Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Böcskei Elvira

Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

Böcskei Elvira

A Magyarországon mőködı szállodák vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének elemzése. A Széchenyi Terv támogatáspolitikájának hatásvizsgálata az Uniós támogatások tükrében.

Doktori (PhD) értekezés

Témavezetı: Dr. Dimény Erzsébet

Veszprém 2008

2

A Magyarországon mőködı szállodák vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének elemzése. A Széchenyi Terv támogatáspolitikájának hatásvizsgálata az Uniós támogatások tükrében Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében *a Pannon Egyetem…................................. Doktori Iskolájához tartozóan*. Írta: …..................................................................... **Készült a Pannon Egyetem ….................................................. iskolája/ programja/alprogramja keretében Témavezetı: Dr. ….................................................. Elfogadásra javaslom (igen / nem) (aláírás)** A jelölt a doktori szigorlaton …......... % -ot ért el, Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: …........................ …................. igen /nem ………………………. (aláírás) Bíráló neve: …........................ ….................) igen /nem ………………………. (aláírás) ***Bíráló neve: …........................ ….................) igen /nem ………………………. (aláírás) A jelölt az értekezés nyilvános vitáján …..........% - ot ért el. Veszprém/Keszthely,

…………………………. a Bíráló Bizottság elnöke

A doktori (PhD) oklevél minısítése…................................. ………………………. Az EDT elnöke Megjegyzés: a * közötti részt az egyéni felkészülık, a ** közötti részt a képzésben résztvevık használják, *** esetleges

3

TARTALOMJEGYZÉK

1. 2. 3.

BEVEZETÉS ......................................................................................................................... 13 A DISSZERTÁCIÓ FELÉPÍTÉSE .................................................................................. 16 AZ EURÓPAI UNIÓ FINANSZÍROZÁSI POLITIKÁJA ......................................... 17 3.1. REGIONÁLIS POLITIKA TÖRTÉNETE ......................................................................... 17 3.1.1. Európai Szociális Alap ........................................................................................................ 22 3.1.2. Európai Regionális Fejlesztési Alap....................................................................................... 25 3.1.3. Európai Mezıgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Részlege....................... 26 3.1.4. Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz ................................................................................. 27 3.2. STRUKTURÁLIS ALAPOK ÁLTAL TÁMOGATOTT CÉLKITŐZÉSEK........................... 28 3.2.1. Strukturális alapok 1. célkitőzése........................................................................................... 29 3.2.1.1. Turizmus szerepe az 1. célkitőzésen belül ............................................................................. 31 3.2.2. Strukturális alapok 2. célkitőzése........................................................................................... 32 3.2.2.1. Turizmus szerepe az 2. célkitőzésen belül ............................................................................. 33 3.2.3. Strukturális alapok 3. célkitőzése........................................................................................... 33 3.2.3.1. Turizmus szerepe a 3. célkitőzésen belül ............................................................................... 35 3.3. KOHÉZIÓS ALAP ÉS A KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSŐ PROGRAMOK .................. 36 3.3.1. A Kohéziós Alap .................................................................................................................... 36 3.3.2. Közösségi Kezdeményezések................................................................................................. 37 3.3.2.1. Közösségi Kezdeményezések 2000 és 2006 közötti idıszakban ........................................... 37 3.3.2.1.1. EQUAL ............................................................................................................................ 37 3.3.2.1.1.1. Turizmus szerepe az EQUAL közösségi kezdeményezésben .......................................... 37 3.3.2.1.2. INTERREG III ................................................................................................................. 38 3.3.2.1.2.1. Turizmus szerepe az INTERREG III közösségi kezdeményezésben ............................... 38 3.3.2.1.3. LEADER+........................................................................................................................ 39 3.3.2.1.3.1. Turizmus szerepe a LEADER+ közösségi kezdeményezésben ....................................... 40 3.3.2.1.4. URBAN II ........................................................................................................................ 41 3.3.2.1.4.1. Turizmus szerepe az URBAN II közösségi kezdeményezésben ...................................... 41 3.4. KÖZÖSSÉGI TÁMOGATÁSI KERETTERV ......................................................................... 42 3.5. EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE..................................................................................... 43 3.5.1. A közös költségvetés bevételei............................................................................................... 45 3.5.2. A közös költségvetés kiadásai................................................................................................ 47 4. TÁMOGATÁSPOLITIKA MAGYARORSZÁGON ................................................... 49 4.1. ELİCSATLAKOZÁSI TÁMOGATÁSOK ............................................................................. 49 4.2. UNIÓS CSATLAKOZÁSUNK ELİZMÉNYEI...................................................................... 51 4.3. KÖZÖSSÉGI TÁMOGATÁSI KERETTERV (KTK) ............................................................. 52 4.4. TURIZMUS TÁMOGATÁSA A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAM KERETÉBEN ... 53 4.4.1. Turisztikai vonzerık fejlesztése ............................................................................................. 55 4.4.2. Turisztikai fogadóképesség javítása....................................................................................... 56 5. TÁMOGATÁSOK SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSA ................................................ 57 5.1.

A VISSZA NEM TÉRÍTENDİ FEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSA...................................................................................................................... 57 5.1.1. Utólagos elszámolással történı támogatás számviteli elszámolása ....................................... 58 5.1.2. Elılegfizetés formájában nyújtott támogatás ......................................................................... 61 5.1.2.1. Elılegfizetés formájában nyújtott támogatás számviteli elszámolása.................................... 62 5.1.3. A kivitelezı, a szállító, a szolgáltató által benyújtott, de a kedvezményezett által még ki nem fizetett számlák alapján nyújtott támogatás.................................................................... 63

4

5.1.3.1. A kivitelezı, a szállító, a szolgáltató által benyújtott, de a kedvezményezett által még ki nemfizetett számlák alapján nyújtott támogatás számviteli elszámolása ............................... 64

6. 7. 8.

HIPOTÉZISEK FELÁLLÍTÁSA.............................................................................. 65 KUTATÁS MÓDSZERTANA........................................................................................... 67 A SZÉCHENYI TERV TÁMOGATÁSPOLITIKÁJA ............................................... 70 8.1. TURISZTIKAI ÁGAZAT FEJLESZTÉSE A SZÉCHENYI TERV TÜKRÉBEN.................. 70 8.1.1. Egészségturizmus Tízéves Fejlesztési Program ..................................................................... 71 8.1.1.1. Támogatás célja, pályázati feltételek...................................................................................... 72 8.2. ÚJ GYÓGY- ÉS WELLNESS SZÁLLODA PROJEKTEK VIZSGÁLATA........................... 74 8.2.1. Szállodák bevételeinek alakulása ........................................................................................... 76 8.2.2. Szállodák költségeinek alakulása ........................................................................................... 77 8.2.3. A beruházások megtérülése.................................................................................................... 79 8.3.

SZÁLLODA BİVÍTÉSÉRE ELNYERT VISSZA NEM TÉRÍTENDİ TÁMOGATÁSOKBÓL MEGVALÓSULT PROJEKTEKHATÁSVIZSGÁLATA ............... 85 8.4. A SZÉCHENYI TERV EGÉSZSÉGTURISZTIKAI PROGRAMJÁNAK JELENTİSEBB EREDMÉNYEI ......................................................................................................................... 88

9.

SZÁLLODÁK ÉS SZÁLLÁSHELYEK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ TAGORSZÁGAIBAN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL MAGYARORSZÁG HELYZETÉRE.............................................................................. 90 9.1. SZÁLLODÁK ÉS SZÁLLÁSHELYEK SZÁMA.................................................................... 90 9.2. VENDÉGÉRKEZÉSEK SZÁMA............................................................................................. 91 9.3. MAGYARORSZÁGON MŐKÖDİ SZÁLLODÁK SZÁMA ÉS KIHASZNÁLTSÁGA...... 92 9.3.1. Szállodák számának alakulása csillagkategóriánként ............................................................ 92 9.3.2. Szállodák vendégforgalmának alakulása csillagkategóriánként............................................. 93 9.3.3. Szállodák szobakihasználtságának alakulása csillagkategóriánként ...................................... 94 10. MAGYARORSZÁGON MŐKÖDİ SZÁLLODÁK GAZDASÁGI HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA .................................................................... 96 10.1. VAGYONI HELYZET ELEMZÉSE ...................................................................................... 98 10.1.1. Eszközszerkezeti mutatók elemzése..................................................................................... 98 10.1.1.1. Befektetett eszközök arányának vizsgálata .......................................................................... 99 10.1.1.1.1. Immateriális javak elemzése ........................................................................................ 100 10.1.1.1.2. Tárgyi eszközök elemzése............................................................................................ 101 10.1.1.1.3. Befektetett pénzügyi eszközök elemzése ..................................................................... 104 10.1.1.2. Forgóeszközök arányának vizsgálata ................................................................................. 105 10.1.1.2.1. Készletek elemzése....................................................................................................... 106 10.1.1.2.2. Követelések elemzése................................................................................................... 106 10.1.1.2.3. Értékpapírok és pénzeszközök aránya.......................................................................... 108 10.1.1.3. Aktív idıbeli elhatárolások elemzése................................................................................. 109 10.1.1.4. Eszközszerkezeti mutatók összefoglaló értékelése ............................................................ 109 10.1.2. Forrásszerkezeti mutatók elemzése .................................................................................... 111 10.1.2.1. Saját tıke elemzése ............................................................................................................ 112 10.1.2.1.1. Tıkeellátottság ............................................................................................................. 112 10.1.2.1.2. Jegyzett tıke aránya ..................................................................................................... 113 10.1.2.1.3. Eredménytartalék aránya.............................................................................................. 115 10.1.2.1.4. Tıkearányos mérleg szerinti eredmény........................................................................ 115 10.1.2.2. Céltartalékok elemzése....................................................................................................... 117 10.1.2.3. Kötelezettségek mérlegtételeinek elemzése ....................................................................... 117 10.1.2.3.1. Kötelezettségek aránya................................................................................................. 118 10.1.2.3.2. Hátrasorolt kötelezettségek .......................................................................................... 119 10.1.2.3.3. Hosszú lejáratú kötelezettségek.................................................................................... 119

5

10.1.2.3.3.1. Hosszú lejáratú kötelezettségek aránya ........................................................................ 119 10.1.2.3.3.2. Beruházási és fejlesztési hitelek aránya ....................................................................... 120 10.1.2.3.4. Rövid lejáratú kötelezettségek...................................................................................... 121 10.1.2.4. Passzív idıbeli elhatárolások.............................................................................................. 122 10.1.2.5. Forrásszerkezeti mutatók összefoglaló értékelése.............................................................. 123 10.2. LIKVIDITÁSI MUTATÓK .................................................................................................. 125 10.3. ELADÓSODOTTSÁGI MUTATÓK ................................................................................... 127 10.3.1. Befektetett eszközök fedezete ............................................................................................ 127 10.3.2. Tıkeáttétel aránya .............................................................................................................. 128 10.3.3. Nettó eladósodottság aránya............................................................................................... 129 10.4. LIKVIDITÁS ÉS ELADÓSODOTTSÁG ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE................... 130 10.5. GAZDASÁGI HATÉKONYSÁG ELEMZÉSe.................................................................... 131 10.5.1. Eszközhatékonysági mutató elemzése................................................................................ 132 10.5.2. Tıkehatékonysági mutató elemzése ................................................................................... 133 10.5.3. Élımunka hatékonyságának elemzése ............................................................................... 134 10.5.3. Élımunka hatékonyságának elemzése ............................................................................... 134 10.5.4. Költséghatékonysági mutató elemzése............................................................................... 135 10.5.5. Eredményhatékonysági mutató elemzése........................................................................... 136 10.6. GAZDASÁGI HATÉKONYSÁG ELEMZÉSÉNEK ÖSSZEFOGLALÁSA ...................... 138 10.7. JÖVEDELMEZİSÉG ELEMZÉSE ..................................................................................... 140 10.7.1. Bevételarányos eredmény elemzése ................................................................................... 141 10.7.2. Eszközarányos jövedelmezıség elemzése.......................................................................... 142 10.7.3. Tıkearányos jövedelmezıség elemzése ............................................................................. 143 10.7.4. Eszköz- és bérarányos eredmény elemzése........................................................................ 144 10.7.5. Befektetések jövedelmezıségének elemzése ..................................................................... 145 10.7.6. Létszámarányos eredmény ................................................................................................. 145 10.8. JÖVEDELMEZİSÉG ELEMZÉSÉNEK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE ................... 146 10.9. GAZDASÁGI HATÉKONYSÁG ÉS JÖVEDELMEZİSÉG VIZSGÁLATA VARIANCIA ANALÍZIS SEGÍTSÉGÉVEL ....................................................................... 147 11. HIPOTÉZISEK ELLENİRZÉSE ............................................................................... 150 11.1. AZ 1. HIPOTÉZIS ELLENİRZÉSE.................................................................................... 150 11.2. A 2. HIPOTÉZIS ELLENİRZÉSE ...................................................................................... 151 11.3. A 3. HIPOTÉZIS ELLENİRZÉSE ...................................................................................... 152 11.4. A 4. HIPOTÉZIS ELLENİRZÉSE ...................................................................................... 153 11.5. AZ 5. HIPOTÉZIS ELLENİRZÉSE.................................................................................... 155 11.6. A 6. HIPOTÉZIS ELLENİRZÉSE ...................................................................................... 158 12. ÖSSZEFOGLALÁS ......................................................................................................... 160 MELLÉKLETEK ............................................................................................................. 162 1. melléklet: A Széchenyi terv hatásvizsgálati adatlapja........................................................ 162 2. melléklet: A Magyarországi szállodák mérleg és eredménykimutás adatainak a felhasználásával készült adatbázis...................................................................... 185 3. melléklet: A mintába bevont összes szállodára végzett variancia-analízis eredményei..... 191 4. melléklet: A mintába bevont 4 és 5 csillagos szállodákra korlátozott variancia-analízis eredményei ........................................................................................................ 194 IRODALOMJEGYZÉK ................................................................................................. 197 Felhasznált irodalom jegyzéke .............................................................................................. 197 Az értekezés témakörével kapcsolatos saját magyar nyelvő publikációk ............................. 209 Az értekezés témakörével kapcsolatos saját idegen nyelvő publikációk .............................. 213 Az értekezés témakörével kapcsolatos alkalmazások ........................................................... 214 KEY POINTS OF PHD THESIS .................................................................................. 215

6

ÁBRÁK JEGYZÉKE 1. ábra: Strukturális alapok által támogatott célkitőzések............................................. 28 2. ábra: Célkitőzések változásai költségvetési idıszakonként ........................................ 29 3. ábra: Közösségi Támogatási Keretterv céljainak és prioritásainak rendszere ........ 52 4. ábra: Operatív Programok támogatási kerete ............................................................ 53 5. ábra: Vendégek számának alakulása az újonnan épített szállodákban .................... 80 6. ábra: Vendégek átlagos tartózkodási ideje az újonnan épített szállodákban ........... 82 7. ábra: Szobakihasználtság alakulása az újonnan épített szállodákban ...................... 83 8. ábra: Vizsgálatba bevont szállodák aránya az 5 csillagos szállodák esetében .......... 96 9. ábra: Vizsgálatba bevont szállodák aránya a 4 csillagos szállodák esetében............ 96 10. ábra: Vizsgálatba bevont szállodák aránya a 3 csillagos szállodák esetében............ 97 11. ábra: Eszközszerkezeti mutatók.................................................................................... 98 12. ábra: Befektetett eszközök aránya ................................................................................ 99 13. ábra: Tárgyi eszközök aránya ..................................................................................... 101 14. ábra: Ingatlanok aránya .............................................................................................. 102 15. ábra: Mőszaki és egyéb berendezések aránya ........................................................... 103 16. ábra: Forgóeszközök aránya ....................................................................................... 105 17. ábra: Készletek aránya................................................................................................. 106 18. ábra: Követelések aránya............................................................................................. 107 19. ábra: Értékpapírok és pénzeszközök aránya ............................................................. 108 20. ábra: Forrásszerkezeti mutatók .................................................................................. 111 21. ábra: Tıkeellátottság aránya....................................................................................... 112 22. ábra: Jegyzett tıke aránya........................................................................................... 113 23. ábra: Eredménytartalék aránya.................................................................................. 115 24. ábra: Tıkearányos mérleg szerinti eredmény ........................................................... 116 25. ábra: Kötelezettségek aránya ...................................................................................... 118 26. ábra: Hosszú lejáratú kötelezettségek aránya ........................................................... 119 27. ábra: Beruházási és fejlesztési hitelek aránya............................................................ 120 28. ábra: Rövid lejáratú kötelezettségek aránya ............................................................. 121 29. ábra: Likviditási mutató .............................................................................................. 125 30. ábra: Pénzhányad mutató............................................................................................ 125 31. ábra: Befektetett eszközök fedezete I.......................................................................... 127 32. ábra: Befektetett eszközök fedezete II. ....................................................................... 127 33. ábra: Tıkeáttétel aránya.............................................................................................. 128 34. ábra: Nettó eladósodottság aránya.............................................................................. 129 35. ábra: Gazdasági hatékonyság...................................................................................... 131 36. ábra: Eszközarányos árbevétel aránya....................................................................... 132 37. ábra: Tıkearányos árbevétel aránya .......................................................................... 133 38. ábra: Létszámarányos árbevétel aránya .................................................................... 134 39. ábra: Költségarányos árbevétel aránya...................................................................... 135 40. ábra: Eredményarányos árbevétel aránya ................................................................. 136 41. ábra: Jövedelmezıség elemzése ................................................................................... 140 42. ábra: Bevételarányos eredmény .................................................................................. 141 43. ábra: EBITDA............................................................................................................... 141 44. ábra: Eszközarányos jövedelmezıség ......................................................................... 142 45. ábra: Eszközmegtérülési mutató ................................................................................. 142 46. ábra: Tıkearányos adózott eredmény ........................................................................ 143 47. ábra: Tıkearányos mérleg szerinti eredmény ........................................................... 143 48. ábra: Eszköz- és bérarányos eredmény ...................................................................... 144 49. ábra: Létszámarányos eredmény ................................................................................ 145

7

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. táblázat: Strukturális alapok 1. célkitőzésének támogatása....................................... 30 2. táblázat: Strukturális alapok 2. célkitőzésének támogatása....................................... 33 3. táblázat: Strukturális alapok 3. célkitőzésének támogatása....................................... 34 4. táblázat: Széchenyi Terv pályázatainak száma............................................................ 73 5. táblázat: Széchenyi Terv támogatási összege ............................................................... 73 6. táblázat: Beruházások forrásigénye.............................................................................. 75 7. táblázat: Tervezett és tényleges forrásadatok .............................................................. 75 8. táblázat: Munkahelyek számának alakulása................................................................ 78 9. táblázat: Megtérülési idı................................................................................................ 78 10. táblázat: Vendégek számának alakulása Magyarországon ........................................ 80 11. táblázat: Belföldi és külföldi turista vendégéjszakák száma az EU-ban ................... 81 12. táblázat: Beruházások forrásigénye.............................................................................. 85 13. táblázat: Tervezett és tényleges forrásadatok .............................................................. 85 14. táblázat: Többlet adó- és járulékbefizetési kötelezettség ............................................ 86 15. táblázat: Szállásdíj bevétele I......................................................................................... 86 16. táblázat: Szállásdíj bevétele II. ...................................................................................... 87 17. táblázat: Beruházás célja ............................................................................................... 89 18. táblázat: Szállodák és szálláshelyek száma négyzetkilométerenként......................... 90 19. táblázat: Az egy szállodára és hasonló szálláshelyre jutó vendégérkezések száma .. 91 20. táblázat: Szállodák száma Magyarországon ................................................................ 92 21. táblázat: Szállodák vendégforgalma ............................................................................. 93 22. táblázat: Szállodák szobakihasználtsága ...................................................................... 94 23. táblázat: Szállodák száma, vendégszáma és szobakihasználtsága ............................. 94 24. táblázat: Befektetett eszközök aránya .......................................................................... 99 25. táblázat: Immateriális javak aránya........................................................................... 100 26. táblázat: Tárgyi eszközök aránya................................................................................ 101 27. táblázat: Ingatlanok aránya......................................................................................... 102 28. táblázat: Mőszaki és egyéb berendezések aránya...................................................... 103 29. táblázat: Befektetett pénzügyi eszközök aránya ........................................................ 104 30. táblázat: Forgóeszközök aránya.................................................................................. 105 31. táblázat: Készletetek aránya ........................................................................................ 106 32. táblázat: Követelések aránya ....................................................................................... 107 33. táblázat: Értékpapírok és pénzeszközök aránya ....................................................... 108 34. táblázat: Aktív idıbeli elhatárolások aránya ............................................................. 109 35. táblázat: Tıkeellátottság .............................................................................................. 112 36. táblázat: Jegyzett tıke aránya ..................................................................................... 113 37. táblázat: Eredménytartalék aránya ............................................................................ 115 38. táblázat: Tıkearányos mérleg szerinti eredmény ...................................................... 115 39. táblázat: Céltartalékok aránya.................................................................................... 117 40. táblázat: Kötelezettségek aránya................................................................................. 118 41. táblázat: Hosszú lejáratú kötelezettségek aránya...................................................... 119 42. táblázat: Beruházási és fejlesztési hitelek aránya ...................................................... 120 43. táblázat: Rövid lejáratú kötelezettségek aránya........................................................ 121 44. táblázat: Passzív idıbeli elhatárolások aránya .......................................................... 122 45. táblázat: Likviditás aránya .......................................................................................... 125 46. táblázat: Befektetett eszközök fedezete I. ................................................................... 127 47. táblázat: Tıkeáttétel aránya ........................................................................................ 128

8

48. táblázat: Nettó eladósodottság aránya ........................................................................ 129 49. táblázat: Eszközarányos árbevétel aránya ................................................................. 132 50. táblázat: Tıkearányos árbevétel aránya .................................................................... 133 51. táblázat: Létszámarányos árbevétel aránya............................................................... 134 52. táblázat: Költségarányos árbevétel aránya ................................................................ 135 53. táblázat: Eredményarányos árbevétel aránya ........................................................... 136 54. táblázat: A szállodák csillagfokozatai és a gazdasági hatékonyság közötti kapcsolat szorossága és szignifikanciája .................................................... 147 55. táblázat: A négy- és ötcsillagos szállodák gazdasági hatékonysága közötti kapcsolat szorossága és szignifikanciája .................................................... 147 56. táblázat: A szállodák csillagfokozatai és a jövedelmezıség közötti kapcsolat szorossága és szignifikanciája...................................................................... 148 57. táblázat: A négy- és ötcsillagos szállodák jövedelmezısge közötti kapcsolat szorossága és szignifikanciája...................................................................... 149

9

TARTALMI KIVONAT A piaci- és makrogazdasági tényezık folyamatos változása jelentıs hatással volt a turizmus szektorra. Az elmúlt évtizedben a szállodák számának dinamikus növekedése volt megfigyelhetı. Kérdésként merült fel, hogy az igen magas beruházási költséggel megépült szállodák várhatóan milyen idıintervallumon belül térülnek meg? Magyarország természeti adottságait szem elıtt tartva szükségszerő-e újabb szállodák építése, vagy célszerőbb-e a meglévık fejlesztése? A kutatás során a fent említett kérdésekre kerestem a választ. Ennek keretében vizsgáltam a Széchenyi Terv részeként megvalósult új gyógy- és wellness szállodák építésére elnyert, vissza nem térítendı – kormányzati – támogatásokból finanszírozott beruházások hatékonyságát. Másrészt a kutatás kiterjedt a Magyarországon mőködı szállodák - csillagkategóriák szerinti – mérleg- és eredménykimutatás adatainak elemzésére is, amely során több mint 10 év (1995-2006) fejlıdési tendenciáit vizsgáltam. A kutatás jelentısebb eredményei: •

A szállodaipar fejlesztésében meghatározó szerepe van a támogatásoknak, a beruházás magas költségeire való tekintettel. Kizárólag saját forrás bevonásával a fejlesztés megvalósíthatatlan, ugyanakkor kizárólag csak hitelbıl történı finanszírozás igen kockázatos, a szálloda eladósodottságához vezethet.

•

A fejlesztésekhez nyújtott vissza nem térítendı támogatások rövidtávon belül kiszámítható, megbízható adó- és járulékbevételeket biztosítanak.

•

A szállodák nyereséges gazdálkodásának meghatározó feltétele a minıségi szolgáltatás irányába való elmozdulás. Magyarország adottságait figyelembe véve ez leginkább a négycsillagos szállodák körében realizálható, az alacsonyabb vagy ennél magasabb szolgáltatást biztosító létesítményekkel szemben.

Magyarországon ez idáig hasonló jellegő kutatásra nem került sor, így a kutatás eredményei hozzájárulhatnak a turizmus szektor hatékony fejlesztéséhez, továbbá az Unióból érkezı támogatások eredményes felhasználásához.

10

ABSTRACT Continuous changes in the market and macroeconomic factors have made a significant effect on the tourism sector in Hungary. A heavily growing number of hotels could be observed in the past decade. The main question about the hotels built with high investment costs was their expected time of return. Keeping Hungary’s natural conditions in mind, is it more expedient to build new hotels or refurbish old ones? I was seeking answers for these questions during my work. My research was aiming to explore the impacts of the nonrefundable subsidies – financed by the government – provided for new health and wellness hotel projects carried out within the framework of the Széchenyi Plan. On the other hand, my study was expanded to the analysis of balance sheets and profit and loss accounts data of the hotels of Hungary according to their star (quality) rating. This research covered more than ten years of time (1995-2006), with its ultimate intention being to discover the evolution tendencies. The major findings of the research: •

Considering high developmental costs subsidies play an important role in the hotel industry. It is impossible to carry out such investments using internal sources only. However, exclusive bank loans finance could drive insolvency so it is extremely risky.

•

Non-refundable subsides provided for hotel investments created stable, countable payroll taxes and other forms of incomes for the country.

•

In order to achieve more profitable operation, providing higher quality of services is indispensable. Taking Hungary’s conditions into account this can be reached more likely among four star rated hotels than any other star (quality) ranked establishments.

Such research has not been carried out in Hungary up to date so the findings of my study could contribute to the more effective development of the tourism sector as well as the more efficient use of the subsidies provided by the European Union.

11

INHALT Die kontinuierliche Änderung der Faktoren auf dem Markt und in der Makrowirtschaft hat auf den Tourismus eine bedeutende Wirkung ausgeübt. In dem vergangenen Jahrzehnt war der dynamische Zuwachs der Zahl der Hotels zu beobachten. Es stellte sich die Frage, in welchem Zeitraum die Rentabilität der Hotels mit hoher Investition erreicht werden kann. Ist es notwendig, in Betracht auf die naturbedingten Gegebenheiten von Ungarn neue Hotels zu bauen, oder scheint es zweckmäßiger zu sein, die bestehenden zu entwickeln? Im Laufe meiner Forschungsarbeiten habe ich die Antworten auf die oben gestellten Fragen gesucht. Ich habe die Effizienz von Investitionen von neuen Heil- und Wellnesshotels geprüft, die im Rahmen des Széchenyi-Plans aus nicht zurückzuerstattenden staatlichen Fördermitteln finanziert wurden. Des Weiteren wurden zugleich die Bilanzdaten und die Gewinn- und Verlustausweise der Hotels in Ungarn – unterschiedlicher Kategorien nach Sternen - analysiert, und dabei die Entwicklungstendenzen von über zehn Jahre (1995-2006) untersucht. Wichtigste Ergebnisse der Forschung sind: •

Im Hotelgewerbe spielen die Förderungen in Betracht auf die hohen Kosten der Investitionen eine bedeutende Rolle. Die Entwicklung aus eigenen Mitteln ist unmöglich, dafür ist aber die Finanzierung ausschließlich aus Krediten sehr riskant, es kann nämlich zur Verschuldung des Hotels führen.

•

Die nicht zurückzuerstattenden Förderungen zu den Investitionen sichern kurzfristig berechenbare, zuverlässige Steuern- und Beitragseinnahmen.

•

Eine grundlegende Voraussetzung für die Rentabilität der Hotels ist die qualitative Dienstleistung. Gemäß den Gegebenheiten von Ungarn ist es im Vergleich zu den Hotels oder Zentren mit niedrigeren oder höheren Sternenzahl in Viersternenhotels zu realisieren.

In Ungarn wurden Forschungen dieser Art noch nicht durchgeführt, so können die Forschungsergebnisse

zur

effizienten

Entwicklung

der

Tourismusbranche

und

erfolgreichen Verwendung der EU-Fördermittel beitragen.

12

1. BEVEZETÉS A turizmust a világgazdaság egyik legjelentısebb stratégiai ágazatának tekintik. Multiszektorális jellegébıl adódóan az ágazatnak a gazdasági növekedésben meghatározó szerepe van, ezért nem csak nemzeti, de nemzetközi téren is tudatos stratégiai fejlesztést igényel. Az Európai térség a nemzetközi turistaforgalom legkedveltebb utazási célpontja, amely elsısorban annak köszönhetı, hogy a legdiverzifikáltabb turisztikai kínálatot tudja nyújtani. Az euró-övezet létrehozásával és a Schengeni Egyezménnyel1 – megkönnyítve az állampolgárok utazását – a turizmus szerepének gazdasági életben betöltött súlyát kívánták elımozdítani. Az Európai Unió számos tagországához hasonlóan Magyarország is kiemelt jelentıséget tulajdonít a turisztikai ágazatok fejlesztésének. A nemzetközi beutazó turizmusnak több mint tíz éven át tartó növekedése (1990-2002) után a 2003. évben enyhe visszaesés következett be. A 2003. évi „megingás” után a természeti és politikai kockázatok növekedése ellenére, a nemzetközi turisták száma 2004ben az elızı évhez viszonyítva több mint 10,7 százalékkal növekedett. A vendégek számának alakulást tekintve a világpiaci részarányból Európa (54,5 százalék)2, Ázsia és Csendes-Óceánia (20 százalék), és Amerika (16,5 százalék) részesedése a legjelentısebb. A világ elsı 25 országának top-listáját (2004. év) tekintve 11 ország az EU-25 tagállamai közül kerül ki. Figyelemre méltó Franciaország és Spanyolország turistaforgalma. Franciaország a nemzetközi piaci szegmensbıl 9,8 százalékkal részesedik, biztosan tartja vezetı helyét Spanyolország elıtt, annak ellenére, hogy a növekedés üteme elmarad vetélytársától. Az Európai Unió bıvülése érezhetıen magával hozott bizonyos szerkezeti változásokat. Az uniós tagállamok – viszonylag magas jövedelemmel rendelkezı – turistái körében egyre népszerőbbek a nagy hozzáadott értéket (magas színvonalon többféle 1

1985. június 14-én a Benelux-államok, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság a luxemburgi Schengenben írta alá azt a megállapodást, amelynek értelmében a belsı határokon megszüntetik a személyforgalom ellenırzését. A megállapodást ezután 1990. január 15-én kibıvítették a Schengeni Végrehajtási Egyezménnyel, amely a megvalósítás folyamatát határozta meg. A megállapodás és az egyezmény csak aláírásuk után évekkel, 1995-ben lépett hatályba. A belsı határok eltörlésével párhuzamosan a tagállamok megerısítették külsı határaik védelmét is, valamint létrehozták a Schengeni Információs Rendszert (SIS), amely a külsı határellenırzés megerısítésére szolgáló rendıri, vámügyi és igazságszolgáltatási szervek közötti információs rendszer (Horváth Z. [2007, pp. 625]). 2

Az UNWTO felmérése szerint amennyiben az európai régió kidolgozza és megvalósítja a tudatos, fenntartható turizmusra épülı stratégiáját, akkor ebben az esetben megırizheti a nemzetközi turistaforgalomban elfoglalt vezetı helyét, a legjelentısebb turistalátogatási célrégió maradhat. Az 1995-ös évet tekintve referenciaévnek, a nemzetközi turistalátogatások 60 százalékos aránya 2010-re kevesebb mint 53 százalékra, míg 2020-ra 46 százalékra csökken. A beutazások átlagos növekedését 4,1 százalékra becsülik. Európa mindösszesen csak évi 3 százalékos növekedésre számíthat, míg Közel-Kelet (7,1 százalék), Kelet Ázsia és Csendes-óceán (6,5 százalék), Dél-Ázsia (6,2 százalék) növekedési üteme messze az átlagérték felett lehet (www.world-tourism.org/facts/eng/vision).

13

élményt)

kínáló

szolgáltatások.

Az

egészségügy

felértékelıdésével

a

természeti

adottságainkat figyelembe véve, mindebbıl még helyzeti versenyelınyre is szert tehetünk. Magyarországon az elmúlt idıszakban a turizmus közvetlenül 4,6 százalékkal járult hozzá a GDP-hez, közvetetten pedig 7,8 százalékkal3, amely egyben jelzés értékő, hogy a II. Nemzeti Fejlesztési Tervben kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon. A turizmus jövıbeni dinamikus fejlıdésétıl a foglalkoztatottak számának növekedését várjuk, hozzájárulva a magyar konvergenciafolyamatok egyik elemének, a foglalkoztatási rátának az EU átlaghoz való felzárkóztatásához. Az Európai Unió finanszírozási politikájában a fenntartható turizmus támogatására külön forrásokat különítettek el. A támogatás egyfajta lehetıséget teremthet azon kevésbé fejlett régiók számára, – turisták kedvelt utazási célpontjai – amelyek esetében az idegenforgalomból származó bevételek teremthetik meg az esélyt a felzárkózásra. Az EU hétéves ciklusra lebontva tervezi meg fejlesztési programjait. Mindebbıl következik, hogy Magyarországnak az uniós csatlakozásakor a 2000-2006-ig terjedı tervezési ciklushoz kellett elkészítenie a hazai fejlesztési tervet. A Nemzeti Fejlesztési Terv keretén belül a Regionális Operatív Programban önálló prioritásként jelent meg a turizmusfejlesztés. A Turisztikai potenciál erısítése elnevezéső prioritáson belül, a Turisztikai vonzerık versenyképességének növelése és a Turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése program keretében támogatták az ágazat közvetlen fejlıdését.4 A második hétéves ciklusban – a 2007-2013 közötti idıszak fejlesztéseit meghatározó Fejlesztési Tervben – a turisztikai ágazat 235 milliárd forintnyi támogatásra számíthat. Ezen összeggel számolva, évente átlagosan 31 milliárd forint felhasználását lehetıvé tevı forrás – a hazai társfinanszírozással kiegészítve – a tervek szerint 7 év alatt több mint 660 milliárd forint magántıkét mozgathat meg. Így 2013-ra megvalósulhat a stratégiában5 tervezett mintegy 1100 milliárd forint összértékő fejlesztés – egyéb hazai forrásokat is figyelembe véve – a turisztikai ágazatban (Kovács B. – Soproni Gy., [2006, pp. 53-56]).

3

Magyarország turizmus szatellit számlái [2004, pp. 46-47]. Regionális Operatív Fejlesztési Program dokumentuma és a Regionális Operatív Fejlesztési Program Program-kiegészítı dokumentuma 2004-2006 részletesen tartalmazza a strukturális alapok által finanszírozott célokat és a célok eléréséhez kapcsolódó támogatandó tevékenységeket (OTH [2005, pp. 8-16]). 5 A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát (NTS) 2005. szeptember 28-án fogadta el a Kormány. Céljait és prioritásait tekintve konzisztensen kapcsolódik a fejlesztéspolitikai elképzelésekhez, ezért az NTS-ben foglaltak jelentik az alapot a 2007-2013 közötti idıszak turizmusfejlesztéseinek. Az NTS megvalósítása a központi költségvetési források biztosítása tekintetében elsısorban az Európai Unió strukturális alapjaiból érkezı támogatásokra épít (Magyar Turisztikai Hivatal [2005, pp. 8-210]). 4

14

Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a támogatás csupán a fejlıdés lehetıségét teremtheti meg, azonban mindehhez biztosítani kell az eredményes támogathatási feltételeket és kiválasztási eljárásokat. A tervezés és végrehajtás összhangja szükségessé teszi a visszacsatolások idıbeni alkalmazását. Kiemelt figyelmet kell fordítani a fejlesztések hatásmechanizmusainak feltárására, szükség van a különbözı teljesítménymérések alkalmazására,

amelyek

segítségével

az

ún.

szőkkeresztmetszetek

idıben

felismerhetıek és kiküszöbölhetıek. Nem lehet cél a források minden áron való lehívása, azokat hatékonyan kell felhasználni, a gazdaságpolitikai célokkal összehangolt fejlesztésekre kell fordítani. Az elmúlt években nagy volumenő beruházások valósultak meg, amelyek eredményességét a következı évek igazolhatják vissza. A disszertáció célja, hogy a – 2001-2004 közötti idıintervallumban megvalósult – kormányzati

támogatásból

finanszírozott

egészségturisztikai

beruházások

hatékonyságvizsgálatának elemzésén keresztül hozzájáruljon a turizmus szektor fejlesztéséhez, továbbá az Unióból érkezı támogatások hatékony felhasználásához. A versenyképes Magyarországon

beruházási mőködı

és

mőködési

szállodák

–

feltételek

elımozdítása

csillagkategóriák

szerinti

–

érdekében

a

mérleg-

és

eredménykimutatás adatainak elemzésével több, mint 10 év (1995-2006) fejlıdési tendenciái kerültek vizsgálatra.

15

2. A DISSZERTÁCIÓ FELÉPÍTÉSE Az értekezés 3. fejezetében kerül bemutatásra az Európai Unió finanszírozási politikája. A regionális politika történeti áttekintése után a strukturális alapok támogatási formáinak részletes ismertetésére kerül sor. A strukturális alapok által támogatott célkitőzések áttekintése mellet, a turizmusnak a támogatáspolitikában betöltött szerepe is elıtérbe kerül. A strukturális alapok mőködését kiegészítı segély- vagy cselekvési programok is bemutatásra kerülnek, elıtérbe helyezve a turizmusban betöltött szerepüket. A fejezetet az Európai Unió költségvetésének bemutatása zárja. Az értekezés 4. fejezete Magyarország támogatáspolitikáját ismerteti. A támogatások hatékony felhasználása mellett biztosítani kell, hogy a törvényi feltételeknek minden szempontból megfelelı, áttekinthetı elszámolás keretében kerüljenek felhasználásra a kapott összegek. Az áttekinthetı elszámolás magában foglalja a számviteli szabályok szigorú betartását. Így külön fejezet (5. fejezet) foglalkozik a vissza nem térítendı támogatások számviteli elszámolásával. Az értekezés 6. fejezetében kerülnek felállításra a hipotézisek, majd a 7. fejezetben a kutatás módszertanának ismertetésére kerül sor. Az értekezés 8. fejezete a Széchenyi Terv támogatáspolitikáját ismerteti. A Széchenyi Terv az Európai Unió strukturális alapjaiból nyerhetı támogatások fogadásának elıfutára volt, ugyanis a programok kialakításánál figyelembe vették, hogy operatív programként is elindíthatóak legyenek. A disszertációban az „Egészségturizmus Tízéves Fejlesztési Program” részeként a 2001 és 2004 között meghirdetett pályázatok vizsgálatának eredményei kerülnek ismertetésre. Az értekezés 9. fejezete az Európai Unió tagországainak szálloda és szálláshely szolgáltatásaira vonatkozó legfontosabb adatait mutatja be, összehasonlítva hazánk hasonló szolgáltatásainak adataival. Az értekezés 10. fejezete a Magyarországon mőködı szállodák gazdasági hatékonyságának vizsgálatával foglalkozik. A Magyarországon mőködı szállodák – csillagkategóriák szerinti – mérleg és eredménykimutatás adatainak elemzésével, több mint 10 év (1995-2006) fejlıdési tendenciái kerültek elemzésre. Az értekezés utolsó részében kerül sor az elvégzett kutatási eredmények alapján a hipotézisek igazolására (verifikálására).

16

3. AZ EURÓPAI UNIÓ FINANSZÍROZÁSI POLITIKÁJA 3.1. REGIONÁLIS POLITIKA TÖRTÉNETE

Európa a második világháborút követıen azonnal hozzálátott az újjáépítéshez. Elsısorban katonai szempontból, egy újabb háborútól való félelem miatt, két jelentıs nyersanyag, a szén és acél megfelelı mennyiségő biztosítása volt kulcsfontosságú. Ennek hatására 1951-ben, Párizsban hat ország – Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, NyugatNémetország, és Olaszország – részvételével megalapították az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK European Coal and Steel Communitiy). Az Európai Szén- és Acélközösség mellett létrehoztak egy pénzalapot, amely a szén- és acélipari dolgozók továbbképzéséhez, továbbá a foglalkoztatottságához nyújtott segítséget. 1957-ben a Római szerzıdés preambulumában rögzítik, hogy „népeik gazdaságait egyesítik, és azok harmonikus fejlıdését elımozdítják, ha az egyes területek közötti különbségeket és a kedvezıtlenebb adottságú területek elmaradottságát csökkentik”. 1957. március 25-én, Rómában aláírt Európai Gazdasági Közösség az EGK (EEC, European Economic Community) és az Európai Atomenergia-közösség (Euratom, European Atomic Community) szerzıdése az integráció alapjául a vámunió, valamint a közös piac kialakítását tőzték ki.6 Az integráció céljaként a „négy szabadság” elvének7, az áruk, a szolgáltatások, a tıke és a munkaerı szabad áramlásának biztosítását jelölték meg. 1968-ra a kereskedelem szabaddá vált, végbement a tagországok közötti vámok és mennyiségi korlátozások lebontása. Mindezek ellenére a „négy szabadság” nem valósult meg maradéktalanul, a tıke- és munkaerı szabad áramlása területén számos jogi és gazdaságpolitikai akadály maradt fenn (Kengyel Á. – Palánkai T., [2004, pp. 141-175]). A „Hatok” regionális politikájának tapasztalatai elıtérbe helyezték az integrációnak a regionális egyenlıtlenségekre gyakorolt hatásának vizsgálatát. Prioritásként fogalmazták meg a régiók dinamikusabb növekedését, a termelési tényezık magasabb szintő kihasználását, a jóléti különbségek és a nagy agglomerációk csökkenését. Az intézményrendszerre vonatkozóan javaslatok születtek a regionális politika céljainak a Római Szerzıdés céljai közé emelésérıl, a regionális fejlesztési programok kidolgozásáról, a regionális fejlesztések pénzügyi támogatásához szükséges pénzalap létrehozásáról, és a területfejlesztést koordináló bizottság létrehozásának szükségességérıl.

6

A három Közösséget (ESZAK, EGK, EURATOM) az 1965. április 8-án elfogadott Egyesítı szerzıdéssel 1967. július 1-jén összevonták Európai Közösség néven. 7 A témáról bıvebben lásd, pl.: Horváth Z., [2007, pp. 241-264].

17

Az 1973-as elsı közösségi bıvítés – Dánia, Írország, Nagy-Britannia – komoly problémákat hozott a felszínre. Írország felvételével a tagországok közötti regionális különbségek csak tovább mélyültek. Mint az egyik legelmaradottabb Közösségi tag, nem kaphatott forrásokat a felzárkózáshoz, ugyanis a Közösségi költségvetés – a Közösségi intézmények fenntartása kivételével – projekt- illetve programfinanszírozású volt. NagyBritannia helyzete sajátos, ugyanis miután gyarmatait elvesztette, piacának jelentıs részét is elvesztette ez által, és ezzel egyidejőleg az ipari ágazat meggyengült. Mindezt tetézte a hagyományos nehézipari ágazatok válsága is. Mint legnagyobb élelmiszerexportır meg kellett küzdenie az emelkedı élelmiszer árakkal. A Közös Agrárpolitika finanszírozása kétszer annyiba került, mint amennyi többletbevételhez jutott (Nevin E., [1990, pp. 250252]). A strukturális alapok elsı reformjára 1978-ban került sor a MacDougall-jelentést

8

követıen. A közösségi támogatások hatékonyabb felhasználása került a középpontba. A tagállamok és a Közösségi támogatások összehangolására helyezték a hangsúlyt, elısegítve a regionális különbségek mérséklését. Elıírták a regionális fejlesztési tervek9 elkészítését és azok hatásvizsgálatát. A támogatási keretösszeget megemelték, és a legnagyobb kedvezményezett továbbra is Olaszország és Nagy-Britannia volt. A támogatás a régiók négy területére terjedt ki: az elmaradott, periférikus régiók, a mezıgazdasági régiók, a gazdasági átalakulás következtében nehézségekkel küzdı ipari térségek és a határmenti régiók. A gazdasági és pénzügy-politikai integráció gondolata ugyan már a 60-as évek végén elıtérbe került10, azonban

csak a 70-es évek gazdasági folyamatai tették igazán

érzékelhetıvé ennek szükségességét. 1979-ben bevezették az Európai Monetáris Rendszert (EMS, European Monetary System) – 1979. március 13-án fogadták el, de visszamenıleges hatállyal 1979. január 1-jétıl lépett hatályba – amelynek fı célja volt a monetáris stabilitás kialakítása, a kiegyensúlyozott növekedéshez szükséges pénzügyi-valutáris rendszer kialakítása és mőködtetése, a nemzetközi pénzügyi bizonytalanságokkal szembeni védekezés. Az EMS három fı tartópillére, az egységes párhuzamos valuta az ECU,

8

MacDougall-jelentést 1977-ben hozták nyilvánosságra. Az elmúlt idıszak regionális politikájának eredményeit tekintette át, a lehetséges fejlesztések mellett. A régiók közötti jövedelemkülönbségek 10 százalékos sávon belüli tartását irányozta elı, megteremtve a lehetıséget az elmaradott régiók felzárkózására. A közös költségvetés kiadásainak emelését javasolta. 9 Elıírták a regionális fejlesztési tervek elkészítését, de ugyanakkor a Közösség továbbra is projektfinanszírozási alapon támogatott. 10 Bretton-Woods-i aranydeviza rendszer bukása már érzékelhetı volt. Az 1968-ban elfogadott Werner terv a fix árfolyamrendszert az árfolyam-ingadozási sávok folyamatos szőkítésével kívánta elérni. A Werner terv ugyan nem valósult meg, azonban a Delors-terv alapjául szolgált.

18

amelynek árfolyamát a tagországok valutaárfolyamaiból számítják ki, az árfolyam és az ehhez kapcsolódó intervenciós rendszer11, és a rövid- és középlejáratú hitelezési rendszer. A második közösségi bıvítésre 1981-ben került sor Görögország felvételével.12 Az integráció bıvítésének támogatottságát szolgálta, hogy a Közösségi kiadások összegét nagyobb mértékben növelték, mint amennyi támogatást Görögországnak ítéltek.13 A strukturális alapok második reformjára 1984-ben került sor. A strukturális alapok 5 százalékának kiadásait a Közösségi kezdeményezéső programokra14, míg a 95 százalékát a tagállamok által kezdeményezett projektekre lehetett fordítani. Egyedi döntéseken alapuló projektfinanszírozás valósult meg, a legkiemelkedıbb projekteket támogatták. Mindezzel a cél az volt, hogy a leghatékonyabb projektek valósuljanak meg, de ugyanakkor ez a támogatási forma sértette a közös piac elvét, ugyanis nem voltak egységesek a piaci feltételek. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap a tagállamok kvótáit sávossá alakította át, – a kvóták 88 és 116 százalék közötti sávban mozogtak – és azok lehívása nem volt automatikus, csak a megfelelı projekteket támogatták. A harmadik közösségi bıvítésre 1986-ben került sor Spanyolország és Portugália felvételével. A regionális politika szükségességét az újonnan csatlakozott országok között meglévı regionális különbségek mindinkább alátámasztották.15 A harmadik bıvítéssel egyidıben fogadták el az Egységes Európai Okmányt (Single European Act), amely kiegészítette és módosította a Római Szerzıdést. Az egységes piac megvalósítása érdekében a tagállami jogszabályok és a közösségi irányelvek összehangolását irányozták elı. A jogalkotási program céljai között szerepelt a „négy szabadság” elvének megvalósítását akadályozó technikai, fizikai és pénzügyi jellegő nemzeti korlátok feloldása. Az egységes piac létrehozása érdekében a protekcionista jellegő nemzeti elıírások felszámolását, a tıkemozgások korlátozásának megszüntetését, a közbeszerzési szabályok harmonizálását, szolgáltatási ágazatok liberalizálását tervezték megvalósítani (Horváth Z., [2007, pp. 4042]). 11

A jegybankok kezességet vállaltak arra, hogy a keresztárfolyamokat és az ECU árfolyamokat az elıre meghatározott mértében hagyják ingadozni. A témáról bıvebben lásd, pl.: Bánfi T., [1999, pp. 91-94]. 12 Görögország több évig tartó – 1975. június 12-én adta be elıször felvételi kérelmét a Közösségbe – csatlakozási kérelme után az Európai Tanács a felvétele mellett dönt. 13 Költségvetés (ERDF) alakulása: 1975-1977 (EK 9) 1300 millió E.U.A., 1978-1980 (EK 9) 1850 millió E.U.A., 1981-1984 (EK 10) 7279 millió ECU (Lintner V. - Mazey S., [1991, pp. 115]), és (Nevin E., [1990, pp. 252]). 14 Közösségi kezdeményezéső programokat a Bizottság kezdeményezi, és a közösség egésze szempontjából bír kiemelkedı fontossággal. 15 Írország, Görögország, Portugália a Közösség legelmaradottabb térségei voltak. Az egy fıre jutó GDP értéke 1986-ban nem, vagy alig érte el a közösségi átlag 60 százalékát: Görögország 59,2 százalék, Írország 60,8 százalék, Portugália 55,1 százalék (CEC [2001]).

19

A strukturális alapok harmadik reformjára 1988-ban került sor, amelyet a Delors I. csomag16 fémjelez. A Közösség finanszírozási problémái szükségessé tették a költségvetés bevételi és kiadási oldalának felülvizsgálatát. Bevételi oldalon a vámbevételek, az agrárhozzájárulások (agrárlefölözési illetékek), nemzeti értéknövekedési adóalapok (VAT) képezték a forrásokat. Miután a bevételek nem fedezték a kiadásokat, új bevételi forrásként bevezették a GNP (Gross National Product) arányos befizetést.17 Kiadási oldalon NagyBritannia számára nyújtott kedvezmény18 megvonása enyhítette volna a költségvetés körül kialakult feszültséget, azonban a brit kormány ehhez nem járult hozzá. A reform keretében az a javaslat született, hogy az agrárkiadások összege nem lehet nagyobb, mint a Közösségi GNP növekedésének 74 százaléka (Várnay E. – Papp M ., [2006, pp. 816]). A strukturális alapok negyedik reformjára 1992-ben került sor. A reform célja: a gazdasági konvergencia megerısítése, a gazdasági és társadalmi kohézión keresztül. Az Európai Unió létrehozásáról szóló szerzıdés aláírására 1992-ben Maastrichtban került sor. A Maastrichti Szerzıdés az Egységes Európai Okmányt egészítette ki, a regionális politikát a közösségi politikák közé emelte. A Szerzıdés a monetáris unió legfontosabb feltételeit tartalmazta: a nemzeti valuták konvertibilitását, a tagországok közötti tıkemozgások liberalizációját a pénzügyi szolgáltatások piacainak teljes integrációja mellett, az árfolyamlebegtetési sávok szőkítése mellett a valutaparitásoknak a közös valutához való rögzítését. Konkrét ütemtervet állítottak fel, amelyben meghatározták a feltételek teljesítéséhez szükséges konvergencia-kritériumokat.19 A Gazdasági és Monetáris Unió (EMU, European Measure Unit) megvalósítása három szakaszban történt. Az elsı szakasz 1990 és 1993 között valósult meg, amely célul tőzte ki a szabad tıkeáramlás megvalósítását a tagállamok és harmadik országok között. 1994-ben kezdıdött a második szakasz. Létrehozták az Európai 16

Az Európai Bizottság elnökének, Jacques Delors vezetésével javaslatcsomag került kidolgozásra, a Közösségi költségvetés reformjára vonatkozóan. Delors-terv célul tőzte ki a gazdasági és pénzügyi unió megteremtését. 17 Az ún. saját bevételeket (vámbevételek, agrárhozzájárulás, VAT) kiegészítik a GNP 1,2 százalékára. 18 A Fontainebleu-i csúcson (1984) Nagy-Britannia külön visszatérítést harcolt ki a költségvetésbıl. NagyBritannia csatlakozásakor különleges helyzetbe került, ugyanis annak ellenére, hogy a közösségi átlagnál alacsonyabb volt az egy fıre esı GNP értéke, a költségvetés nettó befizetıje volt. Ennek oka az agrártámogatásokban keresendı, ugyanis a kiadások jelentıs részét kitevı agrártámogatásokból csak keveset tudott „kiszívni”, míg a hozzáadottérték-adóalapja a GDP-hez viszonyítva magas volt. 19 Maastrichti konvergenciakritériumok: a) a költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, a bruttó adósságállomány 60 százalékát, b) az inflációs ráta a vizsgált egy éves idıszakban nem lehet magasabb 1,5 százalékpontnál, figyelembe véve a három legalacsonyabb inflációs rátával rendelkezı tagország inflációs rátáját, c) a hosszú távú kamatláb a vizsgált egy éves idıszakban nem lehet magasabb 2 százalékpontnál, figyelembe véve a három legalacsonyabb inflációs rátával rendelkezı tagország 10 éves kamatlábainak számtani átlagát, d) az árfolyam stabilitásra vonatkozó kritériumként szerepel, hogy nemzeti valuta stabilitását el kell érni, mégpedig úgy, hogy a konvergenciajelentést megelızı két évben nem kerülhet sor a többi tagországgal szemben megállapított középárfolyamok leértékelésére.

20

Monetáris Intézetet (EMI, European Monetary Institute), amely a monetáris politikák koordinálásával biztosította az együttmőködést a jegybankok között. Az egyik legfontosabb cél az árstabilitás biztosítása volt. 1998-ra a konvergenciakritériumot 11 tagország teljesítette.20 Megalapították az Európai Központi Bankot, bevezették az Eurót, amely az EMU-hoz csatlakozott EU-tagországokban a nemzeti valutával együtt párhuzamos valutaként funkcionált (2002. június 30-ig), majd a nemzeti valuta helyébe lépett (Csáki Gy., [2007, pp. 453-465]). Maastricht után a tagállamok aggodalmukat fejezték ki a Közösség mőködését illetıen, ugyanis egyre több terület és az ezekkel kapcsolatos döntés került közösségi szintre. Problémát jelentett, hogy a tagállamok közötti egyhangúságra építı döntéshozatal nehézkessé vált. Az intézményrendszer átalakítása – a közép- és kelet-európai bıvülések miatt – az Unió számára sürgetıvé vált. 1997-ben, Amszterdamban kidolgozták az integráció alapját képezı szerzıdéseket. Az Amszterdami Szerzıdés21 elmaradt a várakozásoktól, ugyanis nem rendezıdött a helyzet három kiemelt témában, – a tanácsban a minısített többséggel meghozott döntések számának kiterjesztésére vonatkozóan, a tanácsi szavazatok újrasúlyozását illetıen, továbbá a Bizottság összetételének és méretének meghatározására vonatkozóan – így ezeket rendezetlenségük miatt „amszterdami maradékok”-nak nevezték el. Az Amszterdami Szerzıdés által megoldatlanul hagyott kérdéseket a 2000. évi kormányközi konferencia, illetve az azt lezáró Nizzai Szerzıdés rendezte (Horváth Z., [2007, pp. 590]). A Nizzai Szerzıdés jelentısége abban állt, hogy nem vont be újabb területeket az integrációba, és nem bıvítette a hatásköröket, hanem arra törekedett, hogy elısegítse az Unió gyorsabb döntéshozatalát annak érdekében, hogy a bıvülés ellenére is hatékonyan tudjon mőködni. A 2000. évi Nizzai csúcs több szempontból is fordulópontot hozott, ugyanis elfogadták a csatlakozás konkrét stratégiai menetrendjét. Ezt követıen a laekeni csúcson megnevezték a tíz tagjelölt országot, köztük hazánkat is. Az EU bıvítés megvalósítására vonatkozó javaslatokat, az Unió jövıstratégiáját, továbbá a 2006-ig tartó idıszak célkitőzéseit és a célkitőzések sikeres megvalósításához rendelkezésre álló költségvetést az Agenda 2000 programcsomag tartalmazta.

20

Görögország nem teljesítette a Maastrichti kritériumokat, Dánia esetében a népszavazás elvetette az EMUhoz való csatlakozást, Nagy-Britannia és Svédország gazdaságpolitikai megfontolásból utasította el a csatlakozást. 21 Az Amszterdami szerzıdés elıremutató változásokat eszközölt a közös kül- és biztonságpolitika területén, a bel- és igazságügyi együttmőködés területén, kiterjesztette az Európai Parlament döntéshozói jogkörét (Horváth Z., [2007, pp. 590]).

21

Az Unió regionális politikáját a strukturális alap támogatja, amely támogatási formái: •

Európai Szociális Alap: a továbbképzést, a szakképzést, az integrációt és a szociális foglalkoztatást segíti,

•

Európai Regionális Fejlesztési Alap: az infrastrukturális beruházásokat, a munkahelyteremtı befektetéseket, és a kis- és közepes vállalkozásokat támogatja,

•

Európai Mezıgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Részlege: a vidékfejlesztést és a mezıgazdaságot támogatja,

•

Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz: a halászati szektort segíti.

3.1.1. Európai Szociális Alap (ESZA, European Social Fund, ESF) Az Európai Gazdasági Közösség megalakulását követı évben, 1958-ban jött létre az ESZAK pénzalapjának utódja, az Európai Szociális Alap (ESZA). Fennállása óta céljai között szerepel a munkavállalók földrajzi és foglalkoztatási mobilitásnak elısegítése, a munkahelyteremtés biztosítása. Az ESZA a közösségi finanszírozás elıfutárának is tekinthetı, ugyanis az EGK finanszírozása mellett az adott országnak is hozzá kellett járulnia a támogatáshoz. Ugyanakkor jelentıs különbségként értékelhetı, hogy az igényelt támogatásokat – átfogó stratégia hiányában – kontroll nélkül hagyták jóvá. Miután az 1960as években igen alacsony volt a munkanélküliség22, így a források elegendınek bizonyultak. Az ESZA elsı reformjára 1971-ben került sor, amely célul fogalmazta meg az EGK országainak egységes szociálpolitikai stratégiáját. Az iparban dolgozók mellett a mezıgazdasági termelık munkavállalóinak (1972-ben), majd a ruházati iparban dolgozók részére (1975-ben) nyújtott segítséget. A 70-es évek végére a munkanélküliség a többszörösére emelkedett23, így az ESZA kiemelt figyelmet fordított a pályakezdı fiatalok, az 50 évnél idısebbek, a nık, és a fogyatékkal élık munkalehetıségeire. A támogatási kör kiszélesedése változást hozott a finanszírozás területén is. A vissza nem térítendı támogatások ez idáig utófinanszírozással valósultak meg, a projektek befejezését követıen a költségek megtérítésére utólag került sor. A támogatáspolitika változásának eredményeként az ESZA prioritásokat határozott meg, amelyekhez elıre meghatározott összegeket rendelt. A támogatásra pályázók az elızetesen jóváhagyott 22

Munkanélküliség alakulása a munkaképes munkaerı százalékában 1961-1973 közötti idıszakban az alábbiak szerint alakult: Belgium 2,0; Franciaország 1,8; Hollandia 1,1; Luxemburg 0,0; Nyugat-Németország 0,8; Olaszország 5,3. (European Commission [2001]). 23 Munkanélküliség alakulása a munkaképes munkaerı százalékában 1974-1983 közötti idıszakban az alábbiak szerint alakult: Belgium 7,3; Franciaország 5,7; Hollandia 7,1; Luxemburg 2,0; Nyugat-Németország 3,7; Olaszország 6,9. (European Commission [2001]).

22

projektek után valósítják meg programjaikat, amelyek megvalósítása után kerül sor a felhasznált támogatások ellenırzésére. Az 1973-as olajválság24, majd az ezt követı energiaválság súlyosan érintette Európát. A tagországok 1974-75-ben, majd 1980-83-ban recesszióba kerültek. A gazdasági visszaesés negatív hatásainak mérséklésében, valamint a munkanélküliség elleni küzdelemben jelentıs szerepet vállalt. A munkaerıpiacon mutatkozó fokozódó nıi részvétel ellenére a férfiak és a nık munkaerı-piaci helyzetében meglévı változások továbbra is fennmaradtak, annak ellenére, hogy a nık munkaerı-piaci támogatása által, az ESZA komoly erıfeszítéseket tesz a különbségek mérséklésére. Az „egyenlı munkáért egyenlı bért” követelménye 1975 óta van érvényben. Az ESZA számára az 1983-1988 közötti finanszírozási idıszak újabb kihívást jelentett a munkaerıpiac bizonytalan volta miatt. A technológia gyors fejlıdése következtében megszőntették a finanszírozáshoz kapcsolódó azon követelményt, hogy az átképzett személynek minimum fél évig a képzés során szerzett ismereteket hasznosító munkakörben kelljen elhelyezkednie. Az 1980-as évek közepétıl az Unió tagországainak gazdasági teljesítményében mérsékelt javulás következett be, de ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy elmaradt a versenytársakétól.25 1985-ben megjelenik a Fehér Könyv, amely gyakorlati ütemtervet tartalmaz az egységes piac 1992. december végére történı kialakítására. Az 1992-ben aláírt Maastrichti Szerzıdés az európai integráció egyik mérföldköve volt a Gazdasági- és Monetáris Unió megteremtésében. Az egységes piac kialakításában jelentıs szerepet vállalt az ESZA (J. Hale, [2007, pp. 9-25]). Mérföldkınek számított az Alap 1988-as reformja26, amely szerint az éves költségvetést felváltotta a középtávú költségterv (1989-1993). 1994-ben az Unió foglalkoztatási stratégiájának központi eleme volt a gazdasági versenyképesség javítása. Annak ellenére, hogy a munkaerıpiacon kívül rekedtek a társadalom legveszélyeztetettebb rétegeibe tartoztak, a finanszírozásban prioritást élvezett a munkahellyel rendelkezık álláshelyeinek megtartása, továbbképzése.

24

Az Olajexportáló Arab Országok Szervezete (OAPEC) megszőntette az olaj exportálását azon országok esetében, akik Izraelt támogatták az Egyiptom és Szíria elleni háborúban. 25 Gazdasági növekedése – GDP évi százalékos változása – alakulása 1984 -1989 között az EU15 tagállamai esetében átlagosan 2,9 százalék, USA esetében 4,3 százalék míg Japán esetében 4,5 százalék volt (European Commission [2001]). 26 Strukturális alapokra vonatkozó jogi szabályozás keretében alakították ki az 1989-1993-ig tartó támogatási programot (Council of the EEC [1988]).

23

Az innovatív megoldások hozzájárultak új közösségi programok kidolgozásához, többek között: •

szakképzés és foglalkoztatás elısegítése (EUROFORM),

•

fogyatékkal élık képzésének támogatása (HORIZON),

•

új lehetıségek nık számára program (NOW),

•

képesítés nélküli fiatalok elsı álláshoz segítése (YOUTHSTART),

•

hátrányos helyzető csoportok támogatása, mint például a menekültek, a hajléktalanok, az egyedül álló szülık támogatása (INTEGRA),

•

gazdasági, technikai, technológiai változásokra való megfelelés képzésének támogatása (ADAPT).

Az új évezred elsı éveiben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a tudásalapú gazdaság követelményeinek csak azon munkavállalók tudnak megfelelni, akik képesek lépést tartani a folyamatosan változó technológiai fejlıdéssel (J. Hale, [2007, pp. 30-34]). Mindehhez új készségeket kell elsajátítani, azokat tudni kell alkalmazni. Az 1990-es évek elejéhez viszonyítva ugyan csökkent a munkanélküliség27, azonban a tartós munkanélküliséget nem sikerült felszámolni. 2002-ben befejezıdött az Euró bevezetése, 2004-ben az Unió 10 új tagállam belépésével bıvült. Az Európai Unió határainak bıvítése elıtérbe helyezte a migráció kérdését. Az ESZA támogatáspolitikájában elıtérbe került az emigránsok foglalkoztatásba való beilleszkedésének segítése. Továbbra is megoldandó feladatot jelentett mind az idısebb, mind a fiatalabb generáció munkanélküliségének kezelése. Míg a korábbi évtizedekben a fiatal munkanélkülieket az alulképzettség jellemezte, ma már szembe kell nézni a pályakezdı diplomások elhelyezkedési problémáival is. 2007-ben Bulgária és Románia csatlakozásával az Unió 27 tagállama közel 500 millió állampolgára számára igyekszik megteremteni a foglalkoztatást. Elsıdleges cél, hogy a rugalmas munkaerıpiac létrehozásával a munkavállalók, a vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodóképességét növeljék.

27

Munkanélküliség alakulása a munkaképes munkaerı százalékában, 1994-ben 11,1; 2000-ben 8,8 százalék volt (http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&plugin=0&language=en&pcode=tsiem110).

24

3.1.2. Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA, European Regional Development Fund) Az EGK 1973-ban három új tagállammal bıvült, – Egyesült Királyság, Dánia és Írország – így a gazdasági fejlıdés regionális és strukturális egyenlıtlenségei felszínre kerültek. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy 1975-ben létrejött az Európai Regionális Fejlesztési Alap. A közös költségvetésen belül az ERFA elkülönített költségvetéssel rendelkezett, amelyet csak a meghatározott célokra és programokra használhatott fel. 1975 és 1978 között a közösségi regionális politika csak a nemzeti regionális politikát támogatta. Az ERFA a közösségi regionális politika legfontosabb finanszírozója volt. 1984-tıl a közösségi regionális politika önállósága megnıtt, ugyanis a strukturális alapok kiadásainak 5 százalékát a közösségi kezdeményezéső programok tették ki. A tagállamok létrehozták saját regionális fejlesztési politikájukat (Forman B., [2000, pp. 170-173]). Az ERFA céljai között szerepelt egyrészt az ipari változások miatt, másrészt a szerkezetátalakítási nehézségek miatt elmaradt régiók támogatása, infrastruktúrájának fejlesztése. Mindehhez szükséges a munkavállalók továbbképzése, amelyet az Európai Szociális Alap támogatott. 1988-ban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és az Európai Mezıgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs része összehangolják mőködésüket, és ezen idıszaktól kezdıdıen a három alapot már strukturális alapoknak nevezik. Feladata a regionális egyenlıtlenségek csökkentése, a régiók fejlıdésének és szekezetátalakításának segítése, a gazdasági és szociális kohézió támogatása (Council of the EEC [1988]). Az ERFA támogatási köre igen széles, a regionális politika hatékonyságának elısegítése, a transznacionális együttmőködések fejlesztése, a határokon átnyúló gazdasági és társadalmi, továbbá környezetvédelmi tevékenységek, oktatási beruházások, egészségügyi és szociális infrastruktúra fejlesztése mellett számos tevékenységet támogat (Council of the EEC [1999]).

25

3.1.3. Európai Mezıgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Részlege (EMOGA, European Regional Development Fund) Az agráralap Orientációs részét 1962-ben hozták létre, és céljai között szerepelt a mezıgazdaság modernizálása, a termelési eljárások fejlesztésének támogatása. Az elsı nagy reformra 1968-ban került sor, ugyanis számos olyan intézkedéseket vezettek be, amelyek célja a mezıgazdaságban dolgozó alkalmazottak számának csökkentése,

a

mezıgazdaságon

kívüli

munkalehetıségek

elısegítése,

átképzések

támogatása, és a mezıgazdaságban dolgozók nyugdíjba vonulásának pénzügyi támogatása volt. A következı reformra 1972-ben került sor, amikor a mezıgazdasági támogatásokat bıvítették (Ránky A.- Jobbágy V., [2003, pp. 7-8]). 1985-ben újabb reformokkal igyekeztek a mezıgazdaság hatékonyságát növelni, kiemelt támogatást adtak a fiatal gazdálkodóknak, és a környezetbarát, a környezetet kevésbé terhelı termelést támogatták. A strukturális alapok 1988-as reformja során a megvalósítandó célok eléréséhez az 1., az 5b., és a 6. célkitőzés28 keretében nyújtottak támogatást (Council of the EEC [1988]), míg 2000 és 2006 között az 1. és 2. célkitőzés keretében (Council of the EEC [1999]). A támogatott tevékenységek között említhetı: •

a mezıgazdasági termelés átszervezése és a minıség javítása,

•

a

kedvezıtlen

természeti

adottságú

területek

mezıgazdasági

hatásainak

ellensúlyozása jövedelemtámogatással, •

a helyi vagy regionális termékek minıségi címkézése és az ehhez kapcsolódó beruházások,

•

termelési potenciál átalakítása, diverzifikációja, átirányítása, módosítása, beleértve a nem étkezési célú mezıgazdasági termékek elıállítását,

•

pénzügyi tanácsadás a mezıgazdasági és erdıgazdasági termékek feldolgozásával foglalkozó vállalatok számára,

•

kezdı gazdálkodók támogatása stb.

Az EMOGA 2007-tıl már nem tartozik a regionális politikát támogató eszközök közé, nem része a strukturális alapoknak. Az agrárpolitikához tartozik, így külön fejlesztési stratégiát kell készítenie a támogatások felhasználására vonatkozóan (Council of the European Union [2005]).

Európai

Mezıgazdasági

Vidékfejlesztési

Alap

néven

folytatja

tovább

tevékenységét. 28

Lásd a 3.2. fejezetben.

26

3.1.4. Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE, Financial Instrument for Fisheries Guidance) A Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközt 1993-ban alapították, kiemelt feladata volt a tengeri

halászatban

kiemelten

érdekelt

térségek,

települések

gazdaságának

szerkezetátalakítása és diverzifikálása. A halászati tevékenység hanyatlása miatt céljai között szerepelt, hogy a szektor stabilitását visszaállítsa. Ebbıl kifolyólag olyan beruházásokat finanszírozott, amelyek hozzájárulnak a fejlıdéshez. Támogatott tevékenységei között említhetı: •

halászati termékek feldolgozási és forgalmazási feltételeinek javítása,

•

halászati farmok fejlesztése,

•

halászflották átszervezése, modernizálása, felújítása stb.

2007-tıl már nem tartozik a regionális politikát támogató eszközök közé, nem része a strukturális alapoknak, így külön fejlesztési tervet kell készítenie a támogatások felhasználására vonatkozóan (Council of the European Union [2006]). Európai Halászati Alap néven folytatja tovább tevékenységét.

27

3.2. STRUKTURÁLIS ALAPOK ÁLTAL TÁMOGATOTT CÉLKITŐZÉSEK

A régiókon belüli különbségek csökkenését a strukturális alapokon belül hat célkitőzés szolgálta. Ahhoz, hogy a tagországok regionális gazdasági egységeinek teljesítményei összehasonlíthatóak legyenek, kialakították a – regionális politika alapjául szolgáló – területi statisztikai rendszert, meghatározták a területi statisztikai egységek nómenklatúráját.29 A statisztikai összehasonlíthatóság mellett a strukturális alapok támogatásának igénybevétele szempontjából kiemelt szerep hárul a statisztikai egységek nómenklatúrájára, ugyanis támogatásra csak meghatározott területi egységek lehetnek jogosultak. 1. ábra: Strukturális alapok által támogatott célkitőzések 1989-2006 STRUKTURÁLIS ALAPOK

CÉLKITŐZÉSEK 1. célkitőzés

ERFA

ESZA

2. célkitőzés

ERFA

ESZA

3. célkitőzés

ESZA

4. célkitőzés

ESZA

EMOGA-G

EMOGA-G

5. célkitőzés 5 (a)

5. célkitőzés 5 (b)

ERFA

6. célkitőzés

ERFA

ESZA

HOPE

EMOGA-G

Forrás: Council of the EEC [1993]: Council Regulation (EEC) No. 2081/93, Official Journal of the European Communities No. L 193, 31 July 1993, Luxembourg

29

Statisztikai Célú Területi egységek Nómenklatúrája (NUTS, a francia Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques elnevezés rövidítése) a területek közös osztályozási rendszere, amelyet az Európai Közösségi Statisztikai Hivatal a nemzeti statisztikai intézményekkel együttmőködve határoz meg. Célja, hogy a statisztikai adatok szolgáltatásához, a területfejlesztési programokhoz egységes adatbázist biztosítson. A NUTS 5 szintet különböztet meg, melyek közül a NUTS I-III. a regionális, míg a NUTS IV-V. a lokális szint. Jelentısebb módosítására 2008-ban került sor, amely 12 tagország területi beosztását érintette. Ezen változás eredményeként 97 NUTS I., 271 NUTS-II, és 1303 NUTS-III szintő területi egységet tartanak nyílván (European Commission [2007]).

28

C É L K I T Ő Z ÉS E K

2. ábra: Célkitőzések változásai költségvetési idıszakonként 1989-2006 1989-1993-ig terjedı idıszak

1994-1999-ig terjedı idıszak

2000-2006-ig terjedı idıszak

1. célkitőzés

1. célkitőzés

Új 1. célkitőzés

2. célkitőzés

2. célkitőzés

Új 2. célkitőzés

3. célkitőzés Új 3. célkitőzés 4. célkitőzés Új 4. célkitőzés

5. célkitőzés 5 (a)

5. célkitőzés 5 (a) bıvült

5. célkitőzés 5 (b)

5. célkitőzés 5 (b)

Új 3. célkitőzés

6. célkitőzés

Forrás: Saját ábra (Council of the EEC [1988-1999]) felhasználásával

A célkitőzések ismertetésekor a harmadik költségvetési ciklusban (2000-2006) érvényben lévı célkitőzéseket vettem alapul, érintve az elızı két ciklusban lezajlott változásokat. A regionális politika és a turizmus szektor jelentıségének ismertetésére az egyes célkitőzések keretében kerül sor.

3.2.1. Strukturális alapok 1. célkitőzése A strukturális alapok 1. célkitőzésének30 támogatási köre költségvetési ciklusonként fokozatosan bıvült, amelynek oka az volt, hogy az erıforrásokat koncentráltabban kívánták felhasználni. A hatékonyság növelése mellett a fejlıdésben elmaradt régiókat célozta 30

Az elsı költségvetési idıszakban az 1. célkitőzés célja a fejlıdésben megkésett területek javításának elısegítése volt (Council of the EEC [1988]). A második költségvetési ciklusban a cél, a gazdaságilag elmaradott térségek fejlettségének és strukturális felzárkózásának elısegítése volt (Council of the EEC [1993]). A strukturális felzárkózás bekerülése a célok közé a monetáris unió követelményeinek való megfelelésre irányult, jelezve, hogy a támogatás túlmutat az adott térség segélyezésén. A 6. célkitőzés (1995-ben lépett életbe) az alacsony népsőrőségő északi területek támogatására szolgált, azonban 2000-tıl már az 1. célkitőzésbe tartozik (Council of the EEC [1999]).

29

segíteni a felzárkóztatásában és a strukturális alkalmazkodásban, azaz biztosítani kívánta a hiányzó alapinfrastruktúrát, támogatni a beruházásokat. A fejlıdésben lemaradt régióknak azokat a régiókat tekintjük, amelyekben a vásárlóerı-paritáson mért, az utolsó három évre vonatkozó adatok szerint az egy fıre esı GDP nem éri el a közösségi átlag 75 százalékát. A célkitőzés kiterjed a legkülsı régiókra is, mint a francia tengerentúli megyékre, az Azoriszigetekre, a Kanári-szigetekre és Madeirára, amelyek egyike sem éri el a 75 százalékos küszöbértéket. Ausztria, Finnország és Svédország esetében – az 1995-1999 közötti idıszakban a 6. célkitőzésbe tartozó térségek – az alacsony népsőrőségő területek 2000-tıl visszakerültek az 1. célkitőzés támogatási körébe. Ezen kívül átmeneti jelleggel ugyan, de ezen célkitőzésbe tartoznak a korábban az 1. célkitőzésbe tartozó, de onnan kikerült régiók is. Az 1. célkitőzés alá a NUTS II. besorolású régiók tartozhatnak (Council of the EEC [1999]). 1. táblázat: Strukturális alapok 1. célkitőzésének támogatása, költségvetési idıszakonként

1. célkitőzés támogatása Átmenetei támogatás Összesen Támogatások megoszlása (%)

1989 - 1993 millió ECU, 1989-es árakon

1994 -1999 millió ECU, 1994-es árakon

2000 – 2006 millió EURO, 1999-es árakon

2004-2006** millió EURO, 1999-es árakon

36 255,8

93 975,6

127 543,0

13 234,0

-

-

8 411,0

-

36 255,8

93 975,6

135 954,0

13 234,0

64,8

65,7

69,7

*

60,9

Forrás: Europaische Kommission 1995., 1996., 2000., European Commission 2004. * A Kohéziós Alapra fordított támogatásokkal együtt. ** Újonnan csatlakozott tagországok (EU +10).

1. célkitőzés jellemzıi: ●

az egy fıre jutó GDP a Közösségi átlag 75%-a alatt marad,

●

alacsony beruházási szint,

●

átlagosnál magasabb a munkanélküliség,

●

lakossági és vállalati szolgáltatás hiánya,

●

szegényes az alapinfrastruktúra.

Elsıdleges feladat, hogy az elmaradott régiók felzárkózzanak az Unió többi régiójához. Jellemzıen az alapinfrastruktúra valamely elmaradott területének fejlesztésével indul (szállítmányozás, vízellátás, energia, hulladékgazdálkodás, telekommunikáció, egészségügy

30

és oktatás) a felzárkózás. A legfontosabb cél az egy fıre jutó GDP növelése, amelynek eredményeként a régiók versenyképességének fejlesztése elıtérbe kerül. 3.2.1.1. Turizmus szerepe az 1. célkitőzésen belül A turisztikai szektor hozzá tud járulni az 1. célkitőzés régióinak gazdasági fejlıdéséhez és az életminıség javításához. A munkahelyteremtés révén jelentıs szerepet tölt be a foglalkoztatás területén (European Comission DG for Enterprise [2003]). A turizmus a fejlesztés három területéhez járul hozzá: •

a gazdasági fejlıdéshez,

•

a környezetvédelemhez,

•

a regionális és a helyi identitás megırzéséhez.

Támogatási politikájában központi helyet foglal el: •

a turizmus modernizációja az infrastruktúrával és a fejlesztések eredményességével kapcsolatban,

•

készségek és szakmai profil fejlesztése a turisták elvárásainak, és az ipar szükségleteinek való jobb megfeleléséért,

•

üzleti kapcsolatok, a köz- és magánszféra együttmőködésének és hálózati munkának a támogatása annak érdekében, hogy elısegítse a különbözı szolgáltatások integrációját.

Az 1. célkitőzésbıl azok a magánvállalkozások projektjei is kaphatnak támogatást, amelyek többletbevételt és munkahelyet teremtı turisztikai projektjei illeszkednek az adott ország stratégiai programjába (European Comission DG for Enterprise [2003]): •

anyagi beruházás a turisztikai infrastruktúrába, különleges szállások és privát turista létesítmények létrehozása és fejlesztése,

•

termékfejlesztés,

•

kapcsolt marketing- és reklámkampányok biztosítása,

•

alkalmazottak képzésének elısegítése,

•

üzleti tanácsokkal való segítés a marketing, a menedzsment- és szervezetfejlesztés területén,

•

az üzleti terv elkészítésében való támogatás,

•

hálózat és együttmőködés elısegítése.

31

3.2.2. Strukturális alapok 2. célkitőzése A strukturális alapok 2. célkitőzése – az elsı és a második költségvetési idıszakban – az iparilag hanyatló régiókat, a határmenti területeket vagy kisebb térségek átalakítását támogatta, beleértve a foglalkoztatási területeket és az ipari településeket (Council of the EEC [1988]). A harmadik költségvetési idıszakban a 2. célkitőzés által érintett területek köre bıvült, mivel már nem csak a hagyományos iparágak gazdasági és társadalmi átalakítását támogatta. Az új 2. célkitőzéshez tartoztak a gazdasági és társadalmi változásban levı térségek31, a hanyatló vidéki térségek32, a nehézségekkel küzdı városi térségek33 és a halászattól függı válságban levı területek.34 Azok a régiók, amelyek 1999-ben a 2. vagy az 5 (b)35 célkitőzésbe tartoztak 2003. év végéig részesülhettek átmeneti támogatásban. A célkitőzések azon NUTS-III szintő területi egységeket érintettek, amelyek az elıírt feltételeket teljesítették (European Comission DG for Enterprise [2003]). Ezen régióba sorolt területek jellemzıi, hogy annak ellenére, hogy az infrastruktúra viszonylag fejlett, a hagyományos gazdasági tevékenységek gyengülése figyelhetı meg.

31

Társadalmi-gazdasági változásban levı térségek olyan NUTS-III szintő területi egységek, amelyekre jellemzı, hogy: a) a legutóbbi három év folyamán az átlagos munkanélküliségi ráta a közösségi átlag felett volt, b) 1985 óta bármely referenciaévben az ipari foglalkoztatottságnak az összfoglalkoztatottsághoz viszonyított százalékos aránya a közösségi átlaggal azonos vagy annál nagyobb volt, c) az ipari foglalkoztatottság a kiválasztott referenciaévhez viszonyítva érzékelhetıen csökkent (Council of the EC [1999]). 32 Hanyatló vidéki térségek olyan NUTS-III szintő területi egységek, amelyekre jellemzı, hogy: a) 100 fı/km2 nél kisebb a népsőrőség, vagy 1985 óta bármely referenciaévben a mezıgazdasági foglalkoztatottság százalékos aránya az összfoglalkoztatottsághoz viszonyítva a közösségi átlag kétszerese vagy annál nagyobb volt, c) a legutóbbi három év folyamán az átlagos munkanélküliségi ráta a közösségi átlag feletti (Council of the EC [1999]). 33 Olyan sőrőn lakott térségek, amelyekre jellemzı, hogy a tartós munkanélküliségi ráta a közösségi átlag felett van, vagy nagyfokú a szegénység, vagy különösen károsodott a környezet, vagy magas a bőnözési ráta, vagy alacsony a népesség iskolázottsági szintje (Council of the EC [1999]). 34 A halászattól függı térségek olyan tengerparti térségek, ahol a halászati ágazat által biztosított munkahelyek száma az összfoglalkoztatottság jelentıs százalékos arányát teszik ki. Emellett a halászati ágazat struktúra átalakításával összefüggı strukturális társadalmi-gazdasági problémákkal küzdenek a térségek, amely átalakítás az említett ágazatban a munkahelyek számának jelentıs csökkenésével jár (Council of the EC [1999]). 35 Az 5(b) célkitőzés feladata az elsı költségvetési idıszakban a rurális övezetek fejlesztésének elısegítése volt (Council of the EEC [1988]). A második költségvetési idıszakban, 1993-tól a mezıgazdasági területek fejlıdését és szerkezeti átalakítását támogatta (Council of the EEC [1993]). Az 5(b) célkitőzés 1999-ig önálló célkitőzésként létezett, azonban 2000-tıl már a 2. célkitőzés része.

32

2. táblázat: Strukturális alapok 2. célkitőzésének támogatása, költségvetési idıszakonként

2. célkitőzés támogatása Átmenetei támogatás Összesen Támogatások megoszlása (%)

1989 - 1993 millió ECU, 1989-es árakon

1994 -1999 millió ECU, 1994-es árakon

2000 – 2006 millió EURO, 1999-es árakon

2004-2006** millió EURO, 1999-es árakon

6 386,5

7 419,4

19 733,0

121,0

-

-

2 721,0

-

6 386,5

7 419,4

22 454,0

121,0

11,4

5,2

11,5*

0,6

Forrás: Europaische Kommission 1995., 1996., 2001., European Commission 2004. * A Kohéziós Alapra fordított támogatásokkal együtt. ** Újonnan csatlakozott tagországok (EU +10).

2. célkitőzés jellemzıi: •

ipar vagy szolgáltató szektor tartalmának átszervezése,

•

a hagyományos vidéki tevékenységek hiánya,

•

városi területek gyengülése,

•

nehézségek a halászati szektorban.

A 2. célkitőzés stratégiájának fontos eleme a gazdasági tevékenységek felkutatása és kifejlesztése. A turizmus is hozzájárul ezen területek gazdasági alapjának kiszélesítéséhez. 3.2.2.1. Turizmus szerepe az 2. célkitőzésen belül Az 1. célkitőzéshez hasonlóan a 2. célkitőzés is a régiók gazdasági fejlıdéséhez és az életminıség javításához kíván hozzájárulni. A munkahelyteremtés mellett a kulturális örökség fejlesztésére is kiemelt hangsúlyt fektet (European Comission DG for Enterprise [2003]). 3.2.3. Strukturális alapok 3. célkitőzése A strukturális alapok 3. célkitőzése az egyes költségvetési idıszakokban jelentıs változáson ment keresztül. Az elsı költségvetési idıszakban a 3. célkitőzés célja a tartósan magas munkanélküliségő területek támogatása, a 4. célkitőzés célja pedig a 25 éven aluli fiatalok munkához jutásának támogatása volt (Council of the EEC [1988]). Az elsı költségvetési ciklusban szereplı 3. és 4. célkitőzést 1993-ban összevonták és ez lett a 3. célkitőzés, amelynek célja a hosszú távú munkanélküliség leküzdése, a fiatalok és a munkaerıpiacról

33

kiszorult egyének munkába történı beilleszkedésének elısegítése (Council of the EEC [1993]). Ugyanebben a költségvetési ciklusban a 4. célkitőzés36 szintén a foglalkoztatást helyezte a középpontba, kiemelve az iparban és a termelési rendszerekben végbemenı technológiai változásokhoz való alkalamazkodás elısegítését. A 3. és 4. célkitőzés a támogatott célcsoportban különbözött egymástól, így logikusnak látszott, hogy a két célkitőzést összevonják, amelyre a harmadik költségvetési ciklusban került sor. Ennek eredményeként a strukturális alapok 3. célkitőzésének hatókörébe tartozik az oktatási, képzési és foglalkoztatási politikák és rendszerek kiigazításának és korszerősítésének támogatása. Célja a térségben meglévı munkaerıpiac nehézségeinek leküzdése, elısegítve a képzést és a foglalkoztatást (European Comission DG for Enterprise [2003]). 3. táblázat: Strukturális alapok 3. célkitőzésének támogatása, költségvetési idıszakonként 1989 - 1993*** millió ECU, 1989-es árakon

1994 -1999*** millió ECU, 1994-es árakon

2000 – 2006 millió EURO, 1999-es árakon

2004-2006** millió EURO, 1999-es árakon

7 437

15 538

24 050

112

13,3

10,9

12,4*

0,5

3. célkitőzés támogatása Támogatások megoszlása (%)

Forrás: Europaische Kommission 1995., 1996., 2001., European Commission 2004. * A Kohéziós Alapra fordított támogatásokkal együtt. ** Újonnan csatlakozott tagországok (EU +10). *** 3. és 4. célkitőzés.

A 3. célkitőzés támogatásának egyik igen fontos kritériuma, hogy az 1. célkitőzés területein élık nem részesülhetnek a finanszírozási programból.37 3. célkitőzés jellemzıi: •

a fiatalok és a régóta munkanélküliek támogatása,

•

a társadalmi kirekesztés áldozatainak segítése,

•

alulképzett munkavállalók támogatása.

Minden tagállamban kiemelt figyelmet fordítanak a humán erıforrás fejlesztésére, az oktatás, képzés és foglalkoztatás struktúrájára: 36

A második költségvetési idıszakban a 4. célkitőzés célja az iparban és a termelési rendszerekben végbemenı technológiai változásokhoz való alkalmazkodásának megkönnyítése volt (Council of the EEC [1993]). 37 Az 1. célkitőzés hatókörén kívül esı régiók pénzügyi támogatására irányul, és az egyes régiók sajátosságainak sérelme nélkül referenciakeretként szolgál minden, az adott országban tett humánerıforrásfejlesztési intézkedéshez (Council of the EC [1999]).

34

•

alap- és élethosszig tartó képzésre, többek között a munkavállalók továbbképzésére,

•

képzési intézmények és cégek közötti partnerkapcsolat megteremtésére,

•

egyenlı lehetıségek megteremtésére.

3.2.3.1. Turizmus szerepe a 3. célkitőzésen belül A turizmus Európa egyik vezetı növekvı iparága, amely egyben kiemelt lehetıséget biztosít a

munkahelyteremtéshez.

A

turisztikai

vállalkozások

menedzsmentjének

és

foglalkoztatottjainak képzése tovább növeli a versenyképességüket (European Comission DG for Enterprise [2003]). Támogatási politikájában központi helyet foglal el: •

az induló vállalkozások támogatása, azoknak a munkanélkülieknek a segítése, akik saját vállalkozásuk elindítását tervezik,

•

az új hotel, szállás vagy turista látványosság létrehozása, a képességek olyan területen való fejlesztése, mint az üzleti tervezés, üzleti ügyek, valamint a pénzügyi tervezés, piackutatási technikák, vevıszolgálat,

•

a

létezı

turisztikai

vállalkozások

finanszírozása

–

különös

tekintettel

a

mikrovállalkozásokra –, azon belül is a turisztikai menedzserek részére üzleti tanácsok szolgáltatása olyan területeken, mint az ügyfélszolgálat, marketing, ekereskedelem,

pénzügy,

hitel

ellenırzés,

cash-flow

menedzsment,

vezetıi

információs rendszerek, •

a turisztikai és vendéglátó szektor különbözı területein a képességek fejlesztése, különös tekintettel a képzési és üzleti tanácsokra, információ-technológiára, adminisztrációra, munkafolyamatokra, nyelvi- és kommunikációs készségekre.

35

3.3. KOHÉZIÓS ALAP ÉS A KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSŐ PROGRAMOK

3.3.1. A Kohéziós Alap A Kohéziós Alapot 1993-an hozták létre – Maastrichti Szerzıdés alapján – amely az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezı tagállamok gyorsabb felzárkózását segítette elı a támogatáspolitikájával. A kohézió a tagállamok közötti szolidaritást jelenti, amelynek célja a régiókból vonzóbb, innovatívabb és versenyképesebb élet- és munkahelyeket teremteni (European Comission DG for Enterprise [2006]). A strukturális alapoktól eltérıen nem régiókat, hanem országokat támogat. A Kohéziós Alap megalapításakor a célok között szerepelt, hogy a kevésbé fejlett tagországok részére megteremtse a lehetıséget a gazdasági és monetáris unióba való belépéshez. (Palánkai T., [2004, pp. 173-175]). Célja szerint a Közösség legszegényebb tagállamai reálszféráinak konvergenciáját kell támogatnia, a monetáris unióra való felkészülés idıszakában. Erısítenie kell a gazdasági és társadalmi kohéziót, és csökkentenie kell a különbözı régiók közötti, a fejlettségi szintben meglévı különbségeket. A monetáris unió harmadik szakaszának kritériumai, vagy közismertebben a Maastrichti konvergencia kritériumok kizárólag a pénzügyi feltételek teljesítését írják elı, amelyek teljesítése – elsısorban a költségvetési hiányra vonatkozó elıírásé –, a hosszú megtérülési idejő projektek elhalasztására ösztönöz. A Kohéziós Alap célja éppen az, hogy ezen dilemmát a költségvetési deficit növekedése nélkül, de a környezet további romlását elkerülve oldja meg. Azt a két területet választották ki a támogatásra, ahol az egyes projektek átlagos megtérülési ideje a leghosszabb: a környezetvédelem és a közlekedés.38 A kiadások 45 százalékát a környezetvédelem, 55 százalékát a közlekedési projektek finanszírozására fordítják (Forman B., [2004, pp. 173-175]). Azon országok támogathatóak, amelyek esetében az egy fıre jutó GNP vásárlóerı-paritáson nem éri el a közösségi átlag 90 százalékát, továbbá teljesítették a konvergencia kritériumokat, vagy rendelkeznek elfogadott konvergencia programmal. A Kohéziós Alap támogatásai felfüggeszthetıek, amennyiben a kedvezményezett tagállam költségvetési deficitje a GDP százalékában mérve meghaladja a Közösség által elıírt szintet, és a tagország a hiány mérséklésére nem hoz megfelelı intézkedéseket (Kengyel Á., [2008, pp. 77-78]). A strukturális alapok és a Kohéziós Alap mellett az Európai Unió beruházási politikáját szolgálja az Európai Beruházási Bank39 tevékenysége is.

38

Kohéziós Alapból támogatott tevékenységek: a transzeurópai közlekedési hálózattal összefüggı, továbbá a környezetvédelemmel kapcsolatos infrastrukturális beruházások (European Comission DG XVI [1999]). 39 A témáról lásd bıvebben, pl.: Horváth Z., [2007, pp. 169-171].

36

3.3.2. Közösségi Kezdeményezések A Közösségi Kezdeményezések a strukturális alapok mőködését kiegészítı segély-, vagy cselekvési programok. 1988-ban hozták létre, a Közösség számára kiemelkedı fontossággal bíró problémák megoldásának elısegítése érdekében. A Közösségi Kezdeményezések szerepét erıteljesen megkérdıjelezték a strukturális alapok mőködése mellett. Ellenzıi a Közösségi Támogatási Kerettervbe való integrálását szorgalmazták, ugyanis véleményük szerint a támogatott programok volumene nem alkalmas arra, hogy jelentıs hatásokat lehessen elérni (Horváth Gy., [2003, pp. 47-50]). A Közösségi Kezdeményezés keretében 1989 és 1999 között 13 program40, míg 2000 és 2006 közötti idıszakban 4 program finanszírozta az arra rászoruló régiók támogatását (Kengyel Á. [2004, pp. 249-250]). 3.3.2.1. Közösségi Kezdeményezések 2000 és 2006 közötti idıszakban 3.3.2.1.1. EQUAL Az EQUAL program a korábbi EMPLOYMENT program folytatása. Az EMPLOYMENT három alprogramját (NOW, HORIZONT, YOTHSTART) egyesíti és teszi átláthatóvá a támogatást. Az EQUAL kiemelten támogatja azokat a projekteket, amelyek a foglalkozás és a képzés növelését segítik elı. Az Unió hatékonyabb és nagyobb foglalkoztatást célzó stratégiájának

részeként

a

foglalkoztatottak

és

a

munkakeresık

által

tapasztalt

diszkrimináció és egyenlıtlenség megoldásában játszik kulcsszerepet. Nem a speciális célcsoportokra fókuszál, hanem a különbözı munkaerı-piaci problémák megoldására keresi a választ. A témákkal és a mőködési módokkal értéket szolgáltat az emberi erıforrásfejlesztési programokhoz (European Comission DG for Enterprise [2003]). 3.3.2.1.1.1. Turizmus szerepe az EQUAL közösségi kezdeményezésben A turizmus Európa egyik legjobban növekvı szektora maradt, amely óriási lehetıségeket nyújt az európai polgárok számára. Az EQUAL által támogatott tevékenységek közül a munkaerıképzést és a munkahelyteremtést célzó projektek a leginkább alkalmasak a turizmus fejlesztésére (European Comission DG for Enterprise [2003]).

40

ADAPT, EMPLOYMENT, INTERREG, KONVER, LEADER, PEACE, PESCA, REACHAR, REGIS, RESIDER, RETEX, SME, URBAN (Kengyel Á., [2004, pp. 249-250]). A témáról bıvebben lásd, pl.: Forman B., [2007, pp. 100-115].

37

3.3.2.1.2. INTERREG III Az INTERREG III támogatja a határokon átnyúló fejlıdést és együttmőködést. A program három alapprogramból áll, amelyek a határokon átnyúló támogatást (INTERREG III A), a nemzetközi együttmőködést (INTERREG III B) és a régiók közötti együttmőködést (INTERREG III C) támogatják. Mindhárom INTERREG célkitőzés kulcsszava a nemzetközi együttmőködés. INTERREG III A

A szomszédos régiók közti határokon átnyúló együttmőködés célja a határokon túli szociális és gazdasági központok fejlesztése. Közösen kidolgozott stratégiákkal hozzájárulhatnak az adott térség fejlıdéséhez. Az Unió valamennyi határ menti területének elı kell mozdítania szomszédaival való jobb együttmőködést (European Comission DG for Enterprise [2003]). INTERREG III B

A nemzetközi együttmőködés kiemelten a közigazgatási szervekre irányul, célja a nemzeti, regionális és helyi hatóságok közös szervezıdésein keresztül az integráció megvalósítása. INTERREG III C

Az INTERREG III B-hez hasonlóan elsısorban a közigazgatást célozza meg, regionális és helyi fejlesztési projekteken keresztül. Célja a regionális fejlesztési politikák és eszközök hatékonyságának javítása az információcserék és a tapasztalatok megosztásán keresztül (European Comission DG for Enterprise [2003]). 3.3.2.1.2.1. Turizmus szerepe az INTERREG III közösségi kezdeményezésben A határ menti területek lehetıséget kínálnak a turizmus szektor további fejlıdésére. Egy-egy gazdag kulturális örökség, páratlan természeti környezet, továbbá a bennük rejlı lehetıségek felismerése a határ menti területek népességének munkahelyeket teremthet. A közösségi kezdeményezés a finanszírozási politikáján keresztül hozzájárulhat a fenntartható fejlıdéshez azáltal, hogy szerepet játszhat a gazdasági fejlıdésben, a környezetvédelem és a helyi emberek identitásának megırzésében.

38

Az INTERREG III A támogatáspolitikájában felismeri a fenntartható turizmus fejlesztésében rejlı lehetıségeket a határterületeken, és segít ezek kiaknázásában. Az INTERREG III A irányelveiben a turizmus a gazdaság egyetlen olyan szektora, amely célszektorként jelenik meg a fejlıdés elérése érdekében. Az idegenforgalom támogatása több tekintetben is elıfordul: •

a minıségi és a környezetbarát idegenforgalom fejlesztését beruházási projektekkel támogatja, valamint olyan új turistáknak szóló termékek tervezésével és bevezetésével

segíti,

amelyek

fenntartható

munkalehetıségeket

teremtenek.

Hangsúlyozza az újításokat és a termékfejlesztést a növekvı piacokon, mint például a falusi turizmus, kulturális turizmus és környezeti turizmus, •

a környezetileg kimerült területeket helyreállítja, továbbá az infrastruktúra fejlesztésére törekszik,

•

a határterületeken lévı kis- és közepes vállalkozások fejlıdéséhez járul hozzá, beruházási támogatásokat nyújt az egyéni vállalkozásoknak. Az idegenforgalom fejlesztését támogatja, valamint a vidéki határterületeken a kisipari tevékenységeket,

•

olyan lehetıségekkel támogatja a történelmi városi központok helyreállítását és fejlesztését, amelyek vonzzák a turistákat, és ehhez közös, határokon átnyúló stratégiát használ,

•

javítja az életkörülményeket, a falvak helyreállítását és fejlesztését, továbbá a vidéki örökség megırzését. Ezáltal sokkal vonzóbbá teszi ezen vidéki területeket a turisták számára.

Az INTERREG III B és III C nem gondoskodik az egyéni vállalkozások közvetlen támogatásáról, azonban támogatja a kulturális örökség és a természeti környezet megfelelı irányítását, különösen a vízkészletekre vonatkozóan (European Comission DG for Enterprise [2003]). 3.3.2.1.3. LEADER+ A LEADER programot 1991-ben indították el azzal a céllal, hogy a helyi kezdeményezésekbıl profitálva, hozzájáruljon más vidéki területek fejlesztéséhez. A LEADER célkitőzései összhangban vannak az Unió vidékfejlesztési politikájával. Három generációját tartjuk nyílván, a LEADER I. (1991-1993), LEADER II. (1994-1999), LEADER + (2000-2006).

39

A LEADER+ egy olyan közösségi kezdeményezés, amelynek célja, hogy ösztönözze és segítse a vidéki területek gazdasági fejlıdését. Integrált stratégiák alkalmazását szorgalmazza a fenntartható fejlıdés érdekében. A LEADER+ vidékfejlesztés stratégiai célja: •

a vidéki élet minıségének javítása,

•

a természeti és kulturális erıforrások fejlesztése,

•

a helyi termékek értékének erısítése,

•

a piacra jutás javítása,

•

új know-how-k és technológiák bevezetése.

A LEADER+ támogatja a partnerkapcsolati, a területalapú, a kísérleti, a bottom-up, és a nemzetközi projekteket. A partnerkapcsolati projektek helyi akciócsoportok, amelyek saját hatáskörrel és saját költségvetéssel rendelkeznek, a helyi köz- és magánszektor kompetens és elkötelezett képviselıi. Ez egy új szervezeti modell, melynek célja a terület intézményi és politikai egyensúlyának megteremtése. A területalapú projektek belsı szociális kohézióval, történelemmel és tradícióval, illetve közös identitással rendelkezı homogén területi egységeket fednek le. A kísérleti projektek jellemzıje, hogy A LEADER+ által támogatott tevékenységeket a kísérleti fázisban próbára tegyék. A potenciális projekt vezetık számára lehetıvé teszik, hogy ötleteiket publikálják, tökéletesítsék, és így majd biztonsággal alkalmazhassák. A LEADER+ közepes mérető projekteket dolgoz ki, és nem támogatja a kockázatos projekteket. Bottom-up projektek olyan közösségekre vonatkoznak, amelyek azonos gazdasági és szociális érdekekkel rendelkeznek, és megfelelı együttmőködéssel fejlıdést érhetnek el. A nemzetközi projektek túllépik az egyes vidéki területek határait, egy vagy több uniós tagállam vidéki területeit foglalják magukban, sıt lehetıség nyílik arra is, hogy az Unió határait is átlépjék (European Comission DG for Enterprise [2003]). 3.3.2.1.3.1. Turizmus szerepe a LEADER+ közösségi kezdeményezésben A LEADER+ programok segítik a turizmust a vidéki terülteken oly módon, hogy támogatják a minıségi szálláslehetıségeket, a szabadidıs tevékenységeket, a rekreációs lehetıségek fejlesztését, a vidéki turizmus népszerősítését a turisztikai szervezetek segítségével. A cél az, hogy innovatív projekteket valósítsanak meg, hogy ösztönözzék a turisztikai vállalkozásokat,

40

és egyidejőleg hozzájáruljanak általánosabb regionális fejlesztési célok megvalósításához. A LEADER+ program a turizmus fenntartható fejlıdéséhez járulhat hozzá (European Comission DG for Enterprise [2003]). Támogatnak minden olyan projektet, amely: •

növeli a turisztikai szolgáltatások minıségét,

•

növeli a turisztikai célpontok vonzóképességét egy adott terülten azáltal, hogy több nevezetességet összekapcsol,

•

csökkenti a turizmus szezonális jellegét,

•

elısegíti a kulturális örökség gazdasági potenciáljának a fejlesztését és kihasználását.

3.3.2.1.4. URBAN II Az 1992-ben indult URBAN kísérleti program folytatása az URBAN II program. A kísérleti programok sikerei hozzájárultak ahhoz, hogy 1994-ben már a Közösségi Kezdeményezést támogatta. 2000-tıl URBAN II néven támogatást nyújt az Európai Unió problémás és hanyatló városi területeinek regenerálására. Integrált városfejlesztési stratégiákat támogat: a helyi gazdaság, a szociális közösség és a városi területek egyidejő fejlesztése mellett olyan innovatív megoldásokra törekszik, amely által az említett három komponens erısítheti egymást. A tagállamok közötti tapasztalatcserére nagy hangsúlyt fektet, ugyanis a hasonló problémákkal küzdı európai városok közösen nagyobb sikereket érhetnek el. A közigazgatás, az üzleti szféra és a helyi érdekcsoportok együttmőködését hangsúlyozza. (European Comission DG for Enterprise [2003]). 3.3.2.1.4.1. Turizmus szerepe az URBAN II közösségi kezdeményezésben A legtöbb intézkedés nem közvetlenül az idegenforgalmat célozza meg, azonban közvetett hatásai hozzájárulhatnak a turizmus fejlıdéséhez. Támogatja a városi területek vonzóbbá tételét és ezáltal a turisztikai tevékenységek fejlesztéséhez is hozzájárul. Történelmi és kulturális örökségek védelme érdekében a történelmi épületek renoválásához forrásokat biztosít.

A

vonzó

belvárosok

mellett

az

elmaradott

külvárosi

környezet

a

turistalátványosságokra negatív hatással van. A lepusztult, fejletlen területek mellett a különbözı problémákkal küzdı szociális csoportok, többek között a kábítószerfüggık, a bőnözık jelenléte nagymértékben visszaveti az adott térség idegenforgalmát. Az URBAN II célja, hogy megszüntesse a problémákat. Mindezen túlmutatva a külvárosi területek is

41

rejthetnek magukban turisztikai lehetıségeket, és az adott lehetıségeket kiaknázva a helyi lakosság számára kínálhat foglalkoztatást (European Comission DG for Enterprise [2003]).

3.4. KÖZÖSSÉGI TÁMOGATÁSI KERETTERV

A közösségi támogatási kerettev41 biztosítja az összes közösségi strukturális támogatás összehangolását az érintett régiókban. A kerettervben szereplı támogatást régiónként integrált operatív program formájában nyújtják. Az operatív programoknak tartalmazniuk kell: •

a program prioritásait, a prioritások összhangját a megfelelı közösségi támogatási kerettervvel, azok konkrét céljait,

•

a prioritások megvalósítása céljából tervbe vett intézkedések össefoglaló leírását, a támogatási rendszereknek való megfelelés ellenırzéséhez szükséges információkat,

•

indikatív finanszíozási tervet, amely meghatározza minden prioritásra és évre vonatkozóan az elıirányzott összegeket. A finanszírozási tervben a különbözı alapoktól származó összes hozzájáruláson belül el kell különíteni az átmeneti támogatásban részesülı régiók számára tervezett finanszírozást,

•

az operatív programban foglaltak végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket, ideértve az operatív program irányítására vonatkozó intézkedések leírását, a felügyeletre és az értékelésre szolgáló rendszerek leírását, az átláthatóság biztosítása céljából a pénzeszközök mobilizálásával és mozgásával kapcsolatos eljárások meghatározását, továbbá az ellenırzésre szolgáló egyedi intézkedések és eljárások leírását (Council of the EC [1999]).

41

Közösségi támogatási keretterv: olyan dokumentum, amelyet az érintett tagállammal egyetértésben a Bizottság hagy jóvá a tagállam által benyújtott terv elbírálását követıen. Tartalmazza az alapok és a tagállam fellépésére vonatkozó stratégiát és prioritásokat, azok meghatározott céljait, valamint az alapok és más pénzügyi források hozzájárulását. Ez az okmány szerkezetét tekintve prioritásokból áll, és a benne foglaltak végrehajtása egy vagy több operatív program keretében történik.

42

3.5. EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE

Az Unió költségvetése a közös intézmények mőködésén felül - több közös politika mellett – a közös agrárpolitikát és a strukturális politikát finanszírozza, a tagállami költségvetések ezen területek esetében csak kiegészítı feladatokat látnak el (Palánkai T., [2003, pp. 72-81]). Az Európai Unió költségvetése – eltérıen a nemzetközi intézmények költségvetésétıl – a mőködés biztosítása mellett gazadságirányító és szabályozó szerepet is betölt. A közös költségvetésnek szerepet kell vállalnia a gazdasági stabilizáció, a forrásátvitel és jövedelemújraelosztás megvalósításában. A költségvetés összeállításánál a legfontosabb alapelveket42 kötelezı érvényesíteni. Ezek az alapelvek: •

Egységesség elve: A közösség valamennyi bevételi és kiadási tételét éves bontásban elı kell irányozni, és azt a költségvetésben fel kell tüntetni. A pénzügyek egységes kezelhetıségét, átláthatóságát és nem utolsó sorban az ellenırzések elısegítését hivatott elısegíteni.

•

Specifikáció elve: A költségvetésnek tartalmaznia kell a bevételeket és kiadásokat a megfelelı szerkezeti bontásban. A jóváhagyott elıirányzatot meghatározott felhasználási célra kell fordítani. A jóváhagyott elıirányzatok év közbeni módosítására, átcsoportosítására, az elıírások betartása mellett van lehetıség.

•

Költségvetési egyensúly elve: a bevételek és kiadások összhangját biztosítani kell, a kiadások nem haladhatják meg a bevételeket. Tényleges költségvetési hiány fedezetére nem lehet hitelt felvenni, ebben az esetben a költségvetést módosítani kell, vagy pótköltségvetés elfogadásával a költségvetés saját bevételeibıl kell fedezni. Ugyanakkor többlet esetében azt a követekezı évi költségvetés bevételei között kell feltüntetni.

•

Externalitás elve: az egyes tevékenységek bevételei és költségei egyidejőleg több tagállamban is megjelenhetnek. A kompenzáció igénye elıtérbe kell, hogy kerüljön akkor, ha az egyik tagállamban veszteségként jelenik meg mindaz, ami a másikban nyereség.

•

Oszthatatlanság

elve:

gazdaságossági

és

mőködtetési

okokból

bizonyos

tevékenységek (pl. energiarendszerek) nem oszthatók szét a tagállamok között, ezért közösségi szinten való megvalósítása a célszerő. •

Kohézió elve: a tagállam valamennyi polgára számára biztosítani kell a szolgáltatások, a jólét, a fejlıdés minimumát. Az Egységes Európai Okmányban

42

Az Európai Bizottság 1977. évi jelentése határozta meg a közös költségvetés alapelveit.

43

rögzített gazdasági és szociális kohézió és a szolidaritás elvének megvalósítását jelenti. Szubszidiaritás elve: a döntéshozatalt és hatósági tevékenységet a lehetı

•

legalacsonyabb (helyi) szinten kell kezelni és megoldani abban az esetben, ha nem az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozó döntésrıl van szó, és a magasabb szinten való kezelésbıl nem származik nagyobb elıny. Az Unió több évet átfogó költségvetési (pénzügyi) keretet fogad el, azonban az éves költségvetésben elıirányzott tételek adott évre vonatkoznak. A költségvetésben szereplı tételeket adott évben kell felhasználni. Gyakran elıfordul, hogy a programok megvalósítása több évet vesznek igénybe. Ahhoz, hogy az éves költségvetési elıirányzatok teljesíthetıek legyenek, a közösségi költségvetési jog megkülönbözteti a kötelezettségvállalási- és a kifizetési elıirányzatot. Ez azt jelenti, hogy a kötelezettségvállalási elıirányzatok a többéves programnak az adott évre elıirányzott kiadásait tartalamazza, míg a kiadási elıirányzatok valamennyi – az adott évben vagy a korábbi években vállalt – kötelezettségekre vonatkozóan biztosítja a kifizetésket (Várnay E- Papp M., [2006, pp. 824-827]). A közös költségvetés kialakítása az elmúlt évtizedekben nem volt viharoktól mentes. Három

kérdéskörben

alakult

ki

jelentısebb

nézeteltérés,

amelyek

megoldása

elkerülhetetlenné vált. A közös agrárpolitika kiadásainak túlzott mértéke43, a strukturális és kohéziós kiadások szerkezetében rejlı ellentmondások, valamint

a tagállamok eltérı

teherviselései miatt kialakult különbségek feszültségeket indukáltak. A közös költségvetés problémáinak enyhítése érdekében dolgozták ki a Delors I. reformcsomagot. Az agrárkiadások tekintetében bevezették, hogy az a közösség GNP növekményének maximum 74 százalékáig nıhet. A költségvetést négy éves periódusra határozták meg (1988-1992), a költségvetés bevételi oldalát a GNP forrásokkal bıvítették. A következı tervezési idıszak (1993-1999) reformcsomagja a Delors II. csomag a strukturális és kohéziós politika problémájára fordított kiemelt figyelmet. A közösség legfejletlenebb tagállamait a

43

A nagy mezıgazdasági potenciállal bíró, kontinentális termékeket termelı államok voltak az agrárpolitika fı haszonélvezıi (pl. Franciaország), míg a kisebb agrárszektorral rendelkezık (Nagy-Britannia) és a kevésbé támogatott termékeket elıállító államok pedig a vesztesei. A közıs agrárpolitika és a strukturális alapok kifizetéseibıl az államok eltérı módón részesültek, így a nettó hozzájárulások különbsége fokozta az ellentéteket. Nagy-Britannia helyzete sajátosan alakult, ugyanis agrárszektora jelentéktelen, strukturális és kohéziós támogatásokból is csak szerényen részesedik, ezért saját befizetései jelentısen meghaladják a kapott támogatások értékét. Az ellentmondás feloldására vezették be a visszatérítés rendszerét, amely során Nagy Britannia évente fix összegő kompenzációt kap a többi tagállamtól. Az 1984-ben intézményesített megállapodás a Fontainebleau megállapodás néven vált ismertté.

44

hozzáadott érték-adó hozzájárulási arányának megváltoztatásával segítették. A 2000-tıl kezdıdı költségvetési idıszakot az Agenda 2000 programcsomag fémjelezte. Annak ellenére, hogy a közös agrárpolitikában elmaradtak a finanszírozási reformok, lehetıvé tette, hogy a keleti bıvítés eredményeként az új tagállamok is részesülhessenek a támogatásokból, úgy hogy a régi tagállamok se szenvedjenek hátrányt. A gazdasági növekedés44 többletbevételébıl tervezték finanszírozni a bıvítés okozta többletkiadásokat (Horváth Z., [2007, pp. 273-275]). 3.5.1. A közös költségvetés bevételei

Az Uniós csatlakozással a tagállamok kötelezettséget vállalnak a közös költségvetéshez való hozzájáruláshoz, a saját források megfizetéséhez. A költségvetés bevételei az alábbi tételekbıl adódnak: •

vámokból adódó befizetések,

•

agrárlefölözések,

•

hozzáadott érték-adó,

•

GNI (GNP) források45,

•

egyéb bevételek.

Hagyományos saját források között számolják el a vámokból adódó befizetéseket, a mezıgazdasági vámokat, és a cukorilletékeket. A vámunió kiépítésével a tagországok közötti áruforgalomra és szolgáltatásokra vonatkozóan eltörölték az egymás közötti vámokat, azonban

az

Unión

kívüli

országok

esetében

az

EU

közös

vámtarifáját

és

kereskedelempolitikai szabályozását kell érvényesíteni. A vámok beszedéséért az a tagállam felel, amelyen keresztül hozzák be a Közösségbe a termékeket. A bevételek 75 százalékát kötelezı a közös költségvetésbe befizetni, míg a fennmaradó 25 százalékot46 az adott nemzet vámrendszerének fenntartására és a vámkezeléssel kapcsolatos kiadásokra lehet fordítani (Kırösi I., [2005, pp. 782-787]).

44

A gazdasági növekedés ütemét évi 2,5 százalékban becsülték. 2002-tıl tértek át a GNI alapú számításra. 46 2000 elıtt a költségek fedezetére csak 10 százalékot lehetett visszatartani. 45

45

A mezıgazdasági vámok az ún. agrárlefölözések47 az alacsonyabb világpiaci árak és a magasabb közösségi árak közötti különbségek kiegyenlítésére szolgált. A mezıgazdasági termékeken belül a cukor és az egyéb izoglükóz termékek értékesítése után továbbra is alkalmazzák a lefölözést, amelyet cukorilleték jogcímen kell befizetni (Horváth Z. [2007, pp. 266-267]). A hagyományos saját forrásból származó bevételek a tagországok között kiszélesedı kereskedelem következtében egyre szőkösebbnek bizonyult, így új bevételi források után kellett nézni. 1970-ben döntöttek az ÁFA alapú befizetésrıl, azonban csak 1980-ban vezették be. A hozzáadott érték-adót az értékesített termékek és szolgáltatások után kell befizetni. Elıre meghatározták, hogy az ÁFA bevételek hány százalékát kell befizetni48, azonban a befizetett összeg nem haladhatta meg az adott ország bruttó nemzeti jövedelmének 50 százalékát. 1988-ban a bevételek regresszivitása49 miatt súlyos finanszírozási problémákkal kellett az Uniónak szembenéznie. A Nagy-Britannia számára nyújtott kedvezmény50 visszavonása megoldást jelenthetett volna, azonban errıl az érintett nemzet hallani sem akart. Elkerülhetetlenné vált egy új bevételi forrás bevezetése, amely a pótlólagos források biztosításával feloldja a finanszírozási problémákat. Ezért bevezették a GNP arányos befizetést, ami az elsı három forrásból – vámok, agrárlefölözések, hozzáadott érték-adó – származó befizetéseket egészíti ki a GNP51 1,2%-ára. A közös költségvetés bevételeinek jelentıs részét teszi ki, amely egyúttal magával hozta a bevételi oldal átrendezıdését. A hagyományos saját forrásokból adódó bevételek kezdeti jelentısége egyre inkább háttérbe szorul. A közös költségvetés egyéb bevételi forrásait az uniós alkalmazottak jövedelemadó befizetései, a különbözı bírságok és egyéb befizetések adják (Kengyel Á., [2008, pp. 147-150]).

47

Az agrárpiac szabályozásának keretében a mezıgazdasági termékekre egységes nagykereskedelmi árakat állapítottak meg. A nagykereskedelmi árak meghatározásához a legkedvezıtlenebbül termelı régiók árait vették figyelembe. Ezen küszöbárak jelentıs mértékben eltértek a világpiaci áraktól. A közösségi termelık védelme érdekében az importır országot befizetési kötelezettség terhelte, az importált termék árának és a küszöbár közötti különbség függvényében. Az Unió a lefölözési rendszerét felszámolta (GATT Uruguayi Forduló), és a mozgó vámok rendszerét alkalmazza. 48 A befizetett összeg 1980-ban az ÁFA bevételeknek 1 százalékról indult, majd 1986-tól 1,4 százalékban határozták meg, míg 1995-tıl fokozatosan csökkentették az értéket. 2007-tıl már csak az ÁFA bevételek 0,3 százalékát kell befizetni, de különbséget tesznek a nagy nettó befizetı országok között, ugyanis ezen országok esetében még alacsonyabb mértékő a befizetés százaléka (pl. Svédország 0,1 százalék) 49 A vámtarifák csökkenése miatt csökkentek a vámbevételek, továbbá az élelmiszer önellátás miatt csökkent az import, így az agrárlefölözésekbıl származó bevételek összege is jelentısen megcsappant. 50 Nagy-Britannia 1984-ben a Fontainebleu-i Európai Tanácson kiharcolta a közös költségvetésbıl a csak ıt megilletı visszatérítést. Évente 1-1,5 milliárd ECU visszatérítést kapott befizetéseibıl (Nevin E., [1990, pp. 252]). 51 2002-ben a GNP alapú számításról áttértek a GNI alapú számításra.

46

3.5.2. A közös költségvetés kiadásai

A közös költségvetés kiadásai az ún. bruttó nemzeti jövedelmek egy százalékát teszi ki. A költségvetés bevételi oldalának alakulása nagymértékben meghatározza a kiadási szerkezet alakulását. A kiadási tételek kategóriái az alábbiak: •

Közös Agrárpolitika finanszírozása,

•

piaci támogatások és közvetlen kifizetések,

•

vidékfejlesztés,

•

strukturális intézkedések finanszírozása,

•

belsı politikák finanszírozása,

•

külsı akciók,

•

igazgatási kiadások,

•

pénzügyi tartalékok.

A kiadásokat kötelezı és nem kötelezı elemkre osztják. A kötelezı kiadások a “szerzıdésbıl kötelezıen következnek”. A kötelezı kiadásk közé tartoznak a mezıgazdasági ártámogatások,

az

adminisztratív

kiadások,

a

nemzetközi

szerzıdésben

vállalt

kötelezettségekbıl fakadó kiadások, a hitelgaranciák fedezetéül szolgáló tartalékok, a jogi szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos kiadások és a kártérítési összegek. A nem kötelezı kiadások közé tartoznak a strukturális alapok kiadásai, az úgynevezett belsı politikák, a Phare és a többi elıcsatlakozási támogatás (Várnay E. – Papp M., [2006, pp. 826-827]). A kötelezı és nem kötelezı kiadások megkülönböztetésének azért van igen nagy jelentısége, mert a költségvetés elfogadása során eltérı jogosítványai vannak a Tanácsnak, illetve az Európai Parlamentnek. A kötelezı kiadásoknál a Tanács, míg a nem kötelezı kiadások esetében a Parlament kezében van a döntés52. A költségvetés naptári évre készül. 1988 óta a költségvetést 4 évre elıre tervezték, majd áttértek a hatéves programozásra, amely “Agenda 2000” néven vált ismertté. A középtávú tervezés elınye, hogy az elfogadott kiadási program tekintetében az éves költségvetési egyeztetések már “csak” az elıre meghatározott kiadási tételek keretein belül történhet, amely egyfajta biztonságot jelent a több évre szóló programok megvalósítása terén (Palánkai T., [2004, pp. 240-245]). A közös költségvetés tervezése során egyre inkább viták kereszttőzébe kerülnek a tagországok 52

A Szerzıdés 272. cikkének (9) bekezdésében a nem kötelezı kiadások egyik évrıl a másik évre való növelését meghatározott rendhez köti. A Bizottság meghatározza a maximális növekedési arányt.

47

érdekei, minden tagország arra törekszik, hogy nettó egyenlege minél kedvezıbben alakuljon.53 Ezen törekvés óhatatlanul háttérbe szorítja az Unió érdekeit, amely szerint a közösségi politikák elıtt álló célok határozzák meg a költségvetés kialakítását (Kengyel Á., [2007, pp. 49-82]). A kiadásokra jellemzı, hogy a tényleges kiadások szinje 1988-tól 1999ig a GNP 1,15 százalékáról 1,22 százalékra emelkedett, majd a következı ciklusban, a 2000 és 2006 közötti idıintervallumban csökkentek a kiadások, a GNP 1,07 százalékát tették ki.54

53

A költségvetés kiadási oldalának struktúrájával számos közgazdász foglalkozik. A témáról lásd bıvebben, pl.: Kengyel Á., [2008, pp. 179-202]. 54 A költségvetés bevétele 1988-tól 1992-ig a GNP 1,15 százalékról 1,2 százalékra emelkedett, majd 1993 és 1999 közötti idıszakban a GNP 1,27 százalékára nıtt. A bevételek növekedési tendenciájának köszönhetı, hogy annak ellenére, hogy a kiadások százalékos értékben csökkentek, abszolút értékben növekedtek.

48

4. TÁMOGATÁSPOLITIKA MAGYARORSZÁGON 4.1. ELİCSATLAKOZÁSI TÁMOGATÁSOK

Magyarország a rendszerváltás kezdetétıl meghatározó növekedési és modernizációs pillérnek tartotta az európai integrációt. A teljes jogú tagsághoz főzıdı elınyök egyik meghatározó eleme55 az Uniós támogatásokhoz való hozzáférés lehetısége. Hazánk már a csatlakozást megelızıen, 1989-tıl részesült pénzügyi támogatásban (Inotai A., [2004, pp. 311]). A pénzügyi programok eltérıek voltak, mind a rendelkezésre álló összeget, mind a prioritásukat illetıen. A

PHARE-program

a

kelet-közép-európai

országoknak

a

rendszerváltozás

elısegítéséhez nyújtott segítséget. 1989-ben Magyarországon és Lengyelországban volt a legerıteljesebb a politikai változás, így a támogatás elsı kedvezményezettjei között volt hazánk is.56 1990-tıl a térség valamennyi országára kiterjesztették a PHARE-programot. A támogatás céljai között nem szerepelt nagyobb összegő beruházások finanszírozása – a támogatás összegének volumene sem tette volna ezt lehetıvé –, a demokratikus átmenet elısegítése volt a legfontosabb feladata. 1990 és 1998 között 9 milliárd euró állt rendelkezésre a programok támogatására, amelybıl 6,7 milliárd összegre kötöttek szerzıdéseket. Magyarország mindent megtett annak érdekében, hogy a lehetıségekkel tudjon élni, és a rendelkezésére álló több mint 580 millió euró összegő támogatás 68 százalékára tudott leszerzıdni, amelynek 97 százaléka kifizetésre került (CES [2002]). 2000ben a program reformjaként hétéves költségvetés keretében határozták meg a kiadásokat. A program két jól elkülöníthetı részeként az elıcsatlakozási alap és a bıvítés költségeit különkülön határozták meg. Az elıcsatlakozási alap három finanszírozási programot foglalt magában, a Phare-programot (1,5 milliárd euró), a SAPARD-ot (500 millió euró), és az ISPA-programot (1 milliárd euró). A támogatások az Uniós támogatások elıfutáraként is szolgáltak, mind a pályázati feltételrendszere, mind a támogatási összegek felhasználásának

55

Az európai uniós tagság elınyei között említjük a biztonsági és a gazdasági elınyöket. Egy nagyobb közösséghez való tartozás a katonai biztonság mellett a befektetıi biztonságot is jelenti. Gazdasági szempontból az egyik legnagyobb elınye az egységes európai piacon való akadálytalan részvétel. Az európai integráció ugyanis a négy szabadság elvére építve, lehetıvé teszi az áruk, a szolgáltatások, a tıke és a személyek korlátozás nélküli áramlását a tagállamok között. Mind ez hozzájárul a gazdaság dinamikus fejlıdéséhez (Halm T., [2006, pp. 107]). 56

A francia forradalom 200. évfordulóján részt vevı országok közös elhatározása eredményeként született meg a PHARE támogatás, amely a szocialista országok gazdasági átalakuláshoz nyújtott segítséget. A program a nevét a „Poland–Hungary: Assistance for the Reconstruction of the Economies” rövidítésibıl kapta. Késıbb a támogatás több országra is kiterjedt, így a neve is módosult, és ma már Phare-nak hívják, aminek francia jelentése világítótorony (Halm T., [2006, pp. 107]).

49

módja, valamint a kifizetett összegek ellenırzése szempontjából követte az Uniós elvárásokat (Inotai A., [2004, pp. 14-20]). A Phare-programok57 a régiók és térségek közti gazdasági és társadalmi különbségek mérséklésére szolgáltak. A területfejlesztési programok kiemelt célja volt a helyi gazdaság támogatása, az emberi erıforrások fejlesztése, infrastrukturális beruházások megvalósítása. Hazánkban három régió területi fejlesztését segítette, az észak-magyarországi, az északalföldi, és a dél-alföldi régiókat. A Phare-program egy speciális típusa a Phare CBC, amely a határokon átnyúló projektek kidolgozását finanszírozta, ezzel is hozzájárulva az Európai Unió külsı határaihoz kapcsolódó

térségek

felzárkóztatásához.

Magyarországon

1995-ben

komplex

területfejlesztési programként indult el (Kovács B., [2003, pp. 23-24]). Az

ISPA-program58

2000-óta

támogatja

a

közlekedési

és

környezetvédelmi

infrastruktúrális beruházásokat. Magyarország számára 90 millió euró összeg állt rendelkezésre (Halm T., [2006, pp. 110]). A SAPARD-program59 az ISPA programhoz hasonlóan 2000-óta támogatja a mezıgazdaságot és a vidékfejlesztést. A program az Európai Mezıgazdasági és Garancia Alap Uniós forrásának elıfutára volt. A mezıgazdaság fejlesztésének keretén belül támogatta a mezıgazdasági vállalkozások beruházásait, az agrár-környezetvédelmet és tájfenntartást szolgáló termelési módszerek elterjesztését, továbbá a mezıgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztését szolgáló beruházásokat. A vidékfejlesztés területén támogatta a vidék védelmét és megırzését, a vidéki infrastruktúra fejlesztését, a tevékenységek diverzifikálását, az alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztését (CES [2002]). Hazánk a program keretében évente 38 milliárd euró vissza nem térítendı támogatásra volt jogosult, amelyhez megközelítıleg évente 3,3 millió saját forrást kellett biztosítani (Halm T., [2006, pp. 111]).

57

Phare támogatással (Barokk fürdıváros fejlesztése részprogram keretén belül) valósult meg többek között Egerben a termálfürdı fejlesztése, illetve a Kertészház felújítása. Ezen kívül még számos program futott, pl. Termálturizmus fejlesztése, Barlangfürdı öltözıjének és a vendég útvonal korszerősítése, falusi turizmus fejlesztése, Palóc falvak rejtett értékeinek megırzése stb. (www.vati.hu/man.php?folderID=22424). 58 Az ISPA-program nevét onnan kapta, hogy a programban való részvétel révén a csatlakozásra váró országok felkészültek az Unió általános felzárkóztatási támogatásainak fogadására (Instrument for Structural Policies for Pre-accession (www.vati.hu/man.php?folderID=830). 59 A SAPARD-program (Special Action Programme for Agriculture and Rural Development) különleges segélyprogram a mezıgazdaság és vidékfejlesztés számára (www.vati.hu/man.php?folderID=830).

50

4.2. UNIÓS CSATLAKOZÁSUNK ELİZMÉNYEI

Az Európai Unió keleti kibıvülési folyamatának tárgyalási szakasza 1998. március 30-án kezdıdött és politikai tekintetben 2002. december 13-án ért véget. A koppenhágai csúcson dılt el, hogy tíz ország csatlakozhat az unióhoz, és 2004. május 1-jével már 25 tagállam érdekeit kell összehangolni ahhoz, hogy a 2000-ben elfogadott és 2005. áprilisában módosított ún. Lisszaboni stratégia60 céljai valóra váljanak. Az Európai Unió az új tagokkal szemben, az integrációs szervezetben való teljes jogú tagságért cserébe azonos követelményeket is támasztott. Az új tagok ugyanazokba a forrásallokációkba illeszkedtek be, amelyeket az EU tagállamai az évek folyamán önmaguk számára kifejlesztettek. Annak ellenére, hogy a tíz új tagállam az Unió akkori átlagánál lényegesen szegényebb volt, sem a strukturális és kohéziós alapok, sem a mezıgazdasági támogatások kritériumrendszerén nem változtattak. Az Unió úgy tekintette, hogy egy újabb belsı periféria jött létre, amely a közeljövıben felzárkózik a többi tagállam szintjéhez, és így nem igényelnek különleges bánásmódot (Balázs P., [2006, pp. 11-28]). Az Európai Unióhoz történı csatlakozással a felkészülési folyamatot az aktív részvétel váltotta fel. Új kihívásként jelentkezett, hogy hazánk érdekeit megfelelı módon tudjuk képviselni és érvényesíteni immár a közösség tagjaként (Juhász I., [2006, pp. 29-30]). Csatlakozásunkat követıen új alapokra helyezett támogatási rendszer lépett életbe. A strukturális alapokból történı támogatások allokációját a Nemzeti Fejlesztési Terv tartalmazta. A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében rögzítették a hazai fejlesztéspolitika irányait. Az elkészült tervet az Európai Bizottsággal történt egyeztetés után ún. Közösségi Támogatási Kerettervben (KTK) rögzítették, amely egyben jogi alapként funkcionált az Európai Unió és a tagállam között a támogatások felhasználására vonatkozóan. A Közösségi Támogatási Kerettervben rögzítették az alapok és a tagállam felépítésére vonatkozó stratégiákat, prioritásokat, azok meghatározott céljait, valamint az alapok és más pénzügyi források hozzájárulását (Kırösi I., [2005, pp. 773-785]). A Kerettervben rögzítettek végrehajtása operatív programok keretében valósult meg (Tanács 1999. június 21-i 1260/1999/EK rendeletének 9. cikk d) pontja).

60

A dokumentum célul tőzte ki, hogy az Európai Unió „a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban növekvı tudásalapú társadalma legyen, amely fenntartható gazdasági növekedést, több és jobb minıségő munkahelyet, valamint nagyobb társadalmi kohéziót képes biztosítani”. Az elérni kívánt célokat számokban is kifejezésre juttatták, amely szerint a GDP növekedését éves szinten 3 százalékban, a munkanélküliség leszorítását 4 százalékban határozták meg. A GDP minimum 3 százalékát kívánták K+F-re fordítani.

51

4.3. KÖZÖSSÉGI TÁMOGATÁSI KERETTERV (KTK)

A 2004 és 2006 közötti idıszakban öt operatív program mőködött: 1. Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP), 2. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP), 3. Humán Erıforrás Fejlesztés Operatív Program (HEFOP), 4. Környezetvédelmi és Infrastrukturális Operatív Program (KIOP), 5. Regionális Operatív Program (ROP). 3. ábra: Közösségi Támogatási Keretterv céljainak és prioritásainak rendszere Felzárkózás az EU társadalmi-gazdasági fejlettségi szintjéhez

Versenyképesebb gazdaság

A humán erıforrások jobb kihasználása

Jobb környezet és infrastruktúra

Kiegyensúlyozottabb regionális fejlıdés

kihasználása A termelıszektor versenyképességének javítása

A foglalkoztatás növelése és az emberi erıforrások fejlesztése

A közlekedési infrastruktúra fejlesztése, a környezet védelme

A regionális és helyi potenciál erısítése

GVOP

HEFOP

KIOP

ROP

AVOP

Forrás: Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 2004-2006 122. oldal

Az Operatív Programok keretében megvalósuló támogatásokkal azon területeket kívánták fejleszteni, amelyek kizárólag csak önerıbıl nem tudnának a felzárkózás útjára lépni. Magyarország a 2004-2006 közötti idıszakban 2,7 milliárd euró forrást használhatott fel – strukturális alapokból 1996 millió eurót, hazai finanszírozásból 700 millió eurót, magánforrásokból 5 millió eurót – a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében. Így hazánk fejlesztési tervének közel 74 százalékát az EU finanszírozta, a központi költségvetés 23,6 százalékkal járult hozzá, míg a fennmaradó 2,4 százalékot a helyi önkormányzatok, továbbá magánforrások tették ki. Az évente egyre növekvı összegő – éves megoszlása 23-33-43 százalék – lehívható támogatással biztosították, hogy a csatlakozás kezdeti éveiben is ki tudtuk használni a támogatás adta lehetıségeket (www.nfh.hu). A három évre elıirányzott támogatási keret az Operatív Programokon belül került felosztásra.

52

4. ábra: Operatív Programok támogatási kerete 2004-2006 (millió euró) 428,5

606,4

GVOP HEFOP KIOP

475,9

750,4

440,3

ROP AVOP

Forrás: Támogatások, pályázatok, elszámolások (Magyar Könyvvizsgálói Kamara jegyzete alapján, 2004.)

A támogatással megvalósítandó kiemelt feladat volt a gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott

és

fenntartható

fejlesztése,

a

versenyképesség

növelése,

a

foglalkoztatottság magas szintjének megteremtése, az esélyegyenlıség biztosítása, továbbá a regionális fejlıdés elısegítése, valamint a környezet védelme. 4.4. TURIZMUS TÁMOGATÁSA A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAM KERETÉBEN

Az Európai Unión belül a fejlettségi szintek kiegyenlítését elısegítı strukturális alapok járulnak hozzá a turizmus fejlesztésének finanszírozásához. A strukturális alapok különbözı célokat finanszíroznak, amelyek közül három – a fejletlen régiók, a hanyatló tevékenységő ipari tevékenységő területek, továbbá a vidék támogatása – közvetlen összefüggésben van a turizmussal (Kovács B., [2003, pp. 25-27]). Hazánk a Közösségi Támogatási Keret részét alkotó Regionális Operatív Program keretében támogatta a régiókat. A program stratégiája három specifikus célt határozott meg, amelyek hozzájárultak a kiegyensúlyozottabb területi fejlıdés, mint átfogó cél megvalósításához: •

természeti és kulturális értékekben gazdag, elmaradott térségek belsı erıforrásainak fejlesztése,

•

vonzó települési környezet kialakítása és a gazdasági potenciál fejlesztése, tekintettel a hátrányos helyzető kistérségekre,

•

a helyi szereplık alkalmazkodóképességnek és együttmőködésének fejlesztése (Zeiler J., [2005, pp. 66-67]).

A célok elérése érdekében a program négy prioritást tartalmaz, és azokon belül 11 intézkedést dolgoztak ki: 1. Turisztikai potenciál erısítése a régiókban. 2. Térségi infrastruktúra és a települési környezet fejlesztése. 3. A humán erıforrás-fejlesztés regionális dimenziójának erısítése. 4. Technikai segítségnyújtás.

53

A Turisztikai potenciál erısítése prioritás céljai között szerepelt a nemzetközi szinten is versenyképes turisztikai attrakciók, termékek fejlesztése, amelyek hazánk sajátos kulturális örökségeire és természeti értékeire épít. Kiemelten fontos a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások minıségi fejlesztése és a szolgáltatások kínálatának bıvítése. Hazánk kedvezı turisztikai adottságai ellenére az egyes térségek turisztikai potenciálja nincs kihasználva, a program- és szolgáltatáskínálat nem kellı színvonalú, a turisztikai vonzerık elérhetısége korlátozott (Répássy B., [2004, pp. 16-21]). Mindezen tényezık együttesen járulnak hozzá, hogy a turizmus

jövedelemtermelı

képessége alacsony.

Turisztikai

adottságaink

kihasználásához kívánnak hozzájárulni a Turisztikai potenciál erısítése prioritás keretében – az Európai Regionális Fejlesztési Alap által finanszírozott – kialakított intézkedések, amelyek az alábbiak: •

a turisztikai vonzerık fejlesztése,

•

a turisztikai fogadóképesség javítása.

A prioritás megvalósításával a célok között szerepelt, hogy a támogatott térségekbe növekedjen a látogatók száma, ez által növekedjen a kereslet, amely élénkíti a helyi gazdaságot, továbbá új munkahelyeket teremt. Az intézkedések hatással lehetnek a gazdaság egészére, amennyiben a fejlesztésekkel egyidıben a többi ágazati területen is megvalósulnak a fejlesztések. A Turisztikai potenciál erısítése programon belül a turisztikai vonzerık fejlesztése és a turisztikai fogadóképesség javítása segíti elı a turizmus fejlesztését (Regionális Fejlesztési Operatív Program [2005, pp. 3-7]).

54

4.4.1. Turisztikai vonzerık fejlesztése Az intézkedés céljai között szerepelt hazai és nemzetközi szinten is versenyképes turisztikai attrakciók, termékek fejlesztése, amelyek az ország sajátos kulturális örökségeire és természeti értékeire építenek. A célok eléréséhez az intézkedés az alábbi tevékenységeket támogatta: •

Nemzeti parkok és védett természeti területek turisztikai látogathatóságához szükséges fejlesztések ösztönzését. A feladat komplexitását tükrözi, hogy egyrészt a célok között szerepelt, hogy minél több látogatót vonzzanak, másrészt a tömeges látogatottságból

adódó

károk,

szennyezések

megakadályozása.

Mindehhez

szükségessé vált a turisták közlekedéséhez, sportoláshoz szükséges útvonalak – gyalogos- és kerékpárutak, meglévı vízi utak, meglévı kisvasutak – kialakítása, kiépítése és felújítása. •

Jelentıs idegenforgalmi potenciállal rendelkezı világörökségi helyszínek és történelmi városközpontok fejlesztését. A támogatás elsısorban közvetlenül a helyszínekhez kötıdı látogatóbarát szolgáltatások – kiállítások korszerősítése élményelemekkel, kreatív és interaktív bemutató módszerek alkalmazásával való kialakítása, kulturált fogadóhelyek – kialakítását, rekonstrukcióját tette lehetıvé. Emellett támogatható volt a közterületek felújítása, fejlesztése, és vizuális megjelenésének javítása.

•

Kastélyok és várak turisztikai funkciókkal való fejlesztését. A kastélyok és várak turisztikai célú fejlesztései érdekében olyan beruházásokat támogattak, amelyek elısegítették az adott létesítmény kulturális turizmusba való bekapcsolódását. Támogatták a kastélyok, várak felújítását, az ahhoz kapcsolódó infrastrukturális beruházásokat, látogatóbarát szolgáltatások fejlesztését, turisztikai funkciók – győjtemény bemutatására alkalmas többfunkciós terem, kiállítótér, konferencia terem – kialakítását, továbbá a kastélykert, illetve várhoz tartozó parkok felújítását.

•

Múzeumok látogatóbarát tevékenységének fejlesztését annak érdekében, hogy a múzeumok szolgáltatási színvonala, látogatottsága növekedjen.

•

Aktív turizmushoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztést, a kerékpáros turizmus kialakítását, elıtérbe helyezve a biztonságot és a környezetkímélı megoldásokat.

A támogatás feltételei között szerepelt, hogy azon jelentıs mértékő, de jelenleg még kihasználatlan turisztikai területek fejleszthetıek, amelyek Budapesten kívül találhatóak, és

55

elınyt élveznek a hátrányos helyzető kistérségek. A rendelkezésre álló összeg több mint 85 millió euró volt, amelyet az ERFA (61,38 millió euró) a központi költségvetés (20,88 millió euró) és egyéb helyi forrás (2,98 millió euró) finanszírozásával biztosították (Regionális Fejlesztési Operatív Program [2005, pp. 8-15]). 4.4.2. Turisztikai fogadóképesség javítása Az intézkedés céljai között szerepelt a kereskedelmi szálláshelyek színvonalának és szolgáltatásainak javítása, valamint új szálláshelyek létesítése, szálláshelyek környezetbarát üzemeltetése, és a turisztikai vonzerıkhöz kapcsolódó szolgáltatások bıvítése. A célok eléréséhez az intézkedés az alábbi tevékenységeket támogatta: •

Szálláshelyek fejlesztését és új férıhelyek teremtését. Elsısorban a meglévı szálláshelyek kapacitásnövelését és minıségének fejlesztését helyezték elıtérbe. Új szálláshelyek kiépítést csak azokon a helyeken támogatták, ahol a kapacitás-férıhely nem elégítette ki a helyi turisztikai igényeket.

•

Vonzerıhöz

kapcsolódó

szolgáltatások

fejlesztését,

a

szolgáltatás-kínálat

választékának és minıségének elıtérbe helyezésével. Kiemelt hangsúlyt fektettek az infrastruktúra-fejlesztésére – a szolgáltató létesítmények és egységek fejlesztésére a vitorlás-, illetve motorcsónak-kikötıkben – a magas színvonalú, komplex hajózási szolgáltatásokat kínáló kikötı-hálózatok megteremtése érdekében. Ezen kívül a lovasturizmushoz kapcsolódó – mőködı lovasturisztikai létesítmények esetében – szolgáltatások fejlesztését is támogatták. A rendelkezésre álló összeg több mint 26 millió euró volt, amelyet az ERFA (19,63 millió euró) a központi költségvetés (6,54 millió euró) finanszírozásával biztosították. Az intézkedési tervet elsısorban nagy összegő magánforrás (58,45 millió euró) biztosításával tervezték megvalósítani (Regionális Fejlesztési Operatív Program [2005, pp. 16-20]).

56

61

5. TÁMOGATÁSOK SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSA

Magyarország 1989-óta részesül uniós pénzügyi támogatásban, azonban a csatlakozásunkat követıen a közösségi támogatások összege jelentıs mértékben növekedett. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a jelentıs nagyságrendő külsı források bevonása csak a lehetıséget teremtheti meg a felzárkózásra. A támogatások hatékony felhasználása mellett biztosítani kell, hogy a kapott összegek a törvényi feltételeknek minden szempontból megfelelı, áttekinthetı elszámolás keretében kerüljenek felhasználásra. Az uniós támogatások elsısorban vissza nem térítendı fejlesztési támogatások. 5.1. A VISSZA NEM TÉRÍTENDİ FEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSA

A vissza nem térítendı fejlesztési támogatások a kifizetés idıbeni eltérése alapján az alábbiak szerint történhet: •

utólagos elszámolással történı támogatás,

•

elılegfizetés formájában nyújtott támogatás,

•

a kivitelezı, a szállító, a szolgáltató által benyújtott, de a kedvezményezett által még ki nem fizetett számlák alapján nyújtott támogatás.

Utólagos elszámolással történı támogatás A számviteli elszámolások idırendben az alábbiak szerint alakulnak: •

a szállító vagy a szolgáltató a kedvezményezettnek benyújtja a számlát,

•

a kedvezményezett kifizeti a számla ellenértékét,

•

a kedvezményezett a támogatást nyújtó szervezetnek benyújtja a kifizetési kérelmet,

•

a támogatást nyújtó szervezet átutalja a pénzösszeget.

A kedvezményezett a támogatást nyújtó szervezetnek benyújtja a kifizetési kérelmet, mely kizárólag csak a megfelelı bizonylatok (hitelesített számlák, banki kivonatok, illetve a számviteli elszámolást bizonyító fıkönyvi kartonok) dokumentálásával egy idıben lehetséges. Miután a támogatást nyújtó szervezet a benyújtott dokumentumok alapján az elszámolás helyességérıl meggyızıdött – a benyújtott számlák tételei megfelelnek a támogatási szerzıdésben rögzítetteknek, illetve a benyújtott számlák alakilag, formailag a 61

Az adott fejezet a Számvitel-Adó-Könyvvizsgálat folyóiratban megjelent cikk alapján készült (Böcskei E., [2005/1, pp. 22-26]).

57

törvényi elıírásoknak mindenben maradéktalanul megfelelnek – a kedvezményezett részére átutalja az összeget. Az utólagos elszámolással történı elszámolás a kedvezményezett részére kevésbé elınyös, mivel megfelelı likviditással kell rendelkeznie, ugyanis a szállítói kifizetéseket a kedvezményezettnek meg kell elılegeznie. Ezen támogatási feltétel mellett kérdésessé válhat, hogy a kis- és középvállalkozói szektor képes-e az elıfinanszírozásra. Természetesen a támogatást nyújtó szervezet részérıl ez a finanszírozási forma a legbiztonságosabb (Csernenszky L., [2003, pp. 10-35]). 5.1.1. Utólagos elszámolással történı támogatás számviteli elszámolása A.) A kedvezményezett részérıl történı számviteli elszámolás – abban az esetben, ha az eszköz beszerzése, a számla benyújtása és a kifizetés idıpontja a tárgyévben megtörténik – a következıképpen alakul. Beruházás megvalósítása: T 161 Befejezetlen beruházás K 455 Beruházási szállítók Aktiválás (üzembe helyezés): T 12-14 Tárgyi eszköz K 161 Befejezetlen beruházás Beruházási szállítók kiegyenlítése: T 455 Beruházási szállítók K 384 Elszámolási betétszámla Tárgyévi értékcsökkenési leírás (amortizáció) elszámolása: T 571 Terv szerinti értékcsökkenési leírás K 129-149 Tárgyi eszköz értékcsökkenése Fejlesztési célra kapott vissza nem térítendı támogatás jóváírásának elszámolása: T 384 Elszámolási betétszámla K 98 Rendkívüli bevétel

58

A számviteli törvény szerint a fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott támogatást a rendkívüli bevételek között kell elszámolni. A kapott összeget egyidejőleg halasztott bevételként elhatároljuk.62 T 98 Rendkívüli bevétel K 483 Halaszott bevétel A halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz bekerülési értékének, illetve a bekerülési

értéke

arányos

részének

költségkénti,

illetve

ráfordításként

történı

elszámolásakor a rendkívüli bevételekkel szemben kell megszüntetni.63 Halasztott bevétel feloldása (az értékcsökkenési leírás arányában): T 483 Halaszott bevétel K 98 Rendkívüli bevétel B.) A kedvezményezett részérıl történı számviteli elszámolás – abban az esetben, ha az eszköz beszerzése a tárgyévet megelızı évben megtörtént, viszont a számla benyújtása és a kifizetés idıpontja – a fordulónapot követıen – a tárgyévben történik meg – a következıképpen alakul. Eszköz beszerzésének elszámolása a tárgyévet megelızıen és a hozzá kapcsolódó értékcsökkenés elszámolása. Beruházás megvalósítása: T 161 Befejezetlen beruházás K 455 Beruházási szállítók Aktiválás (üzembe helyezés): T 12-14 Tárgyi eszköz K 161 Befejezetlen beruházás 62

A fejlesztési célra kapott vissza nem térítendı támogatás rendkívüli bevételek közötti számviteli elszámolását a 2000. évi C. törvény a számvitelrıl 86. §. (4.) bekezdésének b.) pontja rögzíti. 63 A halasztott bevétel megszőntetésének számviteli elszámolását a 2000. évi C. törvény a számvitelrıl 45. §. (2.) bekezdése rögzíti.

59

Beruházási szállítók kiegyenlítése: T 455 Beruházási szállítók K 384 Elszámolási betétszámla Értékcsökkenési leírás (amortizáció) elszámolás: T 571 Terv szerinti értékcsökkenési leírás K 129-149 Tárgyi eszköz értékcsökkenése Mivel a kifizetés csak a tárgyévben történik meg, a rendkívüli bevétel elszámolására a tárgyévet megelızı évben még abban az esetben sincs lehetıség, ha a kedvezményezett az aláírt támogatási szerzıdéssel rendelkezik. Amikor a jóváírt összeg a kedvezményezett bankszámláján megjelenik, akkor az elızı évi terv szerinti értékcsökkenési leírásként elszámolt összeget (tárgyévet megelızı évi eredményt csökkentı tétel) – a támogatással arányos résznek megfelelı összegben – passzív idıbeli elhatárolásként meg kell szüntetni (vagy eleve az annak megfelelı összeget nem kell elhatárolni). Fejlesztési célra kapott vissza nem térítendı támogatás jóváírásának elszámolása: T 384 Elszámolási betétszámla K 98 Rendkívüli bevétel Rendkívüli bevételek elhatárolása halasztott bevételként: T 98 Rendkívüli bevétel K 483 Halaszott bevétel Halasztott bevétel feloldása (elızı évi értékcsökkenés arányában): T 483 Halaszott bevétel K 98 Rendkívüli bevétel A halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz bekerülési értékének, illetve a bekerülési érték arányos részének költségkénti, illetve ráfordításként történı elszámolásakor a rendkívüli bevételekkel szemben kell megszüntetni (tárgyévi eredményt növelı tétel).

60

Tárgyévi értékcsökkenési leírás (amortizáció) elszámolása: T 571 Terv szerinti értékcsökkenési leírás K 129-149 Tárgyi eszköz értékcsökkenése Halasztott bevétel feloldása (értékcsökkenési leírás arányában): T 483 Halaszott bevétel K 98 Rendkívüli bevétel Az elızı évi eredményt önellenırzéssel nem kell helyesbíteni, mivel a támogatást a jóváhagyás elıtt nem lehetett jogszerően elszámolni. 5.1.2. Elılegfizetés formájában nyújtott támogatás A számviteli elszámolások idırendben az alábbiak szerint alakulnak: •

a támogatást nyújtó szervezet a kedvezményezett részére az elıleget átutalja,

•

a szállító vagy a szolgáltató a kedvezményezettnek benyújtja a számlát,

•

a kedvezményezett kifizeti a számla ellenértékét,

•

a kedvezményezett a támogatást nyújtó szervezetnek benyújtja a kifizetési kérelmet,

•

a támogatást nyújtó szervezet átutalja az elıleggel csökkentett pénzösszeget.

Ebben az esetben a támogatást nyújtó szervezet a kedvezményezett számára elılegként kifizeti a támogatás meghatározott részét.64 Mivel a támogatás egy részének kifizetése elıbb történik meg, mint a számlák kifizetése, a kedvezményezettnek nem lehetnek nagyobb likviditási problémái. A kedvezményezett részére igen elınyös ezen támogatási forma, de ugyanakkor a támogatást nyújtó szervezet részére az egyik legkockázatosabb ügyletek közé tartozik. Ahhoz, hogy a támogatást nyújtó szervezet a kockázatát a minimálisra csökkentse, megfelelı biztosítékot kell szereznie a támogatás rendeltetésszerő felhasználására vonatkozóan. Elıleg igénybevétele esetén a támogatás fennmaradó része csak akkor 64

Szabályait a 382/2004. (XII. 29.) kormányrendelet 42.§-a rögzíti. A 2005-tıl hatályos módosítás értelmében támogatási elıleg csak rendkívül indokolt esetben a program, projekt elindításához szükséges legkisebb összegben – amely nem haladhatja meg a támogatás 25 százalékát, de legfeljebb 300 millió forintot, kutatás, mőszaki fejlesztés esetén a 75 százalékát, de legfeljebb 450 millió forintot – nyújtható, ha az erre vonatkozó igényét a kedvezményezett (összegszerően és részletesen megindokolva) az igénylésben, illetve a pályázatban is jelezte, valamint a támogatást ennek figyelembevételével hagyták jóvá, és a támogatási szerzıdés ezt tartalmazza. A belföldi természetes személyeknek, a mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak az odaítélt támogatási összeg 50 százalékáig, de legfeljebb 300 millió forintig nyújtható elıleg, amennyiben a támogatás folyósítására még nem került sor.

61

folyósítható, ha a kedvezményezett a saját forrás adott évi ütemezés szerinti összegét igazoltan felhasználta és elszámolt az elıleggel. Mindkét fél szempontjából kedvezı, hogy a számla benyújtását követıen eltekinthetnek a rövid határidejő teljesítéstıl. 5.1.2.1. Elılegfizetés formájában nyújtott támogatás számviteli elszámolása Elılegként kapott összeg elszámolása az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben: T 384 Elszámolási betétszámla K 479 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Abban az esetben, ha a támogatás jóváhagyására nem kerül sor a tárgyévben (elıleg folyósításának éve), az elıleget az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni mindaddig, amíg a támogatást jóvá nem hagyták. Beruházás megvalósítása: T 161 Befejezetlen beruházás K 455 Beruházási szállítók Aktiválás (üzembe helyezés): T 12-14 Tárgyi eszköz K 161 Befejezetlen beruházás Beruházási szállítók kiegyenlítése: T 455 Beruházási szállítók K 384 Elszámolási betétszámla Tárgyévi értékcsökkenési leírás (amortizáció) elszámolása: T 571 Terv szerinti értékcsökkenési leírás K 129-149 Tárgyi eszköz értékcsökkenése Fejlesztési célra kapott vissza nem térítendı támogatás jóváhagyásának elszámolása Támogatási elıleg elszámolása a rendkívüli bevételekkel szemben: T 479 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek K 98 Rendkívüli bevétel

62

Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek kivezetésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a támogatást jóváhagyták. A megítélt támogatás összegét csökkentjük az elıleg összegével és a fennmaradó összeg elszámolására pedig a jóváírással egy idıben kerül sor. Fejlesztési célra kapott vissza nem térítendı támogatás fennmaradó összegének elszámolása (jóváírás elszámolása): T 384 Elszámolási betétszámla K 98 Rendkívüli bevétel Rendkívüli bevételek elhatárolása halasztott bevételként: T 98 Rendkívüli bevétel K 483 Halaszott bevétel Halasztott bevétel feloldása (értékcsökkenési leírás(ok) arányában): T 483 Halaszott bevétel K 98 Rendkívüli bevétel 5.1.3. A kivitelezı, a szállító, a szolgáltató által benyújtott, de a kedvezményezett által még ki nem fizetett számlák alapján nyújtott támogatás A számviteli elszámolások idırendben az alábbiak szerint alakulnak: •

a kivitelezı, a szállító, a szolgáltató a kedvezményezettnek benyújtja a számlát,

•

a kedvezményezett a támogatást nyújtó szervezetnek benyújtja a kifizetési kérelmet és a számlákat,

•

a kedvezményezett átutalja a számla és a támogatás különbözetét (abban az esetben, ha a számla összege nagyobb, mint a támogatás),

•

a támogatást nyújtó szervezet ellenırzi a számla értéke és a támogatás különbözetének a befizetését,

•

a támogatást nyújtó szervezet átutalja a kivitelezı, a szállító, a szolgáltató részére a pénzösszeget.

Az elszámolás elınye, hogy a támogatás kedvezményezettjének nem lehetnek likviditási problémái. Ezen eljárási forma hátránya, hogy viszonylag gyors teljesítést igényel a kedvezményezett és a támogatást nyújtó szervezet részérıl.

63

5.1.3.1. A kivitelezı, a szállító, a szolgáltató által benyújtott, de a kedvezményezett által még ki nem fizetett számlák alapján nyújtott támogatás számviteli elszámolása A fejlesztési célra kapott vissza nem térítendı támogatásból megvalósított beruházás Beruházás megvalósítása: T 161 Befejezetlen beruházás K 455 Beruházási szállítók Közvetlenül a kivitelezınek, a szállítónak, a szolgáltatónak utalt támogatási összeg elszámolása: T 455 Beruházási szállítók K 98 Rendkívüli bevétel Rendkívüli bevétel elhatárolása halasztott bevételként: T 98 Rendkívüli bevétel K 483 Halaszott bevétel Aktiválás (üzembe helyezés): T 12-14 Tárgyi eszköz K 161 Befejezetlen beruházás A számla és a támogatás különbözetének átutalása (abban az esetben, ha a számla összege nagyobb, mint a támogatás): T 455 Beruházási szállítók K 384 Elszámolási betétszámla Tárgyévi értékcsökkenési leírás (amortizáció) elszámolása: T 571 Terv szerinti értékcsökkenési leírás K 129-149 Tárgyi eszköz értékcsökkenése Halasztott bevétel feloldása (értékcsökkenési leírás arányában): T 483 Halaszott bevétel K 98 Rendkívüli bevétel

64

6. HIPOTÉZISEK FELÁLLÍTÁSA Az elızı fejezetekben került sor az európai unió finanszírozási politikájának bemutatására. A regionális politika történeti áttekintése után a strukturális alapok által támogatott célkitőzések ismertetésén keresztül tértem ki a turisztikai ágazat szerepére. A kohéziós alap mellett a közösségi kezdeményezések támogatáspolitikájában is szerepet kap turizmus fejlesztése. A különbözı finanszírozási politikák a turisztikai ágazat eltérı területeit támogatják. A turizmus nemzetgazdasági súlyából, a tagországok eltérı fejlettségi szintjébıl adódóan nincsen egységesen kialakított fejlesztési stratégia. A fejlesztések irányai és arányai nagymértékben meghatározzák az ország gazdasági növekedésének lehetıségeit. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal a fejlesztési lehetıségeink is bıvültek. Az uniós csatlakozás piacbıvülést eredményezett a turizmusban érintett vállalkozók számára. Az Unió polgárainak kétharmada Európában tölti el szabadságát és hazánk kedvelt turisztikai célország, kereskedelmi szálláshelyeinknek közel 70 százalékát az Unióból érkezı vendégek teszik ki (Jelentés a turizmus 2005. évi teljesítményérıl, KSH., [2006., pp. 3-46]). A vendégérkezések számának növekedése következtében már a 2000. év küszöbén elıtérbe került a minıségi turizmus irányába való elmozdulás lehetısége. Ennek eredményeként új szállodák építésére, továbbá rekonstrukciójára került sor. Vitathatatlan tény, hogy ahhoz, hogy a fokozott piaci versenyben helyt tudjunk állni, szükségszerő fejlesztéseket végrehajtani. Azonban kérdés, hogy érdemes-e új szállodákat építeni, vagy célszerőbb a meglévı létesítményeket fejleszteni? A magyar gazdaság adottságait szem elıtt tartva, továbbá Európán belül elfoglalt helyünket értékelve állítottam fel hipotéziseimet. 1. hipotézis A turizmus és azon belül a szállodaipar fejlesztésében nélkülözhetetlen szerepe van a támogatásoknak, a fiskális szempontokat is figyelembe véve. A szállodaépítés és felújítás, a magas beruházási költségekre való tekintettel – a szállodaipar jelenlegi alacsony

jövedelmezısége

miatt

–

kizárólag

saját

tıke

finanszírozásával

megvalósíthatatlan.

65

2. hipotézis Támogatás nélkül – a beruházás magas költségeire tekintettel – a beruházás megvalósítása igen kockázatos, a szálloda eladósodottságához vezethet, amely elsısorban az ötcsillagos szállodákat érinti. 3. hipotézis A fejlesztésekhez nyújtott vissza nem térítendı támogatások rövidtávon belül kiszámítható, megbízható adó- és járulékbevételeket biztosítanak. 4. hipotézis Magyarország idegenforgalmi keresletében kulcsfontosságú tényezıvé lép elı az egészségturizmus felértékelıdése – a hıforrásokra épülı szállodaipar hazánk egyik kulcsiparága lehet. A szakirodalom alapján jellemzıen az újonnan épülı, de lassan megtérülı beruházások tudják ezen fı célkitőzést szolgálni. A hazai viszonyok alapján azonban a meglevı létesítmények fejlesztése lehet a hatékonyabb, célravezetıbb megoldás. 5. hipotézis A három- és négycsillagos szállodák fejlesztése lehet a célszerőbb az ötcsillagos szállodákkal szemben. A három- és négycsillagos szállodák vagyonszerkezetét és gazdasági

hatékonyságát

tekintve

a

háromcsillagos

szállodák

magasabb

csillagkategóriába való átsorolásának kedvezhet a négycsillagos szállodák dinamikusan növekvı vendégforgalma és a szobakihasználtság kedvezı tendenciájának alakulása. 6. hipotézis A szállodák nyereséges gazdálkodásának meghatározó feltétele a minıségi szolgáltatás irányába való elmozdulás. Magyarország adottságait figyelembe véve ez leginkább a négycsillagos szállodák körében realizálható, az alacsonyabb vagy ennél magasabb szolgáltatást biztosító létesítményekkel szemben.

66

7. KUTATÁS MÓDSZERTANA A primer kutatás 2005. évben kezdıdött65, a Széchenyi Terv részeként kidolgozott „Az Egészségturizmus Tízéves Fejlesztési Program” keretében meghirdetett pályázatok vizsgálatával. A kutatás kezdeti fázisában azzal a ténnyel kellett szembesülni, hogy az elızı idıszakokban kiküldött adatlapok csak részben szolgáltattak alapot arra, hogy objektíven lehessen mérni a megvalósult beruházások hatásosságát. A támogatottak részérıl visszaküldött adatlapok többnyire hiányosan voltak kitöltve, illetve számos esetben az alapvetı logikai összefüggéseknek ellentmondva kerültek az értékek meghatározásra (pl. a társaság mérleg szerinti eredménye eltérı volt az adott évi eredmény-kimutatásban és a mérlegben stb.). Ezen túlmenıen a támogatottak egy része sajnos az adatszolgáltatási kötelezettségének sem tett eleget, amely annak tudható be, hogy a pályázó és az üzemeltetı személye eltérı volt (a támogatási szerzıdések minderre lehetıséget teremtettek). Mivel az objektív elemzéshez a szükséges adatok nem álltak rendelkezésre, ezért 2006. márciusában egy új hatásvizsgálati adatlap került kidolgozásra. A Széchenyi Terv keretében meghirdetett jelentıs összegő turisztikai beruházást képviselı projektek teljes körő hatékonyságvizsgálatával a Magyar Turisztikai Hivatal bízott meg, így az adatlapok kidolgozását, elküldését és feldolgozását is saját kutatásom keretében valósítottam meg. Az adatlapok papíralapon és elektronikus formában (e-mail-en) is hozzáférhetıvé váltak a támogatottak részére. A telefonon történı elérhetıség biztosítása pozitívan befolyásolta az újonnan kiküldött adatlapok objektív kitöltését. A vizsgálati körbe bevont szállodák esetében a kiküldött hatásvizsgálati adatlap öt területre terjedt ki: a gazdasági mutatók alakulására, a beruházásra vonatkozó adatokra, a szállodára és vendégforgalomra vonatkozó adatokra, az egészségturizmussal kapcsolatos szolgáltatásokra, végül a jövıre vonatkozó kilátásokra. A gazdasági hatások elemzéséhez66 a visszaküldött adatlapokból nyert információk mellett, a mélyinterjúk során elhangzottak kerültek felhasználásra. A szállodaépítés munkálatai

2002-2004

közötti

idıintervallumban

fejezıdtek

be,

így

az

adatok

összehasonlíthatósága miatt az üzembe helyezés éve (ez volt a bázis idıszaki adat), és az azt követı

év(ek)

adatai

kerültek

elemzésre.

Statisztikai

adatok

felhasználására

az

65

A kutatást a Magyar Turisztikai Hivatal megbízása alapján a disszertáció szerzıje végezte. A disszertációban csak a közvetlen hatások ismertetésére kerül sor. A közvetett, továbbá a gerjesztett hatások vizsgálata további kutatásokat eredményezhet. 66

67

összehasonlíthatóság érdekében került sor, ahol a szőkebb mikrokörnyezet mellett célszerő volt az adott régió jellemzıinek ismertetése. Ahhoz, hogy a Magyarországon mőködı szállodák gazdálkodásának jellemzıirıl átfogó képet kapjunk szükségessé vált a szállodák vagyoni, pénzügyi, jövedelmezıségi helyzetének vizsgálata. A vizsgált idıszak meghatározásában szerepet játszott, hogy 1992. január 1-jén lépett hatályba az 1991. évi XVIII. törvény a számvitelrıl. A piacgazdaságra való átállás egyik nélkülözhetetlen feltétele volt, hogy a magyar sajátosságok mellett a nemzetközi számviteli normákat és gyakorlatot is figyelembe vevı törvény szülessen. A törvény elıírásai ugyan összhangban álltak az Európai Közösség számvitelre vonatkozó fontosabb (az EGK 4. és 7.) irányelveivel, azonban a piacgazdaság követelményeihez való folytonos

megfelelés

eredményeként

többször

módosították.67

Az

Európai

Unió

irányelveinek való teljes megfelelés érdekében a többször módosított számviteli törvény újrakodifikálása68 vált szükségessé. Fontos hangsúlyozni, hogy az újrakodifikált számviteli törvény célja – a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetérıl kialakított megbízható és valós összkép biztosítása – és a törvényben deklarált számviteli alapelvek nem változtak. A fent említett változásokra tekintettel az 1995-ös évet tekintettem az elemzés kiindulópontjának, ugyanis az 1992-tıl hatályos törvény elsı éveiben a számviteli szabályozás egységes értelmezésének nehézségei miatt – a nagymértékő változásra való tekintettel – az egyedi vállalati adatok megbízhatósága megkérdıjelezhetı volt. A vizsgálathoz szükséges egyedi vállalati statisztikai adatokat az Ecostat kutatóintézet bocsátotta a rendelkezésemre. A kutatásra átadott statisztikai adatok a hazánkban mőködı és idegenforgalommal foglalkozó valamennyi vállalat adatállományát tartalmazta, amelybıl ki kellett szőrni a szállodákra vonatkozó adatokat és egy új adatbázist kellett összeállítani. Sem hazai, sem nemzetközi viszonylatban nem találkoztam hasonló jellegő kutatással, így az adatbázis összeállításakor a számviteli gyakorlatban alkalmazott módszerek mellett, a szállodai vezetıkkel folytatott mélyinterjúk során szerzett információkra, illetve a Széchenyi Terv kutatása során szerzett tapasztalatokra támaszkodtam. Az adatok rendszerezése során figyelembe kellett vennem, hogy a nagy mennyiségő egyedi vállalati adatok az átfogó elemzésre is, és ugyanakkor az egyedi sajátosságok megállapítására is alkalmasak legyenek. Így a végsı elemzésre alkalmas adatbázist 67

1991. évi XVIII. törvény a számvitelrıl módosításai: 1992. évi LXX. törvény, 1993. évi XCII. törvény ,1993. évi IC. törvény, 1993. évi CVIII. törvény, 1995. évi XX. törvény, 1996. évi CXV. törvény 68 2000. évi C. törvény a számvitelrıl. 2000. évi C. törvény módosításai: 2006. évi IV. törvény, 2006. évi CIX. törvény, 2006. évi CXXXI. törvény.

68

több éves kutatómunka eredményeként sikerült összeállítanom. Az összeállított adatbázis után került sor az adatok aggregálására, majd az átlagszámításokra, illetve további statisztikai elemzésekre. Ahhoz, hogy az elemzéseket el lehessen végezni a szállodák csillagkategóriák szerinti besorolását69, és azok évenkénti felülvizsgálatát is el kellett végeznem – az utóbbi évek fejlesztésének köszönhetıen egyre több szálloda felelt meg a magasabb csillagfokozat követelményének – a változások nyomon követése, aktualizálása miatt. Annak ellenére, hogy a csillagfokozat mellett a szállodák régiónkénti besorolására is sor került, – figyelembe véve azt, hogy több esetben a központ és az üzemeltetés helye eltérı volt – a nagy mennyiségő adat miatt a mutatószámok országos szinten kerültek kiszámításra. Az adatokkal szemben támasztott mennyiségi és minıségi követelmények mellett került sor azok rendszerezésére. A kiugró értékek70 (outlier-ek) feltárása céljából a boksz-plot eljárást alkalmaztam. A vizsgálatba bevont szállodák aránya – a Magyarországon mőködı összes szállodát alapul véve – a három-, négy- és ötcsillagos szállodák esetében átlagosan elérte a 45 százalékos értéket, így az elemzés reprezentatívnak tekinthetı.71 A mintába bevont szállodák – csillagkategóriák szerinti – mérleg és eredménykimutatás adatainak elemzésével, több mint 10 év (1995-2006) fejlıdési tendenciáinak vizsgálatára került sor. A leíró statisztika módszerei mellett a varianciaanalízis segítségével azt is vizsgáltam, hogy kimutatható-e szignifikáns kapcsolat a különbözı csillagkategóriákba besorolt szállodák között, a szállodák hatékonyságára és jövedelmezıségére vonatkozóan.

69

A kereskedelmi és a fizetıvendéglátó szálláshelyek osztályba sorolását, valamint a falusi szálláshelyek minısítését a 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet szabályozza. 70 Kiugró értékeknek (outlier) azokat az extrém értékeket tekintjük, amelyek nagymértékben eltérnek a többi értéktıl, vagyis az eloszlás közepétıl távol helyezkedik el. 71 A vizsgálati mintába bekerült szállodákra vonatkozó adatokat a disszertáció melléklete tartalmazza.

69

8. A SZÉCHENYI TERV TÁMOGATÁSPOLITIKÁJA A Széchenyi Terv az Európai Unió strukturális alapjaiból nyerhetı támogatások fogadásának elıfutára volt, ugyanis a programok kialakításánál figyelembe vették, hogy operatív programként is elindíthatóak legyenek. A fejlesztési terv hat programterületre terjedt ki72, amelyek nem ölelték fel a gazdaság egészét, hanem egy-egy alapvetı jelentıségő gazdaságfejlesztési terültre fókuszáltak. Azokat a területeket, ágazatokat vonták be a programba, amelyek a gazdasági élet úgynevezett súlypontjai, amelyek maguk után „húzzák” a hozzájuk kapcsolódó ágazatokat is. A kiemelt fejlesztési programokkal a felzárkózás lehetıségeit, esélyeit kívánták megteremteni.73 A Széchenyi Terv pénzügyi szempontból a decentralizált programfinanszírozás elvére épült, amelyben a Kormány társfinanszírozóként vett részt (Gazdasági Minisztérium [2000., pp. 1-14]). 8.1. TURISZTIKAI ÁGAZAT FEJLESZTÉSE A SZÉCHENYI TERV TÜKRÉBEN

A Széchenyi Terv kiemelt programjai között szerepelt a turizmus fejlesztése. A turisztikai ágazat – azon túlmenıen, hogy a gazdasági növekedésben betöltött szerepe vitathatatlan – nagymértékben hozzájárulhat az elmaradott térségek felzárkózásához, természeti és kulturális értékek megırzéséhez. Mindehhez hat alprogrammal járultak hozzá (Gazdasági Minisztérium [2000, pp. 1-3]): •

gyógy- és termálturizmus fejlesztési alprogram,

•

konferenciaturizmus fejlesztési alprogram,

•

kastély- és várturisztikai alprogram,

•

tematikus parkok fejlesztési program

•

turisztikai információs rendszerek fejlesztése,

•

egyéb minıségi turisztikai termékek fejlesztésének alprogramja

72

Széchenyi Terv programjai: vállalkozáserısítı program (SZT-VE), turizmusfejlesztési program (SZT-TU), lakásprogram (SZT-LA), regionális gazdaságépítési program (SZT-RE), energiatakarékossági program (SZTEN), aktív foglalkoztatási program (VSZ-FO) (Gazdasági Minisztérium [2000, pp. 1-42]). 73 A magyar gazdaság lemaradásának okai között kereshetjük többek között a nagyobb volumenő beruházások elmaradását, továbbá a piacgazdaságra való áttérés következtében a magyar gazdaságra jellemzı duális szerkezet kialakulását. A dualitás egyik legnagyobb hátránya volt, hogy a multinacionális vállalatok nem fejtették ki azt a húzóhatást, ami elvárható lett volna. A magyar kis- és közepes vállalkozások komoly forráshiánnyal küzdöttek. A hitelbıl történı fejlesztések a magas hitelkamatok, továbbá a saját tıke hiánya miatt nem, vagy csak korlátozottan valósulhattak meg.

70

A programok megvalósításával a legfontosabb prioritások között tartották számon (Lengyel M., [2004, pp. 306-311]): •

a belföldi turizmus stabilitásának megteremtését,

•

a kulturális örökség elıtérbe helyezését,

•

a fenntartható turizmus feltételeinek biztosítását,

•

a nemzetközileg is versenyképes turisztikai termékek fejlesztését a szolgáltatások színvonalának emelésén keresztül,

•

továbbá új küldıországok bevonásával a vendégkör növelését.

Az ágazat sajátosságaiból adódóan a fejlesztéstıl több gazdaságstratégiai cél elérését irányozták elı. Közvetlen eredményként a költségvetési támogatással aktivizált magántıke fejlesztési ráfordításainak növekedését várták. Ezen túlmenıen az egy külföldi turistára jutó fajlagos költés emelkedését, és ezen hatások eredményeként a turizmus árbevételének növekedését irányozták elı. Hosszabb távon a GDP-hez való hozzájárulás emelkedését, a devizabevételek növekedését és a foglalkoztatottak számának növekedését várták. 8.1.1. Egészségturizmus Tízéves Fejlesztési Program Az 1990-es években Magyarország gyógy- és termálturizmusa – kormányzati támogatás hiánya miatt – stagnált, enyhe növekedés csak az évtized végén volt megfigyelhetı. A Széchenyi Terv részeként kidolgozott „Az Egészségturizmus Tízéves Fejlesztési Program” megvalósításával lehetıséget kívántak nyújtani arra, hogy a hazai egészségturizmus, ezen belül is a gyógy- és termálturizmus, valamint a wellness-turizmus gyors növekedési pályára állhasson. A 2001-es és 2002-es költségvetésben megteremtették a finanszírozás feltételeit. Mindenképpen meg kell említeni, hogy a további évekre vonatkozóan a források biztosítását – az Európai Uniós csatlakozás után – részben ugyan, de a strukturális alapokból tervezték megvalósítani. Miután az elmúlt évtizedben nem volt példa ilyen nagy volumenő beruházásra, így kérdéses volt, hogy a beruházásokat követıen milyen eredményeket tudunk felmutatni. Disszertációmban a program részeként a 2001 és 2004 között meghirdetett pályázatok vizsgálatán keresztül mutatom be a fejlesztések legfontosabb eredményeit.

71

8.1.1.1. Támogatás célja, pályázati feltételek A

támogatás

célja

volt

a

magas

színvonalú,

piacképes

szolgáltatást

nyújtó

egészségturisztikai központok kialakításának ösztönzése. A célok között szerepelt, hogy Magyarország – az egyedülálló gyógy- és termálvízkincsére alapozva – az évtized végére vezetı helyet foglaljon el Európa egészségturisztikai piacán. A támogatásért jogi és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok egyaránt pályázhattak. A pályázati feltételek között szerepelt, hogy a támogatás olyan fejlesztésekhez volt igényelhetı, amely legalább 300 millió forint (áfa nélküli) beruházási költségbıl valósul meg (mőemlék-fürdık esetén a beruházási költségnek nincs alsó összeghatára), valamint a támogatásban részesített pályázónak vállalni kellett a pályázatban megadott hasznosítási terv szerint a támogatásban részesült tárgyi eszközök 5, az ingatlanok 10 évi turisztikai célú hasznosítását. A pályázónak a pályázat benyújtását megelızıen már rendelkeznie kellett a fejlesztés alapjául szolgáló ingatlannal, továbbá a megvalósítandó projektre vonatkozóan rendelkeznie kellett megvalósíthatósági tanulmánnyal. Az elbírálás szempontrendszerén felül elınyben részesítették azon beruházásokat, amelyek:74 •

vidéken valósulnak meg, és ezzel hozzájárulnak a hazai turizmus szerkezetének decentralizálásához,

•

ha a fejlesztés elıreláthatólag elısegíti a szezon meghosszabbítását, a látogatók tartózkodási idejének és költésének, valamint egy adott régión belül az egészségturisztikai termék sokszínőségének növelését,

•

növeli a foglalkoztatottságot,

•

a turisztika legfejlıdıképesebb ágainak a fejlesztését (gyógy- és termálturizmus, wellness-turizmus, családi turizmus, konferenciaturizmus) is szolgálja,

•

a 100 millió forint támogatási összeg felett vállalja a minıségbiztosítási tanúsítvány megszerzését, az üzemeltetés megkezdésétıl számított 1 éven belül.

A Gazdasági Minisztérium a Széchenyi Terv Egészségturizmus Tízéves Fejlesztési Program keretében meghirdetett pályázatán 100 pályázat bizonyult sikeresnek. Idıközben 10 pályázó

74

A Gazdasági Minisztérium a Széchenyi Terv Turizmusfejlesztési Programja keretében pályázatot hirdet a termálfürdıkhöz kapcsolódó szálláskapacitás fejlesztésének támogatására. Kódszám: (SZT-TU-2 Széchenyi Terv [2001. évi pályázatai, pp. 74 -76]).

72

esetében szerzıdésbontás történt, így végül 90 darab pályázat került a vizsgálat középpontjába. 4. táblázat: Széchenyi Terv pályázatainak száma Pályázatok száma

Szerzıdésbontás75

Érvényben levı pályázatok száma

SZT-TU-1-01

43

3

40

SZT-TU-1-02

5

1

4

SZT-TU-2-01

7

2

5

SZT-TU-2-02

6

3

3

SZTP-2003- TU-1

23

0

23

SZTP-2003- TU-2

11

0

11

SZTP-2004- TU-2

5

1

4

100

10

90

Pályázat kódszáma

Összesen:

Forrás: Saját számítás a Turisztikai Hivatal belsı adatbázisa alapján

5. táblázat: Széchenyi Terv támogatási összege Pályázat kódszáma

Támogatásra tervezett összeg

(adatok e Ft-ban)

Szerzıdésbontás miatt nem teljesült

Támogatásra jóváhagyott összeg76

SZT-TU-1-01

20 460 070

1 322 024

19 138 046

SZT-TU-1-02

3 213 262

1 200 000

2 013 262

SZT-TU-2-01

2 129 588

1 000 000

1 129 588

SZT-TU-2-02-02

3 029 000

1 365 000

1 664 000

SZTP-2003-TU-1

5 980 000

0

5 980 000

SZTP-2003-TU-2

207 924

0

207 924

SZTP-2004-TU-2

82 780

12 794

69 986

35 102 624

4 887 024

30 202 806

Összesen:

Forrás: Saját számítás a Turisztikai Hivatal belsı adatbázisa alapján

Az Egészségturizmus Tízéves Fejlesztési Program keretében meghirdetett pályázaton az elnyert támogatások összértéke meghaladta a 30 milliárd forintot (30,202 milliárd forint). A 90 pályázat közül 52 pályázó vissza nem térítendı (23,945 milliárd forint), míg 38 pályázó kamattámogatásban részesült (6,257 milliárd forint). Az 52 vissza nem térítendı támogatást elnyert pályázó közül 44 esetben fürdı építése, rekonstrukciója, míg hat esetben szálloda építése, és további egy-egy esetben

75

A szerzıdésbontás esetében nullával jelölt adat esetében nem volt információ arra vonatkozóan, hogy szerzıdésbontásra sorkerült volna. 76 Nem minden esetben került sor a jóváhagyott összeg teljes lehívására, így a jóváhagyott összeg eltér az igénybe vett támogatás értékétıl.

73

szálloda bıvítése, rekonstrukciója valósult meg. A hat új szálloda – melybıl öt 4 csillagos, és egy 5 csillagos – közül négy wellness, míg kettı gyógyszállóként mőködik. A 38 db kamattámogatásból az SZTP-2003-TU-1-es pályázat keretében elsısorban termálfürdı bıvítésére, rekonstrukciójára, míg az SZTP-2003-TU-2-es és az SZTP-2004TU-2-es pályázat keretében a (15 db) szálloda építésére, korszerősítésére nyerték el a támogatást. A disszertációban az új gyógyszállók és wellness szállodák építése mellett a szálloda bıvítésére, rekonstrukciójára elnyert vissza nem térítendı támogatásokból megvalósult projektek hatásvizsgálatának tapasztalatai kerülnek ismertetésre. 8.2. ÚJ GYÓGY- ÉS WELLNESS SZÁLLODA PROJEKTEK VIZSGÁLATA

Az új gyógyszállók és wellness szállodák építését elısegítı vissza nem térítendı támogatásra – SZT-TU-2-01-es és az SZT-TU-2-02-es – a szálloda tulajdonjogával rendelkezı, vagy a szállodát üzemeltetı belföldi székhelyő gazdasági társaságok nyújthattak be pályázatot. Az SZT-TU-2-es kódszámmal jelölt pályázatok esetében azok a projektek voltak támogathatóak77, amelyek esetében: •

szálloda fejlesztése, létesítése,

•

szálloda gyógyászati és/vagy wellness, fitness szolgáltatásainak fejlesztése, kialakítása (szauna, szépségszalon stb.),

•

vendéglátó helyiségek kialakítása, fejlesztése valósul meg.

A program kiemelt céljai között szerepelt, hogy a szálláslehetıségek mellett a fürdık fejlesztésérıl is gondoskodjanak, ezzel is elısegítve a szállodák hatékony mőködését. A vizsgálati körbe bevont újonnan épült szállodák fele esetében szintén a Széchenyi Terv keretében (SZT-TU-1-01) finanszírozták a fürdıfejlesztést, fürdıépítést is. A beruházások 4 fı forrásból valósultak meg: vissza nem térítendı fejlesztési támogatásból, bankhitelbıl, saját forrásból és egyéb forrásból.

77

A Gazdasági Minisztérium a Széchenyi Terv Turizmusfejlesztési Programja keretében pályázatot hirdet az egészségturisztikai központokhoz kapcsolódó szálláskapacitás fejlesztésének támogatására. Kódszám: (SZT2002-TU-2 Széchenyi Terv [2002. évi pályázatai, pp. 90-94]).

74

6. táblázat: Beruházások forrásigénye

(adatok forintban)

Szálloda építése

Támogatás

%

Bankhitel

%

Saját forrás

%

Egyéb forrás

%

Összesen

4 csillagos (5 db)

2 340 142 000

19

6 862 244 000

56

2 985 213 000

24

116 876 000

1

12 304 475 000

5 csillagos (1 db)

330 000 000

10

1 884 795 000

58

910 599 000

29

114 267 000

3

3 239 661 000

2 670 142 000

17

8 747 039 000

56

3 895 812 000

25

231 143 000

2

15 544 136 000

Összesen

Forrás: Saját számítás a 2006. évi hatásvizsgálati adatlap alapján.

A támogatás mértéke átlagosan a beruházás összköltségének a 17 százalékát tették ki. 2001ben az igényelhetı támogatás mértéke a beruházás összköltségének 15 százaléka, maximum 500 millió forint lehetett, míg 2002-ben a beruházás összköltségének 20 százalékát igényelhették, az 500 millió forint összeghatárral. Abban az esetben, ha korábbi TU-1-es pályázaton már támogatást nyertek, a beruházás összköltségének 25 százalékáig, maximum 600 millió forintig lehetett támogatást igényelni. A saját forrás arányának el kellett érnie a 25 százalékos önrészt. A támogatások összértéke meghaladta a 2,67 milliárd forintot, amely 15, 54 milliárd forint beruházási összeget mozgósított. A tervezett támogatás értéke 2,68 milliárd forint volt, azonban a ténylegesen 2,67 milliárd forint került folyósításra. 7. táblázat: Tervezett és tényleges forrásadatok

(adatok forintban)

Szállodák kódszáma78

Támogatás (tervezett)

Támogatás (tényleges)

Banki hitel (tervezett)

Banki hitel (tényleges)

Saját forrás (tervezett)

Saját forrás (tényleges)

01 NY-D

560 000 000

560 000 000

1 060 000 000

1 060 000 000

504 000 000

509 070 000

02 K-D

382 448 000

374 200 000

1 529 793 000

1 484 715 000

637 414 000

637 414 000

03 NY-D

600 000 000

600 000 000

1 657 511 000

2 048 122 000

752 503 000

758 729 000

04 É-A

303 800 000

301 942 000

1 201 533 000

1 191 007 000

520 000 000

520 000 000

05 K-M

504 000 000

504 000 000

1 008 000 000

1 078 400 000

504 000 000

504 000 000

06 NY-D

330 000 000

330 000 000

1 320 000 000

1 884 795 000

550 000 000

910 599 000

Összesen:

2 680 248 000

2 670 142 000

7 776 837 000

8 747 039 000

3 523 927 000

3 895 812 000

Forrás: Saját számítás a 2006. évi hatásvizsgálati adatlap alapján.

A beruházás összértékének 17 százalékos, vissza nem térítendı támogatásból történı finanszírozása mellett a beruházás megvalósításában nélkülözhetetlen szerepet játszottak a banki hitelek. Mind a hat pályázónak ahhoz, hogy a beruházást megvalósítsa, banki hitelt kellett igénybe vennie. A tervezett bankhitelek értéke 7,77 milliárd forint volt, azonban 78

A szállodák kódszámokkal kerülnek megkülönböztetésre, azonban az elemzés szükségessé tette az adott magyarországi régió megnevezését is. É-A = Észak-Alföld, NY-D = Nyugat-Dunántúl, K-D = KözépDunavidék, K-M = Közép-Magyarország.

75

ténylegesen 8,74 milliárd forint hitelfelvételre került sor. Három pályázó esetében a tervezett hitel nem volt elégséges a projekt befejezéséhez, így összesen 970 202 000 forinttal több hitel bevonására volt szükség. A hitelek összege a beruházás összköltségének 58 százalékát tették ki, amely összeg igen magasnak mondható. Ennek tudható be, hogy a hitelek futamideje 120-191 hónap közötti idıintervallumban helyezkedik el. A banki hitelek átlagosan 12 évet meghaladó lejárata viszonylag hosszú idıtartamnak tőnik, azonban – a magas hitelösszegek mellett – nem szabad megfeledkezni arról, hogy igen nehéz megbecsülni a befektetések megtérülését. A tıketörlesztések általában negyedévente esedékesek, évente növekvı összegben, a futamidı végén fennmaradó balloon összeggel kiegészítve. A vizsgált szállodák közül 4 esetben a beruházás tényleges költségigénye meghaladta a tervezett értéket. A legnagyobb eltérés az 5 csillagos szálloda (06 NY-D) építéséhez kapcsolódott, ahol az ingatlan építésének költségigénye 26,8 százalékkal haladta meg a tervezett kiadást, míg gépek, berendezések vásárlására közel háromszorosát költötték a tervezettnek. A beruházás forrásigénye összességében több mint 47 százalékkal lépte túl a tervezett kiadásokat. A tervezett és a tényleges kiadások közötti jelentıs összegő eltéréseket az okozta, hogy a pályázat beadása és a szerzıdéskötés között hosszú idı telt el (több mint egy év), továbbá a szerzıdésmódosításoknak tág teret engedtek, így az eredeti pályázattól több ponton eltérhettek. Mindebbıl arra következtethetünk, hogy a pályázat benyújtásakor a projektek nem voltak megfelelıen elıkészítve, és a támogatások megítélésekor mind erre nem fordítottak kellı hangsúlyt. A fent említetett tényezık eredményeként a beruházások költségszerkezete megváltozott, a költségek növekedtek. A költségek fedezetére hitelt vettek fel – az eredetileg tervezett hitelösszegnél 42 százalékkal több hitel felvételére kényszerültek –, továbbá nagyobb összegő saját forrást különítettek el, így a beruházás a tervezett minıségben valósult meg. 8.2.1. Szállodák bevételeinek alakulása A szállodák bevételeinek vizsgálatakor az összehasonlíthatóság érdekében a szállodák átlagos havi bevételeinek vizsgálatára került sor az üzembe helyezés évében, és az azt követı egy évben. Az árbevétel az üzembe helyezést követı évben átlagosan 26 százalékkal növekedett. Az üzembe helyezés évében és az azt követı évben is a legmagasabb átlagos havi árbevételt a Közép-Magyarországi régióhoz tartozó (05 K-M) négy csillagos és a Nyugat-

76

Dunántúli régióhoz tartozó (06 NY-D) öt csillagos szálloda érte el. A Nyugat-Dunántúli régióban elhelyezkedı szálloda több mint 40 százalékos növekedésének eredményeként az üzembe helyezést követı évben a havi átlagos árbevétele meghaladta a százmillió forintot, így megközelítette a fıváros közelségének elınyét élvezı Közép-Magyarországi régióban (05 K-M) elhelyezkedı szálloda bevételét. Érdemes az árbevétel megoszlására is figyelmet fordítani, mivel az egyes régiókban eltérı az összetételük. Az ország nyugati és keleti részén elhelyezkedı szállodák bevételében jelentıs arányt képviselnek a szálláshelybıl származó bevételek mellett a vendéglátásból és az egyéb szolgáltatásokból (pl. terápia, szépségfarm stb.) származó tételek, míg az ország középsı részén az egyéb szolgáltatásokból származó bevételek aránya igen kismértékő. A vizsgálati körbe bevont szállodák esetében az ÉszakAlföldi régióban elhelyezkedı szálloda (04 É-A) rendelkezik a legalacsonyabb árbevétellel, azonban ez nem jelent negatív teljesítményt, mivel a legkisebb férıhelyszámmal rendelkezik (szálláshelybıl származó árbevétel 35 százalék, vendéglátásból 52 százalék, egyéb 2 százalék, turisztikai szolgáltatás 11 százalék). 8.2.2. Szállodák költségeinek alakulása A szállodák költségeinek alakulásában a költségek közül az anyagjellegő ráfordítások értéke átlagosan 7,5 százalékkal csökkent a beruházást követı évben. Ez a kedvezı tendencia a további években is megfigyelhetı azon esetekben, ahol már három év szolgált viszonyítási alapul. A legmagasabb értékkel a Nyugat-Dunántúli és a Közép-Magyarországi régióban elhelyezkedı szállodák rendelkeznek. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy ezen szállodák

rendelkeznek

a

legmagasabb

árbevétellel,

és

emellett

a

legnagyobb

férıhelyszámmal. Kedvezı, hogy az üzembe helyezést követı évben sikerült csökkenteniük az anyagjellegő ráfordítások értékét. A költségek vizsgálata során külön elemzést igényel a személyi jellegő ráfordítások alakulása. Az üzembe helyezést követı években növekedtek a havi átlagos értékek. A növekedés okai között volt kimutatható a létszám emelkedésébıl adódó többletkiadások, továbbá az inflációval lépést tartó bérnövekedés.

77

8. táblázat: Munkahelyek számának alakulása Új munkahelyek száma (tervezett)

Új munkahelyek száma (üzembe helyezés éve)

Új munkahelyek száma (üzembe helyezést követı év)

01 NY-D

97

63

173

02 K-D

112

166

160

03 NY-D

76

77

82

04 É-A

89

81

88

05 K-M

112

95

119

06 NY-D

124

112

139

Összesen:

610

594

761

Szállodák kódszáma

Forrás: Saját számítás a 2006. évi hatásvizsgálati adatlap alapján.

A hat új szálloda az üzembe helyezés évében összesen 594 fı részére teremtett új munkalehetıséget. A létszámadatok az üzembe helyezést követı évben átlagosan 28 százalékkal növekedtek, így a létszám 761 fıre emelkedett. A tervezetthez képest összesen 151 fı munkaerıvel foglalkoztattak többet. Az elkövetkezı években a foglalkoztatotti létszám stabilitása figyelhetı meg, újabb jelentıs létszámnövekedés már nem várható, ugyanis a létszámnövekedésbıl adódó plusz terheket nehezen tudják finanszírozni. Jelenleg az igen magas adó-és járulékterhek nehezítik a vállalkozások mőködését. Az újonnan épült szállodáknál – a vizsgált idıszakban – minden esetben negatív mérleg szerinti eredménnyel találkozhatunk, vagyis a szállodák veszteségesen mőködnek. A veszteséges gazdálkodás egyik fı tényezıjeként említhetı meg a magas adóteher. A foglalkoztatotti létszám következtében befizetett járulékok mellett jelentıs nagyságrendet képviselnek az adóbefizetési kötelezettségek. 9. táblázat: Megtérülési idı Megnevezés

(adatok e Ft-ban) Üzembe helyezést követı év adatai

79

Bérjárulékok

424 177 000

Központi adófizetési kötelezettség Helyi adófizetési kötelezettség

80

22 815 000

81

145 661 000

Adó és járulékbefizetési kötelezettség összesen Megtérülési idı (beruházás/államháztartás bevételei)

592 653 000 15 544 136 000 / 592 653 0000 = 26,2 év

Forrás: Saját számítás a 2006. évi hatásvizsgálati adatlap alapján.

79

Bérjárulékok (TBJ, EHO, Munkaadói járulék, Szakképzési hozzájárulás, Egyéb bérjárulékok). Központi adófizetési kötelezettség (Társasági adófizetési kötelezettség, Osztalék adófizetési kötelezettség, ÁFA). 81 Helyi adófizetési kötelezettség (Iparőzési adó, Idegenforgalmi adó, Egyéb kommunális adó). 80

78

Az adófizetési kötelezettség – központi és a helyi adóbefizetési kötelezettségek – továbbá a bérjárulékok alakulását vizsgálva, az újonnan épült szállodák beruházási költségei több mint 26 év alatt térülnek meg, abban az esetben, ha a jelenleg ismert feltételekkel (szobakapacitás kihasználtság, szobaárak) mőködnek. Ugyanakkor a beruházás több mint 17 százalékát kitevı támogatás várhatóan 4,5 év alatt térül meg, a fent említett befizetési kötelezettség alapján. A megtérülési idı az ágazat sajátosságaira való tekintettel nominális adatokból került kiszámításra.82 Az adatok összehasonlíthatósága miatt az üzembe helyezés éve (ez volt a bázis idıszaki adat), és az azt követı év(ek) adatai kerültek elemzésre. Az elırejelzések csak

a

közvetlen

hatások

számszerősítésén

alapulnak,

nem

számolva

a

többletfoglalkoztatottság kedvezı hatásaival, a beszállítói kör, továbbá a szolgáltatást nyújtó vállalkozások többletbevételébıl származó adóbevételekkel, az adott térség fejlıdését elısegítı hatásokkal.

8.2.3. A beruházások megtérülése A kutatás során szerzett tapasztalatok alátámasztják, hogy a költségtakarékos gazdálkodás érvényesítése elengedhetetlen a hatékony, sikeres mőködtetés érdekében. A szállodák által foglalkoztatott kontrolling szakemberek jelentik (jelenthetik!) a garanciát, hogy a költségtakarékosság elvét szem elıtt tartva, a minıségi színvonalat megırizve mőködjenek. Így talán nem alaptalan az a feltételezés, hogy elsısorban a bevétel növekedése jelentheti a lehetıséget a megtérülési idı csökkentésére vonatkozóan. A szállodák bevételét a vendégek száma, az eltöltött vendégéjszakák száma és alkalmazott árstratégia határozza meg. A minıségi turizmus irányába való elmozdulás a belföldi és a külföldi vendégforgalomra egyaránt jellemzı. Ma még a háromcsillagos szállodákba érkeznek a legtöbben, azonban a növekedés üteme csökkenı tendenciát mutat. A külföldi vendégek elsısorban a magasabb komfortfokozatú szálláshelyeket részesítik elınyben. Amíg 2000-ben a hazánkba érkezı külföldi vendégek 45 százaléka 4 és 5 csillagos szállodában tartózkodott, addig 2005-ben már a vendégek közel 60 százaléka választotta a magasabb színvonalú ellátást (Turisztikai Statisztikai Évkönyv [2005]). A 15 százalékpontos növekedés kedvezınek mondható. 82

A pénzáramlás értékelésekor fontos meghatározni, hogy nominális vagy reálértéken vegyük számításba. A gyakorlatban a várható pénzáramlások idıtartamától függıen két idıszakot különböztetnek meg, egy középtávú (explicit) és egy hosszú távú (implicit) szakaszt. A középtávú (4 - 10 év) szakaszra jellemzı, hogy nominális pénzáramlásokkal számolnak, mert az adók kiszámításához a tényleges nominális pénzáramlások adják meg a reális értéket. A hosszú távú (implicit) szakaszban reálértéken veszik számításba az egyes évek pénzáramlásait (Fazakas G. – Gáspárné – Soós R., [2007, pp. 457-521]).

79

10. táblázat: Vendégek számának alakulása Magyarországon (2000-2005) Kategória

Évek →








belföldi

28 706

120,19

106,46

93,51

124,21

138,20

külföldi

283 324

103,85

103,60

108,81

130,35

118,17













2000

2001

2002

2003

2004

2005

belföldi

222 262

113,03

120,15

127,27

131,47

127,12

külföldi

799 183

101,24

106,98

102,56

125,49

107,31

belföldi

795 022

100,80

105,45

99,26

107,96

113,60

külföldi

992 768

106,61

96,89

94,16

106,12

101,18

belföldi

366 821

98,14

97,96

99,70

80,66

90,08

külföldi

253 761

86,34

87,04

81,29

91,20

85,06

belföldi

152 909

71,41

88,94

111,31

82,39

95,74

külföldi

53 133

96,00

78,87

85,75

93,14

86,90

Forrás: Turisztikai Statisztikai Évkönyv 2005. év KSH

Az Európai Unió bıvülése érezhetıen magával hozott bizonyos szerkezeti változásokat. Az Uniós tagállamok – viszonylag magas jövedelemmel rendelkezı – turistái körében egyre népszerőbbek a nagy hozzáadott értéket (magas színvonalon többféle élményt) kínáló szolgáltatások. Az egészségügy felértékelıdésével a természeti adottságainkat figyelembe véve, mindebbıl még helyzeti versenyelınyre is szert tehetünk (Tourism Statistical pocketbook [2001-2004, pp. 24-29]). 5. ábra: Vendégek számának alakulása az újonnan épített szállodákban

adatok fı-ben

35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 01 NY-D

02 K-D

03 NY-D

belföldi vendégek

04 É-A

05 K-M

06 Ny -D

külföldi vendégek

Forrás: Saját ábra a 2006. évi hatásvizsgálati adatlap alapján.

Az országos adatokból kiindulva, régiókra levetítve is elemzésre kerültek a szállodák bevételét meghatározó tényezık. Az újonnan épült szállodák esetében a vizsgálat elsısorban arra irányult, hogy mennyiben követik az országos átlag alakulását, továbbá az adott régióra jellemzı tendenciákat. A hat újonnan épült szállodából öt szálloda négycsillagos, míg egy szálloda ötcsillagos minısítéső. Mindebbıl következtethetı, hogy a vendégszám emelkedése

80

tekintetében kedvezı lehetıségek kínálkoznak. Az ország nyugati részén elhelyezkedı wellness szálloda könyvelhette el a legmagasabb külföldi vendégforgalmat. Elsısorban a német és az osztrák turisták paradicsomaként tartják nyilván, a legmagasabb igényeket igyekeznek kielégíteni. A vizsgált idıszakban 33 százalékos kapacitáskihasználással mőködött, de terveik szerint már a következı fél évben elérik az 50 százalékos kihasználtságot. A térségben igen erıs a konkurencia, mivel ugyancsak Széchényi Terv támogatásból épült egy négycsillagos wellness szálloda. Ezen szálloda esetében a külföldi vendégek száma az országos átlaggal megegyezı. A jövıben elsısorban a belföldi vendégszám

növekedésére

számítanak.

Ez

a

szálloda

rendelkezik

a

legkisebb

vendégszámmal, így megkérdıjelezhetı, hogy az adott településen, vagy adott térségben ugyanazon szolgáltatásokat kínáló létesítmények esetében, megvalósítható-e a gazdaságos mőködtetésük? A turizmus teljesítményét általában a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött belföldi és külföldi vendégéjszakák számával mérik. Az Unió tagországai közül Olaszország, Spanyolország és Németország rendelkezik a legjobb értékekkel. 11. táblázat: Belföldi és külföldi turista vendégéjszakák száma az EU-ban83 (Szálloda és hasonló célú vendéglátóhelyeken) (adatok ezer fıben) Megnevezés

2001 2002 2003 2004

FR

ES

IT

UK

DE

AT

PL

EL

HU

PT

NL

Belföldi

115 576

85 261

138 560

134 420

164 197

18 468

8 297

13 132

5 321

9 985

13 608

Külföldi

75 652

143 421

100 322

49 781

32 876

54 086

4 918

43 454

8 405

23 578

14 955

Belföldi

114 454

86 719

133 295

130 560

157 390

18 356

8 382

13 128

5 574

10 646

13 593

Külföldi

77 602

135 836

97 837

48 377

32 580

55 167

4 999

40 350

8 260

23 563

14 922

Belföldi

115 536

91 296

135 216

118 480

156 240

18 668

8 813

13 716

5 824

10 660

13 384

Külföldi

69 323

136 865

93 935

49 003

33 301

55 200

5 450

39 760

8 046

23 215

13 798

Belföldi

118 133

99 878

.

.

158 416

18 847

11 572

.

.

.

13 768

Külföldi

70 391

135 041

.

.

36 631

55 160

6 876

.

.

.

14 618

Forrás: Tourism Statistical pocketbook 2001-2004; 26-31. p. 2006. év

Magyarország csak a második harmad végén foglal helyet, amely azzal magyarázható, hogy erıteljes szerkezeti változás következett be, amely a minıségi vendéglátás irányába való elmozdulásban fejezıdik ki. Dinamikusan nı a szállodai szolgáltatást igénybe vevık száma,

83

Terjedelmi korlátokra való tekintettel az EU-25 tagállamai közül a TOP 11-ben helyet foglaló országok adatai kerülnek ismertetésre. Ország rövidítések: FR=Franciaország, ES=Spanyolország, IT=Olaszország, UK=Nagy-Britannia, DE=Németország, AT=Ausztria, PL=Lengyelország, EL=Görögország, HU=Magyarország, PT=Portugália, NL=Hollandia

81

azon belül is a magasabb komfortfokozatú szolgáltatást igénybe vevık aránya. Így a fejlesztések során figyelembe kell venni a kereslet tendenciáit, amelynek elsı lépései a Széchenyi Tervhez kapcsolódóan már megfigyelhetıek. A támogatásban részesült szállodák esetében megfigyelhetı, hogy annak ellenére, hogy csak egy-két éve üzemelnek, a vendégek átlagos tartózkodási ideje meghaladja az adott régió és az országos átlag adatát is. Mindebbıl arra következtethetünk, hogy a kiváló marketingmunka eredményeként mára már ismertté váltak. Mindezen tényezık mellett a tartózkodási idı meghosszabbodását jelentısen befolyásolta, hogy a vizsgálati körbe bevont szállodák gyógy- vagy wellness szállodaként üzemelnek. 6. ábra: Vendégek átlagos tartózkodási ideje az újonnan épített szállodákban 4 3,5 3

nap

2,5 2 1,5 1 0,5 0 01 NY-D

02 K-D

03 NY-D

Ú j szálloda átlaga

04 É-A

Régió átlaga

05 K-M

06 Ny -D

Országos átlag

Forrás: Saját ábra a 2006. évi hatásvizsgálati adatlap alapján, és Turisztikai Statisztikai Évkönyv 2005.

A régiók közül kiemelkedik Nyugat-Dunántúl, mind az országos átlag, mind pedig a régió átlagát messze meghaladó tartózkodási idejével. A régióba Németországból84, Nagy-Britanniából és Ausztriából érkeznek a legtöbben, és a vendégek hazánk nyugati részének kedvezı természeti adottságait igyekeznek kihasználni (Turisztikai statisztikai évkönyv [2005]). Az országos átlaghoz hasonlóan (2,9 nap) a vizsgálati körbe bevont szállodák esetében is megfigyelhetı, hogy a külföldi vendégek átlagosan fél nappal meghosszabbítják tartózkodási idejüket. Az országos szobakapacitás-kihasználtságot vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a legjobb

eredményeket

felmutató

Közép-Magyarország

is

csak

57,6

százalékos

kihasználtsággal rendelkezik. A térség vonzerejéhez nagymértékben hozzájárul, hogy itt található a fıváros. Ezen tényt támasztja alá az éves szinten egyenletes vendégforgalom alakulása (kivétel a téli hónapok). A rangsorban a második helyet elfoglaló Nyugat-Dunántúl 84

Németországból érkezı vendégek tartózkodási ideje 4 nap

82

(49,1 százalék) több mint 8 százalékponttal kevesebb értékkel rendelkezik. Nyugat-Dunántúl és Észak-Alföld esetében csak kismértékben figyelhetı meg a szezonalitás hatása, a többi régióhoz viszonyítva egyenletes teljesítményt mutat. Az egyenletes szobakapacitáskihasználtság oka, hogy a fent említett két régióban található a gyógyszállók több mint 70 százaléka, továbbá a wellness szolgáltatásokat nyújtó szállodák közel 50 százaléka (Turisztikai statisztikai évkönyv [2005]). Kiváló természeti adottságainkat felismerve 2005ben már 10 százalékkal több szálloda mőködött gyógyszállóként, illetve a wellness szolgáltatásokat nyújtó szállodák száma megduplázódott. 7. ábra: Szobakihasználtság alakulása az újonnan épített szállodákban 120 01 NY-D 100 02 K-D százalék

80 03 NY-D 60 04 É-A 40 05 K-M 20 06 NY-D ok tó be r no ve m be r de ce m be r

jú liu s au gu sz tu s sz ep te m be r

jú ni us

m áj us

áp ril is

fe br uá r m ár ciu s

ja nu ár

0 országos átlag

Forrás: Saját ábra a 2006. évi hatásvizsgálati adatlap alapján.

Az újonnan épült szállodák mindegyike a legmagasabb igényeket is kielégíti, a szállodafejlesztéshez kapcsolódóan a fürdıfejlesztés is megtörtént, ennek ellenére igen jelentıs a szezonális ingadozás. Elsısorban a nyári hónapok kedvezı lehetıségeit igyekeznek kihasználni, két szálloda – Észak-Alföldi régióban elhelyezkedı gyógyszálló és a Nyugat-Dunántúli régióban elhelyezkedı wellness szálloda – esetében az országos átlagot meghaladó

szobakihasználtságot

sikerült

elérni.

Jelenleg

elsısorban

a

földrajzi

elhelyezkedés, ismertség, kulturális programok gazdagsága dominál a pihenni vágyó turista számára. A felmérések szerint – kivételt az ötcsillagos szálloda képez – a szobaárak tekintetében nem tapasztalható jelentıs eltérés, így a szobakihasználtság ingadozását nem befolyásolták az árak alakulása. A szállodákra jellemzı, hogy – egy-egy kivételtıl eltekintve – elsısorban a versenytársak áraihoz igazodnak, illetve egy-egy akciós ajánlattal szeretnének versenyelınyhöz jutni. Véleményem szerint egy átgondolt árstratégiával javítható lenne a szobakihasználtság, és természetesen ezen keresztül a szállodák jövedelmezısége. Magyarországon igen kevés azon szállodák száma, ahol ún. árazási modell segíti a

83

menedzsment munkáját. Az okok között elsısorban a szoftver magas beszerzési költsége, továbbá a hazai viszonyokra való „átültetés” hiánya húzódik meg. A szállodák bevételoptimalizáló tevékenysége négy markánsan megfogalmazható probléma köré csoportosítható. Ezek a várható kereslet meghatározása; a telítettség problémája (Magyarországon ez elsısorban csak a fıszezonban fordul elı); a kapacitás elosztása; és az ármeghatározás kérdése. Ez a négy egymással kölcsönösen összefüggı láncszem határozza meg a szállodaipar bevétel optimalizálását. A kereslet meghatározása elsısorban statisztikai feladatnak tekinthetı, míg a kapacitás elosztás és telítettség meghatározását optimalizációs technikákkal viszik véghez. Az elmúlt évtizedben számos – ilyen irányú – kutatást végeztek az Operációkutatás vagy a Menedzsmenttudomány területén, de ugyanakkor viszonylag kevés cikk foglalkozik speciálisan a szállodákkal. Ezen ellentmondás egyik oka az lehet, hogy egy átfogó árazási modellnek tartalmaznia kell sztochasztikus, dinamikus és játékelméleti összetevıket is. A másik ok talán az lehet, hogy a szállodaipar viszonylag egy „zárt világ” az adatok megszerzése igen nehéz feladatnak bizonyul. Szükség van a konkurens szállodák árazási csomagjaira, keresleti elırejelzéseire, eddigi árbevételeire stb. A nehézségek ellenére a magyar sajátosságokat szem elıtt tartva, viszonylag egyszerő alkalmazhatóságot biztosító árazási modell85 kialakítása – a szállodák versenyképességének megırzése szempontjából – a jövıben elengedhetetlen lesz.

85

A Yield Management mindösszesen 20 éves múltra tekint vissza, és elsısorban a légitársaságok alkalmazták igen sikeresen. A 90-es évek második felében egyre szélesebb körben terjedt el (TV társaságok, sífelvonók, színházak, turisztikai attrakciók), azonban az alkalmazásában rejlı lehetıségek igen sokrétőek lehetnek. A jövıre vonatkozóan a kérdés elsısorban az, hogy a légitársaságoknál alkalmazott és bevált modellt mennyiben lehet alkalmazni más szektorokban is. Több tudós (Kong, Hansen, Eringa) fenntartással fogadta, hogy ezen management eljárás mennyiben alkalmazható a hotelekre. Valamennyien felhívták a figyelmet arra (köztük Orkin és Kimes is), hogy a légitársaságoknál bevált modellt nem lehet teljes egészében átültetni, számos korlátozó tényezıvel kell számolni, amelyek specifikusan a hotelekre jellemzı (Kuyumcu, A. – I. Popescu., [2006 pp. 354-366]). A Yield Management többféle értelmezése ismert: - nem más, mint a különbözı típusú kapacitás vagy vagyonelem allokációja, amelynek során a különbözı típusú fogyasztónak eltérı árakon kínálják a szolgáltatásokat, ami biztosítja az elérhetı maximális bevételt és hasznot (Kimes 1997), - bevétel-maximalizáló módszer, amelynek célja, hogy növelje a nettó hasznot, úgy, hogy optimális áron, az elıre meghatározott piaci szegmensnek megjósolja a rendelkezésre álló kapacitás elosztását (Donaghy 1995), - a kapacitáskihasználáson keresztül járul hozzá a pozitív nettó hozam eléréséhez, amely információs rendszerek egybeolvasztásával, technológiával, valószínőséggel, statisztikákkal, szervezeti teóriákkal, üzleti tudással és tapasztalattal érhetı el (Lieberman 1993).

84

8.3. SZÁLLODA BİVÍTÉSÉRE, REKONSTRUKCIÓJÁRA ELNYERT VISSZA NEM TÉRÍTENDİ TÁMOGATÁSOKBÓL MEGVALÓSULT PROJEKTEK HATÁSVIZSGÁLATA

A gyógyszállók és wellness szállodák rekonstrukciójára elnyert vissza nem térítendı támogatásokból – SZT-TU-2-01-es – összesen két szálloda felújítására, bıvítésére – melybıl egy 3 csillagos, és egy 4 csillagos – került sor. A beruházások három fı forrásból valósultak meg: vissza nem térítendı fejlesztési támogatásból, bankhitelbıl, és saját forrásból. 12. táblázat: Beruházások forrásigénye

(adatok forintban)

Megnevezés

Támogatás

%

Bankhitel

%

Saját forrás

%

Összesen

Szálloda rekonstrukció (2 db)

111 000 000

14

271 140 000

33

436 568 000

53

818 708 000

Forrás: Saját számítás a 2006. évi hatásvizsgálati adatlap alapján.

Szálloda rekonstrukciójára, bıvítésére összesen 111 000 000 forint támogatást folyósítottak, amely 818 708 000 forint beruházási összeget mozgósított. A beruházás összértékének 14 százalékos vissza nem térítendı támogatásból történt finanszírozása mellett, jelentıs összegő – a beruházás összértékének 53 százalékát kitevı – saját forrás felhasználására került sor. 13. táblázat: Tervezett és tényleges forrásadatok

(adatok forintban)

Szállodák kódszáma86

Támogatás (tervezett)

Támogatás (tényleges)

Banki hitel (tervezett)

Banki hitel (tényleges)

Saját forrás (tervezett)

Saját forrás (tényleges)

01 F NY-D

90 000 000

90 000 000

338 925 000

271 140 000

150 000 000

317 255 000

02 F É-A

23 340 000

21 000 000

-

-

132 285 000

119 313 000

Összesen:

113 340 000

111 000 000

338 925 000

271 140 000

282 285 000

436 568 000

Forrás: Saját számítás a 2006. évi hatásvizsgálati adatlap alapján.

Hitel igénybevételére a Nyugat-Dunántúli szálloda bıvítése esetében került sor. A bıvítés összköltségének 40 százalékát kitevı hitel futamideje eléri a 111 hónapot. A tervezettnél 25 százalékkal kevesebb hitelfelvételre kényszerültek, ugyanis a beruházáshoz szükséges hiányzó összeget saját forrásból finanszírozták – a tervezetthez képest kétszer annyi saját forrást használtak fel – így a beruházás összköltségének 46,8 százalékát finanszírozta önerıbıl.

86

A szállodák kódszámokkal kerülnek megkülönböztetésre, azonban az elemzés szükségessé tette az adott magyarországi régió megnevezését is. É-A = Észak-Alföld, NY-D = Nyugat-Dunántúl.

85

A Nyugat-Dunántúli szálloda esetében a beruházás tervezett értéke 13 százalékkal haladta meg a tényleges összeget, míg az Észak-Alföldi régióban elhelyezkedı szálloda esetében a tervezettnél 10 százalékkal kevesebbe került a rekonstrukció. A munkahelyek számát vizsgálva az üzembe helyezés évében összesen 20 fıvel több alkalmazottat foglalkoztattak, mint a rekonstrukció elıtt. A tervezett létszámadatokat mindkét szálloda esetében felülmúlták, sıt az utána követı évben további 14 fı részére teremtettek munkalehetıséget. 14. táblázat: Többlet adó- és járulékbefizetési kötelezettség Megnevezés

Bázis idıszak (üzembe helyezés éve)

+ 1. év

Bérjárulékok

25 758 000

59 198 000

28 756 000

38 416 000

12 960 000

27 944 000

67 474 000

125 558 000

Társasági adófizetési kötelezettség Helyi adófizetési kötelezettség Összesen:

(adatok forintban)

+ 2. év

+ 3. év

53 748 000

46 802 000

31 570 000

29 975 000

25 049 000

20 299 000

110 367 000

97 076 000

Forrás: Saját számítás a 2006. évi hatásvizsgálati adatlap alapján.

A rekonstrukció következtében a többlet adóbefizetési kötelezettség (társasági és a helyi adóbefizetési kötelezettségek) továbbá a többlet bérjárulékok alakulását vizsgálva a támogatási összeg (kormányzati) két év után megtérül, míg a felújítás teljes összköltsége várhatóan több mint 8 év alatt térülnek meg, abban az esetben, ha a jelenleg ismert feltételekkel (szobakapacitás-kihasználtság, szobaárak) mőködnek. A Nyugat-Dunántúlon elhelyezkedı szálloda bıvítésének eredményeként mind a bérjárulékok, mind a központi és helyi adóbefizetési kötelezettségek növekedtek, amely elsısorban a szállásdíj bevételének növekedésével magyarázható. A szállásdíj bevételének növekedése két tényezıre vezethetı vissza: egyrészt kismértékben ugyan, de növekedtek az árak, másrészt az eltöltött vendégéjszakák száma növekedett. 15. táblázat: Szállásdíj bevétele I.

(adatok forintban)

Üzembe helyezés elıtt

Üzembe helyezés évében

+ 1. év

+ 2. év

+ 3. év

01 F NY-D

400 549 000

519 511 000

627 923 000

637 204 000

595 261 000

Belföldi vendégek után

34 740 000

66 769 000

100 741 000

167 189 000

170 126 000

Külföldi vendégek után

365 809 000

452 742 000

527 182 000

470 015 000

425 135 000

Megnevezés

Forrás: Saját számítás a 2006. évi hatásvizsgálati adatlap alapján.

86

A minıség irányába való elmozdulás – a tervezett fejlesztések megvalósítása – versenyképességük megırzése szempontjából szükségszerő volt. A pályázaton elnyert vissza nem térítendı támogatás segítette a korábban elhatározott fejlesztés megvalósulását. Az Észak-Alföldi szálloda esetében a létszámnövekedésbıl eredı bérjárulékok növekedése kivételével a rekonstrukció nem eredményezett többlet adófizetési kötelezettséget, így felújításának közvetlen hatása számokban nehezen mérhetı. Annak ellenére, hogy a vendégszám növekedett, sajnálatos tény, hogy csökkent a külföldiek aránya. A szállásdíjból származó bevétel ugyan évente növekvı ütemő, azonban az árak emelkedése nem követte a költségek növekedési ütemét, így a fejlesztésbıl származó többlet adófizetési kötelezettség elmaradt. 16. táblázat: Szállásdíj bevétele II.

(adatok forintban)

Üzembe helyezés elıtt

Üzembe helyezés évében

+ 1. év

+ 2. év

+ 3. év

02 F É-A

120 599 100

165 748 200

218 379 500

224 768 800

208 182 600

Belföldi vendégek után

54 489 300

93 703 600

132 338 400

160 972 300

147 853 900

Külföldi vendégek után

66 109 800

72 044 600

86 041 100

63 796 400

60 328 700

Megnevezés

Forrás: Saját számítás a 2006. évi hatásvizsgálati adatlap alapján.

A térségben a növekvı konkurencia következtében az elmúlt évek eredményeinek elérése volt a cél. A fejlesztésnek azonban voltak pozitív hatásai a szőkebben vett környezetére. A munkahely korszerősödött, a dolgozói megelégedettség növekedett. A technológiai fejlesztésnek köszönhetıen a wellness követelményeknek megfelelı adottságokkal rendelkeznek. A jövıre vonatkozóan mindkét gyógyszálló számít új versenytársak megjelenésére. A Nyugat-Dunántúli szálloda szobakapacitás-kihasználtsága 78 százalékos, azonban további növekedésre számítanak, mégpedig a külföldi vendégszám emelkedésére látnak esélyt. Terveik szerint így megközelíthetik a 85-90 százalékos kihasználtságot is. Az Észak Alföldi régióban a szálloda csak 50 százalékos kapacitáskihasználtsággal mőködik. Hosszabb távon arra számítanak, hogy a gyógy- és wellness szolgáltatásokat igénylı vendégkör száma növekszik, továbbá egy új szállásfoglalási rendszer bevezetésével kívánják a vendégszámot és az eltöltött vendégéjszakák számát növelni.

87

8.4. A SZÉCHENYI TERV EGÉSZSÉGTURISZTIKAI PROGRAMJÁNAK JELENTİSEBB EREDMÉNYEI

A Széchenyi Terv legjelentısebb eredményei az alábbiak voltak: •

A támogatás kedvezményezettjei olyan pályázók voltak, akik saját forrásból, támogatás nélkül nem tudták volna a beruházást megvalósítani.

•

A 17 százalékos költségvetési támogatással aktivizált magántıke több mint 15 milliárd forint értékő fejlesztést indukált, melynek projektjei sikeresen fejezıdtek be.

•

Új munkahelyeket teremtett, amelynek révén a foglalkoztatottak után befizetett bérjárulékok és adók a költségvetés bevételét gyarapították.

•

A helyi önkormányzatok számára új bevételi forrást jelentettek.

•

A költségvetési támogatással megvalósult szállodák gyógy-és wellness szállodaként

üzemelnek. A gyógy- és wellness szolgáltatásokkal magyarázható, hogy a bevételt meghatározó tényezık tekintetében nem csak az adott régió, de az országos átlagot is meghaladták: a)

a vendégszám – egy szállodától eltekintve – növekedett,

b)

a vendégek átlagos tartózkodási ideje meghosszabbodott,

c)

a szobakapacitás-kihasználtság egyenletesebb.

A Széchenyi Terv keretében nyújtott támogatások hatásvizsgálatának eredményei egyértelmően alátámasztják, hogy az egészségturizmus fejlesztésében nélkülözhetetlen szerepet játszanak a támogatások. A felújított szállodák esetében is kulcsfontosságú szerepet játszott a támogatási összeg, ugyanis saját finanszírozásból egyikük sem tudta volna megvalósítani a beruházást. A támogatásban részesült szállodák mindegyike egyetértett abban, hogy a fejlesztés pozitívan

hatott

szőkebb

környezetére.

A

beruházás

legfontosabb

céljaként

a

vendégforgalom növekedését jelölték meg. A versenyképesség növekedését és a térség turisztikai vonzerejének növekedését szintén jelentısnek tartották.

88

17. táblázat: Beruházás célja87 Szállodák kódszáma

versenyképesség

technológiakorszerősítés

vendégforgalom növelése

térség turisztikai vonzerejének növelése

környezetvédelmi célokat szolgáló beruházás

01 NY-D

5

5

5

5

5

02 K-D

5

2

5

3

4

03 NY-D

5

2

5

3

4

04 É-A

5

2

5

3

4

05 K-M

4

4

5

5

2

06 NY-D

3

4

5

5

1

01 F NY-D

5

1

5

5

1

02 F É-A

5

5

5

5

2

Forrás: Saját számítás a 2006. évi hatásvizsgálati adatlap alapján.

A szállodák felépítésével valamint szolgáltatásaikkal való elégedettség következtében már nem csak az adott város, de a környezı települések is ismertté váltak, így vendégkörük folyamatosan bıvül. Meghatározó tényezıvé lépett elı az adott régió fejlettsége, a szervezett kistérségi programok minısége. Mindez csak összefogással érhetı el, akkor, ha a környezı települések, és vállalkozások együttesen ismerik fel, és aknázzák ki a lehetıségeket. Egy-egy város életében a szállodaépítés újabb és újabb beruházásokat generálhat akkor, ha ezen hatások nem kioltják, hanem erısítik egymást. Érdekeltté kell tenni a térség vállalkozóit a kedvezményes hitelek biztosításán át, a sikeres pályázatokon keresztül megvalósuló támogatásokkal.

Mindezen

célok

megvalósulásában

kiemelkedı

szerep

hárul

az

önkormányzatokra. Átgondolt és strukturált állami beavatkozásra és támogatáspolitikára van szükség, figyelembe véve az Európai Unió közösségi politikájában rejlı lehetıségeket, elvárásokat.

87

1-5-ös skálán kellett a válaszokat osztályozni úgy, hogy az 1-es jelentse a legkevésbé fontosat, az 5-ös a legfontosabb beruházási célt.

89

9. SZÁLLODÁK ÉS SZÁLLÁSHELYEK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ TAGORSZÁGAIBAN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL MAGYARORSZÁG HELYZETÉRE A Széchenyi Terv támogatáspolitikája felhívta a figyelmet arra, hogy egy-egy szálloda építése több milliós beruházással valósítható meg, ugyanakkor megtérülése évtizedekben mérhetı. Magyarország természeti adottságait, elhelyezkedését, az európai térségben betöltött gazdaságpolitikai szerepét szem elıtt tartva talán joggal merül fel a kérdés, hogy szükségszerő-e újabb szállodákat építeni, vagy a meglevı szállodák fejlesztését, a magasabb csillagfokozat feltételeihez való megfelelést kell elıtérbe helyezni? A vizsgálatba Magyarország mellett az Európai Unió egyes tagországai kerültek be. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében a top 11-ben helyet foglaló országok mellett a szomszédos Szlovákia és Szlovénia adatai kerültek elemzésre. Az Eurostat nem rendelkezik kizárólag csak a szállodákra vonatkozó adatbázissal, azonban a szállodák és szálláshelyek száma alapján megközelítı értéket kaphatunk a „telítettségre” vonatkozóan. Az összehasonlíthatóság érdekében az egy km2-re jutó szállodák és szálláshelyek számának vizsgálatára került sor. 9.1. SZÁLLODÁK ÉS SZÁLLÁSHELYEK SZÁMA

18. táblázat: Szállodák és szálláshelyek száma km2-ként Ország88

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

Olaszország (1)

0,113

0,113

0,112

0,111

0,110

0,110

0,111

0,111

0,111

0,111

0,111

Spanyolország (2)

0,021

0,188

0,015

0,015

0,032

0,032

0,032

0,033

0,033

00,34

0,035

Németország (3)

0,106

0,108

0,109

0,109

0,108

0,107

0,107

0,106

0,105

0,103

0,102

Franciaország (4)

0,032

0,032

0,031

0,030

0,030

0,030

0,030

0,030

0,028

0,029

0,030

Nagy-Britannia (5)

0,188

0,188

0,189

0,194

0,209

0,186

0,182

0,182

0,180

0,182

0,134

Ausztria (6)

0,216

0,214

0,210

0,188

0,183

0,185

0,182

0,177

0,175

0,172

0,170

Hollandia (7)

0,042

0,041

0,044

0,067

0,068

0,068

0,068

0,070

0,070

0,075

0,075

Görögország (8)

0,058

0,060

0,059

0,060

0,061

0,063

0,063

0,063

0,065

0,067

0,068

Lengyelország(9)

0,003

0,004

0,003

0,005

0,004

0,004

0,004

0,005

0,005

0,006

0,007

Svédország(10)

0,004

0,004

0,004

0,004

0,004

0,004

0,004

0,003

0,003

0,004

0,004

Portugália (11)

0,018

0,018

0,019

0,018

0,019

0,019

0,019

0,020

0,020

0,021

0,021

Magyarország (16)

0,016

0,018

0,018

0,019

0,019

0,020

0,021

0,023

0,024

0,020

0,022

Szlovákia (19)

0,009

0,010

0,008

0,011

0,011

0,011

0,012

0,015

0,017

0,018

0,018

Szlovénia (20)

0,015

0,020

0,020

0,020

0,020

0,022

0,019

0,019

0,019

0,017

0,017

EU 27

0,045

0,045

0,045

0,045

0,045

0,046

0,046

0,046

0,046

0,046

0,044

Forrás: Eurostat –Tourism in the enlarged European Union, Staistics in focus, 13/2005, Eurostat – Tourism – Statistical pocketbook (1995-2005), KSH, 1995-2006, továbbá a felsorolt országok statisztikai évkönyveinek (1995-2006) felhasználásával készült. 88

Az országok neve mellett a zárójelben feltüntetett számok a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma alapján felállított rangsort tükrözik.

90

A táblázatból látható, hogy Magyarország esetében egy km2-re 0,022 szálloda és szálláshely jut. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számát tekintve – a turizmus teljesítményét a leggyakrabban az igénybe vett vendégéjszakák számával mérik – Lengyelország, Svédország és Portugália is megelızi hazánkat, holott kevesebb kereskedelmi szálláshellyel rendelkeznek. Szálláshelyeik számát tekintve Spanyolország és Franciaország89 csak kismértékben rendelkeznek több szálláshely kapacitással, azonban a vendégéjszakák számát tekintve a rangsorban második és negyedik helyen állnak. A fent felsorolt országok – talán csak Lengyelországot tekinthetjük kivételnek ez alól – esetében az eltérı gazdasági, társadalmi, földrajzi, természeti adottságokban rejlı különbségek miatt nem lehet párhuzamot vonni, illetve nem szabad mélyebb következtetéseket levonni, azonban mindenképpen elgondolkodtató, hogy érdemes-e további szállodaépítéseket kezdeményezni? 9.2. VENDÉGÉRKEZÉSEK SZÁMA

19. táblázat: Az egy szállodára és hasonló szálláshelyre jutó külföldi és belföldi vendégérkezések száma (fı) Ország90

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

Spanyolország (2)

3 591

4 085

5 532

6 073

3 610

3 640

3 660

3 578

3 656

3 840

4 011

Franciaország (4)

3 789

3 858

4 126

4 484

4 974

5 249

5 079

5 096

5 317

5 548

5 456

Lengyelország(9)

6 270

6 027

5 504

4 879

3 791

5 001

4 909

4 815

4 871

4 515

4 785

Svédország

6 174

6 140

6 006

6 452

6 667

6 841

6 669

7 457

7 315

7 157

7 449

Portugália (11)

4 227

4 352

4 553

5 128

5 182

5 328

5 274

5 129

4 974

5 187

5 283

Magyarország (16)

2 189

2 009

1 972

2 392

2 394

2 458

2 416

2 276

2 202

2 768

2 872

Szlovákia (19)

3 660

3 732

4 024

3 303

3 291

3 297

2 759

2 879

2 718

2 609

2 765

Szlovénia (20)

3 925

3 169

3 205

3 175

3 162

3 117

3 678

3 737

3 978

4 549

4 802

Forrás: Eurostat –Tourism in the enlarged European Union, Staistics in focus, 13/2005, Eurostat – Tourism – Statistical pocketbook (1995-2005), KSH, 1995-2006, továbbá a felsorolt országok statisztikai évkönyveinek (1995-2006) felhasználásával készült.

Az egy szállodára és hasonló szálláshelyre jutó vendégérkezések számát tekintve még inkább igazolódni látszik az a feltevés, amely szerint a meglevı szállodák fejlesztését kell elıtérbe helyezni. Azon országok esetében, amelyek Magyarországnál alacsonyabb egy km2re jutó szállodák és szálláshelyekkel rendelkeznek – Lengyelország, Svédország, Portugália – a vendégérkezések száma tekintetében messze meghaladják hazánk értékeit. Ugyanezen

89

Franciaország a világ elsı, míg Spanyolország a világ második turisztikai célországa, piaci részesedésük a világ turizmusából 9,8 illetve 6,9 százalék. Magyarország a rangsorban a 18. helyen áll, piaci részesedése 1,6 százalék (Organización Mundial del Tourismo Datos y cifras, Edición [2005] www.world–tourism.org).

.

91

tendencia figyelhetı meg a közel azonos szálláshellyel rendelkezı Spanyolország és Franciaország tekintetében is. Természetesen nem lehet a turizmust csak számokkal értékelni, figyelembe kell venni hazánk idegenforgalmi adottságait, keresleti sajátosságait. Mindezek ellenére nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Magyarország tekintetében a külföldi vendégforgalom erısen koncentrált, két turisztikai központot ismernek, Budapestet és a Balatont. A vendégéjszakák közel háromnegyedét a fıvárosban és a Balatonon regisztrálták (KSH [2006, pp. 25-27]). Tovább rontja a helyzetet, hogy a Balaton látogatottsága szezonális, a nyári hónapokra korlátozódik. Mindezen túlmenıen a beutazó külföldiek jelentıs hányada csak átutazó, vagy csak rövid ideig tartózkodnak hazánkban, és földrajzilag is csak a hozzánk közeli országokból érkeznek. A turisták keresletének növelése érdekében számolni kell azzal, hogy új irányzat van kibontakozóban, a nagyobb hozzáadott értékő, a többféle élményt kínáló szolgáltatások kerülnek elıtérbe (Szabó L. [2006, pp. 1441]). 9.3. MAGYARORSZÁGON MŐKÖDİ SZÁLLODÁK SZÁMA ÉS KIHASZNÁLTSÁGA

A szállodaipar utolsó évtizedének átfogó vizsgálatához elsı lépésként a hazánkban mőködı szállodák számának, továbbá a szállodák csillagkategóriákba valós besorolásának alakulását vizsgáltam meg. 9.3.1. Szállodák számának alakulása csillagkategóriánként 20. táblázat: Szállodák száma Magyarországon 1995-2006 Kategória 5 4 3 2 1 Összesen

1995 5 27 205 198 132 567

1996 5 30 230 197 136 598

1997 5 35 240 207 138 625

1998 5 41 268 214 123 651

1999 7 51 303 229 114 704

2000 10 64 341 218 85 718

2001 11 72 360 217 76 736

2002 12 80 411 222 81 806

2003 14 89 414 224 81 822

2004 16 105 428 200 75 824

2005 17 121 440 192 66 836

2006 17 127 458 199 71 837

Forrás: KSH, 1995-2006.

A hazánkban mőködı szállodák száma az elmúlt évtizedben dinamikusan növekedett. Amíg 1995-ben 567 szállodát tartottak nyílván, addig 2006-ra a közel 47 százalékos növekedés eredményeként 837 szálloda szolgált pihenésre. Kedvezı tendenciaként figyelhetı meg a magasabb

csillagfokozatú

szállodák

irányába

való

elmozdulás.

Amíg

1995-ben

mindösszesen öt szálloda rendelkezett a legmagasabb csillagkategóriába való besorolással, addig alig több mint 10 évvel késıbb ez a szám már a 3,4-szeresére növekszik. A

92

legdinamikusabb növekedés a négycsillagos szállodák esetében volt tapasztalható (4,7szeresére nıtt). A dinamikus növekedés egyrészt annak köszönhetı, hogy a háromcsillagos szállodák

a

fejlesztések

eredményeként

megfeleltek

a

magasabb

minıségi

követelményeknek, másrészt kismértékben ugyan, de az újonnan épült szállodák is hozzájárultak a növekedéshez. A háromcsillagos szállodák esetében is megfigyelhetı a növekedés, igaz ez jóval kisebb mértékő (2,2-szeres), mint a négy- és ötcsillagosok esetében. A kétcsillagos szállodák számát tekintve 1995-tıl egy igen enyhe, tíz százalékos növekedés volt megfigyelhetı, azonban a 2003-as évtıl a folyamatos csökkenés eredményeként visszatért az 1995-ös állapothoz. Az egycsillagos szállodák esetében megállapíthatjuk, hogy számuk drasztikusan csökken, megközelítıleg a felére esett vissza. A szállodák osztályokba való besorolásának alakulását vizsgálva látható, hogy a rendszerváltozás törvényszerően magával hozta a turizmus szektor, azon belül is a szállodaipar átalakulását. Feltételezésem szerint a folyamat még nem zárult le, tovább folytatódik az egy- és kétcsillagos szállodák magasabb csillagfokozatba való átsorolása. Várható, hogy elsısorban a háromcsillagos szállodák besorolási követelményeinek tudnak megfelelni, míg egy-két kedvezı vagyoni helyzettel rendelkezı háromcsillagos szálloda egy csillagkategóriával magasabb „osztályba” tud lépni. 9.3.2. Szállodák vendégforgalmának alakulása csillagkategóriánként 21. táblázat: Szállodák vendégforgalma (ezer fı) Kategóriák

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

5

214

240

242

238

292

312

329

342

366

475

572

2006 584

4 3 2

538 1 377 761

610 1 472 729

701 1 441 719

809 1 548 683

839 1 607 643

1 021 1 788 621

1 060 1 860 579

1 167 1 871 543

1 272 1 804 507

1 619 1 930 425

1 853 2 095 383

1 925 2 164 352

1

397

337

327

288

263

206

160

137

143

121

115

109

Összesen

3 286

3 389

3 429

3 566

3 645

3 948

3 988

4 060

4 092

4 571

5 018

5 134

Forrás: KSH, 1995-2006.

A szállodák vendégforgalma dinamikusan növekszik, az 1995-ös évhez viszonyítva a növekedés elérte az 56 százalékos értéket. A legszembetőnıbb növekedést a négycsillagos szállodák esetében tapasztalható, a vendégek száma 3,5 szeresére növekedett. Érdemes megemlíteni, hogy a 2006-ban regisztrált 1,925 milliós vendégforgalma alig marad el a háromcsillagos szállodák 2,164 milliós értékétıl, holott a négycsillagos szállodák száma egynegyede a háromcsillagosokénak. Ma még a három csillagos szállodák adják a

93

legnagyobb vendégforgalmat, azonban a növekedés üteme lassuló tendenciát mutat A négycsillagos szállodák után a második legdinamikusabb növekedést az ötcsillagos szállodák szolgáltatták. Az 1995-ös évhez viszonyítva 2,73-szeresére nıtt a vendégforgalom. Az egyés kétcsillagos szállodák esetében egy igen erıteljes vendégforgalom csökkenés tapasztalható. A szállodák vendégforgalmának alakulása megerısíti azt a tendenciát, hogy a vendégek a magasabb komfortfokozattal rendelkezı szálláshelyeket részesítik elınyben, és azon belül is a négycsillagos szállodáké a piacvezetı szerep. 9.3.3. Szállodák szobakihasználtságának alakulása csillagkategóriánként 22. táblázat: Szállodák szobakihasználtsága (százalékban) Kategória

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

5

63,5

69,8

68,8

67,1

64,7

63,8

61,4

60,4

55,1

60,5

65,4

65,3

4

62,1

63,6

63,7

62,5

60,0

62,4

58,6

57,3

54,9

58,2

59,0

57,0

3

44,5

46,8

47,0

46,4

44,3

43,2

44,3

41,9

41,0

42,6

43,8

44,2

2

39,2

39,7

40,2

38,1

34,8

35,6

35,1

33,6

31,1

28,8

28,6

27,8

1

34,1

32,0

31,9

33,6

31,1

36,6

33,6

32,8

30,8

31,6

31,2

34,1

Összesen

45,4

47,2

47,7

47,5

45,5

46,7

46,6

45,1

43,7

46,4

48,1

47,9

Forrás: KSH, 1995-2006.

A szállodák szobakihasználtságának alakulását vizsgálva megállapítható, hogy a vizsgált idıszak minden egyes évében az országos átlagot meghaladó mértékő a négy- és ötcsillagos szállodák esetében, a háromcsillagos szállodák esetében az átlag körül mozog a kihasználtság, míg az egy- és kétcsillagosok esetében az átlagos érték alatt helyezkedik el. A szobakihasználtság, a vendégszám és a szállodák számának alakulását érdemes egy hosszabb idıintervallumra vonatkozóan együttesen vizsgálni. 23. táblázat: Szállodák száma, vendégszáma és szobakihasználtsága Megnevezés Szállodák száma Vendégszám Szoba kihasználtság

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

567

598

625

651

704

718

736

806

822

824

836

837

3 286

3 389

3 429

3 566

3 645

3 948

3 988

4 060

4 092

4 571

5 018

5134

45,4

47,2

47,7

47,5

45,5

46,7

46,6

45,1

43,7

46,4

48,1

47,9

Forrás: KSH, 1995-2006.

94

Annak ellenére, hogy a vendégszám évrıl évre növekszik – országos szinten és azon belül a három-, négy- és ötcsillagos szállodák esetében figyelhetı meg – a szállodák szobakihasználtsága mind az öt csillagkategória esetében csökkenı tendenciát mutat. A szállodák számának növekedése következtében a férıhelyek száma is növekedett, és ez a növekedés nagyobb mértékő volt, mint a vendégek számának emelkedése. Ismételten elıtérbe kerül az a kérdés, hogy szükségszerő-e újabb szállodákat építeni? Ahhoz, hogy ezen kérdésre megnyugtató választ lehessen adni, a hazánkban mőködı szállodák vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének elemzése válik szükségessé.

95

10. MAGYARORSZÁGON MŐKÖDİ SZÁLLODÁK GAZDASÁGI HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA 1995-2006 A versenyképes beruházási és mőködési feltételek elımozdítása érdekében a szállodák csillagkategóriák szerinti vizsgálatára került sor. Ahhoz, hogy a hazánkban mőködı szállodák vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetérıl átfogó képet kaphassunk, a mintavételbe bekerült szállodák mérleg- és eredménykimutatás adatainak elemzésére került sor. A vizsgálatba bevont szállodák aránya – a Magyarországon mőködı összes szállodát alapul véve – a három-, négy- és ötcsillagos szállodák esetében átlagosan elérte a 45 százalékos értéket, így az elemzés reprezentatívnak tekinthetı. 8. ábra: Vizsgálatba bevont szállodák aránya az 5 csillagos szállodák esetében A vizsgálatba bevont szállodák aránya az 5 csillagos sz állodák e seté be n 1,00 0,80 0,60 0,40 0,20 0,00 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Feldolgozás mértéke

Forrás: Saját ábra

Az ötcsillagos szállodák esetében a legkedvezıbb – 56 százalékos – a feldolgozás mértéke. 9. ábra: Vizsgálatba bevont szállodák aránya a 4 csillagos szállodák esetében A vizsgálatba be vont sz állodák aránya a 4 csillagos szállodák eseté ben 1,00 0,80 0,60 0,40 0,20 0,00 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Feldolgozás mértéke

Forrás: Saját ábra

96

A négycsillagos szállodák esetében – hasonlóan az ötcsillagos szállodákhoz –1995-ben volt a legalacsonyabb a feldolgozás mértéke. A mintavételbe átlagosan a szállodák 35 százaléka került, azonban 2001-tıl ez az arány eléri, sıt egy-egy esetben meg is haladja a 40 százalékos értéket. 10. ábra: Vizsgálatba bevont szállodák aránya a 3 csillagos szállodák esetében A vizsgálatba bevont szállodák aránya a 3 csillagos szállodák esetében 1,00 0,80 0,60 0,40 0,20 0,00 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Feldolgozás mértéke

Forrás: Saját ábra

A háromcsillagos szállodák esetében a feldolgozás aránya 40 százalékos. A Magyarországon mőködı szállodák – csillagkategóriák szerinti – mérleg- és eredménykimutatás adatainak elemzésével, több mint 10 év (1995-2006) fejlıdési tendenciáit vizsgáltam. A mutatószámok kiválasztásakor elsısorban a számviteli gyakorlatban alkalmazott elemzésekre támaszkodtam. Megkülönböztetett figyelem irányult arra, hogy a szállodaipar sajátosságait leginkább jellemzı mutatókkal dolgozzam. Az elemzés három jól elkülöníthetı területre koncentrál: •

a vagyoni helyzet elemzésére,

•

a gazdasági hatékonyság vizsgálatára,

•

és a jövedelmezıség bemutatására.

A könnyebb áttekinthetıség érdekében minden egyes fejezet végén összefoglaló elemzés keretében kerülnek ismertetésre a legfontosabb eredmények.

97

10.1. VAGYONI HELYZET ELEMZÉSE

10.1.1. Eszközszerkezeti mutatók elemzése A szállodák vagyoni helyzetének elemzéséhez a mérleg eszköz- és forrás tételeinek adatai kerültek felhasználásra.91 Az eszközszerkezeti mutatók vizsgálatával a befektetett és forgóeszközök értékét viszonyítottam a mérlegfıösszeghez. A mutatók értékelésekor kiemelt figyelmet fordítottam azok idıbeli alakulására. 11. ábra: Eszközszerkezeti mutatók VAGYONI HELYZET ELEMZÉSE

Befektetett eszközök aránya = Befektetett eszközök Eszközök

Tárgyi eszközök Befektetett eszközök

Immateriális javak mérlegsorai Immateriális javak

Befektetett pénzügyi eszközök Befektetett eszközök

Tárgyi eszközök mérlegsorai Tárgyi eszközök

Befektetett pénzügyi eszk. mérlegsorai Befektetett pénzügyi eszközök

Forgóeszközök aránya = Forgóeszközök Eszközök

Készletek Forgóeszközök

Készletek mérlegsorai Készletek

Követelések Forgóeszközök

Követelések mérlegsorai Követelések

Értékpapírok Forgóeszközök

Értékpapírok mérlegsorai Értékpapírok

Pénzeszközök Forgóeszközök

Pénzeszközök mérlegsorai Pénzeszközök

Aktív idıbeli elhatárolások aránya = Aktív idıbeli elhatárolások Eszközök

Aktív idıbeli elhatárolások mérlegsorai Aktív idıbeli elhatárolások

MÉRLEGADATOK Forrás: Saját ábra (2000. évi C. törvény a számvitelrıl felhasználásával) 91

A vizsgálatba bevont szállodák mérleg és eredménykimutatásának adatbázisát a függelék tartalmazza.

98

FORRÁSSZERKEZETI MUTATÓK

ESZKÖZSZERKEZETI MUTATÓK

Immateriális javak Befektetett eszközök

A vagyon optimális struktúrájára vonatkozóan nincsen általánosan elfogadott érték, mivel arányuk iparáganként eltérı lehet. Magának az elemzésnek azonban mégis meghatározó a jelentısége, ugyanis az elızı évek eredményeinek vizsgálatával a vagyonstruktúrára vonatkozó általános tendenciáról tájékozódhatunk. A számvitelben alkalmazott mutatók közül azoknak a vizsgálatára került sor, amelyek alkalmasak a különbözı csillagkategóriájú szállodák helyzetének az elemzésére. 10.1.1.1. Befektetett eszközök arányának vizsgálata Az ötcsillagos szállodák esetében a többi szállodához viszonyítva kiugróan magas az eszközök értéke és azon belül is a befektetett eszközök állománya. Ennek oka, hogy a legmagasabb csillagkategóriába tartozó szállodák esetében átlagosan 6 és 8 milliárd forint a befektetett eszközök értéke, ugyanakkor a négycsillagos szállodák esetében ez az érték alig éri el az 1 milliárd forintot, míg a háromcsillagos szállodák esetében már csak 200 millió forint. A csillagkategóriánként jelentısen eltérı értékekre a befektetett eszközök további elemzése világít rá. Befektetett eszközök aránya = Befektetett eszközök Eszközök

24. táblázat: Befektetett eszközök aránya Kategória 5 4 3

1995 0,90 0,79 0,90

1996 0,93 0,84 0,83

1997 0,87 0,78 0,78

1998 0,91 0,81 0,81

1999 0,90 0,87 0,83

2000 0,93 0,84 0,83

2001 0,93 0,86 0,85

2002 0,90 0,86 0,86

2003 0,93 0,88 0,85

2004 0,89 0,89 0,86

2005 0,86 0,90 0,85

2006 0,92 0,87 0,85

Forrás: Saját számítás

12. ábra: Befektetett eszközök aránya Be fektete tt esz közök aránya

1,00 0,80 0,60 0,40 0,20 0,00

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 5 csillagos

4 csillagos

3 csilagos

Forrás: Saját ábra

99

A befektetett eszközök aránya mutató megmutatja, hogy a vállalkozás összes eszközébıl mekkora arányt képviselnek az egy évet meghaladó lejáratú eszközök. Az ötcsillagos szállodák esetében a legmagasabb ez az érték. A mutatókat elsısorban idıbeli alakulásuk szempontjából célszerő elemezni. A befektetett eszközök arányának folyamatos növekedése arról tájékoztatja a piaci szereplıket, hogy az eszközpótlás milyen mértékben biztosított. Különösen fontosnak tartom, hogy a vizsgált szektorban az eszközök elhasználódása a folyamatos beruházással ellensúlyozva legyen. A mutatók értékei kedvezıek, a négycsillagos szállodák esetében évrıl évre egy enyhe növekedés, míg a három- és ötcsillagos szállodák esetében stagnálás, illetve egy-egy idıszakban növekedés figyelhetı meg. Azonban a növekedés és csökkenés tendenciáit csak kellı óvatósággal szabad értékelni, konkrét következtetések levonására nem alkalmasak, így további elemzésre van szükség. A befektetett eszközökön belül vizsgáltam a vállalkozás tevékenységét tartósan szolgáló eszközök állományának „súlyát”, az immateriális javak, tárgyi eszközök és befektetett pénzügyi eszközökön keresztül (Kresalek P., [2007, pp. 61-74]). 10.1.1.1.1. Immateriális javak elemzése A számviteli törvény szerint az immateriális javak értékkel bíró, tartós, nem anyagi javak (forgalomképes, nem anyagi jellegő eszközök), amelyek közvetlenül és tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Ideértve az immateriális javakra adott elılegeket, de ide nem értve az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékő jogokat (Sztv.25. §). Immateriális javak aránya = Immateriális javak Befektetett eszközök

25. táblázat: Immateriális javak aránya Kategória 5 4 3

1995 0,08 0,00 0,00

1996 0,08 0,00 0,02

1997 0,06 0,01 0,02

1998 0,04 0,00 0,01

1999 0,05 0,00 0,01

2000 0,02 0,00 0,00

2001 0,02 0,00 0,00

2002 0,02 0,00 0,00

2003 0,01 0,00 0,00

2004 0,01 0,01 0,00

2005 0,01 0,01 0,00

2006 0,01 0,01 0,00

Forrás: Saját számítás

Az immateriális javak aránya igen alacsony, szinte jelentéktelen értékkel bír. Az ágazat sajátosságaiból adódóan a különbözı csillagkategóriákba tartozó szállodák értékei között nem tapasztalható eltérés.

100

10.1.1.1.2. Tárgyi eszközök elemzése Az immateriális javakhoz hasonlóan a tárgyi eszközök esetében hasonló mutatószámok képezhetıek. Tárgyi eszközök között a mérlegben azokat a rendeltetésszerően használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdı, ültetvény, épület, egyéb építmény, mőszaki berendezés, gép, jármő, üzemi és üzleti felszerelés,

egyéb

berendezés,

ingatlanokhoz

kapcsolódó

vagyoni

értékő

jogok),

tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozás tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott elılegeket és a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését (Sztv.26. §). Tárgyi eszközök aránya = Tárgyi eszközök Befektetett eszközök

26. táblázat: Tárgyi eszközök aránya Kategória 5 4 3

1995 0,92 0,99 0,99

1996 0,92 0,99 0,96

1997 0,94 0,92 0,95

1998 0,96 0,96 0,91

1999 0,95 0,96 0,92

2000 0,98 0,99 0,93

2001 0,97 0,96 0,94

2002 0,97 0,99 0,95

2003 0,98 0,97 0,95

2004 0,98 0,99 0,96

2005 0,95 0,99 0,98

2006 0,95 0,96 0,97

Forrás: Saját számítás

13. ábra: Tárgyi eszközök aránya Tárgyi esz közök aránya

1,00 0,80 0,60 0,40 0,20 0,00

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 5 csillagos

4 csillagos

3 csillagos

Forrás: Saját ábra

A befektetett eszközökön belül a tárgyi eszközök aránya igen magas az immateriális javakkal szemben. A tárgyi eszközök mérlegsoron belül az ingatlanok, és a mőszaki berendezések aránya külön vizsgálat tárgyát kell, hogy képezze.

101

Tárgyi eszközök esetében képezhetı mutatószámok és azok általános képlete: Tárgyi eszközök mérlegsorai Tárgyi eszközök

Ingatlanok aránya = Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékő jogok Tárgyi eszközök 27. táblázat: Ingatlanok aránya Kategória 5 4 3

1995 0,92 0,92 0,88

1996 0,92 0,96 0,90

1997 0,91 0,91 0,86

1998 0,71 0,83 0,87

1999 0,66 0,91 0,82

2000 0,67 0,63 0,75

2001 0,64 0,68 0,76

2002 0,46 0,63 0,69

2003 0,76 0,70 0,68

2004 0,74 0,63 0,70

2005 0,79 0,79 0.,83

2006 0,84 0,66 0,90

Forrás: Saját számítás

14. ábra: Ingatlanok aránya Ingatlanok aránya

1,00 0,80 0,60 0,40 0,20 0,00

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 5 csillagos

4 csillagos

3 csillagos

Forrás: Saját ábra

A szektor sajátosságaiból adódóan a tárgyi eszközökön belül igen magas értéket képviselnek az ingatlanok. A vizsgálat tárgyát képezte, hogy milyen okokra vezethetı vissza, hogy az ötcsillagos szállodák ingatlanértéke ily nagymértékben meghaladja a többi szálloda értékét. Az okok között a földrajzi elhelyezkedést tekintem elsıdlegesnek, ugyanis nem hagyhatóak figyelmen kívül a fıvárosi és a vidéki ingatlanárakban felfedezhetı különbségek. 2005-ben a 17 db ötcsillagos szálloda közül 14 db (82 százalék) Budapesten helyezkedett el. Másodlagos okok között az ingatlan állagmegóvásának érdekében felmerülı beruházások magas értéke tekinthetı. A szállodák vagyoni helyzetének elemzésekor kiemelt figyelmet kell fordítani az ingatlanok aránya mutató értékére, ugyanis tendenciájában vizsgálva arról ad tájékoztatást, hogy az ingatlan értékének állagmegóvása milyen mértékben biztosított. A tárgyi eszközökön belül az ingatlanok aránya csökkenı tendenciát mutat. A csökkenés mögött több

102

tényezı együttes hatása húzódhat meg. Egyrészt az okok között található, hogy az évente kötelezıen elszámolandó értékcsökkenés értéke nagyobb, mint az ingatlanra fordított beruházások értéke. Az a tény, hogy az ötcsillagos szállodák esetében tapasztalható a legnagyobb mértékő csökkenés, annak köszönhetı, hogy ezen szállodák értéke átlagosan meghaladja a 6 milliárd forintot, vagyis értékük közel tízszerese a négycsillagos szállodákhoz viszonyítva. Mindebbıl következik, hogy az évenkénti értékcsökkenés összege is nagyobb értéket képvisel, mint az alacsonyabb csillagfokozattal rendelkezı szállodák esetében. Amíg az ötcsillagos szállodák esetében 2002-ben volt érzékelhetı egy nagyobb arányú visszaesés, addig a négycsillagos szállodák esetében két évvel korábban, a 2000. évben tapasztalhatunk egy viszonylag enyhébb, de idıintervallumában hosszabb arányú – 4 éven át elhúzódó – csökkenést. Mind a négy- és ötcsillagos szállodák esetében ez nem tekinthetı negatív eredménynek, mivel a tárgyi eszközöknek a befektetett eszközökön belüli aránya egyenletesen magasnak mondható. Mindebbıl következik, hogy vagy a mőszaki és egyéb berendezések arányában következett be növekedés, vagy a beruházások értéke emelkedett meg. A választ a beruházások és a mőszaki és egyéb berendezések arányának vizsgálata egyértelmően megadja. Mőszaki és egyéb berendezések aránya = Mőszaki és egyéb berendezések Tárgyi eszközök 28. táblázat: Mőszaki és egyéb berendezések aránya Kategória 5 4 3

1995 0,08 0,03 0,10

1996 0,08 0,04 0,09

1997 0,04 0,05 0,14

1998 0,04 0,08 0,09

1999 0,05 0,08 0,10

2000 0,04 0,07 0,11

2001 0,03 0,07 0,11

2002 0,02 0,06 0,08

2003 0,05 0,05 0,17

2004 0,04 0,06 0,14

2005 0,03 0,07 0,07

2006 0,03 0,05 0,07

Forrás: Saját számítás

15. ábra: Mőszaki és egyéb berendezések aránya Mősz aki és e gyéb be rende zé se k aránya 1,00 0,80 0,60 0,40 0,20 0,00 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 5 csillagos

4 csillagos

3 csillagos

Forrás: Saját ábra

103

A mőszaki és egyéb berendezések aránya egyenletes teljesítményt mutat. A háromcsillagos szállodák esetében arányaiban a mőszaki és egyéb berendezések értéke nagyobb súllyal szerepel, amelynek oka, hogy az ingatlanok aránya viszont ezen csillagkategória esetében képezi a legalacsonyabb értéket. Abban az esetben, ha a mőszaki és egyéb berendezések és az ingatlanok értékének arányát viszonyítjuk a tárgyi eszközökhöz, akkor az tapasztalható, hogy a három- és négycsillagos szállodák esetében ez az érték közelít a 100 százalékos arányhoz. Ugyanakkor a 2000-es évtıl kezdıdıen ez az érték fokozatosan csökken és a 2005. évben tér vissza a 2000-es arányhoz. Ebben az idıintervallumban nagyarányú szállodafejlesztések valósultak meg – elsısorban a Széchenyi Terv részeként –, így a növekvı beruházások magas értékével magyarázható az eltérés. 10.1.1.1.3. Befektetett pénzügyi eszközök elemzése A befektetett pénzügyi eszközök között a mérlegben azokat az eszközöket – részesedés, értékpapír, adott kölcsön – kell kimutatni, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre – osztalékra, illetve kamatra – tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenırzési lehetıséget érjen el (Sztv.27. §). Befektetett pénz. eszk. aránya = Befektetett pénz. eszk. Befektetetett eszközök

29. táblázat: Befektetett pénzügyi eszközök aránya Kategória 5 4 3

1995 0,00 0,01 0,01

1996 0,00 0,01 0,02

1997 0,00 0,07 0,03

1998 0,00 0,04 0,08

1999 0,00 0,04 0,07

2000 0,00 0,01 0,07

2001 0,01 0,04 0,06

2002 0,01 0,01 0,05

2003 0,01 0,03 0,05

2004 0,01 0,00 0,04

2005 0,04 0,00 0,02

2006 0,04 0,03 0,03

Forrás: Saját számítás

A befektetett pénzügyi eszközök aránya – az immateriális javak arányához hasonlóan – igen alacsony. A különbözı csillagkategóriák között olyan minimális az eltérés, hogy nem releváns a különbségek elemzése. A befektetett pénzügyi eszközök arányának alacsony értéke azt mutatja, hogy a szállodák nem rendelkeznek hosszú távú pénzügyi befektetésekkel.

104

10.1.1.2. Forgóeszközök arányának vizsgálata A befektetett eszközök után a vállalkozás tevékenységét nem tartósan szolgáló eszközök vizsgálatára térek át. Azon eszközök elemzésével folytatom a szállodák vagyoni helyzetének elemzését, amelyek maximum egy évig szolgálják a vállalkozás tevékenységét. Az egyik legjelentısebb mutató a forgóeszközök aránya, amelynek értéke tükrözi azt, hogy az összes eszközön belül milyen arányt képviselnek a rövidtávon elhasználódó eszközök. Forgóeszközök aránya = Forgóeszközök Eszközök

30. táblázat: Forgóeszközök aránya Kategória 5 4 3

1995 0,10 0,21 0,10

1996 0,07 0,15 0,16

1997 0,13 0,22 0,20

1998 0,09 0,17 0,18

1999 0,10 0,13 0,16

2000 0,07 0,09 0,15

2001 0,07 0,09 0,14

2002 0,09 0,10 0,13

2003 0,06 0,07 0,14

2004 0,10 0,08 0,13

2005 0,13 0,09 0,14

2006 0,07 0,11 0,14

Forrás: Saját számítás

16. ábra: Forgóeszközök aránya Forgóe sz közök aránya

1,00 0,80 0,60 0,40 0,20 0,00

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 5 csillagos

4 csillagos

3 csillagos

Forrás: Saját ábra

Az eszközökön belül a forgóeszközök arányának átlagos értéke a háromcsillagos szállodák esetében a legmagasabb – 11 év átlagát figyelembe véve megközelíti a 15 százalékot – a legalacsonyabb értéket pedig az ötcsillagos szállodák esetében tapasztalhatunk. Ennek oka a befektetett eszközöknél ismertetett ingatlanok magas aránya.

105

10.1.1.2.1. Készletek elemzése A készletek olyan forgóeszközök, amelyek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve, (általában egy évnél rövidebb ideig) szolgálják, rendszerint egyetlen tevékenységi folyamatban vesznek részt, eredeti megjelenési formájukat elveszítik, illetve változatlan állapotban maradnak, bár értékük változhat. A készletek közé tartoznak az állatok is – tenyészállatok kivételével – függetlenül attól, hogy a vállalkozást mennyi ideig szolgálják (Böcskei E.– Dimény E., [2007, pp. 69-73]). Készletek aránya = Készletek Forgóeszközök

31. táblázat: Készletetek aránya Kategória 5 4 3

1995 0,07 0,05 0,09

1996 0,10 0,06 0,12

1997 0,06 0,02 0,11

1998 0,08 0,04 0,08

1999 0,08 0,07 0,09

2000 0,10 0,06 0,09

2001 0,11 0,06 0,09

2002 0,10 0,07 0,09

2003 0,15 0,10 0,08

2004 0,09 0,10 0,10

2005 0,06 0,10 0,08

2006 0,08 0,08 0,08

Forrás: Saját számítás

17. ábra: Készletek aránya Kész lete k aránya

1,00 0,80 0,60 0,40 0,20 0,00

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 5 csillagos

4 csillagos

3 csillagos

Forrás: Saját ábra

A forgóeszközökön belül a készletek aránya igen alacsony, de tendenciájában enyhén növekvı értéket mutat. A készletek aránya megfelel a szállodaipar sajátosságainak. 10.1.1.2.2. Követelések elemzése A követelések különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerzıdésekbıl jogszerően eredı, pénzértékben kifejezett fizetési igények. A vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás

106

teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítı értékpapír, tulajdonosi részesedést jelentı befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, elılegfizetéshez – ideértve az osztalékelıleget is – kapcsolódnak, ideértve az egyéb követeléseket, továbbá a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket is (Sztv.29. §).

Követelések aránya = Követelések Forgóeszközök

32. táblázat: Követelések aránya Kategória 5 4 3

1995 0,31 0,24 0,41

1996 0,45 0,23 0,53

1997 0,25 0,51 0,42

1998 0,35 0,19 0,48

1999 0,48 0,30 0,46

2000 0,59 0,42 0,39

2001 0,62 0,48 0,42

2002 0,48 0,29 0,44

2003 0,48 0,40 0,52

2004 0,23 0,42 0,53

2005 0,16 0,45 0,41

2006 0,34 0,50 0,44

Forrás: Saját számítás

18. ábra: Követelések aránya Követe lése k aránya

1,00 0,80 0,60 0,40 0,20 0,00

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 5 csillagos

4 csillagos

3 csillagos

Forrás: Saját ábra

A forgóeszközökön belül – a pénzeszközök és értékpapírok aránya után – a követelések képezik a legmagasabb arányt. Értéke egyetlen csillagkategória esetében sem tekinthetı magasnak. A követelések közel felét a vevıkövetelések, míg a fennmaradó részt az egyéb követelések teszik ki. Az ötcsillagos szállodák esetében a legmagasabb az érték, amely összefügg azzal a ténnyel, hogy a legmagasabb értékesítéssel ezen szállodák rendelkeznek (értékesítés nettó árbevételének átlagos értéke 2,5 milliárd forint). A vevıkövetelések értékelésekor – azok idıbeni alakulása mellett – figyelemmel kell lenni arra, hogy milyen arányt képviselnek a lejárt követelések. A szállodaiparra nem jellemzı a más iparágaknál érvényes tendencia, amely szerint a körbetartozások miatt nem teljesülnének a kifizetések.

107

10.1.1.2.3. Értékpapírok és pénzeszközök aránya A forgóeszközök között értékpapírként a forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítı értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentı befektetéseket kell kimutatni (Sztv.30. §). A pénzeszközök a készpénzt, az elektronikus pénzeszközöket és a csekkeket, továbbá a bankbetéteket foglalják magukban (Sztv.31. §). Értékpapírok és pénzeszk. aránya = Értékpapírok+ pénzeszk. Forgóeszközök

33. táblázat: Értékpapírok és pénzeszközök aránya Kategória 5 4 3

1995 0,62 0,71 0,50

1996 0,45 0,71 0,35

1997 0,69 0,47 0,47

1998 0,57 0,77 0,44

1999 0,44 0,63 0,45

2000 0,31 0,52 0,52

2001 0,27 0,46 0,49

2002 0,42 0,64 0,47

2003 0,37 0,50 0,40

2004 0,68 0,48 0,37

2005 0,78 0,45 0,51

2006 0,58 0,42 0,48

Forrás: Saját számítás

19. ábra: Értékpapírok és pénzeszközök aránya 1,00

Értékpapírok és pénze sz közök aránya

0,80 0,60 0,40 0,20 0,00 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 5 csillagos

4 csillagos

3 csillagos

Forrás: Saját ábra

A forgóeszközökön belül a pénzeszközök és értékpapírok képezik a legmagasabb arányt, amely kedvezınek mondható. A négycsillagos szállodák rendelkeztek a legmagasabb értékkel egészen 2003-ig. Az ötcsillagos szállodák az utóbbi három évben a követelések arányának csökkenése következtében átvették a vezetı szerepet, amely egyben azt is jelenti, hogy nagy figyelmet fordítanak arra, hogy követeléseiket a minimálisra csökkentsék. A rövid lejáratú értékpapírok és pénzeszközök arányát vizsgálva megállapítható, hogy az ötcsillagos szállodák szabad pénzeszközeiket igyekeznek befektetni (rövid lejáratú értékpapírokat vásárolnak) szemben a három- és négycsillagos szállodákkal. Ennek tudható

108

be, hogy a pénzügyi mőveletek bevételei – a befektetett értékpapírok után járó kamatbevételeknek köszönhetıen – az ötcsillagos szállodák esetében képviselik a legmagasabb értéket. 10.1.1.3. Aktív idıbeli elhatárolások elemzése A megbízható és valós összkép biztosítása érdekében az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott idıszak bevételi és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló idıszak és az elszámolási idıszak között megoszlik (Sztv.32. §). Aktív idıbeli elhat. aránya = Aktív idıbeli elhat. Eszközök

34. táblázat: Aktív idıbeli elhatárolások aránya Kategória 5 4 3

1995 0,00 0,00 0,00

1996 0,00 0,01 0,01

1997 0,00 0,00 0,02

1998 0,00 0,02 0,01

1999 0,00 0,00 0,01

2000 0,00 0,07 0,02

2001 0,00 0,05 0,01

2002 0,01 0,04 0,01

2003 0,01 0,05 0,01

2004 0,01 0,03 0,01

2005 0,01 0,01 0,01

2006 0,01 0,02 0,01

Forrás: Saját számítás

Az aktív idıbeli elhatárolások értékének aránya igen kismértékő, átlagosan alig éri el az egy százalékot, így a különbözı csillagkategóriákba tartozó szállodák értékei között nem tapasztalható eltérés. 10.1.1.4. Eszközszerkezeti mutatók összefoglaló értékelése Az eszközszerkezeti mutatók vizsgálata során a leggyakrabban alkalmazott mutatók kerültek bemutatásra. Egyszerő kiszámíthatósága mellett lehetıséget adott arra, hogy a vállalkozás eszközszerkezetét elemezni lehessen. A szállodaipar speciális helyzetére jellemzı, hogy az eszközökön belül a befektetett eszközök igen magas aránya figyelhetı meg a forgóeszközökkel szemben. A befektetett eszközökön belül a tárgyi eszközök aránya, azon belül is az ingatlanok aránya igen magas. Az ingatlanok aránya mutató mellett, a beruházások aránya mutató is jól tükrözi a szerkezeti változás elsı jeleit, amely szerint a magasabb csillagfokozatnak való megfelelés igénye jellemzi a szállodaipart. A Széchenyi Terv támogatáspolitikája már felhívta a figyelmet arra, hogy a fejlesztések a szállodaiparban is nélkülözhetetlenek. A nagymértékő beruházások nem kizárólagosan a

109

Széchenyi Tervnek tulajdoníthatóak, azonban a beruházások dinamikusan növekvı arányában vitathatatlan a szerepe. A szállodák saját anyagi forráslehetıségeiket, továbbá hitelfelvételi lehetıségeiket mérlegelve a hosszú távon való fennmaradás érdekében fejlesztéseket hajtottak végre. A reprezentatív vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a különbözı

csillagfokozattal

rendelkezı

szállodák

beruházáspolitikája

eltérı.

A

beruházásokra arányaiban a legkisebb összeget a háromcsillagos szállodák áldozzák. A négycsillagos szállodák esetében a 2000 és 2004 közötti idıintervallumban nagymértékő fejlesztések valósultak meg. Pozitív tényként emelhetı ki, hogy a fejlesztés több szállodára kiterjedt. A forgóeszközökön belül a pénzeszközök és értékpapírok viszonylag magas aránya kedvezınek mondható. Az ötcsillagos szállodák nagyobb figyelmet fordítanak rövidtávú befektetéseikre, ugyanis szabad pénzeszközeiket rövid lejáratú értékpapírok

formájában

kamatoztatják,

szemben

a

három-

és

négycsillagos

szállodákkal. A forgóeszközökön belül a követelések vizsgálatakor megállapítást nyert, hogy a követelések értéke egyetlen csillagkategória esetében sem tekinthetı magasnak.

110

10.1.2. Forrásszerkezeti mutatók elemzése 20. ábra: Forrásszerkezeti mutatók VAGYONI HELYZET ELEMZÉSE Tıkeellátottság = Saját tıke Források

Saját tıke mérlegsorai Saját tıke

Tıketartalék Saját tıke

Jegyzett de be nem fizetett tıke Saját tıke

Lekötött tartalék Saját tıke

Eredménytartalék Saját tıke

Mérleg szerinti eredmény Saját tıke

Értékelési tartalék Saját tıke

Céltartalékok aránya = Céltartalékok Források

Céltartalékok mérlegsorai Céltartalékok

Kötelezettségek aránya = Kötelezettségek Források

Hátrasorolt kötelezettségek Kötelezettségek

Hátrasorolt köt. mérlegsorai Hátrasorolt kötelezettségek

Hosszú lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek

Hosszú lejáratú köt. mérlegsorai Hosszú lejáratú kötelezettségek

Rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek

Rövid lejáratú köt. mérlegsorai Rövid lejáratú kötelezettségek

Passzív idıbeli elhatárolások aránya = Passzív idıbeli elhatárolások Források

Passzív idıbeli elhatárolások mérlegsorai Passzív idıbeli elhatárolások

MÉRLEGADATOK

Forrás: Saját ábra (2000. évi C. törvény a számvitelrıl felhasználásával)

111

FORRÁSSZERKEZETI MUTATÓK

ESZKÖZSZERKEZETI MUTATÓK

Jegyzett tıke Saját tıke

A forrásszerkezeti mutatók vizsgálata során – az eszközszerkezeti mutatókhoz hasonlóan – az elemzés a tendenciaszerő változásokra terjed ki. A saját és idegen források arányára vonatkozóan nem lehet egyértelmően állást foglalni, hogy mely értékek tekinthetıek kizárólag elfogadhatónak, azonban a saját tıke arányának fokozatos növekedése az idegen forrásokkal szemben egyértelmően kedvezınek mondható. 10.1.2.1. Saját tıke elemzése Saját tıkeként a mérlegben csak olyan tıkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos bocsátott a vállalkozó rendelkezésére, és amelyet a tulajdonos az eredménybıl hagyott a vállalkozónál. A saját tıke részeként kell kimutatni a piaci értékelésbıl származó értékhelyesbítéssel azonos összegő értékelési tartalékot is (Sztv.35-40. §). 10.1.2.1.1. Tıkeellátottság Tıkeellátottság = Saját tıke Források

35. táblázat: Tıkeellátottság Kategória 5 4 3

1995 0,27 0,44 0,59

1996 0,19 0,45 0,59

1997 0,33 0,49 0,56

1998 0,33 0,65 0,59

1999 0,42 0,75 0,69

2000 0,39 0,59 0,57

2001 0,37 0,52 0,62

2002 0,13 0,59 0,51

2003 0,13 0,49 0,53

2004 0,35 0,44 0,52

2005 0,40 0,45 0,56

2006 0,34 0,45 0,56

Forrás: Saját számítás

21. ábra: Tıkeellátottság aránya Tı kee llátottság aránya

1,00 0,80 0,60 0,40 0,20 0,00

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 5 csillagos

4 csillagos

3 csillagos

Forrás: Saját ábra

112

A tıkeellátottság mutató a saját tıke arányának alakulásáról szolgáltat információt. A forrásokon belül a saját tıke aránya az ötcsillagos szállodák esetében a legalacsonyabb, átlagosan 30 százalékot tesz ki. Ugyanakkor a három- és négycsillagos szállodák esetében ez az arány meghaladja az 50 százalékot. A saját tıke vizsgálatának központi szerepét indokolja, hogy nem csak az adott évi eredmény (mérleg szerinti eredmény) alakulásáról, hanem a saját tıke teljes növekményének mértékét is mutatja. A mutató értéke akkor tekinthetı kedvezınek, ha növekedést mutat. Mindhárom csillagkategória esetében elmondható, hogy 1999-ig egyenletes ütemő növekedést mutatott, és a legkedvezıbb értékekkel a négy- illetve a háromcsillagos szállodák rendelkeztek. A mutató értéke 2000-tıl kismértékben ugyan – kivételt képeznek az ötcsillagos szállodák, amelyek esetében a csökkenés jelentısebb volt –, de fokozatosan csökkent. Az ötcsillagos szállodák esetében a mélypontot a 2002 és 2003-as év jelentette, a saját tıke aránya több mint a felére esett vissza. A mélyebb elemzés érdekében a saját tıkén belüli változások vizsgálata válik szükségessé. Saját tıke esetében képezhetı mutatószámok és azok általános képlete: Saját tıke mérlegsorai Saját tıke

10.1.2.1.2. Jegyzett tıke aránya Jegyzett tıke aránya = Jegyzett tıke Saját tıke 36. táblázat: Jegyzett tıke aránya Kategória 5 4 3

1995 1,41 0,93 0,71

1996 1,27 0,83 1,05

1997 1,48 0,93 0,97

1998 0,82 0,77 1,04

1999 0,62 0,85 0,85

2000 0,60 0,57 0,87

2001 0,55 0,56 0,76

2002 0,77 0,52 0,74

2003 0,86 0,51 0,62

2004 0,41 0,44 0,61

2005 0,33 0,43 0,58

2006 0,31 0,41 0,54

Forrás: Saját számítás

22. ábra: Jegyzett tıke aránya Je gyz e tt tıke aránya

1,60 1,40 1,20 1,00 0,80 0,60 0,40 0,20 0,00

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 5 csillagos

4 csillagos

3 csillagos

Forrás: Saját ábra

113

A jegyzett tıke aránya mutató a jegyzett tıke arányát mutatja a saját tıkén belül. A jegyzett tıke változása mellett a saját tıke növekedésébıl vagy csökkenésébıl adódó hatásokat tükrözi. Abban az esetben, ha a jegyzett tıke értéke nem változik a mutató csökkenése kedvezı, mivel a saját tıke növekedett (pl. pozitív mérleg szerinti eredmény). Abban az esetben, ha a jegyzett tıke növekedésénél (ami kedvezı) nagyobb mértékő volt a saját tıke csökkenése (negatív mérleg szerinti eredmény) a mutató értéke növekszik, ami kedvezıtlenül érinti a saját vagyon összetételét. Ezen eset állt fenn az ötcsillagos szállodák esetében 1997-ben, amikor a jegyzett tıke növekedése ellenére az adott évi eredmény negatív értéke a mutató növekedéséhez vezetett. 1998-ban csökkenés volt tapasztalható, annak ellenére, hogy a mérleg szerinti eredmény csökkent, mivel a jegyzett tıke csökkenése arányaiban nagyobb mértékő volt (az újonnan belépı budapesti szálloda igen alacsony jegyzett tıkével rendelkezett). A következı évben a mutató értéke tovább csökkent, amely kedvezı értékét a pozitív mérleg szerinti eredménynek köszönheti. A 2003-as év szintén tartogatott meglepetéseket, ugyanis a jegyzett tıke arányának nagyobb mértékő növekedését indokolta volna az adott évi igen nagymértékő negatív mérleg szerinti eredmény (11 év vizsgálatában ez a veszteség volt a legnagyobb)92, azonban mindezek ellenére csak kismértékben növekedett, ugyanis az egyik újonnan belépı szállodát igen minimális összegő jegyzett tıkével alapították, és ez összességében hatással volt a mutató alakulására. Az ötcsillagos szállodák mélyebb elemzésébıl látható, hogy a jegyzett tıke arányának alakulását kellı körültekintéssel kell vizsgálni. A mutató arányának csökkenése kedvezı ugyan, de ez nem jelenti feltétlenül a hatékonyabb, jövedelmezıbb gazdálkodást (a vizsgált idıszakban a mérleg szerinti eredmény nyolc éven keresztül – 1995-2003-ig a 2002-es évet kivéve – vesztséget mutatott, azonban ezt nem tükrözi a mutató alakulása). A saját tıke részeinek mélyebb elemzésére van szükség ahhoz, hogy a kapott eredményeket a valóságos tartalmuknak megfelelıen lehessen értékelni.

92

A nagymértékő veszteség oka az volt, hogy az újonnan épült szállodák vendégforgalma igen alacsony volt. Az ötcsillagos szállodák esetében az elızı évhez viszonyítva átlagosan több mint 5 százalékponttal visszaesett a szobakihasználtság (KSH [2004]). Amíg az országos átlag 2003-ban 55,1 százalék volt, addig az új szállodák esetében ez az arány nem érte el a 40 százalékos értéket.

114

10.1.2.1.3. Eredménytartalék aránya Eredménytartalék aránya = Eredménytartalék Saját tıke 37. táblázat: Eredménytartalék aránya Kategória 5 4 3

1995 - 0,60 - 0,04 0,03

1996 - 0,19 0,06 0,04

1997 - 0,79 - 0,05 - 0,07

1998 - 0,62 0,10 - 0,11

1999 - 0,48 0,07 - 0,06

2000 - 0,43 0,03 - 0,04

2001 - 0,34 0,02 - 0,01

2002 - 1,25 0,05 0,00

2003 - 1,35 0,00 0,00

2004 - 0,28 0,04 0,04

2005 - 0,14 0,07 0,04

2006 - 0,50 0,08 0,09

Forrás: Saját számítás

23. ábra: Eredménytartalék aránya 0,20 0,00 -0,20 -0,40 -0,60 -0,80 -1,00 -1,20 -1,40 -1,60

Ere dmé nytartalé k aránya

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

5 csillagos

4 csillagos

3 csillagos

Forrás: Saját ábra

Az eredménytartalék aránya mutató az elızı évek eredményeinek és veszteségeinek a saját tıkéhez viszonyított vizsgálatát teszi lehetıvé. Az eredménytartalék aránya mutató az ötcsillagos szállodák esetében igen negatív értéket mutat. Az 1997-es évtıl a veszteséget ugyan sikerül csökkenteni, azonban a 2002-es és 2003-as év az idıszak legnagyobb mértékő negatív eredményét hozta, melynek okai a saját tıke szerkezetének vizsgálatakor már ismertetésre kerültek. A négycsillagos szállodák esetében mutat a legkedvezıbb képet, amely jelzi, hogy hosszútávon eredményesen gazdálkodnak. 10.1.2.1.4. Tıkearányos mérleg szerinti eredmény Tıkearányos mérleg szerinti eredmény = Mérleg szerinti eredmény Saját tıke 38. táblázat: Tıkearányos mérleg szerinti eredmény Kategória 5 4 3

1995 1,24 0,84 0,59

1996 1,49 0,91 1,08

1997 1,13 0,74 1,36

1998 1,01 0,71 0,86

1999 0,82 0,59 0,81

2000 0,80 0,50 1,00

2001 0,75 0,60 0,92

2002 1,37 0,61 0,99

2003 1,63 0,74 0,86

2004 0,66 0,72 0,89

2005 0,69 0,80 0,90

2006 0,86 0,83 0,90

Forrás: Saját számítás

115

24. ábra: Tıkearányos mérleg szerinti eredmény Tıke arányos mé rleg sze rinti e re dmény aránya

0,60 0,40 0,20 0,00 -0,20

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

-0,40 -0,60 5 csillagos

4 csillagos

3 csillagos

Forrás: Saját ábra

A tıkearányos mérleg szerinti eredmény a szállodák adott évi eredményeinek alakulását mutatja a saját tıkéhez viszonyítva. A tárgyévi vagyongyarapodás mértékérıl ad információt. A négycsillagos szállodák esetében a 2003-as és a 2005-ös év gyengébb teljesítményeitıl eltekintve kiegyensúlyozott értéket mutat. Az ötcsillagos szállodák esetében – a magas feldolgozottság ellenére – a szállodák viszonylag kis száma miatt, egyegy gyengébb teljesítményt nyújtó szálloda jelentısen befolyásolja a mutató alakulását. A 2003. év gyenge teljesítménye is a fent említett tényen alapult – a jegyzett tıke arányának alakulásakor ismertetett okok miatt –, azonban ez nem feltétlenül tekinthetı negatív tényezınek akkor, ha adott évben kerülnek átadásra, vagy fejezıdik be a nagyobb volumenő felújítás. Amennyiben az adott szálloda mérleg szerinti eredményétıl eltekintünk, a veszteség igen kismértékő.

116

10.1.2.2. Céltartalékok elemzése A céltartalék olyan passzíva, amellyel a vállalkozás az óvatosság és az összemérés elvébıl kiindulva: •

valósabbá teszi a saját tıkét,

•

fedezetet teremt a tárgyidıszakból eredı, de a következı év(ek)ben várhatóan jelentkezı kötelezettségekre, költségekre és ráfordításokra, pontosítja az eredményt.

•

Céltartalékok aránya = Céltartalékok Források

39. táblázat: Céltartalékok aránya Kategória 5 4 3

1995 0,00 0,02 0,01

1996 0,00 0,01 0,00

1997 0,01 0,01 0,00

1998 0,00 0,01 0,00

1999 0,00 0,00 0,01

2000 0,00 0,00 0,01

2001 0,00 0,00 0,00

2002 0,00 0,00 0,00

2003 0,01 0,01 0,00

2004 0,00 0,01 0,02

2005 0,00 0,01 0,01

2006 0,00 0,01 0,01

Forrás: Saját számítás

A céltartalékok aránya mutató a várható és jövıbeni kötelezettségek és azok kockázatának változását mutatja. Mindhárom csillagkategóriára jellemzı, hogy a mutató értéke igen alacsony. 10.1.2.3. Kötelezettségek mérlegtételeinek elemzése Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerzıdésekbıl eredı, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelezı, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint a kincstári vagyon, az önkormányzati vagyon részét képezı eszközök kezelésbevételéhez kapcsolódnak (Sztv.42-43. §).

117

10.1.2.3.1. Kötelezettségek aránya Kötelezettségek aránya = Kötelezettségek Források

40. táblázat: Kötelezettségek aránya Kategória 5 4 3

1995 0,67 0,53 0,40

1996 0,76 0,53 0,40

1997 0,63 0,49 0,42

1998 0,65 0,33 0,39

1999 0,57 0,24 0,28

2000 0,60 0,40 0,40

2001 0,52 0,45 0,35

2002 0,71 0,37 0,44

2003 0,66 0,46 0,42

2004 0,48 0,47 0,40

2005 0,48 0,46 0,38

2006 0,53 0,47 0,37

Forrás: Saját számítás

25. ábra: Kötelezettségek aránya Köte lez ettsé ge k aránya

1,00 0,80 0,60 0,40 0,20 0,00

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 5 csillagos

4 csillagos

3 csillagos

Forrás: Saját ábra

A kötelezettségek aránya mutató az idegen tıke arányát mutatja meg, azt, hogy a vállalkozás a tevékenysége során mennyiben támaszkodik külsı finanszírozásra. A külsı finanszírozás az ötcsillagos szállodák esetében a legnagyobb, míg a három- és négycsillagos szállodák esetében közel azonos értéken mozog. A kötelezettségek idıbeni alakulástól függıen megkülönböztetünk hátrasorolt, hosszú és rövid lejáratú kötelezettséget. Stabil és kiszámítható üzletmenet mellett nem szabad negatívumként kezelni a kötelezettségek arányának növekedését, különösen abban az esetben, ha egy nagyobb volumenő beruházáshoz kapcsolódik. Természetesen ebben az esetben szükséges jövedelmezıségi vizsgálatot végezni, a várható megtérülés kiszámítása mellett. A kötelezettségeken belül elsısorban a rövid lejáratú kötelezettségek arányára szükséges odafigyelni.

118

10.1.2.3.2. Hátrasorolt kötelezettségek Hátrasorolt kötelezettségként kell kimutatni minden olyan kapott kölcsönt, amely során a kölcsönt nyújtó fél egyetértését fejezte ki arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a vállalkozó adósságának rendezéséhez. A kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok elıtti legutolsó helyen áll, azt a vállalkozó felszámolása vagy csıdje esetén csak a többi hitelezı kielégítése után kell kiegyenlíteni. A kölcsön visszafizetési határideje öt évet meghaladó lejáratú, és a kölcsön törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerzıdésben kikötött felmondási idı elıtt nem lehetséges. A vizsgálatba bevont szállodák esetében a hátrasorolt kötelezettségek aránya igen kismértékő, csak egy-egy szálloda mérlegtételében fordult elı. 10.1.2.3.3. Hosszú lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettség – a hitelezıvel kötött szerzıdés szerint – az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön (ideértve a kötvénykibocsátást is) és hitel, a mérleg fordulónapját követı egy üzleti éven belül esedékes törlesztések levonásával, továbbá az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség. 10.1.2.3.3.1. Hosszú lejáratú kötelezettségek aránya Hosszú lej. köt. aránya = Hosszú lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek

41. táblázat: Hosszú lejáratú kötelezettségek aránya Kategória 5 4 3

1995 0,88 0,75 0,71

1996 0,89 0,83 0,51

1997 0,88 0,24 0,52

1998 0,88 0,72 0,59

1999 0,88 0,59 0,55

2000 0,87 0,62 0,56

2001 0,80 0,68 0,51

2002 0,79 0,56 0,61

2003 0,83 0,67 0,61

2004 0,84 0,73 0,60

2005 0,84 0,69 0,54

2006 0,87 0,73 0,54

Forrás: Saját számítás

26. ábra: Hosszú lejáratú kötelezettségek aránya Hossz ú l e j. k öte l e z e ttsé ge k arán ya

1,00 0,80 0,60 0,40 0,20 0,00

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 5 csillagos

4 csillagos

3 csillagos

Forrás: Saját ábra

119

A kötelezettségeken belül igen magas értéket képviselnek a hosszú lejáratú kötelezettségek. Az ötcsillagos szállodák esetében a hosszú lejáratú kötelezettségek aránya eléri, vagy meghaladja a 80 százalékot a vizsgált idıszak valamennyi évében. A négycsillagos szállodák esetében a mutató értéke mindvégig alacsonyabb volt, mint az ötcsillagos szállodák esetében, azonban kismértékben ugyan, de magasabb értéket mutatott a háromcsillagos szállodákhoz viszonyítva. A négycsillagos szállodák esetében 1997-ben igen alacsony az értéke.93 Annak ellenére, hogy a hosszú lejáratú kötelezettségek aránya magas, mindez nem tekinthetı kedvezıtlennek, ugyanis beruházási és fejlesztési hitelekhez kapcsolódnak. 10.1.2.3.3.2. Beruházási és fejlesztési hitelek aránya

42. táblázat: Beruházási és fejlesztési hitelek aránya Kategória 5 4 3

1995 0,47 0,96 0,68

1996 0,43 0,98 0,62

1997 0,51 0,92 0,56

1998 0,80 0,98 0,54

1999 0,80 0,67 0,62

2000 0,85 0,62 0,49

2001 0,88 0,44 0,55

2002 0,87 0,58 0,40

2003 0,86 0,73 0,61

2004 0,90 0,74 0,60

2005 0,86 0,79 0,49

2006 0,83 0,65 0,40

Forrás: Saját számítás

27. ábra: Beruházási és fejlesztési hitelek aránya Beruház ási é s fejle szté si hitele k aránya

1,20 1,00 0,80 0,60 0,40 0,20 0,00

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 5 csillagos

4 csillagos

3 csillagos

Forrás: Saját ábra

A beruházási és fejlesztési hitelek aránya 1995 és 1998 között a négycsillagos, majd 1999tıl az ötcsillagos szállodák estében volt a legmagasabb. Ennek oka, hogy amíg az elsı idıintervallumban a négycsillagos szállodák száma majdnem megduplázódott, addig az ötcsillagos szállodák száma változatlan volt, és számuk csak 1999-tıl emelkedett. Az országos tendencia a vizsgálatba bekerült szállodák esetében is kimutatható.

93

A rövid lejáratú kötelezettségek aránya viszont magas, amelynek okai a rövid lejáratú kötelezettségek elemzésekor kerülnek ismertetésre.

120

10.1.2.3.4. Rövid lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettség az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségekbıl a mérleg fordulónapját követı egy üzleti éven belül esedékes törlesztéseket is. Rövid lej. köt. aránya = Rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek

43. táblázat: Rövid lejáratú kötelezettségek aránya Kategória 5 4 3

1995 0,12 0,25 0,29

1996 0,11 0,17 0,49

1997 0,12 0,76 0,48

1998 0,12 0,28 0,41

1999 0,12 0,41 0,45

2000 0,13 0,38 0,44

2001 0,20 0,32 0,49

2002 0,21 0,44 0,39

2003 0,17 0,33 0,39

2004 0,16 0,27 0,40

2005 0,16 0,31 0,46

2006 0,13 0,27 0,46

Forrás: Saját számítás

28. ábra: Rövid lejáratú kötelezettségek aránya Rövid le járatú köte le z e ttsé ge k aránya

1,00 0,80 0,60 0,40 0,20 0,00

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 5 csillagos

4 csillagos

3 csillagos

Forrás: Saját ábra

A rövid lejáratú kötelezettségek aránya a három- és négycsillagos szállodák esetében a legmagasabb. A legmagasabb értéket 1997-ben érte el a négycsillagos szállodák esetében. Ennek oka az volt, hogy az újonnan belépı szállodának nagy értékő vevıkövetelése volt, így likviditási problémáinak enyhítése érdekében rövid lejáratú hitelfelvételre kényszerült. Általában nem jellemzı a szállodákra a rövid lejáratú hitelfelvétel. Így az 1997-es év egyedinek és speciálisnak tekinthetı.

121

10.1.2.4. Passzív idıbeli elhatárolások Passzív idıbeli elhatárolásként kell kimutatni: •

a mérleg fordulónapja elıtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni idıszak árbevételét, bevételét képezi,

•

a mérleg fordulónapja elıtti idıszakot terhelı költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni idıszakban merül fel, kerül számlázásra,

•

a mérleg fordulónapja és elkészítésének idıpontja között a vállalkozóval szemben érvényesített, benyújtott, ismertté vált, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igényt, késedelmi kamatot, kártérítést, bírósági költséget,

•

a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított, kötelezettségként ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok járulékát.

Passzív idıbeli elhat. aránya = Passzív idıbeli elhat. Források

44. táblázat: Passzív idıbeli elhatárolások aránya Kategória 5 4 3

1995 0,06 0,01 0,00

1996 0,05 0,01 0,01

1997 0,03 0,01 0,02

1998 0,02 0,01 0,02

1999 0,01 0,01 0,02

2000 0,01 0,01 0,02

2001 0,11 0,03 0,02

2002 0,16 0,04 0,05

2003 0,20 0,04 0,05

2004 0,17 0,08 0,06

2005 0,12 0,08 0,05

2006 0,13 0,07 0,06

Forrás: Saját számítás

A passzív idıbeli elhatárolások értékének aránya kismértékben növekedett, ez a növekedés az ötcsillagos szállodák esetében volt a legjelentısebb.

122

10.1.2.5. Forrásszerkezeti mutatók összefoglaló értékelése A szállodák csillagkategóriák szerinti besorolása alapján vizsgálva a vagyon összetételét megállapítható, hogy a forrásokon belül a saját tıke aránya az ötcsillagos szállodák esetében a legalacsonyabb (30 százalék), szemben a három- és négycsillagos szállodák (50 százalék feletti) értékeivel. A saját tıke aránya mindhárom csillagkategória esetében 1999ig egyenletes ütemő növekedést mutatott, majd 2000-tıl értékük csökkent. Az ötcsillagos szállodák esetében volt a legszembetőnıbb a csökkenés, 2002-ben és 2003-ban a saját tıke aránya több mint a felére esett vissza. Az ötcsillagos szállodák esetében – a magas feldolgozottság ellenére – a szállodák viszonylag kis száma miatt, egy-egy szálloda adott évi eredménye jelentıs kihatással van a saját tıke alakulására. A szállodák külön-külön és évenként is igen változó teljesítményt mutatnak, amelyre a saját tıke szerkezetének vizsgálata mutatott rá. A jegyzett tıke változása mellett a saját tıke növekedésébıl vagy csökkenésébıl adódó hatások a jegyzett tıke aránya mutató segítségével kerültek elemzésre. Az ötcsillagos szállodák esetében 1997-ben a mutató kedvezı értékének alakulásához kizárólag csak az újonnan belépı szállodának az átlagosnál magasabb értékékő jegyzett tıkéje járult hozzá, ugyanis az adott évi mérleg szerinti eredmény negatív értéket mutatott. Az ötcsillagos szállodák esetében a vizsgált idıintervallum több mint felében (7 év) veszteségesen gazdálkodtak. A legnagyobb mértékő negatív eredményt 2003-ban érték el (641 millió Ft), amely elsısorban az újonnan épült szállodák alacsony vendégforgalmára vezethetı vissza. A saját tıke szerkezetének további elemzése során az eredménytartalék aránya mutató – az elızı évek eredményeinek és veszteségeinek a saját tıkéhez viszonyított arányát mutatja – vizsgálatára került sor.

Az ötcsillagos szállodák esetében mutatatta a

legrosszabb értéket, a vizsgált idıintervallumban értéke mindvégig negatív volt. A négycsillagos szállodák esetében volt a legkedvezıbb a mutató értéke, amely jelzi, hogy hosszútávon eredményesen gazdálkodnak. A tıkeszerkezet elemzése során az idegen tıke alakulása megmutatta a forrásokon belül a kötelezettségek részarányát. Az ötcsillagos szállodák esetében volt a legmagasabb a külsı finanszírozás, és azon belül is a hosszú lejáratú kötelezettségek aránya elérte, vagy meghaladta a 80 százalékot. A befektetett eszközök vizsgálatánál láthattuk, hogy a befektetett eszközök aránya az ötcsillagos szállodák esetében volt a legmagasabb (átlagosan 90 százalékos), a három- és négycsillagos szállodákkal (85 százalék) szemben.

123

A rövid lejáratú kötelezettségek esetében szintén tapasztalható különbség. A három- és négycsillagos szállodák esetében a rövid lejáratú kötelezettségek aránya nagyobb, mint az ötcsillagos szállodák esetében. A szállodák csillagfokozatai és az eszközök összetétele valamint a kötelezettségek idıbeli alakulása között kimutatható a kapcsolat.

124

10.2. LIKVIDITÁSI MUTATÓK

A fent felsorolt vertikális mutatók mellett még számos arányszám képezhetı. A mérlegelemzés szerves részét képezik a horizontális mutatók is, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a vagyon átfogó vizsgálatához. Ezek közül talán az egyik legfontosabb a likviditási mutató94, amely a vállalkozás pénzügyi stabilitását tükrözi. Likviditási mutató = Forgóeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek

45. táblázat: Likviditás aránya Kategória 5 4 3

1995 1,27 1,62 0,82

1996 0,81 1,69 0,80

1997 1,65 1,07 0,97

1998 1,24 1,83 1,10

1999 1,44 0,88 0,18

2000 0,94 0,60 0,83

2001 0,69 0,61 0,84

2002 0,61 0,59 0,76

2003 0,50 0,46 0,88

2004 1,32 0,67 0,81

2005 1,74 0,65 0,77

2006 0,96 0,90 0,81

Forrás: Saját számítás

Pénzhányad mutató = Pénzeszközök + Értékpapírok Rövid lejáratú kötelezettségek 29. ábra: Likviditási mutató 2,00

30. ábra: Pénzhányad mutató

Likviditási mutató (rövid távú)

Pénzhányad mutató

2,00

1,50

1,50

1,00

1,00

0,50

0,50

0,00

0,00 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

5 csillagos

Forrás: Saját ábra

4 csillagos

3 csillagos

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 5 csillagos

4 csillagos

3 csillagos

Forrás: Saját ábra

A likviditási mutató a vállalkozás fizetıképességét általánosan jellemzi, az egy éven belül elhasználódó eszközök értétét viszonyítja a rövid lejáratú kötelezettségek állományához. A mutató választ ad arra az igen fontos kérdésre, hogy az egy éven belül esedékes kötelezettségek teljesítése biztosított-e. A likviditási mutató által kapott százalékos érték 94

Likviditás fogalma alatt a vállalkozások fizetıképességét és fizetıkészségét értjük. A számviteli adatokra épülı elemzés során a fizetıképességet vizsgáljuk. Ez alatt azt értjük, hogy a vállalkozás az eszközeiben fekvı pénzét várhatóan milyen gyorsasággal képes szabadon felhasználható pénzeszközzé tenni, és ebbıl kötelezettségeit mikor és milyen ütemezésben képes kiegyenlíteni. A témáról bıvebben lásd. pl.: Veit J., [2003, pp. 27-35].

125

jelzi, hogy az egy éven belül pénzzé tehetı eszközök hány százalékát teszik ki a rövid lejáratú tartozásoknak. A mutató értéke egy felett tekinthetı elfogadottnak. Amennyiben a mutató értéke egynél kisebb, akkor a szokásos üzletmenetet feltételezve elıfordulhat, hogy a vállalkozás nem tudja teljesíteni esedékes fizetési kötelezettségeit. A kiugróan magas értéket sem tekinthetjük kedvezınek, ugyanis ebben az esetben a vállalkozás jövedelmezısége eltérhet az optimálistól. A vizsgált idıszak elsı négy évében (kivételt képez a 1997-es év) a négycsillagos kategóriába tartozó szállodák esetében volt a legkedvezıbb a mutató értéke, majd 1999-tıl fokozatosan csökkent, egészen 2003-ig, amikor a mutató értéke elérte a 0,5-ös értéket. Ez azt jelenti, hogy rövid lejáratú kötelezettségeinek a felére van egy éven belül fedezete. Az ötcsillagos szállodák esetében is hasonló értékekkel találkozunk, azonban 2004tıl ezen csillagkategória esetében gyorsabb ütemő a növekedés mint a négycsillagosoknál, a mutató értéke már meghaladja az 1-et, vagyis kötelezettségeit teljes egészében képes finanszírozni. Két év növekedés után az ötcsillagosok esetében visszaesés tapasztalható, szemben a négycsillagos szállodákkal, ahol a fejlıdés kismértékő ugyan, de egyenletes. Megvizsgáltam az azonnal pénzzé tehetı eszközökkel fedezhetı kötelezettségek értékét is (pénzhányad mutató).95 A mutató értéke tendenciájában hasonlóan alakult, mint a likviditási mutató esetében, azonban értéke az elızıhöz viszonyítva a felére csökkent. A kritikus idıintervallumban igen alacsony értéket mutatott; nem, vagy alig érte el a 0,25-ös értéket. A háromcsillagos szállodák estében is ugyanez a tendencia figyelhetı meg. Természetesen a pénzhiány nem számít negatív tényezınek abban az esetben, ha a vállalat képes rövid idın belül kölcsönt felvenni. A hagyományos likviditási mutatók azonban mindezt nem veszik figyelembe.

95

Pénzhányad mutató a pénzeszközöket és a likvid értékpapírokat viszonyítja az éven belül lejáró kötelezettségekhez (Brealey Myers [2003, pp. 415-417]).

126

10.3. ELADÓSODOTTSÁGI MUTATÓK

A vagyon szerkezetének, az eszközök és források összhangjának minısítésére alkalmas mutató a befektetett eszközök fedezete (Kresalek P., [2007, pp. 66-69]). A mutató arra ad választ, hogy a saját tıke mennyiben nyújt fedezetet a befektetett eszközökre vonatkozóan. A mutató éréke annál kedvezıbb, minél nagyobb az értéke. 10.3.1. Befektetett eszközök fedezete Befektetett eszk. fedezete I. = Saját tıke Befektetett eszközök

46. táblázat: Befektetett eszközök fedezete I. Kategória 5 4 3

1995 0,30 0,57 0,65

1996 0,21 0,54 0,70

1997 0,38 0,82 0,73

1998 0,37 0,80 0,72

1999 0,46 0,87 0,82

2000 0,42 0,70 0,68

2001 0,38 0,60 0,73

2002 0,17 0,68 0,59

2003 0,14 0,56 0,62

2004 0,39 0,49 0,60

2005 0,47 0,51 0,65

2006 0,35 0,51 0,65

Forrás: Saját számítás

Befektetett eszközök fedezete II. = Saját tıke + Hátrasorolt köt.+ Hosszú lejáratú köt. Befektetett eszközök 31. ábra: Befektetett eszközök fedezete I. 1,20

32. ábra: Befektetett eszközök fedezete II.

Befe ktete tt e sz közök fe de ze te I.

B ef ektetett eszközök f edezete II. 1,20

1,00

1,00

0,80

0,80

0,60

0,60

0,40

0,40

0,20

0,20 0,00

0,00 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

5 csillagos

Forrás: Saját ábra

4 csillagos

3 csillagos

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

5 csillagos

4 csillagos

3 csillagos

Forrás: Saját ábra

A befektetett eszközök fedezete I. mutató csak a saját tıkét veszi figyelembe, míg a befektetett eszközök fedezete II. mutató a saját tıke mellett az idegen tıkével is számol. Általánosságban a mutató értéke kedvezı (befektetett eszközök II.), ha értéke eléri, illetve

127

meghaladja az egyet. A négycsillagos szállodák esetében az aranymérlegszabály96 finanszírozás elve érvényesül, a források lejárata és az eszközök megtérülése összhangban van. Az ötcsillagos szállodák estében a mutatóértékek gyengébb teljesítménye további elemzések elvégzését teszik szükségessé. 10.3.2. Tıkeáttétel aránya

Tıkeáttétel = Hosszú lejáratú köt. + Rövid lejááratú köt. Saját tıke

47. táblázat: Tıkeáttétel aránya Kategória 5 4 3

1995 2,54 1,19 0,69

1996 3,87 1,16 0,68

1997 1,93 1,00 0,75

1998 1,92 0,52 0,67

1999 1,34 0,32 0,43

2000 1,54 0,67 0,72

2001 1,48 0,85 0,53

2002 4,61 0,62 0,83

2003 5,03 0,94 0,76

2004 1,37 1,07 0,77

2005 1,19 1,01 0,69

2006 1,66 1,04 0,67

Forrás: Saját számítás

33. ábra: Tıkeáttétel aránya Tıkeáttétel aránya

6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 5 csillagos

4 csillagos

3 csillagos

Forrás: Saját ábra

A tıkeáttétel aránya az eladósodottság mértékét mutatja; azt, hogy a saját tıke hány százalékban fedezi a kötelezettségeket. Amennyiben a mutató értéke egy alatt van, a cég stabil, nincsen eladósodva. Természetesen a minél kisebb mutató értéke számít kedvezınek. A tıkeáttétel mutató alapján a három- és négycsillagos szállodák értékei a legkedvezıbbek, ugyanez az ötcsillagos szállodák esetében már nem mondható el. A legkritikusabb idıszaknak a 90-es évek közepét valamint a 2002-es és 2003-as évet kell tekinteni, amikor a 96

Az aranymérlegszabály a legfontosabb finanszírozási szabály, amely kimondja, hogy a befektetett eszközt és a tartósan lekötött forgóeszközt saját tıkével és hosszú lejáratú idegen tıkével kell fedezni (Claude Kaspar [1990, pp. 85-92]).

128

mutató értéke oly magas volt, ami már megkérdıjelezte azt, hogy a vállalkozás képes-e adósságait teljesíteni. 10.3.3. Nettó eladósodottság aránya Nettó eladósodottság = Kötelezettségek - Követelések Saját tıke

48. táblázat: Nettó eladósodottság aránya Kategória 5 4 3

1995 3,17 1,07 0,62

1996 3,72 1,08 0,54

1997 1,84 0,58 0,61

1998 1,82 0,47 0,52

1999 1,22 0,27 0,32

2000 1,44 0,61 0,61

2001 1,36 0,78 0,44

2002 4,33 0,57 0,72

2003 4,82 0,88 0,63

2004 1,31 0,99 0,64

2005 1,13 0,92 0,59

2006 1,59 0,92 0,56

Forrás: Saját számítás

34. ábra: Nettó eladósodottság aránya Nettó e ladósodottság aránya

6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 5 csillagos

4 csillagos

3 csillagos

Forrás: Saját ábra

A nettó eladósodottság vizsgálata során a kötelezettségek értékét a kintlévıségekkel csökkentve arra kapunk választ, hogy mindezt a saját tıke milyen arányban fedezi. A mutató egyben feltételezi a követelések és kötelezettségek összhangját. Az értékek alakulása megerısítette az elızı vizsgálatok eredményeit, amely szerint az ötcsillagos szállodák eladósodottsága a kritikus érték körül mozog.

129

10.4. LIKVIDITÁS ÉS ELADÓSODOTTSÁG ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE

A likviditási mutató értéke a vizsgált idıszak elsı négy éveiben a négycsillagos kategóriába tartozó szállodák esetében volt a legoptimálisabb, majd 1999-tıl értéke fokozatosan csökkent, és ekkor már csak rövid lejáratú kötelezettségeinek a felére volt egy éven belül fedezete. Az ötcsillagos szállodák esetében is hasonlóak az eredmények, azonban ezen csillagkategória esetében mind a mutató értékének csökkenése, mind a növekedése erıteljesebb volt. Az azonnal pénzzé tehetı eszközökkel fedezhetı kötelezettségek értéke tendenciájában hasonlóan alakult, mint a likviditási mutató, azonban értéke az elızıhöz viszonyítva a felére csökkent; nem, vagy alig érte el a 0,25-ös értéket. A szállodaipar sajátosságait szem elıtt tartva, a pénzhiány nem feltétlenül számít negatív tényezınek abban az esetben, ha a vállalat képes rövid idın belül kölcsönt felvenni. Az eszközök és források összhangjának minısítése érdekében a vizsgálat arra irányult, hogy a saját és hosszú lejáratú idegen tıke mennyiben nyújt fedezetet a befektetett eszközökre vonatkozóan. A négycsillagos szállodák esetében a fedezet biztosított az egy éven túl lejáró eszközök finanszírozásához, és csak az utolsó években tapasztalható egy enyhe visszaesés. A tıkeáttétel mutató alapján a három- és négycsillagos szállodák értékei a legkedvezıbbek, ugyanez az ötcsillagos szállodák esetében már nem mondható el. A legkritikusabb idıszaknak a 90-es évek közepét valamint a 2002-es és 2003-as évet tekintem, amikor a mutató értéke oly magas volt, ami már megkérdıjelezte azt, hogy a vállalkozás képes-e adósságait teljesíteni. A nettó eladósodottság vizsgálata megerısítette az elızı vizsgálatok eredményeit, amely szerint az ötcsillagos szállodák eladósodottsága a kritikus érték körül mozog.

130

10.5. GAZDASÁGI HATÉKONYSÁG ELEMZÉSE

A vállalkozás vagyoni helyzete mellett – amelynek kiszámításához a mérlegadatok kerültek felhasználásra – a hatékonyság vizsgálata nélkülözhetetlen a vállalkozás eredményességének megítéléséhez.97 A hatékonyságot nem lehet egyetlen mutatóval mérni, annak színvonalára, fejlıdésére csak a mutatók rendszerének komplex vizsgálata adhatja meg a választ (Bíró T. [2007, pp. 137-139]). A gazdasági hatékonyság méréséhez a jövedelmezıségi és teljesítménymutatókat használtam fel. A vállalkozás mőködtetetése akkor tekinthetı gazdaságosnak, ha adott ráfordítás mellett nagyobb eredményt tudunk elérni, vagy adott eredményt kisebb ráfordítással érünk el (Éva K. – Kovácsné Soós P., [2002, pp. 218-225]). 35. ábra: Gazdasági hatékonyság

Eszközarányos árbevétel

Eszközhatékonysági mutatók

Tıkearányos árbevétel

Tıkehatékonysági mutatók

Létszámarányos árbevétel

Élımunka hatékonysága

Költségarányos árbevétel

Költséghatékonysági mutatók

Eredményarányos árbevétel

Eredményhatékonysági mutatók

TERMELÉSI ÉRTÉKKEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN SZÁMÍTOTT MUTATÓK

ÁRBEVÉTELLEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN SZÁMÍTOTT MUTATÓK

GAZDASÁGI HATÉKONYSÁG ELEMZÉSE

TELJESÍTMÉNY FELHASZNÁLT TERMELÉSI ÉRTÉK Forrás: Saját ábra (2000. évi C. törvény a számvitelrıl felhasználásával)

97

A hatékonysági mutatók segítségével azt vizsgálhatjuk, hogy a vállalkozás hogyan hasznosítja eszközeit. Az eredmény valamely összetevıjét vagy valamely eredménykategóriát viszonyítjuk az eszközállományhoz. A témáról bıvebben lásd, pl.: Adorján Cs., [2003, pp. 59-64]. .

131

10.5.1. Eszközhatékonysági mutató elemzése A szállodaiparra jellemzı, hogy összes bevételük több mint 90 százalékát az értékesítés nettó árbevétele adja, így a bevétel alakulásának vizsgálata kiemelten fontos. A szállodaipar sajátosságait figyelembe véve az alábbi mutatók vizsgálatát tartom célszerőnek. Eszközarányos árbevétel = Értékesítés nettó árbevétele Eszközök

49. táblázat: Eszközarányos árbevétel aránya Kategória 5 4 3

1995 0,34 0,37 0,34

1996 0,29 0,41 0,63

1997 0,37 0,36 0,76

1998 0,34 0,46 0,51

1999 0,34 0,44 0,55

2000 0,31 0,29 0,57

2001 0,26 0,31 0,57

2002 0,21 0,36 0,50

2003 0,21 0,36 0,46

2004 0,23 0,32 0,46

2005 0,28 0,37 0,50

2006 0,28 0,37 0,50

Forrás: Saját számítás

36. ábra: Eszközarányos árbevétel aránya Eszközarányos árbe véte l aránya

1,00 0,80 0,60 0,40 0,20 0,00

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 5 csillagos 4 csillagos 3 csillagos

Forrás: Saját ábra

Az eszközarányos árbevétel megmutatja, hogy milyen mértékben használja ki a vállalkozás az eszközeit, az eszközök átlagosan hányszor fordulnak meg egy adott idıszak alatt a realizált nettó árbevételben. A legjobb értéket a háromcsillagos szállodák realizálták, ugyanis 100 Ft lekötött eszközzel átlagosan 55 Ft eredményt realizáltak. Az eszközök eredményhozama az ötcsillagos szállodák esetében mutatja a legalacsonyabb értéket. Ennek oka az igen magas értékő eszközállományban keresendı. A vagyonszerkezeti mutatók vizsgálata már rámutatott arra, hogy csillagkategóriánként jelentısen eltér az eszközök állománya.

132

10.5.2. Tıkehatékonysági mutató elemzése Tıkearányos árbevétel = Értékesítés nettó árbevétele Saját tıke

50. táblázat: Tıkearányos árbevétel aránya Kategória 5 4 3

1995 1,24 0,84 0,59

1996 1,49 0,91 1,08

1997 1,13 0,74 1,36

1998 1,01 0,71 0,86

1999 0,82 0,59 0,81

2000 0,80 0,50 1,00

2001 0,75 0,60 0,92

2002 1,37 0,61 0,99

2003 1,63 0,74 0,86

2004 0,66 0,72 0,89

2005 0,69 0,80 0,90

2006 0,86 0,83 0,90

Forrás: Saját számítás

37. ábra: Tıkearányos árbevétel aránya Tıke arányos árbe vé te l aránya

2,00 1,50 1,00 0,50 0,00

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 5 csillagos

4 csillagos

3 csillagos

Forrás: Saját ábra

A saját tıke fordulatszáma megmutatja, hogy a bevételbıl hányszor térül meg a saját tıke. A vállalkozásba fektetett egységnyi tıke az ötcsillagos szállodák esetében a 2002-es és 2003-as év tekinthetı kiemelkedınek. Az ötcsillagos szállodák tıkeszerkezetét ismerve ez nem tekinthetı egyértelmően pozitív eredménynek. Amíg a három- és négycsillagos szállodák esetében mind az értékesítés nettó árbevétele, mind a saját tıke dinamikusan növekszik, addig ezzel ellentétben az ötcsillagos szállodák esetében igen erıteljes az ingadozás. A háromcsillagos szállodák viszonylag kedvezı értékei elsısorban abból adódnak, hogy alacsony saját tıkével rendelkeznek, és a vizsgált idıszak elsı két évét leszámítva pozitív mérleg szerinti eredménnyel zárják az éveket. Tendenciájában vizsgálva a háromcsillagos szállodák teljesítménye igen egyenletes, és ugyanez jellemzi a négycsillagos szállodákat is.

133

10.5.3. Élımunka hatékonyságának elemzése

Létszámarányos árbevétel = Értékesítés nettó árbevétele Létszám

51. táblázat: Létszámarányos árbevétel aránya Kategória 5 4 3

1995 8 307 2 927 2 518

1996 7 937 4 193 2 405

1997 8 510 4 395 2 636

1998 10 925 5 785 3 066

1999 12 154 5 167 3 375

2000 13 596 5 462 3 929

(adatok e Ft-ban) 2001 11 153 6 617 4 060

2002 12 165 7 096 4 217

2003 11 322 7 347 4 802

2004 11 875 7 944 5 039

2005 16 040 8 174 5 193

2006 17 229 9 320 5 706

Forrás: Saját számítás

38. ábra: Létszámarányos árbevétel aránya Lé tsz ámarányos árbe vé te l aránya

adatok e Ft-ban

20 000 15 000 10 000 5 000 0

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 5 csillagos

4 csillagos

3 csillagos

Forrás: Saját ábra

A létszámarányos árbevétel mutató a munkaerı kihasználását mutatja; azt, hogy átlagosan egy fı munkavállaló hány forint árbevételt realizál. A mutató értékét kellı óvatósággal kell vizsgálni. Mindhárom csillagkategóriába sorolt szállodára jellemzı, hogy jelentıs létszámleépítést hajtottak végre, és ennek köszönhetıen tendenciájában a mutató értékének növekedése figyelhetı meg. Az 1995-ös évet bázis évnek tekintve az ötcsillagos szállodák esetében 42 százalékkal, a négycsillagos szállodák esetében 63 százalékkal, míg a háromcsillagos szállodák esetében 47 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma. A létszám nagymértékő csökkenése az igen magas bér- és járulékterhekkel magyarázható. Mindezen túlmenıen, a költségtakarékos gazdálkodást szem elıtt tartva a bérköltség és közterhei az a költségkategória, amely területen a költségmegszorító intézkedéseket végre lehetett hajtani. A terhek enyhítése érdekében a munkaerı-kölcsönzés egyre több helyen

134

elterjedt.

A munkaerı-kölcsönzık

igénybevételével98

mindig annyi

munkavállalót

alkalmaznak, amennyire adott pillanatban szükség van, igazodva a vendégforgalomhoz. 10.5.4. Költséghatékonysági mutató elemzése

Költségarányos árbevétel = Értékesítés nettó árbevétele Összes költség

52. táblázat: Költségarányos árbevétel aránya Kategória 5 4 3

1995 184,92 161,00 134,62

1996 188,44 185,10 137,57

1997 182,88 152,22 129,63

1998 194,85 168,60 128,90

1999 198,88 142,35 130,47

2000 184,56 142,15 136,26

2001 130,35 123,42 105,32

2002 116,05 123,09 103,97

2003 104,65 116,50 106,16

2004 114,50 109,65 102,08

2005 118,90 107,79 102,71

2006 119,53 111,30 106,26

Forrás: Saját számítás

39. ábra: Költségarányos árbevétel aránya Költsé garányos árbe vé te l aránya

250 200 150 100 50 0

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 5 csillagos 4 csillagos 3 csillagos

Forrás: Saját ábra

A mutató az összes költséggel elérhetı árbevételt mutatja, azt, hogy a vállalkozás egységnyi költségráfordítással hány egységnyi árbevételt tud elérni. Tendenciájában vizsgálva a mutató alakulását látható, hogy 2001 óta egy nagyobb mértékő csökkenés következett be, és ez a csökkenés az ötcsillagos szállodákat érintette a legnagyobb mértékben. A mutató értékében a három, a négy és az ötcsillagos szállodák közötti különbségek egyre kisebbek. 2006-ban átlagosan 100 forint költségráfordítással 115 forint eredményt tudtak elérni.

98

A foglalkoztatási törvény értelmében szigorú feltételeknek kell megfelelniük azoknak a vállalkozásoknak, amelyek munkaközvetítéssel foglalkoztak. A Munka Törvénykönyve 2001. július 1-jétıl hatályos módosítása külön fejezetet szentel a munkaerı-kölcsönzés szabályozására. A 118/2001. (VI. 30.) Kormányrendelet foglalja össze a munkaerı-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítıi tevékenységre, illetve annak nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat.

135

Az értékesítés nettó árbevételének alakulása a három- és négycsillagos szállodák esetében egyenletesen növekszik, ezzel szemben az ötcsillagos szállodák esetében 1999-ig hektikusan ugyan, de értékük növekszik majd fokozatosan csökken egészen 2003-ig, és utána egy enyhe fellendülés látható. A bevétel alakulása teljes egészében (arányaiban) illeszkedik az elmúlt 11 év szobakihasználtságának százalékos értékeihez. A költségek alakulását illetıen a három- és négycsillagos szállodák esetében a bevételekhez hasonlóan értékük tendenciaszerően növekszik, 2005-tıl pedig ismét kedvezıen alakul, mivel kismértékben ugyan, de csökken. Az ötcsillagos szállodák esetében a költségeknél nem rajzolódik ki egy tendenciaszerő folyamat, igaz, a költségek ingadozása jóval kisebb mértékő, mint a bevételek esetében. A szállodák költségszerkezetére jellemzı, hogy viszonylag magas fix költségekkel rendelkeznek, amely független a vendégszámtól. Így a költségarányos árbevétel mutató alakulása elsısorban a bevételek alakulásától függ. Mindebbıl következik, hogy a vendégszám és az eltöltött vendégéjszakák alakulása a hatékonyság szempontjából meghatározó jelentıséggel bírnak. A magas költségekkel rendelkezı ötcsillagos szállodák vállalják a legnagyobb kockázatot. Mindhárom csillagkategória bevételeit és költségeit vizsgálva megállapítható, hogy arányaiban igen nagy különbségek tapasztalhatóak a tendenciájában azonos bevétel és költségszerkezető három- és négy, illetve az ettıl eltérı ötcsillagos szállodák között. 10.5.5. Eredményhatékonysági mutató elemzése Eredményarányos árbevétel = Értékesítés nettó árbevétele Eredménykategória

53. táblázat: Eredményarányos árbevétel aránya Kategória 5 4 3

1995 1 770 340 1 654

1996 1 767 321 1 164

1997 1 771 416 1 483

1998 1 527 418 1 845

1999 382 552 1 903

2000 679 982 1 406

2001 703 673 2 428

2002 1 642 738 4 791

2003 4 518 861 1 600

2004 808 1 223 3 742

2005 603 2 038 1 315

2006 620 1 086 1 519

Forrás: Saját számítás

40. ábra: Eredményarányos árbevétel aránya Ere dmé nyarányos árbe vé te l aránya

6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 5 csillagos

4 csillagos

3 csillagos

Forrás: Saját ábra

136

Az eredményarányos árbevétel azt mutatja meg, hogy 100 forint eredmény realizálásához hány forint árbevételt kell elérni. A mutató kizárólag csak akkor értelmezhetı, amennyiben az eredménykategória értéke pozitív. Ezért az elemzéshez az üzemi (üzleti) tevékenység eredménykategória került kiválasztásra. A mutató értéke akkor kedvezı, ha értéke minél kisebb. A négycsillagos szállodák esetében a mutató értéke 1999-ig egyenletesen alacsony volt – 1995 és 1998, majd 2001 és 2003 közötti idıszakban kedvezıbb értéket mutatott, mint az ötcsillagos szállodáké –, vagyis a bevételek értékei nagyobb mértékben növekedtek, mint ahogyan a költségek és ráfordítások. Az ötcsillagos szállodák esetében 1999-ben és 2000ben, illetve 2004-tıl kedvezıbbek az eredmények a négycsillagos szállodákhoz viszonyítva. Az eredményarányos árbevétel ingadozása a költségarányos árbevétel mutatónál ismertetett okokra vezethetı vissza.

137

10.6. GAZDASÁGI HATÉKONYSÁG ELEMZÉSÉNEK ÖSSZEFOGLALÁSA

A gazdaság hatékonyság segítségével került elemzésre a vállalkozás eszközeinek hasznosítása. Ennek érdekében az értékesítés nettó árbevétele került összehasonlításra az eszközökkel. Az értékesítés nettó árbevételének alakulása a három- és négycsillagos szállodák esetében egyenletesen növekszik, ezzel szemben az ötcsillagos szállodák esetében a bevétel alakulása teljes egészében (arányaiban) illeszkedik az elmúlt 11 év szobakihasználtságának százalékos értékeihez. A költségek alakulását illetıen ugyanezen tendencia figyelhetı meg annyi különbséggel, hogy a költségek ingadozása jóval kisebb mértékő, mint a bevételek esetében. A szállodák költségszerkezetére jellemzı, hogy viszonylag magas fix költségekkel rendelkeznek, így a vendégszám és az eltöltött vendégéjszakák alakulása a hatékonyság szempontjából meghatározó jelentıséggel bír. A hatékonyság szempontjából a legkockázatosabban ötcsillagos szállodák mőködnek. Az eszközarányos árbevétel – az eszközök átlagosan hányszor fordulnak meg egy adott idıszak alatt a realizált nettó árbevételben – a háromcsillagos szállodák esetében mutatta a legjobb eredményt, míg az ötcsillagos szállodák esetében a legrosszabbat, amely a vagyonszerkezetben rejlı különbségekre vezethetı vissza. A tıkearányos árbevétel vizsgálatával a vállalkozásba fektetett egységnyi tıke megtérülése került elemezésre. Az ötcsillagos szállodák sajátos tıkeszerkezetének alakulásának köszönhetıen egy-egy év kiugró teljesítménye figyelhetı meg. A háromcsillagos szállodák viszonylag kedvezı értékei elsısorban abból adódtak, hogy alacsony saját tıkével rendelkeznek, és a vizsgált idıszak elsı két évét leszámítva pozitív mérleg szerinti eredményt értek el. A létszámarányos árbevétel esetében mindhárom csillagkategóriába sorolt szállodára a növekedés a jellemzı. Az ötcsillagos szállodák eredményei megelızik a négy- és háromcsillagos szállodák értékeit. A létszámarányos árbevétel növekedésének dinamikáját óvatosan kell értékelni, ugyanis a jövedelmezı gazdálkodás érdekében jelentıs létszámleépítést hajtottak végre. A szállodaiparra jellemzı, hogy a vendégforgalom alakulása erısen szezonális, ezért a vendégforgalomhoz szükséges foglalkoztatotti létszámot munkaerı-kölcsönzık igénybevételével biztosítják. A foglalkoztatásban bekövetkezı változások eredményeként a személyi jellegő ráfordítások értéke az 1995-ös évet bázis évnek tekintve igen kis mértékben – az ötcsillagos szállodák esetében 32, a négycsillagos

138

szállodák esetében 4, a háromcsillagos szállodák esetében 24 százalékkal – növekedtek, szemben az összes költség – 87, 69, és 55 százalékos – növekedésével. Az összes költség az ötcsillagos szállodák esetében növekedett a legnagyobb mértékben. A költségek növekedésének ütemétıl elmaradtak a bevételek növekedése, így a költségarányos árbevétel mutató értéke romlott. A legnagyobb volumenő romlás az ötcsillagos szállodák esetében következett be, de ugyanakkor pozitív tényként említhetı, hogy 2004tıl kismértékő javulás figyelhetı meg. Az eredményarányos árbevétel a vizsgált idıszak elsı idıintervallumában a négycsillagos szállodák esetében, míg a második idıintervallumban az ötcsillagos szállodák esetében mutatta a kedvezıbb értéket. A hatékonysági mutatókat kellı óvatossággal kell értékelni,

ugyanis

elemzésekor

a

forrásszerkezeti

bizonyosságot

nyert,

mutatók,

hogy

továbbá

hatalmas

az

adósságállomány

mennyiségő

hitelfelvételre

kényszerültek, amelynek kamatterheivel számolni kell.

139

10.7. JÖVEDELMEZİSÉG ELEMZÉSE

Bevételarányos eredmény

Eredmény Eszköz

Eszközarányos jövedelmezıség

Eredmény Eszköz

Tıkearányos jövedelmezıség

Eredmény Tıke

Eszköz- és bérarányos eredmény

Eredmény Eszköz + bér

Befektetések jövedelmezısége

Kapott osztalék, Befektetett pénzeszközök

Létszámarányos eredmény

Eredmény Létszám

EREDMÉNYKATEGÓRIÁK VETÍTÉSI ALAPOK

JÖVEDELMEZİSÉG ELEMZÉSE

41. ábra: Jövedelmezıség elemzése

Forrás: Saját ábra (2000. évi C. törvény a számvitelrıl felhasználásával)

A jövedelmezıség elemzése során a vállalkozás eredményességének vizsgálatára kerül sor, amelyhez az eredménykimutatás tételei kerülnek felhasználásra. Egy vállalatról akkor mondjuk, hogy jövedelmezıen gazdálkodik, amennyiben bevételei meghaladják a költségeket, ráfordításokat (Éva K. – Kovácsné Soós P., [2002, pp. 226-232]). A szálloda gazdálkodására vonatkozóan a legjellemzıbb jövedelmezıségi mutatókat tekintem át.

140

10.7.1. Bevételarányos eredmény elemzése Bevételarányos eredmény = Eredmény Bevétel

.

Bevételarányos eredmény I. = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Értékesítés nettó árbevétele + Egyéb bevétel EBITDA = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye + Értékcsökkenési leírás Értékesítés nettó árbevétele 42. ábra: Bevételarányos eredmény 0,50

43. ábra: EBITDA

Bevé telarányos eredményl aránya I.

EBITDA aránya

0,50

0,40

0,40

0,30

0,30

0,20

0,20

0,10

0,10

0,00

0,00

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 5 csillagos

4 csillagos

3 csillagos

Forrás: Saját ábra

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 5 csillagos

4 csillagos

3 csillagos

Forrás: Saját ábra

A bevétel arányos eredmény99 megmutatja, hogy az adott üzleti évben a bevételek mekkora hányadát képezik az eredménynek. A mutató értéke kifejezi, hogy az értékesítés nettó árbevétele és az egyéb bevételek mekkora hányadát képezik az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének. Az EBITDA mutató vizsgálatával az üzemi tevékenység eredményét korrigáltam az értékcsökkenéssel, vagyis a jövedelmezıség megállapításakor az eszközök elhasználódásából adódó eredményt csökkentı tétellel nem számoltam. A szállodák esetében a magas ingatlanértékbıl adódóan igen magas az értékcsökkenés, így az EBITDA mutató reálisabban tükrözi a jövedelmezıség alakulását

99

A bevétel arányos eredmény az eredményarányos árbevétel mutató reciproka.

141

10.7.2. Eszközarányos jövedelmezıség elemzése

Eszközarányos jövedelmezıség = Eredmény Eszköz

Eszközarányos jövedelmezıség (ROA) = Adózás elıtti eredmény Eszközök Eszközmegtérülési mutató (ROI) = Adózott eredmény Eszközök 44. ábra: Eszközarányos jövedelmezıség ROA aránya

0,15

45. ábra: Eszközmegtérülési mutató ROI aránya

0,15

0,10

0,10

0,05

0,05

0,00 -0,05 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

0,00 -0,05 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

-0,10

-0,10

-0,15

-0,15 5 csillagos

4 csillagos

3 csillagos

Forrás: Saját ábra

5 csillagos

4 csillagos

3 csillagos

Forrás: Saját ábra

Az eszközarányos jövedelmezıség az eszközök jövedelemtermelı képességére adja meg a választ. Az elért eredményt viszonyítjuk

az eszközökhöz.100 Az eszközarányos

jövedelmezıség esetében két mutató elemzésével fogalakoztam. Az eszközarányos jövedelmezıségi mutató esetében az adózás elıtti eredményt viszonyítottam az eszközökhöz, míg az eszközmegtérülési mutató esetében az adófizetési kötelezettséggel csökkentett eredményt

(adózott

eredményt).

Mindkét

mutató

jól

tükrözi

a

szállodák

csillagkategóriánkénti eltérı eredményét. A háromcsillagos szállodák szerény, de egyenletes teljesítményt nyújtottak. A négycsillagos szállodák adták az elmúlt 11 évben a legjobb eredményt, azonban nem hagyható figyelmen kívül az ötcsillagos szállodák fellendülése.

100

A témáról bıvebben lásd, pl.: Fazakas G. – Gáspárné – Soós R., [2007, pp. 531-540].

142

10.7.3. Tıkearányos jövedelmezıség elemzése Tıkearányos jövedelmezıség = Eredmény Tıke

Tıkearányos adózott eredmény = Adózott eredmény Saját tıke Tıkearányos mérleg szerinti eredmény = Mérleg szerinti eredmény Saját tıke 46. ábra: Tıkearányos adózott eredmény RO E aránya

0,20

47. ábra: Tıkearányos MSZE Tıkearányos MSZE aránya

0,20 0,10

0,10 0,00 -0,10 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 -0,20

0,00 -0,10 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 -0,20 -0,30

-0,30

-0,40

-0,40

-0,50

-0,50

-0,60 5 csillagos

Forrás: Saját ábra

4 csillagos

3 csillagos

5 csillagos

4 csillagos

3 csillagos

Forrás: Saját ábra

A tıkearányos jövedelmezıség (ROE) a vállalkozás tıkéjének eredményhozamát mutatja meg. A jövedelmezıség vizsgálatakor a különbözı eredménykategóriákat viszonyíthatjuk a saját tıkéhez. Az elemzés során az adózott eredményt viszonyítottam a saját tıkéhez annak érdekében, hogy vizsgálni tudjam az adózott eredmény milyen mértékben járult hozzá a saját tıke növekedéséhez. A bevételarányos eredményhez képest rosszabb jövedelmezıséget mutat, ugyanis ezen mutatók esetében már nem az üzemi (üzleti) tevékenység szolgált viszonyítási alapul, hanem az adózott, illetve a mérleg szerinti eredmény. A bevételarányos eredményhez képest a legnagyobb eltérés az ötcsillagos szállodák esetében tapasztalható. Ennek oka a rendkívül nagy összegő hitelfelvételben keresendı, amelyek kamatterhei jelentıs hatással vannak a jövedelmezıség alakulására. Összes bevételük közel 13 százalékát a kamatterhek vissafizetésére fordítják szemben a három- és négycsillagos szállodák 5-6 százalékos kamatterheivel.101 A háromcsillagos szállodák jövedelmezısége egyenletes 101

Az Ecostat vállalati statisztikai adatbázisa alapján került a kamatteher megállapításra. Nincs arra vonatkozóan információm, hogy a hitelfelvételt követıen milyen idıintervallum alatt kell a visszafizetést teljesíteni, de a Széchenyi Terv kutatási tapasztalatai alapján feltételezhetı, hogy a moratórium lehetıségével élnek.

143

teljesítményt mutat, amelyhez nagymértékben hozzájárult az a tény, hogy a beruházások, a felújítási munkák fokozatosan valósultak meg. Mindehhez hozzájárult a belföldi turizmus fellendülése, amely szintén ezen csillagkategóriának kedvezett a négycsillagos szállodák mellett. A négycsillagos szállodák a vizsgált idıszak teljes idıtartalma alatt pozitív adózott eredménnyel zárták az egyes éveket. 2000-tıl jól megfigyelhetık a szerkezeti változás jelei. A szállodaépítés és felújítás következtében ugyan jövedelmezıségük visszaesett, azonban 2006-tól a fellendülés elsı jeleivel találkozunk. 10.7.4. Eszköz- és bérarányos eredmény elemzése Eszköz- és bérarányos eredmény = Eredmény Eszköz +bér

48. ábra: Eszköz- és bérarányos eredmény Esz köz - é s bé rarányos eredmé ny aránya

0,10 0,05 0,00

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 -0,05 -0,10 5 csillagos

4 csillagos

3 csillagos

Forrás: Saját ábra

Az eszköz és bérarányos eredmény a vállalkozás eszközeire és a bruttó kifizetett bér együttes összegére jutó eredményrıl ad információt. A mérleg szerinti eredményre vonatkozóan került vizsgálatra a mutató értéke.

144

10.7.5. Befektetések jövedelmezıségének elemzése

Befektetések jövedelmezısége = Kapott osztalék, kamatbevétel Befektetett pénzeszközök

Befektetések jövedelmezısége a pénzügyi befektetések után kapott kamatbevétel és osztalék értékét viszonyítja a befektetett pénzügyi eszközökhöz. A mutató értéke igen alacsony, egyegy kiugró évtıl eltekintve. 10.7.6. Létszámarányos eredmény Eszköz- és bérarányos eredmény = Eredmény Létszám

49. ábra: Létszámarányos eredmény 4000 3000 2000 1000 0 -1000 -2000 -3000 -4000

Lé tszámarányos e re dmény aránya

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

5 csillagos

4 csillagos

3 csillagos

Forrás: Saját ábra

A létszámarányos eredmény az egy munkavállalóra jutó eredményt fejezi ki. A mutató kiszámításakor a mérleg szerinti eredményt vettem alapul. A foglalkoztatottak számának visszaesése nagymértékben hozzájárult az utóbbi évek kedvezıbb értékeinek alakulásához.

145

10.8. JÖVEDELMEZİSÉG ELEMZÉSÉNEK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE

A jövedelmi helyzet elemzése során a szállodák eredményének alakulása, az azt befolyásoló tényezık kerültek vizsgálatra. A bevételarányos eredmény során a vizsgálat arra irányult, hogy az értékesítés nettó árbevétele és az egyéb bevételek mekkora hányadát képezik az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének. A vagyonszerkezet vizsgálatánál megállapítást nyert, hogy a szállodák eszközértékében igen magas arányt képviselnek az ingatlanok, így szükségesnek tartottam az EBITDA

mutató

kiszámítását

is,

amely

figyelmen

kívül

hagyja

az

eszközök

elhasználódásából adódó eredményt csökkentı tételt. A négycsillagos szállodák esetében a mutató értéke ugyan csökkenı, de összességében kiszámíthatóbb, és így kedvezıbb képet mutat, mint az ötcsillagos szállodák. Az ötcsillagos szállodák esetében a vendégforgalomnak a legkisebb mértékő csökkenése az eredmény nagymértékő csökkenéséhez vezet. Pozitív tényként emelhetı ki, hogy a vizsgált idıszak utolsó éveiben eredményesen gazdálkodtak, így a legjobb eredményt tudták felmutatni. A bevételarányos eredményhez képest rosszabb jövedelmezıséget mutatott, mind az eszközarányos, mind a tıkearányos jövedelmezıség, ugyanis ezen mutatók esetében már nem az üzemi (üzleti) tevékenység szolgált viszonyítási alapul. Az eszközarányos jövedelmezıségi mutató esetében az adózás elıtti eredményt viszonyítottam az eszközökhöz, míg az eszközmegtérülési mutató esetében az adófizetési kötelezettséggel csökkentett eredményt (adózott eredményt). A tıkearányos jövedelmezıség esetében az adózott eredményt illetve a mérleg szerinti eredményt viszonyítottam a saját tıkéhez annak érdekében, hogy megtudjam, milyen mértékben járultak hozzá a saját tıke növekedéséhez. A bevételarányos eredményhez képest a legnagyobb eltérés az ötcsillagos szállodák esetében tapasztalható, amely a rendkívül nagy összegő hitelfelvételre vezethetı vissza, amelyek kamatterhei jelentıs hatással vannak a jövedelmezıség alakulására. Összes bevételük közel 13 százalékát a kamatterhek vissafizetésére fordítják, így nem meglepı, hogy a vendégforgalom alakulásának (ezen belül is a külföldi vendégforgalom) legkisebb rezdüléseit a legérzékenyebben érintı ötcsillagos szállodák a vizsgált idıszak több mint felében negatív eredménnyel zárták az adott évet. A háromcsillagos szállodák jövedelmezısége egyenletes teljesítményt mutat, amely annak köszönhetı, hogy a felújítási munkák fokozatosan valósultak meg, továbbá a belföldi turizmus fellendülésének, amely szintén ezen csillagkategóriának kedvezett a négycsillagos szállodák mellett.

146

10.9. GAZDASÁGI HATÉKONYSÁG ÉS JÖVEDELMEZİSÉG VIZSGÁLATA VARIANCIA-ANALÍZIS SEGÍTSÉGÉVEL

A gazdasági hatékonyság és jövedelmezıség vizsgálata a szállodák teljes körére vonatkozóan102, a variancia-analízis segítségével is – a leíró statisztika módszerei mellett – vizsgálatra került. A mintába bevont szállodák teljes körére – 341 db szállodára – vonatkozóan megállapítható, hogy a csillagok száma és a hatékonysági és jövedelmezıségi mutatók között szignifikáns a kapcsolat. 54. táblázat: A szállodák csillagfokozatai és a gazdasági hatékonyság közötti kapcsolat szorossága és szignifikanciája Gazdasági hatékonysági mutató Eszközarányos árbevétel Költségarányos árbevétel

Szignifikáns-e a kapcsolat? igen igen

Kapcsolat szorossága 0,135 0,254

Forrás: Saját számítás

A hatékonysági mutatók közül a két legjellemzıbb mutató – az eszközarányos árbevétel és a költségarányos árbevétel mutatók – alkalmazásával került sor az elemzésre. Az eszközarányos árbevétel mutató esetében 81,6 százalékos megbízhatósággal – 0,184-es szignifikanciaszinten – állítható, hogy a különbözı kategóriájú szállodákra jellemzı átlag szignifikánsan különbözik egymástól. A költségarányos árbevétel esetében igen jól érzékelhetı, markáns sztochasztikus kapcsolat van a csillagkategóriák és a hatékonyság között. Az eredmények szerint teljes – 99,9 százalékos – megbízhatósággal állítható, hogy a költségarányos árbevétel alakulása függ attól, hogy a szállodák mely csillagkategóriába tartoznak. 55. táblázat: A négy- és ötcsillagos szállodák gazdasági hatékonysága közötti kapcsolat szorossága és szignifikanciája Gazdasági hatékonysági mutató Eszközarányos árbevétel Költségarányos árbevétel

Szignifikáns-e a kapcsolat? nem nem

Kapcsolat szorossága 0,073 0,128

Forrás: Saját számítás

102

A disszertációban a három-, a négy-, és az ötcsillagos szállodák részletes vizsgálatára került sor, azonban a variancia-analízis vizsgálatát a mintába bevont összes szállodára vonatkozóan elvégeztem. Az egy- és kétcsillagos szállodákkal együtt összesen 341 szálloda került elemzésre. Az ANOVA modellt a 2006-os évre vonatkozó adatbázisra alkalmaztam. A számítások az SPSS programcsomag segítségével készültek. A részletes eredményeket az értekezés melléklete tartalmazza.

147

A gazdasági hatékonyság és a szállodák csillagkategóriái közötti kapcsolat és annak szorossága a négy- és ötcsillagos szállodákra leszőkítve is elemzésre került. A négy- és ötcsillagos szállodák körében egyetlen mutató esetében sem szignifikáns a kapcsolat. Mindez arra utal, hogy a szállodák „elitjén” belül a csillagok számának növekedése már nem javítja szignifikáns mértékben a hatékonyságot. Meg kell említeni, hogy a kapcsolat szorosságát mérı szóráshányados értéke – az egyes szállodakategóriákon belüli igen nagymértékő szórás miatt – általában elég alacsony, azonban még így is egyértelmően bizonyítható, hogy a csillagkategória és a hatékonyság közötti kapcsolat a négy- és ötcsillagos szállodák részhalmazán belül lényegesen kevésbé szoros, mint a szállodák teljes körében. A gazdasági hatékonyság mellett a jövedelmezıségre vonatkozóan is megtörtént az elemzés. A jövedelmezıség vizsgálatához öt mutató került kiválasztásra. 56. táblázat: A szállodák csillagfokozatai és a jövedelmezıség közötti kapcsolat szorossága és szignifikanciája Jövedelmezıségi mutató Bevételarányos eredmény EBITDA Eszközarányos jöv. (ROA) Eszközmegtérülés (ROI) Tıkearányos adózott eredmény Tıkearányos mérleg sz. eredmény

Szignifikáns-e a kapcsolat? nem igen igen igen nem nem

Kapcsolat szorossága 0,105 0,153 0,148 0,149 0,124 0,122

Forrás: Saját számítás

A gazdasági hatékonyság vizsgálatához hasonlóan a jövedelmezıség elemzésekor is, a mintába bevont szállodák teljes körére, illetve ezt követıen a négy- és ötcsillagos szállodákra vonatkozóan történt meg a vizsgálat. Az összes szállodára vonatkozóan az EBITDA mutató esetében 90,7 százalékos, az eszközarányos jövedelmezıség mutató esetében 88,9 százalékos, és az eszközmegtérülési mutatók esetében 89 százalékos megbízhatósággal állítható, hogy a szállodák jövedelmezısége függ attól, hogy a szállodák mely csillagkategóriába tartoznak. A bevételarányos eredmény, a tıkearányos adózott eredmény és a tıkearányos mérleg szerinti eredmény esetében a jövedelmezıség és a különbözı kategóriájú szállodák közötti eltérés ugyan nem szignifikáns, amely elsısorban

148

azzal magyarázható, hogy az egy-egy szálloda kiugró értéke miatt – saját tıke szerkezetében levı ellentmondásokra vezethetı vissza103 – a koherencia nem kimutatható. 57. táblázat: A négy- és ötcsillagos szállodák jövedelmezısége közötti kapcsolat szorossága és szignifikanciája Jövedelmezıségi mutató Bevételarányos eredmény EBITDA Eszközarányos jöv. (ROA) Eszközmegtérülés (ROI) Tıkearányos adózott eredmény Tıkearányos mérleg sz. eredmény

Szignifikáns-e a kapcsolat? nem nem nem nem nem nem

Kapcsolat szorossága 0,046 0,142 0,101 0,102 0,039 0,040

Forrás: Saját számítás

A szállodák körét leszőkítve a négy- és ötcsillagos szállodákra vonatkozóan, a jövedelmezıségi mutatók estében is alátámasztotta a vizsgálat, hogy nincs szignifikáns kapcsolat, vagyis a csillagok számának növekedése már nem javítja szignifikáns mértékben a jövedelmezıséget.

103

A forrásszerkezeti mutatók vizsgálatánál került részletes kifejtésre.

149

11. HIPOTÉZISEK ELLENİRZÉSE A Széchenyi Terv támogatási programja keretében megvalósult szállodaépítés és -felújítás, továbbá a vizsgálati mintába került, hazánkban mőködı szállodák vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének kutatási eredményei alapján került sor a hipotézisek ellenırzésére. 11.1. AZ 1. HIPOTÉZIS ELLENİRZÉSE

A turizmus és azon belül a szállodaipar fejlesztésében nélkülözhetetlen szerepe van a támogatásoknak, a fiskális szempontokat is figyelembe véve. A szállodaépítés és felújítás, a magas beruházási költségekre való tekintettel – a szállodaipar jelenlegi alacsony

jövedelmezısége

miatt

–

kizárólag

saját

tıke

finanszírozásával

megvalósíthatatlan. A hipotézisemet a Széchenyi Terv támogatáspolitikájának részeként felépült, továbbá felújított szállodák hatékonyságvizsgálatának eredményeivel támasztom alá. A Széchenyi Terv részeként kidolgozott „Az Egészségturizmus Tízéves Fejlesztési Program” keretein belül hat új szálloda építésére és két szálloda rekonstrukciójára került sor. Az újonnan épült szállodák közül öt a négycsillagos kategória követelményeinek felelt meg, míg egy szálloda az ötcsillagos kategóriába tartozott. A négycsillagos szállodák beruházási költségei átlagosan 2,46 milliárd, míg az egy darab ötcsillagos szálloda 3,24 milliárd forintba került. A szállodaiparra jellemzı magas beruházási költségekre való tekintettel, a támogatások és a saját források bevonása mellett jelentıs összegő hitelfelvételre kényszerültek. A tervezett bankhitelek értéke 7,77 milliárd forint volt, azonban ténylegesen 8,74 milliárd forint hitelfelvételre került sor. A hitelek összege a beruházás összköltségének 58 százalékát tették ki, amely összeg igen magasnak mondható. Ezek után nem volt meglepı, hogy a hitelek futamideje 120-191 hónap közötti idıintervallumban helyezkedett el. A banki hitelek átlagosan 12 évet meghaladó lejárata viszonylag hosszú idıtartamnak tőnik, azonban – a magas hitelösszegek mellett – nem szabad megfeledkezni arról, hogy igen nehéz megbecsülni a befektetések megtérülését. Az újonnan épült szállodáknál minden esetben a mérleg szerinti eredmény negatív, vagyis a szállodák – a beruházást követı elsı éveikben – veszteségesen mőködnek. A veszteséges gazdálkodás egyik fı tényezıjeként említhetıek a magas adó- és járulékterhek. A foglalkoztatotti létszám következtében befizetett járulékok mellett jelentıs nagyságrendet képviselnek az adóbefizetési kötelezettségek. Az adófizetési kötelezettségek

150

(központi és a helyi adóbefizetési kötelezettségek), továbbá a bérjárulékok alakulását vizsgálva, az újonnan épült szállodák teljes beruházási költségei több mint 26 év alatt térülnek meg abban az esetben, ha a jelenleg ismert feltételekkel (szobakapacitás kihasználtság, szobaárak) mőködnek. Ugyanakkor a beruházás több mint 17 százalékát kitevı támogatás várhatóan 4,5 év alatt térül meg, a fent említett befizetési kötelezettség alapján.

11.2. A 2. HIPOTÉZIS ELLENİRZÉSE

Támogatás nélkül – a beruházás magas költségeire tekintettel – a beruházás megvalósítása igen kockázatos, a szálloda eladósodottságához vezethet, amely elsısorban az ötcsillagos szállodákat érinti. A tézis bizonyításához egyrészt a Széchenyi Terv keretében felépült szállodák magas beruházási és fejlesztési hitelei szolgáltatnak alapot, másrészt a hazánkban mőködı szállodák – csillagkategóriák szerinti – vagyoni helyzetének vizsgálata. A Széchenyi Terv keretében felépített szállodák ahhoz, hogy a beruházást megtudják valósítani a beruházás több mint 50 százalékát kitevı hitelfelvételre kényszerültek. A legnagyobb összegő hitelfelvétel az ötcsillagos szálloda építéséhez kapcsolódott, ahol az ingatlan építésének költségigénye 26,8 százalékkal haladta meg a tervezett kiadást, míg gépek, berendezések vásárlására közel háromszorosát költötték a tervezettnek. A beruházás forrásigénye összességében több mint 47 százalékkal lépte túl a tervezett kiadásokat. A költségek fedezetére az eredetileg tervezett hitelösszegnél 42 százalékkal több hitel felvételére kényszerültek.104 Az üzembehelyezést követı éveket tekintve csak a bankhitel kamata meghaladta a beruházás összértékének 2,3 százalékát. A magas kamatteher is hozzájárult ahhoz, hogy a vizsgált idıszak minden egyes évét negatív mérleg szerinti eredménnyel zárják. A költségvetési támogatás ellenére, az üzembehelyezést követı elsı évek nem voltak finanszírozási problémáktól mentesek. Az egyedi esetek vizsgálatán túl, a hazai szállodaipar eszköz és forrásszerkezetének alakulása, több mint 10 év – 1995-2006 – idıintervallumában került elemzésre. Az eszközök és források összhangjának minısítése érdekében a vizsgálat kiterjedt arra, hogy a saját és 104

A hiteltörlesztésre vonatkozó feltételként jelölték meg a 2,5 év moratóriumot, majd a 20 százalékos balloon-nal évenként növelt összeget.

151

hosszú lejáratú idegen tıke mennyiben nyújt fedezetet a befektetett eszközökre vonatkozóan. A négycsillagos szállodák esetében a fedezet biztosított volt az egy éven túl lejáró eszközök finanszírozásához, és csak az utolsó években tapasztalható egy enyhe visszaesés. A tıkeáttétel mutató alapján a három- és négycsillagos szállodák értékei a legkedvezıbbek. Az ötcsillagos szállodák esetében a legkritikusabb idıszak a 90-es évek közepe és a 2002-es (ekkor épült a Széchenyi Terv által támogatásban részesült szálloda), 2003-as év, amikor a mutató értéke oly magas volt, ami már megkérdıjelezte azt, hogy a vállalkozás képes-e adósságait teljesíteni. Mindezen eredmények tükrében további elemzések elvégzése vált szükségessé. A nettó eladósodottság vizsgálata során a kötelezettségek értékét a kintlévıségekkel csökkentve, értéke arra ad választ, hogy mindezt a saját tıke milyen arányban fedezi. Az értékek alakulása megerısítette az elızı vizsgálatok eredményeit, amely szerint az ötcsillagos szállodák eladósodottsága a kritikus érték körül mozog, a kötelezettségekre a saját tıke már nem nyújt fedezetet, veszélyeztetve a szálloda mőködését, piacon való fennmaradását. 11.3. A 3. HIPOTÉZIS ELLENİRZÉSE

A fejlesztésekhez nyújtott vissza nem térítendı támogatások rövidtávon belül kiszámítható, megbízható adó- és járulékbevételeket biztosítanak. A vissza nem térítendı támogatások megtérülése mind az újonnan épített, mind pedig a már meglévı, de rekonstrukcióra, fejlesztésre szoruló szállodák vonatkozásában vizsgálatra kerültek. Az újonnan épített szállodák esetében a 17 százalékos költségvetési támogatással aktivizált magántıke több mint 15 milliárd értékő fejlesztést indukált, amely új munkahelyeket teremtett, és így a foglalkoztatottak után befizetett bérjárulékok és adók a költségvetés bevételét gyarapították. Mindezen túlmenıen a helyi önkormányzatok számára is új bevételi forrásokat jelentettek. Az adófizetési kötelezettségek (központi és a helyi adóbefizetési kötelezettségek) továbbá a bérjárulékok alakulását vizsgálva, az újonnan épült szállodák beruházási költségei több mint 26 év alatt térülnek meg, abban az esetben, ha a jelenleg ismert feltételekkel (szobakapacitás kihasználtság, szobaárak) mőködnek. Ugyanakkor a beruházás több mint 17 százalékát kitevı támogatás várhatóan 4,5 év alatt térül meg, a fent említett befizetési kötelezettségek alapján.

152

A Széchenyi Terv támogatásának keretén belül összesen két szálloda felújítására, bıvítésére – amelybıl egy háromcsillagos, és egy négycsillagos – került sor. A gyógy- és wellness szállodák rekonstrukciója három fı forrásból valósult meg: vissza nem térítendı fejlesztési támogatásból, bankhitelbıl, és saját forrásból. A felújított szállodák esetében a többlet adóbefizetési kötelezettségek (társasági és a helyi adóbefizetési kötelezettségek), továbbá a többlet bérjárulékok alakulását vizsgálva a támogatási összeg két év után megtérül, míg a felújítás teljes összköltsége várhatóan több mint 8 év alatt térül meg a fennálló viszonyokat feltételezve (szobakapacitás-kihasználtság, szobaárak). 11.4. A 4. HIPOTÉZIS ELLENİRZÉSE

Magyarország idegenforgalmi keresletében kulcsfontosságú tényezıvé lép elı az egészségturizmus felértékelıdése – a hıforrásokra épülı szállodaipar hazánk egyik kulcsiparága lehet. A szakirodalom alapján jellemzıen az újonnan épülı, de lassan megtérülı beruházások tudják ezen fı célkitőzést szolgálni. A hazai viszonyok alapján a meglevı létesítmények fejlesztése lehet a hatékonyabb, célravezetıbb megoldás. A Széchenyi Terv támogatáspolitikája felhívta a figyelmet arra, hogy egy-egy szálloda építése több milliós értékő beruházással valósítható meg, ugyanakkor megtérülése évtizedeket vesz igénybe. A turizmust nem lehet csak számokkal értékelni, az adott ország természeti adottságaitól, elhelyezkedésétıl, kulturális értékeitıl nem lehet (szabad) eltekinteni, azonban mindenképpen kell lennie olyan mutatónak, mértékegységnek, amely választ ad arra vonatkozóan, hogy érdemes-e újabb nagyobb volumenő beruházásokat megvalósítani. A kérdés megválaszoláshoz a hazai szállodák és szálláshelyek adatbázisát hasonlítottam össze az Európai Unió egyes tagországainak adataival. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében a top 11-ben helyet foglaló országok mellett a szomszédos Szlovákia és Szlovénia adatai kerültek elemzésre. A szállodák és szálláshelyek „telítettségre” vonatkozóan az egy km2-re jutó szállodák és szálláshelyek számának vizsgálatára került sor. Magyarország esetében egy km2-re 0,022 szálloda és szálláshely jut, így ezen eredménnyel megelızzük szomszédos országainkat. Önmagában ezen eredménybıl még nem lehet messzemenı következtetéseket levonni, így szükségszerő a vendégéjszakák számának összehasonlítása is. A turizmus teljesítményét a leggyakrabban, az igénybe vett vendégéjszakák számával mérik, és ezen a területen Lengyelország,

153

Svédország és Portugália is megelızi hazánkat, holott kevesebb kereskedelmi szálláshellyel rendelkeznek. Szálláshelyeik számát tekintve Spanyolország és Franciaország105 csak kismértékben rendelkeznek több szálláshely kapacitással, azonban a vendégéjszakák számát tekintve a rangsorban második és negyedik helyen állnak. Az egy szállodára és hasonló szálláshelyre jutó vendégérkezések számát tekintve még inkább igazolódni látszik az a feltevés, amely szerint a meglevı szállodák fejlesztését kell elıtérbe helyezni, ugyanis azon országok, amelyek Magyarországnál alacsonyabb egy km2-re jutó szállodák és szálláshelyekkel rendelkeznek – Lengyelország, Svédország, Portugália – a vendégérkezések száma tekintetében is messze meghaladják hazánk értékeit. Ugyanezen tendencia figyelhetı meg a közel azonos számú szálláshellyel rendelkezı Spanyolország és Franciaország tekintetében is. A hipotézis igazolását támasztja alá az a tény, hogy a hazánkban mőködı szállodák száma az elmúlt évtizedben dinamikusan növekedett. Amíg 1995-ben 567 szállodát tartottak nyílván, addig 2006-ra a közel 47 százalékos növekedés eredményeként 837 szálloda szolgált pihenésre. Kedvezı tendenciaként figyelhetı meg a magasabb csillagfokozatú szállodák irányába való elmozdulás. Amíg 1995-ben mindösszesen öt szálloda rendelkezett a legmagasabb csillagkategóriába való besorolással, addig alig több mint 10 évvel késıbb ez a szám már a 3,4-szeresére növekszik. A legmagasabb csillagfokozatú szállodákban a külföldi vendégek aránya dominál, azonban ezen elınyös helyzetet csak részben tudjuk kihasználni, ugyanis a külföldi vendégforgalom erısen koncentrált, a vizsgálatokból az derült ki, hogy két turisztikai központot ismernek, Budapestet és a Balatont.

105

Franciaország a világ elsı, míg Spanyolország a világ második turisztikai célországa, piaci részesedésük a világ turizmusából 9,8 illetve 6,9 százalék. Magyarország a rangsorban a 18. helyen áll, piaci részesedése 1,6 százalék (Organización Mundial del Tourismo Datos y cifras, Edición [2005] www.world–tourism.org).

154

11.5. AZ 5. HIPOTÉZIS ELLENİRZÉSE

A három- és négycsillagos szállodák fejlesztése lehet a legcélszerőbb az ötcsillagos szállodákkal szemben. A három- és négycsillagos szállodák vagyonszerkezetét és gazdasági

hatékonyságát

tekintve

a

háromcsillagos

szállodák

magasabb

csillagkategóriába való átsorolásának kedvezhet a négycsillagos szállodák dinamikusan növekvı vendégforgalma és a szobakihasználtság kedvezı tendenciájának alakulása. A vállalkozás vagyoni helyzete mellett, annak hatékonyságának vizsgálata is szükséges ahhoz, hogy döntést lehessen hozni, mely csillagkategóriába tartozó szállodák fejlesztésére érdemes többet áldozni, a kereslet figyelembe vétele mellett. A vagyoni helyzet vizsgálata során mind az eszközszerkezeti, mind a forrásszerkezeti mutatók elemzésére sor került. A hatékonyság szempontjából a legjellemzıbb forrásszerkezeti mutatók vizsgálatával igazolható a tézis, miszerint a három és négycsillagos szállodák fejlesztése lehet a legcélszerőbb, az ötcsillagos szállodákkal szemben. A forrásszerkezeti mutatók vizsgálata során – az eszközszerkezeti mutatókhoz hasonlóan – az elemzés a tendenciaszerő változásokra terjedt ki. A saját és idegen források arányára vonatkozóan nem lehet egyértelmően állást foglalni, hogy mely érték tekinthetı kizárólag elfogadhatónak, azonban a saját tıke arányának fokozatos növekedése az idegen forrásokkal szemben egyértelmően kedvezınek mondható. A mutatók értékelésekor arról sem szabad megfeledkezni, hogy 2000-es évtıl a négycsillagos szállodák körében nagyarányú fejlesztések valósultak meg, a szállodák száma 2006-ra a duplájára emelkedett (országos átlag 16 százalék). A szállodák csillagkategóriák szerinti besorolása alapján vizsgálva a vagyon összetételét megállapítható, hogy a forrásokon belül a saját tıke aránya az ötcsillagos szállodák esetében a legalacsonyabb (30 százalék), szemben a három- és négycsillagos szállodák (50 százalék feletti) értékeivel. A saját tıke aránya mindhárom csillagkategória esetében 1999-ig egyenletes ütemő növekedést mutatott, majd 2000-tıl értékük csökkent. Az ötcsillagos szállodák esetében volt a legszembetőnıbb a csökkenés, 2002-ben és 2003ban a saját tıke aránya több mint a felére esett vissza. Az ötcsillagos szállodák esetében a vizsgált idıintervallum több mint felében (7 év) veszteségesen gazdálkodtak. A legnagyobb mértékő negatív eredményt 2003-ban érték el (641 millió Ft), amely elsısorban az újonnan épült szállodák alacsony vendégforgalmára vezethetı vissza.

155

A saját tıke szerkezetének további elemzése során az eredménytartalék aránya mutató – az elızı évek eredményeinek és veszteségeinek a saját tıkéhez viszonyított arányát mutatja – vizsgálatára került sor. Az ötcsillagos szállodák esetében mutatatta a legrosszabb értéket, a vizsgált idıintervallumban értéke mindvégig negatív volt. A négycsillagos szállodák esetében volt a legkedvezıbb a mutató értéke, amely jelzi, hogy hosszútávon eredményesen gazdálkodnak. A vagyon szerkezetének elemzése mellett a gazdasági hatékonyság vizsgálata nélkülözhetetlen a vállalkozás eredményességének megítéléséhez. A szállodaiparra jellemzı, hogy összes bevételük több mint 90 százalékát az értékesítés nettó árbevétel adja, így a bevétel alakulásának vizsgálata kiemelten fontos. Az eszközarányos árbevétel megmutatja, hogy milyen mértékben használja ki a vállalkozás az eszközeit, az eszközök átlagosan hányszor fordulnak meg egy adott idıszak alatt a realizált nettó árbevételben. A legjobb értéket a háromcsillagos szállodák realizálták, ugyanis 100 Ft lekötött eszközzel átlagosan 55 Ft eredményt értek el. Az eszközök eredményhozama az ötcsillagos szállodák esetében mutatja a legalacsonyabb értéket. Ennek oka az igen magas értékő eszközállományban keresendı. A vagyonszerkezeti mutatók elemzésekor látható volt, hogy csillagkategóriánként jelentısen eltér az eszközök állománya. A saját tıke fordulatszáma megmutatja, hogy a bevételbıl hányszor térül meg a saját tıke. A vállalkozásba fektetett egységnyi tıke az ötcsillagos szállodák esetében a 2002-es és 2003-as év tekinthetı kiemelkedınek. Az ötcsillagos szállodák tıkeszerkezetének ismeretében ez nem tekinthetı egyértelmően pozitív eredménynek. Amíg a három- és négycsillagos szállodák esetében mind az értékesítés nettó árbevétele, mind a saját tıke dinamikusan növekszik, addig ezzel ellentétben az ötcsillagos szállodáknál igen erıteljes az ingadozás. A háromcsillagos szállodák viszonylag kedvezı értékei elsısorban abból adódnak, hogy alacsony saját tıkével rendelkeznek, és a vizsgált idıszak elsı két évét leszámítva pozitív mérleg szerinti eredménnyel zárják az éveket. Tendenciájában vizsgálva a háromcsillagos szállodák teljesítménye igen egyenletes, és ugyanez jellemzi a négycsillagos szállodákat is. Az értékesítés nettó árbevétele a három- és négycsillagos szállodák esetében egyenletesen növekszik, ezzel szemben az ötcsillagos szállodák esetében a bevétel alakulása teljes egészében (arányaiban) illeszkedik az elmúlt 11 év szobakihasználtságának százalékos értékeihez.

156

A költségek alakulását illetıen ugyanezen tendencia figyelhetı meg, annyi különbséggel, hogy a költségek ingadozása jóval kisebb mértékő, mint a bevételeké. A szállodák költségszerkezetére jellemzı, hogy viszonylag magas fix költségekkel rendelkeznek, így a vendégszám és az eltöltött vendégéjszakák alakulása a hatékonyság szempontjából meghatározó jelentıséggel bír. Az értékesítés bevételének és a költségek arányának vizsgálatához a költségarányos árbevétel mutatató elemezésére került sor. A mutató az összes költséggel elérhetı árbevételt mutatja; azt, hogy a vállalkozás egységnyi költségráfordítással hány egységnyi árbevételt tud elérni. A költségek növekedésének ütemétıl elmarad a bevételek növekedése, így a költségarányos árbevétel mutató értéke romlott. A legnagyobb volumenő romlás az ötcsillagos szállodák esetében következett be, de ugyanakkor pozitív tényként említhetı, hogy 2004-tıl kismértékő javulás figyelhetı meg. Az eredményarányos árbevétel azt mutatja meg, hogy 100 forint eredmény realizálásához hány forint árbevételt kell elérni. A mutató kizárólag csak akkor értelmezhetı, amikor az eredménykategória értéke pozitív. Ezért az elemzéshez az üzemi (üzleti) tevékenység eredménykategória került kiválasztásra. A mutató értéke akkor kedvezı, ha értéke minél kisebb. A négycsillagos szállodák esetében a mutató értéke 1999-ig egyenletesen alacsony volt – 1995 és 1998, majd 2001 és 2003 közötti idıszakban kedvezıbb értéket mutatott, mint az ötcsillagos szállodáké –, vagyis a bevételek értékei nagyobb mértékben növekedtek, mint ahogyan a költségek és ráfordítások. Az ötcsillagos szállodák esetében 1999-ben és 2000-ben, illetve 2004-tıl kedvezıbbek az eredmények a négycsillagos szállodákhoz viszonyítva. Az eredményarányos árbevétel ingadozása a költségarányos árbevétel mutatónál ismertetett okokra vezethetı vissza.

157

11.6. A 6. HIPOTÉZIS ELLENİRZÉSE

A szállodák nyereséges gazdálkodásának meghatározó feltétele a minıségi szolgáltatás irányába való elmozdulás. Magyarország adottságait figyelembe véve ez leginkább a négycsillagos szállodák körében realizálható, az alacsonyabb vagy ennél magasabb szolgáltatást biztosító létesítményekkel szemben. A tézis igazolására a szállodák gazdálkodására vonatkozó legjellemzıbb jövedelmezıségi mutatókat tekintjük át. A jövedelmi helyzet elemzése során a szállodák eredményének alakulása, és az azt befolyásoló tényezık kerültek vizsgálatra. A bevételarányos eredmény során vizsgálatra került, hogy az értékesítés nettó árbevétele és az egyéb bevételek mekkora hányadát képezik az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének. A vagyonszerkezet vizsgálatánál megállapítást nyert, hogy a szállodák eszközértékében igen magas arányt képviselnek az ingatlanok, így szükségessé vált az EBITDA

mutató

kiszámítása

is,

amely

figyelmen

kívül

hagyja

az

eszközök

elhasználódásából adódó eredményt csökkentı tételt. A négycsillagos szállodák esetében a mutató értéke ugyan csökkenı, de összességében kiszámíthatóbb, és így kedvezıbb képet mutat,

mint

az

vendégforgalomnak

ötcsillagos a

szállodáké.

legkisebb

mértékő

Az

ötcsillagos

csökkenése

az

szállodák

esetében

a

eredmény

nagymértékő

csökkenéséhez vezet. Pozitív tényként emelhetı ki, hogy a vizsgált idıszak utolsó éveiben eredményesen gazdálkodnak, így a legjobb eredményt tudták felmutatni. A bevételarányos eredményhez képest rosszabb jövedelmezıséget mutatott, mind az eszközarányos, mind a tıkearányos jövedelmezıség, ugyanis ezen mutatók esetében már nem az üzemi (üzleti) tevékenység szolgált viszonyítási alapul. Az eszközarányos jövedelmezıségi mutató esetében az adózás elıtti eredményt kell az eszközökhöz viszonyítani, míg az eszközmegtérülési mutató esetében az adófizetési kötelezettséggel csökkentett eredményt (adózott eredményt). A tıkearányos jövedelmezıség esetében az adózott eredményt illetve a mérleg szerinti eredményt viszonyítják a saját tıkéhez annak érdekében, hogy ismertté váljon, hogy milyen mértékben járultak hozzá a saját tıke növekedéséhez. A bevételarányos eredményhez képest a legnagyobb eltérés az ötcsillagos szállodák esetében tapasztalható, amely a rendkívül nagy összegő hitelfelvételre vezethetı vissza, amelynek kamatterhei jelentıs hatással vannak a jövedelmezıség alakulására. Összes bevételük közel 13 százalékát a kamatterhek visszafizetésére fordítják, így nem meglepı, hogy a vendégforgalom alakulásának (ezen

158

belül is a külföldi vendégforgalom) legkisebb rezdüléseit a legérzékenyebben megérzı ötcsillagos szállodák a vizsgált idıszak több mint felében negatív eredménnyel zárták az adott évet. A háromcsillagos szállodák jövedelmezısége egyenletes teljesítményt mutat, amely annak köszönhetı, hogy a felújítási munkák fokozatosan valósultak meg, továbbá a belföldi turizmus fellendülésének, amely szintén ezen csillagkategóriának kedvezett a négycsillagos szállodák mellett. A négycsillagos szállodák a vizsgált idıszak teljes idıtartalma alatt pozitív adózott eredménnyel zárták az egyes éveket. 2000-tıl jól megfigyelhetık a szerkezeti változás jelei. A szállodaépítés és felújítás következtében ugyan jövedelmezıségük visszaesett, azonban 2006-tól a fellendülés elsı jelei már láthatóak. Hipotéziseim vizsgálata minden esetben pozitív eredménnyel zárult. A varianciaanalízis segítségével elvégzett gazdasági hatékonyság és jövedelmezıség vizsgálata is alátámasztotta hipotézisemet. A szállodák különbözı csillagkategóriákba való besorolása és a hatékonyság, továbbá a jövedelmezıség között szignifikáns a kapcsolat. A négy- és ötcsillagos szállodák esetében ez a kapcsolat már nem áll fenn, így a négycsillagos szállodák számának növekedése indokolt az ötcsillagos kategóriába sorolt szállodákkal szemben.

159

12. ÖSSZEFOGLALÁS A

turizmus

versenyképességének

javítása

átgondolt,

tudatos

fejlesztés

nélkül

megvalósíthatatlan. A disszertációban külön önálló fejezet keretében került elemzésre a Széchenyi Terv turizmusfejlesztés programja, amely lehetıvé tette a turisztikai beruházások megvalósítását, pályázati rendszer keretében elnyerhetı támogatások formájában. A támogatással megvalósult nagyarányú fejlesztések jelentıs mértékben hozzájárultak az ország gazdasági fejlıdéséhez, így nem volt alaptalan, hogy a gazdaság húzóágazataként tartották nyílván a szektort. Az állam, az önkormányzatok, a vállalkozások és a magánszektor összehangolt szerepvállalása nélkül a fejlesztések nem valósulhattak volna meg. A jelentıs tıkehiánnyal küzdı szektor számára a mai napig az egyik legnagyobb problémát a források elıteremtése okozza. A hazánkban mőködı szállodák vagyonszerkezetének és jövedelmi helyzetének elemzése ráirányította a figyelmet arra, hogy a szállodaépítés igen magas költségeivel szemben a gazdasági hozama igen szerény, ezért érdemesebb a – kevesebb költséget igénylı – meglévı szállodák felújítását elıtérbe helyezni. Ezen tényt igazolta, egyrészt a magasabb színvonalú szolgáltatások iránt mutatkozó igény is. Másrészrıl pedig, összehasonlítva a hazánkban mőködı szállodák és hasonló szolgáltatások számának alakulását az Európai régió más országaival, azt tapasztaltuk, hogy az egy km2-re jutó szálláshelyek számát tekintve megközelítjük a térség vezetı országait, ugyanakkor a vendégforgalom, továbbá a vendégéjszakák alakulását tekintve az utolsó harmadban foglalunk helyet. Mindehhez tartozik még, hogy igen erıs az idıbeli koncentráció, a kereskedelmi vendéghelyeken mért vendégéjszakák többsége június, július és augusztus hónapokra összpontosul, illetve igen erıs a területi koncentráció, ami Budapestre és a Balatonra irányul. A szezonalitás és a területi koncentráció hatásának enyhítése természeti adottságainkra való tekintettel csak kismértékben lehetséges. Ennek egyik elképzelhetı módja, hogy a fı szezonon kívüli idıszakban kedvezmények nyújtásával elı kell segíteni a belföldi turizmus kereslet kielégítését. Emellett nagyobb hangsúlyt kell fordítani újabb vendégek elérésére, többek között távolabbi országok állampolgárai, és új korosztályok megnyerésére. A kitörési lehetıséget a gyógyfürdı turizmus jelentheti, amelynek fejlesztései az elmúlt években már nagyrészt megtörténtek, és ennek tudható be, hogy kihasználtsági mutatóink átmenetileg ugyan,

de

romlottak.

szobakihasználtsági

Hosszabb

mutatóinkat,

távon továbbá

mindez

majd

hozzájárulhat

javíthatja a

az

szezonális

alacsony ingadozás

mérsékléséhez.

160

A Széchenyi Terv keretében felépült ötcsillagos szálloda, és az országos szinten vizsgált

legmagasabb

alátámasztották

azon

csillagfokozatba feltevést,

hogy

besorolt a

szállodák

négycsillagos

hatékonyságmutatói

kategóriájú

szállodákat

eredményesebben lehet üzemeltetni. A szignifikancia vizsgálat is megerısítette ezen tényt, amely szerint a szállodák körét leszőkítve a négy- és ötcsillagos szállodákra vonatkozóan nincs szignifikáns kapcsolat, vagyis a csillagok számának növekedése már nem javítja szignifikáns mértékben a jövedelmezıséget és a hatékonyságot. Ugyanakkor a szállodák

teljes

körére

elvégzett

vizsgálat

igazolta,

hogy

a

különbözı

csillagkategóriákba való besorolása és a hatékonyság, továbbá a jövedelmezıség között szignifikáns a kapcsolat. Ennek eredményeként az alacsonyabb csillagfokozattal rendelkezı szállodák (egy- és kétcsillagos) magasabb csillagfokozatba (három- és négycsillagos) sorolása indokolt. Az Európai Uniós csatlakozásunk magával hozott bizonyos szerkezeti változásokat, és egyben egy új forráslehetıséget is megnyitott hazánk számára. A szektor talán kevésbé tudta kihasználni a Nemzeti Fejlesztési Terv keretén belül nyújtott lehetıséget. A sikerhez hiányzott a turizmusfejlesztési stratégia kialakítása, amely összefogja a turizmusban érdekelt csoportokat. Ezen hiánypótló dokumentum 2005. augusztusára elkészült, így ma már alapul szolgálnak a következı hétéves ciklus fejlesztéseihez. Ahhoz, hogy az Unió tagországaival szemben versenyképesek legyünk, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az állam és a magánszektor

összehangolt

szerepvállalása

nélkülözhetetlen.

A

tıkeforrások

megteremtése csak a lehetıséget adja meg versenyképességünk megteremtéséhez, mindehhez nélkülözhetetlen a tudatos fejlesztés, amelyben meghatározó szerep hárul a vidékre.

161

MELLÉKLETEK 1. MELLÉKLET: A SZÉCHENYI TERV HATÁSVIZSGÁLATI ADATLAPJA 2006.106

HATÁSVIZSGÁLATI ADATLAP 2006. ÉV A Turisztikai Hivatal megbízása alapján „SZT-TU-1; SZT-TU-2 pályázaton nyertes, lezárt pályázatok ” közvetlen és közvetett hatásainak kutatásához és értékeléséhez. Kérjük, hogy a kért adatokat értelemszerően töltse ki, illetve a nyílt kérdésekre pedig értelemszerően, néhány szavas információ megadásával szíveskedjenek válaszolni. Köszönjük! I. Támogatottra vonatkozó adatok 1.

Támogatott neve: Helység: Megye: Régió: Utca:

Házszám:

Irsz.: 2.

Szerzıdés száma:

3.

A nyertes, lezárt pályázaton támogatott fejlesztés tárgya:

Amennyiben 'egyéb', úgy kérjük, ide írjon:

4.

Beruházás idıintervalluma Kezdési idıpont: Üzembe helyezési idıpont:

106

év

hónap

nap

év

hónap

nap

A hatásvizsgálati adatlapot a disszertáció szerzıje készítette.

162

I. A pályázaton nyertes lezárt fejlesztéshez kapcsolódó gazdasági adatok, mutatók alakulása 1.

Beruházás forrásigénye

Tervezett

Megnevezés

%

(e Ft)

Tényleges

%

(e Ft)

Tény-Terv (eltérés) (e Ft)

Saját forrás TC támogatás Bankhitel Egyéb……… Összes forrás Bankhitel igénybevétele esetén: Bankhitel összege (ezer Ft): futamideje:

hónap

igénybevételének idıpontja: lejáratának idıpontja: kamata (THM %): aktiválásig fizetett kamat összege (ezer Ft): Tıketörlesztésre vonatkozó feltételek (abban az esetben, ha évente nem azonos összegő):

Megnevezés

Üzembe helyezés évében (e Ft)

+ 1 év

+ 2 év

+ 3. év

+ 4 év

+ 5 év

jan. - dec.

jan. - dec.

jan. - dec.

jan. - dec.

jan. - dec.

%

Tény-Terv (eltérés)

%

Bankhitel tıketörlesztése Bankhitel fizetendı kamata Kamattámogatás 2.

Beruházás költségigénye

Megnevezés

Tervezett (e Ft)

%

Tényleges (e Ft)

(e Ft)

Telekhatáron belüli beruházás Telekhatáron kívüli beruházás Ingatlan építése Ingatlan rekonstrukció Infrastrukturális beruházás Gépek, berendezések vásárlása Egyéb…………… Összes kiadás:

163

Megnevezés

Üzembe helyezés elıtt (e Ft)

Üzembe helyezés évében (e Ft)

+ 1. év

+ 2 év

Összesen

(e Ft)

(e Ft)

Tényleges (e Ft)

+ 1. év

+ 2. év

+ 3. év

(e Ft)

(e Ft)

(e Ft)

+ 1. év

+2. év

+ 3. év

(e Ft)

(e Ft)

(e Ft)

+ 1. év

+ 2. év

+ 3. év

(e Ft)

(e Ft)

(e Ft)

Telekhatáron belüli beruházás Telekhatáron kívüli beruházás Ingatlan építése Ingatlan rekonstrukció Infrastrukturális beruházás Gépek, berendezések vásárlása Egyéb…………… Összes kiadás: 3.

Mérlegadatok (tény)

Megnevezés

Üzembe helyezés elıtt (e Ft)

Üzembe helyezés évében (e Ft)

Befektetett eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök

Megnevezés

Üzembe helyezés elıtt (e Ft)

Üzembe helyezés évében (e Ft)

Követelések Értékpapírok Pénzeszközök

Megnevezés

Üzembe helyezés elıtt (e Ft)

Üzembe helyezés évében (e Ft)

Saját tıke Jegyzett tıke Jegyzett de be nem fizetett tıke (-) Tıketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény

164

Megnevezés

Üzembe helyezés elıtt (e Ft)

Üzembe helyezés évében (e Ft)

+ 1. év

+ 2. év

+ 3. év

(e Ft)

(e Ft)

(e Ft)

Kötelezettségek Hátrasorolt kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek

Megnevezés

Üzembe helyezés elıtt (e Ft)

Üzembe helyezés évében (e Ft)

+ 1. év

+ 2. év

+ 3. év

Üzembe helyezés elıtt (e Ft)

Üzembe helyezés évében (e Ft)

+ 1. év

+ 2. év

+ 3. év

Üzembe helyezés elıtt (e Ft)

Üzembe helyezés évében (e Ft)

+ 1. év

+ 2. év

+ 3. év

Központi adófizetési kötelezettség összesen: Társasági adófizetési kötelezettség Osztalék adófizetési kötelezettség ÁFA (fizetendı és a levonható egyenlege) Turisztikai hozzájárulás Egyéb:……………………

Megnevezés

Helyi adófizetési kötelezettség összesen: Iparőzési adó Idegenforgalmi adó Egyéb:……………………

4.

Eredménykimutatás adatai (tény)

Megnevezés

Értékesítés nettó árbevétele összesen: Szálláshely Vendéglátás Turisztikai szolgáltatás Egyéb……………………..

165

Megnevezés

Üzembe helyezés elıtt (e Ft)

Üzembe helyezés évében (e Ft)

+ 1. év

+ 2. év

+ 3. év

Üzembe helyezés elıtt (e Ft)

Üzembe helyezés évében (e Ft)

+ 1. év

+ 2. év

+ 3. év

Üzembe helyezés elıtt (e Ft)

Üzembe helyezés évében (e Ft)

+ 1. év

+ 2. év

+ 3. év

Üzembe helyezés elıtt (e Ft)

Üzembe helyezés évében (e Ft)

+ 1. év

+ 2. év

+ 3. év

Anyagjellegő ráfordítások (ELÁBÉ nélkül) összesen: Anyagköltség Igénybevett szolgáltatások Egyéb szolgáltatások költségei

Megnevezés

Személyi jellegő ráfordítások összesen: Bérköltség Személyi jellegő egyéb kifizetések Bérjárulékok

Megnevezés

Bérjárulékok összesen: TBJ EHO Munkaadói járulék Szakképzési hozzájárulás Egyéb bérjárulékok

Megnevezés

Értékcsökkenési leírás összesen: Terv szerinti értékcsökkenési leírás Használatba vételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírás

166

Megnevezés

Üzembe helyezés elıtt (e Ft)

Üzembe helyezés évében (e Ft)

+ 1. év

+ 2. év

+ 3. év

Üzembe helyezés elıtt (e Ft)

Üzembe helyezés évében (e Ft)

+ 1. év

+ 2. év

+ 3. év

Üzembe helyezés elıtt (e Ft)

Üzembe helyezés évében (e Ft)

+ 1. év

+ 2. év

+ 3. év

Üzembe helyezés elıtt (e Ft)

Üzembe helyezés évében (e Ft)

+ 1. év

+ 2. év

+ 3. év

Pénzügyi mőveletek bevételei összesen: Kapott kamatok és kamatjellegő bevételek Árfolyamnyereségek

Megnevezés Pénzügyi mőveletek ráfordításai összesen: Fizetendı kamatok és kamatjellegő ráfordítások Árfolyamveszteségek

Megnevezés Rendkívüli bevételek összesen: ……………… ………………

Megnevezés

Rendkívüli ráfordítások összesen: ……………… ………………

167

5.

Foglalkoztatottakra vonatkozó adatok (tény) Üzembe helyezés elıtt

Megnevezés

Üzembe helyezés évében

+ 1. év

+ 2. év

+ 3. év

Alkalmazottak: Éves átlagos állományi létszám (fı) Idényszerően foglalkoztatottak (fı) Szolgáltatást nyújtó vállalkozások száma (db):

Egész évben foglalkoztatottak (db) Idényszerően foglalkoztatottak (db) Alulírott, mint a jelen kérdıíven szereplı intézmény vezetıje, felelısséget vállal, hogy az adatlapon kitöltött adatok a valóságnak megfelelnek. Kelt:

Intézmény vezetıje:

(kézzel) (géppel)

168

II. Beruházáshoz kapcsolódó adatok 1.

A beruházás célja (Osztályozza 1-5-ös skálán a válaszokat úgy, hogy az 1-es jelentse a legkevésbé fontos, az 5-ös a legfontosabb beruházási célt!)

Válassza ki az adott sorban a megfelelı osztályzatot! versenyképesség technológia-korszerősítés vendégforgalom növelése a térség turisztikai vonzerejének növelése környezetvédelmi célokat szolgáló beruházás egyéb 2.

A fejlesztés eredményeként történt-e telekhatáron kívüli valamilyen infrastruktúrális fejlesztés?

3.

Amennyiben igen, akkor annak mértéke:

4.

Amennyiben igen, akkor annak fajtája:

átlag:

millió Ft.

Az 'egyéb' kategóriát, kérjük itt fejtse ki:

5.

A fejlesztésnek volt-e valamilyen további, pozitív - nehezen számszerősíthetı - hatása a szőkebben vett környezetére?

Amennyiben igen, kérjük itt fejtse ki:

6.

Véleménye szerint a pályázaton elnyert állami támogatás (vissza nem térítendı) mennyiben segítette a korábban elhatározott fejlesztés (beruházás) megvalósítását? Válassza ki a megfelelı kódot: Az elnyert állami támogatás nélkül nem tudták volna megvalósítani ezt a fejlesztést (beruházást), így az teljes egészében, hosszabb idıre elmaradt volna.

1

Ha nem kaptak volna állami támogatást, akkor további külsı forrást (bankhitel, stb.) vagy saját erıt vettek volna igénybe, de teljes egészében ugyanúgy végrehajtották volna a fejlesztést (beruházást).

2

Ha nem kaptak volna állami támogatást, akkor a fejlesztést (beruházást) nem teljes mértékben (100%), hanem csak csökkentett módon hajtották volna végre.

3

Ha a 3. kódot választotta, kérjük írja ide, hány százalékos lett volna a fejlesztés (beruházás) mértéke:

169

7.

Kérjük adja meg a következı adatokat: Az alábbiakban kért adatok a fejlesztést, beruházást követı gazdasági évekre vonatkoznak, de csak az adott fejlesztésre jutó mértékben (ahol nincs elkülönített tény adat, ott kérjük arányosítással meghatározni a vállalati összesített adatokból).

A beruházás évében:

Megnevezés A fejlesztésbıl származó többlet nettó árbevétel (e Ft)

hónap -

Terv

Tény

dec. 31-ig

Eltérés (%)

A fejlesztésbıl származó többlet adózás elıtti eredmény (e Ft) A fejlesztésbıl származó többlet társasági adófizetési kötelezettség

A fejlesztésbıl származó többlet adózott eredménybıl fizetett – ha volt – osztalék adó mértéke (e Ft) A fejlesztésbıl származó többlet nettó árbevétel után fizetett iparőzési adó mértéke (e Ft) A fejlesztésbıl származó többlet idegenforgalmi adó (e Ft) A fejlesztés eredményeként foglalkoztatott többlet létszám (fı) A többlet létszámból adódó élımunkát terhelı járulékok: társadalombiztosítási járulék (e Ft) EHO (e Ft) munkaadói járulék (e Ft) szakképzési hozzájárulás (e Ft) rehabilitációs hozzájárulás (e Ft)

Eltérés rövid okai (indoklás):

170

A beruházást követı 1. gazdálkodási év (jan-dec) adatai:

Megnevezés A fejlesztésbıl származó többlet nettó árbevétel (e Ft)

Terv

év

Tény

Eltérés (%)

A fejlesztésbıl származó többlet adózás elıtti eredmény (e Ft) A fejlesztésbıl származó többlet társasági adófizetési kötelezettség A fejlesztésbıl származó többlet adózott eredménybıl fizetett – ha volt – osztalék adó mértéke (e Ft) A fejlesztésbıl származó többlet nettó árbevétel után fizetett iparőzési adó mértéke (e Ft) A fejlesztésbıl származó többlet idegenforgalmi adó (e Ft) A fejlesztés eredményeként foglalkoztatott többlet létszám (fı) A többlet létszámból adódó élımunkát terhelı járulékok: társadalombiztosítási járulék (e Ft) EHO (e Ft) munkaadói járulék (e Ft) szakképzési hozzájárulás (e Ft) rehabilitációs hozzájárulás (e Ft)

Eltérés rövid okai (indoklás):

171

A beruházást követı 2. gazdálkodási év (jan-dec) adatai:

Megnevezés A fejlesztésbıl származó többlet nettó árbevétel (e Ft)

Terv

év

Tény

Eltérés (%)

A fejlesztésbıl származó többlet adózás elıtti eredmény (e Ft) A fejlesztésbıl származó többlet társasági adófizetési kötelezettség A fejlesztésbıl származó többlet adózott eredménybıl fizetett – ha volt – osztalék adó mértéke (e Ft) A fejlesztésbıl származó többlet nettó árbevétel után fizetett iparőzési adó mértéke (e Ft) A fejlesztésbıl származó többlet idegenforgalmi adó (e Ft) A fejlesztés eredményeként foglalkoztatott többlet létszám (fı) A többlet létszámból adódó élımunkát terhelı járulékok: társadalombiztosítási járulék (e Ft) EHO (e Ft) munkaadói járulék (e Ft) szakképzési hozzájárulás (e Ft) rehabilitációs hozzájárulás (e Ft)

Eltérés rövid okai (indoklás):

172

A beruházást követı 3. gazdálkodási év (jan-dec) adatai: Megnevezés A fejlesztésbıl származó többlet nettó árbevétel (e Ft)

Terv

év Tény

Eltérés (%)

A fejlesztésbıl származó többlet adózás elıtti eredmény (e Ft) A fejlesztésbıl származó többlet társasági adófizetési kötelezettség A fejlesztésbıl származó többlet adózott eredménybıl fizetett – ha volt – osztalék adó mértéke (e Ft) A fejlesztésbıl származó többlet nettó árbevétel után fizetett iparőzési adó mértéke (e Ft) A fejlesztésbıl származó többlet idegenforgalmi adó (e Ft) A fejlesztés eredményeként foglalkoztatott többlet létszám (fı) A többlet létszámból adódó élımunkát terhelı járulékok: társadalombiztosítási járulék (e Ft) EHO (e Ft) munkaadói járulék (e Ft) szakképzési hozzájárulás (e Ft) rehabilitációs hozzájárulás (e Ft)

Eltérés rövid okai (indoklás):

Alulírott, mint a jelen kérdıíven szereplı intézmény vezetıje, felelısséget vállal, hogy az adatlapon kitöltött adatok a valóságnak megfelelnek.

Kelt: Intézmény vezetıje:

(kézzel)

(géppel)

173

III. Vendégforgalomra vonatkozó adatok 1.

Szállodára vonatkozó általános adatok. A szálloda osztályba sorolása:

csillag Megnevezés

Terv

Tény

Eltérés (%)

Ár (e Ft)

Szezon idıtartama (fıszezon)

Ár (e Ft)

Szobák száma Ágyak száma Férıhely száma 2.

A szállásdíj meghatározásakor alkalmazott stratégia:

Szobatípus

Szezon idıtartama (elıszezon)

Szezon idıtartama (utószezon)

Ár (e Ft)

Classic szoba / fı betérı vendég telefonon/interneten történı foglalás szerzıdéses partner egyéb: Classic szoba / 2fı betérı vendég telefonon/interneten történı foglalás szerzıdéses partner egyéb: Superior szoba / fı betérı vendég telefonon/interneten történı foglalás szerzıdéses partner egyéb: Superior szoba / 2fı betérı vendég telefonon/interneten történı foglalás szerzıdéses partner egyéb: Apartman / 2 fı betérı vendég telefonon/interneten történı foglalás szerzıdéses partner egyéb: Pótágy Classic szobában, Apartmanban

Félpanzió Ft/fı

174

3.

Vendégforgalomra vonatkozó adatok (tény)

Megnevezés

Üzembe helyezés elıtt

Üzembe helyezés évében

+ 1. év

+2. év

+ 3. év

Érkezett vendégek száma (fı) Belföldi vendégek száma Külföldi vendégek száma Eltöltött vendégéjszakák száma: Belföldi vendégek Külföldi vendégek Szállásdíj bevétele (e Ft) Belföldi vendégek után Külföldi vendégek után

Vendégforgalmi adatok az üzembe helyezés évében (havi bontásban kérjük megadni) Érkezett vendégek száma (fı)

Belföldi

Külföldi

Eltöltött vendégéjszakák száma

Belföldi

Külföldi

Szállásdíj bevétele (e Ft) Belföldi

Külföldi

Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December

175

Vendégforgalmi adatok az üzembe helyezést követı 1. évben Érkezett vendégek száma (fı)

Belföldi

Külföldi

Eltöltött vendégéjszakák száma

Belföldi

Külföldi

Szállásdíj bevétele (e Ft) Belföldi

Külföldi

Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December

Vendégforgalmi adatok az üzembe helyezést követı 2. évben Érkezett vendégek száma (fı)

Belföldi

Külföldi

Eltöltött vendégéjszakák száma

Belföldi

Külföldi

Szállásdíj bevétele (e Ft) Belföldi

Külföldi

Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December

176

Vendégforgalmi adatok az üzembe helyezést követı 3. évben Érkezett vendégek száma (fı) Belföldi

Külföldi

Eltöltött vendégéjszakák száma Belföldi

Külföldi

Szállásdíj bevétele (e Ft) Belföldi

Külföldi

Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December 4.

Kérjük jelölje azon szolgáltatásokat, amelyek elérhetıek az Önök létesítményében. Szolgáltatások:

Kiegészítı szolgáltatások:

nem dohányzó emelet

szépségszalon

pénzváltás

kondicionálóterem

TV terem

masszázs

garázs

strand

transzfer

mosatás, vegytisztítás

business center

fodrászat

orvosi ügyelet

kozmetika

24 órás porta

pedikőr

lift

szauna

garázs-szolgáltatások

manikőr

buszparkoló

pihenı (napozó, nyugágyakkal)

kutya, macska bevihetı

szolárium

nem dohányzó szoba

golf lehetıség

kulturális idegenforgalmi információ

természetes viző strand

reggeli

étkezési lehetıség

saját parkoló

horgászati lehetıség

ırzött parkoló

konferencia rendezésére alkalmas helyszín

érték, csomagmegırzés

fürdési lehetıség, termálvíz, illetve gyógyászati létesítmény a szálláshely mőemlék jellegő épület

Gyermekbarát szolgáltatások: gyermekágy

túrázási lehetıség

társasjátékok

wellness szolgáltatások

gyermekmegırzés

kölcsönzési, bérlési lehetıség

bölcsı

épített uszoda, strand

gyermekmedence, pancsoló

egyéb sportolási lehetıség

külön szülı-gyermek hálószoba

vásárlási lehetıség

etetıszék

játszószoba/játszósarok

177

5.

6.

Kérjük jelölje be a létesítmény által célcsoportnak tekintett vendégek körét!

ifjúsági

szervezett csoport

szervezett diákcsoport

konferencia

üdülés

senior

család

üzletember

Kérjük jelölje meg, milyen közösségi programokat kínálnak!

kulturális programok kreatív alkotómőhely közös kirándulás sport egyéb: Alulírott, mint a jelen kérdıíven szereplı intézmény vezetıje, felelısséget vállal, hogy az adatlapon kitöltött adatok a valóságnak megfelelnek.

Kelt: Intézmény vezetıje:

(kézzel)

(géppel)

178

IV. Egészségturizmussal, wellness-szel kapcsolatos adatok

1.

Kérjük jelölje be a létesítmény típusát!

gyógyfürdı

élmény-, wellnessfürdı

gyógyszálló

strand

tisztasági fürdı

wellness szálloda

strandfürdı

uszoda

aquapark

fürdı

mozgásszervi betegeket ellátó nappali kórház

wellness terem

fizioterápiás gyógyintézet szanatórium gyógyvíz ivócsarnok uszoda tisztasági fürdı gyógyfürdıkórház gyógyüdülıszálló gyógybarlang élményfürdı mofetta

2.

Kérjük jelölje be a létesítmény elhelyezkedését! belvárosi

hegyvidéki

városi

vízparti

város közelében

nemzeti parkban

falusi

erdei

falu közelében

3.

Kérjük jelölje be a turisztikai vonzerı jellegét!

nemzetközi

regionális

országos

helyi

4.

Végeznek-e OEP által támogatott kezeléseket?

5.

Kérjük jelölje be a létesítményben a fürdés céljára alkalmazott víz típusát!

egyszerő

alkalikus

savanyú, szénsavas

földes-meszes

vasas

konyhasós, kloridos

kénes

radioaktív vezetékes víz

jódos

termálvíz

ásványvíz

179

6.

Kérjük adja meg a létesítmény minısítését!

minısített gyógyvíz minısített gyógyhely minısített gyógyfürdı minısített gyógyiszap minısített gyógybarlang

7.

Kérjük adja meg a medencék jellemzıit!

Száma:

darab

Típusa: hullám

gyermek

termál

gyógy

élmény

torna

úszó

súly

pezsgıfürdı

Víztérfogat:

m3

Víz-hıfok:

oC

Fedettség:

8.

Vízkezelés: nyitott

védıtetıs

idıszakosan fedett

töltöürítıs

zárt

forgatásos

Kérjük jelölje meg a látogathatóság módját!

egyénileg

szabadon látogatható

elıre bejelentkezéssel

megrendeléssel

beutalóval 9.

Kérjük válassza ki a nyitvatartást!

egész évben szezonálisan:

hó

nap

-tól

hó

nap

-ig

speciálisan:

10. Belépıdíj:

van

Forint

nincs

A kedvezményeket itt ismertetheti:

180

11. Kérjük jelölje meg a létesítményben igénybe vehetı szolgáltatásokat!

Uszoda, fürdı:

Strand: öltözı

pezsgıfürdı

strandeszköz árusítás

úszásoktatás

vizifoci

kondicionáló terem

strandröplabda

vizitorna

strandfoci

strandeszköz árusítás szolárium gyermekmedence élményfürdı

12.

A létesítmény alkalmas mozgássérültek által való közlekedésre? igen

nem

részben

Alulírott, mint a jelen kérdıíven szereplı intézmény vezetıje, felelısséget vállal, hogy az adatlapon kitöltött adatok a valóságnak megfelelnek.

Kelt: Intézmény vezetıje:

(kézzel)

(géppel)

181

V. Jövıre vonatkozó kilátások 1.

A szállodaipar/szálláshely-szolgáltatás helyzetének várható alakulása a következı idıszakban?

2.

Az Ön vállalkozásának helyzete hogyan fog változni a következı félévben?

3.

A következı idıszakban tevékenysége bıvítésére mely területen lát esélyt? Új szállásfoglalási rendszer bevezetése Új szolgáltatások bevezetése (Internet, fax, üzleti szolgáltatások…) Szórakoztató, -sport, stb programok szervezése Belépıjegyek beszerzése a vendégek számára (színház…) Autóbérlés lehetısége Transzfer-szolgáltatás bıvítése Éttermi szolgáltatások bıvítése Uszoda, szauna létesítése Orvosi ellátás biztosítása Gyermekeknek külön programok Egyéb:

4.

Vállalkozása mely területén és milyen forrásból kíván beruházni a következı fél évben? Beruházás iránya

Forrás

Új piacok szerzése Ingatlanfejlesztés Konferenciahely kialakítása Wellness-központ kialakítása Uszoda, szauna, egyéb sportolási lehetıség Informatikai eszközök telepítése Internetes megjelenés Munkaerı-bıvítés Munkaerı-továbbképzés Egyéb: Amennyiben nem tervez semmilyen beruházást az elkövetkezendı fél évben, azt jelölje x-el:

5.

Számít-e új versenytársak megjelenésére mőködési területén az elkövetkezendı idıszakban?

6.

Munkaerı-gazdálkodás tervei az elkövetkezendı idıszakra nézve:

182

7.

Hogyan változik az alábbi motivációjú vendégek száma az elkövetkezendı idıszakban? Konferencia Üzleti célú utazás Szabadidıs Új ismeretek szerzése Tájegységek megismerése Gyógy- és wellness Incentive Egyéb:

8.

Mennyi volt Önöknél a szobakapacitás-kihasználtság az elmúlt fél évben? %

9.

Terveik szerint mennyi lesz Önöknél a szobakapacitás-kihasználtság a következı fél évben? %

10. Hogyan változik az Önökhöz érkezı vendégek megoszlása a következı fél évben? Belföldi vendégek száma: Külföldi vendégek száma: 11.

Önök szerint milyen irányba befolyásolják a hazai lakosság belföldi utazási szokásait az alábbi tényezık a következı fél évben? (1-legkevésébé befolyásolja; 5-leginkább befolyásolja)

Hazánk természeti környezete A gazdaság teljesítményének változása A lakosság jövedelmének növekedése Belföldi politikai események Magyarországi úthálózat bıvülése Kulturális programok rendezése Reklámtevékenység Üdülési csekkel való fizetés lehetısége 12.

átlag:

Az alábbi tényezık milyen irányba befolyásolják a beutazó turizmust a következı fél évben? (1-legkevésbé befolyásolja; 5-leginkább befolyásolja)

Hazánk természeti környezete A világpolitikai események Magyarország népszerősítése külföldön Úthálózat kiépítettsége Hazai lakosság viszonya a külföldiekhez Kulturális programok bıvülése Internetes foglalás lehetısége "Fapados" légitársaságok elterjedése

átlag:

183

13.

Tapasztalatuk szerint az Önök vendégei hogyan értékelik Magyarország adottságait? (1-nagyon rosszul értékelik; 5-nagyon jól értékelik)

Magyarország természeti adottságai A hegyvidékek által nyújtott sportolási lehetıségek Vízi sportolási lehetıségek Gyógyvizeink, gyógyászati ellátás Horgászat Vadászat Kulturális programok Gasztronómiai hagyományaink Turisták által igénybe vett szolgáltatások ár-minıség aránya

átlag:

Egyéb:

184

2. MELLÉKLET: A MAGYARORSZÁGI SZÁLLODÁK MÉRLEG ÉS EREDMÉNYKIMUTÁS ADATAINAK A FELHASZNÁLÁSÁVAL KÉSZÜLT ADATBÁZIS (az adatok az átlagos értékeket tartalmazzák)107 Adatok e Ft-ban

107

Csillagkategóriák

Év

Szállodák száma

Ért. Nettó árbevétele

Egyéb bevételek

Összes ktg.

Anyagjellegő ráfordítások

TB

Szem. Jell. Ráf.

Bérköltség

5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

2 3 3 4 3 5 7 7 8 10 10 9

2 076 697 2 100 788 3 506 293 3 184 642 4 533 576 3 227 719 2 319 747 1 986 321 1 838 435 1 943 948 2 601 686 2 511 581

96 300 87 327 172 682 133 605 136 086 124 619 56 210 39 744 84 524 84 218 94 220 65 784

1 123 011 1 114 834 1 917 296 1 634 400 2 279 514 1 748 906 1 779 679 1 711 640 1 756 675 1 697 807 2 188 142 2 101 151

434 540 446 390 726 867 639 183 889 936 720 843 981 910 909 337 924 642 939 804 1 258 243 1 211 182

4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

2 5 6 8 15 22 29 34 40 47 60 59

386 371 272 565 321 549 331 401 329 992 326 723 342 268 342 267 403 900 425 608 405 523 453 382

22 901 10 104 11 128 10 005 7 057 48 159 32 294 12 170 10 378 15 813 7 568 8 822

239 988 147 251 211 242 196 557 231 819 229 839 277 310 278 063 346 682 388 145 376 204 407 354

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

58 96 74 136 93 118 118 147 165 190 204 193

102 594 64 669 78 586 86 935 116 126 111 364 106 943 112 719 108 086 109 948 109 468 125 989

2 474 1 503 3 643 4 336 5 728 3 757 3 228 5 417 6 895 3 072 6 064 5 356

76 211 47 008 60 623 67 445 89 007 81 731 101 546 108 412 101 816 107 705 106 579 118 571

Écs.

Üzemi eredmény

Pénz. mőv. Bev.

Pénzügyi mőv. ráf.

Adózás elıtti er.

Adófizetési köt.

Adózott er.

Áll. Stat. Létsz.

MSZE

312 334 291 489 551 814 453 441 647 203 462 920 375 850 399 207 388 792 363 617 439 011 418 501

103 188 95 904 182 704 158 387 202 185 160 094 139 894 133 588 131 244 135 171 160 506 149 145

486 418 465 103 848 225 713 011 983 641 714 652 572 711 601 365 577 479 553 141 671 794 643 943

202 054 203 342 342 204 282 207 405 938 313 412 225 058 200 938 254 555 204 863 258 105 246 026

117 346 118 884 197 949 208 524 1 187 310 475 087 330 011 120 956 40 691 240 700 431 314 405 388

44 740 21 500 99 299 80 174 415 396 53 743 78 245 377 630 64 180 379 585 74 067 80 496

284 207 401 262 366 098 361 256 803 135 459 937 283 876 256 827 689 461 198 626 281 198 241 976

-95 955 -191 930 -67 149 -76 449 809 837 68 462 124 281 241 308 -586 500 418 757 265 959 256 643

20 178 85 54 395 56 135 95 772 54 398 53 434 31 580 6 644 33 610 41 388 20 200

-116 133 -192 015 -121 544 -132 583 714 065 14 064 70 846 209 728 -593 144 385 147 224 571 236 443

250 265 412 292 373 237 208 163 162 164 162 146

-166 777 -328 753 -121 544 -132 583 470 082 -70 752 -3 818 112 764 -641 416 299 634 167 507 155 379

99 786 63 805 102 916 93 146 119 778 109 585 156 426 155 846 203 662 237 807 234 121 256 934

70 528 41 954 59 081 54 997 57 764 61 862 61 895 63 038 77 558 76 441 72 196 76 909

31 972 18 118 25 769 23 280 22 420 23 948 24 578 24 446 27 881 27 974 25 814 26 944

108 347 64 111 89 900 82 318 85 813 92 353 92 210 92 626 110 113 111 703 103 906 112 870

31 856 19 334 18 425 21 093 26 228 27 901 28 674 29 592 32 907 38 636 38 178 37 550

113 611 84 968 77 325 79 295 59 833 33 268 50 866 46 397 46 924 34 810 19 898 41 748

17 052 8 882 10 568 10 715 4 680 11 892 5 259 8 161 9 735 21 465 5 269 6 484

31 916 23 935 11 569 15 289 12 561 28 682 32 371 23 190 35 043 38 407 27 052 28 011

99 205 76 839 75 692 54 465 57 855 19 075 29 179 31 504 15 380 19 572 9 727 34 237

11 450 10 396 7 979 9 768 9 222 6 262 4 849 6 034 5 543 4 854 3 001 3 484

87 755 66 443 67 713 44 697 48 633 12 814 24 330 25 469 9 837 14 717 6 725 30 754

132 65 73 57 64 60 52 48 55 54 50 49

48 878 32 652 51 113 27 031 37 779 3 410 15 667 11 107 -1 278 6 338 -2 256 17 747

34 117 27 065 36 296 37 769 49 133 45 718 64 369 67 015 64 926 69 620 68 619 76 175

17 461 10 289 12 692 15 201 20 862 18 594 20 206 23 230 20 676 19 845 20 240 22 796

7 360 4 439 5 689 6 712 8 114 7 353 8 519 8 947 7 625 7 647 7 627 8 214

26 864 15 880 19 861 23 488 31 348 28 192 28 992 33 055 29 192 29 373 29 889 33 392

15 230 4 063 4 466 6 187 8 526 7 821 8 185 8 343 7 698 8 712 8 071 9 004

6 204 5 554 5 299 4 712 6 102 7 923 4 405 2 353 6 757 2 939 8 326 8 294

2 214 1 561 926 4 427 2 534 2 546 1 794 5 477 2 151 2 405 1 204 1 613

32 637 5 096 2 829 6 044 4 556 4 996 4 859 5 381 4 735 4 232 3 374 4 551

-23 945 -139 3 645 3 826 4 926 6 064 3 866 3 757 6 883 4 912 8 392 9 702

1 082 849 824 798 1 371 1 522 1 134 1 007 626 467 773 731

-25 027 -987 2 820 3 028 3 555 4 505 2 732 2 750 6 258 4 445 7 619 8 971

41 27 30 28 34 28 26 27 23 22 21 22

-25 296 -2 916 1 310 2 103 172 1 742 582 2 147 5 779 4 079 6 256 6 833

Az adattáblát a disszertáció szerzıje készítette. 185

Adatok e Ft-ban Csillagkategóriák

Év

Szállodák száma

Ért. Nettó árbevétele

Egyéb bevételek

Összes ktg.

Anyagjellegő ráfordítások

Bérköltség

TB

Szem. Jell. Ráf.

Écs.

Üzemi eredmény

Pénzügyi mőv. Bev.

Pénzügyi mőv. ráf.

Adózás elıtti er.

Adófizetési köt.

Adózott er.

Áll. Stat. Létsz.

MSZE

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

20 31 43 37 38 43 52 56 69 70 69 64

67 085 76 206 95 550 55 258 90 034 98 437 124 458 93 357 90 951 73 232 70 772 76 437

2 696 6 764 10 384 4 648 3 159 14 900 7 168 21 067 9 871 7 138 3 593 6 967

55 682 63 272 78 343 46 759 72 952 85 727 120 592 91 975 95 355 74 005 73 793 78 274

30 445 35 931 46 233 26 810 42 436 48 760 76 577 56 093 59 999 45 980 45 552 49 524

13 948 14 905 17 439 10 661 17 026 20 942 25 383 21 504 20 612 15 699 16 626 16 671

6 188 6 510 7 655 4 806 6 998 8 405 10 960 8 412 7 733 6 137 6 153 6 025

21 824 23 462 27 296 16 690 25 893 31 632 36 668 30 834 29 499 23 070 23 674 23 756

3 413 3 880 4 814 3 259 4 624 5 335 7 346 5 047 5 857 4 954 4 567 4 994

2 907 153 4 355 394 1 545 -1 317 4 219 11 890 49 985 -2 881 -982

1 290 1 815 1 935 2 186 1 965 1 528 3 270 2 141 2 051 1 138 980 1 584

437 1 589 1 081 2 073 925 2 356 3 876 3 153 2 359 1 662 1 530 2 591

3 446 3 728 3 949 703 3 128 -3 591 4 481 11 063 673 2 207 -1 661 1 621

807 726 1 055 368 796 432 1 309 1 014 528 330 278 522

2 639 3 002 2 894 334 2 331 -4 191 3 172 10 049 144 1 877 -1 939 1 100

41 35 35 20 30 31 32 25 23 19 18 16

2 514 2 822 258 61 185 -4 206 2 372 9 450 -158 1 224 -1 948 -317

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

3 6 5 3 10 14 10 12 17 23 21 17

72 482 42 241 17 463 34 294 40 098 42 182 27 659 18 965 41 171 29 342 28 237 30 052

447 506 269 168 646 817 196 1 328 1 910 1 392 2 105 1 392

58 996 33 944 17 529 34 799 32 512 35 325 28 484 22 166 42 526 31 528 29 640 33 187

29 377 26 911 12 034 19 789 20 518 18 583 18 364 14 421 29 636 19 111 19 397 19 664

18 030 4 300 2 829 8 924 6 035 8 987 7 263 5 384 8 783 7 142 5 899 8 940

7 634 1 843 1 282 4 002 2 321 3 798 3 203 1 854 3 028 2 788 2 220 2 957

26 924 6 625 4 179 13 744 9 169 13 436 8 804 6 779 11 461 10 802 8 497 11 867

2 695 408 1 317 1 266 2 826 3 306 1 316 966 1 429 1 616 1 746 1 657

4 426 627 230 -9 161 1 367 1 177 -2 341 -4 390 -1 265 -1 913 -1 655 -411

809 256 4 164 992 925 241 69 7 610 882 545 44 677

6 343 3 655 1 799 1 114 1 578 1 080 651 928 677 218 760

4 856 334 627 -9 540 1 207 419 -3 035 1 578 -200 -1 064 -834 949

442 25 312 0 531 525 0 10 44 73 33 66

4 414 309 316 -9 540 676 -3 -3 035 1 568 -244 -1 137 -867 884

56 9 8 20 16 18 10 7 10 8 7 6

2 414 309 316 -9 540 675 -111 -3 117 1 490 -244 -1 137 -919 862

Összesen Összesen Összesen Összesen Összesen Összesen Összesen Összesen Összesen Összesen Összesen Összesen

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

85 141 131 188 159 202 216 256 299 340 364 342

2 705 228 2 556 469 4 019 440 3 692 529 5 109 826 3 806 426 2 921 075 2 553 629 2 482 542 2 582 079 3 215 687 3 197 441

124 818 106 204 198 105 152 761 152 675 192 251 99 096 79 725 113 579 111 634 113 550 88 322

1 553 889 1 406 310 2 285 033 1 979 959 2 705 805 2 181 528 2 307 611 2 212 256 2 343 055 2 299 191 2 774 359 2 738 537

628 265 600 102 924 346 816 698 1 121 799 943 490 1 297 646 1 202 712 1 282 866 1 312 322 1 625 932 1 613 479

432 301 362 937 643 854 543 224 748 891 573 306 490 597 512 364 516 421 482 744 553 973 543 818

156 342 126 814 223 098 197 187 242 038 203 597 187 154 177 247 177 510 179 718 202 320 193 285

670 376 575 181 989 461 849 251 1 135 864 880 264 739 385 764 658 757 743 728 089 837 760 825 827

255 247 231 027 371 226 314 011 448 142 357 774 270 579 244 886 302 446 258 780 310 667 299 231

244 493 210 186 285 158 283 765 1 256 157 516 138 387 160 177 206 93 157 277 521 455 003 454 037

66 105 34 013 116 892 98 494 425 500 69 949 88 637 401 020 78 999 405 139 81 563 90 856

349 202 432 226 385 232 386 461 822 291 497 549 326 061 289 201 732 527 243 604 313 372 277 889

-12 394 -111 167 16 764 -26 995 876 953 90 429 158 771 289 209 -563 764 444 383 281 583 303 153

33 958 12 081 64 565 67 069 107 692 63 138 60 727 39 645 13 384 39 334 45 474 25 002

-46 352 -123 248 -47 801 -94 064 769 261 27 189 98 044 249 564 -577 148 405 050 236 109 278 151

520 401 558 417 518 374 328 270 273 266 257 239

-138 267 -295 886 -68 547 -112 927 508 893 -69 917 11 686 136 958 -637 317 310 138 168 640 180 503

186

Adatok e Ft-ban csillag kategória

év szállodák száma

befektetett eszközök

immat javak

tárgyi eszközök

ingatlanok

mőszaki és egyéb berendezések

bef. pénz eszközök

forgóeszközök

készletek

követelések

vevık

értékpapírok

pénzeszközök

aktív idıbeli elhatárolások

5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

2 3 3 4 3 5 7 7 8 10 10 9

5 547 873 6 771 068 8 208 190 8 485 059 11 979 413 9 698 049 8 136 430 8 458 934 7 976 808 7 610 981 8 082 298 8 369 110

391 198 554 601 501 633 334 303 559 791 222 693 171 114 143 522 108 291 90 062 79 948 53 636

5 154 330 6 216 467 7 700 223 8 146 006 11 411 529 9 470 879 7 896 047 8 245 574 7 810 758 7 477 395 7 712 999 7 978 809

4 708 515 5 694 520 7 018 470 5 744 656 7 515 158 6 379 558 5 051 047 3 796 867 5 972 128 5 560 051 6 072 485 6 691 613

314 116 521 947 326 166 301 509 621 823 387 109 272 146 175 924 418 091 316 941 263 111 254 722

2 346 0 6 333 4 750 8 093 4 477 69 270 69 837 57 759 43 524 297 346 328 823

621 724 485 892 1 192 762 872 454 1 318 592 740 366 618 687 865 454 499 275 866 542 1 243 971 618 784

43 245 48 851 67 911 66 480 106 360 76 990 68 893 86 431 73 109 78 960 69 587 46 789

192 466 216 143 303 514 309 883 638 194 431 604 380 598 416 117 241 263 199 570 198 490 212 481

111 005 118 287 181 427 171 868 145 602 234 680 178 319 141 924 122 281 156 640 123 484 143 483

162 054 0 437 546 213 764 423 244 37 862 4 103 5 46 434 871 601 920 0

223 959 220 898 383 790 282 328 150 794 193 910 165 093 362 902 184 856 153 141 373 974 359 514

12 354 7 559 25 797 20 133 33 988 23 317 41 337 47 082 98 497 53 506 77 911 98 153

4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

2 5 6 8 15 22 29 34 40 47 60 59

810 414 548 533 526 382 582 216 640 596 939 263 947 601 829 539 977 980 1 196 702 996 205 1 061 115

3 605 569 2 749 1 903 1 720 1 672 1 355 1 047 3 257 8 980 7 479 6 352

803 636 547 746 523 595 580 260 590 271 903 190 912 526 821 112 952 773 1 182 022 983 110 1 023 679

742 748 528 340 478 576 480 837 539 099 571 207 624 573 519 486 668 654 740 769 781 478 680 280

23 067 19 384 25 692 48 494 45 888 62 041 59 768 47 200 50 585 67 475 65 155 47 806

3 173 218 39 53 48 605 34 401 33 720 7 310 23 932 5 567 5 973 15 095

221 045 100 970 355 134 123 224 98 887 100 777 94 877 92 049 76 520 112 851 101 265 136 744

11 441 6 211 7 179 5 122 6 508 5 733 5 594 6 224 7 280 11 395 10 285 11 452

52 509 23 357 181 230 23 639 29 749 42 797 45 401 27 281 30 737 47 243 45 906 67 595

21 306 10 466 15 053 8 577 16 897 18 177 17 232 14 619 18 681 25 442 24 467 29 051

0 0 92 564 18 045 12 726 7 387 9 390 28 739 3 424 11 863 10 139 12 517

157 095 71 402 74 161 76 418 49 904 44 860 34 493 29 805 35 080 42 349 34 935 45 180

2 337 3 443 2 728 13 835 3 695 75 567 52 584 38 977 59 387 36 688 15 014 19 967

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

58 96 74 136 93 118 118 147 165 190 204 193

268 073 85 109 79 692 139 245 174 545 163 878 160 419 192 160 202 079 206 451 187 864 214 998

1 077 1 287 1 376 572 537 502 426 545 354 344 466 747

265 007 81 711 76 061 127 179 160 837 151 843 151 145 181 681 192 251 197 247 184 343 209 322

233 059 73 757 65 555 110 192 132 321 113 758 115 234 126 157 130 384 137 738 186 321 187 956

26 700 7 689 10 906 11 517 16 083 16 514 16 377 14 204 32 193 27 694 13 225 15 006

1 989 2 111 2 255 11 494 13 171 11 505 8 854 9 920 9 475 8 346 3 150 5 134

28 263 15 888 20 341 30 724 32 745 29 411 25 365 28 507 32 810 30 979 30 116 34 817

2 506 1 909 2 162 2 444 3 016 2 637 2 201 2 440 2 540 2 948 2 311 2 652

11 728 8 396 8 574 14 803 14 976 11 428 10 717 12 640 17 037 16 581 12 363 15 495

5 240 3 441 3 890 3 846 4 460 4 338 4 234 4 313 6 580 6 721 5 835 7 517

2 114 247 442 2 271 4 007 3 504 3 717 2 329 700 836 972 1 269

11 915 5 337 9 163 11 206 10 746 11 842 8 729 11 097 12 533 10 615 14 470 15 401

1 137 510 1 853 1 589 2 053 3 363 1 672 2 978 1 945 1 235 1 381 1 474

Adatok e Ft-ban

187

csillag kategória

év szállodák száma

befektetett eszközök

immat javak

tárgyi eszközök

ingatlanok

mőszaki és egyéb berendezések

bef. pénz eszközök

forgóeszközök

készletek

követelések

vevık

értékpapírok

pénzeszközök

aktív idıbeli elhatárolások

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

20 31 43 37 38 43 52 56 69 70 69 64

85 804 97 571 79 356 70 132 111 906 107 691 137 920 99 630 120 970 68 605 68 192 82 796

232 872 376 137 136 437 281 265 295 246 2 265 423

85 170 96 332 78 459 69 186 107 892 102 724 130 801 97 429 118 833 68 286 67 920 81 927

73 359 84 790 68 494 56 734 106 525 105 387 109 365 83 618 77 941 56 452 65 788 80 506

9 221 8 579 9 524 7 993 9 012 10 387 14 419 9 823 10 287 9 118 9 871 9 065

402 367 522 809 3 878 4 573 6 838 1 935 1 841 73 22 82

21 301 20 242 25 190 13 344 25 420 23 847 34 400 41 185 45 613 24 390 25 938 31 726

4 197 2 482 2 185 1 189 1 834 1 705 2 306 1 847 2 258 2 773 2 823 2 644

10 949 11 573 11 071 3 287 12 927 8 631 12 138 11 255 17 625 13 795 14 756 20 967

4 686 4 425 4 485 1 782 2 278 3 063 3 410 2 466 3 228 4 680 5 624 9 761

428 355 4 757 3 091 2 814 8 127 1 188 1 191 2 859 3 055 2 184

5 728 5 832 7 177 5 777 7 845 13 503 19 830 26 895 24 539 4 963 5 304 5 932

682 743 879 510 425 1 523 1 239 1 302 2 019 1 188 1 920 10 125

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

3 6 5 3 10 14 10 12 17 23 21 17

47 724 10 487 7 837 33 410 58 274 48 744 39 887 19 632 32 274 39 163 28 401 24 315

81 169 34 19 42 104 5 26 541 4 297 276

47 644 10 318 7 804 33 392 45 433 39 557 27 682 10 132 26 573 31 719 28 312 22 908

41 011 10 547 8 165 62 877 38 180 39 028 30 736 8 291 24 956 20 912 28 460 21 471

6 632 1 338 1 447 3 196 5 449 5 040 1 625 1 631 1 359 2 217 2 459 451

0 0 0 0 12 799 9 083 12 200 9 474 5 160 7 440 42 47

16 029 5 333 10 812 67 263 13 594 10 537 4 999 5 399 7 062 6 481 5 856 4 555

1 632 682 7 809 910 836 971 659 525 574 281 753 823

5 335 2 860 1 361 47 025 9 194 3 616 1 436 1 917 3 578 3 387 2 970 2 506

3 994 2 079 141 2 410 1 092 2 497 893 709 1 617 970 2 425 2 637

0 0 0 0 0 0 0 12 226 314 1 3

9 062 1 791 1 642 19 329 3 564 5 950 2 904 2 946 2 683 2 499 2 131 1 223

33 17 40 183 758 660 342 33 172 69 156 94

Összesen Összesen Összesen Összesen Összesen Összesen Összesen Összesen Összesen Összesen Összesen Összesen

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

83 141 131 188 159 202 216 256 299 340 364 342

6 759 888 7 512 768 8 901 457 9 310 062 12 964 735 10 957 625 9 422 257 9 599 895 9 310 110 9 121 902 9 362 961 9 752 334

396 192 557 499 506 167 336 933 562 226 225 407 173 180 145 406 112 738 99 636 90 455 61 434

6 355 787 6 952 573 8 386 142 8 956 022 12 315 963 10 668 193 9 118 201 9 355 928 9 101 188 8 956 669 8 976 684 9 316 646

5 798 692 6 391 953 7 639 260 6 455 297 8 331 282 7 208 939 5 930 955 4 534 419 6 874 063 6 515 922 7 134 532 7 661 827

379 735 558 936 373 735 372 708 698 255 481 090 364 334 248 782 512 516 423 444 353 821 327 049

7 909 2 696 9 148 17 106 86 546 64 039 130 883 98 477 98 167 64 950 306 532 349 181

908 362 628 326 1 604 237 1 107 009 1 489 239 904 938 778 329 1 032 594 661 279 1 041 244 1 407 146 826 627

63 021 60 134 87 246 76 144 118 554 88 037 79 652 97 466 85 761 96 358 85 760 64 360

272 987 262 329 505 749 398 637 705 039 498 076 450 290 469 209 310 239 280 576 274 486 319 044

146 231 138 697 204 995 188 484 170 329 262 756 204 088 164 031 152 387 194 452 161 834 192 450

164 596 602 535 308 237 171 442 792 48 762 17 337 32 273 5 588 450 743 616 086 15 972

407 758 305 261 475 933 395 057 222 853 270 064 231 049 433 646 259 691 213 566 430 814 427 251

16 542 12 272 31 297 36 249 40 920 104 430 97 173 90 372 162 021 92 686 96 381 129 812

188

Adatok e Ft-ban

céltartalékok

kötelezettségek

hosszú lejáratú köt

beruházási és fejlesztési hitel

rövid lejáratú köt

szállítók

Mérleg fıösszeg

-1 007 242 -267 511 -2 452 043 -1 934 314 -2 650 963 -1 719 331 -1 064 129 -1 809 052 -1 520 116 -827 791 -534 618 -1 466 147

21 363 1 378 56 302 42 250 52 050 41 724 3 466 297 51 904 21 703 33 052 32 981

4 245 140 5 479 485 5 982 392 6 018 404 7 398 048 6 229 421 4 603 919 6 699 024 5 681 685 4 068 896 4 470 292 4 836 891

3 754 357 4 878 401 5 258 364 5 316 327 6 483 885 5 445 858 3 701 612 5 283 929 4 687 997 3 410 630 3 756 445 4 189 191

1 765 798 2 080 853 2 686 803 4 263 745 5 156 247 4 640 383 3 250 980 4 587 508 4 013 666 3 061 302 3 226 029 3 491 387

490 782 601 083 724 029 702 078 914 163 783 563 902 307 1 415 094 993 687 658 266 713 846 647 700

75 045 45 579 157 043 64 204 102 908 123 692 227 335 381 871 97 848 93 136 124 507 137 239

6 180 990 7 261 925 9 426 749 9 377 646 13 172 276 10 461 732 8 796 454 9 371 470 8 574 579 8 531 029 9 404 180 9 086 047

427 625 246 952 401 375 357 474 474 578 376 542 318 651 293 736 276 504 255 842 217 156 223 229

-17 277 17 778 -19 883 48 651 40 460 21 358 12 463 28 686 2 570 23 060 36 070 41 818

19 537 7 464 8 577 5 630 3 443 5 126 1 289 0 13 578 8 979 12 815 6 867

545 343 346 797 434 433 242 131 178 244 441 781 487 789 350 831 509 462 629 600 507 846 570 081

409 060 287 037 102 636 174 836 65 806 275 056 331 146 196 014 342 828 459 985 352 517 418 357

392 800 281 754 94 518 171 093 44 227 170 154 144 102 113 984 250 603 338 098 280 219 270 803

136 283 59 760 331 796 67 295 112 438 166 725 156 643 154 817 166 633 169 615 155 329 151 724

9 171 10 860 63 543 14 597 34 989 34 617 41 109 24 953 31 713 33 933 32 932 32 054

1 033 334 661 714 884 244 719 275 743 178 1 115 607 1 095 062 960 565 1 112 402 1 346 241 1 110 232 1 214 104

123 231 62 578 55 998 104 346 121 467 96 171 88 847 84 227 78 883 76 050 70 906 75 020

4 482 2 520 -4 190 -10 704 -8 806 -4 868 -1 199 506 -576 4 681 5 385 12 108

2 283 449 220 323 1 216 1 054 261 167 387 104 1 315 2 087

119 436 40 484 43 648 67 453 61 246 80 199 61 633 94 672 96 400 96 179 84 243 93 022

84 956 20 675 22 758 39 551 33 495 44 639 31 396 57 360 59 253 57 753 45 346 50 037

57 845 12 821 12 676 21 313 20 739 22 050 17 212 22 678 36 124 34 658 22 101 19 870

34 480 19 809 20 889 27 901 27 752 35 560 30 237 37 312 37 147 38 426 38 896 42 985

6 060 8 373 6 104 6 739 6 091 5 312 4 074 8 354 9 215 7 661 6 835 9 409

297 411 102 003 103 868 171 477 209 276 196 422 187 371 223 523 236 739 238 665 218 873

csillag kategória

év

szállodák száma

saját tıke

jegyzett tıke eredménytartalék

5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

2 3 3 4 3 5 7 7 8 10 10 9

1 669 084 1 414 486 3 092 041 3 139 763 5 536 795 4 033 888 3 111 659 1 451 904 1 128 974 2 962 264 3 767 973 2 915 874

2 361 259 1 797 867 4 577 533 2 585 650 3 437 533 2 414 238 1 706 086 1 113 514 974 700 1 212 560 1 237 560 914 511

4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

2 5 6 8 15 22 29 34 40 47 60 59

459 227 298 354 433 867 464 771 555 696 658 227 570 822 565 389 542 791 588 055 504 210 546 129

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

58 96 74 136 93 118 118 147 165 190 204 193

174 286 59 882 57 958 100 649 143 361 111 066 116 800 113 671 126 217 124 230 121 947 139 557

189

Adatok e Ft-ban

céltartalékok

kötelezettségek

hosszú lejáratú köt

beruházási és fejlesztési hitel

rövid lejáratú köt

szállítók

Mérleg fıösszeg

718 -16 561 -11 591 -7 924 423 311 2 702 -10 018 3 104 2 567 8 193 6 731

100 4 370 740 67 33 171 812 34 27 77 1 800 0

21 312 21 603 21 461 30 490 35 956 42 701 61 714 53 304 82 623 42 524 46 115 51 083

4 334 8 075 4 685 8 671 11 267 22 025 18 776 19 045 41 916 20 589 19 920 26 981

3 094 4 052 1 832 3 764 2 853 13 607 12 569 13 065 29 119 7 302 35 366 46 199

16 978 13 528 16 777 21 818 24 689 20 677 42 938 34 260 40 707 21 935 26 194 24 101

3 964 5 227 4 173 4 146 4 839 5 521 7 052 4 780 12 634 3 821 7 867 7 204

108 034 118 558 105 367 83 943 137 686 132 920 173 488 142 046 168 514 94 183 95 299 120 692

54 033 2 378 3 590 36 595 32 450 25 648 31 461 22 624 28 429 20 775 4 685 4 883

-42 -410 286 -4 423 4 779 1 518 -8 530 -10 489 -6 691 -8 440 -6 006 -5 764

0 55 0 0 50 66 0 0 0 0 7 202 0

10 209 15 527 14 821 77 389 29 898 28 257 21 415 10 437 12 283 23 313 21 917 15 878

0 8 080 4 757 75 000 19 609 15 640 4 315 3 457 3 575 9 733 4 742 8 026

0 888 2 255 0 7 422 8 335 2 286 0 822 3 248 9 324 21 929

10 209 7 446 10 065 2 389 10 289 12 617 17 100 6 980 8 708 13 580 17 175 7 852

2 130 3 950 2 038 2 524 1 664 2 615 1 103 2 989 3 289 3 172 2 320 1 632

63 786 15 837 18 681 100 765 72 627 59 831 45 152 25 059 39 487 45 713 34 323 28 914

3 032 650 2 210 170 5 121 704 3 134 531 4 162 326 3 000 141 2 227 682 1 587 206 1 417 656 1 597 328 1 555 104 1 246 441

-1 019 361 -264 184 -2 487 421 -1 908 714 -2 614 107 -1 701 011 -1 058 691 -1 800 368 -1 521 710 -805 923 -490 975 -1 411 255

43 283 13 715 65 838 48 270 56 793 48 140 5 827 497 65 897 30 864 56 183 41 936

4 941 439 5 903 895 6 496 755 6 435 866 7 703 393 6 822 359 5 236 470 7 208 267 6 382 452 4 860 512 5 130 412 5 566 955

4 252 707 5 202 268 5 393 200 5 614 386 6 614 062 5 803 217 4 087 245 5 559 804 5 135 569 3 958 691 4 178 972 4 692 592

2 219 537 2 380 368 2 798 084 4 459 914 5 231 488 4 854 529 3 427 149 4 737 235 4 330 333 3 444 607 3 573 039 3 850 188

688 732 701 627 1 103 556 821 481 1 089 331 1 019 142 1 149 225 1 648 464 1 246 883 901 822 951 440 874 363

96 370 73 989 232 901 92 210 150 491 171 758 280 673 422 947 154 698 141 723 174 462 187 539

7 683 555 8 160 036 10 538 909 10 453 105 14 335 043 11 966 512 10 297 527 10 722 664 10 131 721 10 255 832 10 862 907 10 700 572

csillag kategória

év

szállodák száma

saját tıke

jegyzett tıke eredménytartalék

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

20 31 43 37 38 43 52 56 69 70 69 64

85 095 91 406 81 528 52 423 99 478 86 409 100 886 80 227 73 896 43 444 39 476 48 608

66 501 100 395 83 208 50 465 96 298 87 542 82 637 73 106 59 140 32 101 24 798 28 798

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

3 6 5 3 10 14 10 12 17 23 21 17

53 433 319 4 192 22 633 41 529 29 760 20 033 13 624 25 644 14 775 3 640 6 142

Összesen Összesen Összesen Összesen Összesen Összesen Összesen Összesen Összesen Összesen Összesen Összesen

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

85 141 131 188 159 202 216 256 299 340 364 342

2 441 125 1 864 446 3 669 585 3 780 238 6 376 859 4 919 350 3 920 201 2 224 815 1 897 523 3 732 768 4 437 247 3 656 310

190

3. MELLÉKLET: A MINTÁBA BEVONT ÖSSZES SZÁLLODÁRA VÉGZETT VARIANCIA-ANALÍZIS EREDMÉNYEI

191

192

193

4. MELLÉKLET: A MINTÁBA BEVONT 4 ÉS 5 CSILLAGOS SZÁLLODÁKRA KORLÁTOZOTT VARIANCIA-ANALÍZIS EREDMÉNYEI

194

195

196

IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM JEGYZÉKE

1.

A szállodaipari vállalatok prognózisai [2005]: Turizmusbarométer. Ecostat, Budapest, 2005.

2.

Adorján Csaba [2003]: A jövedelmi helyzet elemzése. In.: Dudás Jánosné (szerk.) Számvitel és elemzés II/B. A beszámoló elemzése. Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ Kft., Budapest, 2003.

3.

Adorján - Bába - Lukács - Mikáczó - Róth József [2002]: Üzemgazdasági számvitel. Budapest, 2002.

4.

Adorján - Bary - Bíró - Fridrich – Lukács - Pál - Róth - Újvári - Veit [2002]: Számvitel 2001. Budapest, 2002.

5.

Adorján - Bary - Lukács - Róth - Veit [2002]: A számvitel és a mérlegelemzés alapjai I-II-III. Budapest, 2002.

6.

Ángyán Tamás [2005]: Vállalatirányítási módszerek alkalmazhatósága a gyakorlatban. Keszthely, XI. ITF Konferencia, 2005.

7.

Armstrong, H. - Taylor, S. [1993]: Regional Economics And Policy. Harvester, Weatsheaf, 1993.

8.

Balchin, P. - Sykora, L. - Bull, G. [1998]: Regional policy and planning in Europe. Harper Row, London, 1998.

9.

Baricz Rezsı [1994]: Mérlegtan. Budapest, 1994.

10.

Baricz Rezsı - Bába Ágnes - Lukács János - Róth József - Ujvári Géza [1994]: Számvitel II. Budapest, 1994.

11.

Baricz Rezsı - Róth József [2002]: Könyvviteltan. Budapest, 2002.

12.

Bartók Nagy András - Horváth Gyula [1981]: Költséggazdálkodás. Budapest, 1981.

13.

Bartók Nagy András [1997]: A nemzetközi könyvvizsgálati standardok. Számvitel és Könyvvizsgálat, Vol. 1997/10., 1997.

14.

Bánfi Tamás [1999]: Pénzügytan I-II. Egyetemi Tankönyv, BKE Pénzügyi Intézet, Tanszék Kft. Budapest, 1999.

15.

Belyó Pál [2004]: Gazdasági fejlıdés és uniós felzárkózás 2004 második felében Belyó Pál [et al.]. – Budapest, ECOSTAT – MONITOR, 2004. december

16.

Belyó Pál [2004]: Esélyeink és lehetıségeink az Európai Unióban / Belyó Pál. – Budapest, ECOSTAT – MONITOR, 2004. március

197

17.

Belyó Pál [2002]: Az elképzelhetı magyar fejlıdés a csatlakozás után / Belyó Pál. – Budapest, ECOSTAT, 2002.

18.

Borda - Fekete Imréné - Fridrich - Printz - Szilágyi - Tremmel - Ujvári [2005]: Könyvvizsgálat és ellenırzés II. kötet. MKVK, Budapest, 2005.

19.

Bordáné - Rabóczki [2006]: Változó vállalatirányítási szabályok. SzámvitelAdó-Könyvvizsgálat,Vol. 2006/12., 2006.

20.

Boross Zoltán [2000]: Számvitel. BME MBA oktatási segédanyag, Budapest, 2000.

21.

Bosnyák János [1999]: Számviteli adatokra épülı cash flow számítás (átdolgozott), Számvitel-Adó-Könyvvizsgálat, 1999/1.

22.

Bosnyák János – Mikolasek A. [1993]: A számviteli és a gazdasági hozamráta összefüggései. Számvitel és Könyvvizsgálat, 1993/10.

23.

Bosnyák János [1993]: A költségszámítás néhány elméleti és gyakorlati vonatkozása. Számvitel és Könyvvizsgálat, 1993/7-8.

24.

Begg, I. [1999]: Reshaping The EU Budget: Yet Another Missd Opportunity. Policy Paper. 1/99. ISSN 1468-4144. October 1999. Business School of South Bank University, London, 1999.

25.

Bradley, J. [2000]: The impact of CSF on objective 1 countries – 1989-2006. Study for the Regional Policy DG of the European Commision, Brusseles, 2000.

26.

Blahó András (szerk.) [2004]: Európai Integrációs Alapismeretek. Aula Kiadó, Budapest, 2004.

27.

Böcskei Elvira - Dimény Erzsébet [2007]: Számvitel alapjai – önálló tanulást támogató segédlet (HEFOP BSc jegyzet) Általános Vállalkozási Fıiskola, Budapest, 2007.

28.

Böcskei Elvira - Dimény Erzsébet - Hevesi Krisztina - Papp Ottó [2007]: Controlling alkalmazása vállalati környezetben (HEFOP BSc jegyzet) Általános Vállalkozási Fıiskola, Budapest, 2007.

29.

Brealey-Mayers [1993]: Modern vállalati pénzügyek. Pánem Kft. Budapest, 1993.

30.

CEC [2001]: Unity, solidarity, diversity for Europe, its people and its territory. Second report on Economic and Social Cohesion. Brussels, 2001.

31.

Claude Kaspar Stuttgart,1990.

[1992]:

Einführung

in

das

touristische

Management.

198

32.

Council of the EC [1988]: Council Regulation (EEC) No. 4253/88, Official Journal of the European Communities No. L 374, 31 December 1988, Luxembourg.

33.

Council of the EC [1988]: Council Regulation (EEC) No. 4254/88, Official Journal of the European Communities No. L 374, 31 December 1988, Luxembourg.

34.

Council of the EC [1988]: Council Regulation (EEC) No. 4255/88, Official Journal of the European Communities No. L 374, 31 December 1988, Luxembourg.

35.

Council of the EC [1993]: Council Regulation (EEC) No. 792/93, Official Journal of the European Communities No. L 79, 1 April 1993, Luxembourg.

36.

Council of the EC [1988]: Council Regulation (EEC) No. 2052/88, Official Journal of the European Communities No. L 185, 15 July 1988, Luxembourg.

37.

Council of the EC [1993]: Council Regulation (EEC) No. 2080/93, Official Journal of the European Communities No. L 193, 31 July 1993, Luxembourg.

38.

Council of the EC [1993]: Council Regulation (EEC) No. 2081/93, Official Journal of the European Communities No. L 193, 31 July 1993, Luxembourg.

39.

Council of the EC [1993]: Council Regulation (EEC) No. 2082/93, Official Journal of the European Communities No. L 193, 31 July 1993, Luxembourg.

40.

Council of the EC [1993]: Council Regulation (EEC) No. 2083/93, Official Journal of the European Communities No. L 193, 31 July 1993, Luxembourg.

41.

Council of the EC [1993]: Council Regulation (EEC) No. 2084/93, Official Journal of the European Communities No. L 193, 31 July 1993, Luxembourg.

42.

Council of the EC [1993]: Council Regulation (EEC) No. 2085/93, Official Journal of the European Communities No. L 193, 31 July 1993, Luxembourg.

43.

Council of the EC [1994]: Council Regulation (EEC) No. 1164/94, Official Journal of the European Communities No. L 130, 25 May 1994, Luxembourg.

44.

Council of the EC [1999]: Council Regulation (EC) No. 1260/1999, of 21 June 1999 laying down general provisions on the Structural Funds, Official Journal of the European Communities No. L161, 26 June 1999, Luxembourg.

45.

Council of the EC [1999]: Council Regulation (EC) No. 1262/1999, of 21 June 1999 on the European Social Fund, Official Journal of the European Communities No. L161, 26 June 1999, Luxembourg.

199

46.

Council of the EC [1999]: Council Regulation (EC) No. 1263/1999, of 21 June 1999 on the Financial Instrument for Fisheries Guidance, Official Journal of the European Communities No. L161, 26 June 1999, Luxembourg.

47.

Council of the EC [1999]: Council Regulation (EC) No. 1266/1999, of 21 June 1999, Official Journal of the European Communities No. L161, 26 June 1999, Luxembourg.

48.

Council of the EC [1999]: Council Regulation (EC) No. 1267/1999, of 21 June 1999, Official Journal of the European Communities No. L161, 26 June 1999, Luxembourg.

49.

Council of the EC [1999]: Council Regulation (EC) No. 1268/1999, of 21 June 1999, Official Journal of the European Communities No. L161, 26 June 1999, Luxembourg.

50.

Csáki György [2007]: A nemzetközi gazdaságtan és a világgazdaságtan alapjai. Napvilág Kiadó, Budapest, 2007.

51.

Csernenszky László [2003]: Ipar és versenyképesség az Európai Unióban. Európai füzetek 44. Szakmai összefoglaló a magyar csatlakozási tárgyalások lezárt fejezeteibıl. A Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemzı Központ és a Külügyminisztérium közös kiadványa. Budapest, 2003.

52.

Czeglédiné Sindler Anna - dr. Horváth Katalin - Rochlitzné Sajben Ágnes [2002]: Számvitel a gyakorlatban - Alapismereti példatár. SALDO Rt., Budapest, 2002.

53.

Dimény Erzsébet [2002]: A vezetıi számvitel tervkalkulációs módszereinek egyik fejlıdési iránya az ár- és fedezetlimitek meghatározására. In.: Gyakorlati controlling. RAABE Kiadó, Budapest, 2002.

54.

Dimény Erzsébet [1999]: A rugalmas részköltség kalkuláció alkalmazása a controlling tervezésénél. In.: Gyakorlati controlling. WEKA Szakkiadó Kft. Budapest, 1999.

55.

Europäische Kommission [1995]: Die Durchführung der Strukturfondsreform in 1993 – Fünfter Jahresbericht, Luxemburg, 1995.

56.

Europäische Kommission [1996]: Sturkturfonds und Kohäsionsfonds 1994-1999. Verordnungstexte und Elräuterung, Luxemburg, 1996.

57.

Europäische Kommission [1997]: Die Auswirkungen der Strukturpolitik auf die wirtschaftliche und soziale Kohäsion in der Union 1989-1999. Regionale Entwicklungsstudien, Luxemburg, 1997.

58.

European Commission [1989]: The community Budget: Facts in Figures, No. 101, Luxemburg 1989.

200

59.

European Commission [1994]: The European Agreements and Beyond: A Strategy to Prepare the Countries of Central and Eastern Europe for Accession, COM(94) 361, 1994.

60.

European Commission [2001]: Unity, solidarity, diversity for Europe, its people and its territory. Second report on Economic and Social Cohesion. Office for Official Publications of the European Communities, Luxemburg, 2001.

61.

European Commission [2004]: A new partnership for cohesion. Convergence, competitiveness, cooperation. Third Report on Economic and Social Cohesion. Office for Official Publications of the European Communities, Luxemburg, 2004.

62.

European Commission [2007]: Growing Regions, Growing Europe. Fourth report on economic and social cohesion. Communication from the Commission. Office for Official Publications of the European Communities, Luxemburg, 2007.

63.

European Commission [2006]: Three new initiatives for cohesion policy launched financial institutions. Press releases. IP/06/693. 30/05/2006. Brussels, 2006.

64.

European Commision DG XVI [1995]: Fifth annual Report on the Implementation of the Reform of the Structural Funds, Brussels, 1995.

65.

European Comission Directorate-General for Enterprise [2003]: Objective 1 in support of Commerce and Tourism. Brussels, 2003.

66.

European Comission Directorate-General for Enterprise [2003]: Objective 2 in support of Commerce and Tourism. Brussels, 2003.

67.

European Comission Directorate-General for Enterprise [2003]: Objective 3 in support of Commerce and Tourism. Brussels, 2003.

68.

European Comission Directorate-General for Enterprise [2003]: INTERREG III in support of Commerce and Tourism. Brussels, 2003.

69.

European Comission Directorate-General for Enterprise [2003]: URBAN II in support of Commerce and Tourism. Brussels, 2003.

70.

European Comission Directorate-General for Enterprise [2003]: EQAL in support of Commerce and Tourism. 2003.

71.

European Comission Directorate-General for Enterprise [2003]: Objective 2 in support of Commerce and Tourism. Brussels, 2003.

72.

European Comission Directorate-General XVI [1999]: Inforegio News. January 1999.

201

73.

European Commission [2001]: Broad Economic Policy Guidelines. European Economy No 72., 2001.

74.

Eurostat [2005]: Statistics Tourism Statistical pocketbook (2001-2004), Luxemburg, 2005.

75.

Eurostat [1999]: Das BIP pro Kopf in 50 der 208 Regionen Europas unter 75% der EU-Durchschnitts, Statstik Kurzgefasst. Allgemeine Sattstik. Thema 1. 1999/1., Brussels, 1999.

76.

Eurostat [2007]: Regional GDP per inhabitant in the EU27. News release. 23/2007. 19 Feburary 2007. Brussels, 2007.

77.

Éva Katalin - Kovácsné Soós Piroska [2002]: Számvitel-elemzés II. Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Rt., Budapest, 2002.

78.

Fazakas Gergely - Gáspár Bencéné - Soós Renáta - Sulyok-Papp Márta [1999]: Pénzügyi számtan. Budapest, Perfekt, 1999.

79.

Fazakas Gergely - Gáspár Bencéné - Soós Renáta [2003]: Bevezetés a pénzügyi és vállalati pénzügyi számításokba. Tanszék Kft., Budapest, 2003.

80.

Fekete Imréné [2003]: A magyar könyvvizsgálók már az EU-ban vannak. Számvitel-Adó-Könyvvizsgálat, Vol. Budapest, 2003/1.

81.

Fekete Imréné [2004]: A könyvvizsgálók szerepe az EU-ban. Számvitel-AdóKönyvvizsgálat, Vol. Budapest, 2004/10.

82.

Forman Balázs [2000]: Kézikönyv az Európai Unió Strukturális és Elıcsatlakozási Alapjainak használatához. 2002.

83.

Gáspár Bencéné Vér Katalin [2007]: Adatbányászat a gazdasági életben. Tudományos Közlemények, Általános Vállalkozási Fıiskola. – 2007. április 17.

84.

Gros, D. – Micossi, S. [2005]: A better Budget for the European Union. More Value for Money, More Money for Value. CEPS Policy Brief. No. 66. February 2005.

85.

Halm Tamás [2006]: Az EU-tagság „kézzelfogható elınye”: az uniós támogatások. In.: Izikné Hedri Gabriella (szerk.), Magyarország a kibıvülı Európai Unióban. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2006.

86.

Harun Ahmet Kuyumcu – Ioana Popescu [2006]: Deterministic Price-Inventory Management for Substitutable Products, Journal of Revenue and Pricing Management, 4 No. 4. 2006.

87.

Horváth Gyula [2001]: Regionális támogatások az Európai Unióban. Osiris Kiadó Budapest, 2003.

202

88.

Horváth Zoltán [2007]: Kézikönyv az Európai Unióról. HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2007.

89.

Horváth Zoltán - Sinka László [2001]: A Nizzai Szerzıdés fontosabb rendelkezései. Európai tükör, 2001/2-3.

90.

Inotai András [2004]: Az Európai Unió költségvetése és Magyarország: elvárások, érdekek, hazai teendık és befolyásolási lehetıségek. MTA Világgazdasági kutatóintézet, Budapest, 2004.

91.

Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium [1998]: 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet a kereskedelmi és fizetıvendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minısítésérıl.

92.

Jancsik András [2002]: A turisztikai szolgáltatások. In.: Mayer, P. – Formádi, K. (szerk.): Bevezetés a turizmusba. Jegyzet. A Pannon Egyetem Turizmus Tanszékének kiadványa, 2002.

93.

Jancsik András [2001]: Integrációs folyamatok az Európai Unió turizmusában. PhD disszertáció, BKÁE, Budapest, 2001.

94.

Jancsik András [1999]: Turisztikai bevételek és kiadások Magyarországon, valamint ezek várható alakulása az Európai Unióhoz való csatlakozás után. Turizmus Bulletin, 1999/1.

95.

Jancsik András [1997]: Az Európai Unió turizmussal kapcsolatos intézkedései III. Turizmus Bulletin, Budapest, 1997/3., és 1997/4.

96.

Julian Hale [2007]: European Social Fund – 50 years investing in people. Office for Official Publications of the European Communities, Luxembourg, 2007.

97.

Kapásiné Buza Márta: [2003]: Újdonságok a számvitel európai szabályozásában In.: Számvitel-Adó-Könyvvizsgálat,Budapest, 2003.

98.

Kapásiné Buza Márta [2004]: EU-dokumentum számviteli rendeletrıl és irányelvekrıl In.: Számvitel-Adó-Könyvvizsgálat,Budapest, 2004.

99.

Kardos - Vargáné - Urfi [1997]: Információk a vállalkozások fejlesztésének szolgálatában. Gazdasági Szaktanácsok. 5., 1997.

100.

Kádasné V. Nagy Éva [2007]: Analízis és algebra. Általános Vállalkozási Fıiskola, Budapest, 2007.

101.

Kádasné V. Nagy Éva [2005]: Financmathematik. Általános Vállalkozási Fıiskola, Budapest, 2005.

102.

Kengyel Ákos [2008]: Kohézió és finanszírozás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2008.

203

103.

Kengyel Ákos - Palánkai Tibor [2004]: A gazdasági integráció fejlıdési szakaszai, az EU-országok makrogazdasági helyzetének alakulása. In.: Blahó András (szerk.) Európai Integrációs Alapismeretek. Aula Kiadó, Budapest, 2004.

104.

Kerékgyártó Györgyné – Mundruczó György – Sugár András [2001]: Statisztikai módszerek és alkalmazásuk a gazdasági, üzleti elemzésekben. Aula Kiadó, Budapest, 2001.

105.

Kevin Donaghy – Una McMahon - I. Yeoman - A. Ingold [1999]: The Realism of Yield Management. Progress in Tourism and Hospitality Research 4., 1999.

106.

Kresalek Péter [2007]: A mérleg elemzése. In.: Pucsek József (szerk.) A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése. Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt., Budapest, 2007.

107.

Kovács Balázs [2003]: Turizmus az Európai Unióban Európai füzetek 52. Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemzı Központ és a Külügyminisztérium közök kiadványa, Budapest, 2003.

108.

Kovács Balázs - Soproni Gyula [2006]: Formálódó fejlesztéspolitikai tervek - a turizmus helye a II. Nemzeti Fejlesztési Tervben, Turizmus Bulletin, Budapest, 2006. X/1. szám.

109.

Körmendi Lajos - Kresalek Péter [2006]: A vállalkozások elemzésének módszertani alapjai. Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt., Budapest, 2006.

110.

Körmendi Lajos [2006]: Kalkulációs eljárások a controlling eszközrendszerében. A Controller, Ecovit, Budapest, II. évfolyam, 2006. november

111.

Körmendi Lajos - Dr. Tóth Antal [2002]: A controlling tudományos megközelítése és alkalmazása. Perfekt Kiadó, Budapest, 2002.

112.

Központi Statisztikai Hivatal [1996-2006] Turisztikai Statisztikai Évkönyv, 1995, 1996, 1997, 1998, 1999, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005.

113.

Kırösi István [2005]: Magyarország útja az Európai Unióban – a kompország a nyugati parton. In.: Kiss J. László (szerk.): A huszonötök Európái. Osiris Kiadó, Budapest, 2005.

114.

Kırösi István [2005]: A csatlakozási tárgyalások folyamata és eredményei (1998-2003). In.: Kiss J. László (szerk.): A huszonötök Európái. Osiris Kiadó, Budapest, 2005.

115.

Kuti Éva [1998]: Défis et perspectives pour le secteur sans but lucratif dans les pays en transition. Revue Internationale de l’Économie Sociale, N. 267. 1998 1.

116.

Laáb Ágnes [1998]: Pénzügyi számvitel menedzsereknek. Budapest, 1998.

204

117.

Laáb Ágnes [2004]: Üzleti számvitel menedzsereknek (kézirat). Budapest, 2004.

118.

Lengyel Márton [2004]: A turizmus általános elmélete. Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Fıiskolája, Budapest, 2004.

119.

Lintner V. - Mazey S. [1991]: The European Community: Economic and Political Aspects. McGraw-Hill, London, 1991.

120.

Lırinczné Istvánffy Hajna [1999]: Nemzetközi pénzügyek. Aula Kft., Budapest, 1999.

121.

Lukács János [2003]: Vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet elemzése. In.: Dudás Jánosné (szerk.) Számvitel és elemzés II/B. A beszámoló elemzése. Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ Kft., Budapest, 2003.

122.

Madarász Eszter - Papp Zsófai [2005]: Területi versenyképesség és együttmőködés. Erdei Ferenc III. Tudományos Konferencia, Kecskemét, 2005. augusztus 23-24.

123.

Magyar Országgyőlés [1991]: 1991. évi XVIII. törvény a számvitelrıl módosításai: 1992. évi LXX. törvény, 1993. évi XCII. törvény, 1993. évi IC. törvény, 1993. évi CVIII. törvény, 1995. évi XX. törvény, 1996. évi CXV. törvény.

124.

Magyar Országgyőlés [2000]: 2000. évi C. törvény a számvitelrıl. 2000. évi C. törvény módosításai: 2006. évi IV. törvény, 2006. évi CIX. törvény, 2006. évi CXXXI. törvény.

125.

Magyar Országgyőlés [2000]: 2000. évi C. törvény a számvitelrıl.

126.

Magyar Könyvvizsgálói Kamara [2004]: Támogatások, pályázatok, elszámolások. Magyar Könyvvizsgálói Kamara Budapest Fıvárosi Szervezete 2004.

127.

Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal [2004]: Regionális Operatív Fejlesztési Program dokumentuma és a Regionális Operatív Fejlesztési Program Programkiegészítı dokumentuma 2004-2006. Budapest, 2004.

128.

Magyar Turizmus Zrt., Gyógy, és wellness szálló katalógus internetes honlapja: (http://www.itthon.hu/images/mtrt/tartalom/gyogy_szallok_2006/magyar_kicsi.p df), letöltés dátuma: 2007. augusztus 21.

129.

Magyar Turisztikai Hivatal [2005]: Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS) 2005-2013. Budapest, 2005.

130.

Magyarország turizmus szatellit számlái [2004]: KSH, Budapest, 2004.

131.

Marques A. [1992]: Community Competition Policy and Economic ans Social Cohesion. Regional Studies, Vol 26. No. 4., 1992.

205

132.

Matukovics Gábor [2004]: „A számvitel jövıjének egyes kérdéseirıl”, Számvitel-Adó-Könyvvizsgálat, Vol. Budapest, 2004/2.

133.

Matolcsy György [2002]: Élı emlékeink. A Széchenyi Terv világa, Válasz Kiadó, Budapest, 2002.

134.

Mundruczó Györgyné - Szennyessy Judit [2005]: A Széchenyi Terv egészségturisztikai beruházásainak gazdasági hatásai. Turizmus Bulletin, IX. évfolyam 3. szám. Budapest, 2005.

135.

Nagy Gábor [1999]: A számviteli szabályok továbbfejlesztésének koncepciója. In.: Számvitel-Adó-Könyvvizsgálat, Budapest, 1999/9.

136.

Nagy J. [1997]: A számviteli szabályozás hazai fejlıdése. Számvitel és Könyvvizsgálat Vol. Budapest, 1997/10.

137.

Nemzeti és Fejlesztési Hivatal honlapja: (http://www.nfh.hu).

138.

Nemzetközi fejlıdési trendek az idegenforgalomban [2005]: Turizmusbarométer. Ecostat, Budapest, 2005.

139.

Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok [2003]: A Nemzetközi Számviteli Standardokkal és Értelmezésekkel egybefoglalva. London, 2003.

140.

Nemzetközi Számviteli Standardok [1994.] Budapest, 1994.

141.

Nevin Edward [1990]: The Economics of Europe. Macmillan. Basingstoke, 1990.

142.

Organización Mundial del Turismo Datos y cifras, www.world–tourism.org Edición. Madrid, 2005.

143.

Palánkai Tibor [1997]: Az Európai Unió költségvetése. In.: Izikné Hedri Gabriella - Palánkai Tibor (szerk.) Európa ma és holnap. Macropolis, Budapest, 1997.

144.

Perkmans, J. [2006]: European Integration. Methods and Economic Analysis. Pearson Education Limited. Harlow, 2006.

145.

Pénzes E. [2006]: Turisztikai terhelésvizsgálati módszerek alkalmazási lehetıségei. Pannon Gazdaságtudományi Konferencia, Veszprém, 2006.

146.

Polgár Judit [2005]: A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2004ben. Turizmus Bulletin, IX. évfolyam 1. szám, Budapest, 2005.

147.

Polgár Judit - Kiss K. [2006]: A belföldi turizmus alakulása 1990-tıl napjainkig. Turizmus Bulletin, X. évfolyam 1. szám, Budapest, 2006.

206

148.

Porter M. [1990]: The Competitive Advantage of Nations. MacMillan, London, 1990.

149.

Pupos Tibor [1998]: A pénzügyi szemlélet érvényesítésének módszertani kérdései a befektetésekhez kapcsolódó döntések meghozatalában. Tudományos Közlemények 2. Gödöllı, 1998.

150.

Ránky Anna – Jobbágy Valér [2003]: A Nemzeti Fejlesztési Tervrıl röviden. Európa füzetek 16. Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemzı Központ és a Külügyminisztérium közök kiadványa, Budapest, 2003.

151.

Répássy Balázs [2004]: Az Európai Unió által társfinanszírozott pályázatok rövid leírása. Nemzeti Fejlesztési Hivatal, Képzési és Kommunikációs Fıosztály, Budapest, 2004.

152.

Róth József - Adorján Csaba – Lukács János - Veit József [2006]: Számviteli esettanulmányok. Budapest, 2006.

153.

Serguei Netessine - Robert Shumsky [2002]: Introduction to the Theory and Practice of Yield Management INFORMS Transactions on Education. 3/11., 2002.

154.

Szabó László [2006]: Turizmus az Európai Unióban. Bıvülı Európa, Ecostat, 2006/3.

155.

Széchenyi Terv [2000]: Gazdasági Minisztérium, Budapest, 2000. március

156.

Széchenyi Terv - 2001 Programok – Trendek – Eredmények [2001]: Gazdasági Minisztérium, Budapest, 2002. január 15.

157.

Szórádiné Szabó Márta [2003]: Concept of accounting and financial cash flows and their role and significance in the transition economies. Proc. Accounting and Finance in Transition. University of Greenwich Business School, Greenwich, UK, Jule 10-12, 2003.

158.

Sztanó Imre - Vörös Miklós [2001]: Számviteli alapismeretek. SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt., Budapest, 2001.

159.

Tompa Mihály [2001]: US GAAP szerinti éves beszámoló. In.: Számvitel-AdóKönyvvizsgálat, 2001/5.

160.

Tóth Antal [2006]: A Controlling célköltség-tervezés értékelemzéssel történı támogatásának gyakorlata. A Controller, Ecovit, Budapest, II. évfolyam 2006. május

161.

Tourism Statistical pocketbook [2005]: Eurostat, Luxemburg, 2005.

162.

Turizmusfejlesztési Program [2000]: Gazdasági Minisztérium, Budapest, 2000. szeptember

207

163.

Várnay Ernı – Papp Mónika [2006]: Az európai Unió joga. Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft, Budapest, 2006.

164.

Váti Területfejlesztési Igazgatóság honlapja: (http://www.vati.hu/man.php?folderID=830), letöltés dátuma: 2007. november 2.

165.

Veit József [2003]: Pénzügyi helyzet elemzése. In.: Dudás Jánosné (szerk.) Számvitel és elemzés II/B. A beszámoló elemzése. Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ Kft., Budapest, 2003.

166.

Wioshlade, F. G. [2006]: Achieving coherence in Euroean Community Approaches to area Designation. Regional Studies, Vol. 28. No. 1., 1994.

167.

World Tourism Organisation [2005]: Organización Mundial del Turismo Datos y cifras, www.world–tourism.org Edición 2005. Madrid, Spanyolország (letöltés dátuma: 2007. november 11.)

168.

World Tourism Organisation [2006]: Tourism Highlights. WTO, Madrid, Spanyolország, 2005.

169.

Zádor Márta [2006]: A nemzetközi turizmus, mint stratégiai ágazat és az Európai turizmus legújabb jellemzıi, valamint kihívásai. Bıvülı Európa, Ecostat, 2006/3.

170.

Zeiler Júlia [2005]: Régiók és támogatások az Európai Unióban. Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt. Budapest, 2005.

208

AZ ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉVEL KAPCSOLATOS SAJÁT MAGYAR NYELVŐ PUBLIKÁCIÓK

1.

Böcskei Elvira [2002]: Az újrakodifikált számviteli törvény – különös tekintettel a mérlegkimutatásra. Tudományos Közlemények, Általános Vállalkozási Fıiskola, 6. szám, pp. 109-119.

2.

Böcskei Elvira [2003]: A globalizáció és az EU csatlakozás hatásai a hazai számvitelre. Tudományos Közlemények, Általános Vállalkozási Fıiskola, 9. szám, pp. 85-89.

3.

Böcskei Elvira [2003]: Mérlegkészítés IAS standardok alapján. IIR Tanulmány, Budapest, pp. 1-101.

4.

Böcskei Elvira [2004]: Számviteli dilemmák. Tudományos Közlemények, Általános Vállalkozási Fıiskola, 11. szám, pp. 19-26.

5.

Böcskei Elvira [2005]: Nagy esély a kis- és közepes vállalkozásoknak. A vissza nem térítendı fejlesztési támogatások elszámolása. Számvitel-AdóKönyvvizsgálat, Budapest, 2005/1, pp. 22-26.

6.

Böcskei Elvira [2005]: A magyar kis- és közepes vállalkozások a kibıvült Európában – források és versenyképesség. Tudományos Közlemények, Általános Vállalkozási Fıiskola, 12. szám, pp. 39-56.

7.

Böcskei Elvira [2005]: Vállalkozásfejlesztés és e-business a kis- és középvállalkozások számára: Egy oktatási projekt háttere és tapasztalatai. Tudományos Közlemények, Általános Vállalkozási Fıiskola, 13. szám, pp. 141 – 146.

8.

Böcskei Elvira [2005]: Szakmai továbbképzések szükségessége a KKV szektorban. Humánpolitikai Szemle, 16/10, pp. 49-57.

9.

Böcskei Elvira [2005]: A versenyképességet hátráltató tényezık vizsgálata a KKV szektorban. Tanulmánykötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 9-22.

10.

Böcskei Elvira [2005]: Szakmai továbbképzések jelentısége a versenyképesség szemszögébıl vizsgálva. Keszthely, CD-ROM kiadvány.

11.

Böcskei Elvira [2005]: A kis- és közepes vállalkozói szektor finanszírozásának aktuális kérdései. Fenntartható gazdasági növekedés Konferencia, Budapest, 2005. szeptember 1-2. Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, CDROM kiadvány.

12.

Böcskei Elvira [2006]: A támogatások számviteli elszámolása. PályázatVadász, 4/1, pp. 49-53.

209

13.

Böcskei Elvira [2006]: Banki finanszírozás – kihívások és lehetıségek. Tudományos Közlemények, Általános Vállalkozási Fıiskola, 14-15. szám, pp. 97-107.

14.

Poór Judit - Fehér Helga - Böcskei Elvira [2006]: Változások a kereskedelempolitika eszközök terén – avagy hogyan hatott az uniós csatlakozás Magyarország kereskedelempolitikájára. Közgazdász Fórum (Romániai Magyar Közgazdász Társaság és a Babes Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara magyar tagozatának közös szakmai közlönye, 9/11. (58) pp. 33-45.

15.

Böcskei Elvira [2006]: A hazai turizmus versenyképességét szolgáló támogatások. Tudományos Közlemények, Általános Vállalkozási Fıiskola, 16. szám, pp. 99-110.

16.

Böcskei Elvira [2006]: A hazai turizmus versenyképessége a támogatások tükrében. Mór, 2006. május 31., CD-ROM kiadvány.

17.

Böcskei Elvira [2006]: Kis- és közepes vállalkozások fejlesztési szándékai és az Európai Uniós csatlakozást követıen. Pannon lehetıségei Gazdaságtudományi Konferencia, Veszprém, 2006. június 02.

18.

Böcskei Elvira - Fehér Helga [2006]: Termálfürdık fejlesztésének tapasztalatai, jelentıségük az adott régióban. Keszthely, 2006. szeptember, CD-ROM kiadvány

19.

Böcskei Elvira [2006]: Gyógy- és wellness szállodák szerepe vidékfejlesztésben. Keszthely, 2006. szeptember, CD-ROM kiadvány.

20.

Böcskei Elvira [2007]: Támogatások a turizmusban: kihívások és lehetıségek. „Stratégiák 2007 és 2013 között” BGF Tudományos Évkönyv, 2007.

21.

Böcskei Elvira - Dimény Erzsébet [2006]: Vissza nem térítendı támogatások hatásvizsgálata. Széchenyi Terv pályázatok Kutatási zárójelentés, ÁVF-MTH 2006.

22.

Böcskei Elvira - Kerepesi Katalin - Opitz Éva - Szalay Ibolya [2006]: Az uniós csatlakozás hatása a magyarországi kis- és közepes mérető vállalkozások versenyképességére, különös tekintettel az ICT felkészültségre és a finanszírozási (pályázási) lehetıségekre. Készült az Általános Vállalkozási Fıiskola megbízásából, 2004/04-es számon nyilvántartott kutatási megbízási szerzıdés alapján. Kutatás lezárva: 2006. augusztus 30., pp. 1-334.

23.

Böcskei Elvira - Hevesi Krisztina - Papp Ottó [2006]: Vállalkozások kontrolling rendszerének fejlesztése. Készült az Általános Vállalkozási Fıiskola megbízásából, 2004/F-10-es számon nyilvántartott kutatási megbízási szerzıdés alapján. Kutatás lezárva: 2006. november 30., pp. 1-200.

a

210

24.

Böcskei Elvira [2006]: A vezetıi döntéstámogató rendszer bevezetése – problémákkal vagy anélkül? A Controller, Ecovit Kft. 2006. szeptember, pp. 911.

25.

Böcskei Elvira [2006]: A marketingcontrolling felértékelıdése az információs iparágak piacán. A Controller, Ecovit Kft. 2006. november, pp. 13-15.

26.

Böcskei Elvira [2006]: A projektcontrolling szerepe az EU-s pályázati projektek egyes életciklus-fázisainak végigvitelében. A Controller, Ecovit Kft. 2006. december, pp. 9-13.

27.

Böcskei Elvira [2007]: A projektcontrolling szerepe az EU-s pályázati projektek egyes életciklus-fázisainak végigvitelében (2). A Controller, Ecovit Kft. 2007. január, pp. 11-13.

28.

Böcskei Elvira [2007]: A projektcontrolling szerepe az EU-s pályázati projektek egyes életciklus-fázisainak végigvitelében (3). A Controller, Ecovit Kft. 2007. február pp. 7-10.

29.

Böcskei Elvira - Szita Balázs [2007]: A controllingrendszer új kihívása – bevételoptimalizáció a szolgáltató szektorban. A Controller, Ecovit Kft. 2007. március, pp. 1-3.

30.

Böcskei Elvira [2007]: A Yield Managementben rejlı lehetıségek és korlátok CD-rom kiadvány XIII. ITF, 2007. március 22.

31.

Böcskei Elvira [2007]: Fellendülı egészségturizmus – megtérülı beruházások? XXVIII. OTDK. Közgazdaságtudományi Szekció, Doktorandusz Konferencia, Kiemelt minısítést elnyert dolgozatok. Miskolc, 2007. április, pp. 235-250.

32.

Böcskei Elvira - Szita Balázs [2007]: Lean „karcsúsító” módszer – válasz napjaink kihívásaira. A Controller, Ecovit Kft. 2007. április, pp. 4-6.

33.

Böcskei Elvira [2007]: Célköltségszámítás a controlling szolgálatában. A Controller, Ecovit Kft. 2007. május, pp. 1-4.

34.

Böcskei Elvira [2007]: Számviteli és controllingfeladatok az önköltségszámítás kialakításakor (1). A Controller, Ecovit Kft. 2007. június, pp. 3-6.

35.

Böcskei Elvira [2007]: Finanszírozható források: esélyek és lehetıségek a turizmus szektorban. II. Pannon Gazdaságtudományi Konferencia, Veszprém, 2007.

36.

Böcskei Elvira [2007]: Számviteli és controllingfeladatok az önköltségszámítás kialakításakor (2). A Controller, Ecovit Kft. 2007. július-augusztus, pp. 1-5.

37.

Böcskei Elvira [2007]: A vállalkozások eredményének változására ható tényezık vizsgálata és azok számítási módszerei. A Controller, Ecovit Kft. 2007. szeptember, pp. 1-4.

211

38.

Böcskei Elvira [2007]: A termelési érték változásának minıségi mutatószámokkal való controllingvizsgálata. A Controller, Ecovit Kft. 2007. október, pp. 5-7.

39.

Böcskei Elvira - Szita Balázs [2007]: Benchmarking a controlling költségtervezés döntési folyamatának kapcsolatában. A Controller, Ecovit Kft. 2007. november, pp. 1-4.

40.

Böcskei Elvira [2007]: A bevételoptimalizálásban rejlı lehetıségek, alkalmazásának feltételei a szállodaiparban. Tudományos Közlemények, Általános Vállalkozási Fıiskola, 18 szám, pp. 79-86.

41.

Böcskei Elvira [2007]: Finanszírozható egészségturizmus? Fejlesztés és finanszírozás, MFB RT., Stratégiai Tanácsadó Testület, 2007/3., pp. 63-70.

42.

Böcskei Elvira - Dimény Erzsébet [2007]: Számvitel alapjai – önálló tanulást támogató segédlet (HEFOP BSc jegyzet). Általános Vállalkozási Fıiskola, Budapest, 2007. pp. 1-275.

43.

Böcskei Elvira - Dimény Erzsébet - Hevesi Krisztina - Papp Ottó [2007]: Controlling alkalmazása vállalati környezetben (HEFOP BSc jegyzet). Általános Vállalkozási Fıiskola, Budapest, 2007. pp. 251.

44.

Böcskei Elvira - Dimény Erzsébet [2008]: Viharok és kérdıjelek a kerettervezés területén – a Beyond Budgeting modell koncepciója. A Controller, Ecovit Kft. 2008. április, pp. 6-8.

45.

Böcskei Elvira [2008]: Hagyományos kerettervezési módszerek alkalmazása. A Controller, Ecovit Kft. 2008. május, pp. 4-6.

46.

Böcskei Elvira [2008]: Stratégiát támogató kerettervezés: a Better Budgeting modell létjogosultsága. A Controller, Ecovit Kft. 2008. június, pp. 1-3.

47.

Böcskei Elvira [2008]: Vezetıi számvitel a controlling szolgálatában – a vállalkozás vagyoni helyzetének elemzése. A Controller, Ecovit Kft. 2008. július-augusztus, pp. 1-8.

48.

Böcskei Elvira - Szita Balázs [2008]: Hatékony költségtervezés – gazdaságosabb mőködés: egy hazai fürdı példája. Tudományos Közlemények, Általános Vállalkozási Fıiskola, 19. szám, pp. 177-187.

212

AZ ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉVEL KAPCSOLATOS SAJÁT IDEGEN NYELVŐ PUBLIKÁCIÓK 1.

Böcskei Elvira [2005]: The state of SMEs in the light of financing microCAD 2005. International Scientific Conference 10-11 March 2005 Company Competitiveness in the XXI. Century, Miskolci Egyetem Innovációs és Technológiai Transzfer Centrum, pp.15-22.

2.

Böcskei Elvira - Vig Zoltán [2005]: ERP systems gather ground in the SME sector. 5th International Conference of PhD Students University of Miskolc, innovation and Technology Transfer C Hungary 14-20 August 2005. Kiad. a Miskolci Egyetem Innovációs és Technológia Transzfer Centruma, Miskolc, 2005. pp. 49-54.

3.

Böcskei Elvira [2006]: Möglichkeiten für die ungarischen KMU’s in der Europäischen Union. Sicherheitspolitische Schriftenreihe der OGW&EAW, Vienna, 2006. pp. 1-13.

4.

Böcskei Elvira [2007]: Opportunities of SME enterprices in 21st century Hungary. Eficientizarea Institutionala a Schimburilor Cultural - Stiincifite Trans Frontaliere, Editura Universitatii de Vest Timisoara 2007. pp. 80-91.

5.

Böcskei Elvira [2007]: Means of testing the efficiency of investment in the period of projects planning. Tudományos Közlemények, Általános Vállalkozási Fıiskola, 17. szám pp. 99-114.

6.

Böcskei Elvira [2007]: Is Health Tourism Fundable? Development and Finance – Quarterly Hungarian Economic Review, MFB RT. Stratégiai Tanácsadó Testület, 2007/3, pp. 63-70.

7.

Böcskei Elvira - Szita Balázs [2008]: Natural Conditions, Historical Background and Developemental Subsidies: All It Takes to Succeed! An impact study of the support for hungarian thermal baths. „4th Conference for Graduate Research in Tourism, Hospitality and Leisure” 2008. április 23-27. Antalya, Turkey, pp. 199210.

213

AZ ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉVEL KAPCSOLATOS ALKALMAZÁSOK 1.

Böcskei Elvira [2004]: Támogatások szerepe és jelentısége a kis- és középvállalkozások életében. Magyar Tudomány Napja, Az integráció társadalmi-gazdasági hatásai. Tudományos Konferencia, Általános Vállalkozási Fıiskola, 2004. november 26.

2.

Böcskei Elvira [2005]: A versenyképességet hátráltató tényezık vizsgálata a KKV szektorban. XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Közgazdaságtudományi Doktorandusz Szekció. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Sopron, 2005. április 28.

3.

Böcskei Elvira [2005]: A CBA modell alkalmazása a támogatások hatékonyságának vizsgálata során. Magyar Tudomány Napja, Kis- és közepes vállalkozások Magyarországon az EU csatlakozás után. Tudományos Konferencia, Általános Vállalkozási Fıiskola, 2005. november 10.

4.

Böcskei Elvira [2005]: Támogatások hatékonyságvizsgálatának aktuális kérdései. „A Fenntartható Turizmus” Tudományos Konferencia, Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Fıiskola, 2005. november 29.

5.

Böcskei Elvira [2006]: Támogatások szerepe, kihívások és lehetıségek. Magyar Tudomány Napja, „Stratégiák 2007 és 2013 között” BGF Tudományos Konferencia, 2006. november 9 - 10.

6.

Böcskei Elvira [2006]: A turizmus fejlesztésének finanszírozása a Széchenyi Terv tükrében. Magyar Tudomány Napja „A XXI. századi vállalat, a tudásalapú gazdaság és az innováció” Tudományos Konferencia, Általános Vállalkozási Fıiskola, 2006. november 9.

7.

Böcskei Elvira [2007]: Fellendülı egészségturizmus – megtérülı beruházások? XXVIII. OTDK. Közgazdaságtudományi Szekció, Doktorandusz Konferencia, Miskolc, 2007. április 25-27.

8.

Böcskei Elvira [2007]: Finanszírozható források: esélyek és lehetıségek a turizmus szektorban. II. Pannon Gazdaságtudományi Konferencia, Veszprém, 2007. június

9.

Böcskei Elvira [2007]: Versenyképes szállodaipar. Magyar Tudomány Napja Tudományos Konferencia, Általános Vállalkozási Fıiskola, 2007. november 13.

10.

Böcskei Elvira [2008]: A hazai turizmus megújulása az elmúlt évtizedben. Doktori Hallgatók Fóruma, Általános Vállalkozási Fıiskola, Budapest, 2008. május 29.

11.

Böcskei Elvira - Szita Balázs [2008]: Bath culture and subsidization policy in Hungary. „1st International Conference on Tourism and Hospitality Management” 2008. június 13-15, Athén, Görögország.

214

KEY POINTS OF PHD THESIS 1. THE AIM AND PRELIMINARIES OF THE RESEARCH The enlargement of the European Union has palpably entailed certain structural changes. Among the relatively well-off tourists of the EU member countries the services offering a high added value (ie. various experiences on a high quality standard) enjoy ever greater popularity. With the appreciation of health care, and considering our natural resources, this might lead to a competitive advantage for Hungary. In the recent period in Hungary tourism has directly contributed 4.6 pc to the GDP, while its indirect contribution was 7.8 pc108, which itself is an indication that it must be given extraordinary attention in National Development Plan II. The consequence generally expected of the dynamic develpopment of tourism in the future is the rise in the number of people employed, which might accelerate closing up to the EU average in the rate of employment, one of the decisive factors of the convergence processes. In the financing policy of the European Union, there have been separate funds allocated for supporting sustainable tourism. This subsidy may create an opportunity for some of the less developed regions, otherwise favourite tourist destinations, to turn their revenues from tourism into a chance for catching up. The Eu plans its development programs broken down into seven-year cycles. From this it follows that at the time of its accession to the integration Hungary had to prepare its domestic development program to fit into the 2000 – 2006 planning cycle. The development of tourism featured as an independent priority in the Regional Operative Program, within the framework of the National Development Plan. The priority titled Strengthening the Tourism Potential aimed at directly developing the sector through increasing the competitiveness of tourist attractions and the development program of tourism-related services109. In the second seven-year cycle, the Development Plan determining the developments in the period 2007-2013, the tourist sector can expect 235 bn forints worth of subsidies. This amount means an annual fund of 31 bn forints, which, completed with the domestic co-financing, may mobilize, according to the plans, over 660 bn forints of private capital over the seven-year period. Thus, by 2013, there is a chance that

108

Satellite accounts of Hungary’s tourism (2004, pp. 47) The document titled Regional Operative Development Program and the Program Supplement to the Regional Operative Development Program 2004-2006 includes the aims financed from the Structural Funds and the related activities that are to be subsidized. 109

215

the tourist industry will be able to achieve a total of 1,100 bn forint development, including other domestic sources, as it had been planned in the strategy110. It must not be forgotten that the subsidies can merely create the possibility of development, but it requires the creation of the viable conditions and the selection methods for subsidization. The harmony between planning and implementation requires the timely application of feedbacks. Special attention must be paid to exploring the effective mechanisms of developments, the necessity of using different measurements of performance, which can help to recognize and eliminate the so-called bottlenecks. It cannot be the aim to draw down the funds at any rate, they must be utilised efficiently, for developments that are harmonized with the aims of the economic policy. The recent years have seen the implementation of large-scale investments whose success can only be proven in the coming years. The current thesis aims to analyse the efficiency of health tourism investments funded from government subsidy and implemented between 2002-2004, and, through the above, contribute to the efficient utilization of the EU subsidies. In order to enhance the competitive investment and operational conditions of Hungarian hotels, I have examined the developmental tendencies of over 10 years (1995-2006) in the hotels’ star classification system. 2. THE RESEARCH METHODOLOGY Primary research began in 2005111 with the analysis of the tenders declared within the framework of ”Health Tourism Ten Year Development Program” as part of Széchenyi Plan. In the initial phase of the research we were faced with the fact that the questionnaires previously sent out were only partly suitable to objectively measure the efficiency of the completed investments. The questionnaires sent back by the clients were mostly filled in incompletely, and in many cases the values were determined in a way contradicting the basic logical principles ( eg. the balance sheet profit or loss figure was given differently in the profit and loss account and in the balance sheet of the given year, etc.). Furthermore,

110

The Government accepted the National Tourism Development Strategy (NTS) on September 28, 2005. Regarding its aims and priorities it consistently linked with the ideas of developmental policy, thus what is laid out in NTS will serve as the basis for the tourism development between 2007-2013. The implementation of NTS, in terms of ensuring its central financial budgetary sources, mainly relies on the subsidies arriving from the Structural Funds of the EU. 111 The research was conducted by the author on behalf of the Hungarian Bureau of Tourism.

216

some of the clients failed to meet their data supply liability, which arose from the fact that the bidder and the operator were different persons (the support contracts allowed it all). The data necessary for the objective analysis were not available, therefore in March 2006 a new impact analysis questionnaire was worked out.I was commissioned by the Hungarian Bureau of Tourism with the comprehensive efficiency study of the high value touristic investment projects announced in the framework of the Széchenyi Plan, thus I worked out the questionnaires, sent them out, and processed them as well, as part of my own research program. The questionnaires were made available to the clients both in a paperbased form and electronically (by email). Accessibility by telephone had a positive effect on the objectivity of data entered in the newly distributed questionnaires. As for the hotels examined, the impact study questionnaire sent out comprised five areas:economic data and indicators, data referring to the investment, data referring to the hotel, the guest turnover, data on health tourism services, data on future prospects. Besides the information obtained from the questionnaires sent back, the material gained from the in-depth interviews was also utilized in analyzing the economic effects112. Works on the hotel construction were completed in 2002-2004, so, in favour of the comparability of data, the year of putting into operation (the basic time data) and the data of the subsequent years were analyzed. The use of statistics was necessary because of the comparability, where, besides the micro-environment, it was also inevitable to provide information on the characteristics of the given region. In order to get an overall picture of the management of Hungarian hotels, it became inevitable to examine them with regard to wealth, financial management and profitability. One of the factors determining the period we are analysing was the Law XVIII on Accountancy of 1991, effective since January 1, 1992. One of the indispenable conditions of the transition to market economy was a law complying with the Hungarian traditions as well as with the internationally accepted accountancy standards. Though the stipulations of the law complied with the major EU directives relating to accountancy, it was repeatedly modified as a result of the necessity to permanently adjust to the requirements of the market economy113. The full compliance with the EU directives required the

112

In the current study only the direct effects are presented. The examination of the indirect and the induced effects may lead to further research. 113 Modifications of Act XVIII on Accountancy of 2001: Act LXX of 1992; Act XCII of 1993; Act IC of 1993; Act CVIII of 1993; Act XX of 1995; Act CXV of 1996.

217

recodification of the repeatedly modified Act on Accountancy114. It is necessary to emphasize that the aim – to ensure a reliable and realistic picture of the wealth, financial and revenue position of the enterprise - and the basic accountancy principles laid down in the law have not been altered. Considering the above-mentioned changes, I chose 1995 to be the starting point of the analysis, as in the first years following the enactment in 1992 the reliability of the specific corporate data was questionable, due to the lack of a uniform interpretation of the accountancy regulations and the large-scale changes. The specific corporate statistical data necessary for the investigation were provided by Ecostat Research Institute. The data made available included the complete data stock of all companies operating in Hungary and dealing with tourism, from which we had to select the data referring to hotels, and from them we had to generate another data base. Neither in the domestic, nor in the international literature have I come across similar research before, thus in the process of setting up the database I had to rely, aside from the methods applied in accountancy, also on information obtained while doing in-depth interviews with senior hotel executives as well as on experience acquired from the research into the Széchenyi Plan. While systematizing the data, I had to pay attention that the huge quantity of specific corporate data should

be made suitable for comprehensive analysis as well as for

determining individual attributes. This way, it took me several years of research work to be able to set up the database that is now suitable for the final analysis. Setting up the database was followed by aggregating the data, by calculating the averages, and further statistical calculations.Then, following the aggregation of the data, came the calculation of the averages. So that this can be done, it is necessary to classify the hotels in star categories115 and to review this categorization every year, so that changes are monitored and data bases are updated. Thanks to the developments in the past years, more and more hotels met the requirements of the higher star categories. Besides the star-based categorization, hotels were also classified by regions, regarding that in some cases the head office and the place of operation were different. Considering the large data-base, the indicators were calculated nationwide. The data had to be systematized, while at the same time maintaining the quantitative and qualitative standards required of them. To explore the outliers116 I applied the box-plot technique. The rate of three- four- and five-star hotels among those examined 114

Act C of 2000 on Accountancy. Its modifications: Act IV of 2006; Act CIX of 2006; Act CXXXI of 2006. The categorization of commercial and paying guest accomodations and the qualification of rural accomodations is regulated by the IKIM Decree 45/1998 (June 24). 116 Outliers are the extreme values that show significant deviation from the other values, ie. those situated far from the middle of the distribution. 115

218

reached 45 pc, thus the analysis can be considered representative. Through analysing the balance sheet and the profit and loss data of Hungarian hotels, I have examined the developmental tendencies of over 10 years (1995-2006) in the hotels’ star classification system. I paid particular attention to applying and working with indicators that best characterize the specific features of the hotel industry. Analysis focuses on three welldistinguishable areas: •

analysis of wealth position,

•

examination of economic efficiency,

•

presentation of profitability.

Aside from the methods of descriptive statistics, I also applied variance analysis to find out whether the is any significant correlation between hotels classified into different starcategories and their efficiency and profitability. 3. THE STRUCTURE OF THE THESIS The first part of the thesis discusses the financing policy of the European Union. Following a historical overview of the regional policy comes the detailed presentation of the different forms of support by the structural funds. Aside from reviewing the targets subsidized by the structural funds, the role of tourism in the support policy is also emphasized. The aid or action programs complementing the operation of the structural funds are also mentioned, with special focus on their role in tourism. The chapter ends with the discussion of the EU’s budget. The second part is devoted to the support policy of Hungary. In addition to the efficient utilization , it must also be ensured that the amounts received are used with a mutually acceptable, transparent settlement. Transparent settlement includes strict compliance with the rules of accountancy. Thus a separate chapter (Chapter 5) deals with the settlement of the accounts of non-refundable subsidies. Setting up the hypotheses (Chapter 6) is followed by the description of the research methodology (Chapter 7). The third part of the thesis (Chapter 8) outlines the support policy of the Széchenyi Plan. Széchenyi Plan was a forerunner of the subsidies to be received from the EU’s structural Funds, as in planning the programs it was also taken in consideration that they could also be launched as an operative program. The thesis discusses the examination findings of the tenders announced between 2002-2004 within the framework of the ”Health Tourism Ten Year Development Program”.

219

The fourth part of the thesis presents the most important data referring to the hotel and other commercial accomodations in the member states of the EU (Chapter 9), comparing them with the data of similar services in our country. The following chapter analyses the economic efficiency of the hotels operating in Hungary. Through analysing the balance sheet and the profit and loss data of Hungarian hotels, I have examined the developmental tendencies of over 10 years (1995-2006) in the hotels’ star classification system. The final part of the thesis contains the verification of the hypotheses based on the findings of the completed research. 4. THE KEY POINTS OF THE THESIS, THE RESEARCH FINDINGS The analysis of my hypotheses has produced a positive result in every case, thus on the basis of the proven hypotheses the following conclusions can be drawn. THE CONCLUSIONS OF THE THESIS: Conclusion 1 Subsidies play an indispensable role in tourism, and, especially, in the development of the hotel industry, also allowing for the fiscal considerations. The building and the renovation of hotels is impracticable relying exclusively on the enterprise’s own capital, due to the low profitability of the hotel industry today. I underpin my hypothesis with the results of the efficiency analysis of the hotels built or renovated with the support of the Széchenyi Plan. Wqithin the framework of the ”Health Tourism Ten Year Development Program” six new hotels were built and two were renovated. Of the newly built hotels five met the requirements of the four-star category, while one fell into the five-star category. The average investment cost of the four-star hotels was HUF 2.46 bn, while the only five-star hotel cost HUF 3.24 bn. In view of the high investment costs characterizing the hotel industry today , aprt from the subsidies and the involvement of the builder’s own sources, they were also bound to take up sizeable loans. The planned value of the bank loans was HUF 7.77 bn, but in reality the size of the loan turned out to be HUF 8.74 bn. The loans amounted to 56-58 pc of the overall investment costs, which can be considered rather a high rate. In view of this it was not surprising that the running time of the loans was on a

220

scale between 120-191 months. The expiry of the bank loans exceeding 12 years on average seems relatively long but, on top of the rather high loan amount, it must not be forgotten that the return on the investment is very difficult to estimate here. With the newly-built hotels, the net earning is always negative, which indicates that in the years following the investment the hotels work at a deficit. The high tax and payroll tax burden can be mentioned as the main factor of the deficitous management. As a result of the high number of employees, aside from the contribution payments,

the tax

liabilities go up to a significant measure. Examining the tax liabilities (central and local) and the payroll taxes suggests that the return on investment costs in the case of the newlybuilt hotels is as much as 26 years, provided that the current conditions (rate of capacity utilization, room rates etc) remain constant. At the same time the subsidy accounting for over 17 pc of the investment costs is expected to show return in 4.5 years, given the above-mentioned payment liabilities. Conclusion 2 Without subsidies, due to the high investment costs, the implementation of the investment is rather risky and might lead to the hotel becoming indebted. this mainly affects five-star hotels. As evidence proving the above statement we can refer to the high investment and development loans of the hotels built in the framework of the Széchenyi Plan on one hand, and to the examination of the property status of the hotels operating in Hungary, on the basis of the star categories. In order to be able to accomplish the investment, the hotels built under the Széchenyi Plan were forced to take up loans amounting to more than 50 pc of the investment. The largest loan was linked to the building of the five-star hotel where the construction cost exceeded the planned expenditure only by 26.8 pc, whereas they spent more than treble of the planned amount on machinery and equipment. The overall finance requirement of the investment exceeded the planned expenditure by 47 pc. To cover the costs they had to take 42 pc more loans than they had originally intended to.117In the years following the installation of the hotel, only the interest payment of the bank loan exceeded 2.3 pc of the total investment value. The high interest burden also had its part in the fact that 117

2.5 years moratorium, followed by a 20 pc balloon added to the repaid amount annually were stipulated as conditions of the loan repayment.

221

every year of the examined period was finished with a negative balance sheet result. In spite of the budgetary support, the first years following the instalation were not free from financing problems. Beyond the analysis of particular cases, the assets and liabilities structure of the domestic hotel industry was analysed over a period of more than 10 years (1995-2006). In order to be able to qualify the equilibrium between assets and liabilities, the examination also covered to what extent own capital and long-term alien capital served as collateral for the assets invested. In the case of the four-star hotels the collateral was sufficient for financing the instruments with a longer-than-one-year expiration, a backlog was only discernible in the last years. On the basis of the leverage index, the three- and four-star hotels have the most favourable values. With five-star hotels, the most critical periods were the mid-1990s as well as 2002-2003, (2002 was the time when the hotel built with Széchenyi Plan support was built), when the index reached a height which almost questioned whether the enterprise was able to meet its debt liabilities. These findings made further analyses necessary. While examining the net indebtedness, subtracting the accounts receivable from the liabilities shows the rate at which all this is covered by the own capital. The values found confirmed the findings of the previous analyses, that the indebtedness of five-star hotels was around the critical value, the own capital no longer covers the liabilities, thus the operation of the hotel is endangered and its survival on the market questioned. Conclusion 3 The non-refundable subsidies granted to the developments ensure reliable and calculable short-term tax and contribution revenues. The return on non-refundable subsidies was also examined both in the case of newly built hotels, both for the existing ones that require reconstruction or development. For newly built hotels, private capital activated with 17 pc state subsidy generated more than HUF 15 bn worth of development, which also created jobs, so the payroll and other tax payments increased the budget revenue. Beyond that, the local governments’ sources of revenue were also raised.

222

Examining the tax liabilities (central and local) and the payroll tax liabilities it turns out that the investment costs of the newly built hotels get recovered in more than 26 years provided that the current conditions (rate of capacity utilization, room rates etc) remain constant. At the same time the subsidy accounting for over 17 pc of the investment costs is expected to show return in 4.5 years, given the above-mentioned payment liabilities. Under the support program of the Széchenyi Plan there were two hotels renovated – one of them three-star, the other a four-star hotel. The reconstruction of medicinal and wellness hotels relied on three main sources: non-refundable development subsidies, bank loans and own sources. In the case of the renovated hotels, in view of the extra tax liabilities (business and other local tax liabilities) and the additional payroll taxes, the subsidy got recovered in two years, while the total renovation cost is expected to be recovered in more than 8 years provided that the existing conditions ( room capacity utilization rate, room rates etc) are constant). Conclusion 4 The appreciation of health tourism has become a key factor in Hungary’s touristic supply, the hotel industry based on thermal springs may become a booster industry of the country. The literature suggests that such objectives can best be served by newly built investments with a slow return. Under the domestic conditions, however, developing the existing facilities can be the more effective, suitable solution. The support policy of the Széchenyi Plan shed light on the fact that building a hotel requires an investment of several millions, while the return on the investment may take decades. Tourism cannot be assessed only by way of numbers, the natural resources, the location and the cultural values must not be ignored. But there must be an indicator, a unit of measure that can answer the question whether it is worth accomplishing new large-scale investments. To answer the question, I compared the database of domestic hotels and commercial accomodation with the figures of some EU member countries. Apart from the countries of the top 11, the data of Slovakia and Slovenia were analysed in relation to the number of guest nights spent in commercial accomodation. As for the utilization rate of hotels and accomodations, their number per square kilometre was examined. In the case of Hungary the figure is 0.022 hotel and commercial accomodation, giving us the competitive edge over our neighbouring countries. This figure itself is no sufficient basis to draw any

223

conclusion from, it is also necessary to compare the number of guest nights. The performance of tourism is most often measured with the number of guest nights spent, in which we are preceded by Poland, Sweden and Portugal, although they have less commercial accomodation than we do. Spain and France118 have just slightly more commercial accomodation capacity than Hungary, but they occupy the second and fourth places on the top list. The number of guest arrivals per hotel or commercial accomodation also seems to prove the hypothesis that the development of the existing hotels must be given priority, as those countries which have fewer hotels and commercial accomodations than Hungary – like Poland, Sweden and Portugal – have exceeded the Hungarian figures in terms of guest arrivals as well. The same trend can be observed with regard to Spain and France, both having approximately equal numbers of accomodations The hypothesis is supported by the fact that the number of hotels operating in Hungary has dynamically risen in the past decade.While in 1995 the number of registered hotels was 567, as a result of a nearly 47 pc increase, by 2006, 837 hotels were available for the tourists. A favourable tendency is the shifting toward the higher star categories. While in 1995 only 5 hotels were classified in the highest star category, hardly more than 10 years later this figure has risen 3.4-fold. In the hotels belonging to the highest star category, the rate of foreign guests is dominant, however, we can only partly take advantage of this advantageous situation as according to the statistical surveys the foreign guest turnover is concentrated in just two tourist centres, Budapest and the lake Balaton. Conclusion 5 Developing three- and four-star rather than five-star hotels can be the most expedient solution. Considering the property structure and economic efficiency of three- and four-star hotels, the dynamically growing guest turnover of four-star hotels and the favourable tendency of room capacity utilization are beneficial for the reclassification of three-star hotels into a higher star category.

118

France and Spain are the world’s first and second tourist destinations respectively, their market share in world tourism is 9.8 and 6.9 pc. Hungary is ranked 18th on the list, its market share being 1.6 pc (Organización Mundial del Tourismo Datos y cifras, Edición [2005] www.world-tourism.org)

224

The analysis of efficiency, as well as the property position of the enterprise, is necessary to decide which star category of hotels is worth investing more capital, with regard to the existing supply. The analysis of the property position includes both the examination of the asset structure and the liability structure. The indicators of the liability structure most characteristic from an efficiency point of view can back the statement that developing three- and four-star rather than five-star hotels can be the most expedient solution. During the analysis of indicators of the liability structure, like in examining the asset structure, the analysis comprises tendency-like changes.As for the proportion of own and alien sources, it is not possible to take a clear position as to which value can be considered exclusively acceptable, but the gradual increase of own capital as opposed to alien sources is definitely favourable. In assessing the indicators it must not be forgotten that from the year 2000 on there were large-scale developments in four-star hotels, and by 2006 their number doubled to reach a nationwide 16 pc ratio. Investigating the wealth structure by the star classification of hotels it can be stated that the ratio of own capital is lowest in five-star hotels (30 pc), while in three- and fourstar hotels the values are over 50 pc. The rate of own capital in each star category showed a steady growth till 1999, but from 2000 the ratio began to decline. The reduction was most conspicuous in five-star hotels, here the ratio of own capital in 2002-2003 fell back to half. In the case of the five-star category the hotels operated at a deficit in more than half of the period examined (7 yerars). The biggest loss was produced in 2003 (HUF 641 mn), which goes back primarily to the low guest turnover of the newly built hotels. While further analysing the structure of own capital we also analysed the accumulated profit reserve (this index shows the ratio of profits and losses made in the past years and own capital). This showed the worst value for five-star hotels, the value was negative for the whole period examined. The index was the most favourable in fourstar hotels, which indicates successful management in the long run. For making a judgement about the success or failure of an enterprise, aside from examining the property structure, the economic efficiency analysis is also indispensable. It is typical of the hotel industry that more than 90 pc of their total revenue comes from the net sales turnover, so examimning the revenue positions is essential. The sales revenue per unit of asset shows to what extent the enterprise utilizes its assets, how many revolutions the assets make in the realized net sales revenue over a given period. The best values were realized by three-star hotels, realizing on average 55 forints on

225

100 forints fixed assets. The rate of return shows the lowest value in five-star hotels. The reason for this lies in the very valuable stock of tangible assets. The analysis of the property structure made it visible that the stock of assets significantly varies by star categories. The number of revolutions of own capital shows how many times own capital is recovered from the sales revenue. The invested capital per unit shows an outstanding value in 2002 and 2003. Given the capital structure of five-star hotels, this cannot be regarded as a clearly positive result. While in three- and four-star hotels both the net sales turnover and own capital show a dynamic increase, five-star hotels, on the contrary, show significant fluctuation. The relatively favourable values of three-star hotels can be explained by the fact that they have low own capital, and, save the first two years of the period examined, their balance sheet shows positive results every year. In their tendency three-star hotels show a balanced performance, and the same characterizes four-star hotels as well. The net sales turnover of three- and four-star hotels increases steadily, while in fivestar hotels revenues completely reflect the room utilization rates of the past 11 years. The costs poritions show the same tendency, the only difference being that the fluctuation of costs is much lower than that of revenues. Typical of the cost structure of hotels is the fact that they have relatively high overhead costs, so the number of guests and the guest nights spent are decisive from the aspect of efficiency. The analysis of sales turnover per unit cost examines the ratio of sales revenues and costs. The index shows the sales revenue attainable with the maximum cost, ie. how many units of sales revenue the enterprise can achieve on a unit of inputs. The pace of revenue increase lags behind the pace of the increase of expenditure, thus the value of sales turnover per unit cost has worsened. The largest degree of deterioration could be observed with five-star hotels, but as a positive fact, from 2004 on a slight improvement can be experienced. The sales turnover per unit of profit shows how many forints worth of sales revenue are needed to realize 100 forints of profit. The index only makes sense if the balance sheet figure is positive. Therefore, the trading profit has been chosen as the instrument of the analysis. The value of the index is favourable when it shows the least possible value. In the case of four-star hotels the value of the index, until 1999, was evenly low – in the period between 1995-1998 and later between 2001-2003 it showed a more favourable value than the five-star hotels – ie. sales revenues increased more dynamically than costs and expenditures. Five-star hotels showed better results than four-star hotels in 1999, 2000 and

226

from 2004 on. The fluctuation of sales turnover per unit of profit can be traced back to the same reasons as the sales turnover per unit cost. Conclusion 6 An essential condition of profitable hotel manegement is shifting toward high quality service. Given Hungary’s resources, it is mainly possible in four-star hotels, rather than in lower or higher star categories To prove our statement we overview the most characteristic indicators of the hotels’ management. In analysing the revenue position of hotels, the profit figures and the factors influencing it were examined. The analysis by profit per unit sales turnover determines what percentage of the trading profit is derived from the net sales turnover and other revenues. The analysis of the property structure led to the conclusion that real estate accounts for rather a high proportion of the hotels’ asset value, which made it necessary to also calculate the EBITDA index, which ignores the profit-reducing value that arises from the depreciation of assets. Though the index shows a decreasing value in four-star hotels, but on the whole the picture is more calculable, thus more favourable than five-star hotels. In five-star hotels the least drop in gust turnover leads to a radical drop in profits. A positive fact to be underlined can be that in the last years of the period examined they have been managing the hotel profitably, so they could show the best results. Compared with profit per unit sales turnover, both profitability per unit of assets and profitability per unit of capital show a worse picture, since in the case of these indexes the trading profit served as base for comparison. In the case of profitability per unit of assets the pre-tax profit must be compared with the assets, while in the case of the assetrecovery index we should use the profit reduced by tax payment. In the case of profitability per unit of capital the after-tax profit or the balance sheet profit must be compared with own capital in order to find out how much the former contribute to the increase of own capital. Compared with profit per unit sales turnover the biggest deviation can be experienced in five-star hotels, which can be traced back to taking an extremely large bank loan, whose interest burden has a severe impact on profitability. They spend nearly 13 pc of their total revenue on inerest payments, thus it is not surprising that the five-star hotels, which are the

227

most sensitive to the slightest changes in guest turnover (and, within that, foreign guest turnover), produced negative results in more than half of the years examined. The profitability of three-star hotels shows an even performance due to the graduality in the accomplishment of the reconstruction works and the surge in domestic tourism, which also favoured three- and four-star hotels. Four-star hotels finished each year with positive after-tax profit figures over the whole period examined. From 200 on, the signs of structural change are well discernible. Though in consequence of the hotel constructions and reconstructions their profitability fell back, but from 2006 on the first signs of the upswing are already visible. My hypothesis was also supported by the economic efficiency and profitability examination carried out with the help of variance analysis. There is significant correlation between the classification of hotels into different star categories and efficiency on one hand and profitability on the other. In the case of four- and five-star hotels this correlation no longer exists, so it is justified to increase the number of fourstar hotels, rather than five-star hotels. 5. UTILIZATION OF RESEARCH FINDINGS No research of this kind has been conducted in Hungary so far, therefore the research findings can contribute to the efficient development of the tourist trade sector, and to the successful utilization of the subsidies arriving from the European Union. Moreover, it can also enrich the study material of tourism courses of higher education institutions.

228