TÖRVÉNYJAVASLAT A MADARAK VÉDELMÉRŐL.
Törvényjavaslat a madarak
1
védelméről. )
Irta: S Z E M E R E
LÁSZLÓ.
I . — V I . pontig ugyanaz, amit C H E R N É L I S T V Á N , a Magyar kir. Madár tani Intézet igazgatója javasolt az 1 9 2 0 . évi Aquilában. VII. E törvény életbeléptétől számitott 1 0 évig a Magyar K i r . Madártani Intézet fel v a n jogositva, hogy madárkereskedést, madárpiacot, madár kitömő intézetet, vadkereskedést, vásárcsarnokot, vendéglőket, csemege üzletet, cukrászdát vagy minden oly üzletet, műhelyt, melyben madárszármazékot (tojást, lőtt madarat, tollat) forgalomba hoznak, munkaidő alatt átvizsgálhasson, bűnjeleket lefoglalhasson. A z intézet megbízottja ilyen ténykedésekor minden hatóság által támogatandó. Emiitett időpontig nevezett intézet discretionalis joga, hogy k i k ellen indittatja meg az illetékes hatóságnál a kihágási eljárást, észlelései alapján. E z e n idő eltelte után azonban a Madártani Intézetnek hivatali köte lessége m i n d e n tudomására jutott kihágást az illetékes helyre feljelenteni. VIII. Minden b e k e r í t e t t kert, belsőség, szőlőskert vagy park tulajdo nosa ( 5 évnél hosszabb bérletszerződés esetén a bérlő) ha 2 5 — 5 0 fája van (nemcsak gyümölcs, de mindenféle fa), köteles 1 drb körülbelül 2 8 milliméter röpnyilásu fészekodut (fészekládikót) a községházán (város házán) elfekvő „Utasítás" szerint kertjének, belsőségének vagy szőlőskert jének egyik fájára (szőlő, vagy vékony fa mellett egy magas karóra) vagy ') A z „Aquila" m u l t évi kötetében ( 7 — 1 1 . 1.) közölt „Törvény- v a g y rendelet; rvezet h o n i m a d a r a i n k védelméről" c. közleményünkben felhívtuk szaktársainkat, hogy a tárgyhoz hozzászólva közöljék velünk nézeteiket, esetleges pótlásaikat, kiigazításaikat. Készségesen a d u n k helyet az első idevágó közleménynek, m e r t meggyőződésünk, hogy minél több oldalú megvilágításban részesül a tervezet és minél tüzetesebb megrostálás b a n , a n n y i v a l megfelelőbb és életrevalóbb leend végleges megfogalmazásában. C h . I. 9*
132
SZEMERE LÁSZLÓ
valamely lehetőleg kertre néző épület (csűr, borház, lugas stb.) falára az eresz alá ugy elhelyezni, hogy macska vagy más állat lehetőleg hozzá ne férhessen. Minden további 50 fa után 1—1 fészekodu (fészkelő ládikó) kirakása kötelező. A z o n b a n 50 fészekodunál többet senkisem köteles kirakni. Minden 10 szőlőtőke egy fának számitandó, tehát 250 szőlőtőkénkint 1—1 fészekodu kirakása kötelező, de csak a körülkeritett szőlőkben, s csak 50 darabig. Még n e m termő gyümölcsfacsemete, bokrok, továbbá 10 centiméternél vékonyabb egyéb fák n e m számittatnak be. Liget-, berek- vagy erdőtulajdonosok is kötelesek fészekodvak kira kására (50 darabig), h a ezen helyek bármely okból körül vannak keritve. E rendelkezés alól kivétetnek a nyilvános jellegű parkok, közterek, sétányok, ha bejáratuk állandóan nyitva van. Ezek fenntartói azonban esztétikai okból, továbbá példaadás kedvéért is, lehetőleg szakszerűen kezelt fészekodvakat és madáretetőket arányos számban önként rakjanak k i , s egy, a közelben lakó ügybuzgó szakembert azok gondozásával bízzanak meg. M e g v a n engedve, hogy fészekodvakat hordozó fát fészek szedő gyerekek ellen tüskés dróttal lássanak el. (A törzsre csavarva.) A megbízott a parkba tévedt macskákat
elpusztíthatja.
Bárki a körülkeritett telkére jutott idegen (E jogosultság nem teszi azt, hogy ezáltal oly nem szabad, a kóbor macska meglőhető lenne. csapdával, hurokkal stb. pusztítható. Mérgezni tilos, mivel a megmérgezett macska a mérget állat (szárnyas) felszedheti.)
macskát elpusztíthatja. helyen, ahol lövöldözni Ily helyeken a macska beltelkeken ugyancsak kihányhatja s ezt házi
Egy fészekodu-mintát és egy „ Utasítás"-t (szakfüzetet) a községi (városi) főjegyző köteles községe (városa) terhére beszerezni és őrizni a magyar k i r . Madártani Intézet által ajánlott gyárból. (1922-ben a Kalocsavidéki Méhészeti Egyesület-tői, Kalocsa.) A birtokosok lehetőleg ugyanonnan rendeljék meg a fészekodvakat, vagy a főjegyzőnél lévő minta után lehetőleg ugyanolyant készítsenek. A z o n b a n fakéreglapokból, deszkából, cserépből készült, továbbá fali réseknek egy 28 milliméteres lyukkal ellátott deszkalappal való alkalmatos elfedése, valamely fa száraz ágcsutakjának kivájása s ugyancsak lyukas deszkalappal való beszegezése, ágvillák, ághónaljak befedése lyukas fakéreglappal, azután, ha kell, befedve, szóval ugy elkészítve, hogy az cinegéknek alkalmas fészkelőhelyül szolgálhasson, ahány költési alkalma tosság, szóval ugyanannyi fészekodunak számítódik be. Harkályok által készült, vagy más, fészkelésre alkalmas természetes odu is beszámít 1—1 fészekodunak, de csak beltelkeken, kertben, park ban vagy szőlőskertekben; ellenben ligetben, berkekben, erdőkben n e m .
TÖRVÉNYJAVASLAT A MADARAK VÉDELMÉRŐL.
133
H a az ilyen odvas fa kivágatik, az odu pótlására egy mesterséges odu kirakása kötelező valamely közeli fán és pedig a legközelebbi március l.-éig. A z odúkat célszerű állandóan (teleken át is) k i n n hagyni, mert azokban nemcsak költeni, de hálni is szoktak a madarak. A z o n b a n ha a telek tulajdonosa (bérlője) azokat kellőleg őrizni n e m tudja, november elsejétől március l.-éig beszedheti azokat. Március l.-étöl november l.-éig azonbon az előirt számú fészek odunak rendeltetési helyén kell lennie, a netán ellopott vagy megrongált fészekodvakat pedig egy éven belül pótolni, illetve kijavitani k e l l . E rendelkezés végrehajtását a főjegyző, vagy megbizottja évente legalább egyszer ellenőrizni, a mulasztókat feljelenteni tartozik. A fészekodvak nyilasa azért v a n általában 28 milliméteresre szabva, mert ilyen nyilásu odvakba a verebek n e m képesek fészket rakni. A z o n ban h a valaki már több fészekodvat rak k i , például 8—10-et, helyesen cselekszik, ha 1—2 nagyobb nyilásu odút is kitesz, csűr vagy más épület falára pedig olyant, amelyiken tenyérnyi szabad beszálló nyilas v a n (fent, elől nyitott). Igy más hasznos madár is megtelepszik kertünkben, nemcsak a cinegék, hanem az ilyen odvakat már a verebek ellen is védelmezni célszerű, mert ez más madarat elüldöz onnan. Hasznos dolog nagyobb kertekben, erdőkben 1—10 fészekodut felfordítva kiszegezni denevérek részére. Célszerű az elhagyott fecskefészkek bejáróját egy deszka vagy bádoglappal alkalmasan elfedni (gerendához szegezgetve), amelyiken 25—28 m m átmérőjű lyuk van. Ilyenben fecskék, cinegék a verebektől háborítatlanul költhetnek, azonkívül hálásra is szívesen használják a cinegék.) A fészekodvak a telek tartozékának tekintendők, például a bérlő a szerződés lejárta után n e m viheti e l azokat, bárha ő rakta is k i . A fészekodvak feleértékét azonban követelheti az uj birtokostól.
IX. E rendelet ellen vétők — kiskorúakért szülőik vagy gyámjuk fele lősek — kihágást követnek el, mely a beszámítás mértéke szerint 10.000 koronáig, vagy behajthatatlanság esetén megfelelő, de legfeljebb egy hónapig terjedhető elzárással büntethető. A V I I . bekezdés eseteiben az okozott kár megtérítése, továbbá az elérni szándékolt nyereség két szerese, ritka fajokat pusztítók, vagy ismételt kihágók ellen pedig az iparengedély, vadászoktól a vadászati j o g elvonása meghatározott időre, vagy végleg is kimondható.
SZEMERE LÁSZLÓ
134
X. A törvény a kibocsájtási napján érvénybe lép, azonban iparengedélyt elvonó határozatok csak az érvénybelépéstől számitott 10 év elmultával lehet hozni, a V I I . bekezdés pedig a kihirdetéstől számitott k é t év elmultával lép életbe. Ezzel a madarak védelmére vonatkozó korábbi törvények és intéz kedések hatályukat vesztik.
Entwurf eines Gesetzes betreffend den Schutz der heimischen V ö g e l . Von
LADISLAUS
1
SZEMÉRE.
I — V I . die nämlichen, welche von C H E R N É L i n Aquila 1 9 2 0 proponiert wurden. VII. V o n dem Zeitpunkte, an w e l c h e m das Gesetz i n Kraft tritt, wird dem K g l . U n g . Ornithologischen Institut für 10 Jahre das Recht erteilt, alle Vogelhandlungen, Vogelmärkte, Praeparieranstalten, W i l d h a n d l u n g e n , Markthallen, Gasthäuser, Delikatessenhandlungen, Konditoreien, oder sonst irgend welche Geschäftslokale, Werkstätten, i n welchen lebendige und erlegte Vögel u n d deren sämtliche Derivate (wie Eier, Federn, etc.) i n Verkehr gebracht werden, während der Arbeits- oder Geschäftszeit unter suchen u n d vorgefundene C o r p o r a delicti i n Beschlag nehmen z u können. Der Beauftragte des Institutes ist b e i solchen Fällen durch jede Behörde zu unterstützen. Innerhalb 1 0 Jahren w i r d als diskretionäres Becht dem Institute überlassen gegen Zuwiderhandelnde das gerichtliche Verfahren auf G r u n d eigener Wahrnehmungen bei der kompetenten Behörde einzuleiten. N a c h Ablauf dieser Übergangszeit jedoch obliegt dem K g l . Ung. Ornith. Institut die offizielle Pflicht, jede i h m bekanntgewordene Übertretung des vor liegenden Gesetzes anzuzeigen. 1
I m vorjährigen B a n d e (1920) d e r A q u i l a p. 1 1 — 1 5 . w u r d e n gelegentlich d e r P u b l i k a t i o n des E n t w u r f e s für e i n Gesetz, betreffend d e n S c h u t z u n s e r e r Vögel a n d i e F a c h g e n o s s e n der A u f r u f gerichtet, i h r e A n s i c h t e n , e v e n t u e l l e n Ergänzungen, oder B e r i c h t i g u n g e n b e k a n n t g e b e n z u w o l l e n . W i r übergeben h i e m i t m i t F r e u d e die e r s t e diesbezügliche A r b e i t der Öffentlichkeit i n d e r festen Überzeugung, dass n a c h e i n e r j e m e h r s e i t i g e n B e l e u c h t u n g u n d B e a r b e i t u n g d i e s e r F r a g e eine u m s o lebensfähigere endgültige F a s s u n g des Gesetzentwurfes e r r e i c h t w e r d e n k a n n . St. v. C h .
ENTWURF EINES GESETZES.
135
VIII. Der Eigentümer (beim Pachtvertrag mit Gültigkeit von mehr als 5 Jahren der Pächter) eines jeden umzäunten Gartens, Weingartens, oder Parks, wenn diese aus 2 5 — 5 0 Bäumen (gleichgültig, ob nur Obst bäumen, oder auch anderen) bestehen, ist verpflichtet eine Nisthöhle mit 28 m m . Flugloch auf einen B a u m , (in Weingärten, oder jungen Obst gärten auf einem Pfahl) oder auf die Mauer eines womöglich dem Garten zugewandten Gebäudes (Scheune, W e i n h a u s , Gartenlaube etc.) derart anzubringen, dass ' K a t z e n , oder andere Vogelfeinde diese nicht erreichen können. B e i jeden w e i t e r e n . 50 St. von Bäumen hat der Eigentümer je eine weitere Nisthöhle (Nistkästchen) anzubringen, jedoch ist derselbe zum Aussetzen von mehr als 50 Nisthöhlen nicht verpflichtet. Je 10 Weinstöcken sind einem Baume gleichbedeutend z u nehmen, demgemäss ist nach 250 Weinstöcken je eine Nisthöhle auszusetzen, doch nur in eingezäunten Weingärten, und ebenfalls nur bis 50 Stück. N o c h nicht fruchtbringende Obstbaumsetzlinge, Sträucher, sowie Bäume, welche einen Durchmesser von 10 c m . nicht erreichen, sind nicht einzurechnen. A u c h die Besitzer v o n Wäldern, H a i n e n , A u e n sind z u m Aussetzen von Nisthöhlen verpflichtet (ebenfalls bis 50 Stück), wenn diese aus irgend welchem Grunde umzäunt sind. Diese Verfügungen beziehen sich nicht auf öffentliche P a r k s , Plätze, Promenaden, deren Eingang dauernd offen steht. Die Erhälter dieser A n l a g e n aber können und sollen aus aesthetischen Gründen, sowie u m als V o r b i l d z u dienen, fachgemäss behandelte Nistgelegenheiten und Futterhäuschen i n genügender A n z a h l anbringen und mit Aufsicht und Pflege derselben einen pflichteifrigen F a c h m a n n beauftragen. Es können die mit Nisthöhlen versehenen Baumstämme gegen Nesträuber mit Stacheldraht umgeben werden. Jeder Gutsbesitzer etc. ist berechtigt die auf seinem Grunde befind lichen fremden K a t z e n z u vernichten, jedoch wo der Gebrauch von Schusswalfen verboten ist, nur mit Hilfe von F a l l e n , oder Schlingen; die Vergiftung i m Inneren der Gemeinden ist ebenfalls verboten, u m eine eventuelle Beschädigung des Hausgeflügelbestandes z u vermeiden. Jeder Gemeinde- (Stadt-) Notar ist verpflichtet ein Exemplar der vom K g l . U n g . Ornith. Institute herausgegebenen „Anleitung zur A n w e n dung der künstlichen Nisthöhlen", sowie ein Nisthöhlenmodell von der vom K g l . Ung. Ornith. Institut empfohlenen Fabrik (derzeit „Kalocsa vidéki Méhészeti Egyesület, Kalocsa") auf öffentliche Unkosten anzu schaffen, aufzubewahren und zur Einsicht jedem Interessenten zur V e r fügung zu stellen. Die Gutsbesitzer haben die Nisthöhlen womöglich aus
136
LADISLAUS SZEMERE
obengenannter Fabrik z u besorgen, oder können dieselben nach dem beim Gemeinde-Notar erliegenden Modell häuslich anfertigen. Es kann jedoch auch jede, i n irgend einer anderen Weise ange schaffte, oder auch schon vorhandene Nistgelegenheit (natürliche, von Spechten gezimmerte Baumhöhlen, künstliche Mauerhöhlen, durch Auf nageln v o n Baumrinde an Astgabeln hergestellte temporäre Nisstellen etc.) i n die A n z a h l der obligatorischen Nisthöhlen miteingerechnet werden, aber nur i n intravillanen Gärten, Anlagen oder Weingärten; i n A u e n , Hainen, Wäldern u . s. w . ist dies nicht statthaft. W i r d beim Fällen von Bäumen, eine solche natürliche Nisthöhle vernichtet, so ist der Eigen tümer verpflichtet, bis z u m nächsten 1-ten März eine neue Nistgelegen heit anzuschaffen. g
Zweckmässig ist es die Nisthöhlen dauernd i m Freien z u lassen, da diese durch die Vögel nicht nur als Brutstellen, sondern auch als Schlafplätze benützt werden; wenn jedoch die Nisthöhlen v o m Eigentümer nicht genügend bewacht werden können, ist derselbe berechtigt die Nist höhlen v o m 1. November bis z u m 1. März abzutakeln. Bis 1-ten März müssen jedoch sämtliche Nisthöhlen wieder ausgesetzt sein und müssen die eventuell i n Verlust geratenen oder beschädigten Nisthöhlen innerhalb eines Jahres m i t neuen ersetzt oder ausgebessert werden. Der Gemeinde-Notar, oder dessen Beauftragte hat die Durchführung dieser Verfügungen durch wenigstens jährlich einmal stattzufindende Besichtigung überall z u kontrollieren und jede i n dieser Hinsicht wahr genommene Unterlassung anzuzeigen. Das Flugloch der Nisthöhlen ist i m Allgemeinen deshalb z u 28 m m . bestimmt, damit dieselben gegen die Sperlinge schützen, welche andere nützliche Vögel z u vertreiben pflegen. Falls jedoch schon mehrere (8—10 St.) derartige, für Meisenarten bestimmte Nisthöhlen ausgesetzt sind, so wäre es auch zweckmässig einige Nisthöhlen grösserer Typen auszusetzen, ferner auf geeigneten Mauern einige offene Nistkästchen (sog. „Halb höhlen") anzubringen. A u f diese Weise gelingt es nicht nur Meisen, sondern auch andere nützliche Vögel i n unserer Umgebung anzusiedeln, unter Umständen sogar Fledermäuse, für welche (in grösseren Gärten, Parks, Wälder) umgekehrt (also mit dem Flugloch nach unten) ausge hängte gewöhnliche Nisthöhlen auszusetzen wären. Z u r Neubesiedlung der verlassenen Schwalbennester ist es empfehlens wert ein Brettchen mit einem Flugloche v o n 20*5 — 34 m m . Durchmesser zuerst mittels leimdurchdrungenen L e h m an das Nest z u kleben u n d dann mittels eines Verbindungsbrettchens an den Dachsparren z u nageln. In derartig hergerichteten Nestern können die Schwalben u n d Meisen unge stört brüten und werden diese Nester i m W i n t e r von den kleineren Meisen als willkommene Schlafplätze benützt.
ENTWURF EINES GESETZES.
137
Die Nisthöhlen sind als dem Grundbesitze zugehörig anzusehen, sie können daher v o m Pächter nach Ablauf des Pachtvertrages nicht mitgenommen werden, w e n n auch diese von i h m selbst ausgesetzt worden sind. Der halbe W e r t der Nisthöhlen k a n n jedoch v o m neuen Besitzer beansprucht werden. IX. Zuwiderhandlungen gegen dieses Gesetz werden nach dem Masse des Vergehens u n d der Zurechnungsfähigkeit mit bis 10.000 K Geldstrafe, oder mit entsprechender, höchstens einmonatlicher Haft bestraft. Für Minderjährige haften die Eltern, oder der V o r m u n d . In den i m Kapitel V I I . detaillirten Fällen kann jedoch auch die Ersatzpflichtigkeit der verur sachten Schäden, die Doppelbezahlung des z u erreichen beabsichtigten Gewinnes, gegen Vernichter seltener A r t e n u n d bei Rückfällen die Ent ziehung des Gewerbescheines, oder des Jagdrechtes auf bestimmte Zeit, oder auch endgültig, ausgesprochen werden. X. Dieses Gesetz tritt i m allgemeinen a m Tage der Promulgierung i n Kraft, doch darf ein Beschluss über Entziehung des Gewerbescheines nur nach einer zehnjährigen Übergangsfrist gefasst werden; Kapitel V I I . dagegen tritt erst i m dritten Jahre nach der Herausgabe i m Kraft. Mit diesem Gesetze werden die älteren, den Vogelschutz betreffenden Gesetze u n d Verordnunden ausser Kraft gesetzt.
