HEGESZTÉSTECHNIKAI SZAKMAI NAP 2012. november 28.
Ipari gázok helyes és biztonságos kezelése • •
Az ipari gázok palackokban, palackkötegekben nagy nyomáson, vagy hőszigetelt tartályokban, mélyhűtött folyadékként kerülnek forgalomba, tárolásuk a felhasználónál is így történik. Kezelésük, felhasználásuk során általános esetben vagy a nagy nyomás, vagy az alacsony hőmérséklet jelent veszélyforrást.
Palackozott gázokra vonatkozó általános szabályok Minden esetben vegye figyelembe: •Biztonsági adatlap (gyártó/forgalmazó), •hatályos jogszabályok, •hatályos szabványok (pl. MSZ 6292) előírásait! A gázpalackot csak akkor szabad forgalmazni, ha •jelölései épek és egyértelműek, •nem sérült, •gáztömör, •szerelvényei hibátlanok, sértetlenek, •nincs rajta veszélyt okozó szennyeződés.
Ipari gázok helyes és biztonságos kezelése A palackot sérültnek kell tekinteni, ha •legalább 1 m magasságból kemény talajra (kő, beton, aszfalt stb.) esett, - égésnyomok látszanak rajta, •éles bemetszésű sérülése vagy horpadása van, •a szállítójárművet közlekedési baleset érte, átalakítás nyomai észlelhetők. Tárolás, szállítás A palackot (az üres palackot is) csak lezárt szeleppel és szelepvédővel (védősapka, védőkengyel stb.) szabad tárolni és szállítani. Ezen túlmenően felcsavart záróanyával kell tárolni és szállítani azokat a menetes csatlakozású palackokat, amelyek töltete: • mérgező, • maró, • tűz- és robbanásveszélyes. • • • • • •
Palackokat nem szabad tárolni nehezen megközelíthető, a személyi közlekedést és a mentést akadályozó helyeken. A palacktárolók környezetében segélykérő berendezés legyen. A palacktárolókban tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. A palackot éghető anyaggal együtt tárolni nem szabad. A töltött és üres palackokat egymástól elkülönítve kell tárolni. Szabad- és zárt téri palacktároló helyeken és azok 5 m-es körzetében dohányozni és nyílt lángot használni nem szabad.
Ipari gázok helyes és biztonságos kezelése Ipari gázpalackok kezelése •A töltött palackot a természetes és a mesterséges hőforrásoktól úgy kell védeni, hogy hőmérséklete •általában legfeljebb 50 °C legyen •A palackot a káros mechanikai és kémiai hatásoktól védeni kell. •Befagyott szelepű vagy lefagyott palackot csak legfeljebb 40 °C hőmérsékletű vízzel szabad melegíteni. •A palack szelepét és csatlakozószerelvényeit nem szabad zsír-, illetve olajtartalmú vagy könnyen gyulladó anyaggal tömíteni, kezelni. A felhasznált tömítőanyag a használatos gázfajtának feleljen meg. A palackokat, különös tekintettel az oxigénpalackra, nem szabad zsíros vagy olajos kézzel, illetve ezekkel szennyezett ruhában kezelni, és zsíros vagy olajos ruhával tisztítani. •A palackok vagy palackköteg szelepét nem szabad gyors mozdulattal nyitni. A szelep rendeltetésszerű működtetéséhez segédeszközt használni nem szabad. •A palackokat eldőlés ellen biztosítani kell. •A palacktároló padozata vízszintes, egyenletes, csúszásmentes és megfelelő teherbírású legyen! •A tárolóhely hűvös, száraz, jól szellőzött, közvetlen napfénytől védett legyen! •Az illetéktelenek belépését ki kell zárni, a megfelelő feliratok, táblák elhelyezéséről gondoskodni kell. •Az előírt tűzoltóeszközöket készenlétben kell tartani.
Intézkedések nem üzemszerű gázkiáramlás esetén • • •
• •
Tömítetlenség miatt fellépő gázszivárgás esetén a palackszelepet, illetve a palackköteg kimeneti szelepét el kell zárni. Ha nem szűnik meg a gázkiáramlás, a palackot (palackköteget) a szabadba kell vinni biztonságos helyre, és ott kell kiüríteni. Ha az ellátás nem palackos, akkor mindenekelőtt a tárolóberendezés (például kriogén tartály) kimeneti szelepét kell elzárni. Ha zárt térben a tömítetlenség miatt égő gáz kerül a helyiségbe, és az égést szelepzárással nem lehet megszüntetni, akkor – amennyiben a körülmények ezt lehetővé teszik - hagyni kell a lángot égni, amíg el nem alszik. A láng eloltása esetén, a helyiségben feldúsulna az éghető gáz, ami robbanáshoz vezethet. Acetilén (disszugáz) kiáramlás esetén a palackot vízsugárral folyamatosan hűteni kell, és ha nem sikerül a gázt elzárni, meg kell próbálni a palackot eltávolítani (lásd még az előzőekben az acetilénpalackokra vonatkozó részt). Szabadban a lángot el lehet oltani, viszont a palackot folyamatosan vízzel kell hűteni addig, ameddig a felmelegedés meg nem szűnik.
Acetilén Acetilén tulajdonságai Az acetilén rendkívül gyúlékony, robbanásveszélyes, levegőnél könnyebb, színtelen, jellegzetes szagú gáz. Tűzveszélyességi osztálya „A”, vagyis fokozottan tűz- és robbanásveszélyes. Levegővel keveredve – a vonatkozó koncentrációhatárok között robbanóelegyet képez. A levegő/oxigén-acetilén keverék begyulladásához, amely robbanást is okozhat, nagyon csekély energia is elég.
Speciális tulajdonságai/veszélyei Porózus masszával töltött palackban, nyomás alatt oldott állapotban szállítják és tárolják, az oldószer általában aceton. A palackmassza sérülése, vagy például a megengedettnél magasabb hőmérséklet esetén az acetilén önbomlása következhet be, amely láncreakciószerű robbanáshoz vezethet. Acetilénbomlás kezdetekor a palack melegszik és/vagy korom távozik a szelepből. Ilyenkor, a bomlás gyanújakor is, a palack hűtését a lehető leghamarabb meg kell kezdeni. A palackot védett helyről intenzíven kell hűteni. Ha a palack felmelegedése nem akadályozható meg, akkor fennáll a felrepedés veszélye. A környezetet ki kell üríteni, és értesíteni kell a tűzoltóságot. A robbanás elkerülésére szóba jöhet a palackköpeny kilyukasztása mesterlövész közreműködésével.
A palack vagy palackköteg telítettségének a szelep megnyitásával történő ellenőrzése, és általában a palackszelep megnyitása mindenféle nyomáscsökkentő vagy nyomásmérő közbeiktatása nélkül rendkívül veszélyes, ezért szigorúan tilos!
Oxigén Az oxigén tulajdonságai Az oxigén színtelen, szagtalan, nagy reakcióképességű, égést tápláló, oxidáló gáz, a levegő kb. 21 térfogatszázalékát alkotja. Nem éghető, de az égést táplálja, így az égési (oxidációs) folyamatok oxigéndús levegőben, vagy még inkább tiszta oxigénben, sokkal hevesebben játszódnak le, mint atmoszferikus körülmények között. Éghető gázokkal robbanó elegyet képez a megfelelő koncentrációhatárok között. 23%(V/V)-nál nagyobb légtéri oxigén-koncentráció esetén fokozott tűz-, illetve robbanásveszéllyel kell számolni. 75%-nál nagyobb koncentrációban folyamatosan belélegezve émelygést, szédülést légzészavart és görcsöket okozhat, a tiszta oxigénnek, főleg atmoszferikusnál nagyobb nyomáson való belégzésekor pedig tüdővizenyő léphet fel. Olajjal, zsírral, szerves és egyéb éghető anyagokkal hevesen reagál; a gyulladási hőmérséklet elérése például a palackszelep nyitásakor már a súrlódástól is bekövetkezhet.
Oxigén Speciális veszélyek • Oxigénhiányos környezet
Oxigén Speciális veszélyek • Oxigéndús környezet
Oxigén
Szén-dioxid Szén-dioxid tulajdonságai A szén-dioxid csak nagy koncentrációban káros az egészségre, és fulladást főleg akkor okozhat, ha nagyobb mennyiségben, zárt térben kiömölve kiszorítja a levegőt, és így az oxigénkoncentrációt lecsökkenti. Ennek veszélye különösen azért áll fenn, mert sűrűsége sokkal nagyobb, mint a levegőé, így az alsó légtérben helyezkedik el. Szén-dioxid tulajdonságai/veszélyei A másik veszélyforrás az, hogy a tárolt szén-dioxid mindenképpen folyadékállapotban van (a palackokban nagyobb, a környezetinél alacsonyabb hőmérsékletű, hőszigetelt tartályokban kisebb túlnyomáson), és kiömlése esetén gázzá alakulva, az eredetinél sokkal nagyobb teret tölt ki. Ennek eredményeképpen erős hűtőhatás jön létre, ami a fulladás mellett még fagyási sérüléseket is okozhat. A szén-dioxid palackok esetében a megengedett tárolási határhőmérséklet túllépése is veszélyesebb, mint a permanens gázok esetében, mivel a gáz folyadék, illetve szuperkritikus állapotban van, így a hőmérséklet növekedésével a nyomás erősebben nő. A szén-dioxid palackokat csak álló helyzetben használjuk. Folyadékelvétel csak merülőcsöves palackból végezhető, és ehhez nem szabad nyomáscsökkentőt használni.
Mélyhűtött, cseppfolyósított gázok Mélyhűtött, cseppfolyósított gázok speciális veszélyforrásai A cseppfolyós állapotú kriogén gázok, vagyis a cseppfolyós oxigén, nitrogén és nemesgázok hőmérséklete a tárolási nyomásnak megfelelő forrásponttal egyezik, vagyis ha a xenont is beleszámítjuk, akkor atmoszferikus nyomáson –108 °C (Xe) és –269 °C (He) között van. A veszélyforrások egy része ebből a környezetinél sokkal alacsonyabb hőmérsékletből származik. A cseppfolyós állapotú gázokkal, azok hideg gázaival, a szigeteletlen csővezetékekkel vagy folyékony halmazállapotú kriogén gázokat tartalmazó tartályokkal való közvetlen érintkezés fagyásokat, illetve fagyásos égési sérüléseket okozhat (kriogén égések). Sérülések ellen védekezzünk megfelelően kiválasztott védőruházattal és védőeszközökkel (kézvédelem, arcvédelem, védőcipő). Cseppfolyósított gázokkal végzett tevékenységek során jelentős gázmennyiség keletkezhet. Pl. 1l cseppfolyós oxigén 1,141 kg (forrásponton) 1 m3 gáz halmazállapotú oxigén 1,34 kg (15 oC-on) Ez azt jelenti, hogy 1 m3 cseppfolyós oxigénnek a normál forrásponton 853,4 m3 15 oC hőmérsékletű és 1 bar nyomású oxigéngáz felel meg.
Anyagok törékenysége/elridegedése Cseppfolyósított gáztermékek felhasználása során megfelelően kiválasztott hidegálló anyagokból gyártott berendezéseket alkalmazzunk. Különös gondot kell fordítani a szerkezeti anyagok, tömítőanyagok megválasztására, mivel a fémek egy része – például a szénacélok – és a műanyagok nagy része rideggé válik, ami nyomás alatti készülékek esetében repedéshez, tömítetlenséghez, sőt robbanáshoz is vezethet. Szerkezeti anyagként például a rozsdamentes acél, valamint a réz és az alumíniumötvözetek.
A hegesztés veszélyei A hegesztés veszélyei Tűz- és robbanásveszély: •Nyomás alatti palackokban tárolt gáz •Nagynyomású oxigén •Nem szabályozott, ellenőrizetlen gázfejlődés •Robbanókeverék kialakulásának lehetősége •Nyílt lánggal égő hegesztő pisztoly •Visszaégés, visszarobbanás (lángvisszacsapás) •Nagy hőfokú fém és salak
Káros élettani hatások: •Fémgőzök •Porok •Ózon •Mérgező gőzök, gázok •Áramütés •Zaj •Hőterhelés •Fizikai túlterhelés
Ártalmas sugárzások: •Villamos ív fényhatása •Ibolyántúli és infravörös sugárzások •Elektromágneses és egyéb nagy energiájú sugárzások Fulladási veszély: •Égő láng oxigénelvonó hatása •Levegő kiszorítása •CO, CO2 atmoszféra keletkezése
Egyéb veszélyek: •Mechanikai sérülések anyagkezelésből •Égési sérülések (különösen fekete meleg daraboknál!) •Fém- és salakfröcskölés •Eszközök, berendezések hibás működése
A veszélyek elleni védelmet megfelelő szervezéssel, kollektív és egyéni védőeszközök használatával lehet biztosítani!
Védőfelszerelések Egyéni és kollektív védőeszközök hegesztés során Védőfelszerelések: •Kollektív védőeszközök : − határolók (fix falazat, mobil paravánok, mozgatható ernyők stb.) − elszívószerkezetek (alsó-, felső-, oldal- és peremelszívású hegesztőasztal, mobil elszívók) •Egyéni védőeszközök : − védőruházat (min. lángmentesített, hegesztőkesztyű stb.) − védőpajzs/hegesztőszemüveg − szükség esetén légzésvédő vagy frisslevegős készülék − zajvédő eszközök: fültok, füldugó
Különleges körülmények között végzett hegesztési munkákra egyéb kiegészítő szabályok is vonatkoznak (pl. magasban, munkagödörben, különleges körülmények között, zárt térben, tűzveszélyes környezetben végzett hegesztések)!
Védőfelszerelések Hegesztés okozta fokozott expozíciók, foglalkozási megbetegedések • • • • •
Előzetes/időszakos orvosi alkalmassági vizsgálatok Expozíciók megjelölése az ún. Beutaló elsőfokú orvosi alkalmassági vizsgálatra c. nyomtatványon Munkahelyi légtérre, zajra vonatkozó mérések elvégeztetése, eredmények elemzése, átadása a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak Szükség esetén javító intézkedések, majd visszaellenőrzés Külön intézkedések/vizsgálatok szükségesek BEM (biológiai expozíciós mutató) vizsgálatra kötelezett anyagok, ill. rákkeltő anyagok esetében
Ezek megelőzésének lehetőségei •
• • • • •
Hegesztő munkahelyek telepítésének, kialakításának megfelelő előkészítése (munkavédelem, foglalkozás-egészségügyi szolgálat bevonása) Kockázatértékelés elvégzése az adott tevékenységre,munkahelyre Munkahelyi mérések (légszennyezettség, zaj stb.) Szükséges egyéni védőeszközök meghatározása, egyéb szükséges intézkedések bevezetése (pl. szervezési) Érintett dolgozók oktatása (elméleti, gyakorlati) Bevezetett intézkedések hatékonyságának vizsgálata
