2011. november november 13

2011. november 7 – 2011. november 13.

Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közleményei 2011. november 9. Pécsett és Győrött folytatódik az új köznevelési törvényről szóló országjárás programsorozata………………………………………………………………………………...3.oldal 2011. november 10. A Felsőoktatási Minőségi Díj nyertesének pályázata………………………………………..3.oldal 2011. november 11. A NEFMI és a Balassi Intézet szülőfőld tanulmányi támogatás pályázatai a 2011/2012-es tanévben……………………………………………………………………………………….....4.oldal 2011. november 11. A NEFMI és a Balassi Intézet pályázata oktatói ösztöndíjra a 2011/2012-es tanévben…..4.oldal 2011. november 11. A NEFMI és a Balassi Intézet pályázata hallgatói szervezetek támogatására a 2011/2012-es tanévben…………………………………………………………………………………………4.oldal NEFMI – kapcsolódó sajtóhírek Magyar Hírlap 2011-11-07. Orvosolják a rendszer torzulásait………………………………………………………….…..5.oldal HírTV 2011. nov.07. Kontraszt – Vendég Hoffmann rózsa közoktatási államtitkár – letölthető videó……..…..8.oldal Híradó.hu Magyar rádió, 180 perc 2011. november 07. Galló Istvánné: a tanárok félnek – letölthető interjú…………………………………...….....8.oldal ATV 2011.11.07. A szakember szerint „súlyos katasztrófa” az oktatási törvénytervezet – videóval ….…...9.oldal Népszabadság 2011. november 7. „Ilyen törvényt a fejlett világban már nem hoznak"………………………………………....9.oldal Eduline 2011.11.07. Nyelvtanulók százezrei hagyhatják félbe a tanfolyamokat a nyelviskolák szerint……..12.oldal FNhir24 2011.11.08. Három mondat a hazugságról……………………………………………………………...…12.oldal MTV ma Reggel 2011. november 08 KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 14.

1

Hiller: Hoffmann Rózsa nagy bajban van videóval ……………………………………..…...14.oldal Budapestedu 2011.11.10. A kormány elfogadta a szakképzési törvény tervezetét…………………………...….…....14.oldal Inforádió 2011. november 9. Gloviczki: 2013 szeptemberétől jelentősen nő a pedagógusok bére…………………….15.oldal HVG.hu 2011. november 09. Pokorni: az új törvénytervezetből kimaradt a tankönyvkiadás kérdése………………....16.oldal Magyar Nemzet 2011. november 9. 1, 4. oldal Megmenekülne több száz általános iskola………………………………………….…...…..17.oldal ATV 2011.11.09 Közelednek az álláspontok felsőoktatás-ügyben videóval………………………………..19.oldal Magyar Hírlap 2011-11-10. A jobbik visszavonatná a köznevelési törvényt …………………………………………....19.oldal Magyar Narancs 2011. nov.10. 12-14.oldal Mit várhatunk a köznevelési törvénytől? - A múlt jövője………………………………......20.oldal Edupress 2011-11-10. Cáfol az államtitkárság: továbbra is lesz oktatási ombudsman…………………………...23.oldal Origo 2011. 11. 11. A kész törvény felett dúl tovább Pokorni és Hoffmann harca –letölthető videóval….…24.oldal Index 2011. november 11. Boldog családot is tanítanak az iskolában…………………………………………………..26.oldal HVG 2011. november 12. 19-21.oldal Mesterfogás………………………………………………………………………...…………...28.oldal Magyar Nemzet 2011. november 12. A tervezet újragondolását szorgalmazzák…………………………………………………..29.oldal Heti Válasz 2011.11.13. Nemzeti minimum- Hazafiságra nevel az új alaptanterv……………………………….…30.oldal MTV Lényeg 2011. november 13. Pokorni: ennél még a Kádár-kor kommunistái is okosabbak voltak – letölthető videóval 34. o. Szaksajtó 2011. november 07. Történelemtanárok Egylete Civil állásfoglalás a Köznevelési törvény vitájáról …………………………………...……..34.oldal Osztályfőnök. hu 2011. november 8. A Hálózat a tanszabadságért alapító dokumentuma……………………………………....34.oldal KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 14.

2

Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közleményei 2011. november 9. Pécsett és Győrött programsorozata

folytatódik

az

új

köznevelési

törvényről

szóló

országjárás

Több mint hétezer pedagógussal találkoztak az elmúlt hetekben a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárságának munkatársai azon az országjáró körúton, melyen a Nemzeti köznevelésről szóló törvény tervezetét ismertetik a pedagógusokkal és a szakmai közvéleménnyel. A szeptember 15-én kezdődött programsorozat ezen a héten két városban folytatódik. A „Megújul a tanügy. Az új nemzeti köznevelési rendszer” címet viselő rendezvényen november 9-én 11.30-tól a Pécsi Tudásközpontban Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár beszél a várható változásokról. Kitér arra is, miért vált szükségessé az új törvény megalkotása. November 12én 14 órától a győri városházán pedig Hoffmann Rózsa államtitkár tájékoztatja az érdeklődőket a készülő jogszabályról pedig. A találkozó jó alkalom arra, hogy a pedagógusok választ kapjanak a jogszabály tervezettel kapcsolatos kérdéseikre. Az eddig megtartott előadásokat nagy érdeklődés kísérte. Miskolcon, Szombathelyen, Gödöllőn, Dunaújvárosban, Kecskeméten, Kaposváron, Gyulán, Szigetszentmiklóson, Sopronban, Budapesten, Veszprémben és Nagykanizsán is több százan vettek részt a tanácskozáson, ahol a koncepció ismertetése után legtöbben a tanügyigazgatás, a pedagógus életpálya-modell és a finanszírozás átalakítása iránt érdeklődtek. Szintén sokakat foglalkoztatott a szakiskolák, a művészeti, alapítványi és falusi iskolák, a két tannyelvű intézmények sorsa. A résztvevők támogatták a törvény tervezetét, annak irányát és értékrendjét. Az Oktatásért Felelős Államtitkárság munkatársai az elkövetkező hetekben is több ezer pedagógussal és oktatási szakemberrel találkoznak a köznevelési rendszer megújításáról szóló programsorozaton. Az országjáró körút jövő héten, november 17-én a szolnoki megyeházán, 18-án pedig a nyíregyházi főiskolán folytatódik. (Oktatásért Felelős Államtitkárság) http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/oktatasert-felelos-allamtitkarsag

2011. november 10. A Felsőoktatási Minőségi Díj nyertesének pályázata Az Oktatásért Felelős Államtitkárság közzéteszi a 2011. évi Felsőoktatási Minőségi Díj pályázat nyertesének pályázati anyagát. (Oktatásért Felelős Államtitkárság) A dokumentum az alábbi linken elérhető: http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/oktatasert-felelos-allamtitkarsag

KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 14.

3

2011. november 11. A NEFMI és a Balassi Intézet szülőfőld tanulmányi támogatás pályázatai a 2011/2012-es tanévben A Magyar Köztársaság Nemzeti Erőforrás Minisztériuma és a Balassi Intézet pályázatai szülőföld tanulmányi támogatásra a 2011/2012-es tanévben. A pályázatok címe: - A Magyar Köztársaság Nemzeti Erőforrás Minisztériuma és a Balassi Intézet pályázatot hirdet tanulmányi támogatásra a 2011/2012-es tanévben szülőföldi felsőoktatási doktori képzésben részt vevő román állampolgárságú, magyar nemzetiségű személyek számára. - A Magyar Köztársaság Nemzeti Erőforrás Minisztériuma és a Balassi Intézet pályázatot hirdet tanulmányi támogatásra a 2011/2012-es tanévben szülőföldi felsőoktatási magiszteri/specialista vagy doktori képzésben részt vevő ukrán állampolgárságú, magyar nemzetiségű személyek számára. - A Magyar Köztársaság Nemzeti Erőforrás Minisztériuma és a Balassi Intézet pályázatot hirdet tanulmányi támogatásra a 2011/2012-es tanévben szülőföldi felsőoktatási mester vagy doktori képzésben részt vevő szlovák állampolgárságú, magyar nemzetiségű személyek számára. - A Magyar Köztársaság Nemzeti Erőforrás Minisztériuma és a Balassi Intézet pályázatot hirdet tanulmányi támogatásra a 2011/2012-es tanévben szülőföldi felsőoktatási mester vagy doktori képzésben részt vevő szerb állampolgárságú, magyar nemzetiségű személyek számára. (Oktatásért Felelős Államtitkárság) A pályázatok az alábbi linken elérhetőek: http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/oktatasert-felelos-allamtitkarsag

2011. november 11. A NEFMI és a Balassi Intézet pályázata oktatói ösztöndíjra a 2011/2012-es tanévben A Magyar Köztársaság Nemzeti Erőforrás Minisztériuma és a Balassi Intézet pályázatot hirdet fiatal határon túli magyar oktatói ösztöndíjra a 2011/2012-es tanévben a szülőföldi felsőoktatási intézmények valamelyikében oktatói tevékenységet folytató szlovák vagy szerb vagy ukrán állampolgárságú, magyar nemzetiségű személyek számára. (Oktatásért Felelős Államtitkárság) A pályázati kiírás az alábbi linken elérhető: http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/oktatasert-felelos-allamtitkarsag

2011. november 11. A NEFMI és a Balassi Intézet pályázata hallgatói szervezetek támogatására a 2011/2012-es tanévben A Magyar Köztársaság Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkári Kabinet Külhoni Magyarok Osztálya a Balassi Intézettel együttműködésben nyílt pályázatot hirdet határon túli hallgatói szervezetek támogatására. (Oktatásért Felelős Államtitkárság) A pályázati kiírás az alábbi linken elérhető: http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/oktatasert-felelos-allamtitkarsag KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 14.

4

NEFMI – kapcsolódó sajtóhírek Magyar Hírlap 2011-11-07. Orvosolják a rendszer torzulásait Soha nem volt olyan javaslatunk, hogy a végzés után azonnal minden hallgatónak kötelessége legyen itthon maradni – hangsúlyozta a lapunknak adott interjúban Hoffmann Rózsa. Az oktatási államtitkár – aki beszélt a köznevelési tervezethez készült „titkos” háttéranyagról is – s úgy véli, a tiltakozók támogatottsága csekély, noha „nagy hangerővel adják elő a Gyurcsány-Bajnai-korszak restaurálását szolgáló véleményüket”. – Október végén elfogadta a kormány a köznevelési törvénytervezet normaszövegét, az anyag gyakorlatilag célegyenesbe jutott. Kemény parlamenti szakaszra számít vagy sima átfutásra? – Feltételezem, hogy a közvéleményt elsősorban az érdekli, hogy milyen célok érdekében és milyen hibák orvoslására alkottuk meg a törvénytervezetet. Ezért először erről kívánok szólni, ha megengedi. Jó és kiváló eredményeket hozó iskolarendszert akarunk kiépíteni, amely felgyorsítja Magyarország szorgalmas munkára alapozott megújulását, megállítja és visszafordítja a társadalom kettészakadását, és biztosítja a nemzeti és egyetemes művelődési javak egységes átadását. Ez a lényeg. Mindezt az állami szerepvállalás növelésének, az alaptörvényünkben rögzített értékrend következetes átvételének, a pedagógusok társadalmi, anyagi felemelésének és megbecsülésének, a tartalmi szabályozásnak és külső szakmai ellenőrzésnek az eszközével fogjuk megvalósítani. Oly módon, hogy ami a pedagógiai hagyományainkban sikeres volt, azt tovább erősítjük, a modern kor igényeinek megfeleltetjük. Ami a kérdését illeti: alapvetéseiben már nem fog megváltozni a törvényjavaslat, amelyet a kormány beterjesztett az Országgyűlésnek. Ugyanis a választók akaratából jelentős parlamenti többségünk van, és a kormányzó pártszövetség nem szokta felülírni a saját kormánya által elfogadott javaslatokat. Ez a modern parlamenti demokráciák egyik jellemzője. Hibátlan munka persze nincsen, így természetesen én is számítok ésszerűsítő javaslatokra, kisebb változtatásokra, stiláris módosításokra. – A törvény előkészítése során a szakszervezetek számos kiszivárgott részletet kritizáltak, tüntetést és aláírásgyűjtést szerveztek, most éppen a parlamenti vita elhalasztását követelik. Hogy éli meg a tiltakozó akciókat? Szakmai kritikákról vagy politikai hangulatkeltésről van szó? – A tervezetet hosszas társadalmi vita után alkottuk meg. A konzultációk, egyeztetések, tárgyalások és országjáró találkozások során bebizonyosodott, hogy a többség támogatja és helyesli, egy kisebbségben levő markáns ellenző kör viszont alapjaiban utasítja el a változásokat. A tiltakozók csekély támogatottságuk ellenére nagy hangerővel adják elő a Gyurcsány-Bajnai korszak restaurálását szolgáló véleményüket, nem egyszer hamis állításaikat. Egyetlen lehetséges megoldásnak azt tartanák, ha a kisebbségi vélemény felülírná a többségit. Ez pedig nyilvánvalóan abszurd és teljesíthetetlen követelés. Olyan kérdések körül folyik a vita, mint az állam szerepvállalása, a munkára alapozott értékelvű nevelés vagy a tartalmi szabályozás. Ezek mindegyike a kormány politikájának szerves része. Azoktól, akik ezeket az elemeket 2002 után kiiktatták, nyilván nem várható el, hogy egyetértsenek az – egyébként rosszul működő – elgondolásaik felülírásával. A tervezethez érkezett javaslatokat eddig is megfontoltuk, számosat beépítettünk a törvény szövegébe, és a jövőben is így járunk el. A „tiltakozók” szándékát, a politikai hangulatkeltést jól jelzi, hogy számos esetben olyan állításokat fogalmaztak meg, amelyeket nem támasztanak alá a törvény paragrafusai. Vagy olyan részleteket hiányoltak, amelyek benne vannak a javaslatunkban. Ezek nem korrekt játszmák, és a legtöbb esetben nem kérdés, hogy szakmai vagy KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 14.

5

politikai hátterűek. A támadásokat munkatársaimmal együtt tiszta lelkiismerettel viseljük. – Több helyütt idéztek egy olyan titkos tervezetből, amely a szakszervezetek által emlegetett iskolabezárásokat, pedagóguselbocsátásokat látszik igazolni. Ezzel kapcsolatban ön úgy fogalmazott: „Ez a terv annyira titkos, hogy én sem tudok róla”. Kiderült, hogy a törvénytervezet egyik melléklete a dokumentum. – Mindez politikai hangulatkeltés. Egy rendezvényt követő sajtótájékoztatón szegezték nekem a kérdést, amire ma sem mondhatok mást, csak azt, hogy nincs semmiféle titkos tervezet, vagy ha igen, akkor az annyira titkos, hogy én sem tudok róla. Hozzátehetem: a mondvacsinált iskolabezárási vagy pedagóguselbocsátási kormányzati szándék olyannyira titkos, hogy az oktatást irányító államtitkár előtt ismeretlen. Sem több száz iskola bezárására, sem pedagógusok ezreinek elbocsátására nem készül a kormány. Ellenkezőleg. Ahol igény mutatkozik rá, ott újranyitjuk az elmúlt két ciklusban bezárt kisiskolákat. Az elkövetkező tizenkét évben a pedagógusok harmada nyugdíjas korba lép, így a gyerekszám csökkenése ellenére is szükség lesz legalább annyi tanárra, ahány a rendszerben van. Kormányunk több évtizedes adósságot pótolva – százmilliárdos nagyságrendben növeli a jelenlegi forrásokat, rendezni fogja a pedagógusok élet- és munkakörülményeit. Erről is döntött a törvényjavaslat elfogadásakor. – Mennyire adottak az anyagi és intézményi feltételei annak, hogy az új munkaidőelszámolás és a délutáni foglalkozások miatt több időt töltsenek a pedagógusok és a gyerekek az iskolában? Lesznek-e többletterheik a tanároknak? – Az értelmes munka sohasem teher, hanem hivatás, elköteleződés, életforma. Az új munkaidőszabályozás egyébként együtt jár a 2013-ban induló életpályamodellel, amely a jelenleginél már az induláskor legalább ötven-hetven százalékkal magasabb fizetést garantál a pedagógusoknak. A törvény-előkészítés egy évében e kettő mindig együtt szerepelt, ki tudja, miért hallgatták el ezt a tényt az ellenzők. Egyetlen percig sem volt igaz, hogy többletmunkát vár tőlük a kormány fizetésemelés nélkül. A pedagógustársadalom minőségi többsége most is eltölt a gyerekekkel heti harminckét órát – ha nem többet –, a probléma tehát kissé mondvacsinált. Az ellenkezés mindenesetre rávilágít arra a helytelen álláspontra, amely a tanítási órák szerint történt finanszírozásból ered, és amely szerint a pedagógusnak annyi volna a dolga, hogy megtartsa az óráit és esetleg készüljön rájuk. Ennek a korszaknak és szemléletnek is véget vet az életpályamodell. A törvény kimondja, hogy a törvényes munkaidő nyolcvan százalékát kell a gyerekekkel tölteni. Ebbe a tágabb időkeretbe a korrepetálástól a problémák megbeszéléséig, a múzeumlátogatástól a szakkörökön, tehetségfejlesztésen keresztül a játékig, a kirándulásig minden fontos pedagógiai tevékenység belefér. – A gyakorlatban hogyan valósulhat meg a tervezetben jelzett nevelésközpontú pedagógia? – Nagyon egyszerűen. Ez a pedagógia művészete. Az iskola színes, gazdag világ, ahol a gyerekek a pedagógiát hivatássá emelő tanítók, tanárok szakértő munkájának köszönhetően úgy teljesítik a kötelességüket, hogy szinte észre sem veszik. Lényegesen javítani kell a magyar iskolák eredményességét, mert enélkül az ország sem fog boldogulni. A kormány, éppen ezt a célt szem előtt tartva, jelentős forrásbevonást helyezett kilátásba a következő évekre. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai és tudományos munkái is bebizonyították: súlyos tévedés azt feltételezni, hogy a gyerekkel akkor teszünk jót, ha mindent megengedünk neki, a döntési helyzetekben egyenrangú partnernek tekintjük, és mindig az ő elvárásainak megfelelően alakítjuk az iskolai munkát. – Az erős központosítással mi a cél? KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 14.

6

– Nem nevezném központosításnak, ami történik. Az intézkedések célja ugyanis nem a centralizáció, hanem az állami felelősség és a hozzá tartozó jogkörök megbillent egyensúlyának helyreállítása. Korábban a szocialisták és a liberálisok, az esélyegyenlőség jelszavát hirdetve, egy anyagi alapon diszkrimináló rendszert működtettek. Míg a gazdag önkormányzatok területén levő intézményekben többletszolgáltatásokhoz jutottak a gyerekek, a szegényebb településeken az előírt minimumot sem kapták meg minden esetben. A kiegyenlítő szerepet most már csak az állam tudja betölteni. A nagyobb szerepvállalás az egységes szakmai irányításban, a pedagógusbérek központi finanszírozásában és a köznevelési intézmények ugyancsak egységes külső szakmai ellenőrzésében testesül meg. A fenntartói jog és a tananyag tartalmi szabályozásával arra törekszünk, hogy eltöröljük a meglévő nagy különbségeket, biztosítsuk, hogy az ország minden iskolájában azonos műveltségi alaphoz, versenyképes és magas színvonalú tudáshoz jussanak a gyerekek. A törvényjavaslat rögzíti: az intézmények fenntartása, működtetése, fejlesztése, a pedagógiai munka feltételeinek megteremtése és a helyi közösség sajátosságainak történő megfeleltetése szerződésben rögzített feltételek vállalását követően visszakerülhet az önkormányzatokhoz. Mivel a törvény idevágó részei 2012 szeptemberétől lépnek hatályba, legkevesebb nyolc-kilenc hónap áll az önkormányzatok rendelkezésére, hogy eldöntsék, visszakérik-e intézményeiket, avagy sem. – A kormány elfogadta a felsőoktatási törvénytervezetet is, amelyik nemsokára szintén a parlament elé kerül. A finanszírozás és a képzési struktúra átalakításáról már sokat cikkeztek különféle kiszivárgott dokumentumokra hivatkozva. Röviden összefoglalva, melyek lesznek az új nemzeti felsőoktatási rendszer fő működési elvei? – A kormány által jóváhagyott és nyilvánosságra hozott törvénytervezet megléte esetén – és ez a helyzet a felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban is – már nem kiszivárogtatott dokumentumokra, álhírekre, hanem a hivatalos szövegre kell alapozni a véleményeket. Tény, hogy a felsőoktatás teljesítményének minősége romlott. Tény, hogy a felsőoktatási rendszer szerkezetében szétaprózódott, eltorzult, felduzzadt. Sok száz szakon folyik képzés, csekély minőségi kontrollal vagy anélkül, olykor megkérdőjelezhető tudományos tartalommal. Elfogadhatatlan jelenség – szomorú, a diákvezérek körében is jellemző –, hogy a hallgatók nyolc-tíz évet is eltöltenek a felsőoktatásban, államilag támogatott módon. Tarthatatlan az is, hogy miközben a születések száma már alig haladja meg az évi kilencvenezret, szeptemberben mégis százezernél többen kezdték meg felsőoktatási tanulmányaikat, többségük államilag támogatott formában. Ezeket a torzulásokat vissza kell terelni egy magas minőséget garantáló, gazdaságilag vállalható mederbe. A szakindítás és a keretszámok meghatározása az államilag fizetett képzések esetében az állam dolga. Fontos persze az is, hogy a leendő hallgatóknak milyen szakok tanulásához van kedvük. De egy közpénzből finanszírozott felsőoktatásban a kormánynak nemcsak joga, de kötelezettsége, hogy azokat a képzéseket támogassa, amelyek az ország szükségleteit, fejlődését a leginkább biztosítják. Bővülni fog ugyanakkor a saját költségen történő tanulás lehetősége. – Mi lesz az újfajta diákhitelrend-szer lényege, és a hallgatók mekkora hányada kaphat teljes vagy részleges támogatást a tanulmányaihoz? – Továbbra is magas létszámban fogja fedezni az állam a támogatott képzéseket, tehát sokan lesznek, akiknek semmiféle hozzájárulást nem kell fizetniük. Azt a vállalást, mely szerint 2020-ra a felnőtt lakosság több mint harminc százaléka diplomás lesz, javarészt az államilag finanszírozott helyekkel teljesíteni tudjuk. Ugyanakkor elő kell segítenünk, hogy a megfelelő tudással rendelkező fiatalok, a családjuk anyagi helyzetétől függetlenül, önköltségen is tanulhassanak, amennyiben nem kerültek be az állami keretbe. Ezt a célt szolgálja a diákhitel rendszerének bővítése, amelyen már dolgoznak a tárcák pénzügyi-gazdasági szakemberei.


7

– Nagy várakozás övezi a hallgatói ösztöndíjszerződéseket. Eldőlt már, hogy pontosan milyen feltételeket kell teljesítenie annak, aki nem tudja kifizetni képzése költségeit? – Soha nem volt olyan javaslatunk, hogy a végzés után azonnal mindenkinek kötelessége itthon maradni. Ez a szándékaink félreértése vagy félremagyarázása. A szerződések gondolata azon az igazságos és méltányos elven alapul, hogy mindazok, akik az adófizetők pénzének köszönhetően tanultak, pályájuk során meghatározott ideig tudásukat Magyarország javára fordítsák. A közvélemény komolyan támogatja ezt. A szerződések, amelyeknek vállalásáról még a beiratkozás előtt mindenki szabadon dönthet, rugalmasak lesznek, és nem támasztanak lehetetlen követelményeket a hallgatókkal szemben. http://www.magyarhirlap.hu/belfold/orvosoljak_a_rendszer_torzulasait.html

HírTV 2011. nov.07. Kontraszt – Vendég Hoffmann rózsa közoktatási államtitkár – letölthető videó Merre tovább, magyar köz- és felsőoktatás? Miért a megannyi tiltakozás? A Kontrasztban Hoffmann Rózsa államtitkár - letölthető videó első 18 perce http://mno.hu/kontraszt/tanari-1029894

Híradó.hu Magyar rádió, 180 perc 2011. november 07. Galló Istvánné: a tanárok félnek – letölthető interjú Féltik állásukat a pedagógusok, ezért sokan nem mernek hangot adni véleményüknek mondta a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 180 percben. A pedagógusok egy része nem mer csatlakozni azokhoz az akciókhoz, amelyek a köznevelési törvény elhalasztását kérik, mert a tanárok egyszerűen tartanak a retorzióktól - mondta a 180 percben a Pedagógus Szakszervezet elnöke. Galló Istvánné cáfolta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár állítását, hogy a többség támogatja a jogszabály tervezetét, és emlékeztetett arra, hogy a nagyszámú kifogás miatt a szakmai szervezetek többsége még mindig az elmaradt egyeztetést sürgeti. Az érdekképviseleti vezető utalt arra a háttéranyagra is, amely komoly iskolabezárással és pedagógus-elbocsátással számol, és kijelentette: bár Hoffmann Rózsa azt állította, nem tud ilyen számításról, a dokumentumon ott szerepel a szakállamtitkár aláírása is. Galló Istvánné a a Magyar Rádió reggeli műsorában csúnya csúsztatásnak mondta, hogy a pedagógusok létszáma pusztán a nyugdíjazás miatt, természetes módon csökkenne, szerinte az átalakítás is komoly létszámfogyást hoz majd. (Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a hétfői Magyar Hírlapnak azt mondta: a kormány sem több száz iskola bezárására, sem pedagógusok ezreinek elbocsátására nem készül.) http://www.hirado.hu/Hirek/2011/11/07/08/Gallo_Istvanne_a_tanarok_felnek.aspx


8

ATV 2011.11.07. A szakember szerint „súlyos katasztrófa” az oktatási törvénytervezet – videóval Az Országgyűlés előtt van az új köznevelésről szóló törvény tervezete. A javaslatot szombaton nyújtotta be a Háznak Réthelyi Miklós. A száznégy oldalas dokumentum rögzíti az elégséges osztályzat megszüntetését, a tankötelezettség felső korhatárát pedig tizenhat évre szállítja le. A javaslatban a nyári szünet hosszát minimum hatvan napban határozzák meg, az érettségit pedig ötven óra közösségi szolgálathoz kötik. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár és Giró-Szász András kormányszóvivő a múlt héten jelentette be a kormányszóvivő, hogy a kabinet elfogadta a köznevelési törvény tervezetét. A javaslatot szombaton már az Országgyűlésnek is benyújtották. A parlament honlapján is elérhető dokumentum számos ponton változtatná meg a jelenlegi rendszert: a tankötelezettséget például tizenhat éves korban maximálná, meghatározná az osztálylétszámokat, az elégséges osztályzatot pedig a gyenge váltaná. A tervezet legfeljebb egyszer adna lehetőséget az általános iskola első osztályának megismétlésére, az érettségi előfeltétele pedig ötven óra közösségi szolgálat lenne. Az iskolai foglalkozások legkorábban délután négykor fejeződhetnének be, és kötelező lenne a mindennapos testnevelés is. A tankönyveket ingyen kapnák a diákok, a nyári szünetnek pedig minimum hatvannaposnak kellene lennie. A tervezet meghatározza a szülők kötelességeit és jogait és a pedagógusi életpályamodellt is. Utóbbi öt fokozatra osztaná a tanári pályát, mindegyikhez külön fizetési kategóriákat határoztak meg. „Tömeges iskolabezárásokkal nem számolunk, tömeges elbocsátással nem számolunk” – nyilatkozta még október 27-én, a tervezet elfogadása után, de benyújtása előtt Hoffmann Rózsa. Akkor az államtitkár sajtótájékoztatóját váratlanul transzparensekkel tiltakozó tanárok zavarták meg. Az általunk megkérdezett oktatáspolitikai szakértő szerint a tanárok akkor túl puhán fogalmaztak. A tervezetet „súlyos katasztrófának” említő Radó Péter oktatáspolitikai szakértő szerint a tervezet több ezer diák életminőségét csökkenti azzal, hogy kizárja őket az oktatásból. „Dezintegrálódó, egy még inkább alkalmazkodni képtelen rendszer vetíthető előre, de annyira világos minden oktatással foglalkozó ember számára, hogy ez a fajta irányítás, ez a fajta koncepció nem fenntartható, csak zűrzavart és káoszt lesz képes okozni és borzasztóan súlyos érdeksérelmeket” – közölte az ATV megkeresésére Radó. A koncepció alapján készült már hatástanulmány. Ez az a bizonyos dokumentum, amelynek létezését kezdetben cáfolta az oktatási államtitkár. Az Ecostat által készített jelentés több mint hatszáz iskola bezárását és legalább nyolcezer pedagógus elbocsátását vetíti előre a törvénytervezet alapján. http://atv.hu/cikk/20111106_kozneveles

Népszabadság 2011. november 7. „Ilyen törvényt a fejlett világban már nem hoznak" Köznevelési törvénytervezet – A pedagógusszám csökkentése elkerülhetetlen A társadalmi egyenlőtlenségek növekedését, ideológiai központosítást és kőkemény racionalizálást várnak a köznevelési törvény szombaton benyújtott tervezetének életbelépésétől a lapunk által megkérdezett szakemberek.


9

Legalábbis akkor, ha a sokat kritizált tervezet már nem változik érdemben. Márpedig Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár nemrég úgy fogalmazott, reméli, a parlamenti vitában „koncepcionális változások” már nem történnek. A tervezet a munkát tisztelő, korszerű tudással rendelkező, „önálló magyar gondolkodásra képes”, a XXI. század követelményeinek megfelelő tudással felvértezett emberek országát vázolja fel, ahol „minden egyes magyar gyerek” megkapja az esélyt a felzárkózáshoz a „nemzeti középosztályhoz”. – Ez a társadalmi szelekció újabb dokumentuma – állítja Loránd Ferenc, az Országos Köznevelési Tanács nemrég, éppen a köznevelési törvény tervezete elleni tiltakozásként lemondott elnöke. Szerinte éppen a felzárkózási esély megteremtése hiányzik leginkább a szövegből, sőt a tervezet a meglévő társadalmi különbségeket növeli majd. Úgy látja, hogy a tankötelezettség 16 éves korra való leszállítása „megteremti a segédmunkás-utánpótlást”, míg azok, akik jobb körülmények közül jönnek, ahol családi tradíció a tanulás, tovább maradnak az iskolarendszerben. A tankötelezettségi korhatár leszállítása nem a tanulók kötelezettségeit csökkenti, nem arról szól, hogy aki munkát akar vállalni, az megtehesse. Sokkal inkább arról, hogy az állam, az oktatási rendszer kötelezettségei csökkennek – hangsúlyozza. – Sajnos a tervezet ilyen szempontból nem gyerek- és nem tehetségpárti, nem várja el, hogy lehetőleg minél több gyereket vigyenek el legalább az érettségiig – mondja Lannert Judit, a Tárki–Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. vezérigazgatója. Az, hogy a szakiskolákban a közismereti képzés nem lesz a Nemzeti alaptanterv része, szerinte azt jelenti, hogy a törvényalkotók lemondanak egy rétegről és egyben arról is, hogy kielégítsék a XXI. századi munkaerő-piaci igényeket. Nem tartja jó megoldásnak, hogy a jogalkotók kevesebb gyerek beengedése révén szeretnék emelni a gimnáziumok színvonalát. Ami a XXI. századi követelményeknek megfelelő tudást illeti, Loránd Ferenc szerint nagy merészség megjósolni, hogy milyen ismeretanyagra lesz szüksége a gyerekeknek. Azzal, hogy a tervezet minden azonos iskolatípushoz tartozó iskolában pontosan ugyanazokat az ismereteket rendeli tanítani, s az eltérést csak tíz százalékban engedélyezi, a szakember szerint egyfajta ideológiai központosítást hajt végre. Úgy látja, a tartalmi szabályozás arról is szól, hogy hogyan kell tanítani, milyen értékeket kell átadni. – Olyan tudással kellene felvértezni a gyerekeket, amelynek birtokában mernek majd kritikusan viszonyulni ahhoz, amit a tudomány és a politika emberei mondanak nekik. Ehelyett engedelmes polgárok nevelése a tervezet célja – állítja. Loránd Ferenc szerint a jövőben kibontakozó közoktatási rendszer sokaknak ismerős lesz, hiszen a szocializmus alatt is hasonló, tekintélyelvű, a szabad véleménynyilvánítást korlátozó modellben tanultak, csak most „a gúla csúcsán kicserélték az értékdimenziót”. – Valóban ismerős a tervezet néhány eleme a hetvenes évekből – mondja Halász Gábor egyetemi tanár, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos tanácsadója, aki szerint a koncepció nem eléggé modern szellemiségű. Úgy véli, hogy a tervezet főleg azoknak tetszhet, akik szerint az eddigi rendszer nem volt eléggé kiszámítható. Akik viszont az innovációt, a fejlődés lehetőségeinek a megteremtését keresik, csalódhatnak. Felhívja a figyelmet, hogy a fejlett világban már nem hoznak ilyen típusú, a rendszer alapvető működési szabályait átfogó módon rögzítő oktatási törvényeket. – Ez a törvény elsősorban a működés jogi kereteiről szól, pontosan szabályozott viszonyokat teremt. Nincs benne fejlesztő dimenzió, nem a fejlődés ösztönzése érdekében változtat – magyarázza. Halász Gábor szerint a tervezet legnagyobb hatású és legnehezebben kalkulálható intézkedése az irányítási viszonyok átalakítása. Az állami tulajdonba kerülő intézményeket a


10

kormányhivatalok fogják irányítani, de ismerve más országok tapasztalatait, ez az irányítási megoldás a kutató szerint nem marad fenn öt-hat évnél tovább. – Ennyi idő elég lesz a nagy horderejű döntésekhez, iskolák megszüntetéséhez, átalakításához, a humánerőforrás-gazdálkodás megváltoztatásához. Vagyis a kormányhivatalok vezénylik majd le a racionalizálást a közoktatásban – sorolja, hozzátéve, eddig is nyilvánvaló volt, hogy a rendszer a jelenlegi formájában fenntarthatatlan. A gondot abban látja, hogy a racionalizálásról nem zajlik konstruktív párbeszéd a felek között, ahogy például Finnországban, ahol szintén csökkenteni kell a pedagógusok számát a csökkenő gyerekszám miatt. A másik probléma a kutató szerint az, hogy kétséges, vajon a kormányhivatalok munkatársai rendelkeznek-e majd megfelelő rálátással a döntésekhez, és képesek lesznek-e a szükséges egyeztetési folyamatokat menedzselni. Halász Gábor szerint nehéz jóslatokba bocsátkozni, mégis úgy véli, hogy a köznevelési törvény tervezetéhez készült, nemrég nyilvánosságra került hatástanulmány számai (a szakképzés átalakítása, a felső tagozatok összevonása, a tankötelezettségi korhatár 16 évre csökkentése és a gyermekszám csökkenése miatt 2015-ig 633 iskola bezárása és nyolc-tízezer tanár elbocsátása) reálisak lehetnek. Lannert Judit is az állam szerepének növelését és az ezzel járó „portfóliótisztítást” tartja a legjelentősebb változásnak. Mivel szerinte a 2000-es években már egyáltalán nem működött megfelelően a közoktatás, ez a lépés indokolt lehet, ahogy a nagyobb rend, az erősebb kontroll bevezetése is, azzal a megkötéssel, hogy a rendszernek rugalmasnak kell maradnia és az eredményességre kell koncentrálnia. – Időről időre felül kell vizsgálni az elvárásokat, különben könnyen ellenszenvessé válik ez a rendpártiság. A rugalmasságot viszont nem látom a koncepcióban – jegyzi meg. Ami az iskolabezárásokat és a pedagógusszám csökkentését illeti, a szakember szerint bármilyen fájdalmas, ezzel szembe kell nézni. A pedagógus-életpályamodell terve is erről szól, Litvániában például az állomány negyedét elküldték a modell bevezetésével. Aki viszont marad, arra szerinte kiszámíthatóbb karrier várhat. Másrészt a tanfelügyelet erősítéséhez szükség lesz a tapasztalt, idősebb tanárokra. Lannert Judit is súlyos problémának tartja a változások kibeszéletlenségét, a garanciák és az elemzések hiányát, legyen szó akár a felzárkóztatásról szóló Híd Programról vagy a pedagógusok értékelésének szempontjairól. – A tervezet sok kérdést nyitva hagy, ezért sok elemről csak akkor fog kiderülni, hogy használ vagy árt, ha már a végrehajtás szakaszába kerül – teszi hozzá. Össztűz a programra Több ezer pedagógussal és szakemberrel találkoznak az oktatási államtitkárság munkatársai a köznevelési rendszer megújításáról szóló programsorozaton a következő hetekben is – tájékoztatott az államtitkárság. Eddig mintegy hatezer pedagógussal találkoztak, akiket leginkább a tanügyigazgatás, a pedagógus-életpályamodell és a finanszírozás átalakítása érdekelt. Az államtitkárság szerint a résztvevők „támogatták a törvény tervezetét, annak irányát és értékrendjét”. Ennek ellentmond, hogy a pedagógus-szakszervezetek leginkább éppen az egyeztetéseket hiányolják. A Pedagógusok Szakszervezete épp ezért azt kezdeményezte, hogy országszerte lakossági fórumokon mondhassák el véleményüket a szülők a koncepcióról. (M. D.) http://nol.hu/belfold/ilyen_torvenyt_a_fejlett_vilagban_mar_nem_hoznak_


11

Eduline 2011.11.07. Nyelvtanulók százezrei hagyhatják félbe a tanfolyamokat a nyelviskolák szerint A kormány sem Nyelviskolák Szakmai Egyesületével (NYESZE), sem a felnőttképzésben illetékes egyéb szervezetekkel nem egyeztetett az új szakképzési törvény előkészítésekor - áll az egyesület hétfői közleményében. A NYESZE attól tart, hogy a jogszabály elfogadása esetén nyelvtanulók százezrei lesznek kénytelenek befejezni a tanulást, nyelvtanárok ezrei maradnak majd munka nélkül, és a munkavállalók álláskeresési lehetőségei is tovább szűkülnek a nyelvismeret hiánya miatt. Az egyesület a javaslat tárgyalásának elnapolására és egyeztetésekre szólítja fel a kabinetet. Az egyesület közleményében felhívja a figyelmet, hogy a szakképzési támogatásáról szóló törvényjavaslat szerint 2012 januárjától a munkáltatóknak nem lesz módjuk a kötelezően fizetendő szakképzési hozzájárulás bizonyos százalékát munkavállalóik nyelvi (vagy egyéb) képzésére fordítani. A válsággal amúgy is küszködő cégek így várhatóan nagy számban felhagynak majd azzal a több éve tartó gyakorlattal, hogy dolgozóik számára (nyelvi) képzéseket szervezzenek - írták. Kiemelték: a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény ma még lehetővé teszi, hogy a vállalatok a szakképzési hozzájárulás jelentős részét munkavállalóik nyelvtanulására is fordíthassák, így az állam közvetett módon, de támogatja a munkavállalók - szélesebb értelemben az idegen nyelvek ismeretében meglehetősen elmaradott magyar lakosság - nyelvtanulását, ezzel is növelve versenyképességüket, piacon maradásukat. Ez vitathatatlan nemzetgazdasági érdek - mutattak rá. A NYESZE szeretné elérni a törvényjavaslat tárgyalásának elnapolását, és felszólítják a kormányt: kezdjen egyeztetéseket a NYESZE-vel, valamint a nyelvoktatásban és a felnőttképzésben érdekelt többi szervezettel. A közleményben kitértek arra is, hogy az uniós államok sorában eddig is sereghajtóként szereplő Magyarországon, ahol az EU statisztikai hivatalának felmérése szerint a lakosság háromnegyede semmilyen idegen nyelvet nem beszél, ez az arány hamarosan tovább romolhat a törvényjavaslat a nyomán. A szaktudás és a nyelvtudás alapfeltétele annak, hogy a magyar állampolgárok nagyobb mértékben legyenek képesek más európai országok szereplőivel együttműködni és versenyezni. A magyar munkavállalókról általában elmondható, hogy korszerű, jó szaktudással rendelkeznek, ugyanakkor csak 20 százalékuk képes társalgási szinten legalább egy idegen nyelven beszélni szemben a közel 40 százalékos európai átlaggal - áll a NYESZE közleményében. http://eduline.hu/nyelvtanulas/2011/11/7/Nyelvtanulok_szazezrei_hagyhatjak_felbe_a_t_14TF3H

FNhir24 2011.11.08. Három mondat a hazugságról Hol hazugság van, ott hazugság van. Például az oktatási államtitkárságon. Nincs másfél hete, hogy az FN24 megírta: a köznevelési törvény tervezetének van egy a nyilvánosságtól elzárt része, amelyben a törvény lehetséges társadalmi és gazdasági következményeit jelenítik meg. Mint kiderült, az Ecostat által kiszámított és leírt következmények egyáltalán nem tükrözték a kereszténydemokrata államtitkár kedvenc retorikai téziseit: a számok bizony arról szóltak, hogy pedagógusok kerülnek utcára, iskolákat zárnak be, képzetlen munkaerő kerül ki az iskolákból. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 14.

12

A cikkünk megjelenése után Hoffmann Rózsa közleményben cáfolta, hogy létezik ilyen háttérszámítás. „Ilyen nincs, mert ha van, az olyan titkos, hogy még én sem ismerem” – viccelődött továbbá egy sajtótájékoztatón. Egy csütörtöki napos délelőtt azonban összegyűlt az oktatási bizottság, és ott - a Hoffmannt helyettesítő - Gloviczki Zoltán helyettes államtitkárnak szegezték a kérdést, hogy akkor most mi is van a titkos 40 oldallal. Ő próbálta kerülni a témát, de egyszer csak egy táskából előkerült az inkriminált dokumentum. És ezen ott büszkélkedett nemcsak Réthelyi miniszter, hanem magának Hoffmann Rózsának is az aláírása. Vagy csukott szemmel is tud írni az államtitkár asszony, és gyakorolja is ezt a nem mindennapi képességét minden, a keze ügyébe nyomott papírral, vagy látta, mit ír alá. Ez utóbbi esetben hazudott. Érezte ezt a dilemmát szegény Gloviczki úr. Próbált olyanokat mondani, hogy nem úgy gondolta a főnöke az ominózus tagadó állítását, csak szerencsétlenül fogalmazott, meg hogy a számítások szélső értékeket tartalmaznak, nem biztos, hogy bekövetezik mindaz, ami le van ott írva. És kimondta a történet első szimbólummá vált mondatát: „Az Ecostat állításai nem céljai, hanem csak következményei a törvénynek.” Aztán nem úszta meg Hoffmann államtitkár sem a kérdéseket. Még a Magyar Hírlap újságírója is rákérdezett hétfőn a rajtakapott füllentésre. Erre Hoffmann Rózsa az ügy második számú szimbolikus gondolatát tárta a nyilvánosság elé: „Mindez politikai hangulatkeltés. Egy rendezvényt követő sajtótájékoztatón szegezték nekem a kérdést, amire ma sem mondhatok mást, csak azt, hogy nincs semmiféle titkos tervezet, vagy ha igen, akkor az annyira titkos, hogy én sem tudok róla. Hozzátehetem: a mondvacsinált iskolabezárási vagy pedagóguselbocsátási kormányzati szándék olyannyira titkos, hogy az oktatást irányító államtitkár előtt ismeretlen.” (A derék újságíró nem kérdezett vissza, hogy jó-jó, de akkor látta-e vagy sem a szintén derék oktatást irányító államtitkár az általa aláírt háttéranyagot.) Még ugyanezen a napon a Parlamentben is téma volt a dokumentum. Ami nincs, és mégis van. Az eddig amúgy feltűnően Hoffmann-párti Jobbik, és a nem éppen Hoffmann-párti MSZP is interpellált az államtitkár asszonyhoz. (Ne hagyjuk ki az LMP-t sem, ők már múlt hétfőn kiadtak egy közleményt a témában, "A Fidesz Őszödre tart. Egymásnak is hazudnak a kormánytagok!” címmel.) Hoffmann a Parlamentben a kérdésekre úgy fakadt ki, hogy a nyilvánosságra hozott törvénytervezetben egyetlen szó sincs pedagógusok elbocsátásáról , továbbá, hogy "azok hazudnak, akik hazugnak neveznek minket, és a magam részéről ennek a méltatlan vitának szeretnék egyszer és mindenkorra véget vetni". Ez utóbbi a harmadik számú szimbolikus mondat. Tehát. Az aggályos jövőkép „nem célja csak következménye a törvénynek”. A kormány által megrendelt Ecostat-tanulmány emlegetése „politikai hangulatkeltés”. Illetve aki hazugnak nevezi Hoffmannt, az a hazug. Világos. Lehet, hogy kicsit demagóg most idecitálni a köznevelési törvény egyik kiemelt – és újdonságként megjelenített (?) – célját, miszerint a közoktatásnak erkölcsös embereket kell nevelni. Az erkölcsös embernek a konzervatív hagyomány szerint talán mégsem a legfőbb tevékenysége a hazugság. De ha mégis rajtakapják egy hazugságon, akkor tettéért vállalja a következményeket. Ezt a köznevelési törvény anyja, úgy tűnik, nem így gondolja. Van egy másik lehetőség is. Ha mégis tud csukott szemmel papírokat aláírni. Mert ez esetben nem hazudott. Viszont így megkérheti valamelyik kollégáját, hogy írja meg helyette a lemondását, és tolja az orra alá. És innen már csak egy tollra van szükség. http://fn.hir24.hu/allaspont/2011/11/08/harom-mondat-a-hazugsagrol/ KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 14.

13

MTV ma Reggel 2011. november 08 Hiller: Hoffmann Rózsa nagy bajban van - videóval Hiller István szerint komoly probléma, ha az oktatásért felelős államtitkár nem ismeri azt az oktatásról szóló háttértanulmányt, amely a sajtóban is megjelent. A szocialista politikus szerint Hoffmann Rózsa azért van nagy bajban, mert készült egy háttértanulmány, ami a sajtóban is megjelent és amelyről az államtitkár azt mondta: annyira titkos, hogy ő maga sem ismeri ezt a titkot. Ezzel szemben egy bizottsági ülésen a közoktatásért felelős államtitkár elismerte, hogy létezik a tanulmány. Hiller István szerint baj van, ha egy oktatásról szóló háttértanulmányt nem ismer az oktatási államtitkár, ha viszont ismeri, de letagadja, akkor ő van bajban. A tanulmány szerint a közoktatás reformja több mint 700 milliárd forintba kerülne az országnak, részletes számítások alapján a végső összeg 714 milliárd forint; ennyibe kerülne a költségvetésnek 2015-ig a változtatások véghezvitele – magyarázta Hiller. Letölthető interjú: http://premier.mtv.hu/Hirek/2011/11/08/07/_Draga_lesz_a_Hoffmann_fele_kozneveles_.aspx A politikus az m1 Ma Reggel című műsorában elmondta: a Fidesz első kormánya óta az oktatásban az alapok megerősítésére helyezték a hangsúlyt, hogy a gyermekek jobban tudjanak írni, olvasni, számolni. Ennek nyomán csökkent a funkcionális analfabéták száma az alsótagozatosoknál mondta a politikus. Hiller szerint ezért folytonosságra van szükség, ne legyenek komoly változtatások négyévenként. Az újságírók szerint az MSZP több olyan ponton is kritizálja a tervezetet, amely a saját koncepciójukban is szerepelt. Példaként említették az iskolák állami kézbe adását. Erre reagálva Hiller István kifejtette: fontos felfogásbeli különbség van a szocialisták tervezete és a kiszivárgott tanulmány között, mert az MSZP az állami szerepvállalás erősítését hangsúlyozta, és nem államosítani akarták az intézményeket. Hiller István a tanulmánnyal kapcsolatban azt is megjegyezte: a legnagyobb tétel a pedagógus életpálya-modell megvalósítása, ami több mint 380 milliárd forintjába kerülne az államnak. A politikus szerint nem szabad hitegetni az embereket, hanem felelősen meg kell mondani, hogy az országnak nincs sem 381, sem 714 milliárdja, hogy véghezvihessék a tanulmány által említett változtatásokat. http://www.hirado.hu/Hirek/2011/11/08/07/Hiller_Hoffmann_Rozsa_nagy_bajban_van.aspx

Budapestedu 2011.11.10. A kormány elfogadta a szakképzési törvény tervezetét A kormány szerdai ülésén elfogadta a szakképzés rendszerének megújítását célzó törvény tervezetét jelentette be Giró-Szász András kormányszóvivő csütörtöki sajtótájékoztájékoztatóján, ahol hangsúlyozta: a foglalkoztatás szintjének emelése kizárólag a szakképzés rendszerének teljes átalakításával valósítható meg. A kormányszóvivő elmondta: a jelenlegi szabályozás nem adott megfelelő választ a munkaerő-piac valós igényeire, ezért a jövőben nagy hangsúlyt kell helyezni a gyakorlati ismeretek elsajátítására, KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 14.

14

ezért az egyetemeknek és az ipari központoknak jobban együtt kell működniük a szakképzés területén. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára a részletekről elmondta: a szakiskolai képzés jelenleg túl hosszú, a 4-5 év alatt túl sok a közismereti tárgy, az első két évben nem találkozik a hallgató a szakmájával, nagy a lemorzsolódás. Jelenleg az is probléma, hogy a gyakorlati képzésben kevés cég vesz részt, a képzés végén kapott OKJ-s bizonyítvány pedig csak elméletben teszi alkalmassá a tanulókat a szakmára. Fontos változás, hogy általánossá teszik a 3 éves szakiskolai képzést, ahol mindhárom évfolyam szakképző évfolyam lesz, a 9. évfolyamon elsősorban szakmai alapismereteket és közismereti tárgyakat tanítanak, a 10-11. évfolyamon pedig főként szakmai elméletet és szakmai gyakorlatot, mondta Czomba Sándor. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy nem minden szakmánál három éves a képzés, azoknál a szakképesítéseknél, ahol a szakma elsajátítása ennél hosszabb időt kíván, a törvény erre is lehetőséget kínál. A szakközépiskolákban 4 éves lesz a képzés, utána egy, illetve két éves képzéssel lehet megszerezni a kvázi technikusi képesítést. Kiemelte, hogy a negyedik év végén nem szakmunkás bizonyítványt, hanem a TEÁOR szerinti besorolású szakképesítésre jogosító papírt kap a tanuló. Hozzáfűzte, hogy ezzel munkát vállalhat, vagy egyes szakmákban továbbtanulhat a szakma elsajátításáig. Beszélt arról is, hogy jelenleg több mint 400 képesítés szerepel az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ), itt is lesznek változások, 100 körülire szeretnék csökkenteni a képesítések számát, és átláthatóbbá tenni az OKJ rendszert. Czomba Sándor elmondta: jelenleg körülbelül 40.000 tanulószerződés van Magyarországon, ez a képzésben részt vevők számához képest nagyon alacsony, a következő években akár kétszeresére is nőhet számuk. Ehhez az szükséges, hogy azok a cégek, vállalkozások is partnerek legyenek a gyakorlati oktatásban, amelyek most nem foglalkoztatnak tanulót - ebben számítanak a Magyra Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) segítségére. Tanulószerződés a szakképző iskolákban 10. osztálytól köthető, illetve jelentős korlátozásokkal tanuló előszerződést lehet kötni 9. évfolyamon is - jelezte az államtitkár. Hangsúlyozta: az első szakképesítés mindenkinek számára ingyenes, ez a szakközépiskolásoknál az 5. vagy 6. év végén szerzett szakmai bizonyítványt jelenti majd. A tervezet erősíti a duális rendszeren alapuló gyakorlati képzést, komplex szakmai és törvényességi ellenőrzési rendszert vezetne be, jelentősen kiterjesztenék a kamara szakmai és hatósági feladatait a szakképzésben, és átalakulna a szakmai vizsgáztatás rendszere is - mondta az államtitkár. Kiemelt szerepet kap a szakképzésben a pályaorientáció és a pályakövetés is - hangsúlyozta Czomba Sándor. http://www.budapestedu.hu/felsomenu/hirek/szakkepzesi_tv_tervezet_2011.html

Inforádió 2011. november 9. Gloviczki: 2013 szeptemberétől jelentősen nő a pedagógusok bére A 2013/2014-es tanév kezdetétől emelik a pedagógusok bérét, az új köznevelési törvény első elemei pedig 2012 szeptemberében lépnek életbe - közölte a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közoktatásért felelős helyettes államtitkára, KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 14.

15

Gloviczki Zoltán a pécsi Tudásközpontban megrendezett, Megújul a tanügy - Az új nemzeti köznevelési rendszer című konferencia kapcsán összehívott sajtótájékoztatón elmondta: már elkészült az új köznevelési törvény normaszövege. Az irat elkészültét "példátlan egyeztetési folyamat előzte meg" - tette hozzá. A helyettes államtitkár kérdésre válaszolva azt mondta, a jogszabályt nagy valószínűséggel még az idén elfogadja a parlament, azonban a törvény elemeinek jó része a költségvetést is érinti, így a finanszírozással, fenntartással, pedagógus-munkabérrel és -munkaidővel összefüggő változások csak 2013-ban léphetnek hatályba, tekintve, hogy a 2012-es büdzsére vonatkozó javaslat már az Országgyűlés előtt van. Hangsúlyozta: hatalmas társadalmi ellátórendszerről van szó, így a hatályba lépés értelemszerűen nem azonnal, hanem több ütemben megy végbe, s 2013-ban válhat teljessé a rendszer. Rámutatott arra: a törvény nem érint az elsőtől a nyolcadik évfolyamig mindenkit, a változásokat felmenő rendszerben hajtják végre. Gloviczki Zoltán azt mondta: a kormány nem készül a kisebb intézmények bezárására. "Az alsó tagozatosok esetében ragaszkodik a kormány ahhoz, hogy mindenféle költségvetési hatástól függetlenül - akár már nyolc szülő vagy család kérésére megtartsa a helyi iskolát. A felső tagozatok esetében ez már tanárfüggő lesz" - tette hozzá. A helyettes államtitkár a pedagógusok várható létszámát illetően elmondta: ezt a tanévet csaknem háromezer pedagógussal kevesebb kezdte meg, mint amennyi a tavalyit befejezte. Közlése szerint ennek egyrészt az az oka, hogy nagy mértékben csökken a gyereklétszám, másrészt a pedagógustársadalom elöregedőben van. Gloviczki Zoltán ez utóbbival kapcsolatban megjegyezte: "Magyarországon a következő években a legdrámaibb mértékű gyermeklétszámcsökkenés esetén is sokkal nagyobb probléma lesz az utánpótlás, mint az, hogy el kell bárkit is bocsátani". Hozzátette: a tanároknak több mint a fele közel áll a nyugdíjkorhatárhoz. A helyettes államtitkár az MTI kérdésére válaszolva azt mondta: a tanárok bére a 2013/2014-es tanév kezdetétől "drámai mértékben megnövekszik". Hozzátette, hogy az új rendszerben a pedagógusok a mindenkori minimálbér legalább 180 százalékát keresik majd; attól függően, hogy az adott pedagógus mióta dolgozik a szakmájában, az összeg a minimálbér többszörösét is kiteheti. A délutáni oktatással kapcsolatban Gloviczki Zoltán közölte: ez ügyben szintén 2013 szeptemberétől lehet változás. "Természetesnek vesszük, hogy az iskola köteles reggel nyolctól délután négyig biztosítani a gyerekek nevelését, ellátását, oktatását. Alapvetőnek is tekintjük, hogy ezt majd a gyerekek igénybe is veszik, de természetesen a szülő kérésére mindenféle mérlegelés nélkül elmehet trombitaórára, vagy éppenséggel haza, tanulni" - mondta, hozzátéve: elsősorban azoknak a gyerekeknek az életében áll be változás, akiknek ezt eddig az adott intézmény nem tudta biztosítani. http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-466040

HVG.hu 2011. november 09. Pokorni: az új törvénytervezetből kimaradt a tankönyvkiadás kérdése A tankönyvpiac értéke a sokszínűség, amelybe beletartozik a digitális technológia; a tartalomfejlesztésre akkor is szükség lesz, ha esetleg a távoli jövőben nem papíralapúak


16

lesznek a tankönyvek - mondta Pokorni Zoltán, az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottságának fideszes elnöke szerdán Budapesten. A tankönyvpiac értéke a sokszínűség, amelybe beletartozik a digitális technológia; a tartalomfejlesztésre akkor is szükség lesz, ha esetleg a távoli jövőben nem papíralapúak lesznek a tankönyvek - mondta Pokorni Zoltán, az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottságának fideszes elnöke szerdán Budapesten. Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének rendezvényén az oktatáspolitikus kiemelte: a tankönyvkiadás kérdését az új nemzeti köznevelési törvény tervezete nem említi, ahogy a nemzeti alaptanterv részleteit sem. A tankönyvpolitikát kormányrendeletek, minisztériumi rendeletek szintjén szabályozzák majd - tette hozzá. Mint fogalmazott, "a sokszínűség nem pejoratív dolog, attól, hogy valamiből kevés van, nem biztos, hogy jobb is". A piac sokszínűsége jobban garantálja a minőséget, mint a bürokratikus struktúrák, amelyek a pártállami rendszerben működtek - tette hozzá. Pokorni Zoltán utalt arra, hogy a tankönyvpiacon a pedagógusok vásárolnak: a szülők vagy - a gyermekek számára ingyenes tankönyv esetén - az állam pénzét költik el. A pénz gazdája, a kormányzat kontrollálni akarja a folyamatokat, ezért alakította ki a tankönyvek olyan akkreditációs rendszerét, amely Európában az egyik legszigorúbb. Az más kérdés, hogy ennek a gyakorlatban mennyire tudnak érvényt szerezni - jegyezte meg. Elmondta, a tantervek "nagyon kis mértékben befolyásolják" az oktatás napi gyakorlatát; az oktatásnevelés tartalmát a pedagógiai munka mérése, a vizsgarendszer és a tankönyvek tudják megváltoztatni. Beszélt arról, hogy a nemzeti alaptantervben - amelyet tízévente indokolt áttekinteni - új ismeretelemeknek és tartalmaknak kell megjelenniük, majd hozzáfűzte: nem tapasztalta, hogy felülvizsgálata "széles, körültekintő alapon" történne. Véleménye szerint az érettségi és vizsgarendszerek, valamint a kompetenciamérések szabályozásával érdemes összevetni a nemzeti alaptanterv felülvizsgálatát. Kitért arra, hogy "ez lehetőség lesz-e vagy adminisztratív gesztus", azt ma nem lehet megítélni, "de az előbbinek drukkolunk". A nemzeti alaptanterv felülvizsgálatával kapcsolatban felhívta a figyelmet arra: nagyobb szerepet kell kapnia az oktatásban és a nevelésben a sokszínűségnek, mert hasonló életkorban másfél-két év lehet a különbség mentálisan a gyermekek között. Az eseményen előadást tartott még Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója és Bella Tibor, a Közoktatási Szakértők Országos Egyesületének elnöke. http://hvg.hu/karrier/20111109_pokorni_tankonyvpiac

Magyar Nemzet 2011. november 9. 1, 4. oldal Megmenekülne több száz általános iskola Mindenhol megmarad a felső tagozat, változatlanul két hónap a nyári szünidő. Mégsem kell csaknem félszázezer gyereknek másik iskolát választania, s több ezer pedagógus sem kerül az utcára. A köznevelési törvény parlament elé került változatában ugyanis már nem szerepel a kis létszámú felső tagozatok megszüntetése. Nem lesznek félórás tanórák és negyedórás tornaórák, s nem rövidül a nyári szünet sem. Több lényeges ponton is változott a nemzeti köznevelésről szóló törvényjavaslat parlament elé került változata a Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár által október végén kormány KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 14.

17

elé vitt verzióhoz képest. Ez azt sejteti, hogy a kabinet több fontos változás beépítését kérte. Úgy tudjuk, az államtitkár még a jogszabály benyújtása előtti napon, múlt pénteken is személyesen konzultált a miniszterelnökkel. Az egyik legfontosabb változás, hogy a kormánnyal való egyeztetés után kikerült a törvényjavaslatból az a passzus, amely szerint a jövőben nyolc évfolyamos iskola fenntartásához csak akkor nyújtható állami támogatás, ha az intézményben évfolyamonként legalább két, az átlaglétszámot elérő osztály működik. Ez leginkább a kistelepülések iskoláit érintette volna érzékenyen, hiszen sok helyen csupán egy osztályt tudnak kiállítani évfolyamonként, azt is nehezen. A törvényjavaslathoz készített Ecostat tanulmány szerint ez 633 feladat ellátási hely (tagiskola vagy önálló oktatási intézmény megszűnésével) járt volna, csaknem 53 ezer gyereknek kellett volna másik intézményt választania, s több mint 3800 pedagógust bocsátottak volna el. A takarékossági intézkedés információink szerint a kormány javaslatára került ki a tervezetből. A végleges tervezet gátat szab a tanárok határozott idejű, megbízási szerződéssel történő, tömeges foglalkoztatásának is, amely miatt sok pedagógus nyáron fizetést sem kapott. A javaslat leszögezi: a köznevelési intézmény többek között akkor rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel, ha az alapfeladatának ellátásához szükséges számított alkalmazotti létszám legalább hetven százalékát határozatlan időre szóló munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatja. A parlament elé került változat szerint nem rövidíthető le a nyári szünet: a tanítási év utolsó napját követően - a korábbi változatban szereplő harminc nap helyett legalább hatvan összefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani. Az egyházi iskolákra vonatkozó fontos változás, hogy a hittantanár bérét mégsem az állam fedezi. A végleges javaslat szabályozza az alternatív iskolák működését is. Az ilyen intézmények a tananyagot, a tanulmányi követelményeket, illetve az elfogadott pedagógus végzettséget és szakképzettséget tekintve is eltérhetnek a törvényben meghatározott feltételektől azzal a megkötéssel, hogy a működésükkel járó többletköltségekhez központi költségvetési többlettámogatás nem igényelhető. A törvény azt az oktatási intézményt tekinti alternatív iskolának, amely nem hagyományos pedagógiai módszerekkel végzi nevelő- és oktatómunkáját. Bővült a kollégisták elleni fegyelmi intézkedések köre is: a kollégium rendjének megsértéséért már nemcsak megrovás, szigorú megrovás és kizárás adható a rendbontóknak, de megvonhatják, illetve csökkenthetik kedvezményeiket, juttatásaikat, valamint áthelyezhetik őket másik szobába, tanulócsoportba is. A végleges verzió szerint nem tartozik majd a pedagógusok jogai közé, hogy évente hozzájárulást vehessenek fel szakirodalom-vásárláshoz, könyvtári beiratkozáshoz. Az eredetileg tervezetthez képest csökken a pedagógusok, igazgatók által felvehető jutalom mértéke is: vezető esetében a jutalom mértéke az éves munkabér tizenöt százaléka lehet a korábban tervezett harminc százalékhoz képest. A jogszabály rögzíti azt is, hogy a köznevelési intézmény tantermeiben, címtábláján, épületének homlokzatán, továbbá az állami, települési önkormányzati fenntartású intézmények körbélyegzőjén Magyarország címerét el kell helyezni. A korábbinál nagyobb hangsúlyt kap a mindennapos testnevelés és a tanulók edzettségének vizsgálata is. A jogszabály szerint az oktatásért felelős miniszter az országos mérési feladatok keretében nemcsak a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenység méréséről, értékeléséről gondoskodik, hanem a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról is. Az iskolákban heti öt testnevelésóra lesz, és ezekből a korábbi tervekkel ellentétben egy sem lesz kiváltható játékos, egészségfejlesztő testmozgással. Ezeket az eredeti elképzelés szerint több részletben is meg lehetett volna tartani, egyenként legalább negyedórás egységekre bontva. A 15 KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 14.

18

perces tornaórákra a többi tanóra időkeretében, azokból lecsípve került volna sor. A végleges változat szerint a mindennapos testnevelést az iskola első, ötödik, kilencedik évfolyamán már jövő szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben meg kell szervezni. A térítésmentes tankönyvellátást első alkalommal a 2013/2014. tanévben az első évfolyamos tanulók számára kell biztosítani, ezt követően pedig felmenő rendszerben kell bevezetni. Nem a teljes írás van kinn az interneten: http://mno.hu/belfold/tobb-szazezer-gyerek-es-tobb-ezer-pedagogus-menekul-meg-1030520

ATV 2011.11.09 Közelednek az álláspontok felsőoktatás-ügyben- videóval A hallgatók röghöz kötése és az önköltség bevezetésének kérdésében is jelentős előrelépések történtek, miután a hallgatói önkormányzatok az oktatási államtitkárság helyett Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszterrel egyeztettek a felsőoktatási törvény tervezetéről. Nagy Dávid, a HÖOK elnöke az ATV Start-ban elmondta, a külföldi munkavállalás szabályozásának részletei egyelőre nem tisztázottak, de a jelenlegi álláspont szerint a külhonban munkát vállaló hallgatónak nem a képzés teljes költségét, hanem egy kvázi hosszú lejáratú hitelnek a külföldön töltött időszakra vonatkozó részleteit kellene visszafizetnie. A kormány emellett abból az álláspontjából is engedett, miszerint a végzett hallgatóknak egy meghatározott ideig Magyarországon kellene maradniuk. Ami az önköltséget illeti, Nagy Dávid elmondta, az csak abban az esetben fogadható el, ha közben minden képzési területen megmaradnak az államilag finanszírozott helyek is, de egyébként már ebben is megállapodás született a minisztériummal. A HÖOK elnöke szerint ugyanakkor az önköltség mértéke a ma létező képzési normatíva összegétől nem térhet el jelentősen, ez ma egy átlag diploma esetében éves szinten 3-400000 forintot jelent, ez pedig félévek tekintetében akár alacsonyabb is lehet, mint a jelenleg megállapított költségtérítések http://atv.hu/cikk/20111109_nagy_david

Magyar Hírlap 2011-11-10. A jobbik visszavonatná a köznevelési törvényt A Jobbik a köznevelési törvényre vonatkozó javaslat visszavonására szólítja fel a kormányt, mivel az ellenzéki párt szerint azzal a kormány "beismeri, hogy nem tud mit kezdeni a cigánygyerekekkel", megalázza a pedagógusokat és több "liberális befolyást" is meghagy jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Dúró Dóra A jobbikos politikus szerint a tankötelezettségi korhatár 18-ról 16 évre csökkentésével a kormány beismeri, hogy nem tud mit kezdeni a cigánygyerekekkel. A Jobbik 17 évre emelné a korhatárt, mert szerinte ez a legkorábbi időpont olyan szakképzettség megszerzésére, amellyel van esélye a fiataloknak a boldogulásra. Az iskolát 16 évesen befejező fiatalok vagy segélyből, vagy rosszabb KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 14.

19

esetben bűnözésből tartják majd fenn magukat - értékelik. Dúró Dóra szerint a tervezet megalázza a pedagógusokat is, hiszen míg a tervezetben szereplő óraszámemelést már a jövő évtől bevezetné, addig a béremelést jelentő életpályamodellt leghamarabb 2013 szeptemberétől indítanák, de csak ha az ország gazdasági helyzete megengedi azt. A "liberális befolyásra" példaként Dúró Dóra "a világnézetileg semleges iskolák" megfogalmazást kifogásolta a törvénytervezetben. A Jobbik ezt élesen elutasítja és ehelyett több érték - mint például a hazafias nevelés - megjelenését szorgalmazza az iskolák értékrendjében. Emellett a Jobbik szerint a benyújtott javaslat sérti a házszabályt is, mivel az indoklásban nem szerepeltetik a becsült gazdasági és társadalmi hatásokat. Pedig - emlékeztetett Dúró Dóra - készült egy hatástanulmány, amely közlése szerint 10 ezer pedagógus elbocsátásával és 600 iskola bezárásával számol. Az ellenzéki politikus szerint már csak ezért is megérett a törvény a visszavonásra. http://www.magyarhirlap.hu/online/a_jobbik_visszavonatna_a_koznevelesi_torvenyt.html

Magyar Narancs 2011. nov.10. 12-14.oldal Mit várhatunk a köznevelési törvénytől? - A múlt jövője Már a héten nekilát az Országgyűlés az oktatáspolitika átformálásának. Lesz egységes tanterv, egységes finanszírozás, egységes előmenetel: a KDNP vezetésével a magyar iskolarendszer visszatér a hetvenes évekbe. A nem létezőnek titulált háttéranyag ugyanakkor egy elvetélt reform maradványait rejti talán - ám ami maradt belőle, a puszta forráskivonás és központosítás, súlyos következményekkel fenyeget. Hoffmann Rózsa közoktatásért felelős államtitkár múlt csütörtökön egyszerre két helyen nem volt jelen. Az Országgyűlés oktatási bizottságában a helyettese, Gloviczki Zoltán próbálta védeni az államtitkárság maradék szakmai és erkölcsi hitelét a köznevelési törvény koncepciójáról folyó vitában - egészen addig a pontig, míg valaki le nem tette az asztalra azt a dokumentumot, rajta Hoffmann aláírásával, aminek a létét körömszakadtáig tagadták mindketten (lásd: A "nem létező" hatástanulmány című keretes írásunkat). És nem jelent meg az államtitkár az Országos Neveléstudományi Konferencia ezzel egy időben zajló megnyitóján sem. A résztvevőknek (lényegében a magyar pedagógia elitjének) meg kellett elégednie azzal, hogy felolvasták az oda küldött államtitkári beszédét. A köszöntő elhangzása után nem várt fordulat következett: elmaradt az ilyenkor szokásos udvarias taps, a konferencia résztvevői és vendégei néma csendben ültek a helyükön. Az előadások jelentős része olyan pedagógiai, közoktatás-politikai kérdésekkel foglalkozott, melyeknek a dolgok jelenlegi állása szerint egyelőre inkább múltja, mintsem jövője van. Az pedig már a közhangulat sajátosságát mutatja, hogy a helyzet e furcsaságára amúgy érthető okokból - az előadók többsége nemigen reflektált. Az egyik szekcióban például a 18 éves tankötelezettségi korhatár és a korai iskolaelhagyás összefüggéseit vizsgáló kutatásairól számolt be a neves oktatáskutató, Mártonfi György miközben az új közoktatási törvény újra 16 évre szállítja le a tankötelezettség felső határát. Igaz, az alsót is leszállítja hat évre, hogy az iskolaéretlen gyerek ne maradjon az óvodában, hanem kötelező legyen beíratni - egyenest a "felzárkóztató" osztályba. Hogy az így értelmezett felzárkóztatás ("előbb szegregálunk, hogy aztán integrálhassunk") milyen eredményeket hoz, arról elég egyértelmű képet ad a hetvenes-nyolcvanas évek túlnyomórészt cigánygyerekekkel telezsúfolt "kisegítőiről" szóló szakirodalom. A konferencia előadásai viszont megmaradtak a szűk szakmai keretek között, legfeljebb a prezentációzáró diájára rajzolt négy-öt kérdőjel utalt arra, hogy senki nem tudja, mit hoz a jövő. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 14.

20

Pedig bizonyos jelek már utalnak rá: még ki sem hirdették az iskolai integrációt, az esélyegyenlőség intézményrendszerét gyengítő, esetenként felszámoló új közoktatási törvényt, máris van iskola, ahol az új irány szellemében kísérleteznek. Változó esélyegyenlőség A "túlkoros" gyerekek problémája viszonylag új keletű, hiszen a felmenő rendszer miatt 2oo8-ig nem volt kötelező 16 évesnél idősebbeket benntartani a közoktatásban. Mindössze két év tapasztalatai alapján szállítja tehát le újra a törvény a tankötelezettség korhatárát. Mint cseppben a tenger, a korhatár kérdésében is tetten érhető az oktatáspolitikai el képzelések teljes zűrzavara. A törvény indoklásában még az áll: az intézkedés célja, hogy ezek a fiatalok "kiléphessenek a munka világába" (e kitételtől minden szakértő a fejét fogja: képzettség és munkatapasztalat nélkül Budapesten kívül szinte képtelenség munkát találni manapság - hát még azokban a térségekben, ahol e probléma tömegesen érinti a 16 éves, jellemzően szakiskolás gyerekeket) . A törvényhez készített háttértanulmány ellenben éppen azt szögezi le, komoly probléma, ha 16 évesen lesz végzettség nélküli kimenet a közoktatásból. Az oktatási bizottság már említett ülésén az e problémával szembesített Gloviczki helyettes államtitkár - szemtanúk szerint a válaszba belevörösödve - annyit mondott, hogy a 16 éves gyerekek rendszerszerű kipaterolása a közoktatásból "nem célja, hanem következménye a törvénynek". Azt, hogy a törvényben szereplő Híd 1-11 programok akárcsak enyhítenék a problémát, csak az gondolhatja komolyan, aki egyáltalán nem ismeri az iskolai kudarcokról és a korai iskolaelhagyás okairól rendelkezésre álló jelentékeny hazai szakirodalmat. Mártonfi György idézett kutatása arra is rávilágított, hogy téves a mostani oktatáspolitikai kormányzat által előszeretettel hangoztatott érv, miszerint az ebben leginkább érintett családok is azt gondolják, hogy a gyerekeknek inkább dolgozni kellene, mint tanulni. A megkérdezett szakiskolások mindössze tíz százalékánál értett egyet ezzel az állítással mind a gyerek, mind a szülő - a túlnyomó többség ugyanis azt gondolja, hogy a gyereknek az iskolában a helye. De számos más ponton is eltávolodik az új törvény a hatályos közoktatási törvény esélyegyenlőségi eredményeitől - holott köztudott, hogy a magyar közoktatás legnagyobb problémája épp az iskola. hátránykompenzáló, esélykiegyenlítő funkciójának gyengesége: az iskola nem csökkenti, hanem növeli az otthonról hozott hátrányokat. Az elmúlt évtized esélyegyenlőségi politikája sokat javított a helyzeten - szakértők szerint ez tükröződik például a javuló PISA-eredményekben is -, de még így is a magyar a fejlett világ egyik legszelektívebb iskolarendszere. Ezért kulcsfontosságú, hogy az új törvény miképp hat az esélyegyenlőségre: sokat elárul, hogy a köznevelési törvény feltűnően kerüli a kifejezés használatát (egyetlen he1yen fordul elő), helyette a felzárk6ztatás és tehetséggondozás fogalmakkal operál. A méltányosság kifejezés az alapelvek között szerepel ugyan, de valódi, az esélyegyenlőség javítását, a leghátrányosabb helyzetűek minőségi közoktatáshoz való hozzáférését szolgáló rendelkezéseket nem tartalmaz. Az Equity Méltányos Közoktatásért Egyesület "Becsöngettek" kampányában "Ieckéről leckére" haladva, 12 tételben szedte ízekre a törvénytervezetnek az esélyegyenlőség szempontjából legkritikusabb elemeit. (A köznevelési törvény úgy beszél a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásáról, hogy egy 2013-ban elfogadandó jogszabályba utalja ezek pontos meghatározását; a zsákutcás közoktatási pályák egyik végállomása a semmilyen végzettséget nem ígérő Híd 1-11. évfolyam; az iskolaéretlennek nyilvánított óvodás gyerekeket kis létszámú osztályokban különítenék el - bővebben lásd: http:j jequity.org.hu.) Noha a benyújtott törvényjavaslat szövege nem nagyon változott, az Equity nem adja föl: véleményük szerint már maga a törvényalkotási procedúra is törvénysértő módon zajlott, és a jogszabály jelenlegi formájában sérti az Alkotmányt és számos nemzetközi egyezményt, uniós ajánlást, így, ha lényeges tartalmi változtatások nélkül fogadja el a parlament a köznevelési törvény benyújtott szövegét, minden lehetséges fórumon meg fogják azt támadni. "Alapvető törekvésnek kellene lennie, hogy KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 14.

21

mindenki befogadó oktatási keretek között juthasson hozzá a szükségleteinek leginkább megfelelő oktatási szolgáltatásokhoz - mondja Molnár Lajos, az egyesület elnökhelyettese. - Ez viszont sokszínű, méltányos, az oktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést és részvételt biztosító rendszert feltételez. Az iskolarendszer államosítása, a központilag előírt egyentanterv nyilván sokkal kevésbé képes megfelelni ennek a követelménynek, és ennek éppen azok lesznek leginkább kárvallottjai, akik a legjobban rászorulnának a sajátosságaikat figyelembe vevő iskolára." Különös módon a jogszabály uniformizáló hatása nem csak a legszegényebb rétegek gyermekeit sújtja - hiszen ha csak tíz százalékban lehet eltérni a központilag megadott tantervtől, akkor a reformpedagógiai szellemű iskolák közül be kell zárni például az összes Waldorf-iskolát -, holott ezekben az iskolákban elsősorban a "nemzeti középosztály" - a törvény bevezetőjében megnevezett preferált csoport - gyermekei tanulnak. Igaz, a kötelező óvodalátogatás alól is lehet felmentést kapni, ha a kérelmező körülményei megfelelőek. Lebegő százmilliárdok Hogy a költségvetés jól jár-e akár csak rövid távon is, azt szakértők szerint az eddig megismert dokumentumok alapján nem lehet eldönteni. Csak az bizonyos, hogy szeretne jól járni: de például hogy milyen lesz az egyenlege a bérköltségek változásának az új központi kerettantervben meghatározott tartalmi követelmények alapján, azt senki nem képes megmondani, mivel konkrét tantervek hiányában nem tudható, mit és milyen óraszámban kell majd tanítani. (Vagyis milyen szaktanárból hányat vár a közszolgáltatásból lett közszolgálat.) Az Országgyűlés oktatási bizottságának ülésén Pokoni Zoltán bizottsági elnök vetette a helyettes államtitkár szemére az implementációhoz szükséges rendeletek és egyéb intézkedések teljes hiányát. Mint annyi más esetben, ezúttal is a szómágia helyettesíti az explicit szakpolitikai stratégiát (és az ennek következményeit mérlegelő és azt konkrét számításokra lefordító hatástanulmányokat) : szolgáltatás helyett szolgálat, közoktatás helyett köznevelés, vagy az államtitkár által büszkén emlegetett újítás: a beterjesztett szöveg nem jogokról és kötelességekről, hanem épp fordítva, kötelességekről és jogokról beszél. Szakértői körökben élénk találgatás folyik, vajon komolyan vár-e ettől bármit is az oktatási kormányzat. Az mindenesetre nyilvánvaló, hogy a legnagyobb költségű ötletek, például a "megfordított", ezért az eredeti célra alkalmatlan pedagóguséletpálya-modell (mely nem a pálya kezdetén csalogat magasabb induló bérrel a tanári pályára, hanem a vége felé hálálja meg az átdolgozott éveket egy magasabb szorzóval), vagy az egész napos iskola, a mindennapos testnevelés nagyon hozzávetőleg számolt százmilliárdjai csak a következő választás után terhelik komolyan a költségvetést - míg a kiadáscsökkentő tételek zöme (bár ezek is épp úgy lebegnek, mint minden más), már 20l2-től javíthatnak a büdzsé egyenlegén. Ezért nagyon is elképzelhető - mutat rá Radó Péter oktatáspolitikai szakértő -, hogy a kormányzat az egyenlegjavító intézkedéseket halogatás nélkül bevezeti, és már jövőre jelentős iskola-összevonási hullám indul el. A törvény például nem enged 14 fősnél kisebb létszámú osztályt indítani felső tagozaton; ez az intézkedés a fogyatkozó gyereklétszám miatt eleve jelentős kapacitásszűkítést eredményez. Radó szerint az egész jogszabályban oly kevéssé fedezhető fel bármiféle racionalitás, hogy joggal feltételezhetjük: az államosítás egyetlen valós oka, hogy enélkül a tervezett drasztikus kapacitásszűkítés nem vagy csak sokkal nehezebben lenne kivitelezhető. E forgatókönyv szerint tehát az állam előbb elvonja az önkormányzatoktól közoktatási kapacitásaikat, majd - nyilván valamiféle rendszeren kívüli indokra hivatkozva - erőteljes "racionalizálásba" kezd. A várható súlyos konfliktusokat sokkal könnyebb lesz kezelni, ha a központi hatalom kezében van minden. Mindaz, amit ezen túl az új jogszabály a közoktatás rendszerébe hoz, nem több, mint puszta hatalomtechnika és erőforrás átcsoportosítás: az érettségit adóképzések szűkítésével (miközben duplájára nő a "zsákutcás", azaz érettségit nem adó szakiskolai képzési kapacitás) fölértékelődnek KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 14.

22

az egyre nagyobb arányban egyházi irányítás alá kerülő, a szűkülő felsőoktatás felé egyedüli utat jelentőgimnáziumi férőhelyek. Élet a romokon Míg a neveléstudományi konferencia résztvevői a néma tiltakozás passzív formáját választották a hoffmanni oktatáspolitikával szembeni ellenérzéseik kifejezésére, a civil szféra kevésbé visszafogott. A budaörsi Illyés Gyula Gimnázium által indított tiltakozás hoz - ebből nőtt ki a Tiltakozunk a köznevelési törvény elfogadása ef/en F acebook-csoport - napok alatt csatlakozott közel nyolcvan komplett tantestület. Tucatnyi civil szervezet - köztük a Történelemtanárok Egylete, a Magyar Pedagógiai Társaság, a Magyar Szakképzési Társaság - nyilatkozatban szólította fel az Országgyűlést, hogy halassza el a törvény tervezet vitáját, és soha nem látott aktivitás bontakozott ki az OkpolCafé oktatás politikai portálon és a különböző internetes pedagógiai fórumokon. Ugyanakkor fogyatkoznak azok reményei, akik a Fidesz oktatáspolitikusaiban bíztak: a hírek szerint a múlt heti frakciószavazáson elsöprő többség foglalt állást Hoffmannék mellett az oktatás politikai törvények ügyében. De néhányan készülnek már a poszthoffmanni időkre is: megalakult a Hat, a Hálózat a tanszabadságért csoport olyan résztvevőkkel, mint Trencsényi László, Vekerdy Tamás vagy Nahalka István. Sokak reményei szerint e mozgolódások eredményeként talán elindul végre egy valóságos társadalmi diskurzus a magyar iskoláról, amely szellemileg előkészítheti a Hoffmann Rózsa utáni idők közoktatás-politikáját. http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir2.php&id=24908

Edupress 2011-11-10. Cáfol az államtitkárság: továbbra is lesz oktatási ombudsman Már nem szerepel a köznevelési törvényjavaslat parlament elé került változatában a szülői, a pedagógusi és a tanulói jogok között, hogy az oktatási ombudsmanhoz fordulhatnának. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkártól és Réthelyi Miklós illetékes minisztertől azonnali tájékoztatást kért Aáry-Tamás Lajos - írja a Magyar Nemzet. Cáfolja azonban a hírt az Oktatásért Felelős Államtitkárság: állítja, nincs szó az oktatási ombudsman intézményének megszűnéséről, hatáskörének csorbításáról az új köznevelési törvényben. A szakembereket meglepte, hogy a múlt szombaton a parlamentbe benyújtott nemzeti köznevelésről szóló törvényjavaslatban nem szerepel a lehetőség, miszerint a diákok az oktatási jogok biztosához fordulhatnak. Mind a tanulók, mind a pedagógusok, mind a szülők jogai közül törölték azt a szakaszt, mely feljogosítja őket arra, hogy jogsérelem esetén ombudsmanhoz forduljanak. Aáry-Tamás Lajos a javaslattal kapcsolatban, amely valószínűleg végleges, azt nyilatkozta a Magyar Nemzetnek: teljesen váratlanul érte a hír, előzetesen őt senki nem értesítette erről. "Az ügyben sürgős tájékoztatást kértem Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás minisztertől és Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkártól" - mondta. Hozzátette: a kormány által elfogadott változatban még szerepelt a tanulói, szülői és pedagógusi jogok között az ombudsmanhoz fordulás lehetősége, ezért nem érti a jelenlegi helyzet állását. Az elmúlt időszakban kizárólag megerősítést kapott arról, hogy munkáját jól végzi, továbbra is alapvető fontosságúnak tartja a tanulók és pedagógusok jogainak védelmét. Feltette a kérdést: Mire jó egy jogvédő, ha senki sem kérheti, hogy védjék meg a jogait? Ha életbe lép a törvényjavaslat, gyakorlatilag létének lényegét veszítené el az ombusdman. A Magyar Nemzet megkérdezte a Hoffmann Rózsa vezette oktatásért felelős államtitkárságot, miért KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 14.

23

került ki a három passzus a javaslatból. Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár szerint továbbra is fordulhatnak ombudsmanhoz a szülők és a gyerekek, csupán arról van szó, hogy a jogalkotási elveket követve más jogszabályokból is következő evidenciákat kiszűrt a kormány kodifikált szövegéből. Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának elnöke egyenlőre nem kívánta kommentálni az ügyet. Támogatja majd az államtitkárság, ha valaki az eredeti szöveget szorgalmazza A lap ma reggeli megjelenése óta pedig cáfolatot jelentetett meg az államtitkárság. Az oktatási államtitkárság szerint nincs szó az oktatási ombudsman intézményének megszűnéséről, hatáskörének csorbításáról az új köznevelési törvényben. Az államtitkárság közleménye felidézi, hogy a jelenleg hatályos rendelet szól az Oktatási Jogok Miniszteri Biztosa Hivatalának feladatairól és működésének szabályairól. Ennek 5. paragrafus (2) bekezdése biztosítja az oktatási jogok biztosához fordulás jogát a gyermek, a szülő és a pedagógus számára. A köznevelésről szóló törvényjavaslattal keretjellegű szabályozás megalkotására törekedtek - írták, hozzátéve: az ezért nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek alacsonyabb szintű jogszabály által szabályozhatók. Nincs szó a fenti jog megszüntetéséről, azt a hatályban maradó rendelet továbbra is biztosítja - hangsúlyozták, és valótlannak nevezték az ellenkezőjéről szóló írásokat. Hozzátették: a javaslat azt rögzíti, felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy az oktatási jogok biztosa hivatalának feladatait és működésének szabályait rendeletben állapítsa meg. Az oktatásért felelős államtitkárság jelezte: ha az eredeti szöveg megtartására irányuló módosító javaslat érkezik, támogatni fogja - jelezték. http://www.edupress.hu/hirek/index.php?pid=egycikk&HirID=25817

Origo 2011. 11. 11. A kész törvény felett dúl tovább Pokorni és Hoffmann harca –letölthető videóval Bár a kormány már elfogadta a köznevelési törvényről szóló tervezetet, továbbra is dúl a konfliktus Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár és Pokorni Zoltán, a Fidesz szakpolitikusa között. Pokorni a tervezet több fontos elemével sem ért egyet, így várható, hogy a kormány egyik eddigi legnagyobb reformjának nem lesz sima útja a parlamentben. Pénteken a Fidesz által szervezett oktatási konferencián egymás után szólalt fel Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár és Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatási szakpolitikusa. Eddig is lehetett tudni, hogy sok mindenben nem értenek egyet, és ez a mostani rendezvényen még nyilvánvalóbbá vált. A konfliktus tétjét növeli, hogy Pokorni azt a köznevelési törvényjavaslatot bírálta, amelyet Hoffmann készített elő, és amelyet a kormány már elfogadott. A parlament oktatási bizottságának elnöki posztját is betöltő Pokorni azt mondta, hogy három ponton szeretne változtatást a köznevelési törvényben. Közölte, nem ért egyet az iskolák állami átvételével, az egész napos iskola koncepcióban szereplő változatával és a pedagógusi életpályamodellel. Ezek ugyanakkor a törvény legfontosabb elemei közé tartoznak, és Hoffmann Rózsa a konferencián azzal érvelt a tervezet mellett, hogy azok, akik a törvény visszavonását kérik, a "Gyurcsány-Bajnai-korszakot" akarják visszahozni. A ló másik oldalán Abban bíztunk, hogy mire a törvénytervezet benyújtásáig eljutunk, meg tudjuk találni a válaszokat a vitás pontokra, de nem így történt" - jelentette ki Pokorni Zoltán, aki szerint a köznevelési


24

törvényről "számos pontban maradt nézetkülönbség" Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárral, és ezek közül Pokorni szerint "három változtatás nagyon fontos, nem részletkérdés". "A ló másik oldalának érzem ezt, ha minden településtől elvesszük az iskolát, és egy állami apparátussal akarjuk fenntartani" - mondta az iskolák állami átvételéről Pokorni. Szerinte nem kellene minden általános és középiskolát átvennie az államnak, hanem "éppen fordítva: az önkormányzat, amelyik nem bírja fenntartani az intézményt, adhassa át az államnak". Pokorni hozzátette, hogy ezzel a véleményével kisebbségben van a Fidesz-frakcióban (az iskolák állami átvételéről itt olvashat). A Pokorni előtt felszólaló Hoffmann Rózsa az iskolák állami átvételéről azt mondta, hogy "téves az iskolarendszer államosításáról beszélni", a tervezetben ugyanis az szerepel, hogy az önkormányzat visszaveheti az intézményét. Hoffmann Rózsa szerint "a pedagógusok ebből az egészből nem sokat fognak megérezni". „Rózsa azt mondja, ne filléreskedjünk" Az egész napos iskola tervéről Pokorni azt mondta: "minden szép elképzelés ellenére az, ami a tervezetben van, a napközi leírása". A Fidesz alelnöke szerint ennél sokkal több lehetőség van az egész napos iskolában, és "ha nem tudjuk definiálni, mit értünk ez alatt, mit szeretnénk oktatni, mit tudunk finanszírozni, nem épül fel a rendszer". A pedagógusi életpályamodellről pedig azt mondta: "Rózsának igaza van, hogy évtizedes adósság, de a probléma ennél sokkal nagyobb". Pokorni szerint "nem az a jó, hogy negyven év múlva, ha van egy PhD-d, kapsz 400 ezret, a pálya elején kell emelni a fizetést, akkor kell a húzóerő, hogy kiválasszuk a legjobb fiatalokat". Pokorni szerint az sem jó, hogy a pedagógusok nem kaphatnak majd pénzt a túlóráért. A politikus úgy fogalmazott: "Rózsa azt mondja, ne filléreskedjünk a túlórával, én meg azt mondom, filléreskedjünk, díjazni kell, ha valaki többet dolgozik. Tudom, ez más filozófia." "A törvényt kritizálók a Gyurcsány-korszakot akarják" Az oktatási államtitkár beszédével kezdődött a Fidesz oktatási konferenciája, így Hoffmann Rózsa korábban beszélt, mint Pokorni Zoltán. Az államtitkár beszédében nem ejtette ki az oktatási bizottság elnökének nevét, de többször célzott a Pokorni Zoltán által képviselt álláspontra. "Azok, akik a köznevelési törvény visszavonást követelik, a Gyurcsány-Bajnai-korszak restaurálását akarják" - kezdte felszólalását Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár. Szerinte néhány ezer embert képviselnek a törvény ellenzői, és a többség támogatja a változtatásokat. Az államtitkár ezután arról beszélt, szerinte miért van szükség az új törvényre, és mi a koncepció célja. Hoffmann az új köznevelési törvény alapelvei között említette, hogy a tankötelezettség az eddigi 18 helyett 16 év lesz. "Ezzel belesimulunk az európai átlagba" - mondta az államtitkár, aki szerint van olyan európai ország, ahol 14, máshol 18 éves korig van tankötelezettség. Hoffmann Rózsa hangsúlyozta, hogy "ebből nem az következik, hogy az iskolarendszernek ki kell löknie a gyereket. Az érettségiig, egy szakma elsajátításáig ingyenes az oktatás, de aki 16 éves kor fölött nem akar tanulni, az menjen, és vállaljon munkát." A pedagógusok béréről Hoffmann azt mondta: az életpályamodell tervezett bevezetésének első évében, 2013-ban nagyjából 70 milliárddal, a következő évben 150 milliárd forinttal többet szán a kormány a tanárok bérére. Arról, hogyan emelkedjenek a bérek, "szabad-e a kezdők bérét kiemelten emelni", az államtitkár azt mondta, nem lehet megengedni, hogy a pályájuk vége felé járó pedagógusok fizetése "a béka feneke alatt" maradjon.


25

Hoffmann Rózsa a konferenciáról távozóban azt mondta az [origo]-nak Pokorni kijelentéseiről, hogy azok nem koncepcionális problémákat érintenek. A koncepcionális nézeteltérés szerinte az lenne, ha Pokorni egészében nem támogatná az iskolák állami átvételét vagy például a pedagógusi életpályamodellt, de szerinte ehhez képest csak részletkérdéseket vetett fel. A kormány majd az esetlegesen érkező módosító indítványok alapján dönti el, hogy melyiket támogatja - mondta Hoffmann. http://www.origo.hu/itthon/20111111-pokorni-zoltan-a-koznevelesi-koncepcio-modositasat-akarja.html

Index 2011. november 11. Boldog családot is tanítanak az iskolában A készülő új Nemzeti alaptanterv szerint a családi életre nevelés keretében az iskolákban nemcsak az empátiáról, az önismeretről, a női és férfiszerepekről lenne szó, de olyan praktikus ismeretekről is, mint hogy hogyan kell megszervezni egy nyaralást, vagy hogyan kell takarékoskodni. Az oktatáskutató szerint attól nem javul semmi, ha mindezt tantervekbe írják, a pszichológus pedig úgy látja: a kamaszok vevők a pozitív képzetekre, de látják a realitásokat, és a felnőttek hiteltelenségét nem díjazzák. A családi életre nevelés ma is része a Nemzeti alaptantervnek (Nat), de az új Natban kiemelt fejlesztési területté válik, közölte az Index kérdésére a Nemzeti Erőforrás Minisztérium. A családi életre nevelés nem lesz külön tantárgy ezután sem, a témával kapcsolatos elemek átadásában mindegyik tantárgy részt vállal az elsőtől a 12. osztályig. A Nefmi kérdésünkre hangsúlyozta: nem világnézetet, hanem általános érvényű értékeket akarnak közvetíteni. Az új Nat tervezete szerint „a családi életre nevelés összetett fejlesztési feladat, amelynek keretében a tanulók ismereteket és értékorientációt kapnak a tudatos párválasztással, a felelős szexuális élettel, a család életének és tevékenységének szervezésével, a családon belüli mindennapi teendők ellátásával, a konfliktuskezeléssel, illetve -megelőzéssel, valamint a gyermekvállalással és a gyermekneveléssel kapcsolatban." A családi életre és a felelős párkapcsolatra nevelés erősítését Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője vetette fel nemrégen. „A javaslatot a súlyos demográfiai helyzet, illetve a családok állapota, a párkapcsolatok gyengesége és problematikus volta miatt fogalmaztam meg – mondta az Indexnek Harrach Péter. – Ha továbbra is ilyen magas lesz a válások száma, tovább csökken a házasságkötések, a születések száma és a gyermekvállalási kedv, az unokáink élhetetlen országot örökölnek." Harrach szerint a lakosság száma így a század végére 5 millióra csökkenhet, és a társadalom 36 százaléka 65 év feletti lesz, ami fenntarthatlan rendszert eredményez. Önismeret, szervezés, takarékosság A Nat tervezete a családi életre nevelésről egyelőre csak általános témaköröket vázol fel, a részleteket majd az elkészülő kerettantervek határozzák meg. Az órákon szó lesz majd a kölcsönös felelősségvállalásról, a párkapcsolati kultúra megalapozásáról, az érzelmi intelligenciáról, az empátiáról, az önismeret fejlesztéséről, vagy a szülői-, gyermeki-, női-, és férfiszerepekről, a párkapcsolati és családi krízishelyzetekről (válás, munkanélküliség, tartós betegség, szenvedélybetegségek). Az Önismeret, társas kapcsolati kultúra című fejezet szerint például az önismeret a kapcsolati kultúra alapja, ezért „a tanuló önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés, az önreflektív képesség és az önkontroll; a felelősség önmagáért és társas KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 14.

26

kapcsolataiért; az önállóság; az önfejlesztésre irányuló aktivitás, valamint a személyes méltóság megalapozása." Az új Nat hozzásegítené a diákokat, hogy képesek legyenek érzelmeik hiteles kifejezésére, empátiára, társas toleranciára, és ezeket „életgyakorlatként alkalmazzák". Szerepel a tervekben a családi és közösségi ünnepek kultúrája, a médiatudatosság, az infokommunikációs eszközök kulturált használata is. Utóbbi esetben a cél a médiumok természetének, valamint a személyiséget alakító pozitív és negatív hatásainak megismerése. A Nat a családok működéséhez szükséges praktikus ismereteket is tartalmazná. Az iskolában is beszélnének a családi beruházások, a szállítás, a bevásárlás, a gondozás vagy éppen a nyaralás megszervezéséről. Része lenne a tematikának a családi költségvetés menedzselése, a munkamegosztás, a takarékosságra, az egészség- és környezettudatos vásárlásra nevelés, de az élelmiszerek kezelésének, tárolásának szabályai is.

Mintát akarnak adni Harrach szerint a cél az, hogy legalább a közgondolkodásban megjelenítsék, milyen fontos a gyermekvállalás és a stabil család, hiszen a gyerekek otthon, a környezetükben, a barátaiknál vagy a médiában sem nagyon látnak pozitív példákat. Ma a családokban a szülők között sem stabil az érzelmi kapcsolat. A fiatalok nem merik elkötelezni magukat, nem vállalnak tartós kapcsolatot. „Szeretnénk valamilyen módon az egymást elfogadó, önátadáson alapuló és tartós kapcsolatot biztosító magatartási modellt, mintát eléjük állítani. Közvetíteni azt a gondolatot, hogy családban élni jó, az ömmegvalósítás nem egyéni, hanem közösségi cselekedet, és az ember a teljességet nem önmagában, hanem a másikkal való én-te viszonyban találja meg" – mondta a kereszténydemokrata politikus. A KDNP-s frakcióvezető ezt a feladatot nem szeretné teljesen a pedagógusokra hárítani, de úgy látja, a családok többségének állapota ezt a fajta nevelést ma nem teszi lehetővé. Lehet jól csinálni? A válások számának növekedése, a születések számának csökkenése, a házasságon kívül született gyermekek növekvő száma, a családon belüli dezintegrációs folyamatok a fejlett világ egészében megfigyelhetők, és mindenhol megfogalmazódnak olyan igények, hogy ezeknek a valós és súlyos következményekkel járó problémáknak a kezelésében az oktatás is részt vegyen, mondja Halász Gábor oktatáskutató. „Azok az országok vannak előnyben, ahol politikusok nem érik be azzal, hogy erre megrendelést adnak az oktatásügynek, majd ezt az igényt beleírják központi tantervekbe, és néhány tanévnyitó beszédben ezt hangsúlyozzák. Ilyenkor ugyanis vagy nem történik semmi, vagy olyan formális programok indulnak, amelyek – ha ebben motiválatlanul vesznek részt az amúgy is túlterhelt tanárok és diákok - épp az ellenkező hatást váltják ki.” Halász Gábor szerint azoknak az országoknak a mintáit érdemes követni, amelyek a családi életre neveléshez tudnak a diákok és a tanárok számára is vonzó programokat kidolgozni. Az oktatáskutató szerint a családi életre nevelést nem lehet egyetlen, központilag megírt tantervvel irányítani. Jó megoldás lenne például az, ha indítanának egy pedagógiai portált a családi életre nevelésről, a felelős párkapcsolatokról. Itt azok a szakemberek, akiknek ebben már vannak tapasztalataik, kidolgozott és jól működő programjaik, ezeket megoszthatják egymással, a pedagógusok pedig választhatnak közülük. „A családi életre nevelést lehet jól csinálni, ez ugyanis egy hálás téma. Ez korosztálytól függetlenül mindenkit érdekel, és erről mindenkinek vannak tapasztalatai. Ha például a diákok megnézhetnek egy család széteséséről vagy válásról szóló jó filmet, biztos, hogy arról mindenkinek lesz véleménye” – véli Halász Gábor.


27

A kamaszoknak a hitelesség a fontos A kamaszokban virágzik az idealizáció, a tökéletességre törekvés, el lehet tehát elvben vinni őket egy nagyon pozitív képzet felé, de tudomásul kell venni a velük lépten-nyomon szembeköszönő realitásokat is, mondja Rendes Kriszta klinikai szakpszichológus. A tinédzserek vevők a különböző képzetekre, de a hiteltelenséget nem favorizálják. Hamar átlátják, ha egy olyan világot akarnak nekik a felnőttek felépíteni, amit pont a felnőttek nem tudnak valós modellként kínálni. http://index.hu/belfold/2011/11/11/nemzeti_alaptanterv/

HVG 2011. november 12. 19-21.oldal Magasabbra törő főiskolák Mesterfogás Bizonytalan a sorsuk azoknak a mesterszakoknak és doktori képzéseknek, amelyeket főiskolák indítottak el. A főiskola alapképzést, osztatlan képzést, valamint felsőfokú végzettséget nem biztosító képzést folytathat" - a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) által október közepén készített felsőoktatási törvénytervezet e paragrafusa komoly felhördülést keltett néhány főiskolán. Hiányzik ugyanis a felsorolásból a mesterképzés lehetősége, azaz a hároméves alapképzés után a jövőben főiskolák nem indíthatnák el azt a más fél-kétéves oktatást, amely magasabb értékű diplomával jár. (A jelenleg ilyen képzést végző diákokat ez csak annyiban érintené, hogy a kurzust esetleg egy másik intézményben kell befejezniük.) Az úgynevezett bolognai rendszerű oktatás indulásakor eredetileg csak az egyetemek lettek volna azok, ahol a diákok mesterképzésen tanulhatnak tovább. A főiskoláknak sikerült azonban kilobbizniuk, hogy a felsőoktatási törvény ezt nekik ne tiltsa meg, majd „amit jogszabály nem tilt, azt szabad" alapon egyre többüknél döntöttek úgy, hogy belevágnak a korábbi egyetemi diplomával egyenértékű végzettséget nyújtó mesterképzésbe. A főiskolák egy részének ezzel magasabbra törő céljaik voltak: egyetemmé szerettek volna alakulni. Ehhez pedig szükséges feltétel a mesterképzés, sőt a doktori képzés is. Így például a Budapesti Műszaki Főiskola elindította a mesterszakokat és a doktori képzést is, s ma már Óbudai Egyetemként működik. Hasonló elképzeléseket dédelget az egri Eszterházy Károly Főiskola is. .,Már egy éve beadtuk egyetemmé alakítási kérelmünket a minisztériumnak" - mondta a HVG kérdésére Hauser Zoltán rektor, aki szerint bármilyen kritériumokat állítanának fel a magyar felsőoktatásban, ők mindegyikben az egyetemek között lennék. A főiskola Réthelyi Miklós miniszter szerint is megfelel az egyetemi kritériumoknak, ám majd az új törvény megalkotása során rendezik a helyzetét. A nyilvánosságra hozott törvény tervezet mellékletében azonban az egri intézmény i továbbra is főiskolaként szerepel. Pedig jócskán indított mesterszakot, igaz, nagy többségük tanári szak, mivel a jelenleg hatályos törvények szerint tanári végzettséget csak így szerezhetnek a diákok. De emellett az egriek hirdettek mesterszakot bölcsész és társadalomtudományi képzésben éppen úgy, mint természettudományiban. Sőt az egyetemmé váláshoz szükséges doktori iskolákat is elindították, a történelemtudományi már működik is, míg a neveléstudományi akkreditálását most intézik. "A Budapesti Gazdasági Főiskola nem akar egyetemmé válni, a mesterszakos képzés elindítása viszont olyan fejlődési lehetőség, amellyel élni kívánunk" - mondta a HVG kérdésére Sándorné KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 14.

28

Kriszt Éva, a BGF rektora, aki leginkább az alkalmazott kutatások főiskolája felé látná a továbblépés irányát. A törvénytervezet lehetővé teszi ugyanis, hogy a több képzési területen oktató és alkalmazott kutatásokat nemzetközileg elismert szinten folytató főiskola elnyerje ezt a címet. Ilyen kutatási munka mesterképzés nélkül viszont elképzelhetetlen. A főiskolák végül részsikert értek el a Magyar Rektori Konferencia és az oktatásügyi kormányzat közötti tárgyalásokon. Az államtitkárság beleegyezett abba, hogy egy kiskapu bekerüljön a törvény tervezet szövegébe: az alaphelyzet az marad, hogy . nem indíthatnak mesterképzést a főiskolák, de "külön engedéllyel" ezt mégiscsak lehetővé tennék egyes intézményeknek. "Örülünk neki, és jó dolog a külön engedély, de nem igazán szerencsés megoldás, ráadásul még a feltételei sem ismertek, hogyan juthatnak majd az intézmények ehhez az engedélyhez" - mondta kérdésünkre Hauser, aki szerint szintén az alkalmazott kutatások főiskolái kaphatnának jogot mesterképzésre. A külön engedélyről egyelőre csak szóbeli tájékoztatást kaptak a főiskolai rektorok, olyan törvényszöveget még nem láttak, amelyben szerepel- tette hozzá a BGF rektora. Elmondása szerint több mint ezer mesterszakos diákjuk van hat szakon, amelyek közül két szakon jövőre angol nyelvű képzést is indítanak. Ezek mind átestek a Magyar Felsőoktatási és Akkreditációs Bizottság (MAB) szigorú szűrőjén. "Nem hiszem, hogy működő struktúrákat felszámolnak" - reménykedett kérdésünkre Romsics Ignác egyetemi tanár, az egri főiskola történelemtudományi doktori iskolájának vezetője. A tavaly indult képzésben már 20 diák vesz részt, köztük Gyurgyák János, több nagy sikerű könyv szerzője és Csapody Miklós volt MDF-es országgyűlési képviselő, aki jelenleg az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa. Mint Romsics kérdésünkre elmondta, a doktori iskolának ötéves működési engedélye van a MAB-tól, és "tesszük a dolgunkat, de kíváncsian várjuk, mi lesz a törvényben".

http://hvg.hu/hvgfriss/2011.45/201145_magasabbra_toro_foiskolak_mesterfogas

Magyar Nemzet 2011. november 12. A tervezet újragondolását szorgalmazzák A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a nemzeti köznevelési törvény tervezetének újragondolását szorgalmazza – mondta Galló Istvánné, a PSZ elnöke szombati budapesti sajtótájékoztatóján. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 14.

29

Utalt arra, hogy többször felajánlották ebben a visszautasították őket. Semmi nem indokolja, hogy kétharmados többséggel „átverjék a parlamenten”. A forinttal terhelné meg a jövő évi költségvetést, amire Istvánné a Ködbe vesző jövő címmel

közreműködésüket a szaktárcának, de ezt a törvénytervezetet a kormánypárti jogszabály bevezetése pedig 700 milliárd nincs meg a fedezet – jelentette ki Galló rendezett oktatási fórum előtt.

A szakszervezet továbbra is azt javasolja, vonják vissza a jogszabálytervezetet, mert meggyőződésük, hogy „a közoktatás rendszerének ez a gyökeres átalakítása nem nyújt megoldást a rendszer valós problémáira, sőt további problémákat fog generálni” – mondta az elnök, aki szerint a tervezet olyan súlyos szakmai hibákat tartalmaz, hogy ha módosítás nélkül fogadnák el, akkor a közoktatás rendszere működésképtelenné válna. Továbbra is „súlyosan elhibázott lépésnek tartják a közoktatás államosítását”, az állam intézményfenntartó szerepét ugyanakkor néhány intézménytípus, illetve önkormányzat esetében támogatni tudják. Nem értenek egyet a tankötelezettség korhatárának 16 évre való csökkentésével, a szakképzés tervezett átalakítása pedig „nagyon rossz irány” – tette hozzá. A pedagógusok fizetésének rendezése „nem tűr halasztást”, a pedagógusok munkájának tervezett minősítésrendszerét azonban nem tudják elfogadni – fogalmazott Galló Istvánné, annak a meggyőződésének hangot adva, hogy „a pedagógusok munkaterheit nem szabad tovább növelni”. Az oktató-nevelő munka minőségének javítása pedig véleménye szerint nem a szakfelügyeleti rendszer bevezetésével, a pedagógusok szigorú ellenőrzésével valósul meg, hanem a munkafeltételek javításával. http://mno.hu/belfold/a-tervezet-ujragondolasat-szorgalmazzak-1031269

Heti Válasz 2011.11.13. Nemzeti minimum- Hazafiságra nevel az új alaptanterv Amit minden magyarnak tudnia kell: a készülő nemzeti alaptantervben újra meghatározzák a kötelező műveltségi elemeket. A kritikusok szerint kényszerzubbonyt húznak az iskolákra, kidolgozói szerint arról van szó, hogy a poszt-modern a katedrán is megbukott. Kevés unalmasabb szakkérdés létezik egy NAT-reformnál, gondolhatnánk. Sok szülőt mégis meglepetésként ér, ha kiderül, hogy a gyereknek nem kell elolvasnia az iskolában a Szigeti veszedelmet, mert a tanár szerint "nehezen emészthető". Nem része ez a nemzeti minimumnak? Az alapműveltség elemei sokáig szigorúan rögzítettek voltak. Az előző nemzedékek bemagolták, hogy Inotán és Visontán hőerőmű működik, Kabán cukorgyár - világos volt, hogy mindez az iskolában átadott, közkeletű tudás része, akárcsak Drégelyvár ostroma, vagy az országszerte azonos kötelező olvasmányok. Családi élet Orbán Viktor miniszterelnök idén Kötcsén a jobboldali értelmiség piknikjén arról beszélt, hogy novemberben meg kell fordítani az oktatásról szóló vitát, és a hazafiság kérdését kell középpontba állítani. Márpedig ha a kormány az oktatás tartalmán akar változtatni, annak legalapvetőbb eszköze a nemzeti alaptanterv (NAT). Az elmúlt másfél évben a szakpolitikai viták a készülő közoktatási törvényről szóltak, és most is a törvénytervezet áll a pedagógus-szakszervezetek vagy éppen az előző oktatási kormányzathoz köthető szakértők, például Szüdi János volt szakállamtitkár bírálatának célpontjában. A kormányoldalról pedig Pokorni Zoltán kilátásba helyezte, hogy a KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 14.

30

törvénytervezet több pontja miatt a Fidesz-frakcióhoz fordul, ha nem tudja meggyőzni Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárt a változtatásokról. (Pokorni elsősorban azt kifogásolja, hogy a pedagógus- életpályamodell nem kínál elég magas bért a kezdő tanároknak, de ellenzi a hároméves kortól kötelező óvodáztatást, és óvatosságra int az iskolák tömeges államosításával kapcsolatban is. Pokorni a tanárok munkaterhének növelését csak béremeléssel összekötve tudná támogatni.) A törvény azonban csak a kereteket szabályozza, arról nem rendelkezik, hogy mi legyen a tananyagban. Az oktatási államtitkárság tervei szerint az új alaptanterv tervezetét még idén szakmai vitára bocsátják, és a kormány reményei szerint jövőre, de legkésőbb 2013-ban bevezetik. A tervezetből elsőként a Heti Válasz kapott a tantárgyakra vonatkozó tartalmi ízelítőt (lásd az összehasonlító táblázatot). A NAT a tartalmi reform első lépése, utána következik a kötelező kerettantervek elkészítése, valamint a tantervekhez tartozó tankönyvek megíratása. (A reform a legjobb esetben is csak 2014-ben vagy 2015-ben ér le az iskolákig.) A hírek eddig főként arról szóltak, hogy az új NAT-ban új ismeretkörök jelennek meg, például az egészség- és környezettudatosság, az erkölcs, a pénzügyi, gazdasági és honvédelmi alapismeretek, a média, a fogyasztóvédelem és a családi életre nevelés. Utóbbi kapcsán részletek is jelentek meg a dokumentumból. A családi életre nevelés tartalma szerint "a családtervezés, a családalapítás, a szexualitás, a felelős párkapcsolat témáinak feldolgozása, megvitatása kooperatív módszerekkel". Általános iskolában a családi munkamegosztásról és a rokoni kapcsolatokról, középiskolában az udvarlásról, a szerelemről, a szexualitásról, a hűségről és a házasságról tanulnak majd a diákok. "A magyar fiatalok 70 százaléka továbbra is házasságban képzeli el a jövőjét, ezért a jó házasságra szeretnénk felkészíteni őket, valamint a szülői szerepre, de például az élettársi kapcsolatokkal, párkereséssel is lehet e tárgy keretében foglalkozni. Nem bemagolt tananyagot kell visszamondaniuk a diákoknak, vagy dolgozatot írni "konfliktuskezelési technikákból". Kizárólag nyitott, őszinte beszélgetések, tanácsok formájában van értelme foglalkozni a témával" magyarázza Mihalec Gábor, a péceli Adventista Teológiai Főiskola oktatója, aki szakértőként vett részt a tervezet kidolgozásában. Kötelező a Toldi A NAT-reform lényegét azonban nem az új ismeretkörök adják. Az új diszciplínák száma a végtelenségig bővíthető, és mindegyik mellett lehet érvelni. Ugyanakkor a gyerekeket csak harminc-egynéhány órára lehet bezárni az iskolába egy héten, és ebből a két kötelező idegen nyelv a gimnáziumokban önmagában elvisz tízet, a mindennapos testnevelés ötöt, a maradékot kell szétosztani az összes többi ismeret oktatására. Ezért az összes említett diszciplína "tantárgyközi elemként" szerepel, nem emelkednek önálló tantárgy rangjára. Erre egyedül a KDNP és az oktatási államtitkár által szorgalmazott etikának van esélye, a többi új ismeretkör beolvad a hagyományos tárgyakba. Ha pedig a magyarórán sikerül az Anna Karenina kapcsán egy jót beszélgetni a diákokkal a hűség és a megcsalás problémájáról, vagy ha matekórán kiszámolják a családi költségvetést - két gyerek, lakáshitel, kocsi, thm -, azzal a családi életre nevelés modult valósították meg. A leglényegesebb változás, hogy az új NAT tartalmazni fogja az alapműveltség kötelező tartalmi elemeit. Nemcsak elsajátítandó képességeket ír elő, hanem rögzíti, hogy a Toldit mindenkinek el kell olvasnia, nem végezheti el senki az általános iskolát anélkül, hogy ne hallott volna Bethlen Gáborról, vagy ne hallgatott volna meg egy részletet Erkel Bánk bánjából. Az állam a közműveltség tartalmi elemeit az érettségi követelményekkel részben eddig is szabályozta, ezért ez elsőre nem tűnik hatalmas újdonságnak. Mégis jelentős a változás ahhoz képest, hogy 2003-ban "posztmodern fordulat" történt a közoktatásban, és a NAT reformja során a jogszabályból minden konkrét elemet eltávolítottak. "Az állam csak egy domináns csoportérdek és kultúra közvetítője lehet, amikor KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 14.

31

meghatározza a kötelező műveltségi tartalmakat. A modern iskola nem "ismereteket közvetít", ez XIX. századi logika, hanem megteremti a gyerekben a tanulási motivációt, pontosabban nem veszi el tőle, és fejleszti a tanulási képességet" - foglalja össze az ellenérveket Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) pedagógiai vezetője. Szerinte a sokszínű magyar iskolarendszerre nem szabad kényszerzubbonyt húzni azzal, hogy ismeretekkel pakolják tele az alaptantervet. A NAT-bizottság vezetője, Kaposi József ezzel szemben azt állítja, igenis meghatározható az elvárható tudás és ismeret, amit minden gyereknek meg kell tanulnia. "Óvakodtunk attól, hogy túlságosan megszorító módon állítsuk össze a tananyag tartalmát, a pontosabb szabályozás úgyis a kerettantervek szintjén történik, ahol megjelennek az iskolatípusok közti különbségek. Azt viszont esélyegyenlőségi kérdésnek tartom, hogy a legkisebb borsodi falutól a budapesti elitiskoláig mindenki megkapja ugyanazt az alaptudást. A képességfejlesztési követelmények továbbra is érvényesek, de valljuk, hogy a képességek a tartalmi tudás révén fejlődnek. A tanár továbbra is szabadon választhatja meg, hogy például irodalomból Mikszáth Kálmán vagy Örkény István mely műveit helyezi a középpontba" - magyarázza.

És az alternatívok? A tartalmi elemek meghatározása főleg az irodalom és a történelem esetében nemzeti identitáskérdés. Más tárgyaknál inkább az a cél, hogy oktatásuk közelebb kerüljön a valósághoz a tudomány elvontságától. Matematikából például a felső tagozatos tananyag részévé teszik a diagramok értelmezését és a táblázatolvasást, fizikából és kémiából pedig előírják a pedagógusoknak, hogy kísérleteket végeztessenek a diákokkal. A közös kulturális kódok közül ugyanakkor fájdalmasan hiányzik a hagyományos tantárgyi felosztásból kilógó művészettörténet. Erkel és Arany mellé most sem sikerül bekerülnie Markó Károlynak és Csontvárynak. A kérdés véglegesen még nem dőlt el, a szakemberek egy része fontosabbnak tartja a látásmód kialakítását a kultikus alkotások megnevezésénél, mások a konkrét művekre koncentráló megközelítést szorgalmazzák. Opcionálisan választható marad a hon- és népismeret is, ami a szűkebb pátriához, városhoz, faluhoz való kötődés kialakulását segítené elő. A tananyag szintjén a mélyebb tartalmi megújulást az új kerettantervekhez tartozó tankönyvek KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 14.

32

hozhatják el. A burjánzó tankönyvpiacon a kormány hosszabb távon mindenképpen rendet akar vágni. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet adatai szerint egy elsősöket tanító pedagógus 2006ban 153-féle tankönyv közül választhatott; ez a szám 2009-re 266-ra nőtt. Két éve 12 évfolyam számára 5430 tankönyv volt forgalomban. A legmerészebb tervek szerint egyféle kerettantervhez egyfajta tankönyv tartozna, de a változatosság megőrzése érdekében valószínűbb, hogy két-háromfélét engedélyeznek. A sokszínűség elvesztésétől már csak azért sem kell tartani, mert másfajta kerettanterv szerint fognak tanulni humán- és természettudományos tagozaton, egyházi és alapítványi iskolában. "Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár legutóbbi megbeszélésünkön megígérte, hogy a legjelentősebb alternatív iskolák pedagógiai programjából kerettanterv készül. Ha tényleg így lesz, nem kell az AKG vagy a Waldorf-iskolák ellehetetlenülésétől tartani" - reménykedik Horn György. A "közös kulturális kódok" egyetlen réteghez nem fognak eljutni: a szakiskolákban tanuló 139 ezer gyerekhez, a tanulók 24,1 százalékához. A közoktatási törvény tervezete szerint a NAT hatálya nem terjed ki a szakiskolai oktatásra. A szakiskolai képzést ugyanis hároméves, gyakorlatorientált oktatássá alakítják, a tankötelezettség korhatárát pedig leszállítják 16 éves korra. A szakiskolai oktatást kivették az oktatási államtitkárság felügyelete alól, és a Nemzetgazdasági Minisztérium alá rendelték. A szakmán kívüli közismereti tárgyakat csak erősen csökkentett formában fogják tanítani, ezért a szakiskolás gyerekeknek a NAT helyett speciális kerettanterv készül. Az általános iskola végéig a későbbi szakiskolás gyerekek is megkapják a nemzeti alaptantervben rögzített tudást, de a közös kód velük hiányos marad. Ilyen volt – Ilyen lesz Irodalom felső tagozat Régi NAT: Változatos ritmikai, zenei formálású lírai művek közös és önálló olvasása a klasszikus és a kortárs magyar és világirodalom köréből. Új NAT: Ady Endre három műve; Arany János: Családi kör; Babits Mihály egy-két műve, Balassi Bálint egy műve, Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez és még egy műve; Illyés Gyula egy műve, Janus Pannonius: Pannónia dicsérete; József Attila három műve, Juhász Gyula egy-két műve, Kosztolányi Dezső két műve, Kölcsey Ferenc: Himnusz, Huszt; Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Az Alföld és még három műve; Radnóti Miklós két műve, Szabó Lőrinc két műve, Tóth Árpád egy-két műve, Vörösmarty Mihály: Szózat és még egy-két műve; Weöres Sándor két műve; Öt kortárs magyar lírai alkotás Történelem felső tagozat Régi NAT: Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy további ismereteket szerezzenek a magyar állam és a magyar nép történetének fontosabb fordulópontjairól, megismerkedjenek a magyar történelem kiemelkedő személyiségeivel; további ismereteket szerezzenek az európai történelem jelentős állomásairól és legalább egy Európán kívüli civilizációról. Új NAT: Végvári küzdelmek, Bocskai István és a hajdúk, az Erdélyi Fejedelemség virágkora Bethlen Gábor idején, Zrínyi Miklós, a hadvezér, a Rákóczi-szabadságharc személyiségei, célkitűzései, Magyarország újjáépítése a Habsburg Birodalomban. Nemzetiségi viszonyok Forrás: Kaposi József, NAT-bizottság http://hetivalasz.hu/itthon/nemzeti-minimum-42992/


33

MTV Lényeg 2011. november 13. Pokorni: ennél még a Kádár-kor kommunistái is okosabbak voltak – letölthető videó Ennél még a Kádár-kor kommunistái is okosabbak voltak – így kommentálta Pokorni Zoltán az m1 A Lényeg című műsorában az oktatási államtitkár kijelentését a készülő köznevelési törvényről. Hoffmann Rózsa a témáról pénteken rendezett konferencián azt mondta: "Aki az átalakítást ellenzi, a Gyurcsány-Bajnai korszak restaurációját támogatja" Az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke szerint ennél még a Kádár-kor kommunistái is okosabbak, ők úgy fogalmaztak: Aki nincs ellenünk, az velünk van. Arra a műsorvezetői kérdésre, hogy elmérgesedett-e a helyzet az államtitkárság és a Fidesz frakció között, Pokorni Zoltán azt felelte: az ilyen erős kijelentések a gyengeségre utalnak. A politikus szerint elfogadhatatlan a köznevelési törvénytervezethez készült, sokáig titokban tartott hatástanulmány is, úgy vélte: nem vehetők komolyan a benne szereplő számok, például nem lehet 633 helyen megszüntetni a felső tagozatot, mert a gyerekeket nem tudják más iskolák átvenni. Pokorni Zoltán szerint jelenlegi formájában nem támogatható a pedagógus életpálya-modell, az állami fenntartás és az egész napos iskola sem. http://www.hirado.hu/Hirek/2011/11/13/14/Pokorni_ennel_meg_a_Kadar_kor_kommunistai_is_okosabbak.aspx

Szaksajtó 2011. november 07. Történelemtanárok Egylete Civil állásfoglalás a Köznevelési törvény vitájáról Civil szervezetek (köztük a TTE) levele az Országgyűlés elnökének, amelyben kérik a köznevelési törvény tervezet megvitatásának halasztását, tekintettel arra, hogy a törvénytervezet gyors elfogadása miatt teljesen biztos, hogy figyelmen kívül hagyták a társadalmi szervezetek ajánlásait. Tovább az alábbi linken: http://www.tte.hu/tte/allasfoglalasok/7334-civil-allasfoglalas-a-koeznevelesi-toerveny-vitajarol

Osztályfőnök. hu 2011. november 8. A Hálózat a tanszabadságért alapító dokumentuma A Hálózat céljai: 1. a közoktatási-köznevelési rendszer állapotának és az ezzel kapcsolatos jogalkotási folyamatnak a figyelemmel kísérése; 2. jogsértő törvényalkotás elleni fellépés;


34

3. érdemi társadalmi-szakmai-civil párbeszéd kezdeményezése a közoktatásról; 4. a nemzeti köznevelésről szóló törvénytervezet visszavonásának követelése; Tovább az alábbi linken: http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=983


35

2011. november november 13

Recommend Documents