Pályázat címe: Pályázati azonosító: Kedvezményezett: Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13

Pályázat címe: A 21. század követelményeinek megfelelő, felsőoktatási sportot érintő differenciált, komplex felsőoktatási szolgáltatások fejlesztése a Dél-alföldi Régió felsőoktatásában Pályázati azonosító: TÁMOP-4.1.2.E-13/1/KONV-2013-0011

Digitális tananyagok

Kedvezményezett: Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13. www.u-szeged.hu www.palyazat.gov.hu

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ......................................................................................................................... 2 I.

Fejezet e-learning ................................................................................................................ 4 1.1

Az e-learning kialakulása ............................................................................................ 4

1.1.1.

Távoktatás ............................................................................................................ 7

1.2

Tanulás bárhol bármikor .............................................................................................. 9

1.3

Az e-learning eszközei, alapformái ........................................................................... 11

I.3.1.

Az e-learning eszközei ....................................................................................... 11

I.3.2.

Az e-learning alapformái .................................................................................... 15

1.4

Blended learning ........................................................................................................ 16

1.5

A digitális tananyag ................................................................................................... 17

1.6

Digitális tananyagok elkészítése ................................................................................ 17

1.6.1

Általános célok és követelmények megfogalmazása ......................................... 17

1.6.2

Tervezés (A tananyag fejezetekre és tanulási egységekre bontása) ................... 17

1.6.3

Tananyagelemek ................................................................................................. 18

1.6.4

Tananyag forgatókönyvének elkészítése ............................................................ 21

1.6.5

Kivitelezés .......................................................................................................... 22

1.6.6

Tesztelés ............................................................................................................. 22

1.7

Digitális tananyagok csoportosítása .......................................................................... 22

II. Szabvány elektronikus tananyagokhoz ............................................................................. 25 II.1.

ADL ........................................................................................................................... 25

II.2.

A SCORM szabvány ................................................................................................. 26

II.2.1.

Tartalmi egységek .............................................................................................. 28

II.2.2.

A tananyag sorrend ............................................................................................. 29

II.2.3.

Metaadatok ......................................................................................................... 30

II.2.4.

A SCORM csomag ............................................................................................. 32

II.3.

Oktatási keretrendszerek ............................................................................................ 32

II.4.

eXeLearning .............................................................................................................. 34

II.4.1. III.

iDevice ............................................................................................................... 36

Tananyagszerkesztés ..................................................................................................... 41

III.1. Forrásanyag ............................................................................................................... 42 III.1.1. Szöveg ................................................................................................................ 42

III.1.2. Hivatkozások ...................................................................................................... 43 III.1.3. Médiaelemek ...................................................................................................... 44 III.1.4. Interaktív elemek ................................................................................................ 44 III.2. Médiaelemek előkészítése ......................................................................................... 45 III.2.1. Képek ................................................................................................................. 45 III.2.2. Videók ................................................................................................................ 47 III.3. A digitális tananyag elkészítése ................................................................................. 49 III.3.1. Betöltés/Mentés .................................................................................................. 49 III.3.2. Stílus ................................................................................................................... 50 III.3.3. A tananyag szerkezete ........................................................................................ 52 III.4. Tartalom beillesztése ................................................................................................. 54 III.4.1. Szöveges tartalom .............................................................................................. 55 III.4.2. Hivatkozások ...................................................................................................... 58 III.4.3. Képek ................................................................................................................. 59 III.4.4. Videók ................................................................................................................ 61 III.4.5. Táblázatok .......................................................................................................... 63 III.4.6. HTML kód, Javascript beillesztése .................................................................... 65 III.4.7. HTML kód szerkesztése ..................................................................................... 67 III.5. Aktivitás elemek ........................................................................................................ 69 III.5.1. Nem interaktív elemek ....................................................................................... 69 III.5.2. Interaktív tevékenységek .................................................................................... 71 III.6. Tananyag exportálása ................................................................................................ 73 IV.

Offline megoldások ....................................................................................................... 76

IV.1.

Reload SCORM Player .......................................................................................... 76

IV.2.

Offline browser-ek ................................................................................................. 78

IV.2.1. HTTrack Website Copier ................................................................................... 79 IV.2.2. Teleport Pro ........................................................................................................ 87 IV.3.

Nyomtatható tananyagok ....................................................................................... 93

Felhasznált irodalom ................................................................................................................ 95

I. Fejezet e-learning összeállította: Árgilán Viktor Sándor

A hétköznapi életbe szinte észrevétlenül beszivárgott az e-learning kifejezés, melyre a magyar nyelvben nincs megfelelő, elfogadott szó. Általánosan használjuk, ha például a tanulás, tanítás folyamatát számítógéppel, multimédiás oktatóanyagokkal támogatjuk. Az e-learning azonban túlmutat ezen, a fogalom megközelítésére sokan sokféle definíciót alkottak. A fogalom pontos kezeléséhez szükséges annak pontos tisztázása. A továbbiakban a következő definíciót kívánom használni: E-Learning: Olyan oktatási/tanulási formák, melyek aktívan építenek a IKT (Információs és KommunikációsTechnológiák) adta lehetőségekre, a számítógép interaktivitására. Ezen felül mindegy, hogy az adott oktatási/tanulási forma tantermi vagy távoktatás, közoktatás vagy felnőttképzés, nyitott képzés vagy egy-egy szakmacsoport célirányos továbbképzésére szolgál. [1] A fenti definíció alapján e-learning magába foglalja: 

a tantermi, számítógéppel támogatott oktatást.



az IKT-s (Iinformációs és kommunikációs technológiák) eszközöket alkalmazó távoktatást, nyitott képzést.



a felsőoktatásban megjelenő vegyes képzést (blended learning).



a weben, televízióban követhető előadásokat, szemináriumokat, melyek kihasználják az Internet és a digitális televíziózás nyújtotta interaktív lehetőségeket.



a multimédiás oktatóprogramokat



a digitális tananyagokat, melyek multimédiás eszközökkel, webes tartalommal, interaktív programokkal, felülettel rendelkeznek, így lehetőséget adnak az önálló tanulásra.

1.1

Az e-learning kialakulása

Az ismeretek, a tudás átadása az emberiség fejlődésével folyamatosan változott, alkalmazkodott a tanulók és a tanítók lehetőségeihez, szükségleteihez. Kezdetben

személyesen a tapasztalatok átadásával történt a tanítás, az „oktató” és a „diák” közvetlen kapcsolatban álltak egymással. A nagyobb mérföldkövek, mint az írásbeliség megjelenése, elterjedése nagy hatással voltak a tanulás, tanítás folyamatára. Iskolák, egyetemek alakultak ki, ahol továbbra is nagy szükség volt a tanulók és a tanárok kapcsolatára. Megjelentek a könyvek is, melyekben az átadni kívánt tudás rendszerezve, jól áttekinthető módon jelent meg. Eleinte kézzel írott könyvek – melyek sokszorosítására is csak ez az egy lehetőség volt adott – jelentek meg, majd a technika fejlődésével nyomdákban nyomtatott könyvek váltak elérhetővé. A nyomdák elterjedésének, valamint a nyomtatott tananyagok készítésének köszönhető a XVIII. században az Amerikai Egyesült Államokban megjelent a nyomtatott alapú levelező oktatás, mely a XIX. század közepére Európa jelentős részén is elterjedt. A következő a folyamatra nagy hatást gyakorló mérföldkő a rádiózás valamint a televízió megjelenése volt. Mind a könyvalapú mind a televíziós, rádiós oktatás esetében a tanár-diák viszony személytelenné, a kapcsolattartás, kommunikáció nehézkessé válik, több esetben teljesen el is tűnik, az információk már személyes kapcsolattartás (közvetlen találkozás) nélkül is megszerezhetők. Az 1970 évek elején az új médiatechnológiák megjelenésével új lehetőségek nyíltak a távoktatásra. Nagy-Britanniában az Open University (Nyitott Egyetem) volt az első intézmény, amely távoktatással főiskolai diploma megszerzését tette lehetővé. Az 1980-as években elkezdődött a személyi számítógépek elterjedése, valamint az „Iskolaszámítógépes Program”, mely keretében gépek jutottak el különböző oktatási intézményekbe. Az 1990-es évek elején megjelenő, majd az 1990-es évek végére robbanásszerű fejlődésnek induló World Wide Web új lehetőségeket nyitott meg. A gyorsan fejlődő számítógépeknek, a háztartásokba beszivárgó Internetnek köszönhetően egyre fejlettebb alkalmazások – ezek eléréséhez kialakított felületek –, állnak a rendelkezésünkre, melyek segítségével új lehetőségek nyíltak a távoktatásban. A szakirodalom az e-learning létrejöttét három oktatási forma metszetének tartja: 

Távoktatás



Számítógéppel támogatott oktatás



Internet alapú oktatás

E-learning Távoktatás (Distance Learning):  tankönyv, kiegészítve hanganyaggal, videóval  tanár csak motivál, rávezet, nincs a megszokott tanár szerep  a tanuló önállóan sajátítja el a tudást  a tudás elsajátítása nem kontrolálható  korlátlan létszámú tanuló

Számítógéppel támogatott oktatás (Computer Based Learning):  számítástechnikai eszközökkel történik a tanítás  oktatóprogramok használata  a tanuló önállóan sajátítja el a tudást  a tanár mindig naprakész anyagot ad  a tananyag speciális szerkezetű, megfelelően motiváló

Internet alapú oktatás (Web Based Learning):  eleinte a tananyaggal kapcsolatos programok, jegyzetek, könyvek kerültek fel a hálózatra  megjelent az LMS (Learning Management System): o a tananyagok szinte valós időben frissíthetők, így a tanulók kizárólag a legfrissebb tananyagból tanulhatnak o a tanár azonnali visszajelzést kap(hat) a tanuló teljesítményéről o a tanár és a diák meghatározott feltételek mellett a virtuális térben találkozhat, vagyis valós idejű kommunikációs csatornák építhetőek ki a tanár és a diákok között.

forrás: http://docplayer.hu/1710000-E-learning-ismeretek-1-3-tananyagegyseg.html

Az általunk használt definíció akkor használható, ha megengedjük, hogy az e-learning néha mellőzze valamely komponensének az örökségeit. 1.1.1. Távoktatás Az e-learning az esetek döntő többségében IKT-s eszközökkel támogatott önálló tanulást jelent, mely hatékonnyá a távoktatás módszereivel tehető. A távoktatás jelentős mértékben eltér a hagyományos iskolai képzéstől, átalakul a tanuló, tanár szerep, megváltoznak az egyes szerepekhez rendelt feladatok is. Tanuló a távoktatásban A távoktatásban résztvevő tanuló szerep lényegesen eltér a hagyományos oktatásban kialakult tanuló szereptől. Az átalakulás egyik komoly befolyásoló tényezője, hogy a távoktatásban résztvevő tanulókat nem segíti egy a megszokott szerepet betöltő tanár, így a tanulónak megfelelően motiváltnak kell lennie, hogy az adott tananyagot elsajátítsa. Állandó tanári felügyelet, irányítás nélkül a tanulónak kell kialakítania a saját tanmenetét, önállóan kell elsajátítania az adott tananyagot, sőt a tananyag elsajátításának mértékét is önállóan kell ellenőriznie. A felsorolt feladatok közül a legnehezebb a tananyag elsajátításához a jó időbeosztás elkészítése. A jól szerkesztett távoktatási tananyag sokat segíthet, de az egyes tanulóknak a saját képességeiket, adottságaikat is figyelembe kell venniük. A tananyag sikeres elsajátításához a tutor instrukciókat, utasításokat ad, melyet a tanulónak követni kell. Nagyon fontos az önellenőrzés, egész pontosan a hiteles önellenőrzés, hiszen itt az újabb anyagrészek megértéséhez szükséges előtanulmányok megfelelő mértékű elsajátításának az ellenőrzése a cél, nem egy jó jegy megszerzése. A tanulóknak rendelkezniük kell megfelelő IKT-s ismeretekkel is, hiszen a tananyagok multimédiás adathordozókon vagy az Interneten találhatók. A megfelelő technikai ismeretek hiánya kudarchoz vezethet, mely kudarcélmény a későbbi távoktatáshoz való viszonyát is meghatározhatja a tanulónak. A távtanuló szerepet tanulni kell, a jól összeállított tananyag, a megfelelő tutor nagy segítséget nyújt ezen szerep megtanulásához. Tanár a távoktatásban A klasszikus tanári szerep is jelentősen átalakul a távoktatásban. Nincs állandó kapcsolat a tanulókkal, nincsenek visszajelzések, nincs lehetőség a tananyagot adott tanulók igényeihez igazítani. A tanári munka jelentős részét a képzés megindítása előtt kell elvégezni, a tananyagot úgy kell kialakítani, hogy az a lehető legszélesebb körben – a legtöbb tanuló

számára – használható legyen. A tanár nem, vagy csak nagy nehézségek árán tud változtatni az elindult kurzusban használt módszereken, technikákon, ezért az egyes kurzusok végén a minőség-ellenőrzés, illetve a kurzus közben a folyamatos visszacsatolás nagyon fontos, mert ezek alapján a következő kurzus indítása előtt lehetőség van a tananyag módosítására, javítására. A távoktatásban a tanárnak három szerepet kell betöltenie: tutor, mentor, fejlesztő. Természetesen az is előfordulhat, hogy az egyes szerepeket különböző személyek töltik be. Tanár Tutor: 

Mentor: felel a szakmai



képzésért 

segíti a tanulókat

 



előrehaladásáért felel 

pontos vázlatos fogalmazás



jó szövegíró készség

ellenőrzi a tanulók

minőségbiztosítási



távoktatási anyagok

feladatait

szerep

jellemzőinek ismerete

hozzá fordulhatnak a



adminisztráció



médiumok ismerete

tanulók kérdésekkel,



IKT-s ismeretek



modellezőkészség (a

észrevételekkel

tanulási folyamat

a képzésnél felmerülő

leírása) 

különböző

dokumentálása

számonkérési

jó kommunikációs és

módszerek ismerete

kapcsolatteremtő készség 



fontos

kérdések, észrevételek 

a tanulók

Fejlesztő (tananyagfejlesztő):



kapcsolat multimédiás szakemberekkel

IKT-s ismeretek

A távoktatásban a legfontosabb a motiváció. A tanárnak törekednie kell arra, hogy a tanulót folyamatosan motiválja a tanulási folyamat minden szintjén. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nem megfelelően motivált, vagy teljesen motiválatlan tanulók kiesnek a távoktatási képzésből. Minden távoktatási tananyagtól elvárt, hogy megfelelően struktúrált, modulokra bontott, az önálló tanulást támogató oktatási anyag legyen. Figyelembe kell venni továbbá az egyes tanulók speciális helyzetét, a rendelkezésre álló eszközöket. Minden távoktatási tananyagnak tartalmaznia kell útmutatásokat, instrukciókat, melyek a tanulási folyamatot irányítják.

A távoktatásban résztvevő tanulónak képesnek kell lennie: 

az alkalmazott eszközök kezelésére



saját tanulmányainak menedzselésére



fejlett időbeosztásra



problémamegoldó képességre



pontos problémamegfogalmazásra, hogy a mentorok felismerjék és kezeljék a tanuló hibáit, problémáit

1.2

Tanulás bárhol bármikor

Az előző fejezetben csak érintettük az IKT-s eszközök fejlődését, de nem néztük meg társadalmunkra, szokásainkra gyakorolt hatását. Hétköznapjainkra, életünkre két eszköz gyakorol nagy hatást: 

személyi számítógép



okostelefon.

Az okostelefonok a személyi számítógépeknél is nagyobb iramban fejlődnek. A társadalomban

lévő

sztereotípiáknak

köszönhetően

elterjedésük

robbanásszerű.

Az

okostelefon értékesítések először 2010 negyedik negyedévében haladták meg a személyi számítógépek értékesítését – a Gartner statisztikái szerint –, jelenleg pedig már közel kétszer annyi okostelefont adnak el a világban negyedévente, mint hagyományos személyi számítógépet.

A mobilszolgáltatók nagyon kedvező csomagokat kínálnak, melyekben Internetelérés is szerepel. Az okostelefonok akkor „okosak”, ha használni tudják a világhálót, ezért az eladott okostelefonokat Internet hozzáféréssel használják, ezt támassza alá a KSH felmérése is:

forrás: http://www.netkutatasok.hu/2014/10/ksh-az-internet-elofizetesek-szama-65.html A hagyományos PC-k mellett megjelentek táblagépek is, melyek fejlődése 2009-től szintén robbanásszerű, melynek köszönhetően megváltoztak a számítógép felhasználói szokások is. A korábbi felmérésekből kiderült, hogy több háztartásban több személyi számítógépet használtak, míg manapság új PC-k helyett inkább táblagépet vagy okostelefont vásárolnak.

forrás: http://hvg.hu/tudomany/20140605_Meglepo_grafikon_a_tablagepek_es_a_PCk_h

Napjainkban a hagyományos személyi számítógépek mellett a táblagépek, illetve mobiltelefonok is ki tudják elégíteni a felhasználók igényeit, ezek az eszközök már nincsenek irodához, lakáshoz kötve, bárhol bármikor rendelkezésünkre állnak, így a tanulás is bárhol bármikor elvégezhető...

1.3

Az e-learning eszközei, alapformái

I.3.1. Az e-learning eszközei E-learning esetén a tanulási folyamatban a tanár és diák egyazon időben vagy egymástól függetlenül szabad időbeosztás szerint vesz részt a tanulási/tanítási folyamatban, így a felhasznált eszközöket két nagy csoportra, szinkron és aszinkron eszközökre bonthatjuk. Szinkron eszközök általában valamilyen kommunikációs csatornát jelentenek a tanár és tanuló között, ahol a kommunikáció rendszerint kétirányú, így közvetlenül tudnak egymás üzeneteire reagálni. Ebben az esetben a tanuló és a tanár egy időben, de különböző földrajzi helyen van. Aszinkron módszerek esetében a tanuló önállóan dolgozza fel a tananyagot, a tanár reakciói késleltetettek. Aszinkron módszerek hasonlóan a távoktatási anyagokhoz, magukban hordozzák az oktatás módszertanát, a különböző didaktikai eszközöket. szinkron módszerek

aszinkron módszerek



telefonos konzultáció



elektronikus (on-line) tananyag



chat



interaktív (multimédiás) tananyag



web előadás, web szeminárium



e-mail



videó konferencia



fórum



élő rádiós adás



teszt/kérdőív



élő TV műsor



oktatófilm

Szinkron és aszinkron módszerek (forrás: http://edutech.elte.hu/multiped/szst_11/szst_11.pdf)

telefonos konzultáció: 

távoktatási kurzusoknál alkalmazott



bárki tudja használni



web szemináriumokról a hang eljuttatása a tanulóhoz, ha más lehetőség nincs

chat (csevegés): 

állományok cseréje is lehetséges (képek, dokumentumok)



az üzenet okostelefonra is küldhető (pl.: skype)



saját nyelvezete van



virtuális fogadóórák (pl.: http://chat.gyaloglo.hu/tanuloszoba)



személytelen, gátlásos tanulók is bekapcsolódnak a kommunikációba



nyelvtanulásnál előszeretettel használják

web előadás, web szeminárium: 

IKT-s eszközök segítségével távolból vehetünk részt előadásokon, szemináriumokon



a virtuális előadás lehet szinkron (élő) vagy aszinkron (ismétlés)



látjuk az előadót, a használt prezentációs eszközöket, halljuk az előadó hangját



általában látható a résztvevők listája



kérdést lehet feltenni az előadónak (chat, mikrofon)



az előadó is tehet fel kérdéseket, a kapott válaszok megoszthatók a hallgatókkal



mérhető a hallgatóság véleménye



fenntartható a hallgatóság figyelme

Videó konferencia: 

ritkán alkalmazzák, nagy eszközigénye miatt



az IKT-s eszközök fejlődésével nő a szerepe



audiovizuális kapcsolat

Élő rádió illetve TV adás: 

az eszközök megjelenésétől kezdve a távoktatás részét képezi



a digitális televízió elterjedésével még nagyobb szerephez jut



super-teletext rendszerek



IPTV elterjedése



„set-top-bokx”-ok „home platformok” kétirányú csatornák (chat, e-mail, web böngészők)



Mindentudás Egyeteme

Elektronikus (web) tananyag: 

jellemzően szöveges, hipertext tananyag



a tananyag kiegészíthető animációkkal, képekkel, kommunikációs lehetőségekkel



a megfelelő IKT-s eszközök kiválasztása, nem a legfejlettebbekre kell optimalizálni a tananyagot



távoktatási tananyagok (azok minden jellemzőjével)



megjelenítésükhöz web böngésző szükséges (pl.: Internet Explorer, Opera, Firefox, Safari)



nagyon fontos az interaktív tartalom



a tanulási folyamat lépésről-lépésre megtervezett



az on-line tananyagok gyorsan változnak, eltűnnek

Interaktív (multimédiás) tananyag: 

az interaktív és a multimédiás jelző összemosódott az e-learning-nél használt tananyagoknál, bár különböző a jelentésük



túl sok multimédiás elemmel nem a kívánt hatást érjük el (elvonja a tanulók figyelmét)



legjellemzőbb interaktív elemek a tesztek



a tesztek mellett interaktív szimulációk, Flash animációk



napjainkban az interaktív elemek nagy százalékban Flash animációk

e-mail: 

elsődleges kommunikációs eszköz (gyors, olcsó)



e-mail-es kommunikáció általában nem képezi a részét a tananyagnak, a tananyag minősítésénél sem mindig láthatók a kapcsolódó levelek



általában a tanuló és a mentor/tutor párbeszédét tartalmazza



különböző oktatási rendszerek az értesítéseket e-mail-ben is kiküldik, feladata a figyelemfelhívás



napjainkra az e-mail-ben történő tananyagküldés nem jellemző

fórum: 

az e-learning legfontosabb és leghatékonyabb elemei



a webes kollaboratív megoldások alapjai, kisebb tanulócsoportok kommunikációja



csoportmunka segítése, a tanár nem részese, csak a megfelelő mederbe tereli a munkát



mindenki hozzászólhat (akinek van jogosultsága) a fórumhoz, megoszthatja ismereteit, tapasztalatait



fórumon történt kommunikáció a tananyag részét képezi, a minősítésénél látható (nem biztos hogy mindenki számára)

teszt/kérdőív: 

nagyon fontosak az önellenőrző, visszajelző tesztek



a tanulók gyakran csak a tesztekből kapnak visszajelzést az elsajátított tananyagról



a tananyagba integráltan kell elhelyezni a teszteket



jól megválasztott kérdésekkel a figyelem felkelthető, fenntartható



elektronikus mérés, vizsgáztatás, értékelés



általában a kérdések típusok szerinti csoportosításban érhetők el



a tesztek beállításai (feladatonkénti idő, teljes kitöltési idő, megjelenés, stb…) a különböző oktatási rendszerekben eltérő lehet

Oktatófilm: 

tömörítve kevés tárhelyet foglalnak, számítógépen tárolhatók, Interneten továbbíthatók



az IKT-s eszközök lehetővé teszik a filmek lejátszását



nincs különleges módszertana a felhasználásuknak



napjainkban a nagy tárolókapacitású háttértárak lehetővé teszik a hatalmas adatok tárolását is, így sok oktatófilm használatát is

fejlesztői felületek:



eXe Learning



C ourseLab



ReLoad Tools

tanulás menedzsment rendszerek (LMS): 

moodle



SAP Learning Solutie





Oracle Learning Solution

Ilias



Neptun



CooSpace

I.3.2. Az e-learning alapformái Távtanítás, távelőadás: 

hagyományos előadás IKT-s eszközökkel támogatva



jellemző eszköze a távelőadás vagy videó konferencia



az előadás hagyományos módon történik, esetleg szemléltetőeszközökkel



hallgatók általában szinkron módon vesznek részt, aktívan bekapcsolódhatnak az előadásba.



aszinkron módon a rögzített előadások is megtekinthetők

Virtuális szeminárium: 

Internetes kollaboratív felületeket használ



legegyszerűbb felület a fórum

Internetes távoktatás: 

távoktatás legmodernebb változata



kihasználja a fejlett IKT-s eszközöket



elektronikus tananyagok, melyek tutori instrukciók alapján feldolgozhatók



programozott oktatás



tantermi oktatás kiegészítőjeként is megjelenhet

Távtanulás: 

személyes, autonóm tanulási forma, spontán valósul meg



nem épít a tutor instrukcióira



az Interneten elérhető anyagokra épít



sikerességéhez rendkívüli motiváltság, tanulási képességek megléte elengedhetetlen

1.4

Blended learning

A blended learning (vegyes, komplex) képzés ötvözi a hagyományos tantermi oktatást és a távoktatást (elektronikus távoktatást) úgy, hogy mindkét elem közel azonos súllyal van jelen. A két módszer komplex alkalmazásának számos előnye van: 

folyamatos motiválás



a visszahúzódó, szégyenlős hallgatók is aktívan be tudnak kapcsolódni



a tanórát nem kell a hagyományos oktatás keretei (idő, tananyag egység) szorítani, a megkezdett blokk elektronikusan is elérhető, tanórán kívül is megtekinthető, elsajátítható.



lehetőség van tanórán kívül is kérdéseket feltenni, reagálni az elhangzottakra



a házi feladatoknál felmerülő problémák is megoldhatók a két tantermi óra között



az oktatási keretrendszer lehetővé teszi a tanárok számára a házi feladatok közzétételét, ellenőrzését.



támogatja a projekt módszert



egyetemi oktatásban egyre nagyobb szerep

1.5

A digitális tananyag

A mindennapos oktatási folyamatoknál számtalan alkalommal találkozunk a digitális tananyag fogalmával, mely elég nehezen definiálható. Adható azonban egy általános leírás, mely a beszkennelt tankönyvtől a multimédiás tartalommal rendelkező kollaboratív, interaktív digitális tartalomig mindent magába foglal: „Digitális tananyag lehet minden elektronikus (ma már szinte kizárólag digitális) formátumban tárolt és elérhető szellemi alkotás, amely alkalmas valamilyen tudás, információ átadására, közvetítésére.”

1.6

Digitális tananyagok elkészítése

A digitális tananyagok készítéséhez nélkülözhetetlenek a különböző IKT-s eszközök. Minden tananyag elkészítése a következő jól meghatározható lépésekre bontható: 1.6.1 Általános célok és követelmények megfogalmazása A tananyag főoldala általában tartalmaz egy rövid bevezetőt, melyben ismertjük a tananyag célját továbbá a következő kérdésekre kapott válaszokat. 

Milyen célcsoportnak készül?



A célcsoportnak melyek az életkori sajátosságai?



Milyen előismeretekkel rendelkeznek?



Milyen eredményeket kívánok elérni?



Milyen ismereteket kívánok átadni?



Mi a tananyag rövid tartalma?

1.6.2 Tervezés (A tananyag fejezetekre és tanulási egységekre bontása) A célcsoport illetve a célcsoport életkori sajátosságainak valamint háttértudásának figyelembevételével kialakíthatjuk a tananyag tartalmát. Az ismeretanyagot a pedagógiai céloknak megfelelően szerkezeti egységekre kell bontani, mely felbontásban az egyes részek céljait külön is megfogalmazhatjuk. A munka során figyeljünk arra, hogy az egyes tananyagelemek összhangban legyenek a kitűzött céllal.

1.6.3 Tananyagelemek Digitális tananyagunkba saját vagy mások által készített anyagokat is használhatunk. Amennyiben a használni kívánt tananyagelem nem saját szellemi termékünk, nagyon fontos, hogy a megfelelő hivatkozásokat használjuk, illetve a szerzői joggal védett anyagokat az előírásoknak megfelelően kezeljük. A tananyagok elkészítésénél körültekintően használjuk az Internet nyújtotta lehetőségeket, az esetleges veszélyeket vegyük figyelembe, ingyenes tárhelyen lévő, vagy bárki által szerkeszthető tartalommal rendelkező oldalakat kerüljük. A különböző oktatási, kutatási intézmények oldalain megjelenő információkat nyugodtan használhatók, előnyük, hogy folyamatosan frissítik, ellenőrzik. Több internetes forrás esetében a szerző is kideríthető, mely információ befolyásolhatja a tananyag minőségét is. Továbbá fontos a használni kívánt anyag ismerete, hogy a feldolgozandó anyagrészt megfelelő mélységben tudja tárgyalni. Függetlenül attól, hogy saját, vagy mások által készített anyagot használunk, a tananyagelemek csoportosíthatók: Szöveg A tananyagok jelentős része szövegből épül fel. Ezek a szöveges részek lehetnek útmutatók, célkitűzések, kérdések, feladatok, megtanulandó szövegrészek, magyarázatok, összefoglalók, megjegyzések. A szöveges részek formátuma az elkészítendő tananyag formátumától függ. Az esetek döntő többségében ASCII formátumban állnak rendelkezésre a szöveges részek, de elfogadható a .rtf (Rich Text Format) formátum is. Egyes fejlesztői környezetek, mint például az eXeLearning, lehetőséget biztosítanak az egyéb formátumú (.doc, .docx) szöveges állományok kezelésére is. Képek A tananyagban használt képi elemeket a célcsoport életkorához kell igazítani, ekkor lehet a képeket maximálisan felhasználni az információ átadására. Az információ átadás mellett fontos szerepük, hogy az adott ismeretanyag elsajátítását támogassák. Kutatások szerint az emberek több, mint 85 százalék vizuális, és csak a fennmaradó kis hányad auditív típus, azaz az emberek döntő többsége a látható dolgokra fogékonyabban reagál, mint a hallottakra, ezért nagyon fontos a tananyagnak és a célcsoportnak megfelelő képek használata.

A használt képeket funkciójuk szerint csoportosíthatjuk: 

bemutató kép, adott információ bemutatása



helyzet bemutatása: pl.: ábrák, melyek segítségével a különböző összefüggések szemléltethetők



szerkezeti funkciók: általában animációk, folyamatok bemutatása



irányító funkciók: pl.:nyilak, szövegbuborékok, a tájékozódást segítik a tananyagban

A képek típusai: 

vektorgrafikus kép: nem magát a képet, hanem a kép megjelenítéséhez szükséges információkat tároljuk a képről. A vektorgrafikus képek mérete jellemzően kicsi, megjelenítésükhöz azonban valamilyen plugin szükséges, amely képes az információk alapján a képet megjeleníteni. A vektorgrafikus képek nagy előnye, hogy tetszőlegesen lehet nagyítani, kicsinyíteni minőségromlás nélkül. Fájlformátumok: CDR, SVG



pixeles kép: a vektorgrafikus képektől eltérően az állomány magát a képet tárolja, azaz minden egyes képpont attribútumait (színét) meghatározza, következésképp egy pixeles kép mérete általában jóval nagyobb, mint egy vektorgrafikusé. A pixeles képeknél használt színek számának növelése vagy csökkentése módosíthatja a kép méretét. Fájlformátumok: JPG, GIF, TIF

Vektorgrafikus és pixeles kép összehasonlítása nagyítás után

Audió elemek Audió elemeket a tananyagban több okból kifolyólag használhatunk, alkalmazhatunk hang effekteket, zenei betéteket, felolvasásokat, stb. A használt hangokat funkciójuk szerint csoportosíthatjuk: 

felolvasás: nyelvoktatásnál illetve akadálymentesítésre használják



podcasting – hangos tananyag: egy valamikor elhangzott előadás anyagának feldolgozott változata



tanári üzenet: útmutatók, üzenetek a tananyag feldolgozásához



effektusok: valóságot utánozó hangok

A hangokat tartalmazó állományok típusai: 

MIDI: audio fájlok esetében is vannak olyan formátumok, melyek nem a zenét, hanem a zenei információkat tárolják. A legismertebb ilyen állomány a MIDI (Musical Instrument Digital Interface) a MIDI csak a hangmagasságot, ritmust és a lejátszandó hangszert tartalmazza, így a hang kiadása már a MIDI hangeszköz dolga. A MIDI állományok viszonylag kis méretűek.



A MIDIfájlokkal ellentétben vannak olyan formátumok, melyek magát a zenét (hangot) tárolják. A kódolás alapja, hogy a hang leírható különböző frekvenciájú (rezgésszámú) és amplitúdójú szinuszjelek összegével. A hanghullámokból bizonyos időközönként mintát vesznek (1KHz=1000mintavétel/sec). Általában 11KHz, 22KHz, 44KHz sebességgel vesznek mintát, de a különböző hangzások (pl.: dolby surround) eléréséhez ezeknél sűrűbb mintavétel szükséges. Minél sűrűbb a mintavétel, annál több adatot kell tárolni, mely a fájlok méretének növekedésével jár. Fájlformátumok: WAV, MP3, WMA, stb…

Videó A videók segítségével összetett, bonyolult folyamatokat tudunk bemutatni, azonban csak indokolt esetben használjuk, mert kizökkenthetik a tanulókat. A videók terjedelmére is figyelni kell, a túl hosszú, összetett videókkal szinte biztosan nem a kívánt eredmény érhető el. A digitális tananyagokat általában valamilyen szerveren tárolják, következésként minden egyes tananyag a benne található videókkal együtt Interneten keresztül érhető el. Az Interneten található videók lejátszására lehetőség van:

Streaming: on-line megtekintés esetén (pl.: begyazott youtube videók esetén), a lejátszáshoz nem kell az egész videónak betöltődnie. Nem Streaming: a megtekinteni kívánt videónak teljes egészében le kell töltődnie, csak ez után indítható a lejátszás. Fájlformátumok: AVI, MPGI, MPEGII, MPEG-4, MOV, WMV Animáció Eleinte

az

animációkat

GIF

formátumban

tárolták,

napjainkra

azonban,

szinte

egyeduralkodóként, a Macromedia (Adobe) Flash animációk terjedtek el. A Flash animációk már képesek interaktív elemek, különböző szimulációk beágyazására, sőt komplex alkalmazások létrehozására alkalmas programozható szerzői rendszerré nőtte ki magát. Előnyei közé tartozik, hogy vektorgrafikus. Fájlformátum: SWF 1.6.4 Tananyag forgatókönyvének elkészítése (forrás: http://katalogus.nlvk.hu/html/szte/tananyag_szerkesztes.pdf) 

Szerkezetleírás: meghatározza a tananyagegységek kapcsolati rendszerét



A tananyagegységek leírása: a tartalmilag összetartozó és egyszerre megjelenő tananyagelemek rövid tartalmi leírását tartalmazza, valamint a szerkezetleírásnak megfelelő

interakciós

lehetőségeinek

listáját.

Minden

képernyőoldal

egy

tananyagegységnek számít, és kap egy egyedi azonosítót. 

Látványterv: a látványterv több elemből áll. Ez a leírás határozza meg, és indokolja tananyag megjelenésének formai elemeit. A látványterv részei: -

Tipográfiai leírás: Meghatározza a tananyagban alkalmazott stílusokat: címek, megjegyzések, felsorolások, szövegtörzs, stb. betűtípusai, mérete, színe, stb.

-

Szín- és mintalista: Leírja a tananyagban felhasznált színeket és mintákat azok technikai paramétereivel (RGB, CMYK, hexa, stb.) valamint felhasználási területével (funkciójával).



Médialista: felsorolásszerűen tartalmazza a tananyagban felhasznált médiaelemeket (képek, ábrák, hang-, videó és animációs állományokat), azok felhasználási helyével, mely tananyagegység tartalmazza.



Egyéb listák, dokumentumok: a kivitelezés módjától, az alkalmazott programoktól függően további leírásokra lehet szükség. Ilyenek például HTML formátumú tananyag

esetében a technikai állományok listája (CSS, JavaScript), vagy animációk esetén azok saját forgatókönyvei. 1.6.5 Kivitelezés Ebben a fázisban a szerzők megírják a tananyagot alkotó szöveges részeket, megkeresik a tananyag bizonyos elemeihez kapcsolódó internetes oldalakat (linkek). A megfelelő szakemberek segítségével elkészítik a különböző multimédiás, interaktív elemeket (képeket, videókat, animációkat, szimulációkat, teszteket, stb…). Miután mindennel elkészültek és összeállították a tananyagot, kiválasztják a megfelelő formátumot, majd önállóan vagy szakember segítségével elkészítik a kész digitalizált tananyagot (oktató CD, e-Learning tananyag). 1.6.6 Tesztelés A digitális tananyag tesztelés folyamata több részből áll. Első lépésként le kell ellenőrizni minden külső hivatkozást, nem elegendő az elérhetőség, aktuális információkat kell tartalmaznia. Meg kell győződni arról is, hogy a médiaelemek a megfelelő helyen a megfelelő formátumban vannak, az Internetről letölthető médiaelemek elérhetők. Minden médiaelem a célnak megfelelő mind tartalmilag mind funkcióját tekintve. A szerkesztők, digitalizálók tesztjeit követi a tananyagot felhasználó próbatanítás. A próbatanítás eredményeiről, tapasztalatairól jegyzőkönyvet készítenek, mely a tananyag továbbfejlesztéséhez, javításához nyújt segítseget.

1.7

Digitális tananyagok csoportosítása

Az IKT-s eszközöket használó oktatásban az e-learning-et sokszor összekeverik az e-bookkal. A kettő között azonban alapvető különbségek vannak. Az e-book a megtanulandó tananyagot jeleníti meg, ezzel szemben az e-learning tartalmazott tananyagon felül magát a tanulás folyamatát támogatja segíti. A digitális tananyagok fejlesztésénél törekednünk kell arra, hogy az anyag szerkezetileg, logikailag jól felépített, a tanulás folyamatát a lehető legjobban támogassa, mindenképp igyekezzünk elkerülni a „könyv a képernyőn” jelenséget.

A digitális tananyagok csoportosítása: 

e-book szerű tananyagok: ebbe a csoportba tartoznak azok a digitalizált tananyagok, melyek

túlnyomó

részben

csak

szöveges

információkat

tartalmaznak.

A

tananyagokban lévő interaktivitást az esetlegesen elhelyezett ugrópontok (linkek) jelentik.



multimédia tananyagok: jellemzően számítógépes szerkesztő szoftverekkel készített tananyagok, melyek a legegyszerűbb bemutató-szerkesztővel elkészített előadásoktól a multimédiás tananyagokig mindent magukba foglalnak. Jellemzően csak passzív média lejátszást, olvasást tesznek lehetővé.



interaktív tananyag: olyan multimédia tananyag, melyben interakciós lehetőségek (tesztek, modellek, szimulációk) találhatók. Az e-learning-et használó oktatásban ezek a digitális tananyagok a legjobban felhasználhatók.

II.

Szabvány elektronikus tananyagokhoz összeállította: Tóth Attila

Az eLearning szerepe az oktatásban az utóbbi 15-20 évben jelentősen megnőtt. Ez érvényes a közoktatásra és a cégek belső oktatási, képzési rendszerére is. Ezért ennek jelentőségét felismerték különböző szervezetek, hivatalok szerte a világban, így a távoktatás fejlődésének a támogatottsága is megnőtt. Az elektronikus eszközök világa és a hozzájuk kapcsolódó felhasználói szokások rohamos fejlődődnek, elvárás, hogy ezt az oktatási módszerek is kövessék. Így az oktatás színtere komoly mértékben tevődött át az Internet színterére. Ám ez egy világ méretű, országoktól független terület, így az itt jelen lévő rendszereknek általában problémát jelent, hogy egységes maradjanak és ne szakadjon több eltérő ágra és legyen csak speciális környezetben használható módszer. Emiatt egy ilyen rendszer csak akkor tud elterjedni és hatékonyan működni, ha megfelelő szabványt alakítanak ki és szigorú minőségbiztosítási rendszerrel támasztják alá. Általában egy oktatás tananyag elkészítése nagy költséggel jár és sok időbe telik. Viszont több tananyag elkészítésekor egy egységes szabványt követve a költség és az idő is jelentősen csökkenthető bizonyos munkafolyamatok automatizálásával

illetve

a

már

korábbi

tananyagokhoz

elkészített

részmodulok

megosztásával, átemelésével. Így történik ez az eLearning esetében is. Több szervezet és szabvány jött már létre, de a legismertebb az ADL (Advanced Distributed Learning) szervezet és az általuk kidolgozott SCORM (Sharable Content Object Reference Modell) modell az egyik legelterjedtebb ma.

II.1. ADL Az ADL-t (http://www.adlnet.gov) az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma és a Fehérház Tudományos és Technológiai Intézete alapította 1997-ben többek között azon célból, hogy elősegítse az elektronikus tanulás elterjedését, az oktatási

szoftverek használatát úgy, hogy az igazodjon a tanulni vágyó felhasználók igényeihez és megfeleljen a korszerű piaci elvárásoknak. Ennek egyik eleme egy olyan szabvány kidolgozása az elektronikus oktatáshoz, amely lehetővé teszi a hatékony tananyagelem felhasználást és a tanulási folyamatot összekapcsolja a döntéstámogatással. Ezért alakították ki a SCORM modellt, amely eszköz ezen célok megvalósításához. Az ADL több olyan szervezettel dolgozik együtt a szabvány kialakításán, amelyek az eLearning területén mozognak, így az ADL munkája a specifikációk elkészítése, tesztelése, integrálása mellett az eltérő szervezetek munkájának összehangolása és az igények egységes megfogalmazása. A négy legfontosabb ilyen szervezet: 

Alliance of Remote Instructional Authoring & Distribution Networks for Europe (http://www.ariadne-eu.org/)



Aviation Industry CBT (Computer-Based Training) Committee (http://www.aicc.org/)



IEEE Learning Technology Standards Committee (http://ltsc.ieee.org/)



IMS Global Learning Consortium, Inc. (http://www.imsglobal.org/)

Természetesen ezek a törekvések folyamatosan, ez a munka nem áll le a felhasználói szokások változása és a technológia fejlődése miatt, így a szervezet folyamatosan felméréseket és kutatásokat végez és várja a felhasználók illetve az ipari résztvevők visszajelzéseit, hogy a szabványt ehhez tudják igazítani, fejleszteni. Az ADL-en belül van egy részszervezet, amely ezt a munkát végzi és folyamatosan fejleszti a szabványt, oktatási módszereket dolgoz ki, hogy még jobban igazodjon a tanulási módszerekhez valamint az ipari cégek elvárásaihoz.

II.2. A SCORM szabvány A SCORM (Sharable Content Object Reference Modell, lefordítva Megosztható Tartalom Objektum Hivatkozási Modell) az Interneten történő oktatás és tanulás folyamatára vonatkozó

specifikációkból,

technikai

leírásokból,

irányelvekből és ajánlásokból álló dokumentum. Célja egy

olyan egységes szabvány kialakítása, amely megfelel az ipari elvárásoknak és a korszerű Web alapú oktatási módszereknek. A modell első verziója 2000-ben jelent meg, a SCORM 1.0. Ezt több további verzió követte, jelenleg a legutolsó a 2009-ben kijött SCORM 2004 negyedik kiadása. Viszont a legelterjedtebb továbbra is a SCORM 1.2 verziója, bár ajánlott a SCORM 2004-re való áttérés. A szabvány több leírásból áll, amelyeket könyveknek neveznek. A szabvány bővülésekor újabb könyveket hoznak be, így számuk növekedhet. A legfontosabb három specifikáció szerinti könyv a következő: 1.

SCORM áttekintés - Leírás az ADL kezdeményezéséről, céljáról és az irányelvekről.

2.

A Tartalomhalmozási SCORM modell - A tananyagra vonatkozó leírások. A tananyag struktúrájáról, hozzá tartozó adatokról és csomagolásának módjáról.

3.

A SCORM futtatókörnyezet - Leírás a tananyag megjelenítéséről, hogyan kell oktatási tartalmat internetes környezetben egy SCORM futtató alkalmazással megjeleníteni.

A SCORM könyvek Természetesen, mint minden szabványnak, célja, hogy az egyes tananyagok bármilyen környezetben egységesen jelenjenek meg és hibátlanul használhatóak legyenek. Emiatt a

szabványhoz egy olyan minőségbiztosítási rendszer tartozik, amely ezt segíti elő. Ez előírásokat fogalmaz meg első sorban a következőkre: 

az oktatási keretrendszerre, amelybe a tananyagot illesztették,



a tananyag futtatási környezetére,



a tananyaghoz tartozó metaadatokra,



a tartalomcsomagolásra, a tananyag csomag szintű felépítésre.

A SCORM szabvány követésének főbb előnyei: 

Elérhetőség – A tananyag szabályosan felépített elemei könnyen és biztosan bármikor visszakereshetőek a tulajdonságukkal és adataikkal együtt.



Hordozhatóság – A tananyagelemek az oktatási modulok között szabadon mozgathatóak anélkül, hogy azt módosítni kellene, így el elem több helyen is felhasználható. Továbbá a tananyagok is szabadon mozgathatóak a lejátszó rendszerek között, minden erre a szabványra épülő lejátszó keretrendszerben ugyanúgy kell működjenek.



Szilárdság – A tananyagelemek megbízhatóan használhatóak függetlenül a technológia esetleges változásától. Illetve az esetleges szükséges módosítások fejlesztések könnyen és célirányosan megtehetőek anélkül, hogy az egész tananyagot módosítani kellene.



Újrafelhasználhatóság – A rendszer elég rugalmas ahhoz, hogy az egyes tananyagelemeket oktatási anyagok között mozgassuk, így egy elemet több helyen is felhasználjunk.

A SCORM igen fontos eszköz arra, hogy a tananyagok objektumokra bontásával és előírásaival elkerüljük a helyzet specifikus tartalmak előállítását, ezáltal olyan oktatási tartalmat tudunk előállítani, amelyik szabadon hordozhatóvá és többszörösen felhasználhatóvá válnak. II.2.1. Tartalmi egységek A SCORM szabvány alapja, hogy a tananyagot önálló tartalmi/tanulási egységekre (objektumokra) bontja, úgy nevezett Megosztható Tartalmi Objektumokra (Shareable Content Object - SCO). Ezek az egységek önálló oktatási tartalommal rendelkeznek és leíró adatok tartozhatnak hozzájuk (metaadatok). Ezek az egységek a tananyag tovább nem bontható építőkövei. Ezek adott rendszerben való felépítése adja a tananyagot. Tartalmazzák az összes

olyan információt, utasítást, ami ahhoz kell, hogy a lejátszó megfelelően tudja megjeleníteni és működtetni, amikor egy tananyagba beépítésre kerül. Ugyanakkor egy ilyen SCO nem csak egy tananyaghoz tartozhat. Az ilyen SCO egységeket különböző formátumú kisebb tartalmak alkotják, amelyeket asseteknek nevezünk. Ezek lehetnek 

szöveg (html oldalként),



kép,



hang,



animáció,



videó,



teszt,



programkód (javascript),



stb.

A megfelelő SCO-k definiálása nem egyszerű feladat. Olyan méretű és összetételű anyagot kell egy egységbe rendezni, ami megfelelő információ tartalommal rendelkezik, hogy tanulási egységként tudjon viselkedni. Ugyanakkor nem célszerű túl nagy egységet meghatározni, mert akkor egyre inkább specifikus lesz, arra a tananyagra jellemző, amelyikhez eredetileg készült, így kevésbé lesz másol felhasználható, azaz pont a SCORM egyik lényeges pontját veszítjük el. Vigyázni kell a tartalmi egységből más SCO-ra való hivatkozásokkal. Ha egy egység ilyen hivatkozást tartalmaz, akkor szintén csak abban a tananyagban használható, vagy sérül a hivatkozás és hibát fog tartalmazni. Persze egy tananyagban nagyon nehéz elhagyni ezeket a hivatkozásokat, hiszen az anyagok közötti kereszthivatkozások alapvető elemei a digitális tananyagoknak. II.2.2. A tananyag sorrend A hagyományos tananyagokban a tanulási folyamat egy rögzített lineáris út. Azaz a tananyagokat egy csak adott sorrendben tudunk végigvenni. A SCORM ennél jóval dinamikusabb rendszert képes nyújtani. Lehetőség van az egyes tartalmi egységekhez feltételeket szabni, így ezáltal akár elágaztatni a tanulási folyamat irányát. Meghatározhatjuk, hogy egyes SCO-n mennyi időt kell töltenie a tanulónak, vagy csak milyen feltétellel tovább a következő tartalomra. Előírhatjuk, hogy bizonyos tananyagrészt a tanuló csak akkor érhet el, ha valamilyen definiált feltételeknek megfelel, például egy tesztet sikeresen kitöltött.

II.2.3. Metaadatok Az egyes tananyagelemhez különböző leíró adatok tartoznak, amelyeket metaadatoknak nevezünk. Ezek egy részét kötelező megadni, másokat a szerző döntheti el, hogy megadja vagy nem. Továbbá vannak olyanok is, amelyeket a rendszer ad automatikusan. Ezek lehetnek a tartalomra vonatkozó leíró adatok, de a tananyagok egymáshoz való viszonyát meghatározó adatok is. Ezek a metaadatok a következőek: 

Tartalomszervezési metaadatok (Content Organization Metadata): A tananyag szerkezetével kapcsolatos adatok. Ez a SCORM 2004 szabványverzióval jelent meg.



Tevékenység metaadat (Activity Metadata): A tananyagegységek hozzáférhetőségi jellemzői és a tanulói aktivitás adatai tartoznak ide. Ez a SCORM 2004 szabványverzióval jelent meg.



Tartalomaggregációs

metaadatok

(Content

Aggregation

Meta-data):

A

tartalomcsomag tulajdonságait írja le. Ezzel is elősegítve a tananyagok közötti keresését és elérhetőséget. 

Asset metaadatok: A tananyagelemek jellemzőit leíró adatok, amik az újrahasznosítás és a kereshetőség szempontjából hasznosak lehetnek.



SCO metaadatok: A Sco-ra vonatkozó adatok, amik az újrahasznosítás és a kereshetőség szempontjából hasznosak lehetnek.

A tartalmat leíró adatok megadása ajánlott, hiszen ezek alapján lehet a már kész anyagok között keresni és esetlegesen újrafelhasználni őket. Több szabvány létezik az ilyen adatok megadására, az egyik legnépszerűbb az úgy nevezett Dublin Core szabvány (Dublin Core Metadata Initiative - DCMI). Ez tartalmazza a legfontosabb metaadatokat, amelyekre egy felhasználónak szüksége van a SCO elemek közötti kereséskor. A szabvány annyira már a W3C is foglalkozik vele. Az adatok egy része kötelező, mások csak ajánlottak. Ezek sorrendje és száma szabadon változtatható, de formája és a szókészletének megfelelő használata ajánlott. A szabvány által tartalmazott metaadatok a következők: 1.

cím (Title)

2.

szerző (Creator)

3.

tárgy (Subject)

4.

leírás (Description)

5.

kiadó (Publisher)

6.

közreműködő (Contributor)

7.

dátum (Date)

8.

típus (Type)

9.

formátum (Format)

10.

azonosító (Identifier)

11.

információforrás (Source)

12.

nyelv (Language)

13.

információforrások közötti reláció (Relation)

14.

tér-idő vonatkozás (Coverage)

15.

jogok (Rights)

Természetesen az adatok megadási módjának elég egyszerűnek, rugalmasnak, bővíthetőnek és beszélt nyelvtől aránylag függetlennek kell lenni. Az adatok megadhatók HTML-ben, de sokkal jellemzőbb az XML formában rögzítése. az ilyen adatok emgadásához természetesen az XML nyelv ismerete elengedhetetlen. Példa a cím (Title) megadására XML formátumban. <metadata xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/" xmlns:dcterms="http://purl.org/dc/terms/" xmlns:cc="http://web.resource.org/cc/" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance"> Példa tananyag Ugyanakkor létezik olyan generátor, amellyel az XML nyelv ismerete nélkül is tudunk olyan fájlt generálni, amely tartalmazza a tananyagunkhoz tartozó a Dublin Core szabvány szerinti metaadatokat: http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/0005_18_szaktajekoztatas_scorm_09/934_ dublin_core.html A szabvány leírása megtalálható a következő címen: http://mek.oszk.hu/html/irattar/dc.htm http://www.dublincore.org/

II.2.4. A SCORM csomag A fejlesztő környezetekben az elkészített tananyagot ki lehet exportálni több formátumban. Így lehet elkészíteni a SCORM formátumú csomagot, amit majd elhelyezünk a lejátszó keretrendszerben. A SCORM csomag valójában egy zip fájl, amely tartalmazza a tananyagelemet (SCO) illetve azok metaadatait. Ezek képek, videók, továbbá a megjelenítendő weboldalak (html dokumentumot) a hozzájuk tartozó stílusfájlokkal (css) együtt. Továbbá tartalmaz egy olyan úgynevezett manifeszt fájlt (imsmanifest.xml), amely XML formátumban leírja a tananyag szerkezetét, a SCO-k hogyan kapcsolódnak egymáshoz, illetve azt, hogy hogyan kell az egyes tananyagelemeket megjeleníteni. Az elkészített csomagot egy lejátszóba kell feltölteni. A lejátszó egy böngészőben weblapként jeleníti meg a SCO elemeket a manifeszt fájl alapján. A felhasználó alapvetően lépkedni tud a lapok között a következő és előző gombokkal a tananyagban meghatározott sorrend alapján, illetve tud visszalépni a tartalomjegyzékbe. Természetesen itt kerül elő a szabvány által nyújtott lehetőség egyéb vezérlési módokra, például bizonyos tevékenységet (például teszt kitöltését) megkövetelni mielőtt egy lapra léphetne a felhasználó. Megjegyzés: Érdemes odafigyelni, hogy olyan SCORM verziójú csomagot készítsünk, mint amilyen verziót kezel a tervezett lejátszó keretrendszer. Egy magasabb verziójú csomagot esetleg nem tud megfelelően kezelni, lejátszani egy olyan rendszer, amelyben csak alacsonyabb verziójú lejátszó működik, hiszen olyan elemek és megoldások lehetnek benne, amelyet az nem ismer.

II.3. Oktatási keretrendszerek Az oktatási keretrendszerek (Learning Management System – LMS) feladata a távoktatási folyamat színterének biztosítása. Az ilyen rendszerek gyakorlatilag egy virtuális osztályteremként funkcionálnak, amely az interneten működik. Minimális elvárás a keretrendszerrel szemben: 

tananyagok kezelése,



hallgatók/tanulók kezelése,



oktatók kezelése,

Emellett további funkcióként ide szokott tartozni a jogosultságok kezelése, felhasználók közötti kommunikáció biztosítása, mentorálási lehetőség, stb. Tehát az LMS rendszernek nem feladata az elektronikus tananyag előállítása, csak a kész tananyag szolgáltatása. Ugyanakkor több olyan keretrendszer is létezik, amely ezt a szolgáltatást is nyújtja. Valójában a piacon fellelhető ilyen rendszerek jellemzően jóval több szolgáltatást nyújtanak, jelentősen túlnyúlnak egy LMS rendszer határain. Az oktatási keretrendszerekkel szemben a legfontosabb elvárások: 

Teherbíró. Hibátlanul kell működnie komoly felhasználói terhelés alatt is, hiszen egy nagyobb felhasználási helyen egyszerre akár több ezer felhasználó is használhatja.



Skálázható. Alkalmasnak kell lennie a fokozatos bővítésre a felhasználási igények növekedésekor.



Stabil. Megbízhatóan kell működnie minden körülmények között, megfelelően kezelve az esetleges hardver és szoftverhibákat, hálózati problémákat.



Rugalmas. Kezelnie kell a legfontosabb szabványokat (például a SCORM) és elég rugalmasnak kell lennie a fejlesztésre a szabványok változásakor.



Biztonságos. A tartalmazott adatokat és folyamatokat megfelelő biztonsági módszerekkel kell védenie, jól felépített jogosultsági rendszert biztosítani a széles körű felhasználáshoz.



Felhasználóbarát. Természetesen, mint minden olyan informatikai rendszernek, amelyet nem feltétlenül csak szakemberek használnak, elengedhetetlen, hogy átlátható, jól követhető felületet és folyamatokat biztosítson a felhasználóknak.

A piacon sok népszerű LMS rendszer létezik. A Magyarországon legnépszerűbbek közül néhány: ETR – CooSpace Egy zárt forráskódú, magyar fejlesztésű kereskedelmi rendszer, amelyet több magyar felsőoktatás intézményben (többek között a Szegedi Tudományegyetem) használt LMS rendszer. Funkcionalitásában túlmutat egy LMS rendszeren, fő célja az oktatási folyamat segítése adminisztratív és tanítási szempontból is.

Neptun A másik legnépszerűbb magyar fejlesztésű, zárt kódú kereskedelmi LMS rendszer a felsőoktatási intézmények körében. Szintén többet nyújt egy LMS rendszernél, kiszolgálja a teljes felsőoktatás igényeit az oktatásmenedzselés szempontjából. Moodle Hazánkban a legnépszerűbb nyílt forráskódú, tehát ingyenes LMS rendszer. Eredetileg egy ausztrál fejlesztő kezdte el fejleszteni, de nyílt forráskódjából adódóan ma a fejlesztése nemzetközi. Elsődleges funkciója távoktatási keretrendszer szolgáltatása, amely önmagába foglalja a eLearning tananyagok elkészítését és lejátszását is. Természetesen, mint minden nyílt forráskódú termék esetén, jelentős hátrány, hogy nem tartozik hozzá hivatalos támogatás. Probléma esetén saját magunknak kell utána járni a megoldásnak fórumok és hasonló csatornák használatával. A népszerűségének köszönhetően persze ez is megfelelő módszer lehet az ingyenesség érdekében. Ilias Egy másik népszerű nyílt forráskódú, ingyenesen használható, német fejlesztésű LMS rendszer. Első sorban oktatási célokat szolgáló rendszer, amely kezeli a legfontosabb szabványokat. Továbbá tartalmaz olyan felületet, amelyben elkészíthető távoktatási tananyag.

II.4. eXeLearning Egy digitális tananyag elkészítéséhez nyilvánvalóan szükséges egy olyan alkalmazás, ami erre alkalmas. Több ilyen létezik, többször maga az LMS rendszernek van ilyen felülete, ahol a benne megjeleníteni kívánt tananyagot szerkeszteni tudjuk. Ilyen a Moodle és az Ilias is, ahogy korábban említettük. Ennek hátránya, hogy az LMS rendszert telepíteni kell a tananyagfejlesztéshez, vagy folyamatos gyors internetkapcsolat szükséges, hogy online módon a szerveren lehessen szerkeszteni.

Vannak olyan fejlesztő környezetek, amelyek offline tananyagszerkesztésre is alkalmasak. Egyik ilyen gyakran használt program az exeLearning. Ezt eredetileg 2007-ben kezdték fejleszteni két új zélandi egyetemen webes tartalom fejlesztéséhez. Gyorsan nagy népszerűségre tett szert, de ez a szál csak 2010-ig élt (http://exelearning.org/). Látva, hogy a fejlesztés leállt és keretrendszer nem követi a technikai fejlődést a Instituto de Tecnologías Educativas del Ministerio de Educación del Gobierno de España újra felvette a fonalat és folytatta a munkát, ami azóta is tart (http://exelearning.net/?lang=en). A jelenlegi legfrissebb verzió, a 2.0.4 is ide köthető. A legfrissebb verzió letölthető az exeLearning weboldaláról. Van Windows, Apple és Linux operációs rendszerre is telepíthető változat. Illetve van hordozható, telepítést nem igénylő (portable) csomag is. http://exelearning.net/downloads/ Tehát az exeLearning egy webes megjelenésű tananyagfejlesztéshez készített keretrendszer. Az elkészült anyagot ki lehet exportálni különböző formátumban, így SCORM formátumban is, amely beilleszthető bármelyik LMS rendszerbe. A tananyagfejlesztéshez nem szükséges a webes technológia, fejlesztő nyelvek ismerete. Egy grafikus felületen lehet a tananyagot fejleszteni, a tartalmat és a formátumot meghatározni. Azért meg kell jegyezni, hogy a webes fejlesztés, a HTML és CSS nyelvek ismerete előny a tananyag készítése során, hiszen bizonyos elemeket, formátumokat, amelyeket az exeLearning nem tartalmaz, csak így lehet a tananyagba illeszteni, valamint az esetleges előforduló hibákat is csak az tudja kijavítani, aki ezzel az ismeretanyaggal rendelkezik.

II.1. kép: exeLearning felülete egy üres tananyaggal

A tananyaghoz többféle webes formátum (XHTML, HTML5) választható, illetve a mentéskor is több szabvány (pl. SCORM 1.2, SCORM 2004) használható. A megjelenés kialakításához meg tudjuk formázni az egyes elemeket a tananyagban, de használhatunk általános stílust is. A keretrendszer már tartalmaz több előre elkészített megjelenítési stílust, amelyet hozzárendelhetünk a saját anyagunkhoz. A stílusleírások alapján saját stílust is készíthetünk, amelyet az exeLearning style alkönyvtárába elhelyezve bármely tananyaghoz alkalmazni tudunk. Ehhez természetesen szükséges a CSS nyelv és a webes stílusdefiniálás ismerete. Azt mindenképp figyelembe kell venni, hogy az exeLearning fájlformátuma (.elp kiterjesztésű állomány) a verziók során változott. Az elvárható visszafele kompatibilitás miatt az újabb verziókban megnyithatóak a régi formátumú tananyag fájlok, de ez visszafele nem igaz. Így abban az esetben, ha több különböző helyen is szerkesztik ugyanazt a tananyagot, vigyázni kell, hogy azonos verziójú exeLearning programot használjanak. Az keretrendszer futtatási környezetére így nem érzékeny, azaz bármelyik hardver-összeállítás és operációs rendszer alatt készített tananyag hibátlanul szerkeszthető és használható egy más rendszeren futtatot exeLearning programmal. II.4.1. iDevice Mivel az exeLearning-t kifejezetten tananyagfejlesztésre készítették, ebből a szempontból többet kell nyújtania, mint egy általános WYSYWIG1 weblapfejlesztő alkalmazás (mint például a Dreamweaver). Az egyik ilyen funkciója, hogy az elkészült lapokhoz (mint SCO elemekhez) megfelelő hierarchiát lehet kialakítani és ez a struktúra bármikor átszerkeszthető.

1

WYSYWIG (What You See Is What You Get) alkalmazásnak nevezzük azokat a weblapkészítő programokat, ahol egy grafikus felületen tudjuk a weblapot készíteni anélkül, hogy a forráskódot írnánk.

II.2. kép: Tervező nézet A másik ilyen fő szolgáltatása az iDevice-ok alkalmazása. Az iDevice egy előre elkészített tananyagelem típus. Ezeket be tudjuk illeszteni a saját anyagunkba attól függően, hogy melyikre van szükségünk. A lapon önálló egységként jelennek meg címmel és tartalommal. Természetesen a tartalmat nekünk kell megadnunk hozzá. Sok ilyen iDevice tartozik a rendszerhez, a számuk folyamatosan bővül. Ezeket egy csoportosított listából tudjuk kiválasztani.

II.3. kép: iDevice lista

Az iDevice elemek lehetnek statikus tartalmat megjelenítő elemek, illetve interaktív elemek. . Ezek formai megjelenítést a választott stílus határozza meg. Az exeLearning legújabb verziójában megtalálható fontosabb iDevice elemek: 

Szöveges tartalom o sima szöveg o célok o előismeret o jegyzet.



Nem szöveges tartalom o képgaléria, o java applet, o külső weboldal, o RSS, o stb.



Nem interaktív tevékenység o olvasnivaló o esettanulmány, o stb.



Interaktív tevékenység o feleletválasztós teszt o több jó megoldásos feleletválasztós teszt o igaz/hamis teszt o szókitöltős teszt o stb.

Az interaktív elemek funkcionalitásáért az iDevice felel, így nekünk csak a kívánt tartalmat kell kitölteni a felületen, a megjelenés és a működés az iDevice automatikusan végrehajtja. Például egy teszt esetén mi csak megadjuk a kérdéseket, a válaszokat, meg a megoldásokat, a teszt megjelenítését és a válasz kiértékelését már a rendszer szolgáltatja. Ha nincs a rendszerben olyan iDevice, amit használni szeretnénk, akkor lehetőség van saját eszközt létrehozni az iDevice szerkesztővel, amit a Tools menüpontban találunk. Természetesen az általunk készített iDevice elemeket át lehet másolni más keretrendszerbe, így ha többen készítenek hasonló szerkezetű és kialakítású tananyagokat, akkor a szükséges iDevice elemet csak egyszer kell elkészíteni.

II.4. kép: iDevice szerkesztő A már korábban létrehozott iDevice elemeket is itt szerkeszthetjük. A Szerkesztés blokkban válasszuk a módosítani kívánt eszközt. Ha új iDevice elemet akarunk létrehozni, akkor az Új iDevice modul pontot válasszuk. A szerkesztő felületen megadhatjuk az eszköz nevét, illetve egy pedagógiai ajánlást, hogy ezt az iDevice elemet milyen célra lehet használni. A Kiemelés listából kiválaszthatjuk, hogy az eszköz majd a tananyagban kapjon-e kiemelést, azaz egy sajt hátterű keretben jelenjen meg, vagy az oldal felületén mindenféle kiemelés nélkül. A bal oldalon a Mező hozzáadása blokkban lévő három komponensből állíthatjuk össze a saját iDevice elemünket: 

Szövegsor



Szövegdoboz



Visszajelzés

Ezek közöl többet is elhelyezhetünk az eszközben. A szövegsor egy egysoros szöveges mezőt fog megjeleníteni, mint egy cím megadása. A szövegdoboz egy hosszabb, összetett szöveg bevitelére alkalmas mezőt hoz létre. Az ilyen mezőt egy beépített szövegszerkesztő alkalmazásban nyitja meg. Ebben a szövegen kívül egyéb elemeket is be lehet illeszteni és meg lehet formázni. A Visszajelzés gomb hatására egy olyan blokk jelenik meg az oldalon,

amelyben megadhatjuk, hogy milyen visszajelzést akarunk az eszközhöz rendelni. Ehhez majd egy gomb tartozik, amire klikkelve megjeleníti a visszajelzés szövegét. A szerkesztett iDevice elemmel a következő tevékenységet végezhetjük: 

Előnézet: Megnézhetjük, hogy fog kinézni egy ilyen elem.



Mégse: Elvetjük az eszköz szerkesztését



Törlés: Az eszköz törlése



Mentés: Menti az eszköz szerkesztését, módosítását



Import iDevice: Be lehet importálni máshol készített és elmentett iDevice elemeket



Export iDevice: Ki lehet menteni az elkészített iDevice elemet, hogy máshol működi eXeLearning-be be lehessen importálni.



Quit: Kilép az iDevice szerkesztőből. Előtte rákérdez az eszköz mentésére.

Mentés után az ablak bal oldalán található iDeveice modulok blokkban megjelenik (ha korábban nem volt) a My Device csoport és benne az elmentett saját eszköz.

III. Tananyagszerkesztés összeállította: Krész Miklós

Ebben a fejezetben egy konkrét eseten keresztül bemutatjuk egy tananyag digitális változatának elkészítési munkafolyamatát. Természetesen ezek a lépések nem egyértelműen definiálhatóak, de a főbb műveletek és szempontok általánosnak tekinthetőek. Nyilvánvalóan a több munkafolyamatot több féleképpen is el lehet végezni és csak szokás kérdése, hogy ki hogyan hajtja végre. Valamint több olyan eset is lehetséges, amit nem tárgyalunk, ezeknek a megoldását már az aktuális helyzettől függően kell megtalálni. Az esettanulmány leírásakor saját tapasztalatunkra támaszkodunk és az általunk legjellemzőbb műveleteket, problémákat tárgyaljuk. A

példának

használt

forrásanyagok

tartalma

nem

lényegesek

a

munkafolyamat

bemutatásához, így ezt nem részletezzük. Jellemzően olyan példát választottunk, amelyen keresztül jól be lehet mutatni egy-egy műveletet. A forrásanyag előállítása a tananyag tartalmáért felelős feladata, így a digitalizálás folyamata csak ott kezdődik, hogy az ezt végző személy megkapja a minden szempontból kész tananyag forrását. A digitális tananyagra vonatkozó szerkezetei követelményeket (például hogyan és milyen lapokra kell tördelni az anyagot) a tananyag tartalmi szerzőjének kell figyelembe venni. Ez nagyon fontos kritérium a tananyaggal szemben, hogy az jól tanulható legyen, ne csak tartalmilag, de pedagógiailag színvonalas digitális tananyagot eredményezzen. Viszont egy digitalizáló nyilvánvalóan nem bírálhatja felül a tartalmi szerző döntését, hiszen általában nem ért annak szakmai tartalmához. Emiatt ennek a feladatnak a tárgyalása szintén nem témája a fejezetnek. A tananyag elkészítéséhez az előző fejezetben bemutatott exeLearning ingyenes tananyagfejlesztő alkalmazást használtuk, így a műveleteket ezen keresztül mutatjuk be. Ugyanakkor sok módszer és feladat általános független ettől a programtól.

III.1.

Forrásanyag

Egy tananyag digitalizálási folyamata ott kezdődik, hogy digitalizáló megkapja a tartalmilag kész, szerkezetileg felépített forrásanyagot. Természetesen egy kész tananyagban is lehet később módosítani, hozzátenni, elvenni, de az átalakítás mindig plusz munkával jár. A forrásanyag jellemzően különböző típusú tartalom lehet, amelyeket a digitalizálás során kell egységes tananyagba rendezni. Mivel a tananyagszerző nem feltétlenül ért a digitalizáláshoz, célszerű egy útmutatót összeállítani, hogy milyen forrásanyagot vár a digitalizálását végző személy. Ebben természetesen szakmailag csak olyan mértékig szabad elmenni, ami egy nem informatikus szerző számára is érthető és elvégezhető anélkül, hogy speciális programokat kelljen megtanulnia. A következőkben összefoglalunk néhány hasznos szempontot, amit érdemes követni a forrásanyag előállításakor. Ez persze az elmélet, a gyakorlati életben több speciális helyzet fordul elő, amit aktuálisan kell megbeszélni és kezelni, így a digitalizálás előtt jellemzően kell tartani néhány megbeszélést a szerzővel, amikor ezeket a kérdéseket tisztázzák. A forrásanyagokkal kapcsolatban fontos szem előtt tartani az ide vonatkozó jogi szabályozást. A forrásanyagok jogtiszta felhasználása szintén a szerző feladata. Mivel a legtöbb digitális tananyag a weben elérhetővé válik, a nem saját forrásanyagok nem feltétlenül használhatóak fel szabadon. Ezeket a szerzőnek a digitalizálás előtt tisztázni kell. Ha például egy beillesztett kép szerzője nem járul hozzá a felhasználáshoz, akkor új képet kell keresni, vagy gondoskodni kell az elkészítéséről, ami időigényes lehet. III.1.1. Szöveg Általában a tananyagok elsődleges tartalmi forrása szöveges formátumú. A többi forrásanyag jellemzően ebbe van beépítve, így az egész anyag alapját a szöveg adja. A szöveges forrásanyag esetén két dologra kell kitérni: a tananyag szerkezetére és a szöveg formátumára. Mivel a szöveges tartalom adja jellemzően a tananyag alapját, az anyag felépítését is itt kell meghatározni. Ezt a szerzőnek a feladata, hogy megfelelő egységekre bontsa a tartalmat, de kirívó esetben (üres vagy túl hosszú lapok) érdemes jelezni, hogy gondolja át újra és próbálja a szerkezetet átalakítani úgy, hogy megfeleljen a digitális tananyag elvárásainak. A szerkezetet fejezetekre bontással lehet megadni. A fejezetcímek lesznek a tananyagok oldalai.

Célszerű a fejezetcímek egymáshoz való viszonyát (azonos szinten szereplő fejezet, alfejezet, stb.) sorszámozással megadni: 1. fejezet 1.1 alfejezet 1.1.1 alfejezet stb. Ez természetesen nem kell, hogy megjelenjen a digitalizált anyagban, ott a szerkezetet a SCOk egymáshoz való viszonya határozza meg. Ez a jelölés csak a digitalizálónak szól, hogy érthető legyen a tananyag felépítése. A szöveges forrásanyagot a legtöbben intelligens szövegszerkesztőben (leggyakrabban a Microsoft Word) készítik el, használva annak a formázási eszközeit. Ezt nem feltétlenül egy a egyben átvinni egy digitális tananyagra. Általában a tananyagok valamilyen előre meghatározott formai előírások szerint készülnek. Ilyen a betűtípus, betűméret, szöveg igazítása, stb. Valamint a webes megjelenítésnek a szabályai mások lehetnek, mint egy szövegszerkesztőben elkészített dokumentum formázási szabályai. Ezért a digitális tananyag formátumát előre meghatározott stílusdefinícióval adják meg, amelytől el lehet térni adott helyen, de azzal veszélyeztetjük a tananyag egységes, harmonikus megjelenését. Éppen ezért célszerű a forrásszöveget a lehető legkevesebb formázással elkészíteni. A három alapvető formázási műveleten kívül – félkövér, dőlt, aláhúzott – egyéb formázást ahol lehet, kerülni kell. Ha mégis találunk ilyet a szövegben, például színes szöveg, a szerzővel tisztázni kell, hogy fontos-e a formátum pontos megtartása, mert előírják a szakmai konvenciók. Ilyenkor természetesen át kell venni a forrásban megadott formátum. III.1.2. Hivatkozások A webes tartalmú anyagoknak elemi részei a hivatkozások. Fontos, hogy a szöveges forrásban a hivatkozások teljes címét meg kell adni, még ha a hivatkozás szövege nem is a cím. Például exeLearnig klikkelhető link a tananyagban, ami hivatkozik a http://exelearning.net/?lang=en címre. A hivatkozás helyessége a tananyagszerző felelőssége. Egy külső hivatkozásnál könnyen előfordul, hogy mire a digitalizálásra kerül a sor, a hivatkozott tartalmat már eltávolították.

Természetesen a digitalizáló nem tud megfelelő tartalmat keresni helyette. Ilyenkor a tananyagszerzőnek kell új forrást keresnie vagy a linket eltávolítani a saját forrásból. Belső hivatkozáskor, amikor nem egy web címre (url) mutat a hivatkozás, hanem lokálisan egy például másik dokumentumra, akkor ezt egyértelműen kell leírni, illetve a hivatkozott dokumentumot is át kell adni, vagy csatolni kell a tananyaghoz, vagy az interneten kell elérhetővé tenni. Egy lokális hivatkozás, például C:\tananyag\leiras.pdf, nem fog működni egy LMS rendszerben közzétett tananyagnál. III.1.3. Médiaelemek A médiaelemek szinte elengedhetetlen részei egy digitális tananyagnak. Ide tartoznak a képek, hangok, videók, animációk. Ezek az elemek érthetőbbé, színesebbé teszik az anyagot. Ezeket külön, önálló fájlként, célszerű megadni úgy, hogy a szövegben egyértelműen legyen jelölve, hogy hova melyik médiaelemet kell beilleszteni. Figyelembe kell venni, hogy ezek beágyazása az anyagba megnöveli annak a méretét. Mivel például egy SCORM formátumú tananyagot egy állományként kezel az LMS lejátszó rendszer, ha sok ilyen médiaelem kerül az anyagba (főleg videók), a digitalizált tananyag mérete annyira megnőhet, hogy a betöltődése sok időt fog igénybe venni és a lejátszása is akadozni fog. Képek esetén a digitalizáló feladata, hogy a képeket megfelelő formátumba hozza. De ez méret szempontjából azt jelenti, hogy a forráskép méretét tudja csökkenteni, de egy kis kép méretét növelni csak jelentős minőségromlás árán lehet megtenni, ami csúnyán fog megjelenni a tananyagban. Így célszerű a képeket inkább nagyobb forrásméretben átadni, hogy azt növelni ne kelljen. III.1.4. Interaktív elemek Ha a tananyaghoz a szerző tervez interaktív részeket beilleszteni, például ellenőrző teszteket, akkor ezeket előre tisztázni kell, hogy a szabvány, a keretrendszer és a lejátszó LMS rendszer milyen lehetőségeket nyújt. Az ilyen elemek természetesen nem úgy fognak megjelenni a digitális formában, ahogy a forrásanyagban vannak. Ezért a tartalmát egy előre megbeszélt formában, akár külön célszerű átadni. Például egy feleletválasztós teszt esetén egy táblázat, ahol minden sor egy tesztfeladat

és az első oszlopban van a kérdés, a következő négyben a lehetséges válaszok, amelyből az aláhúzott a helyes.

III.2.

Médiaelemek előkészítése

A digitalizálás megkezdése előtt elő kell állítani a beilleszteni kívánt médiaelemet a megfelelő formátumban. Ehhez médiatípusonként eltérő egyéb szoftvereket kell használni. Rengeteg professzionális vagy egyszerűbb program létezik ehhez a munkához. A feladat bonyolultságától illetve a mennyiségétől függően ez a fázis akár nagyon sok időt is igényelhet. III.2.1. Képek A képeket jobb esetben külön fájlban kapja meg a digitalizáló, rosszabb eseten valamilyen forrásból (például Word dokumentumból) kell kimenteni. A képek minőségétől függően szükséges lehet retusálási, minőségjavítási munka, ami komolyabb szakértelmet és komolyabb szoftvert igényel, ami már nem tartozik a digitalizálás témakörébe. Szükséges lehet a kép egy tartományát kivágni, hogy a csak lényeges rész maradjon, vagy a hibás rész ne legyen a képen. Jellemző ez beszkennelt képeknél, ahol a kép szélén sokszor látható az eredeti kép széle és a háttér, ha szkenneléskor nem volt teljesen jól beállítva a forrásanyag. Ilyenkor célszerű ezt a részt a képből levágni. A forrásképeket jellemzően szükséges átméretezni a digitalizáláshoz. Ez szerencsésebb esetben zsugorítást jelent. Nagyításkor csak olyan mértékig célszerű növelni, amely még elfogadható minőséget eredményez. Átméretezéskor célszerű valami egységes normát meghatározni, hogy milyen méretben fognak a képek megjelenni, hogy esztétikus legyen. Mivel a webes megjelenítéskor a tananyag keretének mérete igazodik a kijelző méretéhez egy túl kicsi kép nagy kijelzőn nem túl esztétikus, egy túl nagy kép kicsi kijelzőn nem látható. A képek beillesztésekor lehetőség van megadni a megjelenítési méretet akármekkora is a forráskép. Viszont ha egy képet nagy méretben illesztünk a tananyagba, de csak kisebb méretben jelenítünk meg, akkor feleslegesen növeljük a tananyagfájl méretét, lassítva a lejátszást. Erre legfeljebb akkor lehet szükség, ha szeretnénk meghagyni azt a lehetőséget, hogy a felhasználó a tananyagból lementhesse a képet eredeti nagy méretben.

A kép formátumát is olyanra kell alakítani, ami megfelel a webes megjelenésnek. Mivel a képfájl méretének lehetőleg kicsinek kell lenni, a leggyakoribb a jpg és a png formátum. Ha olyan vonalas ábránk van, aminek a hátterét szeretnénk átlátszóra hagyni (amikor képen keresztül látszik a tananyag háttere), akkor ennek megfelelő formátumot kell választani, ilyen a png. A képek szerkesztéséhez tetszés szerint lehet bármilyen programot használni, amivel elvégezhető a kívánt művelet. Egyik ilyen népszerű ingyenes program az InfranView, amivel a gyakran szükséges műveletek nagy része elvégezhető. A program letölthető a weboldaláról: http://www.irfanview.com/

III.1. kép: InfranView képszerkesztő szoftver egy betöltött képpel Rajzok, képletek A forrásszövegben olyan elemek lehetnek, amelyek ott képként jelennek meg, de nem külön fájlként lettek beillesztve. Erre a két leggyakoribb példa a Microsoft Word-ben a képlet és a rajz. Ezeket nyilvánvalóan nem lehet szövegként átvenni a tananyagba. Az exeLearningben van képletszerkesztő, de ehhez a LaTeX nyelv ismerete szükséges, ami ugyan általános a tudományos világban, de kevésbé ismert a tananyagfejlesztésben. Ezért gyakoribb, hogy a képleteket is úgy kezeljük, mint a rajzokat. Mivel ezek képként jelennek meg, a kézenfekvő megoldás, hogy képet készítsünk belőlük. Erre a legegyszerűbb mód az úgy nevezett képlopás. Erre már a Windows operációs rendszer alapeszközei között is létezik program, a Start menü Kellékek csoportjában a Képmetsző (Snipping Tool). Ezzel a képernyő bármilyen részét ki lehet jelölni és el lehet menteni képként.

Célszerű a forrás dokumentum megjelenítését olyan nagyra növelni, hogy a kívánt képlet, vagy rajz kivágásakor elég nagy felbontású képet kapjunk. Majd a Képmetsző programoz elindítva a kívánt területet vágjuk körbe úgy, hogy egy esztétikus képet kapjunk, arányos egyforma margó legyen a kép minden oldalán. A kivágott képet png, jpg vagy gif formátumban tudjuk elmenteni, melyek mindegyike alkalmas a tananyagba illesztésre. Mivel ezek jellemzően vonalas ábrák, sokszor célszerű az ábra hátterét átlátszóvá tenni, hogy a tananyagban is ugyanolyan vonalas ábraként jelenjen meg. Erre a png kiterjesztés alkalmas és az előfő fejezetben bemutatott InfraView programmal könnyen elvégezhető. III.2.2. Videók A videók elkészítése s szerkesztése komoly szaktudást igényel és speciális szoftvereket, így ez nem tartozik a digitalizálás témakörébe. Itt csak arra térünk ki, hogy a kész videót milyen formában lehet hatékonyan a tananyagba integrálni. A tananyagba szerkesztendő videóknál különösen fontosan jelentkezik a fájl mérete, mivel ezek a legnagyobb méretű médiaelemek. A nagy méretű videók beágyazása teljesen használhatatlanná tudja tenni a tananyagot. A videó fájl méretét két módon lehet csökkenteni. Az egyik a videó felbontásának csökkentésével, illetve a fájl formátumának módosításával. A videók felbontását megválasztásakor azt kell figyelembe venni, hogy mekkora méretben lehet még megfelelően megnézni a videót, de a lehető legkisebb legyen a fájlméret. A legkisebb ajánlott méret a 320*240pixel, de a 640*480-nál nagyobb felbontást csak nagyon indokolt esetben javasoljuk. Több féle fájlformátum megfelelő lehet webes megjelenítéshez. Az egyik jellemző formátum az flv, amelyet a legtöbb böngésző le tud játszani és az ilyen fájl mérete is aránylag kicsi. Ehhez a feladathoz szintén több különböző bonyolultságú szoftver létezik. Az egyik ilyen a BigaSoft által forgalmazott Total Video Converter, ami ne ingyenes program, de az olcsóbbak közé tartozik. A szoftver megtalálható a cég honlapján: http://www.bigasoft.com/total-videoconverter.html Ezzel a programmal egyszerre több forrásvideót be lehet tölteni, amelyeket egymás után átkonvertál, az egyszerűen megadható a videó formátumra és méretre. Sok videó formátum és méret közül lehet választani.

III.2. kép: A Total Video Converter program egy betöltött videóval Ha egy tananyaghoz hosszú videó tartozik, akkor elfordulhat, hogy az átkonvertálás és átméretezés ellenére is túl nagy fájlméretet kapunk, amit nem célszerű a tananyagba ágyazni. Ilyenkor

javasolt

valamelyik

videó

megosztót

használni,

például

a

népszerű

https://www.youtube.com/ Ide egy regisztráció után a videót fel lehet tölteni, majd a tananyagba csak külső videóként beilleszteni (lásd III.4.4. fejezet). A feltöltéskor korlátozni lehet azt is, hogy kinek engedjük a videó megtekintését, így olyan anyagot is fel tudunk tölteni, amit nem szeretnénk, hogy bárki megnézzen. Ezzel a módszerrel a fájl mérete nem növeli a tananyagfájl méretét, viszont a videó lejátszásához megfelelő internet kapcsolat szükséges. Bár ez egy digitális tananyag esetén nyilvánvalóan adott a felhasználó részéről.

III.3. kép: A youtube videó megosztón egy megtekinthető videó

III.3.

A digitális tananyag elkészítése

Az eXelearning programot elindítva az egy böngészőt fog indítani, először a beállított alapértelmezett böngészőt. Ezt a beállításoknál tudjuk módosítani. A beállítások ablakot induláskor feldobja a program, de ezt ki lehet kapcsolni. Ezután a Tools/Beállítások menüponttal érhetjük el. Ugyanitt a beállításoknál tudjuk megadni (az Advanced fülön), hogy melyik webes leíró nyelv szerint akarjuk az anyagot elkészíteni XHTML vagy HTML5. Az utóbbi a HTML nyelv legújabb változata, míg az előbbi egy korábban született, ám szigorúbb szintaktikai szabályokat megkövetelő változat. Ha nem akarunk belemélyedni a webes fejlesztés témakörébe, akkor bármelyiket választhatjuk, egy alap digitális tananyagnál nincs jelentős különbség. III.3.1. Betöltés/Mentés Az eXeLearning egy új, üres tananyagot hoz létre induláskor (lásd III.4. kép). Ha mi szeretnénk egy új anyagot kezdeni, akkor File/New menüponttal tehetjük meg. Ilyenkor az éppen nyitva lévő anyagot bezárja. Egyszerre csak egy tananyag lehet nyitva. Ha egy már létező, korábban szerkesztett tananyagot szeretnénk módosítani, akkor a File/Open menüponttal tudjuk megnyitni. Ha a tananyagot szeretnénk elmenteni, akkor a File/Mentés menüponttal tehetjük meg. Ezt célszerű fejlesztés közben is időről időre megtenni, nemcsak a végén. Egy váratlan rendszerleállás, vagy a program (böngésző) összeomlása esetén elvesztjük a legutolsó mentés óta végzett munkát. Ha új néven, vagy máshova szeretnénk elmenteni az anyagot, akkor a File/Save as menüpontot kell választanunk. A mentés az anyag méretétől függően hosszú folyamat lehet, akár több percet is igénybe vehet. Ha egyszer elkezdtük a mentés, célszerű megvárni a végét, mielőtt folytatnánk a munkát. A mentés befejezésekor a keretrendszer feldob egy párbeszédablakot, amelyben közli, hogy sikeres volt a mentés. Mentéskor az általunk megadott néven elmenti az eXe csomagot, aminek a kiterjesztése elp. Egy állományba menti a teljes tananyagot, így ez az állomány különösen nagy is lehet. Ha biztonsági mentés szeretnénk végezni, vagy az anyagot más számítógépen is szerkesztjük (esetleg mások is fejlesztik), akkor elég ezt az állományt lemásolni.

Figyelni kell arra, hogy ha saját stílust készítettünk a digitális tananyaghoz és az anyagot másik számítógépen is szeretnénk szerkeszteni, akkor a stíluscsomagot is vinnünk kell magunkkal (lásd. következő fejezet), különben a hiányában a keretrendszer nem tudja aszerint megjeleníteni a tananyagot. III.3.2. Stílus Az exeLearning rendszerben több előre definiált stílus van beépítve. Ezek definiálják a tananyag megjelenését, az oldal elrendezésétől kezdve a háttérszínen át a betűtípusig. Természetesen ezt adott oldalon adott tananyagrészre át lehet definiálni, ha épp ott más formátumot szeretnénk, ezt inkább úgy kell elképzelni, mint az alapbeállítást. Ezek a stílusok a Sytles menüpont alatt választhatók ki. Egyszerre csak egy ilyen stílus lehet kiválasztva.

III.4. kép: Style menüpont, amelyben a saját jgypk stílus van kiválasztva Lehetőség van saját stílust is készíteni, ha nem tetszenek az alapból felkínált stílusok, vagy adott formátumot ír el egy pályázat. Ehhez több állományt kell összeállítanunk egy könyvtárba. A stílust alapvetően két CSS nyelv írt fájl határozza meg:



content.css



nav.css

Az előbbi a tartalom felületének a kinézetét határozza meg, míg az utóbbi a tartalomjegyzék felületének stílusát írja le. A formátumok megírásához természetesen ismerni kell a CSS nyelvet, amely a webes megjelenítés elsődleges stílusleíró nyelve. Érdemes egy másik stílusfájlból kiindulni és azokat a formátumokat átdefiniálni, amit másképp szeretnénk. Komolyabb eltérésnél akár teljesen új stílusfájlt is lehet készíteni, de az oldal, mint weboldal, elemeinek kijelöléséhez használt elnevezéseket követnünk kell. Valamint az oldal alapvető felépítését nem változtathatjuk meg, legfeljebb a szerkezeten belüli tartalom megjelenését tudjuk módosítani. Példa az iDevice-ok stílusának megadására a content.css állományból. .iDeviceTitle{ font-size:1.3em; vertical-align:top; top:0; color:#568D14; line-height:2em; } .iDevice_inner{ border-radius:5px; padding:10px 20px; } Stílus módosításához vagy létrehozásához komolyabb szakértelem szükséges a CSS nyelvben, így csak azoknak javasoljuk, akiknek megvannak a megfelelő szakmai ismeretük ehhez. Egy hibás formátum megadása komoly hibákat eredményezhet a tananyag kinézetében, akár teljesen más részen, mint ahol a módosítást szerettük volna. De akár egy hiba az oldal teljes szétesését is okozhatja, ami a tananyag használhatatlanságát eredményezheti. Továbbá egy XML formátumú fájlban lehetőség van megadni adatokat a stílusról, készítőjét, verzióját, leírását, stb. 

config.xml

Az adott könyvtárában helyezkednek el a stílushoz szükséges képek is. Ha csak bizonyos képeket, ikonokat akarunk lecserélni, nem kell feltétlenül a css fájlokba belenyúlni, elég a megfelelő képfájlt felülírni egy másikkal. Arra természetesen vigyázzunk, hogy pontosan

ugyanolyan névvel lássuk el az új képfájlt. Figyeljünk arra, hogy az új kép méretben egyezzen a lecserélt képpel! Ha mindent összeállítottunk, akkor az új stílust lehet importálni a Tools/Style Manager menüpontban. Itt az összeállított fájlokat egy zip fájlba összetömörítve tudjuk a rendszerbe beimportálni. Ez valójában ugyanazt eredményezi, ha az egész könyvtárat csak átmásoljuk az exeLearning saját könyvtárában lévő style alkönyvtárba. Ugyanezen a felületen tudunk egy stílust kiexportálni, amikor a megfelelő könyvtár tartalmát egy zip fájlba összetömörítve le lehet menteni. Ezen a felületen lehet megadni illetve el lehet olvasni a stílushoz tartozó adatokat is, amit a rendszer a fent említett config.xml fájlba ment el. III.3.3. A tananyag szerkezete A digitális tananyagok egyik alapvető követelménye, a jó szerkezet. Ez természetesen a forrásanyag előállítójának a feladata. Az az anyag oldalainak kialakítás és a megfelelő fa szerkezetbe rendezése a digitalizálás része. A tananyag felépítését, az oldalakat, a fejlesztő környezet bal oldalán található Tervező nézet blokkban tudjuk megadni (lásd III.5. kép). A Kezdőoldal az egész tananyag nyitó oldala, egyben a fa-struktúrának a gyökere, azaz minden egyéb oldal ez alá lesz betagozva. Innen kiindulva tudunk új oldalakat létrehozni és ebben a szerkezetben elhelyezni. A Tervező nézetben mindig az az oldal legyen kijelölve, amelyiknek az aloldala lesz az új lap. Ezt az Új lap gombra klikkel tudjuk létrehozni.

III.5. kép. Tervező nézet új lapot létrehozó, törlő és átnevező gombjai Ilyenkor mindig a szülő oldal aloldalai után fog létrejönni az új lap. Ezen az elrendezésen lehet változtatni a Tervező nézet alsó részén található vezérlő gombokkal. Az első két gombbal lehet felfele vagy lefele léptetni a fa struktúrában a kijelölt oldal. Tehát ha felfele léptetjük, akkor az a szülő oldalával kerül egy szintre, ha lefele, akkor az előző lap aloldala lesz.

III.6. kép: Tervező nézet gombjai a lapok elhelyezkedésének vezérlésére A lapokat célszerű átnevezni a Tervező nézet felső részén látható Átnevezés gombra klikkelve. Az így megadott név jelenik meg a Tervező nézetben és a lapon is ez lesz az oldal címe. Arra figyelni kell, hogy ez az elnevezés nem lehet 255 karakternél hosszabb, mert a SCORM formába exportálásnál hibát fogunk kapni, ugyanis ott nem megengedett az ennél hosszabb elnevezés.

III.7. kép: Lap nevének megadása Ha egy lap felesleges, lehetőségünk van törölni a Törlés gomb segítségével. Ha ennek a lapnak voltak aloldalai, a törlés rájuk is vonatkozik, így azok is törlődnek. Nagyon körültekintően kell eljárni, mert törléskor a lap teljes tartalma törlődik a tananyagból. Ha hivatkozás volt erre az oldalra, akkor természetesen azt is módosítani kell. Egy tananyagnak nagyon sok oldala lehet. Egy idő után nehéz tájékozódni, átlátni az anyag felépítését. Ezt könnyíti meg, ha minden aloldalt tartalmazó lapot összezárunk a Tervező nézetben mellette található ”-” gombbal. Csak az ágát bontjuk a ”+” jellel a fa szerkezetnek, amelyeiket éppen szerkesztjük. A lapok tartalmát, a rá illesztett elemeket a Szerzői nézetben tudjuk kezelni. A Tulajdonságok fülre átváltva tudjuk az oldalhoz tartozó egyéb adatokat szerkeszteni. Ezen a felületen lehet többek között például címet adni a lapnak, a megfogalmazott célt vagy a megtanulásához

szükséges előismereteket megadni. A Metaadat fülön lehet az oldal tartalmához, mint SCOhoz, tartozó metaadatokat, például a Dublin Core szabvány által előírt adatokat megadni.

III.8. kép: Tulajdonság lap, az oldalhoz tartozó metaadatok kitöltése

III.4.

Tartalom beillesztése

Ahogy az már az II.4.1 fejezetben be lett mutatva, az eXeLearning rendszerben különböző úgy nevezett iDevice elemek használhatóak arra, hogy a lapokra tartalmat tudjunk beilleszteni. Ezek az elemek az ablak bal alsó részén található iDevice modulok blokkban találhatók. Az iDevice elemek jellegük szerint csoportba vannak rendezve. Ha saját eszközt készítünk, annak azt külön csoportba helyezi el. A megfelelő csoportból ki tudjuk választani a beillesztendő tartalomhoz illeszkedő iDevice eszközt. A listában ráklikkelve beilleszti az oldal aljára. Ezután kitölthetjük azt a megfelelő tartalommal, amely mentés után az oldalon megjelenik.

Az eszköz alatt található vezérlő eszközökkel tudjuk az elemet menteni műveletet elvetni

, illetve az eszközt törölni

, a szerkesztési

. Egy oldalon több ilyen eszköz található.

Ezek sorrendjét meg lehet változtatni úgy, hogy az éppen szerkesztett iDevice elemet az oldalon előző eszköz elé vagy a következő eszköz után mozgatjuk a le illetve a fel nyíllal , így akár legelső vagy legutolsó helyére el tudjuk léptetni. Egy iDevice eszközt akár másik lapra is át lehet mozgatni. Az oldal alatt található lenyíló listából kiválaszthatjuk, hogy melyik másik oldalra szeretnénk átmozgatni az eszközt. A kiválasztáskor a mozgatás meg is történik. Ha átmegyünk a cél oldalra, láthatjuk, hogy ott az oldal aljára került az átmozgatott eszköz, itt a fent említett mozgatási művelettel tudjuk a megfelelő pontra elhelyezni.

III.9. kép: iDevice elem áthelyezése III.4.1. Szöveges tartalom Szöveges tartalom beillesztéséhez több típusú iDevice elem tartozik. A különbség közöttük, hogy más formázás tartozhat hozzájuk a stílusban, így eltérően jelennek majd meg az oldalon. 

Célok



Előismeret



Note (megjegyzés)



Szöveg

A Default stílusban Szöveg elemnek nincs kiemelt megjelenése, míg a többi egy keretet és hátteret kap, a Note speciális megjegyzésre emlékeztető stílust. Továbbá az egyszerű Szöveg eszközt kivéve a többi elemnek lehet címet adni, illetve tartozhat hozzá egy ikon, ami a cím előtt jelenik meg. Ezek a formátumok természetesen megváltoztathatóak egy saját stílus definiálásával.

III.10. kép: Szöveges iDevice elemek megjelenése Default stílusban. A szöveges tartalom megszerkesztése mindegyiknél ugyanúgy működik. Egy beépített szövegszerkesztő jelenik meg, ahol a tartalmat bevihetjük, illetve a formátumot megadhatjuk.

III.11. kép: Szöveg iDevice, beépített szövegszerkesztő Szöveget gépeléssel lehet bevinni, vagy vágólapon keresztül bemásolni. Ez utóbbi műveletet háromféle módon is lehet használni. A sima szöveg beillesztése (Paste), ami megfelel a klasszikus vágólapról beillesztéssel.

Formázatlan szöveg beillesztése (Paste as Plain text). Ilyenkor a vágólapon található szövegnek csak a tartalma kerül bele és minden formázást elvszít, amit hozott magával a forrás helyről, Word szöveg beillesztése (Paste from Word). Ebben az esetben a rendszer egy Microsoft Word programban megformázott szöveg beillesztését végzi úgy, hogy az ebben a környezetben értelmezhető word formázásokat is átveszi. A szöveg megformázásához az általánosan ismert betű- és bekezdésformázásokat végezhetjük el, mint többek között például a félkövér, dőlt, aláhúzott karakterformátumok, illetve az igazítás bekezdésformátum. Továbbá használhatjuk a felsorolás és sorszámozás műveleteket és a hozzájuk tartozó többszintű besorolást is. Valamint szimbólumokat és képleteket (LaTeX módszertant követve) is tudunk beszúrni az oldalra. Ha olyan formátumot szeretnénk megadni, amelyiknek nincs gombja az eszköztáron, lehetőségünk van stílusmegadásra az Edit CSS Style gombbal

Itt a legtöbb a nyelvben

megtalálható szövegre vonatkozó formázási beállítást megadhatunk komolyabb CSS ismeret nélkül.

III.12. kép: Szöveges tartalom CSS stílusának megadása

III.4.2. Hivatkozások Az egyik fő előnye a digitális tananyagnak a papír alapúval szemben a hivatkozások használata. A hivatkozások egyik felhasználási módja, a kereszthivatkozások beépítése a tananyagba. Ez hasznos például, ha bizonyos új fogalmak használatakor vissza tud a tanuló ugrani a fogalom definiálásához, hogy újra felidézze azt. Ezeket belső hivatkozásnak hívják. Másrészt egy tananyaghoz rengeteg olyan plusz információ tartozik, amely már nem része a tananyagnak, vagy túlmutat az anyag mélységén. Ilyenkor meg kell adni a tanulónak azt a lehetőséget, hogy utánajárjon, kielégítse az érdeklődését. Ezt kifele mutató hivatkozásokkal lehet megoldani. Ez mutathat egy másik webcímre, illetve egy ugyanitt található másik dokumentumra, például pdf-re. A tananyagban mindig valamilyen tartalomra lehet hivatkozást definiálni. Ez jellemzően egy szövegrész (legfeljebb néhány szó), de lehet akár kép is. Ez utóbbit kevésbé hatékony, a tanuló nehezebben ismeri fel, hogy a kép linkként viselkedik. A hivatkozásnak szánt szövegrészt jelöljük ki és a

gomb segítségével nyissuk meg a hivatkozás ablakot.

Egy hivatkozás szerkesztéséhez ugyanígy kell eljárni, jelöljük ki, vagy csak állítsuk a kurzort a hivatkozásra és ugyanezzel a gombbal (ami ilyenkor aktív állapotú) tudjuk a hivatkozás ablakot megnyitni, amelyben az adatokat szerkeszthetjük. Ha olyan belső hivatkozást szeretnénk, amely nem egy egész lapra mutat, hanem a lap egy adott pontjára, akkor arra a pontra egy úgy nevezett horgonyt (Anchor) kell elhelyezni. Ehhez a horgonynak szánt részt ki kell jelölni és a

gombbal lehet rádefiniálni ezt a tulajdonságot.

A horgonyként definiált rész megjelenésében nem tér el, viszont innentől kezdve a belső hivatkozásoknál kiválaszthatóvá válik ez a dokumentum pont.

III.13. kép: Hivatkozás beszúrása, szerkesztése

Ha külső hivatkozást készítünk, akkor a Link URL mezőbe kell beírni a megfelelő web címet (url). Ha belső hivatkozást illesztünk be, akkor az Anchor and nodes listából kell kiválasztani annak a lapnak az elnevezését vagy a lap egy adott pontjához tartozó horgonyt, amelyikre szeretnénk hivatkozni. Egy hivatkozásra klikkelve alapértelmezettként a hivatkozott dokumentum (weblap, pdf, stb.) a megtekintett weboldal ablakába, annak helyére nyílik meg. Ez főleg külső hivatkozáskor nem szerencsés. Ekkor ugyanis a felhasználó elhagyja a mi oldalunkat és legfeljebb a böngésző vissza gombjával tud visszajutni. Sokkal jobb megoldás, ha a hivatkozott dokumentumot egy új ablakban (vagy a böngésző új lapjában) nyitjuk meg, így az eredeti tananyaglap is nyitva marad. Ezt úgy tudjuk beállítani, hogy a Target listából az Open in new window (_blank) opciót választjuk. További lehetőség, ha a hivatkozott oldalt vagy dokumentumot egy párbeszédablak-szerű ablakban szeretnénk megnyitni. Ez nagyon hasonló az új böngészőablakra, de itt több mindent lehet beállítani. Ezt a hivatkozás ablak Popup fülén lehet beállítani. Egy hivatkozást eltávolítani úgy tudjuk, ha linket kijelöljük, vagy ráállítjuk a kurzort és a gombra klikkelünk. III.4.3. Képek A jól ismert „Egy kép többet mond ezer szónál” mondás természetesen a tananyagokra különösen érvényes. Egy képekkel, ábrákkal illusztrált oktatási anyag sokkal szemléletesebb, érthetőbb, ráadásul emészthetőbb, szimpatikusabb, mint a pusztán szöveges leírás. A tananyagba állítsuk a kurzort oda, ahova szeretnénk a képet elhelyezni és a megfelelően előkészített (lásd III.2.1 fejezet) képet a

gomb segítségével tudjuk a beilleszteni. A

megjelenő ablakban tudjuk a kép adatait megadni. Ugyanezen gombban tudjuk a képet szerkesztő ablakot megnyitni.

III.14. kép: Kép beillesztése, szerkesztése Ha a képet nem lokálisan tárolunk, hanem egy weboldalról akarjuk importálni, akkor az Image URL mezőbe a kép elérési címét kell beírni. A képet tartalmazó weboldal címe nem azonos a kép címével. Ha a kép címét nem ismerjük a pontosan, akkor a legegyszerűbben úgy tudjuk megkapni, ha a kép eredeti weboldalán a böngészőben a képre klikkelünk jobb egérgombbal és a helyi menüből kiválasztjuk a Kép URL-jének másolása pontot választjuk. Ekkor a cím a vágólapra kerül, amit az eXeLearningben az említett mezőbe be tudunk illeszteni. Ilyenkor a képet nem tárolja a tananyaggal együtt, hanem ennek a lapnak a megnyitásakor az adott címről tölti be. Természetesen ehhez internetkapcsolat szükséges, illetve fennáll az a veszély, hogy a képet az eredeti helyéről eltávolították, ilyenkor nyilvánvalóan ide se tud betöltődni. Ezért ezt a módot kevésbé javasoljuk. Figyeljünk oda arra, hogy az Interneten fellelhető képek nem használhatóak fel korlátlanul, a jogi korlátozást feltétlenül be kell tartani! A nagyon elszaporodott jogsértő felhasználások miatt sokan működtetnek olyan keresőrobotokat, amelyek képesek képeket felismerni weboldalakon, így ha valaki megtalálja a saját képet egy ismeretlen weboldalon, jogi eljárást indíthat a weboldal tulajdonosa ellen. Ha kép a saját birtokunkban van és be szeretnénk építeni a tananyagba, akkor az Image URL mező mellett található Browse (Tallózás) gombbal egy fájl böngésző párbeszédablakból ki tudjuk választani a kívánt képállományt. Ugyanitt van lehetőség a képnek címet (Cím) adni, illetve egy rövid leírást hozzácsatolni (Image Description). Az utóbbi megadása a legújabb

webes szabványok szerint kötelező, ugyanis a látássérültek által használt felolvasó szoftverek ezt a szöveget olvassák fel, így tudják ezek a felhasználók megismerni, hogy a kép mit ábrázol. A képkezelő ablak Appearance fülén tudjuk a kép megjelenését megadni. Itt megadható a kép mérete pixelben mérve (Dimensions), amelyben az oldalon meg fog jelenni. Ez független a forráskép méretétől. Azaz ha eltérő mérete adunk meg, akkor a képet átméretezve fogja megjeleníteni. Sőt, ha a Constrain Proportion kapcsolót kikapcsoljuk és megváltoztatjuk a kép szélességének és magasságának az arányát, akkor a képet torzítva fogja megjeleníteni. A forrásképet már célszer eleve olyanra méretezni, amekkorában az oldalon megjelenítjük, legfeljebb akkor érdemes nagy méretben meghagyni és kicsiben megjeleníteni, ha szeretnénk meghagyni azt a lehetőséget a felhasználónak, hogy a képet eredeti méretben letöltse az oldalról a böngésző kép mentése funkciójával. Továbbá még megadható itt a kép elhelyezése (Alignment), amivel a képnek a környező szöveghez való viszonyát állíthatjuk be. Beállíthatjuk a képnek és a környezetének a távolságát (Vertical Space, Horizontal Space) illetve keretet tehetünk a kép köré (Border). A Style mezőbe pedig CSS nyelven megfogalmazott formátumokat tudunk megadni. Kép törléséhez ki kell jelölni a képet a szövegben és a billentyűzet Del gombjával töröljük a képet. III.4.4. Videók A videók használata egy digitális tananyagban szintén egy komoly előny a papír alapú oktatási anyagokkal szemben. A III.2.2 fejezetben már részleteztük, hogy két féleképpen lehet videót beágyazni a tananyagba: külső videót hivatkozással, illetve lokális videót beleintegrálva az anyagba. A fejezetben részleteztük mindkettő előnyét és hátrányát. A tananyagba illesztéshez állítsuk a kurzort a kívánt helyre, majd a a videó beillesztése ablakot.

gombbal nyissuk meg

III.15. kép: Videó beszúrása, szerkesztése ablak Ki kell választani a beillesztendő videó formátumát (Type). Ez természetesen a filmfájltól függ. Ha betöltünk egy állományt, akkor a rendszer felismeri a formátumát, bár néha téved, így jobb ezt manuálisan elvégezni. A File/URL mezőbe tudjuk beírni, bemásolni a távoli videó elérési címét. Ha saját fájlról van szó, akkor a Browse gombbal tudjuk kitallózni a saját tárhelyünkről. Ilyenkor a videót beintegrálja a tananyag állományába. A videó megjelenési méretét pixelben mérve (pontosabban a lejátszó méretét) is meg tudjuk adni. Saját média esetén célszerű már a videót olyan méretűre konvertálni, amekkorában megjelenítjük. Külső film importálásakor akkora méretet adjunk meg, amekkora megfelelő a tananyagunk megjelenéséhez. A szélesség és magasság arányokat, ahogy a képeknél se, nem javasolt módosítani (Constraint Proportion kapcsolót bekapcsolt állapotban tartani). A Use Autoplay kapcsolót kiválasztva tudjuk azt bekapcsolni, hogy a videó az oldal betöltődésekor automatikusan elinduljon. A https://www.youtube.com megosztón (és sok másik videómegosztó oldalon) a videó webcímét le lehet kérdezni. A lejátszási terület alatt a Megosztás címkére klikkelve a

Megosztás részben található a videó címe. Ugyanitt a Megosztás címke alatt, de a Beágyazás résznél lehetőség van a videót másik weboldalra beágyazó HTML kódot is kiolvasni. Ezt a kimásolt kódot az eXeLearningbe átemelve a videó beszúrása ablakban a Source fülön lévő mezőbe kell beilleszteni.

III.16. kép: A youtube oldalon a videó direkt címének a másolása A tananyagból videót úgy lehet törölni, hogy a videót kijelöljük és a Del billentyű lenyomására az elem törlődik. III.4.5. Táblázatok A táblázatok kezelése kissé speciális, mivel a HTML nyelvben a táblázat felépítése nem nyilvánvaló. A beágyazott szövegszerkesztő eszköztárában egy egész sor gomb vonatkozik a táblázatokra. Ezek jelentősen megkönnyítik a táblázatok létrehozását és kezelését.

III.18. kép: Táblázat kezelő gombok az eszköztárban Az Insert/Edit table

gombbal tudunk létrehozni egy új táblázatot, vagy szerkeszteni egy

létező, kijelölt táblázatot. A megnyíló ablakban lehet beállítania a táblázat tulajdonságait.

III.19. kép: Táblázat tulajdonságai ablak Megadható, hogy hány oszlopa (Columns) és sora (Rows) legyen a táblázatnak. Hova legyen rendezve az oldalon (Alignment), milyen vastag keretvonala legyen (Border), milyen széles (Width) és milyen magas (Height) legyen pixelben mérve, milyen belső (Cell Padding) és külső (Cell Spacing) margója legyen a celláknak. A táblázat szélességének megadásánál figyelembe kell venni, hogy a megadott érték valójában a tartalomra vonatkozik. A szélesség megfelelő értékének meghatározásához bele kell számolni a táblázat keretvonalának a vastagságát (annyiszor, ahány függőleges keretvonal van), illetve a cellák belső margóját (kétszer annyi, ahány cella van egy sorban, hiszen a cella bal és jobb oldalán is jelentkezik). Analóg módon ugyanez vonatkozik a táblázat magasságára is. Továbbá a táblázat oszlopainak a szélességét automatikusan osztja szét az oszlopok között a tartalomtól függően. Illetve ha a tartalom nem fér el a cellákban, akkor az egész táblázat szélességét növelni fogja. Sajnos ez az oldal esztétikus felépítését el tudja rontani, az oldal szét tud esni, így érdemes odafigyelni a cellák tartalmának megfelelő tagolására, tördelésére. Továbbá hiába keresünk oszlop beállítási lehetőséget. A HTML táblázatok sorokból és cellákból épülnek fel. Így égeredményben az oszlop tulajdonságait valójában a bele tartozó cellák tulajdonságai adják. Ez például az oszlop szélességének meghatározásakor ellentmondást eredményezhet, ha egy oszlopban lévő celláknak eltérő szélességet adunk meg. Ennek elkerülése végett érdemes olyan szabályt bevezetnünk saját magunknak, hogy például csak az első sor celláiban adunk meg szélességet.

Az igazság az, hogy ennél van korszerűbb megoldás. A HTML nyelvben már van oszlop elem, amely ugyan nem építi a táblázatot, azaz nem ez határozza meg az oszlopok számát (azt továbbra is a cellák), viszont ezzel lehet bizonyos oszlopformázásokat elvégezni. Sajnos erre még elég körülménye lehetőség van az eXeLearning táblázatokat kezelő felületén. (Valójában az exeLearningben erre található megoldás már nem része a HTML5 nyelvnek. A jelenlegi böngészők ugyan várhatóan még helyesen értelmezik, de a használatát nem javasoljuk). Ezt inkább a HTML kód direkt szerkesztésével lehet elvégezni (lásd III.4.7 fejezet), amihez természetesen a HTML nyelv ismerete szükséges. Mivel a HTML táblázatok építőelemei a sorok és a cellák, így ezek beállításához a sor cella

és

tulajdonságok gombokkal jutunk. Mindkettőnél a legfontosabb tulajdonságok a

méretek, vízszintes és függőleges tartalomigazítások illetve a háttérszín beállítása. A sor tulajdonságai a benne lévő összes cellára vonatkozik. Viszont a cella tulajdonsága felüldefiniálja a sorét. Lehetőség van egymás mellett illetve egymás alatt lévő cellákat összevonni, illetve az összevont cellákat szétbontani a

gombokkal. Összevonáskor a cellák tartalmát is

összevonja, viszont szétbontáskor az összes tartalom az első cellában marad. A táblázatot lehet bővíteni sorokkal és oszlopokkal különböző helyre beszúrva, ehhez sorban megtalálhatóak a gombok az eszköztárban. Táblázatot törölni a Del billentyűvel lehet, amely a kijelölt táblázatot (nem csak a tartalmát) törli az anyagból. III.4.6. HTML kód, Javascript beillesztése Ha az oldalra olyan tartalmat szeretnénk beilleszteni, amire nincs megfelelő eszköz a keretrendszerben, akkor ezt HTML kódként tudjuk megtenni. Természetesen ezt csak akkor használjuk, ha megfelelő ismereteink vannak a HTML nyelvben. Egy hibás kódrészlet összekavarhatja az oldal forrását, amitől az hibásan fog megjelenni. Ez a lehetőség akkor is hasznos, ha egy másik weboldalról szeretnénk tartalmat átemelni a tananyagba. Ilyenkor a szokványos vágólap segítségével történő másolás nem biztos, hogy helyes eredményre vezet, hiszen a keretrendszer nem feltétlenül tudja felismerni a vágólapon lévő anyag HTML szerkezetét. Ekkor célszerűbb a másolandó rész kódjának a beillesztése. Ehhez természetesen szintén szaktudás kell a HTML kód megértéséhez. Bármely megtekintett weboldalnak a forrását meg lehet nyitni a böngészőben, erre minden böngészőben van

lehetőség. Általában a legegyszerűbb, ha az oldalra klikkelünk a jobb egérgombbal és a helyi menüből kiválasztjuk az Oldal forrásának megtekintése pontot (legalábbis Google Chromeban ez a funkció elnevezése, de a többi böngészőben is megtalálható a megfelelő menüpont). Ilyenkor egy új ablakban megnyílik az oldal HTML forráskódja. (Valamit az ehhez tartozó CSS és esetleges kliens oldali, jellemzően JavaScript, programkódja.) Ebből a kódból ki kell keresni a megfelelő részletet, ami a másolandó tartalmat hozza létre. Egy összetett weboldalnak nagyon hosszú és bonyolult lehet a forráskódja, így ez a művelet nem egyszerű, de ha valaki ismeri a HTML nyelvet, hosszabb-rövidebb idő után megtalálható a kívánt rész. A beazonosított forráskód részletet másoljuk ki a vágólapra, majd térjünk vissza az eXeLearning keretrendszerhez. A HTML kód beágyazásához állítsuk a kurzort a kívánt tartalom helyére, majd a

gombbal

nyissuk meg a HTML kód beillesztés ablakot. Ez egy egyszerű üres mező, ahova a kívánt forráskódot be tudjuk írni, vagy be tudjuk másolni a vágólapról. Egy másik hasznos eset, amikor a HTML kód beillesztése funkciót használhatjuk, az a JavaScript kliens oldali programkód beillesztése. Az exeLearning a szöveges iDevice elemekbe statikus tartalom beillesztésére kínál fel eszközöket. Ha nekünk mégis valamilyen programozott elemre lenne szükségünk, akkor azt nekünk kell elkészíteni. A JavaScript nyelvű kódot ugyanúgy tudjuk beágyazni az oldalba, mint a HTML kódot, hiszen ez így működik a weboldalaknál. Viszont ahogy a nyelvben szerepel, a JavaScript kódot a <script> tag-ek közé kell tenni.

III.20. kép: JavaScript kód beillesztése

A beillesztett kódot az oldal betöltődésekor a böngésző értelmez, mint bármely másik weboldal esetén. Arra vigyázni kell, hogy olyan kódot ne ágyazzunk be, amely befolyásolhatja tananyag működését. III.4.7. HTML kód szerkesztése Egy grafikus felületű rendszer legnagyobb előnye, hogy úgy lehet benne tartalmat szerkeszteni, hogy a szerzőnek nem kell érteni a leíró nyelvhez, a webes tananyag esetében a HTML és a CSS nyelvekhez. Ugyanakkor az eXeLearnig esetében saját tapasztalatunk alapján hasznos, ha valaki ért ehhez a háttérmunkához is. Ugyanis előfordulnak olyan esetek, amikor bizonyos feladatot, problémát csak úgy lehet megoldani, ha elhagyjuk a grafikus felületet és a generált forráskódot közvetlenül szerkesztjük. Egyik ilyen előforduló probléma, ha a vágólapról beillesztett szöveg, alap beillesztés vagy Word szöveg beillesztés esetén, olyan formátumot is hoz magával, amit nem szeretnénk megtartani. Viszont a keretrendszerben nincs olyan lehetőség, amivel ezt el tudjuk távolítani. (Kivéve, ha kitöröljük az egész problémás tartalmat és újra beemeljük formázatlan szövegként és újra megformázzuk. Ez gyakran elég sok plusz munkával jár.) Az alábbi példában a beillesztett szöveg köré egy – félkövér dőlt formázással kiemelt - úgy nevezett <span> tárolót hozott létre, amihez nem várt szövegformázásokat is definiált. Ez nem feltétlenül észrevehető a tananyagban, de ez a formátum felüldefiniálja a stílusban megadott formázást, ami nyilvánvalóan megjelenési hibához vezethet. Ezért az ilyen felesleges kódot célszerű eltávolítani, hogy ne zavarja a tananyaghoz rendelt stílus beállításait.

<span style="line-height: 20.7999992370605px; font-family: 'Times New Roman', Times, serif;"> The adventure course usually...

Az eXeLearningben van lehetőség az oldal forráskódjának szerkesztésére. Ehhez az eszköztár gombját kell választani. Ilyenkor egy ablakban megnyitja az aktuális szöveges iDevice

forráskódját. A forráskód módosításának eredménye az iDevice mentésével a szerkesztő ablakból kilépéskor aktualizálódik. A forráskód módosításával vigyázni kell, mert ha hibát vétünk, a keretrendszer mentéskor megpróbálja kijavítani. Ez gyakran azt eredményezi, hogy a többi tartalom kódját is átstrukturálja, átalakítva az egész iDevice tartalmát. Így nem csak a hibánkat kell kijavítani, hanem az összes automatikus módosítást is visszaalakítani. Vagy pedig az egész iDevice tartalmát törölni és újra beilleszteni, megformázni. Mindkét megoldás fájdalmas tud lenni, így jobb, ha a forrás szerkesztését nagyon körültekintően végezzük. A másik eset, amikor a HTML forráskódhoz nyúlunk és ott végzünk módosítást, amikor olyan megoldást szeretnénk alkalmazni, amelyre nincs funkció az eXeLearning keretrendszerben. Erre jó példa a III.4.5 fejezetben említett táblázat oszlopok alkalmazása. Ezt a HTML tag-et a program nem használja, helyette az oszlopokat a cellák formátumát egy attribútumával terjeszti ki az oszlopra. Sajnos ez a megoldás már nem elfogadott, a már szabványként kezelt HTML5 nyelv nem is tartalmazza. Helyette az oszlop tag a használatos. Így ha a szabályos megoldást akarjuk alkalmazni, bele kell nyúlni a forráskódba és a táblázat megfelelő helyére beilleszteni a tag-eket a kívánt tulajdonsággal, jellemzően a szélességgel.

III.21. kép: HTML forráskód szerkesztése

III.5.

Aktivitás elemek

Az interaktív tananyag egyik lényeges eleme az, ahogy a nevében is benne van, aktivitásra készteti a tanulót. Ennek eszközei az interaktív elemek. Egy tananyagban természetesen olyan tevékenységeket lehet beilleszteni, amely vagy a tanulást elősegíti, vagy a tanulás hatékonyságát méri. Az eXeLearning-ban két fajta tevékenységet lehet a tanulóval végeztetni. Az egyik olyan, aminek nincs közvetlen eredménye, hanem jellemzően egy hosszabb munkafolyamatot ír elő. Ezek nem igazi interaktív elemek, hiszen nem a tananyag olvasása közben hajtja végre, így a rendszeren kívüli tevékenység. Ezeket tartalmazza a Non-Interactive Activities iDevice csoport. A másik aktivitás már ténylegesen a tananyag feldolgozása közben, a rendszerben történik. Ilyenek első sorban az ellenőrző tesztek. Ezek az Interactive Activities modul csoportban találhatók. III.5.1. Nem interaktív elemek A nem interaktív iDevice elemek olyan tevékenységhez valók, amelyet a tanulóval a digitális tananyag kiegészítéseként végeztetünk. Ezek azért nem interaktívak, mert a nem a tevékenységek tananyag részei, nincs konkrét visszajelzés, nem kontrollált, hogy a tanuló hogyan is végezte el a feladatot. Alapból négy ilyen tevékenységet tartalmaz ez az iDevice csoport: 

Esettanulmány



Olvasnivaló



Reflexió



Tevékenység

Ezek közül az Olvasnivalón keresztül mutatjuk be, hogyan kell egy ilyen tevékenységet a tananyagba illeszteni. Ha a bal oldali iDevice modulok részben a Non-Interactive Activities csoportból kiválasztjuk az Olvasnivaló eszközt, akkor egy több részből álló modult illeszt a tananyagba.

III.22. kép: Olvasnivaló tevékenység szerkesztése A blokk tetején lévő mezőben meg tudjuk adni az olvasnivaló címét. Ha több ilyen eszköz is van egy lapon, célszerű másképp elnevezni őket, például Ajánlott irodalom illetve Kötelező irodalom. Ez a cím elő fog megjelenni az iDevice-ra jellemző ikon, ha be van állítva. A cím alatt három blokk található: 

Amit olvasni kell



Tevékenység



Visszajelzés

Mindegyikhez ki tudjuk tölteni a megfelelő tartalmat. Az egyes mezőkbe szöveget tudunk elhelyezni. Ha a formázatlan szöveg nem megfelelő, akkor a mező fölötti elnevezés mellett található Editor linkre klikkelve a mezőt a szöveges iDevice elemeknél már megismert szerkesztőben nyitja meg és ugyanúgy használhatjuk, mint ahogy ott megismertük (lásd III.22. kép Amit olvasni kell blokk). Újra az Editor linkre klikkelve visszatérhetünk a formázatlan szöveg beviteléhez, azaz ez ki-be kapcsolható. Az iDevice készítője hozzá tud rendelni magyarázatokat az egyes részekhez, hogy a tananyagfejlesztő értse, hogy melyik rész mire való. Ezt a segítséget a blokk neve mellett, az Editor szöveg után látható kérdőjel ikonra klikkelve tudjuk megjeleníteni (lásd III.22. képen a Visszajelzéshez tartotó Utasítás). A mentés után az iDevice adott formátumban jelenik meg a tananyag lapján.

III.23. kép: Olvasnivaló iDevice elem megjelenése Default stílusban III.5.2. Interaktív tevékenységek Az interaktív tevékenységek azok, amelyek egy digitális tananyagot igazán a statikus anyag fölé emelik. A tanuló nem csak végigmegy egy tananyagon, hanem bizonyos pontokon lehetősége van valamilyen tevékenységet végezni, amire a rendszer reagál. Ez nemcsak érdekesebbé teszi a tanulás folyamatát, hanem lehetőség van a tanulás hatékonyságát mérni és ezt felhasználva folytatni a tananyagot. Ha egy teszt nem sikerül, a tanulónak visszajelzés, hogy ezt az anyagot újra át kell vennie, mielőtt folytatja a következővel. Így el lehet érni, hogy minden tananyagrésznél a tanulónak meglegyenek a megfelelő előismeretei. Az eXeLearning-ben ennek az eszközei a különböző tesztek és az egyéb feladatok. Ennek segítségével a tanuló lemérheti tudását, mennyire sikerült elsajátítani a tananyag adott részét. A tesztek az Interaktive Activities, az egyéb feladatok az Experimental iDevice csoportban találhatók. Hat különböző teszt típus létezik: 

Elemválasztós (DropDown Activity)



Feleletválasztós



Feleletválasztós teszt (több jó válasz)



Igaz-Hamis kérdés



SCORM teszt



Szókitöltős teszt

Az egyéb tevékenységek közül három játékos feladat, a negyedikben elemeket kell sorrendbe rendezni:



Click in Order Game



Hangman Game



Memory Match Game



Sort Items

Mindegyik tevékenység létrehozása hasonló módon történik. Példaképp az egyik leggyakrabban használatos tesztet, a Feleletválasztós tesztet mutatjuk be. Ha kiválasztjuk ezt az elemet az iDevice modulok blokkban, akkor a III.24. képen látható szerkesztő felületet jelenik meg az oldalon.

III.24. kép: Feleletválasztós teszt szerkesztő felülete A tesztnek lehet címet adni. Ha több teszt is van a lapon, célszerű úgy elnevezni, hogy utaljon a tartalmára. A teszt kérdésekből és ahhoz adott válaszokból áll, ezek közül pontosan az egyik a helyes válasz. A III.24. képen látható egy kérdésblokk felülete a bele tartozó mezőkkel. A mezők alaphelyzetben formázatlan szöveg bevitelére alkalmasak, de az Editor linkre klikkelve a mezőt az ismert szövegszerkesztő felületben nyitja meg (lásd III.22 kép), ahol már használhatjuk a szövegeknél bemutatott (III.4 fejezet) műveleteket, formázásokat. Minden ilyen blokkba tartozik egy mező magának a kérdésnek, illetve egy másik egy lehetséges segítségnek, útmutatónak, ami támpontot adhat a tanulónak. Majd ezután jönnek a válaszok. A válasz szövegét a Beállítások mezőbe kell beírni. Megadható egy üzenet a Visszajelzés mezőbe, ami akkor jelenik meg, ha a tanuló helyesen oldotta meg a feladatot. Ha ezt nem adjuk meg, akkor a „Helyes válasz”, illetve a „Helytelen válasz” üzenet fog

megjelenni. Minden Beállítások mező mellett jobbról található egy választókapcsoló (más néven rádiógomb), amelyet annál a válasznál kell bekapcsolni, amelyik a helyes. Ezt csak az egyik válasznál tudjuk bekapcsolni, ha átváltuk egy másik válaszra, akkor az előzőről leveszi a jelölést. A kérdéshez egy új választ az Új opció hozzáadása gombbal tudunk hozzáadni. Ilyenkor újabb Beállítás, Visszajelzés mezők jelennek meg. Minden Beállítás mező mellett jobbról található egy

gomb, amivel azt a választ törölni lehet.

A teszthez újabb kérdést az Új kérdés hozzáadása gombbal tudunk hozzáadni. Ilyenkor egy új teljes kérdésblokk jelenik meg. Minden kérdésblokkban a Kérdés mező fölött található egy gomb, amivel a kérdést törölni lehet a blokkból. A tesztet a szokásos gombbal lehet elmenteni. A megjelenő teszt természetesen csak a kérdéseket mutatja, illetve a válaszokat egy választókapcsolóval (rádiógomb), amellyel a felhasználó meg tudja jelölni a szerinte helyes választ. Illetve lesz egy Útmutató link, amire klikkelve megmutatja a tanulónak a segítséget. A válasz megadása után megjeleníti az adott helyes vagy helytelen válaszhoz megadott visszajelző szöveget.

III.25. kép: Feleletválasztós teszt a felhasználó szemével

III.6.

Tananyag exportálása

A tananyag fejlesztése során meg tudjuk tekinteni, hogy az anyag hogy fog kinézni exportálás után. Ezt a Tools menüpont Előnézet pontjával tehetjük meg. Ilyenkor egy másik böngésző ablakban megnyitja a tananyagot, mintha kiexportáltuk volna. Valójában ilyenkor nem igazi exportálás, ez a tananya csak addig él, amíg a böngésző ablakot be nem zárjuk.

A kész tananyagot a File menüpont Export pontjával tudjuk ténylegesen használható formában kiexportálni. A legelemibb mentés a szöveges állományba (Text file), amikor csak a tananyag tartalmát menti ki. Ez a legkevésbé használható oktatási célra. A két legfontosabb formája, amibe ki lehet menteni az Educational standard és a Weboldal. Az Educational standard (Oktatási szabvány) pont alatt található több lehetőség is: 

Common Cartridge



SCORM 1.2



SCORM 2004



IMS Content Package

Ezek közül ez a tanulmány a két SCORM formátumot tárgyalta. Ahogy az 1.2 fejezetben szerepelt, a SCORM 2004 az újabb szabvány, így érdemes azt használni. Ugyanakkor a SCORM 1.2 még a gyakoribb, így az is teljes mértékben elfogadható. A megfelelő formátum eldöntéséhez fontos azt tudnunk, hogy abban a rendszerbe, ahova a tananyag felkerül, az LMS lejátszó szoftver melyik SCORM verziót támogatja. Természetesen, ha csak a SCORM 1.2-t, akkor exportálni is ebbe a szabványba kell. A másik lehetőség, ha nem áll rendelkezésünkre olyan szerver, ahol LMS rendszer működik, vagy azzal párhuzamosan szeretnénk alap webes felületen is elérhetővé tenni, akkor a tananyagot kiexportálhatjuk weboldalként. Ilyenkor ezt bármilyen böngészőben meg lehet tekinteni. A formai megjelenése kissé el fog térni a SCORM formátumú anyagtól, illetve nem fog minden működni, ami a keretrendszerben el lett készítve. A másik gyakori exportálási formája a Weboldal. Háromféle módon lehet weboldalt készíteni belőle a tananyagból, amelyből az első kettő szerkezetileg azonos. 

Könyvtárba rendezve



Zip állomány



Single page

Az egy lapra mentés (Single page) inkább arra való, hogy pusztán a tananyag tartalma elérhető legyen. Ez nem igazán megfelelő egy nagy tananyag esetén, mert az egy oldalas weblap túl nagy lesz és mivel a böngésző egy oldalt egyszerre tölt be, az anyag megjelenése túlságosan lassú lehet.

Ha komplex webalkalmazásként exportáljuk ki, akkor a tananyagot az eredeti szerkezetnek megfelelően lapokra tördelve menti ki. Ez sokkal jobban használható, mint digitális tananyag az oktatásban. Ilyen exportáláskor választhatjuk azt, hogy a lapokat és a hozzá tartozó elemeket egy könyvtárba rendezze (Könyvtárba rendezve), vagy pedig készítsen egy zip típusú tömörített fájlt a tananyag állományaiból (Zip állomány). Mindkettő ugyanazt eredményezi, csak míg az első egy könyvtárba helyezi el az állományokat, a másik egy tömörített fájlba, de ugyanazokat az állományokat.

IV. Offline megoldások összeállította: Galambos Gábor

A digitalizált tananyagok eléréséhez Internetes kapcsolat szükséges, előfordul azonban, hogy valamilyen okból kifolyólag nem használható a hálózat (lassú átviteli sebesség, nincs vagy szünetel az Internetes szolgáltatás), ez akkor különösen bosszantó, ha éppen tanóra közepén futunk bele egy ilyen nem kívánatos helyzetbe. Az ilyen és ehhez hasonló esetekben szükséges lehet a tananyagok offline, vagy biztonságos helyi hálózaton belüli hozzáférése. A továbbiakban ismertetünk néhány módszert, melyek segítségével a tananyagokat Internet kapcsolat nélkül is elérhetők.

IV.1.

Reload SCORM Player

A digitalizált tananyagok többek között SCORM formátumban érhetők el. A SCORM állományok letölthetők megnyitásukhoz azonban külön szoftverre van szükség, egy ilyen szoftver a Reload SCORM Player. A szoftver letölthető – többek között – a hivatalos weboldalról.

A szoftver telepítés után indítható, első lépésként a letöltött SCORM állományok betöltését kell elvégezni.

A kívánt tananyag betöltése után a baloldalon lévő navigációs felületen ki kell választani a megtekinteni kívánt tananyagot. A kiválasztott tananyaghoz tartozó tananyagelemek megjelennek a munkaablakban.

Amennyiben kiválasztott tananyagelem megjelenítése a cél az eszköztárban található gombra kattintva a szoftver a rendszerünkben lévő web böngészők közül az alapértelmezett böngészőt megnyitva megjeleníti az adott tananyagelemet.

IV.2.

Offline browser-ek

A gyakorlati életben sokat használt módszer a weboldalak tükrözése (mirroring). A weboldalak tükrözésére több alkalmazást használhatunk (Teleport Pro, Wget, Webcopier, WebWhacker, HTTrack), melyek között vannak ingyenesen használható szoftverek is. A módszer lényege, hogy tetszőleges (felhasználó névvel és jelszóval rendelkező oldalak közül nem mindegyiket, pl.: CooSpace nem tükrözhető) az Interneten lévő honlapokat, tananyagokat a saját gépünkre, vagy egy olyan szerverre mentjük (tükrözzük), mely elérése sokkal gyorsabb, illetve működése megbízhatóbb (pl.: egy iskola saját szervere). Magát a tükrözés folyamatát tetszőlegesen időzíthetjük, így akár munkaidőn kívül a többi kolléga zavarása nélkül is lementhetjük a számunkra fontos tartalommal rendelkező weboldalakat. A tükrözött oldalak külön mappában tárolódnak, a hozzájuk tartozó linkek a kialakított könyvtárszerkezeten belül, lokális linkekké alakulnak, így az esetleges, az eredeti oldalon történő módosítások nem jelennek meg a tükrözött oldalon. A probléma megoldása a tükrözött oldalak rendszeres frissítése, így az esetleges tartalmi, technikai javítások, a különböző fejlesztések megjelennek a lementett oldalakon is. Fontos megemlíteni, hogy a tükrözött weboldalakat ne osszuk meg, azaz csak a saját gépünkről, esetleg az intézmény belső hálózatáról lehessen elérni (kivételt képez, ha az oldal szerkesztője, készítője, fenntartója hozzájárul a megosztáshoz), továbbá az ily módon mentett anyagok nem saját szellemi termékeink, felhasználásuknál ügyeljünk erre. A fejezet további részében két weboldalak tükrözésére használt szoftvert mutatunk be, melyek közül az első szoftver ingyenes (HTTrack), a második ingyenes változata korlátozásokat tartalmaz (a letölthető oldalak száma maximum 500, ez tartalmazza a tükrözendő weboldalt a hozzá kapcsolódó oldalakkal együtt).

IV.2.1. HTTrack Website Copier Az offline browserek közül az egyik legrégebbi és talán a felhasználók között legismertebb a HTTrack (http://www.httrack.com/).

Ismertsége, elterjedése többek között annak köszönhető, hogy teljesen ingyenes, jól konfigurálható, az egyik legmegbízhatóbb a szóba jöhető szoftverek közül, továbbá egyszerű, jól kezelhető felhasználói felülettel van ellátva. Előnyei között szerepel még, hogy magyar nyelven

is

elérhető

és

platformfüggetlen

(Windows

2000/XP/Vista/Seven/8;

Linux/OSX/BSD/Unix; Android (>= 2.2)). Használata során több alkalommal találkoztunk lassú letöltéssel, melyen a nagy sávszélességű gyors 4Gbit/sec-es internetkapcsolat sem segített. A program telepítéséhez szükséges telepítő állományok letölthetők a szoftver saját letöltés oldaláról (http://www.httrack.com/page/2/en/index.html).

A program telepítése rendkívül egyszerű, a folyamaton a microsoft rendszereknél megszokott „varázsló” vezet végig.

A program első indításánál beállíthatjuk a felhasználói felület nyelvét, mely érvénybe lépéséhez a szoftvert újra kell indítani.

A hálózatunkban lévő proxy szerver adatait is meg kell adnunk a konfigurálás során, amennyiben nem használunk külön proxy szervert ezt a lépést hagyjuk ki, kattintsunk a mégse gombra. A program egyszerű felhasználói felülettel rendelkezik, melynek a bal oldalán láthatjuk a számítógépünk meghajtóit, a munkafelületen pedig az új projektre vonatkozó információkat adhatjuk meg: 

projekt neve: a projekt azonosítására szolgál, a későbbi projekttel kapcsolatos műveletek, mint például újra töltés, során egyszerűsíti a feladatainkat.



projekt kategóriája: a letöltött anyagok az általunk megadott kategóriák szerint csoportosíthatók



mentés helye: meg kell adni, hogy a letötltött anyag mely mappába kerüljön, microsoft platformon az alapértelmezést ne nagyon használjuk, mert a gépünk rendszer meghajtója (c:) gyorsan megtelik ha több, vagy ha egy nagy projektet mentünk.

gomra kattintva egy újabb párbeszédpanelen meg kell adni a menteni kívánt oldal

A

URL címét illetve a végrehajtani kívánt műveletet, mely a következű lehet: 

webhely(ek) letöltése: itt az alapbeállításoknak megfelelően a program végrehajtja a webhelyek másolását.



webhely(ek) letöltése + kérdések: a webhelyek letöltése közben minden egyes link letöltésekor megerősítést kér a szoftver



önállófájlok megszerzése: itt lehetőségünk van klönálló állományok letöltésére, azaz megadhatunk a programnak egy fájllistát, melyet a szoftver letölt a gépünkre.



Minden hely letöltése oldalakban (többszörös tükrözés): Az oldalon megjelenő összes webhely letöltése.



Hivatkozások tesztelése az oldalakon (webcím teszt): itt ellenőrizhetjük a különböző linkeket.



Megszakadt letöltés folytatása: egy korábban megkezdett, de valamilyen okból megszakadt (megszakadt a kapcsolat, felhasználói leállítás, lefagyás) projekt befejezésére szolgál.



Létező letöltés frissítése: egy a korábbiakban már említett probléma megoldására szolgál. A lementett weboldalakat időről-időre aktualizálni kell, ezen feladat elvégzésében segít ez a beállítási lehetőség. A szoftver egy ellenőrzést végez az adott veblapon, majd a megváltozott állományokat lementi.

A végrehajtani kívánt művelet tulajdonságai is beállíthatók az aktuális párbeszédpanelen található

gomb segítségével. A gombra kattintva egy újabb

párbeszédpanelt kapunk, melyen a következő beállításokat hajthatjuk végre:



Proxy: amennyiben használunk proxy szervert szükséges a proxy tulajdonságainak megadása, melyet itt tehetünk meg.



Keresési szabályok: a különböző helyettesítő karakterek segítségével szűrőket konfigurálhatunk, melyek segítségével csak adott tulajdonságú állományokat tölthetünk le, vagy éppen zárhatunk ki a letöltésből.



Korlátozások: ezen a fülön beállítható a letölteni kívánt könyvtárstruktúra valamint a weboldalon található linkek mélysége, a HTML fájlok és a webhely maximális mérete, az maximális időtartam, továbbá a maximális adatátviteli sebesség. Korábban említettük, hogy a szoftver viszonylag lassan tölti le a weboldalakat, itt lehetőségünk van nagyobb adatátviteli sebesség megadására, mely egy picit lendít a letöltés sebességén.



Forgalom szabályozás: itt is fontos beállításokat tehetünk, mint például a csatlakozások száma, az időtúllépés határa, próbálkozások száma (esetlegesen felmerűlő hibák esetén), minimális átviteli sebesség beállítása.



Hivatkozások: a weboldalakon található linkekre vonatkozó beállításokat tehetünk, például nem csak a weboldalon lévő képeket, hanem a külső hivatkozásokról beillesztett képeket is lementhetjük, stb.



Szerkezet: a számítógépre töltődő állományok szerkezetét határozhatjuk meg. Több beállítási lehetőség özül általában a képek külön könyvtárba másolását szoktuk választani.

A speciális beállítások, illetve a művelet beállítása után a

gombra kattintva

kiválaszthatjuk, hogy elkezdődjön a letöltés, vagy csak az adott projekt beállításainak mentése hajtódjon végre (a projektet egy későbbi időpontban hajtjuk végre).

Ha el szeretnénk kezdeni a tükrözést, akkor itt is több beállítás közül választhatunk: 

a letöltés után a kapcsolat automatikus bontása



a letöltés után a számítógép kikapcsolása



időzített indítás (Várakozás mező kitöltése, az adott időpontban – óra/perc/másodperc – indul a letöltés)

Amennyiben az azonnali letöltést választottuk a letöltés folyamatát a megjelenő párbeszédpanelen követhetjük. Nagyobb weboldalak esetén a folyamat akár órákon keresztül fut, esetenként teljes napot is igénybe vehet. A program megbízható még nem találkoztam olyan esettel, amikor a letöltés a program szabálytalan működése miatt állt volna le. Folyamatos felügyelet mellett az egyes állományok sorsáról (letöltődjenek vagy sem) a folyamat közben is dönthetünk.

A tükrözés befejezését követően a befejezésen kívül két lehetőség közül választhatunk: 

Hibanapló megjelenítése: a letöltés közben fellépő hibák megjelenítésére szolgál.



Tükrözött weblap böngésző: a számítógépünkön lévő alapértelmezett böngésző segítségével megtekinthetjük a letöltött weboldalakat.

A letöltéseinket tartalmazó mappa gyökerében minden egyes projektünkhöz tartozik egy .whtt kiterjesztésű állomány, mely bármikor megnyithato a HTTrack segítségével. A program további szolgáltatása, hogy a letöltött weboldalakról egy összefoglaló index.html állományt készít, melyben az általunk megadott csoportosításban láthatók a letöltött anyagok.

Ha a különböző tartalmú, logikailag összetartozó weboldalakat külön mappákba töltjük le, akkor minden mappában lesz egy-egy index.html állományunk, melyek jelentősen leegyszerűsítik, megkönnyítik a munkánkat. A pirossal karikázott részben látható, hogy a weboldalakat a saját gépünkről töltötte be a böngésző. IV.2.2. Teleport Pro Az előző alfejezetben bemutatott offline browser-hez hasonlóan a Tennyson Maxwell Information Systems, Inc. ("Tenmax") által fejlesztett Teleport Pro is nagy népszerűségnek örvend. A program hivatalos weboldala: http://www.tenmax.com/teleport/pro/home.htm

A program telepítése az előző fejezetben bemutatott HTTrack telepítéséhez hasonlóan „varázsló” segítségével történik, mely részletes bemutatásától eltekintünk. Telepítés, majd a program indítása után egy leegyszerűsített felhasználói felülettel találkozhatunk, mely angol nyelven kommunikál a felhasználókkal.

Az előzőekben bemutatott szoftverhez hasonlóan itt is projekteket kell definiálni, azok részletes beállításaival együtt. Egy új projektet több módon is kezdhetünk, a legegyszerűbb, ha az eszköztáron található

gombra kattintunk, ekkor az új projekt varázsló jelenik meg.

Az első párbeszédpanelen hat kategóriába sorolva találjuk a lehetséges projekteket, melyek közül a számunkra legmegfelelőbbet válasszuk ki.



Create a browsable copy of a website on my hard drive: egy weboldal teljes letöltése, azaz egy böngészhető példány létrehozása a merevlemezünkön. A mentést egy mappába a lehető legegyszerűbben hajtja végre, mely következtében elképzelhető a fájlok átnevezése, hogy elkerülje az esetleges fájlnév ütközéseket.



Duplicate a website, including directory structure: itt is egy teljes weboldal menéséről van szó, de itt létrehoz egy többszintű könyvtárstruktúrát, melyben a weboldalhoz tartozó fájlokat tárolja. Ezt a megoldást akkor válasszuk, ha minden állományt eredeti névvel szeretnénk lementeni.



Search a website for files of a certain type: adott típusú fájlok keresése a megadott weboldalon. Abban az esetben, ha különböző ábrákat, háttérképek, hangfájlokat, ZIP fájlokat vagy akár futtatható programokat szeretnénk letölteni, de nincs szükségünk a teljes weboldalra, akkor ezt a lehetőséget válasszuk.



Explore every site linked from a central site: Amennyiben nincs szükségünk a weboldal tartalmára, illetve a weboldalon lévő linkeknek csak a listája érdekel bennünket, ezt a projekttípust válasszuk. A linkelt oldalak, illetve a linkelt állományok nem íródnak a merevlemezre, csak egy lista készül róluk.



Retrieve one or more files at known adresses: ha van egy címlista, melyen lévő állományokat szeretnénk letölteni, akkor ezt a projekttípust kell választani. A varázsló megjelenít egy szövegdobozt, melybe soronként beírva a címeket a szoftver végrehajtja a kért műveleteket.



Search a website for keywords: a projekt alapjait tekintve megegyezik a „Create a browsable copy of a website on my hard drive” projekttel, kivéve, hogy egy vagy több előre meghatározott kulcsszó jelenlétét is vizsgálja a weboldalakon.

A fenti lehetőségek közül egy tananyag letöltéséhez a „Create a browsable copy of a website on my hard drive” típust kell választani. A továbbiakban egy konkrét tananyag lementésének folyamatát tekintjük át. A megfelelő projekttípus kiválasztása után a varázsló második lépésben

kéri

a

tükrözendő

weboldal

URL

(alapértelmezésben 3 mélységig megy le a keresés).

címét,

illetve

a

linkek

mélységét

Harmadik lépésben a varázsló megkérdezi, hogy milyen típusú fájlokat szeretnénk letölteni az adott projekten belül.

A lehetőségek: 

Just text: csak szöveg letöltése



Text and graphics: szöveg és grafikus elemek letöltése



Text graphics and sound: szöveg, grafikus elemek és hang letöltése



Everything: oldal teljes tartalmának letöltése

Amennyiben a projekt alapját képező weboldal zárt, csak regisztrált felhasználók számára elérhető, a hozzáféréshez szükséges egy felhasználó azonosító és a hozzá tartozó jelszó. A szoftver lehetőséget biztosít az ilyen oldalak tükrözésére is (sajnos nem minden esetben használható). Az „Everything” lehetőséget választva, majd a

gombra kattintva az

utolsó lépéshez érünk, ahol a varázsló tájékoztat minket a sikeres projekt létrehozásáról, továbbá a

gombra kattintva a szokásos fájlok mentésénél megszokott tallózó

ablakot kapjuk. Adjuk meg a helyet a merevlemezen, ahová a weboldalt szeretnénk menteni, majd adjunk meg egy fájlnevet, mely .tpp kiterjesztéssel jön létre a megadott mappában. Az adott mappát, mint gyökeret használja a szoftver a projekt során létrejövő állományok számára. A projekt ezek után bármikor indítható, erről a varázsló az utolsó lépésben tájékoztat.

A már elmentett projektek bármikor megnyithatók, megnyitás után a szoftver felhasználói felületének bal oldalán találhatók. A végrehajtani kívánt projekt, kiválasztása után, az

eszköztárban található

gombbal indítható. A futó folyamatot, az aktuálisan letöltés alatt

lévő állományokat felügyelhetjük, követhetjük.

A letöltés befejezéséről előugró ablak tájékoztat.

A letöltött állományokat tartalmazó mappát a projektet, azaz a projekthez tartozó .tpp állományt tartalmazó mappában találjuk, a neve megegyezik a projekt nevével. Található a mappában egy index.html nevű állomány, mely a projektben megadott URL címen lévő weboldal lementett példánya, így a tananyag megnyitásához ezt a fájlt kell megnyitni, melyhez a rendszer a számítógépünkön lévő alapértelmezett böngészőt használja.

A pirossal karikázott részben látható, hogy a weboldalakat a saját gépünkről töltötte be a böngésző. A Teleport Pro az összes Microsoft Windows operációs rendszerrel kompatibilis, hátrány, hogy Linuxos rendszereken nem használható. A Linuxos felhasználók számára egy jó alternatív megoldás lehet a GNU Wget nevű alkalmazás.

IV.3.

Nyomtatható tananyagok

Az IKT-s eszközök fejlődése és elterjedése előtt szinte kizárólag könyvek voltak az információk hordozói, így gyakorlatilag csak könyvekből juthatott az ember új ismeretekhez. A megszokásnak, valamint a monitoron történő olvasás hátrányainak (nagyon fárasztja szemet, kényelmetlen, stb…) köszönhetően a tanulók napjainkban is előnyben részesítik a nyomtatott tananyagokat, melyekbe könnyen és gyorsan tudnak megjegyzéseket írni, ki tudják emelni a számukra fontos részeket, végül, de nem utolsó sorban lényegesen olcsóbban tudnak hozzájutni, mint például egy e-book olvasóhoz. Az előző fejezetekben már említettük, hogy jelenlegi oktatásunkra az úgynevezett blended learning technika a jellemző, azaz az elearning-es technikákat ötvözzük a hagyományos tantermi oktatás technikai elemeivel, ebből következik, hogy a tananyagok elsajátításához tanári (hagyományos értelemben vett tanár) segítséget is kapnak a tanulók. A tantermi oktatás szerves részét képezik a tankönyvek, illetve jegyzetek, azaz mind tanulói mind tanári oldalról szükségesek a nyomtatott anyagok. Mindezeket figyelembe véve, a fejlesztett majd digitalizált tananyagokat nyomtatható formában is el kellett készíteni. A SCORM formátumú anyagok exportálhatók szöveges (.txt) állományba, hátrányuk, hogy csak a szöveges részeket exportálják, továbbá mellőznek minden formázást. A nyomtatható tananyagokat a digitalizáláshoz kapott kéziratokból kellett elkészíteni, mely nem egy mentés másként (.pdf) műveletet jelentett. A tananyagok forrása több részből áll: 

szöveges állományok



képek (mappákban, külső hivatkozásokkal megadva)



videók (mappákban, külső hivatkozásokkal megadva); a videók nem képezik releváns részét a nyomtatott tananyagoknak, legfeljebb a videókat tartalmazó hivatkozások URL címet tudjuk a dokumentumba illeszteni.

A folyamat során a már elkészült digitális tananyag alapján egy szöveges (.docx) állományt hozunk létre a különálló elemekből (beillesztjük a képeket, a lejátszandó videók helyén megadjuk a videók URL címét, stb.). A tananyagok külső hivatkozásokat is tartalmaznak,

melyek kezelésére a hivatkozások feloldását választottuk. Jelen esetben feloldás alatt a hivatkozott weboldal kezdőképernyőjét képként a tananyagba illesztettük, így a tanulók a nyomtatott anyagban is megtalálják a digitális anyag által használt weboldalakat. Több tananyag esetén egy egységes formátum kialakítása is szükséges (hasonlóan a digitális tananyaghoz): 

a

tananyagokban

alkalmazott

stílusok

meghatározása

(címek,

fejezetcímek,

szövegtörzs, stb…) 

a használt betűtípus, betűméret, betűszín, stb…



képek mérete, pozíciója, sorszámozása, stb…

Az egységes formátumnak köszönhetően az egyes projektek alatt kialakított állományok arculata azonos, a nyomtatott tananyagok jól használhatók. Az elkészült jegyzeteket megosztásához, közzétételéhez szükséges a .docx fájlok átkonvertása .pdf állományokká, melyek a tanulók számára elérhetők, letölthetők.

Néhány kép a letölthető .pdf tananyagokból

Felhasznált irodalom http://edutech.elte.hu/multiped/szst_11/szst_11.pdf http://katalogus.nlvk.hu/html/szte/tananyag_szerkesztes.pdf http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/0005_38_europai_unios_informacioforrasok_scorm _11/1131_az_elearning_trtnete.html http://www.hrblog.hu/e-learning/2011/08/23/az_elearning_kialakulasanak_lepesei/ http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/pedagogia/weboldalak-tukrozese http://www.tutorial.hu/teljes-honlap-lementese-httrack-website-copier-hasznalataval/ http://www.adlnet.gov http://mek.oszk.hu/html/irattar/dc.htm http://dublincore.org/ http://exelearning.net/category/documentation/ http://scorm.com/ Csánki Lajos: Multimédia PC környezetben, LSI Oktatóközpont Budapest 2000. Hutter, Nagy, Mlinarics: E-Learning 2005., Műszaki Kiadó 2005. Ralf Steinmetz: MULTIMÉDIA Bevezetés és alapok, Springer 1995.