AUTÓPÁLYÁK ÉS MADARAK

1. oldal

2005/6. szám

ZÖLD HÍRADÓ  2005  december

AUTÓPÁLYÁK ÉS MADARAK

(Autópályák építésének és üzemeltetésének hatása a madárfaunára) Az elmúlt időszakban egyre hosszabb autópálya szakaszok készülnek el országszerte, melyek létesítése természetvédelmi szempontból számos problémát vet fel. Az autópályák olyan műszaki létesítmények, melyek korábban egybefüggő kisebb-nagyobb kiterjedésű élőhelyeket vágnak ketté. Ez az elválasztó hatás elsősorban a kis testű, lassú vándorlásra képes állatok esetében (ízeltlábúak, csigák, hüllők) esetében olyan nagy mértékű, hogy korábban egybefüggő populációkat szakít szét, mely az egyes részpopulációk kipusztulását eredményezheti. A megépült, gyakran természetes élőhelyeken keresztülhúzódó autópályák nyomvonalán évről évre felbecsülhetetlen számú rovar, közöttük nagyon sok védett faj pusztul el. Ugyanez mondható el a kétéltűekről és hüllőkről is, különösen akkor, ha a számukra készült átjárók, alagutak nem megfelelő helyeken és nem szakmai szempontokat figyelembe véve létesülnek. Vonulási időszakban gyakran több tucat béka, gőte és vízisikló pusztul el az egyes autópálya szakaszokon, mert a terelőkerítések nem a megfelelő helyre épültek, vagy az átjárók használhatatlanok (túl hűvösek), és nem szolgálják létesítésük célját. Az autópályák madarakra gyakorolt hatása meglehetősen sokrétű és árnyalt. A korábbi nagy összefüggő élőhelyek az érzékenyebb madárfajok számára ideális élőhelyek, így az autópályákkal kettévágott területek már nem lesznek alkalmasak többé fészkelő- vagy táplálkozóterületként. A homogén, szántóföldi (kultúrsivatag) környezetben viszonylag kevés madárfaj fészkel, kis számban, köszönhetően annak, hogy az egysíkú élőhelyek kevés táplálékot biztosítanak. Az ilyen körülmények közé épített autópályák növelik ennek a kultúrsivatagi környezetnek a madárvilágát. Ennek több oka van. Az autópályák nyomvonalától számított 10-50 méteres sávban a pálya nyomvonalat kísérő gyep sáv, adott esetben telepített fasorok találhatóak. A beton és műanyag vízelvezető csövek állandó fészkelési lehetőséget biztosítanak a hantmadaraknak, a pálya töltésoldalában az út közvetlen szélén búbos pacsirták fészkelnek, a távolabbi kevésbé zavart gyeprészekben pedig mezei pacsirták, sordélyok, cigánycsukok. A hidak füsti fecskéknek és házi rozsdafarkúaknak, illetve mezei verebeknek nyújtanak alkalmas fészkelőhelyet. Sok esetben ilyen élőhelyeken olyan madárfajok jelennek meg, melyek az autópályák megépülése nélkül nem fordulnának elő, de a megváltozott, változatosabbá vált élőhelyek új fészkelési lehetőséget teremtenek számukra. Ugyanakkor az autópályák nem csak élőhelyet teremtenek a madarak számára, hanem folyamatos veszélyhelyzetet is. A kirepült, tapasztalatlan fiókák ugyanis nagy számban pusztulnak el a közlekedés

áldozataiként. Azonban nem csak a fiatal madarak, hanem a felnőtt egyedek is ugyanakkora veszélynek vannak kitéve, hiszen a rovarevő fajok jelentős mértékben fogyasztják az autók által elütött rovarokat. Sok esetben pont ez okozza a szülőmadarak és a teljes fészekalj pusztulását, hiszen az útpadkán szedegető vagy zsákmányoló felnőtt madár felrepülés közben egy nagy sebességgel közeledő járművel ütközhet. Különösen nagy veszélynek vannak kitéve a gébicsek (tövisszúró gébics, kis őrgébics), melyek előszeretettel ülnek a pályát kísérő kerítésen, és táplálkozni berepülnek az útpadkára. Több bagolyfaj, mint például az erdei fülesbagoly, gyöngybagoly, kuvik keresi fel az autópályák szegélyét zsákmányszerzés céljából. Ennek legfőbb oka, hogy a teherautókról nagy mennyiségű gabona szóródik szét az úttest szélén, illetve az autósok rendszeresen kidobják autójukból ételmaradékaikat, melyek a környező területekről ide vonzzák a különböző rágcsáló fajokat. A nagy számú rágcsáló pedig vonzza a baglyokat, melyek a pályák felett alacsonyan repülve igen gyakran esnek áldozatául a közlekedésnek. Összegezve a tapasztalatokat, az autópályák szerepe a madarak szempontjából kettős. Egyrészt új élőhelyet teremt és az alkalmazkodóképesebb fajok terjedését teszi lehetővé, másrészt folyamatos elütési veszélyt jelent az ott élő madarakra, és bizonyos fajok állományának csökkenését eredményezi. Ezért különösen körültekintőnek kell lenni az autópályák tervezésénél, és le kell csökkenteni az elütés lehetőségét, melyet úgy érhetünk el, ha például nem ültetünk fészkelőhelyül szolgáló fákat és bokrokat, illetve bogyótermő cserjéket közvetlen a pályák mellé, hogy csökkentsük az ezekkel táplálkozó madarak elütésének veszélyét. Monoki Ákos

WWW.NIMFEA.HU

Az elmúlt időszakban egyre hosszabb autópálya szakaszok készülnek el országszerte, melyek létesítése természetvédelmi szempontból számos kérdést vet fel.

Számos gond és probléma forrása az autópálya Fotó: Nimfea

IX. évfolyam 6. szám


2. oldal

Beszámoló a Biodiverzitásvédelmi Munkacsoport 2005. évi tevékenységéről

(Monoki Ákos szakmai beszámolója)

Mindennapi Madaraink Monitoringja

Két mintanégyzetben immáron hatodik éve folyik folyamatos felmérés, hozzájárulva a gyakori madárfajok állományváltozásait nyomonkövető program adatbázisának fejlődéséhez. Jelentősége, hogy a térségre jellemző élőhelyekről gyűjtjük a madárfajok adatait, és nyomonkövetjük a mintaterületek állapotváltozásait is. A jövőben több terület felmérésbe vonása lenne célszerű, de jelenleg sajnos az ehhez szükséges körülmények nem biztosítottak.

Ritka- és telepesen fészkelő madárfajok felmérése Az idei évben is felmérésre kerültek azok az élőhelyek, melyek fokozottan védett madárfajok fészkelőhelyei. 70%-ban végzünk felmérést olyan területeken, ahol sem korábban, sem jelenleg mások rendszeres felmérést nem végeznek, de jelentős természeti értéknek biztosítanak otthont (nagy kócsag költőtelep, cigányréce, nyári lúd fészkelőhely). Ugyanakkor vizes élőhelyeken folyamatosan térképezzük a vidrák előfordulását. Sajnos a rendelkezésre álló források nem teszik lehetővé, hogy minden jelentős vizes élőhelyre eljussunk, illetve a pusztai élőhelyekre is megfelelő energiát tudjunk fordítani, holott évről-évre drasztikus változások tapasztalhatóak ezeken a helyeken (Csudabala-puszta teljes felgyomosodása, Gyomai-út melletti kékvércse fészkelőhelyek felszámolódása, Csejt-puszta állapotának rohamos degradációja, a túrkevei fészkelő ugartyúk állomány felmorzsolódása).

Vonuló Vízimadár Monitoring

Sajnos kapacitás és forráshiány miatt rendszeres adatgyűjtésre továbbra sincs lehetőségünk, holott rendszertelen időközönként sok értékes élőhelyről gyűjtünk egyedülálló módon precíz, megbízható adatokat.

Gyülekezőhelyek felmérése

Több madárfaj szezonális gyülekezőhelyeinek felmérését végezzük, pl. réti fülesbagoly, kék vércse, de sajnos monitoring jellegű felmérésre kapacitás- és forráshiány miatt nincs lehetőség.

Denevér védelem

Épületekből elszállított denevérek: a tél végén rendszeresen kaptunk értesítést épületek belső terébe jutott denevérekről. Minden esetben gondoskodtunk az egyedek elszállításáról, szükséges gondozásáról, repatriációjáról. Újabb probléma, hogy a városban a denevérekkel nem foglalkoznak kellő súllyal az illetékes hatóságok, illetve a Nemzeti Parkok forrás- és humánkapacitás-hiányra hivatkozva. Ugyanakkor hetente kaptunk telefonon bejelentést elsősorban szolnoki panellakás-tulajdonosoktól, hogy a réseken keresztül lakásokba szivárgó denevérvizelet és -ürülék milyen problémákat okoz. Ráirányítja a figyelmet arra, hogy a Tisza és a Zagyva mel-

letti öregebb állományú erdőket sorra vágják ki, egyre több panellakást szigetelnek le, és a denevérek egyre nagyobb számban gyülekeznek a megmaradt szigeteletlen panelházak réseiben. A lakókat tájékoztattuk a lehetőségekről és saját lehetőségeink korlátozottságáról. Sajnos egyelőre megnyugtató megoldást nem tudunk javasolni. Viszont ha minden panelházból kiszorulnak a denevérek, és tovább fokozódik a padlásterek hermetikus lezárása, egyre inkább szembesülniük kell a fellépő élőhelyhiánnyal – kiszorulnak a városokból újból az erdőkbe, ahol nagy számú madárral és fajtársaikkal kell a kevés odún osztozniuk.

Vizes élőhely megőrzés

A 2005-ös év tavaszán lehullott nagy mennyiségű csapadék hatására sok helyen alakultak ki tekintélyes méretű belvízfoltok, melyek sok esetben nagy madárcsapatokat vonzottak a vonulási időszakban. A Görbeháza határában elterülő Nagy-Kaproson található belvíztározó május hónapban és júniusban is jelentős mennyiségű vízborítással rendelkezett. Június elején észleltük, hogy az illetékes vízügyi szakemberek megkezdték a terület lecsapolását. Azonnali intézkedésnek köszönhetően az illetékes természetvédelmi őr elzáratta a zsilipet, így a területen sikerült a vízszintet megtartani. Ennek köszönhetően kis számban vonultak át bíbicek, nagy godák, pajzsos cankók, valamint valószínűleg vörösnyakú vöcsök és cigányréce fészkelt. Nagy goda és bíbic fészkelése szintén valószínűsíthető. Sajnos a magas vegetáció miatt a terület bejárására nem került sor. A Hortobágyi-halastavakról nagy számú fattyúszerkő és kormos szerkő járt át ide táplálkozni. 80-90 példány kanalasgém táplálkozott a nyár második felében a területen folyamatosan, egy jelentős része a Hortobágyon fészkelő kanalasgém-állománynak. Sajnálatos tény azonban, hogy a területen tartott kevés jószág nem elégséges a terület kezelésére, így a széleslevelű gyékény jelentősen szaporodni kezdett. A teljes benövényesedés megelőzése érdekében a következő évben nem javasoljuk a vízmegtartást, május közepéig teljesen le kell ereszteni a vizet a területről, és ahol lehet, jószággal legeltetni.

Autópályák madártani hatásainak vizsgálata

A tavaszi és őszi időszakban a Polgár-Görbeháza közötti M3-as autópálya szakasz mellett előforduló madárfajokat vizsgáltuk. A tavaszi időszakban felmértük a Görbeháza-Nyíregyháza között tervezett szakasz élőhelyein előforduló madárfajokat, a fokozottan védett fajokra különösen nagy figyelmet fordítottunk, ugyanakkor a vonulási útvonalakon, jelentősebb fészkelőhelyeken védelmi intézkedéseket javasoltunk. Elsősorban Polgár és Hajdúnánás között jelentős élőhelyek kerültek felmérésre, amelyek későbbi nyomonkövetése mindenféleképpen indokolt. Több sziki kocsordos, réti őszirózsás, potenciális nagy szikibagoly előfordulási hely került lehatárolásra, valamint egy jelentős kornistárnics élőhelyet sikerült lokalizálni nem védett területen. Részlegesen felmérésre kerültek a potenciális bagolyélőhelyek és fészkelőhelyek is.

Nimfea Természetvédelmi Egyesület

3. oldal

2005/6. szám


Nem védett területek természeti értékeinek felmérése

Túzok védelem

E munka során a halastavak kaptak nagyobb figyelmet, hiszen több helyszínen fokozottan védett madárfajok költéséről volt tudomásunk. E mellett tovább folytattuk a Polgár, Görbeháza, Hajdúnánás közötti nem védett gyepterületek rendszertelen bejárásait, melynek célja elsődlegesen a területeken előforduló jellemző társulások megismerése, az ott előforduló védett, esetlegesen fokozottan védett fajok élőhelyének feltárása. A munka eredményeként a nagy szikibagoly (Gortyna borellii) lepke tápnövényét, a sziki kocsordot sikerült több élőhelyen, a lepkét pedig egy helyen megtalálnunk. Egy eddig ismeretlen kornistárnicsos (Gentiana pneumonanthe) gyepet is találtunk. Adatokat gyűjtöttünk a tavaszi pajzsosrák előfordulási helyeiről, időszakos élőhelyeiről, melynek eredményeként két élőhelyről került elő. Figyelemmel kísértük a gyapjaslepke gradáció eseményeit, fejleményeit az Alföld több pontján.

Vágásra ítélt erdősávban fészkelő madarak mentése A 2005-ös év másik sikerakciója volt, amikor lakossági bejelentés alapján egy tarvágás alatt álló nemes nyarashoz látogattunk ki. A közel 10 Ha területű nemes nyaras Túrkeve nyugati határában az 1040-es marhatelep mellett terült el, ahol egy pár vörös vércse és négy pár erdei fülesbagoly fészkelt elhagyott szarka és dolmányos varjú fészkekben. Az erdei fülesbagoly ilyen laza telep jellegű fészkelése már önmagában is érdekes jelenség, miután magányos fészkelő. A helyszíni bejárás során folyamatosan zajlott a kitermelés, amely veszélyeztette a területen fészkelő vörös vércse párt és az erdei fülesbagoly párokat. A munkavezetővel és a terület tulajdonosával történt egyeztetések alapján védőzónákat jelöltünk ki a fészkes fák körül. Miután még lombfakadás előtt jártunk, nem okozott nehézséget a fészkes fák megtalálása és a védőzóna kijelölése. A munkákat később felügyeltük és ellenőriztük a költések sikerességét. A védőzónás rendszer alkalmasnak bizonyult a vörös vércse és az erdei fülesbagoly párok védelme szempontjából, miután a fiókák sikeresen kirepültek minden fészekből. Miután a röpképes fiókák elhagyták a fészek környékét, lehetővé tettük a védőzónában meghagyott és a fészkes fák kivágását. Egyetlen helyen tértünk el ettől, méghozzá a vörös vércse fészeknél, ahol a fióka továbbra is a fészekben tartózkodott, és a szülőmadarak tovább etették. Itt a fészkes fa meghagyása mellett döntöttünk, a fióka később sikeresen kirepült.

Székicsér védelem

Az idei évben is nagy figyelmet szenteltünk a Kisújszállás, Karcag határában kialakult székicsér fészkelőtelepek megkeresésének, a védelmi intézkedések foganatosításának és a fészekkeresésnek. Három helyszínen találtunk költőtelepet, illetve két másik teleprész folyamatos védelmében segítettünk a költési időszak alatt. Összesítéseink szerint 30-35 pár székicsér fészkelhetett a térségben, azonban a megtalált telepek jelentős részét a szélsőséges időjárási körülmények tönkretehették. Összesen 16 repülős fiókát sikerült a későbbi ellenőrzések során találni.

A tavaszi-őszi időszakban a hivatásos természetvédelmi őrökkel együttműködve részt vettünk a túzok szinkronszámlálásokban és a jelentősebb gyülekezőhelyek felmérésében. Egy esetben kaptunk riasztást, amikor azonnal a helyszínre utazva sikerült egy túzokcsalád életét megmenteni az arató kombájnok elől. Az akcióban együtt működtünk a KMNP illetékes természetvédelmi őreivel.

Odútelepítések

Kisújszállás határában két erdőben, Túrkevén egy erdőben alakítottunk ki odútelepet énekesmadarak számára. Emellett közel 30 szalakótaodúnk van alkalmas élőhelyen elhelyezve, melyet sikeresen használnak is a madarak, de sajnos rendszeres és kielégítő ellenőrzésekre kapacitás- és forráshiány miatt továbbra sem volt lehetőségünk. Azon a kevés helyen azonban, ahol rendszeres ellenőrzéseket tartottunk, nagyon biztatóak az eredmények! Kerecsen számára két helyszínen történt költőláda kihelyezés, a HNPI munkatársainak segítségével és felügyeletével. A Csejt-pusztán kihelyezett kerecsentálcában vélhetően vörös vércse költött, míg a Fehér-tói kerecsenládában egy új kerecsenpárt sikerült „megkötnünk”, két fiókát röptettek sikeresen rögtön az első évben! Vörös vércse költőládáinkban is sorra tapasztaljuk az elfoglalási arány növekedését.

Sérült madárfajok mentése és repatriálása 2005. december 31-ig 16 madárfaj 42 egyedét gondoztuk, illetve adott esetben továbbítottuk megfelelő helyre (Miskolci Vadaspark, Budapesti Állatkert, Górés tanya, Hortobágyi Madárkórház). Munkánk során 22 madáregyed került repatriációra, melynek sikeréhez több önkéntes áldozatos munkája is jelentősen hozzájárul (Vincze Tamás, Balogh Gyula). Jelenleg egy fehér gólya, két egerészölyv, egy barna rétihéja áll gondozás alatt, sajnos mindegyikőjük sérülése lehetetlenné teszi szabadon engedésüket. Az év nevezetessége volt négy gyöngybagoly fióka, négy vörös vércse fióka sikeres repatriálása, egy réti fülesbagoly gondozása, majd a Hortobágyi Madárkórházzal való együttműködésnek köszönhetően repatriációja, illetve három cigányréce fióka sikeres felnevelése és visszavadítása! Egy példány bal szárnyán meglőtt réti sast mentettünk Kenderes-Bánhalma határában, a Bánhalmi-halastavakon Puskás Lászlóval, a madarat átadtuk Kapocsi Istvánnak és Kiss Róbertnak. Decemberben került be egy autó által elütött adult gyöngybagoly is, mely a kezelésnek köszönhetően szépen helyrejött és 2006 januárjában elengedhetővé válik.

Fészekőrzés, ellenőrzés

Működési területünkön segítjük a Nemzeti Parki munkatársak által épített sas műfészkek, illetve a természetes fészkek nagy távolságokról történő ellenőrzését. Több fokozottan védett madárfaj fészkelő párját sikerült lokalizálni, melyekről az illetékes természetvédelmi őröket minden esetben tájékoztattuk, ennek kapcsán pl. új holló és kerecsen revírek, fészkek kerültek megtalálásra.

Parti fecske kolónia kezelése

A 2005-ös év tavaszán is felújítottuk a Balai-homokbánya egyre zsugorodó homokfalát, melyben 60 pár parti fecske fészkelt ez évben.

WWW.NIMFEA.HU

ZÖLD HÍRADÓ  2005  december Téli madáretetés

Sasok, énekesmadarak - folyamatos tevékenység, a szokásos helyeken a folytonosságot biztosítjuk a célfajok számára.

Life pályázat készítése

Közel másfél év megfeszített munkája eredményeként elkészült Egyesületünk Life Nature pályázata, mely a cigányréce hazai állományának védelmét kívánja segíteni 1000 ha vizes élőhely rehabilitációjával. Ennek kapcsán rengeteg területi megbeszélés történt a pályázat partnereivel.

Szakvéleményezések

A HNPI és a KÖTEVIFE több esetben kérte szakmai véleményünket a Nimfea TE működési területén tervezett tevékenységekkel kapcsolatban. Minden esetben segítséget nyújtottunk a hatósági munka végzéséhez. Ugyanakkor kérvényeztük több jelentős vizes élőhely esetében a vízivadvadászat korlátozását, elsősorban a cigányréce és más védett récefajok kímélete érdekében. Részben kérelmünk, részben a HNPI-vel való együttműködésünknek köszönhetően több jelentős vizes élőhelyen betiltásra került az ólomsörét használata.

Bejelentések 1.) Bejelentést tettünk természetkárosító és illegális csatornakotrásról a kisújszállási Öregerdő területén, ahol a tevékenység következtében megsemmisült a védett pettyegetett őszirózsa kisebb állománya. A hatósági vizsgálat Egyesületünk közbenjárására kötelezte a tevékenység megrendelőjét és felelősét a terület rekultivációjáról és a három éven keresztül kaszálás kivitelezéséről, melynek célja a visszagyepesedési folyamat elősegítése és a gyomok terjedésének megakadályozása. 2.) Természetkárosító tevékenységet tapasztaltunk Polgár és Hajdúnánás között, ahol szervezett csoport módszeresen gyűjtötte a védett sziki kocsord (Peucedanum officinale) leveleit, melyet később kereskedelmi forgalomba kívántak hozni. A területileg illetékes természetvédelmi őr, Tihanyi Gábor (HNPI) és Molnár Attila (HNPI) értesítésén túlmenően tájékoztattuk a terület tulajdonosát, valamint a helyszínről távozásra szólítottuk fel az elkövetőket, tájékoztattuk őket természetkárosító tevékenységük voltáról. 3.) Több veszélyes középfeszültségű oszlopsor került felmérésre, a legveszélyesebbek közeljövőben megtörténő leszigeteléséről részben sikerült megegyezni a HNPI és az E-on illetékeseivel, valamint több helyszínnel kapcsolatban új bejelentéseket tettünk. Felhívtuk az illetékes hatóságok és az E-on figyelmét a belterületeken található középfeszültségű oszlopok problémakörére, ahol évről évre egész gólyacsaládok pusztulnak el áramütés következtében.

Együttműködés a Tiszai Vízirendészettel

Immáron második éve működünk együtt eredményesen a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitánysággal. Rendszeresek a közös bejárások, melynek során képezzük a járőröket természetvédelmi szakmai kérdésekben, illetve igyekszünk fajismeretüket bővíteni. Fokozott és napi ellenőrzéseket tartunk tiszavirágzás idején, amikor a kérészek illegális gyűjtését igyekszünk megakadályozni.


4. oldal

Helyi védelem ügye Kisújszállás városának önkormányzatával jelenleg folynak a tárgyalások a védetté nyilvánítási folyamat megkezdéséről a kisújszállási Öregerdő és Gyalpári Csordajárás kapcsán.

Illegális állatkereskedelem Főállású munkatársunk és önkénteseink folyamatosan nyomon követik a Monoron zajló eseményeket, ahol folyamatosan tapasztaljuk a hazai védett és nemzetközi egyezményes fajok árusítását. Két esetben derítettünk fel interneten keresztül történő hazai védett faj árusítását. Két macskabagoly fiókát árultak 60 000 Ft-ért egy bakonyi településen. Közbenjárásunkra a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természetvédelmi őrei azonnal intézkedtek, a madarakat elkobozták, az elkövető ellen feljelentést tettek. Egy másik esetben egerészölyv illegális árusítását tapasztaltuk, melyről értesítettük az illetékes természetvédelmi őrt, aki ígéretet tett az intézkedés megtételére, eredményről egyelőre nem tudunk.

Olajvezeték építésének szakmai felügyelete 2005. májusában a Hortobágyi Nemzeti Park megkereste egyesületünket, hogy együttműködésünkkel és szakmai felügyeletünkkel segítsük egy a Túrkeve határában épülő és Gyomaendrőd irányába futó olajvezeték építését. Egyesületünk munkatársa a kivitelező cég mérnökeivel terepbejáráson tekintette meg a tervezett nyomvonalat, melynek módosított nyomvonala a helyi védett és Natura 2000-es Pásztó-puszta mellett halad. Az eredeti tervek szerint a vezeték a gyepen keresztül haladt volna, de ezt a HNPI időben megtiltotta, helyette készült egy olyan nyomvonalterv, mely mindenki megelégedésére csak szántóföldeken halad keresztül, így meglévő gyepterületet nem érintett. A helyszíni bejárások után a kivitelező céghez eljuttattuk szakmai állásfoglalásunkat és javaslatainkat a munkafolyamat elkezdéséhez. A tervező cég a javaslatokat elfogadta és biztosítottak a megtartásáról, melynek értelmében munkájukat a területen fellelhető természeti értékek károsítása nélkül viszik véghez.

Mezőtúri Liget-tó cönológiai felmérése

A 2005-ös évben is (csakúgy, mint az elmúlt évben) Egyesületünket kérte fel a mezőtúri Városgondnokság a Liget-tó cönológiai állapotfelmérésének elkészítésére. A cönológiai felmérést a szerződésben vállalt feltételeknek megfelelően határidőre elkészítettük, a zárójelentést leadtuk.

Médiajelenlét Rendszeresen segítjük a Néplap cikkíróit szakmai kérdések tisztázásában, illetve adunk anyagot cikkekhez. Több televízió- és rádióriportot adtunk ez évben is.

Fegyverfenéki élőhely fenntartása 2005. tél végén gondoskodni kellett a területen a költési időszakra a megfelelő vízborításról. A vízpótlásnak köszönhetően ideális nyári lúd és nagy kócsag élőhelyet sikerült megtartani. Több védett madárfaj és kétéltűfajnak a környéken kimagaslóan fontos élőhelyet és szaporodóhelyet tartottunk fenn.


5. oldal

2005/6. szám


Lőtt rétisas mentése Kunhegyes határában (Monoki Ákos beszámolója) November 5-én Kunhegyes és Bánhalma közös határában található halastavakon a Nimfea Természetvédelmi Egyesület munkatársa vonuló vízimadarak állományfelmérését végezte. Az egyik halastórendszer halőre felhívta a figyelmét a Nimfea TE munkatársának, hogy az egyik tóegységen sérült, nagy termetű ragadozómadarat látott. A Nimfea TE információi szerint a sérült madár az előző napon, vagyis november 4-én késő délelőtt került a lecsapolt tómederbe, miután a környéken tartózkodó nagy lilik csapat irányából több lövés dördült a délelőtti ködös időben. A szóban forgó tóegység közepén egy öreg rétisas (Haliaetus albicilla) ült egy fémkereten. A madár a bal szárnyát erősen lógatta. Miután sötétedés előtt járt az idő, a madár befogása november 6-ra halasztódott, az esetről pedig azonnal tájékoztatást kapott a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálat vezetője. A rétisas (Haliaetus albicilla) fokozottan védett madárfaj, eszmei értéke 1.000.000 HUF, károsítása, elpusztítása bűncselekménynek minősül. 2005. november 6-án a Nimfea TE munkatársa és ragadozómadárvédelmi külső szakértője kezdte meg a madár befogását a területen, melyet jelentősen megkönnyített, hogy délelőtt a halászok által

végzett zsilipkarbantartás miatt a madár kigyalogolt a tó közepéből a part menti gyékényesbe. A meglapuló madarat szinte azonnal sikerült befogni. A helyszínen történt előzetes vizsgálat során megállapításra került, hogy a madár bal szárnya végén több, sörétes lőfegyver által okozott sérülés látható. Egyrészt a szárnyba fúródott sörétszemek voltak kitapinthatóak, másrészt sörétszem okozta “vágás” volt látható az egyik alsó szárnyfedő tollon. Az adult tojó rétisason más sérülést a helyszínen nem lehetett megállapítani. A sérült rétisast Karcagra szállította a Nimfea Természetvédelmi Egyesület munkatársa, ahol a Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi őrei azonnal gondoskodtak a madár Górés tanyai repatriáló telepre történő szállításáról, ahol a madár elsősegélyi ellátásban részesült. A sérült rétisast másnap szállították a szükséges vizsgálatok és műtét elvégzésére a Budapesti Állatkertbe. A vizsgálatok során bizonyosságot nyert, hogy a madár sörétes lőfegyvertől szenvedett sérülést. A műtét során négy ólomsörét szem került eltávolításra a bal szárnyból, illetve a törött csontokat rögzítették. A sikeres műtét óta a rétisas állapota jó, de sajnos szabadon engedni már nem lehet többé, hiszen sérülései miatt már nem lesz teljesen röpképes.

SAJTÓKÖZLEMÉNY

FÉLGYŐZELEM – 2005. november 17-én szavazott az Európai Parlament a vegyi anyagok új szabályozásáról (REACH) Először szavazott az Európai Parlament Strasbourgban plenáris ülésen a REACH-ről, az Európai Unió vegyi anyagokat szabályozni kívánó új rendeletéről. A Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország üdvözlik, hogy a képviselők, köztük a legtöbb magyar képviselő is a káros anyagok kötelező helyettesítésére szavaztak. Ez azt jelenti, hogy ha bebizonyosodik egy anyagról, hogy veszélyes az emberekre vagy a környezetre, akkor helyettesíteni kell egy biztonságosabbal. REACH-re leginkább azért van szükség, mert a piacon lévő vegyi anyagok 90 százalékának nem ismerjük

az egészségügyi és környezeti hatásait. A ma elfogadott javaslat szerint viszont a rendelet hatáskörébe tartozó anyagok nagy részéről továbbra sem kell közölni az alapvető egészségügyi és környezeti információkat, ezáltal súlyosan sérül a „nincs adat – nincs piac” elv. Félő, hogy hiába lesz szigorú engedélyezési procedúra, ha az anyagok nagy részéről nem derül ki, hogy veszélyeztetik-e az emberi egészséget (például rákkeltő hatásúake, vagy károsítják-e a hormonrendszer működését, s ezáltal a gyermekek fejlődését), és emiatt nem is fogják helyettesítésre kötelezni őket. Az Európai Tanácsban az illetékes minisztereknek még megvan az esélyük,

WWW.NIMFEA.HU

hogy erősítsék a jogszabályt és biztosítsák, hogy legyen elérhető és megfelelő információ a vegyi anyagokról, megtudjuk, melyek jelentenek kockázatokat, melyeket kell biztonságosabbakkal helyettesíteni. A REACH egy egyedülálló lehetőség, hogy valóban megvédhessük egészségünket, környezetünket és a jövő nemzedéket a káros vegyi anyagok jelentette veszélyektől, ahelyett, hogy csak a vegyipar rövid távú érdekeit vennénk figyelembe. További felvilágosítás: Dragos Tibor, Magyar Természetvédők Szövetsége, tel.: 216-7297, 30/912-5587, e-mail: [email protected]



6. oldal

A Duna-Tisza közének kincsesládája:

Kiskunsági Nemzeti Park

Fotó: Sallai R. Benedek

Ugartyúk a kiskunsági pusztán

A bangók kiemelt botanikai értékei a tájnak

Gólyatöcs szikes kiskunsági tavon

Az 1975-ben alakuló nemzeti park a Duna-Tisza közé eső, kissé mozaikos, igen változatos élőhelyek megőrzését vállalta magára. A nemzeti park összterülete mintegy 76 000 hektárra terjed ki, amely nagy hányadában olyan terület, amely a látogatók számára nem nyitott, úgynevezett törzsterület. A park területei jól elkülöníthetőek egymástól. Főbb területei a Duna-menti síkság, a Homokhátság és a Turjánvidéki mocsárvilág. Mindhárom élőhely számos védett és fokozottan védett nővény és állatfajnak, bennszülött vagy más néven endemikus élőlénynek adnak otthont, a természet által alakított formákon kívül. Az 1800-as évek közepéig tartó, állandóan ismétlődő dunai árvizek és az időszakos, néha tartós vízborítottság addig akadályozta összefüggő szikesek kialakulását. Ezt követően azonban az árvíz-mentesítési munkák és belvízelvezetések, valamint meliorációs tevékenység miatt az ország második legnagyobb szikes területe jött itt létre. A Duna-menti síkság tipikusnak nevezhető sík terület, a maga nagy kiterjedésű szikeseivel, növényzetével és a Duna, valamint a Tisza alkotta tájképi jellegével. Szikes réteket, legelőket, vakszikeket találhatunk itt, melyek otthont adnak a szikre jellemző növényeknek, állatoknak. A terület általánosan elterjedt faja a veresnadrág csenkesz, de nagy tömegben megtalálható itt a lila virágú sóvirág is. Bár a sóvirág kedvelt száraznövény, azonban védett területen szedése szigorúan tilos! Madárvilága igen gazdag, az óvatos szemlélődő találkozhat a túzokkal, kék vércsével, hallhatja a nagy goda hangját. A szalakóta hazai állományának jórésze itt található, de a széki lile, gólyatöcs, gulipán is szép számban előfordul. Vonulási időben vadlibák, cankók sokasága lepi el a tájat. Mind a szikesek, mind a homokpuszták jellegzetes faja a szongáliai cselőpók. A homokvidék állatvilágából az ízeltlábúak a legfajgazdagabbak. A hangyalesők, a sáskák és szöcskék táplálékai a gyíkoknak. Az Ős-Duna hordalékából a szél alakította a Homokhátság változatos formációit. Ezek a homokbuckák adják a Kiskunsági Nemzeti Park fő jellemét, címerében is stilizált rajzként jelenik meg a homokbucka és a rajta élő ősborókás. A homokos terület is számos fontos állat élőhelye, így például fel-

lelhetjük a faodúkban élő búbosbankát, a földre fészkelő mezei pacsirtát, a rejtőzködő életmódot kedvelő homoki és zöld gyíkokat. Számos értékes növényfaj is képviselteti magát a területen, a homoki csenkesz és a homoki árvalányhaj jellemző homoki növényzet. Májusban a réteket kosborok sokasága lepi el, az agár és pompás kosborok virítanak, és néhol a különböző bangó (hazai ritka orhidea féle) fajok is virágzanak. A park egy része mocsaras, lápos terület, amely értékes élővilágnak ad otthont. Az íriszfajok mellet kőrisek és tölgyesek képviselik a növényvilágot, állattani értékei között találjuk a kerecsensólymot, a nádasok lakóit, a veszélyeztetett rákosi viperát. A nemzeti parkhoz tartozó további védett területek: Mártélyi Tájvédelmi Körzet (2.213 ha), Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet (22.151 ha), Ásotthalmi láprét (95 ha), Bácsalmási gyapjas gyűszűvirág termőhelye TT (4 ha), Császártöltési Vörös mocsár TT (930 ha), Csongrádi Kónya-szék TT (485 ha), Csólyospálosi réti mészkő- és dolomitfeltárás (1 ha), Érsekhalmi Hét-völgy TT (26 ha), Hajósi homokpuszta TT (188 ha), Hajósi löszpartok TT (121 ha), Kéleshalmi homokbuckák TT (168 ha), Kiskőrösi turjános TT (550 ha), Kiskunhalas Fejetéki-mocsár TT (25 ha), Kunfehértói holdrutás erdő (120 ha), Kunpeszéri Szalag-erdő TT (156 ha), Péteritó TT (740 ha), Pusztaszeri Fülöp-szék TT (41 ha), és a Pusztaszeri Hétvezér Emlékmű TT (4 ha) Szelidi-tó TT (360 ha) A park területén találhatunk egy génbankként működő telepet, ahol a bugaci szürkemarha, és más őshonos állatok segítik a géntartalékok fenntartását. A Kiskunsági Nemzeti Park látogatóhelye és központja a Természet Háza Kecskeméten található. Itt természettudományi kiállítások is várják a látogatókat: A hazai természetvédelem története; Nemzeti parkjaink; A Duna-Tisza köze élővilága. Természetismereti programok felnőtteknek és gyerekeknek igényelhetők. Megtekinthető még a pásztormúzeum Bugacpusztán, ahol az állandó kiállítás címe: A kiskunsági állattartás és pásztorélet tárgyi eszközei. Látogatható még a Virágh-kúria helytörténeti gyűjteménye Kunszentmiklóson.


További információ: www.knp.hu

Székely Zsuzsa

7. oldal

2005/6. szám


ISMERETTERJESZTŐ

Monoki Ákos rovata

Készüljünk fel a téli madáretetésre! Hamarosan leesik az első hó, és a télire itt maradó, illetve nálunk telelő énekesmadarainkra ráfér a segítség a hideg téli hónapok alatt. A tavalyi etetőket alaposan ki kell takarítani és megfelelő helyen elhelyezve kezdődhet a téli etetés. A madárinfluenza miatt nem szabad aggódnunk, hiszen az etetőre járó énekesmadarak egyrészt Magyarországon költő madarakból tevődnek össze, másrészt olyan északi madárvendégek, melyek nem érintkezhettek Kelet-Ázsiai madarak állományaival. Rendszeresen visszatérő kérdés, hogy mivel etessük a madarakat télidőben. A szén- és kékcinegék, csuszkák számára a napraforgó és dió a legalkalmasabb eleség, tengelicek, erdei- és fenyőpintyek, meggyvágók szintén előszeretettel fogyasztják a napraforgót. A fekete rigók, fenyőrigók, vörösbegyek elsősorban reszelt répával, almával,

vagy apróra kockázott almadarabokkal etethetők. A napraforgót, dióbelet disznózsírral összekeverve kapjuk a madárkalácsot, melyet beletehetünk kókuszdió félbevágott héjába, vagy a narancs, mandarin csomagolására használt hálókba, esetleg mind két végén kibontott konzerves dobozba és ágakra akasztva előszeretettel fogyasztják a szén- és kék cinegék valamint a nagy fakopáncs és balkáni fakopáncs is. A verebek is előbb utóbb felfedezik, ha valahol rendszeresen táplálékot találnak, így előbb-utóbb ők is megjelennek kisebb-nagyobb csapatokban. Ne üldözzük a verebeket, hiszen számuk NyugatEurópában már vészesen fogy, így Magyarországon is védett madarakká lettek. A házi veréb és a mezei veréb nagyon hasznos madár, hiszen a kertekben előforduló számos kártevő rovart fogyaszt el és etet fel fiókáival költési időszakban.

Ismét indul az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérése! Immáron harmadik éve kerül meghirdetésre a Nimfea Természetvédelmi Egyesület és a Bagolyvédők Baráti Körének programja, melynek célja az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérése. Az erdei fülesbaglyok évről évre visszatérnek hagyományos nappalozó helyeikre, parkokba, fasorokba, kertekbe, ahol elsősorban az örökzöld fákat részesítik előnyben. A program célja egyrészt az adatgyűjtés a gyülekezőhelyekről és a baglyok telelő állományáról, másrészt e madarak ismertebbé tétele, népszerűsítése, elsősorban az iskolások körében. A program segítségével a gyerekek ízelítőt kapnak a tudományos munkából, miközben rengeteg információt gyűjtenek ezekről az éjszakai ragadozómadarakról, a madárvédelemről és a természetvédelem fontosságáról. Az idei évben az eddigi postai út mellett e-mailben is várjuk a kitöltött adatlapokat, melyek letölthetők a www.nimfea.hu oldalról.

Az adatlapokat e-mailben a [email protected] címre Székely Zsuzsa, vagy [email protected] címre Monoki Ákos részére lehet elküldeni, illetve postán az 5420, Túrkeve, Pf. 33. címre. A 2005/2006-os téli felmérés idejére rajzversenyt is hirdetünk a résztvevő iskolások számára, “Erdei fülesbaglyom télen” címmel! A kép formátuma: A4-es, ceruza, filc, vagy zsírkréta rajz, két külön korosztályban alsósok és felsősök részére. A kép hátuljára írják rá a nevet, címet, valamint az iskola nevét és címét. A rajzokat december 1-től február 10ig lehet beküldeni postán a Túrkeve, Pf 33. 5421 címre vagy személyesen a Túrkeve, Erdőszél u. 1. száma alá. Az elkészült műveket díjazzuk, az első három helyezett értékes jutalomban részesül, valamint a beérkezett képek kiállításra kerülnek a Fekete István Oktatóközpontban (Túrkeve, Erdőszél u. 1.).

WWW.NIMFEA.HU


A széncinke biztos vendégünk lesz

Réti fülesbagoly áttelelőhelyen

Erdei fülesbaglyok áttelelőhelyen



8. oldal

EGYESÜLETI ÉLETJEL

Pedagógus továbbképzés a Nimfea Egyesületnél

A Nimfea Természetvédelmi Egyesület október 21-22-i hétvégén két napos pedagógus továbbképzést tartott Miskolcról érkező tanárok részére. A pedagógusok főként természetvédelmi témájú előadásokat kértek a továbbképzés alkalmával, illetve az Egyesület környezeti nevelési lehetőségei érdekelték őket. A képzés része volt a lovaskocsis terepi program is. A zömében biológia tanárok, illetve környezeti neveléssel foglalkozó pedagógusok, szinte kivétel nélkül környezet és természetvédelmi témák közül választották ki továbbképzésük anyagát. A továbbképzés két napja alatt szó volt a fenntartható fejlődésről, a fenntarthatóságról, a globális környezeti problémákról és az ehhez szorosan kapcsolódó megújuló energiaforrásokról is. A megújuló energiaforrásokat gyakorlatban is meg tudták nézni a pedagógusok, mert az Egyesületnek saját, működő napeleme és kis teljesítményű szélkereke van, mely az

alsóépület energiaellátását tartja fenn. Megfigyelhették közelebbről a napkollektor felépítését is. A környezetvédelmi témák után természetvédelmi előadások nyújtottak információt a résztvevőknek. Monoki Ákos biodiverzitás-védelmi célprogramvezető beszélt a Sárrét állatvilágáról, a Túrkeve határán lévő két nemzeti parkról, illetve a madármentés gyakorlati és elméleti hátteréről. Meghívott előadóként Széll Antal a Körös-Maros Nemzeti Park természetvédelmi őre tartott élvezetes előadást a hazai túzokmentés gyakorlatáról. Szintén nagy érdeklődés övezte a Fekete István Oktatóközpont környezeti nevelési programjait is. Terepi programelemként lovas kocsis kirándulást tettek a pedagógusok a túrkevei halastavakhoz és a Balai pusztákra, levezető elemként pedig Daróczi Csaba természetfotós diaporámáját élvezhették a résztvevők.

Vegyi reakció akciónap és progran

Egy példás civil összefogás kapcsán 2005. október 27-én került megrendezésre a “Családban marad, Védjük meg a jövő generációt a káros vegyi anyagoktól!” akciónap. A vegyi anyagokkal kapcsolatos információnyújtás mellett sikerült közel 200 aláírást gyűjteni annak érdekében, hogy egy szigorúbb európai uniós vegyi anyag politika (REACH) szülessen meg. Az akciónap része volt egy hat állomásból álló akcióhétnek, melynek

apropóját az adta, hogy az Európai Parlament az új vegyianyag-szabályozásról 2005. november 16-án fog szavazást tartani. Ez a szavazás igen fontos a jogszabály későbbi hatékonyságának szempontjából. Az Európa parlamenti (EP) képviselők egyharmada megígérte, hogy a biztonságosabb vegyianyag-használat megvalósítására fog voksolni, a többi képviselő azonban még nem döntötte el, mire szavaz.

Óvodáscsoport a Fekete István Oktatóközpontban

A Fekete István Oktatóközpont óvodáscsoportot fogadott novemberben. A csoporttal érkező három nevelő és a kiscsoportos óvodások egy rövid előadást hallgattak meg lepkékről, állatokról, növényekről, majd rövid sétát tettek a HOTEK-erdőben. A séta során meglátogatták a madáretetőt, ahol érdeklődve nézték a madarak eleségét, a napraforgót.

A madárodúkat és denevérodúkat is megnézték, majd egy nagy kört téve a lovakhoz is elértek. A vezetett séta befejeztével az óvónők foglalkozást tartottak a gyerekeknek, és leveleket gyűjtöttek az erdőből. További óvódás és iskolás csoportokat is szeretettel várunk oktatóközpontunkba. Jelentkezés: Székely Zsuzsa környezeti nevelő, 56/361-505.


9. oldal

2005/6. szám


Madármegfigyelő Világnapok Túrkevén és Kisújszálláson Október első hétvégéjén ismét madármegfigyelő kirándulást szervezett a Nimfea Természetvédelmi Egyesület. A nemzetközi rendezvény első napján szombaton esős reggelre virradt és a kirándulás alatt nem is változott az idő. Kerékpárral a Nimfea TE központi irodájától indult az öt fős csapat. Az első megállóhely a túrkevei Malomzugi-halastavak egyes tóegysége volt, ahol cigányrécék, kontyos récék mellett kis vöcsköt, szürke gémet, vízityúkot is sikerült megfigyelni. Tovább haladva a Csudabalai-pusztára egerészölyvet, egy nagy csapat seregélyt és sordély csapatokat sikerült megfigyelnünk. A vasárnap reggeli kirándulás ködös, hűvös reggelen indult a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium elől, összesen tizenhét résztvevő indult útnak. A két legfiatalabb résztvevő három, illetve három és fél éves volt! A dévaványára vezető műúton kerékpározva nagyon sok helyen találtunk pettyes gőtéket, melyek igyekeztek az út túloldalára jutni. A gőtéket egytőlegyig átszállították a gyerekek az

út biztonságos oldalára, ahonnan tovább igyekezhetnek telelőhelyeik felé. A műút mellett található az őszi kikerics egy kisebb állománya, mely még gyönyörűen virágzott, és a csoport minden tagja megcsodálhatta Kisújszállás városának eme növényritkaságát. A Kenderesszigeti halastavakhoz érve még mindig köd honolt a tájon, de három dankasirály, melyek a kis csapattól alig 10 méterre ültek a tóparton, lekötötték a figyelmet, míg a köd felszállt. Úgy kilenc óra körül kezdett szétoszlani a köd, és feltárult a tavak varázslatos madárvilága. Búbos vöcskök és kis vöcskök úsztak a parttól nem messze, távolabb dankasirályok és fattyúszerkők röpködtek, és sárgalábú sirályok úsztak. Időnként felbukkant egyegy jégmadár is a part menti nádas szélén található leshelyére kiülve. Az egyik tó éppen lecsapolás alatt állt, 30%-án már iszapos felület volt található, melynek szélén nagy csapat dankasirály és füstös cankó táplálkozott. Összesen hatvankét nagy kócsag ácsorgott apró halakra lesve a nádas szélében, és nagy póling

Fotó: Monoki Ákos

Fotó: Sallai R. Bendek


Fotó: Monoki Ákos

WWW.NIMFEA.HU

szedegetett egy magában a sekély víz mentén. Szép napos idő kerekedett, és a Hortobágy-Berettyó folyó menti rövid séta után a hazafelé úton még egy megálló, a kisújszállási Gyalpári-Csordajárás következett. A Csordajáráson néhány mezei pacsirtát lehetett látni, és megtekintettük Kisújszállás városának utolsó megmaradt gémeskútját is. Sajnos a gyep déli oldalán található a város kommunális hulladéklerakó telepe, és a tavalyi év folyamán pont mellette került kialakításra a krosszpálya is egy fontos pettyes gőte és zöld levelibéka szaporodóhelyen, valamint az EU Madárvédelmi Irányelvében szereplő parlagi pityer fészkelőhelyén. Így a kiránduló csapat arra is láthatott példát, hogyan lehet felelőtlenséggel tönkretenni egy érintetlen szikes ősgyepet. A nap egyik fénypontját jelentette a Nagy-rét felett átvonuló békászósas, melyet egészen közelről lehetett megfigyelni, ahogy nem túl magasan körözött két barna rétihéja és egy egerészölyv társaságában.



Mocsári halfajaink

10. oldal

Kontos Tivadar írása

1. rész: RÉTICSÍK (Misgurnus fossilis) Egykoron hétköznapi faj volt, amit sokféleképp ettek eleink. Mára védendő, veszélyeztetett halfaj a réti csík...

Kép: réticsík (Misgurnus fossilis) Fotó: Sallai Zoltán

A XIX. században, a nagymértékű árvízszabályozások megkezdése előtt még óriási területeken víz borította Magyarország elsősorban tiszántúli területeit. Voltak olyan helyek, amelyek egész évben víz alatt álltak, míg másokat ideiglenesen borítottak el a tavaszi-nyár eleji áradások. A tájat óriási kiterjedésű mocsarak, lápok tették változatossá, melyek mai szemmel elképzelhetetlenül gazdag élővilágot tudtak eltartani. Noha ezek a területek elsősorban a madárvilágukról voltak híresek, hasonlóan változatos volt ezeknek a területeknek a halállománya is. Az árvízszabályozások után aztán vége szakadt a korabeli mesés állapotoknak: a mocsarakat lecsapolták, a lápokat kiszárították, a vizeket elvezették. Az itt lakó madárvilág könnyebb helyzetben volt, mint a halak, hiszen ők el tudtak repülni a kedvezőtlenné vált élőhelyekről. A halak azonban nem tudnak repülni, emiatt aztán sokkal jobban megsínylették a lakóhelyükön bekövetkezett változásokat. A következmény az lett, hogy az egykor még nagy tömegben előforduló mocsári halfajaink állományai megritkultak, vagy egyes helyekről teljesen el is tűntek. Az egykoron a háziállatok hizlalására is használt lápi póc nevű halacskánk, vagy a népeledelnek számító a réti csík olyanynyira megfogyatkozott, hogy mára védetté kellett őket nyilvánítani. A mocsarakat és a lápi vi-

zeket általában csak az olyan halfajok kedvelik, amelyek meg tudnak birkózni az ottani nehéz életkörülményekkel, a szegényes oxigénviszonyokkal, a magas szervesanyag-tartalommal, a mérgező gázokkal. Ezeknek a körülményeknek csak kevés halfaj tud megfelelni, ezért a mocsarak általában fajszegénynek mondhatók halas szempontból az egyéb vizekhez képest. Nem ritkaság, ha egy mocsárban csupán 10 vagy ennél is kevesebb halfajt találunk (Magyarországon közel 90 halfaj előfordulásával lehet számolni). A mocsári halfajok egyik legtipikusabb képviselője a réticsík (Misgurnus fossislis). Neve már árulkodik testfelépítéséről, hiszen a hal testmagassága igen kicsi, amitől valóban csíkszerűnek tűnik. A kifejlett réticsík hossza 15-20 cm, de alkalmanként ennél nagyobbra is megnőhet. Háta sötétbarna, az oldala sárgás színű, melyet hosszirányban keskenyebb, illetve szélesebb barna csíkok díszítenek. Igen fejlett béllégzése segítségével képes arra, hogy az időszakosan kiszáradó élőhelyeken is életben maradjon, a következő áradásig megbújik az iszapban. Régen olyan óriási tömegekben fordult elő a mocsarakban, lápokban, hogy a halászat külön ágazata épült rá. A csíkot általában a pákászok fogták. A pákászok mocsárjáró emberek voltak, és azzal foglalatoskodtak, hogy összegyűjtötték a természet adományait: a halakat, az ínyencségnek számító teknősbékát, a vízimadarak tojásait vagy magukat a madarakat. a A vásárokra szekerekre pakolt hordókban szállították a csíkot, amit aztán a háziasszonyok megvásároltak, majd otthon elkészítettek. Legtöbbször apróra gyalult savanyú káposztával, a székelykáposztához hasonló módon készítették el a csíkot, ez az étel volt a káposztás csík. Ma már természetesen ezt nem szabad megtenni, hiszen a természetvédelmi törvény értelmében a réti csík védett hal, eszmei értéke 2000 Ft. Állományait manapság már nem a folyószabályozások, hanem a vízszennyezések, csatornakotrások veszélyeztetik leginkább, ezért a faj védelme érdekében ezeket a behatásokat kell elkerülni.


11. oldal

2005/6. szám


Külterületi motorozás

Monoki Ákos írása

JAVASLATOK KROSSZOSOKNAK

A túrkevei fiatalok egyik viszonylag újszerű szórakozási formája a terepmotorozás, így jelen cikkünkkel szeretnénk segítséget nyújtani a motor-cross és terepmotorozás szerelmeseinek a megfelelő helyszínek megválasztásában. Túrkeve városa azon szerencsés helyzetben van, hogy számos olyan természeti értékkel rendelkezik, amely jelentősen megnöveli a város turisztikai vonzerejét, és jelentős rejtett, ki nem használt tartalékokkal rendelkezik e téren. A Hortobágy-Berettyó folyó túrkevei Balai-hídtól a bucsai közlekedési hídig terjedő szakasza a Körös-Maros Nemzeti Park törzsterülete. A folyót övező töltések között elterülő élőhelyek védelmet élveznek, és több a gát mentett oldalán található gyep és erdő szintén természetvédelmi oltalom alatt áll. A védettséget kiemelkedő jelentőségű növény- és állatviláguknak köszönhetik, melyek között nagyon sok védett és fokozottan védett, hazánkban ritka faj fordul elő, mint például a fekete gólya, réti sas, réti őszirózsa. A növények és a belőlük álló társulások rendkívül érzékenyek a bolygatásra, mint a taposás, így a gyepeken, nedves időben történő közlekedés mély nyomokat hagy, felszakítja az egybefüggő növényzetet, ezért azt úgy károsítja, hogy az agresszív gyomnövényzet terjedésének ad teret. Ilyen helyeken szaporodik sajnos a parlagfű is, amely oly sok allergiás beteg életét keseríti meg. A mély keréknyomok ráadásul megváltoztatják a talaj mikrodomborzatát, így a talaj legfelső rétegének eredeti vízviszonyai megváltoznak. A terepmotorozás által keltett rendkívül hangos zaj nagyon sok állatfajt zavar, így akarvaakaratlanul védett és fokozottan védett állatfajok élettevékenységeit károsítja. A térség kiemelkedő, európai jelentőségű, fokozottan védett és a kipusztulás szélén álló madara a túzok. A HortobágyBerettyó menti füves élőhelyek mind Ecsegfalva, mind Mezőtúr irányában jelentős élőhelyei a túzoknak, így az árvízvédelmi töltésen történő zajos motorozás zavarja a túzokokat a költésben és táplálkozó-területeiken egyaránt. Az erdőkben történő motorozás az erdei utak tönkretétele mellett jelentős zavarást okoz az erdőben fészkelő madárfajok és számos vadfaj számára. Túrkeve nyugati határa, elsősorban Kuncsorba irányába alkalmasabb helyszín a motorozásra, hiszen a zömében mezőgazdasági területeken nincs jelentősebb természeti érték. Általános javaslatok: - minden esetben vegyük figyelembe a Nemzeti Park területeit jelölő táblákat, fokozottan védett területre tilos a belépés (ezt minden esetben

táblák jelölik), védett területen csak az utakon szabad közlekedni, arról letérni nem szabad, hiszen az okozott taposási kárért természetvédelmi bírság szabható ki, - az utakról ne térjünk le, legfőképpen eső után, abban az esetben se, ha korábban valaki már átvágott valamilyen járművel az adott területen, - kerüljük a gyepterületen és erdőkben történő közlekedést, - külterületen és földutakon is minden esetben tartsuk be a KRESZ-szabályokat, és legyünk tekintettel a kirándulókra is, - árvízvédelmi töltésen a megengedett sebesség 40 km/h, a felázott gáton pedig a közlekedés tilos, - minden esetben járjunk utána, hogy az adott területen, ahol motorozni szeretnénk, szabad-e ilyen tevékenységet folytatni! A Nimfea Természetvédelmi Egyesület munkatársai szívesen segítenek minden érdeklődőnek, akik terepmotoros tevékenységüket kulturált és szabályos körülmények között szeretnék végezni. Az egyesület központi irodájában térképek állnak rendelkezésre, amelyek segítségével lehatárolható az a terület, ahol ez a fajta szabadidős tevékenység végezhető. Szívesen várjuk a tisztelt érdeklődőket hétköznap 08:00 és 16:30 között a Nimfea Természetvédelmi Egyesület központi irodájában (Túrkeve, Erdőszél u. 1.)!

WWW.NIMFEA.HU

Tudomásul kell venni: néha nem akarunk senkinek semmi rosszat, mégis árthatunk. Így van ez a motorozással is...

Kép: a quad hatásai hasonlóak Fotó: KÖTHÁLÓ



Egy falat

12. oldal

Aszalós Sándor írása

Vagy húsz évvel ezelött Erdélyben az országutak, inkább erdélyi utak, melyek állapota talán sokszor rosszabb volt, mint évszázadokkal előbb, csak poroszkálásra voltak alkalmasak. Ha személyautóval lehet poroszkálni, akkor Erdélyben szinte csak erre volt lehetőség, kerülgetni kellett a sok kátyút, gödröt, útfelfagyásokat, az olykor tankcsapda méretű lyukakat. Nappal mégcsak sikerült is, de éjjel bizony komoly feladatot jelentett ám ezeken az utakon közlekedni, de nemcsak a csapni való útminőség miatt. Ùgy tűnt, hogy a gépjárművek csak reflektorral vannak felszerelve, mert mindenki csak reflektorral kocsizott, elvakitva a szembejövőket, mit sem törődve velük. Vezetés közben figyelni kellett a kivilágítatlan kocsikra is, melyek hatalmas sötét sziklaként bukkantak elö igen gyakran az éjszaka sötétjéből, mindig a legváratlanabb helyeken, mert néha bizony az út közepén baktattak a lovas vagy bivaly vontatta szekerek, bakjukon a békésen szunyokáló gazdával. Tovább színesítette a közlekedést a sok kivilágítatlan biciklis is, akik nemcsak a kisebb-nagyobb gödrök miatt haladtak girbe-gurba útvonalon, hanem a „legurított“ pálinka is alakította a vezetési stílust. Egyszóval rémálom az erdélyi utakon való közlekedés, meg sem emlitve a különféle előzési, szembenhaladási helyi „szokásokat,“ melyek erősen megviselik az ember idegeit. Ilyenformán lassan haladtunk, de mindig akadt útközben látni- és megnézni való. Sok esetben pedig olyan élményekben volt részem, melyekre évtizedek múltán is szívesen emlékszem, és nemcsak látnivalókban, hanem találkozásokban is. Egyik utunk során Sepsiszentgyörgybe igyekeztünk, ahol estére vártak minket. Ragyogó napsütés volt, az erdélyi táj pedig olyan, mintha egy festő alkotta volna. Sok helyen álltunk meg, lenézve egy dombról a völgybe, ahol kis templomtorony jelezte, hogy ott egy falu van, szemközt pedig egy nyáj legelészett békésen. Hőség volt, az úton rajtunk kívül sehol senki, csak az akkoriban szokásos útszéli táblákon volt olvasható egy-egy idézet a „Kárpát géniuszától“, de az idő már olvashatatlanná tette a magasztos gondolatokat. Az út két oldalán fasor volt, koronáik a keskeny úton átnyúlva szinte boltozatot alakítottak ki. Előttünk egy sorompó csukódott éppen, és ismerve az erdélyi vonatközlekedést, ez legalább félórás várakozást jelentett. - Na, míg várunk, együnk egy falatot - mondta Gyuri barátom, akivel együtt vágtunk neki a pár napos erdélyi utazásnak.

Azzal máris az útszélére kormányozta a kocsit, leállította a motort, és nyúlt is az elemózsiás szatyorért. Ahol megálltunk, az útszéli árok másik partja magasabb volt mint az út szintje, de enyhén emelkedett csak. A part tetején tucatnyi liba, valamint egy hatéves formájú kisfiú és alig pár évvel idősebb kislány őrizte a szárnyasokat. Amikor megálltunk, a gyerekek nagy kíváncsian a part tetejére ültek, és szemüket nem vették volna le rólunk, lesték minden mozdulatunkat. Amikor Gyuri hosszas kutakodás után végre a kolbászt és a kenyeret előhalászta a szatyorból a két gyermek kicsit lejjebb csúszott, de kellő távolságot tartva, hogy mégis közelebb legyenek hozzánk. Ahogy készülödtünk az evésre, a gyerekek is nyeltek, látszott rajtuk, hogy éhesek. - Ettettek már ma? - kérdem tőlük halkan. de kicsit zavartan. Nem válaszoltak, csak bólintottak, hogy igen. - Mit ettetek? - Puliszkát reggelre – válaszolta a kislány, -De szilvával - tette hozzá gyorsan, hogy ne gondoljunk ám valami szegényes menüre. A két gyermek egyre közelebb araszolt a parton hozzánk. A szemük mosolygósabb lett, de a félénk kíváncsiság még ott rejtőzött a tekintetükben. Kinyitottuk a kocsi ajtaját, és magunk is kiültünk az árok partjára szemben a két emberkével. Kiteritettük a kendőt, rápakoltuk a kolbászt, a sajtot és a kenyeret, Gyuri pedig hozzákezdett a katonák elkészitéséhez. -Gyertek közelebb, együnk együtt- mondtam nekik, és Gyuri már nyújtotta is feléjük a sajtos-kolbászos katonát. Lassan nyújtották ki a kezüket, mint akik nem is akarják elhinni, hogy övék az a falat. De aztán felbátorodva, szó nélkül falatoztak velünk együtt. Majd egy újabb katonát nyújtottunk nekik; a kisfiú egy-kettőre meg is ette, de a kislány csak tartotta a kezében, mintha egy kincset fogott volna. Majd az újabb katonát, amit neki készítettünk, a másik kezébe fogta. - Miért nem eszed meg, nem ízlik, talán nem finom? – kérdeztem. A kislány barna szemeivel nézett rám, és mondta: - Nem lehet. Nem lehet megennem, nekem van egy kisöcsém még. Azzal felállt és óvatosan lépkedett a parton felfelé...


13. oldal

2005/6. szám


A túrkevei szélmalom jövője a Nimfea Természetvédelmi Egyesület gondozásában Örömmel értesítünk mindenkit, hogy novemberben végre aláírásra került a Túrkeve Város Önkormányzatának 2005 májusában született határozata alapján a város határában álló szélmalomról szóló hasznosítási szerződés az önkormányzattal. Ennek keretében megkaptuk a lehetőséget az épület felújítására és egy információs szolgáltató központ kialakítására, üzemeltetésére. Ha Túrkevére Kisújszállás felől érkezünk, a határában szomorú látvány fogad bennünket. A magányosan álló, üres szélmalom évről évre rosszabb állapotba kerül. Régen küzdünk azért, hogy valami végre történjék a szélmalommal. A Túrkevei Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Programunk összeállítása tette lehetővé, hogy konkretizáljuk terveinket a szélmalommal kapcsolatban. E komplex fejlesztési koncepció a város külterületén lévő természeti értékek megóvásával, a város gazdaságával, lakosságával, turisztikai lehetőségeivel is foglalkozik. Az önkormányzat hibáján kívül, eddig sajnos nem történhetett nagy változás. A májusban született képviselőtestületi határozat azonban reményteljes. A képviselőtestületnek tetszett a szélmalom hasznosítására irányuló tervünk. Egyesületünk esélyt kapott, hogy a szélmalommal kapcsolatos terveit megvalósítsa.

Az önkormányzati határozat alapján az önkormányzat tulajdonában lévő - és abban is maradó - szélmalmot használatba vehetjük az alábbi két célra: felújítás és Idegenforgalmi Szolgáltató Központ megvalósítása és működtetése. A malmot ipari műemlék jelleggel szeretnénk felújítani. Terveink szerint kialakításra kerülne egy turisztikai információs központ, ahol az érdeklődő vendégek nem csak a környék turisztikai lehetőségeivel, szállásadóival ismerkedhetnének meg, hanem egy kicsit meg is pihenhetnek. Elfogyaszthatják a helyben gyűjtött növényekből készült teát, italt, vagy egy nagy csésze kávét, kakaót. Kortyolgatás közben kikapcsolódásként újságolvasásra lenne lehetőség, időtöltéshez társasjátékot, kártyát avagy sakktáblát lehetne kölcsönkérni. A felújításhoz és üzembe helyezéshez szükséges tőkét pályázati forrásból szeretnénk megszerezni. Ám aki fontosnak érzi, hogy a Túrkeve határában álló egyre rosszabb állapotban lévő épület a város egyik jellegzetességévé váljon, attól az Egyesület szívesen fogadja a természetbeni és a pénzbeli támogatást egyaránt. A szélmalom állapotának megóvása, javítása a város egészének az érdeke, ezért lenne hasznos, ha a a város közösségként tenne valamit a szélmalom megmentéséért. Lovas Viktória

Közös szolgálat a Tisza természeti értékeinek védelméért Közös területbejárást és ellenőrzést tartottak a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság (Szolnok) és a Nimfea Természetvédelmi Egyesület (Túrkeve) munkatársai ez év november 10-én. Az évről évre szorosabbá váló együttműködés a két szervezet között azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a Tisza természeti értékeit veszélyeztető tényezőket, kimondottan a természetkárosító tevékenységeket felderítse, megakadályozza. Ezt a törekvést segíti most a Nimfea Egyesület egy Phare Access programja is, ami a tiszai táj fenntarthatóbb tájhasználatát célozza kezdeményezéseivel. Fokozott ellenőrzésekre van szükség a tiszavirágzás idején, amikor az illegális kérészgyűjtés megakadályozása, költési időszakban a fokozottan védett madarak fészkelőhelyein történő zavarás lecsökkentése, őszi-téli időszakban pedig az illegális fakitermelés felszámolása a cél. Az illegális szemetelés és szemétlerakás felderítése kiemelt feladat, hiszen sok helyen található különböző összetételű szemétkupac a Tisza hullámterében.

Sajnos sok esetben ezeket a szeméthalmokat a gondatlan horgászok és kirándulók hagyják maguk után. Az együttműködés nem kizárólagos célja a szankcionálás, hiszen például a védett területekről sok esetben rászoruló nyugdíjasok és munkanélküliek gyűjtik a száraz ágakat, akiknek a helyzetén a különböző mértékű büntetések csak rontanának, és a problémára sem jelentenek valódi megoldást. Az ő esetükben elsősorban felvilágosítás zajlik, hogy hol, milyen feltételekkel és mikor van lehetőség a száraz ágak összegyűjtésére és hazaszállítására, valamint tájékoztatás révén megtudhatják, hogy tilos ezt a tevékenységet végezni. A horgászok körében is rendszeresen történik tájékoztatás és figyelemfelkeltés a szemeteléssel, szemétlerakással, tűzgyújtással kapcsolatban. A Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és a Nimfea Természetvédelmi Egyesület együttműködése keretén belül a jövőben is folyamatosan lesznek közös bejárások, hogy a Közép-Tiszán megszűnjenek a természetkárosító tevékenységek.

WWW.NIMFEA.HU



OLLÓVAL ÍRTUK

Különböző forrásokból átvett környezet- és természetvédelmi híradások

Sztráda-finanszírozás: a LMCS a kormányfőhöz fordul

Nem kell több sztráda!

Gondok Kétpó táján

14. oldal

A Levegő Munkacsoport az autópálya-törvény módosításáról szóló törvényjavaslat visszavonását kéri Gyurcsány Ferenc kormányfőtől - derül ki a környezetvédő szervezet nyílt leveléből, amelyet az MTI-hez is eljuttatott. A Levegő Munkacsoport szerint a jelenleg az országgyűlés által tárgyalt tervezet célja az, hogy a kormány állami kiadásokat rejthessen el. A kormány úgy növelné a büdzsé hiányát és az állam eladósodottságát a következő években évi több százmilliárd forinttal, hogy azt ne mutassák ki az állami költségvetésben - állítja a szervezet nyílt levélben. A zöld szervezet sérelmezi, hogy a törvényjavaslat előterjesztése során sem az országgyűlési képviselők, sem a közvélemény nem kapta meg a szükséges tájékoztatást, így fel sem lehetett mérni annak valós kockázatait. Ez a számviteli trükk ellentmond az Alkotmánynak, az államháztartási törvénynek és az Európai Unió pénzügyi rendeletének - mutat rá a Levegő Munkacsoport. A szervezet szerint a törvénymódosítás a közvélemény felé azt közvetíti, hogy a jogszabályokat ki szabad játszani, hiszen az állam is ezt teszi. A nemzetközi közvélemény és a külföldi döntéshozók felé pedig megerősíti azt a kialakulóban lévő képet, hogy csaló ország vagyunk - olvasható a nyílt levélben. A szervezet megdöbbentőnek találja, hogy az álláspontjuk szerint törvénytelen törvényjavaslatot az autópálya-építés felgyorsítása érdekében kívánja a kormány meghozni, vagyis egy olyan tevékenységért, ami a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hivatalos anyaga szerint is súlyosan környezetszennyező és fenntarthatatlan - tartalmazza a nyílt levél.

beavatkozást végzett - derül ki Szolnok önkormányzatának, mint a hulladéklerakó megvalósítására létrejött konzorcium gesztorának pénteken kiadott közleményéből. A “szakmai tisztánlátás és a tárgyilagos tájékoztatás érdekében született” anyag szerint ezt a beavatkozást a műszaki ellenőrzés felelőse jóváhagyta, és a kazettát a próbaüzem megkezdésére alkalmasnak minősítette. A kivitelező elvégezte a vitatott réteg vízáteresztő képességének igazolására az úgynevezett “nagymodelles kísérletet” is. Az eredmény kiértékelése folyamatban van. A konzorciumi tanács a végső szakértői vélemények birtokában fog dönteni a lerakó műszaki védelemével kapcsolatos intézkedésekről - tudatják a közleményben. A tervezett időpontban, december elsején nem kezdődött meg a jelentős európai uniós támogatással, 6,3 millió euróért épült kétpói regionális hulladéktároló próbaüzeme, mivel a műszaki szakértői vizsgálat nem megfelelőnek minősítette a hulladéklerakó szivárgórétegének minőségét és annak vízáteresztő-képességét. Ennek ismeretében Kétpó képviselő-testülete november 18-i ülésén határozatban tiltotta meg, hogy közigazgatási területére bármit beszállítsanak. Az ügy előzménye, hogy az átadás-átvételi eljárás során a leendő üzemeltető, a Rethmann Kétpó Kft. jelezte: véleménye szerint a depónia rétegrendje nem egyezik meg a 22/ 2001. (X.10.) KÖM rendelet 2. számú mellékletében foglaltakkal. A szakértői nyilatkozatok a vitatott réteg szivárgási tényezőjét a jogszabályban és a kiviteli szerződésben meghatározott értéktől eltérő mértékben állapították meg. Emiatt a területi környezetvédelmi felügyelőség javasolta az eljáró építésügyi hatóságnak a használatba vételi eljárás felfüggesztését.

(MTI - Budapest )

(MTI - Szolnok )

Vizsgálják a kétpói hulladéklerakó vízáteresztő képességét

Több pénz kellene erdőfenntartásra és telepítésre

A kétpói térségi hulladéklerakó kivitelezője, a portugál Mota-Engil S.A a depónia 1. számú kazettájában saját költségére és kockázatára a vízáteresztő képességet biztosító

A magyar erdők fenntartására legalább 7-8 milliárd forintot kellene fordítani ahhoz, hogy működőképességük fenntartható legyen - hangoztatta Wisnovszky Károly, az Állami Er-


15. oldal

2005/6. szám

dészeti Szolgálat megbízott főigazgatója egy szakmai beszélgetésen. Elmondta: az elmúlt három évben az erdőfenntartás támogatása 2 milliárd forintról 0-ra csökkent. Így mintegy 3,5-4 milliárd forintos belső deficit keletkezett. Ahhoz azonban, hogy a magyar erdők fenntarthatóak legyenek és mind gazdaságilag, mind úgynevezett jóléti szempontból szolgálhassák az embereket további 2-3 milliárd forintra volna szükség. Az erdők fenntartása ugyanis rendkívül drága, mivel nemcsak a gazdasági és jóléti funkcióknak kell eleget tenniük, hanem évente számos jelentős káresemény is történik az erdőkben. A megbízott főigazgató példaként említette a viharkárokat, illetve az állati kártevők által okozott kártételeket, például a szuvasodást, illetve az utóbbi időkben a lepkék kártételeit. Jelenleg Magyarországon mintegy 2 millió hektár erdő van. Ez az erdőállomány az ország 20 százalékának területét borítja, a termőterület 25 százalékát fedi. Rövid időn belül pedig a magyar erdészek szeretnék elérni, hogy az ország erdősültsége elérje a 25 százalékot. Ehhez további 500 ezer hektár erdő telepítésére volna szükség. Az Európai Unió támogatásával 20042006 között mintegy 45 ezer hektár erdő telepítésére van lehetőség. Tavaly 7 ezer hektár erdőt telepítettek, míg az idén 18 ezer hektárra adtak be pályázatot az erdőtulajdonosok. Ezért a főigazgató-helyettes arra bíztatta az erdőtulajdonosokat, hogy a fennmaradt mintegy 20 ezer hektárnyi erdőtelepítésére is pályázzanak. Tette ezt annak ellenére, hogy a támogatások kifizetése vontatottan halad. Ebben az évben ugyanis uniós támogatásból mintegy 1,5 milliárd forinttal, nemzeti forrásból pedig mintegy 1,8 milliárd forinttal adósak még a telepítések finanszírozásához. A megbízott főigazgató szerint 1 hektár erdő telepítése jelenleg Magyarországon mintegy 500 ezer-1 millió forint között van fafajtól és területi adottságoktól függően.

(MTI - Budapest )

Szélerőmű építését kezdték meg a mezőtúri ipari parkban Szélerőmű építését kezdte meg a mezőtúri ipari parkban a Mezőwind Kft., az 1,5 megawatt teljesítményű berendezést Németországban szerelik össze, és várhatóan jövő év tavaszán állítják fel végleges helyén - közölte MTI-vel az ipari parkot működtető társaság vezetője. A területre szóló bérleti szerződést a beruházó az Ipari Park Kft.-vel már megkötötte a környezetbarát módon energiát termelő erőműre - jelezte Kacskó László igazgató. Jelenleg a földmunkák folynak, ezt követi a próbacölöpözés és a süllyedés-vizsgálat, a 660 millió forint értékű beruházás megvalósításának fővállalkozója a Békéswind Kft. - tette hozzá. A 100 méter magas, 37,5 méter hosszú lapátokkal rendelkező szélerőművet a tervek szerint már az idén szerették volna elkészíteni, azonban az engedélyezési eljárás elhúzódott -

ZÖLD HÍRADÓ  2005  december jegyezte meg Kacskó László. Elmondta: a beruházásnak köszönhetően új úttal is gazdagodik a túri város ipari parkja, miután a Mezőwind a szerződésben vállalta a szélerőműhöz vezető út kiépítését. A vállalkozás az első szélerőmű elkészülte után további három felállítását is tervezi, amelyek csatlakozó útjait szintén megépíti. Ennek értelmében a cég már mind a négy tervezett erőműre megkérte a rácsatlakozási engedélyt az áramszolgáltatótól.

(MTI - Mezőtúr )

Újabb drámai bálnamentés Egy bálnát mentettek meg a biztos pusztulástól búvárok az Egyesült Államok nyugati partjánál a minap, és a bálna szépen megköszönte segítségüket - erről számolt be egy bálnaszakértő a San Francisco Chronicle című lapban. A mintegy 16 méter hosszú, 50 tonnás állat garnélarák-halászok hálójába gabalyodott, és a zsákmány a víz alá húzta, noha a tengeri emlősöknek időről időre a felszínen kell levegőt venni. A halászok kérésére búvárok siettek a bálna segítségére, és több mint egy órába telt, amíg elég nagy lyukat tudtak vágni a vastag nylonköteleken ahhoz, hogy a foglyul esett állat kiszabaduljon. A bálna - amelynek különlegesen játékos fajából becslések szerint már mindössze 7000 egyed él a szabad természetben - szabadulása után odaúszott minden egyes búvárhoz, és mintegy köszönetül, megbökdöste őket orrával - mondta el a lapnak James Moskito mentőbúvár. Hozzátette: a hatalmas állat úgy viselkedett, mint egy kutya, amely örül gazdájának. Viszonylag gyakori, hogy különféle bálnafajok egyedei halászhálókba gabalyodva pusztulnak el, és ez volt az első eset, hogy egy ilyen bálnát megmentettek, legalábbis az Egyesült Államok nyugati partjánál.

(MTI - Budapest )

Öt évig “génkezelésmentes” lesz Svájc Svájcban vasárnap népszavazás utasította el, hogy az alpesi országban a következő 5 évben bármiféle mezőgazdasági terményt vagy terméket génkezeljenek. Nem végleges adatok szerint - a 26 tartományból 24-ben összesített szavazatok alapján - az urnák elé járultak 56,6 százaléka utasította el a génkezelést, és minden kantonban az elutasító szavazatok voltak többségben. A kormány és a nagyobb pártok által nem támogatott törvénymódosítás azonnal életbe lép, így a következő 5 évben nem lehet génkezelt növényeket termeszteni, vagy génkezelt állati termékeket értékesíteni Svájcban. A támogatók - közöttük a gazdák érdekképviseleti szerve - úgy látja, hogy a hagyományos svájci mezőgazdasági termékek exportlehetőségei bővülni fognak.

(MTI - Bécs )

WWW.NIMFEA.HU

Lesz Mezőtúron szélerőmű? “NEM”-et a GMO-ra!!!


KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönjük mindenkinek, aki adója 1%-ával segítette, segíti a Nimfea Természetvédelmi Egyesület törekvéseit! A tavalyi évben szinte nem folytattunk reklámkampányt az1%-okért, ennek ellenére az egyesületünk számára felajánlott összeg 693 136 Ft volt. Ezt az összeget részben téli madárvédelemre, odúkihelyezésre és madáretetők és madárodúk készítésére, valamint a sérült madarak gyógyítására fordítottuk, másrészt a Fekete István Oktatóközpont befejező munkálatainak lebonyolítására, bemutatóterem festésére, fügönykarnisok beszerzésére. Továbbra is igyekszünk helytállni, és támogatóink bizalmának megfelelni. Köszönjük segítségüket!

Köszönjük mindenkinek, aki adója 1%-ával segítette, segíti a Herman Ottó Természetvédő Kör munkáját! A HOTEK részére felajánlott személyi jövedelemadó 1%-ok összege 10 156 forint volt, melyet ezúton köszön meg az egyesület összes munkatársa. A felajánlott összeget a környezeti nevelési programunkra fordítottuk. Támogatóinknak köszönjük a felajánlásokat, és igyekszünk bizalmuknak a 2005-2006-os évben is megfelelni.

A Nimfea Természetvédelmi Egyesület minden munkatársa ajándékokban gazdag, boldog karácsonyt, és sikerekben gazdag új évet kíván tagjainak, barátainak, támogatóinak, valamint a kedves olvasóknak! Az új évben is várjuk tagjaink közé azokat a természetszeretőket, akik fontosnak tartják a természetvédelmet, valamint egyetértenek céljainkkal.


16. oldal

ZÖLD HÍRADÓ Zöld Híradó, a „Nimfea” Természetvédelmi Egyesület és a Herman Ottó Természetvédő Kör időszakosan (támogatástól függően kb. kéthavonta vagy negyedévente) megjelenő kiadványa. A lap megjelenését lehetővé teszi 2005 végén és 2006 elején a Nemzeti Civil Alapprogram Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégiuma és az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium támogatása. Korábbi támogatók: Független Ökológiai Központ, REC, Ökotárs Alapítvány, Soros Alapítvány és a Környezetvédelmi Minisztérium, illetve jogelődjei. Készítette: Barna Tamás, Fónagy Éva, Iványi Anna, Kontos Tivadar, Monoki Ákos, Sallai Károlyné, Nagy Anikó, Sallai R. Benedek, Székely Zsuzsanna, Tóth István és a Nimfea Természetvédelmi Egyesület tagjai, önkéntesei. Grafika, rajzok (amikor van benne): Kókay Szabolcs, Füleki Gábor és a forrásnak használt különböző kiadványokból ollózva. Fotók: Sallai R. Benedek, Sallai Zoltán, Röfler János, Monoki Ákos, a Nimfea Természetvédelem archívuma és átvett anyagok. Szerkesztette: Székely Zsuzsanna Felelős terjesztő: Barna Tamás Szedés, tipográfia, arculat: Balmoral Bt. Túrkeve és Nimfea Iroda, utómunkák: Oros Imre Irodalom: MTI, Zöldpók e-mail hálózat, Greenfo, valamint mindenféle szakmai kiadvány, Süvöltő, Kukabúvár, egyéb folyóiratok, könyvek, kiadványok, hiszen a Zöld Híradó utánközléseket is megjelentet, azonban mindig feltünteti a forrást. Így a Zöld Híradó cikkei is utánközölhetőek (az utánközlés kívánatos), azonban kérjük feltüntetni mi is a forrást! Szerkesztőség címe: Nimfea Természetvédelmi Egyesület, 5421, Túrkeve, Pf. 33., vagy Ecsegi u. 22. tel/fax: 56/361-505 Cikkeket nem tartunk meg és nem küldünk vissza, és még a leközölt írások rövidítésének, stilisztikai módosításának jogát is fenntartjuk. Fontos, hogy a lapban leközölt írások nem minden esetben tükrözik az egyesület véleményét – de azért többnyire igen. Készül a TIMP Nyomda (Budapest) üzemében 2005-ben, 5000 példányban. Egyelőre ingyenes, ezért becsüld meg!

HU-ISSN-


AUTÓPÁLYÁK ÉS MADARAK

Recommend Documents