pedagógiai nap óvodapedagógusoknak, Sárvár, november 13

Némethné dr. Tóth Orsolya PhD. főiskolai docens Nyugat –magyarországi Egyetem,

Savaria Egyetemi Központ, Művészeti – Nevelési és Sporttudományi Kar, Sporttudományi Intézet, Szombathely

Szakmai/pedagógiai nap óvodapedagógusoknak, Sárvár, 2012. november 13.

„A mozgáskultúra, a mozgásos anyanyelv ismerete a beszéd és gondolkodás alapját adja.” (Vekerdy Tamás)


A

mozgásfejlődés  A motorium és a kognitív funkciók  Mozgásvizsgálatok az óvodákban 

„Ovi-szita, „Állapot és mozgásvizsgáló teszt”

 Saját

kutatási eredmények

A

mozgás élettani hatásai  A mozgás hatása a személyiség fejlődésére  A mozgás hatása az értelmi fejlődésre  Mindennapos testnevelés Szakmai/pedagógiai nap óvodapedagógusoknak, Sárvár, 2012. november 13.



az ember sokrétű mozgásformáinak és mozgáskészségeinek – járás, futás, ugrás, dobás, elkapás, ütés, rúgás – egyéni fejlődése, valamint a kondícionális és a koordinációs képességek kialakulása és fejlődése növekedés: mennyiségi változások  fejlődés: minőségi változások (Farmosi, 2011) 



Születéstől a fejlődés

több területen

1. terület 2. terület „n”. terület Funkcionális mozgásformák Sportági mozgásformák

Mozgásfejlődés

Sportágak

Idegrendszer hierarchikus fejlődése

Mozgásfejlődés hiányosságai

Mozgásterápia Elvárható szintű személyiségfejlődés! Király Tibor: A mozgásfejlődés aktuális kérdései, VIII. Nemzetközi Tudományos Tantárgy pedagógiai Konferencián elhangzott előadás diái. Baja, 2009 Szakmai/pedagógiai nap óvodapedagógusoknak, Sárvár, 2012. november 13.

mozgásfejlődés és fejlesztés

Funkcionális mozgásformák

0 – 6 év

Sportági mozgásformák

7 – 10 év

Sportági mozgások

1

Mozgásterápia


2

10 – év fölött

Tanulási problémák, zavarok

Részképesség zavarok

Komplex tanulási zavarok

Hyperaktivitás Kognitiv funkciók zavarai Percepció

Figyelem

Viselkedési problémák Szorongás Agresszió Beilleszkedési zavarok Szakmai/pedagógiai nap óvodapedagógusoknak, Sárvár, 2012. november 13.

Dyslexia Dyscalculia Dysgraphia Hypermotilitás

Emlékezés Gondolkodás Motorium zavarai Izomtónus Nagy mozgások Finom motorika Cselekvéstervezés irányításának zavarai

Király Tibor: A mozgásfejlődés aktuális kérdései, VIII. Nemzetközi Tudományos Tantárgy pedagógiai Konferencián elhangzott előadás diái. Baja, 2009


Idegrendszer hierarchikus fejlődése

Mozgás terápia

Jellemzői Egyénre szabott

Térirányok Tartalma

Térérzékelés Egyensúlyérzék

Fejlődés ütemének megfelelő Folyamatosan korrigált

Napi rendszerességű

Keresztező mozgások

Nagy mozgások Finommozgások Testséma fejlesztés Kéz, lábdominencia



Sportágak

Sportági mozgásformák

Funkcionális mozgásformák

12 év fölött Mozgáskultúra, sportági mozgásfejlesztés 10 - 12 év

Mozgáskultúra, sportági felkészítés

7 – 10 év

Mozgásterápia, mozgáskultúra megalapozása, sportági előkészítés

5 – 7 év

Diagnózis, mozgásterápia

0 -5 év

Prevenciós jellegű fejlesztés



A mozgásfejlődés szakaszai 0 - 5 éves korig. (mozgásfejlődési kor) I.

szakasz 0 – 10 hetes korig: A fizikai tehetetlenségtől a fej vízszintes tartásáig terjedő időszak.

II.

szakasz 10 – 30 hetes korig: A hason folyamatosan tartott fejtől a biztos ülésen át a láb reflexszerű emelgetéséig.

III. szakasz 30 – 48 hetes korig: A közlekedési próbálkozások a jellemzőek, mindenhová elmászik, ülve elfordul, kapaszkodva oldalazva jár. IV.

szakasz 1 évtől a 2 és fél 3 éves korig: A négykézláb járástól, térdel, áll, leereszkedik, mászik lépcsőn, ritmusra mozog, páros lábon ugrál, jár – szalad biztosan, lassítani, iránytváltoztatni nem tud.

V.

szakasz 3 éves kortól 5 éves korig: A váltott lábú lépcsőzéstől a fejlődő egyensúlyérzékelésen át a fejlett mozgásszabályozásig. Király Tibor: A mozgásfejlődés aktuális kérdései, VIII. Nemzetközi Tudományos Tantárgy pedagógiai Konferencián elhangzott előadás diái. Baja, 2009

Dr. Miriam Stoppard: MIT TUD A GYEREK ? Játékos képességvizsgálatok Park Sárvár, Könyvkiadó, Szakmai/pedagógiai nap óvodapedagógusoknak, 2012. november 13.

Budapest, 1993.

mászás

járás

járás és futásgyakorlatok

futás

ugrás

dobás

dobásgyakorlatok

ugrásgyakorlatok

Pl.

Pl.

Pl.

-gyorsindulás

-távolba ugrás

-labdaérzék fejl.

-gazd. futás

-magasba ugrás

-dobásformák

-ritmusfutás

-ugródeszka használat.

-labdavez. kézzel, lábbal

-irányváltozt.

egyensúly, támasz függés, forgásgyakorlatok

húzás, tolás, függeszkedés, forgás, gurulás, egyensúlyozás küzdőgyakorlatok Pl.

Pl. -küzdőgyakorlatok -gurulás előre-hátra -statikus, dinamikus egyensúlyérzék (fej, kézállás, stb.) -szekrényugrás, -kötélmászás, stb.

Különböző sportágak Szakmai/pedagógiai nap óvodapedagógusoknak, Sárvár, 2012. november 13.

elkapás


az értelmi-fogalmi műveletek eredete a cselekvésekben rejlik- szenzomotoros szakasz  a motorosan végzett műveletekből indul ki a műveleti – absztrakt gondolkodás  motoros (mozgásos) kapcsolatok → fogalmi gondolkodás  mozgáskészségek → percepció → fogalmi gondolkodás  „…a magasabb rendű pszichikus funkciók (észlelés, emlékezet, figyelem..) az alacsonyabb, kéreg alatti (agytörzsi, középagyi) idegrendszeri szabályozásnak a függvényei.” 




„A

motoros készségek fejlődési szintje lényeges szerepet játszik a percepció fejlődésében, a percepció előfeltétele a fogalmi gondolkodásnak, ebből következően a tanulási zavarok kompenzálása érdekében első lépésként a motoros és a percepciós készségeket kell fejleszteni. Az ún. alacsonyabb szintek erősítésével vagy szükség szerinti újratanulásával pozitívan befolyásolhatjuk a magasabb rendű, bonyolultabb funkciókat.” / Porkolábné Balogh Katalin 1988 /




első szint: közvetlen gerincvelői szabályozás első motoros szinkronizációs szint



második szint: vesztibuláris rendszer -



harmadik



negyedik szint: kisagyi motoros szinkronizáció –



ötödik szint: a nagyagykéreg piramispálya rendszere –

összehangolása nyúlt velővel, híddal, kisaggyal

szint:

extrapiramidális

agyi területek

rendszer

-

a nagyagykéregből érkező információkat hordozó jelek átrendezése, automatizálása (mozgástervezés, szenzomotoros tanulás ,feltételes reflexek tanulása, automatikus adaptív válaszok előhívása)

poszturális izmok működtetése, finom motorika

felelős a tudatos, figyelmes, tervezett mozgások kivitelezéséért Szakmai/pedagógiai nap óvodapedagógusoknak, Sárvár, 2012. november 13.











az információfeldolgozás módja

az emlékezeti folyamatok szerveződése (szeriális gondolkodásmód) a figyelem, mint alapfeltétel az arousal- szint és a teljesítmény azonos működési mechanizmusa Piaget kognitív fejlődéselmélete Szakmai/pedagógiai nap óvodapedagógusoknak, Sárvár, 2012. november 13.

 PREFER

- DIFER - Nagy József  „Komplex prevenciós óvodai program” Porkolábné Balogh Katalin és mtsai  „Állapot és mozgásvizsgáló teszt” Lakatos Katalin  „Ovi-szita” Huszár Tamásné és mtsai


 Mozgásvizsgálatok

 

  



10 szökdelés helyben, zárt lábbal 10 szökdelés előre-hátra zárt lábbal 10 terpesz – zár ugrás, taps 10 db négyütemű gyakorlat labdaelkapás 3-szor labdapattogtatás 10-szer


 Területei:

  

  

a nagymozgások megfigyelése a finommozgás fejlettsége észlelési folyamtok gondolkodásmód megfigyelése feladattudat, feladattartás szociális érés tanulmányozása


mozgásérettség

motoros profil

az iskolaérettség motoros kritériumai




Kutatásom tárgyát képezik az általános iskolás korba lépő / iskolaérett? / gyermekek meghatározott pszicho-motoros képességeinek állapot-vizsgálata, ill. ezen képességek egymás közötti kapcsolatainak feltárása.


lehetséges összefüggések feltárása a tanulás sikerességéhez szükséges pszichikus funkciók és bizonyos motoros képességek között  az iskolaérettség motoros kritériumainak meghatározása, ezzel összefüggésben továbbfejlesztendő elméleti alapvetésként az iskolaérettségi vizsgálatoknak szerves részévé tenni a gyermekek mozgásos képességeinek vizsgálatát szemben az eddigi gyakorlattal, mely szerint az iskolaérettségi vizsgálatok alapvetően a kognitív képességeket mérik. 


1.

Feltételezésünk szerint azok a gyerekek, akik a motoros képességek terén jobb eredményeket produkálnak, a tanuláshoz szükséges képességek /emlékezet, figyelem/ felmérése során is a jobbak között szerepelnek .


2.

Feltételezzük, hogy az iskolaérett és az iskolaéretlen gyermekek mozgásos teljesítményei /elsősorban a koordinációs képességek/ között szignifikáns különbség van az iskolaérett gyermekek javára.


3.

Feltételezzük, hogy az iskolaérett gyermek fejlődése gyorsabb, hamarabb elkezdődik, már középső csoportos korukban is érettebbek társaiknál bizonyos próbákban nyújtott teljesítményekben.










Válasz az első hipotézisre: +:p<0.10

*:p<0.05

**:p<0.01

csoportosító változók / függő változók

figyelemidő

figyelemhiba

vizuális emlékezet

verbális emlékezet

finomkoordináció

átlagok jobbak

-1.833 +

átlagok jobbak

átlagok jobbak

statikus egyensúly

átlagok jobbak

dinamikus egyensúly

átlagok jobbak

-1.784 +

átlagok jobbak

mintamásolás

2.473*

átlagok jobbak

átlagok jobbak

szem-kéz koord.

-2.068 *

1. sz. táblázat: összehasonlítás a mozgásos próbákban elért alapján Szakmai/pedagógiai nap óvodapedagógusoknak,teljesítmények Sárvár, 2012. november 13.

Válasz a második hipotézisre: +:p<0.10

*:p<0.05

**:p<0.01

nem érett n = 86

érett n = 214

a változás

finom koordináció

39,65 sec

35,93 sec

szignifikáns *

statikus egyensúly

30,72 sec

36,67 sec

-

dinamikus egyensúly

17,40 sec

14,37 sec

szignifikáns *

figyelem idő

42,94 sec

43,65 sec

-

figyelem hiba

0,872 db

0,449 db

erősen szignifikáns **


5,314 db

5,556 db

tendencia +


5,895 db

6,509 db

tendencia +

mintamásolás

1,349 pont

1,322 pont

-

szem-kéz koordináció

3,581 pont

3,757 pont

-

2.

sz. táblázat: az iskolaérett és a nem iskolaérett csoport Szakmai/pedagógiai napösszehasonlítása óvodapedagógusoknak, Sárvár,mért faktoronként, összesítve 2012. november 13.

Válasz a negyedik hipotézisre: iskolaérettek

nem iskolaérettek finom koordináció 44 átlagok 42 40 sec 38 36

finom koordináció

43,42

60 átlagok 40 20 sec 0

39,65 2001 a változás tendencia jellegű

2002

46,54 35,93 2001 a változás erősen szignifikáns

2002

statikus egyensúlyozás


36,67

40 átlagok 20 sec

40

30,72 24,59 2001 2002

0

21,44

30

átlagok 20 sec 10

nincs jelentős változás

+:p<0.10


2001 2002

0 a változás erősen szignifikáns

*:p<0.05

**:p<0.01

Válasz a negyedik hipotézisre: nem iskolaérettek

iskolaérettek

dinam ikus egyensúlyozás

dinam ikus egyensúlyozás

20

17,45 16,25

18 átlagok 17 sec 16 15

átlagok 10 sec 0

2001

61,53 42,94

átlagok sec

50 2001


2002

figyelem idő

figyelem idő 100


2002 nincs jelentős változás

átlagok sec

18,1 14,37


63,57 43,65

50 2001


2002

+:p<0.10

100

*:p<0.05

**:p<0.01

2002

Válasz a negyedik hipotézisre: nem iskolaérettek

iskolaérettek

figyelem hiba 2 átlagok 1 db 0

figyelem hiba

1,674 0,867 2001 a változás tendencia jellegű

2002

5,556 6


2002

átlagok db

5,5

2001

4,5

2002


verbális em lékezet

5,95 6 2001 2002

5

4,631

5

verbális em lékezet

5,429

2002


4,821

4,5

átlagok 5,5 db

2001

5,314

5,5 5

0,449 a változás erősen szignifikáns

vizuális em lékezet

átlagok db

2,523

4 átlagok 2 db 0

nincs jelentős változás


átlagok db

10

5,051

6,509

5 2001


2002

+:p<0.10 *:p<0.05 **:p<0.01

Válasz a negyedik hipotézisre: mért változók/ csoportok

nem iskolaérettek

iskolaérettek

finomkoordináció

tendencia jellegű változás

erősen szignifikáns változás


-


dinamikus egyensúlyozás

-


figyelemidő



figyelemhiba

tendencia jellegű változás






-


3. sz. táblázat: a fejlődés mértéke, összefoglaló táblázat Szakmai/pedagógiai nap óvodapedagógusoknak, Sárvár, 2012. november 13.

 Az

iskolaérett gyermekekre jellemző, hogy a mozgásos próbákban jobban teljesítők bizonyos pszichikus alapfunkciók működési színvonalában előrébb tartanak társaiknál.  Az iskolaérett gyermekek mozgásos teljesítményei – elsősorban koordinációs képességeik – jelentős mértékben jobbak a nem iskolaérett csoportnál.  Az iskolaérett gyermekek fejlődése intenzívebb, gyorsabb ütemű nem iskolaérett társaikénál. Szakmai/pedagógiai nap óvodapedagógusoknak, Sárvár, 2012. november 13.

 az

óvodákban  az alsó tagozatban  az óvónő ill. a tanítóképzésben


a

szív terjedelmének megnagyobbodása „sportszív” - edzésbradycardia  maximális O2 felvétel megnövekedése (maximális oxigénpulzus megnövekedése)  a kapillarizáció javulása  myoglobin mennyisége nő  mitochondriumok száma nő  az izmok glikogéntartalma nő  az ATP és a kretinfoszfát mennyisége nő  edzésbradypnoe


 kedvező

változások a tüdőben, szívben, keringési rendszerben 



javul a vérkeringés, javul a vér O2 szállító kapacitása, a szív és az erek falának karbantartása, terhelés hatására hamarabb kiderülnek az esetleges problémák javul a szív munkájának hatásfoka: nagyobb terhelés képes elviselni a szív – pulzusértékek különbsége


 kedvező

változások a tüdőben, szívben, keringési rendszerben 

javul a vitális kapacitás (maximális belégzést követő maximális kilégzés mértéke); az oxigénkapacitás mértéke az életkor előre haladtával csökken (40-es életévekre 18-20%-kal is)




eszköz az ideális testsúly elérésében 





csontok Ca tartalma  



az anyagcsere folyamatok sebessége (10 évente 2 %-os lassulás) „zsírégetés”

a csontrendszer ereje összefügg a fizikai aktivitással kálcium dús étkezés és rendszeres testmozogás

hajlékonyság, ízületi mozgékonyság 

az optimális mozgáshatár




min. 23-30 perces aerob, ritmikus, egyenletes testmozgás hatására testi – lelki harmonizáló folyamatok indulnak meg. A tudatállapot módosulásával az érzelmi tudat aktivitása fokozódik. Az agyalapi mirigy béta – endorfin hormont termel, az immunfolyamatok aktiválódnak, a stressz hormon szintet csökkentő sejtek működése is fokozódik.

endorfin Szakmai/pedagógiai nap óvodapedagógusoknak, Sárvár, 2012. november 13.

gr. Klebersberg Kúnó kultuszminiszter A testneveléssel és edzéssel kapcsolatos állásfoglalását a Nemzetgyűlés 1924. február 24i ülésén a következőképpen fogalmazta meg: "Egy nép egészségi állapotát jelentősen meghatározza a nép fizikuma (.). A test megerősítése, edzése elengedhetetlenül fontos, mert a betegségeknek ezáltal képes ellenállni (.). Az értelmi és erkölcsi nevelés a test nevelése nélkül alapjait veszítheti (.). A mai pedagógia rendszer csak ideges, korán elfáradt embereket ad az országnak, akik aztán a maguk nyugtalanságával vagy tehetetlenségével csak bajt okoznak." Szakmai/pedagógiai nap óvodapedagógusoknak, Sárvár, 2012. november 13.

Szent-Györgyi Albert Szegeden az 1930. november 22-én megrendezett Országos Testnevelési Kongresszuson többek között a következőket mondta:  "Úgy értesültem még mindig vannak iskolák, ahol napi öt óra tanítás folyik és ahol hetenként két tornaóra van, ahol tehát három napra előre kell a gyermekeknek magukat kimozogniuk. Hát tudnak az urak három napra előre enni, vagy aludni? Ez, ami itt folyik az ellenkezik nemcsak a fiziológia és orvostudomány, de ellenkezik az emberi józan ész legelemibb követelményeivel is." 


kognitív képességek fejlődnek (problémamegoldó gondolkodás, döntés stb.)  együttműködő készség – kooperáció (sorváltóversenyek, csapatjátékok, kooperatív játékok.)  kompromisszumkészség, lemondás, önfeláldozás (akaratosság, önzés visszaszorítása).  kölcsönös felelősség és függés (csapatjáték). 


önállóságra, öntevékenységre (segítségadás, hibajavítás)  kreativitás, leleményesség, rugalmasság (ellenfél, helyzetek).  tolerancia, türelem-megértés, másság elfogadása.  önelfogadás – helyes önértékelés kialakítása (mérhető teljesítmények!)  reális énkép kialakítása.  önfegyelem, kitartás (segít a sikerélmény) 


áldott állapot károsító hatások tipikus hibák

ajánlott szomatikus jellemzők pszichés jellemzők

szociális j.

újszülött

alkohol, drog, dohányzás, elválasztás az anyától, veszélyes munka, din. inkubátor rossz használata erőhatások, préselések sok evés, kevés mozgás

fizikai aktivitás, táplálkozás, relaxáció

tápszer

helyes szeretet, törődés

hát és derékfájás, visszér

különböző reflexek, fejletlen, irányítatlan mozgások

nem kívánt terhesség, rossz anya testi családi légkör szívdobogás partnerkapcsolati lakásproblémák


közelsége,

és az anyát és a gyereket körülvevő szeretet

csecsemőkor

korai gyermekkor

jellemzők:

a mozgásos és a kommunikációs programok gyors fejlődése

a mozgásos és a kommunikációs programok finomodása

tipikus hibák:

„melegház” szindróma, túletetés, túlöltöztetés

„melegház” szindróma, „Michelin baba”

ajánlott:

támogatás

mozgástér, mozgásszabadság

szomatikus jellemzők:

kefalokaudális fejlődés, szimmetrikus mozgások, izomtónus, fiziológiás mozgásfejlődés

természetes mozgások, testséma

ego pszichés jellemzők: anya és a környezet is szociális Szakmai/pedagógiai nap óvodapedagógusoknak, Sárvár, jellemzők: 2012. november 13.

a figyelem labilis, egoizmus, funkciójátékok szülők, környezet (dadus, bébiszitter)

kisgyermekkor kisiskoláskor jellemzők:

mozgékonyság, kíváncsiság

a mozgástanulás aranykora „testkultúrális csapda”

tipikus hibák:

agyonféltés, teljesítménykényszer

teljesítménykényszer, TV – számítógép - video

ajánlott:

mozgás és társasági igény kielégítése

mozgáskincs - gyarapítás

szomatikus jellemzők:

természetes mozgások

jó teljesítőképességű állapot

pszichés jellemzők: szociális jellemzők:

tudatos figyelem (álomvilág)

érzékelés. észlelés, emlékezet

ego – társas együttlét (óvoda)

tekintélytisztelet, baráti kapcsolatok


serdülőkor

ifjúkor

jellemzők

a leglátványosabb változások kora, a testilelki érés eltérő

megnyugvás, stabilitás. kiegyensúlyozottság, felelősség tanulása

hibák

gúnyolódás, dac, harag, sértődés

felnőttkori elvárások

ajánlott

türelem, megértés

kvázi – felnőttként kezelni

nem ajánlott

kioktatás, lelki terror, legorombítás

érett felnőttként kezelni

szomatikus jellemzők

nyúlás, nemi hormonok, érés, „túlmozgás, robotmozgás”

testarányok már nem változnak

pszichés j.

labilitás, elszakadás vágya

kiegyensúlyozottság, „világmegváltó” tervek

szociális j.

saját korosztály felé stabilizálódó kapcsolatok, fordulás, életstratégia kortárscsoportok (a sport abbahagyása)


 Törvényi

háttér  1., 5. és 9. osztálytól felmenő rendszerben 2012. szeptember 1.-től  Korábbi próbálkozások (a 2000. évi Sporttörvény)  A Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének lobbi tevékenysége




27. § Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. (12) Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített testnevelés szervezéséről. (13) A legalább négy évfolyammal működő iskola biztosítja az iskolai sportkör működését. Az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez – sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai csoportonként – hetente legalább kétszer negyvenöt perc biztosítható. A sportköri foglalkozásokat olyan szakedző vagy a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező szakember is vezetheti, aki a felsőoktatási intézmény által szervezett, legalább 120 órás pedagógiai továbbképzésben vett részt. A 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. A többi évfolyamon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti mindennapos testmozgást kell kifutó rendszerben megszervezni.





Farmosi István (2011): Mozgásfejlődés, Dialóg Campus, Budapest-Pécs



Frenkl Róbert(1977): Sportélettan, Sport Kiadó, Budapest



Huszár Tamásné (2001): A nagycsoportos óvodások szűrővizsgálata az 1999-2000-es évben, Vas Megyei Pedagógiai Intézet



Király Tibor – Szakály Zsolt (2009): A mozgásfejlődés aktuális problémái, VIII. Nemzetközi Tudományos Tantárgy-pedagógiai Konferencia, Eötvös József Főiskolai Kiadó, Baja



Kovács T. Attila (2004): A rekreáció elmélete és módszertana, Fitness KFT, Budapest



Lakatos Katalin (2000): Az állapot és mozgásvizsgáló teszt, Xfer Grafikai Műhely, Budapest



Nádori László (2005): Edzés, versenyzés címszavakban, Dialóg Campus Budapest - Pécs



Némethné Tóth Orsolya (2006): Tanulási képességek összehasonlító vizsgálata óvodáskorú gyermeknél az iskolaérettség függvényében – PhD Doktori Disszertáció,



Piaget, Jean: Válogatott tanulmányok, Gondolat, 1970, 66-76p.



Porkolábné Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában, Komplex prevenciós óvodai program, Volán Human Oktatási es Szolgáltató RT., Bp. (1999)


pedagógiai nap óvodapedagógusoknak, Sárvár, november 13

Recommend Documents