2011. november november 27

2011. november 21 – 2011. november 27.

Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közleményei 2011. november 23. Újbudán és Neszmélyben folytatódik az új nemzeti köznevelési törvényről szóló országjáró programsorozat…………………………………………………………………………….……3.oldal 2011. november 25. A magyar nyelv híd Afganisztán és Magyarország között…………………………………..3.oldal NEFMI – kapcsolódó sajtóhírek FN24.hu 2011.11.21. Orbán: nincs pénz a Hoffmann-tervre…………………………………………………….…...4.oldal Magyar Nemzet 11. november 21. Hatékonyság és árcsökkenés a tankönyvterjesztésben………………………………...…...4.oldal Inforádió 2011. november 21. Mostantól a kormány határozza meg a képzési helyek irányát és számát ………….…… 5.oldal Népszabadság 2011. november 22. Felsőoktatás: nincs röghöz kötés, de... …………………………………………………...…...6.oldal MTV Híradó 2011. november 22. PDSZ: vonják vissza a köznevelési törvény tervezetét! ……………………………………..7.oldal Eduline.hu 2011. 11. 23. "Értékmentő" javaslatokat nyújt be az LMP a közoktatási javaslathoz…………………....8.oldal Népszabadság 2011. november 23. Jobbik aki három tárgyból bukik, ismételjen évet…………………………………………...8.oldal Magyar Nemzet 2011. november 23. A gyermek érdekeit szeretnék a középpontba látni …………………………………….…..9.oldal MTV Az este 2011. november 23. Mi marad Hoffmann Rózsa tervezetéből? - letölthető videó ……………………………..11.oldal Fn24.hu 2011.11.23. Hiller: törvényszöveg van, pénz nincs - interjú……………………………………………...14.oldal FN24.hu 2011.11.24. Pokorni: koncentráljunk a levesre! - interjú……………………………………………..…..18.oldal

KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 28.

1

HR portál 2011.11.24 Köznevelési törvény - 174 módosító javaslatot nyújtott be a Fidesz……………………..23.oldal Klubrádió 2011.11.23. A szakma szerint sem jó a köznevelési törvénytervezet…………………………………...24.oldal Nyelv és tudomány 2011. november 23. Ki törődik az értelmi fogyatékosokkal? ……………………………………………………..25.oldal Heti Válasz 2011.11.23. Vita a Fidesz és a KDNP közt a kötelező etikaoktatásról…………………………………...26.oldal Magyar Nemzet 2011. november 23. Elfogadható, örömmel vett pontosítások ezek……………………………………………..27.oldal Figyelő 2011.november 24. 8.oldal Kertesi Gábor - interjú………………………………………………………………………....27.oldal Duna TV Közbeszéd 2011.11.25. Vendég Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár - letölthető videóval……………………..29.oldal Népszabadság 2011. november 25. Van másik iskola! Még... …………………………………………………………………….....29.oldal HVG 2011. november 26. Egységben az erő……………………………………………………………………………...30.oldal Magyar Hírlap 2011-11-26 Iskolafenntartó lehet a jövőben az ORÖ is…………………………………………………..31.oldal HVG 2011. november 27. Központi levételi: a tankönyvpiac monopolizálása…………………………………….…..32.oldal HírTV 2011. november 27. Versus, Vendég Pokorni Zoltán - a FIDESZ alelnöke – letölthető videó………………......34.oldal Országos hírek MTV Híradó 2011. november 22. Patyi András a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora …………………………………..34.oldal Hvg. Hu 2011. november 23. Megmarad a Pikler Bölcsőde……………………………………………………………...…...35.oldal Budapest Edu 2011.11.24 Gyerekfestmények kalapács alatt………………………………………………………….....35.oldal Szaksajtó, Blog Népiskola, Ténytár, Nehalka István blog bejegyzései…………………………………………..36.oldal


2

Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közleményei

2011. november 23. Újbudán és Neszmélyben folytatódik az új nemzeti köznevelési törvényről szóló országjáró programsorozat Közel tízezer pedagógussal találkoztak az elmúlt hetekben a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárságának munkatársai azon az országjáró körúton, melyen a Nemzeti köznevelésről szóló törvény tervezetét ismertetik a pedagógusokkal és a szakmai közvéleménnyel. A szeptember 15-én kezdődött programsorozat ezen a héten két városban folytatódik. A „Megújul a tanügy. Az új nemzeti köznevelési rendszer” címet viselő rendezvényen november 23-án 15.30tól a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban, november 25-én 15 órától pedig Neszmélyben Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár tájékoztatja az érdeklődőket az Országgyűlés asztalán lévő jogszabályról. A találkozó jó alkalom arra, hogy a pedagógusok választ kapjanak a köznevelés rendszerét megújító törvénytervezettel kapcsolatos kérdéseikre. Az eddig megtartott előadásokat nagy érdeklődés kísérte. Miskolcon, Szombathelyen, Gödöllőn, Dunaújvárosban, Kecskeméten, Kaposváron, Gyulán, Szigetszentmiklóson, Sopronban, Budapesten, Veszprémben és Nagykanizsán, Pécsett, Győrben, Szolnokon, legutóbb Nyíregyházán is több százan vettek részt a tanácskozáson, ahol a koncepció ismertetése után legtöbben a tanügyigazgatás, a pedagógus életpálya-modell, a finanszírozás, a szakmai ellenőrző rendszer, az új szemléletű munkarend iránt érdeklődtek. Szintén sokakat foglalkoztatott a szakiskolák, a művészeti, alapítványi és falusi iskolák, a két tannyelvű intézmények sorsa. A résztvevők támogatták a törvény tervezetét, annak irányát és értékrendjét. Az Oktatásért Felelős Államtitkárság munkatársai az elkövetkező hetekben is több ezer pedagógussal és oktatási szakemberrel találkoznak a köznevelési rendszer megújításáról szóló programsorozaton. Az országjáró körút jövő héten, november 29-én 15 órától Budakeszin a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnáziumban, 30-án 14 órától az egri Bartakovics Béla Közösségi Házban, december 1-én 15 órától a szekszárdi Garay János Gimnázium dísztermében, 2-án 14 órától pedig a balassagyarmati Vármegyeházán folytatódik. (Oktatásért Felelős Államtitkárság) http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/oktatasert-felelos-allamtitkarsag

2011. november 25. A magyar nyelv híd Afganisztán és Magyarország között Dr. Dux László felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár november 24-én hivatalában fogadta Munsi Abdul Majeed-et, Baghlan tartomány kormányzóját és Moh. Rasul Mohsene-t (Rasul Khan), Baghlan tartományi sura elnökét.


3

A megbeszélésen Munsi Abdul Majeed tartományi kormányzó köszönetet mondott a tárcának a segítségért és kihangsúlyozta, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium ösztöndíjas programja a civil programok között a legfontosabb Baghlan számára. Véleménye szerint az, hogy az afgán diákok magyar nyelven végzik tanulmányaikat, híd szerepet tölt be a két ország közötti kulturális párbeszéd kialakításában és szorosabbá válásában. A tárgyalás után a delegáció a minisztérium Szalay utcai Székházában találkozott a Magyarországon tanuló afgán diákokkal is. (Oktatásért Felelős Államtitkárság) http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/oktatasert-felelos-allamtitkarsag

NEFMI – kapcsolódó sajtóhírek FN24.hu 2011.11.21. Orbán: nincs pénz a Hoffmann-tervre Orbán Viktor szerint felelőtlenség lenne megígérni, hogy az ország sokkal többet tud fordítani az oktatásra. Ezzel gyakorlatilag elismerte, hogy nem lesz pénz a most tárgyalt köznevelési törvényre. Magyarországnak szüksége volna arra, hogy nagyobb összeget fordítson az oktatásra. A jelenlegi gazdasági helyzetben azonban felelőtlenség lenne, ha azt mondanám, hogy sokkal többet tudunk erre fordítani – válaszolta hétfőn a miniszterelnök Hiller István azonnali kérdésére. A policity.hu beszámolója szerint a volt oktatási miniszter azt szerette volna megtudni, honnan fogják elvonni a köznevelési törvény bevezetéséhez szükséges 700 milliárd forintot. „Felelősséggel vállalható ez az elvonás?” – tett fel a kérdést az MSZP-s politikus. Hiller egyébként kérte a köznevelési törvény visszavonását, mert mint mondta, az szakmailag elfogadhatatlan. Orbán erre úgy reagált, hogy „ez egy világos törvény, hazafias nevelést szeretnénk. A tartalmi kérdéseket illetően: számos konzultációt ért meg, kiállja a XXI. sz. történelmének próbáját.” http://fn.hir24.hu/itthon/2011/11/21/orban-nincs-penz-a-hoffmann-tervre/

Magyar Nemzet 11. november 21. Hatékonyság és árcsökkenés a tankönyvterjesztésben Az oktatási államtitkárság szerint a könyvtárellátó képes lesz hatékonyságot és középtávon árcsökkenést elérni az iskolai tankönyvterjesztésben. Az államtitkárság ezt hétfőn közölte az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának javaslata kapcsán, amellyel állami kézbe helyeznék a tankönyvterjesztést. Az indítvány szerint a tankönyvek megrendelése, beszerzése, iskolákba való eljuttatásának megszervezése és a vételár beszedése közérdekű állami feladat, amelyet a jövőben a magyar állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.-n keresztül látna el. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 28.

4

Az államtitkárság szerint az a korábbi garancia is megmarad, hogy a tanulók a tankönyvjegyzékben szereplő áron jutnak a tankönyvekhez. A tervek szerint a tankönyvárak emelkedése megáll, majd középtávon csökken, mivel a tankönyvjegyzék szerinti árak tekintetében is fokozódó versenyre lehet számítani. A háttéranyag szerint a könyvtárellátó – mint nonprofit szervezet – osztalékként kivehető nyereség elérésére nem törekszik, a tankönyvárak tankönyvlistán feltüntetett mértékéhez képest a versenyeztetéssel elért tankönyv-beszerzési árak láthatóvá válnak. Így a tankönyvek következő évi árazása ellenőrizhetőbb lesz nem csak az állam, de a kiadók számára is. Kitértek arra is, hogy a könyvtárellátó pártatlan szereplő, semelyik piaci érdekcsoporthoz nem kötődik, ezért a versenyeztetésben érdek nélkül, független szereplőként jár el. A törvényjavaslat szerint marad a hatszázalékos iskolai terjesztési díj, ezt az iskola igazgatója a munkát végző személyek díjazására, vagy az intézmény működési költségeire fordíthatja – mutatnak rá. A Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete ugyanakkor hétfőn levélben fordult az országgyűlési képviselőkhöz, hogy ne támogassák a javaslatot. http://mno.hu/belfold/hatekonysag-es-arcsokkenes-a-tankonyvterjesztesben-1033075

Inforádió 2011. november 21. Mostantól a kormány határozza meg a képzési helyek irányát és számát Az oktatási államtitkár szerint két hét múlva kezdődhet a felsőoktatási törvény általános vitája a Parlamentben. A kormányszóvivő azt mondta, a cél a színvonal emelése és a versenyképesebb felsőoktatás megteremtése. A következő hónapokban készülnek el azok a szerződésminták, amelyeket az államilag finanszírozott hallgatókkal kötnek - közölte Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár. Szakonként eltérő lesz az idő, amelyet a szerződött diplomásnak Magyarországon vagy Magyarországért kell dolgoznia ahhoz, hogy ne kelljen visszafizetnie a képzés költségét. Korábban a HÖOK elnöke virtuális számláról és havonta csökkenő, szintén virtuális tartozásról beszélt, Navracsics Tibor miniszterelnök helyettes pedig a hallgatókkal folytatott egyeztetésen öt évet vetett fel példaként. Hoffmann Rózsa beszélt arról is, a felsőoktatási törvénytervezet háromféle képzési lehetőséget rögzít: a teljesen vagy részelegesen magyar állami ösztöndíjjal támogatottat, illetve az önköltségest, de az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzés között lesz átjárás. Arra a kérdésre, hogy a munkaerő-piaci igényeket mitől szolgálja jobban az új rendszer, Hoffmann Rózsa azt mondta: eddig a hallgatók jelentkezése alapján osztották el a helyeket, mostantól a kormány határozza meg a képzési helyek irányát és számát. Az oktatási államtitkár beszélt arról is, hogy nincs kényszeres intézmény integráció, a felsőoktatási intézményeknek nyárig kell javaslatot tenniük az esetleges átalakulásokra, egyesülésekre. Ezeket az államtitkárság 2012 végén összegzi. http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-468091


5

Népszabadság 2011. november 22. Felsőoktatás: nincs röghöz kötés, de... Szigorúbb felvételi követelmények, bevezetik a felsőfokú szakképzést Orbán Viktor a felsőoktatási törvényjavaslattal már biztosra akart menni, és mindenáron megelőzni azt, ami a Hoffmann Rózsa-féle köznevelési törvény tervezetével történt. Az igen hangos szavúnak tűnő szakmai ellenállás ugyanis politikai támogatással is találkozott, méghozzá épp onnan, ahonnan a miniszterelnök talán a legkevésbé várta: saját frakciójától Lázár János frakcióvezető csak maga negyvenhat módosító indítványt nyújtott be a javaslathoz, és akkor még nem is beszéltünk Pokorni Zoltánról, aki a belső ellenállás afféle vezéregyéniségének számít egykori oktatási miniszterként. Orbán Viktor tehát most legalább a szakmai ellenállást igyekezett a maga módján a lehető legkisebb mértékűre csökkenteni, s ennek érdekében önmagát, illetve saját meg győző erejét vetette be, amikor a múlt héten, közvetlenül a törvény beadása előtt fogadta a hallgatói önkormányzatok és a doktoranduszok képviselőjét. Jól számított: mindkét szervezet a korábbiaknál sokkal békülékenyebb hangot ütött meg a találkozó után, s Hoffmann Rózsa is elégedetten nyilatkozott abban a hiszemben, hogy a szakmai ellenállás méregfogát kihúzták. A korábbi viták fényében meglepő, hogy a felsőoktatási jogszabálytervezetben nem változott az intézmények száma: tizenkilenc állami egyetem, kilenc állami főiskola, két magán-, öt egyházi egyetem, huszonegy egyházi és tizenegy magánfőiskola szerepel a 110 oldalas dokumentumban. Fontos változás a korábbiakhoz képest, hogy a tervezetből kikerült a tudományegyetem-főiskola felosztás, ami azért lényeges, mert egy korábbi változat szerint az egyetemeket megszüntették volna, s a jövőben tudományegyetemként – ehhez rendkívül magas mércét megállapítva – vagy főiskolaként folytathatták volna. Lesz viszont helyette kutatóegyetem, illetve alkalmazott kutatások főiskolája (valószínűleg ezek ugyanazt a tartalmat takarják, mint a korábbi elképzelés –A szerk.). Szakértők szerint ugyanakkor a főiskolák többsége rosszul jár majd, mester- és osztatlan képzést ugyanis csak akkor indíthatnak, ha erre a kormány is engedélyt ad, ami nem túl valószínű, illetve, ha a realitásokból indulunk ki, akkor a helyi erők lobbierejétől függ majd. Megváltozik a intézmények finanszírozása: míg korábban a hallgatók jelentkezése alapján osztották el a helyeket, mostantól a kormány határozza meg a keretszámokat (vagyis a hallgatók döntését háttérbe szorítva központilag határozzák majd meg, hogy mely intézményben hány hallgatót milyen szakokon képezzenek). Bevezetik az új, legfeljebb öt féléves felsőoktatási szakképzést, de ezeken a szakokon a hallgatók nem kapnak diplomát. 2012-től a diákok legfeljebb öt szakra adhatják be a jelentkezésüket, az egyetemek és főiskolák azonban csak azokat vehetik fel alap- vagy osztatlan képzésre, akiknek van legalább egy C típusú, középfokú, államilag elismert nyelvvizsgájuk. Az intézmények emellett más követelményekről is dönthetnek. Emellett 2014 őszétől bevezetik a szóbeli felvételit, ami szubjektív mérlegelési lehetőséget ad az intézményeknek. Megszűnik a pozitív diszkrimináció, vagyis a hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, gyermekgondozásért már nem lehet többletpontokat kapni. Ehelyett külön keretszámmal támogatnák az érintett csoportokat. A törvényjavaslatban az is olvasható, hogy az oktatásért felelős miniszternek minden tanévben december végéig kell nyilvánosságra hoznia a következő évi felvételi összes szabályát, ezzel – mutat rá az Eduline.hu –későbbre tolódhat a jelentkezési időszak is, a felvételi tájékoztatót eddig ugyanis legkésőbb december közepén megjelentették. A hallgatók teljes állami ösztöndíjjal, részösztöndíjjal és önköltséges formában tanulhatnak –a tervezet továbbra is engedi, hogy az önköltségesek közül a legjobban teljesítők bekerülhessenek az államilag finanszírozott helyekre, KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 28.

6

míg azokat, akik rosszul tanulnak az államilag finanszírozott helyeken, átsorolhatják a fizetős helyekre. Szigorúbb feltételekhez kötnék a diploma megszerzését: ha a képviselők megszavazzák, akkor a hallgatói jogviszony megszűnése után öt évig lehet csak záróvizsgázni. A törvénytervezetben nincs rögzítve, hogy a hallgató a diplomamegszerzését követően hány évig köteles Magyarországon dolgozni. A röghöz kötésre vonatkozó szabályok jelen pillanatban nincsenek a törvénytervezetben. Ugyanakkor tegnapi sajtótájékoztatóján az államtitkár elmondta, az oktatásirányítás célja az, hogy aki az állam költségén szerez diplomát, az egy meghatározott ideig Magyarországon kamatoztassa tudását. Az ehhez szükséges hallgatói szerződésmintákat az államtitkárság a következő hónapokban elkészíti. http://nol.hu/belfold/felsooktatas__nincs_roghoz_kotes__de___

MTV Híradó 2011. november 22. PDSZ: vonják vissza a köznevelési törvény tervezetét! A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint nincs garancia arra, hogy a jogszabály megvalósításához szükséges források rendelkezésre állnak majd. Vonják vissza a köznevelési törvény tervezetét - ezt javasolja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. A tömörülés elnöke szerint a miniszterelnök hétfői bejelentése alapján nincs garancia arra, hogy a jogszabály megvalósításához szükséges források rendelkezésre állnak majd. A szakszervezet ezért levélben fordult a frakcióvezetőkhöz és az Országgyűlés szakbizottságának elnökéhez. Mendrey László az MTI-nek kedden azt mondta: minden félelmük és jóslatuk valósággá vált. Orbán Viktor kormányfő hétfői bejelentése alapján nem látnak garanciát arra, hogy a köznevelési törvény megvalósításához szükséges 700 milliárd forint rendelkezésre áll majd. Ez az egész jogszabály sorsát megkérdőjelezi, annak ellenére, hogy a kormányfő az elfogadását személyes presztízsként kezeli - fűzte hozzá. Hiller István szocialista országgyűlési képviselő hétfőn a parlamentben azt kérdezte: Orbán Viktor tudja-e felelősséggel vállalni, hogy az oktatásra négy év alatt 700 milliárd forinttal növelik a forrásokat, mint ahogyan egy háttértanulmányban szerepel. Orbán Viktor válaszában elmondta: "boldog lennék, ha igennel válaszolhatnék, mert Magyarországnak szüksége lenne erre". Úgy fogalmazott: a kormány szeretne többet fordítani az oktatásra, és minden erejükkel azon lesznek. Mendrey László azt mondta, hogy ha a megfelelő financiális feltételek nélkül vágnak bele az átalakításokba, így például a fenntartóváltásba, az óriási mértékű iskolabezáráshoz és nagy létszámú pedagógus elbocsátáshoz vezet majd. Ez semmiképpen sem elfogadható számukra fogalmazott. A szakszervezeti vezető szerint a közoktatás működik, ha nem is hibátlanul, de működik, és az anomáliákat lehet orvosolni. Ha viszont olyan rendszert próbálnak megvalósítani, amelyhez nincsenek meg a megfelelő eszközök, akkor az a közoktatás szétzilálását okozhatja jegyezte meg. A kormányfő bejelentését a pedagógusok számára is óriási csalódásként értékelte, szerinte az arról szól, hogy nincs remény négy éven belül semmilyen béremelésre. A PDSZ ezért kedden levélben fordult a parlamenti pártok frakcióvezetőihez és az Országgyűlés oktatási bizottságának elnökéhez, a tömörülés azt javasolja, hogy vonják vissza a köznevelési törvény tervezetét. Megjegyezte: az a jogszabály, amelynek 100 paragrafusához mintegy 130 módosító indítvány érkezik, nem jó, generális átalakításra szorul. http://www.hirado.hu/Hirek/2011/11/22/16/PDSZ_vonjak_vissza_a_koznevelesi_torveny_tervezetet_.aspx KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 28.

7

Eduline.hu 2011. 11. 23. "Értékmentő" javaslatokat nyújt be az LMP a közoktatási javaslathoz AZ LMP továbbra is elutasítja a köznevelési törvény tervezetét, de a párt úgy döntött, hogy "értékmentő javaslatokat" nyújt be az előterjesztéshez - mondta szerdai, parlamenti sajtótájékoztatóján Osztolykán Ágnes. Az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottság LMP-s alelnöke úgy fogalmazott, hogy a jogszabály egy tekintélyelvű, poroszos és esélymegvonó iskolarendszer kiépítése felé tesz lépéseket. Hozzátette, frakciójuk ennek ellenére úgy döntött, hogy módosító javaslataival próbál javítani a tervezeten. Az LMP négy csoportba sorolta módosító indítványait. Ezek a szegregált iskolaformák megszüntetését, a hozzáférés kitágítását, a szülői és a diákrészvételt, illetve a pedagógusok munkakörülményeinek javítását célozzák. Végül leszögezte, hogy nem a hatályos közoktatási törvényt és a jelenlegi, az esélyegyenlőtlenséget növelő iskolarendszert védik, hanem olyan szisztémát szeretnének kialakítani, amire azt lehet mondani, hogy "tényleg mindenki iskolája". http://eduline.hu/kozoktatas/2011/11/23/Ertekmento_javaslatokat_nyujt_be_az_LMP_a_k_CJ7CMJ#utm_

Népszabadság 2011. november 23. Jobbik: aki három tárgyból bukik, ismételjen évet Ma folytatódott a Parlamentben a köznevelési törvényjavaslat vitája. A közoktatást átalakító indítvány megtárgyalásakor a Fidesz képviselője arra figyelmeztetett, hogy az oktatást nem lehet egyszerűen szolgáltatásnak tekinteni. Az MSZP a Hoffmann Rózsa és Pokorni Zoltán közötti vitát elevenítette fel. A közoktatás rendszerét a nevelés eszközének is kell tekinteni. Le kell számolni azzal az "álliberális" szemlélettel, amely egyszerűen szolgáltatásnak tekintette az oktatást. Az iskolák nem üzletközpontok – jelentette ki Lezsák Sándor (Fidesz). A köznevelési törvény javaslata szerinte rendet tesz abban, amit a szocialista-liberális oktatáspolitika szemléleti szinten is lezüllesztett. Az indítvány törekszik a pedagógusok "megtépázott" tekintélyének helyreállítására. Ugyanakkor azt mondja, hogy ahol utaztatásra van szükség, ott inkább a tanárnak kellene utaznia, nem a gyermeknek. Nekünk már volt dolgunk világnézeti rétegpárttal. Annyit mondhatok, hogy jobb ma egy kiadós összeveszést megélni, mint holnap egy rossz kompromisszum következményeit túlélni – utalt felszólalásában Pokorni Zoltán és az oktatási államtitkár, Hoffmann Rózsa közötti vitára Nyakó István (MSZP), az oktatási bizottság fideszes elnöke. A KDNP-s Földi László azt mondta, mindenképpen át kell szervezni a magyar közoktatást, mert az jelenlegi formájában nem tudja kiszolgálni a munkaerőpiacot, nem képes biztosítani a pedagógusok erkölcsi-anyagi megbecsülését. A pedagógusi hivatás tekintélyvesztése jelentős. A kormánypárti képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy a tanári teljesítmény és a bérezés között KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 28.

8

egyértelmű az összefüggés. A természettudományi képzés területén komoly munkaerőhiány is felléphet. A Jobbik azt vetette az előterjesztő szemére, hogy nem elég szigorú. Ferenczi Gábor (Jobbik) kiemelte, hogy a tervezet meghagyja azt a rendszert, amely szerint a diákok akárhány tárgyból pótvizsgázhatnak. Javaslatuk alapján aki háromnál több tárgyból megbukik, az automatikusan évet ismételne. A képviselő azt mondta, hogy a liberális oktatáspolitika azt erőltette, hogy a "deviáns" diákokat integrálják a többi tanuló közé. Nem értett egyet azzal a rendelkezéssel sem, hogy az intézmények nem mutathatnak ki semmilyen vallási vagy világnézeti elkötelezettséget. Szabó Tímea (LMP) viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövő évi költségvetésben GDParányosan jelentősen csökken az oktatásra szánt összeg. Véleménye szerint a köznevelési törvény értelme vész el, ha nincs pénz a kistelepülési iskolák feltőkésítésére. A kormány negyven százalékkal akarja csökkenteni a gimnáziumi férőhelyeket, amivel elérik, hogy megforduljon az a tendencia, hogy a középiskolába egyre nagyobb számban jutnak be a romák és a fogyatékosok. http://nol.hu/belfold/jobbik__aki_harom_targybol_bukik__ismeteljen_evet

Magyar Nemzet 2011. november 23. A gyermek érdekeit szeretnék a középpontba látni A Fidesz oktatáspolitikusai a köznevelési törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslataikkal egyebek mellett a jogszabályba írnák, hogy a köznevelésben érvényesíteni kell a gyermek mindenekfelett álló érdekét és az egyenlő bánásmód követelményét. A kormány előterjesztéséhez több mint háromszáz módosító indítvány érkezett, amelyek közül több mint százhetvenet fideszes politikusok jegyeznek. A nagyobbik kormánypárt képviselői szerint szakmai és finanszírozási okok is indokolják, hogy az óvoda megkezdése csak négyéves kortól legyen kötelező. Kezdeményezik továbbá, hogy az óvodáztatás alóli felmentés legfeljebb a gyermek ötéves koráig szólhasson, s hogy ezt – az eredeti javaslattal ellentétben – ne az óvodavezető, hanem a jegyző engedélyezhesse előbbi személy és a védőnő véleményének megismerését követően. Kimondanák továbbá, hogy meghatározott esetekben az óvodai felvétel nem tagadható meg, illetve a családok egy részét óvodáztatási támogatással kell ösztönözni. Előbbiek mellett egyértelművé tennék még, hogy a családi napközi egy kivételes megoldás, ugyanakkor annak igénybevételéért a szülőnek nem kell többletterhet viselnie. Fideszes politikusok egy másik kezdeményezésükben csak lehetőségként határoznák meg az iskoláknak az egész napos munkarendet, így nem lenne kötelező számukra legalább 16 óráig tartó foglalkoztatásokat tartani, de délután öt óráig – illetve a tanulók jogszerű intézményben tartózkodásáig – továbbra is köteleznék azokat a gyermekek felügyeletére. Felvetik, hogy a túlzottan kis létszámú csoportok, osztályok szervezése szakmai problémákat okozhat, ezért nyolcról tizenkettőre emelnék az óvodai csoport indításának követelményét, míg az KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 28.

9

alsó tagozat feladatait ellátó tagiskolát nyolc helyett tizenhat első-negyedik évfolyamos tanuló esetében engednék működni. Kezdeményezik továbbá, hogy több település közösen is vállalhasson ilyen feladatokat. A középiskolák számára lehetővé tennék a központi írásbeli felvételi vizsga megszervezését, ami mellett helyi felvételi vizsgát abban az esetben tarthatnának, ha a felvételi évét megelőző három év átlagában a jelentkezők száma több mint kétszeresen meghaladja a felvehető tanulók számát. Emellett egyértelműsítenék, hogy a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló betölti tizenhatodik életévét. Így látják csak biztosítottnak ugyanis, hogy aki nem kívánja folytatni tanulmányait, az is lezárt tanévvel lépjen ki az iskolarendszerből. Indokoltnak tartanák továbbá, hogy az ötven óra közösségi szolgálat ne az érettségi megkezdésének, hanem a bizonyítvány kiadásának legyen feltétele. Érvként említik, hogy csak így biztosítható az előre hozott érettségi vizsga. Egy másik módosító javaslatban zsákutcának nevezik a hároméves szakiskolai képzést, mivel az szerintük csak korlátozott közismereti tudást biztosít, ami lehetetlenné teszi az esetleges továbbtanulást. A változtatást jegyző politikusok szerint ezért a hároméves szakképzést csak a „valóban motiválatlan diákok” számára kell lehetővé tenni, míg a többieknek négyéves oktatást kell biztosítani. Az eredeti javaslatból kikerülhetnek a pedagógus életpályamodellre vonatkozó passzusok is, mivel egy változtatási szándék értelmében ezen „meghatározó jelentőségű” kérdést indokolt lenne külön jogszabályban kezelni. A jogszabályba kerülhet ugyanakkor, hogy az ötvenkettedik életévüket betöltő pedagógusok mentesüljenek a továbbképzési kötelezettség alól, hiszen szerintük ők jó eséllyel akár még több mint egy évtizedig a pályán maradnak. A javaslatokat benyújtók rögzítenék, hogy a pedagógusoknak joguk van az oktatási jogok biztosához fordulni, emellett világossá tennék: a többletfeladatokat minden esetben a fenntartó finanszírozza. A változtatások pontosítást tartalmaznak a gimnáziumi évfolyamok számozására is, arra az esetre, ha azok nyelvi előkészítő évfolyammal működnek. A szóban forgó javaslatok nagy részén megtalálható Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottsága elnökének, illetve Pósán László, a testület fideszes alelnökének aláírása, de változtatásokat kezdeményezett a bizottság több fideszes tagja, így például Pichler Imre és Révész Máriusz is. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a köznevelési törvényjavaslat szerdai általános vitájában mondott zárszavában úgy fogalmazott, nem élik meg tragédiaként, hogy sok módosító javaslat érkezett az előterjesztéshez. Mint mondta, minden olyan változtatást támogatnak, amely az eredeti javaslat alapkoncepciójába illeszthető. Az államtitkár felszólalása végén köszönetet mondott mindazon fideszes és kereszténydemokrata képviselőnek, akik „megértették a törvény üzenetét”. http://mno.hu/belfold/a-gyermek-erdekeit-szeretnek-a-kozeppontba-latni-1033634

MTV Az este 2011. november 23. Mi marad Hoffmann Rózsa tervezetéből? - letölthető videó Az Este vendége az oktatási államtitkár KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 28.

10

Műsorvezető Gulyás István: - Jó estét kívánok! Több fronton kell megvédeni az oktatási államtitkárnak a köznevelési törvényt. A készülő jogszabályt már nemcsak a ellenzéki pártok, a szakszervezetek és szakmai szerveztek támadják, de a Fidesz oktatáspolitikusai is. A kormány április óta tárgyalja, de az Országgyűlés csak a múlt héten bocsátotta általános vitára a törvény tervezetét. Majd a Fidesz-frakció nevében Lázár János 46 pontos módosító javaslat csomagot nyújtott be. Az Este vendége Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár, jó estét kívánok! Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár: - Jó estét kívánok! Mv.: - Államtitkár asszony, ugye az egyik legtöbb embert érintő közszolgálatról, agy közszolgáltatásról - melyik a jó szó egyébként? Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár: - Közszolgálat. Mv.: - Közszolgálatról van szó, több mint 1 millió embert érint. Az egyik legnagyobb vita.. Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár: - ..sőt, mondhatjuk, hogy 5 milliót. Nyugodtan. Mv.: - Gyakorlatilag az egész országot érinti. Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár: - Így van. Mv.: - az egyik legnagyobb vitát kiváltó pontja a tankötelezettség korhatára volt. Ezzel kapcsolatban milyen konszenzus született? Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár: - Konszenzus nem született, mert még mindig kritizálják, azért egy megjegyzést engedjen meg, hogy tegyek, én is a Fidesz oktatáspolitikusa vagyok, tehát az, hogy a Fidesz oktatáspolitikusai támadják az így csak nagyon árnyaltan, néhány oktatáspolitikusa. Nos, a tankötelezettség, direkt elhoztam egy ilyen táblázatot, mert nem lehet elégszer magyarázni, ha lehet mutassák is meg, Európa országában 19 országban 16 év a tankötelezettség, ha ehhez Magyarország hozzájön, az 20 lesz. És mindössze 4 országban 18 év. Ezek között van ilyen, hogy Finnország meg Franciaország. Gondolom, hogy senki nem vádolja ezeket a országokat azzal, hogy kidobják a gyerekeket a iskolából, nekünk sem az a szándékunk, hanem az, hogy aki nem akar, nem tud tanulni, az elmehessen dolgozni. Mv.: - Nyilván ebben a helyzetben ugye itt arra gondolnak elsősorban a politikusok, hogy megpróbálják kitolni a munkakezdés idejét a gyerekeknél. De bontsunk most formát, jó? Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár: - Jó. Mv.: - Tehát, mivel kettőnknek nincs vitája, nézzük meg, hogy milyen vitás pontok merültek fel. Hiller István volt oktatási miniszter az ellenzék legnagyobb pártjának a részéről gyakorlatilag azt mondja erről a törvényjavaslatról, hogy ez olyan mértékben átgondolatlan, hogy ezzel nem is érdemes foglalkozni. Nézzük meg, hogy mit mond pontosan.

Hiller István: - Ez a törvényjavaslat múltidézés. Úgy akar előrevinni, hogy irányt téveszt és hátra visz. Mv.: - Nos, erről mi a véleménye? KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 28.

11

Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár: - Én egy kicsit sajnálom, hogy egy tudós ember, mint Hiller István, aki mielőtt miniszter lett egyetemi oktató volt és tudománnyal foglalkozott, odáig tud ereszkedni, hogy megfogalmaz úgy állításokat, hogy tényekkel nem támasztja alá. Ott voltam, hallottam ezeket a szavait, egyetlenegy bizonyítékot nem hozott fel arra, amit állított. Megjegyzem, az ellenzékvezető politikusa, azt teszi, amit gondol róla, hogy tennie kell, vagyis támadni a kormánypárt előterjesztését. Ezért különösebben nem lep meg. A tetejében ez a köznevelési törvény, amelyet mi előkészítettünk alapjaiban változtatja meg azt a korszakot és azt az irányt, amely egyebek mellett az ő nevéhez kapcsolódik. Ezért tehát a saját életművének lerombolásaként látja, természetes, hogy támadja és tiltakozik ellene. R.: - A következő nagyon hangos kritikus az ügyben Mendrey László, a PDSZ elnöke, az ő kritikáinak a lényege tulajdonképpen abban fogalmazódik meg, ha én jól értettem, de mindjárt elmondja ő is, hogy az óraszámemelés az előkészíti a pedagógusok kirúgását, és ennek a kirúgásnak a hozadékából akarnak önök életpálya-modellt létrehozni. Nézzük meg pontosan mit mond Mendrey úr. Mendrey László: - A pedagógus életpálya-modell és a megemelt terhek azok egyszerre lépnek életbe. Na most a megemelt terhek úgy tűnik, hogy jövő év szeptemberétől, ha elfogadja a parlament, akkor igen, a pedagógus életpályamodell pedig minimum egy évvel késik, ha nem kettővel, és e bizony azzal a következménnyel is járhat, hogy így olyan pedagógus elbocsátásokra kerülhet sor, a megemelt óraszámok, a 32 óra miatt, amelyek kitermelhették az t az összeget, azt a pénzmennyiséget, amit Matolcsy úr is említett még tavasszal, amelyik alkalmassá teheti ezt a rendszert az életpálya-modell bevezetésére. Ez nem jó így. Mv.: - Államtitkár asszony, ugye azért felrepült már egy-két olyan hír, különösen az interneten, hogy itt 30-40 ezer pedagógus elbocsátása van a levegőben. Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár: - Igen, ők mondják. Tudja, én most nagyon kemény dolgot fogok mondani, de én nem engednék iskolába gyerekek közé olyan embert, aki többedszer hazudik. Ez nem igaz, hogy jövőre bevezetjük a pedagógusoknak a magasabb időbeosztását, szándékosan kerülöm a terhet, mert már ez is furcsa, hogy a pedagógus munkáját tehernek nevezzük, de ne lovagoljunk a szavakon. Tehát azt mondta, figyeltem, hogy jövőre bevezetjük majd a pedagógus életpályát egy évvel később. Hát könyörgöm, olvassa már el végre azt a törvényt, egy időben, 2013. szeptember 1-jétől van a bevezetésről szó. És nem magasabb óraszámról, hanem másfajta időbeosztásról van, ezt szándékos megtévesztésnek tartom most már, amit Mendrey László következetesen visz a sajtóban, megzavarja a pedagógusokat. Ez zavarkeltés, vagy nem tudom minek minősítsem. Nem méltó egy pedagógushoz és nem méltó egy szakszervezeti vezetőhöz. Neki az a dolga, hogy védje a pedagógus érdekeit, de nem az a dolga, hogy hazudjon és megtévesszen. Mv.: - Ön azért egyszer az Estében azt hiszem pont az én vendégem volt, akkor azt mondta, hogy és utána jött ki az a dokumentum, bocsánat, ami szintén az interneten jelent meg, hogy van egy olyan tanulmány, amin az ön aláírása szerepel.. Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár: - ..nem szerepel az aláírásom rajta, csak a nevem szerepel, odanyomtatva. Mv.: - Tehát ezt ön nem írta alá. Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár: - Nem, nem. Mv.: - Nem is tudott róla. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 28.

12

Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár: - Utólag értesültem róla, és egy olyan háttértanulmányról van szó, ami nem része a hivatalos törvénynek. Tehát itt is azért volt egy csomó olyan csúsztatás.. Mv.: - ..de azért egy törvényt háttértanulmányok alapoznak meg. Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár: - Rendben van, de a döntésbe nem került be. Tehát ez egy eshetőséget vizsgáló háttértanulmány volt. De a törvény.. Mv.: - ..de volt egy ilyen tanulmány ezek szerint. Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár: - Volt igen, de a szövegét el kell olvasni a törvénynek, ott van a honlapon két hete, és nincs benne arról szó, amit Mendrey László, vagy a többiek állítanak. Mv.: - Pósán László, az Oktatási Bizottság alelnöke az érettségi előtti 50 órás közösségi munkáról azt mondja, amit most fog mondani. Pósán László:- Az érettségi az bzonyos szakmai, szaktárgyi tudásoknak a számonkérése. Ehhez mi köze van annak, hogy milyen úgymond közösségi szolgálatot lát el valaki. Ez kb. a a műfaj, mintha azt mondanánk, hogy az kap zongora vagy éppen csellista bizonyítványt, aki egyébként előtte a nagyon jó kúperfutást, a 12 perces kúperfutást azt hogy teljesíti. Mv.: - Megjelent a kúperteszt. Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár: - Pósán László talán egyedül nem ért egyet ezzel a javaslattal, a legnagyobb szakmai tetszés fogadta. Megjegyzem, nemzetközi érettséginek is például előfeltétele a kötelező közösségi munka. Mv.: - Ennyi? Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár: - Így van. Mv.: - Pokorni Zoltán, az Oktatási Bizottság Fideszes alelnöke, volt oktatási miniszter ismét egy Fideszes oktatási szakértő, azt mondja, és ezt már nagyon régóta mondja, hogy a egész napos iskola bevezetése rossz ötlet, hiszen ez nem más, mint egy egész napos napközi. Nézzük. Pokorni Zoltán: - Az egész napos iskolát 4-5 év alatt lehet felépíteni, akkor sem általánosan, hanem úgy, hogy a magyar oktatás 40-50-60%-ában meghatározó lesz. Az egy nagyon nagy eredmény lenne. Egyik napról a másikra mind a nyolc évfolyamot előírni nem lehet. Ebből az lesz, hogy valóban csak egy undok napközit kényszerítünk rá a gyerekekre. Mv.: - Pokorni úr ugye itt gyakorlatilag azt mondja, hogy ütemezni kellene a bevezetését. Ez lehetőségek között felmerül a törvényben? Vagy pedig továbbra is az van, hogy elindítjuk most. Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár: - Hát, tudja most már lassan kezdem magamat úgy érezni itt, mint egy kínvallatáson, ismét abba a helyzetbe kerülök, hogy sok féligazságra kell itt válaszolnom, már nem először, de megteszem. Pokorni úr a tavasz folyamán többször, ez dokumentálva vagyon nálunk nagyon dícsérőleg lépett fel az egész napos iskola mellett. Nem akarjuk egyik napról a másikra bevezetni, azon kívül szó sincs arról, hogy napközit akarunk csinálni. Pont azt akarjuk, amit ő is állít, ő a megmondhatója, hogy miért mondta ezeket a szavakat, mintha szerepcserében lenne, KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 28.

13

ő is azt állítja, amit mi, hónapok óta, hogy arra van szükség, hogy az iskola nyitva legyen, hogy színes gazdag programokat kínáljon a gyerekeknek. Ahol van zene, sport, tánc, sakk, pingpong, amit akarunk, közben tanulás is persze, mert arról is szó van. És ez az a minta, amit Európa-szerte követnek és e felé kell a magyar oktatásügynek is elmennie. Mv.: - Tegnap vendégem volt Lázár János itt az Estében, ő maga mondta el, hogy a gyerekek jövője a legfontosabb ebben a köznevelési törvényben és ezért ő maga 46 módosító indítványt fog benyújtani és ezen kívül még a Fidesz-frakció más tagjai is nyújtanak be. Ön szerint mindezek mellett sikerül egy egységes törvényt létrehozni, megalkotni és ezt bevezetni, úgyhogy végül is aztán bebizonyosodjon róla, hogy ez mégis csak hasznos volt? Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár: - Nézze, ezt a törvényt a kormány szinte szórul szóra végigtárgyalta. Ezt a kormány jegyzi. A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek. A kormányunk tudja, hogy mit tesz. Tehát hogyha bárkinek, akár ellenzéki, akár kormánypárti politikus, olyan szándéka van, hogy azt a törvényt alapjaiban megrengesse, az voltaképpen a kormány törvényét támadja. Lázár János szerintem nem fogalmazott pontosan, vele többször is beszéltem, a mondatából nem az következik, hogy mi nem a gyerekek javát akarjuk, ismerem a módosító indítványait, ezeknek nagy része eléggé csekély módosítást kér, a többit pedig meg fogom vele beszélni. Mv.: - Ezek szerint elfogadható. Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár: - Vannak elfogadhatóak és vannak olyanok, amelyeket nem fogunk támogatni, mert a kormány álláspontját képviseljük következetesen. Mv.: - Államtitkár asszony, köszönöm, hogy eljött hozzánk. Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár: - Én is köszönöm. http://premier.mtv.hu/Hirek/2011/11/23/07/Mi_marad_Hoffmann_Rozsa_tervezetebol_.aspx

Fn24.hu 2011.11.23. Hiller: törvényszöveg van, pénz nincs - interjú Hiller István szerint vissza kell vonni a Hoffmann-tervet, már Orbán Viktor is elismerte: nincs rá pénz. A volt miniszter tagadja, hogy konspirációk lennének az ellenzék és egyes fideszes képviselők között - Öregnek érzi magát? - Az Eötvös-kollégiumban volt egy kitűnő professzorom, Benda Kálmán, aki azt tanította nekünk, hogy a magyar imád kategóriákban gondolkodni. Fel is állított a tudományban és a politikában ennek megfelelően életkor-kategóriákat: 50 alatt egy zöldfülű kezdő vagy, 50 és 70 év között egy vén bölény, és 70 fölött a nemzet nagy örege. Én 47 éves vagyok, mindenkire rábízom, hogy melyik kategóriába illeszt. - Ezt az MSZP vagy annak az elnöke fogja eldönteni. Mesterházy Attila szerint ugyanis az öregeknek vissza kell lépniük, és át kell adni a helyüket a fiatal, új arcoknak. Ha egy év múlva


14

szeretném megtudni a szocialista párt oktatással kapcsolatos véleményét, akkor önt kell majd keresnem? - Igen. Azt látom, hogy jövőre is nagyon sok téma lesz az oktatással kapcsolatban, és én fogok erről beszélgetni önnel. - Tehát nem érzi magát – mesterházys értelemben – még öregnek? Nem. - Nagyon fura „technikai koalíció” rajzolódott ki a köznevelési törvény parlamenti vitája során. Úgy tűnik, a törésvonalak nem a kormány-ellenzék mentén húzhatók meg. A Fidesz frakció egy része, és az összes ellenzéki párt (még a Jobbik is bizonyos kérdésekben) áll szemben Hoffmann Rózsa államtitkárral, akit a KDNP mellett látványosan kizárólag Orbán Viktor támogat. Van ennek a „technikai koalíciónak” intézményes alapja, vagy csak így alakult? - Nincs intézményi háttere, és nem most alakult így. A közoktatás korszerűsítése több mint két évtizede folyik. Azóta van egy olyan markáns gondolkodás, amelynek képviselői ugyan különböző pártokban politizálnak akár, és vitáznak is egymással, de a modernizáció irányáról ugyanazt vallják. Ehhez képest most van egy ellentétes irányú vektor, amelyik úgy akar előremenni, hogy a múltat akarja visszahozni. A 70-es éveket vagy még korábbi időszakot. Ez jelenik meg a kormány előterjesztésében. Minden törvénnyel kapcsolatban kétféle megítélés lehetséges: világlátási és szakmai. Nem az előbbivel kapcsolatban van nekem a fő ellenvetésem. Elfogadom, hogy amikor mi voltunk kormányon, akkor a mi világnézetünk, most pedig a Fidesz-KDNP világnézete jelenik meg a törvényekben. Az én problémám az, hogy a tervezet a szakmai színvonalát tekintve gyenge munka. Ha azonos ideológiai platformon lennék is a jelenlegi kormánnyal, akkor is azt mondanám, hogy dobják ki az egészet, és kezdjék elölről egy új papíron. Ez az éles szakmai nézetkülönbség mutatkozik meg egyébként most a kormánypárti bírálók felszólalásaiban. - Nincs tehát intézményes technikai koalíció. Különböző háttéralkukat sem kötnek egymással az - ebben az egy témában közel azonos elvet valló - ellenzéki és kormánypárti képviselők? - Ha arra gondol, nincs konspiráció. Amikor találkozunk és beszélgetünk (mert beszélgetünk!) a Parlamentben vagy a bizottsági ülések előtt, akkor ugyanazt mondjuk egymásnak, mint a nyilvánosság előtt. Nem tartom lehetségesnek és nem is tartanám helyesnek, ha ilyen háttéralkuk köttetnének. Egyébként én úgy látom a kormányoldalon, hogy bizalmi kérdést csináltak egy szakmai kérdésből. Ez nagyon durva eszköz. A világosan kifejtett szakmai álláspontokat nem szakmai alapon próbálják legyőzni, hanem azt mondják, hogy „ha nem tudod a véleményedet megváltoztatni, akkor vedd tudomásul, hogy ennek a frakciónak vagy a tagja, oszt kuss!”. De ez legyen a kormánypárti képviselők gondja. - Ön robbantotta ki az egyik oktatási bizottsági ülésen azt a hazugságbotrányt, amelyben bebizonyosodott, hogy Hoffmann Rózsa nem mondott igazat, amikor azt állította, hogy nem látta a törvényhez készült, drámai hatásokat leíró háttérszámításokat. Az ülésen előhúzta a táskájából az államtitkár által is szignózott dokumentumot, és a Hoffmannt helyettesítő Gloviczki Zoltán elé rakta. Honnan szerezte meg? - Nem vagyunk olyan sokan, akik Magyarországon oktatáspolitikával foglalkozunk, mindenki mindenkit ismer. Ha folyik egy munka, akkor arról általában az is tud, aki az adott munkában nem vesz részt. Az történt, hogy a kormány megrendelésére, annak egy szervezete, az Ecostat KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 28.

15

megvizsgálta, milyen következménnyel járhat a köznevelési törvény bevezetése. Az erről szóló dokumentum előlapjára a „láttamozók között” az államtitkár asszony neve oda volt nyomtatva. Butaság volt ezt letagadni, arra gondolni, hogy nem derül ki. Hoffmann Rózsa beleégett ebbe a történetbe, és egészen méltánytalan helyzetbe került. Kamerák össztüzében mondta, hogy nincs ilyen dokumentum. Én pedig szembesítettem a dokumentum létezésével és a tartalmi állításokkal. Az oktatási bizottság ülésén részt vevő helyettes államtitkár úrnak személy szerint és a kormány tagjaként is nagyon kellemetlen volt, amikor kénytelen volt beismerni a hazugságot. A kormánypárti képviselők pedig inkább lehajtották a fejüket, hogy ne kelljen a saját kormányukat támadni. - Egyébként, más törvényeknél az ilyen típusú háttéranyagokat megkapják a képviselők? A különböző előterjesztéseknek részei az ilyen számítások? - Ettől a kormánytól én nem kaptam egyetlen ilyen anyagot sem. - Az a normális, hogy ezeket titokban tartják? - Nem normális, de ez a valóság. Az önök idejében nyilvánosak voltak a hatáselemzések? - Nálunk más szerkezet volt, de azokat a háttértanulmányokat, amiket én készíttettem, nyilvánosságra hoztam. Akkor is, ha azok számomra hátrányos adatokat is mutattak. - Következménye nem lett a Hoffmann-ügynek. - Dehogynem A nyilvánosság tudomást szerzett a hazugságról, s ez is nagyon fontos. Az ügy jóval túlmutatott az oktatás iránt érdeklődők körén. - Kijelentette, hogy az MSZP nem fog módosító javaslatokat benyújtani a törvényhez, annyira rossznak tartják annak alapjait. A bizottsági ülésen ugyanakkor az is elhangzott, hogy technikai módosítók azért várhatók a párt részéről, és a szakszervezetek véleményét is közvetítik majd a parlamentnek. Most akkor lesz szocialista módosító javaslat vagy sem? - Tartalmi módosító indítványt az MSZP nem nyújt be, mert nem akarunk ebben a törvényben kompromittálódni. Hosszú távon gondolkodunk, nem engedjük meg, hogy a jövőben azt lehessen mondani, „azért egyharmadrészt benne volt az MSZP is”. - Gondolja, elfogadnák a szocialista módosítókat? - Nem gondolom. De ha akár egy módosítónkat elfogadnának, már a szemünkre hányhatnák, hogy a mi véleményünk is tükröződik a törvényben. A technikai módosítókat pedig nem oktatási szakmai szempontból dolgozzuk ki. Ezekben azt fogjuk javasolni, hogy a törvényjavaslat egyes részeit vonják vissza - Miért gondolják annyira rossznak a törvénytervezetet, hogy módosítókkal sem javítható? - Ha meg kellene fogalmazni három olyan pontot, ami a tervezet bázisát képezi és számunkra vállalhatatlan, akkor az államosítást és annak módját, a tankötelezettség korhatárának csökkentését, valamint a pedagógus-életpályamodellt és az ebből is következő finanszírozási következményeket említeném. Az oktatáspolitikában ugyanakkora baj van, mint a gazdaságpolitikában. Irányváltás nélkül nem fog működni. Itt is volt egyfajta szabadságharctudat, KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 28.

16

és most itt is „az IMF-hez kell fordulni”. Ugyanolyan tévedések sorozata az elmúlt másfél év az oktatáspolitikában, mint a gazdaságpolitikában. Az egyik az aktuális államháztartást érinti, a másik pedig sok százezer gyerek jövőjét. - Az államosítás – az iskolák fenntartásának állami kézbe vétele - nem új ötlet. Épp ön vetette fel miniszterként. Most miért lett hirtelen problémás ez az elképzelés? - Nem. Én azt mondtam három éve is, és azt mondom most is, hogy azok a fenntartók, amelyek akarnák, de nem képesek fenntartani az iskolájukat, fordulhassanak az államhoz. Ez azért egészen más, mint hogy az állam mindenféle megkérdezés nélkül az összes iskolát elveszi, kisajátítja. Legfeljebb néhány önkormányzatnak később azt mondja, hogy esetleg – ki tudja milyen feltételekkel – visszabérelheti azokat. A fenntartói finanszírozás fejezetei ráadásul egyáltalán nincsenek kidolgozva. Az önkormányzati iskolákat ma két forrásból finanszírozzák: az állami normatívából és abból, amit az önkormányzat hozzátesz. Az államosítás után az önkormányzat nem fog pénzt adni az iskolára, hiszen nem lesz az övé. Sok százmilliárd forintról van szó évente. Hogy ez milyen forrásból kerül vissza az iskolába, nincs tisztázva. Nyilván a helyi iparűzési adó, a gépkocsiadó, a személyi jövedelemadó helyben maradó részének bizonyos százalékai jöhetnek szóba. Igen ám, de az Országgyűlés nemsokára szavaz a jövő évi adótörvényekről, és ott nem szerepel még utalás sem ilyen változásokról. Pedig az államosítás szeptember 1-jétől életbe lép. Négy hónapra nem gondolnak az adótörvények! Ezért már most borítékolható, hogy valamikor február-március tájékán adótörvény-módosítás várható. - A pedagógus-életpályamodell bevezetése jelentős források beáramlását ígéri a közoktatásba. Ezzel mi a probléma? Miért nem örülnek, ahogy ezt az államtitkárság is állandóan kérdezi? - Ha a szufficites lenne az ország költségvetése, és azon kellene töprengeni, mire fordítsuk a többletforrásokat, örülnénk az életpályamodellnek. Sajnos nem itt tartunk, s így ez irreális. Csak a várakozásokat szítják fel, de mire be kellene vezetni, jön egy újabb dokumentum, háttérszámítás, amely bemutatja, ez így nem megy. Az MSZP oktatási munkacsoportja időről időre tájékoztatta a közvéleményt, hogy a mi számításaink szerint az oktatási tervekben mi mennyibe kerül. A pedagógus-életpályamodellről hónapokkal ezelőtt nagyságrendileg ugyanannyit számoltunk ki, mint az Ecostat-háttértanulmány. Mi 340 milliárdot, az Ecostat 383 milliárdot prognosztizált. Tényleg elhihető, hogy ebben a gazdasági helyzetben ennyi pénz áll majd rendelkezésre? Financiális értelemben tehát irreális. Szakmai értelemben pedig hibás, mert nem a - minden szakember által mondott - kezdő pedagógusi bért nyomja fel, hanem elteríti az emelést. A minap volt módom erről az országgyűlésben megkérdezni a miniszterelnököt. Világosan elmondta, hogy szeretné, de nem tudja garantálni a saját kormánya háttérintézménye által szükségesnek tartott 700 milliárd forintot. Ez alapvető fordulat. Kimondták: törvényszöveg van, pénz rá nincs. - A harmadik neuralgikus pont, mint mondta, a tankötelezettség leszállítása 18-ról 16 évre. A kormány szerint ezzel megteremtik a lehetőséget, hogy akik már nem akarnak iskolába járni, kilépjenek 16-17 évesen a munkaerőpiacra. - Ez az állítás annyira cinikus, felelőtlen, hogy nem is hiszem el, hogy egy értelmiségi, gondolkodó ember ilyet komolyan mond. Végzettséggel, tapasztalattal is nehéz elhelyezkedni ma Magyarországon. Van ember, aki elhiszi, hogy egy képzettség nélküli tapasztalatlan fiatalember után majd vadásznak a munkaerőpiacon? Ez az idióta rendelkezés egyértelműen a legszegényebb családok gyerekeit érinti. Főleg, ha hátrányos helyzetű településeken élnek. Ha pedig azt mondjuk, hogy azért kell ezeket a fiatalokat - egyébként 15-16 ezer fiatalról van szó - kilökni a rendszerből, mert akadályozzák a többieket az előrehaladásban, akkor felmerül a kérdés: mire való a pedagógia?


17

- Európában a 16 éves tankötelezettségi korhatár számít átlagosnak, és a 18 inkább kirívó e tekintetben. - Ez igaz, de olyan ország egy sincs, ahol egy elfogadott, törvénybe iktatott korhatárt lejjebb vittek volna. Olyan viszont több is van, ahol azon gondolkodnak, hogy emelni kellene. Egyébként a tankötelezettségi korhatár leszállítása nemcsak szociális, hanem financiális értelemben rossz megoldás. Valahogy – segéllyel, közmunkával, bármivel - gondoskodnia kell majd az országnak erről a 15 ezer képzettség nélküli fiatalemberről. Az pedig sokkal drágább lesz, mint most taníttatni őket. - A Kossuth téren szakmai civilszervezetek demonstrálnak a törvény elfogadása ellen. Az egyik szervező, Nahalka István oktatáskutató mondta, hogy nincs a törvényt támogató szakemberek között senki, aki kiállna vitázni velük. - Bátor és nagyszerű akciónak tartom a „Fogadóórát”. Ugyanazon a véleményen vagyunk mi is, mint a téren kint demonstráló pedagógusok, oktatáskutatók, professzorok, pszichológusok. Számosan közülük több évtizede a pedagógia megkerülhetetlen személyiségei, most pedig meg sem kérdezik a véleményüket. Ami a szakmai vita hiányát illeti, alá tudom támasztani. A minap egy egri konferencián vettem részt, ahová meghívták az államtitkárság képviselőit is, de – ellentétben a volt köztársasági elnökkel, az akadémia egyik vezetőjével, a hazai és nemzetközi szakértőkkel - nem volt senki, aki igent mondott volna. Ehelyett az országos roadshow fórumai alapján – ahová kötelezően vezénylik ki a tanárokat, és csak előre feltett kérdésekre válaszolnak az előadók – vonja le a következtetést Hoffmann Rózsa, hogy nagy szakmai támogatottságnak örvend a tervezete. Attól tartok, belelavírozzák magukat egy olyan helyzetbe, amikor a jelenlegi rendszert feldúlják, de az újat sem financiálisan, sem szakmai szempontból nem tudják kiépíteni. Ezt úgy nevezik: működésképtelenség. http://fn.hir24.hu/nagyinterju/2011/11/22/hiller-torvenyszoveg-van-penz-nincs/

FN24.hu 2011.11.24. Pokorni: koncentráljunk a levesre! Tönkre lehet tenni az egész napos iskolát, ha az kötelező, az életpályamodell hiteltelenné válhat, ha túl merev és nem objektív – mondja Pokorni Zoltán, aki szerint a köznevelési törvényről szóló vita nem volt hiábavaló. A kommunistázást megbánta, de nem kellemes neki, hogy az MSZP rá hivatkozik. -Orbán Viktor – mint hétfőn a Parlamentben elismerte - nem tudja megígérni, hogy a köznevelési törvény bevezetésére lesz elegendő pénz. Így mi értelme van vitázni, majd szavazni a jogszabályról? -A görögöknek tulajdonítják azt a mondást, hogy céltalan hajósnak minden szél rossz. Fordítsuk meg: aki tudja, hogy hova akar eljutni, az majdnem minden szelet be tud fogni a vitorlájába. Azok az országok, akik sikeresen fejlesztették az oktatási rendszereiket, konszenzusra tudtak jutni az elérendő fejlesztési célok tekintetében, az egymást váltó kormányok nem írták át folyamatosan ezeket. Ha aktuálisan nagyon kicsi is most a pénzügyi mozgástér, lehet értelme, ha hosszú távú célokat jelölünk ki. - Hol itt a konszenzus? Egy fura politikai törésvonal rajzolódott ki, amely nem a kormány és az ellenzék között húzódik, hanem egyik oldalon a KDNP és néhány fideszes képviselő áll, KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 28.

18

valamint a miniszterelnök, a másik oldalon pedig szintén a Fidesz jó néhány képviselője, valamint az ellenzéki pártok. Orbán Viktor ráadásul bizalmi kérdésnek tekinti a köznevelési törvény támogatását. Hogy éli meg, hogy egy szakmai kérdést bizalmi, politikai kérdésnek állítanak be? A miniszterelnök joggal várja el, és tekinti udvariassági, bizalmi szempontnak, hogy a kormány által beterjesztett javaslatot a fideszesek találják vitára alkalmasnak. A tervezetet lehet tökéletesíteni, javítani, de ez a minimális lojalitás elvárható. Orbán Viktor nem kért olyat, hogy bárki tagadja el, ha valami bajt lát. A vitákat tárgyszerűen, a kérdésre koncentrálva le kell folytatni, és nem szabad valamilyen hatalmi érvvel elfojtani. A Fidesz-KDNP nem egy arctalan állampárt, hanem egy sokszínű néppárt, amit különböző gondolkodású emberek alkotnak. A nagy kérdések többségében nyilván egyetértenek, de fontos részletkérdésekben miért ne lehetne vita? Ezek a viták jók, amíg konkrétak, tárgyszerűek és nem a másik hitelességét kérdőjelezik meg. - Azért volt ebben a vitában kommunistázás, gyurcsányozás, „istenmentsezés”, butázás, etikai vizsgálat… Ha egy férj azt mondja a feleségének, hogy a levesben kevés a só, az nem probléma. Megsózza. Ha a férj állandóan azt mondja a feleségének, hogy „te mindig sótlanul adod a levest”, akkor már nem a levessel van a baj. Ha tudunk a levesre koncentrálni, és nem a másik attitűdjét, tisztességét kezdjük el kétségbe vonni, akkor semmi probléma nincs ezekkel a vitákkal. Én magam is belecsúszok ilyen hibákba. Tény, hogy nem szeretem azt a hozzáállást, ami szerint, aki bírálja a köznevelési törvényt, az a Gyurcsány-korszak restaurációját szeretné. Tanítottam annak idején a Rákosi-féle „aki nincs velünk, az ellenünk van”, és a kádári „aki nincs ellenünk, az velünk van” szlogenek különbségét. Ez jutott eszembe az államtitkár gyurcsányozós mondatáról. Hiba volt, nem kellett volna a kommunistákat emlegetnem. - Az azért elég fura, hogy a parlamentben Mesterházy Attila, Gyurcsány Ferenc önre hivatkozik, mint követendő példára. Ezt aztán fel is kapják bizonyos lapok, és árulónak bélyegzik, lekommunistázzák. - Ezt a politikai rezsit vállalni kell. Nem kellemes persze, de részben az oktatás miatt, részben a Fidesz miatt ezt az árat megfizetem. Nem figyelek a kéretlen dicséret formájában jövő inszinuációkra és a méltatlan acsarkodásokra sem. Ez a forgács. Nyilván ettől bizonyos körökben csökken a népszerűségem, de ezt elviselem. - Akkor térjünk vissza arra, hogy van ugyan törvénytervezet, de nincs rá pénz. Az egyik legnagyobb tétel a pedagógus-életpályamodell bevezetése. Révész Máriusz azt javasolta az egyik bizottsági ülésen, hogy ezt egyszerűen ki kellene emelni a törvényből. - Megfontolandó javaslat. Egyértelmű, hogy nem lehet hibázni: sok pénzről és a szakma hiteléről van szó, amit akár egy évtizedre is el lehet játszani a közvélemény előtt. Csak pontosan kidolgozott, részleteiben is elfogadott és finanszírozható modell bevezetése elfogadható. Abban is szinte minden kormánypárti képviselő egyetért, hogy garanciát kell adni az oktatás szereplőinek arra, hogy a munkaterhek újraszabályozása és az ezért felkínált méltányosabb bérrendszer csak egyszerre léphet életbe. - Azaz a pedagógusok 32 órás heti iskolában töltendő idejéről szóló passzust is ki kell venni a törvényből? - Révész Máriusz javaslata erről is szól. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 28.

19

- Meglátjuk, hogy dönt a parlament. Ön azt mondta, hogy a köznevelési törvényhez 50-70 módosító indítványt fog benyújtani. Lázár János már be is nyújtott félszáz javaslatot, és Révész mellett mások is készülnek módosítókkal. Mi marad így a törvényből? - A mi javaslataink között vannak apró, a működőképességet szolgáló kis javítgatások is, de vannak komolyabb, általunk stratégiainak tekintett kérdésekről szóló felvetés is. Oktatási törvényt nem egy évre készítünk. Egy adótörvényt, ha elszúrunk, egy év múlva lehet korrigálni, az oktatásban egy ilyen hiba hosszú évekre kihat, s a gyerekeknek csak egy életük van. Ezért nincsenek kicsi hibák, s ezért nem jók a merev szabályok. A rend és szabadság nem egymást kizáró fogalmak. Ha egy szabályból mindenki vagy kilóg, vagy lötyög benne, az nem jó szabály, nem jó rend. Az a szabály jó, ami értelmezhető, összetartó kereteket ad. A gyerekek nem egyformák, a családok, a pedagógusok, az iskolák, a települések sem azok. Éppen ezért óvatosnak kell lenni a kötelező dolgokkal éppúgy, mint a kategorikus tiltásokkal. Az egész napos iskolát tönkre lehet tenni, ha egyik napról a másikra kötelezővé tesszük, az életpályamodell hiteltelenné válhat, ha túl merev és nem objektív, az állami szerepvállalás esetében is differenciált választ kell adni a problémára, s ugyanez a helyzet a szakképzés esetében is. - Mi a baj az egész napos iskolával? Ezt ön is szorgalmazza már évek óta. Én azt szorgalmazom már évek óta, hogy támogassuk azokat az intézményeket, amelyek bevezetik az egész napos iskolai oktatási formát. Ez azonban nem muszájnapközit jelent, hanem egy Európában és az Egyesült Államokban is egyre terjedő, hallatlanul inspiráló lehetőséget arra, hogy megváltoztassuk az iskolák mindennapjait. A magyar oktatás az egyik legszelektívebb, az otthonról hozott esélykülönbségeket nemhogy csökkenti, hanem konzerválja, sőt néha növeli. Ennek egyik oka, hogy aránylag kevés időt, 611 közismereti órát finanszírozunk közpénzből átlagosan gyerekenként. Az OECD országok többségében ez az adat 800, az USA-ban az 1100-at is meghaladja. A magyar gyerekek is több órán vesznek persze részt, mint 611, de a zenei, nyelvi, sport, művészeti és egyéb különóráikat a szüleik finanszírozzák, ha tudják. A szegényebb családok nem tudják. Az egész napos iskola viszont számukra is hozzáférhetővé teszi ezeket. Másrészt ez az oktatási forma egy pedagógiai megújulást is jelent, ahol oldani lehet a tanítási nap menetét, emberibb, gyerekközpontúbb tanítási napot tudunk kialakítani, ahol van mód a gyakorlásra, ismétlésre, a kooperatív munkára, közösségi, nevelési színterek kialakítására stb. Ezt egy támogatói szemlélettel szeretnénk elterjeszteni. Ha pusztán előírjuk, hogy legyen egész nap iskola, és nem szánunk pénzt, időt, szakmaiságot rá, akkor nem is fog megvalósulni. Itt a kevesebb több. Nem előírni kell kötelezően, hanem fejlesztési munkaként kell felfogni, s így 4-6 év alatt meghatározottá válhatna a magyar közoktatásban. S látni kell azt is, hogy az egész napos iskola csak az első lépcső, innen lehet majd továbblépni a helyi közösségek felé is nyitott közösségi iskolák, majd a több ágazat – egészségügy, szociális terület, sport, felnőttoktatás, foglalkoztatás stb. - tevékenységét összehangoló kiterjesztett iskola felé. Ez nem holnap történik meg, de most kell elkezdeni az előkészítést. Ezért is nyújtottam be olyan javaslatot, amely ezeket a formákat, mint lehetséges opciókat felveti a törvényben. - A pedagógus-életpályamodell szintén nem új elképzelés. Pont az ön minisztersége idején vetődött fel. Most ezt is „stratégiai átszabásnak” vetnék alá. Miért? A pedagógus-életpályamodell nem pusztán egy új bértábla, hanem a pedagóguspolitika radikális átalakítása. Annak a fölismerése, hogy az oktatási rendszer csak a benne dolgozó pedagógusok minőségének emelése révén lehet jobb. E tekintetben rosszul állunk. Csúszik lefelé a pedagógusszakma, elöregedett, elnőiesedett, a tanárok több mint 60 százaléka másodállást kénytelen vállalni, megalázóan alacsony bérért tanítják a gyerekeinket, a fiataloknak nem vonzó a tanári pálya. Pusztán a béremelés itt már nem elég. Négy ponton egyszerre kell hozzányúlni a KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 28.

20

rendszerhez. Növelni kell a pedagógusképzés színvonalát, a pedagógushallgatóknak már elsőtől jelentős összegű ösztöndíjat és garantált elhelyezkedési lehetőséget kell kínálni, hogy a legjobbak válasszák a pályát. A tanári béreket úgy kell kialakítani, hogy a pálya elején meredeken emelkedjen a fizetés. Ez nem azt jelenti, hogy a több évtizede dolgozóknak kevesebb lenne a fizetése, mint a fiataloké, csak azt, hogy az elején gyorsabban nő a bér, aztán kevésbé gyorsan. Fontos, hogy a bérezés érzékenyen reagáljon a pluszmunkára, pluszteljesítményre. A pedagógusminősítést úgy kell kialakítani, hogy az folyamatosan inspiráljon, jelen legyen. Védjegyszerűvé kell válnia és következménye kell, hogy legyen: pozitív értelemben jelentős bérnövekedést, negatív értelemben továbbképzésre küldést, végső esetben eltanácsolást. Fontos, hogy az egész életpályamodellbe csak akkor szabad belevágni, ha rendelkezésre áll a megfelelő erőforrás. Ha nincs elég pénz, akkor csak eldurrantjuk ezt az eszközt, és nem érünk el előrehaladást. - Nem úgy tűnik, hogy lenne elég pénz. Megint csak azt kérdezem, hogy akkor miről vitázik a parlament? Ha nincs elég pénz, akkor is van azért lehetőség az előrelépésre. Várhatunk is persze arra, hogy előbb-utóbb lesz pénz, de tehetjük azt is, hogy egy-egy területre koncentrálunk. Például a korai fejlesztési szakaszra, az óvodára, alsó tagozatra. Ez meghatározó terület, és ha itt jelentős minőségű javulást tudunk elérni, akkor az csökkenti a felső tagozatban megjelenő problémákat is. És ha az óvónők, tanítók bérét emeljük, akkor kialakul egy olyan prés, ami miatt előbb-utóbb emelni kell a tanárok fizetését is. Egy ilyen lépést persze a politikának is vállalnia kell, mert nyilván konfliktusokat hordoz, ha csak a tanítók bére nő. De választhatjuk azt az utat is, hogy a hátrányos helyzetű településekre koncentrálunk, s itt vezetjük be először ezt a rendszert, ahol eddig kevesebbet költöttünk az oktatásra, pedig itt lett volna szükség több forrásra, a legjobb tanárokra, segítő szakemberekre. Ennek is van politikai rezsije. Most egyelőre úgy állunk, hogy a kormány magáévá tette a tervezetben szereplő nagy ívű vállalást. Mindenkiben ott a kérdőjel azonban, hogy a 2013-as költségvetés készítésekor is tudja-e majd vállalni Magyarország a többletforrásokat. - Az államosítás témakörében, mint mondta, alulmaradt a véleményével a frakción belül. Az ezzel kapcsolatos módosításokkal „tüzet oltani” szeretne? Magyarországon túl sok az iskolafenntartó önkormányzat. A gyerekek teljesítménye közötti különbségek az iskolák közötti különbségből is fakadnak. Az iskolákra szánt közpénzt aránytalanul és méltánytalanul használtuk fel. Itt a Hegyvidéken például négyszer annyi pénz jut egy gyerekre, mint, mondjuk, Komlón. Ott költünk kevesebbet, ahol többet kéne, mert a szegényebb emberek sajnálatos módon a szegényebb településeken élnek. Ráadásul most már ott helyben kellene előteremteni az oktatásra szánt források nagyobbik részét, erre viszont a kisfalvak nem képesek. Ezért hozzá kell nyúlni a fenntartási rendszerhez. Ez a helyzet egyébként nem gonoszság miatt alakult így, jó szándékkal volt kikövezve ez az út. A szabad iskolaválasztás a rendszerváltás nagy vívmánya volt, de mára azt látjuk, hogy nem a gyerek választ iskolát, hanem az iskola választ szabadon gyereket. Az oktatást fontosnak tartó és az iskolaváltást vállalni tudó szülők viszik a gyerekeket a jobbnak tartott iskolákba. Kialakultak azok az iskolák, amelyekben összpontosulnak a jó családi háttérből jövő, motivált, könnyen fejleszthető gyerekek. A másik oldalon pedig gettósodó intézmények jönnek létre. Egy nagyobb iskolafenntartó esetleg ki tudja egyenlíteni az ilyen aránytalanságot, de egy kis önkormányzat nem. Szerintem, ha már létrejöttek ezek a jó intézmények, akkor nem kéne legyalulni őket, ennek nagy ára lenne. Inkább a szegényebb, szegregált, gettósodott iskolákat kellene felhozni. Ennek durva eszköze, ha megtiltom az iskolaválasztást, bölcsebb eszköze, ha nagyobb fenntartó önkormányzatokat hozok létre. Ezért elfogadom annak szükségességét, hogy az állam nagyobb szerepet vállaljon át e feladatból. Ennek KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 28.

21

mértékén van vitánk. Én jobbnak láttam volna, ha nem kötelezettségként jelenik meg, hogy elvesszük minden önkormányzattól a feladatot, hanem lehetőségként, hogy a fenntartással megbirkózni nem tudó önkormányzat átadhatja az államnak az iskoláját. E vitában én alulmaradtam. De szeretném elérni, hogy legalább ne essünk át a ló túloldalára, és adjunk módot a nagy önkormányzatoknak, hogy a saját iskoláikat továbbra is fenntarthassák. Ők ugyanis jobb gazdái az intézményeiknek, mint a hivatal. Egy differenciált választ javaslunk erre, s ezt szeretnénk a törvényben megjeleníteni. Abban most egy mondat szerepel arról, hogy a kétezer főnél nagyobb települések visszavehetik az intézményüket, de nincs kifejtve, hogyan, milyen feltételekkel. Mi kidolgozzuk ezeket a paramétereket, garanciákat, a finanszírozási módokat. - Akárhogyan is lesz, a gazdagabb önkormányzatoktól pénzt vesz el az állam, hogy a szegényebb iskolákra költse. Ezt a Hegyvidék polgármestereként a saját bőrén fogja érezni. És a választók is. Mindenképp lesz egy kiegyenlítő mozgás. A forrásokat biztosítani kell. Ennek egyik eleme továbbra is az lesz, amit normatívaként az állam állt, a másik (nagyobb) részt viszont az önkormányzati rendszerből kell kivenni, pontosabban annak rovására az államnál kell tartani. Erre az szja helyben maradó része, a gépjárműadó és az iparűzési adó egy része lehet a fedezet. Az utóbbi megcsapolása még felvet kérdéseket, ugyanis annak helyi adónak kell maradnia, különben uniós szabályokat sértünk. Mindezeket az állam csak globálisan tudja majd elvonni. Nyilván a kistelepülésektől nem nagyon lehet mit, így valóban, a nagy települések lesznek a „nagy befizetők”. A feszültség nem az oktatási rendszeren belül jelenik majd meg, hanem a nagyvárosok egyéb feladatainak ellátásában. A Hegyvidéken, Debrecenben, Győrben fogunk szembesülni azzal, hogy bizonyos tevékenységeket nem tudunk majd ellátni. Komlón és Iregszemcsén viszont több pénz jut majd az iskolára. -A szakképzésről külön törvény rendelkezik majd. Az hogy kerül ide, a köznevelési törvény vitájába? Igaz, hogy külön törvény lesz a szakképzésről, de a köznevelési törvényben is megjelenik, hogy hároméves lesz a szakmunkásképzés. Ezt nem tartom helyesnek. Tény, hogy a szakmunkásképzésben lévők 30 százaléka nem tudja sikeresen elvégezni a képzést. Arányait tekintve döbbenetesen nagy ez a lemorzsolódási arány. Az adatok azt mutatják egyébként, hogy nem a közismereti tárgyakat oktató első két évben, hanem a már a gyakorlati oktatást is magában foglaló harmadik és negyedik évben a jelentősebb a lemorzsolódás. Azt is látni kell, hogy öthatezer gyerekről van szó, egy teljes évfolyam néhány százalékáról, a szakképzésben tanulók 10 százalékáról. Belátom, hogy érdemes menekülőpályát nyitni ezeknek a gyerekeknek, ahol valamilyen végzettséget mégiscsak kapnak, de hiba lenne rájuk szabni a teljes szakképzési rendszert. A gyerekek kétharmada ma is sikerrel elvégzi a 4 éves szakiskolát. Miért kellene őket beterelni a 3 éves képzésbe, ahol radikálisan csökken a közismeret? Számukra már az első pályakorrekciónál, munkahelyváltásnál meg fog mutatkozni a közismereti képzés hiánya. Így ezek a gyerekek hamarosan a ma is döbbenetesen nagy inaktív réteget fogják hizlalni, fenntartani évtizedeken keresztül. Tehát nemcsak morálisan nem vállalható ez a terv, de gazdasági szempontból sem racionális. Mi azt mondjuk, legyen 3 éves szakképzés, de legyen 4 éves szakmunkásképzés is. Abban ugyanakkor nincs vita, hogy minél nagyobb szerepet kapjanak a cégek a gyakorlati képzésekben. A duális képzés rendszere és a csökkentett tudást adó szakiskolai képzés közé azonban nem lehet egyenlőségjelet tenni. - Ha ezek a módosítók elbuknak, megszavazza majd a köznevelési törvényt? Melyek azok a pontok, amikből nem enged? Elképzelhető, hogy nemet mond a végszavazáson?


22

Nehéz lenne megmondani, és nem is lenne bölcs ilyen kategorikus kijelentéseket tenni. Olyan köznevelési törvényt szeretnék megszavazni, amiről tudom, hogy nagyjából jó irányba indítja el a folyamatokat. Olyat, ami ha nem is száz százalékban tükrözi a véleményem, de a döntő részét mégis tudom vállalni. Bízom abban, hogy a zárószavazás előtt ezt fogom gondolni. Vannak kétségeim, persze, túl régen vitázunk már. http://fn.hir24.hu/nagyinterju/2011/11/23/pokorni-koncentraljunk-a-levesre/~~fokusz

HR portál 2011.11.24 Köznevelési törvény - 174 módosító javaslatot nyújtott be a Fidesz Több, mint háromszáz módosító indítványt nyújtottak be képviselők a köznevelési törvényjavaslathoz. A Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár jegyezte előterjesztésén csak fideszes képviselők 174 indítvánnyal változtatnának. A nagyobbik kormánypárt javaslatai közül több jelentősen átalakítaná a kormány terveit, a Fidesz-frakció oktatási kabinetje által beterjesztett módosító indítványok szövege ugyanakkor csak szerda késő este lesz hiánytalanul elérhető a Ház honlapján. A diákoknak ne kötelezettség, hanem lehetőség legyen az egész napos iskola - javasolja módosító indítványában a fideszes Kara Ákos. A politikus úgy változtatná meg a törvényjavaslatot, hogy a foglalkozások az alsó tagozaton 16 óráig, a kötelező foglalkozások a felső tagozaton legfeljebb 14 óráig tartsanak. Ezt azzal indokolja, hogy a felsősök közül sokan délutánonként tehetséggondozó foglalkozásra, edzésre járnak. Ugyanakkor rögzítené, hogy legalább 17 óráig a szülők igénye szerint gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. Kara Ákos az eredeti javaslatban szereplő 23 helyett 21ben határozná meg az átlagos osztálylétszámot az általános iskolákban. Emellett megengedné, hogy a szakiskolák ne kizárólag három évfolyamosak lehessenek. Indoklása szerint a mezőgazdasági és építőipari szakmák esetében lehetővé kell tenni, hogy három és fél vagy négyéves legyen a szakiskolai képzés. Kara Ákos azt is indítványozza, hogy az érettségit követő szakképző évfolyamokon már ne legyen kötelező a heti öt testnevelés óra. Frakciótársa, Révész Máriusz azt mondaná ki, hogy Budapesten az államosításuk után a gimnáziumok fenntartói jogát elsődlegesen a fővárosi önkormányzat, az általános iskolákét pedig elsődlegesen a kerületi önkormányzat veheti át. A gimnáziumok fenntartói jogának átvételét a kerület akkor kezdeményezhetné, ha a főváros nem él e jogával. A politikus ezt azzal indokolta, hogy a gimnáziumi oktatást Budapesten összehangoltan, egységesen kell biztosítani, így létrejöhet egy jól szervezett intézményhálózat. Az oktatási államtitkárság javaslata csak akkor tette volna lehetővé, hogy a fenntartói jogot a főváros vegye át, ha az adott kerület nem nyújtott be kérelmet. Ivanics Ferenc azt rögzítené, hogy nemcsak a kétezernél több lakosú települések, hanem az iskola fenntartására létrejött önkormányzati társulások is átvehetnek az államtól oktatási intézményt, feltéve, hogy a települések összlakosszáma több kétezernél. Bánki Erik és Szalay Ferenc arra tett javaslatot, hogy az alapfokú művészetoktatási intézményekhez hasonló alapfokú sportiskolák jöhessenek létre, megteremtve az utánpótlásnevelés alapját. A sportiskolák kizárólag sportági fejlesztési feladatokat látnak el, a tankötelezettség nem lenne teljesíthető ezekben. Láng Zsolt II. kerületi polgármester lehetővé tenné, hogy a települési vagy a kisebbségi önkormányzat által fenntartott intézmény vallásilag, világnézetileg elkötelezett legyen, ha az adott településen a gyermekek oktatása vallásilag, világnézetileg semleges intézményben is biztosítható. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 28.

23

Javaslatát azzal indokolja, hogy amíg az állam köteles minden gyermeknek világnézetileg semleges iskolát biztosítani, addig az önkormányzatoknak indokolatlan megtiltani, hogy a helyi közösség döntése alapján iskolájuk vallási-világnézeti elkötelezettséget vállaljon, ha egyébként "semleges" állami vagy önkormányzati intézmény működik helyben. Szerinte meg kell adni a helyi közösségeknek a lehetőséget, hogy az önkormányzat óvoda vagy iskola vallási nevelést is biztosítson. Példaként említette a tanítási nap elején a közös imát vagy a tanév kezdetén és végén a közös istentiszteletet. A KDNP-s Michl József viszont úgy módosítaná a világnézeti passzust - amely a törvényjavaslatban úgy hangzik, hogy az állami és önkormányzati nevelési-oktatási intézmény nem nyilváníthat ki vallási vagy világnézeti elkötelezettséget -, hogy az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan kell közvetíteni, "a teljes nevelés-oktatási folyamatban tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő, a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését". Michl József azt is kimondaná a törvényben, hogy a középiskolai felvételnek előfeltétele a központilag szervezett írásbeli vizsga teljesítése. A KDNP-s politikus beleírná a jogszabályba: a gyermekeket, a szülőket és munkakörükkel összefüggésben a pedagógusokat megilleti az a jog, hogy az oktatási jogok biztosához forduljanak. Bár ez nem szerepel az eredeti törvényjavaslatban, az oktatási államtitkárság korábban közölte: nincs szó az oktatási ombudsman intézményének megszűnéséről, hatáskörének csorbításáról, és továbbra is hatályban marad az a rendelet, amely biztosítja, hogy a gyermekek, a szülők és a pedagógusok az oktatási jogok biztosához forduljanak. Michl József azt is javasolja, hogy a kötelező idegennyelvi érettségi helyett fizikából, biológiából vagy kémiából is lehessen érettségizni. Szerinte a reáltárgyak ismerete legalább olyan fontos, mint a nyelvtudás, ráadásul sok embernek "nem adatott meg az a tehetség, hogy elsajátítson idegen nyelvet". Attól még lehet jó hivatalnok, segéd-, szakmunkás valaki, hogy nem érettségizett idegen nyelvből, csak tanulta azt - írta indoklásában. http://www.hrportal.hu/c/koznevelesi-torveny-174-modosito-javaslatot-nyujtott-be-a-fidesz-20111124.html

Klubrádió 2011.11.23. A szakma szerint sem jó a köznevelési törvénytervezet Az oktatási szakemberekből és érdekvédőkből létrejött HAT - Hálózat a Tanszabadságért elnevezésű szervezet a köznevelési törvény tervezetének visszavonására szólítja fel a kormányt, illetve a kormánypárti többséget - közölte Molnár Lajos, a civil szerveződés egyik alapítója szerdán a Parlament előtt tartott sajtótájékoztatón. Mint mondta, ezzel összefüggésben azt is kérik a kormánytól, hogy "vállalt feladatát lássa el, kormányzati felelősségét a közjó érdekében és tiszteletben tartásával gyakorolja". Álláspontjuk szerint szerda délután a kormánynak, a kormányzati többségnek csak egyetlen lehetősége van: a törvénytervezet visszavonása. Megemlítette, hogy szerdán, a parlamenti üléssel egyidejűleg a Kossuth téren "záró szülői értekezletet" tartanak többek között arról, hogy "a visszavonás után a társadalmi, szakmai, civil konzultációt a közmegegyezés érdekében" milyen módon kezdjék meg. Molnár Lajos, az Equity Méltányos Közoktatásért Egyesület vezetője azt mondta: amennyiben a tervezetet elfogadná a parlament, "ezzel a hatályos rendszert szétverné, helyébe a szükséges forrás hiánya miatt újat nem tud állítani, ezzel az intézményekben és a rendszer egyéb elemeiben KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 28.

24

olyan bizonytalanságot, anarchiát keltene, amivel több mint másfél millió gyermek és családjaik óvodai, iskolai mindennapjait (...) lehetetlenítené el". Megfogalmazása szerint "új helyzet van hétfőtől", mert a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, "bár a kormány szeretne többet fordítani az oktatásra, de a jelenlegi gazdasági helyzetben felelőtlenség lenne ezt megígérni". Ezzel - Molnár Lajos véleménye szerint - a kormányfő beismerte, hogy "nem tudja garantálni a szükséges pénzt a törvény végrehajtására a következő négy évben, hiszen a hivatkozott több mint 700 milliárd forint 2015-ig kellene a kormány háttértanulmánya szerint". Az eseményen szintén a törvénytervezet visszavonása mellett állt ki - mások mellett - Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke és Fábry Béla, a Magyar Pedagógiai Társaság alelnöke. A HAT szervezetét számos oktatási szakember mellett többek között a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke, a Történelemtanárok Egyletének elnöke, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke és a Magyartanárok Egyesületének elnöke alapította http://www.klubradio.hu/cikk.php?id=16&cid=135721

Nyelv és tudomány 2011. november 23. Ki törődik az értelmi fogyatékosokkal? Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOSZ) a fejlesztő iskolák megszűnésétől tart az új köznevelési törvényhez benyújtott egyik módosító indítvány miatt. A szervezet az MTI-hez kedden eljuttatott állásfoglalásában kifejtette: jelenleg Magyarországon a súlyosan, halmozottan fogyatékos emberek képzési kötelezettek, minimum heti 20 órában kell fejleszteni őket. A köznevelésről szóló törvénytervezethez nemrég benyújtott módosító indítvány azonban eltörölné a kötelező 20 órát, és szakértői bizottságra bízná a fejlesztés időtartamának megállapítását – írták. Hozzátették: ha szakértői bizottságokra bízzák a döntést, az a tapasztalataik alapján azt jelenti majd, hogy a bizottságok olyan ajánlásokat fogalmaznak meg, amelyeket egyegy intézmény teljesíteni tud, és nem azt, ami a gyermek számára jó és szükséges. „Szakmai nonszensznek” tűnik az is, hogy a szakértői bizottság egyetlen látogatás alapján képes lenne bármit is megállapítani a gyermek képességeivel kapcsolatban – mutattak rá. Mint kifejtették, a heti 20 óra fejlesztés nem emészt fel milliárdokat, de biztosítja a súlyosan, halmozottan sérült gyermekek számára a tankötelezettség teljesítésének lehetőségét és az oktatáshoz való alkotmányos alapjog érvényesülését. A tankötelezettség teljesítése a számukra kidolgozott pedagógiai program mellett nem terheli, nem is terhelheti túl a tanulókat, hiszen olyan elemi ismereteket ad, képességek erősítését, készségek fejlesztését szolgálja, amelyek elengedhetetlenek a mindennapi élethez. A 20 órában a fejlesztésre való felkészülés, a pihenőidő és a játék is benne van – közölték.


25

Megjegyezték: az intézmények egy része a heti 20 órás fejlesztést sem teljesítette: az infrastruktúra hiányosságai mellett azzal érvelnek, hogy egy súlyosan, halmozottan sérült ember nem visel el 20 órás foglalkozást, „ennél kevesebb is elég neki”. Kitértek arra is, hogy a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyerekek képzési kötelezettségének megállapításáért egy egész évtizedet kellett küzdenie a civil szervezeteknek, végül 2006-ban vezették be 2010. szeptember 1-i hatálybalépéssel. Az érintett emberek ekkor kerültek ki a semmilyen más uniós tagállamban már nem létező „képezhetetlen” kategóriából. http://www.nyest.hu/hirek/ki-torodik-az-ertelmi-fogyatekosokkal

Heti Válasz 2011.11.23. Vita a Fidesz és a KDNP közt a kötelező etikaoktatásról

Újabb koalíciós vita van kialakulóban a kötelező etikaoktatás ügyében - értesült a Heti Válasz. A Fidesz inkább támogatja, a KDNP-ben azonban - meglepetésre - többen ellenzik a tervezetet. Az iskolában az etika tantárgy a kötelező tanórai foglalkozások része. A tanuló, illetve a szülő (...) jogosult az etika tantárgy helyett az iskola által az egyházi jog személlyel való megállapodás alapján biztosított hit- és erkölcstanoktatást választani" - olvasható a fideszes Kövér László és Gulyás Gergely, illetve a KDNP-s Lukács Tamás és több más kormánypárti politikus által most benyújtott törvénymódosító indítványban. A most formálódó köznevelési törvényhez beterjesztett javaslat ezzel kötelezően választható tantárggyá tenné az iskolákban az etikaoktatást, illetve a hittant. Ez eddig kevéssé meglepő fejlemény, hiszen a jobboldalon évek óta hangsúlyozzák, hogy, ha a hittan nem is, legalább az etika mindenhol legyen kötelező tantárgy. Idén áprilisban ilyen értelemben nyilatkozott a KDNP-s Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár is a keresztény civil szervezetek országos fórumán a Parlamentben, kilátásba helyezve, hogy etikaoktatás mindenütt lesz, és emellett erősíteni kívánják a hittant is. „Erkölcsös társadalmat erkölcsi analfabétákkal nem lehet építeni" - érvelt a kereszténydemokrata politikus az etikaoktatás mellett, hozzátéve, hogy szankcionálni kívánják azokat az iskolákat, amelyek valamilyen oknál fogva „ezt szőnyeg alá akarják söpörni". Ehhez képest most a Heti Válasz úgy értesült, hogy a KDNP-ben aggályok fogalmazódtak meg az etikaoktatás kötelezővé tételével kapcsolatban. Úgy tudjuk, ezek részben abból táplálkoznak, hogy a párt közismerten fontos „referenciaszemélye", Erdő Péter, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke fenntartásokkal fogadta a javaslatot. Úgy tudjuk, a bíboros óvatosságának részben az az oka, hogy attól tart, az etika valamiféle konkurenciát támasztana a sok iskolában amúgy is mostohán kezelt hittannak. Emellett az is nagy kérdés, van-e elegendő felkészült tanár az iskolákban, aki megfelelő módon meg tudná tartani ezeket az órákat. A kormány nincs könnyű helyzetben, mert egyszerre sok szempontot kell figyelembe venni. Kétségtelenül létező igény az etikaoktatás bevezetése - pontosabban kiterjesztése, hiszen az első Orbán-kormány már 2000-ben döntött arról, hogy az állam által szervezett és fenntartott iskoláknak „kötelessége erkölcsi normákat deklaratív módon is közvetíteni". Ezért vezették be akkor a 7. és a 11. évfolyamokban a kötelező etikaoktatást a kerettantervben, melyhez kapcsolódóan elindult a tanárképzés és tankönyvírás. A szocialista kabinet azonban 2002-ben választhatóvá tette a kerettanterveket, így az etikaoktatás csak szórványosan indult el. Amint viszont például Földi László KDNP-s honatya egy korábbi vitában leszögezte: az etika tantárgyat kötelező jelleggel kell KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 28.

26

biztosítani az iskolákban, ám annak elhamarkodott bevezetése - a kellően felkészült pedagógusok hiányában - szerinte kontraproduktív lehet. További szempont, hogy tudomásunk szerint a katolikus egyház vezetése közel sem egységes az etikaoktatás elutasításában, nem is beszélve a református egyházról, melyben híreink szerint nagy a tervezet támogatottsága. A kormányban ezért most újra mérlegelik a kérdést, és tudomásunk szerint kapcsolódó módosító indítványokkal igyekeznek összehangolni a különféle szempontokat. Az etikaoktatást pártolók számára fontos hivatkozási alap, hogy Európa több országában kötelezően választható tantárgyként létezik az iskolákban. Hogy ne menjünk nagyon messzire: ilyen például Szlovákia, ahol a 2008-as oktatási törvény előírja, hogy a vallási vagy etikai nevelést kötelezően választható tantárgyként oktassák az általános- és középiskolákban. http://hetivalasz.hu/itthon/erkolcsos-tarsadalmat-erkolcsi-analfabetakkal-nem-lehet-epiteni-43372/

Magyar Nemzet 2011. november 23. Elfogadható, örömmel vett pontosítások ezek Gloviczki Zoltán közlése szerint egyáltalán nem stratégiai kérdéseket érintenek azok a módosító indítványok, amelyeket az új köznevelési törvényhez nyújtottak be parlamenti képviselők. A közoktatásért felelős helyettes államtitkár szerdai, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: ezek a beterjesztések „nagyon is hasznos, és általunk is többségében elfogadható, sőt örömmel vett pontosítások vagy kiegészítések”. Mint ismert, Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője számos módosító javaslatot nyújtott be az oktatási államtitkár által fémjelzett előterjesztéshez. Lázár János egyik indítványában például azt kezdeményezi: minden iskolatípusban központi felvételi vizsga sikeres teljesítése legyen a középfokú oktatási intézménybe történő felvétel előfeltétele. Fideszes és kereszténydemokrata politikusok emellett kötelezően választható etika- vagy hit- és erkölcsoktatás bevezetését is javasolják. Gloviczki Zoltán emlékeztetett arra, hogy a 2003-as közoktatási törvény átalakításakor csaknem ötszáz módosító indítványt nyújtottak be a jogszabályhoz „kormány- és egyéb párti” parlamenti képviselők. Ehhez képest jelenleg „a mi legnagyobb meglepetésünkre az este hat órai határidő előtt huszonnyolc módosítót nyújtottak be a parlament elé” – jegyezte meg. http://mno.hu/belfold/elfogadhato-orormmel-vett-pontositasok-ezek-1033586

Figyelő 2011.november 24. 8.oldal Kertesi Gábor - interjú Történelmi távlatban veti vissza az ország fejlődését az elfogadás előtt álló új közoktatási törvény – állítja Kertesi Gábor közgazdász, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 28.

27

kutatója. - Össztűz alá vette a parlament előtt lévő közoktatási törvényjavaslatot a szakma egy része, egyebek között azért, mert attól tart, a szabályozás rendkívül szelektívvé teszi az iskolarendszert. Indokoltnak tartja a felzúdulást? - Teljes mértékben. A tankötelezettség határának leszállítása 16 éves korra, kis létszámú fejlesztő osztályok szervezése az általános iskola első évfolyamán, s a középfokú oktatásba felvételt nem nyert tanulóknak szervezett HÍD-programok (16 éves korig tartó, szakképzettséget nem adó, lebutított szakiskolai képzés) erőteljesen növelik az iskolai szegregációt. Kiszorítják a hátrányos helyzetű gyerekeket a közoktatás normál formáiból, és lehetőséget adnak arra, hogy már 16 évesen, mindenfajta képzettség nélkül kikerüljenek az iskolából. A fele azoknak a fiataloknak, akik nem rendelkeznek középfokú végzettséggel, ma is állástalan. Ez így lesz a jövőben is. - Az átalakítások mennyire szolgálják a versenyképességet? S mit gondol arról, hogy radikálisan csökkenne az érettségihez jutók aránya, míg a szakiskolai tanulóké a mai 25 százalékról 40–45 százalékra emelkedne? – Ez az elképzelés a modern gazdaság és munkaerőpiac működésének teljes félreértéséről tanúskodik. A gazdaságnak olyan munkaerőre van szüksége, amely képes tanulni, szakismereteit bővíteni, s ha kell, szakmát váltani. Olyan fiatalok képesek erre, akiknek a szakmájuk megtanítása mellett megfelelően fejlesztették az alapkészségeit: szövegértését, matematikai-logikai készségeit, problémamegoldó képességeit. A szakmát az érettségivel kombináló szakközépiskola volt a szakképzésnek az a terepe, amely; elmúlt húsz évben a legsikeresebben tett eleget ezeknek a követelményeknek. Nem véletlen, hogy a munkaadók épp ezeket a többletkészségeket jelentős bértöbblettel honorálják. Az általános készségeket is fejlesztő, érettségit adó szakközépiskolai szakképzés elsorvasztásának terve, ha valósággá válik, történelmi távlatban veti vissza az ország fejlődését. - A kormány államosítással kívánja orvosolni az intézményrendszer "betegségeit” azt várja, fenntarthatóbb lesz a rendszer. Ez a terv elsülhet akár jól is? - Léteznek a világban egységesen állami kézben levő iskolarendszerek, például Franciaországban. Egy ilyen rendszer, ha egységes, jól is működhetne. A legnagyobb probléma az, hogy ez a rendszer egészen biztosai nem lesz egységes. A jobb általános iskolák és középiskolák önkormányzati vagy egyházi fenntartásban maradnak, vagy abba kerülnek, a gyengébbek pedig állami kézben lesznek. Ezzel még kiteljesedettebbé válik az a: állapot, ami felé húsz év óta tart a magyarországi iskolarendszer: egy duális rendszer felé, amely elit, kvázi-magániskolákat tart fenn a középosztálynak, és normál állami iskolákat a köznépnek. Mindezt egy olyan országban, ahol egyébként is elviselhetetlenül nagyok a társadalmi különbségek. - A bérekben is megmutatkozó társadalmi különbségek régóta éreztetik negatív hatásukat a pedagógus pályán. A beígért életpályamodell hoz minőségi változást? - A pálya első 10-15 évében elérhető bérek alapvető jelzést adnak a jövőben pályára lépni kívánó fiatalok számára. Elemi érdekünk fűződne ahhoz, hogy minél jobb képességű fiatalok válasszák a tanári hivatást. Ehhez erőteljesen növelni kellene a pályakezdő és pályájuk elején tartó tanárok bérét. Erről azonban jelenleg szó sem esik, holott a világ legjobban működő oktatási rendszereinek ez az egyik legvilágosabban általánosítható tapasztalata. - Bombaként robbant a hír, hogy Magyarország megállapodást készül kötni az IMF- fel. Véget ért a gazdasági szabadságharc? KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 28.

28

- Már rég meg kellett volna állapodnunk velük. Akkor talán ma nem itt tartana a forint árfolyama. http://www.figyelo.hu/hetilap/20111122/kertesi_gabor/

MTV Híradó 2011. november 24. MSZP: ne fogadják el a köznevelési törvényt A pártelnök szerint a jogszabálytervezet számos végrehajthatatlan, igazságtalan elképzelést tartalmaz. Nyílt levelet írt Lázár Jánosnak, a Fidesz frakcióvezetőjének Mesterházy Attila azt kérve: kezdődjön egyeztetés a köznevelési törvényről, és a parlament ne fogadja el a kormány javaslatát, amellyel a jelek szerint a Fidesz is elégedetlen. Azzal kapcsolatban, hogy a nagyobbik kormánypárt 174 módosító javaslatot nyújtott be a Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár jegyezte előterjesztéshez, a szocialista párt elnök-frakcióvezetője megjegyezte: a Fidesz egy eleve rossz törvény kirívó hibáit becsülendő elszántsággal, de későn igyekszik javítgatni. Mesterházy Attila úgy fogalmazott, a Lázár János által benyújtott szegregációellenes módosító javaslat is jelzi, a Fidesz érti, hogy a köznevelési törvény óriási károkat okozhat. A jogszabálytervezet ugyanakkor számos más végrehajthatatlan, igazságtalan elképzelést tartalmaz; ilyen a kötelező egész napos iskola ötlete, a végiggondolatlan államosítás, a világnézeti szabadság felszámolása, a kötelező tanterv szigorú kerete vagy az oktatási jogok biztosához fordulás jogának korlátozása - írta. http://www.hirado.hu/Hirek/2011/11/24/13/MSZP_ne_fogadjak_el_a_koznevelesi_torvenyt.aspx

Duna TV Közbeszéd 2011.11.25. Vendég Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár - letölthető videóval http://www.dunatv.hu//musor/videotar?vid=716246

Népszabadság 2011. november 25. Van másik iskola! Még... Az új köznevelési törvényjavaslat az alapítványi iskolákat nem lehetetleníti el, de megnehezíti a működésüket – jelentette ki Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének (AME) elnöke. Van másik iskola! címmel szakmai konferenciát rendezett az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete (AME) és a Független Pedagógiai Intézet pénteken, amely szombaton folytatódik. A rendezvényen Horn György, az AME elnöke úgy fogalmazott: az új jogszabályjavaslat "kiszorítja az alapítványi szférát azzal, hogy a járási állami iskolarendszer mellé csak az egyháziakat rendeli, és nem definiálja (...) a szektorsemlegesség elvét".


29

Az alapítványi iskolák azt szeretnék elérni, hogy megkapják az alapnormát, illetve az egyházi iskolákkal azonos mértékű támogatást kapjanak. Horn szerint nem egységes, központi állami iskolarendszerre van szükség, hanem "nagyon színes, nagyon változatos rendszerre, ahol az államnak feladatai vannak (...) esélyt kell teremtenie, és nem diktálni, nem elrendelni". "Az elmúlt 23 évben "millió" olyan program, projekt keletkezett, amelyet nem szabad kidobni és megnehezíteni". Komoly problémának nevezte, hogy a magyar iskolarendszer "erősen szelektál, ugyanakkor ez a törvényjavaslat erősíti a szelekciót, kasztosít", és kizárja a nemzeti alaptantervből a szakiskolákat. Az AME elnöke egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon még mindig kevesebb az egyetemista, mint az európai átlag, még mindig kevesebben érettségiznek és kevesebben beszélnek idegen nyelveket is. Jó lenne, ha nem egyedi politikai döntésektől függne az alapítványi iskolák működése. Magyarországon 244 ezer gyerek jár alapítványi iskolába – tette hozzá Horn György, aki szerint "az alapítványi szférában van a legtöbb hátránykompenzáló és alternatív iskola", amelyek létét szerinte bürokratikus akadályokkal megnehezítették. Ezt a törvényjavaslatot Horn szerint "nem lenne szabad megszavazni, és javítani sem nagyon lehet". Ez abból is látszik, hogy több mint 300 módosító indítvány érkezett a jogszabályjavaslathoz. http://nol.hu/belfold/van_masik_iskola__meg___

HVG 2011. november 26. Egységben az erő Ma még nem tudni, mi lesz az új nemzeti alaptanterv (nat) szerint kötelezően oktatandó honvédelmi ismeretek tananyag tartalma, sem azt, hogy kitől kell megvédeni Magyarországot, arra viszont máris sokan fogadnának, hogy a vonatkozó tankönyvet a Nemzeti Tankönyvkiadó (NIK) adja majd ki. Nemcsak azért, mert a legutóbbi, Honvédelmi ismeretek középiskolásoknak című művet - melynek egyik szerzője Keleti György, későbbi szocialista honvédelmi minisztervolt 1988-ban szintén az NTK jelentette meg, hanem azért is, mert az oktatásért felelős államtitkár, Hoffmann Rózsa nyíltan a sokszínű tankönyvpiac szűkítésére készül- ám aligha a piac vezetőkiadó rovására. Ö maga hosszú ideje szoros kapcsolatokat ápol az NIK-val, augusztus végén az általa szervezett tanévnyitó konferencián mutatta be a közoktatás átalakítására vonatkozó elképzeléseit. A nat-bizottság elnöke, a kerettantervek koordinátora, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) főigazgatója, Kaposi József tankönyvei is e kiadónál jelentek meg. A műveltség területek tartalmának kialakításában szintúgy számos NIK-s szerző vesz részt. Közismert, hogy az 1980-as évektől, az MSZMP tagjaként, gimnáziumigazgató Hoffmann 1993 és 2002 között, a Horn- és az első Orbán~kormány idején, az NJK felügyelőbizottsági elnöke volt. Ezt azonban nem említi meg hivatalos önéletrajzában, csak azt, hogy 1993-ban és 2003-ban is az HIK jelentette meg a vezetésével készült Pedagógus Szakmai Etikai Kódexet. A kapcsolat később sem szakadt meg teljesen. A politikus2007-es és 2008-as vagyonbevallásában is feltüntette NIK-testületi tanácsadói tagságát, és az előbbi évben kapott csekély díjazást is. Az ellenzékben töltött nyolc évben a Fidesz össztűz alatt tartotta az NTK-t, pontosabban annak privatizációját. A cég részvényeinek 70 százalékát ugyanis 2004-ben (az Erdős Ákos nevével KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 28.

30

fémjelzett láng Kiadó és Holding szerezte meg, Úgy, hogy a második fordulóban ajánlott, milliárd forintos vételár 700 millió forinttal elmaradt az első körben ígért összegtől. Pokorni Zoltán akkori Fidesz-alelnök a miniszterelnök üzlettársának történt vagyonátjátszásról beszélt, Erdős cég vette meg ugyanis 2002-ben Gyurcsány Ferenc AltusRt.-jétől a Perfekt Pénzügyi5zakoktató és Kiadó Rt.-t. Két évvel később újabb politikai vihart kavart, hogy a Perfektet és a Tankönyvkiadó birtokló láng Holding 75 százalékát Erdős eladta a finn Sanoma WSOY Education Oy cégnek. Azzal is megszerezhetné az NTK a magyar tankönyvpiac döntő részét, hogy alacsonyan tartja az árakat, vagy hajlandó hitelbe szállítani Erre akadt példa az idei tanévkezdéskor is, amikor a kiadók visszatartották az ingyenes tankönyvre jogosult diákoknak szánt szállítmányokat, mivel az önkormányzatok nem fizették ki nekik még a tavalyi tartozásukat sem. Az NTK viszont megengedhette magának, hogy ne csatlakozzon az akcióhoz. A jövőben ilyen kiszorítósdira sem lesz szükség. Ha a kormány sajátkénye kedve szerint rendezi át a piacot. Ha a jelenleg 12 évfolyamszámára elérhető, több mint 5 ezer könyvet kerettantervenként és tantárgyanként 2-3-ra, vagy a legvadabb elképzelések szerint egyetlenre csökkentik, behozhatatlan előnyre tehetnek szert azok, aki a kerettantervekről, a közműveltség tartalmi elemei között elvárt "közös kulturális kódokról” bennfentes információkat szereznek. http://hvg.hu/hvgfriss/2011.47/201147_egysegben_az_ero

Magyar Hírlap 2011-11-26 Iskolafenntartó lehet a jövőben az ORÖ is A kormány támogatja, hogy erősödjön az Országos Roma Önkormányzat szerepe a közoktatásban – derült ki egy tegnapi, a témában rendezett konferencián. uniós roma keretstratégia elfogadtatásával hazánk utat mutatott Európának – hangoztatta Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke az Európai úton elnevezésű konferencián, amelyet a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) tartottak. Beszélt arról, hogy a cigányság nem követel magának többet, mint ami minden magyar állampolgárnak jár, de azt igen. Hangsúlyozta a szakképzés fontosságát a romák körében, illetve az új köznevelési törvény kapcsán üdvözölte az óvoda hároméves kortól való kötelezővé tételét mint az integráció alapját, valamint az ingyenes tankönyvjuttatás lehetőségét. Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár bejelentette, a szerdai kormányülésen elvi támogatást kapott az a javaslat, hogy az ORÖ nagyobb részt vállaljon az iskolafenntartásban, természetesen megfelelő előkészítő szakaszt követően. Megerősítette lapunk korábbi információját, miszerint a kabinet a jövő héten elfogadhatja a Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási és Roma Stratégiát. Hangsúlyozta, összkormányzati akarat van mögötte, egyben stratégiai kérdés a cigányság integrációja. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár egyebek mellett arról beszélt, az új Nemzeti alaptantervben az elképzelések szerint a romák felzárkóztatása kapcsán elsősorban a sport és a művészetek kapnának hangsúlyt. Emellett kiemelte az úgynevezett egész napos iskola tervét, illetve a Híd ösztöndíjprogramot. Pintér Sándor belügyminiszter az idén kvázi kísérleti jelleggel beinduló, jövőre azonban már kétszázezer résztvevővel számoló Start közmunkaprogramról elmondta, az nem cél, csupán eszköz arra, hogy minél többeket visszavezessenek a munka világába, és a munkaképességet fenntartsák. Hangsúlyozta, a közfoglalkoztatottak között jelentős a roma származásúak száma, ám nem érvényesülhetnek előítéletek a program végrehajtásában.


31

Pintér kiemelten fontosnak nevezte még a programhoz kapcsolódó képzéseket, a társadalmi kirekesztés felszámolását, valamint a feketemunka visszaszorítását. Pálinkás József MTA-elnök elmondta, az átalakuló akadémiai intézményrendszerben létrejövő társadalomtudományi kutatóközpont munkájában szerepet szánnak majd azon kormányzati szándék tudományos alátámasztására, erősítésére, amely a magyarság és a roma társadalom közös, egymáshoz kötött felemelkedését célozza. A folyamatban kiemelte az értelmiség közgondolkodást formáló szerepét. http://www.magyarhirlap.hu/belfold/iskolafenntarto_lehet_a_jovoben_az_oro_is.html

HVG 2011. november 27. Központi levételi: a tankönyvpiac monopolizálása Káoszhoz és vállalkozások tucatjainak csődjéhez vezethet, hogy egyetlen, a könyvkiadókkal szemben eddig is tartozásokat felhalmozó állami cég végezheti eztán a tankönyvek elosztását. A bankom már megkeresett, hogy további garanciát kér a könyvraktár építéshez öt évvel ezelőtt felvett, ma 240 millió forintra rúgó hiteltartozásomra, miután hallott a tankönyvpiac átalakításáról szóló jogszabálytervezetről” – mutatott rá a HVG-nek Safranek László, a Suli-Könyv Kft. tulajdonosa, miféle következményei lehetnek annak, ha a tankönyvellátás egyetlen állami cég, a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. (Kello) kizárólagos joga lesz. Az erről szóló módosító javaslat – amelyet a múlt héten nyújtott be az Országgyűlés kulturális bizottsága, s hétfőn már rá is bólintottak a honatyák – valósággal sokkolta az előkészületekből kihagyott piaci szereplőket. Az új rendszerben a Kello gyűjtené össze az iskolák tankönyvigényét, és ő szerezné be, osztaná ki az összes megrendelt könyvet, kiszorítva a piacról 30-40 regionális, valamint csaknem száz kisebb terjesztőt, létbizonytalanságba sodorva a számottevő kedvezmények nyújtására képtelen kisebb kiadókat. Utóbbiak attól tartanak, a kormány ezzel leginkább a Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szívéhez közel álló Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt.-t hozná helyzetbe (lásd Egységben az erő című írásunkat), amelynek legfeljebb egy-két konkurenssel kell majd osztoznia a nettó 15 milliárd forintos hazai tankönyvforgalmon. A verseny hiánya nyilvánvalóan ronthat a könyvek ár- és szakmai színvonalán, holott a módosítást éppen arra hivatkozva kezdeményezte a tankönyvpiac megregulázásával régóta fenyegetőző oktatási tárca, hogy a szakmai alapú tankönyvválasztásra akar ösztönözni. Az oktatási kormányzat szemében túlságosan sokszínű tankönyvpiacon nagyjából tucatnyi kiadó versenyez az iskolák kegyeiért. A piacvezető évek óta a tavaly 5,5 milliárd forint forgalmú Nemzeti Tankönyvkiadó, a második helyezett a 2,95 milliárdos árbevételű Apáczai Kiadó és Könyvterjesztő Kft., amelynek szorosan a nyomában jár a 2010-ben már 2,6 milliárd forintot produkáló Mozaik Kiadó Zrt. Milliárdos nagyságrendű a Műszaki Könyvkiadó forgalma is, ám e cég bevételének csak egy része származik tankönyvkiadásból. A fennmaradó hányadon több kisebb, néhányszor százmillió forintos árbevételű cég osztozik, közülük az ismertebbek a Cartographia, a Dinasztia, a Pedellus és a kizárólag az irodalom tantárgyra szakosodott Krónika Nova. A hazai tankönyvárak szakmai becslések szerint a külföldi árak nyolcada–harmada közt mozognak. „Többségük nem éri el a rendeletben megszabott maximális árat” – hangsúlyozta a verseny KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 28.

32

egyértelmű előnyeit a HVG-nek Szarvas-Ballér Judit, a piaci szereplők többségét tömörítő Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének (TVOT) elnöke. A maximált áron belül minden tanévben legfeljebb a két évvel korábbi ipari termelőiár-indexszel egyező mértékben drágíthatják meg a könyveket a kiadók, jövőre 4,5 százalékkal. De a tényleges emelés általában kisebb ennél. Épp azok a tankönyvek a legdrágábbak – tette hozzá a szakember –, amelyekből nincs elég versenytárs. Ez a helyzet a nemzetiségi oktatásban, ahol a magyar nyelvű tankönyvek ezerforintos átlagárával szemben 9-10 ezer forintba kerülnek a könyvek. Ezek többségét a Nemzeti Tankönyvkiadó adja ki. A terjesztőcégek a kiadóktól átlagosan 12–15 százalékos árréssel kapják meg az iskoláknak kiszállítandó tankönyveket, ennek nagyjából felét az iskolai tankönyvfelelősöknek engedik át. Az így náluk maradó összesen alig 2 milliárd forintból fedezik a körülbelül 20 millió könyv raktározását, iskolánkénti válogatását, névre szóló számlázását, a pénzkezelést és a visszáruzást. „Nem a több ezer tonna könyv kiszállítása a legnehezebb. Az év közben felmerülő pótlások, ide-oda tologatások elvégzésére nem lesz képes egyetlen szereplő” – véli Nagy Olga, az egyik regionális terjesztőcég, az érdi Tudás Könyvterjesztés Kft. tulajdonosa. A hozzá hasonló kereskedők általában könyvesboltot is tartanak fenn, ahol olyan, kisebb példányszámú könyveket is árulnak, amelyek kevés helyen kaphatók. „Gyakran jönnek be a szülők év közben például egy-egy munkafüzetért. Ha mi nem leszünk, ezeket nem tudják majd egykönnyen beszerezni” – szögezi le Nagy Olga, aki attól tart, hogy egy-két éven belül vállalkozása megszüntetésére kényszerül. „Szólóban, terjesztés nélkül nem fogja eltartani magát a könyvesbolt” – magyarázza. Kétséges, hogyan fogja ellátni mindezeket a feladatokat a Kello, amely a jogszabály-módosítás szerint az iskolák rendeléseit összesítve versenyezteti majd a kiadókat, hogy minél gazdaságosabb legyen a tankönyvellátás. Alkalmassága már csak azért is megkérdőjelezhető, mert bár tíz éve a piacon van, nem sikerült észrevehető részesedést kihasítania. Ráadásul rendre késéssel fizet a kiadóknak – erősítette meg a HVG-nek több cég vezetője is. „A Kellónak csak készpénzért vagyok hajlandó könyvet eladni, miután éveken át milliókkal tartozott a cégemnek” – példálózott a HVGnek Safranek, aki egyben a TVOT terjesztői alelnöke. Ami pedig a Kello és az udvari szállítónak szánt Nemzeti Tankönyvkiadó kapcsolatát illeti: a Kello-igazgató Lukács Szabolcs – aki nem ért rá a HVG-nek nyilatkozni – utóbbitól igazolt a minisztériumi céghez. Jól hangzó indoklása a központosításnak, hogy a Kello közbeiktatásával megspórolható az iskolák közvetlen kapcsolata a kiadókkal, nehogy az utóbbiak különféle kedvezményekkel csábítsák őket megrendelésre. Manapság igencsak elterjedtek azok az engedmények, visszatérítések, amelyeket a nagyobb kiadók képesek az iskoláknak nyújtani. „A lehető legtöbbet igyekszünk szolgáltatások formájában visszaadni azoknak, akikből élünk” – fogalmazott diplomatikusan a HVG-nek Esztergályos Jenő, az Apáczai tulajdonos igazgatója, aki példaként a kedvezményes továbbképzéseket, az ingyenes karácsonyi és év végi jutalomkönyveket említette. Piaci információk szerint a legnagyobb cégek odáig is elmennek, hogy például az alsó tagozatos tankönyvek árát visszaadják annak az iskolának, amelyik az összes évfolyamra tőlük rendel, akár több évre előre. „A közvetlen kapcsolat azonban abban is segít, hogy a kiadók az iskolák igényei szerint fejlesszék a tankönyveket” – mutatott rá Szarvas-Ballér Judit. A centralizációt követő első szeptemberben valószínűleg teljes káoszt okozó átszervezés nem titkolt célja a költségvetési kiadások csökkentése, sőt a bevételek növelése. Minden bizonnyal a Kellónál maradhatna a kiadóknál kialkudott kedvezmény, hiszen az iskolák továbbra is a tankönyvjegyzéken szereplő áron kapják majd a könyveket. Amellett, hogy a családok egy fillérrel sem fognak kevesebbet fizetni, az iskolák elveszítik tankönyvfelelőseik jutalékát is, ami intézményenként százezer forintos nagyságrendű összeg lehet. Az egyes szaktanári megrendelések összesítését pedig a jövőben ingyen várja el az állam az amúgy is túlterhelt pedagógusoktól, akik – mint a HVG-nek mondták – nyaranta több hetet töltenek el a tankönyvrendelésekkel. Félő, hogy KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 28.

33

sok iskolában automatikusan a legszélesebb termékskálájú kiadókat választják, nem a tantervhez a legjobban illő kiadványokat. A sokgyermekes és a rászoruló családok tankönyvvásárlásához jelenleg nagyjából évi 6 milliárd forintot ad az állam, amihez az önkormányzatok további 1,5 milliárd forintot tesznek hozzá. A központosított ellátással ezen is jócskán spórolna az oktatási tárca, amennyiben pár év múlva már csak a Kello közreműködésével megtöltött iskolai könyvtárakból kaphatnának az arra jogosult nebulók „ingyentankönyvet” – kizárólag kölcsönbe. http://hvg.hu/hvgfriss/2011.47/201147_a_tankonyvpiac_monopolizalasa_kozponti_leve

HírTV 2011. november 27. Versus, Vendég Pokorni Zoltán - a FIDESZ alelnöke – letölthető videó Mi a baj Hoffmann Rózsával? Elfogadja-e a parlament a köznevelési törvényt? Mire jó az egész napos iskola? A Versus vendége Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke. Letölthető műsor: http://mno.hu/versus/pokorni-zoltan-1034163 Az adás ismétlési időpontjai: http://mno.hu/hirtv/pokorni-zoltan-1034149

Országos hírek MTV Híradó 2011. november 22. Patyi András a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora A Legfelsőbb Bíróság egykori bíráját választotta rektornak a január 1-jén induló egyetem ideiglenes szenátusa. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közleménye szerint az ideiglenes szenátus a november 10-én tartott ülésén egyhangúlag támogatta a közigazgatás-tudomány nemzetközileg elismert kutatójának rektori kinevezését, és a döntésüket az egyetemet fenntartó miniszterek az oktatásért is felelős miniszterrel közösen terjesztik a köztársasági elnök elé. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2012. január 1-jén kezdi meg működését, "a magyar szellemi élet számára is fontos új felsőoktatási intézmény három intézmény jogutódjaként jön létre a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara összevonásából". Az Országgyűlés október 10-én 245 igen és 100 nem szavazattal fogadta el az NKE finanszírozásáról, szervezetéről, működéséről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló törvényjavaslatot. A döntés szerint a létrejövő közszolgálati egyetem fenntartói jogait a közigazgatás-fejlesztésért, a honvédelemért és a rendészetért felelős tárcavezetők közösen gyakorolják.


34

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egységes elhelyezésének húszmilliárd forintos beruházását Fürjes Balázs, mint budapesti nagyberuházásokért felelős kormánybiztos felügyeli. http://www.hirado.hu/Hirek/2011/11/22/11/Patyi_Andras_a_Nemzeti_Kozszolgalati_Egyetem_rektora.aspx

Hvg. Hu 2011. november 23. Megmarad a Pikler Bölcsőde A fenntartóváltásnak köszönhetően a korábbi gárdával és eredeti nevén maradt meg a Pikler Bölcsőde. A nemzetközi hírű intézmény új üzemeltetője a Közigazgatási és Igazságügy Minisztérium háttércége, a kormányüdülőket is működtető Humán Jövő 2000 Kft. A kormány tavaly, a Nemzetközi Pikler Emmi és további 34 közalapítvány megszüntetését, illetve átszervezését érintő döntése értelmében eredetileg a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet vette volna át a bölcsődét, de erre már a döntés pillanatában alkalmatlan volt. A Pikler – ahová egyelőre 23 gyerek jár – továbbra is térítésköteles marad, miközben a múlt heti kormányülésen elfogadott módosítások szerint a jövőben fizetni kell majd az állami bölcsődékben is. Az önkormányzatok dönthetnek arról, hogy hol kérnek pénzt. http://hvg.hu/hvgfriss/2011.47/201147_megmarad_a_pikler_bolcsode

Budapest Edu.hu 2011.11. 24. Gyerekfestmények kalapács alatt 2011. november 16-án a tizenharmadik kerületi RAM Colosseumban egy rendhagyó árverésre gyűltek össze az érdeklődők. Mélyszegénységben élő gyerekek festményeit árverezték el a kikiáltási ár háromszorosáért, összesen több mint másfél millió forint értékben. Az árverést az Igazgyöngy Művészeti Alapítvány számára a MC MédiaCompany Kft. szervezte önkéntes alapon. Mondok Árpád a szervezők nevében a megnyitóban elmondta, hogy munkatársaikkal korábban egy kirándulást tettek a berettyóújfalui térségbe, mert szerették volna megnézni az intézményt. Áram, víz és konyha nélküli házakat láttak. Nem értették. Majd megmagyarázták nekik. Minek konyha, ha nincs mit főzni? Ugyancsak alig akarták elhinni, hogy Toldon, a meglátogatott településen már kocsma sincsen néhány éve. Nem sokáig haboztak, egy stratégiai tervet állítottak össze az alapítvány megsegítésére. Ennek részeként került sor a 41 festmény árverésére. A bekeretezett festmények kikiáltási ára 7500-25 ezer forint között mozgott, jellemzően 15 ezer forint volt. A festmények mindegyike elkelt, rövidebb hosszabb licitálást követően. A legnagyobb értéket egy testvérpár Ötvös Alex és Ötvös István 50 X 70 centiméteres festménye képviselte, Eljött a disznó a feleségéért címmel. Ezt 100 ezer forintért vette meg a neves reklámszakember, Alexander Bródy. - Ő egyébként összesen négy festménnyel gazdagodott ezen az estén. – Az elárverezett képek témáját elsősorban a cigány népmesevilág szolgáltatta, néha meghökkentő, ám nagyon szín gazdag ábrázolással. Az árverésre került képeket az Igazgyöngy Alapfokú Művészetoktatási Intézményben a délutáni foglalkozásokon készítették a gyerekek. Az alapítványt 12 éve L.Ritók Nóra művésztanár hozta létre a keleti határszélen, Berettyóújfalu térségében. Az intézmény munkatársainak célja a mélyszegénységben, a nyomorban élő, főleg cigány származású gyerekek integrációjának segítése a művészetoktatás, a személyiség-és a tehetségfejlesztés, a módszereivel. Honlapjukon a KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 28.

35

következőképpen írnak az intézmény törekvéseiről. „A kistérség hat településén összesen 23 faluból, 670 gyerek művészeti nevelését végzi, közülük csaknem 70 százalékban hátrányos helyzetű, köztük 250 mélyszegénységben élő” Az árverés végén az Igazgyöngy Alapítvány vezetője meghatottan mondott köszönetet a szervezőknek, a vevőknek. Majd néhány fotó segítségével bemutatta az intézményt és annak környezetét. „Nem ritka, hogy analfabétákkal találkozunk a családsegítő munkánk során. Ahogyan az sem szokatlan, ha egy 25-26 éves nőnek már öt vagy hat saját gyermeke van.„sorolta a fotók megtekintése közben. L.Ritók Nóra kérdésünkre elmondta, hogy az intézmény működését a normatíva mellett Nemzeti Erőforrás Minisztériummal kötött közoktatási megállapodás, a támogatói adományok és az 1 százalékos adókból befolyt bevétel fedezi. Az árverésből származó összeget az iskola napi működési költségeire fordítják. Bérekre, útiköltségekre, mert a telephelyek között a tanároknak mozogni kell, esetenként 40 – 80 kilométert is. Valamint festékre, rajzlapra, a pályázatok postaköltségére. A véletlenek összjátéka, hogy az árverést követő nap hírei az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének és a Policy Solutions nevű elemző intézetnek az európai szegénységről rendezett vitaestjén elhangzottakról is tudósítottak. Csepeli György szociológus, a meghívottak szakértők egyike a kerekasztal vitában méltatta a hazai roma stratégia megalkotását. Majd a sajtóbeszámolók szerint hozzátette, hogy ő személy szerint ”a helyzet rendezését Észak-Magyarországon kezdené, hiszen „Miskolctól északra már nem is balkáni a helyzet, ott Afrika kezdődik.” http://www.budapestedu.hu/szunidore/gyermekfestmenyek_kalapacs_alatt.html

Szaksajtó, Blog NépiskolaBlog 2011. nov. 20 Annyit is ér... Jelige: "Ez már a Nemzeti Köznevelés, vagy lesz még rosszabb?" Sosem hittem volna, hogy lehet tovább rontani a köznevelési törvénynek csúfolt irományfélét. Lázár Jánosnak sikerült. Ami azért különösen szomorú, mert Pokorni Zoltán a parlamenti vita kezdetén ékesszólóan és jogos szakmai érvek alapján ígérte, hogy gatyába rázzák az egész remekművet. Így aztán azt is gondolhattuk, hogy a Lázár féle csekély 46 pontos javaslat megpróbálja visszaterelni a törvényt józan ész keretei közé. Tovább a linken http://nepiskola.nolblog.hu/archives/2011/11/20/Annyit_is_er/ Ténytár Blog 2011.11.23 A felnőttképzés államosítása A köznevelési és felsőoktatási törvény politikai és szakmai viharai mögött kellemes hátszélben hajóznak a szakképzéssel kapcsolatos kormányzati javaslatok. Ezek egyike lassan – különösebb feltűnés nélkül - révbe is ér.


36

Pedig nem jelentéktelen kérdésről van szó, hanem a 84 milliárd forintot érintő szakképzési hozzájárulásról. Tovább a linken http://tenytar.blog.hu/2011/11/23/a_felnottkepzes_allamositasa_a_szakkepzesi_hozzajarulasrol Nahalka István Blog 2011. november 24 Hálózat a Tanszabadságért - Álláspont I. Tételes válaszok a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatási Államtitkársága által készített, „Valótlanságok és tények az új köznevelési törvénnyel kapcsolatban” című tájékoztató írásban szereplő állításokra Készült a Hálózat a Tanszabadságért tagjainak észrevételei alapján Tovább a linken http://nahalkaistvan.blogspot.com/2011/11/halozat-tanszabadsagert-allaspont-i.html

Nahalka István Blog 2011. november 24 Hálózat a Tanszabadságért - Álláspont II. http://nahalkaistvan.blogspot.com/2011/11/halozat-tanszabadsagert-allaspont-ii.html

Nahalka István Blog 2011. november 25. Hálózat a Tanszabadságért - Álláspont III. http://nahalkaistvan.blogspot.com/2011/11/halozat-tanszabadsagert-allaspont-iii.html

Nahalka István Blog 2011. november 25. Hálózat a Tanszabadságért - Álláspont IV. http://nahalkaistvan.blogspot.com/2011/11/halozat-tanszabadsagert-allaspont-iv.html


37

2011. november november 27

Recommend Documents