A MADARAK CSIGA- ÉS KAGYLÖTAPLÁLEKA
](r_!i> 30
1115
A madarak csiga- és kagylótápláléka. Oekologiai vizsgálat Magyarországon elejtett m a d a r a k g y o m o r t a r t a l m a
Irta: Amikor
K L E I N E R
é v t i z e d e k k e l ezelőtt
alapján.
E N D R E .
madaraink
v é d e l m e érdekében
meg
i n d u l t a küzdelem, h o g y a hasznosság és károsság kérdését p o z i t i v a l a pokon
vizsgáljuk, a m . k i r . Madártani
Intézet
azonnal
a
mozgalom
harcosává s z e g ő d ö t t és e g y i k fő feladatául tűzte a madárköpet és g y o m o r tartalom
— gyűjtést
és
vizsgálást.
Magam
is,
mint
aki
jelenlegi
t u d o m á n y o s munkásságát e z e n intézetben v é g z i , kötelességemnek érzem, hogy
nagy
elődeim
feldolgozásával
kiváló
munkásságához
szerény
kis
részkérdés
hozzájáruljak.
K o n y h a k e r t e i n k állandó k e l l e m e t l e n vendégei, a csigák h i v t á k f e l f i g y e l m e m e t a g y o m o r t a r t a l m a k k a l v a l ó foglalatosság közben. É v e k hosszúsorán át v é g z e t t gyűjtéseim alapján feljogosítva éreztem m a g a m , b e l e szólhassak
abba
csigát ; m i l y e n
hónapokban,
a
kérdéskompexumba : M i l y e n m a d a r a k táplálékként
veszik-e
magukhoz
hogy esznek vagy
pusztán a táplálék őrlése céljából ? E z e n kérdések felvetéséből önként f o l y i k a k ö v e t k e z m é n y , h o g y n i n c s szükségünk a l e g p o n t o s a b b rozásra.
Elegendő
a
kérdések
megoldásához
a
meghatá
legegyszerűbb
fajok
i s m e r e t e . E l l e n b e n ismernünk k e l l ú g y a z e g y e s m a d a r a k , m i n t a z e g y e s csigák
életkörülményeit.
Közbevetőleg
kívánom
megjegyezni,
a hazátlan csigákra n e m térek k i . A g y o m o r t a r t a l m a k n á l ,
hogy
a h o l a z erős
i z m o k és s z e r v e z e t a r o m b o l ó munkát a l a p o s a n e l v é g e z t e , a n n y i r a , h o g y n e m e g y s z e r kérdésessé v á l i k , v á j j o n apróra t ö r t csigaház, v a g y megőrölt kavicsszemcsékkel v a n - e d o l g u n k , m e z t e l e n csigákkal bajlódni fölösleges erőkifejtés hogy
a
l e n n e , bár a z i r o d a l o m b a n l é p t e n - n y o m o n találunk utalást,
madarak
is ( 1 ) . M i n d e z e k
m e z t e l e n csigákkal i s táplálkoznak, előrebocsátásával vizsgáljuk
pl.
CHERNÉL-nél
meg milyen
madárfajok
segítenek bennünket a csigák pusztításában. A
m . k i r . Madártani
Intézet
fajból eredő és
279
álló
gyomortartalom-gyűjteményét
hogy
a 2 7 9 közül csupán 8 1 faj g y o m o r t a r t a l m á b a n
Ez
utóbbiak
végigvizsgálva,
i t t k ö v e t k e z ő névsorában
20.213
darabból
megállapítottam, találtam
csigát.
a n é v m e l l e t t zárójelben
a v i z s g á l t g y o m o r t a r t a l m a k számát, utána a csigát t a r t a l m a z ó számot, a m e l y a százalékszámítás a l a p j a v o l t .
adom
példány
KLEINEB
Colymbus arcticus 3, 5 - 4 4 % ; L a r a s
L.
Aquila
5 % ; Podiceps
1.
( 2 0 ) ,
ENDRE
n i g r i c a n s Scoi>.
(.17),
L . ( 9 0 ) , 3 , 3 - 3 3 % ; Mergns albellus L . ( 4 1 ) ,
ridibundus
1, 2 - 4 4 % ; O i d e m i a f u s c a L . ( 2 ) . 1 , 5 0 % ; N y r o c a m a r i l a L . ( 9 ) , 3 , 3 3 3 3 % ; N y r o c a fuligula L .
5,
( 3 4 ) .
N y r o c a ferruginea
(55),
G M .
Spatula
; Anas querquedula L .
4, 4 9 4 % ;
Charadrius
( 1 4 ) , 3 .
Tringa
minuta
5,
(5).
1.
.Mi r.L.
( 5 9 ) ,
2,
Botaurus l'crdix L.
3 S .
stellaris
8,
L.
( 2 5 8 ) ,
collurio
1 3 - 0 3 %
( 7 5 ) , 5 ,
1,
( 1 1 8 ) .
L.
( 1 0 2 ) ,
L.
( 4 4 7 ) .
nella L . sis L . L.
( 2 8 9 ) ,
tata L . parvulus Turdus
L.
3 ,
( 4 4 1 ) , 1.
3 , 0
( 1 0 ) , 1,
5,
6 8 %
3 1 2 " , ,
( 2 4 8 ) ,
K O C H .
1.
4 1 ,
1 3 - 3 3 % ;
( 9 3 ) ,
; E m b e r i z a cirlus L .
1,
cornix
0 - 5 6 %
8, 4 - 0 4 %
5.
( 2 6 ) .
7 6,
8
%
:
Turdus
2 3 0 6 % ;
musicus
Turdus
monedula
3 8 , 8 - 8 9 % ;
L.
( 3 2 8 ) .
2,
( 5 6 ) ,
; A n t h u s spino-
1, 0 9 1 %
7,
( 3 3 0 ) ;
; Anthus praten
( 1 9 4 ) ,
( 6 4 ) .
2 3 4 % ;
; E m b e r i z a citri-
2, 1 - 9 9 %
( 3 3 9 ) ,
5,
Passer montanus L .
( 1 2 1 ) ,
L.
;
0 - 9 5 " , , :
L.
( 4 3 0 ) ,
; Motacilla alba L . Parus major
%
1,
; Coloeus
(8), 3 , 3 7 5 %
( 1 0 4 ) ,
1
BONN.
P a s t o r roseus L .
0 - 2 1 % ;
( 1 7 8 ) .
3
Cerchneis
( 1 0 5 ) .
Oriolus galbula 1,
1, 1
G M . (214),
6 - 1 6 %
1 7 - 5 2 % ;
( 4 8 0 ) ,
: A n t h u s triviális L .
0 - 4 2 % ;
iliacus L .
2,
: A l a u d a arvensis L .
1 0 %
2 - 0 5 %
Plegadis
7 2 % ;
9 .
; P i c a rustica Scop.
; E m b e r i z a calandra L .
0 - 2 3 %
(Mi.
( 1 5 5 9 ) ,
( 2 3 4 ) .
5 - 8 5 % ;
% ; C o l u m b a oenas
4 5 9
Corvus
0 - 6 2 % ;
Passer domesticus L .
(!)3),
letta L .
L.
:
3 7 * 7 8 %
communis
n o c t u a SCOP. ;
1 4 ,
pusilla PALL.
( 1 5 ) ,
Ooturnix ( 1 2 5 ) ,
Rallus
Gallinula chloro-
1 1 ,
; Lanius minor
3 . 2 - 9 4 %
( 4 8 6 ) ,
Sturnus vulgaris 1.
( 5 3 ) ,
R E C K S T .
( 8 7 ) , 4 ,
0 - 5 5 %
Limosa
3 3 3 3 % ;
A r d e a cinerea L .
Athene 3 ,
; C o r v u s frugilegus
glandarius
5 * 3 6 % ;
( 1 8 8 ) ,
0 * 6 3 % ;
1, 0 - 8 5 %
( 5 5 3 ) ,
spermologus VIKIIT,.
3.
1,
0 - 3 9 % ;
Garrulus 0 . 6 1 % :
1,
( 3 ) ,
Ortygometra
7 - 1 4 % ;
nebularius
a r q u a t u s L . ( 3 2 ) . 1,
BECHST.
Ciconia alba
( 1 6 0 ) ,
1,
( 3 8 ) .
2 6 - 6 7 % ;
1 1 - 5 4 % ;
Turtur communis SELB.
Lanius exeubitor L . 43,
; Totanus 4 .
pratensis
Fulica atra L .
4 - 4 4 % ;
L.
O a l l i n a g o g a l l i n a r i a (). F .
2 5 % :
; Columba palumbus L .
1 1 - 4 3 % ;
vespertinus L . Lanius
6 ,
3 8 - 0 9 % ;
B E C H S T .
1, 0 8 8 % 4,
( 5 2 ) ,
3 1 * 1 5 % ;
( 2 4 ) .
cinerea
( 3 5 ) ,
L.
Recur-
2,
( 4 5 ) ,
O r t y g o m e t r a p a r v a SCOP. (5), 1 , 2 0 % ;
( 1 1 2 ) ,
L.
Crex
5 * 5 6 ;
porzana
(11), 1, 9 0 9 % : falcinellus
2.
( 1 5 ) ,
Gallinago gallinula L .
3 - 3 9 % ;
( 3 6 ) .
Ortygometra
L.
Numenius
l ,
( 4 ) ,
dubiuS
11, 7 % :
hypoleucos
2, 2 0 %
( 1 0 ) ,
( 3 5 8 ) ,
; Totanus calidris L . ( 3 3 ) ,
2, 3 - 1 7 %
( 6 3 ) ,
Totanus ochropus
2 0 % ;
aquaticus L .
L.
; Actitis
3 3 - 3 3 %
7,
( 3 6 ) ,
Charadrius
( 1 5 7 ) ,
Tringa alpina L .
8 - 3 3 % ;
1,
Numenius phaeopus L .
3 * 1 2 % ;
L . ( 1 6 ) , 1, 6 2 5 % ;
BECHST. ( 1 3 ) . 1, 7 6 9 % ;
aegocephala
( 1 1 4 ) ,
1,
( 3 ) .
L.
; A n a s crecca L . ( 8 1 ) ,
3 2 , 2 - 8 6 %
; T o t a n u s m a c u l a t u s TÜNST,
1 5 * 1 5 %
(ÍUNN.
pus
( 1 2 ) .
LKISI,.
1, 3 7 % ;
( 2 7 ) ,
A n a s boschas L .
2 0 - 8 3 % ;
( 1 4 0 ) ,
V a n e l l u s c a p e l l a SCH A I . I F .
P a v o n c e l l a })ugnax L .
2 - 6 3 % ;
5,
( 2 4 ) ,
apricarius
2 1 - 4 3 % ;
virostra avosetta L .
L.
L.
N y r o c a clangula
1 0 - 9 1 % ;
l ! » - 4 4 % ;
SCOP.
clypeata
6,
29,
8 - 1 %
N y r o c a ferina
1 4 - 7 1 % ;
; Motacilla flava ; G a l e r i d a crisTroglodytes
2 0 7 % ;
L.
( 6 7 ) ,
pilaris L .
1 3 ,
( 1 6 0 ) ,
1 9 - 4 1 % ;
32. 2 0 % ;
A
1929/301
Turdus
merula
Erithacus et
L . (105),
rubecula
W O L F .
(16), 2,
Csigát esetben,
s
melyek
első
a fala.
még
most
hogy
sorban
keresni. h a
a
a
M E Y E B
erős
a
a
sorozaton biró
a
v a n a
a
ellátva,
a
MARSHALL páncélú
rendelkeznek. k i a
vizsgáljuk
guvat-
a
kérdést,
madarakban
azt
a
ezek
vastag
emeli
zuzógyomrú
végigtekintünk,
erősebb
W I L L I A M
madarat
madarakban
izmos
célra
amelyek
szempontból
csigatáplálékot
gazdag
600
anyagokkal
gyomorfallal
gyomrú
A z
azonban
erre
(15.)
madarak,
izomzatú
ebből
s
:
puhább
örlőhártyával
lenyelnek.
ellátott
gyomorral
összesen
irja
magevőknél
szolgálnak
azok
ezt
amelyek
a
kemény
is
hogy
már
a
szerveiről
fajoknál,
két
szintén
találjuk,
Mégis,
suecica cyanecula
gyomortartalmában
izomzatú,
izmokkal
H a
faj
emésztő
kavicsokat
erős
zúzószerkezetü
81
elaprózására
azzal,
élnek,
(14)
107
meg.
azoknál
gyöngébb
apró
külön
a
felel
madarak
ezt még
rovarokkal
azt
tehát
táplálék
madárfajok kiegészíti
LEK A
; S a x i c o l a o e n a n t h e L . ( 3 1 ) , 1, 3 - 2 2 % ;
(100), 4, 4 % ; E r i t h a c u s
ezenkívül
a
féléket.
L .
találtam
(zuza)
izomzatú
Mint
13, 1 2 - 3 8 %
a m i 2-96%-nak
táplálkoznak,
C S I G A - É S K A (i Y T / > TXl'l.Á
12-5%;
R E I C H E N O W gyomor
MADAKAK
találjuk,
csigák,
kell
hogy
a
mondhatnánk
ötletszerűen f o r d u l n a k elő, m i g a szűkebb értelemben v e t t i z m o s g y o m r ú a k nál
szintén
részeinek
bőségesen
vizsgálatától
életmódjában rak
kell
csigákat.
búvárban
diknál
a
a
az okát,
L . ) és
kell
a
esznek
H a
gondolom
a
s i r á l y o k a t
a
termet
is számitana,
teremtve.
nagysága
is
nagy
A
túzok,
cinellus
addig
inkább
a
legelnek,
L . )
ibisz,
n e m
m i g az
különben
csigapusztitóknak gólya
valami
s
bizonyos találunk
A
a
nagyban libafélékkel
a földeken
szeret
azonban
a
helyeken
közül
is csigát
találhatunk.
sirályoknál
alacsonyabbak
a
varjak
Igy
csakis mintha
többiek
hogy
a
inkább
magasabb
szedegetésre
vannak
i s h i r e s s z e d e g e t ő . A l i l e - és c a n k ó f é l é k
gémfélék,
nagy
azok
mondhatnánk,
bizonyulnak, és
máso
megfejtését.
hiszen
Legfeljebb
sarki
nigricans
főleg.
kérdés
mada a
elfelejtenünk, h o g y a
L . )
m i g a
azt
belső
madarak
(Podiceps
a libák inkább
nézzük,
ridibundus
többiekre
A danka-sirály
daru,
a
a
úszva szerzik n a p i élelmüket. E z z e l
(Larus
termetűek
és
a varjúféléket, m e l y e k többnyire u g y a n a z o n
danka-sirályban
élnek,
csak
Csigát
csigatáplálékot.
a
halból
madár
magyarázható
edegélnek m i n t a ludak. N e m szabad azonban mindenevők.
a
mennünk
bocsátkoznom,
de h a megfigyeljük,
m i g a kacsák
szembevethetnénk
Tehát
kis vöcsökben
magyarázatba
legtöbbnél találtam
szedegetni,
miért
életkörülményeiben
n e m
kell
b ú v á r f é l é k e t .
arcticus
helyezhetők szembe, nek
tovább
a téli táplálékszükségből
kacsaszerű
egészben
a
csiga-táplálékot.
lépéssel
keresnünk
(Colymbus
A Z elsőnél
kacsáknál
egy
Vegyük
SCOP.)
A
látunk
n e m kivéve
csigairtónak
kevésbbé a
batlát
a
guvatfélék.
(Plegadis
bizonyulnak,
a m i
fal még
KLEINEB
[Aquils
ENDRE
érdekesebb, a fácánfélék s e m . Annál inkább a g a l a m b o k , a m e l y e k a föl deken,
v i z e k mentén g y a k r a n láthatók
szedegetve.
Jellemző a n a p p a l i
ragadozókra, h o g y e g y e t l e n e g y kékvércsében ( C e r c h n e i s v e s p e r t i n u s L . ) találtam találó
a
képen volt
egy
C e paca-fajt
kékvércse
a
állapotban.
Ez
a
tény
nagyon
rovarászé, földekre leszálló é l e t m ó d j á v a l . Hasonló
baglyoknál
csiga.
összetört
csak
egy
A ÜHERMEL-féle
kuvikban
névjegyzék
k ö v e t k e z i k és c s a k a g é b i c s e k b e n
(Athene
alapján
most
noctua
SCOP.)
egy nagy
ugrás
találkozunk újra csigával, a m i
elég n e h e z e n m a g y a r á z h a t ó m e g , talán anatómiai a l a p o k o n találhatnánk m e g a feleletet !? N a g y csigapusztitók a s o k a t kárhoztatott
v a r j a i n k .
A szajkó ( G a r r u l u s g l a n d a r i u s L . ) erős i z o m z a t ú g y o m r á b a n , a h o l m i n d i g található k a v i c s , a c s i g a i s előfordul. U g y a n c s a k találunk a z aranymálinkóban
( O r i o l u s g a l b u l a L . ) is csigát. A n a g y
( S t u r n u s v u l g a r i s L . ) és pásztormadarak csigaellenségek.
Érdekes a z o n b a n ,
szedegetők
a seregélyek
(Pastor roseus L . ) ujabb
nagy
h o g y a pinty-félék m i l y e n k i s mér
tékben élnek csigákkal. E n n e k n a g y ellentéteképen lépnek f e l a r o v a r evők a p i p i s - , billegető-, pacsirtafélék, a m e l y e k n é l szintén a terület életmóddal
hozható
kapcsolatba
a csigatáplálék.
m a j o r L . ) . ökörszem ( T r o g l o d y t e s p a r v u l u s K O C H . ) , rubecula
L . ) és fehér et
MEYEB
magyarázható
találni csigát g y o m r u k b a n és a csigafajták pedig
a legszebb bizonyítékai a n n a k ,
svecica
szintén,
L . ) gyomortartalmában A
kérdést
nézhetjük,
cyanecula
hogy
miért
u g y a n e z t árulják e l . A rigók
hogy
a csigatáplálékra
életmódja a d ö n t ő és ezért v a n c s a k a z énekes- ( T u r d u s szőlő- ( T . i l i a c u s L . ) , fenyő-
(Parus
vörösbegy ( E r i t h a c u s
csillagos kékbegy ( E r i t h a c u s
életmódjával
WÖLK.)
A széncinege
és
a
madár
musicus L . ) »
( T . p i l a r i s L . ) és feketerigó ( T u r d u s
merula
csiga.
azonban
m e g is fordíthatjuk
és abból a
h o g y a csigák és k a g y l ó k m e n n y i r e
vannak
szempontból
kitéve
madár-
ellenségeiknek '. E r r e v o n a t k o z ó l a g a z alábbi összeállításban találjuk m e g a választ. C s i g a és k a g y l ó fajból I.
l'nio pictorum
volt
található:
L
10 e s e t b e n ,
:i
Pisidiuni sp Dreissena p o l y m o r p h a PALI 1 Theodoxus
danuhialis C. P E R . . . .
T h e o d o x u s sp Lithoglvphus
naticoides
8 9
10
V i v i p a r a contecta Vivipara
MIKI
h u n g a r i c a H AZ
V i v i p a r a sp
I I Valvata
L
sp
167%. 0-50%.
3
050%;
3
050%.
1
Bithynia tentaculata
tehát
L . P F R . T.'Í 32 II
«17%. 12-17%. 5- 3 3 %< 183%.
1
0*17%.
27
4-.)ll°„.
38
6- 3 3 % .
192»<'30|
A
12.
MADARAK
CSIGA- És
KAUYDÓTÁl'LÁLÉKA
Fagotia acicularis F É R
. ..
2 esetben,
l()íl
tehát
0-33%.
13.
0-17%.
14.
Cerithium vulgatum
15.
Oiclope neritea L
16.
L i m n a e a palustris
17.
L i m n a e a sp
18.
Planorbis corneus L
22
3-67%.
19.
Tropidiscus planorbis L
27
4-50%.
20.
S p i r a l i n a sp
23
3-83%,
21.
P l a n o r b i s sp
3
0-50 % •
22.
Succinea sp
42
7-00%.
23.
Vallonia pulchella
M Ü L L
10
1-67%.
24.
Chondrula tridens
M Ü L L
29
4-83%.
25.
C h o n d r u l a sp
26.
Pupa frumentum
27.
Pupilla
B R U G .
M Ü L L
1
0-17%.
2
033%.
1
<»-17%.
16
2-67%.
1-00%.
6 D R A P
muscorum
• • •
M Ü L L
28. 29.
Cochlicopa lubrica
30.
Caecilioides acicula
M Ü L L M Ü L L .
. . .
4
0-67%.
13
2-17%.
4
0-67%.
14
233%.
1
0-17%.
31. 32.
0-17 % •
Hvalinia
5-17%.
31
33.
9-50%.
34.
Fruticicolinae
35.
Theba carthusiana
36.
E u o m p h a l i a strigella
D R A P .
. .
37.
Cepaea vindobonensis F Ü R .
..
M U L L
• •
32
5-33%.
3
0-50%.
1
•»•17%.
3
050%.
38. 39. 40.
1-00%.
Helix pomatia L H e l i x sp
41.
H e l i c e l l a sp
42.
M e g h a t á r o z h a t a t l a n törmelék .
11
1-83%.
23
3-83%.
46 •
7-67%.
141
23-50%.
A meghatározhatatlan törmeléket leszámítva azt látjuk tehát,
hogy
a leggyakrabban a Lithoglyphus naticoides L . P R F . esik áldozatul a mada raknak. E z t pedig úgyszólván az összes vizeink fenekén megtalálhatjuk, de majdnem ugyanilyen mennyiségben elpusztulva a kavicsok között is. Életmód szerint egyesítve a többi fajokat, 1) a réten és száraz területen élő fajok 30-5%-t, 2) a mocsár és nedves területen élő fajok 22-33%-t. 3) főleg rejtett
a
folyóvízben életmódot
és
nagyobb
folytató
állóvizekben
— moha,
kövek,
élő fajok 22 %-t, 4) a stb.
alatt
élő
fajok
13 %-t, 5 ) főleg a bokros területen élő fajbk —• nagyobb csiga-félék 5-67%-t, 6) a tengerben, még pedig főleg brakk-vizben élő fajok 0'5%-át adják az összes csigáknak, be n e m számitva a 3-ik csoportba tartozó
KLEINER
11(1
Lithoglyphus
naticoides
törmelék
23-5%-ét.
(34-17%)
csoportból,
L. Pur.
Eszerint
a
a
IAquila
12-17%-ét madarak
és a a
meghatározhatatlan
legtöbbet
a
utána a meghatározhatatlan fajokból
s o r r e n d s z e r i n t a t ö b b i csoportokból Ahogy
ENDRE
madarak
harmadik és
azután
fogyasztanak.*)
anatómiájára
tekintettel
voltunk,
vizsgáljuk
m e g m o s t a csigák morfológiáját i s . Ú j r a mellőznünk k e l l a meghatároz hatatlan
törmelék 2 3 % % - j á t ,
s i g y k a p j u k , hogy a következő csopor
t o k b a o s z t v a a csigákat, a z alábbi százalékokat
nyerjük:
1. L i m n a e a p a l u s t r i s M U L L . , S u c c i n e a s p . , B i t h y n i a L.,
S p i r a l i n a s p . (aránylag
gyenge
tentaculata
mészházú,
mocsaras
v i z e s területen élő-fajok) 2.
Xerophila obvia
23-17%.
és H e l i c e l l a
H A E T M .
s p . (kissé
nagyobb
t e r m e t ű , közepes erősségű mészházzal biró, réten és száraz h e l y e n élő-fajok) 3.
17-17%.
Fruticicolinae, H y a l i n i a e , Ohondrula tridens
M Ü L L . ,
Chond-
r u l a s p . (réten és n e d v e s h e l y e k e n élő, közepes erősségű, inkább g y e n g e mészházzal biró közepes nagyságú
fajok)
16*33%.
4. L i t h o g l y p h u s n a t i c o i d e s L . P R F . , T h e o d o x u s d a n u b i a l i s C . PRF.,
Theodoxus
esperi
sp., F a g o t i a
L A M . (nagyobb
acicularis
F É R . , Fagotia
édesvizekben élő, erős
mészházú
közepes nagyságú f a j o k )
13-33%.
5. L i m n a e a s p . , P l a n o r b i s c o r n e u s L . , T r o p i d i s c u s p l a n o r b i s L . , P l a n o r b i s s p . (főleg m o c s a r a k b a n , t a v a k b a n élő, inkább g y e n g e mészházzal biró, n a g y és közepes nagyságú f a j o k ) 6. C o c h l i c o p a l u b r i c a M O L L . , V a l l o n i a p u l c h e l l a M U L L . , silia
sp.,
Cecilioides
acicula M Ü L L . ,
DROP., Pupilla muscorun M Ü L L . ,
Pupa
11*33%.
Clau-
frumentum
P u p a s p . ( r e j t e t t életet
élő, inkább g y e n g e , sőt n a g y o n g y e n g e
mészházú,
kicsi
csigák)
7-83%.
7. V i v i p a r a c o n t e c t a M Ü L L . ,
Vivipara
hungarica H A Z . , V i v i
p a r a s p . ( n a g y , közepes erősségű, mészházzal biró, édes vízi fajok) 8. V a l v a t a
sp.
6*5%. (folyóvízben
élő, k i s , g y e n g é b b
mészházzal
biró faj)
6*33%.
9. H e l i x p o m a t i a L . , C e p a e a h o r t e n s i s M Ü L L . , C e p a e a v i n d o b o nensis
F É R . , Theba
charthusiana
MOLL.,
Euomphalia
*) H a ellenőrizzük a számításunkat, 3 0 % hibát állapithatunk meg, a m e l y o n n a n származik, hogy a 600 eset közül, amelyben csigát találtam a g y o m o r t a r t a l m a k b a n , egy szerre több faj is előfordult. Számunkra ezen a d a t o k a legkifejezőbbek, h a v a l a k i azonban egyéb következtetéseket is kíván leszűrni, m i n d e n százalék 30%-jét le k e l l v o n n i a , h o g y helyes eredményt k a p j o n . K . E .
1929/301
A
MADARAK
C S I G A - ÉS
strigella D r a p . , H e l i x sp. és
bokros területen
KAGYLÓTÁPLALÉKA
(nagy,
található,
I
illetve nagyobb, réten
közepes
erősségű
mész-
házzal biró fajok) 10.
Unió
6%.
pictorum L . (nagy, édesvizi, erős
11. a) Pisidium sp.
(apró, gyengeházú,
b) Dreissena polymorpha P A L E .
mészházú kagyló
édesvizi
(közepes
107%.
faj)
0ö%.
nagyságú, gyen
gébb házú kagyló) c)
1 I
05%.
Cerithium v u l g a t u m L . és Cyclope neritea L . (erős mész házú, közepes nagyságú, tengeri csigák)
E z utóbbi csoportot külön k i kell emelnünk.
0-5%. S C H E N K
érde
H E N R I K
kes kis cikkében már utalt arra, hogy a gyomortartalom vizsgálat milyen fontos jelentőséggel
bírhat phaenologiai szempontból is (16). A Madár
tani Intézet gyűjteményében találtam,
amelyeket
dr.
még két ilyen érdekes gyomortartalmat
W A G N E R
volt
JÁNOS
határozni. A z első esetben, amelyet
S C H E N K
szives
H E N R I K
pontosan meg le is közölt,
egy
bőjti réce (Anas querquedula L . ) gyomrában találtak 5 darab Cyclope neritea L . - t . A madarat 1 9 1 3 . márc. 1-én ejtették el Óverbászon, amely dátum a böjti réce érkezési napja volt ott (16.). A z általam mindkét
gyomortartalom a szárcsától
megtalált
(Fulica atra L . ) származik. A z
egyikben sok Cyclope neritea L . iuvenis-ának
töredéke volt, a madár
Keszegfalun 1 9 0 5 . július 24-én került kézre, a másikban körülbelül 15 darab Cerithium v u l g a t u m L . - t találtam, a gyomortartalom 1929. már cius 19-ikéről Jászladányból (Szolnok vm.) v a n keltezve. Két
gyomortartalom dátuma m i n t látjuk a tavaszi vonulás szakára
esik. Rendellenes azonban a keszegfalui szárcsa, amelynél szinte érthe tetlen, hogy olyan későn is lehet még tengeri csigát találni a madarak gyomrában.
Ezért
állatkertekben dr.
W A G N E R
az
lenne
nagyon
egyes
madárfajokkal ! Mindkét
érdekes
etetési kísérleteket csigafaj,
végeziú amelyet
megállapított, az Adria-tenger félsós-vizeiben él. A gyürüzés
is már bebizonyította, gyomortartalmak
hogy szárcsáink délnyugat felé vonulnak. Most
utján
is
bizonyítékát
szereztük,
hogy
a
Dunántúl
és az Alföld szárcsái az Adria-tenger északi — már valószínűség szerint északi — tájai felől jönnek. A böjti récére szintén azt állapithatjuk meg, hogy még a D u n a alsó folyásánál is az A d r i a felől érkezik. A gyomor tartalmakból tehát csakis az egyes madarak vonulási irányára követ keztethetünk, de semmi biztos adatot nem szolgáltathatnak
a vonulás
időpontjára. A
tengeri csigák
természetszerűleg főleg március havában voltak
találhatók a g y o m o r t a r t a l m a k b a n . T o v á b b i következtetések levonhatása céljából a vizsgálati hónapok szerint is csoportosítottam, egyszerűség
kedvéért
anyagot
2 — 2 hónap
anyagát foglalva egybe. E n n e k eredményeképen az derült k i , hogy csiga-
KLEINEB
I 12
táplálék
v o l t : január—februárban
május—júniusban
októberben
ENDRE
[Aquila
1 . 3 0 % ; március—áprilisban
2 1 5 %;
2 4 * 6 7 % : július—augusztusban 1 8 * 6 7 % ; s z e p t e m b e r -
9*33% ; november—decemberben
10 8 3 % .
A m a d a r a k tehát a l e g t ö b b csigát a költési időszakban fogyasztják el Itt kell megjegyeznem,
(2-H>7",,).
legus L . ) május
hogy a
vetési varjú
41
(Corvus frugi-
júniusi g y o m o r t a r t a l m a közül 9 d a r a b b i z t o s a n pullus-é
v o l t . a m i 2 1 * 9 5 % - 1 t e s z k i . A második h e l y e n a t a v a s z i vonulás időszaka áll
21'5%-kal,
harmadik
h e l y e n a nyári
periódus
(18*67%),
negyedik
h e l y e n a téli tartózkodás
második fele ( 1 3 * 5 % ) , k ö z v e t l e n utána áll a
téli tartózkodás
(10*83%),
első fele
vonulás időszakát azután
madarak
az
( 9 * 3 3 % ) . N a g y v o n a l a k b a n i l y e n a képe a
közös életmódja, és a csigatáplálék Ezzel
és végső h e l y e n találjuk
az
összes
csigatáplálékát
őszi
madarak
összefüggésének.
szempontokat
kimerítettük,
megvizsgálhatjuk.
hátra, a m i r e a vetési varjú táplálkozásának
Csak
amelyből
talán
egy
a
lenne
vizsgálatánál CSÖRGET. T I T U S
u t a l : a táplálék, és a t a l a j v i s z o n y o k összefüggése! E z z e l a z o n b a n n e m foglalkozhatunk területére t e t t e l
külön,
kiterjedt,
lenni,
tekintettel
hogy
vizsgálatunk
a z egész ország
és h a a t a l a j v i s z o n y o k r a p o z i t i v e óhajtunk
minden
helységnek,
ahonnan
a
tekin
gyomortartalmak
meg
kerültek, p o n t o s leírását i s k e l l e n e ismernünk. E z p e d i g i l y e n tág k e r e t e k közt
lehetetlenségnek
b i z o n y u l ; másodsorban
aránytalan
is
lenne
a
következtetés, h i s z e n v a n n a k h e l y e k , a h o n n a n százával érkeztek g y o m o r tartalmak
(lásd
helyekről
csak
HEOTMEGHT egy-egy
DEZSŐ g y ö n y ö r ű gyűjtését,)
gyomortartalom
zésére. N a g y vonásokban
azonban
v i z e k mellől származnak
viszont
vizsgálataink
más
rendelke
megállapítható, h o g y főleg
csigát t a r t a l m a z ó
f a j o k különben is m e g m u t a t j á k
áll
nagyobb
g y o m o r t a r t a l m a i n k , a csiga
a t a l a j minőségét i s .
.Még l e h e t n e e g y s z e m p o n t , h o g y a r r a is f i g y e l e m m e l legyünk, a c s i g a táplálék nem
mellett
egyéb
ételmaradványok
is
találhatók-e.
óhajtok e r r e kitérni, h o g y n a g y a n y a g u n k
Részletesen
egységességét m e g ő r i z
h e s s e m , csupán a n n y i t óhajtok megállapítani, h o g y n e m v o l t r i t k a eset, különösen a kacsáknál ( A n a t i d a e ) és a f e n y ő r i g ó k n á l ( T u r d u s p i l a r i s L . ) , h o g y pusztán c s a k azonban
a
csigát
találtam
a
madarak
gyomrában.
Általában
legkülönbözőbb, főleg n ö v é n y i táplálék v o l t a g y o m o r t a r t a l
m a k b a n a csigákkal e g y ü t t és m é g i g e n g y a k r a n k a v i c s i s . Mint
már f e n t e b b
u t a l t a m , g y a k o r t a a k a v i c s - és csigatörmelék a
megtévesztésig hasonló és m o s t ez a tény i s , h o g y a m a d a r a k g y o m r á b a n a k a v i c s mellett legfontosabb
kizárólag c s i g a
az egyik
kérdést :
Táplálék-e,
avagy
csupán z ú z ó k ő ( g a s t r o l i t h )
g y o m r á b a n { A kérdésre r o p p a n t á l t a l á b a n
v a n s o k esetben, felvetheti
n e m
adható.
Erős
a
csiga a
madarak
nehéz m e g f e l e l n i , egységes felelet e g y csigafogyasztónak
találtuk
a
k a e s a -
1 '.12!! :íü|
A MADARAK
(Anatidae), (Sturnus kacsa
guvat-
(Rallidae),
fis
K A G Y I.ÓTÁ M . . Í l.fi K A
varju-
(Corvidae)
v u l g a r i s L . ) és a z e g y e s rigó ( T u r d u s )
és
gyomruk
guvatféléknek (ventriculus
közül p e d i g Ezeket
CSIGA-
izomzatú,
carnosus)
a kacsák
p e d i g főleg
erős
a
fajokat.
szóval
a
seregélyt
E z e k közül a
zúzószerkezetíí
legtöbb
a téli h ó n a p o k b a n
i n k á b b a k i s e b b kacsafajták
iéléket,
v a n . A táplálékul
fogyasztják
113
szolgáló
erős
izmos
csigafajok
mészházú
fogyasztják.
Ezen
csigát.
csigaféléket
f o g y a s z t j á k . A z általunk n e g y e d i k c s o p o r t b a
o s z t o t t c s i g a f a j o k p e d i g télen a n a g y o b b v i z e k fenekére húzódnak, számban találhatók a z o n b a n a f o l y ó v i z e k
partjainak
m i v e l általában télen a f o l y ó k l e a p a d n a k visszamaradva.
A fenti
csigafélék
nagy
apró k a v i c s a i k ö z t ,
és i g y s o k e l p u s z t u l a szárazon
pedig
főleg
egyedül,
vagy
pedig
k a v i c c s a l találhatók a g y o m o r t a r t a l m a k b a n . E z azután a r r a e n g e d k ö v e t keztetni,
hogy
ebben
a vonatkozásban
zúzókőnek n y e l i k l e a csigákat,
a kacsák
kisebbrészt
nagyobbrészt
táplálékul. A
csak
bukókacsák
a v i z e k fenekén keresgélve. E z e n tétel m e l l e t t szól a z i s , h o g y p l . a L i t h o g l y p h u s n a t i c o i d e s L . P F B . - b e n i g e n s o k e s e t b e n b e n n e s z o r u l v a találtam a fedőlemezt. N e m s z a b a d a z o n b a n a z efféle c s i g a m e l l e t t gyomortartalmakban, tuk
megfeledkeznünk, h o g y t ö b b i z b e n
a g y e n g e h á z ú mocsári csigák is e g y ü t t v o l t a k a v a l a m i n t h o g y éppen a kacsák g y o m r á b a n talál
a meghatározhatatlan
csigatörmelék
n a g y husostestü V i v i p a r a f a j o k a t
26.24 %-jét,
hasonlókéjjen
is jórészt a kacsákban,
a
még p e d i g a
tőkésrécében ( A n a s b o s c h a s L . ) találtuk. H a e l v é t v e a fedőlemez i t t is bentszorulva csak
maradt
a
csigahéjban,
a Vivipara
a fedőlemezről h a t á r o z h a t t u k m e g , m e r t
fajokat
igen
különben a
sokszor
házuk
tel
j e s e n törmelékes v o l t . A g u v a t - f é l é k ( R a l l i d a e ) csigatáplálékát l e g n a g y o b b részt a m e g h a t á r o z h a t a t l a n ötödik csoportba csigafajok
t ö r m e l é k , másodszor a z általunk a z első és
osztott,
szóval
a m o c s a r a s és v i z e s területeken
alkotják, m é g p e d i g legfőképen a t a v a s z i vonulás és a n y á r i
időszakban táplálkoznak csigákkal. A madár és a z általa csigák
élő
életmódja teljesen
egybevág.
A csigák
elfogyasztott
morfológiája
arra
vall,
h o g y i t t b i z t o s a n n e m zúzásra n y e l i k le a szárcsák, g u v a t o k s t b . a csigákat. A
mocsári csigákkal e g y ü t t e g y é b é l e t m ó d o t f o l y t a t ó csigák n e m i g e n
f o r d u l t a k elő a m e g v i z s g á l t g y o m o r t a r t a l m a k b a n . a csekély t e n g e r i életmódjának fajok
eszik
c s i g a előfordulást l e h e t n e f e l h o z n i . A r i g ó k
vizsgálatánál rámutattam, h o g y a
csigákat:
általunk
megállapított
ki,
a
L.)
főleg
pedig igy
tavaszi
fogyasztja
tartózkodó
Ellenvetésül l e g f e l j e b b
a
harmadik
vonulás
legnagyobb
csigafajokat
legerősebben végigmehetünk
gyomrokban
a a
— tél
és
idejéből. mértékben második
második
megvizsgált
és
m i é r t épen
talált hatodik A a
csigák
réten
és
harmadik
felében
(január
gyomortartalmak
emiitett
elsősorban
csoportból
seregély
(Turdus)
az
az
kerülnek
(Sturnus
vulgaris
nedves
helyeken
csoport
—,
—
még
február).
listáján. 8
Es
Nyil-
KI.I:IXKI{
vánvaló
táplálék
a
csiga
a
I:\DI.K
búvár
I Vqnila
(Colymbidae),
sirály
(Laridae)
a lile, ( C h a r i d r i i d a e ) , cankó ( S c o l o p a c i d a e ) féléknél, a batlánál
(Plegadis)
f a l c i n e l l u s L . ) , a g ó l y á n á l ( ( ' i c o n i a a l b a B E C H S T . ) , a gémféléknél ( A r d e i d a e ) , a kékvércsénél ( C e r c h n e i s
vespertinus
( O r i o l i d a e ) . seregély ( S t u r n i d a e ) . (lidae)féléknél. a mindent rok
L . ) , a gébics ( L a n i i d a e ) .
málinkó
billegető ( M o t a c i l l i d a e ) , p a c s i r t a
(Alau-
befaló széncinegénél ( P a r u s m a j o r L . ) , a b o k
a l a t t csipegető ökörszemnél ( T r o g l o d y t e s p a r v u l u s K o c i i . ) és E r i t h a c u s
fajoknál. ból,
E z utóbbi
három
csigatápláléka
szóval a r e j t e t t e n , i g y p l . m o h a
A kuvik (Athene noctua SCOP.)
kizárólag a h a t o d i k
csoport
a l a t t élő csigafajokból kerül k i .
és a hantmadár ( S a x i c o l a o e n a n t h e L . )
g y o m o r t a r t a l m á b a s z i n t e a véletlenből m a g y a r á z h a t ó , h o g y csigát talál hatunk
b e n n e . A véletlenből, d e már s o k k a l k é z e n f e k v ő b b a l a p o n k ö v e t
keztethetünk, ban.
h o g y előfordul c s i g a galambfélék
A galambféléket
gyakran
láthatjuk
(Columbidae) gyomrá
a földeken és v i z e k
partján
s z e d e g e t n i és i g y jut c s i g a , még p e d i g n e m is o l y a n ritkán g y o m r u k b a * Kétlem,
hogy
táplálékul
gyomortartalma
szolgál
leggyakrabban
nekik.
A
fácánfélék
(Phasianidae).
k a v i c s o k b ó l áll s i g y n e m
csodálható-
ha e l v é t v e csigát i s találunk b e n n e . Érdekes, h o g y a k i m o n d o t t m a g e v ő k . a pinty-félék ( F r i n g i l l i d a e ) g y o m r á b a n m i l y e n
ritkán a k a d u n k
csigára.
Egyedül a m i n d e n útjukba a k a d ó tálpálékot bekapó P a s s e r - f aj oknál és a b o k r o k közt s m e z ő k ö n s z e d e g e t ő E m b e r i z a - f a j o k g y o m r á b a n találtam csigát. A fácán-félék ( P h a s i a n i d a e )
és sármányfajok
(Emberiza) gyom
r a i b a n talált csigákban i n k á b b z ú z ó k ö v e t , m i n t táplálékot s e j t e k . K ü l ö n k e l l kitérnem a varjúfélékre ( C o r v i d a e ) . darius
L . ) kivéve,
amelyben
kavicsot
A z e g y szajkót ( G a r r u l u s g l a n igen s o k s z o r találni, tehát
való-
zinü. h o g y zúzásra n y e l i k a csigát i s . a többiek részére táplálék a c s i g a A
varjakban
található
meg a csigafajok
leglarkább s o r o z a t a :
jellemző
az< n h a n . h o g y a húsost est ü H e l i x f a j o k a t első s o r b a n a v a r j a k b a n juk.
Fő csigatáplálékuk
a réteken
található
csigákból
kerül
talál
ki. ami
('•'et módjukból n a g y o n érthető : hasonlóképen az i s . h o g y a v i z e k partján található csigákból is bőségesen f o g y a s z t a n a k . E z t n e m k e l l m a g y a r á z n o m annak,
a k i hosszabb
időt
töltött
nagyobb
vizek mellett.
.Már f e n t e b b
e m i i t e t t e m , h o g y a vetési varjú ( C o r v u s f r u g i l e g u s L . ) bókáinak is h o r d j a a csigatáplálékot, seket
végzett
pictorum szerinl van hogy
JÓZSEF pedig roppant
a vetési varjún,
hogy
érdekes
miképen f o g y a s z t j a
L . nevezetű erős mészházú. húsostestű n a g y
a két
oldalán
dr. C i : u : t
házfalat
luggatja
összekötő s a r o k pántot
megfigyelé
el a z a z l n i o kagylót. O i : u : r
v á g j a f e l csőrével,
vagy
k i a k a g y l ó t . (11). I t t m i n d e n e s e t r e kagylótáplálékkal
d o l g u n k , még p e d i g annál érdekesebb ez a táplálék, m i v e l u g y látszik, a varjú
szükségesnek
találja
apró
mészházú
csigákkal is e t e t n i
fejlődő fiókáit. H a a hónapok s z e r i n t i összeállításra vetünk e g y pillantást, a z o n n a l láthatjuk, h o g y a varjúfélék
a költési időszakban
fogyasztják
1»2»/30|
A MADARAK
CSIGA-
ßs
K Ali YI.ÓTA H,.A I.BK A
| |-,
a legtöbb csigát, a m i a r r a e n g e d k ö v e t k e z t e t n i , h o g y a v a r j a k n a k ségük v a n mésztartalmú A
v é g k ö v e t k e z t e t é s ezekből
madarak
szük
táplálékra is. azután
könnyen
lovonható,
hogy
a
táplálékának aránylag i g e n csekély része áll csigából ( 2 . 9 6 % ) ,
amelyet
elsősorban
mint
céljából f o g y a s z t a n a k kássága a n n y i b a n vényeinket
eleséget, másodsorban
bir, hogy a konyhakerteinkben
elcsúfító c s i g a f a j o k a t
s t b . is nagyrészt
a táplálék
összezúzass
e l . Gazdasági jelentőséggel a m a d a r a k
pusztítják,
kártevő,
pl. Xerophila obvia
főleg a varjúfélék
ezen
mun
virágültet
KAETM.,
HELIX
( C o r v i d a e ) és a seregélv
( S t u r n u s v u l g a r i s L . ) . H a éppen n a g y o n n a g y jelentősége n i n c s is a m a d a r a k ezen
segítségének,
mégis e g y szóval
érdekében m o n d h a t t u n k Az
több.
amit
üldözött
és e z z e l is j ó szolgálatot t e t t ü n k
erősebb elpusztítja
a g y e n g é b b e t , a természet
madaraink
ügyünknek.
nagyszerű
meg
alkotásában ez is szolgálja a z örök t ö r v é n y t , a f o l y t o n o s h a r c o t és h o g y a z egész természetben m i n d e n szolgál e g y másikat, és a z e g y i k e g y másik érdekeinek v a n alárendelve. D e a h a r c még
a t e h e t e t l e n n e k látszó molluskák
o l y a n k o r tényleg harccá lesz és is l e g y ő z h e t i k a felettük
m a g a s a b b fejlettséggel biró m a d a r a k a t . E r r e példa lése, a m e l y szárnyú
szerint
szerkő
egy A n o d o n t a
összecsukódva
(Hydrochelidon leueoptera
becsípte
T e m . ) lábát,
képes felrepülni és í g y került a v a d á s z e m b e r kezébe Mindezekben
sokkal
J . megfigye
K A V L I C E K
egy
fehér
az n e m
(13).
v o l t a m bátor a h a z a i m a d á r és csiga-világ k a p c s o l a
táról m e g e m l é k e z n i . N e m t é r t e m k i külföldi
anyagra,
Madártani
o l y a n világra szóló
temény,
Intézet g y o m o r t a r t a l o m amely
volt
megérdemli,
hogy
sorozata külön
vizsgálat
hiszen a m . k i r . tárgyává
gyűj
tegyük.
V i s z o n t t ö b b része már feldolgozás alá is került, ezért n e m m e l l ő z h e t t e m , hogy
az
oekologiára
vonatkozó
N a g y hálával t a r t o z o m
hazai
irodalmat
a m . k i r . Madártani
is át ne
Intézet t.
tekintsem. Igazgatósá
gának, a k i m e g a d t a a z a l k a l m a t e z e n szép a n y a g megvizsgálására, és a z i n t é z e t m i n d e n tagjának,
a k i k állandóan segítettek munkámban. K ü l ö n
őszinte köszönetemet k e l l k i f e j e z n e m dr.
V A S V Á R I
bőségesen W A G N E R
és
MIKLÓS
elláttak,
JÁNOS
akinek
uraknak,
CSÖRGEY
akik
hasonlóképen
Trrrs,
tanácsokkal hálás
tudtam
ellenőrizni
J A K A B
és
útbaigazításokkal
köszönettel
urnák, a k i segítségemre v o l t a csigák
közreműködésével
S C H E N K
és
tartozom
dr.
meghatározásánál
saját
meghatározá
saimat is. Irodalom —
Literatur.
1. C H E R N É L ISTVÁN: A madarak hasznos és káros voltáról positiv alapon. S T E P H A N C H E R N É L : Über Nützlichkeit und Schädlichkeit der Vögel auf positiver G r u n d lage. A q u i l a V I I I . 1901. P . 123—147. 2. C S Í K I E R N Ő : Biztos adatok madaraink táplálkozásáról. ERNST CSÍKI : Positive D a t e n über die N a h r u n g unserer Vögel. Aquila X I . 1!M»4. P . 270—317. 8*
KLEINES
116 ( ISIKI E R x ő :
Biztos
ERNST
Positive daten
CSÍKI
adatok
[Aquila
ENDRE
stb.
^
usw.
Aquila
j
XIII.
1906. P .
XV.
1908. P .
148—101. 183—206.
XVI.
1909. P .
139—14!.
X X . 1913. P . 375—39!.. P.
210—22'.;.
1919.
P.
76—10 t.
TITUS
CSÖRGHÍ
Beiträge z u r J u n i - N a h r u n g der Saatkrähe ( C o r v u s frugilegus L . ) . Aquila
X X X I V — X X X V .
1927/28. P . 316—328.
A vetési varjú-vizsgálat u j a b b irányai.
10.
Die
neuere
Riehtungen
X X X I I — X X X I I I .
11
1914.
XXVI.
A d a t o k a v e t é s i v a r j ú ( C o r v u s f r u g i l e g u s L . ) júniusi t á p l á l k o z á s á h o z .
CSÖRUKY TITUS
XXI.
in
der
Saatkrähen-Forschung.
1925/26. P .
Aquila
7—23.
DR.
G E L KI J Ó Z S E F
A d a t o k a vetési varjú ( C o r v u s frugilegus L . ) táplálkozásához.
IIR.
JOSEF GELKI :
Beiträge z u r Ernährung d e r Saatkrähe. . A q u i l a
X X X I I — X X X I I I .
1925/26. P . 163—166. H a z a i ragadozó m a d a r a i n k
12. D R . G R E S C H I K J B N Ő DR. E U G E N C K
BSOHIR
Aquila 13. H A V L I C E K
g y o m o r - és k ö p e t t a r t a l o m vizsgá.'ata.
: M a g e n - undGewölluutersuchungen unser e i n h e i m i s c h e n K a u b v ö g e l . XVIII.
1911.
E g y Kagylótól megfogott
J. :
.1. H A V L I C E K :
P.
141—177.
H y d r o c h e l i d o n leucopterr..
H y d r o c h e l i d o n leucoptera d u r c h eine A n o d o n t a gefangen.
Aquila
I . 1894. P . 169—170. 14. W I L L I A M M A R S H A L L : D e r B a u d e r V ö g e l . L e i p z i g .
1895.
1 5 . P r o * . D R . A N T O N R E I C H E N O A V : D a s T i e r r e i c h . I I . V ö g e l . B e r l i n u n d L e i p z i g . 1923. S a m m l u n g G ö s c h e n . 869. 15. S C H E N K
HENKIK
HEINRICH
:
SCHENK
17. So.'.s L A . I O S :
A
csörgő réce v o n u l á s é r ó l . )
Vom A
Z u g e der Knäckente. 1
SO.'.S :
X X . 1913.
P . 513—514.
v e t é s i v a r j ú ( C o r v u s f r u g i l e g u s L . ) h a s z n o s és káros v o l t a a k ö z felfogás
LUDWIG
Aquila
szerint.
D i e Nützlichkeit u n d Schädligkeit
der
Saatkrähe
(Corvus frugi
legus L . ) i n der a l l g e m e i n e n A u f f a s s u n g . A q u i l a
XIII.
1906.
P . 148—161. 18.
D u . V A S V Á R I M I K I . ó s : A d a l é k o k a b ö l ö m b i k a és p o c g é m t á p l á l k o z á s i o e k o l o g i á j á h o z . I I I : . N I K O L A U S V A S V Á R I : Beiträge und
zur
Ernährungsoekolologie
Ardetta minuta L . Aquila
von
Botaurus
X X X I V — X X X V .
stellaris
L.
1927/28.
p . 342—374.
Die Conchylien-Aufnahme der Vögel. Von
Die
aus
20.213
ANDREAS
K L E I N E « .
Stück bestehende i.igluvialien-Sanmilimg
des K g l .
U n g . O r n i t h . Institutes bot mir günstige Gelegenheit u m Untersuchungen über die Conchylien-Aufnahme
der Vögel anzustellen. In der Sammhing
sind 2 7 9 A r t e n vertreten, icli fand jedoch nur bei 8 1 A r t e n Couch vlien im
Mageninhalte.
Nachstehend folgt des
Verzeichnis
der A r t e n .
Bei
jeder A r t gebe ich in Parenthese die A n z a h l der untersuchten Magen inhalte,
dann
die
A n z a h l derjenigen in welchen
vorfanden und als dritte Zahl folgt der Prozentsatz:
sich
Conchylienreste
1929/301
D I E
C O X C H Y L I E X -
A l l - ' N A U M F.
D E R
VÖGEL
117
C o l y m b u s a r c t i c u s L . ( 2 0 ) , 1, 5 % ; P o d i c e p s n i g r i c a n s S C O P . ( 5 7 ) , 3, 5 - 4 4 % ; L a r u s r i d i b u n d u s L . ( 9 0 ) , 3, 3 3 3 % ; M e r g u s albellus L . ( 4 1 ) , 1. 2 4 4 % ; O i d e m i a f u s c a L . ( 2 ) , 1, 5 0 % ; N y r o e a m a r i l a L . ( 9 ) , 3 , 3 3 - 3 3 % ; Nyroea fuligula
L . ( 3 4 ) , 5, 1 4 - 7 1 % ;
N y r o e a ferruginea
GM.
N y r o e a f e r i n a L . ( 2 7 ) , 1, 3 - 7 % .
( 5 5 ) , 6, 1 0 9 1 % ; N y r o e a C l a n g u l a L . ( 3 6 ) . 7 .
1 9 - 4 4 % ; S p a t u l a e l y p e a t a L . (24), 5, 2 0 - 8 3 % ; A n a s boschas L . (358), 29. 8 1 % ; A n a s querquedula L . (140), 32, 2 - 8 6 % ; A n a s crecca L . (81). 4 , 4 - 9 4 % ; C h a r a d r i u s a p r i c a r i u s L . ( 1 6 ) , 1, 6 - 2 5 % ; C h a r a d r i u s SCOP.
(14), 3. 2 1 - 4 3 % : V a n e l l u s capella
virostra avosetta Tringa
minuta
(157),
S C H A E F F .
dubius
11, 7 % ; Recur-
L . ( 1 2 ) , 1. 8 - 3 3 % ; T r i n g a a l p i n a L . ( 4 5 ) , 2 , 4 - 4 4 % ; (3),
L E I S L .
33-33% ;
1,
Aetitis
hypoleucos
L.
(38),
1,
2- 6 3 % ; P a v o n c e l l a p u g n a x L . ( 6 3 ) , 2, 3 - 1 7 % ; T o t a n u s c a l i d r i s L . ( 3 3 ) , 5, 1 5 - 1 5 % ; T o t a n u s m a c u l a t u s G U N N .
(5),
aegoeephala
1,
20% ;
Totanus (13),
B E C H S T .
TUNST,
ochropus
L.
(15),
7.69% ; Numenius
1,
Totanus
(10), 2, 2 0 % ;
4,
nebularius
26-67% ;
Limosa
a r q u a t u s L . (32),
1,
3- 1 2 % ; N u m e n i u s p h a e o p u s L . ( 4 ) , 1, 2 5 % ; G a l l i n a g o g a l l i n a r i a O . F . M Ü X L .
(59),
2,
3 - 3 9 % ; G a l l i n a g o g a l l i n u l a L . (3),
a q u a t i c u s L . (36), 2, 5 5 6 ;
Crex
O r t y g o m e t r a p o r z a n a L . (52),
pratensis
( 1 1 ) . 1, 9 - 0 9 % ; O r t y g o m e t r a p a r v a
pus L . (112), 3 8 , 3 1 1 5 % ;
37
78%; P A L L .
1, 2 0 % ; G a l l i n u l a c h l o r o
F u l i c a atra L . (188),
f a l c i n e l l u s L . ( 2 4 ) , 8, 3 8 - 0 9 % ; C i c o n i a a l b a
14
Rallus
Ortygometra pusilla
(5),
SCOP.
33-33% ; (53),
B E C H S T .
11-54% ;
6,
1,
11, 5 8 5 % ; Plegadis (15),
B E C H S T .
2,
13-33% ;
B o t a u r u s s t e l l a r i s L . ( 7 5 ) , 5, 7 - 1 4 % ; A r d e a c i n e r e a L . ( 9 3 ) , 1, 1 - 3 1 % ; Perdix
cinerea
B E C H S T .
(160),
1,
0 6 3 % ; Coturnix
communis
B O N N .
( 1 1 4 ) , 1, 0 - 8 8 % ; C o l u m b a p a l u m b u s L . ( 8 7 ) , 4 , 4 - 5 9 % ; C o l u m b a o e n a s L . (35), 4, 1 1 - 4 3 % ; T u r t u r c o m m u n i s
SELB.
(125),
v e s p e r t i n u s L . ( 2 5 8 ) , 1, 0 3 9 % ; A t h e n e n o c t u a
9,
SCOP.
Cerchneis
7-2%; (105),
1,
0-95% ;
L a n i u s e x e u b i t o r L . ( 1 1 8 ) , 1. 0 - 8 5 % ; L a n i u s m i n o r G M . ( 2 1 4 ) , 5 , 2 - 3 4 % ; Lanius
coliurio
L.
(553),
3,
0 55% ;
Corvus
cornix
L.
(330),
4 3 . 1 3 0 3 % ; C o r v u s frugilegus L . (1559), 96, 6 - 1 6 % ; Coloeus m o n e d u l a spermologus
(102), 3, 2 - 9 4 % ; P i c a r u s t i c a
V I E I L L .
Garrulus glandarius
L . (486),
SCOP.
(430), 38, 8 - 8 9 % ;
3, 0 6 2 % ; O r i o l u s g a l b u l a L . (328),
2,
0 - 6 1 % ; S t u r n u s v u l g a r i s L . (234), 4 1 , 17 5 2 % ; P a s t o r roseus L . (56), 3, 5 - 3 6 % ;
Passer
domesticus
L . (480),
1, 0 2 1 % ; P a s s e r m o n t a n u s L .
( 4 4 7 ) , 1, 0 - 2 3 % ; E m b e r i z a c a l a n d r a L . ( 1 7 8 ) , 1. 0 5 6 % ; E m b e r i z a c i t r i n e l l a L . (441), 3, 0 6 8 % ; E m b e r i z a c i r l u s L . (8), 3, 3 7 - 5 % ; A n t h u s praten sis L . ( 9 3 ) , 1, 3 - 1 2 % ; A n t h u s triviális L . ( 1 0 4 ) , 2 , 1 - 9 9 % ; A n t h u s s p i n o l e t t a L . ( 1 0 ) , 1, 1 0 % ; M o t a c i l l a a l b a L . ( 1 2 1 ) , 1, 0 - 9 1 % ; M o t a c i l l a f l a v a L . ( 2 8 9 ) , 5 , 2 - 0 5 % ; A l a u d a a r v e n s i s L . ( 1 9 4 ) , 8, 4 - 0 4 % ; G a l e r i d a c r i s t a t a L . ( 2 4 8 ) , 1, 0 4 2 % ; P a r u s m a j o r L . ( 3 3 9 ) , 7, 2 - 0 7 % ; parvulus
K O C H .
(64),
5,
7-8%;
T u r d u s musicus L . (67),
Troglodytes 13,
19-41%;
T u r d u s i l i a c u s L . ( 2 6 ) , 6, 2 3 0 6 % ; T u r d u s p i l a r i s L . ( 1 6 0 ) , 3 2 , 2 0 " , , ;
ANDREAS
I 18
Turdus mcrula L . ( 1 0 . ) ) . L S . Erithacus rubecula L . ( 1 0 0 ) . et
WOLF.
(16),
2,
12-0%
12-3N",, 4. 4 ° „
lAquila
KLEINEB
Saxicola oenanthe L . ( 3 1 ) , 1, 3 ' 2 2 % ; ; E r i t h a c u s suecica cyanecula M E Y E R :
;
Conchylien fand ich wie schon erwähnt in den Mageninhalten v o n Arten insgesamt i n 6 0 0 Fällen, was also 2 . 9 6 % ausmacht. Das Altenverzeichnis beweist dass Conchylien nicht n u r v o n den typischen Samenfressern mit Muskelmagen aufgenommen werden, sondern auch v o n den Omnivoren u n d insectivoren A r t e n welche ebenfalls Muskel magen haben. V o n den Omnivoren findet sich besonders bei den R a b e n vögeln ausgiebige ('onchylien-Aufnahme. Ausnahmsweise fand ich auch bei einem Raubvogel, nämlich Cerchneis vespertinus Conchylien aufnähme, was durch die Lebensweise dieser A r t , welche vorwiegend Insektenfresser ist und vielfach auf dem B o d e n jagt, erklärt werden kann. sl
Bezüglich der Frage, welche Conchylien hauptsächlich v o n den Vögeln aufgenommen werden, ergibt nachstehendes Verzeichniss Aufschluss. Von
Schnecken
vorgekommen :
1. Unio pictorum L 2. Pisidium sp
10
Dreissena p o l y m o r p h a P A L L . 4. Theodoxus danubialis C. P F K
3.
H. Lithoglyphus naticoides
... . .
L. I » E R .
7. B i t h y n i a tentaculata L 8.
V i v i p a r a contecta
MILL.
. . .
...
Cerithium vulgatum 1"). Ciclope neritea L
BRUG.
l'lanorhis
corneus
1-67%.
3
5J
S5
3
•*•>
J)
0*50%.
))
050%.
3 1
0-17%.
73
12" 1 7 % .
32
??
)J
533%.
11
5Í
J5
1-83%.
1
5?
5J
«17%.
93
)?
4'50%.
5)
6
5?
0-33%.
.
1 2
L
33%.
017%.
1
1
IS.
folglich :
0'50%.
o
12. Fagotia acicularis F É R 13. Fagotia esperi L A M 14.
Fälle,
5J
017%.
??
0-33%.
)J
017%.
J?
2-67%.
22
••
367%.
l!t. Tropidiscus planorbis L .
27
..
4-50%.
20. Spiralina sp 21. l'lanorhis sp
23 3
0-ö0%.
2 2 . Succinea s p
42
7-00%.
3-83%.
J5
1-67%.
24. Chondiula tridens M i i . i , . 2 5 . Chondrula sp
...
4-83%.
29 (5
Í5
5J
100%.
1929 :!(!
26.
DIB
CONCHYLIEN-
P u p a frumentum
AUFNAHME
D E B VÖGEI
. .
D E A P
4
27.
13
28.
P u p a sp
29.
Cochlicopa lubriea M Ü E E ('aecilioides acicula M ü u
30. 31. 32.
. . 4
T h e b a carthusiana
36.
E u o m p h a l i a strigella Cepaea vindobonensis
37. 38. 39.
41.
0-17%. 5-17%. 9-50%.
Helicella sp
5
33
.
3
0-50%.
. . .
..
1
•»•17%.
FÉR. . ..
..
3
0-50%.
.
6
100%.
M Ü E I D B A P .
Helix pomatia L
40.
2-33%. 017",,.
32
35.
2-17%.
1
. . 5 7
34.
«'•67%.
1 31
33.
folglieh
0-67%.
14
Clausilia sp Hvalinia
Fälle,
I L9
11
1-83%
. . 2 3
3-83%.
..
7-67%.
40
Unbestimmbare Reste 23-50",,. 141 zu ersehen ist das häufigste Conchvlien-Opfer der Vogelwelt die A r t L i t h o g l y p h u s naticoides L . P E R . Diese A r t ist auf dem G r u n d e fast aller unserer Gewässer zu finden, u n d in fast gleicher A n z a h l aber in totem Zustande im Schotter. 42.
Wie
W i r d auch die Morphologie der Conehylien in Betracht gezogen, so ergibt sieh, dass die A r t e n mit zarten und kalkarmen Gehäusen (Lim naea. Spiralina. Xerophila) in grösster A n z a h l vertreten sind. Der P r o zentsatz vermindert sich in dem Verhältnisse wie das Gehäuse härter wird. Bezüglich der Aufschlüsse, welche die Conchylien-Nahrung für den Vogelzug ergeben kann, möchte ich besonders eine Notiz von H E I N R I C H S C H E N K ( V o n Zuge der Knäckente A q u i l a X X . p. 513, 14) hervorheben, jaut welcher am 1. März 1913 i n Óverbász (Südungarn) eine Knäckente erlegt wurde, welche ganz bestimmt erst in der vorangehenden Xaeht angekommen war u n d 5 St. Cyclope neritea L . im .Magen hatte, also ehu Conchylienart, welche in dem Brackwasser des Adriatischen Meeres l< bt. Ich selbst fand in 2 Mageninhalten des Blässhuhns (Fulica atra L.) Brackwasser-Conchylien. Das eine winde am 24. J u l i 1905 in Hercegfalu erlegt und hatte Cyclope neritea L . juv.-Reste im Magen das andere statu mt aus Jászladány vom 19. März 1929 und enthielt 15 Exemplare der Art Cerithium vulgatum L . Das untersuchte Materiale gruppierte ich auch nach Monaten im 1 fand als Resultat dass die Vögel die grösste Cónchylienmenge während der Brutzeit aufnehmen, so besonders die Saatkrähen welche auch ihre Junge teilweise mit demselben füttern.
AN D B B V-
A u f die
Frage
[Aquila
8 LEINEK
<>l> d i e C o n c h y l i e n a u c h als N a h r u n g , b e s o n d e r s z u r
B i l d u n g d e r K n o c h e n s u b s t a n z d i e n e n — wie dies d a s F ü t t e r n d e r j u n g e n Saatkrähen
wahrscheinlich
macht
—
oder
aber
hauptsächlich
bei
d e r Z e r m a l m u n g d e r N a h r u n g als C a s t r o l i t h - Z u s ä t z e eine R o l l e s p i e l e n , i s t es s e h r s c h w i e r i g eine A n t w o r t z u g e b e n . B e i d e n E n t e n a r t e n s c h e i n t das
( onchylienmaterial
vorwiegend
dem
dienen. A u g e n s c h e i n l i c h als N a h r u n g dient Rabenvögeln Plegadis
bei folgenden
falcinellus
L.,
vespertinus L . , Laniidae, Parus
Zermalmungsprozes.se dasselbe
j e d o c h ausser
Arten : Colymbidae, Laridae,
Ciconia
alba
BECHST..
den
Scolopacidae,
Ardeidae,
Cerchneis
Oriolidae, Sturnidae, Motacillidae.
major L . , Troglodytes parvulus K O C H ,
zu
Alaudidac.
u n d schliesslich
bei
den
Erithacus-Arten. Als
E n d - S c h l u s s f o l g e r u n g k a n n festgestellt w e r d e n , dass die V ö g e l
verhältnismässig
n u r geringe
Conchylienmengen aufnehmen,
2*96% d e r G e s a m t - N a h r u n g s a u f n ä h m e ; d i e s e l b e als
Nahrung,
in
zweiter
A u f n a h n e m leisten wirtschaftlichen
die
Linie
als
Gastrolith.
dient Durch
Krähenarten u n d Stare auch
Nutzen,
wenngleich
derselbe
die
einen
auch
insgesamt
i n erster
Linie
Conchvlienunläugbaren
nicht
sehr
hoch
angeschlagen werden k a n n . D a s V e r z e i c h n i s s d e r b e n ü t z t e n L i t e r a t u r b e f i n d e t s i c h a m S c h l ü s s e des ungarischen Textes.
Jelentés a margitszigeti madárvédelmi kísérleti telepről. Irta : SzEMERE Z o i / r i x . \ amely
20 a
évvel
a
Margitszigeten
Berlepsch-rendszerű
viszonyokhoz tatott,
ezelőtt
pár
való évvel
madárvédelmi
alkalmazása ezelőtt
terén
oly
kísérleti
intézkedéseknek
sok
rekonstruáltatván,
1929 ó t a i s m é t r e n d e l k e z é s é r e A z általam
berendezett értékes a
telep magyar
adatot
Madártani
szolgál
Intézetnek
áll.
v é g z e t t és m i n d a z o d u l a k ó , m i n d a s z a b a d o n fészkelő
m a d a r a k r a kiterjedő revízió az
1929. és
1930-as é v e k
adatainak
egybe
v e t é s é v e l a z o t t fészkelő 33 faj á l l o m á n y á b a n s z á m o s f a j n á l j e l e n t é k e n y változásokat így
mutat.
némileg
szaporodott
a
Turtur
communis
(5—6-ról
8—10-re),
a M u s c i c a p a g r i s o l a L . ( 4 — 5 - r ő l 6-ra), a L a n i u s c o l l u r i o L . (4-ről 6-ra), S t u r n u s v u l g a r i s L . (3—-4-ről 8—10-re), F r i n g i l l a c o e l e b s L . (20-ról 25-re) és
Ligurinus Feltűnően
c h l o r i s (10-ről emelkedett
torquilla L . ( 6 — 8 - r ó l
15-re).
1930-ban
12—14-re),
e fajok
párjainak száma : a J y n x
Passer m o n t a n u s L . (60—80-ról
130—
