Pedagógiai program. Petritelepi Általános Iskola

2014 Pedagógiai program

Petritelepi Általános Iskola

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program Tartalom BEVEZETÉS ................................................................................................................................................................ 5 1

NEVELÉSI PROGRAM .................................................................................................................................. 6 1.1 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ............................................. 6 1.1.1 Alapelveink ................................................................................................................................................. 6 1.1.2 Nevelési, oktatási célok .............................................................................................................................. 6 1.1.3 Kulcskompetenciák ..................................................................................................................................... 8 1.1.3.1

Kulcskompetenciák és fejlesztésük az alsó tagozatban:.......................................................................................... 10

A KULCSKOMPETENCIÁKRA ÉPÜLŐ KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK:....................................................................................... 12 1.1.3.2

Kulcskompetenciák és fejlesztésük a felső tagozatban............................................................................................ 15

KULCSKOMPETENCIÁKRA ÉPÜLŐFEJLESZTÉSI FELADATOK: .................................................................................................... 18 1.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK........................................................................................... 22 1.3 AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ................................................................................................ 22 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai ...................................................................................................... 23 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása .................................................................................... 24 1.3.2.1 1.3.2.2

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv........................................................ 24 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:............................................ 24

1.4 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ............................................................................. 26 1.4.1 1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok ........................................................... 26 1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai ................................................................................. 27 1.4.3 A diák önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai ..................................................................... 27 1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai ............................................................................ 28 1.5 A PEDAGÓGUSOK, OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ........................................................................................................ 29 1.5.1 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre .................................................................................................... 30 1.6 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ................................................... 30 1.6.1 A tevékenység célja, feladatai, módszerei, eljárásai ................................................................................. 31 1.6.2 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ............................................................... 32 1.6.3 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek. ............................................................... 33 1.6.4 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program .......................................................... 33 1.6.5 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ............................................... 34 1.6.6 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása....................................................................................................... 36 1.6.7 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ............................................................................... 39 1.7 AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTELI RENDJE .................................................................. 40 1.8 KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL, AZ ISKOLA PARTNEREIVEL .................................................................... 41 1.8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák .............................................................................. 41 1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: ............................................................................... 42 KAPCSOLAT A TÁRSINTÉZMÉNYEKKEL ............................................................................................................................. 42 1.9 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA ............................................................................................. 43 1.9.1 A vizsgaszabályzat célja, hatálya: .............................................................................................................. 43 1.9.1.1 1.9.1.2

A vizsgaszabályzat célja: .......................................................................................................................................... 43 A vizsgaszabályzat hatálya:...................................................................................................................................... 43

1.9.2 Iskolánkban a következő típusú vizsgák fordulnak elő: .............................................................................. 44 1.9.3 Az értékelés rendje ................................................................................................................................... 45 1.9.4 A vizsgatárgyak részei és követelményei................................................................................................... 47 1.10 A TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK HELYI SZABÁLYAI .................................................................................. 48 1.10.1 A tanulók felvételének szabályai .......................................................................................................... 48 1.10.2 A tanulók átvételének szabályai ........................................................................................................... 48 1.10.3 Felvételi eljárás különös szabályai ........................................................................................................ 49 TANULÓI JOGVISZONY ................................................................................................................................................ 49 AZ ISKOLÁBA VALÓ FELVÉTEL ÉS ÁTVÉTEL KÖZÖS SZABÁLYAI ................................................................................................. 50 2

AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE ....................................................................................................... 50 2.1 1. 2. 2.2

A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE ......................................................................................................... 50 MELLÉKLET: KERETTANTERV AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1-4. ÉVFOLYAMÁRA ........................................................................ 50 MELLÉKLET: KERETTANTERV AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA 5-8. ÉVFOLYAMÁRA ........................................................................ 51 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM ..................................................................................................... 52

2

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program 2.3 AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS TANULMÁNYI SEGÉDLETEK, TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI .......... 54 2.3.1 A tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei ............................................... 54 2.4 A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA...................................... 55 2.4.1 Az alsó tagozat pedagógiai feladatainak megvalósítása ............................................................................ 55 2.4.1.1 2.4.1.2

2.4.2 2.4.3

A 1.-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ...................................................................................... 55 A 3.-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ...................................................................................... 55

A felső tagozat pedagógiai feladatainak megvalósítása............................................................................. 56 Testnevelés és sport ................................................................................................................................. 56

2.4.3.1

Mindennapos testnevelés......................................................................................................................................... 56

2.4.4 A választható tantárgyak, foglalkozások és ezek estében a pedagógusválasztás szabályai ............... 58 2.5 AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI ........................................... 59 2.5.1 Ellenőrzés, értékelés ................................................................................................................................. 59 2.5.1.1 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módjai, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei. ....................................................................................... 59

2.5.2 Az írásbeli beszámoltatás: ........................................................................................................................ 61 2.5.3 Oktatási eredményvizsgálatok .................................................................................................................. 62 2.5.4 A magatartás és szorgalom minősítésének elvei ....................................................................................... 62 2.5.5 A tanulók magasabb évfolyamba lépésének feltételei .............................................................................. 63 2.6 A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI ........................................................................ 63 2.7 A TANULÓK FIZIKAI FITTSÉGÉNEK MÉRÉSE .............................................................................................................. 64 2.7.1 A tanulók fizikai fittségi mérésének célja: ................................................................................................ 64 2.8 AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI ..................................................................................... 66 2.8.1 Az iskola egészségnevelési elve: ............................................................................................................... 66 2.8.2 Az iskola környezeti nevelési elvei ............................................................................................................ 67 2.9 A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ......................................................................................... 69 2.10 A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI...................................... 73 2.10.1 A tanulók magatartásának, értékelése és minősítése ......................................................................... 73 2.10.2 A tanulók szorgalmának értékelése és minősítése .............................................................................. 74 2.11 A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI...................................... 76 2.12 A FEGYELMEZÉS ISKOLAI ELVEI ........................................................................................................................ 78 2.13 AZ ISKOLÁNK SAJÁTOSSÁGAI .......................................................................................................................... 78 AZ ISKOLA ÁLTAL ALKALMAZOTT SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK: ...................................................................................... 78 ZÁRSZÓ ................................................................................................................................................................. 81 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK ....................................................................................................... 82 I. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE .............................................................................................................. 82 II. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA ............................................................................................... 82 III. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA .................................................................................................................... 82 IV. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA ............................................................................................... 83 V. MELLÉKLETEK 84

3

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program Tisztelt szülők és leendő szülők! Iskolánk pedagógiai programját tartja kezében. Ez az alapdokumentum a Petritelepi Általános Iskola szakmai programja, amely meghatározza az iskolánkban folyó nevelés és oktatás elveit, helyi tantervét, bemutatja annak megvalósuló gyakorlatát és a működés feltételeit. Iskolai tevékenységünket a társadalmi elvárásokon kívül saját feltételrendszerünkhöz és a szülői igényekhez igazítottuk. Tantestületünk jól felkészült, gyermekszerető, foglalkozását hivatásnak tekintő pedagógusokból áll. Célunk a magas színvonalú nevelő-oktató munka mellett kiegyensúlyozott, gyermekközpontú, az egyénre szabott fejlesztést biztosító iskolai légkör megvalósítása. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás új lehetőségeket és kihívásokat is biztosít a közoktatás intézményei számára. Ennek megfelelni iskolánk is csak úgy tud, ha szilárd alapokon nyugvó, biztos és továbbépíthető tudást közvetít, ha az élethosszig tartó tanulás eszméjét magáévá teszi, s egyre nagyobb hangsúlyt fektet a kommunikációs képességek és az önálló tudás megszerzésére, az informatikai tudás fejlesztésére, az idegen nyelv elsajátíttatására, a testi és lelki egészség fontosságának megtanítására, a mentálhigiénés nevelésre. Napjainkban nagyobb hangsúlyt kaptak a nevelés, oktatás terén a kulcskompetenciák fejlesztésére vonatkozó elemek. Az oktatáspolitikában szabályozási és fejlesztési prioritás lett egy olyan kompetencia-keretrendszer megalkotása, amely a korszerű tudás megszerzéséhez és megújításához, az élethosszig tartó tanulás ösztönzéséhez, a modern társadalomban és a gazdaság világában történő boldoguláshoz, valamint személyes önmegvalósításhoz szükséges kompetenciákat tartalmazza. Ezek a kulcskompetenciák, illetve a rájuk épülő fejlesztendő területek kiemelt elemei Pedagógiai Programunknak.

Püspökladány, 2014. december 08.

4

Bevezetés Iskolánkat a Református Egyházközség alapította (Református Népiskola, Református Általános Iskola) néven. A szervezés pontos idejéről nem maradt feljegyzés. Petritelepi Általános Iskola Püspökladány legkisebb létszámú általános iskolája. Az intézmény a belvárostól mintegy 3 km-re egy kertvárosi részben található. Az intézmény épülete 1983-ban négy tanteremmel bővült, majd megújult az ebédlő. A családias hangulatú, 8 évfolyamos iskolánk jellemzője, hogy az általános iskolai képzés hagyományos módon folyik. A matematika és a magyar tantárgy oktatását képesség szerinti csoportbontásban végezzük. A diákok számára lehetőséget biztosítunk a hátrányok leküzdésére, tehetségük kibontakoztatására. Többféle foglalkozást kínálunk a tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatására, a személyiség sokoldalú fejlesztésére: tantárgyi szakkörök, sportkörök, zenei tevékenység, tánc, hittan, kézműves szakkör, színház, birkózás. A beilleszkedési, magatartási zavarral és különböző részképesség zavarral küzdő tanulók eredményes

tanulását

és

fejlesztését

fejlesztőpedagógusok

Intézményünkben a HEFOP bevezetésével, új

tevékenysége

segíti.

megújuló módszerek megismerésével,

elterjesztésével alkalmazzuk a kompetencia alapú oktatást. Jelenleg az iskolánkban 220 gyermek nevelése-oktatása valósul meg. Ehhez 12 tanterem, 1 számítástechnika-terem, 1 tornaterem, 1 nyelvi labor, 2 fejlesztőszoba és egy 8000 kötetes, a városi könyvtár által kihelyezett fiókkönyvtár áll rendelkezésre. Az udvaron bitumenes sportpálya kézilabdapálya biztosítja a testnevelésórák és az iskolában folyó sportfoglalkozások feltételeit. Az informatika oktatásához a számítógépek és a korszerű IKTeszközök számának gyarapítása folyamatosan történik. Az iskola több évtizedes története arra kötelez bennünket, hogy a nevelő és oktató munkában kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni! Iskolánk múltja alatt változtak az iskola falai, épületei, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a padjaiból kikerülő diákoknak!

5

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program

1

Nevelési program

1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1 Alapelveink Iskolánkban a legfőbb érték a gyermeki személyiség, ennek kibontakoztatásához rendeljük az iskolában folyó pedagógiai folyamatot. -

A pedagógiai folyamat legfőbb célja a gyermeki személyiség fejlesztése, szükség szerinti tehetséggondozással vagy felzárkóztatással kiegészülve.

-

Fontosnak tartjuk az általános emberi értékek (hazaszeretet, humánum, igazságérzet, becsület) kialakítását tanulóinkban.

-

Célunk, hogy a tanulók egészséges kapcsolatot alakítsanak ki a társadalmi és természeti környezettel.

-

Célunk, a tanulók életre való felkészítése, testi-lelki egészségüknek a megőrzése, fejlesztése.

-

Fontos alapelvünk, és egyben célunk a tanulási képességek, készségek kialakítása és fejlesztése.

-

A tanulók hátrányos megkülönböztetésének minden formáját kerüljük.

1.1.2 Nevelési, oktatási célok -

Tanulóink legyenek képesek életkoruknak és képességüknek megfelelően önálló ismeretszerzésre és az ismeretek alkalmazására.

-

Ismerjék fel egyéni adottságaikat és hajlamaikat.

-

Legyenek képesek továbbhaladásra bármely évfolyamon, és becsülettel állják meg helyüket a későbbi iskolájukban.

-

Tanulóink szerezzék meg azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz.

-

Olyan környezetvédelmi szemléletet alakítsunk ki, amely felkészíti tanulóinkat a tudatos környezetalakításra, környezetvédelemre.

-

Célunk, hogy a fogyasztóvédelmi szempontokat az egyes műveltségi területekbe beépítve átadjuk tanulóinknak.

-

Az iskolaorvossal együttműködve tudatos egészségnevelési, egészségvédelmi programot dolgozzunk ki.

6

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program Célok az alsó tagozat nevelő-oktató munkájában -

Iskolánk nevelői óvják és fejlesszék tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a tanulás iránti érdeklődést.

-

Az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését.

-

A tanítási tartalmak elemi ismereteket közvetítsenek, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszenek.

Feladatok az alsó tagozatban -

A pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon.

-

Nevelő-oktató munkánk motivált, fejlesztő hatású legyen.

-

Fontos feladatunk, hogy megalapozzuk ebben a szakaszban a követhető tanulási szokásokat.

-

Tudatosítsuk tanulóinkban a megismerhető értékeket, humánus magatartásmintákat, szokásokat.

Eszközök, eljárások A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak. Célok a felső tagozat nevelő-oktató munkájában -

Tanáraink folytassák az alsó tagozat nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését.

-

Differenciáltan kezeljék a 10–12 éves és a 13–14 éves tanulók ismeretszerzési sajátosságait.

-

Tanulóinkat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítsék fel a továbbtanulásra.

7

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program Feladatok a felső tagozatban -

A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlesszük a tanulók

önismeretét,

együttműködési

készségét,

akaratát,

segítőkészségét,

szolidaritásérzését. -

Tudatosítsuk a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát.

-

A nemzeti és az európai hagyományok tiszteletére és ápolására neveljük tanulóinkat.

-

Fejlesszük a nemzeti azonosságtudatot és a demokratikus normarendszerhez való igazodást.

Eszközök, eljárások: Ennek eszközei az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, a tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges kompetenciaterületek és koncentrációs képességek, akarati tulajdonságok fejlesztése. Ehhez szükségesnek tartjuk az életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtését, mely segítséget ad az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.

1.1.3 Kulcskompetenciák A kulcskompetenciák azokat a tudásokat, képességeket jelentik, amelyek birtoklása alkalmassá teszi (teheti) a tanulókat, egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra a változások befolyásolásához. Az oktatásnak alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók megszerezzék ezeket a kulcskompetenciákat. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, egymásba fonódik, az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely, mindegyik kompetencia részét képezi (pl.: kreativitás, kezdeményezőképesség, problémamegoldás, döntéshozatal, kritikus gondolkodás stb.). Anyanyelvi kommunikáció: magába foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban, azaz idetartozik a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás, a helyes és kreatív nyelvhasználat. Feltétel: megfelelő szókincs, az anyanyelv ismerete.

8

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program Idegen nyelvi kommunikáció: az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető. A nyelvtudás szintje a következő 4 dimenzió szerint változik: hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség. Matematikai kompetencia: a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, mely felkészíti a tanulót a mindennapok problémáinak megoldására. A matematikai kompetencia birtokában az egyén alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket, modelleket (képlet, grafikon, táblázat stb.), folyamatokat az ismeretszerzésben, a problémák megoldásában. Természettudományos

kompetencia:

készséget,

képességet

jelent

arra,

hogy

magyarázatokat adjunk az ember és a természet között lezajló kölcsönhatásokra, előrejelzéseket tegyünk. Lényeges, hogy a gyakorlatban tudja alkalmazni tudását új technológiák, berendezések megismerésében, működtetésében. Digitális kompetencia: alkalmazható informatikai ismereteket jelent. Információkeresés, felismerés, értékelés, tárolás, előállítás stb. Lényeges az elektronikus kommunikáció (email) alkalmazása. Hatékony, önálló tanulás: mely azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni, idővel és információval hatékonyan gazdálkodni. Feltétele az alapképességek megléte (írás, olvasás, számolás stb.), valamint saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása. Szociális és állampolgári kompetencia magában foglalja: -

az egészséges életmód, életvitel kialakítását,

-

a hatékony kommunikáció képességét,

-

a változások iránti fogékonyságot,

-

a személyes előítéletek leküzdését,

-

a különböző közösségi szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, illetve a döntéshozatalban való részvételt,

-

érezze a közösségi hovatartozását (iskola – Debrecen – Magyarország – EU).

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: a tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti. Céljai eléréséhez az egyén terveket készít és valósít meg. 9

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: elképzelések, élmények, érzések kreatív kifejezése, a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság, érdeklődés és fejlesztésre való hajlandóság jellemzi. 1.1.3.1 Kulcskompetenciák és fejlesztésük az alsó tagozatban: Anyanyelvi kommunikáció A tanuló törekszik a mások számára érthető és kifejező beszédre. Figyelemmel tud követni szóbeli történetmondást, magyarázatot. Fel tudja idézni, el tudja mondani mindennapi élményeit, olvasmányainak tartalmát. Részt vesz a beszélgetésben és vitában, meg tud fogalmazni saját véleményt. Egyéni sajátosságainak megfelelően képes szövegek értő olvasására, illetve fokozatosan kialakul a kézírása. Megismeri és alkalmazza az anyaggyűjtés és elrendezés szabályainak alapjait. Ismer és alkalmaz néhány alapvető helyesírási szabályt. Képes a korosztályának szóló irodalmi és ismeretterjesztő művek megértésére és értelmezésére. Idegennyelvi kommunikáció A tanulóban felébred a nyelvek és a nyelvtanulás iránti érdeklődés. Felfedezi, hogy más országokban más szokások vannak, más nyelvet beszélnek az emberek. Ez a felfedezés nyitottabbá teszi más kultúrák befogadására. Egyszerű idegen nyelvi szóbeli kommunikációval próbálkozik. Idegen nyelvi tevékenységei a korosztályának megfelelő dalokhoz, versekhez, mondókákhoz és jelenetekhez kötődnek. Matematikai kompetencia A tanuló képes érzékelni a tárgyak egymáshoz viszonyított helyzetét, méretét, képes a térben és a síkban tájékozódni. Gyakorlati tapasztalatait felhasználva felfedezi a mennyiségek közötti kapcsolatokat, képes ezen tapasztalatok megfogalmazására. El tud végezni egyszerű méréseket, az eredményeket a tanult mértékegységekkel le tudja írni. Képes a megtanult matematikai algoritmusok felidézésére és használatára gyakorlati tevékenységek során. Tud fejben számolni 100-as számkörben. El tudja dönteni egyszerű állítások igazságértékét, felismer egyszerű logikai kapcsolatokat. Természettudományos és technikai kompetencia Kialakul a tanuló érdeklődése a szűkebb környezet jelenségeinek, folyamatainak megismerése iránt. Képessé válik a természeti világ alapvető jelenségeinek felismerésére, egyszerű törvényszerűségek meglátására. Képes arra, hogy egyszerű megfigyeléseket, 10

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program kísérleteket végezzen el pontos utasítások alapján. Tud egyszerű technikai eszközöket megfelelő módon használni. Konkrét példákban felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásait, a káros következményeket. Felismeri a közvetlen környezet védelmének fontosságát, és törekszik a helyes magatartásminták követésére. Digitális kompetencia Kialakul és fejlődik a tanulóban az IKT eszközök használata iránti érdeklődés. Képessé válik az IKT eszközök irányított használatára (pl. képek, információk keresése, rövid szöveg létrehozása, továbbítása). Szociális és állampolgári kompetencia Kialakul a tanulóban a társakkal történő közös feladatmegoldás képessége, tud irányítással együttműködni velük. Nyitott társai megismerésére, igyekszik megérteni őket. Elfogadja a közösségben való normaalapú viselkedés szabályait. Megjelenik az egyre táguló környezet megismerése iránti igénye, amely hozzájárul a szülőföldhöz, a hazához való kötődés kialakulásához. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanuló motivált a kitűzött célok elérésében, vállalja az ezeket elősegítő feladatokat (pl. háziállatok, növények ápolása). Felismeri és megérti, hogy a feladatok megoldásához többféle út is vezethet, egyszerű élethelyzetekben képes ezeket segítséggel megtervezni. Megérti, hogy felelős a vállalt feladatok teljesítéséért, belátja mulasztásai közvetlen következményeit, képes előre látni cselekedetei egyes kockázatait. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanulónak fejlődik az emocionális érzékenysége. Képes versek, mesék befogadását, elmondását segítő, a ritmusérzéket és a mozgáskultúrát fejlesztő játékokra és gyakorlatokra, ritmusos és énekes rögtönzésekre, szerepjátékokra. Tanári segítséggel képes csoportos improvizációval kapcsolatos élmények szóbeli megfogalmazására, történetek, versek, átélt, elképzelt vagy hallott események zenei, vizuális vagy dramatikus megjelenítésére. A hatékony, önálló tanulás A tanuló a korosztályának megfelelő szinten képes önállóan írni, olvasni, számolni. A tanulás iránti attitűdje pozitív. Egyre gyakorlottabb figyelme összpontosításában. Tanári 11

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program segítséggel képes saját tanulását megszervezni, segítséggel képes csoportmunkában aktívan részt venni, a sok pozitív visszajelzés hatására ezt egyre magabiztosabban teszi. Segítséggel felismeri szükségleteit, gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében. Képes kisebb segítséggel vagy a nélkül házi feladatai elvégzésére. A kulcskompetenciákra épülő kiemelt fejlesztési feladatok: Énkép, önismeret Az alsó tagozatban az iskolába kerüléssel együtt járó tanulási mód, környezet és tevékenység változását lassú átmenettel szükséges segíteni, és minél inkább törésmentessé kell tenni. Fejlődés-lélektani szempontból a 6–8 éves kor az énkép és az önértékelés alakulásának érzékeny fázisa. Az iskolába lépő gyermek nem tudja teljesítményé és személyiségét elkülöníteni. A tanító biztonságérzetet fokozó, a tanulási sikerek gyakori megélésének és elismerésének feltételrendszerét megteremtő, tapintatos és szeretetteljes bánásmódja teszi lehetővé, hogy a kisiskolások felfedezhessék belső értékeiket, a feladatokkal való megküzdés élményét. Kipróbálhassák fejlődő önállóságukat, s ne végzetes kudarcként, hanem hasznosuló tanulsággal éljék meg sikertelen próbálkozásaikat is. A sokféle közös tevékenységben való részvétellel sajátíthatják el a gyerekek leginkább azokat az alapvető magatartási normákat, szabályokat és szokásokat, amelyek megalapozhatják a társadalmi, természeti és technikai környezetükkel kapcsolatos pozitív viszonyulásaikat, elősegítve ezzel szocializációjuk sikerességét. Hon és népismeret A kisiskolások különösen nyitottak, fogékonyak e fejlesztési területen. Ezért is olyan fontos, hogy a tanító minden lehetőséget – pl. az olvasmányok tartalmát, a közös éneklés, zenélés élményét, a képzőművészeti alkotásokkal való találkozás alkalmait, a társadalmi, természeti és technikai környezetből szerzett tapasztalatokat és ismeretbővítést – célirányosan használjon fel ahhoz, hogy a haza fogalmát megtöltse tartalommal, gondoskodjon a nemzeti kultúra értékeinek átörökítéséről, ösztönzést adjon a nemzeti hagyományok

ápolására.

Példáinak

megmutatása

mellett

tevékenységekben megnyilvánuló gyakorlásához is teremtsen

a

hazaszeretet

feltételeket.

Ez

a

pedagógiai tevékenység természetesen csak akkor lesz teljes értékű, ha már kisiskolás korban megkezdődik a hazánkban élő nemzetiségek és népcsoportok iránti figyelem felkeltése, a nyitottság megalapozása, a kulturális értékeikkel való ismerkedés, valamint az elfogadásukra, a megbecsülésükre, a tiszteletükre való ráhangolás. A jól megalapozott 12

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program nemzeti azonosságtudatra épülhet fel az egyetemes kultúra iránti fogékonyság, mert a gyerek olyan kitekintés, élmény és tapasztalás birtokába jut, amely a későbbiekben utat nyit és feltételt képez az európai identitás fejlődéséhez. Környezettudatosságra nevelés Az iskolába lépő kisgyerek az óvodából sok olyan hasznos tapasztalatot, élményt és érzelmi alapvetést hoz, amelyek megalapozzák az alsó tagozat tudatosító, attitűdformáló, szokásalakító tevékenységét a környezettudatos magatartás formálásához. A kisiskolások környezeti nevelésében kiemelt szerepe van a személyes tapasztalatoknak és az ismételten átélt élethelyzeteknek. Szükség van ezek többféle nézőpontból történő megbeszélésének,

értékelésének,

a

vélemények

ütköztetésének

és

a

pozitív

magatartásformáknak a folyamatos megerősítésére, gyakorlására. Különösen fejlesztő hatásúak a gyermekek környezetében megfigyelhető és jól érzékelhető környezeti problémaszituációk megoldására szervezett – a gyerekek öntevékenységére, ötleteire építő – kreatív feladatok és projekt jellegű tevékenységek. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Az alsó tagozat tanulási tevékenységeinek egyik leglátványosabb eredménye az új nyelvhasználati módok, az olvasás és az írás megtanulása és használatának eszközzé fejlesztése. Tekintettel arra, hogy a nyelvhasználati módok megtanulása egymásra épül, fejlesztésük pedig szorosan egymáshoz kapcsolódik, a velük való foglalkozás helyes arányainak kialakítása különös figyelmet igényel a tanítótól. Lehetővé kell tenni, hogy a tanulók saját olvasatuk szerint értelmezhessék a szöveget, kapjanak ösztönzést arra, hogy felépítsék magukban annak képi világát. Az értő olvasás fejlődésében fontos lépés az a tapasztalat, hogy a szöveg nemcsak irodalmi élményt nyújthat, hanem ismeretforrás is, s az így megszerzett tudás felhasználható újabb feladatok megoldásához. Az aktív állampolgári léthez szükséges ismeretek tapasztalati hátterét a kezdő évek élményei alapozzák meg. A közösségben végzett feladatok ellátása, a közösségért vállalt szerepeknek megfelelő viselkedés megtanulása együtt formálható az együttműködés képességeivel. Az iskola demokratikus életvitele, a tanulók aktív részvételére építő tanítás-tanulás hozzájárul az állampolgári neveléshez. A különféle ismeretforrások hasznának és felhasználhatóságának korai felismerése, s ennek részeként az elektronikus média használatának megalapozása, a számítógép

13

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program elemi

szintű kezelésének megismerése a kommunikációs kultúra nélkülözhetetlen

összetevője. A tanulás tanítása Kisiskolás korban a tanulási képesség az érdeklődés, a kíváncsiság és a kompetenciára törekvés

által

motivált

közös

és

egyéni

tanulási

tevékenységek

keretében:

problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával, új helyzetekben való felhasználásával fejleszthető leginkább. E tevékenységek közben alakulnak a későbbi – felnőttkori – munkavégzéshez nélkülözhetetlen akarati jellemzők, érzelmi viszonyulások és képességösszetevők (tervezés, döntés, visszacsatolás, együttműködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, önellenőrzés, önértékelés stb.) is. Szükséges, hogy ne csak a tanító direkt irányításával, hanem szabadon választható témákban, kötetlen szervezésű és társas tanulási helyzetekben is kipróbálhassák képességeiket a tanulók. Testi és lelki egészség A kisiskolás egészséges fejlődését és eredményes tanulását döntő mértékben befolyásolja, hogy az iskola milyen mértékben és módon elégíti ki mozgásigényét. Ezért a mozgáskultúra célirányos, szervezett fejlesztése mellett naponta kellő időt szükséges biztosítani a kötetlen játékra és a szabad levegőn szervezett mozgásra. A tanulók egészséges tanulási környezetének megszervezése, elhelyezése, a humánus, szeretetteljes bánásmód és szorongásmentes légkör megteremtése mellett a tanítónak figyelemmel kell kísérnie – a testi-lelki egészség védelmében – a gyermekek testi fejlődését és otthoni neveltetését is, hogy adott esetben teljesíthesse védő-segítő feladatait. A lelki egészség fontos összetevője a kortárskapcsolatok szerveződése, a közösségben elfoglalt pozíció, a barátkozás sikeressége. Ezek kedvező alakulásához esetenként a tanító segítsége, indirekt irányítása is szükséges. Olyan pedagógiai eljárások alkalmazása kívánatos, amelyek hatására a mellőzést, a kirekesztést, a sértő elzárkózást, a féktelen indulati megnyilvánulásokat felváltja a csoportban az elfogadás, a türelem, készség az együttműködésre, az egymás segítése, az őszinte hangnem, a kölcsönös megbecsülés. A tanulóknak – bármilyen szinten vannak is – a tevékenységeket a nekik megfelelő követelményszinten szükséges megfogalmazni. Egyre inkább felértékelődik az egyéni fejlesztési programok kidolgozása minden egyéni foglalkozást igénylő tanuló számára. 14

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program A Nemzeti Alaptanterv a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma. A tanulók között fennálló különbségeket az iskolák a helyi pedagógiai programok kialakításakor veszik figyelembe. A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket meg kell jeleníteni az intézmény pedagógiai programjában, a helyi tantervben, valamint a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási programban, az egyéni fejlesztési tervben. Ebben foglalnak állást az intézmények a tanulók értékeléséről is. A tervkészítésnél figyelembe kell venni a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelveiben foglaltakat. 1.1.3.2 Kulcskompetenciák és fejlesztésük a felső tagozatban Anyanyelvi kommunikáció A tanuló képes érzéseinek, gondolatainak, véleményének kifejezésére, adott szempont szerint újrafogalmazására, mások véleményének tömör reprodukálására. Képes ismert tartalmú szövegeket biztonságosan elolvasni értelmező hangos olvasással. Képes hallott és olvasott szöveg lényegének felidézésére, megértésére, értelmezésére. Önállóan olvas nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazására, különböző műfajú és rendeltetésű szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására, értelmezésére

és értékelésére. Korosztályának megfelelő módon részt vesz az

infokommunikációs

társadalom

műfajainak

megfelelő

információszerzésben

és

információátadásban. Törekszik az olvasható és pontosan értelmezhető írásbeli kommunikációra. Elsajátítja a jegyzetelés alapjait. Képes rövidebb szövegek alkotására különböző szövegtípusokban és műfajokban. Képes rövidebb szövegek összegyűjtésére, rendezésére.

Gyakorlott

a

helyesírási

kézikönyvek

használatában, törekszik

a

normakövető helyesírásra. Képes művek önálló befogadására és ennek szöveges interpretálására. Képes egyes nem verbális természetű információk adekvát verbális leírására. Idegen nyelvi kommunikáció A tanuló felfedezi, megérti és alkalmazza a nyelvet vezérlő különböző szintű szabályokat, amelyek tudatosabbá és gyorsabbá teszik a nyelvtanulást. A beszédkészség és a hallott szöveg értése mellett törekszik a célnyelvi olvasásra és írásra is. Felfedezi a

15

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program nyelvtanulás

és a célnyelvi kultúra fontosságát. Próbálkozik önálló nyelvtanulási

stratégiák alkalmazásával, és elindul a tudatos nyelvtanulás és az önálló nyelvhasználat útján. Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és az alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész. Matematikai kompetencia A tanuló képes a matematikai problémák megoldása során és a mindennapi helyzetekben egyszerű modellek alkotására, illetve használatára. A tanuló felismer egyszerű ok-okozati összefüggéseket, logikai kapcsolatokat, és törekszik ezek pontos megfogalmazására. Gyakorlott a mindennapi életben is használt mennyiségek becslésében, a mennyiségek összehasonlításában. A tanuló képes következtetésre épülő problémamegoldás során egyszerű algoritmusok kialakítására, követésére. A tanuló képessé válik konkrét tapasztalatok alapján az általánosításra, matematikai problémák megvitatása

esetén

is

érvek,

cáfolatok megfogalmazására, egyes állításainak

bizonyítására. Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló már képes felismerni a természet működési alapelveit, illetve az egyszerűbb technológiai folyamatokat és azok kapcsolatait. Egyre önállóbban használja, illetve alkalmazza az alapvető tudományos fogalmakat és módszereket problémák megoldása során. Tudása és megfigyelési képességei fejlődésének köszönhetően tanári irányítás mellett, de mind önállóbban hajt végre kísérleteket, megfigyeléseket, amelynek eredményeit értelmezni is tudja. Technikai ismereteit és kompetenciáit kezdetben még irányítással, majd egyre önállóbban alkalmazza az iskolai és iskolán kívüli környezetben. Felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt káros hatásait, belátja, hogy erőforrásaink

döntően végesek,

és

ezeket

körültekintően,

takarékosan

kell

hasznosítanunk. Nyitottá válik a környezettudatos gondolkodás és cselekvés iránt, képes környezettudatos döntések meghozatalára. Digitális kompetencia A tanuló mind motiváltabbá válik az IKT eszközök használata iránt. Képes alapvető számítógépes alkalmazásokat (szövegszerkesztés, adatkezelés) felhasználni a tanórai és a tanórán kívüli tanulási tevékenységek során, illetve a hétköznapi életben. Egyre nagyobb biztonsággal és mind önállóbban képes felhasználni a számítógép és az internet 16

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program által biztosított információkat, akár megadott szempontok szerinti gyűjtőmunkában is. A megszerzett információkból irányítással, majd egyre önállóbban képes összeállítani prezentációkat, beszámolókat. Ismeri az elektronikus kommunikáció (e-mail, közösségi portálok) nyújtotta lehetőségeket és használja is ezeket. Felismeri az elektronikus kommunikációban rejlő veszélyeket, és törekszik ezek elkerülésére. Látja a valós és a virtuális kapcsolatok közötti különbségeket, kellő óvatossággal kezeli a világhálóról származó tartalmakat, és maga is felelősséggel viszonyul a világháló használóihoz. Szociális és állampolgári kompetencia A tanuló nyitott más kultúrák, más népek hagyományainak, szokásainak megismerésére, megérti és elfogadja a kulturális sokszínűséget. Ismeri és helyesen használja az állampolgársághoz kapcsolódó alapvető fogalmakat. Képes együttműködni társaival az iskola és az iskolán kívüli életben egyaránt, önként vállal feladatokat különböző, általa választott közösségekben. Képes társai számára segítséget nyújtani ismert élethelyzetekhez kapcsolódó problémák megoldásában. Megérti és elfogadja, hogy a közösség tagjai felelősek egymásért, ennek figyelmen kívül hagyása pedig akár súlyos következményekkel is járhat. Képes megfogalmazni véleményét a közösséget érintő kérdésekben, meghallgatja és képes elfogadni mások érvelését. A magyar és az európai kultúra, illetve hagyományok megismerésével kialakul a tanulóban az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Ismert élethelyzetekben a tanuló képes mérlegelni, döntéseket hozni és felmérni döntései következményeit. Képes a korának megfelelő élethelyzetekben felismerni a számára kedvező lehetőségeket és élni azokkal. Terveket készít céljai megvalósításához, és

–

esetenként segítséggel

–

meg tudja ítélni

feladathelyzetekben részt tud venni a végrehajtás

ezek realitását.

Csoportos

megszervezésében, a feladatok

megosztásában. Céljai elérésében motivált és kitartó. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanuló képes korának megfelelő, különböző művészeti (zenei, irodalmi, dramatikus, képzőművészeti, fotó- és film-) élmények több szempontú befogadására, élvezetére. Képes szabad asszociációs játékokra, gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezésére különböző művészeti területeken alkalmazott kifejezőeszközök, módszerek, technikák

17

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program alkalmazásával. Képes történetek,

érzések,

élmények

dramatikus, zenei, tánc- és mozgástechnikai, alkalmazásával. Alakulóban van önálló ízlése,

feldolgozására különböző

továbbá és

ez

képzőművészeti megnyilvánul

elemek

közvetlen

környezete, használati tárgyai kiválasztásában, alakításában is. A hatékony, önálló tanulás A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz tud írni, olvasni, számolni, továbbá nem idegenek számára az IKT eszközök. A tanuló képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, törekszik arra, hogy saját tanulását megszervezze. Képes a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A tanulás iránti attitűdje pozitív. A tanuló egyre tudatosabban kezeli a saját tanulási stratégiáit, egyre gyakorlottabb abban, hogy felismerje készségeinek erős és gyenge pontjait, és hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje. Képes arra, hogy szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen. Kulcskompetenciákra épülő fejlesztési feladatok: Az alsó tagozat szerves folytatásaként fogalmaztuk meg kerettantervünkben a fejlesztés feladatsorát. Az 5–6. évfolyamon jellemzően az integratív-képi gondolkodásra alapozunk, míg a 7–8. évfolyamon az elvont fogalmi és elemző gondolkodás lehetőségei hasznosulnak. Az énkép és önismeret Fejlesztésében fontos kihasználni azt az érzékenységet, amely az alapvető erkölcsi normák iránti fogékonyságból adódik. A tanulók ebben az életkorban, személyes életükben, sorsuk alakulásában már sokféle tapasztalattal rendelkeznek. A pedagógus felelőssége és lehetősége a reális önismeret továbbfejlesztése, értékeinek folyamatos tudatosítása, a környezettel való harmonikus viszony formálása. Az önmegismerés és önkontroll, a feladatokkal vállalt felelősség magatartást irányító tevékenység. A kiskamaszok énképe, a róluk alkotott vélemények ellenére, az önmagukkal szemben támasztott követelmények, elvárások hatására formálódik. Arról kell gondoskodni, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésükben.

18

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program Hon- és népismeret E területen kitüntetett szerepe volt a saját élményű tanulásnak az alsóbb évfolyamokon. A felsős évfolyamokon fokozatosan előtérbe kerül az önálló tanulás, a történelmi változások figyelemmel kísérése, az egyéni vélemények megfogalmazása, a vita, a demokratikus polgári lét magatartásformáinak kialakítása. A fejlesztés kiemelt területei: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, az elemi szintű jogismeret, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védő magatartás fejlesztése, a demokratikus intézményrendszer használatához szükséges ismeretek és képességek kialakítása. Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy további ismereteket szerezzenek a helyi hagyományokról, a lakóhely múltjáról, továbbá a környék, a lakóhely természeti értékeiről, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Ezen kiemelt fejlesztési feladaton belül az Európai Unió tagországaként tanulóinkat a különböző kultúrák, különböző nemzetiségek elfogadására, a másság tiszteletére neveljük. Személyes tapasztalatok felhasználásával, a nemzetközi együttműködésről szerzett információkkal gazdagítjuk tudásukat. Képes ebben a korban a tanuló önálló vélemény megfogalmazására társadalmi, történelmi eseményekről, jelenségekről és személyekről. Segíteni kell az érvek gyűjtésében a saját vélemény alátámasztására. Fejlesztő feladat lehet az érvek gyűjtése meghatározott álláspontokhoz, melyek az EU híreihez kapcsolódnak, feltevések megfogalmazása egyes társadalmi-történelmi jelenségek hátteréről, feltételeiről, okairól, érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen. Az aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés E fejlesztési feladat a civil életben fontos polgári lét alapjait segít megteremteni, a társadalmi együttélés közös szabályait, követelményeit tudatosítja tanulóinkban. Ismeretek, képességek és megfelelő beállítódás szükséges ehhez. Az 5–8. évfolyamon az aktív állampolgársághoz szükséges részképességek fejlesztésére kell gondolni. Ilyenek: a konfliktuskezelés képessége, az együttműködés képessége, az iskolai élet demokratikus gyakorlatában elsajátítható felelősségvállalás, közéleti szerep gyakorlása.

19

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudáselemek beépítését kívánja a helyi tanterv tartalmaiba. Egyszerű eszközök, szerszámok használatában fontos a figyelem és az elővigyázatosság megtanulása. A rend és az időbeosztás hatását a hatékony munkavégzésben tapasztalhatják meg a tanulók. Az érdeklődés és munkamód befolyással lehet az időbeosztásra. A környezettudatosságra nevelés Átfogó célja, hogy az élő természet és a társadalmak fenntartható fejlődését segítse elő a nevelésben a tanulók szemléletformálásával. A környezettudatos, a természet kincseit védő, óvó magatartás a Föld iránt érzett felelősség kialakításához járul hozzá. A kiemelt fejlesztési feladat arra hívja fel a tanulók figyelmét, hogy az ember része a természetnek, annak rendszereivel megbonthatatlan

egységet

alkot, társadalmi és egyéni cselekvései a természet

folyamatainak részét képezik. Ez az összefonódás mutat rá az ember, az emberiség és az egyének sajátos felelősségére is. A hétköznapokban egyre inkább érik a gyerekeket, a fiatalokat olyan hatások, amelyek sokszor semmibe veszik a természettudományos összefüggéseket, törvényeket. A rajzfilmek butaságaitól kezdve a számítógépes játékok irreális mozzanatain keresztül a reklámok blődségekkel teli információi veszélyesek, és ezzel kapcsolatban egy kritikus gondolkodásmód kialakítása nagyon is indokolt. A tantárgyak keretein belül minden évfolyamon lehetőség van a környezetkímélő magatartás felismertetésére, adott helyzetek kritikus megítélésére. A tanulás tanítása A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi- cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekedjen a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új 20

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program helyzetekben is lehet alkalmazni. A tanulás az iskola alapfeladata, amely magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. A kiemelt fejlesztési feladat 5–8. évfolyamon a tanulás elengedhetetlen előfeltételeinek – alapozó munkában a biztonságos készség-, képességszinteknek az elérését hangsúlyozza. Az elmaradó tanulók esetében az érzékelés pontosságának fejlesztése, a tudatosodás segítése hatékony lehet. Ugyanígy a tárgyak tulajdonságainak kiemelése (analizálás); összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; osztályokba sorolás, sorba rendezés különféle tulajdonságok szerint a különféle érzékszervek tudatos működtetésével járul hozzá a fejlődéshez. A figyelem terjedelmének és tartósságának növelése, a tudatos, célirányos figyelem elengedhetetlen feltétele az ismeretek hatékony elsajátításának. Testi és lelki egészség Az 5–8. évfolyamon az egészséges életvitellel kapcsolatos szemlélet és magatartás formálása az alsóbb évfolyamok fejlesztését folytatja. Az egészségkultúra területén az egészséges életmód, a korszerű táplálkozás, a napi testmozgás szerepéről és jelentőségéről sok ismerettel és tapasztalattal rendelkeznek a tanulók. Felkészítésükben az önálló életvitelre, a helyes döntéshozásra, a megelőzésre, a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű kezelésére, a veszélyes anyagokkal való megfelelő bánásmódra helyezzük a hangsúlyt. A káros függőségek kialakulásának megelőzésében, a függőséghez vezető szokások kialakulásának megakadályozásával szükséges segítséget nyújtani. Mindezekben az iskolai környezet, de a pedagógus életvitele is hatást gyakorol. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. A megszerzett ismeretek alapján segíteni kell, hogy a tanulók tudatos szemléletévé és a gyakorlatban előhívható magatartási mintává váljon a környezet és a természet védelme, az egyéni életük biztonságát is szem előtt tartva. A legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, s a hozzájuk vezető utak megmutatása mellett be kell mutatni az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket. Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret hozzájárul, hogy a tanulók érdeklődésüknek megfelelő területeken ismerkedjenek adott pályákkal. A pályaorientáció tanórai és tanórán kívüli

tevékenységek

összehangolásával,

tudatos szervezésével valósulhat meg

eredményesen.

21


1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A helyi tanterveket is magában foglaló pedagógiai programunk alapja a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése és fejlesztése, figyelembe véve, hogy az oktatás-nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Ezen célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: Az értelemi nevelés területén elvégzendő feladatok: -

a megismerési vágy fejlesztése,

-

tapasztalati és értelmező tanulás elsajátítása,

-

a tanulási motívumok felszínre hozása,

-

a megismerő képességek fejlesztése,

-

a tanulási módok optimalizálása,

-

a tanulási életprogram kifejlődésének segítése.

A segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: -

a pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése,

-

a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítő együttműködés változatos formáival,

-

a megfelelő szociális szokások, készségek és ismeretek elsajátításának elősegítése,

-

tanulóink ismerjék meg a szociális viselkedés alapvető szabályait.

Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: -

a mintaszerű egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal,

-

a tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelőmunka során is,

-

tanulóink az életkori sajátosságok figyelembevételével ismerjék meg és gyakorolják az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, sportolás, a környezet rendben tartásának szabályait.

1.3 Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez, ezért célunk: -

A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;

-

Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását 22

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; -

A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és az egyéb foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel: -

a táplálkozás,

-

az alkohol- és kábítószer-fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre,

-

a családi és kortárskapcsolatok,

-

a környezet védelme,

-

az aktív életmód, a sport,

-

a személyes higiénia,

-

az elsősegélynyújtás alapismeretei,

-

a szexuális fejlődés területén.

1.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és egyéb foglalkozás feladata, amelyet elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: -

a mindennapi mozgás lehetőségének biztosítása: -

testnevelés órák,

-

játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első–negyedik évfolyamon,

-

az iskolai tömegsport foglalkozásai,

-

úszásoktatás;

-

a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagai;

-

az ötödik–nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;

-

évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára;

-

az egészségnevelést szolgáló egyéb foglalkozások: -

szakkörök (Vöröskeresztes, mentálhigiénés, sportfoglalkozások),

-

játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan;

-

az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele -

az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában,

-

a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.)

23


1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása 1.3.2.1 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók -

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát,

-

ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat,

-

ismerjék fel a vészhelyzeteket,

-

tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit,

-

sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat,

-

ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével,

-

sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

1.3.2.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: -

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;

-

a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az elsősegélynyújtás alapismereteit;

-

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

Az

elsősegély-nyújtási

alapismeretek

elsajátításával

kapcsolatos

feladatok

megvalósításának elősegítése érdekében -

tanulóink

bekapcsolódnak

az

elsősegélynyújtással

kapcsolatos

iskolán

kívüli

vetélkedőkbe, -

támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.

Az

elsősegély-nyújtási

alapismeretek

elsajátítását

elsősorban

a

következő

tevékenységformák szolgálják: -

a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

24


TANTÁRGY

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK

biológia

kémia

fizika testnevelés -

-

rovarcsípések

-

légúti akadály

-

artériás és ütőeres vérzés

-

komplex újraélesztés

-

mérgezések

-

vegyszer okozta sérülések

-

savmarás

-

égési sérülések

-

forrázás

-

szén-monoxid-mérgezés

-

égési sérülések

-

forrázás

-

magasból esés

az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órákon feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: -

teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél;

-

a mentőszolgálat felépítése és működése;

-

a mentők hívásának helyes módja;

-

az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybevétele félévente egy alkalommal egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: -

tanórai keretek között a szükséges ismeretek elsajátítása,

-

a vöröskeresztes szakkör keretén belül szituációs gyakorlatok,

-

balesetvédelmi oktatás,

-

iskolaorvosi, védőnői szolgálat által tartott rendhagyó órák, illetve foglalkozások.

Az egészségnevelést szolgáló egyéb foglalkozások: -

szakkörök (ifjúsági vöröskereszt szakkör, elsősegélynyújtó szakkör);

-

évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára. 25


1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségi nevelés területei: -

a család,

-

az osztályközösség,

-

az iskola,

-

az iskolán kívüli közösségek.

A pedagógiai program szempontjából az iskola keretén belül működő (működhető) közösségi nevelés területei: -

a tanórák (kötelező és választható),

-

egyéb foglalkozásokként szervezett foglalkozások (napközi, kirándulások stb.),

-

diákok által szervezett, egyéb iskolai foglalkozások (diákönkormányzati munka),

-

szabadidős tevékenység.

1.4.1 1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok Mivel az osztályközösség egyrészt a tanulók fő iskolai tevékenységének, tanulmányi munkájának összefogó kerete, alapvető élet- és munkaközössége, másrészt pedig valójában a tanulók spontán, véletlenszerű gyülekezete, legfontosabb célunk ebből a (leginkább) nem nevelési szempontból összetömörült csoportból olyan valódi közösséget formálni, amely képes: -

a közös cél érdekében a közös értékrend elfogadására,

-

valamint az iskola szervezett keretein (tanórák) belül ennek megfelelően viselkedni, munkálkodni.

Ennek a célnak a megvalósításához több esztendő kitartó, állhatatos és türelmes munkájára van szükség. Ennek érdekében az alábbi feladatok megvalósítására törekedhetünk: -

a tanulás támogatása: -

kölcsönös segítségnyújtással,

-

közösségi ellenőrzéssel,

-

tanulmányi és munka erkölcs erősítésével,

-

a tanulók kezdeményezéseinek segítése,

-

a közvetlen tapasztalatszerzés segítése,

-

a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással, helyes 26

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével), -

a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének kifejlesztése,

-

a folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következő évfolyamon a már elért eredményekre való építés,

-

olyan nevelőkollektíva kialakítása, megtartása, mely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és tevékenységüket koordinálni tudja,

-

különböző

változatos

munkaformákkal

(homogén

csoportmunka,

differenciált

csoportmunka, egyéni munka, kísérlet, verseny stb.) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése.

1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai Az egyéb tevékenységek kötetlenebb tevékenységi formái és a közösen átélt kirándulások, túrák, napközis szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei. Az osztályfőnök feladatai: -

ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amely a közösségben való harmonikus kapcsolatokhoz elengedhetetlen,

-

nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére,

-

átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését,

-

a sokoldalú és változatos foglalkozások (irodalmi, zenei, képzőművészeti, sport stb.) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez,

-

a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet és a környezet iránti felelősség érzését,

-

a sportfoglalkozások biztosítsák a tanulók mindennapos testedzésének lehetőségét.

1.4.3 A diák önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A diákönkormányzat a tanulók önirányító, önszervező közössége, melynek keretében a tanulók a pedagógus irányítóval (vagy pedagógus közösséggel) együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézi saját ügyeit. A diákönkormányzat tagsági viszonya önkéntes. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra. 27

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program Feladatunk olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik: -

az egyéni érdekeket, és azokkal összhangban vannak,

-

a hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése,

-

a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése,

-

olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban, és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség,

-

a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése,

-

a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése,

-

olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait.

1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai A szabadidős tevékenységek olyan örömöt adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz, és hatása nemcsak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. A tevékenységeket élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell építeni, amelynek érdekében feladatunk: -

jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel valamint a tevékenységet segítő külső szakemberekkel,

-

olyan közösségek létrehozása, amelyek nemcsak befogadják, hanem tevékenységük által elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket,

-

a csoporton belüli kapcsolatok erősítése,

-

a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása, az együttműködés meglapozása, fejlesztése.

-

a tevékenység formákat hassa át a kölcsönösség és az egyéni képességekre, aktivitásra való építés,

-

az egyes tevékenységformák tematikájának kidolgozását határozza meg az elsajátítandó ismeretekkészségszintűvé alakítása mellett az életkor és réteg specifikus jellemzők figyelembevétele és az egyedi személyiséghez alkalmazkodó kapcsolatteremtési mód,

28

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program -

a tevékenységformák kialakításában törekedni kell arra, hogy a résztvevők adottságára építve érdeklődésük ne alkalmanként, véletlenszerűen érvényesüljön, hanem tartós aktivitásra ösztönözzön,

-

olyan erős érzelmi-értelmi felhívó erővel bíró témák kijelölése, amely során csodálkozva fedezhetik fel önmagukban a másik iránti érdeklődés, részvét, megértés, türelem szándékát és képességét, erősítve ezzel a közösséghez való kötődést,

-

olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett, hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására.

1.5 A pedagógusok, osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: -

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál tudatosan támogatja a diákok egyéni és egymás közötti kommunikációjának fejlődését 29


nyitott a szülő, a tanuló, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében.

Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

1.5.1 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre -

-

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Kiemelt figyelmet igénylő tanuló: -

különleges bánásmódot igénylő tanuló,

-

sajátos nevelési igényű tanuló,

-

beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló,

-

kiemelten tehetséges tanuló.

30


1.6.1 A tevékenység célja, feladatai, módszerei, eljárásai Célok: - a gyermek személyiségének károsodását szakszerű beavatkozással megelőzni (prevenció), - a már bekövetkezett károsodásokat és azok hatásait megszüntetni, de legalábbis enyhíteni (korrekció), - a deviáns veszélyeztetettség külsődleges jegyeinek észlelése esetén a megfelelő segítség megadása, - a tanulási nehézségek, beilleszkedési zavarok észlelése esetén együttműködés a Pedagógiai Szakszolgálat szakembereivel, - kiemelt figyelem fordítása a tehetséges tanulók fejlesztésére. Feladatok: - megnyerni a gyermeket érzelmileg és értelmileg ahhoz, hogy együttműködjön a pedagógussal, - bizalmi légkör kiépítése, motiváció, - kötődő képességének fejlesztése, - a gyerek pszichés elszigeteltségének, magányosságérzésének oldása, kortársi kapcsolatainak fejlesztése, családi hatások figyelemmel való kísérése, pozitív megnyilatkozás. Módszerek: - a túlzott irányítás illetve, túl rugalmas „szabados” rend elkerülése, - a gyermek fejlődésének, személyiségének folyamatos megfigyelése, - rossz tanulási szokások korrigálása, - a „nem tanulás” okainak felderítése, - a nehézségekkel küzdő tanulók esetében az okok, a belső folyamatok és a külső történések összefüggésének elemzése, - A Pedagógiai Szakszolgálat szakvéleménye alapján a szülő kérésére az igazgató mentesítést adhat a tanulóknak egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Eljárások: -

Helyettesítő nevelés: Célja, hogy a hiányzó vagy hibás azonosulási modell miatt a magatartási és erkölcsileg fejletlen gyermeknek értékes modellt adjon a pedagógus. 31


Pótló nevelés: Célja, hogy a társadalmi együttéléshez nélkülözhetetlen ismereteket pótlólag elsajátíttassa a nevelő a tanulóval. Ezek többsége tantárgyi ismeret és viselkedési szabály.

-

Korrigáló

nevelés:

Célja,

hogy

a

gyerek

fejlődésében

bekövetkezett

károsodásokat, és azok következményeit megszüntesse, de legalábbis enyhítse, vagyis a már aszociális vagy antiszociális állapotú gyereket szocializálja.

1.6.2 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Nkt 27.§ (5) Az általános iskola köteles megszervezni a tanulók heti kötelező óraszáma és az osztályok

engedélyezett

heti

időkeret

különbözete

terhére

a

tehetség

kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára, továbbá az első–negyedik évfolyamra járó tanulók

eredményes

felkészítésére

szolgáló,

differenciált fejlesztést biztosító 1–3 fős foglalkozásokat. Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább heti egy-egy óra biztosított az osztályok 6. mellékletben meghatározott időkerete felett. Hátránykompenzálás: -

az érzelmi hátrány kezelése, megszüntetése:

-

személyes törődések, beszélgetések,

-

a lemaradás magatartási és lelki zavarai kialakulásának megakadályozása,

-

megkülönböztető törődésben részesítjük a hibás nevelési attitűdök következtében érzelemszegény tanulókat,

-

megállapítjuk a lemaradás fokát, okait, a tanulót helyes önismeretre és küzdőképességre neveljük;

Speciális felzárkóztató programok: -

differenciált csoportfoglalkozás kötelező tanórákon,

-

1–3. osztály: differenciált képességfejlesztés nem kötelező tanórai foglalkozáson,

-

4–8. osztály: differenciált képességfejlesztés választható tanórai foglalkozáson,

-

egyéni foglalkoztatás egyéb órákon, amelyek a tanulók felzárkóztatását szolgálják,

-

többféle választható tárgy lehetősége egy-egy évfolyamon belül.

Tehetséggondozás: -

differenciált órai foglalkoztatás,

-

tanulmányi versenyekre való felkészítés, 32


diákolimpiákon való részvétel,

-

egyéb sportfoglalkozásokon való részvétel,

-

szakköri foglalkozások: szakköri foglalkozás szervezhető érdeklődési körökként a jelentkezés és igény szerint legalább 15 fős csoportokban, • tantárgyi szakkörök • énekkar • népi tánc • legó-robot • sportfoglalkozások: (kézilabda, foci, grundbirkózás, atlétika) • film-klub

-

előkészítőket szervezünk a továbbtanulás elősegítésére,

-

egyéni foglalkozásokat szervezünk tehetséggondozás céljából.

1.6.3 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek. A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben a megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát, pl.: -

differenciált tanulásszervezés,

-

kooperatív technikák,

-

projektmódszer,

-

tevékenység központú pedagógiák

1.6.4 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A Nkt. 27.§(6) alapján, ha az elsőtől a negyedik évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, lehetővé kell tenni, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyen részt. E rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a tanköteles tanuló tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét. 33

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program Iskolánk oktató-nevelő munkájának alapelve, hogy az SNI tanuló ugyanolyan ellátásban részesüljön, mint más gyermek – problémája figyelembe vétele mellett. Biztosítani szeretnénk számukra: -

a fejlesztés segítse az önállóságot, a társadalmi beilleszkedést,

-

rehabilitációs célú fejlesztő terápiákat,

-

a tanulót a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl.

1.6.5 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A Nemzeti köznevelési törvény szerint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók oktatása, fejlesztése a következő színtereken és módon valósul meg: Fejlesztő foglalkozásokon: A tanulók kiscsoportos vagy egyéni foglalkoztatása valósul meg a sérülésüknek megfelelő végzettségű szakember vezetésével a törvényben előírt heti órakeretben. A fejlesztendő területek meghatározása a szakvéleményben foglaltak alapján történik. A foglalkozásokon a következő pedagógiai és módszertani irányelvek a meghatározóak: - a sajátos nevelési igényből fakadó hátrányspecifikus korrekció, gyógypedagógiai megsegítés, - korrekciós oktatás: a tanuló gyenge oldalainak erősítése, a hiányosságok felszámolása, fejlesztő pedagógiai megsegítés, - kognitív képességek fejlesztése (vizuomotoros koordináció, lateralitás, figyelem, percepció, emlékezet, szerialitás, téri és idői tájékozódás, beszédmegértés, nyelvi készség, szókincs, gondolkodás és aritmetikai készség), - sokoldalú személyiségfejlesztés (affektív szféra erősítése, motivációs bázis, önállóság, rendszeresség, kitartás), - folyamatos sikerélményhez juttatás, - tantárgyakhoz kapcsolódó alapkompetenciák fejlesztése (számolási készség, írás és helyesírás, kifejező olvasás, értő olvasás, szövegben való tájékozódás, szakszókincs), 34

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program - tanulási technikák elsajátítása, - többcsatornás információközvetítés, - a tanulók egyéni szükségleteinek minél jobb megismerése. Tanórákon: A tanulók ép társaikkal együtt vesznek részt a tanítási órákon. Az osztálytermi tanítás során a következő pedagógiai és módszertani irányelvek a meghatározóak: - oktatás tervezése, szervezése során a világosság, változatosság szem előtt tartása, - gazdag közvetlen tapasztalatszerzés biztosítása, - változatos módszerek együttes használata, minél több észlelési csatorna bekapcsolása, - differenciált oktatásszervezés, - folyamatos visszacsatolás, megerősítés, közvetlen segítségnyújtás.

Tevékenységformák: - differenciált tanulásszervezés, - kooperatív technikák alkalmazása, - projektmódszer elterjesztése, - tevékenységközpontú pedagógiák, - individuális tanulás előtérbe helyezése. - az alapozó időszak elnyújtása, - fejlesztő értékelés bevezetése, - a tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása IKT-eszközök használatával. Pedagógiai rehabilitáció: - a tanultak elmélyítése, - funkcionális képességfejlesztő tevékenységek alkalmazása. A probléma kezelésének folyamata: - A gyermekkel foglalkozó nevelő a tanév megkezdésekor ismerkedjen meg a szülőkkel, gyermekkel. Segítőkész magatartása, a szülő bizalmának elnyerése a jövő szempontjából nagyon fontos. - Iskolánkban normál osztályban, integráltan tudjuk ezen tanulók oktatását, nevelését végezni. A tanítási órákon differenciált foglalkoztatás szükséges. A tanítási órákon túl fejlesztő felzárkóztatást szervezünk számukra.

35

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program A pedagógussal szembeni elvárások: - ismerje a részképesség-zavar tünet együttesét, - tudjon differenciáltan oktatni, - semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem érheti részéről a tanulót, - erősítse a tanuló önbizalmát, - a teljesítmény mérésénél a tanuló képességéhez mérten nézze a fejlődést, - nevelje az osztályközösséget a különböző képességzavarok tolerálására, - a szakvéleményben leírtak figyelembe vétele és betartása. Az osztályfőnökkel szembeni elvárások: - a szülővel szemben kiemelten figyelmesen és tapintatosan fogalmazzon, - a tanuló problémáit ismertesse a szaktanárokkal, - szükség esetén kezdeményezze a szakemberhez fordulást a gyermek ügyében, - kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét, - segítse a tanuló pályaválasztását, - szükség esetén a tanuló magatartásáról, teljesítményéről adjon írásban véleményt.

1.6.6 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A köznevelési intézmény vezetője felel az intézményben a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért. Az iskola igazgatója a Gyámhatóság Szervezetéről és Illetékességéről szóló 33/2006.(XII.23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban intézkedik, ha a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát. Ez esetben az iskola igazgatója értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, tanköteles tanuló esetén a gyermekjóléti szolgálatot is. E feladatának ellátásában az osztályfőnökök segítik. Gyermek- és ifjúságvédelmi munkánk legfőbb célja, hogy a gyerekek problémáit minél korábban felismerjük, és minél hatékonyabban kezeljük, megelőzve súlyosabbá válásukat. A középpontban a gyermek áll, aki a családból érkezik az iskolába. A családnak és az iskolának közös érdeke a gyermek egészséges fejlődése. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse az osztályfőnökök jelzése alapján rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálatokkal. Problémás 36

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program esetekben

a veszélyeztetettség feltételezésekor hivatalos levélben értesítjük a

Gyermekjóléti Szolgálatot, amely

személyes

találkozókat

és

megbeszéléseket

kezdeményez az okok megoldása érdekében. A gyermek lelki egészségének óvása az iskola valamennyi dolgozójának a feladata. Célok: - hatékonyabb prevenció, - családdal, szülőkkel való kapcsolattartás, - a diák-önkormányzati munka segítése, - a hátrányos helyzetű tanulókkal való fokozott egyéni törődés, - az egészséges életmódra nevelés, - a pályaválasztás segítése. Feladatok: Az iskolai gyermekvédelem az első és a legfontosabb jelzőrendszer, hiszen a gyerekek minden problémája (éhsége, kék foltjai, agresszivitása, szorongása) itt érzékelhető először. Ezért a pedagógusok, különösen az osztályfőnökök törekedjenek arra, hogy: - felismerjék a problémát, - keressék az okokat, - nyújtsanak segítséget - jelezzenek az iskola gyermekvédelmi felelősének. Az iskola feladatai: - a családdal, a szülőkkel való kapcsolattartás, - a tanulói szervezetek, a diákönkormányzatok létrejöttének segítése, - a család, anyagi helyzetétől függően, kérelemre ingyenes vagy kedvezményes étkezésen, tankönyvellátásban részesül, - a gyermekek napközi, ill. tanulószobai ellátásának biztosítása, - a magántanulóknak heti 10 órában történő képzése.

A pedagógusok feladatai: -

közreműködés a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, a tanuló

fejlődését

veszélyeztető körülmények

megelőzésében,

feltárásában,

megszüntetésében,

37


biztosítania kell, bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkóztatását,

-

a pedagógusnak észre kell vennie, ha a tanuló tanulmányi eredménye látszólag indokolatlanul romlik,

-

fel kell figyelnie a családban jelentkező gondokra, problémákra,

-

jelezniük kell az iskolai gyermekvédelmi felelősnek, tíz óra igazolatlan hiányzás esetén az igazgatónak,

-

minden pedagógusnak be kell tartania a titoktartás kötelezettségét a mindenkori jogszabályoknak megfelelően.

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai: -

a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók felmérése, nyilvántartásba vétele,

-

a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése alapján javaslattétel a további teendőkre,

-

a veszélyeztetett gyermekek szabadidős tevékenységének és tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése, adott esetben javaslattétel a változtatásra; szükség esetén külső szakember bevonása,

-

a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, intézkedések megtétele,

-

mentálhigiénés programok bevezetésének szorgalmazása,

-

drog- és bűnmegelőzési programok szervezése,

-

kapcsolattartás, egyeztetés a Gyermekjóléti Szolgálattal és a segítő szervezetekkel,

-

tanácsadás tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak,

-

fegyelmi eljárásokon való részvétel,

-

szociális

ellátások

számbavétele

(ingyenes

étkeztetés,

tankönyvvásárlási

támogatás, reggeli, délutáni és tanításon kívüli ügyelet), -

a diákönkormányzattal való kapcsolattartás,

-

a tanulók számára hasznos szünidei elfoglaltság szervezése (táborok, művelődési házak stb.).

Mentálhigiénés szakember feladatai: Rendszeresen egyéni és csoportos foglalkozásokat tart a gyerekeknek. Célunk ezekkel, hogy olyan ismereteket és problémakezelési technikákat közvetítsünk, amelyek segítségével a krízishelyzetek megoldódnak.

38

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program A titoktartás kötelezettsége A szülő, a pedagógus és a gyermek együttműködése minden esetben a bizalmon kell, hogy alapuljon. Ha a pedagógus tudomására jut olyan tény, ami veszélyezteti a kiskorú gyermek testi-lelki egészségét, fejlődését, úgy érezzük, kötelességünk azt jelezni a szülő felé, figyelembe véve a gyermekvédelemre és a köznevelésre vonatkozó törvények hatályos rendelkezéseit.

1.6.7 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység -

azon tanulók körének évenkénti feltárása, akiket szociális jellegű tényezők gátolnak

-

adottságaikhoz mért fejlődésükben

-

segíteni minden szociálisan hátrányban lévő tanulót képességeinek kibontakoztatásában,

-

a bármely szempontból való hátrányos megkülönböztetés elkerülése.

Feladat: -

évenként felmérni a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók létszámát,

-

a felmérések alapján programot kidolgozni a hátránykompenzálásra,

-

a tevékenységformák megtervezése a hátrányos helyzetű tanulók számára,

-

az eredményesség számbavétele, a program értékelése

A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységi formák szolgálják: -

felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok,

-

mentálhigiénés programok és csoportok,

-

pályaorientációs tevékenység

-

felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről,

-

a tankönyvkiválasztás és tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása, nyilvánossá tétele,

-

az étkezési térítési díjak kedvezményeinek megítélése,

-

táborozási hozzájárulások az iskolai alapítvány segítségével,

-

pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon,

-

napközis, tanulószobai ellátás biztosítása.

A szülőket az iskola a megelőző tanítási év végén tájékoztatja azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz, valamint az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, továbbá arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez 39


1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A kollektív tanulói jogokat a diákönkormányzat (DÖK) gyakorolja. A DÖK dönt – a nevelőtestület véleményének kikérésével – saját működéséről, az e működéshez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról. - A diákönkormányzatnak kötelező véleményezési joga van, ha az adott kérdésben egy évfolyam érintett. - A DÖK joga tanévenként egy tanítás nélküli munkanap programjának kiválasztása és megszervezése – a nevelőtestület véleményének kikérése mellett. A program lebonyolításához a diákok kérhetik a nevelőtestület közreműködését (felügyelet, szervezési segítség). - A tanulók a harmadik évfolyamtól osztályonként két fő diák önkormányzati képviselőt választanak. Minden tanuló választható és választó. A diákönkormányzat a segítő pedagógus vezetésével havonta egy alkalommal ülésezik. Éves programot készítenek. A képviselők az osztály előtt tevékenységükről rendszeresen beszámolnak. Az első és második évfolyam tanulóinak tanulói jogait közvetve az osztályfőnök vagy az ezzel megbízott diák önkormányzati képviselő érvényesíti. - Évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni, amelyen a DÖK és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a tanulói jogok érvényesülésére, az iskolai házirend végrehajtásának tapasztalataira. Az osztályközösségek képviselőiken keresztül juttatják el véleményeiket, kéréseiket. - A tanulók szabad véleménynyilvánítási jogának megnyilvánulási eszköze és lehetősége a DÖK gyűlései. A DÖK gyűlésein a tanulók jogaikat személyesen vagy képviselőik által gyakorolhatják - A tanuló jogorvoslatért fordulhat osztályfőnökéhez, az ifjúságvédelmi felelőshöz, az iskola igazgatójához, a diákönkormányzathoz, a szülői szervezethez. A tanulónak joga van kérdést intézni az intézmény pedagógusaihoz és vezetőihez, s arra legkésőbb a megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kell kapnia. - A tanulónak joga, hogy szóban és írásban tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekben. Jogában áll megismerni az iskolai Pedagógiai Programot, Szervezeti és Működési Szabályzatot, Házirendet. Tanév végén a szülőt tájékoztatni kell

40

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program a következő tanév tankönyveiről, taneszközeiről, segédletekről, egyéb felszerelésekről és azok kölcsönözhetőségéről. - A tanulóknak jogaik gyakorlásához az iskolától minden szükséges információt meg kell kapniuk. A Nemzeti köznevelési törvény, a 20/2012. EMMI rendelet, az iskola Pedagógiai programja, Házirendje valamint a Szervezeti és működési szabályzata részletesen tartalmazzák a diákok egyéni és kollektív jogait. Minden tanév elején az osztályfőnöki órákon, illetve szülői értekezleteken az osztályfőnökök ismertetik a Házirendet. Az iskolában működő szülői szervezet bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, továbbá javaslattal élhet.

1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák Alapvető feltétele, hogy a tanár-diák viszony megfelelő legyen. A kétoldalú őszinteség, nyíltság elkerülhetetlen. Ezen alapul, hogy megfelelő partnerei legyenek egymásnak, hogy a nevelő megnyerje a tanulót, a szülőt, az iskola partnereit a feladatok megvalósításához, a célok eléréséhez. Színterei: − diák-önkormányzati ülések, − diákközgyűlés, − osztályfőnöki órák. A kapcsolatok fejlesztésének lehetőségei: A./ Szülők részéről: - aktív részvétel az iskolai rendezvényeken, - őszinte véleménynyilvánítás - együttműködő magatartás, - érdeklődő, segítő hozzáállás, - szponzori segítségnyújtás. B./ Iskolánk, a pedagógusok részéről: -

nyílt órák szervezése,

-

rendkívüli szülői értekezlet,

-

iskolaválasztási tanácsadás,

-

közös kirándulás. 41


1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: A szülőkkel való együttműködés A szülő kötelessége, hogy gondoskodjék gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről, és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle

elvárható segítséget, együttműködve az

intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, biztosítsa gyermeke tankötelezettségének teljesítését, tiszteletben tartsa az iskola vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk. A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Ha e kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a kormányhivatal kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására. Színterei: - Szülői értekezlet: Egy tanévben legalább két alkalommal tartunk. - Fogadóórák: Évente két alkalommal tartunk. - Nyílt napok, nyílt órák szervezése: Évente külön szervezünk nyílt napokat az iskolánkba járó tanulók szüleinek, a partneróvodák óvónőinek, a leendő elsősöknek és szüleiknek. - Alapítványi gyermeknap: évente egy alkalommal szervezzük. Kapcsolat a társintézményekkel Az óvodából az iskolába történő átmenet megkönnyítése érdekében iskolánk rendszeres kapcsolatot tart a beiskolázási körzetünkben működő óvodákkal, az óvoda-iskola átmenet programja alapján. - Évente két alkalommal az alsó tagozatos munkaközösség megbízott tagjai részt vesznek az óvodai foglalkozásokon, melyek alkalmával megbeszélik az átmenettel kapcsolatos problémákat. - Az együttműködés konkrét időpontját, programját az munkaközösség munkatervében rögzíti. 42

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program Kapcsolat más intézményekkel Az intézményi munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: -KLIK Püspökladányi Tankerület - Püspökladány Város Önkormányzata - Kálvintéri Általános Iskola - Püspökladányi Petőfi Sándor Általános Iskola - Pedagógiai Szakszolgálat - Csenki Imre Alapfokú Művészeti Iskola - Dorogi Márton Művelődési Központ és Városi Könyvtár - Segítő Kezek Szoc.Szolg. Közp. és Gyermekjóléti Szolgálat - Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium - Egyesített Óvodai Intézmény - helyi sportegyesületek - Karacs Ferenc Múzeum - Városi Könyvtár - Egyesített Egészségügyi Intézmény

1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1.9.1 A vizsgaszabályzat célja, hatálya: 1.9.1.1 A vizsgaszabályzat célja: Biztosítsa minden tanulónk számára a vizsgáztatás során az egyenlő esélyeket. 1.9.1.2 A vizsgaszabályzat hatálya: A jelen vizsgaszabályzat az intézet által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozik, azaz:   

osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. 43


Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira  akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

1.9.2 Iskolánkban a következő típusú vizsgák fordulnak elő: Osztályozó vizsga: Osztályozó végi

vizsgát kell

tennie a

tanulónak

a

félévi és

a tanév

osztályzat megállapításához:

− ha az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, − ha az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, − ha egy tanévben – a magasabb jogszabályokban meghatározottakban – hiányzásai miatt a nevelőtestület döntése értelmében osztályozó vizsgát tehet, − ha magántanuló volt. A vizsga történhet az adott évfolyam teljes anyagából vagy egyes tantárgyakból. Javítóvizsga: Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. A javítóvizsga elégtelen eredménye évfolyamismétlést von maga után. Különbözeti vizsga: Az a tanuló tehet különbözeti vizsgát, aki tanulmányait iskolánkban kívánja folytatni. Különbözeti vizsgát abból a tantárgyból tehet, amelyet előző iskolájában a mi iskolánk helyi tantervétől eltérő rend szerint tanult. A különbözeti vizsga elrendeléséről az iskola igazgatója és az illetékes munkaközösség dönt. A különbözeti vizsga eljárási rendje megegyezik az osztályozó vizsga eljárási rendjével.

44

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel -

osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,

-

javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell.

A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló részére a szükséges vizsgán indokolt esetben biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli vagy szóbeli felmérésen biztosítani kell az iskola tanulmányai során általa használt, megszokott eszközöket, a vizsga szervezésével alkalmazkodni kell az adottságaihoz. A vizsgabizottságot minden esetben az igazgató jelöli ki. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint szervezzük meg. Ide vonatkoznak a rendelet 64., 68., 69., 70., 71. §-ában foglaltak.

1.9.3 Az értékelés rendje A javítóvizsgán a tanulónak az adott tantárgyból a továbbhaladáshoz szükséges követelményeket kell teljesítenie. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben. - 2013–2014. tanév júniusban: Az első és az ötödik évfolyamon. - 2014–2015. tanév júniusban: A második és a hatodik évfolyamon. - 2015–2016. tanév júniusban: A harmadik és a hetedik évfolyamon. - 2016–2017. tanév júniusban: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon. A követelmények elfogadásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt. A javítóvizsgára kötelezett tanuló a bizonyítványosztáskor kézhez kapja a következőket: - az adott tantárgy adott évfolyamra vonatkozó követelményeit, - a javítóvizsga időpontját és helyét, - az iskola által biztosított javítóvizsgára való felkészítés időpontját és helyét. 45


46


1.9.4 A vizsgatárgyak részei és követelményei Az egyes tantárgyak részeit, témaköreit és az ahhoz tartozó évfolyamonkénti követelményeket a helyi tanterv tantárgyankénti tartalma rögzíti. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: TANTÁRGY Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport TANTÁRGY Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

ÍRÁSBELI ALSÓ TAGOZAT ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI

SZÓBELI VIZSGA

GYAKORLATI

SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

ÍRÁSBELI

SZÓBELI VIZSGA FELSŐ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI

SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

47


1.10 A tanulók felvételének és átvételének helyi szabályai 1.10.1 A tanulók felvételének szabályai Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – a férőhelyek függvényében minden tanköteles korú tanulót felvesz. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. A felvételi eljárás a Nkt. 51.§-ában meghatározottak figyelembe vételével történik. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: − a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, − a szülő személyi igazolványát, − a gyermek lakcímkártyáját, − az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást, − a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával, − szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: − a tanuló születési anyakönyvi kivonatát, − a szülő személyi igazolványát, − az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, − az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

1.10.2 A tanulók átvételének szabályai Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni.

48

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Azonos típusú intézményből átvétel elbeszélgetés, szintfelmérés, esetleg különbözeti vizsga letételével oldható meg. A tanuló átvételére vonatkozóan a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározottak az irányadóak. Ha az általános iskolai tanuló úgy kíván iskolát váltani, hogy az iskolatípus változtatásával is jár, az átvételre megállapított eljárás szerint kerülhet sor.

1.10.3 Felvételi eljárás különös szabályai Iskolánk tanulója lehet bárki, aki a törvényi előírásoknak megfelel, és szülei iskolánk pedagógiai programját, követelményrendszerét elfogadják. Tanulói jogviszony − A tanuló – beleértve a magántanulót és vendégtanulót is – az iskolával tanulói jogviszonyban áll. − A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. − A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. Ha a tanulót rendkívüli felvételi eljárás keretében vették fel az iskolába, a beiratkozásának időpontját az iskola igazgatója állapítja meg. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, továbbá az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez köti. Megszűnik a tanulói jogviszony − az átvétel napján, ha a tanulót másik iskola átvette, − az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján. Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztását a választott idegen nyelv alapján (angol, német) a lehetőségek figyelembe vételével az igazgató dönti el.

49

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program Az iskolába való felvétel és átvétel közös szabályai − Az iskola igazgatója a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. − A kérelemnek helyt adó döntést az iskola igazgatója írásban közli kiskorú tanuló esetében a szülővel, továbbá átvétel esetén a döntésről értesíti az előző iskola igazgatóját. − A tanuló felvételének, átvételének megtagadásáról az iskola igazgatója határozat formájában dönt.

2 Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése Iskolánk a Kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletében található kerettanterv alapján készíti el helyi tantervét.

2.1.1 Az egyes tantárgyak évfolyamokra lebontott óraszámai A különböző tantárgyak óraszámait évfolyamonként a kerettanterv előírásainak megfelelően az iskola sajátosságait, céljait szem előtt tartva alakítottuk ki. Az egyes modulokat tantárgyba integrálva tanulják a tanulók, értékelésük is az adott tantárgyon belül történik. A tanórán kívüli órakeret felosztása évenként a tanulók igényeinek megfelelően a tantestület döntése alapján változhat. A választott kerettanterv feletti óraszám: A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret illetve a heti időkülönbözet terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. 1. Melléklet: Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára Kötelező tantárgyak •

Magyar nyelv és irodalom

•

Idegen nyelv

•

Matematika

•

Erkölcstan

•

Környezetismeret

•

Ének-zene

•

Vizuális kultúra

•

Technika, életvitel és gyakorlat 50

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program •

Testnevelés és sport

2. Melléklet: Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára Kötelező tantárgyak: • Magyar nyelv és irodalom •

Idegen nyelv

•

Matematika

•

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

•

Hon- és népismeret

•

Erkölcstan

•

Természetismeret

•

Biológia-egészségtan

•

Fizika

•

Kémia

•

Földrajz

•

Ének-zene

•

Vizuális kultúra

•

Informatika

•

Technika, életvitel és gyakorlat

Az iskola gyakorlatában korábban kidolgozott tanterv alapján: − Második idegen nyelv (angol, német) 5-8. Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: ÉVFOLYAM

VÁLASZTOTT KERETTANTERV

1-4. évfolyam

Ének-zene

A változat

5-8. évfolyam


A változat

5-8. évfolyam

Biológia – egészségtan

A változat

5-8. évfolyam

Fizika

B változat

5-8. évfolyam

Kémia

B változat

5-8. évfolyam

Ének-zene

A változat

51


2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam

Szabadon tervezhető órakeret Heti időkülönbözet

Összes óra

Kötelező óra


Összes óra

4. osztály

Kötelező óra

7

3. osztály

Összes óra

8


Kötelező óra

2. osztály

Összes óra


Tantárgy

Kötelező óra

1. osztály

8

6

1,5

7,5

6

1,5

7,5


7

1

Idegen nyelv

1

Matematika

4

Erkölcstan

1

1 1

1 5

4

1

1

Környezet ismeret

1

Ének.zene Vizuális kultúra

1

1

1 1

1

2

1

5

4

4

1

1

1

1,5

1

3

5

4

1

1

1

1

1

1

1

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

0,5

0,5

Informatika

1,5

1

1

Technika és életvitel

1

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés sport

5

5

5

5

5

5

5

5

23

23

23

22

24

24

24

Összes kötelező óra a tv alapján Összes szabadon tervezhető órakeret Összesen

2 25

1

2 26

25

1

3 26

25

1

3 26

27

52

2 29

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program Óraterv a kerettantervekhez – 5-8. évfolyam

1

1

1

2

2

2

2

Fizika

1,5

1,5

1,5

1,5

Kémia Biológia és egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc vagy Hon és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika és életvitel Testnevelés sport Osztályfőnöki Összes kötelező óra a tv. alapján Összes szabadon tervezhető órakeret Összesen

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

3

4,5

3

Matematika

4

Erkölcstan

1

1

1

Történelem

2

2

2

Természetismeret

2

2,5

2

0,5

1

1

1

1

1

1 1 1 5 1

1 1 5 1 26

1

0,5

0,5 1

5

3

3

3

4,5

3

1 2,5

28

1

3 1,5

4,5

1

1

1,5 1

1,5 1

1,5 1

1,5 1

1 1 1 5 1

1 1 1 5 1

1 1 1 5 1

1 1 1 5 1

1 1

1 1 1 5 1

28 3

29

4,5

3

25 2

1,5

0,5

Összes óra

1

3

1

Szabadon tervezhető órakeret

Kötelező óra 3

0,5

4

Kötelező óra

4,5

3

5

Összes óra

3

1

Kötelező óra

3

4

Összes óra

4

Kötelező óra

Összes óra

Heti időkülönbözet

8. osztály



7. osztály

4,5

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek



6. osztály

1,5

Tantárgy


5. osztály

28

1

5 1 28

3 29

1

31

3 31

31

31

53


2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket

(tankönyv,

munkafüzet,

térkép

stb.)

használnak

a

tananyag

feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, valamint a technika, életvitel és gyakorlat. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.

2.3.1 A tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei -

A tankönyv, taneszköz, tanulmányi segédlet (továbbiakban: (taneszközök) kiválasztásának joga a munkaközösségeké.

-

Olyan taneszközöket kell választani, melyek a helyi tantervben és pedagógiai programban foglalt célok elérését szolgálják.

-

Áttekinthetőek, könnyen tanulhatóak legyenek.

-

Olyan taneszközöket válasszunk, melyek – megfelelő irányítással – alkalmasak önálló ismeretszerzésre, felzárkóztatásra, képességfejlesztésre.

-

A tankönyvek mindezek mellett gyakorlatiasak legyenek, tartalmazzanak elegendő feladatot.

-

Tudományosan, de az életkori sajátosságoknak megfelelően fogalmazott szövegezésűek legyenek.

-

A fentiek mellett figyelembe kell venni, hogy minden tanuló meg tudja fizetni az általunk választott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket.

A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: -

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.

-

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

54


A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

Tartós tankönyvek vásárlása: Az osztályfőnöki munkaközösség és ifjúságvédelmi felelős előzetes felmérése alapján született döntés szerint a rászoruló tanulók számára a rendelkezésre álló állami normatív támogatás erejéig biztosított. Év közben a meglévő tankönyvekre, taneszközökre és felszerelésekre vonatkozó döntés nem változtatható meg.

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.4.1 Az alsó tagozat pedagógiai feladatainak megvalósítása 2.4.1.1 A 1.-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése: A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű

tanulással,

problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal – fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít ki. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. 2.4.1.2 A 3.-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és tanulásszervezési folyamat.

55


2.4.2 A felső tagozat pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Feladatának tekinti az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztését, a tanulók tanulási és társas motivációinak, önbizalmának növelését. Mindehhez előnyben részesíti az életszerű, valóságos problémák

és

feladathelyzetek

teremtését

az

önkifejezéshez,

az

ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Mindezek érdekében − mintákat

adunk

az

ismeretszerzéshez,

a

feladat-

és

problémamegoldáshoz,

megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, − a mozgásigény kielégítésével megalapozzuk a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével pedig a koncentráció és a relaxáció képességének fejlesztését, − hozzájárulunk az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával, − a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, − fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív- interaktív tanulási technikákat és tanulásszervezési módokat.

2.4.3 Testnevelés és sport 2.4.3.1 Mindennapos testnevelés A Nemzeti köznevelési törvény 27.§ -ban meghatározottak alapján iskolánkban a mindennapos testnevelés az alábbiak szerint történik:

56


az iskola minden osztályban megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet: -

a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel,

-

iskolai sportegyesületben való sportolással,

-

kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással.

Első és ötödik osztálytól felmenő rendszerben heti 5 óra a mindennapos testnevelésre fordított idő a 2012-2013-as tanévtől. Amíg a mindennapi testnevelés órák nem valósulnak meg az összes évfolyamon, addig a következőképpen biztosítjuk a mindennapos testedzés lehetőségét az alsó tagozaton: - heti három kötelező testnevelés óra, - játékos, egészségfejlesztő testmozgás, - tömegspor - választható testnevelés, - úszásoktatás - a felső tagozaton: − heti 3 kötelező testnevelés óra, - választható testnevelés − diáksport-egyesületi foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalommal is bekapcsolódhatnak. A napközi otthonban: − játékos, egészségfejlesztő testmozgás. Az iskolai sporttevékenységek délelőtt a kötelező tanórán és délután az egyéb tevékenységek foglalkozásának keretében végezhetőek. - A tanulók – érdeklődésüknek megfelelően – a szülő hozzájárulásával valamennyi sportfoglalkozást látogathatják. - Az igényfelmérés után törekedni kell arra, hogy 20-25 gyereknél több egy csoport foglalkozásait egyszerre ne látogassa.

57

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program Azon tanulóktól, akik a mindennapos testnevelésből heti két testnevelés órát iskolai diáksport- egyesületi sportolással váltanak ki, az iskola a két sportköri foglalkozáson való részvétel tekintetében sportköri tagdíjat nem szedhet. Amennyiben a tanuló gyógy testnevelésen vesz részt teljes óraszámban, értékelését a gyógy testnevelő végzi. Amennyiben a tanuló gyógy testnevelésen és testnevelés órán is részt vesz, értékelését a két pedagógus együtt végzi.

2.4.4 A választható tantárgyak, foglalkozások és ezek estében a pedagógusválasztás szabályai Iskolánkban választható tantárgyként 5-8. osztályban a második idegen nyelvet, 5. osztályban az informatikát kínáljuk a felső tagozatban tanulóink számára. Választható foglalkozások: - érdeklődési körnek megfelelő t a n t á r g y i szakkörök, - énekkar, - népi tánc - LEGO-robot szakkör - tömegsport foglalkozások, - napközis foglalkozás, - tanulószobai foglalkozás. Választható foglalkozások célja: - A tanulók érdeklődésének kielégítése, képességeik fejlesztése, pályaválasztásuk elősegítése. - A foglalkozások számát, tevékenységét tanévenként a tanulók érdeklődése és a személyi feltételek határozzák meg. - A foglalkozások átlagos létszáma 15 fő, csoportonként 10-nél kevesebb, 15-nél több nem lehet. - A foglalkozásokat a délutáni tanítási időszakokban, az órarendben megjelölt időpontokban tartjuk. - A foglalkozások működéséről és megszüntetéséről az igazgató dönt.

58

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program - A foglalkozások vezetőjét az igazgató jelöli ki, azt a tantárgyfelosztásban rögzíti. A foglalkozásvezetők a munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. - A foglalkozások megtartásáról, a mulasztásokról a foglalkozás vezetőjének naplót kell vezetnie. Munkatervét az igazgató hagyja jóvá. A választható tárgyak esetében a választást a szülők aláírásukkal megerősítik, és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. A pedagógusválasztás szabályai: A tantárgy tanításához illetve a foglalkozás megtartásához képesítéssel rendelkező pedagógust lehet megbízni. A kiválasztásnál a pedagógusok egyenlő terhelésének elve érvényesül.

2.5

Az

iskolai

beszámoltatás,

az

ismeretek

számonkérésének

követelményei és formái 2.5.1 Ellenőrzés, értékelés 2.5.1.1 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módjai, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei. Az ellenőrzés, értékelés, osztályozás a pedagógiai tevékenység szerves része, melynek jelentős szerepe van a személyiség fejlesztésében: ösztönzést ad, fejleszti a felelősségérzetet és önértékelő képességet, önnevelésre késztet. Az objektív, igazságos értékelés, osztályozás előfeltétele a világosan megfogalmazott és következetesen érvényesített követelményrendszer. Ugyanakkor a tanulót önmaga teljesítményéhez, egyéni képességeihez is viszonyítani kell. Az értékelés, osztályozás a tanulókat egyénenként is segíti abban, hogy a tőlük elvárható maximumot nyújtsák. Akár elismerő az értékelés, akár bíráló, mindig a bizalomra építő. Bármely tantárgy ellenőrzési-értékelési rendszerében elengedhetetlen követelmény a folyamatosság. A tanulók tantárgyi teljesítményét a tantárgyat tanító pedagógus ellenőrzi, értékeli, osztályozza

–

osztályfőnökkel,

teljes

jogkörrel

és

felelősséggel.

különösen problémás esetekben.

Rendszeresen A

szorgalmi

konzultál időben

az

kapott

osztályzatokat, értékelést mindig a pedagógus írja be az ellenőrző könyvbe. A szülő a bejegyzéseket aláírásával veszi tudomásul. 59

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program Az értékelés olyan legyen, hogy tanulóink személyisége pozitív irányba fejlődjön, alakuljon ki bennük az egészséges versenyszellem és önértékelés. Fontosnak tartjuk, hogy értékelési rendszerünk iskolán belül egységes legyen. A tanulóknak érdemjegyeik javítására a hiányosságok pótlása után, illetve a megszerzett többletismeret értékelése után van lehetőség. A tanulók tudásának ellenőrzése folyamatos, de az adott tantárgy egy-egy témakörének lezárása után minimum egy osztályzattal, egyébként havonta legalább két osztályzattal is értékeltnek kell lennie. Az értékelésben törekedni kell a szóbeli és írásbeli ellenőrzések helyes arányára. A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók esetén ez az arány a nehézségtől függően elmozdítható vagy a szóbeliség vagy az írásbeliség irányába. A félévi és év végi osztályzatokban tükröződnie kell a félévig, illetve az év végéig megszerzett jegyeknek. Azok átlagától egy egész jeggyel eltérni nem lehet. Az iskola az értékelésnél a hazánkban hagyományosan meglévő értékelő rendszert alkalmazza. - Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A tanulók félévi és év végi minősítését az OH által ajánlott értékelési szempontok alapján végezzük. Az 1. évfolyamon és a 2. évfolyam első félévében a témazárók és dolgozatok értékelése százalékos formában is történik. A kiválóan megfelelt (km), jól megfelelt (jm), megfelelt (m) és felzárkóztatásra szorul (fsz) minősítésre való átváltásban az alsós munkaközösség állapodik meg. Az évközi értékelés is ezek szerint történik, az osztálynaplóban és a tanulók tájékoztató füzeteiben egyaránt a felsorolt rövidítéseket használjuk. - A 2. évfolyam második félévétől az értékelés és a minősítés az osztálynaplóban és a tájékoztató füzetben 5–4–3–2–1-es számjeggyel kerül bejegyzésre. - A magasabb évfolyamokon év közben, félévkor és év végén a tanulók osztályozása, és minősítése az alábbiak szerint alakul: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) és elégtelen (1).

60

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program A tanév végén a tanulói törzslapon és a bizonyítványban a tanulmányi előmenetel minősítése jeles, jó, közepes, elégséges és elégtelen kifejezésekkel történik. A tanév végén az egyes tantárgyakban elért kiemelkedő teljesítményéért a tanuló a bizonyítványban és a tanulói törzslapon kitűnő minősítést kaphat, az osztálynaplóban pedig az ötös osztályzat mellett ezt „k” betű jelzi. Ha a tanulónak csak jeles osztályzatai és kiemelkedő versenyeredményei vannak, a nevelőtestület általános dicséretét érdemelheti ki, amelyet záradékkal dokumentálunk az osztálynaplóban, bizonyítványban és a tanulói törzslapon.

2.5.2 Az írásbeli beszámoltatás: Formái: 1. Írásbeli házi feladat 2. Írásbeli felelet 3. Témazáró dolgozat Az írásbeli házi feladat célja -

a tanulók ismereteinek elmélyítése, gyakoroltatása. Értékelése történhet szóban, jeggyel vagy részjeggyel.

Az írásbeli felelet célja: - a nevelő meggyőződjön arról, hogy a tanuló elsajátította-e a továbbhaladáshoz szükséges ismereteket. Értékelése minden esetben jeggyel vagy részjeggyel történik. Az írásbeli feleletet nem szükséges előre bejelenteni a tanulóknak. A témazáró dolgozat célja: -

a nevelő átfogó képet kapjon egy-egy témakör befejezésekor a tanuló jártasságáról.

-

Az értékelés minden esetben érdemjeggyel történik.

A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

61

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program Teljesítmény 0-33%: 34-49 %: 50-74 %: 75-90 %: 91-100 %:

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai 

A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.

 

2.5.3 Oktatási eredményvizsgálatok  „Bemenetkor” az első osztályosok ismeretanyagának, képességeinek felmérése, a feladatok meghatározása, szükség esetén fejlesztőpedagógus segítségével.  „Átmenetkor” a 4. és 5. osztályban tanítók és a szaktanárok közösen összeállított anyagon mérik az alapkészségek helyzetét (hangos és szövegértő olvasás, helyesírás, matematika).  Országos mérések 6. és 8. évfolyamon minden tanév májusában. 

Központi felvételire előkészítő próbamérések 7. évfolyamon



Kimeneti mérések a 8. évfolyamon

2.5.4 A magatartás és szorgalom minősítésének elvei A magatartás és szorgalom értékelésénél a komplexitásra törekszünk, így a magatartásjegyben kifejezésre jut a tanuló:  társaihoz való viszonya,  tanáraival szemben tanúsított magatartása, beszédstílusa, a kulturált magatartás szabályaihoz való viszonya, az iskolában és az iskolán kívüli rendezvényeken, ahol osztályával vesz részt,  a korábbi magatartásához képest történt pozitív vagy negatív irányú változás. 62

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program A szorgalomjegyében kifejezésre jut a tanuló:  képességéhez mért teljesítménye,  feladattudata,  részvétele az órák menetében,  iskolai munkájára, felszerelésére vonatkozó igényessége.

2.5.5 A tanulók magasabb évfolyamba lépésének feltételei A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha az adott évfolyam tantárgyi követelményeit tanév végén legalább elégséges (2) szinten teljesítette a kötelező tantárgyak és a választható tantárgyak esetében egyaránt. Az elégséges szintet az a tanuló éri el, aki megfelel a tantárgy elvárt követelményeinek. A követelmények teljesítését a pedagógusok a tanuló tanév közbeni tanulmányi munkája illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második-nyolcadik évfolyamokon elégtelen osztályzat esetén a tanuló javítóvizsgát tehet. Javítóvizsgán szerezhet jogot a tanuló a továbbhaladáshoz, ha a másodiknyolcadik évfolyamokon egy-három tantárgyból elégtelen osztályzatot szerzett. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie a második-nyolcadik évfolyamokon, ha − az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, − az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, − egy tanévben – a magasabb jogszabályokban meghatározottak szerint – hiányzásai miatt a nevelőtestület döntése értelmében osztályozó vizsgát tehet, − magántanuló volt.

2.6 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, az informatika, történelem technika tantárgyakat. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására.

63

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik, és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

2.7 A tanulók fizikai fittségének mérése 2.7.1 A tanulók fizikai fittségi mérésének célja: − a tanulók egészsége megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása, és − a tanulók egészségi állapotának nyomon követése a tanulók fizikai fittségi szintjének feltárásával. - népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai aktivitás jelentőségét és az egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok, családjaik és a köznevelés szereplői körében. Az ezzel kapcsolatos feladatokat az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusának − az adott tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott mérési időszakban − az országosan egységes mérési módszer és az annak alkalmazásához kifejlesztett eszközök alkalmazásával kell ellátnia. A fizikai fittségi mérés eredményeit tanulónként rögzíteni kell, és fel kell tölteni az erre létrehozott informatikai rendszerbe (Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt -NETFIT). A NETFIT rendszerbe azonosításra alkalmatlan módon feltöltött tanulói eredményeket a NETFIT-et támogató informatikai alapú diagnosztikus értékelő rendszer automatikusan kiértékeli. A tanulót érintő eredményeiről a tanuló és a szülő a tanuló mérési azonosítójának felhasználásával a NETFIT rendszeren keresztül kap tájékoztatást. A fizikai fittségi mérések egyes tanulókra vonatkozó, adott tanévben rögzített adatait tanévenként elemezni kell és meg kell határozni az adott tanuló fizikai fittségi szintjének további

fejlesztése

szempontjából−elsősorban

az

iskolai

testnevelésórák

keretei

között−szükséges intézkedéseket. A NETFIT újszerűsége: 

a tudományos megalapozottság,



a tanulók minősítésének kritériumorientált módszere;



a személyre szabott visszajelentő és értékelő modul; 64

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program 

az egészségközpontúság;



a motoros tesztek ízület- és gerincvédelmet biztosító végrehajtása;



pedagógiai alkalmazhatóság;



online adatkezelő rendszer.

A NETFIT a következő tesztelési lehetőségeket biztosítja: 

kötelező, intézmény szintű fittségi tesztelés,



öntesztelés és önértékelés,



egyéni tesztelés,

A NETFIT a fizikai fittségi állapotot nemhez és életkorhoz igazodó külső kritériumértékekhez viszonyítja. Ezek olyan teljesítményminimum értékeket jelentenek, amelyeket túlteljesítve a tanuló hosszú távon valószínűbben lesz védett az ülő életmóddal, fizikai inaktivitással összefüggő megbetegedések rizikófaktoraival szemben. A tesztrendszer alkalmas a pozitív megerősítésre és a személyre szabott visszacsatolásra. Segítségével a testnevelésben dolgozó pedagógusok könnyen és egyszerűen tájékoztatni tudják a gyermekeket és szüleiket a tanulók aktivitási és fittségi szintjéről-állapotáról. A NETFIT alkalmazásának alapelvei: 

Fizikai és érzelmi szempontból biztonságos környezet megteremtése.



Az őszi időszakban tipikusan diagnosztikus célú, míg évközben folyamatközpontú értékelés.



A felmérések előtt fontos a diákok felkészítése az „éles” teszthelyzetre.



Figyelembe kell venni, hogy a teszteredményeket a testnevelésórán végzett „munka” mellett számos genetikai és környezeti tényező befolyásolja, amelyre a diákoknak nincs ráhatásuk.



Az egyes felmérések alkalmával (kivéve a kötelező mérést) nem szükséges minden egyes tesztelemet elvégeztetni a diákokkal.



Megfelelő szempontrendszer alapján a mérések alkalmasak osztályozásra, szöveges értékelésre, vagyis beszámíthatók a féléves és év végi értékelésbe egyaránt.



Az egyéni legjobb teljesítményt célozza.

A NETFIT rendszer négy különböző fittségi profilt különböztet meg, amely profilokhoz különböző fittségi tesztek tartoznak. 65

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program Testösszetétel és tápláltsági profil: Testtömeg mérése – testtömeg-index (BMI) Testmagasság mérése Test zsírszázalék-mérése – test zsírszázalék Aerob fittségi (állóképességi) profil: Állóképességi ingafutás teszt (20 méter vagy 15 méter) – aerob kapacitás Vázizomzat fittségi profil: Ütemezett hasizom teszt – has izomzat ereje és erő-állóképessége Törzsemelés teszt – törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága Ütemezett fekvőtámasz teszt – felsőtest izomereje Kézi szorítóerő mérése – kéz maximális szorító ereje Helyből távolugrás teszt – alsó végtag robbanékony ereje Hajlékonysági profil: Hajlékonysági teszt – térdhajlítóizmok nyújthatósága, csípőízületi mozgásterjedelem

2.8 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.8.1 Az iskola egészségnevelési elve: 

Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegítjük a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.



Együttműködést alakítunk ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen.



Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosítunk, ezekkel párhuzamosan együttműködünk a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaikkal, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének.



Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytatunk, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást.

66


Törekszünk arra, hogy

segítsük diákjainknak, az iskola személyzetének, a

családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését.

2.8.2 Az iskola környezeti nevelési elvei A környezeti nevelés szempontjából az alábbiakat kiemelten kezeljük. − fenntartható fejlődés, − kölcsönös függőség, − ok-okozati összefüggések, − a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései, − alapvető emberi szükségletek, − emberi jogok, − demokrácia, − elővigyázatosság, − biológiai és társadalmi sokféleség, Hosszú távú célunk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében tanítványainkban ki kell alakítani: 1. a környezettudatos magatartást és életvitelt, 2. a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt, 3. a környezet értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét, akaratát, 4. a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség tiszteletét és őrzését, 5. a rendszerszemléletet, 6. tudományosan megalapozni a globális összefüggések mérését, 7. az egészséges életmód igényét, és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket, 8. érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása tanulóinknál: 67

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program − alternatív, problémamegoldó gondolkodás, − ökológiai szemlélet, gondolkodásmód, − szintetizálás és analizálás, − problémaérzékenység, integrált megközelítés, − kreativitás, − együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód, − vitakészség, kritikus véleményalkotás, − kommunikáció, médiahasználat, − konfliktuskezelés, és megoldás, − állampolgári részvétel és cselekvés, − értékelés és mérlegelés készsége.

68

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program Rövid távú célok: − a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához, − erdei iskola szervezése a 4-5-6. évfolyamon, − szakórákon minden lehetőséget meg kell ragadni a környezeti nevelésre, − a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a tanórákon, − interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása /csoportmunka, önálló kísérlet/, − tanórán kívüli órák szervezése, − természetvédelmi versenyekre való felkészülés, − multimédiás módszerek alkalmazása órákon, − számítógép használata a környezeti nevelésben is.

2.9

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Az egyenlő bánásmód követelménye azt jelenti, hogy senki sem sértheti meg mások emberi méltóságát. Ez elvárja mindenkitől, hogy tartózkodjon minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságok alapján egyes személyek vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Ahhoz, hogy a hátrányos helyzetben lévő személyek ezt a hátrányukat ledolgozhassák, nem elegendő annak biztosítása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessék. Szükség van olyan pozitív intézkedésekre, amelyek lehetővé teszik a helyzetükből fakadó hátrányaik csökkentését, illetve megszüntetését. Alapvető cél, hogy az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elve teljes körűen érvényesüljön. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az intézmény minden tevékenysége során: - beiratkozásnál, - tanításban, ismeretközvetítésben, - a gyerekek egyéni fejlesztésében, 69

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program - az értékelés gyakorlatában, - a tanulói előmenetelben, - a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában, - a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, - a továbbtanulásban, pályaorientációban, - a humánerőforrás-fejlesztésben, a pedagógusok szakmai továbbképzésében, - a partnerkapcsolatok építésében és a kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel.

Cél

Kötelezettség

Felelős

Esélyegyenlőség: -

beiratkozásnál

A magasabb szintű jogszabályok szerint az általános iskola köteles felvenni azt a tanköteles tanulót, akinek a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye a körzetében található.

Igazgató

-

tanításban, ismeretközvetítésben

-

a gyerekek egyéni fejlesztésében

Minden tanuló megfelelő Minden pedagógus színvonalú, az általában elvárható szakmai szempontoknak megfelelő szolgáltatást kapjon. Szegregációmentesen, integráltan történik a tanulók oktatása. Az egyenlő hozzáférés biztosítása az iskola helyiségeinek, eszközeinek és szolgáltatásainak igénybevételéhez. A tanulók egyéni képességét, Igazgató, minden pedagógus szociokulturális helyzetét, sajátos nevelési igényét figyelembe véve segíteni a lemaradó tanuló felzárkóztatását tanulótársaihoz, illetve a bármely területen tehetségesnek bizonyuló tanulók fejlesztését.

70


az értékelés gyakorlatában

Az értékelésnek minden esetben a tanuló ténylegesen nyújtott teljesítményre kell épülnie. Az értékelés során valós teljesítményt kell értékelni, azonos mércével mérve a tanulókat. Az értékelést a Pedagógiai Programban meghatározott módon kell elvégezni. Az SNI gyerekek számonkérésénél és értékelésénél a szakvéleményben meghatározottak alapján kell eljárni.

Minden pedagógus

-

tanulói előmenetelben

Egyéni képességüket, hozzáállásukat és fejlődésüket figyelembe véve kell biztosítani a tanulók továbbhaladását.

Minden pedagógus

-

a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában

Az iskola Házirendjében foglaltakat minden tanulóra egységesen kell alkalmazni.

Minden pedagógus

-

a tananyag kiválasztásában, Alkalmazásában és fejlesztésében

A tanórákon alkalmazni kell a differenciáló módszertant, és nagy hangsúlyt kell fektetni a kulcskompetenciák fejlesztésére.

Minden pedagógus

-

a továbbtanulásban, pályaorientációban

Minden tanulót szegregációmentesen felkészíteni a továbbtanulásra. Segíteni a pályaválasztásukat a sikeresség érdekében.

Osztályfőnökök

71


a humánerőforrásfejlesztésben, a pedagógusok szakmai továbbképzésében

-

a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel

-

A tantestület minden tagjának Igazgató kötelessége, hogy tisztában legyen az egyenlőn bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje az intézkedési tervben foglaltakat, és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának. Folyamatosan kapcsolattartás a szülőkkel, a Városi Pedagógiai Szakszolgálattal és a DMJV Családsegítő Központ munkatársaival, azaz az intézmény minden közvetett és közvetlen partnerév el.

Igazgató, igazgatóhelyettes, minden pedagógus

Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az esélyegyenlőség érdekében az intézmény dolgozója megtegye a szükséges lépéseket.

-

Az intézmény vezetője által megbízott személy a felelős az esélyegyenlőség megvalósulásának

koordinálásáért,

nyomon

követéséért,

és

az

esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. -

Minden, az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelőssége,

hogy

ismerje

az

intézmény

esélyegyenlőséget

szolgáló

intézkedéseit, és magára nézve is kötelezőként kövesse azt.

72


2.10 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.10.1 A tanulók magatartásának, értékelése és minősítése A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat használjuk. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek, és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetekben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. Intézményünkben a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; – a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; – kötelességtudó, feladatait teljesíti; – önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; – tisztelettudó; – társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; – az osztály és az intézményi közösség életében aktív részt vesz; – óvja és védi az intézmény felszerelését, a környezetet; –nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása. b) Jó (4) az a tanuló, aki: –a házirendet betartja; –tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; –feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; –feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; –az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; –nincs írásbeli intője vagy megrovása. 73


c) Változó (3) az a tanuló, aki: –az intézményi házirend előírásait nem minden esetben tartja be; –a tanórán vagy a tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; –feladatait nem minden esetben teljesíti; –előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; –a közösség, az intézmény szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; –igazolatlanul mulasztott; –osztályfőnöki intője van. d) Rossz (2) az a tanuló, aki: –a házirend előírásait sorozatosan megsérti; –feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; –magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; –társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; –viselkedése romboló hatású, az intézményi nevelést, oktatást akadályozza; –több alkalommal igazolatlanul mulaszt; –több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

2.10.2 A tanulók szorgalmának értékelése és minősítése A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat használjuk. A negyedik évfolyam második félévétől a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek, és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

74

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei: a) Példás (5) az a tanuló, aki: –képességének megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; –Tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; –A tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; –Munkavégzése pontos, megbízható; –A tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; –Taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b)Jó (4) az a tanuló, aki: –képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; –rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; –a tanórákon többnyire aktív; –többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; –taneszközei tiszták, rendezettek. c) Változó (3) az a tanuló, akinek: –tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; –tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; –felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; –érdemjegyeit, osztályzatait több tantárgyból is lerontja; –önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: –képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; –az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; –tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; –feladatait többnyire nem végzi el; 75

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program –felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; –a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; –félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

2.11 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei Azt a tanulót, aki képességeihez mérten –példamutató magatartást tanúsít, –vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, –vagy az osztály, illetve az intézmény érdekében közösségi munkát végez, –vagy intézmény illetve intézményen kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, –vagy bármely más módon hozzájárul az intézmény jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. Ha a tanulók vagy közösségeik az átlagosnál kiemelkedőbb teljesítményt nyújtanak – magatartásban, szorgalomban, tanulmányi eredményben, sporttevékenységben, az iskola érdekében végzett munkában, – jutalomban részesülnek. A dicséreteket a magatartás- és a szorgalomjegy megállapításakor figyelembe kell venni. Az iskolában elismerésként a következő írásbeli dicséretek adhatók: 

szaktanári, csoportvezetői dicséret − kiemelkedő szaktárgyi, szakköri munkáért, − ügyeletesi munkáért;



osztályfőnöki dicséret − az osztályban végzett kiemelkedő munkáért, − az iskolai versenyek I-II-III. helyezettjeinek, − a megyei versenyek IV-VI. helyezettjeinek, − városi versenyek II-VI. helyezettjeinek;

76


igazgatói dicséret − városi I. hely, − megyei versenyek I-II-III. helyezettjének, − az iskoláért végzett kiemelkedő munkáért;



általános nevelőtestületi dicséret − az országos tanulmányi versenyeken az első tíz közé jutásért, − folyamatosan kiemelkedő tanulmányi eredményért;



diák önkormányzati dicséret − kiemelkedő közösségi munkáért.

Sportversenyek jutalmazása − városi csapatverseny 1-3. helyezett: szaktanári dicséret, − városi egyéni verseny 1-10 helyezett: szaktanári dicséret, − megyei verseny 1-6. helyezett: osztályfőnöki dicséret, − országos döntőbe jutás: igazgatói dicséret. Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén jutalmazhatók. Az év végi jutalmak a tanévzáró ünnepségen kerülnek kiosztásra. Könyvjutalom: − kiemelkedő tanulmányi munkáért, legalább jó (4) magatartási jegy mellett, − az osztályközösségében végzett folyamatos munkáért vagy kiemelkedő szervezési tevékenységért, legalább jó (4) magatartási jegy és legalább jó (4) tanulmányi átlag mellett. Az általános iskolai tanulmányok elvégzése után adományozandó iskolai kitüntetések: Emlékplakett ( 8 éven át tanúsított kiemelkedő tanulmányi, közösségi munkáért, kimagasló sport- és versenyeredményekért). DSE-tárgyjutalom (több éves eredményes sporttevékenységért). Oklevél: Az osztályfőnök mérlegelése alapján a fenti kategóriákban nem jutalmazott tanuló számára.

77


2.12 A fegyelmezés iskolai elvei Azt a tanulót, aki – tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, – vagy a házirend előírásait megszegi, – vagy igazolatlanul mulaszt, – vagy bármely módon árt az intézmény jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. Az intézményi büntetések formái: – szaktanári figyelmeztetés; – napközis nevelői figyelmeztetés; – osztályfőnöki figyelmeztetés; – osztályfőnöki intés, – osztályfőnöki megrovás; – igazgatói figyelmeztetés; – igazgatói intés; – igazgatói megrovás; – tantestületi figyelmeztetés; – tantestületi intés; – tantestületi megrovás Az intézményi büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyától függően – el lehet térni.

2.13 Az iskolánk sajátosságai Az iskola által alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek: A megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát, pl.: 

differenciált tanulásszervezés,



csoportbontás



kooperatív technikák,



projektmódszer,



tevékenységközpontú pedagógiák,



individuális tanulás előtérbe helyezése,



az alapozó időszak elnyújtása,



fejlesztő értékelés bevezetése,



a tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása IKt eszközök használatával. 78

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program Különböző foglalkozások megtartásával fejlesztjük tanulóinkat: 

könyvtári foglalkozások,



kiállítások megtekintése,



előadások szervezése,



kulturális intézmények programjainak látogatása,



tematikus tanulmányi kirándulások szervezése,



tanulmányi kirándulások évfolyamonként.

Tanulmányi kirándulások évfolyamonként: Minden évfolyam évente egy alkalommal tanulmányi kiránduláson vesz részt, amely a különböző tantárgyi tananyagtartalmakhoz kapcsolódik (környezetismeret, földrajz, biológia állatok viselkedése és növényzet megfigyelése -, irodalmi- történelmi emlékhelyek, múzeumok látogatása). Projektoktatás Lényege, hogy a gyerekek tapasztalatát tekinti a tanulás legfontosabb forrásának. A gyerekek számára – ahogy bekerülnek az iskolába – megszűnik a világ komplexitása. A természet tantárgyakra oszlik, és ezek a tantárgyak csak néha-néha kapcsolódnak egymáshoz. Azért használjuk pedagógiai módszerként a projektoktatást, hogy a részekből egész legyen. A projekt az alábbi szakaszokból áll: témaválasztás, tervkészítés, adatgyűjtés, a téma feldolgozása, a termék, produktum összeállítása, a projekt értékelése, a termék, produktum bemutatása. A projektmunka olyan tulajdonságokat értékelhet elismerőleg, amelyeket a szokványos tantermi órák soha. A tantárgyi előmenetelben lassan haladók értékei kiderülnek a jól szervezett projekt során, és ez megváltoztatja a gyerekek önértékelését, így segítve az örömteli tanulást. A különböző kulturális és anyagi háttérrel rendelkező gyerekek más és más tapasztalattal járulnak hozzá a közös műhöz, a projekthez, és így olyan ismereteket szereznek, amilyeneket a tankönyvek nem közvetítenek számukra.

79

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program A módszer jellemzői: Egyrészt kollektív, mert sok gyerek sokféle megközelítéséből, tapasztalatából, tehetségéből születik meg az eredmény. Másrészt egyéni, hiszen mindenki a saját érdeklődése, tempója, tehetsége szerint vesz benne részt. A projektben a tanárszerep megváltozik, a tanár a diákok partnerévé válik. 2.16. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az iskola és a napközi otthon legfontosabb feladata a nevelés mellett a tanulók felkészítése a tantervi követelmények teljesítésére, képességük fejlesztése, differenciált foglalkoztatásuk. Ezek teljesítése érdekében a tanórai, egyéb tevékenységek, napközis és tanulószobai foglakozások mellett szükség van a tanulók otthoni munkájára is. A tanulók otthoni munkáját házi feladatok adásával segítjük elő. Azonban figyelembe kell venni a következőket: - a házi feladat ne legyen öncélú, hatékonyan szolgálja az ismeretek mélyítését, gyakorlását, - a házi feladatok feladásánál ügyeljünk a szóbeli és írásbeli feladatok arányára, - a hétvégére adott házi feladat mennyisége ne térjen el az átlagostól.

80


Zárszó Kedves Olvasó! Pedagógiai programunk tervezete végére ért. Ezeken az oldalakon foglaltuk össze azokat a legfontosabb információkat, amelyek a Petritelepi Általános Iskola nevelési elveit, jelenét és középtávú jövőjét meghatározzák. Biztosítjuk Önt, hogy igényes és jól képzett tantestületünk közreműködésével folyamatosan keressük azokat a lehetőségeket, amelyek mindannyiunkat előre visznek az értékek megismerésének, kialakításának és elsajátításának útján. Közös törekvésünk, hogy biztosítsuk tanítványaink számára a legtöbbet, amit egy színvonalas általános iskolai oktatás adhat. Kérjük, segítse munkánkat iskolánkra és tanítványainkra való odafigyelésével, pedagógusaink támogatásával! Együttműködését köszönjük! Felhívjuk figyelmét, hogy pedagógiai programunk elolvasásával tájékozódott az iskola legfontosabb céljairól és a célok elérésének módszereiről, de a pedagógiai program nem adhat teljes képet az intézményről tanterveink és a működést szabályozó egyéb dokumentumaink (házirend, szervezeti és működési szabályzat,) ismerete nélkül. Amennyiben Önt ezek a dokumentumok érdeklik, kérjük, hogy olvassa el www.petritelep.com címen elérhető honlapunkról a szóban forgó dokumentumokat, vagy információért forduljon az iskola vezetőségéhez! Püspökladány, 2014. december 08. A Petritelepi Általános Iskola nevelőtestülete nevében: Griger Mihályné Intézményvezető

81


A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK I. A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Ezen pedagógiai program 2014. december 08-tól lép életbe. 2. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok, és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A szakmai munkaközösségek minden tanév végén értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2. A 2016-2017-es tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. III. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója, - a nevelőtestület bármely tagja, - a szakmai munkaközösségek, - a szülői közösség, - az iskola fenntartója. 2. A tanulók a pedagógiai program módosítását diák önkormányzati képviselői útján javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését.

82

Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai program IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. 2. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól . 3. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola honlapján, - az iskola fenntartójánál, - az iskola irattárában, - az iskola intézményvezetőjénél.

83


A Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai Programját a 65/2014-es iktatószámú jegyzőkönyv alapján véleményezte és elfogadásra javasolta: 

Az intézmény nevelőtestülete: 2014. december 08-án

A Pedagógiai Program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok. A Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai Programját a szülői munkaközösség a 2014. év december hó 8. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

A Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai Programját a nevelőtestület a 2014. év december hó 08 napján tartott ülésén elfogadta. A Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai Programjával az iskola fenntartója egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja. Kelt: Püspökladány, 2014. december 08.

Bartháné Balogh Anna Tankerületi igazgató A Petritelepi Általános Iskola Pedagógiai Programját jóváhagyom. Püspökladány, 2014. december hó 08.

Griger Mihályné intézményvezető

84


MELLÉKLET A Pedagógiai Program módosítása, kiegészítése Megvalósítás folyamatában lévő pályázat: TÁMOP 3.3.8. B.12-2012-0065 „Iránytű az esélyhez” „Közoktatási intézmények esélyegyenlőségi alapú fejlesztéseinek támogatása hátrányos helyzetű kistérségekben” A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A projekt megvalósításának kezdete: 2013. 09. 01. A projekt megvalósításának befejezése: 2015. 09. 30. A projekt címe: Iránytű az esélyhez Kedvezményezett: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ A projekt megvalósítása folyamatban van a szerződésben foglaltak alapján Püspökladányban, a megvalósítás helyszíne: a Püspökladányi Petőfi Sándor Általános Iskola a Kálvin Téri Általános Iskola a Petritelepi Általános Iskola A projekt céljai:  a gyakorlatban jól alkalmazható, működtethető struktúra kiépítése az esélyegyenlőségért, a heterogén tanulásszervezésért  egyéni mentorálással a gyermekek képességeinek kibontakoztatása, felzárkóztatása  a tanulói/diákközösségek befogadó szemléletformálása

85


 módszertani megújulás  a tanulók képességeinek maximális kibontakoztatásához szükséges korszerű pedagógiai, pszichológiai ismeretek elsajátítása  iskolánk alkalmassá váljon egész napos tevékenységek végzésére  zökkenőmentes átmenetek biztosítása, továbbtanulási mutatók javítása, eredményes pályaorientáció  a modellértékű program továbbfejlesztése, terjesztése  az intézmény környezetével partneri együttműködés kialakítása  a szülők és az oktatási intézmények partneri kapcsolatának javítása

A projekt célcsoportjai: Közvetlen célcsoport: Az iskolánkba járó hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, köztük a roma származású tanulók, továbbá az őket nevelő- oktató pedagógusok. Közvetett célcsoport: Az iskolánkba járó gyermekek családja, a társadalom és annak szereplői, az iskolával együttműködő, a projekt megvalósításába bevont civil szervezetek, helyi támogató intézmények.

A pályázatban vállalt kötelezettségek: Projekt működtetése: Feladata: a projekt vállalásainak teljesítése, a programok koordinálása. A projektet 4 fős menedzsment működteti,melynek tagjai: projektmenedzser, szakmai vezető, pénzügyi vezető, szakmai tanácsadó. Pedagógusok továbbképzése: 86


Feladata: pedagógusok módszertani továbbképzése, felkészítése.

Egyéni mentorálás: Feladata: bemeneti mérés, egyéni fejlesztési tervek készítése, a tanulók fejlesztése az egyéni fejlesztési tervek alapján Pályaorientációs foglalkozások: Feladata: Pályaorientációs program alapján kiscsoportos mentorálás, pályaválasztás megkönnyítése. Modell értékű program továbbfejlesztése Feladata: a Helyünk Európában program továbbfejlesztése, az intézmények sajátosságainak figyelembe vételével. Partneri együttműködések megvalósítása: Feladata: együttműködési megállapodások kötése, közös rendezvények szervezése és lebonyolítása, a partneri kapcsolat erősítése. Átmenetek kezelését támogató programok megvalósítása: Feladata: Zökkenőmentes átmenetek segítése, külső partnereket, szülőket is bevonó rendezvények szervezése és megvalósítása Beköszöntő Gólyatábor, gólyanap Babszem Jankó Bene Gyula Kupa Balázsolás Bocsavató, Csibeavató 87


A felzárkóztatás érdekében a partneri együttműködést erősítő programok: Feladata: a szülőkkel közösen rendezvények szervezése és lebonyolítása, a partneri kapcsolat erősítése. Családi nap Petri nap Adventi készülődés A továbbtanulást segítő, pályaorientációs programok: Feladata: Zökkenőmentes átmenetek segítése, továbbtanulás megkönnyítése Pályaválasztási szülői értekezlet Középiskolák nyílt napjain való részvétel Szocializációt segítő, hátránykompenzáló programok: Feladata: hátránykompenzálás, tanórán kívüli programok kulturális programok szervezése Kirándulás: Diósgyőr-Lillafüred, Nyíregyháza, Szarvas Színházelőadás Vojtina Bábszínház előadás

88

Pedagógiai program. Petritelepi Általános Iskola

Recommend Documents