2015 Pedagógiai program
Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Balassagyarmat Hétvezér u. 26. 1
A pedagógiai program legitimációja A pedagógiai program hatálya: A Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai programjának első változata 2006. szeptember 1-től lépett életbe. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, és a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet rendelkezéseinek megfelelően a Pedagógiai program felülvizsgálata 2013. március 31-éig megtörtént. Az új tantárgyi programok a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet és annak mellékletei alapján készültek, és felmenő rendszerben 2013. szeptember 1-jétől lépnek életbe. A helyi tanterv tartalmazza a kifutó osztályok óraterveit. A pedagógiai program megvalósulását évente értékeli a tantestület (a tanév értékelésének részeként). A helyi tanterv órakeretbeli megfelelőségének vizsgálata évente történik. A teljes program átfogó felülvizsgálata vagy a jogszabályi háttér változásával, vagy kétévenként esedékes. A program nyilvánosságának biztosítása: 1 példány elhelyezve az iskola könyvtárában 1 példány elhelyezve az iskolatitkároknál (elektronikus forma) honlap: www.mkkevig.hu A Pedagógiai programot az intézmény nevelőtestülete 2015. június 29-i ülésén véleményezte és az Nkt. 70.§ (2) a) alapján élve, döntött annak elfogadásáról.
A módosított Pedagógiai program a jóváhagyásával 2015. június 30-án lépett hatályba.
2
Tartalom Bevezető..................................................................................................................................... 6 A program jogszabályi háttere: .......................................................................................... 7 1. Az iskola nevelési programja .............................................................................................. 9 1.1. Az iskola bemutatása .................................................................................................... 9 1.2. Az iskola adatai............................................................................................................ 10 1.3. Az iskola állami feladatként ellátott alaptevékenysége: .......................................... 10 1.4. Az intézmény szerkezeti és szervezeti felépítése, képzési rendje ............................ 13 1.4.1. Az intézmény szerkezeti felépítése.................................................................................... 13 1.4.2. Az intézmény szervezeti felépítése.................................................................................... 14 1.4.3. Az intézmény képzési szerkezete, rendje ........................................................................... 15
1.5. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .............................................................................................................................................. 19 1.6. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................. 23 1.7. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................... 25 1.7.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai ................................................................................ 26 1.7.2 Az egészségnevelés színterei, .............................................................................................. 27 1.7.3. Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek............................................ 28 1.7.4. A segítő kapcsolatok színterei ............................................................................................ 29 1.7.5. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ................... 30 1.8. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................................... 31 1.8.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: ............................................. 31 1.8.2. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:......................................................... 32 1.8.3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: .............................................. 34 1.9. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ....................................... 34 1.9.1. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai ...................................................................... 34 1.9.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre............................................................................... 35 1.10. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ..... 36 1.10.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ......................................... 36 1.10.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ................................... 38 1.10.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ....................... 39 1.10.4. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása .............................................................................. 40 1.10.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ....................................................... 42 1.11. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje....................... 43
1.12. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel........................... 43 1.12.1. A szülők-pedagógusok együttműködése .......................................................................... 43 1.12.2. A tanulók-pedagógusok együttműködése......................................................................... 45 1.13. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata...................................................... 47 1.13.1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja .................................................................................... 47 1.13.2. A tanulmányok alatti intézményi vizsgákkal kapcsolatos általános szabályok ................ 49 1.13.3. A vizsgák követelménye, részei, az értékelés rendje........................................................ 50
3
1.14. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ...................................... 51 1.14.1.Másik középiskolából való átvétel feltételei:..................................................................... 51 1.14.2. A felvételi eljárás különös szabályai ................................................................................ 52 1.15. A TÁMOP-3.3.10.A-12-2013-62 pályázat tapasztalatainak hasznosítása............ 52
2. Az intézmény helyi tanterve .............................................................................................. 55 2.1. A választott kerettanterv megnevezése ..................................................................... 55 2.2. A kerettantervi és a szabadon felhasználható órakeretek tantárgyankénti, heti óraszámai ............................................................................................................................ 55 2.2.1. Szakközépiskola (2007/2008-as tanévtől érvényes, kifutó jelleggel utoljára a tanulmányaikat a 2012/2013-as tanévben kezdőkre érvényes) ...................................... 55 A szakközépiskolában a többször módosított 17/2004. (V. 20.) OM, rendelet alapján készített helyi tanterv szerint folyik az oktatás. .............................................................. 55 2.3. A felnőttoktatás programja ..................................................................................... 101 2.4. A választott kerettanterv feletti óraszám ................................................................ 102 2.5. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 103 2.6. Mindennapos testnevelés .......................................................................................... 104 2.7. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ...... 105 2.7.1. Alapszabályok .................................................................................................................. 105 2.7.2. Iskolánkban alkalmazott egyedi szabályok: ..................................................................... 106 2.7.3. Tanórán kívüli foglalkozások indítási elvei...................................................................... 106 2.8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................................ 107 2.8.1. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .......................................................... 107 2.8.2. Pályaorientációs tevékenység (életpálya építés)............................................................... 107 2.8.3. Tankönyvtámogatás.......................................................................................................... 109 2.8.4. Pályázatok útján nyerhető támogatások:.......................................................................... 109 2.8.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ......................................... 109 2.7.6. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ................................................. 110
2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ............................................................................................................................................ 112 2.9.1. Az értékelés alapelvei, célja: ............................................................................................ 112 2.9.2. Az ellenőrzés formái:........................................................................................................ 113 2.9.3. A felnőttoktatás ellenőrzési formái az esti tagozaton: ...................................................... 114 2.9.4. Az értékelés módjai .......................................................................................................... 115 2.9.5. Vizsgahalasztás, vizsgamentesség a felnőttoktatás esti tagozatán:................................... 117 2.9.6. A moduláris oktatás értékelése és minősítése................................................................... 117 2.9.7. Szakmacsoportos alapozás................................................................................................ 121 2.9.8. Az érdemjegyek, osztályzatok dokumentálása, a szülők tájékoztatásának formái ........... 121 2.9.9.A magasabb évfolyamba lépés követelményei.................................................................. 121 2.10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása.... 122 2.10.1. Az otthoni felkészülés elvei:........................................................................................... 122 2.10.2. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli- és szóbeli feladatok meghatározásának......... 123
4
2.10.3. Az otthoni feladat ellenőrzése: ....................................................................................... 124 2.11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei............................ 124
2.12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 125 2.13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ........................................ 126 2.13.1 2.13.1.. Az iskola egészségnevelési elvei .................................................................................... 126 2.13.2. Az iskola környezeti nevelési elvei ................................................................................ 132 2.14. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei. 137 2.14.1. A magatartás értékelésének elvei................................................................................... 137 2.14.2. Büntetés .......................................................................................................................... 137 2.14.3 A szorgalomjegyek megállapításának elvei..................................................................... 138 2.14.4 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei .......................................................................... 139 2.15. A tantárgyak részletes tantervei ............................................................................ 140
3. Szakmai program ......................................................................................................... 142 3.1. Jogszabályi háttér .................................................................................................. 142 3.2. A szakképzés felépítése.......................................................................................... 142 3.3. A szakmai program általános céljai, feladatai és eljárásai................................ 143 3.3.1. Az iskolánk szakmai fejlesztési stratégiáját meghatározó tényezők: ............................... 143 3.3.2. A szakmai program általános céljai:................................................................................. 143 3.3.3. A szakmai képzés feladata................................................................................................ 144 3.4. Az iskolánkban folyó szakmai képzés főbb jellemzői......................................... 147 3.4.1. A szakmai képzés szakaszai ............................................................................................. 147 3.4.2. A szakképzés célja:........................................................................................................... 149 3.4.3. A szakmai gyakorlat szervezése ....................................................................................... 149 3.5. A gyakorlati munka értékelése, minősítése ......................................................... 151 3.5.1. Szakiskolai osztályokban a szakma-specifikus tantárgyak értékelése......................... 151 3.5.2 A gyakorlati képzés értékelése a szakképző évfolyamokon .............................................. 151 3.5.3 A gyakorlati képzés értékelése a szakközépiskolai évfolyamokon: ............................ 152 3.6. Szintvizsga .............................................................................................................. 152
3.7. Szakmai vizsgáztatás ............................................................................................. 152 4. Érvényességi rendelkezések............................................................................................. 154 4.1. Jelen pedagógiai program érvényességi ideje......................................................... 154 4.2. A pedagógiai program módosításának módja, lehetséges indokai ....................... 154 5. Mellékletek........................................................................................................................ 155
5
Bevezető Egy pedagógiai program bevezetője sokféle lehet. Kezdődhet idézettel, vagy egy frappáns kijelentéssel, lehet személyesen megszólítani az olvasót, vagy egyszerűen bemutatni az iskolát. A mi programunk egyfajta hitvallással kezdődik. Valljuk, hogy az oktatás jelentősége nem a lexikális ismeretek átadására, vagy inkább csak megkövetelésére szorítkozik. A kiművelt fő ettől sokkal többet jelent. Az iskolánkban végzett diákok legyenek képesek önmaguk folyamatos fejlesztésére és igényeljék is azt. Legyenek tisztában képességeikkel, de azok határával is. Tudják megtalálni helyüket az életben, és tudjanak élni az élet által felkínált lehetőségekkel. Ismerjék fel, hogy a tudás ténylegesen hatalom, lehetőség a biztos élethez. Legyenek nyitottak a világra, de ugyanakkor tudjanak szelektálni értéktelen és értékes között. Tanulják meg azt, hogy nem csak jogok léteznek, hanem kötelességek is. Mindezek kialakítása történjen olyan körülmények között, hogy a diákok otthonosan érezzék magukat, szívesen járjanak iskolába. Ez az a feladat, amihez nem tanárokra van szükség, hanem pedagógusokra, akik nem csak oktatnak, hanem nevelnek is, méghozzá minden megnyilvánulásukkal. Akár az iskolában, akár az iskolán kívül.
6
A program jogszabályi háttere: Az iskola pedagógiai és szakmai programja a következő jogszabályok és dokumentumok szem előtt tartásával készült: A Közoktatásról szóló –többször módosított– 1993. évi LXXIX. Törvény - Kt. 53. §(2) , - Kt 89/B. § (4) A 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény Az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről (kerettantervi rendelet) A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról -
20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 26. § (1) 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 26. § (2) 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 26. § (4) 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 26. § (5) 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 26. § (1) 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 72. § (1) 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 72. § (5) 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 7. § (1) 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 7. § (2) 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 7. § (3) 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 7. § (4) 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 7. § (5) 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 7. § (7) 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 7. § (8) 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 8. § (1) 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 32. § (4) 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 39. § (1) 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 40. § (3) 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 65. § (5) 7
A
20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 74. § (1) (6) 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 81. § (1) 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 82. § (1) (3) 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 118. § (3) 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 128. § (5) 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 143. § (1) 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 166. § (1) közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási
intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. Rendelet 4/A. §19 (2) a); 11/C. § (3)
A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet, A 150/2012. (VII.6.) kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről (OKJ)
8
1. Az iskola nevelési programja 1.1. Az iskola bemutatása A Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Balassagyarmat egyik legfiatalabb iskolája, mely két középiskola jogutódjaként jött létre 2006. augusztus 1-jei dátummal. Az egyik iskola a Mikszáth Kálmán KÉVIG Középiskola volt, amely elsősorban a kereskedelem, az élelmiszeripar, a közgazdaság, az idegenforgalom és a vendéglátás területén képzett szakembereket, de repertoárjában megtalálható volt még a gimnáziumi, illetve a rendészeti osztály is. 2006-ban ünnepelte volna az iskola a 20. önálló tanévét, ugyanis 1987. augusztus 1-jével szűnt meg 13 éves salgótarjáni tagozati viszonya. A másik iskola a Bérczy Károly Középiskola volt, amely főleg gimnáziumi felnőttoktatással foglalkozott, de végzett szakmai képzést is elsősorban az ügyviteli és az informatikai szakmacsoportokban. Gimnáziumi oktatást más településeken is folytatott immár hosszú évek, évtizedek óta. Az iskola 2005-ben ünnepelte 60 éves fennállását. Mindkét iskola fenntartója a helyi önkormányzat volt, így egyfelől a profiltisztítás, másfelől a jogszabályi változások követése miatt a 133/2006 (VI.29.) határozatával megszüntette a fenntartó mindkét intézményt 2006. július 31-ei dátummal, mint jogelődöket, és létrehozta, megalapította a közös jogutódot. Bár a program új, mégis a két jogelőd programjaira épül, átveszi mindazt, ami bevált és az új iskola arculatának kialakításához, illetve további működéséhez szükséges. A jogutódlással, a két iskola alaptevékenységei és egyéb feladatai mintegy átöröklődtek az újonnan létrehozott intézményre, amely nemcsak a tanulói létszámban, hanem a feladatellátás terén is ugrásszerű változást idézett elő. Az új iskola vonzáskörzete jelentősen megnőtt, másik közigazgatási régióba is átnyúlik. Az iskola által ellátott feladatok szerteágazó voltát már a neve is bizonyítja, hiszen a középfokú oktatás három nagy területét fedi le. Nem derül ki viszont az iskola nevéből, hogy a város közétkeztetésében is jelentős szerepet vállal, életet visz a város egykori ékkövébe, a volt Vármegyeházába, tanáruházat működtet, és a sort lehetne még folytatni. Nemcsak az iskola nevéből olvasható ki azonban a feladatok sokszínűsége. Csak Balassagyarmaton három épületben tanulnak a diákok, s ez kiegészül a rétsági, a nagymarosi és a nógrádsápi tagozattal. A feladat tehát adott, egy olyan komplex intézményt kell kialakítani, „felépíteni” a két jogelőd által lefektetett alapokra, amely az oktatás és szakképzés erős bástyája lehet nemcsak Balassagyarmaton, hanem Nógrád megye nyugati, illetve Pest megye északi részében. 9
Folytassa a jogelődök által megkezdett programokat, mint például a világnyelvi könyvtárét, vagy egy több éves elkötelezettséget jelentő HEFOP-os pályázat véghezvitelét. Maradjon ECDL vizsgaközpont, illetve vegyen részt a hátrányos helyzetű és kudarcélményekkel terhelt tanulók számára indított második esély iskolái programban. Ez utóbbi program azért is kiemelten kezelendő, mert az egyik jogelőd az Országos Közoktatási Intézet bázisiskolája volt, melyből összesen nyolc van az országban. Ilyen gazdag repertoár esetén a bőség zavara azonban problémákhoz is vezethet, ezért e programnak kellőképpen nyitottnak kell maradnia. Biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy rendszeresen felülvizsgálja az iskola tantestülete ezt a programot, illetve végezze el a szükséges korrekciót a jogszabályi változásoknak megfelelően.
1.2. Az iskola adatai Az intézmény neve: Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Rövidített neve:
Mikszáth Kálmán Középiskola
Székhelye:
2660 Balassagyarmat, Hétvezér út 26.
Fenntartója:
KLIK, 1051 Budapest, Nádor u. 32.
Az intézmény alapításának dátuma:
2006. augusztus 01.
1.3. Az iskola állami feladatként ellátott alaptevékenysége:
Általános középfokú oktatás
Szakmai középfokú oktatás
Máshová nem sorolható egyéb oktatás
Hátrányos helyzetű, iskolai kudarcot szenvedő tanulók iskolai sikerességét elősegítő programok, módszerek, modell-értékű elemzések kidolgozása
Egyéb vendéglátás
Rendezvényi étkeztetés
Kiegészítő tevékenységek:
Ruházati kiskereskedelem 10
Lábbeli-, bőráru- kiskereskedelem
Bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kereskedelme
Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
Építményüzemeltetés
Szakirányok: Szakközépiskola:
9-12. évfolyam: Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Vendéglátás-idegenforgalom Közgazdasági Informatika Közszolgálat (korábban rendészetként)
Szakmunkások szakközépiskolája: 2 év alatt a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők számára Gimnázium: Érettségire való felkészítés: megfelelő szakmával és előismeretekkel rendelkezők számára 3 éves esti tagozatú, illetve nappali munkarend szerint szervezett oktatási formában (kifutó) Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakképesítés megnevezése és azonosító száma, szakmacsoportos bontásban: Érettségire épülő képzések: kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció: 52 341 05 1000 00 00 kereskedő 54 341 01 kereskedő 54 345 01 logisztikai ügyintéző vendéglátás-idegenforgalom: 52 811 02 1000 00 00 54 811 021
vendéglős vendéglátásszervező-vendéglős
informatika: 54 481 04
informatikai rendszergazda
közgazdaság: 52 344 01 0000 00 00 52 344 02 0000 00 00 54 344 01 54 344 02
pénzügyi-számviteli ügyintéző vállalkozási ügyintéző pénzügyi-számviteli ügyintéző vállalkozási és bérügyintéző 11
54 343 01 biztosítás) ügyvitel: 54 346 02
pénzügyi
termékértékesítő
(bank,
befektetés,
ügyviteli titkár
Szakiskolai képzések kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció: 31 341 01 0010 31 02 élelmiszer- és vegyi-áru eladó 31 341 01 0010 31 03 műszaki-cikk eladó 34 341 01 eladó vendéglátás-idegenforgalom: 33 811 01 0000 00 00 33 811 02 1000 00 00 33 811 03 1000 00 00 34 811 01 34 811 03 34 811 04 34 811 05 35 811 02
cukrász pincér szakács cukrász pincér szakács vendéglátó eladó vendéglátó üzletvezető
élelmiszeripar: 33 541 04 0000 00 00 34 541 04
pék pék
Külföldi kapcsolataink: Szlovákia:
Somorja Léva Rimaszombat
Románia:
Zilah
Németország:
Chemnitz
Olaszország:
Pavia
Nagy-Britannia (Észak-Írország):
Londonderry
12
1.4. Az intézmény szerkezeti és szervezeti felépítése, képzési rendje 1.4.1. Az intézmény szerkezeti felépítése
Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola
Szülői szervezet
Érdekképviselet
Oktatás Egyéb tevékenység Nappali tagozatos kt tá
szakiskola
szakközépiskola
vidéki telephelyek
Felnőttoktatás
gimnázium
felnőttképzés, tanfolyamok
gazdasági, ügyviteli, technikai feladatok
tanáruház
rendezvény szervezés
13
1.4.2. Az intézmény szervezeti1 felépítése
igazgató
általános igazgatóhelyettes
felnőttoktatási igazgatóhelyettes
szakmai igazgatóhelyettes
gazdasági ügyintéző iskolatitkár, adminisztráció
munkaközösségvezetők
vidéki telephelyek kapcsolattartói
gyakorlati oktatásvezető
gyakorlati oktatásvezető helyettes
gondnok
könyvelés, pénzügy
karbantartók, portások, takarítók
osztályfőnökök, pedagógusok
1
Nógrád Megye Közgyűlésének 2011. július 1-ei átvétele utáni ellenőrzése során megállapított észrevétele alapján
14
1.4.3. Az intézmény képzési szerkezete, rendje Utoljára a tanulmányaikat a 2012/2013-as tanévben kezdőkre érvényes
Szakközépiskola Szakiskola Első képzési szakasz: 9-10. évfolyam A képzés első szakaszára a közismereti tantárgyak meghatározó szerepe a jellemző. E szakaszban teljesülnek a Nemzeti Alaptanterv, a kerettanterv műveltségterületeinek, tantárgyi tartalmának előírásai. A 14-16 éves tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve pályaorientációs és szakmai orientációs ismeretanyag oktatására is sor kerül, mely a pályaválasztás megkönnyítését szolgálja és alapot biztosít a szakmai ismeretek elsajátításához. 15
Második képzési szakasz 11-12. évfolyam A képzési szakasz oktatási célkitűzése az érettségi vizsgára, a továbbtanulásra való felkészítés illetve a szakmai specializációs képzést alapozó ismeretek biztosítása, melynek keretén belül az alábbi ismeretanyag oktatására kerül sor: - szakmai alapozó ismeretek (vendéglátás és turizmus ismeretek, szálloda ismeretek, marketing ismeretek) - szakmai alapozó gyakorlat Ebben a képzési szakaszban kiemelt figyelmet fordítunk az érettségi vizsgára való felkészítésre, elsősorban azokból a tantárgyakból (matematika, idegen nyelv, közgazdaságimarketing alapismeretek, történelem, marketing ismeretek, földrajz, vendéglátás és turizmus ismeretek) melyek a szakirányú továbbtanuláshoz szükségesek. Harmadik képzési szakasz: 13-14. évfolyam E képzési szakasz biztosítja a szakmai specializációs képzést az alábbi választható szakmákban: Kereskedelem – marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport Vendéglátás - idegenforgalom szakmacsoport Informatika Közgazdaság Ügyvitel A szakmaválasztás lehetőségeit a tanuló szándéka és a munkaerőpiaci igények (Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság döntése) határozzák meg. A képzési szakasz szakvizsgával zárul. A szakvizsga követelményeinek teljesítése után a tanuló továbbhaladási lehetőségei az alábbiak: - továbbtanulás egyetemen, főiskolán - akkreditált felsőfokú szakképzésben való részvétel - munkába állás a választott szakmai képesítés lehetőségei alapján
16
Érvényes 2013. szeptember 1-től:
A képzés szakaszai A Mikszáth Kálmán Gimnázium Szakközépiskola és Szakiskolában rugalmas képzés folyik, amely során az egyes tananyagok, tevékenységformák igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, személyes adottságaihoz. A képzési idő: 2-6 év, attól függően, hogy a tanuló 9. vagy 11. évfolyamtól tanul itt, milyen képzési formát választ, mik a szándékai. (A szakmai képzés ideje korábbi képzés alapján történő egyedi elbírálás alapján lerövidíthető.) A szakközépiskolai középfokú nevelés-oktatás szakasza A szakközépiskola mindenekelőtt a kereskedelmi, vendéglátó-ipari, számítástechnikai és rendészeti pályákra készít fel, ennek keretében teljes, lezárt képzést nyújt, érettségi vizsgával zárul. 17
A szakközépiskolának a Köznevelési törvényben meghatározottak szerint szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. Az iskola, igazodva az érettségi, felvételi követelményekhez, a tanulói igények szerint az érettségi tárgyakból felkészítő kurzusokat, fakultációt indít. A csoportok beindításának minimális létszámhatára általában 8 fő. Fontos cél, hogy a tanulóknak ne kelljen különórákra, felvételi előkészítőkre, más érdeklődési körüket érintő tárgyakra iskolán kívül járniuk. Szeretnénk, ha mindezeket az iskolán belül végezhetnék. A szakközépiskolában a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás gyakorlat- és tevékenységorientált képzés keretében folyik. Törekszünk arra, hogy a tanulás domináns része az iskolában, közös, csoportos alkotómunka során valósuljon meg. A szakközépiskolában a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakvizsgájára történő felkészítés folyik. Az iskolai nevelés-oktatás 9.,10.,11.évfolyamok)
szakképesítés
megszerzésére
felkészítő
szakasza
A szakiskolának három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van. Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések megszerzésére történő szakképzés szakképzési kerettantervre épülő szakmai program, a közismereti oktatás a szakiskolai közismereti kerettantervre épülő helyi tanterv alapján folyik. A szakmai képzés ebben a szakaszban a hagyományos képzési módszerek felhasználása mellett az önálló tanulói tevékenységre építő projektmódszert is alkalmazva zajlik. A képzés ilyen formán történő megszervezése a korábbiakkal szemben lényegesen több gyakorlatot biztosít az egyes feladatok valós körülmények közötti végrehajtására. A kurzus végén a tanulók az OKJ (Országos Képzési Jegyzék) előírásának megfelelő képesítő vizsgát tesznek. A szakmai vizsga letételét követően a tanulók egyéni igény szerint két év alatt, nappali, vagy esti középiskolában készülhetnek fel az érettségi vizsgára.
18
1.5. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
A XXI. század új kihívásokkal szembesít bennünket. Életünk és környezetünk megváltozott, a jövőkép meghatározója a változás állandósága. Ehhez az állapothoz csak folyamatos tanulással, önképzéssel lehet eredményesen alkalmazkodni, ami elképzelhetetlen a kulcskompetenciák (szövegértés-szövegalkotás, matematikai – logikai készség) megfelelő fejlettségi szintje nélkül. A gazdasági – társadalmi életviszonyok gyors változásával az életvitel hagyományos formái átalakultak és egyes elemei értékvesztetté váltak. Mindennapjainkat meghatározza a globalizáció, a multinacionális vállalatok szerepe és az általuk közvetített életforma, a multikulturális kihívások, információk mennyiségi robbanása az élet minden területén.. Új tulajdonságokra van tehát szükségünk, megtartva mindazt, ami múltunkból a jövőt orientáló erő és érték. A jövő generációt oktató–nevelő intézményünk pedagógiai programjában tanárai, tanulói és a partnerek számára fogalmazza meg a tevékenységét meghatározó legfontosabb értékeket, célokat és feladatokat, hogy ezek a mindennapi munkában is irányt mutassanak. Alapelvek:
A változásokhoz a megszerzett széles bázisú általános és szakmai műveltséggel, az állandó tanulás készségével, motivációjával és képességével rendelkező ember tud csak alkalmazkodni. Mindehhez szükséges, hogy az egyén megszerzett ismereteit megváltozott körülmények között is képes legyen alkalmazni és kiegészíteni.
Ugyanakkor tudnunk kell, hogy az életen át tartó személyes útkeresés önismeretet, önbizalmat, reális jövőképet, a tervezés és rendszerben gondolkodás képességét igényli.
A helyes életmód kialakításának legfontosabb szempontjai: az élet és az egészség igenlése és mindezt veszélyeztető magatartások elutasítása, a család és a barátság fontossága, az erkölcs, az igényesség és az ízlés mindennapi érzelmi életünk gazdagítása.
19
Törekednünk kell arra, hogy a tanulókat használható tudással felvértezve, gyakorlatorientáltan
oktatassuk,
hogy
szakképesítésük
megszerzése
után
megfeleljenek a munkaerő-piaci igényeknek.
A
harmadik
alkalommal
évfolyamot
ismétlő
tanulóknak
ajánljunk
fel
intézményünkben is oktatott szakmát, hogy minél hamarabb a munkaerőpiac szolgálatába tudjon állni. Amennyiben a 18. életévét be nem töltött tanuló államilag elismert szakmát szerez, tanulói jogviszonya megszüntethető. (KT 6.§)
A gyakorlati tudás megszerzésének alapját a kompetencia alapú fejlesztés képezi. Ennek során meg kell határozni, hogy mit csinál a tanuló a képzés során, milyen tanulói tevékenységek és munkaformák megszervezése szükséges.
A tananyag és a tanítási módszerek kiválasztásánál - a kerettantervi megkötöttségek mellett figyelembe vesszük diákjaink életkori, illetve fejlettségi szintjét. Célunk, hogy nemcsak a jó, hanem a gyengébb képességű tanulók is megszerezzék az érettségit, illetve a szakmai-bizonyítványt, amennyiben kellő szorgalommal és kitartással rendelkeznek.
Lehetőséget biztosítunk a szakképzésben résztvevő tanulóink számára, hogy tanulmányaik befejezése után felnőttképzés keretében érettségi vizsgát tehessenek.
Alapvető feladatunknak tartjuk, hogy kellően motiváljuk a tanítás-tanulási folyamatot, s hogy kialakuljon az önképzésre való igény.
Fontos feladat a társas kompetenciák fejlesztése, legyünk képesek érdeklődni, és együtt érezni más magatartások, életformák, szociális helyzetek, meggyőződések iránt, és a tolerancia határozza meg viszonyunkat minden az átlagostól különbözőhöz.
Mivel egy társadalomban élünk és egy állam polgárai vagyunk, a demokrácia aktív részvételt ró ránk országunk, régiónk, de mindenekelőtt közvetlen környezetünk és közösségünk problémáinak megoldásában. Mindez csak az együttműködés képessége, az egyéni és közösségi érdekek összhangja alapján lehetséges.
Közös jövőnk ruházza ránk feladatként a környezettudatos magatartásra nevelést, a felelősséget a Föld globális problémái iránt, a természeti környezet megóvásának gyakorlatát a mindennapi életben.
Céljaink eléréséhez nélkülözhetetlen, hogy nyitottak legyünk a szakmai és társadalmi életben zajló változásokra, alakítsunk ki minél több kapcsolatot más intézményekkel, hogy velük együttműködve hatékonyabban és eredményesebben dolgozhassunk.
20
Célok, feladatok:
1. Az iskolai nevelőmunkánk célja olyan értékek közvetítése, melyek a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, jövőjére, a családra, a munkahelyre, a társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak. 2. A fenti értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola egészén keresztül történik. 3. Iskolánk a társadalmi és oktatáspolitikai változásokra nyitott. 4. Célunk, hogy tanulóink művelt és egészséges tagjai legyenek a társadalomnak. 5. Szakképzésünkben a munkaerő-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó ismereteket közvetítsünk. A szakmai oktatás teremtse meg a tudásnak és a készségeknek azt a bázisát, amelyek birtokában a tanuló az ismeretelsajátítás körülményeitől eltérő környezetben is tudását és képességeit felhasználva cselekszik, mert rendelkezik az interpoláció képességével. 6. Korszerű kereskedelmi, vendéglátó ipari, közgazdasági, rendészeti, pénzügyi, ügyviteli és informatikai ismeretekkel rendelkező tanulókat képezünk. 7. A korszerű szakmai ismeretek elsajátítása mellett az információval való produktív és kreatív bánásmódra neveljük tanulóinkat, hogy a középfokú tanulmányaik befejeztével és a továbbtanulás, az átképzések, a továbbképzések során is megértsék és elfogadják az egész életen át tartó tanulás fontosságát és szerepét. 8. A megvalósuló szakmai oktatás minden részeleme szerves egységet alkot az egyéni képességek fejlesztésével 9. Kiemelkedő feladatként kell foglalkoznunk a tanulási problémák megoldásával, a tanulási módszerek megtanításával. 10. A szakmai ismeretek bővítése érdekében kapcsolatot tartunk külföldi iskolákkal. 11. A tanulókkal szemben magas követelményeket támasztunk. Oktatásunk ugyanakkor tanulóközpontú és humánus. 12. Az iskola dolgozói elkötelezettek a minőségi munka, a folyamatos intézményfejlesztés, a partnerközpontú működés iránt.
21
Oktatási stratégiánk legfontosabb eleme tehát a szakmai és az általános emberi műveltségtartalmak egymást kiegészítő és megerősítő kapcsolata. Természetesen ehhez egy olyan iskolára van szükség, amely az alapfunkciók ellátása mellett a társadalmi és egyéni igényeknek is megfelelő ismereteket nyújt. Ha kell, akkor a tanuló képességeihez, előismereteihez, elfoglaltságához alkalmazkodó differenciálással. Eszközök, eljárások Az iskola oktatási- nevelési programjának céljai, megfogalmazott elvárásai csak a mindennapi munkában helyesen megválasztott, következetesen alkalmazott eszközök és módszerek használatával valósíthatók meg. A nevelő-oktató munka ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkor lehet eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira, és kellő teret biztosít a tanulói aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában. Ennek néhány fontos eszköze, hogy:
Fejlesszük a tanuláshoz szükséges szövegértési és szövegalkotási képességeket, az írott, beszélt és képi kommunikáció legfontosabb elemeit, a szabatos és világos érvelést és önkifejezést.
Minden tantárgyban a nyelvtan helyes használatára, a szókincs gazdagítására kell törekedni a kommunikációs készség fejlesztése és a nemzeti identitás megteremtése érdekében is.
Fontos a logikus összefüggésekben, rendszerben való gondolkodás, a különböző információk közötti eligazodás képessége, a lényeges és a járulékos közötti különbségtétel.
Tanulóinknak képessé kell válniuk az egész világra kiterjedő információáramlásba való bekapcsolódásra, a legújabb információszerzési, feldolgozási és átadási technikák használatára.
Szorgalmazni
kell
a
tanulói
aktivitást,
tág
teret
kell
adni
az
egyéni
munkamódszereknek és ezzel hozzá kell segíteni a tanulót az egyéni tanulási stratégia kialakításához.
A korszerű szakmai oktatás a tudásnak és a készségeknek olyan bázisát teremti meg, amelyek birtokában a tanuló képessé válik arra, hogy tudását az ismeretelsajátítás körülményeitől eltérő környezetben is hasznosítsa, mert rendelkezik az interpoláció képességével. 22
Pontos,
fegyelmezett,
kitartó,
önálló
munkára,
feladatai
elvégzésének
megszervezésére és munkája ellenőrzésére szoktatjuk a tanulókat - akár egyedül, akár csoportban dolgoznak, az autonómia és a felelősségtudat kialakítása érdekében.
Fontos az állampolgári létre való felkészítés, a demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztése:a jogok és kötelességek tudatosítása, felelős társadalmi magatartás kialakítása, a természeti és mesterséges környezet felelős használata, a tudásra épülő önálló vélemény kialakítása.
A komplex személyiség fejlesztésében fontos szerepet kap az önismeret - az erős és gyenge pontok felismerése, a fejlett és reális önértékelés, az önbizalom erősítése gyakori pozitív megerősítéssel, a kezdeményező és vállalkozó készségek, az ítélőképesség, az erkölcsi és esztétikai érzékenység, az érzelmi intelligencia kialakítása. Céljaink megvalósításának színterei: Tanítási órák
- kötelező órák, - kötelezően választható órák, - választható órák Tanórán kívüli egyéb foglalkozások
- egyéni foglalkozás, - szakkör, - sportkör, - felzárkóztató foglalkozások, - az iskola kulturális tevékenységével kapcsolatos foglalkozások - az iskola közéletével kapcsolatos foglalkozások
1.6. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Tanulóink közül a nehéz szociális helyzetben lévők vannak többségben. A hátrányok családi, tanulási és anyagi téren mutatkoznak. A legveszélyeztetettebbek a szakiskolába járó 9. és 10. évfolyamos tanulók: családi hátterükre jellemző, hogy sok család a létminimumon él. A szülők többsége alacsony iskolázottságú, munkanélküli. Gyakori a deviancia előfordulása a családban. Sok tanuló csonka családban él. Ezekre a tanulókra jellemző a kitartás hiánya, az önállótlanság, problémás szocializáció, nem megfelelő értékrend, intellektuális alulteljesítés, 23
sérült beszédkommunikáció, gyenge tanulmányi motiváció, amelyek csak megfelelő sikerélményhez juttatással, egyéni képességükhöz mért fejlesztési programmal javíthatók. A devianciára hajló „másság” kezelése, a gyermekek „furcsa” viselkedése, az okok felismerése nehéz feladattal állít szembe minden pedagógust. A fokozott odafigyelést, törődést igénylő tanulókkal eredményt elérni csak nagyon sok türelemmel, állandó foglalkoztatásukkal és igen nagy időráfordítással lehet. Az eredményesség egyik feltétele az egyénenkénti foglalkozás, ez azonban a jelenlegi osztálylétszámok mellett nehezen valósítható meg. A magatartási ill. tanulási problémákkal küzdő tanulókat elsősorban az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős segíti tanácsaival, ő kíséri figyelemmel fejlődésüket. Pedagógiai célok, lehetőségek Az iskolai nevelésnek-oktatásnak ezeken a negatívumokon változtatni kell:
Ki kell alakítani a felelősségtudatot, meg kell tanítani az önirányítás, az önkontroll, az önértékelés és a felelősség megfelelő kiépítési technikáját.
El kell érni, hogy a magatartási és teljesítménybeli kudarc estén a tanuló maga keresse meg a helyes korrekciót, vagy legalábbis igénye legyen rá.
Fontos teendőnk, hogy a sorozatos kudarchelyzetből adódó ellenállás, frusztráció ne reprodukálódjon.
A negatívan értékelő hatásokkal szemben erősíteni kell a pozitív értékelő hatásokat: dicséreteket, jutalmazásokat, kitüntetéseket.
Segíteni kell tanulóinkat önmaguk átértékelésében, sikerek elérésében.
Megfelelő tanulási stratégia kialakításával, a tanuló adottságait feltáró, ahhoz alkalmazkodó, differenciált, az individuális különbségeket figyelembe vevő, személyre szóló fejlesztő
programmal a tanulók tanulási nehézségekből adódó beilleszkedési problémáján javítani tudunk.
Speciális
osztályfőnöki
órákon
személyiségfejlesztő
tréningeken
fejlesztjük
önértékelési, önismereti képességeiket,
24
1.7. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Jogi háttér:20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 128. § (2)
Iskolánkban meglehetősen sok diák tanul. Ez a nagy létszám magával hozza a sokszínűséget szinte minden területen. Erre a sokszínűségre az egészségnevelés területén is figyelmet kell fordítani. Az egészségnevelés célja, hogy a tanuló képes legyen objektíven felmérni saját egészségi állapotát, ismerje az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit. El kell érni, hogy az egészsége megőrzéséért tegyen valamit, alkalmazza a megtanultakat. Ezt legjobban akkor tudja elsajátítani, ha erre a tanórán alkalmazott alternatív módszerek alkalmazására, vagy az azon kívüli programok keretében lehetőséget kapnak a diákok. Különösen hatékony, ha ezek a programok a pedagógusok, neves helyi vagy akár országosan ismert szereplők és a család együttes részvételével történik. Mivel iskolánkban szakmai képzés is folyik, ezért ehhez egészségügyi alkalmassági vizsgálatok szükségesek. Ez lehetőséget ad egyfajta kép kialakításához a hozzánk belépő diákokról. Az ekkor felismert, felmerülő problémák nagymértékben meghatározzák céljainkat, feladatainkat. Kiemelt céljaink: -
Minden tanuló rendelkezzen az alapvető és ez után korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel, jártasságokkal egészségük védelme és megőrzése érdekében. (pl. személyi higiénia terén, makro- és mikrokörnyezet egészségre gyakorolt hatásáról,)
-
Ismerjék meg az egészségre káros szokások biológiai-élettani- pszichés összetevőit (dohányzás,
alkoholfogyasztás,
drogfogyasztás,
inaktív
életmód,
egészségtelen
táplálkozás) -
Kapjanak
segítséget
párkapcsolati
döntéseik
etikai,
erkölcsi
és
egészségügyi
következményeiről. -
A nemiséget az élet természetes és fontos jelenségeiként kezeljék, a szélsőségek közötti helyes középutat tudják megtalálni, tudatosan, körültekintően szervezzék életüket.
-
Legyenek korszerű családtervezési és fogamzásgátlási ismereteik.
-
A betegségek korai felismerése, önmegismerés, az önvizsgálat jelentősége tudatosuljon, gyakorlattá váljon önmaguk és családtagjaik körében.
25
1.7.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Céljaink megvalósulását a következő tevékenységformák szolgálják: -
Rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatok (9. évfolyam beiskolázási, szakmaválasztási, 11. évfolyam kötelezően előírt, továbbtanulási, és a tanév során felmerülő egyéb pl. sportversenyre való alkalmassági vizsgálatai). Az iskolában tanulóknak középiskolai tanulmányai alatt tehát legalább kétszer megvizsgálják az általános egészségi állapotát, nyomon követik az esetleges betegségek helyzetét, felhívják a figyelmét a veszélyeztető tényezőkre.
-
A rászorulók rendszeres orvosi gondozása illetve gondozásának nyomon követése.( ifjúsági, orvosi gondozási tanácsadás )
-
A gyógytestnevelésre szorulók kiszűrése, irányítása.
-
Osztályfőnöki felvilágosító órák (Akár az egészségügy, akár a pedagógusok kezdeményezésére minden esetben lehetőséget biztosítunk arra, hogy osztályfőnöki órák keretében a felmerülő témákról, a korosztályt érintő kérdésekről tájékoztatást kapjanak tanulóink a védőnőtől, ha szükséges más szakembertől.)
-
Egészségügyi napok: melynek programjai az orvosi és védőnői szűrővizsgálat és a nap további részében aktuális, korspecifikus témákról előadás, kiscsoportos beszélgetések, video filmek megtekintése, önvizsgálati módszerek gyakorlása. Otthonra a napi témákból emlékeztető ismertetők kiosztása.
-
Hagyományosan a minden tavasszal megrendezésre kerülő Mikszáth-napok keretében zajló felvilágosító előadások, vetélkedők.
-
Túlsúlyosak rendszeres tornája (Egészségvédők Egyesületének konditermében)
-
Önálló védőnői tanácsadás Az ifjúsági védőnő folyamatos jelenléte kialakít egy olyan szintű kapcsolatot, hogy a diákok – esetleg a tanárok is -, a védőnői tanácsadáson megjelennek és segítséget, tanácsot kérnek.
-
A fennálló kapcsolatrendszert mindenképpen ápolni kell, az elért eredményeket meg kell őrizni és tovább kell fejleszteni.
-
Kortárs
oktatók
képzésének
szorgalmazása,
lehetőség
biztosítása
ismereteik
továbbadására osztályfőnöki órákon. -
Szülők figyelmének felhívása, szülői értekezleten a serdülő és fiatal felnőttkor kihívásaira, szülői teendőikre, hiszen a családi háttér, szülői támogatás nélkül nincs esély az eredményes megelőző munkára.
26
A jövőbeli feladatok : -
Az egészségtan oktatását önállóan vagy tantárgyba ( itt elsősorban a biológia tantárgyra kell gondolni, hiszen ennek az emberi testtel foglalkozó része több témát felölel ) integrálva fontos volna megkezdeni, amelynek keretében tanulhatnának a tanulók az egészséges életvitelről, családi életre nevelés témaköreiből, elméleti embertanra épülő mindennapi életben hasznosítható gyakorlatias (tudás, készségfejlesztés a cél) ismereteket sajátíthatnának el. Tanóra igénye: 10-12 óra/oszt./év. 9-10. évfolyamon két évig.
-
A kortárs oktatás kiterjesztése. Előnyös minél szélesebb tanulói körrel megismertetni ezt a lehetőséget, élni a továbbképzésekkel. Az itt megtanult ismereteket az osztályokban az osztályfőnöki órákon ismertetni kell a tanulókkal. (témakörök: AIDS prevenció, drogprevenció, véradás, szexuális kultúra fejlesztése).
-
Az iskolában a testedzést a tantervben előírt, a törvényben megjelölt óraszámok szerint tartjuk. Ezen felül a törvényi keretek alapján minden évfolyamon biztosítjuk az iskolai sportköri foglakozásokat. / kézilabda, kosárlabda, futball, sakk, röplabda, stb./
Az egészségnevelési program tervezőinek feladata: Az iskolai egészségnevelési program kidolgozásáért az igazgató által megbízott pedagógus a felelős, aki az iskolai védőnővel együtt végzi a munkát. Segítséget adnak a biológia, testnevelés szakos tanárok, valamint az osztályfőnöki munkaközösség. 1.7.2 Az egészségnevelés színterei, 1. Tanórán: -
önálló tantárgyként,
-
más tantárgyba beépítve:
egészségnevelés-tartalmú
tantárgyakban:
biológia,
testnevelés,
természetismeret, emberismeret,
nem egészségnevelés-tartalmú tantárgy, de beépíthetők az ismeretek: informatika, történelem, kémia, fizika,
nem egészségnevelés-tartalmú tantárgy, nehezebben illeszthető be magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, rajz, ének,
-
osztályfőnöki óra keretén belül.
2. Tanórán kívül: -
szakköri foglalkozás,
-
hétvégi iskolai programok (pl.: sportrendezvények, kulturális programok), 27
-
kirándulások, túrák.
1.7.3. Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás Az egészségnevelés olyan változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási folyamatok összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének elmozdítása érdekében. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: kémia, biológia és osztályfőnöki órák tananyagába beépített foglalkozások. Az iskolai büfé törekszik az egészséges táplálékok forgalmazására. A mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása testnevelés órákon, az iskolai sportköri foglalkozásokon és a tömegsport foglalkozásokon. Az intézmény törekszik a drogprevenciós és egyéb egészségvédelemmel kapcsolatos pályázatok kihasználására. A diákönkormányzat programjába sportversenyeket iktatunk be. Az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az osztályfőnöki órákon. Rizikócsoportos megközelítés A korai szűrés eredményeként feltárt egészségi problémákkal, illetve sajátos háttérváltozókkal jellemezhető csoportok körében folytatott megelőző tevékenységet jelent. Például túlsúlyos személyek, magas vérnyomással élők, alkoholbetegek gyerekei. A rizikócsoportokra irányuló egészségfejlesztő tevékenység közvetlenül kapcsolódik a másodlagos és harmadlagos prevencióhoz. Az érintett gyerekek szűrővizsgálatát a védőnők gyakrabban végzik el, az osztályfőnök és a gyermek és ifjúságvédelmi felelős kimunkálja a betegségmegelőző programot. Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciát, alkalmazkodást fokozó beavatkozások Mivel az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg, ezért az egészségfejlesztési törekvéseink a társasérzelmi készségek fejlesztésére is kiterjednek.. A társas és a kommunikációs kompetenciák fejlesztése az erre lehetőséget nyújtó tantárgyak illetve kiemelten az osztályfőnöki tanmenetbe épül be. Kortárshatások az egészségfejlesztésben A serdülőkorú fiatalok számára a felnőttnél hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van. Kiváltképpen az ún. kényes témák területén sikeresek ezek a programok, mint például a szexuális kultúra fejlesztése, az AIDS prevenció, 28
a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer használat megelőzése. A diákok kortársképzésének támogatásával a közvetlen és hatékony információátadást segítjük. További célok Hosszú távú célként szeretnénk iskolapszichológust alkalmazni, valamint saját tornacsarnok építésével több sportfoglalkozást szervezni. Szeretnénk bővíteni a sportszerek állományát, így változatosabb programok szervezésére nyílna lehetőség. 1.7.4. A segítő kapcsolatok színterei Szülők (család, kollégium) Együttműködés a szülőkkel, a kollégiumokkal. Rendszeresen tartjuk a kapcsolatot a szülőkkel, valamint a kollégiumi nevelőtanárokkal. Iskolaorvos, háziorvos, védőnő Az iskolaorvos és a védőnő feladata A megfelelő testi és lelki egészség biztosításának szerves részét képezi az iskolaorvossal és az iskolavédőnővel kialakított szoros együttműködés. Ennek keretén belül – az
egyes
korosztályoknál
orvosi
szempontból
megfelelő
időben
–
több
irányú
egészségvédelmi és egészségnevelési munka folyik. Az iskola csoportosan (osztálykeretben) szervezett formában biztosítja, hogy az egészségügyben ezen a téren dolgozó szakemberek feladatukat az előírásoknak és elvárásoknak megfelelő színvonalon tudják ellátni. Az iskola egészségügyi ellátás különösen a következő területeken tud ismereteket nyújtani: Négy olyan terület van, amellyel kapcsolatosan rendszeres egyeztetés történik az iskola és az iskola egészségügyi szolgálat között azért, hogy minél hatékonyabban tudjon működni, illetve együttműködni az iskola egészségügy az oktatási intézménnyel. tájékoztatás az iskolában folyó egészségügyi munkáról (védőnő) védőoltások szervezett és mindenkire kiterjedő adása (védőnő, iskolaorvos) szűrővizsgálatok elvégzése (szakmai alkalmassági, belgyógyászati) (védőnő, iskolaorvos) felvilágosító tevékenység (védőnő) Rendvédelmi szervek Együttműködés a rendőrséggel
29
A drogprevenció területén jó kapcsolatot alakítottunk ki a rendőrséggel, így szakembereik legfrissebb ismereteik és demonstrációs eszközeik segítségével széleskörű tájékoztatásban részesítik diákjainkat. (felelősök: az ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnök) 1.7.5. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az
iskolai
elsősegélynyújtás
oktatásának
legfőbb
célja,
hogy
megalapozza
a
felelősségteljes és szabálykövető magatartás kialakulását. Olyan pozitív attitűd kialakítása, amely nyitottá tesz környezetünk értékeire, azok tiszteletére és megvédésére ösztönöz. Cél a testi, lelki, szociális egészség megbecsülésére, megőrzésére való nevelés, az egészséges életvezetésre való felkészítés. További cél, hogy a tevékenység elsajátítása után bárhol, bármikor, bármilyen körülmények között tudjanak szakszerű segítséget nyújtani a rászorulóknak. Fontos a sürgősségi szemlélet kialakítása, a baleset valamint a hirtelen bekövetkező egészségkárosodás alapszintű ellátásának elsajátítása. Fontos, hogy éles helyzetben saját kompetenciái ismeretében hatékonyan tudjon és merjen segíteni embertársainak. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: Iskolánk a 9. évfolyamon testnevelés órák keretében kívánja elsajátíttatni a tanulókkal az elsődleges elsősegély-nyújtási ismereteket. A szabadon választható órakeret terhére 6 órát szánunk
az
alapismeretek
gyakorlatközpontú
megvalósítására.
A
6
órás
modult
egybefüggően, lehetőleg szeptemberben egy hónap alatt kívánjuk megvalósítani. Feltételek: Az iskola lehetőségei szerint törekszik arra, hogy a gyakorlatközpontú elsősegélynyújtás tárgyi és személyi feltételeit biztosítsa. Iskolánk rendelkezik újraélesztő készülékkel, melynek működési technikáját el tudják sajátítani a gyerekek. A szemléltetéshez szükség szerint szaktermi lehetőségek is biztosítottak. A képzés személyi feltételeit az iskola testnevelési és természettudományi munkaközössége, illetve az egészségfejlesztéssel megbízott munkatárs biztosítja, szükség szerint külső szakember bevonásával. Elsajátított kompetenciák: A tanuló a modul végére képes lesz - elvégezni a hatáskörébe tartozó teendőket baleset esetén. - biztosítani a helyszínt. - értesíteni a mentőket, tűzoltókat, rendőröket baleset esetén. 30
- felismerni a figyelemfelhívó panaszokat, tüneteket. - elsősegélyt nyújtani. - biztonságosan üzemeltetni az életmentő készüléket. - vérzéscsillapítási eljárást alkalmazni. - elsődleges sebellátást végezni
1.8. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolai nevelés legfőbb célja az egyén minél szélesebb körben történő fejlesztése, felkészítése az életre. Az egyén fejlődése azonban szorosan összefügg és nem választható el a közösségtől, a közösségi neveléstől. A legalapvetőbb primer közösség a család, amelybe az egyén beleilleszkedik. A család meghatározza, formálja, befolyásolja az egyén, a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell fejleszteni, formálni, átalakítani. Így nagyon fontos szerepet kap az óvoda, az iskola, s az utóbbin belül is az osztályközösség. 1.8.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: A tanulók együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti. Megkülönböztetett jelentőségű feladatok hárulnak az iskola vezetőire, az osztályfőnökre, a diákönkormányzatot segítő pedagógusra, az egyes iskolai eseményeket, rendezvényeket szervező tanárokra. A tanuló fejlődésének meghatározó tényezői a családban elsajátított szokásokon, morális tényezőkön túl a baráti körben kialakított emberi kapcsolatok és értékrendek. Az osztályközösség a középiskolában mára sok alapismerettel, szokással, szemléletmóddal rendelkező
tanulók
közössége,ahol
a
meglévő
életszemléletet
kell
formálni
és
továbbfejleszteni. Ebben nagy a szerepe a közösségnek, a kortársak egymásra hatásának. Mivel a tanuló idejének nagyobbik részét tölti az osztályközösségben, nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása, a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszere, viselkedési formái.
31
Az osztályközösség feladatai: valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása, -
az egyéni értékek felismerése,
-
egymás tiszteletben tartása,
-
egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban,
-
a másság elfogadása, a tolerancia,
-
társaik segítése, támogatása gondjaik, problémáik megoldásában,
-
mások gondjainak, nehézségeinek felismerése. A közösség irányításában, alakításában meghatározó a szerepe az osztályfőnöknek,
aki indirekt és direkt irányítással a közösséget formálja. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok keresésében. Szervező, irányító a tanulók, az osztályban tanító nevelők és a családi ház között. Fontos a szerepe és a tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni, befolyásolni a tanuló támogatásába, mennyire azonos alapelvekkel irányít az iskola és a család. Az osztályfőnök ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje az esetleges deviáns eseteket, és találja meg a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik a probléma megoldásában a segítségére lehetnek. 1.8.2. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: Hagyományőrző tevékenységek - Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést lehet tartani a következő alkalmakkor: 1848. március 15-e, 1956. október 23-a évfordulóján, karácsonykor, farsangkor, illetve a végzősök ballagásakor stb. - Fontos feladat az iskola névadójának, emlékének ápolása. Madách-Mikszáth vers-és prózamondó verseny, Mikszáth Kálmán születésnapjához igazodóan -
Mikszáth Kálmán és Bérczy Károly emlékhelyeinek meglátogatása, koszorúzása
-
Iskolagaléria működtetése
-
Gólyaavató, szalagavató tartása
-
A Diákönkormányzat által javasolt és a tantestület által elfogadott rendezvények tartása (pl.: diáknap-túlélőtúra, farsangi bál, diákjuniális, stb.)
-
Jótékonysági est a szülőknek minden év tavaszán
-
Külföldi szakmai gyakorlatok szervezése
-
Évkönyv kiadása
-
Tanulmányi és sportversenyeken való részvétel 32
-
Sítábor szervezése
-
Testvériskolákkal (hazai és határon túli) kapcsolatok ápolása
-
Iskolai díj adományozása
Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások -
Az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órák szervezése.
-
Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások tartása.
Versenyek, vetélkedők A tehetséges tanulók további fejlődését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti
stb.)
versenyek,
vetélkedők,
melyek
az
iskolában
évente/félévente/stb.
rendszeresen kerülnek megszervezésre. A legtehetségesebb tanulók városi, megyei és országos tanulmányi, művészeti versenyeken is részt vesznek. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Múzeumi, kiállítási, művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Iskolai könyvtár – könyvtárszoba Az iskolai könyvtár, a tanulók és az iskola dogozóinak egyéni tanulását, önképzését szolgálja. Könyvtári foglalkozás szervezhető a városi és megyei könyvtárakban is tanórán és tanórán kívül. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján, előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép, zongora stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják 33
1.8.3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének megszervezésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét a diákok által jelölt és az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. 1.8.4. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: Az iskola szórakoztató programjai Az iskola szórakoztató rendezvényeit, programjait a Diákönkormányzat szervezi és a DÖK éves munkatervében kerül meghatározásra.
1.9. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 1.9.1. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza.
a tanítási órákra való felkészülés,
a tanulók dolgozatainak javítása,
a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,
kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,
a tanulmányi versenyek lebonyolítása,
tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,
osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,
az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, 34
részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,
tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,
iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
részvétel a munkaközösségi értekezleteken,
tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,
osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
1.9.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.
Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.
Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.
Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.
Szülői értekezletet tart.
Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi
és
év
végi
statisztikai
adatok
szolgáltatása,
bizonyítványok
megírása,
továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.
Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.
Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.
Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.
35
Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.
Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
1.10. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.10.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetség valami iránt megmutatkozó hajlam, képesség. A tehetséges ember valamilyen tevékenységben az átlagosnál magasabb teljesítményre képes. A tehetséggondozás a személyiségben lévő adottság, különleges képesség, személyiségfejlesztési folyamatba illeszkedő, ugyanakkor differenciált és hatványozott kibontása. Az iskola – lényegéből adódóan – az átlagos képességekkel rendelkező, átlagos kapacitású tanulók számára állítja össze a tananyagot, tanterveit. Így minél homogénebb egy tanulói közösség intellektuális szintje, annál „könnyebb” az oktatási folyamat. Iskolánk tanulói közül azonban jó néhányan rendelkeznek olyan képességekkel, adottságokkal, amelyek alapján kitűnnek társaik közül. Pedagógiai munkánk egyik fontos feladata ezeknek a képességeknek a felkutatása, felszínre hozása, kibontakoztatása, erősítése, értékelése. Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet a tehetséges tanítványokra, hogy megfelelően lehessen gondoskodni a fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. 1.10.1.1. A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán belül
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,
a tanórákon érvényesülő differenciált képességfejlesztés,
tantárgyak emelt szintű oktatása,
csoportbontás,
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata,
a továbbtanulás segítése felkészítő foglalkozásokkal, 36
személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak alkalmazása,
a viselkedéskultúra fejlesztése.
a tanítási órához kapcsolódóan külön feladatok kiadásával, pl.: egy-egy témakör alaposabb feldolgoztatásával, kiselőadások tartásával, tanítási óra tartása diák részéről, rendhagyó, játékos témafeldolgozás – kötődve a szaktantárgyi óratervhez, keresztrejtvény készítése különböző tananyaghoz kapcsolódóan, nyelvi játékok, fejtörők készítése.
1.10.1.2. A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán kívül
versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.),
a kiugró tehetségek szakemberekhez való irányítása, akik gondoskodnak a tanulók megfelelő fejlesztéséről,
tehetséggondozó szakkörök,
iskolai sportkörben: kézi-, kosárlabda- és labdarúgó-bajnokságok,
szabadidős foglalkozások (színház-, múzeumlátogatás),
az iskolában rendelkezésre álló tanulási források használata (számítógépes, multimédiás tanuló programok).
továbbképzés segítése (tanulóknak)
pályaválasztás segítése
ECDL vizsgafelkészítők
az iskolai könyvtár, valamint az iskola eszközeinek egyéni vagy csoportos használata
munkaerő-piaci ismeretek közvetítése
munkaerő-piacon való szereplés képességének kialakítása
házi versenyeink: - szavalóverseny - helyesírási verseny - nyelvhasználati verseny - szövegértési verseny - nyelvi játékok verseny - diákírók, diákköltők pályázat - fotó és mozgóképes pályázatok - idegen nyelvi versenyek - számítógépes verseny 37
- matematikai verseny - rajzverseny - sportversenyek 1.10.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A kudarc egy sajátos viselkedési zavar, mely a tanuló és a külvilág közötti viszony tartós zavarát jelzi. Tanulási zavarokkal küzdőknek azokat a tanulókat nevezzük, akik az iskolai alaptantárgyakból azért nem tudnak kielégítően teljesíteni, mert ezeknél a tárgyaknál nehézséget jelent nekik a koncentrálás, az információ felvétele, feldolgozása és hasznosítása, jóllehet az általános intelligenciájuk ezt nem indokolja. Iskolánkban számos ilyen diák tanul, közülük többen küzdenek a diszlexia, a diszgráfia, a diszkalkulia problémájával is. A jelenséget a szaktanárok (magyar-, matematika-, idegen nyelv tanárok) diagnosztizálják, majd jelzik az osztályfőnököknek. A további lehetséges lépésekről az egy osztályban tanító tanárok közössége dönt. Az osztályfőnök a jelzések alapján javaslatot tesz a szülő felé Nevelési Tanácsadóba küldésről. Arra kell törekedni, hogy a teljesítménybeli lemaradás eseteit megvizsgálva felismerjük az okokat, elemezzük azokat, s kapcsolatba hozzuk a tanuló személyiségével, képességeivel, otthoni-iskolai környezetének légkörével. A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók leggyakoribb viselkedési tünetei:
a képességektől jelentősen eltérő tanulmányi eredmény
nagymértékű teljesítménycsökkenés
bukás
hiányzás
feszültség, ingerlékenység, agresszivitás
gyenge koncentrálóképesség
kommunikációs készség zavara
az egyes tantárgyak tanulási módszereinek hiánya stb.
emlékezés zavarok,
a logikus gondolkodás problémái
szorongásos magatartás,
alacsony önértékelés,
a spontán kíváncsiság hiánya.
antiszociális cselekedetek 38
Nem minden viselkedési rendellenesség hátterében húzódik meg ugyanakkor tanulási nehézség. Ezért mindig az adott eset elemzése dönti el, hogy melyik tényező a felelős. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik:
diagnosztizálás (minden pedagógus feladata)
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,
az egyéni foglalkozások,
a felzárkóztató foglalkozások
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata,
továbbtanulás irányítása, segítése.
a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelése.
A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő. 1.10.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A
beilleszkedési,
tanulási,
magatartási
nehézséggel
küzdő
tanulók
leggyakoribb
ismertetőjelei: -
A tanuló nem felel meg a vele szemben támasztott nevelési és oktatási követelményeknek,
-
passzív vagy aktív módon ellenáll a nevelői hatásoknak,
-
nehezen tud alkalmazkodni és a közösségbe beilleszkedni,
-
testi és pszichés tünetei vannak,
-
személyiségzavarokkal küzd (idegesség, figyelmetlenség, alvási és beszédzavarok, hibás automatizmusok – pislogás, grimaszolás, étvágytalanság, hisztérikus görcsök stb.).
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek: -
szűrés, diagnosztizálás,
-
együttműködés a segítő szakemberekkel, 39
-
együttműködés a kortárs csoportokkal,
-
speciális programok meghatározása, kialakítása: pályaorientáció, drog- és alkohol prevenciós foglalkozások.
A beilleszkedési, magatartási problémák sikeres megoldásához szükséges pedagógiai tevékenységek A magatartási ill. tanulási problémákkal küzdő tanulókat elsősorban az osztályfőnök segíti tanácsaival, ő kíséri figyelemmel fejlődésüket. Az ifjúságvédelmi felelős segíti a kudarcélmény feldolgozását speciális tréninggel, ill. pszichológusi segítség felajánlásával. Az iskola pedagógusainak munkáját ebben a folyamatban a nagyfokú empátia, előítélet-mentesség, pedagógiai kreativitás, a tanuló elfogadása és segítése kell, hogy jellemezze. A tanár-diák viszonyban dominálniuk kell a következő értékeknek: nyíltság, őszinteség, törődés, a másik tiszteletben tartása, az igények, elvárások megfelelő stílusú kifejezése. Fel kell ismerni és megfelelően diagnosztizálni a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókat, ill. a negatív viselkedés okait. Minden tanév elején készül ilyen jellegű felmérés, amelyet a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős összesít, értékelnek, majd a teendőket az osztályfőnökökkel megbeszéli. Nagyon fontos az együttműködés a tanárok, az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős között. Az együttműködés alapkövetelménye az őszinteség, a titoktartás, a segítő szándék. A kortárs csoportok erős befolyásoló hatása miatt az osztályközösség véleményének alakításával, az érintett tanuló viselkedésének elfogadásával vagy elutasításával pozitív eredmény érhető el. Egyéni motivációs bázisuk megismerésére építve igyekszünk sikerélményhez juttatni problémás tanulóinkat, felzárkóztató, pótló foglalkoztatások szervezésével szükség esetén tanulás-módszertani, tanulástechnikai segítség nyújtásával biztosítjuk az előrehaladásban elmaradt tanulók felzárkózását, speciális osztályfőnöki órákon személyiségfejlesztő foglalkozásokon fejlesztjük önértékelési, önismereti képességeiket. 1.10.4. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére félállású gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenykedik, de valamennyi pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. E tevékenység kiterjed a tanórai és a tanórán 40
kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést feltételezi a családdal és a gyermek-és ifjúságvédelmi intézményekkel, szakemberekkel. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata:
a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkájának segítése,
a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,
családlátogatáson való részvétel a veszélyeztető okok feltárása érdekében,
a
tanulók anyagi
veszélyeztetettsége
esetén
gyermekvédelmi
támogatás
megállapításának kezdeményezése,
tájékoztatást nyújtása a tanulók részére szervezett szabadidős programokról,
segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi helyzetétől függően,
együttműködés: - a szabadidőt szervező kollégákkal, - az osztályfőnökkel és az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével, - az Iskolai Diákönkormányzattal és a Diákönkormányzatot segítő tanárral, - a kollégiumi nevelőtanárokkal.
A gyermek- és ifjúságvédelem kiemelt feladata: a veszélyeztetett, a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás, amelynek fő célja:
az antiszociális identitás megszüntetése
a közösségbe tartozás (család, osztály, iskola) érzésének erősítése
az önbecsülés fejlesztése
a konfliktus-feloldás módszereinek gyakorlása
a bűnmegelőzés
drogprevenció
a gyermek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) figyelemmel kísérése,
a tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása
az
iskolaorvosi
szolgálaton
keresztül
és
az
iskolafogászati
rendeléseken, 41
a tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, a rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén a szabálysértési eljárás kezdeményezése.
az egyéni problémáját nehezen kezelő, érzékeny, elsősorban lelki gondokkal küzdő diákok segítése. A leggyakrabban előforduló pszichés problémák a következők: - szorongások, félelmek, - családi problémák, - kortárskapcsolati konfliktusok, - mentális gondok, - lelki traumák, - munkaerő-piaci konfliktusok, kudarcok
A veszélyeztetettség fogalma az iskolában: Azok a tanulók veszélyeztetettek, akiknek személyiség-fejlődését nagy valószínűséggel fenyegeti valamilyen károsodás. A károsodások az énfejlődésben, az erkölcsi magatartásban, az értékorientációkban és az igényszintben, esetleg az aktivitás vonatkozásában jelentkeznek, mint viselkedési és kedélyéleti zavarok: csökkent teljesítőképesség, kriminális vagy neurotikus irányú fejlődésre való hajlam, és az egyén személyiségét negatívan befolyásoló, gyakran a környezetét is bántó jelenség. Mivel az ifjúságvédelem és a pedagógia elválaszthatatlan egységet alkot, az iskola célja, hogy pedagógiai munkájának minden területén a prevenció gyakorlata érvényesüljön, s vallja, hogy a megelőzés szempontjából fontos az olyan pszichés körülmények biztosítása, amelyekben a tanulók jól érzik magukat. A prevenciós munka eredményeként a tanuló képessé válik a társadalmilag el nem fogadott jelenségekkel szembeni önvédelemre, s a destruktivitás helyett az önfejlesztő, építő magatartásformát választja. 1.10.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
az indulási hátrányok csökkentése,
a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű fiatalok tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése,
a felzárkóztató foglalkozások,
az egészségügyi szűrővizsgálat,
az egészségvédő és mentálhigiéniás programok szervezése,
a családi életre való nevelés,
a személyes és egyéni tanácsadás,
a szülőkkel való együttműködés, 42
a tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokról,
a tanulók szociális helyzetének javítása (segélyek, alapítványi támogatások),
a szenvedélybetegségek megelőzése.
1.11. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A tanulók részvételi jogainak gyakorlási rendje Az intézmény tanulói feladat-ellátási helyenként diákképviselettel diákönkormányzatot alakítanak. A diákönkormányzat az iskola nevelési-oktatási célkitűzéseinek megvalósítását az életkori sajátosságok figyelembevételével, sajátos eszközökkel, a tanulói aktivitás és öntevékenység fejlesztésével segíti. A diákönkormányzat éves munkaterv alapján dolgozik. Tevékenysége során törekszik a tanulmányi munka fejlesztésére, közreműködik a színvonalas kulturális- és sportélet megszervezésében és a tanulóközösség érdekképviseletében, gyakorolja a tanulóközösség és saját jogosítványait. A diákönkormányzat vezetője beszámolási kötelezettséggel tartozik a végzett munkáról az őt megválasztó közösségnek, tájékoztatási kötelezettsége van iskolavezetés és nevelőtestület felé. A diákönkormányzat tisztségviselői: DMS tanár (tanárok): az iskola tanulói közösségét segítő felnőtt személyek. Kikerülhetnek az iskola tanári karából vagy alkalmazotti közösségéből, speciális esetben a szülők köréből. Iskolánkban hagyományosan a tanári karból kerül ki a diákmozgalmat segítő tanár. A segítőket a tanulók kérik fel, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. Diákvezetők: az osztályok képviselői által megválasztott diákképviselők. Választásuk tanév elején, évente történik. A választás során minden osztály két fővel képviselteti magát, és választ a jelölést elfogadó tanulók közül. Feladatuk a diákközösség
érdekképviselete,
szabadidős programok szervezése, tanulói érdekképviselet biztosítása. Az iskola a diákképviselet döntési, egyetértési, véleményezési és javaslattételi jogosítványait
a
mindenkori jogszabályoknak (köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei) megfelelően biztosítja.
1.12. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.12.1. A szülők-pedagógusok együttműködése A tanári közösség és a szülők között a tanulók fejlődése érdekében élő munkakapcsolat van. Az iskola hagyományai, a közoktatási törvény és a szervezeti és 43
működési szabályzat alapján az együttműködés több szinten zajlik és a következő tartalommal kell megtölteni:
Kölcsönös és rendszeres információcsere, tájékozódás a középiskola nevelési, oktatási feladatairól,
A tanulók személyiségfejlesztésének, a családok nevelési feladatainak összehangolása az iskolánk hasonló irányú céljaival,
Együttműködés a szülők és a tantestület között a szociálisan veszélyeztetett, és az életkori sajátosságokból eredő nehézségek leküzdésében,
A tehetséges, különleges képességű tanulók munkájának közös támogatása, (pl. nyelvvizsgák, versenyek, ösztöndíj, pályázatok stb.),
Közösen kell törekednünk a nevelési célokban megfogalmazott erkölcsi normák elfogadtatására, a kulturált viselkedés kialakítására, a deviáns magatartás megelőzésére,
Biztosítani kell a szülői szervezet aktív részvételét az iskola közösségformáló és nemzeti öntudatra nevelő programjaiban.
Az együttműködés rendjét az intézményi SZMSZ részletesen tartalmazza (21-22. oldal). A szülői házzal történő kapcsolat legfontosabb fóruma: a szülői szervezet, SZMK. A közösség
működési
rendjéről,
munkatervének
elfogadásáról,
tisztségviselőinek
megválasztásáról maga dönt. Az iskola igazgatója minden évben az SZMK értekezleten tájékoztatja a szülőket a jogaik gyakorlásához szükséges legalapvetőbb kérdésekről, továbbá lehetővé teszi, hogy a tanév rendjét annak elfogadása előtt véleményezze. Ezen kívül átfogó, általános jellegű ismertetést ad az iskola személyi és tárgyi feltételeiben, működésében bekövetkező változásokról. A szülőkkel való kapcsolattartás közvetlenebb formája a szülői értekezlet, minden tanév kezdetén és a második félév elején. Az osztályszülői-értekezleteken az adott osztály konkrét helyzetét, feladatait beszélik meg. A szülő a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. Az osztályfőnökök külön-külön is tarthatnak tájékoztatást az osztályukkal kapcsolatos aktuális kérdésekről. Pl. 12. évfolyamon a pályaválasztásról, a jelentkezési lapok kitöltéséről. Központilag meghatározott idejű fogadóórát nem tartunk, de előre egyeztetett időpontban az osztályfőnökök, szaktanárok és az igazgató a szülők rendelkezésére állnak. Erről az évi első 44
szülői értekezleten tájékoztatjuk az érintetteket. Évente kétszer (november, április) az osztályfőnökök az ellenőrzőn keresztül is értesítik a szülőket gyermekeik tanulmányi eredményéről. A szülők segítségével szervezzük minden évben szalagavató ünnepségeinket. Ez a közös feladat jó alkalom a közvetlenebb szülő-tanár kapcsolat kialakítására, ápolására is. A szülői szervezet tagjait intézményünk minden programjára meghívjuk. 1.12.2. A tanulók-pedagógusok együttműködése Cél a folyamatos, kiegyensúlyozott, feszültségmentes kapcsolatban az egyéni képességeknek megfelelő eredmények elérése, a személyiség kibontakoztatása az oktatónevelő munkában. A pedagógusok és tanulók közötti együttműködés formái: -
tanórai munka,
-
osztályfőnöki órák,
-
közösségi programok,
-
egyéni beszélgetések,
-
diákönkormányzat,
-
kérdőívek, vizsgálatok. Az osztályfőnök, a szaktanár, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és a tanuló közötti
együttműködést, kapcsolattartást a diák személyiségével, tanulmányi előmenetelével, családi gondjaival, egy konkrét feladattal, helyzettel kapcsolatosan szükség szerint bármelyik fél kezdeményezheti.
Kölcsönös és rendszeres információcsere, tájékozódás a középiskola nevelési, oktatási feladatairól,
A tanulók személyiség - fejlesztésének, a családok nevelési feladatainak összehangolása az iskolánk hasonló irányú céljaival,
Együttműködés a szülők és a tantestület között a szociálisan veszélyeztetett, és az életkori sajátosságokból eredő nehézségek leküzdésében, 45
A tehetséges, különleges képességű tanulók munkájának közös támogatása, (pl. nyelvvizsgák, versenyek, ösztöndíj, pályázatok stb.),
Közösen kell törekednünk a nevelési célokban megfogalmazott erkölcsi normák elfogadtatására, a kulturált viselkedés kialakítására, a deviáns magatartás megelőzésére,
Biztosítani kell a szülői szervezet aktív részvételét az iskola közösségformáló és nemzeti öntudatra nevelő programjaiban.
Az együttműködés rendjét az intézményi SZMSZ részletesen tartalmazza (21-22. oldal). A szülői házzal történő kapcsolat legfontosabb fóruma: a szülői szervezet, SZMK. A közösség
működési
rendjéről,
munkatervének
elfogadásáról,
tisztségviselőinek
megválasztásáról maga dönt. Az iskola igazgatója minden évben az SZMK értekezleten tájékoztatja a szülőket a jogaik gyakorlásához szükséges legalapvetőbb kérdésekről, továbbá lehetővé teszi, hogy a tanév rendjét annak elfogadása előtt véleményezze. Ezen kívül átfogó, általános jellegű ismertetést ad az iskola személyi és tárgyi feltételeiben, működésében bekövetkező változásokról. A szülőkkel való kapcsolattartás közvetlenebb formája a szülői értekezlet, minden tanév kezdetén és a második félév elején. Az osztályszülői-értekezleteken az adott osztály konkrét helyzetét, feladatait beszélik meg. A szülő a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. Az osztályfőnökök külön-külön is tarthatnak tájékoztatást az osztályukkal kapcsolatos aktuális kérdésekről. Pl. 12. évfolyamon a pályaválasztásról, a jelentkezési lapok kitöltéséről. Központilag meghatározott idejű fogadóórát nem tartunk, de előre egyeztetett időpontban az osztályfőnökök, szaktanárok és az igazgató a szülők rendelkezésére állnak. Erről az évi első szülői értekezleten tájékoztatjuk az érintetteket. Évente kétszer (november, április) az osztályfőnökök az ellenőrzőn keresztül is értesítik a szülőket gyermekeik tanulmányi eredményéről. A szülők segítségével szervezzük minden évben szalagavató ünnepségeinket. Ez a közös feladat jó alkalom a közvetlenebb szülő-tanár kapcsolat kialakítására, ápolására is. A szülői szervezet tagjait intézményünk minden programjára meghívjuk.
46
1.13. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1.13.1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja A tanulmányok alatti vizsgák szabályozásáról a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendeletének 6473.§ rendelkezik. Helyben szabályozandók a vizsga részei, követelményei és az értékelés. A tanulmányok alatti vizsgákat az iskolában, vagy külön kérésre a Kormányhivatal által Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:
osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra
vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A tanulmányok alatti intézményi vizsgák típusai Osztályozó vizsga A tanulónak a félévi és tanév végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie, Ha: - felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, - tanulmányait magántanulóként folytatja, - engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, - az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában 250 tanóránál többet mulasztott, - egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékánál többet mulasztott, - az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékánál többet mulasztott, és emiatt a tanuló teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, és a nevelőtestület engedélyezi az osztályozó vizsgát. 47
- ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, - előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni olyan tantárgyból, amelynek a tanítása az Intézmény helyi tanterve szerint csak magasabb évfolyamon fejeződik be. Ilyenkor a hiányzó év/évek tananyagából kell az írásbeli érettségi vizsgák megkezdéséig osztályozó vizsgát tennie. Sikeres osztályozó és előrehozott érettségi vizsga esetén az adott tantárgyból a tanulmányok megrövidítésére is engedélyt kap a tanuló. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. A tanítási év végén osztályozatlan tanuló nem tehet osztályozó vizsgát, csak javítóvizsgát. Ha a szabályosan megtartott javítóvizsgája elégtelen, tanévet kell ismételnie. Különbözeti vizsga Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Iskolánk nem 9., és szakképző 13. évfolyamába belépő tanulók esetén, ha a helyi tantervünkben szereplő, a beiratkozás tanévéig tanult tantárgyak éves óraszámainak összege kevesebb, mint az iskolánk helyi tantervében szereplő összeg, a belépő tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie. Ugyancsak különbözeti vizsgát kell tenni a nem tanult tantárgyakból is. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. Javítóvizsga A tanulónak javítóvizsgán kell számot adni tudásáról, ha - tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, - a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le, - szakmai gyakorlatból a nevelő testület a gyakorlati képzés szervezőjének egyetértésével engedélyezte, - az osztályozó vagy különbözeti vizsgán elégtelen osztályzatot kapott. Javítóvizsga az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban szervezhető. Ha az osztályozó vagy különbözeti vizsgára a tanév közben kerül sor, s a tanuló elégtelen minősítést szerez, a vizsgát követő három hónapon belül kell a javítóvizsga időszakot kijelölni. Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló 48
több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni. Pótló vizsga Amennyiben a tanuló az osztályozó, különbözeti vagy javítóvizsgáról igazoltan távol marad, pótló vizsgát tehet. A pótló vizsgát lehetőleg ugyanabban a vizsgaidőszakban kell letenni. Pótló vizsgát csak az elmaradt vizsgarészekből kell tenni. 1.13.2. A tanulmányok alatti intézményi vizsgákkal kapcsolatos általános szabályok Az iskolában a vizsgák az igazgató által megbízott vizsgabizottság előtt zajlanak. A vizsgák írásbeli, szóbeli, illetve gyakorlati vizsgarészekből állhatnak. Az egyes tantárgyak évfolyamonkénti követelményeit a helyi tanterv tartalmazza. Az írásbeli maximális ideje vizsgatárgyanként legfeljebb 60 perc. Egy napon legfeljebb 3 írásbeli vizsgát lehet megtartani, a vizsgák között pihenőidővel. Az írásbeliről jegyzőkönyv készül a megfelelően kialakított ülésrenddel, az esetleg előforduló rendkívüli események, szabálytalanságok leírásával, a dolgozatokat beszedő felügyelőtanár aláírásával. A javító tanár piros tollal javítja ki a dolgozatokat, rávezeti az eredményt és aláírja. A szóbeli vizsgán a vizsgázó alkalomhoz illő ruhában legalább 10 perccel a meghirdetett vizsgakezdés előtt érkezik meg. A vizsgabizottság jelenlétében tantárgyanként tételt húz, kiválasztja a hozzá tartozó segédeszközt, majd (az idegen nyelv kivételével) legalább 30 perc felkészülési idő után önállóan felel. A szóbeli feleltetés időtartama nem lehet több 15 percnél. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljesen tájékozatlan, az elnök egy alkalommal póttételt húzat. A következő vizsgatárgy tételhúzása előtt a vizsgázónak legalább 15 perc pihenőideje van, ez alatt elhagyhatja a vizsgatermet. Egy napon legfeljebb 3 tárgyból szóbelizik egy vizsgázó. A szóbeli felelet végén az elnök rávezeti a javasolt értékelést a jegyzőkönyvre. Ha a tanuló nagyon komoly indokkal nem tud megjelenni a vizsgán, akkor írásban kérheti az igazgatótól (az igazolást mellékelve), hogy másik napon vizsgázhasson. Vizsgaidőszakok A tanulmányok alatti vizsgát a rendes vizsgaidőszakokban lehet letenni. Osztályozó vizsgát az iskola tanítási év (szorgalmi idő: szeptember 1-jétől a következő év június 15-éig terjedő időszak) során bármikor szervezhet. A vizsgaidőszakok a következők: 49
Őszi: szeptember első két tanítási hete, Félévi: a félév utolsó napja előtt két tanítási hét, Tavaszi: az aktuális tanév rendjében szereplő május-júniusi érettségi vizsgaidőszak első vizsganapját megelőző második hét (öt tanítási nap), Év végi: az utolsó tanítási nap előtti két tanítási hét, Nyári: augusztus 15-31 közötti javítóvizsga időszak 1.13.3. A vizsgák követelménye, részei, az értékelés rendje A vizsgák követelménye a helyi tantervben szereplő, az adott tanévre vonatkozó tananyag. A vizsgák részeit és az értékelés rendjét a helyi tanterv alapján az alábbiak szerint határozzuk meg: Az értékelés helyi rendje Osztályozó és különbözeti vizsgák esetén, illetve ezek pótló vizsgájánál 0 - 29% - 1 30 - 48% - 2 49 – 66% - 3 67 – 84% - 4 85 -100 % - 5 Javító vizsgánál, illetve ennek pótló vizsgájánál 0 - 49% - 1 50 - 84% - 2 85 -100% - 3
50
1.14. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai
A beiskolázási elveket, az eljárás rendjét évente a nevelőtestület fogadja el. A tanulói rangsor alapja, amennyiben az iskola igazgatója a nevelőtestület véleménye alapján másképp nem rendelkezik, az általános iskolai tanulmányi előmenetel. Szakiskolai osztályba a szakma jellegétől függően feltétel az előírásoknak megfelelő orvosi egészségügyi és a pályaalkalmassági vizsgálat. A tanulók felvételéről, átvételéről a jogszabályi előírásoknak megfelelően az iskola igazgatója dönt. Az osztályba, csoportba sorolásnál a tanuló szakmacsoport választását, illetve idegennyelv-választását vesszük figyelembe, szem előtt tartva a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. Szakképző évfolyamra a tanulók felvételénél a Szakképzési Törvény előírásait alkalmazzuk. Szakképzés (II/14. évfolyamok) A pedagógiai programban, illetve az Alapító Okiratban jelzett szakmákban lehetséges. A felvétel feltétele: - I/13. évfolyam követelményeinek beszámítását igazoló középiskolai bizonyítvány, - érettségi bizonyítvány megléte (OKJ előírásai szerint), - vagy a rendes érettségi vizsgához szükséges középiskolai évfolyamok elvégzése és megkezdett érettségi vizsga, - orvosi alkalmassági vizsga, - pályaalkalmassági vizsga - jogszabályban meghatározott életkor. Esti tagozatos felnőttoktatásra A feltétel feltétele: - szakmunkás-bizonyítvány megléte, 1.14.1.Másik középiskolából való átvétel feltételei: - a szülőnek az igazgatóhoz benyújtott írásbeli kérelme - megfelelő tanulmányi eredmény és jó magatartás - amennyiben azt a fogadó osztály létszáma lehetővé teszi Más intézmény azonos típusú képzési formáiból különbözeti vagy osztályozó vizsga nélkül léphet át a tanuló, ha az általa tanult tárgyak évfolyamonkénti elosztása és óraszáma a két intézményben megegyezik. 51
Minden egyéb esetben előzetes egyeztetés során kell megvizsgálni azt, mely tárgyakból kell különbözeti vagy osztályozó vizsgát tennie az átlépni kívánó tanulónak. Az összehasonlítás alapja a tanult tárgyak óraszáma, illetve évfolyamonkénti elosztása lehet. Az átlépésről minden esetben az igazgató dönt mérlegelve az osztálylétszámot, a tanult tantárgyakat, a szakmacsoportos tantárgyakat, azok eredményeit. Az átlépéshez szükséges különbözeti vagy osztályozó vizsga kiírása (időpont, tantárgyak, tartalmak) is az igazgató feladata, de ezt a hatáskörét átadhatja szakmai helyettesének. Intézményen belül is van lehetőség tagozatok közötti átlépésre, erre a fenti szabályok egyaránt érvényesek. Az osztályozó és különbözeti vizsgával kapcsolatos szabályokat a tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata tartalmazza (1.13. fejezet) 1.14.2. A felvételi eljárás különös szabályai A tanuló tanulmányi kötelezettségének magántanulóként is eleget tehet. A magántanulóvá nyilvánításról az igazgató dönt a szülő írásbeli kérelme, az osztályfőnök és az osztályban tanítók és kiskorú halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén a Gyermekjóléti Szolgálat véleménye alapján. A középiskolai felvételi eljárás éves menetrendjéről, az eljárás során betartandó határidőkről minden évben az EMMI által kibocsátott, a tanév rendjéről szóló rendelet intézkedik. Felvételi vizsgát nem szervezünk. A felvétel elbírálásánál, a teljesítmények rangsorolásánál az általános iskola 7. osztályának év végi és a 8. osztály félévi eredményeit összesítjük úgy, hogy a magatartás/szorgalom, illetve a készségtárgyak eredményeit nem számítjuk.
1.15. A TÁMOP-3.3.10.A-12-2013-62 pályázat tapasztalatainak hasznosítása A fenti pályázat keretében kivitelezett projekt során iskolánk pedagógusai és diákjai egyaránt sok olyan dolgot kaptak a pályázattól, amelyet véleményünk szerint nem csak a benne résztvevőkkel, hanem minden, az iskolában dolgozó tanárral és diákkal meg kellene ismertetni. A megvalósult tevékenységek között a pedagógusok szakmai továbbképzésétől kezdve a befogadó környezet kialakításához szükséges eszközök beszerzésén át a diákok szociális hátrányából fakadó különbségek csökkentését célzó kulturális és szabadidős tevékenységekig nagyon sok minden volt megtalálható. Bár a program fő célja az 52
esélyteremtés és a hátrányos helyzetből eredő különbségek csökkentése volt, a projekt keretében, annak tervezett részeként elvégezhettük a tanulók személyes fejlesztését, mentorálását, tanulmányi eredményeinek javítását, esetleges továbbtanulási szándékuk növelését, hiányzásaik csökkentését. A tevékenységek legtöbbje tehát arra irányult, hogy a pályázatban részt vevő diákoknak egy olyan perspektívát tudjunk megmutatni, amelyet a családjuk révén vagy saját maguktól soha nem kaphattak volna meg. Az igazi az lett volna, ha minden diák számára meg lehetne mutatni ezeket a perspektívákat. Az iskola pedagógusai eddig csak az elméleti oldaláról ismerhették meg a mentorálás tevékenységét, de a mostani pályázat során személyesen szerezhettek tapasztalatokat, ráadásul mindezt szakmai támogatás, felkészítés és kontrolálás mellett. Ebből következően mindenki (a programban résztvevő pedagógus és a projekt vezetése is) úgy érezte, hogy az iskola pedagógiai programjába építsük be azokat a jó gyakorlatokat, szerzett tapasztalatok révén kivitelezhetőnek tartott feladatokat, melyek megvalósíthatók a pályázati projekt kifutása után is. Természetesen felhasználva ehhez a pályázat során szerzett eszközöket, ismereteket, tapasztalatokat és kapcsolatokat. A fő cél, hogy olyan osztályközösségek alakuljanak ki minél hamarabb, lehetőleg már az első hónap végére, amelyek elősegítik a szakmai munka jobb kivitelezését, amelyben a diák-tanár-szülő viszonyra, kapcsolatra jellemző az együttműködés, a közös érdek, a jól végzett munka. Ezek alapján: -
A 9. évfolyamos tanulóknál bemeneti mérés elvégzése és kiértékelése alapján kiválasztjuk azokat a diákokat, akikkel külön tanárok fognak foglalkozni a heti 32 órás keretük terhére;
-
Mentori tevékenységet vállaló pedagógusok és tanulók egymáshoz rendelése, mérésen alapuló egyéni fejlesztési tervek készítése;
-
Befogadó iskolai környezetben történő ismerkedés az iskolával és az osztályban tanító pedagógusokkal;
-
A szorgalmi időszak első hetében (de mindenképpen szeptemberben) a 9. évfolyamos diákok számára az osztályban tanító pedagógusokkal közös programok szervezése;
-
Szintén az első héten az iskola épületeinek és a városnak a megismertetése, mivel tanulóink többsége bejáró, azt sem tudják, hogy a városban mit hol keressenek, legyen az iskolaépület, hivatal, üzlet, gyakorlati hely, stb.;
-
Csapatépítési tevékenységek, osztály- és/vagy évfolyam kirándulás rögtön az első tanítási héten; 53
-
Az adott szakma területhez (ahova felvételt nyertek) tartozó előadók (a későbbiekben potenciális gyakorlati helyeken dolgozók) meghívása, a szakmák bemutatása;
-
Pályaorientációs
tevékenység,
az
egyéni
képességek,
tehetségek
kibontakoztatására; -
Az iskola elvégzése utáni lehetőségek bemutatása, a munkaerő piaci lehetőségek megismertetése;
-
A szülők nagyobb mértékű (szülői értekezleten és fogadóórán felüli) bevonása
az
iskolában
történtekkel
kapcsolatban.
Szükség
esetén
családlátogatás, személyes konzultáció osztályfőnök és szülő, illetve mentortevékenységet végző pedagógus és szülő között; -
Helyi kulturális intézményekkel szervezetekkel történő kapcsolat a szociális hátrányokból származó különbségek csökkentésére;
A fentiekben kiválasztott tevékenységeket úgy állítottuk össze, hogy az iskola fenntartóját plusz költségek ne terheljék sem eszközök révén, sem bérek, vagy szolgáltatások révén. Ugyanakkor azt várjuk, hogy az iskolánkba kerülő diákok munkához való hozzáállása jelentősen javuljon, kihatva ezzel a tanulmányi eredményekre, a továbbtanulásra, a munka világában való megfelelésre valamint a hiányzásokra. A szülők nagyobb mértékű bevonása, a gyermekeikkel közös tevékenységek elvégzése, szintén erősíti a fentiekben leírt kívánalmakat.
54
2. Az intézmény helyi tanterve 2.1. A választott kerettanterv megnevezése A 2013/2014. tanév előtt megkezdett képzések esetében a tantárgyszerkezet és a tartalmi szabályozás alapja; A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet 3. számú melléklete; Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára A 2013/2014. tanévben vagy azt követően megkezdett középiskolai képzések esetében a szabályozás alapja;
A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet 3. számú melléklete; Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára A 2013/2014. tanévben vagy azt követően megkezdett középiskolai képzések esetében a szabályozás alapja; A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet, és annak mellékletei; a 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet 6. melléklet - Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára A 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet 2-6. melléklete Szakképzési kerettantervek A választott kerettanterv tantárgyait és óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.
2.2. A kerettantervi és a szabadon felhasználható órakeretek tantárgyankénti, heti óraszámai
2.2.1. Szakközépiskola (2007/2008-as tanévtől érvényes, kifutó jelleggel utoljára a tanulmányaikat a 2012/2013-as tanévben kezdőkre érvényes) A szakközépiskolában a többször módosított 17/2004. (V. 20.) OM, rendelet alapján készített helyi tanterv szerint folyik az oktatás.
55
Óraterv 2013.szeptembertől Heti óraszám
1,0
5,0
Idegen nyelv*
2,0
2,0
2,0
2,0
2,0
2,0
6,0
Matematika
2,0
2,0
2,0
2,0
1,5
1,5
5,5
Társadalomismeret
2,0
2,0
1,0
1,0
0,0
0,0
3,0
Természetismeret
3,0
3,0
0,0
0,0
1,0
1,0
4,0
1,0
1,0
0,5
0,5
0,5
0,5
2,0
5,0
5,0
2,5
2,5
2,5
2,5
10,0
Informatika*
1,0
1,0
1,0
1,0
1,0
1,0
3,0
Közismereti összesen Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.
18,0
0,0 0,0 18,0 11,0 0,0
0,0 11,0 9,5
9,5
38,5
0,5
0,5
0,0
0,0
0,5
0,0
0,0
0,5
0,5
0,5
Foglalkoztatás I.*
0,0
0,0
2,0
2,0
2,0
A működtetés szabályai A működtetés szabályai gyakorlat Áruforgalom
0,0
0,0
2,0
2,0
2,0
2,5
5,0
1,0
4,5
0,0
4,0
0,5
2,5
5,0
11,0
1,0
5,0
4,5
13,0
1,0
2,0
0,0
3,0
4,5
10,5
1,0
1,0
2,0
5,0 14,0 25,0 8,5
3,0 14,0 25,5
67,5
Osztályközösség építő Program Testnevelés és sport
0,5
1,5
2,0
2,0
0,5
2,5
Áruforgalom gyakorlata Áruforgalmazás Áruforgalmazás gyakorlata I.* Áruforgalmazás II. Áruforgalmazás gyakorlata II.*
Értékesítés idegen nyelven II.* Szakmai összesen Mindösszesen Nyári szakmai összefüggő gyakorlat
1,0 4,0
1,0
1,0 2,0
2,0
2,0 2,5
4,0 1,0
2,5
1,0 2,0
4,0
2,0 4,0
1,0
2,0
1,0
1,0
0,0
1
2,0
5,0 1,0
6,0
1,0
1,5
0,5
4,0
0,0
2,5
1,0
1,0
2,0 2,0
2,5
1,0
0,0
2,5
0,5
1,0
0,0
Értékesítés idegen nyelven I. Áruforgalmazás III. Áruforgalmazás gyakorlata III.*
0,5
0,0
1,5 1,0
3,5 1,0
3,0
1,0
3,5
Összes en
1,0
mh.gy.
2,0
cs.gy.
elmélet
2,0
mh.gy.
2,0
cs.gy.
2,0
mh.gy.
Magyar-Kommunikáció
Tantárgyak
cs.gy.
Összes en
11. évfolyam
elmélet
10. évfolyam Összes en
elmélet
9. évfolyam
9-10-11. évf. összesen
34 341 01 ELADÓ
8,0
9,0 0,0 17,0 6,0
26,0
9,0 0,0 35,0 17,0 5,0 14,0 36,0 18,0 3,0 14,0 35,0 106,0 140
140
* : csoportbontást igényel
56
Óraterv 2015.szeptembertől 11. évfolyam
cs.gy.
mh.gy.
Összes en
elmélet
cs.gy.
mh.gy.
Összes en
elmélet
cs.gy.
mh.gy.
Összes en
5,0 6,0
72 72
0 0
0 0
72 72
72 72
0 0
0 0
72 72
32 64
0 0
0 0
32 64
176 208
Matematika
2,0
2,0
2,0
2,0
1,5
1,5
5,5
72
0
0
72
72
0
0
72
48
0
0
48
192
Társadalomismeret
2,0
2,0
1,0
1,0
0,0
0,0
3,0
72
0
0
72
36
0
0
36
0
0
0
0
108
Természetismeret
3,0
3,0
0,0
0,0
1,0
1,0
4,0
108
0
0
108
0
0
0
0
32
0
0
32
140
Osztályközösség építő Program
1,0
1,0
0,5
0,5
0,5
0,5
2,0
36
0
0
36
18
0
0
18
16
0
0
16
70
Testnevelés és sport Informatika* Közismereti összesen
5,0 1,0 18,0
5,0 1,0 0,0 0,0 18,0
2,5 1,0 ###
2,5 1,0 0,0 0,0 11,0
2,5 1,0 9,5
2,5 1,0 9,5
10,0 3,0 38,5
0 0 0,0
180 36 648
90 0 36 0 396 0
0 0 0
90 80 0 36 32 360 304 0
0 0
80 32 304
350 104 1348
Munkahelyi egészség és biztonság
0,5
0,5
0,0
0,0
0,5
18
0
0
18
0
0
0
0
0
0
0
0
18
Foglalkoztatás II.
0,0
0,0
0,5
0,5
0,5
0
0
0
0
0
0
0
0
16
0
0
16
16
Foglalkoztatás I.* A működtetés szabályai A működtetés szabályai gyakorlat* Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata* Ruházati áruismeret
0,0 0,0
0,0 0,0
2,0 2,0
2,0 2,0
2,0 2,0
0 0
0 0
0 0
0 0
0 0
0 0
0 0
0 0
64 64
0 0
0 0
64 64
64 64
2,0
2,0
0,0
2,5
4,5
0
72
0
72
0
0
0
0
0
16 64
80
152
2,0
2,0 2,0 1,5
1,0 4,0 12,0 ### 31,0 0,0 2,5
72 0 54
0 72 0
0 0 0
72 72 54
36 0 36
0 0 0
0 612 0
36 612 36
32 0 0
0 0 32 0 384 384 0 0 0
140 1068 90
0,5
1,5
0
36
0
36
0
0
0
0
0
16
0
16
52
1,0
4,0
72
0
0
72
36
0
0
36
32
0
0
32
140
1,0
5,0
0
72
0
72
0
54
18
72
0
32
0
32
176
1,0
2,0
0
0
0
0
36
0
0
36
32
0
0
32
68
2,0 1,5
Ruházati gyakorlat* Élelmiszer áruismeret Élelmiszer gyakorlat* Értékesítés idegen nyelven* I.
1,0 2,0
1,0
1,0 17,0 17,0 1,0
1,0 2,0
2,0
1,0
1,0 1,5 0,5
2,0 0,0
0,5 1,0
0,0 1,0
1,0
0,5 1,0
2,0 1,0
0,0
1,0 1,0
0,0
2,0
Összes en
1,0 2,0
mh.gy.
1,0 2,0
cs.gy.
2,0 2,0
mh.gy.
2,0 2,0
cs.gy.
2,0 2,0
mh.gy.
2,0 2,0
cs.gy.
Magyar-Kommunikáció Idegen nyelv*
Tantárgyak
elmélet
elmélet
11. évfolyam
elmélet
10. évfolyam
Összes en
9. évfolyam
elmélet
10. évfolyam Összes en
9. évfolyam
Éves óraszám
9-10-11. évf. összesen
Heti óraszám
9-10-11. évf. összesen
34 341 01 ELADÓ
180 0 36 0 #### 0,0
57
Műszaki áruismeret
2,0
Műszaki gyakorlat*
2,0
8,0 26,0
1,0
2,0
0,0
0,0 9,0 0,0 17,0 9,0 0,0 35,0
1,0 1,0 6,0 1,5 17,5 25,0 ### 1,5 17,5 36,0
2,0
Értékesítés idegen nyelven II.* Szakmai összesen Mindösszesen Nyári szakmai összefüggő gyakorlat * : csoportbontást igényel
1,0
1,0 1,0 8,5 18,0
9. évf.
10. évf.
70,2
4 nap iskol a
4,5 nap iskola (...ó)
2608, 0 100,0
1 nap közö s gyak. (7ó)
0,5 nap közös gyak.(... ó)
776,0
gyakorlat
1832, 0
3,0
72
0
0
72
36
0
0
36
0
0
0
0
108
1,0
3,0
0
72
0
72
0
0
0
0
0
32
0
32
104
1,0
2,0
0
0
0
0
36
0
0
36
32
0
0
32
68
288 936
324 324
0 0
3,0 14,0 ### 67,5 3,0 14,0 ### 106,0
612 216 54 1260 612 54
140,0 140,0
29,8
elmélet
0,0
5 nap munkahe ly
630 630
900 272 96 448 816 2328 1260 576 96 448 1120 3676 140, 140,0 280,0 0
11. évf. 5 nap iskol a (36 óra) 1 nap közö s gyak .(6ó) 4 nap mun kahe ly
Megjegyzés: Az elmélet-gyakorlat arányában a nyári gyakorlat is benne van!
58
Óraterv 2013.szeptembertől Heti óraszám
1,0
5,0
Idegen nyelv*
2,0
2,0
2,0
2,0
2,0
2,0
6,0
Matematika
2,0
2,0
2,0
2,0
1,5
1,5
5,5
Társadalomismeret
2,0
2,0
1,0
1,0
0,0
0,0
3,0
Természetismeret Osztályközösség építő Program Testnevelés és sport Informatika* Közismereti összesen Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.
3,0
3,0
0,0
0,0
1,0
1,0
4,0
1,0
1,0
0,5
0,5
0,5
0,5
2,0
2,5 1,0 9,5
10,0 3,0 38,5
0,0
0,5
5,0 1,0 18,0
5,0 2,5 2,5 2,5 1,0 1,0 1,0 1,0 0,0 0,0 18,0 11,0 0,0 0,0 11,0 9,5 0,0 0,0
0,5
Összes en
1,0
mh.gy.
2,0
cs.gy.
elmélet
2,0
mh.gy.
2,0
cs.gy.
2,0
mh.gy.
Magyar-Kommunikáció
Tantárgyak
cs.gy.
Összes en
11. évfolyam
elmélet
10. évfolyam Összes en
elmélet
9. évfolyam
9-10-11. évf. összesen
34 811 04 SZAKÁCS
0,5
0,0
0,0
0,0
0,5
0,5
0,5
0,0
2,0
2,0
2,0
Vendéglátó gazdálkodás
2,0
2,0
0,5
0,5
0,5
0,5
3,0
Szakmai számítás Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai
2,0
2,0
1,0
1,0
0,5
0,5
3,5
1,0
1,0
0,0
1,0
1,5
1,0
1,0
1,0
3,5
Szakmai idegen nyelv*
1,0
1,0
1,0
1,0
0,0
2,0
Előkészítési és ételkészítési alapismeretek
1,5
1,5
0,0
0,0
1,5
2,0
0,0
0,0
2,0
2,0
0,0
4,5
2,0
0,0
5,0
0,0
17,5 17,5
0,0
17,5
0,0
0,0
1,0
1,0
Ételkészítési gyakorlat*
0,0
0,0
2,5
2,5
Ételkészítési üzemi gyakorlat
0,0
0,0
Foglalkoztatás I.*
0,0
1,0
Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat* Ételkészítési alapok
0,5
2,0 2,5
Ételkészítési alapgyakorlat*
2,5 3,0
Ételkészítési üzemi alapgyakorlat Ételkészítési ismeretek
3,0
0,0
2,0 2,0
1,0
1,0 2,5
17,5 17,5 17,5
Szakmai összesen
11,5
5,5 0,0 17,0 5,5 2,0 17,5 25,0 5,5 2,5 17,5 25,5 67,5
Mindösszesen Nyári szakmai összefüggő gyakorlat
29,5
5,5 0,0 35,0 16,5 2,0 17,5 36,0 15,0 2,5 17,5 35,0 106,0 140
140
* : csoportbontást igényel
59
Óraterv 2013.szeptembertől Heti óraszám
1,0
5,0
Idegen nyelv*
2,0
2,0
2,0
2,0
2,0
2,0
6,0
Matematika
2,0
2,0
2,0
2,0
1,5
1,5
5,5
Társadalomismeret
2,0
2,0
1,0
1,0
0,0
0,0
3,0
Természetismeret Osztályközösség építő Program Testnevelés és sport
3,0
3,0
0,0
0,0
1,0
1,0
4,0
1,0
1,0
0,5
0,5
0,5
0,5
2,0
5,0
5,0
2,5
2,5
2,5
2,5
10,0
Informatika*
1,0
1,0
1,0
1,0
1,0
1,0
3,0
Közismereti összesen Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.
18,0
0,0 0,0 18,0 11,0 0,0
0,0 11,0 9,5
9,5
38,5
0,5
0,5
0,0
0,0
0,5
0,0
0,0
0,5
0,5
0,5
0,0
0,0
2,0
2,0
2,0
Foglalkoztatás I.*
0,0
0,0
Összes en
1,0
mh.gy.
2,0
cs.gy.
elmélet
2,0
mh.gy.
2,0
cs.gy.
2,0
mh.gy.
Magyar-Kommunikáció
Tantárgyak
cs.gy.
Összes en
11. évfolyam
elmélet
10. évfolyam Összes en
elmélet
9. évfolyam
9-10-11. évf. összesen
34 811 03 PINCÉR
Vendéglátó gazdálkodás
2,0
2,0
0,5
0,5
0,5
0,5
3,0
Szakmai számítás Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai
2,0
2,0
1,0
1,0
0,5
0,5
3,5
1,0
1,0
0,0
1,0
1,0
3,5
Szakmai idegen nyelv* Felszolgálás alapjai
0,0
1,5
1,0
1,0
1,0
1,0
1,0
1,0
0,0
2,0
4,0
4,0
0,0
0,0
4,0
5,0
0,0
0,0
5,0
1,0
3,0
2,5
4,5
17,5 17,5
35,0
0,0 25,5
67,5
1,0
Felszolgálás alapjai gyakorlat*
0,5
5,0
Felszolgálás
0,0
Felszolgálás gyakorlat*
0,0
Felszolgálás üzemi gyakorlat
0,0
2,0
2,0 2,0
1,0
1,0
2,0
2,5
17,5 17,5
Szakmai összesen
11,5
5,5 0,0 17,0 5,5
Mindösszesen Nyári szakmai összefüggő gyakorlat
29,5
5,5 0,0 35,0 16,5 2,0 17,5 36,0 15,0 2,5 140
2,0 17,5 25,0 5,5
2,5
0,0 35,0 106,0
140
* : csoportbontást igényel
60
Óraterv 2013.szeptembertől Heti óraszám
1,0
5,0
Idegen nyelv*
2,0
2,0
2,0
2,0
2,0
2,0
6,0
Matematika
2,0
2,0
2,0
2,0
1,5
1,5
5,5
Társadalomismeret
2,0
2,0
1,0
1,0
0,0
0,0
3,0
Természetismeret
3,0
3,0
0,0
0,0
1,0
1,0
4,0
Osztályközösség építő Program
1,0
1,0
0,5
0,5
0,5
0,5
2,0
Testnevelés és sport
5,0
5,0
2,5
2,5
2,5
2,5
10,0
Informatika*
1,0
1,0
1,0
1,0
1,0
1,0
3,0
Közismereti összesen Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.
18,0
11,0
9,5
9,5
38,5
0,0
0,5
0,0
0,5
0,0 18,0 11,0 0,0
0,0
0,0
0,0
Összes en
1,0
mh.gy.
2,0
cs.gy.
elmélet
2,0
mh.gy.
2,0
cs.gy.
2,0
mh.gy.
Magyar-Kommunikáció
Tantárgyak
cs.gy.
Összes en
11. évfolyam
elmélet
10. évfolyam Összes en
elmélet
9. évfolyam
9-10-11. évf. összesen
34 811 05 VENDÉGLÁTÓ ELADÓ
0,5
0,0
0,0
0,0
0,5
0,5
0,5
0,0
2,0
2,0
2,0
Vendéglátó gazdálkodás
2,0
2,0
0,5
0,5
0,5
0,5
3,0
Szakmai számítás
2,0
2,0
1,0
1,0
0,5
0,5
3,5
Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem
1,0
1,0
0,0
1,0
Élelmiszerek csoportjai
1,0
1,0
3,5
Szakmai idegen nyelv*
0,0
2,0
0,5
2,5
Foglalkoztatás I.*
0,0
0,0
1,5
1,0
1,0
1,0
1,0
1,0
1,0
Ételismeret
1,0
1,0
1,0
1,0
Italismeret, kiszolgálás
1,0
1,0
0,5
0,5
0,0
1,5
2,0
0,0
5,0
17,5 17,5
0,0
17,5
0,5
3,0
2,5
4,5
17,5 17,5
17,5 67,5
Termelési és eladói gyakorlatok*
0,5
3,0
Termelési és eladói üzemi gyakorlatok Vendéglátó eladó tevékenység
3,0
2,0
0,0 2,0
Értékesítés gyakorlata*
2,0 2,0
Értékesítés üzemi gyakorlata
0,5
0,5
2,0
0,0
0,0
0,0 2,0 17,5 25,0
0,5
0,5 2,5
Szakmai összesen
11,5
5,5
0,0 17,0
5,5
2,5
17,5 25,5
Mindösszesen Nyári szakmai összefüggő gyakorlat
29,5
5,5
0,0 35,0 16,5 2,0 17,5 36,0 15,0
2,5
17,5 35,0 106,0
140
5,5
1,0
1401
* : csoportbontást igényel
61
Óraterv 2013.szeptembertől Heti óraszám
1,0
5,0
Idegen nyelv*
2,0
2,0
2,0
2,0
2,0
2,0
6,0
Matematika
2,0
2,0
2,0
2,0
1,5
1,5
5,5
Társadalomismeret
2,0
2,0
1,0
1,0
0,0
0,0
3,0
Természetismeret Osztályközösség építő Program Testnevelés és sport
3,0
3,0
0,0
0,0
1,0
1,0
4,0
1,0
1,0
0,5
0,5
0,5
0,5
2,0
5,0
5,0
2,5
2,5
2,5
2,5
10,0
Informatika*
1,0
1,0
1,0
1,0
1,0
1,0
3,0
Közismereti összesen
18,0
0,0 0,0 18,0 11,0 0,0
0,0 11,0 9,5
9,5
38,5
Munkavédelmi alapismeretek
0,5
0,5
0,0
0,0
0,5
0,0
0,0
0,5
0,5
0,5
0,0
0,0
2,0
2,0
2,0
2,0 1,0
4,0 3,5
3,5
3,5
1,0
4,0
0,0 2,0
11,0 8,0
0,0
7,0
2,0
5,0
1,0
1,0
2,0
5,0
1,0
1,0
3,0
6,0
1,5
1,5
1,5
11,0
1,0 1,0 0,0 6,0 0,0 17,0 11,0 3,5 10,5 25,0 8,0
1,5 1,5 3,0 7,0 10,5 25,5
4,0 67,5
29,0
6,0 0,0 35,0 22,0 3,5 10,5 36,0 17,5 7,0 10,5 35,0 106,0
Foglalkoztatási alapismeretek Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv* Szakmai gyakorlat1* Szakmai számítás Élelmiszervizsgálat gyakorlat*
1,0 1,5
1,0
Tésztakészítés és gépei Szakmai gyakorlat2*
7,0
Tésztafeldolgozás és gépei
1,0
2,0
Szakmai gyakorlat3*
1,0
Kelesztés és gépei
0,5
1,0
1,0
2,0
7,0 2,0
3,0
1,0
5,0
1,0
1,0
Sütés és berendezései
1,0
2,0 1,0 0,5
3,5
1,0 0,5
1,0 0,0
140
0,0
2,0 1,0 3,5 1,0
4,0 4,0
2,0
6,0 1,5
2,0 0,0
2,0
0,0
1,0
1,0 1,0 0,0
0,0
Szakmai gyakorlat4*
Mindösszesen Nyári szakmai összefüggő gyakorlat
0,5
0,0
Vállalkozás és kereskedelem
Szakmai gyakorlat5* Mézeskalácskészítés és eszközei Szakmai gyakorlat6* Szakmai összesen
1,0 1,5
0,0
2,0 1,0
2,0 0,0
1,0
1,0
2,0 0,0
2,0
1,0
1,0
2,0
Összes en
1,0
mh.gy.
2,0
cs.gy.
elmélet
2,0
mh.gy.
2,0
cs.gy.
2,0
mh.gy.
Magyar-Kommunikáció
Tantárgyak
cs.gy.
Összes en
11. évfolyam
elmélet
10. évfolyam Összes en
elmélet
9. évfolyam
9-10-11. évf. összesen
34 541 05 PÉK
140
* : csoportbontást igényel
62
Óraterv 2012.szeptembertől Heti óraszám
2,0
2,0 2,0
Összes en
2,0
0,5
mh.gy.
1,0
0,5
cs.gy.
1,0
elmélet
Tanulás Történelem és társadalomismeret Természetismeret Számítástechnika és információkezelés* Médiaismeret
11. évfolyam
Összes en
0,5
mh.gy.
elmélet
1,0
mh.gy.
1,0
cs.gy.
Összes en
elmélet
Osztályfőnöki
Tantárgyak
cs.gy.
10. évfolyam
9. évfolyam
9-10-11. évf. összesen
magyar duális szakképzés: 31 341 01 0010 31 02 Élelmiszer és vegyiáru eladó a 32/2011.(VIII.25.) SZVK alapján
0,5
2,0
0,0
0,0
1,0
1,5
1,5
0,0
3,5
2,0
1,0
1,0
0,0
3,0
2,0
0,5
0,5
0,0
2,5
0,0
1,5
1,5
0,0
1,5
1,0
4,5
0,0
2,0
1,0
5,0
1,5
6,0
4,0
31,0
Matematika
2,0
2,0
1,5
1,5
1,0
Esztétika és művészet
1,0
1,0
1,0
1,0
Anyanyelvi kommunikáció
3,0
3,0
1,0
1,0
1,0
Testnevelés és sport
3,0
1,5 10, 0 0,5
1,5
0,5
0,5
1,5
1,5
2,5
2,5
6,5
0,5
1,5
2,0
4,0
Általános áruismeret
0,5
1,5 10, 0,0 17,0 0 0,5 0,5
Élelmiszer és vegyi áru ismeret
2,5
2,5
Szakmai idegen nyelv*
1,0
Kereskedelmi jogszabályok
1,0
1,0
0,5
0,5
0,5
0,5
2,0
Áruforgalmi ismeretek
2,0
2,0
1,0
1,0
3,0
3,0
6,0
Pénzforgalom*
0,5
0,5
0,5
0,5
2,0
2,0
3,0
0,0
1,5
3,5
12,5
Közismereti összesen
Levelezés*
17,0
0,5
Élelmiszer- és vegyi áru gyakorlat*
3,0
0, 0
0, 5
0, 5 6, 0
Munkahelyi gyakorlat 8,0
Mindösszesen
25,0
7, 0 7, 0
0, 5
1,5
0, 5 3, 0
1,0 6,0
0,0 15,0 4,0 0,0 32,0 140
0,0
1,5
0,0
Szakmai összesen
Nyári szakmai összefüggő gyakorlat
0, 0
14, 0
4, 0 4, 0
4,0
0, 0
0,0
0, 5
0,5 3,0 14, 0 14, 0 14, 0
3, 5
14, 0 22, 4, 10,0 0 0 32, 4, 14,0 0 0
14, 0 14, 0 14, 0
14, 0 28, 0 32, 0
28,0 65,0 96,0
160
* : csoportbontást igényel
63
Óraterv
2012.szeptembertől
Pincér
a 32/2011. (VIII.25.)
Heti óraszám
2,0 2,0
Matematika
Összesen
Természetismeret Számítástechnika és információkezelés* Médiaismeret
0,5
mh.gy.
2,0
0,5
cs.gy.
2,0
elmélet
Történelem és társadalomismeret
11. évfolyam Összesen
elmélet
1,0
mh.gy.
Összesen
0,5
mh.gy.
1,0
1,0
cs.gy.
1,0
Tanulás
elmélet
Osztályfőnöki
Tantárgyak
cs.gy.
10. évfolyam
9. évfolyam
9-10-11. évf. összesen
magyar duális szakképzés: 33 811 02 1000 00 00 SZVK alapján
0,5
2,0
0,0
0,0
1,0
1,5
1,5
0,0
3,5
2,0
1,0
1,0
0,0
3,0
2,0
0,5
0,5
0,0
2,5
0,0
1,5
1,5
0,0
1,5
2,0
2,0
1,5
1,5
1,0
4,5
Esztétika és művészet
1,0
1,0
1,0
1,0
0,0
2,0
Anyanyelvi kommunikáció
3,0
3,0
1,0
1,0
1,0
1,0
5,0
Testnevelés és sport
3,0
3,0
1,5
1,5
1,5
1,5
6,0
4,0
31,0
Közismereti összesen
17,0
Vendéglátó gazdasági ismeretek
2,0
2,0
2,0
2,0
3,0
3,0
1,5
Vendéglátás alapjai
2,0
2,0
1,0
1,0
2,0
2,0
4,0
Szakmai idegen nyelv*
2,0
2,0
1,0
0,5 1,5
2,0
6,5
Felszolgálás
3,0
3,0
1,0
3,5
3,5
1,5
3,5
2,5
14,0 14,0
3,0
Felszolgálás gyakorlat*
0,0 0,0
1,0
6,0
Munkahelyi gyakorlat
17,0 10,0 0,0 0,0 10,0 4,0 0,0 0,0
6,0 0,0
1,0 1,0 3,0
3,0 14,0 14,0
3,5
Szakmai összesen
9,0
6,0 0,0
15,0
Mindösszesen Nyári szakmai összefüggő gyakorlat
26,0
6,0 0,0
32,0 14,0 4,0 14,0 32,0 13,0 5,0 14,0 32,0 50,0 140
4,0 4,0 14,0 22,0 9,0 5,0 14,0 28,0 19,0 160
* : csoportbontást igényel
64
Óraterv
2012.szeptembertől
Heti óraszám
2,0
2,0
Természetismeret Számítástechnika és információkezelés* Médiaismeret
2,0 2,0
Matematika
Összes en
Történelem és társadalomismeret
0,5
mh.gy.
1,0
0,5
cs.gy.
1,0
elmélet
Tanulás
11. évfolyam
Összes en
0,5
mh.gy.
elmélet
1,0
mh.gy.
1,0
cs.gy.
Összes en
elmélet
Osztályfőnöki
Tantárgyak
cs.gy.
10. évfolyam
9. évfolyam
9-10-11. évf. összesen
magyar duális szakképzés: 33 811 03 1000 00 00 Szakács a 32/2011.(VIII.25.) SZVK alapján
0,5
2,0
0,0
0,0
1,0
1,5
1,5
0,0
3,5
2,0
1,0
1,0
0,0
3,0
2,0
0,5
0,5
0,0
2,5
0,0
1,5
1,5
0,0
1,5
2,0
2,0
1,5
1,5
1,0
4,5
Esztétika és művészet
1,0
1,0
1,0
1,0
0,0
2,0
Anyanyelvi kommunikáció
3,0
3,0
1,0
1,0
1,0
1,0
5,0
Testnevelés és sport
3,0
3,0
1,5
1,5
1,5
1,5
6,0
10,0
4,0
4,0
31,0
Közismereti összesen
17,0 0,0
0, 0
17,0 10,0 0,0
0,0
1,0
0,0
0,0
Vendéglátó gazdasági ismeretek
2,0
2,0
2,0
2,0
3,0
3,0
1,5
Vendéglátás alapjai
2,0
2,0
1,0
1,0
2,0
2,0
4,0
Szakmai idegen nyelv*
2,0
2,0
1,0
0,5
2,0
6,5
Ételkészítés
3,0
1,0
3,5
3,5
1,5
3,5
2,5
14, 0
3,0
3,0 6, 0
Ételkészítés gyakorlat*
Mindösszesen Nyári szakmai összefüggő gyakorlat
1,0 3, 0
6,0
Munkahelyi gyakorlat Szakmai összesen
1, 0
9,0
6,0
26,0 6,0
0, 0 0, 0
15,0
4,0
3, 5
3,0 14, 0
0,0
14, 0
14, 0
4,0 14,0 22,0
1, 5
9,0
5,0 14,0 28,0 19,0
32,0 14,0 4,0 14,0 32,0 13,0 5,0 14,0 32,0 50,0
140
160
* : csoportbontást igényel
65
31 341 01 0010 31 02 Heti óraszám
Osztályfőnöki
1,0
1,0
Tanulás
1,0
1,0
Történelem és társadalomismeret
2,0
2,0
Természetismeret
2,0
Számítástechnika és információkezelés*
2,0
Médiaismeret
0,5
0,5
elmélet
elm. ig. gy. gyakorl at Összes en
11. évfolyam
elm. ig. gy. gyakorl at Összes en
elmélet
10. évfolyam
elm. ig. gy. gyakorl at Összes en
Tantárgyak
elmélet
9. évfolyam
0,5
9-10-11. évf. összesen
"előrehozott" szakképzés: Élelmiszer és vegyiáru eladó (kifutó)
0,5
2,0
0,0
0,0
1,0
1,5
1,5
0,0
3,5
2,0
1,0
1,0
0,0
3,0
2,0
0,5
0,5
0,0
2,5
0,0
1,5
1,5
0,0
1,5
1,0
4,5
0,0
3,0
Matematika
2,0
2,0
1,5
1,5
Esztétika és művészet
2,0
2,0
1,0
1,0
Anyanyelvi kommunikáció
3,0
3,0
1,0
1,0
0,5
0,5
4,5
Testnevelés és sport
2,5
2,5
1,5
1,5
1,5
1,5
5,5
10,0
3,5
3,5
31,0
0,0
1,0
1,0
1,0
Közismereti összesen
17,5 0,0 0,0 17,5 10,0 0,0
0,0
0,0
Áruismeret
1,0
0,0
0,0
Élelmiszer és vegyi áru ismeret
2,0
0,5
2,5
2,0
2,0
2,0
2,0
6,5
Szakmai idegen nyelv*
1,0
1,5
2,5
1,0
1,0
2,0
2,0
5,5
Vállalkozások működtetése
0,5
0,5
1,0
0,5
0,5
1,5
1,5
3,0
Áruforgalom
1,0
1,5
2,5
1,0
1,0
2,0
2,0
5,5
Pénzforgalmi ismeretek
0,0
0,5
0,5
1,0
0,5
1,5
2,0
Levelezés*
0,0
0,0
0,5
0,5
1,0
1,0
3,5
12,5
14,0 14,0
28,0
0,0 17,0 22,0 10,0 1,0 17,5 28,5
65,0
22,0 4,0 6,0 32,0 15,0 0,0 17,0 32,0 13,5 1,0 17,5 32,0
96,0
Élelmiszerek és vegyiáruk szakmai gyakorlata*
6,0
6,0
3,0
Üzemi gyakorlat
0,0
0,0
14,0 14,0
Szakmai összesen Összesen
4,5
4,0 6,0 14,5
80
5,0
3,0
3,5
120
Nyári szakmai összefüggő gyakorlat
* : csoportbontást igényel
66
33 811 03 1000 00 00 "előrehozott" szakképzés: Szakács (kifutó)
Történelem és társadalomismeret
2,0
2,0
Természetismeret
2,0
Számítástechnika és információkezelés*
2,0
Médiaismeret
Összesen
1,0
0,5
gyakorlat
1,0
0,5
elm. ig. gy.
Tanulás
elmélet
0,5
11. évfolyam
Összesen
1,0
gyakorlat
1,0
elm. ig. gy.
Osztályfőnöki
Tantárgyak
elmélet
elmélet
10. évfolyam Összesen
gyakorlat
elm. ig. gy.
9. évfolyam
9-10-11. évf. összesen
Heti óraszám
0,5
2,0
0,0
0,0
1,0
1,5
1,5
0,0
3,5
2,0
1,0
1,0
0,0
3,0
2,0
0,5
0,5
0,0
2,5
0,0
1,5
1,5
0,0
1,5
1,0
4,5
0,0
3,0
Matematika
2,0
2,0
1,5
1,5
Esztétika és művészet
2,0
2,0
1,0
1,0
Anyanyelvi kommunikáció
3,0
3,0
1,0
1,0
0,5
0,5
4,5
Testnevelés és sport
2,5
2,5
1,5
1,5
1,5
1,5
5,5
17,5
10, 0
10,0
3,5
3,5
31,0
2,5
2,0
2,0
3,5
3,5
8,0
3,5
12,5
Közismereti összesen
17,5
0,0
0,0
2,5
Ételkészítés
6,0
Szakács gyakorlat*
0,0
6,0
0,0
3,0
1,0
0,0
3,0
0,0
3,5
Élelmiszerismeret
0,5
1,0
1,5
1,0
1,0
2,0
2,0
4,5
Vendéglátó gazdasági ismeretek
1,0
2,0
3,0
1,0
1,0
3,0
3,0
7,0
Szakmai idegen nyelv*
0,5
1,0
1,5
1,0
1,0
1,5
2,5
5,0
14,0
14,0
28,0
1,0
17,5
28,5
65,0
1,0
17,5
32,0
96,0
0,0
Üzemi gyakorlat Szakmai összesen Összesen Nyári szakmai összefüggő gyakorlat
14,0
14,0
4,5
4,0
6,0
14,5
5,0
0,0
17,0
22,0
22,0
4,0
6,0
32,0
15, 0
0,0
17,0
32,0
80
1,0
10, 0 13, 5
120
* : csoportbontást igényel
67
33 811 02 1000 00 00
Óraterv 2012.szeptembertől Pincér a 32/2011.(VIII.25.) SZVK alapján (kifutó) 11. évfolyam
1,5
Szakmai idegen nyelv*
2,0
2,0
1,5
Felszolgálás
4,0
4,0
4,0
3,0
Felszolgálás gyakorlat* 9,5
Testnevelés
1,0
Osztályfőnöki
0,5
6,0
2,5
4,0
2,5
4,5
4,0
8,0
3,0
6,0
21,0
17,5
17,5
38,5
3,0 21,0
33,5
12,0 4,0 17,5
33,5
67,0
1,0
1,0
1,0
2,0
0,5
0,5
0,5
1,0
0,0
1,5
1,5
0,0
1,5
3,0
11,0 3,0 21,0
35,0
13,5 4,0 17,5
35,0
70,0
0,0
0,0
1,5
Közismereti összesen Összesen
3,0
3,0
4,0
21,0
Munkahelyi gyakorlat Szakmai összesen
1,0
Összesen
Vendéglátás alapjai
2,5
mh.gy.
4,0
cs.gy.
elmélet
2,0
1,5
mh.gy.
2,0
Tantárgyak
cs.gy.
Vendéglátó gazdasági ismeretek
elmélet
Összesen
12. évfolyam
11-12. évf. összesen
Heti óraszám
0,0
0,0
160
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
Óraterv
2012.szeptembertől 33 811 03 1000 00 00 Szakács a 32/2011.(VIII.25.) SZVK alapján (kifutó) 11. évfolyam
6,0
Vendéglátás alapjai
1,5
1,5
2,5
2,5
4,0
Szakmai idegen nyelv*
2,0
2,0
1,5
2,5
4,5
Ételkészítés
4,0
4,0
4,0
4,0
8,0
3,0
6,0
3,0
Ételkészítés gyakorlat* 9,5
3,0
3,0 21,0
21,0
17,5
17,5
38,5
3,0 21,0
33,5
12,0 4,0 17,5
33,5
67,0
Munkahelyi gyakorlat Szakmai összesen
1,0
Összesen 4,0
mh.gy.
4,0
cs.gy.
elmélet
2,0
mh.gy.
2,0
cs.gy.
Vendéglátó gazdasági ismeretek
Tantárgyak
elmélet
Összesen
12. évfolyam
11-12. évf. összesen
Heti óraszám
Testnevelés
1,0
1,0
1,0
1,0
2,0
Osztályfőnöki
0,5
0,5
0,5
0,5
1,0
0,0
1,5
1,5
0,0
1,5
3,0
11,0 3,0 21,0
35,0
13,5 4,0 17,5
35,0
70,0
0,0
0,0
Közismereti összesen Összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
1,5
0,0
160
0,0
* : csoportbontást igényel
68
31 341 01 0010 31 03
Óraterv 2012.szeptembertől Műszakicikk eladó a 32/2011.(VIII.25.) SZVK alapján Heti óraszám 11. évfolyam
1,5
Műszakicikk áruismeret
2,5
2,5
3,5
3,5
6,0
Szakmai idegen nyelv*
1,0
2,0
0,5
2,0
4,0
Kereskedelmi jogszabályok
2,0
Áruforgalmi ismeretek
2,5
Műszakicikk gyakorlat* Pénzforgalom*
1,0
Levelezés
0,5
1,0
2,0
1,0
1,0
3,0
0,5
3,0
3,5
3,5
6,5
3,5
3,5
3,5
7,0
2,0
3,0
0,0
1,0
17,5
17,5
35,0
17,5
33,5
67,0
1,0
2,0
1,0 0,5
Munkahelyi gyakorlat Szakmai összesen
10,5
Testnevelés
1,0
Osztályfőnöki
0,5
1,5
Összesen 0,5
mh.gy.
0,5
cs.gy.
elmélet
1,0
mh.gy.
1,0
cs.gy.
Általános áruismeret
Tantárgyak
elmélet
Összesen
12. évfolyam
11-12. évf. összesen
(kifutó)
5,5
3,5 2,0
1,0 17,5
17,5
17,5
33,5
11,0
1,0
1,0
5,0
0,5
0,5
0,5
1,0
Közismereti összesen
1,5
0,0
0,0
1,5
1,5
0,0
0,0
1,5
3,0
Összesen
12,0
5,5
17,5
35,0
12,5
5,0
17,5
35,0
70,0
0,0
0,0
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
160
69
Óraterv 2012.szeptembertől 31 341 01 0010 31 02 Élelmiszer és vegyi áru eladó a 32/2011.(VIII.25.) SZVK
alapján (kifutó) 11. évfolyam
1,5
Élelmiszer és vegyi áru ismeret
2,5
2,5
3,5
3,5
6,0
Szakmai idegen nyelv*
1,0
2,0
0,5
2,0
4,0
Kereskedelmi jogszabályok
2,0
2,0
1,0
1,0
3,0
Áruforgalmi ismeretek
2,5
0,5
3,0
3,5
3,5
6,5
3,5
3,5
3,5
7,0
2,0
3,0
0,0
1,0
17,5
17,5
35,0
17,5
33,5
67,0
Élelmiszer- és vegyi áru gyakorlat* Pénzforgalom*
1,0
Levelezés
0,5
1,0
1,0 0,5
Munkahelyi gyakorlat Szakmai összesen
10,5
5,5
1,5
3,5 2,0
1,0 17,5
17,5
17,5
33,5
11,0
5,0
Összesen 0,5
mh.gy.
0,5
cs.gy.
elmélet
1,0
mh.gy.
1,0
cs.gy.
Általános áruismeret
Tantárgyak
elmélet
Összesen
12. évfolyam
11-12. évf. összesen
Heti óraszám
Testnevelés
1,0
1,0
1,0
1,0
2,0
Osztályfőnöki
0,5
0,5
0,5
0,5
1,0
Közismereti összesen
1,5
0,0
0,0
1,5
1,5
0,0
0,0
1,5
3,0
Összesen
12,0
5,5
17,5
35,0
12,5
5,0
17,5
35,0
70,0
0,0
0,0
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
160
* : csoportbontást igényel
70
Minőségbiztosítás és táplálkozásélettan
2,0
4,0 2,0 3,5
1,0
3,0 1,5 17,5 13,0 20,5 1,0 0,5 1,5 0,0 14,5 20,5
Összesen
3,0 1,0 3,0
gyakorlat
elmélet
1,0 1,5
Pék gyakorlat* Élelmiszervizsgálat* Üzemi gyakorlat Szakmai összesen Testnevelés Osztályfőnöki Közismereti összesen Összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
3,0 1,0 3,0
Összesen
Sütőipari technológia Szakmai számítás Szakmai gépek Munka és környezetvédelem Vállalkozási ismeretek
gyakorlat
Tantárgyak
elmélet
Heti óraszám 11. évfolyam 12. évfolyam
11-12. évf. összesen
Óraterv 2012.szeptembertől 33 541 04 000 00 00 Pék (kifutó)
4,0 2,0 3,5
7,0 3,0 6,5
1,0
2,0
2,0
3,5
1,5
1,0 2,0
2,0
1,5
1,5
3,5
3,0 1,5 17,5 33,5 1,0 0,5 1,5 35,0
3,0 1,5 1,0 14,0 15,5 18,0 1,0 0,5 1,5 0,0 17,0 18,0
3,0 2,5 14,0 33,5 1,0 0,5 1,5 35,0
6,0 4,0 31,5 67,0 2,0 1,0 3,0 70,0
0,0
0,0
140
71
Óraterv 2013.szeptembertől 34 341 01 ELADÓ
Munkahelyi egészség és biztonság
0,5
0,5
Foglalkoztatás II.
1,0
1,0
Foglalkoztatás I.* A működtetés szabályai A működtetés szabályai gyakorlat Áruforgalom
1,5
Áruforgalmazás
4,5
1,0
Áruforgalmazás II.
5,5
2,5 1,0
Áruforgalmazás III.
2,0
Áruforgalmazás gyakorlata III.*
1,5
4,0
3,5
Összesen
mh.gy.
cs.gy.
0,5
1,5
0,0
2,0
2,0
2,0
0,0
2,0
2,0
2,0
3,5
5,0
3,0
5,0
0,0
5,0
1,0
2,0
5,5
11,5
1,0
3,5
6,5
12,5
1,0
2,0
1,0 2,0
2,5
1,0
5,0 1,0 0,5
6,0 2,5
2,0
Értékesítés idegen nyelven I.
0,5
1,0 0,5
Áruforgalmazás gyakorlata II.*
0,5
2,0 0,5
Áruforgalmazás gyakorlata I.
0,0
1,5
2,0
Áruforgalom gyakorlata
elmélet
12. évfolyam Összesen
mh.gy.
cs.gy.
Tantárgyak
elmélet
11. évfolyam
11-12. évf. összesen
Heti óraszám
5,0
1,0
6,0
1,5
1,0
1,0
2,0
1,0
5,0
1,5
5,0
5,0
1,0
3,0
6,5
11,5
Értékesítés idegen nyelven II.*
1,0
1,0
2,0
Szakmai összesen: Osztályközösségépítő Program
11,0 6,0 17,5 34,5 11,5 5,5 17,5 34,5
69,0
Közismereti összesen Összesen
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat : csoportbontást igényel
1,0
0,5
1,0
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
1,0
0,5
1,0
11,5 6,0 17,5 35,0 12,0 5,5 17,5 35,0
70,0
0,5
0,0
0,0
160
0,0
0,0
0,0
0,0
72
Óraterv
2013.szeptembertől 34 811 04 Szakács
Munkahelyi egészség és biztonság
0,5
0,5
Foglalkoztatás II.
0,5
0,5
0,5
0,0
Foglalkoztatás I.*
Összesen
mh.gy.
cs.gy.
elmélet
12. évfolyam Összesen
mh.gy.
cs.gy.
Tantárgyak
elmélet
11. évfolyam
11-12. évf. összesen
Heti óraszám
0,0
0,5
1,0
1,5
2,0
2,0
2,0
1,0
1,5
1,5
2,5
2,0
1,5
2,5
4,5
0,0
1,0
2,5
4,0
1,0
3,0
0,5
Vendéglátó gazdálkodás
1,0
Szakmai számítás
1,0
Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem
1,0
1,0
Élelmiszerek csoportjai
1,5
1,5
2,0
Szakmai idegen nyelv*
2,0
2,0
1,0
1,0
1,0
0,0
1,0
2,0
0,0
2,0
2,0
4,0
1,5
5,0
1,0
1,0
2,0
2,0
17,5 17,5
35,0
10,5 6,5 17,5 34,5 11,5 5,5 17,5 34,5
69,0
0,5
0,5
1,0
0,5
1,0
11,0 6,5 17,5 35,0 12,0 5,5 17,5 35,0
70,0
Előkészítési és ételkészítési alapismeretek Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat* Ételkészítési alapok
1,0
2,0 2,0
Ételkészítési alapgyakorlat*
2,0
Ételkészítési ismeretek
0,0
Ételkészítési gyakorlat*
0,0
Osztályközösség építő Program Közismereti összesen Összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat : csoportbontást igényel
1,5 1,0 2,0
17,5 17,5
Ételkészítési üzemi gyakorlat
Szakmai összesen
0,5
2,0
3,5
3,5
1,0
0,5
0,0
0,0
0,5
0,5
0,5
0,5
160
0,0
0,0
0,0
0,0
73
Óraterv
2013.szeptembertől 34 811 03 PINCÉR
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,0
Foglalkoztatás I.*
1,0
1,5
2,0
2,0
2,0
1,0
1,5
1,5
2,5
2,0
1,5
2,5
4,5
0,0
1,0
2,5
4,0
1,0
3,0
Szakmai számítás Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai
1,0 1,0
1,0
1,5
1,5
2,0
Szakmai idegen nyelv*
2,0
2,0
1,0
Felszolgálás alapjai Felszolgálás alapjai gyakorlat* Felszolgálás
3,0
0,5
1,0
0,5
2,0
5,0
0,0
5,0
3,5
3,5
0,0
3,5
3,0
3,0
3,5
3,5
17,5
17,5
35,0
17,5
34,5
69,0
0,5
1,0
0,0
Felszolgálás gyakorlat* Felszolgálás üzemi gyakorlat
3,0
0,0
10,5
Összesen
0,5
1,0
Szakmai összesen Osztályközösség építő Program
mh.gy.
0,0
Vendéglátó gazdálkodás
1,0
cs.gy.
elmélet
12. évfolyam Összesen
mh.gy.
cs.gy.
Tantárgyak
elmélet
11. évfolyam
11-12. évf. összesen
Heti óraszám
6,5
3,5
17,5
17,5
17,5
34,5
11,5
0,5
0,5
0,5
5,5
Közismereti összesen
0,5
0,0
0,0
0,5
0,5
0,0
0,0
0,5
1,0
Összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
11,0
6,5
17,5
35,0
12,0
5,5
17,5
35,0
70,0
0,0
0,0
160
* : csoportbontást igényel
74
Óraterv
2013.szeptembertől 34 811 01 CUKRÁSZ
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,0
Foglalkoztatás I.*
Összesen
mh.gy.
cs.gy.
elmélet
12. évfolyam Összesen
mh.gy.
cs.gy.
Tantárgyak
elmélet
11. évfolyam
11-12. évf. összesen
Heti óraszám
0,0
0,5
1,0
1,5
2,0
2,0
2,0
1,0
1,5
1,5
2,5
2,0
1,5
2,5
4,5
0,0
1,0
0,5
Vendéglátó gazdálkodás
1,0
Szakmai számítás Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai
1,0 1,0
1,0
1,5
1,5
2,0
2,5
4,0
Szakmai idegen nyelv*
2,0
2,0
1,0
1,0
3,0
Cukrászat
3,0
3,0
3,0
3,0
6,0
0,0
2,0
3,5
7,0
17,5
17,5
35,0
17,5
34,5
69,0
0,5
1,0
1,0
Szakrajz gyakorlat*
2,0
2,0
Cukrászat gyakorlat* Cukrászat üzemi gyakorlat
3,5
3,5
Szakmai összesen Osztályközösség építő Program
10,5
6,5
0,5
3,5
17,5
17,5
17,5
34,5
11,5
0,5
0,5
0,5
1,0
5,5
Közismereti összesen
0,5
0,0
0,0
0,5
0,5
0,0
0,0
0,5
1,0
Összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
11,0
6,5
17,5
35,0
12,0
5,5
17,5
35,0
70,0
0,0
0,0
160
* : csoportbontást igényel
75
ÓRATERV 2012.szeptembertől 52 341 05 1000 00 00 Kereskedő a 32/2011.(VIII.25.) SZVK alapján kifutó
Összesen
elmélet
Összesen
13-14. évfolyam összesen
Heti óraszám
2,5
2,5
2,5
5,0
1,0
0,5
0,5
1,5
0,0
1,0
Áruforgalmi ismeretek
2,5
Általános áruismeret
1,0
Levelezés*
0,5
Kereskedelmi jogszabályok
1,0
Pénzforgalom
0,5
Élelmiszer- és vegyi áru ismeret
2,0
Élelmiszer- és vegyi áru gyakorlat* 2,0
Szakmai idegen nyelv*
0,5 1,0
14. évfolyam gyakorlat
gyakorlat
Tantárgyak
elmélet
13. évfolyam
1,0 1,0
0,5
0,5
1,5
1,5
1,0
1,0
2,5
2,0
2,0
2,0
4,0
2,5
2,5
4,5
3,5
4,5
8,5
2,0
2,0
2,0
4,0
1,0
0,0
1,0
1,0
1,0
Vezetés, ellenőrzés Kereskedelmi ismeretek
4,0
4,0
3,5
3,5
7,5
Marketing ismeretek
2,0
2,0
2,0
2,0
4,0
Áruforgalom tervezése, elemzése
4,0
4,0
1,0
4,5
8,5
Bútor- és lakástextil áruismeret
1,0
1,0
2,0
2,0
3,0
1,5
4,0
1,0
3,0
1,5
2,5
2,0
3,0
2,5
Bútor- és lakástextil áru gyakorlat* 2,0
Ruházati áruismeret
2,0 1,0
Ruházati gyakorlat* Műszaki cikk áruismeret
1,0
Osztályfőnöki Közismereti összesen Összesen Nyári szakmai összefüggő gyakorlat
1,0
1,0 1,0
1,5
1,5 1,5 2,0
1,5
3,0
23,5 10,5 34,0 20,0 14,0 34,0
68,0
1,0
1,0
1,0
1,0
2,0
1,0
1,0
1,0
1,0
2,0
24,5 10,5 35,0 21,0 14,0 35,0
70,0
Műszaki cikk gyakorlat* Szakmai összesen
2,5
3,5
1,5
160
1,5
0,0
0,0
*: csoportbontást igényel
76
52 344 01 0000 00 00 - 52 344 02 0000 00 00 13. + 14. évf. I. félév Pénzügyi-számviteli ügyintéző (kifutó) 13-14. évfolyam összesen
0,0
2,0
1,0
2,0
0,0
1,0
4,0
8,0
gyakorlat
elm. ig. gy.
elmélet
14. évfolyam/I. Összesen
gyakorlat
elm. ig. gy.
Tantárgyak
elmélet
13. évfolyam
Összesen
Heti óraszám
Közgazdaságtan
2,0
2,0
Jogi ismeretek
1,0
1,0
Marketing ismeretek
1,0
1,0
Vállalkozási ismeretek
4,0
4,0
4,0
Pénzügyi ismeretek
7,0
2,0
9,0
3,0
2,0
5,0 14,0
Könyvvezetés és beszámolókészítés
3,0
4,0
7,0
5,0
1,0
6,0 13,0
2,0
2,0
2,0
2,0
4,0
1,0
2,0
0,0
2,0
Számítógépes programok
2,0
2,0
1,0
3,0
5,0
Informatika és adatfeldolgozás
2,0
2,0
2,0
2,0
4,0
1,0
2,0
1,0
1,0
2,0
4,0
Adózás
0,0
3,0
1,0
4,0
4,0
Munkaerőgazdálkodási ismeretek
0,0
1,0
1,0
2,0
2,0
Társadalombiztosítás
0,0
0,0
0,0
Analitika
0,0
1,0
1,0
1,0
Tanirodai gyakorlat
0,0
2,0
2,0
2,0
Ügyvitel Statisztika
1,0
Üzleti terv és statisztikai elemzés
Szakmai összesen Osztályfőnöki Közismereti összesen Összesen
1,0
1,0
2,0
20,0 14,0 0,0 34,0 20,0 14,0 0,0 1,0 1,0 1,0 1,0 0,0 0,0 1,0 1,0 0,0 0,0 21,0 14,0 0,0 35,0 21,0 14,0 0,0
34,0 68,0 1,0 2,0 1,0
2,0
35,0 70,0
77
ÓRATERV 2012. szeptembertől 52 811 02 0000 00 00 Vendéglős a 32/2011.(VIII.25.) SZVK alapján (kifutó) Összesen
elmélet
Összesen
13-14. évfolyam összesen
Heti óraszám
Vendéglátó gazdasági ismeretek
3,5
3,5
4,0
4,0
7,5
Vendéglátás alapjai
2,5
2,5
2,5
2,5
5,0
Szakmai idegen nyelv*
2,0
2,0
2,0
2,0
4,0
Felszolgálás
1,0
1,0
1,5
1,5
2,5
Ételkészítés
1,0
1,0
2,0
2,0
3,0
Vállalkozási és jogi ismeretek
1,5
1,5
0,0
1,5
Marketing
1,0
1,0
1,5
2,5
Kommunikáció
0,5
0,5
0,0
0,5
Kínálatösszeállítás
1,5
1,5
1,0
1,0
2,5
0,0
0,5
0,5
0,5
9,5
19,0
3,0 7,0 10,0
20,5 69,0 1,0
Közismereti összesen
14,5 6,0 14,0 34,5 15,0 5,5 14,0 34,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5
Összesen
15,0 6,0 14,0 35,0 15,5 5,5 14,0 35,0
70,0
Rendezvényszervezés
9,5
Felszolgálás gyakorlat*
2,5 7,0
Ételkészítés gyakorlat*
3,5 7,0 10,5
Szakmai összesen Osztályfőnöki
Nyári szakmai összefüggő gyakorlat
180
mh.gyak.
14. évfolyam csop. gy.
mh.gyak.
csop. gy.
Tantárgyak
elmélet
13. évfolyam
1,5
2,5 7,0
0,0
1,0 0,0
*: csoportbontást igényel
78
Óraterv az 54 341 01 KERESKEDŐ szakképesítéshez, valamint a XXVI. KERESKEDELEM ÁGAZATHOZ Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek* Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
9. évf. e gy ögy 4 4 4
10. évf. e gy ögy 4 3 3
11. évf. 12. évf. e gy ögy e gy 4 4 4 4 4 4
2
2
3
2 2 2
2 2 2 2
3 1 2 1
2 5 1
2 5 1
Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek**(mozgókép és médiaismeretek)
1 2 Informatika* 5 Testnevelés és sport 1 Osztályfőnöki Munkahelyi egészség és biztonság 0,5
1 2 5 1
Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Szakképesítés specifikus utolsó évf. 5/13. és 2/14. 1/13. évf. évf. e gy ögy e gy
1
1 0,5
1 0,5 2
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I.*
1
A marketing alapjai
2 20
Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése
3
4
4
1
Áruforgalom
1
1,5
2 70
Áruforgalom gyakorlata
1
60
1
60
1 105
1 3 1
Vezetési ismeretek Üzleti tevékenység a gyakorlatban
3 1
20
5
80
4
60
11 1 1
2
6,5 1
4
Vállalkozási ismeretek
4
Vállalkozási ismeretek gyakorlata
4
A működtetés szabályai
0,5
A működtetés szabályai gyakorlat
1,5
Áruismeret- és forgalmazása
3 7,5 7
Értékesítési gyakorlat Értékesítés idegen nyelven* Közismereti órák összesen Szakmai órák összesen Óraszám összesen
29 0 5 1 35
0 70 70
29 0 6 1 36
0 27 0 105 6 2 105 35
0 24 0 140 8 3 140 35
1 0 0 24 11 160 35 160
2 1 20
0 14 35
*csoportbontást igényel
79
Ágazati szakképzés Szakképesítés közismeret specifikus nélkül utolsó évf.
Óraterv az 54 811 01 VENDÉGLÁTÁSSZERVEZŐ-VENDÉGLŐS szakképesítéshez, valamint a XXVII. VENDÉGLÁTÓIPAR ÁGAZATHOZ Tantárgyak
9. évf. e
gy
10. évf. ögy
e
gy
11. évf. ögy
e
gy
12. évf. ögy
e
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
Idegen nyelvek*
4
3
4
4
Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
4
3
4
4
2
2
3
3
Etika
e
gy
5/13. és 2/14. évf.
ögy
e
2
2
Fizika
2
2
1
Kémia
2
2
Földrajz
2
2
Művészetek**(mozgókép és média ismeretek)
1
1
Informatika*
2
2
1
2
2
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
0,5
1
0,5
Foglalkoztatás II.
0,5
Foglalkoztatás I.*
2
Vendéglátó gazdálkodás
0,5
1
2
Szakmai számítás Marketing és kommunikáció a gyakorlatban
1
3
2
2
2
1,5
2
2
Alkalmazott számítástechnika* Ügyvitel 2
Élelmiszerismeret
1
1
1
1
1
1
1
Termelés gyakorlata* Értékesítés elmélete
4
2
4
2
4
Vendéglátó üzleti idegen nyelv* Termelés elmélete
gy
1
Biológia – egészségtan
Munkahelyi egészség és biztonság
gy
1/13. évf.
2
Értékesítés gyakorlata*
3
1
84
3
1
2
3
84
2
3
6
80
3
21
2 2
3
1
70
5
56
3
Vendéglátó vállalkozások
6 2
68
0,5
6 1
Vendéglátó vállalkozás működtetése
3
1
Közismereti órák összesen
29
0
0
29
0
0
27
0
0
24
0
1
0
0
1
0
Szakmai órák összesen
3
3
70
4
3
105
5
3
140
4
7
16
19
160
14
20
Óraszám összesen
35
70
36
105
35
140
35
36
160
35
*csoportbontást igényel
80
Óraterv az 54 481 04 INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA szakképesítéshez, valamint a XIII. INFORMATIKA ÁGAZATHOZ Tantárgyak
9. évf. e gy ögy
10. évf. e gy ögy
11. évf. 12. évf. e gy ögy e gy
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
3
4
4
Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
4
3
4
4
2
2
3
3
1
Biológia – egészségtan Fizika
2
2
2
2
1
Kémia
2
2
Földrajz
2
2
Művészetek**(mozgókép és médiaismeret)
1
1
Informatika*
2
2
1
2
2
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Munkahelyi egészség és biztonság
Szakképesítés specifikus utolsó évf. 5/13. és 2/14. 1/13. évf. évf. e gy ögy e gy
4
Idegen nyelvek*
Etika
Ágazati szakképzés közismeret nélkül
1
0,5
1
0,5
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I.* Információtechnológiai alapok
0,5 2 2
1,5
Információtechnológiai gyakorlat*
2
4
Munkaszervezési ismeretek
1 2 0,5
1
Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat* Hálózati ismeretek I.
2
1
2
50
3
55
1
2 3
70
2
70
1
Hálózati ismeretek I. gyakorlat* Hálózati operációs rendszerek
50
0,5
8
60
1
8
50
1
Munkaszervezés gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés
1
70
2 5
2 2
4 2
6
Hálózati operációs rendszerek gyakorlat* Hálózati ismeretek II.
7 6
Hálózati ismeretek II. gyakorlat*
6
IT hálózat biztonság
2
IT hálózat biztonság gyakorlat*
2
Közismereti órák összesen
29
0
0
29
0
0
27
0
0
24
0
1
0
0
1
0
Szakmai órák összesen
3
3
70
2
5
105
3
5
140
5
6
12
22
160
17,5
16,5
Óraszám összesen
35
70
36
105
35
140
35
35
160
35
*csoportbontást igényel
81
Ágazati szakképzés Szakképesítés közismeret specifikus utolsó évf. nélkül
Óraterv az 54 344 01 PÉNZÜGYI-SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ szakképesítéshez, valamint a XXIV. KÖZGAZDASÁG ÁGAZATHOZ Tantárgyak
9. évf. e
Magyar nyelv és irodalom
gy
10. évf. ögy
4
e
gy
11. évf. ögy
4
e
gy
12. évf. ögy
4
e
4
3
4
4
Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
4
3
4
4
2
2
3
3
2
2
2
2
1
Kémia
2
2
Földrajz Művészetek**(mozgókép és médiaismeretek)
2
2
1
1
Informatika*
2
2
ögy
2
gy
2
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
0,5
1
0,5
Foglalkoztatás II.
0,5
Szakmai idegen nyelv
2
Foglalkoztatás I.* Gazdasági és jogi alapismeretek
e
1
Testnevelés és sport Munkahelyi egészség és biztonság
gy
1
Biológia – egészségtan Fizika
e
5/13. és 2/14. évf.
4
Idegen nyelvek*
Etika
gy
1/13. évf.
2 3
5
Ügyviteli gyakorlatok*
5,5
2,5
3
1
Általános statisztika
6
1
1
Statisztika gyakorlat
2
1
Pénzügyi alapismeretek
1
3
2
2 4
Pénzügy gyakorlat
1
1
Adózási alapismeretek
1
1 1,5
Adózás gyakorlat
1
1
Számviteli alapismeretek
2
3
1 4,5
Számvitel gyakorlat
1
1
1
Gazdálkodási ismeretek
3,5
Könyvelés számítógépen*
4
Számvitel
2
6
Vállalkozás-finanszírozás
2
Vállalkozás-finanszírozás gyakorlat
1
Adózás
1
3
Elektronikus adóbevallás gyakorlata*
2
Projektfinanszírozás
2
Projektfinanszírozás gyakorlata
2
Projektfolyamatok követése
2
Projekttervezés gyakorlata
1
Szabad órakeret közismeretre
0
Közismereti órák összesen
29
0
0
29
0
0
27
0
0
24
0
1
0
0
1
0
Szakmai órák összesen
3,5
2,5
0
5
3
0
6
2
0
7
4
23
11
0
24
10
Óraszám összesen
0
35
0
0
36
0
0
35
0
35
35
0
35
82
Óraterv az 54 346 02 ÜGYVITELI TITKÁR szakképesítéshez, valamint a XXV. ÜGYVITEL ÁGAZATHOZ Tantárgyak
9. évf. e
gy
10. évf. ögy
e
gy
11. évf. ögy
e
gy
12. évf. ögy
e
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
Idegen nyelvek*
4
3
4
4
Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
4
3
4
4
2
2
3
3
Etika 2
2
1/13. évf. e
gy
5/13. és 2/14. évf.
ögy
e
1
2
2
Kémia
2
2
Földrajz Művészetek** (mozgókép és médiaismeretek)
2
2
1
1
Informatika*
2
2
2
2
Testnevelés és sport
5
5
5
5
1
1
1
1
1
0,5
1
0,5
Foglalkoztatás II.
0,5
Foglalkoztatás I.*
2
Gépírás és iratkezelés gyakorlat* Levelezési ismeretek
2,5
70
3
40
1,5
1
60
1
Levelezési gyakorlat*
2
2
80
1
3
60
6
85
4,5
15
3,5
Üzleti kommunikáció gyakorlat* Jogi ismeretek
7 1
65
Kommunikáció alapjai Gazdasági alapismeretek
gy
1
Fizika
Munkahelyi egészség és biztonság
gy
1
Biológia – egészségtan
Osztályfőnöki
Ágazati szakképzés Szakképesítés közismeret specifikus nélkül utolsó évf.
4 1
1
2
4
0,5
1
1
2,5
Vállalkozási ismeretek
4
3
Üzleti adminisztráció gyakorlat*
6,5
Ügyviteli ismeretek
4
Rendezvény és program dokumentáció alapjai
2
3
Rendezvény és program dokumentáció a gyakorlatban*
8
Hivatali protokoll ismeretek
3
Szakmai idegen nyelv gyakorlat*
7
Közismereti órák összesen
29
0
0
29
0
0
27
0
0
24
0
1
0
0
1
0
Szakmai órák összesen
3,5
2,5
70
2
5
105
5
3
140
7
4
17
18
160
12,5
21,5
Óraszám összesen
35
70
36
105
35
140
35
35
160
35
*csoportbontást igényel
83
*csoportbontást igényel **tantárgyi választási lehetőség ***szabadon felhasználható órakeret terhére
Óraterv a XXXVIII. Rendész ágazathoz, 2.94.5. Tantárgyankénti HETI óraszámok és az összevont gyakorlatok Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek* Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek**(mozgókép és médiaismeretek) Informatika* Testnevelés és sport Osztályfőnöki Fegyveres szervek és vagyonvédelem I. Társadalom és kommunikáció I. Speciális gyakorlat I. Fegyveres szervek és vagyonvédelem II. Jogi és közigazgatási ismeretek I. Társadalom és kommunikáció II. Speciális gyakorlat II. Társadalom és kommunikáció gyakorlat Fegyveres szervek és vagyonvédelem III. Jogi és közigazgatási ismeretek II. Idegen nyelv I.* Speciális gyakorlat III. Idegen nyelvi gyakorlat* Fegyveres szervek és vagyonvédelem IV.
e 4 4 4
9. évf. gy
ögy
e 4 3 3
2
2
2 2 2
2 2 2 2
1 2 5 1
1 2 5 1
10. évf. gy
ögy
e 4 4 4
11. évf. gy
ögy
3 1 2 1
3
2 5 1
2 5 1
12. évf. gy
1
2+1*** 1 2 2 1,5
+0,5***
0,5 1,5+0,5*** 0,5 1,5+0,5*** 1+0,5*** 1,5 2,5 0,5
Jogi és közigazgatási ismeretek III.
Speciális informatika Speciális gyakorlat IV. Speciális informatika gyakorlat Rendészeti tábor Katasztrófavédelmi gyakorlat Rendőrségi gyakorlat Személy- és vagyonőri gyakorlat
e 4 4 4
2,5
+0,5***
2 1,5
+0,5*** 3,5 0,5
35 35 35 40
84
Rendőrségi gyakorlat 29 4
Közismereti órák összesen Szakmai órák összesen Óraszám összesen
0 2 35
0 35 35
29 4
0 3
0 70 70
36
27 5
0 3 35
65 0 105 105
24 6
0 5 35
Kerettanterv az iskolarendszerű felnőttoktatás számára
Gimnáziumi felnőttoktatás (kerettanterv szerinti, kifutó)
Tantárgy
Heti óraszámok évfolyamonként 11. levelező nappali esti levelező nappali
nappali
10. esti
1
1
0,5
1
1
0,5
4
2
1
3
2
Matematika
4
3
1
4
Fizika
2
1
0,5
Kémia
2
1
Földünk és környezetünk
2
Biológia Történelem
Anyanyelv Kommunikáció Magyar irodalom
Művészeti ismeretek Társadalomismeret
12. esti
levelező
2
1
0,5
1
4
3
1
3
1
6
3
1
2
1
0,5
0,5
2
1
0,5
1
0,5
2
1
0,5
2
1
0,5
2
1
0,5
2
1
0,5
2
1
0,5
4
2
1
2
1
0,5
2
1
0,5
2
1
0,5
2
1
0,5
2
1
0,5
2
1
0,5
2
1
0,5
2
1
0,5
Informatika Filozófia etika Idegen nyelv Szabadon tervezhető
4
3
3
3
3
3
3
3
3
4
2
1
4
2
1
6
3
3
Összesen:
31
18
10
31
19
10,5
31
18
11
85
Középfokúfokú nevelés-oktatás szakasza, 9–12. évfolyam Évfolyam/ Tantárgyak
9.
10.
esti
levelező
Anyanyelv, kommunikáció
1
0,5
1
Magyar irodalom
2
2
Matematika
3
Fizika
11.
esti levelező
12.
esti
levelező
esti
levelező
0,5
1
0,5
0,5
0,5
2
2
2
2
2
1
2
3
2
3
2
2
2
1
0,5
1
0,5
1
0,5
1
0,5
Kémia
1
0,5
1
0,5
1
0,5
-
-
Földrajz
1
0,5
1
0,5
1
0,5
-
-
Biológia
1
0,5
1
0,5
1
0,5
-
-
Történelem és állampolgári ismeretek
1
1
1
1
1
1
1
1
Művészeti ismeretek
1
-
1
-
1
-
-
-
Idegen nyelv (Angol/Német)
2
2
2
2
2
2
2
2
Osztályfőnöki óra
1
0,5
1
0,5
1
0,5
1
0,5
Szabadon tervezhető órakeret
-
-
-
-
-
-
5,5
2,5
Összesen
15
10
15
10
15
10
15
10
86
Felmenő rendszerben megszűnő, kifutó képzések órakeretei
Szakközépiskola Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport Tantárgyi rendszer és óraszámok (2013/14-es tanévtől már nem indul, felmenő rendszerben megszűnik) Heti óraszámok Tantárgy
évfolyamonként 9.
10.
11.
12.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
Történelem és társadalmi ismeret
2
2
2
3
Idegen nyelv*
4
4
4
4
Matematika
3
3
4
4
Ének-zene
1
1
Osztályfőnöki óra
1
1
1
1
Testnevelés és sport
2
2
2
2
Fizika
2
2
Biológia
2
2
Kémia
2
2
Informatika*
3
3
Gazdálkodási ismeretek
2
2
Áruforgalmi tevékenység
1
Áruforgalmi tevékenység gyakorlata*
1
Társadalom és etika
1
Rajz és vizuális kultúra
1
1
Áruforgalom lebonyolításának gyakorlata*
2
2
Marketing
2
2
Szakmai idegen nyelv*
2
2
Fakultáció 1
(2)
(2)
Fakultáció 2
(2)
(2)
29+(4)
29+(4)
Földünk és környezetünk
Heti óraszám:
2
28
2
2
28
* tanítása csoportbontásban történik
87
Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport(2013/14-es tanévtől már nem indul, felmenő rendszerben megszűnik) Tantárgyi rendszer és óraszámok Heti óraszámok Tantárgy
évfolyamonként 9.
10.
11.
12.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
Történelem és társadalmi ismeret
2
2
2
3
Társadalomismeret és etika
1
Idegen nyelv*
4
4
4
4
Matematika
3
3
4
4
Ének-zene
1
1 1
1
Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra
1
1
1
1
Testnevelés és sport
2
2
2
2
Fizika
2
2
Földünk és környezetünk
2
2
Biológia
2
2
Kémia
2
2
Informatika*
3
3
2**
Vendéglátó és turizmus ismeretek
2
2
Szállodai ismeretek
2
2
Marketing
2
2
Alapozó gyakorlat: Ételkészítés*
2
Cukrász gyakorlat*
1
Pincér gyakorlat
1
Fakultáció 1
(2)
(2)
Fakultáció 2
(2)
(2)
27+(4)
29+(4)
Heti óraszám:
28
28
* tanítása csoportbontásban történik ** kifutó osztály, 2009/10-től nincs
88
Közgazdasági szakmacsoport, külkereskedelmi orientáció (2013/14-es tanévtől már nem indul, felmenő rendszerben megszűnik) Tantárgyi rendszer és óraszámok Heti óraszámok Tantárgy
évfolyamonként 9.
10.
11.
12.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
Történelem és társadalomismeret
2
2
2
3
Társadalomismeret és etika
1
1. Idegen nyelv*
4
4
4
4
2. Idegen nyelv*
2
2
2
2
Matematika
3
3
4
4
Ének-zene
1
1 1
1
Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra
1
1
1
1
Testnevelés és sport
2
2
2
2
Fizika
2
2
Földünk és környezetünk
2
2
Biológia
2
2
Kémia
2
2
Informatika*
3
3
2**
Elméleti gazdaságtan
3
3
Üzleti gazdaságtan
3
3
Üzleti gazdaságtan gyakorlat
2
2
Fakultáció 1
(2)
(2)
Fakultáció 2
(2)
(2)
29+(4)
31+(4)
Heti óraszám:
30
30
* tanítása csoportbontásban történik ** kifutó osztály, 2009/10-től nincs
89
Rendészeti szakmacsoport (2013/14-es tanévtől már nem indul, felmenő rendszerben megszűnik) Tantárgyi rendszer és óraszámok
Tantárgy
Heti óraszámok évfolyamonként 9.
10.
11.
12.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
Történelem és társadalom ismeretek
2
2
2
3
Társadalomismeret és etika
1
1. Idegen nyelv*
4
4
4
4
2. Idegen nyelv*
2
2
2
2
Matematika
3
3
4
4
Informatika*
3
3 2
2**
Fizika Földünk és környezetünk
2
2
Biológia
2
2
Kémia
2
2
Ének-zene
1
1
Rajz és vizuális kultúra Testnevelés (önvédelemmel együtt)
2***
1
1
2+(1)
2+(1)
2+(1)
2+(1)
1
1
1
1
4
4
Fakultáció 1
(2)
(2)
Fakultáció 2
(2)
(2)
28+(4)
28+(4)
Osztályfőnöki óra Tantervi modulok: Kommunikációs gyakorlat
2
Belügyi rendészeti ismeretek
Heti óraszám:
31
29
* tanítása csoportbontásban történik ** felmenőben, a 2009/10-es tanévtől van *** kifutó osztály, 2009/10-től nincs
90
Informatika szakmacsoport (2013/14-es tanévtől már nem indul, felmenő rendszerben megszűnik) Tantárgyi rendszer és óraszámok (felmenő rendszerben megszűnik) Heti óraszámok Tantárgy
évfolyamonként 9.
10.
11.
12.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
Történelem és társadalomismeret
2
2
2
3
Társadalomismeret és etika
1
Idegen nyelv*
4
4
4
4
Matematika
3
3
4
4
Ének-zene
1
1 1
1
Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra
1
1
1
1
Testnevelés és sport
2
2
3
3
Fizika
2
2
Földünk és környezetünk
2
2
Biológia
2
2
Kémia
2
2
Informatika*
3
3
3
3
Fakultáció 1
2
2
Fakultáció 2
2
2
27
27
Heti óraszám:
28
28
* tanítása csoportbontásban történik
91
Gimnáziumi felnőttoktatás (kerettanterv szerinti) (2013/14-es tanévtől már nem
indul, felmenő rendszerben megszűnik)
Tantárgy
Heti óraszámok évfolyamonként 11. levelező nappali esti levelező nappali
nappali
10. esti
1
1
0,5
1
1
0,5
4
2
1
3
2
Matematika
4
3
1
4
Fizika
2
1
0,5
Kémia
2
1
Földünk és környezetünk
2
Biológia Történelem
Anyanyelv Kommunikáció Magyar irodalom
Művészeti ismeretek Társadalomismeret
12. esti
levelező
2
1
0,5
1
4
3
1
3
1
6
3
1
2
1
0,5
0,5
2
1
0,5
1
0,5
2
1
0,5
2
1
0,5
2
1
0,5
2
1
0,5
2
1
0,5
4
2
1
2
1
0,5
2
1
0,5
2
1
0,5
2
1
0,5
2
1
0,5
2
1
0,5
2
1
0,5
2
1
0,5
Informatika Filozófia etika Idegen nyelv Szabadon tervezhető
4
3
3
3
3
3
3
3
3
4
2
1
4
2
1
6
3
3
Összesen:
31
18
10
31
19
10,5
31
18
11
92
Szakmai felnőttoktatás esti tagozaton (2015. szeptemberétől indul)
Óraterv 2015.szeptembertől ESTI 34 341 01 ELADÓ
Ruházati gyakorlat Élelmiszer áruismeret
1,0 1,0
1,0 2,0
11-12. évf. összesen
11-12. évf. összesen
0 16
0 0
0 0
0 16
18 16
0,5 1,0
0,5 1,0
0,5 1,0
0 0
0 0
0 0
0 0
16 32
0 0
0 0
16 32
16 32
2,0
2,0
0
0
0
0
0
64
0
64
64
1,5
3,5
72
0
0
72
48
0
0
48
120
12,0
21,0
0
324
0
324
0
384
0
384
708
1,0
2,0
36
0
0
36
32
0
0
32
68
0,0
1,0
0
36
0
36
0
0
0
0
36
0,5
1,5
36
0
0
36
16
0
0
16
52
0,0
2,0
0
72
0
72
0
0
0
0
72
2,0 1,5 12,0 1,0 0,5
2,0
Összesen
18 0
mh.gy.
0 0
cs.gy.
0 0
elmélet 0,5
18 0
1,0
1,0
Élelmiszer gyakorlat
12. évfolyam
0,5 0,5
9,0
1,0
11. évfolyam
Összesen
Ruházati áruismeret
9,0
Éves óraszám mh.gy.
Áruforgalom gyakorlata
2,0
0,0 0,5
0,0 2,0
cs.gy.
Áruforgalom
elmélet
A működtetés szabályai gyakorlat
Összesen
0,0 0,0
mh.gy.
0,5 0,0
cs.gy.
Foglalkoztatás I.* A működtetés szabályai
Összesen
mh.gy.
0,5
elmélet
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.
cs.gy.
Tantárgyak
elmélet
Heti óraszám 11. évfolyam 12. évfolyam
Értékesítés idegen nyelven I.
0,5
0,5
0,5
0,5
1,0
18
0
0
18
16
0
0
16
34
Műszaki áruismeret
1,0
1,0
0,5
0,5
1,5
36
0
0
36
16
0
0
16
52
0,0
2,0
0
72
0
72
0
0
0
0
72
0,5
1,0
18
0
0
18
16
0
0
16
34
20,5
41,0
234,0
504,0
0,0
738,0
208,0
448,0
0,0
656,0
1394,0
0,5
1,0
18
0
0
18
16
0
0
16
34
Műszaki gyakorlat
2,0
Értékesítés idegen nyelven II.*
0,5
Szakmai összesen: Osztályközösségépítő Program
6,5 0,5
14,0
2,0 0,0
0,5
0,5
20,5
6,5
0,5
0,5
14,0
0,0
93
0,5 Közismereti összesen 7,0 Összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
0,0 14,0
0,0 0,0
0,5 21,0 0,0
0,5 7,0
elmélet gyakorlat
442,0 1072,0 1514,0
0,0 0,0
0,5 21,0 0,0
1,0 42,0 0,0
18 252
0 504
0 0 120
18 756 120
16 224
0 448
0 0 0
16 672 0
34 1428 120
Megjegyzés: Az elmélet‐gyakorlat arányában az összefüggő gyakorlat is benne van!
* : csoportbontást igényel
0,0 14,0
29,2 70,8 100
Óraterv 2015.szeptembertől ESTI 54 341 01 KERESKEDŐ
Összesen
11-12. évf. összesen
mh.gy.
11-12. évf. összesen
0 0
0 0
0 16
18 16
0,5 0,0 0,0
0,5 0,5 0,5
0 18 0
0 0 18
0 0 0
0 18 18
16 0 0
0 0 0
0 0 0
16 0 0
16 18 18
6,5
0,0
6,5
234
0
0
234
0
0
0
0
234
0,5
0,0
0,5
18
0
0
18
0
0
0
0
18
5,0
0,0
5,0
0
180
0
180
0
0
0
0
180
5,0
0,0
5,0
180
0
0
180
0
0
0
0
180
0,5 0,5
Összesen
0 16
mh.gy.
18 0
cs.gy.
0 0
elmélet
Összesen
mh.gy.
14. évfolyam cs.gy.
5,0
13. évfolyam
0 0
0,5
5,0
Éves óraszám elmélet
Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom
18 0
0,0 0,5 0,5
0,5
0,5 0,5
Összesen
Vezetési ismeretek
6,5
mh.gy.
Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése
0,0 0,5
0,5 0,0
0,5
cs.gy.
Foglalkoztatás I.* A marketing alapjai Marketing a gyakorlatban
0,5
elmélet
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.
cs.gy.
Tantárgyak
elmélet
Heti óraszám 13. évfolyam 14. évfolyam
94
Áruforgalom gyakorlata
2,0
0,0
2,0
0
72
0
72
0
0
0
0
72
3,0
3,0
0
0
0
0
96
0
0
96
96
2,0
2,0
0
0
0
0
0
64
0
64
64
3,0
3,0
0
0
0
0
96
0
0
96
96
1,0
1,0
0
0
0
0
0
32
0
32
32
6,0
6,0
0
0
0
0
192
0
0
192
192
4,0
4,0
0
0
0
0
0
128
0
128
128
0,5
0,5
0
0
0
0
16
0
0
16
16
0,0
20,5
41,0
468,0
270,0
0,0
738,0
432,0
224,0
0,0
656,0
1394,0
0,0 7,0
0,0 0,0
0,5 0,5 21,0 0,0
1,0 1,0 42,0 0,0
18 18 486
0 0 270
0 0 0 120
18 18 756 160
16 16 448
0 0 224
0 0 0 0
16 16 672 0
34 34 1428 120
2,0 3,0
Vállalkozási ismeretek
0,0
Vállalkozási ismeretek gyakorlata
0,0
A működtetés szabályai
0,0
A működtetés szabályai gyakorlat
0,0
Áruismeret- és forgalmazása
0,0
Értékesítési gyakorlat
0,0
Értékesítés idegen nyelven
0,0
0,5
0,0
20,5
13,5
0,0 7,5
0,0 0,0
0,5 0,5 21,0 0,0
0,5 0,5 14,0
13,0
Szakmai összesen: Osztályközösségépítő Program
0,5 0,5 13,5
Közismereti összesen Összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
7,5
2,0 3,0 1,0 6,0 4,0
elmélet gyakorlat
900,0 614,0 1514,0
Megjegyzés: Az elmélet‐gyakorlat arányában az összefüggő gyakorlat is benne van!
* : csoportbontást igényel
7,0
59,4 40,6 100
Óraterv
2015.szeptembertől ESTI 34 811 04 Szakács
11-12. évf. összesen
Összesen
mh.gy.
cs.gy.
elmélet
12. évfolyam Összesen
mh.gy.
cs.gy.
11. évfolyam elmélet
11-12. évf. összesen
Éves óraszám Összesen
mh.gy.
cs.gy.
elmélet
Összesen
mh.gy.
cs.gy.
Tantárgyak
elmélet
Heti óraszám 11. évfolyam 12. évfolyam
95
Munkahelyi egészség és biztonság
0,5
0,5
0,0
0,5
18
0
0
18
0
0
0
0
18
Foglalkoztatás II.
0,0
0,5
0,5
0,5
0
0
0
0
16
0
0
16
16
Foglalkoztatás I.*
0,0
1,0
1,0
1,0
0
0
0
0
32
0
0
32
32
Vendéglátó gazdálkodás
1,0
1,0
1,0
1,0
2,0
36
0
0
36
32
0
0
32
68
Szakmai számítás Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai
1,0
1,0
1,0
1,0
2,0
36
0
0
36
32
0
0
32
68
1,0
1,0
0,0
1,0
36
0
0
36
0
0
0
0
36
1,0
1,0
1,5
1,5
2,5
36
0
0
36
48
0
0
48
84
Szakmai idegen nyelv*
1,0
1,0
0,5
0,5
1,5
36
0
0
36
16
0
0
16
52
Előkészítési és ételkészítési alapismeretek Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat* Ételkészítési alapok
0,5
0,5
0,0
0,5
18
0
0
18
0
0
0
0
18
7,0
0,0
7,0
0
252
0
252
0
0
0
0
252
0,5
1,0
18
0
0
18
16
0
0
16
34
7,0
14,0
0
252
0
252
0
224
0
224
476
0,5
0,5
0
0
0
0
16
0
0
16
16
7,0 20,5 0,5 0,5
7,0 41,0 1,0 1,0
0 234,0 18 18
0 504,0 0 0
0 0,0 0 0
0 738,0 18 18
0 208,0 16 16
224 448,0 0 0
0 0,0 0 0
224 656,0 16 16
224 1394,0 34 34
21,0 0,0
42,0 0,0
252
504
0 104
756 104
224
448
0 0
672 0
1428 104
7,0 0,5
0,5
Ételkészítési alapgyakorlat*
7,0
7,0
Ételkészítési ismeretek Ételkészítési gyakorlat* Szakmai összesen Osztályközösség építő Program Közismereti összesen Összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
* : csoportbontást igényel elmélet 442,0 29,5 gyakorlat 1056,0 70,5 1498,0 100
0,5
6,5 0,5 0,5
14,0
0,0
0,0
0,0
7,0
14,0
0,0
7,0
0,0
0,5
0,0 20,5 0,5 0,5
6,5 0,5 0,5
21,0 0,0
7,0
7,0 14,0
0,0
0,0
0,0
14,0
0,0
Megjegyzés: Az elmélet‐gyakorlat arányában az összefüggő gyakorlat is benne van!
96
Óraterv
ESTI
2015.szeptembertől 34 811 03 PINCÉR
11-12. évf. összesen
Összesen
elmélet
cs.gy.
mh.gy.
Összesen
12. évfolyam
mh.gy.
0,5
11. évfolyam cs.gy.
Összesen
mh.gy.
cs.gy.
elmélet
mh.gy.
Összesen
12. évfolyam
0,5
elmélet
Munkahelyi egészség és biztonság
cs.gy.
elmélet
Tantárgyak
Éves óraszám 11-12. évf. összesen
Heti óraszám 11. évfolyam
0,0
0,5
18
0
0
18
0
0
0
0
18
Foglalkoztatás II.
0,0
0,5
0,5
0,5
0
0
0
0
16
0
0
16
16
Foglalkoztatás I.*
0,0
1,0
1,0
1,0
0
0
0
0
32
0
0
32
32
Vendéglátó gazdálkodás
1,0
1,0
1,0
1,0
2,0
36
0
0
36
32
0
0
32
68
Szakmai számítás Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai
1,0
1,0
1,0
1,0
2,0
36
0
0
36
32
0
0
32
68
1,0
1,0
0,0
1,0
36
0
0
36
0
0
0
0
36
1,0
1,0
1,5
1,5
2,5
36
0
0
36
48
0
0
48
84
Szakmai idegen nyelv*
1,0
1,0
0,5
0,5
1,5
36
0
0
36
16
0
0
16
52
Felszolgálás alapjai
1,0
1,0
0,0
1,0
36
0
0
36
0
0
0
0
36
14,0
0,0
14,0
0
504
0
504
0
0
0
0
504
1,0
1,0
0
0
0
0
32
0
0
32
32
14,0
14,0
0
0
0
0
0
448
0
448
448
20,5 0,5 0,5 21,0 0,0
41,0 1,0 1,0 42,0 0,0
234,0 18 18 252
504,0 0 0 504
0,0 0 0 0 104
738,0 18 18 756 104
208,0 16 16 224
448,0 0 0 448
0,0 0 0 0 0
656,0 16 16 672 0
1394,0 34 34 1428 104
Felszolgálás alapjai gyakorlat*
14,0
Felszolgálás
0,0
Felszolgálás gyakorlat*
0,0 6,5 0,5 0,5 7,0
Szakmai összesen Osztályközösség építő Program Közismereti összesen Összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
* : csoportbontást igényel
14,0
0,0
0,0 14,0
0,0 0,0
20,5 0,5 0,5 21,0 0,0
1,0 14,0 6,5 0,5 0,5 7,0
14,0
0,0
0,0 14,0
0,0 0,0
97
elmélet gyakorlat
442,0 29,5 1056,0 70,5 1498,0 100
Megjegyzés: Az elmélet‐gyakorlat arányában az összefüggő gyakorlat is benne van!
Óraterv
2015.szeptembertől 34 811 01 CUKRÁSZ
ESTI
Összesen
elmélet
cs.gy.
mh.gy.
Összesen
12. évfolyam
mh.gy.
11. évfolyam cs.gy.
0,5
Összesen
mh.gy.
cs.gy.
elmélet
Összesen
mh.gy.
0,5
12. évfolyam
elmélet
Munkahelyi egészség és biztonság
cs.gy.
Tantárgyak
elmélet
11. évfolyam
Éves óraszám 11-12. évf. összesen
Heti óraszám
11-12. évf. összesen
0,0
0,5
18
0
0
18
0
0
0
0
18
Foglalkoztatás II.
0,0
0,5
0,5
0,5
0
0
0
0
16
0
0
16
16
Foglalkoztatás I.*
0,0
1,0
1,0
1,0
0
0
0
0
32
0
0
32
32
Vendéglátó gazdálkodás
1,0
1,0
1,0
1,0
2,0
36
0
0
36
32
0
0
32
68
Szakmai számítás Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai
1,0
1,0
1,0
1,0
2,0
36
0
0
36
32
0
0
32
68
1,0
1,0
0,0
1,0
36
0
0
36
0
0
0
0
36
1,0
1,0
1,5
1,5
2,5
36
0
0
36
48
0
0
48
84
Szakmai idegen nyelv*
1,0
1,0
0,5
0,5
1,5
36
0
0
36
16
0
0
16
52
Cukrászat
1,0
1,0
1,0
1,0
2,0
36
0
0
36
32
0
0
32
68
0,0
2,0
0
72
0
72
0
0
0
0
72
14,0
26,0
0
432
0
432
0
448
0
448
880
20,5
41,0
234,0
504,0
0,0
738,0
208,0
448,0
0,0
656,0
1394,0
Szakrajz gyakorlat*
2,0
Cukrászat gyakorlat* Szakmai összesen
2,0
12,0 6,5
14,0
12,0 0,0
20,5
14,0 6,5
14,0
0,0
98
0,5 0,5 7,0
Osztályközösség építő Program Közismereti összesen Összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
* : csoportbontást igényel elmélet 442,0 29,5 gyakorlat 1056,0 70,5 1498,0 100
0,0 14,0
0,0 0,0
0,5 0,5 21,0 0,0
0,5 0,5 7,0
0,0 14,0
0,5 0,5 21,0 0,0
0,0 0,0
18 18 252
1,0 1,0 42,0 0,0
Megjegyzés: Az elmélet‐gyakorlat arányában az összefüggő gyakorlat is benne van!
0 0 504
0 0 0 104
16 16 224
18 18 756 104
0 0 448
0 0 0 0
16 16 672 0
34 34 1428 104
Óraterv 2015.szeptembertől ESTI 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző
13. évfolyam
14. évfolyam
11-12. évf. összesen
11-12. évf. összesen
Összesen
mh.gy.
cs.gy.
elmélet
Összesen
mh.gy.
Éves óraszám Összesen
mh.gy.
0,5
cs.gy.
Általános statisztika
1,0
0,5
elmélet
1,0
0,0 1,0 1,0 0,5
Összesen
Foglalkoztatás I.* Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok*
0,5
mh.gy.
0,5 0,0
cs.gy.
0,5
elmélet
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.
cs.gy.
Tantárgyak
elmélet
Heti óraszám 13. évfolyam 14. évfolyam
0,0 0,5
0,5 0,5
18 0
0 0
0 0
18 0
0 16
0 0
0 0
0 16
18 16
0,5 0,0 0,0 0,0
0,5 1,0 1,0 0,5
0 36 0 18
0 0 36 36
0 0 0 0
0 36 36 54
16 0 0 0
0 0 0 0
0 0 0 0
16 0 0 0
16 36 36 54
99
1,0
Statisztika gyakorlat* Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat*
3,0
Adózási alapismeretek
1,5
1,0
1,0
Adózás gyakorlat*
1,0 1,0
3,0
Számvitel gyakorlat*
1,0
Gazdálkodási ismeretek
0,0
Könyvelés számítógépen*
0,0 2,0
Vállalkozásfinanszírozás Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat* 1,5
1,0
4,0
108
0
0
108
32
0
0
32
140
0,0
1,0
0
36
0
36
0
0
0
0
36
1,0
2,5
54
0
0
54
32
0
0
32
86
0,0
1,0
0
36
0
36
0
0
0
0
36
1,0
4,0
108
0
0
108
32
0
0
32
140
0,0
1,0
0
36
0
36
0
0
0
0
36
0,5
0,5
0
0
0
0
16
0
0
16
16
2,0
2,0
0
0
0
0
0
64
0
64
64
0
128
200
0,0
1,0
1,0
1,0
0
0
0
0
32
0
0
32
32
1,0
1,0
0
0
0
0
0
32
0
32
32
2,0
3,5
54
0
0
54
64
0
0
64
118
1,5
1,5
0
0
0
0
0
48
0
48
48
1,0
1,0
0
0
0
0
32
0
0
32
32
0,5
0,5
0
0
0
0
0
16
0
16
16
1,0
1,0
0
0
0
0
32
0
0
32
32
0,5
0,5
0
0
0
0
0
16
0
16
16
0,0
0,5
18
0
0
18
0
0
0
0
18
5,5 0,0
19,0
37,5
486,0
216,0
0,0
702,0
432,0
176,0
0,0
608,0
1310,0
0,0 0,0 5,5 0,0
0,5 0,5 19,5 0,0
1,0 1,0 38,5 0,0
18 18 504
0 0 216
0 0 0 0
18 18 720 0
16 16 448
0 0 176
0 0 0 0
16 16 624 0
34 34 1344 0
1,0 2,0
1,5
1,5 1,0 0,5 1,0 0,5
0,5 5,0 0,0
18,5
13,5
0,0 0,0 5,0 0,0
0,5 0,5 19,0 0,0
0,5 0,5 14,0
70,1 29,9 100
* : csoportbontást igényel
36
0
0,0
918,0 392,0 1310,0
0
128
Projekttervezés gyakorlata*
elmélet gyakorlat
0
72
0,0
Közismereti összesen Összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
0
0
Projektfolyamatok követése
0,5 0,5 14,0
0
0
0,0
13,5
36
72
Projektfinanszírozás gyakorlata*
Szakmai összesen: Osztályközösségépítő Program
0
6,0
0,0
0,5
36
4,0
Projektfinanszírozás
Szakmai idegen nyelv*
0
4,0
0,0
2,0
1,0
2,0
Elektronikus adóbevallás gyakorlata*
0,5
0,0
Adózás
1,0
3,0 1,0
Számvitel
1,0
1,5 1,0
Számviteli alapismeretek
1,0
3,0
0,0
100
2.3. A felnőttoktatás programja 1. Helyzetelemzés A köznevelési törvény a felnőttoktatást a tanuló elfoglaltságához igazodó iskolai nevelésként és oktatásként szabályozza. Azok vehetnek részt benne, akik már nem tankötelesek, nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tudnak vagy nem akarnak részt venni, olyanok a munkahelyi, családi körülményeik, iskolai tapasztalataik, (esetleg kudarcaik), hogy a hagyományos módon nem tudják elvégezni, befejezni tanulmányaikat. Az oktatással foglalkozó elemzések, statisztikák szerint az utóbbi években folyamatosan növekedett az érdeklődés a felnőttoktatás iránt, főleg a társadalom nagyobb elvárásai, az átalakuló munkaerőpiac támasztotta igények miatt. 2. Célok, feladatok Cél: a tanulók felkészítése a sikeres érettségi vizsgára. Feladat: az ismeretek átadására a tanulók igényeihez, körülményeihez, céljaihoz igazodó legrugalmasabb oktatási formák biztosítása. 3. A képzés Az iskolarendszerű felnőttoktatásban résztvevő iskolák kifutó jelleggel a kerettantervről szóló 28/2000 (IX.21) OM rendelet 2.§(1) bekezdés d, pontja szerint az iskolai pedagógiai program részét képező helyi tantervek elkészítésében a rendelet 1.számú, illetve felmenő rendszerben a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról szóló 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 5. [12. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez] mellékleteként kiadott kerettanterveket alkalmazzák. A felnőttoktatás kerettantervei jelentős mértékben eltérnek a nappali rendszerű iskolai oktatás kerettanterveitől, viszont a tanulmányi követelmények, beleértve az érettségi vizsga követelményeit azonosak a nappali oktatás követelményeivel. A felnőttoktatásban is lehetősége van a tanulónak választani, hogy középszintű, vagy emelt szintű érettségi vizsgára készül fel. Az ehhez szükséges emelet óraszámot legfeljebb a nappali munkarend szerinti oktatásban lehet biztosítani. Az esti-levelező oktatásban a tanuló egyéni felkészülés keretében tud elmélyültebben foglalkozni a tananyaggal, és az emelt szintű vizsgára felkészülni.A felnőttoktatásban a tanuló - azáltal, hogy képzési formát választ – önmaga dönti el, hogy milyen módon kívánja teljesíteni tanulmányi kötelezettségét. Iskolánk felnőttoktatási kínálata tartalmazza az esti, a levelező és a nappali munkarend szerinti képzést. Képzési típusok: - esti munkarend heti 3 nap - nappali munkarend, heti 5 nap - esti tagozat, szakképzés, 2 éves (2014/15-től) 101
Képzési formák telephelyenként: Rétság: - esti tagozat, gimnázium, 3 éves - esti tagozat, szakmunkások szakközépiskolája, 2 éves (2014/15-től) Nógrádsáp: - esti tagozat, gimnázium, 3 éves - esti tagozat, szakmunkások szakközépiskolája, 2 éves (2014/15-től) - esti tagozat, szakképzés, 2 éves (2014/15-től) A tanulók jelentkezésének feltételei A 10, 11, 12.évfolyamra történő jelentkezés feltétele: általánosan művelő évfolyamok elvégzése szakiskolában (közismereti tanulmányainak és teljesített szakmai követelménymoduljainak beszámításával), középiskolában. A 10., 11., 12. évfolyamra történő felvétel egyéni elbírálás, esetleg sikeres különbözeti vizsgák után realizálódik. Vagy szakmunkás-bizonyítvány megléte 4. Értékelési rendszer A felnőttoktatás külön rendelkezései értelmében a tanulók magatartását, szorgalmát érté- kelni nem kell. A tanulmányi teljesítmény értékelése: A felnőttoktatási tagozat értékelési-ellenőrzési formáit jelen pedagógiai program 2.9.3. pontjában részletezzük
2.4. A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát és a szabadon tervezhető órakeretet a fenti táblázatok már tartalmazzák.
102
2.5. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskola tiszteletben tartja a pedagógus jogát a tankönyvek és a taneszközök kiválasztására vonatkozóan a következő elvek érvényesülése esetén. Tankönyvekre vonatkozóan: - segítse a kompetencia alapú oktatást - a kerettantervhez, illetve a helyi tantervhez igazodik - szakmai szempontból megfelel az oktatás szintjének - szerkesztése segíti a tanulást (a fontos ismereteket kiemelve tartalmazza) - sok szemléltető ábrát, illetve magyarázatot tartalmaz - szerepelnek benne a kultúrtörténeti vonatkozások - megfelel az életkori sajátosságoknak - esztétikus, nyelvhelyességi szempontból megfelelő - tartós, gyakori használatra készült - megfizethető - összhangban van a szakmai munkaközösség ajánlásával Taneszközökre vonatkozóan: - a kerettantervhez, illetve a helyi tantervhez igazodik - szakmai szempontból megfelel az oktatás szintjének - megfelel az életkori sajátosságoknak - könnyen előkészíthető a tanórára - munka-és balesetvédelmi szempontból kifogástalan - alkalmas tanulói kísérletek végzésére is - megfizethető - jól támogatja a kompetencia alapú képességfejlesztéseket Az iskola könyvtára tartós tankönyvekkel rendelkezik, melyeket tanulóink tanulmányaik teljes idejében használhatnak. A tankönyvek beszerzését az iskola szervezi. A tankönyvrendelés elkészítéséről, a tankönyvkiosztás megszervezésének helyi rendjéről külön iskolai szabályzat rendelkezik.
103
2.6. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. Az iskola a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezi meg. A heti öt órából legfeljebb heti két óra a Nat Testnevelés és sport műveltségterületében jelzett sporttevékenységekre (úszás, néptánc, különféle sportjátékok, szabadtéri sportok), vagy az iskola lehetőségeinek és felszereltségének megfelelően különféle más sporttevékenységekre fordítható (hagyományos magyar történelmi sportok, mozgásos és ügyességi játékok, csapatjátékok). A heti két óra kiváltható továbbá iskolai sportkörben való sportolással, vagy a tanuló
kérelme
alapján
sportszervezet,
sportegyesület
keretei
között
végzett
sporttevékenységgel. A mindennapos testnevelés bevezetésére 2012 szeptemberétől került sor, felmenő rendszerben. Először a 2012/2013. tanévben 9. évfolyamos diákok számára kötelező jellegű. Iskolánk a 9-12. évfolyamon órarendi keretek között heti három testnevelés órát biztosít. Mindezek mellett a tanulók számára biztosítottak a délutáni sportfoglalkozáson való részvétel lehetőségei. A tanulók saját döntésük alapján választanak legalább egy két órás foglalkozást a délutáni időszakban felajánlott lehetőségek közül. A választott délutáni sportfoglalkozásokon való részvétel kötelező, ezek a foglalkozások az értékelés és hiányzás tekintetében a kötelező órákkal megegyező megítélés alá esnek. A foglalkozások típusai és tematikája a tantárgyi részben, a testnevelés és sport tantárgynál olvasható. Könnyített testnevelés, gyógytestnevelés Azokat a tanulókat, akik valamilyen szervi betegségük miatt normál testnevelés órán nem vehetnek részt, az iskolaorvos szakorvosi véleményre alapozva besorolja a megfelelő csoportba; - könnyített testnevelés, - gyógytestnevelés A vagy B kategória - foglalkozás alóli teljes mentesítés. Intézményünkben a délutáni időszakban van gyógytestnevelés foglalkozás, heti 1 alkalommal. A csoport vegyes összetételű, a tanulók nincsenek betegségtípusonként szétválasztva. 104
A könnyített testnevelés csoportba sorolt tanulók normál testnevelés órán vesznek részt. A gyógytestnevelés -A kategóriába tartozó tanulóknak a gyógytestnevelés órák mellett normál testnevelés órákon is részt kell venniük, a betegségtípusnak megfelelő könnyítéssel. Ezeknek a tanulóknak a gyógytestnevelés foglalkozás mellett 2 délelőtti alapórán kell részt venniük. A gyógytestnevelés – B kategóriába sorolt tanulók a normál testnevelés óra alól felmentést kapnak. Ők a 3 gyógytestnevelés foglalkozás mellé az iskolaorvossal egyeztetetve a betegségtípustól függően választanak maguknak egy délutáni foglalkozást.
2.7. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A szabadon választható képzések lehetőségeit az intézményi óratervek rögzítik. A jelentkezéssel kapcsolatos szabályokat a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet határozza meg (14-15.§). 2.7.1. Alapszabályok - Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről a tanulót és a tizennyolc év alatti, továbbá a gondnokság alatt álló tanuló szülőjét írásban tájékoztatni kell. - A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. - A tanulónak, vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, továbbá ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára. - Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak, továbbá tájékoztatást ad továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. - A tanuló május 20-áig jelentheti be a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló milyen szabadon választott tanítási órán kíván részt venni. - A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását. 105
- Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri – ha a gyermek nem cselekvőképtelen –, gyermekével közösen gyakorolja. 2.7.2. Iskolánkban alkalmazott egyedi szabályok: - iskolánk a 11. évfolyamon az óraterveknél rögzítettek szerint biztosítja további közép vagy emelt szintű érettségi felkészítés lehetőségét, - rendkívüli esetben a választás módosítására szeptember 15-éig, - az órarend ismeretében van lehetőség. A módosítást az igazgató engedélyezheti, írásbeli kérelem alapján. - tanév közben csak a szaktanár ajánlása alapján, és az igazgató engedélyével van lehetőség a választott képzés módosítására, 2.7.3. Tanórán kívüli foglalkozások indítási elvei
A tanórán kívüli foglalkozásoknál a csoportok kialakítása a tanulók igénye, képessége, érdeklődési köre alapján történik. Az indítható tanulócsoportok száma – a rendelkezésre álló órakeret folyamatos változása miatt – évről-évre ismételten megállapításra kerül, azt az intézményvezetés a tantárgyfelosztás ismeretében határozza meg. A csoportok megszervezése: - A szaktanár az általános helyettesnél minden év szeptember 15-éig jelzi csoportindítási szándékát. Leadja a jelentkezők névsorát, a foglalkozás elnevezését és céljainak rövid leírását. Felzárkóztató foglalkozások indítására (korrepetálás) ettől eltérő időpontban is lehet jelentkezni. - Az általános helyettes előterjesztésében az iskolavezetés dönt az indítható foglalkozásokról, és azok óraszámairól. - A döntés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a tanulói igények minél szélesebb és változatosabb körét tudjuk kielégíteni, a foglalkozások az egyes munkaközösségek között arányosan kerüljenek felosztásra. Tanulmányi kirándulás A közösségépítés szempontjából kitüntetett szereppel bírnak az osztálykirándulások, tanulmányi kirándulások. Iskolánkban kívánatosnak tartjuk, hogy tanulóink az osztályfőnök 106
irányításával évente legalább egy alkalommal elmenjenek kirándulni. Erre a célra az osztályok a tanév maximum 2 tanítási napját vehetik igénybe, abban az esetben, ha azon az osztály tanulóinak legalább 70%-a részt vesz. Mivel
költségvetésünkben
az
osztálykirándulások,
nyári
táborok,
terepgyakorlatok
megvalósítására nincs elkülönített forrás, az ezeken való részvétel nem lehet kötelező! A maradó gyerekek felügyeletét ebben az esetben az iskola ellátja.
2.8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 2.8.1. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az iskola közreműködik a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában és megszüntetésében.
A
együttműködik
gyermek-
a
pedagógus és
(elsősorban
az
ifjúságvédelmi
osztályfőnök) felelőssel,
aki
ennek a
érdekében
tanuló
anyagi
veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó- ill. ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri
hivatalánál
rendszeres
vagy
rendkívüli
gyermekvédelmi
támogatás
megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében. A pedagógus feladata, hogy rendszeresen tájékoztassa a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről; és figyelmeztesse a szülőt, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. Az iskolában elérhető szolgáltatások: lehetőségek büfé iskolaorvosi ellátás pszichológiai ellátás kollégiumi ellátás pályázatok családsegítő szolgálat gyámügyi hatóság
szociális feltétel egyéni választás tanulói jogviszony osztályfőnök, szaktanár vagy ifj.véd. felelős javaslata, ill. egyéni tanulói kérés szülő kérése vagy osztályfőnök javaslata szociális helyzet ifj. védelmi felelős javaslata ifj. védelmi felelős javaslata
2.8.2. Pályaorientációs tevékenység (életpálya építés) Iskolánkban a kiemelten kezelt feladatok egyike az életpálya építés. Cél: - a diákok képesek legyenek megfelelni a választott pálya követelményeinek és elvárásainak; 107
- a tanulók felkészítése az életpálya során szükségessé váló rugalmas pályamódosításokra, - átfogó tájékoztatás a munka világáról, lehetőség biztosítása az érdeklődésnek megfelelő területeken; - fejlődjön a tanulók ön- és pályaismerete; - az élethosszig való tanulás programjának való megfelelés; Feladat: - a tanulók pályaérdeklődésének feltérképezése; - a pályaválasztás előkészítése, a döntés megalapozása; - pályaismertetés (a tanulók megismerése alapján) - felkészítés a választott pályára; a pályaszocializációra; - az élethosszig tartó tanulás elméletének megértetése; - felkészítés az esetleges pályakorrekciókra; - segítségnyújtás a jelentkezési lapok kitöltéséhez; - munkatapasztalatokra szert tenni (saját élmények révén); - a munka szerepének tisztázása az ember életében; - az egészséges munkaszokások kialakításának jelentősége; - a pályaválasztási esélyek mérlegelése; - speciális törődést igénylő esetek - együttműködés az osztályfőnökkel, szülőkkel és a pályaválasztásban érdekelt intézményekkel - a munkaerő piaci lehetőségek megismertetése: ▪ a munkaerőpiac szerkezete (kereslet-kínálat) ▪ az álláskeresés technikái ▪ a munkahelyi feladatok és elvárások tisztázása ▪ munkavállalási ill. továbbképzési elképzelések A pályaválasztási tanácsadásban részt vevő segítők: - osztályfőnökök, - pályaorientációs modult tanító szaktanárok (nyelvi előkészítő képzés), - szakmai orientációs tárgyat oktató szaktanárok - pályaválasztási felelős A pályaorientáció helyszínei: - szakközépiskolában a 9-10. évfolyamokon 108
- osztályfőnöki órák keretében - szakkörök formájában Eszközök: - tesztek, kérdőívek - számítógépes programok - érdeklődés - képesség - foglalkozási kézikönyv - pályák világa - folyamatos, személyes beszélgetések - tanulmányi kirándulások - 11-12. évfolyamon pályaválasztási tájékoztatók szülőknek, diákoknak - 10. évfolyamon szülői értekezletek 2.8.3. Tankönyvtámogatás A jogszabályokban meghatározott tanulói kör után (három gyermekes család, hátrányos helyzetű tanuló, sajátos nevelési igényű tanuló), az intézmény normatív támogatásként a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott támogatást kap. Ebből kell biztosítania fenti tanulók ingyenes tankönyv ellátását, ami történhet a könyvtárból történő kölcsönzéssel, illetve a vételár átvállalásával. 2.8.4. Pályázatok útján nyerhető támogatások: A pályázati feltételek ismeretében alkalmi jellegű (egyszeri) ill. egy szorgalmi időszakra (évre) szóló támogatás megpályázása. A pályázati lehetőségekről az iskola igazgatója tájékoztat. 2.8.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Pedagógiai programunkban kiemelt feladatunk a tehetségek felkarolása, fakultációkon, szakkörökön vagy egyéni foglalkozás keretében az érettségire, felvételire vagy versenyekre való felkészítés Az iskola nem kötelező (választható) foglalkozásokat szervezhet tehetséggondozás céljából
109
A kötelező tanítási időn túl igénybe vehető szolgáltatások: program tanulmányi versenyekre, pályázatra való felkészítés egyéb versenyekre felkészítés szakkör könyvtár- és számítógép-használat, internet speciális tanfolyamok differenciált képességfejlesztés sportversenyek önköltséges tanfolyamok
feltétel megfelelő tanulmányi eredmény és magatartás tehetség, szorgalom érdeklődés öntevékenység vagy érdeklődés iskolai vagy csoportszervezés szaktanár, osztályfőnök, szülő kérése, javaslata tehetség igény szerint
A tehetséggondozásra fordítható egyéni, ill. nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretét meghatározó elvek ismeretében. 2.7.6. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Iskolánk nemcsak a hátrányok és veszélyek megszüntetésére, hanem elsősorban azok megelőzésére törekszik. Prevenciós tevékenységét részben tanórai keretek között, osztályfőnöki órákon, részben a diákok szabadidejében végzi. A tantervi anyagba szervesen beépülnek a dohányzás, az alkohol, a drogfogyasztás veszélyeiről, a környezetvédelemről és a bűnmegelőzésről szóló témák. A tanulási hátrányokkal küzdő tanulók részére rendszeresen folynak a felzárkóztató foglalkozások és korrepetálások. Az egészséges életmód-életvitel kialakítását segítik a mindennapos testedzés, a tantárgyi versenyek, a szakkörök és a felvilágosító előadások. Támogatásra, segítségre szoruló tanulók: - tanulási nehézségekkel küzdők - egészségügyi problémákban szenvedők - pszichésen sérült tanulók - szociális hátrányokkal küzdők - jogi problémák szenvedő alanyai Tanulókkal kapcsolatos feladatok - általános prevenciós tevékenységek, az iskolát körülvevő szociális-társadalmi környezet függvényében - mentálhigiénés programok bevezetésének szorgalmazása: iskolaorvossal, védőnővel, szoros kapcsolattartás és együttműködés - diákönkormányzattal való kapcsolattartás, érdekképviseletük 110
- szociális ellátások számbavétele (törvények, helyi rendeletek ismerete, szükséges segélykérő lapok, nyomtatványok beszerzése) - tanulók hiányzásának és azok okainak feltárása, szabálysértési eljáráson az iskola képviselése - fegyelmi eljárásokban való részvétel - tanácsadás a tanulóknak, segítő beszélgetés egyéni vagy csoportos formában (ugyanez szülőknél is) - külső szakemberek bevonása a gyermek érdekében (pl. családgondozó, pártfogó, pszichológus) - figyelemmel kíséri az iskolába járás alól felmentett tanulók életét, osztályozó vizsgára való felkészítését - javaslatot tesz a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekek iskolai eszközökkel való támogatására (kollégiumi elhelyezés, tanszersegély, tankönyvkölcsönzés,...), felhívja a nevelőtestület figyelmét a beilleszkedést akadályozó iskolai ártalmakra - gyermekvédelmi gondoskodás kezdeményezése, ezek megvalósításában való közreműködés - a tanulók évenkénti egészségügyi szűrése - a hátrányos helyzetű tanulók részére kiírt pályázatok „megcélzása” - tanulói nyomonkövetés vezetése, elemzése Szülők körében végzett feladatok - együttműködés, tájékoztatás, szemléletformálás - szülői támogatás megnyerése - szülőknek szóló tanácsadás - családok aktív bevonása az iskolai programokba, programok szervezésébe - családlátogatás, környezettanulmány készítése - személyes beszélgetés (fogadóórán, megbeszélt időpontban) - szülői munkaközösség tájékoztatása a gyermekvédelmi tevékenységről - szülői értekezleteken, fórumokon, rendezvényeken való aktív részvétel - szülők részére előadások szervezése Tanári közösségben végzett feladatok - segítségnyújtás az osztályfőnököknek a hatósági intézkedéshez szükséges környezettanulmány és pedagógiai jellemzés elkészítéséhez - együttműködés, folyamatos és rendszeres tájékoztatás mindkét irányban 111
- információ áramoltatása, továbbképzéseken való részvétel, erről tájékoztatás - tanácsadás, szakirodalom ajánlása - a helyi programokban való részvétel (ped. stratégia) Önálló feladatok - pályázatok írása - szakirodalom gyűjtése, tanulmányozása, önképzés, továbbképzés - ismertetők, szóróanyagok gyűjtése, készítése - külső intézményekkel, szakemberekkel való kapcsolattartás
2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 2.9.1. Az értékelés alapelvei, célja: Az értékelés alapelvei - az értékelés legyen objektív, tárgyilagos - sokoldalú: a tanárok alkalmazzanak változatos értékelési formákat - feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének - tantárgytól függetlenül minden pedagógusnak kiemelt figyelmet kell fordítania a szép, helyes magyar beszéd tanítására, a kifejezőkészség, az előadói készség fejlesztésére - az értékelés alapja a helyi tanterv követelményi rendszere - iskolánk egyaránt fontosnak tartja a bemeneti méréseket, a folyamatellenőrzést és a kimeneti vizsgáztatást - az értékelésben a fejlesztések hatására megjelenik a csoportértékelés is, ahol a csoport eredményeinek az elfogadására, a csoport és az egyén viszonylatára kell helyezni a hangsúlyt Az értékelés céljai - folyamatos, rendszeres tanulásra késztetés, ösztönzés - szembesítés az elvégzett munka mennyiségével, minőségével és értékével - a megszerzett tudás elismerése, jutalmazása - önismeret, önértékelési képesség kialakítása, a személyiség fejlesztése - pályaorientáció - a tanuló minősítése, osztályozása 112
2.9.2. Az ellenőrzés formái: Szóbeli számonkérés 1. Feleltetés: a leggyakoribb forma. Ilyenkor általában a napi a tananyag ellenőrzése történik. Feleltetéskor érdemjeggyel kell kifejezni a tanári értékelést, mely a naplóba kék színnel kerül beírásra; 2. beszélgetés, 3. kiselőadás, stb. Írásbeli számonkérés 1. Témazáró:egy nagyobb tematikus egységet lezáró, összefüggő írásbeli ellenőrzés, melyből évente legalább kettőt kell íratni azokból a tantárgyakból, melyet osztályzattal értékel félévkor és év végén. A tantárgyi tanterveknél megtalálható, hogy konkrétan hány témazáró lesz az év során. A témazáró mennyisége függ a tantárgy heti óraszámától is. Fontos, hogy a dolgozat témáját és a dolgozatírás időpontját legalább egy héttel előbb a tanulókkal közölni kell. Egy tanítási napon maximum 2 témazáró dolgozat íratható. Sikertelen dolgozat esetén javítási lehetőség biztosítható. Az érdemjegy pirossal kerül be a naplóba. Beszámítása meghatározó a félévi és év végi osztályzatot illetően; 2. Számonkérés: kisebb tematikus egységet lezáró írásbeli ellenőrzés, melyből a tanár saját belátása szerinti mennyiségben és gyakorisággal írathat, ha a tantárgyi tantervek másként nem rendelkeznek. Az érdemjegy beírása kék színnel történik. (pl . teszt, feladatlap); 3. Írásbeli felelet: egy-két leckét számonkérő írásbeli ellenőrzés, melynek gyakorisága a tantárgy természetéből adódik és a szaktanár önállóan dönti el gyakoriságát, ha másként nem rendelkezik a tantárgyi tanterv. Az ezért kapott érdemjegy egy szóbeli felelet súlyával azonos. Beírása kék színnel történik. (pl. teszt, röpdolgozat, feladatlap). 4. Házi dolgozatok: hosszabb terjedelmű, vagy elmélyültebb gondolkodást igénylő írásbeli ellenőrzési forma, amelyhez előre megadott szempontsor is tartozik és elkészítéséhez hosszabb idő áll rendelkezésre Gyakorlati számonkérés:
113
Például munkadarab, gyűjtőmunka, projektmunka illetve sportteljesítmény értékelése, amennyiben ezt az illetékes munkaközösség a helyi tantervében elfogadta. Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára. 2.9.3. A felnőttoktatás ellenőrzési formái az esti tagozaton: Az estisek a negyedéves és féléves beszámolók, valamint az év végi vizsga során adnak számot tudásukról. Nincs a szorgalmi időszakban feleltetés, csak a vizsgaidőszakokban van számonkérés. Az év végén a bizonyítványba bekerülő érdemjegy a beszámolók és az év végi vizsgajegyek alapján kerül meghatározásra. A szakképzés esetében viszont a nappali munkarendnél megszokottak szerint történik a számonkérés. Vizsgfajták: - Beszámoló: A tanév során két alkalommal kell az estis hallgatóknak beszámolniuk, novemberben és februárban, az időarányosan elsajátított tananyagból, minden tantárgyból. Az első negyedéves beszámolók írásban az órán történnek, de kiválthatók időközi dolgozatokkal illetve házi dolgozatokkal is. A féléves beszámolók írásbeli és szóbeli része vizsgaidőszak, azaz ezalatt nincs tanítás számukra. - Év végi vizsga: Az estisek vizsgája a szorgalmi időszak végén az egész éves anyagból. Csak azok a tanulók tehetnek év végi vizsgát, akik eleget tettek évközi beszámolási kötelezettségüknek. - Osztályozó vizsga: Január, június és augusztus hónapban lehet tenni a jogszabályban meghatározott esetekben. Akkor jelentkezhet egy diák osztályozó vizsgára, ha ezzel számot ad az aktuális tanév anyagáról az adott tantárgyból. Minden tantárgyból tehető osztályozó vizsga. Az estis diák az osztályozó vizsga letételéig csak az alacsonyabb évfolyam óráit látogatja. - Különbözeti vizsga: Azok számára kötelező, akik olyan iskolából kérik átvételüket, ahol részben más tanterv szerint tanultak, de csak az adott tantárgy(ak)ból. - Javító vizsga: Azok élhetnek vele, akiket az év végén valamely tantárgyból a szaktanár elégtelenre minősített. A sikeres javító vizsga lehetőséget ad a magasabb évfolyamba lépésre. - Pótló vizsga: Azok tehetnek pótló vizsgát, akik valamilyen rajtuk kívülálló oknál fogva nem tudtak eleget tenni tanulmányi kötelezettségüknek.
114
2.9.4. Az értékelés módjai A szaktanárok változatos szóbeli és írásbeli valamint gyakorlati (gépírás, informatika, fizikai, mozgási területeken) módszerekkel mérhetik a tanulók tudását. Az értékelés történhet szövegesen vagy az ötfokozatú számskálával, az 1-től 5-ig terjedő érdemjeggyel (egész számmal, törtjegy nem adható Az osztályzat (érdemjegy) akkor - jeles (5): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását önállóan alkalmazni is képes - jó (4): ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit, kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását - közepes (3): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti. Tudásának alkalmazásához tanári segítség szükséges. - elégséges (2): ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz szükséges ismereteit sajátította el. Kizárólag tanári segítséggel képes önálló feladatvégzésre - elégtelen (1): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, tanári segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre. Az írásbeli feladatok javasolt követelményszintjét célszerű az érettségi vizsgák kétszintű követelményrendszeréhez
igazítani,
illetve
szükséges
azt
munkaközösségenként
és
tantárgyanként egységesen kezelni. Írásbeli értékelésnél: A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Közismereti tárgyaknál: TELJESÍTMÉNY
ÉRDEMJEGY
0 – 39%
Elégtelen (1)
40 – 59%
Elégséges (2)
60 – 74%
Közepes (3)
75 – 89%
Jó (4)
90 – 100%
Jeles (5) 115
Szakmai tárgyaknál: TELJESÍTMÉNY
ÉRDEMJEGY
0 – 50%
Elégtelen (1)
51 – 60%
Elégséges (2)
61 – 70%
Közepes (3)
71 – 80%
Jó (4)
81 – 100%
Jeles (5)
Az érdemjegyek száma, a javítás határideje A heti 2 órában, vagy annál magasabb óraszámban tanított tárgyak esetén, félévenként minimálisan a heti óraszám plusz egy db megfelelő érdemjeggyel kell rendelkeznie a tanulónak. Ha az érdemjegyek száma nem éri el az itt vázolt minimális számot, a tanuló nem értékelhető. A témazáró dolgozatokat legalább egy héttel korábban kell jelezni a tanulóknak. Figyelembe kell venni, hogy egy nap maximum két témazáró dolgozat íratható. A (témazáró) dolgozatok kijavításának határideje két hét (10 munkanap). A tanulók az osztályfőnök vagy érdekképviselet (DÖK) útján jelzik az iskolavezetésnek (pedagógiai helyettes), ha a dolgozatok javítása a határidőt túllépi. Az 1 hónap (22 munkanap) elteltével kijavított dolgozatokat a szaktanár csak a tanuló egyetértésével számíthatja bele az év végi osztályzatba. Az érdemjegyeket közölni kell a tanulókkal. A kijavított írásbeli dolgozatokat meg kell mutatni a tanulónak, illetve kérésre a szülőnek, és lehetőséget kell biztosítani arról másolat készítésére. Félévi és év végi értékelés A félévi és év végi osztályzatokat az évközi érdemjegyek (az egész tanév érdemjegyei) alapján kell meghatározni. A köznevelési törvény felruházza a pedagógust azzal a joggal, hogy minősítse a tanulók teljesítményét. Az értékelés során a tanuló számára felfelé kell kerekíteni, ha az érdemjegyeinek átlaga legalább 7 tizedre végződik. (Pl. 3,7-et eléri, már kötelező a 4, de 3,69 esetén még 3, megfelelő indok esetén akár 4) Amennyiben az osztályzat a tanuló hátrányára eltér a kerekítés előzőekben leírt szabályától, az osztályfőnöknek azt jeleznie kell az osztályozó értekezleten. A tantestület a szaktanár álláspontjának meghallgatása után dönt az osztályzatról. 116
Az érdemjegyek esetében a különféle típusú számonkérések eltérő színnel jelölhetők ugyan, de az osztályzat kialakításánál mindegyik érdemjegy azonos súllyal szerepel. A két osztályzat határán álló tanulóknál a szaktanár a témazáró eredmények alapján dönthet. Értékelés alóli felmentés A köznevelési törvény felhatalmazása alapján az igazgató a tanulót – kérelmére – részben vagy egészben felmentheti a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ill. mentesítheti egyes tantárgyak tanulása alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. 2.9.5. Vizsgahalasztás, vizsgamentesség a felnőttoktatás esti tagozatán: Aki alapos ok miatt nem tud eleget tenni az előre kijelölt időpontban vizsgakötelezettségének, vizsgahalasztást kérhet. A kérelmet minden esetben írásban kell benyújtani az iskolatitkárnak az iskola igazgatójának címezve. A kérelemben meg kell nevezni a vizsga mulasztásának az okát, és a megfelelő igazolást csatolni kell. A kérelem benyújtási határideje az adott vizsgaidőszak utolsó napja. Akik előírt tanulmányi kötelezettségüknek nem tettek eleget a tanév során, a tanév végéig osztályozó vizsgára jelentkezhetnek, vagy a tanévet megismételhetik. A jelentkezést szintén írásban kell benyújtani az előzőek szerint.
2.9.6. A moduláris oktatás értékelése és minősítése
A modularitás egyik legfontosabb célja a különböző képzési programok, formák, szintek és rendszerek közötti átjárhatóság biztosítása. A modulrendszer összehangolja a közoktatást (elsősorban a szakképzést) a felsőfokú képzést és a felnőttképzést. Megteremti a közös lehetőségét a képzési folyamatok egyes elemeinek összehangolt egymásra építéséhez. A modul egy tanulmányi egység tartalmi jellemzőinek kifejezője. A modul több szakképesítés képzési programjába (tantervébe) is beilleszthető. A modulrendszerben standardizált forma és tananyagtartalom valósul meg. A képzés során kiszűrhetők a felesleges párhuzamosságok, ismétlések, átfedések. Az előzetes tudás, megszerzett szakmai tapasztalat beszámítható a képzésbe. A modulrendszer ösztönöz a folyamatos, önálló tanulásra. A rendszer a felzárkóztatásra törekszik, felzárkóztató modulok kialakításával. 117
Egy modul általában egy félévnyi idő alatt oktatható, sajátítható el. Ennek az az előnye, hogy a minősítés (vizsga) a félév végére esik. A modulrendszer lehetőséget ad arra, hogy egy-egy szakképesítés esetében csak a különbségeket kell elsajátítani. A moduláris rendszerben könnyebb és gyorsabb a tananyag korszerűsítés is. A modulrendszer gazdaságosabbá teszi a tananyagfejlesztést, a tankönyvírást, az oktatócsomagok, segédanyagok kifejlesztését. A modulrendszer lehetővé teszi, hogy kevesebb szakképesítés/diploma legyen. A modulrendszerben modulonként meghatározható a normatív támogatás. A moduláris rendszer lehetőséget ad arra, hogy az Unió tagállamainak szakképzési összetételében az egyes szakképesítések összehasonlíthatóak legyenek. Egy adott képesítés megszerzéséhez meghatározott modulsoron keresztül vezet az út. A sorrendiség megváltoztatható, az egyéni adottságoknak, képességeknek, tudásszintnek megfelelően. A modulrendszerben lehetőség van különböző intézmények közötti átjárásra, egyéni haladási ütem meghatározására. A modulok értékének az egyértelműség céljából, bárhol is tanul – nappali, esti, levelező távoktatás, iskolarendszeren kívüli képzés keretében valami azonosnak kell lennie. Ezt biztosítja a modul elvégzését igazoló tanúsítvány, valamint a pontos modul-leírás, amely a képzés követelményeit – a standardizált forma és tananyagtartalom – is tartalmazza. Az új modulrendszerben lehetőség van arra, hogy a vizsgabizottság rész-szakképesítést is kiadhasson a vizsgázóknak. Majd később azután az egész szakképesítés is megszerezhető lesz.
A
felnőttképzésben
cél
lehet
a
rész-szakképesítés
megszerzése
is.
A
követelménymodulokhoz kapcsolódó tananyagegységeket magukba foglaló tananyagelemek, tantárgyakká való rendezése alapján a tantárgyak értékelése történik. A szakmai vizsga értékelése a modulrendszerű képzéseknél A szakmai vizsga szóbeli, írásbeli, interaktív és gyakorlati vizsgarészekből épülhet fel. A szóbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott feladatlap alapján ad számot felkészültségéről. A vizsgázó szóbeli vizsgatevékenység során nyújtott teljesítményét %-osan kell értékelni. A vizsgázó a vizsgafeladat jellegének megfelelően önállóan felel, vagy szakmai beszélgetést folytat. Az önálló ismertetés csak indokolt esetben szakítható meg. A szóbeli vizsgatevékenység során vizsgázónként egy pótfeladatlap húzható.
118
A vizsgázó írásbeli és interaktív dolgozatát a vizsgabizottság munkáját segítő tanár a javítási-értékelési útmutató alapján javítja ki és értékeli, valamint javaslatot tesz a %-os eredményre. A gyakorlati vizsgafeladatoknak, illetve javítási-értékelési útmutatónak alkalmasnak kell lennie a szakképesítéshez szükséges kompetenciák mérésére, illetve értékelésére is. A gyakorlati vizsgafeladatokat is %-osan kell értékelni. A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakképesítésenként egyetlen osztályzatot kap. Az osztályzatok a következők: Jeles (5) Jó (4) Közepes (3) Elégséges (2) Elégtelen (1). Az osztályzatok a szakképesítésért felelős miniszter által rendeletben kiadott Szakmai és vizsgakövetelményekben (SZVK) meghatározott súlyozás figyelembevételével a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények átlaga alapján a következőképen kerülnek meghatározásra: 81-100%
jeles (5)
71-80%
jó (4)
61-70%
közepes (3)
51-60%
elégséges (2)
0-50%
elégtelen (1).
A számítás során a %-ban kifejezett értékek meghatározásakor az általános kerekítési szabályok szerint kell eljárni. Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó egy vagy több vizsgarészen 50% vagy az alatti teljesítményt nyújtott. Szakképesítés megszerzését célzó sikertelen szakmai vizsga esetén, ha az egyes vizsgarészekből elért teljesítmény lehetővé teszi, rész-szakképesítést, illetve másik részszakképesítést igazoló bizonyítványt kell kiadni. Ha a vizsgára jelentkezéskor a vizsgarész teljesítése alóli mentesítésre kerül sor, akkor a vizsgázó teljesítményének értékelésekor a vizsgarészt a felmentés alapjául szolgáló tanulmányokban szerzett érdemjegynek a maximális százalékértékével kell figyelembe venni. 119
Beszámíthatóság a modulrendszerű képzéseknél Az új moduláris szerkezet alapján a szakmai és vizsgakövetelmények szakmai követelménymoduljaihoz kapcsolódnak az egyes vizsgarészek. Egy-egy vizsgarész több vizsgafeladatot
tartalmazhat,
amelyek
írásbeli,
gyakorlati,
szóbeli
vagy
interaktív
vizsgatevékenységekkel oldhatók meg. A vizsgarészeket és ezek tartalmát, továbbá a vizsgarészre, az egyes vizsgatevékenységekre fordítható időt az szvk tartalmazza. Az szvkban előírt vizsgarészek teljesítésétől függően a szakmai vizsgán szakképesítés, részszakképesítés, vagy szakképesítés-ráépülés szerezhető. Az
egyes
követelménymodulok
több
szakképesítés
szakmai
és
vizsgakövetelményében megjelenhetnek. A modulrendszerű követelmények lehetővé teszik a korábban képzésben szerzett ismeretek egyértelmű beszámíthatóságát. Amennyiben az adott vizsgarészhez tartozó követelménymodul tartalma nem változott,
el
kell
fogadni
a
vizsgarész
korábbi
teljesítését,
míg
a
szakmai
vizsgabizonyítvánnyal igazolt vizsgarészek a megszerzés idejétől függetlenül beszámítandók, a későbbi, szakképesítés megszerzésére irányuló vizsgán. A szakmai vizsgára jelentkező tehát ez esetben a szakmai vizsgarészek teljesítése alól kérhet felmentést, ha azokat már teljesítette. A vizsgázónak a vizsgafelmentés iránti kérelmet írásban kell benyújtani a vizsgaszervező vezetőjének. A vizsgafelmentés tárgyában a szakmai vizsgabizottság dönt. A vizsgabizottság a vizsgafelmentésről szóló döntéséről írásban értesíti a vizsgára jelentkezőt, legkésőbb a szakmai vizsga első vizsgatevékenységének megkezdése előtt.
120
2.9.7. Szakmacsoportos alapozás A szakközépiskolában, a szakmacsoportos alapozó oktatásban több tantárgy együttes eredménye határozza meg a félévi és év végi osztályzatot. Ilyenkor az egyes résztantárgyak átlagolásával, és a kerekítési szabályok alkalmazásával kapjuk meg a szakmacsoportos alapozó tárgy minősítését. Az értékelésnél súlyozást nem alkalmazunk. Ha a résztárgyak valamelyike elégtelen, a végső minősítés is elégtelen. A naplóba minden résztárgy érdemjegyei a szaktanárok által külön-külön vezetésre kerülnek, de félévkor és év végén csak egy osztályzatot adunk. Az ellenőrzőbe és a bizonyítványba ugyancsak egy osztályzat kerül, de mindkét okiratban fel kell tüntetni, hogy az eredmény milyen részjegyekből származott. A szakmacsoportos alapozó tárgynál a minősítést és a naplóban történő jegy lezárást a szaktanárok együttes megbeszélése alapján a legmagasabb óraszámban ott tanító kolléga végezi. 2.9.8. Az érdemjegyek, osztályzatok dokumentálása, a szülők tájékoztatásának formái Az érdemjegyeket a tanuló beírja az ellenőrző könyvbe, és havonta aláíratja a szülővel. Ezek tényét az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi. A tanulók érdemjegyeit a szaktanárok az elektronikus naplóba könyvelik. A szülők email címük megadásával jogosultságot kapnak az elektronikus napló szülői moduljának használatába. A félévi osztályzatokat az ellenőrzőbe, az év végieket a bizonyítványba és az anyakönyvbe írja be az osztályfőnök. A szülő jogos igénye, hogy gyermeke tanulmányi előmeneteléről és az iskolában tanúsított viselkedéséről rendszeres tájékoztatást és visszajelzést kapjon. Ezért az iskola évente két alkalommal szülői értekezletet, kéthavonta fogadóórát tart. A szaktanárok heti egy alkalommal fogadóórát tartanak, ezen időpont nyilvánosságát az iskola biztosítja. Az iskola a szülőket a tanuló nagykorúvá válásáig (18. életév) köteles tájékoztatni. 2.9.9.A magasabb évfolyamba lépés követelményei A képzés szakaszai a tanévek. A továbblépés feltétele a helyi tantervben meghatározott tantárgyi követelmények legalább elégséges szintű teljesítése valamennyi tantárgyból. Javítóvizsgát akkor tehet a tanuló, ha a tanév végén legfeljebb három tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot. Ennél több tantárgyi elégtelen esetén évismétléssel folytathatja tanulmányait az iskolában. (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64.§) 121
A tanulmányi követelmények teljesíthetők: - az évközi érdemjegyek révén - törvény által meghatározott esetekben osztályozó vizsgával
2.10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az ismeretanyag átadásának színhelye alapvetően a tanítási óra. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztése azonban nem korlátozódhat csak a tanórára. Ezt csak rendszeres, kitartó munkával lehet elérni, mely elképzelhetetlen az otthoni gyakorlás nélkül. Ezért a tantárgyak legtöbbjénél szükséges a rendszeres házi feladat. Otthoni feladat lehet: -
szóbeli vagy
-
írásbeli munka, vagy
-
egyszerre mindkettő, vagy
-
gyakorlati
2.10.1. Az otthoni felkészülés elvei: Írásbeli feladatainál: - Alapja mindig az órai tananyag - Célja a tanultak elmélyítése, ill. későbbi írásbeli dolgozatokra való felkészülés - A tantárgytól és a tananyagtól függően lehet: - példatári feladat megoldás - szöveges értelmezés - fogalmazás - tesztkitöltés - tankönyv kérdéseire válaszadás - leíró vagy elemző dolgozat - vázlatkészítés, stb. - Gyakorisága a tantárgy és a tananyag függvénye - Értékelése, a téma fontosságától függően frontálisan vagy egyénenként történik - Az írásbeli feladatok el nem készítése negatív értékelést von maga után. Gyakorlati feladatainál: - Alapja mindig az órai tananyag 122
- Célja a tanultak elmélyítése, ill. későbbi gyakorlati számonkérésre való felkészülés - Gyakorisága a tantárgy és a tananyag függvénye - Értékelése, a téma fontosságától függően frontálisan vagy egyénenként történik - A gyakorlati feladatok el nem készítése negatív értékelést von maga után. Szóbeli feladatainál: - A tanítási órán tanultak elmélyítését, a tanulók beszédkészségének és képességének fejlesztésére szolgál (Bizonyos esetekben, pl. memoriter feladatoknál megfelelő tanulási idő biztosítása szükséges.) - Alapja a tanórai vázlat és a használt tankönyv, esetenként a szakirodalom készségszintű használata - Értékelése frontálisan vagy egyéni számonkéréssel történik. 2.10.2. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli- és szóbeli feladatok meghatározásának korlátai: - Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból Ennél időigényesebb feladatokat csak abban az esetben szabad adni, ha a követelmények elsajátításához az indokolt. - Az eszközigényes feladatokat (pl. számítógép) csak akkor lehet számon kérni a tanulótól, ha mindenki számára megfelelő időintervallumban biztosított a taneszköz elérhetősége -
A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni
választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. - A tanítási órán tanultak elmélyítését, a tanulók beszédkészségének és képességének fejlesztésére szolgál - Az otthoni felkészülés feladattípusait mindenkor a tantárgy és tananyag jellege és feldolgozási módszere határozza meg - Hétvégére és a tanítási szünetek idejére, otthoni munkára kiadott feladatmennyiség nem lehet lényegesen több mint az egymást követő tanítási órákra kijelölt szokásos feladatmennyiség. - Kiselőadás, gyűjtőmunka, házi dolgozat összeállítására a tanuló rendelkezésére álló idő maximálisan 10 tanítási nap lehet.
123
- Az írásbeli munkák külalakja és helyesírása nem lehet befolyásoló tényező a tartalmi értékelésnél, kivéve, ha ezt a tanulók számára a szaktanár – a tantárgy jellegét figyelembe véve – külön előírja. - A házi feladat mennyiségét és minőségét minden esetben az adott tanulócsoport és az egyes diákok képességeinek figyelembe vételével kell kijelölni minden szaktanárnak. 2.10.3. Az otthoni feladat ellenőrzése: - A szóbeli házi feladatok ellenőrzése legtöbbször szóbeli feleletek formájában történik. -
Az írásbeli és a gyakorlati munkákat minden esetben ellenőrizni kell.
2.11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, illetve a szakmai oktatásban szükség esetén a gyakorlati képzést. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására, illetve a gyakorlatokon biztosítani tudjuk a balesetmentes, biztonságos munkavégzést szakoktatói irányítás mellett. A csoportok létrehozásakor figyelembe vesszük, hogy - egy adott osztályon belül a csoportlétszámok kiegyenlítettek legyenek, - ha lehetséges, azonos képességű, tudásszintű tanulók kerüljenek egy csoportban, - az órarend készítésekor a bontott csoportok „párosíthatók” legyenek, - a csoportok összetétele felmenő rendszerben ne változzanak. - a 2011. évi CXC. törvény 4. melléklete hogyan szabályozza a maximális és minimum létszámhatárokat. Az egyéb foglalkozások szervezésének elvei A tanév elején az igények felmérése után a munkaközösség-vezetők összeállítják a munkaközösségeket érintő egyéb csoportok (tanulószobai, szakköri, művészeti…) tervezetét. Az iskola igazgatója az évfolyamok heti időkeretének terhére a tantárgyfelosztás függvényében létrehozza a csoportokat, kijelöli azok vezetőit. Csoport létrejöhet a tanulók érdeklődése (pl. szakkör), tudásszintje (korrepetálás, felzárkóztatás, tehetséggondozás) alapján. Csoportszervezés szintjei: - osztályszintű (csoportvezető: az adott osztályban tanító szaktanár; foglalkozás jellege: korrepetálás, felzárkóztatás, tehetséggondozás) 124
- évfolyamszintű (csoportvezető: az adott évfolyamon tanító szaktanár; foglalkozás jellege: korrepetálás, felzárkóztatás, tehetséggondozás, tanulószobai foglalkozás) - iskolaszintű (csoportvezető: iskola pedagógusa; foglalkozás jellege: érdeklődési kör alapján létrehozott foglalkozás, pl.: szakkör, természetjáró kör) Csoport összetételének változtatása, tanuló áthelyezése másik csoportba a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásbeli kérelme, a szaktanárok és az osztályfőnök javaslata, véleménye alapján igazgatói engedéllyel lehetséges. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. A 11-12. évfolyamon a nem kötelező tanórai foglalkozásokon a csoportbontás a tantárgyválasztás, az ismeretszerzés szintjének (közép vagy emelt) megválasztása, a továbbtanulási irány és a szabad tanárválasztás esetleges lehetősége alapján történik. Ezek a csoportok részben osztályokon, részben évfolyamokon belül szerveződnek. A Köznevelési törvény biztosítja a tanulóknak azt a jogot, hogy képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek. Ezen felhatalmazással élve iskolánkban a képesség szerinti csoportbontást nem tekintjük az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének.
2.12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 1.
A tanulók általános fizikai állapotának mérésére a NETFIT® fittségi tesztet alkalmazzuk, amely a tanulók alap motoros képességeinek - gyorsaság, erő, állóképesség, erőállóképesség- mérésére szolgál.
2.
A tanulók általános motoros képességeinek mérése sportági mozgásformákkal, illetve speciális sportági képességek mérésével történik. A módszer tartalmazza a tanulók életkorának és az iskola pedagógiai programjának megfelelő sportági mozgásformák teljesítményre történő mérését is. A teljesítmény mérése a következő sportági mozgásformákban történik: 60 és 800 méteres síkfutás, távolugrás, Cooperteszt. 125
3.
Pszicho-motoros képességek mérése. Olyan speciális az életkornak és a pedagógiai programnak megfelelő összetett mozgássorozatok bemutatása, amely alkalmas a tanulók koordinációs képességeinek, mozgás ügyességének, és mozgásismeretének felmérésére. Tartalmazza: talaj, szekrényugrás; ezen szerek összefüggő gyakorlatainak vagy elemkapcsolatainak bemutatását, a koordináltság, mozgásügyesség, téri tájékozódó képesség mérésére. Tartalmaz olyan sportági labdás - kosárlabda, kézilabda, röplabda, labdarúgás - összetett feladatokat, amelyben megtalálhatóak az adott sportág alapmozgás ismeretei, és a sportjáték végrehajtásához szükséges koordinációs képességek. Azaz a tanuló mozgás közben hogyan alkalmazkodik a változó irányból és változó erővel érkező labdához, alkalmazkodás a társakhoz és a védő játékoshoz, a tanult technikai elemeket hogyan hajtja végre változó körülmények között, a legmegfelelőbb megoldás kiválasztása a változó körülmények között - döntés kényszer.
2.13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.13.1. Az iskola egészségnevelési elvei 2.13.1.1. Fogalmak, jogszabályi előírások Fogalmak Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól lét állapota. Az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat. Az egészség kiteljesedésére az alábbi négy feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt: ha az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, iskolai, munkahelyi és más közösségekhez tartozik), ha a változó terheléshez alkalmazkodni tud. ha individuális önállóságát megőrzi, és ha megteremti összhangot a biogenetikai, a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségei közt. Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi - lelki képességeiket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyüjtőfogalma, így magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait és módszereit. Jogszabályi előírások
126
-
A 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet szerint „Az iskola helyi tantervébe – az osztályfőnöki nevelő és oktató munkához kapcsolódva – be kell építeni az egészséges életre nevelést, illetve egészségvédelmet szolgáló tananyagot, melynek időkerete az 5– 12. évfolyamon nem lehet kevesebb tanévenként 10 tanórai foglalkozásnál.” (10. § (5) bekezdés.
-
A közoktatásról szóló törvény (a 2003. évi LXIX tv.) 2003. évi módosítása (3.) bekezdése alapján: „Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola
egészségnevelési
és
környezeti
nevelési
programját.
Az
iskolai
egészségnevelési programnak tartalmaznia kell az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatokat, beleértve a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló programot is. Az iskolai egészségnevelési program elkészítéséhez be kell szerezni az iskola-egészségügyi szolgálat véleményét.” 2.13.1.2. Az egészségnevelés célja, feladatai Az egészségnevelés célja Iskolánkban közel másfél ezer diák tanul. Ez a nagy létszám magával hozza a sokszínűséget szinte minden területen. Erre a sokszínűségre az egészségnevelés területén is figyelmet kell fordítani. Az egészségnevelés célja, hogy a tanuló képes legyen objektíven felmérni saját egészségi állapotát, ismerje az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit. El kell érni, hogy az egészsége megőrzéséért tegyen valamit, alkalmazza a megtanultakat. Ezt legjobban akkor tudja elsajátítani, ha erre a tanórán alkalmazott alternatív módszerek alkalmazására, vagy az azon kívüli programok keretében lehetőséget kapnak a diákok. Különösen hatékony, ha ezek a programok a pedagógusok, neves helyi vagy akár országosan ismert szereplők és a család együttes részvételével történik. Mivel iskolánkban szakmai képzés is folyik, ezért ehhez egészségügyi alkalmassági vizsgálatok szükségesek. Ez lehetőséget ad egyfajta kép kialakításához a hozzánk belépő diákokról. Az ekkor felismert, felmerülő problémák nagymértékben meghatározzák céljainkat, feladatainkat. Kiemelt céljaink: -
Minden tanuló rendelkezzen az alapvető és ez után korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel, jártasságokkal egészségük védelme és megőrzése 127
érdekében. (pl. személyi higiénia terén, makro- és mikrokörnyezet egészségre gyakorolt hatásáról,) -
Ismerjék meg az egészségre káros szokások biológiai-élettani-pszichés összetevőit (dohányzás,
alkoholfogyasztás,
drogfogyasztás,
inaktív
életmód,
egészségtelen
táplálkozás) -
Kapjanak
segítséget
párkapcsolati
döntéseik
etikai,
erkölcsi
és
egészségügyi
következményeiről. -
A nemiséget az élet természetes és fontos jelenségeiként kezeljék, a szélsőségek közötti helyes középutat tudják megtalálni, tudatosan, körültekintően szervezzék életüket.
-
Legyenek korszerű családtervezési és fogamzásgátlási ismereteik.
-
A betegségek korai felismerése, önmegismerés, az önvizsgálat jelentősége tudatosuljon, gyakorlattá váljon önmaguk és családtagjaik körében.
Az egészségfejlesztés feladata Céljaink megvalósulását a következő tevékenységformák szolgálják: -
Rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatok (9. évfolyam beiskolázási, szakmaválasztási, 11. évfolyam kötelezően előírt, továbbtanulási, és a tanév során felmerülő egyéb pl. sportversenyre való alkalmassági vizsgálatai). Az iskolában tanulóknak középiskolai tanulmányai alatt tehát legalább kétszer megvizsgálják az általános egészségi állapotát, nyomon követik az esetleges betegségek helyzetét, felhívják a figyelmét a veszélyeztető tényezőkre.
-
A rászorulók rendszeres orvosi gondozása illetve gondozásának nyomon követése.( ifjúsági, orvosi gondozási tanácsadás )
-
A gyógytestnevelésre szorulók kiszűrése, irányítása.
-
Osztályfőnöki felvilágosító órák (Akár az egészségügy, akár a pedagógusok kezdeményezésére minden esetben lehetőséget biztosítunk arra, hogy osztályfőnöki órák keretében a felmerülő témákról, a korosztályt érintő kérdésekről tájékoztatást kapjanak tanulóink a védőnőtől, ha szükséges más szakembertől.)
-
Egészségügyi napok: melynek programjai az orvosi és védőnői szűrővizsgálat és a nap további részében aktuális, korspecifikus témákról előadás, kiscsoportos beszélgetések, video filmek megtekintése, önvizsgálati módszerek gyakorlása. Otthonra a napi témákból emlékeztető ismertetők kiosztása.
-
Hagyományosan a minden tavasszal megrendezésre kerülő Mikszáth-napok keretében zajló felvilágosító előadások, vetélkedők. 128
-
Túlsúlyosak rendszeres tornája (Egészségvédők Egyesületének konditermében)
-
Önálló védőnői tanácsadás Az ifjúsági védőnő folyamatos jelenléte kialakít egy olyan szintű kapcsolatot, hogy a diákok – esetleg a tanárok is -, a védőnői tanácsadáson megjelennek és segítséget, tanácsot kérnek.
-
A fennálló kapcsolatrendszert mindenképpen ápolni kell, az elért eredményeket meg kell őrizni és tovább kell fejleszteni.
-
Kortárs
oktatók
képzésének
szorgalmazása,
lehetőség
biztosítása
ismereteik
továbbadására osztályfőnöki órákon. -
Szülők figyelmének felhívása, szülői értekezleten a serdülő és fiatal felnőttkor kihívásaira, szülői teendőikre, hiszen a családi háttér, szülői támogatás nélkül nincs esély az eredményes megelőző munkára.
A jövőbeli feladatok : -
Az egészségtan oktatását önállóan vagy tantárgyba ( itt elsősorban a biológia tantárgyra kell gondolni, hiszen ennek az emberi testtel foglalkozó része több témát felölel ) integrálva fontos volna megkezdeni, amelynek keretében tanulhatnának a tanulók az egészséges életvitelről, családi életre nevelés témaköreiből, elméleti embertanra épülő mindennapi életben hasznosítható gyakorlatias (tudás, készségfejlesztés a cél) ismereteket sajátíthatnának el. Tanóra igénye: 10-12 óra/oszt./év. 9-10. évfolyamon két évig.
-
A kortárs oktatás kiterjesztése. Előnyös minél szélesebb tanulói körrel megismertetni ezt a lehetőséget, élni a továbbképzésekkel. Az itt megtanult ismereteket az osztályokban az osztályfőnöki órákon ismertetni kell a tanulókkal. (témakörök: AIDS prevenció, drogprevenció, véradás, szexuális kultúra fejlesztése).
-
Az iskolában a testedzést a tantervben előírt, a törvényben megjelölt óraszámok szerint tartjuk. Ezen felül a törvényi keretek alapján minden évfolyamon biztosítjuk az iskolai sportköri foglakozásokat. / kézilabda, kosárlabda, futball, sakk, röplabda, stb./
Az egészségnevelési program tervezőinek feladata: Az iskolai egészségnevelési program kidolgozásáért az igazgató által megbízott pedagógus a felelős, aki az iskolai védőnővel együtt végzi a munkát. Segítséget adnak a biológia, testnevelés szakos tanárok, valamint az osztályfőnöki munkaközösség. 2.13.1.3. Az egészségnevelés színterei 1. Tanórán: -
önálló tantárgyként, 129
-
más tantárgyba beépítve: - egészségnevelés-tartalmú tantárgyakban: biológia, testnevelés, természetismeret, emberismeret, - nem egészségnevelés-tartalmú tantárgy, de beépíthetők az ismeretek: informatika, történelem, kémia, fizika, - nem egészségnevelés-tartalmú tantárgy, nehezebben illeszthető be magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, rajz, ének,
-
osztályfőnöki óra keretén belül.
2. Tanórán kívül: -
szakköri foglalkozás,
-
hétvégi iskolai programok (pl.: sportrendezvények, kulturális programok),
-
kirándulások, túrák.
2.13.1.4. Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek 1. Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás Az egészségnevelés olyan változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási folyamatok összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének elmozdítása érdekében. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: kémia, biológia és osztályfőnöki órák tananyagába beépített foglalkozások. Az iskolai büfé törekszik az egészséges táplálékok forgalmazására. A mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása testnevelés órákon, az iskolai sportköri foglalkozásokon és a tömegsport foglalkozásokon. Az intézmény törekszik a drogprevenciós és egyéb egészségvédelemmel kapcsolatos pályázatok kihasználására. A diákönkormányzat programjába sportversenyeket iktatunk be. Az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az osztályfőnöki órákon. 2. Rizikócsoportos megközelítés A korai szűrés eredményeként feltárt egészségi problémákkal, illetve sajátos háttérváltozókkal jellemezhető csoportok körében folytatott megelőző tevékenységet jelent. Például túlsúlyos személyek, magas vérnyomással élők, alkoholbetegek gyerekei. A rizikócsoportokra irányuló egészségfejlesztő tevékenység közvetlenül kapcsolódik a másodlagos és harmadlagos prevencióhoz. Az érintett gyerekek szűrővizsgálatát a védőnők gyakrabban végzik el, az osztályfőnök és a gyermek és ifjúságvédelmi felelős kimunkálja a betegségmegelőző programot. 130
3. Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciát, alkalmazkodást fokozó beavatkozások Mivel az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg, ezért az egészségfejlesztési törekvéseink a társasérzelmi készségek fejlesztésére is kiterjednek.. A társas és a kommunikációs kompetenciák fejlesztése az erre lehetőséget nyújtó tantárgyak illetve kiemelten az osztályfőnöki tanmenetbe épül be. 4. Kortárshatások az egészségfejlesztésben A serdülőkorú fiatalok számára a felnőttnél hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van. Kiváltképpen az ún. kényes témák területén sikeresek ezek a programok, mint például a szexuális kultúra fejlesztése, az AIDS prevenció, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer használat megelőzése. A diákok kortársképzésének támogatásával a közvetlen és hatékony információátadást segítjük. 5. További célok Hosszú távú célként szeretnénk iskolapszichológust alkalmazni, valamint saját tornacsarnok építésével több sportfoglalkozást szervezni. Szeretnénk bővíteni a sportszerek állományát, így változatosabb programok szervezésére nyílna lehetőség.
2.13.1.5. A segítő kapcsolatok színterei 1. Szülők (család, kollégium) Együttműködés a szülőkkel, a kollégiumokkal. Rendszeresen tartjuk a kapcsolatot a szülőkkel, valamint a kollégiumi nevelőtanárokkal. 2. Iskolaorvos, háziorvos, védőnő Az iskolaorvos és a védőnő feladata A megfelelő testi és lelki egészség biztosításának szerves részét képezi az iskolaorvossal és az iskolavédőnővel kialakított szoros együttműködés. Ennek keretén belül – az
egyes
korosztályoknál
orvosi
szempontból
megfelelő
időben
–
több
irányú
egészségvédelmi és egészségnevelési munka folyik. Az iskola csoportosan (osztálykeretben) szervezett formában biztosítja, hogy az egészségügyben ezen a téren dolgozó szakemberek feladatukat az előírásoknak és elvárásoknak megfelelő színvonalon tudják ellátni.
131
Az iskola egészségügyi ellátás különösen a következő területeken tud ismereteket nyújtani: Négy olyan terület van, amellyel kapcsolatosan rendszeres egyeztetés történik az iskola és az iskola egészségügyi szolgálat között azért, hogy minél hatékonyabban tudjon működni, illetve együttműködni az iskola egészségügy az oktatási intézménnyel. tájékoztatás az iskolában folyó egészségügyi munkáról (védőnő) védőoltások szervezett és mindenkire kiterjedő adása (védőnő, iskolaorvos) szűrővizsgálatok elvégzése (szakmai alkalmassági, belgyógyászati) (védőnő, iskolaorvos) felvilágosító tevékenység (védőnő) 3. Rendvédelmi szervek Együttműködés a rendőrséggel A drogprevenció területén jó kapcsolatot alakítottunk ki a rendőrséggel, így szakembereik legfrissebb ismereteik és demonstrációs eszközeik segítségével széleskörű tájékoztatásban részesítik diákjainkat. (felelősök: az ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnök)
2.13.2. Az iskola környezeti nevelési elvei 2.13.2.1. Fogalmak, jogszabályi előírások A környezeti nevelés fogalma Ezen a területen célunknak tekintjük a környezet megvédésére, és a környezettel való harmonikus
együttélésre
nevelést:
a
környezeti
kultúra
alapvető
szokásainak
és
viselkedésformáinak egész életre kiható kialakítását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat alakítunk
ki.
Ennek
érdekében
a
természettudományos
tantárgyak
összhangjának
megteremtése kiemelt feladatunk. Tanórákon, kirándulásokon megismertetjük tanulóinkkal a természetet, megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a diákok majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké.
132
A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért szükséges a tantárgyak közötti koncentráció. Minden lehetőséget megragadunk, hogy diákjainkban megfelelő képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. A
környezeti
nevelés
alapelvének
tekintjük
az
alábbi
fogalmak
pontos
megvilágosítását: alapvető emberi szükségletek emberi jogok demokrácia elővigyázatosság biológiai és társadalmi sokféleség a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések a helyi globális szintek kapcsolatai, összefüggései Jogszabályi előírások Az iskolai környezeti nevelési program Pedagógiai Programba való bekerülésének jogszabályi háttere a 2003. évi LXI törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. Közoktatásról szóló törvény 48. § (3) bekezdése. A törvényből a program készítésénél figyelembe vett további szabályozók: 45. § (5), és a 114. § (4) bekezdése. 2.13.2.2. A környezeti nevelés célja
Diákjainkban ki kell alakítani: a környezettudatos magatartást és életvitelt a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást, és annak igényét a természeti és építészeti környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket hozzájárulni a Föld egészséges (természetes ökológiai) folyamatainak visszaállításához, kialakítani a környezettel való harmóniára törekvést 133
segíteni a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzését érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt alternatív, problémamegoldó gondolkodás ökológiai szemlélet, gondolkodásmód problémaérzékenység, integrált megközelítés együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód vitakészség, kritikus véleményalkotás állampolgári részvétel és cselekvés értékelés és mérlegelés készsége a szakórákon adódó lehetőségek megragadása a környezeti nevelésre a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon 2.13.2.3. Helyzetelemzés Az iskola Iskolánk diákjainak jelentős része szocializációja során a kívánatostól igen eltérő felfogást alakított ki a környezetét illetően. Ugyanakkor széttagoltságunkból eredően tanáraink ingázása csökkenti az esélyt az óraközi szünetekben (amikor lenne lehetőség a kötetlenebb beszélgetésre tanár és diák között) a környezeti nevelésre. Mindehhez járul még hozzá az iskola „hivatali ridegsége”, „lepusztultsága”. Ilyen körülmények között már a feladatok megkezdése is nagy eredménynek számít. A környezeti nevelés színterei iskolánkban A környezeti nevelés megvalósulhat tanórai és tanórán kívüli foglalkozáson, minden az iskola által szervezett programon, rendezvényen, a tanórák közötti szünetekben. Jelenleg az iskolában faliújságon keresztül, illetve versenyek révén vehetnek részt diákjaink a környezeti nevelésben, de ugyanakkor minden tanárunk számára adott a lehetőség a környezeti nevelésre. Erőforrások számbavétele 1. Személyi erőforrások:
134
Minden oktatónak meg kell találnia a környezeti nevelés tananyagba beépítésének módját, mivel speciális szakember nem áll rendelkezésünkre. 2. Anyagi erőforrások: Az iskola erre a célra nem tud jelentős forrást elkülöníteni költségvetésében. Az iskola kapcsolatrendszerében szereplő egyéb intézmények, egyesületek, társaságok segítségével, támogatásával, illetve a kevés saját forrásával veszünk részt a programban. 2.13.2.4. Jövőkép, alapelvek, célok A jövőkép, célok meghatározása Alapelvek, jövőkép az iskola tanárainak feladata, hogy környezettudatos magatartásuk, munkájuk példaértékű legyen a tanulók számára az iskola diákjainak feladata, hogy vigyázzanak környezetükre betartva a kulturált magatartás normáit a diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el a diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskola létrehozásában és megőrzésében a szülők erősítsék meg gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk Az iskola rövid távú környezeti nevelési céljai: Az iskolai élet egészét átfogó környezeti nevelés valósul meg, ha javul az iskola tisztasága, csökken az elszállított szemét mennyisége, kevesebb csomagolási hulladék a szemetesekben javul a szűkebb környezete, az osztálytermek tisztasága, esztétikus dekoráció, ápolt növények, amit gondoznak is a tanulók nem teszik tönkre az épület közös használatú helyiségeiben elhelyezett növényeket és tárgyakat nem lesznek nyitva felejtett vagy csöpögő csapok, égve felejtett villanyok észrevehetően csökken az iskola víz- és villanyszámláján szereplő összeg Víz napja – plakát elhelyezése az iskolai faliújságon Fák napja – plakát elhelyezése az iskolai faliújságon 135
a Föld napja alkalmából rendezett vetélkedőn tanulóink részt vesznek esztétikus környezet, ápolt növények Tanulásszervezési és tartalmi keretek 1. Hagyományos tanórai foglalkozások Beépülés az egyes tantárgyakba, pl.: Matematika – banki, biztosítási, üzemanyag-fogyasztási számítások Földrajz – eltérő fogyasztási struktúrák és szokások Magyar – reklámnyelv, feliratok, a reklám csapdái Biológia – élelmiszeradalékok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok Informatika – elektronikus kereskedelem, veszélyforrások Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet, fogyasztóvédelem, reklámtörténet Médiaismeret – a reklám képi nyelve és hatásai 2. Tanórán kívüli foglalkozások A tanórai és a tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teheti különböző intézmények meglátogatása (múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok,
erdei
iskola,
Palóc
Múzeum,
Mátra
Múzeum,
Ipolytarnóc,
dejtári
természetvédelmi terület, ipolyszögi égerláp, Vácrátót) Kapcsolatrendszer, kommunikáció 1.. Iskolán belüli kommunikáció formái kiselőadások tartása házi dolgozat készítése iskolarádió felhasználása híradásra témacentrikus faliújság készítése 2. Iskolán kívüli kommunikáció formái újságcikk írása előadás tartása interjú a helyi médiákban
136
2.14. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.14.1. A magatartás értékelésének elvei A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Magatartási jeggyel a tanulónak a közösséghez való viszonyát értékeljük. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: Magatartás minősítések: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) A magatartás értékelésénél a következő szempontokat vesszük figyelembe: a tanuló: -
magaviselete tanítási órákon, foglalkozásokon, szünetben,
-
tanuláshoz, munkához és a közösséghez való viszonya,
-
környezete, személyiségjegyei,
-
milyen elismerési, illetve elmarasztalási formákban részesült.
2.14.2. Büntetés Azon tanuló ellen, aki tanulmányi kötelességét folyamatosan nem teljesíti, a Házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, fegyelmező intézkedés alkalmazható. Az intézkedés során figyelembe kell venni: -
a tanuló életkori,
-
személyiségi tulajdonságait, valamint
-
a fegyelemsértés és
-
a kötelességszegés súlyát és gyakoriságát. 137
A fegyelmi intézkedés vagy a fegyelmi büntetés sohasem lehet megtorló vagy a tanulóra nézve megalázó jellegű. A testi fenyítés minden formájának alkalmazása tilos. Büntetési formák: -
szaktanári figyelmeztetés
-
osztályfőnöki figyelmeztetés
-
osztályfőnöki intés
-
nevelőtestületi figyelmeztetés
-
igazgatói intés
-
nevelőtestületi intés
Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi határozatok lehetséges fokozatai: -
megrovás
-
szigorú megrovás
-
kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása
-
áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába
-
eltiltás a tanév folytatásától (nem tanköteles korúak esetén)
-
kizárás az iskolából (nem tanköteles korúak esetén)
Kezdeményezheti: -
iskolavezetés,
-
osztályfőnök,
-
szaktanárok,
-
munkaközösség-vezetők,
-
diákközösség,
-
iskola dolgozói.
2.14.3 A szorgalomjegyek megállapításának elvei A magatartási és szorgalmi jegyek megállapításánál mérlegelni kell az iskola, az osztály és az egyes tanulók konkrét körülményeit és ezek figyelembevételével kell alkalmazni az általános elveket. A szorgalom jeggyel azt fejezzük ki, hogy a tanuló –képességeitől függően- hogyan végzi el tanulmányi munkáját. 138
Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: A tanuló szorgalmának minősítése: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). A tanulók szorgalmának értékelésekor figyelembe kell venni az alábbiakat: -
motiváltság,
-
a tudás megszerzésének igénye,
-
egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény,
-
a tanulási folyamatban való részvétel,
-
kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés megléte vagy hiánya,
-
tanórai tevékenység,
-
plusz tevékenységek.
A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 2.14.4 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Iskolánk – az osztályfőnök illetve a szaktanár javaslatára - dicséretben részesíti illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten: -
tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi
-
kitartó, szorgalmas vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít
-
iskolai illetve iskolán kívüli tantárgyi, kulturális és sportrendezvényeken eredményesen teljesít
Az iskolai jutalmazás formái: -
szaktanári dicséret
-
osztályfőnöki dicséret
-
igazgatói dicséret
-
nevelőtestületi dicséret
-
tárgyjutalom
-
iskolai díj adományozása 139
Az iskolai díjat az a tanuló érdemelheti ki, akinek: -
a tanulmányi előmenetele alapiskolai osztályokban minimum 3,71
-
nem érettségire épülő szakképző osztályokban minimum 3,71
-
szakközépiskolai osztályokban min.4,5
-
érettségire épülő szakképző osztályokban min. 4,5
-
és aki az iskola hírnevét az intézményen kívül is öregbíti szakmai, kulturális, sport- illetve egyéb eredményével
A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
2.15. A tantárgyak részletes tantervei
E pedagógiai program szerves részét képezik az alábbi tantárgyi programok illetve tantervek: - 1. idegen nyelv (angol és német) tantárgyi program (KT 2012) - 2. idegen nyelv (angol, német, francia, spanyol, orosz) tantárgyi program (KT 2012) - Biológia-egészségtan tantárgyi program (KT 2012) - Életvitel és gyakorlat tantárgyi program (KT 2012) - Etika tantárgyi program (KT 2012) - Fizika tantárgyi program (KT 2012) - Földrajz tantárgyi program (KT 2012) - Francia nyelv tantárgyi program - Informatika tantárgyi program (KT 2012) - Kémia tantárgyi program (KT 2012) - Komplex humán ismeretek tantárgyi program (KT 2012) - Magyar nyelv és irodalom tantárgyi program (KT 2012) - Matematika tantárgyi program (KT 2012) - Művészetek - Ének-zene tantárgyi program (KT 2012) - Művészetek - Mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyi program (KT 2012) - Művészetek - Vizuális kultúra tantárgyi program (KT 2012) - Német nemzetiségi népismeret tantárgyi program (KT 2012) 140
- Német nyelv és irodalom tantárgyi program (KT 2012) - Osztályfőnöki tantárgyi program (KT 2012) - Tanulásmódszertan és kommunikáció tantárgyi program (KT 2012) - Természettudományos alapismeretek tantárgyi program (KT 2012) - Testnevelés és sport tantárgyi program (KT 2012) - Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek tantárgyi program (KT 2012) - Vizuális kultúra tantárgyi program (KT 2012) (KT 2012): A 2012-es Kerettantervi rendeletnek megfelelő tantárgyi program.
Ez a fejezet szabályozza a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát, a Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait. A fejezet szerepe annak meghatározása, hogy milyen helyi tantervi követelményeket kell teljesíteni a választható érettségi vizsgán való részvételhez. Ide kerülnek beépítésre a középszintű érettségi vizsga témakörei. Ágazatonként és tantárgyanként kidolgozásra kerül: - a választott kerettanterv megnevezése - tanítási időkeret - csoportképzés egyedi szabályai - tematikai egységek a kerettantervi szabályozás szerint - szabad tantárgyi órakeretben meghatározott többlet tartalmak tananyaga - NAT-ban előírt pedagógiai feladatok részletes szabályai - általánostól eltérő tantárgyi szabályok, specifikumok - a tanuló munkájának ellenőrzésében, értékelésében a tantárgyra jellemző sajátos megoldások - a középszintű érettségi vizsga témakörei A szakmai munkaközösség feladatkörében eljárva javaslatot tehet a már meglevő tantárgyi tantervek módosítására, illetve új tantárgyi tantervek elfogadására. A tantárgyi tantervek módosítását a nevelőtestület hagyja jóvá. A református hit-és erkölcstan és az egyházi ének tantárgyak esetében a fenntartó jóváhagyása is szükséges. 141
3.
Szakmai program
3.1.
Jogszabályi háttér
1993. évi LXXIX.. törvény a közoktatásról
1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről
1/2006. (II.17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről
150/2012. (VII.6.) Kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről
14/2013. (IV.5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről
20/2007. (V.21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről
Szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei
Szakképesítések központi programjai E dokumentumok meghatározzák a szakmai képzésbe való belépés feltételeit, a
szakmai vizsgáztatási követelmények pedig meghatározzák a kimenetet. A modulrendszerű OKJ-ben megjelenő képzésekre felmenő rendszerben a szakmai és vizsgakövetelményben foglaltak az irányadók, különös tekintettel az elmélet és gyakorlat arányának figyelembe vételével.
3.2.
A szakképzés felépítése A szakmai képzés az OKJ szerint elméleti, elmélet-igényes gyakorlati (csak az egyes
kifutó képzéseknél), és gyakorlati oktatásból épül fel. A szakmai elméleti oktatás az iskola tantermeiben, esetenként oktatási kabinetjeiben történik. A foglalkozásokat az iskola szaktanárai tartják, végzettségükre előírásokat a köznevelési törvény és a 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet tartalmaz. Az órák szakmánként szervezendők. Azonos szakmacsoport szakmáinál a közös szakmai alapozó tárgyak osztálykeretben szervezhetők. A központi programok és a kerettantervek feltüntetik azokat a tárgyakat, melyeket homogén osztály esetén csoportbontásban kell oktatni a tárgy jellege miatt. 142
A gyakorlati oktatás két, egymást kiegészítő és feltételező részterületre bomlik:
Iskolai csoportos foglalkozás a szakoktatók vezetésével az iskolai tanműhelyekben, kabinetekben, a tanirodában, valamint a Tanáruházban és a Palóc Nagykereskedelmi KFT 10. sz. élelmiszer-egységében folyik. A csoportok létszámára a köznevelési törvény gyakorlati csoportokra vonatkozó előírásai az irányadók. Célja: nyugodt körülmények között a szakmai alapfogások bemutatása, megtanítása, gyakoroltatása, később a szintre hozás, felzárkóztatás. A csoportos oktatás hivatott kiküszöbölni a munkahelyi sajátosságokból adódó esetleges hátrányokat, valamint a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott előírásoknak megfelelően felkészíteni a tanulókat a gyakorlati vizsgára.
A bolti, üzemi gyakorlat üzemelő egységekben tanulófelelősök irányításával valósul meg. Az egységet fenntarthatja iskola vagy vállalkozás. Célja: valós gazdálkodási környezetben begyakorolni a megismert alapfogásokat. A vállalkozások célrendszerének megfelelő legjobb megoldásokra törekedni a mindennapok munkájában.
3.3.
A szakmai program általános céljai, feladatai és eljárásai
3.3.1. Az iskolánk szakmai fejlesztési stratégiáját meghatározó tényezők: a megye munkaerő-piacának várható alakulása
a szolgáltatásainkat igénybevevők - a tanulók, a szülők, a gazdasági kamarák, a gazdálkodó egységek - elvárásai
a versenytárs iskolák és képző intézmények programjai
3.3.2. A szakmai program általános céljai: Mindenki számára biztosítani kívánjuk a lehetőséget képességei kibontakoztatására; ha szükséges, differenciált módon.
A szakmai ismeretek elmélyült tanulmányozása és alkalmazása révén adunk módot diákjainknak arra, hogy alkotóképességük fejlődjék.
A megbízható, széles körű alapműveltség megszerzésén túl a szakközépiskolai szakképző
évfolyamokon
közgazdasági,
ügyviteli,
informatikai,
vendéglátás-
turisztika, rendészeti, kereskedelmi szakmai alapozás lehetőségét kívánjuk biztosítani.
Az érettségi vizsgára történő színvonalas felkészítéssel esélyt adunk a felsőfokú intézményekben való továbbtanulásra;
143
az érettségire épülő, munkaerő-piaci igényekhez igazodó szakmatanulásra, az életpályán várhatóan többször bekövetkező szakmaváltásra;
A szakiskolai szakképző évfolyamokon 8, illetve 10 osztályt végzett diákoknak kínálunk piacképes szakmákat a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, a vendéglátás-turisztika és az élelmiszeripari szakmacsoportokban. A szakmunkás bizonyítvány megszerzése után diákjainknak lehetőségük van érettségi megszerzésére is intézményünkben.
Az új üzleti gondolkodásmód kialakítása, vállalkozási kompetenciák fejlesztése is kitűzött céljaink közé tartozik.
Lehetőséget adunk az egyéni tanulói haladási utak kialakítására, az átjárhatóság biztosítására más iskola tanulói számára. Biztosítani kívánjuk, hogy a 10. vagy a 12. évfolyam befejezése után iskolát válthassanak a tanulók, bekapcsolódhassanak a nálunk folyó képzésbe; illetve a mi tanulóink folytathassák tanulmányaikat más középiskolákban.
A gyakorlatorientált, kompetencia alapú, moduláris képzés szerepének növekedésével: az elméleti és gyakorlati ismeretek oktatásában - különösen a szakképzési évfolyamokon - érzékelhető arányváltozást kell elérnünk a gyakorlat javára.
A diákok olyan munkavállalói és állampolgári kompetenciákra tegyenek szert, amely lehetővé teszi azt, hogy hatékony munkatársai és felelős tagjai legyenek a társadalomnak és a vállalkozásoknak.
A környezettudatos magatartás erősítése.
A tanulók megértsék, miért szükséges az etikai szabályok betartása az üzleti életben, mind a vezetők, alkalmazottak, mind a termelők és fogyasztók részéről.
Kézzel fogható tapasztalatokat nyújtani, hogy milyen egy üzleti vállalkozást működtetni, ezzel a gazdálkodási, pénzügyi készségeket fejleszteni.
Rugalmas képzési rendszer kialakítása: szélesítenünk kell az iskola szakmakínálatát, igazodnunk kell a változó igényekhez.
Értékes, érvényes, hasznosítható, piacképes tudás átadása, szakmai elkötelezettség kialakítása.
3.3.3. A szakmai képzés feladata Olyan készségek, képességek, kompetenciák kialakítása tanulóinkban, amelyek esélyt adnak arra, hogy a munkaerőpiacon megtalálják helyüket és ott majd helytálljanak, függetlenül attól, hogy milyen szakmát tanulnak. 144
Ezek a következők: Munkaerő-piaci kompetenciák szociális kompetencia, mint munkaerő-piaci elvárás világos, korrekt kommunikáció szóban és írásban kommunikációs kultúrák tanulásának képessége (idegen nyelv) önismereti készség viselkedés- és mentális kultúra és interkulturális műveltség együttműködés, team-munka, kooperációs modellekben gondolkodás kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia hatékony, önálló munkavégzés Szakmai kompetenciák (szakmai ismeretek és készségek) általános szakmai cselekvőkészség innovációs készség élethosszig tartó fejlődés igénye célorientált viselkedés szervezeti-vezetési készség problémamegoldó-, és kezelő készség kooperáció és konszenzus készség gazdálkodási, tervezési képesség kreatív és kritikai gondolkodás képessége Személyes kompetenciák elhivatottság megbízhatóság stressz-tűrő képesség gyakorlatias feladatelemzés önállóság szervező készség szorgalom, igyekezet döntésképesség Társas kompetenciák kapcsolatteremtő készség udvariasság közérthetőség 145
konfliktusmegoldó készség empatikus készség motiváló készség hatékony kérdezés készsége kezdeményező készség visszacsatolási készség Módszertani kompetenciák logikus gondolkodás következtetési készség nyitott hozzáállás módszeres munkavégzés rendszerező képesség tervezési képesség értékelési képesség figyelemmegosztás figyelemösszpontosítás.
146
3.4.
Az iskolánkban folyó szakmai képzés főbb jellemzői
3.4.1. A szakmai képzés szakaszai 1. Szakmai alapozás (kifutó jelleggel): a szakiskola 10. osztályában kötelező tanórai foglalkozások keretén belül az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás mellett szakmai gyakorlat és szakmai alapozó ismeretek oktatása is folyik. A szakmai alapozás célja: -
bepillantást
adni
a
kereskedelem
illetve
a
vendéglátás
szakmai
alapismereteibe, -
módot adni arra, hogy felismerhesse a tanuló a szakmaválasztást befolyásoló képességeit, illetve azok hiányát,
-
segítse a végleges pályaválasztási döntést.
2. Szakmacsoportos alapozó oktatás (kifutó jelleggel): a szakközépiskola 11-12. évfolyamain kötelező tanórai foglalkozások keretén belül folyik. A szakmacsoportos alapozó oktatás célja: -
olyan elméleti és gyakorlati ismeretek átadása, amelyekre építve a szakképzési évfolyamokon eredményesebben, kevesebb erőfeszítéssel tanulhatják a választott szakmát,
-
a szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyait érettségi tantárgyként is választhatják.
3. Szakközépiskolai szakképzés (kifutó jelleggel): érettségivel rendelkező tanulóknak biztosít szakmaszerzési lehetőséget 1,5 illetve 2 év alatt. A képzés szakmai elméleti és gyakorlati foglalkozásokból áll. 4. Szakközépiskolai ágazati szakképzés (2013. szeptember 1-től bevezetve) Az ágazati kerettantervek nyomán készültek a helyi tantervek, amelyek alapján az iskola a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben megszervezi a szakközépiskolai képzést 912. évfolyamon. A közismereti oktatással párhuzamosan szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik az ágazati szakképzési kerettanterv szerint. A szakközépiskola a kilencediktizenkettedik évfolyamon az ágazatára előírt szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei szerint felkészít a kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyból tehető érettségi vizsgára. A
147
szakmai érettségivel a vizsgázó nem szerez OKJ-s bizonyítványt, de ez az érettségi feljogosítja őt munkakör betöltésére. Az új tantervek felépítésére jellemző, hogy a 13. évfolyam szakmai tartalma épül be a középiskolai képzésbe, így az érettségi után a tanulóknak csak a 14. évfolyam szakmai tartalmát kell tanulniuk (5/13), egy év alatt szerezve szakmát. Azok a tanulók, akik nem vettek részt a megelőző szakközépiskolai képzésben, azoknak a 1/13-2/14. évfolyamon két évet kell tanulniuk a szakképzettség megszerzéséhez. A 2013/2014-es tanévben induló képzések a szakközépiskolai kerettantervek alapján kidolgozott helyi tantervek szerint kerülnek bevezetésre. 5. Előrehozott „alternatív”szakképzés (kifutó): az 1/9.-2/10.-3/11. szakképzési évfolyamokon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban Kt.) 2009. évi XLIX. törvénnyel történő módosításával egy újabb képzési forma, az ún. "előrehozott" szakképzés jelent meg a szakiskolai képzés rendszerében, amelyet a módosított törvény 27. §ának (4) bekezdése határoz meg. Az előrehozott szakképzésben a képzési idő 3 év.
Az előrehozott szakképzési
évfolyamokon, a teljes képzési idő egyharmadában az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire épülő -, kétharmadában a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek átadása történik. Az intézmény a helyi tantervét a Kt. 27. §. (4) bekezdése szerinti előrehozott szakképzéshez kiadott, nem kötelező kerettanterv és a szakképesítésekre vonatkozó központi programok alapján készítette el. 6. Magyar duális szakképzés (kifutó): 2012. szeptember 1-én került bevezetésre a magyar duális rendszer, mely a 8 osztályos végzettségűeknek 3 év alatt, a 10 osztállyal rendelkezőknek 2 év alatt biztosítja a szakma megszerzését. A 3 éves teljes képzési idő egyharmadában az általános műveltséget alapozzák meg, kétharmadában szakmai elméleti és gyakorlati tudáselemek átadása történik. E képzések a 17723/2011. Közleményben kiadott Központi Programok és a 32/2011. (VIII.25.) NGM rendeletben kiadott Szakmai és vizsgakövetelmények alapján kerültek kidolgozásra és bevezetésre. 7. Duális szakképzés (2013. szeptember 1.-től bevezetve): A 3 éves teljes képzési idő egyharmadában az általános műveltséget alapozzák meg, kétharmadában szakmai elméleti és gyakorlati tudáselemek átadása történik. A közismereti kerettanterv követelményeit teljesítő tanulók esetén a képzési idő 1 évvel csökkenthető, így 2 év. 148
A tanulók a gyakorlati tudást párhuzamosan az iskolai közös gyakorlatokon és a munkahelyi (üzemi) gyakorlatok során sajátítják el.
3.4.2. A szakképzés célja: A szakmai vizsgára történő felkészítés, valamint, hogy az iskolánkat elhagyó ifjú kereskedelmi-, vendéglátós, illetve pénzügyi szakemberek rendelkezzenek: megfelelő szakmai elméleti tudással, korszerű gyakorlati ismeretekkel, szakmaszeretettel és munkaszeretettel.
Fenti céljaink megvalósítása érdekében feladatunk: változatos pedagógiai módszerek alkalmazásával megismertetni a tanulókkal a
szakmai ismereteket és törvényi előírásokat, biztosítani a gyakorlati ismeretek elsajátításához szükséges legmegfelelőbb körül-
ményeket, a vállalkozói szemlélet kialakítása, formálás megismertetni a munkavállalói jogokat és kötelességeket, valamint tudatosítani az
alkalmazkodó képesség fontosságát a gyakorlati képzést végzők személyes példáján keresztül rámutatni arra, hogy az
odaadással, sikeresen végzett munka, öröm forrása az ember életében a képzés egésze során megragadni minden alkalmat arra, hogy sikerélményhez
juthassanak tanulóink, mert ez hozzájárulhat a szakmaszeretet kialakulásához. a kiemelkedő teljesítményt nyújtó és a szakmájuk iránt fokozott érdeklődést tanúsító
tanulóinknak tanórán kívüli felkészítő foglalkozásokat, szakköröket tartani, melyek hozzájárulnak a szakmai versenyeken való sikeres szerepléshez (SZKTV, OSZTV)
3.4.3. A szakmai gyakorlat szervezése A gyakorlati képzés színterei: – iskolai tanműhelyek, tanüzemek, kabinetek, – gazdálkodó tevékenységet folytató egységek. A gyakorlati képzés formái:
149
– összevont csoportos gyakorlat, mely az iskola tanirodájában, kabinetjeiben (kereskedelmi
kabinet,
pincér
kabinet),
valamint
tanműhelyeiben
és
cukrászműhelyében folyik, a gyakorlati alapok elsajátíttatása érdekében, – üzemi gyakorlat, mely a gazdálkodó egységeknél folyik az elméleti képzéssel váltakozva, – összefüggő nyári gyakorlat a gazdálkodó egységeknél, a szorgalmi időt követően. A gyakorlati képzés feltételei kétféleképpen biztosíthatók: – Tanulószerződés alapján: a munkáltató és a tanuló között jön létre a szakképzési évfolyam megkezdését megelőzően, illetve duális képzés esetén a 9. évfolyam sikeres elvégzése után a területileg illetékes Kamara közreműködésével. – Együttműködési megállapodás alapján: azok a tanulók, akik nem vesznek részt a tanulószerződéses foglalkoztatásban és a tantervük összefüggő gyakorlatot ír elő, a nyári
szünetben
együttműködési
megállapodás
keretében
tudják
teljesíteni
gyakorlatukat vállalkozásnál. E szerződés megkötésében a Kamara közreműködik. Gyakorlati képzés az előrehozott, és a magyar duális szakképzési évfolyamokon Az előrehozott és a duális szakképzésben a 9. évfolyamon a gyakorlati képzés az iskolai tanműhelyekben, illetve kabinetekben történik. A magasabb szakképzési évfolyamokon a tanulók az üzemi gyakorlatukat gazdálkodó egységeknél végzik, de a sikeres záróvizsga elősegítése érdekében az iskola az eltérő szakmai SZVK-k alapján az iskolai képzési héten egy napon közös gyakorlatot tart. Ennek célja, hogy a külső munkahelyeken nem tanított, de a vizsgakövetelmények között szereplő gyakorlati részeket is elsajátíthassák. A magasabb szakképzési évfolyamokon történő gyakorlati képzés tanulószerződés kötésére vonatkozó szabályainak feltételeit a 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről tartalmazza.
150
3.5.
A gyakorlati munka értékelése, minősítése
3.5.1. Szakiskolai osztályokban a szakma-specifikus tantárgyak értékelése 10. évfolyam: Természetismeret és környezeti tanulmányok: Ez a tantárgy magában foglalja a korábban fizika, kémia, földrajz, biológia tantárgyak egyes anyagrészeit, ezért félévkor és évvégén 1 osztályzattal értékeljük, még akkor is, ha 2 tanár oktatta. 10. évfolyam: Szakmai alapozó képzés értékelése Minden tantárgyat (modult) érdemjeggyel értékelünk, melyeket félévkor és év végén lezárunk. Félévkor és év végén a tantárgyak érdemjegyeiből egy átlag osztályzatot adunk, melyet a napló megjegyzés rovatába, az ellenőrzőbe és a bizonyítványba „szakmai alapozó képzés” néven tüntetünk fel. Ha a szakmai alapozó képzés bármelyik tantárgyának osztályzata elégtelen, akkor az átlagjegy is elégtelen. Javítóvizsgát csak az elégtelenre minősített tantárgyból kell tenni. A bizonyítvány végén azonban részletezve fel kell sorolni a tantárgyakat, az éves óraszámaikat, a részosztályzatokat és az átlagjegyet is. Kerekítés: 0,50ig lefelé, 0,51-től felfelé 3.5.2 A gyakorlati képzés értékelése a szakképző évfolyamokon Iskolánk szakmai képzésben részt vevő tanulóinak gyakorlati képzését az iskola a gazdálkodó szervezetekkel közösen végzi. A gyakorlati képzés keretében végzett tevékenységekkel összefüggésben a tanuló teljesítményét, magatartását, szorgalmát mindkét fél értékeli. A gyakorlati képzőhelyeken a tanulókat havonta egy alkalommal köteles a tanulófelelős értékelni, melyről az iskolát a munkanaplón keresztül tájékoztatja. Az érdemjegyek, osztályzatok a következők: A tanuló tudásának értékelésénél: jeles /5/, jó /4/, közepes /3/, elégséges/2/, elégtelen /1/. A tanuló magatartásának értékelésénél: példás /5/, jó /4/, változó /3/, rossz /2/. A tanuló szorgalmának minősítésénél: példás /5/, jó /4/, változó /3/, hanyag /2/. A tanuló félévi és év végi osztályzatát ezek figyelembevételével a szakoktató állapítja meg. Meghatározó szerepe a csoportos gyakorlaton szerzett érdemjegyeknek van, melyek átlaga adja a végső osztályzatot. Kétes jegy esetén a munkahelyi érdemjegy alapján kell kerekíteni.
151
3.5.3
A gyakorlati képzés értékelése a szakközépiskolai évfolyamokon:
A csoportos gyakorlaton nyújtott teljesítmény értékelése érdemjegyekkel történik A féléves, ill. év végi minősítést a szakoktató a csoportos gyakorlatokon szerzett osztályzatok alapján állapítja meg.
3.6.
Szintvizsga A gyakorlati képzés mérésére, arra, hogy a tanuló a szakmai alapképzés során
elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, a szakmai és vizsgakövetelményekben
előírt
szintvizsgát
szervezünk,
a
Kamara
munkatársaival
együttműködve. Formája: gyakorlati vizsga. A vizsgafeladat-sorok az ISZIIR-ben (Internet alapú Szakképzési Integrált Információs Rendszer) központilag vannak megadva, ezekből választhat a szakoktató. Értékelése:
Értékelőlap
alapján
pontozással,
majd
érdemjeggyel.
Az
értékelőlap
meghatározza, hogy melyek a súlyos és nagyon súlyos hibák, és ezekért hány pontot kell levonni az adható maximálisból. A vizsgáról a tanuló a Kamara által kiállított hivatalos Igazolást kap, melyet meg kell őriznie a szakmai vizsgáig. A sikertelen vizsgát ismételni kell a következő tanév megkezdéséig. A vizsgaeredmény nem számít bele az év végi jegybe, de feltétele a komplex szakmai vizsgának. Tantestületünk a vizsga lebonyolítását pedagógiai, gyakorlati és módszertani szerepe miatt is fontosnak tartja. Előnyeit a következőkben látjuk: o növeli a tantervi fegyelmet, nem a záróvizsgán derül ki, hogy a tanuló nem sajátította el a szükséges kompetenciákat, o lehetőséget teremt a feltárt hiányosságok pótlására, o javul az együttműködés az iskola és a gazdálkodó szervezet között és ezzel nő a gyakorlati képzés színvonala.
3.7.
Szakmai vizsgáztatás
Szakmai vizsgáztatás általános jellemzői:
Kompetencia alapú 152
Modulrendszerű (nem tantárgyi)
SZVK alapján történik
A szakképző évfolyamok követelményeinek teljesítése után a tanulók szakképesítő vizsgát tehetnek, melyet az iskola a 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről alapján köteles szervezni. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele az utolsó évfolyam eredményes befejezése, és ahol elő van írva, a szintvizsga teljesítése. A szakmai vizsgát a vizsgabizottság felügyeli. A vizsgabizottság független szakmai testület. Tagjai:
a vizsgabizottság elnöke
a területileg illetékes kamarát, érdekképviseleti szervet képviselő vizsgabizottsági tag
a vizsgaszervezőt képviselő tag
A vizsgabizottság munkáját segítik a kérdező tanárok, javító tanárok, felügyelő tanárok, és a jegyző. A szakmai vizsga részei: vizsgarészek(modulok) vizsgafeladatok-vizsgatevékenységek: írásbeli, interaktív, gyakorlati, szóbeli A vizsga időpontja a tanév rendjében meghatározott időpont.
153
4. Érvényességi rendelkezések 4.1. Jelen pedagógiai program érvényességi ideje A jelen pedagógiai programban foglaltak igazgatói jóváhagyás után, felmenő rendszerben lépnek hatályba, a 2013/2014-es tanévtől.
4.2. A pedagógiai program módosításának módja, lehetséges indokai A pedagógiai programban foglaltak nevelőtestületi határozattal módosíthatók. A módosítás tény-szerű felsorolása mellett csatolni kell a változtatás rövid indoklását is. A módosítás lehetséges indokai: - jogszabályi előírások változása; - az iskolafenntartó írásbeli kérései, utasításai; - az iskolaszék írásbeli javaslata; - a diákönkormányzat írásbeli javaslata; - munkaközösségek írásbeli javaslata. A tantárgyi programok, helyi tantervek módosítása az érintett munkaközösségek javaslata alapján történik. Amennyiben a módosítás a pedagógiai program egyéb fejezeteit változatlanul hagyja, a munkaközösség-vezetőnek ezt a módosítást a munkaközösség-vezetők tanácsa elé kell terjesztenie (pl. éves munkaterv formájában), melynek egyetértése esetén a javaslat a nevelőtestület elé kerül elfogadásra. A pedagógiai program felülvizsgálásának mechanizmusa A pedagógiai program időarányos megvalósulását az iskolavezetés évente értékeli a munkaközösség-vezetők tanácsa által megvitatottan a nevelőtestület előtt. Az értékelés lényeges pontjait írásban is rögzíti. A belső döntéssel nem megvalósítható változtatásokra javaslatot tesz az iskolafenntartó felé. A tantárgyi programokban, a tantervekben foglaltak megvalósulásának mértékét a munkaközösségek évente értékelik, az új tanévben már az éves munkatervek összeállításánál ügyelnek a munkaközösségi szinten megoldható problémák elrendezésére. Az iskolaszék és a diákönkormányzat évente vizsgálja a pedagógiai programban foglaltak meg-valósulását.
Lényeges
megállapításaikat,
javaslataikat
írásban
eljuttatják
az
iskolavezetéshez.
154
5. Mellékletek A pedagógiai program mellékletét képezik: - A tanulmányok alatti vizsgák szabályzata (kivonat) - A közösségi szolgálat szabályzata - Az érettségi vizsga részletes követelményei (elektronikus formában)
- A középszintű érettségi vizsga témakörei - A környezeti nevelés tantárgyi tartalmakban való megjelenése - Tantárgyi tantervek - Régi típusú (2012/2013. tanévig indított) szakmai programok - Új típusú (2013/2014. tanévtől indított) szakmai programok - A középiskolai Pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke
155
