20. Madarak és példabeszédek

20. Madarak és példabeszédek Herman Ottó nyomán (kártyajáték)

Tervez: Idegen és saját ötletbl: Hársas Oszkárné A játék lényege: Madarak képei és szólások/közmondások felhasználásával Fekete Péter jelleg kártyajáték, különböz életkorokra. A fekete-fehér képek Herman Ottó: A Madarak hasznáról és káráról szóló könyvében található illusztrációik felhasználásával (rajzolta: Csörgey Titusz) készült. A könyvében lév szólásokat a régies szóhasználat, fogalmazásmód csökkentésével, és a mai helyesírás szabályainknak megfelelen közöljük, a szólások magyarázatát is egyszersítve, esetenként O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások c. könyve magyarázatainak felhasználásával. Megfigyel és kombinációs képességet fejleszt játék. Olvasni nem tudóknak memória jelleg kártyajáték, olvasni tudóknak gondolkodtató játék is egyben. Egyszer változatban (olvasni nem tudóknak és kicsiknek) a szöveggel nem kell foglalkozniuk, csak a képeket kell figyelni. Haladó változatban a madarak rajzainak és a szólásoknak, illetve a madarak képeinek és a szólások magyarázatainak párosítása a játék lényege. Kétféle játékot kínálunk a kártyacsomaggal: A. Memória kártyajáték: Madarak rajzának és képének párosítása és egyszer Fekete Péter kártyajáték. B. Fekete Péter kártyajáték madarakkal és példabeszédekkel. A. Memória kártyajáték és egyszer Fekete Péter kártyajáték Javasolt életkor: Óvodásoknak. Játékosok száma: 2 -4 f Játékid: 10-15 perc

149

Fejlesztett kompetenciák: Természettudományos, vizuális, egymáshoz viszonyulás társas kompetenciái, memória fejlesztése. Eszköz- és anyagszükséglet: 32+1 kártyából álló kártyacsomag. A játék leírása: Memória kártyajáték: A gyerekek tegyék le a kártyákat képes oldalukkal lefordítva. A kártyák közül mindig kettt fordítsanak meg, párosítsák az azonos madarakat ábrázoló képeket és rajzokat (a színeset a fekete-fehérrel), és a megtalált párokat tegyék maguk elé. Az a nyertes, aki több párt gyjtött. Egyszer Fekete Péter Ha ezt a játékot játsszuk, akkor a lábakat ábrázoló kártyát (azaz a „Fekete Pétert”) is bele kell tenni a csomagba. A kártyákat összekeverjük, és minden játékosnak 6-6 kártyát osztunk. A kapott kártyákat a játékosok megnézik, és akinek van két összetartozó játékkártyája azt leteszi az asztalra. A gyerekek a középen lév kártyacsomagból húznak (mindig csak egyet), amíg az tart. Ha nincs több, akkor egymástól húznak. Az nyert, akinek nem marad kártya a kezében.

A gyerekeknek szóló rajzos, egyszer játékleírás:

Madarat tolláról, embert barátjáról Felismered-e a körülöttünk él madarakat? Memória kártyajáték (32 kártyával) Tegyétek le egy vízszintes felületre a kártyákat, képes oldalukkal lefordítva. Egy játékos egyszerre csak két kártyát nézhet meg. Ha párokat találtok, akkor tegyétek magatok mellé. (A párok: ugyannak a madárnak a színes fotója és a fekete-fehér rajza.) Ha nem párok, akkor fordítsátok vissza, és a következ játékos jön. A játék addig tart, míg minden párt nem találtok meg. Gyztes az, akinek a legtöbb párt sikerült összegyjtenie. Fekete Péter kártyajáték (33 kártyával) A memória kártyacsomagba tedd bele a lábakat ábrázoló kártyát. Ez lesz a „Fekete Péter”. A játékvezet keverje össze a paklit, s adjon minden játékosnak 6-6 kártyát. A többit tegye le az asztalra, hátával felfelé. A kapott kártyákat nézzétek meg, és ha van két összetartozó játékkártyátok (ugyannak a madárnak a színes fotója és a fekete-fehér rajza), azokat tegyétek 150

le az asztalra! Ezután egyet húzhattok a maradékból (a talonból). Ha középrl elfogytak a kártyák, akkor egymástól húzzatok, amíg van! A megtalált párokat mindenki tegye le az asztalra! Az nyer, akinek nem marad kártya a kezében. B. Fekete Péter kártyajáték madarakkal és példabeszédekkel A játék lényege: Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról c. könyve alapján ismerkedünk hazánk madárvilágával. Ismerjenek fel minél több madarat környezetükben, ehhez segítség a madarak képeivel való játék. A könyvében felhasznált rajzos illusztrációkat (melyekbl 16-ot a kártyalapokon is láthatunk, Csörgey Titusz rajzolta ket valaha) összevethetjük a színes fotókon látható, azonos fajú madarakkal. A játék közben megismerünk sok, hazánkban honos madarat, s a hozzájuk kapcsolható szólásokat, közmondásokat. Ezekkel a szólásokkal és közmondásokkal gyakran találkozunk mai, modern világunkban is, de értelmezésük mit sem változott a Herman Ottó által leírtak és összegyjtöttek óta. Javasolt életkor: 9-14 éveseknek Játékosok száma: 2 -6 f Játékid: 10-15 perc Fejlesztett kompetenciák: Természettudományos, vizuális, memória fejlesztése. Eszköz- és anyagszükséglet: 33 kártyából álló kártyacsomag. Ebbl: −

16 kártya a madarak fekete-fehér rajzával (Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról c. könyve alapján) és egy szólás szövegével,

−

16 kártya ugyanazon madaraknak színes fotójával és egy szólás magyarázatával,

−

1 kártya („Fekete Péter”) A madarak hasznáról és káráról c. könyv alapján: A madarak lábai. 151

A játék leírása: Fekete Péter típusú kártyajáték. A játék célja párokat lerakva megszabadulni a kezünkben lev összes kártyától. A gyerekeknek szóló rajzos, egyszer játékleírás: Kártyajáték közmondásokkal Fekete Péter kártyajáték (33 kártyával) A játékvezet keverje össze a lapokat, s adjon minden játékosnak 6-6 kártyát. A többit tegye le az asztalra, hátával felfelé. A kapott kártyákat nézzétek meg, és ha van két összetartozó játékkártyátok (ugyanannak a madárnak a színes fotója és a fekete-fehér rajza), azokat tegyétek le az asztalra! Olvassátok fel hangosan a példabeszédeket és a magyarázataikat is! Elször a többi játékos próbálja megmagyarázni ket, csak azután olvassátok fel a magyarázatokat. Ezután egyet húzhattok a maradékból (a talonból). Ha középrl elfogytak a kártyák, akkor egymástól húzzatok, amíg van! A megtalált párokat mindenki tegye le az asztalra! Gyztes az, akinek a legtöbb párt sikerült összegyjtenie. Az veszít, akinél a játék végén az egyetlen, pár nélküli lap marad (itt a lábakat ábrázoló lap a „Fekete Péter”). Játék készítése saját kezleg: Ilyen jelleg kártyajátékot készíthetünk bármely témában a tananyag játékos elsajátításához. Házilagosan megfelel a mszaki rajzlapra fénymásolt kártyalap. Ha tartósabbá akarjuk tenni, akkor célszer laminálni is. Készülhet fotókkal, vagy saját illusztrációval is. Melléklet: A játékkártyák

152

A játékkártyák

153

154

155

156

157

158

159

Fekete Péter

A kártya hátlapja

Források: Herman Ottó (1891): A madarak hasznáról és káráról. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, LXVII. kötet, Budapest. Letölthet: mek.oszk.hu/00500/00550/html O. Nagy Gábor (2007): Magyar szólások és közmondások.10. kiadás, Akkord Kiadó, Budapest. Letölthet: www. tankonyvtar.hu http://hu.wikipedia.org

160

21. Harkály-kopogtató Tervez: Vásárhelyi Tamás A játék lényege: Ebben a játékban kétféle egyszer kísérletet kínálunk. Ezeknek segítségével a gyerekek az üreges és tömör fa kopogó hangjának különbségét érzékelik, és harkály módra, kopogtatva kereshetik a fában a rovarlárva rágásának (üregének) helyét. Javasolt életkor: 8-18 éves korig, de felntteknek is érdekes. Játékosok száma: Egyszerre egy. Felteheten mindenki ki akarja próbálni. Játékid: 2-3 percet vehet igénybe. Amiért ajánljuk: A munkamódszer teljesen illeszkedik ahhoz, amit Herman Ottó is a magáénak vallott: mindenkor a saját megfigyeléseibl indult ki, és azokból próbált következtetéseket levonni. Fejlesztett kompetenciák: Kézügyesség, megfigyelés (füllel), következtetések levonása. Eszköz- és anyagszükséglet: A csomagban a következk találhatók: madzagon rángatható, rugós harkály, a hozzá készített „dugasszal”, alulról egy vagy több helyen kimart deszka, a hozzá tartozó kalapáccsal, kopácsoló „harkályfejjel”. A játékok leírása: Az üreges fa hangja Tegyük be a „dugaszt” a harkályos kopogtató nyílásába, úgy tegyük az asztalra. A gyermek kopogtasson. Vegye ki a dugaszt, és kopogtasson ismét. Érzékelni fogja a különbséget. Ezután jöhet a 2. ütem. A rovarjáratok utáni nyomozás 161

A mellékelt akácfa deszkába alulról egy, a bükkfába három üreget martak. Fölülrl, az érintetlen oldala fell kopogtatva meg tudjuk-e állapítani, hogy hol és milyen üregek vannak? Vajon a harkály ugyanígy hallja a különbséget? Nem, mivel  a fejét mozgatva a koponyájához kapcsolódó csrével kopogtat. A deszka kopogtatásakor a leveg vezeti a hangot. A csontvezetés sokkal hatékonyabb. Ezt megtapasztalhatják a gyerekek, ha a körmükkel kocogtatják a fogukat, illetve a tátott szájukban valamivel kopogtatunk. Játék készítése saját kezleg: Ezeket a játékokat a jó kézügyességgel rendelkezk elkészíthetik házilag is. A kész harkálykopogtatót a Fakopáncs boltjában vettük, de a dugaszt már mi készítettük bele. A gyerekeknek szóló rövid leírás: Kopácsolj, mint egy harkály! 1. Fogd a kezedbe a rugós harkályt, és húzogasd meg az alul kilógó madzagot (ne rángasd nagyon, légy szíves). 2. Vedd ki a talapzat fels részébl az oda betett „dugaszt”. Kopogtass ismét. Az üreges fa egészen máshogy szól. 3. Ezután vedd kézbe a fanyélen lév harkály-fejet, és kopogtasd végig a fa-lapot (amelynek a sima oldala legyen fölfelé). Meghallod-e a kopogás hangjából, hol van belül üreg, azaz rovarjárat? (Ezeket a „járatokat” persze emberkéz és szerszám készítette számodra.) 4. Ha már nem találsz új üreget a fában, akkor fordítsd meg.

Itt a harkály rátalált a bogárlárvára. A lap fonákán: Nézd csak meg ezt a képet. Vajon mi okozhatta a fa sebét? Ez most jó a fának, segít neki? Vagy nem?

162

163

22. A magyar bajusz Tervez: Hársas Éva A játékok lényege: A magyar bajusz története, Herman Ottó által összegyjtött bajuszformák megismerésével. Kvízjáték Herman Ottó életének egyes állomásairól – hogy ismerjük meg jobban szerznket. Bajusszal kapcsolatos közmondások megismerése „keresd a párját” játékkal. Készítsünk mi is bajszokat, ismerjük meg a régi ápolószereket! Ismert bajuszos személyiségek felismerése, anyaggyjtéssel ismeretbvítés. A bajusz mai megjelenési formája tárgyi kultúránkban: kézmves foglalkozás. Napjaink egészségmegrz programjához való kapcsolatának megismerése. Játékok: A. A magyar bajusz. Ismerkedés különböz bajuszformákkal. B. Mágneses bajuszkészít játékkal bajuszformák rajzolása. C. Bajusszal kapcsolatos közmondások. Keresd a párját! D. Kvízjáték Herman Ottó életérl. E. Ki van a bajusz mögött? F. Kézmves foglalkozás: napjainkban is divatos kiegészítk készítése. A játékokhoz 13 melléklet tartozik, melyeket sorban számozunk 1-13-ig. Játékonként az oda tartozókat felsoroljuk, és mindegyiket az anyag végén lehet megtalálni. A. A magyar bajusz Ismerkedés különböz bajuszformákkal Javasolt életkor: 7-tl 15 éves korig Játékosok száma: Egyedül, néhányan, illetve csapatban játszható. Játékid: Becsült idtartam: pár perctl fél óráig.

164

Amiért ajánljuk: Herman Ottó összegyjtötte azokat a bajuszformákat, amelyeket ismert, és azokat kép és elnevezés szerint közzétette. A magyarság a bajuszából kultuszt csinált, bizonyos bajuszformák együtt jártak bizonyos foglalkozási körökkel is. Ismerjük meg ezeket! Néprajzi ismereteink felelevenítését mindig követi történelmünk és kultúránk jobb megismerése. Fejlesztett kompetenciák: Néprajzi és irodalmi ismeretek. Eszköz- és anyagszükséglet: −

Arany J. A bajusz c. verse,

−

papír, fekete zsírkréta, ceruza v. szénceruza saját bajuszrajz készítéséhez,

−

sablonok a bajuszforma könnyebb kialakításához, pamut/nemez/textilmaradékok, ragasztó az elkészítéshez,

−

bajuszköt

A játék leírása: A tanulók meghallgatják/vagy elolvassák a verset. Megismerik a Herman Ottó által leírt bajuszformákat, csak az általa gyjtött nevek alapján. Elképzelik, hogy ezek milyenek lehettek – saját rajzot készítenek. Kézbe veszik az eredeti rajzok alapján készített kártyákat, összehasonlítják saját elképzelésükkel. Elkészítik a nekik tetsz bajuszformát (lásd lejjebb). Kipróbálják a bajuszköt használatát. Megnéznek néhány fotót, bajusszal rendelkez ismert költk, politikusok képeit. Összegyjtik, hogy milyen bajszos híres emberekrl hallottak már, mit tudnak róluk. Az eredeti rajzokkal összevetve választanak a bajuszok formái közül. A sablonok segítségével elkészíthetik saját „bajszaikat”. Játék készítése saját kezleg: Az itt megadott digitális anyag alapján bárki saját kezleg elkészítheti. A gyerekeknek szóló rajzos, egyszer játékleírás A magyar bajusz Olvassátok el Arany János: A bajusz cím versét! 165

Olvassátok el annak a 26 féle bajusznak neveit, melyeket Herman Ottó összegyjtött 1906ban, majd képzeljétek el, hogyan is nézhettek ki ezek, s néhány számotokra érdekes formából készítsetek saját rajzot! Vegyétek kézbe az eredeti illusztrációról készült kis kártyákat és hasonlítsátok össze ket saját rajzotokkal! A sablonok alapján Ti is készítsetek magatoknak saját bajuszt, majd próbáljátok ki a bajuszköt használatát is! Nézzetek meg néhány ismert bajuszos ember fényképét, mit tudtok róluk? Nézzetek utána a könyvtárban! illusztráció:

Trescsik Ferenc ötösfogathajtó, parádés kocsis öltözékben. Mellékletek: 1. A Herman Ottó által számba vett bajuszok 2. Herman Ottó: A magyar bajusz cím írása 3. Az egyes bajuszformák 4. Sablonok nyomtatásra/fénymásolásra 5. Arany János: A bajusz (részlet) 6. Bajuszkellékek 7. Bajuszos, ismert emberek képei

B. Mágneses bajuszkészít játékkal bajuszformák rajzolása

Javasolt életkor: 7-tl 12 éves korig

166

Játékosok száma: Egyedül vagy néhányan együtt. Játékid: Becsült idtartam: pár perc. Amiért ajánljuk: Kreativitásra ösztönöz, jókedvre derít, a rajzolni nem szeret gyerekek is sikeresen tudnak vele alkotni különböz arcformákat. Fejlesztett kompetenciák: Kreativitás. Eszköz- és anyagszükséglet: Bajuszrajzoló, mágneses játék. A játék leírása: A mágneses reszelék mozgatása a hozzátartozó kis pálcával. A gyerekeknek szóló rajzos, egyszer játékleírás Rajzolj vicces hajú, szakállú és bajszú arcokat! Tegyétek magatok elé a játékot egy vízszintes felületre, s a kis pálcikával mozgassátok a mágneses reszeléket úgy, hogy az általatok elképzelt haj, szakáll és bajuszformát sikerüljön kialakítani! Ha nem vagytok megelégedve az eredménnyel, rázzátok össze, s kezdjétek el újra! C. Bajusszal kapcsolatos közmondások: Keresd a párját!

A játék lényege: Közmondások megismerése. Javasolt életkor: 7-tl 15 éves korig

167

Játékosok száma: Egyedül, néhányan, illetve csapatban játszható. Játékid: Becsült idtartam: 8-10 perc Amiért ajánljuk: Nyelvünk gazdagságát és igényes használatát mutatja a közmondások és szólások ismerete. Fejlesztett kompetenciák: Irodalmi és néprajzi ismeretek. Eszköz- és anyagszükséglet: Közmondások kis kártyákra írva. A közmondások és magyarázatuk a játékot vezet/ellenrz részére egy külön lapon. A játék technikai leírása: A kártyákat két csoportra osztjuk. Egyik csoport a közmondásokat, másik a magyarázatukat tartalmazza. Ellenrizzük, hogy mindegyiknek van-e párja a párokba rendezett segít lap alapján. Összekeverjük, majd a tanulók húznak belle. Szabadon járkálva, egymást kérdezgetve megkeresik az összetartozó párokat. Ha mindegyiknek megvan a párja, hangosan felolvassák azokat. Nyomtassuk különböz szín papírra a közmondásokat, illetve a magyarázatokat! A gyerekeknek szóló rajzos, egyszer játékleírás Mi fán terem? Közmondások a bajuszt viselkrl −

Keverjétek össze az 1-es számmal jelzett kártyákat a 2-es számmal jelzettekkel.

−

Mindenki húzzon belle egyet, s keressétek meg a hozzáill párt, vagyis az összeillek száma 1-es és 2-es együtt.

−

Ha megtaláltátok a közmondásotok magyarázatát, olvassátok fel hangosan társaitoknak is!

−

Ha már mindenkinél van legalább egy pár, akkor kérdezhetitek egymást a nálatok lév közmondás magyarázatáról.

168

Mellékletek: 8. A gyerekeknél lév kártyákra írt közmondások és magyarázatok. 9. A tanárnál lév megoldókulcs

D. Kvízjáték Herman Ottó életérl A játék lényege: Ismerkedjünk Herman Ottóval! Javasolt életkor: 9-tl 15 éves korig Játékosok száma: Néhányan, illetve csapatban játszható. Játékid: Becsült idtartam: 10-12 perc Amiért ajánljuk: Szerezzünk minél több ismeretet az utolsó magyar polihisztor életérl és munkásságáról. Fejlesztett kompetenciák: Életrajzi, természettudományos. Eszköz- és anyagszükséglet: −

Kivetített vagy fénymásolt lapok a kérdésekkel, s a lehetséges válaszok felsorolásával, feladatlap jellegen.

−

Íróeszközök a helyes válaszok megjelölésére.

A játék leírása: Lehetséges a kvízjáték feladatlapját kivetíteni, s mindenki csak a helyesnek gondolt választ írja le. Lehet fénymásolt feladatlapon dolgozni egyéneknek, vagy csoportoknak. A tanár a megoldást tartalmazó feladatlapot ellenrizve vezeti a játékot. Ha vége a játéknak, foglalják össze/olvassák fel milyen ismereteket szereztek Herman Ottóról! 169

Egészítsék ki esetleg olyan ismeretekkel, amelyrl a gyerekek tudnak, de itt nem volt a kérdések között! A gyerekeknek szóló rajzos, egyszer játékleírás Ismered-e Herman Ottót? Kvízjáték Olvasd el a kérdéseket, és a válaszokat (a kérdés sorszámával) írd le egy külön papírra. A végén ellenrizheted ismereteidet, ha megfordítod a lapokat. Ha minden kérdésre válaszoltatok, foglaljátok össze, hogy mit tudtatok meg Herman Ottóról! Egészítsétek ki eddigi ismereteitekkel! Búvárkodjatok, tudjatok meg többet róla! 1. Mikor élt Herman Ottó? 1835-1914

1870-1882

1823-1849

1791-1861

2. Hányan voltak testvérek? nyolcan, de egy meghalt fiatalon

hatan

egyedüli gyerek volt

öten

3. Milyen testi hibája volt, melynek következtében zárkózott lett? (Halálát is ez okozta.) sántaság

süketség

vakság

púposság

4. Mi nem volt Herman Ottó? madarász

régész

néprajzkutató

zeneszerz

5. Hol van az emlékháza? Lillafüreden

Miskolcon

Breznóbányán

Egerben

6. Milyen állatok tanulmányozásával nem foglalkozott? lepkék

madarak

halak

pókok

7. Melyik madár énekét fordítja így: küncsincs, küncsincs? széncinege

feketerigó

pinty

veréb

170

8. Milyen intézményt hozott létre 1893-ban? Magyar Tudományos Akadémia

Magyar Ornithológiai Központ

Nemzeti Múzeum

Országos Széchényi Könyvtár

9. Milyen véletlen esemény indította el, hogy régészeti barlangkutató munkáját elkezdje? Egy véletlen séta.

Régészeti könyvek tanulmányozása.

Egy barátjával történt beszélgetés.

Gyerekkori érdekldés újraéledése.

10. Milyen írásában gyjti össze a bajuszok típusait? A magyar nép arca és jelleme

Természeti képek

A magyar bajusz

A magyar pásztorok nyelvkincse

11. Melyik a legnépszerbb könyve? A madarak hasznáról és káráról

si nyomok a népi halászatban

Erdk, rétek, nádasok

A pokol cséplje

12. Milyen elismerést kapott munkájáért? Jászai díj

Díszjelvény Mvészetért és Tudományokért

Francia Becsületrend

Szent-István- rend

13. Melyik könyve tartozik az alábbiak közül a néprajz témakörébe? A halgazdaság rövid foglalatja

A magyar pásztorok nyelvkincse

A miskolci paleolith lelet

Madarak és fák napja Magyarországon

14. Hol helyezték a nagy tudóst végakaratának megfelelen örök nyugalomra? szülfalujában

Miskolcon, a Hámori temetben

Lillafüreden

Budapesten

Melléklet: 10. A kvíz megoldása

E. Ki van a bajusz mögött? A játék lényege: Ismert történelmi és irodalmi alakok megismerése.

171

Javasolt életkor: 10-tl 15 éves korig. Játékosok száma: Néhányan, illetve csapatban játszható. Játékid: Becsült idtartam: lehet 20-30 perc is, de elzetes felkészülést is igényelhet. Amiért ajánljuk? A fényképeken látható irodalmi és történelmi személyek zömében az általános iskolák fels tagozatos magyar nyelv és irodalom tantárgy anyagában is szerepl személyek, s a gyerekek a róluk való tudásukat kiegészíthetik az anyaggyjtés, jegyzetkészítés, könyvtárban való tájékozódás gyakorlása során. Fejlesztett kompetenciák: Életrajzi, irodalmi, történelmi, természettudományos. Eszköz- és anyagszükséglet: Kivetített vagy fénymásolt arcképek. A játék leírása: Lásd a gyerekeknek szóló leírást.

A gyerekeknek szóló rajzos, egyszer játékleírás Ki van a bajusz mögött? Kiket ismertek fel a fényképek alapján? Mit tudtok róluk? Tudjatok meg ennél többet is! Keressétek fel az iskolai könyvtárat, és tájékozódjatok! Gyjthettek anyagot az internetrl is. Sose feledkezzetek meg a források megjelölésérl! Ismereteiteket osszátok meg egymással valamilyen formában. Játék készítése egyéni ötlet alapján: Ez elzetes felkészülést igényel. A játékban a Herman Ottó által lerajzolt bajuszok valamelyikét válasszátok ki, majd a mögé képzelt közismert, valóságos személyrl, elzetes felkészülés alapján közöljetek ismereteket kvíz játék formájában (például a 4 általatok megadott válaszból csak 1 legyen a helyes).

172

Másik játéklehetség: mutassátok be a választott bajuszos személyt az általatok választott formában (mesélés, adatközlés, képek, illusztrációk, anekdoták, idézetek segítségével). Választhattok a meglév fényképes illusztrációkból is, vagy más ismert személyiségek közül. Lehetség szerint viseljétek Ti is az általatok választott és elkészített bajuszt. „Álbajusz” készítéséhez lehet használni tépzárat is, pamutszállal, spárgával, vagy cérnával a fülre illesztve. Arra lehet formára vágott pamut, textil, nemez vagy egyéb tapadó anyagokat ersíteni Melléklet: 11. Bajuszos ismert emberek képei.

F. Kézmves foglalkozás: napjainkban is divatos kiegészítk készítése A játék lényege: Készítsünk saját kezleg divatos használati eszközöket! Javasolt életkor: 10-tl 15 éves korig. Játékosok száma: Egyedül, csoportban. Játékid: Becsült idtartam: 15-20 perc Amiért ajánljuk: −

Kézmves technikával sok olyan dolgot el tudunk készíteni, amiket a fiatalok szívesen viselnek, és használati értékük is van.

−

A bajuszok megjelentek a fiatalok divatcikkeiben is, készítés közben megbeszélhetjük velük ennek egészségmegrz hátterét is.

Fejlesztett kompetenciák: Kreativitás, egészségmegrz ismeretszerzés. Eszköz- és anyagszükséglet: A kézmves foglalkozáshoz: papír, ceruza, olló, ragasztó, nemez, filc vagy bármilyen textil anyagmaradék, kalapgumi vagy egyéb megköt, akár pamutszál is alkalmas lehet.

173

A játék leírása: A mellékelt minták alapján egyszer vágás, ragasztás technikával könyvjelzk, mappák összefogásához is alkalmas könyvjelzk elkészítése papírból, maradék anyagokból ragasztással, esetleg varrással. Alkotás közben hallgassuk meg Arany János A bajusz cím versének egy részletét, majd az abban hallott bajuszápolókat nézzük meg az A játékban szerepl képeken. Beszéljünk a napjainkban mköd szrvizsgálatok fontosságáról (lásd késbb). A gyerekeknek szóló rajzos, egyszer játékleírás:

Légy kreatív! Te is észrevetted már, hogy mindenfelé „bajuszok” vesznek körül? Pólókon, láncokon, pohárjelzkön, karkötkön. Készíts Te is egy olyan bajuszos használati tárgyat, amit nap, mint nap tudsz használni! Legyen ez egy bajuszos könyvjelz! Megjelölheted a poharad is. Akár így, vagy úgy:

Kövesd ezeket az egyszer lépéseket, s láss hozzá!

174

Szükséges anyagok, eszközök : −

papír (sablonnak),

−

ceruza,

−

olló,

−

filc vagy maradék anyagok,

−

színes papírok,

−

esetleg régi magazinok lapjai,

−

rugalmas megköt, pld. kalapgumi

Tudod, mi az a Movember? Avagy mi ez a bajusz rület? A mozgalom célja a férfiak figyelmét felhívni arra, hogy ne hanyagolják el saját egészségüket, és vegyenek részt rendszeres szrvizsgálatokon. Mellékletek: 12. Kreatív ötletek, képeken 13. Egyéb információk a bajusztörténelembl Források: Arany János: A bajusz c. verse http://magyarirodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/abajusz Herman Ottó (1906): A magyar bajusz. Magyar Nyelv, 2 (1): 30-33. O. Nagy Gábor:(2007) Magyar szólások és közmondások, 10. kiadás. Akkord Kiadó, Budapest. Arcképek: Magyar irodalom 2. Képzmvészeti Alap Kiadóvállalata. http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/abajusz http://arcosokklubja.wordpress.com/2012/11/02/movember-avagy-mi-ez-a-bajusz-orulet/ http://hu.wikipedia.org www.magyarbajusz.hu http://www.pinterest.com/search/pins/?q=moustache http://erdely.ma/ujkepek/2011/06/nagy/1624371.jpg

175

Mellékletek (mind a 6 játékváltozathoz): 1. A Herman Ottó által számba vett bajuszok 2. Herman Ottó: A magyar bajusz cím írása 3. Az egyes bajuszformák 4. Sablonok nyomtatásra/fénymásolásra 5. Arany János: A bajusz (részlet) 6. Bajuszkellékek 7. Bajuszos, ismert emberek képei 8. A gyerekeknél lév kártyákra írt közmondások és magyarázatok. 9. A tanárnál lév megoldókulcs 10. A kvíz megoldása (a jó válaszok vastaggal kiemelve) 11. Bajuszos ismert emberek képei. 12. Kreatív ötletek, képeken 13. Egyéb információk a bajusztörténelembl

1. A Herman Ottó által számba vett bajuszok A tanulók számára csak részleteket idézünk a közlemény szövegébl. 1. Ütköz bajusz – fejld szrzet. 2. Kanász bajusz - táblabírók viselték, ma már ritka. Borotválással kicsinyítették, keményre kifenték. 3. Nyalka bajusz – ifjabb férfiaké, természetesen összeálló. 4. Pörge – olyan, mint a pörge kalap behajló karimája. 5. Csákó szarvállás. 6. Csákó bajusz – szimmetrikus forma. 7. Csákós – ers, inkább egyenes, természetesen összeálló. 8. Kicsapott, csákós – keményre kifenve, öreg huszárok, alföldi betyárok kedvelt formája. 9. Kajla szarvállás – a félszarv fölfelé, a másik fele lefelé konyul. 10. Kajla bajusz – aszimmetrikus. 11. Fennálló vagy villás – fenéssel jár. 12. Pödrött vagy sodrott – bajuszkendvel (pedrvel) való sodrással nyeri alakját. 13. Kacskaringós – pödrött, aztán zsinórra csavart alak, kocsisok kedvelt formája. 14. Harcsa rajza 15. Harcsa bajusz – mindkét oldalt hosszan lelógó, vékony.

176

16. Szláv harcsa – összébb álló. 17. Vastag bajusz. 18. Arany János arcképe 19. Arany János szimmetrikus, vastag bajsza. 20. Csurgóra álló bajusz – vastag, de egészben lefelé szegezd forma. Deák Ferenc bajuszformája. 21. Sugár bajusz – egyenesbe szétálló, nem pödrött, vékony forma -katonabajusz 22. Macskabajusz – két végén szétálló és hajló bajusz - úri, hivatalnokok, katonák viselték 23. Torzonborz bajusz – ers, minden szre másképpen görbül - Munkácsy Mihály bajusza. 24. Vendég vagy toldott bajusz – a bajuszhoz a szakáll egy része is hozzá van toldva 25. Sörte bajusz – durva ers szr, lefelé konyuló, végén hegyes 26. Nyírott bajusz – magyar középrendeknél

177

2. Herman Ottó: A magyar bajusz cím írása (a tanár számára háttéranyagként)

178

179

180

181

3. Az egyes bajuszformák (ezek láthatók a tanulók részére laminált kártyákon, egyenként, kézbe veheten).

182

183

4. Sablonok nyomtatásra/fénymásolásra – segítség egy bajuszalap készítéséhez.

184

5. Arany János: A bajusz (részlet) Egyébiránt Szcs György gazda Semmit is el nem mulaszta, Hogy bajuszát megnövelje, Meglévén... a puszta helye. Kente, fente  azt írral, Kígyóhájjal, medvezsírral, Ebkaporral, kutyatéjjel; Meg is ntt az minden éjjel - Tudniillik: álmában; S ha fölébredt, mennyi kéjjel Tapogatta... hiában!

6. Bajuszkellékek „…A régi korokban azok voltak bajusztalanok, akik nem voltak alkalmasak katonának, így gyakorlatilag nem ért a szavuk semmit. A bajusz ebbl kifolyólag is adhat okot a férfiúi büszkeségre, gondolhatnánk.

…A mai bajuszpedr kencét faggyú és méhviasz keverékébl készítik. Egy tiszaújlaki patikárius kísérletezett a bajusz megfelel formában tartására alkalmas bajuszpedrvel, róla egy regényben is megemlékeztek. Hiánycikk manapság a bajuszkefe és a bajuszköt, amelyet csak külföldrl lehet beszerezni. Megtudhattuk, a bajszukra büszke férfiaknak számos verseny és megmérettetési lehetség áll rendelkezésükre, létezik Bajusz és Szakáll Európa Bajnokság, de még világbajnokság is, Kiskunfélegyházán pedig 5. éve szerveznek bajuszfesztivált. A bajuszkultúra iránt érdekldk a társaság honlapján (www.magyarbajusz.hu) a számos érdekesség között ezekrl a vetélkedkrl is találhatnak információkat.” (László Gyopár írásából, http://erdely.ma/ujkepek/2011/06/nagy/1624371.jpg)

185

186

7. Bajuszos, ismert emberek képei (egy lapra nyomtatva, közös megtekintésre).

Csokonai Vitéz Mihály

II. Rákóczi Ferenc

Széchenyi István

Deák Ferenc

Kuruc szabadsághs

író és államférfi

igazságügyminiszter

(1676-1735)

(1791-1860)

(1803-1876)

Császár Ferenc

Hajnóczy József

Vörösmarty Mihály

Kisfaludy Sándor

parasztvezér

jogtudós

költ

író

(1750-1795)

(1800-1855)

(1772-1844)

Wesselényi Miklós

Berzsenyi Dániel

Katona József

Kisfaludy Károly

politikus

költ

író

költ és drámaíró

(1796-1850)

(1776-1836)

(1791-1830)

(1788-1830)

költ(1773-1805)

187

Táncsics Mihály

Fazekas Mihály

Petfi Sándor

Arany János

író és politikus

költ

költ

költ

(1799-1884)

(1765-18289

(1823-1849)

(1817-1882)

8. A gyerekeknél lév kártyákra írt közmondások és magyarázatok.

1.

2.

Bajuszod n.

Leánygyermeknek mondják tréfás fenyegetésként, ha bajuszos férfit megcsókol. (nép)

1.

2. A) Térj ki az idsebbnek!

Félre bajusz, jön a szakáll

B) Engedj az okosabbnak! (rég)

[Félre pehely, jön a bajusz]!

1.

2.

Bajuszt akaszt [összeakasztja a bajuszt] valakivel.

Beleköt, kikezd valakivel. (nép)

1.

2.

Irigylik a bajuszát.

Irigykednek rá.

1.

2.

Mindennek a bajuszát  akarja pödörni.

Kéretlenül is beleavatkozik mindenki dolgába.

188

1.

2.

Elbb n a bajusz, aztán érik az ész.

Abból hogy már bajusza van az ifjúnak, még nem következik, hogy felntt módjára gondolkozik. (rég)

1.

2.

Még bajuszos legény korodban is megemlegeted.

Kisfiúhoz intézett fenyegetés nyomósítására. (táj)

1.

2.

Megesik az még bajuszos emberen is.

Megtörténik az még különb emberrel is.

1.

2.

Mintha varjút nyelt volna (és a szárnya künn maradt).

Vastag, dús (és fekete) bajuszra mondják.

1.

2.

Mosolyog a bajsza alatt.

Alig észreveheten mosolyog.

189

9. A tanárnál lév megoldókulcs (Az összes közmondás és mindegyik magyarázatának leírása egy lapon.) Bajuszod n = leánygyermeknek mondják tréfás fenyegetésként, ha bajuszos férfit megcsókol. (nép) Félre bajusz, jön a szakáll [Félre pehely, jön a bajusz]! = a) térj ki az idsebbnek! B) engedj az okosabbnak! (rég) Bajuszt akaszt [összeakasztja a bajuszt] vkivel = kiköt, kikezd vkivel. (nép) Irigylik a bajuszát = irigykednek rá. (táj) Elbb n a bajusz, aztán érik az ész = abból, hogy már bajusza van az ifjúnak, még nem következik, hogy felntt módjára gondolkozik. (rég) Még bajuszos legény korodban is megemlegeted = kisfiúhoz intézett fenyegetés nyomósítására. (táj) Megesik az még bajuszos emberen is = megtörténik az még különb emberrel is. Mosolyog a bajusza alatt Mintha varjút nyelt volna (és a szárnya künn maradt) Mindennek a bajuszát  akarja pödörni 10. A kvíz megoldása (a jó válaszok vastaggal kiemelve) 1. Mikor élt Herman Ottó? 1835-1914

1870-1882

1823-1849

1791-1861

2. Hányan voltak testvérek? nyolcan, de egy meghalt fiatalon

hatan

egyedüli gyerek volt

öten

3. Milyen testi hibája volt, melynek következtében zárkózott lett? (Halálát is ez okozta.) sántaság

süketség

vakság

púposság

4. Mi nem volt Herman Ottó? madarász

régész

néprajzkutató

zeneszerz

5. Hol van az emlékháza?

190

Lillafüreden

Miskolcon

Breznóbányán

Egerben

6. Milyen állatok tanulmányozásával nem foglalkozott? lepkék

madarak

halak

pókok

7. Melyil madár énekét fordítja így: küncsincs, küncsincs? széncinege

feketerigó

pinty

veréb

8. Milyen intézményt hozott létre 1893-ban? Magyar Tudományos Akadémia

Magyar Ornithológiai Központ

Nemzeti Múzeum

Országos Széchényi Könyvtár

9. Milyen véletlen esemény indította el, hogy régészeti barlangkutató munkáját elkezdje? Egy véletlen séta.

Régészeti könyvek tanulmányozása.

Egy barátjával történt beszélgetés.

Gyerekkori érdekldés újraéledése.

10. Milyen írásában gyjti össze a bajuszok típusait? A magyar nép arca és jelleme

Természeti képek

A magyar bajusz

A magyar pásztorok nyelvkincse

11. Melyik legnépszerbb könyve? A madarak hasznáról és káráról

si nyomok a népi halászatban

Erdk, rétek, nádasok

A pokol cséplje

12. Milyen elismerést kapott munkájáért? Jászai díj

Díszjelvény Mvészetért és Tudományokért

Francia Becsületrend

Szent-István-rend

13. Melyik könyve tartozik az alábbiak közül a néprajz témakörébe? A halgazdaság rövid foglalatja

A magyar pásztorok nyelvkincse

A miskolci paleolith lelet

Madarak és fák napja Magyarországon

14. Hol helyezték a nagy tudóst végakaratának megfelelen örök nyugalomra? szülfalujában

Miskolcon, a Hámori temetben

Lillafüreden

Budapesten

191

11. Bajuszos ismert emberek képei.

192

193

12. Kreatív ötletek, képeken Könyvjelzk papírból (balra) és filcbl (jobbra), ragasztással, vagy varrással.

194

13. Egyéb információk a bajusztörténelembl Napjaink „bajusztörténete” A Movember-mozgalom Növessz bajuszt, hogy megments egy manust! A férfiak egészségéért és a prosztatarák ellen idén már ötödik alkalommal csatlakoznak önkéntesek a nemzetközi Movember-mozgalomhoz. Az elmúlt év novemberében is egy hónapon át növesztették önkéntesek a kampány védjegyeként szolgáló, különböz formájú és hosszúságú bajszokat – ezzel is felhívva a figyelmet a betegség megelzésére, a férfiak egészségének fontosságára. A kampányból befolyt összeget az elmúlt évben az Országos Onkológiai Intézet számára ajánlották fel. A cél, hogy egy olyan orvosi mszert tudjanak vásárolni, amellyel a prosztatamtét után felügyelni lehet a beteg egészségügyi állapotát. De mi is a Movember? Egy ausztrál kezdeményezés alapján a férfiak félreteszik egy teljes hónapra a borotvát és világszerte megnövesztik bajszukat (de a szakállukat leborotválhatják azért). Az Ausztráliából indult Movember mozgalom célja, hogy felhívja a férfiak figyelmét arra, hogy ne hanyagolják el saját egészségüket, figyeljenek oda a problémákra, rendszeresen vegyenek részt szrvizsgálatokon. A bajusz egy „kitz”, melyet büszkén visel gazdája, ahogy a mellrák kampány támogatói a rózsaszín szalagot hordják a szívük felett. Ötödször járt hazánkban a nemzetközi mozgalom. Négy éve kezdte meghódítani a magyar férfiközönséget az egy hónapig tartó csoportos bajusznövesztés, amelynek sikere talán a hagyományoknak is köszönhet: a magyar történelem során ugyanis óriási szerepet töltött be az arcszrzet, ezen belül pedig a bajusz viselete. A férfiasság egyértelm jelképeként tartották számon ezt a hol kackiás, hol pedert, hol rövidre nyírt, hol pedig gondosan göndörített szrzetet. Jelentése és alakja korok és társadalmi rétegek szerint is változott – számos formában visszaköszönt, sokszor kötötték történelmi személyiségekhez is. Az elmúlt idszakban a bajusz számtalan online magyar mém-ben is vicces kellék lett, st, divatcikkeken is elszeretettel ábrázolják.

195

23. Kagylókanál készítése Tervez: Vásárhelyi Tamás Herman Ottó: A magyar halászat könyve alapján. A játék lényege: A játék kézmves foglalkozás, amelynek eredményeképpen a természetben található eszközök segítségével egyszer használati eszköz állítható el. Javasolt életkor: 8 éven felülieknek. Játékosok száma: Akárhányan készíthetnek kagyló-kanalat, az iskolában, illetve akár folyó- vagy tóparton is. Játékid: A foglalkozás (az anyagok beszerzése után) fél órát vesz igénybe. Ha bográcsozással is egybekötjük, akkor annyi id, amennyit rászánunk. Akkor is több idt vehet igénybe, ha az invazív fajokkal elkezdünk foglalkozni. Amiért ajánljuk: A középkorig a kanalakat elssorban fából készítették. Egy családban nem is feltétlenül volt mindenkinek saját kanala az étkezéshez. Ma szinte minden eszközünket készen kapjuk (vásároljuk). Túrázóknak azért nem árt kreatívan viszonyulni a „túlél eszközök” megszerzési módjához, a természettl eltávolodott gyermekeknek pedig nem árt megtapasztalni, hogy a nép leleménye apró dolgokban is megmutatkozik. A kanál készítéséhez csak a helyszínen gyjtött anyagok szükségesek (és az üres kagylóhéj gyjtése nem árt a kagylónak). A készítés ügyességet fejleszt és öröm, és ha a készít használatba is veszi, öröme megsokszorozódik (életre szóló élmény lehet). Fejlesztett kompetenciák: Természettudományos ismeretek, természetes anyagok ismerete, kézügyesség, bográcsozás esetén kooperáció Eszköz- és anyagszükséglet: −

6 cm-nél hosszabb, üres, tiszta kagylóhéjak (folyóparton, tóparton helyenként özönével található). Ha étkezésre is használjuk, akkor mosószeres vízben is mossuk ki. 196

−

15-25 cm hosszú, legalább ujjnyi vastag, száraz vagy friss vesszk. Ha lehetséges, ne él fáról vagy bokorról vágjuk le. Ha mégis, akkor lehetleg invazív növény legyen (pl. akác, orgona).

−

gyékénylevél, nyárfa háncsa vagy más hajlékony, de nem nagyon könnyen szakadó növényi rost (yukka levele is nagyon jó). Az akác kérge hosszú csíkokban lefejthet, és alkalmas a hasíték összeszorítására.

−

éles kés (bicska, sniccer).

−

Ha bográcsozással is összekötjük a játékot, akkor a halászlé receptjében szerepl anyagokon kívül bogrács, fakanál, állvány (vas háromláb, esetleg kövekbl avagy ágakból készített), és tzifa szükséges.

A játék leírása: A kagylóból készül kanál olyan egyszer, hogy egy eredeti kép mindent elmagyaráz (lásd a mellékletben is).

Játék készítése saját kezleg: A kagylóhéjakat jól megmossuk, homokkal mindkét oldalukat megsikáljuk. A vessz végét kicsit ellaposítjuk, majd 2-3 cm hosszan behasítjuk, esetleg a nyílást kicsit vastagabbra faragjuk. Beleillesztjük a kagylóhéjat, és ha jó megáll benne, akkor készen is van a kanalunk. Ersebb, strapabíróbb lesz, ha hánccsal megersítjük, összeszorítjuk, a kagylóhoz lehet legközelebb. Az eszközt ki is próbálhatjuk egy tányér vízzel, gyümölcslével, levessel. Még nagyobb lehet az öröm, ha közösen fzünk valamit egy bográcsban (a legstílusosabb halászlé volna), és közösen fogyasztjuk el. Közben beszélgethetünk a természetrl, a természettel szorosabb közelségben élk nehézségeirl, nem elfelejtkezve más dolgokról, amelyek a számukra jelentenek könnyebbséget. Idsebb gyerekekkel ez komoly, értékrendet feszeget beszélgetéssé is fejldhet. Beszélgethetünk például a sokféle tárgyról, amire szükségünk van és amire nincs (ez elvezet a fogyasztói társadalom lényegéhez), vagy téma lehet az invazív növényekhez és állatok megjelenése, problémája és a hozzájuk való viszonyunk. Ez nemcsak 197

a kagyló-kanál nyelével kapcsolatban merül fel, hanem a kagylóval kapcsolatban is (lásd a melléklethez fzött megjegyzést). A kanál készítése jobbára egyéni tevékenység, az evés, pláne ha mi magunk fzünk, már közösségi. A gyerekeknek szóló rajzos, egyszer játékleírás 1 oldalon: Kagylókanál készítése Herman Ottó így ábrázolta a halzsír-leszed kanalat.

Rakd össze a kanalat a mellékelt anyagokból. Próbálgasd, milyen lehet evvel enni. (De a szájadba ne vedd.) Azután szedd szét, hogy más is játszhasson vele.

Mellékletek: 1. Részlet Herman Ottó: A magyar halászat könyve c. mvébl. 2. A kagylókanál készítése képekben 3. Megjegyzések Források: A magyar halászat könyve letölthet: http://mek.oszk.hu/03100/03104/html/ 198

http://leporollak.hu/tudomany/herman/mhk/MHK1D.HTM A mesterszótár (ábécében): http://mek.oszk.hu/03100/03104/html/mest_h.htm Az eveszközökrl, köztük a halzsírszed kanálról olvashatunk a magyar Néprajzi Lexikonban, mely elérhet az alábbi helyen: http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-2064.html Kagylókról olvashatunk itt: http://hu.wikipedia.org/wiki/Tavikagyló http://www.iucnredlist.org/details/156066/0 http://hu.wikipedia.org/wiki/Festkagyló http://www.europeana.eu/portal/record/2023901/NatEu_HNHM_Exhibition_HNHM_MOL_n agy_kos_rkagylo_pdf.html jobb-bal kagylóhéjról: http://eb.tbicl.org/lamellibranchia/ A hazai puhatestek érvényes neveinek jegyzéke letölthet a Mátra Múzeum honlapjáról: http://www.matramuzeum.hu/e107_plugins/docrep_menu/docrep.php?0.view.1016.87 A kagylókat Vásárhelyi Tamás fotózta

199

1. Részlet Herman Ottó: A magyar halászat könyve c. mvébl (210-11. old).

„Körös-Tarcsa halzsírszed kanalai azok, a melyeket e hely halászó népe si soron a hasított hal belébl kifzött halzsir leszedésére használ. A kanál maga egy kagylófél, a nyele pedig egy behasított fácska 211 (101. ábra), de a melyet a rangosabb halász czifrább nyélre, néha lyukasztással is készít (99. 100. ábra).

99-101. ábra. Halzsírszed kanalak.

Ezek a kanalak önkéntelenül is eszünkbe juttatják azokat a lyukasztott kagylófeleket, a melyek az skori telepeken nem ritkák és sok mindenféle magyarázatra adtak okot. Tudományos meghatározás szerint a kagyló az Anodonta cygnea, tehát hattyú-kagyló, s ha kérdjük, hogy e kanalak eltagadhatatlan rokonai hol találhatók még, - Amerikára kell vetnünk szemünket, hol a szárnyas kagylóból készült, ékes ó-amerikai kanalak csak az imént kerültek napfényre Ohio állam stelepein, a mint ezt a híres Smithsonian-Institution 1880-1881. fényes kiállítású évi jelentése oly behatóan tárgyalja.”

200

2. kagylókanál készítése saját kezleg Bár az elkészítés Herman Ottó rajzai alapján könnyen elképzelhet, talán nem árt kedvcsinálónak egy kanál elkészítésének néhány fotója. 5 percen belül készültek.

vigyázzunk a tüskés akácággal

a kéreg lehántása behasítás

A kész kanál

201

a kagyló behelyezése

a szár körültekerése akác-hánccsal

3. Megjegyzések Herman Ottó a hattyú-kagylóról beszél. E név a latin Anodonta cygnea névbl ered (a hattyú latin neve Cygnos olor, a kagyló angol neve swan mussel). Ezt a fajt ma tavi kagylónak, pontosabban európai tavi kagylónak hívjuk (mert van egy ázsiai tavi kagylónk is). Álló és lassan folyó vizekben fordul el, planktont fogyaszt. Angliától Szibériáig elterjedt. Nálunk nem védett, de például Lengyelországban igen. Több helyen észlelték, hogy lokálisan ritkult, de számszer adatok nemigen vannak róla. Egy rokon faj a nálunk nem vöröskönyves, Németországban veszélyeztetett fajként számon tartott édesvízi festkagyló (Unio pictorum). A kagyló-kanál készítésének fotóin ezt a kagylót látjuk. Nevét onnan kapta, hogy régen festmvészek a festékeiket ilyen kagylók héjában tartották, illetve keverték ki. Magyarországon az utóbbi idben több új kagylófaj is megjelent, köztük a hatalmasra megnöv amúri kagyló (Anodonta woodiana, lásd a fotót), és két vastag héjú kagyló, a folyami kosárkagyló (Corbicula fluminalis) illetve a nagy kosárkagyló (Corbicula fluminea), melyeket a Távol-Keleten fogyasztanak. Ezek a fajok invazív fajokként viselkednek hazánkban.

amúri kagyló

kosárkagyló

Igen érdekes, gondolkodtató kérdések származnak Herman Ottó egy leírásából, ami a magyar halászat mesterszótárában található. Mindkét kérdés a kagylóhéj aszimmetrikus alakjával függ ssze. „HALZSÍRSZED - Körös-Tarcsa - mindenesetre si szerszám: egy nagy Anodonta jobb kagylófele nyélre alkalmazva; igen jó kanál a halzsír leszedésére.” Egyrészt: miért jó, st miért „igen jó” halzsírleszednek? Mert a forró víz tetejérl kell lekanalazni, lefölözni az olvadt zsírt, és ehhez a kagylóhéj sekélyebb széle megfelel, a meredekebb, felálló másik perem pedig feltorlasztja, illetve a mélyedés befogadja a zsírfoltokat. Másrészt: van annak jelentsége, hogy jobb kagylófélbl készült, vagy csak a tudós precizitása íratta le? Meg is bolondíthatjuk a kérdést, és mindjárt nyilvánvalóbb a válasz: vajon jobb- vagy balkezes volt-e az a halász, akinél Herman Ottó a kanalat látta? És ez a kérdés még tovább vihet: maga felé (mint sok magyar), vagy magától elfelé (mint sok angol) kanalazott a halász? Ilyesfajta okoskodások segíthetik annak mélyebb megértését, hogyan használja ki a nép fia a kagylóhájak alakjára, tágabban a természetre vonatkozó ismereteit és tapasztalatait.

202

24. Vejszés játék Tervez: Vásárhelyi Tamás Herman Ottó: A magyar halászat könyve, ill. Bakonyi Gábor ötlete alapján. A játék lényege: Herman Ottó írta le több változatban ezt a halászeszközt, mely az állóvizek, árterületek, lassú folyású kisebb folyók rekeszthalászati eszköze. Itt a játékban egy fagolyót kell szk résekkel nehezített pályán egy doboz egyik részébl a másikba, és vissza gurítani. A golyó mozgása a vízben úszó halak útját modellezi, ezáltal a játékos megértheti egy si halfogó eszköz mködését. Ügyességet fejleszt játék. Javasolt életkor: 5 éves kortól, fels határ nélkül. Játékosok száma: Egyedül, vagy nagyobb kiszerelés és megfelel fogók esetén 2-4 játékos. (Ekkor kézügyesség-, majd kooperációfejleszt játékká is ellép.) Játékid: Egyedül 1-2 perc, a nagy változat esetében, csoportosan 5-10 perc is lehet. A nagy változat elkészítése (az anyagok beszerzése után) 1-2 órát vesz igénybe. Hálás demonstráció, ha valaki idre gurítja a golyókat és másvalaki méri az idt. Fogás-irányban hamar megy a gurítás (néhány másodperc), visszafelé 2-3-10-szer annyi ideig tart. Amiért ajánljuk: A finnugor elnevezés, srégi halászati eszköz, a vejsze (vagy annak a játékban szerepl változata, ami a Fert-tónál használt, fejlett, kürt nev eszköz) állóvizek iszapjába leszúrt nádfalakból állt. Bonyolult alaprajza volt, és csapdaként szolgált. A halak beúsztak az els kamrába, ahová befelé vezet nádfalak terelték ket. Innen a következ nádfalak a következ kamrába terelték az állatokat, majd mégtovább, míg a végén fogva voltak. Ugyanis visszafelé úszni nagyon nehéz, nehezebb kitalálni belle, mint „belesétálni”. (Ráadásul sok hal nem szereti változtatni az úszás irányát.) A csapda mködési módját könnyen megtapasztalhatják a gyerekek, ha játszanak vele, tanulják a nevét („elveszejt”). Fejlesztett kompetenciák: Természettudományos ismeretek, természetes anyagok ismerete, kézügyesség, kooperáció

203

Eszköz- és anyagszükséglet: A kis változathoz a kész, legyártott, a vándortanösvény részét képez eszköz szükséges. A saját készítés, természetes anyagokból, gyerekekkel együtt barkácsolt eszközhöz az alábbi anyagok lehetnek szükségesek: −

40 X 50 cm-tl 70 X 100 cm-ig bármekkora fa vagy manyag rekesz (zöldséges is jó), vagy vastagabb hullámpapír doboz,

−

néhány kg. agyag (pénzbe kerül, de só-liszt gyurma is megteszi, ha nem tudunk agyagot ásni a környéken)

−

8-10 cm magas száraz nád-, gyékény- vagy gallydarabok, esetleg hurkapálcák, akár 100 darab,

−

1 pingponglabda,

−

4 m ers spárga.

A játék leírása: Egyszemélyes változat: A játék egy üveg/plexifedel doboz, mintegy 40X40 cm alapterület, a bels tere 2,5 cm magas. Az aljába szögek vannak verve, egymástól 1 cm távolságra, meghatározott (az alábbi rajz szerinti, bonyolult) vonal mentén. A szögek 2 cm-re állnak ki a fenéklapból (ez lehet rátét a dobozfenékre). A vonalat úgy kell módosítani, hogy a szk részeken a rés 1,8 cm legyen. Ebben a játékban egy db 1,5 cm átmérj fagolyót gurítnak a gyerekek, és megtapasztalják, hogy mennyivel könnyebb a vejsze fogórésze felé gurítani, mint vissza. (Ergo: mennyivel nehezebb a halnak kivergdnie a vejszébl, mint „besétálni” a csapda belsejébe.) Változat: a doboz oldala meg van fúrva, egy 1,6 cm átmérj lyukon be lehet tenni és ki lehet cserkészni fagolyókat, Lehet próbálgatni, hogy 2-3 db fagolyóval egyáltalán megoldható-e a játék. A lyuk parafa dugóval van lezárva.

204

Játék készítése saját kezleg: 2-4 személyes (házilag, gyerekekkel együtt elkészítend) változat: Kerítsünk egy nagyobb fa, vagy manyag tálat, például alacsony falú gyümölcsös rekeszt. Alját takarjuk le kartonnal vagy újságpapírral, majd helyezzünk bele 1-2 cm vastag, nyújtódeszkán simára nyújtott, félpuha agyagréteget. Ebbe karcoljuk bele a vejsze/kürt alaprajzát (lehet egyszerbb is, lásd a mellékletet). Dugdossunk bele 5 cm magasan kiálló, száraz nádszálakat, egymástól 2 cm-re. Készen van a pálya, amiben, ha majd megszáradt, pingponglabdát guríthatunk. Ha fagolyónk van, a nyílásokat annak a méretéhez kell igazítani. A nyílás legyen a golyó átmérjének másfélszerese, és ha túl nehéz a játék, akkor a „nádfal” átalakításával szélesítsünk rajta, ha túl könny a játék, akkor pedig szkítsünk. Agyag és nád híján ugyanez elkészíthet vastagabb hullámpapírba szúrt hurkapálca vagy vékony, egyenes ág darabokkal is. Ekkor a beszúrás eltt a pálca végét ragasztózzuk be. De náddal és agyaggal igazibb… Ügyességi játékunk kooperációfejleszt játékká is válik, ha a doboz 4 sarkához madzagot kötünk, és 2 vagy 4 gyermek fogja a 4 madzagot. Együttesen kell úgy billenteniük az egész készüléket, hogy a pingponglabda a megfelel, kívánt irányba guruljon. Gyerekeknek szóló egyszer leírás: Kijutsz belle? Vagy „elveszejt”? Gurigasd a golyót a dobozban úgy, hogy végül a bels kamrában legyen. Na és most kezddik a feladat: ki tudod-e gurítani, vissza a nyílhoz? Ez egy si halfogó eszköz makettje. A golyó képviseli a halat. A golyó mozgása a vízben úszó halak útját modellezi. elvezet szöveg és kép a lap alján A vejsze állóvizek iszapjába leszúrt nádfalakból állt. Bonyolult alaprajza volt, és csapdaként szolgált. A halak beúsztak az els kamrába, ahová befelé vezet nádfalak terelték ket. Innen a következ nádfalak a következ kamrába terelték az állatokat, majd még tovább, míg a végén fogva voltak. Ugyanis visszafelé úszni nagyon nehéz, nehezebb kitalálni belle, mint „belesétálni”. (Ráadásul sok hal nem szereti változtatni az úszás irányát.) A csapda mködési módját megtapasztaltad meg. Herman Ottó könyvében így szerepel a magyar vejsze (balra) és a kürt (így hívják ezt a Fert-tavon)

205

Forrás: Herman Ottó: A magyar halászat könyve. Elérhet: http://mek.oszk.hu/03100/03104/html/mhk1c.htm#154

206

Melléklet: Részlet Herman Ottó: A magyar halászat cím könyvébl b) A VEJSZE. A régi okiratokban: veiz, weyz, wyz, weyzhel, ikerweyz, coneweyzi, jákoweyzi, Andra-weyzhele; latinúl: clausura, laqueus.

Történeti irodalmunk, a mint tudjuk, a halastavak megszámlálhatatlan sokaságának föltevésében odáig jutott, hogy régi okirataink magyar mesterszavait, a melyek a fogalom biztosítása miatt vétettek föl az egyébként latin szövegbe, elszeretettel halastavaknak érti és magyarázza. Ezen az úton odáig jut, hogy pld. IV. BÉLA királynak 1268-ban kelt okiratából, mely arról is szól, hogy a komáromi várispánnak Megyernél tizenhat "weyzhele" volt, azt következteti, hogy ez ugyanannyi "halastó". A mennyire az okiratok a szerkezetre is vetnek némi világot, legkivált a "weyz"-zel kapcsolatban, ebbl keletkezett a történetíróknál az a föltevés is, hogy voltak oly "halastavak" is, a melyek tavakban és folyókban "külön elrekesztés" által készültek. Kétségtelen, hogy a vejsze adomány tárgyát képezte, tehát más, mint helyhez kötött halas nem lehetett; de 37. ábra. Magyar vejsze. hogy nem volt halastó, azt az él mesterszó, él szerszám és az él gyakorlat bizonyítja. Itt is a rekeszt halászattal van dolgunk. A magyar vejsze (37. ábra) jogosan követelheti magának, hogy magyar történeti halászszerszám legyen, mely egykoron királyok adományát képezte. Rendesen fallá összekötött nádból, ritkán vesszbl való s szilárdan le van verve. Részei: a lésza (L) mely az elrekesztett víz szélességéhez képest, kisebb-nagyobb távolságra, sövényszeren nyúlik s a halnak útját állva, ezt arra kényszeríti, hogy átbúvót keressen.

207

Az átbúvó egy téveszt, mely - akár víz mentében, akár ellenében jöjjön is a hal, prédáúl ejti. Ez a vejsze feje, melynek részei a kürt (K), a melyben a hal megfogódzik; a nagypelcze (np), mely a halat tereli; a kispelcze (kp) hasonlóképen; az udvar (U), a melybe a hal legelször betéved, hogy utóbb a kürtbe jusson és fogva legyen. Hogy e fej szerkezete egészen világossá váljék, ám álljon itt az alaprajz (38. ábra). Itt J a vízfolyás irányát mutatja, ha folyásban áll a vejsze. L a lésza, a melyhez egyfell a nagypelcze (NP) másfell a kispelcze (KP) idomúl, úgy, hogy a hal mindkétfell négy irányban - mely kis nyilakkal van jelölve - kisértheti meg az átbúvást; de mindannyiszor az udvarba (U) kerül. Itt körülúszva mindig arra tart, a merre a legtágasabb tér nyilik, t. i. V felé, hol átbúvik s a kürtbe (K. K) kerül. A kürtben azután körül uszkál; de élben állván a szk átbúvó, ezt sohasem találja meg. A halász a merít szákkal a kürtbe nyúl, s kifogja a benneszorúlt halat; T a tartó karózat. Ott, a hol egy tavat, vagy széles vízfolyást kell a vejszével elrekeszteni, a lésza hosszában több fejet alkalmaznak s a lészát kanyarogva, vagy könyökösen viszik, mely esetben a fej, mindig a könyökbe esik.

38. ábra. A magyar vejsze fejének alaprajza.

A legkifejlettebb alak minden bizonynyal a Fert tó partján lakozó magyarságnak u. n. kürtje, mely szerfölött szövevényes és kimivelt rekeszt szerszám, a mint ezt a 39. ábra mutatja.

208

39. ábra. Kürt.

Ez a nagyérdek vejsze rendkívül szövevényes és kivált kapuja (K) az, a mely a japán Yerivel rokonnak mutatja.* Az egész válogatott nádból való, korczvesszvel kitünen kötött s részei szerint a következ; K a kapu; U az udvar; K O. a kotrócza; Nk. a nagy kotrócza (Saród), "szerszám" (Hegyk), F a fej, a melyben a hal megfogódzik. Hogy e nevezetes szerszámot egészen megértsük, álljon itt az alaprajza is (40. ábra).

40. ábra. Fert melléki kürt alaprajza.

Itt L, L a lésza, vagyis nádfal, a melylyel a körülményekhez képest az átjáró helyet elrekesztik, még pedig mindig könyökösen. A könyökökbe van alkalmazva a tulajdonképpeni kürt, vagyis haltéveszt. A hal a nyíl irányában kisérti meg az átjárót s oda kerül az els veréshez (V) melynek nyilása (K) a kapu, innen belé kerül az udvarba (U) innen az átbúvón a kotróczába (o. C) innen ismét egy másik átbúvón (o. C. C.) a nagy-kotróczába; innen végre az utolsó átbúvón a fejbe (o. F.) A Beregben és Ungban dívó, vesszbl kötött vejsze (41. ábra) átmeneti alak, a mely a magyarság szerszámától a szlávokéhoz - köznéven ráczhoz - vezet. * Igen nagy kár, hogy e japán kürtnek alaprajza az i. h. nincsen meg s egyelre pótolhatatlan.

Itt a könyökösséget nem a lésza (L, L) hanem a kürt vagy fejnek (F) különböz irányba való fordítása alkotja meg, mint mondják "mindenfell várja a halat" s ez a mód finom biologiai ismeretre vall, mert az akadályra találó hal végig tapogat a falon és - sarokra akadva bekanyarodik. Így ha az elölrül (e) váró fejet elkerülte is, az oldalt állók egyikébe téved és fogva van. A magyar vejszénél sokkal egyszerbb a rácz vejsze (42. ábra, mely magyar földön a ráczságnál és oláhságnál, elvétve azonban a magyarságnál is dívik s leginkább tavakban használatos.

209

41. ábra. Beregi vejsze.

Ez csak lészából és kürtbl áll; az udvar és a pelczék hiányoznak. A vejszének ez a neme majdnem mindig könyökösen terjed s a fej nyilása felváltva erre, majd arra áll, a mint ezt a 42. ábra mutatja, úgy hogy bármely irányból jöjjön is a hal, okvetetlenül kürtbe kerül.

42. ábra. A rácz vejsze.

Nádas tavakban a halászok fölhasználják lészák helyett a tömött nádüstököket s a fejeket a nádüstökök átjáróiba állítják be; ilyen módon lehet egy halásznak egy és ugyanazon tóban tízhusz vejszehelye is, mint volt régente a komáromi várispánnak tizenhat, a Megyerieknek öt. A hol a helyiség viszonyainál fogva két vejszef közel áll egymáshoz, ott keletkezik az ikervejsze; a tulajdonos szerint pedig, mint régenten állott, Jakabvejsze, Kónyivejsze, András vejszehelye, úgy áll ma a Kis Pál, Nagy Pál vejszéje.

210

25. Pásztorkodáshoz kapcsolódó játékok Tervezte: Darvasné Molnár Anna és Darvas László A játékok lényege: Ismerkedés a Herman Ottó által a magyarság sfoglalkozásaiként leírtak egyikével, a pásztorkodással. Herman Ottó pásztoréletet felfedez útjain nemcsak a tárgyi emlékeket gyjtötte, hanem a foglalkozások szókincsét is. Három játékot javaslunk: A. Pásztorépítmények B. Pásztorkodással, állattartással kapcsolatos szólások, közmondások C. A vasaló, a pásztorember konyhája Javasolt életkor: 10-16 év (A, B), illetve 6-12 év (C) Forrás: Herman Ottó (1914): A magyar pásztorok nyelvkincse Királyi Magyar Természettudományi Társaság, Budapest. Magyar néprajzi lexikon I–V (1977–1982). Fszerkeszt: Ortutay Gyula. Akadémiai Kiadó, Budapest. Letölthet: mek.oszk.hu/02100/02115/html A. Pásztorépítmények Játékosok száma: 2-4 f, illetve 2-4, 2-3 fs csapat Játékid: 5-10 perc Amiért ajánljuk: Hazánkban hagyományos állattartási mód volt a ridegtartás, a 18. század végén és a 19. század els felében (fleg az alföldön) a jószágot még tavasztól kés szig, enyhe idben télen is a legeln tartották. Az állatok és a pásztorok számára emelt ideiglenes építmények, pásztorépítmények, az embert és a jószágot igyekeztek az idjárás viszontagságaitól, támadásoktól megóvni, a nyájat összetartani. Nemzeti parkjaink rzik még ezt a hagyományos állattartási módot. Herman Ottó nagy figyelmet szentelt a pásztortársadalom életmódjának, tárgyi és nyelvi kultúrájának kutatására. 211

Fejleszthet kompetenciák: természettudományos, néprajzi, anyanyelvi Eszköz- és anyagszükséglet: Játékosonként, illetve csapatonként 16 db A/6-os méret, pásztorépítményt ábrázoló kartonlap és ugyanannyi A/6 méret kartonlapon pár soros leírás az építményekrl. Ezek az anyagok sajnos nem készültek el idre. A www.hermanottoemlekev.hu honlapról lesznek letölthetek. A játék leírása: Párosítsuk a képeket és a leírásokat. Kártyajátékként, leosztva, majd egymástól húzva a lapokat, a (szöveg és kép) párokat letéve is játszhatjuk. Az nyer, aki a legrövidebb id alatt a legtöbb párt lerakja, vagy leghamarabb elfogy a kártyája. Kép- és szövegkártyák a vándor-tanösvény egyes helyszínein is sokszorosíthatók! Melléklet: Kérdések: 1. Melyik fvárosi múzeumban láthatod Herman Ottó eredeti pásztorépítmény makettjeit? Ennek a múzeumnak az sfoglalkozásokat bemutató osztályát is  hozta létre (1901-1907 között). 2. Milyen anyagokat használtak a pásztorok építményeikhez? Sorolj fel legalább hármat! Mit gondolsz, miért éppen azokat az anyagokat? A gyerekeknek szóló rajzos, egyszer játékleírás 1 oldalon Hol húznád meg magad szívesen? avagy: Cserény és vasaló Osszátok ki a kártyákat egymás közt, egyforma számban jusson mindenkinek. A maradék kerüljön az asztalra. Akinél összetartozó kép és leírás van, leteheti az asztalra. Most sorban húzzatok egyet-egyet, elször (amíg van) az asztalra letett kártyákból, majd mindenki a tle balra ültl. Akinek összejön egy pár, leteheti. A játék addig folyik, amíg az utolsó játékos is le nem tette a magáét. B. Pásztorkodással, állattartással kapcsolatos szólások, közmondások Javasolt életkor: 10-16 év

212

Játékosok száma: 1-4 f, vagy 2-4, 2-3 fs csapat Játékid: 5-10 perc Amiért ajánljuk: A közmondások és szólások a prózai népköltészet legkisebb, de mégis jelents alkotásai közé tartoznak, a „népi élmények, tapasztalatok, példázatok srít ereje él bennük”. Jelents részük kapcsolódik az állattartáshoz. Herman Ottó nagy ív életpályájának utolsó évében írta A magyar pásztorok nyelvkincse c. mvét, melyet folytatni tervezett. Fejleszthet kompetenciák: Anyanyelvi, néprajzi, természettudományos. Eszköz- és anyagszükséglet: Az alábbi szólások és közmondások kartoncsíkokon, legalább 18 pontos betmérettel nyomtatva, mondásonként 2-3 darabra szétvágva, és négy mondásonként a darabok borítékolva. Tanulj tinó, ökör lesz belled! Bika alatt is borjút keres Hátul hordja az eszét, mint a kondás a botját Könny jó csikóból jó lovat nevelni Illik, mint kutyára a kolomp Egyik kutya, másik eb Se kutyája, se macskája Jó pásztornak gyapjas a juha Ha ló nincs, szamár is kincs A jó lónak zabla kell, nem ostor Nem riztünk együtt disznót! Eben gubát cserél Eb a juhász bunda nélkül Alszik, mint a juhászbunda Meleg, mint a lyukas ködmön Összerúgja valakivel a patkót A vén farkast a bárány is neveti 213

Kilátszik, mint szamár a nyájból Szarva közt keresi a tgyét Kiteszik a szrét A szr szri, a guba rekeszti, a bunda nem ereszti… Szükség szerint a vándor-tanösvény egyes helyszínein sokszorosíthatók! A játék leírása: Egy-egy borítékban 4-4 szólás, közmondás szavait (és szókapcsolatait) helyezzük el, az összekevert szavakból kell a játékosoknak a helyes megfejtéseket kirakniuk. Választhatnak a gyerekek a kirakott közmondások közül egyet, melynek jelentését is megfejtik. (A gyereklap hátoldalán megadott megoldások egyszer ellenrzéshez szükségesek.) A gyerekeknek szóló rajzos, egyszer játékleírás 1 oldalon Eben gubát? Hát ez meg mi? vagy A kincs, ami - szamár Válasszatok ki azonos számú, de különböz jelzés két borítékot. A „felvágott” borítékból vegyétek ki a lapokat, és próbáljatok bellük 4 közmondást kirakni. (Ha nagyon nem megy, megfordíthatjátok ezt a lapot.) Ha megvan, az egyiket próbáljátok saját szavaitokkal megmagyarázni. Ezután jöhet a következ boríték… Ha van még kedvetek játszani: tudtok 4 olyan közmondást mondani, amely a ti életetekrl szól? Ha igen: készítsétek el ilyen játék formájában (akár szép kézírással), és adjátok fel rejtvényként a társaitoknak! A hátoldalon: A mondások, magyarázat nélkül. Kérdések: 1. Egyik gubás, másik subás: szerinted melyik a juhász, melyik a kanász? 2. Az állatok rzésénél a pásztorok legfontosabb eszköze a bot. Melyiket használják a juhászok: a furkósbotot vagy a kampósbotot? Mit gondolsz, miért? 3. Az ostoroknak két típusa van: a hosszú nyel és a rövid nyel, úgynevezett karikás. Melyik a pásztoroké, melyiket használják a kocsisok? 4. A jószág rzésében, terelésében nagy szerepe van a jó hátaslónak, de társ lehet a szamár is. Ki tartozik inkább a juhászhoz? A ló vagy a szamár?

214

C. A vasaló, a pásztorember konyhája Tervez: Darvas László A játék lényege: Ebben a játékban egy pásztorépítmény készítését mutatjuk be. A kézmves foglalkozás közben beszélgessünk arról, milyen egyszeren, takarékosan éltek a pásztorok. A másik két játék a pásztorok életével való további ismerkedést szolgálja. A vasaló név eredete ismeretlen! A Hortobágy környéki pusztai legelkön a pásztorok építették, kezdetleges formái a II. világháborúig fennmaradtak. Feladata, hogy védje a széltl, estl, az ebédjét fz pásztort. Alakjára nézve van kör alakú, ovális alakú és körte alakú. Fala befelé dl, két, három rend-ben megkorcolt nádból, kukoricaszárból készített falú építmény, teteje nincs. Szerves része a pásztorkunyhónak, mindig annak bejáratával szemben található. A vasalóban csak az élelem-tartó láda, és a bels falra kerül, a fzéshez szükséges eszközök találhatók. A tz középen égett, fölötte szolgafán lógott a bogrács. Hasonló rendeltetés a cserény. (A Magyar Néprajzi Lexikon alapján) Javasolt életkor: 6-12 éves korig. Játékosok száma: Attól függ, hogyan szervezi a pedagógus a vándortanösvénnyel való foglalatosságot. Egyszerre többen dolgozhatnak egyazon vasalón, és egyszerre több vasaló is készülhet. Játékid: Egy vasaló makett készítése 30-40 percet is igénybe vehet. Miért ajánljuk: A néprajzos Herman Ottó hamar felismerte, hogy nemcsak a halászat, hanem a pásztorkodás is si tevékenység (sfoglalkozásnak hívta ezeket), és sok energiát fordított ennek a két foglalkozásnak a tanulmányozására, az ismeretek közzétételére. Így most módunk van ismerkedni a pásztorok életével. Fejlesztett kompetenciák: Kézügyesség, néprajzi, anyanyelvi. Eszköz- és anyagszükséglet: −

Fél kg agyag,

215

−

kartonpapír,

−

vékony fapálcikák (saslikhoz való, 2 csomag).

A játékok leírása: A vasaló alapját boltban vásárolható agyagból alakítjuk ki. Egy kilogramm két modellre elég, (kb. háromszáz forint). Kartonon elsimított agyagba belekarcoljuk a vasaló alaprajzát. Az alaprajz ne legyen túl kicsi, de túl nagy sem. Az els esetben nem férnek rá a falat alkotó pálcikák, a nagy méret sok anyagot és munkaidt kíván. Az általam rajzolt alaprajzok egyike, megfelel méret. A falat jelzésszeren vékony fapálcikákból kell kialakítani. Beszerezhet élelmiszer áruházakban, ahol grillezéshez árusítanak anyagokat. Két húsz centis 100 darabos saslikpálcát tartalmazó csomag elégséges (ára hatszáz forint körüli). Helyettesíthet vékony, méretre vágott vesszvel. A pálcikák hosszát úgy kell meghatározni, hogy az alaprajz szélességénél ne legyenek hosszabbak, de ne legyenek egyforma hosszúak sem, hiszen az eredetileg használt anyag hossza is esetleges. A pálcikákat hegyükkel lefelé szúrjuk az agyagba úgy, hogy kb. 30 fokban dljenek a középpont felé. A bejáratnál kevésbé, a kikereked résznél akár jobban is dlhet. A pálcikákat két sorba rakjuk, és tubusos ragasztóval (UHU) kis pöttyökkel össze kell fogni ket. Rafia szálaiból fonatot készítünk és azzal kívül és belül is, három csíkban körül-ragasztjuk. Ez ad tartást az eredeti építménynek is és modellünknek is. A mellékelt képen jól látható, mi minden van a vasaló falára felfüggesztve. Próbáljunk meg minél több tárgyat felismerni és léptékhelyesen megrajzolni, kivágni és a helyére ragasztani. Kézmves munka közben beszélgessünk a gyerekekkel. A vasaló modellezésének nem lehet célja, hogy autentikus anyagokból a valódi építmény kicsinyített mását hozzuk létre. Inkább lehet célja megbeszélni, hogy a pásztorok életét szolgáló építményeket olcsón, a pusztán található anyagokból készítették, és hogy mennyire törekedtek az egyszerségre és a használhatóságra. Semmi feleslegeset nem készítettek, csak ami a mindennapokban szükséges volt. A képek és alaprajzok alapján a vállalkozó kedv csoportok elkészíthetik a vasaló, akár félméteres modelljét is. Ebben az estben ajánlom, hogy az alapja 6 – 10 cm vastag hungarocell legyen. Ennek tetejére akár földet, avart is ragaszthatunk. Az építmény fala legyen nádból, annak is a vékonyodó végébl. Az oldalfalat többszörösen egymás mellé szúrt nádak alkotják. Rövidebbre vágva a nád virága is rajta maradhat. Az oldalak összetartására vastagabbra font rafia használandó, de a kívül és belül körbefutó fonatokat, több helyen átszúrva a nádak közt, össze kell kötni, hogy tartása legyen. Játék készítése saját kezleg: Ez a játék a saját készítést feltételezi. Mellékletek: Tervrajz és képek

216

A HORTOBÁGYI VASALÓ TÍPUSAINAK ALAPRAJZA KÖR ALAKÚ VASALÓ

OVÁLIS ALAKÚ VASALÓ

SZOLGAFA ÉS BOGRÁCS

SZOLGAFA ÉS BOGRÁCS

PÁSZTORKUNYHÓ BEJÁRATA

PÁSZTORKUNYHÓ BEJÁRATA

217

KÖRTE ALAKÚ VASALÓ

SZOLGAFA ÉS BOGRÁCS

PÁSZTORKUNYHÓ BEJÁRATA

218

26. Az éltet Balaton-felvidéken Herman Ottóval Hogyan szerethetünk egy tájat?

Tervez: Vásárhelyi Judit A játék lényege: A Balaton holisztikus élmény- és tudás felidéz, illetve tudás-szerz körbejárása egy másfél méteres kék séma körül. Ennek során Herman Ottó nyomán felidézzük és elmélyítjük ismereteinket, és egymással megosztjuk élményeinket, egy táj iránti ers elkötelezdést példázva. Javasolt életkor: 11 évestl 16 évesig. Játékosok száma: 12 – 16 f Játékid: 120 – 150 perc. Amiért ajánljuk: Két okból. Az egyik kiviláglik a gyerekeknek írt levélbl, lásd a mellékletben. Ha a tanár közelebb szeretné ezt a foglalkozást hozni a gyerekekhez, terítse ki a kék Balaton-terítt, és helyezze rá a laminált levelet. A másik ok az, hogy fél, ha így folytatódik a természet felélése, nemcsak génbankra, hanem a „tevékenységek bankjára” is szükség lehet (Svájcban már van, nekünk is többször mutat a TV kaszálóversenyt, effélét). „Eszembe jutott, hogy a halászat az emberiség sfoglalkozása, hogy szerszáma, fogása a népismeret, az srégészet szempontjából legalábbis érdekes lehet: mert hiszen az sfoglalkozások terén a nép szívósan ragaszkodik mindenhez, ami si, hátha egy-egy nyom elvezet oda is, ahol az írott történet eddig néma?” – írta Herman Ottó egykor. Ma már az  általa ihletett módon a jövnk mentésének is eszköze lehet ez a foglalkozás. Igyekeznünk kell egyre jobban a közeli, helyi forrásainkat kihasználni, pl. nem perui hekket, hanem balatoni halakat enni a tó környékén, ehhez viszont vissza kellene tanulnunk, helyre kellene állítanunk a tó valahai halgazdagságát. És mennyire szerethet hely az! Aki már járt a Balaton mellékén, annak biztosan felidézdnek személyes emlékei, akár ha csak fürdött egy strandon vagy körülbiciklizte azt. A foglalkozás során élményét és ismereteit kiterjesztheti a tó egészére, miközben földrajzi, biológiai, történeti, irodalmi és kézmves elemeket idézünk, 219

használunk. A „polihisztor” Herman Ottó munkájára támaszkodva a jelenkori tavat járjuk körül, mintát adva egy táj észlelésének, belakásának. A Balaton szeretetét mintául vehetjük ahhoz, hogyan lehet, hogyan kell saját helyünkkel is azonosulnunk, védenünk azt és vele magunkat. Fejlesztett kompetenciák: Herman Ottó munkásságának megismerése. Önismeret, azonosságtudat. Egy téma tantárgyközi megközelítése, ezen belül földrajzi, biológiai, néprajzi, mvészettörténeti, anyanyelvi készségek, honismeret. Megelzés: a fontos erforrások, értékek védelme, megtartása. Eszköz- és anyagszükséglet: −

a Balaton kb. 150 cm-es, kék kartonból/textilbl készült vak sziluettje,

−

néhány laminált sárgás csík, a parti nádast képviselve,

−

a Balaton körüli települések nevei laminált kártyák formájában (mellékelve),

−

a Balatonnal kapcsolatos mondák rövid leírása egyenként, kártya formájában (mellékelve),

−

Herman Ottó által leírt balatoni halak képei és leírása (9-9 kártya) és az azóta betelepített halak laminált kártyája (mellékelve),

−

A „látott hal” képe, szövegrészletei laminálva (mellékelve),

−

kövek a tengerbl, ásványok, kecskeköröm, stb., ha akad a szertárban,

−

dugókból és fogpiszkálóból készült „szürkemarha csorda” (a játék során készül),

−

balatoni népdalok egyenként laminált kártyái, 4 db. (mellékelve)

−

üres tábla, vagy ajtó, amelyen majd valamilyen ragasztó vagy mágnes segítségével lehet Balatonnal foglalkozó irodalmi mveket (pl. Liliomfi) malkotásokat (pl. Egry József), fényképeket (pl. memlékek, tájak, helyek, emlékek) gyjteni.

A játék leírása: Az itt javasolt játékot többféle idkeretben lehet felhasználni, válogatva a mellékletek között. Például: −

Tanóra keretében használhatjuk a települések, a nádasok, a Herman Ottó által rajzolt balatoni halak kártyáit, a saját készítés szürkemarha csordát, csak a kecskeköröm legendáját, és egy népdalt. Lehet Herman Ottóról magyar irodalom órán is megemlékezni, csupán a látott halról szóló leírása részleteivel.

−

Tanórán kívül például szakköri idkeretekben tetszés szerint lehet a biológia, a földrajz vagy a kulturális hagyományok felé fordulva hasznosítani az idt.

−

Témanap, erdei iskolai foglalkozás esetén, különleges érdekldés tanulókkal dolgozva van id elmélyedni valamennyi feladatban. Ekkor a legtöbb türelmet a látott hal történetének meghallgatása, a legtöbb idt pedig a halak azonosítása követeli, Herman Ottó leírásainak rövidített változata segítségével.

220

A résztvevk a Balaton óriási vaktérképe körül állva és üldögélve dolgoznak, miközben gondolatban újra és újra körüljárják a tavat. Két ütemben egészítik ki a térképet. Elször közös ismereteiket jelzik a part mentén. Egyes feladatokat „szóforgóban” oldanak meg (pl. a községek neveinek elhelyezése a tó partja körül). (A szóforgó kifejezések, fogalmak összegyjtésére, irányított kommunikációra alkalmas módszer, a tanulók az elhelyezkedés rendjében mondják a szavakat. Egyszerre egy érvet, szót, kifejezést, gondolatot stb. mondhatnak.) Más feladatokat húzott kártya értelmezésével, tárgyak elhelyezésével a kék vaktérképen és körülötte (nádas partszakaszok, szürke marha csordák), vagy a tanár kiegészítésével (pl. régi halfajok) végezhetnek el. A második kör a résztvevk személyes élményeinek hozzáadása: kisebb, a kártyákon nem szerepl település nevének fölrakása, receptek, jó ételek felidézése, kilátópontok megjelölése, memlékek, múzeumok felrakása, Balatonról készült festmények, irodalmi mvek említése kézírásos cédulákon. Ismét más feladatok lehetnek egyénileg vállaltak (regék vagy balatoni népdalok felidézése, illetve egy-két dal megtanulása). A két ütemben a közismereteket és a személyes, egyéni tudást közössé tesszük a csoport számára. Az így, két ütemben „berendezett” térkép mellett azután felidézünk néhány elemet abból, hogyan látta Herman Ottó a balatoni életet. A „látott hal” rövidített történetét 7 laminált kártya segítségével képzeljük el. A szöveget heten (húzás alapján) olvassák föl, adják el, hogy az sfoglalkozás megismerése mellett fogalmat alkothassunk Herman Ottó írói értékérl is. Szépen olvastassuk a szövegeket, hogy élvezhessük a zamatát! Párosítsuk össze kiscsoportban a Herman Ottó által lerajzolt kilenc balatoni hal képét azok leírásával, figyelmet szentelve a nagyon pontos és érzékletes megfigyeléseknek. A foglalkozás harmadik, rövid, de intenzív, befejez hulláma kellene legyen az az ötletbörze, amellyel a játékban részt vev csoport (ha nem a Balaton melll való) a saját lakóhelyének, kistájának érdekességeit, szépségeit, természeti értékeit, sfoglalkozásait sorolja föl, hogy a könnyen szerethet – vendéglátó – Balatonon volt gyakorlás után a saját otthonunkat is szívünkre öleljük! Játék készítése saját kezleg: A teljes játék elkészíthet házilag is, a Vándortanösvényben minden megvan, csak a szürke marhákat kell dugóból elkészíteni a játék során. A gyerekeknek szóló egyszer játékleírás Ezt javasoljuk a kiterített Balaton-vaktérképre helyezni a játék megkezdése eltt. Kedves gyerekek! Jó volna tudni, Ti a Kárpát-medence melyik részén, melyik kistájban éltek, hol van „szkebb hazátok”! Igaz, mi most a Balaton-felvidékre hívunk Benneteket, hogy gazda szemmel vegyük számba mindazt, amit nem (volna) szabad pusztulni, veszni hagynunk (még mer önzésbl sem!). Hogy miért nem éppen a Ti otthonotokat, a járóföldre fekv (vagy biciklivel bejárható) szomszédságotokat vizsgáljuk? Hisz az is mind „éltet”: a Zselicség, a Bodrogköz, az Ormánság, Nyárádmente, a „Kunság, a Jászság, a karcagi bíróság…”. Miért nem azt vizsgáljuk? Három a válasz. Lehetetlen a Herman Ottó emlékévben minden egyes kistájat feldolgoznunk, ez egy. Kett: azt véljük, szinte valamennyien jártatok a Balatonnál, ezért kinek-kinek van hozzátenni valója az ott élk éltet Balaton-felvidékéhez: a legszemélyesebb, nyaraláskor, táborozáskor, körbe221

bringázáskor szerzett fontos értékek! A tó – remélem – mindnyájunké, nem? ! A harmadik, dönt ok mégis Herman Ottó bátyánk, az a szeretet és figyelem, ahogyan  foglalkozott a Balatonnal A magyar halászat könyvében. Nem volt odavalósi, mégis szerette. Az olyan ember, aki így tud egy helyet, virágostul, állatostul, felhstül, emberestül szeretni, biztonságban van. No, ezért gyertek velünk a tóhoz! Források: Herman O. (1887): A magyar halászat könyve. I-II. köt. M. K. Természettudományi Társulat, Budapest. Bíró P. (2005): Herman Ottó és a magyar halászat. Magyar Tudomány. 2: 232. o. Kiss J. (2000): Herman Ottó élete és munkássága. Bibliográfia. HOLOCÉN Természetvédelmi Egyesület, Miskolc. Széchenyi I. (1846, 1983): Balatoni gzhajózás. Reprint: Állami Könyvterjeszt Vállalat, Budapest. Nádai M. (2002) (szerk.): Tündéri Balaton. Verses, dalos, képes könyv a Magyar-tengerrl. Kék Forrás Környezet és Természetvéd Egyesület. H.n. Szerelmey M. (1848, 1999): Füred és a Balaton vidéke. Képekkel és magyarázó szöveggel. Reprint: Barnaföldi Archivum & Hogyf (sic!) Editio, Budapest. Fényes E. (1851): Magyarország geographiai szótára. Kozma Vazul, Pest. Eötvös K. (2006): Utazás a Balaton körül. 11. kiadás. Vitis Aureus, Veszprém. Vásárhelyi T. (szerk., 1995): A nádasok állatvilága. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. Monspart É. (2013) (szerk.): A Balaton könyve. 3. kiadás. Nk a Balatonért Egyesület, Csopak. Vásárhelyi T. – Treiber Zs. (2006) (szerk.): Nyitott szemmel Herman Ottó útjain. Felfedez füzet felstagozatosoknak és tanáraiknak. Múzeumok mindenkinek 6., Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Budapest . www.balaton.borregio.hu Mellékletek: 1. Települések nevei 2. Balatoni népdalok 3. A látott hal leírása 4. Két feladat balatoni halakról 5. Balatoni mondák 6. A kecskekörömrl

222

1. A fontosabb Balaton parti települések A déli part néhány fbb települése (8 db): Balatonkenese Siófok Szántód Balatonföldvár Balatonlelle Balatonboglár Fonyód Keszthely Az északi parton (12 db): Balatonfzf Balatonalmádi Alsóörs Balatonfüred Tihany Balatonudvari Zánka Balatonszepezd Révfülöp Badacsonytomaj Szigliget Gyenesdiás Néhány üres papírszelet is szükséges, hogy ha a diákok közül valakinek valamelyik itt nem szerepl település fontos volna, felírhassa rá.

2. Balatoni népdalok Balatoni legények, Rica te, Sári te! Libát loptak szegények, Rica te, Sári te! Nem jól fogták a nyakát, elgágintotta magát.

223

Sári cinge-cungeráj, Rica te, Sári te! Balatoni legények, Rica te, Sári te! Mákot loptak szegények, Rica te, Sári te! Nem jól fogták a zsákot, mind elszórták a mákot. Sári cinge-cungeráj, Rica te, Sári te! Balatoni legények, Rica te, Sári te! Halászni járnak szegények, Rica te, Sári te! Hazajönnek vizesen, Adnak csókot szívesen. Sári cinge-cungeráj, Rica te, Sári te! Széles a Balaton vize, keskeny a híd rajta, Ne menj arra kisangyalom, mert leesel róla. Nem esek, nem esek, én a Balaton vizébe, Inkább esek kisangyalom véled szerelembe Mindenkinek van kedvese csak énnékem nincsen. Elrabolta a Balaton az én kedves kincsem. Megkérdezem tle, há' vitte, melyik szélére? Kedvesemért elmennék én a világ végére. Nem zörög a nyárfa levél ha a szél nem fújja, Nem beszélnék kisangyalom ha igaz nem volna. Tilos a szerelem félek a drága jó anyádtól, Azt beszélik a faluban váljunk el egymástól.

224

Széles a Balaton, azért ingadozik, szerelmes a legény, azért házasodik, szerelmes ne volna, nem is házasodna, egyik faluból a másikba nem járna. Sej-haj, édesanyám, huszár a szeretm, elvitte, elvitte zsebében a kendm, sej-haj, csak a nevem rá ne volna írva, sej-haj, csak a szívem érte ne sajogna. A Balaton széles nagyon, de annak is partja vagyon, sejeha, az én búmnak nincs határa, belehalok nemsokára. Dunaparton van egy malom, búbánatot rlnek azon sejeha, nekem is van búbánatom odaviszem, lejáratom, sejeha.

3. Látott hal Tihany

225

Részletek Herman Ottó: A magyar halászat könyve c. mvébl, az eredeti helyesírás szerint. A rövidített fejezetbl hét laminált kártya készül az alábbiak szerint. A látott hal, 1. „Szent Márton napja körül az id már kés szre jár. (…) A tónak egyes részeit köd borítja; s ha a tihanyi fokról akár Balatonf, akár Balatonfenék felé tekintünk, szemünk a ködbe téved, s partot nem érve, valóságos tengeri képet élvez. S e fölséges víz mélyében is más ilyenkor az élet. A Balaton heringhala, a garda, az ezüstösök között a legragyogóbb s alak szerint a legföltünbb… óriási seregekbe verdik s valami titokzatos nyüzsgést, vándorlást végez; épen mint az oczeán heringje. E haltömegek ekkor oszlopszeren töltik be a víz egész mélységét, a fenéktl a színig; néha annyira, hogy a legfelsbb réteg viczkándozásától burványt vet a tó színe. Természetes, hogy a merre ez a haltömeg mozog, megváltozik tle a víz színe, csillogása is; az a pont, a hol a halsereg van, sötét, sajátságosan biborbarnás színt öltve, kivált csöndes idben s magasabb helyrl már messzirl látható. A látott hal, 2. Ez idtájban Tihany hét halászbokra sajátságos életét él. Hajói fölszedett, kivetésre kész öregszerszámmal minden perczben indúlhatnak. (…) Minden bokor hajója mellett tanyáz; csöndes pipaszó mellett vesztegelve, várja a jó szerencse hírét, vele az indulás perczét. Aggodalma semmi sincsen, mert hiszen minden bokor kiállította rszemét, a melynek az a föladata, hogy a hegyenjárókat lesse. A hegyenjáró hajnalhasadtával fölhúzta nagy csizmáját, foltos ködmönét… s meghágta a tekintk egyikét. A csúcson megállapodott s hatalmas botjára támaszkodva, ráveté szemét a tó 226

tükrére; bozontos szemöldökét összerántva…vizsgálja az  valóságos sólyomszemével a vizeket a hegyenjáró: lesi a sötét foltnak a megjelenését. A látott hal, 3. A hét halászbokor hét hegyenjárót állít ki, mert hét csúcs a haltekint. (...) Ezek a hegyenjárók egytl egyig tapasztalt, kipróbált, éleslátású s a tó tükrét színe, csillogása, hináros helyei szerint bámulatos pontossággal ismer halászok.... Az Akasztón lev hegyenjáró halat lát. Teli torokból s avval a bizonyos vontatottsággal, a mely a szónak nagy távolságra való megérthetségét biztosítja, lekiált a bokrok felé: „Háájóóráá!!” Hogy a jeladás arra az esetre is biztosítva legyen, ha a hang nem érné el az rszem fülét: lekapja subáját, botjára tzi s magasra emeli. Az rszem erre a bokrok felé kiált, ezek pedig talpon teremve hajóikra rohannak… nyolcz evez tolla belevág a vízbe… a kormányos, háttal a hajó orra felé szemét a hegyenjáróra szegezve, lesi annak minden mozdulatát, mert a mozdulatok jelek s a hajót ezek szerint kell kormányoznia. A látott hal, 4. A hegyenjáró azalatt azt a hajót tartja szemmel, a mely jó irányban halad s ehhez szabja jeladását, mely a következ: 1. Subáját, vagy néha egy halászgatyát is, hátfell elrefelé csapdossa; ez azt jelenti: „Elre!” s ekkor a kormányos változatlanúl tartja az irányt. 2. Subáját balról jobbra csapdossa; ez azt jelenti: „Jobbra tarts!” mire a kormányos jobbra térve, addig halad az új irányban, a míg csak a hegyenjáró ezt a jelt adogatja. 3. Subáját jobbról balra csapdossa; ez azt jelenti: „Balra tarts!” 4. Mihelyt a hegyenjáró észreveszi, hogy valamelyik hajó kellképen megközelítette a látott halat, hirtelen a földre veti magát, ez azt jelenti: „Vesd ki a macskát!” 5. A midn a hegyenjáró észreveszi, hogy a hajó oly közel van a látott halhoz, hogy a hálóval bekerítheti, másodszor veti magát a földre... 6. Ezalatt a hegyenjáró újra fölállott s a mint észreveszi, hogy a háló elfogyott, vagyis ki van vetve s a hajó kellképen túljár a látott hal tömegén, harmadszor veti magát a földre… Ekkor a hajó kört vág… s a háló nagyjából bekerítette a látott hal tömegét. A látott hal, 5. Ekkor minden ember a hegyen járót nézi, ki még mindig szemmel tartja a halat s mikor észreveszi, hogy a riasztásnak ideje elérkezett, letérdel s a csomóba fogott ruhával verdesi a földet; ez azt jelenti, hogy az evezkkel dörömbölni kell, hogy a hal a hajó felé álló két istáp közt ki ne osonjon. Az utolsó jel az, hogy a mikor a két istáp összeér, tehát a fogás biztosítva van, a hegyenjáró a subára hajtja a fejét; ez azt jelenti: „Megvan.” A víz színén most burványt vet a bekerített garda ezernyi ezre; a legfelsbbek átvetik magukat a háló fölén; a mélységben lev hal-oszlop szétriad s ezekbl jut a többi bokornak is... Ez egy rendes „látott hal” fogásának a menete… Egy-egy sikerült fogás 150-200 tarisznyát is hoz, tehát száz mázsa halat is vet ki a szárazra.

227

A látott hal, 6. Természetes, hogy a hegyenjárót a helység született és fáradhatatlan rszeme: a gyereksereg is észreveszi s szemmel tartja; s még természetesebb, hogy a mint a hegyenjáró subáját lekapja s botra tzi, a látott hal hire a szó azon értelmében szétfut Tihany utczáin s be a házakba. Ilyenkor csak a lábáról leesett beteg, agg vagy nyomorék marad veszteg, a többi népség minden kigondolható edényt fölkapva, leszalad a partra, mert az si szokás úgy tartja, hogy a halhelyen még a vizen összeakadt komák is megbékülnek s az egész halászság igaz magyar bkezséget gyakorol a „jut is, marad is” elve szerint. Megtöltik a gazda tarisznyáját, a gazdasszony kötényét, köcsögét… jut a Szántódra átkel utasnak, a cserkész czigánynak s ha valami kuvasz tévedt oda, vetnek még annak is s csak ekkor osztozkodik a szerencsés bokor... A látott hal, 7. Ha valami, úgy a „látott halra” való halászat avatja a Balatont „magyar tengerré” , mert a halászat e módja szakasztott mása az észak tengerein folyó heringhalászatnak… a tihanyi hegyenjáró rhelyét a föld izzó keblének lehellete hányta föl kell magasságra; hegyet készített a lába alá.” 4. Két feladat balatoni halakról A/ Kérlek, párosítsátok össze a halaknak A magyar halászat könyvében megjelent, Herman Ottó által rajzolt képét az általa adott finom, pontos leírással! (A leírásokat rövidítettük, az eredeti szóhasználatot és helyesírást megtartottuk.) Képek név nélkül, de a halak sorszámával (9 kártya) 1.

csapó sügér (HO-nál 1. sz.), ma: csapósügér

2.

tarka meny (7.), ma: menyhal

3.

tponty (8.), ma: ponty

4.

nyálkás czompó (10.), ma: compó

5.

szivárványos ökle (13.), ma: szivárványos ökle

6.

sugár kardos (16.), ma: garda

7.

pirosszem kele (20.), ma: vörösszárnyú keszeg

8.

réti csík (25.), ma: réti csík

9.

köz csuka (27.), ma: csuka

A halak leírásából részletek (9 kártya, itt a hal nevét is megadjuk) (csapó sügér) 1. „Teste mérsékelten nyújtott, nem nagyon lapított; a háttól a has felé keresztbe 5-8 sötétes pászta fut; az els hátsörényúszó végén egy nagy, fekete, pávaszemszer folt. (…) A test erteljes, kivált elején; oldalai ívesen domborodók; a fark a testhez képest nem vastag, a kormányúszó nem terjedelmes.,(…) a száj csúcsbanyiló, zuga a szem alá ér. (...) A szem nagy; csillaga aranybarna, fémfény. (…) „ (tarka meny) 228

2. „(…) nyujtott, hengeres alak, csak a farkrész összenyomott; az alsó állkapocs a felsnél kevéssel rövidebb; álla részén, középen állva, egy vékony bajusz; az egész test finom, a brbe temetkez, egymást nem fed pénzekbl álló héjjal van bevonva, mely a fejre és az úszók tövére is kiterjed. Feje lapított, kissé békaszer; a száj mély hasítású, (…) a test hajlékony (…), héjjának apró pénzei csak tüzetesebb vizsgálattal vehetk észre… A hónaljúszószárny terjedelmes s a kormányúszóval együtt kerekvágású; ilyen szabású az els hátsörényúszó is.(…) Szín szerint háta és oldalai olajzöldek, sötétebb felhfoltokkal márványozottak; a has, a torokrész és a hasúszószárnyak szennyes fehérek. „ (t ponty) 3. „(…) a fels ajakon két rövidke, a szájzugon két hosszú, párosan álló bajusz; a hát- és alsósörényúszó els sugara befelé frészes; a test legnagyobb magassága háromszor fordúl meg a hosszaságban; az orr vaskos; oldalról tekintve a homlok- és hát-vonal egyenletes ívben emelkedik. A test alakja hosszúkás, oldalt lapított, egészben vaskos; A hátsörény kezdete talál a hasúszószárny beiktatásával s mind a kett kissé még a test els felébe esik (...) „ (nyálkás compó) 4. „A szájzugban kicsinyke bajusz; a héj pénzei igen aprók; valamennyi úszója húsos, kerekszabású.(...) A test zömökebb, nem nagyon lapított; a kis száj kissé torokfelé nyiló, a fark aránylag szélesed. A hátsörényúszó közelebb áll a fark végéhez, mint az orrhoz, vége eltte áll az alsósörényúszó kezdetének. (…) Az egész test vastagon nyálkás.” (szivárványos ökle) 5. „(…) kis hal; lapított test; az oldalvonalnak csak a kezdete van meg s a szilványfedeléktl számítva legfeljebb 5-6 pénzre terjed (…) A test magassága körülbelül csak háromszor fordúl meg a hosszúságban; a fej arányos, olyan hosszú a milyen magas; a szem aránylag nagy; szája kicsiny, csak kis mértékben homlok felé nyiló (… ) orrarésze elkerekített, a homlokvonal kissé homorú, mig a hát, a sörényúszóig értve, ívesen domborodik; a fark aránylag karcsú. A hátsörényúszó a hossza közepében kezddik; az alsósörényúszó kezdete az elbbinek majdnem közepével vág egybe. Az úszószárnyak aránylag kicsinyek s egyenl nagyságúak; a farkúszó kivágott, mindkét szárnyfele egyforma. Szín szerint… a legszebb halak közé tartozik s különösen a hím (…)” (sugár kardos) 6. „(…) alakja sugár, igen lapos; hátvonala egyenes-vízszintes; hasa ellenben ersen íves és egészen éles; oldalvonala kanyargó, kanyargásaival a has szélét közelíti meg; a hónaljúszószárnyak igen hosszúk és hegyesek, a hátsörényúszó messze hátratolva; a száj nagyon homlokfelé nyíló (…) A sugár test legnagyobb magassága a hónalj- és hasúszószárnyak közé esik s körülbell 41/2-szer fordúl meg a hosszúságban; a test vastagsága - a fedelék táján 21/2-3-szor fordúl meg a magasságban; a szem nagy s a száj csúcsától alig egy szemátmérnyire áll; a száj annyira felülrl hasított, hogy alsó állkapcsa nem a fels alatt, hanem eltte áll(...), a fej (…) igen rövidnek látszik. A hátsörényúszó annyira hátra van tolva, hogy a test hosszának utolsó harmadrészére és tulajdonképen a fark tövére esik, hozza aránylag kicsiny; az alsósörényúszó az elbbivel egy vonalban indúl (…) a hasúszó szárnyak a test hosszának második felére esnek (...) a hónaljúszószárnyak hegyesen szárnyszer metszések, könnyedén sarlósak s oly hosszúk, hogy a testnek egy negyedét teszik (...)” (pirosszem kele) 7. „(…) a test zömök, magas; héjja kemény, ersen odaforrott, nagy pénzekbl alakúl; a hasúszószárnyakon túl a has éles (…) a száj homlokfelé nyíló, kicsiny; zuga csak az 229

orrnyilások vonaláig ér… a fej legnagyobb magassága talál hosszaságával; a száj homlokfelé nyiló, kicsiny; a hátvonal domború ívben emelkedik, a púposságig domborodik. A hátsörényúszó sokkal közelebb áll a kormányúszóhoz, mint az orr hegyéhez (…) az oldalvonal a hasvonallal párosan fut s közelebb áll ehhez, mint a hát vonalához.” (réti csík) 8. „(…) a test hengeres, nyulánk; csak a farkrész kissé lapított; a fej kicsiny; a szájszél húsos, tíz sallangszeren elrendezett bajuszszal; a test, hosszában (…) szétszórtan pettyegetett (…) A test magassága körülbell megfelel a fej hosszaságának s így ez is 71/2-81/2-szer fordúl meg a hosszaságban; a kis száj kissé elre és torokfelé áll, a fels állkapocsnak megfelel részén hat bajusz van, ezek között a szájzugnak megfelel tájon álló a leghosszabb; az alsó állkapocsnak megfelel részen a bajuszok száma négy… Az úszók el vannak kerekítve; a hátsörényúszó a hasúszószárnynyal egy vonalba esik; az alsósörényúszó hátra van tolva. Az oldalvonal az oldal közepén és végig halad; a fej, a hát és a has középvonala meztelen (…)” (köz csuka) 9. „(…) nyujtott testalak; a fej hosszú, különösen orrarésze lapított (…), a fogas száj mélyen behasítva, alsó állkapcsa kiszök; a hát- és alsósörényúszók messze hátratolva, egymással szemben állanak, igen szélesek; az oldalvonal kivehet; a fej és az oldalak tarkák. A hosszú kacsafej s a test utolsó harmadrészére hátratolt hátsörényúszó a faj… szembeszök jegyei. A test legnagyobb magassága néha hatnál is többször fordúl meg az egész hosszában, a vastagság pedig a magasságnak legalább is felét teszi ki; a szem igen magasan áll s a szemköz keskeny; a homlokrész kissé csatornás; a száj majdnem vízszint hasított, az alsó állkapocs a vendégállkapcson túl kiáll (…) A hátsörényúszó nem egészen egy fejhosszaságra közelíti meg a kormányúszót; a hónalj- és hasúszószárnyak egyformán magasak. A sörényúszók a fark tövén állanak s azokon túl a fark kissé hirtelenül vékonyodik; a kormányúszó kivágott. „ B/ Tudtátok, hogy a Herman Ottó által leírt balatoni halközösség, a Balaton halfaunája azóta már megváltozott? Melyik az a 3 halfaj, amelyet legnagyobb tömegben telepítettek mesterségesen a tóba, és sajnos, felborította ott az ökológiai egyensúlyt? 1.

………………….

2.

………………….

3.

………………….

Megoldás: Az 1961 és 1991 között nagy mennyiségben telepített angolna a Balaton anyagforgalmára és élvilágára igen jelents hatással volt. Az angolnaállomány növekedési fázisában bizonyítottan jelents konkurenciát jelentett számos shonos halfaj számára (pl. sügér), de emellett ivadékfalásával közvetlenül is befolyásolta egyes halfajok állományát (pl. fogassüll). A folyamatos telepítéseket nem követte rendszeres visszafogás, mert az angolnát csak azokban az években lehet hatékonyan kifogni a tóból, mikor megnyitják a Sió zsilipet, és azon elindulnak az ivarérett példányok a Sargasso-tenger felé (mivel csak ott képesek szaporodni az egész világon). Azonban aszályos években nincs zsilipnyitás, így nincs angolnafogás sem, de a tervgazdálkodás idején ilyen években is teljesítették a telepítési tervet. Senki sem tudja pontosan, hogy hányszorosan telepítették túl a Balatont angolnával, de még ma is azt szedik ki, amit abban a 30 évben beleraktak.

230

1991 óta angolnatelepítés nem történt a tóba, az állomány srsége így azóta folyamatosan csökken, jelenleg már csak 8–12% a lehet az 1990-es években elért maximumnak. Az amur intenzív növényfogyasztása miatt természetes vizekbe, a Balatonba való kihelyezése ma már nem igazolható. Számos természetvédelmi probléma vetdött föl, többek között az, hogy a partvéd növénysávokban, vagy a vízterületen honos halfajok természetes ívó helyében és ivadékbölcsjében jelents károkat okoz. Hazánkban az 1963-tól Kínából és a volt Szovjetunióból importált halat, más európai országok gyakorlatához hasonlóan, mesterséges úton szaporítják. Valószínleg ritkán a hazai vizekben, így a tavakban is szaporodik. 60 évig is elél, elérheti az 1,5 méter hosszúságot és az 50 kg súlyt is. Évenként 2-3 kg a testsúly növekedése és ez id alatt elfogyaszt 4-500 kg táplálékot. A busa (tulajdonképpen 2 faj érkezett) eredeti élhelye Kína, a Kárpát-medencében nem shonos. A 60-as évektl végzett rendszeres telepítések miatt a magyarországi folyókban és néhol tavakban két faj, a pettyes busa és a fehér busa is gyakran elfordul. Természetes körülmények között azonban nálunk nem, vagy csak jelentéktelen mennyiségben szaporodik. A közelmúltig a balatoni halászatban is jelents szerepe volt.

5. Balatoni mondák kártyái (3 db) A balatoni bség legendája Sok idvel ezeltt Krisztus urunk és Szent Péter gyalog bejárták a földet, hogy megtapasztalják, hogyan élnek az emberek. Jót is, rosszat is láttak eleget.Vándorlásuk közben eljutottak a mi vidékünkre, s megpillantották a Balatont. Éppen nyugovóra készüldött a nap, de utolsó sugaraival még megvilágította a szelíd dombok, lankák csipkéit, s néhány pillanatig arany hidat vert a víztükörre. Krisztus urunk gyönyörködve állt a kék tó partján, s Szent Péterhez fordulva így szólt: Látod Péter ezt a gyönyör vidéket? Napsütötte domboldalakon szl virul, a mezn kalász érik, a tóban halak sokasága úszkál – itt biztosan boldogok az emberek. Szent Péter igen fáradt és éhes is volt, nem nézte a tájat, inkább figyelte, mennyit kell még gyalogolniuk, hogy egy falut érhessenek, és végre jóllakhassanak. De az Úr nem sietett. Leült a tó partjára, fáradt lábát a vízbe áztatta, s a kedvtelen Pétert is maga mellé ültette. Amint így üldögélt, arra jött egy öreg halász. Vállán tarisznya meg egy kulacs lógott. Melléjük érve illenden köszönt: Adjon Isten jó estét! Adjon Isten neked is! – válaszoltak a vándorok. Messze van e a falu? – kérdezte sietve Szent Péter. Az bizony messze – felelte a halász – , de itt a kis kunyhóm, szívesen látlak benneteket éjszakára és megosztom veletek szerény vacsorámat, ha meg nem vetitek. Az Úr szeretettel nézte az öreg napsütötte arcát és szelíden kérte: ADJ INNOM! A halász restelkedve szabadkozott, hogy csak víz van a kulacsában, mert  szegény ember és nem telik borra, de Krisztus urunk jóízt ivott a friss vízbl. Nyárson sült halat, hozzá barna kenyeret falatoztak, aztán nyugovóra tértek. Reggel a halász különös fényre ébredt: az egyik vándor feje alatt a párna helyett fényes nap tündökölt, takaróként használt kopott köpenyén a hold és a csillagok ragyogtak. Azt hitte álmodik. A vendégek azután útra keltek. Megköszönték a szállást, Krisztus urunk megáldotta az öreg halászt jóságáért, hogy kulacsában a víz mostantól borrá változzék, tarisznyájából sohase fogyjon ki a kenyér, s a Balatonból a sok hal. Az áldás megfogant. A Balatonból azóta sem fogyott ki a hal, széles e vidéken azóta is

231

vendégszeret emberek élnek, akik szíves szóval, zamatos borral kínálják a hozzájuk betér szomjas utasokat, mert minden vándorban az Urat vélik fölismerni. A Balaton születése A legenda szerint a történelem eltti idkben valaha óriások lakták be a tájat, amit a Jóisten is örömében teremtett. A Badacsony tágas fennsíkján élte mindennapjait Balaton, az utolsó óriás lányával, Haláppal. Jó viszonyban voltak a hegy lábán el emberekkel, Halápnak játszótársa is akadt közöttük. A fiatal emberleány azonban gyorsan felcseperedett és végleg elhagyta óriás játszópajtását. Halápot hamar elemésztette a bánat, amit az egyedüllét miatt érzett. Miközben Balaton leánya síremlékét építette egy nagy kre lelt. Emlékezett rá, hogy valaha réges-régen ez a k a sellk oltára volt. Amint megemelte, elveszítette egyensúlyát, és a súlyos teher maga alá temette. Az elmozdított k alól víz tört föl és csak folyt megállíthatatlanul. Míg egy napon az emberek arra ébredtek, hogy a hegy lába eltt szelíden hullámzó tó ringatja lágyan a Nap sugarait. A nagy vizet azóta is Balatonnak hívják. A kecskekörmök Tihany partjait réges-régen ezüstföveny borította. Az erdk tisztásain selyemf ntt. Nem lakott még ekkor ember a félszigeten. Csak egy vénséges banya tanyázott a tihanyi hegy barlangjában. A banyának világraszóló szép kecskenyája volt. Minden áldott este lehajtotta ket a partra. Büszkén kiáltotta a Balatonnak: – Nincs szebb az én kecskéimnél! Tudod-e? A tréfáskedv tihanyi visszhang ilyenkor mindig ráfelelte: – Nincs szebb az én kecskéimnél! Tudod-e? Egy szép napon kedves pásztorlány hajtotta arra kecskéit. Nem látott még a Balaton ilyen szép kecskéket soha. Nem is csoda, hiszen a Hold udvarában nevelkedtek! Aranylott földig ér szrmebundájuk. Aranyból volt a szarvacskájuk. A körmük meg vakító fehér. A banyát mérgében elöntötte az epe. Eszébe jutott a tihanyi visszhang felelete. Hát mégiscsak van szebb az õ nyájánál! Elhatározta, hogy az arany nyájat megkaparintja magának. Egyszer a pásztorlányka a parton ülve dalra tanította a madarakat. Nyája messze elkóborolt. A banya befogta ökreit, s mély barázdát húzott a lány köré, hogy a nyáj ne tudja átugrani. Ekkor rettent vihar kerekedett. Zúgva, bömbölve törtek át a hullámok a parton. Próbált a lány menekülni erre is, amarra is. De a hullámok egy-kettre elborították. Még utoljára annyit tudott kiáltani: – Gyertek, gyertek, édes kecskék! – s azzal elmerült. Alighogy meghallották a kecskék a kiáltást, szedték a lábukat. Csattogott fehérmárvány körmük az ezüstös fövenyen. Hívta, csalogatta ket a banya, de nem hallgattak rá. Rohantak egyenest a hullámokba, magukkal sodorva a jajveszékel banyát is. A pásztorlányból tündér lett, és még sokáig ott tanyázott a tihanyi ligetek tisztásain. Az aranyszr kecskék szépséges körmei, ha a víz a partra veti, fehéren csillognak a telihold fényében. A tihanyi gyerekek még ma is találnak arrafelé kecskekörmöket.

6. A kecskekörömrl Geológia A balatoni kecskeköröm a mintegy 5 millió évvel ezeltt, a fokozatosan kiédesed Pannon232

tengerben élt Congeria ungula caprae nev kagyló lekoptatott maradványainak népies elnevezése. A pleisztocén korszakban a Balatonnak hosszú idn keresztül sokkal magasabb vízállása volt, mint ma. A hullámok alámosták a partot, kimosták a rétegekbl a Congeria-kagyló héját, mely a hullámzás koptató hatása révén felvette a sajátos „kecskeköröm” formát. A víz sok más „kövületet” is kimosott a partfalból és turzást épített bellük a hegy lába elé. A ma elkerül kecskekörmök ezekbl a pleisztocén-kori turzásokból származnak. A „kecskekörmök” egfbb elfordulási helye a Tihanyi-félsziget, ahol nagy számban kerültek el a Gödrösben és a Fehérparton, néhány méterrel a mai Balaton vízszintje fölött. Fleg a gödrösi kecskekörömbányák voltak gazdagok, ahol egymást érték a tihanyi gyerekek által vájt gödrök (innen származik a mai elnevezés is). Kecskekörmök a mondában A „kecskekörmök” – a számos változatban elterjedt monda szerint – egy, a ggjéért megbüntetett királylány Balatonba veszett aranyszr kecskenyájának maradványai. A monda továbbél többek között Garay János regéjében (Balatoni kagylókból – Rege a tihanyi visszhangról VIII.), amelyben a tihanyi visszhang és „kecskeköröm” keletkezésének meseszer története elevenedik meg. A monda szerepli az aranyszr kecskéket rz királyleány és a Tókirály érte eped fia. Az aranyszr nyájnak Tejébl itt szegény Bvös, varázs szerelmet, Mely méreg lett szívén… A tónak sz királya Haragra gyult ezért, A bércztl a leányra S a nyájra átkot kért. A bércz tüzet bocsátott, Sziklája mind kigyúlt, Három nap, három éj, mint Itéletnapja dúlt. A nyáj a Balatonba Rohant, de benn veszett A tó maig kihányja A kecskekörmöket. A lány, a lány A szegény lány Hegybe olvadt szerelme És  maga is mert el nem eresztette.

233

27. Jeles napok fzére mentén gazdagítjuk a Madarak és fák napjának céljait!

Tervez: Vásárhelyi Judit A játék lényege: Az iskola/osztály által választott jeles napok megrendezése, tanulságainak kapcsolatba hozatala a Herman Ottó által kezdeményezett Madarak és fák napja céljaival. Egy éven át tartó pulzáló munkát kíván. Javasolt életkor: 12-tl 16 éves korig Játékosok száma: Az osztály létszáma. Játékid: Egy kerek esztend, a Zöld jeles napok lüktetése mentén, szakaszosan. Amiért ajánljuk: A Herman Ottó által kezdeményezett Madarak és fák napja megtartásának vezérfonala – a további kiválasztott jeles napokéhoz hasonlóan – az, hogy mi mindent kell még védenünk, ha a madarakat és a fákat meg akarjuk védeni. Rendszertelen, de egész évben visszatér munkát jelent, munkamegosztásra alapozva. Az egymást hetekkel követ tanórákat külön-külön kell felépíteni: elkészíteni, az új tartalmat bevezetni és összegezni, értékelni azokat. Az alkalmakat tanórán vagy osztályfnöki órán, avagy tanítás nélküli munkanapokon lehet megvalósítani. A tanár feladata rávezetni a diákokat az összefüggések felismerésére. Az összefüggéseket és kapcsolatokat az osztály és/vagy néhány különösen érdekld tanuló dokumentálja. Az egy-egy kiválasztott jeles nap körül gyjtött anyagot ábrázoló tábla, rajzos, képes poszter, esetleg tárgyak, alkotások gyjteménye szem eltt marad a következ jeles napi gyjtésig. A környezettel, a fenntarthatósággal összefügg jeles napok azért fontosak, mert évente legalább egy-egy napon lehetséget adnak arra, hogy foglalkozzunk a jövnket érint kérdésekkel. A világszervezetek ezekre a jeles napokra idzítik éves jelentéseiket az adott témakörben. A civil szervezetek ezekhez a jeles napokhoz kötve tudják cselekvésre ösztönözni a lakosságot, s ezzel növelni erejüket a döntéshozóknál jobb szabályozók, határértékek, törvények elfogadása érdekében. Lehetsz Te is polihisztor? kérdeznénk, Herman Ottóra emlékezve. Aligha, de a sokasodó specializációk tömegében hasznos a tantárgyközi erfeszítés, a holisztikus, a részlet fell az egész felé tekint szemlélet felé nyitott ablak, mint amilyen ez a munka kíván lenni. 234

Fejlesztett kompetenciák: A fenntarthatósággal való összefüggések megállapításának készsége, szociális, életviteli, a rendszerszemlélet ersítése. Eszköz- és anyagszükséglet: −

táblák, a kiválasztott jeles napok számának megfelelen (pl. 7 db.)

−

Poszterek készítéséhez szükséges kellékek, csomagolópapír, színes tollak, papírok, ragasztó.

−

A Madarak és fák napja jegyében egész napos, szabadban töltött program kellékei (látcsövek, fényképezgépek, diktafon, kendk, szendvicsek, stb.).

A játék leírása: Nem egyetlen és nem egyfajta tevékenység, lásd az 1. mellékletet. Játék készítése saját kezleg: Ez a tevékenység itt csak leírásában szerepel, természetszeren csak saját tervezéssel és saját munkával, örömmel mködik. A gyerekeknek szóló rajzos, egyszer játékleírás 1 oldalon: Itt a tavasz, a szeszélyes áprilisi fényözönben, illatok közt inkább odakinn hallgatnánk a madarak énekét, mint az iskolai csengt idebenn! Közeleg május 10-e, a Madarak és fák napjának ünnepe. Herman Ottó nevéhez fzdik a bevezetése. 1906-tól kötelez volt minden iskolának évente egy napot az erdben tölteni ilyenkor, hogy „a madarak védelmének és szaporításának szükséges voltával, az erre szolgáló módokkal és eszközökkel az iskolai ifjúságot megismertesse. S ugyancsak ezen a napon a fáknak, cserjéknek a hasznos madaraknak fészkelésére és szaporodására való befolyást megvilágítsa, a fák és a befásítás nagy jelentségét is megmagyarázza” – magyarázta az egykori miniszter. Sok iskolában a szülket is meghívják erre a jóíz, kellemes, hasznos kirándulásra. Segíts a tervezésben! Kérlek, oszd meg a tanároddal, Te −

Hová mennél ezen a napon?

−

Mit vinnél magaddal?

−

Mit szeretnél csinálni?

−

Meghívnád-e a szüleidet, és kit még?

−

Láttál-e már madarat látcsövön keresztül?

−

Etettél-e már madarakat?

−

Megismered-e akár egyetlen madár énekét, hangját?

−

Néztél-e a neten webkamerával figyelt madárfészket (költ gólyákat, stb.), a Magyar Madártani Egyesület jóvoltából?

235

Források: Madárné Gyurján Ildikó (szerk., 2001): Madarak és fák napja. Környezetvédelem a századfordulón. Régmúlt idk versei, elbeszélései az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum anyagából. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest. Herman Ottó (1901 és 1998): A madarak hasznáról és káráról. Hasonmás kiadás. Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Budapest. Schmidt, Egon (2008): Gyertek velem madarászni! Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Budapest. Nyiratiné Németh Ibolya (szerk., 2005): Zöld jeles napok. Módszertani kézikönyv. Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Budapest. Vásárhelyi Judit (2012): A magyar környezeti nevelés történetének gerince a civil szervezetek szemszögébl. In: Vásárhelyi, J. (szerk., 2012): A magyar környezeti nevelés története a civil törekvések fényében. Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Budapest.. http://www.fna.hu/afoldnapja/jelesnapok www.greenfo.hu www.mme.hu

236

Mellékletek: 1. Jeles napok fzére mentén 2. A madarak és fák napja története 1. Jeles napok fzére mentén Az itt következ lista csak ajánlás, zömében világnapokat sorol, egy-két európai, illetve hazai jelentség alkalmat találunk csak köztük: egyik a nagy tiszai halpusztulást nem engedi feledni, a másik, a minden iskolás gyerek által leginkább ismert, a Herman Ottó által javasolt Madarak és fák napja. Sok iskolában ez a legrégibb, legkedvesebb hagyomány, amikor a tavasz gyengéd csókja elébe kivonulhatunk – esetleg a szülk, testvérek kíséretében is – az erdszélre, hogy e két fontos, kedves, szép tárggyal: a madarakkal és a fákkal foglalkozzunk. Jelentségét meg lehet adni e napnak, és Herman Ottó törekvéseit is követhetjük csupán élményközpontú módszerekkel is. Ha azonban ki szeretnénk használni ezt a jó alkalmat a fenntarthatóságért való tanulásra – igencsak elkél! –, akkor „beágyazhatjuk” az év során adódó jeles napok közül néhány üzenetébe, tanulságaiba is. Javasoljuk, hogy a projekt kezddjön „egy nappal” a legutolsó Madarak és fák napja után, és összegezzük azt a következ, kissé gazdagított Madarak és fák napján. Vegyük sorba az alább megadott lehetségeket, és válasszuk ki elször azokat, amelyek üzenetének a madár és erdvédelemhez is közelebbi köze lehet. Alighanem számuk még túl nagy lesz ahhoz, hogy valamennyivel foglalkozzunk. Az osztály például megpróbálhat egy év alatt 6 olyan kérdéssel foglalkozni (kb. havonta eggyel), amely összefügg Herman Ottó nagy céljával. (Ha valaki környezetvédnek készül az osztályban, magánszorgalomból dolgozhat a kimaradók közül valamelyikkel). Javasoljuk, hogy az április 22-i Föld Napja ne maradjon ki közülük: éppen megelzi a Madarak és fák napját. Segítségével összefoglalhatjuk az eddigieket, illetleg gondolkodhatunk azon, mi is maradt ki esetleg. Mi is megnevezhetünk és beilleszthetünk egy olyan napot, amely szkebb környezetünk jeles napja, értékeinek védelmével, problémáinak megoldásáról szólhat, amilyen a tiszai is. Ha így járnánk el, az év során 7 „faliújságot”, ötletekkel teleírt csomagolópapírt tznénk egymás fölé, és ezeket vennénk el jövre, a Madarak és fák napja eltt. Az els tábla a közös válogatásunkról szólna: mely napokat javasolta az osztály a leginkább kapcsolatosnak, (pld. a biodiverzitásé, a takarításé, a komposztálásé, a helyi értéké, a vizeké (!) és a Föld Napja). Mindegyikrl közös gyjtés alapján közös ötletel tábla készüljön, egyfell kidolgozva azt a problémát, aminek a megoldására bevezették a napot, másfell pedig elgondolva, milyen szálak kötik össze e megoldásokat a madarak és fák védelmével. A Föld Napján – esetleg – összesíteni lehet közös modellben e megállapításokat. Az itt kapott pókháló a fenntarthatóság egyik pókhálója lesz. Ezzel a szívünkben és a fejünkben mehetünk ki újra az erdbe. Ejthetünk egy szót arról is, hogy ugyan Herman Ottó volt az utolsó magyar polihisztor, de talán együttes munkával, elkészített gondolkodással lehetünk – ha nem is polihisztorok, de széles látókörek, környezetüket védk. Remélem, meghalljátok a májusi fülemüle szavát: Püj – püj – pinty! Állj – megállj! – megállj! Csak –csak – csak – csak –csak Itt! 237

Ajánlott zöld, jeles országos és világnapok az év során: Február 1.

A Tisza élvilágának emléknapja

február 2.

A vizes élhelyek világnapja

március 1.

Az újrapapír napja

március 3.

A vadvilág világnapja

március 6.

Nemzetközi energiahatékonysági nap

március 22.

A víz világnapja

április 14.

Gátellenes világnap

április 18.

Memlékvédelmi világnap

április 22.

A Föld Napja

minden hétf

Húsmentes hétf

május 10.

Madarak és fák napja

május 15.

Nemzetközi klímaváltozási akciónap

május 22.

Biológiai sokféleség nemzetközi napja

május 24.

Európai nemzeti parkok napja

június 5.

Környezetvédelmi világnap

június 17.

Az elsivatagosodás és aszály elleni küzdelem világnapja

június 21.

A Nap napja

július 3.

Nemzetközi nejlonzacskómentes nap

július 11.

Népesedési világnap

augusztus 20.

Globális túlfogyasztás napja (2013)

szeptember 16.

Az ózonpajzs világnapja

szept. 3. szombatja

Takarítási világnap

szeptember 22.

Autómentes világnap

október 1.

Habitat világnap

október 5.

Az állatok világnapja

október 1. hétvégéje Madármegfigyelési világnap október 10.

A komposztálás ünnepe

október 21.

Földünkért világnap

október 24.

Éghajlatvédelmi világnap

október vége

TV kikapcsolási hét

november 8.

Égetellenes világnap

novemberi utolsó péntekje: Ne vásárolj semmit nap november 4. hete

Nulla hulladék hete

238

2. A madarak és fák napja története A Madarak és fák napjához vezet folyamat szellemi elzménye 1820-tól az állatkínzás elleni harc, 1873-ban pedig a madárvédelmi törvény, valamint a hasznos és káros madarak megkülönböztetésének gondolata. Herman Ottó 1882-ben létrehozta az Országos Állatvéd Egyesületet. Szellemisége meghatározó volt, „szenvedélyes természetszeretetével egyedülálló érdemeket szerzett a hazai környezetvédelem terén”. Szerinte embernek és állatnak egyenl joga van az élethez. 1891-ben Magyarországon tartották meg a II. Nemzetközi Ornitológiai Kongresszust. 1901-ben az akkori mezgazdasági miniszter, Darányi Ignácz elrendelte Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról c. munkájának kiadását. Magyarországon 1902-ben elször Chernel István ornitológus szervezte meg a madarak napját, az állatvédelem, az iskolák, a gyerekek felé fordulva. Herman Ottó a hazai környezeti nevelés meghatározó alakja – tudomást szerezve az amerikai iskolákban 1894-tl bevezetett Madarak napja és Fák napja megtartásáról – indítványozta hazai bevezetését, rendszeressé kívánta tenni a nap megtartását. Apponyi Albert Herman Ottó közbenjárására rendeletet adott ki, mely – négy nyelven – elírta, hogy a népiskolák tavasszal egy napot szenteljenek a nap emlékezetessé és hasznossá tételének. Részlet a Körrendeletbl: „1906. évtl kezdve minden állami, községi, társulati és magán elemi népiskolában május vagy június hóban a Czím által minden évben meghatározandó külön nap szenteltessék kizárólag arra a czélra hogy azon a napon a tanító a hasznos madarak természetével, jelentségükkel, e madarak védelmének és szaporításának szükséges voltával, az erre szolgáló módokkal és eszközökkel az iskolai ifjúságot megismertesse és ugyanezt a napot felhasználja arra is; hogy a fáknak és cserjéknek a hasznos madarak fészkelésére és szaporodására való befolyását felvilágosítván, a fák és a befásítás nagy jelentségét is megmagyarázza és ahol ezt a helyi viszonyok megengedik és indokolják, hasson arra is, hogy a gyermekek a vidéki viszonyokhoz képest legtöbb elnyt szolgáltató fák és csemeték ültetésével tegyék a madarak és fák napját emlékezetessé és állandóan hasznossá… …Meg vagyok arról gyzdve, hogy ezen a nép javának elmozdítására irányuló rendeletemet a néptanítók buzgón és lelkiismeretesen fogják végrehajtani és igyekezni fognak azon, hogy a fa, a bokor szeretete elterjedjen a nép között, mert annak megóvásával és ápolásával együtt önként föltámad és gyökeret ver a nép szívében s értelmében egyaránt a hasznos madarak védelme is.” „…foglalkozni kell… e madarak védelmének és szaporításának szükséges voltával, hogy az erre szolgáló módokkal és eszközökkel az iskolai ifjúságot megismertesse. S ugyancsak ezen a napon a fáknak, cserjéknek a hasznos madaraknak fészkelésére és szaporodására való befolyást megvilágítsa, a fák és a befásítás nagy jelentségét is megmagyarázza” indokolta meg. Az a gondolat, hogy a gyermekek a szabadban – a tantárgyi oktatás helyett – érezzék jól magukat bizonyos módon a mai értelemben vett élményközpontú nevelés elfutára volt. A bevezetést követen 1906-ban pályázatot írtak ki a kezdeményezések módszereinek ismertetésére. Erre 33 pályamunka érkezett. Az évekig kiadott gyermeknaptárak is a rendezvény népszersítését szolgálták. Az I. világháborúig országos mozgalommá vált az ünnep, majd átmeneti szünet után a 30-as években újra felívelt. 1945-87 között nem ünnepelték.

239

28. Parlamenti Nyílt Nap az erdkért „A parlamentben dolgozom Herman Ottó képvisel úrral!”

Tervez: Vásárhelyi Judit A játék lényege: Parlamenti nyílt napot szimuláló játék az erdk fenntarthatóságáért, az erd gazdasági, ökológiai és jóléti javainak rzésére választott szerepek eljátszásával. A játékban Herman Ottó képvisel úr is részt vesz. Kétféle formában játszható: A. Az élet pókhálója B. Parlamenti nyílt nap az erdkért Javasolt életkor: 14 évestl 17 évesig. Játékosok száma: Az egész osztály játszhat. Ha sokan vannak, ketten is beállhatnak egy-egy szerepbe, ekkor egyikük a szakért, a második vitatkozik, érvel. Játékid: 120 – 150 perc, ebbl kétszer 10-10 perc az elkészületre. Amiért ajánljuk: A szimulációs játék arra tanítja a gyerekeket, hogy egy kérdést elször több oldalról vizsgáljanak meg, ezáltal a problémának olyan oldalai is felszínre kerülnek, amikre egyáltalán nem is gondoltak. A játék megtanítja ket arra, hogy hogyan képviseljék tömören a saját álláspontjukat. Lehetségük nyílik a sajátjuktól különböz álláspont képviseletére is, ha ahhoz van kedvük, ami sokkal nehezebb feladat. A végén a megoldás keresése pedig rávilágít arra, hogy mennyi érdeket kell figyelembe vennünk, ha egy problémát konstruktívan akarunk megoldani Herman Ottót – kissé anakronisztikusan, vagyis korunkba hozva de – felidézhetjük politikai szerepében is. Képviselként a vitában akár oszthatjuk rá a madarak, avagy a biodiverzitás védelmét, „bizottsági tagként”. A játék haszna a közvetlen felismerésen, az „aha!” élményen alapul. Elsegíti az erforrás-gazdálkodással járó felismeréseket, fejleszti a komplex feladatok elvégzéséhez szükséges gondolkodást. Segít körüljárni az erdvédelem kapcsán adódó társadalmi szerepeket, megérteni az erd összetett voltát. Bonyolultságának megtapasztalása a 240

megrzése iránti tudatos és érzelmi közeledést segíti. Középiskolások számára az erd három f (gazdasági, ökológiai és jóléti) funkcióját értelmezzük, a lehet legkevesebb frontális oktatással. Általános iskolásoknak is adaptálható a játék, kevesebb fölöttes fogalom használatával. A játékot többször játszottuk a Független Ökológai Központ Tájvédelmi Oktató Központjában, erdei iskolásokkal. Odafigyelést kíván – de nagyon megéri! Fejlesztett kompetenciák: Közösségi döntéshozatalhoz szükséges kompromisszív gondolkodás, rendszerek és részrendszerek közötti gondolkodás, optimumkeresés, konszenzusra törekvés gyakorlása. Az állampolgári felelsség elmélyítése. Vitakészség, érvelés és idbeosztás gyakorlása. Eszköz- és anyagszükséglet (a dlt betvel szedetteket a vándortanösvény tartalmazza): −

tábla, írószer,

−

különféle formájú cédulák, „kitzk”

−

sokszín gyapjúfonál,

−

Herman Ottó eredeti szövegeibl készült „felszólalások” nyomtatott változata (Mellékletben)

−

álszakáll (a játék kedvéért),

−

„jegyzkönyv”,

−

cseng,

−

kancsó víz, pohár,

−

5-6 m átmérj szabad hely

−

esetleg különféle ruhadarabok, amikkel a szereplk jelezhetik szerepüket.

A játék menete három szakaszból áll. Az els szakasz ötletroham. A „mit ad nekünk az erd” kérdésre kapott válaszokat feljegyeztetjük a kiötlvel különféle szín jegyzetlapokra. Mondjuk, sárgára kerül a gazdasági, zöldre a természeti haszon, kékre írják a jóléti hasznosulást. Amikor az ötletek kimerültek, közösen oszlopba írjuk az egy-egy funkció nyújtotta javakat. Ilyenek lehetnek pld. állatok, méz, tej, gyümölcs, heged, kolaj, földgáz, szén, gyanta, bútorés tzifa, gomba, gyógynövény, papír, vadhús, ecsetszr, munkahely, táplálék, virágföld gazdasági haszonként. Kullancs, erózió elleni védelem, biológiai sokszínség, virág, madárcsicsergés, friss leveg, élhely, vízmegtartás, talajvédelem szerepelnek az ökológiai javak között, végül árnyék, vízpára, talaj, oxigén, BioWC, madarak, látvány, karácsonyfa, szépség stb. jóléti haszonként, az életminség részeként. A funkciókat összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy vannak olyan hasznok, amelyek több funkcióban is megjelennek. Gazdasági és természeti funkcióval is rendelkez adományként ismerték föl a diákok egy alkalommal a faanyagot, a virágokat, máskor a munkahely, az ecsetszr, madarak, a talaj és a táplálék került több oszlopban említésre. A második szakaszban a diákok olyan szerepeket választanak, amelyek segítségével védhetik az erd valamelyik hasznos adományát a parlamenti nyílt napon. Válasszuk ki elször a 241

Herman Ottó szerepét eljátszó diákot, aki képes a néhol régies szöveget is értheten, színpadiasan felolvasni. Az egyes funkciókat, avagy az azokból származó hasznot érdekcsoportokhoz kapcsoljuk, és ennek megfelelen olyan szerepeket keresünk, amelyek védik, kidolgozzák, képviselik ezeket az érdekeket. Amikor a gyerekek már jócskán és vegyesen említettek ilyen szerepeket, választhatnak közülük. Ilyenek lehetnek például (egy valós alkalom mintáján bemutatva): Erdész: Karban tartja az erdt, szabályozza a fakitermelést. Mvész: Érdeke a szépség karban tartása, a madarak énekének védelme. Turizmus igazgató: Minél több táborozót kell hoznia az erdbe. Faipari fnök: Érdeke, hogy mennél több fát vágjanak ki és adjanak el. Vadász: Mennél több a vad annál jobb, így jönnek a német turisták. Erdfelügyel: Védi és egyezteti az erd három funkcióját. Civil zöld: Saját akaratából és energiájából védi az erdt. Bútorgyáros: Minél több fára van szüksége, érdeke, hogy az erdt újratelepítse. Orvos: Vigyáz, hogy ne legyen az erdben fertzött állat, kullancs és hogy legyen oltóanyag. Rendrség: Vigyáznia kell, mert az erd búvóhely a bnözknek. Miniszter: Pályázatokról kell gondoskodnia, támogatást nyújtania az erd védelmére, törvényt kell hoznia és betartatnia. Több szerepl is t nevezte meg, mint tipikus közös kapcsolatot az összes lehet funkció védelmére. Táborozók: Olykor negatív szerep, mert szemetel, csak az olyan cserkész jó, aki védi a természetet, stb. Lakos/polgár: Érdeke a turizmus, ezért védenie kell az erdt, nem szabad szemetelnie. Orvvadász: Érdeke, hogy minél jobban tudjon vadászni, esetleg elkerülni a rendrt. Madarász: Kapcsolatot tart a természetvédelmi rrel, hogy sokféle madár éljen az erdben, nagy egyedszámban. Vadr: Csak a minél nagyobb számú vad tartásán buzgólkodik. Tanár: tanítania kell, hogy az emberek figyeljenek az erdre, ne legyen az erd koszos. Ha a lakosok megismerik, megtanulják az erdt, szeretnek majd oda menni. Természetvédelmi államtitkár: Képviseli az erd védelmét a kormány oldaláról. Védi azt, hogy a rendszer változatlan maradjon, sok faj éljen, így rzi az erdt, a törvényt betartatja. Természetvédelmi r: Betartatja a törvényt a turistákkal, az erdésszel, a vadásszal. Védi a védend fajokat, kapcsolatban van a rendrséggel is. Herman Ottó: Védi és az erdben kutatja a madarak életét A választott szerepet a diákok cédulára írják, majd tovább készülnek a parlamenti szereplésre, esetleg a szerepet imitáló ruhadarabokkal, tárgyakkal (jó, ha ezek parodisztikusak). Ekkor ragasztja föl Herman Ottó is az álszakállát. A felkészülést 3 perces gondolkozás fejezi be, ezalatt a szereplnek 1-2 tömör mondatot, szerepének erdvel kapcsolatos lényegét kell megfogalmaznia.

242

A harmadik szakaszban, amikor már felkészültek, két kimenet, kétféle játék is lehetséges (A. és B.), akár egymást követen mindkett, a rendelkezésre álló id és az életkor függvényében. A. Az élet pókhálója: A gyerekeknek mérlegelniük kell, melyik más szereplvel állnak tipikus – partneri vagy konfliktusos – viszonyban. Nagy körben állva, színes gyapjúfonállal kapcsolja össze magát egy-egy szerepl a vele tipikus viszonyban állóval. Az egyik szerepl elkezdi, átadja (vagy átdobja) a fonalat a választott „kapcsolatnak”, aki megfogja a fonalat egy ponton, majd továbbadja, indokolva választását. Ha a körben állók mindegyike csupán egyszer is megnyilvánul, és „összekötéssel” jelzi kapcsolódását valaki mással, színes, nagy pókháló keletkezik, amelynek egyetlen szála is rezgésbe hozza a többit. Ekkor már kérdés nélkül is megfogalmazódik, látható is, hogy a funkciók, az érdekek és a szerepek erteljesen összefüggenek. Hiszen szinte nem adódik két olyan szerep(l), amelyeknek ne volna kapcsolata egymással. Arra a kérdésre, hogy vajon a szoros összefüggések megbénítják-e az elmozdulást egy adott helyzetbl, némi rávezet beszélgetés után könnyen születik meg az a válasz, hogy egyáltalán nem nehéz a mozgás, csak mindenkinek egyidejleg számításba kell vennie, és együtt kell haladnia a többiekkel az elmozdulás irányában. Amit itt fizikailag kipróbálhatnak azt majd értelmileg és lélekben kell megtenniük a következ játékban. B. Parlamenti nyílt nap az erdkért A választott szerepekkel, esetleg öltözetekkel, és a legfeljebb 2 percesre fogalmazott, az általuk képviselt haszon mellett érvel „felszólalás” elgondolásával kezddhet képviselk, a meghívott köztisztviselk és civil szervezetek képviseli között a vita. Köztünk van Herman Ottó is! A jelenlév két tanár asszisztensi szerepet kap: egyikük lesz a „parlament elnöke”, aki megadja a szót és vigyáz az idkeretre, a másik a „teremr”, aki pohár vizet helyez az éppen szóló elé, jelezve felszólalásának tiszteletben tartását. A szereplk elég hamar azonosulnak szerepeikkel (két hajléktalanra is emlékszem, akiknek az erd ad otthont, és egy profitéhes vadhús kereskedre!), egyre több érv és indulat is felszabadul. Mindenkinek közvetlen élményévé válik, mennyire összetett kérdés az erd és javainak megóvása, biztosítása. Az elnök olykor bedobhatja a „törvényharmonizáció” szót, ami reményeink szerint konszenzus felé vezeti a vitatkozókat. Ha letelt az id, és jól sikerült a vita, a nyílt nap bezárása után is vitaképes ifjúság megy ebédelni. Egy alkalommal például a karácsonyfa, mint haszonvétel körül vitatkoztak a következ konkrét mondanivalókkal: Tudós: A karácsonyfaültetvény monokultúra, ez nem jó, de mégis jobb, mintha az erdbl vágnák ki a fákat. Felveti, hogy miért kell a kelleténél többet kivágni, javasolja, hogy másra nem használható területeken létesítsenek ilyen ültetvényt. Erdész: nem is tudom…? Közgazdász: Hasznos a karácsonyfák termelése, jó profitot ad, munkahelyet teremt. Fest: Miért kell kivágni? A kertben is fel lehet díszíteni, nem kell bevinni a szobába. Ifjúsági miniszter: Legyen a közkarácsonyfa mfa! Vitassuk meg, hogy kell-e olyan nagy a parlament elé? Teológus: Gondolkodnunk kell azon, mi a karácsony lényege. A fa? Civil környezetvéd: Mégis kell a jelkép, benn a szobában, ezt nem szabad föladni. 243

Vadász: Legyen az ilyen ültetvény inkább az Alföldön. Természetvédelmi hatóság: Csak kevés shonos fenynk van (erdei feny). Lucfeny – a karácsonyfa szokásos faja – vadon nem él nálunk, így más shonos fák helyét veszi el. Emberjogi aktivista: Vissza a természethez! Legyen az erdben a karácsony. Madárkarácsony! Bútorgyáros: Sok fára van szüksége, minden áron – a karácsonyfa elveszi a bútorfa helyét! A játék leírása: Lásd a játék menetét. A választott szerepeket papírra írjuk. Ha beöltözésre nincs mód, a diákok kitzt kapnak, amire kiírhatják a saját szerepüket, azt kiszínezhetik, dekorálhatják. Ha asztal körül ülnek, maguk elé támaszthatják, mint konferencián a neveket. Játék készítése saját kezleg: A leírás alapján könny összeszedni a kellékeket. Ki lehet nyomtatni a szükséges mellékleteket. Az improvizált, tréfás jelmezek könnyen adódnak pld. erdei iskolai környezetben. A gyerekeknek szóló rajzos, egyszer játékleírás 1 oldalon Legyetek honatyák és honanyák! Kedves ifjoncok! Herman Ottót szívesen emlegetik az utolsó magyar polihisztornak. Vagyis mindentudónak. De hát Ti ismertek-e mindentudókat? A középkorban még-még volt igazi egyetem, a tudósok a világ teljességének („egyetemességének”) megértésére hajtottak. Azóta egyre kevésbé lehetséges ez. Eluralkodott az a szemlélet, hogy minél többet tudjunk meg egyre kisebb témákról. Jobb is, ha a mai szakértket nem is tudósoknak, hanem kutatóknak hívjuk. Kezdjük megérteni, hogy az egyetemes világ megszámolhatatlan részrendszerbl áll (gondolj bele, minden bokoraljának más a mikroklímája!). Kellenek tehát szakemberek a részletekhez, és kellenek olyanok is, akik az egyes szakemberek ismereteit, eredményeit segítenek összekapcsolni. De k sem lehetnek már mindentudók, polihisztorok, csak olyan úgynevezett „híd-emberek”, akik a probléma egy-két szomszédos területéhez is értenek, és lépésrl lépésre haladva jutnak az ismeretek összekapcsolásához, a csapatmunkához, a teamhez. Kellene, jó volna, ha lennének polihisztorok! Azonban csak úgy segíthetjük a különféle tudások összekapcsolódását, ha pontosan tudjuk, mi magunk mihez értünk, és erkölcsösen elismerjük, hogy mihez nem! Vagyis: jó csapat kell a polihisztor helyébe! Az ökológiailag fenntartható világhoz is ilyesfajta gondolkodás kell. És noha Ottó bátyánk ezt a fogalmat még nem használta, gyakran bukkanunk nála olyan gondolatokra, amelyek a fenntarthatóságról szóló tanulás tanárává tették t, már jó korán. Az okok és oksági összefüggések keresését – ezt nagyon szerette! Például a természet és az sfoglalkozások számtalan összefüggését el nem fogyó kíváncsisággal és szeretettel írta le. Ma egy hasonló tudományág, az etnobotanika sok régi-új ismeretet ad nekünk! Kérlek, valamelyiktök vegyen föl álszakállt, és játssza el Ottó bátyánkat, hatalmas életszeretetével, humorával, fáradhatatlan keres munkájával, szenvedelmes szónoki 244

tehetségével együtt! Anakronizmusnak hívjuk, ha valamilyen jelenséget saját korából kiemelünk. Tanulságos is, és a humor végeláthatatlan forrása. Láttatok-e Monthy Pythont? Vagy olvastátok Mark Twain: Egy jenki Artúr király udvarában cím könyvét? Legyetek jó honatyák és anyák! Jó parlamenti nyílt napot, jó képviseletet, nagyon jó szórakozást kívánunk! Források: Herman O. (1983): A pokol cséplje. Válogatott írások. Válogatta Erddy Gábor. Magvet Kiadó, Budapest. Herman O. (1986): Erdk, rétek, nádasok. Válogatta és szerkesztette Szepesi Attila. Móra Kiadó, Budapest. Vásárhelyi T. (1994): Minden mindennel összefügg. In: Vásárhelyi T.: Szitakötészet. Független Ökológiai Központ, Budapest. 39. o. Neumayer, É. – Vásárhelyi, J. (1996): Fától az erdt?!? oktatóprogram a fenntartható erdkért. FÖK Tájvédelmi Oktatóközpont, Budapest – Vigántpetend (kézirat). Mellékletek: 1. Herman Ottó, a képvisel – fejezet az élete történetébl 2. Melléklet – Herman Ottó, a képvisel “javasolt” felszólalásai 3. A bükkerd A bükkerd leírása megtalálható: Herman Ottó: Erdk, rétek, nádasok. Válogatta és szerkesztette Szepesi Attila. Móra Kiadó, Bp. 1986. 5-6. o. Letölthet: http://www.mozaweb.hu/Lecke-Olvasas_iras-Olvasokonyv_4-A_bukkerdo-102406 Ha van id érzelmi elkészítésre is, adjuk már korábban egy jó szövegmondó diák kezébe, és olvassa fel a szép szöveget. 1. Herman Ottó a képvisel – fejezet az élete történetébl A kiegyezés utáni magyar belpolitika kiemelked közszereplje lett a Függetlenségi Párt tagjaként. Szegeden 1879. október 27-én az alsóvárosi választókerület magához Kossuth Lajoshoz fordult jelöltért, aki nekik az akkor 44 éves Herman Ottót ajánlotta. A szegediek küldöttsége tehát megjelent nála és arra kérték, hogy menjen el hozzájuk bemutatkozni.  - gyakran éppen pénzszkében volt, de a Szily Kálmántól kölcsön kapott harmincöt forintból a kortesút végén még visszahozott tizenhét forintot, így került be a parlamentbe (ahova talán azóta se került ilyen „tiszta mandátum”, mondta Lambrecht Kálmán). A közéleti szerepvállalásának eredményeként elnyert képviseli fizetés azonban végre megszabadította a napi megélhetési gondoktól. 1879–1883 között Szeged, 1893–1896 között Miskolc, majd Törökszentmiklós országgylési képviselje volt. Az 1870-es évek közepén az elsk között kezdett politikai harcot, melyet aztán parlamenti képviselként is folytatott, hogy a több mint félmillió hold szlterületet pusztító filoxéra ellen hathatós védekezést folytassanak. Tudományos munkásságát és politikusi tevékenységét

245

nem lehet teljesen szétválasztani. Herman Ottó, akinek vérében volt a vita számtalan polémiába keveredett. Az egyik híresebb eset jó példa arra, hogy a politikában hogyan hasznosította ornitológia ismereteit. Ez az 1887-es úgynevezett vadgalambpör, melynek alapja az volt, hogy Gyulai Pál Az erdei lak cím versében megemlítette a vadgalambot, mely a Bükk tövében lév kis háznál búg. Gyulai régi politikai ellenlábasa és még ráadásul a Frendiháznak is tagja volt, ezért Herman Ottó úgy érezte, hogy nem trheti, hogy meghamisítja az ornitológiát. Harcos hangvétel cikket írt a Budapesti Hírlapban, hiszen azon a helyen nem lehetett vadgalamb (Columba oenas), mert ott a vadgerle (Streptopelia turtur) és az örvös galamb (Columba palumbus) fordul el. Ebbl aztán hónapokig tartó purparlé kerekedett, melyet megoldani a mai napig sem tudtak. Élete végéig Kossuth Lajos híve maradt, akit késbb többször meglátogatott torinói számzetésében. Kossuth Lajos is nagyra tartotta Herman Ottó tudományos munkásságát. A háziipar fejlesztése, oktatás Kossuth Lajos nagyra tartotta Herman Ottó tudományos munkásságát, de ellentmondásos politikai tevékenységével többször nem értett egyet. Például 1875-ben, amikor iparpártot akart létrehozni a magyar iparosok és kereskedk képviseletére. Ezt a fajta osztályhoz kapcsolódó politikai szervezdést elítélte és ezt mondta róla: „Mert hát a ki közép osztályt mond, az fels osztályt és alsó osztályt is mond, valakit maga alá teszen, valakit maga fölébe helyez." A Politikai Újdonságok cím lap 1875-ben más véleményen volt, szerkesztje így vezeti be Herman Ottónak a házi iparról és a tanoncoktatásról, az anyagi gyarapodásról szóló írásait: „Idszernek találjuk e fontos kérdés vitatására tért nyitni lapunkban, mert magunk is azon sokat hangoztatott véleményben vagyunk, hogy nem elég csupán földmívelésre szorítkoznunk, ha népünk vagyonosodását el akarjuk mozdítani. A kormány is… gyjti az adatokat a házi ipar állásáról a tanfelügyelk által, s a felnttek oktatásának új alakban megkísértésénél a házi ipar fejlesztésére vagy meghonosítására akarja a fsúlyt fektetni. A kérdés tehát napirenden van, s a közfigyelmet nagyon megérdemli.” 2. Herman Ottó javasolt hozzászólásai a szimulált parlamentben: A „fenntartható erdkért” „ Els dolog az erdgazdaság rendezése. A rablógazdaság, nemcsak az, amelyet itt-ott a nép mível, hanem az is, amelyet az állami költségvetés tételeinek látszólagos növelése kedvéért… ztek, határozottan megszüntetend. A pagonyok fölmérése… tekintettel a fa növekedési természetére és a kihozatal lehetségére, a legels feladat… Bizonyos miniszteriális kapacitások szeretnek a köbméterek millióiról beszélni, s a milliók meg is vannak, de öt- vagy hattizede csak olyan költséggel hozható ki, melyet az áruból visszahozni nem lehet, s ezt nem mondják meg… oly erdknél, melyeknél a forda (vágásérettség) 80-100 év …a forda negyven évre szállíttatott le, a vágások tehát nagyobbodtak, de ha ez keresztülvitetik, a jöv nemzedék levegvel fthetett volna… a rendezés szigorú keresztülvitele a törvényhozás feladata.” Védjétek a madarat! „A rétségek és a mveletlen, gazdátlan területek si idejében zengett Magyarország a madarak énekétl, megnyüzsgött tlük a levegég, a vizek és erdk rengetege.

246

Ám ez napjainkban nagyon megváltozott. A rétek eltnésével, lecsapolásával belevágott az eke az sföldbe, és véget vetett sok madártanyának… Hozzájárul a délszakom él népek – fképp az olaszok hihetetlen madárpusztítása, táplálék céljából. Mindent elfognak, mindent megesznek – még legbizalmasabb barátunkat, a viskó füstifecskéjét is!... Annál is inkább rajta kell lennünk, hogy mi védjük és szaporítsuk a jó ég szárnyas áldását, lelkiismeretünk megnyugtatására, szemünk gyönyörségére és gazdaságunk nagy hasznára. Követnünk kell pedig okos népek példáját… a dánusok országát… vagy… Az egész szabad Svájcon végig a kertek gyümölcsfáin és minden alkalmatos helyen ott van a költházikó, benne a kert legjobb, legszorgalmatosabb munkásai, a cinegék, légykapók, vörös farkú kerticék és egyebek. Ide kell törekednünk, édes magyar népünk, nekünk is.” 3. A bükkerd „Gyermekéveim legszebb emlékei bükkerdbl mosolyognak felém. Hányszor osontam ki a házból, mélyedtem be a bükkösbe, az egyetlen templomba, amelyben igazán szívem és eszem szerint tudok ájtatos lenni! És milyen is ez a templom! Földjét haloványsárga levelek borítják, oly szépen, mintha nem is a szél, hanem gondos kéz hintette volna el. A sudarak oly egyenesen, oly merészen állanak, mint a gót templom oszlopai, de nem oly komoran, mert kérgük szép világosszürke, fehérrel átfuttatott, s a márványozást a moha végzi rajtuk. A koronák is úgy érnek össze, mint a gót bolthajtás ívezete; de a bükkerd bolthajtása kacagó zöld, s mesterlyukain nem a padlás szennye, hanem a tiszta kék ég nézeget be, belopózik rajtuk a napsugár, mely a rezg levelek árnyékával játékot z a sudarakon s ha forrásra talál, mint a tükörrl, úgy pattan vissza róla, hogy valamelyik sudár derekára titokzatos Máriákat rajzoljon. Fenn az ág-bogas karzaton ekkor megszólal az aranybegy. Hangja oly mélázó, mint a furulya szava, valóságos ének - akár a Mozart miseszólója. A csepp fitiszmadár szólama úgy avatkozik belé, mint a ministráns felelete. A csuszkák, cinegék, légykapók, rigók hívogatása adja e közösség énekét. Most egyszerre megszólal a pintyke a templom csengettyje, mintha igazán leborulásra intene. Azalatt az apácapillangó - torzonborz bundájába vonva fejét úgy szundikál, mint az olvasózó vénasszony. A szatiruszpille sudárról sudárra szállva pajkoskodik, mint a rakoncátlan iskolás gyerek. Az írisz-pille pedig szárnyait nyitogatva úgy kényeskedik, mint az új ruhás kisleány, kit csak a ruhája vitt a templomba. A bükkfatapló is úgy áll ki a fa derekán, mint a szenteltvíztartó a gót oszlopon. A kis sziklatömb moh- és folyókadíszítésével az oltár, a korhadó törzsök, melynek redvesed kérgét az ifjú sarjak zöldje fedezgeti a keresztelmedence. De imádkozni mégsem lehet, mert nem engedi az erd lármás pogánya, a mátyás, ki bár "mátyást" kiált, mégis voltaképpen azt mondja: "jön valami, vigyázzatok!" A feketerigó rögtön megérti, s csattogó hangra fakad. Mély csend! Ekkor finom nesz hallatszik - talán egér futott végig a száraz leveleken? Nem az, mert egyszerre megingott a forrásrz aljfa gallya, s egy véghetetlenül szelíd, szinte mélabús tekintet, sötét szempár néz feléd, s egy pici fekete orr, magasra tartva, kérdést intéz a fuvalomhoz, s megkapja a feleletet: "Nincsen semmi baj." És ismét zörög a levél, a fej eltnt, hogy pár perc múlva ismét megjelenjék: kilép az anyaz két pici gidójával, melynek sima 247

köntöse oly kedvesen csillagos. Azok a finom csülkök oly ügyesen csúsznak a levelek közé, hogy alig okoznak valami zajt. Míg az anya lehajlik, hogy a hs forrásban eloltsa szomjúságát, az egyik gidó pajkosan cibálja a gally hegyét, a másik nagyokat döföget az anya tgyén. Ismét megszólal a madárdal. Mintha gúnyolná a bolond mátyást, hogy már a szelíd jóbaráttól is megijed, s hebehurgyán ráijeszt másra is, avval az  rekedt, int hangjával. .. Leszáll a pintyke, elkerül a rigó: k is isznak egyet, ügyelve, nehogy a köntös vizet fogjon. Szépen bemártják a csrt, egy kicsikét szopogatnak, aztán magasra emelik a fejet csröstül. Egy keveset hunyorítnak a szemmel, mert hát oly pompás ital az a forrásvíz…”

248

29. SzóBakos Tervez: Vidacs Júlia A játék lényege: A gyerekek régi szavakkal ismerkednek verseng, de tréfás játék formájában. Javasolt életkor: Fels tagozattól felntt korig Játékosok száma: 3-10-15 Játékid: Létszámtól függ, kb. 10-15 perc egy kör Amiért ajánljuk: Herman Ottó a nyelvmvelésben is fontos szerepet játszott. Irtotta a nehézkes nyelvújító szavakat, mentette a régi, kihalóban lév kifejezéseket. A régi nyelvhasználattal, régi szavakkal való ismerkedéshez szórakoztató játék ez. Fejlesztett kompetenciák: Fogalmazási képesség fejlesztése, szerepbe helyezkedés, nyelvismeret, fantázia. Eszköz- és anyagszükséglet: −

Egyformára vágott papírdarabok (akár egyik oldalán használt másolópapírból).

−

Fejenként 1 toll vagy ceruza

−

1-2 oldalas szótár összeválogatott szócikkekbl e mvekbl szemezgetve: o Herman Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse c. könyv szószedete (65. oldaltól) (http://mek.oszk.hu/06900/06994/06994.pdf) , vagy o A magyar halászat könyvének Mesterszótár fejezete (http://mek.oszk.hu/03100/03104/html/mhk_mest.htm)

249

A játék menete: Az els játékos kiválaszt egy szót az 1-2 oldalas szótárból, amelyet nem ismernek a játékosok. A többi játékossal csak a kiválasztott szót közli, a magyarázatot nem olvassa fel, azt csak  látja! A játékosok egyforma papírlapokat kapnak. Mindenkinek az a feladata, hogy egy papírra leírja a kiválasztott szó általa kitalált tömör szómagyarázatát úgy, ahogy az egy szótár szószedetében szerepelhet (érdemes az els feladvány eltt kreálni, vagy felolvasni párat, hogy a gyerekek ráérezzenek az ízére). A játékosok szabadjára engedhetik a fantáziájukat és a humorérzéküket, annál nagyobb lesz a derültség a magyarázatok felolvasásánál. Erre van kb. 3-5 percük. A szót kiválasztó játékos is leírja a hivatalos magyarázatot, és begyjti a többiektl a lehetséges szómagyarázatokat. Összekeveri ket, majd felolvassa mindegyiket (lehetség szerint pókerarccal). A többieknek szavazniuk kell, hogy melyik a valódi megoldás. Pontot kap az, aki eltalálja a helyes magyarázatot. Pontot kap az is, akinek a (helyes, vagy téves, de meggyz) szómagyarázatára szavaznak, annyi pontot, ahányan rá szavaztak. A pontokat fel lehet jegyezni és több kör végén összesíteni. Például: Bocsolázni (A magyar pásztorok nyelvkincse, 148. o.) Eredeti magyarázat Herman Ottótól: „Kecskemét régiségébl – beleszédülni a verekedésbe” A játékosok által kitalált „mmagyarázatok”: −

Szatmári tájnyelv – húsvéti locsolkodás alkalmával víz helyett borpermettel locsolkodni.

−

Balatonmellék, vendéglátás 1. Zsíros sonkából, szalonnából és jóféle lilahagymából álló vacsora belakmározása rosszullétig. 2. Általánosan a sok étek fogyasztása által okozott rosszullét.

−

Kárpátalja – tavasszal a legények életveszélyes játéka, lényege, hogy ki tudja a bocsait véd anyamedvét minél jobban megközelíteni. Mára betiltották.

−

És így tovább… – csak a fantázia szab határt.

Ezeket összekeverve és felolvasva lehet szavazni, hogy melyiket írta Herman Ottó, melyik lehet a helyes magyarázat. Melléklet: Néhány különös szó Herman Ottó gyjtésébl, kedvcsinálónak (H betsekbl) HABITA - Balaton, Siófok - az a nádtörek, giz-gaz, a melyet a hullám a partra vet; tüzel szer; HAJTOVÁNY - Keszthely - a szák kerete; egyáltalában mindennem hajlított hálókeret; nem értve belé az ágast, melyhez a hajtovány, mint nyélhez kötve van. HALÁROS – (FISÉR) – Kresznerics - a ki a halat eladja; halászoknál közhasználatban van a "fisér" (Fischer), nyilván onnan, hogy leginkább németek foglalkoznak halkereskedéssel; HALHAJA - Komárom - halpikkely. HALMASZLAG - Kresznerics - a legközönségesebb a törött borostyánbogyó, pálinkával meglágyított kenyérbélbe gyúrva s jókora borsónyi golyóalakban a vízbe 250

hányva. HAL PÉNZE - sok helyen - hal héjja, pikkelye. HALTET - Kresznerics - halakon élsköd rákok, mint Lemmák, Dichelestidák, Caligidák és Argulidák. HALVACZOK - Bodrogköz - az a hely, a hol valamely hal állandóan tartózkodik, mint lyuk, gödör, gyökér, k stb.

251

30. Túlélés tárgyakkal Tervez: Vásárhelyi Kriszta (egy klasszikus játéknak a témára való aktualizálásával) A játék lényege: A játék három szakaszból áll. Az els (A) szakaszban egy lakatlan szigeten való túléléshez kell képzeletben egyénileg majd csoportosan tárgyakat gyjteni, és késbb ezekrl vitázni, konszenzusra jutni. A második (B) részben ugyanez a feladat a saját környezetünkben, a városi/falusi „túlélés” újragondolásával, a jelenlegi tárgykúltúra megismerésével. A harmadik (C) rész pedig ráadás lehetség, néprajzos gyakorlat: leírást kell készíteni a jöv gyerekeinek egy-egy mai használati tárgyról. Javasolt életkor: 12-18 Játékosok száma: Tetszleges (4-40) Játékid: A játékid létszámfügg. A következket 20 fs csoportra terveztük: A: 20 perc, B: 15 perc, C: ha helyszíni bemutatást kérünk, akkor kb 2 perc/f, ha otthoni feladat, akkor pedig csak az istrukciót kell elmondani. Amiért ajánljuk: A játék Herman Ottó értékment munkáját idézi.A sokak által ismert „mit vinnél magaddal egy lakatalan szigetre” gyakorlat örökzöldnek mondható, megmozgatja a fantáziát, és ha még konszenzusra is kell jutni a tárgyakat illeten, érdekes kommunikációs gyakorlat válik belle. A játék továbbgondolása személyes tapasztalatokon, véleményeken keresztül lehetvé teszi a mai fiatalok tárgyi kultúrájáról való (elítéletmentes) gondolkodást, önismereti támpontokat adhat, segítheti a kommunikációt (akár a pedagógus és a diákok között is). Fejlesztett kompetenciák: Kommunikáció (érvelés, meggyzés, konszenzus), együttmködés (a kiscsoportos feladat során), önismeret, néprajzi ismeretek és szemlélet, fenntarthatóságról való gondolkodás.

252

Eszköz- és anyagszükséglet: A játékhoz csupán papír és ceruza illetve a feladatlap kell, így a tanteremben, osztálykiránduláson, bárhol könnyen eljátszható. A játékok leírása: A. szakasz A gyerekek a következ feladatot kapják: Gondoljatok ki és írjatok össze egyéni munkában 55 olyan tárgyat, ami legjobban szolgálná a túléléseteket egy lakatlan szigeten. Tegyük fel, hogy a szigeten nincs térer, de van egy forrás ivóvízzel. A szigeten nem lakik ember, és a trópusi éghajlati övben van, a tenger tele van halakkal. A szigetrl mást nem tudunk. Ha végeztek, akkor 4-5 fs csoportokban folytatják a munkát: Beszéljétek meg, hogy ki miket és miért gyjtött össze. Utána pedig csoportonként is állítsatok össze egy 5-ös listát, próbáljátok közösen eldönteni, hogy mik a legfontosabbak. Ha kész vannak a csoportlisták, minden csoport ismertesse a többiekkel, esetleg lehet közös pontokat, egyedi ötleteket keresni. B. szakasz A következ feladatban nem lesznek kiscsoportok, hanem egyéni munka után nagycsoportos megbeszélés következik. Fontos, hogy ez egy szubjektív feladat, ami az önismeretüket szolgálja. Tehát itt nincsenek jó megoldások, inkább érdekesek lehetnek a különbségek. Az instrukció: Gyjtsetek össze megint egyénileg 5-5 tárgyat, ami a jelenlegi lakóhelyeteken, környezetetekben a legfontosabb számotokra. Mi az, amit mindig magatokkal visztek? Mi az, ami nélkül „nem bírnátok ki” egy napot? Mi számotokra a legfontosabb a „túléléshez”? Biztos lesz, aki majd itt is élelemre, vízre gondol, lesz aki pedig az elektronikus kütyüire, egyéb személyes kincseire. Legyünk nyitottak minden megoldásra, inkább a miértek a fontosak. C. szakasz Otthoni feladat lehet, ha a játék megmozgatja ket – kicsit rímelve Herman Ottó néprajzos tevékenységére, melynek során tárgyakat, szavakat és kifejezéseket, munkamódszereket gyjtött szerte az országban. Készítsetek leírást, ismertetést az egyik kedvenc tárgyatokról a jöv fiataljainak. Hogy néz ki (rajz is készülhet)? Mire való? Hogyan mködik? Kik használják? Milyen elnevezései vannak? Stb. Játék készítése saját kezleg: A játékhoz csupán a pontos instrukcióra illetve (ha nyomtatva adjuk oda) feladatlapra van szükség. A gyerekeknél felteheten van papír és toll.

253

Melléklet: Az esetlegesen kinyomtatott feladatlap: A. Az én 5 legfontosabb tárgyam egy lakatlan szigeten: ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ A csoportom öt legfontosabb tárgya egy lakatlan szigeten: ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ B. Az én öt legfontosabb tárgyam a saját környezetemben: ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ C. Egy tárgyam bemutatása a jöv fiataljainak. A tárgy jellemz részeit célszer vonalakkal vagy számokkal jelölni és megnevezni. A rajz mellé írd a szöveget!

254

A gyerekeknek szóló rajzos, egyszer játékleírás 1 oldalon Sziasztok! A következkben 3 feladatot olvashattok, melyeket érdemes ebben a sorrendben csinálni. A. Egy képzeletbeli utazásra hívunk titeket! Biztosan sokatoknak eszébe jutott már, milyen lehet egy elhagyott, lakatlan szigeten éldegélni. Sok regény, film foglalkozik a témával. Most is egy ilyen helyre fogunk utazni képzeletben... Gondoljatok ki és írjatok össze egyéni munkában 5 olyan tárgyat, ami legjobban szolgálná a túléléseteket egy lakatlan szigeten. Tegyük fel, hogy a szigeten nincs térer, de van egy forrás ivóvízzel. A szigeten nem lakik ember, és a trópusi éghajlati övben van, a tenger tele van halakkal. A szigetrl mást nem tudunk. Ha végeztetk, akkor 4-5 fs csoportokban folytassátok a munkát: Beszéljétek meg, hogy ki miket és miért gyjtött össze. Utána pedig csoportonként is állítsatok össze egy 5-ös listát, próbáljátok közösen eldönteni, hogy mik a legfontosabbak. Vitázhattok, próbálhatjátok meggyzni egymást... Ha kész vagytok, akkor minden csoport ossza meg a többiekkel a listáját. Mi az, ami közös? Mi az, amire csak kevesen gondoltak? B. A következ feladatban, a sikeres túlélést követen visszarepülünk saját lakóhelyünkre.... Gyjtsetek össze megint egyénileg 5-5 tárgyat, ami a jelenlegi lakóhelyeteken, környezetetekben a legfontosabb számotokra. Mi az, amit mindig magatokkal visztek? Mi az, ami nélkül „nem bírnátok ki” egy napot? Mi számotokra a legfontosabb „túléléshez”? Beszéljétek meg együtt, kinek miért fontosak az adott tárgyak. Itt nincsenek jobb vagy rosszabb megoldások, hanem a hasonlóságok és különbségek lesznek érdekesek. Hallgassátok meg egymást, mindneki mondja el az egész csoportnak, miket választott (ha kevés az idtök, fejenként csak egy-egy tárgyról beszéljetek). C. Készítsetek (otthon) leírást, ismertetést az egyik kedvenc tárgyatokról a jöv fiataljainak, mint egy mai néprajzkutató. Hogy néz ki (rajz is készülhet)? Mire való? Hogyan mködik? Kik használják? Milyen elnevezései vannak? Stb.

Ajánlott könyvek, filmek: Kós Károly (1985) Mihez kezdjünk a természetben? Mezgazdasági Könyvkiadó, Budapest Ifjúsági regények, inkább kiskamaszoknak (némelyikbl film is készült): William Golding: A legyek ura Daniel Defoe: Robinson Crusoe Jules Verne könyvek: − Rejtelmes sziget − Antifer mester csodálatos kalandjai − Az új hazában − Kétévi vakáció − A jégszfinx

255

Gordon Korman: Sziget! 1. Hajótöröttek, 2. A vadon, 3. Kiút David Miller: Cápa-sziget Robert Louis Stevenson: A Kincses-sziget Nagyobb kamaszoknak ajánlható könyvek: Tom Neale: Egyszemélyes sziget Robert Merle: A sziget Alex Garland: A part (a regénybl film is készült, melyet 16 éven felülieknek ajánlanak) A témába ill, a korosztálynak ajánlható filmek: A kék lagúna (1980) A számkivetett (2000)

256

31. Herman Ottó Emlékrobbantás Tervez: Vásárhelyi Kriszta A játék lényege: Egy történelmi esemény és Herman Ottó radikális, „anarchista”, aktivista oldalának közelebbi megismerése saját élményen keresztül, izgalmas nyomozós játék keretében, egy hagyományos játékforma átalakításával. A játék fszerezhet egy igazi „robbantással”, és onnan indulhat a nyomozás. Javasolt életkor: 14-18-ig Játékosok száma: 15 (esetleg 12-18) Játékid: Kb. 50-60 perc, ebbl: −

emlékrobbantás: 5 perc, ha el van készítve (egyszer)

−

elkészületek, történelmi háttér átbeszélése: 15-20 perc

−

nyomozás: 20-30 perc

−

megbeszélés: 20 perc

Amiért ajánljuk: A játék Herman Ottó személyiségével és életének egy szakaszával való ismerkedést segíti el. A játékosok az információkat cselekmények és beszélgetések útján cserélik ki. A kamasz korosztály bevonását megkönnyíti a nyomozós szerepjáték, ami a kíváncsiságukra hatva tartja fent az érdekldést. A pedagógusoktól függen komolyabb kérdések megvitatása is lehetvé válik. Fejlesztett kompetenciák: Logika: részinformációkból egész összerakása. Szociális kompetencia: osztálytársak közötti kommunikáció. Társadalmi, történelmi összefüggések megértése Eszköz- és anyagszükséglet: −

Szerepkártyák (laminálva vagy ers kartonra nyomtatva) 257

−

Kitzk

−

Papír vagy füzet valamint írószer, a jegyzetek készítéséhez a nyomozási szakaszban

−

A gyerekek kezébe adható/kirakható játékra hívás

−

„Herman Ottó körei” diagram, ami segíti a munkát

A játék leírása: A játék menete: minden játékos húz egy szerepkártyát. (Fontos, hogy minden kártya gazdára találjon. Ha 15-nél kevesebben vannak, akkor valaki vállaljon több kártyát is, illetve vannak kihagyható, kulcsinformációt nem tartalmazó kártyák, pl: Brüll Zenaida Erzsébet bárón, Ratkó János, Grosswälder Endre, Koplavecz Ervin, Bausznern Guidó), ha pedig többen vannak, akkor esetleg ketten-ketten húzzanak közös kártyát, vagy legyenek a játékban kártya nélküli nyomozók is.) Minden játékos a kártyán található karaktert fogja eljátszani a nyomozás ideje alatt. A nevét kiírja magára (kikeresi a kitzjét). Ha bízik a tle kérdezben, vagy szeretne segíteni neki, átadja neki a birtokában lév információkat. Minden szerepl nyomozó is egyben, azaz a céljuk ugyanaz: kideríteni, hogy ki robbantott, illetve az eseményeknek mi köze lehet Herman Ottóhoz! Célszer jegyzeteket készíteni a nyomozás alatt. Érdemes a gyerekek beleélésétl függen meghatározni a vizsgálódás idkeretét, lehet hosszabb is, rövidebb is. Kb. Húszhuszonöt perc kötetlen sétálgatás, beszélgetés és nyomozás után, - illetve amikor mindenki úgy érzi, hogy megfelel tudás birtokába jutott - vitassák meg, ki mire jutott, mi a feltevése, hogyan látja a történteket, mit gondol. („Kik és miért szervezték, hogyan hajtották végre a robbantásokat? Vajon elérték céljukat? Ti hogyan hallatnátok a hangotokat? Stb.”) A megbeszéléshez érdemes lehet körbe leülni. A szereplk vagy a játékvezet dönti el, hogy a megbeszélés idejére szerepben maradnak-e, vagy visszaváltoznak önmagukká. Ezt a játékot érdemes pedagógus jelenlétében játszani, mert kényes témák is elkerülhetnek az „ellenállás módjai” megvitatásának kapcsán. Továbbá érdekes lehet, hogy a játék végére hogyan formálódik a Herman Ottótól kialakult képük. Természetesen pedagógusoknak is ajánlott a szerepvállalás. A játék kezdete eltt még el- vagy felolvasható a következ szöveg, az esemény történelmi pozicionálása céljából: Így írt errl a Vasárnapi Ujság 1915-ben (leegyszersített, szerkesztett szöveg): Az egész ország elítélte azt a vállalkozást, hogy magyar véren hódítsunk meg egy szláv tartományt, amelybl elreláthatólag hasznunk nem lesz soha s amelynek megtartása is nagy erfeszítésünkbe fog kerülni állandólag. A nemzet fel volt háborodva s oly magas lángokban csapott fel a szenvedély, aminket azóta se tapasztaltunk soha. Széll Kálmán lemondott a pénzügyminiszterségrl, sok jeles kormánypárti képvisel az ellenzékhez csatlakozott. A megtépázott többség is oly javaslatot fogadott el, mely a bizalmatlansági indítvánnyal is fölért, úgy, hogy Tisza Kálmán miniszterelnök kénytelennek érezte, hogy felmentését kérje a királytól. A játék instrukciója (felolvasható az osztálynak): Húzzatok egy-egy szerepkártyát és ne mutassátok meg egymásnak. Olvassátok el a szerepet és helyezkedjetek bele. Indulhat a nyomozás. Ha van kedvetek, beszélhettek más hangon, viselkedhettek másképp, egymás szórakoztatására mesélhettek magatokról, vagy társaloghattok az idjárásról is játék közben... Az viszont fontos, hogy ha kérdeznek tletek, a kártyán található infókat ne változtassátok meg. Természetesen kiegészíthetitek kedvetek szerint más, lényegtelen dolgokkal, vagy 258

elhallgathattok dolgokat, de a tényeket ne hamisítsátok meg. Beszélgessetek minél több szereplvel, döntsétek el, kinek mit lehet elmondani, kitl mit érdemes kérdezni, és rakjátok össze a történetet. Mindenki nyomozzon! Segíthet, ha jegyzeteltek, mert sok új névvel fogtok találkozni. Ha úgy érzitek, mindent tudtok, üljetek körbe és beszéljétek meg, ki mit gondol: Kik és miért szervezték, hogyan hajtották végre a robbantásokat? Vajon elérték céljukat? Ti hogyan hallatnátok a hangotokat egy hasonló helyzetben? A játék végén elolvashatjátok a mellékelt írást Lambrecht Kálmán könyvébl, amit Herman Ottó egy barátja (Hoitsy Pál) írt évekkel késbb, ebbl megtudhattok mindent, ami tudható... Ha érdekel titeket a történelmi háttér, a megadott forrásokat böngészhetitek. Jó nyomozást, jó szórakozást! Szerepkártyák tartalma (ld. 1. melléklet): −

Név

−

Foglalkozás

−

Herman Ottóhoz fzd viszony (ahol jellemz)

−

Információk (valós források alapján, helyenként enyhén kiszínezve, ld. 2. melléklet)

Játék készítése saját kezleg: Eszközök: papír, fénymásoló/nyomtató, olló Elkészítés: a névtáblákat és a szerepkártyákat kinyomtatva (vagy fénymásolva) és felvágva minden a leírás szerint végezhet. A kitzk szövegei etikett papírra másolhatók, de kézzel átírva is mködnek. A Herman Ottó körei diagram segíti a munkát. Más eszközre nincs szükség. A gyerekeknek szóló játékra hívás: Nyomozzunk! Kedves Játékosok! 1878-at írunk, Magyarország megszállja Bosznia-Hercegovinát. Sokan ellenzik a beavatkozást. Budapesten bombákat robbantanak! Vajon kik, hogyan és miért tették? Van-e az eseményeknek köze fszereplnkhöz, Herman Ottóhoz? Nyomozzatok, gondolkozzatok, gyjtsétek össze egymástól a szükséges információkat és beszéljétek meg, ki mit gondol! A hátoldalon: Herman Ottó és körei Források: Lambrecht Kálmán (1920): Herman Ottó, Az utolsó magyar polihisztor élete és kora. Budapest: Bíró Miklós. Forrás: http://mek.niif.hu/04300/04326/html/index.htm Wikipédia: http://hu.wikipedia.org/wiki/Herman_Ott%C3%B3

259

Vásárhelyi Tamás – Treiber Zsuzsa (szerk., 2006): Nyitott szemmel Herman Ottó útjain. Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Budapest. Letölthet: www.muzeumokmindenkinek.hu. A képek nagyrészt a Wikipédiáról származnak. Melléklet(ek): 1. Szerepkártyák (sokszorosítható) 2. Kitzk (sokszorosítható) 3. „Herman Ottó körei” diagram 4. Lambrecht Kálmán Herman Ottóról szóló könyvének részlete 5. Emlékrobbantás leírása

260

Mellékletek 1. szerepkártyák A kártyák nagy része valós személyeket mutat be, a képek ket ábrázolják, az információkat valós forrás alapján gyjtöttük össze. Kitalált szereplk kitalált történettel (és nem hiteles képpel): Hödel Vilmos, Koplavecz Ervin, Grosswälder Endre, Brüll Zenaida Erzsébet bárón, Ratkó János Hoitsy Pál vagy, hírlapíró, csillagász, szemészorvos, politikus, Herman Ottó közeli barátja. Késbb egy cikket publikálsz majd az esetrl. Szerinted Herman Ottó ugyan nézeteiben radikális, de alapveten olyan humánus ember, aki a légynek sem tudna ártani. (Egy fontos információ birtokában vagy, amit Herman Ottó maga árult el neked. Csak bizalmasoknak add tovább! Ugyan nem Ottó gyújtotta be, de  készítette a petárdát, úgy, hogy az emberben kárt ne tehessen. Részt vett az események elrendezésében, de nem fél a rendrségtl, mert nincs ellene bizonyíték. Célja csupán az ijesztés volt.) Tisza Kálmán vagy, Magyarország miniszterelnöke. Az országban n az elégedetlenség, nagy lángokban csap fel a szenvedély. Éppen Bosznia-Hercegovina elfoglalása zajlik, amit nagyon sokan elleneznek. Nehezen viseled a heves ellenállást és a kemény kritikát. Szerinted a robbantó neked üzent. Az épületben tartózkodtál az els robbantás idején, éppen Szontágh Pállal tarokkoztál.  a robbanástól lefordult a székrl, de szerencsére nem esett baja. Nem láttatok senkit, de nagyon meg voltatok ijedve, nagyon hangos volt.

261

Kossuth Lajos vagy. Volt államf. Herman Ottóval levelez kapcsolatban állsz, nagyon tiszteled a politikai nézetei miatt, és  is tisztel téged. Egyedül azért bírálod, mert szerinted túl radikális. Már az orosz-török háborúban képviselt tiltakozását is túlzásnak tartottad. Jelenleg emigrációban élsz, ezért nem sok tudásod van a robbantásokról, de érdekel az ügy.

Jászai Mari vagy, színészn. Herman Ottóval bizalmas kapcsolatban álltál. Néhány éve, még Kolozsváron megkérte a kezed és igent mondtál, de aztán a Nemzeti Színházhoz szerzdtettek Budapestre és különváltak útjaitok... Semmi konkrétumot nem tudsz az esetrl, de olvastad a Vasárnapi Ujságban Ottó cikkét a bombakészítésrl. Jól ismered fura természetét.

Hödel Vilmos vagy, rendr. Két robbanás volt, az els a Szabadelv Párt helyiségében, a második pár nappal késbb a várban a miniszterelnöki palota mellett. A helyszíni vizsgálatok alapján a petárda puskaporral volt töltve, közönséges szivargyújtó zsineggel gyújtották be. A helyszínen megégett újságpapír-cafatok szóródtak szét. Több ablak is betört, személyi sérülés szerencsére nem történt. A tettest sem az rök, sem az épületben tartózkodók nem látták, pedig a második robbantásnál a várban lev összes katonát felverték. Bosszant Herman Ottónak a Vasárnapi Ujságban a bombáról megjelent cikke.

262

Koplavecz Ervin vagy, a Hon Esti Lapja cím napilap újságírója. Rámens firkásznak ismernek, aki minden információt megszerez. Az els robbantáskor a Szabadelv Párt helyiségének közelében voltál. A durranásra odaszaladtál, láttad Szontágh Pált a földön ülni. Nagy volt a kavarodás. A tömegben Bausznern Guidó képviselvel elegyedtél szóba. Szerinte egyetlen ember csinálta. Szerinted inkább egy csoport. A második robbantásról Hödel Vilmostól hallottál. Jó kapcsolatot ápolsz a rendrséggel, ami a munkádban nagy elnyt jelent. Szemtanú egyik robbantásnál sem volt? Nyomozni kezdesz... Bausznern Guidó a Szabadelv Párt országgylési képviselje vagy. Herman Ottót csak futólag ismered, nagyon nagyra tartod tudományos eredményei miatt, de politikai nézeteit nem mindenben osztod. A robbantásról a párt épületének folyosóin hallottál pletykákat. Egyesek szerint anarchisták, mások szerint nemzetiségi szakadárok állnak mögötte. Nem gondolod, hogy szervezett csoport robbantgatna. Szerinted magányos elkövetvel van dolgunk.

Grosswälder Endre, anarchista nézeteket valló egyetemista vagy. Felnézel Herman Ottóra, mert minden körülmények közt szilárdan kitart elvei mellett és nem rest azokat mások rosszallása ellenére sem képviselni. Úgy gondolod, hogy a monarchia az urak kapzsisága miatt hamarosan szétesik. Rokonszenvezel a munkássággal. Társaiddal egy idben gyárakba jártatok agitálni, de az erzsébetfalvai fegyvergyár kapujából egy alkalommal a pandúrok erszakkal eltávolítottak titeket. Ezután a barátaid a veszélyre hivatkozva elmaradoztak, ezért - kevés sikerrel - egyedül folytattad.

263

Hindy Árpád vagy, az „Ellenr” cím félhivatalos lap szerkesztje, Hoitsy Pál bizalmas barátja. Gyakran söröztök együtt a „Virágcsokorhoz” címzett vendéglben más tudósokkal, írókkal. Te éppen a szabadelv párt helyiségében tartózkodtál, mikor a robbanás történt, nagy volt az ijedelem. Neked tnt fel (és te közölted Hoitsy Pállal), hogy Herman Ottó a Vasárnapi Ujságban, pár nappal a robbantás után cikket írt petárdák készítésérl. Ebben magát tréfába burkoltan bombavetésben „szakértnek” tntette fel.

Báró Kaas Ivor vagy, hírlapíró, Herman Ottó bizalmas barátja. Helyesled a robbanást, mert te magad is elégedetlen vagy az ország jelenlegi helyzetével, de nem vettél részt az akcióban. Neked egyébként Herman Ottó elre bejelentette, hogy robbantás lesz, de ettl persze még nem biztos, hogy  követte el. Annyit tudsz, hogy a petárda (nem is bomba) vastagon újságba volt tekerve, aminek a két végét szorosan bekötözték, hogy nagyobbat durranjon.

Trefort Ágoston vagy, kultuszminiszter. Te nevezted ki Herman Ottót a Nemzeti Múzeum állattári osztályához rsegédnek, jelenleg is ott dolgozik és ott is lakik egy szolgálati lakásban. Közéleti szerepénél fontosabbnak tartod a pókok és madarak kutatásában végzett kiemelked munkáját. Megbízol benne, nagyon jó szakembernek tartod.

264

Herman Ottó vagy, zoológus, néprajzkutató, régész, politikus. Az egész petárdás eset kissé szórakoztat, miután senkinek sem esett baja, feleslegesnek tartod a felhajtást. Sokkal fontosabb az eset üzenete! Egyetértesz a bombavetvel, te is tiltakozol Bosznia-Hercegovina megszállása ellen. Értesz a bombakészítéshez és a cikkedet a rendrség bosszantására írtad. Természetesen olyan bombát is tudnál készíteni, ami kárt tenne emberekben, de ilyet sose tennél. Tudod, ki gyújtotta meg a petárdát, de nem árulod el a nevét.

Szily Kálmán vagy, fizikus, nyelvész Herman Ottó bizalmas jóbarátja. Mindketten ízig-véri magyarok vagytok, nagyon sok dologban egyetértetek. Mindig is támogattad, te hoztad össze anyagi támogatójával, akinek könyvei kiadását köszönheti. Sokszor fordult hozzád tanácsért, mert míg  szenvedélyes természet, addig te higgadtabb ember vagy. Felnézel rá, kötöttségektl mentes, igazi szabad gondolkodónak tartod, aki bátran járja a saját útját.

Ratkó János vagy, lakatos, esztergályos. Az erzsébetfalvai fegyvergyárban dolgozol. Koplavecz Ervint ismered, érdekldött, hogyan lehet puskaporhoz jutni, vagy azt készíteni. Úgy vetted észre, hogy a gyárból több munkás is szokott csempészni. Horgászatnál használják kisebb robbantáshoz. Ezért már több munkatársadat megbüntették. A robbanószer otthoni elkészítése sem lehetetlen. Kálium-nitrát, faszén és kén keverékébl te is csináltál már. A két robbantásról egyébként nem is hallottál. Újságot nem olvasol, a politika nem érdekel.

265

Brüll Zenaida Erzsébet bárón vagy, a Várban, a Szent György-téren laksz. Otthonodból rálátsz a miniszterelnöki palotára. A robbanáskor a szalonban pasziánszoztál. Betörtek az ablakok, felugrottál a szófáról, megszédültél és elvesztetted az eszméletedet. Unokahúgod, Mitzi baronessz repülsóval ébresztett.  is nagyon meg volt ijedve. Mitzi egy bírókalapos, felölts embert látott pár perccel korábban az utcán elsietni. Késbb viszont állította, hogy az alak divatos D’Orsay cilindert viselt. Mostanra kiheverted az esetet, de idnként heves szívdobogást érzel.

266

2. Kitzk

267

3. „Herman Ottó körei” diagram

268

4. Lambrecht Kálmán Herman Ottóról szóló könyvének részlete A bosnyák okkupáció idejére esik életének az az epizódja, amelynek az anarchista jelzt köszönheti. Az egészben véve ártatlan tüntetést Hoitsy Pál irta meg Herman Ottó halála után (Vasárnapi Ujság 1915. 78. old.). „Az egész ország elitélte azt a vállalkozást, hogy magyar véren hóditsunk meg egy szláv tartományt, amelybl elreláthatólag hasznunk nem lesz soha s amelynek megtartása is nagy erfeszitésünkbe fog kerülni állandólag. A nemzet fel volt háborodva s oly magas lángokban csapott fel a szenvedély, aminket azóta se tapasztaltunk soha. Egy népgyülés ugy végzdött a lovardában, hogy annak egész közönsége, magával ragadva a résztvev függetlenségi képviselket - Kállay Ödönt, Simonyi Ernt, st a jámbor Helfy Ignácot is - felvonult a miniszterelnöki palotába s berontott annak bels helyiségeibe is. Bomladozott a szabadelvü párt tábora is. Széll Kálmán lemondott a pénzügyminiszterségrl, Bittó István, Kerkapoly Károly, Szilágyi Dezs sok más jelessel együtt az ellenzékhez csatlakoztak. A megtépázott többség is oly felirati javaslatot fogadott el (Falk Miksa szerkesztésében), mely a bizalmatlansági szavazattal is fölért, ugy, hogy Tisza Kálmán kénytelennek érezte magát, elbocsátását kérni a királytól. Ebben az idben bizalmas baráti lábon állottam Hindy Árpáddal, az akkori félhivatalos lapnak, az »Ellenrnek« szerkesztjével. Minden este össze szoktunk volt jönni néhány iróval és tudóssal a »virágcsokorhoz« cimzett vendéglben egy pohár sörre, s a társaság egy része vacsorára is ott maradt. Hindy közölte velem egy este bizalmasan, hogy rövid idvel azeltt robbanás történt a szabadelvü párt helyiségében.  maga is fent volt ott a kérdéses idben. Egy nyilvánvalólag puskaporral töltött petárda robbant fel, az ablakok bezuzódtak, nagy ijedelem fogta el az embereket, Szontagh Pál (a nógrádi), aki épp Tisza Kálmánnal tarokkozott, lefordult a székrl, de ember épségében kár nem történt. S néhány nap mulva a miniszterelnöki palota ellen követtek el hasonló merényletet, mely alkalommal bezuzódtak a Szent György-téren fekv házak ablakai. A lapokba errl csak egy rövidke hir került, feltün tehát - mondotta Hindy, hogy ez alkalomból Herman Ottó egy cikket tett közzé a »Vasárnapi Ujság«-ban arról, hogyan kell a petárdákat késziteni. Még feltünbbé teszi a dolgot az, hogy a robbanáskor éppen olyanfajta petárdák használatát lehetett megállapitani, aminket Herman leir, aki cikkében tréfába burkoltan a bombavetésben »szakértnek« mutatja be magát. Miután tudtam Hindyrl, hogy Herman Ottó iránt jóindulattal és tisztelettel viseltetik, ugy fogtam fel e közlést, hogy az továbbadásra van szánva s igy kötelességem tudatni a dolgot Hermannal. Amugy is baráti bizalmas lábon állottam vele, találkoztunk csaknem minden nap s épp e nyáron együtt korteskedtük végig az egyik választókerületet. Midn közöltem vele a Hindy eladásából kiütköz gyanut, elnevette magát, nem is titkolózott valami ersen, hanem bevallotta, hogy a robbanásokat nem  csinálta ugyan, de része van azok rendezésében. A rendrségtl pedig annyira nem fél, hogy a petárda-robbanást elre bejelentette egy barátjának (Báró Kaas Ivor néhány év eltt elhunyt nagynevü publicistánknak, ki azt helyeselte, de benne részt nem vett) s a »Vasárnapi Ujság«-ban megjelent cikket pedig egyenesen a rendrség bosszantása céljából irta. Neki ugymond nem kell semmitl sem tartania, mert a petárdák ugy voltak készitve, hogy senkiben kárt nem tehettek és  oly gonddal tüntetett el minden nyomot, hogy ellene semmit sem fognak tudni bizonyitani. Azután elmondta a részleteket. Ijesztés volt a céljok és semmi egyéb. Azt remélték, hogy nyomást gyakorolhatnak a szabadelvü párt tagjaira s megfélemlitik a kevésbé bátrakat, ha egy oly petárdát robbantanak fel, amely lehetleg nagyot puffanjon s azt a hatást keltse, mintha valóságos bomba explodált volna. A petárdát Hermannak a Nemzeti Muzeumban lev lakásán készitették. Állott pedig e petárda egy fontnyi puskaporból, melyet egyszerü 269

ujságpapirosba csomagoltak, ers zsinórral keményen összekötöttek, hogy a puffanása minél nagyobbat szóljon. A meggyujtáshoz pedig egyszerü szivargyujtó zsineget alkalmaztak, amint vadászaton s a szabadban szoktak használni a dohányos emberek. A petárdát aztán nem maga Herman, hanem a társa - akinek nevét sohase közölte velem - helyezte el a szabadelvü párt körhelyiségében. Az illet behatolt a kör épületének lépcscsarnokába oly idben, amikor ott senki sem tartózkodott, ég szivarjával meggyujtotta a kanócot, s aztán letette a petárdát a földre s eltávozott. Néhány nap mulva Hermannak ugyanaz a barátja a miniszterelnöki palota mellett robbantott fel egy másik petárdát. Dacára, hogy a rendrség fokozottabb éberségére kellett számitania s dacára annak, hogy a honvédelmi minisztérium eltt katonai r áll egész éjjel, a tettes bement abba az udvarba, mely a miniszterelnöki palotát a várszinháztól elválasztja s ott robbantotta fel petárdáját. Ugy hallottam akkoriban, hogy a várban lev összes katonaságot fölverték, de a tettes akkor már tul volt a veszélyen. Ez volt Herman Ottó szerepe a bombavetésben. Jellemz különben az  felfogására az a tény, hogy a »Vasárnapi Ujság«-ban megjelent cikkében az Orsini-féle bombák készitésérl is megemlékezik, de hozzá teszi, hogy ilyeneket, amelyek mások életében is kárt tesznek: magyar ember nem használ.” Forrás: Lambrecht Kálmán (1920): Herman Ottó, Az utolsó magyar polihisztor élete és kora. Budapest: Bíró Miklós. Letölthet: http://mek.niif.hu/04300/04326/html/index.htm 5. Herman Ottó Emlékrobbantás A szerepjátékot fszerezhetjük valódi robbantással és valódi nyomozással. A hozzávalókat készítsük az asztalra. Ne mondjuk meg elre, mi készül! Vagy a pedagógus, vagy egy beavatott gyermek forduljon a többieknek háttal, tevékenységét testével takarja. Töltsön a mellékelt hosszú manyag fiolába késhegynyi szódabikarbónát, majd töltsön rá egy kiskanálnyi ecetet. Ez után gyorsan zárja le a falapra ersített kupakkal, és állítsa fel (a flakont fejjel lefelé) a falapra egy asztalon, vagy olyan helyen, ahol mindenki látja. Itt már nem kell takarásban lennie. A flakon fölött ne legyen lámpa, vagy más lógó tárgy, mert fel fog repülni, de mivel könny, nem fog kárt tenni semmiben és senkiben.Alá lehet tenni egy cserépalátétet, lapos tányért, végs esetben a vizes doboz fedelét, hogy a kiföccsen folyadékot a nyomozás érdekében felfogjuk (és az asztal tiszta maradjon). Amikor a „detonáció” megtörtént, (ami valójában kis pukkanás lesz, de a hosszú flakon röpte látványossá teszi) a kijelölt helyszínel rendr próbálja meg kideríteni, mi robbant, miért robbant. A többiek (mint riadt tömeg) segíthetnek neki vagy akadályozhatják, az újságíró máris faggathatja. Árulkodó jelek: −

hab fröccsent ki a robbanáskor,

−

nedves a tányér vagy flakonkupak (talán még egy ideig habzik a folyadék),

−

a folyadékot meg lehet kóstolni: lúgos vagy ecetes íze lesz.

Kicsit is tájékozott gyermekek rájöhetnek, hogy a „libapezsg”, „libafröccs” összetevi lettek összeengedve, és az így keletkez széndioxid nyomása ltte fel a flakont.

270

32. Felntt-nevelés Tervez: Vásárhelyi Kriszta A játék lényege: A feladat oktatási anyag készítése kiscsoportos munkában, helyben vagy házi feladatként: az oktatás és hagyományrzés megszokott idrendjét felborítva a gyerekeket (kamaszokat) kérdezzük az  értékeikrl, tlük várjuk az ismeret- és értékátadást, „felntt-oktatást”. A témák és módszerek (lásd alább) sokféle lehetséget kínálnak a kommunikációra és az interaktív tanulásra. Javasolt életkor: 12-tl 18 évesig Játékosok száma: Tetszleges (kis csoportokra osztva akárhány tanulóval játszható). Játékid: Változó, függ a választott témától és módszertl. Lehet 15 perces gyors gyakorlat, mélyebb otthoni munka is vagy projektszer hosszabb távú téma. Amiért ajánljuk: A Herman Ottó Emlékév és a maga Herman Ottó által képviselt értékek átadásában (különösen a sokszor nehezebben megszólítható kamasz korosztálynál) ez a játék segíti az interaktív tanulást. A tanulók bevonásával, fontosságérzetük növelésével valódi saját élménnyé, alaposan megrágott gondolattá válhatnak a Vándortanösvényben található üzenetek, így javítható az ismeretátadás hatásfoka is. A frontálisan közölt, esetenként sok és száraz információ áradatát megtöri, a tanulást személyessé teheti ez a gyakorlat. A játékok során lehetség van humoros megnyilvánulásokra, kreatív gondolatok kifejezésére is. Megfelel pedagógusi attitd mellett ez az önértékelésüket és az egymás közti kommunikációt is javíthatja. Korosztályos jellemz, hogy szívesen mondják meg k maguk, mi a fontos, szívesen fejezik ki véleményüket (az ket tanító pedagógusok jól ismerik ket errl az oldalukról). Ez a játék ezt a sokszor nehéz tulajdonságot szeretné pozitív értékként felhasználni. Fejlesztett kompetenciák: Személyközi- és médiakommunikáció, kreativitás, önértékelés, önismeret, interaktív tanulás módszertana.

271

Eszköz- és anyagszükséglet: −

A játék instrukciója

−

A legegyszerbb verzió eszköz nélkül is játszható. Módszertl függen (ld. késbb) szükség lehet eszközökre, de megkötés nincs.

A játék leírása: A gyerekeket 3-6 fs csoportokra osztva azt az instrukciót adjuk, hogy készítsenek „oktatási anyagot” felnttek számára. (Egy variáció lehet az is, hogy náluk kisebb gyerekeknek készüljön az anyag). Az instrukció sokféleképpen variálható, lényege az a momentum, hogy a gyerekek alkossák meg a tananyagot, tartalmat, k adják vissza azt, ami nekik maradandó információ, érték vagy attitd. A játék menetére az alábbiakban teszünk javaslatot. 1. Kiscsoportok kialakítása: 3-4-5-6 fs csoportokban a legjobb a gyakorlat. 2. Témaválasztás: az oktatási anyag témája lehet tanári vagy tanulói választás is, ezt a játékvezet döntheti el. A témák javaslatánál szem eltt tartottuk a Herman Ottó által közvetített értékeket, üzeneteket, az  kutatási témáit, érdekldéseit, attitdjeit. A kérdések szabadon választhatók, szkíthetk és bvíthetk életkor és érdekldés szerint. Néhány javasolt téma: „Mit akar ez a Herman Ottó?” A kérdésfelvetés célja vagy a Vándortanösvényben elhelyezett „zászlók” tartalmának átböngészése, vagy az elzetes Herman Ottóval kapcsolatos tanulás, beszélgetés aktív átdolgozása. Vajon meg tudják-e fogalmazni a „nagy öreg” egy fontos üzenetét? Mit üzennének vissza k neki? Hogyan képzelik el t? Ki az a Herman Ottó?tervezzenek neki facebook-profilt. Képzeljék el, mit írna magáról, milyen képeket, híreket posztolna, milyen profilképet választana, stb. „Hogyan legyek jobb természetvéd?” Vajon miért fontos jóban lenni az állatokkal és a növényekkel, mi hasznunk lehet belle? Miért fontos a természet tisztelete, szeretete? Mi lehet az, amit a mai gyerekek már jobban tudnak, jobban csinálnak a környezetvédelemben, mint a szüleik? „Hogyan élnek a mai fiatalok?” A néprajzos tevékenységekre való utalás, a néprajzkutató tevékenységének imitálása jelenik itt meg. A bemutató szólhat a mai fiatalok szokásairól, a kedvelt tárgyaikról, szóhasználatukról, stb. Vajon mi az, amit a következ generáció már másképp fog látni, és mi az amit, a felnttek nem értenek, amit másképp gondolnak, másképp csinálnak? Mi segítene abban, hogy jobban megértsék egymást a fiatalok és az idsebbek? „Gondolkodj önállóan!” Kevésbé konkrét, nehezebben megfogható téma, inkább nagyobbaknak való. Vonatkozhat Herman Ottó politikai aktivitására, makacs felfedez tevékenységére, arra, ahogyan mindig a saját feje után ment, ahogyan rengeteg dolgot megfigyelt és tudományos munkássága során is sokkal inkább figyelt a saját tapasztalataira, mint a szakkönyvek szövegeire. A megfigyelés fontosságának hangsúlyozása annak a nagyon fontos és aktuális témának is teret adhat, hogy vajon egy embert hogyan lehet jobban megismerni, él kapcsolatban vagy virtuális térben? Melyik fajta kapcsolatnak mi az elnye vagy a hátránya, ki hol érzi magát jobbnak, hitelesebbnek, magabiztosabbnak, stb. (Itt fontos a nyitottság, ítélkezések mellzése, mert a gyerekek efféle társas vonatkozású önismerete segítheti ket a kapcsolataik javításában is.) 3. Közvetít csatorna választása: annak eldöntése, hogy az anyagok milyen kommunikációs formában készüljenek el. Fontos, hogy a forma illeszkedjen a gyerekek érdekldési köréhez, hogy hitelesen, kreatívan tudják megalkotni. Az írott és grafikus anyagok inkább otthoni 272

munkának megfelelbbek, az „él” eladások pedig akár 15 perc alatt is összerakhatók és könnyedén bemutathatók egymásnak. Egyes formákhoz szükség lehet eszközökre, ezeket érdemes elre átgondolni (például magazinok képek kivágásához, jelmezek, technikai felszerelés, rajzeszközök, stb.) Választható csatornák (természetesen bvíthet a kínálat): −

Televízió: riport, reklámfilm, dokumentumfilm, kisfilm készítés, „teleshop” jelleg demonstráció. A bemutató lehet él „stúdióközvetítés”, de akár valódi kamerafelvétel is készülhet, felszereltségtl és érdekldéstl függen.

−

Újság tartalom: riport, apróhirdetés, rövidhír, tudományos vagy bulvár cikk, stb.

−

Képi anyag: plakát, szórólap, bármilyen egyéb grafikai megoldás

−

Egyéb ötletek: divatbemutató, gylés vagy tüntetés beszédekkel és transzparensekkel, mvészeti alkotások.

4. Bemutatók Érdekes és szórakoztató rész a bemutatók közös megnézése, megosztása. A kevésbé rögzíthet, megörökíthet anyagok esetében feltétlenül ajánlott a megtekintés, írott vagy grafikus anyagoknál is fontos lehet a megosztás. 5. Megbeszélés, lezárás Az elkészült anyagok megosztása után meg lehet beszélni, hogy kinek mi tetszett, és azt is, hogy egy „tananyag” vajon mitl lesz mások számára érdekes, emlékezetes. Ez a rész lehetséget ad tanulásmódszertani kitekintésre is. A felntt oktatás természetesen szülkre is kiterjed: vajon mindebbl mi osztható meg otthon, mit taníthat egy gyerek a saját szüleinek? Érdemes lehet házi feladatként azt is kérni, hogy otthon mutassák meg az elkészült anyagokat szüleiknek vagy más felntteknek: vajon hogyan hat az oktatás efféle csavaros módja?

273

33. Emlékm Herman Ottónak és az emlékévnek Tervez: Guba Péter, Simó Szabolcs, Tegzes Mária A játékok lényege: Tervezzünk emlékmvet Herman Ottónak vagy a Vándortanösvény aktuális állomásának, a benyomások és ötletek minél kreatívabb kifejezésével. Az elkészült legjobb alkotásokat egy albumba gyjtjük, és ezek a tanösvénnyel együtt vándorolnak a következ helyszínekre. Más alkotások megjelenhetnek a www.hermanottoemlekev.hu honlapon. Javasolt életkor: 9-16 év Játékosok száma: Hely és eszközfügg Játékid: Legalább negyed óra Amiért ajánljuk: Két szempontból lehet jó megismerkedni a közterületi szobrokkal és táblákkal: esetleg jobban megjegyezzük a helyszíneket, ahol ezek láthatóak, és ha arrafelé járunk még talán fel is keressük ket. Általánosságban pedig egy ilyen játék után talán nyitottabb szemmel járunk az utcákon, és figyelmesebben nézzük meg: mégis kinek a szobra mellett robogunk el nap, mint nap? A játék során a gyerekek összegezhetik az eddig megszerzett tudásukat és benyomásaikat az utolsó magyar polihisztorról vagy a Vándortanösvényrl, és ezt kifejezhetik a kreatív alkotásban. Ugyanakkor az állomáson lév albumból részletesebb képet kaphatnak arról, hogy milyen Herman Ottó emlékmvek találhatóak meg hazánkban, esetleg késbb kedvet kapnak ezek felkutatására családjukkal, osztályukkal. A játékban rejtz „verseny” segít motiválni a játékosokat, hogy szép, igényes terveket készítsenek vagy valósítsanak meg. Az elkészült alkotásokat egy internetes felületen gyjtjük, a vándorló albumba pedig csak a legjobbak kerülnek. A növekv album összeköti a tanösvény különböz állomásain játszó embereket, így k egy „közösség” tagjává válnak az alkotásuk által. Az elkészült tervek pedig sokatmondó visszajelzésekké is válhatnak a szervezk számára. Fejlesztett kompetenciák: Kreatív gondolkodásmód, vizuális kommunikációs képesség, kooperáció. 274

Eszköz- és anyagszükséglet: A tanösvény része egy vastag A4-es kapcsoskönyv (az Album), benne genothermbe lefzve a valóságban és a gondolatban megszületett emlékmvek, és a hozzájuk kapcsolódó „sztori”. Eszközként bármi megfelel, ami kreatív alkotásra készteti a résztvevket: papír, színes papír, kréta, filc színes ceruza, gyurma (sóliszt-gyurma), agyag, spárga, olló, ragasztó stb. A játék leírása: A játékosokat egy album várja ennél az állomásnál. Az albumban elször a világban megtalálható emlékmveket mutatjuk be, majd a már korábbi tanösvényeken megalkotott Herman Ottót ábrázoló emléktáblák és szobrok szerepelnek. A résztvevk feladata egy saját emlékm elkészítése. Ez lehet akár szobor, tábla, domborm, emlékérem, kép, karikatúra, de akár egy epigramma, vagy más táblafelirat is. A lényeg, hogy jelenjen meg benne az általuk megismert kutató vagy ember bármilyen módon. Nem csak a kutató életéhez kapcsolódhat szorosan, az is jó, ha a tanösvényhez (az itteni élményeikhez) kötdik. Ha megvan az ötlet, valamilyen formában meg kell jeleníteni: rajzon, vagy térben, gyurmából, színes papírból, de akár éllények közremködésével is lehet installációt készíteni. Mindenképp el kell készíteni egy fényképezgépet, az el nem rakható ötletek dokumentálására. Lehet dolgozni egyénileg, de még izgalmasabb csapatokban megvalósítani az elképzeléseket. Az igényes, szép, kifejez ötletek − már ha alkotóik beleegyeznek – felkerülnek egy virtuális gyjthelyre, és iskolánként a legjobbak pedig bekerülnek a vándorló albumba a hagyományos emlékmvek után. A lap hátoldalára pár mondatos magyarázat is szükséges: kik tervezték, hova, és miért (mellékletben található egy irányadó rlap). Játék készítése saját kezleg: Ha a tanösvény anyaga valahova nem jut el, akkor is érdemes az emlékév kiadványának 2. sz. mellékletét (2. melléklet) kiadni a diákoknak, hogy a jelenlegi szobrokat és emlékmveket megismerjék. A többi nem függ a tanösvény anyagától. Az elkészült legjobb mvek ugyancsak bekerülhetnek a virtuális albumba, ha elküldik a [email protected] címre. A gyerekeknek szóló rajzos, egyszer játékleírás 1 oldalon Tervezz Te is emlékmvet az emlékév alkalmából!

Tiszteletreméltó embereknek vagy nagy eseményeknek emlékmvet szoktunk állítani, hogy amikor elmegyünk mellettük, eszünkbe juttassák, mi mindenre képes az ember. Mit? Tervezzetek emlékmvet, táblát, érmét, szobrot, ami bemutatja a világ számára az általatok megismert Herman Ottót, vagy a Vándortanösvény élményét. Hogyan? 275

Válasszatok helyszínt, ahova szívesen állítanátok egy emlékmvet, majd dolgozzátok ki a részleteket: hogyan nézzen ki, mibl készüljön, mekkora legyen. Illeszkedjen a környezetbe, és legyen látványos. Tervezzetek rá feliratot is, hogy aki látja, tudja, hogy mit lát. Bármilyen technikát alkalmazhattok, a rajztól elkezdve a gyurmán át az élképig. Ti magatok is válhattok szobrokká. Azokat az alkotásokat, amik nem elrakhatóak, fényképezzétek le! Ha nem vagytok eléggé alkotó kedvek, tervezhettek olyan emléktáblát, amire csak a szöveget kell megírni, és ez lehet akár egy frappáns versike is. Pár szóval magyarázzátok meg, hogy hova képzelitek az emlékmvet, és mit ábrázol (az rlap segítségével). Minek? A szép, igényes alkotások fényképét vagy más digitális változatát megtalálhatod az internetes albumunkban. A tanáraitok segítségével kiválasztott legjobbak pedig – már ha megengeditek –befzhetk a mappába a többi közé, így az utánatok vándortanösvényezk már a ti munkáitokat is megnézhetik. Források: http://issuu.com/kleberczgabor/docs/hermanotto-emlev-2014a https://www.facebook.com/media/set/?set=a.295004783961426.67026.294924417302796&ty pe=3 Mellékletek: 1. rlap 2. Az emlékmvek képe

276

1. rlap Javasoljuk az albumba úgy betenni az alkotások képét, hogy annak hátoldalára az alábbi adatokat felírják: Kik készítették? Nevek:………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Életkor:……………………………………………………………………………………….. Iskola:…………………………………………………………………………………………. Település:……………………………………………………………………………………… Az emlékmrl: Hol lesz az emlékm? ....................................................................................................................................................... ……………................................................................................................................................... Mit ábrázol? …………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………. Mibl készül? Mekkora? ....................................................................................................................................................... ……………................................................................................................................................... Miért ezt készítettétek el? …………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………. Megengeditek, hogy ezt ország-világ számára megmutassuk (a neten és az Albumban)? igen – nem Az alkotó(k) kézjegye

277

3. Az emlékmvek képe

Berznóbánya: Herman Ottó szülháza

Lillafüred: Pelelak, Peleháza, Herman Ottó nyaralóhelye

Miskolc: a Herman Ottó Múzeum eltt álló szobor

278

Emléktábla Miskolcon az störténeti kutatás megalakulására

Miskolc-Felshámor felett a Szeleta-barlang táblája (feltárását  kezdeményezte)

279

Bükkszentkereszt: Herman Ottó a Bükk tudósa

Tekeresfalu (Pécs közelében): A Herman Ottó-tó mellett

280

Budapest: a Nemzeti Múzeum kertjében, ahol sokáig dolgozott

Budapest, Vérmez: madáritató Herman Ottó emlékére

281

Budapest II. ker.: Herman Ottó u. 2.

Budapest XVI. ker.: Herman Ottó Általános Iskola

282

Budakeszi: Vadaspark

Nyíregyházi állatpark: Madárház

283

Szeged: Nemzeti Emlékcsarnok

Paks: Cseresznyés, Erdei iskola 284

Miskolc, Hámori-temet: HermanOttó sírhelye

Gyr, Herman Ottó utca: a legújabb emlékm

285

34. Bánj óvatosan a természettel Tervez: Vásárhelyi Tamás A játék lényege: A játék egyéni vagy csoportos türelemjáték. Ha a gyerekek valóban gondolna játék közben a természetre, állatvédelemre (Noé bárkája), a természetben zajló egyensúlyi folyamatokra, akkor már megérte. Kisebbeknek hasonló módon mköd egyszerbb (Katicás) egyensúlyjátékot javaslunk. Javasolt életkor: Vezetvel 3 éves kortól, akármeddig. Játékosok száma: 1-2-3-4, attól függen, hogyan szervezi a pedagógus a vándortanösvénnyel való foglalatosságot. Játékid: Egy menet (a leomlásig) néhány perc. Valamennyi állat felrakása esetleg órákig sem sikerül! Amiért ajánljuk: A játékok sorának végére került. Ha úgy tetszik pihenésképpen használható. Nemigen hozható közvetlen kapcsolatba Herman Ottóval. A Bárka azonban a természetvédelem egyetemes szimbóluma is, így hát az egyik els nagy hatású természetvédnket eszünkbe juttathatja. Ha valaki (pedagógus, felntt) beszáll segítnek, akkor a konstruktivista pedagógia egyik fontos eszközét gyakoroltathatja a gyerekekkel: a kudarcainkat nem hibaként éljük meg, hanem próbálunk bellük tanulni, és újra próbáljuk a feladat megoldását. (Ezért aztán a játékok sorának elejére is kerülhetett volna.) Fejlesztett kompetenciák: Kézügyesség, logikai készségek. Eszköz- és anyagszükséglet: A csomagban a Fakopáncs által árusított kész játék van, fóliázott lappal.

286

A játékok leírása: A. Szabályszer játék A gyermekek felváltva dobnak a dobókockával, és amit dobnak, azt kell felrakniuk a bárkára, amíg az le nem borul. Ne úgy játsszuk, hogy az veszít, akinél leborult, hanem próbáljuk megbeszélni, hogyan lehetne jobban csinálni. Ha már elfogyott az az állat, amit egy gyerek dob, ne büntessük azzal, hogy kimarad, hanem dobjon újra, addig, amíg még lent lév állatot nem dob. B. Egyszersített játék (ami valójában komplexebb) Ezt a változatot választhatjuk is, viszont ha a dobókocka elvész – amire sajnos van esély – akkor már csak így játszható. A játékosok felváltva tesznek fel egy-egy, tetszés szerint választott figurát. Így módunk van megbeszélni, hogy milyen taktika szerint lehet több állatot a bárkára rakni. Vagy azt is lehet, hogy a játékosok egymásnak választanak felrakandó állatot (tehát Bélus adja oda az utána következnek, hogy mit rakjon fel), amivel a versengés, st, akár az egymással való „kiszúrás” is eltérbe kerül, de izgalmasabb is lehet a játék. Játék közben segíthetjük, hogy gondoljanak néha arra: ha a természetet meg akarjuk rizni, ilyen óvatos kézzel kell bánnunk vele. És gondolkoznunk is érdemes…, például arról, hogy a természetben mköd egyensúlyi folyamatokat könnyebb kibillenteni, mint helyreállítani, újra mködésbe hozni. Beszélgethetünk a természet védelmérl, Noé történetérl, és akár szaporodásbiológiáról is (miért vitt két-két állatot a bárkára). Játék készítése saját kezleg: Nem javasoljuk. A gyerekeknek szóló rajzos, egyszer játékleírás 1 oldalon A kicsiknek szóló katicás játékhoz nem készítettünk ilyen leírást, arra gondolva, hogy k még nem olvasnak. Hány állatot tudsz feltenni Noé bárkájára? Kétféleképpen is játszhatsz, vagy hárman-négyen is játszhattok: 1. Dobókockával Dobjatok felváltva a dobókockával, és mindenki azt tegye fel a bárkára, amit dob. Vigyázzatok, hogy ne boruljon le az állatsereglet. Mennél többet sikerül felrakni, annál ügyesebbek vagytok. Ha valaki olyan állatot dob, amelyikbl már mindkett fent van, dobjon újra. 2. Dobókocka nélkül Sorban mindenki tegyen 1-1 állatot a bárkára. Gondolkodjatok, hogyan lehet a lehet legtöbbet felrakni. Vigyázzatok, hogy ne boruljon le az állatsereglet. Ha valamelyik módszer nem jön be, gondoljátok újra. Mennél többet sikerül felrakni, annál ügyesebbek vagytok. Mindegyiket felrakni nagyon nehéz, szinte lehetetlen. A hátoldalon: Egy sikeresen felrakott állatsereglet képe:

287

288