PACINFO. Ex ante értékelés. - A három célcsoport tájékozottsági szintjének vizsgálata -

PACINFO Ex ante értékelés - A három célcsoport tájékozottsági szintjének vizsgálata -

Tartalom 1.

VEZETŐI JELENTÉS

4

2.

A PACINFO PROJEKT RÖVID ISMERTETÉSE

7

3.

AZ EX ANTE JELENTÉS CÉLJA

10

AZ EX ANTE ÉRTÉKELÉS ÉS JELENTÉS MÓDSZERTANA

11

4.

5.

4.1.

Az adatfelvételi fázis ........................................................................................................................ 11

4.2.

Az adatfelvétele eszköze és rendszere ...................................................................................... 12

4.3.

Adatfeldolgozás és értékelés ........................................................................................................ 13

A JELENTÉS EREDMÉNYEINEK CÉLCSOPORTONKÉNTI ISMERTETÉSE 5.1.

Gazdák alminta .................................................................................................................................. 15

5.1.1.

Független változók paramétereinek ismertetése

15

5.1.2.

Támogatási rendszer ismertsége, ezzel kapcsolatos percepciók

19

5.1.3.

Agrár-környezetvédelem, hegyvidéki gazdálkodás

27

5.1.4.

Információszerzési szokások és a projekt ismertsége

35

5.2.

A városi lakosság alminta .............................................................................................................. 39

5.2.1.


39

5.2.2.

Mezőgazdasággal kapcsolatos felfogások és viszonyulás

42

5.2.3.


44

5.2.4.


46

5.2.5.

Tudatosság és jövőkép

47

5.2.6.


50

5.3.

6.

15

Fiatalok alminta................................................................................................................................. 53

5.3.1.


53

5.3.2.


55

5.3.3.


60

5.3.4.


63

5.3.5.


66

5.3.6.


68

ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK

71

6.1.

Összefoglaló megállapítások a gazdák célcsoportra nézve ............................................... 71

6.2.

Összefoglaló megállapítások a lekérdezett városi lakosságra nézve ............................ 73

6.3.

Összefoglaló megállapítások a fiatal célcsoportra nézve ................................................... 75

1. VEZETŐI JELENTÉS A PACINFO projekt keretében elkészült ex-ante értékelés jelentését tartja kezében az olvasó. A projekt 2013 tavaszán indult azzal a céllal, hogy széles körben tudatosítsa a mezőgazdaság, természet- és vidéki örökségvédelem terén nyújtott szolgálatait, az új KAP erre vonatkozó rendelkezéseit. A projekt egy összehangolt kommunikációs kampányként fogható fel, amelynek különböző elemei és állomásai három célcsoportot céloznak meg. Bár a kampány eszközrendszere és az alkalmazott kommunikációs csatornák beazonosítása már előzőleg megtörtént, jelen értékelés alapján adott a lehetőség az üzenetek és tartalmak finomhangolására, a célcsoportok igényei és sajátosságai alapján történő csomagolására és célba juttatására. A projekt három célcsoportját a gazdák, a fiatalok és a városi népesség alkotja, és ugyanez a három csoport alkotta az ex ante értékelés célcsoportjait is. Felmérésünk segítségével a projekt akcióterületének egy behatárolt részén rögzíteni kívántuk a projekt témájával kapcsolatos felfogásokat, vélekedéseket és viszonyulásokat. Az ex ante értékelés gyakorlatilag egy pillanatkép, amely a jelenlegi állapotokról ad képet a projektcsapatnak, és amely referenciaként fog szolgálni a különböző informáló, népszerűsítő és tudatosító eszközök hatásosságának vizsgálata során is. Az ex ante értékelés adatfelvételi eszközét három, célcsoport-specifikus kérdőív szolgáltatta. Az összesen 20-30 nyitott és zárt kérdésből álló kérdőíveink a projekt szempontjából több releváns dimenziót átfogtak, a 614 személyre kiterjedő lekérdezés Maros, Kovászna és Hargita megyében történt, kérdezőbiztosok segítségével. A felmérés következtében világossá vált, hogy közismert (90%) a tény, miszerint az EU mezőgazdasági támogatásai a mi gazdáink számára is elérhetőek és ezt a megkérdezettek (98%) méltányosnak is találták. Sokkal kisebb azonban az informáltság azzal kapcsolatban, hogy az EU Közös Agrárpolitikája külön figyelmet fordít a környezetbarát gazdálkodási formákra, erről a megkérdezettek alig több, mint fele hallott, ami a projekt irányába jelzésértékkel bír. A hegyvidéki gazda többfunkciós szerepe nem volt idegen a megkérdezettek számára, alig több, mint 4% gondolta úgy, hogy a gazda életforma és foglalkozás kizárólag az élelmiszertermelésre korlátozódik. Kevésbé evidens ugyanakkor a gazda tájképvédelem terén végzett szolgálata, a megkérdezettek kevesebb, mint egyharmada gondolta azt, hogy az élelmiszertermelés mellett a gazda a tájképet is védi. Konklúzió, hogy a projekt célkitűzéseivel összhangban a kommunikáció során általánosan erősíteni kell a hegyvidéki gazda és gazdálkodás tájképvédő szerepét. A jövőbeni várakozások kapcsán kijelenthető, hogy egymással versengő szcenárióknak lehetünk tanúi, a célcsoportok közül a gazdák mutatkoztak a leginkább borúlátónak. Általánosan a mezőgazdaság hanyatlása (26,7%) és a mezőgazdaság, megváltozott termelési viszonyok mellett történő felértékelődése (26,7%) a két

4

leginkább valószínűnek tartott forgatókönyv 10-15 éves távon. Ebben az összefüggésben fontos lehet, a KAP kínálta jövőbeni kilátások és új irányok világos kommunikációja, a szakpolitika és támogatási környezet közelebb hozása a célcsoportokhoz. A PACINFO projekt ismertsége az adatfelvétel időpontjában nem érte el a 4%, ami tekintve, hogy a nagyobb horderejű népszerűsítési és tájékoztatási eszközök a következő időszakban kerülnek bevetésre kevésbé meglepő. Az ex-post értékelés számára ez jelenti tehát a vonatkoztatási értéket. A gazdák vonatkozásában kiemelendő, hogy, a hegyvidékre a kisméretű, családi gazdálkodások a jellemzőek, amelyeknek informálása akár a támogatási rendszerekről, akár a környezetbarát gazdálkodási gyakorlatról folyamatos aktivitást igényel. Az itteni gazdák kevésbé naprakészek az információkból, többnyire passzív információforrásokat használnak, ezért erősíteni szükséges a sokkal hatékonyabb, közvetlen információkhoz való hozzájutás lehetőségeit, mint amilyenek a szemináriumok, közvetlen konzultációk és részletes, könnyen érthető útmutatók. Habár a támogatási rendszerek ismertsége relatíve nagy a hegyvidéki zónában, a lekérdezett támogatást nem igényelt gazdák egyharmada információhiány miatt nem jutott támogatáshoz. A válaszadó gazdák alig több, mint fele tud a környezetbarát mezőgazdasági támogatásokról és annak céljairól és a teljes mintának mindössze egyharmada ismeri a kritériumokat is részletesen. Megfontolásra érdemes, hogy a legtöbben plusz tehernek érzik a környezeti kritériumokat, csak egyötödük azonosul velük és nem jelent gondot számára. A városi lakosság körében a mezőgazdaság, a hegyvidéki mezőgazdaság, valamint a gazdaember megítélése kedvezőnek mondható. A legtöbben az élelmiszertermelés mellett, a gazdára, mint a népi életmód és kultúra védelmezőjére tekintenek. A vélemények alapján kedvező kép rajzolódott ki a hegyvidéki termékek megítélése tekintetében, ami a térség gazdái számára új piaci lehetőségeket nyithat. A városi fogyasztók fele, a hegyvidéki termékek megítélését és imázsát tovább építő kommunikációs eszközök alkalmazását javasoljuk. Az információszerzési szokások alapján a projekt keretében megfogalmazott üzenetek többségét tanácsos a TV és rádió, valamint az internet közvetítésével célba juttatni. A fiatalok számára nem ismeretlenek a hegyvidéki agrárgazdálkodás hátrányai és termelési nehézségei. A fiatalok gazdaemberhez kapcsolt asszociációi sorában túlsúlyban vannak a pozitív értékek, érzések és fogalmak, ennek ellenére ezen a téren tovább kell dolgozni, miután a megkérdezettek több, mint 11% egyértelműen negatív fogalmakat társított a gazdához. A városi népességhez hasonlóan a hegyvidéki gazda és mezőgazdaság tájképvédelmi funkcióját, ahogyan a tovább

kellene

tudatosítani,

a

projekt

kommunikációs

eszközrendszere

által.

A

5

projektkommunikáció vonatkozásában fontos megjegyezni, hogy a tradicionális gazdálkodási módok előnyeit érdemes lenne a fiatalok fele is kommunikálni, természetesen helyet hagyva az innovatív szemlélet és termelési eljárások jelentette előnyök számára is. A projektkommunikáció szempontjából fontos információ, hogy ez a célcsoport leggyakrabban az internetről szerzi be az információit. Mindezek az eredmények nem csupán egy referenciaként szolgáló metszetképét mutatják a tájékozottsági szinteknek, de reményeink szerint az ex ante értékelés hozzájárul ahhoz is, hogy a projektben közlésre szánt üzenetek és tervezett kommunikációs eszközök a lehető legnagyobb hatás mellett legyenek alkalmazva.

6

2. A PACINFO PROJEKT RÖVID ISMERTETÉSE A „PACINFO – A mezőgazdaság társadalmi és környezeti szerepe a hegyvidéki régiókban” elnevezésű projekt az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának információs kezdeményezésébe illeszkedik, azt az Európai Unió finanszírozza. A projekt tárgya az 2014 utáni megreformált Közös Agrárpolitika környezetfenntartó intézkedéseinek megismertetése Románia hátrányos helyzetű hegyvidéki régióiban, illetve figyelemfelhívás és tudatosítás a hegyvidéki mezőgazdasági tevékenységek multifunkcionális (társadalmi-környezeti-gazdasági) szerepéről. A projektet megyei szintű Környezetvédelmi Ügynökségek konzorciuma valósítja meg a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetésével. A projekt partnerség célterülete 16 megyét foglal magába: Hargita, Kovászna, Hunyad, Máramaros, Brassó, Beszterce-Naszód, Suceava, Fehér, Krassó-Szörény, Szeben, Vâlcea, Neamt, Gorj, Kolozs, Prahova, Argeș, Maros, Vrancea, Bákó, és Buzău megyék. A partnerség összetételét az indokolja, hogy általában a mezőgazdaság környezetitársadalmi funkciója olyan marginális téma az agrárszerveződések körében Romániában, amely kevés figyelmet kap. A környezeti következmények kezelése viszont az Ügynökségek feladatkörébe tartozik. A megreformált KAP a korábbinál is nagyobb hangsúlyt fektet a mezőgazdaság társadalmi funkciójának (cross compliance), a termelők által közjavak biztosításának. A környezetvédelmi szempontok és a mezőgazdaság alternatív (nem élelmiszer előállító) szerepe fokozottan érvényesül a hegyvidéki, magas természeti értékkel és fajgazdagsággal rendelkező régiókban. Romániában a mezőgazdasági területek (SAU) 20,14%-a, a teljes terület 29,93%-a hátrányos helyzetű hegyvidéki térség, 42 megyéjéből 20 területének több mint harmada ilyen terület. Ezeken a területeken a gazdálkodók szokásosnál nagyobb aránya szükséges megértse a környezetvédelmi jelentőségüket és csatlakozzon a kizöldítési (éghajlat és a környezetvédelem szempontjából kedvező meghatározott mezőgazdasági gyakorlatot folytatása) intézkedésekhez, megértve, hogy ezzel szolgálatot tesz a társadalomnak és ezért megfelelő jövedelem kiegészítésben részesülhet. A romániai hegyvidéki régiókban az állandó legelők fenntartása, a növénytermesztés diverzifikálása és az ökológiai jelentőségű területek fenntartása olyan a kis gazdaságok rendszerére épülő élő hagyomány, amelyet nem kell újratanulniuk a gazdáknak, de veszélyeztetve van az ily módon megművelt területek alacsony jövedelmezősége miatt. A KAP célkitűzéseinek és támogatáspolitikájának megismertetése és a speciális helyzetű térségekben élők szerveződéseinek megerősítése kulcsfontosságú a gazdák motiváltságának megtartásában a jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodási rendszerek fenntartásában. Ezeket a rendszereket az idősebb gazdák tartják fent és a generációváltásnál sok fiatal felhagy a műveléssel, ezáltal az öröklődő jó minták elvesznek. A helyi társadalomba 7

integrálódott létező jó gyakorlatok fenntartása kisebb költséggel érhető el, de ehhez a fiatal gazdáknak pontosan kell érteniük a támogatások feltételéül szabott környezet, talaj és állatjóléti intézkedéseket és azok hátterét, támogatásokban és egyéb területeken (mint például a turizmus, vagy egészséges környezet) jelentkező közvetlen hasznát (vagy költségmegtakarító jellegét). A kisgazdaságok rendszerére épülő hegyvidéki régiók mezőgazdaságának a környezetbarát termelési módokban rejlő lehetősége a helyi termékeire épülő rövid ellátási láncok kiépítése, és a minőségrendszerekhez való csatlakozás által ezeknek a magas minőségű, egészséges és környezetbarát termékeknek a piacra juttatása. Ezeknek a feltételei jelenleg nem adottak, hiányoznak a gazdák érdekérvényesítő szervezetei, a piacra jutást támogató szövetkezetek és a minőségi feltételekhez kapcsolódó tanácsadás rendszere. A közös szerveződések létrehozásának szükségességét helyi szinten szükséges felmérjék a gazdálkodók, jó példák bemutatásával erre ösztönözni kell őket. A projekt egyik célja tehát ezért a romániai hátrányos helyzetű hegyvidéki régiókban a KAP környezeti és társadalmi célkitűzéseivel kapcsolatos információk terjesztése és az ennek megfelelő gazdálkodásból származó termékek piaci versenyképességéhez szükséges szövetkezésekkel és minőségi rendszerekkel kapcsolatos felvilágosítás. Az információs projektnek három célcsoportja is van. Egyrészt a hegyvidéki zónákat magukba foglaló megyék nagyközönsége, megkülönböztetett figyelmet fordítva a városi területeken élőkre, másrészt a fiatalok és nem utolsó sorban a vidéki lakosság, a gazdák. A projekt tevékenységei: 

A Környezetvédelmi Ügynökségek munkatársainak felkészítése a KAP környezetvédelmi célkitűzéseiről és ennek hegyvidéki régiókra vonatkozó különleges célkitűzéseiről, műhelymunkák keretében



Romániai hegyvidéki régiók honlapja – hálózatépítési eszköz, közösségi hálózatokon való megjelenés. Az összes KAP-ra és helyi termékek piacra jutásának elősegítésére vonatkozó információval.



Kiadvány készítése a KAP vonatkozó célkitűzéseiről és a jó gyakorlatokról az ökológiai jelentőségű területek művelésével kapcsolatban



Poszter kampány a városokban a hegyi mezőgazdasági területek és az ezzel foglalkozó gazdák megítélésének javítása érdekében



Szeminárium szervezése gazdáknak minden megyében – helyi hegyvidéki termékek marketingje és piacra jutási lehetőségei. Kiadvány készítése a témában.

8



Hegyi mezőgazdasági termékek bemutatójának megszervezése minden résztvevő megye fővárosában



Hegyvidéki térségek konferencia Csíkszeredában nemzetközi résztvevőkkel



A honlapon megjelenő online játék a fiatalok számára a hegyvidéki mezőgazdasági termelés jellegzetességeivel – hegyvidéki farm játék.



Állandó

információs

pontok

kiépítése

az

ügynökségeknél

–

érintőképernyős

információpultok bérlése 

Bemutató video készítése Románia hegyvidéki mezőgazdasági területeiről és bejátszása a regionális és televíziókban



A Környezetvédelmi Ügynökségek számára készül egy információ terjesztési útmutató kommunikációs terv a KAP környezetvédelmi célkitűzéseinek következetes terjesztésére 2020-ig.



Romániai hegyvidéki régiók agrár-környezetvédelmi problémáival és támogatás politikájával kapcsolatos javaslatcsomag az EU agrár és környezetvédelmi igazgatósága valamint a román mezőgazdasági és környezetvédelmi minisztérium felé.

A projekt várt eredményei: 

Gazdák ismereteinek növekedése a környezetvédelmi előírások fontosságáról és a környezetbarát termelési módokról



A hegyvidéki mezőgazdasági tevékenység fontosságának széles körű elismerése a városi térségekben



Ismeretterjesztés és attitűdformálás a fiatalok körében a mezőgazdasági tevékenységekről, az azt érintő kihívásokról és gazdák társadalmi szerepéről

A projekt egy éves időtartamú, 2014 májusától 2015 április végéig tart. A teljes költségvetés 306.000 euró, amelyet fele részben az Európai Unió és fele részben a Környezetvédelmi és Klímaváltozási Minisztérium biztosít.

9

3. AZ EX ANTE JELENTÉS CÉLJA Az ex-ante jelentés az ex-ante értékelés legfontosabb eredményeit összegző dokumentum. Az exante értékelés a PACINFO projekt korai fázisában került elkészítésre és a projekt különböző tevékenységeinek gyakorlatba ültetését megelőző periódusban tapasztalt tájékozottsági szintek felmérésére és értékelésére törekszik. Az értékelés (mind az ex-ante, mind pedig az ex-post) kevésbé kapcsolódik a projektmenedzsment folyamat egyes szakaszainak előzetes értékeléséhez, az előreláthatóan felmerülő menedzsment vagy más jellegű problémák vagy kockázatok kezeléséhez. Egyrészt, mert a projekthez kapcsolódó ex-ante értékelés és előzetes helyzetvizsgálat (a projekt relevanciájának, eredményességének és fenntarthatóságának vizsgálata) már a projekt kidolgozásának folyamatában megtörtént, másrészt pedig mert, a menedzsment csapat saját belső monitoring rendszert működtet a projekt tevékenységeinek értékelésére, a projektcélok teljesülésének nyomon követésére. Az általunk készített ex-ante, valamint ex-post értékelések mégis kapcsolódnak a projektcélok teljesülésének vizsgálatához, miután az egész PACINFO projekt, tevékenységeinek zömével együtt egy olyan összehangolt népszerűsítő kampánynak minősül, ahol a legfőbb cél az érintett célcsoportok tájékozottságának növelése. Ilyen szempontból, az ex-ante és ex-post értékelés összehasonlításából kirajzolódik a legfőbb projektcél (a meghatározott célcsoportok tájékozottságának növelése) teljesülésének mértéke is. Az ex-ante jelentés tehát azt a T0 időpontban tapasztalt állapotokat mutatja be, amikor még a projekt népszerűsítő tevékenységei nem kerültek kivitelezésre, amikor még a meghatározott célcsoportok semmilyen célzott informálásban nem részesültek. A tájékozottsági szint értékelésére a következő három célcsoport esetében került sor: 

Mezőgazdaságban dolgozók, vidéki népesség



Városi lakosság



Fiatal lakosság

A három célcsoport T0 időpontban mért tájékozottsági szintje lesz az a referencia szint, amihez a T1 időpontban mért tájékozottsági szinteket viszonyítsuk. Az ex-ante jelentés célja tehát meghatározni a bázishelyzetet, a kiinduló állapotokat, az informáltság azon szintjét, amely a három célcsoportra a projekt tevékenységei által végzett célirányos beavatkozások nélkül jellemző.

10

4. AZ EX ANTE ÉRTÉKELÉS ÉS JELENTÉS MÓDSZERTANA Az értékelés egyik legfontosabb módszertani aspektusa az összehasonlíthatóság feltételének való megfelelés volt. Az előbbiekben vázolt jelentés céljának megfelelően az ex-ante értékelés oly módon került megtervezésre, hogy adatai összevethetőek legyenek a majdani az ex-post értékelés adataival. Ebben a szellemben készült el az adatfelvétel alapjául szolgáló kérdőív és ennek a követelménynek megfelelően történt az adatfeldolgozás is. Módszertani szempontból szintén lényeges feladatnak számított az egyébként szélesre ágazó problémakőr lényegi megragadása, a megfelelő konceptualizálás. A vizsgált jelenséget ezért az értékelés szempontjából legfontosabb kategóriák mentén ragadtuk meg. Egy másik általános szempont, amely végigkísérte az értékelés folyamatát a kijelölt célcsoportok sajátosságainak való megfelelés volt. Az értékelés során törekedtünk a vizsgált témakörök oly módon történő konceptualizálására, amely figyel az adott célcsoportok befogadóképességére, szociokulturális jegyeire.

4.1.

Az adatfelvételi fázis

Az adatfelvétel megtervezése a célcsoportok szociológiai definiálásával és területi lehatárolásával kezdődött. Területi szempontból kutatásunk alapvetően három megye területét fedi le: Hargita megye, Kovászna megye és Maros megyét. Hargita megye a megrendelő igényei alapján eleve adott volt, a másik két megye mintába foglalása mellett pedig a következő érvek szóltak: 

Mindkét megye rendelkezik hegyvidéki területtel, részt vesz a projekt kivitelezésében



Mindkét megye szomszédos Hargita megyével (ahol a projekttevékenységek zöme kivitelezésre kerül) így a földrajzi közelség elvén ezekben a megyékben nagyobb valószínűséggel érvényesül a projekttevékenységek és tájékoztatás spillover hatása



A három megye együtt egy többé-kevésbé összefüggő kulturális régiót alkot, többé-kevésbé azonos gazdasági és földrajzi problémákkal, amely eredményeként jobban kirajzolódhat a vizsgált problémakőr, egy kevésbé mozaikos képet kaphatunk

Az alminták/célcsoportok legfontosabb attribútumai a következők voltak: 

Gazdák: a három megye többnyire vidéki térségben élő felnőtt korú személyek, akik valamilyen formában foglalkoznak mezőgazdasággal



Városiak: a három megye városi területén élő felnőtt népesség



Fiatalok: olyan, az említett három megyéből származó városi és vidéki személyek, akik még nem töltötték be 35-ik életévüket. 11

Az adatfelvétel egy következő szakaszát a minta kialakítása jelentette. Miután mindhárom célcsoport esetében meghatároztuk a célcsoport jellemzőit, valamint az alappopulációt, kialakítottuk a mintába kerülő esetek területi súlyait. A minta területi súlyozása, Hargita megye felülreprezentálása mellett az az érv szolt, hogy a tevékenységek zöme ebben a megyében kerül kivitelezésre, így a projekt hatása itt előreláthatóan nagyobb mértékben fog érvényesülni. A minta területi súlyainak kialakítása és az alappopulációk lehatárolása után nem valószínűségi mintavétel alapján kerültek kialakításra az alminták, a lekérdezés során mindhárom célcsoport estén elérhető alanyokra támaszkodtunk.

4.2.

Az adatfelvétele eszköze és rendszere

Az adatfelvétel eszközét az a három kérdőív jelentette, amely a téma relevanciájára az egyes célcsoportok sajátosságai alapján figyelt. A kérdőívek ennek megfelelően célcsoport releváns és közös kérdéseket egyaránt tartalmaznak. A független változók mellett az egyes célcsoportok esetében az alábbi vizsgálati jelenségkörök, dimenziók kerültek megfogalmazásra, a kérdések által konceptualizálására. Gazdák: 

Gazdasági méret









Versenyképesség és jövőkép




Városi lakosság: 














Fiatalok: 








12







A kérdőívek 20-30 kérdésből álltak, amelyek között nyitott és zárt kérdések egyaránt megtalálhatóak, a zárt kérdések egyértelmű túlsúlya mellett. A kérdések között, a vizsgált jelenség jellegének megfelelően voltak egy, illetve több válaszlehetőséggel rendelkező kérdések, véleménykifejtős nyitott kérdések és asszociációs kérdések. Néhány nyitott kérdés segítségével egyfajta szabad asszociációs vizsgálatot végeztünk, ahol a megkérdezetteket a gazdához, mezőgazdasághoz és hegyvidéki gazdasághoz kapcsolt fogalmaikról kérdeztük. A nyitott kérdések segítségével feltérképezhetővé váltak azok az érzések és kognitív képek, amelyek a mezőgazdaságot és a mezőgazdaságban dolgozókat jellemzik. A lekérdezés időtartama hozzávetőlegesen 15-25 percet vett fel, a kitöltés természetesen névtelenül történt. Az adatfelvétel rendszerét tekintve, a vizsgált jelenség jellegéből és komplexitásából adódóan a kérdezőbiztos segítségével történő lekérdezés mellett döntöttünk. Ezáltal nem csupán a válaszadás volt nagyobb arányú, de a témából előzetesen felkészített kérdezőbiztosaink, segíteni is tudták a válaszadókat a válaszadásban anélkül, hogy befolyásolták volna őket. Kérdezőbiztosainkon szúrópróba ellenőrzéseket végeztünk. Mindez pedig egy értékesebb, jobb minőségű válaszadatbázis építését tette lehetővé.

4.3.

Adatfeldolgozás és értékelés

Az adatrögzítést követően az adatok tisztítása, adatbázisba rendezése következett, amihez segítségül az SPSS statisztikai programcsomagot hívtuk. A három célcsoport alapján három különböző adatbázist építettünk, amelyek kiértékelését külön-külön, illetve a közös kérdések esetében egységesen is elvégeztük. Összesen 614 személy került megkérdezésre. Az adatok feldolgozása és értékelése az említett szoftver segítségével történt, ahol a leggyakoribb adatfeldolgozási műveletek a gyakorisági megoszlások, illetve kereszttáblák, összefüggési kapcsolatok vizsgálata volt. Ez utóbbi kapcsán meg kell jegyeznünk, hogy az alminták esetszámai miatt ezekből messzemenő következtetések nem vonhatóak le, a kapcsolatok sok esetben nem szignifikánsak. Általánosításokra tehát nem törekszünk, megállapításaink és következtetéseink alapvetően a mintába került személyek vélekedéseire és meglátásaira vonatkoznak. Ezzel a megkötéssel együtt, nem csupán az értékelés szempontjából gondoljuk hasznosnak és használhatónak az itt feltárt tényeket és eredményeket, hanem ezek a projekt kivitelezés jövőbeni szakaszai során is inspirálók lehetnek. Az általános és a célcsoportok sajátosságai alapján behatárolt 13

tájékozottsági szintek, a projekt fő motívumaihoz kapcsolt társítások, az információszerzésben kirajzolódó szokásbéli különbözőségek, stb. mind-mind olyan fontos kérdések, amelyek a projektmenedzsment és –monitoring számára fontos információkkal szolgálnak, és amelyek támogatják a projekt által testet öltő kommunikációs folyamat menetközben történő finomhangolását.

14

5. A JELENTÉS EREDMÉNYEINEK CÉLCSOPORTONKÉNTI ISMERTETÉSE Az alábbiak során részletesen ismertessük a három alminta eredményeit a fejezet végén összefoglalva a legfontosabb megállapításokat.

5.1.

Gazdák alminta

A gazdáknak szóló kérdőív 28 kérdésből állt, amelyeket négy nagy csoportra lehet osztani: 1. A független változók (5 kérdés): ezek a kérdések a minta alapjellemzőinek megismeréséhez voltak szükségesek (nem, életkor, stb.) és abban segítettek, hogy a különböző kategóriák szerint tudjuk értékelni a kapott válaszokat (elsősorban a gazdaságméret szerint volt fontos csoportosítani a gazdákat). 2. A támogatási rendszer ismertségére vonatkozó kérdések (8 kérdés): arról kívántunk információt szerezni, hogy mekkora jelentősége van a gazdálkodók életében a támogatásoknak, illetve mi jelenti a legnagyobb nehézséget a támogatások lehívásában. 3. A mezőgazdaság környezetvédelmi funkciójára vonatkozó kérdések és a hegyvidéki mezőgazdaság versenyképessége (11 kérdés): a KAP környezetvédelmi elveiről való tájékozottság felmérése, a hegyvidéki mezőgazdaság lehetséges kitörési pontjainak megfogalmazása-tudatosítása volt ennek a kérdéscsoportnak a célja. 4. Információs csatornák feltérképezése: arra voltunk kíváncsiak, hogy alapvetően milyen csatornákból tájékozódnak a gazdák a hegyvidéki térségekben és a PACINFO projekt ismertségét mértük fel. 5.1.1.


A gazdák mintába összesen 200 eset került be. Területi megoszlásukat tekintve, az esetek 64,5%a Hargita megyéből, 23%-a Kovászna megyéből és 12,5%-a pedig Maros megyéből került ki. A három megyén belül 11 község gazdái körében történt lekérdezés. Hargita megye túlsúlyát az indokolja, hogy ez a legnagyobb arányban Hátrányos helyzetű hegyvidéki zóna (ZMD) – területének 85%-a ilyen térség. A megyék arányát mutatja a következő ábra:

15

1. ábra: A mintába került esetek területi megoszlása

13%

Hargita 23%

Kovaszna Maros 64%

A válaszadók nemek szerinti megoszlása a férfiak túlsúlyát mutatja (70,4%) a nőkkel szemben (29,6%) tükrözve a férfi központú családmodellt és a gazdálkodók közötti többnyire jellemző nemek közötti eloszlást. 2. ábra: A válaszadók nemek szerinti megoszlása

30%

Férfi Nő

70%

A válaszadók átlagos életkora 49 év, a legfiatalabb válaszadó 20 éves volt, a legidősebb pedig 87 éves. A lekérdezett városi lakosság összesen 8,2%-át adja az e korúak aránya. Az adatközlők életkor szerinti megoszlása az alábbi ábrán látható.

16

3. ábra: A megkérdezettek életkor szerinti megoszlása 12 10 8 6 4 2

80,00

76,00

73,00

71,00

69,00

67,00

65,00

63,00

61,00

59,00

57,00

55,00

53,00

51,00

49,00

47,00

45,00

43,00

41,00

39,00

37,00

35,00

33,00

31,00

29,00

27,00

25,00

23,00

21,00

19,00

0

A mintával kapcsolatban azt is fontosnak tartottuk rögzíteni, hogy a válaszadó mekkora gazdaságot vezet. Ezt a rendelkezésre álló területek nagyságából és az állatlétszámból próbáltuk megállapítani és a válaszok alapján különböző kategóriákat hoztunk létre: 1. Önfenntartó gazdálkodó: a szántó területe nem haladja meg az 1 hektárt, a legelő és kaszáló a 2,5 hektárt, a tehénlétszám 3 alatt van, illetve 30 alatt a juhok és 5 alatt a gazdaságban tartott sertések száma. 2. Eladásra is termelő gazdálkodó: a szántóterület mérete 2-5 hektár között van, vagy a kaszáló és a legelő 2,5-10 hektár közötti és a tehenek száma 4-10 közötti, vagy 30-100 juhval, vagy 5-10 sertéssel rendelkezik. 3. Piacorientált gazdálkodó: a szántó mérete meghaladja az 5 hektárt vagy a legelő és a kaszáló a 10 hektárt és a tehenek száma a 10-et, vagy a juhoké a 100-at, vagy a sertéseké a 10-et. Ezt a félig önkényes felosztást azért tartottuk fontosnak megtenni, mert kíváncsiak voltunk arra, hogy az informáltság a különböző méretű gazdaságok esetében hogyan alakul. Feltételeztük, hogy a támogatásra nem jogosult méretű gazdasággal rendelkezők kevéssé vannak tudatában a lehetőségeknek, míg a nagyobb gazdák jobban ismerik a Közös Agrárpolitika céljait. A további elemzésben ezért egyes kérdések esetében meg fogjuk vizsgálni a különböző kategóriákba eső gazdacsoportok válaszait is. Az alábbi grafikonon is látható, hogy a mintánkba 42%-ban kerültek be a főleg önellátási irányultságú gazdaságok vezetőitől érkezett válaszok, 39% az önellátás mellett eladásra is termelő gazdák aránya, és mindössze 19% rendelkezik véleményünk szerint akkora 17

gazdasággal, hogy a piacról is jelentős bevételekre tehet szert, termelését főként az eladás motiválja. Ezek az arányok nagyjából tükrözik a hegyvidéki térség elaprózódott birtokszerkezetére jellemző általános képet és a kisméretű családi mezőgazdaságra épülő jellegét. 4. ábra: A minta csoportosítása üzemméret szerint

piacorientált 19% önellátó 42% eladásra is termelő 39%

A független változók között rögzítettük azt is, hogy a válaszadó gazda tagja-e bármilyen szerveződésnek. Erre egyrészt azért voltunk kíváncsiak, mert képet akartunk kapni az összefogások mértékéről, ami hosszú távon a fennmaradás és fejlődés kulcsmozzanata lehet, másrészt arra is kíváncsiak voltunk, hogy a szerveződésben részt vevők mennyivel jobban informáltabbak a többi gazdához képest. A lekérdezett gazdák 76%-a nem tagja semmilyen szervezetnek, mindössze 24% vesz részt ilyesmiben. Az alábbi ábra alapján nyugodtan kijelenthető az is, hogy a nagyobb gazdaságok jobban érzik a szövetkezés fontosságát, az önellátókat ez nyilván nem érinti olyan lényegesen. Kedvezőtlen képet fest, hogy a piacorientáltnak tekinthető üzemek között is mindössze 40% a gazdaszervezetekben résztvevők aránya.

18

5. ábra: Tagja-e valamilyen mezőgazdasági egyesületnek vagy szövetkezetnek? 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% önellátó

eladásra is termelő igen

5.1.2.

piacorientált

nem


A gazdáktól lekérdezett kérdőív első nagy kérdéscsoportja a KAP támogatási rendszerével kapcsolatos informáltságot volt hivatott felmérni. Egyrészt azt vizsgáltuk a válaszadó részesült-e támogatásban, másrészt arra voltunk kíváncsiak mennyire befolyásolja a támogatás a gazdálkodási hajlandóságot, és végül rákérdeztünk a támogatási rendszer problémáira is egy nyílt kérdés formájában. A különböző gazdasági méretek alapján elkülönülő válaszmintázatokat kaptunk. 6. ábra: Tudta-e, hogy az EU agrártámogatásai nálunk is elérhetőek?

80 70 60 50 40 30 20 10 0 önellátó


piacorientált

nem

19

Az első kérdés az EU támogatások általános ismertségére vonatkozott. Összességében a mintába került gazdák körében 94%-os a támogatási lehetőségek ismertsége, azok, akik nem halottak még a támogatásokról főként az önellátók csoportjába sorolhatóak. Azok, akik nem hallottak az EU támogatásokról többségében (91%-ban) nem tagjai semmilyen agrárszervezetnek. Pályázati források ismertsége mellett arra is rákérdeztünk, hogy a válaszadók igényeltek-e bármilyen mezőgazdasági támogatást az elmúlt 3 évben. A mintába került gazdák 79,9%-a igénybe vette a támogatásokat, az önellátó kisgazdák közül nyilván a jogosultsági kritériumok miatt többen nem tudtak élni ezzel a lehetőséggel. A támogatási elvekről való informáltságot a továbbiakban ezen a szűrőn keresztül is vizsgáltuk. 7. ábra: Ön igényelt-e az elmúlt 3 évben valamilyen támogatást? 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% önellátó


piacorientált

nem

A támogatástípusok említési gyakoriságát szemlélteti az alábbi ábra, amiből látszik, hogy döntően területalapú támogatásokat igényeltek a megkérdezett gazdák és a területalapú támogatást igénylők 58%-ban állat után is kértek juttatást. Viszonylag kicsi az üzemanyag utáni támogatáskérések száma, amelyet szintén olyanok igényeltek, akik terület és állat után is igénybe vették a támogatást.

20

8. ábra: Ha igen, milyen támogatást igényelt? 100% 90% 80% 70%

Egyéb

60%

Terület állat és üzemanyag

50%

Csak állat után

40%

Terület és állat után

30%

Csak területalapú

20% 10% 0%

Annak okára is rákérdeztünk, hogy ha nem igényelt támogatást, annak mi volt az oka és az esetek többsége valóban a jogosultság hiánya miatt történt (40%). Emellett viszont jelentős az információhiány miatti lemaradás is a támogatásokról (30%, a jogosultak, de lemaradtak fele!), és csak ezután következnek az „önhibából” lemaradók, amelyek a támogatásokról való lemaradás fő okaként a „nem intéztem időben” kategóriát jelölte meg (19%). 9. ábra: Nem igényelt támogatást, mert...

nem tudtam hogyan kell, nem volt információm 30%

nem intéztem időben 19%

nem voltam jogosult semmire 40%

nem akartam, nem volt rá szükség 11%

Akik tagjai valamilyen mezőgazdasági egyesületnek azok szinte kivétel nélkül igényeltek támogatást, ami nyilván azzal is összefüggésben van, hogy az egyesülésekben résztvevők inkább a nagyobb méretű és ezáltal a jogosultsági kritériumoknak megfelelő gazdaságok.

21

A támogatás igénylésének elmaradása az önellátó gazdák körében egyértelműen a jogosultság hiányából fakad (48,3%), ezt követi azonban az információ hiánya (a jogosult lemaradók több mint fele – 53,3%-a – nem rendelkezett megfelelő információval). A többi gazdasági méretkategóriában is jelentős az információhiány miatt lemaradók aránya (33,3%, illetve 50% az eladásra is termelők illetve a piacorientáltak körében. 10. ábra: Nem igényelt támogatást, mert... 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% önellátó

eladásra is termelő

piacorientált

nem voltam jogosult semmire nem akartam, nem volt rá szükség nem intéztem időben nem tudtam hogyan kell, nem volt információm

A támogatásoktól való függőséget igyekeztük felmérni a következő kérdésben, amely arra kérdezett rá, hogy a támogatások megszűnését követően is folytatná-e a gazdálkodást az adott gazda. A válaszadók 77%-a továbbra is foglalkozna mezőgazdasággal, mindössze 15% hagyna fel a tevékenységgel. Ez nem jelez túlzott függőséget a támogatásoktól és látszólag független attól, hogy az adott gazda igényelt-e támogatást, vagy nem (az előbbiek közül 78% folytatná, míg utóbbiak 75%-a tartana ki a tevékenysége mellett). Jellemzően az önellátó gazdaságok azok, amelyek függetlenül a támogatásoktól folytatnák a jövőben is a tevékenységüket (80% folytatná), míg a leginkább „támogatás-érzékenyek” a piacorientált gazdaságok (csak 70% folytatná), de mint érzékelhető jelentős különbség nincs a különböző csoportok között.

22

11. ábra: Ha mondjuk jövőtől megszűnnének az EU támogatások folytatná-e a gazdálkodást?

7% 1% 15%

igen nem nem tudja NV 77%

Annak megítélése, hogy a termelőket mennyire segítik ezek a támogatások az alábbi ábrán látható. A többség egyetért abban, hogy a támogatás segítséget jelent, viszont mindössze 42% érzi nagy segítségnek a KAP által nyújtott kifizetéseket. 12. ábra: Ezek a támogatások véleménye szerint mennyire segítik az itteni termelőket?

Nem segítik 1% NT/NV 2% Nagyon segítik 42% Kis mértékben segítik 55%

A gazdaságméret szerinti véleményeket tükrözi az alábbi csoportosított oszlopábra. Láthatjuk, hogy minél nagyobb méretű egy gazdaság annál hasznosabbnak ítéli a támogatásokat, és az átmeneti kategória elvárásai lennének a legnagyobbak a támogatásokkal kapcsolatban. Ez abból eredhet, hogy az önellátók kevésbé fontos a piaci verseny, míg a közepesek kell leginkább megküzdjenek a piacon, amihez még nagyobb tőkére lenne szükség, a nagyobb méret viszont már kényelmesebb helyzetet jelent, jobban tudják a piacon való érvényesülésre felhasználni a támogatásokat. 23

13. ábra: Ezek a támogatások véleménye szerint mennyire segítik az itteni termelőket? 70,0% 60,0% 50,0% 40,0%

piacorientált önellátó

30,0%


20,0% 10,0% 0,0% Nagyon segítik

Kis mértékben segítik

Nem segítik

NT/NV

A várakozásoknak megfelelően egyöntetű a vélemény arról, hogy az EU szükséges támogassa a mezőgazdaságban dolgozókat, az indoklásban leginkább a megélhetéshez kapcsolódó indokok jelennek meg. A jövedelemkiegészítő jelleg és az a tény hogy több pénz jön a támogatásból, mint a mezőgazdaságból azt jelzi, hogy normál piaci körülmények között a gazdaságok többsége nem lenne képes fennmaradni. Ötödik leggyakrabban említett motívumként jelenik meg csupán a fejlesztésekbe való visszafordítása a támogatásoknak, tehát valamiféle növekedési elképzelés, a többség inkább csak jobb híján foglalkozik. Az indokok között megjelennek a társadalmi célok is (gazdasági fejlődés, munkahelyteremtés, egyenlő elbánás elve stb.), de úgy tűnik egyáltalán nem tudatosul a gazdákban a támogatások környezeti céljai.

24

14. ábra: Egyetért-e azzal, hogy az EU támogassa azokat, akik a mezőgazdaságban dolgoznak? Igen, mert…

Jövedelemkiegészítő Több pénz jön a támogatásokból, mint a mezőgazdaságból Szükséges, hasznos Fellendítik a mezőgazdaságot A támogatásokat vissza lehet fordítani fejlesztésre (munkagépeket, vetőmagot, földet és állatot lehet… A támogatás nélkül nehéz lenne megélni a mezőgazdaságból Így versenyképes maradhat a mezőgazdaság Így a gazdáknak van kedvük dolgozni Megérdemlik a gazdák A mezőgazdaság jó alapja lehet a gazdasági fejlődésnek, munkahelyeket teremtenek Megkönnyítik a munkát A romániai gazdák is annyi támogatást kellene kapjanak, mint az EU többi tagállama 0

10

20

30

40

50

60

70

Az utolsó, támogatási rendszerre vonatkozó nyitott kérdésben a rendszer hiányosságaira kérdeztünk rá. A kérdés természetéből eredően meglehetősen széles spektrumon mozogtak a válaszok, amelyeket igyekeztünk csoportosítani. A legnagyobb problémát az értékesítés jelenti a gazdák számára, a válaszadók egyötöde fogalmazta meg azt az igényt, hogy a támogatási rendszer hangsúlyosabban kellene foglalkozzon az értékesítési módok és csatornák megteremtésével. A válaszok egy jelentős része érinti a támogatás rendszerét, illetve annak feltételeit. A támogatások mennyiségének növelésének alapvető és legnépszerűbb igénye mellett, a szervezetrendszert és a bürokrácia nagyságát érintette a legáltalánosabb kritika. A támogatás feltételeinek módosításával kapcsolatban a pénzek utalásának módja (egy összegben kellene adják), és a gazdaságméret is szerepel (kisebb terület és kevesebb állat után is adjanak). Viszont ezzel ellentétes vélemények is jelentős számban képviseltették magukat (Csak olyanok kapjanak támogatást, akik szakszerűen, nagytömben gazdálkodnak). A támogatási intézményrendszer működésével kapcsolatos problémák, továbbá a tájékoztatások elégtelensége és az EU országokkal szembeni egyenlő esélyek hiánya is fájó néhányak számára (A romániai gazdák is annyi támogatást kapjanak, mint az EU többi tagállamában). 25

A harmadik válaszcsoport a gazdaság és gazdálkodás módjának modernizálásával függött össze. A fajtiszta állatállományok támogatását többen is említették és a termelési infrastruktúra (épületek, gépek) fejlesztésének lehetőségét is. Itt már megjelennek a környezettel kapcsolatos vélemények is (a kaszálás idejét meghosszabbítani), illetve a befektetések támogatása is (termőföldek minőségjavítása és a támogatások visszaforgatása). A környezeti feltételek, mint problémát jelentő korlátozása nem elsőrendű probléma a válaszadó gazdák számára. Az utolsó válaszcsoportba az a néhány (kevés számban megjelenő) válasz került, amelyik a mezőgazdaság megítélésének javítását és ezáltal a fiatalok gazdálkodásra ösztönzését javasolta. 1. táblázat: Mit gondol mit kéne változtatni a mezőgazdasági támogatásokban, mire kéne jobban odafigyelni?

Támogatási rendszer

Támogatási kritériumok

A gazdaság és gazdálkodás módjának modernizálása

Mezőgazdaság megítélése generációváltás

 Újabb értékesítési csatornákat kellene létrehozni a mezőgazdasági termékek számára  Nagyobb mennyiségű támogatás kellene  Hatékony szervezeteket kellene létrehozni a támogatások intézéséhez  Termék egyesületet kellene létrehozni  A tájékoztatásokra  Egyszerre kéne a pénzt átadni  Kevesebb bürokrácia legyen  A korrupció megfékezését is kellene ösztönözni  A romániai gazdák is annyi támogatást kapjanak, mint az EU többi tagállamában  Csak olyanok kapjanak támogatást, akik szakszerűen, nagytömbben gazdálkodnak  Kisebb terület és állatlétszám után is lehessen kapni támogatást  A pityóka és a cukorrépa termesztésre is kellene támogatást kapni  Támogatást csak az kapjon, aki megműveli a földet  Vegyék figyelembe a területek minőségét  A fajtiszta állatállományok támogatására is szükség volna  Támogatások kellenének az épületekre és munkagépekre is A jelenleg tartott állatokra adjanak támogatást  A kaszálás idejét meghosszabbítani  A termőföldek minőségének javítását is kellene ösztönözni  Időben megkapni a támogatást, hogy azt vissza lehessen fordítani a mezőgazdaságba  A fiatalokat kellene jobban ösztönözni a mezőgazdasági munkára  A gazdálkodás fontosságát kéne népszerűsíteni  Figyelembe kellene venni a gazda életkorát  Idősebb gazdákra külön figyelmet kellene fordítani

Mindössze a válaszadók 3,5%-a gondolja úgy, hogy a jelenlegi támogatási rendszeren nem kell semmit változtatni. A fent említettek mellett néhányan a támogatási rendszertől várnák a vadkárok kérdésének megoldását is.

26

5.1.3.


A gazdáknak szánt kérdőívünk második nagyobb kérdéscsoportja (11 kérdés) az agrárkörnyezetvédelem kérdéskörét és az azzal kapcsolatos tájékozottságot, valamint a hegyvidéki gazdálkodás versenyképességének lehetőségeit járta körbe. Ez a kérdéskör egyrészt arról kívánt információkat szerezni, hogy ismeretek-e a környezetbarát gazdálkodás célkitűzései és feltételei, mit jelent ez a gazdák számára; másrészt arról is nyertünk információkat, hogy hogyan látják a gazdák saját társadalmi szerepüket illetve a hegyvidéki gazdálkodás versenyképességét. A válaszadó gazdák nagyjából fele (54,5%) tud a környezetbarát mezőgazdasági támogatásokról. Gazdaságméret szerinti bontásból egyértelmű, hogy a nagyobb gazdáknak több ismereteik vannak erről, legkevesebb pedig az önellátóknak, akik nem jogosultak (akik igényeltek támogatást, azoknak 57,9%-a tud a környezeti támogatásokról, akik nem azoknak pedig csak 42,5%-a számára ismert ez). 15. ábra: Tudta-e, hogy az EU külön támogatja a környezetbarát mezőgazdaságot?

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% önellátó

eladásra is termelő Igen

piacorientált

Nem

Azok között, akik tudnak a környezetbarát művelést támogató kezdeményezésről megvizsgáltuk azt is, hogy mennyien ismerik annak kritériumrendszerét is. Így kiderült az is, hogy akik hallottak a környezetbarát művelés támogatásáról, azoknak kétharmada ismeri is a kritériumokat. A teljes mintának ez mindössze 33,5%-a. A gazdaságméret szerint nincsen jelentős eltérés, akik hallottak a támogatásokról azoknak mindhárom méretkategóriában nagyjából 60-65%-a ismeri a kritériumokat is.

27

16. ábra: Ismeri-e a környezetbarát művelés feltételeit, kritériumait?

Nem 38%

Igen 62%

A “Tudta-e, hogy az EU külön támogatja a környezetbarát mezőgazdaságot?” kérdésre igennel felelőktől megkérdeztük azt is, hogy a feltételek betartása mit jelent a gyakorlatban a gazdák számára. A válaszokból egyértelműen kiderült, hogy legtöbben (60%) plusz tehernek érzi a kritériumokat, csak 22% azonosul velük és nem jelent gondot számára. 17. ábra: Ezeknek a feltételeknek a betartása véleménye szerint a gazdák számára...

NT/NV 18%

nem jelent gondot 22%

plusz terhet jelent 60%

Arra a nyílt kérdésre, hogy miért fontos környezetbarát módon gazdálkodni a megkérdezettek 33,5%-a azt felelte, hogy az egészséges élelmiszerek miatt, 24% azt válaszolta, hogy a környezetvédelem miatt úgy általában, 9% véleménye szerint mindkettő előbbi fontos ok, és 9,5% a környezeti fenntarthatóságot emelte ki. A biotermékek előállításának ösztönzése szerepelt még viszonylag magas arányban (5%). A válaszok között egyáltalán nem szerepel a biodiverzitás és a talaj struktúrájának megőrzése, viszont a gazdák motiváltságának fenntartásának eszközeként és a 28

jövőkép részeként is gondolnak a környezetbarát gazdálkodásra, illetve annak támogatására a megkérdezett gazdák. A mezőgazdasági tevékenység alternatív szerepével kapcsolatos tudatosság felmérése volt a célja a következő kérdésnek. Arra voltunk kíváncsiak, hogy maguk a gazdák mennyire látják saját többfunkciós szerepüket. 18. ábra: Véleménye szerint a gazdának van-e más szerepe amellett, hogy élelmiszert állít elő? 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Védi a tájat

Nincs más szerepe Növény és állatvilág védelme említi

Hagyományok, életmód

nem említi

A több válaszlehetőséget is megengedő kérdésünk alapján szinte egyetértés van abban a válaszadók között, hogy van más szerepe is a mezőgazdaságnak az élelmiszer előállítás mellett (csak 9,5 % szerint nincsen más szerepe). A leggyakrabban a hagyományos életmód fenntartása, a hagyományos gazdálkodás, mint érték fenntartásában látják mezőgazdaság szerepét (ezt 58%-a a mintának említette). A növény és állatvilág védelme, tehát a természetvédelmi funkció még az, ami közel 50%-ban (48,5%) a válaszadók szerint a gazdák szerepe. A megkérdezett gazdák 19%-a pedig mindkettőt említi. A harmadik funkció (tájvédelem) a válaszadók 29%-a szerint feladata a gazdáknak. Érdekes, hogy a növény és állatvilág védelmét főleg a kisméretű önellátásra termelő gazdák említették, a közepes, eladásra is termelők emellett a tájvédelmet is kiemelik, és mindketten hasonlóan fontosnak tartják a hagyományok ápolását. A

kérdőív

következő

hét

kérdése

a

hegyvidéki

mezőgazdaság

belső

jövőképét,

versenyképességének feltételeit kívánta körüljárni. Abban az általános kérdésben, hogy a hegyvidéki mezőgazdaság versenyképes tud-e lenni a nagygazdaságokra épülő alföldi típusú termeléssel szemben a válaszadók meglehetősen

29

pesszimisták, 77%-uk úgy gondolja, hogy nincs erre semmilyen esély. Az egyéb válaszlehetőségben azonban megjelennek olyan haladó gondolatok is, mint: „Ha környezetbarát termékeket állít elő és megkülönböztető támogatásokat adnak és támogatják az értékesítést is”. 19. ábra: A hegyvidéki gazdálkodás hogyan veheti fel a versenyt az alföldi, nagytömbben történő műveléssel?

Ha magas minőségű, természete s terméket állít elő 23% Sehogy, a hegyvidéki gazdálkodás sosem tud annyira jövedelmező lenni, mint az alföldi 77%

A legpesszimistábbak az önellátó gazdálkodók (84,3%-uk szerint nem lehet versenyezni), de a piacorientáltak többsége szerint is nagyon nehéz a verseny (67,6% pesszimista). 20. ábra: A hegyvidéki gazdálkodás hogyan veheti fel a versenyt az alföldi, nagytömbben történő műveléssel gazda-típusok szerint? 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% önellátó Sehogy


piacorinetált

Ha magasabb minőségű természetes terméket állít elő

30

A több válaszlehetőséget is megengedő kérdésünkre, hogy a hegyvidéki mezőgazdaság bevételeit hogyan lehet növelni, „természetesen” a külső segítség (EU támogatások) növelése kapta a legtöbb „szavazatot”. 21. ábra: Hogyan lehetne a hegyvidéki gazdálkodásból származó bevételeket növelni?

Minőségjavítással, bioélelmiszerekkel

Társulással

Jobb alkalmazkodással, az állattenyésztés szerepének növelésével

Több EU támogatással

0

20

40

60

80 100 120 140 160

A belső megoldások közül a legtöbben a társulást, a termelési és eladási összefogásokat említették (a minta 37,5%-a), a minőségi bioélelmiszerek termelése szintén olyan lehetőség, ami a gazdák szerint megoldást jelenthet a jövedelem növelésére (34,5% említette), és az állattenyésztés szerepének növelése a gazdák szerint a legkevésbé életképes lehetőség (csak 25% említette). Ebből a válaszeloszlásból is láthatjuk, amire már korábban fény derült, hogy a legnagyobb leküzdendő problémát a termények és termékek értékesítése jelenti. 22. ábra: Véleménye szerint a hegyvidéki gazdálkodásból származó termékek minősége általában?

Gyenge 9%

Közepes 31%

Jó 58%

31

A fenti ábra a hegyvidéki gazdák saját termékeik értékelését mutatja. Elég jelentős azoknak a hányada, amelyeknek van hiányérzete a romániai hegyvidéki termékek minőségével kapcsolatban (40%). Ez összecseng az előző kérdésre adott válasszal, tehát a minőség javításában lehet kitörési lehetőség. A következő kérdésre adott válaszok mintabeli eloszlása szintén a minőségi biotermelés, mint lehetőség népszerűségét támasztják alá. A gazdák háromnegyede áttérne ugyanis erre a termelési módra, ha bizonyos lenne abban, hogy így jobban eladhatóvá válik a terméke. 23. ábra: Ön hajlandó lenne-e áttérni a biotermelésre, műtrágya és növényvédő szer nélkül termelni, ha termékeit biztosan felvásárolnák? 100% 12 % 15 %

90% 80% 70% 60% 50%

74 %

40% 30% 20% 10% 0% önellátó

eladásra is termelő Igen

Nem

piacorientált

Nem tudja

Ami a gazdaságméret szerinti különbségeket illeti, látszik, hogy jelentős különbség nincsen, leginkább a kisebb méretű, de piacra is termelő gazdaságok látják a kitörést a biotermelésben (83,5%), a nagyok között sokkal több a bizonytalan és elutasító válasz (40,5%). Ez összefügghet azzal, hogy a nagyok jobban megtalálták már helyüket a piacon, kevésbé kell a minőségjavításra törekedniük. Az továbbra is nyitott kérdés marad, hogy miért nem térnek át nagyobb tömegben gazdák biotermelésre, miért nem társulnak, ha saját maguk is ennyire egyöntetűen ebben látják a lehetőséget. Erre (a társulási, szövetkezési hajlandóságra) kérdeztünk rá ugyanis a következő kérdésben és már egyáltalán nem kaptunk olyan egyértelműen pozitív választ. Ugyan közel fele (45,5%) a válaszadóknak részt venne egy ilyen kezdeményezésben, de meglepően magas a határozott elutasítást mutatók aránya (27,5%), és sok a bizonytalan is (25,5%).

32

24. ábra: Ön bekapcsolódna-e egy helyi vagy országos szintű hegyvidéki termék egyesületbe, mozgalomba (közös értékesítés, hegyvidéki márka, termelési szabályok)?

Nem tudja 26%

Igen 45%

Nem 27%

Ezzel a kérdéssel kapcsolatban is megnéztük a gazdasági méret szerinti különbségeket a társulási hajlandóság tekintetében. Amint az alábbi ábrán látszik, arányaiban a közepesek a leginkább készek a szövetkezésre, az önellátók egyharmada (34,1%) adná fel kötöttségektől mentes tevékenységét, míg a piacra is termelő két csoport több mint fele (55,1%, illetve 51,4%) gondolja úgy, hogy ez inkább előnyös lenne számára. 25. ábra: Ön bekapcsolódna-e egy helyi vagy országos szintű hegyvidéki termék egyesületbe, mozgalomba (közös értékesítés, hegyvidéki márka, termelési szabályok)?

piacorientált


önellátó

0%

20% Igen

40% Nem

60%

80%

100%

Nem tudja

A hegyvidéki mezőgazdaság jövőjére, versenyképességére vonatkozó kérdéseink közül az utolsóban öt szcenárió közül választhattak a mintába bekerült gazdák: 33



a hegyvidéki gazdálkodás teljesen eltűnik...



egyre kevesebben foglalkoznak mezőgazdasággal



a mezőgazdaság szerepe felértékelődik, de a jelenlegi termelési viszonyok teljesen megváltoznak



mezőgazdaság szerepe felértékelődik a jelenlegi termelési viszonyok mellett



nem várható lényeges változás, a mai állapotok lesznek jellemzőek 26. ábra: Milyen jövőt lát itt térségünkben a mezőgazdaság számára? 10-15 év múlva...

nem várható lényeges változás, a mai állapotok lesznek jellemzőek mezőgazdaság szerepe felértékelődik a jelenlegi termelési viszonyok mellett a mezőgazdaság szerepe felértékelődik, de a jelenlegi termelési viszonyok teljesen megváltoznak egyere kevebben foglalkoznak mezőgazdasággal

a hegyvidéki gazdálkodás teljesen eltűnik... 0

10

20

30

40

50

60

70

80

Az ábrán is látható, hogy az alapvetően negatív forgatókönyvek vezetnek a válaszadó gazdák jövőről alkotott véleményében (összesen 38,5% választotta a negatív forgatókönyvek egyikét), míg a mezőgazdaság felértékelődését a gazdák 28,5%-a várja. Ezek közül is azonban a termelési viszonyok gyökeres megváltozását prognosztizálják inkább a mezőgazdasággal foglalkozók. Szintén 28,5% azoknak az aránya, akik nem várnak lényeges változást a hegyvidéki gazdálkodás jövőjében, a mai állapotok rögzülését vetítik előre a következő 10-15 évben is. A fiatalok ebben a kérdésben bizakodóbbnak tűntek. Ezt a kérdést is megvizsgáltuk az üzemméret szemszögéből is, és arra a következtetésre juthatunk, hogy az önellátók a legpesszimistábbak (43,5% negatív forgatókönyvet és 28,2% változatlanságot vár), míg a piacon is versenyző két csoport közel azonos várakozásokkal van a jövő iránt (lásd alábbi ábra).

34

27. ábra: Milyen jövőt lát itt térségünkben a mezőgazdaság számára? 10-15 év múlva... piacorientált eladásra is termelő önellátó 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

a hegyvidéki gazdálkodás teljesen eltűnik... egyere kevebben foglalkoznak mezőgazdasággal a mezőgazdaság szerepe felértékelődik, de a jelenlegi termelési viszonyok teljesen megváltoznak mezőgazdaság szerepe felértékelődik a jelenlegi termelési viszonyok mellett nem várható lényeges változás, a mai állapotok lesznek jellemzőek

5.1.4.


A kérdőív utolsó nagy kérdéscsoportja (négy kérdés) olyan fontos információk feltárását célozza, ami a hegyvidéki gazdák információszerzési szokásaira vonatkozik. Ezt azért tartottuk fontosnak előzetesen felmérni, mert a PACINFO projekt számos tevékenysége célozza a gazdák tájékozottságának növelését a Közös Agrárpolitikai támogatási elveiről (szemináriumok, kiadványok, szakcikkek, honlap, rádió spot, stb.) és kíváncsiak voltunk arra, melyek, azok a csatornák, amelyeken leginkább eljutnak hozzájuk. A különböző csatornákon különböző típusú és mélységű információ juttatható el a gazdáknak. A válaszadók több válaszlehetőséget is megjelölhettek. 28. ábra: Ön honnan szokott tájékozódni a legfrissebb gazdálkodással kapcsolatos újdonságokról?

Internet Helyi hivatal Hivatalos szervek Ismerősök Szemináriumok Kiadványok Szakfolyóirat Rádió, TV 0

20

40

60

80

100

120

140

35

A legtöbbet említett tájékozódási forma a rádió és tv, a válaszadó 66%-a említette, mint információforrást. Ezt követi a hivatalos szervek tájékoztatásai, a szakfolyóiratok és az ismerősök, mint információforrás egyaránt 26-28%-os említéssel. Sejtésünknek megfelelően a gazdák legkevésbé használják az Internetet tájékozódásra (az online eszközök a PACINFO projektben is a városiak és a fiatalok informálását szolgálják). A szemináriumok és a kiadványok tájékozódásból való részesedése szintén rendkívül alacsony, de ez azok hiányára, vagy nem elegendő számára vezethető vissza. 29. ábra: Ön honnan szokott tájékozódni a legfrissebb gazdálkodással kapcsolatos újdonságokról?

Piacorientált

Eladásra is termelő

Önellátó

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

Rádió, TV

Szakfolyóirat

Kiadványok

Szemináriumok

Ismerősök

Hivatalos szervek

Helyi hivatal

Internet

90%

100%

A méretkategóriák szerinti bontásból kiderül az is, hogy az önellátók leginkább a rádiókból, tv-ből és ismerősök útján tájékozódtak, a kiadványok, útmutatók és a szemináriumok kevésbé gyakori információforrások az e csoportba tartozó gazdák számára. A piacorientáltaknál már némileg más a helyzet, jelentős a hivatalos szervek tájékoztatásának szerepe (vagy hozzájuk jobban eljut) és a közvetlenül, szemináriumokon szerzett információ. Általánosságban azt figyelhetjük meg, hogy a gazdaságméret növekedésével nő az aktívan szerzett információk köre (szemináriumokon való részvétel, hivataloknál való érdeklődés, Internet, stb.), az önellátók pedig többségében véletlenszerűen jutnak információkhoz (rádió, tv, ismerősök). Az is látszik, hogy a közvetlen szemináriumokon zajló tájékoztatást erősíteni és rendszeresíteni kell, és szükség lenne útmutatókra is a gazdák körében, amely összetett információt ad nemcsak a támogatásokról, hanem az ajánlott gazdálkodási módokról is.

36

30. ábra: Honnan hallott a környezetvédelmi feltételekről? 140 120 100 80 60 40 20 0

Hasonló mintázatot mutat a KAP környezeti feltételeivel (kölcsönös megfeleltetés) kapcsolatos információk forrása is. Magasan a legtöbben (a minta 61,5%-a) említette a rádiót és tv-t mint információforrást, jelentős a jól informált ismerősök és barátok szerepe is, de az ellenőrzések miatt valószínűleg a hivatalos szervektől is érkezik információ a gazdákhoz a támogatások környezeti feltételeiről. Érdekes, hogy habár a vonatkozó kérdésnél a gazdák majdnem fele (38%) nyilatkozott úgy, hogy nem ismeri a környezetbarát gazdálkodás feltételeit, ennél a kérdésnél csak a minta 5,5%a nem kapott információt erről sehonnan. Valószínűleg az információforrásokra vonatkozó kérdésnél nem volt akkora kockázata megjelölni egy forrást. 31. ábra: Hallott-e már a PACINFO elnevezésű információs projektről?

Igen Nem NT/NV

97%

37

Az utolsó előtti kérdésünk a PACINFO projekt ismertségére vonatkozott, nem volt nagy várakozásunk, mivel az adatfelvétel megkezdésének időpontjában még alig jelent meg hír a projektről, viszont az utólagos projekt értékelés szempontjából nagyon fontos, hogy mérni tudjuk mennyire növekedett a projekt ismertsége a szűk 6 hónap alatt, amíg a tájékoztatási tevékenység zajlott. Az adatfelvétel időpontjában a válaszadó gazdák közül 97% nem hallott a projektről. Zárásképpen arra kérdeztünk még rá, hogy részt venne-e a gazda ingyenes KAP-ról szóló tájékoztató előadáson. Ezt azért tartottuk fontosnak, mert a PACINFO keretében országszerte terveztek ilyen szemináriumokat és kíváncsiak voltunk a részvételi hajlandóságra, annak érdekében, hogy a tevékenységet megfelelően tudják tervezni. Az ábrán is látható, hogy a részvételi hajlandóság nagy (75%), de nagyban függ attól, hogy a lakóhelyhez mennyire közel kerül megszervezésre a szeminárium. A gazdaságméret szerint nem változik jelentősen a részvételi hajlandóság (70-80% körül alakul), de a kisebbek valamivel bizonytalanabbak abban, hogy elmennének-e, úgy látszik, azt gondolják számukra nem olyan fontos naprakész, első kézből származó információkkal rendelkezni. A jó tájékozottság érdekében is a nagyobbak azok, akik valamivel több erőfeszítést tennének, és lakóhelyükről jobban kimozdulnának. 32. ábra: Részt venne-e ingyenes tájékoztató előadáson és szemináriumon, amit a PACINFO projekt keretében szerveznek? Nem 6%

Nem tudja 19%

Igen, a ha megyében lesz megszervezve 12%

Igen, ha a lakhelyemen lesz megszervezve 63%

38

5.2.

A városi lakosság alminta

5.2.1.


A városi lakosság mintába összesen 214 eset került be. Területi megoszlásukat tekintve, az esetek 75,2%-a Hargita megyéből, 13,1%-a Maros megyéből és 11,7% pedig Kovászna megyéből került ki. A három megyén belül négy város lakossága körében történt lekérdezés, a következő arányok szerint: 33. ábra: A mintába került esetek területi megoszlása

Csíkszereda

13% 26%

Hargita

12%

Kovászna

Marosvásárhely

49% 13%

Maros 75%

12%

Sepsiszentgyörgy Székelyudvarhely

A válaszadók nemét tekintve, a mintában majdnem fele-fele arányban vannak jelen nők, illetve férfiak. 34. ábra: A válaszadók nemek szerinti megoszlása

49,80% 50,20%

férfi

nő

A válaszadók átlagos életkora 39 év, a leggyakoribb kornak az 54 és 24 év számít, a lekérdezett városi lakosság összesen 8,2%-át adja az e korúak aránya. Az adatközlők születési év szerinti megoszlása az alábbi ábrán látható. 39

35. ábra: A megkérdezettek kor szerinti megoszlása

36. ábra: A minta korcsoportonkénti megoszlása

6%

45%

fiatalok középkorúak

49%

idősek

Fontosnak tartottuk rögzíteni a válaszadók legmagasabb befejezett iskolai végzettségét is, hisz feltételezéseink szerint a vizsgált jelenség (a tájékozottsági szint) ennek függvényében is érdekes mintázatot mutathat. A mintába került személyek iskolázottsága alapján, kijelenthető, hogy 4,2%-uk csupán alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, míg a felsőfokú diplomások aránya több mint egyharmad (37,5%).

40

37. ábra: A minta megoszlása a legmagasabb iskolai végzettség alapján 39,9%

28,6%

12,2% 8,9% 6,1%

4,2%

Általános iskola

Szakiskola vagy inasiskola

Elméleti vagy szaklíceum

Posztliceális képzés

Egyetem

Mesteri képzés

A témánk szempontjából ugyancsak lényeges ismérvnek tartottuk azt, hogy a válaszadó, eredendően városi lakosnak számít-e, vagy esetleg első-, illetve második generációs városlakó. Várakozásaink alapján, e változó alapján is megfigyelhetőek bizonyos strukturált különbségek a válaszokban. 38. ábra: A válaszadó hányadik generációs városlakó?

22% 37%

Nagyszülei is városon laktak Szülei is városon laktak Első generációs városlakó

41%

A fenti ismérvek nemcsak, hogy segítenek alaposabban megismerni a vizsgált jelenségek természetét, de általuk eredményesebben alkalmazhatóak a projekt kommunikációs eszközei is.

41

5.2.2.


A mezőgazdasággal kapcsolatos felfogásokat és viszonyulásokat feltáró kérdésblokkunk 3 nyitott és 2 zárt kérdésből állt. Az első három kérdés szabad asszociációs kérdésként a gazda és mezőgazdaság társadalmi megítélésében segít. Arra a kérdésre, hogy a megkérdezettnek mi az első dolog, ami eszébe jut a mezőgazdaságról a leggyakoribb válaszok az állattenyésztés, földművelés és az élelmiszertermelés voltak. A mezőgazdasághoz kapcsolt egyéb gyakori fogalmak a sok és nehéz munka, egy-egy növény, illetve mezőgazdasági eszközök voltak. Leggyakoribb pozitív asszociációk a természetes és egészséges fogalmak köré épültek, a negatív asszociációk aránya 3% körüli (szervezetlenség, fejetlenség, rossz idő, nem éri meg, gané hányás). A hegyvidéki mezőgazdasághoz a legtöbben az állattartást, a hegyvidéki állattartást, a nehéz termelési lehetőségeket és a sok munkát kapcsolták. Az előbbi kérdéshez viszonyítva, a válaszadók itt már magasabb arányban kapcsolták a természet közeliség fogalmát a hegyvidéki mezőgazdasághoz. A gazdaember fogalmához kapcsolt asszociációk 31%-a pozitív (jó munkásember, becsületes, szorgalmas, stb.), 7%-a negatív érzés, illetve fogalom volt, a fennmaradt 62% pedig semleges (nem jelzőket, hanem tárgyakat, igéket kapcsoltak a fogalomhoz). Fontosnak tartottuk rákérdezni arra is, hogy a mezőgazdaság, mint foglalkozás és életforma mennyire vonzó a városi lakosság számára. Az ezzel kapcsolatos válaszok megoszlása az alábbi ábrán látható: 39. ábra: Ön foglalkozna-e mezőgazdasággal, ha ebből meg tudna élni?

16%

Igen Nem 29%

55%

Nem tudja

42

A megkérdezett városi lakosság több, mint fele válaszolta azt, hogy foglalkozna mezőgazdasággal, ha ez megfelelő egzisztenciát biztosítana, igencsak magas ugyanakkor azok aránya (a megkérdezettek 1/6-a), akik határozatlanok voltak ebben a kérdésben. A fenti kérdés és a megkérdezett neme és iskolázottsági szintje (mind az öt kategória esetében magasabb volt azok aránya, akik igennel válaszoltak) összefüggésben nem találtunk szignifikáns kapcsolatot. Hasonlóképp nem befolyásolta a válaszokat az a tény, hogy a megkérdezett első, második vagy éppen harmadik (vagy még régebbi) generációs városlakónak számít. A három korcsoport alapján (fiatalok <35 évesek, 36-59 évesek, 60+ évesek) alapján, látható, hogy az igennel válaszolók aránya a középkorúak esetében volt a legmagasabb (61,9%). 40. ábra: Ön foglalkozna-e mezőgazdasággal – korcsoportok 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% Fiatalok

Középkorúak

Igen

Nem

idősek

Nem tudja

A gazda szerepével kapcsolatos felfogások ugyancsak rendkívül fontosak a PACINFO projekt szempontjából, mivel a projekt fő motívuma éppen a széleskörű társadalmi és környezeti szolgálatot tevő gazda, valamint a mezőgazdaság agrártermelési szerepein túlmutató környezeti és szociális funkciók tudatosítása és népszerűsítése. Eredményeink alapján azt mondhatjuk, hogy a városi lakosság alapvetően egyetért azzal a megközelítéssel, hogy a gazdának az élelmiszertermelés mellett más szerepe is van. Azok aránya, akik a gazda életformát az élelmiszertermelésre korlátozták csupán 4,2% volt. Ahogyan az az alábbi megoszlásból is kitűnik a vélemények nagy része a szocio-kulturális szerep hangsúlyozásának irányába tolódott el, jóval kevesebben gondolták azt például, hogy a tájképvédelem szempontjából is meghatározó tevékenységet folytat a gazda. Az egyéb válaszlehetőségek alapvetően a gazdaember gazdasági szerepére vonatkoztak.

43

41. ábra: A gazda élelmiszertermelésen túlmutató szerepének megítélése 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Őrzi a Hozzájárul a növény Nincs más szerepe hagyományokat, és állatvilág életmódot és népi védelméhez, a kultúrát fajgazdasághoz

Említi

5.2.3.

Védi a tájat és tájképet

Egyéb

Nem említi


Az EU támogatási rendszerével kapcsolatos kérdésblokkunkkal azt próbáltuk felmérni, hogy mennyire ismert a Közös Agrárpolitika finanszírozása, mennyire tartják társadalmilag igazságosnak ezt, és hogy ez véleményük szerint mennyire támogatja, segíti az agrártermelőket. A megkérdezettek 96,3%-a egyetért azzal, hogy az EU támogassa azokat, akik a mezőgazdaságban dolgoznak, csupán 8an vallották azt, hogy nem értenek egyet. Utóbbi magyarázataként a csalások, és egyfajta város-vidék szembenállás rajzolódott ki. Egy vélemény szerint például: „A támogatások miatt sokan irtják a fákat és bokrokat”. A támogatás igenlők körében a leggyakoribb indoklások a fejlődéshez való hozzájárulás (23%), a támogatások létszükségletként való értelmezése (17,8%) és a jövedelem kiegészítés volt. Arra a kérdésre, hogy a megkérdezettek véleménye szerint az Európai Unió agrártámogatásai mennyire segítik a termelőket a következő megoszlásban érkeztek válaszok.

44

42. ábra: A támogatások mennyire segítik a termelőket? 1%

42%

Nagyon segítik Kis mértékben segítik Nem segítik

57%

A következő kérdésünkkel már az agrár-környezetvédelemmel kapcsolatos témákra kötöttünk át. Kíváncsiak voltunk, hogy a városi lakosság tisztában van-e azzal, hogy, az Európai Unió külön támogatja az agrár-környezetvédelmi intézkedéseket. A megkérdezettek 52,3%-a állította azt, hogy tudta, hogy az EU a mezőgazdasági támogatásai keretében külön figyelmet fordít a környezetvédelmi szempontoknak. Ez, tekintve, hogy a célcsoportot a városi népesség jelentette egy jó tájékozottsági szintet jelent. 43. ábra: Az agrár-környezetvédelmi támogatások ismertsége

Igen

48% 52%

Nem

Az iskolázottsággal párhuzamosan bár nem szignifikánsan, de emelkedett e tekintetben a tájékozottsági szint. Az, hogy a megkérdezett hányadik generációs városlakónak számít nem volt befolyással a tájékozottságra. 45

5.2.4.


A témával kapcsolatos első nyílt kérdésünkkel azt kívántuk feltárni, hogy a városi lakosság megítélése szerint az EU számára miért fontos a környezetbarát módon történő gazdálkodás. A válaszok a környezet védelmének fontossága, a tájfenntartás, a fenntarthatóság és az egészséges életmód fogalmak köré csoportosultak. A városi lakosságra, úgy is tekinthetünk, mint a hegyvidéki termékek fontos fogyasztói csoportjára. Éppen ezért az értékelés és a projekt szempontjából sem volt mindegy, hogy általában milyennek ítélik a városiak a hegyvidéki termékeket. 44. ábra: A hegyvidéki termékek megítélése a városi lakosság körében

1,9% 7,5%

Jó 22,4%

Közepes Gyenge NT/NV 68,2%

A hegyvidéki termékek minőségét a megkérdezettek kétharmada jónak ítélte, 22,4% szerint pedig közepes. Kevesebb, mint 2% mondta azt, hogy a hegyvidéki termékek minősége nem jó, ami egy rendkívül kedvező megítélést és potenciálisan jó értékesítési lehetőséget jelent.

46

45. ábra: Területi különbségek a hegyvidéki termékek megítélésben

NT/NV

Gyenge

Közepes

Jó

0,0%

10,0%

20,0%

30,0% Maros

40,0%

50,0%

Kovászna

Hargita

60,0%

70,0%

80,0%

A válaszok eloszlása alapján látható, hogy bár nem szignifikánsan, de vannak területi különbségek a hegyvidéki termékek megítélésében. Ez alapján a Maros megyeiek körében a legjobb a hegyvidéki termékek presztízse, a válaszadók átlagon felül értékelték jónak ezeket a termékeket. 5.2.5.


A tudatosságra és jövőképre vonatkozó kérdésblokkunkkal arra próbáltunk rávilágítani, hogy hogyan látja a városi népesség a saját szerepét a vidék és a mezőgazdaság fenntartható fejlődése szempontjából, illetve milyen jövőképet valószínűsít leginkább a mezőgazdaság számára. A városi lakosság 82,7% úgy gondolta, hogy a városi lakosságnak is érdeke az, hogy a vidék fejlődjön, a megkérdezett városi lakosság többsége tehát úgy érzi, hogy a vidék állapota befolyásolja a város életét, vidék és város nem elválasztható terek egymástól. Azok aránya, akik nem tudtak kategorikus választ adni erre a kérdésre (12,6%) meghaladta azok arányát, akik szerint a városi lakosságnak nem fűződik a vidék fejlődéséhez.

47

46. ábra: Érdeke-e a városnak az, hogy a vidék és a mezőgazdaság fejlődjék?

12% 5%

Igen Nem Nem tudja 83%

Az igennel válaszolók indoklásában leggyakrabban a város vidéktől való többoldalú függősége és a helyi termékek minősége köszönt vissza. Ez az álláspont a következő kérdésünkre adott válaszokban is visszaköszönt, miután a városi népesség hozzájárulását a vidék és a mezőgazdaság fejlődéséhez a legtöbben 91,6% elsősorban a tudatos vásárlásban és a helyi termékek fogyasztásában látták. 47. ábra: Hogyan járulhat hozzá a városi népesség a vidék és a mezőgazdaság fejlődéséhez? 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Nem tud Tudatos vásárlással hozzájárulni, városról és helyi termék nincs mit tenni fogyasztásával

Említi

Fejlesztésekkel, kutatásokkal

Más féle módon

Nem említi

Azok, akik másféle hozzájárulást tartottak elképzelhetőnek (5 fő), úgy vélték, hogy a turizmus által, a környezetvédelemmel, a multik elleni fellépéssel és helyi adózással járulhatna hozzá a városi lakosság a vidék és a mezőgazdaság fejlődéséhez.

48

Ugyancsak ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódnak az élelmiszervásárlás során legfontosabbnak tartott szempontok is. Arra a kérdésünkre, hogy az élelmiszervásárlás során mire figyel a megkérdezett városi lakos a következő megoszlásban érkeztek válaszok. 48. ábra: A városi lakosság élelmiszervásárlás során legfontosabbnak tartott szempontjai 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Az ár és minőség arány, A származási hely, legyen Legyen magas minőségű legyen olcsó és jó helyi termék termék bárhonnan is származzék Említi

Egyéb

Nem említi

Amint az látható a megkérdezett lakosság számára elsősorban az ár minőség arány a döntő szempont. Közel azonos fontossággal bír ugyanakkor a termék származási helye, a válaszadók közel fele említette ezt a szempontot is, ami a helyi termékek megfelelő pozicionálás esetén kedvező piaci kilátásokat jelenthet. A jövőképre vonatkozó kérdésünkben több szcenáriót is vázoltunk a mezőgazdaság és a hegyvidéki mezőgazdaság jövőjére vonatkozóan. A szcenáriók között vannak pesszimista és optimista hangvételű forgatókönyvek, a jelenlegi állapotok konszolidálását, illetve a változást valószínűsítő víziók egyaránt. A válaszok megoszlása az alábbi ábrán figyelhető meg.

49

49. ábra: A legvalószínűbb forgatókönyvek a mezőgazdaság jövője szempontjából

A hegyvidéki gazdálkodás teljesen eltűnik, szerepe csak a turizmusra és a tájfenntartásra korlátozódik

17

A mezőgazdaság itt felértékelődik, de a jelenlegi termelési viszonyok teljesen megváltoznak

55

A mezőgazdaság szerepe felértékelődik, a jelenlegi termelési viszonyok mellett

40

Egyre kevesebben foglalkoznak mezőgazdasággal, csökkeni fog a mezőgazdaság szerepe

53

Nem várható lényeges változás, a mai állapotok lesznek jellemzőek

43

NT/NV

6 0

10

20

30

40

50

60

A megoszlási arányok alapján nehéz lenne bármilyen markáns következtetést levonni, az viszont látszik, hogy a mezőgazdaság szerepének felértékelődését összességében többen tartják valószínűnek. Némi különbség azonban megmutatkozik abban a kérdésben is, hogy ez a felértékelődés a jelenlegi termelési viszonyok mellett következik-e be (18,7%), vagy ezt technológiai váltás fogja kísérni (25,7%). A harmadik vagy korábbi generációs városlakók közül a legtöbben úgy vélték a mezőgazdaság felértékelődik (28,3%) de megváltoznak a jelenlegi termelési viszonyok. A második generációs városlakók körében a legnépszerűbb forgatókönyv a mezőgazdaság jelenlegi termelési viszonyok mellett történő felértékelődése volt (27,1%), míg az első generációs városlakók a mezőgazdaság szerepének csökkenését prognosztizálták a leggyakrabban (29,5%). A fiatalabb korcsoport és a középkorúak többsége egyaránt úgy gondolta (24,7% és a 26,7%), hogy a mezőgazdaság felértékelődik, de megváltoznak a termelési viszonyok. 5.2.6.


Az információszerzésre vonatkozó kérdésblokkunk bevezető kérdésében arra kérdeztünk rá, hogy a megkérdezettet érdeklik-e az EU-val kapcsolatos hírek, újdonságok. A válaszadók 64,3%-a válaszolt

igennel,

35,7%-a

nemmel.

Az

igennel

válaszolók

körében

a

legnépszerűbb

információszerzési csatornákat a rádió, tv (57%), az internet (46,7%) és az ismerősi, baráti kapcsolatok (25,7%) jelentették.

50

50. ábra: Honnan informálódnak az EU-val kapcsolatos hírekről, újdonságokról?

Rádió, TV Internet Ismerősöktől, barátoktól Kiadványok, brosúrák Szakfolyóirat Máshonnan Hivatalos szervektől Szemináriumokon, előadásokon Helyi hivatalból 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

A PACINFO projekttel kapcsolatos kérdéseink zárták a városi lakosságnak szánt kérdőívünket. Tekintettel, hogy az adatfelvétel a projektstart után alig néhány héttel történt, talán nem meglepő az, ha a megkérdezettek alig több, mint 6%-a számára volt ismerős a projekt. 51. ábra: A projekt ismertsége 1% 6%

Igen Nem NT/NV

93%

Az utolsó kérdésünket a PACINFO projekt, egyik legfontosabb tevékenységével kapcsolatban fogalmaztuk meg, amelynek egyébként elsőszámú célcsoportja a városi népesség. A kérdés segítségével a projekt részeként megszervezésre kerülő termékkiállításon és vásáron való részvételi hajlandóságot próbáltuk felmérni. A válaszok megoszlása alább látható. 51

52. ábra: Részt venne-e a PACINFO projekt keretében megszervezett termékkiállításon, vásáron?

10%

Igen, ha a lakhelyemen lesz megszervezve 43%

Igen, ha a megyében lesz megszervezve Nem tudja

38%

Nem 9%

52

5.3.

Fiatalok alminta

5.3.1.


A fiatal lakosság célcsoport 200 lekérdezést tartalmaz. A minta megyék szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a megkérdezettek 49,5%-a (99 személy) Hargita megyéből, 25%-a (50 személy) Kovászna és ugyancsak 25%-a (50 személy) Maros megyéből származik. A fennmaradt 0.5% (1 személy) Kolozs megyéből került ki. A lekérdezett fiatalok 62,5%-a városi lakos, 37,5%-ának az állandó lakhelye viszont vidéken van. 53. ábra: A fiatalok lakosság mintába került esetek területi megoszlása

1%

25% Hargita Kovászna

49%

Maros Kolozs 25%

Ahogyan az alábbi ábra is mutatja, a nemek megoszlása alapján 100 nő és 100 férfi volt lekérdezve, így pontosan 50-50%-os lett az arány. 54. ábra: A fiatal válaszadók nemek szerinti megoszlása 120 100 80 60 40 20 100

100

férfi

nő

0

53

A lekérdezett személyek átlagos életkora 23 év, a leggyakrabban előforduló életkor pedig a 21 és a 19 év volt, az adatközlők 36,5%-át teszi ki az e korúak aránya. Megyénkénti megoszlás alapján Hargita megyében a leggyakoribb kornak 16,2%-al a 19 évesek számítanak, Kovászna megyében 22%-al a 21 éves korosztály, míg Maros megyében 26%-os arányban a 19 évesek voltak a legtöbbször lekérdezve. 55. ábra: A fiatal megkérdezettek születési év szerinti megoszlása

A következő vizsgált független változó a mintába került személyek településtípusonkénti megoszlása, illetve a városiak esetén azt is rögzítettük, hogy a válaszadó hányadik generációs városlakó. Ez alapján a minta egyharmadát vidéki fiatalok, kétharmadát pedig városiak tették ki. 56. ábra: A fiatal válaszadók telpüléstipusonkénti megoszlása

13%

Legalább harmadik generációs városlakó

34%

Második generációs városlakó 28%

Első generációs városlakó Vidéki

25%

54

A legmagasabb befejezett iskolai végzettséget is rögzítettük, bár - fiatalokról lévén szó- e változó mentén kevésbé vizsgáltuk a válaszok megoszlását, miután sokan jelenleg is folytatnak tanulmányokat. A válaszadók 2,5%-a rendelkezik csupán alapfokú iskolai végzettséggel. Középfokú végzettséggel rendelkeznek a legtöbben a megkérdezettek közül, 59,5%-uk már befejezett valamilyen elméleti vagy szaklíceumi képzést. A felsőfokú diplomával rendelkezők száma 68 fő, ami a megkérdezettek 34%-át jelenti. 57. ábra: A fiatalok lakossági minta megoszlása a legmagasabb iskolai végzettség alapján

59,5%

29,0%

2,5%

1,0%

Általános iskolaSzakiskola vagy Elméleti vagy inasiskola szaklíceum

4,5%

3,0% Posztliceális képzés

0,5% Egyetem

Mesteri képzés Phd képzés

A fent említett független változók meghatározó szerepet játszanak, ezek várhatóan valamilyen hatással lesznek az elkövetkezőben vizsgálandó függő változókra. 5.3.2.


Az itt megfogalmazott kérdések által a fiatalok mezőgazdasággal kapcsolatos percepcióit próbáltuk felmérni. 3 nyitott kérdésben a mezőgazdaságról, a hegyvidéki mezőgazdaságról és a gazdaemberről alkothatott szabadon képet, illetve kapcsolhatott hozzá érzést a válaszadó. A mezőgazdasággal gyakran (10-nél többször előforduló) párosított fogalmak az állattenyésztés, az élelmiszer-termelés forrása és a földművelés válaszok voltak. A legnagyobb számban, több mint 20szor előfordulva - a beérkezett válaszok több mint 10%-os arányában - a „sok munka” fogalom jelent meg. Mindez magába foglalja a „mindig van elfoglaltság”, „kemény fizikai munkából való megélhetés”, „megterhelő egész napos munka”, a „sok dolog van vele” és hasonló jelentéstartalmú véleményeket is. Említést érdemelnek még a legalább 5-ször megismétlődő kifejezések is, mint például az állatok, aratás, életforma, föld, krumpli (vagy annak termesztése), a gazdálkodás, a zöldségek és a mezőgazdasági gépek, ezen belül kiemelve a traktort, mely többször is említésre került. 55

Összességében megállapítható, hogy a válaszok nagy része (93%) semleges tartalommal bír, mivel valamilyen

mezőgazdasággal

kapcsolatos

munkaeszköz

(gereblye,

kasza),

tevékenység

(gabonatermesztés, szénacsinálás), állat (juhok, tehenek), termék (búza, gyümölcs), körülmény (mező, természet) stb. jelenik meg. Negatív jellemzők is felszínre kerültek (4,5%), mint a „kilátástalanság”, „nincs kellően megbecsülve” kifejezések. Végül a pozitív jelentéstartalmú szavakat is kategorizáltuk, amely csupán 2,5%-ban jelenik meg a mezőgazdaságról alkotott nézetek között, ilyen például a „jólét”, „létfontosságú”, „egészséges életmód” szavak voltak. A második nyitott kérdés kapcsán, amely a hegyvidéki mezőgazdasághoz kapcsolt asszociációkra vonatkozott már markánsabb, jellegzetesebb válaszokat értékelhettünk. Ebben a kérdéskörben a leggyakoribb válaszok a „nehéz termelési lehetőségekre” vonatkoztak. A válaszok 19,5%-ában, azaz 39-szer jelent meg a hegyvidéki mezőgazdaság kapcsán olyan vélekedés, amelyet a termelés nehézségével lehet összekötni: „nem a legelterjedtebb formája a mezőgazdaságnak a hátrányai miatt”, „meredek kaszálók, több és nehezebb munka, kis parcellák”, „kevesebb termés, kevés hozam”, „kis és nehezen termő, igényes megmunkálást követelő területek”, „nehezebb a gazdálkodás, mint síkvidéken”, „kevesebb lehetőség a szélsőséges éghajlat miatt” és hasonló vélemények. Hasonlóan az első nyitott kérdéshez, amely általánosan a mezőgazdaságról szólt, - kis különbséggel - itt is megtalálhatóak ugyanazok a válaszok. A véleményformálók gyakran (5-nél többször) hangoztatták az állattartás, fakitermelés, juhok, legeltetés, kaszálás, szőlő, krumpli, stb. A természet és természetközelség fogalmát itt kétszer gyakrabban kapcsolták a fogalomhoz, mint a mezőgazdaság esetén. Utolsó nyitott kérdésként ebben a témakörben, magáról a gazdaemberről kérdeztük a fiatal lakosságot. Itt találtuk a legszínesebb és legmeghatározóbb jelzőket és véleményeket, amelyek a gazda társadalmi megítélésében játszanak fontos szerepet. A több mint 43-szor (22%), így a legtöbbször ismétlődő kifejezés a gazdaemberről, mint olyanról a „sok munka és folyton dolgozik” fogalmak köré épült. Jellemző nézetek még, melyeknek valamilyen formája többször is megjelent és melyeket a fiatalok állítottak a gazdaemberről: a dolgos, becsületes, természetszerető, jó munkásember, valamint a szorgalmas jelzők voltak. A gazdaemberrel kapcsolatosan szintén elemzésre került a pozitív és negatív társítások arányának vizsgálata, ahol 32,8% pozitív, 11,5%-ban kedvezőtlen, 55,7%-ban pedig semleges válaszokat értelmezhettünk. Olyan pozitív megfogalmazások érkeztek legtöbbször, mint a „kitartó”, „gyakorlatias gondolkodású”, „saját maga ura”, „gazdag”, „becsületes” és „talpraesett”. A 21 negatív asszociáció viszont a gazdaembert „büdös”, „elkötelezett és folyton elfoglalt”, „korán kel, későn 56

fekszik”, „nincs kellően megbecsülve” és „szegény” aposztrofálta. Látni lehet, hogy a vélemények szélsőségeket és ellentéteket egyaránt tartalmaznak. A több mint fele arányt kitevő semleges válaszok körében gyakran előfordult az „életforma” fogalom, „a második jövedelem” vagy az „önfenntartás eszköze”, a „földbirtokos, sok géppel és állatokkal” kifejezés, a „gumicsizma”, a „mesterember”, a „friss élelmiszerek”, valamint a „szekér” szavak. Kutatásunk bár nem reprezentatív, de elképzelhetően egy itt bemutatotthoz hasonló kép van kialakulva a fiatalok fejében a gazdával kapcsolatosan. Összesítésként az alábbi táblázat foglalja össze a válaszadók leggyakrabban használt jelzőit, véleményeket és kifejezéseket, amelyeket a fiatal lakosság társított a mezőgazdasághoz, hegyvidéki mezőgazdasághoz és a gazdaemberhez: 2. táblázat: Leggyakrabban használt jelzők a fiatalok mezőgazdasággal kapcsolatos felfogásában

Megnevezés Mezőgazdaság

Hegyvidéki mezőgazdaság

Gazdaember

Leggyakrabban előforduló jellemzők sok munka, állatok, aratás, életforma, föld, krumpli, gazdálkodás, zöldségek, mezőgazdasági gépek nehéz termelési lehetőségek, állattartás, fakitermelés, juhok, legeltetés, kaszálás, szőlő, krumpli, természet

Pozitív jellemzők

Negatív jellemzők

Semleges jellemzők

jólét, létfontosságú, egészséges életmód

kilátástalanság, korán kel és későn fekszik, nincs kellően megbecsülve

gereblye, kasza, gabonatermesztés, szénacsinálás, juhok, tehenek, búza, gyümölcs, mező, természet

minőségi termékek, egészség többlettámogatás

alacsonyabb hőmérséklet, vadkárok, nincs kellően megbecsülve, nehéz tél, elszigeteltség

hegyvidéki növények, sajt, széna, tej, erdő, juh- és tehéntenyésztés

sok munka és folyton dolgozik, dolgos, becsületes, természetszerető, jó munkásember, szorgalmas

kitartó, gyakorlatias gondolkodású, saját maga ura, gazdag, becsületes, talpraesett

büdös, elkötelezett és folyton elfoglalt, korán kel, későn fekszik, nincs kellően megbecsülve, szegény

életforma, földbirtokos sok géppel és állatokkal, gumicsizma, mesterember, friss élelmiszerek, szekér

A következő zárt kérdésben azt akartuk megtudni, hogy a fiatalok foglalkoznának-e mezőgazdasággal, ha abból jól meg tudnának élni. A mintából 106-an, vagyis a megkérdezett fiatalok 53%-a foglalkozna mezőgazdasággal, ha abból jól megtudna élni. Érdekes módon 29,5%-uk (59 személy) nem tudja még, hogy választaná-e foglalkozásként ezt a szakterületet a jövőben, de bíztató lehet az, hogy legkevesebb arányban (17,5%) szerepeltek a nemmel válaszolók. Ez alapján

57

kijelenthetjük, hogy a megkérdezettek szemmel láthatóan nem zárkóznak el a mezőgazdaság világától, amennyiben az megfelelő egzisztenciát biztosít számukra. 58. ábra: A fiatal válaszadók megoszlása a mezőgazdasággal való foglalkozás esetén

29,5% Igen Nem 53,0%

Nem tudja

17,5%

Ha ugyanezt a kérdést a legmagasabb befejezett iskolai végzettség függvényében vizsgáljuk meg, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy a felsőfokú végzettek többen mondják azt (22%), hogy nem dolgoznának mezőgazdaságban, mint a középfokú végzettséggel rendelkezők, akiknek csupán 15%-a nem foglalkozna semmiképp mezőgazdasággal a jövőben. A középfokú végzettek 33%-ban, míg a magasabb végzettséggel rendelkezők 25%-os arányban voltak bizonytalanok. Az igennel való válaszadás egyforma arányban történt (52-53%). 59. ábra: Mezőgazdasággal való foglalkozás iskolai végzettség alapján

Phd képzés

1 1 1

Mesteri képzés

7 16 14

Egyetem

28

Nem tudja

1 2 3

Posztliceális képzés

Nem

Elméleti vagy szaklíceum

40

18

Szakiskola vagy inasiskola

Igen 61

2 1

Általános iskola

4 0

10

20

30

40

50

60

70

58

Korosztályok arányában lebontva az alábbi ábra szerint alakul a kérdés megválaszolása. 60. ábra: Mezőgazdasággal való foglalkozás megoszlása az életkor alapján 40 35 30 25 20 15 10 5 0 16

18

19

20

21

22

23

24

Igen

25 Nem

26

27

28

29

30

31

32

33

34

Nem tudja

Utolsó körben ezt a kérdést a fiatalok lakhelyével összefüggésben vizsgáltuk meg. Ebben a tekintetben nem találtunk jelentős eltérést a városiak esetében az igennel válaszolók aránya rendre 50% körül alakult, függetlenül attól, hogy az illető hányadik generációs városlakó. A vidéki fiatalok számára érthető módon vonzóbb a mezőgazdaság mint foglalkozás, közülük az igennel válaszolók aránya elérte a 61,2%-ot. 61. ábra: Mezőgazdasággal való foglalkozás származás alapján 45 40 35 30 25 41

20 15

27

25

10 5

13 4

9

14

18

17

15 9

8

Első generációs városlakó

Vidéki származású

0 Nagyszülei is városon laktak

Szülei is városon laktak Igen

Nem

Nem tudja

59

A következő kérdésben arra voltunk kíváncsiak, hogy a fiatalok szerint a gazdának van-e más szerepe amellett, hogy élelmiszert állít elő? Itt négy előre megadott válaszlehetőség illetve (több válasz bejelölése is lehetséges volt), egyéb válasz esetén a vélemény kifejtésének lehetősége állt válaszadók rendelkezésére. A legtöbbször, 133-szor, vagyis a válaszok 66,5%-ában az „őrzi a hagyományokat, életmódot és népi kultúrát” válasz mellett döntöttek a fiatalok. Másodsorban a „hozzájárul a növény és állatvilág védelméhez, a fajgazdasághoz” válasz érkezett be 55%-os arányban. Az alábbi ábra szemlélteti a válaszok alakulását ebben a kérdéskörben. Az egyéb kategóriába olyan egyéni válaszok érkeztek, mint az „adót fizet”, „állatot is tenyészt”, „megőrzi a birtokait az utókor számára” vagy „sok vegyszerrel mérgezi a környezetet”. 62. ábra: A gazda szerepe a fiatal lakosság szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Őrzi a Hozzájárul a növény Nincs más szerepe hagyományokat, és állatvilág életmódot és népi védelméhez, a kultúrát fajgazdasághoz Említi

Védi a tájat és tájképet

Egyéb

Nem említi

Ezt a kérdést a fentebb említett független változók szerint is megvizsgáltuk. A válaszok megoszlása nem mutatott sajátos képet az mentén, hogy a válaszadó vidéki vagy városi, illetve az alapján sem, hogy hányadik generációs városlakó. 5.3.3.


Ebben a témakőrben az EU agrártámogatási rendszer ismertségével kapcsolatosan kérdeztük a fiatalokat. Elsőként megkérdeztük, hogy van-e tudomásuk arról, hogy az EU agrártámogatásai nálunk is elérhetőek. A válaszadók többsége hallott a támogatási lehetőségekről, így az eredmények a következőképpen oszlottak meg:

60

63. ábra: Az EU agrártámogatásainak ismertsége

16%

Igen Nem

84%

Egy másik zárt kérdés arra vonatkozott, hogy a megkérdezett fiatal tudta-e, hogy az EU kiemelten támogatja a fiatal gazdákat. Itt a tájékozottság szintje némileg elmaradt az előbbitől. A válaszok 78%ában a megkérdezettek hallottak az EU e támogatási rendszeréről, 20,5%-ának nincs ilyen ismerete, a megmaradt 1,5% (3 személy) pedig nem válaszolt a kérdésre. 64. ábra: Tudta-e, hogy az EU támogatja a fiatal gazdákat? 2%

20%

Igen Nem NT/NV 78%

A fenti kérdést továbbgondolva arra kérdeztünk rá, hogy a fiatalok egyetértenek-e azzal, hogy az EU támogassa azokat, akik a mezőgazdaságban dolgoznak? A megkérdezettek 96%-a egyetértett, 2%-a nem értett egyet és 2%-a (4 személy) nem válaszolt a kérdésre. A válaszokat nyitott kérdés formájában meg is tudták indokolni a válaszadók. A leggyakrabban megjelenő indoklás, amit az 61

egyetértők 20%-a megemlített arra irányult, hogy térségünkben a támogatás nélkül nem lehetne megélni a mezőgazdaságból. Ezt a magyarázatot több formában is megközelítette a megkérdezett fiatal lakosság. A válaszokban konkrétan megjelent, hogy „egyre nagyobb szükség van a támogatásokra, hogy a gazdák tudjanak megélni és nyereséggel zárják az évet”, vagy, hogy „nehezen lehet értékesíteni a termékeket és a támogatások nélkül nem éri meg termelni, csak a saját konyhára”, de azt is többen kifejtették, hogy „sok embernek nincs más megélhetése vidéken”. A második leggyakrabban használt (16%-ban) indoklás azzal volt kapcsolatos, hogy a támogatások milyen mértékben járulnak hozzá a fejlődéshez. A vélemények szerint ez a fejlődés megnyilvánulhat abban, hogy a gazda „tud fejleszteni az eszközein”, „elősegíti a gépek és növényvédőszerek megvásárlásában”, de a támogatások „segítséget nyújtanak olyan személyeknek is, akiknek nincs meg a kellő anyagi hátterük, de mezőgazdaságból szeretnének megélni”. A fiatal lakosság egyetértett a támogatási rendszerrel, a többség megállapította, hogy a támogatások „motiválják a gazdákat a munkára”, „kiegészítik a jövedelmüket”, de ugyanakkor „meg is dolgoznak érte”. Azok a fiatalok, akik elutasítják az EU-s mezőgazdasági támogatás e formáját, azzal magyarázták válaszaikat, hogy „így sokan csak a támogatásért dolgoznak, aki meg amúgy is gazdálkodna, nem tudja bővíteni a gazdaságot és a termékek eladása is nehezebb”. A következőkben arra voltunk kíváncsiak, hogy a válaszadók szerint ezek a támogatások mennyire segítik az itteni termelőket? 51,5%-a mondta azt, hogy a támogatások nagyon segítik a hazai termelőket, tíz százalékkal kevesebben, 41%-a szerint pedig a támogatás kis mértékben járul hozzá a gazdák segítéséhez. 65. ábra: A mezőgazdasági támogatások véleménye szerint mennyire segítik az itteni termelőket? 120 100 80 60 40 20 0

Nagyon segítik

Kis mértékben segítik

Nem tudja/Nincs válasz

62

5.3.4.


Ebben a dimenzióban a környezetbarát mezőgazdaság fontosságának ismertségéről, és a vidékváros kapcsolatáról kérdeztük ki a fiatal lakosságot. Első körben arra kérdeztünk rá, hogy az adatközlők tudták-e hogy az EU külön támogatja a környezetbarát mezőgazdaságot? Az eredmények szerint közel egyforma arányban oszlottak meg a válaszok és sem az iskolázottság, sem a származás nem mutatott szignifikáns különbséget a válaszok megoszlásában. 66. ábra: Agrár-környezetvédelmi támogatások ismertsége

Igen

47% 53%

Nem

Nyitott kérdésben kérdeztük meg, hogy a fiatalok szerint miért lehet fontos környezetbarát módon gazdálkodni, és hogy miért támogatja ezt az EU? A legtöbb válasz a környezetvédelemmel hozta kapcsolatba ezt a tételt. Voltak, akik szerint a környezetbarát gazdálkodás a fenntartható fejlődés miatt fontos, mások szerint inkább a táj és a környezet fenntartása, valamint az egészségesebb élelmiszertermékek miatt támogatja az EU ezt a fajta gazdálkodást. Az alábbi ábra foglalja össze a fiatalok körében a környezetbarát gazdálkodásról kialakult képet:

63

67. ábra: Fiatalok véleménye a környezetbarát gazdálkodás fontosságáról

Környezetvédelem szempontjából 5%

4% A fenntarthatóság érdekében

9% 37% 12%

A táj fenntartása és a környezetvédelem szempontjából Egyéb Az egészségesebb élelmiszertermékek miatt Biotermékek és a hagyományos módszerek, eszközök megőrzése miatt

15% 18%

A környezetbarát módon való gazdálkodás támogatása miatt

Néhány vélemény szerint azért lehet fontos környezetbarát módon gazdálkodni, mert „hozzájárul a fejlődéshez és az életminőség javításához”. Érdekes kérdés volt a következő, amelyben a hegyvidéki gazdálkodásból származó termékek minőségéről kérdeztük célcsoportunkat. A válaszadók eldönthették, hogy szerintük jó, közepes vagy inkább gyenge minősítésbe sorolják általában a hegyvidékről származó terméket. A válaszok alapján a legtöbb fiatal (61,5%) szerint jó, 32,5% szerint közepes és csupán 2% állítja azt, hogy a hegyvidéki mezőgazdaságból származó termékek minősége általában alacsony. 68. ábra: A hegyvidéki mezőgazdaságból származó termékek minősége a fiatal lakosság szerint 140 120 100 80 60 40 20 0 Jó

Közepes

Gyenge

NT/NV

64

Következőként a vidék szerepét vizsgáltuk a városi lakosság függvényében. A kérdés arra vonatkozott, hogy a városi lakosságnak érdeke-e, hogy a vidék és a mezőgazdaság fejlődjék? Három választási lehetőség állt az adatközlők számára. Ha igennel vagy nemmel válaszolt, akkor lehetősége volt megindokolni válaszát. A válaszok közel háromnegyede (72,5%-a) szerint érdeke a városi lakosságnak a vidék fejlődése, még pedig a - leggyakoribb válaszok alapján – azért, mert ezáltal jó minőségű élelmiszereket vásárolhatnak, de azért is, mert alapjába véve a városi lakosság nagyon függ a vidék élelmiszertermelésétől. Többen vélekedtek úgy, hogy a helyi termelőket és termékeket támogatni kell, ezért fontos hogy a mezőgazdaság fejlődjön. Ugyanakkor az is többször elhangzott a fiatalok vélekedése alapján, hogy a vidék fejlődése által nem csak jó minőségű, de olcsó élelmiszerekhez is juthat a városi lakos. Azok között, akik szerint nincs semmi érdeke a városinak abban, hogy vidéken a mezőgazdaság fejlődjön nem találtunk semmilyen közös nézőpontot. Tíz egyéni válasz érkezett be, melyből a legérdekesebb vélekedés, hogy „a külföldi áru - még ha gyengébb minőségű is - olcsóbb, mint a nehéz munkával megtermelt itthoni termék”. 69. ábra: A városi lakosság érdeke abban, hogy a vidék és a mezőgazdaság fejlődjék

21%

Igen 6%

Nem Nem tudja 73%

Érdekes jelenség, hogy, bár nem szignifikáns mértékben, de a vidéki fiatalok nagyobb arányban (30,8%) voltak bizonytalanok e kérdésben, mint városi társaik. A nemek, illetve a megyék tekintetében nem volt megfigyelhető semmiféle sajátosság a vélemények megoszlása tekintetében. A témakőr kapcsán utolsóként arra is rákérdeztünk, hogy vajon hogyan járulhatna hozzá a városi népesség a vidék és a mezőgazdaság fejlődéséhez? Három előre megadott választási lehetőség közül 65

dönthetett a fiatal válaszadó vagy negyedikként a saját, egyéni elképzelését írhatta le. A leggyakoribb válaszként (190 említés) a tudatos vásárlás, helyi termékek fogyasztása volt megjelölve. A megkérdezettek 25%-a, összesen 48 fiatal (30 fiú, 18 lány) gondolta azt, hogy fejlesztésekkel és kutatásokkal is kellene segíteni városiként a mezőgazdaság fejlesztését. 70. ábra: A városi népesség közreműködése a vidék és a mezőgazdaság fejlődésében 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Nem tud hozzájárulni, városról nincs mit tenni

Tudatos vásárlással és helyi termék fogyasztásával

Említi

5.3.5.

Fejlesztésekkel, kutatásokkal

Más féle módon

Nem említi


Ebben a kérdésblokkban először azt vizsgáltuk, hogy a fiatalok az élelmiszer-vásárlás során milyen szempontokat tartanak fontosnak. A válaszok 57%-ában az ár-minőség arány a döntő szempont a fiatal lakosság számára, de rögtön utána, 47%-os említési gyakorisággal megjelenik az élelmiszertermékek helyi származása is. 71. ábra: A legfontosabb szempont élelmiszer vásárlás során a fiatalok körében 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Az ár és minőség arány, legyen olcsó és jó

A származási hely, legyen helyi termék

Említi

Legyen magas minőségű termék bárhonnan is származzék

Egyéb

Nem említi

66

A célcsoport mezőgazdasági jövőképével kapcsolatban egy zárt kérdés formájában megkérdeztük, hogy térségünkben milyen jövőt látnak 10-15 év múlva a fiatalok? A válaszokból kitűnik, hogy a megkérdezett fiatalok változásorientált, de a mezőgazdaság számára inkább pozitív forgatókönyvet valószínűsítenek leginkább. A vélemények 36% szerint a mezőgazdaság itt felértékelődik, jövedelmező ágazat lesz, de a jelenlegi termelési viszonyok teljesen megváltoznak, vagyis várhatóan kevés ember/cég kezébe koncentrálódnak a földek. 23,5% szerint a mezőgazdaság szerepe felértékelődik, a jelenlegi termelési viszonyok mellett lesz jövedelmező ágazat, a vélemények 21,5% szerint egyre kevesebben foglalkoznak majd a jövőben mezőgazdasággal, csökkeni fog a szerepe. 72. ábra: A fiatalok jövőképe a mezőgazdaságot illetően 10-15 év múlva A hegyvidéki gazdálkodás teljesen eltűnik, szerepe csak a turizmusra és a tájfenntartásra korlátozódik

15

A mezőgazdaság itt felértékelődik, de a jelenlegi termelési viszonyok teljesen megváltoznak

72

A mezőgazdaság szerepe felértékelődik, a jelenlegi termelési viszonyok mellett

47

Egyre kevesebben foglalkoznak mezőgazdasággal, csökkeni fog a mezőgazdaság szerepe

43

Nem várható lényeges változás, a mai állapotok lesznek jellemzőek

19

NT/NV

4 0

10

20

30

40

50

60

70

80

A vidéki fiatalok nagyobb arányban döntöttek a jelenlegi viszonyok konszolidációja mellett, mint városi társaik, akik leggyakrabban a változásorientált víziót vetítették előre.

67

73. ábra: A fiatalok jövőképe a mezőgazdaságot illetően az elsőgenerációs városlakók függvényében 30 20 10 0 Nagyszülei is városon Szülei is városon laktak Első generációs városlakó Vidéki származású laktak A hegyvidéki gazdálkodás teljesen eltűnik, szerepe csak a turizmusra és a tájfenntartásra korlátozódik Egyre kevesebben foglalkoznak mezőgazdasággal, csökkeni fog a mezőgazdaság szerepe A mezőgazdaság itt felértékelődik, de a jelenlegi termelési viszonyok teljesen megváltoznak A mezőgazdaság szerepe felértékelődik, a jelenlegi termelési viszonyok mellett Nem várható lényeges változás, a mai állapotok lesznek jellemzőek NT/NV

5.3.6.


Utolsó témakörként a fiatalok információszerzési szokásait és a PACINFO információs projekt ismertségét vizsgáltuk meg. Először egy bevezető kérdésben megkérdeztük, hogy egyáltalán érdeklődik-e a megkérdezett fiatal az EU-val kapcsolatos hírek és újdonságok iránt? A válaszadók 82% igennel válaszolt, 18% pedig nemmel. Kevésbé meglepő eredmény született, amikor azt elemeztük, hogy honnan és milyen csatornán keresztül szokott tájékozódni a fiatalság az EU-val kapcsolatos hírekről és újdonságokról. Leggyakrabban, azaz 66%-ban az internetet használják ilyen célokra, legkevesebbszer (6%-ban) pedig a helyi hivataltól kapnak/kérnek információkat ez ügyben. 74. ábra: A fiatalok információszerzési szokásai Internetről Rádió, TV Ismerősöktől, barátoktól Szemináriumokon, előadásokon Szakfolyóiratok Kiadványok, brosúrák Hivatalos szervektől Helyi hivatalból Máshonnan 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

68

A PACINFO-s projekt ismertsége első körben alacsonynak számít, mivel a lekérdezettek 93,5%-a nem hallott a projektről 75. ábra: PACINFO információs projekt ismertsége 2% 4%

Igen Nem NT/NV

94%

Kérdőívünk utolsó előtti kérdései által a fiatalok arra vonatkozó hajlandóságát mértük, hogy bekapcsolódnának-e a projektbe, igénybe vennék-e a projekt keretében kidolgozott információs eszközöket. Amint az az alábbi ábrán is látható, a projekt keretében megszervezésre kerülő termékkiállítás és vásár iránt komoly érdeklődés mutatkozik, bár még meglehetősen magas a bizonytalanok száma. Ha megfelelő helyszínen és színes programkínálat mellett kerül az esemény megszervezésre, illetve ha sikerül egy támogató marketingtevékenységet kapcsolni hozzá, akkor számítani lehet a fiatalok részvételére. 76. ábra: Részt venne-e egy a PACINFO projekt keretében szervezett termékkiállításon és vásáron? 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Igen, ha a lakhelyemen Igen, ha a megyében lesz lesz megszervezve megszervezve

Nem tudja

Nem

69

Végezetül pedig a projekt egyik speciális információs eszközének igénybevételi hajlandóságára, egy on-line elérhető tematikus tájékoztató játék kipróbálására kérdeztünk rá. A válaszok alapján látható, hogy a megkérdezett fiatalok széleskörű várakozással néznek az eszköz elérhetősége elé. 77. ábra: Kipróbálna-e egy hegyi gazda ingyenes tájékoztató játékot, ami a projekt keretében készül el?

10% 10%

Igen Nem NT/NV 80%

70

6. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK A tények ismertetése után a három célcsoportra vonatkozóan összegezzük felmérésünk legfontosabb és legmarkánsabb eredményeit. A projekt szempontjából releváns eredmények összefoglalásszerű közlésén túlmenően, javaslatokat és tippeket fogalmazunk meg azzal kapcsolatban, hogy milyen témaköröket lenne érdemes részletesebben is kibontani a PACINFO projekt (vagy további projektek) keretében, illetve arra vonatkozóan, hogy a projekt egyes eszközeivel miként lehetne behatni egy-egy vélekedés vagy viszonyulás kedvező befolyásolására.

6.1.

Összefoglaló megállapítások a gazdák célcsoportra nézve

A hegyvidékre a kisméretű, családi gazdálkodások a jellemzőek, amelyeknek informálása akár a támogatási rendszerekről, akár a környezetbarát gazdálkodási gyakorlatról folyamatos aktivitást igényel. Az itteni gazdák kevésbé naprakészek az információkból és nagy súlya van a szemtől szembeni tájékoztatásnak. A kisméretű hegyvidéki gazdaságok érdekérvényesítő képessége kicsi, nem szervezettek és ez versenyhátrányt jelent a támogatások megszerzésében, és a támogatási rendszer saját képükre való alakításában is. A kis méret gondot jelent az eladásban is, nincs elég erejük a gazdáknak érdekeik érvényesítésére és a termények jó áron való értékesítésre. Habár a támogatási rendszerek ismertsége nagy a hegyvidéki zónában, a lekérdezett támogatást nem igényelt gazdák egyharmada információhiány miatt nem jutott támogatáshoz. Az információhoz való hozzáférés a hegyvidéki, szolgáltatáshiányos térségekben a szokásosnál is nagyobb kihívást jelent. A projekt kommunikációs eszközeinek hatékonyságát más tájékoztatásban érdekelt szervek (minisztériumi szakintézmények) kommunikációs eszközeinek összehangolásával lehetne növelni. A lekérdezett hegyvidéki gazdák jelentős része jövedelem kiegészítésként értékeli a támogatásokat, ami ahhoz szükséges, hogy a tevékenységüket fenntartsák (az is megfogalmazódott, hogy több pénz jön a támogatásokból, mint magából a gazdálkodásból), a gazdaságok fejlesztésére, a versenyképesség növelésére a támogatásokból legtöbb esetben nem jut. A támogatásoktól való függés nem jellemző, bár ez valamelyest a gazdaság méretével párhuzamosan növekedik. Ez alapján ésszerű lehet az a felvetés, miszerint a szubvencióknak a hegyvidéki térségekben is van egyfajta piaci jelenlétet támogató, ösztönző funkciójuk. A támogatási rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási igény erős a megkérdezett hegyvidéki gazdák körében. Nem csupán a támogatásokkal kapcsolatos további tájékoztató munkára van szükség, de a támogatások ésszerű, jövőbemutató felhasználásával kapcsolatban is informálni kell a szóban forgó célcsoportot. 71

Fontos lenne ugyanakkor a projekt során célba juttatni azokat a visszacsatolásokat, amelyek például a támogatások fókuszával kapcsolatban fogalmazódtak meg, vagy amelyek a támogatási rendszer hiányosságaira hívják fel a figyelmet. Láthattuk például, hogy a megkérdezett gazdák részéről komoly igényként fogalmazódott meg, a támogatási rendszer jelenleginél érétkesítésorientáltabbá tétele. Fontos üzenete lehet ugyanakkor minden olyan meglátásnak és kritikának, amely strukturális változtatásokat javasol a támogatások jogosultságának, odaítélésének és kifizetésének rendszerével kapcsolatban. A válaszadó gazdák alig több, mint fele tud a környezetbarát mezőgazdasági támogatásokról és annak céljairól és a teljes mintának mindössze egyharmada ismeri a kritériumokat is részletesen. A gazdaságméret csökkenésével csökken az informáltság mértéke is, ezért a jelenleginél hatékonyabb kommunikációra van szükség e téren a hegyvidéki régiókban. A PACINFO projekt keretében tervezett útmutató kiadványok, szemináriumok, valamint a tervezett konferencia jó lehetőséget szolgáltatnak az agrár-környezetvédelem fontosságának és az ezzel kapcsolatban elérhető támogatások népszerűsítésére. Megfontolásra érdemes, hogy a legtöbben plusz tehernek érzik a környezeti kritériumokat, csak 22% azonosul velük és nem jelent gondot számára. Ez a fajta társadalmi megítélése a kérdésnek még az EU legjobb politikai szándékai ellenére is- ellehetetlenítheti az új KAP vonatkozó rendelkezéseit. A projektkommunikáció (szemináriumok, konferencia, stb.) során ezért a központi üzenetnek a környezetvédelmi feltételek egyéni és társadalmi léptéken egyaránt mérhető jótékony következményei köré kell épülnie, a tudatosító munkával a hasznait kell kiemelni. Bár a megkérdezettek saját termékeiket többnyire jó minőségűnek ítélték, többségük (77%) úgy gondolja, a hegyvidéki gazdálkodás nem tudja felvenni a versenyt az alföldivel. Innen is látszik, hogy nincsenek tisztában a hegyvidéki mezőgazdaság jelentette versenyelőnyökkel, nem ismerték fel azt az erőforrást, amelyet a természet gazdagságát hasznosító, hagyományos művelési mód jelenthet. Egyértelmű üzenet ez a projektkommunikáció irányába: 1. Az alföldi és hegyvidéki gazdálkodás nem ugyanazon a pályán róják a köröket. 2. A hegyvidéki gazdálkodás, megélhetési kényszerből versenyképes foglalkozássá válhat. Ezt elhinni nem elég, strukturált ismeretekre (termelési kooperációkra, termékfejlesztésre, piaci lehetőségekre, márkázásra, eredetvédelemre, stb. vonatkozóan), proaktívitást támogató jó példák bemutatására van szükség. A társulási hajlandóság egyébként alacsony a hegyvidéki gazdák körében (elsősorban a legkisebbeknél), a lekérdezettek alig 45%-a kapcsolódna be egy hegyvidéki termelési és értékesítési szövetkezetbe. Mivel ezek a térségek gazdái számára nem nagyon kínálkozik a társuláson kívül más 72

út, a teljes vertikum szervezettségének és versenyképességének növelése érdekében az ezzel kapcsolatos meggyőzést, az előnyök bemutatását folytatni szükséges a hegyvidéki régiókban. A városi lakossággal és a fiatal célcsoporttal ellentétben a hegyvidéki gazdálkodás jövőjével kapcsolatos várakozások többségében negatívak, a megkérdezett gazdák 67%-a nem vár változást vagy negatív változást vár a következő időszakban. Némi bizakodásra adhat okot, hogy a fiatalabb korcsoportok kevésbé borúlátóak, jobban hisznek a kedvező változások szükségességében és erejében. A projekt vonatkozásában ez az eredmény azt üzeni, hogy tájékoztatni kell az érintetteket a 2020-ig várható agrár és vidékpolitikai kilátásokról, minden olyan információt közölni kell a gazdákkal, ami által saját helyzetük értelmezését és perspektívájuk javulását szolgálhatja. Lényeges információ, hogy a gazdák főként passzívan jutnak hozzá információkhoz (a gazdaság méret csökkenésével ez egyre jellemzőbb), erősíteni szükséges a sokkal hatékonyabb, közvetlen információkhoz való hozzájutás lehetőségeit, mint amilyenek a szemináriumok, közvetlen konzultációk és részletes, könnyen érthető útmutatók. A PACINFO projekt, kevésbé meglepő módon szinte teljesen ismeretlen volt a gazdák körében az információs akció indításának elején. A projekt egyik fontos állomását jelentő ingyenes tájékoztató előadás iránt komoly részvételi szándék mutatkozik, ami érthető módon a földrajzi távolság növekedésével arányosan csökken.

6.2.

Összefoglaló megállapítások a lekérdezett városi lakosságra nézve

A városi lakosság körében a mezőgazdaság megítélése kedvezőnek mondható. A leggyakoribb pozitív asszociációk a „természetes” és „egészséges” fogalmak köré épültek. A hegyvidéki mezőgazdasághoz, ahogyan az várható volt többen kapcsolták a természetközelség érzését és ennek különböző fogalmait. Projektkommunikáció szempontból a tehát a mezőgazdaság természet közelisége olyan alapot kínál, amelyre a projekt eszközeivel építeni lehet és érdemes. A gazdaember megítélése a megkérdezett városiak körében kedvező, a fogalmához kapcsolt asszociációk 31%-a pozitív tulajdonság, jelző vagy érzés. Ezzel áll összefüggésben az a tény, hogy a mezőgazdaságtól, mint foglalkozástól sem idegenkedtek a mintánkba került városiak. A projekt akcióterületén tovább kell oszlatni a gazdához fűződő negatív előítéleteket, hozzá kell járulni a hozzá kapcsolt negatív tartalmak lebontásához. Eredményeink arra is ráirányították a figyelmet, hogy a városi lakosság számára nem ismeretlen a gazda többfunkciós szerepe sem. A legtöbben az élelmiszertermelés mellett, a gazdára, mint a népi életmód és kultúra védelmezőjére tekintenek. Ez örvendetes, ugyanakkor a hegyvidéki mezőgazdaság társadalmi funkciójának tudatosításával egyidejűleg a PACINFO projekt zászlajára 73

tűzte a hegyvidéki gazda és mezőgazdaság természet- és tájképvédelmi szerepének népszerűsítését is, amire hangsúlyt kellene fektetni a jövőben is. A gazdáknak járó támogatás létjogosultságával és igazságosságával a megkérdezett városiak elvben egyetértettek, ugyanakkor többségük úgy véli, hogy ezek a támogatások nem segítik eléggé a gazdákat. A megkérdezettek több mint fele azzal is tisztában volt, hogy az EU külön támogatja az agrár-környezetvédelmi feltételeknek megfelelő gazdálkodást, ami egy várakozáson felüli tájékozottsági szintről árulkodik. Ezzel kapcsolatban fontos lenne ugyanakkor egy hiteles és részletes tájékoztatás a városiak számára is. Kedvező kép rajzolódott ki a hegyvidéki termékek megítélése tekintetében, ami a térség gazdái számára új piaci lehetőségeket nyithat. A projekt részeként, például a szemináriumok, a konferencia, de más kommunikációs eszközök megtervezése során is érdemes lenne a hegyvidéki termékekben rejlő gazdasági lehetőségekről bővebben is szót ejteni. Ezzel párhuzamosan a városi fogyasztók fele, a hegyvidéki termékek imázsát tovább építő kommunikációs eszközök alkalmazását javasoljuk. A megkérdezettek fejében nincs éles határ város és vidék között, a lakosság 82,7% úgy gondolta, hogy a városi lakosságnak is érdeke az, hogy a vidék fejlődjön. Ez összefüggésben állhat a kisvárosias, vidékkel élő kapcsolatot ápoló térszerkezettel és társadalmi berendezkedéssel, az urbanizáció alacsony fokával. Kiemelendő, hogy a leggyakoribb vélemények szerint a tudatos vásárlással és a helyi termékek fogyasztásával járulhat hozzá a városi népesség a vidék fejlődéséhez. A termékek származási helye, ahogyan azt láthattuk egyébként is fontos szempontnak mutatkozik a vásárlások során. Mindez a projekt vonatkozásában arra hívja fel a figyelmet, hogy a gazdákban, mezőgazdasági termelőkben tudatosítani kell a márkaépítés és márkahasználatban rejlő lehetőségeket, a földrajzi eredetjelölés értéknövelő szerepét. Egy utolsó bizakodó adalék a fentiekhez: a megkérdezett városi lakosság a mezőgazdaság felértékelődését prognosztizálja. Ez a vélemény bár kevésbé cseng egybe a ténylegesen érintett gazdák véleményével, de jelentőségét így sem szabad lekicsinyellni, hisz a mezőgazdaság jövője szempontjából fontos lehet a városiak várakozása és támogató hozzáállása is. A fentiekben megfogalmazott javaslatok többségét tanácsos a TV és rádió, valamint az internet közvetítésével célba juttatni. A népszerűnek mondható információforrások mellett azonban itt is felhívjuk a figyelmet az olyan kommunikációs csatornák és elemek alkalmazására, amelyek által (még ha kisebb csoport számára is, de) hiteles, strukturált és kevésbé felszínes ismeretek adhatóak át.

74

Végezetül pedig a projekt egyik lényeges eseménye, a termékkiállítás és vásár kapcsán figyelni kell a megfelelő népszerűsítésre és kommunikációra, miután az eredmények alapján jelentős részvételi hajlandóságot regisztráltunk.

6.3.

Összefoglaló megállapítások a fiatal célcsoportra nézve

Az adatok rávilágítanak arra, hogy a fiatalok számára nem ismeretlen a hegyvidéki agrárgazdálkodás hátrányai és termelési nehézségei. Ugyanakkor a szabad társítások során a fiatalok, a városi lakossághoz hasonlóan gyakrabban kapcsolták a természet fogalmát a hegyvidéki mezőgazdasághoz, mint általában a mezőgazdasághoz. A fiatalok gazdaemberhez kapcsolt asszociációi sorában túlsúlyban vannak a pozitív értékek, érzések és fogalmak. A gazdakép javításán ennek ellenére tovább kell dolgozni, miután a megkérdezettek több, mint 11% egyértelműen negatív fogalmakat társított a gazdához. A projekt és az EU agrártörekvései szempontjából értelmezve fontos eredmény, hogy a megkérdezett fiatalok több, mint fele foglalkozna mezőgazdasággal, amennyiben ez biztos megélhetést jelentene számára. Külön fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a városi fiatalok körében is komoly nyitottság mutatkozott (50% körül) a mezőgazdász foglalkozás iránt. A városi lakossághoz hasonlóan a fiatalok is vallják a gazdák többfunkciós szerepét, az előbbi célcsoporthoz hasonlóan itt is elsősorban a mezőgazdaság a kultúra és életmód terén nyújtott szolgálatait méltatták. A hegyvidéki gazda és mezőgazdaság tájképvédelmi funkcióját, ahogyan a városi népesség esetében is, úgy a fiatalok körében is tovább kellene tudatosítani, a projekt kommunikációs eszközrendszere által. Eredményeink tükrében arra is fel kell hívnunk a figyelmet, hogy tovább kell népszerűsíteni az EU azon vidékfejlesztési és agrártámogatási intézkedéseit, ahol a fiatalok kedvezményezteti minőségben jelennek meg. Ezzel párhuzamosan népszerűsíteni kell az agrár-környezetvédelmi támogatásokat is. A fiatalok körében is kedvezőnek mondható a hegyvidéki termékek megítélése, közel kétharmaduk vallotta azt, hogy ezeknek a termékeknek a minősége jó. A fiatalok felfogásában - hasonlóan a városi népesség vélekedéséhez - a városi tereknek érdeke fűződik ahhoz, hogy a vidék fejlődjék. A fiatalok közel 73%-a szerint a városi lakosságnak érdeke a vidék fejlődése. Ez bár kedvező arány, de úgy véljük tovább kell tudatosítani a fiatalokban a város vidék kölcsönös függőség kapcsolatrendszerét. A megkérdezett fiatalok szerint a városi népesség elsősorban tudatos vásárlással, helyi termékek fogyasztásával járulhat hozzá a vidék és a mezőgazdaság fejlődéséhez. Ebben a tekintetben a fiatalok 75

is tudatos vásárlóknak bizonyultak, legalábbis a kinyilatkoztatások szintjén, az ár-minőség arány után, a legfontosabb szempontnak a termék származási helye volt a leggyakrabban megjelölve. Az előrevetített agrárjövőkép kapcsán talán kevésbé meglepő, hogy a fiatalok többsége a jelenlegi viszonyok konszolidációja helyett a termelési tényezők változását fogalmazta meg várt szcenárióként, ami valószínűleg életkori sajátosságokkal is magyarázható. A projektkommunikáció vonatkozásában fontos megjegyezni, hogy a tradicionális gazdálkodási módok előnyeit érdemes lenne a fiatalok fele is kommunikálni, természetesen helyet hagyva az innovatív szemlélet és termelési eljárások jelentette előnyök számára is. A megkérdezett fiatalok meglehetősen nyitottnak mutatkoztak az Európai Unió iránt, közel 4/5 mondta azt, hogy érdeklik az EU-val kapcsolatos hírek és újdonságok. A projekt keretében történő tudatosító folyamat szempontjából fontos információ, hogy ez a célcsoport leggyakrabban az internetről szerzi be az információit és csak nagyon ritkán fordulnak például a helyi hivatalhoz ilyen ügyben. A projekt sikeres és hatásos gyakorlatba ültetése mellett szólhat a tapasztalt nyitottság, ami a két fontos tevékenysége - a termékkiállítás és on-line játék – iránt mutatkozott. Különösen fontos, figyelmet szentelni az on-line játék, és minden más on-line promóciós eszköz célcsoport igényeihez szabott alkalmazására.

76

PACINFO. Ex ante értékelés. - A három célcsoport tájékozottsági szintjének vizsgálata -

Recommend Documents