RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY BALASSAGYARMAT VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ
KÉSZÍTETTE: ZANDLER KRISZTIÁN DORNYAY BÉLA MÚZEUM
SALGÓTARJÁN, 2016. 1
TARTALOMJEGYZÉK
I. Földrajzi leírás……………………………………………………………3 II. Történeti áttekintés……………………………………………………….4 III. Tájhasználat a régészeti korokban……………………………………5 IV. Általános régészeti bevezető………………………………………….6 V. Ismert régészeti lelőhelyek és hatáselemzésük ………………………….9 VI. Konklúzió …………………………………………………………..24 VII. Felhasznált irodalom………………………………………………...25 Nyilatkozat…………………………………………………………………27 Térképek……………………………………………………………………28 Fotók………………………………………………………………………..34
2
I. Földrajzi leírás Balassagyarmat városa Nógrád megye É-i részén az Ipoly-völgy középső szakaszán található. Az Ipoly bal partján fekszik. Maga a kistáj több fiatal, feltöltéses süllyedék láncszerű összekapcsolódásának tekinthető. D felé határozott morfológiai határral különül el, így teraszos völgymedence képét mutatja. Felszínének 1/5-e ártér, fele közepes magasságú, míg harmada közepesen tagolt síksági domborzattípusba sorolható. A terület abszolút magassága 126-180 m között változik. Az intenzív negyedidőszaki és recens tektonikai és lejtős tömegmozgások hatására gyakori a teraszok egybemosódása és a deráziós formák megléte. Földtanilag a területen az alaphegység elsősorban karbon kristályospala, amire később főleg oligocén agyagmárga települt. A Ny-i szélen miocén homokkő és slír, a K-i szélen pedig foltokban miocén homokkő, lajtamészkő és andezittufa is előfordul. A felszín körülbelül 15 %-ra teraszkavics, lösz és futóhomok települt. Szerkezeti irányait a hosszabb futású KNy-i és a rövidebb ÉD-i vonalak jellemzik. A fiatalabb töréseknek a geomorfológiai kép kialakításában is fontos szerepük van. Ez tükröződik az Ipoly folyásirányainak változásában, s az idősebb teraszok is ÉD-i törésekkel tagoltak. A terület éghajlata mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz. Alkalmas szántóföldi és kevésbé hőigényes gyümölcskultúrák számára. Maga a kistáj az Ipolytartnóctól Hontig nyúló szélesebb-keskenyebb völgyszakaszra terjed ki, mintegy 100 km hosszúságban. A területet teljes egészében az Ipoly folyó uralja. Az időnkénti árvizek ellen még nincs folytonos védgátrendszer kiépítve különösen Ipolyszög és Drégelypalánk között. A völgytalpon néhány kisebb állóvíz is található pl: BalassagyarmatNyírjespuszta. A kistáj jelentős vízkincse az Ipoly menti kavicskitöltésben tározott, parti szűrésű talajvíz. Az artézi kutak száma kevés, vízhozamuk közepes. A közüzemi vízellátás lényegében megoldott. Növényzetéből az egykori keményfa ligeterdők, ill. éger- és fűzligetek állományaiból napjainkra kevés maradt. Mára a leggyakoribb növényzeti típus a mocsárrét és a spontán fűzcserjés. A kistáj változó szélességű völgyét a kéregmozgások alakították. Az alapkőzet oligocén agyagmárga, miocén homokkő és slír, kisebb foltokban lajtamészkő és andezittufa. A talajképző kőzetet folyóvízi üledék, lejtőhordalék, teraszkavics és homok alkotja, amelyeken váltakozva humuszos homok, réti öntés és réti talajok fordulnak elő. A talajok mechanikai összetétele homok, iszap és iszapos vályog. Az agyagos üledékeken főleg réti és réti öntéstalajok képződtek. Humusztartalmuk 2 %, inkább telítettek. Vízgazdálkodásuk kedvező, termékenységük közepes, főként rétként hasznosítottak. A balassagyarmati dombvidék, mely csak kissé emelkedik ki az Ipoly árteréből, fő talajtípusa a barnaföld. Az erdőtalajok az Ipolytól való távolságtól függően különböznek fejlettségi fokban. Közlekedés szempontjából arteriális hálózati helyzetű, KNy-i, majd ÉK-DNy-i irányban hosszan elnyúló keskeny forgalmi folyosó jellegű terület. Településhálózata az átlagosnál sűrűbben települt.(NOSZKY 1940: DÖVÉNYI 2010, 803806.). 3
II. Történeti áttekintés A város területe, kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően már az őskortól kezdve lakott volt. A legkorábbi időszakra datálható lelet egy rézcsákány, melyet még Pulszky Ferenc közölt rézkorról írott összefoglaló munkájában. Leletanyagban jóval gazdagabb időszak a bronzkor. Az egyik legnagyobb bronz kincslelet egy három darabra tört kardból, egy-egy lándzsahegyből, tokosbaltából, karperecből áll. Ezen leleteket Hampel István közölte. A Téglagyár területéről égetett agyagedények is előkerültek. A Kishegyen urnatemető edény és bronzmellékletes sírjaira, valamint népvándorláskori csontvázas temető részletére bukkantak, csakúgy, mint az Orbánhegyen. A honfoglalás idején Árpád két vezérét Zoárdot és Kadocsát küldte Nógrád várának és a terület elfoglalására. Gyarmat királyi várbirtok lett, 1244-ben a honti vár tartozékaként szerepel. Ezen év április 22én IV. Béla király kíséretével együtt szállt meg itt. Lakossága ezidő tájt várőrökből és a vár különféle szolgálatára kötelezett hűbéreseiből állott 1246. szeptember 11-ig, mikor is IV. Béla a Kathyz nembeli Balassa nemzetség egyik ősének, Detre fia Miklósnak adományozta. Innentől a város és a Balassa-nemzetség története összefügg, de a Balassa jelzőt a helység neve előtt, csak a XV. században kezdték használni. Miklós halála után fiára, I. Péterre szállt a gyarmati birtok, akitől felségsértés miatt IV. László elkobozta és Péter testvérének Demeter pozsonyi és zólyomi főispánnak adta. Tőle Péter egyik veje próbálta erőszakkal visszavenni, sikertelenül. Gyarmat vára és városa a hozzá tartozó részekkel együtt Demeter kezén maradt 1290-ben. Gyarmat ekkor már városként szerepel melynek vára is volt és már Nógrád vármegyéhez tartozott. Önálló parókiája és plébánosa is volt 1291-ben. 1330-ban vásáros helyként említik az oklevelek. Továbbá itt tartották a nádori közgyűléseket 1341-1472 közt. A huszita háborúk idején az 1430-as években a nemesség kúriális lakóházakat tartott fenn a városban, mely fellendítette az ipart és kereskedelmet. A Balassák több tagja is kastélyt építettet Gyarmaton. A vár őrzése a király hatalmi köréhez tartozott, bár többnyire a Balassák közül neveztek ki várkapitányt. Az 1526-os mohácsi csatában az akkori birtokos, Balassa Ferencz is elesett. Ekkoriban Gyarmat várát 500 lovas és gyalogos zsoldos őrizte. 1552-ben Horváth Bertalan várkapitány Ali budai pasa serege elől a várat feladta. A török a várat felgyújtatta, földig romboltatta. A lakosság is megfogyatkozott. Az 1562-63-as török adóösszeírásokban csak 53 adóköteles háztartás szerepel. 1593-ban a város ismét magyar királyi birtok lesz. A várat 1601-ben újra megerősítették. 1605-1606 között Bocskay István kezére kerül a vár, majd újra Habsburg Rudolfé lesz. 16191622 között Bethlen Gábor birtokolja majd a nikolsburgi békekötés eredményeképp visszakerül Habsburg II. Ferdinándhoz. 1626-ban a török sikertelenül ostromolja, majd 1640-ben felgyújtotta. 1644-ben II. Rákóczi György csapatai foglalják el a várost, majd 1647-ben újra az országgyűlés rendelkezik a vár helyrehozataláról és hogy végvári katonasággal lássák el. Balassa Ferenczet nevezik ki várkapitánnyá. 4
1648-ban egy sikeres portyát megtorlandó, a nógrádi várból 4000 török ostromolta Gyarmat várát, de végül kénytelenek voltak megfutamodni. 1663-ban Köprili vezetésével török sereg Gyarmatot és a szomszédos várakat is elfoglalta, magát Gyarmat várát lerombolta és felégette. A bástyák leomlottak, a sáncok bedőltek, az Ipoly alámosta a falakat. 1688-ban az egyházi vizsgálat vezetője, alig találta meg a város maradványait. 1663-ig Gyarmatot az oklevelekben oppidum praesidiarumként, azaz erősített városként említették. Buda visszafoglalásával Gyarmat vára is elvesztette védelmi jelentőségét. Legutolsó rommaradványaira a Szamkó féle fürdő épült. Az 1690-es újratelepítés gróf Koháry István és Orbovai Jakusith Kata nevéhez köthető. 1800. augusztus 5-én az újra várossá fejlődött települést tűzvész pusztította, 572 ház esett áldozatul. 1832-ben kolerajárvány tört ki. 1835-ben átadták az új vármegyeházát. Egészen 1848-ig a báró Balassa és a gróg Zichy családok voltak Gyarmat földesurai. Az egyházak közül legrégebbi a római katolikus volt. 1290-es a plébánia első említése, a plébános Mihály volt. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben is említik. 1400-1425 között Jakab nevezetű a plébános, aki esztergomi kanonok is volt. (Borovszky 1910, 697-722.) III. Tájhasználat a régészeti korokban Balassagyarmat tágabb vidékén, illetve az Ipoly-völgyében már a középső őskőkor folyamán megtelepedett a neandervölgyi ősember. Ezt bizonyítja a Hont-Csitáron előkerült a Szeleta kultúrához köthető kétoldali megmunkálású pattintott kőeszközök, levélhegyek jelenléte (Zandler 2010a: Péntek 2014-2015). Parassapuszta és Drégelypalánk közt a Gravetti kultúra rénszarvasvadászai is megtelepedtek az Ipoly teraszain, illetve a Börzsöny É-i hegylábi részén (Zandler 2010b: Zandler 2012: Péntek 2016). Maguk az Ipoly árteréből kiemelkedő homokhátak, teraszok a fiatalabb őskori és népvándorláskori földművelő, állattartó közösségeknek megtelepedési lehetőséget nyújtott. Ezt bizonyítják az Első-Nárason feltárt újkőkori teleprészlet (Larsson 2013), a város belterületén, a Nevelési Központ alapozásakor előkerült késő bronzkori hamvasztásos temető urnái (Bodnár et al 1988), vagy a Mikszáth Kálmán utcában, a jelenlegi Spar alapozása során előkerült császárkori barbár településnyomok, edénytöredékek (Kató-Majcher 1991). A honfoglalás korából nincs adatunk településre a város területén vagy közvetlen környékén. A középkori és kora újkori vár és város a katonai felmérések és a beruházásokhoz kapcsolódó régészeti megfigyelések alapján a város É-i részén az Ipolypart, Vár, Ipoly és Óváros tér utcák által lehatárolt négyszögben lehetett. Külvárosi részek egészen a Rákóczi út és Mikszáth Kálmán utca vonaláig húzódhattak (Majcher 1997). Kora újkori temető nyomaira a Bercsényi utcában bukkantak (Vaday 2011). Összegezve elmondhatjuk, hogy a település kül- és belterülete több régészeti korszakban lakott volt. jelen tanulmányunk a 2016. áprilisáig előkerült lelőhelyeket tartalmazzák. Újabb régészeti lelőhelyek, leletanyagok esetleges földmunkák során bármikor előkerülhetnek, így az ismert lelőhelyek száma még növekedhet. Éppen ezért a földmunkákkal járó beruházásoknál a későbbi teendők és költségek kiszámíthatósága végett már a tervezés 5
szakaszában is ajánlatos kikérni a területileg illetékes Dornyay Béla Múzeum szakmai véleményét. IV. Általános régészeti bevezető A korábbi korok emlékeiről sajnos csak elszórt adataink vannak, hiszen szisztematikus régészeti terepbejárásra és ásatásra a város bel- és külterületén nem került sor. A régészeti lelőhelyek természetszerűen igazodtak a táj felszíni viszonyaihoz, az egykori megtelepedésre alkalmas helyek tehát szorosan követik a felszín adta lehetőségeket, és ezek határozzák meg a lelőhelyek fekvését és kiterjedését is. Az Ipoly folyó árteréből kiemelkedő kisebb dombhátak alkalmasak voltak a régibb korok emberei számára a megtelepedésre. A most rendelkezésre álló adatok számba vétele mellett az érvényes 2001. évi LXIV. (kulturális) törvény és e tárgyban született egyes rendeletek vonatkozó előírásait, valamint a Nógrád Megyei Kormányhivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály szakhatósági állásfoglalásait a kulturális örökség e részének megőrzése érdekében kiemelt figyelemmel, mindenben maradéktalanul szükséges betartani. Ez a már ismert lelőhelyek területén azt jelenti, hogy csak olyan, esetleg földmunkával is járó változtatásokra kerülhet sor, amely az adott régészeti lelőhelyet nem veszélyezteti, illetve amely során biztosított a régészeti örökség bármely részének előzetes vagy folyamatos megmentése (régészeti helyszíni felügyelet, próbafeltárás, megelőző feltárás), továbbiakban a régészeti lelőhely továbbra is hozzáférhető marad. A külterületeken leginkább mezőgazdasági munkálatok folynak, amelyekkel kapcsolatban arra kell felhívni a mezőgazdasági munkát végzők figyelmét, hogy az átlagosnál mélyebb szántás, gyökeres fakitermelés, különösen pedig az altalajlazítás és az alagcsövezés a lelőhelyek rongálását eredményezik, ezért ezek kerülendők. Az olyan területeken, ahol a jelenlegi felszíni viszonyokat megváltoztató tevékenységet terveznek (pl. erdősítés, bányanyitás, halastó vagy öntözőcsatorna létesítése, stb.), amely az esetlegesen ott fekvő régészeti lelőhelyet elfedné, hozzáférhetetlenné tenné, esetleg elpusztítaná, csak olyan előkészítő munka után legyen elképzelhető, amely biztosítja az ott lévő régészeti örökség elemeinek megelőző feltárását. A belterületen ugyanakkor az építési, közműfektetési tevékenység jelent veszélyt a régészeti lelőhelyekre, leletekre. Fontos ezért, hogy különböző építési tevékenységek, különös tekintettel pedig a közműfektetési munkák során figyelmet fordítsanak az esetlegesen előkerülő régészeti korú sírokra, objektumokra, leletekre. Ezek bejelentési kötelezettség alá tartoznak, és a szemlét végző régész szakember megjelenéséig a tulajdonos, a beruházó, vagy a kivitelező biztosítani köteles a lelet vagy objektum eredeti állapotának megőrzését, dokumentálhatóságát. A 2001. évi LXIV törvény 24. §-a értelmében a régészeti lelőhelynek nem minősülő területen a földmunkák során váratlanul előkerülő leleteket a szabályozóknak megfelelően a felfedezőnek (a földmunka felelős vezetőjének, vagy a terület tulajdonosának) a helyi jegyzőnek vagy a területileg illetékes megyei múzeumnak (Dornyay Béla Múzeum – 3100 Salgótarján, Múzeum tér 2.) bejelentsék, a terület érintetlenségét a régész szakember helyszíni szemléjéig, vagy a Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatal Építésügyi és 6
Örökségvédelmi Osztályának (3100 Salgótarján, Múzeum tér 1.) intézkedéséig biztosítsák, s a mentőfeltárás elvégzését lehetővé tegyék. A bejelentési kötelezettség a felfedezőre, az ingatlan tulajdonosára, az építettre, a kivitelezőre egyaránt vonatkozik. A jegyző a bejelentés alapján köteles az illetékes múzeumot és a tevékenység jellege szerint illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni. Az illetékes múzeum a bejelentést követően köteles a helyszínt, illetőleg a leleteket haladéktalanul megvizsgálni és a tevékenység folytatásának feltételeiről írásban nyilatkozni, a nyilatkozatot egyidejűleg a Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Irodájának is megküldeni. Amennyiben az illetékes múzeum nyilatkozata alapján a további tevékenység a régészeti emléket, illetőleg az előkerült régészeti leletet nem veszélyezteti, az nyomban folytatható. Ha a múzeum nyilatkozata alapján a régészeti emlék vagy lelet veszélyeztetése nélkül a tevékenység még részlegesen sem folytatható, a tevékenység jellege szerint illetékes hatóság köteles annak folytatását azonnali hatállyal megtiltani és legfeljebb 30 napra felfüggeszteni és intézkedéséről a Hivatalt értesíteni. A múzeum köteles a mentő feltárást haladéktalanul megkezdeni, és folyamatosan – az elvárható ütemben – végezni, az előkerült régészeti leletet ideiglenesen elhelyezni. Ha a mentő feltárást nem lehet 30 nap alatt elvégezni, a Hivatal ideiglenesen védetté nyilváníthatja a földterületet. Ennek hiányában a munka folytatható. A településrendezési terv feladata, hogy abban kifejezésre jusson a régészeti örökség feltárásának, dokumentálhatóságának mindenkori biztosítása, védelme. A település lakóinak a fent leírt, a régészeti emlékek megmentését szolgáló korlátozások kevésbé hátrányt, mint inkább hasznot jelentenek, hiszen a saját lakóhelyük múltját csak a régészeti feltárások segítségével ismerhetik meg jobban. Egy-egy előkerülő jelentősebb lelet, vagy objektum bemutatása általában az adott községben is megvalósítható. Ez pedig összhangban van azokkal a térségfejlesztési törekvésekkel, alapelvekkel, amelyek szerint a turizmus fejlesztése kitörési pontja lehet egy-egy településnek. Az alábbiakban az ismert régészeti adatok bemutatása következik. Az egyes lelőhelyek leírásánál a sorszámot követően a lelőhely neve következik. Ezt követően tüntetjük fel a lelőhely által érintett terület összes helyrajzi számát, a vonatkozó, 1990-es kiadású, 1:10000es méretarányú térképlap számát és a lelőhely középpontjának EOV koordinátáit. A lelőhely földrajzi leírását követően annak kiterjedését, majd az előkerült illetve felgyűjtött leletanyag kormeghatározását adjuk meg. Végezetül az egyes lelőhelyeknél esetenként külön megjegyzésben említjük meg az örökségvédelem javasolt módját. A község határában eddig rendszeres régészeti terepbejárásokra még nem került sor, így a nyilvántartásban szereplő adatok csak a jelenlegi kutatási állapotot (2016. április) jelzik, így ez a lista a későbbik folyamán még bővülhet. Törvények és törvényerejű rendeletek 2012. évi XXX. Törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról 2011. évi LXXVII. Törvény a világörökségről 7
2009. évi CVIII. Törvény a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény, a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény, valamint a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról 2001. évi LXIV. Törvény a kulturális örökség védelméről 2001. évi LXXX. Törvény a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról 2001. évi XXVIII. Törvény a lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javak nemzetközi visszaadásáról szóló, Rómában, 1995. év június hó 24. napján aláírt UNIDROIT Egyezmény kihirdetésérő 1997. évi CXL. Törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 1996. évi LIII. Törvény a természet védelméről (különös tekintettel a földvárak és kunhalmok néven itt védett tájelemként szereplő lelőhelyekre) 1985. évi 21. törvényerejű rendelet a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban, 1972. november 16-án elfogadott egyezmény kihirdetéséről 1979. évi 2. törvényerejű rendelet a kulturális javak jogtalan behozatalának, kivitelének és tulajdona jogtalan átruházásának megakadályozását és megelőzését szolgáló eszközökről szóló, az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének Közgyűlése által Párizsban az 1970. évi november hó 14. napján elfogadott Egyezmény kihirdetéséről 1957. évi 14. törvényerejű rendelet a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelme tárgyában Hágában, 1954. évi május hó 14. napján kelt nemzetközi egyezmény, valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyv (a kulturális javak háború idején megszállott területről való kivitelének tilalma tárgyában) kihirdetéséről Kormányrendeletek: 39/2015. (III. 11.) Kormányrendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 199/2014. (VIII. 1.) Kormányrendelet a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központról 152/2014. (VI. 6.) Kormányrendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről 439/2013. (XI. 20.) Kormányrendelet a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 191/2001. (X. 18.) Kormányrendelet az örökségvédelmi bírságról 47/2001. (III. 27.) Kormányrendelet a muzeális intézményekben folytatható kutatásról 149/2000. (VIII. 31.) Kormányrendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és az Európa Tanács tagállamai között, 1992. január 16-án kelt, Vallettában aláírt, a régészeti örökség védelméről szóló Európai Egyezmény kihirdetéséről
8
Miniszteri rendeletek 14/2015. (III. 11.) MvM rendelet a nagyberuházást megelőző régészeti feltárás végzésére jogosult intézmények és a feltárásban alvállalkozóként részt vevő szervezetek akkreditálásának szabályairól és eljárásrendjéről 13/2015. (III. 11.) MvM rendelet a régészeti lelőhely és a műemléki érték nyilvántartásának és védetté nyilvánításának, valamint a régészeti lelőhely és a lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól 5/2015. (I. 22.) EMMI rendelet a közművelődési feladatellátás országos szakfelügyeletéről 32/2014. (IV. 14.) BM rendelet egyes régészeti lelőhelyek védetté nyilvánításáról, valamint a régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításáról, nyilvántartásáról és a régészeti feltárás részletes szabályairól szóló80/2012. (XII. 28.) BM rendelet módosításáról 30/2014. (IV. 10.) EMMI rendelet az országos múzeum, az országos szakmúzeum, a nemzeti könyvtár, az országos szakkönyvtár és az állami egyetem könyvtárának kiemelt feladatairól 57/2013. (VIII. 7.) EMMI rendelet a kulturális javak védetté nyilvánításának részletes szabályairól 45/2012. (XI. 30.) EMMI rendelet a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági eljárásra vonatkozó szabályokról 19/2010. (IV. 23.) OKM rendelet a kulturális szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről és a kulturális szakértői nyilvántartás vezetéséről 14/2010. (XI. 25.) NEFMI rendelet a kulturális javak kiviteli engedélyezéséről 3/2009. (II. 18.) OKM rendelet a muzeális intézmények szakfelügyeletéről 25/2007. (IV. 24.) OKM rendelet a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról szóló 1/2000. (I. 14.) NKÖM rendelet módosításáról 20/2002. (X. 4.) NKÖM rendelet a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról 1/2000. (I. 14.) NKÖM rendelet a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról V. Ismert régészeti lelőhelyek és hatáselemzésük Balassagyarmat-Bercsényi utca 7-21.: KÖH azonosító: 30793 Hrsz.: 384/1, 385-389, 391-399, 405-410, 449, 455/1, 459-465, 466/1, 466/2, 467-470, 472. EOV térképlap száma: 85-422 Koordináták: x 303947, y 667887, z 141 m Korszak: késő középkori telep és temető. Földrajzi leírás: A lelőhely Balassagyarmat belterületén, a város É-i peremén, a Börtöntől É-ra, a Bercsényi utcában található, az Ipoly árterében, a vasúti töltéstől D-re. Történet: A Bercsényi utca és úttest, Balassagyarmat, Bercsényi utcában a vezeték fektetése közben kerültek elő embercsontok a házak előtti bekötés szelvényekből. A kivitelező nem jelentette a múzeumnak. Egy lakó rendőrségi bejelentése után itt ásatást végeztünk. 1. - A nyitva hagyott bekötő csatornák: itt tisztítást és bontást végeztünk. 2.- Az utca aszfalt- burkolatának felbontása után a gerincvezeték nyomvonalát tártuk fel. Itt 9
későközépkori temető került elő. A csontvázak részben koporsóba feküdtek, ezek famaradványait lehetett dokumentálni. A temető a gerincvezeték északi részén helyezkedett el, 80-260cm mélységek között. A mélyebben fekvő sírok az egykori Ipoly-partnál voltak, itt később homokráhordás miatt kerültek mélyebbre. Az egész temetőszakaszon a sírokat már korábban megbolygatták. Viszonylag épségben egy gyerekcsontváz felső része maradt meg, a koporsóval. A feldúlt sírokból egy koponya töredékkel került elő egy gyöngyös párta. A gerincvezeték földjéből két helyen került elő igen rossz állapotú, olvashatatlan pénz. Ugyancsak a megbolygatott földből került elő egy bronz övveret bőrmaradvánnyal, és rendkívül sok vas koporsószeg (Vaday 2001). Állapot: bolygatott, beépített (családi házak, aszfaltozott úttest és járda), elfedett. Tervezett beavatkozás: nincs jelenleg ismert beavatkozás. Hatáselemzés: A fejlesztéssel járó esetleges földmunkák megsemmisüléssel, az építkezések tartós elfedéssel veszélyeztetik a régészeti lelőhelyet. Éppen ezért az építkezések és a földmunkával járó beruházások megvalósításának megkezdése előtt a lelőhely érintett részének megelőző régészeti feltárása szükséges. Mivel a területen régészeti lelőhely van, ezért minden építési, létesítési engedélyeztetés előtt a Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát (3100 Salgótarján, Múzeum tér 1), mint illetékes szakhatóságot meg kell keresni, és az engedélyeztetési eljárásba be kell vonni! Balassagyarmat-Marha-legelő: KÖH azonosító: 38012 Hrsz.: 0152/13, 0152/14, 0152/15, 0152/16, 0152/21, 0152/23, 0152/24, 0152/8. EOV térképlap száma: 85-422, Koordináták: x 303276, y666508, z 145 m Korszak: középkori település Földrajzi leírás: Balassagyarmat külterületén, a város ÉNy-i sarkánál, a város és Újvár közötti szakaszon a derítőteleptől követlenül É-ra, az Ipoly árterének egyik D-i hordalékkúpján van a lelőhely. Állapot: füves, fás, bokros. Történet: Hegedűs Katalin végzett terepbejárást a területen 1964-65-ben (Hegedűs 1988). Soós Virág adattári gyűjtést végzett (Soós 1991). Tankó Károly és Bácsmegi Gábor terepbejárást végzet hatástanulmányhoz 2003-ban és 2006-ban (Tankó 2003, Bácsmegi 2006). Tervezett beavatkozás: nincs jelenleg ismert beavatkozás. Hatáselemzés: A fejlesztéssel járó esetleges földmunkák megsemmisüléssel, az építkezések tartós elfedéssel veszélyeztetik a régészeti lelőhelyet. Éppen ezért az építkezések és a földmunkával járó beruházások megvalósításának megkezdése előtt a lelőhely érintett részének megelőző régészeti feltárása szükséges. Mivel a területen régészeti lelőhely van, ezért minden építési, létesítési engedélyeztetés előtt a Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát (3100 Salgótarján, Múzeum tér 1), mint illetékes szakhatóságot meg kell keresni, és az 10
engedélyeztetési eljárásba be kell vonni! A füves, bokros terület jelenleg nem veszélyezteti a lelőhelyet. Balassagyarmat-Sárrét I: KÖH azonosító: 38015 Hrsz.: 012/2, 013, 023/8, 028/2, 028/3, 029/19, 029/20, 029/21, 029/22, 029/23, 029/4, 029/5 EOV térképlap száma: 85-244, Koordináták: x 304669, y669865, z 142 m Korszak: középkori és kora újkori település Földrajzi leírás: A régészeti lelőhely Balassagyarmat külterületén, a város K-i peremén ÉD-i irányban futó Markusovszky utcától K-re, mintegy 300 méterrel K-re, az Ipoly árterében egy homokdombon található. A balassagyarmati határátkelőtől K-re, az Ipoly egyik D-i hordalékkúpján kerültek elő a leletek. Állapot: bolygatott, beerdősített. Történet: Majcher Tamás 2001-ben, Guba Szilvia és Zandler Krisztián 2011-ben végzett terepbejárást a területen a Szlovák-magyar gázvezeték nyomvonalán. Régészeti megfigyelést és próbafeltárást Nicklas Larsson végzett a lelőhelyen (Guba 2011, Larsson 2013). Tervezett beavatkozás: nincs jelenleg ismert beavatkozás. Hatáselemzés: A fejlesztéssel járó esetleges földmunkák megsemmisüléssel, az építkezések tartós elfedéssel veszélyeztetik a régészeti lelőhelyet. Éppen ezért az építkezések és a földmunkával járó beruházások megvalósításának megkezdése előtt a lelőhely érintett részének megelőző régészeti feltárása szükséges. Mivel a területen régészeti lelőhely van, ezért minden építési, létesítési engedélyeztetés előtt a Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát (3100 Salgótarján, Múzeum tér 1.), mint illetékes szakhatóságot meg kell keresni, és az engedélyeztetési eljárásba be kell vonni! Balassagyarmat-Sárrét II: KÖH azonosító: 38016 Hrsz.: 029/30 EOV térképlap száma: 85-244, Koordináták: x 304559, y670129, z 142 m Korszak: középkori település Földrajzi leírás: A régészeti lelőhely Balassagyarmat külterületén, a város K-i peremén ÉD-i irányban futó Markusovszky utcától K-re, mintegy 500 méterrel K-re, az Ipoly árterében egy homokdombon található. A balassagyarmati határátkelőtől K-re, az Ipoly egyik D-i hordalékkúpján kerültek elő a leletek. Állapot: erdősített, részben bolygatott. Történet: 11
Majcher Tamás 2001-ben terepbejárást folytatott, 2006-ban hatástanulmányt késztett (Majcher 2006), Tankó Károly 2003-ban terepbejárást végzett a lelőhelyen (Tankó 2003). Tervezett beavatkozás: nincs jelenleg ismert beavatkozás. Hatáselemzés: A fejlesztéssel járó esetleges földmunkák megsemmisüléssel, az építkezések tartós elfedéssel veszélyeztetik a régészeti lelőhelyet. Éppen ezért az építkezések és a földmunkával járó beruházások megvalósításának megkezdése előtt a lelőhely érintett részének megelőző régészeti feltárása szükséges. Mivel a területen régészeti lelőhely van, ezért minden építési, létesítési engedélyeztetés előtt a Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát, (3100 Salgótarján, Múzeum tér 1.) mint illetékes szakhatóságot meg kell keresni, és az engedélyeztetési eljárásba be kell vonni! A terület jelenleg beerdősített. Balassagyarmat-Bástya utca 12. (Balassagyarmat-Vár): KÖH azonosító: 39761 Hrsz.: 665 EOV térképlap száma: 85-244, Koordináták: x 304277, y668461, z 142 m Korszak: újkori épület Földrajzi leírás: A város belterületén, annak É-i peremén, a Vár és Ipoly utcák által közrezárt enyhén ÉK-Dnyi tájolású utca, az Ipoly teraszán. Állapot: részben feltárt, beépített, családi házas övezett, aszfaltozott úttal. Történet: Füredi Ágnes 2003-ban végzett feltárást a védett lelőhelyen (Füredi 2003, 2006). Tervezett beavatkozás: nincs jelenleg ismert beavatkozás. Hatáselemzés: A fejlesztéssel járó esetleges földmunkák megsemmisüléssel, az építkezések tartós elfedéssel veszélyeztetik a régészeti lelőhelyet. Éppen ezért az építkezések és a földmunkával járó beruházások megvalósításának megkezdése előtt a lelőhely érintett részének megelőző régészeti feltárása szükséges. Mivel a területen régészeti lelőhely van, ezért minden építési, létesítési engedélyeztetés előtt a Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát (3100 Salgótarján, Múzeum tér 1.), mint illetékes szakhatóságot meg kell keresni, és az engedélyeztetési eljárásba be kell vonni! Balassagyarmat-Vár (Bástya, Vár, Ipoly és Ipolypart utcák): KÖH azonosító: 39827 Hrsz.: 561-563, 564/1, 564/2, 626, 634-637, 653, 654/1, 654/10, 654/2, 654/3, 654/4, 654/5, 654/6, 654/7, 654/8, 654/9, 655-657, 658/3, 658/4, 658/5, 659/1, 659/2, 660/1. 660/2, 660/3, 661, 662/1, 662/2, 663/1, 664, 665, 669/2, 670/1, 670/2, 666, 667, 668/1, 669/1. EOV térképlap száma: 85-244, Koordináták: x 304223, y668392, z 142 m Korszak: középkori, kora újkori vár. Földrajzi leírás: 12
A város belterületén, annak É-i peremén, a Vár és Ipoly utcák által közrezárt enyhén ÉK-Dnyi tájolású utca, az Ipoly teraszán. Az egykori várkastély központi épülete az alábbi ingatlanokat érinti Vár utca 2-13. sz. alatt: Hrsz: 561, 562, 563, 564/1-2, 626, 653, 654/1-10, 655, 656, 658/3, 658/5. - ezek az ingatlanok 2001 óta rendeletben védettek 1988 óta határozatban védettek a vár keleti és délkeleti részén található alábbi ingatlanok: 534-637 (Ipoly utca - Óváros tér sarok), 657, 658/4, 659/1-2, 660/1-2, 661, 662/1-2, 663/1, 664-667, 668/1, 669/1-2, 670/1-2. Erődítés nyomai láthatók a Bástya u.8. és 10.sz. alatt is Állapot: részben elfedett, bolygatott, beépített. Történet: Simon Zoltán 1987-ben (Simon 1987), Majcher Tamás 1989-ben végzett helyszíni szemlét a területen, majd ásatást is folytatott (Majcher 1997). 1987 előtt Simon Zoltán a XVII. század-i erődítés nyomait látta egy ház falában (Bástya u. 8.) - 1989-ben a Vár utca csatornázása során Majcher Tamás már megfigyelt a Várra utaló nyomokat.- 1997-ben Balassagyarmat-Vár u. 8. házépítés alapozási munkái során kerültek elő a balassagyarmati vár maradványai. A pincetömbben egy középpilléres lakótorony Ny-i fele, a hozzáépített árnyékszék toronybelső falsíkjai és a két toronyhoz délről kapcsolódó egyéb falak és egy csapadékvíz-csatorna maradványai látszottak. A lakótorony feltehetőleg azonos az 1290-ben épült toronnyal. A tornyot a XV. században átépítették. Az 1663-as ostromot követően már nem használták, szisztematikusan elbontották. -1996-ban a Balassagyarmat-Vár u. 8. az előző évi ásatás folytatása. A kutatás során előkerültek a vár külső védművei. - 1997-ben Majcher Tamás régészeti védésre terjesztette fel a Vár u. 2-13. sz. közé eső területet Tervezett beavatkozás: nincs jelenleg ismert beavatkozás. Hatáselemzés: A fejlesztéssel járó esetleges földmunkák megsemmisüléssel, az építkezések tartós elfedéssel veszélyeztetik a régészeti lelőhelyet. Éppen ezért az építkezések és a földmunkával járó beruházások megvalósításának megkezdése előtt a lelőhely érintett részének megelőző régészeti feltárása szükséges. Mivel a területen régészeti lelőhely van, ezért minden építési, létesítési engedélyeztetés előtt a Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát (3100 Salgótarján, Múzeum tér1.), mint illetékes szakhatóságot meg kell keresni, és az engedélyeztetési eljárásba be kell vonni! Balassagyarmat-Mikszáth Kálmán utca: KÖH azonosító: 40320 Hrsz.: 610/5, 673/3, 698/3 EOV térképlap száma: 85-244, Koordináták: x 304222, y668596, z 145 m Korszak: népvándorláskori telep Földrajzi leírás: Balassagyarmat belterületén, a város É-i részén a Mikszáth Kálmán utcában, az utca Ny-i oldalán, a ,, B" jelzésű épület, a jelenlegi Spar közért környékén. Állapot: elfedett, beépített, részben bolygatott. 13
Történet: Kató Sára és Majcher Tamás tartottak helyszíni szemlét 1988-ban. A ,,B" jelzésű épület alapozásakor,70 cm mélységből népvándorlás-kori cserepek jöttek elő. (Kató-Majcher 1991). Tervezett beavatkozás: nincs jelenleg ismert beavatkozás. Hatáselemzés: A fejlesztéssel járó esetleges földmunkák megsemmisüléssel, az építkezések tartós elfedéssel veszélyeztetik a régészeti lelőhelyet. Éppen ezért az építkezések és a földmunkával járó beruházások megvalósításának megkezdése előtt a lelőhely érintett részének megelőző régészeti feltárása szükséges. Mivel a területen régészeti lelőhely van, ezért minden építési, létesítési engedélyeztetés előtt a Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát (3100 Salgótarján, Múzeum tér 1.), mint illetékes szakhatóságot meg kell keresni, és az engedélyeztetési eljárásba be kell vonni! Balassagyarmat-Palócliget (korábban Nagyliget): KÖH azonosító: 40323 Hrsz.: 1, 2 EOV térképlap száma: 85-422, Koordináták: x 303489, y668008, z 146 m Korszak: szórvány középkor Földrajzi leírás: A Nagyliget feltehetően a Balassagyarmat belterületén található mai Palóc ligettel azonos. A város közepén, a Rákóczi és Ady Endre utcák határolják É-ról és D-ről. Állapot: részben elfedett, részben parkosított, részben bolygatott. Történet: 1892-ben Wágner István ajándékaként egy vas patkó került a balassagyarmati múzeumba. A lelet ma a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban van. Tervezett beavatkozás: nincs jelenleg ismert beavatkozás. Hatáselemzés: A fejlesztéssel járó esetleges földmunkák megsemmisüléssel, az építkezések tartós elfedéssel veszélyeztetik a régészeti lelőhelyet. Éppen ezért az építkezések és a földmunkával járó beruházások megvalósításának megkezdése előtt a lelőhely érintett részének megelőző régészeti feltárása szükséges. Mivel a területen régészeti lelőhely van, ezért minden építési, létesítési engedélyeztetés előtt a Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát (3100 Salgótarján, Múzeum tér 1.), mint illetékes szakhatóságot meg kell keresni, és az engedélyeztetési eljárásba be kell vonni! Balassagyarmat-Mikszáth Kálmán Művelődési Központ és Könyvtár (korábban Nevelési Központ és Kávéháza): KÖH azonosító: 40325 Hrsz.: 806, 808, 810, 819. EOV térképlap száma: 85-244, Koordináták: x 304210, y668691, z 145 m Korszak: késő bronzkori urnatemető és telep 14
Földrajzi leírás: A Nevelési Központ Balassagyarmat belterületén, a Mikszáth Kálmán utca és a Rákóczi út sarkán található. Állapot: elfedett, beépített, bolygatott. Történet: 1988-ban Kató Sára és Majcher Tamás az új Nevelési Központ kazánházának alapozási árkából a helyszíni szemle során későbronzkori cserepeket gyűjtöttek. Az építők elmondása szerint korábban a főépület ásásakor hasonló, de ép edényeket találtak belsejükben hamuval és égett csontokkal. A leletek elkallódtak (Kató-Majcher 1991). Tervezett beavatkozás: nincs jelenleg ismert beavatkozás. Hatáselemzés: A fejlesztéssel járó esetleges földmunkák megsemmisüléssel, az építkezések tartós elfedéssel veszélyeztetik a régészeti lelőhelyet. Éppen ezért az építkezések és a földmunkával járó beruházások megvalósításának megkezdése előtt a lelőhely érintett részének megelőző régészeti feltárása szükséges. Mivel a területen régészeti lelőhely van, ezért minden építési, létesítési engedélyeztetés előtt a Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát (3100 Salgótarján, Múzeum tér 1.), mint illetékes szakhatóságot meg kell keresni, és az engedélyeztetési eljárásba be kell vonni! Balassagyarmat-Rákóczi út 35.: KÖH azonosító: 40328 Hrsz.: 1529, 1531, 1532, 32. EOV térképlap száma: 85-422, Koordináták: x 303889, y668345, z 147 m Korszak: újkori pince Földrajzi leírás: Balassagyarmat belterületén a Rákóczi u. 35. szám alatt. Állapot: elfedett, bolygatott. Történet: A Pécsi János zöldsége vállalkozó tulajdonában lévő klasszicista műemléképület udvarának Ny-i oldalán, a fáskamra alatt megnyílt egy pince. Jellege alapján a főépülettel egy időben a XVIII-XIX. sz. fordulóján épült, de 1940 körül már elfedett volt. Majcher Tamás 1995-ben végzett ásatást (Majcher 1997). Tervezett beavatkozás: nincs jelenleg ismert beavatkozás. Hatáselemzés: A fejlesztéssel járó esetleges földmunkák megsemmisüléssel, az építkezések tartós elfedéssel veszélyeztetik a régészeti lelőhelyet. Éppen ezért az építkezések és a földmunkával járó beruházások megvalósításának megkezdése előtt a lelőhely érintett részének megelőző régészeti feltárása szükséges. Mivel a területen régészeti lelőhely van, ezért minden építési, létesítési engedélyeztetés előtt a Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát (3100 Salgótarján, Múzeum tér 1), mint illetékes szakhatóságot meg kell keresni, és az engedélyeztetési eljárásba be kell vonni! A füves, bokros terület jelenleg nem veszélyezteti a lelőhelyet. 15
Balassagyarmat-Rákóczi út 38.: KÖH azonosító: 40333 Hrsz.: 601, 605, 606, 617. EOV térképlap száma: 85-422, Koordináták: x 304035, y668456, z 147 m Korszak: középkori település Földrajzi leírás: Balassagyarmat belterületén a Rákóczi u. 38. szám alatt. Állapot: elfedett, bolygatott. Történet: 1950-ben ajándékozás útján egy középkori vas sarló és edénytöredékek kerültek a múzeumba. Tervezett beavatkozás: nincs jelenleg ismert beavatkozás. Hatáselemzés: A fejlesztéssel járó esetleges földmunkák megsemmisüléssel, az építkezések tartós elfedéssel veszélyeztetik a régészeti lelőhelyet. Éppen ezért az építkezések és a földmunkával járó beruházások megvalósításának megkezdése előtt a lelőhely érintett részének megelőző régészeti feltárása szükséges. Mivel a területen régészeti lelőhely van, ezért minden építési, létesítési engedélyeztetés előtt a Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát (3100 Salgótarján, Múzeum tér 1), mint illetékes szakhatóságot meg kell keresni, és az engedélyeztetési eljárásba be kell vonni! A füves, bokros terület jelenleg nem veszélyezteti a lelőhelyet. Balassagyarmat-Repülőtér: KÖH azonosító: 40334 Hrsz.: 031, 034, 036. EOV térképlap száma: 85-422, Koordináták: x 303922, y670575, z 142 m Korszak: császárkori település Földrajzi leírás: A lelőhely Balassagyarmaton a kórház utáni feszülettől kezdve a Szécsény felé vezető 22-es út déli oldalán, részben a mai Mentőszolgálati Repülőtér alatt húzódik. A 2,5 km-kő és a kis híd között a leletek zömmel hamus, faszenes foltokból kerültek elő. Az út északi, Ipoly-felőli oldalán is kerültek elő leletek Állapot: kaszáló. Történet: 1966-ban Hegedűs Katalin terepbejáráson azonosította a lelőhelyet. A felszínen gyűjtött anyagban koracsászárkori kerámia volt. Tervezett beavatkozás: nincs jelenleg ismert beavatkozás. Hatáselemzés: A fejlesztéssel járó esetleges földmunkák megsemmisüléssel, az építkezések tartós elfedéssel veszélyeztetik a régészeti lelőhelyet. Éppen ezért az építkezések és a földmunkával járó beruházások megvalósításának megkezdése előtt a lelőhely érintett részének megelőző régészeti feltárása szükséges. Mivel a területen régészeti 16
lelőhely van, ezért minden építési, létesítési engedélyeztetés előtt a Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát (3100 Salgótarján, Múzeum tér 1), mint illetékes szakhatóságot meg kell keresni, és az engedélyeztetési eljárásba be kell vonni! A füves, bokros terület jelenleg nem veszélyezteti a lelőhelyet. Balassagyarmat-Vágóhíd: KÖH azonosító: 40349 Hrsz.: 0151/1, 0151/12, 0151/13, 0151/14, 0151/15, 0151/2, 0151/23, 0151/25, 0151/7, 0154/58, 335/1, 336, 337, 338/1, 339/1, 340/1, 341, 344/14, 350/1. EOV térképlap száma: 85-422, Koordináták: x 303135, y667021, z 146 m Korszak: késő bronzkori urnatemető Földrajzi leírás: A vágóhíd Kóvár felé eső sertéshizlaldája területén, a város ÉNy-i szélén a 22. számú főút É-i oldalán közvetlenül. Állapot: nagy részben elfedett beépített. Történet: Patay Pál 1954-ben ásatást végzett a lelőhelyen (Patay 1956). 1954-ben bejelentés érkezett, hogy a vágóhíd Kóvár felé eső sertéshizlaldája területén régi cserepeket találtak-. A helyszínen megállapítható volt, hogy egy 5 edényből álló urnasír került elő. 1955-ben Bokor István mentett meg urnasírt felcsúcsosodó peremű tállal és kettőskúpos urnával. Hegedűs Katalin terepbejárást végzett a területen 1966-ban (Hegedűs 1988). Tervezett beavatkozás: nincs jelenleg ismert beavatkozás. Hatáselemzés: A fejlesztéssel járó esetleges földmunkák megsemmisüléssel, az építkezések tartós elfedéssel veszélyeztetik a régészeti lelőhelyet. Éppen ezért az építkezések és a földmunkával járó beruházások megvalósításának megkezdése előtt a lelőhely érintett részének megelőző régészeti feltárása szükséges. Mivel a területen régészeti lelőhely van, ezért minden építési, létesítési engedélyeztetés előtt a Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát (3100 Salgótarján, Múzeum tér 1), mint illetékes szakhatóságot meg kell keresni, és az engedélyeztetési eljárásba be kell vonni! A füves, bokros terület jelenleg nem veszélyezteti a lelőhelyet. Balassagyarmat-(Ipolyszög)-Madách-tanya: KÖH azonosító: 40352 Hrsz.: 0424, 0425/1, 0425/2, 0426, 0427, 0434, 0435. EOV térképlap száma: 85-421, Koordináták: x 30422, y664503, z 143 m Korszak: késő bronzkori kincslelet Földrajzi leírás:
17
Ipolyszög külterületén, a falutól K-re, a Kender-föld nevű homokháton, a vasúttól közvetlenül É-ra. A falu temetőjétől K-re egy földúton, a vasúttal párhuzamosan megközelíthető, 500 m-re a falu szélétől. Állapot: részben elfedett. Történet: 1892-ben Hampel József egy korongos és négy hengeres tekercset közöl Ipolyszög-Madách tanyáról (Hampel 1892). Tervezett beavatkozás: nincs jelenleg ismert beavatkozás. Hatáselemzés: A fejlesztéssel járó esetleges földmunkák megsemmisüléssel, az építkezések tartós elfedéssel veszélyeztetik a régészeti lelőhelyet. Éppen ezért az építkezések és a földmunkával járó beruházások megvalósításának megkezdése előtt a lelőhely érintett részének megelőző régészeti feltárása szükséges. Mivel a területen régészeti lelőhely van, ezért minden építési, létesítési engedélyeztetés előtt a Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát (3100 Salgótarján, Múzeum tér 1), mint illetékes szakhatóságot meg kell keresni, és az engedélyeztetési eljárásba be kell vonni! A füves, bokros terület jelenleg nem veszélyezteti a lelőhelyet. Balassagyarmat-Káposztások: KÖH azonosító: 43078 Hrsz.: 015/1, 015/2, 015/3, 015/4, 016/3, 016/4, 017/14, 017/15, 017/17, 019/10, 019/11, 019/12, 019/13, 019/14, 019/15, 019/17, 019/18, 019/19, 019/7, 019/8, 019/9, 07 EOV térképlap száma: 85-244, Koordináták: x 304784, y669075, z 140 m Korszak: középső és késő bronzkori, kora vaskori, római császárkori, Árpád-kori és középkori telep. Földrajzi leírás: A lelőhely az Ipoly déli árteréből kiemelkedő enyhe homokdombon található, a gáttól közvetlenül D-re, a város É-i peremén. Megközelíthető a Mikszáth Kálmán utcáról. Állapot: növényzettel (bokrok, fák) fedett. Történet: A lelőhely Ny-i részén 2004-ben - az azóta megépült kamionparkoló helyén - Bácsmegi Gábor végzett megelőző feltárást (Bácsmegi 2004). Az elkerülő út építése előtt a tervezett nyomvonalszakasz lelőhely által érintett részén megelőző feltárást kell végezni. Tervezett beavatkozás: nincs jelenleg ismert beavatkozás. Hatáselemzés: A fejlesztéssel járó esetleges földmunkák megsemmisüléssel, az építkezések tartós elfedéssel veszélyeztetik a régészeti lelőhelyet. Éppen ezért az építkezések és a földmunkával járó beruházások megvalósításának megkezdése előtt a lelőhely érintett részének megelőző régészeti feltárása szükséges. Mivel a területen régészeti lelőhely van, ezért minden építési, létesítési engedélyeztetés előtt a Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát (3100 Salgótarján, Múzeum tér 1), mint illetékes szakhatóságot meg kell keresni, és az 18
engedélyeztetési eljárásba be kell vonni! A füves, bokros terület jelenleg nem veszélyezteti a lelőhelyet. Balassagyarmat 1/6: KÖH azonosító: 45990 Hrsz.: 0152/12, 0152/13. EOV térképlap száma: 85-422, Koordináták: x 303132, y666699, z 143 m Korszak: középkori telep. Földrajzi leírás: Balassagyarmat és Újkóvár között, a város ÉNy-i peremén, az országút É-i, azaz Ipoly felőli oldalán, templomnyomokat figyeltek meg. Az Ipolynak itt egy nagy, hurokszerű kanyarulata van, amely közrefogja a viszonylag magasan kiemelkedő dombokat. Állapot: növényzettel elfedett. Történet: Hegedűs Katalin 1965-ben szakdolgozat keretében végzett terepbejárást a lelőhelyen. (Hegedűs 1988). Tervezett beavatkozás: nincs jelenleg ismert beavatkozás. Hatáselemzés: A fejlesztéssel járó esetleges földmunkák megsemmisüléssel, az építkezések tartós elfedéssel veszélyeztetik a régészeti lelőhelyet. Éppen ezért az építkezések és a földmunkával járó beruházások megvalósításának megkezdése előtt a lelőhely érintett részének megelőző régészeti feltárása szükséges. Mivel a területen régészeti lelőhely van, ezért minden építési, létesítési engedélyeztetés előtt a Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát (3100 Salgótarján, Múzeum tér 1), mint illetékes szakhatóságot meg kell keresni, és az engedélyeztetési eljárásba be kell vonni! A füves, bokros terület jelenleg nem veszélyezteti a lelőhelyet. Balassagyarmat 3/8 Derítőtelep: KÖH azonosító: 45990 Hrsz.: 0152/5, 0155/1, 0155/2, 0156, 0157, 0158/4. EOV térképlap száma: 85-422, Koordináták: x 303268, y666243, z 143 m Korszak: középkori telep. Földrajzi leírás: Balassagyarmat és Újkóvár között, az országút É-i, azaz Ipoly felőli oldalán, a város ÉNy-i peremén, templomnyomokat figyeltek meg. Az Ipolynak itt egy nagy, hurokszerű kanyarulata van, amely közrefogja a viszonylag magasan kiemelkedő dombokat. Állapot: részben beépített, növényzettel elfedett. Történet: Hegedűs Katalin 1965-ben szakdolgozat keretében végzett terepbejárást a lelőhelyen. (Hegedűs 1988). Bácsmegi Gábor 2006-ban végzett helyszíni szemlét (Bácsmegi 2006). Tervezett beavatkozás: nincs jelenleg ismert beavatkozás. 19
Hatáselemzés: A fejlesztéssel járó esetleges földmunkák megsemmisüléssel, az építkezések tartós elfedéssel veszélyeztetik a régészeti lelőhelyet. Éppen ezért az építkezések és a földmunkával járó beruházások megvalósításának megkezdése előtt a lelőhely érintett részének megelőző régészeti feltárása szükséges. Mivel a területen régészeti lelőhely van, ezért minden építési, létesítési engedélyeztetés előtt a Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát (3100 Salgótarján, Múzeum tér 1), mint illetékes szakhatóságot meg kell keresni, és az engedélyeztetési eljárásba be kell vonni! A füves, bokros terület jelenleg nem veszélyezteti a lelőhelyet. Balassagyarmat Óváros tér 17. (Balassagyarmat-Vár): KÖH azonosító: 46014 Hrsz.: 614/5 EOV térképlap száma: 85-244, Koordináták: x 304100, y668465, z 144 m Korszak: középkori telep. Földrajzi leírás: Balassagyarmat belterületén, a város É-i részén, az Óváros tér 17. szám alatt. Állapot: beépített. Történet: Bodnár Katalin és Majcher Tamás helyszíni szemle, épületalapozás során középkori rétegeket vágtak át (Bodnár et al 1988). Tervezett beavatkozás: nincs jelenleg ismert beavatkozás. Hatáselemzés: A fejlesztéssel járó esetleges földmunkák megsemmisüléssel, az építkezések tartós elfedéssel veszélyeztetik a régészeti lelőhelyet. Éppen ezért az építkezések és a földmunkával járó beruházások megvalósításának megkezdése előtt a lelőhely érintett részének megelőző régészeti feltárása szükséges. Mivel a területen régészeti lelőhely van, ezért minden építési, létesítési engedélyeztetés előtt a Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát (3100 Salgótarján, Múzeum tér 1), mint illetékes szakhatóságot meg kell keresni, és az engedélyeztetési eljárásba be kell vonni! A füves, bokros terület jelenleg nem veszélyezteti a lelőhelyet. Balassagyarmat Óváros tér 17a. (Balassagyarmat-Vár): KÖH azonosító: 46016 Hrsz.: 614/4 EOV térképlap száma: 85-244, Koordináták: x 304103, y668475, z 144 m Korszak: középkori telep. Földrajzi leírás: Balassagyarmat belterületén, a város É-i részén, az Óváros tér 17/a. szám alatt. Állapot: beépített. Történet: 20
Bodnár Katalin és Majcher Tamás helyszíni szemle, épületalapozás során középkori rétegeket vágtak át (Bodnár et al 1988). Tervezett beavatkozás: nincs jelenleg ismert beavatkozás. Hatáselemzés: A fejlesztéssel járó esetleges földmunkák megsemmisüléssel, az építkezések tartós elfedéssel veszélyeztetik a régészeti lelőhelyet. Éppen ezért az építkezések és a földmunkával járó beruházások megvalósításának megkezdése előtt a lelőhely érintett részének megelőző régészeti feltárása szükséges. Mivel a területen régészeti lelőhely van, ezért minden építési, létesítési engedélyeztetés előtt a Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát (3100 Salgótarján, Múzeum tér 1), mint illetékes szakhatóságot meg kell keresni, és az engedélyeztetési eljárásba be kell vonni! A füves, bokros terület jelenleg nem veszélyezteti a lelőhelyet. Balassagyarmat Óváros tér 19. (Balassagyarmat-Vár): KÖH azonosító: 46017 Hrsz.: 614/3 EOV térképlap száma: 85-244, Koordináták: x 304106, y668484, z 144 m Korszak: középkori telep. Földrajzi leírás: Balassagyarmat belterületén, a város É-i részén, az Óváros tér 19. szám alatt. Állapot: beépített. Történet: Bodnár Katalin és Majcher Tamás helyszíni szemle, épületalapozás során középkori rétegeket vágtak át (Bodnár et al 1988). Tervezett beavatkozás: nincs jelenleg ismert beavatkozás. Hatáselemzés: A fejlesztéssel járó esetleges földmunkák megsemmisüléssel, az építkezések tartós elfedéssel veszélyeztetik a régészeti lelőhelyet. Éppen ezért az építkezések és a földmunkával járó beruházások megvalósításának megkezdése előtt a lelőhely érintett részének megelőző régészeti feltárása szükséges. Mivel a területen régészeti lelőhely van, ezért minden építési, létesítési engedélyeztetés előtt a Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát (3100 Salgótarján, Múzeum tér 1), mint illetékes szakhatóságot meg kell keresni, és az engedélyeztetési eljárásba be kell vonni! A füves, bokros terület jelenleg nem veszélyezteti a lelőhelyet. Balassagyarmat-Kincsem-puszta: KÖH azonosító: 78937 Hrsz.: 078/15, 078/16, 078/17, 078/18, 078/22, 080. EOV térképlap száma: 85-421, Koordináták: x 299616, y667803, z 197 m Korszak: középkori és kora újkori telep Földrajzi leírás: 21
Balassagyarmattól D-re mintegy 3 km-re, a Balassagyarmatot Csesztvével összekötő műút K-i oldalán, attól 250 m-re K-re. A Kincsem-puszta nevű településrésztől közvetlenül ÉK-re. Állapot: mezőgazdaságilag művelt. Történet: 2011-ben Guba Szilvia és Zandler Krisztián terepbejárást végeztek a Szlovák-magyar gázvezeték tervezett nyomvonalán (Guba 2012). Tervezett beavatkozás: nincs jelenleg ismert beavatkozás. Hatáselemzés: A fejlesztéssel járó esetleges földmunkák megsemmisüléssel, az építkezések tartós elfedéssel veszélyeztetik a régészeti lelőhelyet. Éppen ezért az építkezések és a földmunkával járó beruházások megvalósításának megkezdése előtt a lelőhely érintett részének megelőző régészeti feltárása szükséges. Mivel a területen régészeti lelőhely van, ezért minden építési, létesítési engedélyeztetés előtt a Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát (3100 Salgótarján, Múzeum tér 1), mint illetékes szakhatóságot meg kell keresni, és az engedélyeztetési eljárásba be kell vonni! A füves, bokros terület jelenleg nem veszélyezteti a lelőhelyet. Balassagyarmat-OFB-földek: KÖH azonosító: 84795 Hrsz.: 078/38, 078/39, 078/40. EOV térképlap száma: 85-424, Koordináták: x 299959, y668141, z 183 m Korszak: késő újkőkori telep Földrajzi leírás: Balassagyarmattól D-re mintegy 2,5 km-re, a Balassagyarmatot Csesztvével összekötő műút K-i oldalán, attól 250-300 m-re K-re. A Kincsem-puszta nevű településrésztől ÉK-re. Állapot: mezőgazdaságilag művelt. Történet: 2013-ban a Szlovák-magyar gázvezeték nyomvonalán megfigyelés és próbafeltárás történt a lelőhelyen (Nicklas Larsson és Bóka Gergely). Tervezett beavatkozás: nincs jelenleg ismert beavatkozás. Hatáselemzés: A fejlesztéssel járó esetleges földmunkák megsemmisüléssel, az építkezések tartós elfedéssel veszélyeztetik a régészeti lelőhelyet. Éppen ezért az építkezések és a földmunkával járó beruházások megvalósításának megkezdése előtt a lelőhely érintett részének megelőző régészeti feltárása szükséges. Mivel a területen régészeti lelőhely van, ezért minden építési, létesítési engedélyeztetés előtt a Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát (3100 Salgótarján, Múzeum tér 1), mint illetékes szakhatóságot meg kell keresni, és az engedélyeztetési eljárásba be kell vonni! A füves, bokros terület jelenleg nem veszélyezteti a lelőhelyet. Balassagyarmat-Első-Náras: KÖH azonosító: 84797 22
Hrsz.: 041/20 EOV térképlap száma: 85-422, Koordináták: x 302580, y670156, z 163 m Korszak: késő újkőkori telep Földrajzi leírás: Balassagyarmattól DK-re a Balassagyarmatot Patvarccal összekötő műút Ny-i oldalán, attól 250-300 m-re DNy-ra. Állapot: mezőgazdaságilag művelt. Történet: 2013-ban a Szlovák-magyar gázvezeték nyomvonalán megfigyelés és próbafeltárás történt a lelőhelyen (Larsson 2013, Bóka 2013). Tervezett beavatkozás: nincs jelenleg ismert beavatkozás. Hatáselemzés: A fejlesztéssel járó esetleges földmunkák megsemmisüléssel, az építkezések tartós elfedéssel veszélyeztetik a régészeti lelőhelyet. Éppen ezért az építkezések és a földmunkával járó beruházások megvalósításának megkezdése előtt a lelőhely érintett részének megelőző régészeti feltárása szükséges. Mivel a területen régészeti lelőhely van, ezért minden építési, létesítési engedélyeztetés előtt a Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát (3100 Salgótarján, Múzeum tér 1), mint illetékes szakhatóságot meg kell keresni, és az engedélyeztetési eljárásba be kell vonni! A füves, bokros terület jelenleg nem veszélyezteti a lelőhelyet. Balassagyarmat-Második-Náras: KÖH azonosító: 85015 Hrsz.: 051/15 EOV térképlap száma: 85-422, Koordináták: x 301520, y670275, z 173 m Korszak: kora és középső bronzkori telep Földrajzi leírás: Balassagyarmattól D-re a Balassagyarmatot Szüggyel összekötő műút K-i oldalán, a kiskertes övezet DK-i sarkánál, kb. 700 m-re a műúttól. Állapot: mezőgazdaságilag művelt. Történet: 2013-ban a Szlovák-magyar gázvezeték nyomvonalán megfigyelés és próbafeltárás történt a lelőhelyen (Larsson 2013). Tervezett beavatkozás: nincs jelenleg ismert beavatkozás. Hatáselemzés: A fejlesztéssel járó esetleges földmunkák megsemmisüléssel, az építkezések tartós elfedéssel veszélyeztetik a régészeti lelőhelyet. Éppen ezért az építkezések és a földmunkával járó beruházások megvalósításának megkezdése előtt a lelőhely érintett részének megelőző régészeti feltárása szükséges. Mivel a területen régészeti lelőhely van, ezért minden építési, létesítési engedélyeztetés előtt a Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát (3100 Salgótarján, Múzeum tér 1), mint illetékes szakhatóságot meg kell keresni, és az 23
engedélyeztetési eljárásba be kell vonni! A füves, bokros terület jelenleg nem veszélyezteti a lelőhelyet. VI. Konklúzió Balassagyarmat kül- és belterületén csupán néhány, kutatási programban megfogalmazott régészeti tevékenység folyt. A lelőhelyekről csak szórványos adatokkal és leletekkel rendelkezünk, eddig huszonhét regisztrált lelőhelyű régészeti emlékről van tudomásunk. A leletanyag több időszak emlékanyagát tartalmazza (újkőkor, bronzkor, népvándorláskor, Árpád-kor, középkor, kora újkor), összetettsége mindenképp arra utal, hogy a terület a korábbi történeti és régészeti korok emberei számára letelepedésre alkalmasnak bizonyult. A 2001. évi LXIV. törvény 11. §-a alapján a régészeti lelőhelyek a törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. Ezért, a Helyi Építési Szabályzat értékvédelmi fejezetében a régészeti lelőhelyek védelmében az alábbi kikötéseket kell alkalmazni: 1. A 2001. évi LXIV. törvény 11. §-a alapján a régészeti lelőhelyek a törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. 2. A régészeti lelőhelyen tervezett földmunka (bontás, alapozás, pince- és mélygarázs építése, közművesítés, tereprendezés, nyomvonalas létesítmények kiépítése, stb.), illetve telekalakítási eljárás engedélyeztetése során a 2001. évi LXIV. törvény 63. § (4) bekezdése alapján a területileg illetékes Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát (3100 Salgótarján, Múzeum tér 1.) szakhatóságként meg kell keresni. 3. A 2001. évi LXIV. törvény 22. §-a értelmében a régészeti lelőhelyeket a földmunkával el kell kerülni. Ha lelőhely elkerülése a beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, illetve a beruházás másutt nem valósítható meg, akkor a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket a beruházás megkezdése előtt előzetesen (!) fel kell tárni. A megelőző feltárásra a törvény, valamint a 18/2001. évi (X. 18) NKÖM rendelet 14 §-a értelmében szerződést kell kötnie a Dornyay Béla Múzeummal (3100 Salgótarján, Múzeum tér 2.). 4. A 2001. évi LXIV törvény 24. §-a értelmében amennyiben a régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan lelet vagy régészeti emlék kerül elő, haladéktalanul értesíteni kell a Dornyay Béla Múzeumot (3100 Salgótarján, Múzeum tér 2.). Ez a tanulmány kizárólag a jelenleg ismert történeti és régészeti adatok alapján készült, vagyis az eddig ismertté vált régészeti lelőhelyek száma a rendezési terv elkészülte után is bővülhet (2016. április). Éppen ezért a földmunkákkal járó beruházásoknál a későbbi teendők és költségek kiszámíthatósága végett már a tervezés szakaszában is ajánlatos kikérni a területileg illetékes Dornyay Béla Múzeum szakmai véleményét.
24
VII. Felhasznált irodalom: 1.Katonai felmérés (1763-1785) 2. Katonai felmérés 47-XXXIV. (1806-1869) 3. Katonai felmérés (1876) 37-48. (1869-1887) Bácsmegi 2004 – Bácsmegi Gábor: Ásatási jelentés a Balassagyarmat, Káposztások ásatásról KÖH 600/1744/2004 Bácsmegi 2006 – Bácsmegi Gábor: A 22-es sz. főút balassagyarmati elkerülő szakaszának örökségvédelmi hatástanulmánya. KÖH 600/1786/2006 Adattári dokumentáció. Bodnár et al 1988 – Bodnár Katalin - Kató Sára - Majcher Tamás: Helyszíni szemlék jegyzőkönyvei a Balassagyarmat régészetileg védett belvárosában folyó építkezésekn KFM RégAd. 153.90. Bóka 2013 – Bóka Gergely: Dokumentáció próbafeltárásról, Balassagyarmat, Első-Náras, tranzit gázvezeték, (2013) 600/315/2015 Borovszky 1911 – Borovszky Samu (szerk.): Magyarország városai és vármegyéi. Nógrád Vármegye. Budapest (1911) 17. Dövényi 2010 – Dövényi Zoltán (szerk.): Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010) Budapest Füredi 2003 – Füredi Ágnes: Ásatási jelentés Balassagyarmat, Bástya u. 12. 2003. NyTI-6546/2003 2003 Füredi 2006 – Füredi Ágnes: Ásatási dokumentáció Balassagyarmat, Bástya u. 12. 2003. KÖH 600/1402/2006 Guba 2011 – Guba Szilvia: Terepbejárási dokumentáció - Magyar-szlovák gázvezeték Nógrád megyei szakasz KÖH 600/580/2012 (2012) Hampel 1892 – Hampel József: A bronzkor emlékei Magyarhonban II. rész A leletek statisztikája. Budapest 1892, 175 p. Hegedűs 1988 – Hegedűs Katalin: A balassagyarmati járás őskori településtörténete. Szakdolgozat. KFM Rég. Ad. 127-88. Adattári dokumentáció Kató - Majcher 1991 – Kató Sára – Majcher Tamás: Jelentés a Balassagyarmat területén történő helyszíni szemléről 1988. RégFüz Ser. I. 42. (1991) Larsson 2013 - Larsson, Nicklas: Dokumentáció régészeti felügyeletről- Magyar- Szlovák összekötő DN800, 2013 LLTK/735/2014 2013 Adattári dokumentáció Larsson 2013 – Larsson, Nicklas: Jelentés próbafeltárásról- Balassagyarmat, Sárrét I., 2013 LLTK/1192/2013 (2013) Adattári dokumentáció Larsson 2013 – Larsson, Nicklas: Dokumentáció régészeti felügyeletről- Magyar- Szlovák összekötő DN800, 2013 LLTK/735/2014 Majcher 1997 – Majcher Tamás: Jelentés a Balassagyarmat, Vár u. 8. 1989. RégFüz Ser. I. No. 49 1997. Majcher 1997 – Majcher Tamás: Ásatási dokumentáció a Balassagyarmat, Rákóczi út 35. ásatásról 1995. RégFüz Ser. I. No. 49. (1997) Majcher 2006 – Majcher Tamás: Balassagyarmat, Régészeti hatástanulmány a 22. számú főút Balassagyarmati elkerülő szakaszához, (2006) KÖH 600/1780/2006 Adattári dokumentáció 25
Noszky 1940 – Noszky Jenő: A Cserháthegység földtani viszonyai. Magyar tájak földtani leírása III. Magyar Királyi Földtani Intézet. Budapest 1940. Patay 1956 – Patay Pál: Válasz Mozsolics Amália megjegyzéseire . ArchÉrt 83 (1956) Patay 1973 - Patay Pál: Római katolikus templomok Nógrád megyében. Kiszállási jelentések. KFM Rég. Ad. 39-73. (régi PM adattári száma A:257). Péntek 2014-2015 – Péntek Attila: A Cserhát-hegység és az Ipoly-völgy levéleszközös lelőhelyeinek topográfiája. Topography of the Palaeolithic sites with leaf-shaped tools in the Cserhát Mountains and in the Ipoly valley. NEOGRAD 2014-2015. A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve XVIII. (2015) 213-265. Péntek 2016 - Péntek Attila: A Cserhát-hegység és az Ipoly-völgy felső paleolitikus és epipaleolitikus lelőhelyeinek topográfiája. Kézirat. Simon 1987- Simon Zoltán: A várak szerepének változtatása a középkori Nógrád megyében KFM Rég. Ad. 123-88. Szakdolgozat Bp., 1987. Adattári dokumentáció Soós 1991- Soós Virág: Nógrád megyei régészeti topográfia balassagyarmati járásnak helységei és a hozzá gyűjtött régészeti adatok. KFM Rég. Ad. 181.91. Adattári dokumentum Tankó 2003 - Tankó Károly: Jelentés a Balassagyarmat, 22-es sz. főút elkerülő szakasz terepbejárásról, NyTI-2506/2003 (2003) Adattári dokumentáció Vaday 2011 – Vaday Andrea: Jelentés a Balassagyarmat, Belterület- Bercsényi u. 7-21.ig 2001. 4202-072-308/2001. KÖI (2001) Adattári dokumentáció Zandler 2010a – Zandler Krisztián: Paleolit telep Hont-Csitáron. A palaeolithic site at HontCsitár. In: Guba Szilvia –Tankó Károly (eds.): ,,Régről kell kezdenünk…” Studia Archaeologica in honorem Pauli Patay. Régészeti tanulmányok Nógrád megyéből Patay Pál tiszteletére. Szécsény, (2010) 23-49. Zandler 2010b – Zandler Krisztián: Felső paleolit lelőhelyek az Ipoly mentén. Upper palaeolithic sites along the River Ipoly. NEOGRAD (2010) A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXIV. 167-187. Zandler 2012 – Zandler Krisztián: Késő középső és felső paleolit szórvány leletek HontBabatról. NEOGRAD 2012 A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve XXXVI. 105-120.
26
Térképek
I.Katonai felmérés 1763-1785. Balassagyarmat és környéke.
II. Katonai felmérés. Balassagyarmat és környéke.
28
III. Katonai felmérés 37-48. (1876) Balassagyarmat és környéke
29
85-244
30
85-421
31
85-422
32
85-424
33
Fotók
30793 Balassagyarmat-Bercsényi u. 7-21.
38012 Balassagyarmat-Marha-legelő
34
38015 Balassagyarmat-Sárrét I.
38016 Balassagyarmat-Sárrét II.
35
39761 Balassagyarmat-Bástya u. 12.
39827 Balassagyarmat-Vár
36
40320 Balassagyarmat-Mikszáth Kálmán u.
40323 Balassagyarmat-Palócliget.
37
40325 Balassagyarmat-Mikszáth Kálmán Művelődési Központ és Könyvtár.
40328 Balassagyarmat-Rákóczi út 35.
38
40333 Balassagyarmat-Rákóczi út 38.
40334 Balassagyarmat-Repülőtér.
39
40349 Balassagyarmat-Vágóhíd.
40352 Balassagyarmat (Ipolyszög)-Madách-tanya.
40
43078 Balassagyarmat-Káposztások.
45990 Balassagyarmat 1/6.
41
46001 Balassagyarmat 3/8.
46014 Balassagyarmat-Óváros tér 17.
42
46017 Balassagyarmat-Óváros tér 17b.
78937 Balassagyarmat-Kincsem-puszta.
43
84795 Balassagyarmat-OFB-földek.
84797 Balassagyarmat-Első-Náras.
44
85015 Balassagyarmat-Második-Náras.
45
