BALASSAGYARMAT VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
BALASSAGYARMAT VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
Közlekedésfejlesztési fejezet (véleményezési szakasz)
2016. április 25. Nógrádterv Kft.
Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján, Pécskő u. 21/1.
2016
Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján, Pécskő utca 21/1. e-mail:
[email protected]
SALGÓTERV-PLUSZ Mérnöki és Környezetvédelmi Kft. 3100. Salgótarján, Meredek út 3. T/F.: (32) 312-054 e-mail:
[email protected] MSZ: 1816
MŰSZAKI LEÍRÁS BALASSAGYARMAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÖZLEKEDÉSI FEJEZETÉHEZ I.
Előzmények Balassagyarmat Város Önkormányzata megbízta a Nógrádterv kft-t, hogy a 2000-ben készített, és időközben több ponton módosított városrendezési terv településrendezési eszközeit vizsgálja felül, és az időközi módosításokkal átvezetve, dokumentálja. A Nógrádterv kft. megbízásából készítette el a SalgótervPlusz kft. a településrendezési terv közlekedési munkarészét. Tekintettel az eltelt 15 év távlatára, több, elvileg a településrendezési terv módosítását megalapozó, illetve a további tervezési stratégiát meghatározó előkészítő anyag, koncepció és stratégiai terv készült, a rendezési terv átfogó felülvizsgálata nélkül. Az elfogadott Településfejlesztési Koncepció alapján a rendezési terv felülvizsgálatát, és a Településszerkezeti terv lényegi elemeit a továbbiakban részletezett fejlesztési stratégia szerint tervezzük. Balassagyarmat az Észak-Magyarországi Régióban Nógrád megye északnyugati részén, a szlovák határ mentén fekvő, peremi elhelyezkedésű – népességszám szerinti – kisváros (16,5 ezer lakossal). Funkcionális értelemben azonban egyértelműen központi szerepkörű tradicionális középváros. 29 településből álló 42 ezer fő lakta kistérségének ugyanis hagyományos foglalkoztatási, gazdasági, pénzügyi, igazgatás-szervező és egészségügyi-szociális szolgáltató központja, patinás kereskedő-, iskola- és kultúrváros. Ugyanakkor olyan középfokú központi szerepköröket is betölt, amelyek túlnyúlnak a kistérségi hatókörön, és az egész Nyugat-nógrádi térség funkcionális központjává emelik. Egyes területeken megosztott megyei, sőt regionális ellátási feladatai is vannak, főként az igazgatás, az igazságszolgáltatás és a rendvédelem, valamint az oktatás és az egészségügy területén. A város vonzása korlátozott mértékben a határt is átlépi, érzékelhetően főként az Ipolyság-Nagykürtös- Losonc közti zónára terjed ki, de elsődlegesen is a szomszédos településekre. Kiterjesztésére az Ipoly Eurorégión keresztül megvalósítható és egyéb interregionális, transznacionális együttműködések, valamint a határ átjárhatóságának kiteljesedése további lehetőségeket nyújtanak. Kedvező idegenforgalmi és vendéglátási, kereskedelmi adottságai és potenciálja jobb kihasználásával érdemes a város térségi és központi szerepköreit tovább bővíteni, illetve megerősíteni. Balassagyarmatnak viszonylag sok települést felölelő kistérsége van. Elsődleges vonzáskörzetét a szomszédok jelentik Ipolyszög, Patvarc, Szügy, Csesztve települések. Másodlagos vonzáskörzete - az országhatáron belül: Őrhalom, Nógrádmarcal, Mohora, Dejtár,
1
Érsekvadkert és - a Felvidéken: Nagycsalomja, Ipolykeszi, Kiscsalomja, Leszenye, Terbegec, Apátújfalú, Bátorfalú, Lukanyénye, Erdőmeg, Mikszátfalva településekre terjed ki. Harmadlagos vonzáskörzete: o országhatáron belül: Hunyag, Iliny, Csitár, Drégelypalánk, Nagyoroszi, Patak, Horpács, Borsosberény, Pusztaberki, Cserháthaláp, Cserhátsurány, Herencsény, Terény, Szanda, Magyarnándor, Debercsény Szente és a járás többi települése (Becske, Bercel, Galguta, Hont, Nógrádkövesd, Szécsénke) o a Felvidéken: Ipolykér, Kürtösfalú, Ebeck, Ipolybalog, Inám, Ipolynyék, Magasnajtény, Ipolynagyfalú, Kőkeszi, Gyürki, Sirak, Szelény, Csáb településekre terjed ki.
Nagyobb város legközelebb: Salgótarján (50 km), Losonc (50 km), Léva (50 km), Zólyom (60 km). Balassagyarmat a környező települések közlekedési csomópontjaként Budapesttől 80, Salgótarjántól 50 km-re helyezkedik el a 22-es főközlekedési út mentén. A legközelebbi autópályától való távolsága 58 km. Budapest megközelíthetősége ugyanakkor az M2 elkerülő gyorsforgalmi út megépültével sokat javult, így gépkocsival mintegy 1 óra alatt elérhető. A térségen áthaladó tranzitforgalom jelentős, egyfelől a megye északi és északnyugati térségeinek irányába, másfelől a határátkelő miatt Szlovákia felé. A megnövekedett közúti forgalmat az évszázadokkal ezelőtt kialakult közúti hálózat már nem tudta korszerű módon levezetni, ezért a város közlekedési hálózatának továbbfejlesztése fontos feladattá vált. A 22-es főút sűrű forgalmának jelentős hányada az elkerülő úton halad, többek között azért is, mert a Rákóczi fejedelem út városközponti szakaszán jelentős súlykorlátozás van. Hosszabb távon ezek nagyobb arányú kiváltása az északi elkerülő és a déli feltáró út teljes kiépítésével lehetséges. Ez az átmenő forgalom mellett az ipari területek teherforgalmának levezetését is biztosítani tudja, továbbá az új autóbusz-pályaudvarral a távolsági autóbusz-forgalom sem terheli a belváros műemléki környezetét és a lakóterületeket. Közösségi közlekedés terén naponta többször indul közvetlen autóbuszjárat Budapestre, illetve Salgótarjánba és a környező településekre. Az országos vasúthálózathoz két vonalon is kapcsolódik a város. Az egyik Ipolytarnóc felől Balassagyarmaton keresztül Galgamácsa-Aszód irányában éri el a fővárost, amelyen korábban sebesvonatok is közlekednek (2012-ben megszüntették). A másik vonal Vác felé halad a Börzsönyön keresztül. Szükség lenne a helyi érdekű közösségi közlekedés feltételeinek javítására, valamint a vasúti pályák rekonstrukciójára, a kiszolgáló, logisztikai létesítmények fejlesztésére. Ezek a határmenti kapcsolatok fejlődésében, a korábbi térségi vonzerők visszaszerzésében is jelentős szerephez juthatnak. Összességében a város külső elérhetősége egyoldalú, a 22-es számú – részben szűk áteresztőképességű – főközlekedési útvonal, valamint szintén közvetetten a helyi vonatközlekedésű vasútvonalak kapcsolják hozzá délidélnyugati irányból a térséget az ország fejlődési tengelyeihez. Nyugat-keleti irányú nagytérségi kapcsolatait a 22-es főút biztosítja az ország központja, valamint Salgótarjánon keresztül az Észak-magyarországi régió centrumai felé. Balassagyarmat településképe karakteresen városias helyenként (magyarországi viszonylatban) nagyvárosi formaelemekkel, ugyanakkor a hagyományos kisvárosi formakincs nagyobb területet foglal el a városmagjában. Kisvárosi szintű intézményei teljes körűen, nagy választékban kiépültek, ugyanakkor erős a középfokú, és részben regionális központi szerepkörök intézményei által elfoglalt terület is. A város történelme során megyeszékhelyként magasabb szintű városi funkciókat is ellátott.
2
Vármegyéjének kb. felét a trianoni határmegvonás során elvesztette, illetve a polgársága jelentős részét kitevő zsidó lakosságát elhurcolták. Fokozta, hogy 1950-ben megyeszékhely funkciója is megszűnt, valamint az új megyeszékhely potenciális vetélytársaként jelentős mértékű hátrányos megkülönböztetéseket szenvedett el. Balassagyarmat a Budapestet 40-80 km-es sávban körülfogó ipari/logisztikai gyűrűn belül, és a Budapesti agglomerációs térség peremén helyezkedik el, bár a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének hatálya alá nem tartozik. A város országhatáron átnyúló agglomerációs vonzással rendelkezik. A kistérség népességének több mint 40%-át Balassagyarmat lakossága adja, A 29 település lakossága 2013-ban csak 39 ezer fő körül volt és folyamatosan csökken (a rendszerváltáskor még 44 040 fő volt). A Nógrád megyei népességfogyás az utóbbi évtizedben felgyorsult: (9,8%) Az ország egyik legerősebben csökkenő népességű térsége. Balassagyarmati kistérség helyzete 1990 és 2013 között 10,5%-os csökkenést mutat. Ettől a kistérség egésze is alig tér el. Megállapítható, míg 1990 és 2001 között a népesség összességében még növekedett is, de ezt követően jelentősen fogyás következett be. Ettől a tendenciától néhány településnél tapasztalható eltérés. Patvarc, Ipolyszög estében a népesség növekedett, mely a balassagyarmati kitelepülésnek, illetve a környéki betelepülésnek tulajdonítható. Érsekvadkert a kistérség Balassagyarmat mellet a legnagyobb népességszámmal rendelkező település. A kistérségen belül némi önálló vonzással is rendelkezik, amit a mérsékeltebb népességcsökkenés is jelez. A Balassagyarmatra betelepülők és elvándorlók száma közel azonos. A népességfogyás elsősorban a halálozás és a születés egyenlegéből adódik. II.
Településfejlesztési terv céljai és azok megjelenítése A város jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan. 1. Balassagyarmat város a kistérségének hagyományosan foglalkoztatási, gazdasági-pénzügyi és közigazgatási szervező, valamint egészségügyi központja, kereskedő és iskolaváros. 2. Balassagyarmat elsődleges „szerepköre”, feladata az itt lakó népesség teljes körű alap- és középfokú ellátása, munkahely biztosítása, lehetőleg olyan életfeltételek teremtése, amely a „jó és alkalmas lakóhely” kritériumának eleget tesz. 3. A városfejlesztés fontos alapgondolata a város valamennyi részének megfelelő életminőséget biztosító szintre fejlesztése. 4. A vendéglátási és idegenforgalmi adottságok feltárásával, a potenciálok jobb kihasználásával e szerepkörben is erősíteni szükséges a város vonzását. 5. A városnak meg kell őriznie kisvárosi karakterét a jövőben is. A város jövőképe térségi szerepére vonatkozóan. 1. Balassagyarmat a Nyugat nógrádi térség funkcionális központja, (egyes területeken megosztott megyei feladatokkal) a közigazgatás, igazságszolgáltatás és rendvédelem, az oktatás és egészségügy területén. 2. Mint járásszékhely város, a környezetére hatást gyakorol. Jelenleg is és távlatban is középfokú ellátó funkciót tölt be az oktatási, szociális és egészségügyi intézményhálózata, valamint kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltatói létesítményei révén. Az ellátáson túl közigazgatási, gazdaságszervezési feladatokat is betölt a vonzáskörzetében. 3. Hosszabb távú törekvései szerint, a 2020-ig rendelkezésre álló uniós és hazai fejlesztési pályázati lehetőségekkel élve, a város vissza kívánja sze-
3
4.
rezni, és kiteljesíteni a megyei kereteken túlmutató, az Ipoly Eurorégión belüli kisrégiójára kiható természetes központi szerepkörét, Salgótarján, Losonc és Balassagyarmat funkcionális egyensúlyának megtartásával. A város funkciói között meg kell említeni az üdülő-idegenforgalmi szerepkörből adódókat is. Itt is egyelőre a helyi igényeket elégíti ki az üdülőterületekkel és az aktív pihenést szolgáló kertekkel. Turisztikai fogadókészségének növelése fontos fejlesztési cél. Ehhez a térséget feltáró turisztikai kínálattal, az egyes térségbeli idegenforgalmi desztinációk összehangolásával, a táji értékek és néprajzi hagyományok hangsúlyozásával kínálati helyzetet kell teremteni.
Településfejlesztési elvek: 1. A fejlesztési elképzeléseknek követnie kell a gazdasági, társadalmi változásokat. A tulajdonviszonyok átrendeződése megváltoztatta a beruházások struktúráját, ennek következtében az Önkormányzat feladata elsősorban, hogy helyzetbe hozza a gazdasági élet szereplőit, saját forrású beruházásai döntően infrastrukturális, illetve jóléti jellegűek lesznek (út, közművek, területbiztosítás a gazdaságfejlesztés, beruházás fogadókészség érdekében, az otthonteremtés feltételeinek biztosítása, az épített és természeti környezet minőségének javítása). 2. A városfejlesztés fontos alapgondolata a város valamennyi részének megfelelő életminőséget biztosító szintre fejlesztése, a szegregátumok kialakulásának megelőzése, illetve ez ilyen tendenciákat mutató városszerkezeti egységek mielőbbi rehabilitációja. 3. A város szerencsés helyzetben van, hogy épített környezetének közvetlen közelében nívós természeti értékek találhatók. A településfejlesztésnek mindenkor szem előtt kell tartania a meglévő természeti értékek megőrzését, fejlesztését, azok nem eshetnek a gazdaságfejlesztés áldozatává. 4. Felértékelődnek az Ipoly parti területek, különösen a nagyhíd, és a későbbiekben Újkóvárnál megépítendő kishíd térségében. A város térszerkezetében ezek jelentős változásokat indukálnak. A városrendezés jövőbeni elsődleges feladata a terület felhasználási és övezeti szabályozással a városszerkezet hiányosságainak kipótlására felhasználni e területeket. 5. A településszerkezet alakításával, a közlekedési és egyéb infrastruktúra ágak fejlesztésével biztosítani kell a gazdaság, és a foglalkoztatás fejlődési lehetőségét, a munkahelyek elérhetőségét, a lakóhely és munkahely közötti jó közlekedési kapcsolatot. 6. A fejlettségben relatív hátrányban lévő külső városrészek infrastrukturális adottságainak fejlesztésével egyensúlyban, a belső városmag, különösképpen a történelmi belvárost magába foglaló, az Ipoly part és a Rákóczi út közötti városszerkezeti egység műszaki megújítására is hangsúlyt kell fektetni, a megfelelő életminőség fizikai kereteinek biztosítására. 7. Fenntartható intézményszerkezet kialakításával, az intézmények műszaki adottságainak fejlesztésével meg kell őrizni a város egészségügyi és oktatási, művelődési szerepkörét. 8. A lehetőségek megteremtésével támogatni kell az idegenforgalmi fogadóképesség, turisztikai vonzerő növelése irányába ható gazdaságfejlesztési törekvéseket, elsősorban a közép-és kisvállalkozásokat, családi gazdaságokat. Minőségileg fejlesztendők a város meglévő természeti értékei. 9. Minden beruházásnál gondosan vizsgálni kell annak a város természeti környezetére gyakorolt hatását. A védett természeti értékeket, és a város egyéb rekreációs területeit nem veszélyeztetheti semmilyen fejlesztés. 10. Nem szabad megengedni a fejlesztések területi és intenzitásbeli túlterjeszkedését, a hagyományos kisvárosi miliő átformálását.
4
11. Biztosítani kell a közigazgatási szervezőközponti szerepkör kiteljesítéséhez szükséges intézményi fejlesztések térigényét. A település átfogó fejlesztését szolgáló célok megjelenítése a Településszerkezeti tervben A fejlesztési elképzelések megvalósítása érdekében a 2000-ben készült előző, a teljes város közigazgatási területét átfogó általános rendezési terv szerkezeti tervéhez képest szerencsére nem válik szükségessé gyökeresen átformálni a településszerkezeti tervet. A jelen munkával párhuzamosan haladó, a város öt kisebb szerkezeti egységét érintő változtatások jelentik a gyökerét a felülvizsgálati munkának. Ezek a következők: 1. sz. terület: Ipolypart utcai sportterület A terület jelenleg is különleges terület- sportterület övezetébe sorolt, a tervezett lakóterület és közpark területét is különleges területbe soroljuk át, így itt kialakul egy komplex városi sport és szabadidő park, rekreációs terület (K jelű terület). Az Ipolypart utcától északra városi uszoda részére is helyet biztosítunk. Ez a terület vegyes területbe kerül (V jelű). Az autóbusz pályaudvartól nyugatra lévő területen gazdasági terület kialakítására lett terület biztosítva (G jelű). 2. számú terület: Semmelweis Ignác utcai beépítés Nincs szükség szerkezeti terv módosításra, az érintett terület továbbra is lakóterület marad. 3. számú terület: 3167 hrsz.-ú terület A fenti hrsz.-ú terület sportpálya, mely az ipari parkban található, ipari üzemek közé beékelődve. A futópálya és az öltöző épületét megfelelő területet biztosítva hozzá megtartásra kerül, a többi gazdasági területbe kerül át (G jelű). 4. számú terület: Milleniumi park és környéke A terület déli részén lévő közpark továbbra is megmarad zöldterületként (Z jelű). A Szondy utca és a Hétvezér utcai beépítés pedig vegyes terület építési övezetébe kerül (V jelű), melyet a jelenlegi magas beépítési % és az épületek funkciói indokolnak. 5. számú terület: Déli elkerülő út A tervezett déli elkerülő út nagy része külterületi mezőgazdasági út nyomvonalán halad. A szerkezeti terv az úttól délre erdőterületet, illetve tartalék gazdasági területet jelöl, melyekből az elkerülő úthoz területet kell csatolni (KÖ jelű). A fenti területegységeken kívül a város egész közigazgatási területére vonatkozóan a fejlesztési és rendezési elhatározások összefoglalása: Nem tervezzük a város belterületének jelentős növelését. A meglévő lehetőségek jobb kihasználása, a már közművel ellátott területek intenzívebb felhasználása, városiasabb lakókörnyezet kialakítása a tervezés alapja. Külterület bevonására építési tevékenység céljára csak ott kerül sor, ahol ezt az egységesebb városszerkezet kialakítás megköveteli, és a jelenlegi belterületen e célra már tartalék terület nincs. Megerősítjük a déli városrész intézményi, és egyéb ellátási infrastruktúráját. Új gazdasági területek kiépítésére a terv lehetőséget biztosít a megkezdett infrastrukturális folyosók mentén:
5
-
-
a Szügyi út és a Patvarci út-Aszódi vasútvonal mentén nagy területigényű cégek letelepedésének elősegítése (elsősorban ipari termelő tevékenységre), a Buszpályaudvar környékén kereskedelmi/gazdasági övezet kialakítása betelepülők részére, Ipari Park bővítése a BSE pálya helyén, annak a kialakuló sportközpontba,az Ipolypart utcába költöztetésével, a déli belső elkerülő út iparterületi oldalán és a város észak-nyugati szélén a 22 sz. főút északi oldalán is a gazdasági övezet fejlesztésére ad a terv lehetőséget. (kimondottan logisztikai, kereskedelmi, szolgáltatási, raktározási tevékenységre)
A szabályozás a történelmi városmag további értéknövelő átépítését, a terület presztízsének emelését teszi lehetővé, az idegenforgalmi vonzerő, valamint a települési életminőség javítása okán. Az egykori gyarmati vár további feltárása, a romok bemutatása, vagy ha ezt talajszint alatti elhelyezkedésük nem teszi lehetővé, egy felszíni emlékparkban jelzéses bemutatása érdekében a területet különleges övezetbe soroltuk. III.
Közlekedési vizsgálat 1. Vasúti közlekedés Balassagyarmat város vasútállomással rendelkezik. Balassagyarmaton halad át az Aszód-Balassagyarmat-Ipolytarnóc vasútvonal a MÁV 78 sz. egyvágányú vonala és ide érkezik be a Vác-Balassagyarmat vasútvonal, a MÁV 75 sz. egyvágányú mellékvonala. A vasútvonal igen leromlott állapotú, használata, forgalma évtizedek óta fokozatosan csökken. 2. Közúti közlekedés 2.1 Közutak A településen az alábbi állami utak haladnak keresztül, illetve kötik be az országos közút hálózatba: 22 sz. Rétság-Salgótarján másodrendű főút 2108 sz. Balassagyarmat - Aszód összekötő út 2204 sz. Balassagyarmat - Országhatár összekötő út 2119 sz. Balassagyarmat – Gárdony - Őrhalom összekötő út 21127 sz. Csesztve bekötőút 21128 sz. Balassagyarmat bekötőút A település belterületén az alábbi gyűjtőutak találhatók, amelyek nem állami utak, hanem önkormányzati utak Ady Endre utca Határőr - Horváth Endre - Fáy András út Hétvezér utca Batthyány utca Május 1 utca Veres Pálné utca Ipolypart utca Jószív utca Fenyves út (Nyírjes) A gyűjtőutakra lakóutak (kiszolgáló utakat) kötnek be.
6
2.2 Forgalmi adatok 22 sz. Rétság – Salgótarján másodrendű főút 8+137 – 21+764 kmsz. (Ipolyszög felőli külterülettől az Ady Endre úti csomópontig) MOF = 643 E/ó Összes forgalom = 6919 E/nap Összes motoros forgalom = 6913 E/nap Nehéz motoros forgalom = 2070 E/nap Autóbusz egyes = 194 j/nap Autóbusz csuklós = 5 j/nap Kerékpár forgalom = 19 j/nap 22 sz. Rétság – Salgótarján másodrendű főút 21+764 – 22+898 kmsz. (Északi lekerülő szakasz) MOF = 306 E/ó Összes forgalom = 3290 E/nap Összes motoros forgalom = 3287 E/nap Nehéz motoros forgalom = 1085 E/nap Autóbusz egyes = 146 j/nap Autóbusz csuklós = 3 j/nap Kerékpár forgalom = 10 j/nap 22 sz. Rétság – Salgótarján másodrendű főút 22+898 – 23+180 kmsz. (Mikszáth út) MOF = 510 E/ó Összes forgalom = 5202 E/nap Összes motoros forgalom = 5131 E/nap Nehéz motoros forgalom = 667 E/nap Autóbusz egyes = 283 j/nap Autóbusz csuklós = 11 j/nap Kerékpár forgalom = 238 j/nap 22 sz. Rétság – Salgótarján másodrendű főút 23+180 – 32+639 kmsz. (Rákóczi fejedelem úton a Mikszáth úti körforgalmi csomóponttól Szécsény felé) MOF = 418 E/ó Összes forgalom = 4264 E/nap Összes motoros forgalom = 4215 E/nap Nehéz motoros forgalom = 478 E/nap Autóbusz egyes = 95 j/nap Autóbusz csuklós = 9 j/nap Kerékpár forgalom = 164 j/nap 2108 sz. Balassagyarmat-Aszód összekötő út MOF = 538 E/ó Összes forgalom = 5434 E/nap Összes motoros forgalom = 5385 E/nap Nehéz motoros forgalom = 937 E/nap Autóbusz egyes = 237 j/nap Autóbusz csuklós = 3 j/nap Kerékpár forgalom = 165 j/nap 2119 sz. Balassagyarmat – Gárdony - Őrhalom összekötő út MOF = 242 E/ó Összes forgalom = 2446 E/nap Összes motoros forgalom = 2378 E/nap
7
Nehéz motoros forgalom = 130 E/nap Autóbusz egyes = 68 j/nap Autóbusz csuklós = 0 j/nap Kerékpár forgalom = 228 j/nap 21127 sz. csesztvei bekötőút MOF = 20 E/ó Összes forgalom = 212 E/nap Összes motoros forgalom = 211 E/nap Nehéz motoros forgalom = 38 E/nap Autóbusz egyes = 15 j/nap Autóbusz csuklós = 0 j/nap Kerékpár forgalom = 4 j/nap 21128 sz. Balassagyarmat bekötőút MOF = 379 E/ó Összes forgalom = 3718 E/nap Összes motoros forgalom = 3692 E/nap Nehéz motoros forgalom = 306 E/nap Autóbusz egyes = 89 j/nap Autóbusz csuklós = 0 j/nap Kerékpár forgalom = 86 j/nap 2.3 Regionális kapcsolatok Balassagyarmat város alapvetően az ország úthálózatába a 22 számú Rétság – Balassagyarmat - Salgótarján másodrendű főúton és a 2108 számú Balassagyarmat - Aszód összekötő úton keresztül kapcsolódik. A 2204 sz. út az országhatáron keresztül Szlovákia felé jelent közúti kapcsolatot. A 2119 sz. út Őrhalom felé összekötő út, amely Gárdonyon halad keresztül. Balassagyarmat regionális kapcsolatait alapvetően a 22 sz. fkl. út (Rétság - Salgótarján, Rétságon keresztül Budapest), a 2104 sz. út Szlovákia felé és a 2108 sz. út Aszód, M3 autópálya felé biztosítja. Érintett terület regionális kapcsolatát jelenleg a 2108 sz. összekötő út biztosítja. Jelenleg a 22 sz. fkl. út a város belterületét északról elkerülő szakaszának csak kb. egyharmada épült meg, a középső szakasz, így az elkerülő funkciónak alapvetően jelenlegi kiépítettségében nem felel meg. A Rétság felől Szlovákia felé irányuló forgalomnak jelent valamit, de a Rétság Salgótarján közötti forgalom csak részben használja, mivel inkább kitérőt, időtöbbletet, mint előnyt jelent a használata. 2.4 Osztályba sorolás 22.sz másodrendű főút Tervezési osztály: K.IV. és B.IV Környezeti körülmény: B vagy C 2104 sz. összekötő. út Tervezési osztály: K.V. és B.V Környezeti körülmény: B 2108 sz. összekötő. út Tervezési osztály: K.V. és B.V. Környezeti körülmény: B vagy C
8
21127 sz. Csesztve bekötő út Tervezési osztály: K.V. Környezeti körülmény: C 2.5 Jelentősebb csomópontok Rákóczi Fejedelem út - Mikszáth Kálmán út - Hunyadi út körforgalmú csomópont Rákóczi Fejedelem út - Kossuth Lajos út jelzőlámpás csomópont Rákóczi Fejedelem út - Bajcsy-Zsilinszky út csomópont Kóvári út - Ady Endre út - 22 sz. fkl út csomópont Mikszáth Kálmán - 22 sz. fkl út - 22204 sz. út csomópont Leninger Károly - Szügyi út - Május 1 út - Nyírjesi út körforgalmú csomópont 2.6 Kerékpárút A 2108 sz. út mellett Szügy község területén található kiépített kerékpárút Balassagyarmat közigazgatási határáig. Balassagyarmat közigazgatási területén Szügy közigazgatási határától a Május 1 úti csomópontig a 2108 sz. út mellett kerékpárút építés engedélyezési terve elkészült, építési engedélyezési eljárása jelenleg van folyamatban. A határátkelőnél van egy kb. 150m hosszú kerékpárút, amit főként a rövidsége és funkció hiányában jelenleg gyakorlatilag nem használnak. 2.7 Várakozóhelyek Várakozási igény értelemszerűen a városközpontban jelentkezik a legmarkánsabban. A Rákóczi fejedelem útjának városközponthoz közelebbi szakaszán, a Madách utcában, a volt autóbusz pályaudvaron, a Szabó Lőrinc utcában található várakozóhelyek napközben mindig tele vannak várakozó személygépkocsikkal. A közelmúltban átépített Óváros téren számos személygépkocsi várakozóhely került kiépítésre a belváros parkolási helyzetének tehermentesítésére. A Belváros tehermentesítésére csak részben tud eleget tenni. Az Óváros téren fizetős parkolás került bevezetésre. Nagyobb befogadóképességű parkolóhely található a piac közelében lévő utcákon. A nagyobb élelmiszer áruházak mellett megfelelő nagyságú parkolóhely van (TESCO, SPAR, Lidl, Penny Market) 2.8 Közösségi közlekedés A vasúti közlekedés igen szerény szolgáltatási színvonala és biztosított alacsony utazási sebessége miatt a távolsági közösségi közlekedés alapvetően autóbusszal történi. Különösen igaz ez a Budapest és Salgótarján felé irányuló utazásokra (Salgótarján felé nincs is vonatközlekedés, illetve csak igen nagy kerülővel (Aszód-Hatvan vasútvonalon lehetne csak eljutni, ami gyakorlatilag nem alternatíva). Vác - Budapest felé is és Szécsény - Salgótarján felé is a buszjáratok kellő sűrűséggel közlekednek, a hivatásforgalom jelentős része is ezeken a vonalakon bonyolódik, a szolgáltatási színvonal járatsűrűségen kívüli elmei (járművek tisztasága, fűtés, légkondicionálás stb.) már kívánnivalót hagynak maguk után. Balassagyarmat belterületén helyi járatot üzemeltet a KözépMagyarországi Közlekedési Központ (egykori Nógrád Volán). Helyi járatok buszmegállói nem mindenhol rendelkeznek megfelelő színvonalú leszálló peronnal és esőbeállóval.
9
3. Gyalogos közlekedés A gyalogos közlekedés igényeit alapvetően a hagyományos gyalogos járdák biztosítják, ahol ez kiépítésre került. A városközpontban végrehajtott forgalomcsillapítás eredményként a Civitas Fortissima téren és környezetében (főként a Rákóczi fejedelem út Megyei Bíróság és Nagytemplom közötti szakaszán) vannak nagyobb elegáns gyalogos felületek. A lakóutcák jelentős részében hiányzik a kiépített megfelelő szélességű járda. 4. Légi közlekedés Balassagyarmat város területén a légi közlekedés az egészségügyet szolgálja. A kórház területétől keletre van kb. 100x700m-es füves leszállópálya, Egészségügyi Szolgálati Repülő részére. IV.
Közlekedésfejlesztési javaslat 1. Vasúti közlekedés Balassagyarmat város vasútállomással rendelkezik. Balassagyarmaton halad át az Aszód - Balassagyarmat - Ipolytarnóc vasútvonal a MÁV 78 sz. egyvágányú vonala és ide érkezik be a Vác - Balassagyarmat vasútvonal a MÁV 75 sz. egyvágányú mellékvonala. A vasútvonal igen leromlott állapotú, a pálya teljes rehabilitációja, felújítása évtizedek óta indokolt és tervezett. Amennyiben felújításra kerül és megfelelő szolgáltatási színvonalat tud biztosítani az utazó közönség számára, akkor közösségi közlekedésben betöltött súlya növekedhet. Környezetvédelmi szempontból kívánatos lenne. 2. Közúti közlekedés 2.1. Közutak A településen az alábbi állami utak haladnak keresztül illetve kötik be az országos közút hálózatba: 22 sz. Rétság - Salgótarján másodrendű főút 2108 sz. Balassagyarmat - Aszód összekötő út 2204 sz. Balassagyarmat - Országhatár összekötő út 2119 sz. Balassagyarmat – Gárdony - Őrhalom összekötő út 21127 sz. Csesztve bekötőút 21128 sz. Balassagyarmat bekötőút A település belterületén az alábbi gyűjtőutak találhatók, amelyek nem állami utak, hanem önkormányzati utak: Ady Endre utca Határőr-Horváth Endre-Fáy András út Hétvezér utca Batthyány utca Május 1 utca Veres Pálné utca Ipolypart utca Jószív utca Fenyves út (Nyírjes) Rendezés tervmódosítással az alábbi új forgalmi ill. gyüjtőutakat alakítottuk ki, illetve véglegesítettünk 22 sz. fkl. út É-i elkerülő szakaszának még hiányzó két részének megépítésével a város belterületének
10
tehermentesítése a K-Ny-i irányú forgalom tekintetében meg alapvetően fog történni. Jelenleg a középső harmada készült el két szélső szakaszának megépítésével a város teljes belterülete észak felől el lenne kerülve közvetlen kapcsolatot teremtve a határátkelőhöz. Déli elkerülő út, ami igazán akkor nyeri el funkcióját, ha a 22 sz. fkl. út - Csesztvei bekötőút között megépül az összekötés Érsekvadkert külterületéről. Ennek az útnak folytatását alakítottuk ki Balassagyarmat külterületén a 2108 sz. útig, hogy az ottani ipari területeknek Rétság - Vác - Budapest felé egy Balassagyarmat belterületét teljesen elkerülő közúti kapcsolatot hozzon létre. Ez az összekötő út az alábbi két utat köti majd össze: o 2108 sz. Balassagyarmat - Aszód összekötő út o 21127 sz. Csesztvei bekötőút Déli korlátozott tehermentesítő út nyugati ág 22 sz. fkl. útról Kábelgyári út - Algőver Mihály út - Határőr út Horváth Endre út - Fáy András út beköt a 2106 sz. Aszód felé vezető összekötő útba (belváros korlátozott tehermentesítő funkciót ellátva). Déli korlátozott tehermentesítő út keleti ág 2108 sz. út - 22 sz. fkl. út közötti keleti összekötő út
2.2. Forgalmi adatok A Közlekedési vizsgálat 2.2 pontjában ismertettük a meglévő forgalmi adatokat. Tervezett elkerülő összekötő illetve korlátozott tehermentesítő út megépítésének a közúti forgalmat növelő hatása alapvetően nincs (vagy csak elenyésző), alapvető hatása a forgalom biztonságra illetve környezeti káros hatások csökkentésére vonatkozik, rövidebb közúti összeköttetést, elérhetőséget biztosít, illetve a közlekedés szolgáltatás színvonalát növeli meg, az út kapacitását növeli meg, valamint Balassagyarmat belvárosát részben megszabadítja a jelenleg áthaladó közúti forgalom környezetszennyező és egyéb káros hatásától 2.3. Regionális kapcsolatok Tervezett rendezési tervmódosítással a város regionális kapcsolatai értelemszerűen nem változnak. A rendezési terv szerint tervezett alábbi utak a város regionális kapcsolataira, magasabb szolgáltatási színvonalú elérhetőségére kedvező hatással lesznek. 22 sz. fkl. út É-i belterületet elkerülő út hiányzó két szakaszának megépítése alapvetően a város belterületének tehermentesítését szolgálja az átmenő forgalomtól. Problémát az jelenti, hogy a város déli részén alakult ki az ipari övezet a szügyi iparterülettel együtt, így egy déli elkerülő út megépítése lett volna kívánatos, mivel jelenleg a déli iparterület és a 22 sz. út elkerülő belterületen kívüli kapcsolata nem megoldott, csak a belterület érintésével. Tárgyi rendezési tervmódosításban a déli ipari terület és a 22 sz. fkl. út belvároson kívüli kapcsolatára is megoldást kerestünk, ezáltal tehermentesítve a belvárost az ipari terület teherforgalmának káros hatásától. Az északi tehermentesítő út még hiányzó két szakasza közül a K-i szakasz a fontosabb és sürgetőbb, mivel a belterület tehermentesítésében nagyobb részt vállal, mint a nyugati szakasz.
11
2108 – 21127 sz. állami utak közötti összekötő út, mint déli elkerülő út akkor nyeri el végleges funkcióját, ha a 22 sz. fkl. út - Csesztvei bekötőút között megépül az összekötés déli korlátozott tehermentesítő út 2108 - 22 sz. utak közötti keleti összekötő út: Aszód irányából Salgótarján felé irányuló forgalom Balassagyarmat belterületének érintése nélkül megoldódik
2.4. Osztályba sorolás Forgalmi utak 22.sz másodrendű főút Tervezési osztály: K.IV. és B.IV Környezeti körülmény: B vagy C Szabályozási szélesség: 30m 2204 sz. összekötő. út Tervezési osztály: K.V. és B.V Környezeti körülmény: B Szabályozási szélesség: 30m 2108 sz. összekötő. út Tervezési osztály: K.V. Környezeti körülmény: B Szabályozási szélesség: 30m 21127 sz. Csesztve bekötő út Tervezési osztály: K.V. Környezeti körülmény: C Szabályozási szélesség: 30m Tervezett déli összekötő út és déli korlátozott tehermentesítő út keleti ág Tervezési osztály: K.V. Környezeti körülmény: B Tervezési sebesség: 70km/h Szabályozási szélesség: 30m Déli korlátozott tehermentesítő út nyugat ág Tervezési osztály: B.V. Környezeti körülmény: B Tervezési sebesség: 50km/h Szabályozási szélesség: 30m Egyéb külterületi közút /földutak/ Tervezési osztály: K. VIII. Környezeti körülmény: C Tervezési sebesség: 30km/h Korona szélesség: 8,5m Szabályozási szélesség: 14,0-16,0 m Gyűjtő út (Felsorolását lsd. a 2.1 pontban) Tervezési osztály: B.V. Környezeti körülmény: B vagy C Tervezési sebesség: 50km/h vagy 40 km/h Szabályozási szélesség: 20 m
12
Lakóút, kiszolgáló út I. Tervezési osztály: B.VI Környezeti körülmény: B vagy C Tervezési sebesség: 40km/h vagy 30 km/h Szabályozási szélesség: 12-16 m Lakóút, kiszolgáló út II (történelmi városrészben meglévő beépítettség esetén annak védelme érdekében vagy üdülőterületen) Tervezési osztály: B.VI Környezeti körülmény: C vagy D Tervezési sebesség: 30 km/h vagy Szabályozási szélesség: 6-11,8 m Önálló kerékpárút. Tervezési osztály: B.VII. Szabályozási szélesség: 4 m Önálló gyalogút Tervezési osztály: B.VIII Szabályozási szélesség: 3 m 2.5. Csomópontok Tervezett új utak kiépítésével az alábbi forgalombiztonságos csomópontok fognak kiépülni illetve biztosítjuk ezek helyigényét tárgyi rendezési tervben: 2108 sz. út - tervezett új összekötő út csomópontja Vizsgálandó változatok: kanyarodó sávok kialakítása vagy körforgalmú csomópont. Az előrebecsült forgalomnagyságok, valamint az állami közút kezelővel történt előzetes egyeztetés alapján a körforgalom kialakítása a forgalombiztonságosabb megoldás, ennek megvalósítását javasoljuk. 21127 sz. út - tervezett új összekötő út csomópontja. Új csomópont, a csomópont geometriáját, esetlegesen szükséges kanyarodó sávokat a csomópontépítés mért, illetve becsült forgalomnagyságok alapján kell meghatározni keleti elkerülő út - 2119 sz. (Patvarc felé vezető út) új csomópont, javaslat: körforgalom kialakítása 22 sz. fkl. út elkerülő út új keleti szakasza - meglévő 22 sz. fkl. útkeleti elkerülő út. Új négyágú csomópont: javaslat: körforgalom kialakítása 22 sz. fkl. út - Ady Endre út - Rákóczi fejedelem út - Kővári út Jelenlegi kialakításban balesetveszélyes (alá és fölérendelési viszonyokat nem tükrözi a geometriai kialakítás) új négyágú körforgalom kialakítását javasoljuk 22 sz. fkl. út - Kábelgyári út csomópont. A déli korlátozott tehermentesítő út részét fogja képezni a Kábelgyári út, így a 22 sz. fkl. úttal alkotott csomópontja nagyobb forgalmi terhelésnek lesz kitéve, ennek megfelelően kell a csomópont kialakítását elvégezni. A csomópont forgalombiztonságát nehezíti a Kábelgyári úton lévő vasúti átjáró közelsége. A vasúti átjáróra való tekintettel forgalombiztonsági szempontokat kell figyelembe venni a csomópont átépítésénél (pld. menekülősáv, jobbra kanyarodó sáv Rétság irányából)
13
2.6. Kerékpárút A városi kerékpárút hálózat kialakításához az alábbi vonalakt tervezzük belterületen: a 2108 sz. út mellett Szügy község területén a közigazgatási határig kiépült egy kerékpárút az útárkon túli keresztmetszeti kialakítással. Hasonló keresztmetszeti kialakítással ezt a kerékpárutat folytatjuk a Május 1 úti körforgalomig (ez a szakasz engedélyezés alatt van). A Május 1 útról a Gárdonyi útra kanyarodik a tervezett kerékpárút, ahonnan vasúti keresztezés után a Temető úton és Dózsa György úton keresztül a Rákóczi fejedelem útig folytatódik. A Rákóczi fejedelem úton egyik ág a kórházig halad, másik ág pedig a Hunyadi út – Mikszáth út körforgalomig. Mikszáth úti körforgalomtól a Mikszáth úton az Ipolyjáró út – Ipolypart út – zöldterületi szakasz – 22 sz. fkl. út elkerülő rövid szakaszon keresztül a Kóvári úti csomópontba köt be. Innen a Kóvári úton halad z Algőver Mihály útig, azután az Algőver Mihály úton a Ligeti Lajus útig. Ipari Park úttól a vasúti töltés mellett a Ligeti Lajos útig, majd a Ligeti Lajos úton a Kecske ligeten át a Benczúr Gyula úton és Aradi úton keresztül köt be a Temető utcába, ahol csatlakozik a kerékpárút hálózat másik ágához. Határőr úttól a meglévő földút felhasználásával a Patakpart – Nyárfa út vonalán beköt a Fenyves útra (Nyírjes üdülőövezetet belterülettel összekötő vonal). A város távolsági kerékpáros megközelítésére, a 22 sz. fkl. út tehermentesítésére a 22 sz. fkl. út árkán túl Ipolyszög közigazgatási határáig és Patvarc közigazgatási határáig kerékpárút elhelyezésének lehetőségét biztosítjuk (ezekre a szakaszokra építési engedélyezési terv elkészült 2008. évben). 2.7. Várakozóhelyek Várakozási igény értelemszerűen a városközpontban jelentkezik a legmarkánsabban. A Rákóczi fejedelem útjának városközponthoz közelebbi szakaszán, a Madách utcában, a volt autóbusz pályaudvaron, a Szabó Lőrinc utcában található várakozóhelyek napközben mindig tele vannak várakozó személygépkocsikkal. A közelmúltban átépített Óváros téren számos személygépkocsi várakozóhely került kiépítésre a belváros parkolási helyzetének tehermentesítésére. A Belváros tehermentesítésére csak részben tud eleget tenni. Az Óváros téren fizetős parkolás került bevezetésre. Nagyobb befogadóképességű parkolóhely található a piac közelében lévő utcákon. A nagyobb élelmiszer áruházak mellett megfelelő nagyságú parkolóhely van (TESCO, SPAR, Lidl, Penny Market). Új, nagyobb kapacitású parkolóhelyek kialakítását nem terveztük, az utcák meglévő szabályozási szélességében a zöld sávok, padkák felhasználásával javasoljuk az esetlegesen jelentkező közterületi parkolóhelyek biztosítását. Az OTÉK előírásának megfelelően az ingatlanon belül kell biztosítani az adott ingatlan várakozóhely igényét. 2.8. Közösségi közlekedés A vasúti közlekedés igen szerény szolgáltatási színvonala és biztosított alacsony utazási sebessége miatt a távolsági közösségi
14
közlekedés alapvetően autóbusszal történik. A vasútvonal felújításával a vasúti közlekedés a közösségi közlekedésből nagyobb részarányhoz juthat, amely környezetvédelmi szempontból igen kívánatos. Vác - Budapest felé is és Szécsény - Salgótarján felé is a buszjáratok kellő sűrűséggel közlekednek, a hivatásforgalom jelentős része is ezeken a vonalakon bonyolódik, a szolgáltatási színvonal járatsűrűségen kívüli elmei (járművek tisztasága, fűtés, légkondicionálás stb.) már kívánnivalót hagynak maguk után. A szolgáltatási színvonal emelése kívánatos, a közösségi közlekedés részarányának növelése érdekében. Balassagyarmat belterületén helyi járatot üzemeltet a KözépMagyarországi Közlekedési Központ (egykori Nógrád Volán). Helyi járatok buszmegállói nem mindenhol rendelkeznek megfelelő színvonalú leszálló peronnal és esőbeállóval. A buszmegállókat öböllel, leszállóperonnal, esőbeállóval és megfelelő járdakapcsolattal kell ellátni az utazók forgalombiztonsága érdekében. 3. Gyalogos közlekedés A gyalogos közlekedés igényeit alapvetően a hagyományos gyalogos járdák biztosítják, ahol ez kiépítésre került. A városközpontban végrehajtott forgalomcsillapítás eredményként a Civitas Fortissima téren és környezetében (főként a Rákóczi fejedelem út Megyei Bíróság és Nagytemplom közötti szakaszán) vannak nagyobb elegáns gyalogos felületek. Ezeknek a gyalogos övezeteknek a folytatása a Rákóczi fejedelem úton mindkét irányban kívánatos, bekapcsolva esetleg egy-két bekötő utcát is. A lakóutcák jelentős részében hiányzik a kiépített megfelelő szélességű járda, melyek megépítése forgalombiztonsági szempontból szükséges. 4. Légi közlekedés Balassagyarmat város területén a légi közlekedés az egészségügyet szolgálja. A kórház területétől keletre van kb. 100x700m-es füves leszállópálya, Egészségügyi Szolgálati Repülő részére. A kórház és a meglévő repülőtér között területet biztosítunk helikopter állomás részére, a szükséges pályaméret (III. oszt. esetén): 80x120m Vonatkozó tervlapok: K-1 Közlekedésfejlesztési javaslat K-2 Keresztszelvények I. K-3 Keresztszelvények II. K-4 Keresztszelvények III.
Salgótarján, 2016. április hó
__________________________ Lantos László kam. eng. sz. 120018
15
