Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Ifjúságpolitikai Koncepciója és Cselekvési Programja

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Ifjúságpolitikai Koncepciója és Cselekvési Programja 2017-2022


Pécs 2017. április 27.

0


TARTALOM

Vezetői összefoglaló

2

Kutatással alátámasztott helyzetfeltárás és elemzés

5

A helyzetfeltárást megalapozó kutatás céljai, főbb kérdései, területei

5

Kutatási minta, módszerek és eszközök

7

Általános helyzetkép

9

Demográfiai helyzetkép

13

Az interjúk feldolgozásának és elemzésének eredményeiből származó főbb megállapítások A kérdőíves megkérdezés eredményei

17

A pécsi ifjúság városban tapasztalható feltételekkel és lehetőségekkel való elégedettségének, illetve a kapcsolódó fejlesztési igények felmérése A városban élő fiatalok élethelyzetének, problémáinak felmérése

24 24 30

A koncepció jogforrása, illeszkedése a helyi és országos stratégiákhoz, jogforrásokhoz Célkitűzések

42

Következtetések

55

Cselekvési terv

63

A Cselekvési program intézkedéseinek megvalósításába bevonható intézmények áttekintése Mellékletek

66

46

71

1


VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata az elsődleges prioritások között tartja számon és foglalkozik a városban élő ifjúság élethelyzetével, a fiatalokat érintő kérdésekkel és problémákkal, azok kezelési módozataival, lehetőségeivel. Az Önkormányzat Közgyűlése a város 2006-tól 2010-ig tartó időszakra vonatkozó, ifjúságot érintő koncepcióját - „Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Ifjúságpolitikai Koncepciója és Cselekvési Programja 2006-2010” címmel - 19/2006. (01.26.) számú határozatában fogadta el 2006-ban. A város Oktatási és Ifjúsági Bizottsága 13/2010. (02.28.) számú állásfoglalásában egy ifjúsági munkacsoport létrehozását irányozta elő, amelynek feladataként került deklarálásra az ifjúságpolitikai koncepció és cselekvési program aktualizálása. Ennek nyomán egy új ifjúságpolitikai koncepció tervezet, valamint egy 2010-től 2013-ig tartó intervallumra vonatkozó cselekvési program készült el, amelyeket azonban a Közgyűlés nem tűzött napirendjére. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2016. november 29-én Ajánlattételi Felhívást tett közzé ifjúságpolitikai koncepciójának elkészítésére vonatkozóan. Ezzel a döntéssel az Önkormányzat kinyilvánította azt a célját, mi szerint „az ifjúsági koncepció megalkotásával hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a Pécsett élő fiatalok otthon érezzék magukat a városban, helyben valósítsák meg elképzeléseiket, tudatos és felkészült állampolgárként járuljanak hozzá a város fejlődéséhez, megteremtve maguk és a helyi társadalom számára biztonságos jövőt”. A koncepció részeként megjelenítésre került helyzetelemzést, a jövőkép és a kapcsolódó stratégiai célok és prioritások megfogalmazását, a feladatok meghatározását társadalomtudományi kutatás alapozta meg. Az ifjúságpolitikai koncepció célja, hogy egyfelől képet adjon a városban élő ifjúság aktuális helyzetéről, az őket érintő kérdésekről és problémákról, igényekről és szükségletekről, valamint a fiatalság városi környezetben való létfeltételeit és lehetőségeit illető véleményekről, kapcsolódó javaslatokról. Másfelől a koncepcióban meghatározásra került, előzetesen feltárt igények és szükségletek, illetve vélemények, javaslatok figyelembe vételével kialakított cselekvési program konkrét feladatok, intézkedések meghatározásával járulhat hozzá a koncepcióban meghatározott kérdések megválaszolásához, a problémák kezeléséhez, az igények és szükségletek kielégítéséhez, a kapcsolódó javaslatok és vélemények felhasználásával a Pécsett élő ifjúság helyben tartása és partnerként történő bevonása érdekében. A meghatározott célkitűzésekhez alkalmazkodva került kialakításra a koncepció és cselekvési program elkészítését megalapozó tevékenységek szakmai és módszertani eszköztára. Az ifjúságpolitikai koncepció és a hozzá kapcsolódó cselekvési program értelemszerűen az „ifjúsággal”, mint társadalmi csoporttal foglalkozik. Ennek megfelelően az alkalmazott megközelítésmód elsősorban szociológiai természetű, azonban a feltárásra került kérdések, problémák mentén interdiszciplináris nézőpont került megjelenítésre. A 2


szakirodalmi meghatározás szerint az ifjúságügy interdiszciplináris megközelítést igényel: „benne „összekapcsolódhat a szociológia, a pszichológia, pedagógia, kultúrakutatás … s a diszciplínák találkozása magával hozza az elméleti és a módszertani keretek sokszínűségét, összetettségét” (Szanyi F., 2016). A hazai és nemzetközi szakirodalomban fellelhető meghatározásokat tanulmányozva láthatóvá válik, hogy az „ifjúságot”, mint vizsgálati kategóriába vonható entitást a kutatók különböző időszakokban, differenciált módon definiálták. Andorka Rudolf szociológus nyomán azokat a fiatalokat érthetjük az említett társadalmi csoport alatt, akik „már nem gyerekek, de még nem felnőttek, vagyis nem kezdték el a rendszeres kereső munkát, nem alapítottak családot, vagy egyszerűbben nem rendelkeznek a felnőttek összes jogával” (Andorka, 2006). Fontosnak tartva a felgyorsult változásokból adódó alkalmazkodási kihívásokat, elvárásokat, az általános meghatározás konkretizálása érdekében segítséget nyújt Somlai Péter definíciója, mi szerint a gyermeki és a felnőtt lét határán, egyfajta köztes életformában élő társadalmi csoportot nevezhetjük „új ifjúságnak” (Somlai, 2007). Az ifjúsággal foglalkozó, szakmai értelemben vett életkor-meghatározások a hatályos jogszabályokhoz illeszkedően általánosan fiatalnak tekintik a 15-29 éves korosztályhoz tartozó korcsoportokat. Ennek megfelelően a pécsi ifjúság körében végzett kutatás – követve a megelőző vizsgálódások életkori lehatárolását – ugyancsak a 15-29 éveseket megjelenítő célcsoportra fókuszált A koncepció időhorizontjaként a 2017-től 2022-ig terjedő időszak került megjelölésre, igazodva a támogatáspolitikai lehetőségeket meghatározó uniós költségvetési ciklushoz (2014-2020), figyelembe véve a projektek engedélyezett kifutási és elszámolási időszakát is (maximum plusz 2 év). A koncepció és cselekvési terv figyelembe veszi az ifjúságpolitika terén végbement hazai történéseket és folyamatokat, így a keretként szolgáló, 2009 októberében elfogadott Nemzeti Ifjúsági Stratégiát, valamint az Új Nemzedékek Jövőjéért Programot is. Ugyancsak jelentőségteljes a különböző minisztériumok és a civil szektor szakemberei részvételével működő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által létrehozott Ifjúságszakmai Egyeztető Fórum, ahol a 2014-2020-as időszakra szóló ifjúságszakmai tervek előkészítése és értékelése folyik a Nemzeti Ifjúsági Stratégia aktuális cselekvési terveként. Az említettek mellett a 2012 decemberében megalakult Nemzeti Ifjúsági Tanács biztosítja a fiatalok és az ifjúsági szervezetek, valamint hazai és nemzetközi szereplők közti együttműködést. A koncepció céljai és az azokhoz illeszkedő cselekvési program elemek a társadalomtudományi kutatás megvalósítása során képzett legfontosabb eredmények, illetve megállapítások alapján kerültek megfogalmazásra. A koncepció készítésekor a város lakosságának közel ötöde tartozik az ifjúsági korosztályhoz a legfrissebb adatok (KSH) szerint. A demográfiai adatokat vizsgálva megállapítható, hogy az elmúlt évtizedben mind Pécs városában, mind országosan az öregedési index értéke jelentősen romlott. A változás egyértelműen egy idősödő helyi társadalom képét jeleníti meg, ahol a fiatal korcsoport létszámához képest az idősödő népesség aránya viszonylag gyors ütemben növekszik. Az előbbiekből következően kijelenthető, hogy a jelenlegi 14 év alatti korcsoport létszáma nem lesz képes reprodukálni és így szinten tartani az ifjúsági korcsoport jelenlegi létszámát és helyi társadalmon belüli arányát is csak abban az esetben, ha a teljes lakosságszám jelentős mértékben csökken. Az említett tendencia szükségessé teszi a fogyatkozó létszámú 3


ifjúsági korcsoport további csökkenésének megállítását, amiben jelentős szerepet játszhat a családok további támogatása, megerősítése, a születésszám növekedése, a fiatalok és családjaik városban való letelepítése. A fiatalokat érintő problémák vizsgálatából általánosan megállapítható, hogy problémáik kezelésében elsőrendű szerepet játszik a családi háttér. Mindezek alapján felértékelődik a szülők gyermekeik önállósodásához való tudatos, támogató jellegű hozzájárulása. Az említettek tekintetében jelentős különbségek fedezhetők fel a mai fiatalok között, s megállapítható, hogy azok, akik nem rendelkeznek megfelelő támogatást és ösztönzést biztosító háttérrel, eleve komoly hátrányba kerülhetnek, s tartósan megrekedhetnek a társadalmi mobilitás terén. Ennek megfelelően a fiatalok városban való maradásának záloga a fiatalok társadalmi és lokális értelemben vett beágyazottságának, integrációjának biztosítása komplex intervenciók alkalmazásával.

4


KUTATÁSSAL ALÁTÁMASZTOTT HELYZETFELTÁRÁS ÉS ELEMZÉS A helyzetfeltárást megalapozó kutatás céljai, főbb kérdései, területei A társadalomtudományi kutatás elsődleges célkitűzése volt a Pécsett élő fiatalok aktuális életkörülményeinek, élethelyzetének, az őket érintő legfontosabb kérdéseknek és problémáknak - mint például az oktatási, képzési, a szabadidő eltöltésével kapcsolatos, az életkezdési, lakhatási, foglalkoztatási, jövedelemszerzési feltételeknek és lehetőségeknek – a feltérképezése. Az itt felsorolt tématerületek, fontos kérdések a tárgykörben a korábbiakban megvalósított hazai és nemzetközi kutatások alapján kerültek meghatározásra. A fő célkitűzések között szerepelt azon kérdésekre történő válaszadás, hogy milyen igények, elképzelések, célok, vélemények és javaslatok merülnek fel a város fiatalsága részéről saját maguk és a város jövőjéhez és fejlődéséhez köthető közös perspektívák tekintetében. A kutatás fentieknek megfelelően így közvetve érintette a már megvalósult, illetve a közeljövőben realizálódó fejlesztésekkel kapcsolatos, a Pécsett élő fiatalok által képviselt véleményeket és javaslatokat is. A kutatással alátámasztott helyzetfeltárás és elemzés egy általános, átfogó kép felrajzolását tűzte ki célként a hazai fiatalokról. Ehhez többek között felhasználásra kerültek a 15-29 éves korosztályra fókuszáló ifjúság kutatások eredményei. Az eredmények alapján azok a tényezők, folyamatok kerültek előtérbe, amelyek hatást gyakorolnak az ifjúsághoz tartozó korcsoportok iskoláztatási, foglalkoztatási és önállósodási törekvéseire, életmódjuk, szokásaik, tevékenységeik alakulására. Ugyancsak a helyzetfeltárás részeként kerültek megvizsgálásra a Pécsett élő fiatalokra vonatkozó életkörülményeket, feltételeket és lehetőségeket meghatározó környezet sajátosságai. Az ezeket megjelenítő tényezőket a következő témakörök kutatása tette kézzelfoghatóvá: oktatási, képzési lehetőségek; a szabadidő eltöltését biztosító különböző lehetőségek (kultúra, szabadidő, sport); a munkavállalás, jövedelemszerzés feltételei, beleértve a fiatalok vállalkozóvá válásának lehetőségeit is; közlekedési infrastruktúra, közlekedési lehetőségek; egészségügyi és szociális szolgáltatások; kereskedelem, vásárlási lehetőségek; közhivatalok, hivatali ügyintézési lehetőségek; közüzemi szolgáltatások; közterületek minősége, rendelkezésre állása. A felsorolt témakörök kapcsán felmerülő kérdésekre - a városban élő fiatalok milyennek ítélik az egyes tevékenységi területek aktuális állapotát, mennyiben elégítik ki ezek az igényeiket és szükségleteiket, illetve mennyire tartják fontosnak a területek fejlesztését a 2022-ig tartó időszakban saját céljaik és elvárásaik tükrében – történt válaszkeresés a kutatás során. A vizsgálati témakörök / területek az alábbiaknak megfelelően kerültek definiálásra: 1. oktatási, képzési lehetőségek: ide tartozik az iskolák, a képző intézmények és a kiegészítő infrastruktúra, illetve kapacitások (például a könyvtárak) elérhetősége, a képzési és oktatási szolgáltatások minősége. Pécs a Dél-Dunántúl tudáserőforrás központja, „egyetem város”. A városban számos képzőintézmény, köztük több középiskola és egy integrált, nagy múlttal rendelkező, folyamatos fejlődésben lévő egyetem is működik. Ennek megfelelően az oktatási és képzési lehetőségek és feltételek, illetve az azokkal való elégedettség felmérése 5


kulcsfontosságú a város és a városban élő ifjúság tekintetében. Az oktatási, képzési lehetőségek vizsgálata jelen kutatásunk esetében az „ifjúság” fogalmi meghatározásához kapcsolódó korcsoportokhoz illeszkedően a városi középiskolákra és az egyetemre terjedt ki. 2. A szabadidő eltöltését biztosító különböző lehetőségek (kultúra, különböző szabadidős tevékenységek, sport): e pont alatt említettek alatt a színházak, mozik, múzeumok és sportlétesítmények elérhetősége, a szolgáltatások minősége érthető. Pécs, mint Európa Kulturális Fővárosa az egyetemes kultúrát képviselő települések egyike, amelynek mind a mai napig feladata a magas kultúra művelése, fenntartása, hirdetése különböző kulturális attrakciók, programok szervezésével. A városban élő fiatalok számára egyedülálló lehetőséget teremt Pécs kulturális fővárosként való szerepvállalása, amelyben az Önkormányzat helyet és szerepet kíván biztosítani a városban élő fiatalok számára is. Ugyancsak számos lehetőséget kínál a város rendelkezésére álló, a szabadidő eltöltésére és sportolásra alkalmas infrastruktúra és a kapcsolódó környezeti sajátosságok, amelyek szintén a vizsgálat részét képezték. 3. A munkavállalás, jövedelemszerzés feltételei, beleértve a fiatalok vállalkozóvá válásának lehetőségeit is: a vizsgálati terület magában foglalja a helyi foglalkoztatási és munkajövedelem-szerzési lehetőségeket, a fiatalok munkavállalásának város által való támogatottságát, a vállalkozás-alapítás és működtetés helyi adójogi és pénzügyi lehetőségeit, a támogatásokhoz való hozzáférés módjait, lehetőségeit, a helyi piac eltartó-képességét egyaránt. Pécs a gazdasági értelemben nehéz helyzetben lévő Dél-Dunántúl központjaként csaknem egyedül áll a foglalkoztatás és jövedelemszerzés lehetőségeinek nyújtása terén a térségben, így ezen kérdés tekintetében is különös figyelem és számos elvárás vetül rá, amelynek a város megpróbál eleget tenni. A fiatalok foglalkoztatása, vállalkozóvá válásuk támogatása, jövedelemszerzésük elősegítése megteremtheti az önállósodás feltételeit és a Pécsett való hosszabb távú megélhetés lehetőségeit is a fiatalok számára. 4. Közlekedési infrastruktúra, közlekedési lehetőségek: az utak, utcák, parkolóhelyek, járdák, közlekedési csomópontok kiépültsége, állapota, a tömegközlekedési eszközök állapota, a szolgáltatás minősége, a járatsűrűség tartozik elsősorban a pont alatt tárgyalható kérdésekhez. A lakóhelyek és munkahelyek, illetve a különböző szolgáltatások elérhetősége az infrastruktúra kiépültségétől, színvonalától és szervezettségétől, a tömegközlekedési eszközök rendelkezésre állásának mértékétől, állapotától egyaránt függ. Mindez nagyban befolyásolja a településen élők életminőségét, azokat a döntéseket, amelyek a fiatalok esetében a helyben maradás vagy a város elhagyása kérdésében megfogalmazódnak. 5. Egészségügyi és szociális szolgáltatások: a kórházi ellátás, a rendelőintézetek, orvosi rendelők elérhetősége, az egészségügyi szolgáltatások minősége, család-, gyermek és idősellátó-, fogyatékkal élőket, szenvedélybetegeket, pszichiátriai betegeket kezelő intézményesített ellátási formák, összefoglalva az egészségügyi és szociális szolgáltatások elérhetősége és minősége fogalmazható meg ezen pont alatt. A családban élő, illetve saját család alapítása előtt álló fiatalok önálló életkezdési lehetőségeit, a gyermekvállalással kapcsolatos döntéseket alapvetően befolyásolja, hogy a városi környezetben milyen intézményesült egészségügyi és 6


szociális ellátórendszerek, ellátási formák, illetve szolgáltatások érhetők el, ezek milyen sűrűségben és minőségben állnak rendelkezésre. 6. Kereskedelem, vásárlási lehetőségek: e pont a kereskedelmi egységek számára, elérhetőségére, az áruválaszték mennyiségére és minőségére vonatkozik. A mai fiatalok egyértelműen a fogyasztói társadalom tagjai, akik kiemelt figyelmet szentelnek a kereskedelmi, vásárlási lehetőségeknek, mind mennyiségi, mind pedig minőségi szempontokat egyaránt szem előtt tartva. A város fiatalokat „megtartó képessége” nagymértékben azon is múlik, hogy az infrastruktúra részeként mennyiben állnak rendelkezésre a fiatalok fogyasztói magatartásához, szokásaihoz, igényeihez nagyobb mértékben illeszkedő kereskedelmi kapacitások, vásárlási lehetőségek. 7. Közhivatalok, hivatali ügyintézés feltételei és lehetőségei: a közhivatalok elérhetősége, az ide tartozó szolgáltatások kiterjedtsége, minősége, ügyfélbarát jellege, az ügyintézés gyorsasága, hatékonysága egyaránt felmerülnek a vizsgálati terület megítélése szempontjából. A tudatos, önállóságra törekvő állampolgár figyelmet fordít a közigazgatás rendszerére, folyamatosan kapcsolatot tart a közhivatalokkal, saját érdekében, önmagát képviselve intézkedik. Az „emberarcú”, „ügyfélbarát”, „klienstámogató” hozzáállás, valamint az eközigazgatási, hivatali ügyintézési formák, lehetőségek rendelkezésre állása ugyancsak motivációs erővel hathat a városban maradás kérdését illetően, illetve a várossal való elégedettség tekintetében. 8. Közüzemi szolgáltatások: a víz-és csatorna-, a gáz-, a villanyáram-szolgáltatási infrastruktúra kiépültsége alapvetően befolyásolja a szolgáltatások elérhetőségét, használhatóságát, működtethetőségét, rendelkezésre állását. A mai fiatalok már elsősorban városi környezetben élő vagy arra orientálódó generációt testesítenek meg, amelyhez kapcsolódó igényeik, szükségleteik és elvárásaik tekintetében kulcsfontosságú tényezőként játszik szerepet a közüzemi infrastruktúra kiépültsége, a kapcsolódó szolgáltatások elérhetősége és minősége. 9. Közterületek minősége, rendelkezésre állása: a közterületek tisztítása és karbantartása, a parkok, terek, játszóterek, közösségi terek sűrűsége, kiépültsége, funkcionalitása, esztétikai minősége és elérhetősége egyaránt hatással van a településen élők komfort érzetére, elégedettségére. Az életminőséget jelentős mértékben befolyásolja az épített, a pihenést, kikapcsolódást, a szórakozást, a szabadidő eltöltését szolgáló infrastruktúra fejlettsége, funkcionalitása és esztétikai minősége. A fiatalok esetében az előbbiek szintén jelentős mértékben szerepet játszhatnak abban, hogy az életcéljaikat, perspektíváikat mennyiben hangolják össze Pécs városával, illetve milyen időtávon keresztül teszik ezt. A felsorolt vizsgálati témakörök / területek alapján kerültek kialakításra az interjúk és a kérdőíves megkérdezés során felhasználásra került kérdéssorok. Kutatási minta, módszerek és eszközök Az alapsokaság meghatározásához a Központi Statisztikai Hivatal Pécs Városára vonatkozó adatai szolgáltattak kiindulási alapot. A kutatás demográfiai vetületei statisztikai adatgyűjtés és feldolgozás révén kerültek feltárásra. A KSH T-Star adatbázis 7


adatai szerint Pécsett, 2015 végén 28.185 fő 15 és 29 év közti fiatal lakos élt (KSH, 2016). Pécsi fiatalnak a pécsi állandó lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkezők minősültek. A minta lehatárolása érdekében a pécsi fiatalnak számítók közül kiválasztásra kerültek a város középiskoláiba járó diákok, valamint az egyetemi hallgatók. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Pécsi Tankerületének közreműködésével kerültek bevonásra a város állami fenntartású középiskolái, összesen hét oktatási intézmény. A megkeresett állami fenntartású középiskolákban összesen 2.662 diák számára vált lehetővé a válaszadás. Az egyházi kezelésben lévő pécsi középiskolák közvetlen megkeresése során az adatfelvételt megelőzően az igazgatók e-mailen kapták meg a kutatásról szóló tájékoztató levelet és a kérdőívek elérhetőségeit azzal a kéréssel, hogy továbbítsák diákjaik számára a kérdőívek kitöltéséhez megfelelő információkat. A megkeresett négy egyházi fenntartású intézmény közül egy esetében történt meg a kérdőívek diákokhoz való eljuttatása, amelynek révén összesen 465 tanuló számára vált lehetővé a válaszadás. A pécsi középiskolásokra – köztük az állami és az egyházi fenntartású intézményekben tanulókra - irányuló empirikus adatfelvétel mintájába tehát a 9–13. évfolyamos, pécsi állandó lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező intézményekben tanuló diákok kerültek a fentiek alapján. A Pécsi Tudományegyetem hallgatói számára a kérdőívek elérhetőségét az egyetem Oktatási Igazgatósága biztosította. Összesen 11.200 fő hallgató kapott lehetőséget a válaszadásra, akik közül 9.363-an „kattintottak” a kérdőívek elérhetőségeire. Az alkalmazott módszertan részeként, a személyes lekérdezés útján történő adatgyűjtés módszerei közül a kérdőíves vizsgálat (survey) elvégzése vált célszerűvé az interjúk mellett. A lokális keresztmetszetű, városi (Pécs Megyei Jogú Város) mintán alapuló kutatás mérőeszközei között két darab kérdőív került kialakításra, amelyeket az előbbi csoportokba sorolt pécsi diákok, valamint a Pécsi Tudományegyetem hallgatói töltöttek ki a képzőintézményekkel történt kapcsolatfelvételt követően 2017 januárjában és februárjában. A kérdőívek online verziói egy, a megkérdezésbe bevont minden diák és hallgató számára hozzáférhető elektronikus felületen váltak elérhetővé. A kérdőíves megkérdezés során mindösszesen 956 db (kérdőívenként 472, illetve 484 db) értékelhető kérdőív került kitöltésre (az online elérhetőséget biztosító kérdőíves megkérdezések során hasonló arányú válaszadási hajlandósággal, illetve gyakorisággal lehet számolni). A kérdőívekre adott válaszok adatbázisba kerültek, feldolgozásuk és kiértékelésük során számítógépes matematikai statisztikai módszerek kerültek alkalmazásra. A kérdőíves megkérdezés során nyert adatokból képzett eredmények és az ezekből levont következtések lokális metszetben érvényesek. Az ifjúság általános helyzetével, a hozzájuk kapcsolódó főbb kérdésekkel, problémákkal kapcsolatos áttekintést szakirodalmi forráskutatás és feldolgozás, illetve statisztikai adatfeldolgozás szavatolta. Ennek keretében áttekintetésre kerültek a hazai nagymintás nemzeti ifjúságkutatási projektek, amelyek mellett a pécsi középiskolásokra és egyetemistákra fókuszáló kutatások is a figyelem középpontjába kerültek.

8


A kutatás empirikus bázisát a kérdőíves megkérdezés mellett az interjútechnika alkalmazása biztosította. A kutatás során részben strukturált és fókuszcsoportos interjúk lebonyolítására került sor 2017. január és február hónapokban. Az interjúalanyok egyfelől az ifjúság problémáival, kérdéseivel, a fiatal korosztályok fejlődésével, illetve fejlesztésével foglalkozó szakemberek (egyes önkormányzati területeket képviselő vezető tisztviselők, különböző tevékenységeket ellátó önkormányzati fenntartású intézmények, valamint civil szolgáltató szervezetek vezetői, illetve munkatársai, gyakorló pedagógusok, pszichológusok, szociológusok, szociális szakemberek, egyetemi oktatók) voltak. Az interjúk alapján interjúleiratok, majd interjúelemzések készültek. A pécsi fiatalokra vonatkozó konkrét feltételrendszer bemutatása érdekében az ifjúság kérdésköréhez tartozó területek képviselői szólaltak meg az interjúk során, egyúttal a városban működő, az ifjúság szolgálatában (is) álló intézményi és humán-erőforrás kapacitásokat is számba véve. Az általános helyzetképből leszűrt tanulságok és következtetések, valamint a kérdőíves megkérdezés és az interjúk feldolgozásából képzett eredmények megfelelő alapot biztosítottak a jövőkép és a kapcsolódó stratégiai célok és prioritások, a feladatok, fejlesztési irányok meghatározásához, a következtetések levonásához, valamint a cselekvési terv kialakításához. Általános helyzetkép A Magyarországon élő fiatalokkal kapcsolatos helyzetkép felvázolásához a tárgykörben folyt kutatások, vizsgálódások eredményei kerültek felhasználásra szakirodalmi források másodelemzése, valamint statisztikai adatgyűjtést és feldolgozás alapján. A hazai kutatások közül – többek között – felhasználásra kerültek a Magyar Ifjúság nagymintás adatfelvétel eredményei, az Aktív Fiatalok Magyarországon Kutatócsoport vizsgálódásainak eredményei, ahogy az Új Nemzedék Központ kezdeményezésére, a Társadalomkutató Kft. által végzett 2016-os Magyar Ifjúság kutatás megállapításai is, amely a Magyar Kormány megbízásából készült. A Magyarországon folyt vizsgálódások mellett külön figyelem irányult az Európa Tanács Ifjúsági és Sport Igazgatóságának megbízásából 1997 óta folyó kutatásokra is, amelyet egy nemzetközi kutatócsoport végzett 17 európai országban. A kutatások nyomán készült ifjúságpolitikai jelentések célja, hogy az egyes európai országok ifjúságpolitikai gyakorlatára fókuszálva definiálásra kerüljenek azok a tényezők, amelyek egy egységes, egész Európára érvényesnek tekinthető, közös ifjúságpolitika kialakításához képesek hozzájárulni. A jelentések között található a hazai helyzetet bemutató 2008-as riport is. Ezt előzte meg az Európa Tanács számára készített, a hazai ifjúságpolitika történetét áttekintő Magyar Nemzeti Ifjúságpolitikai Jelentés az ifjúság helyzetéről 2007-ben. Az Európai Unió legutóbbi országjelentésében - Working with young people: the value of youth work in the European Union, Country Report, Hungary, 2014 – tett megállapításokat a hazai ifjúság helyzetére vonatkozóan. A hazai ifjúság helyzetének bemutatása az elmúlt évtizedekben bekövetkezett változásokkal összefüggésben értelmezhető, amelyek rámutatnak azokra a főbb trendekre és folyamatokra, amelyek az ifjúsággal kapcsolatos jelenségeket, problémákat és kérdéseket mind a mai napig generálják, illetve meghatározzák. A történeti áttekintés az Elek Tímea által szerkesztett, 25 év – Jelentés az ifjúságügyről című, 2016-os szakmai

9


kiadvány alapján került összeállításra, a legfontosabb momentumokat közvetítve a továbbiakban. Már a rendszerváltást megelőzően demográfiai változás történt Magyarországon, amelynek következtében a születések száma alacsonyabb lett a halálozások számarányához képest. 1989-ben mintegy 2 millió fő tartozott a 15-29 év közötti fiatal korcsoportok közé az akkori 10,4 millió fős hazai népességben. A rendszerváltást követően csökkenést kezdett mutatni a gyermeket nevelő háztartások aránya is: míg 1993-ban 45 százalék volt azon háztartások aránya, amelyben gyermeket neveltek, ez az arány az ezredfordulóra 36 százalékra csökkent. A gyermekszám csökkenése mellett megváltoztak a házasodási szokások is: a házasság ideje fokozatosan későbbre tolódott (Vitányi, 2006). A rendszerváltás másfél millió munkahely megszűnését hozta magával, ami a munkaképes korú lakosság legidősebb és legfiatalabb korcsoportjaihoz tartozókat érintette elsősorban. A fiatalok esetében a munkanélküliség nagyon rövid idő alatt tömegessé és tartóssá vált (1992-ben a 15-19 évesek munkanélküliségi rátája 27-, míg a 20-24 éveseké 14 százalékos volt), ami nagymértékben hozzájárult az életutak, perspektívák beszűküléséhez, alternatív megoldások kereséséhez. A rendszerváltás tehát a hazai ifjúság jelentős részének komoly nehézségeket, problémákat okozott, így Gazsó és Laki (2004) szerint - az újkapitalizmus egyik legnagyobb vesztesévé vált. A rendszerváltást követő első évtizedben megkezdődött a gazdasági szerkezetváltás folyamata, a piaci mechanizmusokra való áttérés, ami az állami struktúra fokozatos lebontásával járt együtt. 2000-re a 15-29 éves ifjúsági korosztály elérte a 2,2 millió fős létszámot Magyarországon a KSH adatai szerint, ami hozzávetőlegesen 200 ezer fős növekményt jelentett az 1989-es számadathoz képest. Magyarország közben fokozatosan bekapcsolódott a nemzetközi véráramba, amit az európai integrációs folyamat is biztosított az ország számára, amelynek hamar megismertük a pozitív és a negatív velejáróit is. Így például a kétezres évtized második felében kibontakozott globális pénzügyi, majd általános gazdasági válság jelentős mértékben vetette vissza a gazdasági és társadalmi értelemben vett növekedés és fejlődés lehetőségeit. A kétezres évtizedben az információs társadalom térnyerése nagymértékben áthatotta a gazdasági szerkezet változását és hatást gyakorolt a társadalmi folyamatokra is. Az ezredforduló idején élt 15 és 29 év közötti fiatalok részben még az X-, részben pedig az Y generációt képviselték, akikre egyre nagyobb hatást gyakoroltak a média által közvetített globális sztenderdek. A később születettek már egyértelműen az Y generáció, az információs társadalom tagjai, akik gyakorlatilag már „születésüktől fogva” alkalmazzák a technikai-műszaki fejlődés révén rendelkezésre álló infokommunikációs technológiákat és eszközöket. Ők az első olyan generáció Magyarországon, amely már egyértelműen a globális trendekhez igazodik. Az ezredfordulón látott napvilágot a 15-29 éves ifjúsággal kapcsolatos helyzetet bemutató, 8000 fiatal megkérdezésén alapuló Ifjúság 2000 kutatás eredményeiről beszámoló jelentés, amely jól visszatükrözi a rendszerváltozás hatásait. A fiatalokat a rendszerváltás hatásai szerint nyertesek, köztes helyzetűek és vesztesek csoportjaiba soroló (Bauer et al., 2003) kategorizálásból kiderült, hogy elsősorban a vidéken, falvakban élő fiatalok kerültek a vesztesek közé. Egzisztenciális válságuk hátterében jól érzékelhetővé vált a két legfontosabb probléma: a munkanélküliség és jövedelemhiány, 10


valamint a lakáshelyzet megoldatlansága (Laki et al., 2001). Az uniós csatlakozást megelőző években mégis a fiatalok nagyobb része helyzete javulását várta. 2008-tól a már említett válsághangulat került előtérbe, ami a migrációs krízissel új színezetet vett, s rányomta a bélyegét bizonyos szempontból a közben Magyarországon kedvezőbbé vált folyamatok megítélésére is, fenntartva a bizonytalanság érzését. A Magyar Ifjúság 2012 eredményeiből is jól visszatükröződik a mind a mai napig negatív hatásokat generáló bizonytalanság, az ahhoz kapcsolódó kockázatok és az ezekből származó feszültségek ifjúsági korcsoportokra gyakorolt hatása. Így egyáltalán nem meglepő, hogy a fiatalokban és más társadalmi csoportokban is mintegy „kódolt” értelemben létező bizonytalanság áthatja a továbbtanulással, a munkavállalással, a házassággal, a gyermekvállalással és az értékválasztásokkal kapcsolatos döntéseket, ami megnehezíti az egyes választások mellett való hosszabb távú elköteleződést, kitartást és felelősségvállalást, mivel bizonytalanok a jövőjüket illetően (Székely, 2013). Az 1980-as évek közepe és az 1990-es évek között született mai 15-29 éves fiatal korosztály tagjai az Y-, de nagyobb mértékben már inkább a Z generációhoz tartoznak. A Z generáció tagjai egy felgyorsult, állandó, kiszámíthatatlan és gyors, dinamikus változásokkal terhelt, mindig újabb kihívásokat felvonultató világgal szembesülnek. A globális fogyasztói társadalom tagjaként élő Z generációsok az életüket az infokommunikációs eszközök, illetve technológiák, valamint a tömegmédia befolyása és ellenőrzése mellett élik. Egy olyan szocializációs folyamaton mennek keresztül, amelyre a nevelést és oktatást nyújtókkal szemben a mobiltelefonok és az internet erőteljesebb hatást gyakorolnak, új szokásokat, magatartásokat, értékeket és kultúrát létrehozva ezáltal. A Z generáció teljes mértékben magáénak tudhatja az ún. digitális szocializációt (Bauer – Szabó, 2005). Ma már a médiafogyasztás a harmadlagos szocializációs közeget, azaz a szabadidőt döntően uralja, miközben csaknem hétről hétre új technológiák, alkalmazások és eszközök jelennek meg, folyamatosan újabb lehetőségeket teremtve a hálózatosodásra és ennek révén új virtuális terek és közösségek létrehozására, amelyek csökkenő mértékben értelmezhetők a hatalom hagyományos értelemben vett dimenzióiban. Ez magával hozza a Z generáció politikai kérdések iránti érdeklődésének lanyhulását is, amit jól érzékeltetnek a 2000 és 2012 között lebonyolított nagymintás ifjúságkutatások eredményei (Oross, 2013). A tárgykörben folyt vizsgálódások eredményeiből kiolvasható, hogy a hazai fiatalokra – többek között - viszonylag gyenge társadalmi mobilitás jellemző. Így például az elérhető képzettségi szintet és a hozzá kapcsolható státuszt jelentős mértékben befolyásolja a szülők iskolai végzettsége, az általuk biztosított családi háttér, valamint a lakóhelyhez való tartozás. Ugyancsak meghatározó az iskolai előmenetel és a későbbi munkaerőpiaci érdekérvényesítés szempontjából a család anyagi és társadalmi helyzete. Ennek megfelelően nagyobb mértékben számíthatnak a szüleik támogatására azok, akik diplomás családban nőttek fel, ezek közül is elsősorban a budapesti lakóhellyel rendelkezők. A családi háttér különbözőségéből adódó hátrányok kompenzálására azonban ma már egyre inkább rendelkezésre állnak bizonyos eszközök, lehetőségek, így például a diákhitel, különböző, képzésekhez kapcsolódó tanulmányi ösztöndíjak, szociális rászorultság vagy más alapon járó támogatások, amelyek mellett elsősorban a felsőoktatásban tanulóknak lehetősége van munkavállalásra is. Míg a fiatalok jelentős hányada továbbra is elképzelhetőnek tartja a külföldön való munkavállalást és élést, ezt többségük inkább rövidebb távon veszi számításba. Főleg a saját jövőjüket kilátástannak, jelenlegi helyzetüket bizonytalannak ítélő fiatalok látnak lehetőséget az idegen országba történő kivándorlásban, illetve a migrációs 11


hajlandóságot némileg fokozza az is, hogy egyre több fiatal rendelkezik megfelelő nyelvtudással. A hazai egyetemisták körében végzett kutatások – így például a Tárki 2015. áprilisi Omnibusz adatfelvétele szerint - a 18–29-es korosztály 39 százaléka csak rövidebb távon szeretne külföldön dolgozni és egynegyedük gondolkodik csak a tartós külföldi letelepedésben. Ezzel – és más tényezőkkel összefüggésben – kijelenthető, hogy a magyar hallgatók jövőképe inkább kedvező, mint kedvezőtlen: 51 százalékuk valamilyen mértékben biztosnak tartja, míg 36 százalékuk közepesnek ítéli jövőbeli lehetőségeit. Általánosságban elmondható, hogy akik aktuálisan jobb anyagi helyzetben élnek, stabilabb, pozitívabb jövőképpel rendelkeznek. Az anyagi helyzet szubjektív megítélése mellett pedig a szülők befejezett iskolai végzettsége is összefüggésbe hozható a jövőképpel való elégedettséggel: így a legnegatívabb jövőképről azok a megkérdezettek számoltak be, akik felmenői között nincs diplomával rendelkező. A lakóhelyen történő elhelyezkedési lehetőségeket nézve a válaszadó fiatalok negyede nyilatkozott úgy 2015-ben, hogy kedvezőtlennek ítéli ezeket ahhoz a képzettséghez, illetve végzettséghez képest, amivel a későbbiekben várhatóan rendelkezni fog. Ezzel szemben 40 százalékuk kifejezetten bizakodó volt a kérdés megítélését illetően, azaz megfelelőnek ítélte az elhelyezkedési lehetőségei. (Az egyetemisták és főiskolások Magyarországon, 2015) A fent említett következtetések mögött meghúzódó elméletek közül kiemelhető Strauss és Howe (1991) modellje, amely szerint nagyjából húsz évenként történik nemzedék, illetve generációváltás a társadalomban, s minden egyes generáció magán viseli annak a társadalmi környezetnek a sajátosságait, amelyben a szocializációjuk végbement. Állításuk szerint a krízisek idején született, illetve felnövekvő nemzedékek ún. csendes generációk, amelynek alapján kijelenthető, hogy a Magyarországon lezajlott rendszerváltozás krízise is egy „csendes generáció” kialakulását eredményezte mára. Ez a „csendesség” tapasztalható manapság az egyes szocializációs mezőkben, illetve közegekben (család, iskola, munkahely, szabadidős tevékenységek, ezen belül a kultúra, a sport és a médiafogyasztás, illetve civil aktivitás stb.) (Nagy, 2013) Összegzésként a tárgykörben folyt vizsgálódások eredményeiből leszűrhető az a végső következtetés, mi szerint a mai 15-29 éves fiatalokra nagyobb mértékben jellemző a konformitás, többségük elfogadja a fennálló status quo-t. A körükben tapasztalható általános céltalanság és bizonytalanság hátráltatja őket a kötelezettségek és felelősségek felvállalásában, nem biztosak a továbbtanulás, a munkavállalás, a családalapítás és a gyermekvállalás kérdéseit illetően. A körükben tapasztalt passzivitás tovább nőtt az elmúlt években, ami a civil aktivitás, a közélet és a politika iránti érdeklődés hiányában válik kézzelfoghatóvá leginkább. Szabadidejük eltöltését a tömegmédia uralja, amely kiszorítja a valódi értékeket hordozó kulturális tevékenységeket (a fiatalok 60 százaléka még sohasem volt színházban vagy múzeumban) (Nagy, 2013). A fiatalok nem használják ki a lehetőségként rendelkezésre álló sportolási lehetőségeket, jellemzően mozgásszegény életmódot képviselnek stagnáló deviáns magatartások mellett (valamelyest csökkent azok aránya, akik soha nem dohányoztak és megelőzőleg kipróbáltak már illegális drogokat) (Székely et al., 2013). A nagymintás kérdőíves kutatások további fontos tapasztalata, hogy a válaszadó fiatalok jellemzően középértékeknek megfelelő, inkább semleges válaszokat adtak olyan kérdésekre is, amelyek esetében nagyobb mértékben differenciálhatták volna a válaszaikat, illetve viszonylag magas arányban volt tapasztalható körükben a válaszmegtagadás, illetve 12


válaszelkerülés (a „nem tudom” kategóriák választása). Mindez az említett „csendes attitűd” fokozódását tükrözi vissza a fiatalok esetében. Demográfia helyzetkép Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Ifjúságpolitikai Koncepciója és Cselekvési Programja 2017-2022 kidolgozása során az ifjúság korosztályi értelemben vett lehatárolásához a tárgykörben végbement hazai és nemzetközi vizsgálatok és vonatkozó szakirodalmi hivatkozások, illetve jogszabályi meghatározások szerint a 15-29 év közötti korcsoport tagjai tekinthetők. A koncepció készítésekor hozzáférhető legfrissebb adatok (KSH) szerint a város lakosságának közel ötöde tartozik az ifjúsági korosztályhoz. Az elmúlt tíz év változásait vizsgálva láthatóvá válik (1. diagram), hogy a teljes lakosságon belül az ifjúsági korcsoportokhoz tartozók aránya nem változott számottevő mértékben. A vizsgálat alá vont tíz éves intervallumon belül a kiindulási év és az utolsó vizsgált év adatai között az ifjúsági korcsoporthoz tartozók arányának kismértékű emelkedése tapasztalható, ami a teljes népességszám csökkenése eredményeképpen állt elő. Ugyanakkor ez az adat arra is következtetni enged, hogy míg a népességszám csökkenése megközelítette a 8%-ot, addig az ifjúsági korcsoportokhoz tartozók aránya éppen ellenkező irányú változást mutatott. Mindebből valószínűsíthető, hogy az ifjúsághoz sorolt népesség kevésbé érintett a népességfogyás tekintetében a helyi közösség tagjainak más korcsoportjaihoz képest. Ezáltal az is feltételezhető, hogy a településről történő elvándorlás problémája ezt a korcsoportot meghatározó módon nem érinti. 1. diagram: Pécs város teljes lakosságszámának és ezen belül az ifjúsági korcsoportokhoz tartozók arányának változása 2006-2015 között 156 646

18,83%

2006

149 992

145 347

19,39%

18,64%

2011 15-29 éves korcsoport

2015 teljes városi népesség

Forrás: KSH TEIR adatbázis és saját számítás

13


A népességszám nemek megoszlása tekintetében való változását vizsgálva tapasztalható (2. diagram), hogy míg a teljes népességen belül mind a férfiak, mind a nők száma – a korábbiakban részletezett népességfogyási tendenciából következően – folyamatosan csökken, addig az ifjúsági korcsoport tekintetében nem változik jelentősen. Az ifjúságot megjelenítő korcsoportokon belüli nemek közötti megoszlás szerint a férfiak képeznek többséget a nőkhöz képest. Az ifjúsági korcsoport teljes helyi népességen belüli hányadát tekintve összegzésként megállapítható, hogy egyrészt minden ötödik pécsi lakos e korcsoporthoz sorolható, másrészt az ifjúsági korcsoportba tartozó férfiak saját nemükhöz tartozó teljes lakossági részaránya a korosztályuk nő tagjainak saját nemükhöz tartozó teljes népességre vetített részarányát meghaladó mértékű. A helyi és az országos népesség viszonylatában a különböző korcsoportok közötti lakosság-hányadot vizsgálva látható, hogy az elmúlt évtizedben mind Pécs városában, mind országosan az öregedési index 1 értéke – amint azt a 3. diagram adatai is mutatják – jelentősen romlott. Ugyanakkor az adatok alapján az is megállapítható, hogy a vizsgált populációk tagjai között az elöregedés mértéke a vizsgált időszakban helyi szinten gyorsabb volt, mint országosan. 2. diagram: Pécs város lakosságszámának nemenkénti megoszlása és ezen belül az ifjúsági korcsoport arányának változása 2006-2015 között 85 107

84 686

78 887 71 963

17,34%

20,6%

71 694

16,37%

2006 15-29 éves nők

19,56%

2011 nők összesen

15-29 éves férfiak

66 460

18,05%

20,98%

2015 férfiak összesen

Forrás: KSH TEIR adatbázis és saját számítás Mindez azt jelenti, hogy míg 2006-ban egy 14 éves vagy fiatalabb pécsi lakosra valamivel több, mint 1,5 főnyi idős lakos jutott, addig ez az arány 2015-re meghaladta a 2 főt, míg országosan az öregedési index közel 30%-kal alacsonyabb értéket mutatott (3. diagram).

Az öregedési index a 60 évesnél idősebb népesség 14 évesnél fiatalabb népességhez viszonyított arányát mutatja. 1

14


3. diagram: Pécs város és az ország lakossága öregedési indexének változása 2006-2015 között 250,0%

207,4% 188,3%

200,0%

173,3%

166,9% 150,0%

157,0% 138,9%

100,0%

50,0%

0,0%

2006 öregedési index Pécsett

2011

2015

öregedési index országosan

Forrás: KSH TEIR adatbázis és saját számítás Ez a változás egyértelműen egy idősödő helyi társadalom képét jeleníti meg, ahol a fiatal korcsoport létszámához képest az idősödő népesség aránya viszonylag gyors ütemben növekszik. Az ifjúsági korcsoport relatív nagyságának értékelése mind a fiatalabb, mind az idősebb korosztályok relációjában ugyancsak indokolt lehet. Az adatok kiszámítása során az országos helyzetet tükröző értékekkel történő összevetés lehetőségét megteremtve számított eredményként a 100 főre vetített érték került alkalmazásra. A fiatalok korcsoportjával való összevetés során a helyi közösség 14 éves és annál fiatalabb tagjainak száma jelentette a viszonyítás alapját, amelynek eredményeit a 4. diagram mutatja. Amint az a 4. diagram adataiból kiderül, 100 fő 15-29 éves fiatalra jutó 0-14 évesek számának változása a vizsgált időszakban Pécs városában csökkenő, míg országos viszonylatban emelkedő tendenciát mutatott. Ennek értelmében a pécsi helyi társadalomnak az öregségi index által már korábban jelzett elöregedése ebben a relációban is megerősítést nyert, ugyanakkor ez a helyzet előre vetíti azt a változást is, hogy a jelenlegi 14 év alatti korcsoport létszáma nem lesz képes reprodukálni és így szinten tartani az ifjúsági korcsoport jelenlegi létszámát és helyi társadalmon belüli arányát is csak abban az esetben, ha a teljes helyi lakosságszám jelentős csökkenést mutat. Az említett tendencia szükségessé teszi a fogyatkozó létszámú ifjúsági korcsoport további csökkenésének megállítását. A korcsoportok közötti összehasonlítás vonatkozásában érdemes megvizsgálni a fiatalok és az idős korcsoportba tartozók arányait. Ehhez a 100 fő 15-29 éves fiatalra jutó 60 évesek és idősebbek számának összehasonlítása történt meg, amelynek eredményeit az 5. diagram adatai mutatják.

15


4. diagram: 100 fő 15-29 éves fiatalra jutó 0-14 évesek számának változása Pécs városában és országosan 2006-2015 között 85 81

fő 80 76 75

73

72

72

70

68

65

60

2006

2011

2015

100 fő 15-29 éves fiatalra jutó 0-14 évesek száma Pécsett 100 fő 15-29 éves fiatalra jutó 0-14 évesek száma országosan

Forrás: KSH TEIR adatbázis és saját számítás 5. diagram: 100 fő 15-29 éves fiatalra jutó 60 évesek és idősebbek számának változása Pécs városában 2006-2015 között 160

fő

142

135

140

120

140

119

120 102 100 80 60 40

20 0

2006 2011 2015 100 fő 15-29 éves fiatalra jutó 60 évesek vagy idősebbek száma Pécsett 100 fő 15-29 éves fiatalra jutó 60 évesek vagy idősebbek száma országosan

Forrás: KSH TEIR adatbázis és saját számítás 16


Az elemzés eredményei szerint a vizsgált relációban mind a helyi, mind az országos adatok az idősek számának emelkedését mutatják, azonban a helyi változás mértéke az országos változáshoz képest lassúbb üteműnek bizonyul. Fentiek alapján a helyi társadalom elöregedésének egyik meghatározó okaként a gyermekszám csökkenése azonosítható. Ez a következtetés azt a korábbi megállapítást is erősíti, mi szerint a helyi társadalom vizsgált korcsoportjai közötti arányváltozás nem elsősorban a fiatal korcsoport tagjainak elvándorlása miatt következett be az elmúlt időszakban. Az interjúk feldolgozásának és elemzésének eredményeiből származó főbb megállapítások A Pécsett élő fiatalokkal, az őket érintő kérdésekkel, problémákkal, jelenségekkel és folyamatokkal közvetve vagy közvetlenül foglalkozó szakemberekkel részben strukturált, illetve fókuszcsoportos interjúk készültek. Az interjúleiratokból származó interjúelemzések legfontosabb momentumait kiemelve és összegezve általános érvényű megállapítások születtek, amelyeket az alábbiakban olvashatók. A fiatalokat érintő problémákat szemügyre véve a válaszadók egyetértettek abban, hogy az egyre több kihívást felvonultató változásoknak való megfelelés és alkalmazkodás, a fokozódó verseny, az állandó bizonytalanság és az ezekkel járó kockázatok és feszültségek olyan terheket rónak a mai fiatalokra, amelyekkel egyedül nem képesek megbirkózni. Az egyik legfontosabb kihívás az alkalmazható tudást jelentő szakképzettség, végzettség megszerzése és ehhez kapcsolódóan a munkavállalás kérdése. A gyakorlatban alkalmazható tudás hiányában hátrányt szenvedhetnek a számukra megfelelő munkalehetőségek megszerzésében. A megfelelő képzettség és munka megszerzéséhez kapcsolódóan motivációkra, ösztönzésre, orientációra és céltudatosságra egyaránt szüksége van a mai fiataloknak. Esetükben a célok kijelölése és megfogalmazása sokkal nehezebb, mint a korábbi generációk esetében a felmerülő bizonytalanságok és kockázatok miatt. A fiatalok életkezdési, önállósodási lehetőségeit jelentős mértékben meghatározza, hogy hozzájutnak-e a lakóhelyükön megfelelő munkaalkalomhoz, jövedelemszerzési lehetőséghez. Ugyanakkor azon fiatalok, akik dolgoznak, gyakran vállalnak másod-vagy akár további munkaalkalmakat, állásokat is – főleg, ha a saját családjukat kell eltartaniuk -, így viszonylag sok időt töltenek munkával a megfelelő egzisztencia megteremtése érdekében. A „munkát halmozók” szembe kell, hogy nézzenek azzal a kihívással, illetve kockázattal, mi szerint a rengeteg munka a párkapcsolatuk, a családjuk rovására is mehet, ami visszatükröződik a válások viszonylag magas arányszámában is. Azok a fiatalok, akik nem dolgoznak vagy dolgoznak ugyan, de nincs lehetőségük további félállásokra, másodállásokra szert tenni, jelentős problémaként élik meg a jövedelemhiányt és az abból származó kockázatokat, félnek attól, hogy nem tudják megteremteni az igényeiknek megfelelő egzisztenciát, s elszegényednek vagy tartósan az alacsony jövedelmű, korlátozott fogyasztói képességgel rendelkezők között rekednek. A leszakadástól, a perifériára való kerüléstől való félelem főleg azon fiatalok esetében lehet megalapozott, akik alkalmi munkavégzésből származó ad hoc jellegű, nem 17


folyamatos vagy nagyon alacsony jövedelemből élnek. A lehető legnegatívabb mintát mégis a segélyekből élők közvetítik az utódaik és a társadalom tagjai felé: a periférián élők körében folyamatosan újratermelődik a szegénység és a deprivált élethelyzetet fenntartó tényezők sora, ahogy öröklődnek az ezekhez társuló devianciák is, s az „ördögi kört” megjelenítő élethelyzetből csaknem lehetetlen kitörni. A korcsoporthoz tartozó fiatalokat a magány, az egyedüllét is próbára teszi: egyfelől egyre kevesebb időt töltenek el az emberek otthon, családi körben vagy baráti társaságban egymással foglalkozva, mivel egyre többet dolgoznak. Másfelől a fiatalok a társas helyzetekben való „jelenlétet” is sokszor magányosan, egymástól „elkülönülve” (nem fizikai értelemben) élik meg: például megszokott látvány az egymással egy asztalnál ülő, fiatalokból álló baráti társaság, akik telefonjaik képernyőjének „nyomogatásával” töltik az időt, s láthatóan nem foglalkoznak egymással. A folyamatos online jelenléthez kapcsolódó egyik problematikus kérdés tehát például az, hogy a virtuális térben hogyan lehet egyáltalán megfelelő módon fenntartani valós társas kapcsolatokat. A társas létre való igény ti. nem hagyható figyelmen kívül a mai fiatal generációk esetében még akkor sem, ha magatartásaik, szokásaik ennek némileg ellent is mondanak. Így például bármennyire is befogadó az a város, közösség, szociokulturális közeg, ahová a külföldön szerencsét próbáló fiatalok kerülnek, sok esetben beszűkült, elszigetelt élethelyzet kialakulását eredményezi, ami ugyancsak komoly stressz kialakulásához vezethet. Úgy családot tervezni és alapítani külföldön, hogy a gyerekek felnevelésében a fiatal szülők nem számíthatnak otthon maradt szüleikre, mint nagyszülőkre, vagy azt megélni, hogy bármennyire is alkalmazkodnak az új környezethez, mégis valahol mindig idegenek maradnak, ugyancsak jelentős kihívásokat jelentenek, amelyek elviselésére vagy kezelésére nem lehet előre felkészülni. A fiatalokat érintő, az előbbiekben említett továbbtanulási, munkavállalási és életkezdési problémákhoz kapcsolódóan az a vélemény is fontosnak tekinthető, amely szerint a fiatalok tényleges lehetőségei és a saját boldogulásukkal kapcsolatos elképzelései sok esetben viszonylag távol esnek egymástól. Számos olyan hatás, befolyás éri őket ti., amely megtéveszti, tévútra vezetheti őket. Ez részben annak a társadalmi értékválságnak is köszönhető (amelynek felerősítésében a tömegmédia is szerepet játszik), amelyben a korábbiakhoz képest bizonyos tevékenységek és kapcsolódó perspektívák – így például a szakmunkás lét – leértékelődtek, s amelynek eredményeként ma a fiatalok körében egyáltalán nem népszerűek a szakmai képzések és a szakmunkás lét. A negatív értékítéletekhez tévesen kódolt, nem megfelelően értelmezett jelentések társulnak, illetve a képzési szisztémát képviselő intézményrendszer is sokszor eleve tévutakat ajánl fel a fiatalok számára: hiszen látni kell, hogy számos esetben tényleg nem válnak valóra azok a lehetőségek, nem teljesülnek azok a perspektívák, amelyek például egy kőműves végzettséggel és állással kapcsolatban előzetesen kinyilatkoztatásra kerültek. Mindez a szakképzés devalválódását okozza, amelynek hatására a fiatalok többsége a szakképzés helyett ma is inkább az egyetemet választja, függetlenül tényleges képességeiktől és a munkaerő-piaci igényektől. Fontos kérdés tehát, hogy a Pécsett élő fiatalok számára jut-e megfelelő munkavállalási és jövedelemszerzési lehetőség, ugyanakkor figyelembe kell venni azt a tényszerűséget is, mi szerint sok esetben olyan munkaalkalmakat hiányolnak, amelyeket az egyébként nem megalapozott elvárásaikkal, elképzeléseikkel tudnak csak összeegyeztetni, miközben a tényleges lehetőségeiket gyakran észre sem veszik vagy nem kívánnak velük 18


élni azok számukra „értékvesztett” volta miatt. A munkaerő-piaci elvárásokat és a szakképzési lehetőségeket ismerők szerint a fiatalokat már idejekorán megfelelő információkkal és személyes tapasztalatokkal, valamint tanácsokkal célszerű felvértezni ahhoz, hogy továbbtanulási és pályaválasztási-, illetve munkavállalási döntéseik megalapozottabbak legyenek. A fiatalok munkanélküliségének megelőzése érdekében pályaorientációra lenne szükség, valamint az aktív munkaerő-piaci eszközök (képzés, átképzés és továbbképzés, vállalkozóvá válás támogatása) hatékonyabb alkalmazására. A bérek tekintetében történő felzárkózás ugyancsak napirenden szereplő kérdés, amelynek szavatolása hathatós lehet Budapest és a külföld elszívó szerepének ellensúlyozásában. A fiatalok igényeit és szükségleteit értékelve elmondható, hogy a média által közvetített, a valóságot eltorzító, manipulatív kommunikáció a fiatalok felé egy illuzórikus, hamis világot és ehhez kapcsolódó igényeket, elvárásokat, illetve értékeket közvetít. Ez gyakran alapvetően ellentétben áll a szülői, illetve társadalmi elvárásokkal, amelynek eredményeként új konfliktusok alakulnak ki, s fokozódik a generációk közti távolság is. Az illúziókba kapaszkodó fiatalok közül egyre kevesebben akarnak szakmát tanulni, továbbtanulni, mert elhiszik, hogy viszonylag könnyen találnak ezek nélkül is boldogulást. Amikor pedig szembesülnek azzal, hogy egy torz, hamis világképet dédelgettek, aminek köszönhetően elszalasztották az előttük álló lehetőségeket, további problémákkal kell szembesülniük: munka-és jövedelemhiánnyal, megélhetési, illetve életkezdési nehézségekkel, amelyek az elégedettségüket, a motivációikat tovább gyengítik. A fiatal korosztályok életkori sajátosságaiból következik az az igény is, hogy kipróbálhassák és megtapasztalhassák a saját határaikat és lehetőségeiket. A mai környezet azonban egyre több választási lehetőséget és egyben kockázatot kínál fel ugyanazon kérdések megválaszolására vonatkozóan, azonban egyáltalán nem mindegy, hogy a fiatalok melyek mellett teszik le a voksot. Így például sorsdöntő lehet, hogy a stresszel való megküzdés eszközeként a család, esetleg szakember segítségét veszik igénybe vagy az egyre nagyobb kínálatot jelentő pszichoaktív szerek felé fordulnak. Az elmagányosodás, a céltalanság, a vágyak és a valóság összeegyeztetése mind komoly kihívásokat jelentenek a fiatalok számára, ezek megélése nagyon nehéz számukra, s a negatív tapasztalatok és sorozatos kudarcok miatt a „gyorsan megszerezhető boldogság” kerülhet előtérbe a „bulizással” vagy „partizással”, illetve az ezekhez kapcsolódó szerhasználattal. A fentiek alapján ugyancsak megállapítható, hogy a fiatalok legfontosabb problémáinak kezelésében elsőrendű szerepet játszik a családi háttér. Ahhoz, hogy a fiatalok normál megélhetést tudjanak maguknak kialakítani, többségüknek szülői támogatásra van szüksége. Az útkeresések, a kísérletek, a próbálkozások során nagyon fontos, hogy megfelelő támogatást kapjanak ahhoz, hogy kompetenciáik kialakítása mellett képesek legyenek a mindenkori társadalmi elvárásoknak eleget tenni, s megerősödjön bennük egy olyan konkrét erkölcsi mérce, ami hozzásegíti őket ahhoz, hogy képesek legyenek felvállalni döntéseik felelősségét és következményeit. Mindezek alapján felértékelődik a szülők gyermekeik önállósodásához való tudatos, támogató jellegű hozzájárulása. A fiatalok „előmenetele” nagymértékben függ attól, hogy milyen családi, szociális háttérrel rendelkeznek, milyen motivációkat, ösztönzést és felkészítést kapnak, milyen mintákat és értékrendet sajátítanak el, milyen képzettségekre és jártasságokra tesznek szert. Az említettek tekintetében jelentős 19


különbségek fedezhetők fel a mai fiatalok között: azok, akik nem rendelkeznek megfelelő támogatást és ösztönzést biztosító háttérrel, eleve komoly hátrányba kerülhetnek, s tartósan megrekedhetnek olyan élethelyzetekben, amelyek nem képesek biztosítani számukra a tényleges igényeiknek és szükségleteiknek megfelelő továbblépést, fejlődést. Így kialakulhatnak olyan csoportok a fiatalok között, akiknek az esetében nem megy végbe megfelelően a társadalmi mobilitás. A fiatalokat jellemző érdeklődés irányait célzó vizsgálatok alapján összefoglalóan elmondható, hogy nem tapasztalhatók jelentős eltérések a pécsi és a nem pécsi fiatalok között az érdeklődésük tekintetében. Inkább a környezet részéről számba vehető hatótényezők indukálnak eltéréseket az egyes települések, térségek, illetve az ott élő fiatalok előtt álló lehetőségek tekintetében. Így például azon települések, térségek esetében, ahol komoly ipari bázis, ahhoz kapcsolódó szakmunkás képzés és munkalehetőségek biztosítanak megfelelő egzisztenciális biztonságot, hosszú távú perspektívákat, ott ez érzékelhetően kihat a fiatalok munkavállalással kapcsolatos érdeklődésére, pályaválasztási döntéseire, választásaira: a szakképzésben való részvétel ösztönzéséhez komoly, presztízsértékű gazdasági szereplők jelenlétére van szükség adott település, térség esetében. Pécs megfelelő lehetőséget képes felkínálni és biztosítani konkrét munkaadói igényekre való válaszadásként szakemberek kiképzésével. A normál igényeknek, elvárásoknak megfelelni kívánó, azokhoz igazodni képes fiatalok ambícióit gyengítheti, ha olyan környezetbe, feltételrendszerbe kerülnek, amely nem képes számukra megfelelő támogatást és iránymutatást, illetve pozitív ösztönzőket felmutatni. Az ilyen léthelyzetbe kerülők „boldogságkeresése” nagyon hamar összetalálkozhat valamiféle devianciával, így például a szerhasználattal. Fentiekből következően a fiatalok számára egy kiszámítható, biztonságot nyújtó, perspektivikus jövő felmutatására lenne szükség elsősorban, amelynek irányába el tudnak köteleződni. Ezt a biztonságot hosszabb távú perspektívákra építve lehet csak megalapozni, amellyel szemben hathat, hogy azon fiatalok, akik komoly ambíciókkal vágnak bele az életbe és kellő tehetséggel rendelkeznek, bizonyos esetekben viszonylag hamar, akár 5-10 éven belül „kinőhetik” a várost: elérnek egy „plafont” a lehetőségeiket illetően, amelyhez képest rajtuk kívül álló okok miatt nem tudnak továbblépni. Amikor kiderül számukra, hogy helyben nem számíthatnak további előrelépésre, közülük főleg azok döntenek a város elhagyása mellett, akik más hazai nagyvárosokban vagy külföldön működő munkaadóktól komolyabb karrier ajánlatokra számíthatnak. Ugyanakkor azok a fiatalok, akik már abba a szakaszba léptek, hogy családot alapítottak és gyermeket nevelnek, jellemzően azt mondják, hogy Pécs egy „emberléptékű” város, ahol olcsóbb és nyugalmasabb az élet (például a gyermeknevelés szempontjából), mint Budapesten vagy külföldön. Fentiek alapján elsődlegesen gazdaságfejlesztésre, beruházások ösztönzésére és ehhez kapcsolódó emberi erőforrás-fejlesztésre van szükség annak érdekében, hogy a gazdasági igényeknek megfelelő képzettségű munkaerő megfelelő létszámban álljon rendelkezésre. A képzések, továbbképzések tekintetében a nyelvi és az informatikai felkészítések együttes szerepeltetése különösen fontos, a régió szempontjából speciális lehetőséget biztosíthat, amely által részben kompenzálásra kerülhet a Pécset sújtó geopolitikai hátrány: a város viszonylag távol esik az elsődleges szállítási, logisztikai és értékesítési centrumoktól. Ennek megfelelően az internet alapú, help desk jellegű szolgáltatások fejlesztésére célszerű fókuszálni, valamint a turisztikai és egészségipari kezdeményezésekre. Amennyiben az említett ágazatokban, tevékenységi területeken 20


komoly, jelentős presztízsértékkel rendelkező cégek jelennek meg Baranya megyében vagy Pécsett, illetve Pécs környékén, az jelentős motivációs erővel hathat a fiatalok képzési döntései, a pályaválasztás, a szakképzés megerősödése és a szakemberhiány kompenzálása szempontjából egyaránt. Ráadásul a jelentkezők számának növekedése lehetőséget biztosíthat egy minőségszempontú szelekció beindítására. A képzési bázis, a megfelelő felkészültséggel rendelkező oktatói gárda tehát rendelkezésre áll, ahogy a szakképzéshez szükséges értékek, hagyományok is. Pécs gazdag kulturális és szórakozási, kikapcsolódási-, valamint sportolási lehetőséget nyújt az itt élő fiatalok számára, mégis a szabadidő hasznos eltöltése sok esetben a „képernyők” előtt, egyedül és passzív módon történik. Különösen a közélet és a politika színterein érzékelhető nagyobb fokú érdektelenség és passzivitás a részükről (kivéve az egyetemisták egy részét). A fiatalokhoz közel álló területek, tevékenységek – sport, szórakozás, kikapcsolódás, tanulás – tekintetében Pécs tehát ugyan egyáltalán nincs rosszabb pozícióban, mint a hazai nagyvárosok, viszont a fiatalok aktivitását fokozni szükséges „testreszabott” programok szervezésével és kapcsolódó infrastruktúra biztosításával. A közlekedési infrastruktúra nagyobb mértékben fejlettnek mondható Pécsett, leszámítva a hegyoldal bizonyos részeinek útviszonyait és közlekedési feltételeit, amelyek kívánni valót hagynak maguk után. A közlekedési lehetőségeket a városrészek többségében a fiatalok széles körben igénybe tudják venni. Bizonyos városrészekben azonban – így például a PTE Műszaki és Informatikai Karát övező Rókus alján azonnali fejlesztésre van szükség a hazai és külföldi hallgatók közlekedésbiztonságának szavatolása érdekében megfelelő járda kiépítésével, illetve megerősítésével. Ugyancsak célszerű tovább folytatni a kerékpárutak és a gyalogos ösvények kialakítását. Az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés ugyan biztosított a fiatalok számára a városban, bár a szolgáltatások minőségén javítani szükséges. A kereskedelmi, vásárlási lehetőségek jelentős mértékben kiépültek, a város csaknem minden pontján, de különösen az egyetemi városrészben megfelelő sűrűséggel és kínálattal állnak rendelkezésre üzletek. A közhivatalokban tapasztalható hozzáállással, a hivatali ügyintézési lehetőségekkel az igénybevevők többségében elégedettek lehetnek. A közüzemi szolgáltatások kiépítettsége megfelelő, azonban a közterületek minősége, tisztasága számos kritikai észrevételt von maga után: gyakorta szemetes és nem megfelelően gondozott a közterület, illetve nagyon ritkán látni csak közterület felügyelőket és rendfenntartókat annak ellenére, hogy különösen péntek és szombat esténként szükség lenne a jelenlétükre bizonyos deviáns megnyilvánulások visszaszorítása érdekében. Pécsett intézmények és intézményesült folyamatok viszonylag széles skálája próbál segíteni a városban élő fiataloknak problémáik kezelésében. Az önkormányzat „fecskeház” programja a lakhatásban próbál segíteni az itt élő fiataloknak, amit kiegészít a központi kormányzat által felkínált CSOK, valamint a lakás előtakarékosság rendszere is. A szórakozás és a sport tekintetében a város és intézményei, illetve a piaci szereplők együttesen széles kínálatot biztosítanak a fiatalok szabadidő eltöltéséhez. A gazdasági eszközök tekintetében említésre méltó a központi kormányzat adó-és vállalkozáspolitikája: a kisadózó-, illetve kisvállalkozói elszámolások bevezetése, a TAO csökkentése, a közvetlen beruházási támogatások vagy az uniós támogatások igénybevételének lehetőségei - köztük a fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása – vagy a mikrohitel program ugyancsak kézzelfogható lehetőségeket biztosítanak a fiatalok számára. A város ugyancsak igyekszik hozzájárulni a maga eszközeivel és 21


lehetőségeivel az említett központi kezdeményezések helyben való sikerre viteléhez a gazdasági érdekképviselőkkel, helyi szereplőkkel való együttműködés során. Kiemelkedő lehetőséget biztosít Pécs egyetemi város jellege, a számos képzőintézmény, a rendkívül gazdag képzési kínálat, a kapcsolódó térítésmentes tanulási lehetőségek jelentős támogatást jelentenek a fiatalok számára. Az önkormányzat és az oktatási-, illetve egészségügyi és szociális-, valamint kulturális intézmények mellett a civil szervezetek fejtenek ki az ifjúság differenciált csoportjaihoz kapcsolódó különböző támogató tevékenységeket. A fiatalokat ellátó társadalmi szervezetek hozzájárulhatnak a fiatalok igényeinek és szükségleteinek kielégítéséhez. Az alulról jövő, tényleges igényekből, szükségletekből táplálkozó szerveződések biztosíthatják azokat a mechanizmusokat, fórumokat, közösségi létet, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy valós és erős megtartó erővel bíró közösségek tagjává válhassanak a városban élők. A társadalmi folyamatok iránya – az alulról felfelé történő szerveződés – meghatározó, hiszen ez biztosítja az említett közösségek kiépülését, az ezekbe történő bevonódás megfelelő szintjét és módját. A közösségteremtő folyamatok jelentős szerepet játszhatnak abban, hogyan lehet élhetőbbé, vonzóbbá tenni egy várost. A fiatalok érdekében alkalmazott intervenciók, az érdekükben végzett tevékenységek hatékonyságát és eredményességét nézve megállapítható, hogy a foglalkoztatási lehetőségek hiányában fogyatkozó szakemberek egyre túlterheltebbek, a munkavégzési feltételek pedig romló tendenciát mutatnak, így folyamatosan csökken az intervenciók hatékonysága és eredményessége. A különböző társadalmi problémák, így az ifjúsággal kapcsolatos kérdések tekintetében is elsősorban a preventív jellegű tevékenységek lehetnek hatékonyak, amelyhez mind az állami fenntartású, mind pedig az egyházi és a civil szervezetek egyaránt hozzá tudnak járulni. A fiatalok érdekében végzett tevékenységek javítása, fejlesztése érdekében csaknem minden válaszadó kiemelte a fiatalok bevonásának fontosságát az őket érintő intervenciókba, kezdeményezésekbe, hogy megfelelő tapasztalatokat szerezhessenek öntevékeny és kreatív aktivitásuk folytatásához, készségeik fokozódásához. A javaslatok között szerepelt továbbá a fiatalok körében lebonyolításra kerülő vizsgálatok, felmérések folyamatossá tétele, amelyek által követni lehet a fiatalok részéről jelentkező igények, szükségletek alakulását, a problémák jelentkezését. Ugyancsak fokozni célszerű a közösségi akciókat, amelyek képesek a fiatalok mozgósítására, bevonására, valamint szükség lenne egy olyan életpálya modell kidolgozására, amely nagyobb mértékben illeszkedik a fiatalok elképzeléseihez és igényeihez, azonban ezek mellett tényleges lehetőséget biztosít számukra a munkavállalás és az életkezdés tekintetében. A fiatalok tájékoztatása, képességfejlesztése és szemléletformálása során meg kell tanítani a fiatalokat, hogy az internetes tartalmakat kritikai szemlélettel értékeljék, illetve rendelkezésükre kell bocsátani olyan valós tájékozódási kereteket, amelyek segítenek nekik eligazodni az információk feldolgozásában, értelmezésében és hatékony felhasználásában. Ma Magyarországon az első és a második szakmai képesítés megszerzése is ingyenes, ami nagyon jelentős támogatást jelent a tudatosan elhelyezkedni vágyók számára. Mégis viszonylag kevés azok száma, akik élnek a szakmai tovább-, illetve átképzés lehetőségével, amit Pécsett elsősorban a szakképzési centrum biztosíthat számukra. Ezért új módszereket, ösztönzési módokat szükséges kidolgozni ahhoz, hogy a tovább-és 22


átképzések iránti érdeklődés fokozódjon. Ehhez kapcsolódóan fontos lenne a fiatalok számára jó példákat felmutatni, amelyben kiemelkedő szerep hárulhat a gazdasági szereplőkre, ipari centrumokra, amelyek képesek bemutatni a fiatalok előtt álló elhelyezkedési és képzési lehetőségeket. Ezek megtapasztalása és megismerése segíthet a fiataloknak abban, hogy belehelyezkedhessenek azokba a pozíciókba, státuszokba, élethelyzetekbe, amelyek például a szakmunkás léttel járnak. Az említett tapasztalatok megfelelő információkkal kiegészülve megalapozott döntéseket eredményezhetnek a továbbtanulás, a szakmaválasztás tekintetében. Számos vélemény alapján kijelenthető, hogy Pécs a fiatalok számára élhető, „használható” város, amelyben jelen van egy egészséges lokálpatriotizmust is, amire feltétlenül építeni lehet a fiatalok motivációinak és részvételük növelése érdekében. A városban olyan identikus, Pécsre és ittlétükre büszke értelmiségiek élnek, akik képesek jó példát, pozitív mintát felmutatni, s egyben véleményformáló erőt képviselnek a fiatalok irányában. Az identikus véleményformáló szereplők bevonása javasolt a fiatalok helyben tartására irányuló stratégia építésébe és gyakorlati megvalósításába (vigyázva arra, hogy egy „felülről jövő kiemeléssel” és elismeréssel ne veszítsék el a hitelességüket a fiatalok előtt). A Pécsett élő fiatalok városban maradásának ösztönzésére tehát egyfelől az alulról szerveződő, valódi közösségek számára és az identikus véleményformálók számára célszerű lehetőséget biztosítani a munkahelyteremtés és a lakhatás mellett, valamint törekedni kell arra, hogy bizonyos szakmák, tevékenységek visszanyerjék vagy megszerezzék azt a presztízst, amely magára vonja a fiatalok figyelmét. Mindezek érvényre juttatása érdekében célszerű lehet az önkormányzatnak ösztönöznie olyan autonóm, kreatív szerveződések, csoportosulások létrehozását, amelyek képesek a fiatalok nyelvén kommunikálva számukra olyan programlehetőségeket biztosítani, amelyek a fiatalok nagyobb számban történő csatlakozását és bevonódását, ezzel együtt társadalmi integrációs lehetőséget is biztosítanak. Ilyen terület lehet például a zenei és klubélet, ahol könnyen elő lehet mozdítani önszerveződő közösségek létrejöttét, s ezek mintájára újabb területeket is be lehet vonni az említett folyamatba. Az ilyen jellegű integrációs hatással bíró szerveződéseken keresztül is élhetőbb és jobban „eladható” lenne a város. Fontos megakadályozni, hogy a fiatalok - akikben természetszerűleg is több a kezdeményezőkészség -, azt tapasztalják, hogy folyamatosan korlátok közé szorulnak, mert így gyorsan elveszthetik az ambícióikat, motivációjukat. Ennek érdekében fokozni kell a fiatalok részvételét az őket érintő döntés előkészítő és döntéshozó folyamatokban, hogy ténylegesen és célszerűen megjelenhessenek az ő szempontjaiknak és igényeiknek megfelelő megoldások a programok, projektek megvalósítása, kivitelezése során. Így biztosítható számukra egy reális, elfogadható, szerethető jövőkép, amelyben megtalálhatják a maguk helyét és szerepét, egyúttal amelynek feltételrendszerében kielégítésre kerülhetnek a részükről jelentkező igények. Olyan környezetet szükséges biztosítani, ami a fiatalok számára meggyőző és elfogadható megoldásokat, lehetőségeket, az általánoshoz és átlagoshoz képest bizonyos „többletet” kínál fel számukra mind az egészségügyi-, mind a szociális-, a kulturális, az oktatási, a sportolási elképzeléseiket illetően, de elsősorban a munkavállalás és a családalapítás terén. Célszerű a soron következő fejlesztési programok, projektek során a fiatalok által meghatározott szempontokat nagyobb mértékben figyelembe venni mind a tervezés, mind a kivitelezések során, így folytatni kell például a kerékpárutak továbbépítését ahhoz, hogy Pécs „fiatal-barát önkormányzattá” válhasson.

23


Fontos megállapítás tehát a fentiek alapján, hogy a kiszámítható, biztonságos, perspektivikus jövő, s így a fiatalok városban való maradásának záloga a fiatalok integrált, társadalmi és lokális értelemben vett beágyazottsága, ti. azok maradnak közülük könnyebben és szívesebben a városban, akik „megtartó” erőt képviselő támogató jellegű társas (családi, baráti, iskolai és munkahelyi) kapcsolatokkal rendelkeznek. A kérdőíves megkérdezés eredményei Az ifjúsági koncepció kidolgozásának előkészítése során a helyi ifjúság tagjainak véleménye is leképezésre került. Ennek érdekében kérdőíves adatgyűjtés került megvalósításra két különböző kérdőív alkalmazásával. Az első mérőeszköz a városban jelenleg rendelkezésre álló különböző szolgáltatásokkal való elégedettségre és az adott területhez kapcsolódó fejlesztési igényekre, javaslatokra kérdezett rá. A második kérdőív a fiatalokat és környezetüket érintő problémákkal foglalkozott. Az adatgyűjtés módszereként mindkét kérdőív esetében önkitöltős kérdőív került alkalmazásra. A kérdőívek elérhetőségét és a minél egyszerűbb kitöltés lehetőségét az interneten való lekérdezés biztosította. Egyfelől a városban működő középiskolák fenntartója – a KLIK Pécsi Tankerületi Központja -, másfelől pedig a Pécsett működő egyházi fenntartású iskolák kerültek bevonásra a kérdőívek kitöltetésének céljából, illetve a Pécsi Tudományegyetem Oktatási Igazgatósága. Az adatgyűjtés támogatása érdekében az említett intézmények, illetve szervezeti egység vezetői abból a célból kerültek megkeresésre, hogy juttassák el diákjaikhoz, illetve hallgatóikhoz mindkét kérdőív elérhetőségét és bíztassák őket a válaszadásra. A válaszadásra mintegy két hét állt rendelkezésre. A válaszadók önkéntesen, anonim módon tölthették ki a kérdőíveket. Az adatgyűjtés lezárásakor a városban jelenleg rendelkezésre álló különböző szolgáltatásokkal való elégedettségre fókuszáló kérdőívet összesen 472 fő, míg a fiatalokat és környezetüket érintő problémákkal kapcsolatos kérdőívet összesen 484 fő töltötte ki. Az eredmények megfelelő értékelése érdekében hangsúlyozni szükséges, hogy a válaszadói minta nem számít reprezentatívnak, így az eredmények alapján a városban élő ifjúság egészére érvényes következtetések e körülmény szem előtt tartása mellett vehetők figyelembe. A pécsi ifjúság városban tapasztalható feltételekkel és lehetőségekkel való elégedettségének, illetve a kapcsolódó fejlesztési igények felmérése A témakör vizsgálata során megfogalmazott kérdések minden érintett tématerülettel kapcsolatban két részből álltak: az első kérdésrész az adott témával kapcsolatos jelenlegi helyzet megítélését, a második kérdésrész pedig az adott témával kapcsolatos fejlesztés fontosságát firtatta. A válaszadók mindkét kérdésrész esetén egy-egy ötfokozatú skálán jelölhették a véleményüket, ahol a skála 1-es értéke a kontextustól függően a leginkább negatív-, míg az 5-ös érték a leginkább pozitív véleményt fejezte ki. A skálák segítségével történt véleménynyilvánítást követően a fiataloknak alkalmuk volt nyitott kérdésekre válaszolva közreadni, hogy mit javasolnak az érintett terület esetében megváltoztatni, fejleszteni.

24


A válaszadók nemenkénti megoszlását tekintve 61,1% nő és 38,9% férfi töltötte ki a kérdőíveket. A tanulmányi státuszt illetően 44,7% középiskolai diák és 55,3% egyetemi hallgató adott választ. 1. táblázat: A kérdőíveket kitöltő fiatalok nemek és tanulmányi státus szerinti megoszlása

Nemek aránya:

Férfi: 38,9%

Tanulmányi státusz arányai:

Diák: 44,7%

Nő: 61,1%

Hallgató: 55,3%

Forrás: saját adatok alapján Az első kérdés a városban rendelkezésre álló oktatási és képzési lehetőségekkel kapcsolatos vélemény megismerését célozta. A válaszok alapján megállapíthatóvá vált, 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0

4,36 3,8

jelenlegi helyzet fejlesztés fontossága megítélése

hogy a jelenlegi helyzet megítélése a közepesnél jobb, ugyanakkor a fejlesztés iránti igény jelentősebb mértékű elvárásként jelent meg. Az oktatási és képzési lehetőségekkel kapcsolatos változtatások között a középiskolás korosztály tagjai a kevesebb óraszámot, a felesleges órák elhagyását javasolták, mindemellett több segítséget igényeltek a továbbtanulásra való felkészüléshez. Az egyetemista korcsoport tagjai körében szintén a „tölteléktárgyak” elhagyása,

valamint a tananyagok egyenletesebb elosztása és „rendes” leadása szerepelt az igények között, mellettük az MA szintű képzések és a gyakorlati oktatás lehetőségeinek bővítése fogalmazódott meg változtatási javaslatként. A második kérdés a szabadidő eltöltésével kapcsolatosan rendelkezésre álló lehetőségekkel (kultúra, szórakozás, sport) való elégedettségre kérdezett rá. A területre vonatkozóan megfogalmazódott vélemények ugyancsak a közepesnél valamivel jobb megítélést mutatnak, a fejlesztés szükségessége ebben az esetben is magasabb számértékkel szerepelve emeli ki annak fontosságát. A szabadidő eltöltésével 25


5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0

4,24 3,68

jelenlegi helyzet megítélése

fejlesztés fontossága

kapcsolatban a javaslatok között a középiskolások részéről a jelenlegihez képest még több sportolási lehetőség biztosítása (különösen az uszoda és az Aquapark kialakítása) szerepelt a válaszok között. Emellett még több szórakozóhely nyitása és olyan közösségi rendezvények szervezése is megfogalmazódott a részükről, ahol a diákok többet találkozhatnak egymással. Az egyetemi hallgatók javaslatai szerint ugyancsak szükség lenne egy új uszodára és több

szabadtéri sportpályára, illetve sportparkok kialakítására. Ezekhez kapcsolódóan pedig a tömegsport további fejlesztését, illetve több kulturális – elsősorban szabadtéri – program szervezését javasolták egy fesztiválok szervezésére alkalmas terület Pécsett történő kialakítása mellett. A harmadik kérdés a munkavállalás és a jövedelemszerzés – ehhez kapcsolódóan a fiatalok vállalkozóvá válásának – lehetőségeire és feltételeire irányult. E kérdés tekintetében a közepesnél alacsonyabb elégedettség mutatkozik a jelen helyzetet illetően. Mellette a fejlesztésre való határozott, fokozott igény megfogalmazódása is a 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0

4,43

2,83

jelenlegi helyzet megítélése 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0


4,13 3,38



változtatás szükségességét jelzi. Javaslatként mind a középiskolai-, mind pedig az egyetemista válaszadók részéről több, diákmunkaként végezhető munkalehetőség biztosítása jelent meg a leggyakrabban említett igényként. Ezen túlmenően a javaslatok között szerepelt a fiatal vállalkozók számára biztosítandó inkubátor ház, a friss, pályakezdő diplomások számára kínált több munkalehetőség biztosítása és a tanulmányok során garantált gyakorlati hely szavatolása. A negyedik kérdés a jelenleg a városon belül rendelkezésre álló közlekedési lehetőségekre és a kapcsolódó infrastruktúra megítélésére vonatkozott. Amint az a válaszokból kiderült, a városi közlekedéssel való elégedettség meghaladja a közepes szintet, azonban itt is megjelenik a fejlesztésre való igény. A változások és fejlesztések tekintetében megfogalmazott javaslatként a középiskolás diákok a kerékpáros közlekedési lehetőségek fejlesztését (új

kerékpárutak, kerékpár tárolók kialakítását, kerékpár-bérlési lehetőségek rendelkezésre bocsátását), valamint a buszmenetrend sűrítését és az utak állapotának javítását 26


említették. Az egyetemista korcsoport tagjai az előbbiekben már felsorolt javaslatokon kívül a buszjegy-automaták telepítését, a járdák állapotának javítását és az éjszakai járatok sűrítését, valamint a nagyobb magyarországi városok elérését lehetővé tevő jobb vonat és buszközlekedés kialakítását javasolták. 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0

4,53 3,06



Az ötödik kérdés az egészségügyi és szociális ellátásokkal való elégedettségre irányult. A jelen helyzettel való elégedettség inkább közepesnek tekinthető. Ugyanakkor a fejlesztéssel kapcsolatos igény egyértelműen kimutatható. A jelenlegi egészségügyi ellátást célzó változtatások tekintetében mind a középiskolások, mind pedig az egyetemisták a rövidebb várakozási idő érdekében több orvos, háziorvos és családorvos alkalmazását javasolja, illetve

az egészségügyi dolgozók számára történő további fizetésemelést, valamint a kórházak, egészségügyi intézmények modernizálását és az egészségügyi felszerelések, infrastruktúra fejlesztését említették. A következő kérdésre való válaszadással a kereskedelmi és vásárlási lehetőségekről nyilvánítottak véleményt a megkérdezettek. Az erre a kérdésre adott válaszok arra utalnak, hogy bár a válaszadók a jelenlegi helyzettel nem teljes mértékben elégedettek, 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0

3,97


3,51


a fejlesztés fontosságát így is „csak közepesnek” ítélték. A fejlesztést tekintve a középiskolás diákok több nagyáruház és bevásárlóközpont építését javasolták, míg az egyetemi hallgatók inkább a helyi kistermelők termékeinek, üzleteinek hatékonyabb reklámozásával, illetve propagálásával, valamint az üzletek nyitva tartásának meghosszabbításával változtatnának a jelenlegi helyzeten.

A hetedik kérdés arra kereste a választ, hogy mennyiben elégedettek a válaszadók a 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0

3,41


3,72


közhivatalok munkájával, a hivatali ügyintézési feltételekkel és lehetőségekkel. A jelenlegi helyzet megítélése azt mutatja, hogy a közepesnél valamivel jobb az elégedettség, ugyanakkor a fejlesztés igénye sem fogalmazódott meg határozott véleményként, ahogy az a kapott számadatokból kikövetkeztethető. A fejlesztéseket illetően a korcsoporttól függetlenül mind

27


a középiskolai diákok, mind az egyetemi hallgatók körében egységes véleményként jelent meg a gyorsabb ügyintézés feltételeinek a megteremtése, ide értve az online ügyintézési lehetőségek bővítését. 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0

3,5

3,68



A közüzemi infrastruktúrával és szolgáltatásokkal való megelégedettség esetében azt tapasztaltuk, hogy a fiatalok közepesre értékelték a jelenlegi helyzetet, de e területen nem látják sürgető igényét a fejlesztéseknek. A változtatások tekintetében konkrét javaslatként a szolgáltatási díjak mérséklése, illetve az ivóvíz keménységének csökkentése jelentkezett.

A közterületek rendelkezésre állása és minősége tekintetében látható, hogy a fiatalok a jelenlegi helyzettel jellemzően közepesen elégedettek. Ugyanakkor a kérdés vonatkozásában a fejlesztést ebben az esetben is fontosnak tartják. 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0

4,13 3,31



A középiskolások változtatási javaslatként fogalmazták meg a közterületi padok és kukák számának növelését, a parkok tisztántartásának fokozását, a több zöldterület kialakítására való igényt a tisztább utcák és a graffitik eltávolítása mellett. Az egyetemi hallgatók szerint meg kell akadályozni a közterületek állapotának leromlását, kordában kell tartani a hajléktalanok térfoglalását a belvárosban, valamint fokozni

szükséges az éjszakai közbiztonságot és nagyobb mértékben szavatolni a járdák téli síkosság-mentesítését. Összegzésképpen elmondható, hogy az egyes kérdésekre adott, nagyjából az átlagoshoz közeli értékeket képviselő válaszok egyfelől inkább semleges véleményeket tükröznek vissza az egyes területekre vonatkozó jelenlegi helyzet megítélése szempontjából, másfelől a fejlesztések szükségességét viszont már konkrétabban, nagyobb mértékben emelték ki a válaszadók, azaz ezen részkérdések tekintetében inkább kritikai észrevételeket fogalmaztak meg, különösen az egészségügyi és szociális ellátásokat illetően. Az alábbi táblázat (2. táblázat) az egyes kérdésekre adott válaszok kerekített értékeit és a kapcsolódó főbb javaslatokat összegzi.

28


2. táblázat: A pécsi ifjúság városban tapasztalható feltételekkel és lehetőségekkel való elégedettsége és kapcsolódó fejlesztési igényeik, javaslataik összegzése Milyenek ítéli az adott terület helyzetét jelenleg Pécs városában?

Mennyire tartja fontosnak az adott terület fejlesztését a 2017-2020 közötti időszakban? Oktatási, képzési lehetőségek 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 Az adott terület fejlesztésére irányuló főbb javaslatok voltak: -

a középiskolás válaszadók részéről: kevesebb óraszám, a felesleges órák elhagyása, több segítség a továbbtanulásra való felkészülésben;

-

az egyetemista válaszadók részéről: „tölteléktárgyak” elhagyása, a tananyagok egyenletesebb elosztása és „rendes” leadása, az MA szintű képzések és a gyakorlati oktatás lehetőségeinek bővítése.

A szabadidő eltöltését biztosító különböző lehetőségek (kultúra, szabadidő, sport) 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 Az adott terület fejlesztésére irányuló főbb javaslatok voltak: -

a középiskolás válaszadók részéről: a jelenlegihez képest még több sportolási lehetőség biztosítása (új uszoda és Aquapark kialakítása), több szórakozóhely nyitása, olyan közösségi rendezvények szervezése, ahol a diákok többet találkozhatnak egymással;

-

az egyetemista válaszadók részéről: új uszoda, több szabadtéri sportpálya, illetve sportparkok kialakítás, a tömegsport további fejlesztése, több kulturális – elsősorban szabadtéri – program szervezése, egy fesztiválok szervezésére alkalmas terület Pécsett történő kialakítása.

A munkavállalás, jövedelemszerzés feltételei, beleértve a fiatalok vállalkozóvá válásának lehetőségeit is 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 Az adott terület fejlesztésére irányuló főbb javaslatok voltak: -

mind a középiskolás, mind pedig az egyetemista válaszadók részéről egyezően: több, diákmunkaként végezhető munkalehetőség biztosítása, inkubátor ház a fiatal vállalkozók számára, több munkalehetőség biztosítása a friss, pályakezdő diplomások számára, a tanulmányok abszolválásához szükséges gyakorlati hely biztosítása.

Közlekedési infrastruktúra, közlekedési lehetőségek 1 2 3 4 5 1 2 3 Az adott terület fejlesztésére irányuló főbb javaslatok voltak:

4

5

-

a középiskolás válaszadók részéről: kerékpáros közlekedési lehetőségek fejlesztése (új kerékpárutak, kerékpár tárolók kialakítását, kerékpár-bérlési lehetőségek rendelkezésre bocsátását), a buszmenetrend sűrítése, az utak állapotának javítása.

-

az egyetemista válaszadók részéről: kerékpáros közlekedési lehetőségek fejlesztése (új kerékpárutak, kerékpár tárolók kialakítását, kerékpár-bérlési lehetőségek rendelkezésre bocsátását), a buszmenetrend sűrítése, az utak állapotának javítása, buszjegy-automaták telepítése, a járdák állapotának javítása, az éjszakai járatok sűrítése, a nagyobb magyarországi városok elérését lehetővé tevő jobb vonat és buszközlekedés kialakítása.

29


Egészségügyi és szociális szolgáltatások 1 2 3 4 5 1 2 Az adott terület fejlesztésére irányuló főbb javaslatok voltak: -

3

4

5

mind a középiskolás, mind pedig az egyetemista válaszadók részéről egyezően: a rövidebb várakozási idő érdekében több orvos, háziorvos és családorvos alkalmazása, további fizetésemelés az egészségügyi dolgozók számára, a kórházak, egészségügyi intézmények modernizálása, az egészségügyi felszerelések, infrastruktúra fejlesztése.

Kereskedelem, vásárlási lehetőségek 1 2 3 4 5 1 2 Az adott terület fejlesztésére irányuló főbb javaslatok voltak:

3

4

5

-

a középiskolás válaszadók részéről: több nagyáruház és bevásárlóközpont építése;

-

az egyetemista válaszadók részéről: a helyi kistermelők termékeinek, üzleteinek hatékonyabb reklámozása, illetve propagálása, az üzletek nyitva tartásának meghosszabbítása.

Közhivatalok, hivatali ügyintézési lehetőségek 1 2 3 4 5 1 2 3 Az adott terület fejlesztésére irányuló főbb javaslatok voltak: -

5

mind a középiskolás, mind pedig az egyetemista válaszadók részéről egyezően: a gyorsabb ügyintézés feltételeinek megteremtése, az online ügyintézési lehetőségek bővítése.

Közüzemi szolgáltatások 1 2 3 4 5 1 2 Az adott terület fejlesztésére irányuló főbb javaslatok voltak: -

4

3

4

5

mind a középiskolás, mind pedig az egyetemista válaszadók részéről egyezően: a szolgáltatási díjak mérséklése, illetve az ivóvíz keménységének csökkentése.

Közterületek minősége, rendelkezésre állása 1 2 3 4 5 1 2 3 Az adott terület fejlesztésére irányuló főbb javaslatok voltak:

4

5

-

a középiskolás válaszadók részéről: a közterületi padok és kukák számának növelése, a parkok tisztántartásának fokozása, a több zöldterület kialakítása, tisztább utcák, graffitik eltávolítása;

-

az egyetemista válaszadók részéről: a közterületek állagromlásának megakadályozása, a hajléktalanok térfoglalásának kordában tartása a belvárosban, közbiztonság fokozása.

Forrás: saját adatok alapján A városban élő fiatalok élethelyzetének, problémáinak felmérése A pécsi fiatalok élethelyzetéhez és az őket érintő problémákhoz kapcsolódó kérdések során a válaszadók az első kérdőívtől eltérően két opció közül választhattak: az első opció esetén a válaszadó azt jelezhette, hogy a vizsgált probléma inkább a saját, személyesen megélt élethelyzetében fordul elő és jelent számára nehézséget. A másik

30


opció választása során a válaszadó azt jelezhette, hogy a vizsgált probléma inkább a környezetében élők számára jelent nehézséget. A kérdőíveket összesen 484 fő töltötte ki. A válaszadók 56%-a állandó jelleggel Pécsett él, 40,9%-uk napi rendszerességgel, életvitelszerűen Pécsett tartózkodik, míg mindössze 3,1%-uk jelezte, hogy hetente, vagy ritkábban, mint hetente tartózkodik Pécsett, az ő válaszaikat a minta konkretizálása alapján így nem vettük figyelembe. A válaszadók 61,6%-a nő, míg 38,4%-a férfi volt. Az életkori megoszlásokat tekintve a 14-18 évesek korcsoportjába tartozott a válaszadók 47,3%-a, a 19-25 évesek korcsoportjába 49,6%-a, míg a 26-29 évesek korcsoportjába a kérdőív kitöltők 3,1%-a. A válaszadók döntő többsége - 74%-a – a szüleivel él együtt, 8,2%-a egyedül, míg 22,9%a a szülőkön kívül másokkal (például barátokkal, lakótársakkal) osztozik a lakhatásban. A válaszadók 99,2%-a folytat tanulmányokat, míg 11,8%-a tanulmányai mellett dolgozik is. Az alábbiakban a vizsgálati tématerület megnevezését az eredményeket százalékos megoszlásban közlő táblázat címe tartalmazza.

Munkanélküliség 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

82,45%

17,55%

saját probléma

környezetében élők problémája

Eladósodás (hitel, tartozás, kölcsönfelvétel) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

82,9%

17,1%

saját probléma


A válaszadók a munkanélküliséget kisebb mértékben a saját-, jóval nagyobb mértékben a környezetükben élők gondjaként jelölték. Ez arra utal, hogy a tanulói jogviszonnyal rendelkező megkérdezettek többségét kevésbé érinti ez a probléma. A válaszadók között inkább a 19-25 évesek – a tanulás mellett nagyobb mértékben munkavállalók - és a nők vélekedtek úgy, hogy ezt a kérdést saját problémaként tartják számon. Az eladósodás (hitelintézetek felé) kevesebb, mint minden ötödik válaszadót érint saját problémaként. A válaszadók közül kevésbé a 14-18 évesek (akik többnyire még a szüleikkel élnek)-, mint inkább a 1925 évesek (akik között már előfordulnak saját családdal rendelkező vagy egyedülálló hitel igénybevevők) érintettek a probléma kapcsán. A nemeket nézve többségben vannak az eladósodás terhével szembe nézni kényszerülő nők.

31


Kilátástalanság 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

[ÉRTÉK]%

[ÉRTÉK]%

saját probléma


Dohányzás 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

[ÉRTÉK]%

[ÉRTÉK]%

saját probléma


Túlzott mértékű alkoholfogyasztás 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

[ÉRTÉK]%

[ÉRTÉK]%

saját probléma


A kilátástalanságot a válaszadók közel harmada tekinti saját problémájának. Közülük is elsősorban a 19-25 évesek azonosították ezt saját terhükként, akik tanulmányaik előrehaladásában közvetlenül a munkaerő-piaci, elhelyezkedési próbatétel előtt állnak, illetve a korábbiakban a munkavállalással kapcsolatban esetleg már negatív tapasztalatokat szereztek. Mellettük a nők felülreprezentáltsága vált megállapíthatóvá. A dohányzás valamivel több, mint minden ötödik válaszadó számára jelentkezik saját problémaként. Leginkább a 14-18 és a 19-25 évesek korcsoportjai, továbbá a női válaszadók azok, akik a dohányzást nagyobb mértékben saját problémának tekintik. Az itt megállapított arányokban nem szerepelnek azok, akik dohányoznak ugyan, de nem tekintik a saját dohányzásukat problémának. A túlzott mértékű alkoholfogyasztást saját problémaként kevesebb, mint a válaszadók ötöde jelölte. Akinél ez az egészség-kockázat saját problémaként jelentkezik, azok főleg a 14-18 évesek, illetve a nők közül kerülnek ki. Hasonlóan a dohányzással kapcsolatban megállapítottakhoz, itt is csak azon válaszadók szerepelnek, akik tényleges problémaként élik meg saját, általuk túlzott mértékűnek ítélt alkoholfogyasztásukat.

32


Kábítószer-fogyasztás 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

[ÉRTÉK]%

[ÉRTÉK]%

saját probléma


Információhiány 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

[ÉRTÉK]%

[ÉRTÉK]%

saját probléma


Elszigeteltség 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

[ÉRTÉK]%

[ÉRTÉK]%

saját probléma


A kábítószer-fogyasztás alig több mint a válaszadók egytizedét érinti saját problémaként. Elsősorban a 14-18 éves korcsoport tagjai és a nők érintettek a válaszok szerint. Nem meglepő, hogy az előzőekhez képest még alacsonyabb értéket kaptunk a „saját problémaként” való megítélést nézve, különös tekintettel a kábítószer-fogyasztás illegális voltára, amit ilyen módon még kevesebben vállalnak fel, illetve jelölnek saját problémaként. Az információhiány a válaszadók csaknem fele számára jelent saját problémát, közülük is elsősorban a 19-25 évesek és a nők érintettek vele kapcsolatban. Mivel általános kérdésként tettük fel és nem specifikáltuk a válaszokat, ezért azt feltételezhetjük, hogy a 19-25 éves korcsoporthoz tartozókat érintően elsősorban továbbtanulási és munkavállalási vagy bizonyos programokkal kapcsolatos tartalmú információhiányról beszélhetünk. Az elszigeteltség csaknem minden harmadik válaszadó számára jelent saját problémát. Főleg a 19-25 éves korcsoportba tartozók és a nők oldaláról jelentkezik teherként a válaszok szerint, ami azzal magyarázható, hogy ebben az életkorban már konkrétabb igényként jelentkezik a stabil párkapcsolat, a társ felé való komolyabb elköteleződés, amelynek hiányát komoly problémaként is megélhetik a fiatalok.

33


Céltalanság 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

[ÉRTÉK]%

[ÉRTÉK]%

saját probléma


Magányosság 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

[ÉRTÉK]% [ÉRTÉK]%

saját probléma


Unalom 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

[ÉRTÉK]%

[ÉRTÉK]%

saját probléma


A céltalanság szintén a válaszadók több mint harmadát érintően került saját problémaként meghatározásra. Mind a 14-18-, mind pedig a 19-25 éves korcsoportok tekintetében és a nők esetén érzékelhető. A céltalansággal kapcsolatos állásfoglalás érinti a továbbtanulással, pályaválasztással, munka-és párválasztással kapcsolatos kérdéseket egyaránt, amelyek az említett korcsoportokkal nagyobb mértékben kapcsolatba hozhatók. A magányosság hozzávetőlegesen tízből négy válaszadót érint saját problémaként. Közülük elsősorban a 14-18-, valamint a 19-25 évesek körével, illetőleg a nőkkel hozható összefüggésbe, s rávilágít az általános helyzetképben olvasható, a fiatal korosztályokra jellemző magányosság jelenségére. A kapott érték az elszigeteltséggel és az elhanyagolás bizonyos eseteivel is kapcsolatba hozható. Az unalom viszonylag magas előfordulási arányban felbukkanó jelenség, amely a válaszadók között saját problémaként főleg a 14-18 évesek körében jelentkezik, illetve a nők között. Hátterében egyfajta közömbösség húzódik meg, ami a mai, a vizsgálat által érintett fiatal korcsoportokra általánosan jellemző, s ami összefüggésbe hozható a magányossággal, a céltalansággal és az információhiánnyal is.

34


Családon belüli erőszak 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

[ÉRTÉK]%

[ÉRTÉK]%

saját probléma


Elhanyagolás 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

[ÉRTÉK]%

[ÉRTÉK]%

saját probléma


Túlzott internet használat 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

[ÉRTÉK]%

saját probléma

[ÉRTÉK]%


A családon belüli erőszakot a válaszadók valamivel kevesebb, mint egytizede tekintette saját problémájának. Főként a 14-18 évesek és a nők közül azonosították ezt a maguk gondjaként. Mivel érzékeny problémáról van szó, feltételezhető, hogy a viszonylag alacsony érték abból is következik, hogy a fiatalok válaszaikban még anonim feltételek között sem adnak őszinte választ erre a kérdésre. Az elhanyagolás (családi, társas, érzelmi szempontokból egyaránt közelítve) a válaszok szerint közel minden ötödik válaszadó számára jelentkezik saját problémaként. Elsősorban a 1925 évesek és a nők értékelték ezt saját problémaként. A magányosság és az elszigeteltség mellett a három egymással összefüggő negatív jelenség egymással együtt és külön-külön is relatíve magasnak tűnik a válaszadóknak tulajdonított elvárásokhoz képest. A túlzott internethasználat a válaszadók több mint fele számára saját problémaként jelentkezik. A 14-18 és a 19-25 évesek egyaránt problémaként értékelték ezt a vizsgálati dimenziót, a nemeket tekintve pedig ebben az esetben is inkább a női válaszadók. A kapott arány összefüggésbe hozható a nagymintás hazai és külföldi megkérdezések során tapasztaltakkal.

35


Életvezetési nehézségek 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

[ÉRTÉK]%

[ÉRTÉK]%

saját probléma


Lakásproblémák 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

[ÉRTÉK]%

[ÉRTÉK]%

saját probléma


Elhelyezkedés, álláskeresés 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

[ÉRTÉK]%

[ÉRTÉK]%

saját probléma


Az életvezetési nehézségek kicsit több mint a válaszadók ötöde számára jelentkeznek saját problémaként. Legtöbben a 19-25 évesek és a nők körében értékelték saját gondként e jelenséget, amely elsősorban az életkezdési, önállósodási törekvések (önálló lakhatás és saját jövedelem, illetve a szülőktől különálló életvitel) korlátos voltával hozható összefüggésbe.

A lakásprobléma ugyancsak kicsit több mint a válaszadók ötödét érintő saját probléma, amely elsősorban a 19-25 éveseket, tehát az önállósodási törekvések tekintetében elöljárókat és a nőket érinti. A viszonylag alacsonyabb érték a saját problémával kapcsolatban arra utal, hogy a kérdőívet többségében a 19-25 évesekhez képest fiatalabb korcsoportokhoz tartozók töltötték ki. Az elhelyezkedés és az álláskeresés nehézségei a válaszadók mintegy harmada számára jelentkeznek saját problémaként, elsősorban a 1925 éveseket és a nőket érintik. Ahogy a lakás kérdés esetében is, itt is a viszonylag alacsonyabb érték hátterében az áll, hogy a kérdőívet többségében a 19-25 évesekhez képest fiatalabb korcsoportokhoz tartozók töltötték ki.

36


Feleslegesség érzete 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

[ÉRTÉK]%

[ÉRTÉK]%

saját probléma


"Fogyatékosság" 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

[ÉRTÉK]%

[ÉRTÉK]% saját probléma


Tanulási nehézségek 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

[ÉRTÉK]%

[ÉRTÉK]%

saját probléma


A feleslegesség érzete szintén minden harmadik válaszadónak jelent saját problémát, közülük is elsősorban a 14-18 évesek és a nők számára. A korcsoportra jellemző céltalanság, elszigeteltség, valamint inaktivitás, passzivitás ugyancsak egyértelműen összefüggésbe hozhatók a válaszok tekintetében az itt kapott „saját probléma értékkel”, tehát ezeket a kérdéseket célszerű együtt figyelembe venni, komplex módon megközelíteni és kezelni. A fogyatékosság (fizikai és szellemi, illetve halmozott értelemben) problémája száz válaszadó közül valamivel több, mint öt számára jelent saját problémát. Főként a 14-18 évesek közül, nemi hovatartozástól függetlenül választották ezt az opciót a válaszadók saját problémaként. A fogyatékossággal élők esetében fokozott kockázattal jelentkezik az elszigetelődés, elmagányosodás. A tanulási nehézségeket a válaszadók közel harmada deklarálta saját problémájaként, közülük is elsősorban a 19-25 éves korcsoport tagjai, nemi hovatartozástól függetlenül. A viszonylag magas érték összefüggésbe hozható a magányossággal, a fiatalok magukra hagyatottságával: a legfontosabb kérdésekben nem kapnak megfelelő iránymutatást és támogatást szülői és oktatói-, illetve szakellátási oldalról.

37


Beilleszkedési nehézségek 100 90 80

[ÉRTÉK]%

70 60 50 40 30

[ÉRTÉK]%

20 10 0 saját probléma


Pénz-, ill. jövedelemhiány 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0


saját probléma


Szórakozási, kikapcsolódási lehetőségek hiánya 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0


saját probléma


A beilleszkedési nehézségeket tízből csaknem három válaszadó értékelte saját problémaként, főként a 19-25 éves korcsoport tagjai és a nők. A beilleszkedési problémák a továbbtanulással és a munkahelyi környezetbe való belépéssel járnak együtt leginkább a korcsoport esetében s felhívják a figyelmet a mikroközösségek, társadalmi csoportok, szubkultúrák integrációs és szocializációs funkcióinak problémáira, szák keresztmetszeteire. A pénz és jövedelemhiány közel minden negyedik válaszadót érinti saját problémaként. A korcsoportok közül a 19-25 évesek, a nemek közül pedig a nők esetében jelentkezik leginkább. A probléma tehát elsősorban az önállósodási törekvéseiben konkrétabb igényeket megfogalmazó korcsoportra érvényes, a nők esetében pedig nagyobb arányú jelentkezése érzékelhető. A szórakozási, kikapcsolódási lehetőségek hiányát meglepően a válaszadók több, mint 40%-a értékelte saját problémájaként, minden korcsoportra nézve, közülük – ebben az esetben is főleg a női válaszadók. A pécsi lehetőségekhez képest kevésbé várt érték az érdeklődés és az információk relatív hiányára, valamint a város – külföldi hallgatók növekvő részvételéhez kötődő – a vizsgálati területet döntően átstrukturáló hatásával hozható összefüggésbe.

38


Szabadidő-eltöltési lehetőségek hiánya 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

[ÉRTÉK]%

[ÉRTÉK]%

saját probléma


Sorstársakkal való találkozás hiánya 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0


saját probléma


Természetjárás, kirándulás, friss levegő hiánya 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

[ÉRTÉK]%

[ÉRTÉK]%

saját probléma


A szabadidő-eltöltésével kapcsolatos lehetőségek hiányát szintén – a várthoz képest meglepően - minden negyedik válaszadó, korcsoporttól függetlenül saját problémaként értékelte, míg a nemi hovatartozást tekintve itt is inkább a nők. Ennél a vizsgálati területnél a megelőzőleg a szórakozási, kikapcsolódási lehetőségek hiányával kapcsolatban feltételezettekre lehet elsősorban szintén következtetni. A sorstársakkal való találkozás lehetőségének a hiánya a válaszadók több, mint harmadát érintő probléma, amely a válaszadók szerint elsősorban a 14-18 és a 19-25 évesek valamint a nők körében jellemző. A kérdésekre adott válaszok az elszigetelődéssel, magányossággal, valamint a korcsoportok esetében tapasztalt passzivitással, inaktivitással egyaránt összefüggésbe hozhatók.

A természetjárás, szabadban végbemenő programok hiányát a válaszadók közül megközelítőleg minden második személy saját problémaként éli meg, főként a 19-25 éves korcsoport tagjai és a női válaszadók. A csekély aktivitásra való hajlam mellett tehát megjelenik a szabadidő eltöltésének pozitív tartalommal való igénye is, azonban a konkrétabb motivációk és a tényleges cselekvések tekintetében hiányok merülhetnek fel.

39


Munkahelyi problémák 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

[ÉRTÉK]%

[ÉRTÉK]%

saját probléma


Tanárokkal, oktatókkal szembeni problémák, konfliktusok 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

[ÉRTÉK]%

[ÉRTÉK]%

saját probléma


Szülőkkel való együttélés problémái 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

[ÉRTÉK]%

[ÉRTÉK]%

saját probléma


A munkahelyi problémák valamivel több, mint a válaszadók egytizede esetében jelentenek saját problémát, hiszen közülük a többség egyelőre tanulói jogviszonya mellett nem dolgozik, a szüleivel él közös háztartásban. Ennek megfelelően a tanulás mellett már a munka világába is bekapcsolódott válaszadói kisebbséget érinti tényleges problémaként a kérdés. A tanárokkal és az oktatókkal kapcsolatos problémákat a válaszadók mintegy harmada tekintette saját problémájának, amit közülük elsősorban a 14-18 évesek éreznek leginkább a magukénak. A válaszadók többsége középiskolai diák, tanulói létük és a tanáraikhoz fűződő viszony differenciált a hallgatói léthez és az egyetemi oktatókhoz fűződő kapcsolatokhoz képest, nagyobb mértékben terhelt problémákkal és konfliktusokkal.

A szülőkkel való együttélés nehézségei kevesebb, mint a válaszadók harmada esetében jelentkeznek saját problémaként, többségében a 14-18 évesek és a nők körében. A korcsoporthoz tartozó válaszadók nagyobb része a szüleivel közös háztartásban él, azonban markáns önállósodási törekvéseket fogalmaz meg időről időre, ami a szülőkkel való együttélésben jelentkező problémákat, konfliktusokat generál. 40


Szükségesnek gondolt eszközök (okostelefon, laptop, stb.) hiánya 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

[ÉRTÉK]%

[ÉRTÉK]%

saját probléma


A szükségesnek gondolt eszközök hiányát kevesebb, mint a válaszadók ötöde tekinti saját problémájának, közülük is főleg a 14-18 évesek, nemi hovatartozástól függetlenül. A főleg a tömegmédiához, illetve infokommunikációhoz és kapcsolódó értékekhez, elvárásokhoz, magatartásokhoz és szokásokhoz tartozó eszközök egy része státusz szimbólumként, illetve a korcsoportokból verbuválódó közösségekhez, csoportokhoz való tartozást is kifejezi.

A válaszadók problémákkal kapcsolatos véleményeinek összegzéseként megállapítható, hogy a jelentősebb mértékben (30% körüli vagy azt meghaladó) saját problémaként definiált vizsgálati kérdések között szerepel a vizsgált problématerületek döntő többsége: a kilátástalanság, az információhiány, az elszigeteltség, a céltalanság, a magányosság, az unalom, a túlzott internethasználat, az elhelyezkedés, álláskeresés, a feleslegesség érzete, a tanulási nehézségek, a beilleszkedési zavarok, a pénz-és jövedelemhiány, a szórakozási és kikapcsolódási lehetőségek-, a szabadidő-eltöltési lehetőségek-, a sorstársakkal való találkozás hiánya, a természetjárás, kirándulás hiánya, a tanárokkal, oktatókkal való konfliktusok, valamint a szülőkkel való együttélés problémái. Ezek közül is kirívóan magas értékekkel szerepelnek az információhiány, az unalom, a túlzott internethasználat, a pénz-és jövedelemhiány, a szórakozási és kikapcsolódási lehetőségek-, a szabadidő-eltöltési lehetőségek-, a természetjárás, kirándulás hiánya esetében kapott számadatok, amelyek nagyobb mértékben összefüggésbe hozhatók és illeszthetők a nagymintás országos kutatások eredményeihez, illetve azok főbb megállapításaihoz. Az egyes csoportok tekintetében nem jelölhető meg olyan korcsoport, amelynek tagjai minden vizsgált probléma-terület esetén egyaránt magas kitettséggel bírnának 2. A nemi hovatartozást illetően a női válaszadók közül jellemzően többen éltek meg saját problémaként nehézségeket, mint a férfi válaszadók.

A 25-29 éves korcsoport tagjai esetén figyelemmel szükséges lenni arra a tényre, hogy ezen válaszadók mindkét egyéb vizsgált korcsoport tagjaihoz képest lényegesen kisebb számban vettek részt a válaszadásban. 2

41


A

KONCEPCIÓ JOGFORRÁSA, ILLESZKEDÉSE A HELYI ÉS ORSZÁGOS STRATÉGIÁKHOZ, JOGFORRÁSOKHOZ

A koncepció hátterében számos ENSZ-, uniós és hazai jogforrások húzódik meg, amelyek az ifjúsággal kapcsolatos különböző területek és kérdések vonatkozásában adnak tájékoztatást. Az alábbiakban ezek olvashatók részben időrendi sorrendben. Az ENSZ egyezmények közül kiemelt figyelmet érdemel a Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, valamint az Oktatásban Alkalmazott Megkülönböztetés Elleni Küzdelemről Szóló Egyezmény. Az Európai uniós jogforrások közül a tárgykör szempontjából kiemelhető Az Európai Bizottság Fehér Könyve - Új lendület Európa fiataljai számára (Európai Közösségek Bizottsága Brüsszel, 2001. 11. 21.), Az Európai Unió ifjúsági stratégiája - befektetés és az érvényesülés elősegítés. Megújított nyílt koordinációs módszer a fiatalok előtt álló kihívások és lehetőségek kezelésére (Európai Közösségek Bizottsága Brüsszel, 2009. 04. 27.), valamint a Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés (2010–2018) (2016/C 120/06). A rendszerváltás utáni időszaktól kiindulva A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a települési önkormányzatok feladatkörében írta elő a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodást, a gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatok ellátását (70. §. (1) bekezdés). Az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, illetve az 1993. évi LXXXIX. törvény a közoktatásról ugyancsak érintették az ifjúsággal kapcsolatos jogok és tevékenységek ellátását. Az 1995. évi LXIV. törvény a Gyermek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról az ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok ellátásának szervezeti rendjét, valamint az ifjúságügyért felelős miniszter feladatait is deklarálta. A 15/1998. (IV. 30.) NM rendeletben olvashatunk a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről. A 2003. évi CXXV. törvény rendelkezett az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról, a 2005. évi LXXXVIII. törvény pedig a közérdekű önkéntes tevékenységről. Pécs Megyei Jogú Város 2006-2010-ig szóló Ifjúsági Koncepcióját 2006-ban fogadta el az önkormányzat. 2009-ben országgyűlési határozat szintjére emelkedett az ifjúságügy, amelyet a Nemzeti Ifjúsági Stratégia tett kézzelfoghatóvá. A Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról szóló 88/2009. (X. 29.) számú Országgyűlési határozat 2/c pontja írta elő a Kormány számára cselekvési terv készítését, valamint a 2014. év tavaszi ülésszakra beszámoló készítését. A Nemzeti Ifjúsági Stratégia 2010-2011. évekre vonatkozó cselekvési tervéről (I. cselekvési terv) adott számot a 1012/2010. (I. 22.) számú Kormány határozat. 42


Magyarország Alaptörvényében (2011. április 25.) rögzítésre került, hogy Magyarország különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. A 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatok közé sorolta az ifjúsági ügyeket. A 13. § (1) bekezdés 15. pontja szerint az önkormányzat feladata a sport és ifjúsági feladatokról való gondoskodás. Az Új Nemzedék Jövőjéért Program (1494/2011. (XII. 27.) Korm. határozat) a Kormány ifjúságpolitikai keretprogramját tartalmazza. Ugyancsak 2011-ből származik a CCXI. törvény a családok védelméről, valamint a 1494/2011. (XII. 27.) Kormány határozat az Új Nemzedék Jövőjéért Program, a Kormány ifjúságpolitikai keretprogramjának elfogadásáról. A 1590/2012. (XII.17.) kormányhatározatban foglaltak állást a Nemzeti Ifjúsági Stratégia 2012-2013. évekre vonatkozó cselekvési tervéről (II. cselekvési terv). A 1068/2012. (III. 20.) Korm. határozat a Nemzeti Önkéntes Stratégia 2012–2020 elfogadásáról és a végrehajtásához szükséges középtávú feladatokról adott tájékoztatást. A 2013. évi LXXVII. törvény szól a felnőttképzésről, a 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet pedig a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról rendelkezett. A 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet szól a nemzetiség óvodai nevelésének irányelvéről és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. A 2000-es évek óta több kezdeményezés is volt az ifjúsági törvény létrehozására, míg 2015-ben az Ifjúságszakmai Egyeztető Fórum (ISZEF) egyik legfontosabb célkitűzései között kapott helyet egy ifjúsági törvény koncepció előkészítése. A humán közszolgáltatások területi differenciálásáról ad számot a 1709/2015. (X. 5.) Korm. határozat. A fentiek mellett ágazati és horizontális jogszabályok (közoktatás, szociális ellátások, gyermekvédelem, közművelődés, munkaügy stb. illetve önkéntesség, egyesülési jogról szóló törvény, egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény, stb.), valamint a Baranya Megyei Önkormányzat és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata által elfogadott ágazati és szakmai koncepciók, stratégiai tervek, és határozatok fogalmaznak meg az ifjúsággal kapcsolatos célkitűzéseket és intézkedéseket. Az intézményi folyamatokat és szinteket nézve említést érdemel az Európai Unió Ifjúsági Stratégiája, az ahhoz illeszkedő Nemzeti Ifjúsági Stratégia (NIS), valamint az ifjúságpolitikai tervezést képviselő Új Nemzedék Jövőjéért Program. A Nemzeti Ifjúsági Stratégiához rendelt cselekvési tervek ugyancsak különböző szinteket jelentenek a tervezésben, ezek nagyobb mértékű összehangolása folyamatban van. A háttérintézményeket érintő változást jelzi, hogy a korábbi háttérintézmény, a Mobilitás helyett létrejött az Új Nemzedék Központ. A koncepció különböző szintű stratégiákhoz való kapcsolódása tekintetében az alábbiakat vettük figyelembe. 43


A koncepció illeszkedik a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiához (NTFS), az ifjúság hátrányokat szenvedő csoportjainak felzárkóztatása tekintetében megfogalmazottak révén, valamint az Európai Unió Ifjúsági Stratégiájával annak ifjúsági jövőképét meghatározó szempontok megerősítésével: egyfelől az ifjúságba történő befektetés fontosságának hangoztatásával, valamint az ifjúság érdekérvényesítésének támogatásával. További illeszkedés érhető tetten a koncepció és a Nemzeti Ifjúsági Stratégia (NIS) Önálló egzisztencia – A fiatalok munkavállalásának, otthonteremtésének elősegítése” elnevezésű célkitűzéséhez kapcsolódóan, valamint a generációk közötti tudás- és tapasztalatcsere, a generációk közötti kapcsolatok, valamint az aktív közösségi szerepvállalás erősítése az önkéntesség és a karitatív munka előmozdítása terén megfogalmazottakkal. A koncepció a NIS-re épülő, a Kormány ifjúságpolitikai keretprogramját alkotó Új Nemzedék Jövőjéért Programhoz (1494/2011. (XII. 27.) Korm. határozat) ugyancsak kapcsolatot talált, ahogy a Nemzeti Vidékstratégiához is. A koncepció harmonizál a 1709/2015. (X. 5.) a Humán közszolgáltatások területi differenciálásáról szóló Korm. határozat fiatalok helyben maradását szolgáló célok megvalósításával, így például a közszolgáltatások személyre szabott nyújtásával, a demográfiai folyamatok területileg kiegyenlítettebb és fenntarthatóbb lezajlása érdekében. A koncepció megfelelően illeszkedik a Duna Régió Stratégia (DRS) 9. prioritásához az emberi erőforrásba és képességekbe való befektetés fontosságának kiemelése révén, települési szintű, helyi igényekre épülő, munkaerő-piaci keresletre reagáló programok támogatásán keresztül. A koncepció az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programhoz (EFOP) a család társadalmi szerepének kiemelésével, a fiatalok helyben tartásának, képességeik kibontakoztatásának fontosságát említve csatlakozik, illetve az aktív befogadás, többek között az esélyteremtés és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében megfogalmazott, illetve a család és ifjúság társadalmi részvételének növelése céljából deklarált prioritásokhoz egyaránt kapcsolódik. Ugyancsak összhangot képez a koncepció az Európa 2020 vonatkozó prioritásaival, amelyek a következők: az intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása; fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátiabb és verseny-képesebb gazdaság; inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése. A koncepció kapcsolódik az Európa 2020 Stratégia helyi közösségek társadalmi gazdasági folyamatokba való bekapcsolódása, aktív részvétele érdekében priorizált foglalkoztatottak számának növekedését irányzó céljaival. A koncepció kiemeli a helyi munkaerő-piaci integráció fontosságát, amely által csökkenhet a munkaerő-piaci szempontból hátrányokat szenvedő célcsoportokat – így a fiatalokat – sújtó szegénység és társadalmi kirekesztettség. A koncepció kapcsolódik a Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni stratégiához, kiemelve a társadalmi felzárkóztatás során a munkaerőpiacra való bekapcsolódási esélyek fontosságát. A koncepció támogatja az alacsonyan kvalifikáltaknak különböző

44


képzések keretében való részvételét a munkaerő-piaci integráció megvalósítása érdekében. Az Egész életen át tartó tanulás stratégiájával való harmonizáció az egész életen át tartó tanuláshoz való hozzáférhetőség javítása, a minőségi oktatás elterjesztése és fenntartása célkitűzések közös képviseletében teljesedik ki . A Digitális Jólét Programhoz való kapcsolódás tetten érhető abban, hogy a koncepció támogatja a magyar oktatási rendszer digitális átalakításának elősegítését, a tanárok, oktatók számára lehetőség biztosítását jelenti a digitális kompetenciák fejlesztésére.

45


CÉLKITŰZÉSEK Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Ifjúságpolitikai Koncepciója és Cselekvési Terve 2017-2022 az Önkormányzat által deklarált általános, átfogó célkitűzésből indul ki, mi szerint az Önkormányzat ….. „az ifjúsági koncepció megalkotásával hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a Pécsett élő fiatalok otthon érezzék magukat a városban, helyben valósítsák meg elképzeléseiket, tudatos és felkészült állampolgárként járuljanak hozzá a város fejlődéséhez, megteremtve maguk és a helyi társadalom számára biztonságos jövőt”. Az ifjúságpolitikai koncepció célrendszere kettős: egyfelől fontos, hogy aktuális képet adjon a városban élő ifjúság aktuális helyzetéről, igényeikről, szükségleteikről, az őket érdeklő és érintő legfontosabb problémákról, kérdésekről, az ezekhez kapcsolódó véleményekről és javaslatokról. Mindennek érdekében a fiatalok városi környezetben való létfeltételeit és lehetőségeit bemutató helyzetfeltárásra, illetve igény-és szükségletfelmérésre került sor a Pécsett élő fiatalok körében. A koncepció alkotása szempontjából ennek megfelelően megfelelő súllyal estek a latba a helyzetfeltárás során kijelölt vizsgálati területekkel kapcsolatos visszajelzések: az oktatási, képzési-, a szabadidő eltöltését biztosító különböző lehetőségekkel (kultúra, szabadidő, sport), a munkavállalás, jövedelemszerzés feltételeivel - beleértve a fiatalok vállalkozóvá válásának lehetőségeivel - kapcsolatos tényállapotokat és véleményeket, a közlekedési infrastruktúra sajátosságaira, a közlekedési lehetőségekre, az egészségügyi és szociális szolgáltatások milyenségére és elérhetőségére irányuló értékelések. Ugyancsak értékelhető kép keletkezett a kereskedelem keretében rendelkezésre álló vásárlási feltételekkel, a közhivatalok, hivatali ügyintézési lehetőségekkel, a közüzemi szolgáltatások kiépítettségével, valamint a közterületek minőségével és rendelkezésre állásával kapcsolatos meglátásokról és beállítódásokról. A koncepcióalkotás célja volt másfelől az is, hogy az előzetesen feltárt igények és szükségletek, illetve vélemények, javaslatok alapján felvázolásra kerüljön a Pécsett élő ifjúság helyben tartása és partnerként történő bevonása érdekében az a cselekvési program, amely konkrét feladatok, intézkedések meghatározásával szolgálhatja a koncepció gyakorlatban történő megvalósítását. A tárgykörben folytatott kutatások és jelen vizsgálat eredményei is rámutattak, hogy az ifjúság esetében komplex, több szereplő partneri együttműködése által megvalósuló intervenciók vezethetnek eredményre. Ezek során biztosítani szükséges a fiatalok számára azokat a lehetőségeket, amelyek önálló, autonóm, felelősségvállalásra képes, megfelelő belátással rendelkező felnőtté válásukat segíti elő. Fentieket figyelembe véve határozódtak meg a célkitűzések. A célok megfogalmazása során fontos szempontként merült fel a nemzeti és a megyei szintű, az ifjúság helyzetének javítását célzó további szakmai koncepciókkal való szinergia megteremtése is.

46


Első stratégiai cél: A szellemi tőke piackonform tudásként történő biztosítása a pécsi fiatalok számára munkaerő-piaci értelemben vett versenyképességük fokozása érdekében; Pécs „tudásváros”, „tudáserőforrás központ” szerepének hangsúlyozása; A piacképes szellemi tőke biztosítása keretében említhető képzési, átképzési és továbbképzési intervenciók olyan folyamatos, egyének és csoportok alkalmazkodását biztosító, a társadalmi és gazdasági innováció elősegítését célzó beavatkozások sorozatát jelenti, amely a szemléletmód, az egyéni tudástőke, a készségek és képességek, kompetenciák és magatartások megváltoztatásával járul hozzá nemzetek, térségiterületi egységek, települések és közösségek, valamint intézmények és szervezetek teljesítményének, hatékonyságának és eredményességének, illetve versenyképességének javulásához. Pécsett országos és nemzetközi viszonylatban is rendkívül jelentős, gazdag hagyományokra és univerzális értékekre épülő, kiterjedt, többszintű oktatási, képzési infrastruktúra áll rendelkezésre. Itt található az ország első egyeteme, amely mellett az oktatás és nevelés, valamint képzés különböző szintjeit képviselő intézményeket viszonylag nagyobb számban találunk. Az oktatás, képzés differenciált területeit, különböző szintjeit átható változások, reformfolyamatok egyik fő célja az oktatás, képzés kimeneti-, illetve a munkaerőpiac bemeneti oldalának hatékonyabb egymáshoz illesztése a gazdaság igényeinek megfelelő minőségű és mennyiségű munkaerőforrás szavatolása, valamint a foglalkoztatottság növelése és a munkanélküliség csökkentése érdekében. Az említett keresleti és kínálati oldalak közt mind a mai napig fennmaradt illeszkedési problémák, eltérések kompenzálása érdekében piackonform tudást szükséges biztosítani a különböző képzésekben részt vevő tanulóknak és hallgatóknak, valamint lokális szintű folyamatos érdekegyeztetést célszerű működtetni a szociális partnerek részvételével. A piaci igényeknek eleget tevő tudástőke biztosításához magas minőségi értékét képviselő, gyakorlatban alkalmazható tudást közvetítő képzési, oktatási szolgáltatásokra, jól képzett oktatókra, motivált, naprakész információkkal rendelkező diákokra és hallgatókra, illetve jól felszerelt, modernizált oktatási intézményekre van szükség minden szinten. A stratégiai célhoz kapcsolódó célkitűzések: -

Az önkormányzat és a városban jelen lévő képzési intézmények, valamint a munkaadói szervezetek kapcsolatának további erősítése; az Önkormányzat és a képzési, oktatási intézmények, valamint munkaadói szervezetek helyi fejlesztéspolitika terén történő együttműködése révén biztosítani szükséges, hogy a város hosszú távú fejlődésében a rendelkezésre álló oktatási, képzési infrastruktúra folyamatosan hatékony szerepet tölthessen be.

-

Az oktatás kimeneti-és a munkaerőpiac bemeneti oldalának hatékonyabb egymáshoz illesztése; a munkanélküliség csökkentéséhez, a munkaerő-piac strukturális anomáliáinak kompenzálásához, a képzési szisztéma gazdaságorientációjának kialakításához ismerni kell a munkaerő-piac mindenkori tényleges munkaerő-igényét (mennyiségi és minőségi szempontokat egyaránt megjelenítő keresletét), amelyhez időszakonként hozzá kell igazítani az oktatásiképzési intézmények által biztosított munkaerő-kínálatot. A képző intézmények 47


oktatási kínálatának kialakításában a jelenlegihez képest sokkal nagyobb és közvetlenebb szerepet kell, hogy játsszanak a gazdaság, a vállalkozások, a munkaadók, a kormányzati gazdaságpolitika helyi és országos képviselői. A képzési kínálat rugalmatlanságának feloldásához fokozni szükséges a képző intézmények és a gazdasági szereplők közös együttműködéseinek, érdekeltségeinek kialakítását. Ez adekvát megoldást jelenthet annak elérésében, hogy a munkaerő-piacra kilépő pályakezdők piacképes képzettséggel és egyben kompetenciákkal rendelkezzenek. A gazdasági szereplők jelenleginél erőteljesebb részvétele a képzési-oktatási rendszerben, a szereplők közti együttműködés ösztönzésének támogatása egyben enyhítheti a szakképzés, s az oktatás más ágazatainak erős normatíva-függőségét. -

A Szakképzési Centrum szerepének növelése; a felnőttképzésben és az iskolarendszeren kívüli képzésben, valamint a felzárkózás politikát megjelenítő komplex célok megvalósításában jelentős szerepet játszik a városi Szakképzési Centrum, amely konkrét képzési igényeket elégít ki az általa képviselt képzési intervenciók megvalósításával. A képző központ a felmerülő képzési igények széles skáláját le tudja fedni a rendelkezésére álló saját technikai-műszaki és humán kapacitások révén. Ez által a centrum összekötő szerepet játszik a piac és a képző intézmények között.

-

Városi keretek között működő pályaválasztási tanácsadó rendszer tevékenységének folytatása, fokozása a Baranya Megyei Szakképzési és Pályaválasztási Bizottság koordinációjával, az oktatási rendszer és a munkaerőpiac által generált igények és szükségletek, valamint a képzési és átképzési lehetőségek összehangolása révén; különösen fontos a képzési rendszerbe belépők pályaorientációjának vizsgálata, pályaválasztásának támogatása, a pályairányítás, pályaválasztás városi keretek között történő működtetése azon kompetenciák feltárása és fejlesztése érdekében, amelyek az egyéni karrier utak városfejlődési perspektívákkal való összehangolásának alapjait képezhetik az eredményes és élethosszig tartó tanulás jegyében. Annak érdekében, hogy a képzések megfelelően illeszkedhessenek a munkaerő-piac, illetve a gazdaság igényeihez, releváns információkra, a szereplők folyamatos tájékoztatására, valamint pontos igénykövetésre van szükség. A Baranya Megyei Szakképzési és Pályaválasztási Bizottság koordinációjával, a PBKIK, a KLIK és a Szakképzési Centrum részvételével biztosítani kell a pályaválasztás, a továbbtanulás előtt állók és családjaik aktuális és releváns munkaerő-piaci és képzési-oktatási információkkal való ellátottságát (különösen a helyi és térségi munkaerő-piaci és oktatási-képzési információkat fontos a döntés előtt állók rendelkezésére bocsátani). A tájékoztatási hatékonyságot fokozhatja, ha az érdeklődők számára több évre szóló ágazati és szakma-specifikus előrejelzések is rendelkezésre állnak. A pályaorientációs tevékenység hatékonyságát az oktatási intézményekben, helyben szükséges javítani megfelelő képzettségű szakemberek iskolai feltételek között való szerepeltetésével, mivel a tanulók számára a pedagógusok általában viszonylag kevés, hiányos információval szolgálnak a továbbtanulást illetően.

Második stratégiai cél: a Pécsett élő fiatalok önálló életkezdésének támogatása helyben történő munkavállalásuk és lakhatásuk biztosításával; A fiatal korosztályok önállósodási, életkezdési nehézségei elsősorban a foglalkoztatási, jövedelemszerzési és a lakhatási lehetőségek hiányában mutatkoznak meg. Ennek 48


megfelelően a fiatal - köztük a pályakezdő - korosztályok önálló életkezdési lehetőségeinek támogatása egyfelől foglalkoztatási és jövedelemszerzési -, másfelől pedig lakhatási lehetőségek biztosításával történhet elsősorban. Az Ifjúsági Garancia Program keretében az elmúlt időszakban konkrét lehetőség nyílt a fiatal munkavállalók foglalkoztatásának biztosítására, csökkentve a pályakezdők körében is a munkanélküliek számát. A különböző térségi-területi egységekben található települések azonban differenciált mértékben képesek hozzájárulni a fiatalok foglalkoztatásának bővítéséhez. A környezeti adottságok mellett általában azok a kezdeményezések váltak fenntarthatóvá, amelyek helyi-, illetve térségi gazdasági szereplők és a képző intézmények intenzív együttműködésére épülnek. A foglalkoztathatóság javítása, a foglalkoztatás bővítése elsősorban a beruházások ösztönzésén, a munkaadók érdekeltségének megteremtésén, a rendelkezésre álló munkaerőforrás mennyiségi és minőségi megfelelőségén túlmenően a munkaerő-piac és foglalkoztatáspolitika aktív eszközeinek előtérbe helyezésén alapul. Ezek között a munkaerő-piaci képzések, átképzések és továbbképzések, a vállalkozóvá válás támogatása, a munkaadók érdekeltségét megteremtő bér- és járuléktámogatások, adókedvezmények, valamint a munkanélkülivé válást megelőző munkavállalási tanácsadó intervenciók említhetők elsősorban. A munkához és jövedelemhez jutás mellett a fiatal korcsoportok önállósodási törekvéseinek támogatása a lakhatást és a családalapítást együttesen elősegítő intervenciók alkalmazása révén javasolt. Bár a CSOK bevezetése és gyakorlatban történt kiterjesztése jelentős segítséget nyújt a családalapítás előtt vagy közben lévő fiatalok számára, mégis egy részük - saját erő vagy további jogosultság hiányában - továbbra is szüleivel vagy albérletben, illetve időlegesen kollégiumi szálláshelyeken képes élni. Ahhoz, hogy önállósodási céljaikat valóra válthassák, hiányzik egy közbülső lépcsőfok, amelyet a fiatalok számára rendelkezésre bocsátandó szociális bérlakások önkormányzati keretek között történő rendelkezésre állása jelenthetne, amely ugyancsak jelentős mértékben ösztönözhetné a családalapítást a már érvényben lévő támogatások mellett. Egyszerre szükséges tehát biztosítani a nemzeti és társadalmi érdekkel megfelelő összhangban álló családtervezést és családalapítást, ennek részeként pedig a lakáshoz és foglalkozási-jövedelemszerzési lehetőséghez jutást a fiatalok esetében. Olyan kiemelt programokat szükséges indítani, amelyek a fenti célokat egymást kiegészítő jelleggel támogatják. A stratégiai célhoz kapcsolódó célkitűzések: -

Munkahelyteremtő beruházások támogatása; a helyi gazdaság és vállalkozások élénkítését célzó kezdeményezések keretében kiemelten szükséges támogatni a munkahelyteremtő beruházásokat. Különösen a hazai tulajdonú kis- és közepes vállalkozások fejlesztését kísérő foglalkoztatás-bővítés kedvezhet a helyi foglalkoztatás bővülésének, a munkanélküliség csökkenésének. Elsősorban azokat a vállalkozásokat érdemes támogatni, amelyek vállalják, hogy a státuszhoz juttatás során előnyben részesítik a fiatal pályakezdőket. Mindehhez olyan beruházás-, illetve befektetésbarát gazdasági környezetet kell teremteni Pécsett, amely tőkevonzó képessége révén elősegíti a pécsi foglalkoztatási lehetőségek, munkavállalási alkalmak bővülését.

49


-

A fiatalok munkavállalásra való felkészítésének biztosítása a tanuló-, illetve hallgatói időszak alatt; a fiatal pályakezdő munkanélküliek számának alakulása visszatükrözi a mindenkori munkaerőpiac állapotjellemzőit, hatást gyakorol a társadalmi, gazdasági fejlődésre. A pályakezdők munkaerő-piacra való belépésének elősegítése a foglalkoztatáspolitika egyik meghatározó feladata. A fiatal pályakezdők munkaerő-piaci felkészítését már az oktatási, képzési időszakban meg kell kezdeni. Ennek megfelelően az oktatási-képzési intézményekben folyó tevékenységeket célszerű közvetlen módon kiegészíteni azáltal, hogy a szakmák és foglalkozási lehetőségek széles köre minden diákkal, tanulóval megismertetésre kerül. Megfelelő alkalmat teremthet a tanulók célzott foglalkozásokon való részvételének ösztönzése (például a munkaadók, munkahelyek látogatása, bemutatása érdekében), a mindenkori munkaadói igényeket felvonultató fórumokon (például állásbörzéken) való részvétel elősegítése. Fentieknek megfelelően az iskolában, tanulással töltött időszakot követően a fiatalok munkába állását segítő intézkedéseknek arra kell irányulniuk, hogy a munkaerőpiacra való belépés és integráció minél hatékonyabban mehessen végbe a fiatal pályakezdők esetében. Az említett pályaorientációs és munkaerő-piaci integrációs célok és szolgáltatások elő kell, hogy segítsék az egyének tényleges képességeinek, érdeklődésének és megszerzett tudásának a gazdaság igényeit kielégítő munkaerő-piaci felhasználását, valamint az alkalmazkodóképesség és egyben versenyképesség folyamatos fokozódását az élethosszig tartó tanulás jogosultságának gyakorlatban történő biztosításával, a rendelkezésre álló emberi erőforrások folyamatos fejlesztésével, ami a foglalkoztatási esélyek megtartását, illetve növelését eredményezheti.

-

Alternatív, atipikus foglalkoztatási lehetőségek biztosítása a munkaerőpiacon hátrányt szenvedő fiatal célcsoportok számára; az elsődleges munkaerőpiacon hátrányt szenvedő fiatal csoportok – köztük a pályakezdők, fogyatékkal élők, megváltozott munkaképességűek, roma kisebbséghez tartozók - helyzetének javítása érdekében fontos az alternatív, atipikus foglalkoztatási lehetőségek kiszélesítése, illetve a másodlagos munkaerő-piacon védett státuszok, munkahelyek létrehozásának és fenntartásának támogatása a munkaadók ösztönzése révén. Az atipikus foglalkoztatási formák közül – különösen például a gyermekek nevelését végző vagy fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg fiatalok munkaerő-piaci reintegrációját is elősegítendő - célszerű a részmunkaidős munkavégzés, valamint a távmunka feltételeinek megteremtése, rendszereinek kialakítása a munkaadók ösztönzése, támogatása révén.

-

Fiatalok vállalkozóvá válásának elősegítése; az aktív munkaerő-piaci eszközök között szerepel a vállalkozóvá válás támogatása, amely az ambiciózus, innovatív fiatalok önfoglalkoztatóvá válását segítheti elő inkubációs feltételrendszer szavatolásával: vállalkozási ismeretek képzés során történő rendelkezésre bocsátásával, a vállalkozás indításához szükséges induló tőke és kedvezményes iroda, illetve telephely biztosításával.

-

A fiatal pályakezdők munkaerő-piaci integrációjának támogatása; ennek érdekében a munkaadókat különböző kedvezmények és támogatások igénybevételével (elsősorban adó-és járulékkedvezmények nyújtásával) célszerű ösztönözni. A fiatalok, illetve a fiatal pályakezdők munkaerő-piaci integrációjának támogatása érdekében foglalkoztatást ösztönző programok indítása célszerű a munkaadók „helyzetbe hozása” által.

50


-

Munkaerő-piaci tapasztalat szerzés támogatása; hathatós intézkedést jelenthet a gyakornoki álláshelyek kialakításának támogatása, amelyek keretében a fiatal pályakezdők fontos munkahelyi tapasztalatokra tehetnek szert, megalapozva ezzel munkahelyi szocializációjukat. Látogató központok kialakítása, a munkatapasztalat szerzés támogatása mellett célszerű a mintaadó, példaértékű foglalkoztatók esetében a látogatókat, érdeklődőket fogadni képes, az álláslehetőségeket, tevékenységeket, a céget együttesen bemutató kapacitások bővítése.

-

Munkaerő-piaci tájékozódást elősegítő integrált infokommunikációs rendszerek kialakítása; a tájékoztatási hatékonyság növelése érdekében fontos, hogy folyamatos fórumokon, így például állásbörzéken és elektronikus felületeken, honlapokon, valamint kiadványokban közvetlenül elérhetővé váljanak az elhelyezkedési lehetőségeket tartalmazó ténylegesen fontos információk és a kapcsolódó döntések meghozatalát megkönnyítő, valamint a munkaerő-piaci integrációt elősegítő szolgáltatás-igénybevételi lehetőségek. Ezért mindenképpen indokolt a differenciált kommunikációs csatornák és módozatok alkalmazására épülő, segítő-támogató és egyszerre tájékoztató funkciójú, komplex infokommunikációs rendszerek kialakítása, telepítése és működtetése a városban.

-

Felkészítő és további foglalkoztatási programok megvalósítása; az álláskeresőket felkészítő és tranzit foglalkoztatási programok ugyancsak nagymértékben szerepet játszhatnak a várost érintő pályakezdő-, illetve strukturális munkanélküliség csökkentésében.

-

Fiatalok lakáshoz jutásának támogatása, lakhatási körülményeik javítása; a fiatalok esetében külön támogatni szükséges a lakhatás biztonságát, a lakhatási lehetőségek bővítését, a lakhatási körülményeik javítását, a lakhatási és egyéb adósság-problémák megelőzését és kezelését önkormányzat által biztosított szociális bérlakások fiatalok számára történő kedvezményes biztosításával; az önállósodási célkitűzések valóra váltásához célszerű a fiatalok számára önkormányzati keretek között szociális bérlakásokat rendelkezésre bocsátani a családalapítást, gyermekvállalás ösztönzése érdekében.

-

Fiatalok lakhatásának és foglalkoztatásának komplex módon történő támogatása speciális programok keretében; hitelintézetekkel és munkaadói szervezetekkel történő együttműködés révén célszerű a meglévő, de használaton kívül álló, leromlott állagú helyi, lakáscélú épületállomány támogatásból történő felújítása, a használt, de korszerűsítésen átesett lakások kedvezményes bérbe adása fiatalok és családjaik számára párhuzamos foglalkozási lehetőségek biztosításával a fiatalok városban való letelepítése vagy visszatelepítése, helyben tartása érdekében. Elodázhatatlan a fiatalok, köztük az értelmiségiek vissza-, illetve betelepülését támogató programok indítása a népességfogyás megállítása érdekében, amit a leromlott állagú szolgálati lakások felújításával, önkormányzati telek és/vagy lakóingatlan kedvezményes rendelkezésre bocsátásával célszerű biztosítani.

Harmadik stratégiai cél: fiatalok önszerveződő magatartásának elősegítése és ösztönzése: a társadalmi és kulturális tőke növelése közösségi- és civil kapacitások fejlesztésével; A fiatalok városban maradását ösztönözheti helyi társadalmi beágyazottságuk, integráltságuk biztosítása, illetve fokozása, amit a családi kapcsolatok erősítése mellett 51


közösségi és civil kapacitások fejlesztésének támogatásával célszerű megvalósítani. A helyi közösségekben a befogadó jellegű attitűd, illetve a közös együttműködésen alapuló öntevékeny akciók jelentősen előremozdíthatják a helyiek életminőségét, fejleszthetik a résztvevők kapcsolatrendszerét, hozzájárulhatnak a társadalmi kohézió erősödéséhez. Mindennek érdekében támogatni célszerű a működőképes civil szervezetek programjait. A helyi közösségi-, illetve civil kezdeményezések és programok támogatása a közösségi lét minden területén fontos, így a szociális, oktatási, kulturális, a szabadidő eltöltését biztosító (sport, turisztika stb.) tevékenységekre, az érdekvédelemre specializálódott szerveződések tevékenységeik ellátásával egyaránt képesek hozzájárulni a meglévő értékek megőrzéséhez és újak létrehozásához, egyben lehetőséget biztosítva egyének és csoportok ön-és közösségfejlesztő igényeinek realizálására. Az egyes ágazatok terén tevékenykedő civil/nonprofit szervezetek támogatása sikeresen eredményezheti a jelenlegi állami, önkormányzati feladat-ellátás hiányainak pótlását és innovatív megoldások biztosítását is. A civil szervezetek szerepvállalásának erősítése és hálózatban történő együttműködésük, megerősítésük biztosítása hozzájárulhat a szolgáltatások minőségének és elérhetőségének javításához, a szolgáltatások iránti növekvő és differenciálódó igények kielégítéséhez, különösen olyan területek és társadalmi csoportok esetében, ahol az állami szervezetek és intézményeik nem tudnak megfelelő szolgáltatást biztosítani. Belső kapacitásaik erősítése, szervezeti kultúrájuk fejlesztése szakmai innovációs képességük megerősödését szolgálja és a fejlesztési forrásokhoz való hozzáférési esélyüket is növeli, hozzájárulva ezzel, hogy a helyi társadalmi/közösségi folyamatok meghatározó szereplőivé váljanak. A civil szervezetek fontos szereplői az önkéntes kultúra elterjesztésének, a fogadó szervezetek és az önkéntesek felkészítésének. Az önkéntesség elterjesztése fontos a perifériás területeken is, hiszen konkrét önkéntes programok megvalósításán keresztül bővülnek a szolgáltatási kapacitások és javul a helyiek életminősége. A stratégiai célhoz kapcsolódó célkitűzések: -

A családok megerősítése; a harmonikus családi élet és a gyermekvállalás fontosságának tudatosítása a fiatalokban családbarát jellegű kezdeményezések, szerveződések, szolgáltatások, valamint (formális és informális) képzések megvalósításán keresztül történhet.

-

A helyben működő civil szervezetek szerepvállalásának erősítése; a fiatalok számára befogadó légkört, együttműködési lehetőséget biztosító civil szerveződések a közösség tagjai számára pozitív, követendő mintákat közvetítenek, közösségi, közhasznú szolgáltatásokat biztosítanak a résztvevők tényleges igényei és szükségletei alapján.

-

A fiatalok önkéntesként való szerepvállalásának támogatása; a civil szervezetek, önkormányzatok, önkormányzati és állami intézmények különböző területeken ellátott tevékenységeihez szükséges kapacitásának fejlesztése önkéntesek bevonásával is történhet, ami hozzájárulhat a fiatalok tapasztalatszerzéséhez és az önkéntesség népszerűsítéséhez egyaránt. A fiatalok önkéntesként való szerepvállalását, különböző akciókba való bevonódását ösztönözheti a Pécsett élő, identikus, jó példát, pozitív mintát felmutatni képes véleményformálók szerepeltetése a város által támogatott közösségfejlesztési programokban. Az identikus véleményformáló szereplők bevonása ugyancsak javasolt a fiatalok helyben tartására irányuló stratégia építésébe és gyakorlati megvalósításába.

52


Negyedik stratégiai cél: a fiatalok egészségi állapotának javítása egészségmegőrzés és egészségnevelés / fejlesztés támogatásával és egészségtudatos magatartás ösztönzésével;

az az

A fiatalok egészségi állapotát javítják, ehhez kapcsolódóan pedig a munkaerőforrás rendelkezésre állását és hatékonyságát biztosítják az egészségmegőrzés, egészségnevelés/fejlesztés támogatását, valamint az egészségtudatos magatartás ösztönzését képviselő intervenciók. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely módot ad az embereknek, közösségeknek egészségük fokozott kézbentartására és tökéletesítésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy megfogalmazza és megvalósítsa vágyait, kielégítse szükségleteit, és környezetével változzék vagy alkalmazkodjon ahhoz. Az egészséget tehát, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig mint életcélt kell értelmezni. (Egészségfejlesztés Ottawai Chartája, 1986) Az egészségfejlesztés kiterjed a primer prevencióra, a mentálhigiénére, a tájékoztatási tevékenységekre, az egészségnevelésre, az egészségtan oktatására, valamint az önsegítésre egyaránt. Az egészségfejlesztés tehát nem csupán az egészségnevelést jelenti, mivel az információ- és tudásátadásra épülő képzési és oktatási programok önmagukban nem lehetnek eredményesek. Az egészségfejlesztési programot megvalósító iskola folyamatosan fejleszti környezetét, szoros kapcsolatot tart fenn a helyi közösségekkel, segíti az iskola tanulóinak, családtagjainak egészségmegőrzését. Az egészségnevelés tudatosan létrehozott tanulási és fejlesztési lehetőségek összessége, amelynek a feladata az ismeretek átadása mellett főként az, hogy alternatívákat mutasson fel az egyének és csoportok számára egészségük megőrzése, karbantartása érdekében. Az oktatási és nevelési intézmények különösen fontos szerepet játszhatnak a megelőzésben, valamint annak biztosításában, hogy a differenciált családi, szociokulturális közegből érkező gyermekek egyazon ismereteket sajátíthassák el az egészség fogalomköréhez kapcsolódóan. Ezért az óvodák és az iskolák pedagógiai programjaiban alapvető nevelési célként kell, hogy megjelenjenek a testi-lelki és szellemi értelemben vett egészség fejlesztéséhez tartozó információk, tudások, készségek és képességek. A stratégiai célhoz kapcsolódó célkitűzések: -

Egészségnevelési-és fejlesztési programok támogatása az oktatási intézményekben; az egészségtudatos magatartás kialakítását nagymértékben elősegíthetik azok a kezdeményezések, amelyeknek célja, hogy a résztvevők folyamatosan modern, naprakész, használható, praktikus információkhoz jussanak, valamint olyan ismereteket és készségeket sajátítsanak el, amelyek révén képesek egészségi állapotukat megóvni, karbantartani, illetve javítani. Az egészségnevelés keretében a közoktatási intézményekben speciális programok indítása indokolt, különös tekintettel a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat veszélyeztető egészségügyi rizikófaktorokra, problémákra. Az oktatási intézményeknek első lépésben fel kell ismerniük önmaguk fontos, nélkülözhetetlen szerepét az egészség formálásában. Olyan iskolai programok támogatása lehet hatékony, amelyek több iskolai évet, hosszabb intervallumot fognak át, s amelyek lehetőséget nyújtanak a szülőkkel, az egészségügyi és szociális intézményekkel, valamint a civil szervezetekkel való együttműködésre. Az iskolai beavatkozások kiemelt területei lehetnek: a táplálkozással, fizikai aktivitással, dohányzással, alkoholfogyasztással,

53


droghasználattal, mentálhigiénével, szexuális élettel, illetve szexuális kultúrával kapcsolatos ismeretterjesztő programok és figyelemfelhívó akciók. -

A kábítószer megelőzés és kezelés intervenciójának alkalmazása az oktatási intézményekben; a gyermekek és fiatalok társadalmi integrációjának egyik fontos szakterülete. A lakosság, ezen belül is a fiatalok egészségtudatossága alacsony, ennek következtében az egészségre káros életvitel minták (kábítószer-fogyasztás, dohányzás, alkoholizmus, inaktív életmód stb.) széles körű elterjedése a fiatalok egészségi állapotának romlásához vezethet, tovagyűrűző hatása révén pedig a következő generációk egészségi állapotát is veszélyezteti. A devianciák elleni küzdelem, a kábítószer-használat és függőség megelőzése kulcsfontosságú területek, amelyek segítenek abban, hogy elejét lehessen venni e nagy kockázatokkal járó magatartásminták kialakulásának, rögzülésének. A droghasználat a társadalom minden rétegében megjelenik, azonban a társadalmi integrációból kiszoruló fiatalok esetében a droghasználat és annak hátrányos következményeinek valószínűsége nagyobb. Cél, hogy a szervezetek – a hatékony elérést biztosító színtereken – a droghasználat szempontjából leginkább veszélyeztetett 14 és 25 év közötti fiatalok számára kellő időben nyújtsanak segítséget a droghasználat elkerüléséhez, a kialakuló/meglévő függőség leküzdéséhez. A problémás droghasználat kialakulásának megelőzése, kellő időben történő kezelése jelentős mértékben növeli a fiatalok produktív életvezetésének, munka világába való belépésének esélyeit. Kiemelt helyet foglalnak el az illegális szerfogyasztók és sérülékeny életkorban lévők számára olyan alternatív szolgáltatások biztosítása, amely szolgáltatások a színtér megközelítés sajátosságait hordozzák. A hatékony prevenciós, alacsonyküszöbű tevékenységek meghatározó jellegzetessége, hogy a szolgáltatást olyan környezetben nyújtják, ahol a fiatalok, érintettek számára könnyen megközelíthető, mindennapi tevékenységük szerves részeként megjelennek az adott színtéren (például bevásárlóközpontok, a szabadidő-eltöltés egyéb színterei), így a prevenciós beavatkozás igénybevétele nem stigmatizáló, könnyű hozzáférést és eredményesebb intervenciót tesz lehetővé. A fiatalok nagyszámú elérését biztosító - iskolán kívüli színterek közös jellemzője, hogy a droghasználat gyakorisága fokozottabban jelenik meg.

54


KÖVETKEZTETÉSEK A tárgykörben megvalósult nagymintás, egész országra kiterjedő kutatások eredményeiből is levonható következtetésekkel nagyobb mértékű egyezőség született a pécsi fiatal korcsoportokra irányuló vizsgálódás során. A vizsgált célcsoporthoz tartozók az 1980-as évek közepe és az 1990-es évek között született, mai 15-29 éves fiatal korosztály tagjai részben az Y-, de nagyobb mértékben már inkább a Z generációhoz tartoznak. Az említett generációk tagjai egy felgyorsult, állandó változásban lévő, kiszámíthatatlan, mindig újabb kihívásokat felvonultató világgal szembesülnek. Életüket egy olyan szocializációs folyamat hatja át, amelyre az infokommunikációs rendszerek, valamint a tömegmédia jelentősebb befolyással bír, mint a nevelést és oktatást nyújtó intézmények vagy a család. Az ún. digitális szocializáció folyamata körükben új szokásokat, magatartásokat, értékeket, új kultúrát hozott létre ez által. A nagymintás kutatásokhoz hasonlóan jól értékelhető vált a globális változások és a hozzájuk kapcsolódó, társadalmi, gazdasági és kulturális téren egyaránt végbemenő jelentősebb mértékű hazai átalakulások bizonytalanságot okozó hatása, amely új kockázatokat és ezekből származó feszültségeket közvetít az ifjúsági korcsoportok irányába. Ez a fiatalokban mintegy „kódolt” értelemben létező, a jövővel kapcsolatban kialakult bizonytalanság áthatja a továbbtanulással, a munkavállalással, a házassággal, a gyermekvállalással és más kérdésekkel és problémákkal, jelenségekkel kapcsolatos döntéseiket, megnehezíti az egyes választások mellett való hosszabb távú elköteleződésüket, kitartásukat és felelősségvállalásukat egyaránt. A differenciált családi háttér (a szülők iskolai végzettsége, az általuk közvetített értékek és minták, az általuk biztosított motiváció, ösztönzés és orientáció, a család anyagi és társadalmi helyzete) eltérő lehetőségeket biztosít, s különösen azon fiatalok társadalmi mobilizációja szenved csorbát, ahol a család kevésbé tudja támogatni a fiatalok fejlődését, előmenetelét. A tárgykörben folyt vizsgálódások eredményeiből egyértelműen kiolvasható, hogy a hazai fiatalokra – általánosan - viszonylag gyenge társadalmi mobilitás jellemző. A családi háttér különbözőségéből adódó hátrányok kompenzálására ma már egyre inkább rendelkezésre állnak bizonyos eszközök, lehetőségek - így például a diákhitel, különböző, képzésekhez kapcsolódó tanulmányi ösztöndíjak, szociális rászorultság vagy más alapon járó támogatások, mint például a CSOK -, amelyekhez való hozzáférés és amelyekkel, mint lehetőségekkel való élés a megfelelő információkhoz való hozzájutástól és a családot kiegészítő rendszerek – nevelési, oktatási, szociális, kulturális és egészségügyi stb. – működési hatékonyságától egyaránt függ. Az elmúlt időszakban kidolgozott és bevezetett kompenzációs intézkedések hatására a fiatal korcsoportok közül elsősorban a hazai egyetemisták körében végzett kutatások – így például a Tárki 2015. áprilisi Omnibusz adatfelvétele szerint – eredményei alapján elmondható, hogy a magyar hallgatók jövőképe ma már inkább kedvező, mint kedvezőtlen. Általánosságban azonban elmondható, hogy különösen a jobb anyagi helyzetben élő, illetve magasabb iskolai végzettségű szülőktől származó fiatalok jövőképe pozitívabb, ezért különös gondot kell fordítani azon fiatalok támogatására és 55


ösztönzésére, akik nem rendelkeznek megfelelő anyagiakkal és differenciált családi háttérből érkeznek. A mai 15-29 éves fiatal korosztály tagjai Strauss és Howe (1991) modellje alapján az ún. „csendes generáció” tagjaiként élnek, s ez a „csendesség” tapasztalható az egyes szocializációs mezőkben, illetve közegekben (család, iskola, munkahely, szabadidős tevékenységek, ezen belül a kultúra, a sport és a médiafogyasztás, illetve civil aktivitás stb.) magatartásukat, beállítódásaikat, hozzáállásukat figyelve. A „csendes generáció” általános karakterisztikájára jellemző a konformitás, a céltalanság és bizonytalanság, a passzivitás egyaránt, amelyeket a pécsi fiatalok körében végzett kérdőíves megkérdezés eredményei egyértelműen visszaigazolnak. Jó láthatóvá vált, hogy a jelenlegi fiatal korcsoportok szabadidejét nagyobb mértékben uraló tömegmédia jelentős mértékben kiszorítja a valódi értékeket hordozó kulturális és sportolási tevékenységeket, az azokat megjelenítő feltételeket és lehetőségeket. Az elmúlt tíz év változásait vizsgálva kimutatható, hogy a Pécsett élő teljes lakosságon belül az ifjúsági korcsoportokhoz tartozók aránya nem változott számottevő mértékben. Mindebből valószínűsíthető, hogy az ifjúsághoz tartozó népesség kevésbé érintett a népességfogyás tekintetében a helyi közösség más korcsoportjaihoz képest. Ezáltal feltételezhető, hogy a településről történő elvándorlás problémája a fiatalokat korcsoportonként differenciált, összességében kisebb mértékben érinti. A demográfiai trendeket nézve jelentőségteljes, hogy az elmúlt évtizedben Pécs városában az öregedési index értéke jelentősen romlott. A helyi szinten felgyorsuló elöregedés mértéke egy viszonylag intenzív módon idősödő helyi társadalom képét jeleníti meg. Ebből azt prognosztizálhatjuk, hogy a pécsi társadalomnak az elöregedése olyan mértékűvé válik, hogy a jelenlegi 14 év alatti korcsoport létszáma nem lesz képes reprodukálni és így szinten tartani az ifjúsági korcsoport jelenlegi létszámát. Az említett tendencia szükségessé teszi a fogyatkozó létszámú ifjúsági korcsoport további csökkenésének azonnali megállítását. A vizsgált adatokból a helyi társadalom elöregedésének egyik meghatározó okaként a gyermekszám csökkenése azonosítható elsősorban. A fiatalokat érintő problémákat szemügyre véve a válaszadók egyetértettek abban, hogy az egyre több kihívást felvonultató változásoknak való megfelelés és alkalmazkodás, a fokozódó verseny, az állandó bizonytalanság és az ezekkel járó kockázatok és feszültségek olyan terheket rónak a mai fiatalokra, amelyekkel egyedül nem képesek megbirkózni. Az egyik legfontosabb kihívás az alkalmazható tudást jelentő szakképzettség, végzettség megszerzése és ehhez kapcsolódóan a munkavállalás kérdése. A gyakorlatban alkalmazható tudás hiányában a fiatalok hátrányt szenvedhetnek a számukra megfelelő munkalehetőségek megszerzésében. A megfelelő képzettség és munka megszerzéséhez kapcsolódóan motivációkra, ösztönzésre, orientációra és céltudatosságra egyaránt szüksége van a mai fiataloknak. Esetükben a célok kijelölése és megfogalmazása sokkal nehezebb, mint a korábbi generációk esetében a felmerülő bizonytalanságok és kockázatok miatt. A fiatalok életkezdési, önállósodási lehetőségeit jelentős mértékben meghatározza, hogy hozzájutnak-e a lakóhelyükön megfelelő munkaalkalomhoz, jövedelemszerzési lehetőséghez. A fiatalokat érintő, az előbbiekben említett továbbtanulási, munkavállalási és életkezdési problémákhoz kapcsolódóan az a vélemény is fontosnak tekinthető, amely szerint a 56


fiatalok tényleges lehetőségei és a saját boldogulásukkal kapcsolatos elképzelései sok esetben viszonylag távol esnek egymástól. Számos olyan hatás, befolyás éri őket ti., amely megtéveszti, tévútra vezetheti őket. Ez részben annak a társadalmi értékválságnak is köszönhető (amelynek felerősítésében a tömegmédia is szerepet játszik), amelyben a korábbiakhoz képest bizonyos tevékenységek és kapcsolódó perspektívák – így például a szakmunkás lét – leértékelődtek, s amelynek eredményeként ma a fiatalok körében egyáltalán nem népszerűek a szakmai képzések és a szakmunkás lét. A negatív értékítéletekhez tévesen kódolt, nem megfelelően értelmezett jelentések társulnak. Mindez a szakképzés devalválódását okozza, amelynek hatására a fiatalok többsége a szakképzés helyett ma is inkább az egyetemet választja, függetlenül tényleges képességeiktől és a munkaerő-piaci igényektől. Fontos kérdés tehát, hogy a Pécsett élő fiatalok számára jut-e megfelelő munkavállalási és jövedelemszerzési lehetőség, ugyanakkor figyelembe kell venni azt a tényszerűséget is, mi szerint sok esetben olyan munkaalkalmakat hiányolnak, amelyeket az egyébként nem megalapozott elvárásaikkal, elképzeléseikkel tudnak csak összeegyeztetni, miközben a tényleges lehetőségeiket gyakran észre sem veszik vagy nem kívánnak velük élni azok számukra „értékvesztett” volta miatt. A munkaerő-piaci elvárásokat és a szakképzési lehetőségeket ismerők szerint a fiatalokat már idejekorán megfelelő információkkal és személyes tapasztalatokkal, valamint tanácsokkal célszerű felvértezni ahhoz, hogy továbbtanulási és pályaválasztási-, illetve munkavállalási döntéseik megalapozottabbak legyenek. A fiatalok munkanélküliségének megelőzése érdekében pályaorientációra, pályatanácsadásra lenne szükség, valamint az aktív munkaerő-piaci eszközök (képzés, átképzés és továbbképzés, vállalkozóvá válás támogatása) hatékonyabb alkalmazására. A bérek tekintetében történő felzárkózás ugyancsak napirenden szereplő kérdés, amelynek szavatolása hathatós lehet Budapest és a külföld elszívó szerepének ellensúlyozásában. A fiatalok igényeit és szükségleteit értékelve elmondható, hogy a média által közvetített, a valóságot eltorzító, manipulatív kommunikáció a fiatalok felé egy illuzórikus, hamis világot és ehhez kapcsolódó igényeket, elvárásokat, illetve értékeket közvetít. Ez gyakran alapvetően ellentétben áll a szülői, illetve társadalmi elvárásokkal, amelynek eredményeként új konfliktusok alakulnak ki, s fokozódik a generációk közti távolság is. Az illúziókba kapaszkodó fiatalok közül egyre kevesebben akarnak szakmát tanulni, továbbtanulni, mert elhiszik, hogy viszonylag könnyen találnak ezek nélkül is boldogulást. A normál igényeknek, elvárásoknak megfelelni kívánó, azokhoz igazodni képes fiatalok ambícióit gyengítheti, ha olyan környezetbe, feltételrendszerbe kerülnek, amely nem képes számukra megfelelő támogatást és iránymutatást, illetve pozitív ösztönzőket felmutatni. Az ilyen léthelyzetbe kerülők „boldogságkeresése” nagyon hamar összetalálkozhat valamiféle devianciával, így például a szerhasználattal. A fiatal korosztályok életkori sajátosságaiból következik az az igény is, hogy kipróbálhassák és megtapasztalhassák a saját határaikat és lehetőségeiket. A mai környezet azonban egyre több választási lehetőséget és egyben kockázatot kínál fel ugyanazon kérdések megválaszolására vonatkozóan, azonban egyáltalán nem mindegy, hogy a fiatalok melyek mellett teszik le a voksot. Így például sorsdöntő lehet, hogy a stresszel való megküzdés eszközeként a család, esetleg szakember segítségét veszik igénybe vagy az egyre nagyobb kínálatot jelentő pszichoaktív szerek felé fordulnak. Az elmagányosodás, a céltalanság, a vágyak és a valóság összeegyeztetése mind komoly kihívásokat jelentenek a fiatalok számára, ezek megélése nagyon nehéz számukra, s a negatív tapasztalatok és sorozatos kudarcok miatt a „gyorsan megszerezhető boldogság” 57


kerülhet előtérbe a „bulizással” vagy „partizással”, illetve az ezekhez kapcsolódó szerhasználattal. A fiatalokat jellemző érdeklődés irányait célzó vizsgálatok alapján összefoglalóan kijelenthető, hogy nem tapasztalhatók jelentős eltérések a pécsi és a nem pécsi fiatalok között az érdeklődésük tekintetében. Inkább a környezet részéről számba vehető hatótényezők indukálnak eltéréseket az egyes települések, térségek, illetve az ott élő fiatalok előtt álló lehetőségek tekintetében. Így például azon települések, térségek esetében, ahol komoly ipari bázis, ahhoz kapcsolódó szakmunkás képzés és munkalehetőségek biztosítanak megfelelő egzisztenciális biztonságot, hosszú távú perspektívákat, ott ez érzékelhetően kihat a fiatalok munkavállalással kapcsolatos érdeklődésére, pályaválasztási döntéseire, választásaira: a szakképzésben való részvétel ösztönzéséhez komoly, presztízsértékű gazdasági szereplők jelenlétére van szükség adott település, térség esetében. Pécs megfelelő lehetőséget képes felkínálni és biztosítani konkrét munkaadói igényekre való válaszadásként szakemberek kiképzésével. Fentiekből következően a fiatalok számára egy kiszámítható, biztonságot nyújtó, perspektivikus jövő felmutatására lenne szükség elsősorban, amelynek irányába el tudnak köteleződni. Fentiek alapján elsődlegesen gazdaságfejlesztésre, beruházások ösztönzésére és ehhez kapcsolódó emberi erőforrás-fejlesztésre van szükség annak érdekében, hogy a gazdasági igényeknek megfelelő képzettségű munkaerő megfelelő létszámban álljon rendelkezésre. A képzések, továbbképzések tekintetében a nyelvi és az informatikai felkészítések együttes szerepeltetése különösen fontos, a régió szempontjából speciális lehetőséget biztosíthat, amely által részben kompenzálásra kerülhet a Pécset sújtó geopolitikai hátrány: a város viszonylag távol esik az elsődleges szállítási, logisztikai és értékesítési centrumoktól. Ennek megfelelően az internet alapú, help desk jellegű szolgáltatások fejlesztésére célszerű fókuszálni, valamint a turisztikai és egészségipari kezdeményezésekre. Amennyiben az említett ágazatokban, tevékenységi területeken komoly, jelentős presztízsértékkel rendelkező cégek jelennek meg Baranya megyében vagy Pécsett, illetve Pécs környékén, az jelentős motivációs erővel hathat a fiatalok képzési döntései, a pályaválasztás, a szakképzés megerősödése és a szakemberhiány kompenzálása szempontjából egyaránt. Ráadásul a jelentkezők számának növekedése lehetőséget biztosíthat egy minőségszempontú szelekció beindítására. A képzési bázis, a megfelelő felkészültséggel rendelkező oktatói gárda tehát rendelkezésre áll, ahogy a szakképzéshez szükséges értékek, hagyományok is. A fiatalokhoz közel álló területek, tevékenységek – sport, szórakozás, kikapcsolódás, tanulás – tekintetében Pécs tehát ugyan egyáltalán nincs rosszabb pozícióban, mint a hazai nagyvárosok, viszont a fiatalok aktivitását fokozni szükséges „testreszabott” programok szervezésével és kapcsolódó infrastruktúra biztosításával. A szabadidő eltöltésével kapcsolatosan rendelkezésre álló lehetőségekkel (kultúra, szórakozás, sport) való elégedettségre érkezett javaslatok között a jelenlegihez képest még több sportolási lehetőség biztosítása - különösen egy új uszoda és az Aquapark kialakítása, több szabadtéri sportpálya létesítése, még több szórakozóhely nyitása és olyan közösségi rendezvények szervezése is megfogalmazódott a fiatalok részéről, ahol a diákok többet találkozhatnak egymással, így például egy fesztiválok szervezésére alkalmas terület Pécsett történő kialakítása. A közlekedési infrastruktúra nagyobb mértékben fejlettnek mondható Pécsett, leszámítva a hegyoldal bizonyos részeinek útviszonyait és közlekedési feltételeit, amelyek kívánni valót hagynak maguk után. A közlekedési lehetőségeket a városrészek 58


többségében a fiatalok széles körben igénybe tudják venni. Bizonyos városrészekben azonban – így például a PTE Műszaki és Informatikai Karát övező Rókus alján azonnali fejlesztésre van szükség a hazai és külföldi hallgatók közlekedésbiztonságának szavatolása érdekében megfelelő járda kiépítésével, illetve megerősítésével. Ugyancsak célszerű tovább folytatni a kerékpárutak és a gyalogos ösvények kialakítását. A változások és fejlesztések tekintetében megfogalmazott javaslatként a kerékpáros közlekedési lehetőségek fejlesztését (új kerékpárutak, kerékpár tárolók kialakítását, kerékpár-bérlési lehetőségek rendelkezésre bocsátását), a buszmenetrend sűrítését és az utak állapotának javítását, valamint a buszjegy-automaták telepítését, a járdák állapotának javítását és az éjszakai járatok sűrítését, illetve a nagyobb magyarországi városok elérését lehetővé tevő jobb vonat és buszközlekedés kialakítását emelték ki a válaszadók. Az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés ugyan biztosított a fiatalok számára a városban, a válaszok alapján a szolgáltatások minőségén javítani szükséges. A jelenlegi egészségügyi ellátást célzó változtatások tekintetében mind a középiskolások, mind pedig az egyetemisták a rövidebb várakozási idő érdekében több orvos, háziorvos és családorvos alkalmazását javasolta, illetve a kórházak, egészségügyi intézmények modernizálását és az egészségügyi felszerelések, infrastruktúra fejlesztését említették. A kereskedelmi, vásárlási lehetőségek jelentős mértékben kiépültek, a város csaknem minden pontján, de különösen az egyetemi városrészben megfelelő sűrűséggel és kínálattal állnak rendelkezésre üzletek. A fejlesztési javaslatok között több nagyáruház és bevásárlóközpont építése, a helyi kistermelők termékeinek, üzleteinek hatékonyabb reklámozása, illetve propagálása, valamint az üzletek nyitva tartásának meghosszabbítása szerepeltek. A közhivatalokban tapasztalható hozzáállással, a hivatali ügyintézési lehetőségekkel az igénybevevők többségében elégedettek lehetnek. A fejlesztéseket illetően egységes véleményként jelent meg a gyorsabb ügyintézés feltételeinek a megteremtése, ide értve az online ügyintézési lehetőségek bővítését. A közüzemi szolgáltatások kiépítettsége megfelelő az értékelések szerint, a változtatások tekintetében konkrét javaslatként a szolgáltatási díjak mérséklése, illetve az ivóvíz keménységének csökkentése jelentkezett. A közterületek rendelkezésre állása és minősége tekintetében a fiatalok a közterületi padok és kukák számának növelését, a parkok tisztántartásának fokozását, a több zöldterület kialakítására való igényt a tisztább utcák és a graffitik eltávolítását fogalmazták meg igényként az éjszakai közbiztonság fokozása és a járdák téli síkosságmentesítésének nagyobb mértékű szavatolása mellett. Pécsett intézmények és intézményesült folyamatok viszonylag széles skálája próbál segíteni a városban élő fiataloknak problémáik kezelésében. Az önkormányzat „fecskeház” programja a lakhatásban próbál segíteni az itt élő fiataloknak, amit kiegészít a központi kormányzat által felkínált CSOK, valamint a lakás-előtakarékosság rendszere is. A szórakozás és a sport tekintetében a város és intézményei, illetve a piaci szereplők együttesen széles kínálatot biztosítanak a fiatalok szabadidő eltöltéséhez. A gazdasági eszközök tekintetében említésre méltó a központi kormányzat adó-és vállalkozáspolitikája: a kisadózó-, illetve kisvállalkozói elszámolások bevezetése, a TAO csökkentése, a közvetlen beruházási támogatások vagy az uniós támogatások igénybevételének lehetőségei - köztük a fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása – 59


vagy a mikrohitel program ugyancsak kézzelfogható lehetőségeket biztosítanak a fiatalok számára. Az Önkormányzat ugyancsak igyekszik hozzájárulni a maga eszközeivel és lehetőségeivel az említett központi kezdeményezések helyben való sikerre viteléhez a gazdasági érdekképviselőkkel, helyi szereplőkkel való együttműködés során. Kiemelkedő lehetőséget biztosít Pécs egyetemi város jellege, a számos képzőintézmény, a rendkívül gazdag képzési kínálat, a kapcsolódó térítésmentes tanulási lehetőségek jelentős támogatást jelentenek a fiatalok számára. Az önkormányzat és az oktatási-, illetve egészségügyi és szociális-, valamint kulturális intézmények mellett a civil szervezetek fejtenek ki az ifjúság differenciált csoportjaihoz kapcsolódó különböző támogató tevékenységeket. A fiatalokat ellátó civil szervezetek nélkülözhetetlen szerepet játszanak a fiatalok igényeinek és szükségleteinek kielégítésében. A civilek által működtetett szolgáltatások, rendszerek és intézmények tekintetében azonban bizonyos mértékű leépülés érzékelhető a városban. Ez azonban nem pécsi, hanem általános jelenség, máshol is jellemző, s elsősorban a források szűkülésével hozható összefüggésbe. Az említett folyamatot meg kell állítani, hiszen az alulról jövő, tényleges társadalmi igényekből, szükségletekből táplálkozó civil szerveződések biztosíthatják azokat a mechanizmusokat, fórumokat, közösségi létet, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy valós és erős megtartó erővel bíró közösségek tagjává válhassanak a városban élők. A társadalmi folyamatok iránya – az alulról felfelé történő szerveződés – fontos momentum, hiszen ez biztosítja az említett közösségek kiépülését, az ezekbe történő bevonódás megfelelő szintjét és módját. A civil értelemben vett közösségteremtő folyamatok jelentős szerepet játszhatnak abban, hogyan lehet élhetőbbé, vonzóbbá tenni egy várost. A civil szervezetek bevonásával célszerű ösztönözni kell a fiatalok esetében az egészségtudatos magatartást, egészségre, egészséges életmódra nevelő és szemléletformáló életmód programokkal, az adott populációkat (színtereket) a leginkább veszélyeztető területek behatárolásával és feltárásával. Cél a fiatalok fizikális és pszichés egészségének megőrzése, a munkaképességük megóvása. A kulturális értékek, hagyományok, nemzetiségi kulturális autonómia megőrzését, a kulturális tőke növelését a város sokszínűségét reprezentáló kulturális értékek, hagyományok megőrzését célzó értéktudatos magatartás kialakításával (nevelés, oktatás, tájékoztatás és ismeretterjesztés eszközeivel), és a kulturális értékek és hagyományok ápolásával (közösségi kulturális akciók, programok, rendezvények megvalósítása) célszerű elősegíteni ugyancsak civil szereplők bevonásával megvalósuló programok keretében. A különböző társadalmi problémák, így az ifjúsággal kapcsolatos kérdések tekintetében is elsősorban a preventív jellegű tevékenységek lehetnek hatékonyak, amelyhez mind az állami fenntartású, mind pedig az egyházi és a civil szervezetek egyaránt hozzá tudnak járulni. A fiatalok érdekében végzett tevékenységek javítása, fejlesztése érdekében csaknem minden válaszadó kiemelte a fiatalok bevonásának fontosságát az őket érintő intervenciókba, kezdeményezésekbe, hogy megfelelő tapasztalatokat szerezhessenek öntevékeny és kreatív aktivitásuk folytatásához, készségeik fokozódásához. A javaslatok között szerepelt továbbá a fiatalok körében lebonyolításra kerülő vizsgálatok, felmérések folyamatossá tétele, amelyek által követni lehet a fiatalok részéről jelentkező igények, szükségletek alakulását, a problémák jelentkezését. Ugyancsak fokozni célszerű a közösségi akciókat, amelyek képesek a fiatalok mozgósítására, bevonására, valamint 60


szükség lenne egy olyan életpálya modell kidolgozására, amely nagyobb mértékben illeszkedik a fiatalok elképzeléseihez és igényeihez, azonban ezek mellett tényleges lehetőséget biztosít számukra a munkavállalás és az életkezdés tekintetében. Az itt említett javaslatok megvalósítása érdekében meg kell találni a megfelelő kommunikációs csatornát a város ifjúsága felé. Ma Magyarországon az első és a második szakmai képesítés megszerzése is ingyenes, ami nagyon jelentős támogatást jelent a tudatosan elhelyezkedni vágyók számára. Mégis viszonylag kevés azok száma, akik élnek a szakmai tovább-, illetve átképzés lehetőségével, amit Pécsett elsősorban a szakképzési centrum biztosíthat számukra. Ezért új módszereket, ösztönzési módokat szükséges kidolgozni ahhoz, hogy a tovább-és átképzések iránti érdeklődés fokozódjon. Ehhez kapcsolódóan fontos lenne a fiatalok számára jó példákat felmutatni, amelyben kiemelkedő szerep hárulhat a gazdasági szereplőkre, ipari centrumokra, amelyek képesek bemutatni a fiatalok előtt álló elhelyezkedési és képzési lehetőségeket. Ezek megtapasztalása és megismerése segíthet a fiataloknak abban, hogy belehelyezkedhessenek azokba a pozíciókba, státuszokba, élethelyzetekbe, amelyek például a szakmunkás léttel járnak. Az említett tapasztalatok megfelelő információkkal kiegészülve megalapozott döntéseket eredményezhetnek a továbbtanulás, a szakmaválasztás tekintetében. Számos vélemény alapján kijelenthető, hogy Pécs a fiatalok számára élhető, „használható” város, amelyben jelen van egy egészséges lokálpatriotizmust is, amire feltétlenül építeni lehet a fiatalok motivációinak és részvételük növelése érdekében. A városban Pécsre és ittlétükre büszke értelmiségiek élnek, akik képesek jó példát, pozitív mintát felmutatni, s egyben véleményformáló erőt képviselnek a fiatalok irányában. Az „identikus” véleményformáló szereplők bevonása javasolt a fiatalok helyben tartására irányuló stratégia építésébe és gyakorlati megvalósításába. A Pécsett élő fiatalok városban maradásának ösztönzésére tehát egyfelől az alulról szerveződő, valódi közösségek számára célszerű lehetőséget biztosítani a munkahelyteremtés és a lakhatás mellett, valamint törekedni kell arra, hogy bizonyos szakmák, tevékenységek visszanyerjék vagy megszerezzék azt a presztízst, amely magára vonja a fiatalok figyelmét. Mindezek érvényre juttatása érdekében célszerű lehet az önkormányzatnak ösztönöznie olyan autonóm, kreatív szerveződések, csoportosulások létrehozását, amelyek képesek a fiatalok nyelvén kommunikálva számukra olyan programlehetőségeket biztosítani, amelyek a fiatalok nagyobb számban történő csatlakozását és bevonódását, ezzel együtt társadalmi integrációs lehetőséget is biztosítanak. Ilyen terület lehet például a zenei és klubélet, ahol könnyen elő lehet mozdítani önszerveződő közösségek létrejöttét, s ezek mintájára újabb területeket is be lehet vonni az említett folyamatba. Az ilyen jellegű integrációs hatással bíró szerveződéseken keresztül is élhetőbb és jobban „eladható” lenne a város. Fontos megakadályozni, hogy a fiatalok - akikben természetszerűleg is több a kezdeményezőkészség -, azt tapasztalják, hogy folyamatosan korlátok közé szorulnak, mert így gyorsan elveszthetik az ambícióikat, motivációjukat. Ennek érdekében fokozni kell a fiatalok részvételét az őket érintő döntés előkészítő és döntéshozó folyamatokban, hogy ténylegesen és célszerűen megjelenhessenek az ő szempontjaiknak és igényeiknek megfelelő megoldások a programok, projektek megvalósítása, kivitelezése során. Így biztosítható számukra egy reális, elfogadható, szerethető jövőkép, amelyben megtalálhatják a maguk helyét és szerepét, egyúttal amelynek feltételrendszerében kielégítésre kerülhetnek a részükről jelentkező igények. Olyan környezetet szükséges biztosítani, ami a fiatalok számára meggyőző és elfogadható megoldásokat, 61


lehetőségeket, az általánoshoz és átlagoshoz képest bizonyos „többletet” kínál fel számukra mind az egészségügyi-, mind a szociális-, a kulturális, az oktatási, a sportolási elképzeléseiket illetően, de elsősorban a munkavállalás és a családalapítás terén. Célszerű a soron következő fejlesztési programok, projektek során a fiatalok által meghatározott szempontokat nagyobb mértékben figyelembe venni mind a tervezés, mind a kivitelezések során, így folytatni kell például a kerékpárutak továbbépítését ahhoz, hogy Pécs „fiatal-barát önkormányzattá” válhasson.

62


CSELEKVÉSI TERV A cselekvési terv tevékenységi, intézkedési elemei a stratégiai célok és a hozzájuk kapcsolódó célkitűzések alapján, azokhoz illeszkedően kerültek összeállításra. A cselekvési program a 2017-2022-ig tartó öt éves időszakra vonatkozóan fogalmaz meg különböző stratégiai célokhoz illeszkedő intézkedéseket, azonban célszerű lehet a koncepció és a cselekvési program megvalósítási folyamat közbeni felülvizsgálata, igény szerinti korrekciója, illetve kiegészítése az aktuálisan jelentkező igények, szükségletek, kérdések, problémák, jelenségek és az ezekre reflektáló válaszok, illetve javaslatok alapján. Az aktuálisan jelentkező kihívások, változások leképezésére, illetve Pécs MJV települési és társadalmi struktúrájának differenciáltságából, eltérő karakterisztikájából adódó fejlesztési szükségletek és intézkedések meghatározása céljából az időszakosan elvégzett kutatások mellett ugyancsak célszerű az egyes városrészekre, valamint ifjúsági célcsoport szegmensekre (így például az egyre növekvő számban Pécsett élő külföldi hallgatókra) fókuszáló vizsgálatok lebonyolítása. Ugyancsak javasolt a témakörben, illetve a célcsoport részéről felmerült igények és szükségletek alapján megyei szintű együttműködés kezdeményezése a város és a megye koordinációjában, városi és megyei szintű intézmények és kezdeményezések közös kialakításával. A továbbiakban a tartalmukat tekintve komplex stratégiai célok kerülnek bemutatásra. Mivel az előzőekben a stratégiai célok részletesen megismerhetővé váltak, a cselekvési programban a célok és a hozzájuk rendelt intézkedések felsorolásszerűen jelennek meg. A cselekvési terv megvalósításának határidejéről Pécs MJV Önkormányzat Közgyűlése külön döntésben rendelkezik. Az első stratégiai cél - a szellemi tőke piackonform tudásként történő biztosítása a pécsi fiatalok számára munkaerő-piaci értelemben vett versenyképességük fokozása érdekében; Pécs „tudásváros”, „tudáserőforrás központ” szerepének hangsúlyozása – megvalósításához kapcsolódó tevékenységek; -

Városi emberi erőforrás-fejlesztési fórum létrehozása a Pécsett működő képző intézmények (az egyetem és a középiskolák, illetve szakképző intézmények) a Szakképzési Centrum, valamint munkaadói szervezetek és a kamarák bevonásával.

-

A fiatalok képzési igényeinek és szükségleteinek felmérésére irányuló vizsgálatok, felmérések, kutatások folyamatos szervezése és megvalósítása kutatóközpontokkal és a Pécsi Tudományegyetemmel való együttműködés keretében.

-

Fiatalokra érvényes városi képzettségi térkép (a fiatal, munkavállalási korú célcsoportok várható és elért képzettség és végzettség szerint való nyilvántartása) elkészítése szakmai és tudományos alapokon előkészített vizsgálat megvalósítása révén kutatóközpontokkal és a Pécsi Tudományegyetemmel való együttműködés keretében.

63


-

A korábbiakban létrehozott városi pályaválasztási tanácsadó hálózat további működésének és továbbfejlesztésének, illetve kibővítésének (Pécsi Tudományegyetem bevonásával) koordinációja és támogatása a Baranya Megyei Szakképzési és Pályaválasztási Bizottság, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a KLIK és a Szakképzési Centrum, valamint a Pécsett működő munkaadók, képzők és pályaválasztási szakemberek részvételével.

-

Piackonform, gyakorlatorientált képzési programok kidolgozásának és megvalósításának támogatása a Pécsi Tudományegyetemmel együttműködve; a vállalkozási ismereteket, munkavállalásra való felkészítést biztosító, nyelvi és informatikai képzési elemeket egyaránt magában foglaló képzési programok a PTE oktatóinak és szakembereinek bevonásával kerülhetnek lebonyolításra Pécs város ifjúsági célcsoportjainak részvételével.

-

A szakképzést propagáló kommunikációs terv kidolgozása és megvalósítása, ennek részeként jó gyakorlatok, példák bemutatását célzó cikksorozat megjelentetése a Pécsi Hírekben és a Pecsma.hu-n, valamint további orgánumokban helyi szakemberek, vállalkozások, tevékenységek közreműködésével.

A második stratégiai cél - a Pécsett élő fiatalok önálló életkezdésének támogatása helyben történő munkavállalásuk és lakhatásuk biztosításával – megvalósításához kapcsolódó tevékenységek; -

A fiatalok munkavállalásra való hatékony felkészítését támogató, álláskeresést elősegítő képzések és „üzem-, illetve gyárlátogatások” szervezése és lebonyolítása a Pécsett működő képző és munkaadói intézmények bázisán, szakemberek bevonásával.

-

A duális képzési rendszer erősítése érdekében a gyakornoki rendszerhez kapcsolódó igények és szükségletek, illetve feltételek és lehetőségek felmérésének és bevezetésének támogatása a PTE-n a munkaadókkal való kapcsolat továbbfejlesztésével, a jó gyakorlatok (PTE MIK) propagálásával; Pécs város munkaadóival való együttműködésben a diákmunka támogatása munkaerő-piaci tapasztalatszerzés céljából, a PTE iskolaszövetkezetének támogatása mellett.

-

Speciális igényű (fogyatékkal élő, tartósan beteg, megváltozott munkaképességű, kisgyermekét egyedül nevelő stb.) fiatalok számára alternatív, atipikus foglalkoztatási lehetőségek kialakítását célzó koncepció kidolgozása a fiatalok igényeinek és a munkaadók kapacitásainak felmérésére alapozva.

-

Munkaerő-piaci tájékozódást elősegítő integrált infokommunikációs rendszerek kialakítása a tájékoztatási hatékonyság növelése érdekében a Pécsi Kommunikációs Központ által koordinált honlap folyamatos működtetésével, illetve karbantartásával, munkaadó szervezetekkel és a kormányhivatal foglalkoztatási főosztályával való együttműködés keretei között.

-

Diák-, illetve hallgatói célcsoportoknak munkalehetőséget kínáló munkaadókkal való kapcsolatfelvétel és együttműködés kialakítása a munkalehetőségek összegyűjtésében és kiajánlásában való segítségnyújtás biztosításával.

64


-

Fiatal vállalkozók számára inkubátorház és co-working munkahelyek biztosításához való hozzájárulás a munkaadói szervezetekkel való együttműködés révén, illetve a fiatal vállalkozók indulásához szakmai mentorálás biztosítása szakmai együttműködő partnerek bevonásával.

Harmadik stratégiai cél: fiatalok önszerveződő magatartásának elősegítése és ösztönzése: a társadalmi és kulturális tőke növelése közösségi- és civil kapacitások fejlesztésével; -

A családok megerősítése családbarát programok, szolgáltatások, valamint (formális és informális) képzések és tájékoztató fórumok megvalósításán keresztül.

-

A helyben működő, fiatal célcsoportok igényeit kielégítő civil szervezetek Önkormányzat által való támogatása.

-

A fiatalok önkéntesként való szerepvállalásának támogatása civil szervezetekkel való együttműködés keretei között.

-

A Pécsi Tudományegyetem oktatóinak, szakembereinek részvételével szervezett, a fiatalok társadalmi integrációját elősegítő közösségfejlesztési programok támogatása.

-

A Pécsett élő, pozitív mintát felmutatni képes véleményformálók bevonása a város által támogatott közösségfejlesztési programokba a fiatalok helyben tartása érdekében.

-

A zenei klubélet erősítése a közösségformálás és a szabadidő értelmes hasznosítása érdekében, egyben megfelelő próbaterem, fellépő hely biztosítása a helyi fiatal zenészek, zenekarok számára.

Negyedik stratégiai cél: a fiatalok egészségi állapotának javítása egészségmegőrzés és egészségnevelés / fejlesztés támogatásával és egészségtudatos magatartás ösztönzésével;

az az

-

Egészségnevelési és - fejlesztési programok támogatása az oktatási intézményekkel és civil szervezetekkel való együttműködés keretei között.

-

A PTE Klinikai Központ szakembereinek, szervezeti egységeinek, kapacitásainak bevonása városi szintű egészségnevelési-és fejlesztési programokba, hallgatók (illetve Pécs város fiataljai) számára egészség-felmérési program kidolgozása.

-

A kábítószer fogyasztás megelőzésére és kezelésére irányuló intervenciók alkalmazása az oktatási intézményekkel és civil szervezetekkel, illetve a Kábítószerügyi Egyeztető Fórummal való együttműködés keretei között.

-

A szabadidő tartalmas eltöltését szolgáló infrastruktúra és programok szervezésének és megvalósításának ösztönzése a fiatalok aktív bevonásának elősegítésével a természetjárás, kirándulások, sport (a játszóterek mellett szabadtéri sportpályák fejlesztése és kialakítása, szabadtéri sportolásra alkalmas asztalitenisz asztalok,

65


erősítő gépek kihelyezése, városi sportbajnokságok szervezése, tömegsport lehetőségek fejlesztése) terén. A Cselekvési program intézkedéseinek megvalósításába bevonható intézmények áttekintése A fentiekben olvasható intézkedések megvalósítását Pécs MJV Önkormányzata a vele szakmai partnerségben együttműködő intézményekkel, szervezetekkel képes hatékonyan biztosítani. A továbbiakban az intézkedések megvalósításában célszerűen részt vevő partnereket felvonultató áttekintést adjuk közre. Pécs MJV Önkormányzata az elmúlt időszakban számos partnerszervezettel kötött megállapodást differenciált tevékenységek ellátása érdekében, különböző tevékenységi területekre vonatkozóan. Az ifjúsági célcsoportokhoz kapcsolódóan a gyermeket nevelő családok igényeinek, szükségleteinek kielégítésében, a gyermekek jogainak biztosításában jelentős szerepet játszanak a gyermekjóléti alapellátást nyújtó önkormányzati fenntartású intézmények. A Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága (Pécs Vargha Damján u. 2.) a gyermekjóléti alapellátás keretében biztosítja a gyermekek napközbeni ellátását a városi bölcsődékben, amely mellett rendelkezésre áll a Biztos Kezdet Gyerekház és családi bölcsőde. Mindezek mellett a Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága feladatkörébe tartozik a napközbeni gyermekfelügyelet és alternatív napközbeni ellátás szavatolása, ezekhez kapcsolódóan a gyermekeket és a családokat érő hátrányok kompenzálása, a gyermekek testi-lelki-értelmi fejlődésének és egészséges szocializációjának elősegítése. A bölcsődei gyermekétkeztetés mellett továbbá a köznevelési intézmény, valamint a dolgozók számára is biztosított az étkeztetés. Szünidei étkeztetést biztosít intézményi jogviszonnyal nem rendelkező bölcsődés korú gyermekek számára a Csoda Bölcsőde Pécsett, a Hétszínvirág Bölcsőde és a Zöldliget Bölcsőde telephelyein, valamennyi feladatellátási-helyre kiterjedően (bölcsődei telephelyek: Biztos Kezdet Gyermekház, 7629 Pécs, Pákolitz István utca 32.; Cseperedő Bölcsőde, 7633 Pécs, Ajtósi Dürer utca 1.; Csoda Bölcsőde, 7632 Pécs, Apáczai Csere János körtér 1.; Fészek Bölcsőde, 7633 Pécs, Gosztonyi Gyula utca 1.; Fészek-Családi Bölcsőde, 7633 Pécs, Gosztonyi Gyula utca 1.; Hétszínvirág Bölcsőde, 7629 Pécs, Pákolitz István utca 32.; Kicsi-kék Bölcsőde, 7632 Pécs, Anikó utca 1.; Mezőszél Bölcsőde, 7623 Pécs, Mezőszél utca 2.; Napsugár Bölcsőde, 7624 Pécs, Budai Nagy Antal utca 3.; Törpike Bölcsőde, 7622 Pécs, Vargha Damján utca 2.; Zöldliget Bölcsőde, 7623 Pécs, Köztársaság tér 1/1.). Az Esztergár Lajos Család- és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ (Pécs, Anikó u. 5.) a családsegítés terén a szociális vagy mentálhigiénés problémák, krízishelyzetek miatt segítségre szoruló személyek, családok számára nyújt támogatást a megelőzés, a krízishelyzet megszüntetése, az életvezetési képesség megőrzése céljából. Gyermekjóléti szolgáltatás keretében a központ a gyermekek érdekeit védő speciális személyes szolgáltatásokat szavatol, amelyek a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálják a gyermekek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A Család- és gyermekjóléti szolgálat a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése, veszélyeztetettségének 66


megelőzése érdekében lát el feladatokat a családsegítés tevékenységeit felvállalva. A Család- és gyermekjóléti központ az általános szolgáltatásokon túl speciális szolgáltatásokat nyújt, illetve a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedésekhez kapcsolódó, a gyermekek védelmére irányuló tevékenységeket lát el. Mindezek mellett szakmai támogatást biztosít az ellátási területen működő gyermekjóléti szolgálatok számára és működteti a gyermekek átmeneti otthonát. A szakmai egységek telephelyei a következő címeken találhatók: 7621 Pécs, Megye utca 22., 7633 Pécs, Tüzér utca 7., 7629 Pécs, Hársfa út 154., 7833 Görcsöny, Hársfa utca 31., 7677 Orfű, Széchenyi tér 1., 7673 Kővágószőlős, Újtelep 7. Az ellátási területeket nézve a központ a család-és gyermekjóléti szolgáltatás tekintetében felelős Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területéért, valamint Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Berkesd, Birján, Bogád, Bosta, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Husztót, Keszü, Kisherend, Kozármisleny Kovácsszénája, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Ócsárd, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pereked, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilágy, Szilvás, Szőke, Szőkéd, közigazgatási területekért. A család- és gyermekjóléti központhoz a Pécsi Járás területe tartozik az illetékességi körbe, a gyermekek átmeneti otthona ellátást pedig Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területén biztosítja. Az ifjúsági szereplőknek szociális és gyerekjóléti alapellátást nyújtó, az Önkormányzattal ellátási szerződést kötött civil szervezetek ugyancsak nélkülözhetetlen szerepet látnak el a célcsoport által igénybe vehető szociális szolgáltatások terén. Az önkormányzat - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi lll. Tv. 120.-121. §-nak, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXl. tv. 97.§-ának rendelkezései alapján - az egyes személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokat, ellátási szerződés útján, civil szervezeteken keresztül valósítja meg. E szerződések értelmében az alábbi civil szervezetek látják el az átvállalt önkormányzati feladatokat részben fiatalok, fiatal felnőttek, gyermekek számára nyújtott szolgáltatásaikkal. A Fogd a Kezem Alapítvány (Pécs, Kovács Béla u. 10.) saját tulajdonú ingatlanában 40 férőhelyes nappali ellátást biztosít az iskolából kikerült 16 éven felüli, illetve tankötelezettség alól véglegesen felmentett enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos fiatalok részére. Az Ifjúságért Egyesület a gyermekjóléti alapellátás keretébe tartozó családok átmeneti otthona ellátást működtet a Pécs, Major u. 2. sz. alatti, a Pécs, Debreczeni M. u. 22. szám alatti, a Szabadságharc u. 5. sz. alatti (I. sz. intézet telephelye), a Pécs, Mária u.1. sz. alatti, valamint a Pécs, Lánc u. 2. sz. és a Pécs, Lánc u. 2-8. szám alatti ingatlanokban 2008 óta, összesen 79 fő otthontalanná vált gyermek és szülő elhelyezését biztosítva. Az INDIT Közalapítvány 150 fő kliensre kiterjedően látja el a városban a szenvedélybetegek közösségi és nappali ellátását a BuliSegély Szolgálat, az „AlternAtívAPécs”, valamint a „TÉR” Közösségi Szolgálat keretében a Pécs, Hungária u. 5. szám alatt, a Szendrey J. u. 6. szám alatti, a Gorkij u. 1. szám alatti és a Kazinczy u. 6. szám alatti ingatlanokban. Tevékenységei keretében az alapítvány utcai szociális munkát végez fiatalok és fiatal felnőttek számára egyaránt. A Kerek Világ Alapítvány a Pécs, Gesztenyés u. 2. sz. alatti ingatlanban 32 férőhelyes nappali ellátást működtet fogyatékos gyermek- és fiatalkorúak (6-18 évesek) részére, valamint a Pécs, Krisztina tér 9. szám alatti telephelyén szintén 32 fős nappali ellátást és

67


támogató szolgáltatást nyújt felnőtt korú fogyatékos személyek számára, emellett fejlesztő foglalkoztatást is biztosít. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Pécsi Csoportja a Pécs, Apafi u. 101. szám alatti ingatlanban működteti támogató szolgáltatását a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása érdekében. Emellett a Szolgálat tanyagondnoki szolgáltatást lát el a külterületi lakott területeken az intézményhiányból eredő hátrányok enyhítése céljából, valamint 120 fő szociális étkeztetését is biztosítja. Nappali ellátást nyújtó, 24 fő súlyos értelmi fogyatékos és halmozottan sérült gyermek és fiatalkorú személy részére fenntartott szolgáltatásai mellett továbbá 50 fő hajléktalan személy részére biztosít nappali ellátást a Pécs Janus Pannonius u. 6. sz. alatt, valamint krízis szállót működtet. A Támasz Alapítvány a pécsi hajléktalanok ellátására specializálódott. A hajléktalanellátáson belül 200 adagos népkonyhát, 200 fős nappali melegedőt és 28 fős átmeneti otthont is működtet az Alapítvány a Pécs, Névtelen u. 1. sz. alatti ingatlanban. Emellett 50 férőhelyes férfi átmeneti szállást üzemeltetnek a Pécs, Edison u. 18. sz. alatt, 20 fős női átmeneti szállást a Pécs, Bittner A. u. 80. alatt, 50 férőhelyes hajléktalanok ápoló otthonát a Pécs, Rét u. 4/1. sz. alatt, valamint 70 férőhelyes férfi éjjeli menedékhelyet tartanak fenn a Pécs, Gomba u. 7. sz. alatt. Az elmondottakon túl a szakmai szervezet 20 férőhelyes női éjjeli menedékhelyet tart fenn a Pécs, Bittner A. u. 80. sz. alatt és 2008-tól hajléktalan centrumot alakított ki a Pécs, Dugonics u. 24. szám alatti telephelyén, ahol 43 fő részére időszakos férőhelyet működtet. Hajléktalanellátó tevékenységeik egyik jelentős fókusza az utcai szociális munkára összpontosul. A Pécs-Kertvárosi Szent Erzsébet Plébánia (7632 Pécs, Berzsenyi D. u. 16. ) a Remény Háza- Domus Spei Nappali Melegedőben (7631 Pécs, Tüskésréti út 8. sz alatt) biztosítja 75 fő hajléktalan személy nappali ellátását, valamint további 33 fő ellátását a téli időszakokban (november 1. és április 30. között) éjjeli menedékhelyükön. A Baptista Szeretetszolgálat Életminőség-fejlesztő Szolgáltatások Intézménye a Pécs, Endresz Gy. u. 21.-23. sz alatti telephelyén 60 férőhelyes fogyatékos személyek nappali ellátását biztosítja támogató szolgálata mellett. Emellett a Szeretetszolgálat Pécs, Dombay u. 3. sz. alatti telephelyén 20 férőhelyes fogyatékosok gondozóházát műkötet, valamint fejlesztő foglalkozást is végez. A szociális ellátások mellett az egészségügyi szolgáltatások is széles körben állnak az igénylők rendelkezésére városszerte. Az Egyesített Egészségügyi Intézmények (EEI) Pécs Megyei Jogú Város fenntartásában, egészségügyi közszolgáltatás keretében nyújt járóbeteg szolgáltatást társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkező betegek részére. A szakrendelőben elérhető szolgáltatások a Pécsett és a pécsi kistérségében élők számára lát el egészségügyi alap-, illetve szakellátási feladatokat mintegy 180 000 fő lakos számára. Egészségügyi alapellátás keretében a pécsi általános és középiskolákban az ifjúsági egészségügyi (orvos, védőnő) szolgálatot, valamint Pécs városában területi védőnői szolgálatot, anyatejgyűjtő állomást egyaránt működtet az intézmény. Alapellátás keretében a Rendelőintézet működteti továbbá Pécs és kistérségében a gyermek és felnőtt háziorvosi ügyeleti ellátást is. A járóbeteg-szakellátás keretében belgyógyászat, endokrinológia, allergológia, immunológia, diabetológia, sebészet, traumatológia, nőgyógyászat, fül-orr-gégészet, szemészet, ideggyógyászat, ortopédia, urológia, onkológia, pszichiátria, gyermek pszichiátria, tüdőgyógyászat, kardiológia, laboratórium, röntgen diagnosztika, ultrahang diagnosztika, mammográfia, bőr- és

68


nemibeteg ellátás, reumatológia és fizioterápia, szakrendeléseken jelentkezhetnek a betegeket.

gyógytorna,

gyógymasszázs

A városban számos képzési, oktatási szolgáltatást nyújtó szereplő működik. A különböző szintű és szerteágazó tanulmányokat képviselő állami és egyházi fenntartású, valamint magánintézmények Pécs tudáserőforrás-központ szerepvállalásához járulnak hozzá. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Pécsi Tankerülete fogja össze és koordinálja a csaknem 20.000 gyermek képzését és nevelését biztosító állami fenntartású pécsi és megyei általános iskolákat és összevont, komplex oktatási és nevelési intézményeket, illetve szakszolgálatokat. A Dél-Dunántúl és egyben az ország egyik legjelentősebb tudásbázisa a Pécsi Tudományegyetem. A Pécsi Tudományegyetem Magyarország legnagyobb múlttal rendelkező (2017-ben ünnepli alapításának 650. évfordulóját) és egyik legnagyobb (több mint 20.000 fős hallgatói létszámával, 1400 oktatóval és kutatóval, 10 karral rendelkező) oktatási és kutatási bázisa, amely itthon és nemzetközileg is ismert és elismert egyetem. Egyre fokozódó nemzetközi hallgatói létszámával, folyamatosan bővülő infrastruktúrájával és szolgáltatási portfóliójával az egyetem egyre erősebb pozíciót képvisel a nemzetközi felsőoktatási intézmények rangsorában. Az egyetem és a szakképző, illetve szakiskolák mellett a Szakképzési Centrum biztosítja a hidat a képzési rendszer és a gazdasági szereplők között. A Szakképzési Centrum 13 szakképző intézményével nyolc Baranya megyei településen folytat szakképzési tevékenységet csaknem 8500 tanuló képzési igényeit kiszolgálva a Dél-Dunántúl legnagyobb szakképzési centrumaként. Tagintézményei szakgimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai oktatás-nevelés során képezik a tanulókat. Mindezek mellett a centrum lehetőséget biztosít a nappali, esti, levelező formájú felnőttoktatás, felnőttképzés, valamit a HÍD programok keretében történő oktatásban való részvételre is. A Pécsi Szakképzési Centrum a munkaerőpiac és a gazdaság elvárásainak való megfelelés szándékával szervezi és működteti képzéseit. Az Apáczai Óvoda, Művelődési Ház, Könyvtár és Sportegység jogelődeivel együtt több mint három évtizede teljesít szolgálatot Pécs Kertvárosában többcélú oktatási-nevelési, sport és kulturális intézményként. Az ANK intézményegységei - Bölcsőde, Óvoda, Könyvtár, Művelődési Ház, Sportegység és a Pogány Óvoda – differenciált szolgáltatásokkal állnak a lakosság, köztük a városban élő fiatal korcsoportok számára. Pécs rendkívül gazdag lehetőségeket kínál a sportokat kedvelők, illetve a szabadidő hasznos eltöltésére igényt formálók számára. A Pécsi Sport Nonprofit Zrt. pécsi és orfűi vegyes funkciójú telephelyein (Szabadidőközpont, Hullámfürdő, Lőtér, Műjégpálya, Csónakház, Kerékpáros park) biztosít különböző sportolási lehetőségeket a városban élők számára mind a versenysport-, mind pedig a szabadidősport támogatásával. Mindezek által a társaság jelentős mértékben hozzájárul a fiatal korcsoportok szabadidő-eltöltésének hasznossá tételéhez, a sport népszerűsítéséhez, az egészséges életmód propagálásához, az egészségmegőrzéshez és a közösségépítéshez egyaránt. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara több mint száz éves múltra visszatekintő intézményként vesz részt a város és a megye gazdasági életében. Szerteágazó tevékenységei az érdekvédelmet, a kereskedelem-és gazdaság-, illetve vállalkozás-és üzletfejlesztést, a pályaválasztást és a szakképzést, a nemzetközi kapcsolatok ápolását, az innováció elősegítését és a klaszteresedést egyaránt szolgálják.

69


A kultúra és a művelődés infrastruktúrája ugyancsak színes, differenciált lehetőségeket foglal magában Pécs városában. A város kulturális életének eseményeit, turizmuspiaci pozíciójának hosszú távú erősítését szolgáló Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft a Zsolnay Negyed, a Kodály Központ, a Cella Septichora Látogatóközpont és az Ókeresztény Mauzóleum, valamint a belvárosban működő Pécsi Művészetek és Irodalom Háza kezelését végzi. A város meghatározó művészeti, kulturális és turisztikai színtereként funkcionáló Zsolnay Negyedben működő kulturális centrum magában foglalja a Pécsi Galéra 1000 négyzetméteres kiállítótermét, a világhírű Gyugyigyűjteményt, a Bóbita Bábszínházat, az új Ifjúsági Központot, a Zsolnay Család- és Gyártörténeti Múzeumot, az egyetem Művészeti Karát, a JESZ színháztermét egyaránt számos képzési, művelődési, kulturális lehetőséget biztosítva a látogatók, résztvevők számára. A Pécsi Kulturális Központ fontos szerepet vállalva szerzett értékes tapasztalatokat az Európa Kulturális Fővárosa Pécs 2010 program megvalósításában. Jelenlegi tevékenységeivel a Pécsett élők kulturális igényeinek kielégítését szolgálja. Telephelyein (Pécs-Patacsi Művelődési Ház, Szent Mihály Ház, Mecseki Kisvasút, Kresz – Park, Balatonfenyves I.-III. számú Táborai (önkormányzati Iskolai táborok), Balatonfenyves II. Számú Tábor (turisztikai forgalom számára is elérhető tábor) egyaránt biztosít kulturális és művelődési, illetve turisztikai szolgáltatásokat. Az intézményünkben működő szervezetek között találjuk a Minerva Könyvtárat, a Mecsek Táncegyüttes Egyesületet, a Berze Nagy János Alapfokú Művészetoktatási Intézményt és az Apolló Kulturális Egyesületet. A Csorba Győző Könyvtár a megye és a város legnagyobb közkönyvtáraként áll az olvasni, tanulni, művelődni vágyók számára. Az intézmény hibridkönyvtárként biztosítja az igénylők számára a hagyományos és az elektronikus, digitális formában rendelkezésre álló információkat, állományokat. Folyamatosan bővülő, alakuló gyűjteményével hidat képez a városi és az országos rendszer között. A Janus Pannonius Múzeum több múzeumot, gyűjteményt és tárlatot foglal magában, differenciált korokra, szakmai és tudományos, illetve művészeti területekre kiterjedően páratlan lehetőséget biztosítva mindazok számára, akik egyszerre szeretnének tanulni, művelődni, szemlélődni, kulturális és művészeti élményeket szerezni. A fiatalok kultúra és közművelődés iránti igényeinek kielégítésében ugyancsak részt vesz a Pécsi Nemzeti Színház, a Bóbita Bábszínház, a Pécsi Harmadik Színház, a Pécsi Horvát Színház, de megemlíthetjük a Pannon Filharmonikusokat és a Pécsi Balettet is. A felsorolt szervezeteken, intézményeken kívül több civil szervezet is ellát különböző tevékenységeket a várossal kötött megállapodásaik alapján.

70


MELLÉKLETEK A kutatás során alkalmazásra került mérőeszközök 1.) A városban tapasztalható feltételekkel és lehetőségekkel való elégedettség, illetve a kapcsolódó fejlesztési igények felmérése önkitöltős kérdőív segítségével A kérdőív kitöltésének időpontja: 2017. ………….. Milyenek ítéli az adott terület helyzetét jelenleg Mennyire tartja fontosnak az adott terület Pécs városában? fejlesztését a 2017-2020 közötti időszakban? Oktatási, képzési lehetőségek 1 2 3 4 5 nt nv 1 2 3 4 5 nt nv Az adott terület fejlesztésére irányuló javaslat: A szabadidő eltöltését biztosító különböző lehetőségek (kultúra, szabadidő, sport) 1 2 3 4 5 nt nv 1 2 3 4 5 nt Az adott terület fejlesztésére irányuló javaslat:

nv

A munkavállalás, jövedelemszerzés feltételei, beleértve a fiatalok vállalkozóvá válásának lehetőségeit is 1 2 3 4 5 nt nv 1 2 3 4 5 nt nv Az adott terület fejlesztésére irányuló javaslat: Közlekedési infrastruktúra, közlekedési lehetőségek 1 2 3 4 5 nt nv 1 2 3 4 Az adott terület fejlesztésére irányuló javaslat:

5

nt

nv

Egészségügyi és szociális szolgáltatások 1 2 3 4 5 nt nv 1 2 3 Az adott terület fejlesztésére irányuló javaslat:

4

5

nt

nv

Kereskedelem, vásárlási lehetőségek 1 2 3 4 5 nt nv 1 2 3 Az adott terület fejlesztésére irányuló javaslat:

4

5

nt

nv

Közhivatalok, hivatali ügyintézési lehetőségek 1 2 3 4 5 nt nv 1 2 3 Az adott terület fejlesztésére irányuló javaslat:

4

5

nt

nv

Közüzemi szolgáltatások 1 2 3 4 5 nt nv 1 2 Az adott terület fejlesztésére irányuló javaslat:

4

5

nt

nv

4

5

nt

nv

3

Közterületek minősége, rendelkezésre állása 1 2 3 4 5 nt nv 1 2 3 Az adott terület fejlesztésére irányuló javaslat:

Milyen infrastrukturális, kapacitásbeli vagy egyéb hiányokat, szűk keresztmetszeteket, problémákat, negatív jelenségeket tud említeni a város esetében? Milyen szolgáltatásokat, kapacitásokat hiányol Pécsről, amelyek a fiatalok elégedettségét befolyásolhatják?

71


Melyek a város kiemelkedő, említésre méltó sajátosságai, lehetőségei, amelyek a fiatalok helyben maradását szolgálhatják?

Megjegyzés, egyéb észrevétel:

A válaszadó neme (karikázza be vagy húzza alá):

1. férfi

A válaszadó életkora:

………… év

2. nő

A válaszadó státusza (karikázza be vagy húzza alá a megfelelőt): 1. hallgató

2. diák

3. egyéb: ……………………………………………………………..

72


2.) A városban élő fiatalok élethelyzetének, problémáinak felmérése ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK Neme (Tegyen x-et a megfelelő négyszögbe!): Életkora: A település, ahol ténylegesen lakik: A település, ahol tanul: A település, ahol a legtöbb idejét tölti: Milyen gyakran jár Pécsett?

nő

férfi

14-18

19-25

naponta

Kikkel él együtt? (Tegyen x-et a megfelelő négyszögbe!)

szülő (k)

szülő (k) + testvér (ek)

Van-e a lakhelyén? (Tegyen xet a megfelelő négyszögbe!) Jelenleg tanul és/vagy dolgozik? (Tegyen x-et a megfelelő négyszögbe!)(Több válasz is lehetséges!) Hol tanul? (Tegyen x-et a megfelelő négyszögbe!) Ha dolgozik, hogyan dolgozik? (Tegyen x-et a megfelelő négyszögbe!)

rádió

tv

hetente tágabb család (szülők, testvérek, nagyszülő k stb.) dvd, videó

26-29

havonta egyedül

számítógép

ritkábban mással, kivel: ……………………… ……………………… internet elérés

Tanulok

Dolgozom

Középiskolában / szakközépiskolában Teljes Részmunkaidőmunkaidőben ben

Egyetemen Alkalmanként

Nem dolgozom

PROBLÉMÁK FELTÉRKÉPEZÉSE Mely problémá(ka)t érzi inkább a magáénak, amelyek közvetlenül érintik? Melyek azok, amelyek a környezetében élőket (családtagokat, barátokat, diák-, illetve hallgatótársakat, munkatársakat) érintik inkább? (Tegyen X-et a megfelelő négyszögbe!) Problémák munkanélküliség eladósodás (tartozások, hitelek, pénz-kölcsönök felvétele) kilátástalanság serkentő- és aljzószerek túlzott használata (cigaretta, kávé) túlzott mértékű alkoholfogyasztás kábítószer-használat (marihuána, speed, extasy, LSD, keménydrogok) információhiány elszigeteltség céltalanság magányosság, egyedüllét unalom családon belüli erőszak (bántalmazás, lelki terror) elhanyagolás (nem foglalkoznak velem/egymással) túlzott internet használat életvezetési nehézségek elhelyezkedés, álláskeresés lakás problémák feleslegesség érzet „fogyatékosság” (értelmi, fizikai) tanulási nehézségek beilleszkedési nehézségek

Saját

Környezetem

73


pénzhiány szórakozási, kikapcsolódási lehetőségek hiánya szabadidő-eltöltési lehetőségek hiánya sorstársakkal, hasonló gondolkodásúakkal való találkozás hiánya természetjárás, kirándulás, friss levegő hiánya munkahelyi problémák

Köszönjük a válaszadást!

74


3.) A fiatalokkal kapcsolatba hozható kérdésekkel, problémákkal, jelenségekkel, a fiatalok és közösségeik fejlesztésével foglalkozó szakemberekkel készült részben strukturált interjúk során feltett főbb kérdések 

Milyen képzettséggel, végzettséggel rendelkezik?



Milyen tevékenysége(ke)t végez a fiatalokkal és közösségeikkel összefüggésben?



Mióta végzi az említett tevékenységeket?



Milyen célok, motivációk alapján végzi fiatalokkal összefüggésbe hozható tevékenységeit?



Mit gondol, melyek a mai fiatal korcsoportok legfontosabb problémái, milyen kihívásokkal kell elsősorban szembenézniük?



Mit gondol, mennyiben felkészültek a mai fiatalok az említett problémákkal, kihívásokkal szemben?



Mit gondol, milyen igények, szükségletek jellemzik leginkább a mai fiatalokat?



Hogy látja, melyek azok a kérdések, területek, amelyek a leginkább érdeklik a pécsi fiatalokat?



Mit gondol, konkrétan melyek a Pécsett élő fiatalok legfontosabb problémái?



Mit gondol, konkrétan milyen igények, szükségletek jellemzik leginkább a ma, Pécsett élő fiatalokat?



Kitől és milyen konkrét segítséget, támogatást várnak a mai pécsi fiatalok problémáik megoldása, igényeik és szükségleteik kielégítése érdekében?



Kik azok a szereplők, akik ma Pécsett az ifjúsággal foglalkoznak és milyen célok mentén, milyen tevékenységeket végeznek?



Mit gondol, mennyiben sikeresek, hatékonyak és eredményesek a fiatalok érdekében alkalmazott intervenciók, az érdekükben végzett tevékenységek?



Mit javasol a fiatalok érdekében végzett tevékenységek javítása, fejlesztése érdekében?



Mit gondol, hogyan, miként ösztönözhetők a Pécsett élő fiatalok a városban maradásukat illetően?



Melyek a tevékenységei végzése során leszűrt legfontosabb tapasztalatai?

75

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Ifjúságpolitikai Koncepciója és Cselekvési Programja

Recommend Documents