabályozási aspektusait érintik a hegyvidéki mezőgazdaság és környezetvédelem vonatkozásában.” 3.
2. A PACINFO projekt ismertetése
“A projekt tárgya az 2014 utáni megreformált Közös Agrárpolitika környezetfenntartó intézkedéseinek megismertetése Románia hátrányos helyzetű hegyvidéki régióiban, illetve gyelemfelhívás és tudatosítás a hegyvidéki mezőgazdasági tevékenységek multifunkcionális (társadalmi-környezetigazdasági) szerepéről.” 4.
– a legfontosabb hegyvidékre vonatkozó elemek
„A támogatás jelentős hányada tehát a jövőben arra szolgál majd, hogy jutalmazza a mezőgazdasági termelőket a környezeti közjavak biztosításáért.” 6.
4. A projekt által levonható tanulságok
“Majdnem egy év után (11 hónap) - amely időszakban a PACINFO (a mezőgazdaság társadalmi és környezeti szerepe) projekt tevékenységei megvalósultak - szükségszerű, hogy visszatekintve a projekt folyamatára, bemutassuk a projekt révén szerzett fontosabb tapasztalatokat és levonható tanulságokat.” 8.
3. A KAP rövid bemutatása
5. Javaslatok
a Közös Agrárpolitika megvalósításáról a Hegyvidéki térségekben
„A Közös Agrárpolitika sohasem látott lehetőséget jelent a romániai vidék számára, beleértve a hegyvidéki gazdálkodókat is.” 11.
6. Rendszerszintű (intézményi-kommunikáció) javaslatok
„A vázolt javaslatok a KAP kivitelezésében érintett intézmények által folytatott kommunikációs tevékenységek hatékonyságának növelésére vonatkoznak.” 14.
2.
1. fejezet
Bevezető Egy projekt kivitelezése során sok és sokféle tapasztalat halmozódhat fel a projektben érintett szervezetek és egyének szintjén. Ezeknek a tapasztalatoknak egy része a projekt kivitelezés operatív szintjéhez kötődik, a tapasztalatok egy másik szintje pedig kapcsolódhat ahhoz az intézményi és szakpolitikai környezethez, amelybe a projekt illeszkedik, és amelybe az megvalósul... Főleg az utóbbiak összegyűjtésére és rendszerezésére vállalkozik jelen szakpolitikai javaslatcsomag (policy paper), amely a PACINFO projekt során felszínre került, szakpolitikailag hasznosítható tapasztalatokat, illetve a kivitelezés során kiütközött intézményi és szakpolitikai ellentmondásokat igyekszik strukturált formába önteni és továbbítani azt a különböző döntéshozó fórumok irányába. Az itt megfogalmazott javaslatok hasznosulásának egy másik potenciális módja lehet az ezekre való további, projektszintű építkezés, ez esetben az itt megfogalmazott gondolatok, inputként szolgálhatnak egy-egy részterület vagy részprobléma mélyebb feltárásához. A dokumentum keretében tárgyalt javaslatok alapjául a KAP direkt módon érintett kedvezményezettjei (gazdák és vidéki népesség), a politika tagállami kivitelezésével megbízott intézmények (AFIR, APIA) valamint más, a mezőgazdaság és környezetvédelem terén hatáskörrel bíró közintézmények és szakmai szervezetek (Megyei Környezetvédelmi Ügynökség, Megyei Agrárkamara, Mezőgazdasági Egyesületek) részéről érkező visszajelzések és észrevételek szolgáltak. A projekt futamideje alatt a projektcsapat és a projektben résztvevő szakértők szisztematikusan gyeltek a projekt azon visszacsatolásaira, amelyek a Közös Agrárpolitika tartalmi, illetve szabályozási
aspektusait érintik a hegyvidéki mezőgazdaság és környezetvédelem vonatkozásában. Ebben a tekintetben különösen a projekt keretében szervezett szemináriumok és konferenciák bizonyultak termékeny tevékenységeknek, de ezt kiegészítendő további interjúkra és szakmai konzultációkra is sor került a dokumentum összeállítása során. Meggyőződésünk, hogy az itt megfogalmazott problémák egy része nem ismeretlen a hazai valamint az Európai Uniós szintű döntéshozók előtt Meggyőződésünk, hogy az itt megfogalmazott problémák egy része nem ismeretlen a hazai valamint az Európai Uniós szintű döntéshozók előtt és ezek a témák képezték már különböző vitafórumok, szakmai kerekasztalok, konferenciák és hasonló szakpolitikai javaslatcsomagok tárgyát. Ennek ellenére fontosnak és igencsak időszerűnek tartjuk ezeket listázni, különösen hangsúlyt fektetve azokra a területekre ahol, - bár közös politikáról lévén szó-, valamiféle tagállami mozgástér mégis létezik, vagy ahol a végrehajtási rendszerben tapasztalható szűk keresztmetszetek felszámolására, korrekcióra még lehetőség van. Ez a fajta kettősség, - EU szakpolitikai és a román intézményi környezet, a közös politika és tagállami végrehajtási rendszer kettőssége, rányomta bélyegét jelen do3.
kumentum struktúrájára is, javaslatainkat ennek megfelelően két szinten: szakpolitikai javaslatok szintjén, illetve rendszerszinten (intézményi-kommunikáció) vázoljuk. A javaslatokat a projekt során szerzett tanulságok („lessons learned”) ismertetésével vezessük be, amelyek olyan gyakorlati tapasztalatokat foglalnak magukba amelyek, hasonló tárgyú, hasonló célcsoportot megcélzó, illetve hasonló intézményi környezetben kivitelezendő további projektek sikerességét támogathatják.
2. fejezet
A projekt ismertetése A projekt tárgya az 2014 utáni megreformált Közös Agrárpolitika környezetfenntartó intézkedéseinek megismertetése Románia hátrányos helyzetű hegyvidéki régióiban, illetve gyelemfelhívás és tudatosítás a hegyvidéki mezőgazdasági tevékenységek multifunkcionális (társadalmi-környezetigazdasági) szerepéről.
A „PACINFO – A mezőgazdaság társadalmi és környezeti szerepe a hegyvidéki régiókban” elnevezésű projekt az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának információs kezdeményezésébe illeszkedik, azt az Európai Unió nanszírozza.
sítást és a projekt témájának népszerűsítést célozták. A projektkommunikáció a három célcsoport esetében más-más szempontokat tartott fontosnak, máshová helyezve a hangsúlyt. A városi lakosság és a atalok esetében elsősorban az volt a cél, hogy a
A projekt tárgya az 2014 utáni megreformált Közös Agrárpolitika környezetfenntartó intézkedéseinek megismertetése Románia hátrányos helyzetű hegyvidéki régióiban, illetve gyelemfelhívás és tudatosítás a hegyvidéki mezőgazdasági tevékenységek multifunkcionális (társadalmi-környezetigazdasági) szerepéről. A projektet megyei szintű Környezetvédelmi Ügynökségek konzorciuma valósítja meg a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetésével. A projekt partnerség célterülete 16 megyét foglalt magába: Hargita, Kovászna, Hunyad, Máramaros, Brassó, Beszterce-Naszód, Suceava, Fehér, Krassó-Szörény, Szeben, Vâlcea, Neamt, Gorj, Kolozs, Prahova, Argeș, Maros, Vrancea, Bákó, és Buzău megyék. Az információs projektnek három célcsoportja volt. Egyrészt a hegyvidéki zónákat magukba foglaló megyék nagyközönsége, megkülönböztetett gyelmet fordítva a városi területeken élőkre, másrészt a atalok és nem utolsó sorban a vidéki lakosság, a gazdák.
PACINFO
gyelmet a projekt kivitelezői ráirányítsák a hegyvidéki mezőgazdaság élelmiszertermelésen túlmutató funkcióira. A gazdák esetében sokkal inkább az ismeret- és információéhség kielégítése volt a cél, különösen, ami az EU agrárpolitikájának új fejleményeit, annak agrár-környezetvédelmi vonatkozásait érinti. Az eredmények alapján kijelenthetjük, hogy mindhárom célcsoport esetében növekedett a tájékozottság a projekt tárgyát illetően. Az ex ante és ex post kutatásokból számszerűsíthető információn, és a sokakhoz eljutó sokféle kommunikációs eszközön túl, kommunikációs szempontból a projekt hozzáadott értékeként foghatjuk fel azt, hogy: 1. Az agrár-környezetvédelem területén sikerült néhány rendszerhibára fényt deríteni, amelyek továbbítása a „policymaker”-ek irányába rendkívül fontos 2. Ugyanakkor sikerült a széttöredezett és szerteágazó intézményi szintű kommunikációt legalább a projekt idejére egységes mederbe terelni. Bízunk benne, hogy ezeknek a bíztató fejleményeknek lesz folytatása a projekt bejezése után is.
A projekt, gyakorlatilag egy több, egymáshoz kapcsolódó komponensből álló kommunikációs kampány volt.
A projekt, gyakorlatilag egy több, egymáshoz kapcsolódó komponensből álló kommunikációs kampány volt, tevékenységei a tudato4.
A projekt
TEVÉKENYSÉGEI Ÿ Ÿ Ÿ Ÿ Ÿ Ÿ Ÿ Ÿ Ÿ Ÿ Ÿ Ÿ
A Környezetvédelmi Ügynökségek munkatársainak felkészítése a KAP környezetvédelmi célkitűzéseiről és ennek hegyvidéki régiókra vonatkozó különleges célkitűzéseiről, műhelymunkák keretében Romániai hegyvidéki régiók honlapja – hálózatépítési eszköz, közösségi hálózatokon való megjelenés. Az összes KAP-ra és helyi termékek piacra jutásának elősegítésére vonatkozó információval. Kiadvány készítése a KAP vonatkozó célkitűzéseiről és a jó gyakorlatokról az ökológiai jelentőségű területek művelésével kapcsolatban Poszter kampány a városokban a hegyi mezőgazdasági területek és az ezzel foglalkozó gazdák megítélésének javítása érdekében Szeminárium szervezése gazdáknak minden megyében – helyi hegyvidéki termékek marketingje és piacra jutási lehetőségei. Kiadvány készítése a témában. Hegyi mezőgazdasági termékek bemutatójának megszervezése minden résztvevő megye fővárosában Hegyvidéki térségek konferencia Csíkszeredában nemzetközi résztvevőkkel A honlapon megjelenő online játék a atalok számára a hegyvidéki mezőgazdasági termelés jellegzetességeivel – hegyvidéki farm játék. Állandó információs pontok kiépítése az ügynökségeknél – érintőképernyős információpultok bérlése Bemutató video készítése Románia hegyvidéki mezőgazdasági területeiről és bejátszása a regionális és televíziókban A Környezetvédelmi Ügynökségek számára készül egy információ terjesztési útmutató kommunikációs terv a KAP környezetvédelmi célkitűzéseinek következetes terjesztésére 2020-ig. Romániai hegyvidéki régiók agrár-környezetvédelmi problémáival és támogatás politikájával kapcsolatos javaslatcsomag az EU agrár és környezetvédelmi igazgatósága valamint a román mezőgazdasági és környezetvédelmi minisztérium felé.
A projekt
VÁRT EREDMÉNYEI Gazdák ismereteinek növekedése a környezetvédelmi előírások fontosságáról és a környezetbarát termelési módokról A hegyvidéki mezőgazdasági tevékenység fontosságának széles körű elismerése a városi térségekben Ismeretterjesztés és attitűdformálás a atalok körében a mezőgazdasági tevékenységekről, az azt érintő kihívásokról és gazdák társadalmi szerepéről A projekt egy éves időtartamú, 2014 májusától 2015 április végéig tart. A teljes költségvetés 306.000 euró, amelyet fele részben az Európai Unió és fele részben a Környezetvédelmi és Klímaváltozási Minisztérium biztosít.
5.
3. fejezet
A KAP rövid bemutatása - A legfontosabb hegyvidékre vonatkozó elemek
A második célkitűzés annak érdekében született meg, hogy az európai, és köztük a romániai agrártermelés jobban védje a biológiai sokféleséget, őrizze meg és javítsa a talajminőséget és a környezet állapotát úgy általában. Mindezek hosszú távon magának a mezőgazdasági termelésnek a fennmaradását szolgálják. Annak érdekében, hogy ezt a környezetvédelmi és hatékonysági célt elérjék az új nanszírozási periódusban 2015-től indulóan 2020ig a természeti erőforrások hatékonyabb és fenntarthatóbb kihasználását ösztönzik, ami azt jelenti, hogy a terület alapú közvetlen támogatások 30%-a és a vidékfejlesztési program 30%-a is a fenntarthatóságot szolgáló környezetvédelmi kritériumokhoz lesz kötve. Emellett az ökologikus gazdálkodás külön segítséget kap. A KAP kizárólag a fenti célokkal teljesen azonosulókat részesíti támogatásban. Ez azt jelenti, hogy ezentúl az eddigi támogatás mindössze kétharmada jár csak „alapból”. Harminc százalék az úgynevezett zöldkomponens (ez az úgy nevezett kizöldítés). A támogatás jelentős hányada tehát a jövőben arra szolgál majd, hogy jutalmazza a mezőgazdasági termelőket a környezeti közjavak biztosításáért. A ki zetések folyósításának feltételeként tehát a jövőben is minden esetben be kell tartani bizonyos környezetvédelmi és egyéb szabályokat. Az EU tehát a közvetlen ki zetések 30%-át attól teszi függővé, hogy a
Melyek az új Közös Agrárpolitikai (KAP) céljai? Ÿ
Az egészséges és meg zethető élelmiszerek megbízható ellátásának biztosítása
Ÿ
A mezőgazdaság zöldebbé és hatékonyabbá tétele
Ÿ
Pezsgő vidéki élet és vidéki közösségek biztosítása
gazdálkodó megvalósítja-e a környezet védelmét szolgáló három intézkedést, nevezetesen: a növénytermesztés diverzi kálását, Ÿ az állandó gyepterületek fenntartását, Ÿ ökológiai célterület létesítését (EFA). Ÿ
Hegyvidéki gazdálkodás támogatása A tagállamok a nemzeti keret legfeljebb 5%-ának erejéig kiegészítő támogatást nyújthatnak (a vidékfejlesztési támogatásokra vonatkozó szabályok szerint) hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területek javára. Ezzel egyedi környezeti és területi célok elérése is lehetővé válik. Ez opcionálisan alkalmazható, és nem érinti a hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területek, illetve kedvezőtlen helyzetű térségek számára nyújtható vidékfejlesztési támogatásokat. Nyolc bio zikai kritérium alapján újra meghatározásra kerül, hogy mi számít hátrányos természeti adottságú területnek. Ilyen területek a Hegyvidéki térségek is. Ezzel EU-szerte egységes és objektív
6.
rendszer alakul ki, jelenleg a romániai hátrányos természeti adottságú területek Bizottsági Jóváhagyása a Nemzeti Vidékfejlesztési Programmal párhuzamosan folyamatban van. A vidék hegyvidéki térségeinek sajátos kihívásokkal kell szembenézniük, és a többi vidéki területhez képest speciális igényekkel rendelkeznek. Az EU jelenlegi közös agrárpolitikájának keretében ezek a térségek a kedvezőtlen adottságú térség kategóriába tartoznak, mert általában rövid vegetációs időszak (magasan fekvő területek), az alacsonyabban fekvő területeken meredek lejtők, illetve a kettő kombinációja jellemzi őket. Ezek az adottságok kihívásokat jelentenek a mezőgazdaság és a vidéki gazdaság számára ezeken a területeken. Az EU speciális támogatási eszközöket fejlesztett ki a vidék hegyvidéki területeire, amelyek magukban foglalják a vidékfejlesztési politika intézkedéseit is. Melyek ezek a térségek Romániában? Romániában kiterjedt területek esnek a korlátozott mezőgazdasági adottságú területek körébe, ezeken
a területeken az éghajlati és biozikai adottságok miatt nem állnak rendelkezésre optimális körülmények a mezőgazdasági tevékenységek végzésére és emiatt korlátozott a területek termelékenysége. Ilyen területek találhatóak különösen a Kárpátok vonulatai között és a Duna-deltában is. A Kárpátok jelentős részén a magasság és a lejtők miatt akadályokba ütközik a mezőgazdasági termelés, olyan akadályokba, mint például a lerövidült vegetációs időszak és megnövekedett művelési költségek a meredek lejtők miatt.
A Hegyvidéki Térségek kijelölése községi szinten történt (LAU2) és 3181 közigazgatási egységet foglal magába egész Románia területén. A 20142020 közötti Vidékfejlesztési Program 13.1 Intézkedése keretében a Hegyvidéki térségeknek nyújtott kiegészítő támogatás azoknak a községeknek a területén működő gazdaságoknak jár, amelyek az alábbi kritériumok egyikébe esnek bele: Ÿ
a közigazgatási egység átlagosan minimum 600 méterrel a tengerszint felett fekszik
Ÿ
a közigazgatási egység átlagosan 400-600 méterrel a tengerszint felett fekszik és a lejtők átlagos meredeksége minimum 15%.
Miért fontos támogatni a gazdálkodást ezekben a térségekben is? A hegyvidéki térségekben a mezőgazdasági tevékenységek fenntartásának ösztönzése a környezet megőrzése, a vidéki táj fenntartása és a térség turisztikai potenciáljának védelme miatt fontos. A támogatás segítségével a hegyvidéki gazdák kompenzációt kapnak a hátrányos területen végzett mezőgazdasági tevékenységük után, a kisebb hozam és a magasabb költségek ellentételezéseképpen, annak érdekében, hogy ne hagyjanak fel a tevékenységükkel. Az állandó legelők fenntartásának kritériumának teljesítésében különösen fontos a hegyvidéki térségek szerepe, hiszen itt kiemelkedően magas a kaszálóként és legelőként hasznosított állandó gyepterületek aránya. A megfelelően karbantartott hegyvidéki állandó gyepterületek ugyanis a biológiai sokféleség fenntartásának zálogát jelentik, számos növény és állatfajnak adnak otthont.
7.
4. fejezet
A projekt által levonható
tanulságok Majdnem egy év után (11 hónap) - amely időszakban a PACINFO (a mezőgazdaság társadalmi és környezeti szerepe) projekt tevékenységei megvalósultak - szükségszerű, hogy visszatekintve a projekt folyamatára, bemutassuk a projekt révén szerzett fontosabb tapasztalatokat és levonható tanulságokat.
1
Bürokrácia és a pénzügyi autonómia hiánya a Környezetvédelmi Ügynökségek szintjén A projektleíró részben bemutattuk, hogy a projektet a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetésével a romániai hegyvidéki térségekben működő, összesen 16 környezetvédelmi ügynökség partnersége valósította meg. Ugyanakkor, a projektben foglalt tevékenységek kivitelezését az Országos Környezetvédelmi Hatóság felügyelte, az összes érintett intézmény pedig a Vízügyi, Erdészeti és Környezetvédelmi Minisztérium koordinációja alá tartozik. Annak ellenére, hogy a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség volt a projektvezető, az intézmény pénzügyi autonómiájának hiányában a kivitelezési folyamat nem tudta teljes mértékben követni a projekt kidolgozás fázisában előirányzott terveket. A saját hozzájárulás, valamint a projekt kivitelezése alatt felmerülő költségek nanszírozása a Pénzügyi Minisztériumtól érkező jóváhag yás okat és költs ég vetésleosztást követően az Országos Környezetvédelmi Hatóságon valamint a Környezetvédelmi Minisztériumon keresztül valósult meg. Ennek köszönhetően történhetett meg az, hogy habár a projekt kivitelezésének időtartama az előzetes tervek alapján 12 hónapra szólt, a nanszírozási megállapodás pedig 2014 június hónap-
tól lépett érvénybe, a projekt tényleges kivitelezése mégis csak augusztus végén indult, mivel a Pénzügyi és a Környezetvédelmi Minisztériumoktól késve érkeztek meg a szükséges jóváhagyások. Ezek alapján a közbeszerzési folyamatokat is majdnem 3 hónap késéssel lehetett csupán elindítani és aláírni azokat a megállapodásokat, amelyeket a különböző projekt tevékenységek kivitelezéséért felelős gazdasági szereplőkkel kötettek. Így a majdnem 3 hónapos késéssel, amelyhez még egy hónap ráadás is adódott (a nanszírozási megállapodást 2014 májusában kellett volna aláírni, viszont az Európai Bizottság a Vidékfejlesztési és Mezőgazdasági Főigazgatóságon (DG AGRI) keresztül eleve késve írta alá) a tényleges kivitelezési periódus 8 hónapra csökkent. Mindez azt eredményezte, hogy a projekt menedzsment csapat, illetve az érintett gazdasági szereplők az idővel versenyt futva, 12 hónap helyett 8 hónap alatt kellett a tervezett projekt tevékenységeket megvalósítaniuk. Egy másik probléma, amellyel az érintett környezetvédelmi ügynökségeknek szembesülnie kellett az a ki zetések késedelme volt a közbeszerzési folyamatok eredményeként szerződtetett szolgáltatók fele. Sajnos, ilyen körülmények között veszélyeztetett egy olyan projekt szakszerű kivitelezése, amelynek partnersége 14 aktív és 2 inaktív partnerből áll, és ahol, egy sor olyan tevékenységet 8.
szükséges kivitelezni, amelyek egyszerre több célcsoportot is megcéloznak mind a 16 partner megyében. E tekintetben a projekt által szerzett tanulság abban áll, hogy a környezetvédelmi ügynökségek egyenként vagy akár partnerséget is alkotva nem lehetnek hatékony szereplők a Közös Agrárpolitika környezeti funkciójának gyakorlatba ültetését célzó projektekben, illetve a célcsoportok informálásában. Ez csak abban az esetben válhat lehetségessé, ha ezek az intézmények pénzügyi autonómiát kapnak olyan projektek esetén, amelyek vissza nem térítendő támogatásokból valósulnak meg, vagy az intézmények amelyek alárendeltségébe ezek tartoznak gyorsabb döntéshozást és forrásfolyósítást biztosítanak számukra.
2
A Környezetvédelmi Ügynökségek alacsony tájékozottsági szintje az új Közös Agrárpolitikára vonatkozóan Egy pár pozitív példát leszámítva, általában véve a projekt kivitelezésébe bevont megyei környezetvédelmi ügynökségek alkalmazottjainak nagyobb többsége nem rendelkezett megfelelő tudással és ismeretekkel a Közös Agrárpolitikával kapcsolatban, annak reformjait vagy éppen környezeti funkcióit illetően. A használt kommunikációs eszközök (útmutató a KAPról a megyei környezetvédelmi ügynökségek számára, tájékoztató
kiadvány a gazdák számára, nyomtatott és audiovizuális anyagok, tájékoztató szemináriumok és így tovább) segítségével a projekt hatékonyan hozzájárult az érintett alkalmazottak ismereteinek bővítéséhez, a szóban forgó területeken. Mindezeket gyelembe véve, ha az új, 2014-2020-as programozási időszakban ezek az intézmények fontos szereplők kívánnak lenni a Közös Agrárpolitika kivitelezésében, a releváns információ átadásában és a tájékoztatásban, akkor elengedhetetlen az adott területen dolgozó humán erőforrás szakmai ismereteinek ez irányú tovább fejlesztése, gyarapítása.
3
Instabil intézményközi együttműködés
Azok az intézmények, amelyek helyi (megyei) szinten közvetlenül vagy közvetett módon be vannak vonva a Közös Agrárpolitika megvalósításába, a következők: Mezőgazdasági Intervenciós és Kizetési Ügynökség (APIA), Vidékfejlesztési Beruházások Finanszírozásának Ügynöksége (AFIR), Agrárkamarák, Mezőgazdasági Igazgatóságok és Környezetvédelmi Ügynökségek. Ennek ellenére az érintett intézmények közti együttműködésen és napi szintű kapcsolattartáson a projekt során szerzett tapasztalatok alapján akad mit javítani és fejleszteni. A projekt keretében szervezett tájékoztató szemináriumok (amelyek célcsoportját a gazdák alkották) szervezésébe a fent említett intézmények mind részt vettek, amelynek köszönhetően a projekt egy jó kiinduló pontként szolgált ezen intézmények kapcsolatrendszerének fejlesztése és megerősítése vonatkozásában. Továbbá, a szemináriumoknak köszönhetően felszínre került az a tény, miszerint ezek az intézmények, közösen és összefogva képesek jelentős és hasznos információkat szolgáltatni az érdeklődök számára, és hogy egy állandó együttműködés lehetővé tenné, hogy sokkal eredménye-
sebben eleget tegyenek a célcsoportok tájékozódási igényeinek. A műhelymunkák, ülések, stb. szervezése az említett intézmények részvételével, valamint különböző közös tevékenységek az említett intézmények szakszerűségének növeléséhez vezethetne, a Közös Agrárpolitika kivitelezési folyamatában.
4
A hegyvidéki gazdák érdekeltsége a KAP és az új programozási időszak iránt
A PACINFO projekt kivitelezési ideje alatt a résztvevő megyékben élő gazdák mindvégig komoly érdeklődést mutattak a projekt keretében megvalósított tevékenységek és tájékoztató anyagok iránt. Olyan projekt tevékenységek, mint a tájékoztató szemináriumok szervezése, a kapcsolódó kiadványok szórása valamint az ex ante és ex post értékelések keretében végzett felmérések kimutatták, hogy amennyiben a közölni kívánt információkat szervezett, és a gazdák számára érthető módon továb-
9.
bítják, akkor a gazdák igenis nagyon nyitottak ezek befogadására, az új információk és tudás elsajátítására a Közös Agárpolitikát és a 2014-2020-as időszakra vonatkozó támogatási rendszert illetően egyaránt. Ilyen értelemben, javasolt, hogy a jövőben az érintett hatáskörrel rendelkező intézmények (APIA, AFIR, APM, Agrárkamarák, Mezőgazdasági Egyesületek, Termék Egyesületek, stb.) szervezzenek olyan közvetlen tájékoztató tevékenységeket találkozók, közviták, fórumok, stb. keretében, amelyeket önállóan és partnerségben is meg tudnak valósítani. Nem utolsó sorban pedig úgy véljük, hogy nagy jelentőséggel bírna, ha az Európai Bizottság érintett igazgatósága (DG AGRI) által nanszírozott tájékoztató tevékenységek keretében hangsúlyosabb szerepet kapnának azok a tevékenységek és eszközök, amelyek párbeszéd, interakció és tapasztalás alapú tájékozódási és információ szerzési lehetőséget nyújtanak a gazdák számára.
5
A városi környezetben népszerű hegyvidéki térség
A projekt kidolgozási folyamatának talán egyik legfontosabb meglepetése a városi lakosság, de legfőképp a városi atalság körében tapasztalt, hegyvidéki mezőgazdasággal és életvitellel kapcsolatos hozzáállásban volt tetten érhető. A projekt lejártával arra a következtetésre jutottunk, hogy a legjobb tájékoztatási eredményeket valószínűleg ennek a célcsoportnak a keretében értük el. Konklúziónk főleg a projekt keretében szervezett, országos szinten is egyedülállónak számító „Hegyvidéki élet napja” elnevezésű esemény sikerére támaszkodik. A színes programkínálattal rendelkező eseményt összesen 14 hegyvidéki városban szervezték meg, 2014 október 26-án, betekintést nyújtva a hegyvidéki gazdák mindennapi életébe, kihangsúlyozva tevékenységük fontosságát, főleg ami a hegyvidéki mezőgazdaság társadalmi és környezeti szerepeit illeti. Összesen több, mint ezer ember vett részt ezeken az eseményeken a városok esetében, gyerekek, atalok és idősebb emberek is érdeklődést mutatva a rendezvény iránt. A résztvevő megyékben alkalmazott poszter kampány is sikeresnek bizonyult, amely a városi lakosság és a atalok tudatosságának növelését célozta a hegyvidéki életmód és mezőgazdaság fontos szerepét és lehetőségeit hangsúlyozva. A poszterek által a atalok számára a mezőgazdaság, mint lehetséges foglalkozás és üzleti lehetőség is népszerűsítve volt. A atalokat és a városi lakosságot célzó kommunikációs és tájékoztató eszközök között szerepelt a „Hegyvidéki gazda” online játék, amely keretében a célcsoport játékosan ismerkedhetett meg a hegyvidéki
élet rejtelmeivel, a Közös Agrárpolitikával, amely eszköz tehát igyekezett lépést tartani a modern világ kommunikációs eszközeivel. Ez az eszköz a statisztikák szerint ugyancsak sikeresnek bizonyult, hisz az az online felület, ahol a játék elérhető volt több, mint 30.000 látogatót számlált. A projektnek köszönhetően szerzett tanulság e tekintetben az, hogy a városi lakosság és atalság nyitott és érdekelt a
hegyvidéki hagyományos élet, az ott termelt termékek megismerése iránt, csak éppen a megfelelő eszközöket használva kell közölni és információkat számukra. A farm a városban típusú kezdeményezések pozitív példáknak számítanak, amelyek keretében látványosan, de hitelesen lehet a hegyvidéki életet és mezőgazdaságot bemutatni, ismertetni.
10.
6
A tájékoztató eszközök, amelyek mellőzik a részvételt haszontalanok
A projekt keretében arra is törekedtünk, hogy olyan tevékenységeken keresztül tájékoztassuk a gazdákat és a lakosságot a Közös Agrárpolitikáról, mint a regionális és országos televíziós csatornákon keresztül leadott Tv-reklámok vagy az országos lefedettséggel rendelkező szaklapokban publikált cikkek. Nem állítjuk, hogy ezek a tevékenységek teljesen haszontalanok voltak, de a tapasztalat azt mutatja, hogy nem ezek a gazdák és a városi lakosság fő informálódási csatornái. A romániai gazdák szűk körű csoportja zet csak elő szaklapokra, valamint a mezőgazdasági Tv adások nézettsége is alacsony. Ezek a fő okok, amelyek arra engednek következtetni, hogy az olyan projektek, amelyek tájékoztatás jellegűek nyugodtan mellőzhetik az ilyen és hasonló eszközöket, a hangsúlyt inkább olyan tevékenységekre kell fektetni, amelyek „face to face”, közvetlen és interaktív módszereket használva nyújtanak lehetőséget a gazdák vagy más célcsoportok számára, hogy a napi tevékenységeik során felmerülő kérdéseikre valós időben kielégítő kapjanak választ. Ilyen tevékenységek lehetnek például a már említettek: a gazdák számára szervezett tájékoztató szemináriumok, a városi lakosság illetve atalok számára pedig a farm a városban típusú események.
5. fejezet
Javaslatok
a Közös Agrárpolitika megvalósításáról a Hegyvidéki térségekben
1
A KAP hatásainak optimalizálása a romániai hegyvidéken
Az érintettek egybehangzó véleménye szerint a Közös Agrárpolitika sohasem látott lehetőséget jelent a romániai vidék számára, beleértve a hegyvidéki gazdálkodókat is. A kisméretű, családi gazdálkodások számára ezeken a nehéz mezőgazdasági adottságú hegyvidékeken a területalapú támogatások jelentik a túlélés alapját és egyetlen lehetőséget a versenyképesség megteremtésére. Ezeken a területeken jelenleg a támogatások sokkal inkább a szociális és környezeti hatásuk miatt fontosak. Egyrészt életben tartják a vidéket, megakadályozzák a lakosság elszegényedését és a környezeti feltételek támasztásával egy környezettudatosabb gazdálkodási szemléletmód elterjesztéséhez járulnak hozzá. A hegyvidéki gazdálkodás fenntarthatósága azonban hosszú távon továbbra sem megoldott, a gazdaságok és termékek versenyképessége keveset javult az utóbbi időben. Ennek fő okaként az jelölhető meg, hogy a hegyvidékeken az alföldihez képest jelentősen eltérő szemléletű fejlesztési programok szükségesek, ugyanis itt sokkal inkább érvényesül a mezőgazdaság multifunkcionális jellege, az élelmiszertermelés mellett szinte ugyanolyan fontos a tájfenntartási, környezetvédelmi és szociális funkció. Az alföldi jellegű vidékeken a mezőgazdaság szinte kizárólagos szerepe az élelmiszertermelés, amely a megfelelő üzemméret kialakításával és szakszerű gazdálkodással kizárólag egyéni befekte-
tésekkel is könnyen versenyképessé tehető. A Hegyvidéken azonban sokkal komplexebb programok szükségesek, mert az esetek többségében a kisméretű parcellákon gazdálkodó családi gazdálkodások önmagukban nem tehetőek versenyképessé amellett, hogy közben a tájfenntartási, környezetvédelmi és társadalmi funkcióikat is ellássák. A PACINFO projekt során a romániai hegyvidék meghatározó mezőgazdasággal foglalkozó szereplőinek konzultálása során az az egyértelmű kép kristályosodott ki, hogy a Nemzeti ViA Közös Agrárpolitika sohasem látott lehetőséget jelent a romániai vidék számára, beleértve a hegyvidéki gazdálkodókat is. dékfejlesztési Programban nem szabadna együtt kezelni az alföldi és a hegyvidéki típusú gazdálkodás fejlesztését. A hegyvidék számára fontos lenne egy jóval összetettebb alprogram kialakítása, amelyben helyet kapnak a szorosan vett mezőgazdaságon kívüli területek együttes fejlesztése is, illetve a mezőgazdasági támogatásokon belül sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a nem élelmiszer előállítás célú tevékenységekre is. A hegyvidék fejlesztését célzó alprogramban tehát a valódi igényekre válaszolva az erre a térségre jellemző valamennyi szükséges fejlesztési intézkedést integrálni lehetne, az infrastruktúra, a falufejlesztés, a szociális célú beruházások és a környezetvédelem területén is. Mindemellett pedig olyan komplex pályázati lehetőségek kidolgozása válhatna lehetővé,
11.
ami hangsúlyozza az összefogásban való fejlesztéseket és egyszerre több szempontot integrálva lehetővé teszi a szociális- környezeti és (mező)gazdasági szféra kiegyensúlyozott, egymás hatásait nem romboló fejlesztését. Fontos problémát jelent a támogatásra való jogosultságból való kimaradás jelentős mértéke a Hegyvidéken, ami a jellemző kisméretű parcellákra épülő gazdálkodásból ered. Legtöbb esetben ezeknek a területeknek az összevonása, egyesítése fekvési okokból nem lehetséges a jogosultsági szint elérése érdekében, ezért a támogatások elmaradása a tájfenntartást is szolgáló tevékenység feladását eredményezi középtávon.
A Hegyvidéki Vidékfejlesztési alprogram legfontosabb javasolt – a hagyományos programtól eltérő – tartalmi elemei a következők körül kerülnek ki: Ÿ a támogathatósági méret lecsökkentése (0,3 hektárnál kisebb területekre is) a hagyományos és természetvédelmileg kedvező tájhasználat fenntartása érdekében Ÿ a kaszálás dátumainak rugalmasabb hozzáigazítása a helyi jellegzetességekhez az egész hegyvidéki térségben Ÿ a nem gépesített gazdálkodás fokozottabb támogatása, a nagy kézimunka igényű, de természetvédelmi szempontból legkíméletesebb gazdálkodás elismerése. Ÿ nagyobb differenciálási lehetőség a részben gépesített gazdálkodások támogatása között, legyen lehetőség támogatást kapni akkor is ha bizonyos – környezeti szempontból nem jelentősen releváns – tevékenységeket, munkaszakaszokat géppel végeznek. Ÿ a természetvédelmi és élőhely védelmi előírások újragondolása és közelítése a helyi viszonyokhoz a támogatások könynyebb elérhetősége érdekében a környezet maximális védelme mellett. Ÿ a gazda érdekvédelmi szervezetek és társulások fokozott ösztönzése és támogatása Ÿ a támogatási rendszer hangsúlyosabban kellene foglalkozzon az értékesítési módok és csatornák megteremtésével Ÿ bio(öko)gazdálkodásra való áttérés fokozottabb ösztönzése képzési programokkal és támogató-tanácsadó szervezetek nanszírozásával Ÿ szakképzési programok, közvetlen informáló és támogató tevékenységek nagy hangsúlya, talaj és környezetvédelmi, valamint gazdálkodási tanácsadási szolgáltatás felállítása közel a gazdákhoz
Ÿ
marketingtevékenység a hegyvidéki életmóddal kapcsolatos pozitív attitűd kialakítása érdekében
A hegyvidéki gazdák helyzetüknél fogva mindinkább mezőgazdasági szakemberből ökológiai egyfajta tájfenntartó szakemberré kell váljanak, amelynek ösztönzése a Hegyvidéki program támogatásai is szükséges tükrözzék.
2
A támogatások feltételeinek és a környezetvédelem elveinek ellentmondásainak felszámolása A támogatások feltételeinek túlzottan rugalmatlan kezelése számos ellentmondást eredményez és környezeti szempontból káros gazdálkodási gyakorlatok kialakulását is eredményezi. Ezeknek az ellentmondásoknak a megelőzése és a problémák kezelése a hivatalok közötti kapcsolatok és kommunikáció fokozásával és a programokba, valamint ellenőrzésbe bevont szakértők többirányú felkészültségével fokozható. A PACINFO projekt során előkerült következő ellentmondásra javasolunk megoldást: Fás legelők védelme A fás legelők Európa talán legfontosabb ökológiai és kulturális identitást hordozó tájelemeinek számítanak, mégis óriási régiókból eltűntek már, ezért EU-s szinten szükséges őket védeni: óriási ökológiai, gazdasági, történelmi, esztétikai és kulturális értéket képviselnek, minden szempontból kiemelkedően fontos tájelemek. Erdélyben még léteznek, de nagyon sérülékenyek, ezért igényelnének fokozott gyelmet és védelmet. A megmaradt fás legelők több okból is nagy értékkel rendelkező, megőrzendő ökoszisztémák: menedékül szolgálnak veszélyeztetett fajoknak; magas alkalmazkodó-
12.
képességet mutatnak a globális változások tekintetében; nagy rekreációs potenciállal rendelkeznek; és részei az összeurópai kulturális örökségnek. Emellett ezek az erdei legeltetési rendszerek a legműködőképesebb formái a nyílt területek fenntartható menedzsmentjére Európa szerte. Jószerivel csak ezeken az élőhelyeken gyelhetők meg idős, akár több száz éves, szabad állásban felnőtt terebélyes fák. Az ilyen jellegű fák zárt erdőben és kizárólag erdőművelés alatt álló területeken szinte egyáltalán nem fordulnak elő. A fás legelők azonban nálunk is visszaszorulóban vannak, mert megváltozott a területhasználat, egyre kevesebb az öreg fa, nincs kiújulás. Nem utolsósorban ezek a nem beerdősödött legelők a területalapú támogatások folyósításának kezdetétől, a rendkívül szigorú szabályozások miatt vannak eltűnő félben, az ellenőrző hatóságok ugyanis a jogi háttér hiányában nem minden esetben kezelik legelőként ezeket. Szükség van tehát a fás legelők jogi státuszának tisztázására és támogathatóságának egyértelmű meghatározására a programokban.
3
Javaslatok a terület alapú támogatás és a vidékfejlesztési pályázatok rendszerének tökéletesítésére A terület alapú támogatás új rendszerébe bevezetésre került az aktív termelő fogalma. Köztudott, hogy a következő periódusban azoknak a gazdáknak, akik ötezer eurónál nagyobb támogatást kapnak bizonyítaniuk, kell, hogy fő tevékenységi területük a mezőgazdaság. Ez a vállalkozások tevékenységi körét jelző kód (románul CAEN) bemutatásával lehetséges. Nem feltétlenül kell azonban a gazdáknak céget alapítaniuk, de legkevesebb egyéni vállalkozói státussal (PFA) kell rendelkezniük. Emellett a KAP ezentúl is a föld valódi használójának szánja a támogatást, de ah
jövőben nem elég a művelés, külön jogosultságot kell szerezni. Ez önállóan forgalomképes lesz, vagyis örökölhető, adható és vehető, ugyanakkor a későbbiekben már csak a használatban lévő föld birtokában lehet aktiválni. Ezeknek a fogalmaknak a bevezetése és értelmezése körüli bizonytalanság számos ellentmondáshoz vezethet, amelyek közül a PACINFO projekt során elsősorban a közbirtokosságokkal kapcsolatos jogosultsági tisztázatlanságok kerültek napirendre. Közbirtokosságok támogathatósága Problémát jelent, hogy a főként a hegyvidéki térségekben elterjedt közbirtokossági gazdatársulási forma milyen módon kaphatnak terület alapú támogatást. Az ellentmondás alapja, hogy az állattartók jogosan kérnének részt azokból a legelők után járó területalapú támogatásokból, amelyekhez a közbirtokosság úgy jut, hogy az állattartók jószágai lelegelik, és ez által teljesítik azt a feltételt, hogy csak a karbantartott és lelegeltetett területek után jár támogatás. Emellett persze a közbirtokossági tagok is jogosan érzik úgy, hogy területtulajdonosként részesülniük kell a területalapú támogatásból. A helyzet tisztázására a támogatást nyújtó oldalról kellene iránymutatást adni, azért, hogy egységes, mindenki számára elfogadható, méltányos helyi megállapodások születhessenek az támogatási összegek elosztásáról. A legelőre járó területalapú támogatás ugyanis egy időben a területtulajdonos (közbirtokosság), és az állattartó közös érdeme, minkét kategória aktív termelőnek tekinthető. Ezért a pénz is egy közös tisztességes megállapodás alapján meg kell oszoljon kettejük között. Emellett viszont a rendszer rugalmasságán is javítani szükséges, különbséget kellene tenni gazdaságméret szerint:
13.
a kisgazdák esetében ugyanis, akik néhány szarvasmarhával, néhány juhval rendelkeznek egyértelműen a régi támogatási rendszer a legjobb megoldás, ahol a közbirtokosság kérte és kapta meg a területalapú támogatást, ezért ezt a lehetőséget nem szabadna kizárni a 20142020-as periódusban sem. Ÿ a nagyobb gazdák esetében (több 10 szarvasmarha, több 100 juh) pedig minimum 5 éves bérleti szerződés megkötése a legjobb megoldás úgy legelőgazdálkodási, mint pénzügyi szempontból egyaránt. Itt a hektáronkénti bér a támogatás függvényében kellene megállapításra kerüljön. Ÿ
Ezek a javaslatok Tánczos Barna szenátor és Haschi András APIA igazgató javaslatai alapján szerepelnek jelen dokumentumban, cél, hogy az új szabályzat ne zárja ki annak a lehetőségét, hogy a közbirtokosság kérhesse és megkaphassa a területalapú támogatást. A területalapú támogatás kiszámíthatóságának növelése Rendkívül nagy volt a bizonytalanság a támogatási igénylések kezdőidőpontja körül, amely rosszul érinti a gazdák éves tervezését, egészen április közepéig nem tudták pontosan tervezni tevékenységeiket. Korábban külön-külön kellett kérelmezni a területalapú-, illetve az egyes állat-tenyésztési támogatásokat, ettől az esztendőtől azonban – a gazdák ügyintézését megkönnyítendő – mindkettőt egyetlen időszakban, egyetlen kéréssel lehet majd igényelni. Idén teljesen új támogatási rendszer került bevezetésre, amely tovább növeli a bizonytalanságot.
6. fejezet
Rendszerszintű (intézményi-kommunikáció) javaslatok
Akár Európai Uniós szintű, akár tagállami szintű szakpolitikáról is legyen szó, annak elfogadása és támogatottsága, végeredményben pedig annak hatékonysága egy világos és célravezető kommunikációs folyamatot feltételez a szakpolitikát kidolgozó fél/felek részéről. A szakpolitika érintettjei előtt világos kell, hogy legyen mi a politika célja, melyek a rájuk vonatkozó hatások, tisztában kell lenniük a politika által célul tűzött társadalmi haszon jellegével és természetével, a célokat szolgáló eszközökkel és módszerekkel. A Közös Agrárpolitika esetében, mint ahogy más EU közös politika esetében sincs lehetőség a nemzeti szuverenitás (értsd: szabályozás) gyakorlására. És bár közös politikáról van szó, nem szabad elfelejteni azt, hogy a tagállami (helyi) intézményi és politikai környezet minősége nagyban befolyásolja a szakpolitika gyakorlatba ültetésének hatékonyságát. Romániában még csak kialakulófélben van egy, a valós konzultációt támogató intézményi kultúra, amire Brüsszel is több ízben megrovóan utalt a csatlakozás óta. Nem csupán a különböző programok előkészítése során nem szokás ténylegesen bevonni az érintetteket, de a szakpolitikák gyakorlatba ültetése, illetve a különböző reformok végrehajtása során sem dívik az alaposan előkészített, célcsoportok igényeire gyelő, eredményességet is mérő tájékoztatás. Mindez a KAP esetében eredményezheti akár azt is, hogy megfelelő információ hiányában tömegek esnek el céltámogatásoktól, vagy éppen a társadalmi vagy környezeti célok tisztázatlansága miatt ellenséges magatartásformák termelődnek ki egy-egy szabályozással/intézkedéssel kapcsolatban (pl.: kései kaszálás a madarak számra fontos gyepek esetében). Márpedig ha a gazdák (beleértve a hegyvidéki gazdákat is) nem partnerek a KAP kivitelezésében akkor az - legyenek bármily méltányosak és nemes szándékúak is annak céljai-
kudarcra van ítélve. Romániában a politikával való találkozás felületeit túlnyomórészt a túlbürokratizált, polgárbarátnak nem nevezhető intézmények jelentik, amelyekről a politika kedvezményezettjeiben sokkal inkább a kontroll és büntetés, és kevésbé a segítő tájékozódás lehetőségének benyomását keltik. Ezért is igencsak nagy a létjogosultsága, a PACINFO-hoz hasonló Brüsszeli nanszírozású tájékozA vázolt javaslatok a KAP kivitelezésében érintett intézmények által folytatott kommunikációs tevékenységek hatékonyságának növelésére vonatkoznak. tató és informáló projekteknek, ahol újszerű, kreatív tájékoztató eszközök használatával, egy alapvetően más (a román intézményi kommunikációra nem jellemző) stílusban nyílik lehetőség bizonyos tartalmak közölésére, bizonyos szakpolitikai célokat tisztázására. Az alábbiak során vázolt javaslataink többnyire a fenti jelenségekre (visszásságokra) hívják fel a gyelmet és alapvetően a KAP kivitelezésében érintett intézmények által folytatott kommunikációs tevékenységek hatékonyságának növelésére vonatkoznak. A javaslatok felsorolása nem feltétlenül fontossági sorrendben történik.
14.
1
A mezőgazdasági és környezetvédelmi intézményrendszer összehangolása
A hegyvidéki térségekben nem csak az egyedi támogatás programok kialakításánál, hanem a végrehajtás-ellenőrzés folyamatai során is nagy szükség van a különböző szervek szoros együttműködésére. A ki zetéseket menedzselő szervezetek (APIA, AFIR) rendkívül leterheltek és nem rendelkeznek a megfelelő szakmai kapacitással a támogatások körültekintő szakmai ellenőrzésére és az egyedi esetek elbírálására. Emiatt sok esetben a szabályokhoz való túlzott ragaszkodás jellemzi a túlterhelt és szakmai kapacitáshiánnyal küzdő ellenőrző szerveket. Mindemellett minden megyében ki van épülve a mezőgazdaság (Mezőgazdasági Igazgatóság) és a környezetvédelem (Környezetvédelmi Ügynökség, Környezetvédelmi Őrség) állami intézményrendszere, amely szigni káns szakembergárdával rendelkezik. Ennek az erőforrásnak a bekapcsolása a támogatások és projektek ellenőrzésivégrehajtási rendszerébe kézenfekvő megoldás, amely viszont rendszer országos szintű átszervezését igényli. A környezetvédelmi feltételek (ökokondicionalitás) szakszerű betartását sokszor az ismerethiány gátolja. A gazdák nem rendelkeznek megfelelő információval és szak-
mai tapasztalattal azzal kapcsolatban, hogy milyen gazdálkodási megoldásokkal tudják elkerülni a környezeti károkat és az ezzel járó támogatás elvesztését. Ezért az említett szakmai intézmények legfontosabb feladata és szerepvállalása a KAP végrehajtásában a folyamatos és proaktív tájékoztatótanácsadó tevékenység szükséges legyen az ellenőrzésekben való részvétel mellett. Ehhez azonban szoros együttműködés kialakítása szükséges a ki zetési szervekkel és a hatás és feladatkörök kialakítása elengedhetetlen a központi szinttől egészen a helyi struktúrákig.
2
A környezetvédelmi intézmények szereplehetősége a KAP népszerűsítésében
Bár a KAP bizonyos vonatkozásait a mezőgazdasági minisztérium és a környezetvédelmi minisztérium között köttetett megállapodások érintik, helyi szinten, (az alárendelt intézmények szintjén) nem érzékelhető a két szakpolitikai terület együttműködése. Nem vesznek részt például a megyei környezetvédelmi ügynökségek a KAP által előírt agrárkörnyezetvédelmi szabályozások tisztázásában és népszerűsítésében, az ügynökségek és a Közös Agrárpolitika kivitelezésében érintett egyéb szervezetek (APDRP, APIA) gyakorlatilag eldolgoznak egymás mellett. A környezetvédelmi ügynökségek szereplehetősége egyebek mellett abban rejlik, hogy olyan szakem-
bergárdával rendelkeznek (pl.: ökológusok, biológusok, stb.) amellyel szerepet tudnának vállalni az agrár-környezetvédelmi szabályozások fontosságának népszerűsítésében. Különösen, hogy egyebek mellett ezeknek az intézményeknek a hatáskörébe tartozik, a mezőgazdaság és környezet viszonyát is tartalmazó különböző természetvédelmi/Natura 2000 területekre vonatkozó menedzsment tervek láttamozása és engedélyezése is. A javaslat tehát a minisztériumi szinten túlmutató, nem csupán protokollúmok szintjén rögzített, hanem a hegyvidéki gazdák által ténylegesen érzékelhető és előnyükre váló együttműködést sürget a környezetvédelem és az agrárium terén hatáskörrel bíró (minisztériumi alárendeltségbe tartozó) intézmények között. Az együttműködés egyik síkját éppen a mezőgazdaság környezetvédelmi funkcióját hirdető (különös hangsúlyt fektetve a legutóbbi KAP reform során hangsúlyosan előtérbe kerülő zöldítésekre), összehangolt, párhuzamosságoktól mentes, érdemi tájékoztatásnak kell képeznie.
3
Az érintett intézmények kompetenciafejlesztése
Az előbbiekben vázoltakkal egybecseng az, hogy azok a ki zetési feladatokat ellátó intézmények, amelyekkel a gazdák kapcsolatba kerülnek, nem feltétlenül és nem
15.
minden esetben rendelkeznek megfelelő környezetvédelmi szakértelemmel, kompetenciával. Megfelelő kompetenciák hiányában az intézmények alkalmazottai csupán közvetítetni tudják az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra vonatkozó új KAP rendelkezéseket, de azok alaposabb magyarázatára, a környezeti hasznok gazdákkal történő megértetésére nem minden esetben van lehetőség (erre nagy szükség lenne, hisz tarlóégetések, lecsapolások, nádasok felszámolására sajnos napjainkban is van példa). Márpedig a Közös Agrárpolitika reformjának eredményeként célul tűzött zöldítési folyamat sikerességét a szabályozásokon, nanszírozási ösztönzőkön és ellenőrzések végzésén túl a megértéssel és attitűdformálással is nagyban elő lehet és kell segíteni. A másik részről, a környezetvédelemben érintett szerveztek/intézmények esetében szintúgy fontos lenne, a KAP és annak környezetvédelmi vonatkozásaival kapcsolatos kompetenciafejlesztés. Mindezzel párhuzamosan ki kell építeni a szakmai támogatás rendszerét bekapcsolva azokat a már említett szervezeteket (agrárkamarák, megyei mezőgazdasági igazgatóságok, más szakmai és gazda szervezetek) ahonnan a gazdák információkat és segítséget kaphatnak akár a termelésre, akár a feldolgozásra, vagy éppen a termékértékesítésre vonatkozóan.
4
A jelenlegi kommunikációs és tájékoztatási gyakorlat hiányosságai
A fentiekből is adódik, hogy a jelenlegi népszerűsítési gyakorlat hatásfoka nem megfelelő. A jelenlegi kommunikációs gyakorlat alapvetően a különböző tájékoztató kiadványok elkészítésében (kis lmek, rádió spotok) kimerül. Több tonna kiadvány, brosúra, kisfüzet, stb. készült az elmúlt időszakban például a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot és a jogszabályba foglalt gazdálkodási követelményekkel kapcsolatban. Ezek az anyagok, ha el is jutnak a célközönséghez, nem valószínű, hogy szemléletformáló hatást eredményeznek. A különböző agrár-környezetvédelmi feltételek felsorolásszerű bemutatása nem elegendő ahhoz, hogy a gazdák környezeti vagy társadalmi felelősségérzete megerősödjék. Egy másik, kommunikációban hasznosítható projekttapasztalat szerint a hegyvidéki gazdák különböző struktúrák által (helyi és megyei szervezetek) egymással kapcsolatban állnak, információkat megosztják. A kommunikáció eredményességét növelné, ha ezekre a struktúrákra építkezve történne bizonyos tar talmak közlés e. Továbbá javaslatunk értelmében olyan fórumok megteremtésére van szükség, ahol re ektált módon nyílik lehetőség a közlésre, ahol biztosítva van az interakció lehetősége (pl. gazdafórumok). Ez a fajta kommunikációs gyakorlat egy sokkal hatékonyabb tájékozódást tesz lehetővé és hozzájárul a politika sikerességéhez.
5
Politikamentes és korrekt tájékoztatás
Különösen a vidékfejlesztési programok esetében volt tapasztalható, hogy egy-egy tengely beindításának időpontját a politikusok nagy hévvel bejelentették, majd
később ezen az időponton több alkalommal is módosítottak. A problémát alapvetően az jelenti, hogy a vidékfejlesztési programmal kapcsolatos központi tájékoztatás nem független a politikai diskurzusoktól. Egy-egy politikai nyilatkozat sok esetben elébe ment, megelőzte a Brüsszeli (illetékes EU bizottság) jóváhagyást, ami ugyancsak nem túl szerencsés. A korrekt tájékoztatás érdekében meg kell tisztítani a tájékoztatást a politikai fenhangoktól és hitelesen kell közölni mindenféle információt, különben elkerülhetetlen lesz a félretájékoztatás, ami csökkentheti a gazdák és más kedvezményezettek érdeklődését a vidékfejlesztési program és általában a szakpolitika iránt.
6
A hangsúlyok áthelyezése a kommunikációs folyamatokban
A kommunikációs folyamatok során fontosnak tartjuk előtérbe helyezni a Közös Agrárpolitika környezeti és társadalmi aspektusait annak érdekében, hogy a kedvezményezett csoportok/tágabb lakosság a politikában ne csupán a nanszírozás lehetőségét lássa. Jelenleg az agrárpolitika és annak különböző vonatkozásai többnyire valamiféle ingyen pénzhez jutási lehetőséget jelentenek a romániai gazdák számára, az ide vezető út pedig a különböző feltételek/korlátozások betartása. Ahhoz, hogy ez a nézet megváltozhasson, a gazdák ténylegesen megértsék, azonosulni tudjanak az agrárkörnyezetvédelmi és kizöldítési törekvésekkel, illetve érezzék át annak felelősségét, fontosnak tartjuk hangsúlyosabban közölni a politika környezeti és társadalmi céljait, a gazda a környezetvédelem és a kultúraápolás terén nyújtott szolgálatait. Annál is inkább, mivelhogy a szabályozási gyakorlatban is tapasztalhatóak ellentmondások, egymásellen való hatások (pl.: a területalapú támogatásért való
16.
hozzájutás érdekében a gazdák gyakran indokolatlanul is eltávolítanak értékes fákat, fa együtteseket a gyepterületekről).
Szükség van tehát a fás legelők jogi státuszának tisztázására és támogathatóságának egyértelmű meghatározására a programokban.
7
Tágabb célcsoportokat célzó tájékoztatás a hegyvidéki mezőgazdaság környezeti szerepéről Az előbbi ponthoz kapcsolódva fontosnak tartjuk a hegyvidéki mezőgazdálkodás környezetvédelmi, illetve tájfenntartó szerepét hangsúlyosan bevinni a társadalmi köztudatba. A projekt keretében végzett felméréseinkből is az derült ki, hogy a mezőgazdaság alternatív funkciói kapcsán a városi lakosság elsősorban a hagyományos életmód és vidéki kultúra megőrzésében betöltött szerepét ismeri és ismeri el. Különböző kommunikációs eszközök, szakmai fórumok segítségével széles körben tematizálni kell a hegyvidéki területeken folytatott hagyományos mezőgazdaság fontosságát a biológiai sokféleség megőrzése és a mozaikos tájszerkezet fenntartása szempontjából. De általában véve minden olyan törekvés támogatandó, amely a Közös Agrárpolitika társadalmi és környezeti célrendszerét a tágabb társadalmi csoportok számára is világossá és érthetővé kívánja tenni.
2020-as időszakban erre vonatkozóan úgy tűnik történtek előrelépések, ilyen például az állatok és földek után járó támogatásigénylés egységesedése. A vidékfejlesztési pályázatok esetében szintén vannak ígéretek arra vonatkozóan, hogy egyszerűsödik a rendszer, átláthatóbbá válnak a pályázati űrlapok, folyamatos lesz a pályázatbefogadás, stb.. A rendszer további egyszerűsítése és átláthatóbbá tétele elengedhetetlen ahhoz, hogy növekedjen a pályázási hajlandóság a kedvezményezettek körében.
8
A bürokrácia mértékének csökkentése a támogatásokhoz/ki zetésekhez való hozzáférésben
Romániában régóta napirenden van a KAP keretében történő ki zetések/támogatások igénylési/elszámolási rendszerének egyszerűsítése. A fokozott intézményi bürokrácia, amely a pályázatok beadása elé leküzdhetetlen adminisztratív akadályokat gördít (pl.: engedélyezések rengetege) sok potenciális pályázót riaszt el a támogatásigényléstől. A ki zetések esetében fontos szerepet és hasznos szolgálatot tettek a helyi önkormányzatok, akik a területek bejelölésében és az igénylések elkészítésében sokat segítettek a támogatásra jogosult gazdáknak. Az új 2014-
17.
AGENŢIA PENTRU PROTECŢIA MEDIULUI HARGHITA Adresa: 530211 Miercurea Ciuc, str. Márton Áron nr.43 Tel : 0266-371313, 312454 Fax : 0266-310041
Jelen kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió vagy Románia Kormánya hivatalos álláspontját.
