Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Balassagyarmat
VEZETŐI PROGRAM 2012-2017
Készítette: Ember Csaba 2012. február 12.
Helyzetelemzésre épülő vezetői program Készült 2012 februárjában a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatói (magasabb vezető) állásának betöltésére kiírt pályázathoz. A 2012-2017 évekre szólóan készítette: Ember Csaba A pályázati adatbázisban szereplő azonosító szám: 148/2012. E helyzetelemzés és vezetői program alapja más jogszabályok és megállapodások mellett a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2011. júniusi alapító okirata, a vezetésem alatt készült pedagógiai program, az iskola szervezeti és működési szabályzata, Nógrád megye újragondolás előtt álló közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési terve, minőségirányítási programja, s a Nemzeti köznevelési törvény. Az említett törvény keret-törvény, így a benne nevesített tizennyolc rendelet a pályázat elbírálását követően fog megjelenni, arról részletesen szólni így nem lehet.) Alapvetés Az iskola feladata hármas: óvni a gyermeket, nevelni és oktatni. Az intézményvezető ugyancsak hármas megfelelési kötelezettségben él: teljesíteni a köz által elvárt, a magasabb jogszabályokban rögzített feladatokat, megfelelni a fenntartói elvárásoknak (megkönnyíteni, s minél zökkenő mentesebbé tenni a fenntartói feladatellátást), s mindenek előtt megfelelni azoknak a tanulói-szülői elvárásoknak, amiért ezt az önként választható, térítési díjfizetéshez kötött iskolatípust választották. Tekintettel arra, hogy a tantestület által elfogadott és fenntartói jóváhagyással bíró pedagógiai programunk érvényes, ám a pályáztatók nem feltétlenül ismerik részleteiben, ugyanakkor jó kiindulási alap a program 2012. évi kötelező felülvizsgálatához, a programban foglaltakból idézek (ez egyszerre programom és hitvallásom). Így jelentős részét idézem. Ugyanakkor az iskola jelenlegi nevelési programja sok tekintetben már megfelel a bevezetendő köznevelési törvény elvárásainak, s bírja a szülők, az eredményesen működő tantestület, s a tágabb környezet támogatását. Bevezetés A 2012. szeptember 1-től fokozatosan bevezetésre kerülő 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről tartalmában megőrizte a közoktatásról szóló 1993. évi XLXXIX. törvény 10. § (3) a) pontjának megfogalmazását. „(3) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve – az e törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogát szabadon érvényesítve – továbbtanuljon, továbbá alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében,”
A törvény értelmében állami feladat az alapfokú művészetoktatás, s erre létesített iskolatípus az alapfokú művészeti iskola. Így a továbbiakban ezt a terminológiát használom. Korábban ez a jog jellemőzen a települési önkormányzatok művészeti iskoláiban érvényesülhetett. Amennyiben a települési önkormányzat a feladat ellátást a továbbiakban nem vállalta, úgy a feladatnak valamilyen módon való ellátásáról a megyei önkormányzatnak kellett gondoskodnia. Ezzel a problémával szembesült Nógrád Megye Önkormányzata 1998-ban, s alapította meg – biztosítva a korábban több településen működő balassagyarmati székhelyű iskola 2
folyamatos munkáját – a Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskolát. A későbbi években minden további feladatátvételkor a Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola feladatai bővültek. Az alapfokú művészetoktatás a hatályos közoktatási (majd köznevelési) rendszer szerves része, a kulturális, művészeti nevelés, az érzelmi nevelés és a rendszeres tanulás egyik legfontosabb kiegészítő eszköze, valamint a tehetséggondozásnak a jövőben állam által működtetett iskolarendszere. Az eddigi állami támogatás helyetti állami fenntartás minden korábbinál jelentősebb megerősítése az iskolatípusnak, így iskolánk létezésének is. A magyar közoktatási és felsőoktatási rendszer egymásra épül, és ez a szisztéma valósul meg a művészetoktatás területén is. Az alapvető különbség az általános és a művészeti képzés között az, hogy a művészeti képzés során a szabályozás rugalmasan követi a tanulók képességének szintjét és a tanulás célját (azaz, hogy a gyermek csupán alapismereteket kíván elsajátítani az alapfokú képzés során, avagy tanulásának célja a későbbiekben szakirányú felső,- vagy középfokú tudás és végzettség megszerzése). Így érvényesül valamennyi művészeti ágban kétféle képzés. Szinte páratlannak nevezhető az az iskolaalapítási láz és létszámnövekedés, ami különösen 1998-tól jellemzi az alapfokú művészetoktatást, s így Nógrád megyét is. Ennek részben valós okai vannak a művészeti nevelés általános iskolai háttérbe szorulása miatt, részben - különösen csoportosan oktatható művészeti ágak esetében – anyagilag is megérte az állami támogatásból iskolát működtetni, miközben az ellenőrzés valós, az adminisztráción túlmutató lehetőségei nagyon korlátozottak voltak az érvényes jogszabályok szerint, a szakmai munka eredményességével érdemben nem foglalkoztak. A növekvő kiadásokat a konvergencia programban vállalt megszorításokkal, a normatív állami támogatás csökkentésével vagy (zeneművészetben évek óta azonos összeggel, tehát értékén szintén csökkenően) nem emelve próbálták mérsékelni, s ezt követően – egész Európában sosem volt módon – egy év alatt valamennyi művészeti iskolát minősítettek, melynek eredményétől azonnal döntő mértékben függővé vált az állami támogatás összege. A Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola 2008. január 1-től „Kiválóra minősített művészetoktatási intézmény”, így – a köznevelés finanszírozásának változásáig fenntartója jogosult az állami támogatásra. 2012. január 1-től a megyei önkormányzatok költségvetési konszolidációja jegyében az iskola fenntartója a Nógrád Megyei Kormányhivatalon belül működő Nógrád Megyei Intézményirányító Központ. Az iskola teljes tevékenysége, így a gazdálkodás módja is folyamatosan átalakulóban van, s a már megszületett jogszabályokon túl illeszkedni fog a közigazgatás átszervezéséhez is. Helyzetelemzés Részlet a vezetésemmel készült pedagógiai programból: „A művészetek ismerete, művelése nem csak emberként tesz jobbá, de többre is tesz képessé másoknál, az emberi élet minőségét javítja. A magyar művészetoktatás, művészeti nevelés világviszonylatban is jelentős sikereket ért el, az elmúlt évtizedben rendkívül dinamikusan fejlődött, a zenei nevelés mellé társult a többi művészeti ág iskolai rendszerű oktatása. Iskolánkban ez a képzőművészet és a színjáték-oktatás bevezetését jelentette, amihez 2002-ben társult a moderntánc oktatás. A zeneoktatásban - a kodályi hagyatéknak köszönhetően - az érték és a gyermek áll középpontban. A többi művészeti ágak oktatása ugyanebben a szellemben folyik intézményünkben. Egy nem kötelező iskolatípusban igyekszünk megfelelni a szülői elvárásoknak, s megvalósítani saját elképzeléseinket, mellyel az embernevelés egészéhez kívánunk eredményesen hozzájárulni. Törekszünk megismertetni minél több újat, s közben 3
megmutatni, hogy miben mi az érték. Nevelőmunkánk nem csak a gyermekek körét öleli fel, de a művészetek megismerésébe, művelésébe minél több embert szeretnénk bevonni, teljesebbé téve életüket. Ezért ajánljuk iskolánkat – – – – –
azoknak a gyermekeknek (szülőknek, családoknak), akik az egyetemes emberi értékek iránt elkötelezettek, azok számára, akik fontosnak tartják a magyar és egyetemes kultúra hagyományainak, a polgári értékeknek a megőrzését, és annak továbbadását, azok számára, akiknek kreatív, érzékeny, tehetséges, a művészetek iránt fogékony gyermekük van, azoknak, akiknek gyermeke szorongó, gátlásos, mert a művészet lelket nyitó – feloldó ereje gyógyírként segíthet, azok számára, akik hisznek a művészet embert formáló, jobbító erejében, vagy éppen itt fogják azt felismerni. (Legánÿ Dénessel közösen megfogalmazott gondolatok.)
A pedagógiai program készítésének célja megmutatni: kik vagyunk, mit és hogyan akarunk elérni. A gyermekekért vagyunk, együttműködünk szüleikkel az iskola szűkebb és tágabb környezetével. Állami feladatot látunk el. Célunk, hogy munkánkat közmegelégedésre végezzük.” Előzmények Az iskola rövid története Az 1963-as esztendő kiemelkedik a balassagyarmati zeneélet eseményekben gazdag történetéből. Fennállásának 100. évfordulóját ünnepelte a Balassagyarmati Dalegylet, megkezdte működését az állami zeneiskola, s a karnagy-iskolaalapító Réti Zoltán lelkes munkája nyomán a Tátrai Vonósnégyes fellépésével Balassagyarmaton is útnak indult az Országos Filharmónia hangversenysorozata. Iskolánk 8 tanárral és 114 növendékkel kezdte meg működését a Salgótarjáni Állami Zeneiskola fiókintézményeként az akkori Mikszáth Kálmán Kultúrház Óváros téri épületének négy tantermében. 1966-ban önállóvá váltunk, s az intézmény igazgatója 1983-as nyugdíjba vonulásáig Réti Zoltán volt. Az 1983/84-es tanévtől Ember Csaba az igazgató. 1967-ben a zeneiskola új épületbe költözött (Deák F. u. 6.), ez az épület azonban az 1977ben épített udvari faházzal kibővítve is hamarosan kicsinek bizonyult. Többféle terv elkészülte után 1982-ben költöztünk az Óváros téri részben felújított, részben újonnan épített mai épületegyüttesbe - egy olyan félkész épületbe, ahol 37 vaskályhával fűtöttünk, s a felújítás-építkezés mai napig sem fejeződött be - létrehozva egy részben kifejezetten jó, részben teljesen korszerűtlen épülettel működő oktatási intézményt. 1973-ban zeneiskolánk – halálának 125. évfordulóján – hivatalosan felvette a Balassagyarmaton született zeneszerző, Rózsavölgyi Márk nevét. A 18 zenei tanszakon folyó oktatás mellett 1992-től képzőművészet, 1994-től dráma (színjáték) tanszakon is lehetőség nyílik tanulásra. A modern táncot 2002-től tanítjuk. Kihelyezett tagozataink működnek-működtek Cserhátsurányban (1972-1980), Diósjenőn (1992-), Drégelypalánkon (1995-), Érsekvadkerten (1974-), Magyarnándorban (1980-), Nógrádon (1997-) Patakon (1994-) Rétságon (1976-) és Romhányban (1990). Iskolánkból vált ki (1976-1980-ig volt tagintézményünk), majd lett ismét tagintézményünk a közben önállóan működő szécsényi művészeti iskola. 2001. szeptemberében kezdte meg működését szügyi tagiskolánk. 2007-ben egyszerre kaptuk feladatul a Rajeczky Benjámin Művészeti Iskola tagintézményként történő működtetését, valamint Bercel, Nézsa, Nógrádsáp települések
4
zeneoktatásának továbbvitelét. Így kellett elérnünk 2007. őszén a megfelelő országos minősítési eredményt. 1999. július 1-jétől a korábbi fenntartó balassagyarmati önkormányzattól az intézményrendszer megtartása mellett átvette a feladatellátást Nógrád Megye Önkormányzata. Az iskola balassagyarmati székhelyén és pásztói tagintézményében önálló épületben működik, míg szécsényi tagintézménye jellemzően a művelődési központ és könyvtár épületében folytatja nevelő-oktató munkáját. A kihelyezett osztályok általában általános iskolákban működnek. A fenntartó a kihelyezett osztályok működtetéséhez valamennyi településtől térítésmentesen kapja a fűtött, takarított tantermeket, melyek általában közös használatúak, s ezen túlmenően megállapodásokban szabályozottan kiegészítő hozzájárulást kap a települések önkormányzataitól. Hagyományápolás Az iskola akkor tud egy város életében teljes körűen működni, ha a nevelés-oktatáson túl vállalja a település kulturális értékeinek megőrzését, hagyományainak ápolását. Az iskola önmaga is a hagyományteremtés fontos bázisa egyfajta szellemiség megteremtésével, kulturális szokások kialakításával, rendezvényeivel, programjaival. Hagyományos rendezvényeink egy része intézményi szintű, jelentősebb része mára már városi illetve országos vagy nemzetközi szintű rendezvénnyé fejlődött: A rendezvények szervezése, rendezése során arra törekszünk, hogy minél több növendéket vonjunk be az előkészítő munkálatokba, a program lebonyolításába akár közreműködőként, akár segítőként. Fontos nevelési célkitűzésünk, hogy növendékeink ezen ünnepi alkalmakat sajátjuknak érezzék, a szerzett élmények által még inkább elkötelezettjeivé váljanak a művészeteknek; erősödjék bennük az intézményhez és lakóhelyükhöz való kötődésük; tudatos törekvésükké váljék e kulturális értékek féltése, megóvása, ápolása és továbbfejlesztése. Az iskola szerepe Nógrád megye életében A Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola tanulóinak létszámával és tevékenységi területével Nógrád megye egyik legnagyobb alapfokú művészetoktatási intézménye, Nyugat Nógrád megye zenei-kulturális életének nem csak oktatásban, de művészeti tevékenységben is meghatározó intézménye, melyhez társult a pásztói Rajeczky Benjámin Tagintézmény, s 2007 szeptemberétől ez a feladatellátás lényegében az egész megyére kiterjedően valósul meg. Zeneoktatás tekintetében messze a legnagyobb gyermeklétszámú iskola vagyunk. Ugyanakkor a 2011. év az első volt iskolánk történetében amikor – a települési önkormányzatok nehéz anyagi helyzete miatt három településen (Drégelypalánk, Nógrádsáp, Patak) megszűnt a zeneoktatás egy településen pedig (Magyarnándorban) szünetel. Diákjaink, tanáraink eredményei felsorolhatatlanul sok örömet szereztek a vonzáskörzet művészetet kedvelő lakosainak. Az élet szinte minden területén megjelennek tanulóink, tanáraink, együtteseink vagy éppen kiállító vagy műsort vezető előadóink – iskolánk mindig igényesen, értékekre koncentrálva áll a köz szolgálatában – nélkülözhetetlenné vált a térségben, színvonalat jelent. A megye, a települések vezetői elismerik a művészeti nevelés fontosságát, és az intézménynek a közművelődésben, az amatőr művészeti mozgalomban és a művészeti életben betöltött szerepét. Ezt példázzák az együtteseknek adományozott díjak, az intézmény és művészeti csoportjai által elnyert támogatások, amelyek révén, az iskolai költségvetésen túl, konkrét feladatok 5
teljesítése esetén Balassagyarmat Város Önkormányzata, esetenként a megyei alapítványok vagy egy-egy települési önkormányzat konkrét anyagi támogatást biztosított. Ennek további lehetőségeivel a köznevelés és a közigazgatás átszervezésével egyidejűleg szükséges kiemelten foglalkozni. A környező települések életében is változást idézett elő az iskola léte, hiszen sem a nevelő-oktató munka, sem a közművelődés tekintetében nem maradtunk a város falain belül. 84 település gyermekei tanulnak valamelyik iskola-részünkben – szívesebben használom a jogi kategóriát jelentő telephely pótlására e szavakat -, mutatja a művészetek tanulása iránti jogos igényt. Tanárainkkal, növendékeinkkel, együtteseinkkel elmentünk a környező falvakba, községekbe is. A gyerekek és a szülők idő és pénzigényes bejárási gondjainak enyhítését célozva. A megyei feladatellátás áttekintésekor változatlanul ez lehet az egyik vezérelv: amit lehet, a működő általános iskoláknak helybe vinni, amit célszerűbb önálló iskolai épületben oktatni, azt székhelyen vagy telephelyeken megvalósítani, de mindig a minőségi követelmények elsődleges szempontjaival. Így tevékenységünk összhangba kerülhet a készülő közművelődési törvény tervezetével is: ahol nevelünk-oktatunk, ott a művészeti tevékenység által közösségi tereket működtetünk, hagyományt ápolunk vagy alakítunk, javítjuk a települések megtartó képességét. Az iskola eredményei Egy intézmény hatékony működésének legékesebb bizonyítéka a konkrét eredményeken és díjakon túl az, ha az iskolába járó gyerekek és szüleik elégedettek az itt folyó munkával, ha a városlakók megismerik és elismerik tevékenységünket, ha az iskolából kinőtt ifjak számára az itt töltött évek örökké emlékezetesek maradnak, s nem a végét, hanem csak a kezdetét jelenti számukra a művészetekkel való ismerkedésnek. Az egykori növendékek „visszajárása” - látogatóként, koncertek közreműködőjeként, még mindig aktív hangszeresként, vagy akár már kollégaként - megerősít bennünket abban, hogy jó úton járunk. Bizonyítéka annak, hogy sikerült olyan kapcsolatot kialakítani tanítványaink többségével, amelynek révén „megfertőződtek” ügyszeretetünkkel, a művészetek iránti elkötelezettségünkkel. A pályaválasztás segítését, a továbbtanulásra való felkészítést mindig kiemelt feladatként kezeltük. A zenei tanulmányok tekintetében a zeneiskola megalakulását követően rendszeresen jelentkeztek zeneművészeti szakközépiskolába növendékeink. Évente 2-3 fő, de előfordult, hogy 9 fő is felvételizett. A jelentkezők 90-95%-a sikeresen vette az akadályokat, s mára már képzett zenészként tevékenykednek az ország határain belül és kívül. Az egységes intézményt tekintve több mint száznegyven, zenei pályára került egykori növendékünk sorát tovább növelné, ha számba vennénk a tanárképző főiskolák ének-zene szakán, vagy az óvónőképzőben végzetteket. Tantestületünk közel fele iskolánkból indult. A képző- és iparművészeti ágazaton folyó nevelés kezdetektől kiemelkedően eredményes. Nemzetközi és hazai díjak sokasága, kiváló felvételi eredmények mutatják e tevékenység magas szakmai színvonalát. Az utóbbi években táncművészeti és színjátszó csoportjaink is országosan elismert eredményeket értek el, több első díjat nyertek. A művészeti iskola célja és feladata a szakirányú továbbtanulásra való felkészítés mellett a művészi kifejezőképesség megalapozása, a művészeteket kedvelő és értő közönség 6
kinevelése is. S ez a feladat az előbbinél talán még nagyobb felelősséggel jár, hiszen nagyobb tömegeket érint. Eredményként könyveljük el azt, hogy… egykori tanítványaink immár szülőként kötődnek intézményünkhöz; rendszeres és eredményes résztvevői vagyunk valamennyi oktatott művészeti ágban megyei, körzeti, országos találkozóknak, fesztiváloknak, versenyeknek; tanítványaink, együtteseink számos díjjal, kitüntetéssel büszkélkedhetnek Iskolai életünk szerves részének tekintjük a tanárokból alakult, aktívan muzsikáló művészcsoportokat – pl. Balassagyarmati Kamaraegyüttes, Balassagyarmati Rézfúvós Kvintett -, ezért pedagógiai programunkban is szerepelnek, helyzetük az iskola helyzetének is egyik meghatározója. A Balassagyarmati Dalegylet 149. éve működik. De említhetjük Szécsény és Pásztó, újabban Érsekvadkert, Romhány zenei együtteseit is. A nevelő-oktató munka eredményessége folyamat, s így fontos a jól felkészült tanárok hagyománytisztelet melletti nyitottsága, képzése, önképzése, a pedagógusi munka értékelésnek a mainál áttekinthetőbb és jobban számon kérhető megoldása. A nemzeti köznevelési törvény, s készülő végrehajtási rendeletei egyszerre vetítik előre a megfelelő szakmai-anyagi elismerést és a mérés-értékelésnek egy pedagógusok által elfogadható, csak velük megvalósítható módját. Az iskolák és pedagógusok készülő minősítési rendszeréhez már ebben a tanévben fontos a pedagógusok minősítésének helyi szempontrendszerét felülvizsgálni, s ez éves programunkban szerepel. A telephelyekkel a kapcsolattartás folyamatos. A tanárok egy-egy településen laknak, s több településen tanítanak, maguk tanszaki közösségeket alkotnak, egységes pedagógiai elvek, munkaterv alapján, mindennapi együttműködésben dolgozunk. Pl. hangversenytermünkben minden településről szerepelnek növendékeink. Ha a térségben valamilyen területen tehetség születik, mindenképpen az iskola egészének látókörébe kerül. A tantestületi értekezlet, s a munkaközösségi értekezletek is közösek, együtt alkotjuk és valósítjuk meg programjainkat, tűzzük ki céljainkat. A telephelyeken nem csak kollégáink, hanem a települések lakossága, vezetői is segítik a közös munkát. Az intézmény 24 tanára 98 állami kitüntető díjban (pedagógiai vagy művészeti díjban, kitüntetésben) részesült. (Ezek Köztársasági Arany Érdemkereszt, Apáczay-Csere János-díj, Németh László-díj, Ifjúsági Nívódíj, Magyar Kultúra Lovagja, Szocialista Kultúráért, Doppler Díj, Aranykatedra, Miniszteri Dicséret, stb.) A szakmai oktatáshoz szükséges eszközökkel és anyagokkal kapcsolatos fejlesztések pályázatfüggők, 2010-ig minden évben volt a székhelyen és a telephelyeken is szakmai eszközbeszerzés. Különösen eredményes volt a fenntartónak az ágazati minisztérium által kiírt pályázaton elnyert támogatása, melyet a kiírás évében teljes egészében (közel 9 millió forintot) szakmai beszerzésre fordíthattunk, a következő év felezett összegének kötelezően átadandó részét kaptuk meg, így jelentősen szűkültek lehetőségeink, míg 2011-ben nem kaptunk lehetőséget szakmai eszközbeszerzésre. Tanulólétszám - tanárellátottság A pályázat írásakor – csekély lemorzsolódás eredményeként – tanulói létszámunk 1068 fő. A jelentkezők többségét fel tudtuk venni, azonban kínálatunk, s a változó tényleges tanulási igények csak kompromisszumokkal hozhatók összhangba. Zenetanulásnál csökkent a 7
vonós szak utáni igény, növekedett például a gitár tanszak létszáma, és lenne igény további tanszakok és művészeti területek oktatására. A változó igények kielégítése és a foglalkoztatás biztosítása érdekében egy többéves folyamatban iskolánk kiemelkedő pedagógusainak sora vonult nyugdíjba, s állásaik nem kerültek meghirdetésre. Az elkövetkező öt évben – illeszkedve a kialakuló megyei feladat-ellátási tervhez – szükséges a tantestület létszámának csekély bővítése. Jelentősen befolyásolhatja a nem zenei területen a feladatellátást az általános iskolai oktatásban a korábbinál lényegesen magasabb óraszámban megvalósuló művészeti nevelés, oktatás. A gyermekek érdekeit figyelembe véve tovább kell ápolni a köznevelés többi iskolájával a jelenleg jó kapcsolatokat, hogy a tehetségek felismerése, a művészeti tárgyak iránti érdeklődés változatlanul biztosítson egy arányos művészeti iskolai tanulólétszámot. Az elmúlt években folyamatosan növekedett a térítési díj mentesen tanulni jogosultak számaránya, megközelíti a 20 %-ot. Az állami feladatellátásban remélhető, hogy a működés gazdasági háttere figyelembe tudja venni térségünk jelenleg még hátrányosabb gazdasági helyzetét és ezen a területen is segíti a felzárkózást. A hátrányos helyzetű tanulók társadalmi integrációjának elősegítése az intézmény művészeti tevékenységén keresztül történik, kihasználva a művészeti tevékenység különösen sokszínű lehetőségeit. Pl.: közös szereplések, azt követő összejövetelek (összhangban minőségirányítási programunkkal), közös hangverseny látogatások, zenekari, énekkari munka közösségformáló, kapcsolatteremtő lehetőségei, színpadi szerepeltetés, kommunikációhoz szoktatás – eredményes. Egyik alapfeladatunk, melyet nem a kérdés klasszikus formájában oldunk meg. Sikerrel irányítottunk több roma tanulót zenei pályára. Az iskola működéséhez szükséges feltételrendszerek Az intézmény szerkezeti felépítését az elfogadott SZMSZ tartalmazza. A gazdasági feladatok ellátásának átalakítása miatt részben 2012 áprilisában átalakítást igényel. A szakmai feladatellátást ezen túlmenően – figyelve a nemzeti köznevelési törvénynek a jelenleginél több személyi feltételt meghatározó előírásaira – létszámában erősíteni kell (Igazgatóhelyettesek száma, könyvtáros, hangszerkarbantartó, iskolapszichológus, mentor tanárok.) Az intézményt egyszemélyi felelős igazgató vezeti. A munkamegosztás szintjei a feladat összetettsége miatt sokrétűek. (Két igazgatóhelyettes, gazdasági vezető, két tagintézmény élén tagintézmény-vezető, a többi telephelyen kihelyezett osztályok vezetői, a szakmai munkavégzéshez tanszakvezetők székhelyen és a két tagintézményben.) Ehhez igazodóan – szülői döntéstől függően – a szülői szervezet működését telephelyekhez kötötten erőteljesebbé, de szervezetében könnyebben működővé alakítanám. A tagintézmények önállóságát sikerrel növeltem, azonban a jogszabályi változások ezt jelentősen fogják befolyásolni. A tantestület képzettsége kifejezetten magas, ezt az elért eredmények is igazolják. Minden kolléga – iskolai feladatellátáshoz kötött - tanulási szándéka érvényesülni tudott. Az elkövetkezőkben azonban a már diplomával nem megfelelő szakot tanítók átképzését, általában a további szakképesítések megszerzését kell - különösen fiatalabb kollégáink esetében - elsősorban támogatnunk, hogy kevesebb emberrel többféle feladatot tudjunk ellátni. A kötelezően előírt, s elkezdett egyéni értékelési rendszerben mindenképp vizsgálandónak tartom – s elsősorban a vezető-helyettesek és a szakmai munkaközösségek értékelhetik ezt a munkát - hogy az egyre újabb és újabb, talán öncélú „papírszerzések” egyéni ambíciót szolgálnak, vagy érdemben javítják az iskolai munkát, azaz a megszerzett 8
tudás a közösség számára, a mindennapi munkában is hasznosul? Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy minél több szakmai eseményen megjelenjenek tanáraink, nem csak versenyző diákokkal - hiszen a tehetség feltűnése váltakozó lehetőség -, ám a szakma állapotát személyes tapasztalással lehet legjobban megismerni. Eddig ehhez elsősorban költségvetési fenntartói forrásokat használtunk, de egyre gyakrabban szorultunk szülői segítségre. Azzal, hogy iskolánk regisztrált tehetségpont lett, megteremtettük egy új pályázati forrás elérésének lehetőségét. Cél, hogy minősített tehetségpont legyünk, s eredményesen csatlakozzunk a tehetségpontok országos hálózatához, szakmai és anyagi elismerést is remélve. A pályázatok írása azonban egyre több tanári időráfordítást igényel, a tantestület egészének kell fontosságát felismernie, s kinek-kinek a maga tudását hozzáadnia. A szülők Művészeti nevelő-oktató munkánk eredményességét jelentős mértékben befolyásolja az, hogy tanítványaink szülei miként viszonyulnak az intézményhez. Ismerik-e kellőképpen az itt folyó munkát? Hogyan vélekednek az iskola működéséről? Tájékozottak-e gondjainkat és eredményeinket illetően? Elégedettek-e gyermekük szakmai fejlődésével? Stb. Az iskola és az otthon közötti aktív együttműködés kiépítésével nő a kitűzött célok és feladatok megvalósításának esélye. Az együttműködés által meghatványozódik mindkét felnőtt közösség (szülők, tanárok) nevelő ereje. A szülők megnyerése által, közös ráhatással könnyebb átsegíteni a tanulókat az esetlegesen nehezebb, sikertelenebb átmeneti időszakokon, csökkentve így a lemorzsolódást. A családok szociális, anyagi körülményeinek lehetséges feltérképezésével kezdeményezzük - a tanulókat terhelő költségek vonatkozásában – kedvezmények biztosítását. Itt azonban a jogszabályi előírások és a fenntartói elvárások teljesítése érthető, de jelentős korlátot jelent. A Művészeti Iskolába járó tanulók szüleinek többsége elkötelezettje a művészetoktatásnak, az intézménynek, kisebb részük még közömbös, csupán engedte gyermeke kívánságát teljesülni, amikor beíratta az iskolába. Tudatosítani kell minden jelentkezőben, hogy egy iskolába vették fel, ahol a megkezdett tanévet – annak anyagi vonzatait is figyelembe véve – be kell fejezni. Az önkéntesség a jelentkezésre vonatkozik, s a tanulói jogviszony létrejöttével – legalább az adott tanévre, jogszabály szerint is – mindenképpen kötelezettség. Másképp az oktató-nevelő munka személyi feltételei nem tervezhetőek. A nevelőtestület minden tagjának kötelessége és felelőssége - a működésünkről, a művészeti nevelő-oktató munkáról, a tanuló tanulmányi előmeneteléről, fejlődéséről, esetleges tanulási nehézségeiről stb. - megfelelően informálni a szülőket. A szülők bevonása a nevelési helyzetek megoldásába, a közös nevelőmunkába, a rendezvények szervezésébe és lebonyolításába, a közös élményszerzést biztosító színház- és operalátogatásba, kirándulásokba iskolánkban hagyományosnak tekinthető, telephelyeinkről is sikerrel szervezettek, ám az utóbbi időben – részben anyagi okok miatt – kevesebb alkalommal valósultak meg. A növekvő hangszer, ruha, festék stb. árak mellett is törekedni kell arra, hogy a művészeti tárgy tanulásához szükséges eszközöket nagyobb számban vásároljanak szülők. Egy saját hangszer mindig ösztönzőbb a tanulásban is. Tárgyi feltételek Az iskola székhelye, az Óváros tér 11. szám alatti épület elsősorban a zeneművészetnek ad otthont, megoldatlan – bár itt folyik és nagyon eredményes az oktatás – a képzőművészet megfelelő elhelyezése. Az épület bővítése és korszerűsítése igen időszerű lenne. Az épület központi elhelyezkedése, részben rendezett környezete, nagyon jó akusztikájú hangversenyterme révén méltó arra, hogy a jövőben is a diákok szellemi és alkotó műhelye maradjon. Az elmúlt évben elkészült átalakítási-felújítási terv tartalmazza azokat a 9
lehetőségeket, melynek révén diákok és tanárok megfelelő körülmények között végezhetnék munkájukat. Egy újrainduló iskola-felújítási programba kellene bekerülnünk, s ebben az ötéves szakaszban befejezni az átalakítást. Pásztón már voltak sikeres átalakítások, azonban a feltételek javításáért ott is jelentős lépésekre van szükség. Szécsényben a képzőművészet oktatása új épületrészbe költöztetéssel megoldhatóm a zeneoktatás feltételein, zavartalanságának biztosításán javítani kell. Rétságon az elmúlt évi költözés jelentősen javította a működés feltételeit. Részben megfelelő tanteremhiány (például mozgásművészet), a gyermekek idejének jobb kihasználása, és a gazdaságosabb működés érdekében a települések társ oktatási intézményeinek segítségére és együttműködésére szorulunk. Az együttműködési megállapodások felülvizsgálata szükséges. Eszközállományunk az elmúlt két év pályázatainak eredményeként jelentősen jobb minőségű, így az intézmény tárgyi felszereltsége elfogadható. A működéshez szükséges feltételekkel nagyrészt rendelkezünk. Hangszerállományunk igen jelentős, azonban az évek múlásával egyre égetőbbé válik a hangszerek felújítása, folyamatos cseréje. Az állomány nagy részét teszik ki olyan hangszerek, amelyek már folyamatos karbantartás mellett sem adhatók növendékek kezébe. A képző- és iparművészeti, a színművészeti ágazatokban a jelenlegi eszközpark, ruha-, jelmez- és kelléktár bővítése szükséges. A tanszakokon folyó napi nevelő-oktató munkához elengedhetetlenül szükséges anyagokat folyamatosan biztosítjuk, s lehetőségeinkhez mérten igyekszünk a működési feltételek javítását szolgáló eszköz- és anyagigényt is kielégíteni, a dologi kiadások azonban újabban erre nem biztosítanak fedezetet. Az intézmény Balassagyarmaton gazdag könyv-, kotta- és lemeztárral rendelkezik. A nyilvántartás korszerűsítése jól halad, a programot folytatni kell. A hagyományos lemezpark mellett CD-tár, videó és magnetofon felvételek egészítik ki a gyűjteményt, amely egyrészt a nevelő-oktató munkánkat segíti, másrészt megörökíti iskolánk múltját és jelenét. A fenntartói hozzájárulással pályázaton nyert stúdió-felszerelés jelentős előrelépés volt, hatása jól látszik. A korszerű technikai eszközök azonban Balassagyarmaton és a tagintézményekben is nagyon hiányoznak. Ötéves távlatban gondolkodva ezeket meg kell oldani. A társművészeti ágazatok irodalmának, hangzó- és képanyagának beszerzése és összegyűjtése a Művészeti Iskola létrehozásakor megkezdődött, a jelenkor és a jövő fontos feladata ennek tervszerű folytatása. Egyéb felszerelési tárgyaink (bútorok) nagyon elhasználódtak, cseréjük részben megoldódott, szintén pályázati úton. A kötelező eszközjegyzék szerinti beszerzésben a pályázatok adta lehetőségek között a szakmai munkaközösségek, szakok javaslata alapján történtek a beszerzések. Ellentmondás, hogy több olyan eszköz beszerzése kötelező, aminél lenne fontosabb nem kötelező eszköz. A minisztériumi eszközpályázat megszűnésével lehetőségeink nagyon beszűkültek. Az állami feladatellátás megszervezésétől remélünk megoldást. Pénzügyi-gazdasági feltételek Nem tekinthetünk el attól a ténytől, hogy Nógrád megye milyen gazdasági helyzetben van, ám a művészetoktatás sok formában vonzóvá teheti a megyét, így lakosság-megtartó
10
képességet, jövőképet is jelent. Erre többet áldozni a költségvetési arányok változtatásával is érdemes. Az intézményi gazdálkodás az elmúlt öt évben konszolidált volt, ehhez azonban jelentős fenntartói és főleg intézményi erőfeszítésekre volt szükség. A mindig biztosított bér mellett a dologi kiadások nem tudtak megfelelni a szakmai követelményekben leírtaknak, azaz költségvetésben előre tervezett formában szakmai beszerzés nem volt. A szakmai fejlesztések pályázat-függősége ebben a formában tervezhetetlen eredményeket hoz, nincs összhangban a pedagógus által végzett munka, s az ehhez éppen pályázható szakmai feltételrendszer (beszerzés), s ez a minőségbiztosítással kapcsolatos feladatellátást a jövőben különösen nehézzé teheti, az intézmény versenyképességét rontja. Mivel megyei feladataink területileg is jelentősen nőttek, az eddigi fenntartó Nógrád Megyei Önkormányzat bevételei csökkentek, a tényleges kiadások és az állami normatív támogatás közötti különbség évről-évre növekedett, a finanszírozás kérdései egyre nagyobb gondokat vetnek fel. Az állami feladatellátás újragondolása, a feladatarányos finanszírozás lehet a megoldás. A köznevelési törvény alapján várható finanszírozás – akár jelenlegi bérezéssel tervezett - próbakénti bevezetése intézményünknél egy racionális, ésszerű takarékoskodás melletti, kiszámítható és gazdaságos működést tenne lehetővé. A költségcsökkentés többéves halmozó gyakorlata tovább nem folytatható hová. Jelentős feladatcsökkentéssel lehetne valós kiadáscsökkentést elérni, azonban az még hátrányosabb helyzetbe hozná a Nógrád megyei gyermekeket. Fenntartó és iskolavezetés közös gondolkodásával, s az állami támogatás – teherbírást figyelembe vevő – emelésével biztosítható az elért minőségi színvonal megtartása, s a pedagógus életpálya modell megvalósításának előkészítése.
Vezetői program, fejlesztési elképzelések: Gyermek nélkül nincs iskola, a jövőben is elsősorban értük kell mindennek történnie. Ám nem fogja magát jól érezni a gyermek, ha tanára rosszul érzi magát a munkahelyén. Elsődleges célom az elfogadott dokumentumok szerinti folyamatos és megbízható működés biztosítása. Az alapfokú művészetoktatás minél szélesebb körű hozzáférhetőségének elérése a gyermeki jogok érvényesülése érdekében. A tantestület néhány fiatal kollégával való kiegészítése, a meglévő belső erők feltárása, a folyamatos szakmai megújulás elvárása és segítése. Vezetési elveim változatlansága mellet elsődleges a minden újra nyitottság, a vezetői példamutatás, a szakmai teljesítmény elismerése, az ehhez szükséges feltételek megteremtése. A fenntartói döntések sok tekintetben eleve meghatározzák a fejlesztés lehetséges irányát a nehéz anyagi körülmények között, de elismerik a feladat fontosságát. Személyi feltételek tekintetében – egyetértve a fenntartói törekvésekkel – szeretném elérni, hogy nagyobb létszámban tanítsanak főfoglalkozású tanárok az iskolában. Ez jelenti egyrészt a meglévő álláshelyek betöltését, másrészt – összhangban a fejlesztési-feladatellátási tervvel – új álláshelyek hirdetését. Az új álláshelyek „tartalma” tanszakonként és tagozatonként is változást igényel. Kisebb számú, de szélesebb skálájú oktatást kell biztosítanunk a zene művészeti ágban. Tehetségnek semmiképp sem szabad elvesznie, a kiválasztás felelőssége nő. Így az ideiglenesen tanárhiány – vagy nem kellő érdeklődés - miatt nem oktatott hangszeres szakok életre keltése (oboa, fagott, kürt, bőgő, ütő…) részben megtörténhet, a minősítési rendszer függvénye, hogyan szabályozzák. További munkamegosztás kell a telephelyek között. A már oktatott képzőművészet, színművészet és modern tánc oktatásának
11
személyi feltételeit a tantervi követelmények figyelembe vételével részben főállású, részben óraadói helyek teremtésével kell biztosítani, hogy
képzőművészetben legyen lehetőség többféle műhelymunkára színjátéktanulásnál a magasabb évfolyamok követelményeihez igazodó tanári képzettség teljes körű legyen moderntánc oktatásnál a belépő magasabb évfolyamok követelményeire (új tantárgyak) megfelelően képzett óraadó pedagógus legyen
Feladatunk felmérni a művészetoktatás iránti igényt, – s együttműködve a települési önkormányzatokkal – megtalálni az állami feladatellátásra a legjobb megoldást. A megyei feladatellátás az alapítványi fenntartók csak állami támogatásból finanszírozott, saját forrással alig rendelkező művészetoktatási tevékenysége miatt váratlan helyzetekbe kerülhet. (Néptánc, népzene, balett…) Nem látni, hogy ez milyen következményekkel járhat iskolánkra nézve. Tárgyi feltételek tekintetében már szóltunk korábban. A gondot az jelenti, hogy a minimum követelmények teljesítése sem sikerül, miközben maga az erről szóló jegyzék elavult, gondoljunk csak a fotó-videó tanszak követelményeire, s a tényleges technikai fejlődésre. Legfontosabb feladat ezzel együtt is – különösen képzőművészet és hangszeres művészeti ágban - a jegyzékben felsorolt eszközök beszerzése. Hangszerek esetében ez nem csak pénzkérdés (megfelelő vonós hangszerek piaci hiánya). Hinnünk kell, hogy öt év távlatában nem csak pályázati úton, de költségvetésben tervezett módon is lehetőség nyílik nagyobb értékű eszközök beszerzésére. Ezzel együtt is különösen fontosnak tartom a tárgyi feltételek javítása érdekében a lehető legtöbb pályázaton való részvételt. Összefoglalás A pályázati kiírás tartalmazza a lényegesebb feladatokat: „Alapfokú művészetoktatási feladatok irányítása, zeneművészet, táncművészet, képző- és iparművészet, színművészetbábművészet ágakban az intézmény székhelyén, tagintézményeiben, kihelyezett osztályaiban. Az intézmény szakszerű és törvényes működtetése, a takarékos gazdálkodás, a munkáltatói jogok gyakorlása, és döntéshozatal az intézmény működtetésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe.” A köznevelési törvény és készülő végrehajtási rendeletei tovább részletezik e feladatokat, növelve az intézményvezetői felelősséget, a pedagógusok, a munkaközösségek felelősségét. A szeptembertől tartalmában megújult helyi tanterv egyszerre szab keretet és ad nagy szabadságot minden művészetpedagógusnak. Legfőbb célom, hogy a gyermekek iskolánk nevelő-oktató munkájának eredményeként egyszerre leljék saját jobb boldogulásukat, találjanak rá az életen át tartó tanulás fontosságára, s ezt az eddigieknél is jobban tegyem kiváló kollégáim közreműködésével. Balassagyarmat, 2012. február 12. Ember Csaba
12
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ EMBER CSABA 2012 Személyi adatok Születési idő: 1949. 10. 03. Születési hely: Ecseg Végzettség 1970-1975
1979-1980 1994 1997-1999 2005 2006 2006 2010 2010 2011
Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola – Budapest (egyetemi ágazat): Középiskolai énektanár és karvezető Nógrád újságíró stúdió Felsőfokú pedagógiai programkészítő tanfolyam Budapesti Műszaki Egyetem – Budapest Közoktatási vezető szakirányú képzettség Számítógép kezelő 60 órás tanfolyam Szolfézsoktatás korszerű módszerei 30 óra Musica Futura tanfolyam 30 óra Pályázatírás, projektmenedzsment, változásmenedzsment a gyakorlatban 30 óra Projektpedagógia, Epochális oktatás 30 óra ÁBPE-továbbképzés I. a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői részére
Munkahelyek 1968-69 1970-1976 1972-1975 1974-1976 197419791983197419891974-1979 2001-2010
Járási Földhivatal – földügyi előadó Budapesti Ifjúsági Énekkar – korrepetitor Magyar Rádió és Magyar Televízió külső munkatársa budapesti Pinceszínház – hangképző tanár Fővárosi Bábszínház, bánszinészképző – zenetörténet tanár Rózsavölgyi Márk Zeneiskola tanár igazgatóhelyettes igazgató Balassagyarmati Dalegylet karnagy Balassagyarmati Dalegylet elnök-karnagy Balassi Bálint Gimnázium tanár Szent-Györgyi Albert Gimnázium óraadó tanár
Kitüntetések 1989 Madách Díj 1997 Németh László-díj 1998 Cserhát Takarék - Év pedagógusa 2000 Balassagyarmatért emlékplakett 2004,2007,2009 ARTISJUS- díj 2006 Magyar Kultúra Lovagja 2007 Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt 2007 Nógrád Megyei Prima Díj – oktatás kategória 2010 Tolnay Klári – díj.
13
Nyelvismeret Német Jogosítvány 1975 – B kategória Választott tisztségek 1998-2000, 2006-2008 NKA Zenei Kollégium tagja 2002-2004 Magyar Zenei Tanács Felügyelőbizottság tagja 2004 Magyar Zenei Tanács Elnökségének tagja 1992Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége alapító tagja 1994elnökhelyettes, 2002- ELNÖK (2015-ig érvényes mandátummal) 1994-től MZMSZ képviselője az Európai Zeneiskolák Szövetségében 2002Magyar Muzsikus Fórum elnökségi tagja KÓTA elnöksége és országos választmány tagja 2005- 2009 oktatási szakmai kitüntetések - kuratóriumi tag 2002-től „Magyar Művészetoktatásért“ díj kuratóriumának társelnöke 2011 – Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum tagja -kétéves megbízatás 2012Nemzeti Kulturális Alap – Előadó-művészet kuratórium tagja (2015. dec. 31-ig érvényes miniszteri megbízás a szakmai szervezetek javaslatára Egyéb szakmai tevékenységek Közoktatási szakértő – tanügyigazgatás, alapfokú művészetoktatás – több országos szakmai ellenőrzésben vettem részt, Vezetője voltam az alapfokú művészetoktatás új tantervi követelmények zene művészeti ág kidolgozásának (2011 januárjában megjelent miniszteri rendelet). Az NSZFI megbízásából kutatásokat folytattam a Magyarországon megszerezhető zenetanári képzettségekről, végzettségekről – teljes körű felmérés (1951-2008 évekre vonatkozóan). Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet alapfokú művészetoktatási szaktanácsadója. Tagja vagyok a Nógrád Megyei Tehetségtanácsnak. Számos publikációm, szakmai interjúm jelent meg szaklapokban és országos napilapokban. Pedagógus továbbképzéseken, konferenciákon évente többször előadó vagyok. A KÓTA minősítő rendszerében zsűrielnök listán szerepelek, nemzetközi versenyeken is zsűriztem. Középiskolás kórusaimmal és a Balassagyarmati Dalegylettel hazai és nemzetközi versenyeken számos díjat nyertem, a kórus utolsó minősítése „Fesztiválkórus 2010”
14
