PARTI MADARAK FÉSZKELÉSE ÉS VONULÁSA A HORTOBÁGYON Dr. Kovács
Gábor
Bevezetés A H o r t o b á g y természeti viszonyai h a z á n k b a n egyedülálló élőhelyeket kínálnak az igen változatos m a d á r v i l á g fészkeléséhez és á t v o n u l á s á h o z . E t a n u l m á n y k e r e t é b e n az 1971-88 között végzett megfigyeléseimből a H o r t o bágy pusztáin e l ő f o r d u l ó parti madarakkal (limikolák) foglalkozom, ame lyek közül 45 fajt ismertetek. A p a r t i m a d á r - é l ő h e l y e k h o r t o b á g y i típusait és azok t e r m é s z e t v é d e l m i j e l e n t ő s é g é t az alábbiakban foglalhatjuk össze.
A hortobágyi parti madarak élőhelyei Száraz élőhelyek Löszhátak, löszrétek, reliktumgyepek Parti madarakban szegény élőhely, melynek oka a löszreliktumok csekély ki terjedése és félmagas, magas növényzet. Erősen legeltetett löszgyepeken n é h a a bíbic alkalmi pótköltése előfordul (pl. Ágota, Zám, Cserepes). Ezen az élő helytípuson másfél évtized alatt 6 limikolafajt észleltem, de egyik sem volt tö meges és rendszeres (bíbic, araaylile, póling, kis póling, goda, pajzsos cankó).
Szántók A m e g m ű v e l t t e r ü l e t e k e n szép s z á m m a l akadnak belvizes, t a r t ó s a n vízállá sos foltok. Tavaszi v o n u l á s k o r az ilyen helyeken élénk limikolamozgás tapasztalható. A vízállások kiszáradása előtt alkalmilag a g u l i p á n , kiszáradá suk u t á n pedig a bíbic, sőt ritkán a székicsér is alkalmas fészkelőhelyet talál. A vetett n ö v é n y k u l t ú r á k közül az őszi gabona, n a p r a f o r g ó és a lucerna tábláin több, m í g az e g y é b n ö v é n y z e t b e n (kukorica, repce, c u k o r r é p a stb.) elenyészően kevés parti m a d á r fordul elő. Jellegzetes a pajzsos c a n k ó k t ö m e g e s megjelenése v o n u l á s k o r . Ugyanez a faj késő ősszel (okt.—nov.) az elvetett g a b o n a t á b l á k o n is rendszeresen táplálkozik száraz i d ő s z a k o k b a n is. A szántók partimadár-fajait az 1. táblázatban sorolom fel. 65
/. táblázat Table 1.
Vanellus vanellus Pluvialis apricarius Eudromias morinellus N u m e n i u s phaeopus N u m e n i u s arquata Philomachus pugnax Recurvirostra avosetta B u r h i n u s oedicnemus Glareola pratincola
A szántókon előforduló limikolák Waders occurring on arable land Fészkelés
Gyakori táplálkozás
Alkalmi vagy ritka megjelenés
Nesting
Frequent feeding
Occasional rare occurrence
x
x x x x x x x
x x x
x
Szikes pusztagyepek A legkiterjedtebb h o r t o b á g y i száraz élőhelytípus. A talajviszonyok által m e g h a t á r o z o t t sajátossága, hogy tél v é g é n , kora tavasszal, valamint e r ő s e n c s a p a d é k o s é v e k b e n n y á r o n is a szikes gyep egyes eróziós szintjein ú n . p a d k a k ö z i vízállások találhatók. Ezek mélysége 1-10 cm, é l e t t a r t a m u k pedig rövid, max. 1—2 h ó n a p ( „ e p h e m e r vizek"). A tavaszi v o n u l á s s o r á n eszményi t á p l á l k o z ó h e l y e k e t k í n á l n a k a madaraknak, olyannyira, hogy ez a jellegzetes h o r t o b á g y i víztípus tartja el a limikolák 7 0 - 7 5 % - á t . A z é l ő h e l y e n e l ő f o r d u l t 31 p a r t i m a d á r - f a j közül 7 fészkelő. É r d e k e s költő a székicsér és az u g a r t y ú k . A l k a l m i l a g költött a széki lile és a f e k e t e s z á r n y ú székicsér (Kovács, 1982, 1986). Egyes h o r t o b á g y i p u s z t a r é s z e k (Szelencés, Kunmadaras) a havasi lilének rendszeres őszi, és r i t k á b b a n tavaszi á t v o n u l ó h e l y e i (Kovács, 1986 b). A z élőhelytípus limikoláit a 2. táblázat tartalmazza.
Vízi élőhelyek Szikes tavak T e r m é s z e t e s vagy természetközeli j e l l e g ű szikes tavat a H o r t o b á g y o n alig találunk. Csak a keleti p e r e m v i d é k e n , a balmazújvárosi Nagyszik t e r ü l e t é n alakultak ki ilyen élőhelyek, egykori vályogvető g ö d r ö k b ő l . M a d á r v i l á g u k a t részletes t a n u l m á n y b a n ismertettem (Kovács, 1984). A szikes tavi m a d á r v i l á g o t a 3. sz. táblázat részletezi. A 29 fajból 8 a fészkelők száma. Limikolák költésére, á t v o n u l á s á r a e g y a r á n t igen k e d v e z ő e k a szikes tavak. Mivel az élőhelytípus a H o r t o b á g y r ó l szinte teljesen hiányzik, a szolonyeci szikeseken m e s t e r s é g e s e n , földnyeső g é p e k k e l létesített tavacs66
kákkal igyekszünk ezt a hiányt pótolni. T e r v e i m alapján az első ilyen tó 1986 d e c e m b e r é b e n készült el a karcagi Ecsezugpusztán. V á r h a t ó , hogy az é r t é k e s e b b fészkelők (széki lile, kis lile, g u l i p á n stb.) állományát az ilyen tavak nagyobb s z á m b a n , a H o r t o b á g y l e g k ü l ö n b ö z ő b b helyén való létesítése j e l e n t ő s e n megnöveli.
2. táblázat Table 2.
Szikes pusztagyepeken előforduló limikolák Waders occurring on sodic steppe
Chettusia gregaria Vanellus vanellus Pluvialis squatarola Pluvialisapricarius Charadrius hiaticula Charadriusdubius Charadrius alexandrinus Eudromias morinellus N u m e n i u s phaeopus N u m e n i u s arquata Limosalimosa Limosa lapponica T r i n g a erythropus T r i n g a totanus T r i n g a stagnatilis T r i n g a nebularia T r i n g a ochropus T r i n g a glareola T r i n g a hypoleucos Gallinago media Lymnocryptes minimus Calidris alba Calidris minuta Calidris alpina Limicola falcinellus Philomachus pugnax Recurvirostra avosetta Burhinusoedicnemus Glareola pratincola Glareola n o r d m a n n i
Fészkel
Gyakori
Ritka vagy alkalmi
Nesting
Frequent Rare or occasional occurrence x
x
x x x x x x
x x x x x
x
x x x
x
x x x x x x x x x x x x x x x x 67
3. táblázat Table 3.
Vanellus vanellus Pluvialis squatarola Pluvialisapricarius Charadrius hiaticula Charadrius dubius Charadrius alexandrinus N u m e n i u s phaeopus N u m e n i u s arquata L i mos a limosa T r i n g a erythropus T r i n g a totanus T r i n g a stagnatilis T r i n g a nebularia T r i n g a ochropus T r i n g a glareola T r i n g a hypoleucos A r e n a r i a interpres Gallinago gallinago Calidris alba Calidris canutus Calidris minuta Calidris temminckii Calidris alpina Calidris ferruginea Philomachuspugnax Himantopushimantopus Recurvirostra avosetta Phalaropus lobatus Glareola pratincola
A szikes tavak limikolái Waders of sodic ponds Fészkel
Gyakori
Ritka vagy alkalmi
Nesting
Frequent
Rare or occasional occurrence
x
x x x x
x x
x x x x x x
x x
x x x x x x x x x x x x x x x x
x x x
x
Szikes rétek és mocsárrétek A z időszakosan vízborítás alatt álló, félmagas és magas n ö v é n y z e t ű , legtöbbször z s o m b é k o s é l ő h e l y e n jóval kevesebb parti m a d á r fordul elő. A 17 megfigyelt fajból 5 fészkelő. Tavaszi vízálláskor j ó v o n u l ó h e l y n e k számít az elöntött, vadvizes rét, amelynek sekélyebb részein a g o d á k , pajzsos c a n k ó k , réti c a n k ó k t ö m e g e i t á p l á l k o z n a k . A z élőhely jellegzetes k ö l t ő m a 68
dara a goda, a sárszalonka, piroslábú c a n k ó . L e g k ü l s ő zónájában ritka alkalmi fészkelő a pajzsos c a n k ó és a gólyatöcs (Kovács, 1987). A z élőhely m a d á r v i l á g á t a 4. táblázat mutatja be.
Mocsarak T a r t ó s vízállású, többé-kevésbé állandó vízi élőhelyek. T e r ü l e t ü k t ú l n y o m ó részt nádasok, gyékényesek borítják, emiatt a limikolák elkerülik. Nyílt vizű tisztásaik csak nyár végi, őszi aszály idején, erős a p a d á s u t á n alkalmasak rá, hogy sekéllyé vált vízfelületükre parti madarak leszálljanak. É r d e k e s viszont, hogy egyes hínárfélék (tavirózsa, kolokán) mély vízen úszó mezőire a bíbic, a réti cankó, billegető cankó, sárszalonka gyakran leszállnak pihenni. A vizek fölött pedig jellegzetes a székicsér rovarászé tevékenysége. A z élőhelytípus parti madarak fészkelésére nem alkalmas, c s u p á n egy ízben (1977) fordult elő itt a gólyatöcs m e g t e l e p e d é s e . A m o c s á r r e k o n s t r u k c i ó k során keletkezett d e p ó n i á k , illetve nagyobb mesterséges agyagszigetek költőhelyként is szerepet játszanak. J ó példa erre a Fekete-réten a gulipán, a székicsér és a kis lile ismétlődő fészkelése, vagy a K u n k á p o l n á s i mocsár kotrással elkészített csónak útjainak d e p ó n i á i n a piroslábú c a n k ó 1987. évi m e g t e l e p e d é s e . Ugyanitt m á r 1986-ban előfordult a bíbic fészkelése is. Többszöri átnyaralása miatt számí tani lehet a kis liléhez hasonló élőhelyet igénylő billegető c a n k ó m e g t e l e p e d é sére is. A z élőhely parti madarait az 5. táblázat adja. 4. táblázat Table 4.
Rétek és mocsárrétek parti madarai Waders occurring in meadows and swampy fields Fészkel Gyakori Ritka vagy alkalmi előf.
Vanellus vanellus Pluvialis squatarola N u m e n i u s arquata Limosa limosa T r i n g a erythropus T r i n g a totanus T r i n g a stagnatilis T r i n g a nebularia T r i n g a glareola Gallinago media Lymnocryptes minimus Limicola falcinellus Philomachus pugnax Phalaropus lobatus Glareola pratincola
Nesting
Frequent
x
x x x x x x
x x
Rare or occasional occurrence
x x x x x x (x)
x x x 69
5. táblázat Table 5.
A mocsarakban előforduló limikolák Waders occurring in swamps
Vanellus vanellus Pluvialis apricarius Pluvialis squatarola Charadrius dubius Limosa limosa T r i n g a erythropus T r i n g a totanus T r i n g a nebularia T r i n g a glareola T r i n g a hypoleucos Gallinago media Gallinago gallinago Lymnocryptes minimus Philomachus pugnax Himantopus himentopus Recurvirostra avosetta Phalaropus lobatus Glareola pratincola
Fészkelés
Gyakori
Ritka vagy alkalmi
Nesting
Frequent
Rare or occasional occurrence
(x)
x * x x
(x) x x x x x
(x)
x x x x x (x) (x)
x x x x
Halastavak és víztározók Ezek az élőhelyek feltöltött, mély vizű á l l a p o t u k b a n limikolák s z á m á r a alkalmatlanok. A lehalászásnál alkalmazott vízlecsapolás viszont a legkivá lóbb táplálkozó- és p i h e n ő h e l y e t adja. A 70-es évek vége ó t a nemcsak ősszel, de kisebb s z á m b a n tavasszal és n y á r o n is v é g e z n e k lehalászást, így az év nagyobb r é s z é b e n f e l t ű n ő e n t ö m e g e s és nagy fajszámú parti m a d á r gyüleke zik az iszapos t ó m e d r e k b e n . T a r t ó s nyári k i s z á r a d á s k o r a t ó f e n é k n é h a fészkelőhelyként is szolgál ( g u l i p á n , kis lile, széki lile). 1982-ben kapcsolód tunk be a n e m z e t k ö z i limikolaszámlálásba, amelynek két m i n t a t e r ü l e t e a H o r t o b á g y - H a l a s t ó és az e r ő s e n szikes A k a d é m i a - t ó . Kijelölésüket a fentiek ben részletezett t é n y e k i n d o k o l t á k . H a l a s t ó és halászattal is hasznosított víztároló a H o r t o b á g y 15 p o n t j á n található, kb. 5800 ha-os kiterjedéssel. H a ehhez m é g hozzávesszük a k ö r n y e z ő t é r s é g halastavait (Karcag, Kunhegyes, Tiszaszentimre, Kunmadaras, Polgár, Hajdúszoboszló), f e l m é r h e t j ü k , hogy milyen j e l e n t ő s szerepet j á t s z a n a k ezek az időjárástól kevésbé f ü g g ő vizek a p a r t i m a d á r - m o z g a l m a k f e n n t a r t á s á b a n (Kovács, 1984 c). Halastavi k ö r n y e zetben 37 limikolafajt észleltem, ebből 4 faj költött. Részletezésüket a 6. sz. táblázat adja. 70
6. táblázat Table 6. A halastavakon előforduló parti madarak Waders occurring on fish ponds
Haematopus ostralegus Vanellus vanellus Pluvialis squatarola Pluvialis apricarius Charadrius hiaticula Charadrius dubius Charadrius alexandrinus N u m e n i u s phaeopus N u m e n i u s tenuirostris N u m e n i u s arquata Limosa limosa Limosa lapponica T r i n g a erythropus T r i n g a totanus T r i n g a stagnatilis T r i n g a nebularia T r i n g a ochropus T r i n g a glareola T r i n g a hypoleucos T r i n g a cinerea A r e n a r i a interpres Gallinago media Gallinago gallinago Lymnocryptes minimus Calidris alba Calidris canutus Calidris minuta Calidris temminckii Calidris alpina Calidris ferruginea Philomachus pugnax Himantopus himantopus Recurvirostra avosetta Phalaropus lobatus Phalaropus fulicarius B u r h i n u s oedicnemus Glareola pratincola
Fészkel
Gyakori
Ritka vagy alkalmi faj
Nesting
Frequent
Rare or occasional species
X X X
x x
X X
X X
X X X X X X X
X X X
X X
x (x)
X X
X
X X X X
71
7. táblázat Table 7. Folyók, csatornák és kubikok limikolái Waders frequenting rivers and canals Fészkelés
Gyakori
Ritka vagy alkalmi faj
Nesting
Frequent
Rare or occasional species
Vanellus vanellus T r i n g a nebularia T r i n g a ochropus T r i n g a glareola T r i n g a hypoleucos Gallinago gallinago Philomachus pugnax
x x x x x X x
Folyók, csatornák és kubikjaik A Tisza és a H o r t o b á g y folyó, valamint számos csatorna ( N é m e t - é r , Sárosé r , N y u g a t i - f ő c s a t o r n a , K a r á c s o n y f o k , Szandalik, Á r k u s stb.) s o r o l h a t ó ide. Vizük á l l a n d ó , melynek i n g a d o z á s a a part m e n t é n kisebb, iszapos sávokat és z á t o n y o k a t hoz létre. N é h o l kiöntések is keletkeznek, és a magas vezetésű N y u g a t i - f ő c s a t o r n a a gát alatti elszivárgások k ö v e t k e z t é b e n terjedelmes el ö n t é s e k e t okoz. E t e r ü l e t e k p a r t i m a d á r - f a j s z á m a alacsony (7 faj). O k a a főleg k u b i k g ö d r ö k r e j e l l e m z ő , s ű r ű n ö v é n y z e t . A két leggyakoribb faj az erdei c a n k ó és billegető c a n k ó , melyek a H o r t o b á g y o n kimondottan csatornaked velő madarak. Aszályos i d ő b e n a bíbicek n é h a t ö m e g e s e n lepik el a c s a t o r n á kat, szikkadó kubikokat. A z élőhely limikoláit a 7. táblázat mutatja be.
Víziszárnyas-nevelő
mesterséges tavak
A 70-es é v e k b e n n ö v e k v ő m é r t é k ű lett a házikacsák, majd a 80-as évek elejétől a h á z i l u d a k szabad tartásos nevelése. A limikolafajok v o n u l á s á b a n és fészkelésében k ü l ö n ö s e n a pecsenyekacsa-telepek j e l e n t ő s e k a H o r t o b á gyon. Egy-egy tófelületre é v e n t e csak egy turnus kacsa k e r ü l és mintegy 50 napos n e v e l é s ü k u t á n a víz ü r e s e n marad. E k k o r szállják meg a s z á m u k r a k e d v e z ő helyet a parti madarak. A h o r t o b á g y i kacsanevelők mintegy a t e r m é s z e t e s szikes tavak s z e r e p é t töltik be. A libanevelők közül csak a törzsliba-tavak alkalmasak a limikolák s z á m á r a , amennyiben ott kevesebb házilúd t a r t ó z k o d i k . A víziszárnyas-nevelő tavak elterjedése elősegítette a g u l i p á n h o r t o b á g y i j e l e n t ő s á l l o m á n y n ö v e k e d é s é t (Fintha, 1978). Ezen az é l ő h e l y t í p u s o n 31 p a r t i m a d á r - f a j t észleltem, k ö z ü l ü k 7 fészkelt, több-keve sebb r e n d s z e r e s s é g g e l . A fajok fölsorolását a 8. táblázat tartalmazza. 72
Árasztások A H o r t o b á g y o n a gyakorlati t e r m é s z e t v é d e l m i m u n k á h o z tartozik a n y á r v é g i - k o r a őszi árasztás, amikor nemcsak a r é t e k e t és mocsarakat töltjük fel vízzel, hanem terjedelmes foltokban a szikes gyep is sekély vízborítás alá kerül. Ezek igen j ó őszi v o n u l ó h e l y e k . A z e g y é b t í p u s ú árasztások (kaszálóön tözés, c s a t o r n á k b ó l elszökő vizek, árvízvédelmi szükségtárolók) olykor fész8. táblázat Table 8.
Viziszárnyas-nevelőtelepek limikolái Waders occurring at water fowlfarms
Haematopusostralegus Vanellus vanellus Pluvialis squatarola Pluvialis apricarius Charadrius hiaticula Charadrius dubius Charadrius alexandrinus N u m e n i u s phaeopus N u m e n i u s arquata Limosa limosa T r i n g a erythropus T r i n g a totanus T r i n g a stagnatilis T r i n g a nebularia T r i n g a ochropus T r i n g a glareola T r i n g a hypoleucos A r e n a r i a interpres Gallinago gallinago Calidris alba Calidris canutus Calidris minuta Calidris temminckii Calidris alpina Calidris ferruginea Limicola falcinellis Philomachus pugnax Himantopus himantopus Recurvirostra avosetta Phalaropus lobatus Glareola pratincola
Fészkelés
Gyakori
Ritka vagy alkalmi faj
Nesting
Frequent
Rare or occasional species x
x
x x x x
x
x x x x x x x
x x
x x x x x x x x x x x x x 1 x x x
x x x
(x) 73
kelésre is alkalmasak, ha tavasszal k e r ü l n e k víz alá. A z á r a s z t á s o k n á l 36 limikolafajt vettem számba, amelyek közül 6 fészkelt is ott. A z ilyen árasztásos élőhely a vízállásos, t e r m é s z e t e s szikes gyepekkel mutat ökológiai h a s o n l ó s á g o t . Részletes vizsgálatukat k ü l ö n t a n u l m á n y b a n is bemutattam (Kovács, 1984 b). A z árasztás t u l a j d o n k é p p e n a t e r m é s z e t e s sziki vízállásos r é t e k n e k m e s t e r s é g e s e n előállított változatát adja.
9. táblázat Table 9. Arizstelepekenelőforduló limikolák Waders occurring inriceplantations Gyakori Ritka vagy alkalmi faj Frequent
Vanellus vanellus Pluvialis squatarola Pluvialis apricarius Charadrius hiaticula Charadrius dubius Charadrius alexandrinus N u m e n i u s phaeopus N u m e n i u s arquata Limosa limosa T r i n g a erythropus T r i n g a totanus T r i n g a stagnatilis T r i n g a nebularia T r i n g a ochropus T r i n g a glareola T r i n g a hypoleucos A r e n a r i a interpres Gallinago media Gallinago gallinago Calidris alba Calidris canutus Calidris minuta Calidris temminckii Calidris alpina Calidris ferruginea Philomachus pugnax Himantopus himantopus Recurvirostra avosetta Glareola pratincola
Rare or occasional species
X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X
74
Rizsföldek A H o r t o b á g y o n és k ö r n y é k é n e l t ű n ő b e n lévő élőhelytípus. Jelenleg csak Karcag és Püspökladány térségében vannak m é g m ű k ö d ő rizskultúrák. A z 1971-79 közötti években a puszta számos pontján és távolabbi környezetében is e g y a r á n t termesztettek rizst, de a 80-as években hirtelen visszaszorult a termesztése. A rizstelepek sajátos viszonyai miatt az üzemelő táblákon fészke lés nem történik. A megfigyelt 29 féle parti madarat a 9. táblázat részletezi.
Szennyvízderítők, hígtrágyatelepek, szikkasztók Ez az igen szennyezett és m e g l e h e t ő s e n visszataszító élőhelytípus főleg Balmazújváros, N á d u d v a r , P ü s p ö k l a d á n y k ö r z e t é b e n a s e r t é s k o m b i n á t o k k ö r n y é k é n gyakori. H a s o n l ó k ö r n y e z e t e t k é p e z a szántóföldek szegélyén felhalmozott t r á g y a r a k á s o k csurgalékleve is. A nagy t ö m e g ű táplálék miatt a m a d á r v i l á g gazdag, k ö z ö t t ü k limikolák is. A sárszalonka, erdei c a n k ó , billegető c a n k ó számít leggyakoribbnak. A z 1986-os balmazújvárosi gólya töcsfészkelés a hígtrágyaszikkasztón é r d e k e s e n e g y b e v á g a dél-alföldi ada tokkal (Molnár Gy. in litt.). A vizsgált limikolafajok nagy száma, az ide t a r t o z ó madarak sokfélesége az egyik m a g y a r á z a t a annak, hogy az összes száraz élőhelyen, illetve valamennyi víztípus t e r ü l e t é n e l ő f o r d u l n a k parti madarak, c s u p á n az erdei élőhelyeket és a k u l t ú r k ö r n y e z e t e t (lakott települések, tanyák) kerülik el (Kovács, 1988).
A Hortobágy partimadár-faunája Csigaforgató - Haematopus ostralegus (L.) Lecsapolt halastavakon 1975, 1976, 1984 é v e k b e n , kacsanevelő tavon 1985-ben l - l p é l d á n y t figyeltem meg. Lilebíbic — Chettusia gregaria (Pali.) 1985. okt. 5-én dr. Bankovics Attila Z á m p u s z t a északi részén, árasztás mellett figyelte meg. Bíbic — Vanellus vanellus (L.) A száraz, szikes gyep gyakori fészkelője, de költése löszhátakon, s z á n t ó k o n , szikes tavakon, r é t e k e n , víziszárnyas-nevelő helyeken is előfordul, ö s z i t ö m e g e i főleg a leeresztett h a l a s t ó m e d r e k b e n g y ü l e k e z n e k , ahol a tetőző m e n n y i s é g eléri a 4500-5000 p é l d á n y t is. Ujjaslile — Pluvialis squatarola (L.) Rendszeres á t v o n u l ó a lecsapolt halastavak, szikes tavak, víziszárnyas-neve lők, rizsföldek, árasztások t e r ü l e t é n . Legnagyobb csapatai a halastavaknál t a v a n k é n t 2 5 - 3 0 p é l d á n y o s o k voltak (Kovács, 1983). 1986-ban a H o r t o b á g y Halastó K o n d á s - t a v á n 5 p l . átnyaralt. Aranylile — Pluvialis apricarius (L.) Rendszeres á t v o n u l ó a szikes gyepeken. A Szelencésen és a Kunmadarasi p u s z t á n 80-100 p é l d á n y o s , Nagyiván mellett 75
155 p é l d á n y o s csapatait is észleltem. K o n y h á s S á n d o r 1987 tavaszán A n g y a l h á z á n és Szelencésen 252 egyedet számlált (Konyhás, 1988). Árasztásoknál, halastavaknál, szikes tavaknál r i t k á b b . A fent említett nagyiváni csapatos e l ő f o r d u l á s szikfoltos g a b o n a t á b l á n t ö r t é n t (Kovács, 1986). Parti lile - Charadrius hiaticula(L.) Kis s z á m ú , de rendszeres á t v o n u l ó , főleg á p r . és aug., szept. h ó n a p o k b a n , a sekély vizű é l ő h e l y e k e n . M a x . e g y e d s z á m a ritkán éri el a 10 p é l d á n y t . Kis lile — Charadrius dubius Scop. Szikes t a v a k n á l , elhagyott kacsanevelőknél, m o c s á r k o t r á s o k z á t o n y a i n alkalmi fészkelő, évi 1-5 p á r b a n , 1980 ó t a (Kovács, 1982). N y á r végi v o n u l á s k o r gyakoribb a sekély v í z p a r t o k o n . Széki lile — Charadrinus alexandrius (L.) Utolsó szikes pusztai költései 1977—78-ban voltak a nagyiváni és kunmadarasi p u s z t á k o n . Jelenleg rend szeresen csak a Balmazújváros melletti Nagyszik szikes tavainál költ, de á l l o m á n y a ott is i n g a d o z ó . P l . 1976-ban 25 p á r , 1985-ben 1 p á r , 1986-ban 3 p á r , 1989-ben 4—5 p á r . A 80-as évek eleje ó t a a H o r t o b á g y o n v o n u l á s k o r is ritka Kovács, 1984 a). Havasi lile - Eudromias morinellus (L.). E faja Szelencés és a K u n m a d a r a s i puszta rendszeres őszi v e n d é g e aug.—okt. között. M a x . 122 p l d . egyszerre (Kovács—Konyhás, 1986). Tavasszal igen ritka. Részletes h o r t o b á g y i a d a t s o r á t k ü l ö n ismertettem (Kovács, 1986 a). Kis póling — Numenius phaeopus (L.). Áprilisban gyakori á t v o n u l ó . A száraz gyepeken n é h a 3—400-as csapatok is ö s s z e v e r ő d n e k . N é h á n y á t n y a r a l ó p é l d á n y is a d ó d i k , csaknem é v e n t e . Vékony csőrű póling—Numenius tenuirostris Vieill. E d d i g 9 h o r t o b á g y i adatom közül 8 esetben leeresztett h a l a s t ó m e d r e k b e n , egyszer árasztásnál láttam. 1988. szept. 19-én 3 p é l d á n y t figyeltem meg H o r t o b á g y - H a l a s t ó n , a többi adatom m i n d m a g á n y o s egyed. Nagy póling — Numenius arquata (L.). G y a k o r i á t v o n u l ó , száraz szikeseken, árasztásoknál, lecsapolt t ó m e d r e k b e n e g y a r á n t t ö m e g e s . H o r t o b á g y - H a l a s tón 1000—1600 pld.-os t ö m e g é t is észleltem, sőt 1988 s z e p t e m b e r é b e n többször is b e c s ü l t ü n k 4000 p é l d á n y t m e g h a l a d ó gyülekezést egyetlen t ó b a n . Á t n y a r a l á s a rendszeres. A z 1982-83-as és az 1985-86-os teleken áttelelt. Goda — Limosa limosa (L.). R é t e k e n , m o c s á r r é t e k e n , száraz gyepeken gyakori fészkelő. F e b r u á r - á p r i l i s és augusztus-szeptember h ó n a p o k b a n t ö m e g e s e n vonul át. 1981. m á r c i u s b a n 40 000, 1988. m á r c i u s b a n 70 000-re becsültem a tömegeit, főleg frissen lecsapolt tavakban, tavaszi vadvizekben, árasztásokon. 1987. augusztusban szántó traktort követő csapatot is láttam (Kovács, 1987). Kis goda - Limosa lapponica (L.). 1982. szept. 19-én 1 p l d . a Csécsi-tavon (Bodnár-Kovács, 1983). 1985. á p r . 4-én 3 p l d . a Darvas-szigeten. 1987. és 1988. augusztus—szeptemberben 1—6 pld.-os m e n n y i s é g b e n gyakran láttam fiatal p é l d á n y o k a t H o r t o b á g y - H a l a s t ó n és a kunmadarasi árasztás vizeinél (Kovács, 1988.). Füstös cankó — Tringa erythropus (Pali). Igen gyakori á t v o n u l ó , max. 4—500 pld. Főleg április és szeptember h ó n a p o k b a n . Kedvelt helyei az árasztások, szikes tavak, kacsanevelők, h a l a s t ó m e d r e k . Rendszeresen á t n y a r a l . 76
Piroslábú cankó - Tringa totanus (L.). R é t e k e n , szikes tavaknál, r i t k á b b a n száraz gyepeken költ. T ö m e g e s vonulását 16 év alatt egyszer sem észleltem. M a x i m u m 50 pld. Tavi cankó — Tringa stagnatilis (Bechst.). Április és j ú l i u s - a u g u s z t u s h ó n a pokban szórványos á t v o n u l ó . A h o r t o b á g y i árasztások, kacsanevelők, szikes tavak, halastavak, rizsföldek t e r ü l e t é n az 1974—86-os évek s o r á n összesen 43 alkalommal figyeltem meg (Kovács, 1986). 1986 n y a r á n 3 juv. és 2 ad. alkotta családot is láttam az A k a d é m i a - t ó n á l . Szürke cankó — Tringa nebularia (Gunn.). Rendszeres á t v o n u l ó , de m i n d i g csak kis m e n n y i s é g b e n , max. 12-15. Halastavak, c s a t o r n á k és kubikok, szikes tavak, rizsföldek a leggyakoribb lelőhelyei. Erdei cankó — Tringa ochropus (L.) A z előző fajnál kisebb mennyiségű átvonuló. Egy-egy helyen a 10 pld.-os egyedszámot ritkán haladja meg. Árkok, csatornák, folyószélek, kubikok, halágyak, trágyaszikkasztók madara. Réti cankó - Tringa glareola (L.) Á p r i l i s - m á j u s b a n és augusztus-szeptem berben igen gyakori á t v o n u l ó , 5—600-as csapatai is e l ő f o r d u l t a k , l e g i n k á b b az árasztások, rizsföldek é l e t t e r é b e n . Kis s z á m b a n át is nyaral. Billegető cankó — Tringa hypoleucos (L.) Rendszeres, de kis számú á t v o n u l ó , l e g i n k á b b április és augusztus—szeptember h ó n a p o k b a n . Előhelyigénye az erdei c a n k ó é h o z h a s o n l ó . E g y e d s z á m a r i t k á n haladja meg a 25-30-at. Kivételesen át is nyaral. Terekcankó — Tringa cinerea (Güld.). 1982. nov. 6-án a lecsapolt Csécs/9 halastó m e d r é b e n és a vele szomszédos Parajos-elöntésen 1 p é l d á n y t figyeltem meg. Kőforgató — Arenaria interpres (L.). Ritka tavaszi (május) és szórványos őszi (augusztus-szeptember) á t v o n u l ó . Rizsföldeken, h a l a s t ó m e d r e k iszapjában, kacsanevelőkön egyesévei-kettesével fordul elő. Nagy sárszalonka — Gallinago media (Lath.). Ritka á t v o n u l ó , a r é t e k , mocsár rétek, árasztások madara, t ö b b n y i r e egyesével. Áprilisi és augusztus—októ ber közötti adatok. Sárszalonka - Gallinago gallinago (L.). M o c s á r r é t e k fészkelője. A h o r t o b á g y i költőállomány viszonylag csekély, 6 0 - 8 0 p á r r a t e h e t ő , de n y á r végi gyüleke zéskor egy-egy jól b e l á t h a t ó , lecsapolt halastavon n é h a 4 - 5 0 0 p l d . is számba v e h e t ő (Kovács, 1984). Erdei szalonka - Scolopax rusticola (L.) Ritka á t v o n u l ó . 1986 őszén Konyhás S. (in verb.) halastavi e l ő f o r d u l á s á t is megfigyelte. Kis sárszalonka — Lymnocryptes minimus (Brünn.). A nagy sárszalonkánál is r i t k á b b a n , m i n d e n k o r egyesével figyeltem meg r é t e k , m o c s á r r é t e k , elönté sek t e r ü l e t é n . O k t ó b e r - n o v e m b e r i adatai mellett é r d e m e s m e g e m l í t e n i 1983. j a n u á r i előfordulását, amely egyben az egyetlen halastavi megfigyelé sem is e fajról (Kovács, 1984). Hosszúfarkú cankó — Bartramia longicauda (Bechst.). 1987. okt. 18-án 1 p é l d á n y t figyeltem meg N a g y i v á n b a n . A m a d á r a következő napon eltűnt, így t ö b b megfigyelő bevonásával nem volt bizonyítható. Havasi partfutó - Calidris alpina (L.). Á p r i l i s - j ú n i u s i és augusztus—októberi gyakori á t v o n u l ó . Elsősorban a lecsapolt h a l a s t ó m e d r e k e t látogatja, ahol 77
1500—2000 p é l d á n y o s t ö m e g b e n is e l ő f o r d u l . 1984-ben Borzason 1 immat. példány átnyaralt. Sarlós partfutó - Calidris ferruginea (Pont.). Rendszeresen, 6—8 p é l d á n y o s csapatokban vonul á p r i l i s - m á j u s és augusztus-szeptemberben. Víziszár nyas-nevelők, szikes tavak, rizsföldek zátonyain gyakrabban, h a l a s t ó f e n é k e n r i t k á b b a n jelenik meg. T ö b b n y i r e vegyes limikolacsapatokban látjuk. Tengeri partfutó — Calidris maritima (Brünn.). 1986 tavaszán Ecsedi Zoltán és Szondi László 1 p é l d á n y t észlelt Balmazújváros mellett (Ecsedi-Szondi, 1987). Vándor partfutó - Calidris melanotos (Vieill.). 1988. szept. 5-én a lecsapolt Fényes 2. tavon 1 p é l d á n y t Figyeltem meg havasi és sarlós p a r t f u t ó k között. Sarki partfutó - Calidris canutus (L.). 1974—87. között 10 esetben figyeltem meg, halastavak, szikes tavak, kacsanevelők vizein augusztus-szeptember ben. M a x . 3 p l d . (Bodnár-Kovács, 1983). Apró partfutó - Calidris minuta (Leisl.). Rendszeres átvonuló, főleg április végé t ő l j ú n i u s elejéig és augusztus-szeptemberben. 1984-ben 3 pld. átnyaralt. Rizs földek, szikes tavak és kacsanevelők a kedvelt helyei. Jellegzetes a kis lilével al kotott táplálkozóközössége. Mennyisége a 40-50 példányt ritkán haladja meg. Temminck partfutó — Calidris temminckii (Leisl.). Á t v o n u l á s a az előbbinél rendszertelenebb. Májusban ritka, augusztus—szeptemberben valamivel gya koribb a szikes tavakon és víziszárnyas-nevelő helyeken. 2-15 p é l d á n y o s kis csapatai m á s partfutófajokkal, pajzsos c a n k ó k k a l , kis lilékkel keverednek. Fenyérfutó — Crocethia alba (Pali.). Egyetlen tavaszi adata ismert, 1982. á p r . 11. (Kovács, 1982). ő s s z e l , augusztus-szeptemberben szórványos v e n d é g , egyesével vagy 2—3 p l d . K u b i k g ö d r ö k b e n , szikes tavakon, lecsapolt t ó m e d rekben. Sárjáró — Limicola falcinellus (Pont.). Ö t h o r t o b á g y i adata: 1980. aug. 21. és aug. 29., a nagyiváni puszta á r a s z t á s á n . 1985. szept. 9. és 1987. aug. 21., a borzasi k a c s a n e v e l ő n . 1986. aug. 28. H o r t o b á g y - H a l a s t ó mellett. M i n d e n alkalommal l - l p l d . Pajzsos cankó — Philomachus pugnax (L.). A l e g t ö m e g e s e b b e n á t v o n u l ó parti m a d á r , február—május és augusztus—november között. Egy 1985-ben vég zett f e l m é r é s szerint április elején m i n i m u m 50—60 000, m a x i m u m 180— 200 000-re t e h e t ő a H o r t o b á g y és k ö r n y é k é n e k valamennyi p a r t i m a d á r é l ő h e l y - t í p u s á r a kiterjedő pajzsoscankó-vonulás m e n n y i s é g e . 1974-ben a k u n madarasi p u s z t á n fészkelt (Horváth—Szabó, 1981). Rendszeres, t ö m e g e s á t n y a r a l á s a s o r á n további fészkelése nincs kizárva. Késő ősszel (november eleje) jellegzetes az őszi g a b o n a t á b l á k o n táplálkozó, vegyes k é k g a l a m b - , bíbic-, seregély- és p a j z s o s c a n k ó - t ö m e g . Gólyatöcs — Himantopus himantopus (L.). Szikes tavak, elhagyott kacsanevelők, késő tavasszal elöntött m o c s á r r é t e k , árasztások, hígtrágya-szikkasztók alkalmi fészkelője (Kovács, 1984). Vonulása sem rendszeres. Legnagyobb egyedszáma 1977-ben volt, a Kis-Jusztuson megtalált, 5 párból álló telepe (Kovács, 1978). Gulipán — Recurvirostra avosetta (L.) 1971. évi első h o r t o b á g y i fészkelése óta lassan terjeszkedő faj (Fintha, 1978). Költése száraz, szikes tavaknál, elhagyott víziszárnyas-nevelőkön, száraz h a l a s t ó m e d r e k b e n , m o c s á r k o t r á s o k zátonya in, belvízen, s z á n t ó k o n f o r d u l elő. 1983-tól m á r 40 p á r fölötti m e n n y i s é g b e n 78
fészkelt. N y á r k ö z e p e u t á n a nagyobb halastavak lecsapolt m e d r é b e n 100-120 p l d . is megfigyelhető. Laposcsőrű víztaposó - Phalaropus fulicarius (L.). Régi a d a t á t Udvardy (1941) említi. 1986 tavaszáról t ö b b megfigyelő is jelezte előfordulását a h o r t o b á g y i halastavon. Vékonycsőrű víztaposó — Phalaropus lobatus (L.). Rendszeres, de kis számú júliusi—szeptemberi á t v o n u l ó . Egyesével-kettesével, de n é h a 3-4 pld.-os kis csapatokban (család?!) is észleltem. Arasztások, nyílt vizű mocsarak, kacsane velők, szikes tavak, leeresztett halastavak vizein is megjelenik. T a v a s z r ó l egyetlen áprilisi adata ismert. Ugartyúk — Burhinus oedicnemus (L.). Jellegzetes vaksziki fészkelő. 1963-as első megjelenése óta a H o r t o b á g y száraz szikeseinek rendszeres k ö l t ő m a d a r a (Szabó, 1981). 1985-ben 12, 1986-ban 10-11, 1987-ben 13-15, 1988-ban 15—16 p á r mutatkozott, illetve költött. E fajról a részletesebb megfigyelései met k ü l ö n k ö z l e m é n y e m tárgyalja (Kovács, 1986, 1989). Legnagyobb v o n u l ó csapata 1977-ben 11 pld., 1988-ban 19 p l d . (októberi adatok). Székicsér - Glareola pratincola (L.). A száraz puszta szikfoltjain, n é h a vaksziken, víznyomta s z á n t ó k o n ( n a p r a f o r g ó , kukorica) költ. Fészkelése e l ő f o r d u l t agyagos k u b i k g ö d r ö k b e n , elhagyott kacsanevelők t r á g y a k é r g é n , m o c s á r k o t r á s z á t o n y á n is. Á l l o m á n y a csekély, a 23—25 p á r t ritkán haladja meg. Mélyvizek fölött r e p ü l v e szívesen táplálkozik. Feketeszárnyú székicsér - Glareola nordmanni (Fisher.) Igen ritka fészkelő. 1973-ban a K u n m a d a r a s i p u s z t á n , 1979-80-ban Nyírőlapos közelében költött l - l p á r (Szabó, 1974, 1981). Költőhelye a száraz, szikes gyep z á r t a b b á l l o m á n y á b a n volt.
Irodalom - References Bodnár M.-Kovács G. (1983): Faunisztikai adatok a Csécsi halastóról. Mad. Táj. 1983/1-2. 27-28. Ecsedi Z-Szondi T. (1987): Tengeri partfutó előfordulása a balmazújvárosi Nagy sziken. Mad. Táj. 1987/1-2. 34-35. Fintha /.(1978): Gulipán a Hortobágyon. Term. Világa. 1. 25-26. Horváth L.-Szabó L. V. (1981): The Ornis of the Hortobágy. In: The Fauna of the Hortobágy National Park. 391-407. Keve A. (1984): Magyarország madarainak névjegyzéke. 1-100. Konyhás S. (1988): Áranylilék nagyszámú tavaszi átvonulása a Hortobágyon. Mad. Táj. 1988/1-4.29. Kovács G. (1978): Gólyatöcs a Hortobágyon. Aquila, 84. 150. Kovács G. (1982): Kis lile fészkelése a Hortobágyon. Aquila, 87., 129. Kovács G. (1982): Az 1982-es tavaszi limikolavonulás. Mad. Táj. 1982/14. 283-286. Kovács G. (1983): Megfigyelések az ujjaslile (Pluvialis squatarola) tiszántúli előfordulá sáról. Mad. Táj. 1983/3-4. 88-91. Kovács G. (1984 a): A balmazújvárosi Nagyszik madárvilága. Hajdúsági Múz. Évk. 5-18. Hajdúböszörmény. Kovács G. (1984 b): Az árasztások hatása a Hortobágy madárvilágára. Aquila, 91. 163-176. 79
Kovács G. (1984 c): A hortobágyi halastavak madárvilága 10 év megfigyelései alapján. Aquila, 91. 21-46. Kovács G. (1985): Az aranylile hortobágyi vonulása. Aquila, 92. 97-103. Kovács G. (1986 a): A havasi lile (Eudromias morinellus) hortobágyi vonulása, 1974-85. Előadás a M M E II. tudományos ülésén, Szeged, 1986. ápr. 12. Megjelenés alatt. Kovács G. (1986 b): Megfigyelések a tavi cankó (Tringa stagnatilis Bechst.) hortobágyi és bihari előfordulásáról, 1974-1986. Mad. Táj. 1986/4. 16-19. Kovács G. (1986 c): Megfigyelések az ugartyúk (Burhinus oedicnemus) viselkedéséről és táplálkozásáról a H N P délnyugati részén. Mad. Táj. 1986/2-3. 53-55. Kovács G.-Konyhás S. (1986): A havasi lile 1986-os vonulása. Mad. Táj. 1986/4. 16-19. Kovács G. (1987): Limikolák megjelenése szántó traktort követő madáregyüttesben. Mad. Táj. 1987/3-4.22. Kovács G. (1988 a): A Hortobágy madárvilágának öko-faunisztikai vizsgálata, 1971-86. In: Tudományos kutatások a Hortobágyi Nemzeti Parkban (Szerk.: Tóth Albert), 113-206. Kovács G. (1988 b): Faunisztikai adatok az 1987-es nyár végi-őszi hortobágyi madármozgalomról. Mad. Táj. 1988/1-4., 35—37. Kovács G. (1989): Ugartyúk kétszeri költése 1987-ben. Megfigyelések az ugartyúk fiókaneveléséről 1988-ban. Mad. Táj. 1989/1-2. 51-52. Szabó L. V. (1974): Feketeszárnyú székicsér fészkelése a Hortobágyon. Aquila, 80-81., 55-72. Szabó L. V. (1981): Ugartyúk (Burhinus oedicnemus) a Hortobágyon. Hajd. Múz. Évk. 4. 5-30. Hajdúböszörmény. Udvardy M. (1941): A Hortobágy madárvilága. Tisia, 5. 1-80.
A szerző címe: dr. Kovács Gábor H-5363 Nagyiván Bem apó u. 1.
Resumé Nesting and migration of shore birds on the Hortobágy Dr. Gábor Kovács
This paper describes 41 shore bird species on the basis of 17 years of personal Observation (1971-88) supplemented by 4 additional species (recently observed or reported by others). In the first part of the study the occurence of waders on steppe habitats is analysed. Most species occured on fish-ponds (37+1), inundations (36), marsh areas (31) and on sodic-ponds (29+1). The habitat types, detailed characterization of the various species, with dates of occurence in the cases of rare species and chronology of migration, as well as the maximum and minimum numbers, are mentioned. 80
