Pogány-havas kistérség GAZDASÁGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. III. kötet: Mellékletek

Pogány-havas kistérség GAZDASÁGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA III. kötet: Mellékletek

Készítette: Ister-Granum Eurorégió Fejlesztési Ügynökség Kht. Esztergom 2007–2008. Készítették: Ocskay Gyula projektvezető dr. Jankai Norbert Grafika: Eck András

TARTALOMJEGYZÉK 1. számú melléklet:

A Pogány-havas kistérség gazdaságfejlesztési stratégiájához készült interjúk írásos anyaga GYIMESFELSŐLOK Bodor Piroska, polgármester

9 12

Antal András vállalkozó GYIMESKÖZÉPLOK Mihók Péter, polgármester Ambrus Róbert, Kultúrotthon vezető

14

Bilibók Péter

19

GYIMESBÜKK Szőcs László, alpolgármester

21

Berszán András, tanító

24

Deáky András, vállalkozó

26

Sárig Attila vállalkozó, Áldomáspataka

29

CSÍKSZENTMIHÁLY André Mihály, polgármester

31

Fodor Zoltán, Szentmihály-Ajnád-Vacsárcsi Ifjúsági Szervezet

33

CSÍKSZÉPVÍZ Ferencz Tibor, polgármester CSÍKSZEREDA Mátéffy Mária igazgató, Fejlesztési Igazgatósága, Hargita Megye Tanácsa

34 és

Gazdasági

Programok

36

Márton András ügyvezető (Megyei Fejlesztési Ügynökség)

39

Gál Attila, alpolgármester

42

PÁLFALVA CSÍKSOMLYÓ Molnár Sándor igazgató, Hotel Salvator

43

Az interjúk értékelése

46

2

2. számú melléklet:

„Gyimes a XXI. században” című konferencia egyes előadásainak anyaga (hangfelvétel alapján)

49

1. nap - 2007. szeptember 29. Rodics Gergely ügyvezető, Pogány-havas Kistérségi Társulás Téma: a kistérség rövid áttekintése

49

Szőcs János (a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum volt igazgatója, Gyimes szülöttje) Téma: A Gyimes-völgy történetének sarkalatos pontjai

49

Hesz Ágnes tanársegéd, Pécsi Tudományegyetem Néprajz-Kultúra Antropológia Tanszék Téma: Vallási élet a Gyimesben

50

Csonka-Takács Eszter kutató, Európai Folklór Intézet Téma: Az emberélet fordulópontjai és ünnepei Középlokon

51

Tankó Gyula, nyugdíjas helyi tanító, néprajzkutató Téma: Egy munkaközpontú népcsoport múltja, jelene és jövője néprajzos szemmel

53

Molnár Zsolt MTA, Budapest Téma: A Gyimesek mai növényzete

55

Murányi Veronika ELTE, Budapest Téma: A hulladékkezelés hagyományos és jelenkori gyakorlata Gyimesben

57

Nagy Ildikó vidékszociológus, (MTA Politikai Tudományok Intézete) Téma: endogén vidékfejlesztés (Christopher Ray brit kutató elmélete nyomán)

59

Letenyei László (Corvinus Egyetem) Téma: Gyimesi fejlesztések

60

Biczó Gábor – (Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszék) (előadását felolvasta: Ilyés Zoltán) Téma: Autenticitás és/vagy modernitás

62

Ilyés Zoltán – MTA Téma: A gyimesi kultúrtáji örökség megőrzése és továbbfejlesztési lehetőségei

62

3

Karátson Gábor Téma: Gyimes, a Hármas Egy (az írást felolvasta: Kobzos Kis Tamás)

65

Hozzászólás

65

Bilibók Ágoston, nyugalmazott vasúti tisztviselő Pálfalvi Pál tanár, etnobotanikus (Téma: Gyimesi csángó parasztkertek termesztett növényei, termesztési hiedelmek és termésjóslás

65

Csutak István államtitkár, Kommunikációs Minisztérium Téma: Információs és kommunikációs technológia

67

2. nap – 2007. szeptember 30.

68

Bíró A. Zoltán (Sapientia Egyetem Társadalomtudományi Intézete, Csíkszereda) Téma: Adottságok és lehetőségek a térségi fejlesztésben

68

Borboly Csaba képviselő (Hargita Megye Tanácsa – Consiliul Judeteau Harghita) Téma: Megyei fejlesztések

69

Hozzászólás

70

Korodi Attila (környezetvédelmi miniszter, Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlődés Minisztéruma, Románia) Borboly Csaba képviselő (Hargita Megye Tanácsa – Consiliul Judeteau Harghita) Tánczos Barna (Közlekedési Minisztérium, államtitkár) Téma: Közúti fejlesztések

70

Kolumbán Gábor Sapientia Egyetem, Csíkszereda Téma: Énlaka értékmegőrző programjának tanulságai

71

Ertsey Attila építész, Kós Károly Egyesülés

72

Téma: Falvak, kistérségek autonóm természetközeli szennyvízkezelés

működése;

megújuló

energiaforrások,

4

Rodics Katalin - KöM Téma: Genetikailag módosított szervezetek (GMO)

74

Rácz Árpád megyei képviselő, iskolaigazgató Gyimesközéplok, Hidegségi Iskola Téma: Az oktatás jelen és jövője Gyimesben

76

Samók Gyula polgármester Körösszakál Téma: A tejtermelés esélyei az Európai Unióban

78

Hozzászólások

79

Molnár Csaba (Hidegség) Török Jenő igazgató, Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság Fekete Endre területi felelős, Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság Samók Gyula Rácz Árpád Varga Zsuzsanna Téma: Tudatos hagyományőrzés a néptánc terén

80

Antalné Tankó Mária Téma: Néprajz, helytörténet

80

Antal Tibor gyimesközéploki lakos Téma: Környezetvédelem, hulladékkezelés

80

Mihók György Gyimesközéplok Téma: Gyimesközéplok, Hagyományőrző Ház

81

Bilibók Ágoston nyugdíjas vasúti tiszt, Gyimesbükk Téma: Vasúttörténeti gyűjtemény

81

Szász Mária Téma: Csángó Hagyományőrző Tábor, Gyimesfelsőlok

82

5

3. számú melléklet:

A szakirodalom áttekintése és értékelése XIX.-XX. századi felhasznált anyagok: Orbán Balázs: A Székelyföld leírása

84

Kozma Ferenc: A Székelyföld közgazdasági és közmívelődési állapota

84

Szádeczky Kardoss Lajos: A székely nemzet története és alkotmánya

84

Jelenkori írások: Ilyés Zoltán: Az állattartás és rétgazdálkodás hatása a történeti kultúrtáj

84

mintázottságára és antropogén morfológiai elemeire Ilyés Zoltán: Az ökomuzeális hasznosítás Gyimes hagyományos kultúrtáji képének

86

megőrzésében Ilyés Zoltán: A szakrális táj történeti szerveződése Gyimesben

87

Letenyei László: Helyhez kötött kapcsolatok. Egy társadalmi kapcsolathálókon

87

alapuló magyarázat a földrajzi munkamegosztás kialakulására

89

Letenyei László: Innovációs láncok falun. Két falusi esettanulmány a gazdasági újítások terjedéséről Letenyei László: Regionális társadalmi hálózatok

90

Berkes Katalin: A gyimesi szénamunkáról

91

Frida Balázs: A másik felé…a közeledés és elkülönböződés szimbolikus stratégiái a

93

gyimesi interetnikus kontaktzónában Fleischer Tamás: Kistérségi fejlődés, közlekedés, fenntarthatóság

94

Ilyés Zoltán: Identitás, kultúrtáj, örökségmenedzsment. Szempontok Gyimes

94

kistérségi erőforrásainak értékeléséhez

6

Biró A. Zoltán – Bodó Julianna – Gagyi József – Oláh Sándor – Túros Endre:

95

Gazdasági elit a Székelyföldön – 1993 Lukovics Miklós: Innovációs képesség: a regionális gazdaságfejlesztés alapja

97

Bíró A. Zoltán – Bodó Julianna – Gagyi József – Túros Endre: A túlélés vonzásában

98

- helyzetelemző tanulmány a romániai magyar oktatási/nevelési szerkezetről A Kárpát-medence régiói – Székelyföld

98

Összefoglalás

99

7

1. számú melléklet:

A Pogány-havas kistérség gazdaságfejlesztési stratégiájához készült interjúk írásos anyaga

8

GYIMESFELSŐLOK Bodor Piroska, polgármester A községet 12 éve vezető polgármester asszony elsőként azt említi, amire büszkék. Ezek: az egyházi tulajdonú Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium (Líceum), az egyházi kórus, a tánccsoport, a kaszárnyák (de mivel a katonasághoz tartozik, ezért nincs beleszólásuk); az 1902-ben épült templom1, az új komjáti (komjátszádai) templom és maga a táj, amely körülveszi őket. Külön öröm számukra, hogy bérmáláskor 400 fiatal volt beöltözve. A Líceum eredetileg közösségi háznak készült. E "Sziklára épített ház" néven ismert közösségi ház alapkövét 1993 májusában tették le. Az intézmények létrehozásához a magyar kormány és a nagyobb magyar közalapítványok (Illyés Közalapítvány, Mocsáry Lajos Alapítvány) nyújtottak jelentős anyagi támogatást. A meglévő épületek szomszédságában lévő tornaterem és a kollégium építésére szánt telekhez az Apáczai Közalapítványnál pályáztak támogatásra2. Az intézmény óvodásokat, elemistákat, felső tagozatosokat és gimnazistákat fogad, illetve minden évfolyamon párhuzamos osztályok indulnak. Pénzügyek, támogatás, fejlesztés A középületeket nagy pénzekből lehetne széppé tenni. Mióta polgármester, csak idén kaptak először támogatást 50.000 RON összegben a Hargita Megyei Tanácstól (500.000 RON-t pályáztak!). Két iskolában van központi fűtés. A sportcsarnokot a kormány építette fel (pénzügyi támogatás helyett), de nem úgy tervezték és kivitelezték, ahogy a helybeliek szerették volna. A vízvezetékre kaptak 2160 RON támogatást (sportcsarnok, iskola, rendőrség, középületek.) Nagyon kellene a csatornázás. A tájház épülete már megvan, csak fel kell újítani. A településen 800 RON támogatást fizetnek minden újszülött után, így nőtt a gyermekek száma. Nagyon sokan haltak meg azonban idén, mert máshonnan (Kovászna megyéből) jött kereskedők pancsolt, egészségre ártalmas szeszeket árusítottak feketén a házaknál. Utak terén idén 1 milliárd régi lejért (10.000 RON) javítottak (nem aszfalt). A falun belül most lehet közlekedni, de a „fejben” nem. Iskolafelújítás: újrafedés, padlózatjavítás, a kisiskolákat azonban fel kellene újítani. A kultúrotthont most fedették le újra elölről, de hátul is kellene. Az önkormányzat melletti klub tetőterét újítanák fel.

1

Egyik építőjét, Bodor Pétert hat évvel később Pro Ecclesia et Pontifice érdemrenddel tüntette ki XIII. Leó pápa. Forrás: Plichta Adrien, www.ujember.katolikus.hu 2 Forrás: Plichta Adrien, www.ujember.katolikus.hu

9

Költségvetési főösszegek: Bevételek: Ingatlanadó, épületadó, gépjárműadó, iparűzési adó, helyben maradó szja; az állam az áfa-ból (TVA) oszt vissza. Kiadások: A 2007. évi költségvetés kiadási oldala 33 milliárd régi lej. Ebből: Oktatás 22 milliárd Önkormányzati alkalmazottak fizetése, járuléka 4 milliárd Szociális segélyek 2 milliárd Könyvtár, kultúrotthon 1 milliárd (a kultúrház-igazgató fizetésének megfelelő összeg fedezhető a kultúrház bevételeiből) Utak fenntartása 1 milliárd Közvilágítás 0,6 milliárd Szemétszállítás (Csíkszeredába 5 éve) 0,6 milliárd Egyéb, vis maior 0,4 milliárd Amennyiben fizetési nehézségeik támadnak, a támogatásokból, segélyekből kell visszafogni, hogy befizethessék a felmerülő díjakat3. A beruházásokra jellemzően állami támogatást kapnak, kidolgozott projektek alapján (a vízzel kapcsolatos beruházásra 5,3 milliárdot kaptak). Világbanki pénzből jutott az iskola villanykorszerűsítésére, hajópadlóra, radiátorokra, de például a kazán költségeit az önkormányzatnak kellett állnia. Az iskolák korszerűsítésére nagyon odafigyelnek. Tavaly is volt az egyik iskolában felújítás. A tervek szerint minden iskolában központi fűtés lesz. Az önkormányzat a Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökséggel együttműködve olyan közhasznú munkásokat (2006-ban 35 fő, 2007-ben 25 fő) foglalkoztat minimálbérért, akiknek a munkaviszonya a rendszerváltást követő években szűnt meg4. A téli hónapokban az Ügynökség fizeti az alkalmazottakat, nyáron viszont minimálbérük 30 százalékát a helyi költségvetésből kell fedezni. Ez évente 40 millió lej plusz kiadást jelent az amúgy is szűkösen gazdálkodó önkormányzat számára. A foglalkoztatás keretében5 az asszonyok osztovátán abroszt, törölközőt szőnek, vagy rongyszőnyeget készítenek (a hagyományos gyimesi „szőttemény” a zöldön kívül piros és fekete színekben is készül). A szőttemények a turisták, a szőnyegek az iskolák, közintézmények számára készülnek. A fás szakmákban járatos, közhasznú munkás férfiak készítették el a Kultúrotthon bútorzatát, a többiek pedig az „erdőlésben” segítenek. Saját lovaikkal fuvaroznak, és többnyire ők termelik ki s szállítják be az iskolák téli tüzelőanyag-szükségletét6. Gazdálkodás 15 év múlva a falusi turizmusban látja a falu jövőjét, a biogazdálkodással (állattartás, tej, tejtermékek és hús termelése, feldolgozása terén) együtt. 3

Ilyen például a szemétszállítás díja, de 2007. júliusában – a bérek kifizetése után, átmenetileg – az állam felé járó illetékek, adó befizetésére nem futotta. A mintegy százezer lejes tartozás csődközeli állapotot idézett elő. A helyzet megoldása érdekében olyan javaslat született, hogy azok a személyek, akik a hivatalon keresztül jutnak támogatáshoz, csak akkor kapnak pénzügyi támogatást, ha már befizették adójukat. 4 A foglalkoztatásukra vonatkozó 76-os számú törvény alapján „hetvenhatosoknak" mondják őket. 5 Az ilyen módon történő foglalkoztatás a polgármester ötlete volt. 6 Kristó Tibor, Hargita Népe, 2006. 02. 22.

10

Jelenleg sokan mennek dolgozni, főleg Németországba (Magyarországra már nem nagyon éri meg kimenni). Néhány hónap alatt annyi keresnek, mint otthon egy év alatt. Ha ezek az emberek visszajönnek, általában már nem gazdálkodnak. Az 1250 családból kb. 700 gazdálkodó. Körülbelül 10 fiatal család gazdálkodik, akiknek sok állata van (ketten társultak 200 db feletti juhállománnyal). Négy családnak van panziója, két család épít panziót, 15-20 család falusi szállásadó. Nagyobb vállalkozók a településen: Antal András (fafeldolgozás, szállítás), Bodor Imre, aki fa- és húsfeldolgozással foglalkozik, Tankó József, aki eddig fával foglalkozott, de most négy panziót épít pályázati pénzből, és ide sorolható Tankó Tibor villanyszerelő. A Piposz Kft. pékséggel és juhtartással foglalkozik. A nem idevalósiak közül Szász Mária és a férje vettek épületeket, melyeket eredeti helyükön lebontottak és Borospatakán (Gyimesi Csángó Hagyományőrző Tábor) újra felépítették. Az épületekben turistákat lehet elszállásolni. Sajnos e jó példa ellenére az új jellegű épületek terjedése a jellemző, mert régi stílusú házat már kevesen építenek. A kézművesség (főleg ruhakészítés) jól jövedelmező munka lenne, de megalapozásához kendert és lent kell vetni. Ásványvíz előállításához, forgalmazásához is befektető kellene. Amennyiben a minisztériumtól visszakapnák a katonai épületeket 7, nemzetközi táborozási lehetőséget alakítanának ki bennük. Testvérkapcsolatok A falu testvértelepülései: Tiszakécske8 (Bács-Kiskun megye, 1993), Nemesdéd (Somogy megye, 2002), Karád (Somogy megye, 2003) és Deáki9 (Nyitra kerület, Szlovákia 2007). A legújabb testvértelepülés Bácsbokod (Bács-Kiskun megye) lesz. Legutóbb Deákiban 26 fő volt a faluból (Keszice tánccsoport, önkormányzati alkalmazottak, 3-4 helyi család), ahová Karád új polgármester asszonya is elkísérte őket. A cserekapcsolatok jegyében itteni gyermekek tanulhatnak Tiszakécskén, a szakközépiskolában. A gyerekek közül eddig csak egy nem jött vissza Gyimesbe. Bútorzatot kaptak az iskola részére, árvízkor és az új templom építéséhez pénzt, a katolikus gimnázium évzáró ballagására bort10, az orvosi rendelőhöz felszerelést és gyógyszert. A gyerekek balatoni körutazáson vehettek részt. A falubeliek viszonzásképpen anyaországbeli gyermekeket fogadtak nyaralásra. 2007 márciusában Stájerországban jártak, ahol sok pénzt költenek arra, hogy olyan országokba vigyék a helyi embereket, ahol követendő fejlesztési példák láthatók. Eredetileg az ottaniak sem akartak semmit, de mentalitásváltással sikerült elérni náluk a fejlesztéseket! Azóta szinte mindent helyben állítanak elő, és a multinacionális vállalatokat nem engedik be. A stájerországi út jó példa volt arra, hogy célzottan kell utaztatni a helyieket.

7

A katonai épületeket az 1940-es visszacsatolást követően tervezte Kós Károly. Az 1950-es években kb. 200 munkást foglalkoztató bútorgyári részleg működött egy részükben, de két év után felszámolták, átadva az egész épületet egy javítóintézetnek, majd végül a hadseregnek. 8 Bodor Piroska polgármester 2004-ben megkapta a „Tiszakécske Városért” díjat. 9 E legutóbbi együttműködési megállapodást 2007. augusztus 25-én írták alá Deákiban, az ünnepi képviselő-testületi ülésen. 10 Ezen kívül Tiszakécske önkormányzata minden évben elkészítteti a Líceumból ballagó diákok és tanáraik nevét tartalmazó díszszegeket, melyeket a diákok a ballagási ünnepség keretében beleütnek a zászlórúdba (forrás: Plichta Adrien, www.ujember.katolikus.hu)

11

Véleményformálók a faluban A papra, mint mindenhol, itt is hallgatnak az emberek. Berszán Lajos címzetes kanonok11 (aki egyébként nem csángó, de már 33 éve a Gyimesben él) a Líceum kapcsán csak besegít, mert időközben nyugdíjba vonult. Az iskola új igazgatója Ambrus István. Antal Tibor is ismert, ő vezeti a kórust, saját lemeze is készült. További befolyásos személyek a tanács képviselői (13 fő), a nagyobb vállalkozók, idősebb emberek, és a média. Civil szervezetek, alapítványok, együttműködés Ilyen a „Lépések Színekben és Formákban Művészetért” Alapítvány (szakmai tanácsadójuk: Antal Imre képzőművész, elnök: Tímár Károly grafikusművész), a Szent Erzsébet Alapítvány (gimnázium); Szent Ferenc Alapítvány és az Alapítvány Gyimesfelsőlok Hagyományőrzéséért, amely még bejegyzés alatt áll. A civilek pénzért jönnek segíteni. Nem kezdeményeznek rendezvényeket, a Líceum saját rendezvényeire csak a szülők szoktak eljárni. Nyáron nem szívesen jönnek, mert munka van, télen viszont egy-egy színdarabra ellátogatnak. A tanárok sem járnak rendezvényekre. A vállalkozók között gyakorlatilag semmiféle együttműködés nincs. Nem vesznek részt nagyobb szövetségekben, nem szívesen adnak pénzt, inkább természetben támogatnak (pl. a focicsapatnak, de mivel megbüntették őket, ezért abbahagyták). A Piposz Kft., amely az iskolai büfét üzemelteti, az iskolának szokott adni támogatást. GYIMESFELSŐLOK Antal András vállalkozó Termékei a tömbösített, ragasztott tartó (egyenes és íves), valamint polcok, (hajó-) padló. Fejleszteni önerőből és banki kölcsönből szokott. Pályázati lehetőségeket még nem használt ki. Korábban 80-90%-ban dolgozott exportra, most ez 50-60% (Ausztria, Olaszország, Magyarország). Az osztrák értékesítő cég viszi ki a termékeket. Egyéb faipari vállalkozókkal nincs kooperáció, mindenki a saját szakállára üzletel. A kapcsolat kimerül a beszélgetésekben, egyes tapasztalatok átadásában. Volt egy csíki szervezet (alakulófélben), amelynek a tevékenysége a faipari szervezetek összehangolására irányult, de mindenről beszéltek, csak arról nem, amiről szerinte kellett volna, így két alkalom után már nem is ment el a találkozókra.

11

Húsz évig volt felsõloki plébános, majd néhány évig a katolikus gimnázium igazgatója. Munkájáért 2004. június 26-án Magyar Örökség-díjat kapott.

12

Eddig a fűrészpor hegyekben állt, de most van piaca (ráadásul ma már nincs annyi fűrészpor, mint régebben), ő például a saját hőközpontját látja el vele. Nyáron egy kicsi tartalék összegyűlik, de télen mindet elhasználja. Mindig személyesen felügyeli a munkát, mert az irodából nem lehet intézni szinte semmit. Gumicsizmát kell húzni és fel kel menni a hegyre, oda kell menni a rönkszállítóhoz, a liciteken részt kell venni, az eladásoknál ott lenni. „Mit csináltál, mit kérsz érte, megadták, nem adták…”- nem lehet másra bízni. „Szerintem, ahol ketten voltak a fában, ott is szétváltak. Csak egy tudja.”. Ha nincs ott a szeme, vagy elmegy külföldre, akkor az emberei eladnak „a másodiknak, harmadiknak” a háta mögött egy kocsi fát és abból két hónapig megélnek. De az erdőbeli munkára nem található bárki, csak aki „azon a szinten van” és tőle nem várható el, hogy a legőszintébb legyen. Sok civil szervezet keresi meg támogatási céllal. Általában 2 millió régi lejt szokott adni vagy több alkalommal fát. A helyi tanáccsal, politikusokkal jó a kapcsolata, ha megkeresik, általában segít. A vállalkozók közül Csillag Péter, Bilibók Péter, Bodor Imre van előtte. Feldolgozást egyedül ő végez! Úgy látja, hogy a vállalkozások számának csökkenése mögött nem a tönkremenés áll, hanem, mert „keveset fektettek vissza”. Ő sokat fektetett be, de megéri többet adni a liciteken, mert ez a feldolgozáskor kompenzálódik. Ahol kevesen vannak, ott a nyári időben minden munkás a maga kis otthoni műhelyében dolgozik, de ősszel ismét munkába állnak. Ott, ahol több mint 50 emberrel dolgoztatnak, nyáron sem zárnak be (Csillagnál, Bilibóknál biztosan nem). Az illegális termelés nagyon lecsökkent, mivel csak addig működött, amíg állami tulajdon volt, de mióta minden erdőnek tulajdonosa van (közbirtokosság, magánszemély), jobban őriztetik őket (a törvény bizonyos hektárszámhoz köti az „őrzővédő” (magán)erdészet létrehozását, melyek akár elvállalják, hogy őrzik másét is). Az már nem fordul elő „a mi Gyimesünkben”, hogy egész hegyoldalakat tarolnak le illegálisan (bár Palánka környékén araboknak ez sikerült – kapcsolatok révén), az viszont igen, hogy valaki a lovával kimegy az erdőre és hazavisz egy fát. Régebben a csíkieknek (Szentmiklós stb.) volt területük a Gyimesben, és aki tudta ezt igazolni, az – a közbirtokosságon keresztül – vissza is igényelhette.

13

GYIMESKÖZÉPLOK Mihók Péter, polgármester Ambrus Róbert, Kultúrotthon vezető Amire leginkább szükség van, az a hosszú távú stratégia, hogy a lépéseket előre lehessen látni. A megvalósításhoz marketing kell. A szeméten kívül mindenre büszkék: az emberekre, a tájra, a helyiek vendégszeretetére, az élő hagyományokra. Az itteni gazdálkodási szokások mások számára érdekesek. A munka maga is érték. A kalibázást fent kellene tartani, sőt fejleszteni kell, mert e nélkül a háztáji gazdálkodás nem érdekes („érdekes a turistának, de nehéz a helybelinek”). Bánpatakán például lebontottak kalibákat, mert nem éri meg fenntartani őket. Erdőtarolás ma már nincs (a büntetések visszatartják az embereket). Ahol volt, ott a kivágott erdő helyén sokszor málna, csipke, áfonya terem (gyümölcsfeldolgozási lehetőség). A gyepet és az erdőt váltógazdálkodással lehetne használni (kiserdő kialakítása, megtartása, ahonnan időnként kivágnak és a helyét gyepnek hasznosítják). Két gáter (fafeldolgozó) maradt, pedig régen több mint tíz gátert „futtattak”. A fát helyben kellene feldolgozni, ehhez viszont asztalosműhely kell. Ugyancsak helyben kellene feldolgozni az élelmiszer-alapanyagokat: biotermékként a húst (erős hústeheneket tartanak), tejet, tejtermékeket. A kereskedők olyan olcsón vásárolnak fel, hogy „az ember szinte eldobja az állatot”. Régen a lakodalom előtt eladtak egy hízlalt bikát és abból a lakodalmat „kiállták, ” futotta belőle az összes költségre. A házépítéshez két-három hízlalt bikát adtak el. Jó lenne, ha helyben épülne egy tejfeldolgozó, amely gyimesi tejet állítana elő, gyimesi címkével. Többen megpróbálták, hogy a tehenet nem hajtják ki a legelőre, hanem bent tartják, mert akkor nagyobb a tőgye, több tejet ad. Vagy helyben készült gyimesi kolbász, gyimesi orda is lehetne. Az életmód maradjon meg, mert márkajegy lehetne a „Gyimesi”. A helyi termékeknek eddig nem volt jellegzetes csomagolása (ha a bácsika megcsinálta a sajtját, abból csinált túrót, levitte Palánkára, kirakta az asztalra , és ha megtetszett valakinek, megvette, kész; vagy levitték a Regátba, Moldvába; vagy elcseréltek pityókát szőlőre12). Összességében ökoturizmus kellene: agrárturizmus, a helyi termékek felfuttatása. A változásokhoz fejlesztéssel foglalkozó egyesület kell létrehozni, illetve a szállásadóknak kell kialakítania ajánlatot, persze ehhez honlap is kell. A szállásolás, vendéglátás terén oda kell figyelni az engedélyekre, egyéb feltételekre (egészségügyi, környezetvédelmi, vízügyi engedély, kötelező a vízöblítéses WC, minősítést kell szerezni, a főzéshez engedélyes szakács kell stb.). A csatornázottság az egyik nehéz 12

Ez a gyimesi „pityókabor” eredete: moldvai bort pityókára cserélnek.

14

feltétele az engedélyeknek. Amely vizek Moldva felé folynak, azok használatával kapcsolatban az ottaniak beleegyezése is kell. A szállásadóknak adót is kellene fizetni, de ez még nem kialakult. Idegenforgalmi adó külön nincsen. A szállásadás eddig nem jellemző13. Azt, hogy hányan foglalkoznak szállásadással Középlokon, nem lehet tudni. A vendégek közül általában az ismerősök jönnek vissza és hoznak magukkal másokat. Szállásadók közül elsősorban a Nyika, Csillag, Csángó panzió, és Molnár Béla kempingje említhető. A Hidegségen lévő szállások a Gyilkos-tó felől is megközelíthetőek, de a növekvő számú autó miatt a falu egyre inkább gondban van. Nem szeretnék, ha a forgalom átterelődne a Hidegségre. Egy olyan terv is felmerült központi részről, hogy a teherforgalom a Békás-szorosból átterelődne feléjük. Nem akarják!

Eltérő színvonalú, de egymást kiegészítő szolgáltatásokat kínáló szálláshelyek (a Molnár kemping Bükkhavaspatakán és a Csángó panzió Hidegségen)

A szállásokra alapozva idehozható az extrém turizmus is. A nagyobb cégek azonban szállás szintjén minőségi hátteret várnak el. Gazdaság A vasútállomáson lévő bútorgyárban régen három műszakban ezer ember dolgozott, ma jó, ha hetvenen-nyolcvanan vannak. Régen leginkább külföldre dolgoztak. A vállalkozók felé erős az ellenőrzés, a kicsik ki tudnak bújni alóla, a nagyok nehezen működnek. Minimálbéren dolgoznak az alkalmazottak. Sokan vannak munka nélkül, bár megélnek a magángazdálkodásból: nincs viszont társadalombiztosítási ellátásuk, ezért sokat kell fizetni a kórházban, ha valaki odakerül. Ha azonban az önkormányzat ad szociális segélyt, és erről igazolás is van, akkor ingyenes a kezelés. Egyébként már minden szociális segélyt az önkormányzat fizet ki (nem az állam).

13

Az emberek idegenkednek tőle, mert nincs elég pénzük színvonalas ellátást adni.

15

A középloki bútorüzem

A legtöbb vállalkozás kereskedelmi jellegű: megveszik a terméket Csíkban, ide hozzák és haszonnal eladják. Az üzletek már szinte egymást érik. A faipari vállalkozások főként exportra dolgoznak (Kuvaitba például). A gömbfaexportot már betiltották. Az kellene, hogy deszkát se engedjenek kivinni, csak készterméket. Egy német cég például korszerű (számítógép vezérelte) gépeket hozott ide, s amíg piaca (haszna) volt, addig kitermelt, majd eladta a faanyagot. A gépeket itt hagyta. Van egy-két vállalkozó (a kisebbek), akikre lehet számítani. A nagyobbak (akik kinőtték magukat) csak a nyereséggel foglalkoznak („Fizetem az adót, különben hagyjanak békén!”). Leginkább egymás vetélytársai. A településen élők szinte mindegyike tart kisebb-nagyobb állatot (a papnak is van disznója, a tanároknak meg tehene). Sok családi és egyéni vállalkozó van. Adókedvezményt még nem kínálnak az idetelepülő vállalkozásoknak. Civil szervezetek - Gyimesközéploki Ordasok Hagyományőrző Néptáncegyüttes (elnök: László JeremiásMiklós, alelnök: Ambrus Róbert): az együttes fő célja a gyimesi csángó tánchagyomány ápolása, továbbadása, a Csángó Ifjak Középloki Közösségével partnerséget vállalva közös rendezvények szervezése. - CSIKK (Csángó Ifjak Középloki Közössége Ifjúsági Szervezet14, alapítás: 2001): az információhoz jutást szeretnék segíteni (lapjuk: Gyimesközéploki Tudósító). Egyik első célkitűzésük a Teleház létrehozása volt. 2006-ban a „Legeredményesebb Ifjúsági Szervezet” II. díját nyerték el a Hargita Megyei Tanácstól. - Teleház: 2002-ben jegyezték be. Két számítógéppel indultak, azóta jól felszerelt és hasznosan működik (önkormányzati segítség nélkül15). Felszereltségükhöz tartozik 15

14

Ami Romániában ifjúsági szervezet, az Magyarországon egyesületi forma. Támogatóik: Illyés Közalapítvány, Hargita Megyei Tanács, magyar polgári kormány. A közeljövőben további pályázati támogatás várható a központi fűtés kiépítésére. 15

16

számítógép, Internet (ADSL) csatlakozás, fóliázógép, spirálozógép, projektor, fényképezőgép (kaptak Kanadából egy gépet, de a 110 volt miatt nem tudták használni). -Képzések, programok: ingyenes számítógép-kezelői tanfolyam ősszel és tavasszal (télen is lehet), pályázatíró-képzés, „Házhoz megy a Mikulás”, karácsonyfa-díszítő verseny, szemétgyűjtés (patakok takarítása, Fügés-tető megtisztítása). Probléma, hogy a kultúrházak 6-7 hónapig „állnak”, mert nem lehet kifűteni őket („ha kétszer megrakom (a hordókályhát) olyan meleg van…, félóra múlva olyan hideg!”). 2007. végén várhatóan lesz állami pénz központi fűtésre. - az egyhetes tánctábornak társszervezői (Tiszta Forrás Alapítvány, Csíkszereda, Szalai Zoltán, és két társa találta ki). A tánctábort Középlokon kitalálták, majd elkerült Felsőlokra, és csak nagy nehezen került vissza). - a Tatros forrásánál Csángó fesztivál van minden második évben. - a palackgyűjtést egy ideig csinálták, de „bebukott”. - CSTIT (Csík Terület Ifjúsági Tanácsa, 1989): Tagjai16: - 50 különböző ifjúsági szervezetet és alapítvány (jelentős részük 1999 augusztusa után alakult). -66 helyi ifjú közméltóság (helyi tanácsos és egy megyei tanácsos), akiknek küldetése, hogy a különböző helyi döntéshozó testületekben kiemelten képviseljék az ifjúság érdekeit. -„Itthon, fiatalon” nevezetű mozgalom, amely két ifjúsági tanácsot is magába foglal (Gyergyó Terület és Udvarhelyszék). A mozgalom célja a hatékony és eredményes közéleti szereplés, amely elsősorban a vidéki ifjúság számára kíván otthonmaradási és fejlődési lehetőséget teremteni, illetve felkarolja az alulról való országos ifjúsági építkezést. - Gyimesi Gyerekekért –az iskola mellett működik - Gyimesközéplokért Társaság: 1992-ben alapították, sok magyarországi tagja van, viszont a helyieknek nincs szavuk; a Társaság nem tud éves mérleget leadni, így nem is pályázhatnak. - Marhatartók Szövetsége: a 90-es évek közepén alakult, de nem csináltak semmi érdekvédelmi tevékenységet, csak két-három marhabált (kosaras-bált) szerveztek („megválasztották a falu bikáját és ennyi”). Molnár Csaba újat alapított, szűkebb körben. Ma már leginkább a Teleház és a Tánctábor maradt meg. Van pályázat és humán erőforrás is hozzá. Civil szervezetek együttműködése: Közösségfejlesztő hétvége a Gyilkos-tónál a gyimesi szervezeteknek (eddig háromszor volt). Itt vállalnak fel éves szinten feladatokat. Külső kapcsolatok: Gyimesi Zenészek Egyesülete (Felsőlok) - ebben Ambrus Róbert alelnök (évente zenésztalálkozó) Igazi érdekszövetség nincs a településen! Nagyon messze laknak egymástól. A tanügyiek közül elsősorban a fiatalokra lehet számítani. Támogatás terén a vállalkozók szoktak kisebb összegeket adni civil akciókhoz (max. 100 RON-t), de néha a

16

Forrás: www.cstit.ro

17

természetben adott támogatás (deszka pl.) nagyobb értékű. Csak akkor keresik meg a vállalkozókat, ha nagyon meg vannak szorulva! Magyarországi civil szervezeti kapcsolat nem létezik! Véleményformálók Tankó Gyula néprajzkutató, továbbá a helyi pap, akire, mint máshol, itt is sokan hallgatnak. Egyéb véleményvezérek patakonként akadnak. A képviselők véleményformáló ereje nem egyértelmű (15 fős a testület, ebből 3 tanár, 7 vállalkozó, a többi fiatalabb, aki egyéb munkába jár). Az újságcikkekkel tudnak még hatást elérni. Testvértelepülések - Vaskút (Bács-Kiskun megye, 1991): kitelepített bukovinai székelyek is laknak ott. Most új polgármester van, akivel nem a legjobb a kapcsolat („Ha hívnak, megyünk, ha hívjuk, nem jönnek!”) Nem testvértelepülések, de van kapcsolatuk: - Zagyvarékas (2004): kulturális jellegű kapcsolat (előadások, a Csángó Fesztivál idején szokták hívni őket). -Tordas: az ottani iskolával van a hidegségi iskolának kapcsolata (pl. a Föld Napján (kirándulások, táborok) Kisebb segítséget, adományt kaptak már (számítógép stb.). Több testvértelepülést is szeretnének, de nem győzik pénzzel! Pénzügyek, költségvetés Éves bevétel: kb. 36 milliárd régi lej. Bevételi források: Iparűzési adó (a forgalom után kell fizetni), a jövedelemadóból (22%; a megye oszt vissza költségvetési kiegészítésként év végén), épületadó (törvény szabja meg a maximumot és a minimumot), járműadó, területadó, illetékek, büntetések (közlekedési pl.). Éves főbb kiadások különösen: Kultúrház Könyvtár Szociális segély: Fejlesztés: Tanügy: (két iskolaközpont: Megálló + Hidegség) Sport:

1,14 Md 2,73 Md 8,87 Md 2,42 Md 1,8 Md 1,65 Md

Általában elmondható, hogy a költségvetés 80%-a megy el fenntartásra, a maradékból lehet kisebb fejlesztéseket megvalósítani. A visszakapott adóbevétel nem arra a területre fordítódik, ahonnan származik. Az új házasoknak (első házasoknak) jár 3 millió régi lej (300 RON) és a megszületett gyermek után pelenkapénz (150 RON). Fejlesztési tervek 2007-2013 között Csatornázás („kanalizálás”), kultúrházak modernizálása, tornaterem építése (a kormányprogram csak szabványos építési tervre ad támogatást!), faluközpont kialakításához terv, kivitelezés.

18

Egyre kevesebben mennek külföldre dolgozni, mert „itthon is megkapja ugyanazt a pénzt, ha szeret dolgozni” (nagyobb pénzért távolabb, pl. Bukarestbe mennek). Spárgát szoktak szedni néhány hónapig Vaskúton (kb. 80-an szoktak együtt menni), de erre az idénymunkára most már egyre kevesebben mennek ki. A környező települések közül Gyimesbükkel lehetne kissé jobb a viszonyuk. Ennek oka talán a más megyéhez tartozás s ezáltal a másfajta mentalitás. GYIMESKÖZÉPLOK Bilibók Péter Könyvelőnek tanult a középiskolában, majd alkalmazottként a kereskedelemben dolgozott 1975-1993 között. Jelenleg vállalkozó, mely tevékenységen belül 1994-ben nyitott fűrészüzemet, és 2001ben indított pékséget üzemeltet. Fűrészüzemében építkezésekhez szükséges fűrészárut állít elő. A régi külker állami cégből kinőtt bukaresti cégen keresztül szállítanak arab országokba, kb. 30 % (Jordánia, Marokkó, Szíria, Szaúd-Arábia). 35 % megy Magyarországra (Baján lerakata van). Ma két gáterük van egy telepen belül. Másoktól is vásárol fát, ő maga is kitermel. Évente 4-6.000 köbméter fát vágnak ki a környéken (jelenleg Szépvíz-Csügés közbirtokosságról). Szakember és gépek hiánya miatt nem dolgozza fel a fát. (A szakemberek inkább maguknak dolgoznak: asztalosok, ácsok.) A legtöbb hasznot a fűrészüzem hozza.

A fafeldolgozó üzem („gáter”)részlete

„Nem lehetett tudni, hogy a fával mi lesz”, ezért 2001-ben kezdték a pékséget egy kemencével, most kettővel dolgoznak. 7-800 (vagy akár 1000 db) 1 kg-os kenyér is elmegy naponta. A fűrészüzemben és a pékségben összesen 52 alkalmazottja van 19

(helyiek, a völgyből). Egy cégben működnek (Unio Lunca s.r.l.). Berettyóújfaluból, Békéscsabáról és Regátból szereznek lisztet (egy brassói cég hozza Regátból). Minden faluban van egy-egy pékség, egymás konkurenciái. Minőségi kenyeret sütnek, javítószerek nélkül, fehéret és krumplisat is. Az árat nem hangolják össze, mindenki úgy árulja, ahogy gondolja. Pályázni szeretnének egy esetleges bővítés érdekében. 20-30 helyi üzletnek szállítanak, de csak Felsőloktól a Tatros völgyében, Palánkán át Ágasig. Nőtt a megrendelés ebben az évben. Van hitelállományuk (a pékségnél). A turizmusba a több lábon állás miatt vágtak bele. A gyerekek közül a fiú venné át a pékséget, a lány pedig a turizmust. A szállásokon 35 főnek tudnak szállást adni. Egyelőre Interneten hirdetik, és csak csoportokat fogadnak. Idén készültek el. Tavaly ősszel fogadták az első csoportot. 2-3 ágyas szobák (6+9 szoba), külön fürdőszobával. Azóta még csak kevesen voltak (tavasszal Nyíregyházáról 13-an, Eger környékéről kb. 15-en, Győr környékéről 9-en, Miskolc mellől 9-en).

A panziók

A vízellátást forrásvíz levezetésével („eséssel”) oldják meg, mely vizet a derítőbe engedik. Az engedélyezés nagyon bonyolult és másfél éve folyik. (Többféle engedély létezik a fogadóméret szerint, pl. a tűzoltóságtól még várnak egy engedélyt; a konyha nagyobb, mint az étterem, mert nagyon szigorúak az EU-s előírások). A szállás mellett régi kemencét építenének, szövőszéket indítanának külön épületben (a felesége öt évvel ezelőtt még szőtt). Helyi mesterségeket mutatnának be, vagy programokat szerveznének a moldvai kolostorokhoz, a Gyilkos-tóhoz. Kulturális programot is szervez: a középloki Tücsök zenekar (1998) jár hozzájuk. Kéthektárnyi földjük van, teniszpályát szívesen építenének rajta. Együttműködések Kezdetben jobban egymásra szorultak a vállalkozók, most már nem tartják egymással a kapcsolatot. Régebben, ha nem volt rönkszállítója, kölcsönkért és kapott, vagy ha faxolni akart, akkor elment a másik vállalkozóhoz. A kisvállalkozók ma is megélnek, de 1-5 évi keresetből még nem tudnak venni rönkszállítót. Sokat kell dolgozni, hogy a profit megmaradjon. Régen volt hova leadni a tejet, volt szerződés bikaborjúra és volt olyan gazda, hogy annyi borjút adott le egy évben, hogy tudott venni belőle egy Daciát. De ezek az emberek mára megöregedtek, kaszálni sem tudnak, betegbiztosításuk sem volt, nyugdíjuk sincs, elszegényedtek – pedig 20

régen módosak voltak. Nekik a legnehezebb! „Magyarba azok mennek, akik itt sem érnek semmit, ott sem érnek semmit!” Pedig a Gyimesben meg lehet élni! Az élelmiszer ára itt ugyan magasabb, mint Magyarországon, de a bérek alacsonyabbak. 550 lej a minimálbér, ennél 10%-kal többet ad, valamint étkezést (1378 lej a bruttó átlagbér). Helyben megbízható munkaerőt nehéz találni, főleg erdőre a kitermelésez (a szállításnál meg kell fogni a lovat, le kell vezetni, visszavezetni és ezt naponta 10-szer, 20-szor – nagyon nehéz munka. Ezek az emberek 8-900 ezer régi lejt kapnak kézhez). Aki „itallal nem foglalkozott”, azoknak ma is összejött, ha nem is olyan mértékben, mint a nagyoknak. A legnagyobb vállalkozók között van Bodor Imre, aki a harmadik nagy fafeldolgozó, vágóhídja is van. Csillag Péter közvetlenül szállít Kuvaitba (közvetítők nélkül), saját kikötőt bérel Conştanţában. Többet termel ki, mint a többi három összesen. Jó a kapcsolat az önkormányzattal, támogatják a helyi rendezvényeket kenyérrel, pékáruval, az önkormányzat meg vendéget küld hozzájuk. Fát szállít a helyi orvosnak télire, az egyházi épületek építéséhez fával járult hozzá. A völgyben, tudomásuk szerint nincs „idegen” vállalkozó, csak helybeliek. Talán egy magyarországi vállalkozó van. Taníttatja az alkalmazottait. A pékségbelieket és a fakitermelésben dolgozók egy részét is (láncfűrészesek) tanfolyamra küldi. Lojálisak hozzá az alkalmazottak, néha ugyan elvisznek fát, vagy üzemanyagot, de ez nem jellemző. GYIMESBÜKK Szőcs László, alpolgármester Gyimesbükk meghatározó téyezője, hogy az ötvenes évek elején átcsatolták Bákó (Bacău) megyéhez17. 1991-ben 3000 aláírást vittek be a parlamentbe, hogy csatolják vissza a községet Hargita megyéhez (Deáky is felszólalt), de nem jártak sikerrel. A település büszkeségei, nevezetességei: a műemlékké nyilvánított Rákóczi-vár, Antal Mária Csángó-múzeuma, a színjátszó csoport, a szép táj, határkövek (amit még nem robbantottak ki), vasútállomás, vasúti emlékház a gyűjteménnyel18 (tavasszal tervezik felújítani a kisállomást, oda kerülne a gyűjtemény). A tánccsoportok tagjai közül sokan elmentek, így a csoportok most nem működnek. Jövőkép Az erdőgazdálkodás jelentősége csökkenni fog, erősödik a turizmus és megmarad az állattartás. A falusi turizmus keretein belül mutatják be a kalibázást19 (hegyvidéki

17

Az átcsatolást követően (mely átcsatolásról Nagy Szilveszter írt könyvet) a 40 km-re lévő Csíkszereda helyett a 100 km-re lévő Bákóba járnak az emberek hivatalos ügyeket intézni. 18 Bilibók Ágoston, nyugdíjas vasúti műszaki tiszt önerőből létrehozott vasúttörténeti gyűjteménye.

21

pásztorkodás), tejbegyűjtést és adnak el biotermékeket („eléggé bírós a vidék”, műtrágyát 18 éve nem használnak!). Sokan méhészkednek a faluban (de maguk is értékesítik) és nagyon tiszta mézet készítenek (bizonyos növényből nagyon értékes alkotórészeket szednek ki a méhek). Van már olyan is, aki erdei gyümölcs készítésével foglalkozik (Ráduly István). A lovasturizmussal és érdemes foglalkozni. Kézművesség: a szövés korábban saját szükségletre történt, de ma már jut eladásra is. A Rákóczi-várnál a Sárig-fiú „próbából” árusít. Új lehetőség a sárkányrepülés és vadásztatás, ez utóbbira új céget hoznának létre (van már földjük hozzá). Az utakat le kell aszfaltozni a hat kicsi faluban, az esővizet összegyűjteni, nehogy elvigye az ár a házakat. Karácsonykő felé 6 km-es aszfaltútra van projektjük, így a Gyilkos-tóhoz 20-30 perc alatt lehet majd eljutni. A vízvezeték kiépítéséhez 42 milliárd lejt nyertek SAPARD-pénzből, így a községhez tartozó hat faluban meg lesz oldva a vízkérdés (van még egy utolsó licitáció (árverés) és utána kezdenek hozzá az építéshez). Másik pályázatból („román” SAPARD) három nagy (25 méteres fesztávolságú, támfalas) betonhíd készül (a Tatroson egy és a Tarhavason kettő - az előző hidakat elmosta az ár). Bálványoson elkészült egy betonhíd (8 év után), a kultúrotthont felújították. Saját útgyalujuk, bulldózerük van, 16 tonnás billencs, polgármesteri autó. Sajnos kevés a vállalkozó kedv. Kudarcélmények miatt nem nagyon fejlesztenek a vállalkozók. Termelői szövetségek nincsenek. A Bákói Központi Mezőgazdasági Hivatal részéről történt egy szóbeli kezdeményezés a helyi gazdák szervezésére. Ez jelenleg alakulófélben van. Szemétszállítás terén közös szervezetbe tömörültek más településekkel. Gazdálkodás Aki helyben dolgozik, az a tanügyben és a kereskedelemben van (ez néhány gyenge üzlet („bódé”) ami az Unióban már nem maradhat meg). Régebben 15 gáter volt, mára csak kettő maradt. Régen nagyon sokan jártak Csíkszeredába dolgozni, ma már (a nagyüzemek leállása miatt) csak kevés az ingázó, azok is inkább Bákó megye felé mennek. A fiatalok közül, aki bírja a magyar nyelvet, az megy. A fiatalok 70%-a nem itt keresi a kenyerét! Az öregek itt maradnak! Korábban volt biztos havi pénz. Ha volt a háznál állat, abból is származott mellékes. Nemigen terem itt meg semmi, a pityókán kívül. Maga is próbálkozott egy autószerelő műhellyel (pályázat), de az elbírálók még válaszra sem méltatták. A falu területe 19.000 hektár, ebből 2400 ha magánerdő, 7000 ha önkormányzati erdő, 2157 ha szántó; 3714 ha legelő, 3200 ha kaszáló. Hétezer hektár erdőt, mint községi

19

A kaliba egy ideiglenes szálláshely a pásztorok és állataik számára. Itt tartózkodnak, itt legeltetnek kora tavasztól, amikor az első fű kisarjad, egészen a kemény téli fagyok beálltáig, amíg a talaj tartósan át nem fagy, mert ekkor már értéktelenné válik a jószág számára a legelő füve. A gazdák több tíz hektáros területet kerítenek be családjuk hegyi legelőin, s ide építik fel a pásztor vagy pásztorok szálláshelyét, a kalibát, melynek elmaradhatatlan része a kalibakutya. Czéher György: Kalibakutyák közelről. www.kutya.hu.

22

vagyont visszavett a tanács20, és települési szervezésű erdőgazdálkodó céggel működteti. Van belőle bevételük: ebből építették az új községházát, és felújítják az összes iskolát. A polgármesternek van egy panziója (Ezüst Fenyő), a Rákóczi-várnál is van egy panzió (magyar tulajdonossal), Deáky-panzió, kempingek, családi vállalkozások; komoly parkolóhelyet terveznek a Rákóczi-vár alá, mert nagy a forgalom (főként a csíksomlyói búcsú után jönnek ki sokan az ezeréves határhoz). A településen építkezési cég (Xilopal) működik.

A bükki polgármester „Ezüst Fenyő” elnevezésű panziója

Költségvetés A falu költségvetése kb. 41 milliárd lej, ebből 4 milliárd (kb. 10 %) jön be a helyi adókból. A legnagyobb kiadási tétel a tanügy. Rendezvények - Gyimesi Falunapok: eddig 3-szor volt, de különösebben nem híresztelik (kevés a támogatás, a tanácsosok, mint vállalkozók, és a csíkszeredai rádió segíti őket, illetve Antal Tibor, mint bükki születésű szokott eljönni hozzájuk). A rendezvény eredetileg 3 napos volt (augusztus 15-e körül), most azonban már csak 2 napos (augusztus 15-e utáni szombaton-vasárnap), mert mindenki el van foglalva. Az állami kulturális támogatásból („számlából”) 25 millió lejt tudnak évente felhasználni. - Agroturisztikai Fesztivál - állat- és termékbemutatóval (az idén a bákóiak szervezték).

20

A község tanács 15 fős (5 RMDSZ, 4 liberális, 3 konzervatív, 2 szocdem., 1 független). Többségben vállalkozók, de van köztük katolikus kántor, 2 tanügyér (egyikük a román iskola igazgatónője). A tanácsnokok kb. fele-fele magyar és román.

23

Civil szervezetek - Csángó Gyermekekért Egyesület - Antal Mária egyesülete - Tăbăcaru Egyesület (román tánccsoport, a gyimesi táncokat tanítják, a magyar népdalokat lefordítják románra, úgy éneklik; Erdély felé nem mennek). - Focicsapat: IV. osztályban szerepel. Testvértelepülésük nincsen! Próbálkoztak Magyarországon Bugyi településsel, voltak is egymásnál, de „nem jött össze” a kapcsolat. Indítottak korábban egy kétnyelvű újságot, de nem vette meg senki, így csődbe ment. Az Associaţia Nord-Est térség a Tatros mentén újjáalakult, s ennek kapcsán megkeresték Gyimesbükköt. A település jelenleg a Pogány-havas kistérség tagja, és idén újból fizeti a tagdíjat. GYIMESBÜKK Berszán András, tanító Az iskolai rendszer Gyimesbükkön az alábbiak szerint alakult: Központi iskola: 1-8. román + 1-8. magyar szekció Tarhavas: 1-8. román Bálványos: 1-4. román Rakottyás: 1-4. román Felsőbükk: 1-4. párhuzamos, összevont osztályokkal (13, 2-4.): román nyelvű tanítás Nagygyimes: 1-8. magyar (Dani Gergely iskola, óvoda) Nagygyimes: 1-4. román A gyerekeknek nagyon korán kezdődik a napjuk. Hajnali 5-kor kelnek, ellátják az állatokat. 9-kor kezdődik az oktatás (Rakottyásról másfél óra bejutni a felső tagozatba). Az iskolában nincs étkeztetés! Délután fél négykor indulnak haza a gyerekek az iskolából, fél öt-öt óra körül érnek haza. Otthon dolgoznak, kicsit tanulnak, majd lefekszenek aludni. Iskolabusszal hozzák-viszik őket. A fiatalok, ha tehetik, elmennek Beszterce felé, illetve Nyugatra (Németország, Magyarország, Olaszország, Belgium) mennek dolgozni. Kint élnek néhány évet, majd hazajönnek. Itthon befektetnek, házat, autót vásárolnak. Internet még nincs (próbálkoztak vele, de még nem kötötték be). Kábeltévé viszont van, de a szerződés ellenére nem alakítottak ki publikus helyeket, ahol internetezni is lehetne. Számítógép 16 db van, hálózatba csatolva, ehhez kapcsolódó óra is van az iskolában. Mezőgazdasági képzések Az előcsatlakozási alapból 60 %-os (föld alapú) támogatás indult el 2005-ben, de helyben nem nagyon foglalkoztak vele. A megyétől volt néhány ember, aki a gépárusítást intézte, de egy karácsonkői cégtől hozták, ami túl bonyolult volt.

24

Az ügyet végül Bersan Victor, a helyi benzinkutas karolta fel (felesége a tanügynél van), ő már viszont nem Neamţból hozta a szecskázó- és kaszálógépeket. Hirtelen több mint 300 igénylő lett, a gépmennyiség nem is volt elég. Ekkor vált fontossá, hogy használni is tudják a gépeket, valamint megjelentek a német fajta tehenek (melyek több tejet adtak). Viszont ahhoz, hogy valaki ilyen állatot tenyészthessen, annak végzettséget kellett szereznie. Két képzés indult tehát 2006 őszén, 3 hónapos képzéssel: állattenyésztési és növénytermesztés tagozattal. A tagozatok hallgatóiból 76-an végeztek. Ezt követte az agroturisztikai (3 hónapos, 40 gyakorlati órás) képzés, melynek során a hallgatók, mint szervezők hoztak létre egy agrokiállítást 2007. július 27-29. között. Több mint 100 ember vett részt a képzésen, így ennek köszönhetően további két kurzust indítottak 2007. október 1-jétől, 40-40 fős osztályokkal (4 hónap alatt jött össze ez a létszám!). Újabb kurzusok is indulhatnak a jelentkezők számától függően. A képzések végén a hallgatók szakértői papírt kaptak/kapnak. A településről továbbá 8 fő Palánkára (Palanca) jár pisztránghalászati képzésre. Jászvásáron (Iaşi) a Mezőgazdasági Egyetemen 16 ember vett részt állattenyésztési képzésen (38 millió lejbe került volna egy főnek a képzés (10 napos oktatás, utazás, ellátás), de ezt az összeget az egyetem SAPARD-pénzből állta. További 20 fő ment ökogazdálkodási tanfolyamra. Eredményes képzés esetén agroturisztikai oklevelet kapnak. A képzések ingyenesek. Mezőgazdasági Szaktanácsadó Hivatal a megyében csak Bákóban (Bacău), kirendeltségei Onyesten (Oneşti) és Gyimesbükkön vannak (az új önkormányzati épületben lesz az iroda). Az önkormányzat a képzés után mezőgazdasági klubot alapított (Információs Centrum), helye az új önkormányzati központ (Néptanács) hátsó udvara. Kaptak egy székhelyet Tarhavason is. Ilyen kirendeltség lenne minden falurészben. 15 fővel Agro-Ghimeşana szövetkezetet hoztak létre két hete. Az alapítók sikeres, illetve gyakorlott termelők, akiknek legelője vagy kaszálója (kezdők (fiatalok) több állattal) és irányítók. A szervezet nyitott, ahhoz bárki kapcsolódhat a községből. A tervek között szerepel, hogy a szövetkezet 150 ha legelőjén kecskét tenyésszenek és kecsketejet adjanak el. Kereslet mutatkozik rózsasziromra (brassói cég vinné), gombára és áfonyára (kokojsza). Felvevőpiac van, szaktanácsadói támogatás van. Az értékesítést a szövetkezet menedzseli a tagok számára. Fentiek mellett a környezetvédelmi szempontok érvényesítése alapvető szövetkezeti cél. A közeljövőben agroturisztikai szakmai konferenciát szerveznek a Nagyvölgyben. Idejönnek a gazdák ötletekkel, mely ötleteket (pl. pisztráng tenyésztése) szakértők segítségével elemeznek. Bersan vezeti a helyi szakértőket. Görbe Vilmos polgármester jelentős mértékben támogatta a kezdeményezést. Új távlatokat nyithat, hogy a mezőgazdasági pályázatoknál a jövőben nem kell az önerőt bankkal igazoltatni, elég személyesen garanciát vállalni. A különböző szakosodási (kecske, juh, lenolaj stb.) törekvéseket ugyanakkor a szövetkezetek létrehozásáról rendelkező 565. számú törvény is engedi. A közeljövőben pályázatokat készítenek elő: csatornázás és útépítés terén. Fontos, hogy ezeket a fejlesztéseket összefüggésükben kezeljék.

25

2007. november 1-jétől agroturisztikai hálózat létrehozása kezdődik egy közvéleménykutatással. Felmérik, hogy ki akar agroturizmusban részt venni, majd ezt követően egy szakértővel egyenként elmennek a jelentkezőkhöz, akiket minősítenek, hogy megfelel-e a követelményeknek és segítik őket a fejlesztés irányának kijelölésében. GYIMESBÜKK Deáky András, vállalkozó A Gyimesek vonzereje: a táj, a történelem, a csángó kultúra. A csángó betelepülés két irányból történt: egyrészt Csík felől, másrészt Mádéfalva után21 sokan kimenekültek Moldvába (Pusztina), később onnan visszaköltöztek a Gyimesig. Saját életéről néhány szóban. Magyar-német szakos tanár, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem filológia szakán szerzett diplomát. Visszatérve falujába, Gyimesbükkön tanított. 1990 februárjától ő indította újra a magyar nyelvű oktatást három bükki iskolában, miután „sikerült az embereket felrázni zsibbadtságukból” és ahol igény volt a szülők részéről (előtte 7-8 évig a magyar nyelv fakultatív tárgy volt). Iskolaigazgatóként ment nyugdíjba. Több mint 1000 tagú RMDSZ-alapszervezetet hozott létre a faluban (Hargita megyéhez kapcsolódtak). 10 évig elnöke is volt a szervezetnek. A szatmári kongresszus után kiábrándult, és lemondott minden politikai funkciójáról. Jelenleg turizmussal foglalkozik. Családoknál kezdte az elszállásolást megoldani 1989 körül. Kiválasztotta a megfelelő komfortfokozatú lakásokkal rendelkező családokat, de a vendégek közül nem mindenkinek tetszett a színvonal (ágynemű, fürdőszoba stb.), ezért csángó házat vásárolt, lebontotta, majd szinte új anyagból (tiszteletben tartva a csángó hagyományokat) újjáépítette. Eleinte egy kis háza volt, aminek a tetőterét (4 emeletes ágyon 8 férőhellyel) beépítette, mert azt mondták a vendégek: „Csinálj valamit, hogy itt maradjunk!” Aztán jobbá tette a környezetet és minden profitját visszaforgatva bővített. A következő ház négyszobás volt, fürdővel, majd a többi épület szobáihoz is fürdőt épített. Jelenleg 22 szobája van, 57 férőhellyel. Soha nem pályázott, pedig biztos abban, hogy nyert volna, hiszen volt már mit felmutatnia. Kölcsönt sem vett fel. „Idegenkedtem attól, hogy bárki felé lekötelezzem magam”.

21

1764-ben Bukow, Mária Terézia zsoldosvezére és Siskovics osztrák tábornok 400 embert mészárolt le a katonáskodást megtagadó székelyek közül. A történelem ezt a vérfürdőt „siculicidium” (székelyirtás) néven tartja számon.

26

Ma már egy autóbusznyi vendéget tud elszállásolni. A turisztikai minisztériumtól is rendelkezik engedéllyel. Ehhez a munkához képesítés is kell, ezért menedzserképző iskolát végzett.

Látkép a Deáky-panzióbóll

Turistaprogramja a következő: 1. Csángó népi mulató program Érkezéskor zenés, táncos fogadás köményessel (több mint 35 féle táncot tartalmaz a helyi táncrend); előétel (orda, juhsajt, füstölt házimalac-szalonna, kőrözött - zöldhagymával, paprika nélkül, zöldhagyma, paradicsom) és korlátlan italfogyasztás (köményes pálinka, szilvapálinka, száraz vörös és fehér hordósbor: Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc – a Regátból, (alkoholmentes) sör); Nyisztor Ilona (moldvai, pusztinai származású) énekel a vendégeknek; túrós puliszka (a lánya főzi, aki Pesten végzett pszichopedagógiát; jelenleg Szeredában egy cigány iskolában tanít, de hétvégén segít neki); séta az ezeréves határhoz, ott rendhagyó történelemóra. 2. Gyalogtúra idegenvezetővel (Bilibók Ágoston - Guszti bácsi) az ezeréves határ mentén, 6 km – 30 km. 3. Moldvai csángó túra (Szeret Klézse Alapítvány): Pusztinára (Pustiana) és Klézsára (Cleja) egynapos túra, este újra itt alszanak22. Április közepétől szeptember közepéig tart nyitva, ekkor 15 embert foglalkoztat (nincs fűtése, de nem is igen jönnek szezonon kívül, ha meg jönnek, valahogy megoldja, hogy fogadhassa őket). Háziasszonyok takarítanak, mosnak, szolgálnak fel, segítenek be a főzésbe. Csak előjegyzett vendégeknek főz, akik legalább 24 órával előtte bejelentkeztek. Két mindenes férfiembere van, 4 táncospár és 2+4 zenész (így Zerkula János, Vak Zoltán, Tímár Viktor, Antal Tibor, Bodor Tibor). Hússal és sajttal a Gyimes nem tudja ellátni a vállalkozását, ezért Kászonból hozzák a sajtot. Csíkszeredából a csont nélküli nyakas karajt (disznó tarját), amit itthon kipotyolnak (kiklopfolnak) és tízesével lefagyaszt. Bükkön 6-8 gazdával áll kapcsolatban, akik ordát, sajtot szállítanak neki.

22

Keserűen jegyzi meg, hogy „a legtöbb turista a templomot kívülről nézi meg s a korcsmát belülről”.

27

Összes vendégének 95 %-a anyaországbeli magyar, akik átlagosan 3 napig maradnak (a buszosok 1-2 napig, akik helybeli és moldvai („moldvai csángó világ”) programra jönnek, Moldvában legközelebb Pusztináig, legmesszebb Klézsáig mennek. Vannak azonban, akik 10 napig is itt maradnak (ők saját autóval jönnek). Vendégei között egyre több az erdélyi magyar és a román vendégek száma, akik közül az utóbbiak már moldvai csángó-mulatós programot is kértek! A románok szívesen hozzák ide külföldi vendégeiket. A szállóvendégek terén 40 %-os a kihasználtsága és ez jónak számít, de összesen kb. 3500-4000 vendége volt 2007-ben, egy kicsit kevesebb, mint tavaly. Érződik a magyarországi vendégeken az otthoni megszorítás, pl. már meggondolják, hogy külön programokon részt vegyenek. Az Interneten mindenütt jelen van a gyimesi programok között (bár elmondása szerint ezért semmit sem tett!). Jó viszonyt tart fenn a bákói turisztikai hivatalokkal (egészen Bukarestig) és magyarországi utazási irodákkal. A Hargitai Turisztikai Egyesület alelnöke (Mátéffy Győző az elnök), az ANTREC (romániai agroturisztikai szervezetek szövetsége) fizető tagja. E tagságok haszna, hogy kapcsolatokat épít, reklámozzák, és viszik anyagait a bel-külföldi vásárokra. Együttműködések Többször is tartott előadást a turizmusról a Gyimesben. Ismeri a turisztikai vállalkozókat, de úgy ítéli meg, hogy többségük között nincs igazán kapcsolat, és eddig nem tudatosult bennük, hogy egymás kiegészítőjeként kellene működni. Megítélése szerint a jövő a közös turisztikai iroda. Mindenki csinálja azt, amihez a legjobban ért, vagy saját mondása szerint „Aki a lóhoz ért , maradjon a ló segginél”. Úgy gondolja, hogy sokan nem értenek a vendéglátáshoz, csak meggazdagodási lehetőséget látnak benne. Jó példával elöl járva kölcsönösen ajánlják egymást a Rákóczi-kempinggel (Bükk), Csángó-panzióval (Középlok) és a Kinga-házzal (Felsőlok), távolabb a zetelakiakkal, rákosiakkal. Több szállodával is együttműködik (Fenyő szálloda: Csíkszereda, Küküllő szálloda: Székelyudvarhely), ahonnan már több száz vendéget küldtek hozzá, mert tudják, hogy a vendégnek programokat kell biztosítani. Tudomása szerint többen mozgolódnak turisztikai téren, így például: Antal Mária fia az Áldomás-patakán épített két-három házat, Salamás-patakán (Hidegség) csángó jellegű mulatós szokott lenni, a Csángó panzió szervez programokat és Csillag Péter is épített szállodát Középlokon, mert látja, hogy a „fának lassan vége van”. Nagyon hasznosnak tartja Rodics Gergő menedzser munkáját, mellyel megmutatta a polgármestereknek, vállalkozóknak, hogy a világban máshol, hozzájuk hasonló adottságú területen, mitől sikeres a gazdaság és a turizmus (Vulkano Land) Többször támogatott helyi tevékenységeket (pl. a Pogány-havas kistérség egyik bükki megbeszélését, a helyi önkormányzatot, a Falunapokra pl. saját autóján 16 táncospárt hozott zenekarral együtt, és meg is vendégelte őket).

28

GYIMESBÜKK Sárig Attila vállalkozó, Áldomáspataka Erdészeti líceumot végzett, de jelenleg irodaházak külső tisztítását végzi alpinista technikával. Néhány éve kisebb boltot nyitott a Rákóczi-vár közelében, ahol „próbajelleggel” különböző emlék-, illetve ajándéktárgyakat árusít. Termékeinek jelentős része nem a Gyimes völgyéből származik (Korond), de saját maga is készít néhány terméket, így például faragott túrabotokat, melyek igen kelendőek a turisták körében. Ismeri a bükki agroturisztikai kurzusokat. Szerinte azért van sikerük, mert az emberek rájöttek, hogy a tanfolyamok jók lehetnek valamire. Régebben tanult gyimesi táncokat (10-et), de nem tudta, hogy több mint 30 van. Azóta elfelejtette a táncokat. Amikor az ezeréves határhoz gyimesi ruhában áll ki, a barátai röhögnek rajta. Talán most már kicsit megszokták, de azért még mindig megmosolyogják. Úgy látja, hogy a csángók nem ismerik saját múltjukat. Élik az életüket, lesz, ahogy lesz…! Akik a helybeliek közül újba fognak, azoknál a fából nyert haszon az alap (induló tőke). Bükkben több mint kettő gáter van, és az udvarokban kis műhelyek. A géppel való feldolgozáshoz pénz kell, 20-30 ezer euró, ami padlót készít, ahhoz pedig szárító kell, amelyből szintén 20 ezer euró a legkisebb. Más vállalkozás a „fiataloktól” nincs a faluban. Az a fiatal, akinek van egy kis esze, 50%-ban itthon marad. Sokan mennek el, leginkább Magyarországra, ott erdőben, mezőgazdaságban, „építkezésben” dolgoznak. A maga szálláshelyének még intézi a papírjait, engedélyeit. Bükkön már vannak egyébként legális szálláshelyek (Ezüst Fenyő, kemping pl.). Kapcsolat nemigen van a bükki vendéglátók között, de hiányzik az együttműködés a lakosság között is. Emlékszik, hogy régen még voltak padok a házak előtt, ahol összegyűltek az emberek beszélgetni. A széthúzás egyik oka lehet, hogy régen mindenki egyformán élt, nem volt Amerikából ruha és külön „Csánglia” ruha. Most ez megváltozott, különbségek vannak az emberek helyzete, megélhetése között. Sportolóként (siklóernyő) sokat utazott, és így alakult, hogy eltávolodott saját korosztályától, akik úgy gondolták, hogy „más szintre került”, lenézi őket, mert megjelent az újságban is23.

23

Sárig Attilának a repülés a hobbija. A sportág előzményei: a csíkszeredai sportrepülés története két fejezetre osztható: az 1981–1994 közötti, ún. sárkányrepülés korszakára, valamint az azt követő és jelenleg is tartó siklóernyős periódusra. Ebben a sportágban, a 90-es évek végétől a Turbulencia SE-ben (wwwturbulencia.ro) versenyez három Sárig-testvér (István Attila, Zoltán) magassági és helyi távolsági rekordokat felállítva.

29

Úgy érzi, hogy az elmúlt évek és a mostani konferencia hatására olyanba is belevágna, amivel eddig nem foglalkozott. Eddig a repülés volt az élete, de lehet, hogy változtatni fog. Biztos benne, hogy „szuper jól” csinálná, de az a kérdés, hogy ezzel kell-e foglalkoznia. Még nem merte felvállalni, mert ha van egy hetes versenye, akkor inkább elmegy és félbehagy mindent. Lenne két-három ember (osztálytársak), akik csatlakoznának, de az indulásban még bizonytalan. Most nem az a lényeg, hogy sok pénzt keressen!

A Sárig-féle magánházból kialakított turisztikai szállás

Pünkösd után nyitott, azóta már több vendége volt, akiknek a 90%-át maga küldte! A magyar turistákról az a tapasztalata, hogy „félősek”, hátha akit megszólítanak, nem beszél magyarul. A harmadik szezonját tölti a boltban, ami sajnos a falu végén van, ezért néhányszor megpróbáltak oda betörni. Nem lakattal zárja (amit könnyű levágni), hanem más zárakkal. Nem is alkalmaz senkit, mert nem bírnának a bonyolult zárakkal. Nincs villanya, nem tud riasztót felszerelni. Amit a boltban árul, annak egy része az édesanyja által szőtt törölközők, nagymama által szőtt kézimunkák, gyimesi cég által készített „rég” veretek (Rákóczi-váras plakettek stb.), régi képeslapok a Guszti bácsi gyűjteményéből, csángós ruha. Nem teljesen büszke

A sportág támogató rendszere nagyon változékony: az első években Csíkszereda és a sportigazgatóság támogatta őket, de ez a rendszer időközben megszűnt, felszerelésük tönkrement és újabbakra nem volt pénz. Tavalytól magáncégek karolták fel tevékenységüket.

30

minden ajándéktárgyára, de legalább van. Szerinte csak gyimesi tárgyakból nem lehet megélni. Akart egy múzeumot a határnál, de nem mert belevágni. Azóta sajnálja, hogy nem hozta létre. Ugyancsak nem volt merész ahhoz, hogy a Szermászón boltot nyisson, amit most egy magyar ember (Letenyei) vitt végbe „helyette”. CSÍKSZENTMIHÁLY André Mihály, polgármester A település és vonzáskörzete büszkeségei, nevezetes eseményei: román hagyományőrző csoport (Lóvész); Arany János Általános Iskola hagyományőrző csoportja (Szentmihály); Búzavirág csoport (Vacsárcsi); megyei szintű focicsapat; székely népviselet (harisnya, fehér ing, mellény) hordása ünnepeken; szüreti bál (vásárolt szőlővel, lóháton végigjárják a szomszéd községeket és meghívják őket), határkerülés, búzaszentelés tavasszal, ételszentelés húsvét hajnalban (erre mindenki visz valamit: bárányhúst, pálinkát, házikenyeret, főtt tojást), szentmihályi templom, fogadó (műemlék); Biális kúria (most posta van benne); Vacsárcsiban a Sándor-kúria romjai; működőképes vízimalom (Szentmihály). Lóvész település környezete a karakói völgyhíd24 felől. Gazdaság Ajnádon már van egy panzió, Lóvészen25 kettő panzió és falusi szállásadók. Nagyrákosban halastó és panzió kialakítás kezdődött meg. Vacsárcsiban is vannak szállásadók. (Csíkrákos jó példát mutat a környéken a falusi turizmusra. Az oda érkező sokbusznyi vendég közül sokat Vacsárcsiban helyeznek el. Fíliája26 Rákosnak). A legfontosabb a falusi turizmus. Jelenleg állattenyésztéssel foglalkoznak, több mint 1400 szarvasmarha van a községben, és több mint 400 ló. Több állatot kellene tartania a gazdáknak, hogy megérje. El is indult ez a tendencia, de a tej átvétele körül sok a bizonytalanság (megkövetelik a minőséget!). Egy-két helyen már fejőgép, kaszálógép is van, és kellene saját községi tejcsarnok. (Erdélyben van rá példa.) A szarvasmarhatartók egyesület is létrejött. Az induláshoz tőke kellene és jó volna pénzt szerezni tanulmányutakra. Sok a munkanélküli (kb. 10 %) és sokan ingáznak („navétáznak”). Egy-két maszek gáter működik (4-5 alkalmazottal). Szabók is vannak (ruhaipar esélye). Az ipartelepítésnél szóba jöhető épületek (volt TSZ-épületek) nagy része már magánkézbe került, az önkormányzatnak pedig nincsen ilyen. Kaszálót is vásárolnak magánemberek, akár 50 ha-t is. Nagyobb vállalkozók: Vacsárcsiban Szécsi Imre Com., Szentmihályon Szőcs Ferenc, Pici Fenyő (cég), Axa, Aktív GSM, Radix (péksége van Mádéfalván): panziója is van Ajnádon. Aktív vállalkozók, a rendezvényekhez pénzt is szoktak adni (valamint kenyeret és üdítőt). 24

A viadukt és általában a vasút építésén, amely „összeköti Moldvát Erdéllyel”, olaszok és franciák is dolgoztak, a polgármester őse is francia. 25 550 lakosa szinte mind román, csak egy kis településrészének, Ré vagy Nagyrákos nevűnek alsó része magyar. 26 Lelki vezető nélküli település, melyre más település plébánosa jár ki misézni.

31

Testvértelepülések Enese (Győr-Moson-Sopron, 2002. év), Bős (Gabčíkovo, Szlovákia, 1991. év). Minden második évben egy-egy busznyi vendéget szoktak fogadni, akik már a szokott családhoz jönnek a falvakba. Enese, Bős: évente kulturális jellegű találkozó. Enese: Zuk tűzoltóautót adtak, de nincs hozzá fecskendő, így nem tudják használni. Iskolapadok, székek jöttek (jó állapotban), könyvek, sportfelszerelés; számítógépek Bősből. Bős: szept. 1. falunapok. A focicsapat ment ki. Pünkösdkor egy hétre jöttek bősiek. Fejlesztések Most vezetik be a vizet Szépvíz felől, készül a csatornázás terve, új utat építettek Ajnád tetejéig, és felújítják a szépvízi utat. Óvoda-rehabilitáció volt, a lóvészi iskola fejlesztése most következik. Új lámpatestek lettek kihelyezve a négy faluban. Létezik egy műemlékfelújítási program is a megyénél, mellyel 100-150 millió lejt lehet nyerni évente egy-egy projektre. A zsákutca jelleg miatt (Lóvésznél véget ér a megyei út) nincs nagy forgalom, csendes a vidék, ezért Szeredából sokan költöznek ki (főleg Vacsárcsiba). Lóvészen leginkább rendőrök vásárolnak telket. A Huron cég szállítja a szemetet a falvakból (minden házban van kuka). Illegális lerakó, „dugihely” egyre kevesebb van. Költségvetés A négy falu költségvetése összesen 11 milliárd lej, melynek több mint a fele a tanügyre megy el (ebben a számításban nincs benne a 10 milliárd lej összegű, vízvezetékre kapott támogatás). Négy iskola tartozik hozzájuk: Szentmihályon van a központi iskola: 1-8. osztály, Vacsárcsi, Ajnád 1-4.; Lóvész: 1-8. osztályos román. Mindenhol van egy-egy óvoda. Lóvész: 42 gyermek az 1-8. osztályban, 15 óvodás, 6 tanár. Szentmihály: 109 gyerek, 36 óvodás, 9 tanár. Ajnád: 23 gyermek, 31 óvodás, 4 tanár. Vacsárcsi: 23 gyermek, 23 óvodás 3 tanár. Minden falunak külön kultúrháza van. 2004-től minden évben felújítottak egy kultúrházat, idén Ajnád, jövőre Lóvész következik. Szervezetek SZAVISZ (Fodor Zoltán), RMDSZ (Fodor Zoltán), Sportegyesület (Törekvés), Szarvasmarhatartó Gazdák Egyesülete Fejlesztés 2007-2013 között Víz mindenhol bevezetés alatt, a gáz szintén elindult, csatornázás lesz, a községi utak kiépítése megtörténik. Községközpont, faluközpontok parkosítása. Lóvészre új kultúrház kerül. Az iskolák fejlesztése: vizesblokkok, világításkorszerűsítés, bútorok cseréje. A polgármesteri hivatal teljes felújítása, valamint tetőtér-beépítés. A tanács saját panziót szeretne építeni, ahova egy busznyi vendéget el tud szállásolni. A Biális-kúria teljes felújítása. Tájház kialakítása a műemlék épületben (jelenleg kiskocsma). A nagy volumenű fejlesztéshez ipari létesítmények, befektetők kellenének. 32

CSÍKSZENTMIHÁLY Fodor Zoltán, SZAVISZ A SZAVISZ (Szentmihály-AjnádVacsárcsi Ifjúsági Szervezet) eredete, bázisa a Vacsárcsi Színjátszó Csoport (kb. 30 tagja volt, ma is működik, de jóval kevesebben vannak.) Két éve vezeti a SZAVISZ-t, amely 2002-ben alakult Borboly kezdeményezésére (akkori vezetője Izsák Lóránt volt), valamint nemrég óta a helyi RMDSZ vezetője is. A SZAVISZ a korábban már létrejött szerveződések számára biztosított jogi kereteket, s ezáltal pályázati lehetőséget. A vezetőségben a három falu képviselteti magát, illetve van egy Ellenőrző Bizottságuk. Az előző elnök (I. L.) időközben iskolaigazgató lett, és létrehozta a Szentmihály Százada nevű szervezetet, melynek azonban nem olyan jelentős a tevékenysége, mint a SZAVISZ-é. Majdnem minden csíki faluban van ifjúsági szervezet, de egy részük nem működik. Vagy egyszemélyi, vagy nem tudta az embereket megmozgatni. 2002-ben még mindhárom falunak volt színjátszó csoportja, ma Ajnádnak nincs. A SZAVISZ egyik fő célja volt a Teleházak lérehozása - 2005-ben Szentmihályon (mostanában átköltözik az iskolába, és korszerűsítik), 2006-ban Vacsárcsiban, 2007-ben Ajnádon. Utóbbi kettőben 5 számítógép, 1 multifunkcionális nyomtató, fényképezőgép, kamera, Internet-elérhetőség van. Felhasználók: fiatalok és idősek egyaránt, de csak télen, mert nyáron sok a munka. Pályázatot írnak, iskolai dolgozatokhoz segíteni anyagot gyűjteni. A vállalkozók internetezni szoktak (alkatrészt keresnek, hirdetni akarnak). Képzésekre nincs elegendő igény. A SZAVISZ további tevékenysége a Falunapok szervezése mindhárom faluban. Ifjúsági színjátszó-találkozó (országos szintre emelkedett: Szilágy megyéből volt a legtávolabbi csoport, tavaly Bihar megyéből, azelőtt Bukarestből, Vásárhelyről). Idén 6 versenyző volt, főleg Csíkból jönnek. Minden költséget állnak. A költségek nagy részét pályázati pénzből, kisebb részét támogatásból fedezik. Helyi, megyei és magyar (Illyés Alapítvány, Mobilitas – a Szülőföld Alap a rendezvény kis mérete miatt otthonról nem támogatta őket) támogatások vannak. A Szülőföld Alap „kis rendezvényes” pénzét az Eurotrans Alapítvány osztja szét Romániában. Minden évben van ifjúsági nap: kétnapos (mindhárom települést érinti). Az ifjúsági focistákat támogatják. Szemeteseket helyeztek ki, és virágokat ültettek a központi épületeknél. Iskolásokkal sikeresen szedtek szemetet több alkalommal is. Elzárták az illegális lerakóhelyeket, és be lett vezetve a szemétszállítás (havonta 1 alkalommal, 10 lejért). Az emberek nem szeretik, mert fizetni kell érte (10 lej/havi 1 alkalom) de lassan megtanulják, hogy törődni kell a környezetükkel. A SZAVISZ-beli tevékenységet jellemzően társadalmi munkában látják el. A színjátszó találkozón, pl. 50 önkéntes volt, 5 fő állandó adminisztrációs személyzet. 20-25 éves az

33

átlagéletkor és van egy-két 14-16 éves tag is. Az általuk betartott max. „ifjúsági” életkor 35 év. Romániában adóra és személyi bérekre nehéz pályázati pénzt szerezni. A tagok általában csak addig maradnak a szervezet aktív tagjai, amíg el nem mennek távolabbi iskolákba (pl. a kolozsvári egyetemre, és öt év után már nemigen jönnek vissza). Egyéb ifjúsági szervezetek közül a csíkszentmiklósiakkal van kapcsolatuk (András Imre a vezető, aki egyébként jegyző) Csíkborzsován is (BORISZ, van teleházuk is, a vezető Kovács Károly, kultúrház-igazgató). Szépvízen tudomása szerint nem működik. Az ernyőszervezeteken keresztül van csak kapcsolatuk egymással. Segítséget kapnak a politikusoktól is. A helyi vállalkozók szokták támogatni őket természetben, pénzben (pl. falunapokra). A helyi közbirtokosság nagyobb összegeket is szokott adni (10 millió lej, vállalkozók 5 millió). A SZAVISZ tavalyi költségvetése 0,5 milliárd lej (50 ezer RON, közel 4 millió forint). Van egy havilapjuk (A/5 formátumban) 2002. októberétől, a neve: „Szevasz Szavisz”, a szervezet híreivel. Kiadását (nyomdai költségeit) a Communitas Alapítvány támogatja, 1000 pld-ban (nem éri meg fénymásolni!). A terjesztését gyerekek végzik. Néha egy-két szám kimarad. Honlapjuk: www.szavisz.ro, melyet ő szerkeszt, informatikus végzettsége lévén. Nincs étterem, cukrászda, nincs közösségi tér. Virágosítás, parkosítás kellene. Tervezik a faluközpontokat, szeretnének pályázni. Kevés a szórakozási lehetőség. Közmunkára el szoktak menni, ha meghirdetik (pl. művelődési otthon újrafedése, takarítás stb.). Rendszeresen visszatérő munka az éves legelőtakarítás. Megfiatalodott a tanács. Az 50-60 éves tanácsosok helyébe 20-30 évesek kerültek. Érték őket csalódások a fiatal képviselők részéről (ő maga nem tanácsos, mert 23 év a korhatár). 11 tanácstag közül 4 román. CSÍKSZÉPVÍZ Ferencz Tibor, polgármester A település erőssége elsősorban a turizmus: táj, épített örökség (vannak még ma is örmények27, régi örmény boltok, kirakatok: kulturális turizmus), népi mesterségek bemutatása, bakancsos turizmus, lovasturizmus, továbbá a kisvállalkozások: famunka, mezőgazdaság, kisipar, fémmegmunkálás, építkezés, szolgáltatások. Sokan ingáznak, de mellette jellemző a gazdálkodás. Mentalitásbeli változás kellene.

27

A település az erdélyi örménység négy legfontosabb központja (Szamosújvár, Gyergyószentmiklós, Csíkszépvíz, Erzsébetváros) között található.

34

A vállalkozások jelentős része az elmúlt 3 évben megszűnt, és visszamentek dolgozni (az iskolázottabbak hivatalba kerültek, „aktát tologatni”). Pedig éppen a vállalkozó szellem a legfontosabb. Ötletek, jó példák kellenének. „Itt az emberek általában le akarják másolni a szomszédot”. Az emberek menjenek és lássanak jól működő térségeket! EU-konform vágóhíd lehetősége: annyi a szabály, hogy nincs ember, aki eleget tenne nekik. A Regátban működik, Gyergyóban (57 km) működik, náluk miért nem működhet? Pénzügyek, tanügy 40 Md lej az éves költségvetés, saját bevétel: 2 Md lej (adó), a többi állami támogatás, pályázatok. 2006-ban a bevétel 47%-a a SAPARD-programra kapott támogatás volt, 32%-a visszaosztott ÁFA, 8%-a hitel, míg a kiadás 61%-a falugazdálkodás, 21%-a tanügy, 11%-a pedig a Hivatal fenntartása. Két iskolaigazgatóság van, az egyiknél: 1-8. osztály, óvoda; a másiknál: kettő 1-4. osztály, egy 5-8. osztály. A közbirtokosság az iskolákat támogatja. Akkor is segített, amikor az önkormányzat borvízfürdőt épített28. Civil szervezetek Szarvasmarhatartók Szövetsége, Pityókatermesztők Szövetsége (eddig érdemi eredmény nélkül, érdekvédelmi jelleg), iskola melletti alapítvány, de ezeken kívül nemigen van önszerveződő erő. Testvértelepülések Csíkszépvíz: Újkígyós (1990), Kutas (Somogy) (1996), Bázakerettye (Zala, 2000), Lakitelek talán a jövőben. A kapcsolatok kimerültek a vezetőség cserelátogatásaiban, illetve Újkígyós adott egyszer számítógépet, és apróbb tételben könyveket az iskolának. A kapcsolat szűk maradt. Az utóbbi 4 év történései Vízvezeték, csatornahálózat három faluban (saját szennyvíztisztító-állomás), községháza felújítása, útépítés, tornaterem épült Szépvízen, iskolák felújítása (fűtésrendszerek), patakmeder-szabályozás (folyamatban). Fejlesztési tervek 2007-2013 Utak, terek, szabadidőközpont (több épületből álló) építése; kiállítások, író-olvasó találkozó, koncert, sport (a tornaterem is része lesz), felnőttképzés; lovasturizmus fejlesztése (vállalkozót kell hozzá bevonni, de községi szinten szeretné átfogni) (térrendezés részei: Szent László domb, kő és kút), Szentmihályon van Szent László freskó, de ott nincs Szent László-kultusz, a tér rendezésére már létezik beadott pályázat – közterület-rendezés).

28

Az 1896-ban épült, a hűléses betegek által közkedvelt borvízfürdő a századfordulót követően tönkrement.

35

Az új tornaterem Szépvízen

Gazdaság Vállalkozások: 5-6 gáter (némelyik külföldre is üzletel, az ügyesebb a szerbek felé), asztalosműhelyek (5-15 alkalmazottal), a műanyag-feldolgozó válságba került (olasz érdekeltség, úgy tűnik, hogy megy Moldáviába), tésztagyár (26 alkalmazottal), a szeredai húsfeldolgozó lerakata (3 fő). A kissé távolabb fekvő, 150 fős Bükklokának29 nincs tanácsosa, mert nem jön ki a létszám (fele magyar, fele román). Fiatal sok van, mert nincs hova menniük! Ha a helyiek dolgoznak, munkalehetőség inkább a vállalkozóknál van. CSÍKSZEREDA Mátéffy Mária igazgató, Fejlesztési és Gazdasági Programok Igazgatósága, Hargita Megye Tanácsa A Pogány-havas kistérség területére is vonatkozó, megyei szintű, középtávú stratégia operatív programja még nem készült el. Meg van a helyzetelemzés, de 2001-2003. év közötti, ezért az már nem teljesen időszerű. A főbb vonalakat lefektette a stratégia, de a kistérség területére max. 3 elképzelés jött be. A polgármesterek jellemzően infrastruktúra-orientáltak, ami ugyan alapja mindenfajta fejlesztésnek, de ez az irányvonal teljesen leköti őket, így más fejlesztési szempontok eddig nemigen kerültek szóba.

29

Külterületi lakott helyeinek egyike. További ilyen helyek: Csügés, Gyepecze, Kóstelek, Pricskető.

36

A ROP első intézkedésére már benyújtották a pályázatot (infrastruktúra: útépítés). Ez a Strukturális Alapok egyetlen tengelye, amely meg van nyitva. Kevés a pénz, nem biztos, hogy minden megyének jut belőle a Közép-Régióban, ezért nem érdemes az összes projektet kidolgozni, hanem inkább a projekteket kell előkészíteni: tulajdoni viszonyok rendezése, közterületté nyilvánítás, megvalósíthatósági tanulmány, kiviteli tervek elkészítése. Kb. 450-500 projekt gyűlt össze, nagyrészt ötletszinten, ebből 160-170 körüli, aminek tervezési szintje megfelel a pályázati feltételeknek. Csíksomlyónak nincs önálló közigazgatása. Egy főt küldhet a városi tanácsba, akinek részvételi és véleményezési joga van. Ahol a törvény a „községek közötti” szerveződésről beszél, ott csak önálló közigazgatással rendelkező települések vehetnek részt szerveződésekben, ahol ilyen kizáró ok nincs, vagy csak Leader-jellegű, ott részt vehet. Eddig tőlük öt (Leader) térség nyújtott be felkészítő szakaszra pályázatot (belga-francia szervezetek lennének a felkészítők). Románul pályáztak és lobbizni kellett. Két képzésen az öt térség öt emberét készítették fel eddig. Országos szinten kb. 80 térség pályázott és az első három évben kb. 40-nek van esélye támogatáshoz jutni. Mindenhonnan az első három jut be, így tőlük legalább három Leader-térségnek – közöttük várhatóan a Pogányhavas kistérségnek – van elméletileg esélye bejutni. A Csíksomlyó Egyesület tevékenységéhez kapcsolódik, hogy 2000-ben kijött az új földtörvény, mely szerint pl. a vissza nem igényelt területek tulajdonjoga megszerezhető. Az Egyesület elsődleges célja e közös vagyon visszaszerzése volt, a kulturális és fejlesztési célok mellett. A helyzetet nehezítette, hogy az elmúlt 40 évben tudatosan sértették meg a kegyhelyéről híres városrészt: fertőző kórházat (melynek épületét azóta 90 évre visszaadták papíron a római katolikus egyháznak30) telepítettek a templom mellé közvetlenül; az iskolában pszichés problémájú, szellemi fogyatékos gyerekek tanultak, illetve átmenetileg tüdőbeteg gyerekek is; több mint 400 gyereknek biztosítottak helyet az otthonban (ez azóta megszűnt), a Lázár-kastély egyik részében (Asszonyok Háza) istálló volt. További, a helyreállítást, illetve fejlődést akadályozó körülmény volt, hogy az ún. „834es törvény” szerint állami vagy magáncégek, valamint gazdaságok, amennyiben hosszabb idejű ott tartózkodásukkal „kivívott” jogaikat a szomszédok nem cáfolták, az általuk használt ingatlant megszerezhették. Így egy 1968 óta anyaglerakatot működtető állami cég akarta megszerezni az Egyesület jelenlegi székhelyét, de az Egyesület tagjai közül többen nem nyugodtak ebbe bele, és sikerült visszaszerezniük az épületet. Az önkormányzat 20 évre az Egyesületnek adta. Az épület állagát most javítják. Egyik első tevékenységük volt a somlyói (rendház mögötti) Barátok Feredője helyreállítása, ott is a kaláka szervezésében (150 magyarországi és 50 helyi fővel) és lebonyolításában való részvétel. A városrész megújításához elméletileg a ROP-on belüli komplex városfejlesztést lehetne igénybe venni, de a szükséges hátrányos szempontok (felhagyott ipari terület, szociális problémák) ebben az esetben nem érvényesülnek. A cél a központ rendezési tervének elkészítése lehet, melyhez Makovecz Imre elvállalta a rendezési terv elkészítésének 30

2005-ben az egyházzal megállapodást kötöttek, hogy újabb öt évig, tehát 2010-ig maradhat az épületben az egészségügyi intézmény. A tavalyi év decemberében aláírt együttműködési nyilatkozat alapján azonban új épületet építenek a nagykórház mellé, melyet a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház Fertőző és Tüdőgyógyászati Osztálya használhat. Forrás: www.figyelo.ro

37

szakmai felügyeletét (mindezt az általa megbízott helybeli műépítész csoporton keresztül, akik javaslatok készítenek, így pl. Tövisi Zsolt (ő tervezte a legtöbb somlyói épületet), Bogus Ernő, Esztán Győző, és mások). Sok az özvegyasszony, akik számára kézműves foglalkozások (szövés pl.) kialakítása a cél, hogy ne legyen bóvlikkal teli a Somlyó búcsúkor (a munkához két szövőszéket adományként kaptak, hatot megvásároltak - többek között személyes hozzájárulás révén). Ennek megoldásában segíthet az Alter Alapítvány „céhes” forma kialakításával. A cél: megszervezni a vásárt (hol, ki, mit árusíthat), megszűrni a résztvevőket, egységes sátrakat kialakítani, tagsági igazolványokat adni. Ha sétálóutca lesz ugyanis, azonnal megjelennek mindenfelől a kereskedők. Az ilyen elképzelésekhez pályázati források kellenének, de pályázatírásra nincs elég és megfelelő képzettségű ember. Civil tevékenység és szervezetek Saját tapasztalata alapján (4 évig vezette a civil szférát31) mondja, hogy régebben nagyobb tudású, hatékonyabb szervezetek voltak a civil szférában, mint a közszférában, az önkormányzatnál. Akkor, ami pénz volt, az leginkább a civil szférába ment. Ezt központi szinten észrevették, és karhatalommal elrendelték, hogy civil referens státuszt hozzanak létre minden megyei önkormányzatnál. A velük való kapcsolat során aztán ellenállásba ütköztek. Ma is igaz, hogy a kistérségeket leszámítva, a civil szervezetek nemigen működnek együtt. Az ifjúsági szervezetek azonban összetartóak. A kulturális szervezeteket a kulturális intézmények próbálják összetartani, mivel nem annyira önkormányzati szervezetek, hanem inkább mellettük kialakult kulturális intézmények. Ilyenek: a régi Kulturális Központ (Szereda), Hagyományőrző Forrásközpont (Udvarhely), Lázár-kastélybeli kulturális központ és Művészeti Központ (Gyergyószárhegy), Polgártárs Alapítvány. A megyei tanács részéről éves támogatás keretében 40-60 kulturális intézményt, rendezvényt, monográfiák kiadását stb. tudnak anyagilag támogatni. Ezen kívül van információátadás és tanácsadás. A Csíksomlyó Egyesületnek nincs technikai háttere, ennek oka, hogy a felújítás még nem fejeződött be. A Pogány-havas kistérségnek korábban a legjobb (Pentium-I-es) gépet vették, de négy év után már az is elavult. Pedig, ha nincsen infrastruktúra, akkor nehéz működni. A tagság nagy részének azonban van olyan eszköze, hogy megoldják a géphiányt. A kistérséggel volt egy közös pályázat egy közösségi helyre (Teleházra), de felső szinten nem támogatták. A kistérség irodájában ma még nincs fűtés, mosdó. Két éve van víz az épületben a közbirtokosság közreműködésével. Nagyobb somlyói turisztikai vállalkozások: - Jakab Antal Tanulmányház - panziók (Székely Fogadó, Nárcisz Panzió) - a Fodor-ház mögött SAPARD-ból épül egy újabb turisztikai egység

31

A megyei tanács kistérségekért felelős vezetője volt.

38

- magánházaknál bejelentett szállások (amíg volt lehetőség 10 éves adómentességre (1997-től), addig volt kulcsos házuk, azóta ez a rendszer megszűnt). Ha van is működő magánszállás, az engedélyeket 3 évente meg kell újítani (margarétás minősítési osztályok). CSÍKSZEREDA Márton András ügyvezető (Megyei Fejlesztési Ügynökség) Az önkormányzatok - privát szféra - civil szféra háromszöget próbálja katalizálni az Ügynökség. Jelenleg a megyei költségvetésből élnek, de a cél a temesvári példa32 követése, ahol már a saját lábukra álltak. Az ügynökség a vállalkozónak kiajánl pályázatíró cégeket, ezen belül is olyanokat, amelyek nem csak megírják a pályázatot és beszedik a pénzt, hanem érdekeltek a pályázat sikerében is. Az Ügynökség tavaly szeptemberben alakult33, de először senki sem akarta elvállalni a vezetését és alkalmazott sem volt – viszont volt pénz! Innen indultak. A második év költségvetésével bajok voltak, nem futotta minden tevékenységre.

Az Ügynökség jelenlegi székhelye belülről…

32

Temes megyei Gazdaságfejlesztő Ügynökség (ADETIM) - Temes Megye Tanácsa és a helyi gazdasági fejlesztésben kulcsszerepet játszó intézmények (Temesvár Polgármesteri Hivatala, Temesvári Kereskedelmi és Ipar Kamara) hozták létre partnerségben (az Észak-Westfáliai Renanból átvett minta alapján) 1995-ben, mint közszolgálati típusú non-profit szervezetet. Célja: Temes megye gazdaságiszociális fejlődésének, vállalkozásainak támogatása, kis és középvállalkozások fejlesztése, külső befektetések vonzása. Forrás: www.lda.ro (Local Development Agent) 33 Az Ügynökség hamarosan Csíksomlyóra költözik egy új multifunkcionális irodaházba.

39

…és épülő új, somlyói székhelye (multifunkcionális irodaháza) kívülről

Heten kezdték, jelenleg tizenegyen vannak. A csapat zöme magáncégektől jött át, ezért nehéz volt elfogadniuk, hogy szinte minden közbeszerzés alapján szerezhető be s hogy „mindenhez papír kell” (pl. 5000 euró alatti beszerzésnél is szükséges piackutatás, hogy voltak itt és itt, ezt találták a legjobbnak). Elindítottak egy Fejlesztési Hírmondót (havonta, két nyelven), melyhez nyertek Szülőföld Alap-támogatást, 4 havi megjelenésre. Struktúrája: polgármesterek véleménye, eseménysorozatok, jogi sarok (közlönyszám és jogszabályhely utalásokkal), sikertörténetek, pályázati kiírások. „Rohamdossziét” alakított ki: főbb céges dokumentumok, 3 nyelvre fordítva, kötelező mellékletként várva a pályázatokhoz csatolásra. Hargita megyében nincs integrált városfejlesztési elképzelés, mert hiányoznak a stratégiák, miközben kemény pénzek vannak az ehhez tartozó kiírásokban. Szereda pl. készíti a Mikó-vár rehabilitációját, de a turizmushoz tették be és nem az integrált fejlesztéshez. Persze utóbbinak feltételei is vannak (munkanélküliség csökkentése pl.), ezért most szakértőket hívnak, hogy mindezt átbeszéljék, hiszen 9 várost érinthet náluk. Gyakorlattá vált, hogy aki az ügynökségtől képzésen volt, az a munkatársainak bemutatót tart, s ez kettős haszonnal jár: a többi megtudja, hogy hol volt és hol tart, ő meg gyakorolja az előadást. Képzések, adatgyűjtés alapján információt szednek össze (főleg pályázatokról), ezt a megyei tanács statisztikai adataival egyeztetik és ebből alakul ki egy kiadvány, amely Hargita megye helyzetleírásával foglalkozik. Ezt követik a képzések kistérségi szinten. A kistérségeknek nincs igazából mentoruk (a pályázatmenedzsment osztály vezetője volt régebben, akihez a kistérségek fordulhattak). Levelezőlistát hoztak létre a kooperációhoz. Tartottak közös képzést a Pogány-Havassal, falusi turizmus és pályázati menedzsment témában. De napi szintű kapcsolattartás azóta sincs. A Gyimes egyik lehetősége, hogy ki kell használni a helyi adottságokat. A ROP-ban nemigen van esély, de a LEADER segíthet pl. az ifjak otthontartásában (a Mezőgazdasági Minisztérium fogja kezelni majd a mezőgazdasági és vidékfejlesztési

40

alapot). Ehhez már szakértőket is kerestek, akik szívesen eljönnének tanácsot adni. Jó példa volt a stájerországi tanulmányút, hogy túl kell lépni az önfenntartó gazdálkodáson és helyi terméket kell értékesíteni a turistáknak. Hat megye, köztük Hargita megye hegyvidékeire komplex programot (turisztikai ösvényektől- sípályán át minden) készítene egy olasz szakértő cég, mely program költségének 30 százalékát kellene önrészként fizetni. Ehhez egyesületi formát készítenek elő, melynek már készítik a Statútumát (állítólag Maros megyében van már egy ilyen Hegyvidékek Egyesülete). Úgy tűnik, hogy a turizmus lesz a menekvés, de a biogazdálkodással együtt (Székelyderzsen működik az első erdélyi biofarm – biotej-gyár, ahol egy kiló sajt 50 € körül van34). Jöjjenek és vigyék a dán, holland kamionok az árut, de fizessenek is érte!A biogazdálkodás egyelőre csak kis körben fejlődik, a nagygazdák keményen vegyszereznek. Itt helyben nagy érték a fa, amelyet feldolgozva kellene eladni. Jó példa a németektől egy olyan vízimalom-gyártó cég, amely három típust gyárt: tiszta fából, vasból és kombinálva. A Gyimesben fából lehetne, és a németek hoznák a technológiát. Patakokra telepítve fűrészmalom és áramtermelés működhetne. Ehhez munkaerő is kellene, de sokan külföldre menekülnek, miközben itthon is megfizetnék őket. Addig fajult a dolog, hogy szakemberhiány van ácsokból, hegesztőkből stb. Cégeket kellene alapítani. A Gyimesben kevés magasan képzett ember maradt, de már az önkormányzatoknál is hiány van a kvalifikált emberekből, mivel túl alacsony a fizetés. Megoldás lehet, hogy az önkormányzatok létrehoznak saját céget, ahol alkalmazni tudják a szürkeállományt. Csalogató lehet, hogy közpénzből működnének, így ha lassan is, de biztosan megkapnák a pénzüket. Volt egy projektjük, melynek keretében Pest testvérmegyével közösen kiadtak egy füzetet: Befektetési lehetőségek Hargita megyében címmel. Kérdőív is volt hozzá, de nemigen válaszoltak. Az ezzel kapcsolatos interjú során derült ki, hogy készruhagyár indult volna a Gyimesekben, de az egyik tulajdonos autóbalesetben meghalt, és mivel személyfüggő volt a projekt, félbemaradt az egész. Személyes kapcsolatokat is kihasználva ide kell hozni a potenciális befektetőket. Olasz közvetítéssel ausztrál befektető maradt már így itt. Infrastruktúrát kell fejleszteni a befektetők érdekében (akár belterületté nyilvánítás útján, amikor az önkormányzatnak valamilyen szinten kötelessége az infrastruktúra létesítése), telkeket egyesíteni, hogy legyen ipari területnek hely. Pozitív kampány: mindenki vigyen magával anyagokat, ha valahová megy. Szakvásárokon kell részt venni, akár képviselő szervezet – pl. ügynökség – útján, pl. Hargita megyei standdal. Olcsóbb és szakemberek révén hatékonyabb módszer.

34

Székelyderzsen egy unitárius tiszteletes házaspár kívánja megakadályozni az elvándorlást azzal, hogy a hagyományos tejtermelést és sajtfeldolgozást kívánja átállítani ökotermelésre, így teremtve egy biztosabb megélhetést a székely őslakosság számára. Forrás: www.biokultura.org

41

PÁLFALVA Gál Attila, alpolgármester A település nevezetességei: műemléktemplom (Delne). Színjátszó csoportok működnek Pálfalván és Delnén, de hagyományőrző, népviseletbe öltözött csoportok, szervezetek nem léteznek. A település jövőképének részei az utak modernizálása, a csatornázás befejezése, zöldövezet, egy sportcsarnok, tisztaság és rend kialakítása (rendszeresen előfordul, hogy kiborítják a szemetet az erdő szélén, pedig a szemetet elszállítják; köztéri kuka kellene, hogy a szemetet ne dobják el; a gyermekeket kellene ránevelni, jó példa, hogy évente egyszer az iskolások körbejárják a községet, és összeszedik a szemetet). Gazdaság A mezőgazdaságban kis földterületek vannak, nem tudnak megélni a gazdák. Szövetkezet kellene. A munkavállalóknak legalább fele Szeredában dolgozik. A fiatalok egy része nem nagyon megy dolgozni („nem fér el a munka a nyakán”), inkább elmegy munkanélküli segélyre. Csomortánban működik már panzió (magyar cég, pünkösdkor szoktak szobát kiadni). A turizmus azonban még nincs beindulva. Van egy magán-kőbánya, amely Szeredához tartozik. Bányaadót fizetnek, és Delnének munkát adnak. A bánya – szerződés alapján – minden évben 600 tonna zúzalékot ad a községnek az útjavításokra. Van negatív oldala: nagy a por, tönkreteszik az utat, a nehéz autóktól és robbantásoktól megrepednek a házak, az eső lehordja a törmeléket és megtölti a sáncokat. „Inkább ne lenne”. Pénzt szoktak adni rendezvényekre, 500 RON-t maximum. Oktatás Minden faluban van iskola. Pálfalván: 1-8., Delne, Csomortán: 1-4., de sok gyerek jár Szeredába az első osztálytól kezdve. Képesített tanárokkal dolgoznak. Fejlesztési elépzelések, 2007-2013 Az ivóvíz-hálózat felújítása már megtörtént Pálfalván, de Csomortánban és Delnén is tervezik. Közvilágítást szeretnének a két falu közé. Utakat aszfaltozni. Új tanácsépület kellene. Kultúrház újjáépítése (Csomortán), iskoláknál apróbb javítások (ablakok kicserélése, WC, mosdók) Sportcsarnok építése (Pálfalván). Faluközpontok rendezése. Örülnének a befektetőknek (fűrészüzem, egyéb faipari tevékenység), mert foglalkoztatnák a helybelieket, s ezáltal csökkenne a munkanélküliség (ez most 10 % körül van). Jelenleg van egy kötélgyár (Szeredából költözött ki), melyet szeredaiak üzemeltetnek (20 embert foglalkoztatnak). A községben 4 gáter van, egy gáterosnál működik asztalosműhely(feldolgozás). A településnek nincs fejlesztési terve.

42

Testvértelepülés Rád (Pest megye, Magyarország), Baks (Csongrád megye, Magyarország). Falunapokon kölcsönös a jelenlét. Könyveket kaptak Baksról. Költségvetés Éves költségvetés Ebből a fejlesztésekre jut: Saját bevétel.

2.450.000 RON 982.000 RON (állami pénz csatornára, iskolára, kultúrházra - kormányrendelet alapján kapták) 376.000 RON

Önkormányzat A testület összetétele: 11 tanácsos, Csomortán (2), Delne (5), Pálfalva (4).

CSÍKSOMLYÓ Molnár Sándor igazgató, Hotel Salvator 2006 novemberében vette át a hotel vezetését a nyugdíjba ment igazgatótól. Katolikus teológiát végzett, a Fodor-ház vonatkozásában van 5-6 éves tapasztalata. Az egyházmegye megkeresésére jött Somlyóba, vállalva két évre a szálló vezetését (a két év oka, hogy a feleségét, aki német evangélikus lelkész, a kápláni időszak után Romániába küldték tapasztalatcserére, és a szerződése hamarosan lejár). 10 éves az épület, amely eredetileg tanulmányi háznak készült. Az intézmény első igazgatója egy pap volt (az egyházmegye gazdasági igazgatója, jelenleg az osztrák Caritasnál dolgozik Linzben). Szellemi központ lett volna a lelki központ mellett, olyan rendezvényekkel, melyek egyházi témaköröket dolgoznak fel. Magas a fenntartási költsége, ezért csak a központi rendezvények jönnek ide. A szellemi és lelki központ között nem alakult ki együttműködés. Egy időben ez volt az egyetlen színvonalas szállás a városban, sőt az egész országban („Nagyváradtól Bukarestig keresték a házat”). Modern volt, és nem volt más ilyen (konferenciateremszerű) hely az országban. Időközben hasonló célú, de színvonalasabb egyházi központok épültek ki, és csökkeni kezdett a forgalom. A román törvények megkövetelték az intézmény turisztikai „bekategorizálását”. Az egyik első intézkedés volt a külső jegyek (információs táblák, névváltoztatás stb.). Az alkalmazottaknak nehezen megy az átállás (pl. a telefonon új néven történő bemutatkozás), és eleinte zavart okozott pl. a szálláshely több neve (Jakab Antal Tanulmányház, Hotel Salvator). Jelenleg két táblán szerepel az intézmény neve, de

43

legalább nem hármon! A román nyelvterületre kiküldött szóróanyagon csak Hotel Salvator lesz, ez már egy fejlődési pont!

A Hotel Salvator épülete

Az egyházmegye turisztikai helyeinek (Gyergyó, Vásárhely, Kolozsvár, Szereda) „group”-ba kellene tömörülnie, egységes láncba, egységes arculattal. A ház keresi az identitását, miközben folyamatosan veszteséges, ezért az egyháznak folyamatosan pumpálni kell bele a pénzt (2-3 évvel ezelőtt vált veszteségessé a ház, mióta a szektások többet nem jöttek. A katolikusok 10 %-kal vannak jelen a ház forgalmában). Ahhoz, hogy ne legyen veszteséges, fejleszteni kell. Ha saját pénz nincs, akkor tőkeerős társat kell keresni! Üzleti terv korábban nem volt! Javasolt egy bizottságot, hogy átvilágítsák az intézményt. A zarándok nem igazán tudja, hogy mi ez az intézmény. Az, hogy a templom mellett áll, csak 1-2 százalékot jelent a forgalomban! Megoldások: A. változat: A zarándokok fél órát szoktak Somlyón tölteni. Ahhoz, hogy maradjanak, program + propaganda kell: templomnézés, kolostornézés (bevonni a Klarisszákat), múzeum kialakítása, borvízforrás – megnyújtani a fél órát 2-3 órára. B. változat: legalább egynapos programot kialakítani, és ekkor még nyereség sincs! Nemrég jött ide egy egyetemi lelkész, tárgyal a ferencesekkel is, hogy 2008. tavaszig felkészüljenek. Nyáron zarándokházként üzemelnének, télen konferenciaturizmust (közepes, illetve kisebb konferenciákra) szerveznének (csak az utóbbira alapozva azonban 3 év alatt tönkremennének). A két szolgáltatás eltérő színvonala, igénye miatt az emeletek különböző színvonalúak lennének (háromcsillagos szinttel pl.). Járt itt a MOL, Bukarestből is voltak, tehát van érdeklődés.

44

Szezonban kb. 30 fő, azon kívül 22-24 fő alkalmazottja (recepciós, kapus, könyvelő, pincér, szobalány, konyhások) van a háznak. 20-on alul nem lehet üzemeltetni a házat, de jelenleg is vannak elbocsátások. Tendenciák a Csíksomlyó körül: Nőtt a magyar turisták száma, leginkább a zarándokturizmusból. Helyi fizetőképes kereslet nem nagyon létezik (pl. mint Németországban volt eddig, hogy egy réteg rendszeresen járt évekig vendéglőbe), valami speciális kell, hogy kijöjjenek a városból. Jönnek Bukarestből is. Somlyóban gazdag emberek laknak. Nyitni kell a helyiek felé, akik elől a ház eddig el volt zárva. Csökkent az erdélyi körutak hossza, bár a körutak lényege Somlyó. Népszerűvé vált a magyarok körében a falusi turizmus, szállóvendégek nem nagyon vannak. A főutca mentén sok kis szállóhely (panzió) van, de mégsem konkurenciák, mert a ház számára a nagyobb csoportok a célcsoport. A falusi turizmus sem versenytárs, hanem a kínálat kiegészítője. A kegytárgy-árusító hely bent van, ahol a vendég, vevő nemigen találja meg, pedig a templom ösztönözné a vásárlást. Légi felvételt rendelt, hogy látni lehessen, milyen közel van a szálló a templomhoz. Ebből készítenének tájékoztató táblákat. A ferencesek közül sokan félnek a túlzott „kommercializálástól”. Van nyitottság a részükről, de nem tudják, hogy merre (Máriapócsra mennének, jó példát látni és szakembert keresni). Számukra nem olyan élet-halál kérdés a turizmus sikere, mint a hotelnak, de érzik, hogy több kell… Brassóban repülőtér épül, Bákó is szóba jöhet (100 km), Vásárhely már 270 km-re van. Kevés a nyugati vendég, mert Somlyó nagyon messze van. Előfordulnak németek, franciák, olaszok, akiket elsősorban az erődtemplomok, várak érdekelnek. A természeti látnivalók vonzhatnák még a turistákat. Kalandtúrákról egyeztetett egy német utaztatóval, de annak feltétele volt a nem kiépített hely és útvonal. Székelyföldön viszonylag ritkák az épített emlékek, Somlyónak nagyobb szerepe lehetne akár Románia-szinten is, de „nem tudták még megfogni”. Elsősorban Csíksomlyóban gondolkodik, és pl. nem kistérségben, de fontosnak tartja, hogy a kistérség tevékenységében pozícionálva legyen a ház. A hely szellemisége kissé beszűkíti a lehetséges vendégek körét (nem fér bele pl. egy motorostalálkozó értékrendje). Fejlesztések Összehangolva a város(rész) rendezési tervével. Az épület egyes részei felújításra szorulnak. 2009-re történne meg a templom környékének rendezése. Együttműködés A térségben még az a mentalitás, hogy „mindenki konkurencia”. Próbált kapcsolatot kiépíteni (lovas-konferencia, illetve körbetelefonált, hogy össze kellene fogni, hotelekkel kapcsolatépítő beszélgetések, turisztikai kiállítások), de elég nehézkesen működik. A gyimesiekkel (Deákyval) van kapcsolatuk. Saját utazási irodája van a cégnek, amely azonban mindennel foglalkozott, csak a ház ”eladásával” nem.

45

Először fejleszteni kell, utána jöhet a marketing. Miért reklámozzon, ha nincs normális út, amelyen megközelíthető a Ház, ha nincs lámpa, és csak bebotorkál a vendég, ha csak pokróccal lehet takarózni, és csak műanyag szék van).

Az interjúk értékelése A beszélgetések anyagából, illetve a célzott kérdésekre adott válaszokból egyértelműen kiderül, hogy a helyi önkormányzatok és vállalkozók külön utakon járnak, leginkább azért, mert a polgármesterek infrastruktúra-szemlélete és intézményfenntartó szerepköre szöges ellentétben áll a vállalkozók új utakat, kreatív megoldásokat kereső gondolkodásával. Úgy tűnik, hogy a községek vezetőinek törekvése a településnek való megfelelés, ennek rendelve alá a fejlesztési elképzeléseket, melyek leginkább településközpontúak és nem gazdaságorientáltak. A vállalkozókkal való kapcsolat az együttműködési formák megtalálása helyett abban merül ki, hogy a településhez kötődő vállalkozók lehetőleg minél jobban segítsék a falu életét, rendezvényeit. Sehol sem hangzik el, hogy a település – kölcsönös előnyök felkínálásával – aktívan bevonná a gazdálkodókat a helyi gazdaság fejlesztésébe. A vállalkozók ugyanakkor maguktól nem kezdeményeznek együttműködést, mert azt gondolják, hogy ez az önkormányzat dolga és felelőssége, ahogy a vállalkozásukhoz szükséges infrastruktúra fejlesztése is. Kialakult az a szemlélet, hogy befizetik az adót, de azon túl „hagyják őket békén”. Nincsen tehát kialakult kommunikációs csatorna a két szféra között, nincs párbeszéd. A civil szervezetek – s ezt a kérdőíves felmérések is megerősítik – valamiféle köztes szereplőként őrlődnek az önkormányzat és a vállalkozók között. Elsősorban anyagilag függnek tőlük, főleg az önkormányzatoktól, melyek a civil szervezet költségvetésének 50-80%-át biztosítják, míg a vállalkozóktól kapott 10-50%-os támogatás az esetek többségében az adott rendezvények színvonalát befolyásolhatja. A visszajelzések szerint a települési fejlesztési programokban (már ha vannak!) ma még nem vesznek részt aktívan a civil szervezetek és vállalkozók (az önkormányzati szint átugrásával azonban a kistérségi fejlesztésekben, például a kistérségi társulás létrehozásában már igen!). Az alap pedig a községi együttműködés, és ha az együtttervezés települési szinten nem valósul meg, akkor a településfejlesztési program sohasem fogja valós célját elérni. Ennek elérése érdekében alapvető, hogy az önkormányzati-gazdasági-civil szféra elemei egymást erősítsék, hiszen a végrehajtás széles körű összefogást, helyi partnerséget igényel. Ehhez azonban el kell fogadnia a gazdaság szereplőinek, hogy nem minden fejlesztési cél tartozik a helyi önkormányzat kompetenciájába, hiszen más helyi szereplők felelőssége is kimutatható abban, hogy a helyi közösség által elfogadott terv valóra válike vagy sem. A fejlesztési tervek megvalósításának partnerségen és kölcsönös ösztönzésen kell alapulnia, melyben az önkormányzaton kívül szerepet kell kapnia a gazdaság szereplőinek, a kulturális és vallási élet képviselőinek, a civil szervezeteknek és a lakosságnak. Ezért különösen fontos, hogy a fejlesztés céljai, prioritásai és 46

megvalósításának tervezett eszközei minél szélesebb körben legyenek megismerhetők és elfogadhatók.

47

2. számú melléklet:

„Gyimes a XXI. században” című konferencia egyes előadásainak anyaga (hangfelvétel alapján)

48

1. nap - 2007. szeptember 29. Rodics Gergely ügyvezető, Pogány-havas Kistérségi Társulás Téma: a kistérség rövid áttekintése Az 1999-ben alapított Pogány-havas kistérségnek 23.000 fős a lakossága, ennek 60 %-a gyimesi csángó. A településszerkezet nagyon sajátos (hosszú patakvölgyek), s ez lehetetlenné teszi a szabványos megoldások alkalmazását (pl. a közművesítés, és a tejleadás időben történő leadása, lehűtése). A tervezett fejlesztés a községek együttműködésén alapul és a helyi lakosság életminőségét szeretné javítani. Speciális közigazgatási helyzetben van a kistérség: Kóstelek, Háromkút közigazgatásilag nem ide tartozik, de az iskola középloki, és a választási körzet szempontjából is hozzájuk tartozik. 1968-ban megyésítés történt Romániában, melynek során a Magyar Autonóm Tartomány határai megváltoztak és egy részük Bákó megyéhez lett átsorolva. Szőcs János (a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum volt igazgatója, Gyimes szülöttje) Téma: A Gyimes-völgy történetének sarkalatos pontjai Több mint 40 patak szabdalja fel a Gyimes völgyét, a falvak később alakultak ki, mint a Csíki-medencében. 305 éve (1702 óta) van a Tatros felső szakaszának bizonyíthatóan állandó lakója. Rab (Ambrus) János zsellér nyilatkozott, hogy az említett megye havasi lakója. Tatár fogságáról és szabadulásáról ismert monda született. Az1703-as adóösszeírás kóborló pásztorokat említ. A hely valószínűleg Kostelek környéke lehetett. 1716-ban (tilalmas erdőket vágó, tilalmas erdőkben makkoltató) oláh és magyar zselléreket említenek Gyimesből, akikkel a csíkiek perlekedtek. 1736-ban említik Bilibók Mártont (akinek juhait a Comanes-iek elhajtották). 1748. április 15-én egy ferences pap Tankó Péter és Tankó Katalin leányát, Erzsébetet keresztelte meg - valószínűleg Gyimesen, ahol akkor még nem volt templom. 1748-ból Boros Ferenctől maradt fenn egy panaszlevél zselléreinek kiszabadítása ügyében (tőle ered a Borospataka név). Származás Az itt élőkről Orbán Balázs és Horger Antal azt tartotta, hogy csíki székelyek, a nyomukban többen is így gondolták és gondolják (Kósa László, Magyar Zoltán és mások). Balassa József és Erdélyi Lajos nyelvészek moldvai származásúaknak tartották őket. 1646: Bandini (a moldvai csángók katolikus püspöke) névösszeírást végzett Ebben számos gyimesi név szerepel: (Bilibókok az északi csángók között, Szabófalva környékén, Domafalván; Fikó, Főci – Bákó; Kozsokár - Moldvabánya; (Rob) Rab Huszváros, Jászvásár; Tankó, mint a leggyakoribb név - Bákó, Bogdánfalva; Turguly Bákó). 49

A XVIII. sz. második felében. „Ghymeslokán lakó moldovai magyar”-ként említ egy egyházi irat némely személyt. Máskor is előfordul forrófalvi, lujzikalagori származású emberekről való említés. Keresztelési anyakönyvekben „moldovenses” titulussal írták be a gyermekek szüleit. 1790 körül egy ferences szerzetes (Rostainer Leonárd) szerint is Moldvából jöttek. A székelyek és gyimesi csángók között nem volt gyakori a házasság, melynek oka nagy valószínűséggel, hogy a székelyek a feudális társadalom alacsonyabb fokán állónak tarthatták, ezért lenézték a csángókat. 1772-ben levél említi, hogy a Hegyes-Havast (régi neve Nimiti (Németi) 30 éve bérbe adták, évi 12 forintért a Lonkán lakó magyaroknak (Zöld Péter levele az 1. székely határőrezred parancsnokához). XVIII. sz. végén Zöld Péter a moldvai csángó magyarokat jellemzi könyvében (1783, Pozsony): sokan a Csíkfelsőszékhez tartozó havasokban laknak; mind római katolikusok, s mivel nem szánthatnak, marhát tartanak és kukoricát termesztenek. Maga a csángó elnevezés arra utal, hogy Moldvából jöttek vissza az első lakosok. A csángó nevet hun eredetűnek tartják magyar és román nyelvészek (székelyek használták). Nagy kérdés, miért hagyták el a Szeret völgyét és kezdtek kóborolni, vándorolni. Egyik oka lehet, hogy Moldva 1672-től hadszíntérré változott (Szent Liga, lengyel-török háború). 1750-ben országos összeírás volt, melynek során említik a „vagi”kat (latin eredet, jelentése: vándorlók, kóborlók). Teleki Domokos gróf szerint a csángó név eredete a lakhely gyakori változtatása miatt alakult ki (a székelyek hívták őket így). Szólás-mondás: ha elveszett vagy félrement egy labda, a csíki gyermekek azt mondták, hogy „elcsángált”. Kulcsszavak, javaslatok - állattartás fontossága; - falusi turizmus kialakítása; - a patakvölgyek főbb útjainak leaszfaltozása; - erdősítés, - felkészíteni a lakosságot a változásra

Hesz Ágnes tanársegéd, Pécsi Tudományegyetem Néprajz-Kultúra Antropológia Tanszék Téma: Vallási élet a Gyimesben Pócs Éva35 vezetésével 2002 óta folyik Pécsett Gyimes-kutatás (két OTKA-program keretében). Főként Középlokot (Hidegséget) kutatják, de egy kutatójuk (Jankus Kinga) Bükkön is dolgozik. Kutatásaik célja a gyimesi vallási élet komplex feldolgozása. Tradicionálisan el szokták választani a népi vallásosságot a keresztény hagyományoktól36. Kutatásuk sajátossága, hogy nem választják szét fentieket: „helyi

35

A PTE professzora, egyetemi tanár.

50

vallásként” kezelik őket, valamint hosszabb időtartamú terepmunkákat végeznek. A közös értelmezés logikája: mindkét terület együtt alkotja egy-egy ember világképét, és együtt szabályozza egy-egy ember viselkedését. A kutatás tartalma: mi a vallás társadalmi szerepe; a helyi vallás és a keresztény vallás kölcsönhatása, a változások rendszere, szöveganyagok lejegyzése. Az élők és holtak kapcsolata kölcsönösségen alapul, mely csereviszony is egyúttal: spirituális (imádkozhatnak egymásért), és materiális (az élők a halottak adósai; azoknak tartoznak, akiktől örököltek, vagy akik pl. felnevelték őket). Az adósság lerovásának formái a tisztességes temetés, mise a halott lelki üdvéért, alamizsna adása, rendszeres imádkozás. Ha mindez nem történik meg, a halottak megjelennek az élőknek, zavarják nyugalmukat, betegséget okozhatnak. Fenti kölcsönösség a gyimesi társadalom alapelvként működő kölcsönösségét jeleníti meg (mindennapi szívességek, munkaerő csere-kaláka stb.). Ez a viszony egyúttal meghatározza az üzleti viszonyokat is, mely kifelé konfliktusokat okozhatnak (a cserekapcsolatok sajátos etikája – adás-viszonzás időbeli elválasztódása – miatt is37). Nincsenek egyezségek, hogy mit, mikor adnak vissza, nem illik visszakérni a segítséget, vagyis nyílt kapcsolatról van szó, mely bizalmon alapul, de bizonytalansági tényezői is vannak (pl. milyen mértékű lesz a viszonzás). Gyakorlati példája a földbérlés, amikor nem határozták meg előre a bérlet árát/díját, hanem a szezon végén dőlt el, hogy a bérlőnek milyen haszna származott (lett-e haszna egyáltalán) belőle, vagy bérmunkát vállaltak el, a díj előzetes meghatározása nélkül. A gyimesiek nagyobbrészt ugyanezen elveket követik a turistákkal való kapcsolatokban is (a turistáknak nem szolgáltatnak, hanem szívességet nyújtanak). Ennek egyik következménye volt, hogy a szállóvendég „elfelejtette” fizetni, a házigazda pedig „szégyellte” elkérni a szállás árát.

Kulcsszavak, javaslatok - kölcsönösségi viszonyok a magánéletben és üzleti életben; - nyílt kapcsolatok; - szívességnyújtás↔szolgáltatás

Csonka-Takács Eszter kutató, Európai Folklór Intézet Téma: Az emberélet fordulópontjai és ünnepei Középlokon Vizsgálatának célja: fordulópontok, ünnepek funkcionális vizsgálata; a közösség viszonya egyéni életfordulókhoz, az életfordulók szabályrendszere, változásaik 36

A néprajz klasszikusan különbséget tesz népi vallás (a keresztény vallás jelenségeivel együttesen értve) és néphit (pl. babona) kutatása között. 37 Pierre Gautier foglalkozott ezzel a területtel mélyebben.

51

folyamata; a közösség szerepe az egyén biológiai-társadalmi életszakaszaiban; az egyén hatása a közösség kapcsolatrendszerére. Kutatási terület és időtartam: Hidegség és kisebb részben Barackospataka , 3 hónap. Kutatási célcsoportok: többségében 20-35 év közötti fiatalasszonyok és idősebb nők, valamint férfiak, leánygyermekek és további fiatalok. A Gyimesben a hiedelmek, rítusok a mai napig szerves részei a mindennapoknak. Ennek is köszönhető a kialakult átmeneti állapot: a hagyományokhoz kötődés mellett a megújulás iránt nagyfokú érdeklődés. Kiemelkedő („megélt és megült”) események Keresztelő és asszonyavatás (szülés után legalább 6 héttel); keresztelői ebéd (radina); elsőáldozás (9. életév után); bérmálkozás (14. életév után); kicsengetés (ballagás a 8. osztályból, illetve középiskolai ballagás); maturandus (nagykorúsítás polgármesteri köszöntővel és bállal); csőszködés; szüreti felvonulás és bál (a 19. életévüket betöltött fiúk számára, akik már megkapták a katonai behívót-ez megszűnik, de a szokás továbbél, vagyis elvált az eredeti funkciójától és a nagykorúvá válás, illetve ügyességük, rátermettségük jelképévé vált); regruta (katona) vacsora (ez megszűnik, mert az uniós belépéssel - 2007. január 1-től - Romániában is megszűnt a sorkötelezettség); esküvő és lakodalom; 40, 50, 60, 70 évesek kortárs találkozója házassági évfordulók, temetés. Az események részben egyházi alkalmak (szentségek felvétele), részben intézményesített szokások (egy-egy korszak lezárása, a továbblépés megteremtése; egy-egy korcsoporthoz tartozás kifejezése). Az utóbbi 20-25 évben erősödtek meg a korszakváltó szokások, melyek jellemzően családon kívül zajlanak és generációs összetartozást erősítenek. Ezek kívülről jöttek, külső kezdeményezésre érték el a Gyimest. Az egyházi, vallási események kötelező jellegűek, míg a kívülről jött ünnepi alkalmak szélesebb körűek és nagyobbrészt választhatók. Erős a kötődés a szokásokhoz, de új szokásokat is befogadnak s magukénak tekintenek (szüreti bál=csőszfelvonulás38, kortárs találkozások). Ezek az új szokások nem szorítanak ki más szokásokat, hanem – az esemény/szokásrendszer életképességét bizonyítva - beépülnek abba. Az ünnepi alkalmak fontosak mind az egyén, mind a közösség számára, de egyre komolyabb anyagi vonzattal járnak, és ez sokszor negatív hatást eredményez. Az életfordulókat misével kísérik. Az egyes események nem válnak el élesen egymástól. A helyiek saját szavaival: „A szokások közötti különbség: azzal kezded, hogy visznek (keresztelő), és azzal végzed, hogy visznek (temetés).”

38

Fontos szereplője a csőszbíró, aki felelős az egész eseményért és fontos része a csőszmise. A csőszbíróság komolyságát bizonyítják a beszerzendő pecsétes papírok és a leteendő biztosíték, hogy zökkenőmentesen fog lebonyolódni a szüreti bál. Az esemény egyúttal lehetőséget teremt arra, hogy az elköltözött rokonok hazatérjenek és együtt ünnepeljenek.

52

Az események közvetlen hatást nem gyakorolnak a térségfejlesztésre, de jelentős a közösség megtartó ereje, a csángó viselet hordásának lehetősége, a táncélet fennmaradása, vallási élet visszatérő alkalmainak gyakorlása. Kulcsszavak, javaslatok - a rítusok a mindennapi élet részei; - egyházi események és intézményesített szokások egysége; - kívülről jött ünnepi alkalmak a rendszer részeivé válnak; - egyes események új jelentéstartalmat kapnak; - közösségmegtartó erő;

Tankó Gyula, nyugdíjas helyi tanító, néprajzkutató Téma: Egy munkaközpontú népcsoport múltja, jelene és jövője néprajzos szemmel Munkássága során 40 tanulmányt, 3 önálló kötetet adott ki, 4 műnek társszerzője. Elsősorban életvitel és életmód, valamint szellemi néprajz volt a kutatási területe. A szellemi néprajz az emberi lelket térképezi fel és a múlthoz kötődik. Hármas tagozódásban lehet vizsgálni a Gyimest: a múlt (hagyományok), a jelen (a modernizáció egyes elemei), a globalizáció (a helyi hagyományos gazdálkodás összeférhetetlensége/összeférhetősége az uniós szabályozással; pozitív és negatív sokkok; az ismeretlen jövő, amihez fel kell nőni: pályázatok stb.). Munkaközpontúság: a gyimesiek folyton munkát kerestek, nem pénzt. (Munkamániások!) 1900-tól az1950-es, 60-as évekig: a gyimesiek nem jártak el otthonról dolgozni; nem voltak köztük tanult, művelt szakemberek. A lányokat tiltották a szolgálástól, ezért a lányok nem tanultak meg kiválóan főzni, viszont tejből vagy 16-féle ételt tudtak készíteni. Tudásuk fejlesztésére a 40-es években Magyarországról jöttek ide főzést tanító asszonyok. A gyengén termő földek miatt rengeteget kellett dolgozni a megélhetésért (az egyik fő munka a nyári kaszálás, vagyis a nagydolog idő volt), e mellett fizetni kellett az árendát (haszonbért) a csíki közbirtokosok felé, mely földeket később megvásároltak (amikor az utolsó állatukat is el kellett adni, hogy megvásárolhassák a földeket, akkor néhányszor „csórén” hagyták a családot). A Gyimes gazdasági erejének két pillére: az állattartás és az erdő. Az állatnak központi szerepe volt, ebből tudtak pénzhez jutni (lakodalom, építkezés, földvásárlás). Ide jártak a háromszékiek juhot vásárolni, a jobb gazdák csak a százon felüli juhot adták el. Esténként imádkoztak az állataikért („Édes, jó Istenem, tartsd meg a marháimat!”).

53

A családokban mindenkinek meg volt a maga feladata. Ahol nagy létszámú volt a család, ott gazdasági erő is volt: a sok munkához sok munkáskéz kellett. Ma megszólják a sokgyermekes családokat. Nem sokat költöttek magukra, illetve ételre, ruhára, és ez az életforma nem változott az 1960-as évekig. Ettől kezdve - nyugdíj reményében - a városba jártak segédmunkára (kapusnak, vagont rakni, sáncot ásni), hiszen nem voltak köztük mesterek, iskolázott emberek). Később megváltozott a mentalitás: elkezdtek tanulni, de ugyanakkor „elfojdították” a földmíves fiatalokat és romlani kezdett a munkamorál (régen azt mondták: „Napozz fiam, de olyan helyt, hogy nehogy megtudják, semmit se csinálsz”). Munkával kapcsolatos szólás: „A munkából meggazdagodni nem lehet, csak elfélszegedni.” Jellemző, munkával kapcsolatos szemlélet: „Ellátom a bajt” (megyek az istállóba dolgozni). Bár időközben megjelentek a gépek, a fiatal munkaerő nem lát biztos megélhetést az állatállományban és elmegy máshová dolgozni. Nagyon kevesen élnek ma gazdálkodásból. Az igazi munkahelyteremtő vállalkozások ma még vérszegények és ötletekben hiányosak. A nehéz megélhetés és a munkahelyek hiányában a gyimesiek az erdőhöz fordultak segítségért (Így születetett „Az erdő a gyimesiek életében” című dolgozat). A fa, megélhetési forráspótlás. A zsidók alapították az első gátereket (egy csángó is próbálkozott vele). Vízhajtású fűrészmalmokat is építettek (Ugrán, Boroson pl.). A falopás is ebben az időben terjedt el („Ha nem vót pénzem, éjjel hoztam egy szán fát a szépvízi közbirtokosságéról és bévittem a zsidóhoz. Reggelre pénzem vót.”, öreg adatközlő, 1995 táján). A pénz fontossá vált a XX. Században! A zsidók és örmények civilizációs elemként jelentek meg a térségben (elismerően szólnak az örmény kereskedőkről). A hangyaszövetkezetek felvásárolták a tejterméket, bőrt, gyapjat, így segítették az itt élőket. Ma ilyen nincs! Nagyon gyorsan fogynak az erdők, egyes becslések szerint már csak 7 év van hátra, hogy csupaszok legyenek a hegyoldalak. Összességében Javult az iskolázottsági szint, sokan végeznek egyetemet, de nem jönnek vissza, mert nincs hova, és mire hazajönni. Újra divat a csángó tánc, sőt rájöttek, hogy értékes. Falunapok indultak, közösségteremtő kezdeményezések történtek, faluházakat építenek (mesterségek bemutatása). Tej-, húsfeldolgozás helyben kellene, mert a nyersanyagot most elviszik. A környékben csak négy vállalkozás van, amely helyben dolgozza fel a faanyagot (munkahelyteremtés!), a többi fát elszállítják. Az idegen tőke hiányzik a Gyimesből és a Gyimesért lobbizók sem tolonganak!

54

Kulcsszavak, javaslatok - munkaközpontúság; - nincs hagyománya az iskolázottságnak; - gazdasági pillérek: állattartás és erdő; - a fa, mint forráspótló jövedelem; - külső gazdaságélénkítő tevékenység; - munkahelyteremtő kezdeményezések; - nyersanyag helyben való feldolgozása; - tőkebehozatal, lobbitevékenység;

Hozzászólások  

Van már olyan település (Felsőlok), ahol adókedvezményt adnak a régi faluképet védő épületfelújítások, kivitelezési megoldások esetében; A moldvai fejedelemség megalakulásáig (1467-ig, moldvabányai ütközet) a magyar gyepű (a magyar királyság határa) a Kárpátok keleti lábainál volt. Nagy Lajos idején jelentős számú magyar települt a Szeret mellékére, vagyis a legjobban termő területekre (települések láncolata alakult ki), valószínűleg a tatárok elűzése után (Lükő elmélete). Az ütközet után Nagy István és Mátyás király úgy egyezett meg, hogy a határ a vízválasztókkal egyezik meg. A Tatros folyó már Moldvához tartozott.

Molnár Zsolt MTA, Budapest Téma: A Gyimesek mai növényzete A Gyimes jövőjét rövid, közép és hosszútávon kell elemezni, s mindegyik szakasz másról kell, hogy szóljon. Egyik figyelembe veendő szempont lehet, hogy a világban és így az Unióban egyre inkább csökken azon területi egységek száma, ahol az emberek élelmiszert tudnak maguknak termelni39. Ha élelmiszerválság lesz, láncreakciót fog elindítani! Gazdaság Visszaszorulóban lévő gazdálkodási mód, korlátozott mértékben intenzifikálható. Külső környezet-függővé válik (munkahely, Unió), de gazdasági (élelmiszer)válság esetén a Székelyfölddel együtt önellátó lehetne. Társadalom Tájban felnőtt társadalom, komoly természeti ismerettel. Az emberek a tájból élnek és nagyon sok mindenhez kénytelenek érteni. Természet Legtöbb a gyep, kevesebb az erdő, még kevesebb a szántó. A három gyimesi településnek nincsen gabonatermő övezete. Jelentősen átalakított, egyedi tájról van szó – az emberi 39

Egy idős ember mondta: a világ jelenlegi fejlődése az első gyomorkordulásig tart!

55

beavatkozás miatt NAGYON NEM természetes táj, de természetesebb, mint más tájak. A határváltozások előtt természetes állapota 99%-a fenyő és bükk volt, illetve 1% gyep. Azóta ez az arány lényegesen megfordult! Rengeteg erdőt kiirtottak, de az erdő (luc, illetve vörösfenyő) önmagától is megújul. A talaj szörcsésedik (karsztosodik), s ez rontja a gyepeket (irreverzibilis folyamatként). Az erdők csökkenésével nőtt az erózió. A talajvízszint csökkent, így a vizek lejjebb folynak a völgyekben.

A felhúzódó legelők/kaszálók helyén régen sűrű fenyvesek álltak

A táj 90%-a 100 éve működik (Nyugat-Európában 99%-a nem működik, csak erdőgazdálkodás útján). Közel teljes a tájban termelődő biomassza felhasználása (az emberek hasznosítják), ezért kevés a tájidegen faj! NINCS parlagfű40 és szúnyog! VAN növekvő szemét és szennyvíz (ez utóbbi lassan terjed, de egyszer majd eléri a patakot)! Ami meg van és eladható: gyep, lejtő (sípálya), tájszépség (a turistáknak a legjobban a vegyes tájkép tetszik: gyep + erdő), tér, házak, ember! Tömegturizmus (Rákóczi-vár). Megvalósítható modell Az alpesi modell hozható át. Az ottani gazda bevételeinek forrása: 1/3 gazdálkodás + 1/3 EU-támogatás + 1/3 turizmus.

40

A vasútállomásokon már van! (Murányi Veronika)

56

Jövőkép Biogazdálkodás (gyep): helyben feldolgozott tej és marhahús, turizmus, tájvédelem, márkanév. Ésszerű gépesítésre (kaszálás) szükség van, de a hagyományos kézimunkát meg kell tartani, aminek helyben is lenne piaca. A Gyimesek nem tartozik a NATURA 2000-es kategóriába, de vannak korlátozások, amelyek nem befolyásolnák a fejlesztéseket Biogazdálkodás-turizmus-táj(természet)védelem egysége kell!

Kulcsszavak, javaslatok - nem természetes táj; - kevés tájidegen faj; - szemét és szennyvíz; - piacosítható elemek; - alpesi modell; - nyersanyag helybeli feldolgozása; - biogazdálkodás-turizmus-természetvédelem egysége;

Murányi Veronika ELTE, Budapest Téma: A hulladékkezelés hagyományos és jelenkori gyakorlata Gyimesben A hulladékkezelés új tárgyak, illetve tárgyak korlátozás nélküli felhasználásának megjelenése (modernizáció), mely szempontok nem illeszthetőek bele a korábbi szisztémába. A nyugati lineáris struktúra kiveti az életéből a hulladékot (és nem szembesül vele, hogy összességében mennyit „termelt”), míg a tradicionális kultúrák visszaforgatják, újrahasznosítják azt (miközben látják, hogy pl. egy év alatt három zsák, elégetni való szemetet termeltek). A Gyimesben a szerves hulladék visszaforgatása (ahol a hagyományos gazdálkodás még létezik!) ma is folyamatos (trágyaként vagy hamuként visszajutva), míg a szervetlen vagy hosszú idő alatt lebomló hulladékot eltávolítják. Jellemző szerves hulladék gyűjtő a szennyveder (tartalma pl. kávézacc, mely kikerül a trágyadombra) és a moslékos veder (tartalma pl. krumplihaj, tojáshéj). A rendszerváltás óta megjelentek a szintetikus vagy nehezen elbomló hulladékok (előtte is volt: nejlonabrosz, művirág, cipő, lavór, fogkefe, pohár). Régebben a műanyag doboznak értéke volt, vigyáztak rá (könnyű, sok mindenre használható). A helyiek ugyanúgy bánnak az újfajta hulladékkal, mint a korábbiakkal:

57

elégetik41, patakba dobják42. A patak egyébként is hagyományos helye a belsőségek mosásának és ruha-, szőnyegmosásnak. A veszélyes hulladék (festékes vödrök, gyógyszermaradványok) fogalmát, tartalmát nem ismerik (az elhullott állatot azonban veszélyesnek tartják). A fel nem használható hulladék jellemző eltávolítási módja: - folyó vízbe dobás; - a kert végében („olyan félre való helyre”) gödröt ásnak, azt évközben feltöltik (üvegdarabbal, fémmel és minden mással, ami nem ég el), majd év végén betemetik („az onnan nem kerül ki soha többé”); - a patak partján, illetve sparhertben elégetik; - szárazelem esetében: „fúrok az ujjammal egy lyukat a földbe és éppen belefér”. A gyimesiek viszonyát a tárgyakhoz, illetve anyagokhoz mértékletesség és takarékosság jellemzi. Ami jó lesz még valamire, azt félreteszik (pl. Sötétpatakán a forrásnál fémdobozból készült ivóedény, használt villanyvezetékből kosár). Ez a magatartásforma találkozik a nyugatias pazarló hulladékkezelési szemlélettel! Probléma, hogy a Gyimesben nehéz megfelelő hulladék-lerakóhelyet találni (pl. ne legyen vízjárta hely, körbekeríthetőségi, lezárhatósági szempontok). Olyan lerakóhely található pl. Barackoson, melyen rendszeresen tehenek legelnek. Változik az emberek mentalitása. Kihal az a korosztály, amely újrahasznosítja a hulladékot (szépnek tartja és/vagy sajnálja kidobni). Rövid ideig egy helyi fiatalember is szelektíven gyűjtötte a műanyag palackokat az istállóban (leadási céllal), de aztán abbamaradt ez a kezdeményezés (az üzemanyag ára térült csak meg, egy évig bírta anyagilag és fizikailag). Üvegvisszaváltás nehézségei; a helyi termékek kevésbé pazarlóak, mert nincs csomagolásuk ráadásul finomabbak is, mégis bolti terméket vesznek az emberek (Pl. gyimesi vaj-bolti margarin); Újabban (két hete) minden patakán van kitéve konténer, illetve a kuka („bödöny”), melyeket hetente fognak üríteni. Fontos a tájékoztatás és erre helyi tanárokat lenne érdemes képezni (pl. a szelektív hulladékgyűjtésre már jogszabály is kötelez, de erről kevesen tudnak). Kiegészítés Civil szervezet kezdeményezésére kezdték önkéntes munkával tisztítani a patakokat, szekérrel hordva belőlük a szemetet. Svédországi adományból kaptak szemétpréselőt, de az csak bizonyos hőfokon dolgozott, így 6-7 hónapig nem tudták működtetni. Ennek következtében felgyülemlett a szemét és nem volt már rá energia: nagy volt a falu, sok a patak, és pénz sehol.

41

Hagyományos szemlélet: a hamu trágyázza a földet. Gyimesi asszony mondta: „A más szemetet elviszi (értsd.: a víz), de ezt nem. A nejlon fent lebeg a vízen, mint az angyalok” 42

58

Kulcsszavak, javaslatok - új tárgyak, felhasználási módok; - lineáris↔körforgásszerű hasznosítás; - veszélyes hulladék hagyományos módon történő kezelése; - mértékletesség, takarékosság↔pazarlás; - hulladék-lerakóhely hiánya; - mentalitás változása; - elhaló jó kezdeményezések; - tájékoztatás, képzés hiánya;

Nagy Ildikó vidékszociológus, (MTA Politikai Tudományok Intézete) Téma: endogén vidékfejlesztés (Christopher Ray brit kutató elmélete nyomán) A kiindulási pont a belső potenciál feltárása és felhasználása. A vidékfejlesztés e modelljének három forrása: 1. Eszméje: Regionalizmus – alulról induló területszervezés, jellemzői a területi kötődés, területi identitás. A regionalizáció ezzel ellentétben a középszintű területszervezés felülről irányított folyamata. 2. Kerete: az EU vidékfejlesztési politikája – a közös agrárpolitika második pillére, a vidéki területek komplex megközelítése lett egy idő után a cél, egyik fontos eleme a LEADER-program, mint a vidékfejlesztés laboratóriuma. A vidékfejlesztést és a regionalizációt az EU integráció emelte be a politikai folyamatokba. Romániában törvényi szintre nem emelték a kistérségeket, de a helyi fejlesztési szervezetek (települési szövetségek) létrehozása a 2006. évi közigazgatási törvény reformja alapján már lehetséges. 3. Társadalmi jelensége: Posztmodern fogyasztói magatartás – A korábban megváltozott fogyasztói magatartás főbb tendenciája volt, hogy leértékelődött a helyi tudás, és azt a normatív rendszer váltotta fel. A posztmoder válasz: vágyakozás az autentikus után, felértékelődik az ezt előteremtő helyi tudás43. A 70-es években indul el a kulturális (tárgyi) örökség UNESCO-szintű védése (2003-tól a nem anyagi örökség is védelmet kap). E kulturális folyamatok következménye, hogy a gyimesi csángóság politikai és kulturális folyamatok része lett Magyarországon. Beindult

43

A tudomány, majd a gazdaság is felfigyelt erre és megjelennek a helyi értékekkel kapcsolatos elméleti alapvetések. Főbb jelszavaik egyike: Never underestimate the importance of local knowledgement.

59

a Gyimes-turizmus, határturizmus. A Gyimesi-szoros újra szerves egységet keres a székelységgel, a kistérség pedig közvetítői szerepet vállal a központi források és helyi szereplők között. Úgy tűnik, hogy a Gyimes a premodern-modern-posztmodern láncban átugrotta a középső láncszemet! A kultúra és a gazdaság összekapcsolódása A helyi erőforrások, termékek (kultúra pl.) piacra kerülnek, belső piac jön létre és térségi önellátás. Fontos társadalmi kérdés származik ebből: hogyan és mennyire kapcsolódik be a helyi lakosság, milyen együttműködések alakulnak ki (horizontális együttműködés) milyen a kapcsolat a fogyasztókkal, kell-e közvetítő (vertikális együttműködés) és nem utolsósorban milyen a helyi szereplők tudata saját magukról? Úgy tűnik, hogy a helyiek ismerik a területi repertoárt, vagyis, hogy miből származhat a gazdasági haszonszerzés. A fiatalok elszakadtak saját kultúrájuktól (külső érdeklődés) más a viszonyuk saját kultúrájukhoz. A kulturális érdeklődés, örökségesítés kiváltója a magyarországi kereslet! A kultúra piacosításra kerül! Kulcsszavak, javaslatok - belső potenciál, mint a vidékfejlesztés motorja; - regionalizmus-regionalizáció; - Leader-program: a vidékfejlesztés alapja; - premodern-(modern)-posztmodern; - kultúra-gazdaság kapcsolat; - vertikális és horizontális együttműködés;

Letenyei László (Corvinus Egyetem) Téma: Gyimesi fejlesztések PHARE-program keretében 1996-ban készített munkatársaival egy stratégiai anyagot Gyimes alapkérdéseiről. Személyes vonatkozás, hogy a Fügés-tetőn vállalkozást üzemeltet. Gyimes gazdasági sajátosságának három eleme (nem háttérbe nyomva a nyelvet és más értékeket) - Határ jelleg (kutatásaik alapján a szoros jelentősége várhatóan növekedni fog) - Tehéntartás - Erdő és fa (megszűnt, mint pótlólagos jövedelemforrás) A gyimesi háztartásoknak több jövedelemforrása volt (erdő-falopás, tehéntartás-csökkenő számban), melyet a gazdasági környezet befolyásolt.

60

Lehetséges kitörési pontok 1. Átmenő forgalom – moldvai idegenforgalom, ház előtt történő árusítás (?): a gyimesi ember nincs rá felkészítve, hogy vendégszerető, vendéglátó emberből szolgáltatóvá lépjen elő 2. Logisztika 3. Idegenforgalom – nemcsak a Magyarországról, hanem Moldáviából érkező forgalom; 4. Síelés – egy helyszín alkalmas lenne, de több mint 300 tulajdonosa van, 5. Bioélelmiszer termelés – egye uniós országok ideiglenes felmentést kaptak jellegzetes helyben készített termékek további előállításához, forgalmazásához; de ezk csak helyben fogyaszthatók! Legyen egy biobolt a Gyimesben és majd kiderülnek a lehetőségei 6. Házi-, kézműipar – minden 40 év feletti nő, asszony tud a Gyimesben otthon szőni, férfiemberek speciális tudása a bőr kikészítése, varrása, a termék legyen helyben elkészíthető (pl. női fejkendő, gyimesi kalap - Udvarhelyen készítik újból), helyi érdekű termék legyen, amit helyben is fogyasztanak, külföldi vásárokra kiutazás, turistapiac keresletére is alapozzanak. Saját példája a Fügés-tetőn 2006-ban épített, Görbepatakáról származó csángó faház, amelyben különböző hagyományos termékeket árusít üzleti alapon (jelenleg még nincs elég helyi terméke, de a cél: 10 éve múlva 90% gyimesi, 10 % egyéb termék). A hasznot ugyanebbe az üzletbe forgatja vissza. Cél: helyi piac megteremtése, jövedelemforrás a gyimesi emberek számára, de ez nem fő megélhetés lesz, hanem közel 100 asszonynak jelent majd kiegészítő jövedelmet.

A Fügés-tetői üzlet csángó faháza

A Gyimesi-hágó stratégiai jelentőségű hely (mint a Királyhágó). Nem mindegy, hogy kinek a kezébe kerül!

61

Kulcsszavak, javaslatok -

átmenő forgalom logisztika idegenforgalom síelés bio-élelmiszer házi/kézműipar

Biczó Gábor – (Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszék) (előadását felolvasta: Ilyés Zoltán) Téma: Autenticitás és/vagy modernitás 1988 tavaszán járt először a Gyimesben (az „Elveszett Paradicsomban”), amikor még működő hagyományos parasztközösséggel találkozott. A hagyományos életforma felszámolásának azonban már mutatkoztak a jelei, amely elsősorban a kulturális identitás válságaként jelent meg. Két lényeges kérdéskör a helyzet elemzéséhez: 1. humán kultúra – a saját kultúra iránti elkötelezettség az alapja, megközelítése az oktatáson, kulturális tevékenységeken keresztül, elsősorban az ifjúság élményszerű befolyásolása útján; 2. Tájkultúra – a helyiek természeti környezethez való kötődése; a mindennapi munka és megélhetés színtere; az erdővagyon felélése jelenleg a fő megélhetési mód.

Kulcsszavak, javaslatok - a kulturális identitás válsága; - a fejlesztés alapelemei: humán és tájkultúra;

Ilyés Zoltán – MTA Téma: A gyimesi kultúrtáji örökség megőrzése és továbbfejlesztési lehetőségei Fenntartható, posztmodern fejlődési utat kell keresni. A (régebben burzsoá áltudománynak tartott) kultúrtáj értelmezési kérdései. A Gyimes e kérdéskörhöz kapcsolódó előnye, hogy nem történt kollektivizálás, tagosítás, hanem 62

megmaradt az ökológiailag is fontos, alábbiakban részletezett mikroszerkezet, amely a táj jellegzetességit adja.   

Birtokstruktúra – kerítésrendszer, amely „ökológiai folyosók rendszere”, előfeltétele az erdőirtás; Épített környezet – szer, utcafalu, csordahajtó utak, illetve erdőtelep jellegű telekhasználat, amely viszonylag stabil; sűrűsödések: templomok, megállók közelében, másrészt periférikus elhelyezkedése: kalibás területek (és ritkulásuk); Domborzat (morfológia) – antropogén jellegű, az erdőirtás nyomán, nyiladékok engedte széltöréses lepusztulások; a „táj, amit olvasni lehet”, mint agrártörténeti dokumentum (Hendl Stahl román szociológus nyomán), kenderáztató tavak és csordahajtó utak mélyedései,

Az örökségesítés szempontjai: - figyelembe veszi a helyiek ismereteit, de a máshonnan érkező turista, kutató is befolyásolja ezt a folyamatot; „A Gyimes a Székelyföld múzeuma” lett mások szemében; - a végeken való őrtállás, mely egy tömbszerű magyarságban testesül meg; - a csángó kultúra hibrid kultúra, amelyben román befolyás is érvényesül; - az erdőirtás gyakorlata, amely a paraszti gazdaság haszonelvén alapul; - családi problémák a gyimesi kultúrán belül (pl. turisztikai vonatkozásban) A kultúrtáji elemek értékelése     

van olyan elem, ami csak „van”, de már nem használják (mezsgye: a magashegyi művelés nyoma) és vannak élő elemek (pl. a kerítések mentén kialakult folyosók); a tájhasználat csökkenti a lombos fajok diverzitását; pontszerű elemek a kultúrtájban: kút és környékén vízkedvelő fajok, vizuális elem: szénavontatási váta, patak-menti csonkolt fűzsor, felületi elem: bükkös erdőfolt (makkot szolgáltat és magát is újrateremti); a tájra, annak elemeire és karakterére fel kell hívni az ideérkezők figyelmét; régi sáncok (olasz fülesbástyás megoldások a XVIII. századi osztrák határőr katonaság által, közmunkával megerősített helyeken), ágyúállások Palánka felé nézve szembe a Rákóczi-várral (Deáky tanár úr útmutatása alapján).

63

„A táj, amit olvasni lehet”

Legfontosabb feladatok      

maradjon meg a táj sokfélesége; megőrizni a kalibákat (az életforma változás ellenére is); hagyományos kerítések, szakrális votív emlékek; visszafogottság és szabályozottság az építkezésben; lakosság bevonása; öko-muzeális hasznosítás (a gazdálkodás, tájhasználat építkezés összhangba hozása – a tájat értő turizmus megteremtése).

Kulcsszavak, javaslatok - birtokstruktúra, épített környezet, domborzat; - hibrid kultúra; - erdőirtás-haszonelvűség; - passzív és aktív kultúrtáji elemek; - sokféleség megőrzése; - hagyományközeli építkezés; - társadalmasítás; - öko-múzeális hasznosítás; - „tájat értő” turizmus;

64

Karátson Gábor Téma: Gyimes, a Hármas Egy (az írást felolvasta: Kobzos Kis Tamás) Értékesítési szövetkezetek kellenének. Nagyvárad: Rencsik Imre. Posticum Alapítvány. Egy kavicsbánya és egy asztalosműhely biztosítja a hátteret. Szellemi műhely. Vannak svájci kapcsolataik -> sajtkészítés. (Sankt Gallenben volt plébános). Óvatosan kell turizmust fejleszteni, ne legyen belőle Disney-land, Korond. Tilos bevezetni az angol wc-t.

Kulcsszavak, javaslatok -

értékesítési szövetkezet; óvatos turizmusfejlesztés;

Hozzászólások Bilibók Ágoston, nyugalmazott vasúti tisztviselő 3-4 év múlva nem lesz a Rákóczi-várból semmi: megeszi az idő. Talán kevesen tudják, hogy a vár jelenlegi lépcsőit a vasút építésekor készítették. A határköveket 1900 után készítették. Ide sokan zarándokolnak manapság is. A csángó viseletet a 30-as évekig általános volt a Gyimes-völgyében. Az ünnepi viselet (máshonnan behozott) alapanyaga gyapot volt, a hétköznapi kender, len alapanyagból.

Pálfalvi Pál tanár, etnobotanikus (Téma: Gyimesi csángó parasztkertek termesztett növényei, termesztési hiedelmek és termésjóslás Hidegség völgye volt a tanulóterepe. A kutatás („kútatás”) előfeltétele: érteni a tájat, az embereket és az életvitelt. Munkássága: kb. 800 növényfaj azonosítása, 5000 oldal jegyzet, fotótár, 60 tekercs fekete-fehér film, közlemények. Andrássfalvy Bertalan szerint a csángó az egyetlen magyar népcsoport, amely hegyek között lakik. Rendkívül szabadérzelmű, független emberek a gyimesiek. A városi környezetben nem érzik jól magukat. Ellenkeznek az újjal szemben, mert nem tudják, miről van szó, féltek és félnek az úriemberektől (úriember volt, aki gatyát hordott a 30-as években). A Gyimesben nagyon tiszták a házak (még a kalibák is).

65

Pálfalvi Pál gyűjeményének egy részlete

Sajátos növénykultúra. A mezőgazdasági termelés sosem volt elég (rozsot, pityókát44, mákot termesztettek), ezért a vetemények jelentős szereppel bírnak. In situ (helyben megőrzendő) növények a Gyimesben például a paszulyfajták, borsófélék, hagymafélék, pityókafélék. Sok növény magját gyűjtötte össze a helyiektől („népi génbank”), melyek bemutatása fejlesztési, turisztikai szempontból javasolt. Hiedelmek kapcsolódnak a növények felhasználásához (pl. vetés bizonyos időszakokban, a vetésnél férfinek kellett jelen lennie, ”menstruáló nő nem szabadott káposztát eltegyen”). Az Unió kapcsán tudatosítani kell, hogy nem (elsősorban) a gyimesi létforma beszűkítéséről (tej, túró eladások regulázásáról) van szó. A fejleszések érdekében vezetőket kell képezni.

Kulcsszavak, javaslatok - érteni a tájat, az embert és az életvitelt; - sajátos növénykultúra; - a vetemény, mint kiegészítő termelés; - „népi génbank”; - sokféleség megőrzése; - hiedelmek a növénykultúrában;

44

Kifli-pityóka (a legjobb sütnivaló pityókafaj), csángó rózsáspityóka és egyebek.

66

Csutak István államtitkár, Kommunikációs Minisztérium Téma: Információs és kommunikációs technológia 2001-es adat: az Unióban 100 ember közül 31 főnek van PC-je, Romániában 4 főnek, Magyarországon 10 főnek. Szélessávú internet használók: EU 15 tagnak: 14 fő, Románia: 3 fő. Iskolai végzettség: Székelyföldön jellemző az általános iskola vagy a befejezetlen szakközépiskola. Felmérés alapján úgy látja, hogy a gyermekek „alultervezik a jövőjüket”. Versenyképesnek kell lenni (mindenben) és fel kell készülni a tudásalapú információs társadalomra. Gyimes akkor lesz versenyképes ha általános lesz helyben az Internet és egyre több fiatal fogja megtanulni használni. Addig „információs szakadék” választja el a Nyugattól. Kelet-Európa számára az is siker, ha a „szakadék” mélysége és szélessége nem nő! A témában (e-gazdaság, korszerű elektronikus közszolgáltatások fejlesztése, összekapcsolható informatikai rendszerek, e-kormányzat, e-tanulás, egészségügyi rendszerek) pályázhat elsősorban önkormányzat, önkormányzati egyesület és vállalkozás. Van, ahol 100 %-os a támogatás, csak be kell nyújtani a pályázatot. Komolyan kell venni a Leader-kezdeményezést, illetve a helyi akciócsoport létrehozását, mert e nélkül nem lesz vidékfejlesztés, és nem lesz pénz a közművesítésre, közúti hálózat fejlesztésre. Az akciócsoport (mint első szűrő) mondja meg, hogy mire kell pályázni és ha rosszul végzi a munkáját az országos szinte már rosszul megfogalmazott pályázatok kerülnek. Csak közösen lehet sikert elérni a pályázatokban (együttműködés, partnerség, melyek alapfeltételek a pályázatoknál!). Kulcsszavak, javaslatok - alacsony iskolázottsági szint; - alultervezett jövő; - versenyképesség; - tudásalapú társadalom; - információs szakadék; - pályázati lehetőségek; - Leader-kezdeményezés; - együttműködés, partnerség;

67

2. nap – 2007. szeptember 30. Bíró A. Zoltán (Sapientia Egyetem Társadalomtudományi Intézete, Csíkszereda) Téma: Adottságok és lehetőségek a térségi fejlesztésben A szakmai párbeszéd mellett társadalmasítani kell! Lehetőségek, melyek a stratégiai fejlesztés alapjai lehetnének (még nem azok!): -

társadalmi tőke – kapcsolathálók sűrűsége (rokoni, érdek, stb. szinten); helyi tudás – „a faluban mindenki tud mindenkiről mindent”, kooperációs formák (ünnepek, rendezvények, kalákák); kulturális minták – öröklött cselekvési minták élethelyzetek megoldására, akkor is életben tartja a közösségeket, ha nincs fejlesztés; kultúra-gazdasági tartalékok – gazdaságilag hasznosítható kulturális értékek, jellemzőjük: sokszor el lehet adni őket és mindig megmaradnak (helyi identitás elemei: településnév, ünnepek, „természeti különösségek”, életformák, családi élet önellátó jellege és természetközeli jellege stb.)

Helyzetkép -

szétfejlődés – település és kistérség vonatkozásában; sikeres-bizonytalan sorsúmegszűnés határán álló települések; nivellálódás – út, víz, gáz fejlesztések; tartalékképződés hiánya – a családi háztartások 80-90 %-a máról holnapra él, pedig a falusi önellátó háztartások esetében ez nem volt jellemző; átlagos helyzet érzése – kívülről nem így van, de a családok így gondolják; a fejlesztéshez nincs megfelelő szervezet – Székelyföldi mértékben nem elfogadott, nincs megfelelő szakmai háttere.

Kulcsszavak, javaslatok -

szakmai párbeszéd és társadalmasítás; fejlesztési alapok: társadalmi tőke, helyi tudás, kulturális minták, kultúra-gazdaság; szétfejlődés; nivellálódás; átlagos helyzet érzése; fejlesztési szervezet hiánya

68

Borboly Csaba képviselő (Hargita Megye Tanácsa – Consiliul Judeteau Harghita) Téma: Megyei fejlesztések Főbb adatok Lakosság (2006) közel 15 ezer fő (3 590 Gyimesfelsőlok, 5 366 Gyimesközéplok, 5 430 Gyimesbükk). A csíki terület 15-16%-a él itt. A legfőbb módosítás oka az 1968-as megyemódosítás, amikor az addig összefüggő területek szétestek. Háromkút Megközelítése csak különleges járművekkel. Télen megáll az élet, mert nem lehet kimenni a faluból. Kb. 150-200 lakos, többség magyar. Óvoda: 11 fő, iskola: 1-4 osztály: 9 fő. Az iskola tanítója éppen szülni ment, és nehéz volt megoldani a gyermekek oktatását. Falugondnoki szolgálat (Gyergyószentmiklósi Caritas) szállítja a gyermekeket Gyergyóba és Felsőlokra. Távolságok: Gyilkos-tó: 18 km, Középlok: 35 km. Új út kellene, hogy ne kelljen Neamţ megye felé kerülni. Nincs egészségügyi ellátás, megalakult a Háromkútért Egyesület, várhatóan műholdas telefonfülkét fognak odahelyezni (az Informatikai és Távközlési Minisztérium segítségével). Kóstelek (még nem járt itt!) 300 lakos, többségében magyar. Szépvízhez közelebb van, mint Ágashoz, utóbbi felé egy árvízmosta, rossz út vezet. Lehetőségek, tervek: jogi személy bejegyzése szükséges, Kóstelekért Egyesület megalakítása. szépvízi út fejlesztése (községi úttá nyilvánítás révén több pénz fordítható rá), turizmus. Székelyföld problémája, hogy ugyanúgy megy az élet, mint korábban és a politikum (megyei önkormányzat, kormány) nem képes változtatni, odahatni. Az információ terjesztésének, megszerzésének rendszere nem épült ki! Új program, fejlesztések: közösségi házak, sportpályák kiépítése, patakrendezés. Szociális infrastruktúra, helyi és regionális vállalkozási környezet fejlesztése, turizmus fenntartható fejlesztése és népszerűsítése, parkosítási program (Környezetvédelmi Minisztérium) terén a FROP segíthet (2 % önerő, de a központi régióban összesen 2 projektterv létezik.) Sok az eladó terület. Javaslat: vegye meg az illetékes önkormányzat (pályázni csak rendezett területtel lehet). Kiemelt támogatási lehetőség - csak önkormányzatok hozhatnak létre térségi fejlesztési társulást („215-ös törvény”). Ezek kaphatnak kiemelt támogatást infrastrukturális fejlesztésekre.

69

Kulcsszavak, javaslatok -

információs rendszer kiépítése; közösségi házak rendszere; az eladó területek kerüljenek közösségi tulajdonba;

Hozzászólás Korodi Attila (környezetvédelmi miniszter, Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlődés Minisztéruma, Románia) Fenntarthatóság és vízgazdálkodás szempontjából változás történt! Erdőirtás! 2005: júl. : 160-180 l/m2 eső – árvízi károk – árvízvédelmi eljárás indult, illetve ehhez pályázat pénz társult! Új beruházások Bákóban és a Gyimesekben: mederszabályozás (13 + 9 km). 12 M € Gyimesre (Hargita). Újraerdősítés – állami és magánérdek, politikai szándék van felülről, pénz lesz rá! önkormányzati feladat. Az árvizeknél is számít. Erre lesz pénz az EMVA-ban (ökomezőgazdasági fejezet, amely illik a Gyimesre). Lesz a Környezetvédelmi Minisztériumnak is ilyen kiírása. Kulcsszavak, javaslatok -

újraerdősítés; állami és magánérdek találkozása; pályázati források nyílnak; mederszabályozás

Borboly Csaba képviselő (Hargita Megye Tanácsa – Consiliul Judeteau Harghita) Következő 7 évre tervezett pénz 92%-a már le van kötve „utas”-projektekkel, ezek között gyimesi projekt nincs! Tánczos Barna (Közlekedési Minisztérium, államtitkár) Téma: Közúti fejlesztések 5 hónapja dolgozik a kormányban 1000 km utat újítanak fel 7 év alatt, ennek 90 %-a Erdélyben található. A Gyimesben nem lesz autópálya, hanem a jelenlegi út felújítása szerepel az következő 5 évi fejlesztési tervekben! A Vásárhelyet Iaşi-val összekötő leendő autópálya a Gyergyói-medencén, és a Kárpátok Gyilkos-tó környéki részén fog áthaladni. 70

Kolumbán Gábor Sapientia Egyetem, Csíkszereda Téma: Énlaka értékmegőrző programjának tanulságai A település Székelyudvarhelytől 25-30 km-re található, híres emléke az unitárius templom kazettás mennyezetén az egyik legrégebbi székely rovásírásos emlék! „Énlaka fölött a Firtos lován elaludt a Gondviselés.” (Tamási Áron) Csak annyit fejlesszen az ember, amennyit a saját felelősségére meg tud tenni. „Jelenléten alapuló fejlesztési modell”, vagyis nem elég egy fórumon részt venni, hanem oda kell költözni, kockázatot kell vállalni, hogy hiteles legyen. Az alkalmazott stratégia: „emergens posztmodern fejlesztési stratégia”, vagyis nem központilag kezdeményezett, hanem külső, belső érdekelt emberek egyedi kezdeményezései álltak össze stratégiává. Új honfoglalók: budapestiek (pl. Illés Lajos, egy régészprofesszor); visszatelepülők (akik, akiknek a rokonai a kommunizmusban kitelepültek, most Keresztúrról, Udvarhelyről jönnek vissza!). A „kovász” - informális vezető (papp, tanító, gépállomás vezetője) - „honfoglaló” - városról hazatelepülők Falurombolásra volt kijelölve, ennek köszönhetően nem lehetett új házakat építeni („építési stop”), így megmaradt a régi falukép. Kapcsolatok, támogatás - A rombolás elleni, 80-as évekbeli mozgalomnak köszönhetően Énlakának lett egy angol testvértelepülése (Bodenheim). Többször kaptak támogatást tőlük (pl. az énlakai génbank létrehozására, vagy turizmus fejlesztésre 80 millió lejt 1998-ban). - Lipótvárosi értékmentő program (Torockó is benne van): szerződést kötnek a tulajdonosokkal, hogy támogatást kapnak (miután pontozásos rendszerben a házak értékét megállapították – „HÁZÉRTÉKELŐ PROGRAM”), és ki kell javítaniuk a régi házakat (1,5 millió Ft támogatás); egy család régi cserepeket gyárt (hódfarkú, bélyeges, kézzel készített cserepek) - Pro Énlaka Alapítvány, - amerikai testvérgyülekezet (templom kivilágítása); - organikus vidékfejlesztési iskola (időnként Énlakán tartják megbeszéléseiket) Termékek Gyümölcstermesztés és feldolgozás; méhészet; asztalos műhely; kivitt bútorok pótlása; „Vaskapu-program” Régi vaskapu eltüntetése, helyette új, székelykapuk építése

71

Összegzés - Nem a GDP a lényeg, hanem az életminőség! Az esztétika és alacsony GDP-hozamú gazdálkodás együtt élhet45! - Premodern-posztmodern váltás lehetséges! - Vidéki belső erőforrás újszerű stratégia kialakítására való felhasználása s ezáltal a globalizáció és EU-integráció kezelése. - Vidékfejlesztés: alternatív élettér, szabadság. - A tradicionális termékekbe tudást kell vinni. - A vidék képes tanulni, ha számára fontos és hasznos, vagyis az egészséges közösségek védekezni tudnak az életidegen elképzelésekkel szemben.

Kulcsszavak, javaslatok -

-

Külső, belső egyedi kezdeményezések összeszervezése; - Kapcsolatok fejlesztése; Helyi termékek kifejlesztése, megőrzése, tudással való felruházása; - Premodern-posztmodern; - Belső erőforrás felhasználása; - A vidék képes a tanulásra;

Ertsey Attila építész, Kós Károly Egyesülés Téma: Falvak, kistérségek autonóm működése; természetközeli szennyvízkezelés

megújuló

energiaforrások,

Kiindulási pont: tíz éve egy kiállításra felépítettek egy autonóm házat, amely két hónapig működött. Egy városi ember naponta 140 liter ivóvizet használ el mindenféle célokra, holott az esővíz és a használt víz felhasználásával felére lehetne csökkenteni ezt a mennyiséget. Az ivóvíz szerepe ugyanakkor felértékelődött: Erdélyben megjelentek a tőkések és ivóvízbázisokat szeretnének felvásárolni46. Komposztáló szerkezetek (toalett pl.), biológiai (nád) szűrőrendszerek már léteznek (szennyvízre és fekáliára). Ezek télen és magashegyi körülmények között is dolgoznak és nem drágák. A kerti árnyékszékek feltételei: friss levegő és cellulóz-apríték kell hozzá. Talaj-, illetve rétegvizet nem szabad beengedni az aknába. Vonatra is terveztek már ilyen árnyékszéket. A Gyimesben a lakosságsűrűségtől függ a tisztítóművek, csatornarendszer gazdaságossága.

45 46

Forrás: Fargó László: A jövőalkotás társadalomtecnikája (135-143. o., 150-159. o.) A magyar kormány nem olyan régen viszont liberalizálta (eladhatóvá tette) az ivóvíz-bázisokat.

72

Autonóm kistérség (5 falu, Dörögdi-medence) példája (1999) Külföldi példákat emeltek át megfelelő módosítással Magyarországra (Burgenland). A kistérségben a tájhasználat 50 évvel ezelőtt még fenntartható módon működött (vetésforgó, szükséges létszámú állatállomány, 12 vízimalom a patakon stb.). A szövetkezetesítéssel monokultúrák alakultak ki, majd hozzá nem értő tevékenységek sora következett: környezetszennyezés, engedély nélküli gátépítés, tarvágás. A tájépítészek fejlesztési javaslata volt: a hagyományos rétegződés (erdő, legelő, gyümölcsös, kiskert, szántók) visszaállítása, valamint a szerves trágyát biztosító kb. 2000 szarvasmarha betelepítése (jelenleg10 szarvasmarha van). További vizsgálat részét képezte a kistérség energiapotenciáljának, és fogyasztási igényének feltárása. Az energiát napenergia és biomassza felhasználásával fűtőművek biztosítanák (távhő), de tettek javaslatot egyedi fűtések (biomassza, fatüzelés) kivitelezésére is. Tendencia: külföldi befektetők területeket vesznek és szélerőműveket telepítenek rájuk (Németországban a gazdálkodók álltak össze szélerőmű-telepek létrehozására s így a haszon is helyben maradt). A vizsgálatok alapján a kistérség a megújuló energiával saját igényeinek többszörösét lenne képes előállítani! Alpokalja kistérség (2006) projekt 17 településre dolgoztak ki ökológiai programot. Elsősorban a házak energiatakarékos működésére koncentráltak. Bebizonyították, hogy a meglévő (termelődő) biomasszával kiválthatóak az energiaültetvények, illetve a kistérség saját szükségletének ötszörösét lenne képes előállítani, biológiai károsítás nélkül! Javaslat: a város-vidék együttműködése, vagy autonóm kistérségek hálózata, amely saját erőből jönne létre (amennyiben a központi politika nem lehetetleníti el őket).

Kulcsszavak, javaslatok - az autonóm működés lehetséges; - az ivóvíz felértékelődése; - biológiai szűrő, tisztítórendszerek; - külföldi működő példák; - megújuló energia; - város-vidék együttműködése; - autonóm kistérségi hálózat;

73

Rodics Katalin - KöM Téma: Genetikailag módosított szervezetek (GMO47) A GM növények48 eredete: ellenállóvá akarták tenni őket a gyomirtókkal, kártevőkkel szemben (rovar-rezisztencia, vagyis méreganyag termelés bizonyos rovarrágás következményeként). Ezek a GM-növények azonban csak bizonyos gyomirtók és rovarokkal szemben hatásosak! A legnagyobb GM-termelők: Monsanto, Pioneer (ugyanaz a cég két néven, amerikaiak), Singenta (svájci). Nagy amerikai nyugdíjalapok pénzük jelentős részét ilyen részvényekbe fektették, tehát amerikai nemzeti érdekké vált a GM-terjesztés (erős lobbizás)49. Az USA-ban ma már nincs nem GM-kukorica és búza, mert megfertőzték egymást a tövek50. Minthogy világszinten nagy az ellenállás a GM-növényekkel szemben, ez nagy pénzügyi veszteség az USA számára. Néhány évtizedes kifejlesztésük ellenére 2006-ban már 120 millió hektáron termesztettek ilyen növényeket (káros hatása: Argentína mezőgazdaságának összeomlása; jótékony hatása: gyógyszerek kifejlesztése). Az EU-ban íratlan moratórium volt a GM-ellen, de egy tavaly lezárult bírósági pert követően engedélyezési rendszert volt kénytelen bevezetni. A MON 810 jelű GMkukorica (17 fajta) EU-s szinten engedélyezve van (magyar vizsgálatok szerint egy MON 810 1500-2000-szer annyi méreganyagot termel, mint amennyi a permetezéssel a természetbe kerül, ráadásul tönkreteszi a talajt!)51. Engedélyezés alatt áll a burgonya és a repce (Európa a repce génbankja!). A szójatakarmány is GM-es, illetve a szója már mindenhol génmódosított. Az európaiak 85 %-a elutasítja a GM-növényeket.

47

GMO=genetically modified organism Főleg: szója, kukorica, gyapot, káposztarepce, burgonya, dohány. 49 A 2008. év elején az amerikai Monsanto részvényeinek értéke az elmúlt 18 hónap alatt megháromszorozódott, míg a legnagyobb konkurensének számító svájci Syngenta részvényei egy év alatt 40%-os emelkedést mutattak. Így a Monsanto nyeresége egy év alatt megháromszorozódott, míg üzleti forgalma 37%-kal meghaladta a várt eredményt. Mindez a latin-amerikai piacok fokozódó keresletének (a GMO kukoricák vetőmagjából az elmúlt évben dupla annyit adtak el ezen országokba, mint 2006-ban), a megnövekedett indiai és kínai keresletnek, valamint a bioüzemanyagok megjelenésével a szója és a kukorica áremelkedésének tudható be. Forrás: www.greenpeace.hu 50 Az USA-ban, 2007-ben a kukoricával bevetett területek 73%-n termesztettek GMO-t. Ez a gyapot esetében 87%, szója esetében, pedig 91% volt. Ez összesen 54,6 millió hektár. A világ 2. legnagyobb GMO termesztője, 11,5 millió hektárral Argentína. Forrás: www.greenpeace.hu 51 Jó példa! Franciaországban 2007-ben ún. "Grenelle" környezetvédelmi kerekasztal tanácskozás alapján elkészült a GMO Törvény tervezete, melyet a francia kormány, módosítások nélkül 2007. december 19-én elfogadott. A Kormány a 2008. január 11-én hozott döntés alapján egyúttal kezdeményezi az EU-nál a MON810-es kukorica termesztésének betiltásáról szóló védzáradék aktiválását. Ugyancsak Franciaországban 2007. december 6-án a Mezőgazdasági Minisztérium közzétett egy rendeletet, melynek értelmében tilos a MON810-es génmódosított kukoricafajta termesztése és felhasználása. Ezt a tilalmat az új GMO Törvény életbe lépéséig kívánják fenntartani. Mivel a törvénytervezet valószínűleg csak tavasszal jut el a Nemzetgyűlés szintjére, a kukoricatermesztők 2008-ban nem vethetnek GMO-t, mivel annak vetési ideje március/áprilisban van! Forrás: www.greenpeace.hu 48

74

Magyarország hagyományos gazdálkodással 2-4 millió tonna kukoricát termel évente, főként európai piacra52. Nem lehet Románia érdeke sem, hogy ilyen fajtákat termesszen (az EU-csatlakozás előtt Romániában mindenféle korlátozás nélkül lehetett génmódosított szóját termelni)! Magyarország 2005. január 20-a óta megtiltotta a termesztésüket. 2007. február 20-án EU-döntés, mely a magyar diplomácia 30 éven belüli legnagyobb sikere: Magyarország nem köteles GM-növényeket termeszteni. GMO-val kapcsolatos magyar szabályozás A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. Törvény és a végrehajtását szabályozó 1/1999. (I. 14.) FVM rendelet, valamint a törvényt módosító „koegzisztencia törvény”. A módosítás célja volt: egyrészt az uniós jogharmonizációs kötelezettségnek eleget tenni, másrészt az Európai Bizottság 2003-as ajánlására figyelemmel megteremti a géntechnológiával módosított növények, a hagyományos módon, valamint az ökológiai gazdálkodással termesztett növények együttélésének, törvényi kereteit. Javaslat: a gyimesi gazda ne vegyen és ne vessen GM-növényt, hanem maradjon meg a hagyományos, illetve biogazdálkodás mellett53. Egyes régiók (pl. Pannon Régió?) GMOmentes régióvá minősíthetik magukat, vagy lehet országos szintű tiltás is!

Kulcsszavak, javaslatok veszély: fertőzés, talajkárosítás; - az EU-ban már van import GM-növény; - ne vegyünk, ne vessünk GM-növényt; - vigyázni a régi növényfajtákra; - GMO-mentes régió;

52

Európa első számú GMO termesztője, 75.000 hektárral Spanyolország. Forrás: www.greenpeace.hu Ennek azonban veszélye is lehet: amennyiben egy biogazdaság véletlenül megfertőződik, úgy a biogazdálkodó nemcsak az évi termését veszítheti el, hanem a fertőzött parcellát akár több évre visszaminősíthetik hagyományos gazdálkodásra alkalmas területté! Poitou-Charentes Régióban a szarvasmarhatenyésztők (2-300 gazdaság) 2007. szeptember óta (2006. augusztusáig visszamenő hatállyal) csak akkor juthatnak hozzá a Régió által adott támogatásokhoz, ha aláírnak egy nyilatkozatot arról, hogy gazdaságukban nem termesztenek GMO-t, illetve állataikkal nem etetnek GMO-t tartalmazó takarmányt. 53

75

Rácz Árpád megyei képviselő, iskolaigazgató Gyimesközéplok, Hidegségi Iskola Téma: Az oktatás jelen és jövője Gyimesben Iskolák Gyimesbükk „Nagy betegsége”, hogy Maros Autonóm Magyar Tartomány felszámolása után 1950ben Bákóhoz csatolták, 1965/66-ben bezárták a magyar iskolát, de a 90-es években sikerült újraindítani két magyar iskolát: a (tavalytól) Dani Gergely Általános Iskolát (itt a szakképzettek/szakképzetlenek aránya alapján „az óvónők és tanítók jól állnak, de a tanárok még sántítnak”), és a Bükki Általános Iskolát (legutóbbi információja szerint a 3 tanárból 3 szakképzetlen! Diákjai fogynak!). Román nyelvű iskolaközpontok: bükki szakiskola (9-10 osztály) és a tarhavasi általános iskola. Ezekhez sok kisebb iskola is tartozik Gyimesközéplok Két iskolaközpont: Majláth-iskola (megálló iskola) és a Hidegségi-iskola. Gyimesfelsőlok Domonkos Pál Péter Általános Iskola, Árpádházi Szent Erzsébet római katolikus Líceum. Összesen: 8 iskolaközpont, 25 óvoda, 27 iskola Iskolaközpontok és iskoláik A bükki iskolaközponthoz tartozik: a buhai, rakottyási és bálványosi iskola, illetve óvoda. A tarhavasi központhoz tartozik: 5-8-as iskola, két óvodai csoporttal; felső iskola; román 1-4-es osztályok, akik tanárokkal . A megállói iskolaközponthoz tartozik: Áldomási, Borospataki, Kápolnapataki, Sötétpataki iskolák, 6 óvodai csoport, 10 tanító és tanár. A hidegségi iskolaközpont van a legrosszabb helyzetben (nehezen megközelíthető, ingázási lehetőség nincs, ezért maradnak a helyiek, akik régebben képesítés nélküli tanítottak, a tanárok 74%-a szakképzetlen!). Innen a gyermekek 30 %-a nem tanul tovább! A felsőloki központhoz tartozik: tatrosi és pöltési iskola (a kaszárnya épületében), román 1-4 iskola, ahol 3 gyermekért fizetnek egy pedagógust, külön osztályban. Líceumhoz tartozók: Ugra, Görbe és Komjátpataka (mindenki szakképzett, jól megközelíthető) Gondot jelent, hogy Hargita és Bákó megye más-más tanügyi rendszerben működik, mivel az új tanügyi rendszert Hargita megyében kísérletezik ki! Összes diák Felsőlok: 726, Középlok: 827, Gyimes: 925. Összes pedagógus 150 szakképzett, 40 szakképzetlen! Tanárhiány, de eltérő mértékben!

76

A tanítás minőségét mutatja egy statisztikai adat: a Megállónál: 5-8-ban nagyobb a gyereklétszám, míg Hidegségen: 1-4-ben és az óvodákban. Ha a szülőnek nem tetszik a tanítás minősége, elviszi a gyerekét. Működési engedély Egyedül Gyimesnek van működési engedélye a Gyimesben (az is furcsa, hogy miért, mert az óvoda és iskola náluk is egy épületben van), és sokáig nem is lesz! Okok: nincs közművesítés, központi fűtés, az óvoda és iskola egy épületben van! Fejlesztési cél: épületbővítés, tornaterem építése stb. Elérhetőségek A Háromkúti iskolával nincs kapcsolata, megközelíteni csak a Gyilkos-tó felől tudja (főleg télen). Internet a központi iskolában már van, de az áramingadozás miatt hetekig nem tudják használni (bérleti díja: 13 euró + ÁFA/hó). Felszereltség: nincs tornaterem, taneszközök. Mire tanítsák a gyermekeket? 100 % kötelező kerettanterv (Magyarországon 20 % a pedagógusra van bízva), náluk hetente csak egy óra választható, amikor a szülőkkel közösen kéne eldönteni, hogy akkor mit tanítsanak („azt kéne, ami a miénk: népdalokat, néptáncokat, népzenét s erre alapul a néphagyomány, népszokás”). Testvériskolájukban (Tordas, Martonvásár mellett) alapfokú művészeti oktatás folyik, amelyért külön fizetnek. Gyimesben 1-4-ben nem tudnak fizetni, mert benne van a tanító kötelező óraszámában (!), 5-8-ban nem tudnak rá szakembert alkalmazni, mert Romániában nincs ilyen elismert oklevél! Másik megoldás: tanmeneten kívüli óraként hagyományoktatás tanácsi pénzből, de ez szinte reménytelen! Fontos volna „a köz/közterület, mint sajátunk” fogalom elsajátítása; a környezet tisztelete; kézműves-oktatás (bőrkikészítés, bundahímzés pl.); fafaragás a gyimesi szakiskolában van, régebben szerződésük volt a középloki bútorgyárral, de a gyár „bebukása” után ez megszűnt. Tervek Óvoda, három tanári lakás, tanfolyamok pedagógusoknak és igazgatóknak („ha nem tanították meg rá, nézzük meg, máshol hogy csinálják”). Civil szervezetekre volna szükség az iskolák mellett: Gyimesi Gyerekekért Egyesület (Dani Gergely Ált. Isk. mellett) már van. A lakosságot nem érdekli az iskola, nem tesznek érte semmit.

77

Kulcsszavak, javaslatok - sok szakképzetlen pedagógus; - tanárhiány, de eltérő mértékben; - választható oktatási anyag hiánya; - gyenge taneszköz felszereltség; - akadozó kapcsolattartás az iskolák között; - saját élettér tiszteletének hiánya; - hagyományos foglalkozások tanítása; - lakosság, szülők bevonása;

Samók Gyula polgármester Körösszakál Téma: A tejtermelés esélyei az Európai Unióban Jelenleg Hargita megye 240 ezer lakosából több mint 27 ezer fő foglalkozik tehéntartással, tejtermeléssel. Családokkal együtt ez kb. 110 ezer embert érint (a hargita megyei családok közel felét). Magyarországon 1997-ben indult a háztáji tej minősítésének megváltozása. A folyamat következményeként tíz év alatt 68 ezerről 3 ezer alá csökkent a marhatartók száma. A magyar probléma oka: közömbösség, a politikusok felelőtlensége és a szakemberek „trehánysága”. Pedig van megoldás! Kiindulási pont: a tejnek egy más higiénés kezelést kell biztosítani, mint amit helyben hagyományosan megszoktak: az EU-szabványok szerint az első tőgysugarakat el kell különíteni, valamint a kifejt tejet 1 órán belül 4 fokos hőmérsékletűre kell lehűteni (a káros baktériumok elszaporodását gátló természetes anyag ugyanis egy órán belül elveszíti hatékonyságát!). Ami nem extra minőségű tej, az osztályon kívüli tej! Az áruk is különböző (2002-ben Magyarországon az extra tej ára 72 Ft/l volt, az osztályon kívüli tejé 41Ft/l - a haszon a feldolgozóké lett). Az új szabályok elfogadtatása pénzbe kerül (el kellene érni, hogy a mezőgazdasági támogatások között 2008-ra kiemelt helyre kerüljön a tejhűtési eszközök biztosítása). Egyetlen lehetséges út a Gyimes számára: a minőségi tejtermelés feltételeinek 2008 közepére megfelelni! Jól működő modell –osztrák példa Kis tejszállító kocsival gyűjtik össze a tejet, s mindenkinek van a háza előtt egy hűtő, onnan szívja le a tejszállító. 6-8 gazdára jut egy hűtő (Gyimesben a főutcás rendszer elősegíti a gyűjtést). A rendszerhez kell egy tejlaboratórium is. A Gyimesben, illetve a kistérségben nem tejcsarnokokat kell létrehozni, hanem gazdához kell telepíteni egy kb. 200 literes hűtőt (gazdánként 10 liter tejjel számolva), egy tejszállítót és mobil labort foglalkoztatni, valamint egy „tejgyűjtő szerveződést” (egyesületet) működtetni. 78

Hozzászólások Molnár Csaba (Hidegség) Van már egyesületük és tejcsarnokot építenek hárman. Nehéz a nagy területről összegyűjteni a tejet, sok szervezést igényel. Török Jenő igazgató, Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság Homoródalmáson és Lövétén elindult a minőségi tej előállítása (6-7000 lej az osztályon kívüli tej, az extra minőségű 11000 lej + 3000 lej állami prémium). Van állami támogatás hűtőtank vásárlására, de az csak 500 liternél nagyobb hűtőre vonatkozik (lobbizni kéne kisebb méretű tartályra). Kevesebb gazda van a megyében, de az állomány nagysága nem csökkent, csak koncentrálódott. Fekete Endre területi felelős, Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság Szerződés kell a tejtermeléshez a felvásárló és a termelő között, valamint egy szövetség (de nem mernek tömörülni az emberek). A tejellenőrzés 800 ezer lejbe kerül. A szövetség kontrollálná a termelőket. Samók Gyula Az egyedi vizsgálatokra megoldás kell! Magyarországon 30.000.-Ft-os, megbízható mérőkészülékkel („Olcsó, nem ráz!”) lehet az össz-csíraszámot ellenőrizni. A felvásárlók keresik a magyar tejet (kínai kereslet). Agrár-környezetvédelmi támogatás akkor jár, ha az adott területre előírt mennyiségű állat megvan (és nem vágják le őket). Magyarországon a gazdák nem tudják lehívni a támogatást, mert nincs tehenük! Az osztrák gazda legnagyobb bevétele a támogatás! Rácz Árpád A Líceumban van esti tagozatos felnőttoktatás (10 osztályos szakiskolával rendelkezők számára). Középlokon működik a Marhatartók Szövetsége, melynek kötelessége lett volna a gazdákat tudósítani a változásokról. Kulcsszavak, javaslatok - egyértelmű EU-szabvány a minőségi tej előállítására; - megfelelni az EU szabályoknak; - jól működő osztrák példa; - „tejbegyűjtő szerveződés”; - a támogatás egyik feltétele az állatállomány megléte; - legnagyobb bevétel a támogatás; - felnőttoktatás; - gazdák ösztönzése;

79

Varga Zsuzsanna Téma: Tudatos hagyományőrzés a néptánc terén Tudatos hagyományőrzés programot indított el az általános iskolákban. 1998 óta tanít néptáncot az egyik iskolában, választható óra keretében. Nagyon népszerű lett, és a tanítók hívják foglalkozásokat tartani. 2005-re 400 gyerek tanult néptáncot, éneket, zenét. A gyerekek nagyon sokat dolgoznak otthon. A kikapcsolódás, illetve szocializáció egyetlen formája, lehetősége a munka és tanulás mellett a tánctanulás. Minden évben van egy gyermeknapi fesztivál, ahol népviseletben táncolnak.

Kulcsszavak, javaslatok -

tudatos hagyományőrzés; a tánctanulás, mint a szocializáció egyedüli formája;

Antalné Tankó Mária Téma: Néprajz, helytörténet 1975-től kezdett gyűjteni. Eddig a vendégkönyv tanúsága szerint 45.000 látogatója volt a tájháznak. 1700 tárgyat gyűjtött össze. Saját egyesülete van (Antal Mária Helyi Kulturális Értékeket Megőrző Egyesülete). 1999-ben az EMKE-től Bányai János-díjat kapott. Két további szobát szeretne megjavítani. Az egyik szobában lehetne szövőszéken csángós ingeket készíteni. Tanfolyamokat tudnának szervezni. Mészárszék múzeummal bővítené az kiállítást. 114 adatközlőtől gyűjtött népi gyógyászatot. Csángó szakácskönyv (1998). Gyimesi írott tojások. Hiedelemvilágról is jelent meg írása. Tánccsoportot is alapított, 6 évig működtek. Színdarabot adtak elő amatőr helyi színészekkel. Antal Tibor gyimesközéploki lakos Téma: Környezetvédelem, hulladékkezelés Ifjúsági szervezeti keretekben kezdett „zöld palackot” gyűjteni. Több mint fél évig működött, de anyagi okok miatt elhalt. Tudatosítani kell az emberekben, hogy mi az a környezetvédelem! A felnőtteket nehéz már tanítani, ezért a témát be kell vinni az iskolába!

80

Mihók György Gyimesközéplok Téma: Gyimesközéplok, Hagyományőrző Ház Csángó Hagyományőrző Ház terve készült Középlokon. A régi községházát szerezték meg az önkormányzattól a gazdasági épülettel együtt. Mellettük még csángó nyári konyhát szeretnének létesíteni („tejfeldolgozás csángó módra”), valamint mellette hagyományos kemencét (hagyományos házi kenyér sütése és kürtös kalács készítése). Bíznak a segítségben és reméli, hogy 3-4 év múlva ott is meg tudnak tartani egy konferenciát. A hagyományőrzés jellege: tájház élő foglalkozásokkal, régi csángó tevékenységek műhelyeivel (pl. bőrkikészítés, varrás, hímzés, kézműves-foglalkozások). 15 állandó munkahelyet tudnának biztosítani. „Kék Szivárvány” (csángó színdarab, csángó szerzővel): több generáció együttes szerepeltetése volt a cél. Budapesten háromszor, valamint Tatán, Ajkán, Tordason, Nyíregyházán léptek föl. A fellépésért kapott díjakból kezdték el a ház javítását.

Kulcsszavak, javaslatok -

régi mesterségek felelevenítése, megőrzése; generációk közötti együttműködés megteremtése;

Bilibók Ágoston nyugdíjas vasúti tiszt, Gyimesbükk Téma: Vasúttörténeti gyűjtemény Vasúttörténeti gyűjteménye van Bükkön, a vasút által átadott néhai első osztályú váróteremben (mely gyűjtemény hamarosan átkerül a vasúti őrházba, melyet Deáky András vállalkozó megvásárolt és hamarosan felújíttat). Sissy szoba a bükki állomás emeletén (ha véletlenül erre jönne, de nem jött: 1897-ben adták át a vasutat, Sissyt a következő évben megölték). 1943-ban Imrédy Kálmán közlekedési miniszter volt az utolsó magyar hivatalosság az épületben. Az 1920-as békéknek köszönhetően 8.000 km-rel (11 000 km-re) nőtt a román vasutak hossza. Pfaff Ferenc tervezte az állomást (Brassó, Arad, Piski, Nagykároly stb.) Vámállomás is volt egyben. A székelyföldi vasútnál a ’30-as években kétnyelvű táblák voltak. A vasúton (Szereda-Bükk vonal) 5 viadukt és egy alagút van. A határnál kellene egy parkolóhely. Nyáron száznál több autó jön el a Rákóczi-várhoz. Budakesziek ajánlottak fel nagyobb összeget az őrház felújítására. Deáky megvásárolta egy vasutastól, megjavította a tetőt.

81

Szász Mária Téma: Csángó Hagyományőrző Tábor, Gyimesfelsőlok Eredetileg nem gyimesiek. Férje építész, cége építette a felsőloki gimnáziumot, akkor szerettek bele a tájba és vettek egy nagyobb területet. Bontásra szánt csűrt gyűjtöttek bútorgyártás céljára, melynek eredményeképpen csűrön kívül házakat és egyéb berendezési tárgyakat (pl. csikókályhákat) is felajánlottak, amit nem volt szívük eldobni, feldolgozni, elégetni. Így alakították ki a Csángó Hagyományőrző Tábort.

A Csángó Hagyományőrző Tábor a konferencia egyes részleteivel

Úgy tapasztalata, hogy a falubeli bútorokat már jórészt eladták, kivitték a faluból. A fenntartási költségek biztosítása érdekében a Tábort bevonták a turizmusba. Kézműves-foglalkozások terveznek, hogy amíg vannak még hagyományőrző öregek, adják át a tudást a fiatalasszonyoknak, gyermekeknek!

-

Kulcsszavak, javaslatok megőrizni és bemutatni a hagyományokat; bevonnia falubelieket a hagyományőrzésbe; kézműves foglalkozások révén a tudás átadása;

82

3. számú melléklet:

A szakirodalom áttekintése és értékelése

83

XIX.-XX. századi felhasznált anyagok Orbán Balázs: A Székelyföld leírása, Pest, 1868 Kozma Ferenc: A Székelyföld közgazdasági és közmívelődési állapota, Budapest, Franklin-Társulat Nyomdája 1879 Szádeczky Kardoss Lajos: A székely nemzet története és alkotmánya, Budapest 1927. A szerzők származásuknál vagy a Székelyföldön töltött időnél fogva kötődtek a térséghez, tehát érthető módon elfogultak voltak, annak ellenére, hogy törekedtek az objektivitásra. Leírásaik alkalmasak voltak arra, hogy nagyvonalakban érzékeltessék a térség lakóinak életmódját, történelmi és néprajzi hagyományait, a történelmi fejlődés sajátosságait, a környezeti feltételeket, valamint a tárgyalt időszakok gazdasági helyzetét. Jelenkori írások Ilyés Zoltán: Az állattartás és rétgazdálkodás hatása a történeti kultúrtáj mintázottságára és antropogén morfológiai elemeire (Készült az FKFP 002/1997. sz. kutatási program keretében)

Tartalom A történeti kultúrtáj, mint az aktuális kultúrtáj része, eredeti funkciókat hordozó elemekből (perzisztens elemek) és korábbi funkcióit elvesztett elemekből (reliktum elemek) áll. Ezek az elemek határozzák meg a táj hagyományos vagy reliktum jellegét. A hagyományos táj a települési, gazdálkodási és szociális szerkezet konzervatív jellegét hordozza, területén nyerstáj maradványok lelhetők fel. A reliktum jellegű területen már nem hagyományos gazdálkodás folyik, ahol az egyes tértagoló elemek még a hagyományos tájhasználatra utalnak, vagy áttételesen (palimpszeszt-szerűen) utalnak a történeti kultúrtáji gazdálkodásra. Az emberi behatásra létrejött formacsoportok a dolgozat szerint az alábbiak lehetnek: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Határjelek Agrárhasznosítási elemek Energianyerési emlékek Közlekedés, szállítás elemek Bányászat Védelem, védekezés (erózió, vadkár ellen) 84

(Birtok)határjelek A történeti kultúrtáj legkorábbi elemeinek egyike. Ritkább előfordulásuk oka, hogy kövekből álló határjelek helyett az alapot a tulajdonos falvaktól távolabb a határokat természetes vízmosások vagy a korlátlanul rendelkezésre álló faanyag biztosítja. Egyéb határjelek a határkeresztek, kőbe karcolt keresztek, gyepbe vágott jószágőrző jelek. További határjelző tárgyak a kaszálóterületről összeggyűjtött s határokon felhalmozott kőhalmok, kerítésként felhalmozva („Kőkert”), de ilyen elválasztók voltak a földkertek, melyeken az állatok sem tudtak átugrani. Érdekes jelzőeszközök az egy tagban lévő, de több (rokon) család által használt területegységeket elválasztó hangyabolyok. Agrárhasznosítás E csoport elemei közé tartoznak a széltörések nyomai (honcsokosok), a korhadó csonkoknál képződő buckákból álló hullámosság (csutakosok), a legelőkből kialakított kaszálók (kőrakások nyomaival), a szántóföldek, kaszálók víztelenítéséből származó mélyedések, melyek egyúttal az egynyomvonalú utak megtartását is biztosították, földművelési álteraszok, illetve lépcsős mezsgyék (bolygatatlan gyepcsíkok mentén). A gyimesi területeken a szántóföldek hálózata helyett a kaszálókon belül szántóföld-foltok jellemzőek. Az egykor szántott területek beazonosítását szolgálhatja az egyébként alig észrevehető (eke által okozott) perem (muzsda). Energianyerés Helyi vízimalmok duzzasztóművei (dugások – földből, kőből, gerendából) és csatornái, kenderáztató tavak (eltorlaszolt patakrészek által, többször be nem fagyó forrásoktaplocák vizét használva). Közlekedés, szállítás Szekérutak (az erózió következtében mélyúttá alakulva), harci járművek fordulását segítő „motorsirülő”, ösvények (a belsőségek és a nyári szállások között), szénavontatási pályák, sodronypályák (favontatáshoz), vasúti pályamaradványok (töltések, pillércsonkok, pályajelző kőtuskók). Bányászat Mészkőbánya lyukak, kőtermelő helyek, téglavető agyaggödrök, kavicsnyerő gödrök, festékanyag-nyerő gödrök.

Védelem, védekezés A határvidéket jelző lövészárok, géppuskafészek. Összegzés A dolgozat a hagyományos tájszerkezet elemeit, azok fennmaradásának nyomait vizsgálja az állattartás és rétgazdálkodás gyimesi példáján keresztül, utalva az elemek történeti kultúrtájat formáló hatására.

85

Ilyés Zoltán: Az ökomuzeális hasznosítás Gyimes hagyományos kultúrtáji képének megőrzésében (A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett vándorgyűlésének anyagából)

Tartalom A dolgozat első részében a szerző „Az állattartás és rétgazdálkodás hatása a történeti kultúrtáj mintázottságára és antropogén morfológiai elemeire” című munkára épülve elemzi a Gyimesben emberi behatásra létrejött formacsoportokat, hangsúlyozva Gyimes történeti kultúrtáj szerepét és jelentőségét. A dolgozat második része a tájelemek és tájvédelem kölcsönhatását vizsgálja, valamint érinti az ezzel kapcsolatos feladatokat. A dolgozat szerint a jelzett tájelemek jelentős szerepet játszanak a hagyományos gazdálkodás elemeit is megőrző tájvédelem (tájjelleg) kialakításában. A tájvédelem nemcsak természetvédelmi szerepe miatt jelentős, hanem egyúttal a történeti táj értékeinek megőrzésében és bemutatási lehetőségeinek biztosításában is szerepet játszik. A gyimesi történeti kultúrtájat fenyegő veszélyek között felsorolásra kerül az erdők magánkézbe adása, a gépesítés miatti útszélesítés pusztítása, a kalibázás hagyományának feladása, a legelők gondozásának hiánya, a védelmi elemek feltöltéssel történő eltüntetése, a hagyományostól eltérő (modern) építési stílusok teret nyerése, valamint a felelőtlen hulladékkezelés. E rombolások megelőzése érdekében a dolgozat az alábbi feladatok elvégzését tartja fontosnak: -

a helyi lakosság figyelmének felhívása a történeti kultúrtáj értékeire, fontosságukra, a megőrzés és fenntartás folyamatába történő bevonásukra; a kultúrtáji biodiverzitás megőrzése (lokális gabonatermesztés, honos állatfajták tenyésztése, tartása, magasabban fekvő szántók hasznosítása); kaliba-rendszer fenntartása; nagy faigényű csapos kertek (kopgyilás) létesítésének ösztönzése, elősegítve ezzel a ritkább lombos fajok térhódítását; határjelek megőrzése, fenntartása az említett tájelemek tanösvénybe fűzése, bemutatása, ezzel együtt a helyben maradást is elősegítő, kiegészítő jövedelemtermelésre ösztönöző tevékenységeket.

Összegzés A dolgozat egy adott alkalomra készült, korábbi kutatásokból építkező áttekintés, ám a szerző nem elégedett meg ennyivel: továbblépésként kapcsolatot keres a gyimesi történeti kultúrtáj megőrzése és a tájvédelem szükségessége között, majd konkrét, életszerű megoldási javaslatokat kínál.

86

Ilyés Zoltán: Ilyés Zoltán: A szakrális táj történeti szerveződése Gyimesben Székelyföld 2003. május 19 -22. (Bolyai Ösztöndíj támogatással készült írás)

Tartalom Az írás a székely népelem és vándorpásztor románság keveredésével létrejött, kölcsönhatásokkal erősített szakrális táj kialakulását és annak tartalmát elemzi, amely a katolicizmus és a bizánci kereszténység, Közép- és Kelet- Európa, valamint Erdély és Moldva egyik határrégiója,. E térszerkezet működése az írás szerint a kontakthelyzet (jelen esetben két népcsoport kapcsolata, keveredése), az akkulturáció (egy adott kultúra más kultúrával való érintkezése nyomán bekövetkező változás) és a szinkretizmus (különböző eredetű vallások vagy ideológiák keveredése) kulcsfogalmaira épül. A Gyimes területén élő román és magyar népesség kölcsönösen hatott egymás vallásos rítusaira, szakrális térhasználatára, sőt a vegyes házasságok révén kialakult erős szomszédsági-rokonsági kapcsolatok tovább színesítették a szinkretikus elemeket hordozó vallásgyakorlatot. Összegzés Írásával a szerző megerősíti, hogy a Gyimes történeti kultúrtáj eddigi elemzéseiben szereplő elemek (erdőgazdálkodás, közlekedés, védelmi-stratégiai funkciók stb.) mellett a vallás is lényeges kultúrtáj formáló tényező. A hagyományos gazdálkodási elemek továbbélése, és a megkésett modernizáció miatt a tradicionális kultúrtáj erősen befolyásolhatóvá vált a szakrális térformálás által, ezáltal Gyimes egy sajátos vallási-kulturális kapcsolati hellyé - a latin és a bizánci kereszténység szinergikus egymásra hatásának helyévé alakult. Letenyei László: Helyhez kötött kapcsolatok. Egy társadalmi kapcsolathálókon alapuló magyarázat a földrajzi munkamegosztás kialakulására (Közgazdasági Szemle, XLIX. Évfolyam, 2002. október, 875-888. o.)

Tartalom Napjainkban sincs egységes tudományos álláspont azzal kapcsolatban, hogy miként jönnek létre és miért maradnak fenn ipari és kereskedelmi központok, illetve miként alakul ki az egyes régiók közötti és/vagy régiókon belüli munkamegosztás. A modern gazdaságokban és az archaikus vagy paraszti társadalmakban egyaránt találkozhatunk a regionális gazdasági koncentráció jelenségével. A különbözi megközelítések különböző elnevezéssel illetik a kérdést: munkamegosztás (szociológia), regionális gazdasági rendszerek, központelmélet, agglomerációs gazdaság, térbeli elosztás, vagy elhelyezkedés-probléma (közgazdaságtan)

87

A munkamegosztás magyarázataként a kortárs antropológia a társadalmi beágyazottság szerepét hangsúlyozza. Az ősi és/ vagy törzsi, paraszti társadalmi-kulturális csoportok gazdaságának egyedi jellege, illetve a termékcsere módja az egyén szempontjából nézve adottság; az egyén az érvényben lévő gazdasági intézményeknek megfelelően fog viselkedni, ebben az értelemben „beágyazott”, kulturálisan meghatározott módon cselekszik. A gazdasági célok elválaszthatatlanok más, társadalmi-közösségi jellegű céloktól, a rendelkezésre álló információk pedig korlátozottak. A szerző írása az antropológiai és a közgazdasági megközelítések szemléletét ötvözi: a racionálisan kalkulálható előnyök jelentősége mellett felhívja a figyelmet a társadalmi kapcsolatok hatására. Az írás központi fogalma a (műszaki és gazdasági) innováció fogalma, melynek Schumpeter öt alaptípusát különbözteti meg: új termék, új termelési eljárás, új piac, beszerzési forrás vagy új szervezet létrehozása, illetve felfedezése. A gazdaságantropológiai és szociológiai tanulmányok az innovációk terjedését társadalmi jelenségnek tartják, mely terjedés egy társadalom tagjai között ragadható meg, ezen egyének közötti érintkezés pedig maga a társadalmi kapcsolatháló. Ez a hálózat határozza meg, hogy milyen gyorsan terjednek az innovációk, és milyen gyorsan fogadják be őket. Egyes szerzők szerint a cégek akkor lesznek innovatívak, ha profitrátájuk alacsonyabb a hüvelykujjszabály alapján vártnál. Még ekkor is két lehetőség áll a cégek előtt, az innováció és az imitáció, ahol utóbbi a már létező innovációk átvételét, a munkaerő elszívását vagy a kérdéses tudás kulcselemeinek indirekt megszerzését jelenti. Az innováció haszna a várható versenyelőny, az imitációé pedig a relatív olcsóság és kiszámítható eredmény. Az információgyűjtés elkerülésével idő és/vagy költség takarítható meg, ezek az erőforrások pedig az imitáció révén megszerzett tudás jobb kihasználására fordíthatók. Összegzés Az írás jelentősége, hogy kiemeli: Gyimes a maga tradícióival nem fogható fel egyértelműen olyan korszerű gazdasági rendszerként, amelyben a racionálisan kalkulálható komparatív előnyök szerepe kizárólagosan hangsúlyozott. Életszerűbb az a megközelítés, hogy az archaikusabb, a premodern korból a posztmodern korba “átugró” Gyimes gazdasági fejlődése egy társadalmi diffúziós folyamat eredménye. A szerző által tárgyalt (személyes tapasztalatokkal is alátámasztott) esettanulmányok alapján nagy valószínűséggel állítható, hogy a Gyimes gazdasági fejlődésében a hasonló profilú (lsd. faipari, szolgáltatói) vállalkozások jelentős részének egymásra gyakorolt hatása, valamint a vállalkozók közötti személyes kapcsolatok igen nagy szerepet játszanak. A gazdasági fejlesztések tehát nem szükségszerűen innovatívak, az imitáció következhet az akut tőke- és szaktudáshiányból, valamint az információgyűjtésre, marketingre fordítható idő és költségmegtakarítás céljából is. A komparatív versenyelőnyök azonban fenti tényezők mellett sem nélkülözhetőek – nélkülük a fejlesztési folyamat hamar véget érne, ezért a társadalmi kapcsolatháló egyfajta specializált gazdaságfejlesztési alternatíva a komparatív előnyök hagyományos közgazdasági megközelítése mellett

88

Letenyei László: Innovációs láncok falun. Két falusi esettanulmány a gazdasági újítások terjedéséről

Tartalom A dolgozat az előző írás antropológiai elméleteinek végkicsengéséből, az innováció és társadalmi kapcsolatháló közötti gazdaságfejlesztő összefüggésekből indul ki. Az írás hipotézise, hogy a falusi gazdasági újítások terjedése és az ezzel együtt járó gazdagodás, a nagy áttérés a paraszti életformából a vállalkozói létbe (végső soron a piacgazdaság elemeinek előretörése) nem feltétlenül rombolja le a hagyományosnak tekinthető közösségi kapcsolatokat, sőt, sok esetben éppen megerősödésükhöz vezet. Ennek mélyén két, egymástól eltérő vállalkozói viselkedés húzódik meg (innovátori, illetve mintakövető magatartás). Egy falusi társadalom tagjai többnyire a társadalomba erős kötésekkel beágyazott gazdasági szereplők, ezért esetükben a mintakövető magatartás valószínűbb. A magasabb társadalmi presztízzsel bíró falusiak lehetnek gazdasági példaképek, tehát az ő újításaikat igyekszik ellesni a közösség. Másfelől pedig a sikeres emberekre komoly nyomás nehezedik, hogy szűkebb környezetüket legalább gazdasági tanáccsal segítsék, ami megint csak a minták megismétléséhez vezet. Ha a minta éppen egy vállalkozás megnyitását jelenti, akkor a kapcsolatban álló aktorok is vállalkozókká válnak - de nem feltétlenül lesznek innovátorok. A dolgozat az innovációk terjedését leíró modellek (Thomas Valente szerinti) négy nagy csoportját (strukturális diffúzió hálózatok, kapcsolati diffúziós hálózatok, küszöbmodellek és kritikus tömeg modellek) tekinti át. A strukturális diffúzió hálózat a gyenge kapcsolatokkal rendelkező személyeket tekinti alkalmasnak az egyes társadalmi csoportok közötti közvetítésre, végső soron tehát az innovációk átvételére és továbbadására is. A kapcsolati diffúziós hálózatok modellje szerint a társadalom tagjainak személyes kapcsolatai befolyásolják az innovációk terjedésének sebességét. Négy alcsoportja: a véleményvezetői, a csoporttagsági, a személyes hálózati sűrűségen alapuló és a személyes érintettségi modell. A véleményirányítói modell a "két lépcsős terjedés hipotézisén" alapul, feltételezve, hogy a nyilvánosnak szánt információk is az adott közösség - egyesületi, szervezeti tagsággal beazonosítható - véleményformáló személyein keresztül jutnak el a társadalom többi tagjához. A csoporttagsági modell azt feltételezi, hogy egy újítás az egymással kapcsolatban álló közösség tagjai között egyforma gyorsasággal terjed. Személyes hálózati sűrűség alatt egy közösség egy tagjának kapcsolatait értjük. A modell szerint a nagyobb hálózati sűrűségű személyeknek van nagyobb esélye egy innováció megszimatolására és/vagy átvételére. A személyes érintettség modell az újítást még el nem fogadó személyekre fókuszál. Személyesen érintett az egyén egy innováció terjedésében, ha személyes kapcsolathálójában már van olyan személy, aki azt használja.

89

A küszöb-modellek és a kritikus tömeg modellek tulajdonképpen ugyanabból a gondolatból erednek. Egy újítás átvételi küszöb az egyén számára az újítást használóknak azt az arányát jelenti, amely mellett az egyén már hajlandó maga is átvenni az innovációt. A kritikus tömeg azt számolja, hogy legalább hány újítást elfogadó tagra van szükség egy hálózatban ahhoz, hogy az innováció terjedésének folyamata meg ne szakadjon. Az innovációk terjedése kapcsán nagyon fontos kérdés, hogy milyen lesz az innovációk eredményeként átalakuló társadalom, hiszen az életformaváltás habitus-változásával jár együtt. A falusi kapcsolathálók azonban éppen stabilitásuk és erőforrás-kímélésük miatt érdemelnek figyelmet. Az életformaváltás bekövetkezik, de az adott falusi hálózatban résztvevő szereplők társadalmi beágyazottsága alig változik, azaz sikerül magát a változást is beilleszteni a már meglévő keretek közé. Az esettanulmányok tapasztalatai szerint a falusi társadalom kisebb csoportokból, közösségekből áll: rokoni, baráti körökből, tulajdonosi hálókból, partneri kapcsolatokból. Az új ötletek gyorsan terjednek egy-egy ilyen hálózaton belül, de nehézkesen jutnak át egyik kapcsolathálóból a másikba. Az átjárhatósághoz többnyire gyenge kapcsolatokra van szükség, melyen keresztül a leggondosabban őrzött innováció is előbb-utóbb átszivárog. Összegzés A dolgozat arra hívja fel a figyelmet, hogy az áttérés a paraszti életformából a vállalkozói létbe (végső soron a piacgazdaság elemeinek helyi szintű előretörése) nem feltétlenül rombolja le a hagyományosnak tekinthető közösségi kapcsolatokat, sőt, sok esetben éppen megerősödésükhöz vezet. Ennek két, egymástól eltérő vállalkozói viselkedés (innovátor, illetve mintakövető magatartás) az oka. A mintakövető magatartású szereplők akkor lesznek vállalkozók, ha az egyéni kapcsolathálójukban részt vevő személyek egy része már vállalkozni kezdett. Az innováció átadása és a minta átvétele falusi környezetben - a kalákához hasonlóan - a már meglévő társadalmi kapcsolathálók szimbolikus megerősítéséhez vezet. Letenyei László: Regionális társadalmi hálózatok (Falu, város, régió 2000/6) Tartalom A szerző a kapcsolatháló elemzés (network analysis) lehetőségeit vázolja fel két magyarországi példán keresztül, bemutatva egyúttal az elmélet három kulcselemét (új típusú adatok gyűjtése; új elemzési kérdések; új elemzési módszerek). Új típusú adat (relációs ismérv) A „relációs ismérv” kifejezés eltér az analitikus és kontextuális ismérvektől. Az analitikus ismérv a megvizsgált egyedhez elválaszthatatlanul hozzá tartozó információ, a kontextuális adatok a környezetre, a relációs adatok pedig a környezettel való kapcsolatra vonatkoznak, utóbbiak egyszerre legalább két szereplő közötti kapcsolatot jellemezve.

90

Új elemzési kérdések (kapcsolatok) Ennek során nemcsak egy régió vagy kistérség helyzete, hanem régiók, kistérségek, illetve települések kapcsolatai kerülnek elemzésre. A kapcsolatok két szinten vizsgálhatók: makroszinten az egész hálózatra vonatkozóan (elég sűrű-e a hálózat, hol vannak sűrűsödések, hol vannak közvetítő szerepek, milyen hosszúak az elérési utak stb.), vagy mikroszinten egy-egy konkrét szereplő (pont) egyéni hálójára vonatkozóan (kiterjedtség, mintázat, rétegzettség stb.). Új elemzési módszerek (mátrix és gráfelmélet a számítástechnikában) A megszokott statisztikai programcsomagok – például Excel vagy SPSS – nem végeznek hálózatelemzési műveleteket, Ezért a kapcsolatháló elemzők többsége a számításokhoz speciális programokat, szoftvereket használ. Ezek a programok akár egy kistérség gazdasági és társadalmi kapcsolatainak feltárásához is sikerrel alkalmazhatóak (közösségen belüli mikroközösségek, gazdaságfejlesztő vagy innovációs pontok beazonosítása stb.). Összegzés A helyi, akár kistérségi gazdasági hálózatok kiépítésénél, a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozásánál, az egyik legfontosabb mozzanat a gazdasági hálózat értékelése és elemzése. A kapcsolatháló elemzés ilyen feladatok megoldásával foglalkozik. A Gyimes kapcsán is felmerülő kérdések (a kistérség gazdasági kiterjedtsége, valódi központja, érdekszövetségei) a fejlesztési munkához adhatnak támpontot, a hálózatok matematikaistatisztikai feldolgozása révén. Berkes Katalin: A gyimesi szénamunkáról (A Gyimesközéplokhoz tartozó Hidegség-patakán 1997 és 1998 augusztusában végzett 11 hetes megfigyelés, valamint szakirodalom alapján összeállítva)

Tartalom Gyimesben a megélhetés alapja hagyományosan a fakitermelés, a juh- és szarvasmarhatartás volt, az ezt kiegészítő egyéb gazdasági ágakkal, mint például a kádárés ácsmesterség, vagy gyapjú-, len- és kenderfeldolgozás. A gyimesiek gazdálkodása és életmódja a magyar nyelvterület egészét tekintve sajátos helyzetű, vagy az Európa-szerte elterjedt magas hegyi övezetek típusváltozatáról alpi vagy havasi gazdálkodásnak nevezhető. Jellegzetessége, hogy üzemegységei több, egymástól távol eső darabban fekszenek. A nagyobb kaszálók a völgyi lakótelepüléstől távolabb, a hegyek lábánál kezdődnek, s felnyúlnak az erdők széléig, illetve a havasi legelőövezetig. A havasi legelők szintén több tagban helyezkednek el, használatuk évszakonként változó. S bár telelőnek nevezett legelőterület is van, a jószág igazi teleltetése a völgyben, a lakótelepülés körül történik, a nyáron begyűjtött takarmányon. Döntően az állattartó életmóddal függ össze a gyimesiek szállásain (akár az ideiglenes szállásokon, akár a lakótelepüléseken) megfigyelhető megosztottság, melynek lényege, hogy elválasztja, megkülönbözteti az ember és állat életterét.

91

S bár az 1960-as évektől kezd jelentősebb mértéket ölteni a településen kívüli munkavállalás, az „ingázás”, melynek leggyakoribb célpontja Csíkszereda, a gyimesközéploki bútorgyár, valamint a környező patakok kisebb fűrészüzemei, sok család számára azonban még a szarvasmarhatartó gazdálkodás a megélhetés alapja. S ha nem is ez a legfontosabb jövedelemforrás, azért mindenhol foglalkoznak vele valamilyen mértékben. Éppen ezért a szénacsinálás a nyáron végzendő munkák egyik legfontosabbika. Ennek során (is) élő gyakorlat a kalákában, vagy szerre dolgozás. Mindkettő a kölcsönös segítség intézménye (az előbbi kötetlenebb, nem alapul előzetes közös megállapodásokon, hogy kik, mikor vesznek részt a közös munkában). A gyimesi kalákarendszerről írt munkákból csaknem húszféle kalákában végzett munkaalkalom ismert. A kaszálókalákát mindig vasárnap reggelre szervezték. Ma már a legtöbbször rokonok, s még gyakrabban a munkatársak kalákázzák meg egymást visszasegítés alapján, mert mindenki kötelességének érzi a visszasegítést. Amikor szerre végeznek valamilyen munkát, akkor előre megállapodnak a munkában résztvevők, hogy mikor, kinek a részét végzik el. A lényeg, hogy amikor el kell végezni a munkát, legyen elég ember. Kaszálás után széthintve szárítják a rendet. A kaszásoknak reggelit vivő asszony (s esetleg a vele együtt érkező gyermek) gereblyével (a szénamunkáknál legtöbbet használt eszközzel) pallja, teríti szét a levágott füvet. A megszáradt széna összegyűjtését az archaikusabb, hegyvidékeken jellemző takarásos technikával, vagyis gereblyével történő összeveréssel végzik. Ugyanúgy gereblyével végzik a majdnem kész boglya meghegyezését, s oldalának megvakargatását, melyre a szálak egy irányba rendezése, s ezáltal a nem várt eső gyors levezetése érdekében van szükség. A takarás munkafolyamatával a széna rövidebb-hosszabb ideig való tárolását szolgáló mezei szénacsomókat hoznak létre. Az így kialakított boglyákat lombos ágon vontatják fedett helyre a lehető leghamarabb (az elszállításig lehetőség szerint még hetek sem telnek el). A rudas, vontató méretű (második szint) boglyákkal is találkozhatunk Gyimesben. Ez a ház körüli sík területeken jellemző méret, ahol a közeli csűrbe szállítást kézben, rudakon végzik. A téli takarmány begyűjtésének utolsó mozzanata a betakarított széna fedett helyre (csűrbe vagy szénatároló épületbe) szállítása. Ha nagyobb távolságról van szó, általában a kaszáló oldal tetején nyári szállást építenek, és/vagy rakásban, vagy épületben, szállásban tárolják a szénát. A házakhoz szállított széna tárolóhelyisége a munkatérként, takarmánytárolóként és nagyállattartásra egyaránt szolgáló csűr, amely a patakvölgyekben elhelyezkedő gazdasági udvar fontos épülete. Összegzés Gyimes történeti kultúrtáj mindennapi életéhez tartozó tevékenységet mutat be a szerző. Az anyag jól jelzi, hogy a havasi gazdálkodás, illetve a takarmánygyűjtés olyan hagyományos életmód része, mely sajátossága miatt megőrzésre és bemutatásra érdemes. Az írás szakszerűen aprólékos leírása e bemutatás módszerének kidolgozásában segíthet.

92

Frida Balázs: A másik felé…a közeledés és elkülönböződés szimbolikus stratégiái a gyimesi interetnikus kontaktzónában (Az MTA – Kisebbségkutató Intézet által rendezett, „Változások a Kárpát-medence etnikai tér- és identitásszerkezeteiben” című konferencián, 2002. május 31-én elhangzott előadás átszerkesztett szövege)

Tartalom A gyimesi csángók életvilága egy sokdimenziós kapcsolati zónaként értékelhető, amelyben a „csángóság” etnikai önmeghatározása több irányban is megnyilvánul miközben a környező etnikumok több irányból jelentkező hullámait kénytelen befogadni. Vagyis Gyimes egyfajta ütközőzóna. A Gyimesi-szoros történelme során nemcsak kereskedelmi útvonal, hanem kulturális kapcsolatteremtő lehetőség is volt egyben. Határtérség, amelynek élete az elzártságlezáródás és a nyitottság-feltárulkozás kettős mozzanatában ragadható meg. Mai megfigyelések szerint a gyimesiek egyszerre reprezentálják önmagukat a csíki székelység, a magyarság, és a katolicizmus irányában – az élményközösség és az összetartozás jegyeit hangsúlyozva – valamint az elkülönböződés, az idegenség jegyeit kiemelve Moldva (Regát, Ó-Románia, Balkán), tehát az ortodoxia, a románság és az „elrománosodott” moldvai népesség felé. Ezzel egy időben Csík felől sokszor „oláhok”-nak tekintik őket mondván, hogy„a féja nem étel, a csángó nem magyar” vagy „ne kérj attól tanácsot, aki kiereszti az ingit” . A gyimesi csángók etnikai identitása több tényező miatt is bizonytalan. Egyrészt összefüggő és viszonylag homogén etnikai térségből (Erdélyből, pontosabban Székelyföldből: Felcsík, Gergyó) váltak ki, és önkéntelenül is elhatárolódtak a stabil önmeghatározás talajáról. Kapcsolatuk megritkult az egykori otthonukkal, s csak azt tudják, hogy szép lassan „békerültek”, „bécsánkáltak” a Gyimes-völgybe. Másik bizonytalanságuk abból fakad, hogy látszólag semmiben nem különböznek a csíki székelyektől, hacsak nem a terület miatt, ahol laknak, és ugyanez a helyzet a moldvai csángókkal. A románokkal szemben megfigyelhető attitűdök kísértetiesen idézik a romákkal szemben alkalmazott elutasítást (diszkriminatív viszonyt), amely sokszor tudatos vagy tudattalan egybemosás, hiszen közöttük, ahogy gyakran mondják, a különbség „kevesebb, mint egy betű. A moldvai magyarokkal szemben (akiket „tyár” magyaroknak neveznek) a helyzet kissé árnyaltabb, de őket is lenézik, elrománosodott magyaroknak tartják õket, amit általában elintéznek azzal, hogy még csak magyarul sem tudnak. Vallásföldrajzilag Gyimes az egyik legkeletibb római az anyaország, a magyarság és a katolicizmus büszke (nyílt vagy rejtett) felvállalásával. Pontosan ezzel egy időben nőtt a magyar etnográfiai érdeklődés a térség felé, mely által Gyimes egyfajta etno-turisztikai célpont lett, s passzív tárgya lett a hagyományok „tömegtermelésének” és eszköze az önálló nemzeti létért vívott politikai harcoknak.

93

Összegzés A csángó identitás meglehetősen ingoványos talajon áll, mely elbizonytalaníthatja az egyén és közösség önértékelését. Vizsgálata különösen fontos jelen helyzetben, hiszen a gyimesi csángók önértékelési zavara negatívan hathat a velük szerves kapcsolatban álló kistérség identitására, pozitív önmeghatározására. A belső szervezettség így kialakuló hiánya a gazdaságfejlesztés hatékonyságára is káros hatással lehet. Fleischer Tamás: Kistérségi fejlődés, közlekedés, fenntarthatóság (Közlekedéstudományi Szemle, LIV. évfolyam, 7. szám, pp. 242-252) Összegzés A térségi kapcsolatrendszerek korábban főleg a központ jó elérhetőségére épültek, de ez a felfogás lassan átértékelődik és új sokfunkciós hálózatok kezdenek kialakulni, melyek több pilléren állnak. Alapvetően a gazdaság, a társadalom és a környezet szempontjait kell összehangolni a térben ahhoz, hogy egyes térségek tartós, fenntartható fejlődési pályán legyenek képesek biztosítani lakóik minőségi életlehetőségeit. A fenntartható közlekedés megteremtésére irányuló tennivalók átgondolásához negyedik és ötödik pillérként számításba kell venni a hálózatokkal és a technológiával kapcsolatos trendeket. A hálózatokkal kapcsolatban új felismerésről van szó: a természetben és a társadalomban nagyon hatékony mikrohálózatok találhatók, melyek tapasztalatok, információ, innováció átvitekére is képesek - például kistérségi hálózatok szervezésénél. Az ötödik pillér az infokommunikációs technológia, amely például az igények összehangolásában, majd a tényleges igények szervezett kiszolgálásában jelentkezik. Az általános trendek mellett mindig értékelni kell a helyi viszonyokat s ezekből állapíthatók meg az adott rendszerre vonatkozó alapelvek, melyek érvényesítésében kulcsszerepe van a térségi intézményhálózatoknak, Ilyés Zoltán: Identitás, kultúrtáj, örökségmenedzsment. Szempontok Gyimes kistérségi erőforrásainak értékeléséhez (Magyarlakta kistérségek és kisebbségi identitások a Kárpát-medencében, Budapest, Gondolat Kiadó, 2006)

Tartalom A szerző egy régóta meglévő félreértést/szándékos félreértelmezést igazít helyre, amikor a történetileg Csíkszék, Csík megyéhez tartozó; határközelisége miatt moldvai kulturális hatással is érintett, történeti-kulturális hovatartozása miatt jelenleg a Pogány-havas kistérség részét képező, egyes szerzők által ökológiai niche-ként értelmezett Gyimest kistérségi összefüggésben, a csíki területek szerves részeként érti és értelmezi. Ezt teszi, amikor kistérségi kapcsolatrendszereit társadalmi, szociológiai, gazdasági szempontból hasonlítja össze.

94

Másik, nem kevésbé fontos helyreigazítása a Gyimesi-szoros és az „ezeréves határ”, mint nemzeti emlékhely tekintetében kialakított „kulturálisan homogén tömbmagyar terület” vélelmezés górcső alá vétele. A szerző a terület földrajzi, történeti előzményeit, hatását vizsgálja és megállapítja, hogy a határképzet a természetföldrajzi, tájökológiai szemlélet alapján nem tartható, mivel a történelmi államhatár „tájban” és nem tájhatáron fut, valamint nem választhatók el radikálisan eltérő körzetek sem, mivel Székelyföld és Moldva felé egyaránt hasonló ökológiai adottságú területek találhatók. Következtetéseinek egyike, hogy a korábbi határ- és örökségszemlélet szelektív és önkényes: a helyi értelmiség mellett jórészt turisztikai irodák, idegenvezetők, Erdélyrajongó honlapgazdák vesznek részt e határkép megalkotásában. Ez a kép a gyimesi csángóságot kulturálisan megőrző, nemzetpolitikailag őrálló, gyepűőri szerepben ábrázolja, s észre nem véve a térség etnikai sokszínűségét, magyar identitást vár el és lát ott, ahol ez nem feltétlenül várható el, nem látható és soha nem is teljesült maradéktalanul. Úgy véli, hogy a székelyek/csángók és a románok között nem elszigetelt kulturálisetnikai határvonalról, hanem egy szélesebb kapcsolódási pontról van szó, egyfajta kettős identitásról, melyet egyes ideológiák a határ mindkét oldalán egyneműsíteni igyekeznek. Összegzés A kistérség gazdaságfejlesztésének egyik alapkérdése Gyimes kistérségi hovatartozása, mely kérdés helyes megválaszolását Gyimes etnikailag, politikailag önálló tömbként való értelmezése, s ez által a Pogány-havas kistérséggel való etnikai-kultúrális kapcsolatának háttérbe szorítása, illetve a Kárpátokon-túli területekkel való szerves gazdasági kapcsolatának el nem fogadása befolyásol. A kérdés helyes megvilágításában segít a szerző, amikor a csíki területek statisztikai adataival egy rendszerben értelmezi Gyimest, valamint objektív megközelítési támpontokat ad Gyimes „ezeréves” határának helyes értelmezéséhez. Biró A. Zoltán – Bodó Julianna – Gagyi József – Oláh Sándor – Túros Endre: Gazdasági elit a Székelyföldön – 1993 (A tanulmány a Centre de Recherche sur les Sociétés Post-Communistes (Párizs) felkérésére készült 1993-ban. Megjelent a Szociológiai Szemle 1995.1l-es számában)

Tartalom A gazdasági elit Székelyföldön nem tesz eleget azoknak a formális kritériumoknak, amelyek a gazdasági elit cím elnyeréséhez általában szükségesek. Itteni elitnek tekinthető az a kb. 10-12 százaléknyi réteg, amely (többé-kevésbé sikeresen) gazdasági vállalkozással foglalkozik. A tényleges elit ebből a mai, kísérletező, szélesebb rétegből fog kialakulni. A kvázi-elit elemzése révén megválaszolható az a kérdés, hogy kikből, hogyan fog kialakulni a tényleges gazdasági elit. Székelyföldön a sajátos történeti utat bejárt faluközösségek (határőrség, önszerveződési kiváltságok) nem termeltek ki saját gazdasági elitet, azt azok az „idegenek” jelentették, akik a faluban kereskedtek, vagy néhány embert foglalkoztató kisüzemeket működtettek.

95

Ezek az idegenek zsidók, örmények, vagy távolról érkező, itt szerencsét próbáló vállalkozók voltak, illetve az adminisztratív elit. Az 1945 utáni időszakban az addig létező idegen gazdasági elit eltűnt, és az adminisztratív elit került hatalomra. Sajátnak érzett elit csak 1968 után alakult ki, körülbelül 10 évig maradt hatalmon, majd fokozatosan román vezetőkkel cserélődött ki. Az elitszerep gyakorlása során el kell különíteni egymástól a falusi társadalomban és a kisvárosi társadalomban működő típusokat. Az egyes típusok vizsgálati szempontjai: 1. a típus megjelölése, formális jellemzői; 2. az előző pályafutás rövid jellemzése; 3. mai szerepének jellemzése; 4. nominális társadalmi súlya; 5. szimbolikus társadalmi súlya, „kisugárzása”; 6. várható pályája és társadalmi szerepe (várható nominális és szimbolikus- társadalmi súlya); 7. rövid értelmezés. Falun megjelenő elittípusok: agrárvállalkozó, nagyvállalkozó, fiatalok, kísérletezők. Városban megjelenő elittípusok: régi elit független szerepben, régi elit függő szerepben, 30–40 év közti műszaki értelmiségiek, fiatalok, kísérletezők. A falun megjelenő elittípusok részletezése Agrárvállalkozó Olyan személy, aki a falusi mérce szerint szokatlan méretben vásárol mezőgazdasági épületeket (a volt téesz-ek vagyonának árverésein), állatokat (elsősorban juhokat), mezőgazdasági gépeket, földterületeket. Nem bérel, hanem tulajdonba vesz. Az egész család idejét, munkaerejét, anyagi erőforrását erre a célra mozgósítja. Ebbe a típusba 50 és 60 év közötti férfiak tartoznak. A vállalkozó vezetékneve fogalommá válik. Fiatal vállalkozók falun Szinte kivétel nélkül huszonévesek. Sajátos megnevezésük nincs, teljes személynevük válik fokozatosan emblémává, ami már nemcsak személyüket, hanem foglalkozásukat, státuszukat is jelöli. A kísérletezők Falusi családok, amelyek falun üzletet nyitnak, vagy üzlet nélkül kereskedelemmel foglalkoznak, s ezt nem főtevékenységként, hanem mellékfoglalkozásként teszik. Középkorúak, 35-50 év közöttiek. Az egész család nem áll rá erre a foglalkozásra, az egész vagyont nem fektetik be, a család más tevékenységeiről teljesen nem mondanak le. A falu üzletelőknek nevezi őket. Betelepülő (potenciális típus) Egyelőre ritka, szinte semmit sem tudni róla. Ez a típus a faluba máshonnan betelepülő, helyi erőforrásokra építő igazi vállalkozó. Megjelenésére akkor kell számítani, ha a termelő jellegű vállalkozások fölfutása megkezdődik. Összegzés Székelyföld kvázi-archaikus társadalma olyan fázisában van, ahol a gazdasági folyamatok és kulturális minták, a külső-belső hatások keverednek egymással. A közvélemény az új gazdasági elitnek csak kis részét fogadja el, s azt is az ismert mentális

96

sémákba igyekszik belehelyezni. Az új gazdasági elit érzékeli az „idegenséget”, s nem törekszik jelentős közéleti szerepre, hanem az egyéni gazdálkodásra koncentrál. A gazdasági elit és a szélesebb társadalom viszonya nem mellékes jelenség, ugyanis ez magyarázza többek között a formálódó új elittel szembeni idegenkedést, de az elithez való tartozástól való idegenkedést is. Gazdasági elithez tartozni – a szélesebb társadalom szemében – mindig gyanús dolgot jelentett Ezek a történetileg kialakult értelmezések és magatartásminták befolyásolják a mai folyamatokat, s ha nem is fogják vissza közvetlenül a gazdasági próbálkozásokat, de azokra hatással vannak. Lukovics Miklós: Innovációs képesség: a regionális gazdaságfejlesztés alapja (Tudásmenedzsment és tudásalapú gazdaságfejlesztés. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2005. JATEPress, Szeged, 74-86. o.)

Tartalom Az innováció, mint alaptényező, egyre inkább a modern gazdaságok versenyelőnyeinek legfontosabb forrása. Az innovációs képesség változó: manapság egyre inkább a nem számszerűsíthető tényezők, a láthatatlan vagyonelemek (kapcsolati tőke, bizalom, tudás stb.) határozzák meg hatékonyságát. Különösen igaz ez akkor, amikor lerövidül a termékek életciklusa, és fel kell gyorsítani a folyamatokat s vele együtt fejleszteni kell a kutatást, oktatást. Az innovációs képesség azonban egyebek mellett vállalati teljesítőképességet is jelent, vagyis felkészült, innovatív kis- és közepes vállalkozásokat új piaci szektorokban, fellendülő üzletágakban. Az innováció kétféleképpen hat egy térség jólétére: egyrészt a kutatás és technológiai fejlesztés révén közvetlenül javítja a térség versenyképességét, míg az innovációs kultúra meglétével mindehhez közvetetten járul hozzá. Innovációs kultúra, készség szükséges ahhoz, hogy bármilyen műszaki, üzleti, környezeti stb. változásra a területi egység megfelelő adaptációs stratégiával válaszolhasson, és képes legyen az innovációs kihívásokat a maga javára fordítani. A relatíve fejletlen térségekben jelentős vállalati K+F tevékenység nem folyik. Amennyiben egy térségben nincs kutatóhely, amely a technológiai felzárkózáshoz szükséges tudást rendelkezésre bocsátaná, előtérbe kerül a technológia átvétele, vagyis a technológiatranszfer. A termelő régiók egyik jellegzetessége éppen a technológia-transzfer, beleértve a jelen lévő vállalatokon keresztül a térségbe kerülő technológiát is. Az innováció ezen térségekben a költségek minimalizálására és a termelékenység növelésére fókuszál, szinte teljesen hiányzik a termékfejlesztés. Az innovatív szektorok kulcstényezőit, a tudásteremtést és a tanulást a lokális környezet erőteljesen befolyásolja. A lokális környezetben optimális esetben kialakul az innovációs élethelyzet, mely hozzájárul az innovációs folyamatok terjesztéséhez és felgyorsításához, növelve ezáltal a versenyképességet.

97

Összegzés Napjainkban a gazdasági környezetet az egyre erősödő globalizációs folyamatok, a nem anyagi erőforrások felértékelődése, és a gyorsuló technológiai váltások jellemzik. Ebben a viszonylatban a vállalatok és a régiók versenyképessége egyre inkább a tudás és az információ előállításának, megszerzésének, illetve adaptálásának képességétől függ. Az innováció egyre dominánsabb szerephez jut a regionális, de egyéb térségi versenyképességet befolyásoló tényezők és faktorok között. A tudás napjaink információs társadalmában a gazdasági fejlődés mozgatórugójává vált. Sikeres példák mutatják, hogy a helyi összefogás, illetve a szereplők közötti gyakori párbeszéd fejlődést generálhat. A térségi egyetemen folyó kutatási eredmények helyi gazdaságba való átültetésével, az egyetem vállalkozó jellegének erősítésével lehetőség lenne a dinamikusan növekvő térség irányába való elmozdulásra. Az együttműködésnek erőteljesen meg kell jelennie a helyi gazdaságfejlesztés meghatározó szereplői (helyi önkormányzatok, gazdasági érdekképviseletek, technológia transzfer szervezetek és a helyi fejlesztési ügynökségek) között is. Bíró A. Zoltán – Bodó Julianna – Gagyi József – Túros Endre: A túlélés vonzásában - helyzetelemző tanulmány a romániai magyar oktatási/nevelési szerkezetről (Csíkszereda, 1994. május-július) Tartalom A helyzetelemző tanulmány a Collegium Transsylvanicum Alapítvány felkérésére készült az 1994. május – július közti időszakban. Tárgya a romániai magyar oktatási/nevelési szerkezet komponenseinek, működési módozatainak elemzése volt, nem titkoltan egy stratégiai jellegű fejlesztési koncepció számára fölhasználható jelleggel készítve. Összegzés Mivel a kistérség oktatási helyzetképe erősen kötődik a romániai (magyar) oktatási rendszer kérdésköréhez, a gazdaságfejlesztés alapelemeit képező szakképzett munkaerő, illetve vezetőréteg kiműveléséhez a tanulmány figyelemreméltó alapvetéseket fogalmazott meg. A Kárpát-medence régiói – Székelyföld (Szerk.: Horváth Gyula, MTA RKK, Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2003.)

Tartalom A kutatás kettős feladatot vállalt: az egyik annak vizsgálata, hogy a Kárpát-medence európai gazdasági nagytérséggé integrálódhat-e, előnyére fordítva a történelmi régiók közötti elhelyezkedését; a másik pedig a regionális tudomány módszereinek és alkalmazásának elterjesztése a határon túli magyar tudományosság körében. Az eredményes székelyföldi regionális integráció elsősorban a helyi érdekeltségen, a gazdasági-vállalkozói szféra érdekeltségén alapul – vagyis nem (elsősorban) az állami 98

akciókon múlik. A kezdeményezés, a fejlesztés, az együttműködés szervezése az üzleti szféráé, de a régióépítés fontos szereplői a civil szervezetek is. A helyi (területi) önkormányzatok szerepe is fontos, hiszen közvetlenül vesznek részt a település- és területfejlesztésben. A központi kormányzatok feladata a keretek megadása: törvényi szabályozással, pénzügyi források decentralizációjával segíteni a regionális integrációt. Összegzés A Székelyföldet több szempontból vizsgáló munka nagyobb kitekintésű keretbe engedte foglalni a vizsgált kistérség fejlődési lehetőségeit. Nyilvánvalóvá vált, hogy regionális (jelenleg a Központi Régióhoz, de sejtetésszerűen egy jövőbeli Székelyföld Régióhoz történő) kötődés és összhang nélkül a kistérség fejlesztési elképzelései nem lehetnek életképesek.

Összefoglalás A fejlesztési tanulmánnyal érintett szakirodalom felkutatásának célja a Pogány-havas kistérség történeti, kulturális, gazdasági hátterének megismerése, tudományos szempontú elemzéseinek feltárása volt. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a szakirodalom jelentős része kistérségi szintű elemzéssel nem foglalkozik. A klasszikus értelmű, jelenkori szakirodalom nagy része Gyimesre koncentrálódik, annak néprajzi, történeti kultúrtáj szerepét vizsgálva (Ilyés Zoltán egyik dolgozatában tűnik csak fel egy fejezetnyi összehasonlítás a csíki és gyimesi terület viszonylatában). Gazdasági vonatkozású, használható helyi anyag csak a Pogány-havas kistérség által készített helyzetfeltárásban található, a megyei statisztikai hivatalok adataiból és személyes gyűjtésből származva. A gazdaság szélesebb körét megyei, régiós, országos elemzések vizsgálják, mint például az MTA RKK Kárpát-medence régióin belül – Székelyfölddel foglalkozó kötete, illetve hasonló tartalmú cikkek, interjúk statisztikai adattáblával kiegészítve. Úgy tűnik, hogy a gazdaságelemzés potenciális szerzői a többségében magyar nemzetiségű kistérség lehetőségeinek megítélését nem tartják lehetségesnek racionális gazdasági mutatókkal elemezni, magyarázni. A vidékfejlesztés LEADER-jellegű kezdeményezéseire figyelemmel a források kutatásánál további cél volt a hasonló adottságú területek, innovációs és közösségfejlesztő témájú tanulmányainak elérése, vizsgálata. A magyar nyelvű források e két téma közül elsősorban a közösségi kapcsolatokra, kapcsolathálókra koncentrálódnak, talán Gyimes archaikus társadalmi jellegzetességeiből is következően.

99