BALASSAGYARMAT VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

BALASSAGYARMAT VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

2016


Szabályozási Terv műleírása (véleményezési szakasz)

2016. április 25. Nógrádterv Kft.

Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján, Pécskő u. 21/1.

1


2016

Aláíró lap Tervező: NÓGRÁDTERV KFT.

Ügyvezető, felelős tervező: …………………………………… Guzmics György okl. építészmérnök É/1 12-0021

Vezető településtervező: …………………………………… Kenyeres István TT/1-12-0031

Településtervezési közlekedési tervező: …………………………………… Lantos László Tkö-12-0018

Közmű tervezők: …………………………………… Lantos László TV-12-0018

…………………………………… Bodócs Péter EV-12-0001

Környezetvédelem, tájépítészet: …………………………………… Lantos Lászlóné 12-0023

Tájrendezési tervező: …………………………………… Harkai Miklós Zoltán K 12-0073


2


2016

Tartalomjegyzék Előzmények Bevezetés A szabályozás és az övezeti kialakítás főbb szempontjai: Beépítésre szánt területek Beépítésre nem szánt területek Közlekedési és közmű elhelyezési területek Zöldterületek Erdő területek Mezőgazdasági területek Közműellátás Tájhasználat, tájszerkezet Környezetvédelem Természetvédelem Örökségvédelem Jóváhagyó önkormányzati rendelettervezet


4. oldal 4. oldal 8. oldal 9. oldal 17. oldal 17. oldal 19. oldal 19. oldal 20. oldal 20. oldal 25. oldal 25. oldal 35. oldal 39. oldal 47. oldal

3


2016

Előzmények Balassagyarmat Város Önkormányzata megbízta irodánkat, hogy a 2000-ben készített, és időközben több ponton módosított városrendezési terv településrendezési eszközeit vizsgáljuk felül, és az időközi módosításokkal átvezetve, dokumentáljuk. Tekintettel az eltelt 15 év távlatára, több, elvileg a településrendezési terv módosítását megalapozó, illetve a további tervezési stratégiát meghatározó előkészítő anyag, koncepció és stratégiai terv készült, a rendezési terv átfogó felülvizsgálata nélkül. A most elkészített Szabályozási tervben munkánk során alapul vettük a már elfogadott új Településfejlesztési koncepció elhatározásait, a város öt területegységére már elkészült, egyeztetés alatt álló szabályozási tervanyagokat. Jelen munkarészben a város teljes közigazgatási területének szabályozását megalapozó vizsgálatok rövid összefoglalása után, a szabályozási javaslatok főbb rendező szempontjait, az egyes figyelmet érdemlő elemek kifejtését részletezzük. Munkánk alapját képezi a korábban már elkészült, a településfejlesztés stratégiáját megalapozó részletes feltáró vizsgálati anyag, melyet Molnár Attila és Nagy Ágnes (Váterv 95 kft) vezetésével dolgozó csapat igen alaposan, készített el 2015-ben, teljeskörűen felmérve és dokumentálva a város helyzetét és probléma leltárát, mely a mostani településrendezési terv felülvizsgálat és szabályozás tervezés alapja. Munkánkban ezért idézetként többször meghivatkozzuk ezt az anyagot. A szabályozási terveket az egyeztetés alatt álló településszerkezeti terv alapján készítettük el a következő alaptérképek felhasználásával: - központi belterület: 1:4000, 1:1000 m.a. - egyéb belterület (Nyírjes üdülőterület): 1:2000 m.a. - külterület: 1:10 000, 1:2000 m.a. A felhasznált alaptérképek a Földhivatal által hitelesített záradékolt állami digitális földmérési térképek. Bevezetés Balassagyarmat az Észak-Magyarországi Régióban Nógrád megye északnyugati részén, a szlovák határ mentén fekvő, peremi elhelyezkedésű – népességszám szerinti – kisváros (16 ezer lakossal). Funkcionális értelemben azonban egyértelműen központi szerepkörű tradicionális középváros. 29 településből álló 42 ezer fő lakta kistérségének ugyanis hagyományos foglalkoztatási, gazdasági, pénzügyi, igazgatás-szervező és egészségügyi-szociális szolgáltató központja, patinás kereskedő-, iskola- és kultúra közvetítő város. Ugyanakkor olyan középfokú központi szerepköröket is betölt, amelyek túlnyúlnak a kistérségi hatókörön, és az egész Nyugat-nógrádi térség funkcionális központjává emelik. Egyes területeken megosztott megyei, sőt regionális ellátási feladatai is vannak, főként az igazgatás, az igazságszolgáltatás és a rendvédelem, valamint az oktatás és az egészségügy területén. A város vonzása korlátozott mértékben a határt is átlépi, érzékelhetően főként az Ipolyság – Nagykürtös - Losonc közti zónára terjed ki, de elsődlegesen is a szomszédos településekre. Kiterjesztésére az Ipoly Eurorégión keresztül megvalósítható és egyéb interregionális, transznacionális együttműködések, valamint a határ átjárhatóságának kiteljesedése további lehetőségeket nyújtanak.


4


2016

Kedvező idegenforgalmi és vendéglátási, kereskedelmi adottságai és potenciálja jobb kihasználásával érdemes a város térségi és központi szerepköreit tovább bővíteni, illetve megerősíteni. Balassagyarmatnak viszonylag sok települést felölelő kistérsége van. -- Elsődleges vonzáskörzetét a szomszédok jelentik Ipolyszög, Patvarc, Szügy, Csesztve települések. -- Másodlagos vonzáskörzete az országhatáron belül: Őrhalom, Nógrádmarcal, Mohora, Dejtár, Érsekvadkert, és a Felvidéken: Nagycsalomja, Ipolykeszi, Kiscsalomja, Leszenye, Terbegec, Apátújfalu, Bátorfalu, Lukanyénye, Erdőmeg, Mikszátfalva településekre terjed ki. -- Harmadlagos vonzáskörzete országhatáron belül: Hugyag, Iliny, Csitár, Drégelypalánk, Nagyoroszi, Patak, Horpács, Borsosberény, Pusztaberki, Cserháthaláp, Cserhátsurány, Herencsény, Terény, Szanda, Magyarnándor, Debercsény Szente, Becske, Bercel, Galgaguta, Hont, Nógrádkövesd, Szécsénke, a Felvidéken: Ipolykér, Kürtösfalu, Ebeck, Ipolybalog, Inám, Ipolynyék, Magasmajtény, Ipolynagyfalu, Kőkeszi, Gyürki, Sirak, Szelény, Csáb településekre terjed ki. Nagyobb város legközelebb: Salgótarján (50 km), Vác (55 km), Losonc (50 km), Léva (50 km), Zólyom (60 km). Ugyanakkor a kistérség vidéki jellegű, településszerkezete tagolt, nagyon elaprózott, öt mikrotérséggel is rendelkezik (a területi közelség, hasonlóság és genetikai összetartozás mellett közösségi ellátás szempontjából is). Balassagyarmat a környező települések közlekedési csomópontjaként Budapesttől 80, Salgótarjántól 50 km-re helyezkedik el a 22-es főközlekedési út mentén. A legközelebbi autópályától való távolsága 58 km. Budapest megközelíthetősége ugyanakkor az M2 elkerülő gyorsforgalmi út megépültével sokat javult, így gépkocsival mintegy 1 óra alatt elérhető. A térségen áthaladó tranzitforgalom jelentős, egyfelől a megye északi és északnyugati térségeinek irányába, másfelől a határátkelő miatt Szlovákia felé. A megnövekedett közúti forgalmat az évszázadokkal ezelőtt kialakult közúti hálózat már nem tudta korszerű módon levezetni, ezért a város közlekedési hálózatának továbbfejlesztése fontos feladattá vált. A 22-es főút sűrű forgalmának jelentős hányada az elkerülő úton halad, többek között azért is, mert a Rákóczi fejedelem út városközponti szakaszán jelentős súlykorlátozás van. Hosszabb távon ezek nagyobb arányú kiváltása az északi elkerülő és a déli feltáró út teljes kiépítésével lehetséges. Ez az átmenő forgalom mellett az ipari területek teherforgalmának levezetését is biztosítani tudja, továbbá az új autóbusz-pályaudvarral a távolsági autóbusz-forgalom sem terheli a belváros műemléki környezetét és a lakóterületeket. Közösségi közlekedés terén naponta többször indul közvetlen autóbuszjárat Budapestre, illetve Salgótarjánba és a környező településekre. Az országos vasúthálózathoz két vonalon is kapcsolódik a város. Az egyik Ipolytarnóc felől Balassagyarmaton keresztül Galgamácsa-Aszód irányában éri el a fővárost, amelyen korábban sebesvonatok is közlekednek (2012-ben megszüntették). A másik vonal Vác felé halad a Börzsönyön keresztül. Szükség lenne a helyi érdekű közösségi közlekedés feltételeinek javítására, valamint a vasúti pályák rekonstrukciójára, a kiszolgáló, logisztikai létesítmények fejlesztésére. Ezek a határ menti kapcsolatok fejlődésében, a korábbi térségi vonzerők visszaszerzésében is jelentős szerephez juthatnak. Összességében a város külső elérhetősége egyoldalú, a 22-es számú – részben szűk áteresztőképességű – főközlekedési útvonal, valamint szintén közvetetten a helyi vonatközlekedésű vasútvonalak kapcsolják hozzá déli-délnyugati irányból a térséget az ország fejlődési tengelyeihez. Nyugat-keleti irányú nagytérségi kapcsolatait a 22-es főút biztosítja az ország központja, valamint Salgótarjánon keresztül az Észak-magyarországi régió centrumai felé. Közlekedési kapcsolatai perifériális elhelyezkedése és szűk közúti megközelíthetősége ellenére intenzívek, főképp a határátkelési lehetőség, valamint a Cserhát elzárt térségeinek délkeleti irányú feltárása Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján, Pécskő u. 21/1.

5


2016

következtében. (Nógrád megyében nincs jelentős keleti-nyugati kapcsolat, Miskolcra senki sem megy a 22. sz. főúton, vagy Aszód felé megy, vagy Szécsénytől Hollókő felé Pásztó után a 21. sz. főúton és az M3 autópályán). A kistérség alsórendű útjai elavultak, kis teherbírásúak, műszaki állapotuk felújításra szorul. A tömegközlekedés némely területen ritka, állandósult a zsúfoltság. A csatlakozó mikrotérségek jelentős közlekedési hátrányokkal küzdenek. Balassagyarmat településképe karakteresen városias helyenként (magyarországi viszonylatban) nagyvárosi formaelemekkel, ugyanakkor a hagyományos kisvárosi formakincs nagyobb területet foglal el a városmagjában. Kisvárosi szintű intézményei teljes körűen, nagy választékban kiépültek, ugyanakkor erős a középfokú, és részben regionális központi szerepkörök intézményei által elfoglalt terület is. A város történelme során megyeszékhelyként magasabb szintű városi funkciókat is ellátott. Vármegyéjének kb. felét a trianoni határmegvonás során elvesztette, illetve a polgársága jelentős részét kitevő zsidó lakosságát elhurcolták. Fokozta, hogy 1950-ben megyeszékhely funkciója is megszűnt, valamint az új megyeszékhely potenciális vetélytársaként jelentős mértékű hátrányos megkülönböztetéseket szenvedett el. A rendszerváltozás után megjelent új szerepkörök megerősítése és további újabbak kialakítása ugyanakkor jelentősen javíthatja a város településhierarchiában betöltött szerepeit, valamint térségi középfokú ellátási, szolgáltatási funkcióinak kiszélesedésével járhat (innovációk, vállalkozói központ, gazdasági szolgáltatások, idegenforgalmi, szórakoztató, szabadidős funkciók, civil szervezetek, határon átnyúló kapcsolatok, felsőoktatás). Balassagyarmat a Budapestet 40-80 km-es sávban körülfogó ipari/logisztikai gyűrűn belül, és a Budapesti agglomerációs térség peremén helyezkedik el, bár a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének hatálya alá nem tartozik. A város országhatáron átnyúló agglomerációs vonzással rendelkezik. A városnak az ország Schengeni egyezménybe való belépése előtt is érzékelhető vonzó hatása volt a szomszédos szlovákiai területekre, elsősorban a közvetlen szomszédos településekre Tótgyarmatra, Lukanényére, Terbegecre, Csábra, Nagycsalomjára, Selestére, közvetlen a Trianon előtti Hont és Nógrád vármegyei szomszédos településekre. Balassagyarmat néhány intézménye révén, vonzáskörzetén túl is hatást gyakorol: - oktatásügy, kultúra, - egészségügy, szociális ellátás, - tűzoltóság, - rendvédelem, - közigazgatás, - igazságszolgáltatás, - szociális ellátás, kulturális ellátás területén. A középiskolai oktatás tekintetében a rétsági és szécsényi kistérségeket is ellátja. Egészségügy vonatkozásában a kórház egész Nyugat Nógrádot, de elmeosztálya Nógrád megyén kívül Heves és Pest megye egy részét is ellátja. A tűzoltóság vonatkozásában Balassagyarmat - Rétság kistérségek egy körzetet alkotnak. Kormányhivatal Balassagyarmati Járási Hivatala feladatai: okmányiroda, segélyek, népegészségügy, építési-, munka-, élelmiszerlánc-, földvédelem-, és állategészségügyek, gyámhivatal, földhivatal stb. egy-két járásra, néhány ügycsoportban a megye nyugati felére kiterjedően is dolgozik. A


6


2016

Balassagyarmati Törvényszék, a volt Megyei Bíróság, a Szent Erzsébet Idősek Otthona megyei feladatellátó. A Balassagyarmati Fegyház és Börtön régiós feladatokat lát el. A kistérség népességének több mint 40%-át Balassagyarmat lakossága adja, A 29 település lakossága 2013-ban csak 39 ezer fő körül volt és folyamatosan csökken (a rendszerváltáskor még 44 040 fő volt). A Nógrád megyei népességfogyás az utóbbi évtizedben felgyorsult: (9,8%) Az ország egyik legerősebben csökkenő népességű térsége. Balassagyarmati kistérség helyzete 1990 és 2013 között 10,5%-os csökkenést mutat. Ettől a kistérség egésze is alig tér el. Megállapítható, míg 1990 és 2001 között a népesség összességében még növekedett is, de ezt követően jelentősen fogyás következett be. Ettől a tendenciától néhány településnél tapasztalható eltérés. Patvarc, Ipolyszög estében a népesség növekedett, mely a balassagyarmati kitelepülésnek, illetve a környéki betelepülésnek tulajdonítható. Érsekvadkert a kistérség Balassagyarmat mellet a legnagyobb népességszámmal rendelkező település. A kistérségen belül némi önálló vonzással is rendelkezik, amit a mérsékeltebb népességcsökkenés is jelez. A Balassagyarmatra betelepülők és elvándorlók száma közel azonos. A népességfogyás elsősorban a halálozás és a születés egyenlegéből adódik. A népsűrűségi adatok a városban és a városkörnyékén a legmagasabbak, míg a peremvidéken jelentősen alacsonyabbak. A regisztrált munkanélküliek száma is elsősorban a város közvetlen környékén magasabb, távolabb a mezőgazdagság nyújtotta munkalehetőségek a lakosság számhoz képest kedvezőbbek. Statisztikai adatok, a KSH 2011. évi népszámlálási adatai alapján 1. Népesség, terület, népsűrűség Terület Nógrád megye Balassagyarmati járás Balassagyarmat

Hektár

1980

Állandó népesség 1990 2001

2011

1980

Lakónépesség 1990 2001

2011

254 548 53 294 2 374

245 547 47 589 17 046

233 130 45 180 17 731

206 159 40 501 15 845

240 251 46 420 17 259

227 137 44 040 17 712

202 427 40 326 16 397

221 642 43 477 17 241

220 261 43 424 17 794

2011. évi népsűrűség 1 km2-re 79,5 75,7 690,7

2. Kor és nemek szerinti megoszlás Terület Nógrád megye Balassagyarmati járás Balassagyarmat

-14

15-39

29 392 5 600 2 070

63 204 12 821 5 520

40-59 éves 58 918 12 049 4 923

60-69 25 372 5 000 2 136

70-

Összesen

25 541 4 856 1 748

Férfi

202 427 40 326 16 397

Nő

96 768 19 563 7 979

105 659 20 763 8 418

3. A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerint 2011. Terület Nógrád megye Balassagyarmati járás Balassagyarmat

Nőtlen, hajadon 49 446 10 211 4 404

Házas

Özvegy

80 237 16 304 6 459

23 381 4 410 1 524

Elvált

Összesen

19 971 3 801 1 940

173 035 34 726 14 327

Közülük élettársi kapcsolatban él 15 685 2 898 1 229

4. A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettsége 2011. Terület

Nógrád megye Balassagyarmati járás Balassagyarmat

első évf.-ot sem végezte el

2 458 581 220

Általános iskola 1-7. 8. évfolyam

25 904 4 597 1 369

57 658 10 634 3 414

Középfokú isk. érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 39 332 8 143 2 830

Érettségi

46 456 10 066 5 271


Egyetem, főiskola, stb. oklevéllel 17 866 3 800 2 344

Összesen

189 674 37 821 15 488

7


2016

5. A népesség gazdasági aktivitás szerint 2011. Terület Nógrád megye Balassagyarmati járás Balassagyarmat

Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív kereső

Eltartott

Összesen

Foglalkoztatott

Munkanélküli

70 099 15 146

16 339 2 508

68 070 13 320

47 919 9 352

202 427 40 326

34,6 37,6

Inaktív Eltartott kereső megoszlás, % 8,1 33,6 23,7 6,2 33,0 23,2

6 772

914

5 021

3 690

16 397

41,3

5,6

30,6

Összesen

22,5

100,0 100,0 100,0

6. A háztartások főbb adatai 2011. Száz háztartásra jutó Terület

Háztartások száma

Nógrád megye Balassagyarmati járás Balassagyarmat

személy

83 052 15 706 6 505

239 248 234

Száz családra jutó

foglalkoztatott 84 94 100

Családok száma

Száz családra jutó átlag

55 767 11 037 4 450

287 288 278

összes

15 évesnél fiatalabb gyermek 106 52 107 49 100 44

A szabályozás és az övezeti kialakítás főbb szempontjai: A korábbi rendezési tervhez képest egységesebb övezeti és alövezeti rendszer kialakítása a lakóterületi, (L) a vegyes területi, (V) a Gazdasági, (G) és a különleges (K) területfelhasználási egységeken belül. A város beépítésre szánt területei az alábbi főbb építési övezetekre tagolódnak: a) 1. 2. 3. 4.

Lakóterület (L) kisvárosias (Lk) kertvárosias (Lke) kertvárosias lakópark (Lke-Lp) falusias (Lf)

b)

Vegyes terület (V) 5. településközponti (Vt) 6. intézményi (Vi)

c)

Gazdasági terület (G) 7. kereskedelmi, szolgáltató (Gksz) 8. ipari (Gip)

d)

Üdülőterület (Ü) 9. üdülőházas (Üü) 10. hétvégi házas (Üh)

e) 11. 12. 13. 14.

Különleges terület (K) sportterületek (K-S) kórház (K-H) városi sport- és szabadidőközpont (K-S) Az új börtön területe (K-B)

A beépítésre nem szánt területek övezetei: a) közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési-, (Kö) b) zöld-, közpark, (Z, Kp) Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján, Pécskő u. 21/1.

8


2016

c) erdő - védelmi erdő-, (Ev) - gazdasági erdő-, (Eg) - közjóléti erdő-, (Ek) d) mezőgazdasági, - kertes mezőgazdasági, (Mk) - általános mezőgazdasági, (Má) e) vízgazdálkodási, (Vi) f) természetközeli, (T) g) különleges beépítésre nem szánt (Kb)

Beépítésre szánt területek Lakóterület (Lk, Lke, Lf, Lt jelű területek) Balassagyarmat város területére zömmel a kertvárosias lakótelkes, családiházas beépítés a jellemző, 1-2 szintes beépítési magassággal. A kisvárosias, ezen belül a telepszerű többszintes beépítés a 22 sz. főút (Rákóczi fejedelem u, Kóvári u.) mentén jelenik meg, a falusias beépítés túlnyomóan a város DNY-i részén a vasúttól délre, valamint Ujkóvár városrészen. A lakásépítés a város területén lelassult. Az önkormányzati illetve vállalkozói tőkéből való lakásépítések megszűntek, a lakásépítés elsősorban magánerőből történik. Ennek megfelelően a lakóterület fejlesztésnél arra törekedtünk, hogy a magánerős lakásépítéshez teremtsük meg a feltételeket. A telepszerű többszintes lakások részére ott biztosítottunk területet, ahol ez a beépítés megkezdődött, a befejezés ennek megfelelően történhet. Ez a településközpont és közvetlenül hozzákapcsolódó területeken lesz jellemző beépítés. Kisvárosias beépítésű lakóterületek (Lk jelű) A kisvárosias beépítésű övezetbe soroltuk a kórháztól a Madách-ligeti lakótelepig bezárólag a Rákóczi fejedelem út, Kóvári út (22 sz. főút) mentén, az út mindkét oldalán, a településközponti vegyes övezeteken kívül lévő többszintes beépítésű lakóterületeket, a Szontágh utca K-i oldalán lévő lakóterületet, valamint a vasúttól délre lévő városrész központjában lévő lakóterületek egy részét. (A vegyes beépítésű területekről külön fejezetben számolunk be.) A város területén létrejött többszintes beépítésű lakótelepeket a kisvárosias beépítési övezetbe soroltuk be, annak ellenére, hogy az itt lévő lakóépületek magassága helyenként meghaladja a 12,5 m-t (Fsz + III., Fsz+ IV emeletesek), de a város kisvárosi karakterét nem változtatják meg. A kisvárosias beépítési övezetbe tartozó lakóterületek kialakultak, a nem lakótelepi, történeti jellegű beépítésre a zártsorú Fsz + I. és Fsz + II. em-es magastetős beépítés a jellemző. A területen lényegében fejlesztés csak átépítéssel, foghíj beépítéssel, esetleg befektetői tőke jelentkezésével tömb rehabilitációval várható. Szabad beépítésű terület csak az Árpád u. mentén megépült F+III. emeletes panel épület mellett található, itt magastetős beépítést javasoltunk kb. 24 lakással. A földszinten nem számoltunk lakással, ott üzlet, raktár gk. tároló létesíthető. A tetőtéri lehetőséget sem számoltuk bele, itt lehetnek kis lakások, de a felső szinti lakások is bővíthetők a tetőtérben.


9


2016

A kialakult többszintes beépítésű lakótelepeken lehatároltuk az egy tömbben, intenzíven kezelhető közparkok- játszóterek területét, ezen kívüli területek a lakóépületekhez tartozóaknak tekinthetők, függetlenül attól, hogy tulajdonjogi szempontból a korábbi úszótelkes ingatlanmegosztás szerint az egyes tömbépületek kataszteri határa csupán a körítő falaktól 1 méternyire húzódik. Használat szerint gyakorlatilag kialakult ezeken a területeken is a tömbtelkes beépítés, csupán a méretlen közmű gerinc hálózat akadályozza a tömbtelkes kialakítást. Az övezetben a parkolási szükségletek csak részben oldhatók meg a tömbtelkeket kiszolgáló utak mentén és a kiépített parkolókban saját területen, ezért a szabályozási tervben lehatároltunk önálló közforgalmú parkoló területeket is, főképpen a városközponthoz közeli részeken. Kertvárosias beépítésű lakóterületek (Lke jelű) A város meglévő lakóterületének nagyobb része ebbe az övezetbe tartozik, és mivel a helyi igényeknek is ez felel meg a legjobban, az új beépítésű területeken zömmel ennek az övezetnek megfelelően terveztük a beépítést. A kertvárosias beépítés lakótelkes családiházas beépítés, ahol a lakóépület a telken elhelyezhető zártsorú, oldalhatáron álló, szabadon álló vagy ikresen csatlakozóan, 1-2 szintes magassággal. A kertvárosias beépítést kell alkalmazni a következő új beépítésű területeken: Terület megnevezése kialakítható telkek/lakások száma Springa domb és Veres Pálné utca között (lakópark jelleggel) 4/32 Veres Pálné u. és Patvarci u. között (tartalék) 36 Vak Bottyán u. környéke (ebből tartalék 22) 32 Rákóczi f.u. – Semmelweis tömbbelsőben 28 A springa domb alatt 30 A volt Ifjúság úti iskola helyén 10 Újkóváron a bekötő út két oldalán 12 A Sántha Kálmán utcától keletre (tartalék) 16 A Huszár Aladár utcától keletre (tartalék) 39 Foghíj beépítéseken, és a város más területein 40 Összesen: 247/275 A város egész területén – ahol a meglévő beépítés lehetővé teszi, és a telek területe alkalmas, telekmegosztással kialakítható új telek és lakás ebben az övezetben összesen mintegy 40 db. A meglévő kertvárosias beépítéseknél megosztás esetén alkalmazkodni kell a meglévő beépítéshez, azokban az utcákban, ahol az átépítések – régi épületek avulása esetén – megkezdődtek, ott meghatároztuk az új építési vonalat az előkert méretének megadásával, ez 3,0 és 5,0 m (a már megvalósult átépítésekhez alkalmazkodva). Ahol a kialakult beépítési vonal megegyezik a telkek homlokvonalával, és városszerkezeti szempontból nincs szükség útszélesítésre, ott nem jelöltünk új építési vonalat. Az új osztású lakóterületeken az építési vonalat 5,0 m-es előkert meghagyásával határoztuk meg. A teleknagyságok igen változóak az övezeten belül, különösen a kialakult beépítésű területeken. Az új beépítésű területek zöme a város perem területein helyezkedik el, s bár csak teljes közművesítéssel építhetők be, a legkisebb teleknagyságot általában 700 m2-ben határoztuk meg. Kivételt képez a Rákóczi fejedelem u. – Semmelweis úti tömbbelsőben tervezett beépítés, itt min. 450 m2-esek a telkek. A kisebb telkeket indokolja a településközpont szomszédsága.


10


2016

Az új beépítésű lakóterületeken a gépkocsik tárolását a telken belül kell megoldani, épülettel egybeépítve v. különállóan. A kialakított telkek ezt lehetővé teszik. A tervezett kertvárosias beépítések közül jelenleg külterületen helyezkedik el (szabályozási terv belterületbe csatolását jelöli) a Vak Bottyán utca déli oldalán tervezett beépítés: 4,0 ha Falusias beépítésű lakóterületek (Lf jelű) A falusias beépítésű lakóterületek a város központi belterületén a város DNy-i részén a vasút és Mártírok u. által határolt területen, valamint Ujkóvár városrész területén helyezkednek el. A jellemzően 900 m2 -nél nagyobb telkeket magába foglaló tömböket soroltuk ebbe az övezetbe. Ebben az építési övezetben a központi belterületen, a beépített területen néhány telekmegosztást jeleztünk irányadó jelleggel, ahol a teleknagyság ezt lehetővé tette. Ezeknek a száma 18 db, ebből Ujkóvár területén található 8 db (a vasút mentén). Tartalék lakóterület (Lt jelű) A kertvárosias építési övezetbe (Lke) sorolt területek egy része jelenleg külterületben van, illetve nem nagy a valószínűsége, hogy a szabályozás ötévenként esedékes felülvizsgálata előtt felhasználásra kerüljenek. Ezeket a területeket tartalék lakóterületbe soroltuk. Ahol azt az előzmények nem indokolták a telkekre való felosztást sem jelöltük. Ha a terv távlatán belül mégis konkrét igény jelentkezik ezek felhasználására, a beruházási szándék ismeretében kell gondoskodni a részletes szabályozási, telekosztási tervek elkészítéséről. A tartalék lakóterületként megjelölt külterületek belterületbe vonására csak akkor kerüljön sor, ha a tényleges felhasználásukra is sor kerül. A belterületbe vonásig a területeken a mezőgazdasági művelés folytatható. Vegyes területek (Vt, Vi, jelű területek) A vegyes terület lakó és kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági, igazgatási és intézményi épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál. A város központi és egyéb belterületein a következő vegyes területeket határoltuk le.  Településközponti vegyes terület (Vt jelű)  Intézményi vegyes területek (Vi jelű), a város vasúttól délre kialakult területének alközpontja. Településközponti vegyes terület (Tv jelű) Ez a terület a város központját foglalja magába. Az intézmények területén kívül jelentős lakóterületeket is magába foglal. Mivel ez a város legrégebbi része, itt a fejlesztés lényegében fokozatos átépítés, tömb rehabilitáció, és avult állagú épületek elbontásával felszabadult (üres) területek foghíjbeépítését jelenti. A Rákóczi fejedelem út északi oldalán – meglévő földszintes avult állagú épületek helyén – az volt Plus áruháztól keleti irányban a korábbi szabályozásnál kisebb léptékű, a kialakult építési vonalat figyelembe vevő és fokozatos átépülést feltételező beépítést terveztünk, a meglévő telekhatárok között (telkenként) történő átépítéssel. Az új épületek legalább kétszintesek lehetnek. Az átépítést zártsorúan terveztük, de a monotonság elkerülésére mód van a zárt sor megbontására hézagosan zártsorú, illetve részben hátraléptetett homlokzati vonalú épületekkel történő átépítésre. Az épületek hátsó részén kerülhetnek elhelyezésre az üzletek raktárjai, szgk. tárolók. többszintes beépítés esetén, az emeleteken és a tetőtérben szintén kialakíthatók lakások (önállóak v. a második szinti lakások bővítése) az igényeknek megfelelően. Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján, Pécskő u. 21/1.

11


2016

A földszinti üzletek feltöltésére a tömbbelső felől biztosítunk utat és az úthoz kapcsolódó gk. parkolók részben az üzletek, részben a lakások kiszolgálására tervezettek. A belvárosi szakaszokon átépítést nem terveztünk, itt a meglévő épületállomány felújítása, az egyes lakótömbök rehabilitációs jellegű megújítása várható. A nagyobb mélységű telkek tömbön belüli feltárásával a területen elhelyezhető lakásszám kismértékben bővülhet. A településközponti vegyes területen elhelyezhető lakások száma: - kertvárosias beépítéssel: 34 db lakás - kisvárosias beépítéssel: 82 db lakás Összesen: 146 db lakás A településközponti vegyes területen lévő lakóterületek annyiban különböznek a vegyes területen kívüli lakóterületektől, hogy az intenzívebb beépítés következtében: - kisebbek a telekterületek - magasabbak a beépítési %-ok - a beépítés zömmel zártsorú A kertvárosias beépítésű területeken a beépítés 60 %, a kisvárosias beépítésű területeken 80 %. A kisvárosias beépítésű lakóterületeken a többszintes épületeknek az utca felöli földszintjét lehetőleg kereskedelem, vendéglátás és szolgáltatás létesítményeinek elhelyezésére kell felhasználni. A településközpont területén lévő intézményekkel kapcsolatos fejlesztési javaslat: - a régi Vármegyeháza megfelelő funkciójú felhasználása (felsőfokú oktatási intézmény kihelyezett tagozata, igazgatási intézmények helye, konferencia épülete stb.) - A volt határőrségi épület hasznosítása igazgatási, vagy más intézményi célra. - A Hétvezér úti intézményegyüttes tornateremmel ellátása. - Kiváltása esetén a Börtön tömbjének idegenforgalmi, turisztikai, kulturális hasznosítása, a cipőgyár mielőbbi kiköltöztetése ipari-gazdasági övezetbe. A településközponti vegyes területen helyezkedik el a város piaca, amelynek kisarányú bővítését és rendezését a terv tartalmazza. Intézményi vegyes területek (Vi) Ezek a vegyes területek a város „alközpontjai”. A vasúttól D-re, a Május 1. út, Nyírjesi út Szűgyi út térségében kialakult alközpont területén lévő lakóterületek végleges formát öltött részei a városrésznek. Kisvárosias és kertvárosias beépítésű lakóterületek jellemzik a beépítést, és új beépítésű lakóterület számára a régi Szabó Lőrinc ált. iskola területén kertvárosias beépítés alakítható ki, 10 telekkel. Az új ált. iskola (Május 1. úti) területén tovább bővülhet. Kismértékű bővítésre van lehetőség még a Szűgyi út és Gárdonyi Géza út közötti területen kialakult pavilonos bevásárló központban. A Nyírjes-i üdülőterületen ebbe az övezetbe soroltuk az itt lévő oktatási intézményterületet is. Gazdasági területek (Gksz, Gip,) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál. A gazdasági terület magába foglalja a kereskedelmi, szolgáltató (Gksz) és az ipari területeket (Gip), továbbá ezek tartalék területeit.


12


2016

Balassagyarmat kialakult gazdasági területei a város Ny-i és D-i részén helyezkednek el, megfelelően elhatárolva a lakóterületektől. A fejlesztés során a gazdasági területek bővítését szintén a városnak ezen a két területén terveztük döntően. A város déli részén területet biztosítva a nagyobb területet igénylő ipari- szolgáltató, mezőgazdasági üzemek részére a Szügyi, Nyírjesi és Patvarci utak mentén. A nyugati gazdasági területen a bővítés a kisebb üzemek, szolgáltató telepítésére ad lehetőséget. Részben az Ipari parkban, részben a Kóvári úttól északra fekvő külterületi sávban. A gazdasági övezetekbe vonandó területnagyságokat részben az ismert igények alapján határoztuk meg (Szűgyi út, Patvarci út mentén), részben annak a lehetőségét biztosítva, hogy a tervezett szerviz utak mentén az igényeknek megfelelően a területek tovább oszthatók legyenek. A déli gazdasági területen biztosítottunk területet a Börtön és a cipőgyár kihelyezésére a zsúfolt belvárosból, ahol fejlesztésük, hosszú távú fenntartásuk lehetetlen. A város É-i és K-i részén kisebb gazdasági területeket (KG) biztosítottunk, amelyek északon elsősorban a határforgalmat és a kereskedelmi igényeket hivatottak kiszolgálni, a K-i részen tervezett pedig a közúti és légi közlekedéshez kapcsolódó, azokat kiszolgáló létesítmények, valamint egészségügyi szolgáltatások és kereskedelmi létesítmények elhelyezésére szolgálhat. A gazdasági területeket kiszolgáló szerviz utak szervesen kapcsolódnak a város kialakult és tervezett úthálózatába, a városszerkezet részei. A gazdasági területen elhelyezésre kerülő épületek magasságának és a területek beépítettségének meghatározásánál a gazdasági területeken kialakult helyzethez, és a város kialakult karakteréhez alkalmazkodtunk. Üdülőterület (Üh, Üü jelű) Balassagyarmat üdülőterülete Nyírjes területén alakult ki, amely kedvező táji-természeti adottságú része a településnek, és a központi belterületről rövid úton és könnyen megközelíthető. Az üdülőterület lényegében kialakult, a fejlesztési javaslat itt elsősorban az üdülőterülethez közvetlenül kapcsolódó, kialakult mezőgazdasági zártkerti parcellák – Fenyves u. É-i és D-i oldalán, valamint a Kacsa u. menti területek – üdülőterületté való átminősítése. A kialakult és beépült üdülőtelkek területe 200-450 m2 közötti és a beépítettség 20 % körüli. A mezőgazdasági parcellák átminősítése révén nagyobb területű üdülőtelkek jöttek ugyan létre, de a Fenyves út É-i és D-i oldalán lévő parcellák zöme 10 m széles és ez a beépítés szempontjából kedvezőtlen. támogatandók igény esetén a keskeny telkek összevonások. A korábbi szabályozással szemben, az úgynevezett 7-es, vagy Nagytó mögötti táblában lévő telkeket az üdülő területből átvezettük a mezőgazdasági övezetbe. A terület hétvégi zártkerti telkekként jól hasznosítható, üdülőterületi infrastrukturális ellátása valószerűtlen, és gazdaságtalan lenne. A mezőgazdasági parcellák átminősítésével az üdülőtelkek száma 97 db-al nőhet a jelenleg belterülethez tartozó telkek számához képest. A területen a telkek nagysága 500-700 m2, és a beépítettséget ennek megfelelően alacsonyabb százalékban határoztuk meg (15 %). A szabályozási tervlapon külső, nem kötelező építési vonalat jelöltünk és az övezeti jellemzőkben írtuk elő a szabadon álló és oldalhatáron álló beépítés feltételeit.


13


2016

Az épületek megengedett magasságánál a 4,50 m-t indokolja, hogy eddig ezen a területen ez volt az előírt beépítési magasság és ennek megfelelően épültek az épületek. A meghatározott funkció ugyan nem üdülőterület volt, de a parcellákat és az épületeket zömmel ilyen céllal használták eddig is. Az előzőekben a hétvégi házas (Üh jelű) egyedi telkes üdülőterületekről szóltunk. A város üdülőterületére ez a jellemző. Az üdülőházas terület (Üü) is „jelen” van, de csak jelentéktelen mértékben. Üdülőházas terület a Nyírjes-i üdülőterületen néhány megépült vállalati üdülő formájában alakult ki. Területileg a beépült üdülőterület és az átminősített mezőgazdasági parcellák területe között helyezkedik el. A még szabad területen lehetőség van további üdülőházak elhelyezésére, a telkeken lehatárolt építési területen. Itt az újonnan építhető épületeknél a két hasznos szinthez szükséges 6,0 méteres épületmagasságot írtuk elő. Üdülőházas övezetbe soroltuk még a központi belterületen a strand szomszédságában lévő kemping területét, valamint a Duna-Ipoly Nemzeti Park szomszédságában kialakított Oktatóbázist is.

Különleges területek (K) A különleges területek övezetébe azokat a területeket soroltuk, amelyek az előző fejezetekben felsorolt övezetekbe, terület-felhasználási egységekbe nem igazán férnek be. Különleges területeknek minősítettük a következőket: - a városi temetők területe (Kb-T) - a városi sportterületek (K-Sp) - a Strand területe (K-S) - a kemping területe (K-c) - kórház területe (K-eü) - a tervezett új börtön területe (K-B) Temetők (Kb-T jelű) A központi belterületen lévő temetők (egyházi temetők) beteltek, az önkormányzati temető területe rendezetlen. A temető területe a jelenlegi helyén bővíthető a következők szerint: - az önkormányzati temető rendezésével - a hősök temetője és az izraelita temetőrész közötti terület feltöltésével (mélyfekvésű terület) - a Temető utca menti lakótelkek területével (1052-58 hrsz.). A temető bővítésére kiviteli tervet (parcellázási tervet kell készíteni, a betelt temetőket kegyeleti parkként kell fenntartani. A sport és szabadidő központ területe magába foglalja a következő területeket (K-Sp jelű). - A városi strandot, amelynek felújítása a közelmúltban történt meg, jelenleg a város szükségletének megfelel. - A Vizy Zsigmond utcai sportterületet. - Városi sport és szabadidő központ területe amelyet a város É-i részén az Ipoly menti rét területen jelöltünk ki. A kijelölt terület kb. 20,0 ha, a területen elhelyezhető: - városi sporttelep (labdarúgó pályák, kispályák) - Fedett uszoda - Labdajáték csarnok Kórház (K-eü) Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján, Pécskő u. 21/1.

14


2016

A városi kórház a település K-i szélén alakult ki jelentős területen helyezkedik el, mivel „pavilonos” elrendezésű. A kórház rekonstrukciója évek óta folyik, amely bővítéssel, korszerűsítéssel társul. A bővítés a saját területén megoldható. Az új börtön területe (K-B) A városközpontban jelenleg műemlék épületben működő, korszerűtlen és túlzsúfolt börtön kiváltására régóta pályázik a város. Kedvező fogadtatás esetén a déli ipari övezetbe ágyazottan, közel öt hektár területen korszerű börtön építhető, amely közelében még 12 hektárnyi ipari fejlesztési terület áll rendelkezésre, hogy a Börtönhöz szervesen kapcsolódó, és szintén a zsúfolt belvárosban lévő Ipoly cipőgyár is új helyet találhasson.

Beépítésre nem szánt területek A beépítésre nem szánt területek a következők: - közlekedési és közmű-elhelyezési területek (Kö) - zöldterületek (ZKp) - erdőterületek (E): - védelmi (védő és védett) erdő (Ev) - gazdasági erdő (Eg) - közjóléti, turisztikai erdő, parkerdő (Ek) - mezőgazdasági területek (M) - kertes mezőgazdasági terület (Mk) - általános mezőgazdasági terület (Má) - egyéb területek: - természetközeli, (T) - a Duna Ipoly Nemzeti Park területe, - az Ipoly parti hullámtér és ökológiai folyosó területe, - a Natura 2000 területek - beépítésre nem szánt különleges terület (Kü) - vízgazdálkodási területek: a szennyvízüzem, és a vízmű területe, (Kü-Vi) - a repülőtér és heliport területe (Kü-Rept) A beépítésre nem szánt területeken a megengedett beépítettség legfeljebb 5 % lehet.

Közlekedési és közmű elhelyezési területek (Kö) Vasúti közlekedési területek Aszód-Balassagyarmat-Ipolytarnóc vasútvonal a MÁV 78 sz. egyvágányú vonala, Vác-Balassagyarmat vasútvonal, a MÁV 75 sz. egyvágányú mellékvonala. Forgalmi utak 22.sz másodrendű főút Tervezési osztály: K.IV. és B.IV Környezeti körülmény: B vagy C Szabályozási szélesség: 30m 2204 sz. összekötő. út Tervezési osztály: K.V. és B.V Környezeti körülmény: B Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján, Pécskő u. 21/1.

15


2016

Szabályozási szélesség: 30m 2108 sz. összekötő. út Tervezési osztály: K.V. Környezeti körülmény: B Szabályozási szélesség: 30m 21127 sz. Csesztve bekötő út Tervezési osztály: K.V. Környezeti körülmény: C Szabályozási szélesség: 30m Tervezett déli összekötő út és déli korlátozott tehermentesítő út keleti ág Tervezési osztály: K.V. Környezeti körülmény: B Tervezési sebesség: 70km/h Szabályozási szélesség: 30m Déli korlátozott tehermentesítő út nyugat ág Tervezési osztály: B.V. Környezeti körülmény: B Tervezési sebesség: 50km/h Szabályozási szélesség: 30m Egyéb külterületi közút /földutak/ Tervezési osztály: K. VIII. Környezeti körülmény: C Tervezési sebesség: 30km/h Korona szélesség: 8,5m Szabályozási szélesség: 14,0-16,0 m Gyűjtő út (Felsorolását lsd. a 2.1 pontban) Tervezési osztály: B.V. Környezeti körülmény: B vagy C Tervezési sebesség: 50km/h vagy 40 km/h Szabályozási szélesség: 20 m 13 Lakó út, kiszolgáló út I. Tervezési osztály: B.VI Környezeti körülmény: B vagy C Tervezési sebesség: 40km/h vagy 30 km/h Szabályozási szélesség: 12-16 m Lakóút, kiszolgáló út II (történelmi városrészben, meglévő beépítettség esetén annak védelme érdekében, vagy üdülőterületen) Tervezési osztály: B.VI Környezeti körülmény: C vagy D Tervezési sebesség: 30 km/h vagy Szabályozási szélesség: 6-11,8 m Önálló kerékpárút. Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján, Pécskő u. 21/1.

16


2016

Tervezési osztály: B.VII. Szabályozási szélesség: 4 m

Önálló gyalogút Tervezési osztály: B.VIII Szabályozási szélesség: 3 m Légi közlekedés Balassagyarmat város területén a légi közlekedés az egészségügyet szolgálja. A kórház területétől keletre van kb. 100x700m-es füves leszállópálya, Egészségügyi Szolgálati Repülő részére. A kórház és a meglévő repülőtér között területet biztosítunk helikopter állomás részére, a szükséges pályaméret (III. oszt. esetén): 80x120m Zöldterületek (ZKp) Balassagyarmat területén a legjelentősebb közpark a Palóc-liget, amely összvárosi szintű igényeket elégít ki. A Palóc-liget kis arányú bővítését terveztük a Bajcsy út 11 mögötti földrészlettel. Kisebb jelentőségű zöldterület a Kecskeliget, amely jelenleg rendezetlen. Ugyancsak felújításra vár a Széchenyi utca sarkán az un, Gregori park. Jelentős közpark kialakítását tervezzük a Honti utcában. A területen nemrégen épült fel egy modern rk. templom Vadász György építész tervei szerint, de a környező terület rendezetlen. A városrész zöldfelületi igényeinek kiszolgálására a terület rendezésével itt terepkerékpár, görkorcsolya pályák, kalandjátszótér és pihenőpark alakítható ki. Kisebb parkok, játszóterek a lakóterületeken és intézményekhez kapcsolódóan a város egész területén találhatók. Az új beépítésű lakóterületeken, és a lakótelepek tömbbelsőiben játszótér és pihenőpark részére területet biztosítunk. A különleges területek övezetébe sorolt sport és szabadidő központok szintén jelentős közös zöldfelületei a városnak. Az Ipoly parti sportközpont intenzíven hasznosítható területei mellett bőven marad hely sétányok, pihenő park részek, kutyafuttató, és más, szabadidős tevékenységeket kiszolgáló területek és létesítmények elhelyezésére. Erdő területek (E) A város külterületén jelentős erdőfelületekkel rendelkezik, amely az utóbbi évek erdősítésének a következménye. Az erdőterületek között, mint kis szigetek helyezkednek el a mezőgazdasági művelésű területek (szántók és kertművelésű volt zártkerti parcellák). Az erdősítést két tényező indokolta: - az itt lévő Égerláp (amely jelenleg a Duna-Ipoly Nemzeti Park része), Nyírjes-i tavak és ezeket tápláló források védelme, - a területek mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmasak. A fentiek figyelembevételével a még szabad területeken – amit nem használtunk fel gazdasági területként – erdősítést javasoltunk. (Eg) Kismértékben növelve a már védett erdők területét, a gazdasági területek körül védő erdősávokat terveztünk, a további területen pedig a gazdasági erdőterületeket növeltük. Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján, Pécskő u. 21/1.

17


2016

A belterületen védő erdősávokat (Ev) jelöltünk ki a 22 sz. főút elkerülő nyomvonala mentén, a szennyvíztisztító telep körül, és a gazdasági területek körül. A védett erdők (Ev) a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén és a Nyírjes-i tavak, forrásaik és az üdülőterület körül helyezkednek el. Közjóléti célú parkerdő (Ep) a Nyírjes-i üdülőterületen, valamint a központi belterületen található (Springa domb), mind a kettő meglévő, tervünkben csak övezeti besorolásukat határoztuk meg. Mezőgazdasági területek (Má, Mk jelű) Az általános mezőgazdasági művelésre szolgáló területeken (Má) tanya, farm, lakóépület és gazdasági épületek elhelyezésével építési tevékenység csak a 6000 m2-nél nagyobb táblákon, illetve a birtokközpontokban lehetséges A kertes mezőgazdasági parcellák (Mk) területén a szabályozási tervlapon meghatározottak szerint, csak gazdasági (tároló) épület építhető Az építési feltételeket a helyi építési szabályzat rögzíti. A város mezőgazdasági parcellái kialakultak tervünkben az építési lehetőség feltételeit határoztuk meg, megjelölve a javasolt építési vonalakat, melyeken belül az épületek megépíthetők. Közműellátás Vízellátás Az ivóvízbázis adottságok a várható mennyiségi növekedési igényeket is ki tudják elégíteni, mivel Balassagyarmat Önkormányzata a Nyugat-Nógrád Vízmű Kft-vel közösen nyert svájci pályázatot az ivóvíz hálózat korszerűsítése és biztosítása keretében. A nyertes program keretein belül a városi ivóvízhálózat kibővül, a Balassagyarmat-Dejtár közötti szakasz pedig rekonstrukcióra került. A város jelenlegi vízfelhasználása 2200-2300 m3/d, ezt a fogyasztást az ingatlanok 98-99 %-os rákötöttsége mellett érik el. A meglevő ivóvízvezeték hálózat bővítésével a város területén kialakításra kerülő építési telkekre mindenhol biztosítható az ivóvíz. A szerkezeti tervben fejlesztési területek vízellátása a szolgáltató DMRV Zrt-vel egyeztetve az alábbi módon biztosíthatóak: Lakóterületek:  Szabó Lőrinc Iskola mögötti terület (Springa domb)  jelenleg nincs kiépített hálózat  a 1835/108 hrsz úton a Zeke – Veres utak közötti hálózatbővítéssel a terület ellátható  Semmelweis utca térsége:  a 885/2 hrsz-ig ki van építve az ivóvízhálózat  a meglévő 885/2 és az Árpád út közötti szakasz kiépítésével a terület ellátható  Veres Pálné út és a Patvarci út menti terület:  a Patvarci úttól van kiépítve a hálózat  a telekosztás szerint a leágazások kiépítésével az újonnan kialakított ingatlanok elláthatók Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján, Pécskő u. 21/1.

18






2016

Kórház melletti terület:  a Rákóczi – Patvarci utak között van kiépített hálózat  a telekkiosztásnak megfelelően végezhető a hálózat bővítése Honti u., Perczel Mór u., Vak Bottyán u.:  Honti u: hálózatbővítés az Algőver felé a Rózsa úttól  Perczel Mór út: ellátott  Vak Bottyán u.: hálózatbővítés az Algőver felé a Perczel Mór utcáról (a telek kiosztások érinthetik a meglévő – cserére szoruló – NA 300 mm méretű acél ellátó vezetéket). Mivel a vezeték cserére szorul, ennek kiváltását, elhelyezését a telekkiosztásnak megfelelően kell elvégezni.

Ipari területek  Szügyi út, Patvarci út – Aszódi vasútvonal melletti terület:  magassági (geodetikus nyomás) viszonyok miatt az ellátás problémás lehet (a tervezett Nógrádmarcali tározó megépülésével a Szügyi nyomásfokozótól minimum NA 250 mm-es vezeték kiépítésével biztonságosan ellátható)  Buszpályaudvar környéke:  jelenleg ellátott, illetve rekonstrukció alá vont  igény nagyságának a függvényében a vezeték átmérőjét bővíteni kell: Ipolypart út egy része, Nádor út  Ipari Park: a jelenleg folyó „Svájci Projekt” befejezése után megoldott lesz Nyírjes  Az egyre inkább benépesülő terület mind ivó-, mind tüzivíz igénye már jelenleg sem megnyugtató módon történik, mivel az ide kiépített vezeték átmérője mindössze NA 80 mm. Ezt a hálózatot ki kell váltani és az előzetes egyeztetések alapján NA 150 mm méretű vezetéket kell kiépíteni. Szennyvízelvezetés A település közcsatorna hálózatával összegyűjtött szennyvizet a városi 4500 m3/d kapacitású tisztítótelepre vezetik, ahol tisztítás után kerül a befogadó élővízfolyásba. A szennyvízkezelő telep térségi területek szennyvizét is fogadja. Balassagyarmaton a szennyvízcsatorna hálózatra kötött összes fogyasztó aránya 96 %-os a vízbekötéssel érintett összes fogyasztóhoz viszonyítva. Jelenleg a fogadott szennyvíz mennyisége, átlaga 2502 m3/d, tehát a fentiek figyelembevételével hidraulikailag 56 %-ban, biológiailag 72 %-ban kiterhelt. A szerkezeti tervben javasolt beépítési területek szennyvízelvezetése a csatornahálózat fejlesztésével, bővítésével biztosítható. Van, ahol ehhez a meglévő szennyvízátemelő fejlesztését is szükséges tervezni, és van olyan terület (Perczel Mór, Vak Bottyán utcák) ahol a szennyvízbekötések csak házi beemelős (átemelős) megoldással lehetségesek. A közműfejlesztési feladatok közül a szennyvízhálózat bővítése kiemelt feladat. Egyrészt a már beépített, illetve a beépítésre szánt területeken, a nem csatornázott utcákban ki kell építeni a zárt csatornahálózatot, és a már csatornázott területeken a még nem csatlakozott ingatlanokat kötelezni kell a rácsatlakozásra.


19


2016

A Nyírjes településrészen keletkező szennyvizet gravitációsan kell összegyűjteni, majd átemelőn keresztül és nyomóvezeték kiépítésével kell a meglévő városi rendszerre csatlakoztatni. Felszíni vízelvetés, csapadékvíz elvezetés Balassagyarmat az Ipoly folyó vízgyűjtő területén fekszik. A város csapadékvíz elvezetése elválasztott rendszerrel történik. A város központi belterülete két jelentős vízgyűjtő területre tagozódik:  a vasúttól északra eső terület  a vasúttól délre eső terület Mind a két terület közös jellemzője, hogy a befogadó az Ipoly folyó. A város beépített területein a felszíni vizek elvezetése zárt csapadékcsatornával, burkolt folyókával és nyílt elvezető árkokkal történik. A zárt csapadékcsatorna hossza kb. 27 km, és ez a város vasúttól északra elhelyezkedő városrészén épült ki, a burkolt folyókák hossza kb. 3 km, a nyílt árkok hossza kb. 80 km. A déli városrész területén lényegében nyíltárkos vízelvezetés található. Mint ahogy az előző pontokban már megjegyeztük, hogy a városra el kell készíteni a vízelvezetési tanulmányt, amely alapján egyértelműen lehatárolhatóak lesznek az egyes területeken javasolt, kiépítendő csapadékvíz elvezetési módok. A tanulmány készítését az is indokolja, hogy a már beépített és beépítésre szánt területek miatt a burkolt felületek aránya jelentősen megnövekedik, mind a lefolyási tényezők, mind pedig a levonulási idő megváltozik. A város egész területén a meglévő vízelvezető rendszeres karbantartását ütemterv szerint el kell végezni, mert nagyobb esőzések után jelentős a hordalék lerakódás, és ez áramlási problémákat, vissza-duzzasztást okoz, így elárasztva az egyes lakóingatlanokat, közterületeket. Az északi városrészre a Pannon-Forrás Kft már elkészítette az állapotfelmérést és összegzésében ugyanezekre a feladatokra hívta fel a figyelmet. A felszíni vizek mennyiségét, levonulási idejét csökkenteni lehet és kell is. Ezt különösen alkalmazni szükséges az újonnan kiépítendő ipari területeken, ahol a betelepülő üzemeket záportározók építésére kell kötelezni. Ezzel egyrészt az előbb említett módon csökkenthetjük, késleltethetjük a csapadékvíz mennyiségét, másrészt pedig az esővíz hasznosításával – zöld felületek locsolása, WC-k, pissoirok öblítésével – csökkenthetjük az ivóvíz felhasználást. Földgázellátás A város területén a kiépített vezeték hálózat középnyomású rendszerű. Balassagyarmat Város vezetékes földgázzal való ellátottsága jelenleg mintegy 70 %-os. A város földgázelosztó vezeték rendszerén 2015 évben 9.131 em3 földgáz került felhasználásra, a fogyasztói létszám 2015. év végi zárási adatokat figyelem bevéve 4708 db. A TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft adatszolgáltatása alapján a rendszerük forrásoldalán (a gázátadó állomáson) a mai napon 362 em3/nap szabad kapacitás áll rendelkezésre. A fenti adatokból látható, hogy a fejlesztésre szánt területek földgázellátására szabadkapacitás áll rendelkezésre. A területek ellátási módja akkor pontosítható, ha a tényleges, várható fogyasztói igények a rendelkezésünkre állnak. Távhőellátás A városban jelenleg távhőellátó rendszer nincs kiépítve. A Kórház területén 2009-ben került beüzemelésre egy 2,5 MW teljesítményű biomassza fűtőmű. Az elképzelések szerint erről a Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján, Pécskő u. 21/1.

20


2016

fűtőműről biztosítható lenne a közelben lévő társasházak távfűtési hőellátása is. A távhőellátás kiépítésével csökkenthető lenne a fosszilis energia felhasználás, valamint a szennyezőanyagok pontforrás kibocsátása is lecsökkenne.

Hagyományos energiahordozó felhasználás A termikus energia felhasználás egyedileg, nem vezetékes energiahordozókkal történik. Nem vezetékes energiahordozók: szén, fa, PB, olaj. A nem vezetékes energiahordozók szerepe a vezetékes földgázellátás kiépítésével jelentősen lecsökkent, de még így is az előző adatokból láthatóan mintegy 30 %-ra tehető. Megújuló energiahordozók hasznosítási lehetőségei Az utóbbi időben jelentősen megemelkedett a napenergia felhasználása a pályázati kiírásoknak köszönhetően. Különösen előtérbe került a napelemek felhasználása, mert ezzel gyakorlatilag a háztartásokban például a teljes éves elektromos energia díja kiváltható. A megújuló energiák hasznosítási lehetőségei:  legelterjedtebb és leghatékonyabb a napelemek telepítése  napkollektorok telepítése. Ezzel az éves HMV igény 60 %-ának hőigénye biztosítható. Hátránya, hogy gyakorlatilag állandó napi fogyasztást tételez fel. Ha nem állandó a fogyasztás a közvetítő közeg túlhevül, állaga leromlik és cseréje szükségessé válik, ami egyrészt költséges, másrészt pedig a közeg veszélyes hulladék.  levegő-víz hőszivattyú. Ennek kiépítése jár a legkisebb költséggel a hőszivattyúk közül, de működtetésük a legdrágább, mivel +5 0C alatt gyakorlatilag elektromos fűtést alkalmazunk.  Geotermikus hőszivattyú. Kiépítése a szondák miatt a legdrágább, üzemeltetésük pedig a talaj szinte állandó éves hőmérséklete miatt a legolcsóbb. Mindkét hőszivattyús akkor a legjobb hatásfokú, ha nyáron hűtésre is alkalmazzuk, a fűtés-hűtés pedig felületi (mennyezet, fal) rendszerű.  tűzifa, biomassza. Elvileg egyszerűnek, olcsónak látszó rendszer, de ha teljes komfort érzetű rendszert kívánunk kiépíteni, a szükséges (puffertároló, automatikus átkapcsolás gáz, illetve biomassza tüzelésre) beépítendő berendezések, szerelvények miatt már rendkívül megdrágul a létesítése. Elektromos energia ellátás Energia hálózat Balassagyarmatot és környékét a nagyfeszültségű ellátó rendszer balassagyarmati 120/20 kV-os állomása látja el villamos energiával. Az állomás a néhány évvel ezelőtti átépítés előtt 2 db 25 MVAes transzformátorral volt kialakítva. A távlati energia igények kielégítéséhez az Áramszolgáltató fejlesztéseket hajtott végre, és az állomást átépítve 2 db 40 MVA-es transzformátor került telepítésre. A különbözeti teljesítmény pillanatnyilag még nincs lekötve, így az állomás megfelelő teljesítmény tartalékkal rendelkezik. Az újonnan felmerülő, és a meglévő 20 kV-os ellátó rendszerrel nem kiszolgálható energia igényeket közvetlenül az állomásból indított cél vezetékkel, kábelekkel lehet biztosítani. Az állomás 6 db tartalék cellát tartalmaz, amelyből négy kiépített tartalék, azaz onnan egyéb átalakítás nélkül indítható új 20 kV-os leágazás, két cella kiépítetlen tartalék, amely a szükséges berendezéseket be kell építeni.


21


2016

A város 0,4 kV-os villamos energiaellátása számos transzformátor állomással biztosított. Az állomásokat három darab kábel és két darab 20 kV-os légvezeték fűzi fel. A kábelek két hurkot alkotnak, a légvezetékek egy hurkot a város körül. A két rendszer szükség esetén összeköthető a korábbi vágóhíd térségében. Ezzel a 20 kV-os energiaellátás biztonsági jónak mondható. A légvezetékre OTR állomások csatlakoznak, a kábelhálózatra 34 db építettházas, épületben elhelyezett vagy kompakt transzformátor állomás csatlakozik. Az állomások jelentős része kommunális áramszolgáltatói hálózat része, de vannak idegen transzformátorok is szép számmal a különböző intézményekben üzemekben. Az állomások általában rendelkeznek szabad kapacitással, amely a felmerülő kisebb energiaigényt biztosítani tudják. A koncentráltan nagyobb energiaigényt jelentő kommunális igényeket esetleg új transzformátor állomás létesítésével biztosítható. A transzformátor állomás létesítés műszaki feltételeit a szolgáltató műszaki gazdasági meghatározásban adja meg a konkrét energia igény bejelentést követően. A tervezett uszoda és sport központ villamos energia ellátása pillanatnyilag nem megoldott, itt hamarosan új transzformátor állomás kiépítésére kell számítani. A rendezési terv szerinti jelentősebb ipari-gazdasági terület villamos energia igénye, a Patvarci és Szügyi utak mellett közvetlenül a 120/20 kV-os állomás tartalék celláiból indított új hálózattal biztosítható. A többi kisebb terület vélhetően ellátható a kiépített 20 kV-os kábel és légvezeték rendszerről. A városban területi elhelyezkedés szerint 0,4 kV-os kábeles és légvezetékes csatlakozók vannak kiépítve a vonatkozó szakági helyszínrajz szerint. Közvilágítás: A város meglévő közterületeinek közvilágítását megosztva az Önkormányzat illetve az Önkormányzat által megbízott vállalkozás üzemelteti, tartja karban. Például az Óvárostér, Városközpont, Nyírjesi részt és az Ipolyjáró utat az Önkormányzat, a többi területet a megbízott vállakozás üzemelteti. A területek közvilágítási szempontból az alábbi kategóriákba sorolhatók: - III. kategória (átlagos megvilágítás: 12 lux); - IV. kategória (átlagos megvilágítás: 6-8 lux); amelyek világítása a kommunális kisfeszültségű elosztóhálózat tartóoszlopain elhelyezett, illetve kandelláberes HGLi és TC lámpatestekkel kiépített. - V. kategória (átlagos megvilágítás: 3-5 lux); kiszolgáló utak, amelyek világítása kis fényáramú, korszerű energiatakarékos kompaktfénycsöves lámpatestekkel készült. A kisebb megvilágítási igényt 11,24 és 36 W-os kompaktfénycsöves lámpákkal, a nagyobb igényt a közelmúltban 35 W-osról 70 W-osra cserélt Na lámpákkal biztosítják. A település közvilágítása az érvényben lévő normatíváknak megfelel, a műszaki állapota megfelelő, fejlesztésére csak az új parcellázású területeken van szükség, a kategóriának megfelelő megvilágítási teljesítménnyel

Tájhasználat, tájszerkezet A tájhasználatot jelentősen befolyásolja a település földrajzi helyzete és a természeti adottságai. Balassagyarmat az Észak-magyarországi Középhegység nagytáj, Észak-magyarországi medencék középtáj, Közép-Ipolyvölgy kistájon fekszik. A város napjainkra kialakult funkcionális szöveti, övezeti rendszere nem teszi lehetővé – a település gazdasági fejlődése szempontjából fontos – termelő üzemek betelepülését. Ugyan a belterületi – elszórtan megjelenő – barnamezős, és az Ipari Parkban lévő zöldmezős területek lehetőséget nyújtanak ipari üzemek létrehozásához, de a területek nagysága jelentős korlátozó tényező e Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján, Pécskő u. 21/1.

22


2016

tekintetben. Gazdasági potenciállal, nagy helyigénnyel és jelentős foglalkoztatási létszámmal üzemelő ipari létesítmények elhelyezésére jelenleg nincs kijelölt terület. A belterületet DNy –tól ÉK – ig határoló külterületi karéj részben gazdasági célú erdőterület, részben a Duna-Ipoly Nemzeti Park által kezelt védett terület, ökológiai folyosó és európai jelentőségű különleges madárvédelmi terület. Gazdasági célú területek kijelölésére így csak a külterület D –i-, DK-i részén, a közeli településekkel összekötő utak mentén lehetséges. (Kijelölés a szerkezeti terv szerint) Ezek a területek jelenleg mezőgazdasági művelésben vannak. Domborzatuk alkalmas ipari területek kialakítására, közúti kapcsolatuk adott, infrastruktúrájuk (közműellátottság) a belterületi hálózatok bővítésével kiépíthető. A település külterületén tájhasználat tekintetben más változás nem tervezett. A változatlan övezeti kategóriák esetében fokozott figyelmet kell fordítani a használat során a tájszerkezet megőrzésére, és a tájvédelemre. A művelést oly módon kell végezni, hogy megőrizzük, – lehetőség szerint – kissé javítsuk a területek tájképi, természeti elemeit, értékeit. Környezetvédelem Talaj A Magyarország Kistájainak Katasztere (MTA Földrajztudományi Intézet, Budapest, 1990) alapján a térség alacsonyabb térszínein az Ipoly völgyében váltakozva humuszos homokok és réti öntések, és réti talajok fordulnak elő. E talajok talajképző kőzete a homok, iszap, iszapos vályog. Ez változik az ártérből kiemelkedő területeken barnafölddé. A szántók területét is ez alkotja. A termőtalaj mennyiségi és minőségi védelmét a jelen tervben is figyelembe kell venni. Itt érdekütközés várható a tervezett szántó területet igénybe vevő ipari besorolású terület kijelölése miatt. A csökkenő lakosságszám megtartása, és növekvő pályára állítása csak új munkahelyek létesítésével érhető el, ezért ezt a konfliktust úgy kell feloldani, hogy a létesítendő üzemeknek is jusson tér, illetve a mezőgazdaság fejlődése se essen áldozatul. Felszíni és felszín alatti vizek Meghatározó a városon átfolyó Ipoly folyó, mely a Duna bal parti mellékfolyója. Vízjárása szélsőséges, jellemzően évi két árvízzel, ezek közül az egyik a hóolvadással kapcsolatos, tavaszi, illetve a nyári esőzésekkel kialakuló kora nyári (286 m3/s). Kisvize augusztus-szeptemberre esik (0,47 m3/s). A hullámtér és nyílt ártér területét a Megyei Rendezési terv 3/8. sz. melléklete alapján adjuk meg:

Megyei Rendezési Terv hullámtér és nyílt ártér övezete (3/8. sz. melléklet) Halványkék: hullámtér és nyílt ártér övezete Sötétkék: hullámtér és nyílt ártér övezete által érintett település Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján, Pécskő u. 21/1.

23


2016

A rendezési terv az Égerláp területének védettségi státuszát meghagyja. A Víz Keretirányelv alapján e terület természetvédelmi kezelése továbbra is kiemelt feladat. A terület száradását az Ipoly medersüllyedése okozza. Létesült az Égerlápot tápláló vízfolyáson több tározó is, melyek párologtatásukkal a vízháztartásra kedvezőtlenül hatnak. Ennek megszüntetésére létesített fenékküszöb a mélyülési folyamat ellen hat és nagyvizes időszakban a láp elárasztása is lehetővé vált. A VKI szerint a holtágak újraélesztési lehetőségeit felül kell vizsgálni. A Víz Keretirányelv 2015 évi konzultációs anyaga szerint az üzemelő szennyvíztisztító a kibocsátási határértékeket tartja, azaz nem jelent szennyező forrást az élő vízfolyáson. Nem jellemző a területre az ipari szennyvíz képződése, ennek ellenére a városban legalább két területen történt talaj-, talajvízszennyezés. Az egyik a korábbi ÁFOR majd MOL töltő telephez kapcsolódó szénhidrogén szennyezés (1988-89-ben fedezték fel), melynek tényfeltáró vizsgálata és kárelhárítása megtörtént, a terület monitorozása nem állt le. A kárelhárítási munkák lezárására készített teljesítményértékelés tárta fel az ennél súlyosabb terhelést. A szennyezőanyag perklór-etilén, felhasználója a Kőbányai Porcelángyár balassagyarmati fióktelephelye volt. Az üzemeltető már megszűnt. A szennyezés mértékét mutatja, hogy a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben megadott 10 μg/l értékkel szemben a 189.000 μg/l értéket mértek, de szabad fázisú perklór etilén is előfordult. A szennyezés a vízadó rétegbe is bejutott. A szennyezés akkori kiterjedését a város Környezetvédelmi Programjának 7. melléklete tartalmazza. Anyagi források hiányában ez a szennyezés továbbra is jelen van, a kárelhárításra nem került sor, pedig sürgető lenne, mert további felszín alatti vízkészleteket veszélyeztet. Más típusú szennyezés jelenik meg a parti szűrésű vízbázisban. Nitrát- és ammóniumszennyezés mezőgazdasági területről vagy településről származó diffúz szennyezés következtében illetve állattartó telepről szintén az Ipoly-völgyet éri. Balassagyarmaton a vízmű kutak a rossz vízminőség és a nyugat-nógrádi regionális ivóvízhálózat megépülése miatt nem üzemelnek, vízjogi engedélyük visszavonása folyamatban van. A fentiek ellenére az Ipoly vízgyűjtő területe általában nem mondható szennyezettnek. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint Balassagyarmat város fokozottan érzékeny besorolású.

Megyei Rendezési Terv kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület ábrázolása (3. sz. függelék)

Levegőtisztaság és védelme Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat 2014 évi értékelése alapján a város nem része az automata mérőhálózatnak. A manuális mérőhálózatnak része, ennek eredménye 2014-ben:


24


2016

Település Légszennyezettségi index 1. Balassagyarmat

NO2

SO2

ÜP

kiváló (1)

-

-

összesített index kiváló (1)

NO2 éves átlagérték µg/m3 40,00 35,00 30,00 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 0,00 2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

µg/m3

Az éves átlagértékre vonatkozó határérték 40 µg/m3, a kiváló minősítésnek megfelelően a 2014 évi éves átlagérték 12,6 µg/m3 volt, egyéb szennyezőt ez a hálózat a városban nem mér. Az OKIR adatbázisában a 2014 évi ipari eredetű levegőbe történő kibocsátások az alábbiak voltak: ANYAGNÉV Acetofenon Aceton Paraffin-szénhidrogének C9-től N-metil-2-pirrolidon Propil-alkolok 1,2,4,-Trimetil-benzol (Pseudokumol) SZÉN-DIOXID Butil-alkohol (primer-butanol) / butanol-1 / Etil-alkohol / etanol / Nitrogén oxidok (NO és NO2 ) mint NO2 Szilárd anyag Ásványolaj gőzök Xilolok Metil-izobutil-keton / 4-metil-2-pentanon; izobutil-metil-keton / Izo-propil-alkohol Szén-monoxid Etil-acetát / ecetészter; ecetsav-etil-észter / Toluol Etanol-amin Metil-tercier-butiléter

kg/év 451 1 149 412 84 18 48 768 402 3 31 53 597 9 220 530 151 10 14 38 059 530 32 2 40


% 0,05 0,13 0,05 0,01 0,00 0,01 86,92 0,00 0,00 6,06 1,04 0,06 0,02 0,00 0,00 4,31 0,06 0,00 0,00 0,00 25


2016

ANYAGNÉV Butil-alkohol (tercier-butanol) /trimetil-metanol 3C osztályba tartozó anyagok összesen (SPECIFIKUS) Kén-oxidok (SO2 és SO3) mint SO2 Izo-propil-benzol / kumol; metil-etil-benzol/ Butil-acetát/ecetsav-butil-észter/ 4,4-Difenil-metán-di-izocianát Benzin mint C, ásványolajból Benzol Etil-benzol Összesen

kg/év 670 31 8 027 28 5 8 2 331 126 11 884 020

% 0,08 0,00 0,91 0,00 0,00 0,00 0,26 0,01 0,00 100,00

A felsorolásból látható, hogy az emisszió zömét a füstgázok tették ki – szén-dioxid, nitrogén oxidok, szén-monoxid illetve a kén-dioxid és szilárd anyag tette ki az összes kibocsátás 99,24 százalékát, a fennmaradó töredék hányad jellemzően oldószer emisszió. A nem jelentősnek tekinthető ipari kibocsátás mellett számolni kell a közlekedés okozta légszennyező anyag kibocsátás CO, NOx, szénhidrogén emissziója és a kapcsolódó porterhelése. Ezek lakókörnyezeti ártalma jelentősebb, forgalmas utak melletti növénytelepítéssel mérsékelhető. Meg kell még említeni a fűtési eredetű CO, NOx, SO2, szénhidrogén kibocsátást is, melyek közül az első kettő a gáztüzelésre, az utóbbi kettő a szilárd tüzelőanyagok használatára jellemző. A város Környezetvédelmi Programja (2000) kiemeli a téli síkosság-mentesítés során kiszórt kőzúzalék és só porterhelését, ez valószínűleg jelenleg is jellemző, ellene a tavaszi alapos takarítással kell védekezni. Pozitívumként jelenik meg a rendezési tervben a városi kerékpárút hálózat nyomvonalának kijelölése. Levegőkörnyezeti szempontból üdvözlendő, mert kiváltja a motorikus közlekedéskor keletkező emissziót. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete alapján a város „az ország többi területe” megjelölésű csoportba tartozik.

10. Az ország többi területe, kivéve az alább kijelölt városokat

F

F

F

E

F

Talajközeli ózon PM10 Arzén (As) PM10 Kadmium (Cd) PM10 Nikkel (Ni) PM10 Ólom (Pb) PM10 benz(a)pirén (BaP)

Benzol

PM10

Szénmonoxid

Nitrogéndioxid

Légszennyezettség i agglomeráció

Kéndioxid

Zónacsoport a szennyező anyagok szerint

O-I

F

F

F

F

D

Ahol F csoport: az a terület, ahol a levegőtehetségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg O-I. csoport: az a terület, ahol a talajközeli ózon konventrációja meghaladja a célértéket. Mindezeket figyelembe véve kedvező, hogy megépült a Balassagyarmat elkerülő út nyugati szakasza, kedvezőtlen, hogy a déli iparterületek megközelítése jelenleg a lakóterületen keresztül vezet.


26


2016

A belterületi lakóterületek lehetőség szerinti maximális zöldterülettel való ellátása segíti a településen képződő por- és légszennyező anyagok megkötését emellett a mikroklímára is kedvezően hat. Ugyanígy javasolható az újonnan kijelölt ipari területekre a szegélyeken a védőfásítás előírása. Zaj és rezgésterhelés A településre vonatkozóan nem készült stratégiai zajtérkép. A város Környezetvédelmi Programja (2000) során tájékozódó jellegű zajméréseket végeztek a közeledési eredetű zajterhelésnek leginkább kitett település részeken, jellemzően a 22. sz. fkl. út mentén (Kórház, Szügyi út csomópont, Madách ligeti lakótelep, MÁV állomás, régi lőtér). A Kórháznál, a Szügyi úti csomópontban, MÁV állomásnál, távolsági buszállomásnál mértek rövid időszakokban magasabb zajterhelést, de a mérés nem terjedt ki a teljes vizsgálandó időszakokra. Végső megállapításkén arra jutott, hogy a város zajterhelése kedvezőnek mondható, mely elsősorban a lakóövezetektől távolságot tartó ipari területek kijelölésének köszönhető. Javasolja a 22. sz. fkl. út várost elkerülő nyomvonalának kialakítását, ez az eltelt időszakban részben megvalósult. Zajvédelmi szempontból jelenleg is kritikus pontnak látszik az a tény, hogy a déli iparterületre lakott területen keresztül vezet a teherforgalom. Ha a déli iparterület megközelítése lakott területet elkerülő nyomvonalon lenne biztosítható, az az érintett terület lakosinak megkönnyebbülést okozhatna ebből a szempontból. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályiról szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet írja elő a zajvédelemmel kapcsolatos fogalmakat és tennivalókat, illetve adja meg az eljáró hatóságokat. A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet pedig a határértékeket tartalmazza. A városban nincs se csendes övezet és zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület, illetve nincs fokozottan zajos terület sem kijelölve. Az újonnan kijelölt ipari tevékenységek engedélyeztetése során a Hatóság a zajvédelem megfelelő szintjének tartására fogja kötelezni a betelepülő vállalkozásokat. Rezgésterhelésre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre. Sugárzásvédelem A BM OKF honlapján elérhetők az országos háttérsugárzási adatok. Az ott elérhető információ szerint „a légkörben található sugárzó anyagok terjedésének követésére épült ki az országos sugárzásfigyelő rendszer. A rendszer legfontosabb része a több mint 130 mérőállomásból álló hálózat. Ezek a szabadtéren álló állomások olyan műszerekkel vannak felszerelve, amelyek folyamatosan mérik a szabadtéri sugárzás: az óránkénti dózis, azaz a dózisteljesítmény értékét. A dózisteljesítmény mértékegysége a nanosievert/óra, rövid jele: nSv/h. A természetes háttérsugárzás mértéke Magyarországon 50-180 nSv/óra körül ingadozik. Ez az érték függ a magasságtól, és a talaj típusától. Az ingadozást természeti hatások, időjárási körülmények (légnyomás, csapadék mennyiség) változásai befolyásolják.” Ha valamely esemény hatására a dózisteljesítmény jelentősen megnő, akkor azonnal megkezdik a kivizsgálást, vagy - ha szükséges - a megfelelő óvintézkedések elrendelését. A figyelmeztető szint 250 nSv/óra. A közeli Rétságon és Szécsényben is van állomás, ezek pillanatnyi mért értékei dátummal együtt leolvashatók a http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=monitor_nbiek_terkep webhelyen.


27


2016

Az április 12-i mért érték Rétságon 98 nSv/h, Szécsényben 92 nSv/h volt, messze a figyelmeztető szint alatt, joggal feltételezhető, hogy Balassagyarmaton sem különböznének jelentősen a fenti mért értékek. Hulladékkezelés A Balassagyarmati Városüzemeltetési Nonprofit Kft. végzi a helyi közszolgáltatást, a szükséges engedély birtokában. Balassagyarmat város hulladékának ártalmatlanítási helye: Nógrádmarcal - Zöld Híd Régió Nonprofit Kft. A szelektív hulladékgyűjtés a városban 2002-ben indult a papír elkülönített gyűjtésével. Ezt segítik a szelektív gyűjtő szigetek és az iskolai papírgyűjtési akciók illetve a közületeknek biztosított ingyenes konténerek. 2004 év óta működik a házi komposztálók rendszere is, a közszolgáltatótól csekély havi díjért bérelhetők a komposztáló edények. 2007 májusától kezdődött a PET palackok házhoz menő gyűjtése kéthetente történő elszállítással. A közszolgáltató honlapján GPS koordinátával és leírással megadott szelektív gyűjtőszigetek száma 23. A házhoz menő szelektív gyűjtés jelenleg nincs kidolgozva. Évi egy alkalommal kerül sor lomtalanításra, a Közszolgáltató honlapja precízen megadja, melyek azok a hulladékok melyeket ebben a körben befogad, illetve melyek azok, amelyeket nem lehet ily módon leadni. A közszolgáltató gondoskodik az elkülönítetten gyűjtött hulladékok elszállításáról illetve a hulladékgyűjtő pontokra kihelyezett hulladékok ártalmatlaníttatásáról is. A korábbi időszakokban állandó problémát jelentettek az illegálisan kialakuló hulladéklerakások, ezek megtalálása és az elhagyott hulladék elszállítása a Közszolgáltató feladata, ha a hulladékot elhagyó személye nem deríthető ki. A kapott információ alapján erre évente 10 MFt-ot kell áldozni, annak ellenére, hogy a TeSzedd! akciókban is rendszeresen részt vesz a város. Felhagyott hulladéklerakó rekultivációja: a Nyírjestől észak-nyugatra a 0185/2 hrsz-on található a felhagyott hulladéklerakó, ennek rekultivációja még nem befejezett. A terület fedése és a metán kinyerése megtörtént, a kinyerhető metán mennyisége nem éri el a hasznosíthatóságot, ezért ezt lefáklyázzák. Az utolsó szakaszba tartozik a terület fásítása, ez még nem történt meg.

Szennyvíz elhelyezés Balassagyarmaton működő Szennyvíztisztító Telep a város mellett Őrhalom, Hugyag, Patvarc települések kommunális szennyvizeit is fogadja. A város csaknem teljes egészében csatornázott, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtését tengelyen szállítva végzik. Ez a Nyírjes üdülőterületre illetve a központi városrészben a szolgáltatást igénybe nem vevőkre valamint néhány gazdálkodó szervezetre és intézményre vonatkozik (374 ingatlan). Az innen várható szennyvíz mennyisége 4 000 m3/év. A befogadó engedélyében szereplő hidraulikai terhelés mértéke 4 500 m3/d, a tengelyen ennek elenyésző töredéke fog beérkezni. Befogadó a DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. által üzemeltetett, 2660 Balassagyarmat, Kóvári út 30. szám alatti városi szennyvíztisztító telep, a folyékony hulladék fogadó műtárgy. A szennyvíztisztító telepet elhagyó tisztított szennyvíz határérték alatti terhelést mutatott a 2015.11.24-i mintavétel alkalmával: Vizsgált komponens

Határérték

Mért érték


Mértékegység 28


Vizsgált komponens pH Vezetőképesség KOIk BOI5 Ammónia-ammónium-nitrogén Nitrition Nitrátion Összes szervetlen nitrogén Összes nitrogén Összes foszfor Összes oldott anyag Összes lebegő anyag Összes oldott ásványi anyag Lebegő ásványi anyag SZOE

Határérték 6,5-9,5 125 25 20

50 V. 1-XI. 15.: 15 XI. 16. – IV. 30.: 25 2 35

10

2016

Mért érték 7,5 1490 <30 <10 0,10 0,08 42,0 9,8

Mértékegység µS/cm O2 mg/l

16,3

N mg/l

1,10 1 065 <10 730 <10 <2,0

P mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l

N mg/l mg/l mg/l N mg/l

Minden vizsgált komponensre megfelelő. Vizuális környezetterhelés A Megyei Rendezési Tervben a térségi tájrehabilitációt igénylő területekre vonatkozó térképen gyakorlatilag a város teljes külterülete feltüntetett.

Megyei Rendezési Tervben a térségi tájrehabilitációt igénylő területek térképe (3/5. sz. melléklet) A színes terület jelzi a térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezete által érintett települést. Barna szín illetve fekete pont jelöli a konkrét tájrehabilitációt igénylő helyeket. A Megyei Rendezési Tervben a tájképvédelmi övezetek is kijelölésre kerültek az alábbi térkép szerint:


29


2016

Megyei Rendezési Tervben a tájképvédelmi övezet terület övezetét zöld szín jelöli (3/6. sz. melléklet) A jelen rendezési terv az itt jelölt zöldterületeket meghagyja, az Ipoly mentén bővíti is. Az ITS alapján a fő környezeti konfliktust a folyószabályozás nyomán kialakuló, a területet gyorsan elhagyó vizek miatt kialakuló szárazodás jelenti. Ezt a hatást fokozza a csapadék szélsőségesebb eloszlása, melyet alátámasztanak az OMSZ által közzétett adatok is.

OMSZ Az éves csapadékösszeg %-os változása 1960 és 2009 között Ez a folyamat hosszabb időszakon át kedvezőtlen változások sorát indíthatja el. Hivatkozik még az ITS konkrétum említése nélkül rossz terület felhasználásra, művelési ágak nem szerencsés megválasztására és összefüggő ökológiai és zöldfolyosó hálózat egyes elemeinek hiányára. Vizuális konfliktust okozhatnak az ITS szerint a hiányzó védőfásítások a gazdasági területek környezetében. Erre a továbbiakban különös gondot kell fordítani. Hiányolja az ITS a belterület peremén (város déli pereme) a védelmi célú zöldfelületeket. Ezekre a rendezési terv előírásokat tartalmaz (beépíthetőség, zöldfelület aránya), melyeket be kell tartani, Gip Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján, Pécskő u. 21/1.

30


2016

és Gksz területeken ösztönözni kell a védőfásítást. Egyrészt vizuális szempontból takarja az üzemépületeket, másrészt a levegőminőségre is kedvezően hat. Nyári időszakban a terület mikroklímájára kedvező hatással van (nagy felületű párologtatás, hőelvonás). Árvízvédelem Az Ipoly folyó és mellékvizeinek rendezése megtörtént, ennek következtében a területre korábban kiöntő víz, mely lassú beszivárgást tett lehetővé megszűnt, a vizek gyorsan futnak át a területen. Emiatt a száradási folyamatok intenzívebbé váltak. A város Környezetvédelmi Programja alapján a „Nyírjesi tavak mellett jelentős vízfelülettel rendelkezik a Duna-Ipoly Nemzeti Park területéhez tartozó Ipolyszögi Égerláp, valamint a város alatt elterülő, még megmaradt holt Ipoly medrek.” 2012-ben készült a Nyugat-Nógrádi települések ár- és belvízvédelmi létesítményeiről szóló előterv (GEODROM Kft. TsZ. 06/2012.). Eszerint a város rendelkezik árvízvédelmi tervvel. Az idézett dokumentáció szerint az Ipoly árvizei az északi mélyebben fekvő területeket veszélyeztetik. A legmélyebben fekvő területek töltéssel védettek. A terv az észak-keleti városrész árvíz okozta károk mérséklésére, befogadó csatorna zárt és nyílt szakaszainak felülvizsgálatára, belterületi utcák csapadékvíz elvezetésének tervezéséről szólt. Ezen felül szerepeltek benne műtárgyak (iszapfogó tervezés), vasúttól délre fekvő területen árvízkárok mérséklése, vasúti áteresz vizsgálata és belterületi utcák csapadékvíz elvezetésének tervezése. Mindezek az intézkedések a további biztonságos vízelvezetést segítették. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák Kerestük a perklór-etilén szennyezés nyomát a FAVI Kárinfón a településekre elérhető adatbázisban. Mindössze két mérési eredményt találtunk: 2003 évben 58,55 µg/l mérési eredmény található, illetve egy 1996 évi 0-s mérési eredmény. Az előzőek alapján a meglévő szennyezés kárelhárítása a mélységi vizek védelme érdekében továbbra is fontos feladat, mely meghaladja az Önkormányzat lehetőségeit. A felszín és felszín alatti vizek pontban megadtuk a két legnagyobb talaj és talajvíz szennyezésre vonatkozó adatokat. Ezeken felül az ipari zónában előfordulhatnak további, nem ismert terhelések. További problémát okoznak az évente újratermelődő vadlerakók, melyek ellen a város és a Közszolgáltató rendszeres kezeléssel védekezik, ebben egyelőre nincs javulás. Talán a következő generáció már környezettudatosabb szemlélettel eláll az ilyen típusú értelmetlen tevékenységektől. A rendezési terv a korábbiakhoz képest növekedett területen, főleg a település déli, dél-keleti peremén jelöl ki Gip és Gksz területeket. Ez helyi konfliktushoz vezethet a jelenlegi területhasználókkal. A funkcióváltást gazdasági okok indokolhatják, az ipari, gazdasági létesítményekre vonatkozóan a tájba illesztés és a takaró fásítások csökkenthetik a váltás okozta feszültséget. A város Környezetvédelmi Programja tartalmaz arra utalást, hogy a város követelje meg a betelepülőktől az ISO 14001 szabvány szerinti tanúsíttatást a betelepülést követő 2 éven belül. Ez a tervezett intézkedés a betelepülők környezettudatosságát javíthatja. Közlekedésben a jelenleg félkész északi elkerülő út nem igazán tölti be a szerepét. A tervezett részleges elkerülő ág, mely a belvárost tehermentesíti, a lakók számára kedvezőbb megoldás. A tervezett további déli elkerülés pedig a város szempontjából – mivel a lakott területektől a legmesszebb vezet - a legkedvezőbb megoldást adja. Környezeti szempontból az út menti fásítás már leírt előnyeinek kihasználásával a kedvezőtlen hatások ellensúlyozása részben biztosítható, illetve az út nyomvonalának optikai vezetése a forgalom biztonságra gyakorol kedvező hatást.


31


2016

A város Környezetvédelmi Programja a holtágak mederkotrását és vízzel ellátását, valamint a Nyírjesi tórendszer 15-20 évenkénti mederkotrását és vízzel ellátását javasolja. Természetvédelem Az Európai Unió –hoz történő csatlakozásunk (2004) után több olyan közösségi szabályozás került napirendre, melyek az azt követő években bekerültek a magyar jogrendbe. Ilyen fontos, a biológiai sokféleséget megőrző és a biodiverzitást elősegítő rendelkezések az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi jelentőségű területekről, valamint az ökológiai folyosók létrehozásáról szóló közösségi szintű és hazai jogszabályok. A város külterületi részén mindkét, a fentiekben megjelölt védett terület megtalálható. Az Ipoly folyó és árterülete – úgyis, mint természetes határ – a nemzeti, nemzetközi ökológiai folyosó része. Feladata a magterületek, sávos vagy folytonos élőhelyek, az élőhely mozaikok közötti átjárhatóság biztosítása. A nemzetközileg is jegyzett NATURA 2000 –es területek a város ÉNy –i részén találhatók. Az EU 79/409/EGK (1979. április 2.) és a 92/43/EGK (1992. május 21.) irányelvei alapján jelölték ki a védelemre szoruló területeket. Az Ipoly mente 2001 –től került fel a Ramsari listára. A kiemelten védett összességében 2227 ha nagyságú területeket a 275/2004. (X.8.) Korm. r. az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, és a 14/2010. (V.11.) KvVM r. az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről jogszabályok nevesítik. A HUDI 10008 számon lajstromozott Ipoly-völgye megnevezésű védett terület konkrét ingatlanait – településenkénti bontásban - az utóbbi jogszabály sorolja fel. A védett területeken való mezőgazdasági művelés módját, esetleges korlátozását, illetve a korlátozás miatti kártérítést szintén jogszabályok rögzítik. Az Ipoly-völgye védett terület jellemző növénytársulásai az égerláp (Dryopteridi – Alnetum), a fűz láp (Calamagrostio – Salicetum cinereae) és a vizililiom társulás(Nymphaeetum albo-luteae). A védett állatfajok: a magyar tavaszi fülesbagoly-lepke, (Dioszeghyana schmidtii), a lápi póc (Umbra krameri), a selymes durbincs, (Gymnocephalus schraetzer), a kis lilik (Anser erythropus), a vidra (lutra lutra), a kis patkósdenevér (Rhynolopus hipposideros), a közönséges denevér (Myotis myotis), a sárgahasú unka (Bombina bombina), a levelibéka (Hyla arborea) és a mocsári teknős (Emys orbicularis). A közigazgatási terület Ny –i része védett természetvédelmi terület, művelési ág szerint rét és erdő. Korábban tervben volt a terület Tájvédelmi Körzetté nyilvánítása, de ennek kijelölése még nem történt meg. Mindhárom a fentiekben jelzett védelem alá eső területeket a szerkezeti tervben jelöltük, illetve az Helyi építési szabályzatban az érintett ingatlanok felsorolása mellett az ingatlanokkal kapcsolatos művelési és egyéb korlátozásokat is meg jelenítjük. A fentiekben felsorolt védett természeti területeket a Településszerkezeti tervlap ábrázolja. Tájvédelem és tájképvédelem A természeti adottságokra, a táji értékekre vonatkozó vizsgálatok szerint Balassagyarmat területén, nemzetközi szinten is védett – gazdag élővilágot őrző - vizes élőhelyek, hazai védettség alatt álló Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján, Pécskő u. 21/1.

32


2016

erdők és rétek, vizes élőhelyek (mocsarak), valamint helyi védettség alatt álló belterületi (Nyírjes) területek találhatók. A táji, természeti értékek megőrzése, védelme a Szabályozási Terv kiemelt feladata. Nemzetközi és országos jelentőségű védett területek: - a Ramsari listán szereplő, HUDI 10008 számú Ipoly-mente Különleges madárvédelmi terület (NATURA 2000) - az Ipoly-völgye mint ökológiai folyosó - a DINP által nyilvántartott, a település Ny –i részén található erdő és rét-területek a 34/1997. (XI. 20.) KTM rendelet alapján A fenti védelem alatt álló területek megőrzése, fejlesztése nem csak a nevesített kezelő (DINP) feladata, hanem kötelezettségeket ró arra a településre is melynek területén találhatók. Így mind az önkormányzat, mind a város lakossága és gazdálkodó egységei számára fontos feladat a természeti és táji értékek megőrzése és e feladat ellátásában együttműködés a kezelővel. Helyi védelem alatt álló területek: - a Nyírjesi parkerdő és tó környéki jóléti erdőterületek, - Hősök tere, - Palóc liget, - Gregori park, - Springa dombi városerdő, - Ligeti Lajos utcai sétány A város közigazgatási területén egyéb védettség alatt álló természeti érték, tájképi elem nincs Zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztése A település mai szerkezete jól mutatja a település fejlődését. A település régi történetileg kialakult magja zsúfolt, a sűrű beépítés nem adott lehetőséget nagyobb zöldfelületek kialakítására. A belső mag köré települő részek településszerkezete szabályos, derékszögű utcahálózatú, utalva az újabb keletkezésre, ezek a fiatalabb településrészek, melyekre a lazább, terében nagyobb zöldfelületet magában foglaló családi házas öv található. A külső területeken – főleg a K –i oldalon – már találunk többszintes, az épületek között kisebb-nagyobb zöldfelületeket is magukban foglaló lakóövezeteket. A város közhasználatú zöldfelülettel nem túl jól ellátott, ami van, az is koncentrált, így az növényállomány meglétéből adódó klímaszabályozásról és a környezetre gyakorolt javító hatásról nem beszélhetünk. A kevés közhasználatú zöldfelület mennyiségét ellensúlyozza a közhasználatú zöldfelületek viszonylag nagy területe (Nyírjes, temető, sportcentrum, Palóc liget, stb.), illetve a települést övező természetes, növényzettel és vízfelülettel borított területek. A zöldfelületre vonatkozó vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a város zöldfelületei mind mennyiségi, mind minőségi fejlesztésre szorulnak. A település zöldfelületi rendszerének alkotói a közhasználatú zöldfelületek, mint a közkertek, közparkok, játszóterek, út- és térfásítások; a korlátozott közhasználatú zöldfelületek, mint a templomkertek, intézménykertek, iskola és óvoda kertek, a közhasználat elől elzárt magán-; és intézményi kertek. Az esztétikai és a környezet elemeire gyakorolt hatásával a lakosság szempontjából legnagyobb használati értéke a közhasználatú zöldfelületeknek van. Legnagyobb jelentőséggel a Nyírjesi tó és a mellette kialakított vadaspark és üdülőterület bír. A továbbiakban is biztosítani kell a terület fenntarthatóságát, a közműveinek kiépítését, a tó szakszerű üzemeltetését, hiszen ez a város egyik legkedveltebb szabadidős területe. A belső városrész Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján, Pécskő u. 21/1.

33


2016

legnagyobb közparkja a Palóc liget. Elő kell irányozni a közpark mielőbbi kertépítészeti felújítását. A harmadik – jelenleg is kialakítás alatt álló – zöldfelület, az elkerülő út és a város északi része között kialakítandó sportcentrum. Itt kihasználva a természet közelségét, a létesítmények közötti zöldterületeket a táj adottságainak és a területen őshonos növényzet kialakításával kell tervezni és kivitelezni. Ahol lehetséges és az útszelvény mérete megengedi, szorgalmazni kell az utcafásítást, fasorok telepítését. Ezt előzetes felmérés és tervezés után megfelelő méretű és tűrőképességű állománnyal kell kivitelezni. (pl. Fraxinus ornus ’Mecsek’- gömbkőris, Fraxinus excelsior ’Aurea’- aranykőris , Acer platanoides ’Globosum’ – gömbjuhar, Crataegus laevigata ’Paul’s Scarlet’ - galagonya) A belvárosi burkolt területeken ládás növények elhelyezése javasolt. Javasolt a köztemető kertépítészeti felülvizsgálata és egy a temetőkert irányú fejlesztése. Helyi jelentőségű védett területek természeti és kultúrtörténeti értékeinek megtartása és fejlesztése továbbra is indokolt. Zöldfelületi ellátottság alakulása Alapvetően a település külterületi zöldfelülete – a jelenlegi egységesítés, és módosítás során mennyiségében némileg csökken (Gazdasági – ipari övezet kijelölése a város DK –i részén), azonban jelentős minőségi változás az elmúlt szabályozás óta a nemzetközi és hazai jogszabályokban védetté nyilvánított területek megjelenítése a szerkezeti terveken, és deklarálása a helyi építési szabályzatban. A minősítésében magasabb szintre emelt vizes élőhelyek kiemelt jelentőséget nyernek ezáltal, a helyi jogszabályi környezetben is. A belterületi zöldfelületek szerepe, nagysága lényegében nem változik (kisebb bővítés javasolt a fentiek szerint), a város északi részén kialakítandó sportcentrum zöldfelületeinek tervezett kialakításával, intenzív használatával következik be pozitív minőségi változás. Zöldfelületek ökológiai szerepének erősítése A külterület tekintetében a védett területek megőrzésében, az ott megjelenő fajok védelmében, az átjárhatóság biztosításában szoros együttműködést kell kialakítani a területeket kezelő szervezettel, hisz ezek védelme nem csak az állam, hanem az önkormányzat feladata is. E tekintetben – a DINP felvilágosító tevékenységén túl – a településnek is mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy akár szabályozási, akár kommunikációs úton, a lakosság, a gazdálkodó egységek és a térségbe látogatók felé a kifejezze e különleges, egyedi természeti értékek védelmét, hosszú távú megőrzését.

Örökségvédelem A várost alkotó épületek jelentős része fennállása óta bizonyára többször átépült, megváltozott. A várost többször is feldúló török vagy császári hadak nem hagytak maguk után fennmaradt épületeket, a 16. század előtti városi épületekről igazán hiteles képünk nincs. Balassagyarmat építkezései sok tekintetben közös vonásokat mutathattak a szomszédos falvakéival. A parasztházak a XIX. század végéig vályogból épültek. A lakóházak beosztása megegyezett a környékbeli falvak házaiéval. A lakóház és a melléképületek egymás mellett, többnyire egy fedél alatt helyezkeditek él, legtöbbje az utcára merőlegesen. A lakóház végénél, az istálló mellett — néha vele egy fedél alatt — volt a szín. Az udvar belső végén Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján, Pécskő u. 21/1.

34


2016

keresztben helyezkedett el a fafalas pajta s mellette a szérű. A pajta mögött levő (gyakran nagyobb kiterjedésű) külső telken (szérűskertben) burgonyát, kukoricát, káposztát termeltek, de gyakran gyümölcsfák is voltak ezen a telken. Az udvar belső részén a lakóházzal szemben volt a zöldséges kert, mellette álltak a disznóólak, ketrecek és közelében a trágyadomb. A pitvarral szemben az udvar elején díszelgett a gémeskút. A palóc ház fő típusa a szalmafedeles, apróablakú, alacsony, fehérre meszelt házikó. A házakat szarufás tetőszerkezettel építették, a zsúpot lécekre erősítették, a gerincen a „lovakat" fogatták le. Az 1850-es években nem voltak ritkák a városban a magas kontyos tetők. Balassagyarmaton az 1870-es években sem volt sok háznak kürtője (kéménye), tehát a füst a háztető végén levő füstlyukon szabadult ki (ezekben voltak télen a húsfüstölők). Az újabb parasztházak az 1870-es évektől általában oszlopos folyosóval (ámbitus), faragott deszkás oromfallal és homloklécekkel épültek. 1869-ben a városban 697 ház, 1890-ben 707 ház volt. A házak száma tehát alig változott, ugyanakkor a házankénti laksűrűség emelkedett. A 80-as években leégett vagy árvíz következtében elpusztult sok ház helyett nagyobb (sőt emeletes) és egészségesebb ház épült, némelyik több szobával. A házak száma 1900-ban 899. A városi tanács mégis sokat tett Balassagyarmat fejlesztéséért. 1836-ban Építési Bizottságot hoztak létre, mely azután az építkezéseknél már nemcsak a biztonsági, hanem az esztétikai szempontokat is érvényesítette. A város vezetősége az 1890-es években a település nyugati szélén lakások építésére alkalmas területet vásárolt (illetve csere útján szerzett), amit parcellákra osztott s ezeket lakásépítés céljaira olcsón eladta. A kiosztott házhelyeken az építkezést rövid határidőhöz kötötték. Balassagyarmat a századfordulón hivatalosan nagyközség volt, de azért még a közigazgatási iratokban és jegyzőkönyvekben is nagyon gyakori a „város" titulus használata. Balassagyarmat 1886-ig mezővárosi rangot viselt. Az 1886. évi XXII. törvény kritériumainak Balassagyarmat nem felelt meg, és emiatt nagyközséggé minősítették. Ez után kezdődött az a küzdelem, amelyet Balassagyarmat indított, hogy ne csak a szóhasználatban legyen város, hanem újból elnyerje a város címet. Gyarmatnak, mint településnek, a terjeszkedése és fejlődése a kiegyezés után indult meg a hivatalok elhelyezésével összefüggésben. Az 1870-es évek tűzvészei sok régi házat pusztítottak el, ugyanakkor kényszerítőleg hatottak az újak építésére. Az 1890-es években meginduló vasútépítés, a közutak rendbehozatala, a gazdasági fellendülés, a több építési anyag és az olcsó házhelyek biztosítása kedvezően befolyásolta az építkezést, az utcák rendezését. A múlt század végén a város területileg is növekedett. A vasútépítés megkezdése után a terjeszkedés déli, délnyugati és részben keleti irányú volt. A város közvetlen szomszédságában levő földterületek, sőt bizonyos belterületek is egyes földesurak tulajdonában voltak, de sikerült e földeket megvásárolni, ezzel új városrészek és utcák kialakítását elősegíteni. A gyarmati képviselő-testület 1896 tavaszán határozta el, hogy a vasútvonal mentén fekvő 40 holdnyi területet megvásárolja házhelyek céljára és „sétatér" létesítésére. A régi vásártér kiépülő utcáival az Otthon-telep nevet viselte. 1897-ben elkészült az Otthontelepi bizottságnak az utcák, házhelyek és a liget kijelölésére vonatkozó javaslata, valamint a tervrajz is. A volt vásártér északi részén jelölték ki a „sétatér" (a liget) helyét. Kimondták, hogy a Scitovszky (Vasút, ma Bajcsy-Zsilinszky)) utcában csak villaszerű ház építhető. Mivel a telekvásárlók kötelesek voltak az építkezést legkésőbb 1899-ig megkezdeni, az építkezések zöme 1900-ban befejeződött. Megtörtént az Erzsébet-liget rendezése, sőt az Otthon-telep déli részén kialakított Madách tér fásítása is. Az új városrészben létesült az Andrássy, Király, Vasút, Petőfi, Nagy Iván és Zrínyi utca. Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján, Pécskő u. 21/1.

35


2016

Az Ipoly áradása 1888-ban teljesen elpusztította a Malom utcát. Új utcát építettek közadakozásból, ennek neve Jószív utca lett. A Jószív és a Szécsényi utca között nyitották meg a Kapás utcát. A környező területet 1890-ben háztelekként értékesítették s ezeken rövidesen házak épültek. Az 1890es években kezdett kiépülni a Nagytábor és Kistábor utca. Távolabb, ugyancsak a Szécsényi utca déli oldalán, hatalmas telken épült a Mária Valéria közkórház épületcsoportja is. Ennek környékét néhány év múlva parkosították. A kórház rövidesen az ország egyik legnagyobb vidéki kórházává fejlődött. A kórházat Hübner Jenő és Mezey Sándor műépítészek tervei szerint építették, átadása, hivatalos megnyitása pedig 1897-ben történt meg. A megyeház rendbehozatalára 1877 és 1880 között került sor, mert a nagy-terem mennyezete életveszélyessé vált. A Thököly utcában 1868-ban fejezték be a hatalmas méretű, román-arab stílusú zsinagóga építését. A város nyugati szélén 1875-ben épült fel a gőzmalom. A régi polgári iskolát — a Deák Ferenc utcában — 1878-ban építették. Az emeletes laktanya 1884-ben készült el. Az 1890-es évek végén a Balassagyarmati Takarék- és Hitelintézet és 1898-ban a földszintes evangélikus iskola építkezését fejezték be. A Balassa-szállót 1893-ban, a Magyar Király Szállót pedig 1897-ben építették át. Az építkezések ellenére a városnak csak a főutcai része volt városias jellegű, az emeletes házak egy-két kivétellel mind itt helyezkedtek el. 1868-ban elhatározták a Görög (Szerb) és Óváros utca rendezését. A kassai állami út — gyarmati városi szakaszának — új burkolása során 1888-ban megkezdték a járdák, átereszek rendezésének, az utcák bekötésének munkálatait, a járdák szélén pedig díszfák ültetését határozták el. 1892-ben kiépítették az állomáshoz vezető utat, amelyet akkor neveztek el Scitovszky útnak. Az 1901-es városkép — mai szemmel nézve — lehangoló lehetett. A vonaton érkező szemében távolról szinte egyetlen Ipolyhoz simuló utcának tűnt a város pár emeletes épülettel és két toronnyal. Főutcája mintegy 2 km hosszú volt, abból északi és déli irányba ágaztak ki mellékutcák, amelyeket néhol kis keresztutcák kötöttek össze. A város mai belterületén nagy üres telkek álltak. A Deák Ferenc utca déli oldalán például csak a gimnázium épülete és ettől nyugatabbra egy ódon kastély állt. A liget egyetlen oldaláról sem volt folyamatosan beépítve, beleértve a főutcái oldalt is. A városban kétemeletes épület — a börtönön kívül — csak egy volt. Nem volt a városban szobor, villanyvilágítás, aszfaltozott járda stb., kockaköves és makadám burkolatú utca is kevés. A földszintes házak nagy része rossz állapotban volt. Az „indóház" előtti téren a leszálló utasoknak mindenük sáros lett. A Kaszinó kertjének korhadt fakerítése volt, a mai Madách szobor helyén a kopott kismegyeháza, a bíróság helyén egy rozzant kastély állt és benne a múzeum. Az Ipoly-part lakott, beépített szakasza is rendetlen, út csak egy darabig vezetett. 1901-ben határozta el a vármegye törvényhatósági bizottsága a Mária Valéria közkórház bővítését egy 200 fős elmeosztállyal. Az épületet Hübner Jenő országos hírű budapesti műépítész tervezte. Átadására 1903-ban került sor. 1903-ban elkészült a leánypolgári és a második kisdedóvoda modern és díszes épülete is. A régi főutcái földszintes épület helyett 1909-ben építették fel a Nemzeti Iskola Templom utcai emeletes épületét Az 1900-ban megnyitott főgimnázium épületét a következő években bővítették és átalakították, majd 1903-ban adták át rendeltetésének. A volt városházát Wälder Gyula budapesti építész, műegyetemi tanársegéd tervei alapján alakították át postapalotának, amelynek átadására 1903-ban került sor. Az állami célokat szolgáló, de a város tulajdonában levő pénzügyi palota felépítésének munkálatai 1912-ben indultak meg. Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján, Pécskő u. 21/1.

36


2016

1904-ben avatták fel a neogót stílusban épült református templomot. A Szerb utcai régi görögkeleti templomot 1908-ban lebontották, s helyére egy lényegesen kisebb, de sokkal szebb kivitelű kápolnát építettek 1910-ben. 1911-ben megkezdték a régi földszintes plébánia bontását, hogy egy szép kivitelű emeletes házat építsenek helyére. Az új plébániát Wälder Gyula tervezte és Munk Dezső építette. A tulajdonosa 1904-ben tette közhírré, hogy a Scitovszky út Fő utcai torkolata közelében felépítette a Rák Szállót, amely a városnak vezető szállodája és vendéglője lett. Az Erzsébet-liget vált a város büszkeségévé. „Kevés városnak van ilyen parkja — írta az újság 1910ben —, ahol egész gyűjteménye van a külföldi és hazai díszfáknak és cserjéknek, ahol egyetlen egy lépést sem tehetünk anélkül, hogy újabb gyönyörűséget ne találnánk." Az emlékművek állításának sorát az az emlékoszlop nyitotta meg, amelyet az Erzsébet-ligetben Völgyi István kezdeményezésére 1908-ban lepleztek le az 1848-as gyarmati hősök emlékére. 1910-ben kezdték építeni az új kaszinó épületét az ún. kaszinókertben, a régi nyári kaszinó helyén, melyet Munk Dezső tervezett és épített fel a megyei urak közmegelégedésére. Átadására 1913-ban került sor. Az új közvágóhidat — a régi szomszédságában — Szeghő Lajos helybeli építész tervezte, a munkálatok elvégzését pedig Münk Dezső vállalta. A vágóhíd és az annak keretében épülő jéggyár átadására 1912-ben került sor. A régi vágóhidat szeszfőzdévé alakították, ahol 1918-ban indult meg a szeszfőzés. Schwarcz Mórtól megvásárolták a Rákóczi fejedelem útja és a Madách Imre utca sarkán levő Magyar Király Szállót a mellette levő telekkel együtt. 1912 elején az új városháza terveinek, költségvetésének elkészítésével, egyúttal a művezetéssel és a felülvizsgálattal Wälder Gyulát bízta meg a képviselőtestület. Az épület átadására 1915-ben került sor: „Igen impozáns részlete a nagy tárgyalóterem s a széles utcai erkély, mely hazafias tüntetések alkalmával igen alkalmas lesz szónoklatok tartására." A városban 30-nál több vendéglátóegység — szálloda, vendéglő, kávéház, kocsma, cukrászda stb. — működött. Ezek közül 10—15 vendéglő, de különösen 5—6 nagyobb stílű szálloda emelkedett ki. Sok vendégnek és ünnepi összejövetelnek adott otthont a Kossuth Lajos utca sarkán levő Balassa-szálló, a mai városháza helyén levő Magyar Király Szálló, a Szerb utca bejáratánál levő Zichy-szálló, a Zöldfához címzett szálloda és az 1910-ben a régi Nemzeti Iskola telkén épült Nemzeti Szálló. Nagy ügybuzgalom eredményeként — de a háború miatt válságos körülmények között — született meg a Nógrád vármegyei Múzeum új épülete. Építését még 1905-ben határozták el. 1907-ben 1000 négyszögöles területet a város adományozott számára az Erzsébet-ligetben, azzal a kikötéssel, hogy nem keríthető el. A bíráló bizottság Wälder Gyula építési tervét fogadta el. 1910-ben őt bízták meg a részletes költségvetés kidolgozásával és az építkezés felügyeletével is. A múzeum építéséhez 1914 márciusában kezdtek hozzá, építésével Farkas Mihályt bízták meg. Az 1915 utolsó napjaira a festési munkálatokig készült el az épület. Balassagyarmat századelejei építészeti újjászületésében nagy szerep jutott Wälder Gyulának, a későbbi műegyetemi tanárnak, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának. A historizáló stílustörekvések híveként sajátos neobarokk épületek egész sorát hozta létre országszerte, és Balassagyarmaton ezeknek számos példája található.


37


2016

Balassagyarmat városiasságát és esztétikumát nagyméretű középületei — mint akkor mondták „palotái" — teremtették meg elsősorban. Főleg ezek révén került az 1910-es évek közepére szép eklektikus kisváros a nagy falu helyére. A városépítő tevékenység a világgazdasági válság idején csupán a legszükségesebb munkálatokra szorítkozott, mert egyfelől a költségvetés erre a célra nem tudott fedezetet biztosítani, másfelől pedig a költségvetési hitelek nem jelentettek egyúttal pénzt is. 1934-ben Balassagyarmaton megkezdték a sportuszoda és a strand építését. A Hajós Alfréd műépítész tervei alapján, Munk (Magos) Dezső építészmérnök irányítása mellett készült létesítményt 1935 tavaszán adták át rendeltetésének. Az egészségügy legfontosabb intézménye a Mária Valéria kórház volt, ahol 1922-ben szervezték újjá a bőr- és nemibeteg osztályt. 1925-ben épült a belgyógyászati pavilon déli végéhez terasz a tüdőbetegek részére. A 40 ágyas szülészeti pavilon épületét — a sebészeti pavilon meghosszabbításaként 1927-ben adták át rendeltetésének. Majd Wälder Gyula műegyetemi tanár tervei szerint 200 nőbeteg számára épült új, modern elmeosztály. Az elmebetegek pavilonját és a központi konyha épületét 1929-ben adták át rendeltetésének. 1941. január első hetében megnyílt az 50 ágyas fertőző osztály. Ezáltal a kórház ágyszáma 908-ra emelkedett. Az 1937-es évben megépült a Szaléziak új rendháza — a Szalézi templom és az intézet között — amely Munk (Magos) Dezső építészmérnök munkája volt. A város ezekben az években nemcsak hosszában, hanem széltében is kezdett terjeszkedni. Így keletkezett a vasúton innen a Tisztviselő-telep, a vasúton túl pedig a Süvítő-telep. A vasút túlsó oldalán 1907-ben kezdték meg a Vasutas-telep kiépítését a vasúti alkalmazottak számára. Ezt követően született meg a Tisztviselő-telep, tengelyében a Széchenyi utcával. Ez a városnak észak-déli irányú kiterjedését eredményezte, mert addig csak az Ipoly mentén, kelet-nyugati irányban fejlődött. A Tisztviselő-telep építése 1910-ben kezdődött, teljes befejezését azonban megzavarta a világháború. 1939. február 25-én az iparügyi miniszter által kiküldött miniszteri bizottság azzal a módosítással hagyta jóvá Balassagyarmat városrendezési tervét, hogy a kórházzal szemben fekvő vásártér területét nem honvédlaktanya, hanem lakóházépítés céljára tartják fenn. A balassagyarmati közjóléti szövetkezet a régi vásártér egy részét birtokba vette — a kórház elől a vásárteret áthelyezték a Szügyi útra, a Süvítő-telep és a Nyírjes-puszta közé — illetve átengedte az ONCSÁ-nak. Ezeken a kertművelésre alkalmas 300—300 négyszögöles telkeken téglából, szigetelten 12 házat épített sokgyermekes családok részére. Egy-egy házban, modern tetőzet alatt 1-1 szoba és hálófülke, valamint konyha és kamra volt, valamint két-két házhoz egy közös kút is tartozott. Később a városban még további 10 ONCSA-házat építettek az előző tapasztalatok figyelembevételével. A második világháború a város számára súlyos veszteségeket okozott, mind a lakosság számában mind anyagiakban. Ehhez jött még az a döntés, hogy a megyeszékhelyét 1950-ben elviszik Salgótarjánba. Ez tulajdonképpen a „polgári hagyományok” miatti büntetés volt Balassagyarmat számára. A háború végén 2779 lakása volt a városnak, 1945 és 1949 közötti időszakban mindössze csak 44 lakás épült. Ezek a lakások magánerőből épültek, hisz 1952-ig állami beruházásból egyetlen egy lakás sem épült a városban. 1952 és 1958 között összesen 17 db állami lakás épült. 1968-ban elkészült Balassagyarmat várospolitikai terve. Az általános rendezési terv már négy évvel korábban napvilágot látott; a hosszabb távú, „komplex, tudatos várospolitika és fejlesztési terv" az új Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján, Pécskő u. 21/1.

38


2016

tervidőszak eredménye. A városi tanácsnak ebből a dokumentumából kibontakozik a város közeli jövője: Balassagyarmat egy 25 ezer lelket számláló, erősen iparosodott, jól fejlett kisvárosi lét felé halad. Az 1960-as évek végén indult meg a városközpont rekonstrukciója s az új lakótelepiek — a Lenin, az Ifjúság útjai és a Kun Béla lakótelep — kiépítése. A lakásigények kielégítésén túl most már az is célként szerepel, hogy Balassagyarmat falusiassága mindörökre felszámolódjék. A hatvanas évek végén készült el az új OTP-székház, a Magyar Nemzeti Bank épülete, az Állami Biztosító székháza. Az építkezésekkel párhuzamosan megkezdődött a városközpont elavult épületeinek szanálása, a beépítendő ingatlanok kisajátítása. Az új városépítő elvek alkalmazása nyomán megváltozóban van Balassagyarmat hagyományos arculata. A városmag történelmi hangulata szerencsésen elegyül a modern épületek eleganciájával, s a három új lakótelep magas szinten képviseli a jelenkori urbanisztika szellemét. Ekkor összesen 807 lakás épült a városban. Tovább épül és modernizálódik a város fő útja, a Rákóczi út. Megindulnak az építési munkálatok a Jószív utca, valamint a Rákóczi fejedelem útja között, az itt felépítendő új lakótelep Nógrádi Sándor nevét viseli. Tovább terjeszkedik a város a délkeleti részeken és a víztorony környékén. A városközpont rekonstrukciója ugyancsak megszakítás nélkül folyik. A korábbi reprezentatív épületek mellé felzárkózott az új háromszintes városi pártszékház. Mellette a frissen felújított Kollégium és az Egészségház épülete őrzi a múlt század, illetve a századelő immár történelmi hangulatát. Befejezik az új ABC-áruházat és az ÁFÉSZ éttermét. A nyolcvanas évek végén készült el az új művelődési központ és gimnázium, mint az időszak legjelentősebb építkezése. Tervezője Reimholz Péter Kossuth és Ybl díjas építész, egyetemi tanár. Ezekben az években a város építése jórészt a megye építészeinek tervei szerint készülnek. A Nógrádterv a lakótelepek tervezésében vesz részt, a lakóházakat illetve a főutca reprezentatív épületeit Tamássy István Emil, Guzmics György építészek tervei szerint építik meg. A rendszerváltás évei valamennyi területen némi visszaesést hoztak a, majd új lendülettel indult meg a város építése. Új ipari területeket jelöltek ki – és építettek be – a város dél-délkeleti területén. A városközpont forgalmának csökkentésére az Ipoly felől új tehermentesítő út épült, ezzel lehetővé vált a Rákóczi út egy szakasza forgalmának csillapítása, új burkolatok és új utcabútorok elhelyezése, a gyalogos forgalom elsőbbségének biztosítása. Számos középületet újítottak fel, vagy bővítettek új funkcióra, és több új köztéri szobrot állítottak. A város hosszú időn át tartó stagnálása és minden fejlesztés ellenére megőrizte kisvárosi jellegét – a lakótelepek sem nagyravágyó léptékűek – és a döntő részben családi házas beépítését. Az utcaképek is sokat változtak, mégis megőrizték a karaktert adó eklektikus, századfordulós és békeéveket idéző hangulatukat. Ezen az ízléssel, visszafogottan megvalósított főutca modernizáció sem változtatott, csak annyira „mai” amennyire szükséges. A balassagyarmati vár régészeti módszerekkel történő kutatása csak a kezdeteknél tart. E rom mai ismereteink szerint a mezővárost kerítő külső védelmi öv egyik bástyája lehetett. Bodnár Katalin 1987-ben tárt fel a Bástya utca 8 alatt középkoriként datálható leleteket. Az 1996-ban folytatott ásatás tisztázta az egykori vár tényleges helyét. Az eddigi kutatás eredményeként elmondhatjuk, hogy a balassagyarmati vár a mai Vár utca területén épült ki. Feltehetően – Detre fia Miklós – az abban a korban komoly erődítménynek számító, kőből készült lakótorony építését — Gyarmat földrajzi fekvéséből származó helyzeti energiáit felismerve — 1250 táján kezdhette el. Az 1250-ben királyi adományként kapott Hídvégen, az Ipoly szigetén, a gyarmati kőépítménynél gyengébb gerendavárat is ő építette. Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján, Pécskő u. 21/1.

39


2016

A gyarmati lakótorony több emeletes donjon, azaz „öregtorony" lehetett, ami annál hosszabb kilövést és védelmet biztosított a tetején elhelyezkedő jászok számára, minél magasabb volt. Az ilyen lakótornyok a XIV. század végéig voltak jellemzőek. Az épületegyüttest fallal, vagy gerendákból és földből épített palánkkal vették körül, s az így létrejött udvaron helyezték el az istállókat, valamint a cselédség lakásait. De a síkságon épült váraknál a falat, illetve a palánkot vizesárokkal is körülvették. Ezeken híd — többnyire felvonóhíd — vezetett át a várkapuhoz. A gyarmati erődítményt is minden bizonnyal ilyen, az Ipoly vizével táplált vizesárok övezte. Legkorábbi része — feltehetően - a nyugati szárnyán álló torony, mely a 13- század második felében vagy a 14. században épült, középpilléres, három vagy négy belső szintre tagolt, eredetileg is fallal kerített kis várudvarral rendelkező lakótorony. Természetes védelmi pozícióját a közvetlenül mellette folyó Ipoly és egy feltételezett, az objektumot délről megkerülő mellékág vagy csatorna adta. A Felvidéken igen ritka síkvidéki vízi várnak épült, mely a keletre elhelyezkedő révet (mai határátkelő) és a tőle délre levő falut, a mai Óváros tér területét védte.

JOHANN LE DENTU TUSRAJZA


40


2016

A vár vagy várkastély kiépülése megfelel az általános várfejlődési tendenciáknak. A 15. század végére az eredeti építmény már több épületrésszel bővült. A Balassák később korszerűsítették és szerkezetileg is átalakították a lakótornyot, és gazdag reneszánsz díszítéssel látták el. Az eddig előkerült kőfaragványok nívós építőpáholy jelenlétét bizonyítják. A tagozati elemek a korai, klasszikus reneszánsz motívumkincset használják. Az építkezés a Mátyás- és Jagelló-kori főúri építkezések sorába helyezhető. Az itt előkerült reneszánsz kőanyag pillanatnyilag Nógrád megye legnagyobb ilyen stílusú lelet együttese, és felveti a reneszánsz főúri építkezések néhány megválaszoltnak hitt kérdésének újra gondolásat. RÉGÉSZETI LELŐHELYEK Balassagyarmat közigazgatási határában található nyilvántartott régészeti lelőhelyek 30793 Bercsényi utca 7-21- ig hrsz:449, 470, 469, 385, 467, 391, 388, 389, 387, 472, 468, 392, 393,398, 399, 384/1,408, 407, 466/2, 466/1, 465, 461, 460, 459, 410, 409, 406, 405, 397, 396, 395, 394, 386, 455/1, 462, 463, 464 38012 Marha-legelő hrsz: 0152/13, 0152/14, 0152/16, 0152/23, 0152/15, 0152/24, 0152/8, 0152/21 38015 Sárrét I. hrsz: 029/19, 029/4, 029/5, 029/20, 029/21, 013, 029/22, 023/8, 012/2, 028/2, 028/3, 029/23 38016 Sárrét II. hrsz: 029/30 40320 Mikszáth Kálmán utca hrsz: 673/3, 698/3, 610/5 40323 Palóc liget hrsz: 2, 1 40325 Mikszáth Kálmán Művelődési Központ és Könyvtár hrsz: 808, 810, 806 40328 Rákóczi út 35. hrsz: 1532, 1531, 1529 40333 Rákóczi út 38. hrsz: 617, 601, 606, 605 40334 Repülőtér hrsz: 034, 036, 031 40349 Vágóhíd hrsz: 350/1, 344/14, 335/1, 341, 336, 340/1, 337, 338/1, 339/1, 0151/14, 0151/15, 0151/23, 0151/7, 0151/2, 0151/1, 0151/13, 0151/12, 0154/58, 0151/25 40352 Madách tanya hrsz: 0435, 0434, 0425/2, 0427, 0426, 0425/1, 0424 43078 Káposztások hrsz: 017/14, 017/15, 016/4, 017/17, 015/2, 019/14, 019/15, 019/18, 019/19, 019/17, 07, 015/3, 015/4, 019/10, 019/11, 019/12, 019/13, 019/7, 019/8, 019/9 45990 Balassagyarmat 1/6 hrsz: 0152/12, 0152/13 46001 Balassagyarmat 3/8. hrsz: 0152/5, 0157, 0158/4, 0155/1, 0156, 0155/2 46014 Óváros tér 17. hrsz: 614/5 46016 Óváros tér 17/a hrsz: 614/4 Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján, Pécskő u. 21/1.

41


2016

46017 Óváros tér 19. hrsz: 614/3 78937 Kincsem-puszta hrsz: 078/18, 080, 078/22, 078/17, 078/15, 078/16 84795 OFB- földek hrsz: 078/39, 078/40, 078/38 84797 Első- Náras hrsz: 041/20 85015 Második- Náras hrsz: 051/15 39761 Bástya utca 12. az 69386/1988 MM sz. rendelettel védett ! hrsz: 665 39827 Vár az 69386/1988 MM sz. és a 9/2001. (IV. 19.) NKÖM rendelettel védett! hrsz: 670/1, 659/2, 670/2, 669/2, 658/4, 662/2, 660/2, 660/3, 634, 635, 636, 637, 657, 659/1, 660/1, 661, 664, 561, 562, 563, 564/1, 564/2, 626, 653, 654/1, 654/2, 654/3, 654/4, 654/5, 654/6, 654/7, 654/8, 654/9, 654/10, 655, 656, 658/3, 658/5, 665, 663/1, 662/1 Az épített örökség értékleltárát a Helyi Építési Szabályzat 11. számú melléklete tartalmazza, benne az országos, és helyi védettségű épületek és területek részletes ismertetésével.

Salgótarján, 2016. április 25.


42


2016

Rendelet tervezet Balassagyarmat Város Önkormányzata Képviselő-testületének --/2016. (--.--.) rendelete Balassagyarmat Város Szabályozási tervének jóváhagyásáról Balassagyarmat Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII tv. 6. §-ban kapott felhatalmazás alapján, összhangban a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírásaival, a város közigazgatási területével való tervszerű gazdálkodás, és a településfejlesztés feladataiból fakadó kötelezettségek teljesítésére, a helyi építési viszonyok szabályozására az alábbi rendeletet alkotja. 1.§. /1/ Balassagyarmat Város Önkormányzata a város közigazgatási területének távlati terület felhasználását és építési szabályozását e rendelet 1.-23. számú mellékletét képező, alábbi Szabályozási tervek szerint határozza meg: a) B 1 jelű, 1: 4000 méretarányú belterületi áttekintő szabályozási tervlap, B 2-1; B 2-2; B 2-3; B 2-4; B 2-5,6; B 2-7; B 2-8; B 2-9; B 2-10; B 2-11; B 2-12; B 2-13,22; B 2-14; B 2-15; B 2-16; B 2-17; B 2-18,19; B 2-20-21. jelű, 1: 1000 méretarányú belterületi részletes szabályozási tervlap, b) K 1 jelű, 1:10 000 méretarányú külterületi áttekintő szabályozási tervlap, K 2-1; K 2-2; K 2-3; K 2-4; K 2-5. jelű, 1:2000 méretarányú, részletes külterületi szabályozási tervlap. /2/ A szabályozási tervet öt évenként, illetve ha a társadalmi-gazdasági fejlődés, vagy a magasabb szintű tervek azt szükségessé teszik, felül kell vizsgálni. /3/ E rendelet függelékét képezik a Szabályozási tervet alátámasztó vizsgálati anyagok és szakági tervek, a szabályozási terv műleírása, valamint a már jóváhagyott Integrált Településfejlesztési Stratégia, és a Városfejlesztési Koncepció dokumentumai. /4/ A Szabályozási tervet a hatósági eljárásokban együtt kell alkalmazni a Helyi Építési Szabályzattal, valamint az országos településrendezési és építési követelményeket megállapító 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelettel (OTÉK). 2.§. E rendelet kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a kihirdetését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Hatályba lépésével egyidejűleg a korábbi Szabályozási terv megállapításáról szóló --/2000. (-----) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.

Balassagyarmat, 2016. …..

Jegyző

Polgármester


43

BALASSAGYARMAT VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Recommend Documents