PEDAGÓGIAI PROGRAM NAPKORI JÓSIKA MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013
I. BEVEZETŐ ................................................................................................................................................................................................. 3 Alapértékeink ....................................................................................................................................................................................... 4 Jósika Miklós Általános Iskola bemutatása ..................................................................................................................................... 5 Az iskola rövid története ............................................................................................................................................................. 5 Földrajzi környezet ....................................................................................................................................................................... 6 Helyzetelemzés .............................................................................................................................................................................. 6 Tanulólétszám alakulása ............................................................................................................................................................... 7 Erősségeink .................................................................................................................................................................................... 8 Személyi feltételek ........................................................................................................................................................................ 8 Tárgyi feltételek ............................................................................................................................................................................. 9 II. AZ ISKOLA STÁTUSZA ...........................................................................................................................................................12 III. ALAPELVEK, CÉLOK, FELADATOK, ELJÁRÁSOK, ESZKÖZÖK ..................................................................................13 Nevelési koncepciónk: ......................................................................................................................................................................14 Képzési, nevelési célok: .............................................................................................................................................................15 A nevelés helyi rendszere .................................................................................................................................................................15 A nevelési rendszer szempontjai: .............................................................................................................................................15 IV. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS GYAKORLATI IGÉNYE ........................................................................................20 A nevelési-oktatási intézményeink pedagógiai programjának kompetencia alapú értelmezése ...........................................20 Szakmai törekvések és várt eredmények: ................................................................................................................................20 A kompetencia alapú oktatás pedagógiai feltételrendszerének kialakítása ........................................................................20 A kompetencia alapú oktatás eszközrendszerének alkalmazása .........................................................................................21 A kulcskompetenciák fejlesztésének célja:..............................................................................................................................21 Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: ..............................................................................................21 Kompetencia-területek beépítése a helyi pedagógiai programokba .........................................................................................22 Az iskolai kompetencia-fejlesztés koncepciója ......................................................................................................................23 Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei ....................................................................................25 Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai céljai ..........................................................................................26 Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai feladatai ....................................................................................28 Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai eljárásai .....................................................................................30 Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai eszközei ....................................................................................31 A kompetencia-területek beépítése ................................................................................................................................................36 V. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ........................................................................................42 VI. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ............................................................................................49 Az iskola gyermekképe és az iskola ebből fakadó feladatai .......................................................................................................56 A tanári képzés...................................................................................................................................................................................64 Fenntartható fejlődés ........................................................................................................................................................................75 VIII. HELYI TANTERV..........................................................................................................................................................77 Tankönyvek kiválasztásának elvei ...................................................................................................................................................85 IX. AZ ISKOLA ÉLET-, ÉS MUNKARENDJE .....................................................................................................................94 Munkaterv ..........................................................................................................................................................................................94 Nevelőtestületi értekezletek .............................................................................................................................................................95 A tantestület tájékoztatása................................................................................................................................................................95 Visszajelzés .........................................................................................................................................................................................95 Szülői értekezletek .............................................................................................................................................................................95 Megemlékezések, ünnepek, rendezvények ....................................................................................................................................95 Kirándulás ...........................................................................................................................................................................................96 Az iskola hagyományainak rendszere.............................................................................................................................................96 Házirend .......................................................................................................................................................................................96 Iskolatörténeti hagyományok....................................................................................................................................................96 Az iskola tantárgyi hagyományai.....................................................................................................................................................96 Jutalmazás, elmarasztalás elvei ..................................................................................................................................................97 A nevelők jutalmazása ................................................................................................................................................................97 X. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE .......98 Az iskola értékelésének alapelvei ....................................................................................................................................................98 Az értékelés sajátos, helyi eszközrendszere ...................................................................................................................................98 Tantárgyi követelmények és teljesítésük értékelése ...............................................................................................................98 Továbbhaladási pontok, az értékelési rendszer és a továbbhaladás magasabb évfolyamba lépés feltételeinek viszonya ........................................................................................................................................................................................99 Érdemjegyek rendszere .............................................................................................................................................................99 1
Az írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározása .......................................................................................................... 100 Tantárgyi értékelés ................................................................................................................................................................... 100 Értékelés 1. évfolyamon , 2. évfolyam I. félév................................................................................................................... 101 Értékelés 2. tanév vége - 8. évfolyamon .............................................................................................................................. 101 A tanulók szóbeli értékelésének szempontjai ...................................................................................................................... 102 A tanulók szöveges értékelése évfolyamonként, tantárgyanként ................................................................................. 103 A magatartás érdemjegy követelményrendszere ....................................................................................................................... 112 A szorgalom érdemjegy követelményrendszere ........................................................................................................................ 113 Tanulók jutalmazásának formái ................................................................................................................................................... 114 Fegyelmező intézkedések .............................................................................................................................................................. 114 XII. PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE .......................................................................................................... 116
2
I. BEVEZETŐ Tisztelt Olvasó! Ön egy dokumentumot tart a kezében, amely a Napkori Jósika Miklós Általános Iskola sajátosságaira íródott. A szervezeti változásból eredően, a törvényi előírások figyelembevételével az iskola pedagógiai programját összehangoltuk. Az általános iskoláskorú gyerekek oktatását-nevelését ezen pedagógiai program és helyi tanterv alapján végezzük. Ebben a dokumentumban fogalmazzuk meg mindazokat az elképzeléseket, realitásokat, amelyek kizárólag csak a mi intézményünkre vonatkoznak. Az olvasó előtt úgy tűnhet, hogy vannak dolgok, melyek hasonlóak más intézményekhez, de a megvalósítás már biztosan eltérő és sajátos. „Az iskola arra való: hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen a tudás vágya, megismerje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni amit csinál, és megtanulja azt a munkát, amit szeretni fog” (Szent-Györgyi Albert) Intézményünk olyan iskolává kíván válni, melyben a fenti idézet szellemében tudnak kiteljesedni a diákok. Napjainkban csak a sokoldalú, az új befogadására fogékony ember képes arra, hogy megállja helyét a világban. Az iskolánkból kikerülő tanulóknak útravalóul kell adnunk az élethosszig tartó tanulás képességét. Lehetőségeinkhez mérten mindent megteszünk azért, hogy egészséges, önmagukban bízó, képességeiknek megfelelően teljesítő tanulókat juttassunk el a következő iskolafokozatba. Oktatási célunk az alapműveltség, a biztos alapkészségek és képességek, a kulcskompetenciák, a továbbtanulás szilárd megalapozása. Nevelési célunk humánus felfogással, erkölcsös, gyermekközpontú neveléssel, szülőkkel együttműködve sokoldalú személyiségfejlesztés, a motiváció kialakítása és fenntartása, és a képességek és a készségek differenciált fejlesztése. Célunk továbbá, hogy tanítványaink korszerű tudást nyújtó, gyermekközpontú nevelésben részesüljenek, képesek legyenek megújulásra, önművelésre, pozitív jövőkép megfogalmazására. Logikus gondolkodásra, kreativitásra, a megszerzett ismeretek alkotó módon való felhasználására ösztönözzük tanítványainkat. Az érzelmi nevelésre nagy gondot fordítunk. Az érzelmeken keresztül kerülünk közel a másik emberhez, válunk szűkebb és tágabb közösségek tagjaivá. A szülőföld iránti szeretetet, a szabadság iránti tiszteletet igyekszünk a diákok számára elfogadott belső értékké tenni. Külön célként tűzzük ki a tolerancia képességének kimunkálását. Elfogadni a másságot, tisztelni az emberi méltóságot, a megfelelő szociális kompetencia kialakításával. Kiemelten kezeljük a környezeti és az egészséges életmódra nevelést. Felkészítjük diákjainkat arra, hogy természeti és társadalmi környezetüket megismerjék, védjék és formálják. Hétköznapi világunkban nagy hangsúlyt kapnak az ünnepek. Az iskola hagyományainak tiszteletére, értékeink megóvására sarkalljuk diákjainkat. Tanulni, a képességeket optimálisan kibontakoztatni csak megfelelő légkörben lehet. Ezért törekszünk megfelelő színteret biztosítani a tanulói jogok gyakorlására, igyekszünk számon kérni a
3
tanulói kötelességek betartását. Megfelelő viselkedéskultúrával rendelkező, jogokkal élni tudó emberekké szeretnénk nevelni diákjainkat. Céljainkat és feladatainkat legtömörebben a következő mondattal lehet kifejezni: Személyiségfejlesztéssel, ismeretátadással, gondolkodó, cselekvő, egészséges tanulók nevelése.
Alapértékeink Pedagógiai programunk alapja egy olyan értékrend, amelynek megfogalmazása – s egyben tudatosítása – közös munkánk eredménye. Alapértékeknek tekintjük a következőket: - gyermekközpontúság, - nyitottság, korszerűség, - klasszikus értékek közvetítése a műveltség és az erkölcs területén, - képességek szerinti fejlesztés, - humán szocializáció, - másság elfogadása, - toleranciára nevelés, - tudatos életvitel, - harmonikus személyiségfejlesztés, - tevékenységközpontúság - esélyegyenlőség biztosítása - hagyományőrzés és teremtés, - nemzeti öntudat.
4
Napkori Jósika Miklós Általános Iskola bemutatása
Az iskola rövid története Napkoron az oktatás kezdetei már a XVIII. századig (1719) visszanyúlnak. 1770 körül megjelenik a katolikus egyház által irányított egytanítás, osztatlan rendszerű, de 3 osztályos elemi iskola. A század végén római és görög felekezeti iskolák működnek. A Horthy- korszakban megszűnt a népiskola felekezeti jellege és állami elemi iskolaként működött egy negyedik osztály kivételével, amelyiket a római katolikus kántor tanított. 1938-ban beindult a 8. osztály is. A tanerők létszáma 12 volt. Az 1949/50. tanévben a napkori iskola körzetéhez tartozik a sényői, és a Harangod tanyai iskola is. A tanerők létszáma: Napkor 14, Sényő 5, Harangod 1. 1958 előtt szétszórtan, több épületben (Orosi u. 9., Kossuth u. 36., Kossuth u. 54., Kossuth u. 59., Kossuth u. 114.) folyt a tanítás. 1958-ban vályogból készített 6 tanteremmel bővült az intézmény. 1990-ben négy tanteremmel, modern konyhával, étteremmel gazdagodott az iskola. 1993-ban lebontásra került az 58-ban épített 6 tantermes, tetőtér beépíthetőségű épület. A rendszer testmozgási igények kielégítését sportudvar biztosítja. Különféle rendezvények megtartására szabadtéri színpad áll rendelkezésre. A kastély épületben - ahol most tantermek és irodák vannak - első házassága idején 1818-1836 között Jósika Miklós első nagy romantikus regényírónk élt. Intézményünk nagyszabású névadó ünnepség keretében az ő nevét vette fel 2005-ben. 1996. novemberétől az iskola rákapcsolódott az INTERNET hálózatra. Ez új lehetőséget kínál a nevelő-oktató munkában. Intézményünkben több évtizede hagyományosak az országjáró kirándulások, nyári táborozások. Tanulóink megfordultak már az ország szinte minden táján. Jártak Ausztriában, Szlovákiában, Ukrajnában, Lengyelországban. Tanulóink évtizedek óta nagy szorgalommal készülnek az országos tantárgyi és egyéb versenyekre. Közülük néhányan eljutottak az országos döntőig is (mezőgazdász, biológia). Sokan értek el megyei dobogós helyezést is. Az iskola volt növendékei felnőtt korukban is szereztek dicsőséget volt almamáterüknek, illetve a községnek. - Dr. Lekli Béla kandidátus (a község díszpolgára) megírta Napkor történetét. - Kerekes László ifjúsági Európa bajnokságon 4. helyezést ért el diszkoszvetésben 1983banEbben a korcsoportban ő volt a világranglista vezető. - Kéninger Miklós erőemelő kétszer volt magyar bajnok, 1992-ben országos csúcstartó. A községből 1975-95 között 57-en szereztek egyetemi-főiskolai diplomát. Az iskola volt igazgatói: Vinginder János, Gurály László, Baksa Ferencné. Jelenlegi igazgató: Tudlik Ferenc
5
Földrajzi környezet Napkor község a Nyírség szívében, Nyíregyházától 12 km-re keletre található. A falut aranyló homokbuckák veszik körül, sőt itt emelkedik Szabolcs legmagasabb dombja is a Golyóbis, melynek tetejéről a környék legszebb tájegységei láthatóak. 1213-ban említi először írásos feljegyzés, a Váradi Regstrum. . A hajdan különálló falurészek teljesen összeépültek, kialakítva egy elnyújtott, sajátos település-szerkezetet. A településnek egy központja van. Itt található az intézmények, és szolgáltató létesítmények többsége, így az iskola is. A település területe 6,515 kh (3,749 ha). Napkor állandó lakóinak száma jelenleg 3819, mely az utóbbi időkben folyamatos emelkedést mutat. A településre előszeretettel költöznek ki Nyíregyházáról, akik városi élet után nyugalomra, tiszta levegőre, szép környezetre vágynak. Népesség: 3819 Cigány:
234
Gyermekvédelmi támogatásban részesül:
447
Munkanélküli:
198
Munkalehetőség a településen:
381
Napkor község nem tartozik a hátrányos helyzetű települések közé, legalábbis a statisztika illetve a jelenleg érvényben lévő kritériumok szerint. Valójában mégis az. Nem rendelkezünk az infrastruktúra teljes kiépítettségével, sok a munkanélküli, a hátrányos helyzetben lévő és rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő családok száma. Ez is mutatja, hogy a községben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete nagymértékben eltér. Nyíregyháza közelsége nagyban befolyásolja a tanulólétszám alakulását a felső tagozatban. A hat és nyolcosztályos gimnáziumok konkurenciát jelentenek számunkra, nagy az elszívó hatásuk. A jó képességű tanulók gyakran választják ezeket az intézményeket. Mivel az iskolaválasztás szabad, nem tehetünk ellene semmit.
Helyzetelemzés A 2009/2010. tanévben a TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0038 – pályázat keretében ismét arra vállalkoztunk, hogy megújítjuk, a kor követelményeihez igazítjuk az iskolában zajló munkát. Olyan oktatás-, tanulásszervezési és módszertani elemekkel gazdagítjuk pedagógiai eszköztárunkat, melyek egyrészt segítik tanulóink motiválását, megalapozzák az élethosszig tartó tanulást, ma már nélkülözhetetlen életviteli, szociális és digitális kompetenciákat, másrészt használható tudást adnak diákjaink kezébe. Saját innovációink, jó gyakorlataink jelentik a garanciát arra, hogy ez a program iskolánk helyi speciális igényeihez, lehetőségeihez igazodik. Intézményünk a település egyetlen iskolája, általánosan képző intézmény, amely továbbtanulásra készít elő, de felvállal olyan oktatási feladatokat is, amelyek lehetővé teszik a tanulók egyéni képességének és tehetségének kibontakoztatását. Az alsó tagozatban elkezdett szaktárgyi programoknak biztosított a folytatása a felső tagozatban, ahol képességszerinti csoportbontásban tanítjuk a matematikát, németet és a magyar nyelvet. Iskolánk egyéni arculatát egyértelműen meghatározza a matematika tantárgy emeltszintű oktatása, amely 14 éve folyik. Emellett nagy hangsúlyt fektetünk az informatika és a nyelvek oktatására, mivel a mai világban ezek az ismeretek elengedhetetlenek a fiatalok számára az érvényesülésben.
6
Célunk: olyan biztos tárgyi tudás elsajátíttatása, amelynek birtokában tanulóink megállják helyüket a középfokú oktatási intézményekben. Ennek érdekében: - tehetséggondozó foglalkozásokat szervezünk a jó képességű tanulóknak - felzárkóztatást a tanulásban elmaradottak számára Iskolánk alaptevékenységi körébe tartozik a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása és nevelése is. Gyermeklétszámunk sajnos évről évre csökkenő tendenciát mutat, aminek az az oka, hogy egyre kevesebb gyermek születik. A demográfiai létszámcsökkenés a 2007/2008. tanévben jelentkezett először drasztikusan, amikor csak egy első osztályt tudtunk indítani. A heterogén osztályok kialakításával az egyenlő esélyeket biztosítjuk.
Tanulólétszám alakulása A tanuló és tanulócsoportok száma az előző években az alábbiak szerint alakult: TANÉV TANULÓLÉTSZÁM 1999/2000. 2000/2001. 2001/2002. 2002/2003. 2003/2004. 2004/2005. 2005/2006. 2006/2007. 2007/2008. 2008/2009. 2009/2010. 2010/2011. 2011/2012 2012/2013
TANULÓCSOP.
381 406 356 361 345 365 337 317 294 290 273 270 247 223
18 19 18 16 16 16 16 16 15 15 15 14 12 12
NAPKÖZIS CSOP. 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1
Az iskolánkban járó tanulók szociális, anyagi és kulturális helyzete nagymértékben eltér. Ebből következik, hogy gyermekanyagunk igen heterogén, amit oktató-nevelő munkánk során figyelembe kell venni. Kiemelt feladatnak tekintjük a tanulási nehézségekkel küzdő diákok felzárkóztatását és a jó képességű tanulók fejlesztését. Tehetséges tanulóink részére a szakkörök széles skáláját biztosítjuk. Az iskolai testnevelés és sport feladata a nagyfokú szellemi megterhelés ellensúlyozása, a mozgáshiány pótlása. Rendszeressé tesszük a tömegsport foglalkozásokat. Törekszünk arra, hogy tanulóink minél több időt töltsenek intenzív mozgással lehetőleg szabadban. Valamennyi érdeklődő számára biztosítjuk a versenyzés, sportolás, a játék örömét, a kirándulások, táborozások lehetőségét. A tanórák színvonalas megtartása mellet fokozott figyelmet fordítunk tanulóink szabadidejének hasznos és változatos eltöltésére. Ezek szervezését a diákönkormányzat végzi. A programok összeállításánál figyelembe vesszük a tanulók igényeit, mellyel az a célunk, hogy a gyerekek jól érezzék magukat iskolánkban, tudjanak kulturáltan viselkedni, szórakozni, őszinte véleményüket kinyilvánítani.
7
Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése valamint az iskola hírnevének megőrzése az iskolaközösség minden tagjának, a pedagógiai programban leírtak alapján joga és kötelessége.
Erősségeink Iskolánkban már 15 éve folyik emeltszintű matematikai oktatás, csoportbontásban. Ezekben a csoportokban az év végi eredmények lényegesen jobbak, mint más tárgyakból. Eredményünk a megyei átlag fölött van: 4- 4,5-ig. Igen értékes versenyeredménnyel büszkélkedhet intézményünk. Megyei és országos szintű megmérettetéseken kiválóan szerepelnek tanítványaink a következő tantárgyakból: környezet- és természetismeret, biológia, földrajz, matematika, magyar, fizika. A kiemelkedő eredményt nyújtó tanulók év végén értékes könyvjutalomban részesülnek.
Személyi feltételek Az eredménye nevelő-oktató munka elengedhetetlen feltétele a megfelelő számú szakképzett pedagógus biztosítása. Szakos ellátottságunk 100 %-os. A tantestület összetétele hosszú éveken keresztül állandó volt. Ez a stabilitás az utóbbi két évben megszűnt, mivel többen nyugdíjba vonultak. Helyükre fiatal kollégákat vettünk fel. Nevelőtestületünk szakmailag jól felkészült, nyitott, jó színvonalú pedagógiai tevékenységet végez. Az integrációs program megvalósítását biztosító pedagógus továbbképzések számának fokozatos emelkedése alapozza meg az esélyegyenlőség célkitűzéseit. Az oktató-nevelő munkát jelenleg 26 pedagógus látja el. Ebből: 12 tanító 14 tanár A jelenlegi tantestület összetétele az alábbi: Kéningerné Farkas Mária tanító 3.-4. évfolyam Kerekesné Tóth Szilvia tanító 3.4. évfolyam Lipták Béláné tanító 1.-2. évfolyam Milotainé Balázs Szilvia tanító-német 1.-2. évfolyam Kőművesné Popovics Emese tanító 1.-2. évfolyam Soltészné Lekli Erika tanító 1.-2. évfolyam Muszka Zsuzsanna tanító 1.-2. évfolyam Dr. Spinyhértné Bodnár Annamária tanító-magyar 1.-2 évfolyam Dr. Cserhalminé Demeter Edina tanító 1.-2. évfolyam Vislóczki Ágnes tanító-matematika 3.-4. évfolyam Nagyné Czimbula Annamária ének-zene-tanító Tóth Brigitta tanító (helyettesítő) 3.-4. évfolyam Baksa Ferencné biológia-technika Baracsiné Kurucz Judit magyar-angol (helyettesítő, GYES) Biró György Tiborné matematika-fizika-informatika Bodzás Edit matematika-informatika Heppné Hajdók Éva történelem-magyar Kellerné Rafaez Noémi magyar-könyvtár Hegedűsné Tudlik Ildikó tanító-rajz (GYED,GYES) Liptákné Lekli Ágnes magyar-angol-történelem Radvánszki Jánosné orosz-történelem-német Stefánné Molnár Anita magyar-német Orosz Györgyné biológia-testnevelés Tóth László földrajz-testnevelés 8
Tóth Zoltánné Tudlik Ferenc
matematika-fizika műszaki-technika
Napközi otthon, tanulószoba Kellerné Rafaez Noémi Óraadó (részmunkaidőben) Babály Krisztián Prókai Kornél Viktor
rajz, vizuális kultúra (áttanít Apagyról) földrajz-kémia (áttanít Sényőről)
A napközis, osztálytanítói beosztás belső átszervezéssel módosítható. A meglévő szakos összetételű nevelői állomány a pedagógiai programban meghatározott feladatokat képes megvalósítani.
Tárgyi feltételek Az oktatás- nevelés három épületben folyik. Az alsó tagozatban osztálytermekben, felső tagozatban szaktanteremben tanítunk. Épületek, egyéb létesítmények Kossuth u. 54. sz. 3 osztályterem (Kisiskola) 2 technika terem 1 tanári szoba 1 gyakorlókert 1 tanulói WC Kossuth u. 59. sz. (aulás épület) 1 tornaterem 2 öltöző 4 vizesblokk 1 étterem 1 konyha (raktárak, iroda, stb.) 1 aula 1 portásszoba 1 stúdió 5 szertár
10 osztályterem 1 fizika-kémiai előadó
A tantermek közül 7 szaktanterem Kossuth u. 59. sz. 1 igazgatói iroda (kastély épület) 1 igazgatóhelyettesi iroda 3 tanterem 1 iskolatitkári iroda 1 orvosi szoba A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei fejlesztési tervben szereplő hat tanterem megépítése (19871989) között megoldja a helyiség gondjainkat még a 9.-10. osztály beindítása esetén is. Szabadtéri létesítmények
9
1 labdarúgópálya 1 salakos kézilabda pálya 1 salakos kosárlabda pálya 1 salakos futópálya 2 asztalitenisz asztal 1 szabadtéri színpad Az intézmény tárgyi ellátottsága jó. Rendelkezik a korszerű munkavégzéshez szükséges eszközökkel, információs bázissal. A szaktantermek korszerűsége, felszereltsége jó. A befogadó, együttnevelő iskolai környezet tárgyi feltételeit folyamatosan javítjuk. Az osztálytermek bútorzatát az egyéni és csoportos munkaformákat, differenciálást lehetővé tevő mobil bútorzattal váltjuk ki.
Külföldi kapcsolataink Torda Iskolánk 2005-ben vette fel Jósika Miklós nevét, rajtunk kívül még két iskola tisztelgett így a nagy író előtt: az Etédi Jósika Miklós Általános Iskola és a tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum. A tordai intézménnyel sikerült felvennünk a kapcsolatot. Lehetőség szerint eljárunk egymás rendezvényeire, gyerekeknek illetve pedagógusoknak szervezett kirándulással ápoljuk hagyományainkat.
Kaplony 2012-ben Napkor Község Önkormányzata és a romániai Kaplony Község Önkormányzata között partnerkapcsolat jött létre. Ez természetesen a két község általános iskoláit is közelebb hozta egymáshoz. Mint ahogy a Partnerkapcsolati Okiratban megfogalmazódott, célunk: „A kölcsönös látogatásokkal, az emberi és kulturális kapcsolatokat szeretnénk ápolni, és információink kicserélésével egymást minden társadalmi szinten támogatni. Ezáltal további baráti kapcsolatok születnek így ember és ember, község és község, ország és ország között hidat építhetünk. Függetlenül a meglévő határoktól ez a kapcsolat, mint baráti szövetség hozzájárul az anyaországi és a partiumi magyar emberek együttműködéséhez.”
10
Az intézmény szervezeti struktúrája Jósika Miklós Általános Iskola igazgató
igazgatóhelyettes
szakmai mk. vezetők
tanítók, tanárok
Alkalmazotti közösség
11
II.
AZ ISKOLA STÁTUSZA
Az intézmény neve: Jósika Miklós Általános Iskola
Székhelye és címe: 4552 Napkor, Kossuth út 59.
Fenntartója neve és címe: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
Az intézmény működési területe: Napkor község közigazgatási területe
Intézmény típusa: Általános iskola
Az intézmény évfolyamainak száma: 8 évfolyam
Az intézményben felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: 340 fő
Jogszabályban meghatározott közfeladata: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről szerint az általános iskolában alapfokú nevelés-oktatás folyik.
Az intézmény alaptevékenysége: Alapvető szakágazat: alapfokú oktatás 1-8. évfolyamon Alapvető szakfeladatok: Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatás (1-4. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatás (5-8. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Általános iskolai napközi otthonos nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthonos nevelése Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskola tanulószobai nevelése Iskolai diáksport-tevékenység és támogatás 12
III. ALAPELVEK, CÉLOK, FELADATOK, ELJÁRÁSOK, ESZKÖZÖK Iskolai helyzetünket, tanulóink összetételét, közvetlen környezetünket figyelembe véve iskolánkat alapvetően személyiség központú iskolaként kell meghatározni. Természetesen nem háttérbe szorítva az iskola egyéb funkcióit. Ennek megfelelően iskolánk alapfeladatait az alábbiak szerint látjuk megvalósíthatónak: - Motiváció - Képzés - Kompetencia fejlesztés - Ismeretközvetítés - Értékközvetítés A célok meghatározásához a következő alapértékeket kell figyelembe vennünk: erkölcsösség, szeretet, humanizmus, érdeklődés, aktivitás, együttműködés, fegyelem, nyitottság, másság elfogadása, tolerancia, egymás testi épségének, egészségének védelme, szokások tisztelete, önismeret, önfejlesztés, önmegvalósítás, nyitottság, igazságosság, az élet szeretete, tisztelete, kapcsolat a természettel, a felnőttek, nevelők védelme, a hazához, a nemzethez való kötődés, a tudás, a munka szeretete, megbecsülése, biztonság, emberi szabadság. 1. Az iskolai munkát a köznevelési törvényben kötelezően előírt elvek figyelembevételével végezzük. Törekszünk az alapvető erkölcsi normák elsajátítására, a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti tanításainak az elfogulatlan ismertetésére. Kerülünk mindennemű hátrányos megkülönböztetést, gondot fordítunk az etnikai kisebbségek jogaira. 2. A nevelőmunka középpontjába az európai humanista értékeket, az egészséges hazaszeretet és magyarságtudatot, az erkölcsi-morális tisztaságot állítjuk. Helyet kap a viselkedéskultúrának, az életnek, az egészségnek és a test harmóniájának tudatos, értékként való megjelenítése. 3. Lehetőséget teremtünk minden alkotmányos érték felmutatására, s az értékválasztást a szülőkre és a gyerekekre bízzuk. Pluralista, a türelembe építő iskolát kívánunk megvalósítani. 3. Állami iskolaként eleget teszünk világnézetileg semleges nevelés-oktatás követelményének. 4. Minden rendelkezésre állóeszközzel törekszünk az esélyegyenlőségek lehetőségeinek megteremtésére. 5. Demokratikus iskolát akarunk, amely egyaránt maradéktalanul biztosítja a szülők, a pedagógusok és a gyerekek jogait. 6. Az egyetemes és nemzeti értékek őrzését és a hagyományainak ápolását kiemelten feladatnak tekintjük. 7. Az iskola, a tanárok és szülők, gyerekek felelősségére építkezik. A tanár felelőssége az, hogy minden gyerek a neki szükséges fejlesztésben részesüljön, a gyereké, hogy a legjobb tudása szerint tanuljon, a szülőé pedig gondoskodjon arról, hogy a gyerek használja ki a felkínált lehetőségeket. 13
8. Törekszünk az intézményi önállóság és szakmai autonómia megőrzésére. Ugyanezeket az egyes nevelőtestületi tagok számára is lehetővé tesszük. 9. A ENSZ Gyermekjogi Egyezményének szellemében tiszteletben tartjuk az iskolában a gyermekek személyiségjogait. 10. A világ globális problémái iránt érzékenységre neveljük tanítványainkat. (Pl. környezetvédelem, etnikai konfliktusok, nemzetiségi mozgalmak, a béke megőrzése, stb.). 11. Szorgalmazzuk az etnikai kisebbségek oktatási feltételeinek javítását. 12. Cél az értelmes, többséget képviselő társadalmi kontroll erősítése, az önkontroll fokozása, a környezettel való együttműködési készség javítása. 13. Továbbra is fontos a folyamatos fejlesztés és önfejlesztés útjának követése, és az innovációs érzékenység megőrzése. Minél több pedagógus bekapcsolása a kutató-fejlesztő munkába. 14.
A szándékunk olyan alkotó, kooperatív műhelyiskola kialakítása, ahol demokratikusan működő vezetőségi struktúra, és vezetési stílus uralkodik. Tisztelik a másságot, s a testület tagjai érdekeik megjelenítését és érvényesítését- munkájuk fedezetével - a közösségben keresik.
Nevelési koncepciónk: 1. Humanista ember és társadalom legyen a vezéreszménk. 2. Nemzetközi és nemzeti megértésre, békére kell nevelnünk. 3. A szabadságjogaikkal való élni tudáshoz rendelkezzenek ismeretekkel, képességekkel s megfelelő magatartáskultúrával. 4. A tudás megszerzésében a kreatív, innovatív tanulás kerüljön előtérbe. 5. A környezethez jól alkalmazkodni tudó állampolgárok nevelése szükséges. 6. A döntéshelyzetekben képesek legyenek következményelemzésre. 7. Tudjanak értékeket alkotni, rangsorolni, társaikhoz, a társadalomhoz, a természethez humanista módon viszonyulni. 8. Jellemezze a tanulókat a gondolkodásban, a feladatmegoldásban a sokirányúság, erkölcsben a másik emberhez való hasonulás, mint a tolerancia, empátia, sportszerűség, ésszerűség, igazságtisztelet, együttműködési készség, vagyis humánus játékszabályok követése. 9.
Biztosítani kell a teljes és korlátlan szabadságot a vélemények, az érzelmek kifejezése terén, ugyanakkor ki kell alakítanunk a gyermekekben is a helyes személy és csoportközi kapcsolatokat.
10.
A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatását-nevelését támogató pedagógiai integrációs rendszer működtetésével az esélyeik egyenlőségét érjük el.
14
Képzési, nevelési célok: -
Valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlesztése. Megfelelő szövegértés, beszédkultúra, az anyanyelv minél teljesebb értékű ismerete. Logikus, rugalmas, fegyelmezett gondolkodásra nevelés. Az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása. A tanulók felkészítése a gazdasági jelenségek értő szemléletére, a tudatos gazdasági szerepvállalásra. Környezettudatos életvitelre nevelés: ismerjék az emberi tevékenységek okozta környezetkárosító folyamatokat azok megelőzésének és megszüntetésének lehetőségeit. Egészséges életmódra nevelés (megfelelő testi, lelki szociális nevelés). Káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése. A tanulók alakítsák ki azt a tudatot, hogy a sportolásnak fontos szerepe van az egészséges életmódban. Családi életre nevelés, felkészítés az önellátásra, a háztartás feladatainak gyakorlása, a célszerű gazdálkodás a mindennapi életben. A nemzeti műveltségi anyag és a világörökség részét képező egyetemes emberi kultúra elemi szintű ismerete. Az interkulturalitást a más népek kultúrájának, értékeinek megismerése alapozza meg. Az ítélőképesség, az erkölcsi és esztétikai érzékenység növelése. A tanulók ismerjenek legalább egy idegen nyelvet olyan fokon, hogy a hétköznapi helyzetekben azt használni tudják. Egymás megértésére, elfogadására, megbecsülésére nevelés. Legyenek képesek eligazodni és tájékozódni a különböző információs anyagokban (lexikonok.) és ezek gyűjteményeiben (Múzeum, könyvtár). Szerezzenek tapasztalatokat a hagyományos és az új technológiákon alapuló informatikai eszközök és információ hordozók használatában. Az akaraterő, a munkában, tanulásban való kitartás fejlesztése. Az esztétikai minőségekre nyitott magatartás, zeneértő és érző képesség kialakítása, fejlesztése. A számítógép kezelés alapjainak elsajátítása.
A nevelés helyi rendszere
A helyi nevelési rendszer humanizálását az iskola alapvető célja determinálja. Kiegyensúlyozott, harmonikus, örömre és szeretetre nyitott, érzelem gazdag, autonóm, a hazához és a nemzethez, múltjához és jelenéhez kötődő, a jelen viszonyai között eligazodni képes, a helyi és tágabb társadalmat aktívan alakítani kívánó ember nevelése. Az iskola alapvetően értékalkotás, értékközvetítés, értékválasztás.
A nevelési rendszer szempontjai: -
a nemzeti hagyományokra építünk, és nemzeti értékeket közvetítünk, valamennyi gyermekrétegnek: a gyengéknek, a közepeseknek és a jóknak a fejlődést egyaránt biztosítjuk, értelmes rend, fegyelem és komfortérzés uralkodik, a gyermekek tanórai és tanórán kívüli tevékenységét úgy szervezzük, hogy túlterhelést ne okozzon, a pedagógusok nem agyonhajszoltak, így alkotóképességüket jobban érvényre juttathatják, a tanulók fejlesztésére szánt időt optimálisan hasznosítjuk, 15
-
a gyermekek részére nemcsak ismereteket közvetítünk, hanem segítjük őket eligazodni az információk áradatában, a tanulók hasznos tevékenységek során gyakorolhatják a jövőbeni szerepeiket, a diákok beleszólhatnak és bekapcsolódhatnak ügyeik intézésében, a gyermekek segítséget kapnak önmaguk megismerésére és formálására, valamint a környezetünkkel való egészséges kapcsolat kialakítására, a tanulók megfelelő erőfeszítéssel olyan ismeretek és képességek birtokába juthatnak, amelyek lehetővé teszik mostani és jövőbeni terveik valóra váltás
A = Alapelvek C= Célok F = Feladatok E = Eljárások ESZ = Eszközök A Iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása. C A tanulás tanítását és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását minden pedagógus tekintse kiemelt feladatának! F A tanulási stratégiák, módszerek és technikák megtanítása minden tanulónak. E A mérési, ellenőrzési, értékelési rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket. Önértékelés, és csoportértékelés alkalmazása. ESZ. A diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközök iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez pedig megyei illetve országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk. Az ön- és csoportértékelés. A Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban a teljesítmény-központú beállítódást, az önálló tanulás képességét. C Minden kolléga helyezzen kiemelt hangsúlyt a kreativitás és a tanulás motiváció erősítésére! F Differenciált nehézségű feladatokkal, testreszabott foglalkoztatással lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására. E Gazdagító, dúsító programokkal és valódi problémák megoldásával, cselekedtető pedagógia alkalmazása.. ESZ Egyéni kutatási- és fejlesztő programokkal, a modern informatikai eszközök alkalmazásával (CD, videofilmek, könyvtár). A A kiváló adottságokkal és képességekkel rendelkező tanulóknak is lehetőséget teremtünk tehetségük kibontakoztatására. C A képességfejlesztés és tehetséggondozás minden tantárgy keretében legyen kiemelt szempont!
16
F A tehetséges gyermekeket segítsük a saját önfejlesztő stratégiájának kialakításában és megvalósításában. E A tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, a tanulmányi versenyeken való szerepléssel. ESZ Az intelligencia és kreativitás-fejlesztő egyéni programokkal, az együttműködést igénylő pedagógiai gyakorlat során a kompetencia fejlesztése a tanuló saját szintjén. A Szeretnénk megvalósítani két idegen nyelv oktatását (német, angol). C
Az idegen nyelvek tanulása iránti igényt minden tanulóban keltsük fel.
F Minél több tanuló tegyen az általános iskola befejezéséig alapfokú nyelvvizsgát. E A tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök kiválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele. ESZ A modern nyelvoktatási technikák, módszerek és eszköztár alkalmazása, a nyelvi labor lehetőségeinek kihasználása. A Alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében. C Jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, megértés, türelem, igazságosság! F Demokratikus alapokon álló tanár-diák viszonyt alakítunk ki. A tanítási órák légköre, hangulata oldott, a tanulók sikerorientált beállítódással dolgoznak, facilitáló szorongás jellemzi. E Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték, drámapedagógiai, kooperatív együttműködés ). ESZ A szemléltetés, cselekvés és az aktivizáló módszerek alkalmazása számára kötelező. A Támogassuk adunk a szociokulturális hátrányok leküzdésére. C Akadályozzuk meg azt, hogy a szociokulturális hátrányok tanulási esélyegyenlőtlenséget eredményezzenek. F A rászoruló gyermekeket hatékony felzárkóztató munkával, napközi otthonos elhelyezéssel segítjük. E Differenciált foglalkoztatással, az egyéni haladási ütemhez igazított terheléssel, egyéni fejlesztési terv alapján. ESZ Felzárkóztató csoportos foglalkozás keretében és egyéni korrepetálással. A Az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal. 17
C Minden pedagógus tudja a modern számítástechnikai, informatikai eszközöket alkalmazni a saját tantárgya oktatása során! F Tanórai keretben és azon kívül megtanítjuk gyermekeinknek a számítástechnika alapjait! E A fejlesztő programok alkalmazásával lehetővé tesszük minden tanulónak az egyéni tanulási utak érvényesítését. ESZ Alsó tagozatban már megismerkednek a számítógéppel, barátkoznak játékos képességfejlesztő programokkal. A Minden iskolai tevékenységünket – az oktatás és nevelés terén egyaránt – a gyermekek okos szeretet hatja át. „Szeretni kritika nélkül együgyűség, kritizálni szeretet nélkül becstelenség „ (Németh L.). C Következetesen a „bátorító-megengedő” nevelői magatartást alkalmazzuk, amely pozitív szociális tükör a gyermekek számára! F Személyes példával nyújtunk modellt a gyermekeknek az empátiás személyközi kapcsolatra. E A pedagógus éljen a gyermekkel a „megszólíthatóság” közelségében. ESZ A pozitív motiváció eszközeivel élünk, a jutalmazás és büntetés módszereinek alkalmazásában egészséges arányokat tartunk. A A közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó kibontakoztatásához. C A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját! F Az elemi és politikai szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése. E A kortársa kapcsolatok megerősítésével, elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával. A diákönkormányzat érdemi működésével. ESZ Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására. A Megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségét. C A kommunikációs- és viselkedéskultúra elsajátíttatásával alakítsuk ki a tárgyi és személyes világunkban való eligazodás képességét! F Tudatosítjuk a gyermekben a szűkebb és tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítjük a pozitív szokásokat és a humánus magatartásmintákat. E Az osztályfőnöki helyi tanterv megvalósításával és az erkölcstan tantárgyi oktatásával.
18
ESZ Gazdag tevékenységrepertoár kialakításával gyakorló terepet biztosítunk az életszerű tapasztalatok megszerzéséhez. A Reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztását. C A középiskolai beiskolázásban az érettségit adó iskolatípus arányát növeljük. F Tehetséggondozás tanórán és azon kívül. E Csoportbontás, differenciált foglalkoztatás, tanulmányi versenyek, szakkörök. ESZ Médiatár, könyvtár megismertetése. A A jogszabályi feltételeknek való megfelelés az integrációs program alkalmazása során. C A HHH gyermekek sikeres iskoláztatása révén növeljük továbbtanulásuk eredményeit. F Differenciált, tevékenységközpontú pedagógiai módszerek alkalmazásával az önálló tanulás képességének kialakítása, a hatékony, komplex személyiségfejlesztés révén. E Egyéni, rétegmunka és differenciált foglalkoztatás ESZ Szemléltetés, cselekvés és az aktivizáló módszerek alkalmazása számára kötelező Oktató-nevelő munkánkat akkor tekintjük eredményesnek, sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább 90 %-a a 8. évfolyam végén: Minden tantárgyból megfelelnek az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek (egyéni képességeik alapján elvárható legjobb szinten). Szilárd kulcskompetenciákkal rendelkeznek. Rendelkeznek olyan bővíthető biztos képességekkel, készségekkel és ismeretekkel, amely képessé teszi őket a középiskolai követelmények elérésére. Képesek legyenek önálló ismeretszerzésre. Határozott elképzelése van saját közelebbi jövőjét, sorsát illetően. Képességeinek megfelelő továbbtanulási irányt választ. Probléma érzékenyek, életkoruknak megfelelően azt képesek is megoldani. Öntevékenyek, aktívan részt vesznek az iskolai munkában. Ismerik és elfogadják a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedési és magatartásformákat. Tudják elfogadni a másságot, toleránsak egymással, a felnőttekkel.
19
IV. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS GYAKORLATI IGÉNYE A nevelési-oktatási intézményeink pedagógiai programjának kompetencia alapú értelmezése Tartalma kiterjed: 1./ Az oktatási intézményben folyó nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai és eszközei fejezetre 2./ A személyiségfejlesztés kompetencia alapú értelmezése Minden kompetencia-területet a pedagógiai program nevelési tervében helyeztük el: Az alábbi kettő fejezetet érintette a változás: - Az oktatási intézményben folyó nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai és eszközei (a kompetencia alapú oktatás gyakorlati igényei szerint) - A személyiségfejlesztés kompetencia alapú értelmezése Erre építve át kell tekinteni a helyi tanterv rendszerét, az osztályfőnöki témakörök, s a modulok illeszkedését, a tanmeneteket és egyéb dokumentumokat kompetencia alapú oktatás gyakorlatának megfelelően. Pedagógus kollégák elvégezték az egyes kompetencia-területek továbbképzéseit. Valamennyi pedagógus felkészül rá és részt vesz a kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló módszertani kultúra elterjesztésében, továbbá vállalkozik a korszerű digitális eszközök (SDT) alkalmazására az iskola életének minden területén. Saját műveltségterületének / tantárgyának tananyagába, illetve kompetencia alapú követelményrendszerébe beépíti a kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló tevékenységeket és módszereket. A tantárgyi struktúrába kell elhelyeznie minden nevelőnek, megtalálnia / megalkotnia minden pedagógusnak a saját szakterületén a kulcskompetenciák fejlesztési lehetőségeit.
Szakmai törekvések és várt eredmények: -
az átdolgozott pedagógiai program és helyi tanterv alapján új tartalmak és eljárások alkalmazása, a pedagógiai gyakorlatban a kulcskompetenciák fejlesztése, a heterogén szocio-kulturális hátterű gyermekek nevelésében és oktatásában az esélyegyenlőség javítása érdekében a hatékony hátránykompenzálás megvalósítása.
A kompetencia alapú oktatás pedagógiai feltételrendszerének kialakítása A pedagógiai kultúra fejlesztése érdekében: a kooperatív tanulás-tanítási technikák módszertani elsajátítása/ meghonosítása, az eszköztár bővítése; a pedagógusok, vezetők, tanárok felkészülése a változásra, a tantestület ráhangolása a feladat elvégzésére. A pedagógusok és a vezetők végzik a kompetencia-területen történő nevelési, oktatási tevékenység testre szabását, összhangban az intézményi sajátosságokkal, a hátrányos helyzetű, valamint a roma tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésével.
20
Az iskola napi pedagógiai gyakorlatában bekövetkező változásokról a partnerekkel történő kommunikáció / tájékoztatás rendjét bővíteni szükséges, az intézmény által működtetett egyéb kommunikációs csatornákon a közvetlen és közvetett partnereket folyamatosan tájékoztatni kell, s a döntési folyamatok előkészítésébe is célszerű bevonni őket. Az SDT és egyéb digitális tartalmak, illetve tananyagok használatához szükséges informatikai eszközök beszerzése, üzembe helyezése folyamatos.
A kompetencia alapú oktatás eszközrendszerének alkalmazása Az akkreditált képzéseken részt vett pedagógusok a saját tanulócsoportjaikban az adaptált tartalmakkal, eszközökkel, módszerekkel végzik tevékenységüket. A központi képzéseken részt vett pedagógusok a testületi belső képzéseken és a kistérségi munkaközösségekben az egymástól tanulás módszerével adják át módszertani ismereteiket egymásnak. Az iskola Pedagógiai Programjába beépítjük a kompetencia alapú oktatás bevezetésével kapcsolatos módszereket, úgymint drámapedagógia, kooperatív oktatási módszerek, a differenciált oktatási gyakorlat. A modern, tudás alapú, erős gazdasági versenyre, politikai demokráciára, az emberi kapcsolatok humanitására épülő társadalom az iskolázás során kialakítandó, megerősítendő és fejlesztendő kompetenciák, ismeretek, képességek, attitűdök rendszerének leglényegesebb, alapvető elemei. A Nemzeti alaptanterv ezekre tételesen épít.
A kulcskompetenciák fejlesztésének célja: a kompetencia-alapú oktatás elterjesztése, feltételrendszerének megteremtése intézményünkben az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák, képességek, készségek elsajátításának lehetőségét biztosítani, támogatni az integrációs programok elterjedését, az egyéni képességeket és érdeklődést szem előtt tartó nevelési szemlélet meghonosítását, az ezt megvalósítani képes oktatási és képzési rendszereket, pályaorientációs programokat, IKT kompetenciák fejlesztését, hogy az érintettek munkaerő-piaci esélyei növekedjenek, egyéni különbségekhez szakszerűen alkalmazkodó, egyénre szabott fejlesztést eredményesen megoldani képes pedagógiai gyakorlatra való felkészülés, a kor színvonalán és eszközeivel tudást közvetíteni képes pedagógusok képzése, cél egy olyan tanuló hálózat létrehozása, amely horizontálisan és vertikálisan is szervezett, tagjai részére biztosítja a megfelelő információ-áramlást, konzultációs lehetőséget.
Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: - anyanyelvi (szövegértés – szövegalkotás - idegen nyelvi 21
- matematikai - logikai - természettudományos - digitális (SDT alkalmazás) - a hatékony önálló tanulás - szociális (állampolgári) életviteli és környezeti kompetenciák - kezdeményezőképesség és vállalkozói - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség - életpálya-építés - óvoda Minden kompetencia-terület tartalmazza a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök tárházát a NAT szerint.
Kompetencia-területek beépítése a helyi pedagógiai programokba Feladat a fejlesztés helyes irányainak megtalálása A magyar közoktatás főbb gondjai szelektív iskolarendszer tanár központú módszertan kanonisztikus tananyag kijelölés Központi tantervek Egységes módszertan nagy és egyrétegű tananyag ismeretátadás aktív tanár- passzív tanuló egyirányú kommunikáció a teljesség illúziója Szelekció és regráció
A fejlesztés irányai egységes, befogadó (komprehenzív) iskolarendszer tanulóközpontú módszertan pragmatikus , testre-szabott tananyag válogatás helyi tantervek differenciált módszertan kevés és rétegzett tananyag ismeretbe ágyazott képességfejlesztés, kompetencia alapú képzés aktív tanár – aktív tanuló (megváltozott tanárszerep) vertikális és horizontális információáramlás reális teljesítés integráció, infúzió
Közoktatási törekvések iskolánkban Várt eredmények: - az integrációs folyamatok erősödése, - pedagógusok felkészültek a kulcskompetenciák fejlesztésére, - a képességfejlesztés előtérbe helyezése az ismeretközpontú oktatással szemben, új pedagógiai kultúra megismertetése, - a tanulási – tanítási kultúra megújítása, - korszerű tanulási környezet megteremtése: infrastrukturális fejlesztés, intézmények felújítása, új hálózatok kiépítése A közoktatás tartalmi megújítása - kompetencia alap - pályaorientációs tanácsadás - átfogó mérési, értékelési, minőségirányítási rendszer fejlesztése - tanulási lehetőségek bővítése, új tanulási formák - oktatási dolgozók át-és továbbképzése, alkalmazkodóképesség - kulturális tőke fejlesztése a társadalmi kohézió és a kreativitás érdekében
22
Az oktatási egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló fejlesztések - hátrányos vagy roma tanulók szegregációja elleni küzdelem, - integrációs nevelés és integrált oktatás - sajátos nevelési igényű (SNI-s) tanulók nevelése-oktatása - nemzetiségi oktatás, migrációs tanulók integrált oktatása Intézményi modernizációs feladatok - a köznevelési törvény módosításainak végrehajtása - a köznevelés hatékonyságát elősegítő területi együttműködések támogatása-modellhálózatok létrejötte, hálózati együttműködés, hálózati tanulás támogatása A tanítók és tanárok feladatai és változó szerepük - az óvoda –iskola átmenet segítése - képességfejlesztés az ismeretközpontúság helyett - befogadó szemlélet, integrációs gyakorlat - „Minden gyermek más”- egyénre szabott fejlesztési programok - új pedagógiai „szerepértelmezés” - új pedagógiai kultúra alkalmazása - szöveges értékelés, értékelés osztályszinten, egyénileg, önértékelés - a fejlesztő hatások szakaszainak egymásra építése - az átmenetek elősegítése
Az iskolai kompetencia-fejlesztés koncepciója - Az alapelvek, célok és feladatok kidolgozása minden kompetencia területre. - A tananyag kijelölése – lokalizálása, az egyes programelemek elhelyezése a tantárgyi struktúrában - Időbeli elrendezése (epochák, modulok, projektek). - Fejlesztési eljárások és módszerek megválasztása (fejlettségi szintnek megfelelően). - A kompetenciafejlesztés komplex taneszköz-rendszerének alkalmazása: - programtanterv - tanulói eszközök - tanári eszközök - értékelő eszközök - modulok rendszere - digitális eszközök, informatikai fejlesztés A kompetencia fejlesztését támogató rendszer - külső továbbképzések (tanárok felkészítése) - belső továbbképzések (önképzés, beechmarking) - mentorálás (program-karbantartás) - szaktanácsadás igénybe vétele A tanuló hatékony megismerését szolgáló technikák alkalmazása - pedagógiai diagnosztika, - tehetségazonosítás, - tanulási stratégiák és módszerek megismerése, - tanulási problémák felismerése (nehézségek, zavarok, akadályozottság), - részképesség-zavarok kiszűrése, - a személyiség komplex megismerése
23
Az alkalmazott mérés-értékelés iskolai rendszere - az értékelés elveinek kidolgozása - diagnosztikus (bemeneti) mérések - formatív (visszajelző, szabályozó) mérések - a tanulói fejlődés nyomon követése - szummatív (lezáró – minősítő) mérés-értékelés Módszertani elemek - tanulásszervezési javaslatok, - tanórai differenciálás heterogén csoportban, - kooperatív tanulás, - tevékenységközpontú pedagógiai gyakorlat, - a drámapedagógia eszközei, - egyéni és csoportos projektmunka, - átfogó tanítási szakaszok (epochák) beillesztése a tanulás-tanítási folyamatba, - prezentációs technikák elsajátítása és alkalmazása - tanulói értékelési technikák (önértékelési eljárások) gazdagítása, A tanulni tanulás kognitív és affektív kompetenciájának fejlesztése - a tanulásmódszertan beépítése az iskola tevékenységrendszerébe, - a tanulók tanulási stratégiáinak és módszereinek megismerése, - a tanuláshoz való viszony (attitűd) feltérképezése, a változások követése, - a motivációs bázis megismerése és formálása, - a tanuláshoz szükséges alapkészségek felmérése és fejlesztési eljárásainak alkalmazása (életkor-specifikusan), - a tanuláshoz szükséges komplex személyiségelemek megismerése (kíváncsiság, érdeklődés, akarat, kitartás, önfegyelem, becsvágy, teljesítményszorongás, küzdőképesség, sikerorientáció – kudarckerülés) Az iskola pedagógia programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a kulcskompetenciák fejlesztésére és a tanulói szükségletekre épül. Pedagógiai feladataink a NAT-ban rögzített egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátítása, valamint a tanulási esélyegyenlőséget javító, egyénre szabott differenciált pedagógia bánásmód alkalmazása. Azt a célt szolgálja, hogy tanulóink: a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A nevelési program és a helyi tanterv szoros egységet alkot. A nevelési programban meghatározott nevelési alapelveket, a kitűzött célokat és feladatokat elsősorban a tanítás – tanulás folyamatában a helyi tanterv megvalósításával és a tanórán kívüli tevékenységgel éri el az iskola. Ha ezek a tevékenységformák átgondolt rendszert alkotnak, akkor van esély arra, hogy egymás hatásait erősítsék, és hatékonyabbá tegyék. A tanulói aktivitásra épített pedagógiai gyakorlat során arra törekszünk, hogy minél hatékonyabb legyen az ismeretek több szintű elsajátítása (ismeret, megértés, alkalmazás, komplex műveleti szintű alkalmazás), ezáltal a tanulói képességeket magas szintre fejlesztjük, s a tágan értelmezett tudáson (készség) túl a megtanultakhoz való viszonyt (attitűd) is formáljuk. Másképp fogalmazva: a tanulók értelmi – érzelmi – akarati tulajdonságait, az önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési motívumaikat és képességeiket fejlesztjük. Segítjük a tanulókat a saját önfejlesztő stratégiájuk felépítésében és megvalósításában (életpálya-építés). 24
Képzésünk tartalma az emberre, társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett tananyag-kiválasztással, elrendezéssel. A kompetencia tehát az ismeretek alkalmazóképes elsajátításából, a tanultakhoz való viszony (attitűd) formálásából és a lehetséges mértékig kimunkált képességekből építkezik. A tananyag cselekvő feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, társas kapcsolataik alakulását, eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Végső célunk, hogy bátorító – megengedő tanári attitűddel megalapozzuk a jó kompetenciaérzésüket, pozitív énképüket és aktív cselekvési szándékukat. Mindez hozzájárul a boldogságélmény megéléséhez, amely a kiegyensúlyozott személyiségfejlődésük szempontjából elengedhetetlen.
Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei A tantestület által elfogadott érvényes pedagógiai program –Alapelvek, célok, feladatok, eljárások és eszközök című fejezet kiegészítése a kompetencia alapú oktatás szempontjaival és követelményeivel Pedagógiai alapelvünk, hogy: iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat; alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének; kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra; pedagógiánk elfogadott alapelve: a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk; a nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van; a nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében; a közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához; az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát; minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át; iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása; 25
a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére; alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében; minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét; az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez; minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: a szövegértési – szövegalkotási, matematikai – logikai, szociális, életviteli és környezeti, az életpálya-építési, idegen nyelvi, valamint az infokommunikációs technológiákat; a kompetencia alapú oktatás során az ismereteket – készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük; hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez; iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával; az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal; az egyéni adottságokat figyelembe véve kialakítjuk tanítványainkban a teljesítményorientált beállítódást, az önálló tanulás képességét; a nevelési - oktatási folyamatokban következetes „emberléptékű” követelményeket támasztunk; a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az ember és társadalom műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret); megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges életmód készségét; reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztását; a kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét; alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét; a képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási. továbbtanulási esélyének növeléséhez.
Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai céljai Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi – erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja.
26
Ennek érdekében célunk: Célok az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára: az iskolába lépő kisgyermekben óvja és fejlessze a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot; vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a társadalom értékei iránt; az iskola adjon teret a gyermek játék- és mozgás iránti vágyának; az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését; az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen; társas kapcsolataikat hassa át az egymás iránti tisztelet, fogadják el a szabályokat és megállapodásokat, alkalmazzák a kulturált együttélés normáit, tudjanak együttműködni másokkal; szeressék és óvják természeti környezetüket; az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása; mélyrehatóan alapozzuk meg az alapkészségek elsajátítását; Alkotó kooperatív pedagógiai klíma megteremtése a nevelőtestületen belül Célok a nevelés-oktatás második szakaszára: folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését; a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik; vegye figyelembe, hogy a 10 -12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz; vegye figyelembe, hogy 12 – 14 éves kortól (serdülőkor kezdete) a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás; az alapkészségek kimunkálása (írás, értő olvasás, számolás, beszéd) és differenciált fejlesztése; a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket - érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra; a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre; alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására; magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és a kreativitását; a tanítási – tanulási folyamat strukturált tudást közvetítsen: az ismeretek megszerzésének, a megértés, az alkalmazás és magasabb műveleti szintű alkalmazás képességének kialakításával; tudatosítsa a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítse meg a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség kiteljesedését; segítse diákjait abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberekké válhassanak; elégedett, magabiztos, optimista és felelősséget vállaló embereket akarunk nevelni; 27
az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez; a személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés (tanulás, munka, közéletiés szabadidős tevékenyegek), a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati és testi, a nyelvikommunikációs, a matematikai, a természettudományos; a történeti, társadalmi, politikai, az esztétikai, a szomatikus és a technikai nevelés területei) és a szükségletek alakítása képezze; fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek; a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját; a nevelési folyamat gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét; jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság; a pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés álljon; a tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja; a gyermekekben alakuljon ki a reális önértékelés képessége, a teljesítmény- és sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom és a kockázatvállalás bátorsága; a „tanulás tanulása” és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása minden gyermek számára elérhetővé váljon, az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához; alakítsa ki az egyéni életélés kultúráját, a konstruktív életvezetés képességét; ismerje és alkalmazza a közösségi együttélés pozitív magatartásformáit; legyen képes az asszertív (egészségesen önérvényesítő) viselkedésre, ugyanakkor tanúsítson önuralmat, toleranciát másokkal szemben; személyiségében legyen: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, kötelességtudó, nyitott, kreatív; alakítsa ki a saját hatékony tanulási stratégiáját, célszerűen alkalmazza a tanulási módszereket; Egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése a sikeres munkaerő piaci részvétel érdekében. Nevelőtestület módszertani kultúrájának fejlesztése
Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai feladatai Feladatok a nevelés-oktatás első szakaszára: a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon; a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése, ezért, a tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása legyen; alapozzuk meg a tanuláshoz való pozitív viszonyt (attitűd);
28
a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített motivációval fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását; alapozza meg a tanulási szokásokat és módszereket; támogassa az egyéni képességek kibontakozását; az oktatási folyamatban alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit; a tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisa alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában; törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociáliskulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak; tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket; erősítse meg a konstruktív magatartásformákat, szokásokat; a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését; Élet közeli tanulási környezet kialakítása Fejlesztő értékelés alkalmazása. Ön és csoportértékelés gyakorlati alkalmazása Egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése a pedagógiai gyakorlatban. Inkluzív pedagógia alkalmazása Feladatok a nevelés-oktatás második szakaszára: fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a természeti, társadalmi és emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatokhoz szükségesek; az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív tanulási technikák) közben fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját, toleranciáját; olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét; tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és jellemzőit; tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban; a demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra; vállalja identitását, a nemzeti, a nemzetiségi azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt; erősítse a Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére; fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására, tudjon „globálisan gondolkodni és lokálisan cselekedni”; felelősen alakítsa saját természeti, társadalmi és emberi környezetét; a test és a lélek harmonikus fejlesztése; a szocializáció folyamatainak elősegítése; az elemi műveltség alapjainak lerakása, elmélyítése; a tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása;
29
a tanulók kapjanak folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről; adaptív tanulásszervezéssel hasznosítsuk a számítógépet, s az infó-kommunikációs technikákat; Élet közeli tanulási környezet kialakítása Fejlesztő értékelés alkalmazása. Ön és csoportértékelés gyakorlati alkalmazása Egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése a pedagógiai gyakorlatban. Inkluzív pedagógia alkalmazása
Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai eljárásai fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; az ismeretek elsajátításának folyamatában az induktív és deduktív út konstruktív alkalmazásával törekszünk a konvergens és divergens gondolkodás képességének fejlesztésére; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; az iskolaotthonos nevelés és oktatás - a nem szakrendszerű oktatásra alapozva - egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét; a képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a kortárs kapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; 30
az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre; heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínálunk tanulóinknak, az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez, erősíti meg önbizalmukat és növeli teljesítményük értékét; az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával a szocializációs folyamatokat segíti elő; a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik; az iskolában folyó nevelő – oktató munka mérési, ellenőrzési, értékelési rendszerében meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket; alkalmazzuk a tanuló-megismerési technikákat, módszereket és eszközöket; az elemi szocializáció eredményeire építve beavatjuk tanulóinkat a politikai szocializáció folyamatába;
Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai eszközei minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat; a tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele; személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása; a mentális képességek céltudatos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, gyakoroltatásával; az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül; megismerjük és alkalmazzuk a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztésére kidolgozott tanulói és tanári eszközrendszert, az SDT kínálta lehetőségeket; a diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez megyei illetve országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk; nevelési célzatú (nyílt és zárt) csoportfoglalkozás a nevelési problémák megbeszélésére, kezelésére; a nevelési-oktatási eljárások pedagógiai eszközeit a kooperatív technikákkal ötvözzük: 31
A: a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: az oktatás valamennyi módszere, meggyőzés, minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép, bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló; B: a tevékenység megszervezésének módszerei: csoportképzés, kooperatív feladatmegoldás, követelés, megbízás, (ön)ellenőrzés, (ön)értékelés, játékos módszerek, gyakorlás; kooperatív tanítás-tanulás, Differenciált rétegmunka, egyénre szóló differenciált képességfejlesztés heterogén csoportban Hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása Tanulói tevékenységre épülő ismeretszerzés Életkornak megfelelő drámapedagógiai eszközök alkalmazása Informatikai ismeretek alkalmazása C: a magatartásra ható módszerek: a.) ösztönző módszerek (ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret (pl: szóbeli dicséret nyilvános formái: - osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt, iskolai összejöveteleken (tanévzáró ünnepély, ballagás…); írásbeli dicséret formái: - osztályfőnöki dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba), - igazgatói dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba), oklevél, kitüntetés, alapítványi fenntartói, országos szintű elismerések; - osztályozás; jutalmazás). (A jutalmazás és büntetés elveit és iskolai gyakorlatát itt is meghatározhatjuk, de célszerű egy önálló fejezetben rögzíteni.) Milyen tevékenységet jutalmazunk és milyen formákat használunk a jutalmazáshoz. Pl: Mit jutalmazunk? hosszabb ideig tanúsított jó (példamutató) magatartást, szorgalmas, folyamatos, odaadó, közösségi munkát, rendkívüli teljesítményeket (megyei, országos helyezések) A jutalmazás formái lehetnek: szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalom (könyv, különféle tárgyi jutalmak: labdák, sportfelszerelések, számítástechnikai eszközök, kirándulás, táborozás, tanulmányút, ösztöndíj, tandíjmentesség…) b.) kényszerítő módszerek: felszólítás, követelés, parancs, büntetés, párhuzamos osztályba való áthelyezés, áthelyezés másik iskolába (kivételes esetben!), tanuló kizárása az iskolából (csak tankötelezettség korhatárán túl!) c.) gátlást kiváltó módszerek (ezek a módszerek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák, a negatív viselkedés kialakulását próbálják megakadályozni): felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, fenyegetés, tilalom, átterelés, elmarasztalás; A nevelési eszközt a köznyelv gyakran azonosítja a módszer fogalmával. Az eszköz gyakran használatos leszűkített értelmezésben (tárgy, technikai eszköz) valamint a gyermekek fő tevékenységformáit jelenti (játék, tanulás, sport, verseny, munka, szabadidő…). A nevelési módszerek különböző formáit, változatait is eszközöknek nevezik. Ezek a következők lehetnek: - nyelvi (verbális) eszközök (az információközlés azon módja, amikor közleményeinket a nyelv segítségével továbbítjuk): beszéd, beszélgetés (a nevelés egyik nagyon fontos eszköze, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz; tartalmát tekintve lehet: szabad beszélgetés vagy irányított beszélgetés, szervezettség alapján lehet: spontán vagy tervezett, formája alapján: egyéni vagy csoportos), interjú; - nem nyelvi (non verbális) eszközök (az információközlés azon módja, amikor közleményeinket nyelven kívüli eszközökkel fejezzük ki; a nem nyelvi eszközök kísérhetik (beszélgetést kísérő gesztikulálás), nyomatékosíthatják (dicsérő szavakat kísérő mosoly) vagy helyettesíthetik (fenyegető mutatóujj korhalást) közleményeiket: arckifejezés (mimika), 32
szemmozgás, tekintet, testközelség, térközszabályozás, testhelyzet, testtartás, mozdulatok (gesztusok), kulturális jelzések, - szociális technikák (ezeket a technikákat a tanulók a felnőttektől tanulják el, kezdetben a családban (gyermekkori beidegződés) majd az iskolai közösségben), ezért nagyon fontos, hogy a diákok milyen mintát kapnak otthon és az iskolában, - technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez (ezek olyan eszközök, technikák, amelyeknek lényeges eleme, hogy a világra vonatkozó ismeretek mellett, azokkal szinkronban fejlesszük a tanulók belső, pszichés világát, társas kapcsolatait, egyedi tulajdonságait, készségeit: fejlesztő interjú, fejlesztő beszélgetés, - szociális készségfejlesztő technikák (a tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő készségeinek fejlesztése, illetve a meglévők erősítése): minta- és modellnyújtás, megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás), szerepjáték, dramatizáló tevékenység; Célunk, hogy a nevelési helyzet, és ne kizárólag a tanár és/vagy a tananyag legyen a tudás forrása, ehhez fejleszteni kívánjuk a hagyományos tantárgy-tanóra struktúrát: A szakrendszerű órák 5% - 10% - 15%-ban felmenő rendszerben tantárgytömbösített oktatást valósítunk meg. Részletes feladat meghatározás a Helyi Tanterv fejezetben található. - A tantárgytömbösített oktatás az új tanulásszervezési eljárások bevezetésének egyik fontos eleme, melynek előnyei a következőek: - a tananyag nem tagolódik szét - a tanulók figyelme, érdeklődése tartósan egy-egy területre koncentrálódik - e területen belül, a tanagyagot különböző megközelítésben, változatos eszközökkel - tanulhatják - a hagyományos óraszerkezet rugalmasan igazodik a tananyaghoz és a tanulókhoz - az oktatási formákat jobban jellemzi a tanulóközpontúság, a feladatközpontú ismeretelsajátítás - látványosan, érezhetően nagyobb léptékkel haladnak a tanulók a tananyagban - több idő van az adott téma elmélyítésére - újrakezdéskor átstrukturálva, érettebben adják elő az ismeretet - ez a munkabeosztás nyugodt, fegyelmezett tevékenységre szoktat (a szétszórt, a tanuló számára túlzottan inger gazdag környezetben) - az eredmény biztosabb, mint a szétszórt szakórai tanulásé - a kutatások szerint a tantárgytömbösített oktatás hatékonyabb, jobb eredményeket eredményez, mint a hagyományos óraszerkezetben történő oktatás Ami a szervezeti folyamatokat illeti, célunk a hagyományos tantárgyi struktúra fejlesztése, az interdiszciplinaritás gyakorlati megvalósítása. Ennek érdekében az iskolai munkát téma- és projekthetek színesítik, modul rendszerű és műveltségterület tantárgyi bontás nélküli tanítást valósítunk meg. Az utóbbiak részletes feladat meghatározása a Helyi Tanterv fejezetben található.
33
A projekt és témahét tartalmának meghatározása minden évben az alábbiak szerint történik:
Tevékenység
Érintett
Felelős
Eredmény
Készítő
Határidő
Javaslatok gyűjtése
Tanulók, nevelőtestület, szülők
Az aktuális Javaslat team vezető
aktuális team
tanév vége
Téma meghatározása
Nevelőtestület
igazgató
Téma
igazgató
Tanévzáró értekezlet
Team meghatározása
Nevelőtestület
igazgató
Megbízás
igazgató
Tanévzáró értekezlet
Előzetes készítés
terv Tanulók, nevelőtestület, szülők
Team vezető
Témahét és Team projekt ütemezése az intézményi munkatervbe
Tanévnyitó értekezlet
Részletes készítése
terv Tanulók, nevelőtestület, szülők
Team vezető
Projektterv
Team
Szeptember 20.
Megvalósítás
Tanulók, nevelőtestület, szülők
Team vezető
Dokumentáció
Team
Munkaterv szerint
Értékelés
Tanulók, nevelőtestület, szülők
Team vezető
Dokumentáció
Team
Munkaterv szerint
Ezeknek a programoknak és tanóráknak a során diákjaink összetett szemszögből ismerkednek meg az adott tananyaggal, látókörük bővül, könnyebben meglátják az események közötti összefüggéseket, az adatok mögött rejlő információt. Ezeknek az új pedagógiai módszereknek alkalmazása az iskolában rendkívül fontos, mert egyre inkább az ily módon megszerzett tudás lesz használható. Azok, akiknek lehetőségük van projektekben, témahetekben, modulokban, interdiszciplináris programokban való munkára, az iskolán kívüli világban is otthonosabban oldják meg problémáikat. Nemcsak tanulási technikákat, pedagógiai módszereket értünk ez alatt, hanem a gyerekek nevelésének, személyiségfejlesztésének nagyon hatékony eszközeit is. Mind a projekt, mind a modul a pedagógiában sajátos tanulási egység, amelyben az egyes tanuló vagy tanulócsoport önállóan sajátítja el a tanagyagot vagy annak egy részét. Középpontjában egy probléma, egy téma áll, a tanulóra, a tanuló olyan célszerű öntevékenységére helyezi a súlyt, amelyet az élettel közvetlen kapcsolatban lévő témák inspirálnak. Mindig komplex módon, egy jól meghatározott struktúrát követve szervezi újjá a tananyagot. Alapul szolgálnak a diákok tapasztalatai, képességeik, érdeklődésük.
34
Az egyéni vagy csoportmunkán alapuló, önálló, a pedagógus által rejtetten irányított tevékenység, amelynek értéke épp az, hogy a munka egészén keresztül érvényesül a spontaneitás, a sokféle rögtönzés, de ezzel együtt a tervszerűség is. A projekthetek és a témahetek során, a műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatásában, a modulok során az oktatás tartalma több tantárgy anyagából komplex, illetve integrált módon tevődik össze. A diák közvetlen kapcsolatban van az iskolán kívüli világgal, az élettel, lehetővé teszi az aktív tapasztalást, a saját élményű tanulást. A különböző tanulási technikák elsajátítása kiemelt feladat. Hangsúlyos szerepet kap ezen kívül a képességek és az attitűd fejlesztése is. A feladatok (projektek, modulok) a diákok együttműködésére épülnek, egyes fázisai azonban egyéni munkát is igényelnek. A kompetencia alapú oktatás és a kooperatív tanulási technikák használható tudást adnak diákjaink kezébe, de további eredményeként várjunk olyan pozitív emberi- és társas kompetenciák kialakulását, melyek jelentős változásokat hozhatnak az iskola hangulatában. Ezek közé tartozik: - a személyes ellentétek, rivalizálás feladása, - az interperszonális kapcsolatok megerősödése mind tanulóinkban, mind tanárainkban, - az építő kritika alkotásának a képességének kialakulása.. A fentieknek – a tanóra keretén továbbmutató – fejlesztő hatása várható a következő, a modern társadalom számára kiemelkedően fontos területeken: - önálló tanulásra szoktatás - kreativitás fejlesztése - élethosszig tartó tanulás megalapozása - csoportszintű együttműködés elsajátítása - gondolkodási műveletek fejlődése (konklúzió levonása) - HH-s embertársaink esélyeinek növekedése - szociális kompetenciák fejlődése - inkluzív szemlélet kialakulása Az újszerű pedagógiai eljárással szervezett tanórákon várhatóan a következő hatások figyelhetőek meg: - tanulói érdeklődés, motiváció fejlődése - tanulói és tanári attitűdváltás (új nézőpontok beemelése a tanórai keretbe, tolerancia, nyitottság, flexibilisebb tananyagok/tanmenetek, szélesebb összefüggések megtapasztalása) - tanár – diák/ diák – diák/ tanár – tanár közötti kommunikáció változása - HH-s tanulók esélyegyenlőségének javulása - pozitív, egyénre szabott mérés-értékelés új értékelési technikák alkalmazásával (pedagógiai diagnózis, tanulói portfólió, egyéni fejlesztési terv) - tanári nyitottság, kreativitás, módszertani sokszínűség - gyermekközpontúság - technikai fejlődés - tanári team munka kialakulása - bizonytalanságok, konfliktusok kezelése - új tanulás - lélektani utak megtapasztalása
35
A kompetencia-területek beépítése
ALAPELVEK
CÉLOK
FELADATOK
ELJÁRÁSOK
ESZKÖZÖK
Tézisek, tényszerű Mozgósító erejű, célok – Konkrét feladatok, Azon folyamatok, megállapítások -kijelentő felszólító mondatokban tennivalók, amelyek eljárások, melyektől siker mondatokban fogalmazva. fogalmazva. elvégzésével valóra válnak a várunk célok. Mit kell tennünk? Iskolánk nevelő – oktató Alakítsuk ki az alapvető Fejlesszük az egész életen át A modern munkájában a kulcskompetenciákat a személyközpontú, tartó tanuláshoz szükséges demokratizmus, a tanulókban: interaktív, motívumokat (önfejlesztő humanizmus, az egyén - anyanyelvi, tapasztalati tisztelete, a lelkiismereti - idegen nyelvi, elképzelések) és tanulási szabadság, a személyiség - matematikai, tanulásra alapozó képességeket (stratégiákat és fejlődése, az alapvető tanulásszervezési természettudományos, módszereket)!A közösségek (család, nemzet, eljárások, digitális, az európai nemzetek kulcskompetenciák NAT módszerek, közössége, az emberiség) - a hatékony önálló által meghatározott tanulás, együttműködésének pedagógiai kultúra rendszere járuljon hozzá a kibontakoztatása, a népek, - szociális és állampolgári általánossá tétele. nemzetek, nemzetiségi, - kezdeményezőképesség szükséges ismeretek, A tanulás etnikai csoportok és a nemek és vállalkozói komp., képességek és attitűdök esztétikai-művészeti tervezésében, egyenlősége, a szolidaritás és tudatosság és kifejezőközvetítésével a a tolerancia értékei hatják át a szervezésében és képesség tanítási-tanulási folyamatokat. kritikusgondolkodás, a irányításában a Minden kompetencia-terület kreativitás, tevékenységtartalmazza a szükséges ismeretek, képességek és kezdeményezőképesség, a központú tanítási attitűdök tárházát a NAT gyakorlatot problémamegoldás, a szerint honosítjuk meg, kockázatértékelés, a mely életszerű döntéshozatal és az helyzetek érzelmek kezelése teremtésével elsajátításához.
Alkalmazott módszerek, eszközök .Felsorolás.
Iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása.
A tanulás tanítását és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását minden pedagógus tekintse kiemelt feladatának!
A tanulási stratégiák, módszerek és technikák megtanítása minden tanulónak. A mérés, mint a képességfejlesztés alapeleme. Nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák színtjének meghatározását szolgálják
A mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket.
A tanulásmódszertan epocha beépítése 5 – 12 évfolyam tantárgyi struktúrájába. A diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez pedig megyei ill. országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk.
Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban a teljesítmény-központú beállítódást (attitűd), az önálló tanulás képességét.
Minden kolléga helyezzen kiemelt hangsúlyt a kreativitás fejlesztésére és a (belső) tanulási motiváció erősítésére!
Differenciált nehézségű feladatokkal, testreszabott egyéni és csoportos foglalkoztatással lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására.
Gazdagító, dúsító feladatokkal, programokkal és valódi problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez..
Egyéni fejlesztő programokkal (felzárkóztató, fejlesztő, versenyre készítő tehetséggondozó), és a modern informatikai eszközök alkalmazásával (CD, videofilmek, SDT, könyvtár) segítjük az egyéni haladási ütem követését.
Az egyes kompetenciaterületekre készített programcsomagok (tanulói, tanári segédletek, demonstrációs eszközök, stb.) Elérhető: www.sulinovadatbazis.hu A képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg;
alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére;
36
ALAPELVEK
CÉLOK
FELADATOK
ELJÁRÁSOK
ESZKÖZÖK
A kiváló adottságokkal és képességekkel rendelkező tanulóknak is lehetőséget teremtünk tehetségük kibontakoztatására.
A képességfejlesztés és tehetséggondozás minden tantárgy keretében legyen kiemelt szempont – mind a tanórai és tanórán kívüli foglalkoztatási formákban
A tehetséges gyermekeket valós szükségleteik szerint segítsük a saját önfejlesztő stratégiájának kialakításában és megvalósításában.
A tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, a tanulmányi versenyekre történő felkészítéssel, szerepléssel.
Az intelligencia és kreativitás - fejlesztő egyéni programokkal.
Iskolánkban két idegen nyelvet (angol és német) magas színvonalon oktatunk. Német nemzetiségi nyelvoktatás
Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése.
Minél több tanuló tegyen az általános iskola befejezéséig alapfokú, a középiskolások pedig képességeik függvényében közép-és felsőfokú nyelvvizsgát.
A modern nyelvoktatási technikák, módszerek és eszköztár alkalmazása, a nyelvi labor, SDT, internet lehetőségeinek kihasználása.
Alkotó pedagógiai klímát Jellemezze munkánkat teremtünk az eredményes egyfelől a következetes munka érdekében. követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság, segítőkészség! Támogatást adunk a Akadályozzuk meg azt, hogy a szociokulturális hátrányok szocio - kulturális hátrányok leküzdéséhez. Szakszerű tanulási esélyegyenlőtlenséget integrációs és integrált eredményezzenek! nevelési gyakorlat megvalósítására törekszünk.
Demokratikus alapokon álló, integratív tanár – diák viszonyt alakítunk ki. A tanítási órák légköre, hangulata oldott, a tanulók sikerorientált beállítódással dolgoznak, a pedagógus csak facilitáló szorongásszintet tart fenn.
Az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal. A kompetencia alapú oktatás fokozatos kiépítésével alkalmazzuk az SDT – programokat.
Minden pedagógus tanulja meg és alkalmazza a modern infokommunikációs technikákat, a számítástechnikai informatikai eszközöket a saját tantárgya oktatása során!
Tanórai keretben és azon kívül megtanítjuk gyermekeinknek a számítástechnika alapjait, az interaktív táblával folytatott oktatási metódust..
Az idegen nyelv tanulását, az idegen nyelvi kompetencia kialakítását az adekvát stratégiák megválasztásával és a programok / taneszközök kiválasztásával segítsük! Természetesen az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek figyelembe vételével. Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték, drámapedagógia stb.). Differenciált foglalkoztatással, az egyéni haladási ütemhez igazított fejlesztő terheléssel. Alkalmazzuk a kooperatív tanulásitanítási technikákat és módszereket! A fejlesztő programok alkalmazásával lehetővé tesszük minden tanulónak az egyéni tanulási utak érvényesítését.
Minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át. „Szeretni kritika nélkül együgyűség, kritizálni szeretet nélkül becstelenség.” (Németh L.)
Következetesen a „bátorító – megengedő” nevelői magatartást alkalmazzuk, amely pozitív szociális tükör a gyermekek számára! Személyes példával adjunk mintát a gyermekeknek az empátiás személyközi kapcsolatokra!
Növeljük tanulóink önbizalmát és önértékelését, építsük a pozitív énképét, erősítsük a belső kontrollos beállítódását fokozzuk a felelősségvállalást, az önállóságot! Tudatosan neveljünk énerős, jó komfortérzésű fiatalokat!
A pedagógus a „megszólíthatóság” közelségében él tanítványaival, az interperszonális kapcsolatai építő jellegűek. A pozitív tartalmú „csoportnyomás” eszközeit is alkalmazza.
A rászoruló gyermekeket hatékony felzárkóztató munkával, napközi otthonos ellátással, tanulószobai foglalkoztatással, illetve igény szerint kollégiumi elhelyezéssel segítjük.
37
A komplex személyiségépítés teljes eszközrendszerével.
Az ismeretek és összefüggések tanulói felfedezése, a szemléltetés, cselekvés, az aktivizáló módszerek alkalmazása jellemzi a tanulási – tanítási folyamatokat.
Felzárkóztató, differenciált csoportos foglalkozás keretében és egyéni felzárkóztató korrepetálással.
Alsó tagozatban már megismerkednek a számítógéppel, barátkoznak játékos képességfejlesztő programokkal, a felső tagozaton és középiskolában az iskola profiljának megfelelő informatikai képzést nyújtunk.. A pozitív motivációs eszközökkel, a jutalmazás és büntetés módszereinek mértéktartó (nem szélsőséges) alkalmazásával.
ALAPELVEK
CÉLOK
A közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához.
A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját!
FELADATOK
ELJÁRÁSOK
Az elemi és politikai A kortárs kapcsolatok szocializáció folyamatainak megerősítésével, elemi tudatos irányítása, állampolgári és a elősegítése. mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával. A diákönkormányzat érdemi működtetésével. A különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési stratégiák elsajátítása.
A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztése a nevelési célrendszer központi eleme; a konstruktív életvezetésre történő felkészítés feltétele. Ezáltal válhat a fiatal egyénileg sikeressé, és társadalmilag hasznossá. A SZÉK kompetenciák fejlesztését valamennyi tantárgy és műveltség-terület kitűntetett kötelességének tekinti
A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az „Ember és társadalom” műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret);
A pozitív tartalmú társas kapcsolatok építése, az egyéni életélés kutúrájának megalapozása, a természeti társadalmi és emberi környezet felelős alakításában való aktív részvétel. Tudatosan tervezze és valósítsa meg minden pedagógus tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon a szociális, életviteli és környezeti /SZÉK/ kompetenciák fejlesztését!
Az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez! Nyújtson betekintést az embert másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűző Az „Ember a természetben” szellemi kapcsolatok világába! műveltségi blokk ismeretanyaga az ember és Tanuljanak meg a fiatalok természeti környezete globálisan gondolkodni és viszonyát megalapozza. lokálisan felelősséggel cselekedni!
Az alsó és középfokú oktatásban alkalmazzuk a kerettantervi jellegű – műveltségterületeken átívelő hat programcsomagot, amely lehetőséget kínál a képességek és készségek kialakítására, valamint az attitűdök formálására A programok tartalmát beépíteni a különböző tantárgyak, illetve műveltségterületek tananyagába, a tanári tanmenetekbe, a tanórák anyagába.
Kiemelt feladatunk: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védő magatartás, valamint a demokratikus intézményrendszer használatához, az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztése.
38
ESZKÖZÖK Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs technikák alkalmazására, toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása, a konfliktusok kezelésére. Gyakorlás és beiktatásával.
tréningek
Ezek: Én és a világ Én és a másik Az én dimenziója Polgár a demokráciában Felnőtt szerepek Toleranciára nevelés
A programcsomag részét képező tanulói és tanári eszközök. Kooperatív tanulás-tanítási technikák, drámapedagógiai módszerek, demonstrációs eszközök, SDT-anyagok.
Összehangoljuk a tantárgyi, a műveltségterületi (ember és természet, ember és társadalom, földünk és környezetünk, művészetek), valamint az osztályfőnöki és modulok (ember-és társadalom-ismeret, etika; egészségtan; honés népismeret modulprogramok tematikáját. Az egyes tanulókat és csoportjaikat aktivizáló módeszerekkel (koopetarív tanulási technikák) alkotó folyamatokat kezdeményez a pedagógus. Az iskolaotthonos nevelés és oktatás - a nem szakrendszerű oktatásra alapozva egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tabulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét;
Az életkori sajátosságoknak megfelelő aktivizáló kooperatív módszerekkel dolgozunk. /Lásd: a Nyíregyházi tantervcsalád osztályfőnöki kerettantervét!/
A programcsomagok elemei, modulok, epochák. A Nyíregyházi tantervcsalád módszertani ajánlásai.
ALAPELVEK
CÉLOK
FELADATOK
ELJÁRÁSOK
Pozitív életfilozófiát közvetítünk, megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségét. Kiépítjük a jóléti modell alapelemeit: 1./egészségcentrikusság, 2./alkotáscentrikusság, 3./minőségcentrikusság 4./kultúracentrikusság
A kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával alakítsuk ki tanítványainkban a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét! Tudják helyesen megítélni az emberi kapcsolatok jelentőségét és minőségét!
Tudatosítjuk a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítjük a pozitív szokásokat és a humánus magatartásmintákat. Választási /döntési helyzetekben felelősen cselekedni.
Gazdag tevékenységrepertoár kialakításával gyakorló terepet biztosítunk az életszerű tapasztalatok megszerzéséhez.
Reális önismeret és életszemlélet-formálással segítjük a továbbtanulási / pályaválasztási döntések kialakítását, a tudatos életpálya-építést, az egyéni karrierprogramok megvalósítását.
Pozitív énkép és reális önfejlesztő stratégiák kialakítása minden tanulóban. A tanuló legyen képes énképébe,önreflexióiba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő beállítódásokat (attitűdök), motívumokat
A tudományok komplex rendszerének tartalma jelenik meg a SZÉK kompetenciaterületben (biológia, genetika, etológia, filozófia, etika, szociológia, kulturális antropológia, földrajz, pszichológia, pedagógia, társadalomismeret, művészettörténet/felnőttábrázolás, filmművészet, nyelvek, kultúrák) A testi, szellemi és lelki fejlődés harmóniájának integrációja a személyiségben.
Ezen ismeretek integrációjának és szintézisének megteremtése a célunk az 1-6. és 7-12. évfolyamokon.
A pedagógusok sajátítsák el és adekvát módon alkalmazzák a tanulómegismerési eljárásokat és módszereket! Alakítsuk ki tanítványainkban az önmegismerés és önkontroll; az önmagukért vállalt felelősség, az önállóság; az önfejlesztés igényét és képességét! Az összefüggések és kölcsönös determinációk felismertetése, a felelős és kritikus gondolkodás fejlesztése, a döntési képesség és cselekvési készenlét kialakítása.
A környezettudatos magatartást, a pozitív életvezetési és kulturált társas kapcsolati formák elsajátítását lehetővé tevő játékoktól a drámapedagógiai eszközökön át a valós élet problémáinak kezeléséhez mintákat adó szituációk megélésével segítjük a SZÉK kompetenciák fejlődését. A tanulómegismerési technikák és eljárások elsajátítása és szükség szerinti alkalmazása az iskola belső mérésiellenőrzésiminőségbiztosítási programjának megfelelően..
Életből vett minták vizsgálata, variációs lehetőségek kidolgozása, a SZÉK programcsomag elemeinek alkalmazása.
Szituációelemzés, alternatív megoldási stratégiák kidolgozása, ítéletek alkotása és vállalása.
Emberléptékű következetes követelés.
Önértékelés, önkontroll, önfejlesztő stratégia. Pozitív tartalmú szociális kapcsolatok építése.
A NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: - a magyar nyelv és irodalom; - az élő idegen nyelv; - a matematika; - az ember és társadalom; - ember a természetben; - földünk – környezetünk; - a művészetek; - az informatika; - az életviteli és gyakorlati ismeretek; - a testnevelés és sport;
Fejlesszük a munkavállaláshoz szükséges kompetenciákat: rugalmasság, kreativitás, önállóság, döntéshozatal, cselekvőképesség, magabiztosság, kritikus szemlélet, felelősségtudat,
Az egyéni munkakultúra kialakítása, a kötelességekhez való pozitív viszonyulás (attitűd) kiépítése.
Cél: Az emberi élet harmóniájának megtalálása, a boldogságélmény megélése, a konstruktív életvezetés az egyén hasznára és a társadalom javára. Sokoldalú kompetenciákkal bíró ifjúság nevelése, akik a felnőtt életben megtatálják helyüket és boldogulásukat.
Kiemelt fejlesztési feladataink: - énkép, önismeret, - hon-és népismeret, - európai azonosságtudat - egyetemes kultúra, - aktív állampolgárságra, - demokráciára nevelés, - gazdasági nevelés, - környezettudatosságra nevelés, - a tanulás tanítása, - testi és lelki egészség, - felkészülés a felnőtt szerepekre
A kompetencia központú A mindennapi pedagógiai Az egyéni fejlesztési szint matematikatanítás alapja a munkánk fejlesztő jellegű felmérése, személyre szabott matematikaspecifikus legyen! tanulási módszerek keresése készségek, képességek, motímuvok és attitüdök fejlesztése.
39
Fejlesztő hatású visszacsatolás, mérésértékelés.
ESZKÖZÖK
/Lásd: a Nyíregyházi tantaervcsalád Ember-és társadalomismeret, etika modul módszertani ajánlását!/ Vizsgálati módszerek, tesztek rendszerbe állítása, a tapasztalatok fejlesztő hatású visszacsatolása. Az eljárások alkalmazásához szükséges professzionális tudás megszerzése.
A kultúrált és egészséges életvitel kialakítása.
A sokoldalú módszertani kulturáltság és változatos eljárások gazdag tárházából minden fejlesztő hatású adekvát eljárás alkalmazható. A pedagógus munkája a professzionális mesterségből ezáltal válik alkotó művészetté.
A hagyományos és digitális ismerethordozók sokaságából kiválasztva az adott életkorban célszerű módszereket és eszközöket; egyéni és csoportos aktivitásra serkentő munkaformákkal.
Egyénre szabott fejlesztési módok kidolgozása, differenciálás.
Mérőlapok, feladatlapok, differenciált feladatok a gyorsan, az átlagosan, a lassan haladó tanulók számára.
ALAPELVEK
CÉLOK
FELADATOK
A mennyiségi oktatás helyett a minőségi oktatás előtérbe helyezése a matematika órákon. A releváns tudás kialakítása a matematikai-logikai, az idegen nyelvi kompetencia területen.
Biztosítsuk az alkalmazható Szakmai és módszertani tudást minden tanuló számára! megújulás a már jól bevált hagyományos módszerek mellett. Juttassuk el a tanulókat a Szelektálni kell a tantárgyi realisztikus, azaz a tartalmak között azon mindennapi életben témakörök hangsúlyosabb előforduló szituációkban való megjenítésével, amelyek alkalmazás képességéhez! jobban elősegítik a megszerzett tudás alkalmazását és továbbfejlesztését, a készség és képességfejlesztést. A hatékony A tanulási környezet indítson Egyensúlyt kell találni az matematikatanulás érdekében aktív, konstruktív elsajátítási egyéni tanulás, a megfelelő tanulási környezet folyamatokat a tanulókban! felfedeztetés, a kialakítása. problémamegoldás, a szervezett oktatás és irányítás között. A nyelvtudás nem a műveltség része csupán, hanem a mindennapi élet szerves része: -munkahelyhez segít -az információ áramlást biztosítja -bekapcsolódást enged a nemzetközi gazdasági, kulturális életbe
Használható nyelvtudás megszerzése, amely biztosítja, hogy a nyelv segítségével a tanuló a való életben cselekedni, tevékenykedni tudjon.
Kiemelten fontos a produktív A beszédfejlesztés fő céljai: nyelvi tevékenységek -interakció fejlesztése, ezeken belül a -összefüggő beszéd szóbeliség prioritást élvez.
Az írásbeli szövegalkotás fejlesztése is alapvetően fontos a mai modern világunkban
Növekedjen a tanuló kreatív íráskészsége, ezzel képes lesz meglévő ismereteit ötletesen, újszerűen, szokatlan funkcióban használni.
A szövegértés a beszédértés A cél, hogy a tanuló fő és az olvasás kompetenciáját vonalaiban képes legyen foglalja magában. megérteni a köznyelvi beszédet, a legfontosabb információkat ki tudja szűrni, tudjon követni részletesebb instrukciókat. Továbbá, hogy megértse a közlésekben kifejezett érzelmeket. A projektmunka minél A projektmunka során a szélesebb körű bevezetése és tanulók átélhető, valós alkalmazása a tanulók nyelvi élményeket szereznek, készségeit integrálja és tevékenységüket önmaguk fejleszti az általános tanulási irányítják,a csoportban való képességeket is mint tervezés, együttműködés a információszerzés, kommunikatív kooperatív tanulás. nyelvhaználatot erőíti.
ELJÁRÁSOK A hatékony tanulási technikák megismertetése a nevelőkkel. A kompetencia alapú idegen nyelvi és matematika oktatás bevezetése. Projektnapok szervezése.
ESZKÖZÖK Differenciálás Kooperatív technikák Projektek A gyakorlati életből vett problémák, feladatok megoldása. Az idegen nyelv funkcionális elsajátítása.
Önszabályozási stratégiák, autentikus, életszerű helyzetek kialakítása, amelyek során szerzett kompetenciákat a későbbiekben alkalmazniuk kell. A tanulók idegennyelv – Az információcsere használati képességének érdekében a tanuló fejlesztése: interakcióban, interjúban -a beszéd vesz részt. -az írásbeli szövegalkotás Egyszerű közlések -a szövegértés fejlesztése. lényegét megérti, szövegek lényegi tartalmát kiszűri. Nyomtatványokat ki tud tölteni, üzeneteket képes küldeni írott formában.
Szituációs játékok Gyakorlati életből vett problémák megoldása. Viták indítványozása
A tanuló az alapvető szükségleteinek kielégítése céljából egyszerű közléseket tud tenni, felszólítani, kérni, utasításokat adni. Személyekről, tárgyakról, helyekről egyszerű közléseket tud tenni. Tudjon írni: -üzeneteket -feljegyzéseket -életrajzot -magánlevelet -egyszerű történéseket
A párban ás csoportban dolgozzák fel az adott témákat, szituációkat.
A legfontosabb feladat, hogy a hétköznapi témákról szóló szövegeket megértse a tanuló. Hosszabb szövegeket hallva, olvasva a kívánt információt megtalálja, megértse. A tanulók képesek: -egy adott modellt követve saját szöveget alkotni -saját munkájukat bemutatni -követni tudja a projektkészítés lépéseit -megérti a projekt forrásaként használt szöveg üzenetét és a fő információt
40
Betanult szerepeket el tud játszani. Csoportos páros felkészülés után interakcióban vesz részt Felkészülés után ismerős, személyes témában informál.. Ajánlott nyelvi tevékenységek: -vázlatkészítés -életrajz írása -élménybeszámoló -üzenet -feljegyzés írása -történet tömörítése Mindenféle szövegtípus hallgatása és olvasása a megfelelő nyelvi szinthez igazodva. -hírműsor -filmrészlet -interjú -történetek, mesék, -versek Szabad interakció: -feladatfelmérés -tervezés -követés -értékelés -megvitatás
Nyomtatott és hallott szövegek feldolgozása. -magazinok -interjúk -tévéműsorok -filmrészletek -történetek, mesék -levelek -szerepjátékok
Minták, produktumok alkotása. Gyakorlás
vázlatok, elemzése,
Autentikus olvasott hallható anyagok.
és
Különböző anyag és eszközhasználat, minél szélesebb választékban.
ALAPELVEK A nyelvórákon nyílik az kompetenciák kommunikatív kompetencia fejlesztésére.
lehetőség általános és a nyelvi integrált
Az értékelés kompetenciákra irányuljon és kommunikatív nyelvhasználat során történjen. Fontos összehasonlítási szempont a tanuló korábbi teljesítménye. Lényeges az önértékelés, mely az autonóm nyelvtanulók fontos mércéje.
CÉLOK
FELADATOK
ELJÁRÁSOK
ESZKÖZÖK
A cél, hogy növekedjen a tanuló -kreativitása -önismerete, önbecsülése -váljon autonóm személyiséggé -legyen képes együttműködésre -fejlődjenek interkulturális kompetenciái A megszerzett nyelvtudás fenntartása egy életen át tartó folyamat. A bizalommal teli légkör növeli a tanuló önbizalmát, önbecsülését, önismeretét. Cél, hogy az értékelés, fejlesztő jellegű legyen.
Fontos arra felkészítenünk a gyermekeket, hogy legyenek képesek érdeklődően, empátiával, segítő szándékkal fordulni más népek képviselői felé. Az emberi élethelyzetek sokfélesége és az alapvető emberi azonosságok eltörölnek országhatárokat. Az értékelésnek fontos része legyen -az önértékelés -a társak értékelése. Legyen szubjektív, kvalitatív és szöveges. Figyelembe kell venni az eltérő kiindulásinyelvi szinteket.
Az interkulturális tudatosság kialakítása. Ehhez ismernie kell a saját és más kultúrák különbözőségét, a kisebbségi kultúrákat és tudjon összevetéseket készíteni azáltal, hogy önmagát egy nagyobb kultúra részének tekinti. Érdemjegy, pontszám és százalékok nélkül, szóban és írásban is visszajelzést kap a tanuló, ami kiemeli erősségeit és annyi problémával szembesíti, amennyit a közeljövőben reálisan képes megoldani.
Az adott nemzet életét bemutató autentikus anyagok, azok sokszínű feldolgozása.
41
A tanuló portfóliót készít,/ a tanuló összes munkája összegyűjtve/ -ünneplés -dicséret -oklevél -naplóvezetés /erősség,gyengeség/ -közös értékelés
V. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A = Alapelvek C = Célok F = Feladatok E = Eljárások ESZ = Eszközök A Nevelő-oktató munkánk során komplex személyiségfejlesztésre törekszünk. C Alapozzuk meg a tanulók harmonikus testi-lelki fejlődését, a testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulajdonságok harmonikus fejlődését! F Segítjük a fiatalokat a reális önismeret kialakításában, az erkölcsi és jellembéli tulajdonságok tudatos formálásában. E Folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük a gyermekek személyiségfejlődését. Tapasztalatainkat megosztjuk a szülőkkel. ESZ Tesztek, önismereti tréningek, dramatikus játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével segítjük tanítványainkat saját képességeik megismerésében. A Igyekszünk megismerni minden tanítványunk személyiségszerkezetét, s elősegítjük az önismeretüket, formáljuk az önmagukhoz és társaikhoz fűződő viszonyát. C A tanulóknak áttekintése legyen saját személyiségei és tehetsége határairól és lehetőségeiről, legyen betekintése a viselkedése hátterébe, motívumrendszerébe, helyesen ítélje meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepét, hatását! F Fedezzük és fejlesztjük minden gyermekben a személyiségének saját értékeit, keressük minden gyerekben az egyedit, a megismételhetetlent, támogatjuk őket önmaguk kiteljesítésében. E Reális önértékelésre késztejük a tanulókat. Valós életszituációk teremtésével segítjük az önálló, aktív, felelősségteljes személyiség kialakulását. ESZ Mind alacsony, mind a túl magas önértékelés esetén a realitásokkal való szembesítésre, a reális önkritika kialakítására törekszünk. A Az életkori pszichikus sajátosságokhoz alkalmazkodunk.
42
C Az egyes életkori fejlődési szakaszok: latecnia kor (6-8 év), prepubertás kor (9-11 év), pubertás kor (12-16 év) jellemzőit vegyük figyelembe (terhelhetőség, motiváció, viselkedési sajátosságok, társas kapcsolatok stb.! F Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás pszichikus funkcióit tudatosan fejlesztjük a nevelés-oktatási folyamatokban. E Valamennyi pszichikus funkció működését fejlesztjük, de a felső tagozaton már a produktív (konvergens és divergens) gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt. ezzel alapozzuk meg a kreatív személyiségjegyek kialakulását. ESZ A kreatív személyiségbeállítódást erősítjük, az ismeretszerzés induktív és deduktív útját egyaránt alkalmazzuk. A A pedagógus személyisége alapvető motivációs tényező, közvetlen meghatározója a tanulói teljesítménynek, a tantárgy iránti érdeklődésnek, a személyes kapcsolatok minőségének (magatartási modell, irányító személy). C Alakítsunk ki minden tanulóban sikerorientált beállítódást, ennek érdekében alkalmazzon minden pedagógus hatékony tanítási stratégiákat, nevelési stílusa legyen integratív felismerhető együttműködéssel! F A pedagógus vértezze fel magát a professzionális szakmai-módszertani tudás elemeivel, a tanuló személyiségének megismeréséhez, szükséges tudással, a tanári-tanulói interakciós és kommunikációs készségekkel, a konfliktusok kezeléséhez és megoldásához szükséges képességekkel. E A szociális befolyásolás folyamatai közül a behódolás, az azonosulás és interorizáció közül az utóbbira törekszünk, amelyet nem a hatalmi tekintéllyel, hanem a vonzerővel, hitelességgel és értékeink vállalásával kívánunk elérni. ESZ A tanulókkal a „megszólíthatóság” közelségében élnek a pedagógusok. Demokratikus együttműködési készséget tanúsítanak tekintélyelvű nevelési gyakorlattal. A A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a nevelés-oktatás személyiségfejlesztő hatásának érvényesítése. C Az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret: a színes sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, játéknak, munkának, fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratát! F Az értelem kiműveléséhez kapcsolódó tanulási motívumok és tanulási módok, a megismerési vágy fejlesztése, a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése, a tanulási teljesítmény optimalizálása iránti vágy. E Kognitív képességek fejlesztése: kognitív rutinok (műveletek), kognitív kommunikáció, probléma megoldás, a tanulási módok optimalizálása önálló és szociális tanulás. ESZ Valamennyi tantárgy keretében rendszeresített tanulói eszközök (tankönyvek, munkafüzetek, feladatsorok, fejlesztő programok stb.). 43
A Megalapozzuk a szociális kompetencia, a pozitív szociális szokások, és a szociális hajlamok kialakulását. A pedagógusok – a segítő életmódra nevelés – sikere érdekében rendszeresen élnek a segítő együttműködés változatos formáival. C A segítő életmódra nevelés: a nevelés szociális értékrendek megismerésének, a pozitív értékrend elfogadásának és az e szerinti viselkedés, magtartás elsajátításának, a szociális képességek kiépülésének elősegítését jelenti. A tanulók ismerjék meg és sajátítsák el a szociális viselkedés alapvető szabályait, alakítsunk ki bennük az egyéni szociális értékrendet, a döntési szabadság és felelősség összhangját. F Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. E Olyan iskolai életrend, légkör kialakítása, amely az iskolai közösség mindennapi életében elősegíti, hogy a tanuló folyamatosan megtapasztalhassa az egyének és csoportok kölcsönös megértésének előnyeit, hiányuk káros következményeit. ESZ Élményszerű, pozitív minták felkínálása, szociális szokások, attitűdök, meggyőződések, készségek és ismeretek nyújtása, személyes példamutatás, történelmi személyiségek, irodalmi drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése. A Az egészséges és kulturált életmódra nevelésünk a pszichikum szükségleteinek optimális kielégítését, működését szolgálja. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés a személyes kompetencia fejlesztését, eredményességének és igényességének növelését jelenti. C Az egészséges és kulturált életmódra nevelés célja: a mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal, a pozitív tartalmú szokásrendszerének kiépítése. A tanuló legyen tisztában a személyiséget érintő negatív hatásokkal (drog, alkohol, dohányzás, elégtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód)! F Személyes képességek: önkiszolgálási, önellátási, önkifejezési, önvédelmi, egészségvédő, identitásvédő, az önreflexív, önértékelő, önmegismerő, önfejlesztő. E Az önellátó képessége, tevékenységformáinak megismerése, gyakoroltatása, tudatosítás változatos formákban az életkori sajátosságoknak megfelelően (egészséges lés kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, rendszeretet, a lakás és az osztályterem berendezéseinek rendbe tartási igénye, a háztartási és házkörüli munkák, a közlekedés és a vásárlás szokásai, mintái, készségei). ESZ A mintaszerű egészséges életmód ismérveinek megismertetés, az alapvető szokások szakadatlan gyakorlása, folyamatosan észlelt minták elsajátítása (sérülés elhárító esések, önvédelmi fogások, balesetvédelmi szokások….), a pozitív minták követése, a személyiségkárosító szokások és függőségek kialakulásának megelőzése. A A szakmai képzés alapozása: a speciális kompetenciák fejlesztése. Az alkotó képesség kibontakoztatása: tág értelemben vett alkotóképesség: =(kreativitás, lehetővé teszi, hogy az óvodáskortól kezdve tudatosabban tervezzük meg az alkotóképesség fejlesztésének feladatait, hogy feldúsítsuk az alkotóképességet fejlesztő tevékenységet. 44
C Az önkifejezés megfelelően gazdag és igényes tárházának bemutatása, képesség, befogadó képesség, improvizációs képesség, vizuális önkifejező gyakorlása, tudatosítása ( előadói képesség, szövegalkotó, versíró és műértelmező képesség …….). F Az önfejlesztő képesség alapozása, a tehetség felismerése: olyan szituációk, helyzetek, előadások, beszélgetések szervezése, amely során az ifjak felfedezhetik ígéretes öröklött adottságaikat, amelyek alapján kialakulhat a meggyőződés, mi iránt van hajlamuk, rátermettségük, önfejlesztő életprogramok kialakítása. A tehetség kibontakoztatásának segítése a komplex személyiség fejlesztése révén. E Az érzelmi intelligencia fejlesztése érdekében a zenei befogadóképesség a megfontoltan válogatott zeneművek rendszeres hallgatásával valósítható meg. Minden korosztály jusson hozzá az életkornak megfelelő vizuális esztétikai befogadás és megismerés lehetőségéhez. Az iskola legyen minden részletében igényes, esztétikus közeg, amiben a tanulók jól érzik magukat, ami fejleszti ízlésüket, igényességüket. ESZ A testi-lelki komfortérzés megteremtése érdekében sportfoglalkozások, vetélkedő, szervezett játékok, kulturális foglalkozások, versenyek, képességfejlesztő és önismereti foglalkozások szervezése. A fentiekből következően iskolánk tanulója - Legyen nyitott, de ha zárkózott, akkor igyekszünk kinyitni. - Legyen eleven, de ha csöndes, akkor igyekszünk bátorítani. - Legyen magabiztos, de ha morcos, akkor kedvességgel közeledünk hozzá. - Legyen barátkozó természetű, de ha magányos, igyekszünk magányát oldani. - Legyen szorgalmas, de ha lusta, igyekszünk kedvet ébreszteni benne a tanulás iránt. - Legyen okos, de ha nem annyira az, akkor keresünk benne más értékeket. - Legyen tisztelettudó, de csak akkor, ha meg is érdemeljük. - Legyen szófogadó, de csak akkor, ha értelmes dolgokban kell szót fogadni. - Legyen kitartó, de ne legyen önfejű. - Legyen kezdeményező, de ne legyen törtető. - Legyen együttműködő, de ne legyen konformista.
45
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiséget a biológiai tényezők és a környezeti, nevelési hatások egymással szoros kölcsönhatásban - együttesen határozzák meg. A személyiség fejlődését tehát három tényező befolyásolja: az öröklés, a környezet és a nevelés. A személyiség jellege, kialakulása tehát az örökletes és környezeti hatások illetve ezek interakciójának, egymásra hatásának eredménye és ezek eredője. Az emberbe az adottságok, mint diszpozíciók jelennek meg, melyek génjeiben, azok kódjában benne van. A környezeti hatások – társadalom, nevelőintézmények, család – befolyásolják, hogy az adottságból mi, mikor és milyen mértékben és miképpen valósul meg. Ezen tényezők között a legjelentősebb a nevelés - oktatás személyiségformáló hatása. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat Nagy József nyomán az alábbi négy területre bonthatjuk: a.) az értelem kiművelése (kognitív kompetencia) b.) segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia) c.) egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia) d.) a szakmai képzés alapozása (speciális kompetencia)
ALAPELVEK
CÉLOK
FELADATOK
Nevelő - oktató munkánk során komplex személyiségfejlesztésre törekszünk. Ezért megismerjük tanítványaink szükségleteit, motivációs bázisát. Az iskolai élet szervezésének és a pedagógiai hatásrendszer alakításának meghatározó szempontja a tanulói szükségletek mind teljesebb kielégítése. Igyekszünk megismerni minden tanítványunk személyiségszerkezetét, s elősegítjük a reális önismeretük alakítását, formáljuk az önmagukoz és társaikhoz fűződő (szociális) viszonyukat (attitűdjüket). Az ember személyiségét tükrözi viszonyulásainak rendszere: az önmagához, a szűkebb tágabb emberi- és természeti környezetéhez, a munká-jához való viszonya. Az életkori pszichikus sajátosságokhoz alkalmazkodunk.
Az iskolai tevékenységrendszer minden eleme segítse a tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlődését!
Támogassuk a fiatalokat a reális önismeret kialakításában, az erkölcsi és jellembéli tulajdonságok felismerésében és tudatos formálásában! Teremtsük meg a feltételeit tanulóink szükségleteinek kielégítéséhez: biológiai; biztonságérzet, a közösséghez tartozás, az intellektuális-esztétikai és az önmegvalósítás. Segítsük felfedezni és fejleszteni minden gyermekben / fiatalban a személyiségének saját értékeit; keressük minden gyerekben az egyedit, a megismételhetetlent, támogassuk őket önmaguk kiteljesítésében! „A gyerek nem edény, amit meg kell tölteni, hanem fáklya, amit lángra kell lobbantani.”
Folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük személyiségük fejlődését. Tapasztalatainkat megosztjuk a kollégákkal és a szülőkkel. Alkalmazzuk a tanuló megismerési technikákat.
Tesztek, tréningek, dramatikus játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével segítjük tanítványainkat saját személyiségük megismerésében és fejlesztésében..
Reális önértékelésre késztetjük a tanulókat. Valós életszituációk teremtésével segítjük az önálló, aktív, felelősségteljes személyiség kialakulását. A valós állapotból kiindulva fogalmazzunk meg egyénre szóló személyiségfejlesztő programot!
Követjük a tanítványaink magatartásában megnyilvánuló SZÉK kompetencia-elemek fejlődését! Folyamatos visszacsatolás a reális énkép alakítása érdekében „szociális tükör” évén. Mind az alacsony, mind a túl magas önértékelés esetén a realitásokkal való szembesítésre, a reális önkritika / kritika kialakítására törekszünk.
Az egyes életkori fejlődési szakaszok: latencia kor (68 év); prepubertás kor (911 év); pubertás kor (12-16 év) jellemzőit vegyük figyelembe (terhelhetőség, motiváció, viselkedési sajátosságok, társas kapcsolatok stb.)!
Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás pszichikus funkcióit tudatosan fejlesszük a nevelési - oktatási folyamatokban! Ezzel megalapozzuk a tanuláshoz szükséges alapkészségeket.
A kreatív személyiségbeállítódást erősítjük, az ismeretszerzés induktív és deduktív útját egyaránt alkalmazzuk. A tágan értelmezett tanulási folyamatokban a az aktivizáló módszereket részesítjük előnyben.
A pedagógus személyisége alapvető motivációs
Lehetőleg alakítsunk ki minden tanulóban
A pedagógus vértezze fel magát a professzionális
Valamennyi pszichikus funkció működését fejlesszük, de a serdülő korban már a produktív (konvergens és divergens) gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt. Ezzel alapozzuk meg a kreatív személyiségjegyek kialakulását. A szociális befolyásolás folyamatai közül a
A fiataloknak legyen áttekintése saját személyisége összetevőiről, képességei és tehetsége határairól és lehetőségeiről, legyen betekintése a viselkedése hátterébe, motívum-rendszerébe, helyesen ítélje meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepét, hatását!
46
ELJÁRÁSOK
ESZKÖZÖK
A tanulókkal a „megszólíthatóság” közelségében
tényező, közvetett módon meghatározója a tanulói teljesítménynek, a tantárgy iránti érdeklődésnek, a személyes kapcsolatok minőségének (magatartási modell, irányító személy).
sikerorientált beállítódást, ennek érdekében alkalmazzon minden pedagógus hatékony tanítási stratégiákat, nevelési stílusa legyen integratív felismerhető együttműködéssel!
A kompetencia-alapú oktatás részprogramjait is magába foglaló pedagó-giai programunk összeállításánál elsődleges szempont a nevelés oktatás személyiségfejlesztő hatásának érvényesítése.
Az iskola pedagógiai gyakorlata adjon teret: a színes sokoldalú iskolai életnek, az egyéni és csoportos tanulásnak, játéknak, munkának; fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratát!
Megalapozzuk a szociális (társas) kompetencia, a pozitív szociális szokások, kialakulását. Tudatosan fejlesztjük tanítványaink társas hatékonyságát (szociális penetrancia). A pedagógusok - a segítő életmódra nevelés - sikere érdekében rendszeresen pozitív mintákat nyújtanak a segítő együttműködés változatos formáival.
A tanulók ismerjék meg és sajátítsák el a szociális viselkedés alapvető szabályait, alakítsuk ki bennük az egyéni szociális értékrendet, a döntési szabadság és felelősség összhangját. Formáljuk tanítványainkat belső kontrollos, asszertív személyiségekké! Legyenek tisztában a mindenkori szociális státusukkal.
A személyes kompetencia fejlesztésével az egészséges és kulturált életmódra nevelést szolgáljuk. A harmonikusan fejlett személyiség szükségleteit meghatározó életfilozófia részévé válik. Kiépítjük és az egyéni életélési kultúra részévé tesszük a pozitív tartalmú viszonyulásokat (attitűd), szükségleteket (igényszint), motivumokat (cselekvésre késztető belső hajtóerő), szokásokat (sztereotíp módon működő cselekvések). Az iskola szakmai profiljának megfelelő speciális szakmai kompetenciák fejlesztését, az alkotó képesség kibontakoztatását vállaljuk.
Személyes képességek fejlesztése: önkiszolgálás, önellátás, önkifejezés, önvédelmi (egészségvédő, identitásvédő, önreflexív képességek (önértékelő, önmegismerő, önfejlesztő képesség). A tanuló legyen tisztában a személyiséget veszélyeztető negatív hatásokkal (negatív hatású társas viszonyok, káros szenvedélyek - drog, alkohol, dohányzás, elégtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód stb.)! Az értelmi és érzelmi intelligencia fejlesztése mellett a pozitív tartalmú jellem és akarati tulajdonságok személyiségbe ágyazása. Az önkifejezés gazdag és igényes tárházának bemutatása, befogadóés alkotó képesség, improvizációs képesség, verbális és nem verbális, valamint vizuális kifejező képesség.
szakmai-módszertani tudás elemeivel, a tanuló személyiségének megismeréséhez szükséges tudással, a tanári-tanulói interakciós és kommunikációs készségekkel, a konfliktusok kezeléséhez és megoldásához szükséges képességekkel Az értelem kiműveléséhez kapcsolódó tanulási motívumok és tanulási módok, a megismerési vágy fejlesztése, a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése, a tanulási teljesítmény optimalizálását segítő személyiségjegyek erősítése minden pedagógus napi feladata.
behódolás, az azonosulás és interiorizáció közül az utóbbira törekszünk, amelyet nem a hatalmi tekintéllyel, hanem a vonzerővel, hitelességgel és értékeink vállalásával kívánunk elérni.
élnek a pedagógusok. Demokratikus együttműködési készséget tanúsítanak korlátozottan tekintélyelvű nevelési gyakorlatot folytatnak..
Kognitív képességek fejlesztése: kognitív rutinok (műveletek), kognitív kommunikáció, problémamegoldás, a tanulási életforma kialakítása a pedagógusok és szülők együttműködése révén. Az egyéni (önálló) tanulási stratégiák és módszerek kialakítása a tanulásmódszertani epocha beépítésével a tanrendbe.
A kompetencia területekre készített tanulói eszközök (tankönyvek, munkafüzetek, feladatsorok, fejlesztő programok, demonstrációs anyagok és mérőeszközök stb.) célszerű alkalmazása.
Olyan iskolai életrend Az iskolai t Az iskola társas szituációk az kialakítása, működtetése, iskolai / osztály közösség amelyben a tanulók mindennapi életében biztonságban érzik „terepgyakorlatként” magukat, mivel a szolgálnak a tanulóknak az magatartási szabályok egyének és csoportok átláthatóak, kölcsönös megértésének, kiszámíthatóak, együttérzésének, mindenkitől egyértelműen segítőkészségének és következetesen elvártak. élményszerű Tudják higgadtan kezelni a megtapasztalásához; a konfliktusos szituációkat pozitív és negatív érzelmi is. viszonyulások kezeléséhez (szimpátia – antipátia kapcsolatok). A tanuló tudatosan alakítsa Az önellátó és a saját pozitív identitásvédő képesség, életfilozófiáját, egészséges tevékenységformáinak életmódját, gyakoroltatása az életkori szokásrendszerét! sajátosságoknak A tanuló személyiségébe megfelelően a SZÉK építsük be a jóléti modell program szerint. központi kategóriáit. A személyiség egészséges - egészség, önérvényesítéséhez, - önmegvalósítás –alkotás, ugyanakkor a függőségi - minőség mindenben, relációk megtapasztalására - egyéni életélés kultúrája, is alkalmas szituációk teremtése.
Élményszerű, pozitív minták felkínálása, szociális szokások, attitűdök bemutatása, meggyőződések, értékítéletek, ismeretek és készségek nyújtása, személyes példamutatás, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése. Beszélgetés, vita, véleménycsere, élethelyzetek, szituációk eljátszása, azok elemzése, kiselőadások, prezentációk, jelenetek bemutatása, dramatizálás, színjátszás, pszichodráma, riportok készítése elemzése, kiállítások, vetélkedők, irodalmi zenei képzőművészeti alkotások, tablók, sajtófigyelés, videofilmek, bábozás, tematikus gyűjtő munka, fénykép-és videofelvételek, riportok stb. A testi - lelki jó komfortérzés érdekében a sportfoglalkozások, vetélke-dők, szervezett játékok, kulturális programok, versenyek, képességfejlesztő és önismereti foglalkozások szervezése. Legyen boldogságélmény forrása a kacagás, a kocogás és az intim kapcsolatteremtés!.
Az önfejlesztő képesség alapozásával, a saját adottságok, képességek és tehetségük felmérésével segítsük tanulóinkat megtalálni erősségeiket! Indirekt módon segítsük a saját önfejlesztő stratégiáik kialakítását!
47
Minden korosztály jusson hozzá az életkornak megfelelő művészeti: zenei, vizuális esztétikai befogadás és megismerés lehetőségéhez, és kapjon inspirációkat a művészi önkifejezésre. Az iskola esztétikus külső és belső környezete fejleszti ízlésüket, igényességüket.
Frusztrációs nevelési szituációkban adekvát konfliktus-megoldási stratégiákat alkalmazunk: problémamegoldó (győztes-győztes), alkalmazkodó, elkerülő, kompromisszumkereső, versengő (győztes-vesztes).
A verbális és nonverbális kommunikációs képességek változatos formáinak megtanítása. A problémamegoldás lépéseit tudatosan betartjuk (a probléma meghatározása, a konfliktusban érintett személyek azonosítása, lehetséges megoldási módok keresése, a választott megoldás kivitelezése. A pedagógus tekintélyét a Korlátozottan tekintélyelvű A szociális befolyásolás szakmai - emberi és magas színtű fokozatait a helyzetnek autoritásra alapozzuk. demokratizmusra épülő megfelelően alkalmazni: A pedagógus személyisége nevelési stílusra behódolás (alapja a alkotó művészetté nemesíti törekszünk, a pedagógusok hatalom), azonosulás a professzionális szakmai bánásmódja, (alapja a vonzerő)és munkáját. kontrollmódszerei a interiorizáció (alapja a nevelés folyamán, hitlesség). alkalmazkodjanak a gyerek életkorához, alkatához, reakciómódjaihoz!
A kortársi interakciókat indirekt módon irányítjuk, s a pozitív tartalmú csoportnyomás eszközét a kívánt nevelési hatások elérésének szolgálatába állítjuk. A szempontváltás képességét gyakorlással sajátíttatjuk el. Követendő mintákat nyújtunk a kommunikációban és a konfliktusok kezelésében!
A nevelőtestület elsajátítja a neveléssel összefüggő mérési – értékelési ismereteket és készségeket, igény szerint alkalmazza azokat: neveltségi szint vizsgálatok, szociometriai mérések, tanulási motiváció, szorongásvizsgálat, attitűdvizsgálat, szociometria, személyiségvizsgálat, stb.
Változatos, a szituációkhoz adekvát módon megválasztott nevelési eljárásokat és módszereket alkalmazunk.
Az iskolánkban folyó A pedagógus bánásmódja pedagógiai tevékenység és nevelési stílusa legyen alapja a tanuló, nevelő, szociál-integratív! szülő együttműködése
Formáljunk sokoldalú társas kapcsolatokra képes, környezettudatos, egészséges életmódot közvetítő, kialakító személyiségeket valamennyi tantárgy tanítása során, kiemelten az osztályfőnöki órák témakörének körültekintő megválasztásával. Az életkornak és fejlettségi szintnek megfelelő prioritások megtalálása, a nevelőhatások összehangolása.
Az ember és társadalomismeret, etika modul keretében összehangoltan az osztűályfőnöki témákkal, valamint az egészségnevelési modul tartalmával.
A bevezetőben vázolt valamennyi nevelési módszernek létjogosultsága lehet, de annak eldöntése, hogy mikor, melyik megoldást alkalmazza a pedagógus, az kizárólag a nevelő döntésének a függvénye. Az építő és estleges romboló következményeit egyaránt vállania kell. Sokféle ismerethordozó, médiaanyag, demonstrációs eszköz, infokommunikációs technika rendelkezésünkre áll. Ezeket az egyéni és csoportos ismeretelsajátítás szolgálatába állítjuk.
A közösségi nevelés módszereinek, a szociálpszichológiai csoportnyomás eszköztárának alkalmazása
Konkrét megélt életszituációk elemzése, megoldási alternatívák kidolgozása, alkotó viták lefolytatása, az egyéni felelősségvállalás fokozása, a belső kontroll attitűd erősítése.
A következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem és igazságosság.
Az önellátó képesség, viselkedés tevékenységformáinak megismerése, gyakoroltatása, tudatosítása változatos formákban az életkori sajátosságoknak megfelelően.
Egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, testápolás, rendszeretet, a lakás és az osztályterem berendezéseinek rendben tartási igénye, az önkiszolgáló munkák, a közlekedés, és a vásárlás szokásai, mintái, készségei.
A formális és informális szerepek értelmezése, elemzése, (szimulatívjátékos) gyakoroltatása, a szerepkonfliktusok „megélése”, feloldásuk lehetőségeinek feltárása.
Az empátiaképesség kialakításával növelni a másság elfogadásának, a toleranciának a fokát. A társadalmi együttélési normák és formák kölcsönös alakítása.
A harmonikus együttélés szabályainak és napi gyakorlatának befogadása, követése.
A formális és informális emberi-közösségi kapcsolatokat építő fórumok, rendezvények, programok szervezése.
A különböző kompetenciaterületek programcsomagjai, a hozzájuk készült tanulói és tanári eszközök, demonstrációs anyagok.
A SZÉK kompetenciák fejlesztése a készségek és képességek fejlesztése, pozitív attitűdök kialakítása szintézisében történik.
Tanulóink személyiségébe építjük a szociális (társas) kapcsolatok, a konstruktív életvezetés, és az emberitermészeti-társadalmi környezet alakításának képességét.
A különböző érdeklődésű, értelmi, érzelmi, testi fejlettségű és motivációjú gyermekeket felkészítjük a tovább tanulásra
A nevelő személyiségének fontos eleme a hitelesség (kongruencia), az elfogadás és az empátia (beleélő készség), önmaga állandó fejlesztésére, interperszonális készségeinek javítására kell törekednie!
A nevelési területek kölcsönös hatékonyságának megteremtése a személyiség harmonikus fejlődése érdekében.
48
VI. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A közösségfejlesztés színterei
-
Tantestület Szakmai munkaközösségek Alsó tagozat (tanítók, gyerekek) Felső tagozat (tanárok, tanulók) Osztályközösségek Évfolyamközösségek Szakkörök Egyéb csoportok szülői közösségek az intézményben jelen lévő egyházak, a hittanórák öntevékeny művészeti csoportok
A közösségfejlesztés ma már széles körben elfogadott, mint az emberek közügyekben való tevékenységét és részvételét fokozó módszer: - amely megoldást keres a hátrányos területek felszín alatt rejtőzködő problémáira. De nem korlátozódik erre. Az iskolai oktató-nevelő munka során több figyelmet kell fordítani – bővített anyagi háttérrel – a tehetséggondozásra, a személyiség kibontására. Ennek előfeltétele, hogy a közösség tagjai tisztában legyenek saját értékeikkel, elérendő céljaikkal, az odavezető út nehézségeivel, buktatóival s eredményeivel. Pedagógiai programunk egyik legfontosabb feladata a közösség tagjai személyiségfejlesztő metodikájának követése. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. Ennek lépéseit következetesen betartjuk – attól a pillanattól kezdve, amikor a csoport tagjai: a tantestület, a gyermek vagy a szülői közösség találkozik egymással
Diákönkormányzat működése, tevékenysége, fejlesztési lehetőségei A DÖK a Nemzeti Köznevelési. Törv. hatályos jogszabályai(48.§) értelmében működik. Szervezeti és Működési Szabályzata van, amely az iskolai SZMSZ melléklete. A DÖK minden őt (személyesen és testületileg) megillető jogát gyakorolhatja. A diákjogok a mindennapi életben érvényesülnek. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje. Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében - a házirendben meghatározottak szerint diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleménye meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban.
49
A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt. Az intézményi diákönkormányzat megalakulására, működésére, jogállására a diákönkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Részvételük az iskola mindennapi életében az alábbiakban nyilvánul meg: tanórán kívüli tevékenységek: kirándulás, szakkör, tömegsport, színház, mozi, DISCO, ünnepségek, jótékonysági bál, gyermeknap, fordított nap, iskolarádió, faliújság, házi rend, ügyelet szerkesztésében, szervezésében, lebonyolításában. Iskolánkban legfontosabbnak tekintjük az osztályközösséget, amely szokásokkal, szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége, ahol az életszemléletet kell formálni és továbbfejleszteni. Ebben nagy a szerepe a közösségnek, mivel a kortársak hatnak egymásra. A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben tölti, ezért nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszerére, viselkedési formáira. Az osztályközösség feladata: valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása, az egyéni értékek felismerése, egymás tiszteletben tartása, egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban, a másság elfogadása, a tolerancia, társaik segítése, támogatása gondjaik, problémáik megoldásában, mások gondjainak, nehézségeinek felismerése, szociális, életviteli és környezeti kompetenciák kialakítása. A közösség irányításában, alakításában meghatározó a szerepe van az osztályfőnököknek. Különösen fontos a szerepe problémák felismerésében és azok keresésében. Fontos a szerepe és a tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni, befolyásolni a tanuló támogatásába, mennyire azonos alapelvekkel irányít az iskola és a család. Az osztályfőnök ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje az esetleges deviáns eseteket, és találja meg a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik a probléma megoldásában a segítségére lehetnek. Jelzőrendszer működtetése.
A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák A tanulói személyiség fejlesztésének színterei: - tanórai foglalkozások - tanítási órán kívüli egyéb tevékenységek
50
Hagyományőrző tevékenységek NEMZETI ÜNNEPEK - október 23. A Köztársaság kinyilvánításának évfordulója - március 15. Emlékezés a 1848-49-es szabadságharcra MEGHATÁROZOTT RENDEZVÉNYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK -
Tanévnyitó Tanévzáró Egyéb ünnepi megemlékezések
Szülői közösségek - Szülői közösség választmány - Osztály-szülői közösség Tevékenységüket az SZMSZ szabályozza. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok az oktató-nevelő munkában - Alsó tagozat: Alapfeladatok: Kiemelt feladat:
szoktatás az első osztályban, osztályközösség kialakítása, rendszerességre szoktatás a munkában, mindenki fontos, mindenki lehet valami - tanulás tanítása - művészeti nevelés.
- Felső tagozat: Alapfeladatok:
Kiemelt feladat:
- átmenet biztosítása, - önállóságra nevelés, - kapjon lehetőséget a gyerek képességeinek fejlesztésére. - tehetségek gondozása, - differenciált képességfejlesztés, - diákjogok érvényesülése a mindennapi életben, - a tanulók készüljenek a pályaválasztásra, - rendelkezzenek kellő önismerettel.
Testi-, lelki szociális fejlesztést szolgáló és mentálhigiénés programok: DADA program megvalósítása, 51
Always Blenda-med Johnson-Johnson program folytatása.
A szülők, tanulók és pedagógusok együttműködésének formái, intézményi partnerei kapcsolattartásának rendje A közösség alakítása a szülőkkel együttműködve A szülői jogok és kötelességek összhangja a közösségek formálásában is elengedhetetlen. A tanuló törekedjen a közösségi együttműködés magatartási szabályait elsajátítani és betartani (Köznevelési törvény 72§ (7.) e.) A szülő köteles elősegíteni gyermekeinek a közösségbe történő beilleszkedését, a közösségi élet szabályainak elsajátítását, elfogadását.( Köznevelési törvény 45.§ e.) 1. -
A pedagógusok és a tanulók közötti együttműködés formái: tanórai munka osztályfőnöki órák közösségi programok egyéni beszélgetések diákönkormányzat kérdőívek, vizsgálatok
2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten, ellenőrzőn keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, diákönkormányzati képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői közösséggel. 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: - tájékoztató faliújság az iskola előterében - iskolai honlap - dokumentumok nyilvánossága 5. A SZÜLŐK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRE AZ ALÁBBI FÓRUMOK SZOLGÁLNAK: a.) CSALÁDLÁTOGATÁS (SZÜKSÉG ESETÉN) Feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b.) SZÜLŐI ÉRTEKEZLET (félévenként egy alkalommal) Feladata: - a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, - a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, 52
-
az országos és helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé, szükség esetén összevont szülői értekezlet
c.) FOGADÓÓRA: (félévenként két alkalommal intézményi szinten, heti szinten az egyéni fogadóóra alapján. Feladata a szülők és a szaktanárok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb.) d.) NYÍLT TANÍTÁSI NAP Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség életéről, a tanórán kívüli tevékenységről. e.) ÍRÁSBELI TÁJÉKOZTATÓ Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. f.) SZÜLŐI SZERVEZET osztály szülői munkaközösség iskolai SZMK Az osztályok SZMK tagjai az évenkénti választmányi ülésen SZMK vezetőséget választanak a tagozatok létszámarányának megfelelően. Az SZMK vezetősége az éves munkaterv alapján végzi feladatát, segíti az iskola célkitűzéseit s annak megvalósítását. A kompetencia alapú oktatással kapcsolatos nyilvánosság biztosítása, a szülők megnyerése, szemléletformálása az együttműködés növelése érdekében (projektek, témahét, három hetet meghaladó projekt, innovációk, stb.) A szülők aktívan részt vesznek az iskola munkájában: -
mint a szolgáltatás megrendelői mint a tanulási, nevelési folyamat segítői mint az iskolai közélet szereplői.
A szülői jogok érvényesülése az iskolában:
53
-
a pedagógust és a nevelő oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan információt és adatot illetően, amelyről munkája során szerzett tudomást. - A szülő kötelessége, hogy rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, tartsa tiszteletben az iskola vezetői, pedagógusai emberi méltóságát és jogait. - A szülő joga, hogy figyelemmel kísérje a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai - munka eredményességét Az intézmény dolgozói, a tantestület a hatékony munkavégzés és az eredményesség érdekében folyamatos munkakapcsolatban van a közvetett és közvetlen partnereivel. A kapcsolattartás feladatorientált az éves munkatervben rögzített személyek és teamek révén.
Közvetlen partnereink: -
A KLIK-hez tartozó óvodák, általános- és középiskolák Szülők (SZMK, szülői értekezlet, fogadóóra, családlátogatás, iskolai rendezvények…) Tanulók (DÖK gyűlés, iskolagyűlés, osztályfőnöki óra, tanóra, tanórán kívüli foglalkozások…) Munkatársak (alkalmazotti, nevelőtestületi)
Közvetett partnereink: -
NEFMI( szabályozás, dokumentumok véleményezése…) Kormányhivatal ( szabályozás, mérés) MPI –Szakmai szolgáltatások igénybevétele Nevelési tanácsadó –szolgáltatások igénybe vétele Gyermekjóléti Szolgálat – gyermekvédelem Családsegítő Szolgálat – gyermekvédelem Alapítvány (iskolai) – tehetséges tanulók támogatása Történelmi egyházak –hitoktatás Alapfokú művészetoktatási intézmények – tanulóink művészeti képzése Iskolaorvosok –egészségügyi felülvizsgálat Rendőrség – DADA program Kelet-Magyarország – Információk az iskola tevékenységeiről
A pedagógusok helyi feladatai A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, az SNI-s tanulók esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembe vételével. (62§) A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai: a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, 54
az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnök feladat Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. Napközi otthon, tanulószoba Amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban napközi illetve tanulószoba (7-8. évfolyam) működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők igénylik. Ezekben a csoportokban lehetőség van a közösség egyéni arculatának a kialakítására, a közösségi feladatok szervezésére, felelősök választásával a közösségben végzett irányítási, ellenőrzési feladatok gyakoroltatására. A tanuló közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítására, ápolására nyílik lehetőség. 55
VII. AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE Az iskola gyermekképe és az iskola ebből fakadó feladatai
Az
iskola biztosítja a családdal, környezetével, a fenntartóval együttműködve a tanulók egészséges testi, lelki és szellemi fejlesztésének feltételrendszerét. A nevelés folyamatában el kell érnünk, hogy tanulóinknak képük legyen a világról, a valóságról, hogy értékes személyiségjegyekkel, tulajdonságokkal rendelkezzenek. Ehhez ismernünk kell tanítványaink életkori, pszichológiai tulajdonságait. Minden tanulót önálló emberként kell kezelnünk. Hisz a gyermek születése pillanatában, amikor a köldökzsinórját elvágják, önállóvá válik. Céljaink megvalósításához ismernünk kell az általános iskolások életkori, pszichológiai sajátosságait. A kisiskolás kor 6-10 évre tehető, amely két kisebb részre szakaszolható. A 6-8 éves gyerek mozgásigénye nagy. Gondolkodására konkrét fogalmak oktatására való képesség jellemző. Többségüket minden tantárgy érdekli, általában szeretnek iskolába járni. Nagyon kötődnek, ragaszkodnak tanítójukhoz. 3.-4. osztályban már magasabb erkölcsi, intellektuális érzelmek dominálnak. A gyerekek érzékenyek, nyitottak. Szeretnek versengeni, egymással rivalizálni. A 10-14 éves kor rendkívül színes, ellentmondásos szakasza a gyermeki fejlődésnek. A gyerekek igyekeznek egyre önállóbbá válni. Lazább kapcsolat kialakítására törekszenek szüleikkel, nevelőikkel szemben. Hasonló korú, illetve 16-20 éves fiatalok társaságában érzik jól magukat. Általában jobban érdeklődnek a világ dolgai iránt. Van önálló véleményük, amelyet ki is nyilvánítanak. Idejük nagyobb részét a tanulás (tanórai, órán kívüli) teszi ki, azonban e mellett szívesen használják ki a szabadidős tevékenységeket (sport, kulturális munka, tánc, stb.). Míg kisiskolás korban az osztályszellem uralkodó, a serdülőknél a mélyebb baráti kapcsolatok kialakítása jellemző. Az érdeklődési kör már nem annyira szerteágazó, inkább célirányos. Ez már 7. osztályban nagyon jól érzékelhető. Egyes tantárgyakat elhanyagolnak, míg másokat előnyben részesítenek. Kritikai érzékük elég fejlett. Viselkedésben, sportban, tanulásban mindig egymáshoz viszonyítanak. Döntő többségük szeret közösségben dolgozni. Általában kialakul egy mag, akik irányítják a csoportot. Ehhez az aktív csoporthoz igyekszik mindenki tartozni. A kívül rekedteket laza szálak fűzik a közösséghez. A felnőttek tanácsaival nem tudnak mindig azonosulni. Különféle problémáikat értelmi, érzelmi világuknak megfelelően próbálják megoldani. A tanköteles kort megelőzően a gyerekek zöme általában 2-4 évig jár óvodába. Az iskola és az óvoda között nagyon jó, hosszan tartó szakmai kapcsolat alakult ki. Az iskola vezetése az alsós munkaközösség vezetővel, a leendő első osztályt tanítókkal évenként többször is meglátogatják a gyerekeket foglalkozás közben. Az óvónők is ezt teszik, amikor a gyerekek az első osztályba kerülnek. Így talán zökkenő mentesebbé válik az óvodai-iskolai átmenet. Kevés azoknak a száma, akik csak egy évig járnak óvodába. Iskolára előkészítő foglalkozást hosszú évek óta nem tartunk. Reméljük így lesz a jövőben is. Az iskolába való bekerülés előkészítésére tett törekvéseink: - óvodások óralátogatása a leendő első osztályos tanító néniknél, - nyílt játékos nap az iskolában a nagycsoportos óvodások számára. A hátrányos- és veszélyeztetett helyzetű tanulók az iskolai létszámnak közel felét teszi ki. Rájuk különösképpen oda kell figyelni, hisz családi körülményeik elég kedvezőtlenek (rossz anyagi körülmények, munkanélküliség, csonka család, stb.). A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását korrepetálással, egyéni fejlesztési terven alapuló differenciált foglalkozással szükséges megoldani.
56
K IEMELT
FIGYELMET IGÉ NYLŐ TANULÓKKAL PEDAGÓGIAI TEVÉKENY S ÉG HELYI RENDJE
KAPC SOLATOS
Kiemelt figyelmet igénylő gyermek (Nkt.4.§(12)) - sajátos nevelési igényű gyermek (SNI) - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanuló( BTMN) - kiemelten tehetséges tanuló - hátrányos vagy halmozottan hátrányos tanuló (HH,HHH) Gyermek és ifjúságvédelem alapvető céljai és feladatai, esélyegyenlőség Az új köznevelési törvény a társadalmi szolidaritás alapelvének és a gyermekek érdekeinek megfelelően minden köznevelési intézménybe kerülő gyermek számára biztosítja azt a nevelésioktatási formát, amely a legmegfelelőbben szolgálja személyes fejlődését, a mindenkiben felismerhető tehetségkibontakoztatását, társadalmi helyének megtalálását. A 2011. augusztus 31-én elfogadott Köznevelési Törvény, 20/2012. EMMI rendelet 171. és 172. §, a Közoktatási törvény 48. paragrafusának 1/d pontja tartalmazza a gyermek és ifjúságvédelem feladatait. A gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény 17. paragrafusának 1/c pontja értelmében a közoktatási intézmények alaptevékenység keretében látják el a gyermekvédelemhez kapcsolódó feladatokat, ezért az intézmény elsődleges célja a tanulók testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének elősegítése. Kötelező feladatok: - Gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről, az oktatás egészséges feltételeinek megteremtéséről, a tanulói balesetet kiváltó okok feltárásáról és megszüntetéséről, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről: az évenkénti fogászati, szemészeti, belgyógyászati vizsgálatokról. - A nevelési-oktatási intézmény felderíti a gyermekek, a tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel (személyiség és közösségfejlesztés) törekszik a káros hatások megelőzésére, ellensúlyozására. Szükség esetén a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez. - Az iskola a tanuló szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányának ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató felkészítést szervez, amelynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésnek elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik.(EMMI rendelet 171.§/1) A gyermekvédelmi munka célja: a gyerekek veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése, csökkentése, a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését segítő programok szervezése és a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenység biztosítása. Az iskola általános gyermekvédelmi feladatot lát el a napközi otthon, a tanulószoba működtetésével, az iskolaorvosi ellátással, a gyermekek étkeztetésével, a tanórák előtt és után biztosított felügyelettel. Speciális feladatok: a veszélyeztetettség tényének földerítése, nyilvántartása, a hatások megszüntetésében segítség nyújtása, kapcsolattartás hivatalos gyermekvédelmi szervekkel és intézményekkel. (Gyámügy, Önkormányzat Szociális Irodája, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, ifjúságvédelmi szervek: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, rendőrség, anyaóvó és anyaotthon, Drogambulancia, Kortárs segítők, szülői szervezetek, alapítványok, civil szervezetek, iskolaorvos, védőnő, gyermekek és családok átmeneti otthona, befogadó otthon)
57
A gyermekvédelmi munkában résztvevő iskolai dolgozók és feladataik A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok irányításáért az intézmény vezetője felel, de köteles abban közreműködni valamennyi pedagógus. Kiemelt szerepe van az osztályfőnöknek: jelzi a bekövetkezett változásokat, javasolja a gyermek nyilvántartásba vételét, segít a szülőknek a nevelési problémák megoldásában és közreműködik a veszélyeztető körülmények felszámolásában. Nyilvántartja az igazolatlan mulasztást, segít a pályaválasztásban és a szabadidő helyes eltöltésében. Kiemelt figyelemmel foglalkozik a nehezen nevelhető, magatartási problémákkal küzdő, különleges bánásmódot igénylő tanítványaival. A gyermekvédelmi felelős fogja össze az összes iskolai gyermekvédelmi munkát. Feladata: a veszélyeztetett tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével, családlátogatás, nyilvántartásba vétel, a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, ez alapján a további teendőkre javaslattevés. A Gyermekjóléti Szolgálattal és a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal egyeztetés. A veszélyeztetett gyermek szabadidős tevékenységének és tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése és adott esetben javaslattétel a változtatásra. Pályaorientáció segítése, a gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázatok figyelemmel kísérése, lehetőség szerint pályázat írása. Szünidei programok ajánlása. Rendszeres részvétel továbbképzéseken, szakirodalom tanulmányozása. Rendszeres kapcsolattartás a gyermekvédelmi szervezetekkel. Szemléletformálás szülők és pedagógusok körében (szülői értekezlet, nevelőtestületi értekezlet, diákönkormányzat). Mentálhigiénés programok bevezetésének szorgalmazása, felvilágosító előadások szervezése, mely felkészíti a tanulókat az egészséges életmódra, a családi életre, a szenvedélybetegségek megelőzésére. A veszélyeztetettség elhárítására hozható intézkedések: Családlátogatás, tanácsadás, Egységes Pedagógiai Szakszolgálathoz utalás, szülők magatartásának jelzése az illetékes gyámügyi szervnek, védő, óvó intézkedések kezdeményezése, orvosi vagy pszichológusi vizsgálat kezdeményezése, ideggondozóba utalás, áttelepítés kezdeményezése. Egyéni bánásmód szorongások feloldására, szociális támogatás igénylése az érintett számára. A hátrányos és veszélyeztetett helyzet enyhítését szolgáló tevékenységek A hátrányos helyzetű gyermekek az átlagnál nehezebb körülmények között élő, környezeti ártalmaknak kitett, szervileg nem sérült, normálisan fejlett gyermekek. Őket különböző környezeti tényezők gátolják adottságaikhoz mért fejlődésükben. Hátrányos helyzetű tanulók, akik átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek, családjuk jövedelmi, foglalkozási státusza, képzettségi szintje és a családi viszonyok rendezettsége szempontjából kedvezőtlenebb helyzetben vannak, mint a csoportra jellemző átlag. A hátrányos helyzet értelmezésében hangsúlyos szerepet kapott a lakóhely, illetve a régióra jellemző munkaerő-piaci viszonyok. Halmozottan hátrányos helyzetű az a hátrányos helyzetű tanuló, akinek szülei az általános iskolába való beiratkozáskor maximum 8 általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, az intézmény szülői nyilatkozat és környezettanulmány alapján hozott jegyzői határozat szerint nyilvántart, és kiemelt segítségben részesít. Ennek érdekében az intézmény támogatja az egyenlő bánásmód biztosításának követelményét, a felzárkóztatást segítő pedagógiai programok, a köznevelést érintő esélyteremtő tevékenységek kidolgozását és lebonyolítását. A képesség-kibontakoztató felkészítésben az a tanuló vesz részt, aki a közoktatási törvény 121.§ (1) bekezdésének 14. pontja alapján halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül.
58
Felvételi kötelezettség esetén előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket. A hátrányos helyzet legsúlyosabb esete a veszélyeztetettség. Ebben az esetben olyan sérülések következhetnek be az egyébként teljesen ép és normális gyermekek személyiségében, amelyeknek fel nem számolása helyrehozhatatlan törést jelent fejlődésükben. A veszélyeztetettség oka az igen kedvezőtlen környezetre és körülményekre, a családi háttér zavaraira vezethető vissza. A hátrányok típusai Anyagi hátrányok: Hátrányos helyzetűnek számítanak azok a családok, amelyek nem képesek az átlagosnak megfelelő anyagi körülményeket biztosítani a gyerekeiknek, mert a szülők nem képesek rendszeres munkára (meghaltak, betegek, deviánsak). Anyagi hátrányok kompenzálása: - önkormányzati lehetőségek igényléséhez segítségnyújtás - kedvezményes vagy ingyenes étkeztetés - pályázatok, ösztöndíjak - napközis, tanulószobai elhelyezés - kulturális rendezvények költségeihez hozzájárulás - a táboroztatáshoz hozzájárulás - alapítványi támogatások - szociális segélyek - ingyenes tankönyvellátás - ruha, taneszköz, tankönyv, könyvgyűjtési akciók Családi hátrányok: Hátrányos helyzetűnek számítanak az iskolában azok a gyerekek, akik mögött nem áll stabil gondoskodó család, mert a család felbomlott, meghalt az egyik vagy mindkét szülő, illetve egyedülálló szülő, vagy nevelőszülő gondoskodik a gyerekről. Előfordul, hogy a családi hátrányok abból származnak, hogy a szülők tartósan betegek, leszázalékoltak, munkaképtelenek, vagy mentálisan sérültek, pszichésen kiegyensúlyozatlanok, esetleg a szülőket deviáns életvezetés jellemzi. Az is lehet a családi hátrányok forrása, hogy a szülők túlságosan sokat dolgoznak, vagy egyéb okok miatt elhanyagolják a gyerekek nevelését. Családi hátrányok (szociokulturális hátrányok) kompenzálása: - a tanulók személyiségének, életszemléletének formálása - részvétel kulturális rendezvényeken, szabadidős programokon - környezettanulmány - részvétel szakkörön - gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység, drog prevenció - részvétel a könyvtári tevékenységben - sportrendezvényeken való ingyenes részvétel - reggeli ügyelet biztosítása - szünidei programok - felvilágosító, mentálhigiénés tájékoztatók - egyebek Tanulási hátrányok: Hátrányos helyzetűnek számít, aki gyenge képességű, esetleg fogyatékos, tanulási és beilleszkedési zavarai vannak, esetleg pszichés problémái miatt nem képes rendszeres tanulásra. Gyakran előfordul,
59
hogy a felkészültségben azért marad el az átlagtól a gyerek, mert nincs kellőképpen motiválva a tanulásra. Az egyes hátrányfajták nem függnek egymástól (pl. munkanélküliség, a szülő pszichés labilitása, amiből a gyerekek elhanyagolása következik és ebből a gyerek beilleszkedési problémái), éppen ezért elég gyakori, hogy a hátrányfajták halmozódnak, illetve a gyerekek több szempont szerint is hátrányos helyzetűvé válnak. A hátrányos helyzet folyamatként is felfogható, hiszen például a lecsúszó alsó középosztályi családokat eleinte csak az egyre súlyosbodó anyagi hátrányok jellemzik, ezért szétzilálják a családi kapcsolatokat, amelynek a gyerek is áldozatává válik. Tanulási hátrányok kompenzálása: - differenciált foglalkoztatás tanórán - felzárkóztató foglalkozás, fejlesztés - egyéni tanulási módszer kiválasztása - kiscsoportos foglalkoztatás - differenciált beiskoláztatás - részproblémákkal küszködő gyerekek integrált oktatása - enyhén értelmi fogyatékos tanulók integrált oktatása - tankönyv, taneszköz kiválasztás - megfelelő olvasástanítási módszer kialakítása - logopédus, pszichológus, pszichopedagógus, ped. asszisztens segítségének igénybevétele Törvényí előírások (BTMN,SNI) Knt.4.§ 23. 2.. 47.§ 32/2012. (X.8) EMMI rendelet 20/2012.EMMI rendelet 138.-139. § A fejlesztési feladatok meghatározása és dokumentálása (1) A nevelési-oktatási intézmény a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervet készít, és a végrehajtásában közreműködő pedagógus évente legalább egy alkalommal rögzíti a fejlesztés eredményét. (2) Az többi tanulóval együtt oktatott tanuló egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációját központilag kiadott egyéni fejlődési lapon dokumentálja. A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. BTM: beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igény.
60
Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek - szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményel, Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal, Gyermekjóléti Szolgálattal, I. sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottsággal - kis létszámú osztály indítása, képesség-kibontakoztató program - folyamatos kapcsolattartás a tanuló és a tanárok között - körültekintő, alapos környezettanulmány - magatartási problémák okainak alapos feltárása, a fejlesztési stratégia meghatározása egyénre szabottan, fejlesztő foglalkozás szervezése - a felismerhetőség végett a téma napirendre tűzése nevelési értekezleten - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - felzárkóztató foglalkozások megszervezése - egyéni foglalkozások, esélyegyenlőség biztosítása - módszertani sokszínűség A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A hátrányos szociokulturális helyzetű tanulók beilleszkedési, magatartási nehézségeit enyhítő tevékenységek: - logopédiai foglalkozás - nívócsoportos oktatás - napközi otthonos ellátás - tanulószobai ellátás - a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős prevenciós és koordináló munkája - családlátogatások - a szülő és a családok nevelési gondjainak segítése Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása A pedagógus alapvető feladata a tanuló szociokulturális helyzetének, fejlettségének, igényének a figyelembe vétele. Munkája során segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkózását, a tanulási kudarc megelőzését. Tanulási kudarc jegyei: - A gyermek fegyelme szétszórt, nehéz lekötni. - Gyengék az érdemjegyei, több tantárgyból elégtelen a minősítése. - Rossz a magatartása, agresszív, kötekedő, a közösségi normákat elutasítja. Okai lehetnek: - Születési rendellenesség (dyslexia, dysgrafia, dyscalculia, beszédhiba, halláskárosodás, hiperaktivitás, figyelemzavar, rossz lakásviszonyok) - Depresszív szülői magatartás, elhanyagoltság - Minimális családi környezetben eltöltött idő. A tanulási nehézséggel küzdő gyermeket a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság vagy az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat javaslatára az igazgató egyes tantárgyakból vagy tantárgyrészekből mentesítheti az értékelés alól. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek a közösségi életbe való beilleszkedést elősegítő rehabilitációs célú foglalkozásra jogosult. 61
A nem kötelező órakeret terhére felzárkóztató foglalkozások szervezhetők. Felzárkóztató foglalkozás a második vagy további alkalommal ismétlő tanköteles tanuló és az elsőnegyedik évfolyamra járó gyermekek eredményes felkészítése az egyéni foglalkozási órakeretből is megszervezhető. Az első évfolyamra felvett tanulót a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság, vagy az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat véleménye alapján az igazgató mentesítheti az értékelés és minősítés alól, vagy számára egyéni továbbhaladást engedélyez. Ebben az esetben előkészítő évfolyam keretében végzi az első évfolyamot, ha legkésőbb a 7. életévében megkezdte a tanulmányait. Az előkészítő év egyéni továbbhaladásra változtatható. Az egyéni továbbhaladás legkésőbb a negyedik évfolyam végéig tart. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok - egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - egyéni foglalkozások - felzárkóztató foglalkozások - fejlesztő foglalkozások - lehetőségekhez igazított csoportbontások - napközi otthon - tanulószoba - egyéni bánásmód - integráció, szegregáció - a másság elfogadtatása és tudatosítása - a pályaválasztás irányítása, segítése - az iskolai könyvtár és más iskolai intézmények csoportos használata - szakintézményekkel való kapcsolattartás (Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, óvoda, vakok intézete, gyógypedagógiai intézet, egészségügyi szervezetek…) - együttműködés a szülőkkel - a kapcsolódó továbbképzési lehetőségek kihasználása Személyi és tárgyi feltételek: - szakember-ellátottság biztosítása ( pl.: pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, mentor tanár stb.…a lehetőség függvényében) - tárgyi feltételek biztosítása ( pl.: fejlesztő szoba, fejlesztő eszközök stb.…) - valamint az adódó pályázati lehetőségek kihasználása és a működő programok fenntartása a feltételek javítása érdekében. Kapcsolataink: - Egységes Pedagógiai Szakszolgálat - Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság - Gyermekjóléti Szolgálat - Óvoda - Művészeti Iskolák - Történelmi Egyházak - Egészségügyi alapellátó intézmény - Területi Gyermekek Szakszolgálat - Civil Szervezetek - Német Nemzetiségi Önkormányzat
62
A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő iskolai tevékenységek . Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezett Tehetségen azt a velük született adottságukra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni. A tehetséggondozás első és egyben nagyon fontos fázisa, hogy minél előbb felismerjük a tehetségre utaló tulajdonságokat (testi, fizikai, idegrendszeri, intellektuális, értelmi, affektív, emocionális stb.) A tehetség néhány jellemzője: - logikus gondolkodás, a következtetés képessége - a figyelem, az emlékezet, az absztrakció magas foka - az ismeret megőrzésének képessége, a külvilággal szembeni nyitottság - magas fokú kreativitás, kíváncsiság, érdeklődés - szorgalom, kitartás és becsvágy - folyamatos kommunikáció MIRŐL ISMERHETŐ FEL A TEHETSÉGES GYEREK? -
nagyon sokat tudnak a legkülönbözőbb dolgokról szokatlan kifejezéseket használnak, szókincsük gazdag sokat olvasnak, beszédük kifejező jó megfigyelők, felismerik az ok-okozati viszonyokat, tényeket kritikusan gondolkodnak, véleményüket elmondják szokatlan kérdéseket fogalmaznak, az ismétlődő feladatok untatják őket gyakran nem tartanak a többséggel, egyéni elképzeléseik vannak
A legtöbb szülő az iskolában elért jó eredményre ösztönzi a gyermekét, mert szemében a tudás érték. A jó eredmény kitörési lehetőségeket jelent a tanulónak. Iskolánk fontosnak tartja a jó képességű és szorgalmas diákok szakmai támogatását, a tehetséggondozást az egyéni képességük, tehetségük és fejlődési ütemük figyelembe vételével. A tanuló joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon. A tehetséggondozás színterei a kötelező órák, a nem kötelező tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások és az egyéni foglalkozások.
63
Tanulócsoportok kialakításának elvei Az első-nyolcadik évfolyamokon német nemzetiségi nyelvoktatás folyok felmenő rendszerben. A 3-4. osztály, részben szakosított (3. osztálytól testnevelés) illetve tantárgycsoportos oktatással folyik. A bevezető és a kezdő szakasz adott esetben történhet nagyfelmenő rendszerben is. 5.-8. évfolyamokon a technika tanítását csoportbontással oldjuk meg. Tanévenként az 5.-8. osztályokban a tanulók, valamint a szülők igénye alapján magyar, matematika, német és angol nyelv tantárgyakból csoportbontást végzünk igényfelmérés alapján 5. osztálytól. A hatékonyság érdekében folytatjuk a már több éve megkezdett emeltszintű oktatást matematika tantárgyból 5.-8.-ig azokban a csoportokban, amelyekben a helyi tanterv bevezetésére nem kerül sor.
A tanári képzés A pedagógusok oklevelei, amit a felsőfokú oktatási intézményben szereztek nem örökérvényűek. A megszerzett pedagógiai, szakmai ismereteket állandóan felszínen kell tartani, azt gondozni, karbantartani szükséges. Ez elérhető önképzéssel, graduális, posztgraduális képzéssel. Az oktatási törvény egyértelműen szabályozza az ezzel kapcsolatos teendőket. A fent említett továbbképzéseken túl hagyományainkhoz híven belső szakmai napokat kívánunk tartani. A graduális, posztgraduális képzésekről tervet készítünk, figyelembe véve az iskola, a pedagógusok érdekét, a fontossági sorrendet. A TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0038 pályázat lehetőséget adott arra, hogy a tantestület minden tagja olyan módszertani továbbképzéseken vegyen részt, amelyek a kompetencia alapú oktatás elterjedését teszik lehetővé a tantermeken belül és a tantermi kereteket meghaladó oktató – nevelő munka során. Az implementáló pedagógusok a tantestület elismert tanárai, akik nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy - belső továbbképzések, bemutató órák keretében – minden tanárunk elsajátíthassa ezeket az új módszereket, ezáltal teljes módszertani megújulás valósulhasson meg. Ez az egyik alappillére a pályázat öt évre vállalt fenntarthatóságának. Fontosnak tartjuk a pályázat eredményeit a kötelező fenntarthatósági idő után is biztosítani. Fontos célunk, iskolánk pedagógusaiban meglévő lépességek, ambíciók kiaknázása, mert ez biztosítja a TÁMOP 3.1.4 program értékeinek tovább élését. Ezáltal, egyrészt a program eredményeiből az iskola teljes tantestülete részesül, másrészt, más iskoláknak is át tudjuk adni azokat saját innovációk és jó gyakorlatok formájában. A fenntarthatóság érdekében kiemelt célunk a tanári önképzések megindulása, a módszertani tudás, team- és műhelymunka keretében való átadása. A fenntarthatóság biztosítására a tantestület implementáló pedagógusai közül „fenntarthatósági teamet” alapítunk meg a 2010/2011-es tanévtől a 2014/2015-es tanévig. Ösztönözni kívánjuk a teammunkát, a belső továbbképzések szerveződését, az iskolák közötti munkacsoportok alakítását. Ennek részét képezik a megszervezendő közös programok, tapasztalatcserék, a horizontális együttműködések kialakulása. A tantermi folyamatok szintjén különös hangsúlyt fektetünk arra, hogy az idejétmúlt frontális módszert váltsa fel a kompetencia alapú, a tanulói kooperációra épülő pedagógia. Ezzel párhuzamosan olyan alapvető értékek kapjanak szerepet a mindennapi tanulási folyamatokban, mint a tolerancia, a másság elfogadása és a szociabilitás.
64
Egészségnevelési-, egészségfejlesztési program, alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv
elsősegély-nyújtási
Jogszabályi háttér: A 20/2012. EMMI r.128.-132. § szerint : 1. A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a testi-lelki jólétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. 2. A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. 3. A nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, melyek összhangban vannak a 2012-es Nemzeti alaptanterv testi és lelki egészségre nevelésével. Elsődleges cél, hogy - a fiatalok felismerjék, hogy az egészség érték, amelyet az egyénnek és a közösségnek egyaránt óvnia kell, - érezzék, hogy önmagukért és másokért felelősséggel tartoznak, - tudják, hogy az egészséges életmód erkölcsi kötelesség is. Feladatok: 1. Az egészségnevelési tevékenység során az egyes egyének egészségtudatos magatartásának kialakítására kell törekedni, ezen belül is az egészségmegőrző szokások megformálására. 2. Az iskolának segítenie kell a helyes táplálkozás, mozgáskultúra és a testápolási szokások elsajátítását. 3. Meg kell ismertetni a tanulókkal az egészségkárosító tevékenységi formákat. A tanulókkal tudatosítani kell az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a kábítószer-fogyasztás, a szexuális szabadság következményeit, a testi bántalmazás, iskolai erőszak, internet használat veszélyeit. 4. Fel kell világosítani a fiatalokat, hogy a helytelen gyógyszerfogyasztás, vegyszerkezelés, a környezetszennyezés egészségüket veszélyezteti. 5. A tanulókban ki kell alakítani azokat a készségeket, jártasságokat, amelyek gyakorlásával, s korszerű ismeretekkel képesek egészségük megőrzésére. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó, segítőkész magatartást. Bemutatjuk, s elsajátíttatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat. 6. Iskolaorvos, iskolavédőnő, fogorvos által szervezett, a jogszabályban meghatározott feladatok elvégzése. 7. Baleset megelőzés- elsősegélynyújtás ismeretek átadása. ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának kötelező feladata. Területei: a tanítási óra, tanórán kívüli tevékenység, osztályfőnöki munka, valamint a szülői együttműködés
65
Tantárgyi lehetőségek: Alsó tagozat: Környezetismeret Testnevelés, úszásoktatás Felső tagozat: Természetismeret Biológia Életvezetési ismeretek és készségek a drog prevenciós program alapján osztályfőnöki óra keretében (évi 5 óra) Testnevelés, gyógytestnevelés, úszás Technika, életvitel óra D.A.D.A. program Elsősegélynyújtás ismeretek (8. évfolyam) Tanórán kívüli lehetőségek: Tanulmányi kirándulás Évente egy sportnap Az iskola által szervezett sportfoglalkozások Tömegsport foglalkozások, úszásoktatás, természetjárás, sízés Osztályfőnöki szervezésben gyalog vagy kerékpártúra a környéken. Az iskolai egészségügyi szolgálat – iskolaorvosok, védőnő – segítségének igénybe vétele: alkalmanként egy-egy osztályfőnöki óra megtartásához, a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez. Mentálhigiénés terület (pszichológus, logopédus munkája) Egészségnap vagy egészséghét programjának megszervezése. Egészséges táplálkozás: menza, büfé, véleményezése, javaslattétel a X. fejezet 42. pontja alapján A célokat, feladatokat tevékenységrendszerben valósítjuk meg. A speciális ellátást igénylő gyerekekre fokozott figyelmet fordítunk.
66
FELADATOK
ALSÓ TAGOZAT
E G É S Z S É G T U DAT O S
ALAPVETŐ SZOCIÁLIS
M AG ATA RT Á S KIALAKÍTÁSA: ÖNISMERET ÉS KÖ R N Y E Z E T
EGÉSZSÉGMEGŐRZ Ő SZOKÁSOK KIALAKÍTÁSA
T Á P L Á L KO Z Á S É S M O Z G Á S K U LT Ú R A
E G É S Z S É G K Á RO S Í T Ó TÉNYEZŐK
KÉSZSÉGEK KIALAKÍTÁSA. S Z A B Á LYA L KO T Á S , BEKAPCSOLÓDÁS A BESZÉLGETÉSEKBE. A SZERETET KIFEJEZÉSE, A B I RT O K L Á S I V Á G Y LEKÜZDÉSE! B O C S Á N AT K É R É S .
Önálló munkavégzés, szabályismeret. Fogékonyság az együttérzésre, segítség felajánlása. Változás és fejlődés különbsége. A képzeletvilág fejlesztése. A humánus magatartás kialakítása, a vágyak megfogalmazása. Hibák és erények ismerete, személyi higiénia, konfliktuskezelés, dicséret, elismerés kifejezése Szokásrend kialakítása, egészséges életkörülmények igénylése. A helyes testtartás kialakítása, gyakoroltatása. A környezet és az egészség összefüggése. Egészségügyi ismeretek, komfortérzés, közérzet, az egészséges és egészségtelen életmód megkülönböztetése Testmozgás örömének megismertetése.
Az egészség táplálkozás alapismereteinek elsajátítása. A helyes étkezési szokások fontossága. Az aktív testmozgás szerepe, értéke, formái. Az egészséges fizikum megóvásának lehetőségei mozgással. Az aktív pihenés: pihenteti a testet és a lelket. Játékos szabadidős foglalkozások. Kézmosás fontossága. Baleset megelőzés: tűzgyújtás, gáz-, áramhasználat. Az egészségkárosító tényezők megismertetése. A befolyásolás és kezelés az információ értékelése, reklám. A visszaélés fogalma, tanuljon meg „nem”-et mondani.
67
FELSŐ TAGOZAT R E Á L I S Ö N É RT É K E L É S , KÖ Z Ö S S É G I K A P C S O L AT R E N D S Z E R E K .
Az önnevelésre való képesség kialakítása, szerepvállalás, tolerancia, előítélet mentesség. A nemi identitástudat megerősítése, a nemi szerepek fogalma. Konfliktuskezelési képesség kialakítása, reális célok megfogalmazása.
Az egészség értéke életünkben. Növekedés, változás. Az ezzel járó testi, lelki jelenségek felismerése, törvényszerűségeinek elfogadása. Helyes napirend, életrend, életritmus. A rövid és hosszú távú döntések hatása egészségünkre. Stresszhelyzetek és kockázati tényezők felismerése. A veszteségkezelés módjai. Az egyén felelős életminőségének alakításában Jövőtervezés Táplálkozás, étrend Az egészséges táplálkozás alapismereteinek elsajátítása. Étkezések Az aktív testmozgás szerepe, értéke, formái. Az egészséges fizikum megóvásának lehetőségei mozgással. Az aktív pihenés: pihenteti a testet és lelket. Tömegsport foglalkozások. Járványügyi és élelmiszerbiztonság megvalósítása A drog fogalma, hatása az egyén szervezetére, a családra, a társadalomra. Legális szerek, gyógyszerek, illegális szerek. Az alkohol, a dohány – kísértésnek kitéve akaratgyengeség, önsors rontás. Az egyén és a drogok, a drogok és a média és a társadalom.
Veszélyben a bőr: testápolás és káros sugárzások hatásai. Serdülőkori devianciák. Bántalmazás Internet veszélyei Balesetmegelőzéselsősegélynyújtás
GYÓGYSZER, VEGYSZER, KÖ R N Y E Z E T S Z E N N Y EZÉS ~ VÉDELEM
ÓVD ÉS VÉDD M AG A D ! (Készségfejlesztés)
Balesetvédelmi oktatás (környezet ismeret órán) Egészségnap Életkorának megfelelően ismerje fel a lakásban és annak környékén lévő veszélyes anyagokat. Kövesse a használati utasítást! Környezetszennyezés, káros hatásai. Szelektív hulladékgyűjtés szokásrendjének kialakítása, gyakoroltatása.
Balesetvédelmi oktatás Elsősegélynyújtás ismeretek Egészségnap Veszélyes anyagok, helyezetek és tényezők otthonunkban és környezetünkben. Kémiai anyagok hatása: gyógyító, terápiás vagy egészség és környezetkárosító, mérgező hatás. Környezet és természetvédelem jelentősége.
Tisztelet, szófogás: NEM-ek, segítségkérés. Szabályvállalás, követés, alkalmazkodás helyzetekhez, személyekhez. Ítélőképesség fejlesztése az emberi kapcsolatokban, veszélyes személyek felismerése. Önmegfigyelés, felelősségtudat. Az együttműködés fejlesztés. A veszély, a kockázat fogalmának megértése. Veszélyhelyzetekben segítségnyújtás. A segélykérés formái, közérdekű telefonszámok ismerete. Az óvatosság megfelelő helyzetekben. A döntés, kényszer, választási lehetőség, határozottság, önbizalom kifejezésmódjai. Egyértelmű helyzetekben határozott viselkedés, kommunikációban félreérthetetlen önkifejezés. Helyes kommunikációs technikák tanulása. Pozitív gondolkodás kialakítása. Másság elfogadása
Személyes biztonság: jogaim és kötelességeim, felelősségem. A megelőzés fontossága – a kollektív felelősség. Önkéntesség. Előrelátás, megfontoltság. A kísértésnek, csoportnyomásnak való ellenállás. Visszautasítási technikák, ellenállási készség fejlesztése. Énkép erősítése
68
Egészségfejlesztéssel kapcsolatos iskola egészségügyi feladatok: Iskolánkban heti egy alkalommal rendel iskolaorvos, illetve napi rendszerességgel jelen van a védőnő. Feladataikat az iskola egészségügyi ellátásról szóló rendelet alapján végzik, mely tartalmazza többek között: A tanulók életkorhoz kötött szűrővizsgálatainak elvégzését, mely magába foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Célja a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerése. Elsősegélynyújtás: az iskolában bekövetkező balesetek, sérülések, akut betegségek ellátását, háziorvoshoz, vagy szakrendelésre való irányítást. A tanulók személyi higiénéjének ellenőrzését. Testnevelési csoportbeosztás elkészítését (gyógy-és könnyített testnevelési foglalkozásra, felmentésre utalások) A tanulók pályaválasztásának segítését. Felkérésre egészségnevelő előadások tartását. Lehetséges témakörök: Személyi higiéne, egészséges életmód, egészséges táplálkozás, elsősegélynyújtás, családtervezés, fogamzásgátlás, szenvedélybetegségek megelőzése Részt vesznek az egészségnapok szervezésében és lebonyolításában. Munkájukat az iskola vezetésével egyeztetett munkaterv szerint végzik.
Környezeti nevelési program A környezeti nevelésünk általános céljai: Alakuljon ki tanulóinkban olyan környezettudatos magatartás és életvitel, mely megakadályozza, fékezi a környezeti válság elmélyülését. Ismerjék fel, hogy egyéni és közösségi környezetkímélő magatartásuk csak akkor lehet eredményes, ha az a környezet sokoldalú megismerésén alapul. Értsék meg, hogy az emberi társadalom fejlődésének fenntarthatósága szoros összefüggésben van a környezet egészséges állapotával-ember és környezet kölcsönös egymásrautaltságaVáljon meghatározó erkölcsi alapelvükké a környezet értékeinek megőrzése, a környezeti erőforrások előrelátó és takarékos felhasználása. Segítse elő tanulóinkban annak a meggyőződésnek a kialakulását, hogy életkortól függetlenül, minden egyes cselekedetükkel képesek pozitívan hozzájárulni környezetük védelméhez.
A környezeti nevelésből adódó általános feladataink: Környezetbarát attitűdök, szokások kialakítása tanulóinkban. A természeti és társadalmi környezetről tényeket, ismereteket, problémamegoldó gondolkodást közvetítsünk. A környezeti folyamatok, összefüggések megértésének segítése. Minden pedagógus legyen tudatában annak, hogy a környezeti nevelés, tervszerű szándékos pedagógiai folyamat, mely összetett személyiség-, és közösségformálást jelent, amely képessé tesz felnőttet és tanulót a másokkal való együttműködésre, az együttélésre.
69
A környezetünk jellemzői Légszennyezés Szemét Iskolabelső Energiafelhasználás Világítás Vízfelhasználás Iskolabüfé Eszközellátottság
Elvégzendő feladatok Növények gondozása, pótlása, újak ültetése az iskolák környezetében és az épületekben egyaránt. Szelektív hulladékgyűjtés Felvilágosítás Esztétikus, tiszta környezet Gazdaságos felhasználás. Energiatakarékos izzók Fogyasztás optimalizálása Egészséges étel, ital Dekorációk, ismeretterjesztő folyóiratok
Céljainkat és feladatainkat a következő színtereken kívánjuk megvalósítani: Tanórai keretek, tanórán kívüli tevékenységek.
A TANTÁRGYAK LEHETŐSÉGEI MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
A tanulók -
ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket) tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére
A TANULÓKBAN -
alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség,
TÖRTÉNELEM
A tanulók - mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet, - ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyomány tisztelete, - értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. HON- ÉS NÉPISMERET
A tanulók - ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök). Erkölcstan/Etika A tanulók - legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák, s utódjaiknak is megfelelő életteret hagyjanak A tanulókban 70
-
alakítsuk ki azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek; alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban
IDEGEN NYELV
A tanulók - váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével - legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni idegen nyelven. A TANULÓKBAN -
alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben
MATEMATIKA
A tanulók - váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják - tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait - váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására, táblázatok, grafikonok készítésére és elemzésére KÖRNYEZETISMERET, TERMÉSZETISMERET
A tanulók - ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal, - ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében, - ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit FIZIKA
A tanulók - váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára - ismerjék fel az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit - ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat KÉMIA
A tanulók - legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére - ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére - ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától
71
FÖLDRAJZ
A tanulók - képesek legyenek megérteni környezetük alapvető természeti és gazdasági összefüggéseit, melyek alapjául szolgálnak a globális problémák iránti fogékonyságnak. -
A TANULÓKBAN -
alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére
BIOLÓGIA
A tanulók - ismerjék meg a fontosabb környezet-egészségügyi problémákat - legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére - sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat ÉNEK-ZENE
A tanulók - fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban - vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA
A tanulók - ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit - ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére - tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira - ismerjék a természetes alapanyagok használatát TÁNC ÉS DRÁMA
A tanulók - természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül - sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL
A tanulók - ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat és azok megelőzésének módjait - ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelvét - sajátítsák el az, kertészeti alapismertek, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés alapvető ismérveit - sajátítsák el a helyes higiéniai, öltözködési szokásokat Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók - legyenek képesek az interneten, illetve a szakirodalomban információkat keresni, - legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására TESTNEVELÉS
A tanulók 72
-
fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és tornaszerek
A szakmai jelleg erősítése mellett figyelmet kell fordítani az általános esztétikumra és változatos természetes díszítőelemek felhasználására. Gondot kell fordítani a tantermek melletti folyosó, lépcsőház igényes dekorációjára is. TA N Ó RÁ N
K ÍV Ü LI LE HE TŐ SÉ G E K
Szakkörök – Környezetvédelmi: A szakkör a kutató típusú, önállóan vizsgálódni szerető tanulók fejlesztésének nagyon jó színtere. A környezetvédelmi szakkörökön belül lehetnek tematikus szakkörök is (pl.: biokertész, gyógynövény, természetkutató stb.), -
Elsősegélynyújtó, segítségével
polgárvédelmi:
orvostanhallgató,
illetve
polgárvédelmi
szakember
Tanulói pályázatok – Adjunk ki egy-egy környezetvédelmi problémát, témakört önálló kutatásra, feldolgozásra. A tanulók motiválása történhet kiírásával, a legjobb munkák díjazásával. A születendő munka formája sokféle lehet: szakmai dolgozat, rajz, fotó, film, interjú, irodalmi alkotás. Iskolai átfogó környezetvédelmi programok, projektek – Megszervezhetjük annak kiderítését, hogy mennyire „zöld” az iskolánk. Ennek keretein belül a tanulók felmérést végezhetnek az iskolai víz-, fűtés-, világításrendszerről, az ezzel kapcsolatos költségekről, elkészíthetik a csepegő csapok térképét, kutathatják a hulladékkezelés módjait, az irodaszerek beszerzési módját és egészségkárosító hatásait, felhasznált mennyiségét, a büfé és a menza „zöldítési” tervét. Az effajta program nagyon hatékony lehet, hiszen egyszerre mozgósít tanárt, diákot, technikai dolgozót és vezetőséget egyaránt. A környezet- és egészségvédelem jeles napjai - A természet-környezetvédelem és az egészségügy jeles napjairól a tanórákba beépítve, illetve külön programokat szervezve emlékezhetünk meg és tudatosíthatjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelő vetélkedőt, akciót, bemutatókat vagy kirándulást szervezhetünk, illetve pályázatot írhatunk ki. Március 22. Április 22. Május 10. Május 31. Június 5. Október 4. Október 31. November 17. December 1.
Víz Világnapja Föld Napja Madarak és Fák Napja Dohányzásmentes Világnap Környezetvédelmi Világnap Állatok világnapja Takarékossági Világnap Füstmentes Nap AIDS elleni világnap
Tanulmányi kirándulás – Szervezzünk egy- vagy többnapos tanulmányutat egy-egy konkrét téma részletesebb megismerésére, egy-egy terület, táj megismerése céljából. Ellátogathatunk kisebb-
73
nagyobb gyerekcsoportokkal tanösvényekre, nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, vadasparkokba, botanikus kertekbe, múzeumokba. Zöldesítés – A környezetvédelmi jeles napokhoz kapcsolva vagy önálló programként, a szülők, illetve az iskola-közeli lakosság megnyerésével cserjék, fák ültetésével szépíthetjük környezetünket és a zajtól, portól védhetjük szervezetünket. Vetélkedők, tanulmányi versenyek- Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken. Művészeti csoportok, ünnepségek – Használjuk ki a művészetek iránti érdeklődést. Néhány problémára próbáljuk ráirányítani a figyelmet a művészeteszközeivel. Szervezzünk irodalmi műsort (pl. Föld napja, Víz Világnapja). Kézműves foglalkozás – A természet adta anyagok (termések, levelek, tollak, csigaháza…) illetve az újrahasznosítható hulladék-anyagok felhasználásával különböző díszeket, kompozíciókat készíthetünk, amelyekből kiállítás vagy vásár is szervezhető (pl. Karácsonyi vásár) Sportnap – A szülőkkel összefogva egész naposra is tervezhetjük és az egészséges ételek, italok, gyógyhatású készítmények vásárával, táncbemutatókkal, egészségi állapotfelméréssel is összeköthetjük. Napközis szabadidős foglalkozások – séta a környéken, termések gyűjtése. DSE szervezése - délutánonként változó évfolyam – összetételben sportversenyek. Előadások – A nagyon jól sikerült környezet-egészségvédelmi tanulói kiselőadásokból, illetve a kiírt pályázatok szóbeli védéséből rendezhetünk egy iskolai szintű programot is. A tanulók, tanárok, szülők környezet-egészségügyi nevelésének egyik hasznos módszere amellett, hogy fejleszti a tanulók helyes önértékelését és pozitív megerősítését. Hívhatunk meg ebben a témában jártas szülőket vagy szakembereket, sőt volt tanítványokat is! Szülői értekezletek: utalás a környezet-egészségvédelem néhány fontos elemére. Lakóhelyünk környékének természeti és környezeti értékei Iskolánk körülbelül 12 km-es távolságban fekszik a megyeszékhelytől. Nyíregyháza nem dicsekedhet középkori várakkal, kastélyokkal, katedrálisokkal, sajnos a folyók is elkerüli, van viszont egy kincse, az pedig a sóstói erdő. A Tölgyes csárda környékén van az erdő legöregebb része. Itt körülbelül 30 hektár területen a tölgyek 100 évnél is idősebbek. Különösen széppé teszi az erdőt, hogy a sudár tölgyek lombkoronája alatt gazdag cserjeszint alakult ki. Ebben a fagyal és a bodza játssza a szerepet, de jellemző még a galagonya, a vörösgyűrű som és a papsipka vagy kecskerágó. Sok a kúszónövény is, például a vadkomló és az iszalag. Az erdő tisztásait tarka virágok sokasága népesíti be. Mint a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Környezet- és Természetvédelmi Olvasókönyv írja, a neves tudós Soó Rezső 350 virágos növényt jegyzett itt le, például: erdei ibolya, illatos gyöngyvirág, fürtös és üstökös gyöngyike, fehércsillagú madártej, erdei szamóca. Ritka botanikai értékünk a berki aggófű, amely különös védelmet érdemel, hogy ne tűnjön el erdőnkből úgy, mint a 40-es években még nagy számban nyíló kardvirág. Sóstófürdőn a kellemes és gyógyító fürdőzési lehetőségek mellett értékmentő és őrző látványosság a Sóstói Múzeumfalu. Az 1979 szeptemberében megnyílt létesítmény az ország legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi 74
múzeuma, ahol megtekinthetőek az Észak-Tiszántúl sokszínű népi építészeti, a falusi életmód tárgyi emlékei. Az úgynevezett „jeles napokon” egész napos kulturális programokon vehetünk részt. Sóstó-erdei Szabadidő Park és Állatpark az ország legnagyobb területű állatparkja. Munkatársai az egész világot idevarázsolták az árnyas lombok alá, a magyar paraszt udvartól a trópusi dzsungeleken át az északi sarkig. A park célja, hogy szórakoztatva neveljen, ezért már évek óta nagy sikerrel működik itt erdei iskola. Sóstóhegyet elhagyva érkezhetünk meg a Nyíri Arborétumba, amelyet Molnár Ibolya biológus létesített 1994-ben. Az itt élő növények mellé igyekszik betelepíteni Magyarország őshonos fás szárú növényeit. Ugyancsak a növényvilágot tanulmányozhatjuk a Nyíregyházi Főiskola botanikus kertjében, ahol a látogatók megismerhetik a hazai és távoli földrészek flórájának képviselőit. A megyeszékhely egyé nevezetességeinek megismerése. Napkor község dél-keleti, déli hatását hatalmas erdők veszik körül. A benne lévő fafajták közül megtalálható a tölgy, nyár döntő többségében az akác. Az erdőgazdálkodást a Napkori Erdőgazdák Szövetkezete végzi a vadgazdálkodással együtt kiváló eredményekkel. 1999-ben került átadásra a megy legnagyobb 300 hektáros vadaskertje, amely Európai szinten a legmodernebbek közé tartozik. Benne vaddisznó, dámvad, őz, apróvadak várják a vadászni vágyókat. Ez egyben turisztikai látványosság is. Nem is olyan régen itt vadászott a spanyol király. A szövetkezet erdei iskolát létesített, ahol 30 tanulót tud fogadni egy turnusban, szállással, teljes ellátással.
Fenntartható fejlődés Ökoiskola A fenntarthatóság elveinek az oktatási intézmények működésében és napi gyakorlatában való minél hatékonyabb megjelenéséért az Oktatási Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium létrehozták az Ökoiskola címét 2004-ben. A cím azoknak az iskoláknak az elismerését szolgálja, amelyek átgondoltan, intézményesítetten, rendszerűen foglalkoznak a fenntarthatóság pedagógiájának gyakorlati megvalósításával. Iskolánk 2013. június 31-ig jogosult az ökoikola cím és logó használatára. Mivel a család szociokultúrális helyzete és befolyása után az iskolavezetőség és a pedagógusok életvitele és személyes példamutatása hat a diákokra a legközvetlenebbül, ezért sok a feladatunk. Célok, feladatok Az oktatásnak elő kell segítenie azt, hogy a gyerekek jobban megértsék a világot, melyben élnek, a jövőt fenyegető problémák bonyolultságát, összefüggéseit és okait. Mind a természettudományokhoz, mind a társadalomtudományokhoz kapcsolódó tantárgyakban helyet kell kapjanak a környezeti kérdések, sőt egyre hangsúlyosabbak legyenek a tantárgyközi és tudományközi megközelítések, mert csak így lehet megvilágítani a fenntartható fejlődés természeti, gazdasági és társadalmi vonatkozásait, összefüggéseit. A fenntarthatóságra nevelés feladata egy ökológiailag és gazdaságilag fenntartható társadalom létrejöttéhez szükséges emberi képességek és magatartások kialakítása.
75
Nemcsak megértenünk és megértetnünk kell a fenntartható fejlődés lényegét, de részt is kell vennünk kitűzött céljaink elérésében. Ez a fenntarthatóságot szolgáló pedagógiai eszközök alkalmazásával lehet csak sikeres. A fenntarthatóságért végzett nevelés-oktatás céljait, hangsúlyait, folyamatait úgy kell kialakítani, hogy megfeleljenek a helyi környezeti, gazdasági és társadalmi követelményeknek, miközben figyelembe veszik a tágabb környezet, a földi méretű szempontokat is. Alapvető értékrendünk szerint a környezeti képzés nem lehet csak elméleti ismeretek közvetítése. Fontos, hogy a nevelés-oktatás a környezetről a környezetben és a környezetért folyjon, a „minden mindennel összefügg” elvét szem előtt tartva. Célunk a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása, a környezetért felelős életvitel, a természetet, az élő és élettelen környezetet tisztelő erkölcsi alapelvek megalapozása, kialakítása, folyamatos fejlesztése és a „minden mindennel összefügg csak találd meg a kapcsolódási pontokat” elv igazságtartalmával a diákok által történő felfedezése. Fontosnak tartjuk a természet iskolán kívüli tanulmányozását, melyek szervezésének fontos szempontja az egészséges életvitel. Iskolánkban környezeti nevelés folyik, amelyben minden kollega részt vesz. Az iskola valamennyi dolgozója példát mutat a diákoknak a környezetbarát szemlélet, az egészséges életvitel és a fenntarthatóság szempontjait követő magatartási tekintetében. Az iskola belső kommunikációs csatornái pl. faliújság is tükrözik az ökoiskolai célokat. Barátságos, tiszta iskola elnevezéssel tantermek közötti versenyt hirdettünk. A havonkénti ellenőrzés – mely során értékeljük a teremben a rendet, a tisztaságot, a zöld sarok ápoltságát, a gyermekközpontúságot és az összhangot – motiválja a gyerekeket a környezetükre való igényességre. A környezet- és egészségvédő szakkör keretében végighaladunk a Nutrikid program által összeállított anyagon és feladatokon, melyek játékos formában ismertetik meg a gyerekeket az egészséges táplálkozással és életmóddal. Iskolánk az oktató-nevelő munka kiemelt részének tekinti az iskolafejlesztésre irányuló kezdeményezéseket, a környezeti nevelés s fenntarthatóság pedagógiájának alkalmazását és alkalmaztatását is. Az iskolaépület környékén lévő természetes növényzet változatos és megkímélt, a telepített növényzet rendszeresen és szakszerűen gondozott. Az iskolaudvar tartozékai a kerékpártároló, játszótér természetes anyagokból, sportpálya, zöld, gyepes terület, madáretető. Az iskolában történő építkezések és átalakítások során figyelembe vesszük a fenntarthatóság szempontjait, valamint figyelmet fordítunk arra, hogy a gyerekek a szemetet szelektív hulladékgyűjtőbe gyűjtsék. Részt vesz iskolánk egy elemgyűjtő versenyben is, ezzel felhívva a gyerekek figyelmét a veszélyes hulladékok környezetkímélő kezelésére. Az iskola működtetése során tudatos takarékosság az anyagokkal, termékekkel, vízzel, energiával. Az iskola megközelítése is nagyrészt környezetkímélő módon történik: a tanulókra, a nevelőtestület tagjaira utazás tekintettében jellemző a gyaloglás, a kerékpározás és a tömegközlekedési eszközök használata. Figyelmet fordítunk arra is, hogy az iskola rendezvényei a lehető legkisebb mértékben terhelje a környezetet. Iskolánk környezeti nevelési programjának is hosszú távú céljai, hogy a felnövekvő nemzedék tagjai képesek legyenek a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát, valamint kialakítani a környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást. Feladatunk a természeti és társadalmi környezetről tények, ismeretek közvetítése, a környezeti folyamatok, összefüggések megértésnek segítése, valamint a természet értékeinek és szépségeinek megláttatása.
76
VIII. HELYI TANTERV 1-4. osztály nemzetiségi 2013/2014. tanév Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Nemzetiségi német nyelvoktató Népismeret* Angol Matematika Hit- és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Informatika Testnevelés és sport Összes óra Rendelkezésre álló órakeret Összes órakeret 52. §. (7) 52.§. 11/c. 6 %
1. évf. Kerettan. Köt. ó Sz.f. ó 7 5
2. évf. Köt. ó Sz.f. ó 8
3. évf. Köt. ó Sz.f. ó 7,5
4. éfv. Köt. ó Sz.f. ó 7,5
5
5
5
4
4
4
1 1 1 1
1,5 1 1,5 1 0,5 3 25 20
2 1 1,5 1 0,5 3 25,5 25,5
2 2,4
2,25 2,7
1 4 1 1 1 1 1 3 25 27
2 2
3 26 20
2 2
54 2 2,4
A * jelölt tárgyak tanításának nyelve német
77
1-4. osztály nemzetiségi 2014/2015. tanév Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Nemzetiségi német nyelvoktató Népismeret* Angol Matematika Hittan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Informatika Testnevelés és sport Összes óra Rendelkezésre álló órakeret Összes órakeret 52. §. (7) 52.§. 11/c. 6 %
1. évf. Kerettan. Köt. ó Sz.f. ó 7
2. évf. Kerettan. Köt. ó Sz.f. ó 7
5
5
1
1
4 1 1 1 1 1
4 1 1 1 1 1
3 25 27 54
2
3 24 26
2 2
3. évf. Köt. ó Sz.f. ó 7,5
4. éfv. Köt. ó Sz.f. ó 7,5
5
5
4
4
1,5 1 1,5 1 0,5 3 25 20
2 1 1,5 1 0,5 3 25,5 25,5
2 2,4
2,25 2,7
53
A * jelölt tárgyak tanításának nyelve német
78
1-4. osztály nemzetiségi 2015/2016. tanév Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Nemzetiségi német nyelvoktató Népismeret* Angol Matematika Hittan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Informatika Testnevelés és sport Összes óra Rendelkezésre álló órakeret Összes órakeret 52. §. (7) 52.§. 11/c. 6 %
1. évf. Kerettan. Köt. ó Sz.f. ó 7
2. évf. Kerettan. Köt. ó Sz.f. ó 7
3. évf. Kerettan. Köt. ó Sz.f. ó 6 1
5
5
5
1
1
1
4 1 1 1 1 1
4 1 1 1 1 1
4 1 1 1 1 1
3 25 27 54
2 2
3 24 26
2
53
3 23 26
4. éfv. Köt. ó Sz.f. ó 7,5 5
4
2 3
2 1 1,5 1 0,5 3 25,5 25,5
53 2,25 2,7
A * jelölt tárgyak tanításának nyelve német
79
1-4. osztály nemzetiségi 2016/2017. tanév Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Nemzetiségi német nyelvoktató Népismeret* Angol Matematika Hittan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Informatika Testnevelés és sport Összes óra Rendelkezésre álló órakeret Összes órakeret
1. évf. Kerettan. Köt. ó Sz.f. ó 7
2. évf. Kerettan. Köt. ó Sz.f. ó 7
3. évf. Kerettan. Köt. ó Sz.f. ó 6 1
4. éfv. Kerettan. Köt. ó Sz.f. ó 6
5
5
5
5
1
1
1
1
4 1 1 1 1 1
4 1 1 1 1 1
4 1 1 1 1 1 0,5 3 23 26
4 1 2 1 1 1 0,5 3 25 28
3 25 27 54
2 2
3 24 26
2 2
53
53
A * jelölt tárgyak tanításának nyelve német
80
2 3
54
1 2 3
2013/2014. tanév 5-8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Nemzetiségi német* Népismeret Angol Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Dráma és tánc/ Hon- és népismeret, ember Ének-zene Vizuális kultúra Technika életvitel és gyakorlat Mozgóképismeret Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összes óra Rendelkezésre álló órakeret Összes órakeret
52. §.(7) 52.§.11/c. 6%
5. évf. Kerettan. Köt. ó Sz.f. ó 4
6. évf. Köt. ó Sz.f. ó 4
7. évf. Köt. ó Sz.f. ó 4
8. éfv. Köt. ó Sz.f. ó 4
5
5
3*
3*
1 2 4 1 2 2
1 2* 3,5*
3* 3*
3* 3*
2
2 1,5 1,5 1,5 1,5
1
1,5 1,5 1,5 1,5 0,5
1 1 1*
1 1,5 1*
1 1 1*
1 1 1*
3 1 28 30
0,5* 3 0,5 28,5 28,5
1* 2 0,5 28 25
1 1* 2 0,5 28,5 25
7,5 3
7,5 3
2 2 0,5
2 2
2 2
30 5,63 2,7
Az angol szabadon választott heti 2 órával emeli az órák száma 5. évfolyamon. Az emeltszintű csoportoknál matematikából 5-6. évfolyamon 2-2, míg 7-8. évfolyamnál 3-3 órával emelkedik az órák száma. A csillaggal jelzett nemzetiségi német nyelv heti 5 órában felmenő rendszerben, míg a népismeret heti 1 órával felmenő rendszerben emeli a tantervi órák számát. A szabadon felhasznált órák 5. évf. 2 órával, 6. évf. 2 órával emelkedik. A 7-8. évfolyamon a német-angol csoportbontásban van 3-3 órában. A technika tantárgy csoportbontásban történik (1-1 óra). Az informatika tantárgy 6. évfolyamtól csoportbontásban történik (1-1 óra).
81
2014/2015. tanév 5-8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Nemzetiségi német* Népismeret Angol Matematika Hittan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Dráma és tánc/ Hon- és népismeret Ének-zene Vizuális kultúra Technika életvitel és gyakorlat Médiaismeret Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összes óra Rendelkezésre álló órakeret Összes órakeret
5. évf. Kerettan. Köt. ó Sz.f. ó 4
6. évf. Kerettan. Köt. ó Sz.f. ó 4
5
5
1 2 4 1 2 2
1 2 3 1 2 2
1
7. évf. Köt. ó Sz.f. ó 4
8. éfv. Köt. ó Sz.f. ó 4
3*
3*
3* 3*
3* 3*
2
2
1,5 1,5 1,5 1,5 0,5
1,5 1,5 1,5 1,5
1 1 1*
1 1 1*
1 1 1*
1 1 1*
3 1 28 30
1* 3 1 28 31
1* 2 0,5 28 25
1 1* 2 0,5 28,5 25
7,5 3
7,5 3
58
2 2
2 3
59
52. §.(7) 52.§.11/c. 6%
Az angol szabadon választott heti 2 órával emeli az órák száma 5-6. évfolyamon. Az emeltszintű csoportoknál matematikából 5-6. évfolyamon 2-2, míg 7-8. évfolyamnál 3-3 órával emelkedik az órák száma. A csillaggal jelzett nemzetiségi német nyelv heti 5 órában felmenő rendszerben, míg a népismeret heti 1 órával felmenő rendszerben emeli a tantervi órák számát. A szabadon felhasznált órák 5. évf. 2 órával, 6. évf. 3 órával emelkedik. A 7-8. évfolyamon a német-angol csoportbontásban van 3-3 órában. A technika tantárgy csoportbontásban történik (1-1 óra). Az informatika tantárgy 6. évfolyamtól csoportbontásban történik (1-1 óra).
82
2015/2016. tanév 5-8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Nemzetiségi német* Népismeret Angol Matematika Hittan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Dráma és tánc/ Hon- és népismeret Ének-zene Vizuális kultúra Technika életvitel és gyakorlat Médiaismeret Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összes óra Rendelkezésre álló órakeret Összes órakeret
5. évf. Kerettan. Köt. ó Sz.f. ó 4
6. évf. Kerettan. Köt. ó Sz.f. ó 4
7. évf. Kerettan. Köt. ó Sz.f. ó 3 0,5
5
5
5
1 2 4 1 2 2
1 2 3 1 2 2
1 2 3 1 2
1
8. évf. Köt. ó Sz.f. ó 4 3* 3* 3
0,5
2
1,5 1,5 1,5 1,5
1,5 1,5 1,5 1,5
1 1 1
1 1 1
1 1 1
1 1 1
3 1 28 30
1 3 1 28 31
1 3 1 31 34
0,5 1 2 0,5 28,5 25
58
2 2
2 3
59
2 3
64
52. §.(7) 52.§.11/c. 6%
7,5 3
Az angol szabadon választott heti 2 órával emeli az órák számát 5-6-7. évfolyamon. Az emeltszintű csoportoknál matematikából 5-6. évfolyamon 2-2, míg 7-8. évfolyamnál 3-3 órával emelkedik az órák száma. A csillaggal jelzett nemzetiségi német nyelv heti 5 órában felmenő rendszerben, míg a népismeret heti 1 órával felmenő rendszerben emeli a tantervi órák számát. A szabadon felhasznált órák 5. évf. 2 órával, 6. évf. 3 órával, 7. évf. 3 órával emelkedik. A 8. évfolyamon a német-angol csoportbontásban van 3-3 órában. A technika tantárgy csoportbontásban történik (1-1 óra). Az informatika tantárgy 6. évfolyamtól csoportbontásban történik (1-1 óra).
83
2016/2017. tanév 5-8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Nemzetiségi német* Népismeret Angol Matematika Hittan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Dráma és tánc/ Hon- és népismeret Ének-zene Vizuális kultúra Technika életvitel és gyakorlat Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összes óra Rendelkezésre álló órakeret Összes órakeret
5. évf. Kerettan. Köt. ó Sz.f. ó 4
6. évf. Kerettan. Köt. ó Sz.f. ó 4
7. évf. Kerettan. Köt. ó Sz.f. ó 3 0,5
8. évf. Kerettan. Köt. ó Sz.f. ó 4
5*
5*
5*
5*
1* 2* 4* 1 2 2
1* 2* 3* 1 2 2
1* 2* 3* 1 2
1* 2* 3* 1 2
1
0,5
1,5 1,5 1,5 1,5
1,5 1,5 1,5 1,5
1 1 1*
1 1 1*
1 1 1*
1 1
3 1 28 30
1* 3 1 28 31
1* 3 1 31 34
1* 3 1 31 34
58
2 2
2 3
59
64
1
2 3
2 3
64
Az angol szabadon választott heti 2 órával emeli az órák számát. Az emeltszintű csoportoknál matematikából 5-6. évfolyamon 2-2, míg 7-8. évfolyamnál 3-3 órával emelkedik az órák száma. A csillaggal jelzett nemzetiségi német nyelv heti 5 órában felmenő rendszerben, míg a népismeret heti 1 órával felmenő rendszerben emeli a tantervi órák számát. A szabadon felhasznált órák 5. évf. 2 órával, 6. évf. 3 órával, 7. évf. 3 órával, 8 évf. 3 órával emelkedik. A technika tantárgy csoportbontásban történik (1-1 óra). Az informatika tantárgy 6. évfolyamtól csoportbontásban történik (1-1 óra).
84
Tankönyvek kiválasztásának elvei 1. A tankönyvek kiválasztása elsősorban a szaktanár feladata. Az intézményben azonban egységes nevelési-pedagógiai és szakmai elvárásoknak kell eleget tenni. Tehát döntés előtt a nevelőtestület valamennyi tagjának ki kell kérni a véleményét. Ebben a feladatban lényeges szerep hárul a szakmai munkaközösségekre. Tankönyvrendelés előtt célszerű kikérni a szülői szervezet, illetve az iskolaszék véleményét is. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.) A tankönyvek kiválasztásakor figyelembe kell venni, hogy kizárólag az OM által jóváhagyott, a hivatalos tankönyvjegyzéken szereplő kiadvány rendelhető meg. 2. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév februári szülői értekezleteken, kezdő évfolyamok esetén a beiratkozáskor) tájékoztatjuk. 2013/14. tanévben az első évfolyamra beiratkozott tanulók térítésmentesen kapják a tankönyvet. Ezt követően 1-8 évfolyamig felmenő rendszerben lesz ingyenes a tankönyvcsomag. Egyéb évfolyamokon a tankönyvek és más taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. 3. A taneszközök kiválasztásnál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: - A taneszközök feleljenek meg az iskola helyi tantervének. - Tegyük általánossá a tartós tankönyvek használatát. - A taneszközök használatában takarékosságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. - A tankönyvcsomag ára lehetőleg feleljen meg a tankönyvrendelési törvényben meghatározott normatív támogatás összegének. - Minden tanév végén tájékoztatjuk a szülőket a kölcsönözhető segédeszközök köréről. 4. Azokon az általános évfolyamokon, ahol nem térítésmentes a tankönyvcsomag, 8. évfolyamig kifutó rendszerben az állam továbbra is biztosítja rászorultsági alapon az ingyenes tankönyv-ellátást tankönyvek kölcsönzésével, használt tankönyvek biztosításával és pénzbeli támogatással, vagy ezek együttes alkalmazásával. -
Az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak körét és annak eljárási rendjét a házirend és a könyvtári SZMSZ szabályozza. A közoktatási típusú sportiskolai osztályba járó tanulók felszerelésének biztosítása pályázat, DÖK, DSE, egyéb támogató szervezetek segítségével történik.
A kompetencia alapú oktatás biztosítására 2008. május 16. után akkreditált, kompetencia alapú tankönyveket választunk ki, ezzel is biztosítani kívánjuk a TÁMOP-3.1.4 program fenntarthatóságát az iskolában. A teljes körű lefedéssel megvalósított program esetében az adott kompetencia területhez ajánlott programcsomagok beszerzése javasolt. A tankönyvek kiválasztásánál az alábbi elveket tartjuk szem előtt: - hogyan felel meg a NAT követelményeinek, - milyen összhangban van a munkatankönyvekkel, - szakmaiság, 85
-
mennyire emeli ki a lényeget, pedagógiai, logika felépítése, használhatóság, hogyan emeli ki a minimum szintet, ára, áttekinthetőség, egymása épülés, tartósság, szemléletesség, esztétikum, koncentráció, kompatibilitás.
86
A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása. Az 1-8 évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása. fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív interaktív tanulási technikákat és tanulás-szervezési módokat diákjainkat felkészítjük az őket ért információk közötti eligazodásra, a szabad választás és a kritikus válogatás összeegyeztetésének képességére, szilárd erkölcsi elvek használatára (infokommunikációs eszközök biztos használata, anyanyelvi kommunikáció fejlesztése, erkölcstan, emberismeret és etika, társadalomismeret, művészeti tantárgyak által közvetített alapvető anyagi és szellemi értékeink tiszteletére nevelés) törekszünk az empátia, személyes véleményalkotás, az önismeret és az együttműködés fejlesztésére ünnepségeink, megemlékezéseink révén a történelem jeles eseményeinek és szereplőinek sokrétűbb ismeretével, magyarságtudatunk mélyítésével a haza felelős polgáraivá nevelést szolgáljuk korosztályi befogadóképességhez igazodva a környezettudatosság, a fenntartható fejlődés minden tantárgyban hangsúlyos szerepet kap a kreativitást fejlesztjük, törekszünk az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára, a tanulók egészséges terhelésére, érési folyamatuk követésére a tanulói teljesítmények értékelése személyre szóló, fejlesztő és motiváló a tanulási stratégiák megválasztásában figyelembe vesszük az életkori jellemzőket és törekszünk gyakorlatias tapasztalatokon alapuló ismeretek közvetítésére az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megoldani Az 1-4 évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása. olvasmányok feldolgozásával lerakjuk a történelmi látásmód alapjait felkeltjük az információforrások, könyvtár, olvasás iránti érdeklődést az idegen nyelvek tanításával felébresztjük a nyelvek megismerésének vágyát. matematikai tartalmakat cselekvésbe ágyazottan közvetítünk, játékos formában bevezetjük a modern matematikai látásmódot környezetünk növény és állatvilágának megismerésével, gondozásával lerakjuk a környezettudatos magatartás alapjait játékos formában bemutatjuk a mozgás örömét, úszó- és sportiskolai osztályok működtetésével lehetőséget biztosítunk az intenzív, irányított sportolásra, minden alsó tagozatos diákot megtanítunk úszni, sportági alapozással biztosítjuk a sportágválasztást fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe Az 5-8 évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása. a szövegértést és a lényegkiemelést minden tantárgyi környezetben előtérbe helyezzük tapasztalatszerzési lehetőséget biztosítunk az önálló tanulás és ismeretszerzés formáiról (csoportmunka, projektmunka, kísérletek, bemutatók…) tanulóinkat elindítjuk az idegen nyelv önálló tanulásának és használatának útján,
87
a művészeti kifejezőeszközöket tudatosan használtatjuk, egyre több művészeti alkotással ismertetjük meg őket informatikából többletidő biztosításával elégítjük ki az információ áramlás iránti növekvő érdeklődésüket, elméleti alapozással biztosítjuk a továbblépés lehetőségét a mozgás igényét elmélyítjük,
Az intézménybe jelentkező tanulók felvételének elvei FELVÉTEL AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1. OSZTÁLYÁBA, ÉS ÁTVÉTEL A FELSŐBB ÉVFOLYAMOKRA
A 2011. évi CXC. törvény 45.§ (2). bekezdése szerint a gyermek abban az évben, melynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. Az intézmény beiskolázási körzethatárait a Kormányhivatal határozza meg. A szülő március 01- és április 30-a között, a meghirdetett időpontban köteles gyermekét a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti illetékes, vagy a választott iskola első évfolyamára beíratni. A beíratás időpontja előtt 30 nappal, a beiratkozással kapcsolatos felhívást kell közzétenni az intézménynek a honlapján és plakát formában is. A felvételről első fokon az iskola igazgatója dönt. A fenntartó hivatott elutasítás esetén a felül bírálati kérelmet elbírálni. 1. Az intézmény a beiskolázási körzetéből minden jelentkező tanköteles korú tanulót fel kell, hogy vegyen. 2. Az első osztályba történő jelentkezés feltétele, hogy a gyermek az adott naptári év augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betöltse. 3. Az első évfolyamra történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, - a gyermek nevére kiállított személyazonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, - és az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást. - a szülő személyi adatait és lakcímét igazoló hatósági igazolványt. - szükség esetén szakértői bizottsági véleményt. (5) Sport és művészeti emelt szintű oktatás esetén az iskola pedagógiai programja szerint alkalmassági vizsga szervezhető általános iskolában is. 1. A második nyolcadik évfolyamba történő átvételnél be kell mutatni: - a tanuló anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 2. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak - az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – különbözeti vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a különbözeti vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül
88
megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni. 3. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.
Magasabb évfolyamra lépés feltételei Továbbhaladás az iskolában 1.
A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a 6. életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelezetté válik. A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a 16. életévét betölti, ha a 8. évfolyamot a 2011/12-es tanévben vagy később kezdte, egyébként a 16 év helyett a 18. életévét kell tekinteni. A tankötelezettség teljesítése a tanév első napján indul. NKT 45§ (1)
2.
A tanuló felvétele és átvétele jelentkezés alapján történik, amelyről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre.
3.
Az első évfolyam félévkor és év végén, valamint a 2. évfolyamon félévkor szöveges értékelést alkalmazunk. Második osztály év végétől osztályzatokkal történik az értékelés.
4.
A tanév végi osztályzatokról, szöveges minősítésekről, a tanuló továbbhaladásáról bizonyítványt kell kiállítani.( Nkt 57.§ (4))
5.
A második-tizenharmadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha minden tantárgyból teljesítette a kerettantervi kötelezettségeket.
6.
A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második-tizenharmadik évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulóknak a továbbhaladáshoz.
7.
A tankötelezettség a szülő írásos kérésére magántanulóként is teljesíthető. A magántanulót az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni, ezért az igazgató által meghatározott időben az adott évfolyam kerettantervi követelményeinek időarányos teljesítésével ad számot a tudásáról. A vizsga formája a mindenkori érettségi szabályzatnak megfelelő.(Nkt 45.§ (5) 55.§)
8.
A tanuló, a szülő (kiskorú tanuló esetén) írásbeli kérelmére az intézmény vezetője engedélyezheti, hogy a tanuló a helyi tantervünkben nem szereplő ismeretek megszerzése céljából másik iskolában vendégtanulói jogviszonyt létesítsen. Az adott tantárgyból a tanuló teljesítményét a fogadó iskola végzi.
9.
A tanulóknak félévi és tanév végi osztályzata megállapításához osztályozóvizsgát kell tennie, ha: (20/2012(VII.31.) EMMI r. 51§ (7) Nkt 57§ (3)) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól (magántanuló) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget egy tanévben 250 órától többet mulasztott (és emiatt a teljesítménye nem volt értékelhető) ha a mulasztás az első félév végére meghaladta a 250 órát, az 1. félévi osztályzatait is osztályozóvizsgán kell megszereznie. Az adott tantárgyból a mulasztása az órák 30%-át meghaladta (félévkor és év végén egyaránt) és emiatt a teljesítménye nem volt értékelhető
-
89
-
-
A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét csak akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja a 20 tanórai foglalkozást és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének Tanulmányok alatti vizsgát (osztályozó, különbözeti, pótló, javító) független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési, oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető (20/2012. (VIII.31.) EMMI)
10. Az osztályozó vizsga iránti kérelmet írásban az igazgatónak kell benyújtani, aki meghatározza annak az időpontját. A tantárgyi órán való részvétel alól sikeres osztályozóvizsga esetén kaphat a tanuló felmentést. A felmentési kérelmet írásban az intézmény igazgatójához kell benyújtani 11. Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget tanulmányi kötelezettségének, mert az előző vizsga letételére halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait a felső évfolyamon folytathatja( 20/2011. 77.§ (2)) 12. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha - a tanév végén legfeljebb 3 tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott - az osztályozó-különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad vagy engedély nélkül távozik (20/2012 .(VIII.31.) EMMI 64.§ (7) )Javító vizsga időpontja aug.1527-ig terjedő időpontban lehet. 13. Sikertelen javítóvizsga esetén a tanuló az évfolyamot ismételni köteles. 14. Ha a tanköteles tanuló másodszor vagy további alkalommal ismétli ugyanazt a tanévet számára is lehetővé kell tenni, hogy legalább heti 2 óra egyéni foglalkozáson vehessen részt. Ha az első-negyedik évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, lehetővé kell tenni, hogy legalább heti 2 alkalommal egyéni foglalkozáson vegyen részt.( Nkt 27.§ (6)) 15. Bármely évfolyamra járó tanuló részére legfeljebb egy alkalommal engedélyezhető az adott évfolyam megismétlése, abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az intézmény igazgatója dönt. A megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló.( Nkt 57.§ (1)) 16. Ha a tanuló az osztályozó vizsgáról a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le, javító vizsgát tehet, ha igazoltan maradt távol, akkor pótló vizsgát.( 20/2012. EMMI 64.§ (7)) 17. 2. évfolyamtól kezdődően, ha az iskolába áthelyezését kérő tanuló továbbhaladását hátráltatja a két intézmény helyi tantervének eltérése, akkor az igazgató különbözeti vizsga letételét írhatja elő. 18. A tanuló felvételével, átvételével, továbbhaladásával, a vendégtanulói jogviszonnyal, a tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos döntésekről az intézmény vezetője értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt is. 19. Sajátos nevelési igényű és tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló csak a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján kérhet különleges bánásmódnak megfelelő ellátást. 20. A tanulási zavar minél hatékonyabb kezelése érdekében az 1. évfolyamos tanulók közül az adott területen végzettséggel rendelkező pedagógusaink felmérése alapján a kezelésre szoruló kisdiákokat a nevelési tanácsadóba, szakemberekhez irányítjuk.
90
21. Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa, vagy akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak.( Nkt 56.§ (2)) 22. Az általános iskolai évfolyamok mindegyikén az erkölcstan vagy a hit és erkölcstan óra a kötelező foglalkozások része. (Nkt 35.§) Az erkölcstan tantárgy állami kormányrendeletre épül, a hit és az erkölcstan tartalmát és értékelését az Országgyűlés által elismert történelmi egyházak határozzák meg. A magasabb évfolyamra lépés nem függ a hit és az erkölcstan tantárgy minősítésétől. Az állami vagy egyházi szervezésű felkészítésen való részvételt a szülőnek jogában áll megválasztani. A tanulói jogviszony megszűnése Az intézménybe felvett, oda beiratkozott tanuló tanulói jogviszonyt létesít. A tanulói jogviszony fennáll a tanulmányai befejezéséig, illetve más oktatási intézménybe való távozásig. Megszűnik a tanulói jogviszony - általános iskola 8. évfolyamának végén a bizonyítvány kiállításának napján. - ha a tanuló tanulmányait más intézményben kívánja folytatni, az átvétel napján. - a nem tanköteles tanuló esetén a tanuló és a szülő kéri a tanulói jogviszony megszüntetését a bejelentés tudomásulvételének napján. - ha fegyelmi úton a tanköteles tanulót a nevelőtestület – megbeszélve a fogadó intézmény igazgatójával – áthelyezi másik oktató-nevelő intézménybe, - ha a nem tanköteles tanuló 30 óránál többet mulaszt igazolatlanul,és a fegyelmi bizottság eltanácsolja, - ha a magántanuló vizsgakötelezettségét nem teljesíti és nem tanköteles. A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók képességeinek mérését az osztályban tanító testnevelő végzi el ősszel (októbernovember), illetve tavasszal (április-május) A felmérés eredménye alapján a tanulók érdemjegyet kapnak. A felmért tesztek alapján a tanulók kondicionális (fizikai) állapotáról kapunk eredményt, amely az ott tanító testnevelőnek jó útmutató az elvégzett munkáról. Következtetni lehet az eredményekről, hogy milyen képességekben erősek, illetve gyengébbek tanulóink. A fitness vizsgálat során a tanár egészség- és test-kulturális alapismereteket ad át, ezen ismeretek elsajátítása a rendszeres, tudatos testedzésre mozgósít, így nagymértékben hozzájárul, hogy tanulóink mind nagyobb hányada felismerje, megtapasztalja, hogy a rendszeres fizikai aktivitásra szánt idő többszörösen megtérül, ha az egészség, a cselekvő-képesség és a jó közérzet egész életünk folyamán megmarad. Felmérendő tesztek 1. osztályban Helyből távolugrás 60 m futás 2-3-4. osztályban 12’-es futás 60 m futás Helyből távolugrás Kétkezes dobás fej fölött hátra 2 kg-os medicinlabdával
91
Felső tagozat 12’-es futás 60 m futás Helyből távolugrás Kétkezes dobás fej fölött 2 kg-os medicinlabdával 7-8. évfolyamon 3 kg-os medicinlabdával A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A mindennapos testnevelést a 2012/2013-as tanévben 1., 5. évfolyamon, a 2013/14-es tanévben 1-6. évfolyamon, 2015. szeptember 1-jétől minden osztályunkban alkalmazni fogjuk. A kerettantervi rendelkezések szerint a mindennapos testnevelés megvalósulhat heti 5 testnevelés órával, amelyből legfeljebb heti két óra kiváltható iskolai sportkörben való sportolással versenyszerű sporttevékenységgel a sportszervezet által kiállított igazolás birtokában kerettantervi rendelkezések alapján műveltségterületi oktatással (tánc, túrázás…) A könnyített és a gyógytestnevelés megszervezésének elvei Gyógytestnevelés célja: Sajátos eszközeivel elősegítse a mozgásszervi és belgyógyászati panaszokkal gyógytestnevelésre utalt tanulók egészségszintjének emelését a testi deformitások javításával, a szív és keringési szervek munkaképességének növelésével, alkalmassá téve a tanulókat a mihamarabbi normál testnevelés órára való visszatérésre és az életbe adódó feladatok teljesítésére. Testnevelési csoportbesorolás A közoktatási intézmények tanulóit – ha egészségi állapotuk indokolja – az iskola-egészségügyi ellátást végző orvos vizsgálata alapján könnyített testnevelésre vagy gyógytestnevelésre kell javasolni, illetve fel kell menteni az iskola ez irányú foglalkozása alól. Az iskolai testnevelési foglalkozás helyett gyógytestnevelésen kell részt venni annak érdekében, hogy az életkornak és az egészségi állapotváltozásának megfelelő testmozgásban, gyógyúszásban részesüljenek. A normál, a könnyített és a gyógytestnevelés foglalkozások együtt 5 órát kell hogy jelentsenek. I. Könnyített testnevelés: Az I. kategóriába azok a tanulók kapnak besorolást, akik részére testnevelési órán könnyített testnevelés szükséges, hosszabb betegség utáni gyenge fizikai állapot, mozgásszervi, belgyógyászati, stb. elváltozások, betegség miatt. II. Gyógytestnevelés A II. kategóriába azok a tanulók kapnak besorolást, akiknek nagyobb mértékű egészségi állapotváltozásuk van, vagy a testnevelés mellett speciális gyógytestnevelést igényelnek. II./A Testnevelés gyógytestnevelés mellett: Ide sorolhatók azok, akik az orvos útmutatása szerint testnevelés órán is részt vehetnek. Mindennapos testnevelés biztosított. II./B Csak gyógytestnevelésen vehet részt: Ide sorolhatók azok, akik elváltozásaik miatt csak gyógy-testnevelésben vehetnek részt. A gyógytestnevelési órák heti három, de legfeljebb heti öt tanóra keretében biztosítottak. Ha a tanuló szakorvosi javaslat alapján a testnevelés órán is 92
II./C Ez az alkategória azok számára szükséges, akiknek állapota, optimális terhelhetősége indokolja a gondosabb odafigyelést, a kiscsoportos gyógytestnevelést. Iskolai testnevelés alól való felmentés Ebbe a kategóriába azok a tanulók tartoznak, akik egészségi állapotváltozások miatt az egészségügyi intézményrendszerben történő ellátásra (gyógytorna) szorulnak, így az iskolai testnevelés alól átmenetileg vagy végleg felmentendők. A besoroláshoz az iskola-egészségügyi orvos szakorvosi véleményt vesz igénybe a pontos diagnózis és terhelhetőség megállapítása céljából. A gyógytestnevelési kategóriába - sorolást kivéve, ha a vizsgálat oka később következik be – minden tanévben május 15-ig kell elvégezni. Az orvos által vizsgált tanulóról az iskola nyilvántartást vezet, amelyben feltünteti a felvételi állapotot és az ellenőrző vizsgálatok eredményét. A csoportok foglalkozásai délutáni órakeretben történnek.
93
IX. AZ ISKOLA ÉLET-, ÉS MUNKARENDJE 1. A tanítás 8 órakor kezdődik. 2. A tanítás megkezdése előtt 7.30-tól, ügyeleti rendszer működik beosztás szerint (nevelők, tanulók). 3. A pedagógusok és a gyerekek a tanítás megkezdése előtt egy negyedórával jelennek meg az iskolában. 4. A tanítási órák 45 percesek, a szünetek 10 percesek a második kivételével, amely 20 perces (tízórai miatt). (a tantárgy-tanóra struktúrától eltérő tanulásszervezés esetében igazgatói utasításban meghatározva lehetséges más felosztás is) 5. A napközis tanulók az étteremben fogyasztják el a tízórait, a többiek a tanteremben. 6. Az ügyeletesi rendszer a tanítás befejezéséig működik. A tanulók a szünetekben az időjárásnak megfelelően az iskola udvarán vagy a folyosókon tartózkodnak. A gyerekek az iskolát tanítási időben csak nevelői engedéllyel hagyhatják el. Bármilyen baleset esetén azt azonnal jelezni kell a legközelebb elérhető nevelőnek, illetve az igazgatónak. 7. Az ebéd 12 órától nevelői felügyelet mellett folyamatosan történik. 8. Délután: tantárgy-tanóra struktúrától eltérő tanulásszervezés esetében, napközi, szakkörök, tömegsport, énekkar, sportkör, tartásjavító torna (órarendbe beépítve), felzárkóztató korrepetálás. 9. Hétfői napokon a napközi kivételével délutáni foglalkozások nincsenek. Ezen a napon napközis foglalkozással párhuzamosan az énekkar működik.
Munkaterv
Az iskola vezetése éves munkatervi javaslatot készít, amit a tantestület hagy jóvá. Ebben foglaltatik mindaz. ami meghatározza a tanévi munkát (főbb feladatok, rendezvények, megemlékezések, értekezletek, ünnepek). Minden tanév rendjét miniszteri rendelet szabályozza. Iskolánkban két (alsó és felső) munkaközösség működik. A munkaközösségek az iskolai munkatervvel összhangban saját tervük szerint végzik feladataikat. Az éves munkatervek rugalmasan kezelendők. Minden rendezvénynek van felelős nevelője. A rendezvények sikeres lebonyolításában legfőbb támaszpont a gyermekszervezet.
94
Nevelőtestületi értekezletek -
Tanévnyitó; Tanévzáró; Osztályozó (félévi, év végi); Félévi, nevelőtestületi; Év végi nevelőtestületi; Őszi-tavaszi (nevelési); Rendkívüli;
A tantestület tájékoztatása -
A nevelői szobában elhelyezett hirdetőtáblán; Tantestületi (rendkívüli) értekezleteken; Munkaközösségi összejöveteleken; Köröző könyvön keresztül;
Visszajelzés -
Munkaközösségi vezetőkön keresztül; Személyesen szóban, írásban;
Szülői értekezletek -
Szeptember (osztály); Október (iskolai); November (pályaválasztási); Január (pályaválasztási); Február (osztály);
Megemlékezések, ünnepek, rendezvények -
Tanévnyitó ünnepély; Megemlékezés a pákozdi csatáról: Szeptember 29. Megemlékezés az aradi vértanúkról: Október 6. A köztársaság kikiáltásának ünnepe: Október 23; Anyanyelv verseny a Nyírségi Iskolaszövetség iskolái számára: november, Mikulás; December 5. Karácsonyi ünnepség. December utolsó tanítási napja; Föld napja: Január 22. Február: Farsang; Megemlékezés az 1848-as hősökről, március 15. Fordított nap: Április 1. Föld Napja: április 22. Hősök napja, emlékmű koszorúzás: április 24. Jósika Miklós születésének évfordulója: április 28. Jótékonysági bál: április 30. Matematika verseny a Nyírségi Iskolaszövetség iskolái számára: május, Értő olvasási verseny a Nyírségi Iskolaszövetség iskolái számára 3-4. évfolyam, május első hete; Anyák napja: Május első vasárnapja; Madarak, fák napja: Május 10. Gyermeknap: Május utolsó hete (szombat); 95
-
Ballagás: Június (utolsó tanítási napon); Tanévzáró.
Kirándulás Május harmadik hetében külön terv szerint, ezen kívül a tanév során az osztályfőnökök igény szerint elviszik osztályukat. Nyári tábor: igény szerint.
Az iskola hagyományainak rendszere
A gyermekszervezetnek két felnőtt vezetője van (egy alsós, egy felsős pedagógus). Az osztályok a vezetőségbe egy-egy gyereket delegálnak. Munkájukat éves program szerint végzik (egyeztetve az iskolai munkatervvel). Rendezvényeink, ünnepségeink szervezését, lebonyolítását nagy ügybuzgalommal végzik. Április elsején fordított napot rendeznek. A diáktanárok komolyan, felkészülten látják el a feladatukat. A tanárok a tanulók által kreált érdemjegyet kapnak a nap végén.
Házirend A házirendre a gyermekszervezet tesz javaslatot, egyeztetve a diákönkormányzat, valamint az iskola vezetésével. Módosítani évenként lehet. Elfogadás után az osztályfőnökök ismertetik a szülőkkel is. A házirend az osztálytermek falán van kifüggesztve.
Iskolatörténeti hagyományok Az iskola története külön kiadványban ugyan nem szerepel, de Dr. Lekli Béla által megírt „Napkor története” című könyvnek egy részét képezi, amely a „Tanügy” című fejezetben megtalálható. Hosszú évek óta az utolsó tanítási napon történik a ballagás. Ez a rendezvény tartalmában és külsejében egyaránt színvonalas. Látogatottsága elismerésre méltó. A ballagók a ballagás estéjén műsorral szórakoztatják a 7. osztályosokat, a szülőket, nevelőket. A korábban végzett diákok rendszeresen tartják az 5-20 éves találkozókat. A tanév fontosabb eredményeiről (versenyek, rendezvények, stb.) az iskolaújság és az iskolarádió közöl friss információkat. Az iskola híres vendégei a „vendégkönyvbe” írhatják be élményeiket, tapasztalataikat.
Az iskola tantárgyi hagyományai Évek óta részt veszünk az országos, megyei, iskolaszövetségi, TIT, alapítványok által meghirdetett különféle versenyeken, pályázatokon. Az eredményesen szereplőket könyvjutalomban, oklevélben részesítjük. Ezek átadása a tanévzáró ünnepélyen az iskolaközösség nyilvánossága előtt történik. De közhírré tesszük az iskolarádióban és az iskolaújságban és a Napkori Hírmondóban. Kimagasló tanulmányi eredményért, közösségi munkáért, a sportban elért jó eredményekért a gyerekek jutalomkönyvet, oklevelet kapnak. Átadás a tanévzáró ünnepélyen. Az a tanuló, akinek a tanulmányi eredménye nyolc éven keresztül jeles volt „ az iskola kiváló tanulója” címet nyeri el. Átadás időpontja ballagáskor.
96
Jutalmazás, elmarasztalás elvei A köznevelési törvény szerint végzősöknek nevelőtestületi dicséret. Kihirdetés osztály, illetve iskolai közösség előtt. A magatartás és szorgalom értékelése, osztályozása osztálykeretben szavazással
A nevelők jutalmazása Pénzjutalom, szóbeli, írásbeli dicséret. A tartósan kimagasló munkát végzők felterjesztése MKM kitüntetésre. Kihirdetés: nevelőtestület, iskolaközösség előtt.
97
X. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE Az iskola értékelésének alapelvei Az intézményi beszámoltatás formái, követelményei: A tanulók értékelése 20/2012.EMMI rendelet 64.§ és a NKT CXC/2011 törvény 54.§ alapján Célja: az eredményesség és hatékonyság biztosítása, a partneri igényeknek való megfelelés. Folyamatosan történik az iskolai munkatervek alapján. Végzik: az iskola pedagógusa Területei: a) A helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintje b) Az osztályközösségben végzett tevékenysége c) Viselkedése, magatartása, fegyelmezettsége
A kerettantervi követelmények tartalmazzák az egységes követelményrendszerben megjelenő kritériumokat. Az értékelés osztályszintű, személyre szóló. A követelményrendszert tartalmazza a helyi tanterv, a munkaközösségek által kidolgozott tantárgyankénti egységes követelményrendszer, a magatartás-szorgalom minősítési rendszere, valamint a házirend. Ezeket ismertté tesszük a szülők, a tanulók előtt. Az értékelési-ellenőrzési rendszerünk a pedagógus, a diák munkáját hivatott elősegíteni, illetve a szülők tájékoztatását szolgálja.
Az értékelés sajátos, helyi eszközrendszere Hogyan segíti az iskolai célok megvalósulását az értékelési-ellenőrzési rendszer Az értékelési-ellenőrzési rendszerünk megismertetése, elfogadtatása erősíti az iskola, szülők, tanulók, kapcsolatát. A célok megfogalmazásánál a szülők véleményét is figyelembe vettük, elfogadás után azonosuljanak a célokkal.
Tantárgyi követelmények és teljesítésük értékelése A tantárgyi követelményeket a helyi tanterv tartalmazza. Teljesítésük értékelése: történik szóbeli, adott helyzetben írásbeli kontrollal, a betervezett témazáró dolgozatokkal, gyakorlati munkadarabok elkészítésével, eredményes versenyeken való szereplés, órai aktivitás értékelésével. A 4., 6., 8. osztály végén tanulóink országos kompetenciamérésen vesznek részt matematika és szövegértés kompetenciákból.
98
Továbbhaladási pontok, az értékelési rendszer és a továbbhaladás magasabb évfolyamba lépés feltételeinek viszonya A helyi tantervben leszabályozott követelményrendszer érdemjegyeinek rendszerével biztosítjuk a továbbhaladás feltételeit.
alapján
az
iskola
A vizsga tantárgyai kötelezően: magyar, matematika, és egy szabadon választott tantárgy. Szabadon választható tantárgyak: történelem (szóbeli, írásbeli), földrajz (írásbeli), fizika (írásbeli), kémia (írásbeli), biológia (írásbeli), idegen nyelv (szóbeli, írásbeli). Magyar nyelv és irodalomból szóbeli és írásbeli, matematikából írásbeli vizsgát tesznek a tanulók. A szabadon választható tantárgyak esetén - a kiválasztott tárgyak formáit, módját a munkaközösségek határozzák meg. A vizsgák eredményei egy jeggyel módosíthatják az év végi osztályzatokat. Magasabb évfolyamba lépés feltétele: A NAT követelmények minimum szinten való teljesítése, a két elégtelen osztályzat esetén a tanuló javítóvizsgát köteles tenni, évfolyam ismétlés következik be három vagy több elégtelen osztályzat esetén, ha engedélyt kapott több évfolyam követelményeinek egy év alatt történő teljesítése (1-1 tantárgy esetén is) más iskolából, külföldről való érkezés esetén, ha a bizonyítványa alapján egyértelműen biztosítható az évfolyamba helyezés, ilyen esetben ki kell kérni a szaktanár véleményété tanév végén osztályozó vizsgát köteles tenni az a tanuló, aki a 11/1994.VI. 8. MKM rendelet 20. 6. bekezdés alapján (mulasztás miatt) a nevelőtestület engedélyezi, hogy az elméleti tantárgyból vizsgát tegyen. Az osztályozó vizsgán az adott évfolyamon minden tantárgyból köteles vizsgát tenni.
Érdemjegyek rendszere Az első évfolyamon, illetve a 2. évfolyam I. félévében szöveges értékelés alkalmazunk. A 2. évfolyam tanév végétől a 8. osztály végéig a hagyományos ötös skála szerinti érdemjegyek rendszerét használjuk. A félévi és év végi osztályzatok alapját a témazárók érdemjegyei és legalább félévente két érdemjegy képezze. 99
Szülői értekezleten, fogadóórákon szóban rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket a tanulók tanulmányi előmeneteléről.
Az írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározása A tanítási napokra kötelező és szorgalmi, írásbeli és szóbeli házi feladat adható, rögzítése, gyakorlás, ismétlés, rendszerezés acéljából, melynek mennyisége vegye figyelembe a tantárgy követelményrendszerét, a tanulók életkori sajátosságait, a napi tanórai foglalkozások hosszát, a tanulók terhelhetőségét. A hétvégi pihenőnapokra, a szorgalmi időben biztosított szabadnapokra és szünetekre szóbeli és írásbeli házi feladat adható. A házi feladat mennyisége nem lehet több, mint egyik tanóráról a másikra. Szorgalmi feladatok kijelölhetők – differenciáltan – a tanulók képességeit figyelembe véve, de azok nem számon kérhetők.
Tantárgyi értékelés Az 1. évfolyamon, illetve 2. évfolyam I. félévkor szöveges értékelés valósul meg, 2. évfolyam tanév végétől 8 évfolyamig osztályzattal értékelünk. Minősítések: kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített, felzárkóztatásra szorul (s szülő bevonásával értékelni kell). Jeles: az elbírált időszak tantervi anyagát kifogástalanul megértette és elsajátította. A tantervi anyagból feltett kérdésekre helyes, tudatos és biztos feleletet ad, megszerzett tudását gyakorlati feladatokon alkalmazni tudja, a tananyag összefüggéseinek meglátására, sőt részletproblémák felvetésére képes. Jó: a tantervben megszabott anyagot érti és elsajátította, a tantervi anyagból feltett kérdésekre nehézség nélkül válaszol. A tananyag összefüggéseinek meglátására, részletkérdések kiemelésére képes. megszerzett tudását gyakorlati feladatokon kisebb segítséggel alkalmazni tudja. Közepes: a tananyag lényeges részeit ismeri, az ismeretek gyakorlati alkalmazása terén esetenként fellépő nehézségei leküzdéséhez tanári segítségre szorul. Elégséges: a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges alapvető ismereteket elsajátította ugyan, de ezekről csak irányító, kisegítő kérdések alkalmazásával tud számot adni. Elégtelen: a továbbhaladáshoz szükséges alapvető ismeretekkel, jártasságokkal és készségekkel nem rendelkezik. Külső értékelés: a továbbtanuláshoz, beiskolázás sikeressége, középiskolai teljesítménye közel azonos az általános iskoláéval, diagnosztikus vizsgarendszer, szaktanácsadók-szakértők mérései, tanulmányi- sportversenyek, tanuló pályázatok eredményei. Az iskolai értékelés kiterjed az iskolai élet minden területére: tanórán kívüli magatartásra, a szorgalom- ezen belül a felkészülésre, feladatvállalásra, feladatvégzésre, a 100
szükséges felszerelés meglétére, szabálytiszteletre, felelősségvállalásra, viselkedésre, az ismeretek, készségek, a tárgyi követelmények elsajátításának szintjére, a korábbi teljesítményhez képest mutatkozó fejlődésre. Értékelés évközi osztályzatok kialakítása – felelet, pontszám, százalékos teljesítmény osztályzatok száma félévenként: - szóbeli feleletért – havonta egy - átlagban – négy, öt - írásbeli munkáért – átlagban három Félévi, év végi osztályzatok kialakítása – feleletek, témazárók alapján, a piros pontokból összegyűjtött ötös kisebb értékű az előzőeknél. Az értékelésben részt vesznek a tanulók is. Az iskola vezetősége a pedagógiai munkát szóban értékeli.
Értékelés 1. évfolyamon , 2. évfolyam I. félév Az értékelés módja és formája
Az értékelés rögzítése
Ki értékeli?
Év közben
szöveges, pontozás
tájékoztató füzet
osztályfőnök
Félévkor
szöveges
tájékoztató füzet
osztályfőnök
Év végén
szöveges
napló, anyakönyv bizonyítvány
osztályfőnök
Értékelés 2. tanév vége - 8. évfolyamon Az értékelés módja és formája
Az értékelés rögzítése
Ki értékeli?
Év közben
érdemjegy, szóban
ellenőrző, napló
szaktanár
Félévkor
szaktanár
ellenőrző, napló
szaktanár tantestület
Év végén
osztályzat
napló, anyakönyv bizonyítvány
szaktanár
101
tantestület
Dokumentálás, visszacsatolás Ellenőrzés tényét: szóbeli felelet, témazáró, röpdolgozat megtervezett feladatlapok alapján, házi dolgozat, tanulói füzet, tesztek esetében- tájékoztató füzet, ellenőrző, osztálynapló. Dokumentálás értékeléskor: szóbeli felelet, röpdolgozat megtervezett feladatlapok alapján, nagy dolgozat, teszt, külső mérések esetén – tájékoztató füzet, ellenőrző, osztálynapló. Félévi, év végi osztályzat esetén: napló, anyakönyv, bizonyítvány. Az értékelésről történő értesülés módja: -
tanuló: tájékoztató füzet, ellenőrző könyv, osztály: szóban, szülő: szóban, tájékoztató füzet, ellenőrző könyv, bizonyítvány, munkaközösségi: munkaközösségi megbeszéléseken, iskola vezetősége: megbeszéléseken, értekezleteken, tájékoztató füzet, ellenőrző könyv, bizonyítvány, anyakönyv
A tanulók szóbeli értékelésének szempontjai -
Szakterületenként, tantárgyblokkonként a megértési szintet, a tanulási tempót az előírt követelmények alapján. (Külön részletesen kidolgozva, és a gyerekekhez, szülőkhöz az is eljuttatva, megbeszélve.) Munkához, tanuláshoz való viszonyban megnyilvánuló sajátosságokat. Ezeket személyre szabottan a következő szempontsor alapján rögzítjük: önállóság mértéke probléma iránti fogékonyság kutató, felfedező tevékenység problémamegoldó képesség együttműködési készség munkával szembeni igényesség kreativitás munkatempó munkamorál
- Társakhoz, felnőttekhez való viszonyban megnyilvánuló sajátosságokat. Szempontjai: - a másik ember tisztelete - türelmesség - egymásra figyelés - segítőkészség - együttműködési készség - konfliktustűrés, konfliktuskezelés, konfliktusmegoldás készsége - kompromisszumkötési készség - egymás elfogadásának mértéke Érdeklődés sajátosságai Szempontjai: 102
- érdeklődési területei - érdeklődésének tartóssága egy adott területen - milyen új érdeklődés, milyen konkrét tevékenységi formában nyilvánul meg - milyen jellegű kezdeményezései vannak Egyéb sajátosságai szempontja - normák, szabályok betartása - igényesség önmagával szemben - döntéshozási képesség - felelősségtudat - nyitottság - kíváncsiság - érzelmi megnyilvánulások
A tanulók szöveges értékelése évfolyamonként, tantárgyanként 1. Évfolyam Magatartás Iskolai szabályok, (házirend) ismerete, betartása: betartja, ismeri betartja csak részben tartja be sokat vét ellene arra ösztönöz Fegyelmezettség, önfegyelem: nagyfokú megfelelő gyenge elégtelen, nem megfelelő Közösségi célokkal való azonosulás nagyon jó ellen nem vét ingadozó szemben áll Hatása a közösségre: pozitív befolyást nem gyakorol nem árt negatív Törődés társaival, mások gondos, segítőkész ingadozó közömbös gátló jogainak figyelembe vétele: tiszteletben tartja Viselkedése: nagyon udvarias, kifogástalan kívánni valót hagy maga után udvariatlan, nyegle durva, goromba Szorgalom Munkavégzése kitartó, pontos, megbízható rendszeres rendszertelen megbízható Felszerelése: hiánytalan egy-egy alkalommal hiányos gyakran hiányos mindig hiányos Többlet faladatot vállal:gyakran keveset nagyon ritkán nem vállal Gyűjtőmunka: rendszeresen előfordul ritkán egyáltalán nem Órai aktivitás: aktivitással az órát segíti időnként bekapcsolódik passzív Magyar nyelv és irodalom Szövegértés, értelmezés: jó Hangos olvasás: - Előzetes felkészülés után három-négy mondat olvasása: jó 103
megfelelő
gyenge
megfelelő
gyenge
Írás: - Másolás írott szövegről hiba - Másolás nyomtatott szövegről: Tollbamondás: Írásmunka külalakja:
hibátlan hibátlan hibátlan jó
egy-két hibával több egy-két hibával több hiba egy-két hibával több hiba megfelelő gyenge
Matematika A 20-as számkörben összeadás és kivonás, bontás kifejezése különféle módon: jó gyenge Szöveges feladatok megoldása: biztos Füzetvezetés, tisztasága: tetszetős rendetlen
megfelelő bizonytalan gyenge kifogásolható
Rajz A vizuális nyelv alapelemeinek elrendezése, képsíkon: jó megfelelő gyenge Az elemek egymáshoz való viszonya (arányok, ritmus..): jó megfelelő gyenge Egyszerű látvány rajzolása megfigyelés alapján: pontos megfelelő pontatlan Meseillusztráció: fantáziadús megfelelő szegényes Tárgyalakítása, anyagalakítás, mintázás: ötletgazdag megfelelő fantázia nélküli Színek csoportosítása: pontos pontatlan Különféle színárnyalatok előállítása: ötletgazdag megfelelő szegényes Technikákban való jártasság (rajzolás krétával, festés…): jó megfelelő gyenge Munkájának tisztasága: gondos megfelelő hanyag Testnevelés Sorakoztatásban, menetelésben, egyszerű gimnasztikai gyakorlatok végrehajtásában: ügyes, jó biztatást, gyakorlást igényel Futó-fogó játékokban, versenyekben: ügyes, jó biztatást, gyakorlást igényel Dobásokban, labdakezelésben: ügyes, jó biztatást, gyakorlást igényel Egyensúlygyakorlatokban: ügyes, jó biztatást, gyakorlást igényel Szabadtéri játékokban: ügyes, kezdeményező jó biztatást, gyakorlást igényel Természetismeret Tények, fogalmak, jelenségek ismerete: - Összefüggések felismerése, következtetések:
kiváló jó 104
megfelelő
gyenge
- Lényegkiemelés: kiváló jó megfelelő gyenge - Azonosítás, felismerése: kiváló jó megfelelő gyenge - Növények, állatok, tájak leírása: kiváló jó megfelelő gyenge - Összehasonlítás, csoportosítás: kiváló jó megfelelő gyenge - Fogalmak ismerete: kiváló jó megfelelő gyenge - Feladatmegértés, megoldóképessége: kiváló jó megfelelő gyenge - Megfigyelőképesség (jelenségek, változások): kiváló jó megfelelő gyenge - Eszközhasználat, térképismeret: kiváló jó megfelelő gyenge - Kísérleti tapasztalatok értelmezése: kiváló jó megfelelő gyenge - Kapcsolatteremtés a régebbi és az új ismeretek között: kiváló jó megfelelő gyenge Szóbeli kifejezőképesség: folyamatos, választékos kérdéseket igénylő akadozó, gyenge A szakszókincset: ismeri, jól alkalmazza pontatlanul alkalmazza nem ismeri, keveri Munkavégzés, részvétel a aktív, érdeklődő, témától függő érdeklődés passzív tanítás-tanulás folyamatában: önállóan búvárkodik Szorgalmi feladatok, gyűjtőmunka: rendszeresen végez néha nem végez Természet- és környezetvédelmi feladatok:rendszersen végez, megóvja környezetét nem végez Ének Tiszta intonáció: megfelelő fejleszthető Ritmikai készég: megfelelő fejleszthető Lapról éneklés: megfelelő nem megfelelő Improvizációs készség: kiváló jó A megtanulandó tananyag elsajátítása: - A dalanyag ismerete: jó közepes - Ritmikai elemek ismerete: jó közepes gyenge - Szolmizációs hangok ismerete, vonalrendszerben való felismerése, elhelyezése: jó közepes gyenge Technika Manuális tevékenységének kialakulása: jó megfelelő Önálló munkáinak megtervezése, egyéni kezdeményezése, önellenőrzés: jó megfelelő gyenge Modell, kép, rajz emlékezés utáni összeállítása: jó megfelelő A szerelőelemek megmunkálásához szükséges eszközök, szerszámok alkalmazása: jó megfelelő gyenge A rend és tisztaság megtartása munka közben: jó megfelelő kifogásolható
gyenge hiányos
gyenge gyenge
2. Évfolyam félév Magatartás Iskolai szabályok, (házirend) ismerete, betartása: betartja, ismeri betartja csak részben tartja be sokat vét ellene arra ösztönöz Fegyelmezettség, önfegyelem: nagyfokú megfelelő gyenge elégtelen, nem megfelelő 105
Közösségi célokkal való azonosulás nagyon jó ellen nem vét ingadozó szemben áll Hatása a közösségre: pozitív befolyást nem gyakorol nem árt negatív Törődés társaival, mások gondos, segítőkész ingadozó közömbös gátló jogainak figyelembe vétele: tiszteletben tartja Viselkedése: nagyon udvarias, kifogástalan kívánni valót hagy maga után udvariatlan, nyegle durva, goromba Szorgalom Munkavégzése kitartó, pontos, megbízható rendszeres rendszertelen megbízható Felszerelése: hiánytalan egy-egy alkalommal hiányos gyakran hiányos mindig hiányos Többlet faladatot vállal:gyakran keveset nagyon ritkán nem vállal Gyűjtőmunka: rendszeresen előfordul ritkán egyáltalán nem Órai aktivitás: aktivitással az órát segíti időnként bekapcsolódik passzív Magyar nyelv és irodalom Kifejezés szóban: Szókincse: jó megfelelő gyenge Szövegértés: gazdag átlagos sivár Hangos olvasás: folyamatosan olvas szólamokban olvas szóképben olvas - Szöveghűsége: jó mást olvas újra olvas szótagokat, szavakat szó végét téveszti - Olvasás tempója: megfelelő gyors lassú - Olvasás folyamatossága: ütemes akadozó - Olvasás hangsúlya, hanglejtése: kifejező egyhangú - Hangerő: jól hallható túl hangos túl halk - Írásjelek érzékelése: jól érzékelteti néha megfeledkezik róla gyakran eltéveszti - A szünet betartása: helyesen alkalmazza néha elvéti gyakran hibázik - Hangkapcsolat törvények betartása: hibátlan kevés hiba sok hiba Vers- és szövegtanulás: hibátlan, a vers hangulatát érzékeltei kevés szöveghibát ejt sok hibával mondja el a verset Írás-íráskép: - Vonalvezetés: megfelelő hibás - Másolás írott szövegről: hibátlan 1-2 hiba sok hiba - Másolás nyomtatott szövegről: hibátlan 1-2 hiba sok hiba - Mondatalkotás képről: hibátlan 3-4 hiba sok hiba - Tollbamondás: hibátlan, tartalmilag összefüggő mondatok önállóan vagy kis segítséggel mondatok nem tud írni mondatokat - Írás emlékezetből: hibátlan kevés hiba sok hiba - Írásmunkájának javítása: önállóan segítséggel - Írás külalakja: jó megfelelő gyenge Nyelvtan felismerés: - A szöveg, a mondat, a szó felismerése: jól felismeri téveszt nem ismeri fel - Mondatfajták felismerése, megnevezése: jó megfelelő gyenge - Szavak felismerése kérdések alapján: önállóan kevés segítséggel sok hibával és segítséggel 106
- A szavak jelentésének felismerése: jó megfelelő Nyelvtan-feladatmegoldás: - Írásjelek alkalmazása a tanult mondatfajták esetében: hibátlan kevés hiba - Szavak csoportosítása kérdések alapján: jó megfelelő gyenge - Szavak jelentésének megértését: bizonytani tudja nem érti - Szavak elválasztása: jó megfelelő - Személynevek, állatnevek, néhány gyakori, földrajzi név helyesírása: jó megfelelő gyenge - Szótő+toldalék: jól felismeri téveszt - Szavak toldalékolása: jó megfelelő - Rokon értelmű használata: jó megfelelő
gyenge sok hiba
gyenge nem ismeri gyenge gyenge
Matematika Kétjegyűek összeadása, kivonása tizes átlépéssel: A szorzó és bennfoglaló táblák ismerete: A részekre osztás: Szöveges feladatok megoldása: Mértékismeret, átváltás: biztos Válogatás adott tulajdonság szerint:
jó jó jó biztos
Matematikai nyelv használata. Füzetvezetés, tisztasága:
jó
szép
jó
megfelelő megfelelő megfelelő bizonytalan bizonytalan megfelelő megfelelő kifogásolható
gyenge
gyenge
gyenge gyenge gyenge gyenge
rendetlen
gyenge
Természetismeret Tények, fogalmak, jelenségek ismerete: - Összefüggések felismerése, következtetések: kiváló jó megfelelő gyenge - Azonosítás, felismerése: kiváló jó megfelelő gyenge - Növények, állatok, tájak leírása: kiváló jó megfelelő gyenge - Összehasonlítás, csoportosítás: kiváló jó megfelelő gyenge - Fogalmak ismerete: kiváló jó megfelelő gyenge - Feladatmegértés, megoldóképessége: kiváló jó megfelelő gyenge - Megfigyelőképesség (jelenségek, változások): kiváló jó megfelelő gyenge Szóbeli kifejezőképesség: folyamatos, választékos kérdéseket igénylő akadozó, gyenge A szakszókincset: ismeri, jól alkalmazza pontatlanul alkalmazza nem ismeri, keveri Munkavégzés, részvétel a tanítás-tanulás folyamatában: aktív, érdeklődő, témától függő érdeklődés passzív tanítás-tanulás folyamatában: önállóan búvárkodik Szorgalmi feladatok, gyűjtőmunka: rendszeresen végez néha nem végez Rajz Térkifejező ábrázolás, térbeli viszonylatok megjelenítése: jó megfelelő gyenge Kompozíció: jó megfelelő Formák tagoltsága: pontos megfelelő Szubjektív színhasználat: kifejező megfelelő 107
gyenge
hiányos
szegényes Folyamatok megjelenítése: pontos hiányos Felszerelése: van hiányos Tanórai aktivitás: kiváló megfelelő törődő Igényessége: gondos megfelelő törődő Technikai tudása: biztos igyekvő Térkifejező ábrázolás, térbeli viszonylatok megjelenítése: jó megfelelő gyenge Kompozíció: jó megfelelő Formák tagoltsága: pontos megfelelő Szubjektív színhasználat: kifejező megfelelő szegényes Folyamatok megjelenítése: pontos hiányos Felszerelése: van hiányos Tanórai aktivitás: kiváló megfelelő törődő Igényesség: gondos megfelelő törődő Technikai tudása: biztos igyekvő
gyenge rendetlen nem nem hanyag gyenge
hiányos
gyenge rendetlen nem nem hanyag
Testnevelés Sorakoztatásban, menetelésben, egyszerű gimnasztikai gyakorlatok végrehajtásában: ügyes, jó biztatást, gyakorlást igényel Gimnasztikai gyakorlatok végrehajtásában: : ügyes, jó biztatást, gyakorlást igényel Sor- és váltóversenyekben: Futásokban: ügyes, jó biztatást, gyakorlást igényel Bordásfalnál végzett támasz és függésgyakorlatokban: ügyes, jó biztatást, gyakorlást igényel Kislabda, babzsák….dobásban: Célba dobásban, labdajátékokban (kidobók): ügyes, jó biztatást, gyakorlást igényel Ének Tiszta intonáció: megfelelő fejleszthető Ritmikai készég: megfelelő fejleszthető Lapról éneklés: megfelelő nem megfelelő Improvizációs készség: kiváló jó A megtanulandó tananyag elsajátítása: - A dalanyag ismerete: jó közepes - Ritmikai elemek ismerete: jó közepes gyenge - Szolmizációs hangok ismerete, vonalrendszerben való felismerése, elhelyezése: jó közepes gyenge
Technika 108
gyenge hiányos
Manuális tevékenységének kialakulása: jó megfelelő gyenge Önálló munkáinak megtervezése, egyéni kezdeményezése, önellenőrzés: jó megfelelő gyenge Modell, kép, rajz emlékezés utáni összeállítása: jó megfelelő gyenge A szerelőelemek megmunkálásához szükséges eszközök, szerszámok alkalmazása: jó megfelelő gyenge Papírmunka: jó megfelelő gyenge Agyagmunka: jó megfelelő gyenge Textilmunka: jó megfelelő gyenge A rend és a tisztaság megtartása munka közben: jó megfelelő kifogásolható Munkavégzése kitartó, pontos, megbízható rendszeres rendszertelen megbízható Felszerelése: hiánytalan egy-egy alkalommal hiányos gyakran hiányos mindig hiányos Többlet faladatot vállal:gyakran keveset nagyon ritkán nem vállal Gyűjtőmunka: rendszeresen előfordul ritkán egyáltalán nem Órai aktivitás: aktivitással az órát segíti időnként bekapcsolódik passzív A szöveges értékelés osztályzatra történő átváltása: Kiválóan teljesített minősítés Jól teljesített minősítés Megfelelően teljesített Felzárkóztatásra szorul
(5) osztályzat (4) osztályzat (3) osztályzat (2) osztályzat
Az iskolai írásbeli beszámoltatások: A tanulók tudásának érdekében betöltött szerepe: A korszerű fejlesztési célokat, követelményeket követő értékelési rendszer szükségessé teszi a hagyományos, ismereteket számon kérő dolgozatok, szóbeli feleletek modernebb felfogását, továbbá más típusú tevékenységek értékelését. A hagyományos dolgozatok adjanak lehetőséget differenciálásra, tudatosan törekedjenek az indoklások szöveges megfogalmazására, a problémamegoldás esetleges szétválasztása. A szóbeli feleletekben fontos cél a vitakészség, szóbeli érvelés értékelése. Csoportmunka értékelése történhet projekt alapján vagy egy, a csoportból választott tanuló szóbeli felelete alapján. Ekkor a csoport minden tagja érdekelt abban, hogy mindenki egyformán tájékozott legyen a közös munkáról. Így működik a csoportban a kooperáció, az egymás tanítása. Fontos a tanulók manipulatív tevékenységeinek értékelése, ami különböző modellek elkészítésében, gyakorlati mérésekben, kísérletek, elvégzésében nyilvánul meg. Törekedni kell az írásbeli és szóbeli 2 : 1 arányára. Az írásbeli beszámoltatások legfontosabb elemei minden korosztálynál a szövegértés és a problémamegoldó gondolkodás. Kiemelten fontos az alapozó és fejlesztő szakaszokban. A kétszintű érettségi feladatainak sikeres megoldásához szükséges jártasságokat és készségeket, az általános műveltséget megszilárdító és azt elmélyítő, pályaválasztást segítő szakaszban szerzik meg a tanulók. 109
Az írásbeli formái: Írásbeli gyakorlás: egyes tantárgyak nem nélkülözhetik a rendszeres írásbeli gyakorlást, ezért szükséges, hogy a tanulói megfelelő gyakorisággal kapjanak írásbeli feladatokat. Ezek mennyisége, nehézségi foka feleljen meg az életkori sajátosságoknak, s jeggyel értékelhetők. Írásbeli feleltetés: 2-3 kérdés az adott házi feladat anyagából, vagy 2-3 feladat megoldása. Lehet egyéni, néhány tanulót érintő, vagy az egész osztályt! Páros évfolyamokon vizsgatételek kihirdetésére lehetőség. Biztosítja a rendszeres, folyamatos tanulást. Heti 1-1,5 órás tantárgyaknál nincs elegendő idő a szóbeli számonkérésre, így az ellenőrzés gyakori formája. Témazáró dolgozat: egyes anyagrészek befejezése után a tanulók számot adnak a megszerzett ismeretekről, tényanyagról, logikai összefüggésekről, a hozzá fűződő jártasságokról, készségekről. Félévi, év végi összegző dolgozatok: egy tanulmányi időszak lezárását jelenti. Felmérő dolgozatok: adott tantárgyak adott szempontú vizsgálata. Lehet iskolai, belső (pl. 5.-8. évfolyamon) vagy országos jellegű (pl. szövegértés) A páros évfolyamokon vizsgázó tanulók a közismereti és választott tantárgyakból dolgozatot írnak. Irodalmi dolgozatok: szövegszerkesztés értékelése. Az írásbeli dolgozatok súlya döntően befolyásolja a tanuló végső osztályzatát. Korcsoportonként: A.) Alsó tagozat Első évfolyamon két felmérő lapot írnak a tanulók, félévkor és év végén. Ezek eredménye fontos az összegző értékeléskor. Az írásbeli munkák írása, értékelése folyamatos. A 2-4. évfolyamokon témakörönként témazáró dolgozatokat írnak a tanulók. ezek központi feladatlapok. Év elején, félévkor és a tanév végén fordul elő. Havonta legalább egy alkalommal a tanító által elkészített feladatlapot töltenek ki Írásbeli beszámoltatásnál a diagnosztizáló felmérés a leggyakoribb, javító szándékú, nem kap rá a tanuló osztályzatot a formatív segítő ellenőrzésnél a pozitívum kiemelése a fontos – piros pont a jutalom a szummatív ellenőrzés a követelményekről nyújt visszajelzést. Az értékelés pontszámok alapján %- ban történik és szöveges minősítéssel. B.) -
5-8. évfolyamig: Szóbeli felelet. A témakörök összefoglalása után témazáró dolgozat Aktív tanórai részvétel, kiselőadások, házi dolgozatok készítése Csoportos tevékenység, labormunka és egyéb manipulatív tevékenység. Versenyen való eredményes szereplés. 110
A hagyományos dolgozatok adjanak lehetőséget differenciálásra, tudatosan törekedjenek az indoklások szöveges megfogalmazására a problémamegoldás egyes lépéseinek szükség szerinti szétválasztására. A szóbeli feleletekben a tananyag ismeretén túl, fontos cél a vitakészség az érvelés értékelése. Csoportmunka értékelése történhet elkészült projekt alapján, vagy egy csoportból választott tanuló szóbeli feleletére építve. Így a csoport minden tagja érdekelt abban, hogy egyformán tájékozottak legyenek, ezért érvényesül a korreláció és egymás tanítása. Fontosnak tartjuk a tanulók manuális tevékenységeinek értékelését, ami különböző modellek elkészítésében, gyakorlati mérésekben, kísérletek, elvégzésében nyilvánul meg. Az írásbeli beszámoltatások korlátai: Az alsó tagozatban egy nap egy írásbeli ellenőrzést lehet íratni. Felső tagozatban egy napon két tantárgyból lehet dolgozatot íratni. Egyéb meghatározások: Az írásbeli dolgozatokat két héten belül ki kell javítani és a tanulókkal javíttatni, mert csak így éri el a célját. A témazáró dolgozat jegyeit piros színnel kell írni.. Az év eleji felméréseket és vizsga osztályzatokat zöld színnel kell írni. A házi dolgozatra és a kiselőadásra kapott érdemjegy a félévi és év végi osztályzat megállapításakor kerekítésre szolgál. Érdemjegyek A tanulók tanulmányi munkájának értékelésére 2. évfolyam végétől 8. évfolyam zárásáig mind a félévi, mind az év végi eredmények megállapításánál az 1-2-3-4-5 osztályzatokat alkalmazzuk. Ezek: 1-2-3-4-5 1 – Elégtelen – Ennek a minősítésnek az esetén a tanuló az adott iskolai szakasz követelményeit nem teljesítette. 2-3-4-5 – érdemjegyeket a nevelők az adott tantárgy követelményeinek teljesítésétől függően alkalmazzák. A követelményszint tekintetében az egyes tantárgyak helyi tantervében megfogalmazottak az irányadóak. A tanuló teljesítményét az egyes tantárgyakból a helyi tantervi követelmények alapján a tanítási órákon végzett szóbeli és írásbeli és gyakorlati munka figyelembe vételével tanév közben érdemjegyekkel, félévkor és évvégén osztályzattal értékelik. Félévenként szerzett érdemjegyek száma haladja meg a heti óraszám kétszeresét (legalább 3) Valamennyi kötelező és választott tantárgyat értékelni kell. Az év közben szerzett érdemjegyeket a haladási naplóban, a félévi értékelést, osztályzatot a tanuló ellenőrzőjében, az év végi értékelést, osztályzatot a törzskönyvben és a bizonyítványban rögzíteni kell. Ha a tantárgy oktatása félévkor fejeződik be, az osztályzatot az év végi bizonyítványban kell feltüntetni. A székhelyintézményben az idegen nyelv tanulásának előkészítése alatt – első, második és harmadik félévkor és év végén – „megfelelt” bejegyzést kap a tanuló. Negyedik félévkor és év végén szövegesen értékeljük, illetve osztályozzuk a tanulót az egyéb tantárgyakra vonatkozó szabályok szerint. A félévi és év végi osztályzatok megállapításakor a dolgozatjegy (piros) kétszeres súlyozással vegyen részt, továbbá a diák önmagához mért fejlődését is vegyük figyelembe.
111
A magatartás érdemjegy követelményrendszere
1. Az iskola és közösségei céljaival való azonosulás és értékeinek a figyelembevétele, valamint a munkában való részvétel 2. Hatása a közösségre
PÉLDÁS
JÓ
VÁLTOZÓ
Élenjáró, kezdeményező
Aktívan, szívesen részt Közömbös, vesz megbízatásaiban következetlen
Pozitív
Befolyást nem, vagy Tudatosan nem árt kevésbé gyakorol 3. A házirend betartása Betartja és betartásra Betartja, azt tudatosan Többé-kevésbé ösztönöz nem sérti meg. betartja, hajlamos a fegyelmezetlenségre 4. Aktivitása, Jó, másokat is buzdít. Megfelelő számottevő. Gyenge példamutatása. 5. Felelősségérzete Fejlett, tettekben Nem kezdeményez, de Sodródik a többséggel, megnyilvánuló. elfogadja a vagy a közösség kezdeményezést. mellett 6. Fegyelmezettsége Nagyfokú, Megfelelő Gyenge, ingadozó önfegyelemre épül. 7. Törődés társaival Gondos, odafigyel Általában észreveszi Esetleges másokra társai gondjait 8. Segítőkészsége Fejlett, keresi a segítő Együttérez a Szimpátiája ingadozó, és jobbító változások problémákkal időnként árörvendő lehetőségét küzdőkkel , de nem foglalkozik velük 9. Viselkedése, Kifogástalan, udvarias Néha kívánnivalót hagy Nyegle, gyakran hangneme maga után kiszámíthatatlan 10. Viszonya Tisztelettudó Szót fogad a Csak nyomatékos nevelőihez, figyelmeztetést utasításra hajtja végre a felnőttekhez, szüleihez megfogadja tanári és szülői utasítást, estenként tiszteletlen
112
ROSSZ Érdektelen, megbízhatatlan, szembefordul a közakarattal.
Szembefordul a közösséggel Sokat vét ellene, gyakran megsérti. Negatív, rendbontó Fejletlen, tetteiért nem vállal felelősséget. Súlyosan kifogásolható.
Kívülálló, elzárkózó, nem jellemzi segítőkészség. Durva, goromba. Szófogadatlan nyíltan szembeszegül.
A szorgalom érdemjegy követelményrendszere PÉLDÁS 1.Tanulmányi Igényes munkájának szintje képességeihez viszonyítva 2. Kitartó, pontos Munkavégzésének megbízható jellemzői
JÓ
VÁLTOZÓ
HANYAG
Folyamatos
Ingadozó
Képességeitől teljesítménye messze elmarad.
Rendszeresen, figyel az órán folyamatosan készül az órákra Ösztönzésre dolgozik
Rendszertelen, pontatlan
Megbízhatatlan nem végzi el feladatait.
Segítséget elfogadja, a tanári munkába bekapcsolódik.
3. Általános tantárgyi munkavégzése (viszonya az egyes szaktantárgyakhoz 4. Önálló munkavégzés, önállóság szintje.
Minden iskolai feladatát elvégzi.
Önálló, önelemző
Törekszik az önálló Önállótlan, tanári munkavégzésre utasításokra szorul
5. Többféle feladatot vállal-e? 6. Érdeklődés
Igen
Keveset
Ritkán
Feladatai a tárgyak többségében nem végzi el, egyes tantárgyakkal szembeszáll. Elutasító a tanulással szemben, nem hajlandó munkavégzésre. Nem vállal
Tananyagon felül is produkál, többletismeretre törekszik.
Ingadozó, esetleg, ritkán figyel valamire
Közömbös, érdektelenség jellemzi.
7. Tanórán kívüli információk felhasználása 8. Kötelességtudat
Sokszor, rendszeres
A kötelező tananyagok pontosan teljesíti, érdeklődése azon belül marad. Előfordul
Ritkán
Egyáltalán nem
Magasfokú, rendszeresen készül az órákra
Ösztönzésre vár, Alul motivált, általában felkészül. változékony
113
Nem törődik kötelességeivel.
Tanulók jutalmazásának formái
Szaktanári dicséret Osztályfőnöki dicséret (szóbeli, írásbeli) Igazgatói dicséret Jutalomkönyv Oklevél Nevelőtestületi dicséret
Díszoklevél
Mely tevékenységekért rendszeres kimagasló tanulmányi munkáért, versenyeredményekért kiemelkedő közösségi munkáért megyei, országos verseny I-V. helyezésért kitűnő tanulmányi és versenyeredményekért kiemelkedő tanulmányi, szorgalmi, magatartási közösségi munkáért aki végig jeles volt, csak 8. osztályban az iskola legjobb tanulója cím adományozása minden kitűnő tanulónak
Az adományozás ideje verseny után
Az adományozó szaktanár
alkalom szerint
osztályfőnök
verseny után
igazgató
tanévzáró ünnepélyen tanévzáró ünnepélyen
igazgató, osztályfőnök, szaktanár osztályfőnök, szaktanár
ballagáskor
nevelőtestület
tanévzáró ünnepély
osztályfőnök, igazgató
Fegyelmező intézkedések Szaktanári írásbeli)
figyelmeztetés
(szóbeli,
órai magatartás, felszerelés, késés, házi feladat el nem készítése miatt
Osztályfőnöki fegyelmeztetés (szóbeli, írásbeli)
magatartás, közösségben végzett bomlasztó munka miatt
Igazgatói írásbeli)
sorozatos fegyelemsértés miatt
figyelmeztetés
(szóbeli,
Igazgatói intés (írásbeli)
az iskolai házirend súlyos megsértése miatt
114
XI. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK 1. A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az intézmény 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 3. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: az iskola igazgatója; a nevelőtestület bármely tagja; a nevelők szakmai munkaközösségei; a szülői szervezet (SZMK-választmány) az iskola fenntartója. 2. A tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a képviselőik (diákönkormányzat) útján javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az intézmény vezetóje hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybe lépéséhez amelyekből a fenntartóra többletköltség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges.(Nkt 26.§(2) ) 4. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: az iskola fenntartójánál; az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola igazgatójánál; az iskola igazgatóhelyetteseinél; a nevelők munkaközösségeinek vezetőinél.
Napkor ,2013. március Tudlik Ferenc igazgató 115
XII. PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE Lásd négy évre szóló taneszköz-közbeszerzési terv. Tudatosan törekszünk a kompetencia alapú programcsomagok és a kooperatív tanulásszervezési eljárások alkalmazásához szükséges támogató környezet kialakítására. Az ilyen környezet több tanításszervezési módszer alkalmazását segíti, a frontális módszerrel szemben kooperatív tanulási technikák alkalmazását sugallja tanár és diák számára egyaránt. A támogató környezet része az is, hogy a tanórán IKT folyamatok megvalósítását segítse elő. Fokozatosan szeretnénk növelni az IKT módszerek alkalmazására alkalmas, tanári munkaállomással, digitális táblával illetve tanulói munkaállomásokkal felszerelt tantermek számát. Ennek megvalósítására az intézmény IKT stratégiája szerint járunk el. Jelenleg 99 tanulói laptop segíti diákjaink munkáját.
XII. OKTATÁST SEGÍTŐ ESZKÖZEINK Számítástechnikai eszközök: PCII. 386, 486 gépek 2 db Pentium MMX 130 MHZ-es 8 db, monitorokkal (tulip) Pro-Pentium processzoros 64KB-os Windows NT. Server (tulip) Tanulói laptop 99 db Laptop 16 db Nyomtató 5 db Winchester meghajtó 12 db CD-ROM meghajtó 9 db Projektor 4 db Interaktív tábla 3 db Video magnetofon 2 db Erősítő 2 db Fénymásoló 1 db Aspektomat 2 db Kondipad 1 db Diktafon 1 db
Színes TV 14 db Diavetítő 4 db CD lejátszó 1 db Futópad 1 db Elektrovaria 1 db
Ének-zenetanításhoz hangvilla, trianbulum, metronóm, cintányér, stb. Transzparens sorozat biológia-földrajz 5.-8. Diasorozat biológia 5.-8. Különféle csontvázak: ember, egér, veréb, stb. 116
Írásvetítő 7 db Magnetofon 6 db Hangfal 1 pár Szobakerékpár 1 db Pianínó 1 db
Földgömb 6 db. Emlős preparátum 6 db. Emberi torzó. Applikációs készlet. Tanuló kísérleti eszközök környezetismerethez. Termések, különféle koponyák (sertés, juh, stb.). Különféle fogtípusok. Terepasztal. Földrajzi térképek 54 db. Diapozitív biológiához-földrajzhoz 5.-8. Különféle modellek: szív, emberi szem, stb. Kontúrtérképek. Vertikális adapter 7 db, karos-mérleg, applikációs készlet fizika 6.-8. osztály. Transzparensek fizikához-kémiához 6.-8. osztály. Mechanikai, hőtani tanulókísérleti készletek. Diafilmek, diapozitívek: fizikához, kémiához. Optikai pad. Voltax II. 19 db. Különféle gyártási folyamatok (dobozos). Vízbontó készülék. Különféle mérőeszközök. Volt-, ampermérő. Méregszekrény. Tápegység. Robbanómotorok modelljei. Súlysorozatok, csigasorok. Transzformátor. Elektrotechnikai szerelőkészlet 5.-8. Transzparenssorozat technikához 5.-8. Munkaasztal 8 db. Robbanómotor modellek technikához. 24 db-os képsorozat technikához. Varrógép 4 db. Gyűjtemények (fafajták, acélfajták, műanyagok, stb.). 4 db szerszámszekrény felszerelve a legfontosabb kézi szerszámokkal. A legfontosabb mezőgazdasági kézi szerszámok a gyakorlókerti munkához. TESTNEVELÉS A tornaterem berendezés felszereltsége lehetővé teszi a testnevelés tantárgy zökkenőmentes tanítását. MATEMATIKA A matematika tanításához számkártya, játékpénz, számolóléc, dienes készlet, mértani testek, különféle mérőeszközök, vonalzó, szögmérők, tanulói mérleg, stb. A fent felsorolt szemléltető és egyéb eszközökről szóló kimutatás a teljesség igénye nélkül készült. Itt csak a legfontosabb eszközök lettek feltüntetve. Az azonban megállapítható, hogy az iskola rendelkezik mindazon alapfelszerelésekkel, amelyek az egyes tantárgyak tanításához feltétlenül szükségesek. A jövőben is folyamatosan gondoskodni kell a használhatatlan eszközök leselejtezéséről helyettük újak beszerzéséről az egész eszközállomány továbbfejlesztéséről.
117
XIII. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA 1.
A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat 2013. ………… ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Napkor, 2013.. Szokira Jánosné Vislóczki Ágnes iskolai diákönkormányzat vezetője
2.
A pedagógiai programot a szülői szervezet (közösség SZMK) iskola vezetősége 2013. …………………………………. ülésén véleményezte és egyhangúlag elfogadásra javasolta. Kelt: Napkor, 2013. Tóth Ferencné iskolai szülői munkaközösség elnöke
3.
A pedagógiai programot a nevelőtestület 2013. ……………. elfogadta. Kelt: Napkor, 2013. Tudlik Ferenc igazgató
118
