PEDAGÓGIAI PROGRAM. Táncsics Mihály. Általános Iskola

2013 PEDAGÓGIAI PROGRAM

Táncsics Mihály Általános Iskola 037301

TÁNCSICS MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELÉSI PROGRAM

„Isten

minden

kis

tücskének

akad

hely a Kórusban. Némelyik

hangja

mély,

a

másiké

magas. Megint

másik

hangosan

ciripel

a

telefondróton, és aki csak tapsolni tud, olyan is akad.”

(Margaret Martle)

I.

kid

2


NEVELÉSI PROGRAM

kid

3


TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS ............................................................................................................................................ 6 2. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA .............................................................................................................. 7 2.1. TÁNCSICS MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA ................................................................................................... 7 2.2. BUDAI ÚTI TAGINTÉZMÉNY ................................................................................................................... 7 2.3. MIKEBUDAI TAGINTÉZMÉNY — HIDVÉGI LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ............................................................ 8 2.4. OKTATÁSI STRUKTÚRÁNK ..................................................................................................................... 9 2.5. KIEMELT TERÜLETEINK ........................................................................................................................ 9 2.5.1. ISKOLÁNK FŐ ARCULATA — AZ ÉNEK-‐ZENE TAGOZAT ....................................................................... 10 2.5.1.1. TANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE EMELT SZINTŰ ÉNEK-‐ZENE OSZTÁLYBAN .................................... 10 2.5.1.2. TEHETSÉGGONDOZÁS .......................................................................................................... 11 2.5.1.3. AZ ÉNEK-‐ZENE TANTÁRGGYAL KAPCSOLATOS HAGYOMÁNYOK ..................................................... 11 2.5.2. NYELVI TAGOZAT ...................................................................................................................... 12 2.5.3. EGÉSZ NAPOS ISKOLA ................................................................................................................ 12 2.5.4. INFORMATIKA TAGOZAT ............................................................................................................ 16 2.5.4.1. INTÉZMÉNYI CÉLKITŰZÉSEK AZ INFORMATIKA OKTATÁSA SORÁN .................................................. 16 2.5.4.2. FEJLESZTÉSI FELADATOK ....................................................................................................... 17 2.5.4.3. ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK A 2. ÉVFOLYAM VÉGÉRE ................................................................... 18 2.5.4.4. ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK 4. ÉVFOLYAM VÉGÉRE ...................................................................... 18 2.5.4.5. KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉRE .............................................................................. 19 2.5.4.6. TANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE INFORMATIKA TAGOZATOS OSZTÁLYBAN ................................... 20 2.5.5. ISKOLAI „ELŐKÉSZÍTŐS OSZTÁLY” PROGRAMTERVE ............................................................ 21 2.5.5.1. FEJLESZTÉSI TERÜLETEK ....................................................................................................... 22 2.5.6. KOMPLEX SZEMÉLYISÉGFEJLESZTŐ PROGRAM A BUDAI ÚTI TAGISKOLÁBAN .......................................... 23 2.5.7. ALTERNATÍV ????? ................................................................................................................. 23 2.5.8. HAGYOMÁNYOK ÉS FOLYAMATOS MEGÚJULÁS ............................................................................... 24 2.6. A NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁT SEGÍTŐ TANÍTÁSI ÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK .................. 26 2.6.1. HAGYOMÁNYŐRZŐ TEVÉKENYSÉGEK ............................................................................................ 26 2.6.2. NAPKÖZI OTTHON, TANULÓSZOBA ............................................................................................... 27 2.6.3. DIÁKÉTKEZTETÉS ...................................................................................................................... 29 2.6.4. TEHETSÉGGONDOZÓ ÉS FELZÁRKÓZTATÓ FOGLALKOZÁSOK ............................................................... 29 2.6.5. ISKOLAI SPORTKÖR ................................................................................................................... 29 2.6.6. SZAKKÖRÖK ............................................................................................................................ 29 2.6.7. ISKOLÁN KÍVÜLI VERSENYEK ........................................................................................................ 30 2.6.8. TANULMÁNYI KIRÁNDULÁSOK, ERDEI ISKOLA ................................................................................. 30 2.6.9. SZABADIDŐS FOGLALKOZÁSOK .................................................................................................... 30 2.6.10. ISKOLAI KÖNYVTÁR ................................................................................................................. 30 3. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-‐OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ... 33 4. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK .............................................................. 37 5. A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ................................................................... 38 5.1. AZ ISKOLA, MINT AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS EGYIK LEGFONTOSABB SZÍNTERE ................................................. 39 5.2. A PREVENCIÓ TERÜLETEI .................................................................................................................... 40 5.3. AZ EGÉSZSÉGESEBB ÉLETMÓD KIALAKÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ MÓDSZEREK ........................................................ 40 5.4. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS ISKOLAI TERÜLETEI .............................................................................................. 42 5.5. A MINDENNAPI TESTEDZÉS ................................................................................................................. 44 5.6. AZ ELSŐSEGÉLY-‐NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV ............................. 44 6. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK .................................................................... 45 7. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ................................................................................................................... 46 7.1. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI: ................................................................................... 46 7.2. AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ............................................................................................................ 50

kid

4


8. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE ................... 54 8.1. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ................................................................................................. 55 8.2. A BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK ................. 55 8.3. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK ...................................................... 56 8.4. A HÁTRÁNYOS ÉS A HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK INTEGRÁCIÓJÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK .. 57 8.4.1. GYERMEK-‐ ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ........................................................ 57 8.4.2. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ............................................................... 58 9. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE ............ 59 10. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREIVEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ............... 61 10.1. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐSÉGE ÉS A NEVELŐTESTÜLET .............................................................................. 61 10.2. A NEVELŐK ÉS A TANULÓK KAPCSOLATTARTÁSA ................................................................................... 61 10.3. A NEVELŐK ÉS A SZÜLŐK KAPCSOLATTARTÁSA ...................................................................................... 62 10.4. ISKOLÁN BELÜLI PARTNEREK: ............................................................................................................ 64 10.5. ISKOLÁN KÍVÜLI PARTNEREK: ............................................................................................................ 64 11. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI ................................. 64 12. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI ............................................................................................... 66 13. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK ............................................. 67 13.1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE .................................................................................... 67 13.2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA ...................................................................... 67 13.3. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA ............................................................................................. 67 13.4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA ........................................................................ 68 14. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA ............................................................ 69 JEGYZŐKÖNYV ......................................................................................................................................... 70

kid

5


1. BEVEZETÉS A Pedagógiai program alapjául szolgáló dokumentumok: q

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.),

q

kerettantervek kiadásáról szóló 51/2012. EMMI rendelet, (továbbiakban: KR],

q

a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. r. Rendelet, (továbbiakban: NAT);

q

a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. ( X. 8.) EMMI rendelet

q

a köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. (Vhr.)

q

a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. r.

A Pedagógiai program bevezetésének ütemezése A köznevelési törvény előírása szerint 2013. szeptember 1-‐jétől az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik, majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kerül bevezetésre; míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint szervezzük a nevelő-‐oktató munkát.

TANÉV 2013-‐2014 2014-‐2015 2015-‐2016 2016-‐2017

1.

2.

3.

2013 2013 2013 2013

2007

2007 2007

2013 2013 2013

ÉVFOLYAMOK 4. 5. 2007 2007 2007

2013 2013

2013

2013 2013 2013 2013

6.

7.

8.

2007

2007 2007

2007 2007 2007

2013 2013 2013

2013 2013

2013

2007 = A 2007-‐ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII.31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII.17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott — jelenleg is használt — pedagógiai program és helyi tanterv. 2013 = a 2012-‐ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-‐ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv.

kid

6


2. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 2.1. TÁNCSICS MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA „Örülök, hogy iskolánk 100 esztendejébe életemnek négy éve is beépült s így sejtje lettem ennek a testnek... Arra kérem iskoládnak minden dolgozóját, munkájukkal adják tovább az új generációknak is e nemes hagyományt, hogy több század távlatából is világítson, éltessen s adjon ez az iskola népünknek,városunknak sok dolgos kezet, értelmes f t és nemes szívet!” Jónás Lajos, egykori diák dísztávirata az iskola fennállásának 100. évfordulójára A Táncsics Mihály Általános Iskola története egészen addig nyúlik vissza, amikor a polgári iskolai törvény végrehajtásával 1869-‐ben az országban az elsők között nyílt meg a ceglédi fiú és leány polgári iskola. Második tanévüket a mai épületben kezdték meg, amelyben azt megelőzően a városban állomásozó lovas osztály parancsnoka lakott, udvarán egy nagy lóistálló és a helyőrségi fogda állt. 1867-‐ ben a megyei törvényszék átvette az épületet, a lovak istállóját börtönné alakította. 1870-‐ben az istállóból való börtönt tantermekké formálták át és ebben az épületben közel száz évet tanítottak. 1948. június 17-‐én az országgyűlés megszavazta az iskolák államosítását. Ekkor lett a volt evangélikus iskola is elődje s a mai napig szerves része iskolánknak, mint Puskin — később újra eredeti nevén Népkör — utcai épület. Az 1950-‐51. tanév elején megtörtént a leány-‐ és fiúiskola egybeolvadása, az iskola neve innen: Táncsics Mihály Általános Iskola. 1953-‐ban kezdték meg az orosz nyelv tanítását, amelyet a 90-‐es évek iskolarendszerének átformálódásakor az angol és német nyelv váltott fel. Fontos, az iskola eljövendő arculatát nagyban befolyásoló lépés történt az 1955-‐56. tanévben, amikor a zenei tagozat beindult. Feladata az általános iskola céljának maradéktalan megvalósítása mellett zeneileg műveltebb ifjúság nevelése.

2.2. BUDAI ÚTI TAGINTÉZMÉNY Az iskola gyökerei a múlt századba nyúlnak vissza, amikor az Alföldön a nagy határú mezővárosok egészsora épült és virágzott, különösen a két világháború közötti időszakban. A tanyás mezővárosok között Cegléd előkelő helyet foglalt el. A külterület gyors benépesedésének okát a mezőgazdaság válságba jutásában lehet keresni: a gazdáknak célszerűbb volt földjüket bérbe ad. Ezért lettek a tanyáknak örökös lakói a béresek, cselédek, haszonbérlők, akik nem tudtak írni, olvasni, és ugyanez volt a helyzet a gyermekeikkel is. Számukra a tanyasi iskola jelentette a művelődést, a szórakozást, a kapcsolatot a külvilággal.

kid

7


Az analfabéták nagy száma volt az oka annak, hogy a Horthy-‐korszak leglátványosabb és legeredményesebb akciója éppen az oktatásügyhöz kapcsolódik. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter nevéhez fűződik az a nagyszabású program, melynek elsődleges célja a külterületek iskolával való ellátása volt. A törvényhez kapcsolódóan aprólékosan leírták a külterületi iskolák létesítésének minden részletét. Iskolát kellet építeni minden olyan helyen, tanyán, pusztán, ahol a legközelebbi iskola 3 km-‐re volt, ahol állandóan 20 család lakott, s ahol a tankötelezettek száma elérte a 30 főt. A nagyszabású építkezések nyomán Cegléd környékén 18 tanyasi iskola működött a 30-‐as évek derekán. A II. világháború után a földeket államosították. A termelőszövetkezetek megjelenése és elterjedése következtében a tanyasi iskolák jelentősége csökkenni kezdett.. A centralizáció hatására a tanyavilág is lassanként elvesztette korábbi jelentőségét és fokozatos elnéptelenedésnek indult. Ez megpecsételte a tanyasi iskolák további sorsát, s lassan megszűntek az intézményes elemi oktatás ezen fontos központjai. Napjainkra immáron csak két tanyasi iskola maradt fenn, az Örkényi úti és a Budai úti. A fenntartó önkormányzat a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel az addig szakmailag önálló két tanyasi iskolát a két nagy városi iskola tagintézményeként működteti tovább 2007. augusztus 1-‐től. Így lett a Budai úti iskola a Táncsics Mihály Általános Iskola tagintézménye. A Budai út Cegléd egyik legdinamikusabban fejlődő városrésze, amely összenő a várossal. A termálfürdő nagy vonzerőt jelent a lakosság számára. Itt 8 általános iskolai osztály, 2 napközi otthonos csoport, és 2 összevont enyhén értelmi fogyatékos osztály működik. Az iskola jellegzetessége a gyakorló kert, melyben dísznövényeket, konyhakerti növényeket nevelnek, gyümölcsöt termelnek.

2.3. MIKEBUDAI TAGINTÉZMÉNY — HIDVÉGI LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA Mikebudán az 1980-‐as évek elejéig működött az Állami Általános Iskola. Ekkor a körzetesítések miatt megszüntették a felső tagozatot, s csak az alsósok tanulhattak itt két összevont tanulócsoportban. A felsősök a 10 km-‐re lévő Albertirsára jártak be. 1991-‐ben új iskola épült, s azóta helyben tanulhat minden általános iskolás. 1995-‐ben a Községi Művelődési Házat és az Általános Iskolát összevonták és két évig Általános Iskola és Közművelődési Intézmény néven működött. 1997-‐ben hozzácsatolták a Napközi otthonos Óvodát is, akkor váltunk Általános Művelődési Központtá. Az iskola 2005-‐ben vette fel a Hidvégi Lajos nevet. A fenntartó önkormányzat a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel az iskolát és az óvodát 2007. augusztus 1-‐től a Kistérségi Társulás gondozásába adta, így váltak a Táncsics Mihály Általános Iskola tagintézményeivé.

kid

8


2.4. OKTATÁSI STRUKTÚRÁNK Táncsics q

1-‐2. évfolyam „a” és „b” osztály: nyelvi előkészítő osztályok

q

3. évfolyamtól „a” osztály: nyelvi (angol, német) tagozat.

q

3. évfolyamtól „b” osztály: normál tantervű osztály.

q

„é.” osztály: ének-‐zene tagozatos osztály.kimenő rendszerrel

q

„z.” osztály: ének-‐zene tagozatos osztály.

2009-‐2010. tanévtől: q

1-‐2. évfolyam „a” és „n” osztály: nyelvi előkészítő osztályok kimenő rendszerrel

q

3. évfolyamtól „a” osztály: az angol nyelvi órák csoportbontással egy emelt szintű és egy normál tantervű csoportban; „n” osztály: a német nyelvi órák csoportbontással egy emelt szintű és egy normál tantervű csoportban, kimenő rendszerrel

q

„i” osztály:

informatika tagozat, felmenő rendszerrel

Budai út q

8 normál osztály,

Mikebuda q

alsó tagozat 1-‐3. összevont tanulócsoporttal

q

felső tagozat 5-‐8. osztályok

2.5. KIEMELT TERÜLETEINK A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér mind az anyaintézmény, mind a tagintézmény vonatkozásában. A nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik. Tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is.

Az oktatás mellett fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek megfelelő nevelésben részesüljenek.

Azokat az alapvető erkölcsi normákat, morális magatartást próbáljuk erősíteni a tanulóinkban, amelyek ma, ebben a rohanó világban is szükségesek. A nevelési feladatok érintenek minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozást. Az eszközöket, eljárásokat a gyerekek életkora és egyéni jellemzőik alapján igyekszünk meghatározni, bevonva ebbe szűkebb és tágabb környezetüket is. Iskolánkban emelt szintű oktatás folyik ének-‐zenéből és idegen nyelvből, valamint a 2009-‐2010. tanévtől informatikából. Ezeket a tantárgyakat magasabb óraszámban tanulják tanulóink.

kid

9


2.5.1. ISKOLÁNK FŐ ARCULATA — AZ ÉNEK-‐ZENE TAGOZAT A Táncsics Mihály Általános Iskolának egyik meghatározó profilja — mely 1955 óta működik sikerrel — a zenetagozat. Célja, hogy az átlagosnál magasabb szintű zenei műveltség birtokába jussanak tanulóink, személyiségük teljesebb, harmonikusabb legyen, érzelmileg gazdagabb emberekké váljanak. Nem elsősorban zeneművészek kinevelése a célunk, bár örömmel vállaljuk a tehetséggondozást. Az órákon végzett zenei tevékenységek fizikailag és szellemileg oldó, frissítő hatásúak, s így erősítik más tárgyak oktató-‐nevelő munkájának hatékonyságát. Vannak gyerekek, akiknél bizonyos részterületen már igen korán mutatkoznak a kiemelkedő képességek első jelei. Ilyen terület a zene iránti fogékonyság, amely alapján tanulóink felvételt nyernek az emelt szintű zenei első osztályokba. Az iskolai zenei nevelés fontos szerepet vállal a gyermekek esztétikai, érzelmi, értelmi nevelésében és személyiségük formálásában. A gazdag érzelmi hatás fogékonnyá teszi a gyermekeket más emberek, közösségek és kultúrák befogadására. A zenei készségek, képességek fejlesztése könnyebbé teszi más tantárgyak tanulását is. A zene megszerettetéséhez az egyes zeneművek élményt nyújtó megismerésén át vezet az út. A sokszínű, igényes és céltudatos zenei élmények alakítják az éneklés, az aktív muzsikálás igényét és a zenehallgatási szokásokat. Az énekhang minden gyermek veleszületett „hangszere”. Ezért az énekes tevékenységek a zenei foglalkozások alapját képezik. A gyakori szereplések biztosítják, hogy tanulóink, elhagyva az általános iskolát, határozott, magabiztos fellépéssel rendelkeznek az élet más területein is. A zenei nevelés célja a muzsikáló közösség és zeneszerető, zeneértő közönség nevelése. Feladata továbbá a zenei műveltség megalapozása, s az igényes zene mindennapos szükségletté válásának kialakítása. Két emelt szintű osztály működik minden évfolyamon, jelzésük „É.” és „Z.”. A 2009-‐2010. tanévtől az „É.” osztály mint zenetagozatos osztály kimenő rendszerrel megszűnik, évfolyamonként egy zenei osztály, a „Z.” működik tovább emelt ének-‐zene óraszámmal. 2.5.1.1. TANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE EMELT SZINTŰ ÉNEK-‐ZENE OSZTÁLYBAN Első osztályba lépés: Az érdeklő szülőkhöz az óvodán keresztül eljuttatunk egy rövid írásbeli tájékoztatót, majd közös játékos foglalkozások keretében — melyeken a szülőket is szívesen látjuk — kötetlen beszélgetés mellett lehetőség nyílik számukra megismerkedni a tanító nénikkel, az épülettel, az „atmoszférával”. Eközben a

kid

10


szaktanárok megfigyelhetik a gyerekek ritmuskészségét, zenei hallását és tiszta éneklését, és javaslatot tehetnek, tanácsot adhatnak a szülőknek a gyermek beiskolázását illetően. Magasabb évfolyamra kerülés más intézményből: Más iskolából való átjelentkezés alkalmával a szaktanárok véleményével egyeztetve az igazgató dönt. 2.5.1.2. TEHETSÉGGONDOZÁS A tehetséggondozás további formája az iskolánkban működő énekkarokba való jelentkezés, felvétel. Két kórus működik: a 4-‐5. osztályosokból álló FIORITO és a 6-‐8. osztályosok alkotta CANTATE gyermekkar. Az énekkari foglalkozások heti óraszáma 2, a CANTATE gyermekkar szakkör formájában kiegészítve 1 órával, tehát heti 3 óra. A CANTATE gyermekkórus már nemzetközi versenyeken is szép sikereket ért el. Az ének-‐zene munkaközösség az alapítvány és a nevelőtestület együttműködésével létrehozta a PRO MUSICA díjat. Ezt a jutalmat azok a ballagó kórustagok kaphatják, akik 8 éven keresztül kitűnő vagy jeles tanulmányi eredményt értek el. A tehetséggondozás másik formája a hangszertanulás segítése. Alsó tagozaton minden tanuló megtanul furulyázni, illetve második évfolyamtól kezdve a helyi zeneiskolában valamilyen hangszert kezdhet el tanulni. Szoros a kapcsolatunk ezzel az intézménnyel, célunk, hogy az emelt szintű ének-‐zene osztályokból minél több gyerek tanuljon hangszert. 2.5.1.3. AZ ÉNEK-‐ZENE TANTÁRGGYAL KAPCSOLATOS HAGYOMÁNYOK

! ! ! ! ! ! ! ! !

A Zenei Világnap megünneplése iskolarádión keresztül. Szereplések iskolai ünnepségeken (október 23., karácsony, március 15., ballagás, évzáró). Éneklés városi rendezvényeken (október 6., március 15.). Mikulás és karácsonyi műsorok az óvodákban. Bemutató órák a leendő első osztályosok szüleinek. Táncsics est. Külföldi kapcsolat: norvég főiskolások Kristiansandból. A CANTATE gyermekkórus szereplései hazai és nemzetközi versenyeken, fesztiválokon. Felajánljuk a lehetőséget a szülőknek, hogy tanulóink ellátogassanak az Operába, illetve zenés műsorokat tekintsenek meg, hangversenyre menjenek a helyi Művelődési Házba, Budapestre, a környék színházaiba.

kid

11


2.5.2. NYELVI TAGOZAT Már az 1. és 2. osztályosok is ismerkedhetnek az idegen nyelv sajátos világával. Harmadik osztálytól pedig már emelt óraszámban van lehetőség nyelv illetve matematika tanulásra. A tanulmányi átlag ezekben az osztályokban magasabb. A nyelvi tagozatot 1953-‐ban indítottuk iskolánkban. Most két nyelvet oktatunk, az angolt és a németet. Az első és a második osztályokban dalokon, mondókákon keresztül kiscsoportos oktatás keretében folyik a tanítás. Az emelt szintű nyelvtanítás harmadik osztálytól indul. Ide az A és B osztályokból csoportbontás után kerülnek tanulóink. A jelentkező gyermekekkel az érvényben lévő, vonatkozó jogszabályok értelmében és a szülői igényeket figyelembe véve a beiratkozáskor létesítünk tanulói jogviszonyt.

2.5.3. EGÉSZ NAPOS ISKOLA

A nyelvi tagozatos osztályban 1-‐2. évfolyamon a 2013/2014-‐es tanévtől egész napos iskola

formájában tanulnak a gyerekek. A szülők angol és német nyelv közül választhatnak. A szabadon felhasználható órakeretből hetente 2 órát idegen nyelv oktatására fordítunk. A tanítás 800-‐ 1615 tart, amely idő alatt két egyenrangú tanító irányításával délelőtti és délutáni váltásban közismereti és készségtárgyakat oktat. Az órarendben délelőtt és délután is 2-‐2 tanórát tartanak, közötte tartalmas szabadidő eltöltést biztosítva a tanulók pihenését, életkori sajátosságukhoz mérten kielégítve mozgásigényüket illetve az érdeklődési körüket. A pedagógusok „guruló” munkaszervezéssel dolgoznak, ami azt jelenti, hogy reggel 8-‐tól 12-‐ig egyikük, 12-‐től délután 1615-‐ig másikuk irányítja az osztály munkáját, majd a következő napon váltják egymást, így aki előző nap délutánig szervezte a teendőket, másnap az ő vezetésével kezdik a napot az osztályban. A tanulók egész napos osztályba történő felvételénél a szülőt tájékoztatni kell arról, hogy a délelőtti és a délutáni foglalkozások kötelező minden gyermek számára. A délutáni tanórákról és foglalkozásokról való hiányzást igazolni kell. Az egész napos iskola célja: q

Megkönnyíteni az óvoda és az iskola közötti átmenetet.

q

A képességek differenciált fejlesztése az eltérő fejlettségi szintek figyelembe vételével.

q

A legfontosabb értékek közvetítése: egészséges életmód, testi-‐lelki egészség, hazaszeretet, embertársaink tisztelete és megbecsülése, türelem, empatikusság, együttműködési készség, őszinteség, önzetlenség, stb.

q

A személyiségfejlesztés alapvető nevelési feladat az iskolában. Arra törekszünk, hogy a nálunk tanuló gyermekekben egy belső motiváció alakuljon ki, ezáltal a feladatok és a

kid

12


tevékenységek elvégzését nem kötelezőnek érzik, hanem ő maguk akarják és kedvüket lelik benne. q

Értelmi, érzelmi és akarati nevelés, a hátrányos helyzeti tanulók fejlesztése, felzárkóztatása, tanulási nehézségek enyhítése, megoldása, a tanulók segítése a tanulmányi előmenetelben. A gyermekek ne csak elsajátítsák az ismereteket, hanem alkalmazzák és használják.

q

Egészséges életmód magalapozása

q

A szabadidő kulturált és hasznos eltöltése

q

A tanulói aktivitás, motiváltság és kreativitás erősítése

Az egész napos iskolaformában tanuló osztályban is a tantervben előírt követelményeknek megfelelően folyik az oktatás, biztosítva a törvény által elírt iskolák közötti átjárhatóságot. Alkalmazott kompetenciák az egész napos iskolaformában tanuló osztályban: Alapvető

oktatási-‐nevelési

célunk

a

Nemzeti

Alaptantervben

megfogalmazott

kulcskompetenciák fejlesztése. Kulcskompetencián olyan készségek, képességek, ismeretek, attitűdök elsajátítását értjük, melyek a mindennapi élethez elengedhetetlenek. A NAT által megfogalmazott kompetenciák megismerése és elsajátítása elengedhetetlen az egyén életében való boldogulásához. Több kompetencia között átfedést találunk, így az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik területhez elengedhetetlen készségek formálását, fejlődését. q

Anyanyelvi kommunikáció

q

Idegen nyelvi kommunikáció

q

Matematikai kompetencia

q

Természettudományos és technikai kompetencia

q

Digitális kompetencia

q

Szociális és állampolgári kompetencia

q

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

q

Esztétikai-‐művészeti tudatosság és kifejezőkészség

q

Hatékony, önálló tanulás

Az egész napos iskola előnyei: q

Az iskolába lépés jelentős változás a gyermek és a szülő életében. Az egész napos iskola megkönnyíti az átmenetet az óvoda és az iskola között, könnyíti a beilleszkedést.

q

Oldottabb légkör tapasztalható meg az egész napos iskola tanulásszervezési formába.

q

Két egyenrangú pedagógus vezeti az osztályt, akik felosztják egymás közt a tantárgyakat humán és reál blokkra. Ez a lehetőség biztosítja a pedagógusok számára, hogy a saját tantárgyaikat a korszerű tartalmak és formák megismerésével, a legmagasabb szinten, magukat folyamatosan képezve tanítsák.

kid

13


q

A pedagógusok nem csak a tanítási óra kereteiben ismeri meg a gyermekeket, hanem a szabadidős tevékenységek körében is, amelyek egy kötetlenebb időtöltést foglal magába.

q

A délelőtti és délutáni 2-‐2 tanítási óra nem jelent olyan megterhelést a gyermekeknek, mintha egyhuzamban kellene 4-‐5 tanítási órán részt venniük a tanulóknak.

q

A kötetlenebb napirend lehetőséget ad a pedagógusnak, hogy figyelembe vegye a gyermekek terhelhetőségét és életkori sajátosságait. A napirend rugalmasan kezelhető a gyermekek aktuális fizikai, pszichés terhelhetőségének, a tantárgyak nehézségi fokának figyelembe vételével.

q

A pedagógusoknak lehetőségük van az életkori sajátosságokat figyelembe venni a tanórák időtartamában és sorrendjében. A tanítási órák közötti szabadidős foglalkozások alatt elegendő idő van a pihenésre, a játékra, az egyéni érdeklődési körök kielégítésére, a testmozgásra, a szakkörökre.

q

Egyenletes terhelés nap mint nap, így a tanulók elvégzik a napi feladataikat, vagyis nem szükséges az otthoni munka. A tankönyveket (kivéve az olvasókönyv) csak a hétvégére viszik haza a tanulók, így a szülők nyomon követhetik gyermekük iskolai munkáját. Az iskola pedig biztosítja hét közben a taneszközök biztonságos tárolását a tanteremben.

q

Az iskolába lépő gyermekek eltérő fejlettségi szinttel kerülnek az iskolába, ezért terhelhetőségük sem egyforma. Ez a tanulásszervezési forma lehetőséget ad egy időben a tehetséggondozásnak és a felzárkóztatásnak.

q

Csökken a tanulási kudarc esélye, mivel a pedagógus azonnali visszajelzést kap az önálló tanulás alatt az elsajátított képességekről, készségeket. A tanulók differenciált oktatása a tanórákon, illetve önálló foglalkozásokon való fejlesztése lehetővé teszi a felzárkóztatást.

Napirend: q

beszélgető kör

q

kötelező tanórák

q

önálló tanulás

q

szervezett szabadidős foglalkozások

q

kötetlen szabadidős foglalkozások

q

étkezés-‐, és tisztálkodási időszak

Beszélgető kör: Minden reggelt a tanítás megkezdése előtt lehetőség van beszélgető körre, amely lehetőséget ad a tanulóknak, hogy elmeséljék élményeiket, érzelmeiket, problémáikat. A pedagógus pedig a foglalkozás alatt jobban megismeri a tanulókat. Megbeszélik a nap menetrendjét, a híreket illetve az esetleges felmerülő problémákat. Kötelező tanórák:

kid

14


A tantervekben megfogalmazott órák megtartása. Önálló tanulás: A nevelőmunka egyik legnehezebb és legjelentősebb nevelő feladata. Fontos az önálló tanulás képességének folyamatos fejlesztése, a tanulás technikájának tanítása. A fő céljaink közé tartozik, hogy a tanulók kedvüket leljék a tanulásban. A házi feladatot a tárgyat tanító pedagógus végezteti el az adott tantárgyból, így a pedagógus azonnali visszajelzést kap az elsajátítás mértékéről, a hiányosságokról és ezáltal azon tudja azokat korrigálni, pótolni, felzárkóztatni. Ez az órarendi szakasz rövidebb, mint egy átlagos tanítási óra, kb. 20-‐25 perc. Szervezett szabadidős foglalkozások: A gyermekek érdeklődési körét figyelembe véve tanórán kívüli foglalkozásokat (szakkörök, kirándulások, tanulmányi versenyek, vetélkedők, mozilátogatás, színházlátogatás, stb.) szerveznek a pedagógusok. szakköröket, foglalkozásokat kínálnak a tanítók a gyermekeknek. A kor követelményeinek megfelelően informatika készségfejlesztést, dráma szakkört, néptánc-‐foglalkozást és logika szakkört biztosunk a tanulóknak, így biztosítva a szabadidő hasznos eltöltését. Kötetlen szabadidős tevékenység: A tanulók kötetlenül tölthetik ezt az időmennyiséget. A tevékenységek alatt önállóan választják ki, hogy kivel, milyen eszközökkel kívánja eltölteni a rendelkezésére álló időkeretet. Ezen idő alatt biztosítjuk a pihenést, a regenerálódást, fejlődik személyiségük, erősödnek társas kapcsolataik, kielégülnek az egyéni érdeklődéseik és biztosítja a szabad választás élményét. Étkezési-‐ és tisztálkodási időszak: Elsődleges feladatunk a helyes és kulturált ebédlőhasználat, a kulturált étkezési, tisztálkodási (kézmosás, mosdózás, fogmosás) szokások kialakítása, az egészséges és helyes táplálkozási szokások elsajátítása. Mindennapos testnevelés

A Helyi tantervben megfogalmazottak alapján az órarendben heti 3 órát építünk be.

Lehetőségünk van a szabadidős órakeretből heti 1 órát néptánc-‐foglalkozásra fordítani. Azon a napon, melyen nincs testnevelés óra vagy néptánc-‐foglalkozás az önálló órák (maximum 30 perces időtartam) fennmaradt idejében játékos sportfoglalkozást biztosítunk a tanulóknak, így kielégítve az életkori sajátosságoknak megfelelően a napi mozgásigényt, illetve a pihenést és regenerálódást biztosítva a tanulóknak a tanítási órák között.

kid

15


2.5.4. INFORMATIKA TAGOZAT Az európai oktatási stratégia egyik meghatározó eleme az élethosszig tartó tanulás biztosítása mindenki számára. Már kisiskolás korban döntő jelentőségű a sikeres felnőtté válás folyamatának megalapozása, hiszen itt dől el, hogy a kisgyermek elveszíti vagy fejleszti természetes kíváncsiságát, és kialakul-‐e benne a későbbi önálló tanulás iránti kedvező hozzáállás. Az informatikai műveltség megalapozásának kisgyermekkorban történő megkezdését az oktatáspolitikai irányelvek kimondottan támogatják. Az információs és kommunikációs technika alkalmazása számos olyan lehetőséget kínál, amellyel színesebbé, érdekesebbé, izgalmasabbá tehető a tanítási óra, hiszen önálló alkotásra, a kreativitás fejlesztésére ad lehetőséget. Iskolánkban több éve tanítunk informatikát negyedik évfolyamtól. Két multimédiás gépteremben igyekszünk hozzájuttatni tanulóinkat az informatikai alapismeretekhez. A 2009-‐2010. tanévtől új lehetőségként már első osztálytól kezdve biztosítjuk tanulóinknak az informatikai műveltség minél sokoldalúbb elsajátítására való felkészítést. Mindegyik 2009-‐ben induló első osztályban felmenő rendszerben bevezetünk heti egy órában informatikát, a tagozatos osztályban pedig heti két órában indítjuk. Az 1-‐4. osztályos informatikatanítás és-‐alkalmazás legfontosabb célja az, hogy a gyermekek megismerjék és megszeressék a számítógépes környezetet. A fő cél az információt munkája során felhasználni és létrehozni tudó ember képzése. 2.5.4.1. INTÉZMÉNYI CÉLKITŰZÉSEK AZ INFORMATIKA OKTATÁSA SORÁN Az európai oktatási stratégia egyik meghatározó eleme az élethosszig tartó tanulás biztosítása mindenki számára. Ennek eléréséhez kiemelt feladat a kulcskompetenciák fejlesztése, amelyek közt az egyik az IKT alkalmazása (információs és kommunikációs technika) az iskolai oktatásban. Mindhárom terület közvetlenül érinti már a kisiskolások nevelését is. Ebben az életkorban ugyanis döntő jelentőségű a sikeres felnőtté válás folyamatának megalapozása, hiszen itt dől el, hogy a gyermek elveszíti vagy fejleszti természetes kíváncsiságát, és kialakul-‐e benne a későbbi önálló tanulás iránti kedvező attitűd. A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben és a kommunikáció során. E kompetencia a logikus és kritikus gondolkodáshoz, a magas szintű információkezelési készségekhez és a fejlett kommunikációs készségekhez kapcsolódik. Az IKT alkalmazásával kapcsolatos készségek a legalapvetőbb szinten a multimédiás technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét foglalják magukban.

kid

16


A legelső iskolai éveknek – az alapvető képességek és rutinok fejlesztésével, a tanulás érzelmi és akarati tényezőinek, motiváltságának alapozásával, a tanulási tevékenység iránti pozitív érdeklődés táplálásával – meghatározó szerepe van a későbbi tanulmányok sikerességében. Ezért az IKT eszközszintű elsajátításának feladata sem tolódhat el csupán a felső tagozatos iskolai évekre. Az informatika alkalmazása pedig számos olyan lehetőséget kínál, amellyel színesebbé, érdekesebbé, izgalmasabbá tehető a tanítási óra, hiszen önálló alkotásra, a kreativitás fejlesztésére ad lehetőséget. Az informatikai műveltség megalapozásának gyermekkorban történő megkezdését az oktatáspolitikai irányelvek kimondottan támogatják. A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési területként ajánlja az információs és kommunikációs kultúra elsajátítását és eszközeinek, módszereinek a tanulási folyamat egészében történő felhasználását. Ahhoz, hogy iskolánk felkészítse diákjait a tudás alapú társadalomra, nem elég egy felső tagozatos, szűk óraszámú, „osztályozott” informatika tantárgy, hanem a tanulóinknak már kisdiákkoruktól kezdve meg kell szokniuk és ismerniük az IKT napi használatát az egyes tanórákon éppúgy, mint a tanórán kívüli felkészülésben vagy a szabadidős tevékenységekben. A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuk, készségeik és képességeik fejlesztését, alkalmazását más tantárgyakban, későbbi tanulmányaikban, a mindennapi életben és a munkában. Az 1 – 4. osztályos informatikatanítás és alkalmazás legfontosabb célja az, hogy a gyermekek megismerjék és megszeressék a számítógépes környezetet. Fő feladat a kisiskolások informatikai eszközökkel történő készségfejlesztése, ezzel a tananyag elsajátításának segítése. A tanulói tevékenység elrendezésénél, kiválasztásánál maximálisan figyelembe vettük a tantárgyi koncentrációt: a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a környezetismeret, ének-‐ zene, testnevelés és a rajz tantárgyak tananyagát. A készségfejlesztés folyamatában az informatikai eszközök használata közben sajátítják el a tanulók az informatikaalkalmazói, infotechnológiai, infokommunikációs és könyvtár-‐informatikai ismereteket. A fő cél az információs társadalomban otthonosan mozgó, az információt munkája során felhasználni és létrehozni tudó ember képzése. A céljaink eléréséhez különösen fontos, hogy a tanulók folyamatos sikerélményben részesüljenek az informatika tanulása során, különben az élet más területein nem fogják alkalmazni a megszerzett kompetenciáikat. 2.5.4.2. FEJLESZTÉSI FELADATOK 8 Ismerkedés az adott informatikai környezettel.

kid

17


8 A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás ismert programokon keresztül. 8 Számítógépes játékok, egyszerű fejlesztő szoftverek megismertetése. 8 Egyszerű rajzos dokumentumok készítése, “kép-‐ és betűnyomdák”. 8 Egyszerű zenés alkalmazások, animációk elkészítése és használata. 8 A feladat megoldásához szükséges, mások által összeépített alkalmazói környezet használata. 8 Adatok csoportosítása, értelmezése. 8 Közhasznú információforrások megismerése. 8 Információ kifejezése beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel. 8 Informatikai eszközökkel történő problémamegoldás gyakorlása. 8 Egyszerű problémák megoldása részben tanári segítséggel, részben önállóan. 8 Egyszerűbb algoritmusok felismerése, megfogalmazása, végrehajtása. 8 Az algoritmusokban használt adatok értelmezése. 8 Mindennapi adatok leírása (számok, szövegek, rajzok…) 8 Egy egyszerű fejlesztő rendszer használata. 8 Információszerezés az internetről, irányított keresés. 8 Az új, informatikai eszközöket alkalmazó média egyes lehetőségeinek megismertetése. 8 Az iskolai könyvtár tér-‐ és állomány szerkezetében való eligazodás. 8 Felfedező keresés az életkornak megfelelő információhordozókban. 8 A főbb dokumentumfajták megkülönböztetése, tartalmának és adatainak megállapítása. 2.5.4.3. ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK A 2. ÉVFOLYAM VÉGÉRE Direkt számonkérés nem javasolt. A diákok kialakult kompetenciáit megfigyelésekkel ellenőrizzük, amikor valamilyen tevékenységet folytat. A szakszókincs ismerete, a tevékenységek megnevezés alapján történő végrehajtásával ellenőrizhető. 8 Önálló számítógépes munka megfigyelése, új eszközök helyes kezelése alkalmazások közben 8 Szóbeli utasítások megfelelő végrehajtása az operációs rendszer elemeinek ismeretére 8 Egyszerű algoritmusok végrehajtása 8 Egyszerű ábra, rajz önálló elkészítése szóbeli utasítások alapján 8 Webböngésző kezelése, megfelelő szörfölés 2.5.4.4. ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK 4. ÉVFOLYAM VÉGÉRE Direkt számonkérés nem javasolt. A diákok kialakult kompetenciáit főleg megfigyelésekkel ellenőrizzük, akkor, amikor valamilyen tevékenységet folytat. A szakszókincs ismerete, a tevékenységek megnevezés alapján történő végrehajtásával ellenőrizhető. 8 Önálló számítógépes munka megfigyelése, helyes eszközkezelés alkalmazások közben 8 Szóbeli utasítások megfelelő végrehajtása az operációs rendszer elemeinek ismeretére 8 Egyszerű algoritmusok végrehajtása

kid

18


8 Egyszerű ábra, rajz önálló elkészítése szóbeli utasítások alapján 8 Webböngésző kezelése, megfelelő szörfölés 8 Eligazodás a könyvtárban, adott mű megtalálása, azonosítása 8 Adott dokumentum megtalálása a könyvtárban vagy egy webhelyen 2.5.4.5. KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉRE Az informatika alapjai 8 Az információ. Információátvitel (telefon). A jelek csoportosítása (analóg és digitális jelek). Információ, kód, jelhalmazok adatmennyisége (bit, bájt és többszöröseik). Adatátvitel, kommunikáció. 8 Elemi és összetett adatok, egész és valós számok. Adatok sorozata. (ASCII szabvány) 8 A számítógép fő részei. A számítógép és perifériái (billentyűzet, egér, monitor, lemezmeghajtók, nyomtatók). A korszerű számítógép paraméterei (processzor, memória, meghajtók, háttértárak). 8 A számítógépek története, Neumann-‐elv. Magyar tudósok szerepe az informatikai kultúra fejlődésében. A számítógépek alkalmazási területei a társadalomban. Az operációs rendszer használata 8 A grafikus operációs rendszer (Windows) megjelenésének jellemző objektumai (asztal, tálca, Start menü, ikonok, gombok stb.) Háttértár váltása. 8 Könyvtár kiválasztása, eligazodás, mozgás a háttértáron. Állomány keresése. Hálózati belépés és kilépés módja. 8 Programok futtatása. 8 Lemez formázása, lemezműveletek a Windows Intézővel. Könyvtárszerkezet kialakítása a háttértárolón. Kiválasztott állományok másolása, mozgatása, átnevezése, törlése. 8 Vírus fogalma, hatása. Víruskereső indítása és üzenetei. Vírusterjedés megakadályozása. 8 Tömörítés fogalma, célja, egyszerű tömörítési módok. Tömörített állomány tartalmának megtekintése, kiválasztott állományok kicsomagolása. Kiválasztott könyvtár tartalmának tömörítése. 8 Multimédia oktatóprogramok, oktatási anyagok. Kommunikáció a hálózaton 8 Az iskolai hálózat vázlatos felépítése, a szolgáltató és munkaállomások kapcsolata. Hálózatok csoportosítása összekötés és kiterjedtség szerint. A hálózati szolgáltatások kialakulásának rövid története. A hálózat használatának alapszabályai.

kid

19


8 Saját e-‐mail cím. Az elektronikus levelezés alapfunkcióinak használata: küldés, fogadás. Csatolt fájlok. 8 Tematikus és kulcsszavas keresők webhely-‐kereséshez. Hasznos webhelyek. Algoritmusok és adatok 8 Hétköznapi algoritmusok, térbeli tájékozódási képességet fejlesztő, egyszerű algoritmusok készítése. Algoritmusok szöveges, rajzos megfogalmazása, értelmezése. Adott probléma megoldásához készült algoritmus megvalósítása számítógépen. A feladatmegoldáshoz szükséges adatok és az eredmények kapcsolatának feltárása, elemzése. Elemi és összetett adatok megkülönböztetése, kezelése. Adott feladat megoldásához algoritmus tervezése. Dokumentumkészítés számítógéppel 8 A rajzoló program (Paint) alapszintű szolgáltatásai. A rajzeszközök és a színek. Rajzok, ábrák készítése. 8 A multimédia alapelemei: szöveg, hang és kép. 8 Ábrák rajzolása, kész rajzok módosítása. 8 Szövegszerkesztés (Word): A szöveg megfelelő begépelése, javítása, módosítása. Karakterek formázása: a betűtípus, a betűméret beállítása, dőlt, aláhúzott, félkövér betűstílus. Egyszerű mindennapi dokumentumok. Mentés és nyomtatás. A szövegegységek. A karakter-‐, bekezdés-‐ és oldalformázás. Műveletek vágólappal. Képek bevitele. Kisebb méretű dokumentum tervezése, szerkesztése. Szöveges és rajzos dokumentumok tervezése, az elkészítés szokásos menete. Levél, újságoldal, kérdőív, feladatlap készítése. Tabulátorok használata. Szöveg átrendezése, keresés, csere, helyesírás. Táblázat készítése. Az adatkezelés alapjai 8 Táblázatkezelés (Excel): Bevezetés a táblázatkezelésbe. Táblázatok használata a mindennapi életben. Adatok táblázatos formába rendezése, feldolgozása. Cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet. Diagramok készítése táblázatból. 8 Keresés meglévő adatbázisban. Adatok közlése és keresése az interneten 8 Egyszerű weblapok szerkesztése és elhelyezése az interneten. Szövegek, képek elhelyezése az interneten. Böngészés. 8 Tematikus és kulcsszavas keresés az interneten. Tantárgyi anyag összeállítása. 2.5.4.6. TANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE INFORMATIKA TAGOZATOS OSZTÁLYBAN Az érdeklő szülőkhöz az óvodán keresztül eljuttatunk egy rövid írásbeli tájékoztatót, majd közös játékos foglalkozások keretében — melyeken a szülőket is szívesen látjuk — kötetlen beszélgetés mellett

kid

20


lehetőség nyílik számukra megismerkedni a tanító nénikkel, az épülettel, az „atmoszférával”. Eközben a szaktanárok megfigyelhetik a gyerekek készségeit a számosság, térirányok, színek ismeretének, valamint a nagyságviszonyok és formák felismerésének tekintetében, és javaslatot tehetnek, tanácsot adhatnak a szülőknek a gyermek beiskolázását illetően.

2.5.5. ISKOLAI „ELŐKÉSZÍTŐS OSZTÁLY” PROGRAMTERVE Az iskola előkészítő osztály létrejöttének célja, hogy, hogy lehetőséget biztosítson azoknak a gyerekeknek, akik bár elérték a tanköteles kort, az iskolai követelményeknek még nem tudnának sikeresen eleget tenni: q

vagy azért nem, mert nem eléggé „iskolaérettek”,

q

vagy azért nem, mert a Nevelési Tanácsadó a részképességek fejlődésében tárt fel hiányosságokat. A gyerekek nagyon különbözőek, a valódi érésük eltérhet a naptár szerinti életkoruktól. A sikeres iskolába lépéshez a fizikai fejlettség mellett az idegrendszer fejlettségére, tartós figyelemre, pontos emlékezetre is szükség van. Sok olyan későn érő gyerek van, „akiknek 6-‐7 évesen az olvasás és írás megtanítása még korai, az agyuk ehhez még nem „funkciókész”. A tanulás vagy nem vált ki reakciót, vagy a gyermek állandóan a túlzott követelmény állapotában van, állandóan túlterhelt, ami a gyermeket nyugtalanná teszi, dekoncentrált lesz és aggódó.” /Beate Lohmann/

Döntő fontosságú a szociális érettség is, hogy képes legyen a közösséghez alkalmazkodni, beilleszkedni, viselkedését, érzelmeit szabályozni. Az iskolai feladatokat (sokszor vágyai ellenére) el kell vállalnia, a munkáit be kell fejeznie, nem szabad abbahagynia, hosszú ideig kell egy helyben ülnie, a feladatok jellegéből adódó monotóniát el kell viselnie. Ehhez érett szabálytudatra, feladattudatra, feladattartásra van szükség, ezek is az iskolaérettség jelei. A sorozatos sikertelenség károsan befolyásolja a személyiség fejlődését. Néhány tanulónál a folyamatos stressz helyzet szervi tüneteket, fejfájást, hasfájást okoz, iskolai neurózishoz vezet. Más gyerekeknél elkezdődik egy kompenzációs csapda, bohóckodás, társakkal szembeni agresszió, feltűnő érdektelenség, így gyakran másodlagos tünetként viselkedészavarok is társulnak a teljesítményproblémákhoz. Az iskola előkészítő osztály célja és feladata:

kid

21


A Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott feladatok, és célok alapján: gyerekek megismerkednek az írás, az olvasás és a számolás alapjaival, hogy ezek az ismeretek később készség szintre emelkedhessenek. q

A tanulási képességek célzatos fejlesztésével felkészíteni a gyerekeket a zökkenőmentes iskolakezdésre,

q

az alapkészségekben mutatkozó lemaradások felzárkóztatása,

q

szociális és alkalmazkodási képesség fejlesztése

q

az iskolai szokásrendszer kialakítása, megerősítése,

q

a személyiség komplex fejlesztése.

Az előkészítő osztály olyan ép intellektussal rendelkező tanköteles korú gyermekeknek javasolható: q

akiknél a Nevelési Tanácsadó az elvégzett vizsgálatok alapján tanulási nehézség veszélyeztetettségét állapította meg, és részképességek fejlesztését javasolja.

q

akik felvételét a csoportba a Szülő személyesen kéri, mert úgy látja, hogy a gyermekének a hagyományos iskolai munkatempó még túl gyors lenne, illetve azt tapasztalja, hogy gyermeke még nem képes a tartós figyelemre.

2.5.5.1. FEJLESZTÉSI TERÜLETEK

A tapasztalat azt mutatja, hogy az első osztályban sikertelenül teljesítő gyerekek többségénél

kimutatható valamely kognitív képesség gyengesége, ezért a fejlesztés ezeket a részképesség zavarokat próbálja korrigálni, illetve minden olyan képességet próbálunk fejleszteni, ami az elsősöknél teljesítményzavart okozhat. q

q

mozgásfejlesztés nagymozgások, finommozgás percepciók

mozgásos észlelés fejlesztése

vizuális észlelés fejlesztése

auditív észlelés fejlesztése

tapintásos észlelés fejlesztése

időészlelés fejlesztése

q

nyelvi fejlesztés, verbális területek

q

emlékezet területeinek fejlesztése

q

gondolkodási műveletek

q

szándékos figyelem fejlesztése

q

szerialitás

q

számlálási készség

kid

22


2.5.6. KOMPLEX SZEMÉLYISÉGFEJLESZTŐ PROGRAM A BUDAI ÚTI TAGISKOLÁBAN 2.5.7. ALTERNATÍV ????? A NAT és a kerettanterv alapján saját pedagógiai programot dolgozunk ki, melynek mozgatórugója maga a gyermek. Fontos szerepet játszik a kreatív, a gyermek sajátosságaihoz igazodó tanmenet, tematikus terv megalkotása. Az első három év az alapképességek megalapozásáról szól, ugyanis ez nagyon egyéni, főleg az 1. osztályban. Nagy hangsúlyt fektetünk a mozgásos tevékenységre és a lassabb, de annál hatásosabb haladási tempóra. Alapvető célkitűzéseink közé tartoznak pl.: életkori sajátosságokhoz rendelt képességfejlesztés, személyiségfejlesztés, szocializáció és értékközvetítés, szülő –tanár közötti szoros kapcsolat.

Évfolyamonként más-‐más foglakozásokat szervezünk a hét utolsó tanítási napjára. A pénteki napokon az első három órában a hagyományos tantárgyak szerint tanulnak a gyerekek a fennmaradó két órában viszont: q

Mese, film, dráma (elemző, színjátszó tevékenységek)

q

Tánc (a néptánc elemei mellett, után a társastáncok tanulmányozása, elsajátítása)

q

Reforméletmód (a reformtáplálkozás megismerése, elsajátítása, részben saját termesztésű alapanyagokból – biokertészkedés)

q

Hagyományápoló, kézműves foglalkozások (régi mesterségek, skanzenek, múzeumok ide vonatkozó anyaga)

q

Sportos tevékenységek (ősszel és tavasszal úszásoktatás, váltakozva lovaglással, a téli időszakban ügyességfejlesztő játékos tornagyakorlatok speciális felszerelésekkel — igény esetén gyógytestnevelés)

A különböző foglalkozások – tevékenységek az általános iskola nyolc éve alatt kétszer egy-‐egy évig jelennek meg, természetesen egyre magasabb színvonalon (pl. első osztályban – ötödik osztályban, második – hatodik osztályban). A tanév vége felé — várhatóan májusban — bemutatkozási lehetőség lesz. Az elkészült tárgyakat kiállításon, a mozgásos produkciókat műsoros esten láthatják majd a szülők, iskolánk tanulói és az érdeklődők. A foglalkozásokon nyújtott teljesítmények elismerése, a kiemelkedően jó munka értékelése nem a hagyományos (osztályozás) értékelés szerint történik majd. Ennek kidolgozása még folyamatban van, hiszen alkalmazkodni kell a gyerekek életkori sajátosságaihoz. (Különböző szintű dicséretek, emléklap, oklevél, jutalom)

kid

23


Terveink megvalósításához méltó környezetet biztosítanak patinás épületeink és hatalmas füves, fás, virágos udvarunk. Személyi feltételeink: gyerekeket szerető, felkészült, lelkes kollégák. A személyiségfejlesztő program megvalósítása az alsó tagozaton a testnevelés, ének, technika és rajz órák tematikájába illeszkedik, tehát többlet órát nem jelent a tantárgyfelosztás szempontjából, a felső tagozaton a médiaismerethez és etika modulhoz kapcsolódik, ezen felül két szakköri órát venne igénybe. A foglalkozások némelyike nem igényel külön anyagi erőket, némelyike azonban igen. Ilyen témákban kiírt pályázatok és szponzorok bevonásával tervezzük a megvalósítást. A tanulók számára természetesen semmiféle anyagi megterhelést nem jelent.

2.5.8. HAGYOMÁNYOK ÉS FOLYAMATOS MEGÚJULÁS Az új épületszárny nyújtotta feltételek lehetővé teszik városi szintű rendezvények színvonalas lebonyolítását, ami ha anyagi bevételt nem is jelent, de mindenképpen az iskola hírnevét öregbíti. Ugyanilyen fontos, hogy valamennyi iskolai esemény „sajtóvisszhangot” kapjon a helyi médiában. Évek óta a város életében ünnepnapnak számít a júniusban megrendezett Táncsics est, amelyen tanulóink — és közvetve pedagógusaink — bemutatkoznak a művelődési ház színpadán. A szülők boldogan és büszkén vesznek részt a felkészülésben, az ő igényeiknek tesz eleget ezzel az iskola. Szükség is van arra, hogy a gyerekek a tananyagon felül más jellemformáló élményekkel is gazdagodhassanak. Erre adnak lehetőséget ezek az estek, az adott körülményekhez mért legigényesebb szervezésben, sok-‐ sok gyerek részvételével, teltházas, szeretetteljes, lelkes közönség előtt. Néhány éve rendezzük meg hagyományteremtő szándékkal május végén az alapítvánnyal karöltve a családi gyereknapot, ami nagy népszerűségnek örvend. Az osztályok — a szülők bevonásával — változatos programokat kínálnak egymásnak az egész napos rendezvényen. A szabadidő ilyen közös, önfeledt eltöltése hasznára válik gyereknek, szülőnek és pedagógusnak egyaránt, mindnyájunkat közelebb hoz egymáshoz. A szülőkkel való kapcsolattartás már az óvodában elkezdődik, amikor közeledik a beiratkozás ideje és a szülő válaszút előtt áll: Melyikbe írassam? A Táncsics iskola azzal nyújt segítséget, hogy játékos iskolaváró foglalkozásokat és nyílt napokat szervez, amelyeken részt vehet a leendő „elsős szülő”. Megismerheti az épületet, a tantermeket és legfőképpen a tanító néniket, hogy aztán benyomásai alapján a lehető legjobb döntést hozhassa gyermeke számára. Évről évre visszatérő hagyományos programok épültek be az iskola életébe, melyek színt visznek a hozzánk tartozó gyerekek és felnőttek mindennapjaiba:

kid

24


ü Mikulás műsorok az óvodákban. Az alsós osztályok, Budai úton a felsősök kedveskednek ezzel az óvodásoknak úgy, hogy végigjárják a város óvodáit.. Mindig nagy várakozás előzi meg ezeket az alkalmakat, gyerekeinket nagy szeretettel veszik körül az óvodákban. Nem kis szerepe van ebben a szülőknek, akik a jelmezkészítéstől a szállításig mindenben a segítségünkre vannak. ü Karácsonyi ünnepség. Külön tartja az alsó és felső tagozat, színvonalas műsorokkal, bensőséges hangulatban. Budai úton és Mikebudán az egész iskola együtt ünnepel. ü Farsang. Főleg az alsó tagozatosok számára nagy nap, óriási élvezettel vesznek részt az előkészületekben és az aznapi mulatságban egyaránt. Szokássá vált nálunk, hogy az egyéni jelmezek helyett az egész osztály talál ki csoportos beöltözést és kis zenei aláfestéssel mutatják be fergeteges ötleteiket, melyek a szülők és nevelők kiapadhatatlan fantáziáját dicsérik. ü Nyugdíjas pedagógusaink köszöntése pedagógus napon. Kedves kötelességünknek teszünk eleget, amikor kis megvendégeléssel és műsoros köszöntővel várjuk vissza nyugdíjasainkat. Örömmel tesszük ezt,, hiszen iskolánk jó hírét nagyban nekik köszönhetjük. ü Tanárbúcsúztató és babanap. A ballagást megelőző tradíció, a búcsúzkodás sírós és nevetős pillanatai. A tanárbúcsúztató délelőttjén az osztályok megható műsorral köszönnek el nevelőiktől , amit az utána következő nap önfeledt vidámsága vált fel a kisebbek legnagyobb gyönyörűségére. ü Egészségnevelési nap, hulladékgyűjtés. Az utolsó hét szokásos programjai hasznos tartalommal töltik ki a tanévzárás előtti kötetlenebb napokat. Internet-‐kapcsolatunk létrejötte óta saját honlapunk is üzemel, aminek arculatát és tartalmát különböző igények figyelembevételével próbálta az iskola kialakítani. Web-‐oldalunkon jelenleg az iskola bemutatása és általános információk olvashatók, illetve az iskola életéről készült fotók, diákok grafikái láthatók. Folyamatosan bővíteni kívánjuk a honlapot, hogy az oldalainkra látogató mostani és egykori diákjaink elidőzhessenek rajtuk, büszkék lehessenek iskolájukra, illetve az érdeklődők minél teljesebb képet kapjanak az intézmény életéről. A Népkör utcai „Kistáncsics” és a Budai úti tagiskola saját honlappal rendelkezik. Egy iskola létjogosultsága nagymértékben függ az adott település „szülőtársadalma” véleményétől, az iskolához való pozitív vagy negatív viszonyulásától. Szükség van rá, hogy az iskola tisztában legyen az iránta támasztott igényekkel, elvárásokkal, hiszen csak ezekhez alkalmazkodva tudja megtartani tanítványait, dolgozóit és odavonzani eljövendő diákjait. Korunk óriási kihívása, hogy a szükséges feltételek korántsem teljes körű megléte mellett ismertté, keresetté kell tenni az iskolát a szülők számára. Sürgős feladatként jelentkezik a tanulók és általában a családok igényeinek új megközelítésből való kiszolgálása.

kid

25


Mindhárom iskola fennállása óta változatos oktatáspolitikai hullámzásokat élt meg. Küszködött — és ma is küszködik — mindazokkal az anyagi természetű problémákkal, amelyek általában az állami intézményeket sújtják. Hogy mégis fennmaradt és az új évezredben is szükség van rá, a társadalmi igény mellett az ahhoz mindig igazodó, de alapjában véve változatlan szemléletmódnak köszönhető.

2.6. A NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁT SEGÍTŐ TANÍTÁSI ÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK 2.6.1. HAGYOMÁNYŐRZŐ TEVÉKENYSÉGEK q

q

q

q

q

q

Ünnepélyek (tanévnyitó, tanévzáró, nemzeti ünnepek, ballagás, Táncsics est, stb.; az évi formai keretet az adott tanév munkaterve határozza meg) Megemlékezések (aradi vértanúk, takarékossági világnap, pákozdi csata, zenei világnap, költészet napja) Rendezvények (hulladékgyűjtés, egészségnevelési nap, karácsony, farsang, anyák napja, nyílt napok, bemutatók, gyermeknap, pedagógusnap) Versenyek, vetélkedők (tanulmányi, irodalmi, helyesírási, házi-‐ és területi sportversenyek, KRESZ, elsősegélynyújtó) Osztályrendezvények (Mikulás ünnepség, anyák napja, klubdélutánok, diszkók, évfolyamonként, osztályonként, színházlátogatások) Szereplés városi rendezvényeken (ünnepségek, megemlékezések, koszorúzások, mozielőadások)

kid

26


2.6.2. NAPKÖZI OTTHON, TANULÓSZOBA A napközi otthon — az iskola pedagógiai programjával összhangban — biztosítja a tanulók tanórán kívüli gondozását, ellátását. A család és az óvodai nevelés eredményeire építve segíti, kiegészíti, bővíti az iskola tanórai keretben folyó nevelő-‐oktató munkáját. 1. Tanulmányi munka A tanulási időben valamennyi tanuló képességének megfelelő felkészítése a másnapi tanórákra, ennek ellenőrzése, értékelése. A gyerekek számára legkedvezőbb, legeredményesebb, az egyes tantárgyak elsajátításához legmegfelelőbb, helyes tanulási módszerek, technikák megismertetése, gyakoroltatása, fejlesztése, új, hatékony technikák megtanítása. A nyugodt, figyelmes munkához szükséges objektív és szubjektív feltételek megteremtése. Taneszközök helyes használatának elsajátíttatása. Tudatos tervezésre szoktatás. A helyes tanulási sorrend kialakítása — könnyű, nehéz, eltérő nehézségű feladatok, szóbeli, írásbeli házi feladat. Megfelelő munkatempó kialakítása, fokozatos gyorsítása. A nevelő által kialakított munkalégkör, a teljesítményekre való pozitív reagálás — mosoly, dicséret, apró gesztus — alkalmazása, fontossága. A hátránnyal induló tanulók következetes fejlesztése, felzárkóztatása, a gyengébb képességűekkel való differenciált foglalkozás. A tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatása, fejlesztése. Segédkönyvek, kézikönyvek, lexikonok használatának megismertetése, segítségnyújtó szerepének, hasznosságának felismertetése. 2. Kulturális foglalkozások Az iskolai tananyag mélyebb, élményszerűbb elsajátítása. Az életkornak megfelelő irodalmi, zenei, egyéb művészetek iránti igényesség kialalkítása. A versek, mondókák, nyelvtörők hallás utáni tanulása. Jelenetek, versek eljátszása dramatikus játékkal, bábjátékkal. A verstanulás technikájának elsajátíttatása. Ünnepeink megismertetése, megemlékezések, közös ünneplés. Műsorok betanítása, előadása. 3. Manuális foglalkozások A tanulók technikai érdeklődésének felkeltése, ébrentartása, kielégítése. A tanulók ügyességének, kreativitásának, alkotó fantáziájának fejlesztése, ötletek nyújtása.

kid

27


Sikerélmény nyújtása azoknak a tanulóknak is, akik az elméleti tantárgyakban nehezebben boldogulnak. Élmények képi megfogalmazása. A különböző kifejezési technikák, eljárások alkalmazása. Természetes anyagokból (levél, termés, kavics, bogyók, magvak) képek, kompozíciók készítése. Kézműves technikák megismerése, alkalmazása. 4. Játékfoglalkozások Az egészséges életmód szokásainak kialakítása, az életkorból adódó mozgásigény kielégítése, a helyes mozgás fejlesztése. A testi képességek fejlesztése. A játék komplex hatásának biztosítása. Örömteli, vidám gyermekkor, a szabadidő igényes kitöltésének nyújtása. Szabályokhoz való alkalmazkodás gyakorlása. Futó és fogójátékok tanítása, játszása. Sportversenyek szervezése, ügyességi játékok, vetélkedők. 5. Nevelési beszélgetések Az érdeklődéssel kísért kulturált beszélgetés képességének kialakítása, fejlesztése. Másokon való segítés, együttérzés, támogatás képességének kifejlesztése. A személyi (testápolás, étkezés, balesetvédelem) és közösségi higiénia iránti igény felkeltése, szabályainak gyakorlása, a környezethigiéniai követelmények betartása. A helyes táplálkozási szokások kialakítása. Az étkezési kultúra, az étkezési szabályok megismertetése, alkalmazása. Az életkornak megfelelő önkiszolgálás elsajátíttatása. 6. Iskolán kívüli foglalkozások, programok Megfigyelő-‐ és gyűjtőmunkát szolgáló tanulmányi séták. Cegléd nevezetességeinek, műemlékeinek megismertetése. A környezetben lezajló változások megfigyeltetése. Kiállítások, tárlatok megtekintése. Könyvtár-‐ és múzeumlátogatás. Művelődési és gyermekintézmények rendezvényeinek meglátogatása. A tanulók tevékenységének értékelése, jutalmazási és büntetési formák alkalmazása

kid

28


A napközis csoportvezető értékelése a tanév során szóban és írásban rendszeresen, folyamatosan (naponta, hetente, havonta, félévkor, év végén) történik. A tanulók a különböző tevékenységek során szóban értékelik önmagukat, társaikat, részt vesznek a közösség értékelésében. A napközi otthon tevékenységrendszere A kitűzött célokat, a megjelölt feladatokat a napközi otthon sajátos módon valósítja meg. A napi program magában foglalja az étkezést, a tanulmányi munkát, az irányított foglalkozást és a szabad játékot. Az étkezés ebédelési rend szerint történik a tanórák befejezéséhez igazodva. A tanulmányi munka időtartama: 1-‐2. osztályban 30-‐60 perc, 3-‐4. osztályban 60-‐90 perc Az irányított foglalkozások 30-‐50 percesek. A szabad játék napi kívánatos időtartama 60-‐90 perc.

2.6.3. DIÁKÉTKEZTETÉS A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben ( tízórai , ebéd, uzsonna ) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára — igény esetén — ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskolában kell befizetni az SZMSZ-‐ben meghatározott időpontban.

2.6.4. TEHETSÉGGONDOZÓ ÉS FELZÁRKÓZTATÓ FOGLALKOZÁSOK Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a tanulási nehézségben, részképesség kiesésben szenvedő tanulók részére a törvényi kereteknek megfelelően tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Ezek indításáról — a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével — minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

2.6.5. ISKOLAI SPORTKÖR Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. A tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

2.6.6. SZAKKÖRÖK A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról — a felmerülő igények és az iskola

kid

29


lehetőségeinek figyelembe vételével — minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem pedagógus, illetve az iskola dolgozója.

2.6.7. ISKOLÁN KÍVÜLI VERSENYEK A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában rendszeresen megrendeznek. Emellett természetesen az iskolán kívüli versenyeken való részvételt a tehetséges tanulók számára biztosítjuk. A versenyek, vetélkedők megszervezését, a tanulók felkészítését a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve az egyes szaktanárok végzik.

2.6.8. TANULMÁNYI KIRÁNDULÁSOK, ERDEI ISKOLA Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából — a törvényben meghatározott feltételekkel és az éves munkatervben rögzített módon — felajánlják a lehetőséget, hogy az osztályok kiránduláson vehessenek részt, illetve erdei iskolába menjenek. Az osztálykirándulásokra fordított idő alsó tagozaton 2x1 nap lehet, felső tagozaton 2x1 nap, vagy 1x2 nap. Erdei iskolába a 7-‐8. évfolyam mehet, 5 napos időtartammal, a tanév utolsó két hetében. Alsóbb évfolyamok szorgalmi időn kívül, saját költségükön mehetnek erdei iskolába. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes. A kirándulást akkor tekintjük tanulmányi jellegűnek, ha idejének túlnyomó része valamilyen módon kapcsolódik a tananyaghoz, kisebbik része lehet csak csupán szórakoztató jellegű. Finanszírozási lehetőségeink A Kt. 114.§ (4) bekezdése értelmében a tanulmányi kirándulások és az erdei iskola költségeit pályázatokból, illetve alapítványi céltámogatásból kívánjuk fedezni.

2.6.9. SZABADIDŐS FOGLALKOZÁSOK A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület felkészíteni a tanulókat azzal, hogy a felmerülő igényekhez igazodva különféle szabadidős programok lehetőségét felajánlja (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház-‐ és mozi-‐ és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes.

2.6.10. ISKOLAI KÖNYVTÁR Az iskolai könyvtár a feladatok sikeres ellátásához, napjaink információra és tudásra alapozott társadalmában való eligazodáshoz szükséges alapvető információt és elképzeléseket, gondolatokat biztosít. Ezzel segíti az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célok megvalósítását. Az iskolai könyvtár fejlesztett gyűjteményére épülő szolgáltatásaival az iskolai oktató-‐nevelő munka eszköztára.

kid

30


1. Alapfeladata:

" Gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása.

" Tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról. " Könyv-‐ és könyvtárhasználati ismeretek tanítása, az önálló ismeretszerzésre való nevelés. " Könyvtárhasználatra épülő tanórai foglalkozások tartása. " Az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása. " Könyvtári dokumentumok kölcsönzése. 2. Kiegészítő feladata:

" Tanórán kívüli könyvtárhasználatra épülő foglalkozások tartása, könyvtári programok szervezése (vetélkedő, szakkör, ismeretterjesztő előadások)

" Más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása. 3. A könyvtár állományának kialakítása Az iskolai könyvtár az intézmény pedagógiai programjának és a helyi tantervi követelményeknek megfelelően folyamatosan fejleszti állományát. A könyvtáros tanárok az állomány alakításában figyelembe veszik az igazgató, a nevelőtestület (a munkaközösség-‐vezetőkön keresztül), a tanulók javaslatait és az iskola könyvtári környezetének adottságait. a) Gyarapítás. A beszerzés formái: vétel, ajándék. b) Apasztás. A gyűjteményszervezés fontos része a tervszerű, folyamatos dokumentum-‐kivonás, amely az állomány gyarapításával egyenrangú feladat. Okai: avulás, fölöslegessé válás, természetes elhasználódás, hiány. 4. A könyvtár állománya, az állomány elhelyezése, tagolása A könyvtár mintegy 10 ezer könyvtári egységgel rendelkezik. Ezek döntő többsége könyv, a fennmaradó rész folyóirat, audiovizuális és számítógépes dokumentum. A könyvtár alapterülete 50 m2, szabadpolcos rendszerű, a kölcsönzés mellett alkalmas könyvtárhasználati órák tartására. Egy számítógép áll rendelkezésre. Az állományrészek tagolása, elhelyezkedése a használói igényekhez igazodik: a) Könyvállomány. Kézikönyvtár, ismeretközlő irodalom, szépirodalom, ebből kiemelve a mese és a gyermekirodalom. b) Folyóiratok. c) Audiovizuális és számítógépes dokumentumok. Hangkazetta, videó, CD, CD-‐ROM. d) Letétek szaktantermekben, alsós tantermekben. A kölcsönzési dokumentumok raktári rendje:

" a szépirodalmi állományrész szerzői betűrendben,

kid

31


" az ismeretközlő irodalom ETO szerinti szakrendben, s ezen belül szerzői betűrendben. Az iskolai könyvtár állományát alapkatalógusokkal feltárva kell a használók rendelkezésére bocsátania. 5. A könyvtár szolgáltatásai, használói köre, a könyvtárhasználat módja Könyvtárunk korlátozottan nyilvános könyvtár. Szolgáltatásait igénybe vehetik az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói, az iskolában tanítási gyakorlatot teljesítő tanárjelöltek. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. A könyvtári tagságot tanévenként kell megújítani. A könyvtár nyitva tartása biztosítja a szolgáltatásokhoz való folyamatos hozzáférést. A könyvtárhasználat módjai: a) Helyben használat. Tárgyi és személyi feltételeit az iskola, szakmai feltételeit egy könyvtáros tanár biztosítja heti 5 órában. Az iskola dokumentumai közül csak helyben használhatók

" a kézikönyvtári állományrész (lexikonok, enciklopédiák, kézikönyvek) " külön gyűjtemények (folyóiratok, AV anyagok, számítógépes adathordozók) A szaktanár egy-‐egy órára, vagy felkészüléshez a könyvtár zárásától nyitásáig ezeket is kikölcsönözheti. b) Kölcsönzés. A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tanár tudtával és a megfelelő adminisztráció lebonyolításával szabad kivinni. A kölcsönzéseket a könyvtáros tartja nyilván. A nyilvántartás nyilvántartó füzet vezetésével történik.

A dokumentumok egységesen 3 hétre kölcsönözhetők, mely kölcsönzési idő egyszer

hosszabbítható. Kivételt képeznek az iskola pedagógusai, akik tankönyveket egy tanévre kölcsönözhetnek ki. Tartós tankönyveket egy tanévre kölcsönözhetnek a tanulók.

Egyszerre tanulók három könyvet kölcsönözhetnek, az iskola pedagógusainál nincsen

számbeli korlátozás. Az elveszett vagy erősen megrongálódott dokumentumokat az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal pótolni, vagy forgalmi áron megtéríteni. c) Csoportos használat. Az osztályok, tanulócsoportok, szakkörök részére szakórák, foglalkozások tarthatók a könyvtáros tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők irányításával.

A szakórák, foglalkozások megtartására az órarend által szabályozott módon kerül sor.

A könyvtárhasználati foglalkozásokat a könyvtáros, míg a könyvtárban tartott órákat a

szaktanárok vezetik. A könyvtáros tanár szakmai segítséget ad a szakórák, foglalkozások megtartásához.

A könyvtárat órarendszerű tanításra is igénybe kell vennünk, ami akadályozza a könyvtár

működését.

kid

32


3. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-‐OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI „Haladni csak úgy lehet, ha míg egyik lábunkkal előrelépünk, a másikat a helyén hagyjuk.” Eötvös József A Táncsics Mihály Általános Iskolának legfontosabb feladata, hogy a tudás átadása mellett kultúraközvetítő szerepet is felvállaljon. Alapvető célunk a kultúra, a művelődés iránti fogékonyság felébresztése, a zenét, a művészeteket értő és szerető emberek kinevelése. Európai hírű kórusunk, a néptánc és modern tánc oktatása alsó tagozaton, a magyar nyelv értékeinek továbbadása a versenyeken, nagyszámú sikeres nyelvvizsgáink bizonyítékai ennek a törekvésünknek. Jól bevált hagyományaink megtartása mellett igyekszünk megfelelni az európai oktatási stratégia elvárásainak, ennek érdekében újdonságként kiemelt feladatunknak tekintjük az információs és kommunikációs technika elsajátíttatását, az informatikai műveltség megalapozását. Felkeltjük a tanulók érdeklődését az informatika iránt, megismertetjük eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuk alkalmazását más tantárgyakban, későbbi tanulmányaikban, munkájukban. Hisszük, hogy a „táncsicsos” gyermekek sokoldalú, nyitott, kreatív, művelt személyiségekként otthonosan mozognak majd az információs társadalomban. Pedagógiai hitvallásunkban fontosnak tartjuk a személyiség sokoldalú fejlesztését; az alapvető készségek és képességek, kulcskompetenciák biztos kialakítását; a cselekedtetve tanítást; a tanulás tanítását; az egyéni különbségeket figyelembe vevő differenciált képességfejlesztést. Mint alapismereteket közvetítő iskola, a humán és reál műveltség egyensúlyát biztosítjuk, a tanulók egyéni hajlama, adottsága, érdeklődése figyelembevételével. Iskolánkban tanító pedagógusaink mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni: q

Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat.

q

Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: §

a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt.

§

iskolánk olyan — az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a

kid

33


tudományokra, a technikára vonatkozó — ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. §

az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk.

§ q

törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre.

Iskolánk folyamatos kapcsolatot tart a szülőkkel és egyéb partnereinkkel. Ennek érdekében: §

rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,

§

igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai,

§

ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel,

§

nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk — eddigi hagyományihoz híven — képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken.

q

Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl cél az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az intézmény minden tevékenysége során: §

a beiratkozásnál,

§

tanításban, ismeretközvetítésben,

§

a gyerekek egyéni fejlesztésében,

§

az értékelés gyakorlatában, tanulói előmenetelben,

§

a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában.

Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:

q

humánus,

q

erkölcsös,

q

fegyelmezett,

q

művelt,

q

kötelességtudó,

kid

34


q

érdeklődő, kreatív, nyitott,

q

becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,

q

képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias,

q

képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,

q

van elképzelése a jövőjét illetően,

q

becsüli a tudást,

q

aktívan vesz részt a tanulásban és ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,

q

tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,

q

képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban,

q

a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben,

q

ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat,

q

ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált,

q

szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,

q

szereti hazáját,

q

megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,

q

egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, szellemileg és testileg egészséges, edzett,

q

megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. Az iskolánkban folyó nevelő-‐oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető célja, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. q

Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet magóvása. Az állatok és a növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.

q

Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása

kid

35


(tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, a balesetek megelőzése). q

Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, szorgalom, kitartás, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.

q

Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.

q

A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.

q

Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-‐mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.

q

A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.

q

A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.

q

A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség –és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.

q

Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók: q

Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.

q

Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

kid

36


1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

KÖZVETLEN MÓDSZEREK § követelés § gyakoroltatás § segítségadás § ellenőrzés § ösztönzés

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

§ § § §

3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

§ §

elbeszélés tények és jelenségek bemutatása műalkotások bemutatása a nevelő személyes példamutatása magyarázat, beszélgetés a tanulók önálló elemző munkája

KÖZVETETT MÓDSZEREK § a tanulói közösség tevékenységének megszervezése § közös (közelebbi vagy távobbi) célok kitűzése, elfogadtatása § hagyományok kialakítása § követelés § ellenőrzés § ösztönzés § a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében § a követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből § §

felvilágosítás a betartandó magatartási normákról vita

4. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A személyiség fejlődése egy egész életen át tartó folyamat, nem ér véget a gyermekkor végével, de gyermekkorban a személyiség még plasztikusabb, alakíthatóbb, és nagyobbak a fejlődési lehetőségek. A gyermek személyisége spontán módon is fejlődik, így jönnek létre az egyszerű cselekvések és tapasztalatok, a példakövetés és a szokások. A pedagógiának az a feladata, hogy ezeket a viszonylag alacsony tudatossággal rendelkező módszereket meghaladja, a tudatosítás irányába mozduljon el. Ilyen módszerek: q

meggyőzés;

q

jutalmazás;

q

akaratnevelés;

q

jellemformálás.

Ezen módszerek legfőbb célja a morális tudat formálása, az etikai elvek elsajátítása. Másrészről szem előtt kell tartani a kitartást, a célorientáltság, a jövőre irányultság, és a reális önértékelés fejlesztését, kialakítását. Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Feladataink: q

A tanulók erkölcsi nevelése. Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.

q

A tanulók értelmi nevelése.

kid

37


Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. q

A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

q

A tanulók érzelmi nevelése. Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

q

A tanulók akarati nevelése. Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

q

A tanulók nemzeti nevelése. A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

q

A tanulók állampolgári nevelése Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

q

A tanulók munkára nevelése. Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

q

A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

5. A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK Az egészség Napjainkban egyetértés van abban, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki és szociális jól-‐lét állapot. Mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat. Az egészség kiteljesedésére az alábbi négy feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt. q

ha az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, iskolai, munkahelyi és más közösségekhez tartozik),

q

ha a változó terhelésekhez alkalmazkodni tud,

kid

38


q

ha individuális önállóságát megőrzi,

q

ha megteremti az összhangot a biogenetikai, a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségei között.

Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi-‐lelki képességeket hangsúlyozza. Egészségfejlesztés Az egészségfejlesztés magában foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés és az önsegítés feladatait, módszereit. A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészségfejlesztés egy átfogó társadalmi és politikai folyamat, amely nemcsak az egyének képességeinek és jártasságának erősítésére irányuló cselekvéseket foglal magába, hanem olyan tevékenységeket is, amelyek a társadalmi, környezeti és gazdasági feltételek megváltoztatására irányulnak azért, hogy azoknak a köz és az egyén egészségére gyakorolt hatása kedvező legyen. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére, és ezáltal egészségük javítására.

5.1. AZ ISKOLA, MINT AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS EGYIK LEGFONTOSABB SZÍNTERE A gyerekek és fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolákban. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálok, preferenciák kialakítását. Az iskolának a gyerekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikáció. Egyrészt létezik egy nyíltan megfogalmazott oktatási-‐nevelési terv, másrészt ezzel összefüggésben, vagy ettől függetlenül ható ún. „rejtett tanterv”, mely az iskolai mindennapok hozadéka, amelyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik. Az iskola, más társadalmi intézményekkel és szereplőikkel állandó kölcsönhatásban létezik, hatást gyakorol szűkebb és tágabb környezetének kapcsolatrendszerére, a környezet viselkedésére. Mindezeket figyelembe véve az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Az egészséges életmódra nevelést már kisgyermekkorban, az életalakíthatóság szakaszában kell kezdeni és az életfordulókon (serdülőkor) fokozottabban megerősíteni. Szerepet kap benne szülő, a testvér, a kortárs, a nevelő, az orvos, az ifjúságvédő, a szociális munkás, a vallási közösség, a ifjúsági egyesület, a rádió, a TV, a könyv, a folyóirat és más nevelési tényezők. Az egészséges nevelésért kiemelt felelősséggel tartozik az oktatási intézmény, amely nevelési programjába a NAT előírásai szerint beépíti az egészségvédelmet. A személyiségfejlődés, a társadalmi lénnyé formálás (szocializáció) nélkülözhetetlen kelléke az élet és egészség védelme.

kid

39


5.2. A PREVENCIÓ TERÜLETEI Az elsődleges prevenció a betegségeket előidéző tényezők korai felismerésére és elkerülésére irányuló tevékenység. A korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére fektet hangsúlyt. A megvalósulás lehetséges formái: #

egészséges táplálkozás

#

aktív szabadidő eltöltése

#

mindennapos testmozgás

#

személyi higiéné

#

lelki egyensúly megteremtése

#

harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása

#

családtervezési módszerek

#

egészséges és biztonságos környezet kialakítása

#

egészségkárosító magatartásformák elkerülése

#

járványügyi és élelmiszer biztonság megvalósítása

5.3. AZ EGÉSZSÉGESEBB ÉLETMÓD KIALAKÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ MÓDSZEREK a) Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás. Abból az elképzelésből indul ki, hogy több és helyes tudás helyes döntésekhez, az életvezetés helyes struktúrájához vezet. Ilyenek a különböző egészségnevelési kampányok, amelyek a dohányzás veszélyeire, a helyes táplálkozási szokásokra és a mozgásban gazdag életmódra hívják fel a lakosság figyelmét, valamint a hagyományos egészségnevelési tananyagok, melyek az egészségkárosító magatartásformák veszélyeire hívják fel a figyelmet. A hagyományos egészségnevelési elképzelés azonban egyoldalú közlési forma: az ismeret átadása a hallgatóság aktív és személyes bevonása nélkül történik. Ilyenek az alkalmi jelleggel megszervezett iskolai felvilágosító előadások, a különböző brosúrák. b) Rizikócsoportos megközelítés. A korai szűrés eredményeként feltárt egészségi problémákkal, illetve sajátos háttérváltozókkal jellemezhető csoportok körében folytatott megelőző tevékenységet jelent. Az ilyen sajátosságokkal rendelkező gyerekek, felnőtt emberek számára ki lehet munkálni valamilyen betegségmegelőző programot. Előnye, hogy az adott élethelyzetű emberek hasonló sorsúakkal kerülnek a beavatkozás homlokterébe. Ezeknek a konkrét veszélyekhez kapcsolódó életmód változtató programoknak az elfogadását és követését elősegíti az a társas környezet, amelyben a programok zajlanak. A rizikó csoportos megközelítést jól példázza az egészségügyi szűrés és a prevenciós tevékenység összekapcsolása. A másodlagos prevenció körébe tartozik az iskolás gyermekek életkorhoz kötött szűrővizsgálatainak rendszere,

kid

40


a túlsúllyal vagy mozgásszervi problémával küzdő gyermekek számára szervezett speciális tanácsadás, differenciált testi nevelés. c) Értelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások. Az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg. Ezért az egészségfejlesztési törekvéseknek a társas-‐érzelmi készségek fejlesztését kell célul tűzniük. Külső szakértők bevonásával szociális lehetőséget lehet biztosítani a résztvevőknek társas-‐kommunikációs készségeik fejlesztésére. A serdülőkori készségfejlesztő vagy önismereti csoportfoglalkozások — melyek képzett szakembert kívánnak — fejleszthetik az önismeretet, aminek hatására a diákok egészségesebben fognak élni, ellenállnak a dohányzásnak vagy a droghasználatnak, és segít megvédeni őket a divatos, de veszélyes, külsőségekben megnyilvánuló kóros fogyókúráktól, eltúlzott testépítéstől. d) Kortárshatások az egészségfejlesztésben. Viszonylag új keletű megközelítések a kortársak befolyásának szerepére helyezik a hangsúlyt. Alapja, hogy a korai életszakaszokban jelentkező, aggodalomra okot adó, egészséget veszélyeztető magatartásformák az esetek jelentékeny százalékában a kortárscsoport nyomására, hatására jelennek meg. A kortárshatásokra építő programokban kiképzett kortárssegítők közvetítésével igyekeznek az egészségfejlesztés üzenetét a fiatalokhoz direkt és indirekt módon eljuttatni. Már az általános iskola felsőbb évfolyamain is rendkívül hatásos a korban hozzájuk közel álló kortársoktató tevékenysége. e) Színtér programok. Színtér = olyan hely, ahol az egyén is, a probléma is „otthon van”. Ezek a programok a természetes „élőhelyen” találják meg célcsoportjaikat, az egyének természetes, organikus társas kapcsolataiba ágyazottan fejtik ki hatásukat. Ilyen programnak tekinthető az egészséges iskolák mozgalma. (Egészségesebb Iskolák Európai Hálózata, 1990. Strassbourg; Európai Közösség; Európa Tanács; WHO Európai Irodája — kezdeményezés, szakmai irányítás) Alapja: az iskolának, mint az intézményes szocializáció kiemelkedő fontosságú színterének fontos szerepet kell játszania a felnövekvő generációk egészségmagatartásának formálásában. f) Közösségi alapú komplex egészségfejlesztő programok. Nemcsak a diákokkal és az iskolával foglalkoznak,

hanem

többféle

célcsoporttal

és

„támadásponttal”:

pl.

a

helyi

tömegkommunikáció segítségével a felnőttekhez is eljuttatnak információkat. A szabadidős színtéren igyekeznek olyan fiatalokra is hatást gyakorolni, akik valamely oknál fogva kimaradtak az iskolából. Fontos, hogy a különböző akciókat egymással összehangolják. A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok

#

Szülők (család)

#

Szülői munkaközösség

kid

41


#

Iskolaorvos, házi gyermekorvos védőnő

#

Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők

#

Rendvédelmi szervek (bűnmegelőzés, jogi, gyermekvédelmi, közlekedési témák)

5.4. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS ISKOLAI TERÜLETEI Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg, melyek területei: #

önmagunk és egészségi állapotunk ismerete

#

az egészséges testtartás, mozgás fontossága

#

az értékek ismerete

#

az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe

#

a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat

#

a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben

#

a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete

#

a tanulás és a tanulás technikái

#

az idővel való gazdálkodás szerepe

#

a rizikóvállalás és határai

#

a szenvedélybetegségek elkerülése

#

a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

Konkrét, az életkori sajátosságokhoz illeszthető témák #

az egészséges táplálkozás (iskolai büfé választéka)

#

dohányzás, alkoholfogyasztás-‐ és kábítószer használat megelőzése

#

fogyatékosok és hátrányos helyzetűek integrációja

#

szexuális felvilágosítás, családtervezés, AIDS-‐prevenció

#

elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat

#

testi higiénia

#

környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés)

#

személyes biztonság közlekedés, rizikóvállalás)

#

testedzés, mozgás, helyes testtartás

Iskolai programok színterei

kid

42


a)

Tanórai foglalkozások (szaktárgyi órák csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez, osztályfőnöki óra)

b)

Tanórán kívüli foglalkozások #

napközi

#

délutáni szabadidős foglalkozások

#

egészségnap

#

hétvégi iskolai programok

#

kirándulások, erdei iskola

kid

43


5.5. A MINDENNAPI TESTEDZÉS Az iskola a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett a diáksportkörök működésének támogatásával biztosítja. Az iskola biztosítja továbbá, hogy a tanulók az udvaron délutánonként szabadon sportoljanak.

5.6. AZ ELSŐSEGÉLY-‐NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV Az elsősegély-‐nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók q

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát

q

ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat

q

ismerjék fel a vészhelyzeteket

q

tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit

q

sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-‐nyújtási módokat

q

ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével

q

sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

Az elsősegély-‐nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: q

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-‐nyújtási alapismeretek területén

q

a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az elsősegélynyújtás alapismereteit

q

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten — a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében — foglalkoznak az elsősegély-‐nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

Az elsősegély-‐nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében q

az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Vöröskereszttel

q

tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-‐nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe

q

támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-‐nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.

Az elsősegély-‐nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: A helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY környezetismeret

ELSŐSEGÉLY-‐NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK § a mentők munkájának értékelése, tisztelete § teendők, segítségkérés módjainak

kid

44


megismerése baleset esetén osztályfőnöki biológia

§ § § §

kémia

§ § § § § §

fizika

§ §

testnevelés

§

rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés forrázás égési sérülések magasból esés

Az elsősegélynyújtást szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: q

szakkörök (elsősegélynyújtó)

q

minden évben egy alkalommal elsősegély-‐nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, Magyar Vöröskereszt bevonásával

q

évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-‐nyújtással foglalkozó témanap szervezése az alsó és felső tagozatos tanulók számára.

6. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az egyén és a közösség fejlődése szoros összefüggésben áll egymással. A fejlett közösség pozitívan hat az egyén személyiségfejlődésére is. Egy csoportból csak akkor lehet közösség, ha tagjai szoros kapcsolatban vannak egymással, ha vannak közös céljaik, és az egyén saját céljait időről időre alá tudja rendelni a közösség magasabb rendű céljainak. A közösség kialakulása a társadalom kisebb-‐nagyobb létszámú csoportjainak létrejöttét jelenti, amelynek színterei, céljai meglehetősen sokfélék lehetnek. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-‐oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: q

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

q

A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. kid

45


Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. q

Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

q

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

q

A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

7. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI 7.1. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI: A pedagógusok alapvető feladatai q

A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításaiban előírt pedagógiai és adminisztratív feladato ellátása.

q

Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse.

q

Heti teljes munkaidejének ötvenöt-‐hatvanöt százalékában (neveléssel-‐oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.

q

Kötött munkaidejének neveléssel-‐oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-‐ oktatást előkészítő, a neveléssel-‐oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el.

q

A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása.

kid

46


q

Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában.

q

Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.

q

A tudomásra jutott hivatali titkot megőrizze.

q

A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.

q

Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.

q

A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.

A tanórai és a tanórán kívüli oktató-‐nevelő munka, tanulásirányítás q

Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.

q

A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok)

q

Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.egfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.

q

A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon

q

Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon

q

A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.

q

A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon.

q

Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon.

q

A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.

A tehetséges tanulók gondozása q

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.

q

Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben.

q

Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon.

q

A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

q

A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

kid

47


A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése q

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére.

q

A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos tanulók, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében.

q

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos tanulók, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása.

q

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos tanulók, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.

q

Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos tanulók, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.

A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása q

Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-‐, múzeumlátogatás, kirándulás)

q

Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség)

q

Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.

q

A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.

Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel q

Az iskolai diák-‐önkormányzati munka egy-‐egy részterületének irányítása, segítése.

q

Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon.

q

Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.

Munkafegyelem, a munkához való viszony

q

A munkaköri kötelességek teljesítése.

q

Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.

q

Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása.

kid

48


q

Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében q

Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.

q

Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.

q

Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.

q

Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés q

Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel.

q

Továbbképzéseken való részvétel.

q

A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.

q

Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban.

Az iskolai munka feltételeinek javítása q

Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel.

q

Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.

q

Az iskolai alapítvány működésének segítése.

q

Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció).

q

Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése.

q

Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában q

Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.

q

Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.

q

Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

Aktív részvétel a tantestület életében q

A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése.

q

Önkéntes

feladatvállalások

a

nevelőtestület

közösségi

szervezésében, a szervezés segítése. q

Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein.

Az iskola képviselete q

A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.

kid

49

életének;

rendezvényeinek


q

Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken.

q

Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eseményeiről a helyi médiában.

q

Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-‐pedagógiai szervezetek tevékenységébe.

q

Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe.

q

A település rendezvényein, eseményein való részvétel.

q

Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben.

A vezetői feladatok ellátása q

Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében.

q

Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása.

q

A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.

Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal q

A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.

q

Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé.

q

Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.

q

Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

7.2. AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI q

Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-‐önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával.

q

Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.

q

Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását.

q

Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-‐, múzeumlátogatás) szervez.

q

Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.

q

Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.

q

Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.

q

Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.

kid

50


q

Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.

q

Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket.

q

A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti.

q

Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.

q

Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.

q

A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.

q

Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.

q

A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez.

q

Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.

q

Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.

q

Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját.

q

Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.

q

Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.

q

Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket (pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).

q

Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.

q

Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.

q

A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.

q

Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.

q

A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül.

q

Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.

kid

51


q

A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat.

q

Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet).

q

Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.

q

Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.

q

Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben.

q

Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról.

q

Megnyitja és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.

q

Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások).

q

Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.

Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése a) Helyzetelemzés §

Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.

§

Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról.

§

Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban.

§

Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái.

§

Az osztály diákközösségének vezetői.

§

Az osztályban működő szülői szervezet vezetői.

b) Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve). c) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán §

Első félévi és tanév végi osztálystatisztika.

§

Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.

Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról

q

Tanulók száma, ebből leány

q

Állami nevelt (gondozott)

kid

52


q

Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló

q

Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló

q

Sajátos nevelést igénylő tanuló

q

Az iskolában érkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló

q

Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanuló

q

Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló)

q

Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók

q

Más településről bejáró tanuló

q

Nem magyar állampolgár

q

Évfolyamismétlő

Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról q

Tanulók száma

q

Mulasztott órák száma (igazolt, igazolatlan)

q

Osztályozott tanulók száma és aránya

q

Osztályozatlan tanulók száma és aránya

q

Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga

q

Az osztály tanulmányi átlaga

q

Kitűnő tanulók száma és aránya

q

Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén

q

Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén

q

Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén

q

Egy tantárgyból bukott tanulók száma

q

Két tantárgyból bukott tanulók száma

q

Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya

q

A bukások száma tantárgyanként

q

A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei

q

Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)

q

Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)

q

Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői §

A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika)

§

Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján

kid

53


§

A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma

§

A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma

§

A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma

§

Továbbtanulás iskolatípusok szerint

§

Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya

§

Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya

§

Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya

§

Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya

A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén q

Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-‐lányok aránya, új tanulók, távozók)

q

Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek-‐ és ifjúságvédelmi munka).

q

A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei).

q

Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája.

q

Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók).

q

A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel).

q

A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával).

q

Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: §

Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban?

§

Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban?

§

A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek?

8. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE „Ha az akadályozott gyermeknek nem segítünk abban, hogy a képességeit kibontakoztassa, az egyéni tragédia. Tragédia neki és a családjának. De, ha a tehetséges gyermeknek nem segítünk abban, hogy a képességeit kibontakoztassa, az már társadalmi tragédia.” (Gallager)

kid

54


Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Munkánk során kiemelten kezeljük q

a sajátos nevelési igényű;

q

a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő;

q

a kiemelten tehetséges;

q

a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését.

8.1. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-‐oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével — habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben — egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-‐oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-‐szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek: q

utazó gyógypedagógus végzettségű pedagógus igénylése,

q

az Irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi tantervének,

q

a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,

q

az SNI tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása,

q

képességfejlesztő játékok, eszközök,

q

számítógépes fejlesztő programok.

8.2. A BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK q

szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal;

q

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

q

felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;

kid

55


q

egyéni foglalkozások, egyéni fejlesztési terv alapján;

q

nevelők és tanulók személyes kapcsolatai;

q

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata

q

a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;

q

iskolai sportkör, szakkörök;

q

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);

q

a szülőkkel való együttműködés;

q

családlátogatások;

q

szülők és családok nevelési gondjainak segítése;

q

szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

8.3. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK A tehetség a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képesség. Mindenkiben van valamilyen tehetség. Ennek feltárása erősíti a tanulók kötődését az iskolához. A tehetséggondozás alapja a minden gyermekre kiterjedő képességfejlesztés. Fontos a korai felismerés és fejlesztés, amelynek célja, hogy felismerjük, milyen szükségletei vannak, miben erős, miben jó, és ennek alapján az ő számára megfelelő programra javasoljuk. A későbbiek során feladatunk az érdeklődés fenntartása egy-‐egy terület iránt (pl. versenyeztetés, többlet feladatok, elismerések, dicséretek). Az egyéni képességfejlesztés elsődleges színtere a tanítási óra, amelyen a pozitív szelekció érvényesül. Ez a differenciálás azonban nem mindig elegendő. A képességfejlesztés területei a délutáni foglalkozások (szakkörök, sportkörök, napközi). Mindezeken túl emelt szintű osztályainkban is kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az ének-‐zene és a nyelvi képességek fejlesztésének. Az ének-‐zene tagozatos osztályainkból e tantárgyakból a magasabb óraszám mellett énekkart is működtetünk. Harmadik évfolyamtól kezdve a nyelvi osztályoknál elsősorban a csoportbontás eszközeivel élünk a többi óraszám mellett. Tanulóinkat biztatjuk a különböző tantárgyi területeken a levelezős versenyeken való részvételre. Pályázatokra is elküldjük rajzaikat, írásaikat. Élünk továbbá az alábbi eszközökkel:

q

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

q

egyéni foglalkozások;

q

csoportbontás képesség és érdeklődés szerint;

q

tartalmi különbségtételek;

q

követelmények differenciálása;

q

tantárgyi tanulmányi versenyeken való részvétel;

kid

56


q

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata

q

a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;

q

iskolai sportkör, szakkörök;

q

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok)

q

szabadidős foglalkozások (pl. színház-‐ és múzeumlátogatások)

8.4. A HÁTRÁNYOS ÉS A HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK INTEGRÁCIÓJÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK 8.4.1. GYERMEK-‐ ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK A gyermek-‐ és ifjúságvédelmi tevékenység áthatja az iskolai élet egészét. A nevelő –oktató munkánk mindennapjaiban, a gyermekkel töltött minden mozzanatban érvényesül azzal a céllal, hogy biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, a rászorulók esetében védő-‐óvó intézkedéseket tegyen, fokozott figyelemmel kísérje a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű gyermekek életét. A gyermek-‐és ifjúságvédelem fő feladata, hogy megelőzze, elhárítsa és enyhítse a gyermek egészséges testi és személyiségfejlődését gátló tényezőket. A gyermek-‐és ifjúságvédelmi munka kiindulópontja a felderítés, az okok feltárása, kezelése. Fontos, hogy a felderítés után a jelzés időben kerüljön a megfelelő segítő szervezethez. Gyermek-‐ és ifjúságvédelemi tevékenység q

a tanuló egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül, az iskolafogászati rendelésekkel, a szakorvosi ellátás (szemészet, fülészet, ortopédia, stb.) és segédeszköz hozzáférhetősége (igény szerint)

q

a tanuló intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása (ügyelet, étkezés, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, stb.) a tanuló igénye szerint

q

a család szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különféle támogatások (pénzbeli és természetbeni) felkutatása, információ nyújtása, a hozzájutás segítése, valamint tanácsadás

q

segítségnyújtás a kulturált szabadidő eltöltéséhez, az életkoruknak, fejlettségüknek megfelelő rendezvényeken történő részvételhez

q

a gyermekeket veszélyeztető helyzetben gyors és hatékony intézkedést tenni

q

folyamatosan ellenőrizni a tanulók eredményeit, a rendszeres iskolába járást, szükség esetén eljárást kezdeményezni

q

a szociális hátrányokkal küzdő gyermekeknek segítséget nyújtani a hátrányaik csökkentése érdekében, a szabályok, a normák elfogadása érdekében.

q

törődés figyelemmel kísérése

kid

57


q

a tanuló kortárscsoporttal való kapcsolatának nyomon követése

q

a gyermek egészségére káros anyagok, szerek használatára, fejlődésére káros életmódra fokozott odafigyelés, prevenciós programok

q

a hátrányos helyzetű, és veszélyeztetett tanulók otthoni életformájának, és ellátásának nyomon követése és ellenőrzése

q

a rendszeres iskolába járás elérése, a tanulmányai befejezése, a pályaválasztás és beiskolázás érdekében

q

életkorának, fejlettségének megfelelő kulturális programokra mozgósítás

q

folyamatos, őszinte érzelmi kötődés biztosítása, amelyben problémáit nyíltan feltárhatja

Alkalmazott módszerek: q

családlátogatás, nevelési segítség, tanácsadás

q

a gyermekek irányítása a Nevelési Tanácsadóba

q

a Családsegítő Szolgálat szolgáltatásainak igénybevételére javaslat

q

a Gyermekjóléti Szolgálat szolgáltatásainak igénybevételére javaslat

q

javaslat a gyermek ideggondozói, gyermekpszichiátriai vizsgálatára javaslat

q

segélykérelem kezdeményezése, illetve kérelem véleményezése

q

javaslat a gyermek védelembe vételére

q

kezdeményezés a gyermek gyermekvédelmi gondoskodásba vételére

q

a gyermek súlyos bántalmazása, abúzus gyanúja esetén rendőrségi feljelentés.

8.4.2. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG Tanulóink életében meghatározó szerepet tölt be az egész napos pedagógiai gondoskodás, ezzel a devianciára hajlamosító környezet hatását igyekszünk korrigálni. A személyiség zavarok, tanulási nehézségek, a szociális környezethez való alkalmazkodási problémák gyógypedagógiai korrekciója a napközis foglalkozásoknak is fontos feladata. A gyermekek helyzetéből, családi hátteréből adódó szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek rendszere iskolánkban: q

a szociális hátrányok feltérképezése háttérvizsgálattal (az adatvédelmi törvényfigyelembe vételével)

q

a problémák feltárása és a stratégiák kidolgozása az egyéni megsegítésre

q

természetben nyújtott támogatás (ruha, élelmezés, könyv)

q

pszichés segítségnyújtás (nevelési tanácsok)

q

egészségügyi gondoskodás

q

ügyelet biztosítása a tanítási szünetek idejére, valamint a tanítás kezdetét és befejezését követően

q

napközis foglalkozás biztosítása valamennyi tanulónk számára

kid

58


q

szabadidős programok biztosítása a gyermekek számára

q

szakkörök, sportkör működtetése igény és érdeklődés alapján

q

a kulturális hátrányok enyhítésére a tehetségesebb tanulók differenciált megsegítése

q

tájékoztató, felvilágosító prevenciós programok a drogmegelőzéssel, szenvedélybetegségekkel kapcsolatosan (a káros szerek ismerete, és elutasítása, a dohányzás és alkoholfogyasztás veszélyeinek

megismertetése változatos módszerekkel, és egészségügyi szakemberek

közreműködésével is q

önismereti képességek, pályaelképzelések folyamatos figyelemmel kísérése, elemzése

q

választható szakmák megismertetése a tanulókkal és a szülőkkel

q

látogatás a szakiskolákban, a gyakorlati képző helyekre

q

egyéni segítségnyújtás a szakmaválasztásban

q

a beiskolázási tennivalók elvégzése, a szülők rendszeres tájékoztatása.

Iskolánk valamennyi tanulója napközis ellátásban részesülhet, a szülők, a tanulók igényei és jelentkezése alapján. A munkahelyi közösségekből kirekedt, szociális nehézségekkel küzdő családok számára gyermekük nevelésében egyik legfontosabb szintér az iskola. Ezért célunk, hogy a tanuló egész napját az iskolában töltse és tanórán kívüli napközis, tanulószobai és szabadidős foglalkozásokon részt vegyen. A napközis ellátás a következőket biztosítja: q

a kulturált szabadidő eltöltéséhez szükséges időt, helyet, tárgyi és technikai feltételeket

q

az étkezés megszervezését

q

a házi feladat elkészítését, gyakorlást és tanulást

q

mindennapi testedzést, levegőzést

q

természetben nyújtott támogatás (tanszerek, tankönyvek)

q

étkezés: ingyenes étkezésben részesülnek, azok a tanulók, akik

q

rendszeres gyermekvédelmi támogatást kapnak.

q

könyvtári szolgáltatás, könyvtári foglalkozások.

9. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed, képviselik a tanulókat az intézményi döntési folyamatokban. A diákönkormányzat élén megbízott felnőtt vezető — akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra — és választott gyermekvezetők állnak. A diákönkormányzat döntési jogköre q

a nevelőtestület véleményének meghallgatásával saját közösségi élete tervezése, szervezése, tisztségviselői megválasztása,

kid

59


q

dönt saját működéséről,

q

a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,

q

hatáskörei gyakorlásáról,

q

egy tanítás nélküli munkanap programjáról,

q

az intézményi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról, és működéséről.

A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: q

a nevelési-‐oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben,

q

az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

q

a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,

q

az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,

q

a házirend elfogadása előtt.

A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni q

a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál,

q

a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,

q

a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,

q

az iskolai munkaterv elfogadása előtt,

q

az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,

q

a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához,

q

a napközi és tanulószobai foglalkozásokra való felvételi kérelmek elbírálásához, elveinek meghatározásához,

q

a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához.

A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet — tanórán kívüli — alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: q

a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.)

q

tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer,

q

sportélet,

q

túrák, kirándulások szervezése,

q

kulturális, szabadidős programok szervezése,

q

a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap).

A diákönkormányzatot az iskola vezetőségével, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzatot segítő pedagógus képviseli. Az iskolában iskolai vezetőség működik, mely az iskola egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat képviselője a kibővített iskolai vezetőségnek teljes jogú tagja.

kid

60


10. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREIVEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI 10.1. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐSÉGE ÉS A NEVELŐTESTÜLET A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: q

az iskolavezetőség ülései

q

a kibővített iskolavezetőség ülései

q

a különböző értekezletek

q

megbeszélések.

Ezen fórumok időpontjait az iskola éves munkaterve határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a nevelői szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékozatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek q

az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,

q

az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé,

q

A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével.

10.2. A NEVELŐK ÉS A TANULÓK KAPCSOLATTARTÁSA A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról tájékoztatják: q

az igazgató §

a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal,

§

a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan,

q

az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon,

q

a DÖK segítő tanár az iskolarádión keresztül.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében — szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján — az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak.

kid

61


A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.

10.3. A NEVELŐK ÉS A SZÜLŐK KAPCSOLATTARTÁSA A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról tájékoztatják: q

q

az igazgató: §

a szülői szervezet (munkaközösség) választmányi ülésén félévente,

§

az iskolai szülői értekezleten,

§

az iskolai honlapon,

§

az időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül,

az osztályfőnökök: §

az osztály szülői értekezleten

A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatására az alábbi lehetőségek szolgálnak: q

írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben: Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében is feltüntetni. A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést kézzel kell ellátni (a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján). Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, a hiányt az osztály e célra, a napló végében létrehozott részébe dátummal és kézjeggyel ellátva be kell jegyezni. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti fél, egy vagy két órás tantárgyakból félévenként minimum három-‐négy, a heti három vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyaknál havonta legalább 1-‐2 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló.

q

a családlátogatások a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.

q

a szülői értekezletek a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása:

§

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

§

az országos és a helyi közoktatás-‐politika alakulásáról, változásairól,

§

a helyi tanterv követelményeiről,

§

az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

§

saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,

§

a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

§

az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,

kid

62


§

a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

q

a nevelő fogadó órái: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-‐egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal.

q

a nyílt tanítási napok: a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

q

a tanuló fejlesztő értékelésére összehívott megbeszélések.

A szülői értekezletek és a nevelők fogadó óráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők a tanulók és a saját — a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított — jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, igazgatóhelyetteseitől, a tagintézmény-‐ vezetőjétől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi, tagintézmény-‐vezetői fogadó órákon kérhetnek tájékoztatást. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-‐egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: •

az iskola honlapján,

•

az iskola fenntartójánál,

•

az iskola irattárában,

•

az iskola igazgatójánál.

A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. A leendő első évfolyamosok szüleit a felvételi értesítőn tájékoztatjuk a beiratkozás időpontjáról. Beiratkozás alkalmával tájékoztatást kapnak az első szülői értekezlet időpontjáról, a tanévkezdéssel kapcsolatos teendőkről. A tanév-‐nevelési év során osztályonként 3-‐3 szülői értekezletet tartunk. Amennyiben az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség szükségesnek látja, rendkívüli szülői értekezletet hívnak össze.

kid

63


Iskolánk intézményi feladatainak ellátását, oktató-‐nevelő munkánk eredményességének növelését, a szülő és a pedagógus hatékony nevelő munkáját, lelki eredetű problémák feldolgozását, valamint a tanulói érdekvédelemmel, pályaválasztással összefüggő tevékenységet az alábbi intézményi és intézményen kívüli partnerek segítik.

10.4. ISKOLÁN BELÜLI PARTNEREK: -‐

fejlesztő pedagógus,

-‐

pedagógiai asszisztens,

-‐

gyermek-‐ és ifjúságvédelmi felügyelő,

-‐

szabadidőszervező,

-‐

Alapítvány

10.5. ISKOLÁN KÍVÜLI PARTNEREK: -‐

iskolaorvos,

-‐

iskolavédőnő,

-‐

………. Családvédelmi Osztály,

-‐

……… Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet,

-‐

…….. Gyermekvédelmi Intézménye,

-‐

Ceglédi Rendőrkapitányság,

-‐

Ceglédi Művelődési Központ,

-‐

Magyar Vöröskereszt Cegléd Területi Szervezete.

11. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük az általános iskolában: Osztályozó vizsga: Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha -‐

a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,

-‐

engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,

-‐

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

-‐

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

kid

64


Pótló vizsga: Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. Szintfelmérő vizsga: Az ötödik-‐nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie abból a tantárgyból, amelyet emelt szinten szeretne tanulni. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel -‐

osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,

-‐

javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell.

Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei állapítják meg. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: TANTÁRGY Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környzetismeret Ének-‐zene Vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvEK Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-‐zene Hon-‐ és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

ÍRÁSBELI ALSÓ TAGOZAT ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI FELSŐ TAGOZAT ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI

kid

65

SZÓBELI

GYAKORLATI

SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI


12. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből — melyet az iskola fenntartója határoz meg — minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: q

a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt,

q

az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást,

q

a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával,

q

szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

A felvételről első fokon az iskola igazgatója dönt, elutasítás esetén az intézményfenntartó hivatott a felülbírálati kérelmet felülbírálni. A második-‐nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: q

a tanuló anyakönyvi kivonatát

q

a gyermek lakcímkártyáját

q

a szülő személyi igazolványát

q

az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt

q

az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása hanyag vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az intézményegység-‐vezető helyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. Ugyancsak ezt kell tennie akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása, vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója e vélemények figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-‐e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt értesíteni kell. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni.

kid

66


Amennyiben iskolánk — a rendeletben megadott sorrend szerint — az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az, akinek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló q

szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy

q

testvére iskolánk tanulója, vagy

q

munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy

q

az iskola lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található.

A második-‐nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak — az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított — szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában — a bizonyítvány bejegyzése alapján — nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni.

13. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK 13.1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE 1. Az iskola 2008. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2008. szeptember 1. napjától kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógia program érvényességi ideje a jogszabályban meghatározottak szerint tart.

13.2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

13.3. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet

kid

67


q

az iskola igazgatója;

q

a nevelőtestület bármely tagja;

q

a nevelők szakmai munkaközösségei;

q

az iskola fenntartója.

2. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 3. A módosított pedagógia programot, a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.

13.4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program egy-‐egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:

q

az iskola fenntartójánál;

q

az iskola irattárában;

q

az iskola igazgatójánál;

q

az igazgatóhelyetteseknél.

kid

68


14. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

Az átdolgozott Pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat 2008. év január hó 14. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Cegléd, 2014. június 6. az iskolai diákönkormányzat vezetője

Az átdolgozott Pedagógiai programot a Szülői Szervezet 2008. év január hó 15. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Cegléd, 2014. június 6. az iskolai szülői szervezet elnöke

kid

69


JEGYZŐKÖNYV Készült a Táncsics Mihály Általános Iskola és Óvoda nevelőtestületi értekezletén 2008. január 16-‐án. Az értekezlet helyszíne az Eötvös téri épület ebédlője. Téma: Az átdolgozott Pedagógiai program elfogadása. Napirendi pontok: 1. Kisné Demény Erzsébet igazgatóhelyettes részletesen ismertette a dokumentum nevelési programját érintő változásokat: létszám adatok, alapítványok kérdése, a mikebudai intézmény Óvodai nevelési programja, Nat kérdései, újdonságai. 2. Kérdések, észrevételek: ü

Lehetséges-‐e az erdei iskolai kirándulások lehetőségének kiterjesztése az alsóbb évfolyamokra is? (Arató Istvánné)

ü

Szavazásra bocsájtott kérdés: Bekerüljön-‐e a nevelési programba az a kiegészítés, hogy a többi évfolyam tanulói is elmehessenek — szorgalmi időn kívül, saját költségükön, a jogszabályokban meghatározottak szerint — erdei iskolába?

Döntés:A tantestület egyhangúlag elfogadta a kiegészítést. 3. A kiegészített, módosított programot Kisné Demény Erzsébet szavazásra bocsájtotta. Döntés: A nevelőtestület a nevelési programot a megejtett kérdésekkel, kiegészítésekkel 1 tartózkodással elfogadta. 4. A helyi tantervre vonatkozóan Kisné Demény Erzsébet javaslata: az informatika tanterv két változata közül a 4-‐8. évfolyamokat érintő felmenő rendszerű változat kerüljön a tantervbe. Döntés: az alsós óraszámok pontosítása a teljes munkaközösség egyetértésével megtörtént. 5. Wendler Tibor kérdése: Az énekkari órák milyen módon szerepelnek a tantervben? Válasz: A modulok bevezetése, valamint a személyi feltételek változása miatt ezek a foglalkozások csak délutáni időpontokban tarthatók meg. Döntés: A nevelőtestület a helyi tantervet a megejtett kérdésekkel, kiegészítésekkel, 1 ellenszavazattal elfogadta. Cegléd, 2008. január 16.

___________________________________ igazgató

kid

70

__________________________________ jegyzőkönyv vezető


___________________________________ hitelesítő

kid

71

__________________________________ hitelesítő


JELENLÉTI ÍV Készült a Táncsics Mihály Általános Iskola és Óvoda nevelőtestületi értekezletén 2009. április 2-‐án. Az értekezlet helyszíne az Eötvös téri épület ebédlője. Téma: Az átdolgozott Pedagógiai program elfogadása.

PEDAGÓGIAI PROGRAM kid

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Táncsics Mihály. Általános Iskola

Recommend Documents