PILISVÖRÖSVÁR VÁROS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÉNEK HELYI PROGRAMJA ( )

PILISVÖRÖSVÁR VÁROS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÉNEK HELYI PROGRAMJA (2015-2020)

Készítette: VTK Innosystem Kft. 2015. szeptember 8.

Elfogadta: Pilisvörösvár Város Önkormányzata 2015. október 1.

Pilisvörösvár város fenntartható fejlődésének helyi programja

"Ez idő szerint az emberiség kilátásai a jövőre nézvést rendkívül borúsak. Felettébb valószínű, hogy nukleáris fegyvereit önmaga ellen fordítva gyors, de a legkevésbé sem fájdalommentes öngyilkosságot követ majd el. S még ha ez nem történnék is meg, lassú halál fenyegeti, mert megmérgezi, mellesleg pedig megsemmisíti a környezetet, amelyben, és amelyből él. Még ha idejekorán megálljt parancsolna is vak és hihetetlenül ostoba ténykedésének, ki van téve annak a veszélynek, hogy fokozatosan elsorvadnak mindazon tulajdonságai, amelyek emberi voltát alkotják. Számos gondolkodó felismerte ezt, és jó néhány könyv tartalmazza azt a felismerést, hogy a környezetpusztítás és a kultúra "hanyatlása" kéz a kézben járnak." (Konrad Lorenz)

2

VTK Innosystem Kft. 1134 Budapest Pattantyús u. 7. www.innosystem.hu


TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS ............................................................................................................................ 5 1 A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS .................................................................................... 7 1.1 A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉRTELMEZÉSE ................................................... 7 1.2 A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ALAPELVEI ......................................................... 8 2 A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA ......................................... 10 2.1 A FENNTARTHATÓSÁG LOKÁLIS PROGRAMJÁNAK LÉNYEGE, JELENTŐSÉGE ................................................................................................................... 10 2.2 AZ ÖNKORMÁNYZAT SZEREPE A LOCAL AGENDA 21 FOLYAMATÁBAN 11 3 HELYZETELEMZÉS....................................................................................................... 13 3.1 NEMZETKÖZI KITEKINTÉS .................................................................................... 13 3.2 A FENNTARTHATÓSÁG SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS HAZAI FOLYAMATOK .................................................................................................................. 15 3.3 PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉS JELENLEGI HELYZETE .................................... 16 3.3.1 A TELEPÜLÉS RÖVID TÖRTÉNETE ............................................................... 17 3.3.2 TÁRSADALMI JELLEMZŐK ............................................................................. 19 3.3.2.1 Népesedési folyamatok .................................................................................. 19 3.3.2.2 Szociális ellátás .............................................................................................. 21 3.3.2.3 Oktatás ............................................................................................................ 24 3.3.2.4 Egészségügy ................................................................................................... 28 3.3.2.5 Kultúra, társadalmi szervezetek jelenléte ....................................................... 29 3.3.3 TERMÉSZETI KÖRNYEZET .............................................................................. 32 3.3.3.1 Domborzati adatok ......................................................................................... 32 3.3.3.2 Földtani adottságok ........................................................................................ 33 3.3.3.3 Levegő ............................................................................................................ 33 3.3.3.4 Zaj, rezgés ...................................................................................................... 34 3.3.3.5 Víz .................................................................................................................. 35 3.3.3.6 Élővilág .......................................................................................................... 37 3.3.3.7 Táj- és természetvédelem ............................................................................... 39 3.3.4 ÉPÍTETT KÖRNYEZET ...................................................................................... 43 3.3.4.1 Kulturális örökségek ...................................................................................... 48 3.3.4.2 Zöldfelületek .................................................................................................. 50 3.3.5 KÖRNYEZETBIZTONSÁG ................................................................................ 54 3.3.6 GAZDASÁGI HELYZETKÉP ............................................................................. 56 3.3.6.1 Foglalkoztatási helyzet ................................................................................... 56 3



3.3.6.2 Idegenforgalom .............................................................................................. 58 3.3.7 KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA ............................................................... 58 3.3.8 KÖZSZOLGÁLTATÁS ........................................................................................ 60 4 A FENNTARTHATÓSÁG HELYI PROGRAMJÁNAK MEGVALÓSÍTÁSA ......... 66 4.1 FÓRUMOK, PARTNERSÉGI KAPCSOLATOK ....................................................... 66 4.2 KÖZÖSSÉGKÖZPONTÚ PROBLÉMAELEMZÉS ................................................... 66 4.3 A FENNTARTHATÓSÁGI PROGRAM TELEPÜLÉSI PRIORITÁSAINAK KIJELÖLÉSE, CÉLOK KITŰZÉSE ................................................................................... 68 4.3.1 Társadalmi fenntarthatóság prioritásainak és céljainak kitűzése........................... 70 4.3.2 Környezeti fenntarthatóság prioritásainak és céljainak kitűzése ........................... 72 4.3.3 Gazdasági fenntarthatóság prioritásainak és céljainak kitűzése ............................ 75 4.3.4 Az intézményi fenntarthatóság prioritásainak és céljainak kitűzése ..................... 78 5 INDIKÁTOROK ALKALMAZÁSA ............................................................................... 80 6 VÉGREHAJTÁS, MONITORING .................................................................................. 82 Felhasznált irodalom .............................................................................................................. 85

4



BEVEZETÉS A környezet védelme érdekében tett első nagy volumenű nemzetközi együttműködésnek Stockholm adott helyett 1972-ben, az Emberi Környezet Konferencián. A konferencia résztvevői a Stockholmi Nyilatkozat keretében első ízben fogadták el hivatalosan, nemzetközi szinten az emberhez méltó környezethez való jogot. A nyilatkozatban a kormányok ünnepélyesen kötelezettséget vállaltak arra, hogy megóvják és jobbá teszik az ember környezetét a mai és a jövő nemzedékek számára. Következő lépcsőfokként 1983 decemberében az ENSZ főtitkára az akkori norvég miniszterelnököt kérte fel, hogy alapítson és irányítson egy különleges és független bizottságot azzal a céllal, hogy tolmácsolja a főbb környezeti kihívásokat a világ népei számára, valamint állítson össze egy politikai cselekvést sürgető felhívást. Ez utóbbinak az eredménye lett az 1987-ben publikált, a köztudatba a világbizottság vezetője után csak Brundtland-jelentésnek nevezett, de hivatalosan a „Közös Jövőnk” címet viselő dokumentum. Ez a keletkezése óta sokat idézett jelentés fogalmazta meg egyebek mellett először a fenntartható fejlődés fogalmát: „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket". A jelentés főbb megállapításai egy olyan fejlődési modellt vázoltak fel, amely a mennyiségi növekedést és a minőségi fejlődést egyaránt tartalmazza, s kimondja, hogy a gazdaság csak a környezet megőrzésével növekedhet. A fenntartható fejlődés három pillére: a környezet– gazdaság–társadalom egymással összefügg, a döntéseknél mindhármat figyelembe kell venni. Az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Világkonferenciája előkészítésekor a „Közös Jövőnk” jelentés megállapításait vették alapul. A Riói konferencián fogadták el a fenntartható fejlődés átfogó programját "Feladatok a XXI. századra" (Agenda 21) címmel. A program „A helyi hatóságok kezdeményezése az Agenda 21 támogatására” című (28.) fejezete helyhatósági teendőként jelöli meg a „helyi Agenda 21” kidolgozását. A fenntartható fejlődés helyi (lokális) programja (Local Agenda 21 – LA21) azt célozza, hogy a természet–gazdaság–társadalom hármasában úgy teremtse meg helyi, kisregionális szinten az összhangot, hogy az a fenntarthatóság hosszú távú elveit szolgálja.1 Hangsúlyozni kell, hogy az LA21 nem azonos a környezetvédelmi programmal, noha a nélkül az LA21 nem teljes. A fenntarthatóság lokális, kisregionális programja komplex program, amely a természeti környezet fejlesztésével összhangban tervezi meg az épített környezet, az infrastrukturális rendszer, az energiaellátás, a közlekedés, a hulladékkezelés, az agrárium stb. jövő orientált alakítását. Az Európai Unió fenntarthatósághoz kapcsolódó stratégiai elképzelései között kiemelt szerepet kap a kistelepülések népességmegtartó képességének javítása. A fenntartható, a környezettel harmonikus kapcsolatra építő életmód fontos eleme a környezettel konform gazdasági te5



vékenység és életmód támogatása, ami a városi – különösen a nagyvárosi – településformában nehezebben valósítható meg. Magyarországon még napjainkban is a kistelepülési rendszer a meghatározó forma, ezért szükségszerűen adódik, hogy a nemzeti stratégiával összhangban helyhatósági szinten is meg kell kezdeni a fenntartható fejlődést garantáló programok kidolgozását. Ezt a tényt felismerve készíttette el Pilisvörösvár Város Önkormányzata a település fenntartható fejlődését célzó helyi programját. A program a jelenlegi környezeti állapot felmérésén és a lehetőségének feltérképezésén alapulva meghatározza Pilisvörösvár Város fenntarthatósági programját, különös tekintettel a település környezeti prioritásainak kijelölésére és az ezekhez kapcsolódó célok kitűzésére. A dokumentum a fenntarthatóság általánosan használt három elemén kívül – társadalmi, környezeti és gazdasági fenntarthatóság – egy negyedik elemet is feldolgozott: az intézményi (menedzsment) fenntarthatóságot, mivel a fenntarthatósági program megvalósítása nem képzelhető el az önkormányzat aktív, cselekvő közreműködése, illetve a lakosság tevőleges támogatása nélkül.

6



1 A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS 1.1 A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉRTELMEZÉSE A fenntartható fejlődés – mint már láthattuk – olyan fejlődés, amely biztosítani tudja a jelen szükségleteinek kielégítését anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk lehetőségeit saját szükségleteik kielégítésére. A fenntartható fejlődés alapvető összetevője és üzenete a jövő nemzedékek szükséglet-kielégítési jogának a mai generáció jogával azonos kezelése. Cél tehát a jövő generációk szükségleteinek tiszteletben tartása, méltányosság és igazságosság a jövő nemzedékek érdekeiben. Egy kissé továbbfejlesztett definíció szerint a fenntartható fejlődés az emberi életminőség javulását jelenti úgy, hogy közben a támogató ökoszisztémák eltartó képességének határain belül maradunk. A fenntartható fejlődés a tágan értelmezett életminőség javulását szolgálja, amely nem szűkíthető le az anyagi jólétre, hanem magában foglalja a környezet minőségét, a demokratikus jogok érvényesülését, a természeti erőforrásokhoz valamint a társadalom nyújtotta szolgáltatásokhoz és intézményekhez való hozzáférést, a teljes testi, lelki egészséget, a szabadidőt, a biztonságot is. A társadalmi jólét a környezetminőség és a társadalmat alkotók életminőségének együttes megnyilvánulása. A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásnak együtt kell érvényesülnie a jólét elérését, megtartását elősegítő gazdasági fejlődéssel és a társadalmi igazságossággal, esélyegyenlőséggel. A természeti erőforrások vonatkozásában ez azt jelenti, hogy hosszú távon a természeti környezet eltartó-képességével összhangban lehet csak a társadalom reális szükségleteinek a kielégítéséről gondoskodni; a környezet eltartó képessége egyben az igények kielégítésének korlátja is. Ennek megfelelően van szükség a természeti erőforrások fenntartható használatára, amelynek megvalósításához a társadalom környezet-tudatos és környezet-etikus magatartása szükséges. Ennek a megvalósulásához szükséges, hogy a jövő nemzedékének szakmailag megalapozott, megfelelően előkészített környezettudatos nevelése a családban és az oktatás valamennyi területén nagyobb teret kapjon. A fenntarthatóság elvei szerint élő társadalomban többek között érvényesül a szociális igazságosság, amelynek az alapja a lehetőségekhez való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítása, és a társadalmi terhekből való közös részesedés; az életminőség folytonos javítására való törekvés. E cél elérése érdekében olyan erkölcsi normarendszert szükséges a társadalom tagjai felé közvetíteni, amely ezeket a folyamatokat támogatja, illetve elősegíti. A méltányos életkörülmények, a megfelelő életminőség, jólét biztosítását kifejező célkitűzés mindenkire – a jövő nemzedékekre is – vonatkozik. A fenntartható fejlődés tehát elismeri és céljának tekinti az egymást követő nemzedékek megfelelő életminőséghez való egyenlő jogának biztosítását, s az ezzel összefüggésben álló kötelességek teljesítését.

7



A jelenlegi társadalmi-gazdasági folyamatok, illetve hatásaik jelentős részben ellentétesek a fenntartható fejlődés követelményeivel. E trendek ismeretében elkerülhetetlen egy olyan fejlődési pályára való áttérés, amely hosszú távon biztosítja a társadalmak és köztük a magyar társadalom fenntartható fejlődését. Ennek elérése nem lehetséges egy-egy ország, régió határain belül, hiszen egyetlen társadalom sem szigetelheti el magát tágabb természeti, társadalmi, gazdasági környezetétől. Az erősödő kölcsönhatások és kölcsönös függőségek miatt a társadalmak hosszú távú jövője közös.

1.2

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ALAPELVEI

A fenntartható fejlődés alapelvei egyfelől a fenntartható fejlődéssel foglalkozó átfogó stratégia és a különböző ágazati, fejlesztési stratégiák közötti összhang biztosítását segítik elő, másfelől ezek általános útmutatót nyújtanak a stratégia prioritásainak, konkrétabb céljainak és feladatainak, valamint a végrehajtás kereteinek, eszközeinek egységes szellemű meghatározásához. Az alapelvek megfogalmazására, pontosítására és elfogadására a legmagasabb szinten került sor mind az ENSZ, mind az EU keretében. Az általánosan elfogadott elvek közül hazai fontosságuk miatt az alábbiakat emeljük ki: A holisztikus megközelítés elve: A dolgokat egymással összefüggésben kell vizsgálni, mivel a rendszerek egymással szoros kölcsönhatásban állnak. Bármilyen beavatkozás tovagyűrűző hatásokat okoz esetleg távoli rendszerekben is. A helyi kihívásokra adandó válaszokhoz szükséges a tágabb környezet és a globális trendek ismerete. A nemzedéken belüli és nemzedékek közötti szolidaritás elve: A fenntartható fejlődés érdekeinek középpontjában az emberek állnak. A jelen nemzedékek fejlődési és környezeti szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy ne veszélyeztessük a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék saját szükségleteiket. Társadalmi igazságosság elve: El kell ismerni mindenki jogát a méltó életfeltételekhez, mindenki számára biztosítani kell az alapvető emberi jogokat. Mindenki azonos eséllyel szerezhesse meg azokat az ismereteket, tudást és készségeket, amelyek birtokában a társadalom teljes értékű tagjává válhat. Tartamosság elve: Az erőforrások tartamos kezelése, figyelembe veszi a környezet eltartóképességének korlátait; az erőforrások körültekintő és takarékos használata által megőrzi a jövőbeli fejlődéshez szükséges forrásokat. A biológiai sokféleség is természeti erőforrás, védelmét kiemelten fontosnak tartjuk. Integráció elve. A szakpolitikák, tervek, programok, stratégiák kidolgozása, értékelése és végrehajtása során a gazdasági, a szociális és a környezeti szempontokat, azok összefüggéseit is egyaránt figyelembe kell venni annak érdekében, hogy azok kölcsönösen erősítsék egymást. A helyi, regionális és nemzeti szintű tevékenységeket is össze kell hangolni. Helyi erőforrások hasznosításának elve: Törekedni kell a közösségek szükségleteinek helyi szinten, helyi erőforrásokból történő kielégítésére. Őrizzük meg a helyi sajátosságokat, azok 8



sokszínűségét. Fontos feladat az épített környezet megóvása és a kulturális örökség megőrzése, fenntartható módon történő hasznosítása is. Társadalmi részvétel elve: Mindenki számára biztosítani kell a megfelelő hozzáférést a társadalmi-gazdasági közéletre, a döntéshozatali folyamatokra, a környezetre vonatkozó információkhoz. Javítani kell a fenntartható fejlődéssel, annak társadalmi-gazdasági és környezeti vonatkozásaival, a fenntarthatóbb megoldásokkal kapcsolatos tájékozottságot. Erősíteni kell az állampolgárok döntéshozatalban való részvételét. Társadalmi felelősségvállalás elve: A fenntartható fejlődés, a magasabb életminőség elérése érdekében csökkenteni kell, illetve ki kell küszöbölni a termelés és a fogyasztás nem fenntartható módjait. Erősíteni kell a vállalkozások társadalmi felelősségvállalását, a magán- és a közszféra közötti együttműködést. Elővigyázatosság és megelőzés elve: Az elővigyázatos megközelítés azt jelenti, hogy ha súlyos vagy visszafordíthatatlan kár lehetősége merül fel, a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem használható fel indokként a környezetromlást vagy az emberi egészség veszélyeztetését megakadályozó, hatékony intézkedések elhalasztására, azaz a veszély mértékét figyelembe véve cselekedni kell. Az emberi tevékenységeket ennek az elővigyázatossági elvnek a figyelembevételével kell tervezni és végrehajtani, illetve meg kell előzni, – s ahol ez nem lehetséges – mérsékelni kell a természeti rendszereket és az emberi egészséget veszélyeztető környezetkárosító, környezetszennyező tevékenységeket, illetve lehetőség szerint helyreállítani a károkat. A szennyező fizet elv: Az áraknak tükrözniük kell a fogyasztással és termeléssel kapcsolatos tevékenységek, illetve hatásaik valós költségeit a társadalom számára, beleértve a természeti erőforrások használatának költségeit. A környezetkárosító, környezetszennyező tevékenységet folytatóknak meg kell fizetniük az emberi egészségben vagy a környezetben okozott károkat. A stabilitás és a sokféleség megőrzésének az elve: A fenntarthatóság és a stabil rendszer záloga a sokféleség. A szocialista gazdaság kollapszusa ékesen bizonyította, hogy milyen sérülékeny az a gazdaság, amely csak a nehézipar egyeduralmára épít, amelynek kicsi a termék diverzitása, amely centralizál, és amely homogén. Vagyis a gazdaság stabilitását is a sok lábon való állás jelenti. Igaz ez a természetre is, amelynek a stabilitását a magas fokú biológiai változatosság jelenti. A sokféleség társadalmi vonatkozása a kulturális diverzitás. Minden olyan törekvés, amely megszüntet vagy erőszakosan beolvaszt kultúrákat, megpróbál egyformaságot teremteni, elszegényíti az emberiséget és a jövőt. A különböző kultúrák sokfélesége, a természetes rendszerek sokfélesége, az élőlények sokfélesége, a nézetek és vélemények sokfélesége mind-mind egy kiegyensúlyozott, távlatokban is fennálló fejlődés lehetősége.

9



2 A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA 2.1 A FENNTARTHATÓSÁG LOKÁLIS PROGRAMJÁNAK LÉNYEGE, JELENTŐSÉGE A fenntarthatóság céljainak megvalósításában komoly szerepe van a helyi (lokális), kisregionális szinteknek. Ezt felismerve jut érvényre az az Európai Unió szubszidiaritás elve és ennek szellemében kerülnek kidolgozásra a fenntarthatóság lokális programjai. Csak úgy valósulhat meg a fenntartható fejlődés, ha a globális hosszú távú célok megvalósítását elvisszük az egyének, háztartások, vállalatok, szakpolitikák szintjére. Pilisvörösvár fenntartható fejlődésének helyi programja tekintetében a javaslatoknál a Wuppertal Intézet által kidolgozott fenntarthatósági prizmánál javasolt 4 fenntarthatósági szintet vettük figyelembe. Ez a prizma a gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóságot kiegészíti a program megvalósításához elengedhetetlen intézményi háttér fenntarthatóságával (Spangenberg and Bonniot, 1998).

A fenntarthatóság 4 szintje és összefüggéseik (Wuppertal Intézet, 1998)

A Local Agenda 21 alapvető célja: az önkormányzat aktív és cselekvő közreműködésével, a lakosság tevőleges támogatásával olyan program kidolgozása és megvalósítása, amely a fenntartható fejlődés elvére épül. A „Local Agenda 21”:  jól összpontosított politika, ami integrálja az egyes szektorok „környezet és fejlődés” típusú problémáit, tervezési céljait és értékeit, döntéshozási és végrehajtási mechanizmusát;

10



 elkötelezett a helyi problémák felismerése és megoldása mellett, mindezt szélesebb ökológiai-, regionális keretben és megnyújtott időkeretben (legalább 3 generáció) végezve; a környezeti hátasokat tudatosan összefüggésbe hozza a mögöttes gazdasági es politikai nyomásokkal (amelyek rendszerint politikai döntésekből, döntések hiányából és a piac működési elégtelenségéből fakadnak);  a helyi jellegű kérdések, ügyek, döntések, intézkedések és a globális hatások között próbálja az összefüggéseket megtalálni, legyen az környezeti vagy globális szolidaritási/méltányossági vetület;  a közösség közreműködését erőteljesen próbálja motiválni. Az átlag polgárokat és a fő érdekcsoportokat igyekszik bevonni a „környezet és fejlődés” típusú ügyek tervezési és megvalósítási folyamatába.

2.2 AZ ÖNKORMÁNYZAT SZEREPE A LOCAL AGENDA 21 FOLYAMATÁBAN A Local Agenda 21 által felvetett problémák és megoldások közül sok gyökerezik a helyi tevékenységekben, ezért a helyi önkormányzat és intézményeinek részvétele és közreműködése elengedhetetlen feltétele a megvalósításnak. A helyi hatóságok építik ki és tartják fenn a gazdasági, társadalmi és környezeti infrastruktúrát, felügyelik a tervezési folyamatokat, helyi szintű környezeti politikát és szabályozást hoznak létre, és segítenek a nemzeti és alacsonyabb szintű környezetpolitika megvalósításában. A helyi kormányzás közvetlenül kapcsolódik az emberekhez, ezért alapvető szerepet játszik az oktatásban, a tudatformálásban, az emberek mozgósításában és fogékonnyá tételében a fenntartható fejlődés elősegítése érdekében. Az önkormányzatok szerepét a fenntarthatóság helyi programjainak kidolgozásában és megvalósításában a következők indokolják:  A helyi közösségekhez közelebb vannak, könnyebben elérhetők, mint a központi kormányzat vagy a nemzetközi szervezetek, így érzékenyebbek a helyi problémákra.  Sok helyen bizonyos fokú szabadságot kapnak gazdasági jellegű döntések meghozatalához.  Hivatalos és strukturált kapcsolatot teremtenek a helyi közösségek és a központi kormányzat és/vagy más települések lakossága között. Az önkormányzatok tevékenységei közül kiemelendők az alábbi funkciók:  Információszolgáltatás,  Kapcsolatszervezés, hálózatműködtetés,  Lobbizás és az általános megegyezés segítése,  Kiterjedt szolgáltató rendszer működtetése, 11



 Az erőforrások felhasználása,  A piacbefolyásolás,  Példanyújtás más szervezetek számára.

12



3 HELYZETELEMZÉS 3.1 NEMZETKÖZI KITEKINTÉS Nemzetközi folyamatok és a nemzetközi együttműködés A globális, regionális, hazai társadalmi, környezeti és gazdasági folyamatok figyelembevétele kiemelten fontos a program elkészítésekor, hiszen a térségi, helyi helyzet sok esetben a nagyléptékű trendeken, folyamatokon keresztül értelmezhető, továbbá a fenntartható fejlődés elérése érdekében teendő erőfeszítések nem függetleníthetők a külső feltételrendszer alakulásától. A világ népessége 2050-re elérheti a kilencmilliárdos nagyságot, annak ellenére, hogy a népességnövekedés üteme fokozatosan csökkent az utóbbi évtizedekben. Ez a növekedés újabb társadalmi és – főként a növekvő fogyasztásnak köszönhetően – környezeti feszültségek forrása lesz. A fejlett országokban csökken a születésszám és nő az élettartam, ezért a népesség elöregszik. A demográfiai egyensúlyt a bevándorlás növelése javíthatja, ám ez újabb feszültségek előidézője is lehet. Az élet azon aktív szakasza, melyet az egyén a munkaerőpiacon tölt, kitolódik. Globális léptékben folyamatosan növekszik a környezet terhelése: a nem megújuló természeti erőforrások kiaknázása, egyes megújulásra képes erőforrások nem fenntartható (túl)használata, a területhasználat és a környezetszennyezés. Mindennek következtében a földi környezet egyensúlya, eltartó képessége már most veszélyben van. A globális éghajlatváltozás veszélye gyorsan növekszik, ami az átlagos hőmérsékleti- és csapadék viszonyok jelentős megváltozását, a szélsőséges környezeti jelenségek, hatások növekedését eredményezheti. A Föld felszíni átlagos hőmérséklete lassan – de nem egyenletesen – növekedett az elmúlt másfél évszázadban, s ugyancsak lassú emelkedést mutat az óceánok vízszintje. A globális éghajlatváltozás növekvő kockázatát elsősorban az emberi tevékenységek – mindenekelőtt a fosszilis tüzelőanyagok elégetése – következtében a légkörbe jutó többlet szén-dioxid idézi elő. A társadalmi polarizáció, a gazdagok és szegények közötti jövedelemkülönbség, világméretben növekszik. A világgazdaság folyamatosan növekszik, ugyanakkor ez a növekedés egyenlőtlen. Sok országban növekedési zavarok és egyensúlytalanságok tapasztalhatók. Ezek időnként regionális méreteket öltenek, pénzügyi és gazdasági válságokat okozva a világgazdaság egészében. E globális tendenciák azt jelzik, hogy a társadalmak jelenlegi együttes fejlődési modelljei hosszú távon fenntarthatatlanok.

13



Nemzetközi együttműködés az ENSZ égisze alatt A fenntartható fejlődés az 1980-as évek óta a nemzetközi együttműködés jelentős kérdésévé vált. Az e kérdéssel foglalkozó ENSZ-bizottság 1987. évi „Közös jövőnk” című jelentése, illetve az azt elfogadó ENSZ közgyűlési határozat nyomán magas szintű világkonferenciát tartottak 1992-ben (Riói „Föld Csúcstalálkozó”). A Riói konferencián – figyelembe véve, hogy az egymással szoros kölcsönhatásban álló, globális szintű társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatok hosszabb távon veszélyeztetik a társadalmak fejlődését – elfogadták a fenntartható fejlődés alapelveit és átfogó nemzetközi programját „Feladatok a XXI. századra” címmel. A világkonferenciát követően 1993-ban alakult meg az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottsága az ENSZ program végrehajtásának koordinálására. A Bizottság rendszeresen áttekinti a fenntarthatóság területein a világ helyzetét, az elért eredményeket, illetve az akadályozó tényezőket és ajánlásokat dolgoz ki a nemzetközi fórumokon elfogadott célok elérése érdekében. Ezt követően nagyjelentőségű programokat és megállapodásokat hagytak jóvá magas szintű nemzetközi fórumokon olyan kapcsolódó problémakörökben, mint a szociális fejlődés, a népesedés, az élelmezés, az emberi jogok, az éghajlatváltozás, a tartamos erdőgazdálkodás, a biológiai sokféleség, a világkereskedelem, a fejlesztések és az azokhoz kapcsolódó támogatások. A Millenniumi Fejlesztési Célokat meghatározó 2000. évi ENSZ Millenniumi Ülésszakon az állam- és kormányfők határoztak a szegénység leküzdése, a fejlődő államok felzárkózása érdekében szükséges legfontosabb lépésekről. A 2002-ben megrendezett Fenntartható Fejlődési Világtalálkozó összefoglalta, egységes keretbe foglalta a szerteágazó programokat és célokat egy átfogó végrehajtási tervben, s megerősítette a politikai akaratot a fenntartható fejlődés elérésére.

Az Európai Unió és a fenntartható fejlődés Az Európai Unió alapokmánya szerint a fenntartható fejlődés az EU alapvető célkitűzése. Az Európai Tanács 2001-ben Göteborgban fogadta el az EU első fenntartható fejlődési stratégiáját, amely az EU gazdasági fejlődésre, társadalmi jólétre és környezetvédelemre vonatkozó komplex, hosszú távú feladatait tartalmazta. Az Európai Tanács a fenntartható fejlődést meghatározó alapelvekről 2005 júniusában nyilatkozatot fogadott el, amely szerint az EU elkötelezett a fenntartható fejlődés mellett. A nyilatkozat szerint szabadságon, demokrácián, az alapvető jogok tiszteletén alapuló társadalmat épít, amely támogatja az esélyegyenlőséget és a nemzedékek közötti szolidaritást. Az Európai Tanács 2006. június 16-án elfogadta az EU megújított Fenntartható Fejlődési Stratégiáját. Az EU-stratégia a fent említett nyilatkozatban megfogalmazott célkitűzésekből és irányelveikből indul ki. Ez a Lisszaboni Stratégia fontos hozzájárulást valósít meg a fenntartható fejlődés átfogó célkitűzésének eléréséhez azáltal, hogy intézkedéseivel elsősorban a versenyképesség erősítését, a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést célozza. A megújított EU Stratégiának való megfeleléshez – az összhang érdekében – egy valamennyi közösségi stratégiát és szakpolitikát érintő strukturális reform szükséges, melyben mindezeket a fenntartható fejlődés alapelveinek megfelelően alakítják át. 14



Az EU-stratégiában nevesített fő kihívások: éghajlatváltozás és tiszta energia; fenntartható közlekedés; fenntartható termelési és fogyasztói szokások; természeti erőforrásokkal való gazdálkodás; népegészségügy; társadalmi befogadás, demográfia és migráció; a szegénységgel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos globális kihívások.

3.2 A FENNTARTHATÓSÁG SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS HAZAI FOLYAMATOK Az Európai Unió 2006. június 16-i csúcstalálkozóján elfogadott, megújított Fenntartható Fejlődési Stratégia 2007 júniusáig írta elő a tagállamok számára Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiák, illetve az azokhoz kapcsolódó kétéves Cselekvési tervek elkészítését. A Magyar Kormány ebbéli kötelezettségének 2007. június 29-én tett eleget. A fenntartható fejlődés hazai stratégiája a prioritásokat 10 témakörben foglalta össze (pl. fenntartható környezethasználat, energiahasználat, gazdasági folyamatok, egészségmegőrzés, egészséges életmód stb.).

A stratégia legfontosabb cselekvési területei A közigazgatás fejlesztése: a közigazgatás szolgáltató-típusú, költség-hatékony, a szubszidiaritás elvére épülő átalakítása támogatja a fenntarthatóság céljait; ennek érdekében az átalakítás során tekintettel kell lenni a fenntarthatóság alapelveire, szempontjaira is, valamint arra, hogy a fejlesztési folyamat hatékonyan biztosítsa a közpolitikák között a fenntarthatóság érdekeit szolgáló összhangot mind tervezésük, mind végrehajtásuk során. A fenntarthatóságra vonatkozó tudományos kutatások eredményeinek be kell épülnie a közpolitika-alkotás folyamatába, annak eredményessé és számon kérhetővé tétele érdekében. Ehhez kapcsolódóan kiemelten fontos a közigazgatási szakapparátus, a döntéshozók és a tudományos szféra közötti párbeszéd fórumainak megteremtése. A jogszabályi környezet fejlesztése: a fenntarthatóságot támogató, meglévő szabályok érvényesülése és a fenntarthatóság feltételeit támogató új jogszabályok kidolgozása és bevezetése érdekében tovább kell finomítani és fejleszteni kell a hazai jogi kereteket. A fenntarthatóság érvényesítése a törvényalkotási folyamatban, a törvények végrehajtásában, a kormányzati politika aktívabbá tételében, valamint az önkormányzati tevékenységet és a közintézményeket érintően a fenntarthatóság érvényesítését szolgáló lépéseket szükséges meghatározni a törvényalkotási folyamatban és a törvények végrehajtásában, a kormányzati politika aktívabbá tételében, valamint az önkormányzati tevékenységet és a közintézményeket érintően. Ennek lehetséges elemei: - (a) meg kell vizsgálni egy fenntartható fejlődéssel foglalkozó testület létrehozásának lehetőségét, amelynek tagjai az állami szervezetek, a központi kormányzat, illetve a helyi önkormányzatokat képviselő intézmények delegáltjai mellett, a gazdasági élet, a civil szféra, a tudományos élet és más érdekcsoportok képviselői is. 15



- (b) a fenntartható fejlődési stratégiák interszektorális szemléletű, hosszú távú, stratégiai tervezési keretdokumentumok, melyekben a három kiemelt fejlesztési dimenzió (a környezeti, társadalmi és gazdasági) egyensúlyban, összhangban való fejlesztésére kell törekedni – ennek megfelelően a tervezés, a végrehajtás és a folyamatos felülvizsgálat, illetőleg a fenntarthatósághoz kapcsolódó egyéb tagállami feladatok koordinációjára meg kell vizsgálni a Kormányzaton belül egy, az ágazati rendszert horizontálisan összekötő, a fenntarthatósági szempontok érvényesülését támogató Fenntartható Fejlődés Stratégiai és Koordinációs Központ kialakításának indokoltságát és lehetőségét; - (c) az Országgyűlés Bizottságainak munkája során törekedni kell a Stratégiában lefektetett keretek és alapelvek figyelembe vételére; - (d) a törvény-előkészítés folyamatában az előterjesztésekhez kapcsolódó társadalmi, gazdasági valamint környezeti hatások külön-külön történő bemutatása mellett törekedni kell az e hatások közötti lényeges összefüggések, kölcsönhatások világos bemutatására is; - (e) a „Jövő nemzedékek” ombudsmanja intézményének létrehozása – annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek érdekeinek védelme minél hangsúlyosabban megjeleníthető, és érvényesíthető legyen a döntéshozatal során; - (f) a közintézmények (pl.: iskolák, stb.) szerepvállalásának támogatása a stratégia végrehajtásában és a szükséges szemléletváltás elősegítésében.

3.3 PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉS JELENLEGI HELYZETE Pilisvörösvár a Pilisi- vagy Pilisvörösvári-medence nyugati felében terül el, az Aranyhegyipatak és mellékágai vízgyűjtő területét alkotó hosszanti völgy mentén futó fontos közlekedési útvonal mentén létesült. A város területének déli fele az Aranyhegyi-patak, a középső része a Háziréti-patak vízgyűjtő területéhez tartozik (a kettő között lényegében a 10-es főút vonala képezi a vízválasztót), a legészakabbi részek mezőgazdasági területei pedig a Határréti-árok vízgyűjtő területének részét képezik. Területe 4222 katasztrális hold, nyugati részén a Zajnáthegyek 300-350 méter körüli magaslatai emelkednek, itt található a város legmagasabb pontja. A környék jellemző alapkőzete a dachsteini mészkő és a dolomit, emiatt a város határa folyó- és forrásvizekben is igen szegény, mert a dolomit majdnem teljesen elnyeli a ráhulló csapadékvizet. Néhány kisebb tó található itt, ezek többsége a 20. század első felében itt zajlott barnakőszén-bányászat következtében alakult ki. A vidék éghajlatában a hegyvidéki és az alföldi éghajlati hatások is érvényesülnek.

16



3.3.1 A TELEPÜLÉS RÖVID TÖRTÉNETE

Őskor A Pilisi-medencét határoló hegyek barlangjai már az utolsó jégkorszak végén lakottak voltak, ebből az időszakból több ősemberi lelet került elő, részint a pilisszántói kőfülkéből, részint a Kis-Kevély lakható barlangjaiból. A feltételezések szerint a gravetti törzsekhez tartozó pilisi ősemberek, akik lakóhelyüket minden esetben a síkságokra néző barlangokban alakították ki (olyan korszakban, amikor más környékbeli törzsek lakói már rég földkunyhókat építettek) szinte "nagyüzeminek" tekinthető rénszarvasvadászattal foglalkoztak, méghozzá valószínűsíthetően a szarvasok húsát a feldolgozás után máshová szállíthatták el. A leletek alapján az itteni ősember vadászterülete nemcsak a Pilisvörösvári-medencére terjedt ki, de Dorogtól egészen a Tétényi-fennsíkig. Ókor A rómaiak korában segédtábor állt a város Karátsonyi-liget (korábban Szabadságliget) nevű részén, ez valószínűleg Traianus császár uralkodása idején, vagy a körül létesült. Erre utalnak a Pilisvörösvár területén előkerült pénz- illetve sírkőleletek is: az itt előkerült domborművek egyikének faragásai jellegzetesen II. századiak. Pilisvörösvár területén – a solymári Szarvascsárda irányából Pilisszántó felé – húzódott keresztül az Aquincumot Brigetióval összekötő római út is, melynek három mérföldköve, valamint az útalap számos kőtörmeléke is előkerült a város területén. A mérföldkövek feliratai közül kettőt tudtak megfejteni, ez alapján egyiküket, a VII. számot viselőt 305-306 körül, míg a VIIII. (IX.) számút 237-ben állították fel. Középkor A középkorban több falu is volt a mai város helyén, illetve közvetlen környékén (Boron, Födémes, Garancs, Kande, Királyszántó, Kürt); ezek többsége már a tatárjárás előtt is létezhetett, nagy részük később a török hódoltság alatt elpusztult. Boron (Borony), Födémes, Garancs és Kande települések a város mai lakott részeitől északra elterülő, jelenleg mezőgazdasági művelés alatt álló területek helyén lehettek, míg a város mai területén egykor létezett középkori falu a feltételezések szerint Királyszántó / Kisszántó lehetett, ahol földművelésre kötelezett királyi szolganépek éltek. A 16. század első felében a Podmaniczky-család volt Kisszántó birtokosa, 1528-ban már udvarházuk (castellum) is állt itt. 1562-ben azonban Podmaniczky Rafael utód nélkül hunyt el, ezért itteni birtoka az udvarházzal együtt a királyra szállt, aki másoknak ajándékozta azt tovább. Később, az 1696-os urbáriumban egy romot említettek erről a területről, az talán ez az udvarház lehetett. A török hódoltság Buda törökök általi bevételét (1541) követően a pilisi térség is török kézre került, és már 1543-ban megkezdődött – valahol a mai Pilisvörösvár területén, de közelebbről nem ismert helyen – egy török palánkvár építése. A törökül Kizil hiszár palankaszi nevet viselő várat Lala Musztafa építette, az építkezés kezdete 1543. április 6., befejezése 1544. március 24. volt. 17



Evlija Cselebi beszámolója szerint az 1000 lépés kerületű, széles árokkal körbevett, négyszögű, hármas palánkerődítmény egy réten épült, területén mintegy száz, deszkatetejű katonaházat alakítottak ki. A vár az Esztergomba vezető országút közelében létesült (ez vélhetően nem azonos a mai 10-es úttal); ugyanitt egy dzsámi, egy fogadó és öt bolt is állt. A török uralom alatt a vidék hullámzó sikerű hadi cselekmények színhelye volt. Ezek közül a legismertebb a "vörösvári csata" néven elhíresült 1595-ös ütközet volt, amely ebben a térségben zajlott, és célja a török uralom alatt álló esztergomi vár császári csapatok általi felszabadítása volt. Előzménye egy sikertelen roham volt az esztergomi vár ellen, augusztus 25-én, aminek másnapján az egyesített keresztény egységek a Vörösvár térségében gyülekező török felmentő seregekre támadtak. A váratlan, és stratégiailag totális sikerű hajnali támadás következtében a törökök közül mintegy háromszázan haltak meg vagy estek fogságba, szemben a keresztény csapatok 83 halálos áldozatával. Néhány nappal később az esztergomi várat védő Lala Mohamed megadta magát. Az újratelepítés A török Magyarország területéről való kiűzésével járó hadi események, és főleg Buda várának ostroma úgyszólván lakatlan területté tették az egész környéket, ezért a birtokosoknak elemi érdekük volt, hogy minél előbb munkáskézzel népesüljenek be az egykor virágzó falvak. Az akkori földesúr Csáky László volt, aki az elsők között kért sváb parasztokat a Fekete-erdőből, így a mai Vörösvárott már 1689-ben megjelentek az első sváb telepesek; ekkor már Vörösvár volt az itt megalapított település neve (ez 1900-tól változott Pilisvörösvárra). Az első telepítési okiratokat 1689 nyarán keltezték, ezzel Vörösvár lett a Budai-hegység első olyan települése, ahol újra élet támadt a török hódoltságot követően. A település német plébániáját 1692-ben alapították (a vasárnapi és búcsúi nagymisék az óta is német nyelvűek). A 18. századtól a vészkorszakig a településen jelentős számú zsidó lakosság élt. A pilisvörösvári (ortodox) hitközség egyike volt az ország legrégibb hitközségeinek. A hitközség első rabbija, akiről feljegyzések maradtak, Engel Mózes volt, aki az 1740-es években foglalta el állását és körülbelül 50 évig állott a hitközség élén. A hitközség a XIX. század vége felé 500600 lelket számlált. A hitközségnek 85 tagja vett részt a világháborúban s közülük 6-an estek el. A II. világháború végén, 1944-ben 50 családot hurcoltak el, a háború után csak öten tértek vissza. A II. világháború után (az 1946–1947 közötti időszakban) a német lakosságot – más településekkel ellentétben – Pilisvörösvárról nem telepítették ki, ennek okairól mind a mai napig viták folynak. A katolikus plébánián vezetett Historia domus-ból annyit tudunk, hogy 1946. március közepén érkezett Pilisvörösvárra az ún. „II. sz. Kiíró Bizottság”, és 4900 kitelepítendő személyt írt össze (melyből legfeljebb 10% lett volna mentesíthető). Pilisvörösvár és Pilisszentiván lakosainak kitelepítését azonban végül „bizonytalan időre” elhalasztották. Bár Pilisvörösváron nem volt kitelepítés, a háború utáni évek németellenes hangulata, a 19. század vége óta hiányzó német anyanyelvi oktatás és a vegyes házasságok egyre nagyobb gyakoriságának hatására a hatvanas évektől kezdve a nyelvi asszimiláció felgyorsult, a nyelvváltás mára lényegében megtörtént. 18



A rendszerváltás óta azonban pozitív folyamatok zajlottak le a német nyelvi oktatás terén: előbb a Vásár téri, majd a Templom téri általános iskola is német nemzetiségi iskola lett, majd követte őket a pilisvörösvári gimnázium is. A két általános iskolában az önkormányzat 2012 szeptemberétől bevezette a kéttannyelvű német nemzetiségi oktatást. A Friedrich Schiller Gimnázium 2004 óta a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának fenntartásában működik, kéttannyelvű német nemzetiségi gimnáziumként. Pilisvörösvár ma több mint 14.000 lakosával a Pilisi-medence legnagyobb lélekszámú települése, közigazgatási-, oktatási-, egészségügyi-, szociális és kulturális központ. 1997 óta város, 2012-től járási székhely. Pilisvörösváron él Magyarország egyik legnagyobb lélekszámú német nemzetiségi közössége, amely büszkén ápolja saját kultúráját és hagyományait. A település jelentős gazdasági erővel is rendelkezik: a mintegy 1100 kis- és közepes vállalkozás sokaknak biztosítja helyben a munkalehetőséget, a megélhetést.

3.3.2 TÁRSADALMI JELLEMZŐK 3.3.2.1 Népesedési folyamatok Pilisvörösvár (németül: Werischwar) város Pest megyében, Budapesttől 18 km-re északnyugatra, a 10-es út és a Budapest–Esztergom-vasútvonal mentén helyezkedik el. A városban lakik – arányait tekintve – hazánk jelenlegi egyik legnagyobb lélekszámú német kisebbsége. 2011-ben a népszámlálási adatok alapján a 13.667 lakosból 3.804 fő – tehát a teljes népesség megközelítőleg 28%-a – a német nemzetiségi közösség tagjának vallotta magát. Pilisvörösvárra jellemző, hogy – ellentétben az országos demográfiai folyamatokkal – a település népessége 1990-hez viszonyítva emelkedett. A növekedés nyilvánvalóan összefüggésben van a Budapestről ideköltöző családok számának emelkedésével is, de a születések száma is magasabb az országos átlagnál. 3.3.2.1.-1. sz. táblázat: Pilisvörösvár népesség és lakásszám alakulása (2001-2014) 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Pilisvörösvár 12557 12699 12780 12922 13023 13150 13269 13307 13463 13537 13709 13759 13838 13885 13885 népesség Pilisvörösvár lakásszám

-

4275 4286 4321 4367 4422 4478 4517 4565 4613 4651 4889 4908 4909 4916

Lakos/lakás aránya

-

2,97 2,98 2,99 2,98 2,97 2,96 2,94 2,94 2,93 2,94 2,81 2,81 2,82

2,82

Forrás: KSH adatai alapján

A településen német nemzetiségi önkormányzat is működik. Az elmúlt évek adatait figyelembe véve elmondható, hogy a település lakosságszáma egyértelmű emelkedő tendenciát mutat. Az elmúlt 14 év KSH demográfiai adatait vizsgálva megállapítható: 19



-

10 %-os a népességszám emelkedés, 13 %-os lakásszám növekedés. 3.3.2.1-1. ábra: Lakosszám változása

A település lakónépességének alakulását négy tényező befolyásolja:  az élve születések száma,  a halálozások száma,  az állandó odavándorlás száma,  az állandó elvándorlások száma. Ezen indexek figyelembevételével kaphatunk reális képet arról, hogy milyen folyamatok alakítják a település népességszám összetevőit. A népmozgalmi mutatók (élve születések száma, halálozások száma, állandó odavándorlás száma, állandó elvándorlások száma) a KSH honlapján található Tájékoztatási adatbázison (http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?&lang=hu) keresztül érhetőek el. 3.3.2.1-2. táblázat: Népmozgalmi folyamatok Pilisvörösvár városban* ÉV

2008

2009

2010

2011

2012

2013

LAKÓNÉPESSÉG

13463

13537

13709

13759

13838

13885

ÉLVESZÜLETÉS

137

120

132

121

128

132

ELHALÁLOZÁS

165

163

144

200

196

180

SZAPORODÁSI EGYENLEG

-28

-43

-12

-79

-88

-48

ODAVÁNDORLÁSOK

534

498

578

563

680

660

ELVÁNDORLÁSOK

370

368

392

480

540

556

VÁNDORLÁSI EGYENLEG

164

130

186

83

140

104

NÉPMOZGALMI EGYENLEG

136

87

174

4

52

56

(*forrás: KSH, adott évben január 1-én) 20



A népességnövekedés Pilisvörösváron lapvetően a pozitív vándorlási egyenlegnek köszönhető. A belföldi vándorlási különbözet is ezt támasztja alá, mely a KSH adatai szerint 7,5 fő volt 2013-ban. A szaporodási egyenleg negatív. 9,5 fő élve születés jutott 1000 lakosra 2013-ban. A természetes szaporodás illetve fogyás 1000 lakosra 2013-ban -3,5 fő volt a településen. A 2000 és 2014 közötti népességadatokra lineáris trendvonalat illesztettünk, amelynek egyenlete alapján előrevetítettük a település népességszám alakulását. A jelenlegi adatok alapján Pilisvörösvár város lakónépessége a 2040-es évre vonatkozóan az alábbiak szerint alakul: 3.3.2.1-3. sz. táblázat: A település népességének várható alakulása 2040-ben Település Pilisvörösvár

Népesség szám

Előre jelzett népesség szám

2014.

2040.

13 885

16 000 fő

3.3.2.1 -4. sz. táblázat: Népsűrűség (2014-es KSH adatok alapján) Terület nagysága (km2)

Lakosok száma

Népsűrűség (fő/km2)

24,3

13 885

571,4 fő/km2

3.3.2.2 Szociális ellátás

Pilisvörösvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014. (II. 10.) önkormányzati rendelete szól a szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokról. (Egységes szerkezetben a 19/2014. (VI. 30.) és a 12/2015. (V. 04.) önkormányzati rendelettel.) A rendeletben meghatározott ellátásokat az arra jogosultak részére az intézmény vezetője állapítja meg. Az önkormányzat által biztosított szociális ellátások: Gyermekjóléti alapellátások: a) Gyermekétkeztetés b) Gyermekek napközbeni ellátása keretein belül történő étkeztetés: ba) óvoda bb) iskolai napközi bc) nyári napközis tábor c) Gyermekjóléti szolgáltatás d) Helyettes szülő Szociális alapellátások: a) szociális étkeztetés b) házi segítségnyújtás c) családsegítés 21



d) nappali ellátást biztosító da) Idősek Klubja db) Fogyatékosok nappali intézménye. Szakosított szociális ellátás: a) Idősek átmeneti gondozóháza b) Gondozóházi szolgáltatás Egészségügyi szolgáltatás: Otthoni szakápolás. Egyéb szolgáltatás: a) gyógyászati segédeszközök kölcsönzése, b) egyéb, ellátási szerződés alapján biztosított szolgáltatások. 3.3.2.2 -1. sz. táblázat: Pilisvörösvár város szociális juttatásai

Időszak

2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra felhasznált összeg (pénzbeni és természetbeni)

Átmeneti segélyre felhasznált összeg (pénzbeni és természetbeni)

(1000 Ft)

(1000 Ft)

2493

4852

3524

1330

4499

1787

2111

1759

2902

1940

3573

2223

1201

453

3132

1169

3024

877

3306

910

1990

1090

1562

892

1532 (forrás: KSH Területi Adatbázis)

1042

22



Városi Napos Oldal Szociális Központ A „Napos Oldal” Szociális Központ 1992 óta biztosítja a település szociális alap- és szakellátását. Az intézmény alapítója a helyi önkormányzat, jelenlegi fenntartója a Pilisvörösvár és Környéke Szociális Intézményfenntartó Társulás. A Szociális Központ tevékenységének 23 éve alatt Pilisvörösvár jelentős intézményévé vált. Tevékenységi körében az intézmény az alábbi feladatokat látja el: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés és gyermekjóléti szolgálat, idősek nappali és átmeneti ellátása, fogyatékosok nappali ellátása. Egészségügyi alapellátás keretében otthoni szakápolási szolgálatot működtet. Étkeztetés: Napi egyszeri meleg ételt biztosítanak házhozszállítással, térítési díj ellenében azoknak, akik életkoruk, betegségük, szociális helyzetük miatt ezt igénylik. Házi segítségnyújtás: Egyéni igényeknek megfelelően, térítési díj ellenében, az ellátást kérő lakásán végzik ezt a gondozási tevékenységet, mely magában foglalja a bevásárlást, a gyógyszer felíratását, kiváltását, beadását, a személyi higiénével kapcsolatos teendőket, a közvetlen környezet tisztántartását, az étkezésekhez nyújtott segítséget, a háziorvossal való kapcsolattartást. Családsegítés: Közreműködnek a hozzájuk forduló egyének és családok szociális-, mentális-, életvezetési nehézségeinek megoldásában. Ingyenes jogi tanácsadás igénybevételére, valamint csoportterápiákon való részvételre is lehetőséget nyújtanak. Ezen kívül álláskeresők klubja, gyermekek számára Pumukli klub is működik az intézményben. Fogyatékosok nappali intézménye: önellátásra részben képes, 3. életévüket betöltött fogyatékos személyek napközbeni gondozását, foglalkoztatását és nevelését szolgáló ellátási forma, mely egyéni fejlesztő programokra épülő gyógypedagógiai foglalkozást is magában foglal. Kirándulásokkal, ingyenes konduktori tevékenységgel, térítés ellenében nyújtott étkezéssel és lovaglási lehetőséggel segítjük az ellátást igénylőket. Idősek klubja: A klub nemcsak felüdülést nyújt azoknak az idős embereknek, akik társaságra vágynak, hanem egészséges és aktív életvitelben is segítséget ad. Bálokkal, kirándulásokkal, ingyenes gyógytorna lehetőségével, térítés ellenében nyújtott finom ebéddel, személyes igény szerinti gondozással pl.: gyógyszerek beszerzésével, vérnyomás és vércukor ellenőrzésének lehetőségével biztosítják az időskorúak napközbeni ellátását. Gyermekjóléti szolgálat: A gyermekek testi, érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének, a családjukban történő nevelésének elősegítése a cél, a gyermekek érdekeinek figyelembevételével, jogaiknak érvényesítésével. Figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, életkörülményeit, veszélyeztetettségét, ellátások iránti szükségleteit. Időskorúak átmeneti ellátása: átmeneti elhelyezést, folyamatos 24 órás ellátást biztosít azoknak az időskorúaknak – térítés ellenében –, akik önmagukról betegségük miatt vagy más 23



okból nem képesek gondoskodni, illetve ellátásuk családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá. Hetente és szükség szerinti orvosi és mentálhigiénés ellátást, gyógytorna lehetőségét ingyenesen biztosítanak számukra. Intézmény fenntartója: Pilisvörösvár és Környéke Intézményfenntartó Társulás

3.3.2.3 Oktatás

Bölcsődei ellátás Az önkormányzat által létrehozott bölcsőde 2016. január 1-jén kezdi meg működését. A településen több családi napközi is működik.

A településen élő 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási (óvodai és iskolai) ellátása Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Óvoda, Rákóczi Utcai Tagóvoda Az óvoda Pilisvörösvár Bányatelep nevű városrészének központjában, kertes családiházak között helyezkedik el. Az épületet parkos, nagy udvar veszi körül. A szabad játéktevékenységeket biztosító füves rész mellett fák, cserjék, virágok, valamint homokozók és fajátékok teszik vonzóvá és változatossá. Az udvarhoz tartozik a nagyméretű KRESZ pálya, melyen a gyerekek játékosan gyakorolhatják a közlekedés szabályait. A belső udvarban található a gyerekek körében nyáron oly népszerű medence, melyet szülői segítséggel 2004-ben újították fel. Minden csoportnak külön mosdója és öltözője van. A testi nevelésre jól felszerelt tornaterem áll rendelkezésre. Az épületben 2004. óta folyamatos felújítás és korszerűsítés történt. 2004-ben nyílászáró csere, 2006-ban a fűtés és a villamos áram hálózat rekonstrukciója történt, illetve tetőt kapott az eredetileg lapostetős épület, és a homlokzat is megújult. 2007-ben a mosdók teljes felújítására került sor. 2015-ben az óvoda egy új csoportszobával bővült, és új tornatermet kapott. Az óvoda jelenleg 100 férőhellyel rendelkezik. Minden csoportban folyik német nemzetiségi nevelés. Gradus Tagóvoda Az egykori Hősök téri óvoda életében jelentős fordulatot hozott a Gradus Egyesülettel kötött szerződés 1992-ben. Ekkor vette fel a GRADUS Óvoda nevet. A szerződés értelmében az óvoda alapvető nevelési célja a katolikus és a német nemzetiségi nevelés összekapcsolása. Az egyesület az óvoda régi épülete mellé egy többfunkciós termet építtetett, ami egy összekötő folyosóval kapcsolódik az óvodához. Ezáltal az épület teljesen új arculatot kapott. A nagyterem a düsseldorfi Hermann-Niermann Stiftung támogatásával készült el 1996-ban. Ennek az 24



alapítványnak köszönhető az óvoda újabb fejlesztése is 2005 nyarán. Ekkor 3 új gyermekmosdót alakítottak ki, valamint korszerűsítették a fűtésrendszert. Az óvoda 2007. augusztus 15-től a Német Nemzetiségi Óvoda tagóvodájaként működik. Széchenyi Utcai Tagóvoda Az intézmény 120 férőhellyel rendelkezik. Minden csoportban folyik német nemzetiségi nevelés. Ligeti Cseperedő Óvoda Zrínyi utcai tagóvoda A Ligeti Cseperedő Óvoda központi épülete a Zrínyi utcai óvoda, mely öt csoporttal működik. Tagóvodája a Szabadság úti óvoda, ahol szintén öt csoportban fogadják a gyermekeket. A Zrínyi utcai óvoda 1981-ben épült, kellemes környezetben, tágas, nagy zöldfelületű udvarral, mely a mozgásfejlesztő játékokkal, a szilárd burkolattal együtt jól szolgálja a gyermekek mozgásigényének kielégítését. Szabadság Utcai Tagóvoda A Szabadság utcai óvoda régi épületének átalakítása 2004-ben valósult meg. Ma a berendezés és az épület egyaránt esztétikus, korszerű, tágas, a mai igényeknek minden szempontból megfelelő. Mind a tíz óvodai csoportban a Komplex Prevenciós Óvodai Nevelési Program alapján készült helyi program szerint folyik a nevelőmunka. Fő cél, hogy a gyermeki ismeretszerzés, személyiségfejlesztés ne iskolás módon és iskolai módszerekkel valósuljon meg, hanem játékosan, tapasztalati úton, az óvodás gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodva. Fontos a gyermekek egyéni fejlődési ütemének, képességének, tehetségének, szociokulturális hátterének figyelembe vétele. Ezeken túl az óvoda nevelési és oktatási programja felvállalja egyrészt a német nemzetiségi hagyományok ápolását, illetve a német nyelv tanítását, megszerettetését, másrészt az általános kultúra továbbadását a gyermekek fejlettségi szintjének megfelelően. Az óvodai élet tevékenységi formáiban a két nyelv használata érvényesül. Mindkét óvoda sajátos, egyéni arculattal rendelkezik. A sokszínűséget érzékelteti például, hogy vegyes- és azonos életkorú csoportok is vannak. Az óvodák támogatására a szülők és az óvoda dolgozói alapítványt hoztak létre. A Zrínyi utcai óvodát a közhasznú Ligeti Cseperedő Alapítvány, a Szabadság úti óvodát a Szent Márton Alapítvány segíti.

25



Oktatás A Templom Téri Német Nemzetiségi Általános Iskola A Templom téri iskola az 1911/12-es tanévben fogadta először a diákokat. Sajnos az iskola megnyitása után alig 3 évvel, 1914 nyarán kitört az I. világháború, ami súlyosan érintette az iskolát is. 1917 nyarán az iskola épületében bosnyák katonákat helyeztek el. A háború utáni években az iskolai tanulói létszám továbbra is egyfolytában növekedett, ezért 1928. október 6-án a községi képviselő-testület úgy döntött, hogy a régi iskolát, az egykori Blind-házat lebontja, és a helyén 70%-os állami támogatással egy 10 tantermes, szertári helyiséggel és szolgalakással bővített iskolát épít. Ez az épület (a mai óvoda felőli épületszárny) 1930-ban készült el. Az elemi iskola így immár összesen 22 tanteremmel, 2 tanácsteremmel, 2 igazgatói irodával és 1 igazgatói lakással rendelkezett. A fiúk ettől kezdve a plébánia felőli, a lányok az óvoda felőli szárnyba jártak. A tanulók száma 1932-ben összesen 1312 fő volt – nagyságrendileg annyi, mint ma a két általános iskolában együtt! A hatalmas gyermeklétszám miatt a 80-as években újra bővíteni kellett az iskolát, ezért épült meg 1985-ben a két régi épület között a mai főbejárati új épületszárny. Sajnos a két régi épületszárnynak és az udvarnak a felújítására az elmúlt évtizedekben csak ritkán jutott pénz, s akkor is kevés. De azért előrelépést jelentett néhány éve a világításkorszerűsítés, az ebédlő, majd legújabban (két éve és az idén) a tetők felújítása, ill. az épület előtt kialakított 9-10 parkolóhely.

Német Nemzetiségi Általános Iskola (Vásár téri iskola) Az iskola épületét1938. december 5-én adták át ünnepélyes keretek között. Az első évtizedében a Magyar Királyi Állami Polgári Iskolának adott otthont, majd a II. világháború után nyolcosztályos általános iskolává alakult át. Kezdetben csak fiúk jártak ide, később vált koedukálttá. 1963-ban – fél évszázaddal ezelőtt – az iskola megnyitotta kapuit a gimnazisták előtt is. A gimnázium 1971-ben – miután saját épületbe költözött – önálló oktatási intézménnyé vált. Az iskolát további története során először összevonták a Templom téri iskolával, majd ismét önállóvá vált. Ekkor kapott igazán hangsúlyt pedagógiai programjában a német nyelv oktatása és a nemzetiségi kultúra ápolása. Az iskola Német nemzetiségi általános iskolaként nagy hangsúlyt fektet a hagyományőrzésre, a nemzetiségi identitástudat kialakítására. Biztos alapkészségek kialakításával, differenciált képzéssel segíti elő tanítványaink eredményes továbbtanulását. Friedrich Schiller Gimnázium A Vásár téri általános iskola épületében 1963-ban kezdte meg működését Állami Általános Gimnázium néven a település középiskolája. A megnövekedett tanulólétszám következtében 26



hamar szükségessé vált a középiskola férőhelyeinek bővítése, új középiskola létesítése. Az általános iskolának és a gimnáziumnak 1963-tól 1971-ig közös igazgatása volt. Az első gimnáziumi évfolyamon két osztályban összesen 57 diák tanult. Az évek során világossá vált, hogy a gimnázium kinőtte az egykori polgári iskola épületét. 1967-ben megkezdődött a Vásár téri épülettől százötven méterre, a Szabadság út 21-es szám alatt a gimnázium új épületének az építése. 1968. október 26-án megkezdődött az oktatás a gimnázium új épületében. 1968-tól két épületben, de továbbra is közös irányítással folyt tovább a munka, a tanárok két éven át ingáztak az épületek között. Hamar felvetődött az intézmény kettéválasztásának gondolata, s 1971. május 1-jén a gimnázium és az általános iskola különvált. 1975-ben jött létre az épület legfelső szintjén a leánykollégium. Az intézmény az 1977-ben alakult át gimnázium- és közgazdasági szakközépiskolává. 1984-ben mindezt kiegészítette a gépíró és gyorsíró szakiskola beindítása. Az 1990-es évek elején az iskola átalakult nemzetiségi gimnáziummá és külkereskedelmi szakközépiskolává. Az intézmény új oktatási modelljének bevezetése az 1992/93-as tanévben kezdődött meg, az első 0. évfolyammal. Pilisvörösvár Nagyközség Képviselő-testülete 1991. október 24-én hozott határozatot a Német Nemzetiségi Képzési Központ felépítéséről, 183 millió forintos összköltséggel. A Bajor Szabadállam Parlamentje 850.000 DM –mel támogatta iskolacentrum (Bildungszentrum) felépítését. Az önkormányzat a beruházásra a magyar államtól céltámogatás útján 40 millió forintot kapott, pályázati önrészként 14 millió forintot biztosított. 1996-ban bevezetésre került a hatosztályos gimnáziumi képzés, ami tovább színesítette a képzések palettáját és növelte a tanulólétszámot. 1998. április 3-án átadásra került az új nemzetiségi kollégium. 2003-ban az önkormányzat harmadik alkalommal vett részt az Oktatási Minisztérium Kistérségi Fejlesztés Céltámogatás elnevezésű pályázatán, s 317 millió forintot nyert az épület bővítésére az Oktatási Minisztérium kistérségi pályázatán. 2004 júniusában indult az építkezés, és 2005. június átadják az új épületszárnyat.

Cziffra György Alapfokú Művészetoktatási Iskola 1964-ben az abonyi Bihari János Zeneiskola kihelyezett tagozatokat létesített a volt Budai járás területén: Pilisvörösváron, Pilisszentivánon és Solymáron, Érden és Zsámbékon 1965ben. Az 1966/67. tanévben ezen tagozatok összekapcsolásával, az abonyi zeneiskolától leválva megalakult a Budai Járási Körzeti Állami Zeneiskola. A járások megszűnésével az intézmény neve Körzeti Állami Zeneiskola, majd 1991-től – az utolsó tagozatok távozása után Városi Zeneiskola. Pilisvörösváron a tanítás első helye a Művelődési Ház volt, amely 1971-ben kiegészült a Nagyközségi Tanács által a gimnázium udvarán biztosított épülettel, amelynek felújítása két ütemben történt. Pilisvörösvár Nagyközség Képviselőtestülete 1991-ben határozatban döntött az önálló zeneiskola létrehozásáról. 1992-ben a Német Nemzetiségi Képzési Központ átadásával a zeneiskola 27



végleges önálló helyet kapott a Szabadság u. 21. szám alatti épületben. Cziffra György nevét 1995-ben vette fel az iskola a Liszt Ferenc díjas zongoraművész az egyik legjelentősebb és világszerte legismertebb magyar komolyzenei előadóművész tiszteletére. Az új épület megfelelő színvonalú helységeket biztosított a zeneoktatáshoz több mint tíz évig, majd a tanulólétszám növekedésével – a képzőművészet illetve tánc szak bevezetésével – ismét problémaként jelentkezett a megfelelő számú, méretű és felszereltségű tantermek hiánya. 2005-ben Pilisvörösvár Város Önkormányzata arról döntött, hogy a Fő u. 127. alatti művelődési házat felújítja, és művészet-oktatási célra alakítja át. Az első tervek 2006-ban születtek meg, majd hosszasan elhúzódó építkezés után 2010 májusában költözhetett át a Művészeti Iskola a Fő utca 127. sz. alatti épületbe, immár a Művészetek Háza többcélú intézmény egységeként. Az intézmény 2012. július 1. óta ismét önálló iskolaként működik, visszakapva az addigi székhelyét a Szabadság u. 21-ben, de továbbra is használójaként a Fő utcai épület hangszeres, elméleti és képzőművészeti szaktermeinek. Nevelési Tanácsadó A pilisvörösvári Nevelési Tanácsadó 2003-ban jött létre. Egy régi hiányt pótolt akkor, mivel a fővárostól néhány kilométerre fekvő városnak – és a környéknek – nem volt addig helyben gyermek mentálhigiénés ellátása, illetve néhány részmunkaidős szakember adott ilyen szolgáltatást, egy szociális intézmény keretein belül. Korábban a Járás most a KLIK Cegléd a fenntartója, Önkormányzati ingatlanban működik. Jelenleg Pilisvörösvár és 15 környező település gyermeklakossága tartozik az intézményhez Pest megye nyugati területén. Feladatai:  3-18 éves – illetve a közoktatás intézményeibe járó – gyermekek/fiatalok tanulási, magatartási, beilleszkedési problémáinak járási szintű szakértői vizsgálata,  3-18 éves gyermekek/fiatalok egyéb pszichológiai problémáinak vizsgálata,  az ilyen nehézségekkel küzdő gyerekek/fiatalok további fejlődésének követése,  iskolakezdés előtt álló gyermekek iskolaérettségének, fejlettségi szintjének vizsgálata,  tanácsadás a fiataloknak és a gyermekek/fiatalok szülei számára,  konzultáció és tanácsadás a gyermekeket/fiatalokat nevelő pedagógusok számára,  gyermekek/fiatalok fenti problémáinak megoldásában való közreműködés a pszichológia és fejlesztőpedagógia eszközrendszerével,  a közoktatás intézményeiben folyó iskolapszichológiai és fejlesztőpedagógiai szakellátás változatos, igény szerinti segítése. 3.3.2.4 Egészségügy

Pilisvörösváron négy felnőtt háziorvosi, két fogorvosi és két gyermekorvosi körzet, valamint egy mentőállomás és központi orvosi ügyelet működik. Gyógyszertári ellátást két gyógyszertár biztosítja. 28



Pilisvörösvár Városi Önkormányzat Szakorvosi Rendelőintézete A pilisvörösvári szakorvosi rendelőt 1981-ben alapította a Pest Megyei Tanács VB, középfokú egészségügyi ellátás céljára. Ez magában foglalta a körzeti gyermekorvosi-, üzemorvosi-, fogorvosi- és védőnői ellátást, valamint belgyógyászati-, sebészeti-, nőgyógyászati-, laboratóriumi-, röntgen-, fül-orr-gége- és szemészeti szakellátást. A későbbiekben folyamatosan bővült a szakellátás, jelenleg 23 szakrendelés működik a rendelőben: belgyógyászat, kardiológia, sebészet, érsebészet, nőgyógyászat-terhesgondozás, fül-orr-gégészet, szemészet, bőrgyógyászat, ideggyógyászat, pszichiátria, pszichoterápia, ortopédia, urológia, reumatológia, felnőtt és gyermek tüdőgyógyászat, röntgen, ultrahang, laboratóriumi diagnosztika, fizikoterápia, gyógytorna. A Rendelőintézet székhelye Pilisvörösvár, Fő utca 188. Az intézménynek két telephelye van. Az egyik Solymáron, a Rákóczi út 4-ben, itt reumatológia, fizikoterápia, fül-orr-gégészet és szemészet működik. A másik a Pilisvörösvár, Fő utca 49-ben, itt fizikoterápia és gyógytorna működik. Az intézet működteti, és szakmai szempontból segíti az alapellátáshoz tartozó iskola és ifjúságorvoslást, valamint a védőnői szolgálatot (Attila u. 4.). A rendelőintézet épületének tulajdonosa és fenntartója Pilisvörösvár Város Önkormányzata. A szakrendelő működését az Országos Egészségpénztár (OEP) finanszírozza, a rendelő tevékenységének függvényében, a munkateljesítmény – a betegellátás, a járóbeteg-szakellátás teljesítménye – alapján. Egyéb bevételi forrás a saját bevételként befolyt bérleti díjak, a háziorvosok rezsiköltségének megtérítése, valamint egyéb eseti bevételek. Az intézethez tartozó települések: Pilisvörösvár, Piliscsaba, Pilisszántó, Pilisjászfalu, Pilisszentiván, Solymár, Tinnye. Az intézet vonzáskörzete kb. 44 ezer fő. A feladat ellátását 40 fő vállalkozásban szerződött szakorvos és 2 fő közalkalmazott orvos biztosítja. A gazdasági hivatalhoz 6 fő tartozik.

3.3.2.5 Kultúra, társadalmi szervezetek jelenléte

Művészetek Háza – Kulturális Központ és Városi Könyvtár A közösségi szórakozás helyszínei régebben a kocsmák, vendéglők voltak. A legelőkelőbb vendéglőkben volt külön táncterem is a mulatságok megrendezésére, sok településen ezekből alakultak ki a későbbi kultúrházak. Így volt az Pilisvörösváron is. A Művészetek Háza helyén az 1880-as években a „Kelemen-féle” kocsma állott. Ezt az épületet Herbst Mihály 1926-ban lebontotta, s egy többtermes vendéglőt emelt a helyére, amelyhez 1929-ben a Szabadság út irányában folytatásként még egy nagytermet is épített, színpaddal. 1945 után a vendéglőt államosították, így lett belőle Művelődési Otthon, majd Kultúrház. Az épületet a Kádár-rendszerben lebontották, s helyébe két ütemben újat építettek: először a színháztermi rész készült el 1978-ban, majd a főépület 1982-ben. Az épület ebben a formájában 29



1982-től 2006-ig állt, amikor is az akkori önkormányzat elhatározta, hogy felújítja, s a Közösségi Házat átalakítja a zeneiskolát is magában foglaló Művészetek Házává. A 2006. október 31-i határidővel tervezett felújítás munkálatai azonban hamar akadozni kezdtek, majd leálltak. Az épület felújítása 2010-ben fejeződött be. A teljes felújítási költség 420 millió forint volt. Az ünnepélyes átadás 2010. május 22-én volt. Az átalakítás és felújítás révén egy olyan színvonalas, többfunkciós középület jött létre városunkban, amely közösségi és kulturális életünk méltó központja lett. A mai Művészetek Háza, mint közművelődési intézmény legfontosabb feladata a tartalmas értékközvetítés. Az intézmény célja, hogy a település és a térség környezeti, szellemi, művészeti értékeit feltárja. A nemzeti ünnepekhez kapcsolódó városi rendezvények, valamint a nemzetiségi hagyományok őrzése és ápolása kiemelt feladat. A város közművelődési koncepciójában a komolyzene, a nívós könnyűzene, a német és magyar nemzetiségi táncok, a kortárs táncművészet; hagyományos népművészeti kiállítások és a kortárs alkotók tárlatai, valamint színházi előadások egyaránt helyet kapnak. A látszólag különböző művészeti ágak valójában egy tőből fakadnak, így a műsorkínálatban mindezek ötvözetére törekszenek. Nagy hangsúlyt fektetnek a helyi közösségépítő rendezvények, amatőr művészeti csoportok, egyesületek befogadására is. Városi Könyvtár A szó mai értelmében vett közművelődési közkönyvtárak Magyarországon csak a XIX. század végén, a kiegyezés után kezdtek elterjedni, s igazán nagy számban csak a II. világháború után, a szocialista művelődéspolitika szorgalmazására jöttek létre. Pilisvörösváron is ennek jegyében, 1950-ben alakult meg a községi könyvtár, a kultúrház égisze alatt, a Puskin u. 8. sz. alatti óvoda épületében. 1952. november 7-én a kultúrház akkori igazgatója, Dobó Károly kérésére Fogarasy-Fetter Mihály, a Vásár téri iskola tanára vette át a könyvtár vezetését, leltár szerint 180, a valóságban 80 db könyvvel. A könyvtár 1953-ban a Puskin u. 8-ból a Kultúrház irodájába költözött, majd 1954-ben önálló intézmény lett. Ennek az évnek a végén a könyvtár a Fő u. 127. sz. alatti Községi Kultúrházból az Fő u. 89. sz. alatti Ásvány Kultúrházba költözött. (Ez az épület a háború előtt Manhertz György vendéglős tulajdona volt („Makk hetes”), de 1945 után államosították, majd az Ásványbányász Szakszervezetnek adták.) 1958-ra a könyvállomány 4315-re, az olvasók száma 810-re, és a kölcsönzési forgalom 24.622-re emelkedett. A Könyvbarát Kör szépen fejlődött, s miután a községben a kocsmákon kívül más találkozási helyek nemigen akadtak, a fiatalok szívesen jártak a könyvtárba olvasgatni, beszélgetni, sőt később már találkahelynek is használták. A 60-as évek közepén a Nevelésügyi Minisztérium felajánlott 100.000 Ft-ot egy új könyvtárépület építéséhez. A község a Fő utca 82-ben, az egykori Blind-házban biztosított helyet a leendő új könyvtárnak, az épület jobboldali, lebontásra ítélt régi szárnya helyén. 1965-ben 30



kezdték meg társadalmi munkában az épületszárny bontását, s 1966. augusztus 1-jén megnyílt az új könyvtár. 1974-75-ben tovább fejlődött, bővült a könyvtár: az épület Fő utcai szárnyának két helyiségét is a könyvtárhoz csatolták, s az egyikből gyermekkönyvtárat, a másikból hangtárat lésítettek. A rendszerváltás - mint annyi más területen - a könyvtárak életében is jelentős változást hozott. A könyvtáraknak jutó állami pénzforrások ugyanis jócskán megcsappantak. A törvény az önkormányzatok kötelező feladatává tette ugyan a könyvtárak fenntartását, de normatív támogatást nem rendelt hozzá. Az ellátás addigi színvonala veszélybe került, sőt helyenként a könyvtárak léte is megkérdőjeleződött. Sok könyvtárt elsorvasztottak, majd bezártak, részben a pénzhiány, részben a látogatók hiánya miatt. Szerencsre nálunk nem így történt: az önkormányzat a rendszerváltozás után is fenntartotta a könyvtárat, s 2010-ben a Fő utca-felújítás keretében, Európai Uniós pályázati támogatással sor került a könyvtárépület teljes külső és belső felújítására, valamint a könyvtárudvar felújítására is. Az önkormányzat által fenntartott könyvtár gyűjtőkörének megfelelően állományát folyamatosan gyarapítja, gondozza és feltárja, szolgáltatásait a helyi igényekhez igazítja, eszközeivel biztosítja a technikai új vívmányainak elérhetőségét, szakmai fejlődésével elősegíti a szolgáltatások minőségének javítását. Civil szervezetek A településen a civilszektor jelentős. Az alábbi társadalmi szervezetek vannak jelen a településen: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

"A Tempo" Koncertfúvós Zenekar Közhasznú Egyesület A Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Óvoda Gyermekeiért Alapítvány Adenssa Közhasznú Sporttánc Egyesület B-17 Postagalamb Sportegyesület B-19 Magyar Postagalamb Sportegyesület Épülő- Virgonc Gyermekekért Alapítvány Eszterlánc Alapítvány Gradus Egyesület Gyermekeinkért Alapítvány Hagyományőrző Egyesület Heimatverein Kovács László Kertbarát Kör Pilisvörösvár Közösen Gyermekeinkért Alapítvány Látássérültek Pilis Völgye Egyesülete Liget Polgárőr Egyesület Ligeti Cseperedő Alapítvány Lungo Drom Érdekvédelmi Helyi Tagszövetség Magyar A-49 Postagalamb Sportegyesület Magyarországi Mentőcsoportok Szövetsége Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület Nagycsaládosok Országos Egyesülete Pilisvörösvári Csoportja 31



• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület (Heimatverein) Német Nemzetiségi Vegyeskórus Nyugdíjasok Klubja Pán Zenei Alapítvány Pereputty Családokat Segítő Alapítvány Pilis Cross Country Club Piliscsabai Iskolaalapító Egyesület Pilisi Alkotók Kaptára Egyesület Pilisi-Mendence Egészségügyi Alapítvány Pilisvörösvár Környezetéért Alapítvány Pilisvörösvár Labdarúgó Utánpótlásáért Alapítvány Pilisvörösvári Horgász Egyesület Pilisvörösvári Környezetvédő és Természetbarát Egyesület Pilisvörösvári Labdarúgó Sport Egyesület (PLSE) Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Fúvószenekar Közhasznú Egyesület Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Táncegyüttes Közhasznú Egyesület Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Vegyeskórus Közhasznú Egyesület Pilisvörösvári Nyugdíjas Klub Pilisvörösvári Önkéntes Tűzoltó Egyesület (PÖTE) Pilisvörösvári Polgárőr Egyesület Pilisvörösvári Református Egyházközösség Pilisvörösvári Szabadidősport Egyesület Pilisvörösvári Terranova Kézilabda Sportkör Pro Talent Alapítvány Szebb Környezetünkért Egyesület Szent Márton Óvodai Alapítvány Szóda-Richtár Szabadidő és Sport Egyesület Tehetséges Gyermekekért Alapítvány V-121 Galambtenyésztő Egyesület Vörösvárért Közéleti Egyesület Vörösvár és Környéke Kulturális Alapítvány

3.3.3 TERMÉSZETI KÖRNYEZET 3.3.3.1 Domborzati adatok

Pilisvörösvár település a Pilisi-medencék kistáj területén helyezkedik el, változatos élővilággal rendelkezik. A Budai-hegységhez hasonlóan a Pilis sasbércsorozatai is árkos medencéket fognak közre. A medencék mozaikos, töréses aljzatai igen eltérő mélységben helyezkednek el. A sekély aljzatú medencék eredeti trópusi formakincse 50-100 m-re süllyedt. Más medencék aljzata mélyebben húzódik. Sok esetben széntelepes összlet takarja a karsztos formakincset. A telepek sok helyen karsztvízszint alatt helyezkednek el, bányászatukat nehezíti a fokozott víz32



veszély. A medencék litológiai felépítése igen hasonló. Laza üledékeken dombsági jellegű térszínek formálódtak. A sasbércek oldaláról enyhén hullámos hegylábfelszínek, ritkábban pedimentek hajlanak a medencetalpak irányába. A felszín egyenetlenségeit vékony lejtőlösztakaró borítja.

3.3.3.2 Földtani adottságok

Legjelentősebb természeti erőforrása az eocén barnakőszén. Építési nyersanyagok a dolomitmurva, mészgyártási mészkő, dolomit, falazó mészkő. A több részre tagolódó kistájban az erdőtalaj a jellemző. A mészköveken rendzinák képződtek 14%-ban. Mezőgazdasági művelésre csaknem alkalmatlan, igen gyenge termőképességű talajok, jórészt erdővel borítottak. A kistáj legkiterjedtebb talajtípusa a barnaföld (67%) A Solymár-környéki barnaföldek löszös üledékeken képződtek, homokos vályog mechanikai összetételű, felszíntől karbonátosak, kedvező vízgazdálkodásúak és termékenységűek. Pilisszentiván környékén egy foltban harmadidőszaki üledéken képződött alluviális vályog, illetve homok mechanikai összetételű változatok találhatók. Zömmel szántók (67%-ban).

3.3.3.3 Levegő

A levegőtisztaság-védelem tekintetében a településen általában véve a jogforrásokban meghatározott immisziós határértékek biztosítottak. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat legközelebbi automata állomásai Budapesten találhatóak. Manuális mérőhálózatnak is csak Budapesten van a legközelebbi eleme. A levegőminőség minősítésére alkalmas mérőhálózat nincs a településen. Ennek hiányában a levegőminőség állapotának jellemzésére általában a bejelentés-köteles légszennyező forrást üzemeltető telephelyek önbevalláson alapuló kibocsátási értékei szolgálnak alapul. A szennyezőanyag-kibocsátó ipari létesítmények adatai a település környezetvédelmi programja szerint:  Bányai Bútorok Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.  Berga Color Bt.  Fa-Wood Kft.  Ferzsu Styl Asztalosipari Termékeket Gyártó és Forgalmazó Kft.  Fgsz Zrt.  Hofstädter Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft.  Kiss Károly Autófényező Műhely  Liegl & Dachser Logisztikai Kft.  Magyar Aszfalt Kft. 33



   

Mikro-Sport Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Optim Butor Kft. Saint-Gobain Construction Products Hungary Kft. Strabag Zrt.

Levegőminőségi szempontból az alábbi problémák jelentkeznek még:  A 10-es út a településen halad keresztül, melynek nagy forgalma jelenti a település legjelentősebb légszennyezési terhelését.  A parlagfű terjedésének megfékezésére fokozottan ügyelni kell a közterületeken, ill. magánterületeken, valamint nagymértékben a külterületeken, mert jelentős mértékben hozzájárulhat az allergiás megbetegedések számának növekedéséhez.  Egyes városrészekben az utak szilárd burkolatának hiánya nagyfokú porszennyezéshez vezet.  Az ingatlanokon égetendő hulladék kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait) nem tartalmazhat. 3.3.3.4 Zaj, rezgés

A rendkívül nagy forgalmú, s ezen rendkívül nagy teherforgalmú 10. sz. út (mely egyben a város főutcája) melletti lakóházak és intézmények homlokzatai előtti zajterhelés esetenként túllépi az OECD 1991. évi jelentésében a közlekedési zajmisszió 65 dB mértékű határértéket, illetve a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet – a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról – határértékeit. A közlekedés és gépjárműforgalom a légszennyezéshez hasonlóan a település legjelentősebb zajforrásra is, ami különösen igaz a nagy forgalmú utakra. Ez a terhelés esetenként a belterületi utcákban a legjelentősebb. A településen a 6/2010. (III.29.) helyi rendelet foglalkozik a zajártalom elleni védekezés szabályaival. Pilisvörösvár város közigazgatási területén a nappali (06.00-22.00 óra közötti) időszakban egy órát meghaladó, valamint az éjszakai (22.00-06.00 óra közötti) időszakban bármilyen időtartamú, a rendelet hatálya alá tartozó közterületi rendezvény megtartása során hangosító berendezést üzemeltetni, élőzenét, műsort szolgáltatni, valamint mozgó zajforrást üzemeltetni engedély alapján szabad. Az engedély iránti kérelmet a zajforrás üzemeltetője a rendezvény, vagy mozgó zajforrás esetén a tevékenység tervezett megkezdése előtt legalább 20 munkanappal köteles benyújtani. Az engedélynek tartalmaznia kell az engedélyezett rendezvény helyszínét, kezdésének és befejezésének időpontját, valamint a zaj- és rezgésterhelési határértékét és a lehetséges eltérés maximális értékét. Szabadtéri rendezvény hangosításakor a hangosító berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy az üzemelés során keletkező zaj ne okozzon indokolatlan mértékű többlet zajterhelést a védendő területen. 34



A város területén hirdetési célokra alkalmazott hangosító berendezés délelőtt 10.00 és 12.00 óra között, délután 15.00 és 17.00 óra között üzemeltethető, ettől kizárólag közérdekű célok kihirdetése érdekében lehet eltérni. A közterületen szervezett szabadtéri rendezvényeket a polgármester – a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben – engedélyezi. Az éjjeli időszakban (22.00-06.00) szabadban történő zajkeltő rendezvényre, élőzene szolgáltatásra, hangosító berendezés működtetésére csak kivételesen indokolt esetben (pl.: városi kulturális rendezvény) adható engedély, melyet minden esetben az adott időszak és időtartam megjelölésével kell megkérni. A közterületi rendezvények során üzemeltetett hangosító berendezésekre, zeneszolgáltatásra, illetve mozgó járművek kihangosítására a környezeti zaj-és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008 (XII.03.) KvVM-EüM együttes rendeletben a szabadidő zajforrásokra megállapított zajterhelési határértékeket kell betartani. Kertekben, kiskertekben kertépítéssel és fenntartással kapcsolatos tevékenység (motoros fakivágás, kerti traktorjáratás, fűnyírás, stb.), valamint építési telken, építési- és közterületen, valamint egyéb ingatlanon építési és zajjal járó ipari, szerelési és egyéb munka:   

hétköznapokon 6.00. és 19.00. óra között, szombaton 7.00. és 17.00. között, vasárnap, munkaszüneti napon, továbbá a munkaszüneti napok körüli munkarendet szabályozó hatályos jogszabályokban meghatározott egyéb pihenőnapokon és ünnepnapokon délelőtt 9.00, és 14.00. óra között engedélyezett, ezen kívüli időszakokban és az éjjeli időszakban tilos.

Belterületi ingatlanon tilos továbbá ezen időszakon kívüli időszakban kültéri berendezésekkel, gépekkel, gépesített kéziszerszámokkal munkát végezni. Tilos minden közösségtől származó – kivéve az engedélyezett szabadtéri rendezvények – szabadtéri zajkeltő tevékenység végzése 22.00. és 8.00. óra között.

3.3.3.5 Víz Pilisvörösvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2014. (VI. 02.) önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatról tartalmazza a táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírásokat. Pilisvörösvár település környezetében találhatunk egyaránt folyó- és álló vizeket, mesterséges tavakat. Felszín alatti vizek Pilisvörösvár település a 27/2004. (XII.25.) KvVM, és a 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelet szerint felszín alatti víz szempontjából fokozottan és kiemelten érzékeny területen helyezkedik el. A 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet 2. számú melléklete szerint a település területe nitrátérzékeny terület. A nitrátérzékeny területeken a vizek védelmét szolgáló intézkedések a következők: 35



 Tilos hígtrágya, trágyalé, továbbá a trágyatárolók csurgalékvizeinek bevezetése a vizekbe.  Állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető felszíni víztől, ivóvíznyerő helytől számított legalább 100 méteren belül.  Hígtrágyatároló nem létesíthető külön jogszabály szerinti vízjárta területeken. A nitrátérzékeny területeken a nitrátszennyezés megelőzése, illetve csökkentése érdekében országosan egységes, összehangolt intézkedéssorozatot kell megvalósítani. Az akcióprogram részei:    

a jó mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó előírások érvényesítése, a nyilvántartási, adatszolgáltatási, adatfeldolgozási feladatok teljesítése, hatósági ellenőrzés, monitoringfeladatok ellátása.

A település ipari jellegű létesítményei által okozott szennyeződéséről nincs tudomásunk. A település felszíni vizei: Nagy-tó, Kacsa-tó, Pálya-tó, Kornéli-tó, Cigány-tó, Aranyhegyi-patak, Határréti-patak. A szennyvíztelep tisztított szennyvízének befogadója az Aranyhegyi-patak, melynek mikrobiológiai minősítését elvégezték. Havária esetén gondot jelent a patak vízminőségének romlása. A Csendbiztos utcai, valamint a projekt során a helyébe lépő Szent László utcai végátemelő esetleges meghibásodása a Határréti-patakot veszélyezteti. A szennyvíztisztító telep és a rekultivált hulladéklerakó környezetében monitoringkutakat alakítottak ki, a potenciális szennyeződés talajba- illetve felszíni vízbe való jutásának és terjedésének megfigyelése és megakadályozása érdekében. A csapadékvíz-elvezetés nem mindenütt megoldott a településen. Jelenleg csapadékelvezetési terv készül. A csapadékvíz-elvezető rendszer megépítéséhez a város pályázati forrásokat keres.

36



3.3.3.6 Élővilág 3.3.3.6-1. számú térkép: Országos jelentőségű védett területek (forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer)

37



38



Védett területek: Duna-Ipoly NP Budai TK

1 ha 1 ha

Natura 2000 területek: Pilis Visegrádi-hegység

143 ha

Országos Ökológiai Hálózat: Magterület Ökológiai folyosó Puffer terület

2 ha 215 ha 388 ha

Növényföldrajzi szempontból a Pilis-Gerecse flórajárásba tartozó kistáj jelentősebb potenciális erdőtársulásai a cseres kocsánytalan tölgyesek, a gyertyános kocsánytalan tölgyesek és a tölgy-kőris-szil ligeterdők. A lágyszárú szint jellegzetesebb fajai a sudár rozsnok, a budai nyúlfarkfű, a lappangó sás, a pilisi len, az ezüstvirág stb. Az erdészetileg hasznosított területeken vegyeskorú keménylombos erdők díszlenek. Az erdők átlagos folyónövedéke 3,0-3,7 m3/ha. A jelentéktelenebb kiterjedésű mezőgazdasági területeket búza (20-25 q/ha), őszi árpa (15-25 q/ha), kukorica (30-35 q/ha), silókukorica (I50-200 q/ha), vöröshere (15-20 q/ha) és zöldpaprika (120-150 q/ha) termesztésével hasznosítják.

3.3.3.7 Táj- és természetvédelem

Pilisvörösvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2011. (V. 30.) önkormányzati rendelete a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről egységes szerkezetben a 23/2011. (IX. 05.) önkormányzati rendelettel tartalmazza az országosan védett növény- és állatfajok gyakori előfordulási helyei, illetve a helyi természeti értékek előfordulási helyei alapján a helyi jelentőségű védett terület részeit: 019/10 hrsz 019/11 hrsz 019/12 hrsz 032 hrsz 038/1 hrsz 038/2 hrsz 038/3 hrsz 038/4 hrsz 026/1 hrsz 062 hrsz 082/1 hrsz 082/2 hrsz

Zajnát-hegy, más néven Kopárok Zajnát-hegy, más néven Kopárok Zajnát-hegy, más néven Kopárok Zajnát-hegy, más néven Kopárok Cseresznyés-erdő Cseresznyés-erdő Cseresznyés-erdő Cseresznyés-erdő Őr-hegy más néven Kerek-hegy Háziréti-patak Határréti-patak Háziréti-víztározó 39



093/2 hrsz 0113/2 hrsz 0124/2 hrsz 0127/11 hrsz 6307/4 hrsz 6307/2 hrsz 2381 hrsz 4500/6 hrsz 4525/10 hrsz 4588/1 hrsz

Háziréti-patak Háziréti-patak Háziréti-patak Háziréti-patak Kálvária-hegy út út Kornéli-tó és Cigány-tó Kacsa-tó és Pálya-tó Nagy-tó, más néven Slötyi.

A helyi természeti értékek előfordulási helyei alapján a helyi jelentőségű védett természeti emlékek az alábbiak:  Templom téren található fehér eperfa (Morus alba nigra) és az általános iskola mellett található japánakác fasor (Sophora japonica)  Alkotmány utcában található vadgesztenye fasor (Aesculus hyppocastanum).  Bányakápolna utcában található nagylevelű hársfák (Tilia platyphylos)  Gesztenye utcában található vadgesztenyefák (Aesculus hyppocastanum).  Budai Nagy Antal utcában található platánfák (Platanus hybrida) és hegyi juharfák (Acer pseudoplatanus).  Vájár utcában található hegyi juharfák (Acer pseudoplatanus).  Rákóczi utcában található japánakác fasor (Sophora japonica)  Hunyadi János utcában a Tavasz és Nyár utca között található japánakác fasor (Sophora japonica).  Temetőben található vadgesztenye fasor (Aesculus hyppocastanum) és a temető bejáratánál található feketefenyő (Pinus nigra) A Zajnát-hegy, más néven Kopárok és a Cseresznyés-erdő (019/10, 019/11, 019/12, 032, 038/1, 038/2, 038/3, 038/4 hrsz) helyi természetvédelmi terület. A védetté nyilvánítás célja a Zajnát-hegy területén található változatos erdei élőhelyen a jelenlegi természet közeli állapotok fenntartása, az ott lévő természeti értékek megőrzése, hosszú távú fenntartása. A Zajnát-hegy több védett madár költőrevírjéül szolgál, és természetes növénytakarójában több ritka védett növény található. Ezen a védett természeti területen, a 033 hrsz-ú út mellett a 032 hrsz-ú ingatlanon található a Vércse-szikla. A defláció és a csapadékhatás következtében a szikla egy pihenő ragadozómadár képére emlékeztet. Tömegénél fogva jelentős az eróziócsökkentő hatása, mivel a meredek lejtésű területen a csapadékvíz gyors lefolyását és ennek következtében a lemosódást nagymértékben mérsékli. Anyaga kalcium-magnézium-karbonát, vagy ismertebb nevén dolomit.

40



Ezen a védett természeti területen, a 033 hrsz-ú út mellett a 032 hrsz-ú ingatlanon található az Iluska-forrás. Országos turistaút mellett fekszik, kedvelt kirándulóhely. Forrásvize esszenciális ásványi anyagokat, nyom- és mikroelemeket tartalmaz. Az érintett ingatlanok jellegét, kiterjedését, a védetté nyilvánítás indokát, természetvédelmi célját, a helyrajzi számait, a védett területen lévő természetes, illetve természetközeli növénytársulásokat és azokon, mint élőhelyeken élő állatvilágot, valamint a védelmükre vonatozó adatokat az 1. mellékletet képező kezelési terv tartalmazza. Az Őr-hegy (026/1 hrsz), más néven Kerek-hegy, védett természeti terület. A védetté nyilvánítás célja: a területén található változatos erdei élőhelyen a jelenlegi természetközeli állapotok fenntartása, az ott lévő természeti értékek megőrzése, hosszú távú fenntartása. Az Őr-hegy a táj jellegzetes hegycsúcsa. A defláció és az ásványbányászatból származó porártalom-felfogó hatása miatt kiemelt jelentőségű. Az érintett ingatlan jellegét, kiterjedését, a védetté nyilvánítás indokát, természetvédelmi célját, helyrajzi számát, a védett területen lévő természetes, illetve természetközeli növénytársulásokat, valamint a védelmükre vonatozó kezelés tervét a rendelet 1. melléklete tartalmazza. Védett természeti terület a 062, 093/2, 0113/2, 0124/2, 0127/11 hrsz-ú Háziréti-patak, 082/1 hrsz-ú Határréti-patak és a 082/2 hrsz-ú Háziréti-víztározó. A Háziréti-patak táplálja és biztosítja a vízkészletét a Háziréti-víztározónak. Esetleges szennyeződése felmérhetetlen kárt okozna a tó élővilágában. A patak és tó vízgyűjtő területe sok védett madár költőrevírje. Az érintett ingatlan jellegét, kiterjedését, a védetté nyilvánítás indokát, természetvédelmi célját, helyrajzi számát, a védett területen lévő természetes, illetve természetközeli növénytársulásokat, valamint a védelmükre vonatozó kezelés tervét a 1. melléklet tartalmazza. Védett természeti terület a 6307/4 hrsz-ú Kálvária-hegy, a 6307/2 hrsz-ú és 2381 hrsz-ú út. A Kálvária-hegy a Kápolnával és a Kápolnához vezető stációkkal a környék jellegzetes képéhez hozzátartozik, és emiatt jelenlegi állapotának megőrzéséről gondoskodni kell. Az érintett ingatlan jellegét, kiterjedését, a védetté nyilvánítás indokát, természetvédelmi célját, helyrajzi számát, a védett területen lévő természetes, illetve természetközeli növénytársulásokat, valamint a védelmükre vonatozó kezelés tervét a 1. melléklet tartalmazza. Védett természeti terület a 4588/1 hrsz-ú Nagy-tó, más néven Slötyi területe. Védett természeti terület a 4525/10 hrsz-ú Kacsa-tó és Pálya-tó területe. Védett természeti terület a 4500/6 hrsz-ú Kornéli-tó és Cigány-tó területe. A tavak a pilisvörösvári barnaszénbányászat befejezését követően a bányaműtárgyak helyén létesültek, a műtárgyak vízzel történő elárasztásával. Közel nyolcvan év alatt kialakult az egyedi biocönózisuk, amely védelmet érdemel, és a táj arculatának elválaszthatatlan esztétikus látványt nyújtó része. Az érintett ingatlan jellegét, kiterjedését, a védetté nyilvánítás indokát, természetvédelmi célját, helyrajzi számát, a védett területen lévő természetes, illetve természetközeli növénytársulásokat, valamint a védelmükre vonatozó kezelés tervét az 1. melléklet tartalmazza. 41



Védett természeti emlék 6 hrsz-ú Templom téren található fehér eperfa (Morus alba nigra) és az általános iskola mellett található japánakác fasor (Sophora japonica). Védett természeti emlék a 617 hrsz-ú Alkotmány utcában található vadgesztenye fasor (Aesculus hyppocastanum). Védett természeti emlékek a 649 hrsz-ú Bányakápolna utcában található nagylevelű hársfák (Tilia platyphylos). Védett természeti emlékek a 699 hrsz-ú Gesztenye utcában található vadgesztenyefák (Aesculus hyppocastanum). Védett természeti emlékek a 678/1 hrsz-ú Budai Nagy Antal utcában található platánfák (Platanus hybrida) és hegyijuharfák (Acer pseudoplatanus). Védett természeti emlék a 689 hrsz-ú Vájár utcában található hegyijuhar fasor (Acer pseudoplatanus). Védett természeti emlék a 660 hrsz-ú Rákóczi utcában a játszótér és az óvoda előtt található japánakác fasor (Sophora japonica). A fákat a századfordulótól az 1930-as évekig telepítette a belga részvénytársaság, amely a barnaszén kitermelésével foglalkozott. A fák idős koruk, deflációcsökkentő- és porártalommérséklő hatásuk miatt természetvédelmi értéket képviselnek. Védett természeti emlék a 3148 hrsz-ú Hunyadi János utcában a Tavasz és Nyár utca között található japánakác fasor (Sophora japonica). A fákat a Szabadság-liget parcellázása után telepítették. A fasornak porártalom-csökkentő szerepe van. Védett természeti emlék a 3871 és 0115 hrsz-ú temetőben található vadgesztenye fasor (Aesculus hyppocastanum) és a temető bejáratánál található feketefenyő (Pinus nigra). A vadgesztenye fasort és a feketefenyőt a temető parcellázásával egyidőben telepítették. Deflációcsökkentő szerepük mellett, esztétikus képet nyújtanak a ravatalozó felé vezető úton. A védetté nyilvánítás célja a vegetációs időszakban jelentős esztétikai értéket jelentő fák védelme. Az érintett ingatlan jellegét, kiterjedését, helyrajzi számát, a rendelet 1. melléklet tartalmazza. A védett fasorban lévő faegyed szükségessé vált kivágása után a pótlást a következő ültetési időszakban el kell végezni, és a természetvédelmi hatóság vállalja az ültetett fa minimum egy évi szakszerű gondozását. A pótlásra kerülő egyed kizárólag a védett fasor fafajának megfelelő, túlkoros, minimum 12/14 cm törzskörméretű fa lehet. Védett fasor védőövezetébe a fasor fajától eltérő fajú faegyedet ültetni nem lehet. A védett fasorban lévő, valamint egyes védett egyedek természetes állapotának megváltoztatásához, kivágásához szükséges jegyzői engedélyt megelőzően a képviselő-testület szakbizottsága (PVKB) véleményt nyilvánít, kivéve, ha a fakivágás azonnali balesetveszély-elhárítás érdekében történik.

42



Tilos minden olyan tevékenység folytatása, amely a védelem alá vont természeti emlékek állapotát közvetlen vagy közvetett módon a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatja vagy veszélyezteti. Pilisvörösvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2014. (VI. 02.) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról tartalmazza a táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírásokat. A település területén található természetközeli élőhelyek, tájképi értékek – különös tekintettel az Országos Ökológiai Hálózat övezeteire, a Natura2000 hálózathoz tartozó területekre, ex lege védett természeti értékekre, helyi jelentőségű védett természeti területekre, tájképvédelmi területekre, egyedi tájértékekre – megóvását biztosítani kell. A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását: a) a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők; b) a település külterületén a vízfolyások, utak mentén a Szabályozási terven jelölt fasorok, erdősávok megtartandók, a vízfolyások mentén lévő galérianövényzet megőrzendő; c) külterületen a fasorokba, erdősávokba csak tájhonos, a területre jellemző, lombhullató fafajok telepítendők. Belterületen új közterületek, utcák kialakításánál a tervezett fasort a műszaki átadásig el kell telepíteni. A fasorok telepítéséhez – az utca műszaki kialakítását figyelembe véve – honos fás növényzet alkalmazható. A fasor létesítéséhez fánként legalább 4,0 m2-nyi burkolatlan felület vagy legalább 1,5 m széles, az útburkolattal párhuzamos zöldsávot kell kialakítani és fenntartani. A város területén faültetés esetén a vonatkozó helyi rendeletben foglaltak szerint kell eljárni. 3.3.4 ÉPÍTETT KÖRNYEZET

Pilisvörösvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete szól a város építészeti örökségének helyi védelméről. A rendelet célja a Pilisvörösvár város településképe és történelme szempontjából meghatározó épített értékek védelme, a település építészeti örökségének, jellemző karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi értékvédelem sajátos feladata Pilisvörösváron a település sajátos karakterének megőrzése, a sváb népi jellegű lakóházak és kereskedőházak megőrzésének támogatása.

43



3.3.4.-1. táblázat: A helyi védelem alá helyezett értékek jegyzéke

kataszteri szám

védelem típusa:

védett érték megnevezése:

H1-At4 H1-Bu2 H1-Dó110 H1-Fő1p H1-Fő1v H1-Fő82 H1-Fő104 H1-Kálk H1-Káp10 H1-Pu8 H1-Rá5 H1-SzEk H1-Tet H1-Te1p H1-Te1m H1-Te10 H1-Te19ó

H1 H1 H1 H1 H1 H1 H1 H1 H1 H1 H1 H1 H1 H1 H1 H1 H1

H1-Te19i

H1

H1-Vá1 H1-Va H3-Kál H3ké-Káp10 H3ké-Káp42 H3ké-SzE

H1 H1 H3 H3 H3 H3

egészségház Szent Borbála kápolna vendéglő pince városháza könyvtár volt lakóház Kálvária kápolna tájház volt Pfeiffer-ház szociális otthon Szent Flórián kápolna római katolikus templom plébánia plébánia melléképülete kántorház általános iskola, volt óvoda általános iskola keleti és nyugati szárnya általános iskola vasútállomás épülete kálvária stációk képoszlop képoszlop képoszlop

H3ke-Bu

H3

kereszt

H3ke-Cso

H3

kereszt

H3ke-Káp

H3

kereszt

H3ke-Pi H3ke-SzE

H3

kereszt

H3

kereszt

H3

kereszt

H3 H3 H3

kereszt kút kút

H3ke-SzF H3ke-Te H3kú-Ak16 H3kú-Ak25

cím: Attilla u. 4. Budai u. 2. Dózsa Gy. U. 110. Fő tér 1. Fő tér 1. Fő u. 82. Fő u.104. Kálvária-domb Kápolna u. 10. Puskin u. 8. Rákóczi u. 5. Szent Erzsébet utca Templom tér Templom tér 1. Templom tér 1. Templom tér 10. Templom tér 19. Templom tér 19. Vásár tér 1. Vasút u. Kálvária domb Kápolna u. 10. Kápolna u. 42. előtt Szent Erzsébet u. 91. Budai út, volt útőrházzal szemben Csobánkai u., temető bejáratánál Kápolna u., az Erdei kápolna előtt Piliscsabai u. Szent Erzsébet otthon kertjében Fő u. Szent Flórián kápolna előtt Templom tér Akácfa u. 16. Akácfa u. 25. előtt

hrsz.: 1264 648 864 137/1 137/1 8 4273 6307/4 2198/2 104 1057/1 3919 1 4 4 4294 2 3 2565 1689/4 6307/4 2198/2 2292 3610 138 3870 2354 2051 3568/3 3919 1 4225 3996 44



H3kú-Káp

H3

kút

H3kú-Kár H3kú-Ró10 H3kú-Ró22 H3kú-SzI H3-SzJ

H3 H3 H3 H3

kút kút kút kút

H3

szobor

NJ-Ak16 NJ-Bé12 NJ-Di10 NJ-Di18 NJ-Di20 NJ-Dó12 NJ-Dó25 NJ-Dó42 NJ-Dó46 NJ-Dó47 NJ-Dó54 NJ-Dó56 NJ-Dó58 NJ-Dó79 NJ-Dó93 NJ-Dó100 NJ-Dó104 NJ-Fő31 NJ-Fő105 NJ-Fő122 NJ-Fü7 NJ-Is3 NJ-Is11 NJ-Is14 NJ-Is15 NJ-Is23 NJ-Is29 NJ-Jó15 NJ-Jó17 NJ-Káp2 NJ-Káp9 NJ-Káp26 NJ-Káp119 NJ-Kár7 NJ-Ko9 NJ-Ko11

K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K

népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület

Kápolna u., az Erdei kápolna közelében Károly u. 9. Rózsa u. 10-12. határán Rózsa u. 22. előtt Szent István u. 32. előtt Szent János tér, Nepomuki Szent János-szobor Akácfa u. 16. Béke u. 12. Diófa u. 10. Diófa u. 18. Diófa u. 20. Dózsa György u 12. Dózsa György u. 25. Dózsa György u. 42. Dózsa György u 46. Dózsa György u. 47. Dózsa György u. 54. Dózsa György u. 56. Dózsa György u. 58. Dózsa György u. 79. Dózsa György u. 93 Dózsa György u. 100. Dózsa György u. 104. Fő u. 31. Fő u. 105. Fő u. 122. Fürdő u. 7. Iskola u. 3. Iskola u. 11. Iskola u. 14. Iskola u. 15. Iskola u. 23. Iskola u 29. József Attila u. 15. József Attila u. 17. Kápolna u. 12. Kápolna u. 9. Kápolna u. 26. Kápolna u. 119. Károly u. 7. Kossuth Lajos u. 9. Kossuth Lajos u. 11.

2354 169 261 238 318/1 2218/3 4221 3930 313 308 307 951 986/2 901 903 1010 907 908 910 1041 780 924 873 365 3969 962 1279 941 936 48 840 836 828 3774 3775 2197/1 2252 2182 2375 168 799 803 45



NJ-Ko16 NJ-Ko42 NJ-Ko52 NJ-Ma11 NJ-Ma15 NJ-Ma17 NJ-Ma21 NJ-Ma23 NJ-Má9 NJ-Má11 NJ-Má22 NJ-Na8 NJ-Na13 NJ-Na16 NJ-Na18 NJ-Pe16 NJ-Po1a NJ-Po3 NJ-Po21 NJ-Po23 NJ-Po24 NJ-Pu7 NJ-Pu20 NJ-Pu22 NJ-Pu27 NJ-Pu29 NJ-Pu34 NJ-Pu36 NJ-Ró8 NJ-Ró15b NJ-Ró16a NJ-Ró24 NJ-Ró25 NJ-Sza5 NJ-Sza9 NJ-Sza16 NJ-Sze 7 NJ-Sze11 NJ-Sze13 NJ-Sze28 NJ-Sze43 NJ-SzE44 NJ-SzF6 NJ-SzI6

K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K

népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület

Kossuth Lajos u. 16. Kossuth Lajos u. 42. Kossuth Lajos u. 52. Madách u. 11. Madách u. 15. Madách u. 17. Madách u. 21. Madách u. 23. Mária u. 9. Mária u. 11. Mária u. 22. Nagyváradi u. 8 Nagyváradi u. 13. Nagyváradi u. 16 (at 12) Nagyváradi u. 18. (at. 14) Petőfi Sándor u. 16. Pozsonyi u. 1/a Pozsonyi u. 3. Pozsonyi u. 21. Pozsonyi u. 23. Pozsonyi u. 24. Puskin u. 7. Puskin u. 20. Puskin u. 22. Puskin u. 27. Puskin u. 29. Puskin u. 34. Puskin u. 36. Rózsa u. 8. Rózsa u. 15/b Rózsa u. 16a Rózsa u. 24. Rózsa u. 25. Szabadság u. 5. Szabadság u. 9. Szabadság u. 16. Szegfű u. 7 Szegfű u. 11. Szegfű u. 13. Szegfű u. 28. Szegfű u. 43. Szent Erzsébet u. 44. Szent Flórián u. 6. Szent István u. 6.

881 895 860 225 227 228 230 231 3802 3801 3779 1238 1243 1236 1235 4225 1311 1314 1329 1331 1214 16 97 93 42 45 80 79 249/2 277/2 243 237 282 4249 4247 2574 1108/1 1106 1105 1017 1089 4067 3925 141/1 46



NJ-SzI15 NJ-SzI19 NJ-SzI33 NJ-SzJ16 NJ-Sző21 NJ-Zö1 NJ-Zö14 NJ-Zö17 NJ-Zö19a Ke-Dó85 Ke-Fő38 Ke-Fő50 Ke-Fő55 Ke-Fő57 Ke-Fő76 Ke-Fő77 Ke-Fő80 Ke-Fő86 Ke-Fő93 Ke-Fő96 Ke-Fő96 Ke-Fő98 Ke-Fő101 Ke-Fő106 Ke-Fő106 Ke-Fő109 Ke-Fő129 Ke-Is5 Ke-Is7 Ke-Pu15

népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület népi jellegű épület Kereskedő épület Kereskedő épület Kereskedő épület Kereskedő épület Kereskedő épület Kereskedő épület Kereskedő épület Kereskedő épület Kereskedő épület Kereskedő épület Kereskedő épület Kereskedő épület Kereskedő épület Kereskedő épület Kereskedő épület Kereskedő épület Kereskedő épület Kereskedő épület Kereskedő épület Kereskedő épület Kereskedő épület

K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K

Szent István u. 15. Szent István u. 19. Szent István u. 33. Szent János u. 16. Szőlőkert u. 21. Zöldfa u. 1. Zöldfa u. 14. Zöldfa u. 17. Zöldfa u. 19/a. Dózsa György u. 85. Fő u. 38. Fő u. 50. Fő utca 55. Fő u. 57. Fő u. 76. Fő u. 77. Fő u. 80 Fő u. 86. Fő u. 93. (at) Fő u. 96. Fő u. 96. Fő u. 98. Fő u. 101. Fő u. 106. Fő u. 106 Fő u. 109. Fő u. 129. Iskola u. 5. Iskola u. 7. Puskin u. 15.

333 336 360 2086 4053 193 211 183 180 771 89 123 332 331 11 3905/1 9 4291 3961 4279 4281/1 4278 3967/2 943 946/1 3971 2240 940 938 25

3.3.4.-2. táblázat: Országos védelem Ssz. Név 1. Erdei kápolna 2. Török kút 3. Mária kápolna 4. Zsidótemető

Cím

Hrsz.

Törzsszám

Műemléki környezet (hrsz.)

Kápolna utca

2355

10166

2343/3,2343/4,2343/5,2344,2345,2346, 2363,2364,2365/1,2365/2,2366,2367,2368

Törökkút utca Vásár tér

3795

7202

192,3810,3811,3812,3897,3900/2,3901

2243/1

10165

2236,2237,2241,2242,2243/3,2243/4, 2565,4246,4247,4248,4249,4250,4251,4252

Lőcsei utca

2516

10700

2515,2517,2518,2589,2599,2600,2601, 2602

47



Erdei kápolna A kálváriahegy alatti völgyben mellékút mellett, hosszú, nyújtott alakú beépítetlen téren, szabadon álló, az útra főhomlokzatával merőlegesen elhelyezkedő késő-klasszicista kápolna. A kápolna észak-déli tájolású. Nyújtott téglány alaprajzú épület, szentélye a 8 szög 3 oldalával záródik. Nyugati oldalához kisméretű sekrestye kapcsolódik. A kápolnát a nyugati és keleti oldalhomlokzat felől egy-egy félköríves, vakolatkereteléses fél ablak világítja meg, előttük védőráccsal. Oromfalas főhomlokzata dísztelen. A leszelt csúcsú oromzatot egyszerű, tagolatlan kőpárkányzat koronázza. Szegmentíves záradékú – kétszárnyú bejárati – kapuzatát vakolatkeretelés övezi. Záradéka fölött tábla: FV / 1850. A tábla fölött faajtóval zárt, fakereteléses padlásablak nyílik. A kápolna homlokzatait íves párkányzat zárja le. Egyéb díszítése a homlokzatoknak nincs. A sekrestye külső oldali bejárata észak felől, a főhomlokzati oldal irányából nyílik. Egyetlen kicsi, nyugat felé néző ablaka a hajóéval megegyező, de keretelés nélküli. A kápolna vörös palával fedett nyeregtetején az oromfal mögött huszár tornyocska helyezkedik el, 3 oldal felé egy-egy ablakkal. Az épületet kőlábazat övezi. Mária-kápolna Bekötő főút mellett elhelyezkedő tér szélén, kissé megemelt szintre helyezett, észak felől beépített környezetben egyébként pedig szabadon álló, késő-barokk kápolna. Kis alapterületű, négyzetes alaprajzú kápolna, egyenes záradékú egyszerű, a főhomlokzat tengelyében elhelyezett egyszárnyú bejárati ajtóval. A homlokzatok egyetlen díszítése a sarkokon kialakított lizénák. Déli oldalhomlokzatáról egyetlen, oldalra helyezett, lapos kosáríves, keretelés nélküli ablak nyílik, előtte apácaráccsal. A kápolna szentélye a 8 szög 3 oldalával záródik. 3.3.4.1 Kulturális örökségek Erdei kápolna (Kápolna utca) 1851-ben épült egyhajós kápolna, melyet Ernst Ignác ürömi plébános szentelt fel a Tizennégy segítő Szent és a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére. Az oltár fafaragványaival együtt rokokó stílusú, egykorú a kápolnával. A mai erdei kápolna elődjét a Hétfájdalmú Szűz és a tizennégy segítőszűz tiszteletére 1780 körül Spiegelberger Gáspár pilisvörösvári lakos építtette. Az első kápolna annyira rossz állapotba került az évtizedek alatt, hogy csak újjáépíteni volt érdemes. Az új kápolnát, melynek három oltára van, 1851-ben szentelték fel. Húsvéttól Mindenszentekig szombatonként tartanak itt szentmisét. A kápolna búcsúja pünkösdhétfőn van. A kápolnának van egy ereklyéje, mely előtt minden szentmise után tiszteletüket fejezik ki a hívek. Az ereklyetartóban a Szent Kereszt egy darabkája van. Falumúzeum (Helytörténeti gyűjtemény)(Kápolna utca 10.) A Hagyományőrző Egyesület gyűjteménye. A tradicionális sváb viseletet, az egykori bútorzatot és a régi használati tárgyakat tárja elénk. 48



Maria-hilf kápolna (Pfeiffer kápolna vagy Stui-kápolna)(Vásár tér) 1774-ben építette Steinmüller Mátyás pilisvörösvári molnár. A rokokó stílusú oltárt téglából építették. Római katolikus plébániatemplom (Templom tér) A templom 1703-ban épült föl, építője Johann Danckmayr, helyi kőműves. Placid Khemetmilner plébános 1705-ben szentelte fel Szent Fülöp és Jakab tiszteletére. 1757-től biztosan Mária mennybemenete (aug. 15.) a templom búcsúnapja, titulusa. Az épületet többször renoválták, majd 1797-ben a hajót kibővítették, és új tornyot építettek, 1802-ben a templom szentéllyel és sekrestyével bővült. 1932-34-ben egy méterrel megmagasították a templomot és bádogtetőt tette rá. 1954-ben teljes felújításon esett át és a klasszicista stílus jegyeit viseli magán. A főoltár márványból készült. 1945-ig Budapesten, a királyi várban állt. Rusickai fehér és süttői vörös márványból készült, műemlék. Marlok István plébános hozatta Pilisvörösvárra 1957-ben. A tabernákulum Mészáros Lajos budapesti ötvösmester munkáját dicséri. A templom méretei: 37,55 méter hosszú, 11,48 méter széles és 10 méter magas. A vörös márványból készült, több mint másfél évszázados keresztelőkút fedőjén Keresztelő Szent János nevét olvashatjuk. A kriptát a szentély alatt Majtényi Anna (Madách Imre édesanyja) építtette. Itt nyugszik Majtényi Károly (az író nagyapja), valamint felesége és leánya. A templombelsőt 2009 húsvétjára újították fel. Sváb Sarok (Fő út 104.) 2013. augusztus 17-én avatták fel, hagyományőrző helyként, a Fő utca és az Iskola utca sarkán álló, néhány éve önkormányzati tulajdonban álló épület (egykori vágóhíd és hentesüzlet, később zöldséges üzlet, majd trafik, illetve lakóház) udvari szárnyának és melléképületeinek felhasználásával. A létesítmény az önkormányzat szándéka szerint helyi néprajzi anyagokat bemutató időszakos kiállításoknak, illetve kisebb szabadtéri rendezvényeknek ad helyet. A kiállítóhely a vele közvetlenül szomszédos Művészetek Háza részeként, annak különálló telephelyeként működik.

49



Sport A településen a sportélet jelentős. Az alábbi sportegyesületek működnek a településen. Egyesület megnevezése:

Vezetője:

B-19 Magyar Postagalamb Sportegyesület

Balogh Imre elnök

Magyar A-49 Postagalamb Sportegyesület

Peller György elnök

Pilis Cross Country Club

Reznik Sándor elnök

Pilisvörösvári Horgász Egyesület

Izsák Márton elnök

Pilisvörösvári Szabadidősport Egyesület

Szilágyi János elnök

Pilisvörösvári Terranova Kézilabda Sportkör

Rásonyi Viktor elnök

Pilisvörösvári Utánpótlás Futball Club

Bilau Csaba elnök

Szóda-Richtár Szabadidő és Sport Egyesület

Szóda Ákos elnök

V-121 Röppgalamb Egyesület

Majnek Ferenc elnök

3.3.4.2 Zöldfelületek

A település növényzettel fedett területei, a közparkok, a köz- és magánkertek, az út- és térfásítások, a zártkertek, az erdők és a mezőgazdaságilag művelt területek együttesen alkotják a település zöldfelületét. A zöldfelületek a növényzet tömegétől, állományszerkezetétől függően befolyásolják, módosítják a belterületen a mikroklimatikus viszonyokat, a levegőállapotát, minőségét, s együttesen kondicionáló hatásúak. Mindezeken a kedvező környezeti-, egészségi és esztétikai hatásokon túl a színvonalas idegenforgalomnak szintén alapvető feltétele a vonzó belterületi környezet kialakítása és gondozása. Ezért a településkép formálásában meghatározó közterültek rendezettségét ill. „díszítettségét” biztosítani kell. A növények településképi szerepe is fontos, és a zöldterületek rekreációs hatása is páratlan érték. A település zöldfelületi rendszerének elsődleges elemei a közparkok, fasorok, erdők, rétlegelő és nádas területek és vízfelületek, másodlagos elemei a fennmaradó területek (telkek) növényzettel fedett részei, amelyeket biológiai aktivitásuk megőrzésével vagy növelésével kell fenntartani, az alábbi szempontok szerint: 50



Gondoskodni kell a zöldterületek és zöldfelületek arányának megőrzéséről, illetve növeléséről, ennek érdekében a tulajdonos, illetve a használó köteles a tulajdonában, illetve használatában lévő zöldterületeket és zöldfelületeket: a) a mindenkori szakmai szempontoknak megfelelően jókarban tartani vagy tartatni; b) a kórokozóktól, a kártevőktől, a rongálóktól valamint a szakszerűtlen kezelésektől megóvni; c) fejleszteni, illetve a használat mértékének megfelelően fenntartani és felújítani. Az egyes építési övezetekre előírt legkisebb zöldfelületi arány számításánál növényzettel fedett területként csak a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal, egyéb növényzettel betelepített, beépítetlen telekrészek vízszintes síkú területe vehető számításba. Az egyes telkeken belül kötelezően létesítendő védő zöldsáv kialakítása és fenntartása a telektulajdonos feladata. A védő zöld sávok telepítésénél több szintű növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani. A zöldterület és zöldfelület tulajdonosa köteles gondoskodni a zöldterületek és zöldfelületek rendeltetésszerű használatáról. Közparkok, játszóterek a rendezési tervben: Közparkok:           

Bányász emlékpark (Rákóczi utca), Fő tér, Görgey utcai park (játszótér mellett), Hősök tere, Erdei kápolna mögött (Kápolna utca), Körömvirág utca (Levendula tér), „Lahmkruam” Helytörténeti Emlékpark, Templom tér, Tavak környéke, Volt gyakorlókert (Vágóhíd köz), Vásár tér

51



Játszóterek, sportpályák:      

Bányató utca (volt Muttnyánszky sportpálya) Béke utca (sporttelepen), Görgey utca, Lőcsei utca, Rákóczi utca, Zrínyi utca,

Megengedett beépítési arány a belterületi övezetekben:          

kertvárosias lakóövezetek: 20,30 % kisvárosias lakóövezetek: 25, 30, 35, 60% településközpont vegyes övezetek: 25, 40, 45, 60, 70 % kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezetek: 30, 50% ipari gazdasági övezetek, 20, 25, 30% különleges intézményi övezetek 40 % különleges sport övezet 10% különleges szennyvíztisztító övezet 60% különleges hulladéklerakó övezet 10% üdülőházas övezet 20%

Pilisvörösvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II. 06.) önkormányzati rendelete foglalkozik a helyi környezet védelméről, a közterületek és az ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról és a szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás kötelező igénybevételéről. A települési szilárd hulladék gyűjtése, tárolása kizárólag olyan módon történhet, hogy az ne idézzen elő szennyezést sem az ingatlanon belül, sem pedig közterületen. Ezen tevékenységek végzése során olyan gondossággal kell eljárni, hogy hulladék se a szállító járműbe való ürítéskor, se a szállítás folyamán ne szóródjon szét, ne porozzon, és egyéb módon környezetszennyezést ne idézzen elő. Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, általános jellegű takarításáról, szeméttárolók kihelyezéséről és ürítéséről az önkormányzat gondoskodik. A közterületre kihelyezett hulladéktárolókba kizárólag közterületen keletkezett hulladékot szabad elhelyezni. Háztartási hulladék elhelyezése a közterületi hulladéktárolókban tilos. A településgazdálkodási körbe tartozó parkfenntartási feladat magában foglalja a város területén lévő parkok, játszóterek, sorfák és sövények gondozását.

52



A közterületeken keletkező települési szilárd hulladékról („közterületi hulladék”) az önkormányzat a lakossági háztartási hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás keretein kívül, külön szerződés alapján gondoskodik. Az illegális hulladéklerakók felszámolásáról az önkormányzat költségvetési lehetőségének erejéig a lakossági háztartási hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás keretein kívül gondoskodik. A közterületre illegálisan kihelyezett hulladékok összegyűjtéséről, elszállításáról a Közszolgáltató a Polgármester rendelkezése alapján 5 munkanapon belül köteles gondoskodni. A zöldfelületek jelentősége A környezeti tényezők közül ez a legfontosabb elem, melynek fejlesztése illetve a fenntartás magas színvonala jótékony, javító hatással van a többire. Mind a turisztikai fejlesztések, mind a kikapcsolódásra alkalmas, frissebb levegőjű lakókörnyezet kialakítása megkívánja a település parkosítását, a bel- és külterület fásítását. A központi belterület egyes részein viszonylag sok a beépítetlen telek, illetve kisebb-nagyobb zöldfelület, közpark, díszkert található, amely lazítja az intenzív területhasználatot. A település igazgatási területének különböző pontjain jöttek létre az egyes sajátos funkcióknak helyt adó különleges területek, amelyek részben belterületen, részben külterületen valósultak meg. A beépítések során biztosítani kell a beépítési előírásokban előírt aktív zöldfelületi arányt. A tervezett beépítéstől függően aktív – lehetőleg több szintű – zöldfelület tervezendő legalább az övezetre vonatkozó beépítési előírásokban rögzített minimális zöldfelületi mértékig. Felszínen tervezett parkolók esetén 4 gépkocsibeállónként 1 db nagy lombkoronát nővelő fa telepítéséről kell gondoskodni. A terület közterületein kétoldali utcai fasor telepítendő, kivéve, ahol a közterület használathoz szükséges műszaki létesítmények ezt nem teszik lehetővé. A zöldsávok és telepítendő egyéb zöldfelületek növényállományát a honos fajokból kell választani. A közterület felszerelési és berendezési tárgyainak beszennyezése, illetőleg megrongálása valamint a közterületen lévő növények (fák, díszcserjék, stb.) rongálása, csonkítása, leszakítása tilos. Fakivágás közterületen a 346/2008. (XII.30.) Korm. rendelet értelmében és annak alapján a jegyző engedélyével végezhető. Fakivágás közterületen a jegyző engedélyével végezhető. Önkormányzati rendelet értelmében, aki a tulajdonában (kezelésében, használatában) lévő élőfát ki akarja vágni, e szándékát előzetesen a jegyzőnek írásban be kell jelentenie. A bejelentésben meg kell jelölni a kivágás helyét, az élőfák darabszámát, faját, átmérőjét, a bejelentő nevét és lakcímét. A bejelentésből ki kell tűnnie, hogy a bejelentő a fával rendelkezhete. A jegyző a fa kivágását megtilthatja, ha annak további fenntartása indokolt, vagy ha a bejelentő jogosultsága nem állapítható meg. A bejelentőt a kivágott fa pótlására kötelezheti.

53



A kiszáradt fát a tulajdonosa (kezelője, használója) köteles a fa kiszáradását követő év június 30. napjáig kivágni. A kivágás időpontját 30 nappal megelőzően a jegyzőnek írásban be kell jelenteni, aki elrendelheti a fa pótlását. Ha a fák kivágása (kivétel gyümölcsfa) építmény elhelyezése vagy kertészeti szakvélemény által is igazolt egyéb okból is elkerülhetetlenül szükséges, azok pótlásáról a jegyző (építésügyi hatóság) által meghatározott módon kell gondoskodni. Pótlás során annyi előnevelt fát kell ültetni, hogy azok törzsátmérője a kivágott fák törzsátmérőjének összegét 20 %-kal meghaladja. A törzsátmérőt a föld felszínétől 1 méter magasságban kell mérni.

3.3.5 KÖRNYEZETBIZTONSÁG

A 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról. Magyarországon a földrengés tevékenység mérsékelt, évente átlagosan 5-8 olyan földrengés fordul elő, amelyet a lakosság már érzékel. Az épületkárokat okozó földrengések 10-15 évente fordulnak elő. Az eddigi adatok alapján sem Pest megyére, sem Pilisvörösvárra nem jellemző olyan nagyságú földrengés, amely katasztrófa veszélyével fenyegetne. A Pest megyéhez legközelebbi földrengés-forrásterület a Balatontól délre (DNy-ÉK-i) elhelyezkedő Kapos-vonal mente, ahol az eddigi legsúlyosabb Mercalli-Sieberg skála szerinti 56,6° földrengés fordult elő. Az alábbi térkép szerint a település egy esetleges földrengések következtében 50 év alatt, 10%-os meghaladási valószínűséggel, az alapkőzeten várható vízszintes gyorsulása 0,14 g (gravitációs gyorsulás) lenne.

54



3.3.5-1. ábra: Magyarország szeizmikus zónatérképe (forrás: http://www.seismology.hu/index.php/hu/szeizmicitas/szeizmicitas-es-foeldrengesveszely

Pilisvörösvár veszélyeztetettsége több tényezőből áll:  közlekedési veszélyeztetettség (közúti vegyi katasztrófa) által (a településen működik veszélyes ipari/vegyi üzem),  árvízi-belvíz által: a településen átfolyó patakok hirtelen vízszintemelkedésére fel kell készülni,  rendkívüli időjárási viszonyok (szél-hóvihar, jegesedés, felhőszakadás) által,  tüzek, robbanások által. Veszélyes ipari üzemek a közelben a Liegl&Dachser (raktározás); Weber- Terranova – dolomitbánya, melyek vízminőségi kárelhárítási tervvel, katasztrófavédelmi engedéllyel és biztonsági jelentésekkel rendelkeznek. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a honlapján keresztül elérhető egy mobil eszközökre optimalizált alkalmazás, mely azonnali tájékozódás biztosít a lakóhely, úti céljuk által érintett területekre, ezen kívül, a kiadott figyelmeztető és riasztási jelzésekről.

55



3.3.6 GAZDASÁGI HELYZETKÉP

1906 és 1941 között egy belga érdekeltségű társaság (a Budapest-vidéki Kőszénbánya Rt.) Lipót-aknaüzem néven szénbányát üzemeltetett a településen. A szénbánya 1921-től villamosenergiát is termelt a község részére, 1921-ben jéggyárat és 1932-ben brikettgyárat is létesítettek. A 10-es számú főútvonal közelében a város határában 1908-ban az ország legjobb minőségű és legtisztább dolomitlelőhelyét tárták fel. Az itt található dolomitot napjainkban is bányásszák. Az itt termelt dolomit az építőipari nemesvakolat, az üveggyártás, a festékgyártás és a kohászat fontos anyaga. 1974 óta az ausztriai Terranova céggel közösen üzemeltetik a környezetkímélő üzemet, ami a gumiiparnak, műanyagiparnak is fontos beszállítója. Az üzemet 1993-ban magánosították. A település jó gazdasági mutatókkal rendelkezik. A város gazdasága az elmúlt 20 évben hatalmas fejlődésen ment keresztül, a város alvótelepülésből térségi foglalkoztatóvá nőtte ki magát. Pilisvörösvár gazdasága sokszereplős, az idetelepült nemzetközi gazdasági vállalatoktól, a helyi gyökerű – esetenként országos hírű – középvállalkozásokon keresztül a néhány főt foglalkoztató kisvállalkozásokig, illetve egyéni vállalkozókig, minden szintű gazdasági szereplő megtalálható. A település foglalkoztatási mutatói kedvezők, a munkanélküliek száma csupán 1,2 %. A településen korábban nagy problémát jelentett a képzett munkaerő fővárosba ingázása, melynek aránya a mai napig magas (2500‐3000 fő, a lakosság 20%‐a), azonban a munkahelyszám, s ezzel az ide ingázók számának növekedésével (1200 fő) ez a helyzet kedvezőbbé vált. Pilisvörösváron több mint 625 korlátolt felelősségű társaság, 287 betéti társaság, 976 magánvállalkozás és 8 részvénytársaság működött 2013-ban a KSH adatai szerint.

3.3.6.1 Foglalkoztatási helyzet

Pilisvörösvár a foglalkoztatási helyzet tekintetében kedvező mutatókkal rendelkezik. A településen mind a munkanélküliek száma mind a tartósan álláskeresők száma 2011 óta csökkenő tendenciát mutat, de még így is magasabb a kétezres évek elején regisztrált álláskeresők számánál. A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességből 2013. december 20-án 1,9 % volt, ami mind megyei, mind országos szinten nagyon alacsony érték.

56



3.3.6.1-1. sz. táblázat: A nyilvántartott álláskeresők (a 180 napon túli nyilvántartottak számával együtt) számának éves változása Időszak

Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő)

2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013.

180 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő)

65

40

60

21

71

21

92

38

87

26

110

51

122

47

143

70

168

58

324

153

300

160

291

163

196

80

172 (forrás: KSH, adott évben január 1-én)

64

A regisztrált 180 napon túl munka nélkül levők aránya a nyilvántartott álláskeresők körében 37,2 %. A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességből 0,7 %.

3.3.6.1 -2. sz. táblázat: Munkanélküliségi arány megyei és települési szinten munkanélküliségi ráta

Pest megye

Pilisvörösvári járás

Pilisvörösvár

4,1 %

2,4 %

1,9 %

(forrás: KSH interaktív térképek 2013. dec. 20.)

A Pilisvörösvári járás gazdasági mutatói kedvezőbbek a megyei átlagánál a jövedelemviszonyok tekintetében. A település foglalkoztatottsági szempontból jobban, míg jövedelemviszonyok tekintetében gyengébben teljesít, mint a regionális, megyei és járási adatok.

57



3.3.6.1 -3. sz. táblázat: Pilisvörösvár jövedelemviszonyai Régió

2011-es adatok

Járás

Megye

Pilisvörösvár

1000 lakosra jutó adózók száma

427,4

430,6

427,8

418,1

SZJA alapot képző jövedelem egy adófizetőre (ezer ft)

2438

2184

2525

2010

SZJA alapot képző jövedelem egy állandó lakosra (ezer ft)

1042

940,5

1080

840,5

SZJA egy állandó lakosra (ezer ft)

163

138,5

165

120,1

(forrás: KSH interaktív grafikonok)

3.3.6.2 Idegenforgalom Az idegenforgalom szerepe nem jelentős a településen, annak ellenére, hogy gazdag természeti adottságokkal és kulturális hagyományokkal rendelkezik a vidék. Az itt töltött vendégéjszakák száma nagyon alacsony, mivel a KSH adatai szerint csak 3 magán szálláslehetőség volt 2013-ban a városban.

3.3.7 KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA Pilisvörösvár (németül: Werischwar) város Pest megyében, Budapesttől 18 km-re északnyugatra, a 10-es út és a Budapest–Esztergom-vasútvonal mentén fekszik, a Pilisvörösvári járás székhelye.

Közúti közlekedés Közlekedési szempontból Pilisvörösvár felemás helyzetben van, hiszen a településen halad keresztül a 10. sz. országos főút, ennek következtében a város könnyen megközelíthető. Ugyanakkor a főút hatalmas teher‐ és személyforgalma a város főutcáján halad keresztül, s ez jelentős terhet jelent a lakosságnak. A közlekedési problémákat enyhítené a várost elkerülő, évtizedek óta tervezett, de eddig meg nem valósult M10‐es gyorsforgalmi út, valamint a város megközelíthetőségét tovább javítaná az M0‐s körgyűrű hiányzó nyugati szakaszának megépítése, a körgyűrű bezáródása.

58



3.3.7.-1. táblázat: A közlekedési területek és azok szabályozási szélességei a Szabályozási Tervben Közlekedési Védőtávolság Út kategória terület szébelterület külterület lessége 110. sz. főút 100mOrszágos főút 60 m 100m 10. sz. főút Országos főút Meglévő 50m-50m 1109. jelű Pilisvörösvár – Po- Országos melMeglévő 50m-50m máz összekötő út lékút 1107. j. Pilisvörösvár – PilisOrszágos Meglévő 50m-50m szentiván összekötő út mellékút 11108. jelű Pilisszántó bekötőOrszágos Meglévő 50m-50m út mellékút 11303. jelű Pilisvörösvári álOrszágos Meglévő lomáshoz vezető út mellékút 10. sz. főút – 110.sz. főút öszÖsszekötő út 30 50m-50m szekötő út 10. sz. főút belterületi szakasza Települési Meglévő (Budai út, Fő út, Bécsi út) gyűjtőút 1109. jelű út belterületi szakaMeglévő sza (Csobánkai u. – temetőnél Települési Tervezett korrigált nyomvonalon) gyűjtőút szakasz 16 m 11108. jelű út belterületi szaTelepülési kasza (Szabadság u., Kisfaludy Meglévő gyűjtőút u., Szt. Erzsébet u.) Nyár u. Kápolna u. Települési Görgey u. Meglévő gyűjtőút Bányató u. Ponty u.-Amur u.-Harcsa u. Báthory u. Meglévő Szt. László u. és folytatása a Települési Tervezett Csobánkai u.-ig gyűjtőút szakasz 16Nagykovácsi u.- Klapka u. 22 m Solymár felé vezető gyűjtőút Települési 22 m Mátyás utcai megállóhely felől gyűjtőút Minden egyéb út, melyről inMeglévő gatlanok nyílnak (3-12 m) Gyalogutak Meglévő Tervezett 2-3 m Budapest-Esztergom 2. sz. 50m50m-50m vasútvonal 50m 59



A településen 53,965 km szilárd burkolatú út, valamint 65,526 km burkolatlan út van. Vasúti közlekedés Pilisvörösvár az Esztergom-Budapest elővárosi jellegű vonalszakasz mellett fekszik. A vasúti pálya és a megállók felújítása idén (2015-ben) fejeződött be.

Tömegközlekedés A vasúti közlekedés mellett sűrű autóbusz-összeköttetésben áll Budapesttel a település. A Volán buszjáratai:  Budapest–Esztergom  Budapest–Pilisvörösvár–Piliscsév–Kesztölc–Dorog  Budapest–Solymár–Pilisszentiván–Pilisvörösvár–Pilisszántó  Budapest–Solymár–Pilisszentiván–Piliscsaba Kerékpáros közlekedés A kerékpáros közlekedés jelentősége alacsony a településen, amiben alapvetően szerepet játszanak a kedvezőtlen domborzati viszonyok (szűk utcák, meredek emelkedők, lejtők). A kerékpáros közlekedés lehetőségeinek javítása fontos feladat, mivel javíthatja a problémás közlekedési viszonyokat a városban.

3.3.8 KÖZSZOLGÁLTATÁS

Ivóvízellátás Pilisvörösvárt a DMRV látja el ivóvízzel a Szentendrei (Tahi) kútcsoportról. Az elmúlt időszakban előfordultak mennyiségi problémák, azonban ezeket új tározómedencék létesítésével sikeresen megoldották. A víz minőségével kapcsolatban panasz nem merült fel. A vízigény a jövőben várhatóan 800-1000 m3/nappal fog nőni. Az idei évben fúrtak egy karsztvíz kutat („E”-jelű kút), amely októberben még nem volt üzembe helyezve. A becslések szerint az új kút a település vízigényének 20%-át lesz képes fedezni. Ez a kút is a regionális rendszerre fog rádolgozni és ezzel növeli a vízellátás biztonságát. Az ivóvíz hálózat kora vegyes, egy része új, műanyag csőből készült. A hálózat régebbi részein jellemző az eternit csőanyag (kb. a teljes hálózat hosszának 15-20%-a eternit), mely szakaszokon rendszeresen vannak csőtörések. Az ivóvíz-ellátottság belterületen 100 %, de az üdülőövezetek jelentős részén is vezetékes vízellátás van. 60



A településen 7 közkút van. Az ivóvíz minőségét az ÁNTSZ rendszeresen ellenőrzi.

Szennyvízelvezető hálózat Pilisvörösvár az agglomerációs besorolás szerint önálló (pilisvörösvári) szennyvíz agglomerációba tartozik. A település saját szennyvízteleppel rendelkezik, amit 1994-1997 között építettek zöldmezős beruházással, 1200 m3/nap kapacitásra. A kezelt szennyvíz befogadója az Aranyhegyi-patak. A szennyvíztelep gyakorlatilag kezdettől fogva alulméretezett, sosem tudta teljesíteni az előírásokat. Az eredeti tervek szerint lett volna nitrogén-eltávolítás, de az üzemeltetés során ezt nem sikerül megvalósítani. A pilisvörösvári szennyvíztelepre többször panaszkodtak (főleg Solymáron), hogy büdös, amit nem áll módunkban vitatni, a helyszíni bejáráskor azonban ezt nem tapasztaltuk, a szennyvíztelep szaga „normális” szennyvíztelep-szagú volt és nem különösebben intenzív. A szennyvíztelep és csatornahálózat bővítésére KEOP pályázatot adtak be, 1,2 milliárd forint értékben. A pályázati támogatást megkapták. Ötéves előkészítő munka és kétéves kivitelezés után 2015 szeptemberében befejeződött Pilisvörösvár szennyvíztisztító telepének korszerűsítése, kapacitásbővítése valamint a szennyvízcsatorna-hálózat felújítása és bővítése. A beruházás keretében megépült a korszerű technológiájú új szennyvíztisztító telep, s tovább bővült a város csatornahálózata, valamint beszerzésre került egy nagy értékű csatornatisztító célgép. A projekt keretében megtörtént a szennyvíztisztító telep technológiai korszerűsítése és befogadóképességének növelése. Az új szennyvíztisztító telep alkalmassá vált arra, hogy az év bármely időszakában minden időpontban teljesíteni tudja a jogszabályban előírt követelményeket és határértékeket a szennyvíziszap-kezelésre, a biológiai szennyvíztisztítás követelményeire, valamint a szennyvíztisztítási technológia meghatározott paramétereire vonatkozóan. A biológiai tisztítómedence befedésével megvalósult a mesterséges szagelszívás. A fejlesztés eredményeként egyrészt megszűntek a korábban jellemző szennyvíztisztítási problémák, másrészt most már azok a pilisvörösvári ingatlantulajdonosok is ráköthetnek a csatornahálózatra, akik évek óta vártak erre a lehetőségre. A csatornahálózat bővítése révén tovább javult a város közműellátottsága. A beruházásnak köszönhetően a város fejlődését már nem akadályozza a szennyvíztisztító telep nem megfelelő kapacitása. Az Önkormányzatnak ez az összességében 1,2 milliárd forint összértékű beruházása 94,95%os (több mint 1,1 milliárd forintos) Európai Uniós pályázati támogatással, valamint közel 100 millió forint önkormányzati hozzájárulással valósult meg. Csapadékvíz-elvezetés A települési vízrendezés feladata a települést fenyegető vízkárok megelőzése és elhárítása, a felszínen lefolyó csapadékvíz biztonságos elvezetése. A csapadékvíz megfelelő elvezetése a 61



beépített területekről a közúthálózat, a közterületek használhatóságának jelentős javulását eredményezi. A meglévő csatornák állapota felújításra, tisztításra szorulnak, a rajtuk lévő műtárgyakat, átereszeket a jelen igényeknek megfelelően át kell építeni. A belterületi csatornák befogadója:  az Aranyhegyi-patak,  a Háziréti-patak,  a Háziréti-víztározó. A csapadékvíz csatornázottság 15% feletti, amelyből a burkolt rész 2-3%.

Veszélyeztetett területek előírásai A HÉSZ-ben szereplő előírások alapján a szabályozási tervlapon jelölt vízrendezés szempontjából kiemelt területen építeni csak akkor lehet, ha a jelölt terület egészére kiépült a csapadékvíz elvezetés rendszere, és a csapadékvíz elvezetése a végbefogadóig biztosított. Ehhez szükség esetén: a) a vízszállítás útján a szűk keresztmetszetű szakaszok szállítóképesség-növelését kell megoldani, vagy b) a szállítási igény záportározó létesítésével csökkenthető, és a záportározó számára kell a helyet biztosítani, c) az építési telkeken a telken belüli vízvisszatartásról gondoskodni kell. A felszíni vizek mederkarbantartó sávját szabadon kell hagyni. (Amennyiben a karbantartó sávot közterületként nem lehet lejegyezni, úgy szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani.) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni. A csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető! A csapadékvíz (nyílt árokrendszerrel illetve zárt csapadékcsatornával összegyűjtve) élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy (szénhidrogén-szennyezési veszély esetén olajfogó műtárgy) elhelyezése kötelező. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell. A beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. Ha a csapadékvíz-szállító hálózat vagy a befogadó a többlet vizeket elvezetni nem tudja, akkor a) a vízszállítás útján a szűk keresztmetszetű szakaszok áteresztő képességének növelését kell megoldani, vagy 62



b) az elvezetendő csapadékvíz vízhozamát egyedi, vagy szabályozási terven kijelölt záportározó-műtárgy, szikkasztóműtárgy létesítésével, a csapadékvíz-elvezető hálózat üzemeltetőjétől beszerzett befogadói nyilatkozatban rögzített mértékben kell csökkenteni. A 20 vagy annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, és vízzáró burkolattal ellátni. A parkolófelületekről és a szénhidrogén-szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető be a közcsatornába. A nyíltárkos vízelvezető hálózat feletti kocsibehajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy a) az víz-visszaduzzasztást ne okozzon, és b) a vízszállítás akadálymentes legyen. A nyíltárok fenekét és legfeljebb 50 cm magasságig az oldalát a szint- és medertartás, valamint a karbantarthatóság érdekében burkolni kell. Meredek nyomvonalon kialakított árkot teljes keresztmetszetében burkolni kell.

Elektromos-energia ellátás A település elektromos-energia ellátása 120/20 kV-os transzformátor állomásból történik. A település belterületén a villamosenergia-ellátást oszloptranszformátorok valamint kis- és középfeszültségű légvezetékek biztosítják. A lakások, lakóházak, valamint a közintézmények energiatakarékosságra és az energiahatékonyság növelésére irányuló törekvéseit támogatni kell. További teendők:  energetikai átvilágítások ösztönzése,  utólagos hőszigetelések, energia-megtakarítást eredményező beruházások támogatása, energiahatékony és energiafelhasználást csökkentő technológiák alkalmazásának ösztönzése és megvalósítása,  alternatív energiaforrások alkalmazásának ösztönzése,  megújuló energiaforrások és energiatakarékossági beruházások támogatása. Gázellátás A vezetékes gázhálózat kiépítése az életminőség javítását, a komfortot fokozza, noha az is kétségtelen, hogy a földgáz elégetése kisebb környezeti terhelést jelent, mint például a széné. A rendszerváltás idején épült ki Pilisvörösváron a vezetékes gázhálózat, s ma már gyakorlatilag valamennyi háztartás számára elérhető a vezetékes gáz. Tekintve, hogy a hálózat kiépítésére döntően az utóbbi két és fél évtizedben került sor, ezen a téren komoly problémáról nem 63



lehet számot adni. Az ellátás biztonsága megfelelő, a hálózattal kapcsolatban számottevő műszaki problémák nem jelentkeztek.

Hulladékgazdálkodás Pilisvörösvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II. 06.) önkormányzati rendelete szól a helyi környezet védelméről, a közterületek és az ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról és a szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás kötelező igénybevételéről. A település egész területén a szervezett települési szilárdhulladék-elszállításról az önkormányzat a Zöld Bicske Nonprofit Kft-n keresztül gondoskodik. Pilisvörösvár Város közigazgatási területén a szelektív hulladék gyűjtése részben házhoz menően (műanyag, papír), részben az 1. sz. mellékletben kijelölt szigeteken elhelyezett szelektív gyűjtőedényekben (üveg) történik. A szelektív hulladék összegyűjtésére, elszállítására, elhelyezésére Pilisvörösvár Város Önkormányzata szintén a Zöld Bicske Nonprofit Kft.-vel kötött szerződést. A települési szilárd hulladék gyűjtése, tárolása kizárólag olyan módon történhet, hogy az ne idézzen elő szennyezést sem az ingatlanon belül, sem pedig közterületen. Ezen tevékenységek végzése során olyan gondossággal kell eljárni, hogy hulladék se a szállító járműbe való ürítéskor, se a szállítás folyamán ne szóródjon szét, ne porozzon, és egyéb módon környezetszennyezést ne idézzen elő. A közszolgáltató feladata évente ügyfelenként egy alkalommal külön díjazás nélkül lakossági lomtalanítás megszervezése és lefolytatása, melynek várható mennyisége hozzávetőlegesen 200 tonna/év. A HÉSZ előírásai alapján hulladéklerakó telep, illetve veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely a település igazgatási területén nem létesíthető. 2014-ben készült el a korábbi Pilisvörösvári települési szilárd hulladéklerakó rekultivációja a „Települési szilárdhulladéklerakók rekultivációja a Duna Vértes Köze Regionális Társulás területén”című projekt keretében. Várhatóan 2015 novemberében adják át a Duna-Vértes Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás beruházásában létesülő szelektív hulladékudvart, ami nagy előrelépést jelent majd a település hulladékgazdálkodásában és a környezetvédelemben. 3.3.8-1. táblázat: Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma (db) Év 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont laká- 4478 4517 4565 4556 4556 4556 4556 sok száma (db)

64



Illegális hulladék kihelyezés Az illegális hulladéklerakások száma sajnos jelentős. Főleg mezőgazdasági területeken, útszéleken, erdőszéleken találkozhatunk velük. A hulladék összetétele az illegális lerakókon megszokott összetételhez hasonló. Megtalálható köztük az építési törmelék, az autógumi, bútorok, elhasznált elektronikai berendezések.

65



4 A FENNTARTHATÓSÁG HELYI PROGRAMJÁNAK MEGVALÓSÍTÁSA 4.1

FÓRUMOK, PARTNERSÉGI KAPCSOLATOK

A fenntartható fejlődés helyi programjának megvalósításához kiváló segítséget nyújtanak a különböző fórumok, partnerségi kapcsolatok. Ezek keretében a helyi hatóságok megismerhetik az állampolgárok, a helyi, a civil, a közösségi, az üzleti szervezetek egyéni, sajátos kezdeményezéseit, és megszerezhetik a legjobb stratégiák kialakításához szükséges információkat. A tárgyalások nyomán növekedhet a háztartások tudatossága a fenntartható fejlődés különböző területein.

4.2 KÖZÖSSÉGKÖZPONTÚ PROBLÉMAELEMZÉS A problémaelemzést segítő ún. SWOT elemzés egy a stratégiai kérdésekkel kapcsolatos döntéseket segítő elemzési módszer. A SWOT analízis klasszikus értelmezésében az ErősségekGyengeségek tényezőpáros a belső tényezőket, míg a Lehetőségek-Veszélyek páros a külső tényezőket elemzi. A belső tényezők esetén az ide tartozó jellemzőkre, azok alakulására a település saját intézkedéseivel hatással lehet, így a későbbiekben befolyásolni tudja az elemzés idején rögzített állapotot. A külső tényezőkre a település önmagában viszonylag kis befolyással rendelkezik. A SWOT elemzés eredményét a 4.2 sz. táblázat foglalja össze.

4.2 sz. táblázat: A SWOT elemzés eredménye ERŐSSÉGEK • szép táj, környezet, • természetvédelmi szempontból jelentős növényés állatvilág, • jó közúti kapcsolatok • ipari hagyományok, • jelentéktelen az ipari eredetű lég- és zajszennyezés, • a településről a kommunális hulladék a regionális hulladéklerakóba kerül, a lakossági szilárd hulladék így környezetkímélő, szigetelt lerakóba jut, • működik a szelektív hulladékgyűjtés a településen,

GYENGESÉGEK • természeti adottságok kihasználatlansága, • a lakossági környezettudatosság nem elég magas, • megújuló energiák kihasználatlansága alacsony, • kevés az idegenforgalmi szálláshely, • kerékpárút hiánya, • a településközponton áthaladó 10-es számú főközlekedési út zaj-és lég szennyezése, • a csapadékvíz-elvezető csatornák egy része elhanyagolt, • környezettudatos szemlélet hiánya a társadalom egy részében, • nincs megfelelő helyi légszennyezettséget mérő állomás, 66



• a település természetes vízfolyással és állóvízzel is rendelkezik, • jelentősek a természetvédelmi, és turisztikai értékek, • kiemelkedően gazdag természeti, környezeti értékek, kiterjedt tájvédelmi területek, • építészeti, kulturális értékek

• sok még a burkolatlan út, a burkolt utak állapota, minősége több esetben nem kielégítő, • a település a felszín alatti vizek szempontjából fokozottan és kiemelten érzékeny területen található.

LEHETŐSÉGEK • a környezetvédelmi és komplex turisztikai célokat támogató hazai és EU politika, • a kistérség együttműködésének javítása, • épített és természeti értékek jobb kihasználása, • Budapest közelsége (elővárosi, kertvárosi jelleg erősítése) - ökológiailag fenntartható gondolkodás oktatása, • alternatív energiaforrások hasznosításának elősegítése, • ökológiai adottságoknak legjobban megfelelő talajhasználat bővítése, • a település jelentős természeti értékekkel bír (turizmus, környezetnevelési programok, erdei iskolák, lovasturizmus, víziturizmus, zöldturizmus megvalósítása), • a közösségi és a kerékpáros közlekedés jogi és gazdasági eszközökkel való ösztönzésében számos lehetőség rejlik, • az intenzív talajhasználat felváltása hagyományos, tájba illő gazdálkodási módokkal, az extenzív talajhasználat megvalósításával, a környezetileg érzékeny és gyenge termőképességű területeken, • zöldfelület-fejlesztés, - rendezés, • erdősültség növelése, főleg őshonos fajokkal.

VESZÉLYEK • jogkörök hiánya miatti csökkenhet ráhatás a folyamatokra, • pénzhiány miatt (alacsony EU-s ill. állami támogatás, magas saját erő) a környezetvédelmi beruházások háttérbe szorulhatnak, • az új M10-es elkerülő út és az M0 körgyűrű északnyugati szektora megépítésének további késlekedése miatt tovább nőhet a településen áthaladó, már most is túlterhelt 10-es út forgalma, ami tovább rontja a környezeti állapotot és az életminőséget (zaj- és légszennyezés, balesetek, vállalkozások ellehetetlenülése).

67



4.3 A FENNTARTHATÓSÁGI PROGRAM TELEPÜLÉSI PRIORITÁSAINAK KIJELÖLÉSE, CÉLOK KITŰZÉSE A fenntarthatóság helyi programjának legfontosabb eleme a település lakosai és vezetői által fontosnak talált fejlesztési területek és prioritások, valamint az ezekhez csatolt konkrét célok meghatározása.

Településfejlesztési célok Pilisvörösvár településfejlesztési politikájának legfőbb célkitűzése, hogy olyan fejlesztések történjenek, melyek a megvalósuló eszközöket, programokat a hosszú távú működtetés során is zökkenőmentesen finanszírozni tudják. Az Önkormányzat településfejlesztési céljai a település általános fejlesztését segítik elő, és mindenekelőtt a közszolgáltatások biztosításához és fenntartásához kapcsolódnak. A település képviselőtestülete által korábban elfogadott dokumentumok az alábbi konkrét településfejlesztési célkitűzéseket fogalmazták meg:  városközpont-fejlesztés különböző ütemeinek megvalósítása,  utak és közterületek felújítása, minőségük, használati értékük javítása,  járdaépítés- és felújítás,  városi zöldfelületek minőségjavulást eredményező fejlesztése,  kerékpárutak építése,  ipari és gazdasági funkcióra kijelölt területek fejlesztése,  intézményépületek folyamatos karbantartása, felújítása . Ezek a célok megjelennek a fenntarthatósági program prioritásai között is.

A nyilvánosság biztosítása Az Önkormányzat fontosnak tartja, hogy a település fenntarthatósági programjának megvalósítása a lakosság számára ismert módon, a széles nyilvánosság biztosítása mellett történjen. Ennek érdekében megtörtént a Vörösvári Újság és a Vörösvári Újság Online teljes tartalmi és formai megújítása, a városi Facebook-oldal beindítása, a városi honlap teljes technikai megújítása (mobil eszközökre való alkalmazás), beleértve a németnyelvű változatot is. Pilisvörösvár törvényességben az 1. (holt-versenyben), nyitottságban a 2. a magyar városok között. A Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) kutatócsoportja a korábbi évekhez hasonlóan a 2013. évre is elkészítette a „Korrupciós kockázatok, törvénytisztelet és világháló" c. felmérését, melyben a magyarországi városok korrupciós kockázatát vizsgálták az önkormányzatok

68



honlapjai alapján, azt vizsgálva, az önkormányzatok mennyire átláthatóak (nyitottsági index), és mennyire tartják be a rájuk vonatkozó törvényeket (törvénytisztelet index). A felmérés alapján egy tanulmányt tettek közzé „Törvénytisztelők-e a magyar önkormányzatok? – Városi önkormányzatok honlapjainak elemzése – 2013. évi riport" címmel. A tanulmány empirikus eszközökkel vizsgálja 368 magyar önkormányzat 2013-as honlapjának információközlési gyakorlatát az átláthatóság, elszámoltathatóság és állampolgárok tájékoztatása szempontjaiból. A vizsgálat során figyelembe vették azokat a hatályban lévő magyar törvényeket, amelyek az önkormányzatok számára több, működésükkel kapcsolatos információ közlését írják elő. Az önkormányzatok adatközlési gyakorlatát figyelembe véve mérték, hogy milyen mértékben tartják be e törvényeket, mennyire jellemző rájuk törvénytisztelő, illetve törvényszegő magatartás. A tanulmány szerint a Magyar Önkormányzati Nyitottság Index (MANYI) értékekeit tekintve a városok között Pilisvörösvár a 2. helyen áll (csak Sopron előzi meg), az Önkormányzati Törvénytisztelet Index (ÖNTI) alapján pedig a legtörvénytisztelőbb város kategóriában holtversenyben az 1. helyen (Budapest 23. kerülete, Kaba, Mezőberény, Sopron és Zalaegerszeg társaságában).

Települési arculat és marketing A hatékony és következetes településmarketing-tevékenység, a pozitív arculat- és identitáserősítés csak kedvező hatással lehet a település gazdasági életére és így a társadalmi fejlődésére is. A fejleszteni kívánt ágazathoz és célcsoporthoz kell alakítani a marketingstratégiát, valamint meg kell találni, szükség esetén teremteni a kommunikáció megfelelő felületeit. A települési marketingstratégia a település versenyképességének, más községekkel szembeni előnyeinek, vonzerejének feltárásában, a településről alkotott kép javításában hivatott közreműködni. A marketingstratégia célcsoportjai:  a helyi lakosság és a vonzáskörzethez tartózó települések lakossága,  a településen befektetni szándékozó vállalatok, gazdasági társaságok,  a településre látogató turisták. Mindezeket szem előtt tartva, Pilisvörösvár város fenntartható fejlődésének helyi programja a 2015-2020. évekre prioritási területeket határoz meg, melyeket az alábbi fejezetek írnak le részletesen. A meghatározott prioritások és célok nem pusztán a fenntarthatóságot segítik elő, hanem a település lakossága számára egyre élhetőbb, komfortosabb körülményeket biztosítanak.

69



4.3.1 Társadalmi fenntarthatóság prioritásainak és céljainak kitűzése

Népesedési folyamatok Cél: a település lakónépességének megtartása Feladat:  a település népességmegtartó erejének növelése az egészséges és tiszta épített környezet biztosításával,  kedvező életfeltételek biztosítása a mozgáskorlátozottak számára (ld. épületek akadálymentesítése)  infrastrukturális fejlesztések (utak, járdák, parkolók, kerékpárutak, játszóterek, parkok, sportpályák stb.)  a közrend és a közbiztonság fokozása. Egészségügyi, szociális ellátás Az Önkormányzat elengedhetetlennek tartja a szociális alapellátások biztosítását, olyan szociális háló megteremtését, mely biztonságot nyújt a település lakosságának. A szociális ellátások javítása érdekében az önkormányzat képviselőtestülete évente legalább egy alkalommal – illetve központi jogszabályváltozások miatt szükség szerint – felülvizsgálja a helyi szociális ellátások rendszerét meghatározó rendeletét. A település vezetése törekszik arra, hogy a vonatkozó rendeletben meghatározott szociális ellátásokat és szolgáltatásokat kellő minőségben biztosítsa, és ezekre a szükséges forrásokat előteremtse. Cél: A lakosság általános egészségi állapotának javítása, szociális alapellátások biztosítása Feladat:  egészségügyi szűrővizsgálatok biztosítása (Pilisvörösvári Egészségnap),  tudatformálás – az egészséges életmód kialakítása, terjesztése,  egészségügyi és szociális ellátások fejlesztése. Ifjúsági és Oktatás feladatok A Kormány a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII.27.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése c) pontjában az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervként, ennek keretében az állami fenntartású köznevelési intézmények fenntartói jogai és kötelezettségei gyakorlására 2013. január 1-jei hatállyal a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot jelölte ki. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74.§ (1) bekezdése alapján 2013. január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásába kerülő köznevelési feladatot ellátó intézményekkel kapcsolatos fenntartói, valamint egyes irányító jogokat és kötelezettségeket a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vette át. 70



Az Önkormányzat kiemelten kezeli a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat. A kapcsolódó szolgáltatások körében ellátandó feladatok:  évente felül kell vizsgálni a helyi gyermekvédelmi, gyámügyi rendeletet,  a rendelet módosításnál figyelembe kell venni a gyermekvédelmi rendszer által tett jelzéseket, észrevételeket. Cél: a tanköteles fiatalok tanulási körülményeinek javítása, Feladat:  a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok segélyezése,  a német nemzetiségi tanulók anyanyelvi képzésének hosszú távú biztosítása,  sportegyesületek támogatása. Kultúra, sport és társadalmi szervezetek Művészetek Háza – Kulturális Központ és Városi Könyvtár Közművelődési intézményként a Művészetek Háza legfontosabb feladata a tartalmas értékközvetítés. Célja, hogy a település és a térség környezeti, szellemi, művészeti értékeit feltárja és közreadja. A nemzeti ünnepekhez kapcsolódó városi rendezvények, valamint a nemzetiségi hagyományok őrzése és ápolása kiemelt feladata. A város közművelődési koncepciójában a komolyzene, a nívós könnyűzene, a német és magyar nemzetiségi táncok, a kortárs táncművészet, a hagyományos népművészeti kiállítások és a kortárs alkotók tárlatai, valamint színházi előadások egyaránt helyet kapnak. A látszólag különböző művészeti ágak valójában egy tőből fakadnak, így az intézmény műsorkínálatában mindezek ötvözetére törekszik. Fontosnak tartja, hogy programjaival minél szélesebb korosztályt szólítson meg. Törekszik arra, hogy a hagyományos német és magyar népi kultúrából fennmaradt meséket, tárgyakat, technikákat megismertessék a gyerekekkel. Nagy hangsúlyt fektet a helyi közösségépítő rendezvények, amatőr művészeti csoportok, egyesületek befogadására is. A közművelődés kiemelt céljai Az önkormányzat a közművelődés területén a következő kiemelt célokat valósítja meg:  a helyi önszerveződő civil közösségek támogatása, működésük elősegítése,  a helyi hagyományokat őrző közösségi események felkarolása és támogatása,  ünnepségek, bemutatók, találkozók, vetélkedők, bálok és egyéb kulturális, közösségi alkalmak rendezése,  éves programnaptár összeállítása a településen ismertté váló kezdeményezések összehangolásával,  a kiemelkedő tehetségű helyi alkotók, művészek támogatása, számukra kiállítási, bemutatkozási lehetőség biztosítása. 71



Gondoskodni kell arról, hogy a kulturális, közművelődési feladatokat is ellátó szervezetek számára biztosítva legyenek az alábbiak:  a működésükhöz szükséges közösségi hely,  megfelelő pénzügyi, anyagi támogatás a vállalt feladataik ellátásához,  pályázati tevékenységüket segítse az Önkormányzat. Bemutatkozási lehetőséget kell biztosítani a helyi művészek számára (költői est, felolvasó est, kiállítások, bemutatók szervezésével). Az önkormányzat fontosnak tartja a sporttevékenységekkel kapcsolatban a helyi sportegyesületek támogatását. Cél: Szabadidős tevékenységek biztosítása a helyi lakosság számára Feladat:  kulturális és sport programok szervezése,  kulturális és sportegyesületek támogatása,  a lakosok integrálása a kulturális közösségekbe. Nemzetiségi és kisebbségi feladatok Az Önkormányzat biztosítja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. Cél: a nemzetiségi kulturális programok támogatása Feladat:  a nemzetiségi hagyományok feltérképezése,  a hagyományápolás feltételeinek megteremtése és folyamatos javítása, bővítése.

4.3.2 Környezeti fenntarthatóság prioritásainak és céljainak kitűzése Pilisvörösváron a környezet védelme nagy hangsúlyt kap. Az eszközök közül kiemelt szerepű a környezeti nevelés valamint a társadalmi részvétel erősítése, melynek eredményei talán a legkevésbé mérhetőek, viszont ideális esetben az egész helyi közösségre kiterjednek és hatásai az élet minden területén jobban érzékelhetőek lesznek.

Környezeti nevelés és tudatformálás Cél: Települési szintű környezeti nevelési program kidolgozása különböző korosztályok számára. Feladat:  az Óvodai Nevelési Alapprogram keretén belül a környezeti nevelés és tudatformálás lehetőségeinek kihasználása,  az általános iskolákban a környezeti nevelés és tudatformálás lehetőségeinek kihasználása,  a lakossági tájékoztatása az energiatakarékossági lehetőségekről, 72



 lakossági szemléletformálás  a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek támogatása. Levegő Cél: a jó levegőminőség megőrzése Feladat:  lobbizás a 10-es főút elkerülő szakaszának megépítéséért,  a korszerű tüzeléstechnikai berendezések és megújuló energia népszerűsítése a településen,  az egyéni közlekedési szokások alakítása szemléletformálással, folyamatos tájékoztatással (személygépkocsi helyett a tömegközlekedési eszközök igénybe vétele, P+R parkolók kihasználása),  a gyalogos és a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása (járda és kerékpárútépítések),  a zöldfelületek rendszeres kaszálása az allergén növényzet eltávolítása végett. Zaj- és rezgésvédelem Cél: a környezeti zajok, rezgések minimalizálása Feladat:   

lobbizás a 10-es főút elkerülő szakaszának megépítéséért, a zajterhelés csökkentése az egyéni közlekedési szokások alakításával és formálásával (lásd még közlekedés), zöldfelületi fejlesztések a zajvédelem javításának érdekében,

Víz Cél: a vízminőség jogszabályoknak megfelelő szinten tartása. Feladat:  a felszíni és felszín alatti vizek minőségének megóvása,  a monitoring kutak felszíni vízminőségi adatainak nyomonkövetése. Talaj Cél: a termőterületek korszerű hasznosítása, a talajminőség fenntartása Feladat:  a meglévő termőterületek megőrzése, megvédése a művelésből való kivonástól,  a meglévő termőterületek a mennyiségi mind a minőségi védelme,  a biogazdálkodás elterjedésének segítése.

73



Természet- és tájvédelem Az Európai Természetvédelmi Stratégia – melyhez hazánk is csatlakozott – alapelveit figyelembe véve, megállítani a pusztulást, a helyreállítást az ökológiai koherencia figyelembevételével elkezdeni, és biztosítani abban a polgárok részvételét. Tájvédelmi szempontból fontos a természetes, valamint kultúrtörténeti táji értékek felmérése és fenntartása. Cél: a természetes élőhelyek védelme, kialakítása Feladat:  a természet közeli területek állapotának megóvása, ha szükséges, további helyi védettségű terület(ek) kijelölésével,  az erdősültség arányának növelése,  védőfásítások kialakítása,  folyamatos együttműködés az állami természetvédelem és a Nemzeti Parkok képviselőivel. Épített környezet és területhasználat Cél: az épített környezet állapotának fenntartása, fejlesztések a hagyományok megtartásával, a helyi építészeti értékek védelmének biztosítása Feladat:  a meglévő kisszámú történelmi, kulturális, népi és ipartörténeti érték védelme, állagmegóvása,  a műemlékek védelmének biztosítása és meglétük népszerűsítése. Zöldfelület-gazdálkodás A település átszellőzésének biztosítását a zöldfelületi rendszer fejlesztésével és az összeköttetéseket biztosító utcai zöldsávok és fasorok számának növelésével lehet megoldani. A zöldfelületek és szilárd burkolatú utak kialakításával hatékonyan csökkenthető a közlekedésből származó por és levegőszennyezés, illetve zajterhelés. A zöldfelületi fejlesztések célja – a nemzetközi kihívásokat és tendenciákat is figyelembe véve – a Pilisvörösvárt behálózó, magas kondicionáló képességű, összefüggő zöldfelületi rendszer megtartása. Cél: Egységes települési zöldfelületi rendszer létrehozása Feladat:  a meglévő városi zöldfelületek állapotának javítása, illetve új területek bevonása a parkfenntartásba,  a meglévő zöldsávok és fasorok felújítása, kibővítése, újak létesítése,  falak és tűzfalak zöldítése, zöldtetők népszerűsítése, 74



4.3.3 Gazdasági fenntarthatóság prioritásainak és céljainak kitűzése Foglalkoztatás Az általános foglalkoztatást javító és munkahelyteremtő célok fontosak a település számára. A munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése érdekében az Önkormányzat:  az iparűzési adó alacsony szinten tartásával és kiszámítható adópolitikával segíti a helyi ipart, a helyi vállalkozásokat, valamint az idegenforgalommal érintett vállalkozókat,  segíti a helyi gazdaság megerősödését, ehhez igyekszik kedvező feltételeket teremteni, hogy a vállalkozók számára munkahely-bővítési lehetőséget teremtsen,  a közszolgáltatások megtartása, illetve bővítése révén munkahelyet teremt, és tart fenn a köztisztviselők, közalkalmazottak foglalkoztatásával,  rendszeresen együttműködik a munkaügyi hivatalokkal. A foglalkoztatás javításán belül mindenképpen szükséges megemlíteni a közfoglalkoztatást. A közmunka program előnyt biztosít az állás nélküli személynek azáltal, hogy a közmunka ideje munkavégzésnek minősül, másrészt előnyt jelent a foglalkoztatónak, mivel kedvező anyagi feltételekkel (részben a munkaügyi központ pályázati finanszírozásával) tud elláttatni közcélú feladatokat. Cél: a munkaképes korúak foglalkoztatásának növelése Feladat:  új vállalkozásoknak az ipari területekre településének vonzóvá tétele önkormányzati kedvezményekkel (magasabb beépíthetőségi százalék),  a közfoglalkoztatási programba bevont lakosok számának növelése Idegenforgalom Pilisvörösváron a turizmus elsődleges célpontja lehet a megvédett pilisi természeti táj (termőföldek, erdők, tavak). A természeti értékek feltárására, kihasználására és hosszú távú fenntartására feltétlenül szükséges az együttműködés elmélyítése a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságával. Az adottságokból következően a kirándulási, nyári pihenési, valamint a sokféle szabadidős sportolási lehetőségeket kínáló kikapcsolódási régió adottságait kell kidomborítani, ahol az olyan elemek, mint a zöldturizmus és a fenntartható turisztikai szolgáltatások, összekapcsolhatók a hagyományokkal, a kultúrával. Az idegenforgalommal kapcsolatos fejlesztési elképzelések  a Falumúzeum működésének javítása, nyitva tartási idejének bővítése, a gyűjtemény korszerűbb bemutatása,  a Vörösvári Napok vonzerejének növelése,  a hagyományos pilisvörösvári rendezvények nagyobb népszerűsítése, 75



helytörténeti tanösvény kiépítése,  erdei tanösvény kiépítése,  időszaki kiállítások a Művészetek Házában, a Sváb Sarokban, a Bányász emlékszobában. 

Cél: turisztikai beruházások partneri alapon történő elősegítése Feladat:  a település népszerűsítése, akár térségi összefogáson keresztül, mint turisztikai célpont  a város kultúr- és ipartörténeti emlékeire épülő városi tanösvény létrehozása. Ipar, gazdálkodó szervezetek Cél: a település gazdasági fejlődését támogató fejlesztések a település gazdasági versenyképességének elősegítése érdekében. Feladat:  a vállalkozási kedv támogatása,  a letelepülés feltételeinek megteremtése. Mező- és erdőgazdaság Pilisvörösvár célja a természetbarát mező- és erdőgazdálkodás elősegítése és megvalósítása a község területein. Cél: Természetbarát mező- és erdőgazdálkodás megteremtése a településen Feladat:  kis- és közepes mezőgazdasági üzem- és táblaméret,  vetésforgók alkalmazása,  a vegyszerek használatának csökkentése,  a hagyományos kertkultúra visszaállítása. Vízgazdálkodás A vízvezetékrendszer és a szennyvízcsatorna rendszer fenntartásának biztosítását valamint a csapadékvíz-csatornahálózat bővítését az önkormányzat kiemelt feladatként kezeli. Cél: az integrált vízgazdálkodás megvalósítása Feladat:  a csapadékvíz-elvezető hálózat fokozatos bővítése,  a meglévő csapadékvíz-elvezető hálózat rekonstrukciója,  az ivóvízhálózat folyamatos karbantartása,  a vízfolyások rendszeres karbantartása.  a szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötések arányának növelése.

76



Közlekedés Az Önkormányzat kiemelt céljának tartja a közúthálózat fejlesztését, a járda- és parkolóépítéseket, valamint lehetőség szerint kerékpárutak építését. Cél: a közlekedési infrastruktúra fejlesztése Feladat:  lobbizás a 10-es főút elkerülő szakaszának megépítéséért,  a motorizált közlekedés csökkentése a lég- és zajszennyezés csökkentésének érdekében,  a biztonságos kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása, kerékpárutak építése,  a közlekedési eredetű területfoglalás csökkentése parkolóhelyek kialakításával,  a biztonságos gyalogosközlekedés elősegítése járdák és gyalogátkelők építésével.

Hulladékgazdálkodás Cél: a korszerű hulladékgazdálkodás feltételeinek megteremtése Feladat:  szemléletformálás a lakossági hulladékégetésből származó légszennyezés csökkentése érdekében,  folyamatos küzdelem az illegális hulladéklerakások ellen,  az illegális hulladéklerakók felszámolása az anyagi lehetőségek határain belül,  a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése,  a szerves hulladékok házi komposztálásának elősegítése. Energiagazdálkodás Cél: az energiafelhasználás racionalizálása és csökkentése a lehető legkisebb szintre Feladat:  az önkormányzati intézményekben a fűtési rendszerek korszerűsítése,  az önkormányzati intézmények épületeinek hőszigetelése, elavult nyílászáróinak korszerűbbre cserélése, Településmarketing Cél: Pilisvörösvár népszerűsítése Feladat:  a Vörösvári Újság megjelentetése és magas tartalmi és formai színvonalának megőrzése,  a városi honlap (www.pilisvorosvar.hu) tartalmi gazdagságának folyamatos biztosítása, folyamatos műszaki korszerűsítése, 77



 az önkormányzati Facebook oldal lehetőségeinek maximális kihasználása a városi rendezvények népszerűsítésére.

4.3.4 Az intézményi fenntarthatóság prioritásainak és céljainak kitűzése A program célja, hogy a helyi programban megfogalmazott fenntarthatósági célokhoz megteremtse, illetve leírja a szükséges intézményi fejlesztéseket. Ezek megvalósításával a dokumentum valódi fenntarthatóságot teremtene a településen. A 2014-2020-as Európai Uniós költségvetési időszak alatt várhatóan jelentős pályázati források nyílnak meg környezetvédelmi és vidékfejlesztési projektekre. Kiemelt fontosságú ezért, hogy a településfejlesztés egyik fontos eszközévé váljon a pályázati tevékenység. A sikeres pályázatok érdekében:  felelősöket kell kijelölni a különböző szintű, jellegű pályázatok figyelemmel kísérésére,  a pályázatok megírására a szükséges szakértelemmel és tehetséggel rendelkező személyt/személyeket kell keresni és megbízni,  ügyelni kell az adott fejlesztésnek a megyei, kistérségi, illetve régiós fejlesztési programba való illesztésére,  a pályázatok benyújthatósága érdekében a kiemelt fontosságú fejlesztésekre előre terveket kell készíteni – mivel a tervezés, valamint az engedélyeztetés időigényessége miatt az adott pályázatban megadott határidő gyakran nem elegendő. Informatikai fejlesztések Az informatikai lehetőségek biztosítása a települési önkormányzatok számára a modern kor követelményeihez való igazodás, felzárkózás követelményét jelenti. Cél: az informatikai eszközpark szinten tartása és folyamatos fejlesztése Feladat:  az önkormányzati intézmények informatikai eszközparkjának szinten tartása és folyamatos fejlesztése,  a Városi Könyvtárban a város minden polgára számára elérhető internetkapcsolat biztosítása. Alkalmazottak képzése Cél: az önkormányzati intézmények alkalmazottainak felkészítése a fenntarthatósági program megvalósítására, az abban való aktív részvételre Feladat:  az ingyenes továbbképzési lehetőségek figyelemmel kísérése, kihasználása,  a fizetős továbbképzések lehetőség szerinti támogatása, 78



 a továbbtanulni szándékozó alkalmazottak tanulásának támogatása tanulmányi szerződés keretében (diploma, másoddiploma megszerzése), Projektfelelősségek kijelölése Cél: a helyi fenntarthatósági program megvalósításához szükséges anyagi, tárgyi és emberi feltételek előteremtése Feladat:  az éves költségvetések elkészítésekor a fenntarthatósági program szempontjait kell alapul venni,  a fejlesztéseknél a társadalmi, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóság szempontjait összehangolva, egyforma súllyal kell figyelembe venni,  takarékos gazdálkodással, a rendelkezésre álló eszközök hatékony felhasználásával biztosítani kell a fenntartható fejlődés anyagi, tárgyi és emberi feltételeit.

79



5 INDIKÁTOROK ALKALMAZÁSA A fenntarthatóság helyi indikátorainál a cél az, hogy a közösség számára lehetőséget nyújtson saját prioritásainak felismerésére és az azokat érintő folyamatok követésére. Az indikátorok folyamatos alkalmazása erősítheti a település polgárainak elkötelezettségét a közösség jóléte iránt, és elszámolhatóvá teszi mind az egyéneket, mind a közösséget az elért eredményekről. Ha a mutatók nem elég érthetők a közösség számára, a céljukat nem fogják elérni. 5. sz. táblázat: Eredményindikátorok Eredménymutató megnevezése

Kiindulási érték (2015.)

Célérték (2020. december 31.)

Társadalmi eredménymutatók Népesedési folyamatok A település lélekszáma 13 885 fő 15 000 fő Egészségügyi, szociális ellátás Szűrővizsgálatok száma 1 db/év 1 db/év Egészséges életmódot népszerűsítő 1 db/év 1 db/év aktivitások száma Foglalkoztatás Közfoglalkoztatási programban 19 fő 10 fő részt vevők száma Környezeti eredménymutatók Levegő Zöldfelületek kaszálása 2 alk. 2-3 alk. Útfelületek pormentesítése 2 alk. 2 alk. Víz Ivóvízminőség-ellenőrzés jogszabályoknak megfelejogszabályoknak megfelelően rendszeresen lően rendszeresen Természetvédelem Külterületi erdősültség 35 % 35 % Védett terület 750 h 750 ha Épített környezet, zöldterület-gazdálkodás, területhasználat Településképi szempontból jelentős épületek állagmegóvására for20.000.000 20.000.000 dított összeg Zöldfelületek rendezésének költsé1.033 .526 1.100.000 ge Zaj, rezgés Zaj-, rezgésmérés 1 1 db/év Gazdasági eredménymutatók Közszolgáltatás Szennyvízcsatorna hálózatra kötöt75 % 98 % tek aránya Illegális hulladéklerakók száma 0 0 Szelektív hulladékgyűjtő edények 4 4 száma Szervezett lakossági hulladékgyűj2 2 80



Eredménymutató megnevezése

Kiindulási érték (2015.)

Célérték (2020. december 31.)

tések száma Energiagazdálkodás Megújuló energia használatának aránya Energiastratégia kidolgozása

1%

1%

-

-

Ipar, gazdálkodó szervezetek Környezetre veszélyes vállalkozá2 sok száma Szennyezőanyag-kibocsátó ipari 13 létesítmények száma

2 12

81



6 VÉGREHAJTÁS, MONITORING Végrehajtás A fenntarthatósági program végrehajtása olyan széleskörű társadalmi együttműködéssel megvalósuló folyamat, amelynek elengedhetetlen része a rendszeres monitoring és az időszakos stratégiai felülvizsgálat. A program kivitelezése helyi szinten bővíti a fenntarthatóságról, az azt veszélyeztető folyamatokról és a szükséges értékváltásról rendelkezésre álló tudást. A rendszeres visszacsatolás révén lehetővé teszi a helyi rendeletek, a településfejlesztési politika és a végrehajtásért felelős intézményrendszer rendszeres megújítását. A program végrehajtásának fontos része a végrehajtásért felelős és közreműködő szervezetek meghatározása, amit az alábbi 4 táblázat foglal össze. 6-1. sz. táblázat: Társadalmi feladatok végrehajtása Végrehajtásért felelős szervezet Pilisvörösvár Város Önkormányzata

Feladat ld. 4.3 fejezet

Közreműködő

Feladat

Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Adatszolgáltatás, szakmai együttműködés

Központi Statisztikai Hivatal

Adatszolgáltatás

Civil szervezetek

Lakossági programok szervezése, aktív részvétel, véleményezés

Vállalkozások

Munkahelyteremtés, aktív részvétel

Lakosság

Véleményezés, rendeletek betartása, aktív részvétel

6-2. sz. táblázat: Környezeti feladatok végrehajtása Végrehajtásért felelős szervezet Pilisvörösvár Város Önkormányzata

Feladat ld. 4.3 fejezet

Közreműködő

Feladat

Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség jogutódja 2015. április 1-től a Pest Megyei Kormányhivatal

Véleményezés, szakhatósági felügyelet, szakmai segítségnyújtás

Közép-Dunántúli Vízügyi Hatóság jogutódja 2014. szeptember 10-től a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság


Pest Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei


Kulturális Örökségvédelmi Hivatal

Védetté nyilvánítás, véleményezés 82



Duna-Ipoly Nemzeti Park


Civil szervezetek

Lakossági programok szervezése, aktív részvétel, véleményezés

Vállalkozások

Szennyezőanyag-kibocsátás csökkentése, aktív részvétel

Lakosság

Véleményezés, előírások betartása, aktív részvétel

6-3. sz. táblázat: Gazdasági feladatok végrehajtása Végrehajtásért felelős szervezet

Feladat

Pilisvörösvár Város Önkormányzata

ld. 4.3 fejezet

Közreműködő

Feladat

Pest Megyei Közlekedési Felügyelet

Engedélyezés, szakmai felügyelet

Pest Megyei Közútkezelő Kht.

Véleményezés, szakmai segítségnyújtás

Közép-dunántúli Vízügyi Hatóság jogutódja 2014. szeptember 10-től a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság


Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség jogutódja 2015. április 1-től a Pest Megyei Kormányhivatal


Civil szervezetek

Támogató részvétel

Vállalkozások

Értékteremtő, nyereséges gazdasági tevékenység a fenntarthatósági követelmények betartásával, aktív részvétel

Lakosság


6-4. sz. táblázat: Intézményi feladatok végrehajtása Végrehajtásért felelős szervezet

Feladat

Pilisvörösvár Város Önkormányzata

ld. 4.3 fejezet

Közreműködő

Feladat

Civil szervezetek

Támogató részvétel

Lakosság


Monitoring A program által kijelölt feladatok végrehajtásának előrehaladását a települési önkormányzat illetékesei évente ellenőrzik, értékelik. A felülvizsgálat alapját az eredménymutatókban beállt változások, azok irányai képezik. Ezen eredmények, illetve az időközben esetlegesen változó környezet hatására a program új szempontok szerint szükségszerűen módosítható. A változó 83



szempontok ugyanakkor az indikátorrendszer fejlesztését, alakítását, hangsúlyainak átértékelését teszik szükségessé. A program megvalósításában elért eredményekről tájékoztatni szükséges a képviselőtestületet, lakossági fórumon a település lakosait, az együttműködő civil és egyéb közreműködő szervezetek képviselőit.

84



Felhasznált irodalom 1. Szlávik János: Fenntartható környezet- és erőforrás-gazdálkodás, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2005 2. Kerekes Sándor: A környezetgazdaságtan alapjai, Aula kiadó, Budapest, 2009 3. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, 2007 4. Közös jövőnk, Mezőgazdasági kiadó, Budapest, 1988 5. Dr. Gyulai Iván: Kérdések és válaszok a fenntartható fejlődésről, Magyar Természetvédők Szövetsége. Budapest, 2008 6. Útmutató a Fenntartható Fejlődés Helyi Programjai (Local Agenda 21) elkészítéséhez, 2002 7. Feladatok a XXI. századra, Föld Napja Alapítvány, Budapest, 1993

Egyéb források: 1. Pilisvörösvár Város Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzata 2. KEOP pályázat anyaga 3. Önkormányzati rendeletek, határozatok 4. Pilisvörösvár Településfejlesztési Koncepciója Jóváhagyott: Pvv. Önk. 74/2014. (V. 29.) Kt. sz. határozatával 5. Pilisvörösvár Város Integrált Városfejlesztési Startégiája (IVS) 2008.

Budapest, 2015. szeptember 8.

Gromon István polgármester

85


PILISVÖRÖSVÁR VÁROS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÉNEK HELYI PROGRAMJA ( )

Recommend Documents