PETRIVENTE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA
2013 - 2018
„Csodálattal tölt el engem a természet, Bár nem minden évszak vonzza lelkemet. Búra hangol a tél sívó pusztasága, Míg örömre gyújt a zengő kikelet. Ámde, még a tél is, ha itthon borul rám, Idegen tavasznál kedvesebb nekem, Mert én a hazámat, a világnál is jobban szeretem!” (Jakab Ödön)
1
Tartalomjegyzék Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) .................................................................................... 3 Bevezető ................................................................................................................................. 3 Értékeink, küldetésünk ......................................................................................................... 10 Célok ..................................................................................................................................... 11 A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja .............................................................. 11 A HEP helyzetelemző részének célja................................................................................ 12 A HEP IT célja .................................................................................................................. 12 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ........................................... 12 1. Jogszabályi háttér bemutatása ....................................................................................... 12 2. Stratégiai környezet bemutatása ....................................................................................... 15 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ................................ 16 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ...................................... 33 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége .................................................................................... 43 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége .............................................................................. 48 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ............................................................... 54 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és non-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása ............................................................................................... 60 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ............................................................ 61 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ........................................... 61 1. A HEP IT részletei ............................................................................................................ 62 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése .............................................................. 62 A beavatkozások megvalósítói.......................................................................................... 63 Jövőképünk ....................................................................................................................... 65 A gazdasági program stratégiai prioritásai........................................................................ 65 Fejlesztési elképzelések .................................................................................................... 66 2. Összegző táblázat – A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ... 69 3. Megvalósítás ..................................................................................................................... 81 A megvalósítás előkészítése ............................................................................................. 81 A megvalósítás folyamata ................................................................................................. 81 Monitoring és visszacsatolás............................................................................................. 81 Nyilvánosság ..................................................................................................................... 82 Érvényesülés, módosítás ................................................................................................... 83 4. Elfogadás módja és dátuma .............................................................................................. 84
2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezető Az Európai Bizottság 2004 májusában tette közzé az „Esélyegyenlőség és diszkriminációmentesség a kibővített Európai Unióban” című Zöld Könyvet, amelyben konzultációra hívta az érintett szervezeteket, szereplőket. Ezek a konzultációk megerősítették azt az álláspontot, mely szerint kiemelkedően fontos mind az esélyegyenlőség, mind a diszkrimináció elleni küzdelem terén megvalósuló közösségi akciók kezdeményezése, beleértve az Európai Unió Anti diszkriminációs jogalkotása hatásának maximalizálását. A diszkrimináció elleni fellépéssel és az esélyegyenlőséggel kapcsolatos törekvéseket a mindenki számára irányadó Esélyegyenlőségi Keretstratégia foglalta magába. Ennek nyomdokaiba lépett a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó egységes szerkezetbe foglalt, egy közösségi akcióprogramként megfogalmazott PROGRESS közösségi program. A közösségi jog e témakörre vonatkozó teljes harmonizációját hazánkban az egyenlőbánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: törvény) valósította meg. A törvény kimondja, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség és deklarált célja, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára. Lehetővé teszi a közérdekű igényérvényesítést, a jogsérelem esetén a bizonyítási teher megfordulását, és 2005. évtől kezdődően speciális, az egyenlő bánásmód megsértése esetén eljáró hatóság felállítását rendelte el (Egyenlő Bánásmód Hatóság). A törvény 31. §-a értelmében Petrivente Községi Önkormányzat az alábbiakban dolgozza ki Helyi Esélyegyenlőségi Programját (továbbiakban: HEP): A HEP célja, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét, mely az állam, az önkormányzatok és ezek intézményei, a civil szervezetek és magánszemélyek feladata. Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Az esélyegyenlőség nem csupán követelmény, hanem az önkormányzatok hosszú távú érdeke is, hiszen azt a célt szolgálja, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra –függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges, vagy fogyatékossággal élő, milyen a származása, vagy az anyagi helyzete. Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkriminációmentesség és a szegregációmentesség. A HEP-nek a településen élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és a társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Petrivente Községi Önkormányzat célja, hogy Petrivente olyan településsé váljon, ahol senki nem tapasztalja a hátrányos megkülönböztetés közvetlen, vagy közvetett formáját védett tulajdonságai alapján, ahol minden lakossal szemben érvényesül az egyenlőbánásmód elve, valamint biztosított az egyenlő hozzáférés az önkormányzat és intézményei által nyújtott szolgáltatásokhoz. A HEP kiemelt figyelmet fordít a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján elsődlegesen védettnek, illetve hátrányos helyzetűnek minősülő csoportok: a nők, a gyermekek, a romák, az idősek, a mélyszegénységben élők és a fogyatékkal élők helyzetére. 3
A HEP egyes, hátrányos helyzetű csoportok feltárását, valamint esélyegyenlőségének előmozdítását szolgáló intézkedéseket tartalmaz, így különösen: - az óvodai és iskolai nevelés területén a jogellenes elkülönítés megelőzése, megszüntetése; -
-
a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő eséllyel történő hozzáférés biztosítása; munkaerő-piaci, tevékenységi szegregáció visszaszorítása; a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentése, foglalkoztatási esélyeik javítása; a helyi önkormányzat döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése; a döntéshozatalban, illetve a közügyek irányításában a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítése érdekében.
A HEP a vonatkozó jogszabályi előírásokra, és az Európai Unió ajánlásaira tekintettel készült. Jelen esélyegyenlőségi helyzetelemzés célja az, hogy a rendelkezésre álló adatok, dokumentumok alapján feltérképezze Petrivente község problémáit, lehetőségeit. Az elemzés öt területre koncentrál: lakhatás, foglalkoztatás, egészségügy, óvodai –iskolai nevelés, szociális- és közszolgáltatások.
4
Település bemutatása Vente alakkal először 1321-ben találkozunk településrészként, földesura Kőszegi Kokas Miklós volt, akitől hűtlenség miatt elkobozták, majd Osl Lőrinc kapta adományul, Károly Róbert királytól. A XV. és a XVI. században birtokosként említik a népes Vente családot, majd a XIX. század közepén nagy major volt a településen, 126 urasági alkalmazott dolgozott itt. A lakosság java része horvát anyanyelvű volt. Petri első ismert írásos említése 1313-ből ismert Bekcsényi Simon bán fiának birtokaként. Egyházas, népes falu volt, nemesi kúria állt benne. 1548-ban és 1566-ban a török teljesen elpusztította, kápolnáját is felégette, de ismételten újjáépült. 1870-ben 452 lakosból 40 tudott írni és olvasni, a lakosság döntő többsége horvát anyanyelvű volt, a nehéz
gazdasági
viszonyok miatt az 1880as években sok volt a kivándorló.
1892-től
egyesült a két település, a község neve
Petrivente
lett. A 20-as évek végén két tanterem és tanítólakás épült a faluban, osztatlan községi iskola jött létre, a 40-es évek végén hatosztályos, részben osztott iskola működött itt, majd 1959-ben megépült az új iskola is, de a 66-os körzetesítés során a felső tagozatos diákok Becsehelyen tanultak tovább, majd a 75-ös évektől teljesen megszűnt az alapfokú oktatás a községben. Nevelési-oktatási intézményként a 70-es évek elején megvalósult egy 25 férőhelyes óvoda, belső játszótérrel, melynek tetőszerkezetét az Önkormányzat 2009-ben újította fel. Sajnos a községet is – mint országos tendenciaként megfigyelhető – az elöregedés veszélyezteti, a születendő gyermekek száma évről – évre egyre csökken, így óvodánkat is be kellett zárnunk, a kisgyermekek Becsehelyen részesülnek óvodai nevelésben. Jelenleg az Önkormányzat a volt óvoda épületét hasznosításra kínálja, melyben elsődleges prioritást élvez a munkahelyteremtés, a helyi munkaerő bevonása. 5
A 60-as évek elején építettük a község művelődési
házát,
melyet
azóta
többször felújítottunk. 1953-tól van villany, 1984-ben épült ki a vezetékes ivóvíz hálózat, 1994-95 között gáz és szennyvízhálózat sikeres
épült.
LEADER
köszönhetően
2011-ben pályázatnak
megvalósulhatott
a
kultúrház hőszigetelése, melynek során a külső falak hőszigetelő rendszerrel lettek ellátva, valamint az elhasználódott fa ablakokat korszerű mutatókkal rendelkező, műanyag nyílászárókra cseréltük. A kultúrház környezete is megszépült, a bejárat térkövezése, valamint fizikai akadálymentesítése valósult meg, így a községben élő, mozgásukban korlátozottak, valamint az idősek is élvezetik a kultúrházban megtartott rendezvényeket, aktívan részt vehetnek az Idősek Napján, Farsangi mulatságon, Anyák Napi műsoron, Mindenki Karácsonyán, de az itt tartott falugyűléseket is rendszeresen látogathatják. Petriventén teljes az infrastruktúra, a háztartások mindegyike rendelkezik villannyal, a gázbekötések aránya meghaladja a 80%-ot, a víz- és csatornahálózat kiépítésével a háztartások rácsatlakozása 90%-os. A kábeltévé, valamint a telefon és internet kiépítésével a lakosok az informális csatornákhoz is teljes körűen hozzáférhetnek. Önkormányzatunk egy sikeres EU pályázat során, közel 60 millió forintos beruházással rekonstruálta a meglévő csapadékvíz-elvezető rendszert, melynek folyamatos tisztítása, fenntarthatósága a lakosság bevonásával, a közfoglalkoztatásban résztvevőkkel közösen valósul meg. Községünk a sportolási tevékenységek közül prioritásként kezeli a futballt, melyet a helyi fiatalok összefogásával és bevonásával működő Sportegyesület szervez meg kiválóan. Infrastrukturális háttérét
Önkormányzatunk
egy
sportcentrum felépítésével, rendszeres karbantartásával
biztosítja,
melyben
helyet foglal egy újonnan felújított
6
sportöltöző, egy körbekerített aszfaltos kézi- és kosárlabda pálya, valamint egy labdarúgópálya, kilátóval. A kisebb gyermekekről sem feledkezve meg, a sportcentrum közvetlen közelében helyezkedik el a 2000-ben épült játszótér, mely korszerűsített, EU szabványoknak megfelelő. A játszóteret térben követi, és az egységes településképet alakítja ki egy szabadtéri színpad, valamint egy Millenniumi Emlékpark a Három Királyok Szoborcsoporttal, melyet gyönyörű park vesz körül. 2005 évben megépült a község Teleháza és Roma Közösségi Háza, a roma kisebbség integrációjának minél hatékonyabb elősegítése érdekében. A következő évben felújításra és bővítésre került a Polgármesteri Hivatal épülete, mely egy tetőteret kapott, kibővült egy orvosi rendelővel és váróval, valamint megtörtént az akadálymentesítése is. 2010-ben került sor a Templom-kápolna külső-belső teljes felújítására, melyet a Szombathelyi
Egyházmegye
anyagi
támogatásban is részesített, valamint a helyi hívők anyagi és társadalmi munka hozzájárulásával
készülhetett
terveknek
megfelelően.
Önkormányzat
ezzel
el
egyidejűleg
a Az a
Teleház külső felújítását végezte az egységes külső megjelenés érdekében. Községünk hírnevét öregbítik a Petrivente Virágai Hagyományőrző Egyesület tagjai által előadott – elsősorban helyi – horvát népi dalok, táncok, melyeket egyre szélesebb körben ismerhetnek meg a megmérettetésen
is
környező települések kiváló
eredménnyel
lakói, de számos nagyobb volumenű
szerepeltek,
sőt
testvértelepülésünkkel,
a
horvátországi Ivanovec-cel való kulturális együttműködés során is vendégszerepeltek már. Körjegyzőséget alkotunk két másik horvát ajkú településsel, Semjénháza és Molnári községekkel. Az igazgatási tevékenységen túlmenően együttműködésünk kiterjed közös pályázatok megvalósítására, kulturális együttműködésünk révén a települések szoros kötődést jelentenek a horvát hagyományok, identitás ápolásában, továbbadásában is, melyben kiemelkedő tevékenységet folytatnak a településeken működő Horvát Nemzetiségi Önkormányzatok is. 7
Jövőképünkben kiemelkedő jelentőséggel bír a község élhetőbbé, a településkép egységessé, teljessé tétele, a fiatalok megtartása, ide vonzása, vállalkozásbarát környezet
kialakítása,
ezzel
a helyi
elősegítése,
munkahely-teremtés
a
sportolási – kulturális tevékenységek körének
kibővítése,
színvonalas
rendezvények megtartása, a település közbiztonságának javítása.
A település helyzetét bemutató általános adatok 1. számú táblázat Lakónépesség száma az év végén Fő 2007 420 2008 402 2009 389 2010 388 2011 373 2012 366 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
Lakónépesség
Változás
430 420 410 400
96% 97% 100% 96% 98%
390 380 370 360 350 340 330 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
A lakónépesség alakulás 2007-től 2012-ig folyamatos csökkenést mutat. Néhány év alatt 54 fővel csökkent Petrivente lakónépessége. Ennek oka lehet az elvándorláson túl, az elhalálozás növekedése. 2. számú táblázat - Állandó népesség fő nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
%
nők
férfiak
összesen 0
nők
férfiak
13 7 103 18 53
23 12 112 15 24
36 19 215 33 77
36% 37% 48% 55% 69%
64% 63% 52% 45% 31%
8
0-14 éves Állandó népesség - nők 65 év feletti 27%
65 évÁllandó feletti 13%
7% 15-17 éves 4%
népesség -0-14 férfiak éves 12% 15-17 éves 6%
60-64 éves 8%
60-64 éves 9% 18-59 éves 53%
18-59 éves 61%
A településen a munkaképes lakosság dominál. Az arányokat tekintve a 18-59 éves korcsoportban a nők aránya alacsonyabb, mint a férfiaké. Viszont a 65 éven felüli nők aránya magasabb, mint a 65 év feletti férfiaké. Az egész országra jellemző, hogy férfiak várható élettartama jóval alacsonyabb a nőkénél. A lakosság korszerinti megoszlása azt jelzi, hogy magas az aktív lakosok száma, a 65 éven felüliek száma csökkenő tendenciát mutat. Ezt támasztja alá a következő táblázat is. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) lakosok száma (fő) 2001 76 72 2008 73 51 2009 72 48 2010 74 50 2011 77 45 2012 77 36 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
Öregedési index (%) 105,6% 143,1% 150,0% 148,0% 171,1% 213,9%
Öregedési index (%) 250,0% 200,0% 150,0% 100,0% 50,0% 0,0% 2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
10 13 16 16 11
9
elvándorlás
egyenleg
9 8 7 19 12
1 5 9 -3 -1
Belföldi vándorlások - egyenleg (fő)
Magyarországon jellemző népesség csökkenő tendencia a rendszerváltást követően a községünkre is jellemző. Míg 2010-ben magas volt a településről elvándoroltak száma, addig 2011 - 2012-ben a bevándorlás volt a jellemző.
10 8 6 4 2 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
-2 -4
5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések halálozások száma száma 2008 4 6 2009 1 4 2010 5 6 2011 1 6 2012 2 3 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
természetes szaporodás (fő) -2 -3 -1 -5 -1
Az utóbbi évtizedben a településen a születések száma rendre elmaradt az elhalálozásokétól, ami hozzájárult a lassú népesség vesztéshez.
Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség mindannyiunk számára fontos. Megléte segíti, a jó minőségű szolgáltatások, az esélyegyenlőtlenséggel küzdő emberek előnyben részesítését is, az élet minden területén, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Petrivente Települési Önkormányzat folyamatosan érvényesíti az esélyegyenlőségi szempontokat a település működését, fejlesztését meghatározó alapvető dokumentumaiban. Az esélyegyenlőség megvalósítását horizontális elvnek tekinti, amely áthatja valamennyi önkormányzati tevékenységet: a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását a helyi szintű közpolitika alakítása során. Az Önkormányzat az esélyegyenlőségi politikáját munkáltatói szerepkörben, közvetlen szolgáltatásai során és intézményfenntartói szerepkörben érvényesíti. Az esélyegyenlőséggel 10
kapcsolatos tevékenysége folyamán mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játsszanak, elősegítve ezzel a település lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is. Ennek eszközei szabályozás, támogatás és a jó gyakorlatok bevezetése, bemutatása.
Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Érvényesítése nem csak jogszabályok által meghatározott kötelezettségünk, hanem hosszú távú érdekünk is, hiszen azt a célt szolgálja, hogy minden települési állampolgárnak esélye legyen a jó minőségű közszolgáltatásokra, életminőségük javítását szolgáló, feltételek biztosítására. Petrivente Települési érvényesíteni kívánja:
Önkormányzat
az
Esélyegyenlőségi
Program
elfogadásával
az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, a szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkriminációés szegregációmentesség. Az esélyegyenlőségi programnak a településben élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Petrivente Községi Önkormányzat alapvető célja, hogy településünk olyan legyen, ahol érvényesül az elsődleges alapelv, mely szerint minden embert egyenlőnek kell tekinteni. Közvetlen vagy közvetett diszkrimináció vagy hátrányos megkülönböztetés senkit ne érjen sem faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. Olyan intézkedések, eljárások megfogalmazása amelyek szolgálják egy összetartó, szolidáris társadalom erősítését a megkülönböztetés megszüntetésével, az esélyegyenlőség, egyenlő biztosításával a hátrányos helyzetű csoportok számára,
hátrányos bánásmód
biztosítják a hátrányok hatásainak mérséklését, akár megelőzését a pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz való hozzájutással, az önkormányzat intézményeiben a különböző közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáféréssel, a foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási és területfejlesztési célok összehangolásával, kiszűrik az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségét, 11
támogatják a társadalmi integrációt a meglévő és eredményes szolgáltatások megtartásával, vagy a felmerülő igények, szükségletek kielégítését segítő új támogató szolgáltatások bevezetésével.
A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát, arányát és helyzetét. Bemutatjuk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan a közszolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, ezen keresztül feltárjuk az egyes területeken jelentkező problémákat. Az adatok és következtetések alapján meghatározzuk a célcsoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP Intézkedési Terv (IT) tartalmazza.
A HEP IT célja A helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. Tartalmazza a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt, a helyi együttműködési rendszer bemutatását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,
a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete
a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a
Magyarország Alaptörvénye XV. cikk
(1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, 12
vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak. (4) Magyarország az intézkedésekkel segíti.
esélyegyenlőség
megvalósulását
külön
(5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.
1991.évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról
1998. évi LXXXIV. törvény a a családok támogatásáról
2003. évi CXXV. törvény „4. § Az egyenlő bánásmód követelményét az egyenlő bánásmódról és a) a magyar állam, az esélyegyenlőség b) a helyi és kisebbségi önkormányzatok, ezek szervei, előmozdításáról jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során kötelesek megtartani.”
2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól szóló
2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
2011. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról
2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól
1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. 2009-ben a Képviselő-testület elfogadta – majd többször módosította - a 4/2009. (V.08.) pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló önkormányzati rendeletét. A törvényi előírásokon túl, a rendelet célja, hogy településünkben olyan támogatási rendszer működjön, amely az
13
állampolgárok számára a prevenció, a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgálnak. A szociális ellátások, szolgáltatások középpontjában a család áll. A szegénység elmélyülése miatt az ellátó rendszernek egyre több követelménynek kell megfelelnie a különböző élethelyzetekből, a lakhatásból, a betegségből, a fogyatékosságból eredő szükségletek, eltartottak gyermekek gondozásához kapcsolódó költségek emelkedése miatt, ezért a helyi szabályokat és ezek hatásait folyamatosan vizsgáljuk. A rendeletet az eredményesség és hatékonyság érdekében, a felmerülő igények alapján évente legalább egy alkalommal felülvizsgáljuk. A Képviselő-testület a helyi szabályozási tevékenysége során az esélyegyenlőségi szempontokat is figyelembe veszi. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő etikai elvek Megkülönböztetés tilalma, egyenlőbánásmód elve: A közszolgáltatások megkülönböztetését.
működésében
meg
kell
előzni
az
állampolgárok
hátrányos
A megkülönböztetés tilalma vonatkozik a lakosok bármilyen nemű faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti diszkriminációjára. Az emberi méltóság tiszteletben tartása: Az állampolgárok emberi értékük, méltóságuk, egyediségük alapján tiszteletet érdemelnek, érdekeiket figyelembe véve olyan körülményeket és légkört kell kialakítani, melyek ezeknek az alapvető értékeknek a megőrzését és megerősítését szolgálják. Szolidaritás: A társadalom számára minden állampolgár egyformán értékes, ezért a település minden közösségének és polgárának érdeke a szolidaritás erősítése, mely nagyban elősegítheti a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációját, foglalkoztatási és érvényesülési lehetőségeit. A rászoruló embernek megfelelő hozzáférést kell biztosítani az erőforrásokhoz, szolgáltatásokhoz abból a célból, hogy maga is el tudja végezni feladatait, meg tudjon birkózni a nehézségekkel. Méltányosság és rugalmas ellátás: A megkülönböztetés tilalma nem old fel minden létezőegyenlőtlenséget. Olyan pozitív méltányos és rugalmas intézkedéseket kell kidolgozni, melyek elősegítik az érintettek társadalmi pozíciójának, életminőségének javulását. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében a kötelezettségek meghatározása; - a kötelezettségek teljesítéséért felelős személyek kijelölése, akiknek feladata: - a HEP megvalósításának koordinálása, 14
- a HEP végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása; - a HEP nyilvánosságának biztosítása; - a HEP megvalósításában érintett intézmények vezetőinek tájékoztatása; esélyegyenlőségi kockázatok kezelése, intézkedési tervek készítése, értékelése, folyamatos korrekciója; fejlesztési célok időrendi prioritásának kialakítása, a mérhetőséget lehetővé tevő indikátorok meghatározása; az esélyegyenlőség javításához kapcsolódó prioritási sorrend meghatározása; az eredmények nyilvánosságra hozásakor a személyes adatok védelmének maximális érvényesítése; a település döntéshozóinak kétévente történő tájékoztatása a megvalósításról. A HEP figyelembe veszi Petrivente Községi Önkormányzat mindazon dokumentumait, melyek kitérnek az esélyegyenlőség megvalósítására, így különösen: Petrivente Községi Önkormányzat Gazdasági Programja Település rendezési terve
2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A helyi Gazdasági Program stratégiai célja, hogy megfogalmazza a település hosszú távú jövőképét és ahhoz igazítsa középtávú fejlesztési céljait. A település hosszú távú jövőképe a nyitottság és dinamizmus: az értékőrzés és a megújulás Középtávú stratégiai céljai: Fenntartható településfejlesztés a funkciók harmóniájában, A település, mint az élhető, értékőrző és innovatív környezet, Példaértékű gondoskodás és egyenlő esélyek biztosítása. Az ágazati stratégiákat átszövő, a mozgáskorlátozottak, idősek és kisgyerekesek érdekeit figyelembevevő kiemelt horizontális szempont az akadálymentesség. Az egyes programok, koncepciók a Bűnmegelőzési Koncepció, a Családbarát Programok, az Kistérési Egészségügyi Koncepció, az Idősügyi Program, az Ifjúságpolitikai Koncepció (kidolgozás alatt, a Közfoglalkoztatási Terv a saját területére vonatkozólag határozza meg az esélyegyenlőséget előmozdító célokat, intézkedéseket. 2.2. A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Felhasználtuk az ágazati beszámolók megállapításait, szakemberek tapasztalatait. Természetesen azoknál az adatoknál, amelyekre nyilvántartás nincs és nem is lehet, ott a 2001.évi, illetve 2011. évi népszámlálás adataiból indultunk ki. 15
Petrivente Községi Önkormányzat - családsegítést és a gyermekjóléti feladatokat - szociális alapellátást a Muramenti Nemzetiségi Területfejlesztési Társulás által működtetett Muramenti Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat látja el. Széles körben nyújt a szervezett segítséget a térségben élő rászorulók rétegeknek. Ez a terület is átalakulás előtt áll, tehát nagyon fontos, hogy az a cél és a feladatok szem előtt tartásával történjen. Petrivente Községi Önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92.§ (1) b) pontja alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló szabályokat a 6/1995 (VI.28.) rendeletében szabályozza. Egészségügyi alapellátás, hétközi és hétvégi központi orvosi ügyeleti feladatok ellátására együttműködési megállapodást kötött, amelyben rögzítette e területre vonatkozó tevékenységeik összehangolását. Hétvégi fogorvosi ügyelet ellátására 2013. évben együttműködési megállapodást kötött, amelyben rögzítette e területre vonatkozó feladatokat.
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A statisztikai adatok és a segélyezési tapasztalatok alapján egyik legsúlyosabb gond a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011. év) megállapítása szerint: „Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége, mintegy 5-600 ezren (összlétszámuk a becslések alapján kb. 750 ezer) ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. Ezért Magyarországon a romák felzárkóztatását megcélzó politikát nem lehet elválasztani a szegénység elleni általános küzdelemtől, a társadalmi és a gazdasági versenyképesség javításától. „A romák esetében jellemző az, hogy még a halmozottan hátrányos helyzetű csoportokon belül is legkedvezőtlenebb helyzetben lévőkhöz tartoznak. Községünkben a 2011.évi népszámlálás során 0 fő vallotta magát romának. A Cigány Nemzetiségi Önkormányzat nem került megalakításra. A célcsoport beavatkozási területei: 1./ oktatás területén- Képzések, tanfolyamok szervezése, életvezetési, informatikai, gyakorlati, ismeretek elsajátításának elősegítése. A megvalósításhoz bevonásra kerülhet a védőnő, a Munkaügyi Központ, helyi oktatási intézmények. 2./egészségügy területén – Az egészséges táplálkozással történő megismertetés, figyelemmel a csoport nehéz anyagi körülményeire. A higiéniás feltételek megismertetése, a betegségek megelőzésére tekintettel. Egészségügyi szűrések igénybevételének szükségességéről tájékoztatás és ösztönzés az azokon való részvételre. Prevenciókra való figyelemfelhívás, annak fontosságának hangsúlyozása. E területen legfontosabb szerep a háziorvosra, a védőnőre, civil szervezetekre, egyházakra és az oktatási intézményekre hárul.
16
3./lakhatási feltételek biztosítása – A saját lakhatási körülményeik javításának elősegítésére képzések szervezése, ehhez támogatási rendszerek kidolgozása. Pályázati források segítségével az épületek lakhatás céljára való megfeleltetéséhez szükséges anyagok beszerzése. A képzések, illetve az építkezések lebonyolításához a helyi vállalkozók, illetve a Vállalkozók Szövetségének segítségét lehet igénybe venni. Bevonásra kerülhetnek a civil szervezetek, melyek az ilyen jellegű segítségnyújtást tűzték ki célul. 4./ foglalkoztatás- Az alacsony képzettségű réteg foglalkoztatásához minimális képzések szervezése a Munkaügyi Központtal, illetve azon területekre ahol az alkalmazásuk hosszabb távon is biztosítható lenne. Fel kell hívni a figyelmet a pályázati lehetőségek igénybevételére és törekedni kell a munkahelyteremtő beruházásokkal e célcsoport foglalkoztatására. Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek és a romák. Tapasztalataink szerint a munkaerő-piacra jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó motiváltsági problémák, a társadalmi előítélet jelenléte. A roma nők iskolai végzettsége, foglalkoztatottsági szintje, jövedelme még a roma férfiakénál is jelentősen alacsonyabb. Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év
nő
férfi
összesen
fő fő fő 2008 140 133 273 2009 133 99 232 2010 133 137 270 2011 1320 134 1454 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
nő fő 19 20 14 20
férfi
% 13,6% 15,0% 10,5% 1,5%
fő 23 30 18 20
Álláskeresők aránya 35,0% 30,0%
25,0% 20,0% 15,0% 10,0%
5,0% 0,0% 2008
2009
2010
2011 nők 2012 férfiak 2013
17
összesen 2014 2015
2016
2017
% 17,3% 30,3% 13,1% 14,9%
összesen fő 42 50 32 40
% 15,4% 21,6% 11,9% 2,8%
3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 nyilvántartott álláskeresők fő 42 50 száma összesen fő 0 4 20 éves és fiatalabb % 0,0% 8,0% fő 4 7 21-25 év % 9,5% 14,0% fő 5 5 26-30 év % 11,9% 10,0% fő 3 4 31-35 év % 7,1% 8,0% fő 7 8 36-40 év % 16,7% 16,0% fő 6 5 41-45 év % 14,3% 10,0% fő 5 6 46-50 év % 11,9% 12,0% fő 8 7 51-55 év % 19,0% 14,0% fő 4 4 56-60 év % 9,5% 8,0% fő 0 0 61 év felett % 0,0% 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
2010
2011
32
40
2 6,3% 4 12,5% 1 3,1% 3 9,4% 4 12,5% 3 9,4% 7 21,9% 3 9,4% 5 15,6% 0 0,0%
1 2,5% 4 10,0% 5 12,5% 4 10,0% 3 7,5% 6 15,0% 6 15,0% 6 15,0% 5 12,5% 0 0,0%
Álláskeresők száma (fő) 60
50
40
30
20
10
0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
A munkanélküliségi adatokból egyértelműen látszik, a 2008-ban kezdődő magyarországi gazdasági válság hatása. 2008-tól 2010-ig jelentősen emelkedett a munkanélküliek száma. 36 – 40 év közötti fiatalok között, a munkanélküliek száma magasnak mondható. 31 – 35 éves korosztályban a legalacsonyabb a munkanélküliség.
18
3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen 2008 19 23 42 2009 20 30 50 2010 14 18 32 2011 20 20 40 Forrás: TeIR, Nemzeti MunkaügyiHivatal
nő 8 13 5 7
férfi összesen 12 20 10 23 8 13 4 11
Nő 42,1% 65,0% 35,7% 35,0%
férfi 52,2% 33,3% 44,4% 20,0%
összesen 47,6% 46,0% 40,6% 27,5%
3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év
nő
férfi
összesen
fő fő fő fő 2008 45 25 70 1 2009 43 27 70 2 2010 39 27 66 0 2011 43 21 64 2 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
nő % 2,2% 4,7% 0,0% 4,7%
19
Férfi fő 0 1 1 0
% 0,0% 3,7% 3,7% 0,0%
összesen fő 1 3 1 2
% 1,4% 4,3% 1,5% 3,1%
Pályakezdő álláskeresők száma 2,5
2
1,5
1
0,5
0 2008
2009
2010
2011
2012 nők
2013
2014
2015
2016
2017
férfiak
A táblázat azt mutatja, hogy a munkanélküliség a településen a nőket sújtja. A pályakezdő álláskereső nők körében 2008 – 2009-ben rohamosan emelkedett. 2010-re csökkent a számuk, majd 2011-ban újra emelkedett. Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint
év
nyilvántartott álláskeresők száma összesen
A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség
Fő fő 2008 25 5 2009 32 6 2010 20 7 2011 25 5 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
% 20,0% 18,8% 35,0% 20,0%
8 általános fő 18 24 12 19
% 72,0% 75,0% 60,0% 76,0%
8 általánosnál magasabb iskolai végzettség fő % 2 8,0% 2 6,3% 1 5,0% 1 4,0%
Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő)
A regisztrált munkanélküliek számának alakulása iskolai végzettség szerint az elmúlt években az alábbiak szerint alakult. A 8 általános iskolai végzettségnél magasabb iskolai végzettségű álláskeresők száma alacsonyabb, mint a 8 általánost végzetteké. Általában 60 % feletti ezen álláskeresők aránya.
35 30 25 20 15 10 5 0 8 általánosnál 8 általános 8 általánosnál magasabb 2008 2009 2010 2011alacsonyabb 2012 2013 2014 2015 2016 2017
20
3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma év
Közfoglalkoztatásban résztvevők száma
2010 2011 2012
11 11 9
Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a résztvevő település aktív korú romák/cigányok lakosságához képest száma 5% 7 5% 7 5% 4
Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest 41% 41% 24%
Forrás: Önkormányzat adata Közfoglalkoztatottak száma (fő) 12
10
8
6
4
2
0 2010
2011
Közfoglalkoztatottak száma 2015 2012 2013 2014
Közfoglalkoztatott romák száma 2016 2017
Petriventén 2013-ban a startmunka program keretén belül beszerzésre került 1 db magassági ágvágó, amely segítségül szolgál a belógó ágak eltávolítására. A 2012-ben elkezdett útfelújításokat 2013-as évben folytatja az önkormányzat. Az eredményeket látva az önkormányzat fontolóra veszi a jövőben szociális szövetkezet létrehozását. Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. Alacsony továbbá a 15–24 éves korosztály munkaerő-piaci részvétele is. A fiatalok távolmaradását főként az oktatási, képzési idő meghosszabbodása indokolja, ugyanakkor jelentősen megnőtt az iskola befejezése utáni munkahelykeresés ideje is. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek száma, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség befolyásolja. Az ifjúsági munkanélküliség strukturális munkanélküliség, a munkaerőpiac elvárásai ma már nemcsak a végzettségre és a szakképzettségre, hanem a különböző személyes kompetenciákra, szakmai és gyakorlati tudásra vonatkoznak. 2011. szeptember 1. napján hatályba lépett a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény, amely létrehozta a közfoglalkoztatás új rendszerét. A foglalkoztatás szervezését, a munkáltatói feladatokat az önkormányzati vezetői koordinálják. A munkaügyi, bérszámfejtési feladatokat a hivatal végezi. A közterületen dolgozók szakmai irányítását munkavezetők végzik. A közfoglalkoztatottak a település valamennyi intézményében dolgoztak. A tartós munkanélküli iskolai végzettségének megfelelő munkakört tudtunk biztosítani a közfoglalkoztatottak számára.
21
Petrivente község, a Letenyei Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége Letenye, József Attila utca 1. szám alatti telephelyen fogadja az álláskeresőket, a nem nyilvántartott munkát keresőket. A Kirendeltség a munkaerő-piaci képzések lebonyolításában, a képzési lehetőségek felkutatásában, a pályaválasztási tevékenységben az intézményi és a piaci képzőkkel tart fenn kapcsolatot. Ebben a munkáltatók is részt vesznek, amennyiben az igényeik alapján munkaviszonyban állók, vagy felvételre kerülők előzetes képzései igénylik. A tanácsadás keretében: munka-, pálya-, álláskeresési-, rehabilitációs és pszichológiai egyéni tanácsadáson való részvételre van lehetőség. 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb 15-X éves legalább általános iskolai végzettséggel nem lakosság száma általános iskolát rendelkezők 15-x évesek száma összesen végzettek száma év összesen
nő
férfi
fő fő fő 2001 305 161 144 2011 289 150 139 Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás
összese n
nő
férfi
fő 270 n.a
fő 139 n.a
fő fő 131 35 n.a n.a
Összesen
nő
% fő 11,5% 22 n.a n.a
férfi
% fő 13,7% 13 n.a n.a
% 9,0% n.a
Alacsonyan iskolázottak száma az alábbiak szerint változott 2001 és 2011 között: 2001-ben a 305 fő 15 évnél idősebb népesség közül 270 fő legalább általános iskolát végzett volt, ebből 139 főt tett ki a női és 131 főt a férfi lakosság. 2001-ben a 15éves és idősebb lakosság közül 35 fő nem rendelkezett általános iskolai végzettséggel, ebből 22 fő volt nő, ami a korcsoport 13,7 %-át tette ki és 13 fő férfi ez a korcsoport 9 %-át tette ki. A fenti korcsoport tekintetében az általános iskolát nem végzettek közül a nők száma a férfiak számát meghaladta. A 2011 év tekintettében sajnos az összehasonlításhoz nincs elég adatunk. A 15 éves és ennél idősebb lakosság száma csökkent az eltelt 10 év alatt. Az általános iskolát végzettek és nem végzettek aránya nagyvalószínűséggel megegyezik, vagy csak kis mértékben tér el a 2001- es adatoktól. 3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma
8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma
év fő
Fő
%
2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)
22
3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú szakiskolai szakközépiskolai gimnáziumi felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők összesen résztvevők résztvevők résztvevők év fő
fő
%
fő
%
fő
%
2009 0 0 0 0 2010 0 0 0 0 2011 0 0 0 0 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)
0 0 0
0 0 0
0 0 0
A településen egy lakos sem vett részt akár általános iskolai, akár középiskolai végzettséget nyújtó felnőttképzésben. Amennyiben ilyen képzésre igény jelentkezik az oktatási intézmény bevonásával az önkormányzat gondoskodhat ilyen képzések megszervezéséről. 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti lakónépesség segélyben év száma részesülők fő 2008 291 2009 251 2010 292 2011 294 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
A 15 – 64 éves korcsoport 2,1 % (6 fő) részesült 2008-ban álláskeresési segélyben, ez az arány 2009-ben 10%-ra nőtt (25 fő), majd 2012-ig folyamatos csökkenés tapasztalható (4,1%-ra 12 főre). Ennek oka lehet a közhasznú munkában részvevők kiesése, ha csak időlegesen is a segélyezettek közül.
6 25 20 12
2,1% 10,0% 6,8% 4,1%
Segélyezettek száma (fő) 350 300 250 200 150 100 50 0 2008
2009
2010
2011
15-64 évesek
3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma nyilvántartott álláskeresési álláskeresők járadékra év száma jogosultak fő 2008 42 2009 50 2010 32 2011 40 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
fő
%
40 43 20 23
95,2% 86,0% 62,5% 57,5%
segélyben részesülők %
2012
2013
2014
2015
2016
2017
Segélyben részesülők száma
Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (%) 100,0% 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
23
A nyilvántartott álláskeresők közül 2008-ban a 95,2 % (40 fő) jogosult álláskeresési járadékra, ebben az évben volt a legmagasabb az álláskeresők száma. 2009-ben ez az arány 86 %-ra (43 fő) csökkent. 2010-ben ez az arány tovább csökkent 62,5 %-ra (20 főre). Az álláskeresési járadékra jogosultak száma 2011-ben a legalacsonyabb. Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt az elmúlt években is többször is módosították, melynek előírásait a Petrivente Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2009. (V.08.) számú rendeletébe építette be az alábbiak szerint: Önkormányzati pénzforrásból finanszírozott ellátások: a) méltányossági ápolási díj, b) átmeneti segély, c) temetési segély, d) köztemetés, e) méltányossági közgyógyellátás után fizetendő térítési díj Részben önkormányzati pénzforrásból finanszírozott ellátások: a) időskorúak járadéka, b) rendszeres szociális segély, c) foglalkoztatást helyettesítő támogatás, d) normatív lakásfenntartási támogatás, e) alanyi jogú ápolási díj. 3.6.2. számú táblázat Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma közgyógyellátási év igazolvánnyal rendelkezők száma 2008
12
2009 12 2010 15 2011 19 2012 17 Forrás: TeIR, KSH Tstar
Közgyógyellátotttak száma (fő) 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
A közgyógyellátottak száma 2008-tól 2011-ig emelkedett, majd a 2012-es évben minimálisan csökkent.
24
2017
3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban év részesítettek száma 2008
4
2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar
4 5 3 3
Ápolási díjban részesülők száma (fő) 6 5 4 3 2 1 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
Az ápolási díjban részesülők száma az elmúlt évek során nem változott jelentősen. 2008-ban és 2009-ben 4 fő, 2010-ben 5 főre növekedett, majd 2011 - 2012-ben 3 főre csökkent az ápolási díjban részesítettek száma. 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma
év
rendszeres Azoknak a száma, akik Foglalkoztatást helyettesítő szociális 30 nap Azoknak a száma, akiktől támogatás (álláskeresési segélyben munkaviszonyt nem helyi önkormányzati rendelet támogatás) részesülők tudtak igazolni és az alapján megvonták a FHT jogosultságtól támogatást 15-64 évesek munkanélküliek fő fő elesett %-ában %-ában
2008 5 2 15 2009 2 1 28 2010 2 1 21 2011 2 1 13 2012 1 n.a. 11 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
36 57 68 32 n.a.
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
Ellátottak száma (fő) 30 25 20 15 10 5 0 2008
2009
Segélyezettek száma
2010
2011
Támogatottak száma
2012
2013
2014
Jogosulatlanok száma
2015
2016
2017
Támogatástól megvontak száma
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
A rendszeres szociális segélyben részesülők száma a 2008 és 2010 terjedő időszakban csökkenést mutat, ennek oka lehet az időközben végbement jogszabályváltozás. 2008-ban a rendszeres szociális segélyben részesülők száma 5 fő, 2009-ben és 2010-ben
és 2011-ben már csak 2 fő és ez a szám 2012-re 1 főre csökkent. A rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a 15-64 év közötti lakossághoz viszonyítva nem mondható magasnak. A 15-64 év közötti korcsoport csupán 1-2 %-a részesült az elmúlt években rendszeres szociális segélyben. Az álláskeresési támogatásban részesülők száma 2008-ban15 fő volt, míg 2011. évben 13 főre csökkent, majd 2012-re ez a szám 11 fő. 25
Az önkormányzati rendelet alapján sem esett el egy munkanélküli sem az álláskeresési támogatástól, mivel ilyen helyi rendeletet nem alkotott az önkormányzat. Az álláskereső részére álláskeresési ellátásként álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár. Az álláskeresési járadék maximum 90 nap lehet, a munkaerő piaci járulékalap 60 %-a legfeljebb a minimálbér 100%-a (98. 000 Ft). Az elmúlt évben szociális kérelemként iktatott iratok száma összesen 68 db, ezt megelőzően 59 db volt. Ami 2010. évhez képest kevesebb, mint 1 %-kal csökkent a kérelmezők száma, ez a szám 2011. évről 2012. évre stagnált. Az aktívkorúak ellátásának körében megállapított rendelkezésre állási támogatást felváltotta a bérpótló juttatás, amelynek feltételei több helyen is átalakultak. Alapvető módosítás, hogy a bérpótló juttatásra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni, míg a rendelkezésre állási támogatást csak kétévente kellett. A két felülvizsgálat között eltelt időben minden támogatottnak legalább 30 nap munkaviszonyt kell létesítenie, olyan módon, hogy az igazolható legyen a felülvizsgálatkor. Erre lehetősége van több módon. Nyílt munkaerőpiacon folytat keresőtevékenységet, egyszerűsített foglalkoztatottként létesít munkaviszonyt, háztartási munkát folytat, munkaerő-piaci programban vesz részt, közérdekű önkéntes tevékenységet folytat, vagy közfoglalkoztatásban vesz részt. Az önkormányzat rendeletében a bérpótló juttatásra való jogosultság egyéb feltételeként írja elő, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a rendeletében megállapított feltételeket teljesítse. Rendszeres szociális segélyre lehet jogosult, aki egészségkárosodott, vagy aki az 55. életévét betöltötte, vagy aki az önkormányzat rendeletében meghatározott, feltételeknek megfelel, (pl mentális állapota miatt, mentesítést kap), vagy 14 év alatti gyermeket nevel és a településen nincs biztosítva a gyermek napközbeni ellátása. A rendszeres szociális segély 90%-ban fedezett ellátási forma, a bérpótló juttatás csak 80%-ban. Javasolt a bevezetése, mert bár ezzel a mentálisan leépült (amennyiben ez megfelelően igazolható) embereket zárja ki a közmunkaprogram lehetőségéből a rendelet, de meghagyja a jövedelmüket. Az aktívkorúak ellátásában részülőknek továbbra is előírás a munkaügyi központokkal való együttműködés, míg az egészségkárosodott személyek kivételével a rendszeres szociális segélyre jogosultak az arra kijelölt szervvel, az önkormányzattal kötelesek együttműködni. A megállapodás elsődleges célja olyan szolgáltatások biztosítása, amely a munkaerőpiacra történő visszahelyezést segíti. A beilleszkedést elősegítő program a munkanélküliség káros hatásait segített enyhíteni. Az anyagi helyzet romlásának következményeként a munkanélküli emberek kapcsolatai beszűkültek, megváltozott énképük és életvitelükben is izolálódtak. Az anyagi nehézségek konfliktusokat idéznek elő a munkanélküliek családjában. Az álláskereső részére álláskeresési ellátásként álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár. Az álláskeresési járadék maximum 90 nap lehet, a munkaerő piaci járulékalap 60 %-a, legfeljebb a minimálbér 100 %-a. (98.000 forint). A munkanélküliek számának stagnálása, illetve csökkenése együtt járt azzal, hogy a különböző önkormányzati és központi támogatásban részesítettek – aktív korúak ellátása, rendszeres szociális segély – száma nagymértékben emelkedett. Ez az emelkedési tendencia tovább fog romlani, mivel 2012 évtől az álláskeresési segély feltételei negatív irányba változtak, maximum 3 hónapig jár, és ehhez egy év munkaviszonyt kell igazolni. Az ebből kikerülő munkanélküliek az önkormányzattól remélhetnek segítséget aktív korúak ellátásában, vagy a közfoglalkoztatás keretén belül megoldott 2-10 hónapos foglalkoztatással. Az önkormányzat lehetőséget biztosít a 30 napos önkéntes tevékenység ledolgozására.
26
3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció Önkormányzatunk nem szükséglakások sincsenek.
rendelkezik
önkormányzati
bérlakással.
Komfortnélküli,
Az Önkormányzat a rendeletében meghatározott feltételek esetén helyi támogatással nyújt segítséget azoknak, akik a településben lakást vásárolnak, építenek vagy lakásukat korszerűsítik, felújítják. A szociálisan rászorulók esetében lakásfenntartási támogatási rendszer működik, amely több elemből tevődik össze. Részben a havonta történő természetbeni ellátásokkal csökken a lakáskiadások mértéke. Az elmúlt két évben a valamely közüzemi szolgáltatás felé hátralékkal rendelkező állampolgárok száma nőtt. Pontos adattal nem rendelkezünk, ugyanis a szolgáltatók nem adnak tájékoztatást az adósságállományról. A lakásviszonyok jellemző problémái a közműdíj-, illetve lakáshitel-tartozások, hátralékok felhalmozódása. Lakhatást segítő támogatás a normatív lakásfenntartási támogatás. Ezt a támogatási formát és a kiegészítő helyi kompenzációt természetben nyújtjuk. A szociális törvény rendelkezik az adósságkezelési szolgáltatásról, amely akkor nyújt segítséget, ha már összegyűlt egy nagyobb összegű díjhátralék. A legveszélyeztetettebb csoportok a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerülők, kedvezőtlen jövedelmi helyzetű családok, pályakezdők, nagycsaládosok, a hajléktalansággal veszélyeztetett, az erőszak áldozatai pl. kilakoltatás előtt álló családok, a lakásfenntartási nehézséggel küzdők, a lakhatással összefüggő adósságot felhalmozott háztartások és súlyos betegséggel küzdő családok. 3.4.1. számú táblázat – Lakásállomány összes év lakásállomány (db)
szociális lakásáll omány (db)
bérlakás állomány (db)
ebből elégtelen lakhatási körülmény eket biztosító lakások száma
egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db)
ebből elégtelen lakhatási körülménye ket biztosító lakások száma
ebből elégtelen lakhatási körülmény eket biztosító lakások száma
ebből elégtelen lakhatási körülménye ket biztosító lakások száma
2008
136
5
0
0
0
0
0
2009
136
5
0
0
0
0
0
2010
134
2
0
0
0
0
0
0
2011
134
2
0
0
0
0
0
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok
27
0
A településre jellemző lakásállomány nem változott jelentősen az elmúlt években az építési kedv a gazdasági válság hatására érthető módon csökkent. 2008-ban a lakások száma 136 db, 2011-re minimálisan csökkent. Lakások között 2008-2009ben 5-5 lakás lakhatatlan, 2010-2011ben az a szám 2-re csökkent.
Összes lakásállomány (db) 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2008
2009
2010
2011
2012
Összes
2013
2014
2015
2016
2017
Ebből elégtelen körülményű
A településen nem él hajléktalan. 3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők
Támogatásban részesülők (fő) 3,5
lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma
adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma
2008
0
0
2009
0
0
1
2010
0
0
0,5
2011 2012
2 3
0 0
év
3 2,5 2 1,5
0 2008
2009
2010
2011
Lakásfenntartási támogatások
Forrás: TeIR, KSH Tstar
2012
2013
2014
2015
2016
2017
Adósságcsökkentési támogatások
A lakásfenntartási támogatásban részesülők száma 2008 és 2010 között nincs adat. Amíg 2011-ben 2 fő részesült ilyen támogatásban, addig 2012-ben 3 fő. Az emelkedés oka szintén lehet a gazdasági válság, mely következtében egyre nehezebben tudják a családok a lakásfenntartás költségeit fizetni. A településen adósságcsökkentési támogatásban nem részesültek. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete A településen cigánytelep nem található egy kisebb zárvány szegregátum 2 lakóházzal 1.5 km-re atelepüléstől, ahol 7 felnőtt (3 nő, 4 férfi) él.. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A települési állampolgárok a közszolgáltatások részét – néhány egészségügyi alapellátás kivételével- nem tudják elérni. Az Önkormányzat minden kötelező feladatát ellátja, megjelenő lakossági igények alapján önként vállalt feladatokkal egészíti ki az ellátó rendszerét. A népesség egészségügyi helyzetére jellemző, hogy egyes népbetegségek, mint a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri elváltozások, az ún. belgyógyászati megbetegedések fordulnak elő leggyakrabban (különböző szívbetegségek, anyagcsere-kórképek, cukorbetegség, rosszindulatú daganatok).
28
-
A gyermekek esetében továbbra is pl.: az asztma, az általános immunrendszer elváltozásai, a bőr speciális immunrendszerének gyulladásos állapota, valamint a táplálkozási és anyagcsere megbetegedések a legjellemzőbbek.
Az egészségügyi ellátás színvonalasan biztosított az alapellátás körébe tartozó települési önkormányzati feladatok tekintetében: háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás, fogorvosi alapellátás, alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás (felnőtt, gyermek), védőnői ellátás, A háziorvosokhoz praxisonként átlagosan 1800 fő. A területi ellátásért felelős kórház a Kanizsai Dorottya Egészségügyi Központja 8800 Nagykanizsa, Szekeres József utca. Biztosított a családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, bölcsőde. Az egyes települések által biztosítandó szociális szolgáltatások körét az 1993 évi III. törvény szabályozza. A törvény az egyes alapszolgáltatások megszervezését valamennyi települési önkormányzat számára kötelezően előírja, míg az ellátások zömét a település nagyságától függően kell biztosítani a települési önkormányzatoknak. A Szt. 86§. (1) bekezdése értelmében a települési önkormányzat köteles biztosítani: a.) szociális információs szolgáltatást, b.) étkeztetést, c.) házi segítségnyújtást, állandó lakosságszámtól függetlenül. Az Szt. és az ÖR. alapján a szociális szolgáltatások típusait, szociális ellátórendszerét az alábbiakban foglaljuk össze: Személyes gondoskodást nyújtó ellátások:– az önkormányzat által biztosított – szociális alapellátási formák - étkeztetés - házi segítségnyújtás - családsegítés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani különösen a) koruk, b) egészségi állapotuk, c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt. Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást az Önkormányzat 10/2002.(XII. 05.) számú rendelete alapján. A szociális ellátások és a szolgáltatások összehangoltan, koordináltan működnek, nagymértékben lefedik a szociális szükségleteket. A helyi szociális ellátórendszer középpontjában továbbra is a segítségre szoruló emberek állnak, akiknek színvonalas ellátása feltételezi az emberi értékek tiszteletben tartását. A helyi szociális szolgáltatások 29
gyakorlatában a személyközpontú szociális munkafolyamat biztosított, amely megteremti a hátrányos helyzetben élők támogatásának, az esélyegyenlőség megteremtésének feltételeit. A népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez való hozzáférés helyben a lakosság számára nem biztosított. A primer és szekunder prevenció tevékenységét leghatékonyabban a védőnői szolgálat és a házi gyermekorvosi ellátás biztosítja. Településünkben több mint 10 éve folyamatos az egészségmegőrző szűrőprogram, melynek eredményeként a szülők a gyermek alkatára vonatkozó jellemzőkön túl – magasság, hízásra való hajlam stb. – tanácsot kapnak a helyes életmód kialakítására, választható sportágra, munkaterületre. Fogászati szűrést az iskola-egészségügyi feladatok közt a gyermek-fogorvosok végeznek az oktatási intézményekkel történt megállapodások alapján. Az iskolafogászati rendelésen szinte minden tanuló megjelenik szűrővizsgálaton. A rászoruló idősek részére bevezetésre kerültek (EKG, vércukor, koleszterin, vérnyomás meghatározások) időszakos mérések. Településünkben a prevenciós és szűrőprogramok szervezésének hagyománya van. – Falunapok - A programok az egészséget szolgáló egyéni magatartásminták kialakítását célozzák a lakosság körében, főként a gyermekek, idősek, illetve a magas kockázatú célcsoportokra fókuszálva, együttműködve. Az önkormányzat szervezi a közétkeztetést, amely megfelel az érintett korosztály egészséges étrendjére vonatkozó elvárásoknak. Az önkormányzati sporttevékenység magában foglalja a közösségi élet és sportkultúra valamennyi formáját. Az Önkormányzat sportlétesítmény hálózata folyamatosan bővül, de még hiányoznak korszerű és modern sportlétesítmények. A települési ellátórendszer elemei mindenki számára hozzáférhetők, egységes, egymásra épülő szolgáltatásokat nyújt folyamatos és megbízható módon. Az ellátórendszer hatásosságát és hatékonyságát eredményezi az is, hogy az egészségügyi, az oktatási- közművelődési-, sport- és a foglalkoztatási intézmények, szervezetek a szakmai programjuk megvalósítása során együttműködnek. Az Önkormányzattal szemben a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor. A pénzbeli ellátások és a közszolgáltatások szervezése során pozitív diszkriminációval segítjük a célcsoporthoz tartozókat. Ez részben szabályozási eszközökkel, részben eljárások bevezetésével, részben a nyilvánosság eszközeinek alkalmazásával történik. 3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek év részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma
Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma
házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma
0
0
0
2009 0 2010 0 2011 0 2012 0 2013 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
2008
30
A községben felnőttek és gyerekek részében tervezett háziorvosi szolgálatot a szomszéd település háziorvosa látja el. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása A közösségi élet színterei sokrétűek, a lakóközösség, önkormányzati intézmények, a templomok, a civil szervezetek. Településünk kedvező természeti adottságokkal, értékekkel rendelkezik, polgáraink többsége lokálpatrióta. A település lakosságának egészségét, gazdasági és társadalmi jólétét, életminőségének javítását úgy lehet biztosítani, ha tevékenységeink során a környezet és fejlődés, illetve a gazdaság, társadalom és környezet problémáit együtt kezeljük. A településen kevés lehetőség van művelődésre, kikapcsolódásra. A testület programjait a lakossági igényekre és a civil szervezetek kezdeményezéseire tekintettel alakítja. A helyi közéleti kistérési újság eljut az állampolgárok, a települési vállalkozások, intézmények felé. Az önkormányzat gondot fordít arra, hogy az állampolgárokat, a településben lévő „szellemi tőkét” bevonja a település társadalmi életébe, a településfejlesztési programok előkészítésébe. A nemzetiségi művészeti csoportok alakulását, bemutatkozását, a nemzetiségi hagyományőrző rendezvények lebonyolításához helyszínt biztosít, gyűjti a helyi nemzetiségi történeti anyagokat, és időszakos kiállításokon bemutatja. Egyre nagyobb hagyománya van a civil szerveződéseknek, amelyek egy meghatározott célú közös állampolgári tevékenységeknek színtere: pl. Falunap, Idősek Napja, Farsangi-, Szüreti Felvonulás. A helyi lakosság integrációját támogató közösségfejlesztő programok egyre nagyobb számban fordulnak elő. A civil szervezetek aktívak, sokszínű tevékenységeikkel a település fejlődéséhez járulnak hozzá, számos civil szervezet önkéntes munkájával. A szolidaritás és felelősség mind magánemberekben, mind a településben működő gazdasági szervezetekben jelen van. A helyi kötelező közszolgáltatási feladatok megszervezése, a humán szolgáltatások, a szociális és gyermekjóléti ellátások, a település üzemeltetési feladatai, a közterületek tisztántartása biztosított. A települési állampolgárok számára elérhetőek, megfelelő színvonalon működnek és minden jogos igényt kielégítenek. Az önkormányzat részben, mint intézményalapító és fenntartó, részben szolgáltatási szerződés útján gondoskodik. Az egyes feladatok ellátása során együttműködik a helyi, civil szervezetekkel, a egyházakkal, a nemzetiségi önkormányzatokkal és egyéb szervezetekkel. A közszolgáltatások esetében folyamatos cél az ellátás minőségének további javítása, a szolgáltatási biztonság megteremtése, illetve fenntartása, az érintett szolgáltatások megfizethetősége, egyben a közszolgáltatások fenntartása. Az állampolgárok életminősége az élhető mindennap alapfeltételeit tartalmazza, ide tartoznak a fizikai környezettel kapcsolatos tényezők és az un. humánszolgáltatások a gyermekjóléti, a szociális, egészségügyi, óvodák, közművelődési, sport egyéb szabadidős tevékenységek. Alapvető cél az állampolgári elégedettség, a jó közérzet elérése, fenntartása.
31
3.8 A horvát nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal 23/2013. (II.28.) számú határozattal elfogadott együttműködési megállapodás szerint. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A szegénység az elszegényedés folyamatának felszínre kerülő problémái között a lakosság munkaerő-piaci helyzete, a munkanélküliségből eredő problémák, illetve a lakhatással összefüggő problémák, a hátralékok felhalmozódása a lakossági adósságállomány folytonos újratermelődése szerepel. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkben beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
A szegénység oka és következménye a tartós Közfoglalkoztatás továbbfolytatása. munkanélküliség, számuk nem csökken. Egyéb helyi foglalkoztatási felkutatása. A hátrányos helyzetek generációkon keresztüli átöröklődése.
lehetőségek
Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások bővítése. Felzárkóztatási, fejlesztési programok szervezése. Ösztöndíj alapítása a pályakezdés megkönnyítése érdekében.
A lakossági adósságállomány újratermelődése.
Az állampolgárok életminőségének folyamatos vizsgálata. Szükséglet alapú szolgáltatások szervezése.
A települési állampolgárok egészségügyi állapota megfelel az országos mutatóknak, nem jó.
Települési egészségügyi szűrések népszerűsítése. Az egészségtudatos életmódra nevelés a felnőttek körében is,, annak tudatosítása, hogy a szűrővizsgálatokon való mind nagyobb számú megjelenés az egészségesebb életet, a várható élettartam megnövekedését eredményezheti.
digitális írástudás hiánya akadályozza a Képzések bővítése a munkanélküliek körére. munkanélküliek munkaerő-piacon történő Szociális rászorultság mértékében a nappali elhelyezkedést. képzésben felsőfokú tanulmányokat folytatók internet előfizetési díjának átvállalása Közterületen térítésmentes WIFI szolgáltatás. beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
munkanélküliség, elhelyezkedési gondok a
Tanácsadás, figyelemfelhívás az
foglalkoztatáshoz jutás és a
önkormányzat általi közfoglalkoztatásba
foglalkoztatásban való megmaradás
történő bevonás lehetőségéről, menetéről, Munkaügyi Központba történő irányítás,
32
regisztrálásra történő rábeszélés a további ellátások lehetősége érdekében. esetenként kialakuló bevásárlási nehézség
EU-s élelmiszer segélycsomagokra kiírt
pénzhiány miatt
pályázatok figyelése, pályázás, sikeres pályázat esetén élelmiszercsomag osztás, eseti
anyagi okok miatt fűtési nehézségek
Átmeneti segély pénzbeli vagy természetbeni megállapítása - rászorulók tűzifával való segítése (Önkormányzat)
közüzemi díjhátralék felhalmozódása miatt a szolgáltatásból való kikapcsolás veszélye
- figyelemfelhívás, tájékoztatás avédendő fogyasztói státusz, illetve az ehhez szükséges és igénybe vehető ellátások lehetőségeiről (lakásfenntartási támogatás, aktív korúak ellátása, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény stb.)
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység Magyar Országgyűlés 1991. évi LXIV. törvényében kihirdette a Gyermekek Jogairól szóló ENSZ Egyezményt, majd elfogadta a 47/2007. (V. 31.) sz. határozatával a „Legyen Jobb a Gyermekeknek 2007-2032” Nemzeti Stratégiát. A dokumentum fő célja volt, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. Ez minden gyermekre kiterjed, de azokra a gyermekekre kell hangsúlyt helyezni, akiknek érdekei a legjobban sérülnek. A célcsoport beavatkozási területei: 1./ oktatás területén – a tanulást segítő szakkörök szervezése, informatikai ismeretek elsajátításának elősegítése. Az egészséges táplálkozás és a rendszeres mozgás fontosságával való megismertetés. Sportolási lehetőségek bővítése mind szabadtéren, mind fedett sport-és egyéb létesítményekbe. Szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségeivel valómegismertetés. A megvalósításhoz bevonásra kerülhet a védőnő, helyi oktatási intézmények pedagógusai, szabadidő szervezők, sportegyesületek, Integrált Közösségi Szolgáltató Tér. 2./egészségügy területén – A 0-18 éves korosztályt illetően több életszakaszt érintenek a beavatkozási területek. Kezdetben az újszülött- és koraszülött-ellátás, majd a védőoltások rendszere, és bizonyos életkor alattiak nyomon követését jelentő pszicho-szociális szűrőprogramok következhetnek. Gyermekkorban a prevenciókra való figyelemfelhívás, annak fontosságának hangsúlyozása lényeges, ezért az egészségfejlesztést, az egészséges táplálkozással történő megismertetését már a bölcsödében, óvodában képzett dietetikus bevonásával szükséges elkezdeni. Figyelemmel kell lenni a közétkeztetés egészségessé tételére.
33
3./lakhatási feltételek biztosítása – a gyermekek vonatkozásában ez a terület a családdal együtt értelmezhető. Ezért a beavatkozási területek is szorosan kapcsolódnak a mélyszegénységben élők és a nők vonatkozásában leírtakkal. Annyiban mégis specializálható, hogy a nyári gyermekelhelyezés vagy a délutáni és kora esti felügyelet biztosítása a gyermekek átmeneti elhelyezésének megkönnyítését hivatottak ellátni. Ehhez az óvoda, iskola rugalmas nyitvatartási ideje és az óvónők, gondozók bevonása szükséges. 4./foglalkoztatás – a célcsoport foglalkoztatásáról szűkebb értelemben csak a 16 éven felüli korosztályt érintően beszélhetünk. Számukra a diákmunka lehetőségeit, előnyeinek és hátrányainak ismertetését kell biztosítani és kiemelni. A kisebbek számára az iskola melletti tanulás lehetőségét, valamint a helyi általános iskola és Közösségi ház különóráit, szakköreit szükséges megemlíteni. 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői A helyi ellátórendszer különféle támogatásokkal és szolgáltatásokkal segíti a családot a gyermek nevelésében, megfelelő támogatások és szolgáltatások nyújtásával védelmet biztosít. A helyi rendszer további jellemzője, hogy a veszélyeztetettség megelőzését szolgálja Településünkben a gyermekvédelmi alapellátások kiépültek, a preventív gyermekvédelem minden gyermekekkel foglalkozó intézményben, szakmai programban jelen van. A gyermekszegénység csökkentése átfogó, minden ágazatra kiterjedő intézkedéseket igényel. Az egyes részterületeken a foglalkoztatás, az oktatás, a lakásügy, az egészségügy, a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások egymással összhangban álló és egymásra épülő intézkedéseit kell meghozni, amelyek a gyermek megszületésének pillanatától segítenek az esélyek javításában. A szegénységben vagy szegénység kockázatával élő gyermekek sajátos csoportját alkotják a fogyatékos gyermekek. A fogyatékos gyermeket nevelő családok helyzete az átlagosnál sokkal nehezebb, különösen a halmozottan fogyatékos gyermeket nevelő családok esetében figyelhető meg. (Éves szociális jelentés.) Amennyiben a kiskorú gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődése bármely ok folytán veszélybe kerül, a települési önkormányzat jegyzője védelembe veszi a gyermeket. A gyermekek védelembe vételével kapcsolatos hatáskört a jegyző látja el; a családba-fogadás, az átmeneti és tartós nevelésbe vétel, az ideiglenes hatályú elhelyezés, nevelési felügyelet elrendelése, utógondozás, az utógondozói ellátás elrendelése, pedig a Gyámhivatal hatáskörébe tartozik. A gyermekek védelmét szolgálják a
pénzbeli és természetbeni ellátások: a szociálisan rászorulók által igénybe vehető pénzbeli, természetbeni és gyermekjóléti alapellátásokat a helyi gyermekjólét és gyermekvédelem rendszeréről szóló 4/2006 (II. 27.) rendelet tartalmazza.
gyermekjóléti alapellátások: a Muramenti Családsegítő és Gyermekjóléti Központ szervezi, a jelzőrendszeren keresztül érkezett vagy az önként jelentkezett kliensek részére nyújt szolgáltatást, közreműködik a védelembe vétel előkészítésében, folyamatában, felülvizsgálatában. Szolgáltatásai: gyógypedagógiai fejlesztés, pszichológus és jogi tanácsadás, mediáció, utcai, lakótelepi szociális munka, készenléti ügyelet, kapcsolattartási ügyelet. kórházi szociális munka, kézműves, szabadidős gyermekcsoport működtetése 3–12 éves korúak részére, kamaszklub Babamama klub, Szünidei film-matiné.
34
4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma Megszűntetett esetek védelembe vett 18 száma a 18 év alatti veszélyeztetett kiskorú év év alattiak száma védelembe vettek gyermekek száma közül 2008
6
n.a.
6
2009
5
n.a.
4
2010
5
n.a.
3
2011
4
n.a.
4
1
3
2012 5 Forrás: TeIR, KSH Tstar
Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú (fő) 7
6
5
4
3
2
1
0 2008
2009
2010
védelembe vett
2011
2012
2013
megszüntetett eset
2014
2015
2016
2017
veszélyeztetett kiskorú
A településen a 18 évnél fiatalabb lakosság közül 2008-ban 6 főt, 2009-től 2010-ig évente 5 főt vettek védelembe. 2011-ben védelembe vétel a községben 1 eset volt. 2012-ben szintén 5 eset volt. A veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 2008-tól folyamatosan csökkent egészen 2012-ig. Petriventén működik a Gyermekjóléti Szolgálat, mely a Muramenti Nemzetiségi Területfejlesztési Társulás keretében látja el ezt a feladatot. Jó és szoros kapcsolatot ápol a családsegítő a jegyzővel, az ügyintézővel, a családokkal és az oktatási intézményekkel (óvoda, iskola).
35
4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Rendszeres Ebből tartósan Kiegészítő Ebből tartósan Rendkívüli gyermekvédelmi beteg gyermekvédelmi beteg gyermekvédelmi év kedvezményben fogyatékos kedvezményben fogyatékos kedvezményben részesítettek gyermekek részesítettek gyermekek részesítettek száma száma száma száma száma 2008 28 n.a n.a n.a 89 2009
28
n.a
n.a
n.a
92
2010
24
n.a
n.a
n.a
92
2011
23
n.a
n.a
n.a
0
2012
21
n.a
n.a
n.a
0
Gyermek jogán járó helyi juttatás a rendszeres gyermekvédelmi 90% kedvezmény, valamint a 80% rendkívüli gyermekvédelmi 70% támogatás. A rendkívüli 60% gyermekvédelmi 50% kedvezményben részesítettek 40% száma csökkenő tendenciát 30% 20% mutat. Ez a szám 2012. évre 0 10% főre csökkent. A rendkívüli 0% gyermekvédelmi 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 kedvezményben részesítettek rendszeres kedvezmény kiegészítő kedvezmény rendkívüli kedvezmény száma feltételezések szerint, azért csökkent le ilyen drasztikusan, mivel a későbbi években, az iskola kezdési támogatást valószínűsíthetően más forrásból biztosították. Gyermekvédelmi kedvezmények
100%
4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma
év
Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda
Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam
50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 1-13. évfolyam
Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma
Óvodáztatási támogatásban részesülők száma
Nyári étkeztetésben részesülők száma
2008
4
23
0
23
0
28
2009
7
21
0
21
0
28
2010
4
18
0
18
0
24
2011
4
19
0
19
0
0
2012
3
12
0
12
0
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok
36
Az ingyenes étkezésben és óvodáztatási támogatásban 2008-ban 4 fő részesült, 2009-ben 7 fő, majd csökkenő tendencia mutatkozott. Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma megegyezik az ingyenes iskolai étkeztetésben részesültek számával. A nyári gyermekétkeztetésben 2008. évben 28 fő részesült. Ez a szám kis mértékben csökkent 2010ig, majd 2011-től 0 fő részesült nyári étkeztetésben. A gyermekek egészséges fejlődésének alapfeltétele az egészséges étkezés. A mélyszegénységben élő gyermekek közül otthon sokan nem jutnak megfelelő mennyiségű egészséges táplálékhoz. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődés, óvodás és általános iskolás gyermek térítésmentesen, a rászoruló középiskolások 50%-os támogatást kapnak. 2012. évben a nyári gyermek-étkeztetés keretében összesen napi 0 adag meleg étel került kiadásra. Valamennyi szociálisan rászoruló és normatív támogatásra jogosult gyermekétkezési lehetősége biztosított volt. A törvény által meghatározott ingyenes, valamint az önkormányzat térítési és tandíj rendelete alapján adható tankönyvtámogatásban valamennyi általános, középiskolás és felsőfokú oktatásban részt vevő gyermek részesül. 4.2. Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben településünkön nem élnek gyermekek. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzet fogalmának meghatározása nem egységes a gyermekvédelem területén. Az éves gyermekvédelmi rendszer működéséről szóló beszámoló adatait és tapasztalatait értékelve meghatározhatjuk a veszélyeztetettség okokat figyelve arra, hogy egy-egy gyermek, fiatal több szempontból is érintett lehet, a veszélyeztetettségi tényezők halmozottan jelentkeznek. A helyi gyermekvédelemben dolgozó szakemberek tapasztalata szerint nem változott az a tendencia, hogy a veszélyeztetettség okai között kimagaslóan a szociális helyzet a meghatározó: Szociális helyzet: A szociális helyzetből adódó veszélyeztetettség a gyermekek több mint a felét foglalta magába. A család szétesése: Ez a veszélyeztetési ok gyakran párosul a szociális helyzet romlásával és a gyermek mentális állapotának sérülésével. A család szétesésének leggyakoribb oka, a válás a gyermek számára veszteség. Az elfojtott érzelmek a személyiségfejlődésben rendellenességeket, zavarokat eredményezhetnek. A nevelés, gondozás, törődés, szeretet hiánya: Az elhanyagolás is bántalmazás (egészségügyi - oktatási elhanyagolás, a gyermek magára hagyása, elhagyása). A gyanújelek, tünetek jelentkezhetnek testi, viselkedésbeli és érzelmi szinteken is. Súlyos betegség a családban: A betegség vonatkozhat szülőre, nagyszülőre és testvérre is. A családtagok hosszú vagy súlyos betegsége, az egészségtelen életmód, tartósan rossz lakhatási körülmények a gyermek testi fejlődését és egészségét is veszélyeztetik. A gyermek számára problémát okozhat a hosszan tartó, vagy súlyos betegséggel való szembesülés, a normálistól eltérő élethelyzetben való folyamatos „tartózkodás”. 37
A család életmódja: A családi élet súlyosabb veszélyeztető ártalmait jelenti a deviáns viselkedési formák jelenléte a család hétköznapjaiban: alkoholizmus, brutalitás, bűnöző családi környezet. A gyermek mentális állapota, személyiségzavara: A gyakorlatban is érzékelhető a mentálisan sérült gyermekek számának növekedése. Az okok között a családi nevelés jellemző hibái következetlenség, szigor és kényeztetés eltúlzása, követelések hiánya a gyermek felé, vagy ellenkező esetben: a gyermek képességeit meghaladó, magas mérce állítása, az ellenőrzés, odafigyelés hiánya – tapasztalhatóak. Gyakran találkozunk az idegrendszeri betegségük miatt rendszeresen gyógyszert fogyasztó kisgyermekekkel. Bántalmazás: Jelei sokszor nem egyértelműek. Nehezíti a helyzetet, hogy a testi jelek hiánya nem zárja ki a bántalmazás lehetőségét (szexuális-, verbális bántalmazás nehezen felismerhető). 4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma védőnői Egy védőnőre év álláshelyek jutó gyermekek száma száma 2008 2009 2010 2011
1 1 1 1
12 11 16 13
Egy védőnőre jutó gyermekek száma (fő) 18 16 14 12 10 8 6 4
2012 1 9 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
2 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Petriventén a védőnői helyek száma 1 fő akire 2008-ban 12 gyermek, 2009-ben 11 gyermek, 2010-ben 8 gyermek, 2011-ben 13 és 2012-ben 9 gyermek jut. A gyermekvédelem területén kiemelkedő és meghatározó szerep hárul a védőnői szolgálatokra. 4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma Szociális szempontból felvett bölcsődék bölcsődébe beírt gyerekek száma (munkanélküli év száma gyermekek száma szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő)
Működő összes bölcsődei férőhelyek száma
2008
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
2009
1
3
n.a.
5
2010
1
2
n.a.
5
2011
1
2
n.a.
5
2012
1
3
n.a.
5
Forrás: TeIR, KSH Tstar
Petrivente községben nem működik óvoda-bölcsőde. Becsehelyi telephellyel Társulás formájában látja el ezt a kötelezően ellátandó feladatát az önkormányzat. 38
4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Az integrált oktatást, különleges gondozást a gyermek életkorától és állapotától függően – a fogyatékosságot megállapító szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint – a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében szerveztük meg. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nyilvántartása a szülő által önkéntesen benyújtott nyilatkozat alapján történik. A HHH gyerekek száma 8 fő. A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók, gyermekek oktatását köznevelési intézmény vállalja. Az óvodapedagógusok felkészültek, folyamatosan képzéseken vesznek részt. Valamennyi óvoda infrastruktúrája magas szintű ellátást biztosít, és ennek előnyeit a HH/HHH gyermekek is élvezik. A horvát anyanyelvi óvodai csoport működik, mivel óvodánk horvát nemzetiségi óvoda. A pedagógusok képzettsége, és innovációs készsége kiemelkedő, a kompetenciafejlesztés, egyéni differenciálás terén. „A múlt ösvényein át a közös útra HUHR/1001/2.2.1/0014” /zöld óvoda/ Operatív Programok által szinte valamennyi pedagógus érintett volt, és részt vett módszertani képzésen. A pedagógusok továbbképzése részben önkormányzati részben uniós forrásokból valósul meg. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök fontos feladatot látnak el a köznevelési intézményekben a veszélyeztető körülmények feltárása, ezek megszüntetése, kialakulásuk megelőzése területén éppúgy, mint a drog-prevenciót, egészségnevelést illetően. A fokozatos beszoktatás után, október – november hónapban a fejlesztő szakemberek részt vesznek a csoportfoglalkozásokon, megfigyelik a gyermekek mozgását, játékát, a közösséghez való viszonyukat, beszédüket. Ennek eredményeként kiszűrik a fejlesztésre szoruló gyermekeket, és fejlesztési terv alapján, rendszeresen foglalkoznak velük. A fejlesztő szakemberek évente egy alkalommal részt vesznek a szülői értekezleteken, szülői csoportfoglalkozásokon, és egyéni foglalkozások során segítik a szülőket, gyermekeiket. A szakemberek gondoskodnak a fogyatékkal élő gyermekek szüleinek hatékonyabb tájékoztatásáról, a korai fejlesztés egyéb lehetőségeinek ismertetéséről. A 2012. évi Országos kompetenciamérések a 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók teljes körében mérték a matematikai eszköztudást és a szövegértési képességeket. Az eredmények azt mutatják, hogy a becsehelyi és a nagykanizsai oktatási intézményeibe járó petriventei tanulók az egyes vizsgált évfolyamokon összességében szignifikánsan azonosan teljesítettek az országos átlagnál mindkét kompetenciaterületen. Az Önkormányzattal szemben a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor. Az Önkormányzat hozzájárul a gyermekekkel kapcsolatos költségekhez, illetve a gyermekek gondozásával kapcsolatos feladatokhoz. A helyi gyermekvédelmi rendszer sajátossága, hogy minden gyermek számára gondoskodást nyújt, ugyanakkor fokozott védelemben részesíti az arra rászorulókat. A különböző ágazatok együttműködnek és egymást segítik. Az egyes szolgáltatások, ellátások szociális rászorultság alapján, más ellátások ún. alanyi jogon járnak a gyermekek részére.
39
Egyre elterjedtebb, hogy maguk a köznevelési, gyermekjóléti intézmények adomány gyűjtési programokat szerveznek vagy részt vesznek adomány kiosztásában. A feladatok ellátásában települési civil szervezetek, egyházak részvétele bővíti a segítségnyújtás eszközeit. 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG Az óvoda telephelyeinek száma Hány településről járnak be a gyermekek Óvodai férőhelyek száma Óvodai csoportok száma Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig): A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek
Fő 6 6 0 2 0
Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma Gyógypedagógusok létszáma Dajka/gondozónő Kisegítő személyzet Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
db 0 2 60 2 06.30 - 16.30 1 hét Hiányzó létszám 0 0 0 0 0
Petrivente községben nem működik óvoda-bölcsőde. Becsehely telephellyel Társulás formájában látja el ezt a kötelezően ellátandó feladatát az önkormányzat. Az óvodai férőhelyek száma 60 fő, amely 60 főt 2 csoportba helyeznek el. Az óvoda a nyári időszakban csupán 1 hétre zár be. A 2 csoportra 6 fő óvodapedagógus jut, melyek közül mindegyik diplomás óvodapedagógus. Az óvodában jelenleg nincs gyógypedagógus. Az óvodában dolgozik még 2 dajka és nincs kisegítő. Az intézményben alkalmazottak száma jelenleg kielégíti az óvoda megfelelő működését, így nincs betöltetlen álláshely. 4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. év
3-6 éves korú óvodai óvodai gyermekek gyermekcsoportok férőhelyek száma száma száma
óvodai feladatellátási helyek száma
óvodába beírt gyermekek száma
óvodai gyógypedagógiai csoportok száma
2008
6
3
75
1
55
0
2009
8
2
60
1
55
0
2010
10
2
60
1
53
0
2011
7
2
60
1
53
0
2012
4
2
60
1
56
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés
A településen 3-6 éves korú gyermekek száma 2008-tól 2010-ig folyamatosan növekedett, majd 2012 évre 4 főre csökkent. Az óvodába beíratott gyermekek száma kis mértékben ingadozott. Az óvodai férőhelyek száma 2008-ban 75 fő volt, 2009 évtől állandó 60 fő. A gyerekeket 2 óvodai csoportban helyezték el. 40
4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma
Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma
általános iskolások száma
fő
fő
fő
fő
%
2010/2011
6
12
18
6
33,3%
2011/2012
3
9
12
3
25,0%
2012/2013
5
4
9
5
55,6%
tanév
napközis tanulók száma
Forrás: TeIR, KSH Tstar
Az általános iskolás tanulók megoszlása az elmúlt tanévekben az alábbiak szerint alakult. A 2010/2011-es tanévben az általános iskolások száma 18 fő volt, melyből 6 fő az 1-4 évfolyamba, 12 fő pedig az 5-8 évfolyamba járt. 6 főt tett ki a napközisek száma, ami 33,3 %-át jelentette a tanulók számának. A 2011/2012-es tanévben az általános iskolások száma 12 fő volt, melyből 3 fő az 1-4 évfolyamba, 9 fő pedig az 5-8 évfolyamba járt. 3 főt tett ki a napközisek száma, ami 25 %-át jelentette a tanulók számának. A 2012/2013-as tanévben az általános iskolások száma 9 fő volt, melyből 5 fő az 1-4 évfolyamba, 4 fő pedig az 5-8 évfolyamba járt. 5 főt tett ki a napközisek száma, ami 55,6 %-át jelentette a tanulók számának. 4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai általános iskolai osztályok száma
általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban
tanév 1-4 évfolyamon
5-8 évfolyamon
összesen
1-4 5-8 évfolyamon évfolyamon
2010/2011
4
4
8
0
2011/2012
4
4
8
2012/2013
4
4
8
Forrás: TeIR, KSH Tstar
41
általános iskolai feladat-ellátási helyek száma
összesen
db
0
0
1
0
0
0
1
0
0
0
1
A településen általános iskola nem működik. Az általános iskolai oktatás feladatait a DélZalai Általános Iskola Becsehely és Nagykanizsa általános iskolái látják el. 4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban
tanév
8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban fő
%
3 100 2011/2012 3 100 2012/2013 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok 2010/2011
Az elmúlt tanévekben valamennyi 8. osztályos tanuló eredményesen befejezte az általános iskolát. Petrivente Községi Önkormányzat csatlakozva az Oktatási Minisztérium által meghirdetett Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszerhez. A csatlakozással biztosítva ez által a továbbtanulásukat. Az önkormányzat különösen nagy figyelmet fordít az egyes korosztályok kiemelt támogatására. Rendeletet alkotott az újszülöttek apró népek – a nagykorúak valamint a szép korúak támogatására, elismerve ezzel megbecsülésüket. Évente költségvetésében forrást biztosít a méltó megünneplésükre. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Problémát jelent az egységes Rendszeres szakmai találkozók szervezése. fogalomrendszer hiánya: a gyermekvédelem, az egészségügy a „veszélyeztetett gyermek” fogalmat használja, amelynek a megítélése számos szubjektív elemet takar és mást alkalmaznak köznevelési intézmények. A köznevelési rendszer átalakításával
2013. január 1 napjától a köznevelési rendszer átalakításából adódóan újra kell gondolni önkormányzat fenntartó státuszból azokat a feladatokat, programokat, támogatási működtetői státuszba került. rendszert, amelyet az Önkormányzat, mint A korai fejlesztés lehetősége, mint fenntartó biztosított. önkormányzati feladat megszűnt. Fejlesztő szakemberek megtartásával új módszerek kidolgozása. A család működését zavaró és akadályozó okok közül a családok anyagi, család széteséséből, a nevelés, gondozás, törődés, szeretet hiányából adódó veszélyeztetettség megemelkedett.
Szabadidős programok szervezése, biztonságos, kulturált színterek működtetése. A hátrányos helyzetű gyermekekkel és családjukkal foglalkozó szakemberek továbbképzése a hátrányos helyzetű 42
gyermekek nevelését, személyiségfejlesztését, illetve a szülők eredményes bevonását segítő ismeretek elsajátítása és a kompetenciák fejlesztése érdekében. Petrivente: Települési demográfiai mutatók Gyermeklétszámhoz alapján nő/csökken a gyermekek száma. intézményhálózat működtetése.
igazodó
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt Szülők tájékoztatása a kedvezménnyel járó a kérelmezők számának emelkedése ellenére további támogatásokról. még kevesen veszik igénybe
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége Az Önkormányzat és annak intézményei a helyzetelemzés készítésének időpontjában csak kevés adattal rendelkeznek a gender szempontok és problémák tekintetében. A demográfiai és közszolgáltatási adatok vizsgálatából az alábbi összefüggések állapíthatók meg: aktív korúak ellátásában részesülők száma: 9 fő közfoglalkoztatásban résztvevő nők száma: 6 fő ápolási díjban részesülők száma: 1 fő családsegítést igénybevevők száma: 16 fő A népesség nemek szerinti megoszlása a népességen belül helyi szinten is jól mutatja, hogy a nők átlagosan magasabb életkort érnek meg, mint a férfiak. Tapasztalataink szerint a nők között is kiemelten hátrányos helyzetben vannak a 45 év feletti nők különösen a képzettséggel nem rendelkezők, a pályakezdők a szakmai tapasztalat hiánya, a gyesen lévő, illetve a kisgyermekes anyukák a munkából való kiesés miatt. A veszélyeztetett korcsoportba tartozó nők foglalkoztatása különös figyelmet és támogatást igényel. Az anyagi kiszolgáltatottságukat fokozza, hogy sokan nem tudják felmutatni a nyugdíjjogosultsághoz szükséges ledolgozott munkaidőt. A célcsoport beavatkozási területei: 1./ oktatás területén- elsősorban szociális és gyermekjóléti szakmákra való képzést és foglalkoztatást kell kitűzni célként. Pl. családgondozó, óvodai dajka, kisgyermekápoló. Ennek megszervezésében a Szociális Alapellátó Központ bevonására van szükség. 2./egészségügy területén – a biológiai sajátosságokat figyelembe vevő alapvizsgálatok, szűrések kapnak kiemelt szerepet. Családtervezéssel kapcsolatban a családorvos, védőnő bevonása szükséges. A nemzeti AIDS szakpolitikai program alapján, és az alkoholizmus visszaszorítását célzó terveink mentén pedig mentálhigiénés szakember, szakpszichológus bevonását kell elérnünk.
43
3./lakhatási feltételek biztosítása – Általában a válásokkal, gyermekbántalmazások miatt kiszolgáltatott helyzetbe kerültek számára jelenthet gondot az önálló lakás fenntartása. Ezt ugyan az Önkormányzat átmeneti támogatásai, eseti pénzbeli juttatásai könnyíthetik, de a biztatóbb megoldást a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete fenntartásában működő családok átmeneti otthona jelentheti számukra. 4./ foglalkoztatás- a célcsoport legveszélyeztetettebb részét az írástudatlan, roma, szakképzetlen nők jelentik. A Munkaügyi Központ és TÁMOP programok révén segíthetünk a legerőteljesebben e réteg munkába állásában. A helyi vállalkozók számára figyelemfelhívó jelleggel rendszeresen nyújtható tájékoztatást, a hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazásához kapcsolódó bér- és járulékkedvezményekről. 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A közösségi esélyegyenlőség akcióprogram céljai között szerepel a gazdasági és szociális szférában a nők és férfiak esélyegyenlőségének érvényesítése, valamint a munka és a családi élet összeegyeztetése mind a férfiak, mind a nők számára. Az Önkormányzat, mint munkáltató eleget tesz az egyenlő munkáért egyenlő bér követelményének. E célok megvalósulását példamutatásával tudja segíteni, hiszen szükséges az a tudatformálás és szemléletváltás, amely ezen a területen is biztosítja az esélyegyenlőséget. Tapasztalataink szerint a gyermekvállalás, a munkahelytől való hosszabb idejű távolmaradás nagymértékben rontja a nők munkaerőpiacra való visszalépésének esélyeit. 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma Foglalkoztatottak év férfiak nők férfiak nők 2008 137 139 114 116 2009 134 139 104 119 2010 134 131 120 113 2011 127 129 107 109 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés
44
Munkanélküliek férfiak nők 23 19 30 20 14 18 20 20 n.a. n.a.
A munkavállalási korúak nemenkénti megoszlása a településen: 2008-tól 2011-ig tekintve több a munkavállalási korú nő, mint férfi kivéve a 2010-es évet, ahol a férfiak száma 3 fővel magasabb a nőkénél. A foglalkoztatottak megoszlása közel azonos tendenciát mutat, mint a munkavállalási korúak száma. A munkanélküliek esetében 2008-ban és 2009-ben a férfiak száma magasabb a nők számánál, 2010-ben ez az arány fordított, míg 2011-ben a munkanélküliek száma azonos. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A kisgyermeket nevelő nők és férfiak esélyeit a szolgáltatási hiányosságok alapvetően rontják. A kisgyermekesek munkaerő-piaci esélyeinek tekintetében elsődleges a bölcsődei férőhelyek száma. Településünkben a gyermekek napközbeni ellátását szolgáló bölcsődei férőhelyek kielégítőek, váró lista nincs. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A családtervezés, anya- és gyermekgondozás a védőnői hálózat szakmai munkájában jelenik meg. Ennek során a szociálisan nehéz helyzetben élő várandós anya és gyermekekre fokozott figyelmet fordítanak. A leendő szülők számára a gyermekgondozással kapcsolatos ismeretek átadását már várandós korban kezdik meg: tanfolyamok, beszélgetések, családlátogatások formájában. Segítséget nyújtanak a családi-, szociális juttatások megismerésében és a hozzá tartozó nyomtatványok kitöltésében. Családtervezéssel kapcsolatban a gyermekek felvilágosítására alapvetően az iskolában kerül sor. 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év
védőnők száma
2008
1
2009 1 2010 1 2011 1 2012 1 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
0-3 év közötti átlagos gyermekek gyermekszám száma védőnőnként 12
12
11 16 13 9
11 16 13 9
A településen 1 fő látja el a védőnői feladatokat. 0-3 év közötti gyermekek 2008-ban 12 fő, 2009-ben 11 fő volt, 2010-ben 16 fő, 2011-ben 13 főre nőtt, 2012-ben pedig 9 főre csökkent a gyermekek száma.
45
5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak „A nőkkel szembeni családon belüli erőszak az emberi méltósággal szembeni súlyos támadás, amely megakadályozza, hogy a nők élhessenek az Emberi Jogok Európai Egyezményében, valamint az Európa Tanács és az Egyesült Nemzetek Szervezetének idevágó nemzetközi jogintézményeiben megjelenített alapvető jogaikkal. Ezeket a jogsértéseket csendben, gyakran általános közönytől övezve követik el az európai otthonokban. Függetlenül attól, hogy nemzeti, regionális vagy helyi szinten választott képviselők vagy egyszerű állampolgárok vagyunk-e, a probléma mindannyiunkat érint. Egyéni és kollektív felelősségünk, hogy megtörjük a csendet és fellépjünk az Európa Tanács által védelmezett értékek képviseletében. A nőkkel szemben családon belül elkövetett erőszak forrása az, hogy a nők férfiakénál alacsonyabb társadalmi pozíciója a nők és lányok súlyos megkülönböztetéséhez vezet a családokban és nagyobb közösségekben. Olyan fokozódó problémáról van szó, amely az Európa Tanács összes tagállamát érinti. És bár a rendelkezésre álló statisztikai adatok csak a családon belüli erőszak bizonyított eseteit tükrözik, a számok aggodalomra adnak okot, és bizonyítják, hogy a nők elleni családon belüli erőszak, legyen az testi, szexuális, lelki, vagy gazdasági függőségből származó, a földrajzi, életkori vagy etnikai háttértől függetlenül mindenféle családi kapcsolatban és társadalmi környezetben előfordul." - részlet René van der Linden, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Elnökének beszédéből. A fenti sorokból egyértelműen levonható, hogy a nők elleni erőszak, és azon belüli is a párkapcsolati erőszak felszámolása feladatokat ró az államra is. Míg egyes emberi jogok garantálása az állam részéről önmegtartóztatást, passzivitást igényel, addig a nők elleni erőszak, mint emberi jogi jogsértés felszámolása az állam aktív beavatkozását igényli, a történelmileg kialakult hatalmi egyenlőtlenség kiegyenlítése érdekében. Községünkben a családon belüli erőszak nem jellemző, de nem tudhatjuk, hogy milyen a nők helyzete, így előfordulhatnak olyan esetek, amelyek nem kerülnek nyilvánosságra, mivel a bántalmazott nők nem fordulnak, segítségért vagy nem tesznek feljelentést. Jellemzően az erőszak jó része a családban marad, hiszen a nőket, illetve a családokat érő erőszakos cselekedetek nagy része ma még felderítetlen. A gyermekvédelmi, szociális szolgáltatások, a védőnői hálózat, a rendőri tevékenység eredményeként, a jelzőrendszerek alapján egyre több esetre derül fény, egyre többen tudják, hogy problémáikkal hova fordulhatnak segítségért. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A szolgáltatások közvetítése a Gyermekjóléti és Családsegítő Központ feladata. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben Önkormányzat figyelmet fordít a nők társadalmi szerepvállalásának erősítésére. Önkormányzati képviselők körében 2 nő található. Az önkormányzati intézmény hálózat vezetését vizsgáljuk, akkor 100 %-a nő. A civil szervezeteink gerincét nők alkotják. Az Ő kezdeményező készségük nélkül szegényebb lenne a közéletünk. A településünkön nincs olyan szervezet, amely kizárólag nők érdekvédelmére alakult volna, viszont civil kapcsolat keretében együttműködés tartunk fenn nők és gyermekek érdekvédelmével foglalkozó szervezettel.
46
5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A nők, a kisgyermeket nevelő, a sokgyermekes, vagy gyermeküket egyedül nevelő anyák, valamint a 45 év feletti nők különösen, többszörösen is hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon. Ennek oka egyebek között a magyar társadalom hagyományos családmodelljében keresendő: még ma is sokan vallják, hogy a nők helye a ház körül, a családban van, nem a munkaerőpiacon. Ezt a szemléletet a falusias lakókörnyezetre, életvitelre különösen igaz. Szakmai tapasztalataink szerint a gyermek születését követően az otthon maradó szülők között van, aki magányosnak érzi magát. Elsősorban a munkaerő piaci-aktív életéből háttérbe szorul, a megszokottól eltérően, többet teljesít a „háztájiban. „Más”- életminőséget javító, segítő programokban nem tud részt venni, ezért az Önkormányzat a közművelődés, a sport, a szabadidő eltöltésének terén olyan családbarát környezetet kíván teremteni, amely közösségi teret nyújt számukra is: például KULTÚRHÁZ . A közkertek alkotják a település zöldhálózatának központi elemeit, pályázati forrásból megvalósítása mentén folyamatosan bővül, színvonalas programokat, rendezvényeket kínálnak mindazoknak, akik hasznosan kívánják eltölteni szabadidejüket. Folyamatosan megújuló programkínálat mellett a helyi hagyományos programokat is szerveznek: kiállítások, koncertek, színházi előadások, játszóház, gyermek- és családi programok, tanfolyamok, bálok, ünnepi és művészeti események, nyugdíjas programok egyaránt megtalálhatók. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
A tartós munkanélküliség aránya a nők Bővíteni kell a gyermekvállalás miatt a esetében magasabb. munkaerőpiactól hosszabb időre távol maradó aktív korú családtagok által kedvezményesen igénybe vehető, korszerű ismeretek megszerzését célzó speciális képzési programok körét. A gyermekét egyedül nevelő, vagy több Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások, gyermeket nevelő család esetében a ellátások során célzott támogatások körének szegénység kockázata magas. kialakítása. A GYÁS, GYES-ről való visszatérés a Gyermekek napközbeni ellátását biztosító munkaerő piacra mérsékli a szegénység intézmények működtetése. kialakulásának kockázatát. Önkormányzat gazdasági helyzetének figyelembevételével az ellátásköltségeinek átvállalása. A magányérzet kialakulásával nemcsak az Szabadidős programok szervezése, igény anya mentális állapota lehet rosszabb, családi szerinti bővítése. konfliktusokhoz is vezethet. Zöldterületek, közparkok tervszerű felújítása.
47
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Magyarország minden polgárának joga van az emberhez méltó öregkorhoz, és a közösség minden tagjának joga van ahhoz, hogy nyugdíja a tudásával, szorgalmával és korábbi öngondoskodásával arányos legyen. A kiszámítható időskor biztosításához az aktív és inaktív nemzedékek közötti együttműködésre van szükség. A népesség összetételében az időskorúak aránya, az országos átlagot mutatja. A nyugdíjban részesülők között magas az egyszemélyes háztartások száma. Ezen háztartások nagy részét özvegy nők alkotják. Kevés jövedelemből élnek, de gondos beosztással kijönnek a nyugdíjból. Sokat segít a háztartások anyagi gondjain a kertben megtermelt növények és az állattartás. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXI. törvény értelmében a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer saját jogú és hozzátartozói nyugellátásokat biztosít. A saját jogú nyugellátások körébe tartozik: az öregségi nyugdíj és a rehabilitációs járadék. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátás: az özvegyi nyugdíj; az árvaellátás; a szülői nyugdíj; a baleseti hozzátartozói nyugellátások és az özvegyi járadék. A célcsoport beavatkozási területei: 1./oktatás területén- a képzések irányai elsődlegesen a modernizált világban való tájékozottságuk fejlesztését célozzák meg. Az internet és bankkártya használat alkalmazásához, a Közösségi Házban szervezett kurzusok és civil szervezetek szakembereinek segítsége várható el. 2./egészségügy területén –E terület legfontosabb szerep a háziorvosra, a védőnőre hárul, hiszen ők kerülnek legelőször kapcsolatba az egyén egészségügyi problémáival és irányítják célzott szakorvosok felé. Ezért szükséges a 3./lakhatási feltételek biztosítása – Az alacsony nyugdíjak és az egyedüllét teszi fokozottan veszélyeztetetté a csoportot a lakhatás vonatkozásában. Ennek mérséklését az idősotthonok lehetőségeinek ismertté tételével, az átmeneti támogatások nyújtásával és kedvezményes lakásbiztosítási feltételek széles körben történő kommunikálásával érhetjük el, bevonva az Önkormányzat és Jelzőrendszer munkatársait. 4./foglalkoztatás- e célcsoport foglalkoztatására atipikus formákban kerülhet sor. Például az általános iskolában nyugdíjas tanító és könyvtáros alkalmazásával. 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői Képviselő-testület 2014. évben, tervezi először elfogadni a helyi Idősügyi programját. Az időskorúak családi állapotára jellemző, hogy korban előrehaladva fokozatosan csökken a házasok, és növekszik az özvegyek aránya. Településünkben az egyedül élő idősek aránya magas, kb 10 %. A demográfiai folyamat jellemzőit az alábbiakban foglalhatjuk össze: – növekszik az átlagéletkor, – magasabb a középkorúak halandósága, 48
–hosszabb a nők életidőtartama Az időskorban jellemző megbetegedések - keringési zavarok, szív- és érrend- szeri megbetegedések, ízületi problémák - mellett pszichés problémák is jelen vannak. Már a kistelepülésen is jellemző, hogy az idős ember egyedül marad, izolálódik, szellemi és fizikai aktivitása hanyatlik, önellátási képessége beszűkül. Ez nagyon sok embernél okoz pszichés megbetegedéseket. Különösen gyakori a depresszió és a dementia kialakulása. Jellemző, hogy a betegségek általában együttesen fordulnak elő, különösen 70 éves kor fölött jellemzőek a súlyos, krónikus megbetegedések és az előrehaladott dementia. 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű nyugdíjban, nyugdíjszerű év ellátásban részesülő férfiak ellátásban részesülő nők összes nyugdíjas száma száma 2008 2009 2010 2011 2012
36 44 44 44 n.a.
83 80 79 78 n.a.
119 124 123 122 n.a
Forrás: TeIR, KSH Tstar
A településen a nyugdíjban illetve nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma csökkent az elmúlt években. A fenti számok alapján a női nyugdíjasok arány magasabb a férfiakénál, ennek oka lehet, hogy a nők általában magasabb kort élnek meg, mint a férfiak, valamint az is hogy az elmúlt években a nyugdíjba vonulás rendszerének a nők számára kedvező változások álltak be. 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma 64 év feletti lakosság száma nappali ellátásban részesülő időskorúak száma év fő fő % 2008 75 0 0% 2009 79 0 0% 2010 77 0 0% 2011 79 0 0% 2012 83 0 0% Forrás: TeIR, KSH Tstar
49
A településen a 64 évnél idősebb lakosság nem részesül nappali ellátásban. 6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év
időskorúak járadékában részesülők száma
2008 2009 2010 2011 2012
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
Forrás: TeIR, KSH Tstar
A településen az időskorúak járadékában részesülők számáról nincs adatunk. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete Az idősek, nyugdíjasok jövedelmi helyzetére tekintettel az egészségesek szívesen végeznének jövedelemkiegészítő tevékenységet, de erre az esély minimális, illetve a munkaerő-piacon nincs. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés, valamint az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok. A helyi közszolgáltatások terén az idősekkel való foglalkozás magas színvonalú. Az egészségügyi, szociális, közművelődési és egyéb szolgáltatások egy része a település minden állampolgára részére biztosított, egy része kor alapján az időskorúak részére szerveződik. Településünkben a szolgáltatások köre rendkívül színes képet mutat. Az önkormányzat eleget tesz minden kötelező feladatának és emellett önként vállalt intézkedéseket is biztosít.
50
Az idősellátás és a szociális gondoskodás területén az utóbbi években egyre jelentősebb szerep jutott a civil szektornak, egyházi, alapítványi és magán szervezetek is több szociális intézményt hoztak létre és működtetnek. Jellemző a települési szolgáltatásokra, hogy egymásra épülnek, az egyes ellátások személyre szabottak és egyéni szükséglet felmérésen alapulnak. A személyre szabott szolgáltatások biztosítását a helyi ellátórendszeren belüli koordináció, együttműködés biztosítja. Alapvető célunk az aktív életvitel biztosítása, hiszen az aktivitással kivédhető a feleslegessé válás érzése. Az alábbi alapelvek mentén állítottuk össze a helyi programot, az abban foglalt célokat és intézkedéseket: Az emberek a korral mindinkább különböznek egymástól, nincs ún. egységes öregedési minta, de kimondható, hogy van egészséges öregedés. Az idősek orvoslásban, ápolásban, gondozásban jelen van a mozgásképtelenség, az egészségügyi ártalmak Inkontinencia (vizelet-, széklettartási problémák kezelése, enyhítése Az idősebbeknél a már említett változások és jellemzőik miatt a velük való stratégiák speciálisak, körültekintő és gondos munkát igényelnek, személyre szabottan, a kapacitást figyelembe véve és mégis hatékonyan. Igénybevevők száma
Feladat-ellátási A kötelező feladatokon kívül ellátott forma és az ellátást Az önkormányzat szerepe többletfeladat, program megnevezése nyújtó a megvalósításban Összese megnevezése n
65 +
szociális szolgáltatások jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
tervezés alatt
hospice szolgálat
tervezés alatt
helyi társadalom, társadalmi párbeszéd nyugdíjasokat érintő kérdésekben tájékoztatások
előadások, honlap, szervezés, helyi média helyi média igénybevétele, alkalmazása minden érintett szervezetnek költségvetésébe beépített
becsült szám: egész lakosság
enn ek 20 %
települési rendezvényeken való térítésmentes részvétel
település életében meghatározó jeles napok megünneplése, emlékezések
szervezés
S M P
enn ek 40 %
Idősügyi referensi munkakör működtetése
közvetítő szerepe az időskorú lakosság és
tervezés alatt
-
-
51
önkormányzati tev. között önkéntes munka szervezése
Sportegyesület Molnári
feltételek biztosítása, anyagi támogatás pályázatok útján, szervezés költségvetésébe beépített
civilekkel való foglalkozás társadalmi életben való részvétel erősítése, feltételeinek biztosítása
elismerések alapítása
KULTÚRHÁZ működési feltételének biztosítása,
működtetés, támogatás, szerződéskötés, természetbeni juttatások, képzések, tájékoztatók szervezés
Civil Vándordíj
szervezés alatt
„Ember” esélyegyenlőségi díj közszolgáltatások: lakásgazdálkodás „idősbarát” környezet kialakításának támogatása
közterek épület kialakítása, természetbeni támogatásként
közszolgáltatások: közoktatás óvoda „patronálja” idősek napja rendezvényt
szervezés, költségek biztosítása intézmények látogatások Idősek költségvetésében klubjai és Egyesített Óvoda programok,
önkéntes munka közszolgáltatások: szociális kedvezményes vásárlási lehetőség
egyesületi formában szociális bolthálózat
pozitív diszkrimináció szemétszállítási díj ellátásoknál
helyi rendelet
nyitott programok az Idősek Napja
települési idősek részére meghatározott napok foglalkozások
-
falunapi egészségnap!
52
-
-
közszolgáltatások: egészségügy prevenció
Zöld út az egészséghez, Zöld nap, Víz napja, Föld napja, nyitott hétvége stb. szűrőprogramok
finanszírozás, szervezés az önkormányzat éves költségvetésében biztosítja
életmód programok finanszírozás, szervezés az önkormányzat éves költségvetésében biztosítja. védőoltás időskori tüdőgyulladás elleni oltóanyag költségének átvállalása
helyi rendelet szerint finanszírozás
rendezvények, ünnepek közös megünneplése, megemlékezés, színházi előadások,
szervezés, finanszírozás, költségek biztosítása intézmények költségvetésében
tájékoztató előadások, játékok szociális munkás és/vagy rendőr bevonásával,
szervezés, finanszírozás
kérelmek átvétele,
költség biztosítása
közszolgáltatások: közművelődés Fizikai-, es szellemi aktivitás tudatos megőrzésére programok
közrend-közbiztonság prevenció
partnerek: Polgárőrség, Közterület-felügyelet költségek biztosítása intézmények költségvetésében
közszolgáltatás: közigazgatás kihelyezett ügyfélszolgálat
53
tájékoztatás, nyomtatványok kitöltésében segítségnyújtás elektronikus ügyintézés formáinak bővítése
tervezés alatt
Az Önkormányzat e célcsoport életminőségének jellemzőit folyamatosan vizsgálja, és ennek alapján alakítja szolgáltatásait. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkben beazonosított problémák Magas az egyedül élők aránya.
fejlesztési lehetőségek Az aktivitást és a függetlenséget megőrző programok, szolgáltatások szervezése. Képzések igény szerinti bővítése.
A morbiditási statisztikák rangsorában - a daganatok, keringési zavarok, szív- és érrendszeri megbetegedések, ízületi problémák mellett pszichés problémák leggyakrabban előforduló betegségek.
Rendszeres mozgást biztosító szolgáltatások bővítése.
Gyakran válnak áldozattá.
Idősek személyes környezetének, otthonának védelmét szolgáló intézkedések bővítése.
Nemzedékek közötti kapcsolat nehézsége.
Generációs programok szervezése.
Idős korral összefüggő társadalmi sztereotípiák.
Helyi média bevonásával eszközeinek bővítése.
Szűrővizsgálatok biztosítása. Prevenciós szemlélet erősítése, egészségtudatos magatartás fejlesztése
nyilvánosság
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége A 2001. évi népszámlálás adatai szerint 577 ezer fogyatékkal élő ember van Magyarországon, a népesség 5,7 százaléka. A népesség fogyatékosságtípus szerinti megoszlása: mozgáskorlátozottak aránya 43,6 %, látássérült 14,4 %, értelmi fogyatékos 9,9 %, hallássérült 10,5 %, egyéb 21,6 %.A fogyatékos népességen belül továbbra is a mozgássérülteké a legnépesebb csoport. Jelentősen emelkedett az egyéb, pontosan meg nem határozott fogyatékosságban szenvedők aránya. A fogyatékosok körében a foglalkoztatottsági arány meghatározásánál a 2001.évi népszámlálás adataiból tudunk kiindulni, mely 9%. A célcsoport beavatkozási területei: 1./ oktatás területén - a kiindulópont annak szem előtt tartása, hogy mozgáskorlátozott, látássérült, hallássérült, értelmi sérült emberek képzéséről van-e szó. Célzottan kell törekedni, hogy az alap - közép- felsőoktatásban és szakképzésben is növekedjen a számuk. A 54
az
Munkaügyi Központtal és speciális szakiskolákkal való kapcsolat, aktív kommunikáció segítenek kialakításában. 2./egészségügy területén –a fogyatékkal élők számára egyformán elérhetőnek kell lennie a kiváló minőségű, nemekre érzékeny egészségügyi ellátásnak, ideértve a megelőző gondozást, és rehabilitációt. Ennek elérése érdekében a háziorvos és védőnő, az illetékes térségi kórház szakrendelései felé irányítja az érintetteket, ahol szakorvosi felügyelet és más speciális szolgáltatások igénybe vételének lehetőségéről kaphatnak tájékoztatást. 3./lakhatási feltételek biztosítása – saját lakhatási körülményeik javítása elsődlegesen az akadálymentesítést kívánja bővíteni. Emellett az önkormányzati és civil szervezetek anyagi és humán erőforrásai szolgálnak a lakhatás biztosításául. 4./foglalkoztatás- a célcsoport nagyfokú szenzibilitása miatt, olyan atipikus munkakörök kialakítása indokolt, melyek célzottan az egyén fogyatékosságát veszik figyelembe, mind a testi mind az értelmi fogyatékosság esetében. 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A fogyatékkal élőkre vonatkozóan helyi gyűjtés alapján állnak rendelkezésre értékelhető statisztikai adatok, amelyek alapján lehet képet alkotni a fogyatékkal élők lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási helyzetéről. A fogyatékkal élő emberek és családjaik a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják. Feladatunk olyan környezet teremtése, működtetése, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életünk során a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. A célcsoport részére szervezett ellátásokat, szolgáltatásokat, az egyes intézkedéseket az egyéni szükségletek alapján tervezzük. Tapasztalataink szerint elhelyezkedésük során számos akadállyal kell megküzdeni pl.: a közlekedés eszközök használata. A fogyatékos személyek elszigeteltek a társadalomban, így családjaik is jobban elkülönülnek a környezetüktől, ami értelmi fogyatékosság esetén még jelentősebb. Egy civil szervezet tevékenykedik a fogyatékosok életfeltételeinek jobbítása érdekében humán, mentálhigiénés, szociális, rehabilitációs jellegű szolgáltatásokat nyújtanak. Az Önkormányzat az önálló életvitel támogatása érdekében a kötelező feladatainak ellátása mellett biztosítja önként vállalt feladatait. Ellátási szerződés keretében az egyik legellátatlanabb csoportok, a szenvedélybetegek (Nők-háza Egyesület). A mozgássérültek esetében támogató szolgáltatását, a egyesületen keresztül biztosítja. Az értelmi fogyatékosoknak önkormányzati intézmény formájában (KULTÚRHÁZ ) napközbeni ellátást biztosít. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A szociális ellátásokat igénybevevők között nagy valószínűséggel jelen vannak fogyatékos személyek is, nyilvántartott adatokból azonban nem tudjuk kiszűrni, hogy az ellátásban részesülők közül hány fogyatékos személy veszi igénybe az adott ellátást, mivel erre adekvát adatszolgáltatási kötelezettsége nincs a kérelmezőnek, a jogszabályok az ellátási formákban kizárólag az adott ellátásra vonatkozó személyes adatok nyilvántartását engedélyezik. 55
Azon ellátási formák, amelyek kimondottan a fogyatékkal élőket segítik, más szervek hatáskörébe tartozik (Magyar Államkincstár, Járási Hivatal, Szociális és Gyámhivatal). Minden szerv a hatáskörébe tartozó ellátási formák tekintetében megfelelő módon (honlapján közzétéve) teszi közzé az ellátásra vonatkozó jogosultsági feltételeket és benyújtandó mellékleteket, Önkormányzatunk a formanyomtatványok kitöltésében és értelmezésében tud segítséget nyújtani a kérelmezők számára. 2013.évben az alábbi pénzbeli ellátásokat vehetnek igénybe a szociálisan rászorulók A települési önkormányzat jegyzőjénél igényelhetnek: - foglalkoztatást helyettesítő támogatást, - rendszeres szociális segélyt, - lakásfenntartási támogatást - méltányosságból közgyógyellátást, A települési önkormányzat képviselő-testületénél igényelhetnek: - méltányosságból ápolási díjat, - átmeneti segélyt, - temetési segélyt; A járási hivataloknál igényelhetnek: időskorúak járadékát, - a 18 év alatti tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személy után (ide értve a fokozott ápolás esetén járó ellátást is) alanyi jogú ápolási díjat. Rendszeres szociális segély igénylésekor az egészségkárosodott személy esetében további iratok benyújtása is szükséges. A kérelem elbírálásához a vagyonnyilatkozaton, és a gyermekekre vonatkozó igazoláson kívül szükséges még: - a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnak a munkaképesség legalább 67%-os mértékű csökkenéséről, illetve a legalább 50%-os mértékű egészségkárosodásról készült szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása vagy - a Magyar Államkincstár illetékes területi szervének igazolása arról, hogy a kérelmező vakok személyi járadékában, illetve fogyatékossági támogatásban részesül. A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások közül természetbeni szociális ellátás formájában - a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, - a lakásfenntartási támogatás, - az átmeneti segély és - a temetési segély nyújtható. Továbbá természetbeni ellátás a 56
- köztemetés, - közgyógyellátás, - egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság - adósságkezelési-szolgáltatás. Természetbeni ellátás különösen az Erzsébet-utalvány, az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás. A közgyógyellátás az az ellátási forma, amelyet a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére igényelhető, és ezek igénybevételének céljából közgyógyellátási igazolvány adható ki. A közgyógyellátás az alábbi szolgáltatásokra jogosít: A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező társadalombiztosítási támogatásba befogadott
személy térítésmentesen
jogosult
a
- járóbeteg-ellátás keretében rendelhető gyógyszerekre - ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is - gyógyszerkerete erejéig, - gyógyászati segédeszközökre, ideértve a protetikai és fogszabályozó eszközöket is, valamint azok javítására és kölcsönzésére, továbbá - az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra. Alanyi jogon jogosult közgyógyellátásra: A lakóhely szerint illetékes járási hivatal alanyi jogon közgyógyellátásra való jogosultságot állapíthat meg: - az intézeti elhelyezett, az intézeti és állami nevelt kiskorú; - a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy; - a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott; - a központi szociális segélyben részesülő; - a rokkantsági járadékos; - az aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül, továbbá az, aki rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket, - az, aki rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, - az, aki rokkantsági ellátásban részesül, de nem tartozik az utóbbi két feltétel hatálya alá és a közgyógyellátásra való jogosultságát 2012. április 15-éig megállapították, - az aki öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy öregségi nyugdíjban részesül, és a nyugdíjra való jogosultságának megállapítását megelőző napon rokkantsági ellátásban részesült I-II. csoportú rokkantságára tekintettel, vagy egészségi állapota nem haladta meg a 30%-os mértéket. 57
Normatív alapú közgyógyellátásra jogosult: A lakóhely szerint illetékes járási hivatal normatív alapon állapíthatja meg a közgyógyellátásra való jogosultságát annak a személynek, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja (2.850,- Ft) feltéve, hogy -
a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (28.500,- Ft), egyedül élő esetén 150%-át (42.750,- Ft).
Méltányossági alapú közgyógyellátásra jogosult: A jegyző méltányosságból állapítja meg a közgyógyellátást annak a szociálisan rászorult személynek, akinek esetében a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállnak. Fontos tudni, hogy a jogosultság - az ellátásra alanyi jogon jogosultak esetében két évre, - normatív alapon, és méltányosságból megállapított ellátás esetében egy évre kerül megállapításra. Mozgásában korlátozott személyek parkolási igazolvány igénylésére jogosultak akkor, ha állapotuk. A parkolási igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 218/2003. (XII. 11.) számú Kormányrendeletben foglaltfeltételeknek megfelel. 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek egészségkárosodott személyek szociális év ellátásaiban részesülők száma ellátásaiban részesülők száma 2008
6
6
2009
4
4
2010
6
6
2011 Forrás: TeIR, KSH Tstar
19
19
A megváltozott munkaképességűek számának alakulása az elmúlt években az alábbiak szerint alakult: 2008-ban 6 fő, 2009-ben 4 fő, 2010-ben szintén 6 fő részesült ilyen ellátásban, 201158
ben nincs adatunk. Az egészségkárosodott személyek szociális ellátásban azonos módon alakult, mint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásban részesülőké. 2011-ben 19 egészségkárosodott személy részesült szociális ellátásban. 7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma év
önkormányzati fenntartású intézményben
egyházi fenntartású intézményben
civil fenntartású intézményben
2008
0
0
0
2009
0
0
0
2010
0
0
0
2011
0
0
0
2012
n.a.
n.a.
n.a.
Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével
A településen nappali ellátásban nem részesülnek fogyatékos személyek. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés A közszolgáltatást nyújtó intézmények akadálymentesítése folyamatos. Az egészségügyi, szociális szolgáltatások, a kulturális programokhoz történő fizikai akadálymentesített helyszínen érhetőek el. A hatályos jogszabályoknak megfelelően új beruházás, felújítás akadálymentesített környezet biztosításával történik. Az akadálymentes intézmények száma, minden területen a jogszabályi előírásnak megfelel. Az Önkormányzat tulajdonában lévő járdák, zöldterületek, játszóterek felújítása során gondoskodunk a hozzáférés akadálymentességének biztosításáról. Jelenleg még nem megoldott a Közös Önkormányzati Hivatal akadálymentesítése. Ma már kötelezően, jogszabályban előírt az akadálymentesítettség, amelynek betartatása az építésügyi hatóság feladata. Alapelv, hogy a településfejlesztési tervekben és más településfejlesztési dokumentációkban általános elvárásként jelenik meg az egyenlő esélyű hozzáférés szempontrendszere. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Az elszigetelten élő, fogyatékkal élőnek vagy A kommunikáció színtere az internet világa, fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülőknek amely a felhasználók otthonába hozhatják a vagy fogyatékost ápoló családtagnak közösséget. kapcsolatteremtésre, önsegítő csoportok szervezésére, a fórumokba való bekapcsolódásra kevés lehetősége van. 59
Közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, az akadálymentes környezet aránya nem 100 %-os.
Fizikai környezetben található akadályok megszüntetése, információs és kommunikációs akadályok megszüntetése, lakókörnyezet akadálymentesítését szolgáló program.
A pszichiátriai problémákkal küszködő, Ellátásukban részt vevő civil szervezetek illetve a szenvedélybetegségben szenvedő bevonásával elemzések készítése, problémáik (alkohol, drog,) emberek száma egyre nő. feltárása, életminőségüket javító intézkedések bevezetése. Az egészségügyi prevenciós szolgáltatásokat, Segíteni, hogy a fogyatékkal élők is minél a szűrővizsgálatokat a mozgásukban erősen nagyobb számban részt vegyenek az korlátozott személyek kevésbé veszik egészségügyi szűrővizsgálatokon igénybe. Szükséges a támogatásuk a szűrőprogramokra történő eljutásuk (eljuttatásuk) terén.
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és non-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása Településünkön a civil szervezetek aktív tevékenységet folytatnak. A helyi lakosság nagy számban vesz részt a civil szervezetek programjain. Az Önkormányzat helyi rendeletben meghatározottak szerint pályázati úton támogatja a szervezeteket, azok rendezvényeit. Jelentős civil szervezetek a településben: -
Petrivente Sportegyesület Sportoló Ifjúságért Alapítvány Petrivente Virágai Kulturális és Hagyományőrző Egyesület
Az önkormányzati döntések előkészítésébe bevonjuk a szervezeteket. A civil szervezetek függetlenségét elismerjük és tiszteletben tartjuk. Partneri viszonyt alakítottunk ki velük. Évente civil találkozót szervezünk (Falunap), melyen a szervezetek megismerik az aktuális önkormányzati eseményeket. Az együttműködésnek köszönhetően az önkormányzati rendezvényeken aktívan vesznek részt a szervezetek. Az egyházak részt vesznek pályázatainkon, a nagy felújításokat is anyagilag támogatjuk (világítás, külső homlokzat felújítás, bútorzat beszerzése stb.). Az Polgárőr Szervezet a bűnmegelőzésben, az Asszonykórus a nagycsaládosok mindennapi életében, az idősebb korosztálynak nyújtanak segítséget. Tevékenységükkel beintegrálják a különböző célcsoportokat a hétköznapi életbe, segítik mindennapjaikban. Látható, hogy sokrétű a civil társadalom, a közfeladatok ellátásában valamennyi civil szervezet vesz részt: -
az oktatás-nevelés terén a közfeladatot ellátó szervezetek száma
-
a közrendet, közbiztonságot támogató szervezetek száma
-
az örökségvédelem, kulturális hagyományok közvetítése terén tevékenykedő szervezetek száma:
60
ápolása,
kultúra
-
a célcsoportok életfeltételeinek jobbítása érdekében humán, mentálhigiénés, szociális, rehabilitációs jellegű szolgáltatásokat nyújtó szervezetek száma:
-
egészségügyi szolgáltatásokban, főként az sportolást támogató közszolgáltató szervezetek száma:
egészséges
életmódot,
Önkormányzatunk Együttműködési Megállapodás kötött a helyi Horvát Nemzetiségi Önkormányzattal: A Megállapodás keretében az önkormányzat pénzügyi eszközökkel biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeit, a nemzetiségek számára a településen elérhető közszolgáltatásokhoz történő egyenlő esélyű hozzáférést, támogatja a nemzetiségek szellemi, épített- és tárgyi örökségük védelmét. A civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége lefedi a hátrányos helyzetű gyermekek oktatásának, tehetségfejlesztésének, rehabilitációjának támogatásától kezdve az időkorúak kulturálódásáig, a hagyományőrzésen át a lakosság egészségi állapotának fejlesztéséig az alapvető közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, szociális szolgáltatások, kultúra, művelődés, közrend, közbiztonság) ágazataiban lehetséges esélyegyenlőséget támogató szolgáltatások körét.
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A helyzetelemzés előkészítésben részt vettek a településben dolgozó szociális, egészségügyi, gyermekjóléti, köznevelési, közművelődési szakemberek. Módszere az online kapcsolattartás az egyes esélyegyenlőségi csoportokkal kapcsolatos problémák feltárására, majd program tervezet véleményezésére koncentrálódott. A tervezet az Önkormányzat honlapján, www.petrivente.hu közzétételre kerül, így állampolgárok is véleményt mondhattak. A honlapon az elfogadott dokumentum hozzáférhető lesz, amely alapján az esélyegyenlőség folyamatokat, intézkedéseket megismerik és így biztosított lesz a megvalósítás folyamatos ellenőrzése.
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Az intézkedési terv a megjelölt hátrányos helyzetű csoportokra irányul, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedésekkel valósul meg. Az intézkedési terv olyan beavatkozásokat fogalmaz meg, amelyek a helyzetértékelésben felvetett problémákra nyújtanak megoldást.
61
1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Következtetések Célcsoport
problémák beazonosítása
fejlesztési lehetőségek meghatározása
rövid megnevezéssel
rövid címmel
A szegénység megelőzése, hatásának Helyi foglalkoztatási eszközök alkalmazása. mérséklése. Hátrányos helyzetek generációkon keresztüli átöröklődése. Lakossági újratermelődése.
Szociális, gyermekjóléti, szolgáltatások bővítése.
adósságállomány Az állampolgárok folyamatos vizsgálata.
képzési
életminőségének
Szükséglet alapú szolgáltatások szervezése. Romák és/vagy mélyszegénységben élők
Gyermekek
A roma népesség hátrányos helyzetének Komplex programok bevezetése. csökkentése Települési állampolgárok egészségügyi állapota rossz.
Szociális és egészségügyi szakemberek együttműködése.
A romákra vonatkozó adathiány.
Kezdeményezés.
Romákkal szembeni diszkrimináció.
Nyilvánosság erősítése.
Digitális írástudás hiánya.
Szolgáltatások bővítése.
Egységes fogalomrendszer hiánya.
Rendszeres szakmai találkozók.
A köznevelési rendszer átalakítása.
Új módszerek, eljárások.
Veszélyeztetettségi tényezők Programok kialakulásának megelőzése, hatásuk képzése. enyhítése.
szervezése,
Települési demográfiai mutatók alapján Feltöltöttség, nő a gyermekek száma. vizsgálata.
Idősek
szakemberek
kihasználtság
mutatók
Kérhető ellátásokról információhiány.
Szülők tájékoztatása.
Magas az egyedül élők aránya.
Szociális, bővítése.
Morbiditási statisztika adatai nem jók.
Szociális, egészségügyi, sport szolgáltatások bővítése.
Gyakran válnak áldozattá.
Tájékoztatás és megelőzés.
Nemzedékek nehézsége.
közötti
közművelődési
szolgáltatások
kapcsolat Generációs programok szervezése.
Társadalmi sztereotípiák eloszlatása.
62
Nyilvánosság eszközeinek bővítése.
Tartós munkanélküliség csökkentése.
Nők
arányának Képzési programok körének szélesítése.
gyermekét egyedül nevelő, vagy több Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások, gyermeket nevelő család esetében a ellátások során célzott támogatások körének szegénység kockázata magas. kialakítása. a GYÁS, GYES-ről való visszatérés a Gyermekek napközbeni ellátását biztosító munkaerő piacra mérsékli a szegénység intézmények működtetése. kialakulásának kockázatát. Önkormányzat gazdasági helyzetének figyelembevételével az ellátásköltségeinek átvállalása. magányérzet kialakulásával nemcsak az Szabadidős programok szervezése, igény anya mentális állapota lehet rosszabb, szerinti bővítése. családi konfliktusokhoz is vezethet. Zöldterületek, közparkok tervszerű felújítása.
Fogyatékkal élők
Az elszigeteltség hatásának enyhítése.
A kommunikáció színterének bővítése, elérhetővé tétele.
Az akadálymentes környezet aránya nem 100 %-os.
Akadályok folyamatos, ütemezett megszüntetése.
A pszichiátriai problémákkal küszködő, Ellátásukban résztvevő civil szervezetek illetve a szenvedélybetegségben szenvedő bevonásával elemzések készítése, (alkohol, drog,) emberek száma egyre nő. problémáik feltárása, életminőségüket javító intézkedések bevezetése. Az egészségügyi prevenciós Segíteni, hogy a fogyatékkal élők is minél szolgáltatásokat, a szűrővizsgálatokat a nagyobb számban részt vegyenek az mozgásukban erősen korlátozott egészségügyi szűrővizsgálatokon személyek kevésbé veszik igénybe. Szükséges a támogatásuk a szűrőprogramokra történő eljutásuk(eljuttatásuk) terén.
A beavatkozások megvalósítói Célcsoport
Következtetésben megjelölt
Az intézkedésbe bevont
beavatkozási terület, mint
aktorok és partnerek
intézkedés címe, megnevezése
– kiemelve a felelőst
1.Helyi foglalkoztatási alkalmazása. Romák és/vagy mélyszegénységben élők
eszközök Közös Önkormányzati Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége
Központ
települési
Horvát Nemzetiségi Önkormányzat Kultúrház 2.Szociális, gyermekjóléti, szolgáltatások bővítése. 3. Az állampolgárok folyamatos vizsgálata.
képzési Gyermekjóléti és Családsegítő Központ Kultúrház
életminőségének
63
Közös Önkormányzati Hivatal
Szükséglet alapú szolgáltatások szervezése. 4.Komplex programok bevezetése.
Munkaügyi Kirendeltsége Kultúrház Önkormányzat
Központ Horvát
települési Nemzetiségi
Közös Önkormányzati Hivatal 5.Szociális és egészségügyi szakemberek együttműködése.
Egészségügyi Szolgálat
6.Kezdeményezés.
Közös Önkormányzati Hivatal
Közös Önkormányzati Hivatal Horvát Nemzetiségi Önkormányzat
7.Nyilvánosság erősítése.
Horvát Nemzetiségi Önkormányzat Közös Önkormányzati Hivatal Sajtó
8. Képzések bővítése
Horvát Nemzetiségi Önkormányzat Közös Önkormányzati Hivatal
1.Rendszeres szakmai találkozók.
jelzőrendszer tagjai
2.Új módszerek, eljárások.
jelzőrendszer tagjai Horvát Nemzetiségi Önkormányzat Közös Önkormányzati Hivatal
Gyermekek
3.Programok képzése. 4.Feltöltöttségi, vizsgálata.
szervezése,
szakemberek Egységes Bölcsőde és Óvoda Közös Önkormányzati Hivatal
kihasználtsági
mutatók Egységes Bölcsőde és Óvoda Közös Önkormányzati Hivatal
5.Szülők tájékoztatása.
Egységes Bölcsőde és Óvoda Közös Önkormányzati Hivatal
1.Szociális, közművelődési szolgáltatások Idősekkel foglalkozó civilszervezetek bővítése. Közös Önkormányzati Hivatal 2. Egészségügyi, bővítése.
sport
szolgáltatások Idősekkel foglalkozó civilszervezetek Közös Önkormányzati Hivatal
3.Tájékoztatás és megelőzés.
Idősekkel foglalkozó civilszervezetek BRFK települési Rendőrkapitányság
Idősek
Közös Önkormányzati Hivatal 4.Generációs programok szervezése.
Idősekkel foglalkozó civilszervezetek Közszolgáltató Zrt. Közös Önkormányzati Hivatal
5.Nyilvánosság eszközeinek bővítése.
Idősekkel foglalkozó civilszervezetek Közös Önkormányzati Sajtóreferens
64
Hivatal
-
1.Képzési programok körének szélesítése.
Közös Önkormányzati Hivatal Kultúrház
2.Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások, jelzőrendszer tagjai ellátások során célzott támogatások körének Közös Önkormányzati Hivatal kialakítása. Nők
3.Napközbeni ellátás szervezése.
Közös Önkormányzati Hivatal Kultúrház
4.Elmagányosodás megelőzése.
jelzőrendszer tagjai Közös Önkormányzati Hivatal Kultúrház
1.A kommunikáció színterének bővítése, Közös Önkormányzati Hivatal elérhetővé tétele. Informatikai referens 2.Akadályok megszüntetése. Fogyatékkal élők
Közös Önkormányzati Hivatal
3. Ellátásukban résztvevő civil szervezetek bevonásával elemzések készítése, Közös Önkormányzati Hivatal problémáik feltárása, életminőségüket javító Kultúrház intézkedések bevezetése. 4. az egészségügyi szűrővizsgálatokon való Közös Önkormányzati Hivatal részvétel segítése. Háziorvos Kultúrház
Jövőképünk Petrivente Községi Önkormányzat legfontosabb célja a településben élő állampolgárok jólétének biztosítása, életminőségének folyamatos javítása, olyan támogatói környezet működtetésével, amely erősíti a közösséghez és a lakóhelyhez kötődést, a lokálpatriotizmus, a társadalmi szolidaritást, kiemelt figyelmet, ha kell pozitív diszkriminációt alkalmaz a veszélyeztetett célcsoportok számára, tudatos és partnerségen alapuló intézkedései hatására a hátrányos helyzetű csoportok felzárkózási esélyei, életminőségük és életük önálló irányításának lehetősége javul.
A gazdasági program stratégiai prioritásai Ahhoz, hogy a községnek jövője legyen, az itt élők életkörülményei és lehetőségei megfeleljenek az elvárásoknak, ahhoz működésbe kell hozni a belső erőforrásokat. A később benyújtandó pályázatok előkészítéséhez szükséges, hogy a községnak állandóan kész tervei legyenek. A stratégiai program általános megfogalmazásokat tartalmaz a község fejlesztése szempontjából, míg annak konkrét 2011-2014 között megvalósítandó elképzeléseit az operatív program tartalmazza. A gazdasági program az alábbi prioritásokat és intézkedési csoportokat jelöli ki:
65
a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá községok esetében a befektetés támogatási politika, község üzemeltetési politika célkitűzéseit.
Fejlesztési elképzelések 2013.év elején elkészült a Zala Megyei Fejlesztési koncepció, melyhez Petrivente község az alábbi fejlesztési elképzeléseket nyújtotta be. Ezek azok a pályázatok, melyeket a közeli illetve a távolabbi jövőben (2014-2020) meg kíván valósítani önkormányzatunk: Megvalósult fejlesztések Óvoda épület tetőszerkezetének cseréje Településrendezési terv Falugondnoki busz vásárlása Sportöltöző felújítása Teleház felújítása Kultúrház felújítása Csapadékvíz – elvezető rendszer kiépítése Buszvárók felújítása Játszótér felújítása Látvány térelemek elhelyezése Folyamatban lévő fejlesztések Harangláb felújítása Millenniumi Emlékpark felújítása Sportpályához tartozó lelátó felújítása További fejlesztési elképzelések Szabadidős-és sport tevékenységek fejlesztése Sportlétesítmények Turizmus fejlesztése, falusi szálláshelyek kialakítása 66
Borház megnyitása a közeli Imre-hegyen Helyi piac kialakítása Közösségi-és hagyományőrző rendezvények fejlesztése A horvát kultúra megőrzése és átadása Ifjúsági szálló kialakítása Elsődleges a gazdasági program anyagi forrásainak megteremtése Az Önkormányzat a gazdasági programban meghatározott célkitűzések megvalósításához szükséges anyagi források biztosítása érdekében a következő feladatokat rögzítette: - Az Önkormányzat sajátos működési bevételeinek növelési lehetőségeit meg kell keresni. Törekedni kell olyan helyi adó rendszer megteremtésére, amely megfelel a helyi adópolitika elvárásainak, és hatékony eszköze az Önkormányzat saját forrás növelésének. - A Képviselő-testület nyomon követi a költségvetési támogatási rendszert, és az elképzeléseivel összhangba hozva igyekszik kihasználni a támogatási rendszer nyújtotta előnyöket. - Az Önkormányzat áttekinti a meglévő vagyontárgyait, azok hasznosításának módjait és lehetőségeit, valamint a fenntartási, üzemeltetési költségek nagyságát. Javaslatot dolgoz ki az egyes vagyontárgyak megfelelő hasznosítására, a felesleges vagyontárgyak kihasználására, (különösen a bérbeadás lehetőségére), valamint az egyes vagyontárgyak értékesítésére. - Az Önkormányzat törekszik arra, hogy a gazdasági programjában meghatározott célkitűzéseket lehetőség szerint, minél több pályázati forrás bevonásával valósítsa meg. A költségvetési egyensúly megteremtésére több intézkedésre is szükség lesz: az egyensúlyfenntartása, az igazgatási feladatok áttekintése. Az Önkormányzat fő célkitűzése a pénzügyi gazdálkodás terén a működőképesség biztosítása, és a költségvetési egyensúly megtartása. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az állami forrásból származó bevételek egyre csökkennek. A következő években sem számolhatunk az állami normatív támogatásból és az átengedett bevételekből származó költségvetési bevétel növekedésével, kedvező esetben ez a jelenlegi szinten stabilizálódik, és nem csökken tovább. A központi szabályozásban olyan irányú elmozdulás várható, amely a központi források lehívhatóságát hatékonysági feltételekhez, munkahely teremtéshez kötik, vonatkozik ez a működési és fejlesztési forrásokra egyaránt. Ha ez valóban bekövetkezik, akkor törekednünk kell arra, hogy a hatékonysági elvárásoknak maximálisan meg tudjunk felelni. - A központi költségvetési források csökkenéséből következik, hogy az önkormányzat saját bevételei, elsősorban a helyi adókból származó bevétel, felértékelődnek. A helyi adóbevételek növekedésének feltétele a következetes adóbehajtási és adó ellenőrzési tevékenység, és ennek következtében az adómorál javulása. - Az Önkormányzat ingatlanértékesítésből származó bevételei tekintetében törekedni kell arra, hogy ezeket a bevételeket az Önkormányzat fejlesztésekre fordítsa, és ne működési kiadás finanszírozásával élje fel. - A bevétel növelési lehetőségek feltárására kiemelt figyelmet kell fordítani a következő években – az önkormányzati vagyon hasznosításának hatékonyabbá tételével. - A működési források bővítése érdekében további együttműködési lehetőségeket kell feltárni a kistérségi társulással, az egyházakkal, civil szervezetekkel, helyi vállalkozásokkal.
67
- A költségvetési egyensúly biztosításához nem elégséges a bevételek növelése, szükséges a kiadási oldal csökkentése is. A költségvetés legjelentősebb kiadási tétele az önkormányzati intézményrendszer fenntartása. Míg a felhalmozási, felújítási kiadások a rendelkezésre álló forrásokhoz igazítva ütemezhetők, addig a működési kiadások évről-évre, fokozatosan növekvő mértékben jelentkeznek. A bevételi és a kiadási oldal közötti különbség csökkentése érdekében elengedhetetlenül szükséges az intézményrendszer működtetésének hatékonyabbá tétele, vagyis a közszolgáltatások megőrzése mellett a működtetési költségek csökkentése. Ennek érdekében felül kell vizsgálni az Önkormányzat intézményeinek működésének hatékonyságát, gazdasági területen foglalkoztatottak létszámát, az ellátott feladatok színvonalát. Emellett az Önkormányzat takarékos gazdálkodást vár el a Polgármesteri Hivataltól és az önkormányzati intézményektől egyaránt, valamint szakáganként áttekinti az intézményrendszerben rejlő megtakarítási lehetőségeket. - Az önkormányzati finanszírozási rendszer változása azonban még sürgetőbbé teszi a teljes intézményrendszer áttekintését – figyelemmel a kormányzati változásokra – a feladatellátás szervezeti kereteit, a fenntartható intézményhálózat, a hatékony és költségtakarékos gazdálkodás megvalósíthatósága érdekében. - A működtetés költséghatékonyabbá tétele érdekében folytatni kell annak felülvizsgálatát, hogy egyes feladatok, illetve a központi költségvetésben az önkormányzatok számára megfogalmazott prioritások elsőbbséget kell, hogy kapjanak a tervezés során. - Az önkormányzat vállalkozási tevékenységének erősítése. - Az Európai uniós forrásokból elnyert projektek és a vállalt kötelezettségek aránya miatt új fejlesztések indítására kevesebb a lehetőség. Ezt a szűk mozgásteret az uniós források sikeres pályázatok útján történő elnyerése révén lehet tágítani. Ezért az Önkormányzat költségvetésében biztosítani kell a 2011. évtől is a megnyíló pályázati lehetőségek előkészületeire a szükséges fedezetet. - A kitűzött célok és feladatok megvalósítását úgy szükséges biztosítani, hogy a költségvetésben ne okozzon feszültséget. Az intézmények működési feltételeit biztosítani kell annak érdekében, hogy azok megfeleljenek a szakmai feltételeknek. - Kiemelten hangsúlyt kell helyezni a szükséges felújítási és fejlesztési feladatokra, melynek megvalósítását döntően külső források megszervezésével indokolt és szükséges biztosítani. - Lehető legteljesebb mértékben ki kell használni a hazai, regionális és Uniós pályázati lehetőségeket, ennek érdekében biztosítani kell az éves költségvetés keretein belül a pályázatokhoz szükséges saját erőt oly módon is, hogy ennek előteremtéséhez igénybe kell venni a központi forrásokat, akár hitel felvételét is tekintettel az önkormányzat teherbíró képességére.(Ötv. 92/A.§) - A nem kötelezően ellátandó feladatok finanszírozási feltételeit újra kell gondolni. - Vagyongazdálkodás keretén belül legfontosabb célként az intézmények használatában lévő vagyon racionális hasznosítását és az egyéb célú vagyontárgyak, vagyonértékű jogok leghatékonyabb hasznosítását jelöli meg. - Az önkormányzati tulajdonú társaságoknál a szolgáltatásokat a lehető leghatékonyabban, gazdaságosan kell biztosítani, figyelemmel a szolgáltatás színvonalára. - Az önkormányzat által megállapított helyi adók következetes beszedésével is biztosítani kell az önkormányzati törvényben meghatározott kötelezően ellátandó feladatok megfelelő színvonalú ellátását.
68
2. Összegző táblázat – A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A
B
A helyzetelemzés következtetéseiben Intézkedé Az intézkedés címe, feltárt s megnevezése esélyegyenlőségi sorszáma probléma megnevezése
C
D
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
E
Az intézkedés tartalma
F
G
Az intézkedés Az intézkedés megvalósításán felelőse ak határideje
H
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
I
J
Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés szükséges eredményeinek erőforrások fenntarthatósága (humán, pénzügyi, technikai)
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége
1
2
3
A mélyszegénységben A élők és romák Foglalkoztatás munkanélküliség foglalkoztatásánál növelése enyhítése jelentős probléma a tartós munkanélküliség
Közfoglakoztatás továbbfolytatása, egyéb Gazdasági és helyi foglalkoztatási Polgármeste egyéni fejlesztési 2013.10.15. lehetőségek felkutatása, r program tanácsadás, figyelemfelhívás
Alacsony iskolai végzettségű célcsoportoknál A célcsoportból Az ügyintéző tanácsadást gyakran előfordul, minél többen Helyi szociális Hivatalos ügyek nyújt a célcsoport hogy hivatalos képesek legyenek rendeletek, helyi intézésének tagjainak. A Munkaügyi Polgármeste ügyek intézésének kitölteni a intézkedési tervek, 2013.10.15. segítése, Központ által erre a célra r hiánya miatt különböző és Gazdasági támogatása irányuló képzések hátrány űrlapokat, program kezdeményezése szenvednek, nyomtatványokat lehetőségekből kimaradnak A célcsoport Az állampolgárok Adósságcsökkent adósságállományán Az adósság Az adósság életminőségének Polgármeste 2013.10.15. és ak folyamatos csökkentése csökkentése folyamatos figyelemmel r újratermelődése kisérése, szükségletalapú
Pénzügyiköltségvetési pénzeszközök pályázati A foglalkoztatásban pénzeszközök. részt vevők száma, Technikai egyéb tájékoztatáshoz foglalkoztatottak szükséges száma infrastruktúra, humánképzésekhez oktatók igénybevétele
A probléma minél szélesebb körű csökkentése
Az Önkormányzat biztosítja a szükséges technikai és humán feltételeket
Pénzügyi Éves jelentés, költségvetési adósságrendezésbe p.eszközök bevontak száma folyamatos
Állandó pénzeszközök biztosítása a már elkezdett programokhoz
Hosszútávú
Intézmény szakmai programjába beépülve
A
B
A helyzetelemzés következtetéseiben Intézkedé Az intézkedés címe, feltárt s megnevezése esélyegyenlőségi sorszáma probléma megnevezése
C
D
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
E
Az intézkedés tartalma
F
G
Az intézkedés Az intézkedés megvalósításán felelőse ak határideje
H
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
szolgáltatások
4
A mély szegénységben élők és a romák egészségügyi állapota
A célcsoport Egészségtudatos általános Gazdasági életmódra egészségügyi program nevelés állapotának javítása
Az egészséges táplálkozással történő megismertetés,figyelem mel a csoport nehéz Polgármeste anyagikörülményeire. A r Háziorvos, 2013.10.15. higiéniás feltételek Védőnő megismertetése, a betegségek megelőzésére
70
Szűrések száma, résztvevők száma, hallozási adatok
I
J
Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés szükséges eredményeinek erőforrások fenntarthatósága (humán, pénzügyi, technikai)
biztosítása, pályázati források bevonása Technikai informatikai rendszerek kiépítése Humánpénzügyi Szakemberek bevonása Pénzügyi, pályázati pénzeszközök, Technikai szűrések technikai feltételeinek biztosítása Humán egészségügyi dolgozók bevonása Pénzügyi, pályázati pénzeszközök, Technikai szűrések technikai feltételeinek biztosítása Humán -
fenntartható.
Önkormányz ati döntés alapján folyamatosan fenntartható
A
B
A helyzetelemzés következtetéseiben Intézkedé Az intézkedés címe, feltárt s megnevezése esélyegyenlőségi sorszáma probléma megnevezése
5
6
C
D
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
E
Az intézkedés tartalma
F
G
Az intézkedés Az intézkedés megvalósításán felelőse ak határideje
tekintettel.Egészségügyi szűrések igénybevételének szükségességéről tájékoztatás és ösztönzés az azokon való részvételre.Prevenciókra való figyelemfelhívás,annak fontosságának hangsúlyozása. E területen legfontosabb szerep a háziorvosra, a védőnőre, civil szervezetekre,egyházakr a és az oktatási intézményekre hárul. Képzések bővítése a munkanélküliek körére. Szociális rászorultság a Hiánya akadályozza mértékében a nappali számítástechnika a munkanélküliek Szociális képzésben felsőfokú Digitális írástudás i ismerettel képző munkaerő-piacon Szolgáltatástervez tanulmányokat folytatók 2013.10.15. fejlesztése rendelkezők központok, történő ési koncepció internet előfizetési számának elhelyezkedést díjának átvállalása növelése Közterületen térítésmentes WIFI szolgáltatás A mély A saját lakhatási Polgármeste Lakhatási probléma szegénységben Lakhatási Gazdasági körülményeik javításának r Civil az adott 2013.10.15. élők és a romák feltételek javítása Program elősegítésére képzések szervezetek, célcsoportnál lakhatási szervezése, ehhez Vállalkozók
71
H
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
I
J
Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés szükséges eredményeinek erőforrások fenntarthatósága (humán, pénzügyi, technikai)
egészségügyi dolgozók bevonása
képző központok, képzések száma, díj Számítástechnik szakmai átvállalásban ai eszközök programjába érintettek száma beépülve fenntartható
lakásfelújítások száma, résztvevők száma
Pénzügyi- és pályázati pénzeszközök Technikai -
Önkormányz ati és Munkaügyi Központ
A
B
A helyzetelemzés következtetéseiben Intézkedé Az intézkedés címe, feltárt s megnevezése esélyegyenlőségi sorszáma probléma megnevezése
C
D
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
feltételei
7
8
9
A mélyszegénységb anyagi okok miatt en élők és a fűtési nehézségek romák átmeneti segélyezése fűtési A pénzhiány miatt mélyszegénységb esetenként en élők és a kialakuló romák számára bevásárlási élelmiszercsomag nehézség osztás A mélyszegénység közüzemi ben élők és a díjhátralék romák felhalmozódása figyelemfelhívása, miatt a tájékoztatása szolgáltatásból való
A fűtési problémák megoldása
Szociális nyilvántartás
Bevásárlási problémák megoldása szociális szakemberek bevonásával
Szociális nyilvántartás
a díjhátralékok Szociális felhalmozódásán nyilvántartás ak visszaszorítása
E
Az intézkedés tartalma
F
G
Az intézkedés Az intézkedés megvalósításán felelőse ak határideje
támogatási rendszerek kidolgozása. Pályázati források segítségével az épületek lakhatás céljára való megfeleltetéséhez szükséges anyagok beszerzése. A képzések, illetve az építkezések lebonyolításához a helyi vállalkozók segítségét lehet igénybe venni. Bevonásra kerülhetnek a civil szervezetek, melyek az ilyen jellegű segítségnyújtást tűzték ki célül Rászorulók tűzifával való segítése, Átmeneti Polgármeste segély pénzbeli vagy 2013.10.15. r természetbeni megállapítása EU-s élelmiszer segélycsomagokra kiírt pályázatok figyelése, Polgármeste 2013.10.15. pályázás, sikeres pályázat r esetén élelmiszercsomag osztása a díjhátralékok felhalmozódásán ak visszaszorítása
72
Polgármeste 2013.10.15. r
H
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
I
J
Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés szükséges eredményeinek erőforrások fenntarthatósága (humán, pénzügyi, technikai)
felújításhoz szükséges eszközök, anyagok biztosítása Humán Vállalkozók és egyéb szakemberek bevonása
döntése alapján folyamatosan
támogatottak száma
2013.évi önkormányzati költségvetési rendelet céltartaléka
Önkormányzati döntés alapján folyamatosan fenntartható
részesítettek száma
pályázati támogatása
pályázati támogatás
díjhátrlékok humán, csökketése,informá pénzügyi ció áramlás
díjhátralékok felhalmozódás án ak visszaszorítása
A
B
A helyzetelemzés következtetéseiben Intézkedé Az intézkedés címe, feltárt s megnevezése esélyegyenlőségi sorszáma probléma megnevezése
C
D
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
E
Az intézkedés tartalma
F
G
Az intézkedés Az intézkedés megvalósításán felelőse ak határideje
H
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
I
J
Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés szükséges eredményeinek erőforrások fenntarthatósága (humán, pénzügyi, technikai)
kikapcsolás veszélye II. A gyermekek esélyegyenlősége
1
2
A korai Az oktatás Gyermekek oktatásban új területén felmerülő fejlesztése az módszer, hiányosságok oktatás területén eljárások pótlása, kisegítése megvalósítása
A tanulást segítő szakkörök szervezése, informatikai ismeretek elsajátításának elősegítése. Az Gazdasági egészséges táplálkozás Polgármeste program, Oktatási 2013.10.15. és a rendszeres mozgás r Program fontosságával való megismertetés. A megvalósításhoz bevonásra kerülhet civil szervezetek, védőnő.
A család működését zavaró és akadályozó okok közül a családok Csökkenjen a Gyermekek anyagi, család gyermekek családon belüli Gazdasági széteséséből, a családon belüli veszélyeztetettsé Program nevelés, gondozás, veszélyeztetettsé ge törődés, szeretet ge hiányából adódó veszélyeztetettség megemelkedett
Szabadidős programok szervezése, biztonságos, kulturált színterek működtetése. A hátrányos helyzetű gyermekekkel és családjukkal foglalkozó Polgármeste 2013.10.15. szakemberek r továbbképzése a hátrányos helyzetű gyermekek nevelését, személyiségfejlesztés ét, illetve a szülők eredményes bevonását
73
Pénzügyi költségvetési és pályázati pénzeszközök biztosítása Technikai - A Önkormányz képzésekhez ati és pályázati Új módszerek, szükséges pénzeszközö k eljárások száma mindennemű folyamatos technikai eszköz biztosítása biztosításaHumá n - Megfelelő képzettségű szakemberek bevonása Pénzügyi önkormányzati és pályázati pénzeszközök Technikai Önkormányz Programok száma, kulturált ati döntések képzések száma, színterek alapján veszélyeztetett biztosítása, folyamatosan gyermek száma továbbképzések fenntartható eszközrendszer e Humán pedagógusok és egyéb szakemberek
A
B
A helyzetelemzés következtetéseiben Intézkedé Az intézkedés címe, feltárt s megnevezése esélyegyenlőségi sorszáma probléma megnevezése
C
D
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
E
Az intézkedés tartalma
F
G
Az intézkedés Az intézkedés megvalósításán felelőse ak határideje
H
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
segítő ismeretek elsajátítása és a kompetenciák fejlesztése érdekében.
I
J
Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés szükséges eredményeinek erőforrások fenntarthatósága (humán, pénzügyi, technikai)
bevonása
III. A nők esélyegyenlősége
1
Magas a Munkanélküliség célcsoportból a a nők körébe munkanélküliek száma
Foglalkoztatás növelése
2
Egyedül álló anyák anyagi nehézségei
A gyermeküket egyedül nevelő anyák anyagi nehézségei
foglalkoztatás megfelelő formájának megtalálása a
A célcsoport legveszélyeztetettebb részét az írástudatlan, roma, szakképzetlen nők jelentik. A Munkaügyi Központ és TÁMOP programok révén segíthetünk a legerőteljesebben e réteg munkába Gazdasági állásában. A helyi program, szociális vállalkozók számára rendeletek, figyelemfelhívó jelleggel törvényi előírások rendszeresen nyújtható tájékoztatást, a hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazásához kapcsolódó bér- és járulékkedvezmények ről. Képzésekkel a foglalkoztatás esélyei javulhatnak. Elsősorban szociális és Gazdasági gyermekjóléti szakmákra program való képzést és foglalkoztatást kell
74
Polgármeste 2013.10.15. r,
Képzések száma, résztvevők száma, munkanélküliek száma
Pénzügyi önkormányzati és pályázati források Technikai képzések eszközrendszer e Humán Oktatáshoz szükséges szakemberek (amely a munkába állást legjobban elősegíti).
Polgármeste 2013.10.15. r,
ellátások összege, céltámogatások összege
Pénzügyi pályázati és költségvetési források
Önkormányz ati döntés alapján, Munkaügyi központ döntése alapján folyamatosan fenntartható
Önkormányzati döntés alapján folyamatos
A
B
A helyzetelemzés következtetéseiben Intézkedé Az intézkedés címe, feltárt s megnevezése esélyegyenlőségi sorszáma probléma megnevezése
hatványozottak. Különösen, ha sokgyermekes anyáról van szó.
C
D
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
gyermekek napközbeni ellátásának szerezése
E
Az intézkedés tartalma
F
G
Az intézkedés Az intézkedés megvalósításán felelőse ak határideje
kitűzni célként. Pl. családgondozó, óvodai dajka, kisgyermekápoló. Ennek megszervezésében a Szociális Osztály bevonására van szükség. Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások, ellátások során célzott támogatások körének kialakítása. Célirányú intézmények működtetése, ellátási költségek átvállalása
3
A családon belüli A nők családon Nők családon erőszak és Gazdasági belüli belüli konfliktusai veszélyeztetettsé Program veszélyeztetettsége g csökkentés
4
piacra visszatérés Munkavállalás Napközbeni nehézsége Gyes és esélyeinek ellátás szervezése Gyed után növelése
Szociális Szolgáltatástervez ési koncepció, éves gyermekvédelmi
Családon belüli tanácsadások, konfliktuskezelési módszerek Polgármeste 2013.10.15. megismertetése. r, Szabadidős programok szervezése, igény szerinti bővítése
Célirányú intézmények működtetése. Polgármeste ellátásköltségek 2013.10.15. r, átvállalása az önkormányzat részéről.
75
H
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
I
J
Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés szükséges eredményeinek erőforrások fenntarthatósága (humán, pénzügyi, technikai)
biztosítása
Pénzügyi önkormányzati és pályázati források tanácsadások, Technikai – Önkormányzati szabadidős programok döntés alapján programok száma, lebonyolításához folyamatosan résztvevők száma szükséges fenntartható eszközrendszer biztosítása Humán szakemberek Önkormányz ati döntés igénybevevők ellátások alapján létszáma összege folyamatosan fenntartható
A
B
A helyzetelemzés következtetéseiben Intézkedé Az intézkedés címe, feltárt s megnevezése esélyegyenlőségi sorszáma probléma megnevezése
C
D
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
E
Az intézkedés tartalma
F
G
Az intézkedés Az intézkedés megvalósításán felelőse ak határideje
H
I
J
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés szükséges eredményeinek erőforrások fenntarthatósága (humán, pénzügyi, technikai)
speciális képzések száma, résztvevők száma
Munkaügyi Központ helyi Önkormányzati Kirendeltsége éves és költségvetési Önkormányzati rendelet döntés Alapján céltartaléka folyamatosan fenntartható
Szolgáltatások, képzések, résztvevők száma
Pénzügyi önkormányzati és pályázati források Technikai informatikai eszközök kedvezményes beszerzése, hozzáférés biztosítása Humán szakemberek bevonása
beszámoló
5
Képzési programok körének szélesítése
a tartós munkanélküliség aránya a nők esetében magasabb.
Bővíteni kell a gyermekvállalás miatt a munkaerőpiactól Szociális hosszabb időre távol A tartós Szolgáltatástervez maradó aktív korú munkanélküliség Polgármeste ési Koncepció, családtagok által 2013.10.15. csökkentése a r Közművelődési kedvezményesen nőknél koncepció igénybe vehető, korszerű ismeretek megszerzését célzó speciális képzési programok körét
IV. Az idősek esélyegyenlősége
1
Egyedül élő idősek helyzete
Magas az egyedül élő idős emberek aránya.
Az egyedül élők Gazdasági életminőségének program javítása
Aktivitást és a függetlenséget megőrző programok, szolgáltatások szervezése. Az alacsony nyugdíjak és az egyedüllét teszi fokozottan veszélyeztetetté a Polgármeste csoportot a lakhatás 2013.10.15. r, vonatkozásában. Ennek mérséklését az idős otthonok lehetőségeinek ismertté tételével, az átmeneti támogatások nyújtásával és kedvezményes lakásbiztosítási feltételek széles körben történő
76
Civil szervezetek szakmai programjába beépülve fenntartható
A
B
A helyzetelemzés következtetéseiben Intézkedé Az intézkedés címe, feltárt s megnevezése esélyegyenlőségi sorszáma probléma megnevezése
2
Időskorúak egészségügyi állapota
Az időskori betegségek önellátás hiánya
3
Idősek biztonsága
Gyakran válnak áldozattá
C
D
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
E
Az intézkedés tartalma
F
G
Az intézkedés Az intézkedés megvalósításán felelőse ak határideje
kommunikálásával érhetjük el, bevonva az Önkormányzat és Jelzőrendszer munkatársait. Képzések igény szerinti szervezése, internet megismertetése. Rendszeres mozgást biztosító szolgáltatások bővítése. Szűrővizsgálatok biztosítása. Prevenciós szemlélet erősítése, az egészségtudatos magatartás fejlesztése. E területen legfontosabb szerep a háziorvosra a Egészségi állapot szociális gondozóra Polgármeste gazdasági program 2013.10.15. javulás, önellátás hárul, hiszen ők kerülnek r legelőször kapcsolatba az egyén egészségügyi problémáival és irányítják célzott szakorvosok felé. Ehhez szükséges a házi segítségnyújtás hálózatának mint szélesebb körű kiterjesztése Biztonságos Gazdasági Idősek személyes Polgármeste 2013.10.15. öregkor program környezetének, r
77
H
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
I
J
Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés szükséges eredményeinek erőforrások fenntarthatósága (humán, pénzügyi, technikai)
Pénzügyi költségvetési és Szűrővizsgálatok pályázati száma, résztvevők források száma, gondozottak Technikai száma, szűrővizsgálatok jelzőrendszert , házi igénybe vevők segítségnyújtás száma feltételeinek biztosítása
Önkormányzati döntés alapján folyamatosan . Civil szervezetek szakmai programjába beépítve fenntartható
Programok száma, Pénzügyi Önkormányzati résztvevők száma önkormányzati döntés alapján
A
B
A helyzetelemzés következtetéseiben Intézkedé Az intézkedés címe, feltárt s megnevezése esélyegyenlőségi sorszáma probléma megnevezése
C
D
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
E
Az intézkedés tartalma
F
G
Az intézkedés Az intézkedés megvalósításán felelőse ak határideje
H
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
otthonának védelmét szolgáló intézkedések bővítése. Tájékoztatók a Rendőrség bevonásával. Védelmi oktatás
J
Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés szükséges eredményeinek erőforrások fenntarthatósága (humán, pénzügyi, technikai)
és pályázati folyamatosan források Technikai biztonságtechnik ai eszközök, beszerzése, oktatás feltételeinek megteremtése Humán szakemberek bevonása
4
Szociális, szolgáltatások bővítése
az egyedül élők aránya magas
Idősügyi koncepció Szociális napközbeni Szolgáltatástervez ellátás biztosítása ési koncepció, Közművelődési Koncepció
5
Programok az idősebb generáció számára
Nemzedékek közötti kapcsolat nehézségei
Idősügyi a generációk Koncepció közti kapcsolatok Közművelődési javítása Koncepció
Generációs programok szervezése
6
Nyilvánosság eszközeinek bővítése.
Társadalmi sztereotípiák
Korunk vívmányainak Közművelődési megismertetése Koncepció az idős generációval
Helyi média bevonásával polgármeste nyilvánosság eszközeinek 2013.10.15. r bővítése
Az aktivitást és a függetlenséget megőrző programok, polgármeste 2013.10.15. szolgáltatások r szervezése. Képzések igény szerinti bővítése
polgármeste 2013.10.15. r
V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége Fogyatékkal élők Az elszigetelten élő, Elszigeteltségük kommunikáció színtere Polgármeste 1 gazdasági program 2013.10.15. közösségi életbe fogyatékkal élő megszüntetése az internet világa, amely r,
78
I
szolgáltatások száma, résztvevők száma, képzések száma
civilszervezet Pénzügyi ek szakmai önkormányzati programjába és pályázati beépülve források fenntartható
Önkormányz ati döntés programok száma, szakemberek alapján résztvevők száma munkaideje folyamatosan fenntartható Önkormányz ati döntés programok száma, média alapján résztvevők száma megjelenés díjai folyamatosan fenntartható képzések száma, résztvevők száma,
Pénzügyi Civil önkormányzati szervezetek
A
B
A helyzetelemzés következtetéseiben Intézkedé Az intézkedés címe, feltárt s megnevezése esélyegyenlőségi sorszáma probléma megnevezése
való bevonása
2
3
Fogyatékkal élők köz- és kulturális szolgáltatásokhoz való hozzáférése
Fogyatékkal élők önellátása és egészségügyi ellátása
gyermeket nevelő szülőknek vagy fogyatékost ápoló családtagnak kapcsolatteremt ésre, önsegítő csoportok szervezésére, a fórumokba való bekapcsolódásra kevés lehetősége van.
C
D
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
E
Az intézkedés tartalma
F
G
Az intézkedés Az intézkedés megvalósításán felelőse ak határideje
a felhasználók otthonába hozhatják a közösséget. Lehetőségek: közterületen térítésmentes WIFI szolgáltatás, képzések szervezése (db), olyan támogatások bevezetése, amely az internethez való hozzáférést segíti.
Fizikai környezetben található akadályok Közszolgáltatásokh megszüntetése, oz, kulturális és információs és sportprogramokhoz kommunikációs 100 %-os való hozzáférés akadályok akadálymentesíté gazdasági program lehetőségei, az megszüntetése, s akadálymentes lakókörnyezet környezet aránya akadálymentesítését nem 100 %szolgáló program. A0z akadálymentesítési munkák folytatása. Egészségügyi Önellátás Segíteni, hogy a prevenciós segítése, fogyatékkal élők minél szolgáltatásokat, a Egészségügyi nagyobb számban részt szűrővizsgálatokat szolgáltatás minél Gazdasági vegyenek az mozgásukban szélesebb körű program egészségügyi erősen korlátozott igénybevételének szűrővizsgálatokon. Házi személyek kevésbé biztosítása. segítségnyújtás veszik igénybe. Szűrővizsgálatok kiszélesítése, állandó
79
H
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
I
J
Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés szükséges eredményeinek erőforrások fenntarthatósága (humán, pénzügyi, technikai)
wifi elérhetőségek és pályázati szakmai források programjába Technikai beépülve, informatikai önkormányzati eszközök, döntés alapján rendszerek folyamatos elérhetőségének biztosítása Humán oktatásra szakemberek bevonása
Polgármeste 2013.10.15. r
Polgármeste 2013.10.15. r
Pénzügyi önkormányzati és pályázati Önkormányzati források és civil Technikai akadálymentes szervezetek tárgyi intézmények száma döntése feltételrendszer alapján biztosítása folyamatos Humán - tervező és kivitelező bevonása
szűrések száma, résztvevő száma
Pénzügyi önkormányzati és pályázati források Technikai szűrővizsgálatok on való részvételre a
Önkormányzati és civil szervezetek döntése alapján folyamatosan fenntartható
A
B
A helyzetelemzés következtetéseiben Intézkedé Az intézkedés címe, feltárt s megnevezése esélyegyenlőségi sorszáma probléma megnevezése
4
Életminőséget Javító intézkedések bevezetése
C
D
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
Szükséges számának s támogatásuk a körének bővítése szűrőprogramokra történő eljutásuk (eljuttatásuk) terén. Önellátási problémák házi segítségnyújtás Önmaguk kialakítása Gazdasági Ellátásának állandó ellátó program nehézségei személyzet biztosítása
E
Az intézkedés tartalma
F
G
Az intézkedés Az intézkedés megvalósításán felelőse ak határideje
H
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
ellátó személyek biztosítása
Házi segítségnyújtás kiszélesítése, állandó ellátó személyek biztosítása
80
I
J
Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés szükséges eredményeinek erőforrások fenntarthatósága (humán, pénzügyi, technikai)
szállítás biztosítása Humán egészségügyi dolgozók és szociális gondozók
polgármeste 2013.10.15. r
Ellátásukban résztvevő civil szervezetek
Civil civil szervezet szervezetek munkatársainak szakmai díjazása programjába bevonható
3. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a HEP-t valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat HEP-ban részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására HEP Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkben maradéktalanul megvalósuljanak.
A megvalósítás folyamata A HEP-ban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. Fórum tagjai: települési Egészségügyi Szolgálat és az KULTÚRHÁZ, és a Horvát Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, Gyermekjóléti és Családsegítő Központ. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások két évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselőtestületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása
Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.
Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében fórumokat tartunk egészségügyi, oktatási-nevelési szakemberekkel. Ezt követően a honlapra feltéve várjuk az észrevételeket. A véleményformálás lehetőségét biztosítja a HEP nyilvánosságra hozatala is, és a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása egyesületekkel. A nyilvánosság folyamatos biztosítására évente tájékoztatást adunk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a Képviselő-testület felé, a Szociális Kerekasztalon keresztül informáljuk az intézményeket, az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről Közös Önkormányzati Hivatal vezetője felel: -
Feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása.
-
Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével.
-
Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni
A HEP Fórum vezetőjének (Közös Önkormányzati Hivatal vezetőjének) feladata és felelőssége: -
a HEP IT megvalósításának koordinálása tevékenységének összehangolása, instruálása),
82
(a
HEP
IT-ben
érintett
felek
-
a HEP IT végrehajtásának nyomon követése,
-
az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen
-
a HEP Fórum összehívása és működtetése.
Az intézmények vezetői -
felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek.
-
Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában.
-
Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak.
-
Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről.
Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak.
Érvényesülés, módosítás Amennyiben éves felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz a Képviselő-testületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén a HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős (ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben a HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. A HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
83
4. Elfogadás módja és dátuma A Petrivente Községi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. Ezt követően Petrivente Önkormányzat Képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és 61/2013.(VI.27.) számú határozatával elfogadta.
2013. június 27. Trojkó Tamás aláírás Záradék: A Petrivente Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.
…………………………………….
…………………………………….
…………………………………….
…………………………………….
…………………………………….
…………………………………….
…………………………………….
…………………………………….
…………………………………….
…………………………………….
84
