PEDAGÓGIAI PROGRAM. Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium Békéscsaba

PEDAGÓGIAI PROGRAM Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium Békéscsaba

2010 Pedagógiai program 2010

Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium Békéscsaba

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék.................................................................................................................2 1. Bevezetés, az iskola bemutatása...............................................................................5 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.4.1. 2.4.2.

Az iskola nevelési programja ............................................................................6 Értékek és küldetés .................................................................................................6 Nevelési-oktatási alapelvek ....................................................................................7 Célrendszer...............................................................................................................8 Feladatok, eszközök és eljárások......................................................................... 10 A pedagógiai szakaszok kiemelt feladatai........................................................... 10 A személyiség struktúrájának fejlesztését segítő feladataink, eljárásaink, eszközeink .......................................................................................... 11 2.4.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok................................................... 21 2.4.3.1. Kötelező tanórai foglalkozások.......................................................................... 21 2.4.3.2. A nem kötelező tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, tevékenységek közösségfejlesztési feladatai ....................................................... 22 2.4.3.3. Az iskolai életet segítő egyéb tevékenységek ..................................................... 25 2.4.3.4. A rendelkezésre álló órakereten kívüli foglalkozások, tevékenységek............ 25 2.4.3.5. Diákönkormányzati munka.................................................................................. 26 2.4.3.6. Az iskola hagyományrendszere ........................................................................... 26 2.4.3.7. Iskolánkban a közösségfejlesztés feladataiban közreműködnek..................... 28 2.4.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségek kezelésével összefüggő pedagógiai tevékenység......................................................................................... 28 2.4.5. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenység.................................................................................................. 30 2.4.6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység ............................ 31 2.4.7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ........................................ 32 2.4.8. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ............................ 33 2.5. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése, mérése, értékelése ................................................................................................................. 34 2.6. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ......................................................................... 41 3. 3.1. 3.1.1. 3.1.2. 3.1.3.

A helyi tanterv...................................................................................................... 42 Tantervi alapelvek ................................................................................................. 42 A tantervi alapelvek érvényesítése a tanulás szervezésében ............................ 43 A tantervi alapelvek érvényesülése a tantárgyi rendszerben ............................ 44 A tantervi alapelvek érvényesítése az időkeret felosztásában, a tananyag elrendezésében ................................................................................... 45 3.2. Alkalmazott tanterveink 2006 – 2010 között .................................................... 47 3.3. Az általános iskola tantárgyi rendszere és óratervei.......................................... 49 3.3.1. A NAT alapján készült óratervek 2004............................................................ 49 3.3.1.1. Általános csoport N .............................................................................................. 49 3.3.1.2. Speciális ének-zene csoport N............................................................................. 50 3.3.2. Módosított kerettantervi óratervek ..................................................................... 51 3.3.2.1. Általános csoport KM .......................................................................................... 51

Pedagógiai program 2010

2


3.3.2.2. Speciális ének-zene csoport KM ......................................................................... 52 3.3.3. Módosított kerettantervi óratervek 2007 ........................................................... 53 3.3.3.1. Általános csoport KMM....................................................................................... 53 3.3.3.2. Speciális ének-zene csoport KMM ..................................................................... 54 3.3.4. NAT alapján készült óratervek (a nem szakrendszerű oktatás nélkül) 2010. 55 3.3.4.1. Általános csoport N/10 ...................................................................................... 55 3.3.4.2. Speciális ének zene csoport N/10....................................................................... 56 3.4. A hatosztályos gimnázium tantárgyi rendszere és óratervei ............................ 57 3.4.1. Módosított kerettantervi óratervek KM .............................................................. 57 3.4.1.1. Idegen nyelvi csoport KM .................................................................................... 57 3.4.1.2. Informatika csoport KM ...................................................................................... 58 3.4.2. Módosított kerettantervi óratervek 2006 ........................................................... 59 3.4.2.1. Idegen nyelvi csoport KMM .................................................................................. 59 3.4.2.2. Informatika csoport KMM .................................................................................... 60 3.4.3. Módosított kerettantervi óratervek 2007 .......................................................... 61 3.4.3.1. Hat évfolyamos osztály 2007 ............................................................................... 61 3.4.3.2. Hét évfolyamos osztály 2007............................................................................... 62 3.4.4. Az öt évfolyamos gimnázium kerettantervi óraterve 2007.............................. 63 3.4.5. A négy évfolyamos gimnázium kerettantervi óraterve 2011 4/07.................. 64 3.5. Az alkalmazott tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei ..................... 65 3.5.1. A tanulók által rendszeresen használt taneszközök .......................................... 65 3.5.2. A tartós tankönyvek kiválasztásának és használatának elvei ........................... 65 3.5.3. Az iskola tulajdonába kerülő taneszközök (kísérleti, szemléltető eszközök) beszerzésének elvei ....................................... 65 3.6. A tanulók beszámoltatása, értékelése és minősítése ......................................... 66 3.6.1. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele................................................ 66 3.6.2. A tanulói teljesítmény értékelésének formái ...................................................... 66 3.6.3. A tanulói teljesítmények értékelésének speciális elemei az 1-4. évf.-on......... 67 3.6.3.1. A szöveges értékelés kialakításának folyamata .................................................. 67 3.6.3.2. A szöveges értékelés rendszere............................................................................ 68 3.6.3.3. A szöveges értékelés dokumentumai.................................................................. 69 3.6.3.4. A szöveges értékelés rögzített skáláinak felülvizsgálata ................................... 69 3.6.4. A félévi, év végi osztályzatok megállapítása a 2-13. évfolyamon, a beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a beszámoltatásnak a tanuló tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya .............................................. 69 3.6.4.1. Az érdemjegyek, osztályzatok megállapításának iskolai szabályai................... 70 3.6.4.2. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ..................... 72 3.6.5. A formai kivitelezés értékelésének, minősítésének szempontjai, módja ........ 72 3.6.6. A magatartás, szorgalom szöveges értékelésének szempontjai az 1-4. évfolyamon a SNI, illetve BTM tanulók esetében ............................... 73 3.6.7. A magatartás, szorgalom értékelésének, minősítésének szempontjai a 2-13. évfolyamon................................................................................................. 74 3.6.8. A tanuló, a szülő tájékoztatása............................................................................. 74 3.7. A középszintű érettségi vizsga témakörei .......................................................... 75 3.8. A tanulók fizikai állapotának mérése .................................................................. 75 4. A pedagógiai program végrehajtásának feltételei.............................................. 75 4.1. Személyi feltételek ................................................................................................. 75


3


4.2. 4.3.

Tárgyi feltételek ..................................................................................................... 75 Költségvetési feltételek ......................................................................................... 76

5. Záró rendelkezések..................................................................................................... 77 5.1. A pedagógiai program minőségbiztosítási rendszere ....................................... 77 5.2. Tantestületi állásfoglalás ....................................................................................... 77 5.3. Az Iskolaszék, a Diákönkormányzat állásfoglalása........................................... 77

Mellékletek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Környezeti nevelési program Egészségnevelési program A középszintű érettségi vizsga témakörei A könyvtár mint a tanulás színtere, eszköze A szöveges értékelés dokumentumai Általános iskolai helyi tantárgyi tantervek Gimnáziumi helyi tantárgyi tantervek Tárgyak, eszközök, információhordozók az iskola pedagógiai programjában előírt tananyag feldolgozásához 9. Házi dolgozat készítésének szabályai 10. A 7-8. évfolyamon folyó délutáni kommunikációs tréning programja 11. Óratervek


4


1. Bevezetés, az iskola bemutatása Az iskola hivatalos elnevezése:

Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium

Az iskola fenntartója:

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Az iskola alapító okiratának száma: 345604 az engedély kiállítója: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése Az iskola alapítása, jogállása: Békéscsaba Város Tanácsa a 45/1986. (XII.29.) tan. határozatával 1987. január 1-jei hatállyal hozta létre a Belvárosi Általános Iskolát. A Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium alapító okiratát a Közgyűlés 478/1992. (XII.18.) sz. határozatával elfogadta. Módosítva a 95/1994. (II.24.) sz., a 218/1995. (VI.1.) sz., a 611/1995. (XII.21.) sz., a 82/1998. (III.19.) sz., 123/2003. (II.27.) sz., a 241/2007. (IV.26.) sz., valamint a 536/2009. (IX.24.) közgyűlési határozattal. Az iskola címe:

5600 Békéscsaba, Haán Lajos u. 2-4. Telefonszám: 453-353, Fax: 441-584 E-mail cím: [email protected] Honlap: www.belvarosi-bcs.sulinet.hu

Az iskola típusa:

összetett iskola

Az iskola rövid bemutatása: Összetett iskolánk általános iskolai és gimnáziumi helyi tanterve szervesen kapcsolódik egymáshoz magas színvonalú, differenciált általános képzéssel biztosítva a felkészülést a kétszintű érettségire, a felsőoktatásban való továbbtanulásra, kilépést a 8. osztályt követően azok számára, akik más intézményben kívánják folytatni tanulmányaikat. A teljes tankötelezettséget átívelő nevelés és képzés során • Általános iskolai nevelés, oktatás folyik az 1-8. évfolyamon, • Gimnáziumi nevelés, oktatás folyik - a 9-12. évfolyamokon négy éves tanterv alapján, - a 9-13. évfolyamokon azokban az osztályokban, amelyek nyelvi előkészítő évvel kiegészült öt éves tantervvel indultak, - továbbá a hatosztályos képzést nyújtó évfolyamokon.


5


A képzés pedagógiai szakaszai: • 1-4. évfolyam: bevezető és kezdő szakasz, • 5-6. évfolyam: alapozó szakasz, • 7-8. évfolyam: fejlesztő szakasz; orientációs funkciója van a gimnáziumi képzésre való felkészülés szempontjából, • 9-12. évfolyam: az általános műveltséget megszilárdító és elmélyítő szakasz, • 9-13. évfolyam: az általános műveltséget megszilárdító és elmélyítő szakasz, mely nyelvi előkészítő évfolyammal indul az azt választóknak. A képzés speciális vonásai:

• speciális ének-zene oktatás lehetősége az 1-6. évfolyamokon külön csoportban, előzetes jelentkezés és képességfelmérés alapján, • idegen nyelv oktatás harmadik osztálytól, emelt óraszámmal a 7-8., illetve a gimnáziumi évfolyamokon, • emelt óraszámú informatika oktatás a gimnázium évfolyamain, • fakultatív tantárgyválasztás heti 2 x 3 órában az utolsó két évfolyamon.

2. Az iskola nevelési programja 2.1. Értékek és küldetés Mire való az iskola? Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen a tudás vágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.” Szent-Györgyi Albert Tanulóinknak egy életre szóló útravalót kívánunk adni, mert valljuk, hogy mindenféle paradigmaváltás ellenére léteznek nemzeti és egyetemes emberi értékek, amelyekre stabil tudás építhető. Ha válaszolni kívánunk korunk kihívásaira, tudomásul kell vennünk, hogy ma már nem elegendő a tanórákon kifogástalanul tevékenykedő és az előírt viselkedésmintákat követő gyerekeket nevelni. Fel kell készíteni őket versenyekre, a rájuk váró küzdelmekre, amelyek átszövik életünket, mindennapjainkat. Mindent meg kell tennünk, hogy egészséges, önmagukban bízó, az előítéletek leküzdésére, kompromisszumra, pozitív jövőkép megfogalmazására képes, önismeretük révén képességeiknek és adottságaiknak megfelelően teljesítő tanulókat bocsássunk ki az iskola kapuján. Olyanokat, akik tudják, hol húzódnak lehetőségeik és korlátaik határai. Mikor érdemes kockázatot vállalni, mikor szükséges ezek elől kitérni. Hogyan lehet a sikerből hajtóerőt nyerni, s a kudarcok után felállni és újra kezdeni. Fontosnak tartjuk az értékteremtő munka, a helyes fogyasztói magatartás iránti pozitív attitűd kialakítását, a rövidebb és hosszabb távú előnyök közötti egyensúly megtalálását, kialakítását. Hagyományaink és új törekvéseink alapján nyitottságot, toleranciát, bizalmat hirdetünk tanulóink és szüleik felé. Célunk az általános emberi együttműködési kultúra fejlesztése; egy nyitott, demokratikusan, gyermekléptékűen működő iskolai világ kialakítása. Pedagógiai program 2010

6


Az értékek közvetítésének hitelességét személyes nevelői példaadással, az iskolánk működése elégedettségi mutatóinak folyamatos követésével, korrekciók megtételével, tudatos fejlesztéssel biztosítjuk. Küldetésünknek tekintjük, hogy hozzájáruljunk tanulóink magas színvonalú általános műveltségének kialakításához. Olyan tudást örökítsünk át, amely alkalmazható idegennyelvtudással, digitális kompetenciával párosul. Megújulásra, önművelésre az információ és az interaktív média felelősségteljes használatára képes tanulókat kell nevelnünk, akik képesek lesznek az élethossziglani tanulásra, amit megkövetel a felgyorsult, kitágult világ, a tudományok gyors fejlődése. Mindemellett hűek maradunk a klasszikus gimnáziumi képzés értékeihez is. Tevékenységrendszerünk formálásával vállaljuk, hogy tanulóink az iskolai élet alkotó részesei lehetnek iskolakezdéstől az érettségiig, megtapasztalva a közösség támogató erejét.

2.2. Nevelési – oktatási alapelvek Alaptevékenységünk az általános iskolai és a gimnáziumi nevelés – oktatás. Pedagógiai programunk arra irányul a komplexitás elve figyelembe vételével, hogy betöltsük azokat a társadalmi funkciókat, amelyek az iskolahasználók elvárásaival is összhangban állnak, amelyeket a jogszabályok, a helyi fejlesztési terv számunkra megfogalmaznak. Biztosítjuk tanulóink számára a tudás, műveltség átadása folyamatában személyiségük optimális, egyéni adottságaiknak, képességeiknek megfelelő kibontakozását. Ehhez összetett szerkezetű intézményünk – a 6-18 éves korosztályok együttélésével – sajátos háttérül szolgál. Alapértéknek tekintjük a minőségi és alkalmazható tudást. A pedagógus vezető szerepe elsősorban a pedagógiai légkör alakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében érvényesül. Iskolánk összetett szerkezete önmagában hordozza az életkori és egyéni sajátosságok összehangolt és kiemelt kezelésének az igényét. A kisiskoláskor az „én fejlődés” fontos szakasza, amelyben a tanító tekintélyt jelent a gyermekek számára. Mozgás- és játékigényük nagy, figyelmük a játékos szituációkban jól fejleszthető. Emlékezetük, gondolkodásuk, cselekvéses tapasztalataikhoz, élményeikhez kapcsolódik elsősorban. A tapasztalatszerzés elvének érvényesítése nélkülözhetetlen ebben az életkori szakaszban. A prepubertás korban szélesednek a gyermekek társadalmi tapasztalatai, figyelmük mindinkább társaik felé fordul. Mivel ez az időszak az érzelmi – hangulati labilitás, „vagánykodás”, agresszivitás időszaka, nevelőmunkánkban a közösséghez tartozás elvének, a lehetőségek megmutatásának, a bizalom elvének kell hangsúlyozottan érvényesülnie. Az ezen elvek alapján végzett munkának a határozott követelmények támasztásával szükséges párosulnia, alakítva ezzel tanulóink igényességét, az önállóságra törekvés útját. A serdülő- és ifjúkorban erős az igényük az önmegismerésre. Kialakul a felnőttekétől hangsúlyosan függetlenedő erkölcsi felfogásuk. Biológiai és pszichikus fejlődésük nagy egyéni különbségekkel zajlik. A korábbi életútjuk során szerzett tudásuk alapján felszínre kerül érdeklődésük az alkotás lehetőségei iránt, önkifejezési igényük. Ezeknek a személyiségjegyeknek a fejlesztése számunkra alapelvként jeleníti meg a külső hatások figyelembe vételét, a következetességet és az ellentmondások kezelését.


7


2.3. Célrendszer Stratégiai célok Középtávú célok Rövid távú célok C. 1. Az iskolai kultúránk hagyományaira és értékeire épülő pedagógiai munka gazdagítása, összhangteremtés az európai kultúrával és normarendszerrel. C.1.1. A 12 (illetve13) éves egységes pedagógiai rendszer megőrzése tartalmi gazdagítással. C.1.1.1. A tevékenységrendszer gazdagodjon az „intelligens tudás” kialakulását segítő elemekkel. (intelligens tudás= az egyes tantárgyak tudáselemeinek összekapcsolására helyezi a hangsúlyt) C.1.1.2. Megőrizzük az idegen nyelvi kompetenciák, az IKT-kompetenciák, az aktív énekléshez szükséges kompetenciák fejlesztésének kiemelt voltát eszközszerepük hangsúlyozásával. C.1.1.3. Környezettudatos magatartás kialakítása. C.1.1.4. Tanulóink legyenek tisztában az egészségmegőrzés jelentőségével, ismerjék a megvalósítás módját. C.1.2. A tehetséggondozás és hátránykompenzálás meglévő formáinak fejlesztése. C.1.2.1. Az egyéni vagy differenciált segítést igénylő tanulók mielőbbi megismerése, a tanulási, magatartási nehézségeik, kudarcaik okának feltárása, a velük való foglalkozás egyéni útjának megszervezése, eredményességének nyomon követése.

C.1.2.2. A tehetséggondozásban részesülő tanulók versenyeken, pályázatokon vegyenek részt, szerezzenek tapasztalatot. Kapjanak lehetőséget eredményeik bemutatására. C.1.2.3. Az IST(információs társadalom technológiái) lehetőségeinek támogatásával fokozzuk mind a tehetséggondozás, mind a hátránykompenzálás eredményességét. C.1.3.

A NAT 2003 és a kétszintű érettségi vizsgarendszer kimenetszabályozó funkciójából levezethető szemléletváltás uralkodóvá tétele. C.1.3.1. A tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztésére alkalmas új módszerek elsajátítása, a mindennapi gyakorlatban való megjelenése, az egymástól való tanulás lehetőségeinek kihasználása.

C. 2. Konstruktív személyiségfejlesztéssel diákjaink felkészítése az európai, polgári létformára. C.2.1.

Nevelési rendszerünk folyamatcentrikus működtetése. C.2.1.1. Képességfejlesztő program kidolgozása. C.2.1.2. Életvezetési ismeretek modul tantervbe illesztése. C.2.1.3. A szociális és állampolgári kompetenciák fejlődését támogató tevékenységrendszer működtetése tanórán és tanórán kívül. C.2.1.4. Az értékteremtő munka, a gazdasági ésszerűség iránti pozitív attitűd, a tudatos fogyasztóvá válás kialakítása. C.2.1.5. Európai Uniós és hazai pályázatok, lehetőségek felkutatása az iskolaközi kapcsolatok szélesítéséhez. C.2.1.6. Tanulás németországi testvériskolánk tapasztalataiból.


8


C. 3. Minőségirányítási rendszerünk fejlesztése. C.3.1. Folyamatorientált intézményműködés. C.3.1.1. A belső audit rendszerré fejlesztése. C.3.1.2. A folyamatok laza szabályozása. C.3.1.3. Az iskolai pedagógiai munka követése és dokumentálása a főfolyamatok mentén. C.3.2.

A humán erőforrás gazdálkodás optimalizálása. C.3.2.1. Az „Új Magyarország Fejlesztési Terv” (NFT II.), 2007-2013 közti időszakra vonatkozó prioritásoknak megismerése, az intézményi lehetőségek feltárása.

C.3.3. A mérőeszköz rendszer fejlesztése. C.3.3.1. A meglévő mérőeszközeink jóságának minősítése. C. 4. Infrastruktúra fejlesztése C.4.1.

A 20 éves épületegyüttes állagmegóvásához, (felújításához) forrásteremtés. C.4.1.1. A partneri kapacitások feltárása.

C.4.2. Az eszközpark folyamatos fejlesztése. C.4.2.1. Az eszközbeszerzések prioritásainak meghatározásánál a taneszközlista évekre bontott fejezeteinek követése. C.4.2.2. A korszerű módszerek alkalmazásához nélkülözhetetlen technikai segédeszközök (hordozható számítógép, projektor, DVD lejátszó) számának növelése. C. 5. Nyitott iskolává válás, arculatépítés. C.5.1. Partnerközpontú működés. C.5.1.1. A közvetlen partnerek igény- és elégedettség mérés eljárásrendjének felülvizsgálata. C.5.1.2. Együttműködés a város óvodáival az iskolakezdés megkönnyítése érdekében. C.5.1.3. Az együttműködés a lehetőségeinek keresése a város általános iskoláival. C.5.1.4. Együttműködés a város középiskoláival az emelt szintű érettségire való felkészítésben. C.5.2. Szakmai rendezvények, konferenciák rendezése, befogadása. C.5.2.1. Az emelt szintű vizsgaközpont szerep megőrzése. C.5.3. Nemzetközi kapcsolatrendszerünk fejlesztése. C.5.3.1. Kapcsolatkeresés angol nyelvterületen. C.5.3.2. Diákcsere szervezése a genthini Bismarck Gimnáziummal. C.5.3.3. PAD-pályázaton való részvétel.


9


C.5.4. Az iskolai közösségi lét, az ehhez való tartozás erősítése. C.5.4.1. A hagyományok ápolása, ünnepeink, rendezvényeink megvalósítása szolgálja az általános emberi értékek megőrzését, erősítse a közösséghez tartozás élményét. C.5.4.2. Érvényesüljön a DÖK, az SZM és a tantestület együttműködése hagyományaink ápolásában, gyarapításában, közösségi eseményeink megvalósításában.

C.5.4.3. Az iskolai közösségi lét adjon mintát az aktív állampolgári léthez szükséges ismeretek, képességek, a megfelelő beállítottság és motiváltság kialakulásához. Céljaink teljesülésének megítélhetőségét kritériumok meghatározásával is segíteni kívánjuk. A kritériumokat a kulcsfolyamatokhoz rendelten fogalmaztunk meg az Intézményi Minőségirányítási Program „A kulcsfolyamatok értékelése” című fejezetében.

2.4. Feladatok, eszközök és eljárások Feladataink teljes körű megtervezését a személyiségfejlesztéshez kapcsolva rendszereztük az eljárások, lehetőségek számbavételével.

2.4.1. A pedagógiai szakaszok kiemelt feladatai 1-4. évfolyam: a bevezető és a kezdő szakasz • E szakaszok munkájának középpontjában a személyre szóló fejlesztés álljon, segítve a szilárd alapkészségek –olvasás, írás, beszédkészség, számolás- kialakítását, az átlagtól való eltérés kezelését. • A tanórai tevékenység a gyermekek érdeklődésére, természetes kíváncsiságára, mozgásigényére épített legyen. Motivált légkörben fejlődjön felelősségtudatuk, a kitartás képessége, érzelemviláguk. • A tanulók kapjanak mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és probléma-megoldáshoz, segítséget egyéni képességeik kibontakoztatásához. • A negyedik évfolyam végére meg kell alapozni tanulási szokásaikat. • Meg kell ismerni a gyermekek azon hátrányainak okait, amelyek szociális – kulturális környezetükből fakadnak, törődve ezek csökkentésével. • Tudatosítani szükséges a gyermekekben a környezetükben található, megismerhető értékeket, erősíteni a humánus magatartásmintákat, szokásokat. • A bevezető és kezdő szakasz tevékenységrendszerének a tanulók személyiségének érését, jellemük formálását kell szolgálnia. 5-6. évfolyam: alapozó szakasz • Folytatni kell azt a munkát, amely megkezdődött az első négy évfolyamon a szilárd alapkészségek kialakítása érdekében. • Az eszközjellegű kompetenciák közül elsősorban a szövegértési, szövegalkotási és kommunikációs képességeket, illetve a problémaazonosító és megoldó képességeket kell fejleszteni az alapkészségek megszilárdítása mellett. • A tanulási tevékenységek folyamataiban, a tanulói közösségekben helyzeteket teremtve fejlesszék a nevelők a gyermekek önismeretét, együttműködési készségét, empátiáját. A tanulás szervezésében a páros és a csoportos munkát igénylő feladatok épüljenek be az oktató-nevelő tevékenységbe. A tanulók megbízhatóságuk, becsületességük, Pedagógiai program 2010

10


szavahihetőségük igazolására kapjanak olyan lehetőségeket, amelyek az érték rangjára emelik ezeket a tulajdonságokat. 7-8. évfolyam: fejlesztő szakasz • Széles körű tantárgyi alapozás keretében kerüljön sor a kulcskompetenciák fejlesztésére a csoportbontások által biztosított támogató környezetben.

• Segítő nevelői magatartással tanítani kell a korosztályt a konfliktusok kezelésére, szükség esetén a mentálhigiénés szolgáltatás, a szakszolgálatok segítségének igénybevételével. 9-10. (illetve 9-11.) évfolyam: az általános műveltséget megszilárdító szakasz • Kapjanak nevelői segítséget a tanulók önmegismerési igényüknek megfelelően lehetőségeik, képességeik állapotának feltárásához, bio-pszicho-szociális fejlődésükhöz. • Ez az időszak legyen meghatározó a korszerű általános műveltség kialakulása szempontjából, kerüljön sor a kulcskompetenciák megerősítésére, további fejlesztésére. • A 10. évfolyam végén kerüljön sor a fakultációs irány kiválasztására, a választható tantárgyak felvételére. • Az erkölcsi normák megismerése iránti igényeikre figyelve saját döntéseik meghozatalával gyakorolják a helyes –helytelen lényegét, a vitakultúra elsajátítását, a konszenzusteremtés technikáját. 11-12. (illetve 12-13.) évfolyam: az általános műveltséget elmélyítő szakasz • Gondolkodásuk további fejlesztésével formálni kell lényeglátásukat, az új információk integrálásának képességét meglévő tudásanyagukban, kreativitásuk kibontakoztatásához újalkotási technikák elsajátítását kell biztosítani. (projekt dolgozat, prezentáció). • Az emelt szintű felkészítő foglalkozások tematikája és módszertani változatossága biztosítsa az eredményes felkészülést a kétszintű érettségi vizsgára.

2.4.2. A személyiség struktúrájának fejlesztését segítő feladataink, eljárásaink, eszközeink Nevelésünk alapfunkciója a személyiségfejlődés segítése. Végcélja, hogy az önállóság növekedésével, az önfejlesztő személyiséggé válás elősegítése. Fogalmak az egységes értelmezéshez: • Személyiség: külső hatásokra kialakult, belső feltételeknek és öröklött diszpozícióknak (adottságok, lehetőségek) az egyénen belül kialakult olyan egyedi, egyszeri, megismételhetetlen integrációja, amely meghatározza a viszonyulást, alkalmazkodást a környezethez. • Motívumok: cselekvésre késztető belső tényezők, melyek lehetnek öröklöttek vagy tanultak. Fajtái: biológiai szükségletek, öröklött viselkedési hajlamok, vágyak, attitűdök, meggyőződések, előítéletek, hitek, erkölcsi normák, eszmék stb.. • Képességek: a személyiség azon komponensei, amelyektől a döntések kivitelezésének eredményessége függ, pl. szokások, minták, ismeretek, készségek.


11


Kulcskompetenciák: azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mivel a személyiségfejlesztés hatékonyságáról több év feltáró munkájával győződhetünk meg reálisan, pedagógiai programunk felülvizsgálatakor arra vállalkozhatunk, hogy átgondoljuk lehetőségeinket, feladatainkat, és életkori szakaszokra vonatkoztatva is meghatározzuk a domináns elemeket, tartalmakat, eljárásokat. A személyiségfejlesztés igazodjon: • a felülvizsgált NAT 2003. szellemiségéhez, • a pedagógiai programunk intézményi önértékelésen alapuló alapelveihez, cél – és feladatrendszeréhez, • a helyi sajátosságainkhoz, hagyományainkhoz.

A személyiség struktúrája

Az értelem fejlesztése Speciális kompetenciák fejlesztése

személyiség

Segítő életmódra nevelés

Egészséges és kulturált életmódra nevelés

Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra, a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és tartalmának a befolyásolásához. Ezért az iskolai műveltség tartalmának meghatározása nem nélkülözheti a kulcskompetenciák rendszerének figyelembevételét.


12


Az értelem fejlesztése Az értelem kiműveléséhez kapcsolódó motívumok  A megismerési vágy felkeltése

Fejlesztési feladataink  



A felfedezési vágy fejlesztése







A játékszeretet, alkotásvágy  fejlesztése 


Változatos, gazdag fejlesztőprogram kínálata. A tanulók érdeklődésének felkeltése.



A tantárgyaink sajátosságainak megfelelő felfedeztető tanulás megszervezése. A problémamegoldás közös élményként való megélése.



Fejlesztő játékok megtanítása. Alkotást igénylő feladatok megoldása.



Lehetőségek, eljárások, eszközök 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam Különbségek és összefüggések felismerésére késztetés a  tanítás-tanulás folyamatában és a tanítási órán kívül.  mesék, konstrukciós  konstrukciók elemei, játékok összeállítás

9-13. évfolyam összefüggések követésére késztetés speciális színtér: emelt szintű, felkészítést nyújtó tanórai foglalkozás





kérdéseik megválaszolása („miért” időszaka) megfigyelések megtanítása

a megfigyelések újraértelmezése fokozódó önállósággal – természettudományos tantárgyak, művészetek.

 problémamegoldó tevékenységek a tanítási órákon  az önművelés lehetőségei  tehetségfejlesztés  speciális színtér: emelt szintű, felkészítést nyújtó tanórai foglalkozás

   

dramatizálás szerepjátékok rajzpályázatok versenyek

 

dramatizálás művészetek alapjainak tanulása – kórus, zenetanulás, tánc… versenyek, bemutatók, pályázatok.

 alkotások létrehozása, OKTV, pályázatok  műsorok szerkesztése, diákújságírás  közösségi programok tervezése, lebonyolítása  speciális színtér: emelt szintű, felkészítést nyújtó tanórai foglalkozás

13




Értelmi képességek/kompetenciák  A tanulási motiváció, teljesítményvágy


 A hatékony, önálló tanulás







  

Anyanyelvi kommunikáció    


A tanulás értelmének  megmutatása a tanulók  saját fejlődésén keresztül.  A diákok reális teljesítményvágyának kialakítása a tanulási igényszintjük formálásával. A megfigyelés, átkódolás, értelmezés, értékelés, bizonyítás képességének fejlesztése A tanulók életkorának, egyéniségének megfelelő tanulási módok ajánlása, tanítása Az idővel és az információval való hatékony gazdálkodás elsajátítása A tudás másokkal való megosztása Az előzetes tanulási tapasztalatok hasznosítása



Az ábraolvasás, ábrázolás fejlesztése A tapasztalati és értelmező nyelvtudás fejlesztése. Kritikus és építő jellegű párbeszédre törekvés Az esztétikai minőség tisztelete



     

   

Lehetőségek, eljárások, eszközök 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam sikervágy és kudarcfélelem  önfejlesztés igénye – továbbtanulásra való elismerésvágy felkészítés, a tanítókhoz való kötődés  sikervágy és kudarcfélelem  kötődés  kötelességtudat fejlődése a megismerési rutinok (műveletek) megszilárdítása megfigyelések figyelem összpontosítást fejlesztő játékok szöveges feladatok matematikai nyelvre történő fordítása szövegértés szemléletes/szemléltető tanítás és tanulás kooperatív technikák



ábraolvasás – „mit mond a kép?” ábrázolás – vizuális kommunikáció beszédértés olvasás, írás elsajátítása értő olvasás technikák biztos használata

   

14

     

megfigyelésekről jegyzetkészítés, ellenőrző és kísérleti megfigyelések szövegértés – lefordítása cselekvésre a tanulás folyamatában kísérletezések érvelés tanulása – értelmező és szemléltető tanítás - tanulás kooperatív technikák saját tanulási stratégia kialakítása

vázlatírás atlaszhasználat modellek használata fogalmazások készítése

9-13. évfolyam  önmegvalósítás igénye – továbbtanulás  önkritika, önértékelés igénye  sikervágy, ambíció  elismerésvágy  tanulási igényszint  a kódolási képesség alkalmazása, reprodukciók, alkotások…  kísérletezések, elemzésük  érvelés alapját képező szituációk, valós folyamatok: tanórán kívüli fogl, diákrendezvények  értelmező tanítás  önálló tanulás  szociális tanulás: vélemények feldolgozása, együttműködés, vitatkozás  speciális színtér: emelt szintű, felkészítést nyújtó tanórai foglalkozás  a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentősége  metakommunikáció  speciális színtér: emelt szintű foglalkozások


Értelmi képességek/kompetenciák  Idegen nyelvi kommunikáció

Fejlesztési feladataink

 Természettudományos kompetencia



 


1-4. évfolyam  motiváció, a pozitív attitüd megalapozása

5-8. évfolyam 9-13. évfolyam Lásd nyelvi-komm. tréning  beszédértés,beszélgetés, programja  olvasás, írás elsajátítása  szövegértés,-alkotás szóban és írásban

Ismeretek, tevékenységek, folyamatok által a viszonyítás, az általánosítás, az osztályozás, összefüggéslátás,a probléma feltáró és megoldó képesség formálása.





Ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat adjunk illetve előrejelzéseket tegyünk a természeti világban lezajló folyamatokkal kapcsolatban Műszaki kompetencia fejlesztése A fenntartható fejlődés formálásáért viselt felelősség felismerése

  

 Lásd anyanyelvi komm.  Más kultúrák iránti nyitottság fokozása

 Matematikai kompetencia, a  gondolkodásfejlesztésének és alakalmazásának képessége

Lehetőségek, eljárások, eszközök

  

a közvetlen tapasztalatokhoz kapcsolódás egyszerűbb modellekkel való ismerkedés érvek láncolatának követése pozitív attitüd kialakítása

     

megfigyelések kísérletezés, a kíváncsiság, mint attitüd megalapozása

     

15

tapasztalatokra visszacsatolás értelmezés tanítása pozitív attitüd fenntartása modellek alkalmazása eredmények indoklása a dolgok logikus okának és érvényességének keresése segédeszközök használatának jelentősége

 magasabb szintű integráció az alkalmazásban  az alapvető mat. elvek és folyamatok alkalmazása  bizonyítási eljárások  speciális színtér: emelt szintű foglalkozások

alapvető ismeretek megszerzése a kíváncsi attitüd megalapozása megfigyelésekről jegyzetkészítés, ellenőrző és kísérleti megfigyelések kísérletezések érvelés tanulása a term.tud. műveltség mozgósítása az élet más területein

 A tudományos elméletek társadalmi folyamatokra gyakorolt hatása  Technológiák előnyei, korlátai, kockázatai  A term.tud. műveltség mozgósítása az élet más területein  Kritikus attitüd a tudomány-és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben  Spec. szintér:emelt szintű foglalkozások


Segítő életmódra nevelés, szociális fejlesztés Szociális és állampolgári kompetencia  Szociális motívumok


 

Szociális szokások



 

Szociális ismeretek és készségek




A pozitív egyéni értékrend és képességrendszer kiépülésének segítése. Olyan iskolai légkör kialakítása, amely elősegíti, hogy a tanulók folyamatosan megtapasztalhassák az egyének, csoportok kölcsönös megértésének, segítőkészségének előnyeit, hiányuk káros következményeit. Közvetett élmények, hatások átadása. Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatók, kiszámíthatók, egyértelműek. Az elvárás mindenkivel szemben következetes. Az életkornak megfelelő normatudat kialakítása A lehető legtöbb ismeret cselekvésbe, szimulatív esetekbe ágyazottan kerüljön feldolgozásra, gyakorlásra.

 

 







1-4. évfolyam szociális szokások, minták elsajátítása a viselkedés alapvető szabályainak megismerése, gyakorlása – szituációs játékok önkiszolgálás, segítés – felelősök szerepe mesék, olvasmányok hősei, példaképek

Lehetőségek, eljárások, eszközök 5-8. évfolyam  a viselkedés alapvető  szabályainak elsajátítása  a szabálytudat formálása – versengések, elfogadás, győzelem, vereség  érzésének megélése  társak segítése, a közösség  ereje  novellák, regények, történelmi korok hősei

szokásrend kialakítása a tanteremben, a tanítási órákon, az eszközök kezelésében, udvaron, ebédlőben, társakkal, felnőttekkel szemben – gyakoroltatás elsajátítás jutalmazás rendszere



ismeretek gyűjtése – közvetlen megtapasztalás

16

9-13. évfolyam a döntési szabadság és következményei – szituációkban, folyamatokban a felelősség szerepe a döntések meghozatalában egyén – csoport, csoport – csoport, nemzetek közötti kapcsolatok előnyei, hiányuk káros hatásai



 

szokásrend a szaktantermekben, közösségi programokon, rendezvényeken, követő magatartás elvárása az iskolai élet minden területén könyvtár színház, szituációs játékok

  

irodalom történelem lehetőségei gyakorlás

 Egyénnel, csoporttal, nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetésmentességgel kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete



tevékeny részvétel az iskolai házirend alakításában, adekvát viselkedés, mint elvárás a következményekkel való számolás a cselekvés megtörténte előtt


Szociális és állampolgári kompetencia 

Fejlesztési feladataink

Szociális kommunikáció  



Szociális érdekérvényesítés

  





Állampolgári kompetencia






Lehetőségek, eljárások, eszközök

A tanulók kötődési hálójának  megismerése, indirekt módon történő gazdagítása. Pozitív érzelmi légkör  kialakítása az osztályokban,  az iskolában. A segítő versengés szemléletének elsajátítása. A stressz, a fusztráció kezelése, Attitüd alakítás: az eltérő nézőpontok megértése, az együttműködés, az integritás tekintetében A személyes előítéletek leküzdésére, kompromisszumra való törekvés A helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés fejlesztése Az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása

  

1-4. évfolyam pozitív érzelmi légkör formálása a tanítókhoz való kötődés segítésével játékosság a tanítási órákon köszöntések, ünnepi készülődések, ünneplések az osztályközösségben testnevelés, versengések kooperatív munkaformák a tanítási órákon közművelődési és tanulmányi versenyek



       



17

5-8. évfolyam kötődési háló minősége, ereje - követés beszélgetések színházi eladásokról – vita regény, festmény, zenemű hatása

  

9-13. évfolyam érvényesülés segítése a nyitott és bonyolult világban – kötődések vitakészség gyakorlása mozgóképkultúra, művészetek – élmények feldolgozása közérdek, közös érdek, eltérő érdek, érdekütköztetés lényege tanulói jogok gyakoroltatása A vezetői képességek fejlesztése. programra szerveződő csoportokban a szerepekhez kötődő technikák elsajátítása

a közös és egyéni érdek, tolerancia tanulói jogok megismertetése, gyakoroltatása DÖK versengések, szabálykövetés, a segítés alapszabályai



Emberismeret, etika és vallástörténet tantárgy kínálta lehetőségek

 Társadalomismeret, történelem tanórák, emelt szintű foglalkozások tematikája  DÖK tevékenysége  nemzetközi kapcsolatok

  


Egészséges és kulturált életmódra nevelés, személyes fejlesztés Személyes motívumok 

Önkiszolgálás


 

Önvédelem és szuverenitás 

A biológiai szükséglet és a komfortszükséglet pozitív szocializálása. A hátrányos motívumok – káros szenvedélyek, függőségek – kialakulása megelőzésének segítése. A tanulók mozgásszükségletének kielégítése. Olyan iskolai, osztály légkör teremtése, tevékenységrendszer kínálása, mely biztosítja a tanulók testi-lelki védelmét, szuverenitásukat

       



Önértékelés, önbecsülés, önbizalom




Reális, a képességeket is figyelembe vevő teljesítményértékelés.



1-4. évfolyam önellátás gyakoroltatása: felszerelés rendje, használata kulturált étkezés gyakorlása közlekedés, baleseti veszélyek elkerülésének technikái játék, sport: tanítási órák, szünetek, napközis foglalkozás, diáksport konfliktusok megoldásának segítése balesetek elkerülésének szokásai differenciálás, egyéni fejlesztés, szakszolgálatok segítségének igénybe vétele házirend elvárásai

Lehetőségek, eljárások, eszközök 5-8. évfolyam  szokások, minták  gyakoroltatásával az első szakasz tevékenységeinek folytatása, az önellátás igényének formálása,  testápolás, rendszeretet  káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése pozitív motivációk erősítésével    

gyakorlás, segítő  szempontok adása, nevelői  korrekció, a tanulók véleményének tisztelete 

18

9-13. évfolyam viselkedési minták megismertetése, véleményalkotás, érvelés, elfogadás, elutasítás igények, lehetőségek, szükségletek és igényesség összefüggései

önvédelmi sportok konfliktusok megoldása, önállósulás serdülőkori konfliktusok kezelése házirendnek megfelelő elvárások betartása

 életvezetési ismeretek tantárgy programja  önálló döntések meghozatalának gyakoroltatása  önvédelmi sportok,  konfliktuskezelési technikák  házirend kialakításában részvétel, elfogadó magatartás  az önállósulási törekvések

a realitásérzék fejlesztése egyéni érzékenység elfogadása illetve kezelése tehetséges tanulók fejlesztése

 

képességgé alakítás szélsőségek segítő formálása


Személyes képességek 

Az egészséges és kulturált életmód

Fejlesztési feladataink 

 



A környezettel harmóniában élő személyiség





A testnevelés órák, a mindennapi testnevelés és gazdag diáksport lehetőségek kínálatával a testi képességek kifejlesztése, folyamatos karbantartása. A koordinációs képességek, kézügyesség fejlesztése. Minden korosztály jusson hozzá az életkorának megfelelő zenei, vizuális, irodalmi, esztétikai élményeihez.

         

Olyan tevékenységrendszer  kialakítása, mely képessé teszi  a tanulókat a környezetük megismerésére, a változások  észrevételére, elemi szintű értékelésére. A környezet értékeinek felismerése, megőrzése, magatartásminták ajánlása, a környezet védelmével kapcsolatos jogok gyakorlása.  

1-4. évfolyam testnevelés úszás szokások folyamatos gyakorlása gyermekjátékok írástanulás gyurmázás, rajzolás, szövés stb. speciális ének-zene csoportok sportkörök,napközi kórus munkája tanórán kívüli művelődési lehetőségek - ajánlások a napirend kialakítása szokások az iskolában, a napköziben iskolai hagyományok, akciók: Föld Napja; Madarak, fák napja; környezetvédelmi hét, hulladékgyűjtés, Légy igényes pályázat, szakköri tevékenység, versenyek, eredi iskola, kirándulások, táborok tanítási órákon: helyi tanterv szerint , az érzelmi kötődés formálása

Lehetőségek, eljárások, eszközök 5-8. évfolyam  szokások, minták folyamatos gyakorlása  testnevelés  technika, vizuális kultúra, tánc és dráma tantárgyak lehetőségei  speciális ének-zene csoportok  a kórus lehetőségei  sportkörök,egyesületek  hobby  táncklubok  tanórán kívüli lehetőségek - ajánlások  ismeretek– tantárgyi lehetőségek  változások észrevétele, elemi minősítések megfogalmazása  hulladékok újrahasznosítása – szelektív gyűjtés  Kaán Károly, Herman Ottó környezetvédelmi versenyek  pályázatok  tanulmányi kirándulások  geológia szakkör  terepgyakorlatok

      

  

      

9-13. évfolyam testnevelés sportkörök egyesületek hobby táncklubok érdeklődési körök (pl. művészetek) tanórai és tanórán kívüli lehetőségek - választások

az ismeretek integrálása, globális problémák állásfoglalásra késztetés, megfogalmazás, problémamegoldás keresése speciális színtér: emelt szintű foglalkozás terepgyakorlatok Kitaibel Pál környezetvédelmi verseny regionális versenyek pályázatok osztálykirándulások JEKA táborok

Lásd még:egészségnevelési illetve környezeti nevelési program.


19


Speciális kompetenciák fejlesztése Fejlesztési feladataink 1-4. évfolyam  Az alkotóképesség területei Kreativitás -tágabb érte lemben vett alkotóképesség Tapasztalati alkotóképesség  Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség 

  Vállalkozói kompetencia   Digitális kompetencia


Azoknak a tantárgyi tartalmaknak a feltárása, amelyek lehetővé teszik az alkotó tevékenységet, a művészi önkifejezés fejlődését. A tanítási órákon kívüli, alkotásra alkalmas keretek felhasználása a tanulók alkotásvágyának kielégítésére, a más nézőpont megismerésére, a nyitottság, az érdeklődés és az esztétikai érzék fejlesztésére.

  

  

az általános alapok fejlesztése tananyagtartalmak – sokféle út lehetőségének keresése tárgyiasító alkotások lehetőségei: szakkörök ünnepkörök játékdélutánok városi intézmények lehetőségei testnevelési órák és szabadidős játékok játékosság a tanítási órákon

 Az újításra való beállítódás és a kockázatvállalás fejlesztése.  Az IST magabiztos és kritikus, felelősségteljes használatának kialakítás a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén.

Lehetőségek, eljárások, eszközök 5-8. évfolyam        

az általános alapok fejlesztése tehetségek felismerése, segítése tananyagtartalmak – többféle lehetőség vezet a helyes megoldáshoz szakkörök pályamunkák készítése csapatmunkában történő munkavégzés iskolai, városi, megyei, országos versenyek, vetélkedők városi lehetőségek

 Tervezés, szervezés, irányítás, elemzés, értékelés  Számítógépkezelés, alkalmazások, e-mail, hálózati eszközök, internet

20

9-13. évfolyam  

   

a tehetségek fejlesztése, támogatása önálló megoldási utak keresése a tananyagtartalmak feldolgozásakor tehetséggondozás versenyek pályázatok speciális színtér: emelt szintű foglalkozás

 Kockázatfelmérés, pénzügyi és jogi tájékozódás  Kritikus alkalmazás, valós és virtuális kapcsolatok, komplex információ előállítását,bemutatását, megértését segítő eszközök használata  Az IST szerepe az innováció területén


2.4.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 2.4.3.1. Kötelező tanórai foglalkozások Az osztályfőnöki órák a közösségfejlesztés sajátos területei és lehetőségei. Az osztályfőnöki órák helyi tantervei tartalmazzák a közösségfejlesztésre vonatkozó célokat és a feladatokat. A kötelező tanórai foglalkozásokon megvalósítható közösségfejlesztési feladatok: Az 1-6. évfolyamon: • a tanulás segítése egymásnak történő segítségnyújtással, közös ellenőrzéssel, a tanulók kezdeményezéseinek támogatása, • a közvetlen tapasztalatszerzés, a közösségi tapasztalatok kialakításának segítése, fejlesztése példamutatással, helyes cselekedetek bemutatásával, • a tanulók önállóságának, öntevékenységének kifejlesztése, közösségi normák, szokások kialakítása, iskolai hagyományaink megismerése, • az együvé tartozás érzésének megalapozása közös feladatokkal, • felelősi rendszer a közösségi munkamegosztásban: hetesek, uzsonnafelelősök, szertárosok stb. A 7-13. évfolyamon: A tananyag elsajátítása segítse a tanulók eligazodását szűkebb és tágabb környezetükben. • Járuljon hozzá, hogy a tanulók ismerjék az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Szerezzenek információkat az emberiség közös problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. • Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Legyenek jól tájékozottak a haza földrajzában, irodalmában, történelmében, mindennapi életében. • Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. A meglévő testvériskolai kapcsolatunk révén közvetlenül is vállaljanak részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Iskolánk szerkezetének módosulásából adódóan a kilencedik évfolyamon megszűnnek az addigi osztályközösségek, újak jönnek létre. Az új közösség fejlesztésénél kiinduló pont, hogy más iskolákból, saját iskolánk más és más osztályaiból érkező tanulók alkotják az új osztályt. A 11. évfolyamtól a különböző csoportbontások, emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozások miatt bővülnek a közösségépítés lehetőségei. A módosulás ellenére is kell, hogy érvényesüljön a közösséghez tartozás felelőssége, a folyamatosság biztosítása, a már elért eredményekre való építés. • A megfelelő helyzetelemzés után az 1-8. évfolyamon kialakított közösségi normák továbbfejlesztése, a más iskolákból érkezőkkel való megismertetése és elfogadtatása az új közösségben. • A különbözőségek elfogadása, megértése, az eltérő tapasztalatú, képességű, családi hátterű tanulók segítése változatos munkaformákkal. • Az órákon a teendők közös megbeszélésével, az eredmények együttes együttműködésre és nyitottságra nevelés. Pedagógiai program 2010


• Felelősi rendszer működtetése, továbbfejlesztése a közösségi munkamegosztásban: diákügyelet, szertárosok, hetesek vonatkozásában.

2.4.3.2 A nem kötelező tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, tevékenységek közösségfejlesztési feladatai A közösség, mint tevékenységi keret segítse • • • • • • • • •

az egyén fejlődését, képességei kibontakoztatását, a pozitív gyermek-nevelő kapcsolatot, a jó, felszabadult csoportlégkör megteremtését, az együttes pozitív élmények biztosítását, az önállóság, felelősség, önkormányzó képesség kialakítását, fejlesztését, a megfelelő szervezettség, rend, fegyelem, közös és egyéni értékrend folyamatos formálását, az együvé tartozást erősítő hagyományok megteremtését, ápolását és továbbfejlesztését, folyamatos kapcsolattartást a szülőkkel, a városi és falusi élet hagyományainak, jellegzetességeinek szűkebb környezetünk, Békés megye és Békéscsaba sajátosságainak megismerését, ezzel erősítve a nagyobb közösséghez, a városhoz való tartozás érzését.

A napközis foglalkozások általános, szervezési, tervezési feladatai Óraterv: Csoport: Évfolyam: Óra (napi):

1. 1. 4,5

2. 1. 4,5

3. 2. 4,5

4. 2. 4,5

5. 3. 4,5

6. 3. 4,5

7. 4. 4,5

8. 4. 4,5

9. 5-6. 3

10. 5-6. 3

A napközi feladata: A tanulók életkoruknak megfelelő szinten: • sajátítsák el és gyakorolják az egészséges, kulturált életmód szokásait, • legyenek képesek társas kapcsolataik alakítására, a társakkal való együttműködésre, fejlődjék aktivitásuk, • legyenek képesek a képességeiknek megfelelő önálló tanulásra, önművelésre, • legyenek képesek a szabadidejük személyiségfejlesztő, önálló felhasználására. Szervezési feladatok – a napközis foglalkozások igénybevétele: • a tanuló a délelőtti tanítás után igénybe veheti a napközis foglalkozásokat, • a lehetőségeknek megfelelően alsó tagozaton a homogén csoportok szervezése a cél (egy osztály - egy napközis csoport), Felső tagozaton, főleg 5., 6. osztályosoknak heterogén csoportok szervezése, • a szülő írásos kérése alapján rendszeresen eljárhatnak a tanulók különböző foglalkozásokra (helybeli és városi szervezésű programokra). Szociális juttatások, a térítési díjak befizetése: Azok a tanulók, • akiknek családi helyzete indokolttá teszi, • akik tartósan betegek, • illetve akiknek legalább két nappali tagozaton tanuló vagy annál kisebb testvére van, étkezési


22


támogatásban részesülnek. • az étkezési díjak befizetése megadott időben történik, ennek elmaradása esetén a tanulónak az iskola étkezést nem biztosít. Tervezőmunka: • a neveltségi szintfelmérés után a foglalkozási terv, naptári emlékeztető készítése, • az elkészült terv az iskolai munkaterv által meghatározott feladatokra és programokra épül, és folytatása a délelőtti oktató-nevelő munkának, • a foglalkozások megtervezése, megvalósítása a csoport tanulóinak életkori sajátosságai alapján, az egyéni érdeklődésnek és a készségszintnek megfelelően történik, • az órarend figyelembevételével a napirend elkészítése. A napközi rendje: • előkészületek, ebédelés, • levegőzés, • mindennapos játékos egészségfejlesztő testmozgás lehetőségének biztosítása, • tanulmányi munka (legalább napi 60 perc), • komplex foglalkozás: technikai, kulturális: irodalom, zene, gyűjtőmunka, színházlátogatás, kiállítás, műsor megtekintése, séta, kirándulás, sportversenyek, vetélkedők... helyét, idejét, időtartamát az aktuális feladatok adják. • uzsonnázás, • szabadfoglalkozás. Tanulmányi munka: • a tanuláshoz nyugodt légkört kell biztosítani, • a tanulásra előkészítés szakaszában alkalmazható tanulási módszereket, technikákat szokássá kell fejleszteni: → a tanszerek kiválogatása, célszerű elhelyezése, → a célszerű egyéni sorrend megállapítása, → időtervezés. • az egyéni tanulás szakaszában alkalmazható tanulási módszerek, technikák megismertetése, szokássá fejlesztése a feladat: → szóbeli és írásbeli munka sorrendje azonos tárgyon belül, → a tanszerek, segédeszközök használata, → a szóbeli tanulás módszere, → a verstanulás módszere, → idegen nyelv tanulása, → önellenőrzés, értékelés. • külön figyelmet kell fordítani a gyengébbek felzárkóztatására, az egyéni korrekcióra, a tehetségesekkel való foglalkozásra, • állandó kapcsolatot kell tartani az osztályfőnökkel, szaktanárokkal, a fejlesztőpedagógussal.


23


Tanulószoba 7-10. évfolyamon tanulóknak szülői igény vagy osztályfőnöki, illetve szaktanári javaslatra szerveződik. Lehet időszakos vagy teljes tanévre szóló is. Be- és kilépés a szülő írásbeli kérelme alapján lehetséges a tanév során folyamatosan. Énekkar Elsősorban a speciális ének-zene csoportoknak, de nyitott a többi tanuló felé is.

Szakkör Lehetőség szerint, igény alapján szerveződik egy tanévre. A belépés szaktanári javaslatra önként történik. Megközelítően azonos tudással rendelkező, lehetőleg azonos évfolyamon tanuló diákok számára szerveződik.

Alkotóműhely, érdeklődési kör Jellemzői azonosak az előzővel, azonban életkortól függetlenül szerveződik. A részvétel a jelentkezést követően kötelező.

Iskolai sportkör Lehetőséget biztosít valamennyi tanulónak a mindennapos testedzésre az iskola és a diáksport egyesület között megkötött megállapodás szerint. Az együttműködési megállapodás tanévenként felülvizsgálandó, megerősítendő. Intenzív sportolási lehetőséget biztosít egyesületi keretben az egyesületi tagok számára. A működést az egyesület alapító okirata szabályozza.

Önismereti csoportok Igény alapján szerveződnek, lehetőleg hasonló korúakból, időszakos működésűek. Vezetőjük az iskolában foglalkoztatott mentálhigiénés szakember. A csoport működésének idejét a csoportvezető és a résztvevők a foglalkozásokat megelőzően együtt állapítják meg.

Egyéni foglalkozás A Kt. által szabályozott időkeretben szerveződik a tehetségek kibontakoztatása, a hátrányos helyzetű, tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása és korrepetálás céljából.

A tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás Különösen: • tanulmányi kirándulás, • erdei iskola, • környezeti nevelési program, • kulturális, illetve sportrendezvény.


24


Feltétele: • projektterv készítése, • minimum három, maximum napi nyolc órának megfelelő időtartam, • kezdeményezés alapján az igazgató engedélye. A jóváhagyott projektterv alapján együttműködési megállapodás keretében a programot (tanulmányi kirándulás, erdei iskola, környezeti nevelési program) a 3T Alapítvány bonyolítja. A Kt. 121.§ (1) 39. pont alapján a fenti foglalkozások figyelembe vehetők tanítási napként.

2.4.3.3. Az iskolai életet segítő egyéb tevékenységek A nem kötelező órakeret terhére pedagógus közreműködésével • felkészítés iskolai rendezvényre, • mentálhigiénés tanácsadás, • pályaválasztási tanácsadás, • konzultációs informatika foglalkozás, gépteremhasználat. A ráfordított időkeret meghatározására tanévenként kerül sor. Igénybevétele ingyenes.

2.4.3.4. A rendelkezésre álló órakereten kívüli foglalkozások, tevékenységek A szülők igénye alapján önköltséges formában tanévenként szerveződik a vonatkozó jogszabályok figyelembe vétele mellett. A részvétel és a költségtérítés a jelentkezést követően a tanév végéig kötelező.

Idegen nyelvi társalgási foglalkozások A rendelkezésre álló időkereten felül szerveződik igény szerint, önköltséges módon a 7-13. évfolyamon, a nyelvtudás alkalmazhatóságának fokozása, a kétszintű érettségire való felkészülés segítése, a nyelvvizsgákra történő eredményes felkészülés céljából. → A foglalkozások a 7-8. évfolyamon a munkaközösség által kidolgozott tematikára épülnek (10. sz. melléklet), a 9-12., illetve 10-13. évfolyamokon a csoportok igényeihez való alkalmazkodás a jellemző. → A csoportok szervezésénél támogatott a délelőtti csoportok együtt maradását eredményező forma. A jelentkezés a szülő írásbeli nyilatkozatával történik. A szülői nyilatkozatot félévente kell beszerezni szeptember 10-ig, illetve január 10-ig. A részvétel és a költségtérítés a nyilatkozatot követően az adott félévre kötelező.

Önismeret, érvényesülés, karrierszervezés A nem kötelező tanórai foglakozások időkeretéből vagy a rendelkezésre álló időkereten felül, önköltséges módon szerveződik a 11., 12. évfolyamon a nem nyelvi előkészítő osztályok tanulói számára. Korszerű európai ismeretekre támaszkodva fejleszti a sikeres életút megvalósításához szükséges kompetenciákat. Támogatja az önismereten, önfejlesztésen alapuló életpályatervezést. Pedagógiai program 2010

25


Tartalma: • Európai ismeretek (gazdaság, kultúra, életvitel…), • önismereti tréning, • kommunikációs tréning, • önfejlesztő tréning (vizsgahelyzet, önéletrajz, pályázatok stb.), • idegen nyelvi kommunikáció, • házi dolgozat készítése/előadás idegen nyelven.

Egyéb szolgáltatások • • • • •

iskolaorvosi ellátás, utazó gyógypedagógiai szolgálat, egyéni könyvtárhasználat, reggeli ügyelet, ebédlői ügyelet;

A tanévenként meghatározott illetve az oktatási törvényben szabályozott rend szerint vehető igénybe ingyenesen.

2.4.3.5. Diákönkormányzati munka A diákönkormányzati munka szervezése tekintetében megőrizzük a hagyományaink szerinti struktúrát.

• Az 1-6. és 7-13. évfolyam diákönkormányzatai életkoruknak megfelelő szinten és módon vesznek részt a közösségi feladatokban. • Közreműködnek a diáktársak között uralkodó magatartás, hangnem és értékrend alakításában. • A kialakított, hagyományon alapuló közösségi tevékenységek fejlesztését segítik. • Saját ügyeik intézésében a felelősségérzet növelését ösztönzik, a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezését (Diáknapok, Garabonciás napok, Farsang) vállalják. • Gyakorolják jogaikat, érdekeik érvényesítését, a véleményformálást, a vélemények ütköztetését - Iskolaszék, Házirenddel kapcsolatos kérdések – a demokratizmus szabályaihoz igazodva. • Képviselik a tanulói közvéleményt a különböző fórumokon, segítve az iskolán belüli többi közösséggel való együttműködést (Iskolaszék, tantestület, iskolavezetés). • Gazdagítják a tanulói megnyilvánulási lehetőségeket az iskolarádió és a diákújság adta keretek között. • Közreműködnek új hagyományok kezdeményezésében, kialakításában.

2.4.3.6. Az iskola hagyományrendszere A hagyományok jelenléte az emberi közösségek létének egyik feltétele, közösségekben tovább élő, tudatosan ápolt szokás, bizonyos időközönként ismétlődő alkalom, illetve szellemi örökség. Az iskolai hagyományok kialakítására az intézmény megalakulása óta tudatosan törekszünk.


26


A hagyományápolás közösségfejlesztési feladatai • Kötetlenebb jellegével, érzelemmel teli élményt adjon erősítve a közösséghez való tartozás érzését. • Nevelje a tanulókat egymás segítésére (táborok, hulladékgyűjtés, versenyek), mások munkájának, eredményeinek elismerésére, megbecsülésére (év végi rajzkiállítás, technika kiállítás). • A változatos tevékenységi formák, kulturális rendezvények, a közös ünnepek erősítsék az együvé tartozást, az egymásért való felelősség érzését. • A különböző korosztályok egymáshoz való alkalmazkodása, együttélése, az egymás iránti türelem kialakítása olyan rendezvényekkel amelyek iskolánk valamennyi tanulóját érintik. • Jó kapcsolat kialakítása a tevékenységeket segítő felnőttekkel, szülőkkel, más iskolák tanulóival.

Szokások, hagyományok Iskolai ünnepségeken a tanárok és az általános iskolai tanulók ünnepi viselete: fehér felső, sötét alj. A gimnáziumi tagozaton a lányok fehér matrózblúzt, sötét szoknyát viselnek; a fiúk fehér inget, sötét nadrágot. Iskolánk valamennyi tanulójának ünnepi viseletét iskolai nyakkendő egészíti ki. • Iskolakönyv: a végzős tanulók albuma. • „Az Év Tanára” cím a kitüntető oklevéllel és plakettel az SZM és a Belvárosi Iskoláért Alapítvány által alkotott szabályzat szerint kerül átadásra az iskola jelenlegi tanárai köréből. • "Az Iskola Díszpolgára" cím a kitüntető oklevéllel és aranygyűrűvel a Belvárosi Iskoláért Alapítvány szabályzata szerint kerül átadásra a végzős évfolyam diákjai, ill. az iskola jelenlegi és egykori tanárai, dolgozói, volt diákja, továbbá bármely más arra méltó felnőttek köréből. • Arcképcsarnok: az országos versenyek döntőinek helyezettjeiről, az iskola díszpolgárairól. • Hagyományos iskolai rendezvények A tanév rendjéhez kötődő alkalmak: →Tanévnyitó és -záró ünnepségek →Gólyabál →Szalagavató →Ballagás Nemzeti, társadalmi ünnepek: →Október 23. →Március 15. →Megemlékezés a kommunizmus áldozatairól a középiskolai évfolyamokon →Megemlékezés a holocaust áldozatairól a középiskolai évfolyamokon


27


Rendszeres kulturális rendezvények: →A Zenei Világnap megünneplése (október 1.) →Karácsonyi hangverseny →Karácsonyi játszóház →Óév-búcsúztató →Farsangi játszóház →Farsangi mulatság az általános iskolai tanulók részére →A Magyar Nyelv hete (március) →Tavaszi hangverseny →Diáknap (a tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap) →A Föld napja, környezetvédelmi hét (április) →Gyermeknap →Iskolagaléria: évente 3-4 alkalommal képzőművészeti kiállítás rendezése az aulában Sportesemények: →Belváros Kupa (leány tornaverseny) →Osztályok közötti bajnokságok → Mikulás Kupa →Nyuszi Kupa →Diákolimpián való részvétel

2.4.3.7. Iskolánkban a közösségfejlesztés feladataiban közreműködnek • Az iskola mellett működő alapítványok: Belvárosi Iskoláért Alapítvány Diáksportért alapítvány Idegen nyelv oktatása és tanulása alapítvány Táborozási turisztikai, természetvédelmi alapítvány • Szülői munkaközösség 1-6. évfolyam • Szülői munkaközösség 7-13. évfolyam

2.4.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségek kezelésével összefüggő pedagógiai tevékenység A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló az iskolai nevelés és oktatás keretében beilleszkedését segítő rehabilitációs foglalkoztatásra jogosult. Megítéléséről a nevelési tanácsadó megkeresésére – melyet a szülő, az iskola kezdeményez – a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. Békéscsaba város önkormányzata biztosítja e tevékenység iskolai koordinálásához, az érintett tanulók integrált neveléséhez, a feladat ellátásához: • egy fő fejlesztőpedagógus foglakoztatását, • a megbízott intézmény utazó gyógypedagógusai munkájának igénybevételét városi együttműködés keretében, Pedagógiai program 2010

28


• a városi szakszolgálatok szolgáltatásait.

A tanulókkal való foglalkozás feladatai A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekekkel történő foglalkozást megelőzi iskolába lépéskor, vagy a válsághelyzet észlelésekor az iskolai szűrés. A szakszolgálatok véleményének kialakításáig mindennapi megsegítésük a feladat, melyet az osztályokban tanító nevelők látnak el a fejlesztőpedagógussal, a mentálhigiénés szakemberrel együttműködve. A vizsgálatokat végzőkkel történő egyeztetés alapján alakul ki a döntés, kik jogosultak rehabilitációs foglalkozásokra, melyeket az utazó gyógypedagógus vezet. Kik azok, akik osztálykeretben differenciált feladatadással, az időtényező növelésével, a szóbeliség előtérbe helyezésével, illetve a fejlesztőpedagógus irányításával kapnak megsegítést. A fejlesztés egyéni útjának megtervezése, megvalósítása a tanuló életkorától, a beilleszkedési, magatartási nehézség típusától, fokától függ. A fejlesztés eredményessége érdekében az egyéni nehézségek figyelembe vételével egyéni fejlesztési tervet készít a pedagógus, a fejlesztőpedagógus. A pszichés gondokkal küzdő tanulók számára az iskolában megoldható terápia lépéseit a mentálhigiénés nevelő tervezi meg. Tapasztalataikról feljegyzést készítenek. A tanuló fejlődéséről rendszeresen konzultálnak a szakszolgálatokkal, az általuk meghatározott időpontokban kontrollvizsgálatra irányítják a gyermekeket. A pedagógus, az iskolában dolgozó szakemberek és az iskolával együttműködő szakemberek a gyermekek megsegítésének egész folyamatában együttműködnek a szülővel, tájékoztatják tapasztalataikról, értékelik a tanuló fejlődését. Feladataikat, hatáskörüket, beszámoltatásukat az érvényes jogszabályok alapján munkaköri leírásuk tartalmazza, amely az ellenőrzés, értékelés alapdokumentuma.

Prevenciós célú tevékenységeink • • • •

A tanuló helyzetének, elfogadottságának megismerése a közösség szerkezetében. A közösségek elfogadó és toleráló képességének kialakítása, megtartása. Mentálhigiénés programok. Személyiségfejlesztő foglalkozások.

A személyes megsegítés tevékenységei • Egyéni bánásmód, megsegítési terv alapján. • Fejlesztőpedagógus, utazó gyógypedagógus, mentálhigiénés nevelőink segítségének igénybe vétele. • A külső szakszolgálatok terápiái. • A szülőkkel való speciális együttműködés. • A tanuló aktív közreműködésre motiválása saját nehézségei enyhítéséhez, legyőzéséhez.


29


2.4.5. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenység Kudarcot megélő gyermekek azok, akik pszichés funkcióik fejletlensége, képességstruktúrájuk hiányossága, zavara miatt előreláthatóan ki lesznek téve e negatív élménynek, illetve akik átmenetileg alulteljesítenek. Feladatunknak tartjuk olyan iskolai légkör megteremtését, amelyben a tanulók által megélt, a tanuláshoz vagy az önértékeléshez kapcsolódó kudarcok számát minimálisra tudjuk csökkenteni. A folyamatszabályozás törvényi háttere ugyanaz, mint a beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő gyermekek esetében. A megsegítők köre szintén. Feladatuk munkaköri leírásaikban szabályozott.

Kudarc megelőző tevékenységeink • • • • •

A pedagógiai folyamat ellenőrzése, értékelése. Belső és külső képességvizsgálatok A tanulói klíma vizsgálata, elemzése. A tanulók motivációinak vizsgálata. Az elégedettségi vizsgálatokból levonható következtetések beépítése a nevelési – oktatási folyamatba. • Tanár-továbbképzések szervezése.

Kudarckezelő tevékenységeink, különösen a sajátos nevelési igényű tanulók képességkibontakoztatása vonatkozásában • A kudarccal küzdő tanulóink megismerése. Óvodai előzmények, korábbi vizsgálatok eredményeinek, javaslatainak figyelembe vétele. • Az okok feltárása megfigyeléssel, a szülőkkel történő beszélgetésekkel, az aktuálisan alulteljesítők esetében a tanulóval szemben támasztott elvárások felülvizsgálatával, iskolába lépéskor iskolai szűréssel. • Szakszolgálatok – nevelési tanácsadó, szakértői bizottság, logopédia – vizsgálatainak igénybe vétele. • Egyéni vagy kiscsoportos képességkibontakoztató foglalkozás szervezése a fejlesztő pedagógus és utazó gyógypedagógus irányításával a tanulási nehézség, zavar – dysgrafia, dyslexia, dyscalculia, egyéb összetett zavarok – típusának megfelelően. • Szükség szerint a szociális hátrány miatt lemaradó tanulóknak integrációs felkészítés szervezése a 11/1994. MKM rendelet 39/E § alapján. • Tanórai differenciált foglalkoztatás anyagrészek egyénre szabott feldolgozásával, egyes tevékenységek kihagyásával, kicserélésével, az időtényező megnövelésével. • Aktuálisan alulteljesítők esetében egyéni fejlesztéssel, korrepetálással, tanulási szokások, stratégiák átadásával, áthangolásával. • Felmentés egyes tantárgyak, tananyagrészek osztályzattal történő minősítése alól. A szöveges értékelés elvei, szabályozása pedagógiai programunk értékelési rendszerének része. • Az általános iskola első évfolyamának előkészítő jellegű évvé minősítése, ezzel az időtényező kitolása a kisgyermek érése érdekében. • Kontrollvizsgálatok szervezése a törvényesség betartásával, mely alapja lesz a további fejlesztő munkának.


30


• Együttműködés a szülői házzal, ha a kudarc oka ott található, akkor a gyermekjóléti szolgálattal is.

2.4.6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység Alapelveink • A gyermek- és ifjúságvédelmi munka minden pedagógus kötelessége, melyet az ifjúságvédelmi felelősök koordinációjával látnak el. • Olyan pedagógiai tevékenységrendszert és iskolai légkört alakítunk ki, amely kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik tanulónk bőrszíne, neme, vallása, nemzeti és etnikai hovatartozása miatt kitaszított helyzetbe kerüljön. • Tevékenységünk évenkénti értékelésével, a prevenciós munka folyamatos vállalásával enyhítjük a veszélyeztetett gyermekek élethelyzetéből adódó negatív tendenciákat.

A veszélyeztetett gyermekekkel való foglalkozás Legfontosabbnak a prevenciót tartjuk. Ezért minden tanév a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók kiszűrésével kezdődik. Az ifjúságvédelmi felelősök munkáját az osztályfőnökök, tanítók, szaktanárok, fejlesztőpedagógus, diákönkormányzat segítik. Év közben is folyamatosan figyelünk azokra, akiknek a tanulásában, magatartásában negatív változást tapasztalunk. A probléma megoldását a tanulóval, szüleivel folytatott beszélgetéssel, tanácsadással, szakemberhez, szakhatósághoz irányítással, családlátogatással segítjük. Mentálhigiénés nevelőnk az iskolaorvosi, védőnői, ÁNTSZ, rendőrségi szakemberek felvilágosító, tanácsadó, problémakezelő tapasztalatai átadásának összefogásával rendszeres segítséget nyújt egyéneknek, közösségeknek a káros szenvedélyek kialakulása megelőzésében. A veszélyeztetett gyermekeket nyilvántartásba vesszük. A veszélyeztetettséget a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnak jelezzük. Az együttműködés formái: • esettanulmány • családlátogatás • esetmegbeszélés • konzultációk • továbbképzések ifjúságvédelmi felelősöknek. Környezettanulmányt, családlátogatást, jellemzés készítését az osztályfőnök kezdeményezésére, illetve a gyermekjóléti szolgálat és a gyámhatóság felkérésére végzünk. A hivatásos pártfogókkal egy-egy konkrét esetben kerülünk kapcsolatba. Munkájuk pozitív hatását érezzük. Módjukban áll a szülők és a gyermekek számára előírt magatartási normákat betartatni, ellenőrizni.

Prevenciós tevékenységeink: • az iskolai klíma elfogadottságának fenntartása, • osztályfőnöki órák témái, • DADA program, • akciók szervezése a DÖK közreműködésével, • mentálhigiénés tanácsadás, • szakemberhez irányítás.


31


2.4.7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Alapelvünk, segítsük azoknak a tanulóknak a beilleszkedését, képességeiknek megfelelő tanulását, napközbeni ellátásuk biztosítását, akik családi környezetükből adódóan – szociális hátrány, munkanélküli szülők, egy szülős család, áttelepültek, tartós betegség a családban – hátrányos helyzetűek vagy veszélyeztetettek. A szociális segítségnyújtás formái Az iskolában a rászorulók kétféle anyagi támogatást igényelhetnek. Az egyik az étkezési térítési kedvezmény, a másik a tankönyvtámogatás. Mindkettő odaítélése a beérkező kérelmek alapján történik a hatályos jogszabályoknak megfelelően. Az ifjúságvédelmi felelős feladata a beérkező kérelmek előkészítése. • A tankönyvtámogatás rendje: Az ingyenes tankönyvellátásban részesülők körét a 2001. évi XXXVII. tv. a tankönyvpiac rendjéről szabályozza. Az egy tanulóra jutó tankönyvtámogatás összegét a hatályos költségvetési törvény tartalmazza. A tankönyvcsomag összeállításáról az elfogadott elvek, és az ingyenes tankönyvellátásra fordítható keret alapján dönt a tantestület, az iskolaszék, a szülői szervezetek és a diákönkormányzat jogosítványainak biztosításával összhangban. • Az étkezési támogatás rendje: Az alanyi jogon (normatív) kedvezményezettek körét a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény szabályozza. A normatív támogatás mértéke 100%, illetve 50%, igénybevételére csak egy jogcímen van lehetőség. Alanyi jogon túl kapható szociális kedvezmény: Jogszabályi háttér: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének aktuális határozata. A szociális kedvezmény alapja az adott naptári évre megállapított öregségi nyugdíj legkisebb összege. A normatív és a szociális támogatás összevonható. • Az év eleji munkához tartozik a rászorulók tájékoztatása a szociális juttatások egyéb lehetőségeiről. Ezeket a családokat a Családsegítő Szolgálathoz illetve a Polgármesteri Hivatal Szociális Irodájához kell irányítani, ahol rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, rendkívüli gyermekvédelmi támogatást kaphatnak. • Az iskola nyitva tartásának évenkénti szabályozásával megoldjuk a korán érkező tanulók felügyeletét. Segítjük a szülők korai munkakezdését, a bejáró tanulók közérzetének javítását. • Tartós tankönyvek kölcsönzésének biztosításával csökkentjük a családok kiadásait. • A rászorulók számára biztosítjuk képességük fejlesztését, kibontakozását felzárkóztató foglalkozásokon és a napköziben. Figyelemmel kisérésük, segítésük a gyermek – és ifjúságvédelmi felelősök közreműködésével történik. A feladataikat a munkaköri leírásaikban szabályozzuk.


32


2.4.8. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A személyiségfejlesztés feladatrendszerének kialakításakor meghatározó szempont azoknak a tennivalóknak a megjelölése, amelyek a tanulók speciális kompetenciájának fejlesztését szolgálják. Mivel iskolánk a magas színvonalú tudással rendelkező, ezt alkalmazni is képes tanulók kibocsátását tartja céljának, a képességek fejlesztésére, az alkotóképesség kialakítására nagy hangsúlyt fektet. Ezek fejlesztésének feladatait a személyiségfejlesztésbe integráltuk.

A megvalósítás csoportszerkezete iskolánkban • szakkörök működtetése a 3-8. évfolyamokon, • csoportbontások idegen nyelvekből (minden évfolyamon), matematikából a 7-13. évfolyamokon, magyar nyelv és irodalomból a 7-8. évfolyamokon, • osztályok csoportokra bontása speciális képzési irányainknak megfelelően énekből az általános iskolában, idegen nyelvekből, informatikából a gimnáziumban, • emelt szintű érettségire felkészítő csoportok szervezése, • egyéni tehetséggondozás, • sportkörök foglalkozásai: kézilabda, röplabda, lánytorna, futball, úszás, sakk, vívás, … • diákolimpiák, versenysport lehetőségek, tehetségfejlesztés a Belvárosi DSK-val évenként kötött együttműködési megállapodás alapján.

A megvalósítás folyamata A gyermekek adottságainak feltérképezése: intelligenciája, kreativitása, speciális képességei. A motivációs lehetőségek beépítése a képességfejlesztés folyamatába: • biztonságérzetük erősítése iskolába lépésüktől kezdve, • szabadságuk tiszteletben tartása gondolkodásukra, feladatmegoldási algoritmusaikra, hipotézisek megfogalmazására, érvelésükre, kivitelezési technikáikra vonatkozóan, életkori sajátosságaiknak a figyelembe vételével, • értelemfejlesztésük, elfogadott és optimális terheléssel, • a teljesítmény sikerként való megélésének biztosítása, a kudarc kerülése illetve feldolgozási technikáinak elsajátítása. A fejlesztés útja: • képességek fejlesztése – részletezve a személyiségfejlesztésnél, • tehetséges tanulók kiválasztása – teljesítőképességük érdekében speciális érdeklődésük szintjének megismerése, • fejlesztésük területei: kíváncsiság, önbizalom, szabályok, kreativitás, rugalmasság, alkotóképzelet, problémaérzékenység, humorérzék, önértékelés képessége, • a fejlettség bemutatása – önkifejezés tárgyiasult illetve szabályokat újszerűen alkalmazó szellemi alkotásokkal, koreográfiákkal: életkornak megfelelő versenyeken, bemutatókon, fesztiválokon, kiállításokon, pályázatokon, • a megmérettetés feldolgozása, motiváció kiépítése az alkotóvágy magasabb szintű kielégítés


33


2.5. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése, mérése, értékelése Vizsgált terület

Módszer

Mérési pontok, gyakoriság

Az ellenőrzött dokumentumok

Dokumentáció

Felelős

A felhasználás módja, értékelés, intézkedés területei

Nevelés Nevelésszociológiai háttér

• felmérés

• teljes körű öt évente

• a felmérésről készült szakmai anyag

Tanulói klíma

• felmérés

• 5., 7. évfolyam általános iskola évenként; • gimnázium: vezetői pályázat évében

• összehasonlító táblák elemzése • iskolai szintű szakmai anyag

Társas viszony

• szociometriai vizsgálat (ld. melléklet)

Személyiségfejlesztés

• felmérés (ld. melléklet)

• általános iskola 5., 7. o. • gimnázium 9. o. II. félév 11. o. II. félév • 4. o.

Egészséges táplálkozás

• felmérés

• 9. o.

Drogprevenció

felmérés (ld. melléklet)

• 8. o.


34

• ifjúságvédelmi felelősök, • Ig. helyettes I • Ig. helyettes III. • osztályfőnök • Ig. helyettes III.

• pedagógiai program felülvizsgálata

• a felmérésről készült szakmai anyag

• osztályfőnökök • mentálhigiénés tanár

• a közösség fejlődésének segítése

• a felmérésről készült szakmai anyag • a felmérésről készült szakmai anyag • a felmérésről készült szakmai anyag

• mentálhigiénés tanár

• nevelési stratégiák kidolgozása


• étkezési szokások vizsgálata


• nevelési stratégiák kidolgozása

• intézményi önértékelés • vezetői program • összevetés a célokkal


Vizsgált terület

Módszer



Dokumentáció

Felelős


Nevelés Prevenciós programok

• felmérés, • beszámoltatás

• tanév végén

• programterv • nyilvántartások

• írásos összegzés

• programvezető

Veszélyeztetettség

• helyzetfelmérés

• tanév eleje • tanév vége

• nyilvántartás

• nyilvántartás • feljegyzés • hivatalos levelek

• ifjúságvédelmi felelősök

Elismerések, elmarasztalások

• statisztika

• tanév végén

• osztálynapló • ellenőrző • tájékoztató füzet

• statisztikai adatlap • írásos összegzés

• osztályfőnök

Tanulói hiányzás

• statisztika • interjúk

• félévkor • tanév végén

• Osztálynapló • Portai nyilvántartás

• statisztikai adatlap • írásos összegzés

• Ig. helyettes. II.

• trendvizsgálat • fegyelem vizsgálata

Tantervi fegyelem

• dokumentum – elemzés

• tanév eleje, félév, tanév vége

• Igazgatóhelyettesek

Tanítás-tanulás módszerei, motiváció

• óralátogatás • interjú a tanulókkal

• folyamatos, munkaterv szerint

• napló, • írásos összegzés • tanulói füzetek, • dolgozatok • füzetek, dolgozatok • feljegyzések, írásos összegzés

• összevetés a célokkal, a megvalósulási kritériumokkal • az azonos tantárgyat tanítók eszköz-tárának gazdagítása

• Ig. helyettes II.

• a prevenciós cél teljesülésének vizsgálata • együttműködés a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal • trendvizsgálat • fegyelem vizsgálata

Oktatás


35

• munkaközösségvezetők, • igazgatóhelyettesek


Vizsgált terület

Módszer



Dokumentáció

Felelős


Oktatás A tanulók értékelése • Mennyisége, gyakorisága • Összhang a pedagógiai programmal • Tanulmányi eredmények • Egyéni tanulási utak, fejlesztés

• kétszer félévente

• napló

• feljegyzés


• dokumentumelemzés

• tanév végén

• napló


• Ig. helyettes I., II.

• statisztika

• tanév végén

• napló



• tantárgyi mérés, képesség vizsgálat Külső mérések • fenntartói igény szerint – IMIP – ben • megyei mate• Országos kompetencia vizsgálat matika felmérés Belső mérések •képességvizsgálat • 1-4. évfolyam • tantárgyi mérések (magyar, matematika) • 5-8. ált. iskolai • diagnosztizáló Évfolyam mérések

• kétévenként

• fejlesztési napló

• egyéni kép. fejlesztési terv, szakszolgálatok

• Ig. helyettes I. Fejlesztő ped.

• igazgató

• összehasonlítás

• tanév eleje


• 7-13. gimnáziumi Évfolyam

• tanév eleje

• Ig. helyettes III.

• diagnosztizáló mérések

•Vizsgák (különbözeti/ • beszámolás osztályozó/javító) • beszélgetés gimnáziumi felvételi • szóbeli,írásbeli gimnáziumi érettségi vizsga


• folyamatfejlesztés

• 9. o. tanév eleje

• táblázat

• 1. o. tanév eleje • 4. o. tanév vége

• szakmai összegzés • szakmai összegzés

• tanév II. félév • tanév vége • igazgató által meghatározott időpontban

• felvételi dokumentumok • vizsga dokumentáció

36

• a továbbhaladáshoz szükséges feltételek teljesülése

• írásbeli összegzés

• munkaközösségvezető • Ig. helyettes I. • Ig. helyettes I.

• Igazgató Ig. helyettes II. Ig. helyettes III.

• tanulási út tervezése • egyénre szabott fejlesztési program az 5. osztályos átmenet előkészítése • az előzetes ismeretek szintje, fejlesztési stratégia • az előzetes ismeretek szintje, fejlesztési stratégia • a céloknak való megfelelés vizsgálata • trendvizsgálat • külső összehasonlítás


Vizsgált terület

Módszer



Dokumentáció

Felelős

Felvételi vizsgák • adatgyűjtés (felsőokt.) Versenyeredmények • adatgyűjtés

• tanévenként

• írásbeli összegzés


• tanévenként


Oktatásszervezés

• dokumentum elemzés, személyes tájékozódás • beszámoló • dokumentum elemzés • beszámoló, tevékenységi rendszer elemzés • gyakorlatok elvégeztetése a tanulókkal

• félévek elején,

• rendszerezett nyilvántartás • feljegyzés

• óralátogatás • interjú • önértékelés

• munkaterv szerint

Fejlesztőpedagógus tevékenység Mentálhigiénés tevékenység Egészségi állapot, állóképesség mérés – testnevelés Tanári teljesítmény


•Iskolahasználói elégedettség • összehasonlítás, trendvizsgálat • erőforrás gazdálkodás • fegyelem javítása

• havonta

• órarend, tanári ügyeleti beosztás • helyettesítési napló,

• tanév vége

• munkanapló


• Ig. helyettes I.

• tanév végén

• látogatottság (napló) tevékenység rendszer terve



• tanulói adatlapok, • osztályösszesítők, • CD - program


• Fejlődés vizsgálata, prevenció

• tanári teljesítmény értékelő lap

• Igazgató

• teljesítmény értékelés • motiváció

• tanévenként ősszel és tavasszal

(HUNGAROFIT teszt)

• tanmenet • tanulói produktumok

37

• Igazgató


•Ig. helyettes II.

•törvényesség betartása, együttműködés a szakszolgálatokkal a szociális értékrend pozitív befolyásolása


Vizsgált terület

Módszer


Dokumentáció

Felelős


Kapcsolatok Diákmozgalom • DÖK működése • Diákközgyűlés • Diáknapok • Iskolarádió működése • Elégedettségi vizsgálat • Igények Pedagógusok együttműködése • Igények felmérése • Elégedettség vizsgálat Szülők bevonása • Az SZM működése • Elégedettségvizsgálat • Igények elmérése


• beszámoltatás • program elemzések • fókuszcsoportos vizsgálatok • felmérés kérdőívvel

• feljegyzés

• tanév végén • tanévenként • folyamatos • IMIP szerint • IMIP szerint

• szóbeli értékelés

• a céloknak való megfelelés vizsgálata


• elégedettség - trend IMIP szerint • céloknak való megfelelés • elégedettség – trend • folyamatfejlesztés IMIP szerint • céloknak való megfelelés • elégedettség – trend • folyamatfejlesztés IMIP szerint

• feljegyzés, feldolgozott kérdőívek- összegzés

• Igazgató

• osztályfőnök • igazgatóhelyettes. I., III. • igazgatóhelyettes I.,

• kérdőív, interjú

• IMIP szerint

• beszámoltatás (of.) • kérdőíves felmérés • felmérés kérdőívvel • felmérés kérdőívvel

• szülői értekezletek

• feljegyzés

• IMIP szerint

• feldolgozott kérdőívek, összegzés

38

• DÖK segítő tanár • Ig. helyettes II.



2.6. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Akkor működhetünk eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre építünk és figyelembe vesszük a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógusközösség koordinált aktív együttműködése.

Ezen együttműködés • alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség, megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység, • feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség, • eredménye a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. Az együttműködés formáit a pedagógiai feladatokra építettük. A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el: • a törvényben megfogalmazott jogok és kötelességek gyakorlását, • együttműködő magatartást, • őszinte véleménynyilvánítást, • nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását, • érdeklődő – segítő hozzáállást, • a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését, • aktív részvételt az iskolai rendezvényeken. Iskolánk a tanulók helyes neveléséhez a következő tevékenységi formákat kínálja: • rendszeres és folyamatos tájékoztatást a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, • előre tervezett szülői értekezleteket, • fogadóórákat, • nyílt napok, nyílt órák szervezését, • változatos tanórán kívüli tevékenységek szervezését, • előadások szervezését - logopédus - nevelési tanácsadó - pszichológus - egészségügyi szakember (orvos, védőnő) meghívásával, igény és érdeklődés alapján, • családlátogatást, • közös programokat (farsang, gyermeknap, gólyabál, szalagavató, diáknapok, kirándulás, hulladékgyűjtés).

A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: • • • •

közös rendezvények szervezése a szülők, tanulók és a pedagógusok részvételével, a minőségfejlesztési rendszer kiépítéséhez a kommunikációt erősítő találkozók, fórumok, vizsgálatok szervezése, az intézményképviseletben együttes megjelenés a szülőkkel.


41


Gimnazistáink körében a kollégiumi ellátás iránti igény nem jelentős. Így az iskola és a kollégium közötti kapcsolattartást is a mindenkori egyéni helyzetekhez igazítjuk elsősorban az osztályfőnök – kollégiumi nevelőtanár szintjén. Éves munkatervünket eljuttatjuk az érintett kollégiumokhoz.

3. A helyi tanterv A helyi tantervünk az OM által kiadott, a NAT szerint átdolgozott kerettanterv alapján; a kétszintű érettségi vizsga követelményrendszerére tekintettel illetve a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának tantervi irányelvei figyelembe vételével készült.

3.1. Tantervi alapelvek 

 





     



A pedagógiai munkánk középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, személyiségének a fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb területe is. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tevékenység. A NAT kiemelt fejlesztési feladatai érvényesülnek a helyi tantárgyi tantervekben, s ezáltal erősödnek a tantárgyközi kapcsolatok, a tanítás-tanulás szemléleti egységét biztosító tevékenységformák. A helyi tanterv tantárgyi struktúráját, a kötelező óraszámok belső arányait, a választható órák felhasználási módját a tantervi ajánlások és a pedagógiai program cél- és feladatrendszerével összhangban alakítottuk ki. Az 5-6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás időkeretét tantárgyakhoz rendeltük, de elkülönítetten kezeljük azokon belül. A képességfejlesztő program elsősorban ezekhez az órákhoz kötődik. Háromdimenziós mátrixban rögzíti a képességek (képességlista), a fejlesztés színterei (fejlesztő foglalkozások megnevezése) és a fejlesztés időszakai (félévek) közötti kapcsolatokat. (Korlátozott érvényességű - a 2010/2011-es tanévben az ötödik, hatodikos évfolyamokra, a 2011/2012-es tanévben a hatodikos évfolyamra vonatkozó - rendelkezés. Ez a bekezdés 2012. szeptember 1-jétől érvénytelen.) Növeltük a természettudományos tárgyak időkeretét a korábbihoz képest annak érdekében, hogy az általuk közvetített ismeretek oktatásának súlya is növekedjen. Hasznosítjuk a sajátos iskolaszerkezet előnyeit a helyi tantervünkben. Az 1-4. évfolyamokon a haladási ütemet az eredményes és biztonságos alapozáshoz igazítottuk. A tanulók életkori, fejlesztési szükségleteihez igazodik a bánásmód, nevelési-oktatási módszerekben, tanulási-tanítási stratégiákban, elvárásokban. A tanulók heti tanórai terhelése alacsonyabb a megengedettnél. A hatosztályos gimnázium egyedi tantervének több mint tíz éves tapasztalattal alátámasztott erősségeit megőrizzük. A tanulásnak nem kizárólagos színtere a tanórai foglalkozás, az iskola. A pedagógiai programunk úgy állítja középpontba az egész személyiség komplex fejlesztését, hogy tekintettel van az egyéb tanulási formákra, tevékenységekre is. Fontos szerepet szánunk iskolai könyvtárunknak. ( 4. sz. melléklet) A házi dolgozat műfaja a kutatómunka segítségével, a tudományterületek összekapcsolása révén elősegíti a szintetizáló képesség fejlődését. (9. sz. melléklet)


42






Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználásának gyakoribbá tételével segítjük az információs társadalom technológiái sokoldalú, magabiztos és kritikus használatának kifejlődését. A gyorsan változó körülmények miatt elengedhetetlen a rugalmas reagálás lehetőségének biztosítása a helyi tantervben.

3.1.1. A tantervi alapelvek érvényesítése a tanulás szervezésében 



   

Az általános iskolai képzési szakaszon un. vegyes összetételű osztályok működnek. A Nevelési Tanácsadó által kiszűrt tanulókkal illetve a pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulókkal (szakértői bizottság véleménye alapján) főállású fejlesztőpedagógus és utazó gyógypedagógus foglalkozik egyéni vagy kiscsoportos formában. Az érintett tanulókat időszakosan kiemeljük az osztálytanításból. Csoportbontást alkalmazunk a feltételeink függvényében → ahol a jogszabályok előírják. (technika, informatika), → magyar nyelv és irodalom (7-8. évfolyam), matematika (7-13. évfolyam), → idegen nyelvek Az ének-zenével emelt óraszámban foglalkozó tanulókat énekóráik időtartamára kiemeljük az osztálykeretekből. Számukra a tanórai foglalkozásokat ének-zene szakos szaktanár tartja. Differenciálási lehetőséget jelentenek a tanórákon kívül szervezett korrepetálások, felzárkóztató illetve a tehetséggondozó foglalkozások. A fentiektől eltérő további differenciálást az osztálykereteken belül oldja meg a pedagógus. A differenciált tanulásszervezés terén előnyben részesítjük → a tanulás belső motivációját erősítő, → a tanulói aktivitást igénylő, → az előzetes ismeretekre támaszkodó, → az együttműködő (kooperatív) tanulási technikákat alkalmazó, → az egyéni képességekre, sajátos nevelési igényre tekintettel lévő, szervezési megoldásokat.

Az 1-4. évfolyamon nem preferálunk tanítási módszert, tanítási szerkezetet (kisfelmenő, nagyfelmenő). A módszer tekintetében a választást a munkaközösségekre bízzuk, amelyek a szülők véleményének ismeretében döntenek. A tanítási szerkezet vonatkozásában a vezetői döntés - a munkaközösségi vélemények meghallgatását követően- a beiskolázási szempontokat is mérlegelve születik meg.  A nem szakrendszerű oktatás éves fejlesztési programját a képességfejlesztés háromdimenziós mátrixa alapján a tantárgyfelosztásban megnevezett pedagógusok állítják össze minden tanév augusztusában az érintett osztályok 4. év végi felmérései és a tanítók tapasztalatai alapján. Negyedévente az érintettekből álló pedagógus csoport → értékeli az addigi tapasztalatokat, → megerősíti vagy megváltoztatja a következő negyedév prioritásait. (Átmeneti rendelkezés.) (Korlátozott érvényességű - a 2010/2011-es tanévben az ötödik, hatodikos évfolyamokra, a 2011/2012-es tanévben a hatodikos évfolyamra vonatkozó - rendelkezés. Ez a bekezdés 2012. szeptember 1-jétől érvénytelen.) A gimnáziumi képzésben:  Az angol nyelv tanulását a 7.és a 8. évfolyamon csoportbontásban szervezzük azonos időpontban, ezáltal lehetőséget teremtünk az előismeretek szerinti differenciálásra. A 


43


csoportszervezésnek ezt a formáját alkalmazzuk a gimnáziumi évfolyamokon is az angol, mint első idegen nyelv esetében.  A két utolsó évfolyamon az emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő foglalkozások tovább tagolják az osztálykereteket.  nagy jelentőséget tulajdonítunk az önálló tanulásnak.  Az alkalmazási képességek sokoldalú fejlesztése céljából bevezetjük a tantárgyak feletti házi dolgozat műfaját. Mind a két tagozaton az igények alapján szervezzük a tanulószobát speciálisan ötvözve a felzárkóztatás, a tehetséggondozás, az egyéni konzultáció lehetőségével.

3.1.2. A tantervi alapelvek érvényesülése a tantárgyi rendszerben 



  

 



A nem szakrendszerű oktatás időkeretét az 5-6. évfolyamon az alábbi tantárgyakhoz rendeljük: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, természetismeret, rajz és vizuális kultúra. (Korlátozott érvényességű - a 2010/2011-es tanévben az ötödik, hatodikos évfolyamokra, a 2011/2012-es tanévben a hatodikos évfolyamra vonatkozó - rendelkezés. Ez a bekezdés 2012. szeptember 1-jétől érvénytelen.) A modulok önálló tantárgyként jelennek meg az alábbi esetekben a felmenő rendszerben belépő tantervi változatok esetében: →Emberismeret,etika és vallástörténet (7. évfolyam), →Mozgókép és médiaismeret (8. évfolyam), →Egészségtan (6. évfolyam), →Művészetek (11. ill. 12. évfolyam), →Társadalomismeret (12. ill. 13. évfolyam). Kivételek: a Hon- és népismeret integrálása a Történelemmel (5-6. évfolyam), Egészségtan integrálása a Biológiával (8. évfolyam); Tánc és dráma integrálása a Magyar nyelv és irodalommal (5., 9. évfolyam); Társadalomismeret integrálása a Történelemmel (10. évfolyam). A Magyar nyelv és irodalmat két tantárgyként tartalmazza a helyi tanterv az első évfolyam kivételével. Az ember- és társadalomismeret, etika tantárgy kibővül egyedi tantervünk saját fejlesztésű Vallástörténet tantárgyának ismeretanyagával. Az osztályfőnöki órák jelentős szerepet kapnak a személyiség- és közösségfejlesztésben, a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelési technikákkal összefüggő ismeretek elsajátításában. A Művészetek, mozgókép és médiaismeret tantárgy integrált tantárgy. A Formai kivitelezés tantárgy – a gimnáziumban- sajátos integráció, az iskolai munka valamennyi területén az igényes, tudatos formai megvalósításra nevelés eszköze, egyben leválasztja ezt az elemet a tartalmi teljesítmény értékeléséről. Az utolsó két évfolyamon az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészülést biztosító foglalkozások hozzájárulnak a sikeres érettségi vizsgához, az önismereten alapuló továbbtanulási irány megválasztásához, a legjobb egyetemeken való eredményes tanuláshoz.

A KMM jelzésű tanterv szerint haladók számára: • Az emelt szintű felkészülést biztosító foglalkozások közül legfeljebb kettő szabadon választható tanóra a nyelvi csoportok esetében, legfeljebb egy választható szabadon az informatika csoport esetében az alábbi tantárgyakból intézményen belüli óraszervezéssel: → Magyar nyelv és irodalom, Pedagógiai program 2010

44


•

→ Történelem, → Matematika, → Biológia, → Fizika, → Földrajz, Kémia, illetve Informatika (a nyelvi csoportba járók számára) tantárgyakból legalább öt fő jelentkezése esetén. Az első idegen nyelvből az érettségi felkészítést a kötelező óraszámon belül szereplő 2 órában biztosítjuk oly módon, hogy külön csoportot képezünk a középszintű és emelt szintű vizsgára készülő tanulókból.

• Az Informatika tantárgy óraszáma az informatika csoportban, a második idegen nyelv magas óraszáma mind az idegen nyelvi, mind az informatika csoportban lehetővé teszi az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészülést az óraterv szerinti alapóraszámban. • A középszintű érettségi vizsgára történő felkészülést helyi tantervünk a kötelező tanórák keretében biztosítja az alábbi tantárgyakból: kötelező érettségi vizsgatárgyak, Biológia, Fizika, Földrajz, Informatika. Az öt évfolyamos képzésben résztvevőknek az emelt óraszámú informatika képzést a NYEK évfolyamon, továbbá a 12-13. évfolyamon a választható foglalkozások körében biztosítjuk. A 4/11, 5/07, 6/07, 7/07 jelzésű óraterv szerint haladók számára: Az érettségire való felkészítést segítő emelt szintű foglalkozások közül legfeljebb kettő szabadon választható tanóra az alábbi tantárgyakból intézményen belüli óraszervezéssel: → Magyar nyelv és irodalom, → Történelem, → Matematika, → Biológia, → Fizika, Földrajz, Kémia, illetve informatika tantárgyakból legalább öt fő jelentkezése esetén.  A középszintű érettségi vizsgára történő felkészülést helyi tantervünk a kötelező tanórák keretében biztosítja az alábbi tantárgyakból: kötelező érettségi vizsgatárgyak, Biológia, Fizika, Földrajz, Informatika.  Azon a tanulók számára, akik nem élnek az emelt szintű felkészítést biztosító szabadon választható tárgyak felvételének lehetőségével (legalább egy tárgy esetében), kötelezően választandó heti 3X1 óra foglalkozás az alábbiak közül: → középszintű felkészülést segítő foglalkozás a második idegen nyelv, a biológia, a földrajz, és a fizika tárgyak valamelyikéből (heti 1-1 óra) → informatika (heti 1 óra) → önismeret, érvényesülés, karriertervezés (heti 1 óra). 

3.1.3. A tantervi alapelvek érvényesítése az időkeret felosztásában, a tananyag elrendezésében 

•

Az idegen nyelv oktatását - városi szintű egyeztetés szerint- a harmadik évfolyamon kezdjük. A Művészetek, mozgókép és médiaismeret tantárgy az integráció révén kap elegendő időt (2 óra/hét / 11. évfolyam) a választott megközelítési mód (filmvetítés) megvalósításához.


45






A speciális Ének-zene (1-6. évfolyam), az első idegen nyelv (3-4. és 7-8.évfolyam NAT és gimnázium 7-10. évfolyam), Magyar nyelv (8. évfolyam NAT)Matematika (általános iskola 78. évfolyam KMM), az Informatika (gimnázium 7-10. évfolyam), helyi tantervében meghatározott követelmények teljesítése csak az óratervben megjelölt számú szabadon választható tanítási órán való részvétellel teljesíthető. Az emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő foglalkozások szabadon választható tanórák.

Megjegyzés: 1. A 241/2007. (IV.26.) közgyűlési határozat I. pontjának végrehajtásaként a hatosztályos gimnáziumi tanterveket az iskola felmenő rendszerben kifuttatja. Az utolsó érintett évfolyam: a 2007/08-as tanévben hatodik osztályosok évfolyama. 2. A 2007/08-ban ötödik osztályt végzők az általános iskolai KMM jelzésű óraterv szerint haladnak tovább a nyolcadik osztály végéig. A középiskolára való differenciált felkészülésüket segítendő a magyar nyelv és irodalom és a matematika oktatása a 7-8. évfolyamokon csoportbontással történik.


46


3.2. Alkalmazott tanterveink 3.2.1. Alkalmazott tanterveink 2006-2010 között

1.

N

N

N

N

N

N

N

N

2.

N

N

N

N

N

N

N

N

3.

N

N

N

N

N

N

N

N

4.

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

5.

KMM KMM

6.

KM

KM

KMM KMM

7.

6/07 7/07

6/07 7/07

KMM KMM

8.

KMM

KMM KMM

6/07 7/07

6/07 7/07

KMM KMM

9.

KMM

KMM 5/07

KMM

KMM 5/07

6/07 7/07

6/07 7/07

10.

KMM

KMM

KMM

KMM 5/07

KMM

KMM 5/07

6/07 7/07

11.

KM

KM

KMM

KMM

KMM

KMM 5/07

KMM

KMM 5/07

12.

KM

KM

KM

KMM

KMM

KMM

KMM

KM

07/08

09/10

08/09

5/07

10/11

N = a NAT alapján elfogadott helyi tanterv (2007-ben módosítva az 5-8. évfolyamokra) KM = a módosított kerettantervnek megfelelő helyi tanterv (-2,5 órás) KMM=KM „billegős” óraszámmal a természettudományos tárgyaknál a 7-8. évfolyamokon KM = KM lineáris verziója KMM = KM óraszám átrendezéssel 5/07 = öt évfolyamos gimnáziumi tanterv nyelvi előkészítővel 6/07 = hatosztályos gimnáziumi tanterv (2007-ben módosított verziója) 7/07 = hétosztályos gimnáziumi tanterv (2007-ben módosított verziója)


47


3.2.2. Alkalmazott tanterveink 2011-2013

N/10

1.

N

N

N

N

2.

N

N

N

N

3.

N

N

N

N

4.

N

N

N

N

5.

N/10

N/10

N/10

N/10

6.

N

N

N/10

N/10

7.

N

N

N

N

8.

N

N

N

N

9.

4/07

4/07

4/07

4/07

10.

6/07

6/07

4/07

4/07

11.

6/07

7/07

6/07

6/07

12.

KMM

KMM

6/07

7/07

5/07 5/07

11/12

N KM KMM KM KMM 5/07 6/07 7/07

N/10

5/07 12/13

= a NAT alapján elfogadott helyi tanterv (2007-ben módosítva az 5-8. évfolyamokra) = a módosított kerettantervnek megfelelő helyi tanterv (-2,5 órás) =KM „billegős” óraszámmal a természettudományos tárgyaknál a 7-8. évfolyamokon = KM lineáris verziója = KM óraszám átrendezéssel = öt évfolyamos gimnáziumi tanterv nyelvi előkészítővel = hatosztályos gimnáziumi tanterv (2007-ben módosított verziója) = hétosztályos gimnáziumi tanterv (2007-ben módosított verziója)

= NAT alapján 2010-ben elfogadott helyi tanterv (2010-ben módosítva az 5-6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás eltörlésével)


48


3.3 . Az általános iskola tantárgyi rendszere és óratervei 3.3.1. A NAT alapján készült óratervek 2004 (2007-ben átdolgozva az 5-8. évfolyamokon) 3.3.1.1. Általános csoport

Tantárgy / évfolyam Magyar nyelv Irodalom (Dráma) Anyanyelvi képességfejlesztés Történelem és állampolgári ismeretek Képességfejlesztés (történelem) Idegen nyelv Matematika Matematikai képességfejlesztés Informatika Környezetismeret Természetismeret Képességfejlesztés (természetismeret) Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Képességfejlesztés (rajz és vizuális kult.) Technika és életvitel Testnevelés és sport (Tánc) Osztályfőnöki Emberismeret, etika és vallástörténet Mozgókép és médiaismeret Egészségtan Kötelező tanóra (52.§ (3)) Kötelező tanóra (52.§ (7)) Összes kötelező tanóra Összes tanóra maximuma

*

N Heti óraszámok évfolyamonként 1. 8

4

1

2. 3 5

4

1

3. 3 5-4

4. 3 4

1* 4

3* 4-3

1-2

0-1 2

1 2

1 2

1-2 2-1

2-1 1-2

1 3

1 3

1 3

1 3

5. 1 2-1 2 1-2 1-0 3 2 2 0-1

6. 1 1-2 2 2-1 0-1 3 2* 2 1-0

1 1-0

1-2 1-0

1 1 0-1 2-0 2-3 1

1 1 1-0 0-2 3-2 1

7. 2 2-1

8. 2* 2

2

2

4* 3

4* 3

1

1

2-1 1-2 1-2 2-1 1 1

1-2 2-1 2-1 1-2 1 1-0

1 3-2 1 1

1-0 2-3 1 1

20

20

20 22

20 22

20 1 21 22

0-1 22,5

22,5 22,5 25 25 0,5-1,5 3-1 0,5 2-1 23 23-22 23-24 28-26 27-26 24-25 26-25 26-25 29 29

Nem kötelező keret terhére megemelt óraszám Csoportbontás


49


3.3.1.2. Speciális ének-zene csoport

Tantárgy / évfolyam Magyar nyelv Irodalom (Dráma) Anyanyelvi képességfejlesztés Történelem és állampolgári ismeretek Képességfejlesztés (történelem) Idegen nyelv Matematika Matematikai képességfejlesztés Informatika Környezetismeret Természetismeret Képességfejlesztés (természetismeret) Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Képességfejlesztés (rajz és vizuális kult.) Technika és életvitel Testnevelés és sport (Tánc) Osztályfőnöki Emberismeret, etika és vallástörténet Mozgókép és médiaismeret Egészségtan Kötelező tanóra (52.§ (3)) Kötelező tanóra (52.§ (7)) Összes kötelező tanóra Összes tanóra maximuma

*

N Heti óraszámok évfolyamonként

1. 8

4

1

2. 3 5

4

1

3. 3 5-4

4. 3 4

1* 4

3* 4-3

1-2

0-1 2

3* 2

3* 2

3-2* 2-1

3-2* 1-2

1 3

1 3

1 3

1 3

5. 1 2-1 2 1-2 1-0 3 2 2 0-1

6. 1 1-2 2 2-1 0-1 3 2* 2 1-0

2-1 1-0

2 1-0

2* 1-2 0-1 2-0 2-3 1

2* 2-1 1-0 0-2 3-2 1

7. 2 2-1

8. 2* 2

2

2

4* 3

4* 3

1

1

2-1 1-2 1-2 2-1 1 1

1-2 2-1 2-1 1-2 1 1-0

1 3-2 1 1

1-0 2-3 1 1

20 2 22 22

20 2 22 22

20 2 22 22

0-1 22,5

22,5 22,5 25 25 1,5-2,5 1,5 1 3-1 2-1 24 24-23 24-25 28-26 27-26 24-25 25-24 25-26 29 29



50


3.3.2. Módosított kerettantervi óratervek 3.3.2.1. Általános csoport

KM

(Érvényes a 2007/08-ban hatodikos évfolyamra)

Tantárgy / évfolyam Magyar nyelv Irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tánc és dráma Hon és népismeret Emberismeret, etika és vallástörténet Mozgókép és médiaismeret Egészségtan Kötelező tanóra (52.§ (3)) Kötelező tanóra (52.§ (7)) Összes kötelező tanóra Összes tanóra maximuma

Heti óraszámok évfolyamonként 1. 8

2. 3 5

3. 3 5-4

4. 3 4

4

4

4

3 4

1

1

1-2

2

1 2 1 3

1 2 1 3

1-2 2-1 1 3

2-1 1-2 1 3-2

5. 2 2 2 3 4

6. 2 2 2 3 3 1-0

2-1

2

1 1-2 2-0 2-3 1 1-0 0-1

1 2-1 0-2 3-2 1* 0-1 1-0

7. 2 2-1 2 3 3-4* 1

8. 2 2 2 3 4-3* 1

1 1 2 2 1 1 1 2 1*

2 2 1 1 1 1 1-0 2 1*

1 1 20

20

20

20 22

20 22

20 22

0-1 22,5 22,5 22,5 0,5 23-22 23-22 23 24,5 25,5 25,5

25 1 26 29

25 1 27-25 29

* A nem kötelező keret terhére megemelt óraszám Csoportbontás


51



KM

(Érvényes a 2007/08-ban hatodikos évfolyamra)

Tantárgy / évfolyam Magyar nyelv Irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tánc és dráma Hon és népismeret Emberismeret, etika és vallástörténet Mozgókép és médiaismeret Egészségtan Kötelező tanóra (52.§ (3)) Kötelező tanóra (52.§(7)) Összes kötelező tanóra Összes tanóra maximuma


2. 3 5

3. 3 5-4

4. 3 4

4

4

4

3 4

1

1

1-2

2

3* 2 1 3

3* 2 1 3

2-3* 2-1 1 3

3-2* 1-2 1 3-2

5. 2 2 2 3 4

6. 2 2 2 3 3 1-0

2-1

2

2* 1-2 2-0 2-3 1 1-0 0-1

2* 2-1 0-2 3-2 1* 0-1 1-0

7. 2 2-1 2 3 3-4 * 1

8. 2 2 2 3 4-3* 1

1 1 2 2 1 1 1 2 1*

2 2 1 1 1 1 1-0 2 1*

1 1 20 2 22 22

20 2 22 22

20 1 21 22

0-1 22,5 22,5 22,5 1 1 1,5 24-23 24-23 24 24,5 25,5 25,5

25 1 26 29

25 1 27-25 29



52


3.3.3. Módosított kerettantervi óratervek 2007 3.3.3.1. Általános csoport

KMM

(Érvényes a 2007/08-ban ötödikes évfolyamra)

Tantárgy / évfolyam Magyar nyelv Irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tánc és dráma Hon és népismeret Emberismeret, etika és vallástörténet Mozgókép és médiaismeret Egészségtan Kötelező tanóra (52.§ (3)) Kötelező tanóra (52.§ (7)) Összes kötelező tanóra Összes tanóra maximuma


2. 3 5

3. 3 5-4

4. 3 4

4

4

4

3 4

1

1

1-2

2

1 2 1 3

1 2 1 3

1-2 2-1 1 3

2-1 1-2 1 3-2

5. 2 2 2 3 4

6. 2 2 2 3 3 1-0

2-1

2

1 1-2 2-0 2-3 1 1-0 0-1

1 2-1 0-2 3-2 1* 0-1 1-0

7. 2 2-1 2 4* 3 1

8. 2 2 2 4* 3 1

2-1 1-2 1-2 2-1

1-2 2-1 2-1 1-2

1 1 1 2 1*

1 1 1-0 2 1*

1 1 20

20

20

20 22

20 22

20 22

0-1 22,5 22,5 22,5 25 25 0,5 2-1 2-1 23-22 23-22 23 27-26 27-26 25-24 25-26 25-26 29 29



53



KMM

(Érvényes a 2007/08-ban ötödikes évfolyamra)

Tantárgy / évfolyam Magyar nyelv Irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tánc és dráma Hon és népismeret Emberismeret, etika és vallástörténet Mozgókép és médiaismeret Egészségtan Kötelező tanóra (52.§ (3)) Kötelező tanóra (52.§(7)) Összes kötelező tanóra Összes tanóra maximuma


2. 3 5

3. 3 5-4

4. 3 4

4

4

4

3 4

1

1

1-2

2

3* 2 1 3

3* 2 1 3

2-3* 2-1 1 3

3-2* 1-2 1 3-2

5. 2 2 2 3 4

6. 2 2 2 3 3 1-0

2-1

2

2* 1-2 2-0 2-3 1 1-0 0-1

2* 2-1 0-2 3-2 1* 0-1 1-0

7. 2 2-1 2 4* 3 1

8. 2 2 2 4* 3 1

2-1 1-2 1-2 2-1

1-2 2-1 2-1 1-2

1 1 1 2 1*

1 1 1-0 2 1*

1 1 20 2 22 22

20 2 22 22

20 1 21 22

0-1 22,5 22,5 22,5 25 25 1 1 1,5 2-1 2-1 24-23 24-23 24 27-26 27-26 25-24 26-25 25-26 29 29



54


3.3.4. NAT alapján készült óratervek (a nem szakrendszerű oktatás nélkül) 2010 3.3.4.1. Általános csoport

N /10

A 2011/2012-es tanévben a hatodik évfolyam kivételével valamennyi évfolyamra vonatkoznak, 2012. szeptember 1-jétől minden évfolyamra érvényesek. Tantárgy / évfolyam Magyar nyelv Irodalom (Dráma) Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport (Tánc) Osztályfőnöki Emberismeret, etika és vallástörténet Mozgókép és médiaismeret Egészségtan Kötelező tanóra (52.§ (3)) Kötelező tanóra (52.§ (7)) Összes kötelező tanóra Összes tanóra maximuma

*

Heti óraszámok évfolyamonként 1.

2. 3 5

3. 3 5-4

4. 3 4

4

4

1* 4

1

1

1-2

3* 4-3 0-1 2

8

1 2 1 3

1 2 1 3

1-2 2-1 1 3

2-1 1-2 1 3

5. 2 3-2 2 3 4 0-1

6. 2 2-3 2 3 4 1-0

2-1

2

1 1-2 2-0 2-3 1

1 2-1 0-2 3-2 1

7. 2 2-1 2 4* 3 1

8. 2* 2 2 4* 3 1

2-1 1-2 1-2 2-1 1 1 1 3-2 1 1

1-2 2-1 2-1 1-2 1 1-0 1-0 2-3 1 1

20

20

20 22

20 22

20 1 21 22

0-1 22,5

22,5 22,5 25 25 0,5-1,5 0,5 3-1 2-1 23 23-22 23-24 28-26 27-26 24-25 26-25 26-25 29 29



55


3.3.4.2. Speciális ének zene csoport

N/10

A 2011/2012-es tanévben a hatodik évfolyam kivételével valamennyi évfolyamra vonatkoznak, 2012. szeptember 1-jétől minden évfolyamra érvényesek. Tantárgy / évfolyam Magyar nyelv Irodalom (Dráma) Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport (Tánc) Osztályfőnöki Emberismeret, etika és vallástörténet Mozgókép és médiaismeret Egészségtan Kötelező tanóra (52.§ (3)) Kötelező tanóra (52.§ (7)) Összes kötelező tanóra Összes tanóra maximuma

*

Heti óraszámok évfolyamonként 1.

2. 3 5

3. 3 5-4

4. 3 4

4

4

1* 4

1

1

1-2

3* 4-3 0-1 2

8

3* 2 1 3

3* 2 1 3

3-2* 2-1 1 3

3-2* 1-2 1 3

5. 2 3-2 2 3 4 0-1

6. 2 2-3 2 3 4 1-0

2-1

2

2* 1-2 2-0 2-3 1

2* 2-1 0-2 3-2 1

7. 2 2-1 2 4* 3 1

8. 2* 2 2 4* 3 1

2-1 1-2 1-2 2-1 1 1 1 3-2 1 1

1-2 2-1 2-1 1-2 1 1-0 1-0 2-3 1 1

20 2 22 22

20 2 22 22

20 2 22 22

0-1 22,5

22,5 22,5 25 25 1,5-2,5 1,5 1 3-1 2-1 24 24-23 24-25 28-26 27-26 24-25 25-24 25-26 29 29



56


3.4. A hatosztályos gimnázium tantárgyi rendszere és óratervei 3.4.1. Módosított kerettantervi óratervek KM

3.4.1.1. Idegen nyelvi csoport

Tantárgy Magyar nyelv Irodalom (és Tánc és dráma) Történelem ( és társadalomism.) Vallástörténet ( és Emberismeret, etika) Emberismeret és etika 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia (és Egészségtan) Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Társadalomismeret Mozgókép és médiaismeret Művészetek (és Mozgókép és médiaismeret) Formai kivitelezés Kötelező tanóra (52.§ (3)) Kötelező tanóra (52.§ (7)) Kötelezően választott tanóra Szabadon választható tanóra I. Szabadon választható tanóra II. Összes kötelező tanóra Összes tanóra maximuma 

Heti óraszámok évfolyamonként 8. 9. 10. 11. 2 1 1 1 2 3 3 3 2 2 2 3

7. 2 1 2 1 5

5

5

3

4-3

4-3 

2-1 1-2 1-2 2-1 1 1 1 2 –1 3-2 1

2-1 2-1 1-2 1-2 1 1 1

2

2-3 1

2-3 1

2 2 2 2 1

4 5 3 2 2 2 2-1

1 2 5 3 2 2

12. 1 4 3

2 5 4 1 2

1 2-3 1

2 1

2 1 1

2

1

27

27

1 2 2 28 34

1 3 3 28 34

1

25 3

25 3

29-27 29

28 29

27,5 1,5

29 31,5

27,5 2,5

30 31,5

Évfolyamszinten egy további csoport beiktatva Csoportbontás


57


KM

3.4.1.2. Informatika csoport

Tantárgy Magyar nyelv Irodalom (és Tánc és dráma) Történelem Vallástörténet ( és Emberismeret, etika) Emberismeret és etika 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia (és Egészségtan) Kémia Földünk és környezetünk ,Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Társadalomismeret Mozgókép és médiaismeret Művészetek (és Mozgókép és médiaismeret) Formai kivitelezés Kötelező tanóra (52.§ (3)) Kötelező tanóra (52.§ (7)) Szabadon választható tanóra I. Összes kötelező tanóra Összes tanóra maximuma 


7. 2 1 2 1 4

4

4

3

4-3

4-3 

2-1 1-2 1-2 2-1 1 1 2 2 –1 3-2 1

2-1 2-1 1-2 1-2 1 1 2

2

2-3 1

2-3 1

2 2 2 2 2

4 4 3

1 2 4 3

12. 1 4 3

2 4 4 1

2 2 2 2-1

2 2

2

2

2

2

2-3 1

2 1

2 1 1

2

1

28

28

2 28 34

3 28 34

1

25 3

25 3

29-27 29

28 29

27,5 1,5 29 31,5

27,5 2,5 30 31,5



58


3.4.2. Módosított kerettantervi óratervek 2006 KMM

3.4.2.1. Idegen nyelvi csoport

Tantárgy Magyar nyelv Irodalom (és Tánc és dráma) Történelem ( és társadalomism.) Vallástörténet ( és Emberismeret, etika) Emberismeret és etika 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia (és Egészségtan) Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Társadalomismeret Mozgókép és médiaismeret Művészetek (és Mozgókép és médiaismeret) Formai kivitelezés Kötelező tanóra (52.§ (3)) Kötelező tanóra (52.§ (7)) Kötelezően választott tanóra Szabadon választható tanóra I. Szabadon választható tanóra II. Összes kötelező tanóra Összes tanóra maximuma 


7. 2 1 2 1 5

5

4 3 3

4 4 4-3 

3

4-3

2-1 1-2 1-2 2-1 1 1 1 2 –1 3-2 1

1-2 2-1 2-1 1-2 1 1 1

2

2 2 2 2-1

2-3 1

2-3 1

2 2 2 1 1

1 2 4 3 2 2

12. 1 4 3

2 5 4 1 2

1 1 2-3 1

2 1

2 1 1

2

1

26

27

1 2 2 27 34

1 3 3 28 34

1

25 3

25 3

28 29

28 29

27,5 27,5 1,5-2,5 3,5-2,5

29-30 31-32

31-30 32-31



59


KMM

3.4.2.2. Informatika csoport

Tantárgy Magyar nyelv Irodalom (és Tánc és dráma) Történelem Vallástörténet ( és Emberismeret, etika) Emberismeret és etika 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia (és Egészségtan) Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Társadalomismeret Mozgókép és médiaismeret Művészetek (és Mozgókép és médiaismeret) Formai kivitelezés Kötelező tanóra (52.§ (3)) Kötelező tanóra (52.§ (7)) Szabadon választható tanóra I. Összes kötelező tanóra Összes tanóra maximuma 


7. 2 1 2 1 4

4

4 3 3

4 3 4-3 

3

4-3

2-1 1-2 1-2 2-1 1 1 2 2 –1 3-2 1

1-2 2-1 2-1 1-2 1 1 2

2

2 2 2 2-1

2-3 1

2-3 1

2 2 2 1 2

1 2 3 3

12. 1 4 3

2 3 4 1

2 2

2

1 2

3

3

2-3 1

2 1

2 1 1

2

1

28

28

2 28 34

3 28 34

1

25 3

25 3

28 29

28 29

27,5 27,5 2,5-1,5 3,5-2,5 29-30

31-30

31-32

32-31



60


3.4.3. Módosított kerettantervi óratervek 2007 3.4.3.1. Hat évfolyamos osztály 2007 Tantárgy

6/07 Heti óraszámok évfolyamonként

Magyar nyelv

7. 2

8. 2

9. 1

10. 1

11. 1

12. 1

Irodalom (és Tánc és dráma)

1

2

3

3

3

4

Történelem ( és társadalomism.)

2

2

2

2

3

3

Vallástörténet ( és Emberismeret, etika)

1

Emberismeret és etika 1. Idegen nyelv

1 5

5

2. Idegen nyelv Matematika

3

3

4

4

2

2

3

4

4

5

3

3

3

4

Bevezetés a filozófiába

1

Fizika

2-1

1-2

2

2

2

Biológia (és Egészségtan)

1-2

2-1

2

2

2

Kémia

1-2

2-1

2

2

Földünk és környezetünk

2-1

1-2

2

2-1

Ének-zene

1

1

2

Rajz és vizuális kultúra

1

1

1

1

Informatika

1

1

1

1

Technika és életvitel

1-2

Testnevelés és sport

3-2

2-3

2-3

2-3

2

2

1

1

1

1

1

1

Osztályfőnöki Társadalomismeret

1

Mozgókép és médiaismeret

1

Művészetek (és Mozgókép és médiaismeret)

2

0

26

26

Szabadon/kötelezően választható tanóra I.

3

3

Szabadon választható tanóra II.

3

3

Formai kivitelezés Kötelező tanóra (52.§ (3))

25

25

27,5

27,5

Kötelező tanóra (52.§ (7))

3

2-3

1,5-2,5

2,5-3,5

Összes kötelező tanóra

28

27-28

29-30

30-31

29

29

Összes tanóra maximuma

29

29

31-32

31-32

34

34

Csoportbontás


61


3.4.3.2. Hét évfolyamos osztály 2007 Tantárgyak

7/07

Magyar nyelv

7. 2

8. 2

Irodalom (és Tánc és dráma)

1

2

Történelem ( és társadalomism.)

2

2

Vallástörténet ( és Emberismeret, etika)

1

Heti óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12. 1 1 1 2 3 3 3 2

2

Emberismeret és etika 1. Idegen nyelv

4

3

3

1 5

5

2. Idegen nyelv Matematika

13. 1

3

3

9

4

4

2

2

3

3

3

3

3

2

3

3

3

4

Bevezetés a filozófiába

1

Fizika

2-1

1-2

2

2

2

Biológia (és Egészségtan)

1-2

2-1

1

2

2

2

Kémia

1-2

2-1

2

2

Földünk és környezetünk

2-1

1-2

2

2-1

Ének-zene

1

1

2

Rajz és vizuális kultúra

1

1

2

Informatika

1

1

4

1

1

Technika és életvitel

1-2

Testnevelés és sport

3-2

2-3

3

2-3

2-3

2

2

1

1

1

1

1

1

1

Osztályfőnöki Tanulásmódszertan, önismeret

1

Egészséges életmód

1

Életvezetési ismeretek

1

Társadalomismeret

1

Mozgókép és médiaismeret

1

Művészetek (és Mozgókép és médiaismeret)

2

Formai kivitelezés Kötelező tanóra (52.§ (3))

25

25

27,5

27,5

27,5

25

24

Kötelező tanóra (52.§ (7))

3

2-3

1,5

1,5-2,5

0,5

Szabadon /kötelezően választható tanóra I.

3

3

Szabadon választható tanóra II.

3

3

Összes kötelező tanóra

28

27-28

29

29-30

28

28

27

Összes tanóra maximuma

29

29

31,5

31-32

31,5

34

34

Csoportbontás


62


3.4.4. Az öt évfolyamos gimnázium kerettantervi óraterve 2007 Tantárgy Magyar nyelv Irodalom (és Tánc és dráma) Történelem ( és társadalomism.) Vallástörténet ( és Emberismeret, etika) Emberismeret és etika 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia (és Egészségtan) Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tanulásmódszertan, önismeret Egészséges életmód Életvezetési ismeretek Társadalomismeret Művészetek (és Mozgókép és médiaismeret) Formai kivitelezés Kötelező tanóra (52.§ (3)) Kötelező tanóra (52.§ (7)) Szabadon/kötelezően választható tanóra I. Szabadon választható tanóra II. Összes kötelező tanóra Összes tanóra maximuma

Heti óraszámok 10. 11. 12. 1 1 1 3 3 3 2 2 3

9. 2

5/07 13. 1 4 3

1 9 3 2

2 4 3 1 1 1 1

4 3 3

4 3 3

2 1 2 2 2

2 2 2 2-1

1 2-3 1

1 2-3 1

1 2 3 3

2 3 4 1

2 2

2

2 1

2 1

1 2 27,5 2,5

27,5 1,5-2,5

30 31,5

29-30 31-32

27,5 0,5

28 31,5

25

24

3 3 28 34

3 3 27 34

Csoportbontás


63


3.4.5. A négy évfolyamos gimnázium kerettantervi óraterve 2011 Tantárgy Magyar nyelv Irodalom (és Tánc és dráma) Történelem ( és társadalomism.) Vallástörténet ( és Emberismeret, etika) Emberismeret és etika 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia (és Egészségtan) Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tanulásmódszertan, önismeret Társadalomismeret Művészetek (és Mozgókép és médiaismeret) Formai kivitelezés Kötelező tanóra (52.§ (3)) Kötelező tanóra (52.§ (7)) Szabadon/kötelezően választható tanóra I. Szabadon választható tanóra II. Összes kötelező tanóra Összes tanóra maximuma

Heti óraszámok 10. 11. 1 1 3 3 2 3

9. 1 3 2

5 3 3

4 3 3

2

2 2 2 2-1

2 2 2 1 1 2-3 1 1-0

1 1 2-3 1

1 4 3 3

4/07

12. 1 4 3

4 3 4 1

2 2

2

2 1

2 1 1

2 27,5 3,5

27,5 1,5

31 31,5

29 31,5

27

26

3 3 30 34

3 3 29 34

Csoportbontás


64


3.5. Az alkalmazott tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei 3.5.1. A tanulók által rendszeresen használt taneszközök A szakmai munkaközösségek - figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét - ajánlást tesznek a tankönyvekre, egyéb - a tanulók által rendszeresen használt taneszközökre az alábbi szempontok figyelembevételével….

A nyomtatott taneszközök: • legyen összhangban szellemiségük iskolánk pedagógiai céljaival, • egy-egy fejlődési szakaszon belül az azonos rendszerben felépülő tankönyvcsaládok kapjanak elsőbbséget - azonos minőség mellett - az egyedi kiadványokkal szemben, • szolgálják a differenciált alkalmazást, • segítsék elő az önálló ismeretszerzés képességének fejlődését, • hassanak motiválóként a tanulóra, • nyelvezetük, szerkesztésük, az életkori sajátosságokra legyen tekintettel, • tartósságuk tegye lehetővé az esetleges újra felhasználást. Amennyiben a Nemzeti Tankönyvkiadó tankönyvei, taneszközei megfelelnek a fenti szempontoknak, "Referencia iskola" szerződésünk alapján előnyben részesítjük kiadványaikat. A tantárgyi tanterveknél feltüntetett ajánlott tankönyvek, listájuk a tankönyvpiaci helyzet függvényében (egyéb szabályzókra tekintettel) változhat. Az egyéb taneszközök, tanulmányi segédletek, ruházati és más felszerelések szükségességét a szaktanár ítéli meg a munkaközösség véleményének meghallgatásával tekintettel az alábbiakra: • tartósan használható legyen, • a szülői munkaközösség támogatólag foglaljon állást a szükségességet illetően, • ne jelentsen túlzott költséget a szülő számára.

3.5.2. A tartós tankönyvek kiválasztásának és használatának elvei Az iskolai tankönyvellátás, tankönyvrendelés és a tanulói tankönyvtámogatás szabályzata tartalmazza.

3.5.3. Az iskola tulajdonába kerülő taneszközök (kísérleti, szemléltető eszközök stb.) beszerzésének elvei • legyenek összhangban iskolánk célkitűzéseivel, • a kötelező taneszköz jegyzékben szereplő eszközök beszerzése elsőbbséget élvez, • folyamatos szinten tartást biztosítani kell a könyvtár és a számítástechnikai eszköz-rendszer esetében, • a további igényeket a munkaközösség állásfoglalásával kell alátámasztani.


65


3.6. A tanulók beszámoltatása, értékelése és minősítése 3.6.1. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele • Az iskola magasabb évfolyamára léphet az a tanuló, aki a tanév során oktatott valamennyi tantárgy esetében elérte a továbbhaladáshoz szükséges minimális teljesítmény szintjét: elégséges szint (kivétel:az első-3. évfolyam tanulói). Ennek mértékét és tartalmát az egyes tantárgyak követelményrendszere tartalmazza. • Az első évfolyamon a tanuló csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. • Iskolánk 8.osztályos tanulóinak a 8.osztály félévi eredménye alapján teszünk javaslatot a 9. gimnáziumi évfolyamon való továbbhaladásra. Minden olyan tanuló, akinek eredménye elérte a 3,80-ot, rangsorolhatja, milyen csoportban szeretné folytatni leginkább tanulmányait. Az a tanuló, akinek eredménye nem éri el a 3,80-ot, a kívülről jelentkező azonos hozott ponttal rendelkező tanulóval szemben előnyt élvez a maradék férőhelyek betöltésekor. A tanulmányi átlag kiszámításánál figyelembe veendő tantárgyakat, illetve az eljárás egyéb szabályait a vizsgaszabályzat részletezi.

3.6.2. A tanulói teljesítmény értékelésének formái Magatartás: (valamennyi évfolyamon): példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) Szorgalom: (valamennyi évfolyamon): példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) A részletes szabályozást a 3.6.7. fejezet tartalmazza. Formai kivitelezés: (gimnáziumi): példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) A részletes szabályozást a 3.6.5. fejezetek tartalmazza. A tantárgyi tudás minősítése a nem modul rendszerű tantárgyak esetében • Az első évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a második évfolyamon félévkor szöveges értékeléssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A részletes szabályozást a 3.6.3. fejezet tartalmazza. • A sajátos nevelési igényű, illetve BTM-es tanulók esetében a negyedik évfolyam félévi értékeléséig az osztályozás mellett a szöveges értékelést is alkalmazzuk. • a 2-13. évfolyamokon: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) Kivétel: → Emberismeret és etika (11. illetve 12. évfolyam). Értékelése a moduloknál szabályozottak szerint. → Formai kivitelezés A részletes szabályozást a 3.6.3., és a 3.6.4. fejezetek tartalmazzák. Modulok értékelése, minősítése, beszámítása az évfolyam sikeres befejezéséhez: Önálló modulok: A tanulók teljesítménye szövegesen értékelhető „jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg” módon (a minősítéshez szükséges alapelvek tantárgyanként részletezve). A modulok esetében legalább megfelelt minősítés megszerzése szükséges az évfolyam sikeres befejezéséhez. Ellenkező esetben a tanuló javítóvizsgát köteles tenni. Összevont modulok:


66


Amennyiben a modul integrálódott egy másik tantárgyba, akkor a tantárgyi tantervben leírtak szerint a fő tantárggyal együtt történik az értékelése: jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen. A házi dolgozat a teljesítményértékelés speciális, ugyanakkor komplex formája. Az 9. sz. mellékletben szabályozottak szerint számít be a tantestület gimnáziumi tagozata által meghatározott tantárgy minősítésébe. Féléves tárgyak esetén a félévkor kapott minősítés az év végi jegyként is beszámítandó.

3.6.3. A tanulói teljesítmények értékelésének speciális elemei az 1-4. évfolyamokon Az első évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a második évfolyamon félévkor szöveges értékeléssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A sajátos nevelési igényű, illetve BTM-es tanulók esetében a negyedik évfolyam félévi értékeléséig az osztályozás mellett a szöveges értékelést is alkalmazzuk. A szöveges értékelés célja: tájékoztassa a gyermekeket és szülőjét a továbbhaladási feltételek aktuális teljesítéséről, a fejlesztés lehetőségeiről.

3.6.3.1. A szöveges értékelés kialakításának folyamata • A törvényi háttér megismerése • A tantárgyi tantervek elemzése → tantárgyi cél ismerete → tananyagtartalom elemzése → módszerek, tanulásszervezési technikák áttekintése → fejlesztendő készségek és képességek → a továbbhaladás feltételeinek ismerete – minimum és optimum • A tanulók képességeinek diagnosztizálása → a tanuló személyisége, együttműködési készsége → motivációs attitűdje → fejlődési üteme → lehetőségei a továbblépésre • A szöveges értékelés koncepciójának kialakítása → a gyermeknek és a szülőnek szóljon → alakítsa a helyes önértékelést, önismeretet → ne ítéletet alkosson, nyitott legyen → a tanuló aktív részese legyen saját fejlődésének → a szülő és a tanító közösen gondolkodhasson a gyermek fejlődéséről

3.6.3.2. A szöveges értékelés rendszere • A szöveges értékelés elvei → legyen összhangban a tantervi fejlesztési feltételekkel → fejlesztőközpontúság jellemezze → feleljen meg a tanuló életkori sajátosságainak → a megerősítés és fejlesztés szándéka jellemezze → személyre szóló tárgyszerű legyen → következetesség, rendszeresség, folyamatosság jellemezze → csak azt értékelje a tanító, aminek megtanításáról meggyőződött Pedagógiai program 2010

67


→ legyen összhangban a helyi tanterv tantárgystruktúrájával → negyedévenként teljes körűen történjen → a felzárkóztatásra szoruló gyermek esetében a szülővel történő megbeszélés kötelező → kategóriákba sorolható legyen a Ktv. 70.§-a szerint. • A szöveges értékelés típusai → év eleji diagnosztikus – helyzetfelméréshez → formatív – fejlesztés meghatározásához → szummatív – eredményesség regisztrálásához • A szöveges értékelés műfaja Előre meghatározott, nyomtatott skála szerinti értékelés (5. sz. melléklet) • A szöveges értékelés módja → A tanítói értékelés formáját tekintve lehet metakommunikatív, illetve szóbeli vagy írásbeli visszajelzés (ez utóbbiak egy szótól a szövegig terjednek). → 1-4. évfolyamon a tanulókat negyedévenként szövegesen értékeli az iskola saját értékelő füzetében. → Év közben az írásbeli teljesítmények esetében a százalékos értékelést a szöveges értékeléssel kombinálva kell alkalmazni. A szóbeli feleletek értékelése a törvényi kategóriáknak megfelelően történik. → Félévkor és év végén a tanulók minősítése: kiválóan, jól, megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Utóbbi esetben a szöveges értékelésben ki kell térni arra, hogy a tanulónál mely tantárgy mely tantárgyrészében milyen elmaradások tapasztalhatók. Az értékelést a szülővel szóban is ismertetni kell, megbeszélve a fejlesztés, felzárkózás módját. → Azok a tanulók, akiknek az elért teljesítménye nem biztosíték arra, hogy a következő év magasabb követelményeit teljesíteni tudják – a szülővel egyeztetve, szülői kérésre évfolyamot ismételhetnek.

3.6.3.3. A szöveges értékelés dokumentumai Az első évfolyamon minden tanuló esetében: • napló (OM által jóváhagyott nyomtatvány) • törzslap (OM által jóváhagyott nyomtatvány) • bizonyítvány (OM által jóváhagyott nyomtatvány) • tájékoztató füzet – az 1-4. évfolyam munkaközössége által kidolgozott, a tanuló tanév közbeni és félévi haladásának értékeléséhez, minősítéséhez. A második évfolyam félévekor minden tanuló esetében: napló (OM által jóváhagyott nyomtatvány) tájékoztató füzet – az 1-4. évfolyam munkaközössége által kidolgozott, a tanuló tanév közbeni és félévi haladásának értékeléséhez, minősítéséhez. A második évfolyam II. félévében, a harmadik és negyedik évfolyamon a SNI, illetve BTM tanulók esetében: • tájékoztató füzet – az 1-4. évfolyam munkaközössége által kidolgozott, a tanuló tanév közbeni és félévi haladásának értékeléséhez.


68


3.6.3.4. A szöveges értékelés rögzített skáláinak felülvizsgálata A szöveges értékelés tájékoztató füzetben rögzített skáláinak felülvizsgálata - szükség szerint felmenő rendszerben tanév végén történik. A szükséges korrekciók beépítésére is ekkor kerül sor.

3.6.4. A félévi, év végi osztályzatok megállapítása az 2-13. évfolyamon, a beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a beszámoltatásnak a tanuló tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya • Az egyes tanulók osztályzatát a tantestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, illetve osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanév közben adott érdemjegyek átlagától, a tantestület tájékoztatást kér az érintett pedagógustól ennek okáról s indokolt esetben a döntés megváltoztatását kérheti. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését és a nevelőtestület ennek indoklásával nem ért egyet, az osztályzatot az érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. • Az osztályzatok megállapítása az évközi tanórán szerzett érdemjegyek alapján történik kivéve, ha → a tanuló összes hiányzása eléri a Házirendben rögzített mértéket, → a tanuló egy tantárgy óráiról való hiányzása meghaladja a 11/1994. MKM rendeletben meghatározott arányos részt. • Az 5. és 6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás keretei között a tanuló értékelése a fő tárggyal együttesen osztályzatokkal történik. Az alkalmazott képességlistából kiemelt képességek tekintetében a tanulók szöveges értékelést is kapnak. - tanulási önismeret, - a tanultak felidézésének pontossága, - a tanultak felidézésének gyorsasága, - utasítások megértése, - kooperáció a társakkal, - kooperáció a pedagógussal, - a toleranciaszintje a társakkal. Az értékelés kategóriái: - lsd. 5. sz. melléklet. (Korlátozott érvényességű - a 2010/2011-es tanévben az ötödik, hatodikos évfolyamokra, a 2011/2012-es tanévben a hatodikos évfolyamra vonatkozó - rendelkezés. Ez a bekezdés 2012. szeptember 1-jétől érvénytelen.)

3.6.4.1. Az érdemjegyek, osztályzatok megállapításának iskolai szabályai • A munkaközösségek a tantárgyi tantervekben rögzítik, hogy → milyen írásbeli beszámoltatási formákat alkalmaznak (teszt, feladatlap, leíró jellegű), → van-e egyeztetés tantárgycsoportokon belül, egységesek-e a módszerek, → az értékelés szempontjait ismerik-e a tanulók a megíratás előtt, → pontozással vagy globálisan értékelik-e a tanuló munkáját, → minden produktum értékelése bekerül-e a naplóba. • Az 1-6 évfolyamon az év eleji felmérések csak diagnosztikus jellegűek, az elért %-os Pedagógiai program 2010

69


teljesítmény kerül a naplóba. • Egy-egy tantervi egység lezárása témazáró dolgozatokkal történik (a kivételeket a szaktárgyi programok tartalmazzák.) → Az évenkénti témazáró dolgozatok száma a tantárgyi tantervekben rögzített. → A témazáró dolgozatokat egy évig őrizni kell. → A témazáró dolgozatok, házi dolgozatok formai kivitelezését külön érdemjeggyel kell értékelni. Ezt a jegyet a napló külön oszlopában rögzítjük. → A témazáró dolgozat jegye - átfogó jellege miatt - kétszeres súllyal veendő figyelembe. A megkülönböztető szín: piros. A javítás tekintetében a mérlegelés joga a szaktanárt illeti. Az eredeti érdemjegy is kétszeres súlyozással érvényes marad. → A témazáró dolgozat időpontját a tanulókkal egyeztetni kell legalább egy héttel a megíratás előtt. Az esetleges ütközések elkerülése végett az időpontot a naplóba ceruzával be kell jegyezni. Egy tanítási napon csak egy témazáró dolgozat íratható. Az őszi-, téli- tavaszi szünet (továbbiakban hosszú szünet) utáni első tanítási napra témazáró dolgozat nem kerülhet. → A meg nem írt témazárót jelölni kell a naplóban („ – „). → 6. osztályig a témazáró pótlásának módjáról és időpontjáról a körülményeket mérlegelve a szaktanár dönt. → A 7-13. évfolyamokon amennyiben a tanuló nem írta meg a témazárót, a tanár három lehetőség közül választhat: - pótlólag megíratja; - elegendő információ birtokában – minimum két érdemjegy a témában – témazáró jeggyel értékeli a hiányzó tanuló teljesítményét. Ennek jelölése piros jegy -ben; - nem zárja le az adott témát. → A pót témazáró nem javítható. •

Ha a tanuló mulasztás adott tantárgyból két héttel a félév lezárása előtt meghaladja a félévi óraszám 20 %-át (de nem éri el a 30%-ot) a szaktanár félév záró beszámolóra kötelezheti a tanulót szóban, vagy írásban a félévre eső fejezetek követelményei szerint, feltéve, hogy → a naplóban rögzítve vannak a számonkérések idejére eső hiányzásai, → jegyeinek száma kevesebb, mint a heti óraszám másfélszerese. Az így szerzett érdemjegy háromszoros súllyal veendő figyelembe.

• Az iskolai szintű tudásszint mérés - a pedagógiai szakaszhatárok végén, illetve a tantárgyi programokban megjelölt helyeken - a témazáró dolgozattal azonos módon kétszeres súllyal számítandó. • A folyamatos szóbeli számonkérés segíti a kifejezőkészség fejlődését, a tantárgyi szaknyelv elsajátítását. Kellő gyakorisággal való alkalmazása nélkülözhetetlen. Figyelembevétele egyszeres súllyal történik. A bejegyzésnél használt színe: fekete. • Egy-egy anyag vagy rövidebb tematikus egység számonkérése írásban is történhet. Egyszeres súllyal veendő figyelembe. A bejegyzésnél használt színe: kék. • A pluszmunka, szorgalmi illetve önként vállalt feladatok elvégzése zöld ötössel értékelhető. • Az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítés foglalkozásain született érdemjegyek beszámítása. A félév során szerzett érdemjegyekből a foglalkozást vezető pedagógus az emelt szintű Pedagógiai program 2010

70


foglalkozás naplójában egy zárójegyet alakít ki, s ezt átvezeti az osztálynaplóba az alaptantárgy oszlopába. Ezt a jegyet az alapórát tartó pedagógus kétszeres súllyal veszi figyelembe a félévi, illetve évvégi osztályzat kialakításánál. Amennyiben az emelt szintű felkészítést nyújtó foglalkozásnak nincs alapóraszámú megfelelője (pl. fizika 12. évfolyam) úgy a foglalkozás esetében is az alapszabályozás érvényesül. → A házi dolgozat értékelésének jelölése: piros karikázott jegy, mely kétszeres súllyal számít a kijelölt tantárgy minősítésébe. (9. sz. melléklet) • Az érdemjegyek, osztályzatok megállapításának további szabályai → Egy-egy félév során a tanulónak háromnál kevesebb érdemjegye nem lehet a két vagy ennél több heti óraszámú tantárgyak esetében. → Érdemjegy csak konkrét tanulói teljesítményre adható. (pl.: Havi órai munkáért nem.) → Az érdemjegy nem lehet a fegyelmezés eszköze. → A negyedik évfolyamon idegen nyelv tantárgyból elért teljesítmény miatt a tanuló nem utasítható évfolyamismétlésre vagy javítóvizsgára. → A nyelvi előkészítő évfolyamon a tantárgyi teljesítményt hármas skálán – megfelelt, jól megfelelt, kiválóan megfelelt – minősítjük. Kivéve az idegen nyelv és informatika tantárgyakat, ahol a minősítés a szokásos ötös skálán történik. Az értékelés tartalmi jegyeit a tantárgyi tantervek tartalmazzák.

3.6.4.2. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 1-6. évfolyam Az egyik óráról a másikra, az otthoni felkészüléshez előírt szóbeli és írásbeli feladatok mennyisége olyan legyen, hogy egy átlagos képességű tanuló is tudja azt teljesíteni tantárgyanként 20-25 perc alatt. Az otthoni tanulás általában az órán már megszerzett ismeretek átismétlése, gyakorlása legyen. A hétvégére feladandó írásbeli házi feladat mennyiségét a szaktanár mérlegelje, a hosszú szünetek idejére a házi feladatot mellőzze a tanuló aktív pihenésének védelmében. 7-13. évfolyam Az egyik óráról a másikra, az otthoni felkészüléshez előírt szóbeli és írásbeli feladatok mennyiségét és nehézségi fokát a szaktanár mérlegelje az órán elvégzett feladatok mennyiségi és nehézségi foka alapján.

3.6.5. A formai kivitelezés értékelésének, minősítésének szempontjai, módja (9-13. évfolyam) A formai kivitelezés értékelésére - a különböző tantárgyak témaköreinek a számonkérésekor akkor kerülhet sor, ha a tanulói teljesítmény írásban, rajzban, valamilyen információhordozón, vagy egyéb tárgyi formában jelenik meg. A szakértői véleménnyel rendelkező dyslexiás, dysgrafiás tanulók felmentést kapnak a formai kivitelezés értékelése alól. Pedagógiai program 2010

71


A minősítés szempontjai • A tartalom és a választott forma összhangban áll-e? • A kivitelezés formája, formai elemei megfelelnek-e az arra vonatkozó általános szabályoknak, vagy szokásjognak? • A forma, vagy egyes formai elemek segítik-e a lényeg, a fontos mondanivaló kiemelését? • Az egyéni vonások, sajátosságok érvényesülése jelent-e többletet? • A tanulói teljesítmény esztétikuma. Az értékelés módja A formai kivitelezés értékelésébe bevont tantárgyak: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem és társadalmi ismeretek, környezetismeret, fizika, technika, földrajz, biológia, kémia, informatika, számítástechnika. • A tantárgyat tanító szaktanár a helyi tantervben szereplő témazáró dolgozatok formai kivitelezését érdemjeggyel minősíti. • Az érdemjegyek: 5, 4, 3, 2. Minden érdemjegy egyszeres súlyú. • Az érdemjegy a napló külön oszlopában kerül bejegyzésre, indexbeli utalással a tantárgyra. • A szaktanárok által adott egyenlő súlyú érdemjegyekből alakítja ki az osztályfőnök a tanuló formai kivitelezés félévi minősítését (példás, jó, változó, hanyag).

3.6.6. A magatartás, szorgalom szöveges értékelésének szempontjai az 1-4. évfolyamon a SNI, illetve BTM tanulók esetében A tanítók a szülőket a tájékoztató füzetben a megfelelő szint bejelölésével negyedévente értesítik.

Magatartás • Társaival való kapcsolata udvarias, segítőkész, passzív, durva. • Felnőttekkel való kapcsolata tisztelettudó, udvarias, passzív, tiszteletlen. • Viselkedése a tanítási órákon fegyelmezett, kötelességtudó, figyelme könnyen elterelődik, fegyelmezetlen. • Közösségben kezdeményező, néha kezdeményező, visszahúzódó. • Szabadidőben önálló tevékenységre képes, tanító hatására képes, közösség hatására képes. • Munkafegyelme, feladattartása jó, megfelelő, változó. • Étkezési szokásokat ismeri és betartja, ismeri, de nem mindig képes annak megtartása, nem ismeri. • Iskolán kívüli - szervezett iskolai programon való magatartása fegyelmezett, megfelelő, fegyelmezetlen. Szorgalom • Feladattudata Pedagógiai program 2010

72


• • • • • • • •

kiváló, kifogástalan, jó, megfelelő, nincs. Önálló munkavégzése képes, segítséggel képes, csak segítséggel képes, egyenlőre még nem képes. Órai aktivitása kiváló, aktív, jó, visszahúzódó, érdektelen. Felszerelése hiánytalan, időnként hiányos, hiányos. Taneszközei tiszták, rendezettek, rendszertelenek, piszkosak. Házi feladatok elvégzése rendszeres, időnként hiányos, rendszerint hiányos. Felkészülése folyamatos, időszakos, néhány alkalommal elmarad, nem készül. Képességeihez viszonyított teljesítménye kiváló, nagyon szorgalmas, jó, megfelelő, gyenge. Szabálytudata, szabálytartása mindig megtartja, jó, esetleges, ritkán tartja meg.

3.6.7. A magatartás, szorgalom értékelésének, minősítésének szempontjai az 2-13. évfolyamokon Magatartás

Példás (5): Aki magatartásával példát mutat. Közösségben tevékeny, kezdeményező, társaival szemben segítőkész. Kötelességtudó, tiszteli nevelőit és társait. A házirend szabályait betartja, igazolatlan órája, büntetése nincs. Jó (4):

Akinek magatartásával szemben kifogás nincs. Közösségének hasznos tagja, de nem feltétlen kezdeményező. Kötelesség- és tisztelettudó. A házirend szabályai ellen általában nem vét, osztályfőnöki figyelmeztetésnél súlyosabb büntetése nincs, maximum 3 órát mulaszthat igazolatlanul.

Változó (3): Akinek a magatartása ellen kifogás merült fel, de szándékos rendbontás nem jellemzi. Nem megbízható, rendszeretete labilis. A házirend szabályait több alkalommal figyelmen kívül hagyta. Osztályfőnöki intése van, maximum 10 órát mulasztott igazolatlanul. Rossz (2):

Akinek a magatartása az eddigi kategóriákba nem sorolható be.

Szorgalom Példás (5): Akinek kötelességtudata kifogástalan, felszerelésében hiányosság nincs. Feladatát mindig a legjobb tudása, képessége szerint igyekszik elvégezni. Képes önálló munka végzésére, tanítási órákon aktív. Füzetei, munkái rendesek, tiszták. Kötelességtudó. Jó (4):

Aki iskolai és otthoni munkáját jól teljesíti.


73


Felkészülése folyamatos, órákon többnyire aktív, felszerelése, munkája rendes. Eredményei megfelelnek képességeinek. Kötelességtudó.

Változó (3): Akinek az iskolai és otthoni munkájában ingadozik a szorgalma, feladatvégzésben figyelmetlen, pontatlan, önállótlan. Felszerelése és házi feladata sokszor hiányos. Írásbeli munkája kifogásolható. Eredményei elmaradnak a képességeitől. Kötelességtudata labilis. Hanyag (2): Akinek a szorgalma az eddigi kategóriákba nem sorolható be.

3.6.8. A tanuló, a szülő tájékoztatása • Az ellenőrző a tájékoztatás alapvető eszköze. Elvesztése fegyelmi büntetéssel jár. • Az érdemjegyeket az ellenőrzőbe be kell írni a megállapított módon. A bejegyzéseket a szaktanár köteles ellenőrizni, kézjegyével ellátni. • Az elégtelenre álló tanuló szülőjét december első hetében, illetve május első hetében írásban értesíti a szaktanár ellenőrző útján, a 12. illetve 13. évfolyamon március végéig. Ennek elmaradása esetén a nevelőtestület köteles kivizsgálni a helyzetet az osztályozó értekezleten. • A tájékoztatás további formái: szülői értekezlet (3/év), fogadóóra, konzultáció.

3.7. A középszintű érettségi vizsga témakörei A középszintű érettségi vizsga témaköreit a 3. számú melléklet tartalmazza.

3.8. A tanulók fizikai állapotának mérése • Célja: minden fiatal – képesség szerinti differenciált terheléssel – úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges létezéshez szükséges fizikai szint megkívánt értékét elérje és megtartsa • Célcsoport: a tanulók teljes köre (1-13. évfolyam) Intézményünk 2001. szeptemberében végezte el az alapmérést. • A mérés gyakorisága: minden tanévben október végéig – őszi mérés minden tanév május végéig – tavaszi mérés • A mérőeszköz neve: HUNGAROFIT teszt • A mérőeszköz kidolgozója: dr. F. Mérey Ildikó főiskolai docens Szerzői jogáról lemondva szabadon használhatóvá teszi az általa kidolgozott módszert (OM közlemény www.om.hu 2004. április). A folyamatleírás a szerző által kiadott módszertani anyagban szerepel.

4. A pedagógiai program végrehajtásának feltételei 4.1. Személyi feltételek A kitűzött célok megvalósításához a meglévő szellemi bázis megfelelő alapot biztosít. Pedagógiai program 2010

74


A pedagógusok száma arányos a jelenleg jelentkező feladatokkal, az iskolai végzettségek összhangban vannak a törvényi előírásokkal. A humán erőforrás gazdálkodás stratégiai terve garancia a személyi feltételek és a célrendszer összhangjának folyamatos biztosítására.

4.2. Tárgyi feltételek • A tárgyi feltételek az épület adottságai (oktatási helyiségek, tornaterem, uszoda, stb.) szempontjából jók. Az 1987-ben átadott épületegyüttes rövid és középtávon folyamatos felújításra szorul. • A taneszköz ellátottság további fejlesztést igényel.

A következő évek feladatai közé tartozik a minimálisan kötelező taneszközök listáján jelzett hiányok pótlása. A pályázati lehetőségekkel a továbbiakban is élni kívánunk. Feladatunk továbbá a természettudományos szaktantermek felszerelése a gimnáziumi oktatás követelményeinek megfelelően (kísérleti eszközök, audio-vizuális technika, számítógép, egyéb segédeszközök).

4.3. Költségvetési feltételek A pedagógiai program megvalósítható az oktatási törvény és a fenntartó által biztosított időkeretben (11. sz. melléklet) Minden olyan szolgáltatás amely túlmutat a pedagógiai programban foglaltakon, csak a szolgáltatást igénylő partnerekkel (szülők, tanulók, pedagógusok) kötött külön megállapodás alapján – külső forrás bevonásával - finanszírozható.

5. Átmeneti rendelkezések  Korlátozott érvényességű (a 2010/2011-es tanévben az ötödik, hatodikos évfolyamokra, a 2011/2012-es tanévben a hatodikos évfolyamra vonatkozó) rendelkezések az alábbiak: - A 3.1. (5) bekezdés, a 3.1.1. (8) bekezdés, a 3.1.2. (1) bekezdés, a 3.6.4. (3) bekezdés. Ezek a bekezdések 2012. szeptember 1-jétől érvénytelenek. - A nem szakrendszerű oktatás tantárgyi tantervei (6. sz. melléklet: általános iskolai tantervek 5-6. évfolyam a helyükön megjelölt módon).  A 3.2. Alkalmazott tanterveink 2007-2011 között c. fejezet kiegészül az Alkalmazott tanterveink 2011-2013 között táblázattal, amely 2011. szeptemberétől érvényes.  A 3.3.4 pont alatti „NAT alapján készült óratervek (a nem szakrendszerű oktatás nélkül) 2010” című óratervi táblák a 2011/2012-es tanévben a hatodik évfolyam kivételével valamennyi évfolyamra vonatkoznak, 2012. szeptember 1-jétől minden évfolyamra érvényesek.


75


6. Záró rendelkezések A Pedagógiai programot a fenntartó hagyja jóvá, és az a jóváhagyással válik érvényessé. A hatálybalépés napja a Pedagógiai program fenntartói jóváhagyásának napja. Amennyiben a Pedagógiai program felterjesztésére válasz nem érkezik, a hatálybalépés napja a felterjesztést követő 30. nap utáni első képviselőtestületi ülés napja. A Pedagógiai program hatálybalépésével érvényét veszti az intézmény eddig hatályos jóváhagyott Pedagógiai program. Az Intézményi minőségirányítási program tartalmazza a pedagógiai program értékelésének, felülvizsgálatának módját, ütemezését. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatalának módja: - 1 példány elhelyezve az iskolai könyvtárban, - 1 példány kifüggesztve a főbejáratnál lévő hirdetőtáblán, - illetve a tanári szobákban. A Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai programját a nevelőtestületi értekezlet 2010. október 6-án megtartott határozatképes ülésén elfogadta. Békéscsaba, 2010. október 7.

Zátonyiné Fazekas Erzsébet igazgató A Közalkalmazotti Tanács nyilatkozata

A Közalkalmazotti Tanács képviseletében aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai program elkészítése során véleményezési jogunkat gyakoroltuk: Békéscsaba, 2010. október 7.

Mitykó János a Közalkalmazotti Tanács elnöke

Az Intézményi Szülői Választmány (ISZV) nyilatkozata Az intézményi Szülői Választmány képviseletében aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai program elkészítése során egyetértési illetve véleményezési jogunkat gyakoroltuk: Békéscsaba, 2010. október 7. Kissné Lengyel Ágnes az Intézmény Szülői Választmány elnöke (ált. isk.)

Bornné Dr. Stefkovics Valéria az Intézmény Szülői Választmány elnöke (gimn.)

Az Intézményi Iskolaszék (ISZ) nyilatkozata Az intézményi Iskolaszék képviseletében aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai program elkészítése során egyetértési illetve véleményezési jogunkat gyakoroltuk: Békéscsaba, 2010. október 7.

Bíró János az Intézmény Iskolaszék elnöke

Az Intézményi Diák Választmányi (IDV) nyilatkozata Az Intézményi Diák Választmány képviseletében aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai program elkészítése során egyetértési illetve véleményezési jogunkat gyakoroltuk: Békéscsaba, 2010. október 7.


Szabó Liliána az Intézményi Diák Választmány elnöke

76


PEDAGÓGIAI PROGRAM. Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium Békéscsaba

Recommend Documents