BALASSAGYARMAT VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
BALASSAGYARMAT VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
Közműellátás (véleményezési szakasz)
2016. április 25. Nógrádterv Kft.
Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján, Pécskő u. 21/1.
2016
KÖZMŰELLÁTÁSI JAVASLAT A településszerkezeti tervben rögzítésre kerülnek a település bel-, és külterületének távlati terület-felhasználási lehetőségei. A javasolt terület-felhasználás megvalósításának feltétele a megfelelő közműellátás biztosítása. Ennek mértékét a komfortos életkörülmények igénye és a környezetvédelmi követelmények határozzák meg.
Szerkezeti terv készítését befolyásoló, korlátozó közműadottságok A szerkezeti terv készítésénél adottságként kell kezelni azokat a közműhálózatokat és létesítményeket, amelyek helyhez kötöttek. A szerkezeti tervben terület-felhasználást korlátozó adottságként kell az alábbiakat:
Vízellátás területén: a vízmű kutakat és az azok hidrogeológiai védőidomait. Korlátozó adottság a regionális vízellátó vezetékek nyomvonala és védőövezete, a vízmű területek és víztározók helye.
Szennyvízelvezetés, tisztítás, kezelés területén: a városi szennyvíztisztító telep védőtávolságának helyigényét a mindenkor érvényes előírások alapján. Figyelembe kell venni a főgyűjtők nyomvonalát, az átemelők helyét, mert ezek kiváltása jelentős költség kihatással jár.
Felszíni vízelvezetés és csapadékvíz elvezetés területén: vízfolyások, patakok helyigényét, védőövezetét.
Földgázellátás területén: az országos hálózathoz kapcsolódó nagynyomású vezetékek nyomvonalát, az ehhez kapcsolódó gázátadó állomások elhelyezését, valamint ezek védőövezetét. Ugyancsak figyelembe kell venne a kül-, és belterületen vezetett regionális nagyközépnyomású regionális vezetékek nyomvonalát és az ezekhez kapcsolódó gázfogadó állomások helyét, valamint ezek védőövezetét. Szintén korlátozó tényező a közelmúltban átadott Magyarországot Szlovákiával összekötő nemzetközi nagynyomású vezeték nyomvonala és védőövezete.
A szerkezeti tervben javasolt terület-felhasználás közműigénye és az igényekhez szükséges közműfejlesztési javaslat A város közműfejlesztési feladatait meghatározza a hosszú távú fejlődéséhez szükséges megfelelő élet- és munkakörülmények biztosítása, a gazdasági fellendüléshez szükséges vonzóképesség
növelése.
Környezetvédelmi
(vízbázis,
talaj
és
talajvíz
védelmi,
levegőtisztaság) szempontból alapkövetelmény a közműveket érintve a környezetbarát, levegőtisztaságot kielégítő hőellátás és a felszíni vizek, a talaj és a talajvíz szennyeződéseit kizáró vízelvezetés kiépítése, megoldása. A közműfejlesztéssel kapcsolatban az elsődleges feladat a meglévő beépített területek közműellátottságának növelése és az itt jelentkező hiányosságok pótlása. Közműellátottság kiépítése tekintetében Balassagyarmat a jól ellátott települések közé tartozik. A közműfejlesztési feladatok között a másodlagos feladat a területfejlesztés során új beépítésre, hasznosításra javasolt területek közműellátásának a megoldása. Ezeken a területeken már feltételként kell meghatározni, hogy a környezetvédelmi követelményeket kielégítő beruházások valósíthatóak meg. A beépítésre szánt területeken már csak teljes közműellátás biztosításával adható építési engedély. Ehhez pedig biztosítani kell a teljes közműellátottságot a vízellátást (tüzivíz ellátást), a közcsatornás szennyvízelvezetést, a felszíni és csapadékvíz elvezetést, valamint a hőellátást, ez történhet távhőellátás, vagy földgázhálózat kiépítésével. A közműszolgáltatók a település jelenlegi belterületén, a foghíjak és a már beépített területekhez közvetlen kapcsolódó telkek új beépítését jelentősebb külső hálózatfejlesztési igény nélkül ki tudják elégíteni, vagy a már meglévő, üzemelő hálózatról való bekötésekkel, vagy az elosztó-, illetve gerincvezetékek továbbépítésével és az arról való le-, és rákötésekkel. A szerkezeti terven javasolt fejlesztési területekhez kiépítendő feltáró utak nyomvonalán, szabályozási szélességén belül kell megoldani a közműellátást, teljes körűen kiépíteni a már meglévő és üzemelő városi közműrendszerre való csatlakozással. A javasolt településfejlesztés megvalósulása során jelentősen megnövekszik a burkolt területek aránya. Ennek következtében pedig a területről elvezetendő felszíni és tetőkről lefolyó csapadékvíz mennyisége is jelentősen növekedni fog. És mivel Balassagyarmaton – különösen az északi részen – komoly problémákat okoz a csapadékvíz elvezetése a város egész területére vonatkozóan (fejlesztési területeket is bevonva) el kell készíttetni a felszíni
vízrendezési tanulmányt, amelyben pontosan lehatárolásokra kerülhetnek a zárt rendszerű és a nyíltárkos vízelvezetésre javasolt területek, az esetleges bővítési keresztmetszetek, egyéb műtárgyak beépítésére tett javaslatok. A tanulmány alapján lehet majd a város által ütemezett területekre a vízjogi engedélyes terveket elkészíttetni, és pályázati forrásokhoz jutni.
Az igények kielégítéséhez szükséges hálózatfejlesztési javaslatok szakági bontásokban
Vízellátás Az ivóvízbázis adottságok a várható mennyiségi növekedési igényeket is ki tudják elégíteni, mivel Balassagyarmat Önkormányzata a Nyugat-Nógrád Vízmű Kft-vel közösen nyert svájci pályázatot az ivóvíz hálózat korszerűsítése és biztosítása keretében. A nyertes program keretein belül a városi ivóvízhálózat kibővül, a Balassagyarmat-Dejtár közötti szakasz pedig rekonstrukcióra került. A város jelenlegi vízfelhasználása 2200-2300 m3/d, ezt a fogyasztást az ingatlanok 98-99 %os rákötöttsége mellett érik el. A meglevő ivóvízvezeték hálózat bővítésével a város területén kialakításra kerülő építési telkekre mindenhol biztosítható az ivóvíz. A szerkezeti tervben fejlesztési területek vízellátása a szolgáltató DMRV Zrt-vel egyeztetve az alábbi módon biztosíthatóak: Lakóterületek:
Szabó Lőrinc Iskola mögötti terület (Springa domb) jelenleg nincs kiépített hálózat a 1835/108 hrsz úton a Zeke – Veres utak közötti hálózatbővítéssel a terület ellátható
Semmelweis utca térsége: a 885/2 hrsz-ig ki van építve az ivóvízhálózat a meglévő 885/2 és az Árpád út közötti szakasz kiépítésével a terület ellátható
Veres Pálné út és a Patvarci út menti terület: a Patvarci úttól van kiépítve a hálózat
a telekosztás szerint a leágazások kiépítésével az újonnan kialakított ingatlanok elláthatók
Kórház melletti terület: a Rákóczi – Patvarci utak között van kiépített hálózat a telekkiosztásnak megfelelően végezhető a hálózat bővítése
Honti u., Perczel Mór u., Vak Bottyán u.: Honti u: hálózatbővítés az Algőver felé a Rózsa úttól Perczel Mór út: ellátott Vak Bottyán u.: hálózatbővítés az Algőver felé a Perczel Mór utcáról (a telek kiosztások érinthetik a meglévő – cserére szoruló – NA 300 mm méretű acél ellátó vezetéket). Mivel a vezeték cserére szorul, ennek kiváltását, elhelyezését a telekkiosztásnak megfelelően kell elvégezni.
Ipari területek
Szügyi út, Patvarci út – Aszódi vasútvonal melletti terület: magassági (geodetikus nyomás) viszonyok miatt az ellátás problémás lehet (a tervezett Nógrádmarcali tározó megépülésével a Szügyi nyomásfokozótól minimum NA 250 mm-es vezeték kiépítésével biztonságosan ellátható)
Buszpályaudvar környéke: jelenleg ellátott, illetve rekonstrukció alá vont igény nagyságának a függvényében a vezeték átmérőjét bővíteni kell: Ipolypart út egy része, Nádor út Ipari Park: a jelenleg folyó „Svájci Projekt” befejezése után megoldott lesz
Nyírjes
Az egyre inkább benépesülő terület mind ivó-, mind tüzivízigénye már jelenleg sem megnyugtató módon történik, mivel az ide kiépített veték átmérője mindössze NA 80 mm. Ezt a hálózatot ki kell váltani és az előzetes egyeztetések alapján NA 150 mm méretű vezetéket kell kiépíteni.
Szennyvízelvezetés A település közcsatorna hálózatával összegyűjtött szennyvizet a városi 4500 m3/d kapacitású tisztítótelepre vezetik, ahol tisztítás után kerül a befogadó élővízfolyásba. A szennyvízkezelő telep térségi területek szennyvizét is fogadja. Balassagyarmaton a szennyvízcsatorna hálózatra kötött összes fogyasztó aránya 96 %-os a vízbekötéssel érintett összes fogyasztóhoz viszonyítva. Jelenleg a fogadott szennyvíz mennyisége, átlaga 2502 m3/d, tehát a fentiek figyelembevételével hidraulikailag 56 %-ban, biológiailag 72 %-ban kiterhelt. A szerkezeti tervben javasolt beépítési területek szennyvízelvezetése a csatornahálózat fejlesztésével, bővítésével biztosítható. Van, ahol ehhez a meglévő szennyvízátemelő fejlesztését is szükséges tervezni, és van olyan terület (Perczel Mór, Vak Bottyán utcák) ahol a szennyvízbekötések csak házi beemelős (átemelős) megoldással lehetségesek. A közműfejlesztési feladatok közül a szennyvízhálózat bővítése kiemelt feladat. Egyrészt a már beépített, illetve a beépítésre szánt területeken, a nem csatornázott utcákban ki kell építeni a zárt csatornahálózatot, és a már csatornázott területeken a még nem csatlakozott ingatlanokat kötelezni kell a rácsatlakozásra. A Nyírjes településrészen keletkező szennyvizet gravitációsan kell összegyűjteni, majd átemelőn keresztül és nyomóvezeték kiépítésével kell a meglévő városi rendszerre csatlakoztatni.
Felszíni vízelvetés, csapadékvíz elvezetés Balassagyarmat az Ipoly folyó vízgyűjtő területén fekszik. A város csapadékvíz elvezetése elválasztott rendszerrel történik. A város központi belterülete két jelentős vízgyűjtő területre tagozódik:
a vasúttól északra eső terület
a vasúttól délre eső terület
Mind a két terület közös jellemzője, hogy a befogadó az Ipoly folyó A város beépített területein a felszíni vizek elvezetése zárt csapadékcsatornával, burkolt folyókával és nyílt elvezető árkokkal történik. A zárt csapadékcsatorna hossza kb. 27 km, és ez a város vasúttól északra elhelyezkedő városrészén épült ki, a burkolt folyókák hossza kb. 3
km, a nyílt árkok hossza kb. 80 km. A déli városrész területén lényegében nyíltárkos vízelvezetés található. Mint ahogy az előző pontokban már megjegyeztük, hogy a városra el kell készíteni a vízelvezetési tanulmányt, amely alapján egyértelműen lehatárolhatóak lesznek az egyes területeken javasolt, kiépítendő csapadékvíz elvezetési módok. A tanulmány készítését az is indokolja, hogy a már beépített és beépítésre szánt területek miatt a burkolt felületek aránya jelentősen megnövekedik, mind a lefolyási tényezők, mind pedig a levonulási idő megváltozik. A város egész területén a meglévő vízelvezető rendszeres karbantartását ütemterv szerint el kell végezni, mert nagyobb esőzések után jelentős a hordalék lerakódás, és ez áramlási problémákat,
vissza-duzzasztást
okoz,
így
elárasztva
az
egyes
lakóingatlanokat,
közterületeket. Az északi városrészre a Pannon-Forrás Kft már elkészítette az állapotfelmérést és összegzésében ugyanezekre a feladatokra hívta fel a figyelmet. A felszíni vizek mennyiségét, levonulási idejét csökkenteni lehet és kell is. Ezt különösen alkalmazni szükséges az újonnan kiépítendő ipari területeken, ahol a betelepülő üzemeket záportározók építésére kell kötelezni. Ezzel egyrészt az előbb említett módon csökkenthetjük, késleltethetjük a csapadékvíz mennyiségét, másrészt pedig az esővíz hasznosításával – zöld felületek locsolása, WC-k, pissoirok öblítésével – csökkenthetjük az ivóvíz felhasználást.
Földgázellátás A város területén a kiépített vezeték hálózat középnyomású rendszerű. Balassagyarmat Város vezetékes földgázzal való ellátottsága jelenleg mintegy 70 %-os. A város földgázelosztó vezeték rendszerén 2015 évben 9.131 em3 földgáz került felhasználásra, a fogyasztói létszám 2015. év végi zárási adatokat figyelem bevéve 4708 db. A TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft adatszolgáltatása alapján a rendszerük forrásoldalán (a gázátadó állomáson) a mai napon 362 em3/nap szabad kapacitás áll rendelkezésre. A fenti adatokból látható, hogy a fejlesztésre szánt területek földgázellátására szabadkapacitás áll rendelkezésre. A területek ellátási módja akkor pontosítható, ha a tényleges, várható fogyasztói igények a rendelkezésünkre állnak.
Távhőellátás A városban jelenleg távhőellátó rendszer nincs kiépítve. A Kórház területén 2009-ben került beüzemelésre egy 2,5 MW teljesítményű biomassza fűtőmű. Az elképzelések szerint erről a fűtőműről biztosítható lenne a közelben lévő társasházak távfűtési hőellátása is. A távhőellátás kiépítésével csökkenthető lenne a fosszilis energia felhasználás, valamint a szennyezőanyagok pontforrás kibocsátása is lecsökkenne.
Hagyományos energiahordozó felhasználás A termikus energia felhasználás egyedileg, nem vezetékes energiahordozókkal történik. Nem vezetékes energiahordozók: szén, fa, PB, olaj. A nem vezetékes energiahordozók szerepe a vezetékes földgázellátás kiépítésével jelentősen lecsökkent, de még így is az előző adatokból láthatóan mintegy 30 %-ra tehető.
Megújuló energiahordozók hasznosítási lehetőségei Az utóbbi időben jelentősen megemelkedett a napenergia felhasználása a pályázati kiírásoknak köszönhetően. Különösen előtérbe került a napelemek felhasználása, mert ezzel gyakorlatilag a háztartásokban például a teljes éves elektromos energia díja kiváltható. A megújuló energiák hasznosítási lehetőségei:
legelterjedtebb és leghatékonyabb a napelemek telepítése
napkollektorok telepítése. Ezzel az éves HMV igény 60 %-ának hőigénye biztosítható. Hátránya, hogy gyakorlatilag állandó napi fogyasztást tételez fel. Ha nem állandó a fogyasztás a közvetítő közeg túlhevül, állaga leromlik és cseréje szükségessé válik, ami egyrészt költséges, másrészt pedig a közeg veszélyes hulladék.
levegő-víz hőszivattyú. Ennek kiépítése jár a legkisebb költséggel a hőszivattyúk közül, de működtetésük a legdrágább, mivel +5 0C alatt gyakorlatilag elektromos fűtést alkalmazunk.
Geotermikus hőszivattyú. Kiépítése a szondák miatt a legdrágább, üzemeltetésük pedig a talaj szinte állandó éves hőmérséklete miatt a legolcsóbb. Mindkét
hőszivattyús akkor a legjobb hatásfokú, ha nyáron hűtésre is alkalmazzuk, a fűtéshűtés pedig felületi (mennyezet, fal) rendszerű.
tűzifa, biomassza. Elvileg egyszerűnek, olcsónak látszó rendszer, de ha teljes komfort érzetű rendszert kívánunk kiépíteni, a szükséges (puffertároló, automatikus átkapcsolás gáz, illetve biomassza tüzelésre) beépítendő berendezések, szerelvények miatt már rendkívül megdrágul a létesítése.
Lantos László kam.eng. szám 120018
