PACINFO Ex post értékelés
Tartalom 1.
VEZETŐI JELENTÉS
4
2.
AZ EX ANTE JELENTÉS FONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSAI
6
3.
AZ EX POST ÉRTÉKELÉS CÉLJA ÉS MÓDSZERTANA
8
3.1.
Az adatfelvételi fázisának megtervezése
8
3.2.
Az adatfelvétele eszköze és rendszere
9
3.3.
Adatfeldolgozás és értékelés
11
4. AZ EX POST JELENTÉS EREDMÉNYEINEK (EX ANTE, EX POST) ÖSSZEHASONLÍTÓ ISMERTETÉSE
12
4.1. Gazdák alminta 4.1.1. Független változók paramétereinek ismertetése 4.1.2. Az agrártámogatási rendszer ismertsége a gazdák körében 4.1.3. Agrár-környezetvédelmi feltételek, hegyvidéki mezőgazdaság 4.1.4. A PACINFO projekt ismertsége a gazdák körében
12 13 16 20 25
4.2. Városi lakosság alminta 4.2.1. Független változók paramétereinek ismertetése 4.2.2. Támogatási rendszer ismertsége, ezzel kapcsolatos percepciók 4.2.3. Agrár-környezetvédelem, hegyvidéki gazdálkodás 4.2.4. A PACINFO projekt ismertsége a városi lakosság körében
31 31 34 37 40
4.3. Fiatalok alminta 4.3.1. Független változók paramétereinek ismertetése 4.3.2. Támogatási rendszer ismertsége, ezzel kapcsolatos percepciók 4.3.3. Agrár-környezetvédelem, hegyvidéki gazdálkodás 4.3.4. A PACINFO projekt ismertsége a fiatalok körében
45 45 48 51 54
5.
ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK
59
6.
MELLÉKLETEK
65
6.1.
Ex-ante kérdőívek
65
6.2.
Ex-post kérdőívek
75
1. VEZETŐI JELENTÉS Jelen dokumentum a 2014 március – 2015 áprilisáig futó PACINFO elnevezésű projekt ex-post jelentését tartalmazza. A „PACINFO – A mezőgazdaság társadalmi és környezeti szerepe a hegyvidéki régiókban”
elnevezésű
projekt
az
Európai
Bizottság
Mezőgazdasági
és
Vidékfejlesztési
Főigazgatóságának információs kezdeményezésébe illeszkedik, azt az Európai Unió finanszírozza. A projekt tárgya az 2014 utáni megreformált Közös Agrárpolitika környezetfenntartó intézkedéseinek megismertetése Románia hátrányos helyzetű hegyvidéki régióiban, illetve figyelemfelhívás és tudatosítás a hegyvidéki mezőgazdasági tevékenységek multifunkcionális (társadalmi-környezetigazdasági) szerepéről. A projektet megyei szintű Környezetvédelmi Ügynökségek konzorciuma valósítja meg a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetésével. A projekt partnerség célterülete 16 megyét foglalt magába: Hargita, Kovászna, Hunyad, Máramaros, Brassó, Beszterce-Naszód, Suceava, Fehér, Krassó-Szörény, Szeben, Vâlcea, Neamt, Gorj, Kolozs, Prahova, Argeș, Maros, Vrancea, Bákó, és Buzău megyék. Az információs projektnek három célcsoportja volt. Egyrészt a hegyvidéki zónákat magukba foglaló megyék nagyközönsége, megkülönböztetett figyelmet fordítva a városi területeken élőkre, másrészt a fiatalok és nem utolsó sorban a vidéki lakosság, a gazdák. A projekt, gyakorlatilag egy több, egymáshoz kapcsolódó komponensből álló kommunikációs kampány volt, tevékenységei a tudatosítást és a projekt témájának népszerűsítést célozták. A projekt elején kivitelezett ex-ante értékelés lehetőséget adott a népszerűsítő eszközök hatékonyságának növelésére, rögzítve a célcsoportok tájékozottsági szintjét és szokásait, a projekt témájával kapcsolatos attitűdöket. Ezzel szemben az ex-post jelentés alapjául szolgáló felmérés az alkalmazott tájékoztató eszközök eredményességét méri. A projekt ismertsége a kampánykommunikációt követően 17%-26% között mozgott a célcsoportok körében, összességében a leghatékonyabb tájékoztató eszköznek az internet bizonyult. Eredményeink arra engednek következtetni, hogy sikerült a projekt célját és fő üzenetét eljuttatni a meghatározott célcsoportokhoz, ugyanakkor a célcsoportok jónak ítélték a kommunikációs eszközök tartalmát és hasznosságát. A projektkommunikáció a három célcsoport esetében más-más szempontokat tartott fontosnak, máshová helyezve a hangsúlyt. A városi lakosság és a fiatalok esetében elsősorban az volt a cél, hogy a figyelmet a projekt kivitelezői ráirányítsák a hegyvidéki mezőgazdaság élelmiszertermelésen túlmutató funkcióira. A gazdák esetében sokkal inkább az ismeret- és információéhség kielégítése volt a cél, különösen, ami az EU agrárpolitikájának új fejleményeit, annak agrár-környezetvédelmi vonatkozásait
4
érinti. Az eredmények alapján kijelenthetjük, hogy mindhárom célcsoport esetében növekedett a tájékozottság a projekt tárgyát illetően. A megkérdezettek tudtak arról, hogy az EU támogatja a mezőgazdaságot, a támogatásokat társadalmilag fair dolognak ítélik. Ez összefügg a gazda, a társadalom és környezet számára egyaránt hasznos szolgálattételével, amely úgy tűnik nem ismeretlen a fiatalok és a városi lakosság számára sem. Habár a két felmérés összehasonlítása alapján kedvező fejleményeknek lehettünk tanúi, a környezetbarát mezőgazdaság, illetve a multifunkcionális mezőgazdaság témában szükség mutatkozik további tájékoztató kampányok megszervezésére. A két felmérés adatai jó kiindulási alapot jelenthetnek további tájékoztató és tudatosító kampányok megszervezésére. Az ex ante és ex post kutatásokból számszerűsíthető információn, és a sokakhoz eljutó sokféle kommunikációs eszközön túl, kommunikációs szempontból a projekt hozzáadott értékeként foghatjuk fel azt, hogy: 1. Az agrár-környezetvédelem területén sikerült néhány rendszerhibára fényt deríteni, amelyek továbbítása a „policymaker”-ek irányába rendkívül fontos 2. Ugyanakkor sikerült a széttöredezett és szerteágazó intézményi szintű kommunikációt legalább a projekt idejére egységes mederbe terelni Bízunk benne, hogy ezeknek a bíztató fejleményeknek lesz folytatása a projekt bejezése után is.
5
2. AZ EX ANTE JELENTÉS FONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSAI Az ex-ante értékelés a PACINFO projekt korai fázisában került elkészítésre és a projekt különböző tevékenységeinek gyakorlatba ültetését megelőző periódusban tapasztalt tájékozottsági szintek felmérésére és értékelésére törekedett. Az ex-ante jelentés a T0 időpontban tapasztalt állapotokat mutatta be, amikor még a projekt népszerűsítő tevékenységei nem kerültek kivitelezésre, amikor még a meghatározott célcsoportok nem részesültek célzott informálásban. Az ex-ante jelentés legfontosabb megállapításai, amelyeket a projektkommunikációs folyamat során, a projektcsapat is figyelembe vett a három célcsoport esetében a következők voltak. A gazdák esetében:
A megkérdezettek 90% tisztában volt azzal, hogy az EU mezőgazdasági támogatásai nálunk is elérhetőek és ezt a megkérdezettek (98%) méltányosnak is találták. Sokkal kisebb volt azonban az informáltság azzal kapcsolatban, hogy az EU Közös Agrárpolitikája külön figyelmet fordít a környezetbarát gazdálkodási formákra, erről a megkérdezettek alig több, mint fele hallott.
A hegyvidéki gazda többfunkciós szerepe nem volt idegen a megkérdezettek számára, alig több, mint 4% gondolta úgy, hogy a gazda életforma és foglalkozás kizárólag az élelmiszertermelésre korlátozódik. Kevésbé volt evidens ugyanakkor a gazda tájképvédelem terén végzett szolgálata, a megkérdezettek kevesebb, mint egyharmada gondolta azt, hogy az élelmiszertermelés mellett a gazda a tájképet is védi.
A jövőbeni várakozások kapcsán kijelenthető, hogy egymással versengő szcenárióknak lehetünk tanúi, a célcsoportok közül a gazdák mutatkoztak a leginkább borúlátónak. Általánosan a mezőgazdaság hanyatlása (26,7%) és a mezőgazdaság, megváltozott termelési viszonyok mellett történő felértékelődése (26,7%) a két leginkább valószínűnek tartott forgatókönyv 10-15 éves távon.
Habár a támogatási rendszerek ismertsége relatíve nagy a hegyvidéki zónában, a lekérdezett támogatást nem igényelt gazdák egyharmada információhiány miatt nem jutott támogatáshoz. A válaszadó gazdák alig több, mint fele tud a környezetbarát mezőgazdasági támogatásokról és annak céljairól és a teljes mintának mindössze egyharmada ismeri a kritériumokat is részletesen.
A PACINFO projekt ismertsége az adatfelvétel időpontjában nem érte el a 4%, ami tekintve, hogy a nagyobb horderejű népszerűsítési és tájékoztatási eszközök a következő időszakban kerülnek bevetésre kevésbé meglepő. 6
A városi lakosságra vonatkozóan:
A városi lakosság körében a mezőgazdaság, a hegyvidéki mezőgazdaság, valamint a gazdaember megítélése kedvezőnek volt mondható.
A legtöbben az élelmiszertermelés mellett, a gazdára, mint a népi életmód és kultúra védelmezőjére tekintenek. A vélemények alapján kedvező kép rajzolódott ki a hegyvidéki termékek megítélése tekintetében, ami a térség gazdái számára új piaci lehetőségeket nyithat.
A gazdáknak járó támogatás létjogosultságával és igazságosságával a megkérdezett városiak elvben egyetértettek, ugyanakkor többségük úgy véli, hogy ezek a támogatások nem segítik eléggé a gazdákat. A megkérdezettek több mint fele azzal is tisztában volt, hogy az EU külön támogatja az agrár-környezetvédelmi feltételeknek megfelelő gazdálkodást, ami egy várakozáson felüli tájékozottsági szintről árulkodik
A PACINFO projekt ismertsége az adatfelvétel időpontjában 6% volt.
A fiatalok esetében:
A fiatalok számára nem voltak ismeretlenek a hegyvidéki agrárgazdálkodás hátrányai és termelési nehézségei. A fiatalok gazdaemberhez kapcsolt asszociációi sorában túlsúlyban voltak a pozitív értékek, érzések és fogalmak, a megkérdezettek több, mint 11% egyértelműen negatív fogalmakat társított a gazdához.
A városi lakossághoz hasonlóan a fiatalok is vallják a gazdák többfunkciós szerepét, az előbbi célcsoporthoz hasonlóan itt is elsősorban a mezőgazdaság a kultúra és életmód terén nyújtott szolgálatait méltatták.
A fiatalok körében is kedvezőnek mondható volt a hegyvidéki termékek megítélése, közel kétharmaduk vallotta azt, hogy ezeknek a termékeknek a minősége jó
A projektkommunikáció szempontjából fontos információ volt, hogy ez a célcsoport leggyakrabban az internetről szerzi be az információit.
A PACINFO projekt ismertsége az adatfelvétel időpontjában 4% volt.
Az ex-ante értékelés eredményei lényeges útmutatást adtak a kampánykommunikáció lefolytatásához, a projekt keretében tervezett tevékenységek kivitelezéséhez és finomhangoláshoz.
7
3. AZ EX POST ÉRTÉKELÉS CÉLJA ÉS MÓDSZERTANA Az ex-post értékelés célja a T0 bázisidőpontban rögzített, referenciaként szolgáló tájékozottsági szintek T1 (ex-post) időpontban mért értékekhez való viszonyítása, a projektkommunikáció eredményességének vizsgálata. Amíg a T0 időszakban olyan adatok, információk is rögzítésre kerültek (vélekedések, attitűdök bizonyos jelenségekkel kapcsolatban), amelyek a projekt tárgyához, a mezőgazdaság sokfunkciós szerepéhez kapcsolódtak, addig az Ex-post értékelés ezekre nem tér ki két okból sem. Egyrészt, mert ezek a T0 időszakban feltárt meggyőződésszerű vélemények néhány hónap leforgása alatt aligha változnak, másrészt ezek a T1 időszakban kevésbé relevánsak, hisz itt már a kommunikációs folyamat a végénél tart, ezek a T1-ben kevésbé jelentenének hasznos és hasznosítható információkat. A két adatfelvétel során egyébként összesen 1214 személy véleményét és tájékozottságát rögzítettük. Az expost értékelés tehát a különböző informáló, népszerűsítő és tudatosító eszközök hatékonyságának és hatásosságának vizsgálatára szorítkozik, és amint látni fogjuk ennek megfelelően került átdolgozásra az adatfelvétel eszközét szolgáló kérdőív szerkezete is. Az értékelés egyik legfontosabb módszertani aspektusa továbbra is az összehasonlíthatóság feltételének való megfelelés volt. A jelentés céljának megfelelően az ex-post értékelés is oly módon került megtervezésre, hogy adatai összevethetőek legyenek a korábban végzett ex-ante értékelés adataival. Ebben a szellemben került átdolgozásra az adatfelvétel alapjául szolgáló ex post kérdőív és ennek a követelménynek megfelelően történt az adatfeldolgozás is. Az ex post értékelés folyamata négy különböző fázisra különül el: 1. az adatfelvétel fázisának megtervezése, 2. az adatfelvétel eszközének kidolgozása, 3. az adatfeldolgozás és értékelés fázisa és 4. az ex post jelentés kidolgozásának fázisa. 3.1. Az adatfelvételi fázisának megtervezése Az adatfelvétel megtervezése az ex ante adatfelvételhez hasonlóan a célcsoportok szociológiai ismérveinek definiálásával és területi lehatárolásával kezdődött. Az ex post felmérés, a jobb összehasonlíthatóság végett, a célcsoport ismérvei, de területi szempontból is követi az ex ante felmérés által lefedett földrajzi területet és hatósugara három megyére terjedt ki: Hargita megye, Kovászna megye és Maros megyét. Hargita megye a megrendelő igényei alapján eleve adott volt, a másik két megye mintába foglalása mellett pedig a következő érvek szóltak:
Mindkét megye rendelkezik hegyvidéki területtel, részt vesz a projekt kivitelezésében
8
Mindkét megye szomszédos Hargita megyével (ahol a projekttevékenységek zöme kivitelezésre kerül) így a földrajzi közelség elvén ezekben a megyékben nagyobb valószínűséggel érvényesültek a projekttevékenységek és tájékoztatás spillover hatásai
A három megye együtt egy többé-kevésbé összefüggő kulturális régiót alkot, többé-kevésbé azonos gazdasági és földrajzi problémákkal, amely eredményeként jobban kirajzolódhat a vizsgált problémakőr, egy kevésbé mozaikos képet kaphatunk
Értelemszerű érvként szolgál az a tény, hogy az ex ante értékelés hasonlóképp az említett három megyében került kivitelezésre, így az ex post fázisban is célszerű ezt a területet alkalmazni
Az alminták/célcsoportok legfontosabb attribútumai az ex ante felméréshez hasonlóan a következők voltak:
Gazdák: a három megye többnyire vidéki térségben élő felnőtt korú személyek, akik valamilyen formában foglalkoznak mezőgazdasággal
Városiak: a három megye városi területén élő felnőtt népesség
Fiatalok: olyan, az említett három megyéből származó városi és vidéki személyek, akik még nem töltötték be 35-ik életévüket.
Az adatfelvétel egy következő szakaszát a minta kialakítása jelentette. Miután mindhárom célcsoport esetében meghatároztuk a célcsoport jellemzőit, valamint az alappopulációt, kialakítottuk a mintába kerülő esetek területi súlyait, figyelve az ex ante fázisban kialakított súlyokra. A minta területi súlyozása, Hargita megye felülreprezentálása mellett az az érv szolt, hogy a tevékenységek zöme ebben a megyében kerül kivitelezésre, így a projekt hatásai itt vélhetően nagyobb intenzitással érvényesültek. A minta területi súlyainak kialakítása és az alappopulációk lehatárolása után nem valószínűségi mintavétel alapján kerültek kialakításra az alminták, a lekérdezés során, az ex ante minták kialakításához hasonlóan mindhárom célcsoport estén elérhető alanyokra támaszkodtunk. 3.2. Az adatfelvétele eszköze és rendszere Az adatfelvétel eszközét az ex ante felméréshez hasonlóan három kérdőív jelentette, amelyek fókuszában immár a tájékozottsági szintekben beállt változások mérése állt. A kérdőívek ennek megfelelően célcsoport-releváns, és közös kérdéseket egyaránt tartalmaznak. A független változók mellett az ex post fázisban az egyes célcsoportok esetében az alábbi vizsgálati jelenségkörök, dimenziók kerültek megfogalmazásra, a kérdések által konceptualizálására. 9
Gazdák:
Támogatási rendszer ismertsége, ezzel kapcsolatos percepciók
Agrár-környezetvédelem, hegyvidéki gazdálkodás
A projekt ismertsége és hasznossága
Városi lakosság:
Támogatási rendszer ismertsége, ezzel kapcsolatos percepciók
Agrár-környezetvédelem, hegyvidéki gazdálkodás
A projekt ismertsége és hasznossága
Fiatalok:
Támogatási rendszer ismertsége, ezzel kapcsolatos percepciók
Agrár-környezetvédelem, hegyvidéki gazdálkodás
A projekt ismertsége és hasznossága
A kérdőívek 17-23 kérdésből álltak (a kérdések száma célcsoportonként változott) amelyek között nyitott és zárt kérdések egyaránt megtalálhatóak, a zárt kérdések egyértelmű túlsúlya mellett. A kérdések között, a vizsgált jelenség jellegének megfelelően voltak egy, illetve több válaszlehetőséggel rendelkező kérdések, véleménykifejtős nyitott kérdések. Felhasználva az ex ante felmérés tapasztalatait bizonyos nyitott kérdéseket a leggyakoribb válaszok alapján zárttá alakítottuk, természetesen teret, lehetőséget adva az egyéb vélemények kifejezésre jutásának is. A zárttá alakított kérdések a következők voltak:
Egyetért-e azzal, hogy az EU támogassa azokat, akik a mezőgazdaságban dolgoznak?
Mit gondola mit kéne változtatni a mezőgazdasági támogatásokban, mire kéne jobban odafigyelni?
A lekérdezés időtartama hozzávetőlegesen 15-25 percet vett fel, a kitöltés természetesen most is névtelenül történt. Az adatfelvétel rendszerét tekintve, a vizsgált jelenség jellegéből és komplexitásából adódóan az ex ante felvételhez hasonlóan kérdezőbiztos segítségével történő lekérdezés mellett döntöttünk. Ezáltal nem csupán a válaszadás volt nagyobb arányú, de a témából előzetesen felkészített kérdezőbiztosaink, segíteni is tudták a válaszadókat a válaszadásban anélkül, hogy befolyásolták volna őket. 10
Kérdezőbiztosainkon szúrópróba ellenőrzéseket végeztünk. Mindez pedig egy értékesebb, jobb minőségű válaszadatbázis építését tette lehetővé. 3.3. Adatfeldolgozás és értékelés Az adatrögzítést követően az adatok tisztítása, adatbázisba rendezése következett, amihez segítségül most is az SPSS statisztikai programcsomagot hívtuk. A három célcsoport alapján három különböző adatbázist építettünk, amelyek kiértékelését külön-külön, illetve a közös kérdések esetében egységesen is elvégeztük. Az ex post fázisban összesen 600 személy került megkérdezésre. Az adatok feldolgozása és értékelése az említett szoftver segítségével történt, ahol a leggyakoribb adatfeldolgozási műveletek a gyakorisági megoszlások, illetve kereszttáblák, összefüggési kapcsolatok vizsgálata volt. Ez utóbbi kapcsán meg kell jegyeznünk, hogy az alminták esetszámai miatt ezekből messzemenő következtetések nem vonhatóak le, a kapcsolatok sok esetben nem szignifikánsak. Általánosításokra tehát most sem törekszünk, megállapításaink és következtetéseink alapvetően a mintába került személyek vélekedéseire és meglátásaira vonatkoznak. Ezzel a megkötéssel együtt, az értékelés szempontjából hasznosnak és használhatónak gondoljuk a feltárt tényeket és eredményeket, figyelembe véve azt, hogy a két adatfelvétel során több, mint 1200 személyt sikerült elérnünk.
11
4. AZ EX POST JELENTÉS EREDMÉNYEINEK (EX ANTE, EX POST) ÖSSZEHASONLÍTÓ ISMERTETÉSE Az alábbiak során külön alfejezetekre bontva ismertessük az ex post felmérés eredményeit a három célcsoportra vonatkozóan. Az adatfeldolgozás során visszanyúltunk az ex ante fázis során rögzített adatokhoz és ezekkel összevetve mutatjuk be az ex post adatok eredményeit, könnyen áttekinthetővé téve a projekt eredményességét jelző változásokat, elmozdulásokat. 4.1. Gazdák alminta Amíg az ex-ante értékelés során egy négy kategóriába csoportosított, 28 kérdésből álló kérdőívet használtunk a gazdák lekérdezésére, addig az ex-post kérdőív már csak 23 kérdést tartalmazott, amelyeket a következő kategóriákba csoportosítottunk: 1. Független változók (5 kérdés): ezek a kérdések megegyeznek az ex-ante értékelésnél használt kérdőív első kérdéscsoportjával és céljuk az alminta alapjellemzőinek rögzítése (nem, kor, stb.), habár az ex-ante értékeléssel ellentétben a gazdaságméretre vonatkozó válaszokat nem elemeztük az ex-post értékelés során. Döntésünk hátterében az állt, hogy a PACINFO projekt keretében kivitelezett tájékoztató tevékenységek nem voltak tekintettel a gazdaságméretre, nem történt a gazdaságméret alapján disztingválás a kommunikációban, a kampány során. Ezek, a gazdákat célzó tájékoztató eszközök a következőek voltak: „Mezőgazdaság és környezetvédelem a Hegyvidéken” tájékoztató kiadvány, tájékoztató szemináriumok a partner megyékben, a „Hegyvidéki élet napja” esemény, országos szaklapokban publikált cikkek, „Hegyvidéki térségek: a biológiai sokféleség utolsó menedékei Európában” országos konferencia, nemzetközi résztvevőkkel. 2. Az Európai Unió támogatási rendszerének ismertsége a gazdák körében (4 kérdés): célunk az volt, hogy felmérjük a gazdák tájékozottsági szintjét az Európai Uniós támogatásokkal kapcsolatban, mivel ezek egyre fontosabb szerepet játszanak a gazdaságok fejlesztésében és tevékenységeik kivitelezésében. Emellett a támogatások lehívása során találkozott problémákra is rákérdeztünk. Ezen a kategórián belül kapott eredményeket pedig a T0 időpontban rögzített adatokkal összehasonlítva mutatjuk be. 3. A harmadik kérdéscsoport (6 kérdés): a mezőgazdaság környezetvédelemi szerepére vonatkozó kérdéshalmaz célja a gazdák tudatossági szintjének mérése a környezetbarát mezőgazdasággal kapcsolatos EU-s támogatásokról, valamint a gazdák ezekhez való viszonyulásának vizsgálata. A kapott válaszokat itt is az ex-ante értékelés során rögzített információkkal összehasonlítva prezentáljuk. 12
4. Az utolsó kérdéscsoport esetén a PACINFO projekt ismertségét, népszerűségét kívántuk megmérni a gazdák körében. Ennek alapján összesen 7 kérdés segítségével rögzítettük a projekt ismertségét, felmérve ugyanakkor a gazdák hozzáállását és elégedettségi szintjét is a projekt keretében használt népszerűsítő és tájékoztató eszközökkel és anyagokkal kapcsolatban. 4.1.1. Független változók paramétereinek ismertetése Ahogy az ex-ante értékelésnél, úgy az ex-post elemzés esetén is 200 eset alkotja a gazdák mintáját. A mintába került 200 gazda területi megoszlását illetően, 64% Hargita megyéből került ki (az ex-ante értékelés esetén ez 64,5%), 23% Kovászna megyéből (hasonlóképp 23% volt az ex-ante esetén is), valamint 13% Maros megyéből (ex-ante esetén 12,5%). A következő ábra a mintába került személyek megyékre bontott megoszlását szemlélteti. A minta területi megoszlásának kiválasztásánál ugyanaz az elv volt az irányadó, mint az ex-ante értékelés során, vagyis, hogy a minta többsége Hargita megyéből kerüljön ki, mivel a másik két megyéhez képest, Hargita megye területét nagyobb arányban teszi ki (85%-ban) a Hátrányos helyzetű hegyvidéki terület (ZMD). 1. ábra: A mintába került esetek területi megoszlása
13%
Hargita 23%
Kovászna Maros 64%
A nemek szerinti megoszlást tekintve a válaszadók többségét a férfiak alkotják, mintegy 70%-os arányban (ez 70,4% volt ex-ante esetén), míg ezzel szemben a nők aránya 30% (29,6% az ex-ante adat). A két minta tehát e karakterisztika mentén is azonosságot mutat, ami segíti a hatékonyabb és eredményesebb összehasonlító elemzést.
13
2. ábra: A válaszadók nemek szerinti megoszlása
30%
Férfi Nő 70%
A válaszadók életkorát tekintve, az alábbi ábrán megfigyelhető, hogy az átlagos életkor 51 év körül van (49 az ex-ante esetén), a mintába került válaszadók közül a legfiatalabb 18 éves, míg a legidősebb 80 éves volt. 3. ábra: A válaszadók életkor szerinti megoszlása
14
Az ex-ante elemzés esetén a megkérdezettek 76%-a nem volt tagja mezőgazdasági egyesületnek vagy szövetkezetnek. Az ex-post adatfelvétel során a válaszadók 40%-a vallotta azt, hogy tagja valamilyen szövetkezetnek, társulásnak. Itt szükséges megemlítenünk, hogy az elmúlt időszakban, mindhárom megyében, ahol az ex-ante és ex-post felméréseket végeztük, a gazdák kezdeményezésére és a helyi közigazgatási egységek (és Agrárkamarák) közbenjárásával több egyesület és szövetkezet létesült a mezőgazdaság és állattenyésztés különböző területein. Ezek a megyei szintű egyesületek Hargita megyében a következők: Hagyományos Péktermékeket Előállítók Érdekvédelmi Egyesülete, Mangalicatenyésztők
egyesülete,
Hargita
Megyei
Pisztrángosok
Egyesülete,
Hagyományos
Húsfeldolgozók Érdekvédelmi Egyesülete, Hargita Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesület, Székely Konyha Egyesület, Székely Sajtkészítők Kézművesek Egyesülete, stb. Jelen pillanatban a megyei egyesületek és szövetkezetek mellett számos helyi egyesület is tevékenykedik Hargita megyében. A gazdák közötti együttműködési folyamatok úgyszintén megtalálhatók a másik két megyében is, ahol exante és ex-post értékeléseket végeztük. A jövőben a Nemzeti Vidékfejlesztési Program 2014-2020 új intézkedéseinek köszönhetően, pontosabban a 09-es (Termelői csoportok létrehozása) és a 16-os intézkedések előreláthatóan tovább támogatják a létező együttműködéseket, illetve ösztönzik újak létrejöttét. 4. ábra: Tagja-e valamilyen mezőgazdasági egyesületnek vagy szövetkezetnek? 100% 90% 80% 70% 60% 50%
Nem
40%
Igen
30% 20% 10% 0% Ex-ante
Ex-post
15
4.1.2. Az agrártámogatási rendszer ismertsége a gazdák körében Az ex-ante értékelés során láthattuk, hogy a gazdák tájékozottsági szintje mindhárom megyében elég magas, ami az Európai Uniós mezőgazdasági és állattenyésztési támogatásokat, alapokat illeti. Az első értékelés (ex-ante) keretében a megkérdezett gazdák 94%-a volt tudatában annak, hogy az említett Európai Uniós agrártámogatások nálunk is elérhetőek. Ez azt jelenti, hogy az ex-ante értékelés során lekérdezett 200 gazda közül 188-nak volt ismerete erről a témáról. Az ex-post elemzés során pedig azt tapasztaltuk, hogy a megkérdezettek (200 személy) közül 192 gazda adott pozitív választ erre a kérdésre. 5. ábra: Tudta-e, hogy az EU agrártámogatásai nálunk is elérhetőek? 250
200
150
Igen Nem
100
50
0 Ex-ante
Ex-post
A projekt csapat (a projektben résztvevő partner megyékkel együtt) különböző tájékoztató és népszerűsítő eszközöket és anyagokat használt a hegyvidéki gazdák tájékoztatása érdekében, mint például: „Mezőgazdaság és környezetvédelem a Hegyvidéken” című tájékoztató kiadvány, amelyet 10.000 példányban nyomtattak ki román és magyar nyelven, és 16 romániai megyében szórtak ki; 14 partner megyében a gazdák számára szervezett tájékoztató szeminárium (minimum 30 résztvevővel/esemény); a „Hegyvidéki élet napja” esemény a 14 megyében, összesen több, mint ezer résztvevővel, ahol a partner megyékben felállított információs pontokon keresztül a gazdáknak lehetőségük volt informálódni az új programozási időszakkal kapcsolatban; a projekt internetes felülete, ahová a projekt keretében kivitelezett összes tájékoztató anyag felkerült, illetve a Közös Agrár Politika és az új Nemzeti Vidékfejlesztési Program újdonságai is megtalálhatók itt; a projektben résztvevő partner környezetvédelmi ügynökségeknél felállított információs terminálok, valamint az országos 16
szintű Falu Világa (Lumea Satului) szakfolyóiratban publikált cikkek. A továbbiakban látni fogjuk, hogy ezek mind hozzájárultak a gazdák tájékozottsági szintjének növeléséhez úgy az új KAP ismertségét illetően, mint a mezőgazdasági támogatási/finanszírozási rendszerrel, vagy a hegyvidéki mezőgazdaság társadalmi és környezeti szerepeinek tudatosításával kapcsolatban is. Az alábbi ábrán látható, hogy az ex-post felmérés alapján nőtt azon gazdák aránya (10%), akik szerint az Európai Uniós támogatások nagymértékben segítik a gazdákat, ugyanakkor 7%-al csökkent azok aránya, akik szerint ezek a támogatások csak kismértékben segítik a romániai hegyvidéki térségekben élő gazdákat. Továbbá az alábbi ábra egy nem éppen kedvező eredményt is a felszínre hozott, miszerint 2,5%-al nőtt azok aránya, akik szerint a támogatások egyáltalán nem segítik a gazdákat. 6. ábra: Ezek a támogatások véleménye szerint mennyire segítik az itteni termelőket? 60%
50%
40%
Ex-ante
30%
Ex-post 20%
10%
0% Nagyon segítik
Kis mértékben segítik
Nem segítik
NT/NV
A következő kérdés a gazdák véleményét hivatott felmérni arra vonatkozóan, hogy egyetértenek-e azzal, hogy az EU támogassa azokat, akik a mezőgazdaságban dolgoznak. A kérdést az ex-ante értékelésben is használtuk, viszont amíg ott nyitott kérdésként fogalmaztuk meg, addig az ex-ante esetén módosítottuk azt egy kicsit. A módosítás annyiban állott, hogy a megkérdezetteknek három válaszlehetőség közül kellett választaniuk, annak függvényében, hogy melyik kijelentéssel értenek egyet vagy nem, illetve meghagytuk az „egyéb” válaszlehetőséget is azért, hogy a válaszadók megfogalmazhassák más, egyéni pro illetve kontra érveiket. A három kijelentés, amelyek közül a megkérdezettek választhattak, a következők voltak:
Igen, mert ezek a források nélkül nem tudnának a gazdák fejlődni 17
Igen, mert ez nélkül nem lehet jövedelmező a mezőgazdaság, ez létszükséglet
Igen, mert, ez végeredményben mindenkinek érdeke, megérdemlik a gazdák
Ahogy az alábbi ábrán is jól látható, a megkérdezett gazdák véleménye szerint a két fő ok, amiért támogatást szükséges nyújtani a mezőgazdaságban dolgozók számára azok az első illetve harmadik pontban megadott válaszopciók voltak: a támogatások hiányában a gazdaságok nem tudnának fejlődni, és majdnem azonos arányban válaszolták azt, hogy a gazdák megérdemlik, hogy támogatást kapjanak, mivel a mezőgazdasági szektor fejlesztése, az egészséges élelmiszerek előállítása végső soron mindenki érdeke. Továbbá 42 válaszadó szerint a támogatások nélkül a mezőgazdaság nem lehet jövedelmező. 7. ábra: Egyetért-e azzal, hogy az EU támogassa azokat, akik a mezőgazdaságban dolgoznak? 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Igen, mert ezek a Igen, mert enélkül Igen, mert ez források nélkül nem nem lehet végeredményben tudnának a gazdák jövedelmező a mindenkinek érdeke, fejlődni mezőgazdaság, ez megérdemlik a létszükséglet gazdák
Igen, egyéb
Nem, mert
Ezzel ellenben, csupán a megkérdezettek 0,5%-a gondolja úgy, hogy a mezőgazdasággal vagy állattenyésztéssel foglalkozó személyeket az EU-nak nem kellene támogatnia. A főbb indokok között pedig az szerepelt, hogy a gazdáknak tudniuk kell dolgozni a támogatások nélkül is, mert ha ezekhez hozzászoknak, akkor abban a pillanatban, amint nem kapnak több támogatást, akkor nem tudják már fenntartani a gazdaságukat, támogatásfüggővé válnak. Továbbá, hozzávetőlegesen 5% a válaszadók közül egyéb pozitív érveket sorakoztatott fel, mint például: ezek a támogatások segítenek a gazdáknak fenntartani magukat a következő terménybegyűjtésig, ami mellesleg a jelenlegi piaci feltételek mellett nincs biztosítva, a támogatások nélkül nem lehetne a mezőgazdasági területeket karbantartani, ami a táj degradációjához vezetne, illetve, hogy a támogatásokon keresztül a fiatalokat is ösztönözni lehet, hogy foglalkozzanak gazdálkodással, állattenyésztéssel.
18
Az ex-ante értékelés eredményei valamint az ex-post adatai is jól tükrözik, hogy a gazdák fontosnak tartják, hogy a finanszírozási programok és támogatások rendelkezésükre álljanak, hisz ezek hozzájárulnak gazdaságuk fejlődéséhez, biztosítva ezáltal tevékenységük fenntarthatóságát. Az ex-post értékeléshez használt kérdőív jelen kérdéscsoportján belül is megkértük a mintába került gazdákat, hogy fogalmazzák meg megjegyzéseiket, javaslataikat a mezőgazdasági és állattenyésztési támogatások jelenlegi rendszerével kapcsolatban, illetve, hogy milyen jellegű módosításokat javasolnának a rendszer hatékonyabbá tétele érdekében, és melyek lennének azok a területek, amelyek véleményük szerint a jövőben több figyelmet és hangsúlyt kellene, hogy kapjanak. Ami a támogatási rendszer módosítására irányuló javaslatokat illeti, a legtöbb válaszadó az agrártámogatás összegének növelését fogalmazta meg elsődleges javaslatként. A megkérdezett gazdák több, mint fele indokoltnak véli, hogy több támogatást kellene a mezőgazdasági és állattenyésztési fejlesztésekre fordítani. Továbbá, 80-an a megkérdezettek közül azt javasolta, hogy a támogatások hatékony elérése érdekében a kompetens szerveknek egyszerűsíteni kellene a támogatásokhoz való hozzáférést. A válaszadók 40%-a ugyanakkor úgy véli, hogy a fiatalokat is ösztönözni kellene a mezőgazdasági támogatásokon keresztül annak érdekében, hogy a fiatalabb generáció is motiválva legyen, abban, hogy foglalkozásként a mezőgazdaságot válassza, ami nem mellesleg az átlagos életkor csökkenéséhez is hozzájárulna azok körében, akik ebben a szektorban dolgoznak. A válaszadók jelentős hányada (23,5%) a mezőgazdasági támogatások rendszerére irányuló módosító javaslatai között az értékesítési tevékenységek támogatása szerepelt, akár a termelési tevékenységek finanszírozásának hátrányára is. Nem meglepő, hogy a válaszadó gazdák e tekintetben is javaslatokat fogalmaztak meg, hiszen Romániában a hegyvidéki gazdák egyik legfőbb problémája éppen a termékek nehéz értékesítésében keresendő. Nem utolsó sorban, a gazdák által megfogalmazott javaslatok között további tájékoztató tevékenységek is szerepeltek. 19,5%-a a megkérdezettek közül vélte úgy, hogy szükséges lenne hatékonyabb tájékoztató kampányokat szervezni, biztosítani a gyors és hatékony információ áramlást az érintett intézmények és a kedvezményezettek között.
19
8. ábra: Mit gondol mit kéne változtatni a mezőgazdasági támogatásokban mire kéne jobban odafigyelni?
Nagyobb értékű támogatásokra volna szükség Egyszerűsíteni kellene a támogatáshoz hozzájutást (kevesebb bürokrácia, papírmunka) A fiatalokat jobban kellene ösztönözni A támogatásoknak inkább az értékesítést kellene ösztönözzék a termelés helyett Hatékonyabban kellene kommunikálni, több információra lenne szükség Egyéb 0
20
40
60
80
100
120
4.1.3. Agrár-környezetvédelmi feltételek, hegyvidéki mezőgazdaság A következő kérdéscsoport segítségével felmértük a környezetbarát mezőgazdaság kritériumainak és célkitűzéseinek ismertségi szintjét, ugyanakkor arra is kíváncsiak voltunk, hogyan látják saját társadalmi szerepüket. Az első kérdés (amit az ex ante és ex post értékelés során egyaránt használtuk) célja az volt, hogy felmérjük vajon a gazdák tisztában vannak-e azzal, hogy az Európai Unió külön támogatást nyújt a környezetbarát mezőgazdasági formákra. A következő ábrán bemutatott adatok alapján megfigyelhetjük, hogy míg az ex-ante értékelés során a válaszadók 55%-a tudott az EU környezetbarát mezőgazdasági támogatásairól, addig az ex-post értékelés során ez az arány 10%-al nőtt, vagyis ennyivel többen vallották azt, hogy ismerik az Európai Unió ezen támogatási formáit. Ezek alapján úgy véljük, hogy a projekt keretében megvalósított és terjesztett tájékoztató anyagok is hozzájárultak ennek az eredmény eléréséhez. Ennek ellenére a minta 35%-a továbbra sem ismeri ezeket a lehetőségeket, amely alátámasztja a további tájékoztató kampányok létjogosultságát ezen a területen.
20
9. ábra: Tudta-e, hogy az EU külön támogatja a környezetbarát mezőgazdaságot? 70% 60% 50% 40%
Igen 30%
Nem
20% 10% 0% Ex-ante
Ex-post
A kérdéscsoport egy másik kérdése a környezetbarát mezőgazdaság feltételeinek és előírásainak az ismertségére vonatkozott. Az ábrán feltüntetett adatok jól illusztrálják, hogy míg az ex-ante értékelés keretében a válaszadók 62%-a vallotta azt, hogy ismeri ezeket a kritériumokat, addig az ex-post értékelés során a gazdák 70%-a rendelkezett ilyen ismeretekkel, tehát a környezetbarát mezőgazdaság ismertségének tekintetében egy 8%-os növekedést rögzíthettünk. Fontos megemlítenünk, hogy a PACINFO projekt keretében megvalósított „Mezőgazdaság és környezetvédelem a Hegyvidéken” elnevezésű tájékoztató kiadvány elsősorban a gazdáknak készült, amely nagy hangsúlyt fektetett, arra hogy a környezetbarát mezőgazdasággal kapcsolatos releváns információkat közöljön. Ugyanakkor véleményünk szerint a gazdák tájékozottsági szintjének növeléséhez a projekt keretében kivitelezett következő népszerűsítő anyagok is hozzájárultak: projekt internetes felületére feltöltött anyagok (www.hegyvidek.ro), a tájékoztató szemináriumok, országos szintű szakfolyóiratokban publikált cikkek. Ezeknek mind az volt a célja, hogy a mezőgazdaságban és állattenyésztésben dolgozók figyelmét felhívja a Közös Agrár Politika újdonságaira, valamint eljuttassa hozzájuk a környezetbarát hegyvidéki mezőgazdaságra vonatkozó új feltételeket.
21
10. ábra: Ismeri-e a környezetbarát mezőgazdaság feltételeit, kritériumait? 80% 70% 60% 50%
Igen
40%
Nem
30% 20% 10% 0% Ex-ante
Ex-post
A mintába bekerült gazdákat arról is megkérdeztük, hogy mit jelent számukra a környezetbarát mezőgazdasággal kapcsolatos előírásoknak, kritériumoknak a betartása. Összehasonlítva az ex-ante és ex-post eredményeket kijelenthetjük, hogy azon válaszadók aránya, akik szerint a kritériumok betartása plusz terhet jelent, lecsökkent (62%-ról 49%-ra) míg azok aránya, akik szerint ezeknek a betartása nem jelent gondot, megnövekedett (38%-ról 51%-ra). 11. ábra: Ezeknek a feltételeknek a betartása véleménye szerint a gazdák számára... 70% 60% 50% 40%
Ex-ante 30%
Ex-post
20% 10% 0% Plusz terhet jelent
Nem jelent gondot
NT/NV
22
A következő ábrán megfigyelhető, hogy az ex-post értékelés során megkérdezett gazdák véleménye szerint (60%) az Európai Unió legfőképp az egészséges, bioélelmiszer előállítás miatt támogatja a környezetbarát agrártevékenységeket. Hozzávetőlegesen a válaszadók negyede gondolta úgy, hogy a környezetbarát mezőgazdaság a környezet és az élővilág (flóra és fauna) védelmében játszik nagy szerepet, valamint a gazda célcsoport több, mint 20%-a szerint ez a fajta mezőgazdaság nagyban hozzájárul a tájkép védelemhez is. 12. ábra: Véleménye szerint miért lehet fontos környezetbarát módon gazdálkodni, miért támogatja ezt az EU? 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Környezet A tájkép és a védelme, a honos környezet növények és fenntartása és állatok védelme megóvása miatt miatt
Egészségesebb élelmiszerek, biotermék előállítása érdekében
Említi
A fenntartható fejlődés miatt
Egyéb
Nem említi
Az ex-ante értékelés során egyebek mellett arra is törekedtünk, hogy felszínre hozzuk, mit gondolnak a gazdák a saját, egyéb (az élelmiszer előállítás mellett) szereplehetőségeiket illetően. A PACINFO projekt célkitűzése (a hegyvidéki mezőgazdaság társadalmi és környezeti szerepének népszerűsítése) szempontjából nagyon örvendetes az az eredmény, miszerint az ex-post értékelésnél a gazdák többször jelöltek be további olyan lehetséges szerepeket, amit a gazdák tevékenységeik által betölthetnek. Ezek alapján nőtt azok aránya, akik szerint a gazdák jelentősen hozzájárulnak a természet és tájvédelem, biodiverzitás, kultúra és a hagyományos életmód megőrzéséhez. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a gazdák tudatosítsák mindennapi tevékenységeiknek jelentőségét: amellett, hogy kemény és kimerítő munkát végeznek, nagyon fontos szerepük van a környezetvédelem és a helyi kultúra/társadalom szempontjából, hiszen olyan értékeket védelmeznek és örökítenek tovább, amelyeket az eltűnés, elfelejtés veszélyeztet az egész világon.
23
13. ábra: Véleménye szerint a gazdának mi a legfontosabb szerepe, amellett, hogy élelmiszert állít elő? 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Nincs más szerepe
Védi a tájat és a tájképet
Hozzájárul a növény Őrzi a és állatvilág hagyományokat, védelméhez, a életmódot és népi fajgazdagsághoz kultúrát Ex-ante
Egyéb
Ex-post
A környezetbarát mezőgazdasággal kapcsolatos kérdéscsoportunkban az utolsó kérdés a megkérdezett gazdák hajlandóságát kívánta feltárni arra vonatkozóan, hogy részt vennének-e egy olyan helyi vagy országos szervezetben, amely a hegyvidéki mezőgazdasági termékek területén szerveződik. Ennek a kérdésnek nagy jelentőséget tulajdonítottunk úgy az ex-ante, mint az ex-post értékelés során, mivel
a
hegyvidéki
termékek
értékesítésének,
illetve
a
mezőgazdaság,
állattenyésztés
jövedelmezőségének egyik leghatékonyabb módja éppen a hálózatokban, az együttműködésekben és különböző mezőgazdasági és állattenyésztési szerveződésekben való közös részvételben rejlik. 14. ábra: Ön bekapcsolódna-e egy helyi vagy országos szintű hegyvidéki termék egyesületbe, mozgalomba? 60% 50% 40% Ex-ante
30%
Ex-post 20% 10% 0% Igen
Nem
Nem tudja
Nem válaszol
24
Az ex-ante értékelésnél is magas volt azok aránya (45%), akik nyitottnak mutatkoztak valamilyen hegyvidéki mezőgazdasági termékekkel foglalkozó helyi vagy országos társuláshoz vagy szervezethez csatlakozni, és amint kiderült az ex-post értékelésnél ezek aránya még további 10%-al növekedett. Továbbá, azok is figyelmet érdemelnek, akik nem tudtak dönteni ebben a kérdésben (kb. 20%), hiszen további tudatosító és informáló tevékenységeken keresztül őket is meglehet győzni a különböző együttműködési formák előnyeiről és fontosságáról. Ahogyan azt a jelen alfejezet elején már jeleztük, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program (PNDR) 2014-2020-as időszakra kiírt új intézkedései ösztönzik az állattenyésztés és mezőgazdaság szereplői közötti együttműködések megalakulását és fejlesztését. Ekképpen, várhatóan új együttműködési formák fognak a jövőben megjelenni a hegyvidéki térségekben, és reményeink szerint ez kiterjed majd a hegyvidéki agrártermékek értékesítésének területére is. 4.1.4. A PACINFO projekt ismertsége a gazdák körében Az utolsó kérdéscsoport keretében a PACINFO (a hegyvidéki mezőgazdaság társadalmi és környezeti szerepe) projekt célkitűzéseinek, tevékenységeinek és termékeinek az ismertségét kívántuk felmérni a gazdák körében. Az ex-ante elemzés adataival összehasonlítva megfigyelhettük, hogy 24%-al nőtt azon gazdák aránya, akik hallottak a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség és további 15 projekt partner (Románia hegyvidéki megyéiben működő környezetvédelmi ügynökségek) által közösen kivitelezett információs projektről. A kapott adatok alapján, míg az ex-ante értékelés esetén csupán a megkérdezett gazdák 1%-a hallott a jelen bemutatott projektről, addig a projekt befejezése előtti időszakban a megkérdezett gazdáknak 25%-a vallotta azt, hogy vannak ismeretei erről a projektről. 15. ábra: Hallott-e már a PACINFO elnevezésű információs projektről? 120% 100% 80%
Igen 60%
Nem NT/NV
40% 20% 0% Ex-ante
Ex-post
25
A következő kérdés azoknak szólt, akik hallottak a PACINFO projektről, ugyanis az volt a célunk, hogy megtudjuk pontosan milyen forrásból vagy forrásokból értesültek róla. Itt szükséges megjegyeznünk, hogy ennek a célcsoportnak a projekttel kapcsolatos legkedveltebb és leggyakoribb információforrását a baráti és ismerősi körök alkották. Fontos megjegyezni (a jelen fejezet bevezető részében is említést tettünk, hogy a válaszadók átlag életkora 50 év fölött van), hogy ez a célcsoport nagyon aktív a társadalmi interakciók terén, és az újszerűbb infó-kommunikációs eszközök hátrányára (mint pl. az internet vagy más média), inkább a családtagokon, barátokon és ismerősökön keresztül szerzik az információkat és beszélik meg különböző dolgaikat, ügyeiket. 16. ábra: Honnan értesült a PACINFO projektről?
Ismerősöktől, barátoktól
35,29%
TV
17,65%
Rádió
16,18%
A projekt eseményein
13,24%
Írott sajtó, szaklapból
11,76%
Internet
4,41%
Máshonnan
1,47% 0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
35%
40%
A fenti ábrán bemutatott adatok jól mutatják, hogy a második helyen a televíziós csatornák szerepelnek, mint a projektről tudomást szerző információs forrás, a válaszadó gazdák mintegy 18%-a jelezte azt, hogy ezeken keresztül értesült a PACINFO projektről. Ez annak is köszönhető, hogy a projekt keretében egy 30 másodperces televíziós hirdetés is készült, amelynek célja a Közös Agrár Politika társadalmi és környezeti célkitűzéseinek népszerűsítése volt a regionális televíziós csatornákon keresztül. A rádió a harmadik helyen szerepel e tekintetben (16%), a 14 megyében megszervezett „Hegyvidéki élet napja” eseményt a rádión keresztül népszerűsítették a projektben résztvevők. Továbbá, a megkérdezettek 13%-a említette az írott sajtót és szakfolyóiratokat mint információforrást amelyen keresztül a PACINFO projektről értesült. A helyi és regionális sajtóban a projekt különböző tevékenységei voltak népszerűsítve, ezekről tudósítások is megjelentek, a szaklapokban pedig cikkek jelentek meg a projektről, népszerűsítve a Közös Agrár Politika társadalmi és környezeti célkitűzéseit különös tekintettel a hegyvidéki területekre. Az internet, mint a projekttel kapcsolatos információs 26
felület volt a legkevésbé népszerű a megkérdezett gazdák körében (4,5%). A projekt keretében szervezett eseményeknek (a projektben résztvevő mind a 14 aktív megyében) köszönhetően, a gazdák 13%-a jelölte meg ezeket, mint a projekttel kapcsolatos információs forrást. A következő kérdés a projekt keretében kivitelezett információs és népszerűsítő anyagokkal volt kapcsolatos. Ennél a kérdésnél megfigyelhető, hogy a legnagyobb arányban azok találkoztak a projekt népszerűsítő anyagaival, akik részt vettek a gazdák számára szervezett szemináriumokon (37%). A népszerűsítő anyagok tekintetében 17%-a a megkérdezetteknek került kapcsolatba a 10.000 példányban nyomtatott (a partner megyékben) tájékoztató kiadvánnyal, 7%-uk a KAP népszerűsítő poszterekkel, 14%-a a gazdáknak ismerte a projekt weboldalát valamint a projekt Facebook profilját, 7%-uk a „Hegyvidéki élet napja” eseményen találkozott a projekttel, valamint 3,5%-uk a hegyvidéki gazda játékot is kipróbálta (a játék elsősorban a fiatalok célcsoportjának készült). Ezek mellett a válaszadók 32%-a (azok közül, akik hallottak a projektről) nem találkoztak a projekt egyik népszerűsítő anyagával sem. 17. ábra: Került-e kapcsolatba a projekt valamelyik tájékoztató anyagával/termékével? Igen, részt vettem a gazdáknak szervezett szemináriumon
38%
Igen, a tájékoztató kiadvánnyal
17%
Igen, a projekt Facebook profiljával
14%
Igen, a projekt weboldalával
14%
Igen, a Hegyfeszt rendezvénnyel
7%
Igen, láttam a posztereket
7%
Igen, a Hegyi gazda on-line játékkal
3% 0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
35%
40%
Továbbá megkérdeztük azokat, akik találkoztak a projekt tájékoztató anyagaival, hogy mit gondolnak azok tartalmáról és minőségéről. A kapott eredmények pedig a következők: 6% nagyon gyenge minőségűeknek ítélte ezeket, 3% azt mondta azt, hogy minőségi szempontból az anyagok gyengék, míg a többség (44%) szerint a népszerűsítő anyagok közepes minőségűek. A válaszadók 20%-a jó minőségűeknek ítélte ezeket, 24%-uk szerint pedig ezek nagyon jó minőségűek, úgy tartalmi, mint hasznossági szempontból. 27
18. ábra: Tartalmi és hasznossági szempontból milyennek értékeli a fent említett anyagokat/termékeket? 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% nagyon gyenge
gyenge
közepes
jó
nagyon jó
Az alábbi ábrán illusztrált adatok alapján jól látható, hogy legtöbben azok közül, akik ismerik a projektet,
ezáltal
jutottak
a
támogatásokkal
és
finanszírozási
lehetőségekkel
kapcsolatos
információkhoz. Ebben az értelemben a második helyen a mezőgazdasági termékek bejegyzésével kapcsolatos információk állnak, a harmadik helyen a mezőgazdaság társadalmi és környezeti szerepével kapcsolatos információkat jelölték meg a gazdák, míg a negyedik helyen a Közös Agrár Politikával kapcsolatos információkat. A válaszadó gazdák egy része a zöldesítéssel és az új KAP környezeti feltételeit érintő információkkal is gazdagodott a PACINFO projekt által. 19. ábra: Milyen információval gazdagodott a projekt által?
Információkat szereztem az új pályázási és támogatási lehetőségekről Ismereteket szereztem a termék védjegyekről és eredetvédelemről Információkat szereztem a kizöldítésről és a környezetvédelmi feltételekről Megismertem a hegyvidéki mezőgazdaság környezetvédelmi és társadalmi szerepét Ismereteket szereztem a mezőgazdasági politikáról, céljairól, elveiről 0
2
4
6
8
10
12
14
16
18
28
A gazdák célcsoportjának szánt kérdőív utolsó előtti kérdése a PACINFO projekt célkitűzésének az ismertségére vonatkozott. Ebben az értelemben a megkérdezettek három lehetséges válasz közül kellett, hogy válasszanak. A projekt igazi célkitűzését és szerepét illetően a megadott opciók közül csak az egyik volt a helyes (a hegyvidéki mezőgazdaság társadalmi és környezeti szerepének népszerűsítése). Az alábbi ábrán illusztráltuk a kapott adatokat, miszerint a válaszadó gazdák többsége (akik hallottak a projektről) felismerte, hogy melyik a projekt valódi célja, de többen (8 és 9) a másik két variánst is megjelölték (a hegyvidéki gazdák nehéz termelési lehetőségeire való figyelemfelhívás, illetve a hegyvidéki gazdálkodás jövedelmezőségének népszerűsítése). 20. ábra: Az alábbiak közül, ismeretei szerint mi volt a projekt célja? 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 A hegyvidéki mezőgazdaság környezeti és társadalmi szerepének népszerűsítése
A hegyvidéki gazdák nehéz termelési lehetőségeire való figyelemfelhívás
A hegyvidéki gazdálkodás jövedelmezőségének népszerűsítése
A kérdőív utolsó kérdésére mind a 200, ex-post értékelésben résztvevő gazdához volt címezve, függetlenül attól, hogy hallott-e a szóban forgó projektről vagy sem. A kérdéssel az volt a célunk, hogy felmérjük a célcsoport hozzáállását a PACINFO projekthez hasonló, hegyvidéki mezőgazdaságról szóló információs projektekhez.
29
21. ábra: Hasznosnak véli-e a hasonló hegyvidéki mezőgazdaság témájú tájékoztató projektek megszervezését, kivitelezését?
46%
47%
Igen Nem Nem tudja
7%
A megkérdezett gazdák jelentős hányada (47%) szerint a PACINFO-hoz hasonló projektek kidolgozása és megvalósítása nagyon fontos, ezzel szemben 7% véleménye szerint ezeknek nincs jelentősége, míg 46%-a a megkérdezetteknek nem tudta eldönteni, hogy ezek a tájékoztató projektek hasznosak-e vagy sem.
30
4.2. Városi lakosság alminta 4.2.1. Független változók paramétereinek ismertetése A városi lakosság esetén az ex post mintánkba kerülő esetszám 200 fő volt. A mintába került válaszadók területi megoszlásánál figyeltünk az ex ante felmérés során kialakított területi megoszlásra, így gyakorlatilag a T0 időpontban kialakított megoszlást követi az ex post városi mintája is. 22. ábra: Az ex-post mintába került esetek területi megoszlása
13%
12%
Hargita Kovászna Maros 75%
Amint az az alábbi ábrán is látható, az ex ante felméréshez hasonlóan a lekérdezett városi lakosság között most is fele-fele arányban voltak képviseltetve nők és férfiak. 23. ábra: A válaszadók nemek szerinti megoszlása
Férfi
49,5% 50,5%
Nő
31
A megkérdezettek átlagos életkora 38 év volt, ez alapján az ex post minta átlagosan csupán egy évvel fiatalabb, mint az ex ante felmérés mintában az átlagéletkor. A leggyakoribb kor az ex ante felméréshez hasonlóan itt is a 24 éves kor volt. Az életkor alapján most is létrehoztunk három korcsoportot (fiatal lakosság, középkorúak és idősek) és ezek függvényében is megvizsgáltuk azt, hogy a tájékozottsági szintek mutatnak-e valamiféle eltérést. 24. ábra: A megkérdezettek kor szerinti megoszlása
A korcsoportok megoszlása nem teljesen egyezik meg ex ante minta megoszlásával, aránybeli különbségek főleg a fiatalok és középkorúak esetében figyelhetőek meg. Előbbiek aránya az ex ante mintában 7%-al volt alacsonyabb, ugyanakkor 6%-al voltak többen a középkorúak.
32
25. ábra: Az ex ante és ex post minta korcsoportonkénti megoszlása
Ex-ante
Ex-post 5%
6% fiatalok
45%
középkorúak
49%
fiatalok 44%
51%
idősek
középkorúak idősek
Az ex post felmérésben továbbra is rögzítettük a válaszadók legmagasabb iskolai végzettségét, illetve azt, hogy a válaszadó hányadik generációs városlakó. 26. ábra: A megkérdezettek legmagasabb iskolai végzettsége 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 4%
15,5%
34,5%
7%
29,5%
9,5%
Elméleti vagy szaklíceum
Posztliceális képzés
Egyetem
Mesteri képzés
0% Általános iskola Szakiskola vagy inasiskola
A legmagasabb iskolai végzettség alapján az ex ante mintához hasonló arányba kerültek be az általános iskolai végzettséggel, posztlíceális képzéssel és egyetemi végzettséggel rendelkezők. Lényegesebb különbség az elméleti (több, mint 5%-al kisebb az ex postban az arányuk) vagy szaklíceummal rendelkezők esetében figyelhető meg.
33
27. ábra: A válaszadó hányadik generációs városlakó (ex ante, ex post)?
Ex-ante
22% 37%
Ex-post
Nagyszülei is városon laktak
Első generációs városlakó
18% 33%
Szülei is városon laktak 41%
Első generációs városlakó
49%
Második generációs városlakó Harmadik generációs városlakó
A minta fenti ismérvek alapján történő kialakítása és elemzése két szempontból mutatkozott célszerűnek. Egyrészt az eredményesebb összehasonlíthatóság végett törekedtünk arra, hogy az ex ante mintához hasonló szocio-demográfiai jellemzőkkel rendelkező mintát alkossunk, másrészt pedig úgy véltük, hogy a minta jellemzői (független változók) alapján elviekben kirajzolódhatnak olyan különbözőségek a tájékozottság és projekt ismertsége vonatkozásában, ami a projektkommunikáció értékelésében fontos információként szolgálhat. Ez utóbbi alaposabb vizsgálatára az alábbi alfejezetek során térünk ki. 4.2.2. Támogatási rendszer ismertsége, ezzel kapcsolatos percepciók Az ex ante felmérésünk során felmértük, mennyire ismert a Közös Agrárpolitika finanszírozása és azt is vizsgáltuk ezt mennyire tartják társadalmilag igazságosnak a megkérdezettek. A T0 és T1 időszakban a projekt kivitelezői több kommunikációs eszközt szenteltek a KAP finanszírozás méltányosságának hirdetésére. A kommunikációs tartalmakat olyan csatornákon keresztül közölték, amelyeket, az ex ante eredmény alapján a városi lakosság „fogyasztja”. Az ex post felmérés során fontosnak tartottuk visszatérni erre a kérdéskörre, központba helyezve a két felmérés közötti különbségeket.
34
28. ábra: Tudta-e, hogy az EU agrár támogatásai nálunk is elérhetőek? 100% 90% 80% 70% 60% 50%
Igen
40%
Nem
30% 20% 10% 0% Ex-ante
Ex-post
A két helyzetkép között nincs számottevő különbség, a két minta résztvevői hozzávetőlegesen azonos arányban (90%) nyilatkozták azt, hogy tisztában voltak azzal, hogy az EU agrártámogatásai a mi országunkban is elérhetőek. Az adatok nem mutattak semmiféle sűrűsödést a megkérdezett neme, a korcsoport vagy iskolai végzettség tekintetében. A T1 időpontban az agrártámogatások jogosságával kapcsolatban teljes nyitottság volt tapasztalható. Míg ugyanis az ex ante felmérés során azok aránya, akik egyetértettek azzal, hogy az EU támogassa a mezőgazdaságban dolgozókat 96,3% volt, addig az ex post felmérés során ez az arány már 99%-ra emelkedett. Ez a növekedés bíztató a projektkommunikáció szempontjából is, hisz a projekt egyik célja a
mezőgazdaságban
dolgozók
társadalmi
szerepének
hangsúlyozása,
és
a
támogatások
méltányosságának tudatosítása volt a városi lakosság körében. A leggyakoribb érvelés most is a támogatások, fejlesztéshez szükséges voltához kapcsolódott, de szinte minden második válaszadó fontosnak tartotta megjelölni a gazda, társadalmi hasznosságát is.
35
29. ábra: Egyetért-e azzal, hogy az EU támogassa a mezőgazdaságban dolgozókat? (említési gyakoriságok) 140 120
119
100
90
80
64
60 40 20
7
3
0 Igen, mert ezek a források nélkül nem tudnának a gazdák fejlődni
Igen, mert enélkül Igen, mert ez nem lehet végeredményben jövedelmező a mindenkinek érdeke, mezőgazdaság, ez megérdemlik a létszükséglet gazdák
Igen, egyéb
Nem, mert
Látható, hogy a 200 megkérdezettből 90-en értettek egyet azzal a véleménnyel, hogy a gazdatársadalom támogatása mindenkinek érdeke, a támogatásokat megérdemlik a gazdák. A PACINFO projekt kampány során, a városi lakosság számára megfogalmazott üzeneteket különböző események szervezésével (pl. A hegyvidéki élet napja) TV és rádió spotokkal, plakátokkal juttatta célba a projektmenedzsment csapat. A városi lakosság a T1 időpontban némileg pozitívabban vélekedett a támogatások hasznosságáról, mint a T0 időpontban, mintegy 10%-al volt több azok aránya, akik úgy vélték, hogy az EU támogatások nagyon segítik a gazdákat.
36
30. ábra: Ezek a támogatások véleménye szerint mennyire segítik az itteni termelőket? 60% 50% 40%
Ex-ante
30%
Ex-post 20% 10% 0% Nagyon segítik
Kis mértékben segítik
Nem segítik
NT/NV
A projekt kommunikációja nem tartalmazott a támogatások hasznosságára vonatkozó célzott üzeneteket, így vélhetően ez más, projekten kívüli tényezőknek tudható be. 4.2.3. Agrár-környezetvédelem, hegyvidéki gazdálkodás A környezetbarát mezőgazdaság támogatása viszont már a városi népesség fele irányuló kommunikációban is megjelent. Már az ex ante felmérés alapján is meglehetősen magas tájékozottsági szintet sikerült regisztrálni e tekintetben, a két felmérés eredményei között pedig további 9%-os növekedés volt tapasztalható. 31. ábra: Tudta-e, hogy az EU külön támogatja a környezetbarát mezőgazdaságot? 70% 60% 50% 40% Igen 30%
Nem
20% 10% 0% Ex-ante
Ex-post
37
Az ex ante felmérés eredményeihez hasonlóan, most is egyértelműen a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők mutatkoztak tájékozottabbaknak, ebben a tekintetben, ahogyan az az alábbi táblázatból is kiolvasható szignifikáns kapcsolat (Phi= ,293; Sig.=,004) volt tapasztalható. 32. ábra: Tudta-e, hogy az EU külön támogatja a környezetbarát mezőgazdaságot? 100,00% 90,00% 80,00% 70,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% Általános iskola Szakiskola vagy Elméleti vagy inasiskola szaklíceum
Posztliceális képzés
Egyetem
Mesteri képzés
Chi-Square Tests Asymp. Sig. (2Value
df
sided)
17,209a
5
,004
Likelihood Ratio
18,480
5
,002
Linear-by-Linear Association
15,562
1
,000
Pearson Chi-Square
N of Valid Cases
200
a. 2 cells (16,7%) have expected count less than 5. The minimum expected count is 3,08.
A gazda többfunkciós szerepére vonatkozó válaszok a jelentés átalakított szerkezete miatt átkerültek az agrár-környezetvédelem és hegyvidéki gazdálkodás alfejezet alá. Már első ránézésre is látszik, hogy a válaszadók a T1 időpontban nagyobb arányban jelölték meg a gazda tájképvédelmi, természetvédelmi és kultúravédelmi szerepét. A legnagyobb (közel 10%-os) növekedés egyébként a növény és állatvilág védelme, és a biodiverzitás védelme tekintetében volt tapasztalható, ami egybecseng a projektkommunikáció fókuszába állított legfőbb tartalmakkal, üzenetekkel. A válaszok most is a gazda szocio-kulturális szerepének hangsúlyozása irányába tolódtak el, a gazda élelmiszertermelésen 38
túlmutató szerepét keresve a legtöbben most is a gazda népi kultúra számára tett szolgáltatásait jelölték meg. 33. ábra: Véleménye szerint a gazdának mi a legfontosabb szerepe amellett, hogy élelmiszert állít elő? 80% 70% 60% 50% 40% 30%
Ex-ante
20%
Ex-post
10% 0% Nincs más szerepe Védi a tájat és a tájképet
Hozzájárul a Őrzi a növény és hagyományokat, állatvilág életmódot és népi védelméhez, a kultúrát fajgazdagsághoz
Egyéb
A T0-időpontban nyitott kérdés formájában mértük fel miért gondolják a városiak azt, hogy fontos környezetbarát módon gazdálkodni. A válaszok akkor a környezet védelmének fontossága, a tájfenntartás, a fenntarthatóság és az egészséges élelmiszerek köré csoportosultak. A leggyakoribb válaszokat alapul véve tettük zárttá kérdésünket, ahol ezennel is a leggyakoribb válaszok az egészséges élelmiszertermeléssel voltak kapcsolatosak. 34. ábra: Véleménye szerint miért lehet fontos környezetbarát módon gazdálkodni, miért támogatja ezt az EU? 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Nem említi Említi
Környezet A tájkép és a védelme, a honos környezet növények és fenntartása és állatok védelme megóvása miatt miatt
Egészségesebb élelmiszerek, biotermék előállítása érdekében
A fenntartható fejlődés miatt
Egyéb
39
Ez kevésbé meglepő, ha arra gondolunk, hogy a városi lakosságot célzó kampány vizuális elemei (pl.: tv spot, plakát) leginkább a hegyvidéki gazdálkodás élelmiszertermelő szerepét jelenítették meg, ezt hangsúlyozták. Bár a tudatosságra vonatkozó kérdések kimaradtak az Ex post kérdőívből, ellenőrzésképpen fontosnak tartottuk ismételten megvizsgálni azt, hogy a városi népesség szerint közös, társadalmi érdeket jelent-e a vidék fejlődése. A válaszadók döntő többsége most is úgy gondolta, hogy a városi lakosságnak is érdeke az, hogy a vidék fejlődjék. 35. ábra: Érdeke-e a városnak az, hogy a vidék és a mezőgazdaság fejlődjék?
Igen
Ex-ante
Nem
Ex-post
NT/NV
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
4.2.4. A PACINFO projekt ismertsége a városi lakosság körében Az ex post felmérés utolsó kérdéscsoportja a PACINFO projekt ismertségét mérte, kitérve arra is, hogy honnan tájékozódott a válaszadó a projekttel kapcsolatban, illetve milyennek értékelte azokat a kommunikációs eszközöket és csatornákat, amelyeken keresztül a projekt üzenetei eljutottak hozzá. A felmérés eredményei hozzájárulnak a projektkommunikáció kiértékeléséhez egyfajta visszacsatolást adva arról, hogy milyen mértékben sikerült elérni a célcsoportokat, valamint arról, hogy az üzenethordozókat és a megfogalmazott tartalmakat mennyire találták vonzónak a célcsoportok.
40
36. ábra: Hallott-e már a PACINFO projektről?
Ex-ante
Ex-post
1% 6%
26%
Igen
Igen
Nem
Nem
NT/NV
74%
93%
A három megye városaiban megkérdezett lakosság körében a T0 és T1 időpontban rögzített projektismertség szintje között mintegy 20%-os növekedés figyelhető meg. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a projekt népszerűsítése eredményeként minden negyedik megkérdezett városi lakos hallott a PACINFO projektről. Fontosnak találtuk fényt deríteni arra is, hogy honnan, melyik információforrásból értesültek a városiak a projektről, a projekt melyik kommunikációs eszköze bizonyult a leghatékonyabbnak. 37. ábra: Honnan értesült a PACINFO projektről?
Internetről Ismerősöktől, barátoktól Plakátokon, posztereken Tv-ből Írott sajtóból, szaklapból Rádióból A projekt eseményein Máshonnan 0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
35%
40%
41
A válaszok fényében kijelenthetjük, hogy egyértelműen az internet volt az a kommunikációs eszköz, ami a projekt hírét a városi lakosság körében a legtávolabbra vitte. Azok közül ugyanis, akik hallottak a PACINFO-ról egyharmaduk on-line felületen került kapcsolatba a projekttel. Ez egyrészt jelenti a projekt egyes állomásairól és tevékenységeiről hírt adó on-line portálokat, ugyanakkor magába foglalja a projekt Facebook oldalát és többnyelvű weboldalát, utóbbinak a látogatottsága igencsak kedvezően alakult. 38. ábra: Került-e kapcsolatba a projekt valamelyik tájékoztató anyagával/termékével?
Igen, a projekt Facebook profiljával Igen, a projekt weboldalával Igen, a hegyi gazda on-line játékkal Igen, a tájékoztató kiadvánnyal Igen, a Hegyfeszt rendezvénnyel Igen, láttam a posztereket 0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
35%
40%
45%
Azok közül, akik hallottak a projektről többnyire a projekt Facebook profiljával, valamint annak weboldalával kerültek kapcsolatba. A legkisebb mértékben a projekt keretében elkészült tájékoztató kiadvánnyal kerültek kapcsolatba a városiak, ami érthető, hisz a kiadvány célzottjai a projekt egy másik célcsoportja, a gazdák voltak. A következő kérdésünk a projekt keretében alkalmazott információs eszközök tartalmára és hasznosságára vonatkozott. A válaszadóknak egy 1-től 5-ig terjedő skálán kellett értékelniük azt, hogy milyennek ítélik az információs eszközöket. A válaszadók többsége jónak ítélte az információs anyagokat/felületeket/eseményeket, bár azok száma, akik hajlandóak voltak valamiféle értékelésre csupán 33 volt.
42
39. ábra: Tartalmi és hasznossági szempontból milyennek értékeli a projekt információs eszközeit? 16 14 12 10 8 6 4 2 0
nagyon gyenge
közepes
jó
nagyon jó
A kérdőív végén egyfajta kontrollkérdésként a projekt deklarált célját kellett beazonosítaniuk a megkérdezetteknek. Ezt, amint az alábbi ábrán is látható a válaszadók többségének sikerült helyesen beazonosítani, ami a projektkommunikáció eredményességét jelzi, azzal együtt, hogy a kommunikációs folyamat nem volt torzulásoktól mentes. 40. ábra: Mi volt a PACINFO projekt célja? 25
20
15
10
5
0 A hegyvidéki mezőgazdaság környezeti és társadalmi szerepének népszerűsítése
A hegyvidéki gazdák nehéz termelési lehetőségeire való figyelemfelhívás
A hegyvidéki gazdálkodás jövedelmezőségének népszerűsítése
43
A kérdőívet a jelenlegihez hasonló, mezőgazdasággal kapcsolatos népszerűsítési projektek hasznosságára vonatkozó kérdés zárta. A kérdést minden megkérdezetthez intéztük függetlenül attól, hogy ismerte-e a PACINFO projektet vagy sem. Összesen 119 személy gondolta úgy, hogy szükség van városiaknak is szóló mezőgazdasági tájékoztató projektek megszervezésére, míg 14-en ezt szükségtelennek tartották. A válaszadók egyharmada ugyanakkor nem tudott/nem akart egyértelműen állást foglalni a kérdésben. 41. ábra: Hasznosnak véli-e a hasonló hegyvidéki mezőgazdaság témájú tájékoztató projektek megszervezését, kivitelezését?
34%
Igen Nem 59%
Nem tudom
7%
Az igennel válaszolók körében a leggyakoribb indoklás a városi népesség tájékozódásának igényével („a városiak is kell tudjak a vidékiek problémáját”, a városiak nincsenek tisztába a mezőgazdaság fontosságával”, fontos lenne megszervezni a gazdák munkáját bemutató projekteket hogy a városiak jobban becsüljek értékeljek a gazdák munkáját”, stb.), az érintettséggel („a városiaknak is érdeke a mezőgazdaság fejlődése”, „a városon élőknek is pont olyan fontos mint a vidékieknek”, „ez nem csak a vidékieket érinti”, stb.”) valamint az élelmiszerek származásával volt kapcsolatos. Ezzel szemben az érdektelenség és az érintettség hiánya volt a leggyakoribb érv azok körében akik (14 fő) úgy vélekedtek, hogy a hasonló tájékoztató programok nem hasznosak a városiak számára.
44
4.3. Fiatalok alminta 4.3.1. Független változók paramétereinek ismertetése Hasonlóan az ex-ante felméréshez a fiatal lakosság célcsoportja ismét 200 esetet tartalmaz, melynek 50%-a Hargita megyéből, 26%-a Kovászna, 24%-a pedig Maros megyéből került ki. A minta területi súlyeloszlását tekintve, az ugyancsak megközelíti a T0 fázisban kialakult arányokat. A megyék arányát a következő ábra mutatja: 42. ábra: A mintába került esetek területi megoszlása
24% Hargita 50%
Kovászna Maros
26%
Nemek szerinti megoszlás alapján egy kis eltérés tapasztalható az előző felméréshez képest (ahol 50/50%-os volt az arány), mivel ez esetben a megkérdezettek 41%-a volt férfi, és 59%-a volt nő. 43. ábra: A fiatal válaszadók nemek szerinti megoszlása
41% Férfi Nő 59%
45
Az ex-post felmérés, hasonlóan az ex-ante fázishoz ugyancsak a 35. életévüket be nem töltött fiatalokat célozta meg, ez alapján az átlagos életkor 22 év, a leggyakrabban előforduló életkor pedig a 21 év volt (25%-os arányban). A fiatal adatközlők életkor szerinti megoszlását az alábbi ábra szemlélteti. 44. ábra: A fiatal megkérdezettek életkor szerinti megoszlása
A következő független változó, ami ugyancsak rögzítésre került az a fiatal megkérdezettek származásával volt kapcsolatos. Az ex ante felméréshez hasonlóan rögzítettük azt, hogy a válaszadó városi-e (hányadik generációs városlakó), vagy vidéki. Míg az előző felmérésnek az egyharmadát tették ki a vidéki fiatalok, az ex-postban kevéssel több mint fele volt vidéki lakos. A megoszlás az alábbi ábrán tekinthető meg:
46
45. ábra: A fiatal válaszadók származása
15%
Első generációs városlakó Második generációs városlakó 21%
52%
Harmadik generációs városlakó Vidéki
12%
A befejezett iskolai végzettséget tekintve az ex-ante felméréshez hasonló adatsorokat kaptunk, de fontos megemlíteni, hogy a válaszadók nagyrésze jelenleg is folytatja iskolai tanulmányait, ezért könnyen átfedések lehetnek az egyes végzettségek között. Ebben az elemzésben is a megkérdezettek többsége (73%) valamilyen elméleti vagy szaklíceumi diplomával rendelkezett. Alapfokú iskolai végzettséggel 4%-a, középfokú diplomával pedig a válaszadók 23%-a rendelkezik. 46. ábra: A fiatalok lakossági minta megoszlása a legmagasabb iskolai végzettség alapján 80%
73%
70% 60% 50% 40% 30% 20% 10%
13,5% 2%
2%
Általános iskola
Szakiskola vagy inasiskola
5%
3%
1,5%
Mesteri képzés
Phd képzés
0% Elméleti vagy Posztliceális szaklíceum képzés
Egyetem
47
4.3.2. Támogatási rendszer ismertsége, ezzel kapcsolatos percepciók Az EU-s támogatási rendszerrel kapcsolatos első kérdésben azt kérdeztük meg a fiatal célcsoporttól, hogy tudták-e, hogy az EU agrár támogatásai itthon is elérhetőek? Az ex-ante fázis során rögzített adatokhoz képest, ahol a fiatal válaszadók 84%-a tudta, hogy a támogatások nálunk is elérhetőek, a T1 időpontban 89%-ra emelkedett az agrár-támogatási rendszer ismertsége. 47. ábra: Tudta-e, hogy az EU agrár támogatásai nálunk is elérhetőek? 100% 90% 80%
89,0%
84,0%
70% 60% 50%
Igen
40%
Nem
30% 20% 10%
16,0%
11,0%
0% Ex-ante
Ex-post
A következő kérdésben arra kérdeztünk rá konkrétan, hogy a megkérdezettek tudták-e, hogy az EU kiemelten támogatja a fiatal gazdákat? Az előző jelentéshez (78% igen, 21% nem, 1% NT/NV) képest az ex-post eredményei valamivel kedvezőbb arányokat mutatnak, mivel ez esetben 2%-al többen (80%) tudják, hogy az Európai Unió kiemelten támogatja a fiatal gazdákat is. A változás az alábbi grafikonon megfigyelhető: 48. ábra: Tudta-e, hogy az EU kiemelten támogatja a fiatal gazdákat? 90% 80% 70%
80%
78%
60% 50%
Igen
40%
Nem
30%
NT/NV
20% 10%
21%
18% 1%
2%
0% Ex-ante
Ex-post
48
A következő kérdést, melyben arra kérdeztünk rá, hogy a fiatalok egyetértenek-e azzal, hogy az EU támogassa azokat, akik a mezőgazdaságban dolgoznak, az ex-ante kutatásban nyílt kérdés formájában tártuk a célcsoportunk elé. Jelen esetben (ex-post), az előző kutatás tapasztalataiból merítve ezt a kérdést zárttá alakítottuk, így a válaszadók már meglévő válaszlehetőségek közül is választhattak (akár több választ is), ugyanakkor most is kifejthették egyéni véleményüket, ha egyetértettek a kérdéssel, ha nem. Az előző felmérésben a megkérdezettek 96%-a értett egyet a kérdéssel (több formában is megindokolva azt), az ex post adatok eredményei alapján pedig ez az arány már majdnem eléri a 100%-ot, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy most gyakorlatilag 4 megközelítésből áll össze ez a válasz (1. Igen, mert ezek a források nélkül nem tudnának a gazdák fejlődni (118 említés), 2. Igen, mert enélkül nem lehet jövedelmező a mezőgazdaság, ez létszükséglet (74 említés), 3. Igen, mert ez végeredményben mindenkinek érdeke, megérdemlik a gazdák (80 említés), 4. Igen, egyéb (4 említés)). Az „Igen, egyéb” nyílt válaszlehetőségben néhány olyan egyéni válasz érkezett be, amely azt hangoztatta, hogy egyetértenek a kérdéssel, mivel ez egy „lehetőség” a gazdák számára. Egyetlen egy negatív válasz arra irányult, hogy nem ért egyet, mert a kapott támogatást a gazdák nem a gazdaságuk fejlesztésére használják. A kérdésre kapott válaszok tehát az alábbi módon oszlanak el: 49. ábra: Egyetértesz-e azzal, hogy az EU támogassa azokat, akik a mezőgazdaságban dolgoznak? 140 120 118 100 80 60
74
80
40 20 4
1
Igen, egyéb
Nem, mert
0 Igen, mert ezek a Igen, mert enélkül források nélkül nem nem lehet tudnának a gazdák jövedelmező a fejlődni mezőgazdaság, ez létszükséglet
Igen, mert ez végeredményben mindenkinek érdeke, megérdemlik a gazdák
A következő ábra azt mutatja, hogy milyen a lekérdezettek megítélése annak mértékét illetően, hogy ezek a támogatások mennyire segítik a hazai termelőket. Valószínűleg a fiataloknak szánt 49
kommunikációs kampányoknak köszönhetően (Facebook profil, Mountain farmer online játék, Hegyfeszt rendezvény, fiatalokat célzó poszter kampány, stb.), amelyek többek között a tudatosítást célozták meg, a fiatal válaszadók az utóbbi kérdőíves felmérés alapján nagyobb arányban gondolták úgy (12%-al többen), hogy a KAP által nyújtott támogatások nagyon segítik az itteni termelőket. Ugyanakkor a PACINFO projekt részéről az is pozitív hatásként fogalmazható meg, hogy azok aránya, akik az exanteban - valamilyen okból kifolyólag - nem tudtak, vagy nem akartak a feltett kérdésre válaszolni (8%), az ex-post értékelésben nagyon lecsökkent (2%). Az említett változásokkal párhuzamosan, azok száma, akik azzal értettek egyet, hogy a támogatások csak kis mértékben segítik a hazai termelőket 41%-ról 34%-ra csökkent. Végeredményben, ezzel a kérdéssel kapcsolatban tehát elmondható, hogy a fiatal válaszadók többsége (64%) vallja azt, hogy a KAP nyújtotta támogatások nagyon segítik az itteni gazdálkodókat, az anyagi terheik lecsökkentésében. A megkérdezettek közel egynegyede szerint ezek a támogatások nem tudnak megfelelőképen hozzájárulni a gazdák tevékenységeinek fejlődéséhez, így csak kis mértékben segítheti őket a kapott támogatás. A projekt tudatosításának köszönhetően, a megkérdezettek csupán 1%-a véli úgy, hogy a nyújtott támogatások nem segítik a gazdákat, és mindössze 2%-a nem tudja és/vagy nem válaszolt a kérdésre. 50. ábra: Ezek a támogatások véleménye szerint mennyire segítik az itteni termelőket? 70% 60% 50%
64% 52%
40%
41%
30%
Ex-ante 34%
Ex-post
20% 10% 1%
8%
2%
0% Nagyon segítik
Kis mértékben segítik
Nem segítik
NT/NV
50
4.3.3. Agrár-környezetvédelem, hegyvidéki gazdálkodás Az alábbi kérdések az agrár-környezetvédelem és a hegyvidéki gazdálkodás témakörét boncolgatják. Ahogyan az ex-post kutatásban is tettük, első körben arra kérdeztünk rá, hogy az adatközlők tudták-e, hogy az EU külön támogatja a környezetbarát mezőgazdaságot? Míg az első felmérés adatai alapján az eredmények közel egyforma arányban oszlottak meg (53%-47%), jelen esetben ez a magasabb tudatosság irányba mozdult el, mivel már a megkérdezettek 61%-a állította azt, hogy tudja, hogy az EU az agrártámogatásai révén a környezetvédelmet is támogatja. A megkérdezett vidéki és városi fiatal személyeket illetően nem találtunk szignifikáns kapcsolatot az iskolázottság, vagy a származás tekintetében, de összességében megállapítható, hogy a célcsoportunknak jó a tájékozottsági szintje a kérdést illetően. A kérdés kapcsán az előző és a mostani kutatás eredményeit a következő ábra foglalja össze: 51. ábra: Tudtad-e, hogy az EU külön támogatja a környezetbarát mezőgazdaságot? 70% 60% 50% 40%
61% 53% 47% 39%
30%
Igen Nem
20% 10% 0%
Ex-ante
Ex-post
Ismét megkérdeztük a fiatalokat arról, hogy szerintük a gazdának van-e más szerepe amellett, hogy élelmiszert állít elő? A könnyebb áttekinthetőség érdekében, ez esetben is az ex-ante eredményeivel összevetve mutatjuk be az újonnan kapott adatokat. Ebben a zárt kérdésben négy előre megadott válaszlehetőség is volt (több válaszlehetőség bejelölhetősége mellett), az „egyéb” válasz esetén pedig a válaszadó saját véleményét fejthette ki a kérdéssel kapcsolatosan. A feldolgozott válaszok, arányaiban hasonló képet mutatnak az előző kutatás eredményeihez viszonyítva. Leggyakrabban, ebben az esetben is az „őrzi a hagyományokat, életmódot és népi kultúrát” válasz jelent meg (72%-ban), a következő, - az
51
előzőhöz képest 6%-al kisebb arányban megjelenő válaszként - a „hozzájárul a növény és állatvilág védelméhez” volt. Ez a válasz az ex-ante felméréshez képest közel 10%-al több említést kapott a fiatal válaszadóktól. Az „egyéb” válaszlehetőségek között olyan egyéni megfogalmazások találhatóak, mint hogy „megélhetést biztosít”, „fejleszti a régiót”, „hasznot termel” stb. 52. ábra: A gazda élelmiszertermelésén túlmutató szerepének megítélése a fiatal megkérdezettek szerint
5% 3%
Nincs más szerepe
30% 31%
Védi a tájat és a tájképet
55%
Hozzájárul a növény és állatvilág védelméhez, a fajgazdagsághoz
Ex-ante 66%
Ex-post
67% 72%
Őrzi a hagyományokat, életmódot és népi kultúrát 3% 5%
Egyéb 0%
10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80%
Az ex-ante értékelésből kiindulva (annak eredményeit felhasználva), azt a kérdést, hogy miért lehet fontos környezetbarát módon gazdálkodni és, hogy miért támogatja ezt az EU, zárt kérdés formájában kérdeztük meg a célcsoportunktól. Az ex ante értékelés eredményei ugyanezt a kérdést leggyakrabban a környezetvédelemmel hozták kapcsolatba (37%), második legtöbbször pedig a környezeti fenntarthatóság (18%) érdekeit említették a válaszadók. Ezek után következett a táj fenntartásának fontossága, az egészségesebb élelmiszertermékek, valamint a biotermékek és hagyományos módszerek, eszközök megőrzésének említése. A kérdésnél egy időben több válasz is megjelölhető volt, azonban ebben a kutatási fázisban is legtöbbször (139 említés) a környezet -, a honos növények és állatok védelmét említették a leggyakrabban a válaszolók. Majdnem ilyen sok, szám szerint 130 említést kapott az egészségesebb élelmiszerek és biotermékek előállításának kihangsúlyozása a környezetbarát gazdálkodás fontosságával összhangban. A tájkép és a környezet fenntartása (80 említés), valamint a fenntartható fejlődés (51 említés) vélemények az előzőkhöz képest már alacsonyabb számban jelennek meg. A lényeges különbségek tehát a két felmérés között abban jelennek meg, hogy míg az ex-anteban az egészségesebb élelmiszertermékek 52
fontossága, gyakoriság szerint az 5. helyen volt, az ex-post értékei alapján második helyen szerepel. A másik lényeges különbség a felmérések között, hogy míg az első kérdőíves kutatás eredményei alapján, a környezetbarát gazdálkodást második leggyakrabban a fenntartható fejlődéssel kötötték össze, addig a jelenlegi értékelés eredményei a legkevesebb említést mutatják erre a válaszlehetőségre. Két egyéni választ is rögzítettünk fiatal válaszadóinktól, amelyek a „környezeti egyensúly megtartását” és a szerves anyagok mikroorganizmusok által való lebonthatóságát hozták kapcsolatba a környezetbarát módon történő gazdálkodással. Az ex-post értékelés ezzel kapcsolatos eredményei az alábbi ábrán kerültek bemutatásra: 53. ábra: Véleménye szerint miért lehet fontos környezetbarát módon gazdálkodni, miért támogatja ezt az EU? 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Környezet védelme, a honos növények és állatok védelme miatt
A tájkép és a környezet fenntartása és megóvása miatt
Egészségesebb élelmiszerek, biotermék előállítása érdekében
Említi
A fenntartható fejlődés miatt
Egyéb
Nem említi
Ebben a témakörben utolsó kérdésként a vidék és a város kapcsolatrendszerét vizsgáltuk a fiatal lakosság körében. A kérdés arra vonatkozott, hogy a városi lakosságnak érdeke-e, hogy a vidék és a mezőgazdaság fejlődjék? Az előző időszakban vizsgált eredmények alapján a válaszadók 73%-a gondolja úgy, hogy a városi lakosságnak érdeke a vidék fejlődése (a leggyakoribb válaszok alapján azért, mert ezáltal jó minőségű élelmiszereket vásárolhatnak, de azért is, mert alapjába véve a városi lakosság nagyon függ a vidék élelmiszertermelésétől). A kommunikációs kampányok lefolytatása utáni T1 időszakban (ex-post) már többen (79%) látják úgy, hogy a városi lakosságnak is érdeke a vidék fejlődése. Ugyanakkor érdekes jelenség, hogy az ex ante felméréshez képest csökkent a bizonytalanok (nem tudták vagy nem válaszoltak – 21%) aránya. Ebben a kérdésben tehát a PACINFO projekt hatása leginkább abban mutatkozik meg, hogy az addig viszonylag magas számú – a kérdés kapcsán - bizonytalan réteg valamiféle álláspontra jutott, ezáltal egy olyan eredmény született, amelyben a nagytöbbség úgy érzi, 53
hogy a vidék állapota befolyásolja a város életét. Kevesebb, mint egy hatoda a válaszadóknak külön kezeli a két „teret” és nem lát kapcsolatot köztük, a megmaradt 7% pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre. A T0 és T1 eredményei az alábbi ábrán figyelhetőek meg: 54. ábra: Hogy látja a városi lakosságnak érdeke-e, hogy a vidék és a mezőgazdaság fejlődjék? 90% 80% 70%
79% 73%
60% 50%
Ex-ante
40%
Ex-post
30% 20% 21% 10%
6%
14%
7%
0%
Igen
Nem
NT/NV
4.3.4. A PACINFO projekt ismertsége a fiatalok körében A projekt sikerességének értékelése szempontjából talán a legfontosabb blokk magával a projekttel és annak tevékenységeivel, a projekt kommunikációs eszközeinek ismertségével kapcsolatos. Ezen belül is az első szemléletes ábra azt mutatja, hogy milyen volt (ex-ante) és jelen pillanatban (ex-post) milyen a PACINFO információs projekt ismertsége a fiatalok körében. 55. ábra: PACINFO információs projekt ismertsége
Ex-ante
Ex-post
2% 4%
17% Igen
Igen
Nem
Nem
NT/NV 94%
83%
54
Az első fázisban, a kommunikációs folyamtat beindítása előtt, a projekt ismertsége alacsonynak tekintendő, a lekérdezettek 94%-ának semmilyen információja nem volt a projekttel kapcsolatosan, és csupán 4% volt az, aki halott róla, ismerte a projektet. Ezzel szemben a második fázisban, a projekt tevékenységeinek köszönhetően a megkérdezett fiatalok 4%-os alacsony ismertségi szintje 17%-osra gyarapodott. Az ex-post kérdőív úgy volt összeállítva, hogy abban az esetben, ha az adatközlő még nem hallott a PACINFO projektről a soron következő négy, a projekt ismertségével és hasznosságával kapcsolatos kérdést nem kellett megválaszolnia. Ennek függvényében az elkövetkezőkben (4 kérdés/ábra) figyelembe kell vennünk, hogy az alminta esetszámai (jelen esetben 33 fő) kisebbek lesznek, mint amit előre meghatároztunk. Egy, több válaszlehetőséget is megadható kérdésben azt kérdeztük meg azoktól a mintába került fiataloktól, akik hallottak már az információs projektről, hogy honnan, milyen kommunikációs csatornán keresztül értesültek a PACINFO-ról?. Fiatal célcsoportról lévén szó, az interneten keresztül lehetett elérni és tudatosítani a leghatékonyabban őket. Az a célréteg tehát, amely hallott a projektről legnagyobb arányban,
33%-ban
az
internet
által
került
kapcsolatba
a
projekt
valamelyik
tevékenységével/anyagával. 56. ábra: Honnan értesült a PACINFO elnevezésű információs projektről?
Internetről Írott sajtóból, szaklapból Plakátokon, posztereken Ismerősöktől, barátoktól A projekt eseményein Tv-ből Rádióból Máshonnan 0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
35%
Ennél jóval kevesebb azok száma, akik az írott sajtó, szaklapok, plakátok, poszterek vagy esetleg barátok, ismerősök által hallottak volna a projektről. A megkérdezettek legkisebb arányban a rádióból hallottak a projektről, ami nem is meglepő, mivel csak az egyik tevékenység (Hegyfeszt rendezvény) keretén belül volt lehetséges a PACINFO-ról hallani.
55
Továbbgondolva a fenti kérdést, azt kérdeztük meg a fiatal célcsoporttól, hogy került-e kapcsolatba a projekt valamelyik tájékoztató anyagával/termékével? Mivel a közösségi oldalon (Facebook) való részvétel, a weboldal, valamint a hegyi gazda (Mountain farmer) elnevezésű online játék is elsősorban mind a fiatalok tudatosítására és a fiatalok körében történő népszerűsítésre voltak tervezve, a következő ábra jól szemlélteti, hogy a projekt e tekintetben elérte célját. Azok a fiatal adatközlők, akik a projekt ismerői, leggyakrabban (31%) a Facebook oldal által kerültek kapcsolatba a projekttel. Ez után, 18%-os arányban a weboldal volt a legnépszerűbb, majd ezt követte a Székelyudvarhelyen megszervezett hegyvidéki élet napja, Hegyfeszt elnevezésű rendezvényen való részvétel. Érthető módon a tájékoztató kiadványt említették meg a legkevesebben a projekt termékei közül (6%). Annak arányát, hogy a tevékenységekkel kapcsolatba került fiatalok melyik tájékoztató anyag keretén belül találkoztak a projekttel az alábbi ábra szemlélteti: 57. ábra: Kerültél-e kapcsolatba a projekt valamelyik tájékoztató anyagával/termékével?
Igen, a projekt Facebook profiljával Igen, a projekt weboldalával Igen, a Hegyfeszt rendezvénnyel Igen, a tájékoztató kiadvánnyal Igen, láttam a posztereket Igen, a hegyi gazda on-line játékkal 0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
35%
A projekt hasznosságát és eredményességét illetően jó visszacsatolást nyújthat a következő kérdés kiértékelése, amelyben arra kérdeztünk rá, hogy a fent említett anyagokat/termékeket tartalmi és hasznossági szempontból milyennek értékeli a fiatal válaszadó? Ahogyan az alábbi ábrán is látható, egyértelműen jónak találták a fiatal adatközlők a projekt által használt népszerűsítő és tudatosító anyagokat és termékeket. A válaszadók több mint 50%-a szerint jó, 33%-uk szerint közepes és 15%-uk szerint nagyon jók a KAP-ot népszerűsítő információs projekt termékei.
56
58. ábra: Tartalmi és hasznossági szempontból milyennek értékelnéd a fent említett anyagokat/termékeket? 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
közepes
jó
nagyon jó
A fiatalok esetében is használtuk a projekt ismertségére vonatkozó kontrollkérdést, egy válasz lehetőséget tartalmazó zárt kérdésben rákérdezve arra, hogy a fiatal válaszadó mit gondol, ismeretei szerint mi volt a PACINFO projekt célja? 59. ábra: Ismeretei szerint mi volt a PACINFO projekt célja? 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0
A hegyvidéki A hegyvidéki gazdák A hegyvidéki mezőgazdaság nehéz termelési gazdálkodás környezeti és lehetőségeire való jövedelmezőségének társadalmi szerepének figyelemfelhívás népszerűsítése népszerűsítése
Nem tudja
Amint az a fenti ábrán is látható a három előre megadott válaszlehetőség közül, az adatközlők a PACINFO projekt céljaként egyértelműen kiemelték a hegyvidéki mezőgazdaság környezeti és társadalmi szerepének népszerűsítését.
57
Az ex-post kutatás utolsó kérdése az alminta összes megkérdezettjére (200 eset) vonatkozott, melyben arra voltunk kíváncsiak, hogy hasznosnak vélik-e a (hasonló) fiataloknak is szóló mezőgazdasági tájékoztató projektek megszervezését? A válasz a fiatal megkérdezettek részéről majdnem egyenlő arányban oszlik meg az egyetértők (53% - igen) és a bizonytalanok (53% - nem tudja) között. Az igen és a nem válaszokat akár is megindokolhatták a válaszadók, így az igennel szavazók leggyakrabban az EU-val kapcsolatos újdonságok népszerűsítésének hiánya, a tájékoztatások fontossága és a hasznos információk megszerzésének lehetősége miatt említették. Pozitívumként tekinthető az a jelenség, hogy a fiatalok körében egy negatív választ sem kellett rögzítenünk. 60. ábra: Hasznosnak vélik-e a (hasonló) fiataloknak is szóló mezőgazdasági tájékoztató projektek megszervezését?
47%
Igen 53%
Nem tudja
58
5. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK Az ex post jelentés az ex post felmérés eredményeinek lényegi összefoglalását és a projekt fontosabb tanulságait tartalmazza. A felmérés, a hegyvidéki mezőgazdaság környezetvédelmi szerepét népszerűsítő PACINFO projekt eredményességét és hatásosságát méri, kérdőíves adatfelvételi módszer segítségével. A projekt futamideje alatt két időpontban történt adatfelvétel, a referenciaként szolgáló, T0 (ex ante) időszakban, valamint a kommunikációs kampány lefolytatását követő, a projektzárást megelőző T1 időszakban. A két felmérés között eltelt 8 hónap alatt, egy masszív, több, egymás hatásait felerősítő elemből álló, és több közlési csatornát igénybe vevő kommunikációs folyamat zajlott le a projekt akcióterületét képező, 16 romániai megyében. A projekt által közvetíteni kívánt üzenetek lényegét és a célcsoportok (ex ante fázisban feltárt) tájékozódási igényeit szem előtt tartva a következő fontosabb kommunikációs eszközök kerültek „bevetésre”:
Többnyelvű projekt weboldal elkészítése és folyamatos frissítése (www.zonamontana.ro, www.hegyvidék.ro, www.mountainareas.ro)
Közösségi média tartalom kialakítása és jelenlét biztosítása (facebook)
Többnyelvű információs terminálok elhelyezése a partner Környezetvédelmi Ügynökségeknél
Mountain Farmer Game: ismeretszerzést és tudatosítást támogató, több nyelven elérhető online játék (http://touch.zonamontana.ro/ro/ajaxsmarty/moduls/game/game_view/index)
Tájékoztató kiadvány a megreformált Közös Agrárpolitikáról, a megváltozott agrárkörnyezetvédelmi feltételekről és a 2014-2020-as időszakra vonatkozó vidékfejlesztési támogatási rendszerről
Poszter kampány: a hegyvidéki mezőgazdaság, biodiverzitás-védelem és egészséges élelmiszertermelés
terén
tett
szolgálatát
tudatosító
poszterek;
a
mezőgazdaság
jövedelemtermelő képességét hirdető, főként fiatalokat célzó poszterek;
Hegyfeszt: a hegyvidéki élet szépségét, társadalmi és környezeti hasznát hangsúlyozó, gazdag programkínálattal (termék és állatkiállítás, mezőgazdasági gépek bemutatása, az agráriumhoz kapcsolódó különböző versenyszámok, népi mesterségek bemutatása, gasztronómia, stb.) bíró rendezvény, amely összehangoltan az ország 14 megyéjében egyidejűleg került megszervezésre. Az esemény keretében gazdag volt a programkínálat, amely a PACINFO projekt tematikájához kapcsolódott.
A fenti eseményt, de ugyanakkor a projektet is népszerűsítő rádió spotok, amelyeket helyi és regionális rádiókban játszottak be az eseményt megelőző hetekben 59
Szakcikkek
közlése
egy
országos
terjesztésű
szaklapban
(www.lumeasatului.ro)
kizöldítésekről, az új agrár-környezetvédelmi feltételekről, jó példákról, a vidékfejlesztési támogatási rendszerről, stb.
Video tartalom, tájékoztató kisfilm kidolgozása és bejátszása regionális és helyi televíziókban és népszerűsítése a legnagyobb video megosztó portálon
Döntéshozók és érintett szervezetek (APIA, AFIR, kistérségi társulások, Leader csoportok, környezetvédők, egyetemek, stb.) bevonása a projektbe
Országos konferencia szervezése Hegyvidéki térségek: a biológiai sokféleség utolsó menedékei Európában címmel, nagy szakmai megbecsülésnek örvendő meghívottakkal és közel 90 résztvevővel
Sajtócikkek közlése a helyi/regionális sajtóban és hírportálokon a projekt fontosabb eseményeihez és eredményeihez kapcsolódóan
Végezetül pedig meg kell jegyeznünk, hogy maga a kérdőíves felmérés is egyfajta indirekt népszerűsítő tevékenységként is felfogható, amely által több mint 1200 személyt sikerült direkt (face to face) módon elérni és tájékoztatni a projekt céljairól.
A fenti kommunikációs eszközök és népszerűsítő anyagok többségét az ország 14 + 2 megyéjében alkalmazták a partnerek. A kommunikációs kampány eredményességének kiértékelésére kétféle adat áll rendelkezésre: 1. a főpályázó és a partnerek által begyűjtött indikátorok, és 2. a három megyére kiterjedő ex-ante és ex-post kutatás összehasonlításából származó eredmények. Az alábbiak során a projekt három megnevezett célcsoportjára vonatkozóan ismertessük a kommunikációs kampány hatását, a tájékozódási szintben beállt elmozdulásokat, változásokat. Amint arra már utaltunk a közlés célja, tartalma és annak mélysége a projekt célcsoportjai esetében változott. Amíg a városi lakosság és a fiatalok körében a figyelemfelkeltés és a rossz felfogásokra, viszonyulásokra való ráhatás volt a fő cél, addig a projekt első számú célcsoportját képező gazdatársadalom esetében fontos követelményként jelent meg a témához kapcsolódó ismeretek és újszerű ismeretek strukturált formában történő átadása (ennek elsődleges eszközeit a tájékoztató füzet és szeminárium jelentették). Az említett célcsoportok vonatkozásában a projekttől függetlenül kijelenthető, hogy nem ismeretlen számukra a tény, miszerint az EU agrártámogatásai immár a romániai gazdák számára is elérhetőek. Az érintettek (gazdák) körében jelzésértékű, visszafogott optimizmust tapasztaltunk mind az ex ante, mind az ex post felmérés során arra vonatkozóan, hogy ezek a támogatások milyen mértékben segítik a 60
gazdákat. A vélekedés mögött véleményünk szerint két magyarázat húzódhat meg: egyrészt a romániai hegyvidékre jellemző elaprózott farmméret és területtulajdon, amely automatikusan „elaprózza” az igényelhető támogatásokat, másrészt pedig az a tény, hogy a romániai gazdák jogosultsága általánosan kevesebb volt, mint a nyugat-európai társaiké. A megoldást a gazdák jelenleg elsősorban a támogatások mértékének növelésében látják, kevésbé a felhasználás hatékonyságában. A támogatások szintje néhány éven belül nivellálódik (2016), ugyanakkor egy lassú, társadalmi és gazdasági szerkezetváltással terhelt folyamatot jelenthet a farmszerkezet átalakulása. Ebben az átalakulásban figyelni kell az ökológiai és tájképi szempontból egyaránt európai szintű értéket hordozó jellegzetes mozaikos tájszerkezet, valamint a magas fajgazdagságú hegyvidéki kaszálóterületek védelmére. A támogatási rendszerhez kapcsolódóan általános problémát jelent - és erre a kutatásaink is ráigazoltak- a támogatási és kifizetési rendszer túlbürokratizáltsága. Mind az ex ante, mind pedig az ex post felmérés eredményei (utóbbi esetében a gazdák 42% nyilatkozta) egyértelműen kifejezik az érintettek igényét a kapcsolódó adminisztráció egyszerűsítésére vonatkozóan. A probléma nem ismeretlen a hazai szakhatóságok számára sem, akik a 2015-ös évtől kezdődően egyszerűsítést ígérnek mind a projektfinanszírozás (egyszerűsített pályázati űrlapok, folyamatos pályázatbefogadási ciklusok, stb.), mind a direkt kifizetések terén (egyetlen egy igénylési űrlap az összes kifizetési jogosultság igénylésére). A felméréseinkből az is kiderült, hogy a KAP támogatások jogosultságát társadalmi konszenzus övezi, gyakorlatilag
mindegyik
célcsoport
méltányosnak,
valamint
a
mezőgazdaság
fejlődéséhez
elengedhetetlennek tartotta a támogatások folyósítását. Feltételezéseink szerint a méltányosság kérdése összefügg a gazda, a társadalom és környezet számára egyaránt hasznos szolgálattételével, amely, - mint ahogyan az a kutatásunkból is kiderült- a fiatalok és a városi lakosság számára sem ismeretlen. A gazda, élelmiszertermelésen túlmutató szerepét a projekt keretében alkalmazott eszközök mindhárom célcsoport irányába tovább tudatosították. A T0 és T1 időpontban rögzített pillanatképeket összehasonlítva mindhárom célcsoport esetében növekvő tudatosságot tapasztalhatunk, ugyanakkor a gazdára a legtöbben továbbra is úgy tekintenek, mint a vidéki kultúra védelmezőjére. Eredményeink alapján úgy gondoljuk, feltétlenül szükség lenne további olyan, elsősorban a gazdákat célzó tudatosító programokra, amelyek a gazdák tájképvédelmi szerepét helyezik előtérbe, és amelyek a jelenleg mért 30%-40%-os tudatossági szintről egy magasabb tudatosság fele mozdítják a társadalmat. Ugyancsak a további tájékoztató kampányok megszervezésének szükségességére irányítják a figyelmet a környezetbarát mezőgazdaság támogatásának ismertségével kapcsolatos eredményeink. Bár a projekt során hangsúlyosan megjelent az agrár-környezetvédelemmel járó plusz támogatási 61
lehetőségek népszerűsítése (lásd szeminárium, tájékoztató füzet, on-line kommunikáció, stb.) az ex post felmérés során megkérdezett hegyvidéki gazdák egyharmada még mindig nem tudta azt, hogy az EU plusz támogatással „jutalmazza”a környezetbarát mezőgazdaság fenntartását. A T1-ben regisztrált kedvező elmozdulások ellenére, a tényleges tájékozatlanság mértéke még ennél is nagyobb, a megkérdezettek alig több, mint egynegyede nyilatkozta azt, hogy ismeri a környezetbarát mezőgazdaság feltételeit, annak kritériumrendszerét. Ezen a ponton a projekt egy fontos tanulságára kell felhívnunk a figyelmet. Az általunk rögzített eredmények némileg lehangolóak lehetnek, ha arra gondolunk, hogy az elmúlt évek során a különböző érintett hivatalok (Kifizetési Ügynökség, Mezőgazdasági Minisztérium, önkormányzatok) több tonna tájékoztató anyagot készítettek el és szórtak szét. A téma jellegéből és komplexitásából kiindulva célszerűbbnek tartjuk az olyan tájékoztató és tudatosító eszközök alkalmazását, amelyek interakcióra adnak lehetőséget jobban segítve a gazdák körében ezáltal a megértést. Kevésbé meglepő módon a fiatalok és a városi lakosság körében, még kisebb a tájékozottság ebben a kérdésben, annak ellenére, hogy esetükben is hasonlóképp kedvező elmozdulást mérhettünk (a városi lakosság esetében 9%-os, míg a fiatalok esetében 8%-os növekedés volt tapasztalható) az ex ante és ex post eredmények összehasonlításából. A projekt során világossá vált az is, hogy a rendszer további finomhangolásra szorul, az ex ante és ex post kutatások eredményeiből is jól látszik, hogy sokan az agrár-környezetvédelmi kritériumokat, akár a megélhetést biztosító gazdálkodás kárára menő, plusz teherként élik meg (pl. kései kaszálás feltétele). Ezek a problémák amint azt megtudtuk a gazdáknak szervezett tájékoztató szemináriumon és a konferencia során is kiütköztek. A gazdákat célzó események keretében hangsúlyosan szó esett az együttműködések fontosságáról is, a téma alapvetően az ex ante felmérés eredményei alapján került a tájékoztató folyamat látóterébe. Az utóbbi időben több ágazati és/vagy területi alapon szerveződő szövetkezet, egyesület alakult- folyamat, amelyet a jövőben (kommunikációs eszközökkel is) tovább kell ösztönözni különösen, hogy az új 20142020-as időszakot átfogó Nemzeti Vidékfejlesztési Program célzottan, illetve horizontális feltételként is támogatja a társulási folyamatot. Mindezek után az ex post felmérés keretében alaposan körüljártuk a PACINFO projekt ismertségét a célcsoportok körében. Ez azért is fontos volt, mert a fenti eredményeket nem értelmezhetnénk a projekt összefüggésében, ha annak ismertségében nem történt volna változás. Ebben az esetben, teljes mértékben a projekten kívüli tényezőkkel (mintavétel, más tájékoztató tevékenységek, stb.) magyarázhatnánk az elváltozásokat. Amint azt azonban látni fogjuk nem ez a helyzet, mindhárom célcsoport esetében jelentősen növekedett a projekt ismertsége. Az ex post felmérés alkalmával a gazdák 62
esetében 25%-os volt a projekt ismertsége, a legtöbben a barátoktól és ismerősöktől hallottak a projektről. A városi lakosság esetében a projekt ismertsége szintén e körül az érték körül mozgott, miközben az ex post fázisban megkérdezett fiatalok 17%-a vallotta azt, hogy hallott a projektről. A célcsoportok között különbségek mutatkoznak a leghatékonyabb információs csatorna tekintetében is. Az egyébként egymással szorosabb kapcsolatban lévő, információikat rendszeresen megosztó, több fórum és szervezet (helyi és megyei szervezetek) által összekapcsolt gazdatársadalom körében az információszerzésben nagy szerep jut az informális csatornáknak. Véleményünk szerint ezzel magyarázható az, hogy azok egyharmada, akik hallottak a projektről a barátoktól, ismerősöktől értesültek. Ezek a kapcsolatok megsokszorozhatják a kommunikációs folyamat erejét, ezért a további tájékoztató kampányok során érdemesnek tartjuk ezekre tudatosan építeni. A másik két célcsoport esetében a leghatékonyabb közlési csatornának az internet mutatkozott. Mindkét célcsoport esetében azok, akik hallottak a projektről 35% körül az interneten találkoztak a projekttel. Ez egyrészt jelenti a projekt egyes állomásairól és tevékenységeiről hírt adó on-line portálokat, ugyanakkor magába foglalja a projekt Facebook oldalát és többnyelvű weboldalát. A weboldal magas látogatottsága mellett (több, mint 26.000 látogató) kiemelendő a projekt közösségi oldalon létrehozott profilja, amely értelemszerűen a fiatalokat érte el a legnagyobb mértékben. A tájékoztatás szempontjából mindkét, sőt mindhárom célcsoport számára további kiaknázható, potenciál rejlik az on-line is elérhető Mountain Farmer Gameben, amely játékos formában közli az információkat. A gazdák estében fontos médiumoknak bizonyultak a TV, illetve a projekt eseményei (elsősorban a szemináriumok). A másik két célcsoport esetében az internet után a poszterek voltak a legeredményesebb, projektnépszerűsítő felületek. A népszerűsítő eszközök hasznosságát mérő visszacsatoló kérdésünk arra enged következtetni, hogy a célcsoportok elégedettek voltak azok tartalmával és hasznosságával. Összesen 85-en értékelték a projekt során alkalmazott népszerűsítő eszközöket, amelyeket egy 1-től 5-ig terjedő skálán átlagosan jónak (3,82) ítéltek. A projekt célját firtató, kontrollkérdésként megfogalmazott kérdésre adott válaszok azt bizonyítják, hogy a megkérdezettek többségéhez sikerült eljuttatni a projekt lényegi üzenetét. A gazdák sokféle hasznos információval gazdagodhattak a projekt során a Közös Agrárpolitikáról, annak reformelemeiről, valamint a projekt fő célját jelentő, a mezőgazdaság környezetvédelmi funkciójáról. A legtöbben a direkt támogatásokat, valamint a vidékfejlesztési finanszírozással kapcsolatos újdonságokat jelölték meg újonnan szerzett ismeretként, pillanatnyilag (egy új finanszírozási ciklus elején ez értelemszerű) ezek azok a témák amelyek iránt a legtöbb érdeklődés mutatkozik a KAP-on belül. A megkérdezett gazdák igényei alapján a támogatások és kifizetések mellett további érdeklődésre számot tartó témának számítanak az értékesítés lehetőségeit szélesítő ismeretek, 63
a hegyvidéki és környezetbarát gazdálkodás lehetőségei, a biogazdálkodás és méhészet, illetve a vadkárok. Úgy tűnik tehát ezek azok a tématerületek, amelyekre a PACINFO projekt tapasztalatait is felhasználva építkezni lehetne. Ilyenfajta további építkezésre pedig nagy szükség lenne, az erre vonatkozó igényüket a célcsoportok is kinyilvánították. A gazdák közel fele (47%), a városi lakosság 59%, valamint a fiatalok 53% vallotta azt, hogy szükség van további hasonló tájékoztató projektekre, ugyanakkor magas volt a kérdésben határozatlanok aránya is (összesen több, mint 40%). Összefoglalásképpen megjegyzendő, hogy a PACINFO projekt sok mérhető és nehezen vagy nem mérhető hasznot produkált a célcsoportok vonatkozásában. Az alkalmazott kommunikációs eszközök mentén az ex post felmérés során elsősorban a hasznosság mérhető aspektusaira próbáltunk figyelni, de közben nem tekinthetünk el a projekt talán legfontosabb kommunikációs eredményétől, attól, hogy sikerült egy olyan intézményközi párbeszédet elindítani a témában, ami a hegyvidéki mezőgazdaság hasznát szolgálja. A konferencia, szemináriumok és események alkalmával sikerült egy asztalhoz ültetni több kúlcsfontosságú intézmény (APIA, APDRP, Környezetvédelmi Ügynökség, zöld szervezetek, gazdaszervezetek, stb.) képviselőjét és sikerült a korábban tapasztalt párhuzamos kommunikáció irányából elmozdulni egy integrált és reflektált közlés fele. Fontos lenne ezt a folyamatot a projekt lezárása után is fenntartani. Ennek a párbeszédnek és összehangolt kommunikációnak indirekt következményeként a rendszer néhány anomáliája is felszínre került, amelyek megfogalmazására és továbbítására éppen a projekt egy másik eszköze a Policy Paper kínál majd jó lehetőséget.
64
6. MELLÉKLETEK 6.1. Ex-ante kérdőívek
PACINFO Kérdőív Célcsoport kategória: gazdák
Kérdezőbiztos:
Lekérdezés helyszíne - település:
Megye:
Kérdőívünk segítségével meg szeretnénk ismerni a gazdák véleményét azzal kapcsolatban, hogy hogyan értékelik saját szerepüket és helyzetüket a (hegy)vidék védelme és fejlődése szempontjából. Mit gondolnak az Európai Uniós agrártámogatásokról és az ezekhez kapcsolt szabályokról, illetve honnan szerzik ismereteiket a fentiekkel kapcsolatban. Válaszait a PACINFO projekt keretében névtelenül és összesítve dolgozzuk fel. Kérjük szánjon ránk 10 percet. Köszönjük! Q1 Neme:
1. Férfi
2. Nő
Q2 Születési éve: ___________________________________ Q3.1 Mekkora területen gazdálkodik - szántó: ___________________ ár Q3.2 Mekkora területen gazdálkodik - kaszáló: ___________________ ár Q3.3 Mekkora területen gazdálkodik - legelő: ___________________ ár Q4.1 Hány szarvasmarhát tart? _________________ Q4.2 Hány juhot tart? ________________ Q4.3 Hány sertést tart? ________________ Q5 Tagja-e valamilyen mezőgazdasági egyesületnek vagy szövetkezetnek?
1. Igen
2. Nem
Q6 Tudta-e, hogy az EU agrár támogatásai nálunk is elérhetőek?
1. Igen
2. Nem
Q7 Ön igényelt-e az elmúlt 3 évben valamilyen támogatást? 1. Igen
2. Nem
(ugrás Q9)
Q8 Ha igen, milyen támogatás(oka)t igényelt? (több válasz is lehetséges) 1. Terület alapú
2. Állatok után járó
3. Üzemanyag
4. Egyéb:____________________
Q9 Nem, mert... 1. Nem voltam jogosult semmire 2. Nem akartam, nem volt rá szükség
3. Nem intéztem időben 4. Nem tudtam hogyan kell, nem volt elég információm 5. Egyéb: ___________________________________________
65
Q10 Ha mondjuk jövőtől megszűnnének az EU támogatások (terület alapú, állatok után, stb.) folytatnáe a gazdálkodást? 1. Igen
2. Nem
3. Nem tudja
99. NV
Q11 Ezek a támogatások véleménye szerint mennyire segítik az itteni termelőket? 1. Nagyon segítik
2. Kis mértékben segítik
3. Nem segítik
99. NT/NV
Q12 Egyetért-e azzal, hogy az EU támogassa azokat, akik a mezőgazdaságban dolgoznak? 1. Igen, mert________________________________________________________________________________________________________ ______________________________________________________________________________________________________________ 2. Nem, mert________________________________________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________________________________________ Q13. Mit gondol mit kéne változtatni a mezőgazdasági támogatásokban mire kéne jobban odafigyelni? ______________________________________________________________________________________________________________________ ______________________________________________________________________________________________________________________ Q14 Tudta-e, hogy az EU külön támogatja a környezetbarát mezőgazdaságot? 1. Igen
2. Nem
(ugrás Q17)
Q15 Ismeri-e a környezetbarát művelés feltételeit, kritériumait? 1. Igen
2. Nem
Q16 Ezeknek a feltételeknek a betartása véleménye szerint a gazdák számára... 1. Plusz terhet jelent
2. Nem jelent gondot
99. NT/NV
Q17 Véleménye szerint miért lehet fontos környezetbarát módon gazdálkodni, miért támogatja ezt az EU? ______________________________________________________________________________________________________________________ ______________________________________________________________________________________________________________________ Q18 Véleménye szerint a gazdának van-e más szerepe amellett, hogy élelmiszert állít elő? 1. Védi a tájat és a tájképet fajgazdagsághoz 2. Nincs más szerepe
3. Hozzájárul a növény és állatvilág védelméhez, a 4. Őrzi a hagyományokat, életmódot és népi kultúrát 5. Egyéb _____________________________________________________________
66
Q19 Véleménye szerint a hegyvidéki gazdálkodás hogyan veheti fel a versenyt az alföldi, nagytömbben történő műveléssel? 1. Sehogyan, a hegyvidéki gazdálkodás sosem tud annyira jövedelmező lenni, mint az alföldi 2. Ha magas minőségű, természetes termékeket állít elő 3. Ha _________________________________________________________________________________________________________ Q20 Véleménye szerint hogyan lehetne a hegyvidéki gazdálkodásból származó bevételeket növelni? (több válasz is lehetséges!) 1. 2. 3. 4.
Több EU támogatással Jobb alkalmazkodással, az állattenyésztés szerepének növelésével Társulással, közös termelési és eladási láncokba szerveződve Az itt megtermelt termékek minőségének javításával, bio élelmiszerek előállításával
Q21 Véleménye szerint a hegyvidéki gazdálkodásból származó termékek minősége általában? 1. Jó
2. Közepes
3. Gyenge
99. NT/NV
Q22 Ön hajlandó lenne-e áttérni a biotermelésre, műtrágya és növényvédő szer nélkül termelni, ha termékeit biztosan felvásárolnák? 1. Igen
2. Nem
3. Nem tudja
99. NV
Q22 Ön bekapcsolódna-e egy helyi vagy országos szintű hegyvidéki termék egyesületbe, mozgalomba (közös értékesítés, hegyvidéki márka, termelési szabályok, stb.)? 1. Igen
2. Nem
3. Nem tudja
99. NV
Q23 Milyen jövőt lát itt a térségünkben a mezőgazdaság számára? 10-15 év múlva... 1. A hegyvidéki gazdálkodás teljesen eltűnik, szerepe csak a turizmusra és tájfenntartása korlátozódik 2. Egyre kevesebben foglalkoznak mezőgazdasággal, csökkenni fog a mezőgazdaság szerepe 3. A mezőgazdaság szerepe itt felértékelődik, jövedelmező ágazat lesz, de a jelenlegi termelési viszonyok teljesen megváltoznak (kevés ember/cég kezébe koncentrálódnak a földek). 4. A mezőgazdaság szerepe felértékelődik, jövedelmező ágazat lesz, a jelenlegi termelési viszonyok mellett 5. Nem várható lényeges változás, a mai állapotok lesznek jellemzőek 99. NT/NV Q24 Ön honnan szokott tájékozódni a legfrissebb gazdálkodással kapcsolatos újdonságokról, EU támogatásokról? 1. Rádió, tv 2. Szakfolyóirat Igazgatóság)
5. Ismerősöktől, barátoktól 6. Hivatalos szervektől (APIA, APDRP, Mezőgazdasági
67
3. Kiadványok, brosúrák 4. Szemináriumokon, előadásokon
7. Helyi hivatalból 8. Máshonnan: ________________________________________________
Q25 Honnan hallott a környezetvédelmi feltételekről? 1. Rádió, tv 2. Szakfolyóirat Igazgatóság) 3. Kiadványok, brosúrák 4. Szemináriumokon, előadásokon
5. Ismerősöktől, barátoktól 6. Hivatalos szervektől (APIA, APDRP, Mezőgazdasági 7. Helyi hivatalból 8. Máshonnan: ________________________________________________
Q26 Hallott-e már a PACINFO elnevezésű információs projektről? 1. Igen
2. Nem
99. NT/NV
Q27 Részt venne-e ingyenes tájékoztató előadáson és szemináriumon, amit a PACINFO projekt keretében szerveznek? 1.
Igen, ha a lakhelyemen lesz megszervezve
3. Nem tudja
2.
Igen, ha a megyében lesz megszervezve
4. Nem
68
PACINFO Kérdőív Célcsoport kategória: városi lakosság
Kérdezőbiztos:
Lekérdezés helyszíne - település:
Megye:
Kérdőívünk segítségével meg szeretnénk ismerni a városi lakosság véleményét azzal kapcsolatban, hogy hogyan értékelik a gazdák szerepét és helyzetét a (hegy)vidék védelme és fejlődése szempontjából. Mit gondolnak az Európai Uniós agrártámogatásokról, illetve honnan szerzik ismereteiket az EU-val kapcsolatban. A válaszait a PACINFO projekt keretében névtelenül és összesítve dolgozzuk fel. Kérjük szánjon ránk 10 percet! Köszönjük! Q1 Neme:
1. Férfi
2. Nő
Q2 Születési éve: ___________________________________ Q3 Ön… 1. Nagyszülei is városon laktak 2. Szülei is városon laktak 3. Első generációs városlakó Q4 Legmagasabb befejezett iskolai végzettsége? 1. 2. 3. 4.
Általános iskola Szakiskola vagy inasiskola Elméleti vagy szaklíceum Posztliceális képzés
5. Egyetem 6. Mesteri képzés 7. Phd képzés
Q5 Mi az első dolog, ami eszébe jut önnek a mezőgazdaságról? (lehet bármi) ______________________________________________________________________________________________________________________ Q6 Mi jut eszébe önnek a hegyvidéki mezőgazdaságról? (lehet bármi) ______________________________________________________________________________________________________________________ Q7 Mi jut eszébe önnek a gazdaemberről? (lehet bármi) ______________________________________________________________________________________________________________________ Q8 Ön foglalkozna-e mezőgazdasággal, ha ebből jól meg tudna élni? 1. Igen
2. Nem
3. Nem tudja
99. NV
69
Q9 Véleménye szerint a gazdának van-e más szerepe amellett, hogy élelmiszert állít elő? 1. Védi a tájat és a tájképet fajgazdagsághoz 2. Nincs más szerepe
3. Hozzájárul a növény és állatvilág védelméhez, a 4. Őrzi a hagyományokat, életmódot és népi kultúrát 5. Egyéb________________________________________________________________
Q10 Tudta-e, hogy az EU agrár támogatásai nálunk is elérhetőek?
1. Igen
2. Nem
Q11 Egyetért-e azzal, hogy az EU támogassa azokat, akik a mezőgazdaságban dolgoznak? 1. Igen, mert________________________________________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________________________________________ 2. Nem, mert________________________________________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________________________________________ Q12 Ezek a támogatások véleménye szerint mennyire segítik az itteni termelőket? 1. Nagyon segítik
2. Kis mértékben segítik
3. Nem segítik
99. NT/NV
Q13 Tudta-e, hogy az EU külön támogatja a környezetbarát mezőgazdaságot? 1. Igen
2. Nem
Q14 Véleménye szerint miért lehet fontos környezetbarát módon gazdálkodni, miért támogatja ezt az EU? ______________________________________________________________________________________________________________________ ______________________________________________________________________________________________________________________ Q15 Véleménye szerint a hegyvidéki gazdálkodásból származó termékek minősége általában? 1. Jó
2. Közepes
3. Gyenge
99. NT/NV
Q16 Hogy látja, a városi lakosságnak érdeke-e az, hogy a vidék és a mezőgazdaság fejlődjék? 1. Igen, mert_________________________________________________________________________________________________________ 2. Nem, mert_________________________________________________________________________________________________________ 3. Nem tudja
70
Q17 Mit gondol, hogyan járulhat hozzá a városi népesség a vidék és a mezőgazdaság fejlődéséhez? 1. Nem tud hozzájárulni, városról nincs mit tenni 2. Tudatos vásárlással és helyi termékek fogyasztásával 3. Fejlesztésekkel, kutatásokkal 4. Más féle módon:______________________________________________________________________________________ Q18 Az élelmiszerek vásárlása során mi a legfontosabb szempont az ön számára? 1. 2. 3. 4.
Az ár és minőség arány, legyen olcsó és jó A származási hely, legyen helyi termék Legyen magas minőségű termék bárhonnan is származzék Egyéb:__________________________________________________________________________________________________
Q19 Milyen jövőt lát itt a térségünkben a mezőgazdaság számára? 10-15 év múlva... 1. A hegyvidéki gazdálkodás teljesen eltűnik, szerepe csak a turizmusra és tájfenntartása korlátozódik 2. Egyre kevesebben foglalkoznak mezőgazdasággal, csökkenni fog a mezőgazdaság szerepe 3. A mezőgazdaság szerepe itt felértékelődik, jövedelmező ágazat lesz, de a jelenlegi termelési viszonyok teljesen megváltoznak (kevés ember/cég kezébe koncentrálódnak a földek). 4. A mezőgazdaság szerepe felértékelődik, jövedelmező ágazat lesz, a jelenlegi termelési viszonyok mellett. 5. Nem várható lényeges változás, a mai állapotok lesznek jellemzőek. 99. NT/NV Q20 Érdeklik-e önt az EU-val kapcsolatos hírek és újdonságok? 1. Igen
2. Nem
Q21 Ön honnan szokott tájékozódni az EU-val kapcsolatos hírekről, politikákról? 1. 2. 3. 4. 5.
Rádió, tv Szakfolyóiratok Kiadványok, brosúrák Szemináriumokon, előadásokon Internetről
6. Ismerősöktől, barátoktól 7. Hivatalos szervektől 8. Helyi hivatalból 9. Máshonnan:________________________________________________
Q22 Hallott-e már a PACINFO elnevezésű információs projektről? 1. Igen
2. Nem
99. NT/NV
Q23 Részt venne-e a PACINFO projekt keretében szervezett termékkiállításon és vásáron? 1. Igen, ha a lakhelyemen lesz megszervezve 2. Igen, ha a megyében lesz megszervezve
3. Nem tudja 4. Nem
Köszönjük válaszait! 71
PACINFO Kérdőív Célcsoport kategória: fiatalok
Kérdezőbiztos:
Lekérdezés helyszíne - település:
Megye:
Kérdőívünk segítségével meg szeretnénk ismerni a fiatal lakosság véleményét azzal kapcsolatban, hogy hogyan értékelik a gazdák szerepét és helyzetét a (hegy)vidék védelme és fejlődése szempontjából. Mit gondolnak az Európai Uniós agrártámogatásokról, illetve honnan szerzik ismereteiket az EU-val kapcsolatban. Válaszaidat a PACINFO projekt keretében névtelenül és összesítve dolgozzuk fel. Kérjük szánj ránk 10 percet! Köszönjük! Q1 Nemed:
1. Férfi
2. Nő
Q2 Születési éved: ___________________________________ Q3 A te… 1. Nagyszüleid is városon laktak 2. Szüleid is városon laktak 3. Első generációs városlakó vagy Q4 Legmagasabb befejezett iskolai végzettséged? 1. 2. 3. 4.
Általános iskola Szakiskola vagy inasiskola Elméleti vagy szaklíceum Posztliceális képzés
5. Egyetem 6. Mesteri képzés 7. Phd képzés
Q5 Mi az első dolog, ami eszedbe jut a mezőgazdaságról? (lehet bármi) ______________________________________________________________________________________________________________________ Q6 Mi jut eszedbe a hegyvidéki mezőgazdaságról? (lehet bármi) ______________________________________________________________________________________________________________________ Q7 Mi jut eszedbe a gazdaemberről? (lehet bármi) ______________________________________________________________________________________________________________________ Q8 Foglalkoznál-e mezőgazdasággal, ha ebből jól meg tudnál élni? 1. Igen
2. Nem
3. Nem tudom
99. NV
Q9. Tudtad-e, hogy az EU kiemelten támogatja a fiatal gazdákat? 1. Igen
2. Nem
99. NT/NV 72
Q10 Véleményed szerint a gazdának van-e más szerepe amellett, hogy élelmiszert állít elő? 1. Védi a tájat és a tájképet fajgazdagsághoz 2. Nincs más szerepe
3. Hozzájárul a növény és állatvilág védelméhez, a 4. Őrzi a hagyományokat, életmódot és népi kultúrát 5. Egyéb_____________________________________________________________
Q11 Tudtad-e, hogy az EU agrár támogatásai nálunk is elérhetőek?
1. Igen
2. Nem
Q12 Egyetértesz-e azzal, hogy az EU támogassa azokat, akik a mezőgazdaságban dolgoznak? 1. Igen, mert________________________________________________________________________________________________________ ______________________________________________________________________________________________________________ 2. Nem, mert________________________________________________________________________________________________________ ______________________________________________________________________________________________________________ Q13 Ezek a támogatások véleményed szerint mennyire segítik az itteni termelőket? 1. Nagyon segítik
2. Kis mértékben segítik
3. Nem segítik
99. NT/NV
Q14 Tudtad-e, hogy az EU külön támogatja a környezetbarát mezőgazdaságot? 1. Igen
2. Nem
Q15 Véleményed szerint miért lehet fontos környezetbarát módon gazdálkodni, miért támogatja ezt az EU? ______________________________________________________________________________________________________________________ ______________________________________________________________________________________________________________________ Q16 Véleményed szerint a hegyvidéki gazdálkodásból származó termékek minősége általában? 1. Jó
2. Közepes
3. Gyenge
99. NT/NV
Q17 Hogy látod, a városi lakosságnak érdeke-e az, hogy a vidék és a mezőgazdaság fejlődjék? 1. Igen, mert ______________________________________________________________________________________________ 2. Nem, mert ______________________________________________________________________________________________ 3. Nem tudja Q18 Mit gondolsz, hogyan járulhat hozzá a városi népesség a vidék és a mezőgazdaság fejlődéséhez? 1. Nem tud hozzájárulni, városról nincs mit tenni 2. Tudatos vásárlással és helyi termékek fogyasztásával 73
3. Fejlesztésekkel, kutatásokkal 4. Más féle módon: _______________________________________________________________________________________ Q19 Az élelmiszerek vásárlása során mi a legfontosabb szempont a számodra? 1. 2. 3. 4.
Az ár és minőség arány, legyen olcsó és jó A származási hely, legyen helyi termék Legyen magas minőségű termék bárhonnan is származzék Egyéb: _________________________________________________________________________________________________________ Q20 Milyen jövőt látsz itt a térségünkben a mezőgazdaság számára? 10-15 év múlva... 1. A hegyvidéki gazdálkodás teljesen eltűnik, szerepe csak a turizmusra és tájfenntartása korlátozódik 2. Egyre kevesebben foglalkoznak mezőgazdasággal, csökkenni fog a mezőgazdaság szerepe 3. A mezőgazdaság szerepe itt felértékelődik, jövedelmező ágazat lesz, de a jelenlegi termelési viszonyok teljesen megváltoznak (kevés ember/cég kezébe koncentrálódnak a földek). 4. A mezőgazdaság szerepe felértékelődik, jövedelmező ágazat lesz, a jelenlegi termelési viszonyok mellett. 5. Nem várható lényeges változás, a mai állapotok lesznek jellemzőek. 99. NT/NV Q21 Érdekelnek-e téged az EU-val kapcsolatos hírek és újdonságok? 1. Igen
2. Nem
Q22 Honnan szoktál tájékozódni az EU-val kapcsolatos hírekről, politikákról? 1. 2. 3. 4. 5.
Rádió, tv Szakfolyóiratok Kiadványok, brosúrák Szemináriumokon, előadásokon Internetről
6. Ismerősöktől, barátoktól 7. Hivatalos szervektől 8. Helyi hivatalból 9. Máshonnan:_________________________________________________
Q23 Hallottál-e már a PACINFO elnevezésű információs projektről? 1. Igen
2. Nem
99. NT/NV
Q24 Részt vennél-e a PACINFO projekt keretében szervezett termékkiállításon és vásáron? 1. Igen, ha a lakhelyemen lesz megszervezve 3. Nem tudja 2. Igen, ha a megyében lesz megszervezve
4. Nem
Q25 Kipróbálnál-e egy hegyi gazda ingyenes tájékoztató játékot, ami a projekt keretében készül el? 1. Igen 2. Nem Köszönjük válaszaidat!
99. NT/NV
74
6.2. Ex-post kérdőívek
PACINFO Ex-Post Kérdőív Célcsoport kategória: gazdák
Kérdezőbiztos:
Lekérdezés helyszíne (település):
Megye:
Kérdőívünk segítségével meg szeretnénk ismerni a gazdák véleményét azzal kapcsolatban, hogy hogyan értékelik saját szerepüket és helyzetüket a (hegy)vidék védelme és fejlődése szempontjából. Mit gondolnak az Európai Uniós agrártámogatásokról és az ezekhez kapcsolt szabályokról, illetve honnan szerzik ismereteiket a fentiekkel kapcsolatban. A válaszait a PACINFO projekt keretében névtelenül és összesítve dolgozzuk fel. Kérjük szánjon ránk 10 percet. Köszönjük! Q1. Neme:
1. Férfi
2. Nő
Q2. Születési éve:___________________________________ Q3.1. Mekkora területen gazdálkodik - szántó:___________________ ár
(100 ár = 1 hektár)
Q3.2. Mekkora területen gazdálkodik – kaszáló:___________________ ár
(100 ár = 1 hektár)
Q3.3. Mekkora területen gazdálkodik – legelő:___________________ ár
(100 ár = 1 hektár)
Q4.1. Hány szarvasmarhát tart? _________________ Q4.2. Hány juhot tart? ________________ Q4.3. Hány sertést tart? ________________ Q4.4. Egyéb jószág, amit tart________________________ Q5. Tagja-e valamilyen mezőgazdasági egyesületnek vagy szövetkezetnek? 1. Igen
2. Nem
Q6. Tudta-e, hogy az EU agrár támogatásai nálunk is elérhetőek? 1. Igen
2. Nem
Q7. Ezek a támogatások véleménye szerint mennyire segítik az itteni termelőket? 1. Nagyon segítik
2. Kis mértékben segítik
3. Nem segítik
4. NT/NV
Q8. Egyetért-e azzal, hogy az EU támogassa azokat, akik a mezőgazdaságban dolgoznak? 1. Igen, mert ezek a források nélkül nem tudnának a gazdák fejlődni 2. Igen, mert enélkül nem lehet jövedelmező a mezőgazdaság, ez létszükséglet 3. Igen, mert ez végeredményben mindenkinek érdeke, megérdemlik a gazdák
75
4. Igen, egyéb___________________________________________________________________________________________________ 5. Nem, mert_____________________________________________________________________________________________________ Q9. Mit gondol mit kéne változtatni a mezőgazdasági támogatásokban mire kéne jobban odafigyelni? (több válasz is lehetséges) 1. Nagyobb értékű támogatásokra volna szükség 2. Egyszerűsíteni kellene a támogatáshoz hozzájutást (kevesebb bürokrácia, papírmunka) 3. A támogatásoknak inkább az értékesítést kellene ösztönözzék a termelés helyett 4. A fiatalokat jobban kellene ösztönözni 5. Hatékonyabban kellene kommunikálni, több információra lenne szükség 6. Egyéb, éspedig:_______________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________________________ Q10. Tudta-e, hogy az EU külön támogatja a környezetbarát mezőgazdaságot? 1. Igen
2. Nem
Ugrás a 13. kérdésre!
Q11. Ismeri-e a környezetbarát mezőgazdaság feltételeit, kritériumait? 1. Igen
2. Nem
Q12. Ezeknek a feltételeknek a betartása véleménye szerint a gazdák számára... 1. Plusz terhet jelent
2. Nem jelent gondot
99. NT/NV
Q13. Véleménye szerint miért lehet fontos környezetbarát módon gazdálkodni, miért támogatja ezt az EU? 1. Környezet védelme, a honos növények és állatok védelme miatt 2. A tájkép és a környezet fenntartása és megóvása miatt 3. Egészségesebb élelmiszerek, biotermék előállítása érdekében 4. A fenntartható fejlődés miatt 5. Egyéb, éspedig:____________________________________________________________________________________________________ ______________________________________________________________________________________________________________ Q14. Véleménye szerint a gazdának mi a legfontosabb szerepe amellett, hogy élelmiszert állít elő? (több válasz is lehetséges) 1. Nincs más szerepe fajgazdagsághoz 2. Védi a tájat és a tájképet
3. Hozzájárul a növény és állatvilág védelméhez, a 4. Őrzi a hagyományokat, életmódot és népi kultúrát 5. Egyéb_____________________________________________________________ 76
Q15. Ön bekapcsolódna-e egy helyi vagy országos szintű hegyvidéki termék egyesületbe, mozgalomba (közös értékesítés, közös hegyvidéki márka, közös termelési szabályok stb.)? 1. Igen
2. Nem
3. Nem tudja
99. NV
Q16. Hallott-e már a PACINFO elnevezésű információs projektről? 3. Igen
Ugrás a 22. kérdésre!
2. Nem
Q17. Honnan értesült a PACINFO projektről? (több válasz is lehetséges) 1. Írott sajtóból, szaklapból
5. Plakátokon, posztereken
2. Tv-ből
6. A projekt eseményein
3. Rádióból
7. Ismerősöktől, barátoktól
4. Internetről
8. Máshonnan, éspedig:_______________________________________________
Q18. Került-e kapcsolatba a projekt valamelyik tájékoztató anyagával/termékével? (több válasz is lehetséges) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Igen, a projekt weboldalával Igen, a projekt Facebook profiljával Igen, a hegyi gazda on-line játékkal Igen, láttam a posztereket Igen, a Hegyfeszt rendezvénnyel Igen, a tájékoztató kiadvánnyal Igen, részt vettem a gazdáknak szervezett szemináriumon Nem Ugrás a 22. kérdésre!
Q19. Tartalmi és hasznossági szempontból milyennek értékeli a fent említett anyagokat/termékeket egy 1-től 5-ig terjedő skálán, ahol az 5 nagyon jó és az 1 nagyon gyenge minőséget jelöl? (nagyon gyenge)
1
2
3
4
5
(nagyon jó)
Q20. Milyen információval gazdagodott a projekt által? (több válasz is lehetséges) 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Ismereteket szereztem a mezőgazdasági politikáról, céljairól, elveiről Megismertem a hegyvidéki mezőgazdaság környezetvédelmi és társadalmi szerepét Információkat szereztem a kizöldítésről és a környezetvédelmi feltételekről Ismereteket szereztem a termék védjegyekről és eredetvédelemről Információkat szereztem az új pályázási és támogatási lehetőségekről Egyébről, éspedig:____________________________________________________________________________________________________ Q21. Az alábbiak közül, ismeretei szerint mi volt a projekt célja? 1. 2. 3. 4.
A hegyvidéki mezőgazdaság környezeti és társadalmi szerepének népszerűsítése A hegyvidéki gazdák nehéz termelési lehetőségeire való figyelemfelhívás A hegyvidéki gazdálkodás jövedelmezőségének népszerűsítése Nem tudja 77
Q22. Hasznosnak véli-e a hasonló hegyvidéki mezőgazdaság témájú tájékoztató projektek megszervezését, kivitelezését? 1. Igen, mert:_______________________________________________________________________________________________________ ______________________________________________________________________________________________________________ 2. Nem, mert:_______________________________________________________________________________________________________ ______________________________________________________________________________________________________________ 3. Nem tudom Q23. Mivel, milyen témával kapcsolatban lenne szüksége további információkra? ______________________________________________________________________________________________________________________ ______________________________________________________________________________________________________________________ Köszönjük válaszait! Kérjük, adja meg postacímét, amennyiben a PACINFO projekt keretében elkészült tájékoztató anyagot szeretne ingyen kapni. Cím:_________________________________________________________________________________________________________________
78
PACINFO Kérdőív Célcsoport kategória: városi lakosság
Kérdezőbiztos:
Lekérdezés helyszíne (település):
megye:
Kérdőívünk segítségével meg szeretnénk ismerni a városi lakosság véleményét azzal kapcsolatban, hogy hogyan értékelik a gazdák szerepét és helyzetét a (hegy)vidék védelme és fejlődése szempontjából. Mit gondolnak az Európai Uniós agrártámogatásokról, illetve honnan szerzik ismereteiket az EU-val kapcsolatban. A válaszait a PACINFO projekt keretében névtelenül és összesítve dolgozzuk fel. Kérjük, szánjon ránk 10 percet. Köszönjük! Q1. Neme:
1. Férfi
2. Nő
Q2. Születési éve:___________________________________ Q3. Ön… 1. Első generációs városlakó 2. Második generációs városlakó (már a szülei is városon laktak) 3. Harmadik generációs városlakó (már a nagyszülei is városon laktak) Q4. Legmagasabb befejezett iskolai végzettsége 1. 2. 3. 4.
Általános iskola Szakiskola vagy inasiskola Elméleti vagy szaklíceum Posztlíceális képzés
5. Egyetem 6. Mesteri képzés 7. PhD képzés
Q5. Tudta-e, hogy az EU agrár támogatásai nálunk is elérhetőek?
1. Igen
2. Nem
Q6. Véleménye szerint a gazdának mi a legfontosabb szerepe amellett, hogy élelmiszert állít elő? (több válasz is lehetséges) 1. Nincs más szerepe fajgazdagsághoz 2. Védi a tájat és a tájképet
3. Hozzájárul a növény és állatvilág védelméhez, a 4. Őrzi a hagyományokat, életmódot és népi kultúrát 3. Egyéb_____________________________
Q7. Egyetért-e azzal, hogy az EU támogassa azokat, akik a mezőgazdaságban dolgoznak? (több válasz is lehetséges) 1. 2. 3. 4.
Igen, mert ezek a források nélkül nem tudnának a gazdák fejlődni Igen, mert enélkül nem lehet jövedelmező a mezőgazdaság, ez létszükséglet Igen, mert, ez végeredményben mindenkinek érdeke, megérdemlik a gazdák Igen, egyéb__________________________________________________________________________________________________ 5. Nem, mert________________________________________________________________________________________________________ 79
Q8. Ezek a támogatások véleménye szerint mennyire segítik az itteni termelőket? 1. Nagyon segítik
2. Kis mértékben segítik
3. Nem segítik
4. NT/NV
Q9. Tudta-e, hogy az EU külön támogatja a környezetbarát mezőgazdaságot? 1. Igen
2. Nem
Q10. Véleménye szerint miért lehet fontos környezetbarát módon gazdálkodni, miért támogatja ezt az EU? (több válasz lehetséges) 1. 2. 3. 4. 5.
Környezet védelme, a honos növények és állatok védelme miatt A tájkép és a környezet fenntartása és megóvása miatt Egészségesebb élelmiszerek, biotermék előállítása érdekében A fenntartható fejlődés miatt Egyéb, éspedig:_______________________________________________________________________________________________
Q11. Hogy látja, a városi lakosságnak érdeke-e az, hogy a vidék és a mezőgazdaság fejlődjék? 1. Igen
2. Nem
3. NT/NV
Q12. Hallott-e már a PACINFO elnevezésű információs projektről? 1.
Igen
Ugrás a 17. kérdésre!
2. Nem
Q13. Honnan értesült a PACINFO projektről? (több válasz is lehetséges) 1. 2. 3. 4.
Írott sajtóból Tv-ből Rádióból Internetről
5. Plakátokon, posztereken 6. A projekt eseményein 7. Ismerősöktől, barátoktól 8. Máshonnan, éspedig:______________________________________________
Q14. Került-e kapcsolatba a projekt valamelyik tájékoztató anyagával/termékével? (több válasz is lehetséges) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Igen, a projekt weboldalával Igen, a projekt Facebook profiljával Igen, a hegyi gazda on-line játékkal Igen, láttam a posztereken Igen, a Hegyfeszt rendezvénnyel Igen, a tájékoztató kiadvánnyal Nem Ugrás a 17. kérdésre!
Q15. Tartalmi és hasznossági szempontból milyennek értékelné a fent említett anyagokat/termékeket, egy 1-től 5-ig terjedő skálán, ahol az 5 nagyon jó és az 1 nagyon gyenge minőséget jelöl? (nagyon gyenge)
1
2
3
4
5
(nagyon jó)
Q16. Az alábbiak közül, ismeretei szerint mi volt a projekt célja? (egy válasz lehetséges) 1. A hegyvidéki mezőgazdaság környezeti és társadalmi szerepének népszerűsítése 80
2. A hegyvidéki gazdák nehéz termelési lehetőségeire való figyelemfelhívás 3. A hegyvidéki gazdálkodás jövedelmezőségének népszerűsítése 4. Nem tudja Q 17. Hasznosnak véli-e a hasonló, városiaknak is szóló mezőgazdasági tájékoztató projektek megszervezését? 1.
2.
3.
Igen, mert:__________________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________________________ Nem, mert:__________________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________________________ Nem tudom
Köszönjük válaszait!
81
PACINFO Ex-Post Kérdőív Célcsoport kategória: fiatalok
Kérdezőbiztos:
Lekérdezés helyszíne (település):
Megye:
Kérdőívünk segítségével meg szeretnénk ismerni a fiatal lakosság véleményét azzal kapcsolatban, hogy hogyan értékelik a gazdák szerepét és helyzetét a (hegy)vidék védelme és fejlődése szempontjából. Mit gondolnak az Európai Uniós agrártámogatásokról, illetve honnan szerzik ismereteiket az EU-val kapcsolatban. Válaszaidat a PACINFO projekt keretében névtelenül és összesítve dolgozzuk fel. Kérjük, szánj ránk 10 percet. Köszönjük! Q1. Nemed:
1. Férfi
2. Nő
Q2. Születési éved:___________________________________ Q3. Származásod: 1. 2. 3. 4.
Első generációs városlakó Második generációs városlakó (már a szülei is városon laktak) Harmadik generációs városlakó (már a nagyszülei is városon laktak) Vidéki vagyok
Q4. Legmagasabb befejezett iskolai végzettséged: 1. 2. 3. 4.
Általános iskola Szakiskola vagy inasiskola Elméleti vagy szaklíceum Posztlíceális képzés
5. Egyetem 6. Mesteri képzés 7. PhD képzés
Q5. Tudtad-e, hogy az EU agrár támogatásai nálunk is elérhetőek?
1. Igen
2. Nem
Q6. Tudtad-e, hogy az EU kiemelten támogatja a fiatal gazdákat? 1. Igen
2. Nem
3. NT/NV
Q7. Véleményed szerint a gazdának mi a legfontosabb szerepe, amellett, hogy élelmiszert állít elő? (több válasz is lehetséges) 1. Nincs más szerepe. 2. Védi a tájat és a tájképet
3. Hozzájárul a növény és állatvilág védelméhez, a fajgazdagsághoz 4. Őrzi a hagyományokat, életmódot és népi kultúrát 5. Egyéb________________________________________________________________
Q8. Egyetértesz-e azzal, hogy az EU támogassa azokat, akik a mezőgazdaságban dolgoznak? (több válasz is lehetséges) 1. Igen, mert ezek a források nélkül nem tudnának a gazdák fejlődni 2. Igen, mert enélkül nem lehet jövedelmező a mezőgazdaság, ez létszükséglet 3. Igen, mert, ez végeredményben mindenkinek érdeke, megérdemlik a gazdák 82
4. Igen, egyéb_______________________________________________________________________________________________________ 5. Nem, mert________________________________________________________________________________________________________ Q9. Ezek a támogatások véleményed szerint mennyire segítik az itteni termelőket? 1. Nagyon segítik
2. Kis mértékben segítik
3. Nem segítik
4. NT/NV
Q10. Tudtad-e, hogy az EU külön támogatja a környezetbarát mezőgazdaságot? 1. Igen
2. Nem
Q11. Véleményed szerint miért lehet fontos környezetbarát módon gazdálkodni, miért támogatja ezt az EU? (több válasz is lehetséges) 1. 2. 3. 4. 5.
Környezet védelme, a honos növények és állatok védelme miatt A tájkép és a környezet fenntartása és megóvása miatt Egészségesebb élelmiszerek, biotermék előállítása érdekében A fenntartható fejlődés miatt Egyéb, éspedig:________________________________________________________________________________________________
Q12. Hogy látod, a városi lakosságnak érdeke-e az, hogy a vidék és a mezőgazdaság fejlődjék? (több válasz is lehetséges) 1. Igen
2. Nem
3. NT/NV
Q13. Hallottál-e már a PACINFO elnevezésű információs projektről? 1. Igen
Ugrás a 18. kérdésre!
2. Nem
Q14. Honnan értesültél a PACINFO projektről? (több válasz is lehetséges) 1. 2. 3. 4.
Írott sajtóból Tv-ből Rádióból Internetről
5. Plakátokon, posztereken 6. A projekt eseményein 7. Ismerősöktől, barátoktól 8. Máshonnan, éspedig:_______________________________________
Q15. Kerültél-e kapcsolatba a projekt valamelyik tájékoztató anyagával/termékével? (több válasz is lehetséges) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Igen, a projekt weboldalával Igen, a projekt Facebook profiljával Igen, a hegyi gazda on-line játékkal Igen, láttam a posztereken Igen, a Hegyfeszt rendezvénnyel Igen, a tájékoztató kiadvánnyal Nem Ugrás a 18. kérdésre!
83
Q16. Tartalmi és hasznossági szempontból milyennek értékelnéd a fent említett anyagokat/termékeket, egy 1-től 5-ig terjedő skálán, ahol az 5 nagyon jó és az 1 nagyon gyenge minőséget jelöl? (nagyon gyenge)
1
2
3
4
5
(nagyon jó)
Q17. Az alábbiak közül, ismereteid szerint mi volt a PACINFO projekt célja? (egy lehetséges válasz) 1. 2. 3. 4.
A hegyvidéki mezőgazdaság környezeti és társadalmi szerepének népszerűsítése A hegyvidéki gazdák nehéz termelési lehetőségeire való figyelemfelhívás A hegyvidéki gazdálkodás jövedelmezőségének népszerűsítése Nem tudom
Q18. Hasznosnak véled-e (a hasonló), fiataloknak is szóló mezőgazdasági tájékoztató projektek megszervezését? 1. Igen, mert:__________________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________________________ 2. Nem, mert:__________________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________________________ 3. Nem tudom Köszönjük válaszaidat!
84
85
