Pedagógiai Program. Pedagógiai program. Siófoki Vak Bottyán János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. Siófok

Pedagógiai Program

Pedagógiai program Siófoki Vak Bottyán János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Siófok

2017. Készítette: Samuné Csertán Valéria

Tartalomjegyzék 1.Bevezető

3

2. Nevelési program

6

3. Pedagógiai alapelvek

7

4. Az iskolában folyó nevelő- és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

10

5. Személyiségfejlesztés

15

6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

17

7. A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák

18

8. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok- szülő, a tanuló, a pedagógus és az iskola partnerei kapcsolattartásának formái

23

9. Tanulók helye a döntési folyamatban

27

10.Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel

28

11. Iskolai egészségnevelési program

30

12. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

32

13.Iskolai környezetnevelési program

34

14. A pedagógusok helyi intézményi feladatai

33

15. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai

39

16. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

45

17. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

48

18. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei

56

19. A mindennapi testnevelés, testmozgás

57

20. A tanulók fizikai állapotának mérése

58

21. A sajátos nevelésű igényű tanulókra vonatkozó kiegészítések

63

22.A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések

71

23. Határozat a határtalanul pályázat részvételében

73

24. A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok

74

25. Könyvtár-pedagógiai program

75

1. számú melléklet: Tehetséggondozó versenyek megnevezése

130

2

1.Bevezető Minden iskola működésének alapvető dokumentuma a pedagógiai program, amely meghatározza az intézményben folyó szakmai, pedagógiai munkát. A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávra határozza meg az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységeit. A pedagógiai program ebből következően az iskola szakmai önmeghatározásának dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is. A pedagógiai program tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg: Jogszabályi háttér: -

2011. évi CXC a nemzeti köznevelésről,

-

20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet,

-

SNI

-

110/2012. (VI.4.) kormányrendelet a NAT kiadásáról,

-

51/2012 (XII.21) EMMI rendelet a kerettantervekről,

-

27/1998.(VI.10.) MKM rendelet 3/2011.(I.21.) NEFMI rendelet 2. számú mellékletében az alapfokú művészetoktatásra meghatározott tantervi programja és részletes tananyaga

-

32/2012 (X.8) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve.

A XXI. század kezdetén az általános iskolának egyre inkább meg kell felelnie annak a jogos társadalmi elvárásnak, hogy a szilárd alapműveltség elsajátításán túl közvetítse a hagyományos értékeket, melyeket modern, naprakész ismeretekkel ötvöz. A jelen iskolájának sokszínű szülői, társadalmi követelményrendszert kell követnie, mely képes alkalmazkodni az információs társadalom gyors változásaihoz. Az értékek közvetítése és egyensúlyának megtartása, a gyermek és személyiség tiszteletben tartása, a reproduktív és kreatív képességek fejlesztése a jelen és a jövő feladata egyaránt. Alapfeladatunk: a tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő minden olyan feladat, amelynek ellátása pedagógiai szakértelmet igényel, továbbá minden, a nevelő és oktató munkát segítő, a tanuló szociális és egészségügyi ellátással összefüggő feladat. Siófoki Vak Bottyán János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Iskolánk Siófok városának két nagy múltú, évtizedes hagyományokkal rendelkező iskolájából jött létre. Ezen kívül vidéki telephelyek is részt vesznek a nem kötelező alapfokú művészetoktatás 3

funkcióinak ellátásában.

Az általános iskolánk Siófok centrumában helyezkedik el, a város legrégibb oktatási intézménye. A XXI. század elvárásainak megfelelően a szülők és a diákok igénylik a színvonalas anyanyelvi, idegen nyelvi, természettudományos és informatikai oktatást, illetőleg a művészeti nevelést, aminek iskolánk maximálisan igyekszik megfelelni. Nevelőtestületünk innovációs készsége jó, tagjai rugalmasan alkalmazkodnak korunk változó körülményeihez, felhasználják a korszerű, hatékony, gyermekközpontú módszereket, eszközöket. Nevelő – oktató munkánk kiemelt területe a közösségformáló rendezvények sora (Bottyán nap, karácsonyi ünnepség, sportrendezvények, kirándulások, erdei iskolák, táborok), és lehetőségek szerint a magyar és idegen nyelv, matematika és informatika oktatása csoportbontásban. Iskolánk szakos ellátottsága: 100 %-os. 26 tanulócsoportunkban a létszámok évek óta stabilitást mutatnak. A kompetenciaalapú oktatás megvalósításával törekszünk arra, hogy olyan alapkészségek és képességek birtokába kerüljenek tanulóink, amelyekkel a középiskolákban, majd a munkaerőpiacon is eredményesen tudnak helytállni. Az országos kompetencia mérések eredményei – eddig minden esetben az országos átlag felett – fémjelzik nevelő-oktató munkánk hatékonyságát. Ugyancsak ezt tanúsítják tanulóink versenyeken elért kiváló eredményei és továbbtanulási mutatói. Szaktantermek, informatikai termek, könyvtár állnak a tanulók rendelkezésére. Szabadidős, kulturális és sportesemények sora teszi színessé a diákéveket. Rendszeres és folyamatos kapcsolatot tartunk a város különféle intézményeivel (könyvtár, színház, középiskolák), valamint a Siófoki Tankerületi Központ iskoláival és a város óvodáival. Az alapfokú művészetoktatás is komoly hagyományokra tekint vissza Siófokon, 1970-óta nyújt erre lehetőséget a város. A zenetagozat a város egyik legszebb helyén a Mártírok utcában a tánctagozat a Szépvölgyi utcában működik. Története során profilja egyre bővült azzal a céllal, hogy a Siófokon és környékén élő családok gyermekei művészeti nevelésben részesülhessenek. Így –Balatonszabadiban és Nagyberényben is működik telephely. A nevelők fontosnak tartják, hogy elkötelezett munkával hozzásegítsék a családokat az igényes, komoly kulturális értéket képviselő zene és a magyar hagyományokat megőrző néptánckultúra 4

megismertetéséhez és az iránta való igény kialakításához. Nevelőink oktatómunkájukban arra törekszenek, hogy tanítványaikat művészi élményhez juttassák, és a kiemelkedő tehetségű növendékeket felkészítsék továbbtanulásra a felsőbb szintű zenei intézményekben. A művészetoktatásban működik: billentyű, fafúvós, akkordikus, vonós, rézfúvós, vokális, zeneismeret, kamarazene, néptánc tanszak. A 2007/2008-as tanévben lezajlott országos minősítő eljárás során „kiválóan minősült alapfokú művészetoktatási intézmény” értékelést kapták.

5

2.Nevelési program

Intézményünk mottója:

„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.”

(Szent-Györgyi Albert)

6

3. Pedagógiai alapelvek A Siófoki Vak Bottyán János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanítói, pedagógusai a mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnénk érvényre juttatni. 1. Az iskolában olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek érdekében: 

A tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,



A gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,



A tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,



Diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,



Minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,



Az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló tanuló és nevelő szülő és nevelő nevelő és nevelő között.

2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyerekekből. Ennek érdekében: 

A tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,



Iskolában olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,



Az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk,



Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit,



Szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, 7



Törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,



Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,



Szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.



A nevelőtevékenység az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevételével, a tanulók öntevékenységére épülve, a szülőkkel és az iskolákkal együttműködve folyik.



Nevelők, dolgozók valljuk, hogy iskolánk olyan alkotó pedagógiai emberi és szellemi környezet, amely alkalmas a folyamatos megújulásra, amelyben valamilyen fokon mindenki nevel mindenkit!



Ahol pedagógiánk alkalmas arra, hogy a közösség fejlődése előidézze az egyén fejlődését, és az egyén fejlődése visszahasson, és a közösség minőségi fejlődését eredményezze.



Ahol a másság mindennemű előfordulását tiszteletben tartva, segítjük a kisebbségben élők identitás alapú fejlődését.



Hiszünk abban, hogy olyan egyéni sajátosságokkal, jellemzőkkel, arculattal rendelkező iskolát tudunk teremteni, amely teljesíteni tudja a rá bízott feladatokat.

3. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyük életében. Ennek érdekében: 

Rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,



Igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai,



Ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, óvodákkal,



Nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle városi, tankerületi rendezvényeken, megyei és országos versenyeken megméresse magát.

4. Elképzeléseinkben arra törekszünk, hogy tanulóink az alábbi tulajdonságokkal rendelkezzenek: 

humánus,



fegyelmezett,



művelt,



kötelességtudó,



érdeklődő, nyitott,



kreatív, alkotó, 8



ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket; a természet, a környezet értékeit; az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit.



jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban),



van elképzelése a jövőjét illetően,



becsüli a tudást,



öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,



ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,



képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban,



a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,



ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat,



ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit,

5.



viselkedése udvarias,



beszéde kulturált,



társaival együttműködik,



szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,



képes szeretetet adni és kapni,



szereti hazáját,



megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,



szellemileg és testileg egészséges, edzett,



egészségesen él,



szeret sportolni, mozogni,



megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget.

Ennek érdekében -

biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a felzárkóztató vagy

tehetséggondozó foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. 9

4.Az iskolában folyó nevelő-és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az ember testi és lelki egészsége, és megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, a balesetek megelőzése) 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémáik iránt. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. 10

10. A sikeres munkaerő piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése  A tanulók képességeinek és készségeinek – lehetőség szerinti – egyénre szabott fejlesztése.  Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése.  Az iskolánk országos eredményeinek felhasználása, javító tevékenységek megszervezése. 11. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. A tantervi program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. A zeneoktatás a különböző zenei műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. A zeneoktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai 

A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése.



A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamikai és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása).



A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének megalapozása és kifejlesztése.



A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása.



Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása.



A zenei műszavak és jelentésük megismertetése.



A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése.



A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése.



A kortárs zene befogadására nevelés. 11



A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése.



Az értékes zene megszerettetése. A növendékek zenei ízlésének formálása.



A tanulók életkorának megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására való ösztönzés. A társművészetek iránti nyitottság kialakítása.



A zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben.



A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra.



A növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése.



A tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése.



Közreműködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein.



Az amatőr zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusban történő aktív részvételre való előkészítés, ösztönzés.



Cserekapcsolatok létesítése hazai és - lehetőség szerint – külföldi zeneoktatási intézményekkel.

A Művészeti Iskolában működő tanszakok: billentyűs, fafúvós, akkordikus, vonós, rézfúvós, vokális, zeneismeret tanszak, kamarazene és néptánc tanszak. Ezek a szakok az alapító okiratban is szerepelnek, mint a fejlesztés lehetséges iránya. Az iskola magas szinten működő kamarakórusának fenntartását szintén alapfeladatnak tartjuk. Már az előző tanévben is szaporodtak kamaraegyütteseink. Szeretnénk ezekkel minél előbb bekapcsolódni a város és a térség kulturális „vérkeringésébe”. Terveinkben szerepel művészeti csoportjaink munkájának a régióban, az országban és a határokon túli megismertetése, fesztiválokon, versenyeken való részvételekkel, illetve cserekapcsolatokat felvéve. Ez magába foglalná az iskolák éves versenyeztetési és koncertezési tervét, rendezvénynaptárszerűen felhasználva azt, az egyes települések és vonzáskörzetük kulturális kiszolgálására. Néptánc oktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai A néptánc közérthetősége révén felbecsülhetetlen értékű segítséget jelent a kultúrák közti kapcsolatteremtésben és az egészséges emberi kapcsolatok kialakításában. Tanítása elősegíti néphagyományunk megismerését, továbbéltetését és újraalkotását, kulturális örökségünk megbecsülését. Lehetővé teszi mindenki számára az esélyegyenlőséget megteremtve az önkifejezés és azonosulás esztétikai útján elérését, segítve ezzel a személyes kreativitás kibontakozását és az egyéniség, személyiség fejlesztését. Iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az ezekhez kapcsolódó folyamatos értékelések. Nevelési

céljaink

megvalósítását

segítik

tagintézményeink

pedagógusai

által

alkalmazott

személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. 12

Nevelés módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 

Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.



Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

Közvetlen és közvetett nevelési eljárások Intézményünk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

Szokások

Követelés,

A tanulói közösség

kialakítását célzó, beidegző

Gyakoroltatás,

tevékenységének megszervezése.

módszerek.

Segítségadás,

Közös (közelebbi vagy távolabbi)

Ellenőrzés

célok kitűzése, elfogadtatása.

Ösztönzés

Hagyományok kialakítása Követelés Ellenőrzés Ösztönzés

Magatartási modellek

Elbeszélés.

A nevelő részvétele a tanulói

bemutatása, közvetítése.

Tények és jelenségek

közösség tevékenységében.

bemutatása.

A követendő egyéni és csoportos

Zene, tánc és képzőművészeti

minták kiemelése a közösségi

alkotások bemutatása.

életből.

A nevelő személyes példamutatása. Tudatosítás (meggyőződés

Magyarázat, beszélgetés.

Felvilágosítás a betartandó

kialakítása).

A tanulók önálló elemző

magatartási normákról.

munkája.

Vita.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskoláink végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a tanulmányai befejezésekor: 

Minden tantárgytárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége – 13

vagyis több mint ötven százaléka – a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskola helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) 

Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen.



Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat.



Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.



Be tud illeszkedni az európai kultúrába.

14

5.Személyiségfejlesztés Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1.A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2.A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3.A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4.A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Legjobb színtere ennek a zenei és táncművészet. 5.A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6.A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7.A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8.A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9.A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, 15

edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

6.A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánk egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása tagiskoláink nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelő irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: a tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronom – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonom – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: a tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: a tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 16

5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 6. Megvalósítás színterei: o Tanóra, osztályfőnöki óra, o Tanórán kívüli felnőttek által szervezett iskolai foglalkozások (sport – kulturális) o Napközis foglalkozások o Szabadidős tevékenységek: kirándulások, táborozások, erdei iskola o Ünnepélyek 7. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos munka a DÖK patronáló tanár, az osztályfőnökök kiemelt feladatai közé tartoznak 8. DÖK: - iskolai diákügyelet szervezése -

közösségi érdekérvényesítés: javaslatok, vélemények, kölcsönös segítségnyújtás, közösségi ellenőrzés, pozitív tanulói példamutatás

17

7.A

személyiségfejlesztés

és

közösségfejlesztés

feladatainak

megvalósítását

szolgáló

tevékenységrendszer és szervezeti formák 1. A tanítási órák A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskolák nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. -

d) Az egységes alapokra épülő differenciálás. Iskolánk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához.

A hatékony fejlesztésnek egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni: - Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. - A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása. - Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére. 18

- Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. - Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani. - A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. - A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.

2.

Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik

a) Hagyományőrző tevékenységek 

Fontos feladat az iskola névadójának, emlékének ápolása.



Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: a zene világnapján,1849. október 6-a, 1956. október 23-a, Bottyán nap, karácsonyi ünnepség, 1848. március 15-e évfordulóján, illetve a 8. osztályosok ballagásakor, tanévnyitó-, tanévzáró ünnepély, a Nemzeti Összetartozás Napján.

•

Minden tanév folyamán az osztályok megemlékezést tartanak tanórákon, a magyar kultúra

napján, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapján, a költészet napján, a holokauszt áldozatainak emléknapján. b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolákban diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. c)Diákétkeztetés. A tanulók számára – igény esetén – napi háromszori étkezést (tízórai, ebéd, uzsonna) vagy ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az étkezési térítési díjakat a működtető önkormányzat által meghatározott módon kell befizetni. d)Tehetséggondozó

és

felzárkóztató

foglalkozások.

Az

egyéni

képességek

minél

jobb

kibontakoztatását,a különleges figyelmet igénylő tanulót az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. •Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk. 19

•A 7-8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában a tanulócsoportok igénye szerint. •További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. A tehetséggondozó foglalkozások felkészítenek a tanulmányi-sport- és kulturális versenyekre. •A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában elsősorban azok a tanulók vesznek részt, - akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi, - akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot. e)Iskolai sportkör, tömegsport. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. f)Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. g)Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Fenntartói egyetértés, finanszírozás esetén alapfokú

művészetoktatásban

helyi-,

megyei-,

regionális

versenyek,

bemutatók

szervezése

(zongoraverseny, vonós találkozó, szolfézsverseny, néptáncbemutatók, néptáncversenyek). Általános iskolában szaktárgyi és komplex versenyek, iskolai-, körzeti-, regionális versenyek (Anyanyelvi-, matematikai, természettudományos verseny, sportversenyek, hagyományőrző versenyek. Lásd: 1.számú melléklet h)Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok). Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek 20

során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet (projekthetet) a tanulócsoportok – ismereteket összegző vagy művészeti – bemutatója zárhatja. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a téma napok, amelyek az egészségvédelemmel, az elsősegélynyújtással, a természet- és környezetvédelemmel, iskolánk névadójával kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel. A hosszabb (több napos, egy hetes) témaheteken feldolgozásra kerülő ismereteket a nevelők szakmai munkaközösségei az iskola éves munkatervében határozzák meg, amennyiben kapcsolódni akarnak az adott tanév miniszteri rendeletében megjelenő témahetekhez. i)Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára gyalogos vagy kerékpáros tanulmányi kirándulásokat szervezhetnek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. j)Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szervezhetnek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. k)Erdei iskolák, táborozások. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik, illetve az iskolai szünidőkben szervezett táborozások. Az erdei iskolai foglalkozásokon és a táborozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. l)Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a 21

programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. m)Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle

szabadidős

programokat

szervez

(pl.

túrák,

kirándulások,

táborok,

színház-

és

múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. n)Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. A könyvtár használata ingyenes. o)Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. p)Etika/Hit- és erkölcstan. Az iskolában az etika/ hit- és erkölcstan való részvétel a tanulók számára kötelező. Minden év május 20-ig fel kell mérni, szülő/ gondviselő írásban nyilatkozik róla, hogy kiskorú gyermeke számára melyik tantárgyat választja.

22

8. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok- a szülő, a tanuló, a pedagógus és az iskola partnerei kapcsolattartásának formái 1. Az iskola közösségeinek együttműködése 1. Az iskola vezetése és a nevelőtestület együttműködése 1. A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. 2. Az együttműködés fórumai: -

az iskolavezetőség ülései,

-

a különböző értekezletek,

-

megbeszélések.

3. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. 4. Az iskolavezetés az aktuális feladatokról a tanári szobákban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. 5. Az iskolavezetés tagjai kötelesek: -

az iskolavezetés ülései után, és a tankerületi értekezletek után tájékoztatják az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,

-

az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetés felé.

6. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével illetőleg a szülői szervezettel. 2. A szakmai munkaközösségek együttműködése 1. Az

iskolában

tevékenykedő

szakmai

munkaközösségek

folyamatos

együttműködéséért

és

kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. 2. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: -

a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,

-

iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,

-

iskolán kívüli továbbképzések,

-

a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek.

23

3. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. 3. A szülői szervezet és az iskola közösségeinek együttműködése 1. A szülői szervezet az iskola közösségeivel az teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja egymással a kapcsolatot. 2. A szülői szervezet tagjai rendszeres időközönként – évente legalább egy alkalommal – kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket a tevékenységükről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait a szülői szervezet felé továbbítani. 3. A szülői szervezet ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt: -

az iskola igazgatója,

-

igazgatóhelyettesek,

-

DÖK felnőtt vezetője.

4. Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója rendszeresen – évente legalább egy alkalommal – köteles tájékoztatni a szülői szervezetet. 4. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: -

az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,

-

a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,

-

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői szervezethez fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel. 24

5. A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése 1. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: -

az iskola igazgatója legalább évente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,

-

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

2. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Egyéni megbeszélések Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. b) Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülői értekezlet. Feladata: -

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,

-

a szülők tájékoztatása 

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,



az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,



a helyi tanterv követelményeiről,



az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,



saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,



a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,



az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,



a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

c) Fogadó óra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)

25

d) Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. 3. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 4. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz illetve a szülői szervezethez fordulhatnak. 5. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülői szervezettel. 6. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint nevelőitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. 7. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie 8. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -

az iskola honlapján;

-

az iskola fenntartójánál;

-

az iskola irattárában;

-

az iskola könyvtáraiban;

-

az iskola nevelői szobáiban;

-

az iskola igazgatójánál;

-

az iskola igazgatóhelyetteseinél;

-

az intézményegység vezetőnél.

26

9.A tanulók helye a döntési folyamatban 1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 3. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: -

a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.);

-

tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer;

-

sportélet;

-

túrák, kirándulások szervezése;

-

kulturális, szabadidős programok szervezése;

-

a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap).

5. Ezekben a kérdésekben -

az osztályközösség véleményét az osztály éves programjának megbeszélésekor osztályfőnököknek ki kell kérniük;

-

a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie.

6. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé. 7. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: -

az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

-

a házirend elfogadása előtt és egy tanítás nélküli munkanap programjáról.

8. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzatot segítő pedagógus képviseli. 9. Az iskolában iskolai vezetőség működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetőségének teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képviselője.

27

10.Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel

1. állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: 

Az intézmény fenntartójával: Siófoki Tankerületi Központtal 8600 Siófok, Szépvölgyi utca 2.



POK Kaposvár



A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel: o Siófoki Beszédes József Általános Iskola 8600 Siófok, Szépvölgyi utca 2. o Siófoki Széchenyi István Általános Iskola, 8600 Kele utca 33. o középiskolák o nevelési intézmények: óvodák



A területileg illetékes szakértői bizottsággal.

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. 2. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: 

Az iskolát támogató Tartalmasabb Szabadidőért és Tehetséggondozásért, valamint a Zene- Bona alapítvány kuratóriumával.



Az alábbi közművelődési intézményekkel: BRTK Könyvtár Siófok, KIKK Siófok



Az alábbi társadalmi egyesületekkel: Nők a Balatonért Egyesület, Siófoki Nőikar, Siófoki Férfidalkör, Nyugdíjas Egyesület, Vakok és Gyengénlátók Egyesülete, Magyar- Finn Baráti Társaság, stb.



Az alábbi termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal: FGSZ Zrt, DRV Zrt, Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság, OTP Bank Nyrt, Unicredit Bank, stb.



Az alábbi gyermek- illetve ifjúsági szervezetekkel: 466. sz. Magyar Tenger Cserkészcsapat, stb.



Az alábbi egyházak helyi gyülekezeteivel: Magyar Katolikus Egyház, Magyar Református Egyház.,Magyar Evangélikus Egyház stb.

3. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola vezetősége és az iskolai védőnő rendszeres kapcsolatot tart fenn a Siófok Város Kórháza illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. 4. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Siófok Város Gondozási Központ Család és Gyermekjóléti Központ, 8600 Siófok Batthyány utca 46. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgatóhelyettes a felelős. 28

5. A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek bekapcsolódnak a területi (iskolaközi) szakmai munkaközösségek munkájába: -

humán munkaközösség,

-

reál munkaközösség

-

billentyűs tanszak

-

fúvós – vonós - akkordikus tanszak

-

néptánc - zeneismeret- vokális tanszak

29

11.Iskolai egészségnevelési program 1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: 

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;



tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;



a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel -

a táplálkozás,

-

az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre,

-

a családi és kortárskapcsolatok,

-

a környezet védelme,

-

az aktív életmód, a sport,

-

a személyes higiénia,

-

az elsősegély-nyújtás alapismeretei,

-

a szexuális fejlődés területén.

2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. (DADA program, szexuális felvilágosítás a 8. évfolyamon nőgyógyász szakorvos részvételével.) 3. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: -

testnevelés órák;

-

játékos,

-

az iskolai sportkör foglalkozásai;

-

tömegsport foglalkozások;

-

úszásoktatás az alsó tagozat 2. és 3. évfolyamán a fenntartó döntése alapján

-

együttműködés helyi sportegyesületekkel.

b) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; c) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; d) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: 30

-

szakkörök (csecsemőápolási, táplálkozási, túra);

-

minden évben osztályonként, vagy az egész iskola részvételével egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése;

-

minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan (project nap keretében);

e) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele -

félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában;

-

a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.)

31

12. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók -

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

-

ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.

-

ismerjék fel a vészhelyzeteket;

-

tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;

-

sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

-

ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

-

sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: -

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;

-

a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;

-

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében -

az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálat és a Vöröskereszt helyi szerveivel az iskolai védőnő közreműködésével;

-

tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;

-

támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.

-

az iskolai védőnővel közösen szervezett programok.

4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: -

a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

32

Elsősegély-nyújtási alapismeretek rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás magasból esés

Tantárgy -

biológia

kémia

fizika testnevelés -

az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödiknyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások lehetnek: -

szakkörök (elsősegély-nyújtó);

-

alkalomszerűen

elsősegély-nyújtási

bemutatót

szervezünk

a

tanulóknak

az

Országos

Mentőszolgálat, Vöröskereszt bevonásával; -

évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap

(témanap)

szervezése

az

alsó

és

a

felső

tagozatos

tanulók

számára.

33

13.Iskolai környezeti nevelési program 1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: -

a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;

-

tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;

-

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: 

a környezet fogalmával,



a földi rendszer egységével,



a környezetszennyezés formáival és hatásaival,



a környezetvédelem lehetőségeivel,



lakóhelyünk természeti értékeivel,



lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.

2. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a helyi tantervben szereplő tantárgyakban kell megoldani: földrajz, biológia, kémia, fizika, technika, magyar nyelv és irodalom, környezetismeret, osztályfőnöki óra. b) a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások lehetnek: -

minden évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére;

-

évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap (témanap) szervezése a „Föld napja” alkalmából játékos vetélkedővel, akadályversennyel az alsó és a felső tagozatos tanulók számára;

-

minden tanévben egy alkalommal „környezetvédelmi őrjárat” szervezése a településen Nők a Balatonért Egyesülettel közösen;

-

a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az iskolában é

34

14.A pedagógusok helyi intézményi feladatai 1. A pedagógusok alapvető feladatai -A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. - A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. - Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. - Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. - A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. -A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. - Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. - A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése. 2. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás - Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. -A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). - Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. -A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon - Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon - A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. - A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. - Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. - A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében. 3. A tehetséges tanulók gondozása - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. - Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, művészeti bemutatók, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. - Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, művészeti bemutatókon. - A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb. 35

- A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle megyei-, regionális, országos versenyekre, vetélkedőkre, művészeti bemutatókra stb. 4. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. - A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében. - A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása. - A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. - Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében. - A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókkal való hatékony fejlesztő foglalkozás. 5. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása - Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás). - Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség, vetélkedők, versenyek). - Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. - A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok. 6. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel - Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. - Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. - Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon. 36

7. Munkafegyelem, a munkához való viszony - A munkaköri kötelességek teljesítése. - Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. - Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. - Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása. 8. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében - Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. - Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. - Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. - Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása. 9. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés - Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel. - Továbbképzéseken való részvétel. - A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. - Lehetősége van publikációk készítésére szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban vagy önálló témában tankönyvírás. 10.Az iskolai munka feltételeinek javítása - Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. - Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. - Az iskolai alapítványok működésének segítése. - Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). - Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. - Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása. 11. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában - Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. - Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. - Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

37

12. Aktív részvétel a tantestület életében - A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése, mentorálása. - Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. - Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein. 13. Az iskola képviselete - A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. - Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken. - Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában. - Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. - Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe. - A település rendezvényein, eseményein való részvétel. - Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben. 14. A vezetői feladatok ellátása - Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. - Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. - A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása. 15. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal - A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. - Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. - Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. - Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

38

15.Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 1. Az osztályfőnök feladatai

-

Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával.

-

Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.

-

Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását.

-

Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez.

-

Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.

-

Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.

-

Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.

-

Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.

-

Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.

-

Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket.

-

A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább másfél hónappal írásban értesíti az igazgató közreműködésével.

-

Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.

-

Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.

-

A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.

-

Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.

-

A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez.

-

Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.

-

Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.

-

Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. 39

-

Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.

-

Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.

-

Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával, figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).

-

Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.

-

Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára.

-

Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.

-

A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.

-

Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.

-

A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül.

-

Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.

-

A nyolcadik évfolyamban ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat.

-

Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet).

-

Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.

-

Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.

-

Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben.

-

Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról.

-

Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.

-

Tanév elején kitölti vagy kitölteti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások). 40

-

Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.

2. Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése: a) A tanév elején összeállított munkaterv -

Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.

-

Tanév eleji és tanév végi statisztikai adatok az osztályról.

-

Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve).

-

Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban.

-

Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái.

-

Az osztály diákközösségének vezetői.

-

Az osztályban működő szülői szervezet vezetői.

b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán -

Első félévi és tanév végi osztálystatisztika.

-

Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.

-

Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.

3. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról: -

Tanulók száma, ebből leány

-

Állami nevelt (gondozott)

-

Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló

-

Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló

-

Sajátos nevelési igényű tanuló

-

Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló

-

Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul

-

Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló)

-

Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók

-

Más településről bejáró tanuló

-

Nem magyar állampolgár 41

-

Évfolyamismétlő

Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról: -

Tanulók száma

-

Osztályozott tanulók száma és aránya

-

Osztályozatlan tanulók száma és aránya

-

Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga

-

Az osztály tanulmányi átlaga

-

Kitűnő tanulók száma és aránya

-

Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén

-

Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén

-

Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén

-

Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya

-

Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya

-

Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya

-

A bukások száma tantárgyanként

-

A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei

-

Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)

-

Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)

-

Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői 

A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika)



Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján



A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya



A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya



A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya



Továbbtanulás iskolatípusok szerint



Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya



Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya



Szakgimnáziumba felvett tanulók száma és aránya



Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya

42

A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén: -

Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók).

-

Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka).

-

A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei).

-

Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája.

-

Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók).

-

A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel).

-

A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával).

-

Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: 

Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban?



Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban?



A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek? 4. Az osztályfőnöki órák témái

a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin -

A házirend szabályainak megbeszélése.

-

Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése.

-

Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése.

-

Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása.

-

Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése.

-

Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése.

-

A kerékpáros közlekedés szabályai.

b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák -

Évente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. 43

-

Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja.

-

Évente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele.

-

Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén.

-

Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én.

-

Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról.

-

Megemlékezés az iskola névadójáról.

-

Osztálykirándulás előkészítése.

c) Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként a helyi tantervben került szabályozásra.

44

16.A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 1. Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. 2. Munkánk során kiemelten kezeljük -

a sajátos nevelési igényű;

-

a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő;

-

a kiemelten tehetséges;

-

a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését.

1. Sajátos nevelési igényű tanulók -

Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik.

-

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg.

-

A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt.

-

Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait.

-

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:



gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,



az Irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi tantervének,



a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek,



a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,



a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása,



képességfejlesztő játékok, eszközök,



számítógépek fejlesztő programokkal.

45

2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: -

szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal,

-

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

-

felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;

-

egyéni foglalkozások;

-

nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;

-

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;

-

a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;

-

iskolai sportkör, szakkörök;

-

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);

-

szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);

-

a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás);

-

a szülőkkel való együttműködés;

-

családlátogatások;

-

szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;

-

szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

3. A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: -

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

-

a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások;

-

egyéni foglalkozások;

-

iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);

-

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;

-

a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;

-

iskolai sportkör, szakkörök;

-

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);

-

szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások).

46

4. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek -

szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal,

-

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

-

felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;

-

egyéni foglalkozások;

-

a tanulók félévente fejlesztő értékelése a szülőkkel közösen;

-

nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;

-

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;

-

a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;

-

iskolai sportkör, szakkörök;

-

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);

-

szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);

-

a szülőkkel való együttműködés;

-

családlátogatások;

-

szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;

-

szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

47

17.A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük:

-

osztályozó vizsga

-

pótló vizsga

-

javítóvizsga

-

művészeti alap és záróvizsga

2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha -

a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,

-

engedély alapján egy vagy több tárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,

-

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a 250 tanítási órát meghaladja és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

-

az alapfokú művészetoktatásban a tanítási órák egyharmadát

-

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és az igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-ot meghaladja és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

2.1. A nevelőtestület az osztályozó vizsgát akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 20 tanórai foglalkozást és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének. (20/2012.CVIII.31. EMMI rendelet 51. § (7.) (8.) 3. Pótló vizsgát tehet az a tanuló az igazgató által meghatározott vizsganapon, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okokból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olya, a vizsgán részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos, vagy gondatlan magatartására. Az igazgató engedélyezheti, hogy a vizsgázó a pótló vizsgát az adott vizsganapon tegye le, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló ha- a tanév végén - legfeljebb 3 tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.

48

-

az osztályozó vizsgáról, számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik

5. Javítóvizsgát augusztus 15-31-e közötti időszakban kell megszervezni. 6. Osztályozó vizsga esetén a vizsgát megelőző 3 hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni. Osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során az iskola bármikor szervezhet. 7. A tanulmányok alatti vizsgáról a vizsgázót írásban kell értékesíteni. 8. Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató engedélyezheti, hogy a vizsgázó az előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. 9. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. 10. A tanulmányok alatti vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. A vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell kijelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. 11. A vizsgabizottság elnökét és tagjait az igazgató bízza meg. A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért. 12. Vizsga reggel 8 óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb 17 óráig – az alapfokú művészetoktatásban 20 óráig tarthat. 13. Az írásbeli vizsga szabályai (gyakorlati vizsgára is alkalmazni kell.) 13.1. Egy vizsga napon a vizsgázó vonatkozásában legfeljebb 3 írásbeli vizsgát lehet megtartani. -

a vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább 10- legfeljebb 30 perc pihenőidőt kell biztosítani.

-

Pótló vizsga, szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával 3. vizsgaként is megszervezhető.

13.2. A vizsgázó számára a rendelkezésre álló idő tantárgyanként 60 perc, ha bármilyen rendkívüli esemény az írásbeli vizsgát megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni. 13.3. A vizsgateremben az ülésrendet úgy kell kialakítani, hogy a vizsgázók ne zavarhassák, és ne segíthessék egymást. 49

-

A vizsgázók személyazonosságának megállapítása, vizsgaszabályok ismertetése, tételek kihirdetése a vizsgabizottság elnökének a feladata.

-

A vizsgázónak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható.

-

Az írásbeli vizsga feladatlapot csak az iskola bélyegzőjével ellátott feladatlapon lehet megtenni. A lapon fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését.

-

A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni.

-

Az íróeszközökről a vizsgázónak, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik.

13.4. A szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján:

-

a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára a rendelkezésre álló idő legfeljebb 30 perccel meg kell növelni az írásbeli vizsgánál

-

lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja

-

írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen

-

szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen

-

ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. 30 perc időt kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó, vagy a tanár is felolvashatja.

13.5. Az írásbeli vizsgán, szabálytalanság esetén a vizsgáztató pedagógus:

-

elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírva, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, az elvétel pontos idejét, aláírja, visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát

-

a vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának

-

az igazgatónak haladéktalanul a vizsga befejezése után ki kell vizsgálnia a szabálytalanságot

-

Az igazgató megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek a vizsgáztató és a vizsgázó nyilatkozatát is tartalmaznia kell. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató, a vizsgázó és az igazgató írja alá. A vizsgázó különvéleményét is rávezetheti a jegyzőkönyvre.

-

az igazgató a jegyzőkönyveket, a feladatlapokat, a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgázgatótól. A jegyzőkönyv aláírásával, az időpont feltüntetésével lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli.

50

-

Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól elkülöníthető színnel (ha lehet piros színnel) megjelöli, röviden értékeli a válaszokat.

-

Ha a vizsgáztató a javítás során arra a megállapításra jut, hogy a vizsgázó nem megengedett eszközöket használt, észrevételeit rávezeti a feladatlapra és értesíti az igazgatót.

-

Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, háromtagú bizottság mérlegeli a szabálytalanság súlyosságát (p. tagot: igazgató, 2 a bizottság munkájában részt nem vevő pedagógus).

-

A vizsgakérdésekre részben, vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvényben rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt.

-

A vizsgázók adott tantárgyból – ha az nem javítóvizsga volt – a javítóvizsgára utasítja.

-

Ha javítóvizsga volt, a vizsgát eredménytelennek nyilvánítja.

-

A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést, és annak indokait határozatba kell foglalni.

14. A szóbeli vizsga szabályai: 14.1. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb 3 tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga.

-

Egy vizsgateremben legfeljebb 6 vizsgázó tartózkodhat.

-

A vizsgázónak legalább 10 perccel korábban kell megjelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották.

-

A vizsgázó tantárgyanként húz tételt, vagy kifejtendő feladatot, ha szükséges kiválaszthatja hozzá az eszközöket.

-

Az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó eszközökről a vizsgáztató gondoskodik.

-

Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább 30 perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli felelet előtt.

-

A vizsgázó a szóbeli felelet előtt jegyzeteket készíthet.

-

Egy tantárgyból egy vizsgázó feleltetési időtartama nem haladhatja meg a 15 percet.

-

A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, nem segíthetik egymást.

-

A vizsgázó határozza meg a tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét.

-

A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni, vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat.

-

A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatban a vizsgázónak kérdést tehetnek fel.

51

-

A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő letelt.

-

Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz a feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele.

-

Póttétel húzása esetén a póttételre adott felelet pontszámát kell felezni, egész pontra kerekíteni, majd ez alapján kell az osztályzatot kiszámítani.

-

Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább 15 perc pihenőidőt kell számára biztosítani, s ez alatt az idő alatt elhagyhatja a vizsgahelyiséget.

-

Ha a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte a vizsgabizottság elnöke rávezeti az értékelést a jegyzőkönyvre.

14.2. A szakértői bizottság szakvéleménnyel megalapozott kérésre az igazgató engedélye alapján:

-

a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára 30 perc gondolkodási időt legfeljebb 10 perccel meg kell növelni.

-

A vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban is leteheti.

-

Az írásbeli vizsgák szóban is leteheti.

-

Az előbbi esetekben, ha a vizsga szóbeli és írásbeli részből áll, a vizsgázónak 2 vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő módon kell kifejtenie.

-

A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani.

-

A vizsgázó kérésére a 2. tétel kifejtése előtt legfeljebb 10 perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó elhagyhatja a vizsgahelyiséget.

-

Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti. A szóbeli vizsgát a vizsgázó befejezheti, de a szabálytalanság elkövetését, vagy a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A jegyzőkönyvben szerepelnie kell a szabálytalanság tényének.

-

A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

15. A gyakorlati vizsga szabályai 15.1. A gyakorlati vizsgarész szabályait akkor kell alkalmazni, ha a tantárgy helyi tantervben meghatározott követelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg.

52

-

A gyakorlati vizsgafeladatokat az igazgató hagyja jóvá.

-

Akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a feladatok elvégzéséhez szükséges személyi, tárgyi feltételek meglétéről.

-

A vizsgázót tájékoztatni kell a vizsga rendjéről, minden tudnivalóról, a vizsga helyéről, a munkavédelmi, tűzvédelmi és egészségvédelmi előírásokról.

-

A vizsgafeladat elvégzéséhez az adott tantárgynál meghatározott idő áll a rendelkezésre.

-

A gyakorlati vizsgarészt egy érdemjeggyel kell értékelni.

-

Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét, idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot.

-

Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá.

-

A vizsga helyszínén készült gyakorlati alkotásra, vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra adott osztályzat alapján kell meghatározni a gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegyet.

16. Független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányi vizsgák. 16.1. A vizsgát a kormányhivatal szervezi. 16.2. A tanuló – kiskorú tanuló esetén szülője – a félév, vagy a tanítási év utolsó napját megelőző 30. napig, a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (7) bekezdésben meghatározott esetben az engedély megadását követő 5 napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról.

-

Meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni.

-

Az iskola igazgatója a bejelentést 8 napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát.

-

A tanuló a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utalták akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse meg.

-

A kérelmet az iskola 8 napon belül továbbítja a kormányhivatalnak.

17. Ha a tanuló egy, vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani.

-

Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni.

53

-

Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni.

-

Ezt alkalmazni kell abban az esetben is, ha a tanulót az alapfokú művészetoktatás magasabb évfolyamára vették fel.

18. Az alapfokú művészetoktatásban a művészeti alapvizsgát és a záróvizsgát a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeltben meghatározott időpontban kell megszervezni. 18.1. A vizsgafeladatokat az iskola helyi tanterve alapján kell kidolgozni.

-

A vizsga lebonyolítása az iskola feladata.

-

Az alapvizsgát és a záróvizsgát több iskola közösen is megszervezheti.

-

A művészeti alapvizsga a továbbképző évfolyamokon való továbbtanulásra jogosít.

-

A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait az oktatásért felelős miniszter rendeletében foglalt keretek között határozza meg.

-

Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az utolsó alapfokú évfolyamot sikeresen befejezte és a vizsgára írásban jelentkezett.

-

Művészeti záróvizsgát a tanulmányok befejezésekor lehet tenni.

18.2 A művészeti alap- és záróvizsga részletes szabályai, vizsgafeladatai és követelményei az alapfokú művészetoktatás helyi tantervében kerültek részletes szabályozásra. 18.3 Az általános iskolában az osztályozó- és javítóvizsga továbbhaladásának feltételei megegyeznek a helyi tantervbe feltüntetett továbbhaladás feltételeivel.

54

1. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: Tantárgy Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

Írásbeli

Szóbeli Vizsga Alsó tagozat írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli szóbeli írásbeli szóbeli szóbeli

írásbeli Felső tagozat írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli szóbeli írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli szóbeli szóbeli írásbeli

Gyakorlati

gyakorlati gyakorlati gyakorlati gyakorlati gyakorlati

gyakorlati gyakorlati gyakorlati gyakorlati gyakorlati

55

18.Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei 1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet a kormányhivatal határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: -

a gyermek személyi azonosításra alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt és az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást kell bemutatni.

-

A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:

-

a gyermek személyi azonosításra alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt

-

az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;

-

az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

4. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 5. Az iskolába beadott

felvételi kérelmeket

a 20/2012. (VII.31) EMMI rendeletben

meghatározottak szerint kell teljesíteni. 6. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a Házirend tartalmazza.

56

7. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

19.A mindennapos testnevelés, testmozgás

Az iskola a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezi meg. A heti öt órából legfeljebb heti két óra a Nemzeti alaptanterv Testnevelés és sport műveltségterületében jelzett sporttevékenységekre (úszás, néptánc, közösségi és más sportjátékok, szabadtéri sportok, kajak), vagy az iskola lehetőségeinek és felszereltségének megfelelően - különféle más sporttevékenységekre fordítható. Az iskola amennyiben lehetőség nyílik rá a 2. és a 3. évfolyamon heti 2 alkalommal úszásoktatásra viszi a tanulókat iskolán kívüli helyszínre. A felső tagozaton az 5. évfolyamot kivéve amennyiben szülői írásbeli hozzájárulás megtörtént, úgy kajak oktatására biztosít az iskola és a helyi egyesület lehetőséget. A heti két óra kiváltható továbbá sportolással iskolai sportkörben, vagy - a tanuló kérelme alapján sportszervezet, sportegyesület keretei között végzett igazolt sporttevékenységgel. A kötelező testnevelési óra kiváltása A törvény lehetővé teszi heti két testnevelés óra kiváltását, ugyanakkor ez a testnevelés óránál magasabb szintű sporttevékenységet jelent. Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban, azokban az osztályokban, amelyekben közismereti oktatás is folyik, azokon a tanítási napokon, megszervezi a mindennapos testnevelést legalább napi egy testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra  a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással,  iskolai sportkörben való sportolással,  versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel,  egyesületben legalább heti két óra sporttevékenységet folytató tanuló kérelme alapján – amennyiben délután szervezett testnevelés órával ütközik – a félévre érvényes, az egyesület által kiállított igazolással váltható ki. [Nkt. 27. § (11) bekezdés]

57

20.A tanulók fizikai állapotának mérése A NETFIT a testnevelés és sport műveltségi területen pedagógiai eszközként alkalmazott tesztrendszer, amely - elsősorban diagnosztikai jelleggel - képes a tanulók fizikai-fittségének mérésére és nyomon követésére. A tesztrendszer - tudományos módszerekkel meghatározott egészségsztenderdek (amelyek az egyes korosztályok és a nemek tekintetében külön-külön állnak rendelkezésre) alapján - alkalmas a tanulók egyéni fizikai-fittségi fejlesztését középpontba helyező értékelésére, továbbá a testnevelés-sport műveltségterületi oktatás hatékonyságának, egészségfejlesztési és személyiségfejlesztési folyamatainak nyomon követésére. A NETFIT tartalmi területei A NETFIT a fizikai fittségi mérés során három tartalmi területet, azokhoz kapcsolódóan pedig négy fittségi profilt különböztet meg, az alábbiak szerint. I. A tanulók testösszetételére vonatkozó mérések - az antropometriai paraméterek mérése és a testösszetétel becslése - A testösszetétel és tápláltsági profil Az elhízás és túlsúly előfordulási gyakorisága ma már a gyermekek, tanulók tekintetében is jelentős mértékű. A testösszetétel kedvezőtlen irányú változása szoros összefüggést mutat a csökkenő fizikai aktivitással és a helytelen táplálkozással. A magas testzsírtartalom megnöveli a szív- és érrendszeri megbetegedések, a 2-es típusú cukorbetegség, a daganatos megbetegedések és egyes pszichológiai betegségek kialakulásának kockázatát. A túlsúlyosság és egyéb érrendszeri megbetegedést kiváltó kockázati tényezők megjelenése az egész élettartamra kihat, így különösen fontos hangsúlyt fektetni a testösszetétel vizsgálatára az átfogó, egészséggel összefüggő fittségi profil kialakításában. Mint a fizikai- fittségi állapot minden dimenziója, a testösszetétel is hatással van az egészségi állapotra (már gyermekkorban is), és rendszeres fizikai aktivitással kedvező irányba mozdítható. A NETFIT testösszetételi és tápláltsági profilja tartalmazza a testtömeg és testmagasság értékekből számított testtömegindexet és a testzsírszázalék értéket. II. A tanulók vázizomzatának fittségére vonatkozó (pálya) tesztek - A vázizomzat fittségi profil A vázizomzat fittségi profil az egyes izomcsoportok erejére és erő-állóképességére

58

vonatkozik. A nem megfelelő szintű izomerő, erő-állóképesség sérülésveszélyhez, mozgásszervi

megbetegedések

kialakulásához,

hátfájdalmakhoz

vezethet

a

későbbi

életkorban. A felsőtest, így a törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága fontos szerepet játszik a deréktáj megfelelő működésében, a megfelelő testtartás kialakításában, és a derékfájdalmak megelőzésében. A NETFIT tesztek közül a vázizomzat fittségével a kézi szorítóerő mérés, a helyből távolugrás teszt, az ütemezett hasizom teszt, az ütemezett fekvőtámasz teszt és a törzsemelés teszt foglalkozik. III. A hajlékonysági profil A testtartásért felelős izmok kellő ereje és nyújthatósága, valamint a megfelelő ízületi mozgásterjedelem fenntartása fontos a mozgató rendszer egészségének megőrzése érdekében. A NETFIT-ben használt hajlékonysági teszt esetében a mérés egy időben csak az egyik oldalt érinti, így meghatározható a térdhajlító izmok nyújthatóságában fellépő bármilyen eltérés a két oldal között és elkerülhető mindkét térd egyidejű hyperextenziója.

A

teszt

megbízható

eredményekkel

szolgál

a

térdhajlító

izmok

nyújthatóságáról. IV. A tanulók aerob kapacitására vonatkozó (pálya) teszt - Az aerob fittségi profil Az aerob fittségi profil a 20, vagy 15 méteres állóképességi ingafutás eredménye alapján becsült aerob kapacitás minősítését tartalmazza, amely az egyik a legfontosabb eleme a NETFIT-net. Az aerob kapacitás kiváló mutatója a légzőszervrendszer és a keringési rendszer állapotának, értékét befolyásolja a szervezet oxigénszállító és oxigénfelhasználási képessége. Az aerob kapacitás szintjét meghatározó adatok összefüggésben állnak a metabolikus szindróma megjelenésével, amely olyan tényezők (például magas triglicerid-szint, magas vérnyomás, magas inzulinszint) együttes előfordulását jelenti, amely növeli a cukorbetegség és a keringési megbetegedések kialakulásának kockázatát. Számos tanulmány bizonyítja, hogy a megfelelő szintű aerob fittségi szint védőfaktorként szolgál a betegségek magas vérnyomás, szívkoszorúér megbetegedések, kóros elhízás, cukorbetegség, és több más egészségügyi probléma kialakulásában, még a túlsúlyos egyének között is

59

1. 2.

3.

A B A/1 A/2 A fizikai-fittségi mérés tartalmi keretei Tantervi területek A tanulók testösszetételére vonatkozó A testösszetétel és • Egészségkultúra - prevenció mérések - az antropometriai paraméterek tápláltsági profil mérése és a testösszetétel becslése A tanulók vázizomzatának fittségére vonatkozó (pálya) tesztek

A vázizomzat fittsége profil

Természetes és nem természetes mozgásformák •

Sportjátékok

• Atlétikai feladatmegoldások • Torna feladatmegoldások és táncos mozgásformák • Önvédelmi és küzdőfeladatok • Egészségkultúra prevenció

4.

A hajlékonysági profil

• Természetes és nem természetes mozgásformák •

Torna, RG és aerobik

feladatmegoldások • Egészségkultúra prevenció 5.

A tanulók aerob kapacitására vonatkozó Az aerob fittségi • profil (pálya)teszt •

Úszás, vizes sportok Sportjátékok

• Atlétikai feladatmegoldások • Egészségkultúra prevenció

60

Gondolkodási műveletek A NETFIT hozzájárul ahhoz, hogy a testnevelés és sport műveltségterület egyes kognitív tartalmai tanórai keretek között bővítésre kerüljenek, figyelembe véve az életkori sajátosságokat. A tesztrendszer különösen visszajelentő üzeneteinek tanórai keretek között történő egyéni, páros, csoportos, kooperatív feldolgozása által - pedagógiai értelemben, motivációs eszközként alkalmas a tanulók fizikai fittséggel kapcsolatos attitűdjeinek formálására, ismereteinek bővítésére. Az 5. és azt követő évfolyamokon a tanulók az alábbi ismeretek és attitűdök birtokába juthatnak a NETFIT használatán keresztül. A 1. 2.

B

A/1 A/2 A fizikai fittségi mérés visszajelentő rendszere A testösszetétel és A BMI érték és a rendszeres testmozgás és táplálkozás tápláltsági profil kapcsolatára hívja fel a figyelmet. Fizikailag aktív életmódra sarkall. Rámutat a testzsírszázalék és a BMI érték együttes figyelembe vételére

3.

A vázizomzat fittsége profil

4.

A hajlékonysági profil

5.

Az aerob fittségi profil

Ismeretek és attitűdök A tanuló az életkori sajátosságoknak megfelelően ismeri és megérti a fizikai aktivitás, a fittség továbbá a BMI index és a testzsírszázalék összefüggéseit. Ezek alapján a tanuló megismeri az egészségtudatos magatartás elemeit és képessé válik tanári irányítással azonosítani, felismerni az egyes elemek jelenlétét saját életvitelében. Tudatosítja a helyes A tanuló az életkori testtartás kialakításához és a sajátosságoknak megfelelően gerincproblémák ismeri és alkalmazza a elkerüléséhez szükséges prevenciós szemlélethez tartozó törzsizom kialakításának egészségtudatos magatartás fontosságát. Rámutat a elveit, eljárásait. Az 5.-8. felsőtest erejének évfolyamon a tanuló tapasztalja fontosságára és a fejlesztés és megérti, hogy a rendszeres lehetséges módozataira fizikai aktivitás növeli a testi, testnevelés órai és szellemi teljesítőképességet. szabadidős keretek között. Tudatosul benne, hogy a Tudatosítja a hajlékonyság testnevelés órai és szabadidős fizikai fittség fejlesztésén fontosságát a rendszeres keresztül az egészség fizikai aktivitás során a dimenziókra pozitív hatás sérülések elkerülése gyakorolható. érdekében. A 9-12. évfolyamon a tanuló Az aerob kapacitás és a értékként kezeli és alkalmazza a civilizációs betegségek fizikai aktivitás, a fittség és a jó kapcsolatára hívja fel a közérzet kapcsolatából fakadó figyelmet. Rámutat arra, hogy kellő mozgásintenzitás tudáselemeket. és időtartam szükséges a

61

fejlesztéshez. Rámutat a testnevelés órai és szabadidőben végezhető mozgásfeladatok és testedzés prevenciós hatására, a pozitív közérzet kialakítására. A pályatesztek tanórai keretek között történő egyéni, páros, csoportos, kooperatív módon történő elsajátítása, feldolgozása során a NETFIT alkalmas a testnevelés és sport műveltség terület alapelveivel összhangban tanulók széleskörű mozgásműveltségének fejlesztésére is. Ennek megfelelően az 5-8. évfolyamon a tanuló már képes a NETFIT pályatesztek helyes kivitelezésére, és képes önmagának célt állítva alkalmazni azt. Képes továbbá egy társát segíteni, teszt szituációban. 9-12. évfolyamon a tanuló képes a pedagógus irányítása mellett, később önállóan a NETFIT tesztrendszer felhasználásával önálló fejlesztési (mozgás, fittségi edzés) program kialakítására. A tanulók értékelése a meghatározott zónarendszerek alapján történik.

62

21. A sajátos nevelésű igényű tanulókra vonatkozó kiegészítések

A 32/2012. (X.8.) EMMI rendelethez, a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján az iskola pedagógiai programja az SNI-s tanulókra vonatkozóan. Intézményünk vállalja az SNI-s tanulók nevelését-oktatását. Ennek megfelelően a fenti rendelet alapján az alábbiakat fogadja el. Az irányelv céljának megfelelően az iskola szabályozza, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a nevelés-oktatás tartalma a gyermeki sajátosságokat figyelembe véve ugyanúgy összhangba kerüljön, mint más gyerekeknél. Az intézmény biztosítja, hogy a gyermekek fejlesztése tartamilag megfelelő közvetítéssel valósuljon meg. -

Segíti a gyermekek minél teljesebb önállóságának elérését, a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedését.

-

Az iskolai fejlesztés követelményei mindig figyelembe veszi a tanulók fejlődési ütemét, a fejlődési zavar típusát, súlyosságát, illetve azt, hogy a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl.

-

A rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai pedagógiai programunk alapvető tartami elemeivé váltak, meghagyva a módosítások, egyszerűsítések, korrekciók, elhagyások, új területek bevonásának lehetőségét.

-

A sérült képességek rehabilitációs, habilitáció célú korrekcióját.

-

Az iskola biztosítja, a nevelés-oktatás és fejlesztés időbeli kiterjesztésének szükségességét, lehetőségét.

-

biztosítja az utazó gyógypedagógiai ellátást

A tantestület biztosítja a tanulók közötti egyéni adottságokból, igényekből adódó különbségek figyelembe vételét. Biztosítja továbbá a sajátos nevelési igényű tanulóknak, hogy a nevelés-oktatás során figyelembe veszi: o

az életkori sajátosságokat, a részleges részképesség kieséseket, fogyatékosságokat, fejlődési zavarokat,

o a képességek kialakulásának sajátos útját o a fejlődés eltérő ütemét o a képességek részleges, vagy teljes kiesését, fejletlenségét, o a lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét o a Szakértői Bizottságok által javasolt felmentéseket megadja a tanulóknak, értékelésnél maximálisan figyelembe véve azt o

a tartalmi differenciálást, speciális eljárásokat 63

o kiegészítő,

fejlesztő,

korrekciós,

habilitációs,

rehabilitációs,

terápiás

eljárások

alkalmazását -

A gyógypedagógus, konduktor, terapeuta segíti a o diagnózis értelmezését o javaslatot tesz a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására, a tanuló elhelyezésére az osztályteremben o a szükséges plusz világítás, hely-és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazását, stb. o segít a speciális segédeszközök kiválasztásában, ismerteti azok használatát, tájékoztat a beszerezhetőség lehetőségeiről o javaslatot tesznek a gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására o figyelemmel kísérik a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében. javaslatot tesznek az egyéni fejlesztéshez szükséges módszerváltásokra. o együttműködnek a többségi pedagógusokkal, figyelembe véve a tanulóval foglalkozó pedagógusok

tapasztalatainak,

észrevételeinek

megfelelő

módszerváltások

megvalósításában o terápiás, fejlesztő tevékenységeket végeznek a tanulóval – egyéni fejlesztési terv alapján a habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben o segítik a befogadó pedagógust, az egyéni értékelés kialakításában, a gyermek önmagához mért fejlődésének megítélésében o segítik a helyi feltételek és a gyermekek egyéni szükségleteinek minél jobb összehangolását A habilitációs, rehabilitációs elveink: A tanítási-tanulási folyamatban a tantestület minden tagja mindig figyelembe veszi: -

az egyes tanulók, tanulócsoportok igényeinek megfelelő eljárásokat, időkeret bővítéseket, megfelelő, speciális eszközök biztosítását, használatuk megtanítását.

-

A különböző módszerek, terápiák alkalmazását.

-

A sérült funkciók kompenzálását, helyreállítását, egyensúlyának kialakítását.

-

egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztését

-

az egyéni tanulási utak megtervezését, a továbbtanulási, pályaválasztási- és a minél önállóbb életvitelre való felkészítés biztosítását

64

-

a szakirányú gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár, konduktor, terapeuta által összeállított programok, vélemények, konzultációk segítségével az osztálytermen belül is figyelembe veszik a tanulók egyéni szükségleteit az integrált nevelés-oktatás minél hatásosabbá tétele érdekében.

-

az egyes területeken kimagasló teljesítményt nyújtó tehetséges tanulók kibontakoztatását

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztési alapelvei: A fejlesztés mindig a szakértői bizottság véleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, az egyéni sajátosságok, szükségletek figyelembevételével, a szülővel és a tanulóval történő megbeszélést követően történik. A fejlesztő munka a fejlesztési tervre épülő szakember által történik a rehabilitációs célú órakeretben. A fejlesztési terv célkitűzéseiről, tartalmáról, ütemezéséről tájékoztatni kell az osztály munkában résztvevő pedagógusokat, szaktanárokat, a tanuló osztályfőnökét. A célkitűzés megvalósulását időszakosan ellenőrizni kell a további célkitűzések megtervezése érdekében. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztési feladatai: -

eredményes szocializáció

-

integrálhatóság elősegítése, a tantervi előírásoknak megfelelő továbbhaladás segítése

-

pozitív énkép és önértékelés kialakítása

-

a tanulás iránti motiváció és kudarctűrő képesség növelése

-

értékrendek kialakítása

-

beilleszkedés elérése, a kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társas kapcsolatok kialakítása

-

önmagához mért fejlődésének elérése

-

az integráltan való továbbhaladás elérése, a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztési céljai specifikus tanulási zavar esetén: A tanulók alapproblémája, hogy jó értelmi képességeik ellenére az olvasással (diszlexia), a helyesírással (diszortográfia), az írásmozgással (diszgráfia), számolással (diszkalkúlia), az iskolai oktatás során nehézségek jelentkeznek. Az értelmi képességeik és tanulási teljesítményeik között lényeges különbség áll fenn, melynek hátterében a megismerési képességek különböző zavarai állnak. Olvasás, írás, helyesírás területén keverten, vagy a számolás területén önállóan is előfordulhatnak.

65

diszlexia: (olvasási képesség zavara) Jellemzői: -

a hang-betű kapcsolat kialakulásának nehézsége

-

a hiányos fonológiai tudatosság (nehezített beszédhangok megkülönböztetése, hangok, szótagok sorrendiségének, rímek felismerésének nehezítettsége)

-

értelmes és értelmetlen szavak helyes olvasása

-

gyenge a rövid távú emlékezet, a hallott pontatlan és részleges feldolgozása

-

rendhagyó szavak szabályosítása olvasásnál

-

írott szavak felbontása a szavakat alkotó hangelemekre

-

vizuális felismerési zavarok, vizuálisan hasonló betűalakok esetén

A fejlesztés célja: a tanuló osztályfokának megfelelő értő olvasás készségének kialakítása, segítve az olvasás eszközzé válását az ismeretszerzés során. A fejlesztés feladatai: -

a betűbiztonság és az összeolvasási készség, a fonológiai tudatosság

-

a rövid távú emlékezet fejlesztése

-

az auditív, vizuális és mozgáskoordináció fejlesztése

-

a testséma biztonságának kialakítása

-

az olvasás, írás tanítása (újra tanítása) a homogén gátlást elkerülő, analizáló szintetizáló módszerrel

-

az olvasási készség folyamatos gondozása az egész iskolai pályafutás alatt

-

kompenzáló technikák alkalmazása a tantárgyak tanulása során

-

speciális olvasástanítási program alkalmazása

-

az olvasási kedv felébresztése, a motiváció erősítése

Disztortográfia – a helyesírási képesség zavara jellemzői: -

a centrális auditív feldolgozás, a fonéma feldolgozás zavara

-

beszédhangok nehezített megkülönböztetése a fonetikai, fonológiai jellemzők mentén

-

helyesírási hibák halmozódása

-

a tollbamondás utáni írás hibái

A fejlesztés célja: -

az osztályfoknak megfelelő helyesírási készség kialakításának segítése, az anyanyelvi kompetencia kialakítása, az írott nyelv használatának korosztályi szintű alkalmazásának kialakítása.

66

Fejlesztési feladat: -

a fonológiai tudatosság és beszédészlelési képesség kialakítása

-

a rövidtávú emlékezet fejlesztése

-

a spontán és tollbamondás utáni írás színvonalának javítása

-

a figyelem és az önértékelési képesség fejlesztése

Diszgráfia – az írás grafomotoros jellemzőinek zavara: jellemzői: -

csúnya torz, nehezen olvasható íráskép

-

szaggatott betűalakítás és betűkötések

-

rossz csukló, kéz és ujjtartás, az íróeszköz helytelen fogása, göröngyösség

-

egyenetlen ritmusú, strukturálatlan íráskép, formai és aránybeli hibák

-

kialakulatlan kézdominancia

-

lassú tempójú írás, központozás, hiánya, nagybetűk használatának hiánya, vagy betoldása a kisbetűk közé

-

fonológiai-nyelvi jellemzők zavara (nyelvtan, mondatszerkezet, helyesírás)

A fejlesztés célja: A specifikus írászavar javítása. Az osztályfoknak megfelelő íráskészség kialakítása. Képes legyen az írást ismeretszerzés, tudásgyarapítás és a társas kapcsolatok létesítésének céljára eszközként használni. A fejlesztés feladatai: -

a mozgáskoordináció fejlesztése

-

a testséma biztonságának kialakítása

-

a vizuomotoros koordináció fejlesztése

-

az írásmozgás alapformáinak gyakorlása

-

a ritmus, a nyomás és a sebesség optimális egyensúlyának megteremtése

-

sikertudat kialakítása

Diszkalkulia – számolási képesség specifikus zavara: A specifikus számolási zavarra jellemző a különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések szabályok megértésnek, a számjegy, számkép felismerésének egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége. Jellemzői: -

szimbólumok felismerésének és tartalmi azonosításának nehézségei

-

a mennyiségfogalmak kialakulásának hiányosságai

-

a mennyiségfogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a számsor- és szabályalkotás zavara

-

a téri és síkbeli viszonyok érzékelésének hiányosságai

67

-

a helyi érték megértésének, műveleti jelekkel értelmezésének, a halmazok mennyiségek összehasonlításának nehézségei

-

szerialítási zavar, számlálási és becslési képesség hiánya

-

számértékek szimbolikus funkciójának értelmezési nehézségei

-

mennyiség és arab szám megfeleltetés és a számértékek összehasonlításának nehézsége

-

számjegyekre vonatkozó lexikai hibák

-

komplex aritmetikai műveletek értelmezésének problémái

-

gyenge verbális emlékezet, a számmemória és az általános memóriateljesítmény különbsége

-

számjegyekre vonatkozó lexikai hibák

-

komplex aritmetikai műveletek értelmezésének problémái

-

gyenge verbális emlékezet, a számmemória és az általános memóriateljesítmény különbsége

-

figyelemzavar

A fejlesztés célja: A specifikus számolási zavar esetén az osztályfoknak megfelelő matematikai készség fejlesztése. A matematikai kompetencia megszerzése. A számolási- matematikai műveletek használata, az ismeretszerzés, a tudásgyarapítás és a hétköznapi gyakorlati alkalmazásának elősegítése. A matematikai érdeklődés felkeltése, elmaradásaik pótlása, a matematikai nyelv használata, a relációk verbális kifejezése. A fejlesztés feladatai: -

a számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése, megerősítése

-

matematikai törvények és szabályok készségszintű ismerete és alkalmazása

-

a figyelem, emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt fejlesztése

-

a vizuális- téri képességrendszer fejlesztése

-

a matematikai relációk nyelvi megalapozása

-

a matematika-nyelv tudatosítása

-

a sorozatalkotási képesség, a szeriális észlelés fejlesztése

-

segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése

-

a fogalmak (szám-műveletfogalom kialakítása)

-

a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés

-

a fokozott mennyiségű gyakorlás elérése, a megjegyzést segítő technikák, eljárások alkalmazása

-

a diszkalkúlia reedukáció speciális terápiás programjainak felhasználása

-

az önértékelés fejlesztése, sikerélmény biztosítása

68

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztési tartalma -

tananyag-feldolgozása az SNI-s tanulók igényeinek megfelelően (több szemléltetés, változatos munkaformák, több motiváció, egyénre szabott feladatlapok, kérdések stb.)

-

egyéni haladási ütemet biztosít

-

differenciált tantárgyi feladatok, követelmények biztosítása (pl. írásbeli számonkérés helyett a szóbelit részesíti előnyben, amennyiben a tanulónak az kedvezőbb)

-

figyelembe véve az egyéni, eltérő képességeket, eltérő viselkedéseket, támogatva az integrálhatóság elősegítését biztosító magatartást.

-

együttműködve a különböző szakemberekkel, gyógypedagógusokkal, azok iránymutatásait, javaslatait beépítve a pedagógiai folyamatokba

-

speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek biztosítása

-

speciális gyógyászati, tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök biztosítása

-

minél kevesebb kudarcélményt adó helyzet kialakítása

-

figyelembe veszi a tanulók fáradékonyságát,

-

egyéni sajátosságaikat: nehezebben tűrik a zajokat, viselik el a várakozást, nyugtalanabbak, gyakran van szükségük pihenésre, szükségük van érthető és követhető szabályokra, nagy szükségük van pozitív visszajelzésekre, a sikeres teljesítmények megerősítésére, sok-sok dicséretre. Nehezen tűrik az igazságtalanságot, ennek nyíltan hangot is adnak.

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztési tevékenysége -

A Szakértői Bizottságok által kiadott Szakértői vélemény alapján készült

-

egyéni fejlesztési tervben foglaltaknak megfelelően rehabilitációs, habilitációs órákon

-

tanórákon

-

szabadidős tevékenységeken

-

különböző szakkörök, tevékenységek alkalmával

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztési követelményei: -

önmagához képest fejlődést mutasson

-

személyisége pozitív irányba változzon

-

az integrálhatóság fenntartható legyen, illetve a továbbhaladást biztosítsa

-

az értékrendek megtartása

-

eredményesen szocializálhatóvá váljék

-

hazáját, embertársait tisztelni, becsülni tudó tanulóvá váljék 69

-

minél reálisabb önértékelés elérése

-

megfelelő pályaorientáció elérése

Az iskola vezetője támogatja a pedagógusai részvételét az integrációt segítő szakmai programokon, akkreditált továbbképzéseken. A habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülését, a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazását, melyek mindig alkalmazkodnak a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. Segíti a pedagógusok, dolgozók, gyermek- és szülő közösségeket a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására.

70

22. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések

I.

A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2017. szeptember 1. napjától 2021. augusztus 31. napjáig – szól. 2. Ez alól kivételt képez az a körülmény, amennyiben jogszabályi változás következik be, és törvényi kötelezettség írja elő a felülvizsgálatot.

II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. -

A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

2. A 2016-2017. tanév során a nevelőtestület elvégezte az előző pedagógiai program felülvizsgálatát és kiegészítéseket, módosításokat foganatosított. III. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -

az iskola igazgatója;

-

a nevelőtestület bármely tagja;

-

a nevelők szakmai munkaközösségei;

-

az iskolaszék;

-

a szülői munkaközösség;

-

az iskola fenntartója.

2. A tanulók a pedagógiai program módosítását a diák-önkormányzati képviselői útján az iskola vezetésének illetve a szülői szervezetnek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni a szülői szervezet véleményét. 4. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. 5. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni.

71

IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. 2. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www.vakbottyansiofok.sulinet.hu 3. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. 4. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -

az iskola honlapján;

-

az iskola fenntartójánál;

-

az iskola irattárában;

-

az iskola könyvtáraiban;

-

az iskola nevelői szobájában;

-

az iskola igazgatójánál;

-

az iskola igazgatóhelyetteseinél.

72

Siófoki Vak Bottyán János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8600 Siófok, Március 15. park 2. Tel: 84/311-309 Fax: 84/510-904 e-mail: [email protected]

_______________________________________________________________________________________ Email: [email protected] Ikt.szám: 535/2014. 23. Határozat a Pedagógiai program kiegészítéséről Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka célja és feladatai között szerepel: - a fogékonyság az emberi kapcsolatokra, barátságra - a világ megismerésének igénye, - a nemzeti kultúra ápolása, - a nemzeti múlt megismerése, megértése, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A személyiség- és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák lehetővé teszik iskolánk tanulói számára a tanóra kereteitől eltérő tanulásszervezési formák megvalósítását. Az iskolai nevelő-oktató munka elősegítése céljából a tanulók számára témahetek, témanapok, tanulmányi kirándulások szervezhetők. A Határtalanul program célja a magyarországi köznevelési intézményekben 7. évfolyamon tanuló diákok Románia, Szlovákia, Szerbia, Ukrajna, Szlovénia vagy Horvátország magyarlakta területeire irányuló tanulmányi kirándulásainak támogatása. Iskolánk a magyarlakta területek meglátogatását célozza meg. A nemzeti összetartozás eszméjét megvalósító pályázat lehetővé teszi a 7. évfolyamon tanuló diákjaink számára a szemléletmód váltást, az emberi, közösségi kapcsolatok kiépítését és elméleti tudásuk elmélyítését. A program kiindulópontja, hogy a külhoni magyarság múltját, jelenét és szoros személyes kapcsolatok kialakításával jövőjét tanulmányozhassák a tanulók. A diákok saját tapasztalataik alapján ismerjék meg egy adott terület magyar közösségeit, épített örökségét, kulturális javait és természeti környezetét. Ennek előzményeként iskolánk már a Nemzeti Tehetség Program keretében teheséggondozó programot valósított meg Erdélyben. A Határtalanul programban megvalósuló, nem tanórai keretek között szervezett tudás, személyes tapasztalat, közösségi programok a határon túl élő diákokkal inspirálóan hatnak tanulóinkra. Diákként hasznos tudást, magyarként felejthetetlen élményt jelentenek. A programban való részvétel alapvető célja a személyes tapasztalatszerzés, valamint kapcsolódás a Nemzeti Alaptanterv műveltségtartalmainak elmélyítéséhez. A Határtalanul programnak arról kell tudást átadnia, hogy a Kárpát-medencei magyarság élete és sorsa Trianon után más keretek között folytatódik. A program még azt a célt is megvalósítja, hogy felkészülnek a tanulmányi kirándulásra, majd a tanulók szervezetten megosztják élményeiket, tapasztalataikat iskolánk többi tanulójával is. Siófok, 2014. június 27. Samuné Csertán Valéria intézményvezető 73

24. A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok

A Siófoki Vak Bottyán János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programjával az iskola fenntartója egyetért, jogszabályi többletkötelezettséget nem terhel a könyvtár-pedagógiai program.

A Siófoki Vak Bottyán János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programját a nevelőtestület a 2017. év augusztus 30-án tartott ülésén elfogadta. A Vak Bottyán János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam.

Kelt: Siófok, 2017. augusztus 30. _____________________________ intézményvezető

74

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001 Köznevelési reformok operatív megvalósítása

A Siófoki Vak Bottyán János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Könyvtár-pedagógiai programja

Készítette: Németh Klára könyvtáros-tanár Vak Bottyán János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Siófok 2015. 09. 29.

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 1143 Budapest, Szobránc u. 6–8. Telefon: (+36-1) 235-7200 Fax: (+36-1) 235-7202 www.ofi.hu

TARTALOMJEGYZÉK

75

1. Bevezetés

77

1.1. Jogszabályi háttér és helyi szabályozók

81

1.2. Tárgyi és személyi feltételek

82

1.3 A könyvtár szerepe az iskola pedagógiai programjában és helyi tantervében

84

1.4 Az iskolai könyvtár kapcsolatrendszere

86

2. Könyvtár pedagógiai fejlesztési program

87

2.1 Általános célok, küldetésnyilatkozat

87

2.2 A könyvtárhasználatra nevelés tantárgyközi jellege

88

2.3 Az információs műveltség elsajátíttatása

89

2.4 Olvasóvá és könyvtárhasználóvá nevelés, kultúra és értékközvetítés

90

2.5 A Nemzeti Alaptanterv fejlesztési területeihez kapcsolódás

91

2.6 A Nemzeti Alaptanterv kulcskompetenciáinak könyvtár-pedagógiai vonatkozásai

92

2.7 A Nemzeti Alaptanterv módszertani alapelveinek alkalmazása

93

2.8 A helyi pedagógiai program nevelési céljaihoz kapcsolódás

94

2.9. A könyvtár pedagógia tevékenységrendszere, szervezeti keretei

97

2.10 A különleges bánásmódot igénylő tanulókkal való foglalkozás

99

2.11 A könyvtár-pedagógiai tudásfejlesztés és tudásmegosztás lehetőségei

100

3. Könyvtárhasználati helyi tanterv

100

3.1 A könyvtárhasználati ismeretek részterületei

100

3.2 A könyvtárhasználati kompetenciák fejlesztése

101

3.3 A könyvtárhasználati oktatás célkitűzései

102

3.4 A befogadó tárgyak könyvtárhasználati célkitűzései

104

3.5 Az osztályfőnöki órák könyvtárhasználati fejlesztési céljai

109

3.6 A szaktárgyak könyvtárhasználati célkitűzései

110

3.7 A könyvtárhasználati órák óraszámai

113

3.8 A könyvtárhasználati órák témakörei

114

3.9 Kimeneti követelmények

124

3.10 A könyvtárhasználati ismeretek mérése, értékelése

126

2.11 könyvtárhasználati oktatás feltételei, taneszközei

127

3. Forrásjegyzék

129

76

„… sokaknak egy cél felé való tömörülése csuda nagy dolgokat hozhat létre.” ( Veres Pálné) 1. Bevezetés "Az iskolai könyvtár az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését és mindezek használatát, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység.1" Az iskolai könyvtárnak a Nemzeti köznevelési törvényben meghatározott jogszabályi definíciója adja meg azt a hivatkozási alapot, amely feltétlenül szükséges a tudatos hosszú távú könyvtári tervező munkához, a könyvtár pedagógiai program megalkotásához. Az iskolai könyvtár kettős kötődéssel rendelkezik. Ugyanúgy része a közoktatásnak, mint a könyvtári rendszernek. Működésének alapdokumentuma tehát nem csak a köznevelési törvény, hanem a könyvtári jogszabályok is szabályozzák működését. A

jogszabályok

általános

irányelvein

túl

az

intézmény

helyi

pedagógiai

programjának

megvalósításában való részvétel, jelöli ki a könyvtár pedagógiai programjának kiemelt céljait, tevékenységi körét. További fontos szempontot jelentenek az iskolai könyvtár működési szabályzatában is meghatározott könyvtári alapfunkciók és kiegészítő funkciók megvalósítása. „Alapfunkciók: - gyűjtemény folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása - tájékoztatás a dokumentumokról, szolgáltatásokról, - tanórai foglalkozások tartása a könyvtár pedagógiai programban foglaltak szerint - dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyveket és segédkönyveket is - kiadványok helyben használata

2

- tájékoztatás az iskolai, pedagógiai intézeti és nyilvános könyvtárak dokumentumairól és szolgáltatásairól Kiegészítő funkciók:

1

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról In: Magyar Közlöny, 2012. 115. sz. 19557. p. http// www.kozlonyok.hu/online/MKPDF/hiteles/mk12115.pdf Utolsó letöltés 2015. 08. 15.

77

- egyéb foglalkozások tartása, tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozások, amelyek a tanulók sokoldalú fejlődését szolgálják - a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése - számítógépes szolgáltatások, különböző adatbázisok elérhetőségének biztosítása - más könyvtárak szolgáltatásainak elérése - részvétel a könyvtárak közötti dokumentumok és információk cseréjében - közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében”32 A programalkotás során nem hagyható figyelmen kívül az IFLA és az UNESCO közös iskolai könyvtári kiáltványa és végrehajtási elvei. Az irányelvek tágabb, nemzetközi perspektívát nyitnak. A nyilatkozat többek között kimondja: "Az iskolai könyvtár a feladatok sikeres ellátásához, napjaink információra és tudásra alapozott társadalmában való eligazodáshoz szükséges alapvető információt és elképzeléseket, gondolatokat biztosít. Az iskolai könyvtár a tanulókat permanens tanulási készségekkel fegyverzi fel és fejleszti képzelőerejüket, lehetővé téve azt, hogy felelős állampolgárokként éljenek.34" A tervezésnek nem elhanyagolható szempontja a gyűjtemény minősége, összetétele, gyarapításának forrásai. "A könyvtári állomány szervezése nem csupán kezdete a könyvtári munkafolyamatoknak annál több a könyvtár outputjának és a szolgáltatások minőségének alapvető meghatározója. 4 A könyvtár pedagógiai helyi tantervének kidolgozásánál nélkülözhetetlen a NAT könyvtárismereti tananyagának, követelményeinek, a kerettantervek könyvtári vonatkozásainak, kereszttantervi beépítésének tantárgyi rendszerben értelmezett beható ismerete.5 1.1 Jogszabályi háttér és helyi szabályozók 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről. In: magyar Közlöny, 2014. 37. sz. 3543- 3590. p. URL: http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF 20/2012. (VIII. 31.) EMMI- rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. In: Magyar Közlöny, 2012. 115. sz., 19493–19641. p., URL: http://www. kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK12115.pdf 51/2012. (XII. 21.) EMMI- rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről. 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről. 4. § 5. URL: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV Utolsó letöltés: 2015. 07. 31. 23 Az iskolai könyvtár mindenki számára a tanítás és a tanulás színhelye. Az IFLA és az UNESCO közös iskolai könyvtári nyilatkozata In: Könyv és Nevelés, 2008. 4. sz., mell., 13. p. 34 Sipos Anna: A könyvtári állomány szervezése nem csupán kezdete a könyvtári munkafolyamatoknak, annál több, a könyvtár outputjának és a szolgáltatások minőségének alapvető meghatározója. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros, 20. évf., 2011. 10. sz.- 3-13. p. 55 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. In: Magyar Közlöny, 2012. 66. sz. 10819. p. URL: http://www. kozlonyok. hu/nkonline/MKPDF/hiteles/mk12066. pdf Utolsó letöltés 2014. 08. 12. 32

78

In: Magyar Közlöny, 2012. 177. sz., 29870–36480. p. URL: http://www.kozlonyok.hu/nkonline/ MKPDF/hiteles/MK12177.pdf 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. In: Magyar Közlöny, 2012. 66. sz., 10635–10847. p. URL: http://www.kozlonyok.hu/nkonline/ MKPDF/hiteles/MK12066.pdf 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről. URL: http://www.complex.hu/kzldat/t0100037.htm/t0100037.htm 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről. URL: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV Az iskolai könyvtár mindenki számára a tanítás és a tanulás színhelye: Az IFLA és az UNESCO közös iskolai könyvtári nyilatkozata. Végrehajtási elvek az IFLA és az UNESCO közös iskolai könyvtári nyilatkozatához. Könyv és Nevelés, 2008. 4. sz., mell., 13.-38. p. Pedagógiai program. Helyi tanterv. Siófok, Siófoki Vak Bottyán János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, 2013. 1.2 Tárgyi és személyi feltételek A helyzetelemzés az iskola és szerves részeként az iskolai könyvtár tárgyi és személyi feltételeinek felmérésével kezdődik, azokat az alapokat áttekintve, amelyek a könyvtár-pedagógiai célkitűzések megvalósítását lehetővé teszik, vagy éppen akadályozzák. A könyvtárszakmai háttér, a gyűjtemény összetétele és feldolgozottságának minősége, a könyvtári infrastruktúra állapota, az iskolai tudásmenedzsment helyzete, az iskolai könyvtár kapcsolatai megjelenése a világhálón hatással van a könyvtári szolgáltatások, a tájékoztatás színvonalára, ami befolyásolja a korszerű könyvtár pedagógiai jó gyakorlatok megvalósítását. A Siófoki Vak Bottyán János Általános Iskola és Alapfokú művészeti Iskola Helyi Pedagógiai Programjában ezt a rövid bemutatkozást olvashatjuk az intézményről: „Az általános iskolánk Siófok centrumában helyezkedik el, a város legrégibb oktatási intézménye. A XXI. század elvárásainak megfelelően a szülők és a diákok igénylik a színvonalas anyanyelvi, idegen nyelvi, természettudományos és informatikai oktatást, illetőleg a művészeti nevelést, aminek iskolánk maximálisan igyekszik megfelelni. Nevelőtestületünk innovációs készsége jó, tagjai rugalmasan alkalmazkodnak korunk változó körülményeihez, felhasználják a korszerű, hatékony, gyermekközpontú módszereket, eszközöket. Nevelő – oktató munkánk kiemelt területe a közösségformáló rendezvények sora és lehetőségek szerint a magyar és idegen nyelv, matematika és informatika oktatása csoportbontásban.

79

26 tanulócsoportunkban a létszámok évek óta stabilitást mutatnak. Szaktantermek, informatikai termek, nyelvi termek, könyvtár állnak a tanulók rendelkezésére. Szabadidős, kulturális és sportesemények sora teszi színessé a diákéveket. Az alapfokú művészetoktatás is komoly hagyományokra tekint vissza Siófokon. A nevelők fontosnak tartják, hogy elkötelezett munkával hozzásegítsék a családokat az igényes, komoly kulturális értéket képviselő zene és a magyar hagyományokat megőrző néptánc kultúra megismertetéséhez és az iránta való igény kialakításához. A kompetenciaalapú oktatás megvalósításával törekszünk arra, hogy olyan alapkészségek és képességek birtokába kerüljenek tanulóink, amelyekkel a középiskolákban, majd a munkaerőpiacon is eredményesen tudnak helytállni. Az országos kompetencia mérések eredményei – eddig minden esetben az országos átlag felett – fémjelzik nevelő-oktató munkánk hatékonyságát. Ugyancsak ezt tanúsítják tanulóink versenyeken elért kiváló eredményei és továbbtanulási mutatói6 Az 50 főt számláló aktívan dolgozó nevelőből álló tantestület 100% szakos ellátást tud biztosítani az általános iskolai tagozat 675 tanulójának. A TÁMOP 3. 1. 4. „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben” című projekt 2009- 2015-ig tartó időszakában a nevelők számos a kompetenciaalapú adaptív oktatásszervezés módszereit megismertető és IKT továbbképzésen vehettek részt hatékonyan fejlesztve szakmai tudásukat, pedagógiai készségeiket. A tanultakat azóta is beépítik napi gyakorlatukba. A könyvtár az alsó tagozat épületrészének központi helyén található. Két funkcionális tér különíthető el az összesen 54 m2-es helyiségben, a kölcsönző tér és az olvasóterem, amely 30 fő befogadására alkalmas. Az olvasóteremben található a hagyományos betűrendes leíró cédulakatalógus - mivel könyvtárunk egyelőre még nem rendelkezik számítógépes online katalógussal - az audiovizuális eszközök, a tanulótér, a kézikönyvtár és a tankönyvtár. A kölcsönző tér a kisebb könyvtári térben helyezkedik

el,

a kölcsönző asztallal

és

a kölcsönözhető

szépirodalmi

és

szakirodalmi

állományegységekkel, szak és betűrend szerint elhelyezve a használók szempontjai szerinti tematikus kiemelésekkel. A könyvtár infrastrukturális ellátottsága sok kívánnivalót hagy maga után. Sajnos nincsenek tanulói használatra számítógépek. Az olvasóteremben DVD és video lejátszó, a foglalkozásokhoz egy fehér tábla áll rendelkezésre és a kölcsönző térben a könyvtáros számítógépe integrált könyvtári rendszer és internet nélkül. A felsorolt hiányosságok ellenére a könyvtár hangulata barátságos, motiváló tanulási környezetet biztosít a diákoknak.

6

Pedagógiai Program Siófoki Vak Bottyán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. Siófok, 2013. http://www.vakbottyan-siofok.sulinet.hu/alapdokumentumaink.html Utolsó letöltés: 2015. 06. 10.

80

A könyvtáros-tanár több, mint 25 év tanítói, gyermek könyvtárosi gyakorlattal, frissen szerzett könyvtár pedagógiai tanári végzettségével, szaktudásával, kreativitásával, elkötelezettségével áll olvasói rendelkezésére. A könyvtár jelenlegi állománya több, mint 7000 könyvtári egység. A mindennapos könyvtári nyitva tartás sajnos nem valósul meg, mert a könyvtáros tanár csak részmunkaidőben dolgozik az intézményben heti két nap nyitva tartást biztosítva. 1.3 A könyvtár szerepe az iskola pedagógiai programjában és helyi tantervében Az intézmény mottója: „ Az iskola dolga, hogy megtanítassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” ( Szentgyörgyi Albert) Nevelési program Bevezetés „A jelen iskolájának sokszínű szülői, társadalmi követelményrendszert kell követnie, mely képes alkalmazkodni az információs társadalom gyors változásaihoz. Pedagógiai alapelvek Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat:  fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit Elképzeléseinkben arra törekszünk, hogy tanulóink az alábbi tulajdonságokkal rendelkezzenek:  öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,  ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,  képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai -

Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására

-

A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése

-

A zeneoktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai: 81

A tanulók életkorának megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására való ösztönzés. Személyiségfejlesztés Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Iskolai könyvtár. -

A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. A könyvtár használata ingyenes.

Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok. a szülő, a tanuló, a pedagógus és az iskola partnerei kapcsolattartásának formái Az iskola közösségeinek együttműködése A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése: A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:  az iskola honlapján  az iskola könyvtáraiban Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal:  Az alábbi közművelődési intézményekkel: BRTK Könyvtár Siófok, KIKK Siófok” A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: -

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;

A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: -

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;

A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek: 82

-

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használat

Helyi tanterv Fejlesztési területek – nevelési célok A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy alkalmazható tudást adjon a tanulóknak és olyan alkalmazható tanulási módszereket, amellyel a tanulók egyénileg tudják elsajátítani az ismereteket. Kiemelt célok az oktatás terén Iskolánk

a

kerettanterv

követelményeire

épülő

ismeretanyag

feldolgozásával

párhuzamosan

megismerési stratégiák elsajátítására, önálló értékítéletre és a különböző élethelyzetekben alkalmazható alapkészségek megszerzésére kívánja felkészíteni a tanulókat. E célok érdekében a tanórán kívüli programok széles választéka áll tanulóink rendelkezésére: differenciált képességfejlesztések, vetélkedők, kutató- és gyűjtőmunkák, játék- és sportfoglalkozások. Célmeghatározás A kor követelményeinek megfelelő alapműveltség elsajátítására, a művelődési készség megalapozására, tanulóink adottságainak és készségeinek sokoldalú fejlesztésére, a különböző irányú tehetségek kibontakozására kell képessé tenni a fiatalokat. Olyan alapokat kell kialakítanunk, amely lehetővé teszi számukra a zavarmentes át- és továbbképzést, az önművelést, gazdagítja általános műveltségüket. Meg kell őket tanítani az önálló tanulásra, a logikus gondolkodásra. A tankönyvek és más eszközök kiválasztásának elvei Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják”.7 1.4 Az iskolai könyvtár kapcsolatrendszere Iskolán belüli kapcsolatok: -

Az iskola tanulóközössége

-

Diákönkormányzat

-

Intézményvezetőség

-

Alsó és felső tagozatos munkaközösségek

-

Tartalmasabb Szabadidőért és Tehetséggondozásért Alapítvány

-

Szülői munkaközösség

-

Osztályfőnökök, szaktanárok, napközis nevelők

7

Pedagógiai program. Helyi tanterv. Siófoki Vak Bottyán János Általános Iskola és Alapfokú művészeti Iskola. Siófok, 2013.

83

-

Rendszergazda, az iskola informatikus szakemberei

Iskolán kívüli kapcsolatok: -

Balatoni Regionális Történelmi Kutatóintézet Könyvtár és Kálmán Imre Emlékmúzeum

-

Kálmán Imre Kulturális Központ

-

A település általános iskoláinak és középiskoláinak iskolai könyvtárai

-

Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár Kaposvár

-

Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum

-

Könyvtáros Tanárok Egyesülete

-

Magyar Könyvtárosok Egyesülete

-

Országos Széchenyi Könyvtár

-

Bod Péter Társaság

-

Nemzeti Köznevelési Portál

2. Könyvtár-pedagógiai fejlesztési program 2.1 Általános célok, küldetésnyilatkozat „Az iskolai könyvtár mindenki számára a tanítás és tanulás színhelye”8, az iskola információs- és forrásközpontja, korszerű médiatára. Az esélyegyenlőség és a demokrácia alapelveit szem előtt tartva minden használója számára korlátlan hozzáférést biztosít az információkhoz, beleértve a könyvtári rendszeren keresztül elérhető információkat is. A nevelők számára a taneszközök szakkönyvtáraként, a pedagógiai szaktájékoztató funkciót és a könyvtár pedagógiai tudásfejlesztést is felvállalva az információs műveltség módszereinek megismertetésével, terjesztésével a könyvtár-pedagógiai tudásmegosztás támogatásával teljesíti küldetését. Tervszerűen gyarapított és szakszerűen rendelkezésre bocsátott, teljes körűen feltárt gyűjteményével, sokoldalú szolgáltatásaival, a NAT, az IFLA-UNESCO iskolai könyvtári kiáltványának iránymutatásait és a helyi sajátosságok figyelembevételével a hatékony tanulási technikák elsajátíttatásával a szociális hátrányokat kompenzáló és tehetséggondozó tevékenységet is ellátva támogatja az intézmény helyi pedagógiai programjának megvalósítását. Az iskola nevelőtestülete hatékony könyvtár-pedagógiai módszerek alkalmazásával, könyvtár pedagógiai program alapján a könyvtáros tanár koordinálásával fejleszti a diákok információs műveltségét, kritikus gondolkodását az élethosszig tartó tanulás képességének megalapozása érdekében. 8

Az iskolai könyvtár mindenki számára a tanítás és a tanulás színhelye. Az IFLA és az UNESCO közös iskolai könyvtári nyilatkozata In: Könyv és Nevelés, 2008. 4. sz., mell., 13-16. p.

84

A könyvtár nélkülözhetetlen szerepet játszik az intézményben a gyerekek differenciált személyiségfejlesztésében, a kulcskompetenciák és a kulturális tudatosság kialakításában, a diákok és a nevelők számára egyaránt kommunikációs centrumként funkcionál. A könyvtáros

tanár a

tantestülettel

együttműködve

a tanulók

értő

olvasóvá és

aktív

könyvtárhasználóvá nevelését, a könyvtárhasználati ismeretek elsajátíttatását, az érték és kultúra közvetítést, mint tantárgyközi feladatot kiemelt fejlesztési célként kezeli.9 2.2 A könyvtárhasználatra nevelés tantárgyközi jellege: A könyvtárhasználat tanítása a Nemzeti alaptanterv koncepciója alapján össztantárgyi, vagyis kereszttantervi feladat. Ennek megfelelően kétféleképpen épül be a tantervbe. Egyrészt két „befogadó tárgy” keretében célismeretként oktatják a könyvtárak használatához szükséges alapvető ismeretanyagot, amely a tantárgyköziség érvényesüléséhez szükséges, majd erre a tudásra építve a többi tantárgyhoz kapcsolódva, azok keretében konkrét feladatokhoz kötődően kell gyakoroltatni, készségszintre fejleszteni és a szakterületnek megfelelően továbbmélyíteni.10 A Nemzeti alaptanterv céljainak megvalósításához a könyvtárak alapvetően három eszközzel tudnak kapcsolódni: 1. gyűjteményükkel, informatikai berendezéseikkel és az ezekre épített szolgáltatásaikkal 2. a könyvtárhasználat tanításával, az információs műveltség fejlesztésével. 3. könyvtár-pedagógiai módszereik hatékonyságnövelő alkalmazási lehetőségeivel.11 A könyvtárhasználati kultúra emelése, az önművelési szokások fejlesztése csak akkor lehet eredményes, ha az iskola valamennyi pedagógusa egy közösen vállalt könyvtár pedagógiai program keretében végzi feladatát, mert csak az együttműködés eredményezheti a hatékony könyvtári eszköztárra épülő fejlett pedagógiai-módszertani kultúra kialakulását és az igényes tantárgyi integráció létrejöttét. A könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása tehát az egész tantestület közös ügye: 

Az

intézményvezetés

biztosítja

a

könyvtár

pedagógiai

követelmények,

elvárások

megvalósításához az infrastrukturális feltételeket. Felelős az iskolavezetés, a könyvtáros és a tantestület hatékony együttműködéséért. 

A jó könyvtár az iskolai nélkülözhetetlen része, ami feltételezi, hogy a könyvtáros szervezi, összefogja a könyvtár pedagógiai fejlesztő tevékenységet. Felelős a NAT könyvtárhasználati követelményrendszerének eredményes megvalósításáért.

Celler Zsuzsa (szerk.): Az iskolai könyvtár. Könyvtáros tanárok kézikönyve. Budapest, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 1998. 10 Dömsödy Andrea: Segédlet a kerettantervek alapján elkészítendő könyvtár-pedagógiai programokhoz. In: Korszerű könyvtár. Kiegészítő kötet. Bp. Raabe Kiadó 2012. B 5.16. 4. p. 11 Dömsödy Andrea: Könyvtárhasználat a NAT4-ben. In: Korszerű könyvtár. Budapest, RAABE kiadó, 2012. Z.2.5. 2 -4. p. 9

85



A szaktanárok felelősek azért, hogy szaktárgyuk műveltséganyagába beépüljön a könyvtári információszerzés,

a

könyvtárhasználatra

épülő

forrásalapú

tanítás-tanulás

és

kutatómunka. Valamennyi ismeretkör tanításakor alapvető elvárás, hogy a tanuló ismerje meg és használja az adott tantárgy fontosabb információforrásait. Alapozzák meg tanulóikban a könyvtár rendszeres használatának igényét és a különböző önművelési technikák elsajátítását. A könyv- és könyvtárhasználati ismeretek tanításának megoszlása hozzávetőlegesen 40%-a könyvtáros tanári feladat (könyvtárbemutatás, raktári rend, katalógusok, könyvtári tájékoztató eszközök), 60%-a szaktanári feladat (a saját műveltségterület alapvető dokumentumai és tájékoztató eszközei).12 A tanárok és a könyvtáros az alábbi célok eléréséért működnek együtt: 

a tananyag elvégzése során folyamatosan fejlesszék és értékeljék a diákok tanulását, információszerzési készségeit és információhasználati tudását,



óraterveket dolgozzanak ki,



speciális,

könyvtárat

is

tartalmazó,

kiterjesztett

tanulási

környezetben

végzendő

projektmunkákat készítsenek elő és valósítsanak meg, 

olvasásfejlesztő programokat és kulturális rendezvényeket készítsenek elő és hajtsanak végre,



integrálják a tantervbe az információs technológiát,



az iskolai könyvtár fontosságáról győzzék meg a szülőket.

Az IFLA és az UNESCO közös iskolai könyvtári nyilatkozata szerint „bizonyított tény, hogy ha a könyvtárosok és a tanárok együttműködnek, akkor a tanulók az eddiginél magasabb szinten képesek elsajátítani a szükséges olvasási, tanulási, probléma megoldási, információs, kommunikációs és technikai készségeket.”13 2.3 Az információs műveltség elsajátíttatása Az információs műveltség magába foglalja az információs igény felismerését, valamint azt, hogy képesek vagyunk megtalálni, értékelni, rendszerezni, hatékonyan felhasználni, majd kommunikálni az információkat egy probléma megoldása érdekében. Az információs műveltség előfeltétele az információs társadalomban való részvételnek, valamint szerves része az egész életen át tartó tanuláshoz való alapvető emberi jognak is14.

Homor Tivadar: A könyvtár szerepe az iskola pedagógiai programjában. In. Új Pedagógiai Szemle 1998/10. sz. http://epa.oszk.hu/00000/00035/00020/1998-10-mu-Homor-Konyvtar.html Utolsó letöltés: 2015. 07. 20. 13 Az iskolai könyvtár mindenki számára a tanítás és a tanulás színhelye: Az IFLA és az UNESCO közös iskolai könyvtári nyilatkozata. In: Információs műveltség és oktatásügy. Nemzetközi szemle. Szerk. Csík Tibor. Bp.: Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 2006. 8. p. 14 Információs műveltség és oktatásügy. Nemzetközi szemle. Szerk.: Csík Tibor. Bp., Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 2006. http://www.opkm.hu/download/ImOk.pdf Utolsó letöltés 20145. 08. 18. 12

86

A könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása biztosítja azoknak, készségeknek, képességeknek, kompetenciáknak a kialakítását, amelyek feltétlenül szükségesek az információs műveltség beépítéséhez az összes tantárgy tanulási-tanítási folyamatába. Az információs műveltség, azon belül a könyvtárhasználati tudás alkalmazása a legkülönbözőbb probléma helyzetekben válik szükségessé. Ezért tanulási folyamatuknak is kapcsolódniuk kell más műveltségterületekhez, tantárgyakhoz. Fejlesztése három tudásszervezési szakaszban történik: 1. az alapozó szakaszban az alapvető könyvtárhasználati, információkezelési alapismeretek, műveletek elsajátítása történik. 2. a második szakaszban kerül sor a megszerzett tudás gyakorlati alkalmaztatására, szakterületi bővítésére és elmélyítésére más műveltségterületeken. 3. a különböző szakterületeken, tanulási szituációkban összegyűjtött ismereteket, tapasztalatokat egy tudatosító, rendszerező szakasz zárja le, és készíti elő a fejlesztés következő szintjeit. A könyvtáros tanár az első és harmadik szakaszért felel, a középső része a teljes tantestület feladata. Ahhoz azonban, hogy a középső szakasz a másik két szakasszal összhangban valósuljon meg, az iskola könyvtáros tanárának koordináló, motiváló, támogató szerepet kell betöltenie. Célunk a tanulók felkészítése az információ- szerzés lehetőségeinek felhasználására a tanulásban, és a munka világában. Az önműveléshez szükséges attitűdök, képességek és az önálló tanulás alapja a könyvtár forrásközpontként való használata. Az iskolai és más típusú könyvtári források megismerése, a velük végzett tudatos munka, a magabiztos használói magatartás, valamint a könyvtárhasználat igényének kialakítása mind a fent említett célt szolgálják.15 2.4 Olvasóvá- és könyvtárhasználóvá nevelés, kultúra és értékközvetítés A rendszeres olvasóvá nevelés érdekében tett könyvtár pedagógiai módszerek hatékonyan segítik a kommunikációs képességek, a szövegértés fejlődését, a szókincs bővítését, az érzelmi élet gazdagodását és az ízlésformálást. „Olvasónak nem születik az ember; az olvasóvá válás nevelési folyamat eredménye”. 16 Az olvasóvá nevelés tantárgyközi feladat, az egész tantestület közös felelőssége, ami aktív közreműködést igényel minden nevelőtől a közös cél érdekében, ami tanítványaink igényes, értő olvasóvá nevelését jelenti elkötelezett hivatástudattal, a kultúra és értékközvetítés iránti lelkesedéssel áthatva. Azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy az általunk nevelt gyermekek örömmel, belső igénytől hajtva olvassanak élményszerző céllal értékes szépirodalmat, ami elengedhetetlen a szellemi, lelki, erkölcsi fejlődésükhöz.17 Dömsödy Andrea: Könyvtárhasználat a NAT4-ben. In: Korszerű könyvtár. Budapest, RAABE kiadó, 2012. Z.2.5. 2-4. p Tóth Tibor: Az olvasásra nevelésről. In: Iskolakultúra, 1999. 1. sz. 66. p. 17 Bogyó Katalin, Cs.: Az általános iskolai könyvtár lehetőségei, feladatai az olvasóvá nevelésben. URL: http:// mke.info.hu/wp-content/.../Cs Bogyo Katalin Olvasova_neveles.pdf Utolsó letöltés: 2015. 08.15. 2014.2014. 15 16

87

Alsó tagozaton a legfontosabb feladat az olvasás készségszintű megtanítása, a szövegértés képességének kialakítása, elmélyítése és hatékony motivációval a könyvekhez való pozitív viszony kialakítása. Felső tagozaton, magasabb szinten kell folytatni ezt a tevékenységet a hatékony szöveg-feldolgozási stratégiák, olvasási technikák elsajátíttatásával, a kortárs ifjúsági irodalom népszerűsítésével. Alapvető pedagógiai célunk, hogy minden tanulóban alakuljon ki az olvasás, a könyv és a könyvtár iránti pozitív attitűd. 2.5 Nemzeti Alaptanterv fejlesztési területeihez kapcsolódás -

Az erkölcsi nevelés

-

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

-

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

-

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

-

A családi életre nevelés

-

A testi és lelki egészségre nevelés

-

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

-

Fenntarthatóság, környezettudatosság

-

Pályaorientáció

-

Gazdasági és pénzügyi nevelés

-

Médiatudatosságra nevelés

-

A tanulás tanítása

A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás

18

minőségének

értékelése.18

110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. In: Magyar Közlöny, 2012. 66. sz. http://www. kozlonyok. hu/nkonline/MKPDF/hiteles/mk12066. pdf Utolsó letöltés 2015. 08. 12.

88

2.6 A Nemzeti Alaptanterv kulcskompetenciáinak könyvtár-pedagógiai vonatkozásai -

Anyanyelvi kommunikáció

-

Idegen nyelvi kommunikáció

-

Matematikai kompetencia

-

Természettudományos és technikai kompetencia

-

Digitális kompetencia

A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. -

Szociális és állampolgári kompetencia

-

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

-

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

-

A hatékony, önálló tanulás

A hatékony önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. A tanuló felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, képességeit helyzetek sokaságában alkalmazza, tanulási és képzési folyamataiban. -

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök:

A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, képes legyen megtalálni a számára elérhető támogatásokat. A hatékony önálló tanulás olyan alapvető készségek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT –eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a hatékony tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása. A tanulónak képesnek kell lenni a közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén támogatást kérjen. A pozitív attitűd tanulás iránti belső motivációt feltételez, amelynek folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy az ember korábbi tanulási és élettapasztalatait felhasználja, új tanulási lehetőségeket kutasson fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazz

89

2.7 A Nemzeti alaptanterv módszertani alapelveinek alkalmazása a könyvtár-pedagógiában -

olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek elmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását

-

a tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe

állítva

tevékenységüket,

önállóságukat,

kezdeményezéseiket,

problémamegoldásaikat, alkotóképességüket; -

a nevelési-oktatási folyamat segítse el a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére;

-

váljék a tanítás egyik elvévé és teendőjévé a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben;

-

sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő, tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában;

-

a tanítási-tanulási helyzetek és értékelési eljárások alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását;

-

különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani

-

változatos tevékenységformák, az életkori sajátosságok figyelembevétele (fokozatosság, szemléltetés, projektoktatás, játék

-

eszköztudás, gyakorlati technikák elsajátítása (párhuzamos könyvtárhasználat, szaktárgyi ismeretszerzés, a mindennapi életben alkalmazható ismeretek, készségek)

-

egyénhez igazított, adaptív tanulásszervezési technikák (kooperatív tanulási technikák, változatos munkaformák, kompetencia fejlesztés előtérbe helyezése)

-

IKT eszközök használata (keresés az interneten, prezentációk készítése)19

Lehetőség szerint könyvtári környezetben történjen a könyvtárhasználati ismeretek és gyakorlatok tanítása. Az eredményes és hatékony önművelés egyik alapfeltétele, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű információhordozó álljon a tanulók rendelkezésére az egyéni és differenciált csoportfoglalkozásokon.20

110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. In: Magyar Közlöny, 2012. 66. sz. http://www. kozlonyok. hu/nkonline/MKPDF/hiteles/mk12066. pdf Utolsó letöltés 2015. 08. 12. 20 Homor Tivadar: A könyvtár szerepe az iskola pedagógiai programjában. In: Új Pedagógiai Szemle 1998/10. sz. http://epa.oszk.hu/00000/00035/00020/1998-10-mu-Homor-Konyvtar.html Utolsó letöltés: 2015. 07. 20. 19

90

2.8 A helyi pedagógiai program nevelési céljaihoz való kapcsolódás Nevelési program Bevezetés „A XXI. század kezdetén az általános iskolának egyre inkább meg kell felelnie annak a jogos társadalmi elvárásnak, hogy a szilárd alapműveltség elsajátításán túl közvetítse a hagyományos értékeket, melyeket modern, naprakész ismeretekkel ötvöz. Az értékek közvetítése és egyensúlyának megtartása, a reproduktív és kreatív képességek fejlesztése a jelen és a jövő feladata egyaránt. Alapfeladatunk: a tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő minden olyan feladat, amelynek ellátása pedagógiai szakértelmet igényel, továbbá minden, a nevelő és oktató munkát segítő szociális és egészségügyi ellátással összefüggő feladat.”21 „A pedagógiai program bevezetőjében a szilárd alapműveltség, a hagyományos értékek és a naprakész ismeretek közvetítésének hármassága és az alkalmazkodás az információs társadalom elvárásaihoz, valamint a reproduktív és kreatív képességek fejlesztése, mint általános célkitűzés összhangban áll a NAT és a könyvtár pedagógia fejlesztési céljaival, a korszerű információs műveltség szükségességének, a kultúra és értékközvetítés fontosságának kiemelésével, ami az alapfeladatnak megfelelően pedagógiai szakértelmet igényel és szociális funkciója is jelentős. Pedagógiai alapelvek A pedagógiai alapelvek a Nemzeti Alaptanterv pedagógiai alapelvei könyvtár pedagógiai vonatkozásait az alábbi táblázat foglalja össze. Pedagógiai alapelvek Otthonos légkör teremtése

A megvalósítás módszerei a

tanulók

bevonása

megszervezésébe

iskolai

(osztály

életük

könyvtárosok

csoportjai) egyéni képességek figyelembe vétele Teljes személyiség fejlesztése, testileg, lelkileg, egyéni szellemileg egészséges nemzedék nevelése

tanulás

módszereinek

(információkezelés

elsajátítása

technikájának

megismertetése a könyvtárhasználati órákon) nemzeti

kultúránk

és

történelmünk,

a

környezet, és az egyetemes kultúra értékeinek megismerése, tisztelete a kommunikáció helyes formáinak kialakítása Részvétel a lakóhely életében

tájékoztatás iskolánk életéről, eredményeiről (iskolai és iskolai könyvtári honlapon)

21

Pedagógiai Program. Siófoki Vak Bottyán János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Siófok, 2013.

91

kapcsolat a közművelődési intézményekkel (közkönyvtár) megmérettetés

versenyeken

(Bod

Péter

könyvtárhasználati verseny) Esélyegyenlőség biztosítása

felzárkóztató foglalkozások

és

tehetséggondozó

(könyvtári

egyéni,

vagy

kiscsoportos foglalkozások) aktív, öntevékeny részvétel a tanulásban (könyvtári kutatómunka) a

tanulás

hatékony

módszereinek

megismerése (könyvtári órák) értő olvasás és szabatos megfogalmazás képességének

kialakítása

(információfeldolgozás a könyvtárban) a

mindennapi

életben

felhasználható

képességek fejlesztése (önművelődés, tanulási technikák elsajátítása) Személyiségfejlesztés A személyiségfejlesztés a Nemzeti Alaptantervben és a pedagógiai programban felsorolt területeit és a kapcsolódó nevelési feladatokat az alábbi módon valósíthatók meg a könyvtár pedagógiai eszközeivel: Személyiségfejlesztés területei Erkölcsi nevelés

Feladatok, módszerek alapvető erkölcsi értékek megismerése (olvasmányok ajánlása)

Értelmi nevelés

az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása (információs műveltség fejlesztése)

Közösségi nevelés

együttműködési

készség

kialakítás

(könyvtári

csoportmunka) Érzelmi nevelés

helyes aktivitásra késztető érzelmek kialakítása (motiváló könyvtári környezet)

Akarati nevelés

céltudatosság, elkötelezettség kialakítása (könyvtári projektek)

Nemzeti nevelés

szülőhely megismertetése, a hazaszeretet érzésének felkeltése

(helytörténeti,

honismereti

könyvtári 92

foglalkozások) Állampolgári nevelés

igény kialakítása közösségi tevékenységre (olvasókörök alakítása)

Munkára nevelés

környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása (könyvtári rend szabályainak betartása)

Egészséges életmódra nevelés

egészségvédelem fontosságának tudatosítása (a témával kapcsolatos könyvtári vetélkedő)

Közösségfejlesztés A közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő-oktató munka feladatait az iskolában a következő színtereken valósíthatók meg: tanórákon, különös tekintettel az osztályfőnöki órákon, valamint a tanórákon kívüli szervezett foglalkozásokon. Az iskolai könyvtár tanórai és tanórán kívüli foglalkozások színtere alkalmas a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítására. Tanórai és tanórán kívüli tevékenységrendszer „A tanulók tanulásának szervezése, tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése minden könyvtári óra feladata. A tanórán kívüli tevékenységek színtereként is szerepel az iskolai könyvtár, segítve a tanulók egyéni tanulását, önképzését, de a felsorolt többi, az iskolai nevelési-oktatási céljait szolgáló tevékenységtípus mindegyikéhez hozzárendelhető könyvtár pedagógiai fejlesztési lehetőség. Tanórán kívüli tevékenységek

Könyvtár pedagógiai kapcsolódási pontok

Hagyományőrző tevékenységek

feladatvállalás

iskolánk

névadójának

projektnapjához megemlékezésekhez,

ünnepségekhez

kapcsolódó gyűjtőmunka Diákönkormányzat

könyvtári

programok

bekapcsolása

a

szabadidős tevékenységek közé Tehetséggondozó és felzárkóztató

könyvtárhasználati

tehetséggondozó

foglalkozások

foglalkozás,

olvasásfejlesztés

olvasókör,

hátrányos helyzetű tanulóknak Szakkörök

szaktárgyi

szakköri

foglalkozások

megtartása alkalmanként a könyvtárban Versenyek, vetélkedők, bemutatók

Bod Péter és Majoros Márta országos könyvtárhasználati versenyen való részvétel, szaktárgyi

vagy

komplex

versenyeken

résztvevő tanulók könyvtári támogatása 93

Projekt napok, projekt hetek

az

iskolai

könyvtár

egészségvédelemmel,

bevonása

az

természet-

és

környezetvédelemmel kapcsolatos iskolai projektekbe Tanulmányi kirándulások

a lakóhely és környékének természeti, történelmi,

kulturális

értékeiről

szóló

információk keresése a könyvtárban Osztálykirándulások

osztálykirándulások előkészítése az iskolai könyvtár foglalkozásainak keretében

Erdei iskolák, táborok

előzetes

kutatómunka,

vetélkedő

összeállítása, „tábori könyvtár” létrehozása, olvasásnépszerűsítő foglalkozás Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti

kapcsolattartás

előadáshoz kapcsolódó foglalkozások

intézményekkel, csoportos

közművelődési közös

rendezvények,

könyvtárlátogatás

a

közkönyvtárban, a beiratkozás támogatása Szabadidős foglalkozások

világnapok

megünneplése,

filmklub,

teadélután,

mesedélután,

kézműves

foglalkozások a könyvtárban Hálózatosodás és partnerség Az iskolai könyvtár is részt vállalhat a nyílt napok és a leendő első osztályosoknak tartott „Tekergő” napon, hogy a szülők betekintést nyerjenek az iskolai nevelő-oktató munkájába bemutató foglalkozás, vagy könyvtári családi nap keretében”.22 2.9 A könyvtárhasználatra nevelés tevékenységrendszere és szervezeti keretei: Tanórai tevékenységrendszer: 

Könyvtárhasználati órák

A könyvtáros tanár által vezetett, a könyvtárhasználati célismereteket direkt módon közvetítő alapozó jellegű a könyvtárhasználati helyi tantervben meghatározott befogadó tantárgyak órakeretében a NAT által meghatározott, a helyi tantervben rögzített óraszámmal megtartott tanórák. Samuné Csertán Valéria: Az intézmény érvényes pedagógiai programjának könyvtár-pedagógiai vonatkozásai. Siófok, 2015. 22

94



Könyvtárbemutató órák

A helyi közkönyvtárban a párhuzamos könyvtár használat célja a települési könyvtár szolgáltatásainak megismertetése beiratkozási lehetőséggel. 

Könyvtárhasználatra épülő szakórák

Lehetőség szerint a könyvtárban, vagy az informatika teremben tartott órák célja a könyvtárhasználati alapismeretek kereszttantervi beépítése, gyakoroltatása, készségszintre emelése. Ezeken az órákon a könyvtárhasználat, mint eszköztudás jelenik meg. az órát a szaktanár tartja és a könyvtáros tanár készíti elő, vagy kettős óravezetésű tanóra, ahol a szaktanár a szakismereteket, a könyvtáros tanár a kapcsolódó könyvtárhasználati ismereteket oktatja váltott óravezetéssel, vagy csoportbontásban. 

Forrásalapú tanórák

A tanteremben - osztálykönyvtári, iskolai könyvtári letéti, elektronikus, vagy saját források használatával – szükség szerint a könyvtáros tanár előkészítésével tartott órák célja a szaktárgyi források megismertetése és a többforrású információszerzés gyakoroltatása Tanórán kívüli tevékenységrendszer: Tanórán kívüli foglalkozások: Rendszeres foglalkozások: 

Diákkönyvtároskör, könyvtárhasználati tehetséggondozó foglalkozás



Olvasókör, könyvtárhasználati felzárkóztató foglalkozás



Könyvtárhasználati versenyfelkészítés: Bod Péter országos könyvtárhasználati verseny (7-8, osztály) Majoros Márta Országos könyvtárhasználati verseny (5-6. osztály)



Olvasási versenyekre felkészítés: Jonatán könyvmolyképző Olvass velem! Olvass el! Olvasni jó! Azolo

Eseti foglalkozások, programok: 

Könyvtári projektek Iskolai könyvtárak világhónapja



Könyvkuckó



Vetélkedők



Jeles napok, világnapok megünneplése a könyvtárban: Az évkör ünnepei, A népmese napja, A magyar kultúra napja, A költészet napja



Komplex napközi otthoni könyvtári foglalkozások



Rendezvények: Mesedélután, Felolvasás, Filmklub, Kiállítás 95

Egyéb könyvtár-pedagógiai tevékenységek:  Iskolai könyvtári honlap szerkesztése közösen a diákokkal  Ajánló tematikus bibliográfiák diákoknak, nevelőknek  A könyvtáros és a nevelők egyéni olvasmányajánlásai  A tanulók által összeállított könyvajánlók, könyvsikerlisták  A tanulókkal közösen készített alkalmi könyvkiállítások, „fogadj örökbe egy polcot”  A könyvtári állomány a tanulók és a nevelők igényeit is számításba vevő fejlesztése  Iskolai könyvtári, olvasásnépszerűsítő kreatív tanulói pályázatok  Tanórai gyűjtőmunkák és kiselőadások anyagának feldolgozása a könyvtárban  A szakórán kapott könyvtári kutatómunkát igénylő házi és szorgalmi feladatok  Könyvtárhasználati rejtvények és társasjátékok a könyvtárban  Az iskolai könyvtár igénybevétele a szaktárgyi versenyekre való készülésben  Az iskolai könyvtár bevonása az iskolai programokba, rendezvényekbe, témanapokba 2.10 Különleges bánásmódot igénylő tanulókkal való foglalkozás Az iskolai könyvtár kiemelt szerepet kapott az intézmény nevelési programjában a különleges figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységben. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nehézségeinek enyhítésében, a tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatásában, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjának segítésében számít az iskola a könyvtár pedagógiai eszközeinek hatékony felhasználására, egyéni képességekhez igazodó fejlesztő módszerek és tanulásszervezési formák, személyes kapcsolatok, tanórán kívüli csoportos és egyéni foglalkozások, versenyzési lehetőség biztosításával. A társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítésében, az indulási hátrányok csökkentésében, a tudáshoz, az ismeretszerzéshez való viszony pozitív befolyásolásában a könyvtárra is jelentős szerep hárul.

A szociális kompetenciák fejlesztése, a tartalmas társadalmi létre, adaptációra való nevelés, a

könyvtáros mentori szerepe, személyes odafordulása révén az iskola könyvtára a szociális tanulás színhelye.23 A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, fogyatékossággal élő, sajátos nevelési igényű, tanulási magatartási beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyerekek bevonása a könyvtári életbe a prevenció érdekében rendkívül értékes tevékenység. Az iskolai könyvtár a tanórák után lehetőséget biztosít a szabadidő 23

Vopaleczky György: Kollégiumban nevelt fiatalok hátránykompenzációja. Új pedagógiai szemle, 1999. 11. sz. 96-107. p. http://epa.oszk.hu/00000/00035/00032/1999-11-mu-Vopaleczky-Kollegiumban.html Utolsó letöltés 2015. 09. 01.

96

kulturált eltöltésére, az olvasáskultúra fejlesztésére. Otthonos, meleg, bizalom teli légkört biztosít. Érvényesül az inger gazdag, kulturált, rendezett könyves környezet motiváló erejének jótékony hatása, a modellkövetés lehetőségét kínálva a fogékony diákok számára. Az iskolai könyvtár a tehetséggondozás fontos helyszíne. A könyvtáros tanár a könyvtár eszközeivel segíti a szaktanárok tehetséggondozó munkáját és maga is felkészít könyvtárhasználati és olvasási versenyekre. 2.11 A könyvtár-pedagógiai tudásfejlesztés és tudásmegosztás lehetőségei A rendszeres tájékoztatók a munkaközösségi összejöveteleken, értekezleteken, a bemutató órák, a személyes konzultációk, és a szaktárgyi könyvtárhasználati hálótervek készítése biztosíthatja a folyamatos tudásfejlesztést, a meglévő tudás szinten tartását a tantestületben. A könyvtáros tanár a félévi és év végi beszámolóiban az osztályok értékelése is szerepel könyvtár pedagógiai szempontból, amit az osztályfőnökök is figyelemmel kísérnek. Az iskolai könyvtár honlapján létesített könyvtár pedagógiai tudásbázis - ami lehetőséget biztosít a kollégáknak saját jó gyakorlataik feltöltésére és folyamatosan frissített tematikus hivatkozásgyűjteményt, foglalkozási terveket, könyvtárhasználati segédanyagokat is tartalmaz szolgálja leghatékonyabban a könyvtár pedagógiai interaktív tudásmegosztást az intézményen belül. Egy könyvtár-pedagógiai munkaközösség létrehozása a településen - amely összefogná az iskolai könyvtárosokat, és az érintett pedagógusokat, egymást kölcsönösen támogatva, a tapasztalatokat megosztva - összehangolt, tudatos könyvtár-pedagógiai tevékenységet tenne lehetővé az intézményekben. 3. Könyvtárhasználati helyi tanterv 3.1 A könyvtárhasználati ismeretek részterületei: Könyvtárhasználat 

a könyvtártípusok jellemző vonásai, összehasonlítása



a könyvtár funkcionális tereinek ismerete



a könyvtári szolgáltatások megismerése, használata

 a könyvtár fogalma, a könyvtárhasználat szabályai  eligazodás a gyűjteményben, állományrészek, raktári rend  irodalomkutatáshoz,

anyaggyűjtéshez

bibliográfia,

kiselőadás

összeállításához

a

könyvtár

kézikönyvtárának, katalógusainak, bibliográfiáinak és számítógépes adatbázisának használata Dokumentumhasználat  információ, információhordozó fogalma, felosztásuk  a dokumentumtípusok formai és tartalmi jellemzői, használatuk módja, célja  készségszintű tájékozódás tankönyvekben, munkafüzetekben, monográfiákban, antológiákban, 97

tartalomjegyzék, a fejezetek és a mutatók alapján.  a segédkönyvek típusai és használata (szócikk, élőfej, mutatók).  a szaktárgyi kutató-gyűjtő munkához nélkülözhetetlen kézikönyvtári források ismerete és rendszeres használata (lexikonok, szótárak, enciklopédiák, adattárak, összefoglalók). 

az adott műveltségterület nélkülözhetetlen alapdokumentumainak (általános és szaklexikonok, enciklopédiák, kézikönyvek, szótárak, összefoglalók, gyűjtemények, gyakorlókönyvek) és a modern ismerethordozóinak (számítógépes programok, CD-ROM) használata



a közhasznú információ források (cím- és névtárak, menetrendek) ismerete és használata.



a könyvtárban található gyermek- és felnőtt folyóiratok rovatainak tanulmányozása

Információhasználat 

képesség hagyományos dokumentumokból és modern ismerethordozókból információt keresni, a talált információt értékelni és alkotó módon felhasználni



a megszerzett információk elemzése, összehasonlítása szelektálása, rendszerezése, vázlatkészítés, szövegalkotás és írásban vagy szóban beszámoló.



az információhasználat etikai és jogi vonatkozásainak (idézetek, hivatkozások, forrásmegjelölés, irodalomjegyzék) ismerete és alkalmazása



a könyvtári eszköztárra épített irodalomkutatás, anyaggyűjtés (jegyzetelés, lényegkiemelés)



több forrás együttes felhasználásával a könyvtári eszköztár igénybevételével (katalógusok, bibliográfiák, kézikönyvek, szakkönyvek) kiselőadás összeállítása.



tantárgyi és életszerű probléma- megoldás a teljes könyvtári eszköztár felhasználásával



önálló információszerzés önképzési, tanulási technikák ismerete



problémamegoldás, irodalomkutatás, gyűjtőmunka algoritmusai, módszerei, eljárásai24

3.2 A könyvtárhasználati kompetenciák fejlesztése Szükséges képességek, készségek: -

Kommunikációs képességek: értő, értelmező, kritikai olvasás

-

Szövegalkotás szóban, írásban, lejegyzés képessége (bemutató, kiselőadás)

-

Tájékozódás képessége (eligazodás a könyvtári terekben)

-

Rendszerfelismerés, rendszeralkotás képessége (katalógus, könyvtári rend)

-

Szabálykövetés (etikai, könyvtárhasználati)

-

Jel- és kódértelmezés (ETO jelzet, Cutter szám)

-

Önálló, kreatív információszerzés, önszabályozott tanulás

24

Dömsödy Andrea: Könyvtár-pedagógia. Budapest, Flaccus Kiadó 2004. 61. p.

98

-

Kognitív képességek: összehasonlítás, összefüggések, ok- okozati összefüggések felismerése, lényegkiemelés, absztrakciós, kombinációs, asszociációs képességek

-

Információs képesség: információhiány felismerése, keresési stratégia, információkezelés

-

Emlékezet (bevésés, megőrzés, felidézés)

-

Probléma felismerés, megoldó képesség

-

Együttműködési képesség, tolerancia

-

az önálló (önszabályozott) tanulás készsége,

-

Tervezési készség (probléma-megoldási folyamat)

-

Kiválasztás és az értékelés készsége,

-

Rendszerezés és a lejegyzés (rögzítés) készsége,

-

Közlés (kommunikálás) és megvalósítás készsége,

-

Értékelési készség

Szükséges technikai tudás: -

Információhordozók használata, dokumentumismeret

-

Számítástechnikai, telekommunikációs felkészültség

-

Rendszerezés, rögzítés, jegyzetelés

Attitűdök: -

Motiváltság a könyvtári tevékenységekre, érzelmi és akarati tényezők

-

Sikerélménnyel támogatott pozitív viszonyulás a forrásalapú tanuláshoz

-

A könyvtárhasználati tudás szükségességének elfogadása

-

Kritikai viszonyulás a forrásokhoz, információkhoz

-

A felhasználás etikai szabályainak elfogadása25

3. 3 A könyvtárhasználati oktatás célkitűzései „A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának célja a tanulók információs és kommunikációs képességeinek, logikus gondolkodásának kialakítása, digitális írástudásuk hatékonyabbá válása, az információs műveltség fejlesztése. Törekszik az információ társadalomban eligazodni tudó önálló kritikai gondolkodásmód kialakítására. Integrálja a különböző szaktárgyi és tudományterületi ismereteket, interdiszciplináris szemléletmód jellemzi. 1-4. évfolyam Ebben az életkori szakaszban a tanulók gyakorlati tevékenységek során sajátítják el a használati tudnivalókat. Elsősorban a közvetlen, cselekvéses tapasztalatokkal, élményszerzéssel fejlődjön ki a tanulónak a könyvtár iránti pozitív beállítódása, az ott végezhető tevékenységek iránti tartós motivációja. 25

Dán Krisztina: Az általános iskolai könyvtárhasználati kerettanterv elkészítése. In: Korszerű könyvtár. Kiegészítő kötet. Bp. Raabe Kiadó 2011. B 5.14. 3-4. p.

99

A tanuló ismerje meg a könyvtár főbb tereit, állományrészeit, a könyvtárhasználat módját, kövesse a használói magatartás szabályait. Váljon szokásává a könyvtár látogatása, tapasztalatain keresztül ismerje fel a könyvtár szerepét a tanulásban és a szabadidőben. Iskolai feladataihoz, egyéni érdeklődése szerint tudjon forrást keresni a könyvtár életkorának megfelelő állományrészeiben. Legyen képes a különböző dokumentumfajták, segédkönyvek szerkezetében segítséggel eligazodni. Tudjon a forrásokból ismereteket meríteni, a felhasznált dokumentum adatait megállapítani. Az ismeretfeldolgozási technikák megalapozásával fejlődjön tanulási képessége. 5-8. évfolyam Ebben az életkori szakaszban továbbfejleszthetők a kisgyermekkorban tapasztalati, érzéki úton elsajátított könyvtári tudáselemek. A tapasztalatok alapján az alapozó szakaszban megkezdődik a fogalomalkotás, a könyvtárhasználat elemeinek fogalmi tisztázása és rendszerbe foglalása, majd a fejlesztő szakaszban már az elvont fogalmi gondolkodásra is alapozni lehet. Az információkeresés és feldolgozás könyvtári módszereinek elsajátításával pedig megalapozható a hatékony ismeretelsajátítás technikája, a problémamegoldó, forrásalapú tanulás tudása. A tanuló biztosan igazodjon el a könyvtár tereiben, állományi szerkezetében szolgáltatási és használati rendjében. Tudja alkalmazni a könyvtár használatának szabályait, és kövesse a könyvtári viselkedés normáit. Tanulmányaihoz igényelje, és eszközszinten fel tudja használni az iskolai könyvtár szolgáltatásait. Tudjon problémáihoz keresőkérdést, keresési szempontokat megfogalmazni, keresett témájához tárgyszót, egyszerűbb szakjelzetet rendelni, feladatai megoldásához forrásokat, gyűjteni a könyvtár kézikönyvtárából, adatbázisaiból és a keresés eredményeiről jegyzéket készíteni. Forrásválasztása során vegye figyelembe a különböző dokumentumtípusok tartalmi, esztétikai és informatikai sajátosságait. Legyen képes tájékozódása során a hagyományos és az új technológián alapuló informatikai eszközök feladatfüggő, együttes használatára. Ismerje és tudja alkalmazni a forrásfeldolgozás menetét, technikai tudnivalóit, és tegyen eleget a forrásfelhasználás etikai normáinak. Rendszeres könyvtárhasználattal ismerje fel a könyvtár szerepét a tanulmányi és közhasznú információszerzésben. Váljon a tanuló számára önművelése és tartalmas kikapcsolódása természetes helyszínévé a könyvtár. Az iskolai könyvtárban megszerzett használói tudását más könyvtártípusban is legyen képes alkalmazni.” 26

26

Dán Krisztina: Az általános iskolai könyvtárhasználati kerettanterv elkészítése. In: Korszerű könyvtár. Bp. Raabe Kiadó 2011. B 5.14.

100

3.4. A befogadó tantárgyak könyvtárhasználati célkitűzései: 1- 8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom „A tantárgy jellegéből adódóan fontos feladat a nyelvi és irodalmi kultúra fejlesztése, az egyéni ismeretszerzés módjainak, technikáinak előkészítése, gyakoroltatása, a kritikus, problémamegoldó és a fogalmi gondolkodás fejlesztése. A különféle kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó tevékenységek kedvező feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, az ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak megismeréséhez és gyakorlásához. Fontos a tanulási szokások és technikák tanulása, a különféle források és azok használatának, az információszerzés lehetőségeinek és korlátainak megismerése, a szelekció, az összehasonlítás és a kritikai feldolgozás képességének fejlesztése A tanuló segítséggel ismerje fel szükségleteiket, tudjon kérdezni, gyakorlatot szerezni teljesítményének és képességeinek reális értékelésében. Iskolai feladataihoz, egyéni érdeklődése szerint tudjon forrást keresni a könyvtár életkorának megfelelő állományrészeiben. IKT eszközökkel legyen képes irányított, majd önálló információkeresésre, rövid szövegek létrehozására. Az ismeretfeldolgozási technikák megalapozásával fejlődjön tanulási képessége. Az önálló tanulás képességének kialakítása az olvasás-szövegértés képességének fejlesztésébe ágyazva az ismeretszerző képességek intenzív fejlesztését szolgálja. Az irodalmi nevelés kialakítja és fejleszti a művekkel folytatott aktív párbeszéd képességét. Elsődleges feladata az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése és megerősítése.” 27 5-6. évfolyam Tematikai egység: Olvasás, szövegértés Előzetes ismeret: A tanult olvasási stratégiák adekvát alkalmazása olvasás előtt, alatt és után. A tanult különböző típusú és műfajú szövegek felismerése és megértése. A szöveg információinak és gondolatainak az életkora szerint elvárható értelmezése és értékelése. Nevelési, fejlesztési célok: Az olvasási, a szövegértési hibák felismerésének fejlesztése, és a megfelelő javítási stratégia megismertetése, alkalmazásának elősegítése. A számítógépes szövegek olvasási sajátosságainak felismertetése. A webes felületek nem lineáris szövegeinek olvasási sajátosságainak felismertetése, a nehézségek tudatosítása.

27

51/2012 (XII. 21.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről In: Magyar Közlöny, 2012. 177. sz. URL: http//: www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/mk12177.pdf Utolsó letöltés: 2015. 08. 30

101

Ismeretek

Fogalmak,

Fejlesztési követelmények,

kulcsfogalmak

belépő tevékenységformák

Kapcsolódási pontok

Tájékozódás,

AV dokumentum, A nyomtatott és az online

információkeresés a

online

felületek összehasonlítása.

Adatkezelés,

különféle

dokumentum

Képesség önálló

adatfeldolgozás,

dokumentumtípusokban, betűrend

feladatvégzésre az

információmegjelenítés;

korosztálynak szóló

információgyűjtés és

internetes források

kézikönyvekben,

ismeretszerzés módszereinek

adatainak megkeresése,

ismeretterjesztő

alkalmazásával.

csoportosítása.

forrásokban. Az olvasott

Anyaggyűjtés az írott mű

szöveg tartalmának és az

elkészítéséhez.

tartalomjegyzék

Informatika:

azt kiegészítő képek, ábrák összefüggéseinek felfedése, értelmezése. 7.8. évfolyam Tematikai egység: Olvasás, szövegértés Előzetes tudás: A tanult szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák - átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás - alkalmazása különféle megjelenésű és típusú szövegeken. A saját szövegértési hiba felismerése, korrigálása. Az olvasott szöveg tartalmának és az azt kiegészítő képek, ábrák összefüggéseinek felfedése, értelmezése. Nevelési, fejlesztési cél: Szöveg feldolgozási módok, adatkeresési technikák, olvasási formák - intenzív és extenzív olvasás - megismertetése. A tanulási képesség fejlesztése: adatkeresési technikák, információkezelési módok megismertetése, gyakorlati alkalmazása nyomtatott és elektronikus szövegekben. Kritikai gondolkodás fejlesztése: az elektronikus, internetes információforrások kezelése a megbízhatóság, hitelesség szempontjából. A tömegkommunikációs szövegekben rejlő manipulációk felismerésének képességének fejlesztése. A webes felületek nem lineáris szövegeinek olvasási sajátosságainak felismertetése, a nehézségek tudatosítása. Tematikai egység: Írás, fogalmazás Előzetes tudás: Adatgyűjtés, jegyzet- és vázlatkészítés különböző technikákkal. Megadott témához, problémához való célzott anyaggyűjtés a könyvtár nyomtatott és elektronikus eszközeinek és forrásainak felhasználásával.

102

Nevelési, fejlesztési cél: Néhány tömegkommunikációs műfaj jellemzőinek megismertetése, a műfaji sajátosságoknak megfelelő szövegalkotás. Többféle jegyzetelési technika, forma elsajátíttatása, a célnak megfelelő kiválasztása, alkalmazása tanári segítséggel.

Fogalmak,

Fejlesztési követelmények,

kulcsfogalmak

belépő tevékenységformák

Az önálló

szótár,

Adatkeresési technikák: szelektív

Informatika: keresési

feladatvégzés,

adatkeresés,

olvasás, átfutás A kritikai

ismeretek alkalmazása

Ismeretek

információgyűjtés szövegfeldolgozás gondolkodás fejlesztése. Az

Kapcsolódási pont

Földrajz: tájékozódás a

és ismeretszerzés

adatbázis,

elektronikus, internetes

hazai földrajzi, környezeti

módszereinek

jegyzetelés

információforrások kezelése a

folyamatokról –

alkalmazása.

megbízhatóság, hitelesség

információgyűjtés

Ismeretterjesztő

szempontjából. Elektronikus és

internetalapú

szövegek jellemzői

nyomtatott szótárhasználat. Az

szolgáltatásokkal: tények,

és feldolgozásuk.

információ kritikus befogadásának

adatok, menetrendek,

A tanulást segítő

megalapozása, azonos témáról

hírek, idegenforgalmi

papíralapú és

különböző forrásból származó

ajánlatok

számítógépes

rövidebb információk összevetése

Fizika, kémia, biológia-

jegyzetelés

tanári irányítással csoportosan.

egészségtan: információk

Segédkönyvek, szótárak,

keresése, könyvtár-,

lexikonok használata, ismeretlen

folyóirat- és

kifejezések jelentésének önálló

internethasználat,

megkeresése egynyelvű

adatbázisok, szimulációk

Forrásjegyzék

szótárakban, a tanult anyag

használata.

önálló elkészítése.

bővítése különböző

Természettudományi

Az idézés pontos

információhordozókból. Internetes

témájú ismeretterjesztő

jelölése.

enciklopédiák és keresőprogramok

források önálló keresése,

használata. anyaggyűjtés

követése, értelmezése, az

vázlatkészítés, jegyzet, vázlat

ismeretszerzés

alapján önálló szövegalkotás.

eredményeinek

Tájékozódás könyves és könyvtári

bemutatása.

forrásjegyzék

adatbázisokban. Kulturált könyvtárhasználat, biztonságos internethasználat 103

5- 8. évfolyam Informatika „A könyvtárhasználat oktatásának célja a tanulók felkészítése az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására a tanulásban, a hétköznapokban az információk elérésével, kritikus szelekciójával, feldolgozásával és a folyamat értékelésével. A könyvtár forrásközpontként való használata az önműveléshez szükséges attitűdök, képességek és az egész életen át tartó önálló tanulás fejlesztésének az alapja. A fenti cél az iskolai és fokozatosan a más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismerésével, valamint a velük végzett tevékenységek gyakorlásával, tudatos, magabiztos használói magatartás, tájékozódás és a könyvtárhasználat igényének kialakításával érhető el. Az információkeresés területén kiemelt cél, hogy a képzési szakasz végére a tanuló tudatosan és komplexen gondolkodjon a folyamatról és tervezze azt. Ehhez elengedhetetlen, hogy ismerje a dokumentumtípusok és segédkönyvek típusait, jellemzőit és azok információs értéke megállapításának szempontjait. Ezen tudásának fokozatos, folyamatos és gyakorlatközpontú fejlesztése segíti őt a feladatokhoz szükséges kritikus és válogató forráskiválasztáshoz és információgyűjtéshez. Tudatosítani szükséges a tanulókban a könyvtári információszerzéshez, feldolgozáshoz és felhasználáshoz kapcsolódóan is az etikai szabályokat, jogi vonatkozásokat. A könyvtári informatika témakör oktatása során a tanuló a könyvtárak és a könyvtári források használatának alapjaival ismerkedik meg, majd a többi tantárgy keretében megvalósuló, erre a tudására épülő gyakorlati feladatok során szerez tapasztalatokat az egyes műveltségterületeken és rendszerezi, mélyíti tudását. Mindezek során egyszerre vannak jelen a könyvtárak által nyújtott hagyományos szolgáltatások, és a korszerű társadalmi igényeket kiszolgáló, modern technikai lehetőségek. A könyvtárhasználati tudás a kiemelt fejlesztési területek mindegyikében elengedhetetlen, mivel minden téma megismerése hatékony és kritikai szemléletet igényel. Ezen belül is kiemelkedik a nemzeti műveltség, nemzeti értékek és az egyetemes kultúra megismertetése, hiszen ezek alapvető eszközei az információforrások. A demokráciára nevelés és az állampolgári kompetencia fejlesztésének fontos része az információhoz való jog tudatosítása és a megszerzéséhez, megértéséhez, a társadalom érdekében való aktív felhasználásához szükséges tudás fejlesztése. Az információ feldolgozása sok erkölcsi kérdés megvitatását teszi szükségessé, melyekkel a tanulók társas kapcsolati kultúrája fejleszthető. A könyvtári informatika keretén belül kerül sor annak a megtanítására, hogy milyen módon használhatók a könyvtári és más információforrások a tanulás során. A forrás- és könyvtárhasználat tanulása segít az információkeresés és a tanulás folyamatának megértésében, a tanulási stratégia fejlesztésében. A témakör a gyakorlatközpontúságból adódó folyamatos tevékenykedtetéssel és az együttműködést igénylő csoportmunkával

járul

hozzá

a

differenciáláshoz.

Mind

az

anyanyelvi,

mind

a

digitális 104

kulcskompetenciák fejlesztése területén kiemelt jelentősége van az információs problémamegoldás folyamatának, valamint ezek bemutatásának. A könyvtárhasználat tanítása során cél, hogy a tanulók a nyomtatott és a digitális eszközök segítségével önállóan és tudatosan használjanak könyvtárakat, anyanyelvi és idegen nyelvű információforrásokat.” 28 5-6. évfolyam A könyvtári informatika fejlesztési területen ebben a szakaszban az alsó tagozaton szerzett iskolai könyvtári és gyermekkönyvtári tapasztalatokra építve a megszerzett tudás rendszerezése és tudatosítása kerül középpontba. A tudás bővítése és a szokásformálás során egyre hangsúlyosabb szerepet kap a könyvtári források és szolgáltatások tanulásban való felhasználása. Cél, hogy a tanuló minden tantárggyal kapcsolatban megismerje a különböző források felhasználási lehetőségeit. Ezeken az évfolyamokon cél, hogy a tanuló tanári irányítás mellett, önállóan tájékozódjon az iskola könyvtárában. Kiemelt szerepet kap a korosztály számára készült nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő művekben való önálló tájékozódás, és a szerzett információk megadott szempontok szerinti felhasználása, a források azonosítása. Ismeretek

Fogalmak,

Fejlesztési követelmények,

kulcsfogalmak

belépő tevékenységformák

Könyvtárlátogatás a helyi könyvtár a települési

gyermekrészlege

közkönyvtárban.

Kapcsolódási pontok

Tudja eldönteni, mikor vegye

Magyar nyelv és

igénybe az iskolai vagy a

irodalom: tanulási

lakóhelyi könyvtár

képességek fejlesztése

szolgáltatásait. 7-8. évfolyam A könyvtári informatika fejlesztési területen az egyre tudatosabb könyvtárhasználóvá nevelés a kiemelt cél. Ehhez járul hozzá az információs problémamegoldás alapvető lépéseinek ismerete, az egyes eszközök, módszerek tanári támogatással történő alkalmazása, továbbá az iskolai könyvtár állományának és szolgáltatásainak önálló használata. Az önálló forráskiválasztást és használatot, a döntések meghozását támogatja, hogy a tanulók megismerik az egyes könyvtártípusok és szolgáltatásaik jellemzőit, különbségeit, a nyomtatott és elektronikus kézikönyvek, tájékoztató eszközök széles tárházát, azok információs értékét. A különböző tantárgyi gyűjtőmunkákhoz, projektmunkákhoz kapcsolódó támogatásban, értékelésben hangsúlyos szerepet kapnak az etikai és jogi vonatkozások, a forrásjegyzék.

28

51/2012 (XII. 21.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről In: Magyar Közlöny, 2012. 177. sz. URL: http//: www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/mk12177.pdf Utolsó letöltés 2015. 08. 30

105

Ismeretek

Fogalmak

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pont

Könyvtárlátogatás a

a helyi

Önálló eligazodás a települési

Magyar nyelv és

helyi közkönyvtár

könyvtár

közkönyvtárban. A lakóhelyi

irodalom:

felnőtt részlegében.

felnőtt

könyvtár eszköztárának

könyvtárhasználat

részlege

készségszintű használata.

3.5 Az osztályfőnöki órák könyvtárhasználati fejlesztési céljai 5-6. évfolyam Tematikus egység: Tanuljuk a tanulást Előzetes tudás: Szövegértelmezés kérdéseken keresztül. Olvasott szöveg tartalmának néhány mondatos összegzése. Páros munka és csoportmunka szabályai Nevelési, fejlesztési célok. A tanulók tanulási kultúrájának fejlesztése. A tanulási módszerek megismertetése, fejlesztése, bővítése. Szövegértő és szövegalkotó képesség fejlesztése. Különböző munkaformákban történő tanuláson keresztül az együttműködés képességének fejlesztése. Jegyzetelési technikák megismerése. Kérdéskultúra aktiválása, fejlesztése.

Fogalmak,

Fejlesztési követelmények, belépő

Kapcsolódási

kulcsfogalmak

tevékenységformák

pont

Szövegfeldolgozás

szövegértés,

Jegyzetelési technikák alkalmazása, Informatika:

algoritmusainak

szövegalkotás,

tartalmi

Ismeretek

elsajátítása.

Az vázlat, jegyzet,

kivonat

folyószöveggel,

készítése Online

fogalmi

háló szótárak

információforrások

gondolati térkép,

készítése, gondolati térkép készítése, használata

kritikus használata

kulcsszavak,

kulcsszavak kiemelése, cédulázás

cédulázás

7-8. évfolyam Tematikus egység: Tanuljuk a tanulást Előzetes ismeret: Szövegértés és szövegalkotás korosztálynak megfelelő szintje. A kiemelés, mint jegyzetelési technika. 106

Nevelési, fejlesztési célok: Szövegértő és szövegalkotó képesség fejlesztése. A kiselőadás készítésének ismérvei, az informatikai tudás beépítése a kiselőadásokba, például ppt. A fejlesztés a környezettudatos magatartást és az egészséges életmódot érintő témákon keresztül történik, fejlesztve ezáltal a szövegértést és a tanulási kompetenciát is. A felvételi helyzet előzetes megteremtése a kiselőadásokkal Fogalmak,

Fejlesztési követelmények,

kulcsfogalmak

belépő tevékenységformák

A prezentáció

kiselőadás

Olyan szempontrendszer

Magyar

fogalmának és

Power Point

kialakítása, amely alapján a

Irodalom:

A

fajtáinak ismerete.

prezentáció

tanulók kiselőadásokat

szövegértő

képesség

Jegyzetelési technikák

tartalmi kivonat

tudnak készíteni, és azokat

fejlesztése különböző

elsajátítása, lépéseinek

az osztályközösség előtt elő

típusú szövegeken

gyakorlása tartalmi

is tudják adni. Kiselőadások

Magyar nyelv,

kivonat készítése

készítése prezentációval

Irodalom:

Ismeretek

folyószöveggel.

Kapcsolódási pont

nyelv,

A jegyzetelési technikák gyakorlása

3.6 A szaktárgyak könyvtárhasználati célkitűzései Történelem 5-8. évfolyam „Olyan alapvető fejlesztési területek, nevelési célok állnak a középpontban, mint a nemzeti öntudat kialakítása, fejlesztése, a hazafias nevelés, az állampolgárságra és demokráciára nevelés megalapozása, valamint a tanulás tanítása. A kulcskompetenciák közül a szociális és állampolgári kompetencia, valamint a hatékony és önálló tanulás kiemelt jelentőségű. Ajánlott a múzeumok, közgyűjtemények látogatása, rendeltetésük, szerepük megismertetése. Ez szolgálja a tantárgy vonzóvá tétele mellett annak hitelességét is. Tárgyunkon keresztül is elérendő fontos cél a hatékony, önálló tanulás és a történelmi ismeretek önálló elsajátítása képességének mind magasabb szintre emelése is. Segédkönyvek, atlaszok, lexikonok használata. Tanult események, jelenségek topográfiai helyének megmutatása térképen. Önálló információgyűjtés adott témához különböző médiumokból. Az olvasmányokról lényeget kiemelő jegyzetek készítése. A tanultak felhasználása új feladathelyzetben. Az internet kritikus és tudatos felhasználása történelmi ismeretek szerzésére.”

107

Hon és népismeret 5. évfolyam A tanuló saját szülőföldjének megismerése meglévő helytörténeti irodalom feldolgozásával, gyűjtésekkel. Helyi kutatások igénybevétele a történeti múlt feltárásához. Önálló gyűjtőtevékenység alkalmazása az ismeretszerzés folyamatában.

Matematika 1-8. évfolyam A matematikatanítás-tanulás folyamatában egyre nagyobb szerepet kaphat az önálló ismeretszerzés képességnek fejlesztése, az ajánlott, illetve az önállóan megkeresett, nyomtatott és internetes szakirodalom által. A matematika lehetőségekhez igazodva támogatni tudja az elektronikus eszközök, az internet, az oktatóprogramok célszerű felhasználását, ezzel hozzájárul a digitális kompetencia fejlődéséhez. A matematikai szöveg értő olvasása, tankönyvek, lexikonok használata, szövegekből a lényeg kiemelése, a helyes jegyzeteléshez szoktatás a felsőfokú tanulást is segíti. A matematika a kultúrtörténetnek

is

része.

A

motivációs

bázis

kialakításában

komoly

segítség

lehet

a

matematikatörténet egy-egy mozzanatának megismertetése, a máig meg nem oldott, egyszerűnek tűnő matematikai sejtések megfogalmazása, nagy matematikusok életének, munkásságának megismerése. Akinél a matematika, illetve a reál tárgyak iránti érdeklődés csökken, ott egyrészt sok érdeklődést felkeltő elemmel: matematikatörténeti vonatkozással, játékokkal, érdekes feladatokkal lehet ezt az érdeklődést visszaszerezni, másrész célszerű sok olyan feladatot beiktatni, amelyek jól mutatják, hogy az életben sokszor előnybe kerülhetnek, jobb döntést hozhatnak azok, akik jól tudják a matematikát. A fokozott szaktanári figyelem, az iskolai könyvtár és az elektronikus eszközök használatának lehetősége segíthetik az esélyegyenlőség megvalósulását. Környezetismeret 1-4. évfolyam A tantárgy tanítása során elsődleges feladat azoknak a megismerési képességeknek a fejlesztése, melyek lehetővé teszik a későbbiekben a természettudományos tantárgyak tanulását. Fontos, hogy a tanulók ismerkedjenek meg elemi fokon a kutató módszerekkel, vizsgálódjanak önállóan, szerezzenek közvetlen tapasztalatokat és állandóan bővíthető, tudományosan igazolt ismereteket a természeti és társadalmi valóságról. Ismerkedjen meg néhány híres magyar kutató munkásságával. Tudja, hogy a természettel kapcsolatos ismereteit megfelelő ismerethordozók segítségével is fejlesztheti. Figyeljen arra, hogy mindezekben téves nézetekkel is találkozhat. Értékelje, tisztelje a tudósok munkáját, eredményét. Az önálló és kritikus információszerzés a természettudományos műveltség megalapozásának kulcseleme, de jelentős szerepe van a szociális és állampolgári kompetencia fejlesztésében, illetve az 108

állampolgárságra, demokráciára való nevelésben is. A megvalósítást változatos tevékenységek: projektmunka, az érveken, tényeken alapuló vita, a különböző kollaboratív feladatok, szerepjátékok stb. segíthetik. Érdemes az írott információk mellett a különböző multimédiás és infokommunikációs források adta lehetőségeket is kihasználni. Ez a korosztály a képi információkra különösen fogékony, és képek segítségével igen hatékonyan fejezi ki magát. Erre építve nemcsak a hatékony, önálló tanuláshoz, hanem az esztétikai-művészeti tudatosság fejlődéséhez is hozzájárulhatunk. Természetismeret: 5-6. évfolyam Az internet és a könyvtár segítségével legyen képes tudása bővítésére. Legyenek saját ismeretszerzési, ismeretfeldolgozási

módszerei.

Tájékozódás

a

hazai

földrajzi,

környezeti

folyamatokról,

információgyűjtés tanári irányítással, földrajzi helyek, térképek keresése, digitális lexikonhasználat. Térképfajták. Térkép és földgömb használata. Tájékozódás a környezet anyagairól. Válogatás információs anyagokban és gyűjteményeikben, könyv és médiatár, kiállítási, múzeumi anyagok.

Fizika 7-8. évfolyam A tanuló használja a számítógépet adatrögzítésre, információgyűjtésre. Eredményeiről tartson pontosabb, a szakszerű fogalmak tudatos alkalmazására törekvő, ábrákkal, irodalmi hivatkozásokkal alátámasztott prezentációt. Váljon igényévé az önálló ismeretszerzés. Kémia 7-8. évfolyam Tudjon egy kémiával kapcsolatos témáról önállóan vagy irányítottan, egyénileg vagy csoportban dolgozva információt keresni, és tudja ennek eredményét másoknak változatos módszerekkel, az infokommunikációs technológia eszközeit is alkalmazva bemutatni. Bemutató, jegyzőkönyv vagy egyéb dokumentum, illetve projekttermék készítése legyen a kézzelfogható produktum. Biológia, egészségtan 7-8, évfolyam Adatgyűjtés, önálló kutatómunka, egészségtani témájú projektmunka. Információk keresése, könyvtár, folyóirat és internethasználat, adatbázisok, szimulációk használata. Természettudományi témájú ismeretterjesztő források keresése, követése, értelmezése, az ismeretszerzés eredményének bemutatása. Az élővilág rendszerezésében érvényesülő szempontok bemutatása határozókönyvek alapján. 109

Földrajz 7-8. évfolyam A kommunikációs képességek fejlesztése a szövegbeli speciális jelrendszerek működésének megfigyelésével, valamint különböző jellegű információs anyagokban való célszerű kereséssel, tablóösszeállítással és beszámoló-készítéssel. Médiatudatosságra nevelés és a digitális kompetencia fejlesztése internetalapú szolgáltatások célirányos használatával, tények, adatok, képek, idegenforgalmi ajánlatok keresése. Az információfeldolgozás képességének fejlesztése ismeretekről való leírás készítésével segédeszközök használatával, tanári irányítással. A digitális kompetencia fejlesztése digitális prezentációs kiselőadás készítésével. A hazai földrajzi, környezeti folyamatokról információgyűjtés internetalapú szolgáltatásokkal, tények, adatok, menetrendek, hírek, idegenforgalmi ajánlatok. Ének-zene 1-8. évfolyam Az iskolai zenehallgatás mellett keresni kell a lehetőséget az élő zenehallgatásra, a rendszeres hangverseny-látogatásra, és ösztönözni a tanulókat a zenei információk gyűjtésére. Rajz és vizuális kultúra 1-8. évfolyam Tárgyakkal, jelenségekkel, műalkotásokkal kapcsolatos információk gyűjtése. Technika és életvitel 1-8. évfolyam A tevékenység információforrásainak használata, az egyéni tevékenységhez, tervekhez kapcsolódó szöveges, képi, hang alapú információk célzott keresése tapasztalati, valamint nyomtatott és elektronikus forrásokban. A tevékenységhez kapcsolódó információ szükséglet behatárolása és a tevékenységhez, a probléma megoldásához szükséges komplex tájékozódás. A tevékenységhez szükséges információk kiválasztása és alkalmazása. A különböző eredetű információk szűrése, értékelése, összekapcsolása, érvényességük kiterjesztése”.29 3.7 A könyvtárhasználati órák óraszámai: Évfolyam

29

Magyar nyelv

Informatik

Könyvtárhasználati

a

szakóra

Összesen

51/2012 (XII. 21.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről In: Magyar Közlöny, 2012. 177. sz. URL: http//: www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/mk12177.pdf Utolsó letöltés.: 2015. 08. 30

110

1.

1

-

1

2

2.

1

-

1

2

3.

1

-

1

2

4.

1

-

1

2

5.

-

1

1

2

6.

-

1

1

2

7.

-

1

1

2

8

-

1

1

2

Összesen:

4

4

8

16

3.8 A könyvtárhasználati órák témakörei 1. évfolyam Befogadó tárgy: Magyar nyelv Órakeret: 1 óra Tematikai egység: A tanulási képesség fejlesztése Előzetes tudás: Iskolaérettség Nevelési, fejlesztési célok: A tanulási képesség, mint az életkori sajátosságoknak megfelelő megismerési, élményszerzési folyamatnak, a játszva tanulás képességének támogatása, fejlesztése. A könyvek, és a könyvtárak iránti érdeklődés felkeltése, és szinten tartása. Az olvasás megszerettetése, igénnyé alakítása. Fogalmak,

Fejlesztési követelmények, belépő Kapcsolódási pontok

kulcsfogalmak

tevékenységformák

A könyvtár feladata,

könyv

A könyvek és a könyvtárak iránti

Matematika;

terei,

könyvtár

érdeklődés felkeltése

környezetismeret:

alapszolgáltatásai

szabadpolc

A könyvtár és a könyvesbolt

önálló tanulás.

Az önálló

kölcsönzés

megkülönböztetése.

Ismeretek

feladatvégzés egyes

Ismerkedés az iskola

lépéseinek

könyvtárával, funkcionális

megalapozása és

tereivel, olvasási szokások

gyakorlása,

alakítása a könyvtárban.

könyvtárlátogatás könyvkölcsönzés

olvasójegy

Mesehallgatás, mesenézés, az olvasás megszerettetése és igénnyé alakítása A könyvtárban elvárt viselkedési szabályok tanulása 111

Beiratkozás beszélgetés a A könyvtárhasználat

kölcsönzés módjáról, lényegéről

alapvető szabályai

Könyvek kölcsönzése

Viselkedés a könyvtárban, beiratkozás A kölcsönzés módja A nyitva tartás ideje Gyermekkönyvek

mesekönyv

Gyermekkönyvek válogatása a

Vizuális kultúra: Kép

típusai, helyük a

képeskönyv

szabadpolcon, eligazodás a

és szöveg kompozíciós

szabadpolcon

szöveg, kép

könyvtár állományrészei között,

kapcsolatának

beszélgetés a könyvekről

elemzése.

Az állomány rendje, könyvtári betűrend 2. évfolyam Befogadó tárgy: Magyar nyelv Órakeret 1 óra

Tematikai egység: A tanulási képesség fejlesztése Előzetes tudás: A könyvtárhasználat alapvető szabályainak ismerete, eligazodás a könyvtár állományrészei közt. . Elemi feladat-megoldási műveletek használata. Nevelési, fejlesztési célok: Elsajátíttatni az önálló ismeretszerzés alapjait. Felismertetni a tanulókkal azt a lehetőséget, hogy a könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása segíti őket valamennyi tudományág megismerésében. Fejleszteni a könyvtárhasználathoz szükséges képességeket, az önálló gondolkodást, a kreativitást, a lényeglátást. Fogalmak,

Fejlesztési követelmények,

kulcsfogalmak

belépő tevékenységformák

gyermekújság

Eligazodás a könyvek, írott

Vizuális kultúra:

források,

nyelvi források világában.

Mesék,

információhordozók

Gyermekkönyvek

gyermekirodalmi

könyvek,

csoportosítása a

alkotások és azok

gyermekújságok

tartalomjegyzék, illusztrációk

animációs, filmes

jellemzői

segítségével.

adaptációinak

Ismeretek Írott nyelvi

tartalomjegyzék alapján.

Kapcsolódási pontok

összehasonlítása, kötéstábla,

feldolgozása. Az

gerinc,

olvasott/felolvasott 112

szöveghez és a

tartalomjegyzék, illusztráció,

A könyvek főbb részeinek

levetített

A könyv jellemző

címlap, szerző,

felismerése, megnevezése

adaptációhoz

részeinek,

cím, kiadó

A könyv adatainak

kapcsolódó

megállapítása.

élmények

adatainak

megjelenítése és

megfigyelése

feldolgozása

Segédkönyv

lexikon,

A lexikon szerkezeti elemeinek

Gyermekkönyvek

gyermeklexikon

betűrend,

azonosítása, felismerése,

keresése egyéni

Szerkezete,

funkciójának megbeszélése,

érdeklődés szerint

használata

megadott címszavak keresése

tantárgyi feladathoz

segítséggel, értelmezésük. internet

Tájékozódás a gyermeklexikon betűrendjében.

Információkeresés IKT eszközökkel.

Beszélgetés a tanulás

Internethasználat

szerepéről, fontosságáról, a tanuláshoz szükséges információk kereséséről és kezeléséről. A tanuló a tanulási folyamat során változatos tevékenységeket és több érzékszervet is használ. Szükségletek felismerése segítséggel, a kérdezni tudás képessége.

3. évfolyam Befogadó tantárgy: Magyar nyelv Órakeret 1 óra Tematikai egység: A tanulási képesség fejlesztése

113

Előzetes tudás: Az önismeret életkornak megfelelő szintje, személyes tanulási sikerek és nehézségek megnevezése. Nevelési, fejlesztési célok: Az önálló, hatékony tanulás képességének fejlesztése. Ismeretek

Fogalmak,

Fejlesztési

kulcsfogalmak

követelmények,

Kapcsolódási pont

belépő tevékenységformák Alapvető ismeretek a

könyvtár

A könyvtári terek

Környezetismeret:

könyvtár tereiről és

kölcsönözhető és

bejárása, szerepük

jelenségek

állományrészeiről,

helyben

tudatosítása.

megfigyelése, ok-

szolgáltatásairól.

használható

Gyermekkönyvek

okozati

Főbb állományrészek

állományrészek,

csoportosítása

kapcsolatok

a használat módja és a

kézikönyvtár,

műfajuk szerint,

keresése.

könyvek tartalma

szépirodalom,

megadott könyvek

szerint. A könyvtár,

ismeretközlő

keresése a

mint információs

irodalom

gyermekkönyvek

központ, a tanulás

katalógus

betűrendjében.

segítője. A könyvtári

Katalógusok

katalógus tájékoztató

megfigyelése

szerepe a könyvek és egyéb információforrások keresésében. Segédkönyvek

Szótár, betűrend,

A szótár alapvető

Vizuális kultúra:

Szótár, Atlasz

címszó, szócikk,

jellemzőinek

Kérdések

Típusaik, szerkezetük,

élőfej, jel,

megállapítása. Egy-

megfogalmazása a

használatuk.

rövidítés, utaló

két rövidítés, jel

látott információra,

A szótár és a lexikon

atlasz

feloldása, az utalás

ismeretre,

jellemzőinek

szerepének

élményre

egybevetése

megismerése. A szótár vonatkozóan és a lexikon

Informatika:

különbözőségeinek

Információk

megállapítása azonos

keresése és

fogalmak keresésével.

kezelése.

Ismerkedés az atlasz 114

használatával. 4. évfolyam Befogadó tantárgy: Magyar nyelv Órakeret 1 óra Tematikus egység: A tanulási képesség fejlesztése Előzetes tudás: Alapvető ismeretek a könyvtár tereiről, szolgáltatásairól, írott forrásairól. Nevelési, fejlesztési célok: Megismertetni a tanulókkal a különböző dokumentumtípusok védelmének és megbecsülésének szükségességét. A tanulók ismerjék fel az ismeretszerzés folyamán könyvtárismereti tudásuk hasznosságát. Gyakorolják a megszerzett könyvtárhasználati ismereteket tantárgyi feladatokon keresztül.

Ismeretek

Fogalmak,

Fejlesztési követelmények,

kulcsfogalmak

belépő tevékenységformák

Kapcsolódási pont

Ismerkedés a

gyermekfolyóirat, Sajtótermékek gyűjtése,

Szaktárgyi feladatok

különböző

cím, szerkesztő,

csoportosítása, főbb adatok

megoldása a

információhordozókkal szám, cikk,

meghatározása

megismert

Sajtótermékek fajtái,

kézikönyvek

Gyermekfolyóiratok egy

dokumentumokkal

főbb adatai, szerkezete

CD, DVD

számának bemutatása, választott

Képes dokumentum,

cikk témájának ismertetése.

Látogatás a települési

hangzó dokumentum,

A nyomtatott és nem nyomtatott

közkönyvtár

hangos-képes és

dokumentumok különbségeinek

gyermekrészlegében:

számító-géppel

megállapítása, a használatukhoz

Különböző

olvasható

szükséges eszközök

információhordozók a

dokumentumok

megismerése, azonos témák

lakóhelyi és az iskolai

feldolgozása különböző

könyvtárban

ismerethordozókon. Segédkönyv

enciklopédia

Fogalmak, nevek keresése

Tények és adatok

Enciklopédia

használati

megadott enciklopédiában a

gyűjtése

Szerkezete, használata

útmutató,

mutatók használatával.

segédkönyvekből

névmutató,

Témakörök keresése gyermek

tantárgyi témához.

tárgymutató

enciklopédiában,

Megadott problémához

tartalomjegyzék használatával.

szöveg választása a

Azonos fogalmak keresése az

tájékoztató apparátus 115

információ,

alapvető segédkönyv-

segítségével.

tudás, tanulás,

típusokban; hasonlóságok és

Az információk

jegyzet, vázlat

különbségek megállapítása.

keresése és kezelése.

tételmondat,

Adatok, információk

kulcsszó,

Az ismeretszerző képesség

segítséggel, a

gyűjtésének, célszerű

fogalom

fejlesztése az az olvasás-

megismert

szövegértés képességébe

információforrások

ágyazott önálló tanulás

felhasználása új

képességének kialakításával.

feladathelyzetben

Információ gyűjtése adott témához

elrendezésének módjai

A szöveg elemzése, lényeg kiemelése, a szerzett ismeretekről jegyzet, vázlat segítségével beszámoló készítése. 5. évfolyam Befogadó tantárgy: Informatika Órakeret: 1 óra Tematikai egység: Könyvtári informatika Előzetes tudás: A könyvtári terek, alapszolgáltatások, elterjedtebb dokumentumtípusok jellemzőinek és a könyv bibliográfiai azonosító adatainak ismerete. Betűrendbe sorolás szabályai. Nevelési, fejlesztési célok: A könyvtár forrásainak és eszközeinek tanári segítséggel való alkotó és etikus felhasználása a tanulmányi feladatok során. Ismeretek

Fogalmak,

Fejlesztési

kulcsfogalmak

követelmények,

Kapcsolódási pont

belépő tevékenységformák Könyvtártípusok

könyvtár,

A használati szabályok

Matematika:

megkülönböztetése, a

iskolai

követése, az iskolai

ismeretek

hagyományos és új

könyvtár,

könyvtár

rendszerezése.

információs

települési

eszköztárának

Minden tantárgy

eszközökön alapuló

közkönyvtár,

készségszintű

keretében: ajánlott

könyvtári

könyvtári

használata, a könyvtári

olvasmányokkal

szolgáltatások

állományrészek, terek funkciói és a

megismerése.

kézikönyvtár

könyvtári abc

kapcsolatos feladatok, csoportos 116

Tájékozódás az iskolai

ismeretében,

könyvtárlátogatás,

könyvtár tér- és

alapszolgáltatásainak

könyvtári óra.

állományszerkezetében.

használata.

Magyar nyelv Az önálló

Raktári rend

raktári jelzet

feladatvégzés egyes

A szépirodalmi

ismeretközlő

lépéseinek

és ismeretterjesztő

művek

megalapozása és

könyvek raktári rendje

szakrendi jel

Megadott művek

gyakorlása:

szépirodalmi

keresése a könyvtár

könyvtárlátogatás,

művek

szabadpolcos

könyvkölcsönzés,

betűrendi jel

állományában a

gyermeklexikon

feliratok és a raktári

használata

Dokumentumtípusok, kézikönyvek Hagyományos és nem

forrás, könyv,

jelzet segítségével.

hagyományos

elektronikus

Magyar nyelv

dokumentumok formai,

könyv, időszaki

Ismerkedés

tartalmi, használati

kiadvány,

A korosztálynak

különböző

jellemzőinek

honlap, CD,

készült tájékoztató

információhordozók

megállapítása;

DVD, CD-

források,

természetével,

csoportosításuk.

ROM,

segédkönyvek biztos

kommunikációs

lexikon,

használata.

funkcióival és

enciklopédia,

Azonos témáról szóló,

kultúrájával:

szótár, atlasz,

különböző típusú

vizuális,

dokumentumok

audiovizuális,

megfigyelése,

elektronikus:

egybevetése formai,

internet, MP3

használati jellemzőik, közlésformájuk

Magyar nyelv és

alapján

irodalom: Feladatvégzés könyvekkel, gyermeklapokkal: válogatás, csoportosítás, tematikus tájékozódás. A 117

média kifejező eszközei. Az újság tartalmi és formai jellemzése, a nyomtatott és az online felületek összehasonlítása. 6. évfolyam Befogadó tantárgy: Informatika Órakeret 1 óra Tematikai egység: Könyvtári informatika Előzetes ismeret: Alapvető könyvtártípusok és szolgáltatások, dokumentumtípusok, a könyvtári raktári rend ismerete. Nevelési, fejlesztési cél: A könyvtári katalógus használatával, informatikai alapokra építő információgyűjtés, forrásmegjelölés. Fogalmak,

Fejlesztési követelmények,

kulcsfogalmak

belépő tevékenységformák

A könyvtári

cédulakatalógus,

A könyv és a

Magyar nyelv és

katalógus fogalma,

számítógépes

katalóguscédula adatainak

irodalom: írás,

fajtái, szerepe a

katalógus

megfeleltetése.

szövegalkotás,

Ismeretek

Kapcsolódási pont

tájékozódásban

Katalóguscédula értelmezése, rövidebb

A könyvtári

majd a mű keresése a polcon.

beszámolók

katalógus

Könyvtári katalógusok

anyagának

funkciójának

irányított használata.

összegyűjtése,

megértése

Az iskolai könyvtár teljes

rendezése különböző

körű használatához

nyomtatott -

szükséges ismeretek és

lexikonok,

tapasztalatok megszerzése.

kézikönyvek - és

Keresőkérdések

elektronikus

A

megfogalmazása tanári

forrásokból.

könyvtárhasználati

segítséggel.

és informatikai

A megadott problémának

Minden tantárgy,

alapokra építő

megfelelő nyomtatott és

feladat esetében: A

elektronikus források

tanulmányi

anyaggyűjtés

információgyűjtés,

dokumentumok

118

forráskiválasztás

főbb adatai:

Anyaggyűjtés

szerző, cím,

megfelelő

különféle

kiadó,

nyomtatott és

nyomtatott és

megjelenés

elektronikus

elektronikus

helye,

források irányított

forrásokból az írott

megjelenés éve,

kiválasztása.

mű elkészítéséhez.

forráshivatkozás Saját és mások gondolatainak Történelem:

A forrásmegjelölés

kiválasztása.

problémának

elkülönítése, a felhasznált

Információk

források önálló azonosítása a

gyűjtése adott

dokumentumok főbb

témához segítséggel

adatainak megnevezésével.

ismeretterjesztő

alapjainak

könyvekből a

alkalmazása, etikai

könyvtárban. Forrás

vonatkozásainak

megbízhatóságának

megértése

ellenőrzése

Az önálló műre való hivatkozás

Minden tantárgy,

alapjainak ismerete.

feladat esetében: a forrásfelhasználás jelölése.

7. évfolyam Befogadó tantárgy: Informatika Órakeret 1 óra Tematikai egység: Könyvtári informatika Előzetes tudás: Az iskolai könyvtár önálló használata a raktári rend ismeretében. Közkönyvtári tapasztalatok. Könyvtári katalógusok irányított használata. Az önálló műre való hivatkozás alapjainak ismerete.

119

Nevelési, fejlesztési célok: Az iskolai és lakóhelyi könyvtár alapszolgáltatásainak és a különböző információforrásoknak önálló, alkotó és etikus felhasználása egyszerű tanulmányi feladatok egyéni és csoportos megoldása során.

Ismeretek

Fogalmak,

Fejlesztési

kulcsfogalmak

követelmények, belépő

Kapcsolódási pont

tevékenységformák Az összes

nemzeti

Tájékozódás az iskolai

Magyar nyelv és

könyvtártípus

könyvtár,

könyvtár tér- és

irodalom:

jellemzőinek

szakkönyvtár,

állományszerkezetében.

könyvtárhasználat.

megismerése,

elektronikus

Önálló eligazodás a

összehasonlítása.

könyvtár

települési

Az iskolai könyvtár

közkönyvtárban. A

eszköztára,

gyermekrészleg önálló

kézikönyvtára,

használata. Könyvtári

Matematika:

katalógusa.

kézikönyv,

szolgáltatások irányított

ismerethordozók

Nagyobb

szaklexikon,

alkalmazása a tanulásban

használata könyvek:

könyvtárak

szakkönyv,

és a tájékozódásban.

matematikai

funkcionális

napilap,

zsebkönyvek,

tereinek

folyóirat,

szakkönyvek,

megismerése.

bibliográfia,

A kézikönyvtár

ismeretterjesztő

Nyomtatott és

linkgyűjtemény

összetételének és

könyvek, lexikonok,

elektronikus

információhiány, tájékozódásban betöltött

feladatgyűjtemények,

kézikönyvek,

keresés

szerepének megismerése,

táblázatok,

közhasznú

önálló használata.

képletgyűjtemények

információforrások keresőkérdés

Közhasznú adatbázisok

Történelem,

és ismeretterjesztő

használata.

társadalmi és

tárgyszó

állampolgári

művek típusai

ismeretek: önálló információgyűjtés Megadott szempontok

adott témához

szerint való keresés az

különböző

Hatékony,

információs

iskolai és a lakóhelyi

médiumokból, a

céltudatos

érték

elektronikus könyvtári

források

katalógusban. Konkrét

megbízhatósága.

információszerzés

120

Irányított

feladathoz való irányított

információkeresés

forráskeresés katalógus

és eredményének

és bibliográfia

Magyar nyelv Az

értékelése.

segítségével. Keresett

információk kritikus

A forráskeresés és

szerzői jog

téma kifejezése

befogadásának

feldolgozás

felhasznált

tárgyszóval. Összetett

megalapozása,

lépéseinek

irodalom

keresőkérdés

azonos témáról

tudatosítása,

jegyzék.

megfogalmazása,

különböző forrásból

irányított

összetett keresés űrlapok

származó rövidebb

alkalmazása

segítségével.

információk összevetése tanári irányítással csoportos

A feladatnak megfelelő

Többféle forrásra épülő

formában

forrástípus önálló

tematikus gyűjtőmunka.

Magyar nyelv

kiválasztása.

Kézikönyvek,

Elemi gyakorlottság

Információforrások

ismeretterjesztő források

a források

hitelességének

önálló kiválasztása,

megjelölésében.

vizsgálata,

felhasználása tanulmányi

szelektálása.

célokhoz

A szerzői jogi vonatkozások

Forrásjegyzék

megértése.

összeállítása. A

Bibliográfiai

bibliográfia

hivatkozások önálló

hivatkozástechnikájának

készítése

alkalmazása a leggyakrabban használt dokumentumtípusok esetén.

8. évfolyam Befogadó tantárgy: Informatika Órakeret 1 óra Könyvtárhasználati ismeretek összefoglalása, rendszerezése. 121

3. 9 Kimeneti követelmények: 1. évfolyam Látogasson el az iskolai vagy a helyi könyvtárba. Ismerje és alkalmazza a könyvtár szabályait, tudjon fegyelmezetten viselkedni a könyvtárban. Legyen képes eligazodni az iskola könyvtárában a különböző állományrészek között. Élményei alapján ismerje fel a könyvtár gyakorlati hasznát. Fogalmak: könyvtár 2. évfolyam A tanuló legyen képes a könyvtárban önállóan könyvet kölcsönözni, egyszerűbb feladatokat elvégezni a könyvekkel kapcsolatban. Ismerje fel a különböző információhordozókat, ismerjen néhány gyermekújságot. Ismerje fel a könyv főbb részeit, használja az önálló ismeretszerzés során a tartalomjegyzéket. Tudjon megnevezni gyermeklexikonokat, tudjon címszavakat keresni gyermeklexikonban Fogalmak: gyermekújság, tartalomjegyzék, lexikon, betűrend 3. évfolyam Ismerjen alapvető szótárakat, tudja, mikor használja azokat, tudjon különbséget tenni lexikon és szótár között. Ismerje és alkalmazza a könyv- és könyvtárhasználat főbb tudnivalóit, az önálló ismeretszerzés elemi formáit. Törekedjen az anyaggyűjtés különböző módjainak alkalmazására. Tudja a betűrend szerepét a könyvtári rendben. Fogalmak: könyvtár 4. évfolyam Önállóan tájékozódjon az iskolai vagy a helyi könyvtárban, valamint a főbb gyermekfolyóiratok között. Eligazodás a könyvtárban, adott mű megtalálása, azonosítása A tanuló ismerje az önálló ismeretszerzés egyszerűbb formáit, és legyen képes az alkalmazásukra. Tanítói segítséggel tudjon használni egy-két kézikönyvet. Fogalmak: információ, tudás, tanulás, vázlat 5. évfolyam Tájékozódás, információkeresés betűrend, tartalomjegyzék, utalók használatával a különféle dokumentumtípusokban, a korosztálynak szóló kézikönyvekben ismeretterjesztő forrásokban.

122

A tanuló a különböző konkrét tantárgyi feladataihoz képes az iskolai könyvtárban a megadott forrásokat megtalálni, és további releváns forrásokat keresni. Konkrét nyomtatott és elektronikus forrásokban képes megkeresni a megoldáshoz szükséges információkat Fogalmak: betűrend, tartalomjegyzék, anyaggyűjtés, vázlat, kézikönyvtár, forrás, könyv, időszaki kiadvány, honlap, CD, DVD, lexikon, enciklopédia, szótár, atlasz, szövegértés, szövegalkotás, vázlat, jegyzet, gondolati térkép 6. évfolyam El tudja dönteni, mikor vegye igénybe az iskolai vagy a lakóhelyi könyvtár szolgáltatásait. Tudjon könyvtári adatbázisokban információt keresni. Anyaggyűjtés különféle nyomtatott és elektronikus forrásokból az írott mű elkészítéséhez. Fogalmak: katalógus, hivatkozás 7. évfolyam A könyvtár és az internet szolgáltatásait igénybe véve képes segítséggel releváns forrásokat találni konkrét tantárgyi feladataihoz, a választott forrásokat képes alkotóan és etikusan felhasználni a feladatmegoldásban. Képes alkalmazni a más tárgyakban tanultakat: informatikai eszközök használata, szövegalkotás. A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint való összehasonlítása, kritikai következtetés levonása. Forrásjegyzék önálló elkészítése, az idézés pontos jelölése. Fogalmak: adatkeresés, jegyzet, nemzeti könyvtár, szakkönyvtár, elektronikus könyvtár, kézikönyv, szaklexikon, szakkönyv, napilap, folyóirat, bibliográfia, linkgyűjtemény, keresőkérdés, tárgyszó, szerzői jog, információs érték, felhasznált irodalom jegyzék, jegyzetelés, Power Point, kiselőadás 8. évfolyam A lakóhelyi közkönyvtár eszköztárának készségszintű használata. Elektronikus és nyomtatott szótárhasználat. A tanulást segítő papíralapú és számítógépes jegyzetelés gyakorlása, törekvés a legoptimálisabb egyéni forma kialakítására. Képes beszámolót, kiselőadást, prezentációt készíteni és tartani különböző írott és elektronikus forrásokból, kézikönyvekből, atlaszokból/szakmunkákból, a témától függően statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. Fogalmak: szótár 30

30

Pedagógiai program. Helyi tanterv. Siófoki Vak Bottyán János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. Siófok, 2013.

123

3.10 Mérés, értékelés: Fontos a tanulók könyvtári munkájának folyamatos fejlesztő értékelése, különös tekintettel a megerősítő szóbeli és írásbeli visszacsatolásra. Cél, a könyvtár megismertetése, megszerettetése, ezért az értékelésnek mindig motiváló jellegűnek kell lennie. Minden tantárgy tudáselsajátítása során értékeljük a könyvtárral megoldható feladatok teljesítését. Azoknak a feladatoknak az értékelése, amelyek egy-egy tantárgyhoz kapcsolódnak, a megfelelő szakórán történik, a szaktanár értékeli a könyvtári ismeretek alkalmazását, a könyvtári kutatómunka színvonalát. Az informatika és a magyar nyelv tantárgyi teljesítményének értékelésében kapjon helyet a könyvtár használatának, a könyvtár eszközeivel végzett szellemi munka színvonalának minősítése. A tanulók könyvtárhasználati órákon mutatott teljesítménye beépül a tantárgyi érdemjegyükbe. Az 5. évfolyam év elején diagnosztikus mérés, a tanulók előzetes ismereteinek feltárása. A 8. évfolyam végén a könyvtárhasználati teljesítmény szummatív mérése.31

31

Dán Krisztina: Az általános iskolai könyvtárhasználati kerettanterv elkészítése. In: Korszerű könyvtár. Bp. Raabe Kiadó 2011. B 5.14.

124

3.11 A könyvtárhasználati oktatás feltételei, taneszközei A szakképzett könyvtáros tanár mellett a működési normatíváknak és a szakmai követelményeknek megfelelő elhelyezés, megfelelő összetételű, rendezett, feltárt könyvtári állomány valamint a használatához szükséges technikai eszközök. Kézikönyvtár. A tanulók életkorához igazodó, egyszerűbb szerkezetű, nyelvezetű segédkönyvek és ismeretterjesztő anyagok megfelelő választéka, a munkáltatáshoz szükséges példányszámban. Szabadidős olvasmányok az olvasási kedv felkeltéséhez. Internet kapcsolatos szolgálati és használói számítógépek az informatika teremben és az osztálytermekben. A gyakorlati alkalmazást segítő szemléltető eszközök, könyvtárhasználati játékok.32 Könyvtárismereti tankönyvek Huga Ibolya: Könyvek és könyvtárak titkai 1-2. osztály. Celldömölk, Apáczai Kiadó, 2006. Huga Ibolya: Vár a könyvtár 3-4. osztály. Celldömölk, Apáczai Kiadó, 2008. Fenyős Zoltán, Fenyősné Kircsi Annamária: Ötödikes informatika. Debrecen. Pedellus Kiadó. 2013. Fenyős Zoltán, Fenyősné Kircsi Annamária: Hatodikos informatika. Debrecen. Pedellus Kiadó. 2014. Rácz Tiborné: Könyvtárhasználati tudnivalók általános iskola 5-8. osztály. Debrecen. Pedellus Kiadó. 2010. Segédkönyvek, feladatgyűjtemények: Dán Krisztina: Bevezetés a könyvtárhasználat tanításába: módszertani segédanyag óraleírásokkal. Budapest, Fővárosi Pedagógiai Intézet, 2001. Dömsödy Andrea: Iskolai könyvtári projektek, programok. Budapest, Könyvtáros tanárok Egyesülete, 2011. Huga Ibolya: Helyi kerettanterv és tanmenetjavaslat. Könyv és könyvtárhasználat 1-4. osztály. Celldömölk, Apáczai Kiadó, 2001. Ilyés Renáta, Melykóné Tőzsér Judit: Könyvtárhasználati feladatok, módszertani segédanyag és óravázlatok

hagyományos

(nyomtatott)

és

elektronikus

források

használatához.

Budapest,

Könyvtárostanárok Egyesülete, 2008. Katsányi Sándor- Könyves Tóth Lilla: Információ könyv könyvtár 1-2. / Budapest, Typotex, 1998. Melykóné Tőzsér Judit: A könyv és birodalma. Budapest, Dinasztia Kiadó,1996. Sándor Gertrúd: Könyves füzet: Segédeszköz és feladatgyűjtemény az önművelési kultúra megalapozásához 9-12 éveseknek. Budapest, dinasztia Kiadó, 1993. Szabó Pap Edit: Könyvtári Informatika I. Budapest, Nemzeti Kiadó, 2004. Elektronikus tanulási segédletek: 32

Huga Ibolya: Könyv és könyvtárhasználat. Helyi kerettanterv és tanmenetjavaslat. Celldömölk, Apáczai Kiadó, 2001.

125

Bod Péter Országos Könyvtárhasználati verseny. http://www.opkm.hu/Bod_verseny Könyvtárhasználat. Informatika 8. Mozaik E tankönyv. https://www.mozaweb.hu/Lecke-InformatikaInformatika_8-Konyvtarhasznalat-105151 Könyvtárhasználati

ismeretek.

Kompetenciaalapú

mérés.

http://www.budapestedu.hu/meres-

ertekeles/archivmeresek/2010_2011 Könyvtárhasználati web kalauz 5. osztály. http://webkalauz.uw.hu/ Könyvtári E-learning. http://konyvtarportal.jezsu.hu/hu/node/11 Országos könyvtárhasználati verseny feladatai. http://bodpetertarsasag.blog.hu/2012/02/23/od_pete Sulinet Digitális Tudásbázis. http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/informatika/informatika

126

Forrásjegyzék

17/2014.

(III.

12.)

EMMI

rendelet

A

tankönyvvé,

pedagógus-kézikönyvvé

nyilvánítás,

a

tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről. In: magyar Közlöny, 2014. 37. sz. URL: http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF Utolsó letöltés: 2015. 08.19. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények

névhasználatáról

In:

Magyar

Közlöny,

2012.

115.

sz.

URL:

http//

www.kozlonyok.hu/online/MKPDF/hiteles/mk12115.pdf Utolsó letöltés: 2015. 08. 15. 51/2012 (XII. 21.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről In: Magyar Közlöny, 2012. 177. sz. URL: http//: www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/mk12177. pdf Utolsó letöltés 2015. 08. 30. 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. In: Magyar Közlöny, 2012. 66. sz. http://www. kozlonyok. hu/nkonline/MKPDF/hiteles/mk12066. pdf Utolsó letöltés 2015. 08. 12. 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről. URL: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV Utolsó letöltés: 2015. 07. 31. Bárdossy Ildikó: A kritikai gondolkodás fejlesztése. Pécs – Budapest, Pécsi Tudományegyetem, 2002. Bogyó Katalin, Cs., Dán Krisztina, Dömsödy Andrea: Útmutató a gyakorlóiskolák könyvtárainak szolgáltatásfejlesztéséhez Budapest, Könyvtárostanárok Egyesülete, 2012. Barátné Hajdu Ágnes; Cs Bogyó Katalin; Eigner Judit: Könyvtárhasználati óravázlatok. Budapest, Könyvtáros Tanárok Egyesülete, 2013. Bogyó Katalin, Cs.: Az általános iskolai könyvtár lehetőségei, feladatai az olvasóvá nevelésben. URL: http:// mke.info.hu/wp-content/.../Cs Bogyo Katalin Olvasova_neveles.pdf Utolsó letöltés: 2015. 08.15. Dán Krisztina: Az általános iskolai könyvtárhasználati kerettanterv elkészítése. In: Korszerű könyvtár. Bp. Raabe Kiadó 2011. B 5.14. Dán Krisztina. Milyen legyen a működőképes könyvtár-pedagógiai program? In: Korszerű könyvtár. Budapest, Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft.,2011. Dömsödy Andrea: Könyvtárhasználat a NAT4-ben. In: Korszerű könyvtár. Budapest, Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft., 2012. Z.2.5. Dömsödy Andrea: Könyvtár-pedagógia. Budapest, Flaccus Kiadó 2004. Dömsödy Andrea: Segédlet a kerettantervek alapján elkészítendő könyvtár-pedagógiai programokhoz. In: Korszerű könyvtár. Bp. Raabe Kiadó 2012. B 5.16. 4. p.

127

Homor Tivadar: A könyvtár szerepe az iskola pedagógiai programjában. In: Új Pedagógiai Szemle 1998/10. sz. URL: http://epa.oszk.hu/00000/00035/00020/1998-10-mu-Homor-Konyvtar.html Utolsó letöltés: 2015. 07. 20. Az iskolai könyvtár. Könyvtáros tanárok kézikönyve. Szerk.: Celler Zsuzsa, Budapest, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 1998. Információs műveltség és oktatásügy. Nemzetközi szemle. Szerk.: Csík Tibor, Bp., Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 2006. http://www.opkm.hu/download/ImOk.pdf Utolsó letöltés: 2014. 08. 18. Az iskolai könyvtár mindenki számára a tanítás és a tanulás színhelye. Az IFLA és az UNESCO közös iskolai könyvtári nyilatkozata. Végrehajtási elvek az IFLA és az UNESCO közös iskolai könyvtári nyilatkozatához In: Könyv és Nevelés, 2008. 4. sz., mell., 13.-38. p. A könyvtár-pedagógiai program részei, szempontjai. Békéscsaba, Könyvtárostanárok Egyesülete, 2011. URL: http://www.ktep.hu/sites/default/files/KPP_reszei.pdf Utolsó letöltés: 2015. 08. 20. Melykóné Tőzsér Judit: Készítsünk könyvtárhasználati helyi tantervet! In: Korszerű könyvtár F1.1. Budapest Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft., 2006. Melykóné Tőzsér Judit: Könyvtár pedagógiai program az iskolában. In: Korszerű könyvtár Budapest, Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft. 2006. F 1.4 Pedagógiai program. Helyi tanterv. Siófok, Siófoki Vak Bottyán János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, 2013. Tóth Tibor: Az olvasásra nevelésről. In: Iskolakultúra, 1999. 1. sz. 66. p. Sipos Anna: A könyvtári állomány szervezése nem csupán kezdete a könyvtári munkafolyamatoknak, annál több, a könyvtár outputjának és a szolgáltatások minőségének alapvető meghatározója. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros, 20. évf., 2011. 10. sz.- 3-13. p. Skaliczki Judit: Portál program. Könyvtárfejlesztési stratégia 2008-2013. In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2008. 1. sz. 3-20. p.

128

Vopaleczky György: Kollégiumban nevelt fiatalok hátránykompenzációja. Új pedagógiai szemle, 1999. 11. sz. 96-107. p. URL: http://epa.oszk.hu/00000/00035/00032/1999-11-mu-VopaleczkyKollegiumban.html Utolsó letöltés: 2014. 09. 01.)

129

1. számú melléklet tanulmányi versenyek Bolyai matematikaverseny, magyarverseny Tudásbajnokság levelező: matematika, környezetismeret Zrínyi Ilona matematikaverseny Hermann Ottó természettudományi verseny, Kaán Károly természetismereti verseny Lotz János szövegértési és helyesírási verseny Bendegúz matematikaverseny, környezetismeret verseny, magyarverseny, Szépen, helyesen Kis mesemondók balatonföldvári találkozója Föld napja Csatangolók angol levelezős verseny Barátunk a természet Csizmazia országos természetismereti verseny sportversenyek Úszó diákolimpia Labdarúgás, teremlabdarúgás diákolimpia Atlétika diákolimpia, mezei futás, többpróba Torna diákolimpia Kézilabda diákolimpia Ritmikus gimnasztika művészeti versenyek Bartók zongoraverseny Orbán zongoraverseny Lantos Magda zongoraverseny Megyei zongoraverseny Kaposvár XV. Sistrum regionális zongora, vonós, gitár, Balatonszemesi diákmuzsika: zongora, kamarazene, gitár, fúvós, vonós, Kamarazenei találkozó Kaposvár, Országos Jeney Zoltán fuvolaverseny Országos gitárverseny Helikon művészeti versenyek Keszthely Adventi néptánc bemutató Együd Árpád néptáncverseny 2017. vizsgaműsor

130