ORSZÁGOS FELN TTKÉPZÉSI SZAKMAI NAP 2010. november 3. ELTE Szenátusi terem Eötvös Loránd Tudományegyetem MELLearN Egyesület Magyar Pedagógiai Társaság
Program Plenáris ülés • 10.00-10.30 Fábri György házigazda, az ELTE rektor-helyettese: A kutatóegyetemek feladatai • 10.30- 11.00 Benedek András, az MPT elnöke: A feln ttképzés feladatai a CONFINTEA után. • 11.00-11.30 Odrobina László, f osztályvezet Szakképzési és Feln ttképzési F osztály Nemzetgazdasági Minisztérium: A Nemzetgazdasági Minisztérium koncepciója a magyar szak- és feln ttképzés megújítására. • Kávészünet Mellearn szekció • 11.45-12.15 A kompetencia és a kompetencialapú képzés fogalma és gyakorlata a magyar oktatásügyben. El adó: Vass Vilmos, ELTE • 12.15.-13.00 Validáció a fels oktatásban. El adó: Derényi András, OFI MPT szekció • 13.00.-14.00 A Magyar Pedagógiai Társaság Feln ttképzési Road Show zárórendezvénye. Beszámolók és ajánlások megfogalmazása a vidéki kerekasztal beszélgetések alapján.
TÉZISEK A FELN TTOKTATÁS ÉS KÉPZÉS HELYZETÉR L ÉS FEJLESZTÉSÉNEK IRÁNYAIRÓL
Feln ttképzési Kerekasztal - ‘Road Show’ 2010. november 3.. Budapest
1. Témakör 1. A magyar feln tt társadalom tanulási aktivitása rendkívül alacsony szinten van, messze elmarad az európai átlagtól. „Ugyanakkor a 15-74 éves népesség iskolai végzettsége 2005-2009 között átlagban növekedett. Ez azt jelenti, hogy csökkent a legfeljebb alapfokú végzettség ek aránya (2009-ben 29,4%), n tt az érettségizettek aránya (2009-ben 30,8%), n tt a fels fokú végzettség ek aránya (2009-ben 16,3 %). A szakmunkás végzettség ek aránya nem változott jelent s mértékben (2009-ben 23,5 %) A vizsganyilvántartás adatai szerint szembet n , hogy a feln ttképzésben résztvev k közül sikeresen vizsgázottak létszáma összesen több, mint kétszerese az iskolarendszerb l kikerül sikeresen vizsgázókénak.” (Koltai, Szép 2010)
Feln ttképzési Road Show Budapest.
1. Témakör Ez az ellentmondás adja feln ttképzésünk helyzetének aktuális summáját. A hazai feln ttképzés fejlesztési irányai mindenekel tt innen indulva értelmezhet k. Ezért jelenhetnek meg a szakirodalomban és a közvélekedésben esetenként ugyanazokra a statisztikai adatokra támaszkodva egymásnak gyökeresen ellentmondó vélekedések. (Pl.: túlképzett vs. alulképzett a magyar munkaer , alacsony képzési aktivitás vs. tanuló társadalom, az OECD illetve az EUROSTAT felé megadott eltér aktivitási adataink, stb.)
Feln ttképzési ‘Road Show’ Budapest
1. Témakör 1/a) Magyarázatot keresve, felvet dik az európai országoktól eltér és kidolgozatlan statisztikai mintavétel depresszív hatása, ebben a közm vel dési intézményi és-programkeretek között megvalósuló, általánosan m vel feln ttoktatás nem egyértelm statisztikai helye. És mögötte, a közm vel dés valamint a feln ttoktatás-képzés történelmileg kialakult, egymástól elválasztott intézményrendszere, igazgatási és fenntartási-finanszírozási struktúrája, m ködési kultúrája. Valamint az a hivatalos szemlélet, és szakmai valamint közvélekedés, amely mindmáig intézményekre és átadandó m veltségi tartalmakra gondol csupán, nem a tanulók, a m vel d k személyére.
Feln ttképzési Road Show Budapest
1. Témakör 1/b) A feln ttoktatás és képzés funkció és-intézményrendszere hazánkban is egyre differenciáltabbá, bonyolultabbá vált. F bb ágazatai (Koltai rendszerében): az általánosan m vel politikai, hitéleti, egészségügyi, nyelvoktatási, informatikai stb. feln ttoktatás-képzés; az iskolai rendszer , illetve f iskolai, egyetemi feln ttoktatás; a munkaer piaci feln ttképzés; a szakterületi továbbképzések, - azt mutatják, hogy feln ttoktatási-képzési intézményrendszerünk diverzifikáló tagoltsága és mozgékonysága európai trendet követ.
Feln ttképzési ‘Road Show’ Budapest
1. Témakör 1/c) A feln tt társadalom tanulási indítékainak kardinális el zménye a gyermek és ifjúkori iskoláztatás hatása, leger sebb közvetlen szabályozói viszont a feln ttek közvetlen életlehet ségei, egzisztenciális szükségletei. Az el bbi a köztudottan funkcionális zavarokkal küzd közoktatás hatáskörébe tartozik. Az utóbbiakat legel bb a gazdaság tudáspiaci tudáskereslete szabályozza.
Feln ttképzési Road Show’ Budapest
2. Témakör A közfelfogás szerint nagy a távolság a magyar szakképzési rendszerb l kikerül k szakmai összetétele, tudása, kompetenciái, valamint a gazdaság humáner forrással szembeni elvárásai és szükségletei között. Ennek okát abban szoktuk megjelölni, hogy a feln tt szakképzés nincs felkészülve arra, hogy intézményi és képzési rendszerével, képzési programjaival, valamint képzési színvonalával, megfeleljen a munkaer -piaci tudáskeresletnek.
Feln ttképzési ‘Road Show’ Budapest
3. Témakör Általános tapasztalat, hogy a munkaadók nem folytatnak humáner forrás gazdálkodást, nem tekintenek a szervezeti tanulásra és tudásra, mint hatékonyságnövel tényez re. A munka világában lév ket nem ösztönzik tanulásra, új technológiai, szakmai igények megjelenése esetén „kész” és már kiképzett munkaer t vesznek fel, a nem megfelel munkatársat elküldik. (Jellemz , hogy a munkavállalók, a munkanélküliségt l való félelmükben tanulmányaikat „titokban” tartják, nem élnek jogilag járó tanulmányi szabadságukkal.)
Feln ttképzési ‘Road Show’ Budapest
4. Témakör A fels oktatásban hasonlóképpen nagy a távolság a gazdaság és a fels oktatás gyakorlata között. A szakképzésnél megfogalmazottakhoz hasonlóan, a munkaadók túlságosan „elméleti”-nek tartják a BA és MA szakokat, a friss diplomások kevéssé tudnak beilleszkedni a munka világában. Mely területeken igaz ez az állítás és hol vannak jó gyakorlatok? Milyen módon lehetne ösztönözni a gazdaság (vállalkozások) és a fels oktatás közelebb kerülését? (L. az „Új partnerség az egyetemek modernizálásáért: az egyetemek és a vállalkozások közötti párbeszéd európai fóruma” cím európai bizottsági közlemény!)
Feln ttképzési ‘Road Show’ Budapest
5. Témakör Közvetlenül a feln ttoktatásra és képzésre irányuló vizsgálatok híján a feln ttoktatás és képzés színvonaláról, hatékonyságáról legfeljebb és benyomásaink és vélekedéseink lehetnek. Tudjuk viszont, hogy a színvonal legfontosabb keretfeltétele az oktatás-képzés szakszer sége. Abból lehet kiindulni, hogy a feln ttoktatás, a feln ttképzés által közvetített tudások elsajátítási színvonala nagymértékben függ közvetítésük, vagyis az oktatás-képzés színvonalától. Az oktatásiképzési színvonal viszont - mivel feln ttek tanításáról szól - nagymértékben andragógiai szakszer ség függvénye, amelyhez hozzátartozik a tanítástanulás szervezése, a tananyag kiválogatása, elrendezése, kifejtése a tananyaghordozókban és tanítási metodikája, - de még a tanítás légkörének kialakítása is. Az andragógiai szakszer séget, a praxis tapasztalatait is feldolgozó és általánosító andragógiai diszciplína közvetíti a feln ttoktatási-képzési gyakorlat részére: egyrészt a képz k kiképzése és továbbképzése, másrészt a szakirodalom által.
Feln ttképzési Road Show Budapset
6. Témakör A feln ttoktatás és képzés a kormányzati politika és az önkormányzati politikák egymással szorosan összefügg több területéhez kapcsolódik. A feln ttoktatás és képzés a munkaer piaci pozitívumok mellett egyéb hozadékot is termel.(társadalmi kohézió er södése, közbiztonság javulása, egészségesebb életmód,stb.) Ami viszont azt jelenti, hogy a feln ttoktatáshoz, feln ttképzéshez kapcsolódó politikai stratégia és ennek politikai teend i, nemcsak szorosan vett oktatáspolitikai, egyetemesebben m vel déspolitikai, hanem egyben és közvetlenül gazdaságpolitikai (szorosabban munkaer -gazdálkodási, szakképzési), s t szociálpolitikai stratégia, és mindig a lehet legaktuálisabb gazdaságpolitikai, valamint szociálpolitikai teend is. Ennek a komplexitásnak meg kell nyilvánulnia a jó kormányzás, az igazgatás, a finanszírozás intézményi struktúráiban, és mindenek el tt a jogi szabályozás komplexitásában.
Feln ttképzési ‘Road Show’Budapest
7. Témakör A jöv technológiái – különösen az infokommunikációs eszközök és eljárások – a feln tt korúak tanulási környezetét jelent sen átalakítják. Az átalakulás következtében a tér fizikai és szociális értelemben is kitágul, ami azt jelenti, hogy az oktatási intézmények, a hallgatók, a tanulásban résztvev k közötti távolság a szélessávú Internet jóvoltából leküzdhet , a multimédia új eszközei képet, hangot, oktatási tartalmat szinte tért l és id t l függetlenül képesek eljuttatni a felhasználóhoz. Szociális értelemben a tanulási tér tágulása az egymással érdemi kapcsolatban állók számának növelését jelenti. A mobiltelefónia, a levelez rendszerek, fórumok virtuális közösségek az eddigiekben megszokott tradicionális közösségi formákon túl, újabb és újabb közösségi formákat teremtenek, melyekben az egyik lényeges funkció az együtt-egymástól tanulás és az új tudás közös formálása. Folyt….
Feln ttképzési - ‘Road Show’ Budapest
7. Témakör Folyt: A világon és hazánkban is komoly szakmai dilemma, hogy a jöv technológiája vajon tovább mélyíti-e a szakadékot a szegények és a gazdagok, a városban, illetve a kis településen él k, az iskolázottak és az alacsony iskolázottságúak között. Vagy éppen ellenkez leg, a jöv technológiájának egyre olcsóbb elemei - mint pl. a mobil telefon – hozzájárulnak-e, hogy hidak épüljenek az említett csoportok között.
Feln ttképzési - ‘Road Show’ Budapest
