Pályázat címe: Pályázati azonosító: Kedvezményezett: Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13

Pályázat címe: A 21. század követelményeinek megfelelő, felsőoktatási sportot érintő differenciált, komplex felsőoktatási szolgáltatások fejlesztése a Dél-alföldi Régió felsőoktatásában Pályázati azonosító: TÁMOP-4.1.2.E-13/1/KONV-2013-0011

Labdajátékok

Kedvezményezett: Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13. www.u-szeged.hu www.palyazat.gov.hu

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék .................................................................................................................... 2 I. Kézilabda ..................................................................................................................... 4 I.1. Kézilabdázás technikája ...................................................................................... 4 I.1.1. Védekezés technikai elemek ........................................................................ 4 I.1.2. Támadás technikai elemek ........................................................................... 4 I.2. Kézilabdázás taktikája ......................................................................................... 6 I.2.1. Védekezési rendszerek ................................................................................ 6 I.2.2. Támadási rendszerek ................................................................................... 8 I.3. Kézilabdázás oktatása ......................................................................................... 8 I.3.1. Labda fogása ................................................................................................ 8 I.3.2. Labda elfogása ............................................................................................. 9 I.3.3. Átadások ...................................................................................................... 9 I.3.4. Kapuralövések .............................................................................................13 I.3.5. Labdavezetés ..............................................................................................16 I.4. Általános iskolás korú gyermekek versenyzési lehetőségei kézilabda sportágban . ...........................................................................................................................17 I.4.1. Gyermek Bajnokság ....................................................................................17 I.4.2. Diákolimpia ..................................................................................................22 I.5. Irodalomjegyzék..................................................................................................22 II. Kosárlabda ..................................................................................................................25 II.1. Az iskolai kosárlabdázás egymásra épülő egységes képzési alapelvei ...............25 II.1.1. 6-10 éves korosztály ....................................................................................26 II.1.2. Ügyességfejlesztés 7-11 éves korban..........................................................27 II.1.3. Módszertani ajánlás a gyakorlatok oktatásához ...........................................27 II.1.4. A játékoktatás módszertana .........................................................................28 II.1.5. Játékok ........................................................................................................29 II.1.6. Kezdő kosárlabdázók felkészítésének javasolt sorrendje.............................30 II.1.7. A „Mini” kosárlabda játék felépítése .............................................................30 II.2. Korosztályra bontott képzési program javaslat súlypontozott gyakorlati feladatokkal......................................................................................................................31 II.2.1. 5-6.osztály ...................................................................................................31 II.2.2. 7-8. osztály ..................................................................................................34 II.2.3. 9-12. osztály ................................................................................................38 II.3. További lehetőség a képzés bővítésére ..............................................................42 II.4. STREETBALL .....................................................................................................43 II.5. Erőnléti felkészítés kosárlabdázáshoz az iskolában ............................................44 II.5.1. Általános célok, alapelvek............................................................................44 II.5.2. Az erőnléti felkészítés feladata, mozgásanyaga ..........................................46 II.5.3. Video linkgyűjtemény a kosárlabdázás erőnléti felkészüléséhez..................51 II.6. Irodalom .............................................................................................................52 III. Labdarúgás .................................................................................................................54 III.1. Nagypályás labdarúgás szabályai .......................................................................54 III.1.1. Ellenőrző kérdések ...................................................................................55 III.2. U12-U13 .............................................................................................................55

2

III.2.1. Ellenőrző kérdések ...................................................................................57 III.3. Fejlődéstani alapismeretek a 6-14 éves korosztálynál ........................................57 III.3.1. Ellenőrző kérdések ...................................................................................59 III.4. Különböző korú labdarúgók technikai képzésének főbb jellemzői .......................59 III.3.2. Átadások ..................................................................................................61 III.3.3. Kisjátékok.................................................................................................61 III.3.4. Átvételek ..................................................................................................62 III.3.5. Cselezések ..............................................................................................62 III.3.6. Fejelések..................................................................................................63 III.3.7. Szerelések ...............................................................................................64 III.3.8. Labdavezetések .......................................................................................65 III.3.9. Kapustechnika..........................................................................................65 III.5. Taktika ................................................................................................................66 III.6. Mi jellemző a labdarúgók állóképességére..........................................................67 III.7. Utánpótláskorú labdarúgók erőfejlesztése ..........................................................68 III.8. Utánpótláskorú labdarúgók gyorsaságának fejlesztése.......................................69 III.9. Játékok ...............................................................................................................70 III.9.1. Váltóversenyek.........................................................................................75 III.10. Irodalomjegyzék ..............................................................................................77 IV. Röplabda ................................................................................................................78 IV.1. A röplabda játékról ..............................................................................................78 IV.1.1. A röplabdázás rövid története...................................................................78 IV.1.2. Röplabdázás hivatalos érvényben lévő szabályzata .................................78 IV.2. A tanuló mozgása labda nélkül ...........................................................................79 IV.2.1. Az alaphelyzet ..........................................................................................79 IV.2.2. Igazodás a labdához ................................................................................79 IV.3. Tevékenység a labdával .....................................................................................80 IV.3.1. Az alapkosárérintés technikája .................................................................80 IV.3.2. Kosárérintés hátra ....................................................................................83 IV.3.3. Alkarérintés technikája .............................................................................84 IV.3.4. A nyitás technikája ...................................................................................86 IV.4. Alsó egyenes nyitás ............................................................................................87 IV.4.1. Felső egyenes nyitás................................................................................87 IV.5. Sáncolás .............................................................................................................89 IV.5.1. A sáncolás technikája...............................................................................89 IV.6. Az állásrend szabályai ........................................................................................90 IV.7. Taktikai feladatok ................................................................................................91 IV.7.1. Védekezés taktikája .................................................................................92 IV.7.2. Nyitásfogadási alakzat .............................................................................92 IV.7.3. Támadás taktikája ....................................................................................93 IV.7.4. Támadás befejezés ..................................................................................95 IV.8. Ellenőrző kérdések .............................................................................................97 IV.9. Felhasznált irodalom ...........................................................................................97

3

I. Kézilabda Hocza Ágnes

I.1.

Kézilabdázás technikája

I.1.1.

Védekezés technikai elemek

   

védekező alaphelyzet ütközés labdaszerzési lehetőségek: halászás, elütés, kivezetés, kisodrás, kijátszás sáncolás

I.1.2.

Támadás technikai elemek

Labda nélkül technikai elemek: támadó alaphelyzet, alapmozgás, indulás, futás, irányváltoztatás, megállás, felugrás, leérkezés, esés, gurulás, cselezés, befutás, átfutás, elzárás Labdás technikai elemek: labda fogása, elfogása, átadások, kapuralövések, labdavezetés, cselezés, elzárás Átadások csoportosítása  Résztvevő kezek száma szerint: kétkezes és egykezes  Kétkezes átadások: kétkezes mellső, felső, alsó, tolással, kosárérintéssel  Egykezes átadások: felső, felugrással történő, alsó, test előtti, test mögötti, csukló, labda tolása, lökése  Egyéb átadások: labda átnyújtása, gurítása, átadás labdavezetéssel, labda ütése Átadások további felosztása:  Labda útja szerint: lőtt, pattintott, ívelt  Távolság szerint: rövid, hosszú  Iránya szerint: egyenes, előre, hátra, oldalra, kereszt. Videók: http://www.youtube.com/watch?v=tMLu3zWV3Sg http://www.youtube.com/watch?v=iOibFK1FMZE

Kapuralövések csoportosítása Talajról végrehajtott kapuralövések  

Felső lövés Alsó lövés

4

 

Elhajlásos lövés Bedőléses lövés

Felugrásból végrehajtott kapuralövések     

Felugrásos lövés Felugrásos elhajlásos Felugrásos kanyarított Beugrásos lövés Bevetődéses lövés

Lövések távolsága szerinti kapuralövések   

Távoli lövések Közép távoli lövések Közeli lövések

Lövések posztok helye szerint     

Szélről történő kapuralövések Átlövők kapuralövései Irányító kapuralövései Beálló kapuralövései Kapus kapuralövései

A labda röppályája szerinti kapuralövések    

Egyenes és visszahúzott Ívelt lövés-ejtés Pattintott lövés Pörgetett lövés-zunder

Különleges kapuralövések  A labda kapura ütése  Röpte  Csavarlövések Videó: http://www.youtube.com/watch?v=J8KUMtbK_JU Labdavezetés végrehajtásának lehetőségei:     

Helyben egy labdaleütés Egy kilépés utáni egy labdaleütés Két – három lépés utáni egy labdaleütés Labdavezetés helyben, alaphelyzetben Labdavezetés futás közben

5

I.2.

Kézilabdázás taktikája

Taktika definíciója: az egyének és csoportok közvetlen feladatainak a körülményekhez alkalmazott legcélszerűbb kombinációja.

I.2.1.

Védekezési rendszerek

I.2.1.1.

Emberfogásos védekezés

Fajtái:     

laza emberfogás szoros emberfogás egész pályás emberfogás fél pályás emberfogás gólveszélyes területen történő emberfogás

Emberfogásos védekezés előnye:   

minden rendszer ellen alkalmazható, könnyen szerezhető belőle labda, meglepetés szerű lehet

Emberfogásos védekezés hátránya   

fárasztó, emberhátrányban nem játszható, gyors és jó ellenféllel szemben hatástalan.

Emberfogásos védekezés ellen való játék  

üres helyre való helyezkedés 1- 1 elleni játék labdával vagy labda nélkül

I.2.1.2.

Területvédekezési rendszerek

Fajtái:  

zárt (6:0) területvédekezés http://www.youtube.com/watch?v=hxiWLp0JnO0 nyitott (5:1, 4:2, 3:3, 3:2:1) területvédekezés http://www.youtube.com/watch?v=lOAyafmHJdg

Védő posztok elnevezése területvédekezésnél: zárt területvédekezésnél: B1(bal egyes védő), B2(bal kettes védő), B3(bal hármas védő), J3(jobb hármas védő), J2(jobb kettes védő), J1(jobb egyes védő).

6

nyitott területvédekezésnél: B1(bal egyes védő), B2(bal kettes védő), zavaró játékos, hátsó közép védő, J2(jobb kettes védő), J1(jobb egyes védő) Területvédekezés előnye  

minden védő a saját zónájáért felel, szélről az első védőé szélről az első támadó

Területvédekezés hátránya  

nagy terület juthat egy védőre egy területen több támadó is előfordulhat

Területvédekezés ellen való játék 

helycsere, elzárás, leválás, befutások, beálló megjátszása

I.2.1.3.

Vegyes védekezés

Fajtái: 5+1 (5 játékos területet véd, 1 játékos emberfogással védekezik) 4+2 (4 játékos területet véd, 2 játékos emberfogással védekezik) 1+5 (1 játékos a beállót kíséri emberfogással, 5 játékos területet véd) 2+4 (2 játékos a beállót kíséri emberfogással, 4 játékos területet véd) Vegyes védekezés előnye  

a legveszélyesebb játékos(ok) kikapcsolható(k), az emberfogó védő könnyen indítható

Vegyes védekezés hátránya  

ha az emberfogó hibázik, emberelőny alakul ki nagyobb terület jut a többi védőnek

Vegyes védekezés ellen való játék  

helycsere, elzárás, leválás, befutások, beálló megjátszása az emberfogással védett játékos hátra tolása, más posztra helyezése, lecserélése, 11 elleni játéka

7

I.2.2.   

Támadási rendszerek

Pozíciótartásos támadási rendszer Pozíció-változtatásos támadási rendszer Vegyes támadás

Támadástaktikai elemek:       

Párhuzamos rátörés Húzás Pozícióváltás – befutás – kifutás – átfutás Keresztezés – helycsere Bejátszás Elzárás Indítás, lerohanás

Játékosok elnevezése támadási pozíciók szerint: bal szélső játékos, bal átlövő játékos, irányító játékos, jobb átlövő játékos, jobb szélső játékos

I.3.

Kézilabdázás oktatása

A labda nélküli technikai elemek oktatásával ebben a tananyagban nem kívánok foglalkozni, mivel azok alap szintű elsajátítását szolgáltatják a testnevelési játékok alkalmazása. Az iskolai testnevelés szintjén nem igényelnek különösebb odafigyelést. Labdás technikai elemek oktatása:

I.3.1.

Labda fogása

A labda fogása alatt a labda kézben tartását, a labda birtoklását értjük. A labda fogása történhet egy illetve két kézzel. Célja kettős: ellenféltől való védelem valamint a támadás szervezéséhez szükséges helyzet kialakítása. A labda fogását meghatározó szabályok: 1. A labdát legfeljebb 3 mp-ig szabad kézben tartani akkor is, ha az a talajon van 2. Az elfogott labdával legfeljebb 3 lépést szabad megtenni 3. A labdát szabad az egyik kézből a másikba átvezetni. A labda fogásának oktatása: A labda fogásának biztonságos végrehajtását segítik a labdás gimnasztikai gyakorlatok. Ezek végezhetők járás, futás közben valamint helyben. A helyes technika kialakítását a következő folyamaton keresztül valósíthatjuk meg: a talajon, majd különböző magasságokban elhelyezett labda felvétele két kézzel majd egy kézzel, mozgásban lévő (guruló) labda felvétele a talajról két kézzel, páros küzdő feladatok (kézben tartott labdát próbálja a társ elvenni, kijátszani, kisodorni). A labda fogás oktatását segítő játékok:

8

   

Futójátékok labdával a kézben Fogójátékok labdával a kézben Sor és váltóversenyek Egyéni versengések labdával a kézben

I.3.2.

Labda elfogása

A labda elfogása alatt a labda átvételét értjük. A labda elfogását alkalmazzuk a felénk érkező labda birtokba vételéhez támadó játékosként, valamint a labda megszerzésére irányuló tevékenységnél (halászás) védő játékosként. A labdaelfogás fázisai: 1. 2. 3. 4. 5.

Helyezkedés az érkező labda irányába Labdáért nyúlás Érintkezés a labdával Bekísérés Felkészítés

A labda elfogásához kapcsolódó szabályok: 1. A labdát szabad kézzel (nyitott vagy zárt), karral, fejjel, törzzsel, combbal és térddel dobni, elfogni, megállítani, lökni, vagy ütni. 2. Az elfogott labdával legfeljebb 3 lépést szabad megtenni. Egy lépésnek tekintjük: a) ha mindkét lábával a talajon álló játékos az egyik lábát felemeli, és ismét visszahelyezi, vagy az egyik lábát egyik helyzetből egy másikba mozgatja; b) ha a játékos a talajt egyik lábával érinti, és a labdát elfogja, s ezután a másik lábával megérinti a talajt; c) ha a játékos egy ugrás után egyik lábával érinti a talajt és utána ugyanazzal a lábával ugrik, vagy a talajt a másik lábával megérinti; d) ha a játékos egy ugrás után mindkét lábával egyidejűleg érinti a talajt és utána az egyik lábát felemeli, és ismét visszahelyezi, vagy az egyik lábát egyik helyzetből egy másikba mozgatja. A labda elfogásának oktatása: A labda elfogásának oktatása az átadás oktatásával együtt valósulhat meg, mivel a labda elfogását egy átadásnak kell megelőznie. Így a két technikai elem oktatása hasonló metóduson keresztül valósulhat meg. Ennek a folyamatnak, valamint az oktatást segítő játékoknak a leírását az átadásoknál kívánom részletezni.

I.3.3.

Átadások

Az átadások alatt a labda továbbítását értjük, mellyel a támadó játékosok közötti kapcsolat megvalósulhat. Végrehajtható egy vagy két kézzel, talajról vagy felugrásból különböző irányokban és távolságokra. Az átadásokhoz kapcsolódó szabályok:

9

1. Szabad a labdát kézzel (nyitott vagy zárt), karral, fejjel, törzzsel, combbal és térddel dobni, elfogni, megállítani, lökni, vagy ütni. 2. A labdát legfeljebb 3 mp-ig szabad tartani akkor is, ha az a talajon van 3. Az elfogott labdával legfeljebb 3 lépést szabad megtenni 4. A labdát térdelve, ülve vagy fekve továbbjátszani, ami azt jelenti, hogy megengedett, hogy a játékos ebből a helyzetből egy formai dobást (pl. szabaddobást) végrehajtson, amennyiben az egyik lába végig a talajon van.

I.3.3.1.

Az átadások oktatása

Az átadások oktatásánál az egykezes felső átadás oktatását vesszük alapul. Ennek a technikai elemnek az oktatási folyamatán keresztül valósulhat mega többi átadás és a labda elfogás technikájának oktatása. Az oktatási metódust három szempont szerint építhetjük fel:   

Az oktatási alakzatok szerint Az oktatás dinamikája szerint A védők jelenléte szerint

Az oktatási alakzatok szerint végezhető:                

Egyénileg Egyénileg falnál Szemben és oldalt lévő párokban Háromszög alakzatban Négyszög alakzatban Hárman vagy többen egysoros vonal alakzatban Egymással szemben álló oszlopokban Kör alakzatban Kettős kör alakzatban Kétsoros arcvonal alakzatban Vegyes alakzatban Posztkapcsolatokban Szétszórt alakzatban Testnevelési játékok által meghatározott alakzatban Játékhelyzetekben Kézilabdajátékban

Az oktatás dinamikája szerint:      

Helyben, dobóterpeszből Egy-két lépésből Járásból Lassú futással Futással Dinamikus futással

10

     

Emberelőnyben Emberazonosságban Emberhátrányban Könnyített szabályokkal Nehezített szabályokkal Mérkőzéshelyzetekben

Védők jelenléte szerint:   

Védő nélkül Félig aktív védővel Aktív védővel

I.3.3.2.

Az átadások és a labda elfogásának oktatását segítő játékok

Labdakergető A csoportok tagjai egy játékos kivételével kézfogással kört alakítanak, majd a kézfogást elengedve hátralépéssel növelik a kört. A kiválasztott játékos a labdát tartó játékos mögött a körön kívül helyezkedik el. Jelre a labdát a kört alkotók körbeadogatják, a körön kívül álló pedig futva megkerüli a kört a labda irányával megegyező irányban. Ha a labda ér vissza hamarabb a kiinduló pontra, a kört alkotók nyerik a versenyt, ha a futó ér vissza előbb, akkor ő a győztes. Játékszabályok: 1. A labdát a meghatározott irányban, kézből kézbe kell adogatni, nem maradhat ki senki. 2. Amíg az átadások pontatlanok és az elfogás is hibás, a labdakergető hosszabb távot teljesítsen, 2-3 hellyel hátrábbról induljon. Labdahajsza A csoportok tagjai kört alkotnak kb. 2 méter térközzel. A labdákat a kör két átlós pontján álló játékosok tartják. Jelre meghatározott irányban körbeadogatják a labdákat. Cél az, hogy az egyik labda utolérje a másikat. Változtathatjuk a felállás irányát (befelé vagy kifelé fordulva), az átadás módját vagy az elhelyezkedés formáját (térdelés, ülés, ...). Játszhatjuk több labdával is. Játékszabályok: 1. A labdákat a meghatározott irányban kézből kézbe kell adogatni, nem maradhat ki senki. 2. Akinél leesik, vagy elgurul a labda, annak kell visszahoznia és továbbjátszania. Labdahajsza egy körben két csapattal A csoportok tagjai kört alkotnak kb. 2 méter térközzel. Minden második játékosra szalagot adunk, így alakítjuk ki a két csapatot. A labdák a kör átlós pontjain elhelyezkedő különböző csapatból lévő játékosoktól indul. Jelre mindkét labda azonos irányban halad és cél, hogy az egyik csapat labdája utolérje a másikét. Győztes az a csapat, amelyiknek ez többször sikerül. Játékszabályok: 1. A labdákat a meghatározott irányban körbe kell adogatni, nem maradhat ki senki.

11

2. Akinél leesett, elgurult a labda, annak kell visszahoznia és továbbjátszania. 3. Az ellenfél átadását nem akadályozhatják, és nem foghatják el. Labdahajsza kettős körben két csapattal Kijelölünk két csapatot. Az egyik csapatot jelzőszalaggal különböztetjük meg, akik kört alakítanak. Mindegyikükkel szemben elhelyezkedik egy-egy szalag nélküli ellenfél, egy belső kört alakítva. Ezután minden második párban helyet cserél a két játékos. Így mindkét csapat tagjai cikkcakk alakzatba kerülnek. A labdák a kör átlós pontjain elhelyezkedő különböző csapatból lévő játékosoktól indul. Jelre mindkét labda azonos irányban halad cikkcakk vonalban és cél, hogy az egyik csapat labdája utolérje a másikét. Győztes az a csapat, amelyiknek ez többször sikerül. Játékszabályok: 1. A labdákat a meghatározott irányban körbe kell adogatni, nem maradhat ki senki. 2. Akinél leesett, elgurult a labda, annak kell visszahoznia és továbbjátszania. 3. Az ellenfél átadását nem akadályozhatják, és nem foghatják el. Labdacica dobással A csoportok kört alakítanak, a kijelölt játékosok a körön belül helyezkednek el. A kört alkotók egymásnak dobják a labdát, úgy, hogy a “cica” ne tudja megérinteni. A cica a körön belül szabadon mozoghat és igyekszik a guruló, vagy a kézben tartott labdát megérinteni. Ha ez sikerül a cica helyet cserél azzal a játékossal, aki dobta vagy kézben tartotta a megérintett labdát. Győztes az a játékos, aki nem volt cica. Nagyobb létszám esetén játszható több 2-3 cicával, esetleg több labdával is. Játékszabályok: 1. A labdát csak a meghatározott dobásmóddal lehet továbbítani. 2. A játékosok labdával a kézben cselezhetnek is, de 3 másodpercen belül el kell dobni a labdát. 3. A cica a kört nem hagyhatja el, a körön kívül nem érintheti a labdát. Pontszerző A játékterületet és a csapatokat kijelöljük, az egyik csapatot jelzőszalaggal különböztetjük meg. A játékosok a játékterületen szétszórtan helyezkednek el. A játékvezető bedobja a labdát, és amelyik csapatnak sikerül megszereznie, az próbálja a csapat birtokában tartani úgy, hogy közben minél több átadást végezzen. Az ellenfél közben igyekszik megszerezni a labdát, hogy ők végezhessék az átadásokat. Minden szabályos átadás egy pontot ér, és a pontszámlálás folyamatos, ha a csapat elveszíti a labdát az addig elért pontjai megmaradnak, így amikor visszaszerzik, onnan folytatják tovább. Győztes az a csapat, amelyik a játék ideje alatt több pontot ért el. Játékszabályok: 1. A játékosok labdával a kézben a kézilabda szabályi szerint mozoghatnak. Labda nélkül szabadon mozoghatnak az egész játéktéren. 2. A labdavezetést is a kézilabda szabályai szerint lehet alkalmazni. Esetleg megtilthatjuk a labdavezetést. 3. A labda megszerzése szintén a kézilabda szabályait figyelembe véve történhet. 4. A játékterületen kívülre került labdát bedobással kell játékba hozni.

12

I.3.4.

Kapuralövések

A kézilabdázás technikai elemei közül a leglátványosabb és az eredmény szempontjából a legfontosabb a kapuralövés. A kapuralövések nagyon változatos formában, a játékosok egyéniségét tükrözve jelennek meg a kézilabda mérkőzéseken. A kapuralövéseket meghatározó szabályok: 1. Szabad a labdát kézzel (nyitott vagy zárt), karral, fejjel, törzzsel, combbal és térddel dobni, elfogni, megállítani, lökni, vagy ütni. 2. A labdát legfeljebb 3 mp-ig szabad tartani akkor is, ha az a talajon van 3. Az elfogott labdával legfeljebb 3 lépést szabad megtenni 4. A labdát az egyik kézből a másikba átvezetni. 5. A labdát nem szabad a csapat birtokában tartani a támadás vagy a kapuralövés felismerhető kísérlete nélkül. (passzív játék) 6. Szabad a labdát futás vagy állás közben: a) egyszer a talajra dobni és egy, vagy két kézzel ismét elfogni; b) ismételten egy kézzel a talajra ütni (egykezes labdavezetés) és azután egy vagy két kézzel ismét elfogni, illetve felvenni; c) ismételten egy kézzel gurítani és azután egy vagy két kézzel újra elfogni. Mihelyt azonban a labdát egy vagy két kézzel ismét elfogják, legfeljebb 3 lépés, illetve 3 mp után tovább kell játszani. 7. Szabálytalan a kapuralövés, ha: a) a támadó kézzel, karral, könyökkel, vállal löki a védőt b) a támadó labda nélküli kezével tolja, üti a védőt c) a támadó a védőbe fordul d) a támadó az ellenfélnek rohan vagy ugrik (belemenés) e) a támadó megsérti a kapuelőteret

I.3.4.1.            

A kapuralövések oktatásmenetének vázlata

Helyből, dobóterpeszből lövés Egy lépésből lövés Két és három lépésből lövés Az előzőek futással indulva, a dobó kéz oldalán lévő társ kezéből kivett labdával Labdavezetésből egy, két majd három lépésből lövés Társtól érkező labdával két vagy három (attól függően, hogy az elfogás melyik lábra történik) lépésből lövés Az előző gyakorlatok passzív védővel végrehajtva Az előző gyakorlatok félig aktív védővel végrehajtva Az előző gyakorlatok aktív védővel végrehajtva Edzésgyakorlatok és posztkapcsolatok formájában történő végrehajtás Játékszituációban történő gyakorlás Mérkőzésen történő alkalmazás

Az előbbiekben felsorolt gyakorlatok mindegyik kapuralövési technika oktatásához használható.

13

I.3.4.2.

A kapuralövések oktatását segítő játékok:

Célbadobó játékok: a) Mozdulatlan, függőleges célra történő dobás: Függőleges célok lehetnek például a terem falára rajzolt körök, mennyezetről lelógó tárgyak, bordásfalra rögzített karikák, kapuk. A célbadobást először rövidebb távolságból végeztessük, majd növeljük a távolságot. Adjunk lehetőséget próbadobásra. Meghatározhatjuk a dobásformát, a dobóhelyzetet. Rendezhetünk egyéni és csapatversenyeket. Az értékelés történhet úgy, hogy ki az, aki meghatározott számú kísérletből a legtöbbször ért el sikeres találatot, vagy úgy, hogy kinek sikerül a meghatározott számú találatot előbb teljesíteni. b) Mozgócélra történő célbadobó játékok Ebbe a csoportba tartoznak azok a játékok, amelyeknél az eltalálandó cél mozgásban van. A cél ezeknél a játékoknál általában másik játékos vagy ellenfél csapat tagjai. Ezeknél a játékoknál szivacskézilabdát használjunk. A játékok például a következők lehetnek: Kidobó játék A játékosok a játéktéren szétszórtan helyezkednek el. A játékvezető közéjük dobja a labdát, és aki elfogja, az célozhatja a többieket. Akit eltalálnak, kiesik a játékból. Győztes, aki utoljára marad. Játékszabályok: 1. A játékterületet elhagyni nem lehet. 2. A labdával megtehető lépésszámot előre meg kell határozni. 3. A találati felületet is előre meg kell határozni. 4. Ha sikerül a felénk érkező labdát elfogni, az nem számít találatnak. 5. Csak a közvetlen találat érvényes, ha a talajról vagy a falról pattan, nem számít találatnak. Kidobó változatai:  az eltalált játékos nem hagyja el a játékteret, hanem a találat helyén leül, és ha a labda hozzákerül, ülve célozhat.  mint az előző, de ha sikerül ülve eltalálnia valakit, felállhat, és újra menekülhet  az eltalált játékosnak kiegészítő feladatot (pl.: hasizom erősítő gyakorlat) kell végrehajtania a játéktéren kívül, és utána visszaállhat  minden játékosnak 3 "élete" van, akkor esik ki, ha mind a hármat elvesztette  minden találat hibapontot jelent, nincs kiesés, az nyer, akinek a legkevesebb hibapontja van Vadászlabda A játékosok közül kijelölünk egy vadászt, akinél van a labda és egy jelzőszalag. A többi játékos a menekülő. A vadász labdavezetéssel haladva próbál valakit eltalálni a labdával. Akit eltalál, az a játékos is vadász lesz és felvesz egy jelzőszalagot. Ettől kezdve a vadászok már nem vezethetik a labdát, hanem átadásokkal közelíthetik meg a menekülőket. Győztes az a játékos, aki utoljára marad. Játékszabályok: 1. Csak az első vadász vezetheti a labdát, amíg egyedül van. 2. Csak a közvetlen találat érvényes.

14

3. A vadászok nem akadályozhatják a menekülőket. 4. A találati felületet előre meg kell határozni és csak az érvényes. Vadászlabda két csapatban Két csapatot alakítunk. Az egyik csapat a kidobó (vadász), a másik a menekülő csapat. A kidobó csapat tagjai a játéktéren szétszórtan elhelyezett karikákban helyezkednek el. A másik csapat tagjai az egyik alapvonal mögött sorakoznak fel. Sípjelre a menekülő csapat első játékosa befut a játéktérre, és ott addig menekül, amíg el nem találják. Ha eltalálták, a másik alapvonalon keresztül el kell hagynia a játékteret. A találat pillanatában a menekülő csapat második tagja fut a játéktérre ettől kezdve már őt célozzák. A játékvezető méri, hogy mennyi idő alatt sikerült minden játékost kidobni. Utána szerepcserével a másik csapat is végrehajtja a feladatot. Győztes az a csapat, amelyiknek rövidebb idő alatt sikerült kidobnia a menekülő csapat összes tagját. Játékszabályok: 1. A kidobó játékosok csak a karikában állva célozhatnak. 2. Csak a közvetlen találat érvényes. 3. A találati felületet előre meg kell határozni és csak az érvényes. 4. A menekülők nem foghatják meg a labdát. Fogyasztó körben Két csapatot alakítunk. Az egyik csapat a kidobó a másik a menekülő csapat. Csapat létszámtól és terem méretétől függően felrajzolunk egy kört. Ebben a körben helyezkednek el a menekülő csapat tagjai. A kidobók a körön kívül állnak. A kidobó csapat kapja a labdát és feladata, hogy a másik csapat tagjai minél gyorsabban kidobja. Akit eltaláltak elhagyja a játékteret. A játékvezető méri, hogy mennyi idő alatt sikerült minden játékost kidobni. Utána szerepcserével a másik csapat is végrehajtja a feladatot. Győztes az a csapat, amelyiknek rövidebb idő alatt sikerült kidobnia a menekülő csapat összes tagját. Játékszabályok: 1. Csak átadásból és a körön kívülről lehet érvényes találatot elérni. 2. Az eltalált játékosnak minél gyorsabban el kell hagyni a kört. 3. A menekülők nem érinthetik a labdát, minden labdaérintés (földről felpattanó, elfogott, átadás közben megérintett, társról átpattanó) találatnak számít, ha a dobás szabályos volt. 4. A körben maradt, illetve a messzire elpattanó, elguruló labdáért dobó játékosnak kell mennie, és miután visszahozta először átadást kell végezni, csak utána lehet célozni. 5. a menekülő játékosok nem hagyhatják el a kört, csak ha már eltalálták. Fogyasztó szétszórtan Két csapatot alakítunk. Az egyik csapat a kidobó, a másik a menekülő csapat. A kidobó csapat kapja a labdát és feladata, hogy a másik csapat tagjai minél gyorsabban kidobja. Akit eltaláltak elhagyja a játékteret. A játékvezető méri, hogy mennyi idő alatt sikerült minden játékost kidobni. Utána szerepcserével a másik csapat is végrehajtja a feladatot. Győztes az a csapat, amelyiknek rövidebb idő alatt sikerült kidobnia a menekülő csapat összes tagját. Játékszabályok: 1. A vadászok nem vezetheti a labdát, és nem léphetnek labdával a kézben, átadásokkal kell megközelíteni a menekülőket. 2. Csak a közvetlen találat érvényes. 3. A vadászok nem akadályozhatják a menekülőket.

15

4. A találati felületet előre meg kell határozni és csak az érvényes. 5. A menekülők nem foghatják meg a labdát. Tűzharc A játékosok két csapatban, a két térfélen helyezkednek el. Az alapvonalak mögött kijelöljük a pálya szélességében a fogolytanyát. A két csapat tagjai közül kiválasztott csapatkapitányok az ellenfél térfele mögött levő fogolytanyában helyezkednek el. A kezdőjátékos az ellenfél játékosaira dob. Ha valakit eltalál, az fogoly lesz, és a csapatkapitánya után megy az ellenfél mögötti területre. A további játékfeladat a labda megszerzése, és azzal az ellenfél egyik játékosának kidobása. Vonatkozik ez a csapatkapitányokra és a foglyokra is. Ugyanis az ellenfelet „két tűz közé" lehet szorítani, és a fogolytanyáról is lehet kidobni játékost. Amikor már a csapat valamennyi játékosa fogoly lett, a csapatkapitány áll be a játéktérfélre. Győztes az a csapat, amelyik az ellenfél kapitányát először kidobja. Szabályok: 1. Dobáskor a vonalig előre lehet jönni. 2. A csapattagok egymás között adogathatják a labdát. 3. Csak a közvetlen találat számít. 4. Ha a játékos elfogja a felé repülő labdát, nem számít találatnak. Változatok: 1. Ha egy játékos elfogja a feléje dobott labdát - amelyet az ellenfél dobott -, joga van csapattársai közül, a foglyuk közül valakit visszaváltania. 2. A kisebbeknél alkalmazható a kiváltásnak az a formája, hogy a fogolynak kell a csapattársai által dobott labdát elfognia. 3. A csapatkapitánynak „több élete" van. Videó: http://www.youtube.com/watch?v=gQYgbLRa760 I.3.5.

Labdavezetés

A labda hosszabb ideig történő birtoklása a lépés és időszabály megszegése nélkül labdavezetéssel történhet. Labdavezetés szabályai: Szabad a labdát futás vagy állás közben: a) egyszer a talajra dobni és egy, vagy két kézzel ismét elfogni; b) ismételten egy kézzel a talajra ütni (egykezes labdavezetés) és azután egy vagy két kézzel ismét elfogni, illetve felvenni; c) ismételten egy kézzel gurítani és azután egy vagy két kézzel újra elfogni. Mihelyt azonban a labdát egy vagy két kézzel ismét elfogják, legfeljebb 3 lépés, illetve 3 mp után tovább kell játszani. A labda vezetése (talajra dobása vagy ütögetése) akkor kezdődik, ha a játékos valamely testrészével megérinti a labdát és azt a talajra irányítja. Ha a labda egy másik játékost, vagy a kaput érintette, szabad újból vezetni és ismét elfogni. Labdavezetés oktatása:  Helyben történő labdavezetés  Járás közben történő labdavezetés  Futás közben történő labdavezetés  Futás közben irányváltoztatásokkal történő labdavezetés

16

   

Akadálypályán történő labdavezetés Labdavezetés védő ellen Játékszituációkban a labdavezetés gyakorlása Mérkőzésen történő alkalmazás

A labdavezetés oktatását segítő játékok:   

Sor- és váltóversenyek labdavezetéssel Egyéni és páros versengések labdavezetéssel Labdavezetéses fogók

Labdavezetéses fogók változatai: - Minden menekülőnél van egy labda, a fogó labda nélkül üldözi a menekülőket. Akit megfogott az átadja a labdát, és ő lesz a fogó. - A fogónál van a labda, a menekülőknél nincs, a fogó labdavezetéssel üldözi a menekülőket, akit megfog, annak átadja a labdát. Mivel a labdavezetés megnehezíti a helyváltoztatást célszerű több fogóval játszani. - A fogónál van a labda, akit megfogott az a menekülő is felvesz egy labdát, és ő is labdavezetéssel üldözi a többi menekülőt. Egyre több fogó és egyre kevesebb menekülő lesz. Az nyer, aki utoljára marad labda nélkül. - A menekülőknél van a labda, akiket a labda nélküli fogó üldöz. Akit elfog a fogó, leteszi a labdát, és fogóvá válik. Egyre több fogó és egyre kevesebb menekülő lesz. Az nyer, aki utoljára marad. - A fogónál és a menekülőknél is labda van. Mindenki labdavezetéssel halad. A fogó megkülönböztetéséhez használjunk szalagot.

I.4. Általános iskolás korú gyermekek versenyzési lehetőségei kézilabda sportágban  

Országos Gyermekbajnokság (Magyar Kézilabda Szövetség szervezésében) Diákolimpia (Magyar Diáksport Szövetség szervezésében)

I.4.1.

Gyermek Bajnokság

A Bajnokság keretében a versenyeztetés kétszintű. a) Kiemelt Osztály, korosztályonként minimum 9, legfeljebb 16 csapattal b) Régiós Osztály, korosztályonként minimum 6, maximum 16 csapattal Korosztályok U07, U08, U09, U10, U12, U14

17

Csapatlétszám a) A Kiemelt Bajnokság teljes időtartamára egy csapatba U10 - U14 korosztályok vonatkozásában minimum 12, maximum 30, U09-es korosztály esetén minimum 10, maximum 26 játékost nevezhető. b) A Régiós Bajnokság teljes időtartamára egy csapatba U10 - U14 korosztályok vonatkozásában minimum 7, maximum 30, U09-es korosztály esetén minimum 6, maximum 26, míg az U07- U8-as korosztályok esetén minimum 5, maximum 22 játékost nevezhető. Általános lebonyolítási rend a Kiemelt Bajnokságban A Kiemelt Bajnokság minden mérkőzése három szakaszban kerül megrendezésre abból a célból, hogy garantáltan minden - a mérkőzésre nevezett - játékos pályára léphessen. a) Az első harmadban szabadon megválasztható a játékot kezdő egy kapus és hat mezőnyjátékos személye, akiket mez számuk karikázásával meg kell jelölni a jegyzőkönyvben. Az első harmadban cserére kizárólag sérülés, kizárás esetén van mód. b) Az első harmad játékidejének leteltével – az első játékmegszakítás (bedobás, szabaddobás, gól, …) alkalmával - a játékvezetők megállítják a mérkőzést és szünet beiktatása nélkül csere lebonyolítását rendelik el. Amennyiben a jegyzőkönyvben szereplő játékosok száma lehetővé teszi, teljes17 cserét kell megvalósítani. Amennyiben a teljes csere lebonyolítása nem lehetséges a mérkőzésre nevezett versenyzők száma alapján vagy sérülés miatt, akkor az első szakaszban legkevesebb gólt szerzett játékosok közül lehet kijelölni a második harmadban is pályán maradó versenyzők körét. Cserélni a kapust is kötelező, azzal az eltéréssel, hogy a második szakaszban kapusnak jelölhető az első szakaszban pályára lépő mezőnyjátékos is, illetve az első szakaszban kapusként pályára lépő játékos a második szakaszra jelölhető mezőnyjátékosnak, de ez nem kötelező. A második harmadban – az elsővel azonos módon – cserére kizárólag sérülés, kizárás esetén van mód. Sérült játékos helyett csereként az első harmadban a legkevesebb gólt szerzett mezőnyjátékost vagy a kapus léphet pályára. A második szakasz a csere lebonyolítását követően az első szakasz végén megszakított játékhelyzettől, térfélcsere nélkül folytatódik. Amennyiben az első és a második harmad mérkőzésidejének leteltekor kiállítás(ok) van(nak) érvényben, akkor a kiállítás(ok) leteltéig, azok erejéig a szabályok ellen vétő csapatnak kötelező emberhátrányban játszania. c) Sérülés miatti csere alkalmából beállt játékos korlátozás nélkül visszacserélhető a sérült játékossal. A második harmadban sérülés esetén vagy olyan játékos léphet pályára, aki korábban még nem lépett pályára, vagy a mérkőzés addigi szakaszáig a legkevesebb gólt szerezte. d) A második harmad játékidejének leteltét követően 5 perc szünet következik. e) A harmadik harmadban a pályára lépő játékosok köre a nevezett játékosok közül szabadon választható meg, cserére az általános szabályok szerint lehetséges. f) A mérkőzés végeredménye a három harmadban elért eredmények összesítése alapján kerül megállapításra.

18

Játékidő Kiemelt Bajnokságban    

U14 korosztály: 3x15 perc – kiállítás 2 perc, időkérés 3X1 perc U12 korosztály: 3x12 perc – kiállítás 1 perc, időkérés 3X1 perc U10 korosztály: 3x10 perc – kiállítás 1 perc, időkérés 3X1 perc U09 korosztály: 3x10 perc – kiállítás 1 perc, időkérés 3X1 perc

Játékidő Régiós Bajnokságban      

U14 korosztály: 2x20 perc – kiállítás 2 perc, időkérés 2X1 perc U12 korosztály: 2x15 perc – kiállítás 1 perc, időkérés 2X1 perc U10 korosztály: 2x10 perc – kiállítás 1 perc, időkérés 2X1 perc U09 korosztály: 2x10 perc – kiállítás 1 perc, időkérés 2X1 perc U08 korosztály: 2x10 perc – kiállítás 1 perc, időkérés 2X1 perc U07 korosztály: 2x10 perc – kiállítás 1 perc, időkérés 2X1 perc

Labdaméret     

U14 korosztály: 2-es labda U12 korosztály: 1-es labda U10 korosztály: 0-ás labda U09 korosztály: szivacsanyagú, 15-16, cm átmérőjű, 140-170 gramm súlyú labda egységesen U07-U08 korosztály: szivacsanyagú, 13-14, cm átmérőjű, 100-130 gramm súlyú labda egységesen

Általános szakmai követelmények A Bajnokság U10-U14 korosztályaiban - teljes csapatlétszám esetén -, minden harmad/félidő első részben emberfogással történő védekezést (fél, vagy egész pályás) KELL alkalmazni, tilos a hatos vonalon felállt védekezés alkalmazása. A Bajnokság minden korosztályában és annak minden szakaszában tilos a vegyes védekezés alkalmazása. A szivacskézilabdázás általános játékszabályai az U7-U8 korosztályaiban 





Játéktér mérete és felfestései: A játéktér téglalap alakú terület, amelynek hossza 20 méter, szélessége 10-15 méter. A kapuelőtér vonal a kapu közepéből, a kapufák vonaláig húzott 5,5 méter sugarú félkörív, amelyeket a kapu szélességének megfelelően egy egyenes vonal köt össze. Az alap- és oldalvonal 5 centiméter széles folytonos vonal. A cserevonal a középvonaltól mindkét irányban 250 cm távolságra lévő 35 cm hosszú szakasz. Kapu mérete és kialakítása: A kapu az alapvonal közepén áll, mérete 150-160 centiméter magas és 240-250 centiméter széles. A játékosok száma: A játéktéren egy időben 4 mezőnyjátékos és 1 kapus tartózkodhat.

19



A játék menete: A védekező csapatnak minden középkezdésnél vissza kell rendeződnie a saját kapuelőtér vonalára, szoros emberfogásra csak ezt követően távolodhat el attól. A labdát nem birtokló játékost csak testtel lehet követni, „lekarolása” szoros emberfogásként nem megengedett. A rögzített dobások (bedobás, szabaddobás, büntetődobás) elvégzésekor a védőjátékos(ok)nak legalább 1 méter távolságban kell elhelyezkedni a dobást végrehajtó játékostól. Szabaddobás végrehajtásakor a támadó csapat játékosainak 1 méternél távolabb kell tartózkodniuk az ellenfél kapuelőtér-vonalától. A büntetődobást kapuelőtér vonaltól kell végrehajtani (5,5 méter).

A szivacskézilabdázás általános játékszabályai a Bajnokság U09 korosztályban  

     

Játéktér mérete és felfestései: A játéktér téglalap alakú terület, amelynek hossza 28 méter, szélessége 15 méter. A kapuelőtér vonal a kapu közepéből, a kapufák vonaláig húzott 6 méter sugarú félkörív, amelyeket a kapu szélességének megfelelően egy egyenes vonal köt össze. Az alap- és oldalvonal 5 centiméter széles folytonos vonal. A cserevonal a középvonaltól mindkét irányban 250 cm távolságra lévő 30 cm hosszú szakasz. Kapu mérete és kialakítása: A kapu az alapvonal közepén áll, mérete: 150-160 cm magas és 240-250 cm széles. A játékosok száma: A játéktéren egy időben 5 mezőnyjátékos és 1 kapus tartózkodhat. A kapus a mezőnyben nem szerepeltethető hatodik mezőnyjátékosként. A játék menetének szabályai: A rögzített dobások (bedobás, szabaddobás, büntetődobás) elvégzésekor a védőjátékosnak legalább 1 méter távolságban kell elhelyezkedni a dobást végrehajtó játékostól. Szabaddobás végrehajtásakor a támadó csapat játékosainak 1 méternél távolabb kell tartózkodniuk az ellenfél kapuelőtér-vonalától. A büntetődobást

20

kapuelőtér vonaltól kell végrehajtani (6 méter). Gólt elért csapatnak kötelező visszatérni a saját kapuelőtér vonalához!

A Szivacskézilabda Osztály tornarendszere A szivacs, mint anyag puhaságával és rugalmasságával alkalmas arra, hogy úgy nyújtson izgalmat a legkisebb, a mozgás örömeit ösztönösen kóstolgató gyerekeknek, hogy a vele történő kontaktus semmilyen fájdalmat nem okoz számukra. A szivacslabda varázsával kelthető fel legkönnyebben a testnevelés, a rendszeres sportolás iránti vágy. Ezt a lehetőséget használja ki a most már évtizedes múltra visszatekintő szivacskézilabda is, ami két reménynek ad esélyt egyszerre: Egyrészt felkeltheti a mozgás, a rendszeres sportolás iránti vágyat, másrészt segítheti valamely sportjáték iránti érdeklődést, jelesül a kézilabdázás megkedvelését. A szivacskézilabda lehetővé teszi a főbb kézilabda szabályok megismerést, technikai elemek könnyebb elsajátítását, ami a „gyors” sikereken keresztül kedvezően hat a gyerekek fejlődésére, a sportághoz való kötődésük kialakulására. A szivacskézilabdázás nyitott az óvodáskorúak és az általános iskola alsó osztályainak tanulói számára is. Az itt tanítóknak is segítség, hogy a kis labda bűvölete élvezhetőbbé teszi, színesíti a testnevelési foglalkozásokat. A legkisebbeknél a szivacskézilabda mérkőzéseken a szabályok még másodlagosak. A fő cél, hogy a játék rugalmasan hasonlítson a kézilabdázáshoz. Viszont törekedni kell arra, hogy maradéktalanul érvényesüljön az igazságosság és a fegyelemre, rendre nevelés. Országos Szivacskézilabda Tornarendszer struktúrája Az MKSZ a 2013/2014-es idényben Régiónként igények és lehetőségek szerint nyitott versenynapot hirdet nemenként az U7, U8 és az U9-es korosztályok számára (továbbiakban: Szivacskézilabda Tornarendszer), ahol hivatalos eredményszámítás és közlés, megjelenítés nem történik. A cél az, hogy minden nevező csapat számára - közeli elérhetőség mellett legalább 5-5 őszi és tavaszi versenynap álljon rendelkezésre. Mérkőzések közti szünetekben, a nem pályán lévő csapatok számára ügyességi és/vagy hetes dobó versenyeket kell szervezni. Videók:http://www.youtube.com/watch?v=mbM8Mi6TSdU http://www.youtube.com/watch?v=HeB8AZP38e8

21

I.4.2.

Diákolimpia

A versenyt a Magyar Diáksport együttműködésben hirdeti meg.

Szövetség

a

Magyar

Kézilabda

Szövetséggel

A verseny célja: A kézilabda sportág megszerettetése az iskoláskorú tanulók körében. Játék- és versenyzési lehetőség biztosítása a kézilabda sportággal megismerkedő fiatalok részére. Az iskolák közötti kapcsolatok kiépítése, a fiatalok közötti sportbarátságok kialakítása, elmélyítése. A sportági képzés során az együttműködés, a fair play szellemiségének elmélyítése. A legjobbak számára országos versenyen való részvétel biztosítása, hogy sikeresen képviseljék iskolájukat diákversenyen. Versenyszámok: Csapatversenyek a III. IV. V. és VI. korcsoportokba tartozó fiú- és leánycsapatok részére. A versenyek lebonyolítása: • •

• •

Megyei/budapesti versenyek: a rendező diáksport szervezetek kiírása szerint. Országos selejtező: A nevezések számától függően csoportok kialakítása, vagy oda-visszavágós rendszerben (kupaszabályok) kerülnek lebonyolításra. Az MDSZ OK és az MDSZ Diákolimpiai Bizottság Kézilabda Albizottsága a beérkezett nevezések alapján határozza meg selejtezői csoporto(ka)t, a lebonyolítás módját, a csoport(ok)ból továbbjutó csapat(ok) számát, és írásos jelentkezés alapján kijelöli a rendező(ke)t. Országos elődöntő: Nemenként 7 helyszínen. 4-4 csapat részvételével, 1 napos verseny. Országos döntő: Az országos elődöntőkről bekerült 7 leány- és 7 fiúcsapat, valamint az országos döntőt rendező megye leány- és fiú bajnokcsapata, mindösszesen 8-8 csapat. Az ”A” és ”B” csoportok kialakítása helyszíni sorsolással történik a technikai értekezleten. A csoportokon belül a csapatok körmérkőzéses rendszer alapján döntik el a helyezéseket, majd az elődöntők, és a helyosztók következnek.

I.5.

Irodalomjegyzék

1. Szabó József: Kézilabdázás JGYF Kiadó Szeged, 2004 ISBN 963 9167 82 7 2. Kristóf László- Gál László- Csillag Béla- Tóth Julianna: Sportjátékok II. Tankönyvkiadó Budapest, 1992 ISBN 963 18 6724 2 3. Marczinka Zoltán: Kézilabdázás Egy átfogó tanulmány a játékról Trió Budapest Kiadó, Budapest, 1994 ISBN 963 8142 06 5 4. Horváth János- Juhász István- Mocsai Lajos- Németh András: Kézilabda Papirusz Duola Kiadó, Budapest, 2004 ISBN 963863407 5. Juhász István- Kovács László- Mocsai Lajos: Kézilabda Papirusz Duola Kiadó, Budapest, 2004 ISBN 9637452095 6. http://keziszovetseg.hu/upload/file/A%20k%C3%A9zilabd%C3%A1z%C3%A1s%20j %C3%A1t%C3%A9kszab%C3%A1lyai%202010.doc

22

7. http://diaksport.eu/

23

8. http://www.keziszovetseg.hu/

24

II. Kosárlabda Domokos Mihály, Dr. Győri Ferenc

II.1. Az iskolai kosárlabdázás egymásra épülő egységes képzési alapelvei Az iskolai kosárlabdázás oktatásában alapvető elvárás, hogy könnyített szabályokkal az életkori sajátosságok figyelembevételével képesek legyenek a tanulók előképzettségüknek megfelelő játékélményt átélni. A kosárlabda játék oktatásán keresztül sokoldalú személyiségfejlesztő lehetőségét a játék sajátossága biztosítja. A csapatsportágak közül kosárlabdázást a többi labdajátékhoz képest az alábbi sajátosságok jellemzik, pl.:       

a célpont (gyűrű) 3,05m magas a talajról függőleges irányú célzást igényel kicsi a célterület technikai képzés szigorúan szabályhoz kötött viszonylag kicsi a játéktér mérete (28 X 15m) iskolai tornatermek gyakran kisebbek időszabály minden eleme befolyásolja a végrehajtás időtartalmát kis terület gyors végrehajtást igényel 5-5 elleni játék gyors szerepváltozást igényel (támadóból védő, védőből támadó)

A kosárlabdajáték összetett cselevést igényel melynek az eredményességet a pszichomotoros, kognitív (értelmi) képességek és affektív (érzelmi) változások befolyásolják. A kosárlabda oktatását valamennyi korosztályban egységesen, de életkori szintenként, a tantervi, tanmeneti és sportági követelményeinek alapján, korszerűnek ítélhető elvek érvényesítésével az egyéni különbségek figyelembevételével kell végezni. Sportágra vonatkozó ismeretek elsajátítását a délelőtti tanórai testnevelés tananyaghoz igazodottan kell a délutáni tömegsport /kosárlabda/ foglalkozások oktatási, anyagát kiválasztani képzési a célhoz igazodva. Alapvetően meghatározza a tervezés és képzési folyamat tartalmi feladatok kiválasztását, hogy milyen pedagógiai célból oktatjuk e csapatjátékot. Eltérő az oktatás módszertana és célja, ha minőségi versenykosárlabdázást vagy szabadidős élményszerű (streetball) sportolás irányába érdekében tartjuk a délutáni foglalkozást. A kosárlabda játék eredményessége igényli a sokoldalú technikai-taktikai tudást, az általános atlétikus képességekre épülő sportág-specifikus, kontrollált fizikai képzést. Olyan játékstílus kialakítására kell törekedni, mely lendületet, önbizalmat, magabiztosságot sugároz. A kosárlabdázás a technikai alapelemek és a játékalapelemek mozgásanyagának oktatási folyamatában az alábbi képzési alapelveket kell alkalmazni az oktatás folyamatában már a kezdő kosárlabdázók képzésénél is:

25

Kosárlabda „JÁTÉK” játékosság megtartása kell gyakorolni Képességek megalapozása játékos ügyességfejlesztés gyakorlattokkal Döntési feladathelyzetben történő gyakorlás Támadó- védő egységben történő tanítás Kétoldalas képzés Alaptechnikai és játék alapelemek képzési folyamata piramis rendszerben valósuljon meg 7. Egyéni, csapatrész, csapattaktika korosztályos képzésnek megfelelően 8. Egyéni képzés kiemelt feladat 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Következetesen és folyamatosan alkalmazott képzési alapelvek gyorsítják és fokozzák az eredményes tanulást.

Ránky Mátyás 1999 Képzési irány: 1. Intenzív, megelőző jellegű védekezés, minden védekezési formában. 2. Sok futáson, induláson, indításon, mozgáson alapuló, betöréseket /1:1/, befutásokat hangsúlyosan alkalmazó, gyors támadó játék, ésszerűen kombinálva a rendezett védelem elleni játékkal, mely szükség szerint épít a különböző játékos-kapcsolatokra /2:2, 3:3 helyzetmegoldások, centerjáték stb./, illetve a hatékony dobókészletre. 3. Határozott, küzdőképes mentalitás. 4. Teljesítményre törekvő szemléletmód kialakítása. A képzési irányhoz igazodva oktatási hangsúlyokat ad, és az egyes korosztályok tudásszint követelményeit, mint egy minimálisan „kötelező” igazodási pontot, határoz meg a képzési folyamatában. A követelmények megfogalmazásában a testnevelő (edző) képzési és versenyeztetési tapasztalata összegződik, ötvözve az e-területen felhalmozott szakanyagokkal.

II.1.1.

6-10 éves korosztály

Kosárjátékok A mozgásfejlődés szakaszainak ismeretében fontos, hogy a mozgástanulási képesség gyors fejlődésének szakasza 6-10 éves korra tehető, a mozgástanulás legintenzívebb szakasza a 9-12 éves kor. A mozgásfejlődés e szakaszának első felében – amely a 7-10 éves kor intervallumát fogja át – a gyermek állandóan készen áll a mozgásra. Ekkor azonban még

26

kevésbé jellemző a teljesítményre való törekvés, ez csak a korszak végére alakul ki. Ebben az időszakban nagyon hatékony a motoros tanulási képesség, a gyermekek rengeteg új mozgást képesek megfelelő színvonalon elsajátítani, javul a mozgások pontossága és gazdaságossága. A mozgástanulási képesség fejlődése során kialakul egy differenciálódási folyamat, melynek során kialakulnak az alapvető mozgásformákból a sajátos sportági technikák. A gyermek fejlődésének ebben a szakaszában nagyon fontos a játékosság, a játék, mellyel elkerüljük a monoton foglalkozásvezetést. A játékoknak az alkalmazása elengedhetetlen a következő okok miatt:        

könnyű elsajátíthatóság, egyszerűség, minimális szerigény, legyen hangulatos, szórakozató, összetett mozgásokból álljon, melyek komplex módon fejlesztik a képességeket, a monoton edzésrend megtörése, monotónia tűrő képesség kialakítása, aktív pihenés, a testnevelési játék formában sokféle speciális technikai és taktikai elemet gyakoroltathatunk.

„Nem lehet elég korán kezdeni.” Videó: http://www.youtube.com/watch?v=I8yUFtxYkuc

II.1.2.

Ügyességfejlesztés 7-11 éves korban

Gyermek kezébe fog bármilyen labdát ösztönszerűen megpróbálja gurítani, vezetni, vagy alacsony palánkra valamilyen módon kosárra dobni. Az első sikeres próbálkozás (eltalálom a palánkot, kosarat dobok) újbóli siker elérése érdekében többször fog a tanuló próbálkozni. Amikor már ismernek a játékosok néhány mozgáselemet, labdavezetés, kosárra dobás már gyerekkorban a tanulók elkezdenek akár foglalkozás előtt vagy az udvaron, játszótéren vagy egyéb helyen egymás ellen játszani. Ha két gyermek egy labdával játszik a kosárpalánk közelében a labdát mindegyik birtokolni szeretné kosárra dobni vagy vezetni. Az életkori sajátosságokhoz igazodó élményszerű játékokon keresztül alapvető cél a kosárlabda játék megszerettetése a változatos játékos ügyesség fejlesztése. „Nem lehet elég korán kezdeni.” Videó: http://www.youtube.com/watch?v=QOZ5xzDJbO0

II.1.3.

Módszertani ajánlás a gyakorlatok oktatásához

Horváth Zoltán (2010) szerint a legegyszerűbb gyakorlatoktól kell haladnunk a bonyolultabbak felé. Pontosan fel kell mérni, hogy a gyermek életkori sajátosságaihoz, mely ismeretek, jártasságok és készségek kialakítása felel meg és mely testi, képességek fejleszthetők. Ez egy nagyon komoly oktató-nevelő munka, melyhez a gyermek és oktató, tanár együttműködő, tudatos, aktív részvétele szükséges. A végrehajtás során és az első kísérleteknél irányítani és vezetni kell a gyermeket, biztosítva ezzel a testgyakorlatok gazdaságos gyakorlását. Ennek során meg kell erősíteni a gyermekben, hogy képes végrehajtani a feladatot. Fontos továbbá, hogy helyesen kell

27

kiválasztani és alkalmazni – az időkihasználás és terhelés szempontjából – a legjobb foglalkozási formát. A képzés kezdeti szakaszában egy-egy technikai elem elsajátításának előfeltételeit élményszerű, játékos ügyességfejlesztő gyakorlatok sokoldalú változatos alkalmazásával érjük el. Az oktatónak, tanárnak a kreativitása tükröződik a játékok kiválasztásában! A mozgástanítás szempontjából a legfontosabbak a következők:     

érdeklődés felkeltése, ismeretközlés, gyakoroltatás, ellenőrzés, hibajavítás.

A tanítás kezdetén hangsúlyozottan foglalkozni kell – labdás játékos gyakorlatok segítségével – a testérzékeléssel, a kétoldalisággal, a tér-idő érzékelésével, koordinációval, testtartásjavítással. II.1.4.

A játékoktatás módszertana

1. A játékoktatás eredményességének feltételei:     

didaktikai alapelvek alkalmazása, a foglalkozásvezető felkészültsége, tárgyi feltételek biztosítása, egészségügyi és balesetelhárítási követelmények, tanulási és tanítási motivációk

2. A játékoktatás folyamata:         

játéktér és játékeszközök előkészítése, a csapatok kialakítása, a csapatvezetők kijelölése, a játékosok felállítása, magyarázat, a játékeszközök kiosztása, bemutatás, próbajáték, a játék elindítása és vezetése, a játék befejezése és értékelése, a játék fiziológiai hatásának szabályozása.

3. A játékszabályok kialakításának szempontjai:    

biztosítsák a gyermek megfelelő terhelését, legyenek könnyen elsajátíthatóak, biztosítsák a szervezett játékot, a szabálysértések megfelelő büntetését, védjék a gyermekek testi épségét,

28



tegyék élvezetessé a játékot,

Jól fejlesztenek:      

utánzó játékok testnevelési és népi játékok futó fogó játékok váltóversenyek labdás ügyességi játékok küzdőjátékok

II.1.5.

Játékok

Tűz – víz – repülő, szoborjátékok, futóversenyek, váltóversenyek, forgójátékok, házfogó, vonalfogó, állóhelyben végzett labdás versenyek, egyéni versenyek, páros versenyek csapatversenyek, vigyázz a labdára, labdahajsza, mozgás közben vérzett gyakorlatok labdával, egyéni versenyek, páros- és csapatversenyek, átadó versenyek, labdacica, váltóverseny, bombázás, tűzharc (pados kidobó) pontszerző. Az alaptechnikai elemek oktatásnak üteme a tanulók előképzettségétől függ. Ha gyors a tanulási képessége a gyerekeknek és megfelelő ügyességgel rendelkeznek a csoport tagjai, akkor az egyes alapelemeket labdavezetéseket, átadásokat, kosárra dobásokat (egykezes felső dobás, fektetett dobást, védekező alapmozgásokat) 1:1 elleni játékban kell gyakorolni. Videó: http://www.youtube.com/watch?v=31lqXnZD-QE Az előkészítő játékok elengedhetetlenül fontos szakasza a kezdő kosárlabdázók képzésének, de nem nélkülözheti az alapvető technikai elemek elsajátítását, megtanulását. A csoport összetétele határozza meg, milyen ütemben haladjunk az alaptechnikai elemek oktatásával. Nem kell sietni, az alaposan igényesen egymásra épülő oktatási program sikeresebb és eredményesebb lesz. Az alsó tagozatos vagy kezdő kosárlabdázók oktatásában a technika elemek elsajátításának előfeltételeit kell kialakítani, megalapozni az előző évek gyakorlatanyagának elsajátítatásával. Gyakori hiba hogy úgy kezdenek el technikai elemet oktatnia tanárok, hogy nincs meg az eredményes oktatáshoz a tanulók előképtettség (pl.: álló helyben átadásokat oktat, de a tanuló még a faltól visszapattanó labdát is néha tudja elkapni) A kosárlabdázás legegyszerűbb játékeleme az 1:1. A játékhelyzetekben megvalósuló támadó és védőfeladatok alapvető elsajátítása valamint a labda helyzetének viszonya döntően fontos. Ebben a korosztályban a gyermekek mozgásfejlődése már lehetővé teszi a sportág specifikus mozgástanítás megkezdését. A technikai elemeket úgy kell megtanítani, hogy később ráépülhessen a modern sporttechnika. Videó: http://www.youtube.com/watch?v=4VGvtvE2nA4 Sportjátékokban az alapvető technika mellett már a legegyszerűbb taktikai megoldások is gyakorolhatóak.

29

Főbb elvek:     

alap technikai képzés, nem szabad sietni, fontosak a stabil és jó alapok, csak lassú haladás, bemutatás, bemutattatás meghívott játékossal, ill. videó, DVD, CD, stb. (az oktató, tanár csak akkor, ha tökéletesen végre tudja hajtani), a játékigény kielégítése (nem csak kosárlabdázással) testkontroll, koordináció fejlesztése labdás gyakorlatokkal, óvatos képességfejlesztés, a csontok nem elég szilárdak, az izmok fejletlenek (rossz testtartás kialakulásának kezdete).

II.1.6.

Kezdő kosárlabdázók felkészítésének javasolt sorrendje

1. Labdafogása, labda kezelése. 2. Megállás, megindulás labda nélkül. 3. Sarkazás (labda nélkül). 4. Egyenes vonalú (gyors) labdavezetés. 5. Lepattanó és szabad labda megszerzése, megállás a labdával. 6. Labdaátvételi készenlét – labdaátvétel – passzolás (átadások) 7. Dobás helyből. 8. Megindulás, megállás labdával. 9. Sarkazás labdával. 10. Labdavezetés irány és ritmusváltásokkal. 11. Fektetett dobás, mozgásból (ziccer) Technikai elemek oktatásának és kombinálásának szabálya: 1. Izoláltan az adott elem oktatása. 2. Az új elem egy régebben tanult elemmel történő összekapcsolása. 3. Több már tanult technikai elem összekapcsolása, mozgássorok oktatása

II.1.7.

A „Mini” kosárlabda játék felépítése

Az oktatás folyamatában azokkal a technikai elemekkel foglalkozunk, amiket 1:1 2:2 szituációban lehet alkalmazni. Először a mini kosárlabdázás négy szabályát kell megtanítani és ezeket kell egymásután összekapcsolni olyan játékos gyakorlatok segítségével, melyek kezdetben nagyon egyszerűek, majd a játékosok fejlődésével egyre komplexebbé válnak. 1. szabály: Nem szabad sem járni, sem futni labdával a kézben ezért labdát, kell vezetni, Labdavezetés. 2. szabály: A győzelemhez kosarakat kell szerezni, minél többször kell a labdát az ellenfél kosarába dobni. Kosárra dobás. 3. szabály: Egyedül nem lehet játszani, többiekkel együtt kell a győzelmet megszerezni ezért passzolni kell. Passzolás (átadások). 4. szabály: A győzelemhez nem szabad hagyni, hogy az ellenfél kosarat dobjon, ezért a saját kosarunk területén védekezni kell. Védekezés.

30

Nagyon fontos, hogy a helyes technikák megtanítása és elsajátítása után, versenyhelyzetben is gyakoroltassuk a gyermekeket, megfelelő technikai szint elérése után, támadó – védő egyensúlyban. A képzés alapfeladatai     

a jelek megtanulása, szabályok megtanulása, fogalmak megtanulása. sokoldalú képességfejlesztés játékos formában labdás ügyességfejlesztés előkészítő játékokkal

Videó: http://www.youtube.com/watch?v=QuomKHHNVGc

II.2. Korosztályra bontott képzési program javaslat súlypontozott gyakorlati feladatokkal II.2.1.

5-6.osztály

TÁMADÓ ALAPHELYZET, MEGINDULÁS, MEGÁLLÁS, SARKAZÁS Mellkas alatt tartsd a labdát, szorítsd oda, ejtsd le, majd kapd el alaphelyzetben Előző gyakorlat feldobott labdával. Balkezes labdavezetés egyenletes futás közben, jelre (hang vagy mutatott) együtemű megállás. Jobbkezes labdavezetés egyenletes futás közben, jelre megállás 1 ütemben. Alaphelyzet, hosszúindulás 2 leütés balkézzel, mindig jobb lábhoz, együtemű megállás, Videó: http://www.youtube.com/watch?v=vCXBTOkRT1k Sarkazás ballábbal előre, hátra. 360 fok jobbra és 360 fok balra. Alaphelyzet, hosszúindulás 2 leütés balkézzel, mindig jobb lábhoz, együtemű megállás, sarkazás jobb lábbal előre, hátra. Alaphelyzet, hosszúindulás 2 leütés jobb kézzel mindig bal lábhoz, együtemű megállás, sarkazás bal lábbal előre, hátra. Alaphelyzet, hosszúindulás 2 leütés jobb kézzel, mindig bal lábhoz, együtemű megállás, sarkazás jobb lábbal előre, hátra. (5 szektoros felállásban gyakorolni) Videó: http://www.youtube.com/watch?v=3y-gWOP009o VÉDŐALAPHELYZET, VÉDŐMOZGÁS Védő alaphelyzet felvétele helyben futásból. (Támadó helyétől függően a láb, labda helyétől függően a kartartás) Ügyességi gyakorlatokkal (helyben) szemben helyben taposás helyes kartartással. Labdavezetési ügyességi gyakorlatokkal (helyben) szemben taposás helyes kartartással. Után-lépés előre, hátra, oldal irányba edző által kijelölt vonalakat követve.

31

Labdavezetővel szembeni védekezés megismerése. (labdavezetés rajzait követve) Irányváltoztatásokat végző labdavezetővel szembeni védekezés megismerése.(Után-lépés, futó lépés megismerése) LABDAVEZETÉS Jobbkezes labdavezetés helyben, csípőmagasságban, jelre ritmusváltásokkal. (gyors, lassú váltakozása, nem magas-mély labdavezetés, a labda leütésének erősségét hangsúlyozzuk) Jobb és balkezes labdavezetés, jelre magas, majd jelre mély labdavezetés. Labdavezetés előre-hátra és labdavezetés oldal irányba után-lépéssel. Haladás irányával megegyező kézzel történjen a labdavezetés.

Videó: http://www.youtube.com/watch?v=wrG4XWyXl80 DOBÁS Állóhelyből történő egykezes felső dobás (dobóterpesz, labda bekészítése, felkészítése, toló dobómozdulat társnak, palánkra. Felkészítet labda dobása palánkra, három ujjas dobás, egykezes dobás könyöktolással Fektetet dobás kilépésből szemben a palánkkal. Egy leütés fektetett dobás szemből majd, 45fokos szögből 2-3 leütés fektetett dobás Labdavezetésből fektetett dobás Fektetett dobás átadásból átvett labdával Felugrásos dobás, a dobótávolság növelése Videó:http://www.youtube.com/watch?v=Z5voGAKghnM&list=PLBKsXwLnTaVSaD935oBxH 1bq9rQ9tqK5w PALÁNK ALATTI TECHNIKA Palánkra feltett labda, felugrás a labdáért a lehető legmagasabb ponton leszedve a lepattanót. Leérkezés páros lábra szemben a gyűrűvel, dobás. (J és B oldal) Palánkra feltett labda, felugrás a labdáért a lehető legmagasabb ponton leszedve a lepattanót. Leérkezés páros lábra szemben a palánkkal, sarkazás előre a külső (baloldalon, a bal oldalvonalhoz közelebbi) lábbal, páros lábú felugrásból dobás palánkra. (J és B oldal) ÁTADÁS Állóhelyben. Párban 1 labdával, 2-3m távolságból egymással szemben állva. Két- kezes mellső átadás bal, majd jobb lábbal előre lépéssel. Súlypont minkét lábon! Előző gyakorlat kétkezes pattintott átadással. Előző gyakorlat kétkezes felső átadással. Első 3 feladat, de a 2 játékos egymástól 45 fokos szögben helyezkedik. Keresztlépés. Kétkezes mellső (mozgásból) átadás lefutással passzolóktól visszakapott labdával Sok-sok leütés nélküli játék, fogócska.

32

Videó: http://www.youtube.com/watch?v=32dOSPxfcQw ELSZAKADÁS (Labda nélküli mozgás) A hárompontos vonal és a büntető területben lévő félkörív közötti távolságban kitámasztással futás oda-vissza. Kitámasztás, megindulás technikája! Előző gyakorlat egy adogatótól labdaátvétellel a hárompontos vonalnál, együtemű megállással. Labdaátvétel, majd szembe-hátra sarkazás a palánk irányába. BEFUTÁS (befutás, visszalépés) Párosával 1 labda. Labdás játékos a középkörből indul labdavezetéssel, társ a palánk alatti félkörből indul és fut a Jobb/bal bedobó posztra. Labdás passzol neki, befut, majd visszalép a hárompontosra, átveszi a labdát egy ütemben, (szembesarkaz), fektetett dobás jobb-bal oldalra. Párosával 1 labda. Labdás játékos a középkörből indul labdavezetéssel, társ a félkörből indul és fut a bedobó posztra. Labdás passzol neki, befut és kifut a gyenge oldalra. Labdás fektetett dobással fejezi be a támadást. Előző feladat, de miután a labdás passzol, a passz után befut és visszakapott labdából fektetett dobás. (Magyarázzuk el, mit-miért csinál. A védő helyzete dönti el, melyik a helyes választás) „C” befutás. (cselezés 1 vagy 3 lépéssel) ellentétes irányba, befutás a labda felé) megismertetése. „S” befutás (hátsó) megismertetése. KIZÁRÁS Ütközés a támadóval, de legalább érintse meg a támadót. (lepattanó harc) TÁMADÓ LEPATTANÓ Elindulni a támadó lepattanóért, ismét megszerezni a labdát. KOMPLEX FELADAT: Alaphelyzet (baloldalon), megindulás bal kézzel hosszúindulással, 2 leütés (mindkettő jobb lábhoz) után együtemű megállás, átadás társnak oldalirányba balra (sarkazással a társ felé fordulva), elszakadás (előrefutás és visszalépés (segítségnek bóját érintve)), labdaátvétel együtemű megállással, ismét hosszúindulás balkézzel, labdavezetésből fektetett dobás. Előző feladat másik kézzel.

33

TAKTIKA LABDÁS, JÁTÉKOS FELADATOK. ELSŐDLEGES A JÁTÉKOK ALKALMAZÁSA! Fogók, versengések labdával és labda nélkül. Pontszerző Támadó: 1:1 elleni játék labdavezetésből. 5 szektor elfoglalása, fokozatosan követelve. Betörés (társ betörése) és befutás után üres szektor megtalálása, fokozatosan követelve. Elülső és hátsó befutás megismerése. Indítás 3 sávban (1 labdával középen, 2 játékos jobb oldalon, 2 játékos baloldalon) Labda megszerzésére törekvés. A feladatok (technikai, taktikai, összetett) lehető leggyorsabb sebességben gyakorlása. Add és fuss játék. Támadásból védekezésre váltás. Védő: Egész pályás letámadás emberfogással. Védekezésből támadásra váltás. A KOROSZTÁLYHOZ SZÜKSÉGES SZABÁLYOK FOKOZATOS MEGISMERTETÉSE.

II.2.2.

7-8. osztály

TÁMADÓ ALAPHELYZET, MEGINDULÁS, MEGÁLLÁS, SARKAZÁS, CSELEZÉS Kosárlabda alaphelyzet. Kidobott labda előre, együtemű megállás. Kosárlabda. alaphelyzet. Kidobott labda 45 szögben balra, (jobbra), együtemű megállás alaphelyzetben. Sarkazzon szembe a kosárral, sarkazás előre és hátra. Kosárlabda alaphelyzet háttal a mozgásiránynak. Hátradobott labda, fordulás balra/jobbra, együtemű megállás alaphelyzetben, sarkazás. Alaphelyzet, rövidindulással bal kezes labdaleütés bal lábhoz, következő leütés rögtön a jobb lábas lépéshez, együtemű megállás, sarkazás 360 fokban előre és hátra. Előző feladat jobb kézzel. Előző feladat (mindkét oldalra) 5 leütéssel. Balkezes labdavezetés közben (hosszú és rövid indulással) 3 leütés után kétütemű megállás (bal-jobb). Sarkazás ballábbal 360 fokban előre és hátra. Előző ellentétes kézzel. Kidobott labdából kétütemű megállás, megindulás hosszú indulással (bal-jobb és jobb bal megállással). Előző gyakorlat, megindulás rövid indulással. Alaphelyzetből rövid és hosszú indulócselek alaphelyzet, cselezés, visszalépés alaphelyzetbe. Előző feladat+megindulás labdavezetéssel. VÉDŐ ALAPHELYZET, VÉDEKEZÉS Sarkazó támadóval szembeni védekezés aktív láb és karmunkával. Védő lábmunka cikk-cakk alakban futólépés nélkül.

34

Védőlábmunka cikk-cakk alakban futólépés és oldalazó védőlábmunka váltakozásával. Irányváltoztatásokat végző labdavezetővel szembeni védekezés egészpályán. (Után-lépés, futó lépés) Védekezés megindulást cselező támadóval szemben (hátralépés-visszalépés) Védekezés 1:1 elleni játékban. Védekezés labda nélküli, majd a labdás támadóval szemben a versenyszabályok betartásával. Védekezés befutó támadóval szemben. Védekezés páros lefutás ellen 1:2 és 2:2. LABDAVEZETÉS Labdavezetés ritmusváltásokkal 20 m-en 3m széles sávban test előtti váltással a megadott rajz szerint a bóják között végezve az irányváltásokat.

Előző feladat hát mögötti kézváltással. Előző rajz szerint egyesével kihelyezve a bójákat és lepörgés irányváltoztatás a bóják előtt. Videó: http://www.youtube.com/watch?v=skK0uGQemLE 3-4-5-ös nyolcas labdavezetéssel és 1 leütés átadással. Videó: http://www.youtube.com/watch?v=iI-r44dDWCE DOBÁS Rövid alsó és fektetett dobás alsó szektorból alapvonal felé indulva 2-3 leütésből. Rövid alsó és fektetett dobás 45 fokból alapra és befelé indulva mindig az induló oldalon fejezze be a dobást. Rövid alsó és fektetett dobás középről indulva, középső befejezéssel. PALÁNK ALATTI TECHNIKA Palánkra feltett lepattanó labda leszedése úgy, hogy a leérkezés páros lábra a palánkra merőleges testtel történjen arccal a közelebbi oldalvonal felé, (legmagasabb ponton fogja meg a labdát). Szembe sarkazás a gyűrű irányába, dobás páros lábról. Palánkra feltett lepattanó labda leszedése úgy, hogy a leérkezés páros lábra a palánkra merőleges testtel történjen arccal a középső tengely felé. Szembe sarkazás a palánktól távolabbi lábbal a gyűrű irányába, dobás középről, páros lábról.

35

ÁTADÁS Állóhelyben. Párosával egy labda. Átadás tolással jobb és bal kézzel. Előző feladat pattintott átadással. Előző feladat egykezes felső átadással jobb és bal kézzel. Átadás cselek megismertetése. Pl. kétkezes felső cselezése, ebből kétkezes mellső átadás. Mozgásban a kenguru korosztály rajza szerint (lefutással passzolóktól visszakapott labdával) tolt átadással végezve a feladatot. Jobb és bal kéz. (A passzoló játékosok is az irányba eső kézzel végezzék az átadásokat) Sok-sok leütés nélküli játék, fogócska az ismert technikai elemekkel összekötve, különböző megkötésekkel. (pl.: meghatározott számú sarkazás után lehet passzolni, csak 1 kezes átadás lehetséges, csak kétkezes átadás lehet, stb.)

ELSZAKADÁS, CSELEZÉS (labda nélküli mozgás) Korcsolyázó lépés minden lépésre. Korcsolyázó lépés 3-3 lépés után rézsútosan jobbra és balra. Hárompontos vonaltól futás a félkörig, kitámasztással gyors irányváltoztatás és visszafutás, ezután futás a büntető sarkára és onnan fusson vissza. Előző gyakorlat labdával. Együtemű-kétütemű megállás, átadás az egy szektorra lévő társnak, futás az alap, majd körte sarkához, elszakadás, labdaátvétel egy ütemben, szembehátra sarkazás. Előző feladat kétütemű labdaátvétellel, rásarkazó (baloldali elszakadásnál bal-jobb megállás) lábmunkával. BEFUTÁS Párosával 1 labda. Labdavezetés a középkörből a hárompontosig, addig társa a gyűrű alól fut ki a bedobó posztra. Labdás passzol, egy vagy 3 lépést cselez az ellentétes irányba, majd a labdás felé lépve befutásból kérje a labdát és fektetett dobás. („C” befutás) Előző feladat, de a labdavezető játékos átadása után a labdás felé cselezzen, ( a védő zárja le teljesen ebbe az irányba az útját) lépjen a védő mögé és kérje befutásból dobásra a labdát. Párosával 1 labda. Labdavezetés a középkörből a hárompontosig, addig társa a gyűrű alól fut ki a bedobó posztra. Labdás passzol, 3 cselező lépés a labdával ellentétes rézsút irányba, negyedik lépésre védő mögé lépéssel fusson a labda és kosár irányába. Átvett labdából fektetett dobás. („S” befutás=hátsó befutás) KIZÁRÁS A támadó felé mozgás után ütközés a támadóval, keresztbe lépés a támadó elé, kizárás.

36

TÁMADÓ LEPATTANÓ Kilépés a védő egyik oldalára, majd törekedjen a belső pozíció megszerzésére a védő elé helyezkedve. (korcsolyázó lépés) STABIL ÉS TECHNIKAILAG JÓ ALAPOK LERAKÁSA! LABDÁS JÁTÉKOK TAKTIKA Támadó 1:1 elleni játék átvett labdából, befutást, vagy elszakadást követően. Üres szektor megtalálása betörést követő átadás, befutás után. Letámadás elleni labdafelhozás átadások lehetőségeire felhívva a figyelmet. Az egyéni kezdeményezést továbbra is erősíteni. Indítás meghatározott játékossal felhozatva a labdát, 4 sáv elfoglalásával. (4. 5. ember középső sávú befutásával) Megismertetés szintjén. Indítás (Egy adott játékos hozza fel a labdát, 4 sáv elfoglalása) Emberfölény 2:1 (3:2 megismertetése) Posztok megismertetése. 2:2 játék 1:1 elleni játékkal és befutásokkal elzárások nélkül Alapvonali helycsere, átfutás. Támadásból védekezésre váltás. Befutások 5 mezőny felállásból. 5:5 elleni játék befutásokkal, az 1:1 elleni játékot hangsúlyozva. Védő: Letámadásnál (előkészítés) terelés oldalvonalra. (A támadónak minimum kétszer le kell ütnie a labdát.)

Terelés ügyetlenebb kézre. Besegítés a labdás emberre, visszahelyezkedés saját emberre. Védekezésből támadásra váltás. Védekezés a támadásban leírt feladatok ellen. LABDÁS, JÁTÉKOS FELADATOK. ELSŐDLEGES A JÁTÉKOK ALKALMAZÁSA! Fogók, versengések labdával és labda nélkül. A KOROSZTÁLYHOZ SZÜKSÉGES SZABÁLYOK MEGISMERTETÉSE.

37

II.2.3.

9-12. osztály

TÁMADÓ ALAPHELYZET, CSELEZÉS, MEGINDULÁS Kosárlabda alaphelyzet, dobócsel, kosárlabda alapállás, dobócsel, kosárlabda alapállás. Kosárlabda alaphelyzet, rövidindulás cselezése, alapállás, rövidindulás cselezése, alapállás. Jobb és bal lábbal, jobb és baloldalról, több szögből. Kosárlabda alaphelyzet, hosszúindulás cselezése, alapállás, hosszúindulás cselezése, alapállás. Jobb és ballábbal, jobb és baloldalról, több szögből. Kosárlabda alaphelyzet, rövidindulás cselezése, visszalépés dobócselre, ismét rövidindulás cselezése, visszalépésből tempódobás helyből felugrással. (2-3m távolságból legyen a dobás) Jobb és bal lábbal, jobb és baloldalról. Előző feladat hosszúindulás cselezésével. Kosárlabda alaphelyzet, (baloldal 3 pontos vonal, bedobó poszt) rövid indulócsel jobbra, labdaleütés hosszúindulással, 2 leütés, bal fektetett dobás. (Jobb és baloldal) Kosárlabda alaphelyzet, (baloldal, 3 pontos vonal, bedobó poszt) rövid indulócsel balra, labdaleütés hosszúindulással, 2 leütés, jobb horog. (Jobb és baloldal) Kosárlabda alaphelyzet, (baloldal, 3 pontos vonal, bedobó poszt) hosszúindulás cselezése jobb lábbal balra, dobócsel, hosszúindulás 2 leütés, bal fektetett dobás. (jobb és baloldal) Kosárlabda alaphelyzet, (baloldal, 3 pontos, bedobó poszt) hosszúindulás cselezése bal lábbal jobbra, dobócsel, hosszúindulás jobbra, 2 leütés jobb horog. (Jobb és baloldal) Kosárlabda alaphelyzet, (baloldal, 3 pontos vonal, bedobó poszt) rövid csel balra, dobócsel, rövidindulás 2 leütés 4 lépés, fektetett dobás. (Lépés hibára figyelj! Jobb és baloldal) Kosárlabda alaphelyzet, (baloldal, 3 pontos vonal, bedobó poszt) rövid csel jobbra, dobócsel, rövidindulás 2 leütés, (az első és negyedik lépésre üsse le a labdát= 2 leütés 6 lépés) jobb horog. (Lépés hibára figyelj! Jobb és baloldal) Kosárlabda alaphelyzet, (baloldal, 3 pontos, bedobó poszt) hosszúindulás cselezése jobbra, dobócsel, rövidindulás, 2 leütés 4 lépés, fektetett dobás. (Jobb és baloldal) Kosárlabda alaphelyzet, (baloldal, 3 pontos vonal, bedobó poszt) hosszúindulás cselezése balra, dobócsel, rövidindulás, 2 leütés 4 lépés, horogdobás. (Jobb és baloldal) Előző feladatsorok 2 és 1 ütemben átvett labdából VÉDŐALAPHELYZET, VÉDEKEZÉS Cselező (induló, dobó) támadóval szembeni védekezés. Hátralépés és visszalépés az irányba eső lábbal. Egyik kar mindig a labda magasságában. Betörő játékossal szembeni védekezés. Hátralépés, irányváltoztatásra, labdafelvételre kényszerítés. Nyomás a labdán. Védőlábmunka cikk-cakk alakban futólábmunka és oldalazó védőlábmunka váltakozásával. Irányváltoztatásokat végző labdavezetővel szembeni védekezés fél és egészpályán. (után lépés, futólépés) Védekezés 1:1 elleni játékban. Szerelés tanítása közelebbi és távolabbi kézzel végrehajtva a szerelést. Védekezés labda nélküli, majd labdás támadóval szemben a versenyszabályok betartásával. Védekezés befutó támadóval szemben. Védekezés emberfölény ellen (1:2 és 2:2) Videó: http://www.youtube.com/watch?v=kcwCvwCBU-A

38

ÁTADÁS Állóhelyben. Párosával 1, majd 2 labda. Felső kétkezes csel, egykezes tolt átadás. Jobb és bal kéz. Keresztlépéssel és kilépéssel. Előző feladat pattintott átadással. Állóhelyben. Párosával 1, majd 2 labda. Egykezes pattintott átadás cselezése, kétkezes felső átadás. Bejátszás külső posztokról belső posztra/posztokra. Bejátszás külső posztokról belső posztra/posztokra, majd ebből kijátszás gyenge vagy erős oldalra. 2:1 és 3:2 helyzetekben átadások felállt védelem ellen és emberfölényes helyzetekben. Sok-sok leütés nélküli játék, fogócska az ismert technikai elemekkel összekötve, különböző megkötésekkel. (pl.: meghatározott számú sarkazás után lehet passzolni, csak 1 kezes átadás lehetséges, csak kétkezes átadás lehet, kötelező 1-2 átadás csel, kötelező rövidhosszú indulócsel, stb.) Át kell tudnia passzolni jobb és balkézzel a két oldalvonal távolságát. Hosszú indítás! 4:3 helyzetekben átadások felállt védelem ellen és emberfölényes helyzetekben. 5:4 helyzetekben átadások felállt védelem ellen és emberfölényes helyzetekben megismertetése. Zóna elleni átadások (oldalfordítás és közvetlen fordítás az ellentétes oldalra) Videó: http://www.youtube.com/watch?v=UdCkSww1D9g DOBÁS Tesztlapon található feladatok. Befutásból labdaátvétel külső-belső lábra, dobócsel, (2 ütemű megállás), szembe sarkazás, dobás páros lábú felugrásból. (csak fizikailag alkalmas játékosnak) Labdaátvétel külső-belső lábra, hátra sarkazás, dobás páros lábú felugrásból. Visszapörgetés. Egykezes,kétkezes alsó dobás. Rövid ziccer labdavezetésből Erő ziccer labdavezetésből megismertetése. Erő ziccer átvett labdából megismertetése. Tempódobás labdavezetésből, átvett labdával Közép távoli tempó 2 ütemű megállással labdavezetésből, átvett labdából. Közép távoli tempó 1 ütemű megállással labdavezetésből, átvett labdából Hárompontos dobás. PALÁNK ALATTI TECHNIKA (lepattanó labda) Palánkra feltett lepattanó labda leszedése úgy, hogy a leérkezés páros lábra a palánkra merőleges testtel történjen arccal a közelebbi oldalvonal felé, (legmagasabb ponton fogja meg a labdát). Szembe sarkazás a gyűrű irányába, dobócsel, majd keresztlépéssel horog tempó (páros láb) középről. Palánkra feltett lepattanó labda leszedése úgy, hogy a leérkezés páros lábra a palánkra merőleges testtel történjen arccal a középső tengely felé. Szembe sarkazás a palánktól távolabbi lábbal, dobócsel, keresztlépéssel sarkazás a kosár és oldal irányba, dobás páros lábról jobb/baloldalról. Befutásból pozíciófogás jobb/baloldalon/középen, átvett labdából hátra sarkazással lefordulás, jobb/bal horogdobás egy lábról. (balra és jobbra)

39

Befutásból pozíciófogás jobb/baloldalon/középen, átvett labdából 1 leütéssel lefordulás balra/jobbra, dobás páros lábról. ELSZAKADÁS, CSELEK (labda nélküli mozgás) Védővel ütközés, ritmusváltás. Bejátszás center posztra és elmozgás labda nélkül. Bejátszás külső posztokról belső posztra/posztokra, majd ebből kijátszás gyenge vagy erős oldalra, center tovább mozgása. LABDAVEZETÉS Labdavezetés ritmusváltásokkal 20 m-en 3m széles sávban láb alatti váltással a megadott rajz szerint a bóják között végezve az irányváltásokat.

Láb közötti átvétel. Lefordulás csel. A cselezés leütéssel történjen a hátra sarkazó láb mellé. Labdavezetés 1:1-ben irányító és bedobó posztokon, csak 1 szektorban. 3-4-5-ös nyolcas átadásokkal. Videó: http://www.youtube.com/watch?v=cQkYcgO7pXw BEFUTÁS Előző osztályok tanultak folyamatos ismétlése. Párosával 1 labda. Labdavezetés a középkörből a hárompontosig, addig társa a gyűrű alól, alsó szektorból, elszakadásból fut ki a bedobó posztra. Labdás passzol, egy vagy 3 lépést cselez a labdás társ felé, majd ellentétes irányba ellépni mellette és mögé futással a labda és kosár felé mozogva átvett labdából kosárra dobás. („Z”, „L” befutás,) LABDÁS 2:2, 3:3 elleni játék Támadás Elzárásba vezetés, leválás, bejátszás. Labdás elzárások (külső, belső) Védekezés 2:2 védése átcsúszással megelőző és követő (futó) lábmunkával. 2:2 védése hátra/mögé lépéssel (elzáró és saját védő társ között)

40

2:2 védése váltással (elé és mögé váltás) Keresztelzárások: - három mezőny kapcsolatában - kettő mezőny, egy center kapcsolatába Videó http://www.youtube.com/watch?v=32dOSPxfcQw Támadás Üres elzárások (oldal, mögé állás, elé állás) mezőnyök között, centerek között, mezőnyök és centerek között, centerek és mezőny között) Hármas befutások különböző szögekből (irányító, labdás és labda nélküli oldalról) Hármas lefutás 3 sáv. Hármas lefutás követő harmadik befutásával (második hullám) Hármas nyolcas mögé futással 1 leütéssel és leütés nélkül Hármas nyolcas elé futással (átadás, elzárás labdaoldalra, labdaleütés, átadás, elzárás labdaoldalra…). Hármas lefutás üres elzárással, leválással. Hármas lefutás kettős elzárással (átadás, üres elzárás, befutás labda felé, labdás 1 leütésből kézbe adja a labdát az odafutónak, az továbbvezeti 1 leütéssel, passzol középre és ismételten végrehajtani). Védekezés Védekezés átcsúszással és váltással (mögé lépéssel) Védekezés a támadásban leírt feladatok ellen. Labda nélküli elzárás védése áttöréssel. Labda nélküli elzárás védése csúszással (elzárást adó és az elzárást adó védő társ közötti átcsúszással, beszéd) Labda nélküli elzárás védése kerüléssel (tolás) Labda nélküli elzárás védése váltással. A fenti feladatokkal szembeni védekezés labdás (lapos, elé váltás - visszahelyezkedés, csapda, váltás) és labda nélküli (ütközés, váltás, áttörés) elzárásokkal szembe KIZÁRÁS Mindkettő kizárás fajtát tudni kell. Keresztlépéssel kizárás és hátra sarkazással kizárás. TÁMADÓ LEPATTANÓ Kilépés a védő egyik oldalára, majd belépés a védő elé, megszerezve a belső pozíciót a lepattanó harcban. Felismerhető szándék a belső pozíció megszerzésére. TAKTIKA Támadó Befutások 3-4-5 mezőny felállással Befutások 4 mezőny 1 center felállással megismerése Üres elzárások 4 mezőny felállással Üres elzárások 3 mezőny 1 center felállással 5 szektoros felállás. Posztok 5 szektorban 4 szektoros felállás, posztok 4 szektorban megismertetése. Feldobás, alapvonali és oldalvonali bedobások. Letámadás elleni mozgás.

41

HÁROMSZÖGEK kialakítása 3:3 elleni játék. (irányító-2 bedobó, irányító – bedobó - center, két hátvéd-center) Emberfölény 2:1, 3:2. Indítás meghatározott játékossal felhozatva a labdát, 4 sáv elfoglalásával, (4. 5. ember középső sávú befutásával) átadásokat hangsúlyozva. Egyéni kezdeményezést továbbra is erősíteni. Támadásból védekezésre váltás, segítségekből továbbforgás. 5:5 elleni játék befutásokkal (1:1, befutás, elzárások nélkül) 5:5 elleni játék üres elzárásokkal (1:1, befutás, üres elzárás, leválás, labdás elzárás nélkül) 5:5 elleni játék labdás elzárásokat is alkalmazva. A 2:2 védése szintjéig. Védő Emberfölény 2:1, 3:2 védése. (helyezkedés) Védekezésből támadásra váltás, sávok leggyorsabb elfoglalása. Félpályás és egész pályás letámadás emberfogással. Félpályás és egész pályás letámadás lassítással. Zárt védekezés értelmezése. Nyitott védekezés értelmezése. Zóna védekezés egész (1:2:1:1, ), egész és félpályán (2:3, 3:2, 1:3:1). Zóna védekezés csapdával egész és félpályán. Vegyes védekezés megismertetése (4+1). Védekezés emberfölény ellen (4:3, 5:4).

II.3.

További lehetőség a képzés bővítésére

Az előző osztályokban szerzett hiányosságainak pótlása, a megtanultak ismétlése, készségszintre emelése. AZ EGYÉNI TECHNIKA FOLYAMATOS ISKOLÁZÁSA DOBÁSOK Tempódobás hátralépésből. 3 pontos dobás labdavezetésből, mozgásból, beleugrásból. Egyénileg kialakult „kabinet” dobások. Belső pozícióban használt félhorog, tempó. Belső pozícióban cselezések után elsarkazásból 2 visszapörgetések.

lábról

végrehajtott

dobások,

POSZTRA KÉPZÉS (4-5) Posztok szerinti speciális technika Be és kifelé válásból különböző dobásbefejezésekkel. ÁTADÁSOK Az ismert átadások, átadás cselek ismétlése, időzítése. Minden posztról szélességi és mélységi átadások. Kézbeadás. Labdavezetésből azonnali egykezes átadás. Átadás tempódobásból.

42

VÉDEKEZÉS Széleken játszott labdás 2:2 alapvonalra terelése (side) Automatikus csapdák kialakítása. Középső 2:2 védése elé váltással és csapdával. KIZÁRÁS Egy kézzel támasztva a támadót, másik kézzel megszerezve a labdát ELZÁRÁSOK alkalmazása. 2:2 több féle védésének alkalmazása a támadók, támadó idő, 2:2 helyétől függően. Védőlepattanó megszerzése zónavédekezést követően. Zónavédekezések egész és félpályán. Zóna csapda egész és félpályán. „Gyémánt” és „Bika” játék védése. Védekezés váltás (a támadás befejezésétől függően, jelzésre, egy támadás védésén belül)

II.4.

STREETBALL

Világszerte egyre elterjedtebb a szabadtéri, utcai kosárlabdázás, amihez nagyban hozzájárult a versenyszerű kosárlabdázás népszerűsége. Az iskolák udvarán, szabadtéri tereken felállított palánkok kecsegtetik az ifjúságot, hogy egyedül, ketten, hárman, négyen kezdjenek önszervezendő módon játszani, ezért egyre többen szeretik meg ezt a játékot. Egyszerű technikai elemek alkalmazása hamar élményszerűvé teszi a játékot, de a régebben versenyszerűen kosárlabdázók is megtalálhatják maguknak azt a versenyzési formát, ahol hódolhatnak kedvenc sportáguknak. Streetball szabályok: A streetball mérkőzéseken a FAIR PLAY szabályai az irányadóak. A pályafelügyelő nem bíró, csak a jelzett, vitás esetekben dönt. A Streetball 3-3 elleni játék. Minden csapat 3 + 1 főből áll. Akkor lehet cserélni, amikor a csapat a labdát birtokolja. Minden csapat minimum 3 fővel kezdheti el a játékot, és legalább kettőnek a pályán kell lennie a mérkőzés végén. A torna alatt csapattag nem cserélhető ki másik személyre és új játékos nem állhat be, ha nincs a leadott nevezési lapon benevezve. Játéktér: mérete szabadon változtatható, de célszerű a 10 x 7 méter terület kijelölése. A játékot kezdő csapatot sorsolással (pénzfeldobással) a pályafelügyelő dönti el. Minden egyes kosár után automatikusan változik a labdát birtokló csapat. Kosár utáni labdabirtoklás váltás esetén az ellenféllel kezeltetni kell a labdát a 2 pontos vonalon kívül. Ahhoz, hogy egy csapat érvényes kosarat tudjon elérni, legalább ketten kell, hogy érintsék a labdát. 3 másodperces szabály nincs! Védőlepattanó után a labdát ki kell vinni vagy passzolni, a 2 pontos vonalon kívül. Nincs feldobás, helyette minden esetben a védekező csapatot illeti a labda. Zsákolni tilos! Kizárást von maga után. A palánktartó állvány és a védőszivacs nem tartozéka a pályának. Mérkőzésenként minden csapat egyszer kérhet időt, de nem az utolsó 2 percben. A támadó csapat 30 másodpercen belül el kell, hogy dobja a labdát. Szándékos időhúzás esetén a pályafelügyelő a másik csapatnak ítélheti a labdát. Minden kosár és büntető 1 pontot, a köríven kívüli dobás 2 pontot ér.

43

A mérkőzés 16 pontig vagy 20 percig tart, futó órával. A megadott büntetődobás a játékidő után is el kell végezni. Amennyiben a mérkőzés 20 percnyi játékidő leteltekor döntetlen, úgy a „hirtelen halál” dönt. A támadó csapatot itt is a pályafelügyelő dönti el sorsolással. A faultot, az mondja be, aki ellen elkövetik. A sportszerűség itt is nagyon fontos! Ha a faultolt játékos érvényes kosarat ért el, úgy az számít, és nem jár a szabálytalanságért büntetődobás. Dobás közbeni fault után – amennyiben nem ment be – mindig büntetődobás van, 1 vagy 2 (attól függően, hogy hány pontot ért volna a dobás). A hatodik csapatszemélyi után minden egyes faultért büntetődobás jár. A büntetődobás elvégzése után a labda mindig az ellenfelet illeti meg, függetlenül attól, hogy a büntetődobás bement-e vagy sem. Büntetődobásnál nem kell a lepattanóért „menni” – mivel függetlenül attól, hogy sikeres volt a dobás vagy sem az ellenkező csapat hozhatja a labdát játékba. Az első szándékos szabálytalanság után 1 büntetődobás jár, a második után a vétkes játékost ki kell zárni a mérkőzésből. Verekedés esetén mindkét csapatot ki kell zárni a streetball versenysorozatból. A fent nem említett egyéb a kosárlabdához kapcsolódó kérdésekben a kosárlabdázás versenyszabályai a mérvadók. A streetball játék nagyban fejleszti a tanulók önállóságát, reális véleményformálását, konszenzuson alapuló döntések elfogadását, szabálykövető magatartás kialakulását.

II.5. Erőnléti felkészítés kosárlabdázáshoz az iskolában II.5.1.

Általános célok, alapelvek

A kosárlabdázás az egyik „legatletikusabb” labdajáték, melynek eredményes és élményszerű műveléséhez a kondicionális és koordinációs képességek magas szintjére, ehhez pedig az egész testre kiterjedő, arányos képességfejlesztésre van szükség. Az erőedzés az egyéni képességek gyarapításával járul hozzá a csapat teljesítményéhez. Mindemellett: fejleszti a kosárlabdázáshoz nélkülözhetetlen gyorsaságot, robbanékonyságot, ugró- és dobóerőt, hatékonyabbá teszi a mozgást, terhelhetőbbé teszi a játékosokat, csökkenti a regenerálódás idejét, erőssé teszi a testet, hogy megóvja a sérülésektől, segít a stressz leküzdésében. Az együttes kemény munka, a közös célokért való küzdelem hozzájárul a csapategység kialakulásához, felelősségre, elszámoltathatóságra, egymás megbecsülésére tanít. És ne feledjük: a kosárlabda pálya „mindkét végén” erősnek kell lenni! A képességfejlesztésnek nem lehet azonban célja, hogy a fejlődést jelző mutatókat az elérhető határokig növelje. Ezek csupán relatív értékkel bírnak: a maximális erő szintjének növelése például bizonyos határon túl negatív hatású lehet. „A lényeg a kölcsönhatások magasabb szintű egyensúlyának megteremtésén van (Nádori 1986)”. Az erőfejlesztést a tanulók egyéni fejlettségi szintjének, erőnléti állapotának, teherbíró képességének gondos felmérésével kezdjük, majd legalább félévente ellenőrizzük. Erre az alábbi felméréseket javasoljuk:

44

Felmérés

Erőfajta

Testmagasság (cm) Testsúly (kg) 2

Testtömeg index (kg/m ) lokomotorikus gyorsaság lokomotorikus gyorsasági állóképesség

Vágtafutás (s) Ingafutás 5,75 m-en oda-vissza (s)

NBA agilitás teszt (s) Videó:http:// agilitás www.youtube.com/watch?v=muCFPlpbfEI Állóképességi ingafutás 20 m-es pályán állóképesség (Beep-teszt) láb erőUgrókötél hajtás előre (db) állóképessége kar-vállöv Indítás (dobás előre) kosárlabdával gyorsasága és ügyesebb és ügyetlenebb kézzel (m) dobóügyessége láb-törzs (robbanékony-) gyorsereje kar-vállöv Kétkezes dobás fej mögül előre gyorsereje medicinlabdával távolságra (m) (dobóerő) kar-vállöv Kétkezes mellső lökés előre gyorsereje medicinlabdával távolságra (m) (lökőerő) Felülés (gerincvédelemmel!) könyökkel térdérintés és ereszkedés kh.-be (k.h. hasizom erőhanyattfekvés, lábszár az oldalára állított állóképessége zsámolyon) (db) Törzsleengedés és emelés vízszintesig hátizom erő(k.h. zsámolyon combfekvésben) (db) állóképessége kar-vállöv erőMellső fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás állóképessége, kifáradásig (mellkassal 2, ill. 3 kg-os törzs statikus medicinlabda érintése hajlításkor) (db) ereje Függőleges felugrás karlendítéssel (cm)

helyből,

7-11 évesek

11-15 évesek

15-19 évesek

igen

igen

igen

igen

igen

igen

igen

igen

igen

14 m

28 m

28 m

3 ciklus

5 ciklus

10 ciklus

nem

igen

igen

igen

igen

igen

nem

2’

3’

3-as méret

5-ös méret

női 6os, ffi 7-es méret

nem

igen

igen

nem

2 kg

3 kg

nem

2 kg

3 kg

nem

30”

60”

nem

30”

60”

nem

igen

igen

A felmérések bizonyos próbái helyettesíthetők a 2014. őszétől bevezetésre kerülő Netfit fittségi állapotfelmérő rendszer azonos (Beep-teszt), illetve hatáskiváltás szempontjából hasonló próbáival (pl. ütemezett fekvőtámasz teszt) is. Az edzések, felkészülési periódusok tervezésében vegyük figyelembe az edzéstervezés általános elméleti és metodikai szempontjait (pl. a tiszta felkészülési időszak első három

45

hetében a terjedelem nagyobb, az intenzitás kisebb mértékben – a kosárlabdázásra jellemző speciális mozgásanyag hangsúlyozása nélkül – egyenletesen nőjön)! Az erőnléti munkához zavartalan környezeti feltételeket (pl. terem, szerek, higiéniai körülmények) kell biztosítanunk. A felkészülést a táplálkozással, regenerálódással, pihenéssel kapcsolatos életmód-tanácsadás, az edzésmunka jelentőségének tudatosítása is támogassa!

II.5.2.

Az erőnléti felkészítés feladata, mozgásanyaga

Az erőnléti felkészítés a tanulók sportági fejlesztése szempontjából meghatározó jelentőségű. Ezek nem megfelelő szintje azt eredményezi, hogy bizonyos mozgások elsajátítása, vagy végrehajtása akadályokba ütközik. A motorikus képességeket tehát a mozgástanítást megelőzően, majd azzal párhuzamosan, a metodikai szempontok figyelembevételével, is célszerű, szükségszerű fejleszteni. A motorikus tulajdonságok fejlesztésének mindig annyival kell megelőznie a mozgástanítást, amennyi idő szükséges ahhoz, hogy az eredményes tanulás feltételei adottak legyenek (Király, Szakály 2011). Bővebben:http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0025_Kiraly-SzakalyMozgasfejlodes_es_a_motorikus_kepessegek_fejlesztese_gyermekkorban/ch07s02.html#id 510832

7-11 évesek (alsó tagozatosok) Feladata Sokoldalú képességfejlesztés, melynek célja az általános szomatikus növekedés elősegítése; a mozgáskoordináció fejlesztése, különös tekintettel a nehezen fejleszthető gyorsasági koordinációra, melynek ez a legszenzibilisebb időszaka; a ritmusképesség fejlesztése; az izmok erejének növelése; az aerob kapacitás fejlesztése; az erőgyakorlatok jártasság szintű elsajátítása. A kondicionáló munka részaránya 10-15%.

46

Mozgásanyaga Az ember természetes mozgásaihoz közelálló gyakorlatok (ugrás, futás, dobás), valamint sokféle sportág elemeiből összeállított erősítő hatású gyakorlatok. Sokoldalú erőfejlesztés: Általánosan és sokoldalúan képző gimnasztikai szabad-, szer- és könnyű kéziszergyakorlatok mellett, saját testrész súlyával végzett erőgyakorlatok. A kosárlabdázás alaptechnikai elemeinek többszöri gyakoroltatása ismétléses és variábilis módszerekkel (még számottevő erőfejlesztő hatással bír!). Természetes gyakorlatok (pl. utánzójárások, mászások, hordások). Állóképesség fejlesztése: Egyéni, egyenletes sebességű tartós futás alkalmazása, egyéni tempóban és irammeghatározással, állóképességi ingafutás kifáradásig, intenzív, összefüggő futómozgást tartalmazó játéktevékenység végzése, folyamatos futás végtelenített, könnyű akadálypályán a terjedelmet differenciáltan, a fejlettségi szinthez igazítva. Videó: http://www.youtube.com/watch?v=hNzpESvu22M Gyorsindulási, irányváltoztatási és megállási feladatok: Különböző test- és rajthelyzetből, gyorsítás–lassítás, megindulás–megállás, megindulás– megállás–irányváltoztatás labda nélkül és labdával, akadályok alkalmazásával és/vagy követő társ bevonásával lassú, közepes sebességű futással. Fogójátékok, sor- és váltóversenyek. Dobóerő, dobóügyesség: Könnyű és közepes tömegű szerek gurítása, hajítása, lökése, vetése egy és két kézzel. Dobójátékok. Ugróerő, ugróügyesség: Szökdelések variációi helyben és haladással. El- felugrási feladatok (magasban és távolban elhelyezett tárgy elérése ugrással, helyből és kis lendülettel el- és felugrás teljes erőközléssel lendületből, elugrás távolba törekvéssel, felugrás magasba törekvéssel. Kötött ugrásvariációk. Leérkezési feladatok: ízületekben utánaengedő, izmokkal fékezett puha talajfogás. Koordinációs képességek: Ritmusgyakorlatok, egyensúlygyakorlatok, koordinációs létragyakorlatok, feladatok szerekkel és szereken. „Tempóugrási” feladatok. Küzdőjátékok.

ügyességi

Ízületi mozgékonyság és izomlazaság: Nyújtó-lazító gimnasztika. A fejlesztés általános alapelveiről bővebben: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0025_Kiraly-SzakalyMozgasfejlodes_es_a_motorikus_kepessegek_fejlesztese_gyermekkorban/ch05.html

47

11-15 évesek (felső tagozatosok) Feladata A sokoldalú képességfejlesztés fenntartása mellett a terhelés szakszerű adagolásával, a speciális munkához szükséges főbb izomcsoportok erőfejlesztésének megkezdése inter- és intramuszkuláris koordinációjának javítása. Az erősítést a törzsizomzat megerősítésével kezdjük. Kiemelt fejlesztési terület a futógyorsaság, gyors hely- és helyzetváltoztatások, a dobógyorsaság, az ugróerő, a gyorsasági állóképesség (a szenzitív időszak kezdete!), valamint az ízületi mozgékonyság és izomlazaság fejlesztése, fenntartása. A kondicionáló munka részaránya 15-20%. Mozgásanyaga Sokoldalú erőfejlesztés: Sokoldalúan képző dinamikus szabad-, kéziszer-, szer- és társas gyakorlatok; dinamikus és izometriás törzsgyakorlatok (Core-edzés); intenzív akadály-pálya gyakorlatok (medicinlabda, zsámoly, létra, gumigyűrűk, bóják alkalmazásával); összetett medicinlabdás gyakorlatok meghatározott időre; küzdőjátékok. Lokomotorikus (helyváltoztató) gyorsaság: Rajtok, megindulások, helycserék, helyből, ill. mozgásból akusztikus és vizuális jelre, különböző rajthelyzetekből; futás gyors irányváltoztatással; gyors indulás–megállás– kitámasztás–irányváltoztatás labda nélkül és labdával; gumikötél "fogat"; gyors helycserék, különböző feladatokban; rajtversenyek játékos formában; rövidvágták 15-20-30 m. Reakciógyorsaság, mozdulat és helyzetgyorsaság: Könnyű szerek hajítása, lökése, vetése távolságra; labdaátadások maximális sebességgel; labdapasszolás falra; helyzetváltoztató mozgások akusztikus és vizuális jelre; összekapcsolt

48

egyszerűbb technikai elemek végrehajtása gyorsan, maximális intenzitással; akció és reakciógyorsaság fejlesztő játékok. Gyorserő: Dobások, lökések medicinlabdával távolságra; dobóversenyek; szökkenések mellső fekvőtámaszban; felugrások helyből és előzetes lendülettel; fellépések, felugrások, szökkenések szerekre; felugrások palánk, háló, gyűrűérintéssel; ugróversenyek; páros küzdőgyakorlatok. Gyorsasági állóképesség: Sorozatdobások blokkokban és szériákban, gyorsasági ingafutás, iramfutások 100-200–400 m-en, americaine futás, fogójátékok; gyorsindulási, irányváltoztatási és megállási feladatok. Általános állóképesség: Tartós futás, fartlek, mini intervall, könnyű akadálypályák, állóképességi játékok. Erő, erőállóképesség: karhajlítás-nyújtás mellső fekvőtámaszban időre és ütemezéssel különböző pozíciókban (pl. magas, mély); folyamatos átadások medicinlabdával meghatározott módon (dobás, lökés, vetés) és terjedelemmel; dobójátékok medicinlabdával; intenzív akadály-pálya gyakorlatok (zsámoly, létra, bója, medicinlabda, egyéb szerek) felhasználásával; szökdelések és sorozatugrások blokkokban és szériákban helyben (pl. négyszög) és haladással; taposó lábmunka blokkok alapállásban időre (20”-30”); intenzív védő lábmunka különböző feladatokkal meghatározott időre (20”-30”); szökdelések; szökdelések testfordulatokkal; ugrókötél gyakorlatok meghatározott időre intenzív törzsgyakorlatok kifáradásig szer nélkül és szerrel; gimnasztikai alapformájú kézisúlyzó gyakorlatok; nyúlós és rugós ellenállások felhasználása; marokerősítő alkalmazása. Koordinációs képességek: Ritmusgyakorlatok; egyensúlygyakorlatok; ügyességi feladatok szerekkel és szereken; labdás fogójátékok. Gyorsasági koordináció: Koordinációs létragyakorlatok; futóiskolázás; repülő- és fokozófutás. Ízületi mozgékonyság és izomlazaság: Aktív és passzív stretching, nyújtó-lazító gimnasztika egyénileg és párokban. 15-19 évesek (középiskolások) Feladata Differenciált erőfejlesztés speciális erőgyakorlatokkal. Kiemelt cél: vágtagyorsaság, ugró, és dobó gyorserő, robbanékony irányváltások, gyorsasági állóképesség, erőállóképesség és maximális erő fejlesztése. Ízületi mozgékonyság és izomlazaság fenntartása, fejlesztése. A kondicionáló munka részaránya 20-25%.

49

Mozgásanyaga Sokoldalú erőfejlesztés: Sokoldalúan képző dinamikus szabad-, kéziszer-, szer- és társas gyakorlatok, Core-edzés, intenzív akadálypálya gyakorlatok (gátak, zsámolyok, létra, medicinlabda, gumigyűrűk, bóják alkalmazásával); összetett medicinlabdás gyakorlatok meghatározott időre; összetett helyváltoztató és ugrógyakorlatok; küzdőjátékok; köredzés. Lokomotorikus (helyváltoztató) gyorsaság: Rövidvágták (20-30-40 m) különböző rajthelyzetekből, irányváltoztatással; rajtok, megindulások, megállások, kitámasztások, helycserék, helyből és mozgásból akusztikus és vizuális jelre; u. ez játékos formában; gyors laterális védő lábmunka; indulások, helycserék, különböző feladatokban; rajtversenyek; gumikötél "fogat". Reakciógyorsaság, mozdulat és helyzetgyorsaság: Különböző tömegű szerek hajítása, lökése, vetése távolságra; labdaátadások és labdapasszolás falra maximális sebességgel; mozdulatgyorsaság fejlesztése: összekapcsolt technikai elemek végrehajtása gyorsan, maximális intenzitással; helyzetváltoztatások maximális sebességgel akusztikus és vizuális jelre; reakciógyorsaság fejlesztő játékok. Gyorserő: Kosárra dobás nehezített kosárlabdával; dobások, lökések medicinlabdával távolságra; dobóversenyek; szökkenések mellső fekvőtámaszban; felugrások helyből és előzetes lendülettel; fellépések, felugrások, szökkenések szerekre; felugrások palánk, háló, gyűrűérintéssel, mérsékelt nehézségű pliometriás gyakorlatok; ugróversenyek. Gyorsasági állóképesség: Sorozatdobások blokkokban és szériákban kosár-, nehezített kosár- és medicinlabdával, gyorsasági ingafutás, agility futás, rövid szakaszos americaine futás, rövid szakaszos futóedzés (100-200-400-600 m-en); nagy sebességű lefutások; fogójátékok; intenzív törzsgyakorlatok meghatározott időtartamra szer nélkül és kis tömegű szerek, vagy nyúlós és rugós ellenállások felhasználásával. Általános állóképesség: Tartós futás, fartlek, közép- és hosszú intervall terhelés, állóképességi akadálypályák, állóképességi játékok folyamatos futással. Erő, erőállóképesség: folyamatos átadások medicinlabdával meghatározott módon (dobás, lökés, vetés) időre/ismétlésszámmal; karhajlítás-nyújtás mellső fekvőtámaszban időre és ütemezéssel különböző pozíciókban (pl. mély, ujjakon); dobójátékok medicinlabdával; intenzív akadálypálya-gyakorlatok (zsámoly, létra, bója, medicinlabda, egyéb szerek) felhasználásával; szökdelések és sorozatugrások blokkokban és szériákban helyben (pl. négyszög) és haladással; taposó lábmunka blokkok alapállásban időre (30”-45”); intenzív védő lábmunka különböző feladatokkal (pl. medicinlabda dobásával) meghatározott időre (30”-45”); intenzív védő lábmunka nehezített feltételekkel laterális és rézsútos irányban; blokkosított és szeriális sorozatok koordinációs létrán; lépcsőzés; ugrókötél gyakorlatok meghatározott terjedelemben; intenzív törzsgyakorlatok kifáradásig szer nélkül és szerrel; gimnasztikai alapformájú kézisúlyzó gyakorlatok; nyúlós és rugós ellenállások felhasználásával erőfejlesztő blokkok, szériák; marokerősítő alkalmazása.

50

Koordinációs képességek: Ritmusgyakorlatok; egyensúlygyakorlatok; ügyességi feladatok szerekkel és szereken; labdás fogójátékok. Gyorsasági koordináció: Futóiskolázás; koordinációs létragyakorlatok; repülő- és fokozófutás. Ízületi mozgékonyság és izomlazaság: Stretching, nyújtó-lazító gimnasztika egyénileg és párokban.

II.5.3.

Video linkgyűjtemény a kosárlabdázás erőnléti felkészüléséhez

Sokoldalú erőfejlesztés: http://www.youtube.com/watch?v=3DL5rw-czzA http://www.youtube.com/watch?v=cTI-D5Roqq4 http://www.youtube.com/watch?v=bauzLZl-Wbo http://www.youtube.com/watch?v=hIjidA80lis http://www.youtube.com/watch?v=2Sdm_mkGUKI http://www.youtube.com/watch?v=2TcVW5FH9OI http://www.youtube.com/watch?v=1UI-P7qGkmg Lokomotorikus gyorsaság, agilitás, gyorsasági állóképesség: http://www.youtube.com/watch?v=X1o8ycg_iqM http://www.youtube.com/watch?v=dL0Tg3gsGPU http://www.youtube.com/results?search_query=foot+work+basketball http://www.youtube.com/watch?v=p5-djU6rkD8 http://www.youtube.com/watch?v=UdCkSww1D9g http://www.youtube.com/watch?v=Fl4VB4o74-s http://www.youtube.com/watch?v=GjcLLhVATTo http://www.youtube.com/watch?v=Fl4VB4o74-s Reakciógyorsaság, mozdulat és helyzetgyorsaság: http://www.youtube.com/watch?v=A55K7Y8_SYU http://www.youtube.com/watch?v=awmY669tPCQ http://www.youtube.com/watch?v=HULFTikidB0 http://www.youtube.com/watch?v=n-Q1k4hLGP4 http://www.youtube.com/watch?v=cUM8SKuIovo Gyorserő: http://www.youtube.com/watch?v=q3Itm830hro http://www.youtube.com/watch?v=b6bzlwgV3ZQ http://www.youtube.com/watch?v=9PSy6V6_6ds http://www.youtube.com/watch?v=9MZqL0y5FbQ http://www.youtube.com/watch?v=qfr6k8qHVPo http://www.youtube.com/watch?v=IU01Gk6nxrU

51

Erőállóképesség: http://www.youtube.com/watch?v=nkx15DBbRPs http://www.youtube.com/watch?v=zEukJm1U8oM http://www.youtube.com/watch?v=doBpv7n72KQ http://www.youtube.com/watch?v=VBxWSZS2Iuw http://www.youtube.com/watch?v=bUBtG39Q7dw http://www.youtube.com/results?search_query=foot+work+basketball http://www.youtube.com/watch?v=EgMHFYgzg8I http://www.youtube.com/watch?v=AlBWDCFLLT4 Koordinációs képességek: http://www.youtube.com/watch?v=0g2Mc_WNXCM http://www.youtube.com/watch?v=BqKetx6JEQ0 http://www.youtube.com/watch?v=-PkThjY5JnQ http://www.youtube.com/watch?v=q0e3LSS3j40 http://www.youtube.com/watch?v=qzhiN8uQvfM Gyorsasági koordináció: http://www.youtube.com/watch?v=gXkt1txOunI http://www.youtube.com/watch?v=q8hNoruV0kc http://www.youtube.com/watch?v=hIjidA80lis http://www.youtube.com/watch?v=1TovoFMebsM Ízületi mozgékonyság és izomlazaság: http://www.youtube.com/watch?v=MFsNyh2QrPQ http://www.youtube.com/watch?v=icKxm17oMSA http://www.youtube.com/watch?v=uaUl4FPaQ3k http://www.youtube.com/watch?v=S_3lLSaO8R4 http://www.youtube.com/watch?v=7aZjcRxxkiw http://www.youtube.com/watch?v=ovYknXUqOyo

II.6.

Irodalom

1. Kristóf L., Gál L., Csillag B., Tóth J.: Sportjátékok II. Tankönyvkiadó Budapest, 1992 ISBN 963 18 6724 2 2. Ránky M.: Játék a kosárlabda, a kosárlabda játék, Pauz-Westermann Könyvkiadó Kft., 1999., ISBN: 963 8334 73 8 3. Bácsalmási G. Bácsalmási L.: Tanulj meg kosárlabdát tanítani, Bácsi Kht., 2005. ISBN: 963 218 688 5 4. Horváth Z.:Sport és játékmix , NYME Savaria Egyetemi Központ és a Szombathelyi Egyetemi Sportegyesület Kiadó 2010, ISBN 978-963-9871-29-8,155-178.o. 5. Peter Vary: 1006 játék – és gyakorlatforma a kosárlabdában, Dialóg Campus Kiadó 2012 6. Maurizio Mondoni: Mini Kosárlabda MKOSZ Budapest Kiadó, http://www.hoopskills.com/ballhoggloves

52

7. Király T., Szakály Zs. 2011: Mozgásfejlődés és a motorikus képességek fejlesztése gyermekkorban. Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, NyugatMagyarországi Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft. 8. Nádori L. 1986: Az edzéstervezés elméleti, metodikai alapjai. In: Nádori L. (szerk.) Edzéstervezés. Sport, Budapest, pp. 5-33.

53

III. Labdarúgás Dr. Bóka Ferenc

III.1. Nagypályás labdarúgás szabályai Hosszúság: 90 -120 m, Szélesség:45-90 m Nemzetközi mérkőzések esetén Hosszúság:100-110 m, Szélesség 64-75 m Minden vonal legfeljebb 12 cm lehet, általában 10-12 cm. Kapuelőtér: 5,5m. Büntető terület: 16,5 m. Büntetőpont: 11 m Kezdőpont körül 9,15 m sugarú kör –kezdőkör A technikai zóna: stadiononként változó lehet, de 1-1 méterre terjedhet ki a kispad mindkét oldalától és 1 m közelítheti meg az oldalvonalat. Játékidő: 2 x 45 perc, félidők között a pihenő nem lehet több 15 percnél. Elvesztegetett idő: cserék, sérült játékos ápolása, időhúzás, bármely más ok Mindegyik sarokban egy 1,5 m-nél nem rövidebb, nem hegyes végű, tetején zászlóval ellátott zászlórudat kell elhelyezni. A kapufák közötti távolság 7,32 x 2,44 m. A kapufa és a keresztléc fehér színű kell, legyen, és max. 12 cm vastagságú A labda: 5 méretű, gömbölyű, bőrből vagy más alkalmas anyagból készült. A kerülete 70 cmnél nem több és 68 cm-nél nem kevesebb. A mérkőzés kezdetén a súlya nem több 450 g-nál és nem kevesebb 410 g-nál. A benne lévő levegőnyomás (tengerszinten) 0,6 - 1,1 atmoszféra (600-1100 g/cm3) között van. A játékosok száma 10 + 1. A mérkőzés nem kezdhető el csapatonként 7 játékosnál kevesebbel. Nevezhető 16 ill. 18 játékos A játékos kötelező alapfelszerelése: mez vagy ing, rövidnadrág - ha termo nadrágot visel, akkor annak az alapszíne megegyezik a rövidnadrágéval, sportszár, sípcsontvédő, cipő. A mérkőzés folyamán nem lehet órát, nyakláncot, gyűrűt, fülbevalót stb. viselni. Fülbevalót és gyűrűt még leragasztva sem. Les: A leshelyzet önmagában nem szabálytalanság. Lesnek minősül, ha a játékvezető véleménye szerint a támadásban aktívan részt vevő játékos csapattársától úgy kapja meg a labdát, hogy az átadás pillanatában közelebb van az ellenfél alapvonalához, mint a labda és az utolsó előtti védőjátékos. Fontos tudni, hogy a kapus is védőjátékosnak számít. Les csak akkor lehet, ha a támadó játékos az ellenfél térfelén tartózkodik. Játékos nincs leshelyzetben, ha: saját térfelén van, azonos szintben van az utolsó előtti ellenféllel (+kapus), azonos szintben van az utolsó két ellenféllel, ha a játékos közvetlenül: kirúgásból, bedobásból, szögletrúgásból kapja a labdát. Ellenféltől kapott labda esetén. Ha a labda vonala mögött helyezkedik el.

54

A szabadrúgások fajtái:  

Közvetett szabadrúgás Közvetlen szabadrúgás

Közvetlen szabadrúgás esetei: az ellenfelet megrúgja vagy megkísérli megrúgni, az ellenfelet elgáncsolja, vagy megkísérli elgáncsolni, nekiugrik az ellenfélnek, az ellenfelet támadja, az ellenfelet megüti vagy megkísérli megütni, az ellenfelét löki, az ellenfelet visszatartja, az ellenfelet leköpi, szándékosan kézzel érinti a labdát Közvetett szabadrúgás: kapusokra vonatkozó esetek: hat másodpercnél tovább tartja kezében a labdát, a labda korábbi birtoklása után azt ismét kézzel érinti, mielőtt más játékos érintette volna, kézzel érinti a labdát, amit csapattársa szándékosan hozzárúgott (fejjel, mellel, combbal kivéve), kézzel érinti a labdát, amit közvetlenül egyik csapattársa által elvégzett bedobásból kapott. Mezőnyjátékosokra vonatkozó esetek: veszélyesen játszik, akadályozza az ellenfél mozgását, akadályozza a kapust abban, hogy a kezében tartott labdától megszabaduljon, sportszerűtlen viselkedésért, les esetén. Bedobás: arccal a játéktér fel kell fordulnia, mindkét lábának egy részével érintenie kell vagy az oldalvonalat, vagy a játéktéren kívül a talajt, mindkét kezét használnia kell, a labdát feje mögött és felett előrehozva kell bedobnia. A dobó játékos nem érintheti ismét a labdát, amíg a játékszert, más játékost nem érintett.

III.1.1.

Ellenőrző kérdések

Igaz-hamis kérdések: 1. Közvetett szabadrúgásból közvetlenül gól érhető el 2. Középkezdésből közvetlenül gól elérhető 3. A hazai pálya méretei: hosszúság:100-110 m, szélesség 64-75 m

III.2. U12-U13 A nagypályás labdarúgás versenyszabályai érvényesek! A különbségek: Pályaméret: min.45 x 65m, - max.50 x 70m Kapuméret: 5x2m Büntető terület: 12m-re az alapvonaltól bójával jelölve Labdaméret: 4 Játékidő: 20 perc/mérkőzés, maximum 100 perc/torna Létszám: 8:8 ellen + kapusok Büntető büntetőterületen (12 méter) belüli szabálytalanságok esetén büntetőrúgás következik, a büntetőpont a kapu közepétől számított 9 méterre van Csere cserélni bármikor lehet, cserénél a cserejátékosok kezet fognak egymással, a lecserélt játékos bármikor visszacserélhető Minden nevezett játékosnak a játékidő 50%-ban pályán kell lennie Térfélcsere – nincs!

55

A kapus a labdát sem a játék közben, sem a labda újbóli játékba hozatala során nem továbbíthatja közvetlenül az ellenfél térfelére, ha ezt megteszi, akkor az ellenfél a félpálya vonaláról közvetett szabadrúgással folytathatja a játékot Korosztály

U6/7

U8/9

U10/11

Játékosok

3:3 ellen kapus nélkül

4:4 ellen + kapusok

6:6 ellen + kapusok

Pályaméret

15 x 20 m

20 x 40 m

35 x 55 m

Les

Nincs

Nincs

Van

Büntetőterület

Nincs külön jelölve

Büntetőpont

-

6m-re az alapvonaltól bójával jelölve 7m

9m-re az alapvonaltól bójával jelölve 9m

Kapu

2x1m

3x2m

5x2m

Labda méret

3-as

4-es

4-es

Partdobás

nincs, a labda lapos passzal hozható játékba

Csere

folyamatosan

nincs, a labda lapos passzal hozható játékba folyamatosan

nincs, a labda lapos passzal hozható játékba folyamatosan

Játékidő

1 x 10 perc maximum játékidő: 40 perc/torna A nevezett játékosnak, a játékidő min. 50%ában pályán kell lennie!

1 x 15 perc maximum játékidő: 60 perc/torna A nevezett játékosnak, a játékidő min. 50%-ában pályán kell lennie!

minimum 3 mérkőzés/torna a labda újbóli játékba hozatala az alapvonalról történik, labdavezetéssel, az ellenfél a pálya feléig hátrahúzódva kezdi meg a labdaszerzést

minimum 3 mérkőzés/torna a kapus a labdát sem a játék közben, sem a labda újbóli játékba hozatala során nem továbbíthatja közvetlenül az ellenfél térfelére

1 x 20 perc maximum játékidő: 80 perc/torna A nevezett játékosnak, a játékidő min.50%ában pályán kell lennie! minimum 3 mérkőzés/torna a kapus a labdát sem a játék közben, sem a labda újbóli játékba hozatala során nem továbbíthatja közvetlenül az ellenfél térfelére

Pályán töltött idő

Mérkőzésszám tornánként Speciális szabály

Futsal

Kispályás labdarúgás

Les

4:4 ellen + kapus, 12 fő nevezhető hossza 38 x 42 m szélessége 20 x 25 m nincs

Büntetőterület

6 m sugarú körív

6 m sugarú körív

Büntetőpont

6 m, 10 m

7m

Kapu

3x2m

3x2m

Játékosok Pályaméret

5:5 ellen + kapusok 20 x 40 m nincs

56

Labdaméret Partdobás

4-es speciális labda nincs partdobás, a labda berúgással hozható játékba

Csere

folyamatosan

Játékidő

2 x 20 perc tiszta játékidő Sípcsontvédő kötelező 6. szabálytalanság után kisbüntető

Speciális szabályok

5-es bedobás vagy a labda berúgással hozható játékba folyamatosan, repülőcsere 2x 25 perc futóóra

Futsal speciális szabályok: A büntetések fajtái: 2 perces kiállítás 5 perces kiállítás Végleges kiállítás Oldalrúgásból közvetlenül nem érhető el gól. A labdát az oldalvonalra kell helyezni Az ellenfél játékosainak a letett labdától legalább 5 m-re kell állni 4”-en belül játékba kell hozni a labdát Az első öt szabálytalanság esetén: sorfal állhat a rúgó játékos elé, az ellenfél játékosainak minimum 5 m-re kell a letett labdától állni, a szabadrúgásból közvetlenül érhető el gól. A 6. szabálytalanságnál következik a második büntetőpontról elvégzendő közvetlen szabadrúgás, melynél sorfal nem állítható.

III.2.1.

Ellenőrző kérdések

Igaz-hamis kérdések: 1. 2. 3. 4.

Az U12/13 korosztályban van les. Az U6/7 korosztálynál van kapus. A futsalt 5 méretű labdával játsszák. A kispályás labdarúgásnál 4-4 ellen játszanak.

III.3. Fejlődéstani alapismeretek a 6-14 éves korosztálynál A fiatal labdarúgókat nem úgy kell edzeni, mint a felnőtteket! Korosztályos képzés: a fiatal labdarúgókat 5/6 és 18/19 éves koruk között a pillanatnyi testi és lelki fejlődésüknek megfelelő mennyiségi és minőségi képzési és nevelési ráhatásokkal fejlesztjük. A fejlődés előremutató folyamat kezdeti és végponttal, melyek között a fejlődési folyamat egymástól elhatárolható szakaszokra oszlik. Az emberi szervezet, a szervek, szervrendszerek fejlődése: szintén folyamat, melyet egymástól elhatárolható szakaszokra

57

bonthatunk. A különböző fizikai képességek, a technikai-taktikai cselekvőképesség foka, a különböző lelki tulajdonságok fejlettsége szorosan összefügg egy, vagy több szerv, szervrendszer fejlettségi fokával. A szervek, szervrendszerek nagyarányú mennyiségi változásának időszakai:    

Tüdő- szív-vérkeringési rendszer: 10-16 év között (legnagyobb 14-16 között) Csont és izomrendszer, nemi hormonális rendszer: 14-18 év között (kivétel a lábizomzat 12-18 év között) Idegrendszer mozgástanulási készsége: 6-14 év között Idegrendszer – lelki tulajdonságok összefüggésében: minden korosztályban

A különböző fizikai képességeket, a technikai-taktikai cselekvőképességet, a különböző lelki tulajdonságokat abban a korban kell hangsúlyozottan fejleszteni, amikor a hozzárendelt szervek, szervrendszerek a nagyfokú mennyiségi változás időszakában vannak.       

Alap-állóképesség: 10-16 év között (legerőteljesebben 14-16 év között) Speciális állóképesség: 14-18 év között Erő: 14-18 év között (kivétel: láberősítés, 12-18 év között) Gyorsaság (erőösszetevővel): 12-18 év között Mozgékonyság: 6-18 év között Technikai-taktikai cselekvőkészség: 6-14 év között Lelki tulajdonságok: 6-18 év között

Erre a fiú korosztályra jellemző a jól fejlett csonttömeg, a csontok stabilitása és a lassan fokozódó megnyúlási tendencia. A különböző csontok növekedése nem egyforma mértékű, 7-11 éves korban főleg a hosszanti megnyúlás figyelhető meg, míg a csontok körfogat méretének változása a posztpubertás korra tehető (Mészáros, 2002). A megnyúlási szakasz nagyon változatos mértékben jelentkezik a gyermekeknél, és erőteljesen kihat a koordinációs képességekre. Hirtelen növéskor a mozgás szétesik, rendezetlenné válik, sokszor lelassul; az izomtömeg erősödésével később a mozgás koordináció ismét rendeződik. A sportág jellegéből adódóan, a különböző magasságú játékosok mind meg tudják találni a helyüket a csapatban az edző segítségével. Az izomrendszer részesedése a teljes testtömegből nagyobb, mint a hasonló korú nem sportolóké. Az izomtömeg további növelését ebben a korban viszont a hormonális szabályzás nem, vagy csak minimális mértékben teszi lehetővé. A fejlődés szerkezeti és funkcionális jellemzőit a mellékvesekéreg által termelt plazma dehidro-epiandroszteron szintje határozza meg, ami leányokban, ezen időszakban, kétszerese a fiúkénak. 12 éves kor környékén az izomzat tömege csak 25-30%a a teljes testtömegnek, és a leányok abszolút ereje még hasonló a fiúkéhoz (Mészáros 2002). Az ízületek funkcionális stabilitása a lányok esetében csak a 9-11, a fiúknál 12-15 éves kor után alakul ki. Ebben a korban a gyermekeknél a hajlító izomcsoportok általában fejlettebbek, mint a feszítők. Ebben az életkorban az egészséges fejlődést befolyásoló szervek, szervrendszerek működését kell javítani természetes fejlődés közbeni folyamatos működtetéssel és a motorikus képességek fejlesztését teljes mértékben személyiségfejlesztés részének kell tekintenünk, illetve annak alárendelnünk. A gyermekekkel úgy kell foglalkozni, hogy a labdarúgásban megszerezhető és jól transzferálható képességek birtokában később nyitottak legyenek bármilyen

58

érdeklődésüknek és tehetségüknek jobban megfelelő sportág iránt. Tipikus ebben a korban a csonthártya érzékenység, elsősorban a sarokcsontnál. Hasznos a zselés sarokemelő használata, a stoplis cipő helyett pedig a hernyótalpas cipők viselete. Az idegrendszer fejlődése és befogadó képessége még mindig nagy, bár már nem éri el a 0-6 éves korig terjedő időszak kapacitását. A koordinációs képességek fejlettsége a serdülőkorra eléri a 90%-os szintet. Az aerob és az anaerob teljesítőképességről már ebben az életszakaszban (10-12 évesek) is bizonyított, hogy a fiúk nagyobb intenzitást, terjedelmet képesek elérni és feldolgozni, mint a leányok. A fiúk aerob kapacitása iskolás koruktól felnőtt korukig egyenletesen javul. Az anaerob kapacitás, amely a vér pH csökkenésével, vagy a tejsav szint maximális értékével jellemezhető, ebben a korban kisebb, mint a pubertáskorban vagy a felnőtteknél. Az anaerob teljesítmény jobban fejleszthető ezen életszakaszokban, mint az aerob teljesítmény (Mészáros, 2002).

III.3.1.

Ellenőrző kérdések

Igaz-hamis kérdések: 1. Az aerob és az anaerob teljesítőképességről már ebben az életszakaszban (10-12 évesek) is bizonyított, hogy a fiúk nagyobb intenzitást, terjedelmet képesek elérni és feldolgozni, mint a leányok. 2. A csontok megnyúlási szakasza nagyon változatos mértékben jelentkezik a gyermekeknél, és erőteljesen kihat a koordinációs képességekre.

III.4. Különböző korú labdarúgók technikai képzésének főbb jellemzői Technikai elemek felosztás: Labdás: szerelések, fejelések, labdavezetések, cselezések, rúgások, labdaátvételek. Labda nélküli: futások, megindulások, megállások, irányváltoztatások, felugrások, talajra érkezések, esések, labda nélküli cselezések. Ezen képzés egyik legfontosabb eleme a futóiskola. A tapasztalatok azt igazolják, hogy 1012 éves korban a heti 2 alkalom, ami kb. 20-30 percet jelent, elengedhetetlen. Ebben benne kell, hogy legyen a labda nélküli koordinációfejlesztés, a ritmusérzék javítás, a szökdelések, a rajt gyakorlatok, a speciális labdarúgó futómozgások, valamint az 5-10 méteres sprintek is. A gyermekeket ne futassuk 20-30 percen keresztül, vagy 200, 400, 600 méteren, mert ezek nem a sportágra jellemző mozgásformák, és emiatt ellenérzést is kiváltanak. Videó: http://youtu.be/M9jDhkw2Cek

59

Az 6-7 éves korosztályban a labdarúgás megszerettetése a cél. Fontos hogy, minden gyakorlat végrehajtása labdával történjen, sok-sok játékos feladattal; a képzési elemek változatosak legyenek, és rövid ideig tartsanak. Domináljon a gömbérzék fejlesztés, és a labda méretét is változtathatjuk (2-3 méretű, gumilabda stb.). Nincsenek kötött posztok, mindenki mindenhol játsszon. Heti 2 – alkalmanként 60 perc időtartamú – edzés javasolt. A 8-9 évesek már képesek az összjátékra, az együttes csapatmunkára mind támadásban, mind védekezésben. Továbbra is fontos a labdaérzékelés fejlesztése és a zsonglírozás. Már a földön történő átadások minden fajtáját ismerniük kell. A labdaérzékelés mellett a cselező suli megismerése és alkalmazása is fontos feladat. A labdaátvételek oktatása és az első félelmek leküzdése meghatározó eleme ennek a kornak. A fejelések előkészítése könnyített feltételek mellett történjen (pl. gumilabda) és rövid ideig tartson. El lehet kezdeni a labdás koordinációs feladatok végrehajtását és a 3:1 elleni kisjátékot. Az 1:1-től a 4:4 elleni alapjátékok szintén fontosak a képzésben. Ebben a korosztályban heti két-három – 90 perces – edzés javasolt. A 10-13 éves kor kifejezetten lényeges a labdarúgó képzésben; a cél a technika fejlesztése, és a játék érettség szintjének elérése. 12 éves korukra szinte minden technikai elemet ismerniük kell a játékosoknak. A képzés kiegészül a kondicionális felkészítés alapjainak lerakásával is. Ekkor már elvárható, hogy fegyelmezetten, játékrendszerben játszanak, és csapatban gondolkodjanak. Heti háromszor 90 perc az ajánlott edzésidő, valamint egy plusz

60

alkalom is beiktatandó tehetséggondozás formájában. Lényeges, hogy ne csak egy poszton játszassuk a gyermekeket, mert így több inger éri őket. A továbbiakban – a teljesség igénye nélkül – a korosztály képzésének fontos technikai elemei kerülnek ismertetésre. Videó: http://youtu.be/6slPQ2FaSCY

III.3.2.

Átadások

12 éves korra már tudniuk kell alkalmazni a talajon történő átadások és az ívelt átadások fajtáit. Legfontosabb a megfelelő rúgó felület megmutatása (belső, külső, belsőcsüd, csüd, külsőcsüd) Legnagyobb nehézséget a belső csüd és a teljes csüddel történő rúgások szétválasztása és tökéletes technikai végrehajtása okozhatja. Az ívelt átadások oktatása – anatómiai és élettani szempontok miatt – általában 10-11 éves korban kezdődik. Megfelelő előkészítő és rávezető gyakorlatokkal (pl. gátülésben) hatékonyan lehet segíteni a tökéletes végrehajtást. Azon gyermekek, akik későn érő típusba tartoznak, fizikálisan e folyamat kitolódhat. Kiemelten fontos elemei a képzésnek a különböző alakzatban végrehajtott labdás koordinációs feladatok (rombusz, négyszög, háromszög és a nagykoordinációk stb.). Videó: http://youtu.be/SiT9VWngZMg

III.3.3.

Kisjátékok

A kisjátékok 2:1, 3:1, 4:2, 8:4, 3:2, 5:3 és a 6:4 variációi. Itt változtatható a pálya mérete, az érintés száma és a védők cseréje; ezeket területváltással is végre lehet hajtani. Mivel ezek komplex gyakorlatok nem csak az átadásokat, átvételeket, de a cselezések oktatására is alkalmasok lehetnek. Videók: http://youtu.be/ghRP3OkRuIo http://youtu.be/wtMeYaftbh0 http://youtu.be/vgysbpX5t_c

61

III.3.4.

Átvételek

Az átvételek minden fajtáját tudni kell alkalmazni a mérkőzések során. Itt elsősorban a félelem és a fájdalom leküzdése okozhat nehézséget (combbal, mellel történő átvételek) az edzéseken. A labdaátvételek az egyik legfontosabb technikai elem, melyet célszerű minél hamarabb mérkőzés szituációkat szimulálva gyakoroltatni.

III.3.5.

Cselezések

A cselezés kedvelt technikai elem a gyermekek körében, nagyon szeretik gyakorolni és alkalmazni a mérkőzéseken. A cselek többségét híres játékosokról nevezték el (Puskás, Ronaldinho, Ronaldo, Zidane stb.), és ez egy újabb motivációt ad. Természetesen először az alapcseleket célszerű oktatni, mint a testcsel, lövőssel, labdaelhúzás belső és külső csüddel. Természetesen a gyakorlást először egyedül, majd passzív és végül aktív védővel szemben gyakoroltatjuk. A gyakorlás leghatékonyabb formája az 1:1 elleni játék, illetve a gyakorló és tétmérkőzések. Videók: http://youtu.be/a1Cq2DqP41Q http://youtu.be/VWDWNkUXV5c http://youtu.be/kFHDm6igcsI http://youtu.be/kHlE8OFDoOk http://youtu.be/ah0dp_6A9cQ http://youtu.be/MWkRaQpxarY http://youtu.be/6ucp1pTQaac http://youtu.be/hIP81Pcbo1M http://youtu.be/RTfr4uH-aXE

62

III.3.6.

Fejelések

Bár az alapok lerakása már korábban könnyített formában megtörténik, a fejelések oktatása 10-11 éves korban kezdődik. Ismerniük kell a támadó és védő fejes közti különbséget, és a páros és egylábas felugrásból történő végrehajtást. Nagyon fontos, hogy a gyermekek ne féljenek, homlokkal és ne csukott szemmel fejeljenek. Az egyik leghatékonyabb gyakoroltatási forma a fejelések oktatására a különböző fejelő játékok. Videó: http://youtu.be/lxmE7LX1jUM

63

III.3.7.

Szerelések

A szereléseknél lényeges szempont a helyes lábtartás és a megfelelő védekező lábmunka kialakítása. Lényeges hogy a szerelések képzésénél a párharcokat, ütközéseket, a test-test elleni viadalokat is oktassuk, az esésekkel és talajra érkezéssekkel együtt. A becsúszó szereléstől a megelőző szerelésig, mindet tudniuk kell alkalmazni. Videó: http://youtu.be/7cMg8pPWOrs

64

III.3.8.

Labdavezetések

A labdavezetés elsajátítása már korábban 6-8 évesen megtörtént, de iskolázás formájában, a gömbérzék fejlesztéssel együtt további gyakorlás szükséges. A modern képzés szerint a gyermekeknek ebben a 6-14 éves korban, legalább 5-600 szor kellene labdához érniük egy edzésen ahhoz, hogy megfelelő módon fejlődjenek. Ennek a folyamatnak az első lépcsője a labdavezetések és a gömbérzék fejlesztés, melynek a lényege, hogy a játékos a lábfej minden felületével, részével érjen a labdához és a mozgása lehet előre, hátra és oldalra történő is. Ezen feladatokat nem csak szabadon, de különböző alakzatban lerakott pionok, bóják kerülésével is nehezíthetjük. Fontos megjegyezni, hogy a képzés egyik alap feladata, hogy minden technikai feladatot mind a két lábbal egyformás gyakoroltassuk.

III.3.9.

Kapustechnika

A kapusok képzése egy speciális technikai feladat, mely külön szakembert igényel. A kiválasztás az egyik leglényegesebb és meghatárózóbb feladata a tanárnak illetve az edzőnek. Fontos kritérium a testmagasság, melyet megfelelő orvosi vizsgálattal előre lehet prognotizálni. A másik a dinamikus láberő, mely jól fejleszthető, illetve hogy a kapusjelőltjeink ne féljenek a labdától. A kapusok képzése nagyjából a 9-10 éves kor környékén kezdődhet, addig a mezőnyjátékosokkal együtt képezzük őket. Általában heti 2-3 alkalommal javasolt a speciális kapusedzés. Videók: http://youtu.be/mPeX3NRffIk http://youtu.be/xq-sgpkgPIQ

65

III.5. Taktika Taktika: tervszerű játék a legjobb eredmény elérése céljából, amelyet a pillanatnyi körülményekhez alkalmazkodik. Alapelvek a taktika oktatásához:       

Az elméleti és gyakorlati képzés párhuzamosan, egymást kiegészítve folyik. Az egyszerűtől az összetettig kell haladni. Optimális gyorsasággal kell végrehajtani a gyakorlatokat, amihez három dolog szükséges: technikai tudás, tökéletes fizikai állapot, a taktikai feladat megértése. Ellenfél nélkül és ellenféllel szemben is gyakoroltatni kell. Bemutatás és magyarázat is szükséges. Törekedjünk a változatosságra! A technikai elemeket taktikai gyakorlással összekötve is oktassuk!

66

A taktika felosztása:     

támadás védekezés átmenet a támadásból a védekezésbe átmenet a védekezésből a támadásba lehet egyéni, csapatrész és csapat taktikáról beszélni.

Videó: http://youtu.be/QJ8zgn8IXHc Taktikai elemek oktatási sorrendje: 6-10 éves korig: kisjátékok, 2-1 elleni játéktól a 6-6 elleni játékig 10-14 éves korig: 1-2 érintős játékok, labdatartó játékok, 6-6 11-11 elleni játék és elkezdődhet a taktikai és a fizikai képzés összekapcsolása.

III.6. Mi jellemző a labdarúgók állóképességére Állóképesség: A hosszabb ideig tartó terhelések alkalmával mutatott fáradtsággal szembeni fizikai és pszichikai ellenálló képesség és a terhelések utáni gyors helyreállítódási képesség. A fizikai képességek fejlesztése a fiatalokkal foglalkozó szakemberek részére ugyanolyan gondos tervezést igényel, mint a technikai-taktikai felkészítés. A fizikai képességek fejlesztése korosztály specifikus. A fiatalok fizikai képességfejlesztését úgy kell megoldani, hogy maximálisan segítse a technikai-taktikai cselekvőképesség fejlődését. Mi jellemző a labdarúgók állóképességére? A jó labdarúgókat a közepesen magas aerob kapacitás, a közepes izomhipertrófia és az izomenzim-aktivitások állóképességi szempontból közepesnek minősítik. Igen jó teljesítményt kell felmutatniuk az ismételt vágtafutásokban (nagymértékű kell) és nyilvánvalóan ügyesen kell bánniuk a labdával… Nincs szükségük kiemelkedően nagy laktacid kapacitásra, de az alaktacid anaerob kapacitásuk nagy az alsó végtaggal elvégzett feladatokban (Göltl B. 2002). Az állóképesség felosztása:    

Aerob kapacitás: amikor a mozgáshoz szükséges energiát oxigén jelenlétében állítja elő a szervezet. A mozgás intenzitása kicsi. Anaerob kapacitás: amikor a mozgáshoz szükséges energiát oxigénhiányos környezetben állítja elő a szervezet. A mozgás intenzitása magas. Anaerob alaktacid munkavégzés: a mozgás nagy intenzitású, rövid ideig (2-10 másodperc) tart. Anaerob laktacid munkavégzés: a mozgás intenzív, hossza 10 másodperctől hosszabb ideig tart.

Az aerob kapacitás edzésének kiemelt időpontja 12-16 éves kor között van. 6-9 évesek:   

3:3 – 6:6 elleni játékok technikai-taktikai gyakorlatok tartós futás 5-15 perc

67

10-14 évesek:    

3:3 – 10:10 elleni játékok technikai-taktikai gyakorlatok tartós futás 20-30 perc tartós futás fartlek módszerrel 20-30 perc

Az anaerob alaktacid kapacitás edzése a labdarúgó utánpótlásnál 6-9 évesek:     

a labda nélküli technikai elemek max. Intenzitással, több ismétléssel a labdás technikai-taktikai elemek optimális intenzitással, több ismétléssel 1:1-3:3 elleni játékok az egy és kétérintéses játék alapjainak a lerakása emberfölényes helyzetekben, 2:3, 3:1, stb. elleni játékokkal a reakciógyorsaság fejlesztése labdás és labda nélküli gyakorlatokkal

10-14 évesek:      

a labda nélküli technikai elemek max. intenzitással, több szériában, ismétléses módszerrel a labdás technikai-taktikai elemek optimális intenzitással, több szériában, intenzív intervall módszerrel játékok 1:1-3:3 ellen, rövid ideig, (8-10’’) max. intenzitással, több szériában, több ismétléssel az egy és kétérintéses játék továbbfejlesztése egyenlő és nem egyenlő létszámú csapatokkal a reakciógyorsaság fejlesztése labdás és labda nélküli gyakorlatokkal dinamikus láberősítés több szériában több ismétléssel, ismétléses módszerrel

III.7. Utánpótláskorú labdarúgók erőfejlesztése Mi jellemző a labdarúgók erőkifejtésére: A labdarúgásra a labdás és a labda nélküli technikai-taktikai elemek nagy gyorsasággal való kivitelezése a jellemző, ezért mindhárom erőkifejtési formára szükség van. A maximális erő a gyorserő alapja, a gyorserő szükséges a technikai elemek gyors végrehajtásához, míg az erőállóképesség biztosítja azt, hogy a gyorserőt a mérkőzés teljes ideje alatt ki tudja a labdarúgó fejteni. A fiatalok erőfejlesztését úgy kell megoldani, hogy ne gátolja, hanem segítse a technikai-taktikai cselekvőképesség fejlődését. Erőfejlesztés a különböző korosztályokban 6-10 évesek:  erőfejlesztés általános gyakorlatokkal  különböző ügyességi versenyek, egyéb kézzel játszott labdajátékok  gimnasztika

68

    

erőfejlesztés speciális gyakorlatokkal, versenygyakorlatokkal labda nélküli és labdás technikai-taktikai gyakorlatok játékok 1:1-től 5:5-ig könnyű ugró gyakorlatok saját testsúllyal, csekély pótterheléssel végzett gyakorlatok

11-14 évesek:        

erőfejlesztés általános gyakorlatokkal különböző ügyességi versenyek, egyéb kézzel játszott labdajátékok gimnasztika, nyújtó gyakorlatok dinamikus láberősítés erőfejlesztés speciális gyakorlatokkal labdás és labda nélküli technikai-taktikai gyakorlatok erőfejlesztés versenygyakorlatokkal játékok 1:1-től 10:10-ig

III.8. Utánpótláskorú labdarúgók gyorsaságának fejlesztése Mi jellemzi a labdarúgók gyorsaságát: a labdarúgásban nem egyenlő a gyorsaság a futógyorsasággal, a futás gyorsasága csupán az egyik összetevője a labdarúgó gyorsaságának. A labdarúgásban gyorsaság alatt a játék gyorsaságát értjük. Az a játékos gyors, aki gyorsan tud játszani. Maximális gyorsaság: a technikai-taktikai cselekvésnek a játékos által elérhető leggyorsabb kivitelezése. Optimális gyorsaság: mellyel a játékos a technikai-taktikai elemet még magas szinten végre tudja hajtani. A játékgyorsaság összetevői: reakció gyorsaság, észlelés, helyzetfelismerés, döntés, átkapcsolás, az átkapcsolás- cselekvés megindítása közti idő, végrehajtás gyorsasága, dinamikus erő, technikai-taktikai elemek ismerete, mozgékonyság, motiváció, pszichés tulajdonságok. 6-10 évesek:          

labdás és labda nélküli technikai-taktikai gyakorlatok kisjátékok 1:1-től 6:6-ig optimális intenzitással 1-2 érintéses játékok megindulások jelekre koordinációs gyakorlatok 10-14 évesek: labdás és labda nélküli technikai-taktikai gyakorlatok kisjátékok 1:1-től 11:11-ig optimális intenzitással 1-2 érintéses játékok megindulások jelekre

69

 

koordinációs gyakorlatok dinamikus láberősítés

III.9. Játékok Egyszerű fogó: kb. 20x20m-es területen, 16-24 játékos helyezkedik el. Egy kijelölt játékos labdával a talajon jelzi, hogy ő a fogó. Akit futás közben megérint, az lesz a fogó. Variációk: több játékos a fogó, kisebb vagy nagyobb terület. A fogónál nincsen labda, akit megfog, az átadja a labdáját és ő lesz a fogó. Félperces fogó: kb. 15x15m-es területen, 16-24 játékos helyezkedik el. A kijelölt játékos feladata, fél perc alatt minél több társára megfogni! Csak a fogónál nincsen labda. A megfogott játékos leguggol. Variációk: idő változtatása (kb. 20-50mp), kisebb vagy nagyobb terület, mindenkinél van labda, csak a fogónál van labda. Fogó rárúgással: kb. 20x20m-es területen, 16-24 játékos helyezkedik el. Egy kijelölt játékos labdával a kezében jelzi, hogy ő a fogó. Akire futás közben rárúgja a labdát, az lesz a fogó. Variációk: több játékos a fogó, kisebb vagy nagyobb terület. Csak jobb belsővel, csak bal belsővel lehet rúgni a labdát. Labdavezetéses fogó: kb. 20x20m-es területen, 16-24 játékos helyezkedik el. Egy kijelölt játékos labdával a talajon jelzi, hogy ő a fogó. Akire labdavezetés (lábbal) közben rárúgja, ráemeli a labdát, az lesz a fogó. Variációk: több játékos a fogó, kisebb vagy nagyobb terület. Csak jobb belsővel, csak bal belsővel, csak csüddel lehet rúgni a labdát. Egyszerű labdaszerző: kb. 20x20m-es területen, 16-24 játékos helyezkedik el. Mindenkinél labda van, kivétel a fogó. Akitől elveszi a labdát az lesz a fogó, labdaszerző játékos. Variációk: több játékosnál nincsen labda, kisebb vagy nagyobb terület.

70

7-14 évesek fejelőjátékai Egyszerű fogó: kb. 15x15m-es területen, 16-18 játékos helyezkedik el. Egy kijelölt játékos labdával a kézben jelzi, hogy ő a fogó. Akire futás közben ráfejeli a labdát, az lesz a fogó. Variációk: több játékos a fogó, kisebb vagy nagyobb terület. Félperces fogó: kb. 15x15m-es területen, 16-18 játékos helyezkedik el. A kijelölt játékos feladata, fél perc alatt minél több társára fejelje rá a labdát! A megfogott játékos leguggol. Variációk: idő változtatása (kb. 20-50mp), kisebb vagy nagyobb terület. Gyűjtő fejelő fogó: kb. 15x15m-es területen, 16-18 játékos helyezkedik el. Egy kijelölt játékos labdával a kézben jelzi, hogy ő a fogó. Akire futás közben ráfejeli a labdát, labdát vesz és ő is fogó lesz. Az a győztes, aki utoljára marad. Variációk: időre történő játék, kisebb vagy nagyobb terület. Vonalon fejelő fogó: Játéktér, a büntető területen található vonalak, 16-18 játékos részvételével. A játékosok csak ezeken a vonalakon menekülhetnek. A kijelölt fogók is csak ezeken a vonalakon üldözhetik társaikat. A győztes az, aki a legkevesebbszer volt fogó. Variációk: teremben a kézi és kosárpálya vonalainak felhasználásával, több fogójátékossal, vonalakon haladás különböző feladatokkal (pl. törpejárás, páros lábon szökdelés), kapu előtér vonalainak meghosszabbításával több menekülő vonal is kialakítható.

71

Szabadulás a labdától: kb. 10x20m-es területen 16-18 játékos két csapatban, 3-3 labdával, egymással szemben helyezkedik el. Az a csapat győz, amelyik az összes labdát az ellenfél térfelére fejeli. Variációk: több – kevesebb labda, kisebb – nagyobb terület. Fejelő játék 2-2 vagy 3-3 ellen 5x2m-es kapura: 5x10m-es területen a kapuból indított labdát, mind a támadó, mind a védekező csapat az ellenfél kapujába juttathatja. Variációk: egy támadáson belül az átadások száma korlátlan, a kapuból indított labdát, ha az pontatlan 2x vissza lehet adni a kapudnak, ha a támadók fejesébe a védekező csapat belefejel és az földet ér, a földet érés helyéről folytatódik a játék /stukk/, stukk gól kettőt ér. Fejelő játék 3-3 ellen 5x2m-es kapura: A kapuból indított labdát, mind a támadó, mind a védekező csapat az ellenfél kapujába juttathatja. Variációk: a védekező csapat csak két játékossal védekezik, egy támadáson belül az átadások száma korlátlan, a kapuból indított labdát, ha az pontatlan 2x vissza lehet adni a kapusnak, ha a támadók fejesébe a védekező csapat belefejel és földet és, a földet érés helyéről folytatódik a játék /stukk/, stukk gól kettőt ér.

LÖVŐ GYAKORLAT 1.

LÖVŐ GYAKORLAT 2.

EGYÉRINTŐS JÁTÉK

LŐVÉS ÉS PÁRHARC

TECHNIKAI KÖREDZÉS 1.

Kondicionális edzés köredzés formájában

Kondicionális edzés köredzés formájában

TECHNIKAI KÖREDZÉS 2.

LÖVŐ GYAKORLAT 3.

72

73

74

III.9.1.

Váltóversenyek

Váltóversenyeknek nevezzük azokat a mozgásos csapatjátékokat, amelyeknél a játékfeladatot a csapat tagjai egyenként, egymást váltva hajtják végre. Általában oszlop alakzatban történik. A labdarúgásnak megfelelő technikai elemek (pl. labdavezetések) versenyhelyzetben való gyakorlására igen alkalmas. A váltóversenyek alkalmasak:      

koordinációs és kondicionális képességek fejlesztésére kisebb létszámú csapatok bemelegítésére az oktatási anyag előkészítésére az elsajátított mozgásanyag gyakorlására az óra befejező részfeladatainak gyakorlására valamennyi korosztály játékigényének kielégítésére

A váltóversenyek fő csoportosítása:  egyszer kerülő váltó  váltóverseny szemben álló oszlopokkal  váltóversenyek játékeszközökkel (futball labdával)  váltóversenyek összetett feladatokkal Küzdőjátékok Küzdőjátékoknak nevezzük azokat a játékokat, melyeknél a játékfeladat végrehajtásakor test-test elleni küzdelem alakul ki. Küzdőjátékok alkalmazáskor ügyeljünk arra, hogy hasonló erősségű játékosok, csapatok kerüljenek egymással szembe. A játékszabályokat szigorúan be kell tartatni a durvaságok, sérülések elkerülése végett. Ezek a játékok alkalmasak a mérkőzésen előforduló párharcok oktatására. A küzdőjátékok csoportosítása:  páros küzdelmek  együttes küzdelmek  csapatküzdelmek Kakasviadal Hasonló nagyságú és erejű párokat alakítsunk. A párok tagjai egymással szemben mellső karkulcsolással helyezkednek el. Jelre egylábon szökdelve vállukkal ütközve próbálják egymást egyensúlyi helyzetükből kimozdítani, úgy hogy a levegőben lévő lábat le kelljen helyezni a talajra. Akinek sikerül a társát kibillenteni, az pontot kap. Húzd át a határon! Told át a határon! Hasonló nagyságú és erejű párokat alakítsunk. A párok a játéktér felezővonalának mindkét oldalán kézfogással, egymással szemben helyezkednek el. Jelre igyekeznek társukat áthúzni a vonalon a saját térfelükre. Akinek ez sikerül pontot kap. Győztes minden párból az a játékos, aki több pontot szerzett. Játszható egy kézzel húzással, tolással egy, illetve két kézzel, hajlított ülésben háttal tolással.

75

Told ki a körből! A játéktéren egymás után három egyre kisebbedő kört rajzolunk a talajra. A játékosok a legnagyobb körben helyezkednek el. Jelre igyekeznek egymást a körből kitolni. Amelyik játékosnak mindkét lába a körön kívül érinti a talajt, kiesik a küzdelemből, és a következő körbe áll. Ha oda már ketten jutottak, újra kezdődik a küzdelem. Aki a második körből is kiesik, a harmadikban folytatja, és ha innen is kiszorítják, kiáll a játékból. Győztes az a játékos, aki a legnagyobb körbe utoljára marad. Második, aki a középső körben, és harmadik, aki a legkisebb körben. Told be a körbe! Létszámtól függően felrajzolunk a játéktérre egy kb. 6-8 méter sugarú kört. A játékosok a körön kívül helyezkednek el, és jelre igyekeznek egymást a körbe betolni. Az a játékos, aki mindkét lábával a kör által határolt területet érinti, kiesik a játékból, és a körben marad. Győz az a játékos, aki utolsónak marad a körön kívül. Egyszerű rögbi A játéktér két alapvonalán a magasugró állványokkal kijelöljük a két méter széles kapukat. A játéktér közepén egy kisméretű kezdőkört is alakítsunk ki. Ebben helyezzük el a játék kezdetekor a labdát. A csapatok a saját alapvonaluk mentén állnak fel és sípjelre a labda felé futnak. Amelyik csapatnak sikerül a labdát birtokba venni az igyekszik egyéni vagy összjátékkal a labdát az ellenfél kapujába juttatni. A labdával futó játékost szabad megtámadni, így birkózásra is sor kerülhet. Ügyes összjátékkal azonban ez elkerülhető, és folyamatos játék alakulhat ki. Ha a labda bármilyen formában – dobással, gurítással, rúgással vagy labdával a kézben kapuba futással- túljut a gólvonalon, gólt kell ítélni. Győztes az a csapat, amelyik a játékidő alatt több gólt szerzett. Pontszerző A játékterületet és a csapatokat kijelöljük, az egyik csapatot jelzőszalaggal különböztetjük meg. A játékosok a játékterületen szétszórtan helyezkednek el. A játékvezető bedobja a labdát, és amelyik csapatnak sikerül megszereznie, az próbálja a csapat birtokában tartani úgy, hogy közben minél több átadást végezzen. Az ellenfél közben igyekszik megszerezni a labdát, hogy ők végezhessék az átadásokat. Minden átadás egy pontot ér, és a pontszámlálás folyamatos, ha a csapat elveszíti a labdát az addig elért pontjai megmaradnak, így amikor visszaszerzik, onnan folytatják tovább. Győztes az a csapat, amelyik a játék ideje alatt több pontot ért el. Ezt a játékot lehet kézzel és lábbal egyaránt játszani az előképzettség függvényében. A szabályokat tetszőlegesen változtathatjuk (emberfogás, lépésszám stb.) a célnak megfelelően. Cserefutball Kijelöljük a csapatokat és a játékterületet. Teremben a teljes játékteret használhatjuk. A két alapvonal közepére elhelyezzük a kapuként használt szereket. Az egyik csapatot jelzőszalaggal különböztetünk meg. A csapatokat még további csoportokra osztjuk. Mindkét csapatban így lesznek “egyesek”, “kettesek” és “hármasok”. A csapatokat a saját alapvonaluk mögé ültetjük le, és a labdát a pálya közepére helyezzük. A játékvezető a három csoport közül az egyik számát szólítja: “Kettesek!” Erre mindkét csapatból azok a játékosok futnak a pályára, akik a kettesek lettek. Igyekeznek megszerezni a labdát és támadni az ellenfél kapuját. Addig játszanak, amíg a játékvezető kettős sípjellel megállítja a játékot és

76

bemond egy másik számot. A sípjelre a játékosok azonnal elhagyják a játékteret és helyükre a szólított csoportok jönnek, és ott folytatják a játékot, ahol félbeszakadt. Vonalfutball A terem két végében a faltól kb. 2 és fél méterre húzzunk meg 1-1 vonalat, ezek lesznek a védővonalak. A terem közepén jelöljük ki a középvonalat is. Mindkét csapatot számozással két csoportra osztunk. Az “egyesek” lesznek a támadók a “kettesek” a védőjátékosok. A támadók a két védővonal között szabadon mozoghatnak, a védők a saját védővonaluk mögött helyezkednek el. Sorsolás után az egyik csapat támadói hozzák középkezdéssel játékba a labdát. Igyekeznek megközelíteni az ellenfél védővonalát és a labdát azon keresztül az alapvonalon túlra, vagy a falra rúgni. A vonal mentén védekezők a rárúgott labdát lábbal, fejjel vagy testtel háríthatják, de kézzel nem védekezhetnek. Győztes az a csapat, akinek többször sikerült szabályosan az ellenfél alapvonala mögé rúgni a labdát. Kétudvaros futball Kialakítunk két csapatot, csapatonként 5 játékos legyen. A csapatokat két részre osztjuk, támadó és védő játékosokra. Mindkét csapatban két támadó és három védő legyen. A játékteret felezővonallal két térfélre osztjuk. Mindkét csapatnak van egy támadó- és egy védőtérfele. A támadótérfélen csak a két kijelölt támadó és az ellenfél három védője, a védőtérfélen pedig a három védő tartózkodhat az ellenfél két támadójátékosával. A játék folyamán a támadók a védőiktől kapott labdát állandó helyváltoztatás közben adogatják, és igyekeznek gólba juttatni. Az ellenfél védői igyekeznek a gólszerzést megakadályozni és a labdát a támadójátékosaihoz juttatni. Győztes az a csapat, amelyik a játékidő alatt több gólt szerez.

III.10. Irodalomjegyzék 1. Göltl B. (2002) Labdarúgás lépésről lépésre. Magyar Sporttudományi Társaság, Budapest 12-21. 2. Bicskei B. (2000) Utánpótláskorú labdarúgók felkészítése. Aréna Kiadó. Budapest 330. 3. Mészáros J. (2002) Fejlődéstani alapismeretek 6-14 éves korig. (In: Labdarúgás lépésről lépésre. Szerk.: Göltl B.) 4. Bóka F. (2007): 5-12 éves utánpótlás korú labdarúgók képzése. Magyar Sporttudományi Szemle; 8(4):36-38.

77

IV. Röplabda Szilágyi Nóra

IV.1. A röplabda játékról A labda pattanásán alapuló játékban, a röplabdázásban a többi labdajátéktól eltérően a játékosok nem foghatják meg és birtokolhatják a labdát, kivéve mikor nyitás történik. Ez a különbözőség teszi érdekessé és izgalmassá a játékot, mert a labda levegőben tartása nagyon különleges helyzeteket teremt. Precíz és pontos végrehajtást igényel, hiszen a megjátszáshoz és továbbításhoz a labdát csak érinteni lehet, ami történhet a test egész felületén. Kollektív csapatjáték, melyben az együttműködés nélkülönözhetetlen az eredményességhez.

IV.1.1.

A röplabdázás rövid története

A röplabdázás rövid története az alábbi linken érhető el: https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B6plabda

IV.1.2.

Röplabdázás hivatalos érvényben lévő szabályzata

A röplabdázás hivatalos érvényben lévő játékszabálya az alábbi linken érhető el: http://www.hunvolley.hu/sites/default/files/documents/jatekszabaly_hun_komplett2011_12_ja v.pdf

78

IV.2. A tanuló mozgása labda nélkül A mai modern röplabdázás nem engedheti meg az álló (elmozdulás nélküli) játékot. Az eredményesség érdekében folyamatos készenléti állapotban kell lenni, a tanulóknak helyezkednie, mozognia, igazodnia kell az érkező labdához. Ezek a hely- és helyváltoztatások nevezzük labda nélküli mozgásoknak. A cél minden esetben a gazdaságosság és a gyorsaság, a labda nélküli mozgásokat a technikai elemekhez igazodva minél pontosabban és eredményesebben végrehajtani.

IV.2.1.

Az alaphelyzet

Olyan készenléti helyzet elfoglalása, ahonnan bármelyik pillanatban a tanuló a leggyorsabban képes elmozdulni, helyet változtatni. A nevében alaphelyzet, de gyakorlatban nem statikus állást jelent. Egyfajta „vibrálás” és a játék érzékelésére létrejövő testsúly süllyesztése vagy áthelyezése történik. Az alaphelyzetben a lábak kényelmes terpeszállásban, egyik láb előrébb elhelyezkedve, a testsúly mindkét lábon. Térd és boka, hajlított, törzs enyhén előre dől, karok a test előtt rézsútos mélytartásban helyezkednek el. A térd hajlásszöge határozza meg, milyen mozgáshoz készül, vagy milyen mozgást hajt végre a tanuló.

IV.2.1.1. Alaphelyzetből történő megindulások Alaphelyzetből történő megindulások többségében az irányba eső lábbal végezzük. Mozgás jellemzője a gyors megindulás és kitámasztással járó gyors megállás. Futás iránya előre, oldalra illetve hátra irányulhat. A futás közben létrejövő irányváltoztatások a labda útját követik. Futás közben sem lehet a tekintetet levenni a labdáról, ennek okán a tanulók gyakran végeznek fordulatokat.

IV.2.2.

Igazodás a labdához

A labdához igazodva minden esetben helyzetváltoztatás jön létre, mely megfelelő gyorsaságú és megteremti a helyes technikai végrehajtást, labda továbbítását vagy magát a fogadást. Igazodás mértékét a labda sebessége és annak a tanulótól való távolsága határozza meg. A labdához való igazodáskor szembe kell elhelyezkedni a labdával, törekedni kell arra, hogy a tanuló állandó kapcsolatban maradjon a talajjal. Fontos szempont, hogy ne szökdeljen, mert a labda irányváltoztatásait csak így tudja megfelelő mértékben követni.

79

Gyakorlatok az alábbi linken érhetők el. Videó: https://www.youtube.com/watch?v=TI5l0uIxxOc Gyakorlatok:      

Fej fölé magasan feldobott labdát hagyjuk lepattanni, majd a felpattanó labda alá helyezkedés labdafogással. Fej fölé magasan feldobott labda fogása pattanás nélkül két kézzel felnyúlva érte. Fel felé dobott labda alatt 360 fokos fordulat, majd labda fogása két kézzel. Párokban a társ által magasra dobott labdáért futás, a labdaérintés előtt guggolás végrehajtása, majd labdafogás két kézzel. Párokban a társ által magasra kidobott labdáért futás, helyezkedés a leszálló ágban érkező labda alá, két kézzel labdafogás. Párokban egymásnak feldobott labdát a helyezkedést követően fejjel visszaküldeni a társnak.

IV.3. Tevékenység a labdával IV.3.1.

Az alapkosárérintés technikája

Az alapkosárérintés egy igen sajátos érintési mód, melyben az ujjak meghatározó szerepet kapnak az egyszeri és elpattanó érintés kialakításában. Az elsajátítása igen nehéz, sok gyakorlást igényel. Kezdőknek már a tanítás elején meg kell ismerniük és tudni kell alkalmazni ezt az érintő felületet, hiszen a labda megjátszása és játékban tartása a kosárérintésen alapszik. Mindaddig, míg a tanulók nem sajátítják el kellő technikai tudással, addig nem is tud létrejönni szabályos és élvezetes röplabda játék. Az elpattanó felület kialakítása illetve onnan a labda továbbítása nem tartozik a természetes mozgásformák közé, ezért sokszori bemutatásra és magyarázatra szorul. A kosárérintéssel történő megjátszás alapjában véve saját társtól érkező labda, a játékban második érintésként szerepel. Kosárérintéssel történik a feladás, mellyel a labdát gyorsan és pontosan lehet a megfelelő helyre (befejező játékoshoz) irányítani. Kosárérintés a következő pozíciókban történhet: mély, közepes és magas testhelyzetekben illetve levegőben. Az érintés történhet különböző módon: érintés oldalra, hátra és elfordulás után. Egyéb érintései lehetnek: egykezes kosárérintés, pörgetés, ejtés, húzás. Gyakorlatok az alábbi linken érhetők el. Videó: https://www.youtube.com/watch?v=0rkgTRO-0xg Érintés végrehajtása: A labda felé történő helyezkedés és igazodás után a tanuló vállszélességű terpeszállásba kerül, egyik láb kissé előrébb helyezkedik el, biztosítva a stabil egyensúlyi helyzet kialakítását. A láb bokában és térdben hajlított a törzs lazán kissé előre dől, tekintet a labdán, a kar könyökben hajlított a labda felé mutat. Az érintéskor a csukló hátrafeszített állapotban van, a tenyér az ujjak segítségével kosarat formál, a kar könyökben hajlított. Az ujjak belső ujjpercein jön létre az érintés, melynek egyidejű és elpattanónak kell lennie. Ezt azzal érjük el, hogy ujjaink enyhén hajlítva, tónusos állapotban vannak. A labdát megfogni, és megtartani nem lehet. Az érintés homlok előtt kb. 15-20 cm-re történik. A kipattanó labdát a könyök nyúlása segíti, a tenyér utána mutat a labdának. A karok az érintés után párhuzamosak és nem nyílnak szét. Csuklóval rábólintani nem szabad, a tenyér nem

80

érintheti, a labdának lehetőleg forgás nélkül kell haladnia a feladás irányába. Távolság növelésére fokozottabb térd- és könyökhajlítással végrehajtott érintést alkalmazunk. A labda pontos végrehajtása és időzítése az egyik legfontosabb alapfeltétel, fokozatosan fejlesztik és finomítják a kezek összehangoltságát, az érintés helyes kialakítását. Az érintőfelület kialakítása: Alaphelyzetben alsó középtartásban a kezek két oldalról körülfogják a labdát, a hüvelyk és a mutató ujjak egymás felé néznek, közöttük a távolság 2-3 cm. A tenyér és ujj egyaránt tartja a labdát. Megemelve mellső középtartásban a könyök nyújtott állapotánál a csuklót hátrafeszítjük, így a labda kikerül a tenyérből, és csak az ujjak belső ujjpercei tartják a labdát. Ezt emelve homlok felé 20-25 cm-re, könyökök hajlított állapotban kapjuk meg a helyes labdatartást. A labdát a hüvelyk, a mutató és középső ujj tartja és érinti az ujjbegyek belső felületeivel, a többi két új „ráfekszik” a labdára.

Kosárérintés jellemzői:   

alapkosár érintés, magas kosár érintés, légikosár érintés.

Gyakorlatok:  Alaphelyzetben fej felé dobot labda elkapása úgy, hogy kosárformát alakítunk ki a kezünkből.  Földre lepattintott labda felpattanás utáni leérkezése alá helyezkedve kosárintés kialakításával.  Társ szemből dobot labdához való igazodás és kosárformát képezve a labda érintése.  Padon hasonfekvésben a párok egymással szemben „tolják át” kosárérintéssel a labdát erőteljes könyöknyújtással. Videó: 019 kosárérintés gyakorlat 1 http://www.jgypk.hu/tamop13e/tananyag_html/labdajatekok/az_alapkosrrints_technikja.html   

Kosárformával a labdát fej fölé ütögetve az érintés megtartásával. Kosárérintéssel a labda fej fölé való feljátszása függöny vagy fal mellett oldalt állva, oly módon, hogy se a könyök, se a labda ne érje a tárgyakat. Labda fej fölé való feljátszása kosárérintéssel, közben guggolást hajt végre a tanuló, majd feláll.

81



Labda fej fölé való feljátszása kosárérintéssel, közben fordulatokat tesz (180-360 fok).

IV.3.2.1.

Az érintés lábmunkája

A kosárérintés helyes elsajátításhoz a helyezkedés, a labda felé irányuló gyors és dinamikus mozgás elengedhetetlen. Az érintést megelőzően igazodni kell a labdához, mely azt jelenti, hogy az érintés pillanatában a tanulónak el kell foglalni azt az alaphelyzetet, amellyel biztonságban tudja továbbítani a labdát. Ezt követően a térd hajlításával és nyújtásával segíti a lökő mozdulatot. Gyakorlatok:       

Kosárérintés egyre magasabbra feljátszott labdával. Kosárérintés, majd fejelés a labdába és felváltva. Kosárérintéssel labda feljátszása, majd földre pattanás után helyezkedés a labda alá és ismét feljátszás. Kosárérintések között guggolás végrehajtása talajérintéssel. Kosárérintések között taps a test előtt, a fej felett, vagy felváltva a két taps együttesen. Kosárérintés falnál folyamatos végrehajtással. Kosárérintéssel a labda eljuttatása egy kijelölt helyre, vagy egy korfball állvány segítségével célba ütés.

Videó: 011 kosárérintés korfball gyűrűre http://www.jgypk.hu/tamop13e/tananyag_html/labdajatekok/az_rints_lbmunkja1.html Gyakorlatok az alábbi linkeken érhetők el. Videók: https://www.youtube.com/watch?v=NBz3jXhPEDg&index=6&list=PLF471AC0A917B619D https://www.youtube.com/watch?v=NBz3jXhPEDg Fontos az oktatás menetében külön-külön foglalkozni a kar és lábmunkával, de a helyes elsajátításhoz hangsúlyozottan szükség van az együttes végrehajtásra. Mivel a pályán játék közben nincs pihenő helyzet, mert minden hely és helyzetváltoztatással jár, figyelnünk kell a labdás végrehajtásoknál is a játékszituációkban történő gyakoroltatásra. Gyakorlatok párban:    

Párok egyik tagja elől, mögötte a társa, kosárérintéssel haladnak előre illetve a pár tagja hátrafele. Párok egymás mellett, első érintésre fej fölé játsszák a labdát majd negyed fordulattal igazodik a labdához és átjátssza a társnak kosárérintéssel. Hálónál a játékosok folyamatosan küldik át a labdát egymásnak a támadó vonalon belül. Hálónál a támadó vonalról indulva folyamatos kosárérintéssel hátrafele mozog a tanuló az alapvonalig majd vissza, utána adja át a társának a labdát.

82

 

Hálónál átjátszva a labdát, amíg a társ visszaküldi guggolást, fordulatokat, hason-, hanyattfekvést, felugrásokat, tárgykerüléseket hajt végre a tanuló. Hálónál rövidebb, hosszabb távra küldött labdát érje utol a társ és adja át kosárérintéssel.

Videók: 018 kosárérintés páros gyakorlat 1 018 kosárérintés páros gyakorlat 2 http://www.jgypk.hu/tamop13e/tananyag_html/labdajatekok/az_rints_lbmunkja1.html Gyakorlatok csoportokban:   

Ötös alakzatban a labda továbbítása kosárérintéssel úgy, hogy mindig szembe kell átküldeni a labdát. Egymással szemben lévő sorban 3-3 tanuló helyezkedik el és kosárérintéssel átküldött labda után a saját vagy a másik sor végére beáll a tanuló. Négyszög alakzatban a két egymással szembeni tanuló kosárérintéssel küldi át a labdát a társának, majd a mellette lévővel helyet cserél.

IV.3.2.

Kosárérintés hátra

Az érintés ugyanabból az alaphelyzetből indul, a végrehajtásnál figyelni kell arra, hogy a játékos teste a labda alatt helyezkedjen el a helyes végrehajtás érdekében. Jó végrehajtása megtévesztheti az ellenfelet, ezért elsősorban háló közeli feladásnál alkalmazzuk. A hátrafele történő feladásban a vállak helyzete merőleges a feladás irányára. A hát nyújtott, hátrahajlított. Hátrafele történő feladáshoz magas kosárérintést alkalmazunk. Fokozott lábmunka mellet a labda továbbítása a karnyújtással a fül mellett hátrafele történik. Az előre és a hátrafele történő feladás között a különbség az érintő magasságban és a hüvelykujj szerepében van. Gyakorlatok az alábbi linkeken érhetők el. Videók: https://www.youtube.com/watch?v=FbhEcEQus2I&list=PLF471AC0A917B619D&index=27 https://www.youtube.com/watch?v=FbhEcEQus2I Gyakorlatok:   

Kosárérintéssel labda följátszása fej felé, 180 fokos fordulatot téve ismét följátszás, majd ezt ismételve, figyelve arra, hogy ne egy irányba történjen a forgás. Háttal a társnak labda följátszása kosárérintéssel fej fölé, majd hátra továbbítás. Kosárérintéssel labda följátszása fej felé, majd fordulat háttal a társnak, labdatovábbítás hátra.

IV.3.2.2. Játék kosárérintéssel 3:3 elleni játék kiváló alakalom arra, hogy a tanultakat játék szituációban tudjuk gyakoroltatni. A nyitást még nem alkalmazzuk, csak kosár érintéssel kezdjük el a játékot a támadó

83

vonalról. Először kis területen (negyed röplabda pálya) játszassuk a 3:3 elleni játékot megkötésekkel, melyek lehetnek:   

egy érintés engedélyezett a játék folyamán, azonnal át kell küldeni a labdát kosárérintéssel két érintés engedélyezett a három embernek a labda megjátszására három érintés engedélyezett a labda megjátszására, mindhárom érintés kosárérintés.

4:4 elleni játéknál már a nyitást is megengedjük (alsó egyenes nyitás). A pálya mértet még mindig a felére csökkentett. A játék alkalmával gyakoroltassuk a labdához való helyezkedést, illetve a három érintés megjátszását próbáljuk végrehajtatni. Törekedjenek a tanulók arra, hogy a pálya hátsó részében elhelyezkedő társ legyen a fogadó, aki továbbítja a labdát a háló közelben lévő társának, aki feladja harmadik érintésre, melyet kosár vagy légi kosár érintéssel ellentérfélre juttat át. Videó: 001 három kosárérintés gyakorlat 1 http://www.jgypk.hu/tamop13e/tananyag_html/labdajatekok/jtk_kosrrintssel.html

IV.3.3.

Alkarérintés technikája

A kosárérintés mellett a másik érintési mód az alkarérintés, mely biztonságos és gyakoriságát tekintve alkalmazása a kosárérintéssel egyforma. A nyitással indított labda játékban való megtartása, majd megjátszása az alkarérintés eredményes végrehajtásán alapszik. Elsősorban a támadás elhárítására alkalmas, hogy az ellenfél közvetlenül nyitásból ne szerezhessen pontot, illetve az érintésnek már az ellentámadás szervezésének is jelentős szerepe van. Jellemzően első érintés, de a nyitások mellet a leütések kivédésére is alkalmazzuk, illetve minden olyan labdaérintésnél, ahol a kosárérintéssel történő labdatovábbítás nem lehetséges vagy már nem célszerű.

84

IV.3.3.1. Az érintés végrehajtása Az érintő felület (ahogy a nevében is benne van) alkaron történik, a csukló és a könyök közötti területen érintjük a labdát. A kar feszített állapotából adódóan, a labda erről a területről egyidejű és elpattanó mozgással továbbításra kerül. A két kar a test előtt helyezkedik el, az egyik kéz beleilleszkedik a másik kéz tenyerébe. A felfele fordított tenyerek zárt ujjakkal egymásra csúsznak, a játékos által választva melyik kéz kerül alulra. Egymásra helyezve a tenyereket a hüvelyk újjak összezárnak, egymás mellett párhuzamosan helyezkednek el és előre mutatnak. Az érintő felület kialakításához a csukló hátra lefelé törésével segíthetjük az érintő felület kialakítását és ezzel biztosítjuk a könyök feszített állapotát. Az érintés előtti pillanatban történik az érintő felület kialakítása, a kezek „retesz szerűen” zárnak a labda alá és készek a labda fogadására, majd továbbítására. Alkarérintés gyakorlatai az alábbi linken érhetők el. Videó: https://www.youtube.com/watch?v=VeaUwBxLcig

IV.3.3.2. Az érintés lábmunkája A tanulóknak azt az alap- illetve készenléti helyzetet kell felvennie, mellyel a leggyorsabban és a legeredményesebben képes a labdát alkarral érinteni. A lábak harántterpeszállásban helyezkednek el, vállszélességnél valamivel nagyobb távolságra egymástól. Bokában és térben hajlított a láb, a testsúly mindkét lábon, a törzs enyhén előre dől, tekintet előre néz, fókuszál az érkező labdára. A karok megközelítőleg párhuzamosak a combbal. A labda érintése hosszabb úton történik, mint a kosárérintés a csípő és a lábak nyújtását kihasználva. Akkor mondhatjuk, hogy jó a labda érintés, ha a sebességgel érkező labdát helyes ívben és kellő sebességgel és forgással a játékos társnak tudjuk továbbítani. Az oktatás alkalmával tudatosítani kell a tanulókban azt, hogy az érintő felületre érkező labda ugyan olyan szögben fog tovább pattanni, mint amilyen szögben beérkezett. A kezek párhuzamossága a combbal ezért lényeges az jó végrehajtáshoz, hiszen mellső középtartásba történő labda fogadása felfele vagy hátrafele halad tovább. Rövidebb távolságra alacsony íven és enyhe térdnyújtással továbbítjuk a labdát. Nagyobb távolsághoz nem a kar lendítő ereje, hanem erőteljesebb térdnyújtás szükséges. Alkarérintéshez videó az alábbi linken érhető el. Videó: https://www.youtube.com/watch?v=bv7kVjJ0fiw

85

Gyakorlatok: 



      



  

Minden tanulónál van labda, maguk előtt feldobják, majd hagyják lepattanni, a talajról pattanó labdát igyekeznek alkar érintéssel ismét a levegőbe emelni, majd megint hagyni lepattanni, amit újból a levegőbe ütnek fel a tanulók. Minden tanulónál van labda, feldobott labda érkezzen az alkarra, melyet kis térdhajlítással és nyújtással játsszuk többször felfele. Ezt a gyakorlatot lehet bővíteni, miszerint egyszer alkar érintéssel, egyszer kosár érintéssel játsszuk fej felé. Pár méterre a tanuló dobja ki a labdát, fusson utána, és érintse alkarral. Párokban dobja az egyik társ a labdát, alkar érintéssel továbbítja a másik vissza a társnak. Párokban kosár érintéssel a labdát fej felé játssza, majd az visszaérkező labdát alkarérintéssel továbbítja a társnak. Párokba először alkar érintés, majd kosár érintés és végül alkar érintéssel labda továbbítása a társnak. Párokban egyik tag padon ül, másik 2-3 méterről dobja a labdát, aki a padról erőteljes térdnyújtással felemelkedve alkarérintéssel küldi vissza a labdát. Hálónál párokban folyamatos alkar érintés, melynek a távolságát tudjuk folyamatosan növelni majd csökkenteni. Alkar tenisz padokon keresztül. Meghatározott pályát kijelölve padokat keresztbe a pálya közepén lerakva a teniszhez hasonlóan, a tanulóknak csak alkarérintéssel lehet a labdát továbbítani egy érintéssel. Alkartenisz hálón keresztül, melyet párokban tudunk játszatni. A párok első érintésre adják át az ellentérfél oldalára a labdát alkar érintéssel. Ezt bővítve lehet a labda átküldését megelőzően két/három csapatérintést is alkalmazni. Könnyített változata a játéknak, ha az ellentérfélre átküldött labdát hagyjuk lepattanni, majd azt alkar érintéssel továbbítani. Folyamatos alkarérintés falnál először lepattanó labdával, majd pattanás nélkül, közvetlen érintéssel. Párokban hálón keresztül felső egyenes dobással a társ próbálja alkarérintéssel fogadni az erős távolról érkező labdát. Párokban alsó egyenes nyitás, a társ alkar érintéssel fogadja a labdát, majd próbálja visszaküldeni.

A 3:3 elleni játék alkarérintéssel Kis területen (4,5 x 4,5 m) akár két vagy három ember játéka csak alkar érintéssel. A játék alatt már lehet alkalmazni az alsó egyenes nyitást, az összes érintés a továbbiakban csak az alkarral történhet. Videó: 002 három alkarérintéses gyakorlat http://www.jgypk.hu/tamop13e/tananyag_html/labdajatekok/als_egyenes_nyits.html

IV.3.4.

A nyitás technikája

A nyitással kezdődik el a játék, tehát ez a csapat első kezdeményezése, mely közvetlenül pontszerzésre is irányulhat. A nyitás az egyik legfontosabb játékelem, a jó és sikeres nyitás feltétele a játék kialakulásának. A kezdő tanulóknál fontos a tanítása, hiszen itt a cél a labda átjuttatása az ellenfél térfelére. A folyamatos játék eléréséhez alapfeltételként kell

86

végrehajtani a biztonságos nyitást. A tanulóknak először csak egyfajta nyitást tanítsunk, majd ha ezt jól és biztonságosan elsajátították, akkor foglalkozhatunk további nyitástechnikai végrehajtásokkal. Jelen esetben kezdők számára könnyedén elsajátítható, az alsó egyenes nyitásról lesz szó.

IV.4. Alsó egyenes nyitás A nyitások legegyszerűbb fajtája, a kezdő tanulók játékában alkalmazott nyitás. Az alsó egyenes nyitásnak két változata van, de lényegi különbség abban rejlik, hogy az ütéshez feldobott labdát egyik esetben a holtpont után a leszálló ágban, a másik esetben a felszálló ágban üti meg a nyitó. Abban az esetben, mikor a labda feldobása után, a „lehulló” labda megütése történik harántterpesz-állásban áll úgy a játékos, hogy az ütőkézzel ellentétes láb van elől. Törzs enyhén előre dől, térdek hajlítottak, a labdát tartó kéz az ütő kar válla előtt helyezkedik el. A tanuló a labdát tekintetével figyeli. Az érintés felületéhez úgynevezett kanál-formát alakítunk ki a tenyerünkből a biztonságos ütőfelület kialakításához. Összezárt ujjakkal és megfeszített tenyérrel ütjük meg a labdát. A nyitás a térd nyúlásával és a labda feldobásával kezdődik. Ütőkar hátralendül hátsó rézsútos helyzetbe, addig a labdát 20-30 cm magasra feldobjuk magunk előtt. A testsúly áthelyeződik az elöl lévő lábra, a kar előre lendül és a labdát csípő magasságban megütjük. Érintés után a kar továbblendül. A labda felszálló ágban történő megütésénél az ütőkar hátulról történő lendítése szinte egy időben történik, így jön létre, hogy a még emelkedő labdát üti meg a játékos az előbb leírt módon formált tenyérrel. Tanítás szempontjából mindkét változat egyszerű, a tanulók egyénisége dönthet, ki-ki melyiket alkalmazza előszeretettel. Gyakorlat az alábbi linken érhető el. Videó: https://www.youtube.com/watch?v=kZFbkbqG7J8 Gyakorlatok: 

     

Labdával a kézben térdhajlítás, közben ütő kéz hátralendül, majd térdnyújtással ütőkar lendítése a labda irányába. A labdát csak érinti az ütő kar. Lendítéskor legyen kialakítva a helyes ütőfelület. Labdával az előző gyakorlat, de már az ütő kar a kézből kis mértékben feldobott labdát megüti a kialakított ütő felülettel. A labdát hagyjuk a földre lepattanni. Párban rövid távolságra egymástól feldobás után levegőben történő megütéssel labda továbbítása a társnak. Növelt távolsággal az előző feladat, a két ember közé betehetünk egy magasugró állványt, mely felett próbálják meg a játékosok továbbítani a társnak a labdát. Hálónál a támadó vonal mögött állva alsó egyenes ütés a társnak. Növelt távolsággal nyitás, sípszóra végrehajtva. Célba nyitás – meghatározott területre nyitás versenyre, ki tud többet a kijelölt helyre nyitni.

IV.4.1.

Felső egyenes nyitás

A felső egyenes nyitás az egyik legismertebb nyitásforma, melyet igen gyakran alkalmazunk. Tanítása az alsó egyenes nyitást követően ajánlott, hiszen végrehajtását nézve sokkal

87

nehezebb, mint az alsó nyitásé. Megfelelő előképzettséggel rendelkező tanulók viszont könnyen elsajátíthatják, melyekből erős, pontos és aránylag biztonságos nyitás jöhet végre. Fontos szempont hogy kitérjünk ennek a nyitáslehetőségnek az oktatására, hiszen az így átküldött labdák fogadása komoly technikai végrehajtást is igényel. Könnyített szabályokkal illetve a pálya szűkítésével lehetőség nyílik a felső egyenes nyitás elsajátítására és gyakoroltatására. Ahogy ügyesednek és erősödnek a játékosok, a nyitó zónát lehet egyre háttrébb tolni, gyakoroltatásnál egészen az alapvonalig, amíg a tanulóknak sikerül a pontos végrehajtás. Gyakorlatok az alábbi linken érhetők el. Videó: https://www.youtube.com/watch?v=WvHlNzDb_AE

IV.4.1.1. Felső egyenes nyitás technikája A nyitás az erre kialakított nyitó helyen jön létre, kihasználva a szabályok által engedett teljes alapvonalat, illetve az alapvonal mögötti területet. A tanulók úgy áll fel, hogy az ütőkézzel ellenkező láb haránt terpeszállásban van, kényelmes pozícióban a vonal mögött szemben a hálóval úgy elhelyezkedve, hogy a végrehajtás minden esetben a nyitó hely mögött jöjjön létre. Meg kell tanulnia a tanulóknak a legoptimálisabb távolságot az alapvonal és a lábak között, hogy a nyitás alakalmával szabálytalanságot, azaz érvénytelen nyitást ne hozzon létre. A labda az ütőkarral ellentéte kézben helyezkedik el, az ütő váll előtt. A kar lendületét követően a dobott labdát vállmagasságban kell elengedni. A nyitás a labda feldobásával kezdődik, a fej fölé az ütőkar síkjába 80-120 cm magasan. A labda feldobása közben a térd kinyúlik, a testsúly az elöl lévő lábra tevődik. A kar a fül mellett könyökben hajlított, ostorszerű kinyúlással és csapással a labdát a legmagasabb ponton ütjük meg a labda felsőhátsó részét érintve. Az érintés merev csuklóval, összezárt vagy enyhén nyitott ujjakkal, lapos tenyérrel erősen és dinamikusan jön létre. Az ütőkar könyökből és vállból kinyúlva az ütést követően a tanuló egyből foglalja el a helyét a pályán. Gyakorlatok az alábbi linken érhető el. Videó: https://www.youtube.com/watch?v=jeWsWW-QNJU Gyakorlatok:        

Egykezes felsővel hajítsuk át a labdát a társnak. Ütő kézzel ellentétesen tartsuk meg fej felett a labdát, majd az ütő kéz próbálja onnan felső egyenes ütéssel kiütni. Párokban a labda feldobása után felső egyenes nyitás gyakorlása. Hálónál párokban a támadó vonaltól nyitás a társnak. A támadó vonaltól fokozatosan növelve a távolságot történik a nyitás és a fogadás a másik tanuló részéről. Párokban alapvonalon felállva egyenként történik a nyitás meghatározott helyre irányítva a labdát. Két csapatot alkotva, csapatok egymással versenyezve célba nyitás. Versenyszerűen, a pálya közepére vagy meghatározott helyre leteszünk karikát, aki pontosan tud célba nyitni, az pontot kap.

88

IV.5. Sáncolás A röplabda játék lehetőségei közül a legelső és közvetlenül a hálónál végrehajtott védekezési mód a sáncolás. Az első vonalbeli tanulók a hálónál a levegőben felugorva, a kezeket a támadó érintés útjába helyezve akadályozza meg a védett térfélre történő labdaátjuttatást. Akkor eredményes a sánc, ha   

a labda a sáncról közvetlenül visszajut az ellenfél térfelére, ahol ismét támadásra kényszeríti a támadó csapatot a labda a sáncról közvetlenül visszajut az ellenfél térfelére, ezzel a védekező csapat pontot szerez a támadást annyira meggyengíti a sánc, hogy a labda ezáltal könnyebben megjátszhatóvá válik és jobban szervezhető az ellentámadás.

A tanulókkal tudatosítani kell, a sánc érintés után lehetőség van még háromszori labdaérintésre a támadó csapatnak. A játék kimenetelét és eredményességét nagyban befolyásolja a sánc használata és annak megfelelő technikai végrehajtása. Ebben a korosztályban még kevés az úgymond ütéssel befejezett támadó érintés, ennek ellenére tudatosan és szervezetten oktatni kell a tanulókat. A játékhelyzetekben a védekezés fontossága kiemelt jelentőséggel bír, annak a begyakoroltatása elengedhetetlen feladat, hiszen a jó végrehajtáshoz sok gyakorlás kell, nehéz technikai elem. A sánc lehet:   

egyes kettes hármas sánc

IV.5.1.

A sáncolás technikája

Készenléti helyzet elfoglalása olyan várakozó állapot, amelyben a tanuló megfelelő időben tud reagálni az ellenfél támadás végrehajtására. Az helyzetváltoztatás 2-3 méteres oldalazó lépésekkel a hálóval párhuzamos síkban jön létre. A tekintet figyeli az ellenfél mozgását, a karok készenléti helyzetben, könyökben hajlítottak, a tenyerek és széttárt ujjak közel fejmagasságban helyezkednek el. Az igazodás után jön létre a függőleges irányú felugrás, ahol a test kinyúlik, karok magas tartásban nyúlnak a háló felé. A sánc akkor jó, ha a karok és kezek között nem megy át a labda és az érintő felületről a labda a talaj felé pattan. Ezt a csukló előre törésével érhetjük el. Az elugrás és a talajra érkezés is páros lábbal történik úgy, hogy a talajfogás ismét egy újabb készenléti állapotot hozzon létre a mielőbbi játékban való aktív visszajutáshoz. Sáncolást végrehajtó játékos mozgása függ:   

a leütés helyének irányától a labda a hálótól való távolságától a labda magasságától.

A gyakorlatok az alábbi linken érhetők el. Videó: https://www.youtube.com/watch?v=avD5UvMudJ0

89

Az eredményesség érdekében a sánc lehet kettes, amikor az első sorköteles tanuló két ember egyszerre ugrik fel jobb vagy a bal szögletben. Jellemzően a támadásokhoz igazodva a kettes sáncot a hálónál bárhol ki lehet alakítani. A hármas sánc a háló középső részén alakíthatjuk ki, melynek végrehajtása már nagyfokú figyelmet, együttműködést és összehangoltságot igényel a tanulóktól. Gyakorlatok:       

   

Párok egymással szemben helyben szökdelés közben taps a fej felett. Bordásfal vagy egyéb tárgy segítségével hálószint fölött felfüggesztett labda érintése (sáncérintés) és leérkezés gyakorlása. Párok hálónál labda nélkül hátrafele a támadó vonal felé mozognak, majd hálóhoz futva felugrás páros lábbal, háló felett taps. Párok hálónál labda nélkül háromszor ugranak felfele és taps a háló felett, majd három oldalazó mozgás után ismétlik a felugrásokat. Párok hálónál oldalazó lépéssel haladva minden második lépésre felugrás és háló fölött taps. Pároknál egy labda hálónál elhelyezkedve harmadik oldalazó lépésre átadják a labdát egymás tenyerébe a háló fölött. Pároknál egy labda hálónál elhelyezkedve második oldalazó lépésnél egyszerre ugranak fel, a labdás beleérinti a labda nélküli sáncolt tenyerébe a labdát, majd viszi tovább és ismételik a gyakorlatot. Szintszalag felett tartott labda megérintése (sáncolása). Ellentérfélről érkező labda sáncolása helyben. Ellenfél térfeléről dobott labda sáncolása mely két játékostól érkezik, köztük oldalazó mozgással odaérve a sáncérintésre. Szemből, az ellentérfélről érkező labda sáncérintése párokban (kettős sáncérintés).

A gyakorlatok az alábbi linken érhetők el. Videó: https://www.youtube.com/watch?v=id4uxPE2hoE

IV.6. Az állásrend szabályai A játék szabályos végrehajtásához szükséges a forgásszabály alkalmazása. Nyitásjog megszerzésekor a tanulók úgynevezett forgást hajtanak végre, a pályán elfoglalt helyüket megváltoztatják. A tanulók feladatát a mindenkori elfoglalt pozíciójuk adják. A forgás lehetőséget ad a pozíciók megváltoztatására és a nyitást ennek megfelelően kell játékba hozni. A játékteret a középvonaltól 3 méterre lévő támadóvonal kettéválasztja, így beszélünk első sorköteles és hátsó sorköteles helyekről. Ennek megfelelően az első sorköteles játékosok:   

jobb szöglet (2) első közép (3) bal szöglet (4)

Mozgásuk a támadóvonal és a középvonal között jön létre, ezek a mélységi mozgások szükségesek a támadások előkészítésére és befejezésére. Háló közeli védekezéseket

90

sáncolásokat hajtanak végre. A játék támadás szervezésért az első közép (3) játékos „felelős”, hiszen a második érintés kerül hozzá, melyet nagyrészt kosárérintéssel továbbít a széleken elhelyezkedő ütő játékosoknak. A feladáshoz a háló közelében helyezkedik úgy, hogy a váll síkja merőleges legyen rá. Az áltata feladott labdák pontosak, előkészíti az ütés kimenetelét. A jobb illetve bal szöglet játékosai a befejező játékosok. Védekezésnél szintén a befejező játékosok kerülnek szembe és próbálják sáncérintéssel megakadályozni a támadást. A kezdő tanulóknál a nyitásfogadásban is részt vesz. Hátsó sorköteles játékosok:   

jobb sarok (1) hátsó közép (6) bal sarok (5)

Mozgásuk a támadóvonal és az alapvonal között jön létre. Szerepük védekezésben nagyon fontos, hiszen a nyitások fogadása ezen a területen történik. Ezen kívül mezőnyben történő érintéseket, esetleg feladásokat hajtanak végre. A jobb sarokban lévő játékos hajtja végre a nyitást akkor, ha a nyitás joga a csapatot illeti. A védekezésben betöltött szerepe a hátsó sorköteles játékosoknak van (6), aki a nyitást fogadja. Innen leütést, támadó érintést ritkán hajtanak végre.

IV.7. Taktikai feladatok A röplabda játék célja, hogy minél több pontot szerezzünk, ezzel megszerezve a győzelmet. A megtanult technikai elemek végrehajtása könnyített szabályokkal segíti a gyakorlást és az elemek játékban történő végrehajtását. A kicsinyített pályaméreten történő 2:2 vagy 3:3 elleni játék (Mini-röplabdázás) könnyített szabályokkal segíti a pontos technikai végrehajtást valamint a csapatmunka kialakítását. Akkor beszélünk taktikáról, ha már a begyakorolt érintések és a tudatosan használt röplabda szabályait tudja a játékos előre tervezett elgondolásban alkalmazni. A technika mellett a taktikai képzés is fontos az oktatás menetében, hiszen a játék szervezését, a támadás kialakítását valamint a védekezés rendszerét jól alkalmazni csak ezen kereteken belül lehetséges. Elsőként két ember kapcsolatát alakítjuk ki úgy, hogy a labda érintése megjátszható legyen. Ezt követően

91

játszhatunk 3:3 vagy 4:4 elleni játékot. A játék kimenetele, amikor a 6:6–os felállásban az állásrendnek megfelelően alakítjuk a játékot. Elsőként a nyitás végrehajtását kössük sípszóhoz, mely segíti a koncentráltságot, a gyors sípszó pedig segítheti felgyorsítani a játékot.

IV.7.1.

Védekezés taktikája

IV.7.1.1. Nyitásfogadás taktikája A védekező csapat első találkozása a labdával a nyitásfogadás, amely meghatározza az adott labdamenet kimenetelét. A jól előkészített fogadás elsősorban megfelelő védekezést ad (az ellenfél nem tud közvetlenül a nyitásból pontot szerezni) másrészt a támadó játékot megszervezheti úgy, hogy abból pont érhető el. 1. A fogadónak a labda felé irányuló mozgása, a labda megközelítése két irányba történjen csupán. Minden irányba történő mozgásokra kezdő tanulók még tapasztalatlanok, gyorsaságuk nem megfelelő. 2. Pontos nyitásfogadás végrehajtás, mely segíti a második érintés megjátszását. A „célpont” közvetlen háló melletti kb. 2 négyzetméternyi terület a pálya középvonalában. 3. A tanulók képesek legyenek megfelelő nyitásfogadási alakzatban fogadni a labdát. A nyitásfogadásban minél többen vegyenek részt úgy, hogy a fogadott labdát azonnal visszarendeződve képesek legyenek megfelelő módodon tervezni a támadást.

IV.7.1.2. Egyéni védekezés A védekező tanulók „készenléti helyzetben” várják a nyitást a hálóval szemben, látva és érzékelve a teljes játékteret. Helyezkedéssel a labda mögé kell kerülni, az érintő felület a test előtt. Az első labdaérintést célszerű alkarérintéssel végrehajtani és oktatni, hiszen ez a legalkalmasabb felület az erős labdák fogadására. Természetesen a labda kiszámíthatatlansága miatt a labda játékban tartása céljából végezhetnek a tanulók egyéb érintési módot, mely történhet tenyér vagy kar bármely részével (kéztő, kézhát, ököl). Az erős labdák erejének gyengítésére alkalmazhatjuk az úgynevezett fojtó jellegű labdaérintést, mely esetben a karok a test felé közelítenek súlypontsüllyesztéssel.

IV.7.1.3. Csapatvédekezés A jól szervezett tudatos védekezés elengedhetetlen az oktatás menetében. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy a védekezés ugyan olyan fontos eleme a játéknak mint a támadás (pontszerzés) végrehajtása. A szervezett védekezéssel lehetővé tesszük, hogy bizonyos szituációknál, mint például a nyitásfogadásnál, a legveszélyesebb zónát védik és biztosítják a tanulók. Maga a védekezés csapattaktika, melyben minden tagnak ki kell vennie a szerepét az eredményes végrehajtás tekintetében.

IV.7.2.

Nyitásfogadási alakzat

A szabályoknak megfelelően az állásrend megtartásával olyan alakzatba rendeződik, mely képes a nyitást semlegesíteni és egyben segíti a sikeres ellentámadást.

92

A háló- illetve az alapvonal közelébe kevés nyitás érkezik, így a játéktér közepének lefedése fontos feladat.

IV.7.2.1. Nyitásfogadási alakzat feladóval Ebben a felállásban a pályán egyformán és egyenlő arányban öt játékos védi le a területet. A feladó itt az első sorköteles játékos. Csillag alakzatról beszélünk, ha az első közép játékos a háló közelében helyezkedik el, a többi játékostárs a nyitásfogadás feladatát látja el tőle egyenlő távolságban elhelyezkedve. Nagy előnye ennek a felállásnak, hogy a feladás helye pontosan meghatározott (középen), így a társak pontosan tudják hozzá igazítani a labdát. Kezdőknél igen nehéz a nyitásfogadás eredményes végrehajtása, ezért nem várható el, hogy azt még irányítottan is a feladó felé tudják küldeni. Ebben az esetben még a posztok sem különülnek el, így mindig a középső játékosé a második labdaérintés. Abban az esetben, ha öt játékos védekezik, az aki nem fogad nyitást a jobb vagy a bal szögletben tartózkodik a háló közelében, támasztott gátnak nevezzük. Az oldalra kihelyezkedő feladó játékos nincs egyforma távolságban a védekező játékosokkal, de kedvező pozícióban vannak, mivel látják a nyitót és az érkező labdát. Más speciális alakzat kialakítása már nagyfokú technikai és taktikai ismereteket igényel, elsőként törekedjünk arra, hogy az alapjátékokat, a helyezkedést és a nyitásfogadást a meghatározott helyre pontosan tudják továbbítani, hogy a labda megjátszható és visszatámadható legyen.

IV.7.3.

Támadás taktikája

A csapat célja, hogy megfelelő támadással pontot szerezzen a csapata részére, ezzel megnyerve a mérkőzést. Támadásban valamennyi jtanulónak aktívan részt kell vennie, melyek együttes és összehangolt a siker érdekében. Kezdők illetve iskolai foglalkozások terén fő szempont az, hogy minél hosszabban, a megengedett három érintés segítségével megjátszásra kerüljön a labda. Próbáljuk tudatosítani azt, a pályán mindenkinek feladata van attól függően, milyen állásrendben áll. Mivel ekkor még igazán posztokról nem beszélhetünk, törekedni kell az összjáték megteremtésére, a kommunikációra, illetve arra, hogy a labda minden esetben megjátszható legyen.

93

Támadás labdamenete:  Első érintés - védekező jellegű érintés  Második érintés – támadást előkészítő taktikai jellegű érintés  Harmadik érintés – a labda átjuttatása az ellentérfélre

IV.7.3.1. Egyéni támadás technikája A befejezés egyéni módja, amely a meglévő technikai elemek birtokában a helyzetnek megfelelően a támadó hatékonyan és eredményesen alkalmaz a labdamenet megnyerésére.

IV.7.3.2. Nyitás taktikája Nyitásból közvetlenül pont érhető el, ezért taktikai szempontból is nagyon fontos ennek a hibátlan végrehajtása. Kezdő tanulóknál már az is meghatározó, hogy a nyitásból a labda átjusson a háló felett, ezért fontos, hogy a nyitás biztonságosan kerüljön az ellenfél térfelére. Megkülönböztetünk erős és gyenge nyitásokat attól függően, hogy milyen erőt közöl a tanuló a labdával. Az alsó nyitásokat nem lehet nagy erővel megütni, itt a cél a biztonságos végrehajtás. A feldobott labdával lehet úgymond trükközni és meg lehet pörgetni az ütés alkalmával. A kezdőknél illetve a tanításnál a taktikai követelmény elsősorban az átjuttatott labda legyen, majd ezt követően a jól megjátszott, üres helyekre küldött nyitás kerüljön előtérbe, melyek lehetnek: - két játékos közé érkező labda - rendezetlen védekezés esetén - az ellenfél a gyengén védett pontjaira irányul - többször hibázó játékoshoz érkezik a labda.

IV.7.3.3. Feladás taktikája A támadás befejezését készítik elő, mikor a labdát oly módon adja fel a játékos, hogy abból a támadás eredményes lesz. Feladás szempontjai:   

helyezkedés a pályán a nyitásfogadástól beérkező labda pontossága a feladott labdák lehetőségei a támadás végrehajtására.

A technikai képzettség feltételezi a labda kosárérintéssel való továbbítást a pálya bármelyik irányában illetve a társakkal való együttműködést. Az iskolai oktatásban minden tanulónak készen kell állnia a feladásra, csak feladó posztra nem történik játék. A forgások alkalmával lehetőség nyílik a feladások végrehajtására, a csapattagok közéről történő „kiszolgálásra” a támadás végrehajtás eredményessége érdekében. Későbbiekben természetesen kialakul ki az, aki megfelelő a feladó szerepre, és csak abban a pozícióban végzi tevékenységét a játék alkalmával.

94

IV.7.4.

Támadás befejezés

Támadások befejezését jobb vagy bal szögletből hajtjuk végre, a feladáshoz igazodva. Alkalmazott alapjáték, kezdőknél különösen jellemző mert pontos és biztonságos a labda megjátszása, jól kivitelezhető és kedvező pozíciót ad a támadás végrehajtására. Támadás végrehajtása bal szögletből:

Támadás végrehajtása középről történik, ha a feladó jobb vagy bal szögletben tartózkodik, a leütő tanuló az első közép helyen helyezkedik el. A feladás íve lehet magas vagy alacsony, mielőtt a sánc kialakulna, az ütést be kell fejezni.

95

IV.7.4.1. Játék kialakítása A játék sajátosságából adódik, hogy az elsajátított elemeket az oktatás után játékban is tudjuk gyakoroltatni. Az egymás elleni küzdelemre más az alapérintések után lehetőség nyílik, 1:1 elleni játékszituációban. Ezt már a kosárérintés tanítása után alkalmazhatjuk, bekapcsolva a tanultak alapján az alsó egyenes nyitással. A játékosok számát növelve 2:2 és 3:3 elleni játék, lehetőség nyílik a játék szervezésére és a három érintéssel történő megjátszására. A 2:2 elleni játékban tudjuk gyakoroltatni az alapérintéseket, esetleg elfordulással történő labdatovábbításokat. Technikai elemek bővülésével és a nyitással valamint nyitás fogadással és feladással párhuzamban a szabályok elsajátítására is lehetőség nyílik. Mini-röplabdázásról akkor beszélünk, ha a röplabda pálya kicsinyített területén 3:3 elleni játék jön létre. A játék szervezése nem kötött, a jtanulók a játékszituációnak megfelelően a legkedvezőbb érintési móddal továbbítják a labdát. A nyitást egy tanuló a hátsó területen tartózkodva fogadja alkar érintéssel, majd továbbítja a háló közeli tanulónak, aki igazodó mozgással felveszi azt a pozíciót, amely irányba továbbítja a labdát kosárérintéssel a harmadik társnak, aki befejezi a mozgást (átüt, átemel, átküld). Ezt a játékot verseny formájában tudjuk játszatni, mely motiváló lehet a további fejlődés érdekében. A célunk, hogy minden tanuló aktívan vegyen részt a játékban, képzettségi szintjüknek megfelelően. Mini-röplabdázásról videó az alábbi linken érhető el. Videó: https://www.youtube.com/watch?v=GNlD8rfhEGo VII.4.2. Szabálykönnyítések:     

Kisebb játéktér Kevesebb csapatlétszám Alacsonyabb hálómagasság Labdaelkapás megengedett (zsinórlabda) Labda megjátszását segítő nyitásformák (felső egykezes vagy alsó labda átdobások)

96

IV.8. Ellenőrző kérdések 1. Mire kell figyelni a helyes kosárérintés kialakításakor? (Válasz: Az ujjak belső ujjpercein jön létre az érintés, melynek egyidejű és elpattanónak kell lennie. Ezt azzal érjük el, hogy ujjaink feszített állapotban érintkeznek a labdával. A labdát megfogni, és megtartani nem lehet. Az érintés homlok előtt kb. 15-20 cm-re történik. A kipattanó labdát a könyök nyúlása segíti, a tenyér utána mutat a labdának. A karok az érintés után párhuzamosak és nem nyílnak szét.) 2. Az alkarérintésnél a kezek hogyan zárnak össze? (Válasz: Az érintő felület kialakításához a csukló hátra lefelé törésével segíthetjük az érintő felület kialakítását és ezzel biztosítjuk a könyök feszített állapotát. Az érintés előtti pillanatban történik az érintő felület kialakítása, a kezek „retesz szerűen” zárnak a labda alá és készek a labda fogadására, majd továbbítására.) 3. Az alsó egyenes nyitásnak milyen változatai vannak? (Válasz: Az alsó egyenes nyitásnak két változata van, de lényegi különbség abban van, hogy az ütéshez feldobott labdát egyik esetben a holtpont után, a leszálló ágban, a másik esetben a felszálló ágban üti meg a nyitó.) 4. Mi a csillag alakzat? (Válasz: Csillag alakzatról beszélünk, ha az első közép játékos a háló közelében helyezkedik el, a többi játékostárs a nyitásfogadás feladatát látja el tőle egyenlő távolságban elhelyezkedve. Nagy előnye ennek a felállásnak, hogy a feladás helye pontosan meghatározott (középen), így a társak pontosan tudják hozzá igazítani a labdát.) 5. Mi a Mini-röplabdázás lényege? (Válasz: Mini-röplabdázásról akkor beszélünk, ha a röplabda pálya kicsinyített területén 3:3 elleni játék jön létre. A játék szervezése nem kötött, a tanulók a játékszituációnak megfelelően a legkedvezőbb érintési móddal továbbítják a labdát. A nyitást egy tanuló a hátsó területen tartózkodva fogadja alkar érintéssel, majd továbbítja a háló közeli játékosnak, aki igazodó mozgással felveszi azt a pozíciót, amelyirányba továbbítja a labdát kosárérintéssel a harmadik társnak, aki befejezi a mozgást (átüt, átemel, átküld). Mini-röplabdázásról videó az alábbi linken érhető el: Videó: https://www.youtube.com/watch?v=mbpQuVJivFg

IV.9. Felhasznált irodalom 1. Garamvölgyi Mátyás (2004): A röplabdázás technikája, Budapest, ISBN:9636503605 2. Kristóf L. - Gál L. - Csillag B. Tóth J. (1992) Sportjátékok II. Sportjátékok elmélete és módszertana, Budapest, ISBN: 9789631945843 3. 1005 Röplabda játék és gyakorlat: (2000) Dialóg Campus, ISBN: 9789639123847 4. V. Hancik – J. Belaj – I. Macura – L. Horsky (1990) Röplabdaedzés utánpótlás korú és felnőtt csapatok részére, HungariaSport, Budapest.

97