210
A madarak végbelének mikroszkópiai anatómiája.*
Mit
^9 szövegraj/.zal.
1 táblával és
Dr. Greschik Jen,
Irta:
Mikroskopische Anatomie des Enddarmes der Vögel.*
T.
Tafel und 29 Abbildungen im Text.
1
Von Dr. Eugen
assistens.
Bevezetés.
A madarak tól
tünk meg,
Der Verdauungstraktus der Vögel
táplákk'satornája a s/.ájnyilás-
több
ter-
szakaszt különbözte-
nevezetesen
Assistent.
I.
Einleitung'.
a kloakáig, illetleg a végbéliiyílásig
jed cs, melyen
Greschik,
középbelet
elbelet,
Az elbélhez soroljuk a
von der Mundhöiile
Enddarmofl'nung
bis zur
eine
bezw.
verlaufende
Röhre,
Abschnitte
unter-
mehrere
an welcher wir
ist
Kloake,
zur
bis
száj-
scheiden, nämlich Vorderdarm. Mitteldarm und
üreget, a garatot (pharynx), a nyelcsövet vagy bárzsingot (oesophagus) és a gyomrot, mely utóbbi ismét két szakaszra oszlik el-
Enddarm. Zum Vorderdarm rechnen wir die Mundhöhle, den Pharynx, den Schlund (Oesophagus) und den Magen, welch letzterer sich
és végbelet.
:
vagy mirigyes gyomor (proventriculus) és zúza (ventriculus) néhány vizi madárnál még egy ;
harmadik szakasz vagy az
ú.
n.
van,
is
a pylorus
A
gyomorfüggelék.
gyomor
középbelet
és végbelet együttesen bélnek szoktuk dani. s
A
középbelet vékonybélnek
is
monmondják
ember anatómiában használt beosztást madarakéra de minden alap nélkül. A madarak közép-
az
wieder
zwei Abschnitte gliedert: Vor- oder
in
Drüsenmagen (Proventriculus) und Muskelmagen (Ventriculus), bei manchen Wasservögeln
ist
sogar
ein dritter .Vbschnitt
nocli
der Pylorusmagen
vorhanden,
oder .Mageii-
anhang. Als „Darm" pflegen wir den Mittel-
und Enddarm zusammen zu bezeichnen. Den nennt man auch Dünndarm und
átviszik a többi állatokéra, igy a
Mitteldarm
is,
überträgt die in der menschlichen Anatomie
belén általában csak gyomorvégi
belet vagy duodenumot és csípbelet, ileumot lehet megkülönböztetni. A duodenum a pylorus utáni els hurok, melynek homorulatában a
gebrauchten Einteilungen auch auf die übri-
epésbelet,
gen Tiere, so auch auf die Vögel, aber ohne
hasnyálmirigy (pancreas) fekszik. Az ileum a
und Ileum unterscheiden. Das Duodenum
duodenum
die erste Schlinge
terjed,
A
végétl
vakbelek
a
rendesen ez a bél leghosszabb része.
vékonybél közepe
diverticulum caecum
embryo
az
insertiójáig
vitellit találjuk,
bélköldök
vitello intestinalis
s.
madárnál a
táján sok
vak töml,
vezetékének
(ductus
omphalo-entericus) marad-
ványa, LöNNBERQ és Jägerskiüld czionáló szerv, bélmirigy.
A
funk-
szeriut
végbél (rectum)
a vakbelek insertiójától a végbélnyilásig
jed
szakasz,
tulajdonképpen
magában
ter-
Grund.
allen
Am
Mitteldarm der Vögel kön-
nen wir im allgemeinen
nur ein
Duodenum
nach dem Pylorus,
ist
in des-
sen Kavität die Bauchspeicheldrüse (Pancreas)
Das Ileum verläuft vom Ende des Duodenum bis zur Insertion der Blinddärme, ge-
liegt.
wöhnlich der
In
finden
ist
es der längste Teil des
wir
l)ei
lum caecum
vielen Vögeln
das Diverticu-
einen blinden Sack,
vitelli,
Rest des Ductus
Darmes.
Gegend des Dünndarmes
mittleren
vitello intestinalis
s.
als
omphalo
fog-
entericus des Embryos. Lönnberg und Jägerskiöld
lalja
halten es für ein funktionierendes Organ, das
is,
elüls szakaszában a vastagbelet (colon) de az utóbbi csak néhány madárnál, neve-
die
Bedeutung einer
zetesen strucznál, rheánál és túzoknál külön-
Enddarm (Rectum)
böztethet
der
meg,
a többi
madárnál a végbél
typikus rectum alakjában fut
(Gadow).
le.
Blinddärme
Abschnitt,
bis
eigentlich
Dickdarm (Colon) mit nur
A madarak
táplálócsatornájának
ismertetett szakaszait a btivárok az
•
Részben felolvasta szerz a
szettudományi 1912. okt.
hó
Társulat
Állattani
4-iki ülésén.
Kir.
feljebb
idk
folya-
einigen
Rhea und bei
Magy. Termé-
Szakosztályának
bei
* 4.
Darmdriise
ist
zum ist
Der
After verlaufende
darinnen auch der
inbegriffen, der
Vögeln,
beim
Otis unterschieden
den
übrigen
Vögeln
Vom
Verfasser
zum
Okt. 1912
hat.
der von der Insertion
Teil
jedoch
Strauss, bei
werden kann, der End-
verläuft
in
der
der Zoolo};ischen Sektion
Sitzung
am
der Königl.
Ungar. Naturwissenschaftl. Gesellschaft vorgetragen.
211
máu
igen egyenltlenül
roknak egy nagy
A
vizsgálták.
búvá-
pusztán makro-
csoportja
Die oben
szkopikusan foglalkozott a táplalócsatornával,
taxonomikus bélyegeket keresve a szisztemaalája az
tikának rendelték
sora
:
11.
a
tartozik
illetleg MiTCHELL-ig.
nak
Ebbe
búvároknak hosszú Aristoteles-íI kezdve egészen GADow-ig,
csoportba
a
anatómiát.
Tiedemann F. zoológiájá-
kötetében (1810) ritka tökéletességgel
találjuk megemlítve a régi búvárokat egészen
az
A madarak
koráig.
táplálócsatornájára
vonatkozólag találunk adatokat
Aristoteles,
:
Rectum
darni als ein typisches
bis
zum
After
herab (Gadow). Abschnitte
geschilderten
des
Verdauungsrohres der Vögel wurden im Laufe
von den Forschern
der Zeit
sehr ungleich
behandelt. Eine grosse Gruppe derselben be-
makroskopisch mit dem
sich nur
schäftigte
Verdauungsrohre,
suchend, unterordneten Systematik.
Gruppe
grosse Anzahl der Forscher bis zu G.ADOW, bezw.
Anatomie der
die
sie
diese
In
Merkmale
taxonomische
gehört
eine
von Aristoteles
:
Fr. Tiedemann
Mitchell.
CoiTER, Fabricius ab Aquapendentb, Peyee, Glisson,
erwähnt im IL Bande seiner Zoologie (1810)
Wepfer, Perrault, Grew, Redi, Düveeney, Schra-
mit seltener Ausführlichkeit die älteren Auto-
Blumenbach,
DER,
azonkívül Aldrovand,
Steno, Boreichius,
Jako-
ren bis
zu
seinem
Auf das Ver-
Zeitalter.
dauungsrohr der Vögel bezügliche Daten finden wir in den
Werken von
Aristoteles, Goiter,
:
Fabricius ab Aiíuapendente,Peyer, Glisson, Wepfer,
Mery, Vallisneri, Hérissant, Caspar Bartho-
Perrault, Grew, Redi, Duverney, Schrader, Blu-
Em.
és
lin
Severin.
mveiben,
Albin
M. Hoffmann, Marsigli, Schnei-
baeüs, Muralto, der,
Neergaard,
Cüvier,
Willughby, Eleazar
Harder,
A
monográfiáiban.
König
többi
Gadow „Vögel" anatómiai részében (1891) és Oppel nagy összehasonlító anatómiájának els két kötetében (1896, 1897) találjuk. Csak a következ neveirodalmat jó összeállításban
ket említem
Gadow,
:
Beddard, Burton, Crisp, Forbes,
Garrod,
Gulliver,
L'Heeminier,
Home,
Macgillivray, Magnan, Martin, Meckel, Mitchell,
ShUPELDT, StANNIUS, Vi ALLANE.
menbach,
Neergaard,
Cuvier,
Willughby, Eleazar
Harder,
Severin,
ausserdem,
den Monographien von: Aldrovand, Steno, Borrichius, Albin,
in
Jakobaeuí, Mue.alto,M. Hoffmann, Maesigli, Schnei-
Mery, Vallisneri.
der.
tholin
Hérissant,
und Em. König wir
finden
guter
in
Caspar Bar-
Die weitere Literatur
Zusammenstellung
im
anatomischen Teil von Gadows „Vögel" (1891) und in den ersten zwei Bänden der grossen
Anatomie von Oppel (1896, erwähne nur folgende Namen
vergleichenden Ich
1897).
:
Beddard, Burton, Crisp, Forbes, Gadow, Garrod, Gulliver, L'Herminier, Home, Macgillivray,
Ma-
gnan, Martin, Meckel, Mitchell, Shdfeldt, Stannids,
Viallane.
Da
Minthogy a végbél anatómiája természet-
szerleg összefüggésben
st
tómiájával,
áll
a középbél ana-
késbbiekben
a
szükségünk lesz a bél
többi
gyakran
szakaszaira
is
hivatkozni, az irodalom ismertetésénél tekintettel
vagyok ezekre a szakaszokra
Anatomie
die
gemäss mit derjenigen des Mitteldarmes zusammenhängt, ja wir im weiteren oft sogar noch auf die übrigen Abschnitte des Darmrohres unsere Aufmerksamkeit lenken müssen, berücksichtige
is.
Enddarmes natur-
des
ich
bei
der Litei'aturbespre-
chung auch diese Abschnitte
Nach Tiedemann
Tiedemann szerint a madarak bélcsatornája
aránylag rövidebb az emlsökénél. Hossza a test
hosszához
arányban
variál.
viszonyítva
1'7
:
1
és
8:1
Legrövidebb a húsev mada-
növényevknél, a mindenevké középen áll. Szerinte a madarak bele az átmér szerint keskeny és széles vagy vékony és vastag bélre osztható. Leghosszabb mindig a keskeny rész, a széles
raknál, leghosszabb a
rész
nagyon
vakbelek.
rövid.
Utóbbihoz
A keskeny
rész
sorolandók a
több
tekervényt
ist
der
mit.
Darm
der Vögel ver-
hältnismässig kürzer als bei den Säugetieren.
Seine variiert ist
Länge im Verhältnis zur Körperlänge von 1'7 1 bis 8:1. Am kürzesten :
er bei fleischfressenden Vögeln,
sten
vegetabilienfressenden,
bei
Omnivoren lässt sich
nach einen
in
steht
er in der Mitte.
der Vogeldarm
läng-
bei
den
Nach ihm
dem Durchmesser
engen und weiten, oder in und Dickdarm einteilen. Am
einen
Dünnist immer der enge
längsten
am
Teil,
der breite 27*
212 közepe
alkot,
azonban
szkül, a széles bél
felé
A
tágul.
csak
tulajdonképpen
A
a vesék
emelkedést
két fel-
lert
mely
átmeneteiénél lebenyszer
végbélbe való
látott
növényev madaraknál,
a ki-
neve-
zetesen pávánál, kakasnál, pulykánál, túzoknál, hídnál, kacsánál, pintynél stb.
nem
lebenyszerü harántredket
Húsevknél csak
találni,
néhány hosszanti redt a bels hártyán, mint ezt az ölyvnél, karvalynál, bagolynál, gémeknél
másoknál
s
látta.
gegen den weiten Darm
aber
er sich,
Der weite Darm ist kurz und besteht eigentlich nur aus dem Mastdarm und den beiden Blinddärmen. Der weile Darm hin wird er breiter.
von
verläuft
Oberfläche
vorderen
der
welche
zur Kloake,
gerade
Nitren
Darms Dünndarms Übergangsstelle des weiten
des
weiterung
Darm sah
kleinen
einen
er
Längsfalten
nicht zu finden, nur einige
der inneren Haut, wie er es beim
in
Den makroskopischen
—
—
a
azonáltal súlyt,
iiistiijogiai
st müvében
nem
részre
fektetett
egyetlen rajzot sem talá-
csak az el-
lunk a tulajdonképpeni bélrl,
bélrl úgy, hogy nem csatlakozliatom abbeli véleményéhez: „Es kann daher dieser Teil der Vogelanatomie
ziemlich
als
abgerundet
ausführlichsten
—
dauungssystem der Vögel ungeachtet
legte
histologischen
Werke
er
Teil,
keine
Utána Mitchell P.Chalmers (1896, 1901) igen befoglalkozott
a
szisztematikai szempontokból
arra a követ-
s
Gewicht auf den er gibt in seinem
ja
vom
eigent-
Darme, nur vom Vorderdarnie, so dass seiner Meinung nicht ganz anschliessen kann „Es kann daher dieser Teil der
lichen ich
iiiich
:
ziemlich
als
abgerundet be-
Interessant sind
seine die
Darmlagerung betrefl'enden Untersuchungen. Nach ihm beschäftigte sich Mitchell P. Gh.UíMers sehr eingehend mit der Darndagerung, beson-
vom systematischen Staudpunkte und kommt zu dem Schluss, dass „The various
be referred to an archecentric form, and
conformations of the Intestinal Tract in birds
tions of the
this
form
is
hogy „The various conforma-
Intestinal
well
Tract
in
birds
displayed in Palamedea"
A madarak
táplálócsatornájának bels szermár sokkal kevesebb búvár foglalkozott. Az idevágó irodalom tanulmányozása arra az eredményre vezetett, hogy leginkább kezetével
az elbél részei érdekelték a búvárokat, külö-
nösen
pedig a gyomor.
szerzk is
Dessen-
schildert.
may
keztetésre jut,
all
fleg
fekvésével,
bél
— das Ver-
kein
einzige Abbildung
trachtet werden".
hatóan
am
Werke,
grossem
300 Arten
er untersuchte ca.
fekvését
vizsgálatai.
sah.
der auf Grund eines sehr reichen Materiales
Vogelanatomie
illet
u. a.
Teil finden wir
Gadows
in
betrachtet werden". Érdekesek a bélcsatorna (elhelyezkedését)
den weiten
wulstigen Vor-
Bussard, Sperber, Eule, Keiliern
nagy munkájában van meg, roppant gazdag kb. 3U0 fajt vizsgált meg anyag alapján ismerteti a madarak tápláló csatornáját. Mind-
An der
sei.
in
Bei fleischfressenden sind klappen-
etc.
artige Querfalten
makroszkópiai rész legteljesebben Gadow
der
die Er-
sprung bei vegetabilienfressenden Vögeln beim Pfau, Hahn, Truthühnern, Trappen, Gans, Ente,
Fink
A
seien die
a
s
A vékonybélnek
kiszélesedése.
a végbél
Zu letzterem
sehr kurz.
ist
elüls
a kloakához,
fut le
Teil
Blinddänne zu rechnen. Der enge Teil macht mehrere Krümmungen, in der Mitte verschmä-
végbélbl
a
végbél
vakbélbl színétl egyenesen áll.
felé
széles bél szerinte rövid s
jó része
Az elbb
figyelemre méltatta, de csak
Histologiailag
említett
ugyan a bels szerkezetet
méltatták
fleg az elbelet: Hasse
a
alárendelten.
táplálócsatornát,
(1865), Grimm (1866),
CüESCHMANN (1866), WlLCZEWSKI (1870) WlEDERSHEiM
PosTMA
ders
may
all
and
this
.\lit
be referred
form
is
to
an archecentric form,
well displayed iu Palamedea"
der inneren Struktur des Darmkanales
der Vögel beschäftigten sich schon viel weniger Forscher.
Das Studium der diesbezüg-
lichen Literatur ergab, dass noch die
des
Teile
Vorderdarmes
am
die
ganz besonders aber der Magen. Eine grosse Anzahl der vorher erwähnten Autoren berücksichtigte zwarauchdieinnere
interessierten,
Struktur
aber meisiens nur nebenbei. Histo-
logisch würdigten das Verdauungsrohr, beson-
pers
den
Vorderdarm:
Hasse (1865), Grimm
Cattaneo
(1883,
(1866), CuRscHMANN (1866). Wilczewsky
1884, 1885, 1888), Beeoonzini (1885),
Pilliet
W1EDER8HEIM
(1872),
(1887),
meisten
Autoren
(1872),
P08TMA (1887),
(1870),
Cattaneo
213
sen pedig
Baethels
SwENANDER
és
különö
Baeteam (1901), Baue (1901),
(1886)
(1895),
Braitmater (1904) vizsfïalta a
A
gyomrát.
galamb
munka
legnagyobl)
besonders
mirigj'es
(1900) und Swen.wdee (1902).
a gyomorról
A
CAziN-é (1888) és SwENANDEE-é(1902).
búvárok közül a bels
szerkezetet
régebbi
fleg
is
aber
Barthels
Drüsenmagen der Taube. über den Magen schrieb
und Swenander
innere Struktur besonders
Autoren
älteren
Berlin
tulajdonképpeni bél
a
foglalkoztak,
histologiájával
csak
valójában
ilyen
ma,
Cloetta
1893-ban megjelent dolgozata a házi galamb
Von den auch
die
Neergaard (1806),
HoME (1812), MoLIN (1850),
(1852-53), Leydig (1854 und 1857)
und Kahlbaüm Ganz klein
(1854). ist
scher, die sich
lichen
(1902).
berücksichtigten
TlEDEMANN (1810),
sz
physiolo-
Die grösste Arbeit
és 1857) és Kahlbadm (1854) írták
Egészen kicsiny azon búvároknak a
Schreiner
Vom
Beaitmaiee (1904) den
Cazin (1888)
le.
Baue (1901),
(1895),
gischen Standpunkte untersuchte neuerer Zeit
NeERG.UED (1806), TIEDEM.4NN (1810), HoME (1812), M01.1N (1850), Berlin (1852—53), Leydig (1854
a kik
Beegonzini (1885)
1888),
Barteam (1901),
Piluet (1886),
újabban
Élettanilag
(1902).
(1883, 1884, 1885,
Schreinkr (1900)
Darines
im engeren
Zahl
die
beschäftigten,
Sinne wohl
erschienene Arbeit über den
nek rétegeivel és a PEYER-féle mirigyek helyzetével, egy másik dolgozatában (1858) pedig
zu
Basslinger
solche
als
ist
Cloettas 1893
nur
bélcsatornájáról. Basslinger (1854) a lúd belé-
nennen.
derjenigen For-
mit der Histologie des eigent-
Darm der Taube befasste
(1854)
sich
a madarak chylusedényeivel foglalkozott. Eberth
dem Vorkommen der PEYERSchen Drüsen im Darm der Gans, in
(1860 - 62) a madárbél csillangós hámjáról
einer anderen Arbeit (1858) mit den Chylus-
a
vakbélben
vizsgálta,
emésztés
tüszkrl
található
Grimm (1866) a
a
Kluq (1892) a ludak bélhámját az tanulmányozta. Baetram (1901)
alatt
emészt
traktusáról
meg
dolgozatában tüzetesebben emlékszik középa
(1906) (1.
értekezett.
házi tyúk és a rétisas belét
az Eudyptes chrysocome irt,
még
s
és
végbélrl
madárbél
alább
Ujabban Bujard
is.
bolyhaival
foglalkozott
mit den Schichten und
gefässen
nem
specziálisan mind-
jelent
meg.
Adatokat
találunk reávonatkozólag mintegy mellékesen
a táplálócsatornát
egészében tárgyaló
káknál. Leginkább
még
mun-
a vakbelek érdekelték
a búvárokat. Seypert (1897) házi
a házi veréb és
galamb vakbeleit, azoknak fejldését
is
tanulmányozta. Corti A. (1906) egy Colymbus septentrionalis vakbelét ismerteti.
Legújabban
Maumus (1902) és pedig Magnan (1911) foglalkozott behatóbban a madarak vakbelével. két
franczia
der Gänse während der Verdauung. Baetram (1901)
schrieb
über den
búvár
dolgozatomnak
czélja
a
madarak
végbelének mikroszkópiai anatómiáját
a
mai
mikrotechnikai módszerek alkalmazása mellett adni, lehetleg
Verdauungstraktus
Neuerer Zeit beschäftigte sich mit den Zotten des Vogeldar-
mes (s. auch weiter unten). Über den Enddarm der Vögel
számos
faj vizsgálata alapján,
speziell er-
schien bisher keine Arbeit. Darauf bezügliche
gleichsam nebenbei finden wir in den das Verdauungsrohr im ganzen behandelnden Werken. Noch am meisten interessier-
Angaben
ten
die
Blinddärme
die
Forscher.
Seyfert
(1897) untersuchte die Blinddärme des Haussperlings und der Haustaube, auch deren Ent-
wicklung.
Blinddarm Neuester
Corti
A.
eines
(1906)
beschreibt
Colymbus
Zeit beschäftigten
den
septentrionalis.
sich zwei Fran-
und Magnan (1911) einBlinddärmen der Vögel.
zosen, Maümus (1902)
gehender mit den Alábbi
dem Darmepithel
(1892) beschäftigte sich mit
von Eudyptes chrysocome, in seiner Arbeit gedenkt er auch eingehender des Mittel- und
is).
madarak végbelérl dolgozat
gab
därme heraus. Geimm (1866) untersuchte den Darm vom Haushuhn und vom Seeadler. Klug
Enddarmes.
máig
— 62)
Flimmerepithel des
Vogeldarnies und über die Follikel der Blind-
BujARD (1906)
A
Eberth (1860
der Vögel.
Arbeiten über das
zvFei
Zweck
vorliegender
Arbeit
ist
die mikro-
skopische Anatomie des Enddarmes der Vögel unter Benutzung der jetzigen mikroskopischen Technik auf Grund möglichst vieler Arten
214 de tekintet nélkül a szisztematikilra Minthogy
PüMAYEH
pedig
(1902)
C.
dolgozata
tisztán
a kloaka, tehát a legalsóbb rész morfológiá-
habár egészen más szem-
jával foglalkozik,
pontból
káig
is,
magam fleg
terjed
részére
nevezetesen annak
mells kloa
a végbél
voltam
figyelemmel
histologiá.jár:i,
;
de sokszor,
kiterjeszkedtem a kloakára
Igaz
is.
hogy a kloaka tulajdonképpen nem
ugyan,
már a végbélhez, de annyira összefügg vele, hogy a végbél vizsgálatánál Icétségtartozik
telenül reá is tekintettel kell lennünk.
Da
geben.
auf die Systematik, zu
weiter Pomayers Arbeit (1902) sich
der
Morphologie
der Kloake,
also
des unterstiMi
Abschnittes,
wenn auch
von
rein mit
ganz
a mennyiben az vizsgálataim czéljaival összefüggött,
aber ohne Rücksicht
Standpunkte
anderen
richtete
meine Aufmerksamkeit ganz beauf den bis zur Kloake gehenden
icli
sonders
Enddarmes, besonders auf dessen
des
Teil
aus beschäftigt,
Histologie,
berühren,
werde jedoch nur
aber
auch die Kloake
oft
dem Masse,
in
demselben so sehr im Kontakt, dass
steht mit
man sie
Untersuchung des Enddarmes
bei einer
nicht leicht übergehen kann.
Es
ist
eine weitverbreitete
in Fachkreisen,
dass
sicht
ben
még szakkörök-
hogy a madáranatomia meglehetsen
is,
elhanyagolt disciplina. Ez a nézet téves, már
Gadow kelt ki ellene, szerinte már belátják, hogy a madár nemcsak csrbl, karomból és evezkbl áll s a megjelen anatómiai irodalom is bizonyltja, hogy a madáranatomia terén is szorgalmasan folyik a munka, különösen mi a makroszkópiát
illeti.
Persze az ornitho-
nagy tábora távol tartja magát az anatómiától, mi nem is csoda, lévén ebben a tudományszakban, valamint az eutomologiában
logusok
a
legtöbb
kiknek
der Vogel
ein
Diese Anihr ent-
tritt
man es schon
sieiit
nicht nur
sei.
Gadow
schon
falsch,
ist
gegen, nach ihm
Ansicht, sogar
Vogehmatomie
die
ziemlich vernachlässigtes Feld
Általánosan elterjedt nézet
als sie
dem Zweck meiner Untersuchungen im Zusammenhang steht. Zwar gehiiri die Kloake eigentlich nicht mehr zum Enddarm, aber sie mit
dass
ein,
aus Schnabel,
Krallen
und Schwungfedern besteht und die erscheinende anatomische Literatur beweist, dass auch
auf
dem
Gebiete
fleissig gearbeitet
wird
das Makroskopische
der
Vogelanatomie
ganz besonders was
Das grosse Heer
betrifft.
der Ornithologen hält sich freilich ferne von der Anatomie, es
in
was auch kein Wunder
diesem
wie
Wissenszweige,
ist,
auch
da in
der Entomologie die meisten Laien gibt, deren
ganze Ambition
meistens
einer gut oder
in
összes ambicziója
schlecht zusnmniengebrachten Balg- oder Eier-
legtöbbször egy jól-rosszul összeg3'jtött bör-
sammliing kulminiert, auf deren Grund dann,
vagy
oft
laikus,
tojásgyjteményben
alapján
azután,
való tekintettel,
gyakran csak a színezésre megkezdik a végnélküli subLegfeljebb
species-faragást.
panasz,
minek
kulminál,
arról
lehetne
hogy az anatomia ügyszólván csak
a házi szárnyasokat veszi figyelembe jelen esetben
—
így a fent emiitett búvárok leg-
is
nagyobb része a házi madarakat vizsgálta s csak nagyon kevesen, fleg Barthels, Schreiner,
SwENANDER ÓS Cazin voltak uiás fajokra
tekintettel
—
már pedig
kétségtelen,
is
hogy
a lúdon,
kacsán,
tyúkon és galambon kivül
még más
fajok
érdemelnek figyelmet. His-
is
tologiai vizsgálatokra csak teljesen friss,
él
anyag alkalmas, a mit gyakran nehéz megszerezni s
már csak
azért
is
vizsgálják
fleg
nur
der Färbung,
mit Berücksichtigung
die endlose Subspeziesmacherei beginnt.
Es
können höchstens dagegen Stimmen erhoben werden, dass die Anatomie fast nur die Haus-
— so
vögel berücksichtigt
untersuchten auch
im vorliegenden Falle die meisten oberwähnten Forscher
Hausvögel und nur
besonders Barthels,
»Schreiner,
seiir
wenige,
Swenander und
waren auch auf andere Arten mit Rückobwohl unstreitig ist, dass ausser Gänsen, Enten, Hühnern und Tauben auch noch andere Arten Aufmerksamkeit verdienen. Cazin sicht
Zu
—
histologischen
.\rbeiten ist nur
ganz
sches, lebendes Material zu gebrauchen,
fri-
was
oft schwierig zu beschaffen ist und schon deswegen werden meist Hausvögel und sagen
a házi szárnyasokat
wir noch Sperlinge untersucht, weil dieselben
bet,
immer
s mondjuk még a veremert ezek vannak mindig kéznél. A dolog
bei der
Hand
sind.
Der Grund
liegt
215 termeszeiében
tehát
rejlik
ok,
az
liogy
a
mikroszkópiai anatomia fleg a házi szárnya-
Hogy pedig
sokat vette mindenkor tekintetbe.
nem
a madarak finomabb szövettanával
annak oka, hogy
foglalkoznak,
legtöbbször
problémákon dolgozik
histologus sejttani
ma
a
kitn ok
fejlettsége mellett,
apochromatok korszakában nem
a
teszi,
gerinczesek
kissé
s
ez Fürbringer sza-
az a morfológiai eredmény,
.
madarakon végzett
melyet a
vizsgálat
ad,
Egy csominden magas
csak szerény keretekben mozoghat. portnál,
mely fejlettségének
foka és minden gazdagsága mellett a sauropsidia törzsnek mégis csak egyoldalú
utaiban
s
máris nagyon meghatározott fejldési menetét
már elre
mutatja,
a végtelen
s
le
is
kell
mo
daiii arról
a vizsgálót folyton újból
elbvöl
és fogvatartó változatosságról és a fontosabb
nagyobb mérvérl, melyet
diíferencziálódások
alacsonyabb formái vagy
a gerinczesek
inkább a
még alacsonyabbrendü
még
állatok nyúj-
tanak."
in
dessen Gewebeelementen er
— erwähnten —
sehr klein sind. Die ist
zwar bei der heutigen Höhe der Mikrotechnik, im Zeitalter der ausgezeichneten Apochromate,
uns
.
oder
Kleinheit der Gewebeelemente der Vögel
hogy a madarak anatómiája többi képviselivel szemben
hasonlitó anatómus eltt .,.
Forscher
kein
mostoha elbánásban részesült az össze-
vait idézve
Gewebe-
rein
das Gesuchte am besten darstellen kann und wie es schon mehrere nun die Vogelzellen,
hogy azokat ne vizsgáljuk. is, mely némileg
De van még egy körülmény érthetvé
gewöhnlich
Histologe
terial wählt,
mai nagy
arra,
besonders die
Hausvögel benützte. Dass man sich mit der feineren Histologie der Vögel nicht sehr beschäftigt, ist wohl darin zu suchen, dass der
szövettani elemeiben
már pedig a madarak sejtjei igen kicsinyek, mint ezt már több búvár kifejtette. A madarak szöveti elemeinek kicsinysége igaz, hogy a
lehet
Natur der Sache, dass die mikro-
Zellenproblemen nachgeht, und dazu ein Ma-
a kívánt dolgot a legjobban tudja kimutatni,
mikrotechnika
in der
skopische Anatomie jederzeit
ezekhez olyan anya-
s
a melynek
got választ,
a
vagy
szövettani
tisztán
igen
daher
Grund
dass wir dieselben nicht unter-
suchen. Aber es
ist
noch ein Moment, welches
einigermassen
die Vogel-
dass
erklärt,
anatomie im Gegensatz zu der anderer Wirbel-
vom vergleichenden Anatom behandelt wurde und dieser dass ist, FüEBRiNGERs Wortc zitiercud „
tierklassen etwas stiefmütterlich
:
die morphologische Ausbeute,
Vögeln nur
angestellte
eine
.
.
.,
welche eine an
Untersuchung
gewährt, Bei einer
bescheidene
sein
kann.
welche bei
aller
Höhe und allem
Abteilung,
Reichtum der Ausbildung doch nur eine seitige
und
in
iiiren
Bahnen
Sauro-
des
Entwicklungsrichtung
stimmte
ein-
bereits sehr be-
psidenstammes zur Erscheinung
bringt,
wird
man von vornherein auf jene unendliche und immer von neuem den Untersucher entzückende und fesselnde Mannigfaltigkeit und grössere Freiheit bedeutsamer Differenzierungen verzichten müssen, welche die niederen Formen der Wirbeltiere oder gar der noch tiefer ste-
henden Tiere darbieten".
Material, Methode.
Anyag-, módszer.
Központ lijonnan alakult anatómiai osztályá-
Die Untersuchungen wurden im Laboratorium der neu entstandenen anatomischen Ab-
nak laboratóriumában végeztem. A legnagyobb
teilung der Königl. Ungarischen Ornithologi-
A
vizsgálatokat
hálával
kell
a
M.
Kir.
Ornithologiai
megemlékeznem az
itt
intézet
schen
Centrale
gemacht.
Ich
spreche
hier
a legmesszebbre
meinen innigstgefühlten Dank dem Direktor des Institutes Otto Herman aus, der mich
tett
jederzeit
igazgatójáról, Herman OTTó-ról
ki
mindenkor
men támogatásban részesíúgy az egész anatómiai osztály berende-
zésénél, mint jelen dolgozatomnál
weitestgehend
bei der Einrichtung
der ganzen anatomischen Abteilung, wie auch
is.
bei vorliegender Arbeit unterstützte.
A következ vizsgálni
L.
c?
:
fajokat
Mezei
aduit),
volt
pacsirta
búbos
alkalmam meg-
(Alauda
arvensis
pacsirta (Alauda eristata
folgende Arten untersuchen: arvensis L. adult), Hauben(Alauda Feldlerche Ich
konnte
lerche (Alauda eristata L. 2
<S
adult),
Wiesen-
216 L. 2
e?
L. ?
adult),
L.
aduit),
(S
(L.) (L.)
d
adult),
mezei pityer (Aiithus pratensis
sárga
billeget
(Motacilla flava
kenderike (Cannabina cannabina carduelis
(Carduelis
tengelicz
cf
aduit),
c?
aduit), csicsörke (Serinus serinus (L.)
Spermestes nana Puch.
aduit).
veréb (Passer doniesticus
montanus
(Passer
veréb
aduit, házi
cf
(L.) ? aduit),
repüls
(L.)
d
sordély (En\beriza calandra L.
fecske (Hirundo rustica L.
(Auorthura
troglodytes
(Parus
barátczinege
nyaktekercs
(Jynx
palustris torquilla
kormos
aduit),
baenus L. 3
L.
—5
d
foltos sitke
oenantheL. d
fióka),
Pratiucola rubetra
(Columba
L.
doniestica
(Fulica atra L. kb.
S
adult),
házi
aduit),
aduit),
lábú czankó (Totanus
L.
fióka),
ridibundus
d
aduit),
d
aduit),
10
L.
— 12
ezüstös sirály (Larus argentatus
michachellesi Bruch, adult). Összesen 30
anyagot jórészt a szabadban
Fenti
faj.
gyjtöt-
tem, lövés után azonnal a leesés helyén bon-
czoltam
s
ségemre
1912
ápr.
raktam a rögzít folyadékba. Segítvoltak a gyjtésben, nevezetesen 29-én Knnszentmiklóson Baky Miklós
más alkalommal pedig Az ezüstös sirály hasznavehet
és Schenk Jakab,
(
Titus.
állapot-
ban
a
budapesti
állatkert
L.
'sörqey
igazgatóságának
adult),
vier
L.
(Muscicapa
d d
atri-
Nonnen meise (Parus Wendehals (Jynx tor-
Tage
Junges), Grosser
altes
major L.
(Dendrocopus adult), Laubsänger (Phylloscopus trochilus L. adult). Schilfrohrsänger (Calamodus schoeno-
Buntspecht
baenus L. d merula
adult),
—5
3
L.
Brauukehligec
aduit), vörös-
calidris
L.
szárcsa
bibicz (Vanellus vanellus (L.) 9
napos
troglodytes
galamb
d
flügges
(L.)
Zaunkönig (Anorthura
adult),
schmätzer
fióka), zöld-
pajzsos cziinkó (Machetes pugnax L. 3
ö"
palustris L. 9 adult), quilla
adult),
(Hirniido rustica L.
9
9
három napos
(Larus
adult), Rail eh schwalbe
(Turdus merula hantmadár (Saxicola
d
d
(L.) 9 adult),
monlauus
(Passer
adult),
Grauammer (Emberiza calandra
L.
lábú vízityúk (Gallinula chloropus L.
dankasirály
Feldsperling Junges),
adulti,
Zwerg-
adult),
Haussperling (l'asser doniesticus
Fitis
adult),
i"
elsterchen (Spermestes nana Puch.
(Calamodus schoeno-
L.
d
Girlitz (Serinus serinus (L.)
Trauerfliegenfänger
négy napos
L.
Carduelis carduelis (L.)
i
cajiilla
rozsdás torkú csaláncsúcs
aduit),
Distelfink
adult),
aduit), fekete rigó
napos
Hänfling (Caiiiiabina
aduit),
L. aduit), fitisz füzike (Phylloscopus trochilus
L. Ï
adult),
aduit),
nagy tarka harkály (Dendrocopus major
fióka),
Gelbe
d cannabina (L.) d flava
(Motacilla
L.
L.
L.
(Anthus pratensis L. 5 aduit),
Schafstelze
c?
légykapó (Muscicapa atricapilla L.
ökörszem
fióka),
aduit), füsti
aduit),
c?
mezei
pieper
Schwarzdrossel (Turdus
Tage
(Saxicola
altes
Junges),
Stein-
d
adult),
oenanthe
L.
Wiesenschmätzer
(Pratincola
rubetra L. 9 adult), Haustaube (Columba do-
d
mestica L.
adult),
Teichhuhn
(Fulica atra
Tage altes Junges), Grünfüssiges Wasserhuhn (Gallinula chloropus L. d adult), L.
3
ca.
Kiebitz (Vanellus vanellus (L.) 9 adult), Rot-
Wasserläufer (Totanus calidris
scheukeliger
Kampfläufer (Machetes pugnax L.
L. adult),
3
d
10
— 12 Tage altes Junges), Silbermöve (Larus
adult),
Lachmöve (Larus ridibundus
L.
argentatus michachellesi Bruch adult). Zusam-
men 30
Arten. Obiges Material sammelte ich
im Freien,
grösserenteils
wurden seziert
Bei
am
sie
und
in die Fixierungsflüssigkeit gelegt.
dem Sammeln
1912
in
dem Schuss
nach
Orte des Niederfallens sofort
halfen
am
mir
29- April
Kúnszentmiklós Nikolaus Baky und
szívessége folytán jutott birtokomba. Fogadják
Jakob Schenk, bei einer anderen Gelegenheit
mindannyian köszönetemet
Titus Csörqey. Die Silbermöve
!
brauchbaren
Zustande
bekam
durch
ich im
Liebens-
die
würdigkeit des Direktoriums des Budapester
Zoologischen Gartens.
Dank
Allen
meinen besten
I
gelangte
Ein anderer Teil des Materiales lebend
ins Laboratorium,
Äther oder Chloroform
Az anyagnak került
a
más
része
laboratóriumba,
él ezeket
állapotban aeiherrel
vagy chloroformmal narkotizáltam, majd pedig a narkózist tovább folytatva megöltem. A hashártyát felvágva, a kloaka mentén kivettem
tötet.
ich
Das
Bauciifell
diese
wurden mit und ge-
narkotisiert
aufschneidend
nahm
den Darm der Kloake entlang bis zu den
Blinddärmen heraus und legte ihn logischer
Kochsalzlösung
in
physio-
in Schnitte
zerlegt
in die betreffende Fixierungsflüssigkeit.
Im
all-
217 a
vakbelekig
a
bélcsatornát
felel rögzít
phjsiologiai
s
darabkákra vágva
konyhasóoldatban
folyadékba
:i
meg-
Általában
raktam.
véve a végbél három tájáról vettem részeket' 1.
A vakbelek
insertiójának helyérl, végbél
kezdete vagy elüls része
;
részébl, végbél közepe;
A
bél kloakás tája.
a végbél
3.
a kloakából, vég-
tudvalevleg a
bél
friss
rögzít folyadékban
összehúzódik,
azért
nagyságig
pacsirta
azonban a kloakát mindig vagy igen apró darabkákat felfeszíteni,
fel
felesleges, kell vágni s
rögzíteni,
már igen apró madaraknál
elforduló hatalmasan
fel
Ez apró
szokták parafadarabkákra feszíteni.
madnraknál
középs
2.
vagy is,
az
gemeinen nahm ich
von
Stellen
drei
des
Enddarmes Teile Von der Gegend der 1. Caecalinsertion, Enddarm-Anfang oder Vorderteil. 2. Von der Mitte des Enddarmes, Enddarm-Mitte. 3. Von der Kloake, Klo^kengegend des Enddarmes. Der frische Darm zieht sich :
bekanntlich
der Fixierungsflüssigkeit
in
sammen, darum
man
pflegt
stückchen zu spannen. Das Vögeln,
entweder
und
sehr
nen Vögeln
;
die
überflüssig,
aufschnei-
Stückchen
kleine
auch bei sehr
fixieren oder aufspannen,
vorkommende
hier
zu-
Kork-
bei kleineren
man immer
aber die Kloake muss
den
ist
Lerchengrösse,
zu
bis
ihn auf
klei-
starke
izomréteg
Muskelschicht verhindert nämlich das leichte
ugyanis gátolja a rögzít folyadék jó behato-
Eindringen der Fixierungsflüssigkeit. Bei grös-
itten
fejlett
lását.
Nagyobb madaraknál egyes apró
teket
rögzítünk.
A rögzít
következket használtam
szele-
folyadékokból a
BoüiN-féle pikrinfor-
:
seren Vögeln werden teilcheu
Darm-
einzelne kleine
Von den
fixiert.
keiten gebrauchte ich
Fixierungsflüssig-
folgende:
BoüiNSches
mol, MAYER-féle pikrinsalétromsav, ZENKER-féle
Pikrinformol.
folyadék. Apathy féle sublimat-jégeczet-alkohol,
ZENKERSch e Flüssigkeit, Subbmat-Eisessig- Alko-
LENHossÉK-féle subKmat-jégeczet-alkohol (sub-
hol
MAVERSche Pikrinsalpetersäure,
jégeczet 5 ccm,
nach ApÁTHY,Sublimat-Eisessig- Alkoholnach Lenhobsék (Sublimat 2 g, Kochsalz 0'4 g, Eis-
elbbi folyadék
essig 5 ccm, 707o Alkohol 100. also eigentlich
csekélyebb concentratióban), tömény sublimât,
die vorige Flüssigkeit in schwächerer Konzentra-
limât 2 g,
konyhasó 0"4
707o alkohol 100, tehát
töméuy
HBiDENHAiN-féle
g,
k.
t
alko-
salicylsav
Vs chrom-osmium-eczetsav
holban, FLEMMiNa-féle
tion),
konzentriertes Sublimat, konzentrierte Sa-
licylsäure in Va Alkohol, FLEMMiNGSche
Chrom-
gyenge és ers oldata. Mindezen rögzít folyadékok közül a végbél összes rétegeit egy-
Lösung. Von allen diesen Fixierungsflüssigkeiten
formánjói megtartotta a BouiN-féle pikrinformol
erhielt
s
jóllehet
késbbi
a
egyes
pikrinsav kissé
festést
esetekben
a
befolyásolta, általános
Osmium-Essigsänre, schwächere und stärkere
sämtliciie
Schichten
des Enddarmes
und ob-
gleich gut die BouiNSche Flüssigkeit
zwar
die
Pikrinsäure in
einigen Fällen die
konnte
histologiai vizsgálatoknál jó hasznát vehettem.
spätere
A
külö-
ich sie bei allgemeinen histologischen Unter-
azok hámrétegét a sublimat-jégeczet-
suchungen sehr gut gebrauchen. Am schönsten fixierte die Zotten und besonders deren Epithel Sublimat-Eisessig-Alkohol nach Len-
legszebben rögzítette
nösen
LENHossÉK-féle
alkohol
a bolyhokat
összeállításban,
kaptam a legszebb praeparatumokat használhattam
legjobban féle
vasliaematoxyliuos.
BiONDi-féle festést
is,
s
úgy
a
s
ezzel
utána
HEroENHAiN-
valamint az Ehelich-
egyetlen hátránya csak
abban mutatkozott, hogy néhol elválasztotta az
izomrétegeket
volt a féle
ZENKEE-féle
a
többi
folyadék
rétegtl. is.
A
Igen jó Flemmins-
folyadékok közül a gyengébb oldat adott
általában jó eredményt. Elég jól rögzítette a
végbelet '/a
a
HEiDENHAiN-féle
alkoholban
is,
tömény salicylsav
ámbár nem
elégítette ki
hozzáfzött várakozásaimat a bélhám tanulmányozásánál.
A
LiEBERKüHN-féle
mirigyeket
H088ÉK
;
Färbung etwas
diese
beeinflusste,
Fixierungsflüssigkeit
besten Heidenhains Eisenhaematoxylin als
auch Ehrlich-Biondis
Farbengeniisch
gebrau-
chen, der einzige Nachteil bestand nur darin,
dass
sie
an
manchen
Stellen
die
Muskel-
schichten von den anderen Schichten trennte.
Sehr gut Flüssigkeit
konnte ich
auch
gebrauchen.
die
ZENKERSche
Von den
Flemming-
schen Flüssigkeiten gab das schwächere Gemisch im allgemeinen gute Resultate. Ziemlich gut wurde der Enddarm auch von'der '/a Alkohol nach obzwar sie beim Studium des Darmepithels nicht meinen Erwartungen
konzentrierten Salicylsäure in
Izolálásra RANviER-féle Va alkoholt használtam
HEroENHAiN
Aquila XIX.
die
schönsten Präparate und nach ihr konnte ich
am
legjobban a sublimatos folyadékok rögzítették. jó eredményuyel.
gab
fixiert,
28
218 A
tixált
anyagot chloroforminal átitatva pa-
A haránt-
raffinba
ágyaztam
szeteiiet
ajapán módszerrel
(íIhnneguy) ragasz-
A
metszetek vastag-
be.
tottam a fedleniezekre.
4—6
sága
csak
,",
és hosszniet-
tájékozódás szempontjából készítettem vasta-
gabb, 10
— 15
metszeteket
fi-os
am
Das
und
Methode
A
fest
használtam
eljárások
vashaematoxylin
magában vagy elzetesen Bordeaux R-i hasz-
auf
die
Schnittdicke
— 15
ist
dicke Schnitte.
,"
Von den Färbungsmethoden gebrauchte
a következket
közül
ÜEiDENHAiN-féle
:
auch 10
icli
Die
meistens nur zur Orientierung
selten,
bereitete
wurden nach der
(Henneguy)
Deckäläschen geklebt.
4-B/i,
Die
Paraffin eingebettet.
in
l.,ängsschniite
japanischen
Drittel-
wurde mit Chloroform
fixierte Material
durchtränkt und
Quer
is.
besten die subliniathaltigen Gemische.
Zur Isolation benutzte ich Ranviers alkohol mit gutem Resultate.
csak
jobbára
ritkán,
entsprach. Die LreBERKüHNSchen Drüsen fixierton
ich
:
Heiüenhains Eisenhaematoxylin allein oder vor-
her mit Bordeaux li
zum Nachfär-
gefärbt,
nálva, utána leggyakrabban
Orange G-t hasz-
ben benutzte ich meistens Orange G, ausser-
náltam, azonkívül festettem
utána Eosinnal,
dem Eosin und Säurefuchsin. Diese Methode gebrauchte ich am meisten, und obgleich sie
Fuchsin S-se\
is.
Ezt az eljárást használtam
legáltalánosabban
nagy elvigyázatot
bár
s
kíván, ez adta a legszebb képeket. féle
haematoxylinos eljárás
elnye,
adott,
hogy a
differentiálás
elesik,
is
A
jó eredményeket
festés
progressiv,
elbbi
az
Weigert-
a
regressiv
hogy tetszésszerint félbediffercntiálást, gyakran sok
schönsten
vorigen
szakíthatjuk
wir
oft
tumot Apathy
JA
haematein-nel, DELAFiELD-/ëZe
haematoxylinniú, az utóbbit többször a GiEBON-féle
pikrin-fuchsin
eljárással
V.\n
kombi-
nach
dadurch,
dass
mir
sublimatos, mint chromos anyagnál.
bei
Diiferen/.ierung
die
werden
kann,
Apathy
IA Haematein,
DRi/AFiELDschen
Huematoxylin, letzteres kombinierte ich öfters
des EHRMCH-BioNDischen
alkalmaztam úgy
is
;
verlieren
viele Einzelheiten. Viele Präparate färbte ich
Ehrlich íríVu'id-jével festettem. Egyes esetekben
hármas keverékét
die
Resultate,
wegfällt
also
unterbrochen
Belieben
Präparate bekam ich,
Oppei,
gute
Methode
regressiven
Nagyon szép praeparatumokat kaptam, ha sublimatos anyagot az EiELicH-BioNDi-féle keverék KuAusE-féle módosulatával, vagy pedig náltam.
doch
WEioERTSche
dass die Färbung progressiv er-
die Difl'ertiuzierung
folgt,
sie
die
Haematoxylinmeihode ergab ihr Vorteil,
der
a
Auch
Bilder.
eljárásnál az által,
részletet elveszitiink. Festettem sok praepara-
gab
grosse Vorsicht verlangt,
mit Van Giesons Pikrinfuelisin.
Sulilimat
Ehrlichs
mit
der
Triacid
benuizte ich
wenn
Sehr schöne
ich Material aus
KR.Au&Eschen
Modifikation
Gemisches
färbte.
oder mit
einigen
In
Fällen
auch Oppels Dreifarbengemisch
sowohl bei sublimatem, wie auch chromigem Material.
A végbél 1.
A
Allgemeine Struktur des Enddarmes.
általános szerkezete. Bolyhok, redi.
1.
Die innere Fläche der den Enddarm aus-
végbél bels felszínét borító nyálkahártya
boholyszerü kiemelkedéseket alkot.
A
ket a morfológiai képleteket
nagy zr-
zavar van része
az
illeti,
irodalomban, a
bolyhokról,
mások redkrl
iiiásiésze
mi eze-
búvárok
egy-
redkrl, ismét
és bolyhokról írnak a madár-
kleidenden
Erhebungen.
Schleimhaut bildet zottonförmige
Was
diese morphologischen Ge-
bilde betrifft, findet in
der Literatur
;
sich
ein
ein Teil
TiEDEMANN (1810) haránt
fekv kettzeteket
vagy redket ismer, melyeken bolyhokat látni. A tyúkféléknek vannak a leghosszabb bolyhai, .\z
éneklknél Rudolphi
grosses Chaos
der Forscher be-
schreibt Zotlen, andere Falten,
dere Falten und Zotten im
bélben.
azután a ragadozóknak.
Zotten, Falten.
TiEDEMANN
(1810)
wiederum an-
Darm
der Vögel.
kennt Querduplikaturen
oder Falten, an welchen Zotten sichtbar sind.
Die Hühnervögel haben die längsten Zotten, dann folgen die Raubvögel. Bei den Sing-
219
nem
talált
bolyhokat, nevezetesen a hollónál,
jégmadárnál,
fenyrigónál,
csókánál,
házi
verébnél, keresztcsrnél, szénczinkénél, azon-
„Abolyhok
kivül a halászkánál.
a
madaraknál
helyett ezeknél
önöm,
nyálkahártyán sok
a
vögeln fand
Raben,
keine Zotten, so beim
Ruuolphi
Dohle, Wachholderdrossel, Eisvogel,
Hanssperling,
Kreuzschnabel,
Spiegelmeise,
ausserdem auch bei der Seeschwalbe keine. „Statt der Zotten
man
sieht
bei diesen Vö-
kigyószerüen vagy zeg-zugban lefutó haránt-,
geln auf der Samthaut viele feine gesehlän-
redt
gelte oder im Zickzack laufende Querfalten."
látni".
(Ez kétségtelenül tévedés, mert
redk nem haránt, redk. i?e/'.) A bolyhok
im
ezek a zeg-zugban lefutó
(Dies
hanem hosszirányú alakja a különböz madaraknál s a bél különböz helyén más és más. Általában véve a
Zickzack verl.iufenden Falten nicht Quer son-
bolyhok
epésbélben
az
legnagyobbak,
a
a
Zotten
bei den verschiedenen
ist
eltnnek. A
fingerdarm
bels hártya sok hosszanti különösen ragadozóknál, gémek-
nincs, a
boholy
redt
madárnál
legtöbb
alkot,
A kloakában a nyálkahártya
nél stb.
állapotban
üresen
sima,
hosszanti
tágult
redöket
Darm bis
am
wird
ganz
den
Länge
verlieren.
bildet
keine Zotten, Längsfalten,
viele
besonders bei Raubvögeln, Reihern
alkot.
der Kloake ten
die Schleimhaut
ist
Zustande
leer
glatt,
weiten kleiner,
Im Enddarnie
meisten Vögeln
Haut
innere
die
gegen den und
Zahl
anders.
im Zwölf-
Zotten
die
grössten,
ihre
sich
sie
sind bei
sind
Vögeln und
Darmes
au verschiedenen Stellen des
Im allgemeinen
a
Die Form der
dern Längsfalten sind. Bcf)
végbél felé számuk és hosszuk csökken, majd
végbélben
ein Irrtum, weil diese
ist unstreitig
u.
im
bildet
In
a.
gedehn-
Längs-
sie
falten.
LuND (1829) Euphones violacea-wkì zeg-zugos
redket
„Facillime distingnitur a parte
le:
ir
anteriore canalis intestinalis memorabili superficiel
internae structura. Egregium enim praebel
ingens
spectaculum
longitudinaliter
plicae
baud
berrimos
plicarum
parallelarum,
decurrentium,
recto decurrunt
formant
singulis exactissime
haec structura per
angulos,
copia
plicis,
nata".
d) in
alatt találjuk
ziczac, ut
Stìnnius
:
Continuatur
ani."
(1846)
3.
ábráján
a magyarátenue,
decurrentibus or-
szerint
a
vékonybél
superficiei internae structura.
eiiim
praebet
parallelarum,
rum
csak valódi bolyhok.
A
vastagbélben elül
srn
egymás mellett álló bolyhok, tovább lefelé vagy egész hosszában haránt- és hosszirányú
redk
spectaculum
longitudinaliter
quae
vannak.
;
singuli
ingens
plicae
baud
singulis
lis
intestinalis tractum,
Auf seiner
3.
und
d) finden
wir:
plicarum
decurrunt
formant angulos, quo-
exactissime respondent.
omnem
cana-
usque adorificium ani."
Figur bringt
zur Darstellung
menio-
Egregium
decurrentium,
recto
Continuatur haec structura per
er diese Gebilde
in der
„Intesiinum
Erklärung unter tenue,
plicis
in
ziczac, ut ajunt, decurrentibus ornata".
Nach
nyálkahártyája, zeg-zugos, egymással párhuza-
mos hosszanti redket képez, melyeket gyakran harántredcskék kötnek össze, a hoszszanti redkbl nem ritkán boholyszer képletek emelkednek ki, néha redk nincsenek,
distingnitur
intestinalis
raliili
tractu, sed creberrimos
singuli
„Intestinum
ajunt,
„Facillime
canalis
quorum
feltünteti ezeket a viszonyokat s
zatban
a parte anteriore
copia
canalis intestinalis
tractum, usque ad oriticium
lacea Zickzackfalten.
tractu, sed cre-
respondent.
omnem
quae
;
LüND (1829) beschreibt bei Euphones vio-
St.^nnius
(1846)
haut des Dünndarmes
einander
welche
parallel
oft mit
bildet
die
Schleim-
zickzackförmige,
verlaufende
mit-
Längsfalten,
Querfältchen verbunden wer-
den, von den Längsfalten erheben sich nicht selten
zottenförmige
Bildungen,
manchmal
sind keine Falten, nur wirkliche Zotten vor-
handen. Im Dickdarm
sind
einander stehende Zotten,
vorn
dicht
bei-
weiter unten oder
der ganzen Länge Quer- oder Längsfalten. Nach GuELT (1849) bildet die Schleimhaut im Dünndarm bei Hühnern und Schwimmvögeln in
GuRLT (1849) szerint a nyálkahártya a vé-
konybélben a tyúkoknál és
nagyobb bolyhokat
úszómadaraknál
alkot.
NiTzscH (1836) szerint a verébalkatúak be-
lének bels felszíne legnagyobb részében sza-
grössere Zotten.
Nach NiTzscH (1836) zeigt die innere Fläche des Darmes bei den sperlingsartigen Vögeln 28*
220 kecses zeg-zugos redket mutat, hogyan még a szalonkaféléknél és néhány kakukfélénél található. Anas tadornánál pedig így ir: „Az epésbélben tinóm boly-
zum grössten Teile regelmässige und
nagy tag bolyhok, a végbélben ugyanezek párhuzamos mély barázdákkal elválasztott ho^^szanti
denum
és
bályos
mint a
hok
területen széles vas-
találhatók, egy
redkbe
alakjuk
rendezkedtek,
tompa háromszög
levélalakú
kecses alkotások, melyek
:
a Libella- és Aeschna-lárvák végbelének bels felszínére emlékeztetnek.
"
liche Falten im
wie
Zickzack,
es
zier-
noch bei
Schnepfen und einigen Kuckucken zu linden ist.
Bei Anas tadorna schreibt er finden
Strecke
grossen
:
Zotten,
feine
sich
dicke
breite,
„Im Duoauf einer
Zotten,
im
Mastdarm dieselben in parallele, durch tiefe Furchen getrennte Längsreihen geordnet und von blatffóriuiger, stumpf dreieckiger Gestalt: an
clno zierliche Bildun;;-.
innere Mast-
die
darmfläche bei Libellen- und Aeschna-Larven erinnernd."
BAssiiiNaER (1854) szerint a lúd vastagbelé-
Leydig (1857) a mada-
ben bolyhok vannak. raknál általában
bolyhokat. Grimm (1SB6Ì
talál
a fáczán vastagbelében izoláltan álló bolyhokat
talál.
vizsgálatai
Gotte (1867)
tyúknak vékonybelében a hártya
srn
egymás
12.
szerint
a
napon a nyálka-
mellett
álló
hosszanti
Gottes
Zotten.
erhebt sich
die
des Huhnes
am
Zickzack
nál a vékonybélben bolyhok helyett zeg-zugos
Maschen
melyek gyakran hálókat
Fischen.
le,
Gadow (1891) bak a haránt-
kétélteknél
a
és
halaknál.
szerint a végbélben gyakoriabés
hosszredk, de ide
hetnek a bolyhok.
Cloetta
(1893)
terjed-
is
redket képeznek. Vogt
konybélben. szárnyasoknál hosszanti
redk
ir
az
Szakáll
a
és Yung ana-
házi
nyálkahártyája
redket képez, a végbélben ezek a
körben haladnak. Bolyhok a végbél egy
részének kivételével mindenütt nyálkahártya ülnek.
a
szerint
bélhuzam
A
hosszanti
találhatók, a
ránczainak
felületén
bélbolyhok végei tyúk és galambnál
barnásfeketék. Bartram (1901) vizsgálatai sze rint
Eudyptes chrysocome-nél a nyálkahártya a
pylorustól a végbélig
A
srn
alkot bolyhokat.
végbélben kevesebb, alacsonyabb és széle-
sebb
bolyhokat
talált.
Hilton
(1900,
Ende kolhig verdickt
darm
und am
(1878) be-
Nuiin
Dünndarm
im
Zickzackfältchen, welche öfters
Zotten
statt
sind.
einigen Vögeln
bei
schreibt
entweder
welche
lang, schmal
oder
er-
wie
bilden,
Amphibien
bei
und
Nach Gadow (1891) sind im Endund Längsfalten, die Quer
hänflger
aber auch
im
die Zotten
dass
(1893) findet,
Cloetta
Zotten.
sich
hier finden
Enddarm
Auseinanderklappen des Darmes scharfe zickzackförmige Längsfalten bilden. In Vogt und
epésbélben és a vé-
(1897)
Zotten,
die
ihnen
szét-
tómiájában (1894) a házi galamb feldolgozója, Jaqüet bolyhokról
sich
eiche im
^\
von
der Taube weit auseinander stehen und beim
állanak s a bél megnyitásakor zeg-zugos hoszszanti
zu dicht hei-
a
szerint
messze
galamb végbelében a bolyhok
Tage
ineinandergreifen;
pyratniden förmig
ír
Dünndarm
im
Schleimhaut zwölft(>n
einander stehenden Längsleisten,
heben
mint
bei
(1866)
Untersuchungen nach
(18t)7i
ki, melyek zeg-zugban egybellük emelkednek ki a bolyhok, melyek vagy pyramisalakúak, vagy hosszúak, keskenyek s végükön bunkósan megvastagodtak. Nuhn (1878) néhány madár-
alkotnak,
Grimm
fand im Dickdarm des Fasans isoliert stehende
másba
redcskéket
findet
(1857)
allgenipin Zotten.
léczekké emelkedik nyúlnak,
Lkydig
Zotten.
den Vögeln
im Dickdarm
beschreibt
Basslinger (1854)
der Gans
1902)
Yungs Anatomie (1894) beschreibt der Bear-
Taube J.aquet im Duodenum und im Dünndarm Zotten. Nach Szakáll (1897) bildet die Schleimhaut des Darmrohres der beiter der
Hausvögel Längsfalten, im Enddarni fen
diese
einen
Falten
Enddarines
des
Teil
verlau-
Zotten
kreisförmig.
sind,
ausgenommen,
überall zu finden, sie sitzen den Längsfalten
Die Enden der Zotten
der Schleimhaut auf. sind bei
Nach
Huhn und Taube
den
bräunlich-schwarz.
Bartbams (1901)
Untersuchungen
bildet die Scli leim haut
bei
Eudyptes chryso-
eome vom Pylorus bis zum Enddarm diclitstehende Zotten. Im Enddarm fand er weniger
niedrigere
tüzetesebben foglalkozott a gerinczesek redi-
(1900,
nek és bolyhainak morfológiájával és fejldésével, a madarakra is volt tekintettel. A bolyhok
mit der
1902)
und
breitere
beschäftigte
Morphologie
Falten und Zotten
und
der
Zotten.
sich
Hilton
eingehender
Entwicklung der
Wii'beltiere
und be-
221 eleinte redôkbôl
késbb
keletkeznek,
pedig
úgy, hogy nem mennek a redstádiumon keresztül. Tyúknál ax egyenes redk mindinkább
majd zeg-zugossá lesznek, a
hullámosabbá,
auch
rücksichtigte
aus
wellenförmiger und
Legújabban Bujaed (1906) foglalkozott a madarak bélbolyhaival s a következ eredményre
die Zotten entstehen
A mindenevknél
tarajok
néhány
és
lemez van, a magevknél lemezek, a húsevk-
Falten,
Zotten
später
aber
ohne das Faltenstadium zu durchlaufen. Beim Huhne werden die geraden Falten immer
bolyhok ezekbl elkülönülés útján támadnak.
jutott.
Die
Vögel.
die
anfangs
entstehen
endlich
zickzackförmig,
aus diesen durch Los-
trennung. Neuestens beschäftigte sich Bujard der Vögel und
Darmzotten
den
mit
(1906)
kam
zu folgendem Resultat
Bei den Omni-
:
hok már ugyanazt a typust mutatják, mint
Kämme und einige Lamellen, bei den Körnerfresseru Lamellen, bei den Fleischfressern fingerförmige Anhänge, untermischt
felntteknél,
mit einigen blattförmigen Zeiten. Bei jungen
nél
ujjszer
függelékek
néhány
levélalakú
boholylyal vegyest. Fiatal madaraknál a boly-
csak
alakjuk
van
részleteiben
különbség.
voren sind
Vögeln zeigen Typus,
wie
erwachsenen,
Einzelheiten ihrer
Aus
schon
Zotten
die
bei
Form
denselben
nur
in
den
gibt es Unterschiede.
allen diesen Literaturnachweisen erhellt
dass
also,
in
dem Darm der Vögel
eigent-
Mindezekbl az irodalmi adatokból tehát az tnik ki, hogy a madarak bélcsatornájában
lich zottenförmige
tulajdonképpen boholyszern és red-, illetleg
darauf bezüglich zwei junge Hühner der dies-
Magam
léczszer képletek volnának. natkozólag két csirkét
erre vo-
tyúkot
(fiatal
az
idei
artige Bildungen
und
bezw. leisten-
falten-,
vorkämen.
Ich untersuchte
jährigen Brut und eine ausgewachsene Taube
—
den
Darm
aufgetrennt,
ausserdem
im
költésbl) és egy felntt galambot vizsgáltam
ganzen
meg
Wasser mit Hilfe des Präpariermikroskopes und kam zu folgendem Kesultate Bei den Junghühnern zeigte die Schleimhaut fingerförmige Erhebungen dicht nebeneinander im Dünn- wie im Enddarm, dort wo der Dünndarm in den Enddarm übergeht, ist eine brei-
—
a belet felvágva, azonkívül egészben
darabkákra szelve,
praeparáló mik-
viz alatt
—
sa következ eredményre jutottam. A csirkénél a nyálkahártya ujjszer kiemelkedéseket mutat srn egymás roszkóp segítségével
mellett
úgy a vékony-, mint a végbélben,
a hol a vékonybél
átmegy, egy
végbélbe
a
szélesebb mélyedés
ott
van, azonban a bolyhok
in kleine
Stückchen zerkleinert unter
—
:
tere Vertiefung, in gleicher
Höhe
aber die Zotten setzen sich bis zur Afteröifnung fort.
egy magasságban folytatódnak tovább egészen a végbélnyilásig. A bolyhoknak felülnézeti
Bild der Zotten von oben betrachtet,
képe
auf einer oder beiden
igen
kisebbek,
sokféle,
nagyobbak,
tojásdadalakúak, egyik vagy mindkét oldalon
behorpadtak, élezettek
stb.
Helyenként
látni,
hogy több boholy összefügg egymással, még pedig olyanformán, hogy egy-egy boholy szög alatt
függ össze a másikkal, miáltal hosszabb
hullámos, illetleg zeg-zugos tarajok keletkeznek.
A galambnál
hosszú,
vékony ujjalakú
bolyhokat csak a duodenumban találtam, melyek viz
tntek
az
anthozoák
tapogatói
Az ileumban
a bolyhok
már jóval
alatt,
fel.
rövidebbek
s
mint
felülnézetben
megnyúlt lemezekhez
haránt
irányban
hasonlítanak,
melyek
hosszú sorokba rendezkedtek, közöttük hoszszanti barázdák vannak.
jának helyén
éles
ezek a lemezek csony, alig
s
A
vakbelek insertió-
vonalban
megszakadnak
a végbélben
kiemelked tarajokat
roppant látni,
ala-
melyek
ist
Das sehr
verschieden, es sind kleinere grössere, ovale,
kantige Zotten
u.
a.
Seiten eingebuchtete,
Stellenweise sieht
man mehrere
miteinander zusammenhängen
u.
zw.
dass eine Zotte mit der anderen im Win-
so.
kel zusammentrifft,
wodurch längere, wellen-
förmige, bezw. zickzackförmige
stehen
Kämme
ent-
Bei der Taube fand ich lange, dünne
fingerförmige Zotten nur im
Duodenum, welche
unter Wasser wie die Fühler der Anthozoen
Im Ileum sind die Zotten schon kleiner und gleichen von oben betrachtet
erschienen. viel
in
Querrichtung verlängerten Lamellen, welche
sich in lange
sind
Eeihen ordnen, zwischen ihnen
Längsfurchen.
An
der
Insertion
der
Blinddärme werden diese Lamellen in scharfer Linie unterbrochen und im Enddarme sieht
man sehr niedrige sich kaum erhebende Kämme, welche in Längs- oder Zickzack-
222 vagy
hossz-
zeg-zug
irányban
tntnak
le.
Praeparáló tkkel szóthiizva a nyálkahártyát,
hogy a tarajok tulajdonképpen
hlttaui,
bolyhokból állanak, vagyis
tehát
a
apro
tarajok,
richtung
Mit Präpariernadeln die
verlaufen.
Schleimhaut ausziehend,
Kämme
eigentlich aus
sah ich, dass diese kleinen Zöttchen be-
stehen, das heisst also, dass bei der Bildung
Kämme,
zeg-zugos léczek létrehozásánál nagy szerepet
der
játszhatnak a bél izomrétegeinek összehúzó-
Kontraktionen der Darmmuskelschichten eine
dásai.
Helyenként a galambnál
összefügg
metszeteken a mikroszkóp
müssen. Auch bei der Taube hängen stellenweise mehrere Zotten zusammen, und zwar so. dass eine Zotte mit der anderen im Winkel zusammenläuft, wo-
meggyzdni. Az egyes
von ich mich auch an tangentialen Schnitten
is
még pedig
egymással,
több boholy úgy, hogy
egy-egy boholy szögben találkozik a másikkal,
mirl
tangentiális
alatt is
alkalmam
volt
bolyhoknak vagy inkább lemezkéknek összekapcsolódása
alatt való
mértékben
gyobb
még
szög
sokkal na-
éncklmadaraknál
az
lát-
ható, miáltal azok a régebbi búvárok által leírt
A
redk vagy redk fel-
zeg-zugos
zefì-ziigos
tagja
leszálló
es
magyarázatom
der zickzackförmigen Leisten die
is
léczek keletkeznek.
grosse Rolle spielen
unter
Den
dem Mikroskop überzeugen Zusammenhang im Winkel
Zotten
oder besser
Lamellen
noch grösserem Masse bei
konnte. einzelner
sieht
den
in
wodurch jene auch von den älteren Autoren beschriebenen zickzack-
förmigen
tehát
Falten
Leisten entstehen.
szerint
und
tulajdon hépi^en egy- egy
auf-
hoholynak vagy lemez-
Glied
nek
falte entspricht
felel
man
Singvögelu,
meg, mint a
einer
f)der
Das
absteigende
Zickzack-
meiner
hogy errl tangentiális
Auffassung nach eigent-
metszeteken bárki meg-
lich
gyzdhetik. A
Lamelle,
kelt ábrán az
mellé-
ökörszem
jeder
vékony- és végbelének metszeten
tók
ezek a
redk
s jól
1
rajz. Tangentiális
vóUony- és végbolének határából,
látiia-
Fig.
zeg-zugos
vehetk
metszet Anortliura troglodytes
1.
von
ki
('
az egyes tagok, a meny-
vannak.
helyén
Két
váltakozva
red egy vagy
götti
bemélyedések
teliát
több
egymásmö-
taggal
össze
is
függhet egymással, miáltal hálózatos szerkezet állhat
el.
A
der Grenze des DnnAnorthura troglodytes L.
zeg-zugos
red
néhol
megsza-
kadhat, majd ismét tovább folytatódhat.
a nyálkahártya
igen
sokféle
képleteket
al-
kothat.
oder sich-
Tangential-
überzeugen beiliegen-
der Abbildung sind an
einem Tangentialaus der Grenze
des Dünn- und Enddarmes des Zaunkönigs diese zickzackförmigen Falten zu sehen und man kann die einzelnen Glieder gut unterscheiden, da an den Stellen des ZusammenObj.é!, üo/i.
hanges im Winkel alternierend Einbuchtungen
Zwei benachbarte, iiintereinander stehende Falten können auch mit einem oder mehreren Gliedern zusammenhängen, wodurch sind.
netzförmige
Végeredményben mindezen vizsgálatokból tehát az tnik ki, hogy a madarak belében
Auf
sclinitte
Zenker, Ap.^thy \X. Haematein. Reichert
szomszédos,
hám.
= Epithel.
nyiben a szög alatt való találkozás
an
kann.
'J'aiigentialschnitt aus
Enddarmes
und
=
e
L.
Zotte
wovon
schnitten
határából vett tangentiális
einer
Strukturen entstehen.
zackfalte kann
und
sich
si
dann weiter
Als Endresultat
fortsetzen.
aller
dieser Untersuchun-
sich,
dass
im Darme
die Schleimhaut
sehr
viele
gen ergibt
Die Zick-
ellenweise unterbrochen sein
der Vögel
Bildungen
auf-
weisen kann. 2
A
Rétegek.
2.
Schichten.
geket különböztetjük
meg, mint a középbél-
man allgemein dieselben Schichten wie im Dünndarm unterschei-
ben. BiJUGNONE (1809)
az
ketts
den. Brügnone (1809) konnte die doppelte Struk-
végbélben általában ugyanazokat a réteizomrétegek
Im Enddarm kann
223 madaraknál
a
csavarulatát
kérdzkkel) nem
küls
vagy edényréteget
A küls
ismer.
a
tudta megtalálni. Tiedemann
(1810) a végbélben sejt-
(ellentétben
réteget, izomréteget,
s
bels nyálkahártyát
réteg a hashártya folyta t;i sa,
az izomréteg két részre oszlik
erteljes küis
:
körkörös izomrostokból álló rétegre
vékony hosszanti izmokból
álló
bels
TiEDEMANN-nak ez a tévedése, mely
igen
és
rétegre.
szerint
a
madaraknál az izomzat íurditva mutatja a két
igen vékony réteggel
s
legújabb idkig
a
A
magát.
fenn
tartotta
geriuczesekkel,
többi
úgyszólván
igen sokáig,
sejthártya
szerinte
összefügg az izom-
szorosan
nem
nyálkahártyával, úgy hogy
és
vehet
igen
a
ellentétben
réteget,
tur der Muskelschichten
Gegensatz zu den Wiederkäuern) nicht nach-
küls
bels hosszanti kötegekbl is
madarak
szerint a
izomzata
ugyanezen a nézeten
1854-ben helyes nyomokon vékonybelét
következ 2.
A
vannak:
rétege.
körkörös
izomréteg.
szanti
izomréteg
ez
mucosae.
6.
4. 5.
äussere Haut
ist
toneums,
Muskelhaut
die
Teile: starke äussere,
azonban
Kahlbaüm (1854)
csak szei'int
Küls
3-
wonach
Mukulatur
beiden
die
hielt sich sehr lauge,
Zeit
orbiculatim circa
eum
secundum oesoautem
Quibus ad-
sitae sunt.
küls
hosszanti
(1854) a süketfajdnál irja
réteget le
Leydig
ugyanezt a réte-
Hasse (186)) és Owen (1868)
get.
is.
Tiedemann-
den Vögeln
bei
umge-
Schichten
fast bis auf die neueste
Zellhaut
fällt.
Schleimhaut besonders
nach
ist
mit
als separate
Schicht auf-
hält die Muskulatur des
St.anniüb (1846)
aus
äusseren
und inneren Längsmuskelbündeln bestehend. GuRi,T (1849) war derselben Ansicht. Basslinger war schon 1854 auf der richtigen Spur, als er den Dünndarm der Gans beschrieb. Laut ihm sind von aussen nach Quer-
innen
folgende
Schichten:
Längsschicht der
schicht
Ringmuskelschicht.
—
mucosae.
dies
4.
Innere
5.
wäre
3.
Äussere
Innere schmale
Längsmuskel-
die heutige Muscularis
Schmale
6.
Peritoneum.
1.
Muscularis.
Bindegewebsschicht.
Im Enddarm kennt er jedoch nur drei Schichten. Nach Kahlbaum (1854) ist im Oesophagus des Huhnes die „Tunica muscularis ex duobus 7.
Schicht der Krypten und Zotten.
stratis
levium
posita est,
fibrillarum
quarnm
dum oesophagi terni
muscularium
longitudinem
decurrunt, ex-
autem orbiculatim circa eum
sitae sunt.
Quibus add ere possum apud gallinam stratum foris
secundum longitudinem decurrens". Also er auch die äussere Längsschicht.
kannte
Leydig (1854) beschreibt dieselbe Schicht beim
Auerhahn.
Hasse
(1865)
geben im
Sinne
Tiedemanns
oesophagusában küls körkörös és bels h osz-
der Muskelschichten des Oesophagus.
szanti
izomréteget
ír
le,
a
gyomrából a küls hosszanti írja.
fáczán mirigyes réteget- is
le-
Gotte (1867) a leghatározottabban tagadja,
hogy a tyúknál olyanformán lehetne
e réte-
geket osztályozni, mint ezt Basslinger a lúdnál tette.
PosTMA (1887)
még jobban
összezavarta
com-
fibrae strati interni secun-
beosztását. Geímm (1866) Haliaëtus albicillának
értelemben adják
dass
so
a nyelcs izomrétegének
féle
ihm
Muskel-
der
zusammen,
Tractus intestinalis der Vögel
ßingmuskelschicht.
dere possum apud gallinam stratum foris secundum longitudinem decurrens." Tehát ismerte a
Die
aufrecht.
mus-
a tyúk oesopbagusá-
in zwei
sich
teilt
kehrt wie bei den übrigen AVirbeltieren zeigt,
mai
kötszöveti
három réteget ismer.
tibrae strati interni
die
(breite)
ban a „Tunica muscularis ex duobus stratis levium tibrillarum muscularium composita est,
quarum
Die
des Peri-
aus Qiiermuskelfasern
Irrtum Tiedemanns,
hosz-
phagi longitudinem decurrunt, externi
oder
bestehende Lage und sehr dünne, aus Längsmuskelfasern bestehende innere Lage. Dieser
2.
a
volna
Zell-
Schleimhaut.
die Fortsetzung
(kes-
Keskeny
Muskelhaut,
innere
Bels Bels
Krypták és boiyhok rétege. A vég-
réteg. T.
bélben
—
Peritoneum.
1.
izomréteg.
keny)
cularis
mikor a lúd
Szerinte kivülrl befelé a
leírta.
rétegek
körkörös
és
már
Basslinger
járt,
muscidaris hosszanti
(széles)
tractus
haránt-
Gurlt (1849)
áll.
volt.
und
Gefässhaut
sie nicht
Stannius (1846)
Haut,
äussere
eine
haut und
intestinalisának
kennt im Enddarm
weisen. Tiedemann (1810)
sehr dünn und hängt fest
ki külön réteg gyanánt.
den Vögeln (im
bei
und Owen die
(1868)
Einteilung
Grimm
(1866) beschreibt im Oesophagus von Haliaë-
und eine innere Längsmuskelschicht, vom Drüsenmagen des Fasans auch die äussere Längsschicht. tus albicilla
Gotte
(1867)
eine
tritt
äussere
am
Bings-
entschiedensten
dem
entgegen, dass. man beim Huhne die Schieb-
224 az egészet, ismeri ugyan
a liúrom izomréte-
még csak
de szerinte
get,
ezelten a rétegeken
snbmucosa és mucosa.
belül következik a
ten auf
Gans
wie
die Art,
zwar die
Muskelschichten,
drei
beosztását:
1.
teg, 4.
izomróteg. 3.
fel
;
galambnál
a muscularis két rétegét.
YuNö anatómiájában
és
Submucosa
és epithel. CiíOeta (1893) a
helyesen ismerte
VoGT
izomrétegének
Serosa; 2«) körkörös izomré-
hosszanti
b)
Mucosa
nyelcs
Jaquet
(1894)
galamb belét kívülrl véredéuyekkel és idegekkel ellátott kötszöveti serosás burok boritja, erre vastag körkörös izomréteg, vékony szerint a
hosszanti izomréteg és nyálkahártya követke-
Rajza egészen helyes volna, csak a köt-
zik.
szövetben a véredény harántmetszete helyébe
izomköteget
harántul átvágott hosszanti
kell
Barthels (1895) megint leírja a
und Mucosa.
küls
hosz-
madarak oesoez gyakran hogy megjegyezve, phagusából, részben vagy egészben visszafejldött. Oppel végre
hozta
összhangzásba az izom-
rétegeket a madarak oesophagusában és mi-
gyomrában a többi
rigyes
Szakáll
(1897)
is
gerinczesekével.
ilyen értelemben írja le a
három izomréteget. Schreiner (1900) megerBarthels vizsgálatait s két esetben hosz-
síti
küls izomréteget is
szanti
Gaüow (1879 und 1891)
noch im Sinne
gibt
Tiedemanns die Einteilung der Muskelschichten
des Oesophagus sciiicht, h)
Serosa
1.
:
2«) Kingmiiskel3.
Submucosa,
Cloetta
(1893) er-
Längsmuskelschicht,
Mucosa und
4.
Epithel.
kannte bei der Taube richtig die zwei Schichten der Muscularis.
Vogt und Yungs Ana-
In
Darm
tomie (1894) wird der
der Taube nach
Jaquet von aussen von einer mit Blutgefässen
und Nerven versehenen Bindegewebs-Serosa umhüllt, worauf eine dicke Ringmuskelschicht,
dünne Längsmuskelschicht und Schleimhaut folgen. Seine Abbildung wäre ganz gut, nur im Bindegewebe
man an
müsste
die Stelle
schnittenes Muskelbündel setzen.
Barthels (1895) beschreibt wieder die äus-
különféle
izomréteget
(1895)
nach
des Blutgefäss-Querschnittes ein quer durch-
tennünk.
szanti
aber
folgen nach innen erst auf diese Schich-
ten die Sul)nuu'()sa
a
(1887)
Sache noch mehr; er kennt
Gadow (1879 és 1891) még TiEOEMANN-féle adja
bei der
Postma
verwickelt die
iiim
értelemben
Basslinoek
es
könnte.
einteilen
tat,
irle.
Baktbam (1901)
dem Oesophagus
sere Längsmuskelschicht aus
Vögel, bemerkend, dass diese
verschiedener
ganz rückgebildet
oder
teilweise
öfters
ist.
Endlich brachte Oppel (1895) die Muskelschichten des
Vögel
Oesophagus und Drüsenmagens der Einklang
in
Auch
Wirbeltiere.
jenen
mit
Szakáll
der
übrigen
beschreibt
(1897)
diesen Sinne drei .Vluskelschichten. Schrei-
in
Untersuchungen Bar-
ner (1900) bestätigt die
und beschreibt
zwei
Fällen
Eudyptes chrysocome-néi is megtalálni a bélben a niucosát, submucosát muscularist és serosát. A végbélben ez a beosztás oda-
thels
módosul, hogy a submucosa hiányzik, a küls
come im Darm die Mucosa, Submucosa, Muscularis und Serosa. Im Enddarm wird diese
szerint
hosszanti izomrétegigen
ersen
fejlett,
a muscu-
äussere
Längsmuskelscliicht.
(1901) findet
man auch
mod
mucosae pedig nem képez összefügg réteget, hanem csak izolált kötegekbl áll a
Einteilung
red
sehr stark entwickelt
laris
alapi részén. Swenander (1902) az oeso-
phagusban háromféle réteget különböztet meg OppEL-féle értelemben. I. Mucosa, mely áll a) e)
hámból, hosszanti
a)
hosszanti izmok.
ama
(tunica propria),
véleményének
körkörös III.
izmok
Adventitia.
adott
izomzat
nincsen,
nem tekinthet
s
a
bels
néha,
dahin
fehlt, die
Nach
iti
ziert,
dass die Sub-
äussere Längsmuskelschicht die Muscularis
mu-
cosae keine zusammenhängende Schicht
bil-
sondern
det,
ist,
nur aus isolierten
Bündeln an
der Basis der Zotten besteht. Swenander (1902) unterscheidet
im Oesophagus drei Schichten
im Sinne Oppels. Epithel,
1.
Mucosa,
welche enthält
Bindegewebe (Tunica
a)
hogy
e)
hosz-
II.
Muscularis «) Ringmuskeln und
b)
Längsniuskelii.
küls
hosszanti
eine
Bartram
bei Eiidijptes chryso-
Schreiner
kifejezést,
azoknál a madaraknál, melyeknél szanti
mucosae).
izmokból (muscularis
Muscularis
II.
b)
kötszövetbl
b)
mucosa
in
b)
Längsmuskelschicht
III.
propria),
(Muscularis mucosae).
Adventitia.
manchmal Schreiner
ist
der Ansicht, dass bei denjenigen Vögeln,
nak, ez azonban Swenander vizsgálatai szerint
bei
welchen eine äussere Längsschicht nicht
alaptalan.
vorhanden
izomréteg
muscularis mucosae-
ist,
die innere Längsmuskelschicht
225 Annál csodálatosabb, hogy Taschenberq
Naumann" anatómiai részének
az „új
még 1905-ben
zója
a madaraknál
küls körkörös
izomréteget, szanti réteget
ir
0.
feldolgo-
csak két
bels hoszOppel szavait idézve „A
le.
és
madárbél rétegei csak akkor érthetk meg, helyesen, ha figyelembe veszszük azon körül-
ményt, hogy
itt
még inkább
a
küls
hosszanti
izomréteg
submucosa nagyon gyengén, ezzel szemben a muscularis mucosae hoszszanti réteg alakjában nagyon ersen fejlett." Vizsgálataim közepette arra az eredményre jutottam, hogy a madarak végbelében a következ rétegek vannak; 1. Hámréteg (epithel). és
a
2.
Sajátos réteg (tunica propria).
3-
Nyálkahártya-izomzat
Nyálkahártya
sich nur
„Neuen Naumann"
Oppels Worte
wenn mau dem
verstehen,
richtig
Öubmucosa sehr cosae
dass hier die äus-
trägt,
gering,
die
Hosszanti izomréteg (muscularis, stratum
Savós hártya kötszövete (tunica subse-
Untersuchungen
1.
Epithel.
ergaben,
2.
Tunica propria. Muscularis mucosae.
4.
Tunica submucosa.
5.
Muscularis, stratum circulare.
dass
6.
Muscularis, stratum longitudinale.
7.
Tunica subserosa.
8.
Tunica serosa.
Die ersten drei Schichten serosa).
sehr stark
3.
men
Schleimhaut
die
die
ist".
Enddarm der Vögel folgende Schichten
Körkörös izomréteg (muscularis, stratum
Savós hártya hámrétege (tunica
mehr
Muscularis mu-
Längsschicht dagegen
als
entwickelt
zitie-
des Vogeldarms lassen
sere Längsmuskelschicht und noch
rosa). 8.
im
Teiles
Umstände Rechnung
longitudinale). 7.
ist
der Bearbeiter des
rend „Die Schichten
circulare). 6.
merkwürdiger
so
Längsschicht beschreibt.
Meine mu-
(muscularis
Um
Taschenberg 0.,
noch 1905 bei den Vögeln nur zwei Muskelschichten, eine äussere Ring- und eine innere
submucosa). 5.
dass
anzusprechen
jedoch nach den Untersuchungen
anatomischen
kötszövet (tunica
alatti
ist
SwENANDBRS grundlos. es,
cosae). 4.
dies
sei,
mucosae
Muscularis
nicht als
bilden
im
sind
:
zusam-
(Tunica mucosa).
Die
Az els három réteg együttesen alkotja a nyálkahártyát (tunica mucosa). Az utolsó kett
beiden letzten sind naturgemäss nur im intra-
természetszerleg a végbélnek csak intraperi-
finden, weiter unten ist
szakaszán van
toneális
szövet
található
meg, ezen
túl
köt-
vagy tunica ex-
(adventitia
terna).
A hámréteg egyréteg sejtekbl
áll,
A
mirigyeket
kühnianae)
Das Epithel besteht im grössten Teil des Enddarmes aus einschichtigen, mit Stäbchensaum versehenen Zylinderzellen, zwischen welchen Becherzellen vorkommen. In der Kloake und Afteröifnung verschwindet dieses an
mehrschichtiges
Plattenepithel.
melyek között kehelysejtek kloakában
s
for-
az anális nyilasban
melyek között nyiroksejtek találhatók. Hajszáledények és nyirokedények vannak benne, ezenkívül muscularis
Tunica externa).
Zylinderepithel,
hol lazább kötszöveti rostokból
a
s.
des Enddarmes zu Bindegewebe (Adven-
pálczikaszegélyes hám-
ez a hengeres hám megsznik, helyette több réteg lapos hám van. A sajátos réteg tulajdonképpen retikulált kötszövet, hol tömöttebb,
láthatók.
titia
Abschnitte
a végbél legnagyobb részében
hengeres,
dulnak el.
peritonealen
áll,
mucosaeból induló izomrostok részében
Alsó
(glandulae találjuk
a
LiEBERKt)HN-féle
intestinales
egyszer csövek
Lieberalakjá-
propria
ist
seiner Stelle findet
eigentlich
man
Die
Tunica
retikuliertes
Binde-
gewebe aus dichteren oder lockereren ßindegewebs-Fibrillen
bestehend,
zwischen
wel-
chen Lymphzellen liegen. Kapillargefasse und
Lymphgefässe sind darinnen, ausserdem von der Muscularis mucosae ausgehende Muskel-
Im unteren Abschnitt finden wir die LiEBERKüHNSchen Drüsen (Glandulae intestifasern.
nales Lieberkühnianae) als einfache Schläuche. In
diesen
Drüsen
epithelzellen
der
Propria
sind
ebenfalls
und Becherzellen. Man auch
einfache
Zylinderfindet in
Lymphfollikel.
Form
ban. Ezekben a mirigyekben szintén hengeres
Die Schleimhautmuskulatur
hámsejtek
schwächeren oder stärkeren Schicht vorhan-
és
kehelysejtek
Aquila XIX.
vannak.
Találni
ist in
29
einer
226
még
tüszket meg,
A
is.
gyengébb,
egyszer
rétegben
sajátos
a
nyálkahártya-izomzat
izmokból
hosszanti
hol
réteg alakjában van
ersebb
hol
iiyirok-
melyek közütt
áll,
gyakran keresztül-kasul tinóm kötszöveti vehetni
tokat
van
nem
helyen
is
helyesebben
látható,
Leginkább még
meg.
ros-
alatti
hogy csak nyomokban
mondható,
az
tehát
nyálkahártya
gyengén van kifejldve, a
kötszövet igen legtöbb
A
észre.
helyeken
olyan
welchen
oft durcheinander feine
Fibrillen sichtbar
schwach
sehr
Stellen
Meistens
sei.
Falten
und
ein
wo
stärker,
höhere Falten bildet
;
nur
sie
man Spu-
in
an
sie
ist
ist
meisten
gar nicht wahrnehmbar,
ren vorhanden Stellen
den
an
kann also eher sagen, dass chen
Bindegewebs-
Submucosa
Die
sind.
entwickelt,
sie
ist
zwischen
Längsmuskelii.
aus
besteht
den,
sol-
Schleimhaut
die
dort dringt
sie in die
gleichsam
die Basis
bildet
wo
ersebb, hol a nyálkahártya magasabb red-
der Zotten. Bei solchen Untersuchungen,
ket képez, ilyen helyütt benyomul a redóbe,
man immer
mintegy alapját képezi a bolyhoknak. Általában ilyenfajta vizsgálatoknál, hol mindig pontosan kell szétválasztani az izmokat és köt-
auseinanderhalten muss, konnte ich sehr gut
szövetet, igen jól használtam a Delafield-Van
die
hármas
Gibson
körös
mely e kötszövetet sárgára
izomzatot
az
pirosra,
festést,
festi.
A
kör-
rendesen valamennyi közül
izomréteg
legersebben van kifejldve. Az egyes kötegeket szintén kötszövet szövi át, mely a rétegnek
küls
szélén
gyakran erteljesebb
kifejlödés, szinte külön réteg gyanánt tnik
véredények vannak.
el, melyben
hosszanti izomréteg fajonként nagy
meg csak nyomai
között, de úgylátszik
van.
.A
die Delafield-Van GiEsoNSche Dreifachfarbung
schicht
ist
auch
Die
stärksten
Bündel
einzelnen
welches
ausgebildet
stärker
öfters
Schicht
separate
werden
mit
und
ist
fast
als
Blutgefässen er-
Längsmuskelschicht zeigt
scheint. Die äussere bei
den verschiedenen Arten sie
ist
grosse
Unter-
stärker entwickelt
oder sind nur Spuren zwischen
dem
Binde-
gewebe zu sehen, aber sie scheint bei allen Das Bindegewebe der Subserosa, welches vom Epithel der Serosa be-
Vögeln vorzukommen. grenzt wird,
kifejldve. Erteljesebb réteg gyanánt mutatko-
Als
kloakában az adventitia vagy
am
vom Bindegewebe durchwoben, am äusseren Rande der Schicht
schiede, entweder
subserosa kötszövete, melyet a serosa
rot,
Die Ringmuskel-
hier
eltérése-
láthatók a kötszövet minden madárnál meg-
Bindegewebe
färbt.
gewöhnlich von allen
ausgebildet.
eine
das
Muskulatur gelb
hámrétege határol, szintén egyenltlenül van zik sokszor a
welche
gebrauchen,
A küls
ket mutat, hol erteljesebben van kifejldve, hol
scharf Muskeln und Bindegewebe
ist
stärkere
ebenfalls ungleich entwickelt.
Schicht
erscheint
oft
in
der
Kloake das Bindegewebe der Adventitia oder Tunica externa.
tunica externa kötszövete.
L0N6IPENNES. Laridae.
Larus argentahis michachellesi Bruch.
A
caecák insertiója helyen hosszú ujjalakú
bolyhok, rendesen 2
— 3 közelebb
egymás-
áll
An der
Insertion der
Caeca lange,
förmige Zotten, gewöhnlich stehen 2
finger-
— 3 näher
hoz, közöttük kisebb háromszögalakú lemezek.
zueinander, zwischen ihnen kleinere dreieckige
A középs szakaszban már ersebb tarajok vannak a muscularis mucosae és submucosa
Lamellen. In der Mittelgegend sind durch die
ránczosodása révén, miáltal a bolyhok ezeken
stärkere
foglalnak
helyet.
A
kloaka
felé
a ránczok
ersebbek, mélyebben nyúlnak be a lumenbe, a rajtuk nyak.
A
hosszúak, '
A
ül
bolyhok
hengeres 5 2
(i.
szélesebbek
hámsejtek szélesek,'
s
alacso-
es
Kämme
auf diesen
zu finden, so dass die Zotten
gleichsam
aufsitzen.
Gegen
die
Kloake hin werden die Faltungen stärker, ragen tief
ins
Darmlumen
hinein, die
aufsitzenden
— Sl'o
n
Zotten sind breiter und niedriger. Die Zylinder-
magjuk 9'2
/<
epithelzellen sirid26"3
26;í
mérések mindig a hengeres hámsejt bels, a
bél lumenje felé
Faltung der Muscularis mucosae und Submucosa
oldalán történtek.
'
— 31"5," lang, 52
//breit,'
Die Messungen geschahen immer an der inneren,
dem Lumen zugekehrten
Seite
des Zylinderepithels.
227 hosszú. Pálczikaszegély jól látható,
A
sejtok gyakoriak.
aránylag
kehely-
LiEBERKüHN-féle mirigyek
kicsinyek,
21
sejtjeik
magasak,
/'
csak a
kifejldve,
ben
redk
394'5
[L
A
hosszanti izomréteg 105
A középs
vastag. Serosa gyenge.
rajz.
fi,
Der Stäbchensaum
lang.
Becherzellen
sind
ist
26'3
unter
breit,
[J-
Blutgefässe
\i
szakaszban
ist
394'5
Die
enthält.
dick, unter ihr
fj.
mirigyek haránt- és hosszmetszete,
Fig
2.
=
caecalen Teile des Enddarmes von
= Blutgefäss,
Ȓr
izomréteg izomréteg
hosszanti
csak 170
\i
tunica propriában helyenként
Gadow
szerint
= Epithel,
!•
Liebehkohn-
= véredény,
L= = Submucosa,
Larus argentatus michachellesi Bruch.
nun
= Muscularis
mucosae,
sut
der Längsmuskelschicht.
Obj. 3, Oc. 2. Valamivel redukálva.
—
Etwas
reduziert.
grossen Blutgefässen. Die Längsmuskelschicht
A
misst 105 [1. Serosa schwach. In der Mittelgegend ist die ßingmuskelschicht nur 170 ," dick, auch die Längsschicht ist schwächer 65'7 [1. In der Tunica propria sind stellenweise einfache LymphfoUikel zu finden, in der Kloakengegend häufiger. Nach Gadow wäre der Enddarni von Larus
ji.
egyszer nyirok-
srbben.
találhatók, a kloakális tájon
Larus argentatusnál a vég-
bél sima volna, ezzel
=
vastag, a
gyengébb 65'7
is
e
= Ringmuskelschicht, wi^ Bündel
Boum, Delafield-Van Gieson. Reichert
a körkörös
eine
=
dem
LiEBERKüHNSche Dfüsen im Quer- und Längsschnitt, t'
ihr
Bindegewebe mit
=
=
=
Querschnitt aus
häufig.
Ringmuskelschicht
Harántmetszet Larua argentatus michachellesi Bruch végbelének caecális réazébôl. L e hám, Dim muscularis mucosae, sm submucosa, körkörös izomréteg, ml me küls hosszanti izomréteg kötegei.
féle
tüszk
9"2
schwach entwickelte Submucosa, welche nur an der Stelle der Faltungen stärker ist und
izomréteg
vastag réteg, alatta kötszövet nagy
véredényekkel.
2.
mucosae
helyén erteljeseb-
A körkörös
véredényekkel.
ist
sichtbar,
\i.
submucosa gyengén
réteg, alatta a
[J.-OS
Kern gut
Die LiEBERKüHNSchen Drüsen sind verhältnismässig klein, ihre Zellen sind 21 lang, an ihrer Basis Bindegewebe. Die Muscularis
bázisukon kötszövet. A muscularis mucosae 26'3
ihr ist
szemben én bolyhokat
találtam.
argentatus
glatt,
dem entgegengesetzt fand
ich Zotten.
Larus ridibundus L. Hosszúkás
ujjalakú
bolyhok,
melyek
a
mucosae s az alatta lév kötsubmucosa redzödése által tarajokra
muscularis szövet,
kerülnek.
A
hengeres
hámsejtek
23'6
[A
Längliche,
fingerförmige
Zotten,
welche
durch die Faltungen der Muscularis mucosae
und des darunter liegendem Bindegewebe, Submucosa auf diesen Faltungen aufsitzen. 29*
228
26 — 5
hosszúak,
[i
szélesek,
magjuk 7'8
—9
Die Zylinderepithelzellen
(i
hosszú. Pálczikaszegély erteljes, keheljsejtek
A
gyakoriak.
tunica
lett,
részükön
bazális
határolja
ket
pár
csak
s
csak
23'6
[J.-OS
A
réteg.
muscularis
A
következik a
an
18'4— 21 [j.-nyiak, mucosae lö'7
hosszanti réteg 92
p. [s.
vastag
gyrt
26—5
ist
Basis
ihrer
(J-,
kräftig,
sind gross, sind
BecherzcUen
dann
Bindegewebsfolgt die
ihrer Zellen
tenepithelzellen unterschieden. Muscularis
cosae 15"7
alkot.
—23'6
harántmetszete,
mm =
L. fióka
végbelének középs részébl,
muscularis mucosae,
=
sm
bis
mu-
Die Ringschicht der Mus-
(1.
cularis bildet mit Unterbrecliungen einen
vastag.
Harántmetszet Larus ridibundus
féle miiigy
Mus-
184
sind also nur wenig von den Zot-
sie
dicken Ring. Längsniuskelschnitt 92
3. rajz.
lang,
nahe beieinander,
einige
erst
Länge
cularis mucosae.
21
|i.
Tunica propria locker. Die Lieberkühn-
Fibrillen zu finden,
—
23'6
sind
Länge des Kerns
[>,
Stäbchensaum
[1..
schen Drüsen
rost
muscularis körkörös rétege
megszakításokkal 263
A
häufig,
különböznek a bolyhok
kevéssé
hámsejtjeitl.
7"8— 9
A
kötszöveti
azután
muscularis mucosae. Sejtjeik tehát
Lieber-
egymás mel-
propria laza.
KüHN-féie mirigyek nagyok, közel
ihre Breite
submucosa, me
=--
e
= hám.
körkörös
L
(j.
263
u.
dick.
= LiebekkOhnml =
izomréteg,
hosszanti izomréteg kötegei. Fig. 3. Querschnitt aus
dem
mittleren Teile des
KüHNSche Drüse im Querschnitt,
i)im
L. e = Epithel, L = Lieber= Submucosa, mr = Ringmuskelschicht, ml =
Enddarmes von Larus ridibundus
— Muscularis
mucosae,
siii
Bündel der Längsmuskelschicht. ApiTHY-Sublimat, Ehrlich Triacid. Reichert Obj.
3,
Leitz Oc.
1
Valamivel redukálva.
—
Etwas
reduziert.
CURSORES. Charadriidae. Vanellus vanellus
Újjalakú bolyhok, melyek sok helyütt össze-
függnek egymással
s
kisebb-nagyobb területen
(L.)
Fingerformige Zotten, welche an vielen Stellen miteinander
zusammenhängen und auf klei-
zeg-zugos redket alkotnak, mint ezt tangen-
neren oder grösseren Flächen Zickzackfalten
srb-
bilden, wie dies tangentiale Schnitte zeigen.
tiális
metszetek mutatják. Helyenként
ket harántnietszetben, ott a musmucosae ersebb redket vet, ha ez a redsödés még ersebb, akkor kapjuk azokat a levél- vagy faszer képleteket, mint a milyent a Totanus calidrisból vett rajzon látni. Itt, ezek még ersebbek. A kloaka felé széleben
látni
cularis
An Querschnitten dichter,
stärkere stärker
dort
Falten wird,
sieht
bildet ;
man
sie
stellenweise
die Muscularis
mucosae
wenn jene Faltung noch
entstehen
diese
baumförmigen Gebilde, wie wir Abbildung von Totanus
blatt-
sie
oder
auf der
calidris sehen.
Hier
229 sebb tarajokat 21
23'6
— 78
magjuk 6'5
nem
látni.
magasak
/'
/'
A hengeres hámsejtek s
2'6
— 39
A
hosszú.
,"
pálczikaszegélj-
nagy. Kehelysejtek gyakoriak.
sok
tömött
mirigyek
A
nyiroksejttel.
hosszú,
vékony
szélesek,
sind lang.
—
sok mitozis van
so gross
Kötszövet s néhány rostja a muscularis mucosaenak veszi körül ket. A bázisukon ersebb kötszöveti réteg van, különö-
Dünne Schläuche noch
oder
Basis
ist
LymphfoUikel zu
126
jól.
A
muscularis
vastag a caecális tájon.
fJt
s
körkörös
A
csak 39'4
sie.
Fibrillen
An
ihrer
der Gaecalgegend be-
in
an
sind
Stellenweise
der
Grenze
cosae bildet
in
Die Muscularis mu-
finden.
der Gaecalgegend eine 39'4
/^
dicke Schicht. Darunter wenig Bindegewebe,
fa-
Submucosa, hie und da mit einem Blutgefässe;
alattuk
rétege
Submucosa
diese
ist
der unteren Hälfte
in
des Enddarmes stärker, besonders in der Axe
muscularis
bäum- oder blattGebüde und
der
izomrétege
hosszanti
,«
der Muscularis mucosae lange ovale einfache
submucosa a
vagy levélalakú képletek tengelyében
—8
Mitosen sind
stärkere Bindegewebsschicht,
eine
képez. Alatta kevés kötszövet, a submucosa,
látható
zu 7
bis
der Muscularis mucosae umgibt
merkbar.
végbél alsó felében ersebb. különösen a
kleiner
Bindegewebe und einige
darinnen.
besonders deutlich
ez a
verhältnismässig
ihre Zellen sind nur halb
egyszer nyiroktüszk vannak. A muscularis mucosae a caecális tájon 394 ," vastag réteget egy véredénynyel,
2-6— 3-9.
Breite
",
Stäbchensaum nicht Stroma dicht mit
lang.
,"-
a muscularis mucosae határán hosszú tojásdad
itt-ott
6
als die Zottenepithelzellen, viele
Helyenként
tájon.
-7 8
dicht beieinander,
bennük.
sen jól látható a caecális
21-23
Kloake
der Zylin-
vielen Leucocyten. Die LiEBERKt)HNSchen Drüsen
aránylag
egymás mellett, sejtjeik csak félakkorák vagy még kisebbek, egészen 7 8 /'-ig hámsejtjei,
6'5
die
Kämme. Höhe
breitere
gross. Becherzellen häufig
srn
mint e bolyhok
man
Kern
LiEBERKüHN-féle
csövek
sie
sieht
derepithelzellen
A stroma
Gegen
noch stärker.
sind
förmigen
/«
unter
ihnen gut sicht-
bar.
Ringschicht
Muscularis 126
Gaecalgegend.
/(
in
der der
Läng-
schicht der Muscularis
nur 39'4
4.
rajz.
Harántmetszet Vanellus vanelliis
mirigyek harántmetszete,
mm
=
(L.)
végbelének
muscularis mucosae, s
Fig. 4. Querschnitt aus
dem
=
me
caecális tájából,
=
e
=
körkörös izomréteg,
mm =
Muscularis mucosae, schicht,
L =
=
LiEBERKüHN-féle
hos.szanti izomréteg,
serosa.
caecalen Teile des Enddarmes von Vanellus vanellus
EüHNSche Drüsen im Querschnitt,
hám, ml
/i.
s
mc
=
(L,).
e
= Epithel, L=:Lieberml = Längsmuskel-
Ringmuskelschicht,
= Serosa.
Zenker, Heidenhain vas- (Eisen-)Haematoxylin. Reichert Obj.
3.
Leitz Oc.
1.
SGOLOPAGIDAE Totanidae. Machetes pugnax L.
A
tulajdonképpen
hosszú ujjalakú
bolyhokat mutat belsejében,
melyek helyen-
ként
végbél
srbben
állanak
egymás
mellett. Ezt
a képet azonban csak kifeszített bélen látni a
bél
összehúzódott
állapotában
;
hatalmas
tarajok emelkednek ki a bélbe, melyekben a
muscularis mucosae-t, a submucosát nyomok-
Der Enddarni
zeigt eigentlich'lange, finger-
förmige Zotten in seinem Innern, ^welche
stel-
lenweise dichter beieinander stehen. Dieses Bild
bekommt man jedoch nuram gespannten Darme, im zusammengezogenen Zustande ragen mäch tige Kämme in den Darm hinein, in welchen man die Muscularis mucosae, die Submucosa
230 ban,
még
sôt
körkörös
a
réteget
is
nur
látni.
Ezeken a tarajokon ülnek azután a nyálkahártya bolvhai, a melyek néhol csaknem
A
érintkeznek a bél középpontjában.
sitzen
kloaká-
A
alacsonyabbak.
23'6
— 26'3
hosszúak
,"
magjuk 7'8
/'
A
sok
s 3'9
A
hosszú.
kehelysejtek tömött
hengeres
— 5"2 «
A
Die
ger
szélesek,
13
15'7
//
3'9 — 5'2
26'3 « lang und misst 7'8
propria
/i.
Stäbchensaum
13
kony
— 18
ban
itt-ott
egyszer
mucosae. Se-
schwach.
rosa
Kloake hie
„,
nyiroktüszket
oder
nere
= muscularis
Querschnitt
aus
mucosae, «íp^ körkörös izomréteg,
dem vorderen
míoí
Teile
des
der
In
und da
klei-
grössere
ein-
L = LiEBERKOHN-féle mirigyek haránt= hosszanti izomréteg, = serosa. Machetes pugna.x L. L ^ LiEBERKüHNSche
Enddarmes von
.s
= Muscularis mucosae, »«c = Kingmuskelschicht, —
Totanus
Auf
»il
=L;tngsmuskel.'ichicht,
s^
messze
egyesek
redk
benyúlnak a bélbe
között s
levél-
szer alakot mutatnak, tengelyükben a muscularis mucosaen kivül a submucosa is látható. A kloaka végén egyforma magasságú tarajokat látni, vastagon boritva több réteg hámmal. A hengeres hámsejtek 26'3 5'2
szélesek,
/i
Kehelysejtek
A
magjuk
gyakoriak
;
LiESERKüHN-féle
a
7'8
/'
/'
maga-
hosszú.
pálczikaszegély
mirigyek
nagyok
egymáshoz fekszenek, sejtjeik 19-7/i. kisebbek A muscularis mucosae 26"3 /'• nyi réteg, alatta kötszövet-submucosa valami 78 ;t elég közel
Serosa
5,
Oc. 2
die Hälfte reduziert.
calidris L.
végbél elüls szakaszában ujjszer boly-
hokat találunk, a kloaka felé a
gyenge.
»»/
(Konzentr.) salicylsav (-Säure) Vj Alkohol, Heidenhain vas (Eisen-)Haematoxylin. Reich. Obj.
Felére redukálva.
s
Längsmuskel-
ist.
Harántmetszet Machetes pagnax L. végbelének elüls részébl.
Tömény
s
/'
schickt so stark, wie die
kloaká-
Drüsen im Querschnitt,
sak
ihrer
mucosae eine 13 Schicht, während die
Muscularis
kisebb-nagyobb
metszete, »íMí
A
Höhe
— 15'7/i.Mus-
fache Lymphfollikel.
rajz.
Fig. 5
nahe
dick ^
találni.
5.
Drü-
sen gross, ziemlich
18
vastag,
A
Lymph-
zellen. LiEBERKüHNSche
Ringmuskelschicht 170'9/'
minta muscularis mucosae. Serosa gyenge.
propria
cularis
hosszanti
olyan
Tunica
Zellennurl3
meg, mig
A
vastag.
izomrcteg
—
Kern
ihr
breit,
zueinander,
a körkörös izomréteg ITO'Q
H
,«
23 6
sind
mit vielen
dicht,
réteg
/'-OS
welche
Darmlumen
stark, Becherzellen
häufig.
miri-
magasak. A mucosae vé-
alakjában van
Schleimhaut,
der
Zylinderepithelzellen
gyek nagyok, elég közel egymáshoz, sejtjeik csak muscularis
Kämmen
diesen
der
In
nyiroksejttel.
LiEBERKüHN-féle
Ringmuskel-
die
Auf
Kloake sind die Erhebungen der Schleimhaut breiter und niedri-
hámsejtek
tunica
sogar
ja
kann.
Zotten
die
fast berühren.
pálczikaszegély ers,
gyakoriak.
sehen
stellenweise sich in der Mitte des
bau a nj'álkahártya kiemelkedései szélesebbek és
angedeutet,
schicht
In der
Kloake
Darm in
vorderen
wir
linden
Gegend des Enddarmes
fingerförmige
ragen
gegen
Zotten,
Falten
einzelne
tief
in
die
den
hinein und haben blattförmige Gestalt,
ihrer
Axe
ist
ausser
der
Muscularis mu-
Am Ende Kämme mit
cosa auch die Submucosa zu sehen.
Kloake
der
dickem,
sind
gleichhohe
mehrschichtigem
Epithel
sichtbar.
Höhe der Zylinderepithelzellen 26'3 ,«, Breite 5'2 Länge des Kernes 7'8 /'. Becherzellen ,'t,
Stäbchensaum schwach. LiEBERKüHNSche Drüsen gross und ziemlich nahe zueinander, ihre Zellen kleiner 19'7 ,", Muscularis mucosae häufig.
26'3
/',
unter ihr Bindegewebe, Submucosa in
231
A
vastag réteg alakjában.
65
— 105
vastag
!>-
izomréteg
mig a
réteg,
21—26
csak
körkörös izoniréteg
vastag.
,"
hosszanti
A muscu-
két rétege között helyenként kötszövet
laris
A
réteg.
A
véredénynyel.
látható
végbélnyiláshoz
hám
igen vastag,
tem.
A
vékony
subserosa közel
a rétegezett
184
egy helyütt
mér-
/<-t
kloaka mucosájában több helyütt 78
//
nagy egyszer nyiroktüszket találtam.
Gestalt einer ca. 7'8
muskelschicht 65
— 26
nur 21
Schichten
rajz.
L
= LiEBBRKüHN-féle
muscularis mucosae, swí
körös izomréteg,
íííí
=
Fig. 6. Querschnitt aus
mes von Totanus
dem
L
LiEBERKüHNSche mucosae, sm Sub-
Muscularis
mucosa,
mc
Ringmuskelschicht,
3,
Oc. 6.
-s
^
mm =
Konzentr.
= kör= serosa.
vorderen Teile des Enddar-
calidris L.
muskelschicht,
^
submucosa, me
Drüsen,
=
mirigyek, m.ìn
= hosszanti izomréteg,
.s
=
=
ml
^
öflnnng
Läogs-
Serosa.
—
stellenweise
ist
das geschichtete Epithel'sehr stark,
ist
an einer Stelle mass ich 184
7.
!>
,".
In der
Mu-
=
sm
grosse einfache Lymphfollikel.
Keresztmetszet Totanus calidris L. kloaka,
rajz.
jából.
=
e
hám,
submucosa,
=
mm
=
m,c
Fig.
nus
7.
muscularis
mucosae
körkörös izomréteg, ml
hosszanti izomréteg,
.s
=
—
serosa.
Querschnitt aus der Kloakengegend von Tota-
calidris
mucosae,
.s;«
= Epithel, »nn = Muscularis L. = Submucosa, me = Ringmuskelschicht, e
=
=
Längsmuskelschicht, s ml Serosa. Mayers Pikrinsalpetersäure, Delafield-Van Gieson
Sublimat, Ehrlich-Biondi.
Valamivel redukálva.
Miiscularis
cosa der Kloake fand ich an mehreren Stel-
Harántmetszet Totanus cal'dris L. végbelének
elüls részébl.
der
Längsmuskelschicht Zwischen den beiden /',
Bindegewebe mit Blutgefässen zu sehen. Subserosa eine dünne Schicht Nahe der After-
len 78
6.
dick.
,«
dicken Schicht. Ring-
/'
— 105
Reichert ObjEtwas reduziert"
Reichbkt Obj.
la, Oc. 4.
Rallidae. Gallinula chlor opus L.
Harántmetszetben
a
végbél
belseje
hatszöget mutat, melynek oldalain
egy
mucosa ersebben kiöblösödik, a muscularis mucosaen kívül a körkörös izomréteg bels része is gyengén követi ezt az öblösödést. Persze ez az alak a bél tozhat,
de a
összehúzódozása
hatszög
oldalai
a
által
vál-
mentén így
is
erösebb a mucosa. Ezeken a kiöblösödéseken
lm
Querschnitt
zeigt
der
Enddarm
ein
Sechseck, an dessen Seiten sich die Mucosa stärker
hervorwölbt,
mucosae nimmt innere Partie
der
ausser
der
Muscularis
kleinerem Grade auch die
in
Ringnmskelschicht an der
Diese Form kann freiHervorwölbung lich durch Zusammenziehung des Darmes teil.
geändert werden,
aber an
den
Seiten des
232 mint valami tarajou ülnek a bolyhok roppant
Sechseckes
srn
An
eg^ymás mellett,
A
közöttük.
hengeres hámsejtek 15'7
4'8
szúak,
lül)
sejtjeik
mellett,
mucosae 864
muscularis
|i.
A
LiEBERKüHN-féle mi-
srn
de roppant
kicsinyek,
egymás
A A
A
tömött.
hosz-
[i
6-7
magjuk
szélesek,
[t
tunica propria
rigyek
van egy kis köz
alig
— 11
vannak (A-nyiak.
vastag
\l
réteg.
körkörös izomréteg roppant ers 206"5 ji, míg a hosszanti izomzat csak 36"4 48'6[J.-nyi
—
A
kötegeket képez. geit
körkörös izoniréteg köte-
A
kötszövet szakítja meg.
muscularis
két rétege között kötszövet van véredényekkel.
Néhol
hosszanti izomzata
a muscularis
a 97 ^ vastagságot is. Az elüls szakaszban a rétegek a következk: A muscularis eléri
mucosa
csak
nyoma van
11
kb. ugyanilyen
A
réteg alakjában.
submucosa
a
alatta
|i,
vastag kötszöveti
es
815
[1
4'8
dicht.
10"9
— 11
Ringmnskelschicht
Bündel
starke
,'t
An
mit Blutgefässen.
deren
mucosae nur
1 1 //,
a
nur
stark,
kloakában alig
die Binde-
schicht
und
kräftigsten entwickelt, sie
Subserosa
11
—36'4
dick.
/-<
Die
//.
webe, sind,
l
auch
Bindege-
welchem
in
sehen
zu
Blutgefässe
vér-
Ring-
ist
durch
hier
is
Serosa
starke
muskulatur
A
gleich-
Die äussere Längsmuskel-
nur 24'3
ist
ca.
Ringmuskel-
Die
;i.
mucosa
a
emelkedik
Muscularis
:
ist
am
megvan szakítva kötláthatók.
Dicke. Im vor-
/t
unter ihr
angedeutet.
vastag
edények
97
gewebsschicht der Submucosa
vastag.
melyben
einigen Stellen erreicht
sind die Schichten
Teile
ist
szövettel,
Muskel-
Die
bildet.
die Längsmuskelschicht
315
itt
unterbrochen. In
der Kloake erhebt sich
ki vala-
die
Mucosa kaum etwas, Mus-
melyest, a harántcsíkolt
die quergestreifte
izomzat ers.
kulatur
8.
rajz.
Haràntmetszet Gallinula chloropus féle
/',
—
gewebe unterbrochen. Zwischen den beiden Schichten der Muscularis ist Bindegewebe
erreicht
körkörös izomzat
265'5
stark
bündel der Ringschiciit werden durch Hiude-
schicht
A
sehr
ist
Die
,«.
die Längsmuskelschicht nur 36'4
während 48'6
36'4
Muscularis mucosae
fjt.
csak
réteg.
lang,
liegen sehr dicht beieinander, ihre Zellen sind
Serosa és subserosa 11 (i-os
ihnen.
,"
Kern 6-7,«- Tunica propria LiuBiüEKüHNSche Drüsen klein, aber sie
hosz-
n
15'7
sind
ihr
breit,
,'i
A küls
24-3— 36-4
Raum zwischen
ein kleiner
izomréteg
is.
szanti
kaum
ist
sehr dicht beieinander,
Die Zylinderepithelzellen
kör-
eléri
Kämmen
ten wie auf
körös izomréteg a leg-
hatalmasabb,
ist auch dann die Mucosa stärker. Hervorwölbungen sitzen die Zot-
diesen
L.
végbelének középs részébl,
mirigyek hossz- és harántinetszete,
ntni
=
e
=
véredény,
ist
stark.
=
L
LiEBERKttHN-
muscularis mucosae.
=
dem mittleren Teile des Enddarmes von Gallinula chloropus L. r Blutgefäss, LiEBERKüHNfche Drüsen in Längs- und Querschnitt, mm Muscularis mucosae. BoüiN, Delafikld-Van GiEsoN. Reichert Obj. 5. Oc. 2. Ersen redukálva. — Stark reduziert.
Fig. 8. Querschnitt aus
L
=
=
Fulica atra L.
Az elüls szakaszban álló ujjalakú bolyhok
már ritkábbak
is
s
2"4
A stroma
egymás
mucosa er-
keskenyebb kitüremlések
A hengeres hámsejtek 11 ,"
szélesek,
tömött.
magjuk 3'6
LiEBEEKt)HN-féle
/^
,"
Die im vorderen
mellett
középs szakaszban
csak helyenként tömörülnek
fejlett. Itt-ott
vannak.
sak
srn
helyeken az egész
össze, ilyen
sebben
s
a
magahosszú.
mirigyek
Teile
dicht
beieinander
stehenden fingerförmigen Zotten sind schon
Mittelgegend stellenweise
seltener
gedrängter,
in
und sind
der
nur
an solchen Stellen
und da sind ganze Mucosa auch schmälere Erhebungen. Zylinderepithelzellen 11 // hoch, 2'4 /' breit, Kern 3'6 ,« lang. ist
stärker. Hie
die
Stroma
dicht.
LiEBERKOuNSche
Drüsen
klein.
233 kicsinyek,
srn
egymás
mellett, sejtjeik vala-
mivel kisebbek a bolyhok hámsejtjeinél,
tn
sok mitozis vau bennök
A
fel-
muscularis
mucosaet ennél az apró íiókánál a középs szakaszban 17 |x vastagnak találtam. A muscukörkörös rétege 114
laris
19-4
(x,
a hosszanti réteg
dicht bei einander,
kleiner
Zotten,
zeigten auf-
sie
fallend viele Mitosen. Die Muscularis
fand ich bei diesem Mittelgegend 17
114
cularis
mucosae
Jungen
kleinen
in
dick. Ringschiebt der
fi
Längsschicht 19'4
|i,
etwas
sind
Zellen
ihre
als die der
der
Mus-
[i.
{1.
L = LiebekkOhn^ hosszanti izomréteg. Querschnitt aus dem unteren Teile des Enddarmes einer 3 Tage alten Fnlica atra L. e = Epithel, Fig. = Ringmuskelschicht, ml = L = LiEBEEKüHNSche Drüsen im Querschnitt, mm = Muscularis mucosae, 9.
végs
Haiántmetszet Fulica atra L. 3 napos tióka végbelének
rajz.
féle
mirigyek harántmetszetei,
mm = muscularis
mucosae, me
=
részébl,
=
e
hám,
körkörös izomréteg, ml
9.
í/íc
Liingsmuskelschicht. BoDiN, Heidenhain vas (Eisen.) Haemato.xylin Eosin. Reichert Obj.
Leitz Oc.
3,
1.
GYRANTES. Columbidae.
Columba domestica Hosszú
ujj-
és levélalakú bolyhokat látunk
An
L.
Querschnitten sieht
man
lange, finger-
benyúlni a bél lumenjébe harántmetszeteken.
förmige und blattförmige Zotten in das Darm-
Tulajdonképpen hosszirányban egyenes vonal-
lumen hineinragen. Diese Zotten stehen eigent-
ban rendezkednek ezek a bolyhok, tehát nem
lich
képeznek olyan zeg-zugos vonalakat, mint
also keine so stark zickzackförmigen Linien,
pl.
A bolyhok közül többen függhetnek egymással, de nem képez-
mehr
in einer
az éneklknél látjuk.
wie wir es bei
össze
den Zotten
is
nekfolytonosvonalat,hanem bizonyos közökben
megszakadnak s inkább oldalsó részek kapcsolódnak oda a vonalakhoz, miáltal hálózat keletkezik. A kloakában tarajok vannak, meglehetsen borítva.
A
hosszúak
A
egyenletesen
s
hengeres hámsejtek 5"2
\l
hámmal
rétegezett
szélesek,
SIS — 39"4
magjuk 7 8
[i
«
hosszú.
tunica propria tömött sok nyiroksejttel, több
izomrosttal,
melyek a muscularis mucosae-bl
származnak.
A
pálczikaszegély
ers, kehelysejtek féle
gyakoriak.
mirigyek nagyok, így a fenéken
nyek,
sejtjeik
csak
9'2
nem nagyon A Liebeekühnfeltn kicsifjt
hosszúak.
geraden Längslinie, bilden
den
Singvögeln
Von
sehen.
können mehrere miteinander zusammenhängen, sie bilden jedoch keine fortlaufende Linie, sondern werden stellenweise meistens
unterbrochen,
sich
seitlich
Linien, wodurch netzförmige
an die
Zotten
legen
Struktur entsteht. In der Kloake sind
Kämme
zu finden, ziemlich gleichförmig mit geschichZylinderepithelzellen
tetem Epithel bedeckt.
31-5— 39-4
Kern 7-8 lang. Tunica propria dicht, mit vielen Lymphzellen und mehreren Muskelfasern, welche von der Muscularis mucosae herstammen. Stäbchen-
saum
(JL
lang, 5-2
nicht sehr
stark.
[i
breit,
Becherzellen häufig.
LiEBEEKüHNSche Drüsoii gross, ihre Zellen auf-
am Grunde
nur
92
lang.
Úgy vannak elhelyezkedve, hogy két boholy közötti völgyhöz rendesen 2 töml tartozik.
fallend
A
den Raum zwischen zweiZotten zwei Schläuche einmünden. Die Muscularis mucosae ist am
muscularis
52 6 78'6
39'4
|i
fj..
|i
mucosae
vastag, a hol
a
végbél
redzdik,
Alatta jól látható a
kezdetén
vastagabb
submucosa 26'3
vastag réteg alakjában.
Aquüa XIX.
ott
.\
—
muscularis
klein,
\i.
Sie sind gewöhnlich so angeordnet,
Anfange des Enddarmes 52'6 dick Falten bildet,
ist sie
dicker
736
|i.
dass in
ii,
wo
sie
Unter ihr 30
234
A
144"6
izomzata
körkftrös
«
hosszanti réteg csak 26'3
húzódási helyeken
vastag
A
serosa és serosa jól kifejlett.
,«-t
mncosae
melyben
cosa,
26"3
elbbi
ilyen vastag, mint az
körkörös
118
rétege
— 31
'5
alatta
,",
szövet, a muscularis hosszanti rétege
a
mustularis
18
A
tunica
394
hok
1446 ,«.
/'.
fand ich folgende Masse 26'3
— 31'5
:
gefässe gut sichtbar sind,
n.
mucosae 13
propriában helyen-
welcher Blut-
in
ebenso stark wie
Ringschicht
vorige
Schicht,
118
darunter wenig Bindegewebe, Längs-
,",
der
Muscularis
schicht der Muscularis 39"4 n. Vor der Kloake eine
— 19
13
egy
ilyen
man
105
Muscularis mucosae
die
ist
In der
Schicht.
/^-ige
Tunica propria findet
stellenweise
einfache
welche
Lyiuplifoliikel,
weder
von
der
nyiroktüszt, mely áttörné a
Zotten
oder
eiförmig
találtam.
muscularist
s
izomzatban
is
a
ezek
teren Follikels fand ich 105 ,".
,.
Lyniphfollikel,
brechen und noch ein Stück
még a
mucosae-ba
Solche
welche die Muscularis durch-
én a
találtam,
itten legfeljebb
muscularis
in
der Ringmuskelschicht sich
fortsetzen, wie sie Clof.tta
ter-
hier höchstens
noch
Harántmetszet
Columba domestica
nnusculari.s muoo.sae,
=
sin
L.
végbelének
=
submucosa, me
elüls részébl.
körkörös
L
izomréteg, ml
die
in
Muscularis mucosae 10. rajz.
im
Dünndarm fand, sah ich im Enddarm nicht, diese dringen
jednek.
mm =
;
darabig
talált,
nem
végbélben
sind
die Grösse solch eines letz-
egy
a vékonybélben
ent-
Form der
körkörös
milyent Cloetta
folytatódna,
sie
Enddarmes
Olyan
/i-nyinak
ji
Muscularis mucosae
Submucosa,
,",
vagy
tojásdadalakiiak,
—394
Längsmuskclschicht nur
követik,
utóbbinak a nagyságát
einer 26"3
Subserosa und Serosa gut aus-
melyek vagy a boly-
alakját
Form
an kontrahierten Stellen erreicht
ként egyszer nyiroktüszket találni,
in
gebildet. In der Mittelgegend des
köt-
kevés
,",
auch 78"9
:
réteg, muscularis
A kloaka eltt /i-os réteg.
26"3
submu-
/»,
Submucosa
Muscularis
középs
véredények, ugyan-
jól láthatók
die
dicken Schicht gut zu sehen. Ringschicht der
Sub-
is.
végbél
szakaszában a következ méreteket találtam Muscularis
ist
vastag, össze-
,"
78 9
eléri a
.sryrú.
ein.
= LiEBERKüHN-félc mirigyek, = hosszanti izomréteg, = s
subserosa és serosa. Fig. 10. Querschnitt aus
Drüsen, m,m
=
dem vorderen Teile des Enddarmes von Columba domestica L. L = LiEBEEKüHNSche sm = Submucosa, itic = Ringmuskelschicht, ml = Längsmuskelschicht,
Muscularis mucosae,
.s
BouiN,
Apathy IA Haematein. Reichert Obj.
= .'),
Subserosa und Serosa. Lbitz Oc.
1.
Csaknem Vj-ára redukálva.
—
Fast auf
'/^
reduziert.
SCANSORES. Picidae.
Jyn g
Jynx
ban szélesebbek. hosszúak
s
3"6 -
hosszú.
Itt-ott
gyenge.
A A
sejttel.
A
is
vannak; a kloaká-
hengeres hámsejtek 24'3
48
/'
szélesek,
kehelysejtek;
magjuk 6-8
/Jt
//
pálczikaszegély
tunica propria tömött, sok nyirokLiEBERKüHN-féle
nem nagyon
srn egymás
mirigyek
n a
e.
torquüla L.
Széles lemezalakü bolyhokkal, melyek között
keskenyebbek, ujjalakúak
i
nagyok,
mellett fekszenek.
Breite, lamellenartige Zotten, zwischen wel-
chen auch schmälere, fingerförmige sich
den
;
in der
Kloake sind
epithelzellen 24"3
fi
sie breiter.
fin-
Zylinder-
lang und 3"6— 4'8
,"
breit,
ihr Kern 68 f lang. Hie und da Becherzellen. Stäbchensaum schwach. Tunica propria dicht
mit vielen Lymphzellen
LiEBERKüHNSche Drü-
sen gross, nicht sehr nahe zueinander liegend,
235 csak 13'5
sejtjeik
24'3
— 36'4 19'4
réteg
— 17
,«.
cosae 24'3
A körkörös izomvastag, alatta ersebb
vastag réteg.
,"
— Sr
li
— 17,«.
ihre Zellen nur 13'5
Muscularis mucosae
194
— 36'4
Sl'ô,
/'
darunter
Bindegewebe mit
viel
Blutgefässen
kötszövet van sok vér-
vielen
köt-
dieses
ez a
edéuynyel,
A
,".
Längsmuskelschicht
hosszanti
izomréteg igen ersen 41-3
fejlett
serosa
sehr
kräftig
41'3
p.
Subserosa und Serosa
Sub-
,«.
serosa
és
;
Bindegewebe ist stellenweise fast 24 H-
szövet helyenként csak-
nem 24
mu-
Muscularis
Ringmuskelschicht
dick.
gut wahrnehmbar.
jol
látható.
Jynx torquilla L. 4 napos fióka végbelének középs részébl, fent jobbra egy boholy hosszanti izomréteg. körkörös izomréteg, ml hám, mm muscularis mucosae, nie Fig. 11. Querschnitt aus dem mittleren Teile des Enddarmes eines 4 Tage alten Jynx torquilla L., rechts oben LängsRingmuskelschicht, ml Epithel, mm Muscularis mucosae, mc Querschnitt einer Zotte, e 11. lajz. Harántinetszet
=
keresztmetszete, e
=
=
=
=
=
=
=
muskelschicht.
BouiN, Delafield-Van GiEsoN. Reichekt Obj.
3,
Oc. 2.
Pici nae. Dendrocopus major L. bolyhok srn egymás kloakában alacsonyabbak. Ez utóbbi
Rövid
Kurze schaufeiförmige Zotten dicht neben-
lapátalakú
mellett, a
einander, in der Kloake
An
niedriger.
letzt-
helyen néhány ertelje-
genannter Stelle finden
sebb kiemelkedés
sich noch
lát-
még
kiviil
welchen
izom-
Muscularis
mucosae-n
cularis
a körkörös
stär-
Erhebungen,
kere
melyben a mus-
ható,
einige
an der
ausser
mucosae
anális nyílás felé csak
noch die Ringmuskelschicht teilnimmt. Ge-
alacsony tarajokat
gen
réteg
Az
részt vesz.
is
melyekbl csak emelkedik
látni,
Ezen a tájon
papilla.
ers
harántcsíkolt izom-
zat
van.
A
magjuk
A
8"5
nur
/j
//
In
24-3
Kern
sejtek gyakoriak benne.
Czikaszegély gyenge. LiEBEEKÜHN-féle
nyek
miri•
,
gyek
aránylag '
A
srn
I
klCSl-
egymás ':
mellett,
gyenge
szövet veszi
ket
__
„
kotokörül.
ist
quergestreifte
//
lang, 4-8
8"5
fjt
lang.
,«
breit.
Stroma
dicht mit vielen Leuco-
hám-
ban uan P-vaknrink g^dKoriaK, na nál pai-
Gegend
dieser
Zylinderepithel-Zellen
hosszii.
a
—
Muskulatur vorhanden.
stroma tömött, nyirok-
Kehelysejtek
hervorragt.
starke,
hosz-
szélesek,
/'
und da eine
hie
Papille
hengeres
hámsejtek 243 szúak, 4'8
man nur niedrige Kämme, von welchen
mm
egy-egy
ki
Öflnung
die anale
sieht
itt-ott
Harántmetszet Dendrocopus major L. végmuscularis mucosae, véredény. ml körkörös izomréteg, v
^^- "'^J^'
^gj^^g;. ^^g^ö részébl,
mc
=
mm =
'^''^*^^°" izomréteg,
= s =
=
serosa.
dem
unteren Teile des EndMuscularis darmes Ton D^ndroc pus major L. ntin véredény, körkörös izomréteg, r mucosae, me Serosa, hosszanti izomréteg, s ml ^^S- 12. Querschnitt aus
=
=
=
= =
g^^^^ Delafield-Van Gieson. Reichert Obj.
Ersen
redukálva.
—
5,
Stark reduziert.
Oc.
cyten.
Epithel
Becherzellen im häufig.
Stäb-
chensaum schwach. LlEDrüsen ver-
BERKtiBNsche
hältnismässig dicht
klein,
beieinander,
es
2.
umgibt
sie
schwaches 30*
236 Sejtjeik csak 18'5
A
muscularis
tag réteg.
//
magasak,
itt-ott niitozis.
imicosae valami
A körkörös
s/.anti
izomréteg
437
következik !i
serosa.
majd
vas-
,"
ugyan-
izoniréteg kb.
ilyen vastag. Alatta kölöszövet,
ságban. Legkívül
81 '5
a hosz-
vastag-
/t
A kloakának elüls
Bindegewebe. Ihre
Zellen
sind
13'5
nur
ii
und da Mitosen. Die Muscularis mucosae ist etwa "iìYl^-) n dick. Die Ringinuskelschicht ist ca. ebenso stark. Darunter folgt Bindegewebe hie
liocli.
und die Längsmuskelschicht 43'7 äusserst die Serosa.
Zu
dick.
ji
Im vorderen
Teile der
szakaszában a hengeres hámsejtek
Kloake sind
rövidebbek.
zellen kürzer. LiEBERKCHNSche Drü-
LiEBERKüHN-féle
gyek
ritkák, a muscnlaris
alatt
néhol kötszövetet
miri-
die
Zylinderepithel-
mucosae
sen seltener, unter der Muscularis
sub-
mucosa erteljesebben kifejldve.
mucosae sieht man stellenweise Bindegewebe, Submucosa stärker
A
entwickelt.
Zwischen den beiden
Schichten
der
látni,
muscularis két rétege között sok
kötszövet igen sok és nagy véredénynyel.
A
izomréteg
hosszanti
igen ers, különösen a Bursa Fabricii felé
es oldalon
6(l'7
— 135'5
/'
13. rajz.
vastag, kötszövettel átszve.
schicht sehr
Dendrocopus major
keresztmetszete.
nyilas
felé
viel
Bindegewebe
dem Enddaim von
aus
az anális
képez.
mit
dick,
//
Das
durchwoben.
mehrschichtige PJattenepithel
Dendrocopus major L. Bonm, Delafield-Van GiesoN. Reichert Obj. 3, Oc. 2.
36'4 n vastag réteget
die Bursa Fabricii
607 — 135-5
liegt,
Zotten-Qiiersphnitte
besonders an
stark,
wo
der Seite,
végbélbolyhainak
L.
Fig-, 13.
A többréteg laposhám
Muscularis
Bindegewebe mit vielen und grossen Blutgefässen. Längsmuskel-
bil-
det gegen die anale Öffnung eine
364
dicke Schicht.
!'
OSCINES. Hirundiiiidae.
Hirundo
rustica L.
Srn egymásután következnek avékonybolyhok, melyek hosszúkás vonalba,
zeg-zugvonalba,
inkább
mint
nem
ers hanem
olyan
Anorthuránál,
egyeneshez közeledve rendezkednek.
Ott a hol a lemezek élben összeérnek, saját-
ságos bunkóalakú kiemelkedés van, az
éleknek
még
megfelelen váltakozva,
ségük 36"4— 486
,"
között van. Ezek a
harántmetszetben vékony ujjszerüen
be messze a végbél belsejébe. erteljesebb
látunk,
hol
az
hol a másikon. Átlagos széles-
egyik oldalon,
felé
pedig
A végs
redk
stehen
hintereinander
Dicht
mehr
Zotten, welche
wo
bilden.
Dort
Kante
treffen,
längliche, als so stark
Linien,
zickzackförniige
die
dünnen
die
wie
Anorthura
bei
Lamellen sich
sind eigentümliche
in einer
keulenför-
mige Ausbuchtungen zu finden und zwar den
Kauten
entspreciiend
Breite
liche
ist
auf
alterniereiul
einen oder anderen Seite.
der
Ihre durchschnitt-
zwischen 36'4
—
18'6
,".
An
nyúlnak
Querschnitten ragen diese Falten dünn finger-
szakasz
förmig weit in das Darminnere.
levélszer kiemelkedéseket
melyek tengelyében a muscularis mu-
Gegen den
Endabschnitt finden wir stärkere blattförmige in deren Axe unter der Muscumucosae Bindegewebe vorkommt. Die
Erhebungen,
cosae alatt kötszövet van. Ezeken a képle-
laris
teken ülnek mintegy a nyálkahártya bolyhai.
Zotten der Schleimhaut sitzen gleichsam die-
Az egyes izomrétegek vastagsága a végbél különböz szakaszain a következ: a caecák insertiójának helyén a muscularis mucosae
sen
schnitten
des Enddarmes
24'3
Insertion
der
— 34"2
//,
a körkörös izomréteg kötszö-
Gebilden
Die Dicke der einzelnen
auf.
Muskelschichten
ist in
Caeca
— 34'2
den verschiedenen Ab-
ist
folgende die
:
An
átszve 60'7 ,", a hosszanti izomréteg legersebb helyén 19'4 /<; a középs szakasz-
vom Bindegewebe durchwoben 60
ban a muscularis mucosae 24"3
muskelschicht an der stärksten Stelle 19'4
vettel
olyan,
mint az
— 36'4
,"
tehát
els szakaszban, a körkörös
izomréteg 82'6/^, a hosszanti izomréteg 24*3
cosae
in
24"3
/',
der Mittelgegend
cosae 24'3
— 36'4
,",
die
ist
der
Muscularis mu-
Eingmuskelschicht
die
7
,«,
Längs/-í;
Muscularis mu-
also wie im vorherigen
237 34
végs szakaszban
a
/<;
laris
izoniréteg 48'6
van
helyenként
kifejldve,
pedig 6
—7
helyeken
ilyen
csaknem olyan,
A
körkörös izomréteg.
nagysága
a körkörös
/;,
a hosszanti izoniréteg csak
,",
azonban jó vastag,
nek
(kloaka) a niuscu-
mucosae igen vékony 11
11
hengeres
hám
f.
486
,",
Länge der
Breite 6
—7
A
tömött.
eher rund und
sehr
egymás
nak
bolyhok
und
gross
//,
ist
Tunica
,«.
sehr
nebeneinander,
álla-
mint
—7
Kern
LiEBERKüHNSche Drüseu
rühren sich
mellett,
olyanok,
ihr
propria ziemlich dicht.
Zellen
szinte érintkeznek. Sejt-
jeik
Ringmuskel-
die
gross, 6
nagyok
sriín
roppant
Ring-
Zylinderepithelzelleii 11
also nicht hoch,
/'
die
ist
//,
an solchen Stellen
wie
LlEBEEKÜHN-
mirigyek
11
Längsmuskelscliicht nur
fast
schicht.
Kloake
sehr dünn
ausgebildet,
stark,
Längsmuskel-
/',
der
in
;
tunica propria eléggé
féle s
muskelschicht
aber sehr
—
— 34
Muscularis mucosae
sejtjei-
nem valami magasak, magjuk inkább gömböly s igen nagy, 6 7 ".
A
243
stellenweise
tehát
,",
Ringmuskelschicht 82'6
schicht
mint a
hosszban, szélességben
//
Teile,
dicht
Ihre
fast.
sind
wie
Epithelzellen der
a
hámsejtjei.
be-
sie
die
Zot-
Becherzellen
ten.
Kehelysejtek a hámban
Epithel
gyakoriak, pálczikasze-
chensauni schwach.
häufig.
im
Stäb-
gély gyenge.
14. rajz.
Harántmetszet Hirundo rustica L. végbelének
=
muscularis mucosae,
me
Fig
aus
14.
Drüsen,
Querschnitt
mm =
körkörös izomréteg,
dem uatereu mc
Muscularis mucosae,
Teile
=
kii
=
részébl.
L
kötszövet, ml
=
végs
LiEBERKüHN-féle mirigyek,
Enddarmes von Hirundo
des
Ringmuskelsohicht, V
=
hosszanti izomréteg,
=
kii
=
=
L
rustica L.
Bindegewebe, ml
=
v
=
mm =
véredény.
LiEBERKüHNSche
Läugsmuskelschicht.
Blutgefäss.
BoDiN, Weigert Haematoxylin.
Van Gibson, Reichert Obj. 5, Leitz Felényire redukálva. — Auf die Hälfte reduziert.
Oc.
1.
Muscicapidae.
MuscicajM atricapäla L. Bolyhok
srn
alacsonyabbak.
magasak
és
egymás mögött, levélszerek,
A
48
hengeres hámsejtek 19'4 szélesek,
,«
magjuk 6
/'.
Zotten dicht hintereinander, die blattförmi-
f-
gen
A
hoch und 4'8
Zylinderepithelzellen
niedriger.
breit,
Kern 6
pálczikaszegély ers. Kehelysejtek igen ritkák.
stark. Becherzellen sehr selten.
A
ziemlich
dicht,
KüHNSche
Drüsen gross
tunica propria
sejtek ritkábbak.
meglehetsen
A
tömött, nyirok-
LiEBEEKüHN-féle
mirigyek
nagyok s igen közel fekszenek egymáshoz, 19'4 ," sejtekkel, mint a ugyanolyan nagy bolyhok hámja, szép nagy magvakkal. A
—
muscularis között
A
van.
hosszanti
—
mucosae vastagsága
A
7"2
— 11 24"3
/<
/-<. körkörös izomréteg izomréteg 7 9'7 fi vastag. így
Lymphzellen
19"4
«
Stäbchensaum Tunica propria
/'-.
selten.
LiEBER-
und sehr nahe
zu-
— 19"4 — Zellen wie das Zottenepithel, mit grossen Kernen. Dicke der Muscularis mucosae 7'2 — einander liegend, mit ebenso grossen
11
//.
Ringmuskelschicht 24'3
schicht 7
Schichten
9'7 in
" dick.
f..
/*
Läugsmuskel-
So verhalten
sich die
der Mittelgegend. In der Caecal-
238
ban.
A
eléri
a 24;3
caecális tájon
szakasz-
mucosae
vastagságot
,"-nyi
olyan, a hosszanti izom-
réteg 12
is,
mig a
gegend erreicht die Muscularis mucosae 24'3 ft, während die Ringmuskelschicht gleichstark
kör-
ist,
12— 14'5
Längsmuskelschicht
,u.
ugyan-
réteg
körös
középs
a niuscularis
rétegek a
ezek a
vannak
14"5
mm nic
vas-
,«
tag.
15.
Muscicapa végbelének
=
L
bl.
15.
dem
mittleren
középs
atricapilla L.
részé-
LiEBERKÜHN-féle
mirigyek hsrántmetszete,
me = körkörös
aus
des
=
L
Liebbr-
Drüsen im QuerMuscularis mucosae, mc RingmusKttBNSclie
mm =
muscularis mucosae,
=
hosszanti izomréteg.
izomréteg, ml
Teile
Enddarmes von Muscicapa
L.
atricapilla
Querschnitt
Fig.
Haráiitmetszet
rajz.
mm =
schnitt,
=
ml
kelschicht,
= Längsmuskelschicht.
Zenker. Heidenhain vas (Eisen-)Haematoxylin. Reichert Obj.
Oc.
5,
Fringillidae.
Fringillinae. Passer domesticus
Magas gött. s
A
4'8
szélesek,
/'
6-7
juk
A
srn 2r8
Hohe,
egymás mö/'
hosszúak,
einander.
fingerl
iiige
Lan»
der
ft
6
gyakoriak,
pálczikaszegély
ers.
sok nyiroksejttel.
A
//,
—7
Breite 4'8
/'
in
m
hinter-
,",
Kern
lang. Becherzellen
Stäbchensaum Tunica
stark.
Liebeb-
dicht
Zylinderepithelzellen
häufig.
propria tömött,
tunica
Zotten
2r8
mag-
hossztj.
Kehelysejtek
a
bolyhok
uj.iszerü
hengeres hámsejtek
(L.).
))ropria
Lymph-
dicht
mit
zellen.
Die LiEBRRKüHNSchen
vielen
KüHN-féle mirigyek nagyok,
Drüsen sind gross, dicht
srn egymás mellett, sejt-
nebeneinander,
jeik
7
//-nyiak.
Alattuk
len sind 7
16 rajz. Harántmetszet Passer domesticus (L.) végbelének hám, e caecális részébl,
Fig. IG.
k
e
von
izomréteg,
s
Querschnitt
aus
der
Passer domesticus
(L.),
mm = muscu-
in
Quer-
mm =
und
Längsschnitt,
ml
= körkörös = hosszanti
me = Ringmusk elschicht. ml =
=
subserosa és
Längsmuskelschicht,
mucosae,
izomréteg,
Zel-
Darun-
= Epithel, k = Becherzellen, L = LiEBERKüHNsche Drüsen,
KüHN-féle mirigyek haránt- és
laris
ihre
gross.
Caecalgegend des Enddarmes
= = kehelysejtek, L = Lieber-
hosszmetszetben,
/'
me
mucosae,
s
= Sub-
serosa und Serosa.
serosa.
Zenkeb, Ehrlich-Biondi
Muscularis
Reichert Obj.
5,
Oc.
2.
Redukálva.
—
Reduziert.
239
mucosae hosszirányban
a muscularis
lefutó
mucosae mit längsverlau-
ter die Muscularis
izomrostokkal. Vastagsága ennek a rétegnek
fenden Muskelfasern. Die Dicke dieser Schicht
a LiEBERKüHN-féle mirigyek alapi részén 19"4
an
két ilyen mirigy között pedig 29
helyen csaknem
A
látni.
mindenütt hajszáledényeket
körkörös réteg 43'7
míg a muscularis 12
13'5
,"
gyr,
vastag
csak
izomzata
hosszanti
Öubserosa és serosa jól
vastag.
II-
/',
ez utóbbi
,",
látható.
der
Basis
beträgt 19'4
sen 29
der LiEBERKüHNSchen
,«,
an letzteren
fJ-,
sieht
.Stellen
ist
43"7
Längsschicht der Muscularis
die
,«,
nur 11
Ugyanolyan bolyhok, mint a házi verébnél, látunk,
egy darabon
tekkel,
melyek
s
szélesebbeket
faszer elágazó képle-
tengelyében
muscularis
a
mucosae, alatta pedig kötszövet látható. Az anális
13'5
,«.
und Serosa gut
Subserosa
nyílás
kisebb
felé
papillákat
látni,
(L.).
Ebensolche Zotten wie beim Haussperling,
gegen
die
Kloake niedrigere und
breitere,
bilde, in
deren Axe die Muscularis mucosae,
unterhalb Bindegewebe sichtbar
man
die Afteröffnung sieht
welche den verschiedenen Formen
chelsehwämme sehr ähnlich
mindenütt rétegzett
itt
van, mely az anális nyíláson
tódik a külbrre.
ersen
papilla
Az
anális nyílás mellett egy
kiugrik, felszínén a nyílás felé
egy kis
oldalon
át folyta-
ers harántcsíkolt A többréteg hám
bemélyedés van, alatta
izomzat,
a
a
ez
sphincter
sphincter.
homogén immer-
vastag, az alsó rétegekben
A
zióval igen szép mitozisokat észleltem.
geres hámsejtek nagysága a végbél
hen-
középs
megegyezik a házi verébéivel.
szakaszában
A
igen
táján
mirigyek
LiEBERKtlHN-féle
ugyanilyenek.
is
mucosae valamivel gyengébb
muscularis
überall geschichtetes
sind
Epithel,
der Morhier
;
welches
ist
sich
durch die AfteröOnung auf die äussere Haut fortsetzt.
Bei der Afterölfnung hebt sich eine
Papille stark hervor, an ihrer Oberfläche, an
der Seite gegen die Öffnung sieht kleine
Einbuchtung,
darunter
man
starke
eine
quer-
gestreifte Muskulatur, das ist der Sphyncter.
Das mehrschichtige gegend sehr
dick,
Epithel in der Sphyncterin
den unteren Schichten
konnte ich mit homogenen Immersionen sehr
schöne Mitosen beobachten.
Die Grösse der
Zylinderepithelzellen stimmt im mittleren Ab-
Enddarmes mit denen des Haussperlings überein. Auch die LiEBERKüHNSchen Drüsen sind gleich. Die Muscularis mucosae
réteg.
schnitte des
ist
A
Gegen
ist.
kleinere Papillen,
különböz
alakjaihoz,
an
einigen Stellen baumförmig verzweigende Ge-
melyek nagyon hasonlítanak kucsmagombák
A
fast
ausgebildet.
a kloaka felé alacsonyabbakat
es
man
überall Capillargefässe. Die Ringmuskelschicht
Passer montanus
hám
Drüsen
zwischen zwei solchen Drü-
körkörös
ersen
izomréteg
elüls
szakaszban, 60'7
szanti
izomréteg helyenként
vastagságot
is.
körös réteg
izomréteg
A középs
A
eléri
a
hosz-
38'8
,«
szakaszban a kör-
gyengébb
valamivel
is.
a
vastag,
',«
az
fejlett
s
a
küls
kloakának középs táján a
következ méreteket kaptam: muscularis mucosae: 7
9'7
/',
körkörös izomréteg 110
hosszanti ízomréteg 85
rétege
között
itt
is
A
/'-.
van
melyben véredények láthatók. tiójának (valvula
helyén coli),
muscularis
itt-ott
A
,"-,
két
kötszövet,
caecák inser-
háromszögalakú
red van
mely ugyanazt a szerkezetet
mutatja, mint a többi
red.
eine etwas schwächere Schicht. Die Ring-
muskelschicht
ist
stark entwickelt.
muskelschicht
im 60'7
erreicht
vorderen
Abschnitte die
Längs-
stellenweise
88'8 f.
pi
dick,
Im mittleren Abschnitte ist die Ringmuskelschicht und äussere Längsmuskelschicht etwas schwächer. In der Mitte der Kloake fand ich folgende Masse Muscularis mucosae 7 9'7/^, Ringmuskelschicht 110 ,«, Längsmuskelschicht 85 ,". Zwischen den beiden Schichten der Muscularis ist auch hier hie und da Bindegewebe, in welchem Blutgefässe verlaufen. An der Insertionsstelle der Caeca ist eine :
dreieckige
Falte
(Valvula
coli),
welche
die
gleiche Struktur mit den anderen Falten zeigt.
240
Cannahina cannabina
Már a vógbél kezdetén, jának helyén kisebb,
távolálló ujjalakú bolyhokat
meglehetsen
A középs
nagyok, 19'44
bunkószerekké
Zotten, welche
hossziiak,
A boholystroma nem
LiEBERKüHN-féle mlrlgvek
64
Zotten der Mittelgegend sind gross, lang, 3'64
meglehetsen nagyok,
csak 4
—5
,n
hosszúak,
einige
rajta fek-
mely
gyenge
igen
kifejldés,
sind
sie
19'44
//
breit.
,"
LiEBERKüHNSche Drüscu
ziemlich
Anzahl
kleiner
in
gross,
zwischen
aber
den
Zotten vorhanden, ihre Zellen sind auffallend
szenek a nyálkahártya hosszirányú izomrétegén,
drei-
Das Zottenstroma zeigt Besonderes, wenig Bindegewebe, glatte Muskelfasern und Lymphzellen.
nichts
de csekély számban vannak a bolyhok között, sejtjeik feltnen kisebbek a bolyhok hámsejtjeinél,
solche von
oft
eckiger Gestalt. Die Zylinderepithelzellen der
A
sima izomrost.
klei-
den weiteren Abschnitten
in
schen ihnen sieht man
szélesek.
/'
semmi különöset,
iiintat
néhány
kötszövet,
kevés
ii
man
Enddarmes keulenförmig werden, zwi-
des
szakasz bolyliainak hámsejtjei
//
sieht
nere, weit voneinander stehende fingerförmige
válnak, közöttük gyakran háromszögalakúakat látni.
der Caecal-Insertion
Stelle
melyek a
látni,
szakaszán
végbél távolabbi
Schon am Anfange des Enddarmes, an der
vakbél insertió-
:i
ef^yniástól
(L.).
kleiner als diejenigen der Zotten, nur 4
csak
11'15 |i-nak találtam; legtöbb helyen azonban
— 5/^
der Längsmuskelschicht der
lang, sie liegen
ir*
'^ï^-M'^'^iB^^m^'''^^ Cannabiua cannabina
Haràntmetszet
17. rajz.
me
= körkörös dem
Fig. 17. Querschnitt aus
=
kötszövet, ml
unteren Teile des Enddarmes
=
részébl,
díiu
=
musciilaris mucosae.
hosszanti izomréteg.
von Cannabina cannabina (L). nun
=
Bindegewebe, ml Mayer Pikrinsalpetersäure, Weigert Haem. Van Gibson. Reichert Obj. 5, Oc.
=
Längsmuskelschicht.
2.
Vinivel redukálva.
csak 7'29 n széles. Közvetlen utána a muscularis körkörös izomrétege következik, mely
auf,
mucosae,
nie
=
végs
végbelének
(L.)
izomréteg, kö
Ringmuskelschicht,
kb. ugyanolyan széles, mint
Alatta
kb.
4
—5
,«
az elbbi, 7
—8
kii
/<.
kötszöveti réteg
széles
van, mely után a muscularis hosszirányú izomzata
13'58
említett
/-í
szélességben
Az elbb
van.
kötszövet rostokat bocsát sok helyen
a muscularis
hosszirányú
izomkötegei
ki. A kloakában még hengeres hámot
közé.
Schleimhaut
die
ist
breit ist
eine 4
worauf 13'58
—5
die
,'t
Etwas reduziert
,",
an den meisten Stellen
ist.
Unmittelbar darauf folgt
der
Muscularis, welche ca.
/'
Kiugscliicht
ebenso
Muscularis
welche sehr schwach aus-
gebildet, nur 11 '15
sogar nur 7'29
=
wie vorige, 7
,"
breite
Längsschicht
breit folgt.
—8
/'.
Darunter
Bindegewebsschicht, der
Muscularis
Das vorher genannte Binde-
Serosa alig vehet
a Bursa
gewebe
Fabricii táján
látunk a
schen die Längsmuskelbündel der Muscularis
nyálkahártya mindinkább
kisebbé váló
kitü-
remlésein.
gibt an vielen Stellen Fibrillen zwi-
kaum wahrnehmbar. In der Kloake wir in der Gegend der Bursa Fahicii
ab. Serosa
finden
an den immer kleiner werdenden Erhebungen der Scideimhaut. In der Analgegend ist mehrschichtiges Plattenepithel, hie und da sind stärkere Falten, an welchen die Schleimhaut zottenförmige Erhebungen bildet.
noch Zylinderepithel
Az
anális
van,
itt-ott
ken
a
tájon
többréteg
erteljesebb
nyálkahártya
léseket alkot.
redk
lapos
hám
vannak, melye-
boholyszerü
kitürem-
241
Carilnclis canliwlis (L.
Egymástól nieglehetseii távol
Voneinander
álló ujjszeríí
ziemlich
bolyhok, melyek a kloakábaii szélesebbeknek,
tingerförmige
levélszereknek adnak helyet, az ntóbbi helyen
breiteren,
nagyobb szétágazó redk is találhatók. A henszégeres hámsejtek 17 \i hosszúak s iVö 8 5'5 hosszú. A pálczikalesek, magjuk 4 szegély jól látható. A hámsejtek között feltn nagy kehelysejtek vannak. A stroma meg-
letzterer Stelle sind
ästelnde
[j.
lehetsen
tömött.
nagyok, de egymástól jó távol állanak, jeik 11
13'5
[JL-nyiak.
A
5'5
dicht.
sejt-
— 17
[A
legvastagabb
között változik,
A
réteg 17
jx
vastag
zu
cosae
Stroma
11
ist
— 17
[).
am
dick,
A
a
An
cák
A
is.
[J.
Caeca
a
eckige
red
mely azon-
ban alig tér
el
A
tl.
a
csak 10'9
18. rajz.
;j.
a többi-
rövidek,
wm = dem
(L.)
végbeléiiek
muscularis mucosae, mittleren Teile des
=
inr
=
középs részébl.
körkörös izomréteg',
/y/c
lm
álló ujjalakú bolyhok, melyek csakhamar alacsonyabbakká válnak, néhol alig kiemelked lapos tarajokat látni, másutt meg levélalakú képzdményeket látni harántmet-
dicht
mögött
A kloakában keskenyel)b-szélesebb vannak. A hengeres hámsejtek ]o5
;j.
A stroma
hosszú.
mirigyek
nagyok
— 3'6
s
az
tömött.
elüls
srn
szélesek,
(a
A
részben
állanak
középs szakaszban
igen
magjuk 4'8
mellett,
a
sejtjeik
hámsejtjeinél.
muscularis mucosae az elüls részben 8"5
a
középs szakaszban
[j.,
manchen bende
der Kloa-
\i.,
a körkörös izom-
'x
nur
kurz,
hoch.
= LiEBERKüHN-féle mirigyek = hosszanti izomzat. (L.).
=
L
= LiEBERKüHnscho
L;ingsmuskelschi<'bt.
\i.
Abschnitte
stehende
bald
fingerförmige
werden,
niedriger
Stellen sieht
platte
Enddarmes
des
man
Kämme,
an
sich
kaum
einigen
an
erhe-
Stellen
wiederum blattförmige Bildungen im Querschnitt. In der Kloake sind lireitere oder schmälere Kämme. Zylinderepithelzellen 13'5[a
— 3'6
Kern 4 8 lang. Stroma Drüscu im vorderen und dicht beieinander, gross Teile ziemlich dicht.
elég
Oc.
welche
aránylag
kicsinyek,
/.
ml
hintereinander
Zotten,
lang, 2"4
A
4"8
[J-
5,
vorderen
LiEBERKfHN-féle
egymás
valamivel kisebbek a Ijolyhok
Aquila XIX.
den
unter-
(L.).
végbél elüls szakaszában sûrûn egymás
hosszúak, 2'4
In
;= Kingmuskelschicht, hí?
Sermus serinus
tarajok
von
scheidet.
Enddarmes von Cardue'is carduelis
Muscularis mucosae,
Zenker, Apathy IA. Reichert Obj.
szetben.
drei-
welche
coli),
kaum
|j.
der
Falte
breitere
anderen
10-9
Drüsen im Querschnitt, inm
A
11
eine
ist
thelzellen
Haráiitmetszet Cardiielis carduelin
Fig. 18. Querschnitt aus
|j.
kengegend sind die Epi-
magasak.
harántmetszete,
17
Insertion
jedoch
sich
kloakális részben
hámsejtek
sie
ist
erreicht
(Valvula
van
(val vula coli),
dicksten
der
cae-
helyén háromszögalakú szélesebb
Die
Längsschicht der Mus-
rétege
insertiójának
[J-.
muskelschicht
cularis
vastagságot
— 12 5
zwischen zwei LiEBERKüHNSchen Drüsen. Ring-
körkörös izom-
hosszanti
11
ziendich
bestehende Muscularis mu-
muscularis eléri
man
sieht
LiEBERKi)HNSche Drüsen gross, aber weit
gyr
alakjában van meg.
Zwi-
sichtbar.
Zylinderepithelzellen
Becherzellen.
—
Kern 4'8
breit.
\>.
Stäbchensaum gut
aus Längsfasern
két
an
Zylinderepithel-
linden.
entfernt voneinander, Zellen 11
rostokból álló muscularis mucosae vastagsága 11
lang.
grosse
sehr
hosszirányú izom-
LiEBERKüHN-féle mirigy között.
\i.
machen,
auch grössere, sich ver-
lang und 3 6
jj.
schen den
mirigyek
LiERERKi'HN-féle
17
zellen
i>-
der Kloake
in
Platz
blattförmigen
Falten
stehende
entfernt
welche
Zotten,
|i
breit,
fj.
LiEBERKlHNSclic
im mittleren Teile sehr kleiner als die
iler
klein,
im vorderen Abschnitt 8"5
|j,
etwas
Zellen
Zotten. Muscularis
mucosae
im mittleren 4'8
Ringmuskelschicht im vorderen Teile 24'3 31
;j.,
[j.,
242 réteg az elüls részben 24';?
7
a
\i;
küls
részben 11
hosszanti a
;j.,
|j.,
a közéi)Sübeii
középsben 7
\i-.
mittleren
ini
az elüls
izoniréteg
1
Serosa és
in
|JL.
1
(1er
7
Längsniuskelscliicht
[J-,
Mitte 7
;)•.
im vorderen Alisclinitte unt
sind
vorn
Serosa und Subserosa siehtliar.
subserosa az elüls szakaszokban jól látható.
Spermestcs nana Puch.
Az elüls szakaszban a bolyhok igen sokmutatnak,
alakot
féle
vannak közöttük
sehr verschiedene I
ujjszer
harántmetszetben
alakok, bunkósak, háromszögalakúak s
A
lm vorderen Abschnitte zeigen die Zotten
kisebbek-nagyobbak,
üngerförmige, keulenförmige, dreieckige und
közéjjs szakaszban igen alacsonyak,
gabelförmige
gegend sind
alig
kiemelkednek. "2'4
A
nyiroksejttel.
nyek,
A
— 3'6
hámsejtek 17
Jiengeres
109
sejtjeik
—7
späteren Verlaufe werden sie
im
Kämmen.
,"
hoch und 2'4
Muskelschichten.
végbelének
mucosae,
muscularis
=
s'
Fig. 19. Querschnitt aus
dem
mittleren Teile des
LiEBKRKüHNSche Drüse im Querschuitt,
/imi
=^
11
In der
,".
e
körkörös izomréteg,
= hám, mi —
/<,
Kloake
= LiEBERKüHN-félo
/.
hosszanti
Enddarmes von Spermestcs nana Püch.
mb
nur 7
izomréteg,
serosa.
muskelschicht,
E
középs részébl,
=
me
Muscularis mucosae,
LfiNHOssÉK-Sublimat, Delai-ikld. Kkichkrt Obj.
auch
dick, Ringniuskelschicht
,"
starke, aus quergestreiften Fibrillen bestehende
,"-
—
breit.
;í
—
csíkolt rostokból álló izomrétegek vannak.
iinii
Kloake erheben
In der
— 36
Längsmuskelschicht 7
Marántnietszet Spermestcs nana Puch.
Stellen
eine grössere, blattförmig gezackte
küls hosszirányú izomréteg vastagsága között változik. A kloakában ers haránt11
19. rajz.
einigen
7
17
7
mirigy harántmetszete,
an
nur
Mittel-
erheben sich
a
hossznak. vastag,
mig
Lumen,
der
In
niedrig,
a
//
,",
man
sehr
Kern 4'8 ,". Stroma ziemlich dicht mit vielen Lymphzellen. LiEBEEKt)HNSche Drüsöu klein, seltener, Zellen 10'9 ," lang. Muscularis mucosae 4"8
,"
körkörös izomréteg szintén csak 7
sieht
zu beobachten. sie
sich einige fingerförmig. Zylinderepithelzellen
szélesek,
mucosae 4'8
ins
zu niedrigen
//
LiEBERKi'HN-féle mirigyek kicsi-
ritkábbak,
muscularis
,"-
kaum
Erhel)ung,
magjuk 4"S ," A stroma meglehetsen tömött, sok
magasak, hosszú.
A
im Querschnitte
kleiner, es sind unter ihnen
villá-
emelkednek a lumenbe, csak néhol van egy nagyobb ievélszeren behasogatott kiemelked rész, majd pedig alacsony tarajokká válnak. A kloakában néhányan njjszeren
sak.
sind grösser-
sie
e r
.s
^
Oc.
5,
i
z
=
c
=
Epithel,
ml
Ringmuskelschicht,
—
L
—
Längs"
Serosa.
2.
i II
mc
a
\alamivcl redukálva.
—
Etwas
reduziert.
e.
Kmheriza calandra L.
A
bolyhok harántmetszetben
mellett
álló
néhol olyan
hosszúkás
redk
is
srn
ujjalakot
egymás
mutatnak,
vannak, melyeknek
épitésében a nyálkahártya izomrétege
fel-
s alatta
Die
Zotten
sind
an
(Querschnitten
dicht
nebeneinander stehende tingerförniige Bildungen, an einigen Stellen .\ufli;ni
audi
die
sind Falten, an deren
Muscularis
mucosae
und
243 kötszövet, a submucosa nyoma nek, a niuscularis rétegek
tak
lielyeken.
ilyen
nagy, 26
bl
áll,
liosszú
— 29
A
is
Bindegewebe, Submucosa teilnehmen, sogar die .Schichten der Muscularis sind an solchen
is
iiengeres
hosszú, 4'8
,"
részt vesz-
kissé behorpad-
,«
liáni
szép
széles sejtek-
melyeknek magja is igen nagy, 8'o ," s a sejtek alsó harmadában fekszik.
Hosszmetszetben
alakban
zeg-zugos
látjuk
lefutni a nyálkahártya bolyhait (a rajzon csak
két szárat
A
látni,
melyek szögben találkoznak). kötszövete között
sajátos réteg retikulált
srn
elég
állanak a nyiroksejtek.
KüHN-féle mirigyek
aránylag
A
nagyok
Liebers
srn
állanak egymás mellett Sejtjeik sokkal kiseb-
mint a bolyhoké,
bek,
11
-ItS
:>
hosszúak,
magjuk inkább gömböly, mint hosszúkás
feltn sok
mitozist találtam bennük.
19—48
mucosae vastagsága
laris
csak
váltakozik,
hosszirányú
niuscu-
/'
között
izomrostokból
Alatta gyenge kötszövet látható,
áll.
eingebuchtet.
Kern ebenfalls sehr
ihr
dem unteren
in
26- 29
A
im Zickzack verlaufen
man nur zwei
A
serosa
és
ilyen
liáni
Ecke
zu-
der Propria liegen ziemlich dicht die Lymphzel-
DrüSBU verhältnismässig
LiEBERKüHNSche
len.
gross und dicht beieinander. Ihre Zellen sind viel kleiner ihr
die
als
Kern
der
Zotten, 11
mehr rund
ist
als
— 13
,"
lang,
länglich.
Auf-
fallend viele Mitosen. Die Dicke der Muscu-
19—48
mucosae schwankt zwischen
laris
längsverlaufenden
liesteht
nur
aus
fasern.
Im
Querschnitte
und
hie
ist
webe
/',
Muskel-
schwaches
da
Bindege-
zu
liemerken.
Ringschicht der Muscustark
laris
i>.
entwickelt,
60-7-131-2
— Slo/'
breit.
//
Längsmuskelschicht 31 '5 ," breit. nur 11
—
Subserosa
ugyan-
ebenso
ca.
und Serosa breit. In
der
kz
Analgegend deckt mehr-
többréteg redket.
schichtiges Epithel die
vastagságú,
anális tájon
der Abbildung sieht
sammenlaufen). Im retikulierten Bindegewebe
subserosa
kb.
Im Längs-
liegend.
(in
vastag réteg alakjában
van meg.
breit,
/<
lang und
/<
Glieder, welche in der
hosszanti
izomzat csakll
gross, 8-5
Drittel
fej-
60-7— 131-2
Zylinderepithellang, 4'8
,"
schnitt sehen wir die Zotten der Schleimhaut
körkörös
niuscularis
izomzata erteljes
széles.
itt-ott
etwas
zellen sehr gross,
A
harántmetszetben.
lettség
;
A
Stellen
borítja a
Falten.
— LiEBEKKünN-féle mirigyek, ^ = serosa. izomréteg, = LiEBERKüHNSche Fig. 20. Längsschnitt aus dem vorderen Teile des Enddarmes von Emberiza calandra L. = Muscularis mucosae, híc = Ringmuskelschicht, »(/ = Längsmuskelschi<-ht, = Serosa. Diüsen, 20. rajz.
Hosszmetszet Emberiza calandra L. végbelének elüls részébl. muscularis mucosae, »íc =: körkörös izomrétes',
í»í
niiii
/^
= hosszanti
->
7^
I/ÍHÍ
s-
LENHossÉK-Sublimat, Heidenhain vas (Eisen-)Haematoxylin.
ErÖsen redukálva
—
Stark reduziert.
Alaudidae.
Alauda Harántmetszetben a végbél els és középs
srn
egymás mellett állanak a bolyhok, hosszú, vékony ujjalakban nyúlnak szakaszában
be a lumenbe.
A
oldalokou 15'7
/'
sek,
magjuk
hám sejtjei az hosszúak s 2'5— 3 « szélehengeres
hosszúkás.
A
pálczikaszegély
eristata L.
Am
Querschnitt
und mittleren einander
man im vorderen
sieht
Teil des Enddarines dicht neben-
stehende
Zotten,
dünnen
langen
Fingern gleich, ins Darmlumen hineinragen.
Die Zylinderepithelzellen sind an den Seiten 15'7
,"
laug und 2'5
—3
/^
breit,
ihr
Kern 31'
ist
L>44
nem
ers. A stroma tömött. A
iiiigynn
Liiîbuk-
KüHN-féle miriiiyek aránylag nag} ok s rojipaiit
sren
egymás
állanak
harántmetszetl)en
alig
niellott
hogy
úgy,
valamit
látni
a
tiila.j-
tlonképpeni stromából. Sejtjeik csak valamivel
kisebbek
bolyhok
a
hámsejtjeinél,
i;j'5
[>
magjuk gömböly. Alattuk a muscumucosae van. ^9 ,« vastag réteg alakjá-
Stäbchensaum
liinglicii.
Stroma
dicht.
gross und siehen ausserordentlich
nismässig
kaum
ten
sichtliar
vom
etwas
ner als die Zellen
laris
ihr
ist
der Zotten.
ban veszi körül a LiEöERKt'HN-féle mirigyeket,
Muscularis mucosae, LiEBERKi'HNSchen
55'S
iielyeken
Sok
ilyen
lielyiitt
a iiosszanti izomrostokból álló miiscu-
laris
/;
v;is'tag.
mucosae és a muscnlaris körkörös rétege
között kötszövetet lehet észrevenni, a
nyoma
mucosa
A
—8
7
//
helyen 73
szakítja
meg
,"
—
weiter
hinauf,
55'S
dick.
an
dick
zwischen
die
jedoch auch
siii
solchen
Stellen
Stollen
vielen
All
/'
;
sie
ist
kann
ihmii
zwischen der ans Längsmuskelfasern bestehen-
den Muscularis mucosae und der Hingschicht
vastag,
24
umgiiit
sub-
21)
kötszövet
itt-ott
A
a kötegeket.
szanti rétege csak
lang,
,"
vastagon van meg.
muscularis körkörös rétege igen ers, leg-
több
Stroma
l;!'ô
Avelche 29
Drüsen
zwei Di'iiseiischiäiichen geht
,"
(jiiersclniil-
rund. Darunter l)efindet sich die
két ilyen mirigyes között azonban feljebb terjed,
an
eigentlichen
Ihic Zeilen sind nur etwas klei-
ist.
Kern
kräftig.
•riisen verhält-
I
dicht nebeneinander, so dass
liosszúak.
is
sdir
nicht
iiNsche
Liiíbi'.hkí
muskularis hoszvastag.
/<
X
vég-
der
welches ist,
Bindegewebe wahrnehmen, Spur der Submucosa zu deuten
Muscularis 7
—8
als /<
Die Riugiiiuskelschicht
dick.
sehr stark, an den meisten Stellen 78
ist
hie
,".
rajzot) a nuiscularis
und da werden die Miiskelbiindel von Biiide-
körkörös és hosszanti izomzata csaknem egy-
gewelie uiiterlirochen. Längsmuskelsciiicht der
bél elüls részében
(1.
a
A
forma vastagságii. Serosa gyenge. tájon a bolyiiok
srn
függnek
mással, helyenként nagyobb
kloaka
össze
redk
egy-
keletkez-
nek, melyekbe a muscularis mucosae-n kívül
rétegek
álló
is
részének hámsejtjeiben sejt.
le
Az
anális tájon a
olyan
vonalban,
A végbél kloakális feltn sok a vándorredk már nem futnak
behatolnak.
Muscularis nur 24-
des
Enddarnies
fast
gleich
a
között
két
einander
zusaniiiieii,
grössere Falten,
in
In
s
der
oft mit-
stellenweise liilden sich
welche auch die ausserhall)
der Muscularis muco-
sae
stehenden
eindringen.
Schichten
den
In
thelzeilen der
Epi-
Kloakenge-
gend sind auffallend
viele
Im analen
Wanderzellen.
Teile verlaufen die Kalten
rétege
ersebb kötszöveti
réteg van
die
ist
schwach.
Kloakengegend hängen die Zotten
ket. Ezen a tájon
muscularis
Aliliildung)
Serosa
stark.
alacsonyabbak lesznek, többréteg lapos hám borítja
Im vorderen Teile
,".
die
Ringschicht und Längsschi(dit der Muscularis
ers zeg-zugos hanem mind-
inkább kiegyenesednek
29
(s.
nicht
mehr
so stark zick-
zackförmig, sondern wer-
sok véredény-
den
nyel.
immer gerader und
niedriger,
deckt
es
mehrschichtiges
diesem Teile
In
epithel.
zwischen den
ist
sie
Platten-
l)eiden
Schichten der Muscularis stärkere
eine
wel)ssclii(dit
Bindegemit
\ielen
Blutgefässen.
"il.
iaJ7..
= LiEBERKüHN-féle mirigyek, = hosszanti izcmréteg, = serosa.
Harántmctszet .Vlauda cristata L. végbelénck elüls részébl. uuisculaiis mucosae,
Fig. 21. Querschnitt ans
mm =
dem
me
=
körkörös izomróteg. ml
\oi(lercn Teile des
Muscularis mucosae, im-
nun
=
>
Enddaimes von Alauda
= RingmuskeUchicht,
/,
iitl
cristata L.
/,
=; LiEHERKüHNsche Drüsen,
= Liingsmuskelschicht,
BoüiN, Heidknh.ain vas lEisen-)Haematoxylin. Reichekt Obj.
5.
0<'.
2.
Kediikálva
n
—
r= Serosa.
Reduziert.
íi45
Alatt da ari'ciisis L.
A zeg-zugos vonalban metszete
caecális
a
nyabb mint a búbos pacsirtánál. A hengeres hámsejtek az
oldali
Die in
lialadóbolyhok liaránt-
tájon valamivel alacso-
részeken 19
hossziíak
,"
Zickzacklinie
am
sind
etwas niedriger als
der
Caecalgegend
bei
der
Haultenlerche.
Die Zylinderepithelzellen sind an den
magjuk hosszúkás 4'8 ,«. A LiEBERKüuN-féle miristroma elég tömött. A
lich,
gyek nagyok, gyakoriak, de nem állanak olyan
KfjHNSche
tömötten, mint elbbinél; sejtjeik 13'5
nicht so dicht wie bei
s
3'6
szélesek,
,'t
szúak,
sok
elég
A muscularis mucosae vastagsága 86'4 laris
/'
hosz-
IS'-")
és
,"
között változik. Utána rögtön a muscu-
körkörös izomzata következik 88
vastagságban.
nem
//
bennük.
találtam
mitozist
A
ilyen vastag.
elüls részen 7'2
/>
izomzat
hosszanti
A
— 40
/<
csak-
is
serosa a subserosával az
vastag.
A kloakában a
boly-
hok valami hat széles redvé olvadnak össze, melyeken többréteg lapos hámot találunk.
verlaufenden Zotten
in
(Querschnitt
19
laug und 3(i
f>
4'S
Stroma ziendich
/'.
Drüsen sehr
Zellen sind 18'5
läng-
Lihber-
dicht.
voriger Lerche
nüt
ihre
;
ziemlich vielen
mucosae zwischen 13'5
Darunter sofort die King-
dick.
/<
.Seiten
ist
häutig, aber sie stehen
lang
/?
Mitosen. Muscularis
und 36'4
Kern
ihr
breit,
,"
schicht der Muscularis
38—40/'. Längsmus-
kelschicht fast gleich stark. Serosa mit Sul)-
im Vorderteil 7'2
serosa
//.
In
der Kloake
sind die Zotten zu etwa sechs breiten Falten
zusammengeschmolzen,
mehr-
welchen
an
schichtiges Plattenepithel zu sehen
ist.
Motacillidae.
Anthus pratensis
A
redük
elég
A középs
le
zeg-zugos
részben alacsonyodnak
állanak olyan
srn
egyenl
egymástól
sürún,
futnak
távolságban
egymásután.
vonalban. s
már nem
A kloaká-
ban szélesebb tarajokká válnak, melyekben gyakran a muscularis mucosaeu kivül kötszövet, a submucosa található. A hengeres hámsejtek
a caecális
194
bolyhain
rész
/<
hosszúak, 31j n szélesek, magjuk /< hosszú. Kehelysejtek gyakoriak, a pálczikaszegély 5'5
gyenge.
A
stroma elég tömött.
A
Lieberkühn-
srn
egymás mellett, hosszúak, magjuk jó nagy, 6,", gömböly, mitosis sok van bennük. A muscularis mucosae megfekszi a Lieberkí nx-féle ndrigyeféle
mirigyek nagyok,
sejtjeik 13'5
ket,
it
vastagsága 11
/<
és "Jl'S
,"
között van.
L.
Die
ziemlich
verlaufen
Falten
dicht
in
gleicher Entfernung voneinander im Zickzack.
Im mittleren Teile werden
sie
niedriger und
stehen schon nicht mehr so dicht hintereinander. In der Kloake werden sie zu breiteren
Kämmen, linden
den
Bindegewebe,
ist.
Die Zylinderepithelzellen sind an
Zotten
36
welchen ausser der Muscularis die Submucosa zu
in
mucosae
Caecalgegend 194
der
//
lang,
5'5
lang. Becherzellen Kern // Stäbchensaum schwach. Stroma ziemlich dicht. LiEBERKüHNSche Drüsen gross, dicht beieinander, Zellen 13'5 /( lang, ihr Kern breit.
!'-
häutig.
6
gross,
/'
rund,
viele
mucosae
liegt
ilen
an, ihre
Dicke
ist
Muscularis
Mitosen.
Drüsen und 21"8 /'.
LiEBERKiHNSchen
zwischen
11
Utána a muscularis körkörös rétege következik 29 ," vastagságban. A hosszanti réteg
Darunter die Bingschicht der Muscularis 29 ," dick. Längsmuskelschicht etwas schwächer,
valamivel gyengébb 20'8
20'8 !'
Helyenként
a
muscularis
,".
Serosa két
gyenge.
rétege
közé
sich zwischen cularis
kában igen ers körkörös izomréteg van
In
keilt
den lieiden Schichten der Mus-
muskelschicht ausgebildet.
fejldve.
j\[otacilla
srn
egymás mellett álló bolyhok. melyek gyakran hegyesebb élben végzdnek. Elég
Stellenweise
Bindegewebe mit Blutgefässen ein. der Kloake ist eine sehr starke Ring-
kötszövet ékeldik be véredényekkel. A kloaki-
schwach.
Serosa
A középs
részben
alacsonyabbak
s
inkább
flava L.
Ziemlich dicht nebeneinander stehende Zotten,
welche
enden.
In
öfters
der
in
einer
mittleren
spitzen
Gegend
Kante
sind
sie
246 bunkósak.
hogy
A kloakában hám
ugyanilyenek,
hengeres
itt
helyett
Kloake sind
hám fedi ket. A hámsejtek nagysága részben 23 /< hosszban, 4'8 ," középs a szélességben, magjuk 72 ,", inkább gömböly, lapos
hosszúkás,
mint
pálczikaszegély gyenge.
A
a
gyakoriak,
kehelysejtek
stroma nem nagyon
A LiEBEKKüHN-féle mirigyek nagyok, sren állanak egymás mellett 185
tömött.
elég
,"
nagyságú
mucosae gyenge, 17
A
ban.
Alattuk
sejtekkel.
,"
a
vastag
muscularis
réteg alakjá-
muscularis körkörös rétege 24
vastag.
it
Utána erteljesebb kötszövet, melyben
und
niedriger
csak-
többréteg
szige-
nur
der
In
des Zylin-
statt
derepithels deckt sie mehrschichtiges Plattenepithel.
Teile
Grösse der Epithelzellen im mittleren
23
lang, 4'8
//
Stäbchensaum
Hecherzellen
Stroma
schwach.
dicht nebeneinander mit
Darunter
schwacher 17
die
13'-")
,",
sehr
zieiidich
" grossen Zel-
mucosae
Muscularis
ilicker Scliicht.
,"
7'2
häufig.
nicht
Drüsen gross,
dicht. LiEBEKKüHNSche
len.
Kern
breit,
,"
eher rund als länglich.
in
Kingmuskel-
Darauf stärkeres Biudegcwelje, welchem die Muskelbiindel der Lüngsvon schicht in Form
schicht 24 in
tek alakjában láthatók
/'.
a muscularis hosszanti
rétegének
keulenförmig.
eiier
sie elienso,
r/y
Inseln
//<^
r fliesem
kötegei.
In auftreten. nBindege\vel)e I
1
Ebben a kötszövetben
sind ausserdem meiirere
azonkívül több véredény
Blutgefässe
látható. Sei'osa gyenge.
.Serosa schwach. In der
A kloakában
Kloake sind
az izom-
sichtbar.
die
Mus-
rétegeket már nem lehet
kelschichten nicht mehr
annyira
so
szétválasztani,
itt
össze-vissza
a
haránt- és
mennek
gut
auseinanderzu-
halten, hier bilden die (^uer-
körkörös
und
Kingmus-
izmok hatalmas izom-
keln durcheinander eine
réteg alakjában.
starke Muskelschicht.
- rn in
-ine
mi
-
22.
r.ijz.
Harántmetszet Motacilla flava muscularis mucosae,
Fig.
Quersohnitt aus
-22.
sen,
mm —
dem
L.
me
=
LiKBERKünN-féle mirigyek, »n» végbelének középs részébl. /. hosszanti izomrctejLc. körkörös izomréteg, ml
mittleren Teile des
Musculari.s mucosae,
BouiN,
=
=
=
Enddarmes von Motacilla
mr = Ringmuskelschicht, mi — Weigert Haem. Reichert Obj.
flava L.
/,
= LiEüEUKüHNsche Drü-
IMindel der Liingsmuskelschicht.
'i,
Oc.
"l.
Paridae.
Parin Parus
A
végbél kezdetén, keresztmetszetben
itt is
e.
palustris
zeg-zugos
L
lm Anfangsteile des Enddarmes
ujj-
alakúbolyhokat látunk meglehetsen egyenletesen eloszolva, hosszmetszetben
a
gleichförmig
verteilt,
an Längssclinitten kann
man auch
felé folyvást szélesbednek, elveszítik ujjalakú
fen der Zotten beobachten,
Els
középs részükön eg\réteg hengeres hám borítja ket pálczikaszegélylyel, a
hám, szélein
végs
mely sok
sajátos
és
hártyába.
részen pedig többréteg
helyütt
A
mélyen
hámsejtek
benyúlik a a
bolyhok
mérve 14'58/í hosszúak, 486," szélesek.
man
im Querschnitt fingerförnuge Zotten ziendich
vonalakban mennek ezek a bolyhok, a vége formájukat.
sieht
werden
hier
sie
das
immer
zickzackförmige Verlau-
gegen das Ende
breiter,
verlieren
ihre
fingerförnuge Gestalt. Im Vorder- und Mittelteile
deckt
sie
einschichtiges Zylinderepithel
mit Stäbchensaum, im Endteile mehrscliichti-
ges Epithel, welches in
an
die Propria hineingeht.
vielen Stellen
Die
tief
Epithelzellen
247
A tunica propria meglehetsen laza összeretikulált kötszövet több hajszál-
edénynyel.
gyeket
14o8
Itt
boholy
két
találjuk a LiEBERKt)HN-féle miri-
fekszenek
között
den
//
Bindewebe
egy sorban,
welche
zwei Zotten
A
Kehelysejtjeik gyakoriak a
mirigyek
LiEBERKüHN-féle
mirigyekben. találjuk
alatt
Zotten, 12'5
a
A
alkot.
14'ò
megint vékonyabb,
kleiner
zwischen die
als
an
Becherzellen
/'.
;
Länge
die
der
den Zotten
Längsmuskelfasern,
mit
in
/<
der Breite.
Darunter die
Ringmuskelschicht, welche eine stärkere,
A küls részen
,".
etwas
ist
ich nur 9'72
izomrétege
hosszirányú
muscularis
Reihe liegen
ziemlich schmal, an den meisten Stellen mass
vastag réteget
,"
regelmässig
in einer
Muscularis mucosae
körkörös izomzata, mely
kb. 21 "87
fejlett,
(apillargefässen
und LiEBERKiHNSchen Drüsen häufig. Knapp unter den LiEBERKüBNSchen Drüsen linden wir die
meglehetsen keskeny, legtöbb helyen csak 9"72 /!-t mértem szélességben. Alatta követ-
ersebben
gewöhnlich
Zellen
ihrer
muscularis mucosae-t hosszirányú izomzatával,
kezik a muscularis
gemessen
Zotten
breit.
mehreren
mit
hokon, 1215
bolyhokon és a LiEBERKüHN-féle
der
//
Hier finden wir die LiEBKRKOHNSchen Drüsen,
sejtjeik hossza valamivel kisebb, mint a boly,".
Seiten
lang, 4-86
Tunica propria ziemlich lose zusammengefügtes retikuliertes
melyek rendesen szabályosan két-
is,
an
sind
állítású
2187
Schicht
/<
ca.
Längsmuskelschicht
bildet.
imii = ^ serosa. Fig. 23. Querschnitt aus dem vorderen Teile des Enddarm"s von Parus palustris L. L = LiEBERKüHNSche = Ser- sa. Drüsen, mm = Muscularis mucosae, mc = Ringmuskelschioht, ml = Längsmuskelschicht, Zenker, Apathy JA. Haemateiu, Reichert übj. Uc. Valamivel redukálva. — Etwas reduziert. 2.3.
rajz.
Harántmefszet Parus pahistrus L. végbelének elüls muscularis mucosie.
mc
=
körkörös izomréteg,
iíü
részébl. L
=
=
LiEBERKüHN-féle mirigy,
hosszanti izomréteg,
s
s'
5,
alig
ezeket
találjuk
így
észrevehet a
serosa
a
rétegeket
van.
végbél
középs szakaszában. A végs szakaszban, a
ott,
hol
a
többréteg
hámot
találjuk,
muscularis körkörös rétege roppant
624
—650
/'
réteg hám laris
vastag,
van.
kívülrl
Itt-ott látni
hosszirányú rétegét
is.
ers
szintén
még Az
a kb.
több-
a muscu-
anális nyílás
2.
wiederum dünner, 14'5 eine
schwache,
sehr
Am
/'.
äusseren Teile
kaum
wahrnehmbare
Serosa. So finden wir diese Schichten im mittle-
ren Teile. Im Endteile, dort, tige Epithel
ist,
sehr stark, ca. falls
wo
das mehrschich-
finden wir die Ringmuskelschicht
624-650
/'.,
von aussen eben-
mehrschichtiges Epithel. Hie und da sieht
man noch
die Längsschicht der Muscularis.
die Analöffnung
csíkolt izomrostokból.
Sphyncter mit quergestreifter Muskulatur.
ist
ein
stark
Um
ausgebildeter
körül hatalmasan fejlett sphyncter van haránt-
•248
Timelidae.
T
r
o
\iioilhiiru
A redk
srn
le
zeg- zugos
éles
egymás
letben egy kis
zeg-zugos
vonalban
bemélyedés
,"
magjuk
szélesek,
7
,"
hosszú.
man
darm
setzen
ohne
sich
weg
sehr
Im Querschnitt sieht man diese
hinein.
tief
A
sind
des
7
-19'4
17
propria
Drüseu
LiEBERKüHNSche
hineinragen.
einschichtigen
hoch. 4'8
,"
Tunica
lang.
,"
Darm
den
in
Zylinderzellen
nem nagyon tömött. A LikberKi HN-féle mirigyek nem nagyok s srn állanak egymás mellett ugyanolyan magas sejtekkel, mint a redk hámjában. Egy helyütt
/(
breit.
Kern
sehr
diciit.
gross,
dicht
nicht
nebeneinander stehend, mit ebenso hohen Zellen wie
der
das Epithel
Falten.
Stelle fand
mucosae között hatalmas egyszer nyiroktüszt találtam 97 nagyságban.
schen
Muscularis mucosae einen 97
A
fachen Lymphfollikel.
és a muscularis
,'t
LiKBERKüHN-féle mirigyek alatt következik a
között van. A körkörös izoinréteg
helyenként azonban
~)'r^
réteg igen jól látható
/'.
A
243«
ich
/(
ihre
hosszanti izom-
der Tunica
Dicke
schicht
24'3
folgt
ist ,",
7
nur
,"
und
— 11
,".
stellenweise
sehr
gut
Ringmuskelaber
öfj'S
büudel. Serosa und Subserosa ca. 4'8
grösserer
oder
//.
wahrnehndjar
in
Form
u.n-
Muscularis mucosae,
4'8
vastag.
der
grossen, ein-
Unter den Lieberkí
die
Längsmuskelschicht
kisebb-nagyobb izom-
propria zwi-
den LiEBERKlHNSchen Drüsen
schen Drüsen
vastag,
in
einer
.\n
kötegek alakjában. Serosa a subserosával kb. /!
Die
Epithels
nicht
-(>
a tunica propriában a Lieberkí nx-féle mirigyek
— 11
I'bergang
den Dünn-
in
Falten in Form eines dickeren Fingers nicht
tunica propria
muscularis mucosae, vastagsága csak 7
dem Kanien-
eine kleine Vertiefung. Diese
Caecal-Insertion
üljcr die
vastagabb
scharfer Zickzack-
in
dicht hintereinander, unter
Zickzackfalten
a
formában látjuk ezeket a redöket a bélbe nem nagyon mélyen benyúlni. Az egyréteg hám hengeres sejtjei 17 19'4 /( magasak, 6
L
winkel sieht
ujj
4 H
i;.
Die Falten verlaufen
Ezek a nélkül
n
linie
folytatódnak
Harántmetszetben
11
i
futnak
látható.
redk minden átmenet
t
trai/lodi/tcH
niögött, az élek alatti szög-
caecák insertiojának helyén túl a vékonybélbe.
y
Ü' 1 (I (1
kleinerer
Miiskel,".
Sylviidae.
Sy
V
1
i
i
n a e.
Calamodus scliocnohaenus L
A
nyálkahártya
szetben
végs
24.
r:iiz.
kiemelkedések harántmet-
ujjalakúak rész felé
s
aránylag
szélesednek,
Harántmetszet
Die Schleimiiaut-Erheiiungen sind im
a
scliiiiit
bunkóalakúak.
CaUmodus schoenobaenus r
Fig. 24. Querschnitt »us
rövidek,
=
véredény,
l,
kurz,
határ a többréteg liám l.iEBERKüHN-féle mirigy.
L. véj^belóböl,
=
dem Eaddarme von Calami idus schoenobaenus
Epithel. ( =Epithel. r
=
Blutgefäss,
L
=
(^>iier-
und verhältnismässig gei;en den Endteil werden sie breiter. lingerförmig
felé.
c
=
hám,
L. Grenze gegen das mehrschichtige LiESEKKüHNsche Drüsen.
Zenker, Heidenhain vas (Eisen-)riaematoxylin-Eosin. Reichert Obj.
5,
Oc. 2.
249
Egyréteg hengeres hámja alacsonyabb, 11 ," hosszú, 48 /' széles sejtekbl áll, magjuk gömbölyded. A stroma meglehetsen tömött
A
nagyok
LiEBEEKüHN-féle mirigyek
A
vel rövidebb sejtekbl állanak.
anyagom nem
keulenförmig.
nem
lévén legjobban fixálva,
am
nicht
vonalban
zeg-zugos
futnak
le
redk
besten
Von den
ich,
da mein Material
war, nicht berichten.
fixiert
die Falten der
Zickzacldinien
gleich von der Caeca-Insertion an verlaufen.
mindjárt a vakbelek beszájadzásától kezdve.
Harántmetszetben a
Stroma
niedriger.
kann
lm Längsschnitt sieht man Mucosa in ziemlich scharfen
Hosszmetszetben a uiurosa redi megleheéles
breiten
,"
ist.
trociiüus (L.)
l'liilUoi^copiis
tsen
etwas
sind
anderen .Schichten
írhatok.
rundlich
LiEBERKüHNSche Drüsen gross,
ziemlich dicht. ihre Zellen
többi rétegrl,
4'8
langen.
//
Kern
deren
Zellen,
valami-
s
Einschichtiges Epithel besteht
niedrigen 11
aus
Im Querschnitt
ujjalakiiak, néhol
nem nyúlnak nagyon mélyen lumenbe. A hengeres hám sejtjei a redk
sind die Falten fingerförmig,
mellékdudorral,
an einigen Stellen
a
sie
rasen
sehr
nicht
einem
mit
Nebenhöcker,
Lumen. Die
ins
tief
L
->:
--mm
^íiMíí&í ^'^'S^^ ;
mi L. végbelének
25. rajz. Harántnietszet Pliylloscopus trocliilus
gyelí hos.sz
haráutmetszetben, ;»»*
és
=
középs részébl. L
nniscularis murof-ae,
luc
=
=
LiEBBRKüHN-féle
körlíöros iznmréteg, ml
=
miri-
liosszanti
izomréteg. (Querschnitt aus
Fig. 25.
Drüsen
KtlHNSche
dem
mittleren
Längs- und
in
Enddarmes von Phylloscopus
Teile des
t,)üersohnitt.
ìhììi
=
Muskularis
mucosae,
nie
L. 7,
trocliiius
=
=
Lieekr-
Riugmuskelsehicht,
//;/
=
Liin gsmuslcelschiclit.
LENHoasÉK-Sublimat, Heidenhain vas (Eisen-) Haematoxylin. Iíeichert Obj.
szélein lij'ô
/<
hosszúak, 6
,"
szélesek,
juk inkább gömböly, mint hosszúkás. czikaszegély jól látható.
A
igen laza, a nyiroksejtek
benne.
A
mag-
A
pál-
stroma kötszövete
nem
állanak
srn
LiEBERKüHN-féle mirigyek magasságá-
ban ritkán találhatók egyszer nyiroktüszk.
A
LiEBEBKüHN-féle
luirigvck
nagyok
s
srn
állanak egymás mellett, sejtjeik csak valami-
kisebbek
vel
hosszúak, fekszik,
redk
a
magjuk
mitozis.
itt-ott
redk hámjában féle
mirigyekben
is
hámsejtjeinél
pontosan
17
'•
küls szélükön
Kehelysejtek
már a
igen ritkák, a Lieberkühn-
nem
igen
észlelteuì
ket.
Mindjárt a LuîBERKïHN-féle mirigyek alatt van
a
niuscularis
mucosae gyenge, hosszirányú
Aquila XIX.
Oc.
5,
2.
Zylinderepithelzellen sind au deu Seiten der
Falten 19 5 /' lang, 6 // breit, ihr Kern ist mehr rund als länglich. Stäbchensaum gut sichtbar. Bindegewebe des Stromas sehr lokker,
Lymphzellen liegen nicht
Höhe der
Lieberki UNScheu
dicht.
Iji
der
Drüsen finden sich
selten einfache Lymphfollikel. LiEBERKüHNSche
Drüsen
gross,
dicht
ihre Zellen sind
nebeneinander stehend,
nur
etwas
kleiner
als
die
Kern liegt gleich massig am äusseren Saume, hie und der Falten, sie sind 17
lang, ihr
schon im Epithel
Becherzellen
da Mitosen. der Falten
,"
sehr
scheu Drüsen
selten,
in
den LieberkChn-
noch weniger zu beobachten.
Gleich unter den LiEBERKüHNSchen Drüsen 32
ist
250 alakjában,
izonirétesí
helyütt
körkörös
niuscnlaris
13
17
A
váltakozik.
között
,"
a
—8
//
vastag. Serosa
A
alig látható.
van
A végbél végs
véredénynyel.
töl)b
redk láthatók, melyeken többréteg hám van.
Darunter die Ringschicht der Muscularis,
—8
schwach, nur 7 Muscularis
sza-
kaum
Serosa
,".
r d
i
n a
man
findft
welchen
öfters stärkere, verästelnde Falten, an
mehrschichtiges Plattenepithel
u
wahr-
Bindegewebe mit
stellenweise
ist
mehreren Blutgefässen. Im Endteile
lapos
T
—
uchmiiar. Zwischen den beiden Schichten der
szerteszét ágazó
kaszában gyakran crscbl),
11
ihre Dicke 18 —17,". Längsmuskelschicht sehr
ninscu-
két rétege között helyenként kötszövet
laris
einer schwa-
Mnskelschicht
dick, an vielen Stellen ai^er noch dün-
,'<
ner.
niuscularis hosszanti rétege igen gyenge, csak
7
Form
in
chen, längsverlaiifenden
foglal helyet,
i/.omzata
— 17
mncosae
die Muscularis
sok
vastag,
,«
még vékonyabb. Utána
azonban
vastagsága
— 17
11
ist.
e.
Ttirdns mrrula
Roppant
haladó
vonalban
egymás
sriin
mögött
bolyhokat
Sehr dicht hintereinander
zeg-zug
találunk
a fels részen
,"
mig a bázis
felé az
A
hámsejtek
hengeres
24
— 29
s
bolyhok
a 6
—7
közel
A végbél középs szakaszában
hengeres
hámsejteket
sokkal
/<
A ,'/
darmes fand
a
Kern 7
,".
,"
hoch und 3"6
Muscularis
— 48 — 24'3 ,"
breit.
mucosae 19'4
Bindegewebe
dick, darunter
/(
worauf
sichtbar,
die starke Muskulatur der
Längsschicht 135-8- 157-9
majd a körkörös
látható,
,".
ich die Zylinderepithelzellen viel
kleiner, nur 13'5
kisebbeknek,
vastag, alatta kötszövet
/'
gy-
izomréteg hatalmas
24-30
die
Zylinder-
den Seiten der Zotten 24 29,« hoch, ()— 7 ,« breit. LiBBERKüHNSche Drüsen gross, nahe zueinander in einer Linie, ihre Zellen 13'5. Im mittleren Teile des End-
—
,".
gegen
epithelzellen an
magasaknak s 3'6 48 ," széleseknek találtam, magjuk 7/< hosszú. A muscu24'3 laris mucosae 194 csak 18'ö
der
an einer
ist:
135-8,
letzteres
ich
Basis an den Seiten nur
egy-
hosszúak.
fand
Stelle
,".
sejtjeik 13'5
mehrschichtiges Epithel
])reitcs,
oldalain
szélesek.
//
LiEBERKf)HN-féle mirigyek nagyok,
máshoz egy sorban fekszenek,
30
in
Kloake jenseits der Bursa Fabririi von der Form von Morchelschwämmen, an welchen
találtam,
oldalakon csak 24
magasak
/'.
vastagnak
Zickzacklinie
verlaufende Zotten. Diese Zotten sind
itten.
Ezek a bolyhok a kloakábau a Bursa Fabricii tájon túl kucsmagombaszer alakot mutatnak, melyeken széles rétegzett hám van, egy helyütt 135'8
in
- -
—
ni
m
dick
Darunter
folgt.
Bindegewebe
mit
vielen
und da
rje következik 135"8 1579 ," vastagon. Ezután _^
Blutgefässen,
kötszövet következik sok
liündel der Kiugschicht zu
még
sehen. Äussere Längsmus-
véredénynyel,
néhány
körkörös
A küls
köteggel. szanti
izomréteg
kifejlett,
,"-
látni jól,
kelschicht gut ausgebildet,
hosz-
besonders an Längsschnit-
is
'"'ten gut wahrnehmbar 80,".
'
jól
* Serosa schwach.
valami
vastag. Serosa gyenge.
Hosszmetszet Turdiis morula 3—5 napos muscularis mucosae, wr KüHN-féle mirigy, mm
'26.
rajz.
—
tìólca
=
=
Epithel,
L
=
aus
dem
mittleren
LiEBERKünNsche Drüsen, gefäss,
ml
s
Teile des
mm =
véf^belének
középs részébl,
körkörös iziimréte^.
réteg,
Fig. 26. Liingsschitt r.
auch noch ein Mnskcl-
izom-
különösen hossz-
metszetben
80
itt-ott
ist
hie
/
c
= véreflény,
—
— Likber= hosszanti izom-
hám,
/i//
/.
:^ serosa.
Enddarmes
einer
Muscularis mucosae,
= Längsmuski'Iscliicht, — s
o
-
5
mc
Tage
alten
Turdus merula
= Ringmiiskelschicht,
Serosa.
BooiN, Ukiuenhain va» lEisen Ilaematoxylin-Eosin. Keiciiert Obj.
:!,
Oc.
2.
r
!..
= Blut-
251 Saxicola oenaniìte L.
Feltn
magas, vékony bolyhokkal, melyek
srüu
elég
A kloakában
vékonyak ezek
szélesebb tarajokká
Zotten lang und dünn. In der Kloake werden
válnak, melyeken vastag réteg gyanánt talá-
zu breiteren
sie
A hámsejtek
többréteg lapos hámot.
lunk
wel-
che ziemlich dicht nebeneinander stehen, besonders in der Caecaigegend sind diese
a caecális részen hosszúak és a bolyhok.
Mit auffallend liolien dünnen Zotten,
állanak egymás mellett, különösen
Kämmen, au welchen
wir
in
breiter Schicht mehrschichtiges Plattenepithel
- )7i III
inr
— 27 rajz. Haràntmetszet
Saxicola
haráulmetszete, tum
=
oeiiantlie
L.
végbelének
muscularis mucosae, nie
=
Querschnitt aus der Caecaigegend des Enddarmes
Fig. 27.
Drüsen im Querschnitt,
mm =
Muscularis mucosae,
»i-
LENHOSsÉK-Sublimat, Apathy IA. Haemalein. Reichert Obj.
hossza 18 hosszú.
,",
szélessége 4'8
/',
magjuk fr8
Kehelysejtek gyakoriak
A
szegély jól látható.
sáv alakjában látható.
gyek
felé
;
stroma csak
A
/'-
a pálczika-
keskeny
LiEBERKüHN-féle miri-
szélesedik, elég tömött.
A
Lieber-
KüHN-féle mirigyek kisebbek s elég közel álla-
egymáshoz.
nak
mitozis gyakori.
vastag.
,"
Sejtjeik
A mus-
mucosae 9'7
cularis
17
A
kb.
tagságú.
—
hossza
135
/<,
L
von Saxicola
= =
=
L
Länge der
tinden.
Kern 6'8 Stäbcheusaum gut [J.,
;j.
=
LTEBERKüHNsche
Längsmuskelschiclit.
—
Oc. 2. Valamivel redukálva.
5,
mirigyek
hosszanti izomréte«'.
oenanthe L.
Ringmuskelschicht, wl
4"S
LiEBBRKüHN-féle
Etwas
E])ithelzellen
18
reduziert.
p.,
Breite
lang. Becherzellen häutig.
sichtbar. Stroma nur als schmaler Streifen sichtbar, gegen die Lieber-
KüHNSchen Drüsen breiter werdend, dicht. LiEBERKüHNSche
Drüsen
ziemlich
kleiner, ziemlich
nahe nebeneinander, ihre Zellen sind 13"ö lang,
9'7
Mitosen
— 17
[J.
dick.
kör-
Muscularis
iiäutig.
[j.
mucosae
Ringmuskelschicht gut aus[)..
Längsmuskelschicht
fej-
sehr dünn, nur stellenweise dicker. Gegen die
24—25 fi vasA hosszanti
niuskelschicht viel stär-
körös izomréteg jól lett
caecális tájából.
körkörös izomréteg', ml
nii
Kloake
^vird die
King-
izomréteg igen vékony,
ker,
csak helyenként vasta-
Läugsschicht der Mus-
gabb.
A
kloaka
felé
a
cularis wird dicker, vor-
körkörös izomréteg sokkalta
erösebb
lesz
s
a muscularis hosszanti 28. rajz.
a.
herige
63
19'4
Muscularis mu-
|J..
|J.,
letztere
cosae ändert sich nicht
Többréteg lapos hám Saxicola oenanthe
Fig. 28. Mehrschichtiges Plattenepithel aus dor
U.
auch die äussere
technika mint a 27. rajznál. Valamivel redukálva.
L. kloakájából.
Kloake von Saxicola oenanthe L. Technik wie bei Fig. 27. Etwas reduziert.
—
32*
252 rétege
19-4
A
megvastagszik, elbbi
is
tìo
,",
nem
igen
der
véredénvekkel. Az anális
mucosae.
a
Itt
KüHN-féle mirigyek hiányzanak.
hatalmas
melyet rétegzett hám
liorit
Platlenepilhel
a
bolyhok:
kloakában
alakú j)apillákat alkotnak.
welches vom geschichteten
sejtek Jiosszúak,
rn1ielrii
Anssen-
lipithel der
L.
Ziemlich
stehende
hintereinander
dicht
verschiedensten Formen vom l'apillcu
A hengeres hám-
Zylinderepiilielzellen
pál-
dünn
lang,
liildeii.
mit
gut
sichtbarem Stäbchensaum, Höhe 17 ,", Breite 3 4'8 ,", Kern 6 ," lang. Becherzellen im
magasságuk 17 /'.szélességük magjuk (> // hosszú. Kehelysejtek
,".,
IvUîbbr-
Propria
(b'r
niedrigere Zotten, welche in der Khiake die
különféle
czikaszegélylyel,
3— 4-8
propria,
tläche liedeckt wird
haladó ala-
vékonyak, jól látható
unterscheidcMi. mtdirs(dii(ditigfn
I'ulcr
t'rlden.
Hlut-
nnt
eine Muscu-
ist
eine starke Muskelsciiiclit, dann Bindegewebe,
alatt
kötszövet,
a felszínen.
srn egymásután
Meglehetsen
dem
Tunica
die
KüHNSche Drüsen
Pratincnia
csonyabb
Sub
der
Bindegewebe
ist
der .\nalgegend
In
Hier finden wir unter
Liiíbkk-
A propria
azután
izomréteg van,
Spuren
ihr,
mucosae nicht mehr zu
laris
többréteg lapos
a tunica propriát találjuk.
alatt
Muscularis
gefässen.
már nem különböztethet meg
nyílás tájékán
muscularis
hám
is
unter
man
sieht
mucosa. Auch zwischen (hm beiden Scdiichteu
változik,
kötszövet látható alatta, subnnicosa nyoma látható, kötszövet van a két muscuréteg között
Stellen
maiiclicn
Hindegewelic
//
muscularis mucosae
néhol
laris
an
besonders,
utóbbi
ganz
den
a
Zottenepithel,
A
LiKBKRKiHNSchen Drüsen häufig. Stroma dicht.
stroma tömött. LinBURKüHN-féle mirigyek nagyok,
LuiBKUKiiHNSche Drüsen gross, dicht nebenein-
srn
ander,
a
hámjában,
bolyhok
egymás
pedig
különösen
mirigyekben
LiKBEKKüHN-féle
gyakoriak.
mellett, sejtjeik 11
/(
átlagos
13'5," nagyságúak. A muscularis mucosae í)"7 vastag. A körkörös izomréteg legtöbb helyen
19'4 11
/!
Egy
helyütt
a
mucosában,
11
mucosae
/'
im
Längsmuskelschicht
194
p.,
Subserosa
(j..
und Serosa gut sichtbar. An einer Stelle fand
a
ich
der Mucosa, in der Schicht der Liebkk-
in
Kt
egyszer
einfachen
3 15
3r5
Drüsen
HNSchen
mirigyek
,"
Ring-
dick.
— 13'5
II
egy
nyiroktüszöt találtam
Durchschidtt.
*J'7— 13'5
LiEBERKïHN-féle
rétegében
in
al)er
muskelschicht an den meisten Stellen
között van. Subserosa és serosa
látható.
jól
Zellen
ihre
Muscularis
míg a hosszanti izomréteg
vastag,
,"
13%5
Ijesonders
|J.
einen
Lymphfollikid
gross.
nagyságban. +
Die einzelnen Schichten
Az egyes rétegek a különböz fajoknál különbözképpen viselkednek.
verhalten
mucosae a
a muscularis dik, a
felé
küls
réteg pedig
~nyt
—m w,r
hosszanti
in
.
inkább ers-
-
bödik, mint az alábbi táb-
-ml
nitt
=
iiyiroktüszö,
mm =
L.
végbelénelc elüls
'2fl.
Drüsen
und
muskelschicht
äussere Längsschicht
die liin-
gegen dicker, wie das die nachstehende Talielle
=
részébl. /. körköiös mucosae, me
iniiseuíaiis
izomréteg, Fig.
all-
zeigt.
Haràntmetszet Pratincola nibetia
harántmetsnete,
Im
Ä
lázat mutatja. 29. rajz.
den Ar-
Endteil schmäler,die Hing-
keskenye-
körkörös izomréteg,
valamint a
h bei
gemeinen wird die Muscularis mucosae gegen den
Általában mondható, hogy
hátsórész
sie
verschieden.
ten
.s
=
LikberkOhn
féle
mirigyek
=
hosszanti
izomrétog, ml
^^ serosa.
—
LiEUBRKüuNsclie Querschiiiit aus (lem vorderen 'Peile des Euddarmes von l'iatiiicola nibetra L. /. Kingmuskelschicht, ml Miisi-iilaris mucosae, me Lymphl'ollikel, im (inerschnitt, ));// -- Ser sa. Liingsmiiskelscliiclit,
=
=
mm ^
,v
,\i'A'inv-Siib'imat,
AriTiiï lA.
Ilai^niatein.
Reiciibiit Obj.
Ti,
De.
2.
=
253 I. 1.
Táhiáxiit a rétegek vastagságáról
a végbélbeii iiiikroiiukbaii.
Tabelle über die Mächtigkeit der Scbicliteu des Enddaniies in Mikronén.
.Species
254 Táblázat a hengeres háiiisejtek nai^jsáffáról a Tégbél
II.
)M>lyliaiii
és a LielM-rkiilin-féle
mirifî.vekben niikronokban. TT.
Tabelle
filter
Grösse des Zylinderepitliels der Zollen und LieberkiihuKclien Drüsen
«li«!
des Enddarnies in Mikronén. A
biilyliulí
hcngerf.s
hámja
A
ZylinJcrcpilhel der Zotten
Lieberkühii-lclc
g>'ek sejtjeinek
iniri-
magas-
sága
Lanis argentatus
iiiichacliellesi
Bruch.
.
szélesség
26
.•i-31-5
5-2
9-2
(;
2-6-5
7-8-9
Í21
-23-6
2-6
2;i
e-26-3 3-9— 5-2
Lanis ridibundus L Vanellus vanelliis
(L.)
.
.
.
.
.
.
Machetes pugnax L
L
Totiinus calidris
3
.....
Gallinula chlorojms L.
Höhe der
.
Breite
-3-9
18-4—21 fél
6-5-7-8
akkorák
13-15-7
5-2
7-8
19-7
4-8
6—7
lU-9
valamivel kisebbek
3-6
31 r,-Hd-i
7-8
9-2
24-:
3-6- 4-8
6-8
13-5
Dendrocopus major L
4-8
8-5
13-5
Hirundo rustica
G-7
6—7
4-8
6
4-8
6—7
48
6-7
Columba domestica L Jynx
L
torquilla
Muscicapa
\j
atricapilla
Passer domesticus Passer montanus
L
(L.)
(L.)
Cannabina cannabina
— 11
et\\'as
Ì
......
kleiner
- 17
ugyan olyanok ebenso
19-4
7
4-5
3-64
(I^.)
'
7-8
,')-2
.
r-
halbe Grösse
2-4
.
lirii-
Keni-T-riiiiìL-
n
Fulica atra L.
der
Zellen
mag hossza Lieberkühnschen
magassága Höhe
3-6
4-8 - 5-5
11—13-5
Serinus serinus (L.)
2-4— 3-6
4-8
valamivel kisebbek
Spermestes nana
2-4— 3-6
4-8
lü-9
4-8
8-5
11—13
Carduelis carduelis
(I^.)
Pueii
Emberiza calandra L
-29
Alauda eristata L
2
etwas kleiner
5-3
13-5
3-6
4-8
13-5
3-(;
5-5
13-5
L
4-8
7-2
13-5
Parus palustris L
4-8
L pratensis L
Alauda arvensis Autluis
Motacilla flava
Anortiiura troglodytes
L
(Jalamodus schoenobaenus
Phylloscopus
trociiiius
-19-4
L
L -29
Turdus merula L
1215 ugyan olyanok
4'8— 6
ebenso
4-8
valamivel kisebbek
6
17
6—7
13-5
etwas kleiner
Saxicola oeuanthe
L
4-8
6-8
13-5
Pratincola rubetra
L
3-4-8
G
11
Alauda
cristata.
Alauda arvensis, Phylloscojm.s
ti-ocliilus
és
Turdiis ineniláiiál
a
iniirésok
a
lìolyliok
oldalain, a többieknél a csi'icsokon történtek.
Bei Alauda cristata. Alauda arvensis, Phylloscopus trocliilus und Tindus menila sind die Messungen an den Seiten der Zotten, bei den übrigen an der Spitze bewerkstelligt worden.
255 A végbél hengeres hámja.
A redket, legnagyobb
hám
hengeres
boljhokat
illetleg
részében
mint
Das Zylinderepithel des Enddarmes. Die Falten
végbél
a
egyréteg
láttuk
borítja, mely leterjed a Libber-
KCHx-féle mirigyekbe
A hámsejtek
foglalkozni.
általában
változatos,
alakot
mutatnak
sejtek,
melyek
(I.
einschichtigen in die
mit
hinunterreicht,
diesem Zylinderepithel wollen wir uns etwas
igen
alakja
Drüsen
LiEBERKüHNSchen
mal akarok a következkben kissé tüzeteseb-
ben
vom
Zylinderepithel bedeckt, welches auch
hám-
ezzel a hengeres
is,
bezw. Zotten werden, wie wir
sahen, zum grössten Teile
eingehender befassen. Die Gestalt der Epithel-
sokszöglet prizmatikiis
zellen
ist
sehr verschieden,
im allgemeinen
tábla 5. rajz).
Vannak
zeigen sie eine polyg(uiale prismatische Form
fels
és alsó
(Taf.
Fig.
5.).
Einige
Zellen sind in der
végükön egyforma szélesek, ilyenek különö-
Seitenansicht
am
oberen
und unteren Ende
sen a bolyhok
LiEBERKl'HN-féle
gleich
solche
mások
den Seiten der Zotten und
mirigyekben
oldalnézetben
oldalain
s
el,
fordulnak
végükön szélesebbek tonosan vékonyodnak,
a
s
fels peremén láthatók
a
stroma
szabad
vannak olyanok
;
melyek szabad végükön keskenyebbek
s
is,
alapi
szélesednek.
felé
sejtek között látni jól a sejtközötti hézagokat.
A
sejteknek eme különféle
más a
mag
is,
annyira
alakja
A nyomás
eredménye.
M.
de ez Heidenhain
az
alakját
oldalnyo-
hatása alatt
változtatja
mag a protoplasmával szemben
szerint
meg,
áll
nem
mert a
bizonyos állan-
hanem kényszelév helyét megválhegyesed sejtekben
dóságot, szilárdságot mutat, ríti
arra,
toztassa.
hogy a sejtben
A mag
a lefelé
közelebb van a szabad felszínhez, az egyforma részben
alapi
foglal helyet.
azonban a hámsejtek kívül
[még
az
is
pedig
az
Schaeppi szerint
a
alakját
nyomáson
hogy a
befolyásolja,
nyirokrések
közötti
sejtekben
prizmatikus
szélesség,
különbözképpen
sejt-
telhet-
nek meg, ennek következtében a sejtek alapi szenvednek alakváltozást. Még arra
részei
is
gondolhatni, hogy a bélhámsejt alakját activ megváltoztathatja, mint az alsóbbrendeknél
kommen in
besonders
den Lieberkühn-
am
freien
:
sieht
man
gut
die
Interzellular-Räume. Die
verschiedenen Formen der Zellen resultieren aus
sich
dem
Seitendruck.
Unter
diesem
Seitendruck steht, auch der Kern, aber dieser verändert
nach
seine Form,
Heidenhain M.
da
Protoplasma eine
gewisse
sondern zwingt ihn zu
so sehr
nicht
Stabilität besitzt,
seinen Platz in der Zelle
Der Kern ist in den unten werdenden Zellen näher der freien
verändern.
spitzer
Oberfläche, in den gleichbreiten, prismatischen
Zellen
liegt er in der
beeinilusst die
Basis.
Form der
Nach
Schaeppi
Epithelzellen ausser
dem Druck noch der Umstand, dass die ineiner wechselnterzellularen Lymphräume wodurch die basalen Teile der Zelle eine Formveränderung erleiden. Es lässt sich weiter noch denken, dass den Füllung fähig
sind,
Nem
kann, wie dies bei niederen Tieren,
hogy megnyúlt állapotban a bélhám alacsoSpee
gróf
hámsejtek
nyomás
vizsgálatai). s
a
alatt
áll,
Schriever
mag magassága
(Spina szerint
és a
és szélessége
A
hengeres hámsejtek protoplasniája tinóm
szemcsézettséget mutat, legersebb nagyitásnál azonkívül fibrillákat
mag
is
és felszín között, de a
látni
mag
teraten, Anneliden u. a.
különösen a alatt
is.
Egyes
bekannt
ist.
ändern Coelen-
Man
darf
auch nicht ausser acht lassen, dass im gestreckten Zustande das Darmepitliel niedriger ist
als
wenn
suchungen
egyes fajok szerint változik.
zum
derselbe im Gegensatz
die Darmepithelzelle iiire Gestalt aktiv
szabad ezenkívül figyelmen kívül hagyni,
mintha
Ende
und werden gegen das Stroma immer dünner, sie sind besonders am oberen Rande der Zotten zu beobachten, es sind auch solche, welche am freien Ende sclunäler und an der Basis breiter werden. Einzelne enden mit dünnem Stiel. Besonderszwisehen derartigen Zellen
coelenterátáknál, annelidáknál stb. ismeretes.
nyabb,
an
breiter
Egyesek vékony nyelekben végzdnek. Különösen ilyen fajta
részük
breit,
schen Drüsen vor, andere sind
felé foly-
a bolyhok
különösen
I.
unter
es
Spinas
die
und
Druck Graf
Höhe und
ScHRRiEVER
ist
zellen bei
den einzelnen
steht
(Unter-
Spees).
Nach
Breite der Epithel-
Arten
verschieden.
Das Protoplasma des Zylinderepithels
zeigt
feine Granulation, bei stärkster Vergrösserung
man ausserdem Fibrillen besonders zwischen dem Kern und der Oberfläche, aber auch
sieht
256 vashaeniatoxyliniicl
praciiaratiiiiioii
i'cst('tt
iiny
hogy ezek a tibrillák valatiint fel melyes összefüggésben vannak a sejtközötti nekem,
hidakkal,
t.
látszott
is
egy ilyen
ott
Ez
sejtben.
a
megegyezne
hidak
a hol a sejtközötti
ott,
i.
a sejtbl kiindulnak,
fibrillnni
megfigyelésem
a
Wnioi. megfigyelésével, a ki gerin-
czes állatok bélhámsejtjeiben a j)lasma
a hidakon át a szomszéd
láit
íibril-
sejtekbe látta
átmenni. Ennél a jelenségnél, mint Wrigi,
is
dem
unter
KiMii.
einzelnen
.Vii
mit
Eiscii-
liaematoxylin gefärbten l'räparaten schien es
im Zusammenhange
mir, dass diese Fibrillen
wo
mit den Interzellnlar-Hriicken stellen,
Interzidlular-Brücken nämlich von
war auch so eine
austreten, dort
der
die
Zelle
Fibrille sicht-
Diese meine Heobaclitung würde mit der
bar.
übereinstimmen, der die
W'üioi.s
Plasmatii)rillrii
der Darmepithelzellen bei Wirbeltieren diinli diese Brücken
benachbarten
die
in
Zellen
übergehen sah. Bei dieser Erscheinung kann
kiemeli, ingerátvitelre gondnlliatnnk.
nuiii,
wie es auch Whkìl hervorhebt, an Reiz-
übertragung denken.
A plasma
EHRi.icH-BiiiNin-féle
tesen,
hanem mint
már
azt
a
mag
a
körül világosabban, a
ersebben
mag
rész
alatti
ersebben festdik. Csakhogy ez
különbség
szembetn,
galamb-
Cloett.í a
nál találta, a pálczikaszegély alatt
])edig ismét
végbél sejtjeiben
a
mint
e/.t
('i.nETTAa
nem
olyan
vékonybél
sejt-
jeiben találta, csupán ersebb, tülfestésnél tnik
Leger-
szembe ersebben ez a három zona. sebb nagyitásnál, mélyebb
a pál-
l)eállításnál
czikaszegély alatt közvetlenül világosabb esik látszik. Ezalatt
következik azután egy vasta-
ersebben
gabb, valamivel
egy
azután következik
festdött réteg, mely alatt is látható,
tdött széles
festdött
széles,
zona,
világosabban
még egy kevéssé
a
mag
azután megint ersebben fes-
Az
öv.
hogy a
körltnény,
a
ersebben
pálczikaszegély alatt a protoplasma
festdik, nagyon megnehezíti a mikroczentrum megtalálását.
A galambnál
„diplosoma"
alakjában
a mikroczentrumot
találtam
meg
rajz).
Csakis
olyan
a festés halaványabb
s
a pál-
gleichmässig, sondern wie es bei
fand,
intensiver,
der Teil unter
Dieser Unterschied
stärker.
Zellen des
Enddarmes
Zonen stärker hervor. Bei
stärkster Vergrös-
Einstellung sieht
tiefer
dem Stäbchensaum
einen
man
Darunter folgt eine breitere, sich etwas gefärbte Partie, welche noch etwas unter
Kern sichtbar
gefärbte breite Zone. Der Umstand, dass
dem
Stäbchensaum
stärker färbt, erschwert
sehr
das
Auffinden
des Mikrozentrums. Bei der Taube das Mikrozentrum
Form
in
Fig.
1.
1.).
fand ich
eines „Diplosoma"
der
in
Es
dunkleren
ist
nur
wo
die
chen Stellen zu beobachten,
an
stören.
vagy arra merlegesen. Némely esetben azonban ligy tiint fel nekem,
schmalen lichten Hofe, mellr-^veniger
hogy a mikroczentrum „triplosoma" alakjában
gen Fällen glaube
ugyanolyan
und die übrigen Granula das Bild nicht Die beiden Zentren liegen in einem
Axe der
in
icii
Form
eines
„Triplosoma"
beobachtet zu haben. Bei der Taube
belében
K.
találta.
Mikrozentrum
W.
der
jedoch das Mikrozen-
elhelyezdés a microczeiitrum, mint azt Zimmermann K. W. az ember vékony- és vastag-
das
in
Zelle, oder darauf senkrecht. In eini
auch
trum
sol-
Färbung
fekszik a két czentrum többé-kevésbbé, vagy
Tehát a galambnál
sicli
unter
Protoplasma
das
lichter
elfordul.
dem
endlich wieder eine stärker
ist,
világos udvarban
is
stär-
ker färbende Zone, worauf eine breitere, lichter
(Taf.
a sejt tengelyében,
unter
Streifen.
lichteren
dem Stäbchensaum
zavarja a képet. Keskeny,
fand,
Uberfärbung treten die drei
nur bei stärkerer
Zone
nem
den
in
Dünndarmes
Cloetta in den Zellen des
serung und
jedoch
ist
nicht so gross, wie ihn
unter
a többi granula
nicht
Cloetta
sclion
unter dem .Stäbchenum den Kern herum i)lasser, dem Kern färbt sich wiederum
Taube
der
saum
Ehri.icii-
zwar
und
rosa
tábla
(1.
dem
mit
sich
färbt
Gemicii
BiONDischen
helyeken látható, hol
czikaszegély alatt a sötétebb zónában 1.
Das Plasma
festékkel ró-
zsaszínre festdik, még pedig nem egyenle-
ebenso
Zimmermann im
gelagert,
Dünn-
und
ist
wie
also
es
Dickdarm
des Menschen fand.
A nél
és egy
Der Stäbchensauni besteht bei der Taube und beim Sperling aus zwei Teilen, einem
vas-
inneren und einem äusseren. Der innere Teil
pálczikaszegély a galambnál és a verébkét részbl
áll,
külsbl. A bels haematoxilines
egy
bels részbl
rész Ehrlich-Biondi
festéssel
erösebben
v.
festdik,
färbt
sicii
mit EiiiM.icii-BinNin
oder Eisenhae-
257 legersebb nagyitásnál azonban így is megláttam a bels rész ketts kontúrvonalát (I. tábla 3. rajz), vagyis tehát a madaraknál is a
ez
ers
olyanféle
rész
pálczikákból
áll,
melyek két végükön kissé megdagadtak, ez a két megdagadás adja a ketts kontúrvonalat,
mint a hogy ezt Heidenhain
nál
s
Ezek
láthatók
a
behúzódhatnak, mint ezt már
Heidenhain K. ismerte. Zimmermann K. W.-é az
bels
érdem, hogy a pálczikaszegély
míg
kimutatta, de
részeit
azon az állásponton van,
hogy ezek a finom pseudopodiumok
— tehát
rész — ö kutikuláris — pálczikáiközött nyúlnak pálczikáknak nevezi
a küls rész, a
a
bels
eddig
felszínre,
M.-nak
Heidenhain
das
3.),
heisst
a
az
Der äussere Teil besteht aus feinen Protoplasma-Fortsätzen, welche
aus der
am
Plasma-
den
an
Zotten-
Seitenteilen
können übrigens ihre
sind sie niedriger. Sie
verändern, können eingezogen und aus-
Höhe
gestreckt werden, wie das schon R. Heidenhain
bekannt
W.
war K.
Es
war.
Zimmermann,
der das Innenglied des Stäbchensauines entdeckte, aber
punkte
—
während
dass
ist,
auf jenem
er
diese
Stand-
Pseudopodien
feinen
also die Aussenglieder, zwischen den Stäb-
protoplasmanyúlványokkal függnek össze, ezek-
chen
Amennyire praeparatumaim-
Diese
schönsten an den
beobachten,
spitzen zu
pseudopodienartig
hervorragen.
Zelle
Fortsätze sind
chen des inneren Teiles
részei.
auch
Vögeln dieser Teil aus solchen starken Stäbchen besteht, welche an beiden Enden bei
véleménye, hogy a bels rész pálczikái a finom
nek alapi
(Taf.
dass
also,
beim Frosch- und bei Salamander-Larven fand.
mely pseu-
plasmanyúlványok legszebben
és
Fig.
1.
Kon-
etwas angeschwollen sind, wie es M. Heidenhain
bolyhok csúcsán, az oldali részeken alacsonyabbak. Különben változtathatják magassáki-
des inneren Teiles beobachten
turlinie
A küls
dopodiuniszeren emelkedik ki a sejtbl.
gukat,
bei stärkster Vergrösserung die doppelte
M. a békák-
a szalamandra lárváknál találta.
rész finom protoplasmanyúlvány,
a
auch so
konnte
matoxylin stärker, aber ich
der
—
Cuticala"
hinausragen,
M.
ist
—
er nennt sie „Stäb-
Oberfläche
auf die
der
Heidenhain
Ansicht,
ból kivehettem, ezek Heidenhain M. nézetét lát-
dass die Stäbchen des inneren Teiles mit den
szanak támogatni. A pálczikaszegély ennélfogva
feinen Protoplasma-Fortsätzen
zusammenhän-
semmiesetre sem lehet kutkuláris képzdmény,
gen, deren Basalstücke
Inwiefern
már csak
dies aus meinen Präparaten ersah,
azért
mert
sem,
az
hiszen
alsó
még a sejten belül, a sejt határán foglal helyet, a küls rész pedig egyszeren protoplasmanyúlvány. Most már ezután megérthetni,
rész
diese die Ansicht
sind.
ich
scheinen
M. Heidenhains zu bestäti-
miért írtak le egyes búvárok a LiESERKüHN-féle
Der Stäbchensaum kann daher auf keinen Fall eine kutikulare BilHung sein, schon einfach darum nicht, weil doch der untere
meg
Teil noch im Inneren der Zelle, an der Grenze
mirigyekben
egyenesen tagadták ennek lambnál és verébnél
is
rajz),
mint a
azonban nem
bolyhok
ga-
hogy a
fleg a hosszmet-
pálczikaszegélyt
látni
mely
A
jelenlétét.
azt észleltem,
LiEBERKt)HN-féle mirigyekben,
szetekben
mások
pálczikaszegélyt,
(I.
olyan
tábla 8.
erteljes,
vannak
viszont
felszínén,
helyek, különösen keresztmetszeteken,
hol a
legjobb optikával sem tudtam a pálczikaszegélyt kivenni
ken,
t.
i.
a
(1.
tábla 7.
pálczikiik
rajz).
Ilyen helye-
szerintem
teljesen
behúzódtak. Tehát mindkét tábornak, azoknak is,
kik pálczikaszegélyt írtak
le,
azoknak
is,
kik ilyent a LiEBERKüHN-féle mirigyekben vagy
a búvárok egyrésze szerint
gadtak
—
igaza
volt.
— kryptákban
Nem
fogadhatom
ta-
el
gen.
derselben
der äussere Teil jedoch ein-
liegt,
fach ein Protoplasmafortsatz
weiter verständlich,
warum
ist.
Jetzt wird es
einige Forscher in
den LiEBERKüHNSchen Drüsen einen Stäbchensaum beschrieben, andere wieder denselben in Abrede stellten. Auch bei der Taube und beim Sperling konnte ich beobachten, dass in den LiEBEEKüHNSchen Drüsen besonders an tiängsschnitten ein Stäbchensaum zu
ganz
sehen
ist,
welcher jedoch
nicht
Stärke
die
desjenigen auf den Zottenspitzen hat (Taf. Fig. 8).
Es
gibt
wiederum
an Querschnitten, wo ich mit bester keinen Stäbchensaum wahrnahm (Taf. 7.).
An
dergleichen
I.
Stellen, besonders
Stellen
die Stäbchen
sind
Optik 1.
Fig.
meiner
ezekután Stöhr magyarázatát, hogy a kutikula-
Meinung nach
szegély a kryptahámon a sejtképzdés gyor-
zogen. Also hatten beide Parteien, diejenigen,
saságától
függ,
t.
i.
ha sok
a sejtek hamarább tolódnak Aquila XIX.
sejt el,
pusztul
el,
még mieltt
welche einen Stäbchensaum
gänzlich
einge-
bescliriebeii,
auch diejenigen, welche einen solchen
in
33
wie den
258 kifejldésüket befejezték volna, ekkor kutikulaszegély nincs s megfordítva.
A
pálczikaszegély
szoros öszszofüggésben látszik állani a bélhám physiologiai mködésével, azért van az, hogy egyes sejteken nagyobb, másokon kisebb. Azonban az is figyelembe veend, mint azt HeiuhniiaIn M. is felemlíti, hogy sokszor rossz konzerválás folytán, szerintem metszés közben sejt
is,
letörnek a finom plasmapálczikák
nem
s azért
nem képzdmény, hanem a
A
láthatók.
tehát
pálczikaszegély
Drüsen
LiEBRRKPHNSchen
— Krypten
sicht
Stührs anschliiîssen,
lich
bels tagból
tatkozik,
áll s
mködése
a mely a
szerint
mu-
vagy egyáltalában nem, vagy gyen-
Kutiku-
d(!r
Schnel-
nämwürden die
Zellen früher verschoben, bevor sie ihre Aus-
bildung erlangt hätten, also haben keinen
Kutikularsaum
zu stehen, daher
és
der
von
viele Zellen zugrundegellen,
tióval kapcsolatosan kidiflferencziálódott része,
küls
dass
abhänge, wenn
ligkeit der Zellbildnng
Stäbchensauni
bélhánisejt physiologiai
einigen
in
larsanm im Kryptenepithel
merev praeformált protoplasmának bizonyos irányban, a resorpmely
nach
oder
Abrede stellten, recht. Ich kann mich nach obigem nicht der .AnAutoren
schtiint
und
noch
sie
Der
nmgfskelirt.
enger Beziehung zur
in
physiologischen Funktion der üarmepithelzelle
kommt
gen Zellen grösser,
Aber es M.
ist
dass er an eini-
es,
anderen
an
kleiner
noch zu bemerken, wie es
Eeidenhain
dass
aufführt,
ist.
auch
infolge
oft
wozu ich noch hinwährend des Schneidens,
schlechter Konservierung,
gén, vagy erteljesebben.
fügen möchte
au(;li
die feinen Protoplasmastäbchen verschwinden
oder abbrechen und darum nicht wahrzuneh-
men
Der Stäbchensauni
sind
gewisser
Richtung,
Zusammenhange,
ein
Resorption
der
mit
daher keine
ist
sondern
Bildung,
starre präformierte
im
Teil des
ausdifferenzierter
Protoplasma, welcher aus einem
in
Innen-
Aussengliede besteht und welcher
sicii
und der
physiologischen Funktion derDarinepithelzelle
anpassend entweder oder stärker Záróléczeket
a
madarak
bélhámsejtjein
A
búvárok mostanáig mind csak vashaematoxylines festéssel mutatták ki ezeket
is
találtam.
a léczeket, csupán Somer látta féle
ket Delafield-
a kutya nyálcsöveinek hámjá-
festéssel
schwächer
nicht,
Schlnssleisten konnte ich auch beim epithel der Vögel beobachten.
konnten
bis
heute
Eisenhaeniatoxylin-Färbung SoLouR sah sie auch
nur mit
Leisten
diese
Darm-
Die Forscher
nachweisen, nur
DELAFiELiischer Fär-
bei
1.,
bung an dem Epithel der Schleimröliren des Hundes (Nach dem Referat v. Fr. Merkel „Epithel" in den „Ergebnissen"). Ich kann dem
a sokszöglet sejtek szabad felszíné-
hinzufügen, dass die Schlnssleisten auch mit
ban (Merkel F. referátuma nyomán).
Itt
meg-
említem, hogy a záróléczeket Ehelich-Biondiféle festéssel is ki lehet mutatni 2. rajz),
gar
auftritt.
(I.
tábla
Erlich-Biondi nachzuweisen sind (Taf.
nek mezit határolják.
sie
begrenzen
Felder der
die
I.
Fig. 1,2,)
freien Ober-
fläche der polygonalen Zellen.
Ismeretes,
hogy
végzett vizsgálatai
Ci.oetta
a
galamb
belén
alapján a hengeres hám-
sejteknek önálló sejtfalat „Membran"-t tulajdonított.
Stöhr szövettanának
legiijabb
(14.)
Cloetta den Zylinder-
Bekanntlich sprach
epithelzellen auf Grund seiner Untersuchungen
am Taubendarm erwähnt,
eine
wenn auch
Membran
zu.
Stöhr
befragezeichnet, noch in
említ a
der neuesten 14. Auflage seines Lehrbuches
bélhám tárgyalásánál, habár megkérdjelezve
bei der Beschreibung des Darmepithels eine
kiadásában
is.
is
még egy membránt
Cloetta, ki annakidején a Zürichben
lév
Stöhr anatómiai intézetében végezte vizsgálatait, erre vonatkozólag a
következ érveket hozza fel.
Membran.
Cloetta, der im anatomischen Insti-
tute des
damals
arbeitete,
führt folgende
in
Zürich weilenden Stöhr
Gründe zur Bekräf-
Felntt sejteknélmindighatározott, gyakran éles
tigung seiner Ansicht an: Bei reifen Epithel-
határ látható a szomszédos sejtek között. Azt
zellen
sieht
mau immer
eine deutliche, oft
259 Grenze zwischen
hiszem nem szükséges hosszasabban bizonyíta-
scharfe
nom ennek az érvnek a tarthatatlanságát, két sejt érintkezési helye mindig vonalat ad, ez a
Zellen. Ich glaube
való
sebb
szokott
dem Zeichnen
Ez a vonal még nem
lenni.
a
részében
fels
sejtek
talált
protoplasmának
de ezek a
a
tinóm
nak
át a legközelebbi sejtbe, tehát
hanem csak nyúlványok. ilyen eljárással
—
wären jedoch durch Retraktion des Protoplasmas von der Membran entstanden und setzen
r4
oc. 12),
Die Figuren 4a und ^h Cloettas und
sätze.
(Zeiss
LegApochromat 2 mm,
meine Präparate, welche mit gleicher Technik: Sublimat, Ehrlich- Biondi verfertigt wurden,
mélyebb
beállításnál Gloetta
beobachtend, entstand in mir die Impression,
ersebb nagyitásnál a.
sich nicht in die nächste Zelle fort,
sind daher nicht Brücken, sondern nur Fort-
festés
készültek, nézve az az impresszióm támadt,
hogy optikai csalódásnak n.
der Zellen feine Zacken,
diese
melyek ugyan-
— sublimât, Erlich-Biondi
am Rande
auch er
Zwar fand
wären.
toplasmabrücken solche
nem nyúlnem hidak,
4a és 4b áb-
Cloeti a
ráját s az én praeparátumaimat,
stärker
noch keine Membran.
Er leugnet weiter, dass die von Heidenhain im oberen Ende der Zellen gefundenen Pro-
sejtfaltól való
visszahúzódásának következményei,
Reproduktion immer etwas
auf die
a sejtek szélén, rövid csapocskákat,
látott
der Zellgrenzen mit Rücksicht
ausfallen. Diese Linie ist
protoplasmahidak ilyenek volnának. Ugyan ö is
beschäftigen
Linie, diese Linie wird bei
eine
rungsstelle
Tagadja továbbá, hogy a Heidenhain
sejtfal.
által
mindig valamivel erö-
tekintettel
Ansicht
dieser
zu müssen, zwei Zellen geben an der Berüh-
a reproduká-
sejtek határának a rajzolásnál lásra
Widerlegung
den benachbarten
mich nicht länger mit der
esett áldozatul.
felszínére be-
dass Cloetta einer optischen Täuschung erlag.
e képet eláll a 4b képe. Vagyis a 4b ábrája a 4a ábra halárvonalainak egybefolyásából áll el. Tehát eme két ábrája éppen
Bei stärkster Vergrösserung (Zeibs Apochromat
madarak bélhámjában nincsen. Praeparatumaim közül
Oberfläche
4a ábráját
kapjuk,
a
sejlek
állítva
hogy önálló
azt bizonyítja,
sejtfal a
egészen hasonló képet kerestem
képe
két
A
rajz).
s
ezt
ott
vonal
két
sejt
turen von Fig.
tábla 4.
heisst, seine Fig.
also diese seine zwei Figuren
Entgegengesetzte
das
nem
bei den Vogel-Darmepithelzellen keine
vagyis Cloetta sejtfala
látszik,
A
helye.
kétségtelenül
sejtközötti
bran
protoplasma szintén
Unter meinen
dass auch
Präparaten
zeichnete es
mint Merkel mondja, csak annyiban,
Memsuchte
ganz ähnliches wie Cloettas aus und
auch ab (Taf. L Fig. Grenze zweier benachbarten Zellen
képzdésére, de hogy a
hidak
ist.
ich ein
lehet
Ah
Zusammenfliessen der Kon-
4ri,
geradezu
beweisen
die
Bild einstellend
egy sejtnek az alsó oldala szabad, érintkezési
a
das
Zellen
durch
entsteht
mint Ci.oetta (I.
4« Figur, auf
Cloettas
der
von dem, was er wollte, nämlich
retrakcziójáuak
hatása
ki,
rajzoltam
Oc. 12) und tiefer Einstellung
bekommen wir Fig. 4?). Das
egymásközötti határa vonal,
sejtek
ott a hol
le is
mm, n. A. 1'4, bekommen wir 2
wo
eine Seite der
4). ist
Die eine
hézagok tágasabbak lesznek, mint a hogyan
Linie,
él
dort ist auch diese Linie nicht sichtbar, das
állapotban
hidak
zötti
voltak.
él
Hogy ezek
állapotban
bizonyítják Schulze F. E.
él
is
a sejtkö-
megvannak,
sejtek között eleinte csak sima látott,
melyekben késbb
stelle
szél vonala-
oldalt
fel,
észlelte
is
sen
úgy
mint
e
az
eddig
ezek,
megvizsgált
többj
(I.
tábla 3.
rajz).
mag alatt' Legersebb
mellett
azonban
látni,
hogy ezek
között
nagyítás
nur in
sagt,
aber
wie
dem Masse, dass
die
eine
Rolle,
sie
im lebenden
Interzellularbrü-
dieser Forscher zwischen zwei benachbarten
gerinczes állatoknál, a sejtek alsó, részei
gewiss
Merkel
A
hidakat.
sejtközötti
megvannak
is
Protoplasmas
nevezete-
elvá-
ScHAEPPi maczerált bélhámpraeparatu-
mokon
die Berührungs-
cken auch im lebenden Zustande vorkommen, beweisen die Untersuchungen F. E. Schulzes an lebenden Amphibienlarven. Anfangs fand
mással összeköt hídhálozattal vannak
madaraknál
ist
ist,
Bei der Entstehung der
zweier Zellen
Lücken weiter werden, als Zustande waren. Dass diese
ezek
egyréteg, a szomszédos sejteket egy-
lasztva.
Membran
Zelle frei
Interzellularbrücken spielt die Retraktion des
eleinte kicsiny,
majd nagyobbodó vakuolák lépnek
Cloettas
heisst,
amfibialárvákon
végzett vizsgálatai. Az egymással szomszédos
kat
dort,
;
Zellen
nur glattrandige
welchen
Linien, in
anfangs kleine, dann grösser werdende Vacuolen \
auftreten,
welche
sichtlich
durch
ein
schichtiges, die benachbarten Zellen
ein-
verbin-
83*
260
a
feljebb,
néliol
felé
felsziii
terjednek,
is
dendes Briickennetz
getrennt
fand die
összefüggés van e sejtközötti hidak
rierten Darmepithel-Präparaten.
máuak már
a plas-
s
differencziálódása között azt
fibrillás
feljebb említettem.
Vögeln
Schakppi
sind.
csakhogy sokkal kisebbek. Hog}' valamelyes
Interzellularbrücken auch an maze-
Auch
bei den
Interzellularbrücken und zwar wie bei den bisher untersuchten üljrigen Wirbeltieren zwischen den unter dem Kern diese
sind
gelegenen Teilen der Zellen vorhanden. (Taf. 3).
man
aber,
itt-ott
gömböly,
ERLicH-BioNDi-féle festéssel narancssárgára
festd
pirosra
vagy
zárványokat találtam, melyek
a LiEBERKt)HN-féle mirigyek
hámjában
vannak, e sejtek között
néhol a sejt testé-
ben leukocytákat
még egy
sajátságos
indul,
a
is
meg-
vándorsejteket. Cloetta
ú. n.
boholystromábül
s
képzdményt ir hám felé linóm
le,
a
fonal
mely a hámsejtben több részre szakad
s
gömböly, ersen festd gombocskában végzdik. Ezeket a képzdményeket a végbélben nem találtam.
dass
da
A
sie
gewisser
Zusammenhang zwischen den
zellularbrücken und
nucleolust féle
Ditiereu-
schon vorher. In den Zyliiiderepithelzellen fand ich hie und da runde mit Ehrlice-Biondi sich orange
Einschlüsse, welche auch
oder rot färbende
der LiEBERKüHNSchen Drüsen vor-
im Epithel
kommen, zwischen den Zellen und an manchen Stellen darinnen Leucocyten, s. g. Wanderzellen.
noch eine eigen-
beschreibt
Cloetta
vom Zottenstroma
tümliche Bildung,
verläuft
Faden, welcher
ein feiner
ich zwei, mit Ebrlich-Biondi sich rot färbende
sejt
vagy befelé fekszik.
festéssel
találtam,
fibrillären
zierungen des Plasmas besteht, erwähnte ich
kett van a Lieberkühn-
mindig a
s
A galambnál a magban
helyet.
den
ein
Inter-
festd
kifelé
LiEBERKüHN-féle mirigyekben az alapi részben
EHRucH-BioNDi-féle
kleiner sind.
und mit einem kugeligen, stark gefärbten Knöpfchen endet. Diese Bildungen fand ich im Enddarm nicht. Die Gestalt des Kerns in den Epithelzellen ist ovoid und ist immer vom Mittelpunkt der Zelle etwas nach aussen oder nach innen gelegen, in den LiEBERKüHNSchen Drüsen findet er sich im basalen Teile. Bei der Taube fand
hámsejt magva ovoid
foglal
Dass
nur dass
sich dort
A
Lumen vorkommen,
das
viel
I,
sieht
an manchen Stelleu
diese
gegen das Epithel
közepétl valamivel
Vergrösserung
stärkster
höher gegen
auch
A hengeres hámsejtekben
Bei
Fig.
mirigyek hámjában
pirosra
két,
eingedrungen
Nucleolen,
is.
zwei
sind
teilt
auch
im
Epithel der
LiEBERKüHNSchen Drüsen. Mitozisokat a bolyhok hámjában
nem
talál-
tam, csupán a LiEBERKtJHN-féle mirigyekben a mitozisok mindig a lumen felé es oldalon találhatók,
s
lumenre
labia 7.
(I.
osztódási 8.
tudvalevleg Bizzozero
síkjuk rajz).
merleges a Ezen alapszik
tlieoriája,
mely szerint
Mitosen
nur
in
fand
sich
bekanntlich
die
nach
a hám ezeken a helyekeji pótlódik, a sejtek
Regenerationsherde
bolyhokra
kerülnek. Két-
lítján
a
ségtelen,
hogy
ma mindinkább
nicht,
waren immer in dem dem Lumen zugekehrten Teil und ihre Teilungsebene stand senkrecht zum Lumen (Taf. I. Fig. 7, 8). Hierauf gründet
a Lieberkühn féle mirigyek regeneratiós helyek,
eltolódás
im Zottenepithel
ich
den LiEBERKüHNSchen Drüsen. Die Mitosen
welcher
die
BizzozERosche
Teorie,
LiEBERKüHNSchen
Drüsen
sind,
das
Epithel
wird
an diesen Stellen ersetzt und gelangt durch
a nézet
Verschiebung auf die Zotten. Heute gewinnt
hogy a LiEBERKüHN-féle mirigyek nem csupán a regeueratio szolgálatában
LiEBERKüHNSchen Drüsen nicht nur im Dienste
kezd
az
elterjedni,
állanak,
hanem ezenkívül még
van. Keresztmetszetük
mirigyszerej)ük
tényleg,
különösen a
madaraknál nagyon hasonlít mirigyek keresztmetszetére.
lument
Egyes esetekben nagyon
egészen
kitölt
váladékot
sok, a
találtam
die Ansicht
immer festeren Boden, dass
die
der Regeneration stehen, sondern ausserdem
noch die Funktion
der Drüsen
haben.
Ihr
Querschnitt ähnelt in der Tat besonders bei
Vögeln sehr an Drüsenquerschnitte. In einigen Fällen fand ich sehr
viel,
das
Lumen
gänzlich
261 bennük, mely Ehrlich-Biondi- festékkel pirosra festdött, a váladékban igen sok parányi sötétebb pirosra festd szemcse volt, melyet nem
ausfüllendes
tarthatok a kehelysejtek váladékának. Giaccio LiEBERKüHN-féle mirigyekben említi, hogy a
färbende
között
erwähnt,
—
egy
sejtben
újfajta
vacuolákat
granulatiók
a
melyek sejtenbelüli csator-
talált,
nák lehetnek. Egyes esetekben ügy tnt fel nekem, hogy a hámsejtek között felülnézetben sejtközötti csatoruácskák
nyilasai
látszanak,
azonban még külön
ezt a megfigyelést
talán a
czélt szolgáló technikával,
ezt a
duodenum
ihnen, welches
Sekret in
mit Ehrlich-Biondi
rot
waren sehr
winzige, sich
viele
färbte, in
Drüsen
dass
er
den
in
Granulationen Vacuolen fand, welche intrazelluläre
Kauälcheii
Fällen
kam
könnten.
sein
Epithelzellen, von oben gesehen, Öffnungen von interzellulären
Kanälchen vorhanden wären, aber noch sollte mau
Beobachtung
mirigyekben
LiEBERKtJHN-féle
fordulnak
el
a
den LiESER'vüHNSchen Drüsen des Duodenums gründlicher nachgehen. Becherzellen kommen im Enddarm der Vögel
a
an den Zotten, wie
Alakjuk a megvizsgált
Drüsen
fajokon belül többé-kevésbbé változó. Galamb-
suchten
nál a bolyhokon a theca rendesen hosszú nyé-
schieden.
madarak végbelében.
len
ül,
a
LiEBERKt)HN-féle
különböznek
alig
a
mirigyekben pedig sejtektl.
többi
Izolált
praeparatumok fekete rigó fióka végbelébl az I.
tábla 6. rajzán feltüntetett alakot mutatják.
A
thecában hálózat látható, mely egy helyen
ersebben festdik.
A
Zweck verfolgenden
an
Technik, vielleicht
mint
einigen
In
es mir vor, als ob zwischen den
mit einer speziell diesen
bolyhokon,
LiEBERKüHNSchen
einer neuen Zellart zwischen den
in
tanulmányozni.
a
rot
für
Sekret der Becherzellen halten kann. Giaccio
dieser
ügy
stärker
welches ich nicht
Körnchen,
LiEBERKüHN-féle mirigyein kellene alaposabban
Kehelysejtek
sich
dem Sekret
kehelysejtek a Lieber-
KüHN-féle mirigyekben ritkábban fordulnak el.
vor. Ihre
den LiEBEKKüHNSchen
in
Form
nach den unter-
ist
mehrweniger verBei der Taube sitzt die Theca
einzelnen
Arten
gewöhnlich auf einem längeren LiEBERKüHNSchen Drüsen heben
von den übrigen Zellen ab. drossel haben
die
Isolierte
Taf
auf
I.
werk zu sehen, welches färbt.
kaum Präpaabge-
Fig. 6
zeichnete Gestalt. In der Theca
stärker
den
in
einer jungen Schwarz-
dem Enddarm
rate aus
Stiel,
sie sich
ist
ein Netz-
sich an einer Stelle
Die Becherzellen sind in den
LiEBERKüHNSchen Drüsen nicht häufig.
A
boholystroma leukocylái a madarak
Die
Leucocyten
A madarak
des
im
Zottenstromas
Enddarm der Vögel.
végbelében. igen
leukocytáival
sok búvár
Mit
den Leucocyten
der Vögel befassten
Hirbchfeld-
sich viele Forscher. Bizzozero, Grünberg, Hirsch-
Kassmann négyféle leukocytát különböztetnek
peld-Kassmann unterscheiden viererlei Leuco-
meg
cyten: kleine Leucocyten mit grossem, rundem Kern, schmaTem Plasmasaum grosse Leuco-
foglalkozott.
:
Grì^nberg,
BizzozERo,
kerek maggal,
kis leukocytákat nagy,
keskeny plasmaszegélylyel
nagy leukocytá-
;
kat nagy, kerek, esetleg veséded maggal, sok
plasmával
;
pálczikaalakú
granuláczióval biro
leukocytákat, szemüvegalakú maggal,
czikák
közepükön
orsóformájúak, ;
végül
cytákat. CüLLEN 29 madárfajon
granulált és grauulanélküli
modern tech-
megkülönböztet
nikával végezte vizsgálatait,
elbbiekhez
világos,
gömböly szemfestékkel festd leuko-
kerek pontocska látszik csézettel bíró, savas
a pál-
leukocytákat,
kis mononucleáris, az
az
ember lym-
phocytáinak megfelel és nagy mononucleáris leukocyták,
az
utóbbiakhoz
eosinophil
és
basophil leukocyták tartoznak. Az eosinophilek
;
cyten mit grossem, rundem, eventuell nierenförmigem Kern, vielem Plasma stäbchenförmig ;
granulierte
Leucocyten
Stäbchen
Kern, die
brillenförmigem
mit
sind
spindelförmig,
ihrer Mitte ist ein helles, rundes
Leucocyten,
sichtbar;
endlich
kugelige
Körnergranulierung
mit
sauren
untersuchte
Farbstoffen
29
sich
Vogelarten
in
Pünktchen
welche
eine
besitzen
und
färben.
mit
Güllen
moderner
Technik und unterscheidet granulierte und ungranulierte Leucocyten; zuersteren gehören kleine niononucleäre,
Menschen
den
Lymphozyten des
entsprechende und
grosse
mono-
262
gömböly vagy dulnak
el.
orsóforniájú
Szerinte
neutríipliil
Az
a madaraknál nincsen.
még
nulával bíró formákat
for-
nucleare Leucocyten, zu letzteren eosinophile
granuláczit')
und basophile Leucocyten. Die eosinophilen haben runde oder spindelförmige Granula.
fíriinnlával
gra-
orsóform;'ijú
Schwarze, Mabki.ow
tüzetesebben.
Míg a
búvárok legnagyobb része neutrophil
graiiu-
LoEWENTHAL
ismertették
madaraknál nem ismer
lácziójú leukocytákat a
addig
és Masslow
Niií(ioi,EW8KY
írnak
Weidenreich
le.
tési eljárásuk,
melylyel
az
ilyeneket
is,
ennek oka fesmethylenkék lohet,
szerint
Fuchsin S acidophil
—
granulát
is
kimutat-
Nach
ihm
den
bei
es
gibt
Vögeln
keine
Formen spindelförmiger Granulation wurden noch
neutrophile
Die
Granulation.
mit ein-
gehender von Schwarze, Masslow, Loewenthai,
Während der
behandelt.
Forscher neutrophil
den
bei
Vögeln
Masblüw
der
Teil
Leucocyten beschreiben
kennt,
nicht
NiEGOLEwsKY uud
grösste
granulierte
auch solche. Nach
der Grund
Legérdekesebbek kétségtelenül a czika- vagy orsóformáj granuláczióval
pál-
Weidenreich
bíró
methode Fuchsin S
leukocyták,
úgy
zu suchen, durch welche auch die acidophile
hatni.
hielyek
viselkednek, mint az
"Weideneeich
emlsök
szerint
neutrophil, vagy
ist
ihrer Färijungs-
in
— Metliylenblaumiscliiingen
Granula dargestellt werden kann.
Am
interes-
specziál granulált elemei. Keletkezésüket Dánt-
santesten sind unstreitig die
8CHAK0FP
oder spindelförmig granulierten
Leucocyten.
welche
so
vizsgálta.
sich
nach
stäbchenförmig
Weidenreich
wie die
neutrophil- oder spezialgranulierten Elemente
der
Säugetiere
verhalten.
Entstehung
Ihre
untersuchte Dantschakopp.
galamb boholystromájában chrom-
CiiOETTA a
osmium-eczetsavban rögzített és Hermann után praeparatumaiban
festett
meg:
különböztet
1.
kétféle
leukocytát
gefärbten
kis sejteket
chroniatin-
Taube
polymorph maggal
diis
;
2.
valamivel nagyobb
sejteket hólyagalakú maggal. festéssel
fél
nem
Cloetta unterscheidet an seinen mit Chrom-
Osmium-Essigsäure
tudott
Ehrlich-BiondI-
eredményt
elérni.
und nach Hermann
fixierten
Präparaten
im
Zottenstroma
zweierlei Leucocyten:
Ì.
der
Kleine Zel-
polymorphen Kern. Etwas grössere Zellen mit bläschenförmigem Kern. Mit der Färbung nach Ehrlichlen mit chromatinreichem 2.
BioNDi konnte er keine Resultate erlangen.
Von meinen Präparaten
zeigten
derartigen Untersuchungen Schnitte aus
Enddarme des Haussperlings in
ZfiNKERScher
zu
sich
dem
l)rauchbar, welche
Flüssigkeit
fixiert
und
mit
Ehrlich-Bionüi gefärbt waren. Ich fand, dass im
Praeparatumaim közül ilyenfajta vizsgálaalkalmasnak bizonyultak metszetek a
Zottenstroma am häufigsten kleine Leucocyten
tokra
vorkommen, deren Kern
házi veréb végbelébôl, melyeket ZENKER-féle fo-
der Plasmasaum
lyadékban rögzítettem sEHRLtcH-BioNiii-féle
wahrnehmbar ist. Seltener sind grössere Formen von Leucocyten, deren Kern rund ist und eine exzentre Lage im reichen, rotgefärbten Plasma hat. Ausserdem fand ich
fes-
tésselfestettem meg. Azt találtam, hogy a boholy
stromájában a leggyakoriabbak kis leukocyták,
a
melyeknek magja nagy, kerek formájú,
plasmaszegély
vehet
ki.
alig
v.
melyeknek magja kerek
cyták,
nem
egyáltalában
Ritkábbak nagyobb alakú leukos
exczentri-
festd plasmámég egy harmadik
kusan fekszik a dús, vörösre ban.
Ezeken kívül találtam
féleségét
is
a
leukocytáknak,
eosinophil
(acidophil)
granulával
bíró
9.
rajz).
A
s
leukocyták
alakjainak
tartok.
az
gömböly (I.
tábla
granula ezekben a leukocytákban
EHRLicH-BroNDi-festéssel
tdik
melyeket
ugyan lilaszinre
így tisztán a szinhatás
fes-
után indulva
noch eine
dritte
gross,
kaum oder
rundlich
übcrhaiipl
und nicht
Art von Leucocyten, welche
ich für kugelig granulierte
Formen der eosino-
philen (acidophilen) Leucocyten halte (Taf. Fig. 9).
Zwar
färbt sich
sen Leucocyten so
wären
sie
ú'w Granula in die-
mit Ehrlich-Biomh
rein
anzusprechen.
lila,
und
der l-'arhcnwirkung nach
für nculrophile Granulationen im i.ichs
I,
Das
Sinne Ehr-
EHRMCH-BioNuische
Farbengemisch enthält bekanntlich zwei saure Farbstoffe: Orange G und Fuchsin S und einen basischen: Melhvlgrüii.
Es wurde be-
263 neutrophil granulácziónak kellene EnRucH-féle
értelemben
Az EHRLicH-BioNDi-féle festék-
tartani.
sonders zur Darstellung der nentrophilen Granula gebraucht, welche
es
die
lila,
eosino-
oldatban tudvalevleg két savanyú festanyag,
phile
Orange-G Fuchsin-S s egy bazikus, methylzöld van. Különösen a neutrophil granula
rot färbte.
kimutatására használták, melyet
neutrophile Granula, wie auch die eosinophile
az
eosinophil
lilára festett,
vagy
(acidophil
a-)
granniát
oder
(acidophile
Aus den Untersuchungen Kanthacks und Hardys geht jedoch hervor, dass die
Granula eigentlich acidophil, das Triacid nicht
pedig pirosra. Kanthack és Hardy vizsgálatai-
neutral, sondern stark sauer
azonban kitnt, hogy a neutrophil granula, valamint az eosinophil granula tulajdonképpen
kann man
ból
nem
acidophil, a triacid
neutrális,
hanem ersen
savas. LöwiTT szerint a leukocytákatnem
lehet
a szinvegyi rokonság alapján osztályozni. Browning szerint pedig
nophil elemei
kednek,
emberi csontvel
az
szemben ügy
triaciddal
mint a neutrophilek.
eosi.
visel-
Méltán mond-
hogy a leukocyták granuláit pusztán a színvegyi rokonság alapján hatja
az
Weidenreich,
tehát
nem
állatországban
nem
lehet
lehet meghatározni.
homologizálni,
Fdolog
a meghatá-
a leukocyta niorphologiája,
rozásnál
ez ad
nekünk különbségeket, melyek alapján osztályozhatók. A házi verébnél a granulák nagyok s
olyanok,
általában
eosinophil
mint a
granulácziónál
milyeneket az
találunk.
Magjuk
vagy veséded alakú, vagy két részre szakadt s a két rész egymással szemben helyezkedik
Ezek a granulált leukocyták a légritkábbak a három féleség közül, csak helyenként vannak többedmagukkal együtt. Dantschakoff el.
vizsgálatai
granula
szerint
tulajdonképpen
nemcsak savas, is
gömböly
a
eosinophil
amphophil,
vagyis
hanem bazikus festékekkel
festhet, „azonkívül anyaguk metachroma-
sia és vizben
tekintetében
szemmel látható közel
áll
oldhatósága
a hízósejtek szemcsé-
zettségéhez".
Budapest, 191"2 augusztusában.
hingegen
a-)Granula
die
Nach Löwitt
ist.
Leucocyten ihrer Farbenaffinität
nach nicht unterscheiden und nach Browning verhalten sich die eosinophilen Elemente des
menschlichen Knochenmarkes gegen Triacid
Es betont daher Wei-
wie die nentrophilen. denreich
dass
mit Recht,
die Granulationen
der Leucocyten nur auf Grund affinilät
im
Tierreiche
unterschieden
nicht
Hauptsache
ist
bei
nicht
Farben-
bomologisiert,
werden können. Die der Bestimmung der
Leucocyten ihre Morphologie, Unterschiede, nach
der
welchen
die
sie
gibt
uns
klassifiziert
werden können. Beim Haussperling sind die Granulationen gross und überhaupt so gestaltet, wie wir
sie
bei
Kern
eosinophilen Granulationen
finden.
Ihr
oder
zwei Teile
in
ist
entweder nierenförmig
geteilt,
und diese beiden
Teile lagern sich einander gegenüber. Diese
Elemente sind unter den drei Leucocyteu-Formen am seltensten, nur au einzelnen Stellen sieht man mehrere beisamgranulierten
men. Nach den Untersuchungen Dantschakoffs die
ist
lich
kugelige eosinophile Granula eigent-
amphophil, das heisst nicht nur mit sauren,
sondern
auch basischen Farbstofi'en färbbar,
„ausserdem steht ihre Substanz die Metachromasie
und
in
bezug auf
die augenscheinliche
Löslichkeit im Wasser auch der Mastzellen-
körnung nahe". Budapest, im August 1912.
264
—
Irodalom. Ph. Beitrag
BaetheIjS
Literatur. der
Histologie dea Ösoptiagiia
/.ur
Bartram
und
histologische
Anatomische,
E.
embryologische
—
un^straktus von Eudvptes clirysoconie.
Zeitschrift
BasslInukp. J. Untersuchungen über die Schichtungen
Wien Hd.
Untersucluingen
Darmkanals
des
wiss.
Zoologie.
über
den
—
Die C'hylusgefiisse der Vögel.
d.
der
niath.-naturw.
Kl.
d.
On
the Alimentary Canal
VI
Vol.
Akad. der Wiss.
k.
Zeitschr.
wiss.
f.
Bd.
Zool.
9.
1858.
—
called
Martineta
the
of
Tinamu
(Calodronias
— Proc.
omentum.
—
elegáns.)
The
die Regeneration der
über
—
Magendarmkanals.
Elemente der schlauchförmigen Drüsen und des Epithels des
Anz. .Jahrgs.
Anat.
Oberfläcbcnepithel der Schleimhaut.
Bd. 40.
Mitteil.
3.
1888.
1892.
—
Archiv
Bd. 42.
Mitteil.
111.
mikrosk.
f.
Anat.
Bd.
Mitteil.
I.
Epithels zu
— Ebenda
den Vögeln.
bei
Bd. 35. 1890.
Beitrag zu Physiologie und Histologie der Verdauungsorgane bei Vögeln.
Braitmaier, H. Ein
Kl. Bd.
Wiener Akad. math.-naturw.
23
— Sitzung.sb.
et
physiologique
sur
la
Tome
mathématiques.
—
Brunn E. A. Verdauungsorgane. BuDOE, J. Einige Bemerkungen über
111.
des Anat. 8. Réunion. Bordeaux.
Cattaneo, G. Istologia c sviluppo
—
scienc.
d.
rend.
Biol.
soc.
den Ductus
vitelli
—
Vögeln.
bei
intestinalis
les
oiseaux.
— Compt.
apparato gastrico degli
dell'
uccelli.
—
Atti
natur.
Zool.
7.
et
Müllers Arcli.
f.
rend, de l'Assoc.
della Soc.
Ital.
di
Se.
embryologiques sur l'appareil gastrique des oiseaux.
Bd. 4.
série.
1888. les
Lieberkühn.
de
glandes
—
Compt.
1906.
T. 00.
des
—
Vogeldarmes.
Corti, A. J. ciechi dell' intestino terminale di Colymbus septentrionalis L. Voi. 45.
natur.
A
CuLLEN, E. K.
Milano.
morphological
Arch.
f.
mikr.
Anat.
Dantbchakoff,
W.
Untersuchungen
—
of
f.
V.
—
Atti
della soc.
ital.
the blood
of certain fishes
and birds
with
special refe-
über die Entwickelung
von
fetalen Leben.
Bindegewebe
Blut und
—
Arch.
f.
bei
Vögeln.
mikr. Anat. Bd. 73. 1908.
Untersuchungen über die Beziehungen des Darmepithels zum lymphoiden Gewebe.
mikr. Anat. Bd.
29.
—
—
1887.
DuvERNOY, G. L. Mémoire sur quelques particularités des organes do oiseaux et des reptiles.
d.
John? Hopkins. Bullet. Vol. 14. 1903.
Das lockere Bindegewebe des Hühnchens im M.
•
1906.
study
rence to the leucocytes of birds.
Arch.
de
Sciences
8.
1893.
Bd. 41.
Davidofi',
—
1906.
m. Beiträge zur mikroskopischen Anatomie
scienz.
Mémoires
:
1805
pour
Anat. u. Entw. Bd. 3. 1893.
Sur une nouvelle espèce cellulaire dans
Giaccio, (Carmelo.
GijOiîtta,
oiseaux in
les
Turin
1884.
27.
d.
—
1809.
Ergebnisse
M. Recherches anatomiques, histologiques Annal,
de
arts
Bujard, E. Sur les villosités intestinales. Quelques types chez
Nat. Voi.
foetus.
1847.
Anat. Physiol.
Cazin,
dans
digestion
l'académie impériale des sciences, littérature et beaux et
human
in the
and Bacterid. Vol. 10. 1905.
Bruonone, Essai anatomique
physiques
Med.
1857.
Browning, C. H. Observations on the development of the granular leucocytes of Pathol,
—
1904.
Inaug. Diss. Tübingen
Brrtt.\uer, J. unu Steinach, S. Untersuchungen über das Cylinderepithelium der Darmzotten.
Journ.
1889.
33.
1893.
Neue Untersuchungen über den Bau des Knochenmarks
d.
Series
Ibis.
Über die schlauchförmigen Drüsen des Magendarmkanals und die Beziehungen ihres
dem
Zool.
1890.
II.
BizzozERO, G.
Verdau-
1901. Gestalt und
über
(Jans,
1885.
Soc.
11.
Hd.
1854.
13.
Beddard f. E. Notes on the visceral anatomy of birds. On theso
—
f.
Naturwissenschaften. Bd. 74.
F.
Lao-erun" seiner Peyerschen Drüsen. Sitzungsbericht
—
Zeitschr.
1895.
59.
—
—
Vögel.
Mém.
d.
Mus.
d'hist.
nat.
la
deglutition de la
de Strassbourg.
Vol.
II.
classe
des
1835. Compt.-rend.
265 I'Acad.
d.
d.
de Paris.
sc.
1836.
nach
(cit.
Assmann,
Braunschweig 1847.) Ebrrth,
—
—
—
Das Flimmerepithel im Darm der Vögel.
J.
Zeitschr.
—
Arch.
mikr. Anat. Bd.
f.
Enzyklopaedie der Mikroskopischen Technik. Fi.EMMiNG,
W. über
FtíRBEiNüER,
1860.
10.
Würzb. naturw.
1861.
Bd. 2.
Zeitschr.
2 Bde. Berlin
— Wien
1910.
—
verschiedener Epithelien durch mitotische Zeilteilung.
die Regeneration
Arch,
1885
Anat. Bd. 24.
mikr.
f.
Bd.
Zool.
Ebenda, Bd. 11. 1862.
1876.
13.
Aufl.
II.
wiss.
Anat.
vergi.
nebst Bemerkungen zur Phylogenese der Drüsen
Edingee, L. Über die Schleimhaut des Fischdarmes
des Darmrohres.
—
Blinddärmen der Vögel.
die Follikel in den
der
Q,uelleni
f.
—
Neue Untersuchungen über Flimmerepithel im Vogeldarm. Über
W.
Fr.
M. Untersuchungen zur Morphologie und Systematik der Vögel. 2 Bde. Jena
Amster-
u.
dam 1888.
W.
Forbes,
Zeitschr.
—
On
—
A. Remarks on Dr. Gadow's papers on the digestive system of birds.
Gadow, H. Versuch einer vergleichenden Anatomie des Verdauungssystems f.
Naturw. Bd.
1880.
Ibis,
—
der Vögel.
Jenaische
1879.
13.
the taxonomic value of the
convolutions in
intestinal
—
birds.
Proc.
of the
Zool.
Soc. of
1869
— 1891.
London 1889.
—
Selenka
u.
in
Bronn's Klassen
Ordnungen des Tierreichs. Abt.
u.
IV. Vögel. Leipzig,
Gianelli e Giacomini, E. Ricerche istologiche sul tubo digerente dei
GiANELLi, L.
accad.
d.
Ricerche anatonio- comparative sul punto
E Lunghetti, B.
nel terminale.
—
accad. soc. med. et
Atti
di
passagio
dell' intestino
J.
GrIJnberg.
D. Ein Beitrag zur Anatomie des Darmes. C.
Beiträge zur vergleichenden Morphologie
GuRLT, E. F. Anatomie der Hausvögel.
Habse, C. Über den Ösophagus Milchsekretion.
—
Zeitschr.
Berlin.
Tauben
der
—
Inaug.-Diss.
der-
Leucocyten.
Über
die Mikrozentren in den
Plasma und
das
Über
Zwillings-,
Drillings-
körperchentheorie.
—
W. Development
Science. N.
S.
Vol.
and Relations
Kropfes
sur
Ach.
f.
etc.
mikr.
—
Bd.
Anat.
Morphol.
1899.
54.
Bd.
Arb.
1897.
7.
1907, 1911. Dünndarmzotten,
der
Beitrag
ein
zur
Teii-
1909.
between
the
Folds and
Intestinal
9.
Aufl.
Villi
of
Jena.
1910.
Vertebrates.
—
1900.
12.
The Morphologie and Development rican Journ. of Anat.
163. 1901.
1911.
Jena.
Aufl.
III.
des
Sekretion
Lehrbuch der Entwicklungsgeschichte des Menschen und der Wirbeltiere.
Hilton,
—
Vierlingsbildungen
Anat. Anz. Bd. 40.
Hertwig, 0. Allgemeine Biologie.
—
—
Geweben des Vogelembryos
und
der
Verhältnis
Erste und zweite Lieferung. Jena.
Zelle.
— Virch. Arch. Bd.
1865.
Heidenhain, M. Über die Struktur der Darmepithelzellen.
— — —
1867.
1866.
Dorpat.
1849.
und
Mediz.
rat.
f.
medio
Ferrara 1901.
nat.
Gotte, A. Beiträge zur Entwickelungsgeschichte des Darmkanals im Hühnchen. Tübingen.
Grimm,
fisiocrit.
1896.
Siena.
in
Rettili.
— K.
Vol.
1.
of Intestinal Folds
and
Villi
in
—
Vertebrates.
The Ame-
1902.
Hirschfeld-Kassmann, H. Beiträge zur vergleichenden Morphologie der weissen Blutkörperchen. Inaug.Diss.
Berlin
1908.
Home, E. On the ot
diíferent
Sructures
Birds according to the
nature
and Situations of of
their
Transact, of the Royal Soc. of London.
—
The course
of the intestine with
Food
the Solvent
and
particular
Glads
the
in
Modes of
digestive
Life.
—
Organs
Philosoph.
1812.
the varieties in the form of the coeca in
carnivorous, piscivorous
and granivorous Birds. Ebenda. 1814. Kahlbaüm, c. De avium traclus alimentarii Kadthack, a. a. and Hardy, W. B.
Mammalia.
—
Journ. of Physiol.
anatomia
et histologia
The morphology and Vol.
17.
Aquila XIX.
19.
of
the
Gedani 1854.
wandering
cells
of
Plaques.
—
1894—95.
Klaatbch, Herm. Über die Beteiligung von Drüsenbildungen Morphol. Jahrb. Bd.
nonnulla. Inaug.-Diss.
distribution
am Aufbau
der Peyerschen
1892. 34
266 E. UND Verson, e. Der Darmkaiial
Ki.iîiN,
Strickers Ilnndbufli der Ldire
in
Menschen und der Tiere. Leipzig. 187
1.
Ungar.
Eine Untersuchungsmetbode des Epithelgewebes,
,A.
die erhaltenen Resultate.
—
Arch.
besonders
Lenhossék m. von. Das Mikroeentrum der glatten Muskeln.
H. Über Becherzellen und Leydigsche
—
Über Becherzellen.
—
—
Ebenda. Bd. 49. 1897. Anat. Anz. Bd.
Zellen. (Schleimzellen). Arch.
1854.
Anat. Bd. 26. 1886.
niikr.
i".
1899.
16.
Anat. Jahrg.
f.
1886.
Ebenda. Bd. 27.
LöNNBERQ, EiNOR Und .JÄnERSKiöLD L. Über das Vorkommen eines Darmdivertikels bei Vögeln. d.
Vereins zu Stockholm. Bd. 3.
Biolog.
—
vertébrés.
Journ. de l'Anat.
et
Physiol. Ann.
W. De
P.
—
An
Macartney, Jam.
W.
Macgillivray,
Magnan
—
eanalis
siugulari
structura
—
—
I'hilus.
Transact. 1811.
Merkel, Fr
der Vögel. Leipzig.
A
—
Compt. rend. Soc.
1911.
T. 71.
biol.
1895.
—
On
the Intesiinal
characters.
Naqy, L.
v.
Neerqaard,
—
Über
Niegolewski f.
Ergebnisse
d.
Anat.
u.
the Intestinal Tract of Birds.
nat.
Série.
S'^
Entw. Bd. 18.
Tom.
Zool.
—
15.
1902.
1896.
Proc. Zool. Soc.
Transact, of the Linnoan Soo. of London Vol.
Darmkanals
1901.
8.
menschlichen Embryonen.
bei
of Zoological
—
Anz. Bd. 40. 1911.
.Anat.
Vergleichende Anatomie und l'bysioiogie der Verdauungswerkzeuge der
Säugetiere
1806.
Die Ehrlichsch^ Granulation der weissen Blutkörperchen
V.
f.
1908.
Tract of Birds; with Remarks on the Valuation and Nomenclature
und Vögel. Berlin.
—
—
die Histogenèse des
W.
J.
Arch.
emberbonctan és a tájbonctan tankönyve. Budapest. 1888.
leiró
Ch. On
Mitchell, P.
—
Ann.
1898.
51.
Epithelium.
MiHALKOvics, G.
1837.
Année 86. 1911.
Les caecums des Oiseaux. Ann. des Sc.
J.
I.
—
oiseaux en fonction du régime alimentaire.
les
de l'intestin chez les oiseaux.
totale
mikr. Anat. Bd.
hocce
in
Mag. of Zool. and Bot.
Masslow, G. Einige Bemerkungen zur Morphologie und Entwickelung der Blutelemente.
Maumus,
animaux
les
1907.
4.
intestinalis
account of an appendix to the small intestines of Birds.
W. Der Bau
Marshall,
Haemat. Bd.
Fol.
Observations on the digestive organs of Birds.
Zool.
nat.
se.
Le surface
de
chez
eosinophiles
1829.
Havniae.
Dissertatio.
Morphologie des coecums chez
a.
des
—
Euphones praesertim
genere
avium genere.
sang
1909.
45.
LöwiTT, M. Die Entstehung der polynucleären Leucocyten. LuNi),
— Verh.
1890—91.
Contribution à l'étude des globules blancs du
LoEWENTHAL, N.
und
Drüsenepithelien
der
f. Kleinere Mitteilungen zur tierischen Gewebelehre. Müllers Arch.
Lier, J.
Mediz.
f.
1898.
Bd. 52.
mikr. Anat.
f.
KuLTSCHiTZKY, N. Zur Frage über den Bau des Darmkanals.
Leydig
Areli.
1892.
1.
KoLOSSOW,
—
—
wiihrend der Verdauung.
Klug, Ferd. Die Darmschleimliaut der (5anse Bd.
den Geweben des
vdii
Inaug.-Diss. München.
Tierspezies.
einigen
bei
1894.
NiTzscH, Chr. L. Über die Familie der Passerinen. (Aus dessen handschriftlichen Nachlass von 1836. mitgeteilt.)
Ormithologische Beobachtungen, mitgeteilt von Giebel, C.
NuHN, A. Lehrbuch der
vergi.
Anatomie. Heidelberg.
1875
—
Über
—
Verdauungs-Apparat.
Péterpi,
gesamt.
d.
f.
Wirbeltiere.
I.
und
Teil.
11.
1895—97.
Jena.
15,
Zeitschr.
— 78.
Oppel, A. Lehrbuch der vergleichenden mikroskopischen Anatomie der
Paneth,
—
1862.
Naturw. Jahrg.
die Muskelschichten
im Drüsenmagen der Vögel. Ergebnisse
der Anat.
u.
—
Anat.
Anz. Bd.
Bd. 6,
Entw.
7,
8,
1895.
11,
9,
10,
11,
12,
13,
14,
1897-1907.
10 J.
—
Über
die
secernierenden Zellen des Diinndarni-Epithels.
T. Szövettan.
Pomayer, C. Amnioten.
III.
—
Die
I.
és
Vögel
II.
rész.
in
A.
Budapest.
Postma, 6. Bijdrage Proefschr. Leiden.
tot
de
1887.
Kennis
Morpholog.
Fleischmann
Morphol. Jahrb. Bd. 30.
van
—
Areli.
f.
mikr. Anat. Bd. 31. 1888.
1912. Studien
über Kloake
und
Phallus der
1902.
den
Bouw van
het
Darmkanaal
der
Vogels.
—
Akad.
267 Ranvier, L. Technisches Lehrbuch der Histologie. Leipzig.
—
Rawitz, B. Lehrbuch der miisroskopischen Technik.
Zusammenhang der
ScHAEPPi, Th. über den
—
Darmes.
des
Epithelzellen
1907. Arch.
f.
Schaffer, J. Beiträge zur Histologie menschlicher Organe.
—
Wiener Akad.
Sitzungsber. d.
Schmidt, J. E.
Sitzg.
Duodenum.
I.
Dez.
3.
v.
—
Arch.
mikr. Anat. Bd.
f.
Dünndarm.
II.
normalen und pathologischen Histologie einiger
Beiträge zur
haut des menschlichen Darmkanals.
III.
Mast-
der
Schleim-
—
Zeitschr.
Zellarten
1905.
66.
1902.
Schreiner, K. E. Beiträge zur Histologie und Embryologie des Vorderdarmes der Vögel. Zool. Bd.
wiss.
1900.
68.
—
ScHRRVER, 0. Die Darmzotten der Haussäugetiere.
ScHUBERQ, A. Zoologisches Praktikum.
I.
Vet. med. Inaug.-Diss. dessen.
Bd. Leipzig.
Akad.
d.
Wiss.
—
Sitzungsber.
d.
Kgl. preuss
1896.
—
Schwarze, G. Über stäbchenartige Lymphzellen bei Vögeln. 6.
1899.
1910.
Schulze, F. E. Über die Verbindung der Epithelzellen untereinander.
Seypert,
Anat.
1891.
Schneider, K. C. Lehrbuch der vergleichenden Histologie der Tiere. Jena.
f.
mikr.
1907.
Bd. 69.
darm.
1888.
Leipzig.
Beiträge
mikroskopischen
zur
Anhänge des Darmkanals
bei Kaninchen,
Anatomie
Centralbl.
und
Taube und
zur
Entvicklungsgeschichte
der
Inaug.-Diss. Leipzig.
1897.
Sperling.
Spee. f. (ìraf. Beobachtungen über den Bewegungsapparat und die
—
deren Bedeutung für den Chylusätrom. Spina, A. Untersuchungen über die
Arch.
Anat.
f.
Darm-
u.
der
Lehrbuch
der vergleichenden
und
blinden
Bewegung der Darmzotten, sowie
Entw.
Mechanik
med. Wiss. Jahrg. 18. 1880.
d.
f.
1885.
—
Hautresorption.
Sitzungsber.
d.
Wien. Akad. Bd. 84. 1881. Stannius, in Stannius
Berlin
Stöhr,
—
u.
Siebold,
Ph. Verdauungs-Apparat.
—
Lehrbuch der Histologie. 14.
Swenander, Upsala. SzAKÁLii.
II.
Teil.
Wirbeltiere.
G.
Studien
über
den
Ergebnisse
Aufl. Jena.
Bau des
d.
Anat.
Entw. Bd.
u.
Vögel.
Inaug.-Diss.
1892.
1.
1910.
und
Schlundes
des
Magens
der
1902.
Gy. Házi szárnyasok bonctana. Budapest. 1897.
Szymonovicz,
L. Lehrbuch der Histologie.
II.
Taschenberg, 0. Der Bau des Vogelkörpers
Gera-Untermhaus. Thanhoffer, L. f.
Anatomie
1846.
V.
in
umgearb.
v.
Krause, R. Würzburg.
Naumann Naturg.
Vögel
der
Bd. 57.
Fr. Zoologie
W.
I.
Arch.
Bd. 8. 1874. II.
Bd. Anatomie
u.
Natui-g.
der Vögel. Heidelberg.
Kittsubstanz
und
Grundsubstanz,
und
Epithel
2.
1810.
Bde. Braunschweig. 1894.
—
Endothel.
Arch.
f.
mikr. Anat.
1901.
Weidenreich, R. Leucocyten und verwandte Zellformen.
Weigl, R. Über
die gegenseitige
—
Gl.
math,
et
nat.
Wiedersheim, f. Vergleichende Anatomie der Wirbeltiere. Zimmermann, K.
W.
Ergebnisse
d.
Anat. u. Entw. Bd. 19. 1911.
Verbindung der Epithelzellen im Darme der
de l'Acad. des sciences de Cracovie.
Bd. 52.
Bd.
Beiträge zur Fettresorption und histologischen Struktur der Dünndarmzotten.
Vogt, C. und Yung, E. Lehrbuch der praktischen vergleichenden Anatomie.
Waldeyer,
1909.
Mitteleuropas.
1905.
die ges. Physiol.
Tibdem.ann,
Aufl.
Wirbeltiere.
—
Bull.
1906. 7.
Aufl.
Jena.
Beiträge zur Kenntnis einiger Drüsen und Epithelien.
1909.
—
Arch.
f.
mikr. Anat.
1S98.
34»
268
A
tábla ina^yarázata.
Az összes rajzok
14 apochromattal
a.
Zmss 2
külön niegemlíttetnek,
nini
és Reichert szemlen-
mely utóbbiak
csékkel,
Sämtliche Figuren sind in Höhe des Objekt-
a társryasztal uiagassá<;á-
baii ABBE-féle rajzolókószülékkel, n.
Erklärung der Tafel.
az
rajzoknál
esryos
mm
160
tiibushosszú-
sággal készültek.
mit
tischos
des
Hilfe
apparates unter
AßBE.schen
Anwendung
Zeicheii-
eines ZEissschen
Apochromaten 2 mm n A. r4 und REicHEüTscher Oculare, welche unten bei jeder Figur beson ders bezeichnet werden,
bei
mm
160
Tubus-
länge gezeichnet. 1. rajz. Hámsejtek a házi galamb végbelének középs részébl, közel a bolyhok csú-
csához.
Az els három sejtben a mikrocen-
truni látható
A
dijilosoma alakjában.
3. sejt-
ben egy zárólécz iiosszirányban van metszetben, a többieknél harántirányban. A sejteken pálczikaszegély. LENHossÉK-sublimat, Ehrlich-Biondi. 6.
comp, szemlencse.
sz.
Fig.
Epithclzellen
1.
dem
aus
mittleren
Enddarmes der Haustaube, nahe zur Zottenspitze. In den 3 ersten ZelKn ist Teile
des
das Mikrozentrum der
In
Zelle
3-
„Diplosoma"
als ist
eine
siclitl)ar.
der
láchlussleiste
Länge nach im Schnitt, bei den übrigen der Quere nach. Auf den Zellen Stäbchensaum. LENHossÉK-Sublimat, Ehelich-Biondi Comp. Ocular 6.
Hámsejtek a házi veréb végbelének caecalis tájából, egy boholy oldali középs részébl. A hámsejtek között egy kehelysejt 2.
rajz.
Pálczikaszegély
van.
Ehrlich Biondi.
3.
rajz.
Zenker,
comp, szemlencse.
sz.
6.
záróléczek.
és
Sejtközii hidak a házi
Fig.
Enddarmes des
der Mitte
einer
caecalen
llaussperlings, aus
Zotten-Seite. Zwisciien den
Epithelzellen eine Becherzelle. Stäbchensaum
und Schlussleisten. Comp. Ocular 6.
galamb vég-
dem
aus
Epithelzellen
2.
Teile des
Zenker,
Ehrlich -Biondi.
Fig. 3. Interzellularbrücken aus
dem
mitt-
belének középs részébl, egy boholy csúcsából. A pálczikaszegély bels tagja ersebb
aus einer
dupla kontúrvonal alakjában látható. Lenhosbék-
StäbcluMisaumes als stärkere doppelte Kontur-
sublimat,HEiDENHAiN-vashaematoxylin és Orange 6. 12. sz. comp szemlencse.
linie sichtbar.
rajz.
4.
Hámsejtek felülnézetben
a
házi
galamb végbelének középs részébl, egy boholy
csúcsából
(1.
a szövegben).
Lenhossék-
Enddarmes der Haustaube, Zottenspitze. Der innere Teil des des
leren Teile
Lenhossék- Sublimat, Heidnheains
Eisenhaematoxylin
Orange
und
Fig. 4.
dem
Epithelzellen
mittleren Teile des
in
Enddarmes der Haus-
taube, aus einer Zottenspitze
lencse
HossÉK-Sublimaf, Ehrlich- Biondi
rajz.
Hámsejtek és kehelysejtek haránt-
Fig. 5.
Bf'cherzellen
zéps részébl, egy boholy
Enddarmes der Haustaube, ans
LENHossÉK-sublimat, és
lin
Orange G.
6. rajz. Izolált
részébl.
Heidenhain vashaematoxy6.
comp, szemlencse.
sz.
kehelysejtek egy
3— 5
napos
feketerigó-fióka végbelébl. Ranvier '/a-'i'kohol, DELAFiELD-haematoxyliii.
6.
sz.
comp,
szem-
lencse. 7-
rajz.
mirigy
LiEBERKüHN-féle
harántmet-
szete a házi veréb végbelének caecalis iájából.
Pálczikaszegély
nem
látható,
egy helyen
Seite.
Len-
Text).
(s.
Comp. Ocular 12. Querschnittsbild von Epithel- und
metszeti képe a házi galamb végbelének köoldali
aus
Oberaufsicht
sublimat, Ehrlich-Biondi. 12. sz. comp, szem-
5.
Comp.
G.
Ocular 12.
aus
dem
mittleren
Teile
des
einer Zotten-
LENHOSBÉK-Sublimat, Heidenhains Eisen-
haematoxylin und Orange G. Comp. Ocular Fig. 6. Isolierte Becherzellen aus
darnie einer
3— 5 Tage
Ranvier
V-,
Alkohol,
loxylin.
Comp. Ocular
Fig.
7.
Querschnitt
6.
dem End-
alten Schwarzdrossel.
DELAPiELDSches
Haema-
6.
einer LiEBERKüHN.schen
Drüse aus dem caecalen Teile des Enddarmes
vom
Haussperliiig.
Stäbchensaum nicht
sicht-
mitozis, néhol záróléczek a metszetben. Zenker,
bar, eine Mitose, an einigen Stellen Schluss-
HEiDENHAiN-vashaematoxylin.
leisten im
8. rajz. LiEBERKtJHN-féle
a házi galamb végbelének
Pálczikaszegély gyenge,
6. sz.
szemlencse.
mirigy hosszmetszete
középs részébl.
egy helyen
mitozis.
Schnitt. Zenker, Heidenhains Eisen-
haematoxylin und Orange G. Comp. Ocular
6.
Fig. 8. Längsschnitt einer LiEBERKüHxscIien
Drüse aus dem mittleren Teile des Enddarmes
AQUILA TOM.
TAB.
XIX. 1912.
.^^M^
atí(y)0mM^ 1.
.'-.'1
.^^AlwííN
ti,
1 .IP
•^>>..
;rr\
i*if.
6.
K<
y^m
Vf
W'
&
9.
Greschik
del.
I.
