Társadalmi Megújulás Operatív Program Regionális és ágazati felsőoktatási együttműködés támogatása, vidéki felsőoktatási integráció elősegítése c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP 4.1.1.C-12/1/KONV
Harmadik generációs összehangolt szolgáltatási portfólió és irányítási rendszer kialakítása, valamint stratégiai jellegű optimalizálás megvalósítása közösségi típusú felsőoktatási együttműködés formájában Dél-Kelet Magyarországon.
Megvalósíthatósági tanulmány
Szegedi Tudományegyetem 6720 Szeged, Dugonics tér 13. Kecskeméti Főiskola 6000 Kecskemét, Izsáki út 10. Szolnoki Főiskola 5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány 14. Gál Ferenc Főiskola 6720 Szeged, Dóm tér 6. Universitas-Szeged Nonprofit Kft. 6722 Szeged, Honvéd tér 6.
A projekt alapadatai A pályázati felhívás kódszáma A projekt címe
TÁMOP 4.1.1.C-12/1/KONV Harmadik generációs összehangolt szolgáltatási portfólió és irányítási rendszer kialakítása, valamint stratégiai jellegű optimalizálás megvalósítása közösségi típusú felsőoktatási együttműködés formájában Dél-Kelet Magyarországon A projekt rövid összefoglalása A projekt célja harmadik generációs összehangolt szolgáltatási portfólió és irányítási rendszer kialakítása, stratégiai jellegű optimalizálás megvalósítása olyan közösségi típusú felsőoktatási együttműködés formájában melynek köszönhetően gyakorlatorientált, a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő oktatás és képzésfejlesztés továbbá gazdasági és társadalmi igényeknek megfelelő harmadik missziós tevékenységeken keresztül konkrét felsőoktatási szolgáltató intézménycsoportok létrejötte valósul meg. A projektgazda neve Szegedi Tudományegyetem A kapcsolattartó és elérhetőségei Dr. Lukovics Miklós A projekt hossza (hónap) 24 Az igényelt támogatás összege (ezer Ft) 1.499.515.388 Ft A támogatás intenzitása (%) 100% Konzorciumi partnerek és az igényelt támogatási összeg Szegedi Tudományegyetem 855.993.388 Ft Kecskeméti Főiskola 300.000.000 Ft Szolnoki Főiskola 194.064.400 Ft Gál Ferenc Főiskola 132.100.800 Ft Universitas-Szeged Nonprofit Kft. 17.356.800 Ft
Tartalomjegyzék
Kódszám:................................................................................................................................... 1 1. Helyzetértékelés ..................................................................................................................... 5 1.1.
A projekt gazdasági, társadalmi és környezeti hátterének bemutatása .................... 5
1.2.
A projekt indokoltsága ........................................................................................... 13
1.2.1.
A szakterület elemzése ................................................................................... 13
1.2.2.
A projekt szükségességét alátámasztó probléma bemutatása ......................... 19
1.2.3.
Szakmapolitikai, jogi háttér ............................................................................ 22
1.2.4.
A projekt céljainak kapcsolódása az ÚSZT céljaihoz .................................... 29
1.2.5.
A projekt kapcsolódása a hazai és térségi fejlesztéspolitikához..................... 32
2. A projekt céljai és tevékenységei ......................................................................................... 37 2.1. A projekt céljainak meghatározása............................................................................ 37 2.2. A projekt célcsoportjainak elemzése ......................................................................... 40 2.3. Az elérendő célokhoz szükséges tevékenységek bemutatása.................................... 43 2.3.1. A megvalósítandó tevékenységek részletes bemutatása .................................... 45 2.3.1.1. Szervezetfejlesztés az Összehangolt Irányítási Rendszer bevezetésén keresztül alprojekt ........................................................................................................................ 51 2.3.1.2. Munkaerő-piaci visszacsatoló és oktatásfejlesztési döntéstámogató rendszer kialakítása alprojekt ...................................................................................................... 60 2.3.1.3. Felsőoktatási együttműködés a régióban és közösségi típusú felsőoktatás alapjainak megteremtése (Képzésfejlesztés) alprojekt ................................................. 65 2.3.1.4. Társadalmi-gazdasági elvárásoknak megfelelő piacképes szolgáltatások fejlesztése (Harmadik misszió) alprojekt ..................................................................... 74 2.3.1.5. Regionális együttműködés alapuló hallgatói szolgáltatásfejlesztés alprojekt . 87 2.3.1.6. Nemzetközi képzési környezet és nemzetközi marketing tevékenység integrált fejlesztése alprojekt ...................................................................................................... 97 2.3.1.7. Minőségfejlesztés, minőségbiztosítási együttműködés kialakítása alprojekt 103 2.3.1.8. Intézményi és intézményközi kommunikáció fejlesztése alprojekt .............. 110 2.4. Indikátorok .............................................................................................................. 114 3. A szakmai és pénzügyi megvalósítás részletes ütemezése................................................. 116 3.1. A tervezett fejlesztés bemutatása ............................................................................ 116 3.1.1 A megvalósulás helyszíne ................................................................................. 116 3.1.2 Az előkészítéshez és a megvalósításhoz kapcsolódó feladatok meghatározása 116 3. 1.3. A fejlesztés hatásainak elemzése..................................................................... 117 3. 1.4 Pénzügyi terv .................................................................................................... 120 3. 1.5. Kockázatelemzés ............................................................................................. 124
3.2 Részletes cselekvési terv .......................................................................................... 125 4. A projekt megvalósításának szervezeti keretei .................................................................. 129 4.1
A projektgazda és partnereinek bemutatása ......................................................... 129
4.1.1.A projektgazda bemutatása ............................................................................... 133 4.1.2. A megvalósításban részt vevő partnerek bemutatása ....................................... 135 4.1.3. A projektgazdának és partnereinek a projekthez kapcsolódó tapasztalatának bemutatása .................................................................................................................. 139 4.2. A megvalósítás és fenntartás szervezete ................................................................. 146 5. A nyilvánosság biztosítása, kommunikációs tevékenység ................................................. 153 5.1. A kommunikáció tevékenysége összefoglaló leírása .............................................. 153 5.2. A célcsoportok és az érintettek kommunikációs szempontú elemzése, kommunikációs üzenetek megfogalmazása ................................................................... 154 5.3. Kommunikációs eszközök azonosítása ................................................................... 156 5.4. Kommunikációs ütemterv ....................................................................................... 160
1. Helyzetértékelés 1.1.
A projekt gazdasági, társadalmi és környezeti hátterének bemutatása
A projekt gazdasági, társadalmi és környezeti hátterének bemutatása során a fókuszt a projekt közvetlen környezetét jelentő Dél-Kelet Magyarország - ,melyet Bács-Kiskun megye, Csongrád megye, Békés megye (azaz a Dél-Alföldi Régió), illetve Jász-Nagykun Szolnok megye alkot – környezetének bemutatására helyeztük. A Dél-alföldi régió, amely az ország délkeleti és déli területén, a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye által lefedett területen helyezkedik el, az ország legnagyobb kiterjedésű régiója, az ország egyötödét (19,7%) alkotja. Az ország népességének 13,4%-a (1.355 ezer fő) él itt. A projekt által érintett négy megye 29 statisztikai kistérsége közül minden harmadik (10 db) tartozik a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet alapján az ország 47 leghátrányosabb kistérsége közét1. 1. táblázat A munkatermelékenység alakulása megyénként és régiónként, 2005-2007
Jász-Nagykun-Szolnok megye
Bács-Kiskun megye
Hátrányos helyzetű
Kistérség neve Jászberényi Karcagi Kunszentmártoni Tiszafüredi Törökszentmiklósi Mezőtúri Bajai Bácsalmási Kalocsai Kecskeméti Kiskőrösi Kiskunfélegyházai
Csongrád megye
Magyarország kistérségek száma
1
Leghátrányosabb helyzetű 1 1 1
1 1 1 1 1 1
Kiskunhalasi Kiskunmajsai Kunszentmiklósi Jánoshalmai
Békés megye
Komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű
1 1 1 1
Mezőkovácsházai Orosházai Sarkadi Szarvasi Szeghalomi Békési Csongrádi Hódmezővásárhelyi Kisteleki Makói Mórahalomi Szegedi Szentesi 150
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 47
14
33
Fejlesztésükhöz kapcsolódó programot a Harmadik misszió alprojekt Gazdasági és Vállalkozásfejlesztési Központ projekteleme tartalmaz.
Projekt által érintett terület kistérségek száma
29
15
4
6
Forrás: 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. melléklet alapján
A GDP-termelést tekintve a Dél-Alföld és az Észak-Alföld sajnos nemcsak az EU-átlag, hanem országos átlag alatti teljesítményt mutat, hiszen Magyarország hét régiója közül csak a Dél-Alföldi Régió az ötödik helyen, míg az Észak-Alföldi Régió a 7. helyen stagnál. 2. táblázat A munkatermelékenység alakulása megyénként és régiónként, 2005-2007 Az egy Az egy Sorrend az egy Megye, régió foglalkoztatottra jutó foglalkoztatottra jutó foglalkoztatottra jutó GDP (ezer PPS) GDP az országos átlag GDP alapján százalékában 2005 2007 2005 2007 2005 2007 Közép-M.ország 3568 3921 163,2 165,9 I. I. Közép-Dunántúl 2055 2139 94 90,5 III. III. Nyugat-Dunánt. 2168 2370 99,2 100,3 II. II. Dél-Dunántúl 1516 1596 69,4 67,5 IV. IV. Észak-M.ország 1440 1512 65,9 64 VI. VI. Észak-Alföld 1390 1490 63,6 63,1 VII. VII. Dél-Alföld 1482 1564 67,8 66,2 V. V. Bács-Kiskun 1465 1567 67 66,3 Békés 1301 1359 59,5 57,5 Csongrád 1669 1744 76,3 73,8 Magyarország 2186 2363 100 100 Forrás: KSH
Az egy főre jutó GDP nagyságának ágazatonként hozzájárulását tekintve a projekt által érintett területen kiemelt szerep jut a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, és halászati szektornak. A régió az elmúlt évtizedek a szerkezetváltási törekvései ellenére is megmaradt elsősorban mezőgazdasági jellegű régiónak. Országosan és a régióban is igen alacsony azoknak a vállalkozásoknak a száma és aránya, amelyek tevékenységi körébe a kutatás-fejlesztés is beletartozik. 2007-ben az ország területén működő mintegy 690 ezer vállalkozásnak alig 0,2 százaléka tartozott ide. A rendszerváltás óta évről-évre növekszik a hazai kutatóhelyek száma, 1990-ről 2009-re több mint a duplájára emelkedett, elérte a 2900-at. Az elmúlt években a kutatófejlesztő intézetek és egyéb kutatóhelyek száma stagnál. A kutatás-fejlesztési tevékenység térbeliségét tekintve erőteljes koncentrációt mutat. 2009-ben az összes kutatóhely 47,6%-a a Közép-Magyarországi régióban helyezkedett el, melyet követően a legtöbb a Dél-Alföldi régióban található (12,4%), majd az Észak-Alföldi Régióban (11,2%). A kutatóhelyek számának növekedése ellenére – a kutatóhelyeken foglalkoztatottak száma 1990 és 2009 között körülbelül 12%-kal csökkent (52.500 fő, teljes munkaidősre átszámítva közel 30.000 fő), ami javarészt a kutató-fejlesztő intézet, egyéb kutatóhely kategória drasztikus létszámcsökkenésének köszönhető, míg 2009-ben a foglalkoztatottak közel fele továbbra is a felsőoktatási kutatóhelyekhez kötődött. A térbeli koncentráció itt még erősebben megjelenik a Közép- Magyarországi régió részesedése 57,2%, melyet a Dél-Alföld követ 10,7%-os részesedésével (kb 1200-1400 fő), majd 9,5%-kal az Észak-Alföldi Régió követ. 2010-ben a K+F ráfordítások összege az előző évhez képest 3,7%-kal emelkedett, elérte 310,2 milliárd forintot, a GDP 1,14%-át, ami 1990 óta a legmagasabb arány. A K+F-re fordított összegek folyamatos növekedése ellenére nemzetközi összehasonlításban még
mindig nem túl kedvező a kutatás-fejlesztési kiadások GDP arányos alakulása. Az EU-15 átlaga 1,9%, az EU-27 átlaga pedig 1,8–1,9% körül mozgott, amely adatok jelentősen meghaladják a hazai mutatót. Míg az EU –tagországok értéke 2000 óta stagnál addig pl. Japánban 2007-re 3,7%-ra növekedett, és az USA-ban is elérte a 3,1%-ot. A K+F ráfordítások pénzügyi forrásainak összetétele kismértékben módosult. Bár a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is a vállalkozások finanszírozták a kutatás-fejlesztés legnagyobb hányadát (146 milliárd forintot), részarányuk 47% körül stagnál. Ezzel párhuzamosan a központi állami költségvetés hányada – 122 milliárd Ft-tal –39%-ra mérséklődött. Összességében a külföldi források bővültek a legnagyobb mértékben (17%-kal), ezáltal részesedésük 2010-ben már közel 13%-ot ért el. A nonprofi t szervezetek jelentősége a finanszírozásban – a 41%-os bővülés ellenére – változatlanul elenyésző, részesedésük 1% alatt maradt. A K+F ráfordítások régiók közötti megoszlását tekintve még nagyobb a Középmagyarországi régió súlya 65,5%-kal. A régiók sorrendjét tekintve második az Észak-Alföldi régió 10%-os részesedéssel, harmadik a Dél-Alföldi régió 7,7%-kal, 4. Közép - Dunántúl 5,6%-kal, 5. Nyugat-Dunántúl 4,8%-kal, 6. Észak-Magyarország 4,1%-kal, míg sereghajtó a Dél-Dunántúli régió 2,5%-kal. Dél-Alföld egészségügyi helyzetéről megállapítható, hogy a halálozási arányszámok az országos átlagnál magasabbak: évek óta – 2001-et kivéve – az ország valamennyi régiója közül Dél-Alföldön halt meg ezer lakosra számítva a legtöbb ember. A halálozások döntő többsége, 94-95 százaléka 5 haláloki főcsoportra koncentrálódik: a keringési rendszer betegségeire, a daganatos megbetegedésekre, valamilyen külső ok (baleset, öngyilkosság, mérgezés) miatt bekövetkezett halálozásokra, az emésztőrendszer betegségeire, végül a légzőrendszer káros elváltozásaira. Az országosnál magasabb dél-alföldi halandóságban meghatározó szerepe van a régiós népesség kedvezőtlenebb korszerkezetének. Napjaink demográfiai jellegzetességeit az a tendencia határozza meg, amely a 80-as években kezdődött és napjainkban is tart, és népesség fogyásában nyilvánul meg. Magyarország népessége az 1980-as csúcspont óta folyamatosan csökken, 1980 és 2005 között, mintegy 600.000 fővel. 2005. január 1-ei adatok alapján az ország lakosságának 13,4%-a (1.355 ezer fő) a Dél-alföldi régióban élt, míg kicsivel többen 1.502 ezer fő az Észak-Alföldi Régióban élt. A régió lakosságának csökkenési üteme enyhén meghaladja az országos átlagot. A népességre – a fejlett országokhoz hasonlóan – az elöregedés jellemző. 1930-hoz képest a 60 éven felüliek száma több mint kétszeresére, a középkorú felnőtteké közel másfélszeresére nőtt, ugyanakkor a fiatal nemzedék létszáma erőteljesen fogyatkozott. Az elöregedés kedvezőtlen hatással van többek között a foglalkoztatási struktúrára, növeli a szociális jellegű kiadásokat. A gyermek népesség és idős népesség eltartottsági rátája a régióban egyaránt 23,7%, a harmadik legmagasabb érték az országban. A közeljövőben, az 1950-es években született népes populáció nyugdíjas korúvá válásával nehezen kezelhető szociális válság alakulhat ki a térségben 1. ábra: A Dél-Alföldi régió korfája nemeként
A konzorcium területi vonzáskörzetét az együttműködések szempontjából a regionális gazdaságtan két meghatározó elmélete, a csomóponti régiók elmélete, valamint a központi helyek elmélete segítségével határoljuk le. A projekt egy három csomóponttal (Szeged, Kecskemét, Szolnok) rendelkező csomóponti régiót definiál, mely esetében a lokális (helyi) szintnek az ingázási övezet, munkaerő vonzáskörzet felel meg: a munkavállaló és vállalkozó úgy tud munkahelyet, telephelyet váltani, hogy közben nem kell lakóhelyet cserélnie. Ez a definíció szerinti megállapítás kiterjeszthető a felsőoktatás térségi együttműködéseinek stakeholdereire is. Tudományosan igazolható2, hogy a regionális gazdaságfejlesztés térbeli kiterjedésének leginkább a lokális térség feleltethető meg, általában egy település és munkaerővonzáskörzete. A csomóponti régió kohézióját a gazdasági jellegű kapcsolatok tartják fenn, ezért kiszámítható és hatékony együttműködés jöhet létre (főleg a lokális térségen, azaz munkaerő-vonzáskörzeten belül): elsősorban a magánszektor üzleti befektetéseire és munkahely-teremtésre, a magánszektor sikeres működéséhez szükséges üzleti környezet fejlesztésére van szükség, amelyek a klaszterek fejlődését is felgyorsítják. Általános értelemben a munkaerő-vonzáskörzetek, mint gazdaságfejlesztési (csomóponti) régiók alkotnak olyan területi egységet, amelyen belül az iparágak versenyelőnyei hasonlóak, főleg a közös munkaerő-piac és intézményi háttér miatt, azonban ez az analógia is kiterjeszthető felsőoktatási együttműködésekre is. Ez a területi egység az, amelyik az egyes regionális klaszterek térségi bázisánál elsősorban mérlegelendő, továbbá a helyi gazdaság innovatív kapcsolatrendszere működtethető, a felsőoktatás gazdasági hatása kimutatható. A regionális klaszterek megkülönböztetésénél a térségi bázis földrajzi kiterjedése a lényeges megkülönböztető ismérv, amint Porter is többször kiemelte, mindig a valós gazdasági kapcsolatok által kirajzolódó vonzáskörzeteket kell tekinteni, azaz csomóponti régiókat. A konzorcium területi vonzáskörzetét az együttműködések szempontjából ennek megfelelően igyekeztünk modellezni. ArcView szoftver segítségével meghatároztuk mind Szegedre, mind Kecskemétre, mind Szolnokra vonatkozóan azon vonzáskörzetet, amelyeket relevánsnak tartunk. Ezen vonzáskörzetek Kecskemét illetve Szolnok esetén azon területek, ahonnan a két város – a munkaerő-vonzáskörzet általánosan elfogadott értelmezése szerint – 45 percen belül elérhető. Szeged esetén a vonzáskörzetet a központi helyek elméletére támaszkodva olyan területekre értjük, amelyekről Szeged másfél órán belül elérhető, hiszen magasabb funkciókért hosszabb utazás is felvállalható. A Központi helyek elméletét Christaller dolgozta ki települések vonatkozásában 1939-ben. Eszerint a gazdaságban számtalan tevékenység, funkció létezik. E funkciók célszerű tevékenységi körzete azonban különböző. A települések funkcionális kategóriákba sorolhatók, 22
Lengyel I. (2010): Regionális gazdaságfejlesztés: Versenyképesség, klaszterek és alulról szerveződő stratégiák. Akadémiai Kiadó, Budapest.
ahol a magasabb kategóriába tartozó település bizonyos funkciók ellátását biztosítja az alacsonyabb kategóriába tartozó települések számára. A települések különböző szintű funkcióinak egyben különböző szintű ellátási körzetek is felelnek meg, amelyek mindegyike az alacsonyabb funkciójú körzetekből valamely egész számú mennyiséget foglal magába. A központi helyek elmélete, mint gondolati rendszer és megközelítési mód, rendkívül széles körben terjedt el, mely kiválóan alkalmazható felsőoktatási együttműködések tervezésekor: Megfelelő nagyságú és funkciójú felsőoktatási intézményekhez megfelelő nagyságú ellátási körzetek tartoznak.
2. ábra: Központi helyek elmélete
A fenti logika alapján megadható a teljes projekt területi vonzáskörzete, mely az alábbi térképen is szemléltethető. 3. ábra: A projekt vonzáskörzete
Mind a Dél-alföldi, mind az Észak-Alföldi Régióban kis számban vannak jelen a gazdasági húzóágazatokban tevékenykedő nagyvállalatok, melyek alvállalkozói láncokon, beszállítóikon, beszállítói hálózataikon keresztül dinamizáló hatást gyakorolhatnának egy szélesebb vállalkozói körre. Ez az a vállalati kör, amelynél a versenyképesség fenntartása érdekében folyamatosan, jelentős K+F tevékenységet folytatnak, számottevő kapcsolatokat alakítanak ki a térségük innovációs szervezeteivel, húzóhatást fejthetnek ki azokra. A régióban az ipar, azon belül is a feldolgozóipar a legjelentősebb ágazat, ami 2009-ben némi csökkenést mutatott a gazdasági válság következtében. Az ipar szerepe 2009 óta folyamatosan növekszik az említett beruházásoknak köszönhetően. Jelentősebb ágazat a régióban a közigazgatás, az oktatás és az egészségügyi szolgáltatás, a kereskedelem, a szállítás, a raktározás és a vendéglátás, illetve a Dél-alföldi Régióban nagy tradíciókkal rendelkező mezőgazdaság, amelynek teljesítménye a többi régióhoz hasonlóan itt is jelentős mértékben csökkent. A multinacionális cégek az utóbbi években jelentős beruházásokat hajtottak végre Kecskeméten, ezek az adatokban még nem jelentkeztek, ugyanakkor országos szinten is számottevők (Mercedes-Benz Hungary, Phoenix-Mecano, Knorr-Bremse, Thyssen, Freudenberg Simmeringe). Kecskemét ezen cégek betelepedése előtt is jelentős – részben magyar tulajdonú – ipari kapacitással rendelkezett (KÉSZ Kft, Autoflex-Bosal, Hilti, Bertrans, Ver-Bau Kft). Ebben a régióban a legmagasabb a mezőgazdasági vállalkozások száma. Emellett a városban a korábban meghatározó élelmiszeriparból is maradtak életképes hazai és külföldi tulajdonú vállalatok (Univer, Fornetti, Kecskeméti Konzervgyártó Kft, Szentkirályi Ásványvíz, Gallfood, Nissin Foods). Több jelentős agrárvállalkozás működik a városban és térségében (Kefag, Juniperus). A Mercedes projekt kapcsán a Daimler-Benz 2008-ban döntött úgy, hogy — elsősorban gazdaságossági szempontok alapján — Közép-Európába tervezett új gyártóművét Magyarországon, ezen belül Kecskeméten valósítja meg. Egy ilyen beruházás olyan hosszútávú pozitív tovagyűrűző hatások képes generálni a régió életében, melynek következtében erősödik a terület gazdasága, ugyanis a gyár közvetlenül 2500 dolgozónak biztosít majd munkahelyet. Közvetve, beszállítók révén akár további 10.000 munkahelyet is teremthet. A jelentős beszállítói kör következtében, a beruházás eredményeként a régió GDPje várhatóan több mint 3%-kal növekedhet és országosan is jelentős mértékű. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy 2009-ben megindult a Mercedes beruházás Kecskeméten, ami alapvetően meghatározza a KF GAMF Kar további fejlesztési irányát. Mivel a termelés 2012-ben indult meg, ezért ennek hatása a statisztikai mutatókban csak 2013-tól várható. Ugyanakkor a képzett munkaerő iránti igény továbbra is megmarad, egyrészt a gyártás bővítése, másrészt a beszállítók betelepülése miatt. Ennek megfelelően a technológia fenntartó mérnökök (BSc fokozat) iránti igény még pesszimista becslés alapján is növekedni fog az elkövetkező években, ami a GAMF számára, mint mérnökkibocsátó hely, komoly fejlődést prognosztizál. Az ipari-agrár jellegű gazdasági szerkezettel rendelkező Jász-Nagykun Szolnok megye országos viszonylatban közepesen fejlett területnek tekinthető. A megyében a foglalkoztatottak száma 137,9 ezer fő, a foglalkoztatottak gazdasági ágak szerinti megoszlása: ipar: 38,0 %; mezőgazdaság: 5,6 %; szolgáltatások: 56,4 %. A megye gazdaságában
fokozatosan megnövekszik a kis-és középvállalkozások súlya. A 2006-2010. közötti időszakot vizsgálva elmondható, hogy mind a vállalkozások számát (2006. évben: 31.477 db), mind a társas vállalkozások számát (2006. évben: 10.718 db) tekintve folyamatos növekedés tapasztalható (2010. évben a regisztrált vállalkozások száma meghaladja az 50 ezret). Az egyéni vállalkozók legnagyobb arányban a mezőgazdaságban, vad-, erdő-, halgazdálkodásban tevékenykednek. Jelenleg a megyében 12 ipari park, egy ipari zóna és egy vállalkozási övezet működik. Az ipari parkokban közel 590 hektáron működő vállalkozások mintegy 5.000 főt foglalkoztatnak. Megfigyelhető továbbá a multinacionális vállalatok megjelenése és dinamikusan növekvő térnyerése (Samsung, Carrier, Electrolux, Claas, stb.). A Csongrád megyei székhelyű szervezetek 2012 első félévében 39,7 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg, ami folyó áron mintegy 3 %-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A megye legjelentősebb vállalatai Pick Szeged Zrt., Lombard Lízing Zrt, Sole Mizo Zrt., Hungerit Zrt., ContiTech Rubber Industrial Kft., ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft., Hansa-Kontakt Kft., Tabán Trafik Zrt, Legrand Zrt., Villeroy and Boch Zrt és a Kész Építőipari Zrt., melyek többségének székhelye Szegeden található. A megyében jelentős szerepet töltenek még be a közműszolgáltatók, így az GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt., az EDF Energia Hungária Kft, az EDF DÉMÁSZ Zrt., a Szegedi Hőszolgáltató Kft. Az elmúlt évek legnagyobb lehetőségeként és fejlesztési projektjeként tekinthetünk a Szeged északi határában megvalósuló Extreme Light Infrastructure (ELI) projektre. Az ELI Projekt célja, hogy Közép-Európában egyedülállóan egy olyan összeurópai érdekeltségű szuper-lézer kutatási nagyberendezés kerüljön kiépítésre a Dél-Alföldi régióban, melyhez a hozzáférés biztosított lesz az EU tagállamaiban tevékenykedő kutatók számára. A mintegy 788 millió euró költségű beruházást Magyarország, Csehország és Románia közösen valósítja meg 2015-ig. A beruházás összköltségéből szegedi fejlesztésekre mintegy 245 millió euró jut, amely hozzávetőleg 63,6 Mrd Ft-nak felel meg. A beruházás megvalósítását követően a Szegeden felmerülő üzemeltetési költség évente mintegy 26 millió euró, ami hozzávetőleg 6,76 Mrd Ft-nak felel meg. Az ELI beruházást a Dél-Alföldi Régió regionális GDP-jének (bruttó regionális terméke) viszonyában vizsgálva megállapítható, hogy az ELI-t létrehozó beruházás összköltsége a 2 265 Mrd Ft összegű (2007-ben) éves regionális GDP-nek a közel 3% át, míg az éves üzemeltetési költség pedig mintegy 0,3%-át teszi ki. Az ELI közvetlenül mintegy 300 főnek, elsősorban kutatóknak és más magasan képzett munkavállalóknak ad majd munkát. A Szegedi Tudományegyetem szakértőinek becslése alapján azonban az ELI közvetett munkahelyteremtő hatása ennél lényegesen nagyobb lehet. Ebben a közvetett hatásban kulcsszerepe lenne az ELI körül létesítendő 60 hektárosra tervezett tudományos parknak, amely 50%-os betelepülés mellett 15 éves időtávban 600-700 millió eurós többletjövedelmet generálna a régióban és mintegy 2000 új munkahelyet teremtene. Ez arra utal, hogy a projekt közvetlen hatásaként a régió GDP-je kevesebb, mint 1%-kal növekedhet, azonban közvetett gazdasági hatásaként elképzelhető, hogy hosszabb távon 1%-kal fog növekedni. A XXI. század nagy kihívása a tudásalapú, innováció-orientált regionális gazdaság feltételeinek megteremtése. Ennek alappilléreit képezik az intézmények összehangolt irányítási rendszereinek megteremtése, a 21. század követelményeinek megfelelő
felsőoktatási szolgáltatások fejlesztése, valamint a munkaerőpiaccal és a gazdasági szférával való együttműködések fokozása, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy olyan felsőoktatási együttműködés jöjjön létre Dél-kelet Magyarországon, amelyek hatására versenyképes, modern, szolgáltató intézményekké válnak az együttműködésben résztvevők. A Szegedi Tudományegyetem együttműködésben a Kecskeméti Főiskolával, a szolnoki Főiskolával, valamint a Gál Ferenc Főiskolával a régió gazdasági, társadalmi folyamataival rendkívül szoros összefüggésben hosszú távon alapvetően képes meghatározni azt a stratégiai irányt, mely a régió jövőbeli fejlődését szolgálja. 1.2.
A projekt indokoltsága
1.2.1.
A szakterület elemzése
A projekt a hazai felsőoktatás kiemelkedő minőséget képviselő intézményének komplex fejlesztését tűzi ki célul. Ebből következően az érintett szakterület a felsőoktatás, azon belül is elsősorban az oktatási-képzési szakterület, valamint az intézményi szolgáltatások és az intézmény irányítás. Az OECD 2012-ben megjelent Education at a Glance tanulmánya rámutat, hogy a globális oktatási és gazdasági színtér már egy ideje gyors átalakuláson megy keresztül, jelentős részben két fontos változástól sarkallva. Az első a tudásalapú gazdaság folytatódó térhódítása, amely hatékony új ösztönzőket teremtett az emberek számára készségeik oktatás révén történő fejlesztéséhez, és egyben az országok számára is állampolgáraik ebbéli törekvéseinek támogatásához. A második – az elsővel szorosan összefüggő – jelenség a felsőoktatás robbanásszerű növekedése világszerte, mely milliók számára eredményezte a lehetőségek bővülését, és drámai mértékben növelte a magasan képzettek globális bázisát. A tanulmány a gazdasági válság közepette az alábbi megállapításokra jutott az oktatás helyzetének elemzése alapján: A magasabb képzettségi szint elősegítette a munkanélküliség elkerülését és a munkában maradást a recesszió alatt. A magasabb és az alacsonyabb végzettségűek közötti keresetkülönbségek a globális recesszió idején nem pusztán jelentősek maradtak, hanem még inkább kiszélesedtek. Az elmúlt évtizedben az OECD-országokban a felsőfokú végzettséget szerző felnőttek százalékos aránya, a 2000-ben mért 22%-ról 2010-re 31%-ra nőtt. Amíg a társadalmak több magasabb szintű képzettséget igényelnek, valószínű, hogy a magasabb iskolázottság jelentette előnyök nemcsak rövid, hanem hosszú távon is fennmaradnak. Az oktatásba tett beruházás komoly hasznot hoz az egyének és a társadalmak számára egyaránt, ennek felismerése magyarázza, hogy a recesszió sújtotta 2009-es évben számos OECD-országban tekintélyes mértékben nőttek az oktatásba tett állami és magánberuházások. 2000 óta a felsőoktatásba beiratkozott külföldi tanulók száma is megduplázódott az OECD-országokban. Az abszolút számokat tekintve a külföldi tanulók a legnagyobb számban Kínából, Indiából és Koreából érkeztek.
Az egyenlőbb esélyek és lehetőségek megteremtése az oktatásban minden tanuló számára, hátterükre való tekintet nélkül, a legtöbb OECD-országban még mindig kihívást jelent. A globális gazdasági változások az országokat és az egyéneket egyaránt érintik, az országoknak gondos egyensúlyt kell teremteniük az oktatás megfelelő állami támogatása és a tanulók, illetve családjaik által fedezendő költségek között. A következőkben azokat az alapvető tényezőket vesszük vázlatszerűen számításba, amelyek a Szegedi Tudományegyetem és konzorciumi partnereinek jelenére és közeli jövőjére, és kiemelten jelen fejlesztési projekt céljaira közvetlen hatással vannak. 3. táblázat: A felsőoktatási intézmények működését meghatározó tényezők és értékelésük Tényezők
Felvételi rendszer
Képzési rendszer
Akkreditációs rendszer
Folyamatok A felsőoktatásba potenciálisan jelentkezők száma fokozatosan Először a tudományegyetemek képzési kapacitásai töltődnek fel Minőségi hallgatói állomány a nagyobb intézmények felé áramlik
+++++ +++++ ++++
Állami ösztöndíjas és részösztöndíjas férőhelyek jelentős csökkentése
+++++
A fővárosi intézmények elszívó hatása veszélyezteti a vidéki intézmények beiskolázási bázisát.
+++
Adott tudományterületen a teljes képzési portfoliót (Fsz, BSc., MSc., Sztk., Phd.) biztosító intézmények versenyelőnyben vannak
++++
A követelményrendszer miatt a tudományegyetemek elszívják a minősített oktatói gárdát, illetve a potenciális utánpótlást
++++
A bírálati rendszer sajátosságai miatt az innovációra nyitott, kisebb intézmények szakalapítási lehetőségei korlátozottak
+++++
Demográfiai folyamatok kezelésére nem képes, „létminimumon élő” intézmények nem képesek a túlélésre egy normatív finanszírozási modellben. PPP kötelezettségvállalások miatt magasan rögzültek a működési költségek Finanszírozási rendszer
Intézményrendszer
Érintettség
+++++ +
A finanszírozásban egyre jelentősebb szerepet kapnak a saját bevételek (pályázat, K+F, vállalkozás), aminek mértékét alapvetően határozzák meg a hallgatói, oktatói, tudományos kapacitások
++++
A létező finanszírozási rendszer mellett a jelentősebb intézmények pozitív diszkriminációját segítő kiegészítő támogatások indulnak el, amelyek növelik az intézmények közötti különbségeket.
+++++
Új integrációs hullám várható, amely a vidéki kisebb intézmények képzési helyként való túlélését biztosíthatják, illetve amelyek a nagyobb tudományegyetemek piaci részesedését növelhetik.
+++++
A 69 működő hazai felsőoktatási intézményben 2010. szeptemberében 361 ezren tanultak, közülük 241 ezren nappali képzésben vesznek részt, az esti, levelező és távoktatási tagozatokon a létszám 120 ezer fő. A 2006-ban kezdődött hallgatói létszámcsökkenés folytatódott. A 2010/2011. tanévben 9 ezer fővel, 2,4%-kal kevesebben iratkoztak be a felsőoktatási intézményekbe, mint az előző tanévben.
A felsőoktatási intézményekben 20 ezer hallgató vesz részt felsőfokú szakképzésben, a beiratkozott (aktív) hallgatók 6%-a. A többi képzési szinten a létszám a következőképpen alakul: 224 ezer hallgató alapképzésben, 32 ezer hallgató mesterképzésben, 30 ezer hallgató osztatlan képzésben vesz részt. 13 ezer hallgató főiskolai, 19 ezer hallgató egyetemi szintű alapképzési programokban folytat tanulmányokat, 16 ezer hallgató szakirányú továbbképzésben, további 7 ezer hallgató pedig PhD, DLA képzésben vesz részt. 4. táblázat: Felsőoktatásban tanulók megoszlása az intézmények fenntartói és tagozatok szerint, 2010/2011 tanév Nappali
Esti
Levelező Távoktatás
Intézmény fenntartó szerinti megnevezése
Intézmények száma
Alapítványi intézmények
29
14 856
95
9 600
1 882
26 433
Állami intézmények
26
213 580
4 135
83 806
12 842
314 363
Egyházi intézmények
14
12 291
991
7 269
0
20 551
Mindösszesen
69
240 727
5 221
100 675
14 724
361 347
tagozaton a hallgatók száma
Összesen
A régió szellemi bázisát öt felsőoktatási intézmény adja: a Szegedi Tudományegyetem, a Kecskeméti Főiskola, a Szolnoki Főiskola és az Eötvös József Főiskola, illetve az alapítványi Tomori Pál Főiskola és az egyházi Gál Ferenc Főiskola. Amelyek közül a Szegedi Tudományegyetem és a Kecskeméti Főiskola döntő szerepet játszik, a hazai felsőoktatásban tanuló hallgatók mintegy 9%-át képezi ez a két intézmény, lefedve szinte az összes képzési területet. A Szegedi Tudományegyetem több, mint 27 ezer hallgatójával hazánk negyedik legnagyobb felsőoktatási intézménye. A három felsőoktatási konzorciumi partner intézményben összesen 25.312 fő tanul. 5. táblázat: A projekt által érintett területen székhellyel bíró felsőoktatási intézmények hallgatóinak száma, részesedésük 2010/2011 tanév adatai alapján Intézmény, kar megnevezése Alapítványi intézmények összesen ebből a projekt által érintett területen székhellyel rendelkezik Tomori Pál Főiskola (Kalocsa)
Intézm Nappali Esti Levelező Távoktatás ények tagozaton a hallgatók száma száma
29
Összesen
14 856
95
9 600
1 882
26 433
266
0
659
0
925
12 291
991
7 269
0
20 551
181
0
139
0
320
213 580
4 135
83 806
12 842
314 363
788
0
637
0
1 425
Kecskeméti Főiskola
2 626
0
2 007
0
4 633
Szegedi Tudományegyetem
20 838
23
5 890
476
27 227
Egyházi intézmények összesen ebből a projekt által érintett területen székhellyel rendelkezik a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola (Szeged)
14
Állami intézmények összesen ebből a projekt által érintett területen székhellyel rendelkezik
26
Eötvös József Főiskola
Szolnoki Főiskola Mindösszesen a projektben közreműködő intézmények összesen SZTE+KF+SZF+GFF Forrás: Oktatási Statisztika, 2010
69
1 667
0
1 336
353
3 356
240 727
5 221
100 675
14 724
364 703
25 312
23
9 372
829
35 536
Részesedés
3,50%
1,56%
0,45% 1,47% 8,66% 1,07%
9,74%
A 361 ezer hallgató képzését országosan összesen 21.495 oktató látja el. A Szegedi Tudományegyetem oktatóinak száma 2.239 fő, a Kecskeméti Főiskolán 165 fő, a Szolnoki Főiskolán 115 fő, míg a Gál Ferenc Főiskolán 55 fő oktató foglalkozik a hallgatókkal. A projektben résztvevő intézmények felsőoktatás piacán betöltött erős szerepe biztosíték lehet arra, hogy a nálunk történő befektetések valóban hozzájárulnak az Operatív Program és az Akciótervek célkitűzéseinek érvényesüléséhez, hiszen nem csak a fejlesztések végrehajtására, hanem hallgatók vonzására, felvételére is képes az intézmény. A hallgatói létszámcsökkenés hosszú távú trendnek ígérkezik a felsőoktatásban. A drámai változás tulajdonképpen 2009-ben kezdődött, ugyanis ekkor iratkoztak be az 1991-ben született érettségizettek. Az ezt követő évfolyamok nyolc éven keresztül folyamatosan csökkenő létszámban jelennek majd meg a felsőoktatásban. A 2016-es mélyponton már kevesebb lélekszámú érettségiző évfolyam várható, mint amennyi a jelenlegi összes felvett hallgató. 2017 és 2028 között viszonylagos stabilitás lesz jellemző az érettségiző korosztály száma kisebb ingadozásokkal stagnálni fog, majd 2029-től kezdődően újabb csökkenés lesz tapasztalható. 6. táblázat A népesség és élveszületések számának alakulása Magyarországon, 1970-2011
Év 1970 1980 1990 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2005 2010 2011
Népesség Az élve 15-19 közötti száma január születettek népesség 1-jén (fő) létszáma (fő) száma (fő) 10 322 000 151 819 10 709 000 148 673 10 375 000 125 679 10 337 000 112 054 10 321 000 105 272 10 301 000 100 350 10 280 000 97 301 708 900 10 253 000 94 645 678 800 10 222 000 97 597 658 300 10 098 000 97 496 614 700 10 013 000 90 335 578 600 9 985 000 88 055 na
Forrás: KSH
Az igazságot természetesen árnyalja, hogy a potenciális jelentkezői létszám csökkenésének hatását oktatáspolitikai döntésekkel erősíteni vagy éppen gyengíteni lehet. A 2012/13-as tanévtől a finanszírozási rendszerben bekövetkezett változások eredményeképpen jelentősen csökken az államilag támogatott férőhelyek száma az alapképzésben.
7. táblázat: Állami ösztöndíjas/államilag finanszírozott keretszámok alakulása 2007-2012 között Képzési terület/szint
Trend
2012 Állami öszt. Állami részöszt. 18 600
2010
2009
2008
2007
19600
21700
3500
300
12500
12500
11520
12500
10050
9800
9600
9400
250
6250
5900
5900
6000
Informatika
3 600
4700
4700
4700
4600
Bölcsész
2 700
4450
4800
4800
4800
Természettudományi
4 000
4200
4200
4100
3900
Orvosi
3 600
3600
3400
3400
3500
Társadalomtudományi
1 000
2750
3000
3200
3300
Agrár
1 460
1950
1900
1900
2000
Pedagógus
1 600
1800
1900
1900
2000
Jogi
300
1350
1500
1600
1700
Művészeti
900
700
700
700
700
Sport
450
600
600
600
500
Művészetközvetítés
350
300
300
300
300
74 800
76 900
57 720
55 500
Mesterképzés FSZ
3 500
Műszaki
8 360
Gazdasági
Összesen
200
1 800
45 750
2 420
A konzorciumi partnerek közül a Szegedi Tudományegyetem bír a legnagyobb képzési portfolióval, mely szinte az összes területet lefedi. A jogi és gazdasági képzési területet érintő jelentős korlátozás negatív hatásait azonban nem tudja a többi képzési terület sem ellensúlyozni. A hatás a kisebb intézmények esetében még jelentőseb. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők és felvettek száma a 2011-ben érte el a csúcspontját, majd egy év alatt drasztikus (20%-os) csökkenés következett be részben a demográfiai folyamatok és nagymértékben a finanszírozási változások eredményeképpen. A jelentkezők száma 2011-ről 2012-re az SZTE esetében 18%-kal, a Kecskeméti Főiskola esetében 11%-kal, a Szolnoki Főiskola esetében 32%-kal esett vissza. A felvettek számában nagyobb a visszaesés az SZTE esetében 17%, míg 32% a Kecskeméti Főiskolánál és 43% a Szolnoki Főiskolánál. 8. táblázat: Felsőoktatási intézményekbe jelentkező és felvett hallgatók számának alakulása, 2010-2012
2010 2 860
2011 3 035
2012 2 718
2010 1 184
2011 1 241
2012 833
Felvettek számának csökkenése 2011-ről 2012-re -32,88%
20 584
19 894
16 802
9 365
8 979
7 451
-17,02%
2 517
2 500
1 721
919
965
548
-43,22%
161 731 126 571
114 068
115 841
92 502
-20,15%
Jelentkezők száma
KF SZTE SZF
Konzorciumi partner megnevezése Kecskeméti Főiskola Szegedi Tudományegyetem Szolnoki Főiskola
Összes felsőoktatási intézmény
Forrás: www.felvi.hu
160 033
Felvettek száma
Az intézmények képzései iránti kereslet földrajzi kiterjedése Az adatok alapján egyértelmű az intézmények regionális beágyazottsága, mivel évek óta a hallgatók többsége mind a nappali, mind a levelező munkarendben adott megyeszékhelyhez tartozó megyében (Bács-Kiskun, Csongrád, Szolnok, Békés megyei) élő lakos. Kecskemét geopolitikai és gazdasági-kereskedelmi központi szerepe azonban jól tükröződik abban, hogy Pest és Jász-Nagykun Szolnok megyékből összességében a BácsKiskun megyei nagyságrendet megközelítő létszámban érkeznek hallgatók, ehhez képest elmarad a Csongrád megyei és Békés megyei hallgatók száma. Különösen jellemző a délalföldi, a közép-magyarországi és az észak-alföldi beiskolázási körzetre való kiterjedés a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Karra, amely olyan képzési kínálattal jelenik meg ezekben a régiókban, amely más felsőoktatási intézményre nem jellemző, illetve csak egyetemi képzési keretben jelenik meg. Érdekes módon a pedagógusképzés területén JászNagykun-Szolnok megyén kívül Heves és Fejér megyékből is hagyományosan sok hallgató folytatja a tanulmányait Kecskeméten, míg a Kertészeti Főiskolai Karra Bács-Kiskun mellett Csongrád és Pest megyéből jelentkeznek nagyobb számban a hallgatók. A Szegedi Tudományegyetemre jelentkezők legnagyobb hányada Szeged, Budapest, Kecskemét, Békéscsaba és Szolnok iskoláiból érkezik. Ezen kívül Baja, Cegléd, Hódmezővásárhely, Kalocsa, Kiskunhalas, Orosháza, Szentes városok diákjaiból lesz a legtöbb felvételt nyert hallgató. A Budapestről jelentkezők és felvettek száma folyamatosan csökken; ma körülbelül 30 %-al kevesebb, mint két évvel korábban. Hasonló mértékben csökken Szolnok és Debrecen jelentősége. Évről-évre jó bázist nyújtanak Baja, Bonyhád, Cegléd, Hódmezővásárhely, Makó, Miskolc, Orosháza, Szeghalom és Székesfehérvár iskolái Több helység jelenléte azért is figyelemre méltó, mert a nagyobb távolság ellenére sokan az SZTE-t választják (2010-ben a felvett hallgatók 70 %-a az egyetem 100 km-es övezetében végezte el a középiskolát). Folyamatosan nő Kalocsa, Kiskunhalas, Szarvas és Szentes városok jelentősége; két év alatt a 2-3-szorosára nőtt a bekerülő hallgatók száma. A Szolnoki Főiskola hallgatói legnagyobb arányban Jász-Nagykun Szolnok, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Heves megyéből kerülnek ki. Azonban Budapest közelsége igen erősen kihat a jelentkezők számának alakulására, ami jól tükröződik az elmúlt két év adataiban megmutatkozó csökkenésben. A csökkenő kereslet, a nemzetközi versenyképességre alapozott bevételnövelés kényszere szükségessé és indokolttá teszi mind a működés racionalizálását, mind a szolgáltatások fejlesztését, mind pedig a képzések versenyképességének és piacképességének fokozott biztosítását. A demográfiai folyamatok mellett, egyre inkább nehézséget okoz a költségtérítéses képzések feltöltése is. A rendszerváltás óta eltelt időszakban a felsőoktatásból korábban kiszoruló, felnőtt korban lévő állampolgárok többsége már megszerezte azt a felsőfokú végzettséget, amire szüksége volt. Azaz a költségtérítéses képzések piaca leginkább az államilag finanszírozott képzésről lemaradt belépő korosztályokra, és a kifejezetten szakmai célú képzést keresőkre korlátozódik. A piacnak ezt a természetes szűkülését súlyosbítja a jelenlegi gazdasági világválság, amely mind a magánszemélyek, mind a cégek és intézmények oktatási célú befektetéseit mérsékeli. Ezért is különösen fontos, hogy az intézmény erősítse képzései gyakorlatorientált jellegét, valamint gazdasági kapcsolatrendszerét, hiszen ezáltal képes lehet további költségtérítéses képzésre jelentkező hallgatókat szerezni.
1.2.2.
A projekt szükségességét alátámasztó probléma bemutatása
A 21. század első felében átértékelődik a felsőoktatási intézmények szerepe. A tömeges hallgatói kibocsátás helyett egyre inkább a minőségi, piaci igényeknek megfelelő oktatás kerül előtérbe. A folyamatosan csökkenő hallgatói létszám egyre inkább kiélezi a felsőoktatási intézmények közötti versenyt mind hazai, mind világviszonylatban. A képzés és a munkaerő-piaci kapcsolatok hiányosságai, a két szféra közötti információáramlás nem kielégítő volta előre vetíti annak a veszélyét, hogy az egyetemekről, főiskolákról kikerülő hallgatók jelentős hányada nem tud elhelyezkedni a végzettségének megfelelően, mivel tudása hiányos, elégtelen, nem a piaci igényeknek megfelelő. Az Európai Felsőoktatási Térségben azok az intézmények maradhatnak versenyképesek, akik be tudják építeni a munkaerő-piaci igényeket az általuk nyújtott szolgáltatások tartalmi kimeneti követelményeibe, a legújabb informatikai szolgáltatásokat alkalmazzák. Ez kiemelten fontos, hiszen régiónknak jelenleg nemcsak a gazdasági fejlettsége alacsony, hanem növekedési üteme is elmarad az EU-átlagától. Országos szintre vetítve a növekedési ütem a Dél-Alföldi régióban a legalacsonyabb. A tudásalapú, innováció-orientált regionális gazdaság létrehozásának egyik építőköve a versenyképes tudományos felkészültséggel rendelkező kutatók, oktatók, melyben nagy szerep hárul a felsőoktatási intézményekre, valamint a velük szorosan együttműködő partnerekre. Harmadik generációs összehangolt szolgáltatási portfólió és irányítási rendszer kialakítása, valamint stratégiai jellegű optimalizálás megvalósítása Dél-Kelet Magyarország felsőoktatásában című projekt bár kimondottan a résztvevő intézmények versenyképes pozíciójának fokozását kívánja szolgálni, két probléma megoldásában kíván közreműködni: -
egyrészt a felsőoktatási versenyképesség európai pozíciójának javításában,
-
másrészt a társadalmi, gazdasági versenyképesség fokozásában.
Jelen projekt hozzájárul a régió gazdasági fejlettségi szintjének növeléséhez, hiszen a megvalósulása révén a régió felsőoktatási rendszere megújul, csökkennek a párhuzamosságok, nő a működés hatékonysága, feltárásra kerülnek a szinergiák és hatékony közös képzések indulnak, erősödik a régió kiemelkedő felsőoktatási intézményei, valamint a gazdasági szereplő közötti együttműködés. A Dél-Alföldi régió felsőoktatási intézményeinek térségi együttműködése lehetővé teszi, hogy azok regionális-térségi munkaerő-piaci igényeket elégítsenek ki, fellendítve ezzel a régió gazdaságát és tudásteremtő képességét. A projekt megvalósítása során tervezett tevékenységek elősegítik az intézmények irányításiés menedzsmentrendszereinek hatékonyságát, rugalmasságát eredményező korszerűsítését valamint a modern, egységes szolgáltatások bevezetését célzó fejlesztéseket. A hallgatók számára piacképes, korszerű gyakorlati ismereteket nyújtó képzések kialakítását, a tanulmányokkal és a hallgatói léttel kapcsolatos, életminőséget befolyásoló szolgáltatások színvonalának fejlesztését valósítjuk meg, hogy ezáltal vonzóbbá váljanak intézményeink, és hosszú távon többletbevételre tegyünk szert. A Szegedi Tudományegyetem – Kecskeméti Főiskola – Szolnoki Főiskola - Gál Ferenc Főiskola felsőoktatási együttműködési egységében olyan szervezeti, irányítási módszerek, nyilvántartási és folyamatkövetési rendszerek fejlesztése valósul meg, amelyek lehetővé teszik a munkaerő-piaci előrejelzések és preferenciák szisztematikus megismerését,
tájékoztatást nyújtanak a gyorsan változó munkaerő-piaci igényekről és követelményekről, így ezen intézmények együttesen képesek lesznek a bottom up módon megfelelni a legújabb munkaerő-piaci elvárásoknak. Figyelembe véve, hogy a magyar felsőoktatási intézmények nemzetközibbé válása közvetett hatást gyakorol az egész magyar felsőoktatás minőségére azáltal, hogy az egyetemeknek és főiskoláknak már egy nemzetközi térben kell versenyképes képzést és szolgáltatásokat kínálniuk, így a projektünk nagy hangsúlyt fektet az intézmények nemzetközi megjelenésének és vonzerejének erősítésére. Egy-egy régió vagy tágabb értelemben vett térség gazdasági növekedése nem valósítható meg a különböző szintű képzési tevékenység, a munkaerő-piaci igényekhez igazított élethosszig tartó tanulás, valamint a kutatási, innovációs tevékenységek összehangolása nélkül, így a projekt megvalósulása alapvető gazdaságfejlesztési érdek. Jelen projekt megvalósítását az SZTE konzorciumi együttműködés keretein belül kívánja végrehajtani a Kecskeméti Főiskolával, valamint a Gál Ferenc Főiskolával közösen. Az SZTE és konzorciumi partnerei között évek óta fennálló formális kapcsolatának teljes körű kiteljesedésére ad lehetőséget a projekt által tervezett fejlesztési munkálatok végrehajtása. A kezdeményezett program, e fentiekben összegzett, megoldandó problémáit az 2. ábra szemlélteti.
2. ábra: Harmadik generációs összehangolt szolgáltatási portfólió és irányítási rendszer kialakítása, valamint stratégiai jellegű optimalizálás megvalósítása közösségi típusú felsőoktatási együttműködés formájában Dél-Kelet Magyarországon című projekt problématérképe
1.2.3.
Szakmapolitikai, jogi háttér
Ebben az alfejezetben a fejlesztési projekt szempontjából releváns Európai Uniós és magyarországi stratégiákat, iránymutatásokat, összegezzük röviden, melyek hatással vannak a projekt tartalmára. A Nemzetközi szakmapolitikai és jogszabályi háttér összegzését mutatja az alábbi táblázat: Nemzetközi szakmapolitikai és jog háttér Előzmények
A 2000-ben meghirdetett ún. Lisszaboni stratégia a globalizáció kihívásaival és az idősödő népesség társadalmi-gazdasági problémáival kívánt szembenézni, és ennek megfelelően határozott jövőképet definiált 2010-re. A cél az volt, hogy az európai társadalmi modell lényegi elemeit megtartsa, egyidejűleg a nemzetközi versenyképességet és termelékenységet fokozza. A túlméretezett program, valamint a végrehajtás nehézségei miatt a stratégiát 2005-ben felülvizsgálták, a növekedés és a foglalkoztatottság konkrét területeit helyezték a középpontba, átláthatóbbá tették a szervezeti felépítést és a végrehajtási elveket (nemzeti végrehajtásra koncentrálva). A Lisszaboni stratégia végrehajtását és eredményeit jelentősen befolyásolta a gazdasági világválság. 2010-re az uniónak stratégiai mozgásterét néhány tényező alapvetően behatárolta: a növekedési potenciál felére esett vissza; a tagországok száma a 2000-es 15-höz képest 27-re, az eurózóna tagjainak száma 12-ről 16-ra növekedett; a költségvetési deficit mértéke eléri a GDP 7%-át, míg az államadósság mértéke meghaladja a 80%-ot; a munkanélküliség közel 10%; a népesség gyorsuló ütemben öregszik (2020-ra várhatóan két millióval csökken a munkaképes korú lakosság száma, míg a hatvan év feletti népességé kétszer olyan gyorsan nő, mint 2007 előtt); a termelékenység fajlagos szintje folyamatosan csökken. 2010-ben új mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió stratégiai fejlesztési programja.
Európa 2020
Ezen körülmények közepette „Európa 2020” néven elfogadott stratégia célja az, hogy Európa versenyképes, vezető és folyamatosan fejlődő tudás alapú, hálózati gazdasággá váljon, amely a természeti környezetre érzékeny és társadalmilag befogadó, továbbá fenntartható módon ér el növekedést, magas szintű foglalkoztatottságot és társadalmi haladást. Az Európa 2020 stratégia három területen kíván továbblépni a Liszszaboni stratégiához képest: iránymutatásait és számszerűsített programjait koncentrálja; céljaiban és végrehajtásában nem tesz különbséget az országok között; a kivitelezés hatásfokát az ösztönzés és az ellenőrzés erősítésével kívánja javítani. Az Európa 2020 három, egymást kölcsönösen erősítő prioritást tart szem előtt: -
Intelligens gazdaság: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása (intelligens növekedés) Zöld növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezet-barátabb és versenyképesebb gazdaság (fenntartható növekedés) Befogadó társadalom: egy közösség-érzékeny, magas foglalkoztatottsági szintű társadalmat (inkluzív növekedés)
Annak számszerűsítésére, hogy az EU hová kíván eljutni 2020-ra a következő kiemelt uniós célokat határozták meg: - A 20–64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie. - Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani.
-
-
Teljesíteni kell a „20/20/20” éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzéseket (ideértve megfelelő körülmények között a kibocsátás 30 %-kal történő csökkentését). Az iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb generáció 40 %-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel. 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát.
Az Európa 2020 Stratégia sikeres végrehajtásában – a korábbi Lisszaboni Program kudarcainak elkerülése végett – szükséges, hogy az egyes tagállamok saját helyzetükhöz és gazdaságpolitikai prioritásaikhoz igazodva nemzeti célokra és útitervekre bontsák le az uniós célokat (nemzeti intézkedési tervek). A Bizottság minden prioritási témakörben kiemelt kezdeményezéseket (összesen Európai hetet) definiált a haladás ösztönzésére: „Innovatív Unió”, „Mozgásban az Bizottság kiemelt ifjúság”, „Európai digitális menetrend”, „Erőforrás-hatékony Európa”, kezdeményezései „Iparpolitika a globalizáció korában”, „Új készségek és munkahelyek menetrendje”, „Szegénység elleni európai platform”. Projektünk szempontjából közvetlenül kapcsolódó kiemelt intézkedések az Innovatív Unió illetve a Mozgásban az ifjúság. Az „Innovatív Unió” az Európa 2020 stratégiában felvázolt és a társadalom Kiemelt egészét érintő főbb kihívásokra megoldást kínáló innovációra összpontosít. Az kezdeményezés: „Innovatív Unió” innováció fogalmát széles körűen értelmező kezdeményezés azt célozza, hogy az innovációs ciklusba valamennyi érintett szereplőt és régiót bevonja. A kezdeményezés célja a keretfeltételek, illetve a kutatásra és innovációra fordított finanszírozás javítása annak érdekében, hogy az innovatív ötletekből a növekedést és a foglalkoztatást segítő termékek és szolgáltatások jöjjenek létre. Uniós szinten a Bizottság a következő célokon munkálkodik: Az Európai Kutatási Térség kiteljesítése -
A vállalkozások innovációs keretfeltételeinek javítása
-
Európai innovációs partnerségek indítása
Az innovációt segítő uniós eszközök szerepének megerősítése és továbbfejlesztése A tudáspartnerségek ösztönzése, valamint az oktatás, a vállalkozások, a kutatás és az innováció összekapcsolódásának erősítése Nemzeti szinten a tagállamoknak a következőkről kell gondoskodniuk: A nemzeti (és regionális) K+F és innovációs rendszerek reformja annak érdekében, hogy e rendszerek támogassák a kiválóságot és az intelligens specializációt, erősítsék az egyetemek, a kutatók és a vállalkozások közötti együttműködést, Annak biztosítása, hogy a fiatalok elegendő számban szerezzenek matematikusi, mérnöki, illetve egyéb tudományos végzettséget, illetve az iskolai tantervek középpontjába a kreativitás, innovációs és vállalkozói készség kerüljön.
Horizont 2020
A Horizont 2020 keretprogram a kontinens globális versenyképességének növelését célzó Európa 2020 stratégia „Innovatív Unió” elnevezésű kiemelt kezdeményezésének egyik alappillére. A Horizont 2020 keretprogram első ízben foglalja egységes keretbe valamennyi európai uniós kutatás- és innováció finanszírozási eszközt. Minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy a tudományos áttörésekből üzleti lehetőségeket biztosító és sokunk életét jobbá tévő innovatív termékek és szolgáltatások születhessenek. Ezzel egyidejűleg drasztikusan visszaszorítja a bürokráciát, a szabályok és eljárások egyszerűsítésével pedig a legjobb kutatók és még több innovatív vállalkozás érdeklődését igyekszik felkelteni. A Horizont 2020 keretprogram három alapvető fontosságú célkitűzésre összpontosít a támogatások odaítélésekor. Az erre a célra elkülönített 24,6 milliárd euróval – többek között az igen sikeresen működő Európai Kutatási Tanácsnak (EKT) szánt támogatás 77%-os emelésével – a program az EU-nak a tudományok terén világviszonylatban betöltött vezető szerepét igyekszik megerősíteni. A keretprogram 17,9 milliárd eurós költségvetéssel járul hozzá, hogy az EU – ipari vezető szerepét megőrizve – továbbra is élen járjon az innovációban, amit a kulcsfontosságú technológiák 13,7 milliárd eurós támogatásával, a tőkéhez való szélesebb körű hozzáférés biztosításával, valamint a kis- és középvállalkozások segítésével tervez elérni. Végezetül a keretprogram 31,7 milliárd eurót irányoz elő a következő hat igen fontos, Európa egésze számára kihívást jelentő kérdés megoldására: egészség, demográfiai változások és jólét; élelmezésbiztonság, fenntartható mezőgazdaság, tengerkutatás és tengerhasznosítási célú kutatás, valamint a biogazdaság; biztonságos, tiszta és hatékony energia; intelligens, környezetkímélő és integrált közlekedés; éghajlatváltozás, erőforrás-hatékonyság és nyersanyagok; valamint inkluzív, innovatív és biztonságos társadalmak.
Kiemelt E kezdeményezés célja, hogy a kiválóság és a tőke kombinálása, illetve a diák- és kezdeményezés: gyakornok mobilitás ösztönzése révén növelje Európa felsőoktatási „Mozgásban az intézményeinek teljesítményét és nemzetközi vonzerejét, Unió-szerte javítsa az ifjúság” oktatás és képzés valamennyi szintjének minőségét, valamint javítsa a fiatalok foglalkoztatási lehetőségeit. Uniós szinten a Bizottság a következő célokon fog munkálkodni: Az Unió mobilitási, egyetemi és kutatói programjainak (pl. Erasmus, Erasmus Mundus, Tempus és Marie Curie) integrálása és javítása, valamint a nemzeti programokkal és erőforrásokkal történő összekapcsolása; A felsőoktatás (tantervek, irányítás és finanszírozás) modernizációjának felgyorsítása, ideértve a felsőoktatási intézmények teljesítményének és az oktatási eredményeknek a nemzetközi összehasonlítását; A vállalkozói készséget az ifjú szakemberek körében mobilitási programok révén népszerűsítő módszerek kidolgozása; -
a nem formális és informális tanulás elismerésének ösztönzése;
Az ifjúság munkába állását segítő keretprogram megalkotása, amely felvázolja az ifjúsági munkanélküliségi ráta csökkentését lehetővé tévő irányvonalakat: ennek révén a tagállamok és a szociális partnerek
együttműködésével lehetővé válna, hogy a fiatalok szakmai gyakorlat, gyakornokság vagy egyéb munkatapasztalat révén belépjenek a munkaerőpiacra. Nemzeti szinten a tagállamoknak a következőkről kell gondoskodniuk: Az oktatási és képzési rendszerek valamennyi szintjére fordított hatékony beruházások (az iskola előtti neveléstől a felsőoktatásig); Az oktatási eredmények javítása valamennyi szinten (iskola előtti nevelés, alap-, közép- és felsőfokú oktatás és szakképzés), a kulcsfontosságú készségekre kiterjedő és a lemorzsolódás mértékének csökkentésére irányuló integrált megközelítés révén; Az oktatási rendszerek nyitottságának és relevanciájának növelése egyrészt nemzeti képesítési keretrendszerek kialakítása, másrészt a tanulási kimenet és a munkaerő-piaci igények egymáshoz való közelítése révén.
-
A fiatalok munkaerőpiacra való belépésének segítése egy – többek között az irányítást, tanácsadást és szakmai gyakorlatot felölelő – integrált fellépés révén. OECD Innovációs Stratégia 2010
Az OECD 2010-ben új Innovációs Stratégiát fogadott el, mely legfontosabb üzenete, hogy a tudás a mai globális gazdaság legfontosabb mozgatórugója. Ennek kapcsán minden országban kiemelkedően fontos a vállalkozások, illetve az innováció ösztönzése, hiszen ezzel lehet elérni a növekedést, valamint a foglalkoztatás bővülését. Az OECD a tagországok kérésére 2007 és 2010 között megalkotott új nemzetközi innovációs stratégiájának részeként elindította egy, kifejezetten az oktatási ágazatra vonatkozó stratégia kidolgozását. Ennek oka pedig az a meggyőződés volt, hogy „a tanulás eredményessége, a méltányosság és a tanulói elégedettség szempontjából kritikus fontosságú az, hogy az oktatási ágazatnak legyen jó innovációpolitikája”. Az OECD innovációs stratégiája ennek megfelelően az alábbi öt prioritásterületet határozta meg: -
az emberek képessé tétele arra, hogy innováljanak az innovációs energiák felszabadítása, a tudás létrehozása és alkalmazása, az innováció felhasználása a globális kihívások megválaszolására, az innovációs rendszerek kormányzásának és az innováció mérésének javítása.
Az Európai Unió által kezdeményezett Duna makro-regionális Stratégia Duna makro(EUSDR) 2011 nyarán lépett a megvalósítás szakaszába. A stratégiát operatíven regionális leíró cselekvési terv ajánlott fellépéseket és projekteket mutat be az országoknak Stratégia és az érintett érdekelt feleknek (EUSDR) végrehajtásra. A cselekvési terv 8. pillérje a vállalkozások versenyképességének, beleértve a vállalkozások közötti regionális együttműködések (klaszterek) fejlesztésének támogatásával foglalkozik. Javasolt projekt irányok: - Különböző ágazatokban az innovációt és vállalkozásokat támogató intézmények között hosszú távú, transznacionális hálózatok alakítása, amelyek az Európai Kutatási Térség (EKT) kereteinek lehetőségét is ki
-
tudják használni. Klaszterek és kiválósági központok létrehozása, és a klaszterek határokon átnyúló és ágazatok közötti együttműködésének segítése. A kkv-k, a felsőoktatás és a közszféra közötti együttműködés és ismeretcsere támogatása a Duna régió kompetenciaterületein. Klaszterek feltérképezésére irányuló kutatások eredményeinek hasznosítása. A vállalkozásokat támogató ügynökségek és iparszövetségek intézményi kapacitásának erősítése.
Az egyetemek gazdaságfejlesztési szerepvállalásának kérdésköre igen kurrens a nemzetközi szakirodalomban, melyek gyakorlati megvalósítása is több esetben sikeresen megvalósult. Több nemzetközi kutatás igazolta, hogy az egyetemek közvetve és közvetlenül is jelentős befolyással lehetnek egy térség fejlődésére és versenyképességére, valamint gyakran fogalmazódik meg, hogy az egyetem oktatási és kutatási funkciója csak az eredmények gazdasági hasznosulásával együtt tud hatékonyan kiteljesedni és gazdasági hatásokat eredményezni. A téma nemzetközi szaktekintélye, Wissema (2009) szerint napjainkban az egyetemek második nagy átalakulási folyamata zajlik, amely az ún. harmadik generációs egyetemek irányába hat. Az egyetemek ebben a fázisban nem csupán szakembereket hoznak létre (első generációs egyetemek), nem csupán szakemberek és tudósok létrehozására törekednek (második generációs egyetemek), hanem szakembereket, tudósokat és vállalkozókat hoznak létre (harmadik generációs egyetemek). A modern gazdasági fejlődés tehát megkívánja, hogy az egyetem tradicionális (oktató és kutató) tevékenységei kibővüljenek, és az egyetemek - a helyi szereplőkkel szorosan együttműködve - aktívan vegyenek részt térségük gazdaságának alakításában. Ehhez kapcsolódva projektünket meghatározó hazai szakmapolitikai és jogszabályi hátteret az alábbiakban foglaljuk össze: Hazai szakmapolitikai és jog háttér Magyarország 2013-ig Országos Képesítési Keretrendszer (OKKR) elnevezéssel
Az egyik kiemelt fejlesztés a képesítések egységes elfogadását és átláthatóságát biztosító Európai Képesítési Keretrendszerhez (EKKR) való csatlakozás. A magyar kormány a 2069/2008. (VI. 6.) Korm. határozatban döntött arról, hogy Magyarország 2013-ig Országos Képesítési Keretrendszer (OKKR) elnevezéssel, az EKKR-rel kompatibilis magyar rendszert hoz létre. Magyarországon a képesítési keretrendszer előkészítő munkálatai a 2000-es évek köze-pén indultak. Az OKKR-rel kapcsolatos jogszabály (2069/2008. (VI. 6.) Korm. határozat) két szakaszhatárt jelölt ki a további munka számára: 2010-ig az OKKR koncepció kialakítását (képe-sítési szintek és deskriptorok kialakítása, illetve erre alapuló kormány-előterjesztés megfogal-mazása), majd 2013-ig a bevezetéshez szükséges jogi, szakmapolitikai, szervezeti és pénzügyi feltételek kialakítását.
Felsőoktatási törvény 2005. évi CXXXIX. törvény
A felsőfokú képzés jelenlegi finanszírozása a 2005. évi felsőoktatási törvény alapján, normatív módon történik. A normatív finanszírozás kezdete az 1996. évre vezethető vissza. Bevezetése elvileg feleslegessé tette az addig bázisalapú finanszírozást, amelyben jelentős szerepe volt az intézményi vezetők és a mindenkori oktatásért felelős minisztérium közötti alkuknak. A képzési támogatást a felsőoktatási törvény értelmében kormányrendeletek
szabályozzák. 100/2007. (V. 8.) Kormányrendelet 50/2008. (III. 14.) Kormányrendelet 117/2010. (IV. 16.) Kormányrendelet Új Magyarország Fejlesztési Terv
A Magyar Köztársaság Kormánya által elfogadott Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Magyarország nemzeti stratégiai referenciakerete. A dokumentumra gyakran Nemzeti Fejlesztési Terv 2 néven is hivatkoznak.
2007-2013
Az ÚMFT legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében az ÚMFT kiemelt területeken indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben. Magyarország 2007 és 2013 között az EU regionális politikája keretében 22,4 milliárd euró fejlesztési forrásra jogosult, amelyet hazai társfinanszírozás és magántőke is kiegészít. Mindezen felül az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból és az Európai Halászati Alapból még mintegy 3,4 milliárd euró fejlesztési forrás áll a rendelkezésünkre. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv tizenöt operatív programjai ágazati és regionális szinten fogalmazzák meg, hogy mire és milyen arányban használja fel Magyarország a rendelkezésre álló forrást. A jóváhagyott operatív programokat a magyar kormány 2006. decemberében nyújtotta be az Európai Bizottságnak, amely 2007-ben az Európai Unió 27 tagállamából negyedikként hagyta jóvá hazánk valamennyi operatív programját.
Új Széchényi Terv - 2010
TÁMOP operatív cél és specifikus célok Európa 2020 – Magyarország csatlakozása
A fejlesztési régiók 1600 milliárd, míg az ágazati operatív programok keretében 5300 milliárd forintnyi fejlesztési forrás áll rendelkezésre 2007 és 2013 között. A legtöbb fejlesztést a Közlekedési Operatív Program (KÖZOP), a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) és a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) forrásai révén lehet megvalósítani. Meghatározott fejlesztési programok: Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program Zöldgazdaság-fejlesztési Program Vállalkozásfejlesztési Program vállalkozásélénkítés szövetségben a vállalkozókkal a munkahelyekért üzleti környezetfejlesztés Tudomány – Innováció Program Foglalkoztatási Program Közlekedésfejlesztési program A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése, a tudásalapú gazdaság érdekében - A felsőoktatás minőségének javítása az egész életen át tartó tanulással összhangban A felsőoktatás K+F+I+O kapacitásainak bővítése a vállalkozásokkal való szerves együttműködés kiépítésének szolgálatában Magyarország az Európa 2020 Stratégia kiemelt céljainak eléréséhez nemzeti vállalásként a következő számszerű célkitűzések teljesítését vállalja 2020-ig: 1. A 20-64 év közötti népességre vonatkozó foglalkoztatási ráta 75 százalékra emelése, vagyis az uniós szintű céllal való teljes konvergencia.
2. A kutatás-fejlesztési ráfordítások szintje a bruttó hazai termék 1,8 százalékára nő. 3. A megújuló energiaforrások részaránya az energiafelhasználáson belül 14,6 százalékra nő, a teljes energiamegtakarítás-vállalás 10 százalék, az üvegházhatású gázok kibocsátása a 2005. évi szinthez képest legfeljebb 10 százalékkal nő. 4. A felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők aránya a 30-34 éves népességen belül 30,3 százalékra nő, az oktatásban, képzésben nem részesülő, legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 18-24 éves népességen belül 10 százalékra csökken.
2012. január 1. Felsőoktatási törvény
5. A szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő népesség aránya 5 százalékponttal csökken. A 2012. január 1-jén hatályba lépett Felsőoktatási Törvény (2011. évi CCIV. törvény) legfontosabb szabályozási elvei a következők: 1. Szektor-semlegesen szabályoz, Egyenlő bánásmód elvének alkalmazása 2. Meghatározza a döntéshozatal szintjeit és típusait 3. Az ágazati irányítás feladataiként határozza meg a felsőoktatás minőségirányítását,a felsőoktatás információs rendszer működtetését, a pályakövetési rendszer működtetését. 4. A Bolognai Nyilatkozatban foglaltaknak megfelelően szabályozza a felsőoktatás képzési szerkezetét. A szakirányú továbbképzési szakok létesítése és indítása lehetőséget biztosít a munkaerőpiaci igényekre való gyors reagálásra. 5. Az új jogi szabályozás keretében módosul a felsőoktatási felvételi rendszer, az államilag finanszírozott helyek száma csökken. 6. A felsőoktatási intézmények alapfeladata a tudományos kutatás, a fejlesztés és az innováció, az Európai Kutatási Térséggel való kapcsolattartás, a kutatói utánpótlás nevelése és a tehetséggondozás. 7. Megteremti a kereteket „kutatóegyetem” minősítés adományozására azon egyetemek számára, amelyek az egyetemmé válás jogszabályban rögzített feltételein túlmenően, meghatározott minőségi kritériumoknak is megfelelnek, a legnagyobb kutatási kutatásfejlesztési-oktatási potenciállal és a legjelentősebb tudományos eredményekkel rendelkeznek.
A hatályos felsőoktatási jogszabályok kötelező feladatként írják elő az intézmények számára: A minőségirányítási rendszerek bevezetését, intézmény önértékelések lebonyolítását, oktatók-dolgozók teljesítményének mérését; Felelős intézményi gazdálkodást, irattározást, ügyviteli folyamatok szabályozását; Hallgatói szolgáltatások megszervezését, biztosítását; Tehetséggondozási feladatok ellátását; Külföldi hallgatókkal kapcsolatos adminisztrációs, képzési feladatok ellátását; Gyakorlati képzés feltételrendszeréről való gondoskodást; Gazdasági szervezetekkel, munkaadókkal való szervezett együttműködés kialakítását. A kutatás célja, hogy feltárja a felsőoktatás szereplőinek változással, átalakulással Eurostudent kapcsolatos attitűdjeit, véleményét (pl. oktatói szerepváltozás, felsőoktatás 2013 kutatási tömegesedése, többciklusú képzés bevezetése, egységes minőségi standardok program alkalmazása, felsőoktatás küldetésének módosulása, pedagógiai kultúra meghonosodása), az azokkal kapcsolatban felmerülő akadályozó vagy ösztönző okokat; kirajzolja azokat a különböző csoportokat, akik támogatják, ellenzik vagy passzívan viszonyulnak ezekhez a változásokhoz.
Az Eurostudent kutatási program 2013-ra immár ötödik adatfelvételi szakaszához érkezett. Magyarország - jóllehet törekvések már korábban is mutattak a csatlakozás irányába - most első ízben kapcsolódik az európai országok többségét tömörítő kutatási programhoz. Az Eurostudent kutatás alapja a felsőoktatási hallgatók szociális körülményeit és mobilitási jellemzőit feltáró összehangolt adatfelvétel, amely egységes, ám hazai viszonyokra adaptált kérdőíven és egy 8000 fős hallgatói mintán nyugszik.
1.2.4.
A projekt céljainak kapcsolódása az ÚSZT céljaihoz
Ebben az alfejezetben a program célrendszerének kapcsolódását mutatjuk be az Új Széchényi Terv céljaihoz, Társadalmi Megújulás Operatív Program célrendszeréhez és a TÁMOP Akcióterv céljaihoz. A kezdeményezett program célrendszerének kapcsolódását az ÚSZT programjaihoz, célrendszeréhez az alábbi táblázatban mutatjuk be: Új Széchényi Terv
Kapcsolódó projekt cél
Gyógyító Magyarország Egészségipari Program
–
Munkaerőpiaci visszacsatoló és döntéstámogató rendszer létrehozása Harmadik generációs összehangolt szolgáltatási portfólió kialakítása Gazdaság és Vállalkozásfejlesztési Központ létrehozása Marketing és kommunikáció fejlesztése Oktatás- és képzésfejlesztés
Zöldgazdaság-fejlesztési Program
Munkaerőpiaci visszacsatoló és döntéstámogató rendszer létrehozása Harmadik generációs összehangolt szolgáltatási portfólió kialakítása Gazdaság és Vállalkozásfejlesztési Központ létrehozása Marketing és kommunikáció fejlesztése
Programok
Oktatás- és képzésfejlesztés
Vállalkozásfejlesztési Program
Munkaerőpiaci visszacsatoló és döntéstámogató rendszer létrehozása
- vállalkozásélénkítés - szövetségben vállalkozókkal munkahelyekért
a a
Harmadik generációs összehangolt szolgáltatási portfólió kialakítása Gazdaság és Vállalkozásfejlesztési Központ létrehozása
- üzleti környezetfejlesztés
Marketing és kommunikáció fejlesztése
Tudomány Program -
Oktatás- és képzésfejlesztés
–
Innováció
Nemzetközi kapcsolatok megerősítése Munkaerőpiaci visszacsatoló és döntéstámogató rendszer létrehozása Hallgatói szolgáltatások fejlesztése Harmadik generációs összehangolt szolgáltatási portfólió kialakítása
Gazdaság és Vállalkozásfejlesztési Központ létrehozása Pályázati Iroda szolgáltatásfejlesztése Marketing és kommunikáció fejlesztése Összehangolt minőségfejlesztés megvalósítása Összehangolt Irányítási Rendszer kialakítása Foglalkoztatási Program
Munkaerőpiaci visszacsatoló és döntéstámogató rendszer létrehozása Harmadik generációs összehangolt szolgáltatási portfólió kialakítása Gazdaság és Vállalkozásfejlesztési Központ létrehozása Marketing és kommunikáció fejlesztése
Közlekedésfejlesztési program
Munkaerőpiaci visszacsatoló és döntéstámogató rendszer létrehozása Harmadik generációs összehangolt szolgáltatási portfólió kialakítása Gazdaság és Vállalkozásfejlesztési Központ létrehozása Marketing és kommunikáció fejlesztése
A kezdeményezett program kapcsolódását a TÁMOP célrendszeréhez az alábbi táblázatban mutatjuk be: Operatív Programok céljai
Kapcsolódó projekt célok Oktatás- és képzésfejlesztés Nemzetközi kapcsolatok megerősítése Munkaerőpiaci visszacsatoló és döntéstámogató rendszer létrehozása Hallgatói szolgáltatások fejlesztése
TÁMOP operatív cél
A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése, a tudásalapú gazdaság érdekében
Harmadik generációs összehangolt szolgáltatási portfólió kialakítása Gazdaság és Vállalkozásfejlesztési Központ létrehozása Pályázati Iroda szolgáltatásfejlesztése Marketing és kommunikáció fejlesztése Összehangolt minőségfejlesztés megvalósítása Összehangolt Irányítási Rendszer kialakítása
A felsőoktatás minőségének javítása az egész életen át tartó tanulással összhangban
Oktatás- és képzésfejlesztés Munkaerőpiaci visszacsatoló és döntéstámogató rendszer létrehozása Hallgatói szolgáltatások fejlesztése
TÁMOP specifikus célok
Összehangolt minőségfejlesztés megvalósítása A felsőoktatás K+F+I+O kapacitásainak bővítése a vállalkozásokkal való szerves együttműködés
Oktatás- és képzésfejlesztés Nemzetközi kapcsolatok megerősítése
kiépítésének szolgálatában
Hallgatói szolgáltatások fejlesztése Harmadik generációs összehangolt szolgáltatási portfólió kialakítása Gazdaság és Vállalkozásfejlesztési Központ létrehozása
Projektünk kapcsolódását az AT és jelen konstrukció céljaihoz az alábbi táblázat mutatja be: AT és konstrukció célok
Kapcsolódó projekt célok Oktatás- és képzésfejlesztés Nemzetközi kapcsolatok megerősítése
Átfogó cél
A konstrukció célja a felsőoktatási intézményekben a 21. század követelményeinek megfelelő differenciált, komplex felsőoktatási szolgáltatások kifejlesztése és működtetése.
Hallgatói szolgáltatások fejlesztése Harmadik generációs összehangolt szolgáltatási portfólió kialakítása Gazdaság és Vállalkozásfejlesztési Központ létrehozása Pályázati Iroda szolgáltatásfejlesztése Marketing és kommunikáció fejlesztése Összehangolt minőségfejlesztés megvalósítása
Az intézmények irányítási- és menedzsment-rendszerei hatékonyságának, rugalmasságának javítása, informatikai eszközökkel is támogatott korszerűsítése
Összehangolt Irányítási Rendszer kialakítása Munkaerőpiaci visszacsatoló és döntéstámogató rendszer létrehozása Hallgatói szolgáltatások fejlesztése Harmadik generációs összehangolt szolgáltatási portfólió kialakítása Összehangolt minőségfejlesztés megvalósítása Összehangolt Irányítási Rendszer kialakítása Nemzetközi kapcsolatok megerősítése Munkaerőpiaci visszacsatoló és döntéstámogató rendszer létrehozása
Részcélok
Az intézményi szolgáltatások bővítése, megújítása, színvonalának javítása.
Hallgatói szolgáltatások fejlesztése Harmadik generációs összehangolt szolgáltatási portfólió kialakítása Gazdaság és Vállalkozásfejlesztési Központ létrehozása Pályázati Iroda szolgáltatásfejlesztése
A hallgatói szolgáltatások és a tehetséggondozás fejlesztése
Munkaerőpiaci visszacsatoló és döntéstámogató rendszer létrehozása Hallgatói szolgáltatások fejlesztése Oktatás- és képzésfejlesztés Nemzetközi kapcsolatok megerősítése
Az intézmények nemzetközi versenyképességének javítása.
Munkaerőpiaci visszacsatoló és döntéstámogató rendszer létrehozása Marketing és kommunikáció fejlesztése
1.2.5.
A projekt kapcsolódása a hazai és térségi fejlesztéspolitikához
Az 1.2.4 pontban bemutatásra került a projekt kapcsolódása az Új Széchényi Terv és a Társadalmi Megújulás Operatív Program célrendszeréhez, jelen pontban az egyéb stratégiai dokumentumokhoz, illetve célrendszerekhez való illeszkedést mutatjuk be: Stratégia
Kapcsolódás
Az Európai Unió fejlesztési stratégiái
Az Európai Unió fő középtávú fejlesztéspolitikai célkitűzéseinek egyik alaptétele, hogy az EU váljék a világ legversenyképesebb régiójává. Ennek fő eszköze a tudásalapú gazdaság kiépítése, fejlesztése de csak a fenntartható fejlődés keretein belül. A projektben foglalt célok és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek kapcsolódnak és szorosan hozzájárulnak az uniós célok megvalósulásához.
Széll Kálmán Terv
Projektünk támogatja az új felsőoktatási rendszer kialakítását, szorosan kapcsolódik a duális szakképzés és a gyakorlat-orientált képzések felállításához, az intézmények nemzetközi szerepének megerősítéséhez.
Darányi Ignác Terv 2012-2020 Nemzeti Vidékstratégia (NVS 2012–2020)
Vidéki térségeink népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása stratégiai célja a Darányi Ignác Tervnek, melyhez szorosan kapcsolódik a projektünk Gazdaság- és Vállalkozásfejlesztési programja. Továbbá hozzájárul az alábbi célokhoz A vidéki közösségek megerősítése, a vidéki népesség életminőségének javítása: a vidékről történő elvándorlás megállítása, a fiatalok számára a helyben maradásra, a hazatérésre ösztönző feltételek kialakítása, képzett, világlátott fiatalok vidékre költözésének segítése, a gazdálkodás és a vidéki élet vállalásával összekötött gyerekvállalás segítésével a demográfiai egyensúly helyreállítása.
Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció
Az OFK célrendszere számos ponton kapcsolódik projektünkhöz, hiszen a dokumentum a fejlődés középpontjába az innovációt helyezi, megfogalmazza a felsőoktatási központok, tudásközpontok megerősítését, az oktatási rendszer minőségének javítását, a tehetséggondozási tevékenységek végzését.
Országos Területfejlesztési Koncepció
Szeged az Országos Területfejlesztési Koncepcióról (OTK) szóló 97/2005. (XII. 25.) Ogy. határozatban kijelölt, területileg koncentrált fejlesztési pólusok egyike. A fejlesztések centralizáltak, könnyen elérhetőek és megközelíthetőek így csökken az utazásra fordított idő, illetve interneten keresztül is elérhetőek lesznek ezáltal tovább csökkentik a környezeti terhelést. Erősítik a szegedi fejlesztési pólus létjogosultságát hozzájárulva a térségi versenyképesség javulásához.
Stratégia
Kapcsolódás
Dél-alföldi régió Innovációs Stratégia
A 2011-2020 közötti időszakra vonatkozó regionális stratégia legfőbb célja a Dél-alföldi Régió innovációs teljesítményének javítása: melynek elérése érdekében hármas prioritást definiáltak: Az innovációs folyamatok feltételrendszereinek megteremtése és fejlesztése; vállalkozások innovációs versenyképességének fejlesztése, megerősítése; innovatív szereplők közti kapcsolatok megerősítése. A projektben foglalt célok és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek kapcsolódnak és szorosan hozzájárulnak a RIS céljainak megvalósulásához.
Szeged Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégia
Az IVS kimondja: Fejleszteni kell az egyetem infrastruktúráját, ki kell alakítani a „szolgáltató egyetem” struktúráját, elő kell segíteni az intézetekből kikerülő tudományos eredmények gazdasági hasznosítását.
Felsőoktatási törvény
A felsőoktatási törvény célul tűzte ki a magyar felsőoktatás csatlakozását az Európai Felsőoktatási és Kutatási Térséghez (nálunk nemzetközi dimenezióban végrehajtott fejlesztések), a magyar felsőoktatás minőségének erősítését (nálunk: minőségiránytási rendszerek bevezetése, folyamatok újraszabályozása, adminisztráció korszerűsítése), az üzleti közösséggel való stratégiai partnerség megteremtését (nálunk: gazdasági partnerekkel kapcsolatrendszer fejlesztése, gyakorlati képzés fejlesztése), a magyar felsőoktatási intézmények szervezeti, kormányzási és gazdasági autonómiájának kiteljesedését, a valódi autonómia és elszámoltathatóság biztosítását (nálunk: ügyviteli rendszerek fejlesztése).
Projektünk célrendszere szorosan illeszkedik mind a Szegedi Tudományegyetem, mind a Kecskeméti Főiskola, mind a Szolnoki Főiskola 2012-ben megfogalmazott intézményfejlesztési tervében leírt célokhoz.
A projekt kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervekhez Stratégia
Szegedi Tudományegyetem Intézmény-fejlesztési Terve
Kapcsolódás A Szegedi Tudományegyetem Intézményfejlesztési Tervében a stratégiai célok 4 pillérre épülnek: 1. OKTATÁS: A tömeg- es elitképzés összhangját megteremtő, a karok közötti szinergiát megteremtő, a hallgatói kereslethez és munkapiaci igényekhez illeszkedő nemzetközi szintű oktatás. 2. KUTATÁS: Az akadémiai ismeretek mélységének es felhasználásának összhangját megteremtő, összefüggő tudományos profilokkal rendelkező, a helyi gazdaság igényeihez illeszkedő nemzetközi színvonalú kutatás. 3. GYÓGYÍTÁS: Magas szintű betegellátási feladatok teljesítése; aktív részvétel a korszerű gyógyító, megelőző feladatok fejlesztésében, végrehajtásában. 4. „3. MISSZIÓ”: Az akadémia, társadalmi és piaci tudásátadás összhangját megteremtő, a helyi gazdaság és társadalom igényeit kielégítő
Stratégia
Kapcsolódás egyetem kialakítása. Projektünk célrendszere szorosan kapcsolódik az oktatás, kutatás és 3. misszió pillérek stratégiai céljaihoz. A Szegedi Tudományegyetem Szenátus által elfogadott, 2016-ig hatályos, Intézményfejlesztési Terve számos olyan elemet és elképzelést tartalmaz, amely szorosan kapcsolódik projektünk céljaihoz, illetve más felsőoktatási intézménnyel való szorosabb együttműködés, esetleges integráció irányába mutat.
1. Az SZTE IFT első fejezete a következőket tartalmazza a lehetséges integrációs, együttműködési elképzeléseinkről: „Megítélésünk szerint a tervezett Dél-alföldi Együttműködési Zóna létrehozása csakis a SZTE tapasztalatai és vezetése mellett valósítható meg sikeresen. A szervezeti keretek kialakítása során figyelemmel kell lenni arra is, hogy az SZTE nemzetközi versenyképessége ne sérüljön. A felsőoktatási intézmények nemzetközi minősítő szervezetei által használt mutatók között szerepel pl. az egy oktatóra jutó nemzetközi publikációk, illetve az ezekre kapott hivatkozások száma. Mindezek alapján a Szegedi Tudományegyetem csak olyan integrációs tervekhez partner, amelyben ezek a mutatóink nem romlanak.” 2. A Terv 3.2-es fejezete külön kitér a szervezetre vonatkozó jövőkép meghatározására, valamint a lehetséges integrációs irányok felvázolására. „Az intézményi együttműködés kialakítása során az érintett karok képzési portfóliója a célszerűség mentén kell, hogy módosuljon, engedve felszínre juttatni az újonnan alakult szervezeti együttműködésben rejlő szinergiahatásokat. Az eltérő összetételű és szerkezetű humánerőforrás állomány, valamint infrastruktúra jó eséllyel biztosítja a szinergiák megjelenését, illetve kiteljesedését.” „A megvalósuló intézményi együttműködés legfontosabb rendezőelve annak egyetemi szintű hozadékának lehetőség szerinti maximalizálása egyszerre több szempontnak megfelelően: a képzések pénzügyi fenntarthatósága, a humánerőforrás állomány fejlesztése, a képzési portfólió bővítése, az intézmény/képzések nemzetköziesítése, az egyetem és a versenyszféra kapcsolatrendszerének szélesítése és mélyítése, a K+F+I potenciál növelése. „ 3. A fentieken túl a Terv 4.1.4 Szervezeti Önállóság fejezete lényegi integrációs stratégiai elképzeléseket tartalmaz a következők szerint: „A Szegedi Tudományegyetem kiemelten fontos küldetései között szerepel Egyetemünk nemzetköziesítése, az intézmény sikeres integrációjának és aktív részvételének elősegítése az Európai Felsőoktatási Térségben és a globális felsőoktatásban a nemzetközi diploma- és kredit-mobilitáson keresztül. Az SZTE intézményi szövetség kialakítását tervezi.”
Stratégia
Kapcsolódás „Emellett az Szegedi Tudományegyetem nyitott arra, hogy a Dél-Alföldi régió felsőoktatási intézményhálózatának racionalizálását célzó kormányzati szándékokban közreműködjön, a felsőoktatás-fejlesztési célok megvalósítását támogassa. Ezt az integrációs törekvést azonban csak akkor tartja megvalósíthatónak, amennyiben az integráció végrehajtásához szükséges pénzeszközöket kívülről biztosítják, az Egyetem költségvetését nem érinti hátrányosan, illetve amennyiben az integráció nem veszélyezteti Egyetemünk kiemelt felsőoktatási intézményi címét.„
A főiskola öt-, illetve tíz évre szóló stratégiai terve ambiciózus célokat fogalmaz meg, melyek közül többhöz szorosan kapcsolódik a projekt céljaihoz. A Főiskola 5 évre vonatkozó tervek közül a legfontosabbak: - a főiskola a régió meghatározó felsőoktatási, egyéb szakemberképző központjává válik - 2-3 új BSc, BA szak, egy MSc indul, melyeknek az alapjai megvannak - az oktatói-kutatói korfa legalább 10 évvel csökken - módszertanilag korszerűsödik oktató-nevelő munka - fejlődnek a szakképzések, hatékony a karok közti együttműködés - támogató a gazdasági és önkormányzati háttér Kecskeméti - megszilárdul a járműipari képzés Főiskola - stabil gazdasági héttérrel működik az egységes főiskola Intézményfejlesztési - megerősödik K + F + I szolgáltató tevékenység Terve - 2012 A Főiskola 10 évre szóló tervek közül a legfontosabbak: - a Kecskeméti Főiskola a régió meghatározó oktatási és K + F + I szolgáltató központja - a KF több tudományos diszciplínát összefogó, egységes intézmény - a legújabb módszertani és technikai eszközöket alkalmazó BSc, MSc, BA, MA képzés folyik a karokon - nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező tudományos műhelyek múködnek - a KF a munkaerőpiacon stabilan jelen lévő, piacképes hallgatót kibocsátó főiskola
Szolnoki Főiskola Intézményfejlesztési Terve
A Szolnoki Főiskola regionális, több telephelyű, több tudományterületre (társadalom-, élettelen természetés műszaki-, valamint élettudományokra) és tudományágra (közgazdasági-, műszaki-, agrár-, környezettudományokra) kiterjedő, széles profilú intézmény. Az országos − és kiemelten a térségi – igényekhez rugalmasan alkalmazkodó oktatási-, képzési-, kutatási-, fejlesztési- szolgáltatási jellegű kínálatot nyújtó innovatív felsőoktatási intézmény, amely hagyományaira építve komplex tevékenységével, a minőség iránti elkötelezettségével részt vállal az alföldi térség gazdasági-társadalmi felemelkedésében. Mindezeket a főiskola a fenti célok iránti elkötelezettséggel, a társadalmi-, a civil- és a gazdasági szférával, a hazai és a külföldi szakmai, munkaadói és más szervezetekkel történő szoros és újszerű együttműködésben, erőforrásainak a felhasználói igények szolgálatába állításával valósítja meg. Széles körű együttműködési és stratégiai szövetségi rendszerrel biztosítja társadalmi beágyazottságát, amely a három alföldi főiskolát magában foglaló alföldi főiskolák szövetségétől a Miskolci Egyetemig terjed, és
Stratégia
Kapcsolódás stratégiai szövetségben áll a térségben működő integrált szakképző intézményekkel a felsőfokú szakképzést folytató 36 tagú bázis iskolai hálózattal, a helyi vállalkozások által létrehozott innovációs klaszterekkel, és a térségben működő kistérségi szerveződésekkel. Az intézmény térségfejlesztő küldetését nem csak saját képzésein szolgáltatásain keresztül valósítja meg. Arra törekszik, hogy a saját palettájából hiányzó és a térség fejlődési szempontjából fontos képzési területeken más felsőoktatási intézményekkel együtt biztosítsa a képzést.
2. A projekt céljai és tevékenységei A Szegedi Tudományegyetem Magyarország egyik kutatóegyetemeként fontosnak tartja, hogy a hazai kormányzati céloknak és a nemzetközi trendeknek megfelelően kiemelt fontosságú célként kezelje a harmadik generációs egyetemhez méltó szolgáltatási portfólió és az integrált irányítási rendszer fejlesztését, illetve aktívan vegyen részt a dél-alföldi felsőoktatás együttműködési formájának kialakításában. Az egyetem álláspontja, hogy a projekt céljai nagyban elősegítik a színvonalas, nemzetközi távlatokból is látható és magasra értékelhető oktató-kutató tevékenység ellátásához szükséges feltételek kialakítását, és megteremti a lehetőséget a dél-alföldi felsőoktatási intézmények kompetenciáinak szinergikus kiaknázásra. 2.1. A projekt céljainak meghatározása A program általános célja harmadik generációs összehangolt szolgáltatási portfólió és irányítási rendszer kialakítása, valamint stratégiai jellegű optimalizálás megvalósítása közösségi típusú felsőoktatási együttműködés formájában Dél-Kelet Magyarországon. A program konkrét célja három, az általános cél elérését biztosító célok mentén ragadható meg: egyfelől olyan oktatás és képzésfejlesztés megvalósítása, mely eredményeképpen gyakorlatorientált, a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képzési kínálat alakul ki, megteremtve a képzési portfólióban fennálló párhuzamosságok feltárásának alapjait, különösen a mérnöki-informatikai, agrár és pedagógusképzés területén. másfelől gazdasági és társadalmi igényeknek megfelelő piacképes szolgáltatások nyújtása, mely hozzájárul a régió és a helyi környezet gazdaságfejlesztéséhez és helyi vállalkozások fejlesztéséhez. Ennek az alcélnak az összefoglaló megnevezésére használjuk a harmadik misszió megnevezést, utalva arra, hogy e cél szorosan kapcsolódik az intézmények oktatás és kutatás mellett jelentkező harmadik missziós tevékenységéhez. harmadrészt szervezetfejlesztés az összehangolt irányítási rendszer bevezetésén keresztül, mely hozzájárul a felsőoktatási együttműködések létrejöttéhez, ezáltal versenyképes, modern, szolgáltató intézményekké válnak az együttműködésben részt vevők. A program céljainak elérése érdekében kezdeményezett (kilenc) beavatkozási aktivitások három alapvető irány mentén ragadhatóak meg: Az oktatás és képzésfejlesztés célhoz kapcsolódva az intézmények nemzetközi hallgatóvonzó képességének növelése, munkaerőpiaci visszacsatoló és döntéstámogató rendszer fejlesztése és hallgatói szolgáltatások fejlesztése. A harmadik misszió célhoz kapcsolódva megvalósítani kívánunk pályázati szolgáltatás fejlesztést, technológia transzfer fejlesztést, Gazdaság- és Vállalkozásfejlesztés Központ felállítását.
A szervezetfejlesztés célhoz kapcsolódó alcélok marketing és kommunikáció fejlesztése és minőség fejlesztése. Az összehangolt irányítási rendszer bevezetése részben a harmadik misszió, részben pedig a szervezetfejlesztés főcélhoz kapcsolódik.
3. ábra: A projekt célfája
39
2.2. A projekt célcsoportjainak elemzése Érdek-csoportok
Fontosság (0-5)
Érdekek és elvárások
Akadályozó tényezők és problémák
Eredmények
Hatékonyabb szervezeti struktúra kialakítása Regionális felsőoktatási együttműködés megvalósulása
Intézményen belüli és intézmények közötti együttműködés alacsony foka Vezetés elkötelezettsége nem megfelelő Tapasztalathiánya Elégtelen kommunikáció Ellenérdekelt intézmények (hallgatók vonzása, kevés ipari partner)
5
Intézmények közötti együttműködés erősödése Intézmények közötti közös projektek száma növekszik Hatékonyabb szervezeti működés
Közvetlen célcsoport Projektet felsőoktatási vezetése
megvalósító intézmények
Intézményekben oktatók
dolgozó
Hatékonyabb szervezeti struktúra és működési folyamatok Változó igényekhez alkalmazkodás segítése A felsőoktatási intézmény nemzetközi hírnevének gyarapodása
Intézményen belüli és intézmények közötti együttműködés alacsony foka A képzések csak korlátozottan érhetőek el
3
Intézmények közötti együttműködés erősödése Hatékonyabb szervezeti működés
Intézményekben kutatók
dolgozó
Hatékonyabb szervezeti struktúra és működési folyamatok Szervezetek K+F kapcsolatainak bővülése Szervezetek nemzetközi K+F kapcsolatainak bővülése A felsőoktatási intézmény nemzetközi hírnevének gyarapodása
Intézményen belüli és intézmények közötti együttműködés alacsony foka Partnerek alacsony száma Partnerek fenntartásai a felsőoktatási intézményekkel szemben Nem megfelelő kommunikációs eszközök alkalmazása
4
Intézmények közötti együttműködés erősödése Hatékonyabb szervezeti működés Intézmények K+F együttműködései bővülnek Külföldi K+F partnerek száma gyarapodik
Projektet megvalósító felsőoktatási intézmények hallgatói
Munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képzések Munkaerőpiac elvárásaira való felkészítés Nemzetközi részképzéseken való részvétel
Nem megfelelő a visszacsatolási rendszer Képzések fejlesztése késve követi a munakerőpiaci igényeket A képzéseken kevésbé gyakorlatorientáltak Nem fektetnek elég időt és hangsúlyt az
3
Munkaerőpiac igényei alapján fejlesztett képzések száma növekszik Gyakorlatorinetált képzések száma növekszik Duális képzések száma növekszik
Közvetlen célcsoport
40
Érdek-csoportok
Érdekek és elvárások
Akadályozó tényezők és problémák
Fontosság (0-5)
Eredmények
intézmények a képzések fejlesztésére
Projektet megvalósító felsőoktatási intézmények végzett hallgatói
Munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képzések
Visszajelzési arány alacsony
2
Munkaerőpiac igényei fejlesztett képzések növekszik
alapján száma
Leendő hallgatók
Munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képzések Hallgatói szolgáltatások széles spektruma rendelkezésre áll
Nem megfelelő marketing és kommunikációs eszközök alkalmazása Leendő hallgatók döntésének korlátázott befolyásolhatósága
4
Munkaerőpiac igényei fejlesztett képzések növekszik
alapján száma
Külföldi hallgatók
Munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képzések Nemzetközi szinten versenyképes tudás megszerzése Hallgatói szolgáltatások széles spektruma rendelkezésre áll
Nem megfelelő marketing és kommunikációs eszközök alkalmazása Leendő hallgatók döntésének korlátázott befolyásolhatósága Erős nemzetközi verseny
3
Nemzetközi képzések száma növekszik Nemzetközi kiállításokon való részvétel Az intézmények külföldi hallgató száma növekszik
Közvetett célcsoport Régió lakossága
Munkaerőpiac igényeinek megfelelő felnőttképzéseken való részvétel Munkahelyek számának növekedése
Nem megfelelő a visszacsatolási rendszer Képzések fejlesztése késve követi a munakerőpiaci igényeket Vállalkozások nem igényelnek további munkaerőt
3
Felnőttképzések száma növekszik
Helyi vállalkozások
Közvetlen K+F kapcsolatok kialakítása Vállalkozásfejlesztési ismeretek bővítése Duális képzési programok
Felsőoktatási intézmények és helyi vállalkozások között nehézkes együttműködés Forráshiány a vállalkozásoknál Vállalkozások nem igényelnek további munkaerőt
4
Helyi vállalkozások versenyképességének növekedése A felsőoktatási intézmények és vállalkozások növekvő számú együttműködése Duális képzési programok száma növekszik Gyakorlati együttműködések száma növekszik Többoldalú intézményi kutatási együttműködések kötése
Társadalmi szereplők
Gazdaságfejlesztési ismeretek bővítése
Érdektelenség oldaláról
3
Helyi gazdaság fejlődésére vonatkozó fejlesztési tervek
a
gazdasági
szereplők
41
Érdek-csoportok
Érdekek és elvárások
Akadályozó tényezők és problémák
Fontosság (0-5)
Eredmények
Nem megfelelő befolyásolási potenciállal bíró szereplők elérése
42
2.3. Az elérendő célokhoz szükséges tevékenységek bemutatása Ebben a fejezetben a megvalósuló tevékenységek átfogó bemutatására, a projekt koncepciójának ismertetésére kerül sor annak érzékeltetése mellett, hogy a TÁMOP OP-ban, a TÁMOP AT-ban és a pályázati kiírásban szereplő támogatható tevékenységek és a projektben tervezett tevékenységek egymással összhangban állnak. A megvalósítandó tevékenységek részletes bemutatása során a projekt alprojektjeinek célkitűzéseit, a tervezett tevékenységek átfogó bemutatását, a beavatkozás módszerét, és a beavatkozás során végzett tevékenységeket írjuk le, többszörösen érzékeltetve az alprojektek célkitűzései közötti összefüggésrendszert. 2.3.1. A megvalósítandó tevékenységek átfogó bemutatása A Harmadik generációs összehangolt szolgáltatási portfólió és irányítási rendszer kialakítása, valamint stratégiai jellegű optimalizálás megvalósítása közösségi típusú felsőoktatási együttműködés formájában Dél-Kelet Magyarországon projekt négy Dél-kelet magyarországi felsőoktatási intézmény együttműködésének megvalósítására és komplex 21. századi elvárásoknak megfelelő szolgáltatások nyújtására törekszik. Az intézmények alapvetően magas hozzáadott értékű képzési-szolgáltatási együttműködések kialakítására és egységes, összehangolt szolgáltatási portfólió nyújtására törekszenek. A projekt a harmadik generációs intézmények kialakításához nyolc aspektusból kíván hozzájárulni: I./ egyrészt szervezetfejlesztési aspektusból, mely összehangolt irányítási rendszer kialakítását célozza. II./ másrészt munkaerőpiaci igények oldaláról, mely a munkaerőpiaci igényeket igyekszik feltárni és olyan döntéstámogató rendszert kialakítani, mely hatékonyan képes segíteni az intézmények képzési kínálatának fejlesztését, átalakítását. III./ harmadrészt a hallgatói szolgáltatások aspektusából, mely a hallgatóknak nyújtott szolgáltatások fejlesztésére törekszik, kiemelten kezelve a mentori szolgáltatásokat, a karrier szolgáltatásokat és a hallgatói pályakövetést. IV./ negyedrészt képzésfejlesztési oldalról, mely során kiemelt cél a képzések gyakorlatorientáltságának növelése, a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő átalakítása és a felnőttképzések fejlesztése. V./ ötödrészt a harmadik misszió aspektusából, célunk a társadalmi és gazdasági elvárásoknak megfelelő szolgáltatások nyújtása, vállalkozásokkal való szorosabb együttműködés kiépítése. VI./ hatodrészt nemzetközi aspektusból, mely a nemzetközi hallgatók számára kívánja vonzóbbá tenni az intézményeket. VII./ hetedrészt a minőségfejlesztés szempontjából, mely az intézmények egészét áthatva kíván hozzájárulni a projekt céljaihoz. VIII./ nyolcadrészt kommunikációs aspektusból, mely az intézmények közötti és a intézmények hazai kommunikációs tevékenységének fejlesztésére koncentrál.
43
A projekt alprojektjei összhangban az ágazati szándékokkal, a pályázati kiírással, a TÁMOP OP-vel és AT-vel és a konzorciumi partnerek Intézményfejlesztési Terveivel olyan 21. századi szolgáltatásokat kínáló felsőoktatási együttműködések létrejöttéhez kíván hozzájárulni, melyek nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is versenyképesek, illetve aktív módon képesek hozzájárulni a régió versenyképességének növekedéséhez.
4. ábra: A projekt logikája
Szervezetfejlesztés az Összehangolt Irányítási Rendszer bevezetésén keresztül
Munkaerőpiaci visszacsatoló és oktatásfejlesztési döntéstámogató rendszer kialakítása
Oktatási együttműködés a régióban, közösségi típusú felsőoktatás kezdeteinek megteremtése Regionális együttműködésen alapuló hallgatói szolgáltatás fejlesztés
Az intézmények külföldi hallgató vonzó képességének növelése
Társadalmigazdasági elvárásoknak megfelelő piacképes szolgáltatások nyújtása (Harmadik misszió)
Minőségfejlesztés, minőségbiztosítási együttműködés kialakítása
Intézményi és intézményközi kommunikáció fejlesztése
44
2.3.1. A megvalósítandó tevékenységek részletes bemutatása A projekt céljainak megvalósítása érdekében nyolc alprojekten keresztül történik meg az intézmények 21. századi képzési és szolgáltatási portfóliójának kialakítása. Az egyes funkcionális területek (pl.: képzésfejlesztés) a saját szakterületükön belül határozzák meg azokat a fejlesztéseket és tevékenységeket, melyek szükségesek ahhoz, hogy a projektet megvalósító intézmények képesek legyenek harmadik generációs felsőoktatási intézményekké válni. Amennyiben az alprojektek összetettsége indokolta az alprojekteken belül további projektelemeket definiáltunk. Az egyes alprojektek által vállalt tevékenységek bemutatása során alprojektenként adjuk meg a beavatkozás célját, a beavatkozás átfogó bemutatását, az alkalmazott módszereket, valamint a beavatkozás során végzett tevékenységeket. A konzorciumi partnerek szerepvállalását szinten alprojektenként ismertetjük. A projekt alprojektjei: 1. Szervezetfejlesztés az Összehangolt Irányítási Rendszer bevezetésén keresztül 2. Munkaerőpiaci visszacsatoló és oktatásfejlesztési döntéstámogató rendszer kialakítása 3. Oktatási együttműködés a régióban, közösségi típusú felsőoktatás kezdeteinek megteremtése 4. Társadalmi-gazdasági elvárásoknak megfelelő piacképes szolgáltatások nyújtása (Harmadik misszió) 5. Regionális együttműködésen alapuló hallgatói szolgáltatás fejlesztés 6. Az intézmények külföldi hallgató vonzó képességének növelése és nemzetközi kapcsolatainak bővítése 7. Minőségfejlesztés, minőségbiztosítási együttműködés kialakítása a felsőoktatási intézmények között 8. Intézményi és intézményközi kommunikáció fejlesztése A projekt és az eges alprojektek szakmai felelőseit partnerenkénti bontásban az alábbi táblázat foglalja össze.
45
Szakmai felelősök, vezetők Alprojektek megnevezése
Alprojektek rövidítései
Szolnoki Főiskola
Gál Ferenc Főiskola
Universitas Kft
Földesi Gabriella
Dr Pénzes Ibolya Rózsa
Dr Gazsó Tibor
Bolgár Zsolt
Sümeginé Törőcsik Tünde
Vadászi Orsolya
Vígh Beáta
---
---
Szervezetfejlesztés AP
Sinkovicz Attila
Brindza Attila
Dr Lukács Ágnes
később kerül meghatározásra
---
Munkaerőpiaci AP
később kerül meghatározásra
Dr. Kovács Lóránt
Dr Pénzes Ibolya Rózsa
Dr Gazsó Tibor
----
Dr Varga Zsuzsa
Dr Palkovics László Dr. Rigó Róbert
később kerül meghatározásra
---
Dr Klukovits Lajos Dr Buzás Norbert
Dr Pénzes Ibolya Rózsa
Dr. Lukács Pál
Dr Túróczi Imre
később kerül meghatározásra
---
Szabó Antal
Dr Molnár Edina
később kerül meghatározásra
Bolgár Zsolt
Dr. Kovács Lóránt
Dr Kacsirek László
később kerül meghatározásra
----
Dr. Rigó Róbert
Dr Lukács Ágnes
később kerül meghatározásra
---
Kállai Erzsébet
Dr Lukács Ágnes
később kerül meghatározásra
---
Projekt menedzser/asszisztens
Képzésfejlesztés AP
Harmadik misszió AP Dr Lukovics Miklós Dr Görög Márta Hallgatói szolgáltatások AP Dr Szenes Márta Nemzetközi AP
Az intézmények külföldi hallgató vonzó képességének növelése és Minőségfejlesztés AP nemzetközi kapcsolatainak bővítése Intézményi és intézményközi kommunikáció fejlesztése
Kecskeméti Főiskola
Dr Rácz Béla
Szakmai vezető/felelős
Szervezetfejlesztés az Összehangolt Irányítási Rendszer bevezetésén keresztül Munkaerőpiaci visszacsatoló és oktatásfejlesztési döntéstámogató rendszer kialakítása Oktatási együttműködés a régióban, közösségi típusú felsőoktatás kezdeteinek megteremtése Társadalmi-gazdasági elvárásoknak megfelelő piacképes szolgáltatások nyújtása (Harmadik misszió) Regionális együttműködésen alapuló hallgatói szolgáltatás fejlesztés Minőségfejlesztés, minőségbiztosítási együttműködés kialakítása a felsőoktatási intézmények között
Szegedi Tudományegyetem
Marketing és kommunikáció AP
Dr Pálfi György Dr Pannonhalminé Csóka Ildikó Dr Kürtösi Zsófia Dr Révész Balázs
46
A projekt felépítését és főbb tartalmi elemeit az alábbi táblázat mutatja meg összefoglalóan. Alprojektek
1. Szervezetfejlesztés az Összehangolt Irányítási Rendszer bevezetésén keresztül
Projekt elemek
Tevékenységek
1. Az Összehangolt Irányítási Rendszer előfeltételeinek megteremtése.
Ezen tevékenységek magába foglalják az intézmények vagyongazdálkodásának kialakítása és működtetése; szerződéskezelés és nyilvántartás fejlesztése és a vezetői információs rendszer továbbfejlesztése
2. Az Összehangolt Irányítási Rendszer kialakítása
Az Összehangolt Irányítási Rendszer kialakítása magába foglalja az intézményi folyamatokat és főbb informatikai rendszereket, melyek az alábbi öt terület mentén ragadhatóak meg Gazdálkodási/ Vállalatirányítási rendszer; Tanulmányi rendszer; Könyvtári rendszer; Dokumentum menedzsment rendszer és Vezetői információs rendszer.
3. Információ biztonság kezelése 4. Fenntartható fejlődés széles körű alkalmazása 2. Munkaerőpiaci visszacsatoló és oktatásfejlesztési döntéstámogató rendszer kialakítása
3. Oktatási együttműködés a régióban, közösségi típusú felsőoktatás kezdeteinek megteremtése
Zöld Egyetem program fejlesztése.
Az alprojekt keretében a jelenleg elérhető legkorszerűbb technológiai és módszertani eszközök alkalmazásával olyan komplex megoldást alakítunk ki, amely a felsőoktatási szolgáltatások fejlesztése és fenntartható működtetése tekintetében minden korábbi módozathoz képest hatékonyabb, egyúttal alacsonyabb adminisztratív erőforrásigénnyel nyújt információs támogatást az oktatás és képzés munkapiaci igényekkel történő összehangolásához.
1. Oktatási együttműködés a mérnöki-informatika, a pedagógusképzés és az agrár képzés területén
Három képzési területen kívánjuk megvalósítani a párhuzamosságok feltárást, az FSZ és BSc szakok egymáshoz illesztését és az átjárhatóság kidolgozását. Együttműködés a műszaki és az informatikai, a pedagógusképzés és az agrár képzési területén valósulna meg. Megvizsgáljuk továbbá a műszaki tudományok és az agrártudományok (növénytermesztés) területén új doktori iskola megalapításának lehetőségét.
47
Alprojektek
Projekt elemek
Tevékenységek A munkaerőpiaci igényeknek megfelelően duális képzéseket fejlesztünk közösen a partnerekkel. A tevékenységekkel összhangban tananyagfejlesztést valósítunk meg, illetve képzők képzését.
2. Duális képzésfejlesztés
A munkaerőpiaci igényeknek megfelelően felnőttképzéseket fejlesztünk. A tevékenységekkel összhangban tananyagfejlesztést valósítunk meg, illetve képzők képzését.
3. Felnőttképzés fejlesztése
Az elvárások változásával, illetve az intézmények nemzetközi szerepvállalásának növekedésével összhangban idegennyelvű képzésfejlesztést, hozzá kapcsolódóan tananyagfejlesztést, illetve képzők képzését valósítjuk meg.
4. Idegennyelvű képzésfejlesztés
5. Tanulmányi rendszerek oktatásfejlesztés érdekében
fejlesztése
az
összehangolt
4.1 Technológia transzfer fejlesztése
4. Társadalmi-gazdasági elvárásoknak megfelelő piacképes szolgáltatások nyújtása (Harmadik misszió)
4.2 Gazdasági és Vállalkozásfejlesztési Központ fejlesztése
4.3 Pályázati szolgáltatás fejlesztés
Végrehajtjuk az összehangolt tanulmányi rendszer kialakításához nélkülözhetetlen informatikai fejlesztéseket: tanulmányi rendszerek, hallgatói ügyintézés, FIR fejlesztése. a.) Technológia transzfer fejlesztése érdekében stratégiák, kialakítása b.)protokollok Interdiszciplináris Tudásmenedzsment Központ felállítása c.) Tudástérkép bővítése d.) Duális gyakornoki programok helyi szereplőkkel e.) Nemzetközi K+F kapcsolatok fejlesztése A kiválasztott pilot kistérségekben a.) vállalkozásfejlesztés b.) gazdaságfejlesztés tevékenységek kiemelt támogatása. Az intézmények pályázati tevékenységét hatékonyan támogatni képes szolgáltatási portfólió meghatározása és működtetése, valamint továbbfejlesztése projektek generálása, illetve külső gazdasági szereplők igényeinek kielégítése végett.
48
Alprojektek
Projekt elemek
Tevékenységek 1. Munkaerőpiaci és civil kapcsolati mátrix felállítása 2. Regionális kiterjesztésű karrierszolgáltatások nyújtása 3. Alumni szolgáltatások fejlesztése 4. Nemzetközi és intézmény közi tapasztalatcsere a hallgatói szolgáltatásoknál
5. 1 Karrier és alumni szolgáltatások fejlesztése
5. Regionális együttműködésen alapuló hallgatói szolgáltatás fejlesztés 5.2 Mentorszolgáltatások fejlesztése
5.3 Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) fejlesztése
6. Az intézmények külföldi hallgató vonzó képességének növelése és nemzetközi kapcsolatainak bővítése
7. Minőségfejlesztés, minőségbiztosítási együttműködés kialakítása a felsőoktatási intézmények között
5. Karrier és alumni tevékenységek kommunikációs támogatása 6. Karrier és alumni szolgáltatások minőségbiztosításának kialakítása 7. Szervezetfejlesztés a karrier és alumni szolgáltatásokhoz 1. kapcsolódóan Állapotfelmérés, mentorszolgáltatások fejlesztési terv 2. Érintettek képzése és személyes segítők felkészítése 3. Egyéni és csoportos tanácsadás 4. Mentorszolgáltatások R kommunikációs támogatása 1. DPRPR képzésterületi kutatások fejlesztésehét zolgáltatások és a.) Esélyegyenlőségi 2. A DPR minőségfejlesztési rendszerbe való illesztése, integrációja
A felsőoktatási intézmények hallgató vonzó képességének növelése érdekében nemzetközi marketing tevékenységünk integrált fejlesztése szükséges. A már meglévő, illetve fejlesztés alatt álló képzéseket kívánjuk népszerűsíteni meghatározott célországokban nemzetközi szakkiállításokon való részvétel útján. Ennek érdekében szükséges egy háttérelemzés, a képzéseket bemutató kiadványok elkészítése, kiállítási installációk elkészítése és honlap fejlesztés.
7.1 Minőségértékelési Rendszer (MÉR) továbbfejlesztése és kiterjesztése
7.2 Intézmények felkészítése nemzetközi önértékelés elvégzésére
A Szegedi Tudományegyetemen működő minőségértékelési rendszer (MÉR) kiterjesztése a karokra és a klinikai centrumra egyaránt, valamint a tapasztalatok átadása a Kecskeméti Főiskola, a Szolnoki Főiskola és a Gál Ferenc Főiskola részére. A Szegedi Tudományegyetem részt kíván venni az „EUA Institutional Evaluation Programme” elnevezésű szervezeti önértékelés programban.
49
Alprojektek
Projekt elemek
7.3 Partner elégedettség mérés kereteinek kialakítása
8.1 intézményközi kommunikációs és marketingstratégia kialakítása
8. Intézményi és intézményközi kommunikáció fejlesztése
8.2 Beiskolázást támogató marketing és kommunikációs tevékenységek fejlesztése, összehangolása
8.3 Intézményi és intézményközi kommunikációs tevékenységek támogatása érdekében média monitoring kiépítése és online web felület fejlesztése
Tevékenységek Kiemelten 4 partneri kört kívánunk vizsgálni: 1. hallgatók - Oktatói munka hallgatói véleményezése 2. végzett hallgatók - Diplomás Pályakövetési Rendszer működtetése 3. K+F partnerek elégedettség mérése 4. Munkatársi elégedettség felmérések A projektelem keretében elkészül egy intézményi kommunikációs és marketing stratégia módszertani útmutató, illetve mintaprojektként a Szegedi Tudományegyetem kommunikációs és marketingstratégiája. A projekt elem kiemelt célja, hogy a konzorciumi partnerek, mint a Dél-Alföldi Régió meghatározó felsőoktatási intézményei egymás szerepét erősítve jelenjenek meg a beiskolázási tevékenységek során. Ennek érdekében 2 kiállítási részvétel, 6 beiskolázási tájékoztató a régió kistérségeiben, beiskolázási kiadvány és egy felvételizőknek szóló specifikus honlap valósul meg. Ennek keretében az intézményi és intézményközi kommunikáció támogatása érdekében közös média monitoring szolgáltatás igénybe vétele történik meg, mely jobban mérhetővé teszi a kommunikációs és PR tevékenységek eredményeit, az eredményeket online felületen elérhetővé tesszük.
50
2.3.1.1. Szervezetfejlesztés az Összehangolt Irányítási Rendszer bevezetésén keresztül alprojekt
A beavatkozás célja – kapcsolódás a program céljaihoz Az alprojekt átfogó célja, hogy a konzorciumi intézmények irányítási és menedzsment szinten megteremtsék egy hatékonyan működő, nemzetközileg versenyképes dél-alföldi felsőoktatási pólus kialakításának alapfeltételeit és kereteit. Kiemelt célunk, hogy javítsuk az intézmények menedzsment és irányítási rendszereinek hatékonyságát és rugalmasságát, valamint az intézmény oktatási, kutatási és irányítási tevékenységeihez olyan összehangolt informatikai hátteret biztosítsunk, mely lehetővé teszi további felsőoktatási intézmények integrálását. A beavatkozás átfogó bemutatása Ennek érdekében minden területi-térségi-regionális együttműködés esetében meg kell vizsgálni az érintett felsőoktatási intézmények lehetséges integrációját, valamint azonosítani kell az együttműködési és integrációs lehetőségeket. Mindennek érdekében célunk egy egységes, integrált a konzorciumi partnerek által közösen használt Összehangolt Irányítási Rendszer (ÖIR) központi magjának kialakítása. Az összehangolt irányítási rendszer kialakítása terveink szerint öt funkcionális működési területet fog átfogni a 1. gazdálkodási/ vállalatirányítási rendszer; 2. tanulmányi rendszer, 3. könyvtári rendszer, 4. dokumentum menedzsment rendszer és 5. vezetői információs rendszer. Egységes irányítási rendszeren az intézmények működtetéséhez kapcsolódó folyamatokat és az ezekhez szükséges informatikai programokat együttesen értjük. Fontos kiemelni, hogy az ÖIR felépítésének kialakítása során arra kell törekedni, hogy tetszőleges számú intézmény integrálására alkalmas legyen. Az Összehangolt Irányítási Rendszer kialakításával párhuzamosan két funkcionális feladatot is kezelni kívánunk egyfelől az intézményen belüli információ biztonság kérdéskörét, másfelől a fenntartható fejlődés minél szélesebb körű elterjesztését. Az alprojektben az intézmények irányítási alrendszerére jellemző szigetszerűen elhelyezkedő és működő alkalmazásokból összehangolására törekszünk. Ennek során kiemelt fontosságúnak tartjuk a rendszerek integrálhatóságának megteremtését, illetve az új folyamatokhoz való rugalmas alkalmazkodás lehetőségének megteremtését. Az összehangolt irányítási rendszer fejlesztésével csökkeni fog a többszörös rögzítés többletmunkája, illetve könnyebbé fog válni az összetett információk kinyerése. Mivel egy ilyen méretű és bonyolultságú rendszer bevezetési időigénye miatt nem lehet a projekt célja, így eredményként a tényleges bevezetés előtti teljes folyamat lebonyolítását, a helyzetfelmérést, lehetséges megoldások felkutatását, rendszerszervezést, döntés előkészítést és tender kiírást határozzuk meg. Az alprojekt projektelemei és bemutatásuk: 1. 2. 3. 4.
Az Összehangolt Irányítási Rendszer előfeltételeinek megteremtése. Az Összehangolt Irányítási Rendszer kialakítása Információ biztonság kezelése Fenntartható fejlődés széles körű alkalmazása 51
1. Az Összehangolt Irányítási Rendszer előfeltételeinek megteremtése Az Összehangolt Irányítási Rendszer megtervezésének és kialakításának előfeltétele a szorosan kapcsolódó területeken fennálló problémák operatív kezelése és megoldása. Ezek a megoldandó feladatok: intézményi vagyongazdálkodás kialakítása, szerződés kezelés és nyilvántartás fejlesztése; vezetői információs rendszer továbbfejlesztése. A.) Intézményi vagyongazdálkodás kialakítása Az összehangolt gazdálkodási/irányítási rendszer kialakításának előfeltétele az intézmények vagyongazdálkodásának kialakítása és működtetése. Az intézmények alapvető problémája a vagyongazdálkodás területén, hogy a rendelkezésünkre álló tárgyi eszközöket mennyi ideig és milyen módon hasznosítsuk. Egyrészt alapvető tapasztalat, hogy egy eszközt a fizikai elavulásig használunk, miközben esetleg az élettartalma alatt gazdaságosan cserélhető lenne. Másrészt az egyes intézetek/karok eszköz ellátottsága különböző fokú, vannak olyan egységek, ahol eszközhiány lép fel és vannak olyan egységek, ahol hatékonyság növeléssel csökkenthető a használandó eszközök száma. Harmadrészt eltérő az egyes intézetek eszközigénye pl. egy számítógép az egyik egységben már elavult lehet, míg egy másik egységben alkalmas a munkavégzésre. A vagyongazdálkodási alprogram keretében két célt fogalmazhatunk meg: - egyrészt a vagyontárgyak kezelésének megszervezése, - másrészt az eszközök nagy és könnyen átcsoportosítható hányadát adó egy informatikai eszközökről egy vagyonleltárban felállítása és folyamatos karbantartásnak biztosítása, egyfajta bemenet képezése a vagyontárgy kezelési rendszernek. 1. munkaszakasz Rendszertervezés A két feladatra egy-egy szakértői csoport alakul (4+4 fő) a Szegedi Tudományegyetem és a társintézmények munkatársaiból, akik felmérik a rendszerrel kapcsolatos felsővezetői igényeket, megvizsgálják a rendelkezésre álló vagyongazdálkodási rendszerekhez kapcsolódó benchmarking forrásokat. A jelenleg is fennálló igények, illetve az intézményi integrációs folyamatok eredményeképpen a jövőben potenciálisan jelentkező igényeket figyelmebe véve elkészítik az egyetemi vagyongazdálkodási rendszer specifikációját. A rendszer specifikáció megába foglalja az informatikai rendszerre vonatkozó sajátosságok és jellemzők rögzítését, másfelől pedig a rendszer működtetéséhez kapcsolódó folyamatok szabályozását. Ezen tevékenységekhez az intézményi szakértői csoportok munkájának irányítása és támogatása érdekében rendszerszervező tanácsadói szolgáltatást kívánunk igénybevenni, mivel az intézményekben nem áll rendelkezésre az ilyen rendszerek tervezéséhez szükséges szaktudás. 2. munkaszakasz Vagyongazdálkodási rendszer felállítása Az elkészült rendszerspecifikáció alapján szükséges az informatikai megoldás beszerzése (szoftver licence), mely üzembe helyezését követően kiemelt feladat, hogy az intézmények informatikai rendszereibe integráljuk. 3. munkaszakasz Informatikai eszközökhöz kapcsolódó vagyonleltár elkészítése Pilot jelleggel az intézményi eszközök közül először az informatikai eszközök feltérképezése és nyilvántartásba vétele jelene meg, mely alapján elkészülne az informatikai eszközök vagyonleltár, mely bemenetet képez a vagyongazdálkodási rendszerbe. 52
B.) Szerződés kezelés és nyilvántartás fejlesztése Az összehangolt dokumentum menedzsment rendszer előfeltétele, hogy az intézményi szerződések elektronikus nyilvántartása megoldott legyen. Jelenleg az Egyetemen a szerződések papír alapon kerülnek iktatásra és kezelésre. A belső szabályzatok értelmében a bejövő számlák teljesítését igazolandó leadandó a tranzakció alapját képező szerződés is, amely gyakorlat sok “papírral” jár. Emellett az Egyetem eleget tesz az átlátható gazdálkodásra vonatkozó szabályoknak, mely értelmében a meghatározott szerződések az Egyetem honlapján elérhetőek. A jelenlegi megoldás nem kellően felhasználóbarát, egy adott szerződés előkeresése csak a szerződésazonosító ismeretében lehetséges. Célunk egy átlátható szerződés adatbázis létrehozása, amely lehetővé tenné a szerződések katalogizálását, valamint a szerződés adatainak egyszerű kivonatolását és kereshetővé tételét. A konkrét szerződés egy hivatkozásként jelenne meg az egész folyamat során. A hozzáférhetőség és visszakereshetőség jogosultsági kérdéseit mind a belső, mind a külső felhasználók esetében szabályozni szükséges. A szerződés nyilvántartás problémájának megoldása már rövid távon jelentős hatásokat eredményezne egyfelől a jelenlegi folyamatokat jelentősen lerövidítené, növelné az átláthatóságot és költségmegtakarítást eredményezne a papír alapú dokumentáció csökkenése által. Megvalósítandó tevékenységek: 1. munkaszakasz Rendszertervezés Szükséges a szerződésnyilvántartó és kezelő rendszerrel szembeni igények megfogalmazása és összegzése. A feladatra egy szakértői csoport alakul (4) a Szegedi Tudományegyetem munkatársaiból. Ezen tevékenységekhez az intézményi szakértői csoportok munkájának irányítása és támogatása érdekében rendszerszervező tanácsadói szolgáltatást kívánunk igénybevenni, mivel az intézményekben nem áll rendelkezésre az ilyen rendszerek tervezéséhez szükséges szaktudás. 2. munkaszakasz Rendszer felállítása Az elkészült rendszerspecifikáció alapján szükséges az igényelt feladatok ellátására alkalmas informatikai megoldás beszerzése (szoftver licence), mely üzembe helyezését követően kiemelt feladat, hogy az intézmény informatikai rendszereibe integráljuk. 3. munkaszakasz Rendszer működtetése Szükséges az intézményben meglévő és keletkező szerződések folyamatos feldolgozása, amelyet az egyes szerződések típusai szerint ütemezetten kívánunk megvalósítani. A feldolgozásra kerülő szerződéseket négy nagy csoportba sorolhatjuk (a sorrend jelenlegi ismereteink alapján a feldolgozási sorrendet jelöli, de ez a projekt megvalósítása során változhat): 1. közbeszerzési szerződéstár, 2. egyéb nyilvános szerződések, 3. nem nyilvános szerződések, 4. a korábban feldolgozott szerződések integrálása az EIR dokumentumtárába. A szerződés feldolgozás digitalizálása és feltöltési feladatait belső munkatárs látja el. C.) Vezetői információs rendszer továbbfejlesztése Míg a vagyongazdálkodás kialakítása és a szerződéskezelő és nyilvántartó rendszer megvalósítása, olyan fejlesztések, melyek a projekt megvalósítását megelőzően nem léteztek 53
és működtek az egyetemen, addig a vezetői információs rendszer bizonyos keretek között már jelenleg is működik. A Szegedi Tudományegyetem Vezetői Információs Rendszerének kialakítása a TÁMOP4.1.1-08/1 pályázat keretében valósult meg. Ezen tevékenység eredményeképpen egy naturális alapokon nyugvó elemzésére, értékelésére, gazdálkodási döntések megalapozására alkalmas információ-menedzsment megoldás jött létre. Az elvárások alapján egy adattárház alapú rendszer kialakítása, riportolási lehetőségek megteremtése valósult meg, mely lehetővé teszi az intézményben alkalmazott teljesítménymodell, valamint a vezetői információs rendszer megbízható működéséhez szükséges adatok egységes logikán nyugvó kezelését, vezetői információvá való transzformálását. A vezetői információs rendszer esetében a rendszerspecifikáció, rendszertervezés és rendszer felállítás már megtörtént. A folyamatosan változó környezet és az intézménnyel szemben megjelenő elvárások szükségessé teszik a vezetői információs rendszer továbbfejlesztését. Annak érdekében, hogy az intézmény készen álljon a projekt alapú finanszírozásra, szükséges az Intézményfejlesztési Terv és egyéb pályázati indikátorok megjelenítése a rendszerben. Ennek megvalósításához azonban elengedhetetlen a meglévő licence bővítése. 2. Az Összehangolt Irányítási Rendszer kialakítása Céljaink elérése érdekében egy egységes, integrált a konzorciumi partnerek által közösen használt Összehangolt Irányítási Rendszer (ÖIR) központi magjának kialakításán fogunk dolgozni. Az összehangolt irányítási rendszer kialakítása terveink szerint öt funkcionális működési területet fog átfogni a 1. gazdálkodási/ vállalatirányítási rendszer; 2. tanulmányi rendszer, 3. könyvtári rendszer, 4. dokumentum menedzsment rendszer és 5. vezetői információs rendszer. Egységes irányítási rendszeren az intézmények működtetéséhez kapcsolódó folyamatokat és az ezekhez szükséges informatikai programokat együttesen értjük. Az egyes funkcionális területeket érintő fejlesztési törekvéseink: 1. Gazdálkodási rendszer: egységes vállalatirányítási rendszer (ERP) kialakítása, amely az költségvetési szabályok mellett kiemelt figyelmet fordít az üzemgazdasági szemlélet alkalmazására. A gazdasági rendszer tervezett főbb moduljai: költségvetésmenedzsment, kötelezettség vállalás, bizonylat kezelés, pénzügy, beszerzés, eszköz gazdálkodás, ingatlangazdálkodás, kontrolling, költségelemzés, pályázatok/projektek kezelése. 2. Tanulmányi rendszer: az intézmény oktatási tevékenységével kapcsolatos feladatok összefogása, rendszerezése és menedzselése, különös tekintettel a változó felsőoktatási környezetre. 3. Dokumentum menedzsment: az intézményben keletkező gazdasági dokumentumoktól (pl. szerződés, bizonylat) a tanulmányi dokumentumokon (pl. kérelmek) át a szabályzatokig valamennyi írott anyag feldolgozása. A rendszer képes lesz kezelni az iktatás, tárolás, rendszerezés, visszakereshetőség feladatát egyaránt. 4. Könyvtári rendszer: a Szegedi Tudományegyetem teljeskörű integrált könyvtár informatikai rendszerünk elemzése, újragondolása, kiemelt figyelmet fordítva az elektronikus kiadványok kezelésére. 5. Vezetői információs rendszer: a 2009. évi TÁMOP 4.1.1 program keretében a Szegedi Tudományegyeteme kialakított VIR rendszer kiterjesztése a társintézetekre, továbbá új kihívásoknak megfelelő mutatók tervezése, implementációja.
54
A beavatkozás során végzett tevékenységek bemutatása 1. munkaszakasz Szakértői csoportok felállítása és működtetése – 2013.II. név -2015.IV. név Valamennyi az Összehangolt Irányítási Rendszer által jelen keretek között kezelni kívánt funkcionális terület esetében szükséges egy olyan vezető szakértői csoport felállítása, mely csoport átlátja az adott terület működését és vele szemben támasztott külső és belső igényeket, képes fejlesztési irányokat meghatározni, képes döntéseket hozni, képes a projekt céljainak és az ÖIR szükségességének elfogadtatására, alkalmas az adott területen dolgozó szakemberek motiválására. A csoportok elsődleges feladata az adott funkcionális területre vonatkozó rendszerspecifikáció elkészítése. A szakértői csoportok tervezett felépítése: -
-
Gazdasági rendszer esetében- 10 fő vezető szakértő – Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság, Rektori Hivatal, kari Dékáni Hivatalok, Klinikai Központ költségvetés, pénzügy, kontrolling, anyaggazdálkodás, kari menedzsment, pályázatkezelés, üzemeltetés területéről vesz benne részt. Tanulmányi rendszer - 5 fő vezető szakértő- Oktatási Igazgatóság, Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság részéről. Dokumentum menedzsment - 3 fő vezető szakértő - a Rektori Hivatal és Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság részéről. Könyvtári rendszernél - 4 fő vezető szakértő - SZTE Klebersberg Könyvtár és Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság részéről. Vezetői információs rendszer - 2 fő vezető szakértő - és Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság és Rektori hivatal részéről.
A csoportok minden esetben kiegészülhetnek az egyes területeken közvetlenül érintett egységek további szakértőivel, illetve külön-külön szakértői csoportokat alkothatnak, így támogatva a vezetői teamek munkáját. A csoportok munkáját egy-egy külső tanácsadó koordinálja, aki rendelkezik tapasztalattal hasonló projektben. A Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola 2-2, a Gál Ferenc Főiskola rendszerenként 1-1 főt delegál az intergrációs folyamathoz, részben a vezetői, részben a szakértői teamekbe. A vezető és szakértő teamek mellett kialakításra kerül egy 20 fős operatív team. Ezen team munkatársai határozott időre, a projekthez kerülnek foglalkoztatásra, feladatuk, az egyes szakaszokban az operatív feladatok, mint adatgyűjtés, interjúztatás, dokumentálás, dokumentációk összeállítása. A projekt teljes futamideje alatt a GMF és a karok közötti kiemelt kapcsolattartás érdekében a karok méretének megfelelő létszámmal egy összekötő team kerül felállításra. A pályázatunk a speciális szakterületekre fenntart 363 tanácsadói nap kapacitást, hogy a megfelelő szaktudást szükség esetén igénybe tudjuk venni. 2. munkaszakasz Helyzetelemzés - 2013. II. név-IV. név Az első lépés a helyzetelemzés, ahol a vezető-teamek átvizsgálják a részterületükhöz tartozó feladatokat, folyamatokat, az operatív team-ek kérdőíves felméréssel begyűjtik és rendszerezik a felhasználói igényeket, a szakértői team-ek a speciális területeket (pl. intézményi specialitások) vizsgálják meg, illetve javaslatokat tesznek az egységesítés terminológia kidolgozására. 55
3. munkaszakasz Benchmarking - 2013. II. név-IV. név A helyzetelemzéssel párhuzamosan megvizsgálásra kerülnek egyéb irányítási rendszerek kialakítása, annak tapasztalati és eredménye. 1. Elemző workshopok Az elemzői workshopokon a kiemelt - hozzánk hasonló - egyetemeken alkalmazott rendszerek megtekintése, megoldások megismerése, tapasztalatok gyűjtése a cél. Ennek megfelelően öt egyetem az ELTE, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szent István Egyetem és a Semmelweis Egyetem munkatársait hívjuk meg, illetve kérjük fel előadások tartására részterületenként egy-egy workshop alkalmával. (Összességében 6x80 fős workshopot tervezünk.) 2. Szakértői és szállítói workshopok Második lépésként részterületenként egy-egy kétnapos workshop keretében lehetőséget biztosítunk a terület meghatározó szakértőinek és a szállítóknak, hogy bemutassák az aktuális rendszereket és képet kapjunk a megoldások alkalmazhatóságáról, illetve a megoldásokban rejlő egyéb lehetőségekről. (Összesen 6x80 fős 2 napos workshopot tervezünk.) 4. munkaszakasz Rendszerspecifikáció - 2014. I. név-IV. név Az adottságok és benchmarking példák alapján kialakításra kerül az összehangolt irányítási rendszerre vonatkozó specifikáció, illetve feltárásra kerülnek a kapcsolódó folyamatok. Elkészül a specifikáció leírását tartalmazó alprojekt dokumentum és megkezdődik az informatikai megoldás beszerzése (szoftver licence). 5. munkaszakasz Ismeretek beépítése a képzési kínálatba 2014. IV. név- 2005.I. név Adatbázis fejlesztésekhez kapcsolódó vezetői és gazdasági informatikai szaktudás, módszertani és felhasználói ismeretek becsatornázásának lehetőségét meg kell vizsgálni az intézmény képzési kínálatába. 3. Információ biztonsági rendszer fejlesztése projektelem Jelenleg a Szegedi Tudományegyetemen a szigetszerű alkalmazások, illetve az aktuális Informatikai Biztonsági Szabályzat szellemében szinte minden rendszer külön-külön él. Az adatkezelési szabályok felülvizsgálatra szorulnak, továbbá nem megoldott az egységes azonosítás és beléptetés. Mivel a rendszereink között nincs összeköttetés, egy új hozzáférés kiadása vagy visszavétele hosszas eljárás eredménye, továbbá nincs automatikus jogosultság kezelés sem, ha pl. egy munkavállaló belép vagy távozik az intézményből. Az alprogram célja, egy a gyorsan változó környezethez jól igazodó Informatikai Biztonsági Stratégia és kapcsolódó akciótervek kidolgozása, továbbá egy egységes azonosító és authentikáló rendszer előkészítése és az alap rendszer bevezetése. Cél, hogy az ÖIR komponensei már az új rendszer szerinti biztonsági protokollokat, illetve azonosítást és authentikálást alkalmazzák. Tervezetett tevékenységek: 1. munkaszakasz Információ biztonsági csoport felállítása – 2013. II. név -2014. IV. név Az információ biztonsági rendszer kialakítása és szabályozása érdekében egy külső információ-biztonsági szakértő vezetésével felállna egy 3 fős team, amelyben az operatív munkát, határozott időre, a projekthez foglalkoztatott munkatárs végezné. Feladatuk, az egyes szakaszokban az operatív feladatok, mint adatgyűjtés, interjúztatás, dokumentálás,
56
dokumentációk összeállítása. Az egyetem és a társintézetek részéről egy 20+6 fős szakértői team venne részt, akik a saját részterületük specifikálásáért felelnek. 2. munkaszakasz Helyzetelemzése és adatvagyon felmérés – 2013. II. név – 2013. IV. név Cél, az ÖIR által érintett adatvagyon felmérése. Eredményeként meghatározásra kerülnek az egyes adatelemekhez történő hozzáférések, ezáltal ellenőrizhető az adatfeldolgozás jogszerűsége, valamint számonkérhető mind a szabályozó, mind a szabályok alapján működő adatfeldolgozást végző felhasználó, és a rendszerüzemeltető. Az adatvagyon kataszterrel megvalósul egy egységes azonosító és authentikáló rendszer magjának kialakítása. Az ÖIR egyes rendszerei a tenderek lefolyásának megfelelően folyamatosan integrálásra kerülnek. 3. munkaszakasz Kockázatelemzés 2013. III. név- 2013. IV. név A kockázatelemzés során az egyetemi IT struktúrából az ÖIR által érintett területek kerülnek átvilágításra, mint: - az IT által támogatott ügymenetek, az adatkezelés biztonsága, s annak a törvényi megfelelése; - a géppark, valamint az aktív és a passzív hálózati eszközök biztonsági szintje, sebezhetősége; - a használt szoftverek, különösképpen az ellenőrző és a felügyeleti eszközök állapota; - az épületi adottságok, valamint a fokozott fizikai biztonságot és védelmet igénylő informatikai objektumok elhelyezkedése és biztonságos tápellátása; - a felhasználók és az üzemeltetők által birtokolt tudás, valamint a napi tevékenységüket szabályozó előírások, és szabályzatok; - az IT üzemeltetői posztok átfedése, valamint a biztonságos üzemeltetés személyi feltételei. 4.munkaszakasz Stratégia alkotás, akciótervek készítése – 2014. I. név A helyzetelemzés és a kockázatelemzés alapján meghatározásra kerül egy IT Biztonsági Stratégia, amely meghatározza a hosszú, közép és rövid távon elérendő célokat és a célok eléréséhez szükséges akcióterveket. 5. munkaszakasz Rendszerfelállítása 2014. II. – IV. név Az egységes azonosító és authentikáló rendszer magjának kialakítása, melybe az Összehangolt Irányítási Rendszer egyes rendszerei majd folyamatosan integrálásra kerülnek. 4. Fenntartható fejlődés széles körű kiterjesztése (Zöld Egyetem rendszer) Céljaink között szerepel olyan akciók tervezése és indítása többek között a környezettudatos magatartás, a természeti környezet megóvása, az energiagazdálkodás, a vízgazdálkodás és hulladékgazdálkodás, smart metering területén. Célunk, hogy a Szegedi Tudományegyetem a “Zöld Egyetem Rangsor”-ban előrelépni és bekerülni a tíz legzöldebb európai intézmény közé. Tervezetett tevékenységek: 1. munkaszakasz Zöld Egyetem csoport felállítása – 2013. II. név -2014. IV. név A fenntartható fejlődés széleskörű alkalmazása az intézményben megvalósítása és szabályozása érdekében egy külső szakértő vezetésével felállna egy 5 fős vezetői team. Az 57
egyetem és a társintézetek részéről egy 20+6 fős szakértői team venne részt a munkában, akik a saját részterületük specifikálásáért felelnek. Az operatív munkát, határozott időre, a projekthez foglalkoztatott munkatárs végezné, akinek a feladata lenne az adatgyűjtés, interjúztatás, dokumentálás, dokumentációk összeállítása. 2. munkaszakasz Helyzetelemzése és benchmarking – 2013. II. név – 2014. II. név A munkaszakaszban megtörténik a konzorciumi partnerek egységeiben alkalmazott gyakorlatok áttekintése, megosztva a tapasztalatokat egymás között. ez egészülne ki olyan tanulmányutakkal, melyben a TOP 10 európai zöld egyetemet látogatják meg szakértőink, megvizsgálva a módszereiket, technológiájukat, folyamataikat. A projekt szakmai megvalósításában részt vevő tagoknak a projekt megvalósításához közvetlenül köthető, nem rendszeres utazás miatt felmerülő utazási, valamint szállás költségeit szerepeltetjük. Szegedi Tudományegyetem kollégái 10 alkalommal utazik 3-3 fő, 3-3 éjszakára európai egyetemekre. A Kecskeméti Főiskola kollégái európai (Anglia, Írország, Finnország, Belgium, Franciaország, Németország), illetve a tengeren túli (USA) egyetemre utaznak összesen 6 alkalommal átlagosan 5 éjszakára. 3. munkaszakasz Zöld Egyetem stratégia és akciók meghatározása – 2014. II. név – 2014. IV. név Az intézményi stratégiai célokhoz igazodva és a benchmarking utazások tapasztalatait felhasználva kialakításra kerül az egyetem Zöld Egyetem stratégiája és a stratégiai célok eléréséhez szükséges akciók megvalósítása. Együttműködő partnerek és szerepük a megvalósításban: Adott projektelemek megvalósítása érekében tervezés jelenlegi állása szerint nem kívánunk együttműködő partnert bevonni. Konzorciumi partnerek szerepe összefoglalóan: A projektet megvalósító felsőoktatási intézmények a Szegedi Tudományegyetem vezetésével, a Kecskeméti Főiskolával, a Szolnoki Főiskolával és a Gál Ferenc Főiskolával kiegészülve együttműködve teremti meg Összehangolt Irányítási Rendszer alapjait és rendszerét. Jelen projekt keretében négy területen kívánunk tevékenységeket megvalósítani az Összehangolt Irányítási Rendszer előfeltételeinek megteremtése és a rendszer kialakítása, információ biztonság kezelése és a fenntartható fejlődés széleskörű alkalmazása. A Szegedi Tudományegyetem, mint konzorciumvezető felel az alprojekt szakmai megvalósításáért és irányításáért. Kecskeméti Főiskola az alábbi tevékenységekbe kapcsolódik be: Bekapcsolódik az Összehangolt Irányítási Rendszer kiépítéséhez kapcsolódó tevékenységekbe, melynek keretében 1 fő szakmai témafelelős, szakértők (oktatók, mérnökök, tanszéki mérnökök, egyéb közalkalmazottak), 1 fő pénzügyi, gazdasági, jogi tanácsadó, 1 fő belső számviteli munkatárs és 1 fő munkaügyi munkatárs vesz részt a munkában. A munka megvalósításában 244 hónapnyi munkával vesznek részt a főiskola munkatársai. A tevékenység megvalósításához külső szolgáltatást vesz igénybe a főiskola vezetők gazdálkodási/gazdasági képzésére kerül sor 10 alkalom összesen 2.540.000,- Ft értékben, tréning a gazdasági rendszerek átvilágításához 6 alkalommal összesen 1.524.000,Ft értékben és elemző, szakértői workshopok, konferencia szervezése 2 alkalommal összesen 3.160.000,- Ft értékben. 58
Továbbá aktívan részt vesz a Zöld Egyetem rendszer megismerésében, nemzetközi benchmark tapasztalatok gyűjtésében és a rendszer bevezetésében a főiskolán. Szolnoki Főiskola az alábbi tevékenységekbe kapcsolódik be: A Vezetői Információs Rendszer továbbfejlesztése és annak összehangolása a partnerek meglévő rendszerével. A POSSZEIDON irattárazási és iratkezelési rendszer, a NEPTUN (kérvénykezelő programjának) folyamatos továbbfejlesztése. vagyongazdálkodási és hasznosítási (sales) menedzsment kialakítása. Az Összehangolt Irányítási Rendszer kiépítéséhez kapcsolódó tevékenységekhez kapcsolódóan a főiskola 1 fő szakmai témafelelőst kíván foglalkoztatni, valamint 90 hónapnyi munkával a főiskola munkatársai vesznek részt a tevékenységekben. A tevékenység megvalósításához külső szolgáltatást vesz igénybe a főiskola vezetők gazdálkodási/gazdasági képzésére kerül sor 4 alkalom összesen 2.000.000,- Ft értékben, tréning a gazdasági rendszerek átvilágításához 4 alkalommal összesen 2.000.000,- Ft értékben és elemző, szakértői workshopok, konferencia szervezése 2 alkalommal összesen 1.400.000,Ft értékben. Az informatikai fejlesztések megvalósításához szükséges fejlesztéseket külső tanácsadó bevonásával kívánják megvalósítani, ami jelent egyfelől szakértői munkát, másfelől szoftverfejlesztést. Gál Ferenc Főiskola az alábbi tevékenységekbe kapcsolódik be: Bekapcsolódik az Összehangolt Irányítási Rendszer kiépítéséhez kapcsolódó tevékenységekbe, melynek keretében 1 fő részt vesz a tanulmányi rendszerek összehangolásában, míg 1 fő az intézményi és együttműködési stratégia illetve szervezeti működési koncepció kialakításában, a szervezeti struktúra átalakításában és költségracionalizálásban vesz részt. Térségi felsőoktatási- képzési intézményrendszer átvilágításához külső tanácsadói szolgáltatást vesz igénybe a főiskola (7.000.000Ft értékben). Az Universitas-Szeged Szolgáltató megvalósításában nem vesz részt.
Nonprofit
Közhasznú
Kft.
jelen
alprojekt
59
2.3.1.2. Munkaerő-piaci visszacsatoló és oktatásfejlesztési döntéstámogató rendszer kialakítása alprojekt A beavatkozás célja – kapcsolódás a program céljaihoz Az alprojekt célja, hogy a jelenleg elérhető legkorszerűbb technológiai és módszertani eszközök alkalmazásával olyan komplex megoldást alakítson ki, amely a felsőoktatási szolgáltatások fejlesztése és fenntartható működtetése tekintetében minden korábbi módozathoz képest hatékonyabb, egyúttal alacsonyabb adminisztratív erőforrásigénnyel nyújt információs támogatást az oktatás és képzés munkapiaci igényekkel történő összehangolásához. A beavatkozás átfogó bemutatása A kialakítandó megoldás a projektben részt vevő felsőoktatási intézmények vonzáskörzetében meghatározó munkapiaci folyamatok – oktatás- és képzésirányítás, fejlesztés tekintetében releváns – jellemzőiről (keresleti-kínálati dimenzióban értelmezett folyamatok, foglalkoztatás szerkezetének alakulása, álláskeresők és foglalkoztatottak szocio-demográfiai jellemzői, munkaerő-keresleti igények szakmaterület és képzettség szerinti jellemzői, stb.) nyújt folyamatos, lényegében valós idejű információkat az intézményi döntés-előkészítés és döntéshozatal számára. Mindemellett a kialakítandó megoldás támogatja az intézmények hallgatói, valamint közösségi tájékoztatási feladatait is, elősegítve az intézmények közötti választást, az elhelyezkedési esélyek, karrier- és életút-perspektívák mérlegelését. A projektelem funkcionális meghatározottságú adat- és információáramlási csatornákkal (interfész) kapcsolódik az ugyancsak a projekt keretében megvalósítandó diplomás pályakövetési, karrier és alumni szolgáltatások fejlesztése, valamint vezetői információs rendszerek fejlesztésekhez, egyrészt meghatározott törzsadatok közös használata, másrészt a felhasználók számára biztosítandó információk közlésén, megjelenítésén keresztül. A beavatkozás során végzett tevékenységek bemutatása 1. munkaszakasz: Szakmai együttműködés és kapcsolattartás kialakítása és empirikus vizsgálatok elvégzése (2013.II.név.- 2013. IV.név) Az empirikus kutatás előkészítésének feladataival párhuzamosan indul a szakmai együttműködés kialakítása a Nemzeti Munkaügyi Hivatallal (NMH) és a Központi Statisztikai Hivatallal (KSH), amelynek célja a releváns nemzeti törzsadatok alkalmazásának, illetve a módszertani megfelelőségnek a biztosítása a projektelem megvalósítása során végrehajtandó digitális rendszerfejlesztés eredményeként létrejövő tudástár és monitoring, valamint előrejelzési rendszer számára. Az NMH és a KSH forrásigény nélküli konzultációs szakmai partnerként történő bevonását irányozza elő ilyen értelemben a projektelem. Az empirikus kutatás a Dél-alföldi régióban elvégzendő statisztikai adatelemzési és kvalitatív adatgyűjtési programmal végzi el a munkapiaci igényekhez igazodó képzés-fejlesztési feladatokat támogató monitoring, elemzési és előrejelzési modell kialakítását. A kutatás empirikus programja a Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megyei munkaügyi ellátórendszer szervezeti struktúrájában elvégzendő, a munkaügyi kirendeltségek és szolgáltató központok, illetve magántulajdonú munkaközvetítő cégek, valamint rétegzett 60
mintavétel módszerével összeállított, a térség foglalkoztató gazdasági szervezeteit több dimenzióban reprezentáló csoportban elvégzendő statisztikai, illetve kvalitatív módszerrel látja el az adatgyűjtési feladatokat. Az adatgyűjtés integrált módszertani apparátusa alkalmas arra, hogy feltárja a térség munkapiaci folyamatainak meghatározó szocio-ökonómiai jellegzetességeit, dinamikáját, társadalmi tagoltság és gazdasági teljesítőképesség szerinti területi differenciáltságát, a feltárt folyamatokat meghatározó, azokat befolyásoló faktorokat. A statisztikai adatfeldolgozás a Nemzeti Munkaügyi Hivatal és a Központi Statisztikai Hivatal térségi információkat tartalmazó törzsadatainak analitikus feldolgozására épülő almodul eredményei alapján véglegesíti a kvalitatív információgyűjtés almodul adatgyűjtési protokollját és vezérfonalát. A kvalitatív információgyűjtés vezérfonalát alkalmazva a kutatás összesen legalább 150 mélyinterjú elkészítését irányozza elő, az interjúk tartalmának az interjúalanyok beleegyezése szerint szöveghű digitális vagy részletes tartalmi összefoglaló feljegyzése alapján. A kvalitatív információgyűjtés feldolgozásának eredményei egy további, térségi munkaügyi és társadalom-, illetve gazdaságstatisztikai elemzési fázis során jelennek meg kimeneti eredményként, többcélú funkcionális tartalmi meghatározottsággal. Egyrészt ellátják a vizsgált térség általános munkapiaci folyamatainak szabatos, a dél-alföldi régió szocioökonómiai tagoltságát is megjelenítő leíró elemzés támogatását. Másrészt az alprojekt eredményeként létrejövő tudástár és monitoring, valamint előrejelzési rendszer ismeretalapú tervezési fázisához biztosít támogatást. Harmadrészt az elvégzett empirikus kutatás eredménye és tapasztalatai alapján jön létre a dél-alföldi régió képzés-fejlesztési szempontból releváns munkapiaci folyamatait, a folyamatok dinamikáját és befolyásoló tényezőit feltáró empirikus kutatási összefoglaló, valamint szervezetfejlesztést támogató tervezési dokumentum. Az ebben a munkaszakaszban igénybe venni tervezett külső szolgáltatás az empirikus kutatás technikai feladatainak és adatelemzési, adatfeldolgozási feladatainak elvégzéséhez szükséges professzionális külső szolgáltatás, melynek során a munkaerőpiaci szereplők véleménye felmérésre, becsatornázásra kerül. A külső szolgáltatás a kutatás empirikus feladataihoz kapcsolódó költségek teljes körét fedezi. Az igénybe venni tervezett szolgáltatással szemben támasztott követelmény a munkaügyi szervezetrendszer és foglalkoztató gazdasági szervezetek területén végzett, lehetőség szerint hasonló vagy kapcsolódó tematikájú, kvalitatív empirikus modult is tartalmazó, eredményes (lezárt kutatási projektet vagy szerződésszerűen teljesített megbízást jelentő) kutatás elvégzése az elmúlt 3 évben. Munkaszakasz eredménye: Az alprojekt eredményeként létrejövő tudástár és monitoring, valamint előrejelzési rendszer nemzeti törzsadat-bázisokhoz kötött rendszeres frissítését és folyamatos metodikai megfelelőségét biztosítja. A tudástár és monitoring, valamint előrejelzési rendszer ismeretalapú tervezési fázisához biztosított támogatás. A dél-alföldi régió képzés-fejlesztési szempontból releváns munkapiaci folyamatait, a folyamatok dinamikáját és befolyásoló tényezőit feltáró empirikus kutatási összefoglaló és rendszerfejlesztést támogató tervezési dokumentum. 2. munkaszakasz: Modellfejlesztés (2013.IV.név-2014.II.név) Modelltervezés, fejlesztési rendszerterv, szervezeti igazgatási rendszerterv, alkalmazásfejlesztés technikai feladatai. Ebben a munkafázisban kerül sor a digitális tudástár és monitoring, valamint előrejelzési rendszer létrehozására, amely több lépcsős feladat. Első lépcsőben megtörténik az empirikus munkaszakasz eredményei alapján a rendszerfejlesztési 61
programterv kidolgozása. A rendszerfejlesztési programterv magában foglalja az ütemezés, az erőforrásigények, a rendszerspecifikáció tartalmi elemeit. A rendszerfejlesztési programterv alapján kezdődik meg a digitális alkalmazás kódfejlesztése. A kódfejlesztés eredményeként létrejött digitális alkalmazás tesztelése a következő lépcső. Ezt követi a digitális alkalmazás felsőoktatási szervezetirányítási, nyilvántartási és kommunikációs informatikai rendszereihez való illesztése, vagyis alkalmazásként történő implementálása. Ezzel a lépéssel párhuzamosan történik az implementált rendszer működtetésének rendszerintegrációs és informatikai rendszerműködtetési (rendszergazda) ismeretek átadása, valamint a felhasználói rendszeralkalmazási ismeretek átadása. Az ebben a munkaszakaszban igénybe venni tervezett külső szolgáltatás az alkalmazásfejlesztés professzionális munkafeladatait foglalja magába – rendszerterv és rendszerspecifikáció kialakítása, rendszerfejlesztés technikai feladatainak végrehajtása, implementáció és adatfeltöltés, rendszerteszt feladatok végrehajtása. A fejlesztés eredményeképpen komplex informatikai rendszer fog rendelkezésre állni. Munkaszakasz eredménye: Tudástár és monitoring, valamint előrejelzési rendszer létrejötte, integrálása a szervezeti fejlesztési döntés-előkészítési rendszerbe 3. munkaszakasz: Munkaerő-igényhez igazodó oktatásszervezést támogató monitoring és előrejelzési rendszer alkalmazásának betanítása, rendszerkezelői és felhasználói oktatás (2014.III.-2014.IV.név) Ebben a munkaszakaszban az alprojekt eredményeként kialakított monitoring és előrejelzési rendszer a) rendszerkezelői, b) felhasználói szintű kezelésének betanítása, kezelési gyakorlati oktatása és a dokumentációs anyagok ismertetése, magyarázata történik. A munkaszakasz célja, hogy a korszerű alkalmazásfejlesztési módszertani követelmények szerinti ergonómiai kövcetelményekkel, adatkezelési és rendszerkezelői funkciókat mind a konzorciumi partnerek informatikai rendszerüzemeltető technikai szakapparátusa, mind tervezett felhasználói (hozzáféréssel rendelkező munkatársai, illetve hallgatói) a legnagyobb hatékonysággal hasznosíthassák gyakorlati feladatvégzésük során. Az ebban a munkaszakaszban igénybe venni tervezett külső szolgáltatás a 2. munkaszakasz fejlesztési munkálataiban részt vevő szolgáltatásnyújtó közreműködését feltételezi, különös tekintettel arra, hogy a fejlesztési ismeretek és rendszerműködési jellemzők ismerete együttesen elengedhetetlen követelménye a hatékony rendszerüzemeltetői és felhasználói ismeretek megalapozásának. Munkaszakasz eredménye: Informatikai rendszerüzemeltetői szakapparátus oldaláról az üzemeltetési, karbantartási ismeretek megszerzése, gyakorlati alkalmazásának teljes körű képessége. Felhasználói oldalról az alprojekt eredményeként létrejött alkalmazás hozzáférési jogosultság szerint igénybe vehető funkcióinak gyakorlati alkalmazási képessége. 4. munkaszakasz: Oktatásfejlesztési programok tervezése az országos és regionális munkaerő-piaci trendek meghatározása alapján – 2014. III.név-2015.I.név Ebben a munkaszakaszban történik az oktatásfejlesztési programok országos és regionális munkaerő-piaci trendek alapján történő tervezését támogató rendszer működtetéséhez szükséges adatgyűjtési és adatkezelési protokollok, kapcsolati csatornák kialakítása. A munkaszakasz során elvégzendő feladatok körében az első lépés a klienskonzultációk lebonyolítása adott szakmaterületek vállalkozásaival. A klienskozultációk elsődleges célja a 62
folyamatos visszajelzést szolgáltató, foglalkoztató, ill. munkaerő-igénnyel fellépő szervezetekkel standard kapcsolati specifikációkkal kialakítandó kétirányú kommunikáció rendszerének kialakítása. A klienskonzultáció eredményeként kerül sor annak a visszacsatolási rendszernek a kialakítására, amelynek célja, hogy csatornát biztosítson pl. a szakmai gyakorlatra, képzésből kikerülők elhelyezkedésére, munkapiaci pozícióira vonatkozó adatok rendszeres begyűjtésére. Ugyancsak ebben a munkaszakaszban történik meg a képzési tartalmak és követelmények munkaerő-piaci szempontokhoz történő igazítását támogató vezetői tájékoztatási és adatkezelési protokollok kialakítása. Szintén ebben a munkaszakaszban végzi el az alprojekt a vállalkozói kompetenciák fejlesztésére irányuló oktatási, képzési feladatokat, amelyek célja a folyamatos visszajelzést szolgáltató gazdasági szereplők (foglalkoztatók) partnerségi szerepkör hatékony betöltéséhez szükséges képességeinek erősítése. A munkaszakaszban igénybe venni kívánt szolgáltatás az oktatásfejlesztés technikai feladatainak (munkapiaci folyamatok értékelése, oktatási kibocsátás munkapiaci hasznosulásának prediktív analízise, oktatási tartalomfejlesztési irányok, tartalmi javaslatok kidolgozása és a konzorciumi partnerek oktatásfejlesztési feladatokért felelős szakalkalmazottai számára történő átadása, ismertetése, az ismeretek oktatásfejlesztési intézményi programokba történő implementálásának támogatása) elvégzését foglalja magában, a dologi és személyi költségek teljes körét tekintve. Munkaszakasz eredménye: A digitális tudástár és monitoring, valamint előrejelzési rendszer működtetésének rendszerintegrációs és informatikai rendszerműködtetési ismereteinek átadása, valamint felhasználói rendszeralkalmazási ismeretek átadása. Rendszeres klienskonzultáció megvalósítása adott szakmai terület vállalkozásaival. Visszacsatolási rendszer kialakítása, ezen belül a visszajelzések (szakmai gyakorlatról, friss diplomásokról), tapasztalatok, munkaerő-piaci szempontok alapján a képzési rendszerek /követelmények formálása. Vállalkozói kompetenciák fejlesztése – oktatási, képzési partnerségi szerepkörben szükséges képességek erősítése. 5. munkaszakasz: Pályakövetési rendszerek fejlesztése, a képzésekhez való munkaerőpiaci visszacsatolás megteremtése – kapcsolati háló elemzési módszerre épülő karrieradatelemzés, karriertipológia kialakítása és alkalmazása a szervezeti oktatásfejlesztés és hallgatói információs rendszer, valamint karrier-tanácsadás, illetve alumni rendszer számára Pályakövetési rendszerek fejlesztése, a képzésekhez való munkaerő-piaci visszacsatolás megteremtése – kapcsolati háló elemzési módszerre épülő karrier-adatelemzés, karriertipológia kialakítása és alkalmazása a szervezeti oktatásfejlesztés és hallgatói információs rendszer, valamint karrier-tanácsadás, illetve alumni rendszer számára. Munkapiaci szereplők tájékozódási kapcsolati rendszeréhez, információcsere útvonalaihoz, keresleti-kínálati igények interakciós elemeihez, kapcsolati struktúrájához igazodó adatgyűjtési protokollok kialakítása. Hálózatelemzés eredményeihez illeszkedő kommunikációs és tájékoztatási, valamint karrierkövetési stratégia kialakítása. A munkaszakasz során igénybe venni tervezett külső szolgáltatás a konzorciumi partnerek pályakövetési rendszereihez történő adatkapcsolatok és funkcionális modulok kapcsolatainak kialakítására, üzembe állítására vonatkozó speciális szakmai feladatok ellátását foglalja magába e feladatok dologi és személyi költségeinek teljes körével. Munkaszakasz eredménye: Munkapiaci szereplők tájékozódási kapcsolati rendszeréhez, információcsere útvonalaihoz, keresleti-kínálati igények interakciós elemeihez, kapcsolati 63
struktúrájához igazodó adatgyűjtési protokollok kialakítása. Hálózatelemzés eredményeihez illeszkedő kommunikációs és tájékoztatási, valamint karrierkövetési stratégia kialakítása. Együttműködő partnerek és szerepük a megvalósításban: A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) a foglalkoztatási és munkaerő-piaci szolgáltatási nyilvántartási rendszereiben felhalmozódott adatok, a munkaerő-piaci szolgáltatási rendszer működése során felhalmozódott szervezeti és módszertani tapasztalatok, az NMH és jogelődjei megrendelésére az elmúlt két évtizedben elvégzett vagy külső szolgáltatóktól megrendelt empirikus kutatások, elemzések és kidolgozott javaslatok ismeretanyagának hasznosításával együttműködik a projekt modellalkotási és információs szolgáltatásfejlesztési koncepciójának kialakításában, javaslattevő, értékelő, véleményező szerepkörben. Központi Statisztikai Hivatal (NMH) a T-STAR nemzeti adatkezelési program gazdájaként a nyilvántartási rendszereiben felhalmozódott adatok, az adatok kezeléséhez kapcsolódó módszertani tapasztalatok, a KSH által elvégzett elemzések és azok eredményeinek statisztikai értelmezése körében rendelkezésére álló ismeretanyagának hasznosításával együttműködik a projekt modellalkotási és információs szolgáltatás-fejlesztési koncepciójának kialakításában, javaslattevő, értékelő, véleményező szerepkörben. Konzorciumi partnerek szerepe összefoglalóan: Az alprojekt szakmai vezetője és főmegvalósítója a Gál Ferenc Főiskola, amely munkatársai az alprojekt célkitűzéseihez és feladatihoz szorosan kapcsolódó szakismeretekkel és rendszerfejlesztési tapasztalatokkal bírnak. A konzorciumi tagok az empirikus kutatási és információs rendszerfejlesztési feladatok megvalósításában intézményi szakalkalmazottaik (stratégiai irányítás és tervezés, vezetési és hallgatói információs rendszer működtetése és fejlesztés) személyes szakmai feladatvégzésének biztosításával, illetve az alprojekt keretében kialakított módszertani elemek és alkalmazás saját szervezeti és működési keretek között történő implementálásával működnek közre. A Szolnoki Főiskola, saját vonzáskörzetében meg kívánja valósítani a következő feladatokat munkaerő piaci kutatások, munkaadói oldal elvárásainak feltárása, keresletkutatás, versenyanalízis és erre épülő képzésfejlesztés. Vállalati és intézményközi kapcsolatok erősítése, a Képzési és Munkaerőpiaci Paktum – mint „Jógyakorlat” – partnereinek bővítése, a térségi szolgáltató szerep erősítése a már meglévő szervezetekkel. Az alprojekt megvalósítása érdekében a főiskola munkatársai vesznek részt a munkában, míg a munkaerő-piaci szereplők képzési stratégia kialakításába (kvalitatív adatgyűjtés, kapcsolat építés, stb) való bevonásához külső szolgáltatást kívánnak igénybevenni 5.000.000,- Ft értékben.
64
2.3.1.3. Felsőoktatási együttműködés a régióban és közösségi típusú felsőoktatás alapjainak megteremtése (Képzésfejlesztés) alprojekt A beavatkozás célja – kapcsolódás a program céljaihoz Az alprojekt átfogó célja olyan példaértékű felsőoktatási képzési együttműködés megvalósítása a Dél-alföldi régióban, mely szándékunk szerint képes lesz hozzájárulni a térség gazdasági növekedéséhez, másfelől pedig a hazai felsőoktatás átalakulásához. A projektet megvalósító felsőoktatási intézmények célja, hogy összehangoltan fejlesszék oktatási tevékenységeiket figyelembe véve a kutatási és innovációs tevékenységeikkel, valamint a munkaerőpiaci igényeket. Jelen projekt keretében az a célunk, hogy három képzési területen - műszaki-informatikai képzés, a pedagógusképzés és az agrárképzés területén – összehangoljuk képzési tevékenységünket. Célunk, hogy ezeken a területeken áttekintsük az intézmények kínálatát, a felsőfokú szakképzéstől a doktori képzésig. További célunk, hogy a munkaerőpiac igényeinek megfelelő képzéseket kínáljunk, ennek keretében fejleszteni kívánjuk a duális képzéseket és a felnőttképzéseket, illetve áttekintjük jelenlegi képzéseinket. További célunk, hogy biztosítsuk ezen képzési fejlesztések hátterét, beleérte a megfelelő tananyagok rendelkezésre állását, az oktatók megfelelő képzettségi hátterét és felkészültségét, továbbá a megfelelő informatikai rendszer környezetet. A beavatkozás átfogó bemutatása Projekt elemek 1. Oktatási együttműködés a mérnöki-informatika, a pedagógusképzés és az agrár képzés területén 2. Duális képzésfejlesztés 3. Felnőttképzés fejlesztése 4. Idegennyelvű képzésfejlesztés 5. Tanulmányi rendszerek fejlesztése az összehangolt oktatásfejlesztés érdekében 1. Oktatási együttműködés a mérnöki-informatika, a pedagógusképzés és az agrár képzés területén Az Nftv, a felsőoktatási szakképzésről szóló kormányrendelet, a tanárképzés átalakítása jelenti azt a jogszabályi hátteret, amely szükségessé teszik az egyes képzések, szakok felülvizsgálatát. Jelen projekt keretében a konzorciumi partnerek együttesen áttekintik képzési struktúrájuk és meghatározzák a kívánatos fejlesztési irányokat és az együttműködés lehetséges pontjait. Első körben három képzési területen kívánjuk megvizsgálni és összehangolni képzési tevékenységünket a műszaki-informatikai képzés, a pedagógusképzés és az agrárképzés területén. Célunk, hogy ezeken a területeken áttekintsük az intézmények kínálatát, a felsőfokú szakképzéstől a doktori képzésig terjedően a valamennyi képzési szinten biztosítsuk az oktatást, illetve hogy képzéseink megfeleljenek a munkaerőpiaci igényeknek. A három fő együttműködési terület és annak jellemzői:
65
Együttműködés a műszaki- informatikai oktatás területein A két felsőoktatási intézmény műszaki és informatikai oktatás területén nyújtott kínálatát tekintve a felsőoktatási szakképzéstől, az alap- és mesterképzésen át, a doktori képzésig néhány kivételtől eltekintve, szinte az érintett terület teljes vertikumát átfogja. A Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Kar (GAMF) a műszaki képzési területen – a gépészmérnöki, a műszaki menedzserképzés, a mérnökinformatikus, az anyagmérnöki és a járműmérnöki oktatásban országosan elismert, személyi és tárgyi feltételei az országos átlag felett vannak. Az SZTE Mérnöki Kara elsődlegesen az élelmiszermérnöki oktatásban játszik meghatározó szerepet, miközben a gépészmérnöki és a műszaki menedzserképzés is jól kiegészíti a képzési kínálatot. Az SZTE Természettudományi és Informatikai Kara az anyagmérnöki, a mérnökinformatikus, és a gazdaságinformatikus képzés területén játszik meghatározó szerepet. Mindez azt mutatja, hogy a műszaki és az informatikai oktatás területén a felsőoktatási szakképzés és az alapképzés területén két pólúsú együttműködést kell kialakítani: Kecskemét és Szeged székhellyel. A felsőoktatási szakképzés területén mind a GAMF, mind pedig az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kara, a Mérnöki Kar és a TTIK képzéseket folytat. Alapképzés szintjén a járműmérnöki képzés területén Kecskemét lesz a központ, míg az élelmiszermérnök képzésben Szeged lesz a centrum. Az együttműködés következő lépése, hogy a mesterképzés székhelye Szeged lesz. Az élelmiszermérnök MSC már működik, az anyagtudományi mérnök MSC elindítása a két intézmény közös szervezésében valósul meg. E területeken egyrészt a kecskeméti oktatók bevonása, másrészt a közös kutatócsoportok létrehozása a cél Létre kell hozni Kecskemét és Szeged együttműködésével, a Kecskemét környékén meglévő ipari háttérre támaszkodva a járműmérnöki MSC képzést Kecskemét központtal. Végső soron a két felsőoktatási intézmény meglévő humánerőforrása és tárgyi feltételei alapján meg kell szervezni a műszaki doktori iskolát, amelynek központja Szeged lenne és az SZTE TTIK keretei között működne. A doktori iskolában lehet megteremteni azt az elméleti kutatói utánpótlás nevelést, miközben az ehhez szükséges ipari, tárgyi fejlesztés bázisát Kecskemét jelentené. Az informatikai képzést a GAMF elsődlegesen a mérnökinformatikus képzés keretein belül az alkalmazott informatika (automatizálás, gyártás) irányában fejlesztené, míg az SZTE TTIK a gazdaságinformatikus, mérnökinformatikus képzés más területeinek lenne a gazdája. Az alapképzések mellett a Szegeden meglévő MSC képzés biztosítja az alapszakon végzett hallgatók továbblépését. Az informatikai doktori iskola pedig a tudományos kutatómunka kiszélesítését tenné lehetővé. Az említetteken kívül új, közösen szervezett szakok indításának is megvan a két intézmény keretei között a tárgyi és személyi feltétele. Így az alkalmazott informatika, a feldolgozóipar, illetve a vegyészmérnök képzés indítása és továbbfejlesztése a kitűzött cél.
66
Szükség van a középfokú műszaki szakoktatás fejlesztésére, ez részben a mérnöktanár képzés megszervezésével, részben a műszaki szakoktató szakirányú továbbképzés kidolgozásával valósítható meg. A megújuló tanárképzés keretei között mindkét cél megvalósítható a Kecskeméti Főiskola és az SZTE együttműködésével. Együttműködés a pedagógusképzésben A Nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény újjá alakítja a pedagógus- és ezen belül a tanárképzést. E területen a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karának és a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának, Juhász Gyula Pedagógusképző Karának, a TTIK-nak és a Zeneművészeti Karának együttműködésével a pedagógusképzés a maga teljességében megvalósulhat. Az óvó- és tanítóképzés két pólussal működhetne a jövőben is, hiszen a TFK és a JGYPK nagy hagyományokkal rendelkezik az óvó- és tanítóképzésben. Ugyanakkor ez a két központ Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye óvópedagógus és tanító szükségletét is fedezni tudja. A tanárképzés központja Szeged maradna mind az általános iskolai, mind a középiskolai tanárképzés területén úgy, hogy a Kecskeméti Főiskola pedagógusi humánerőforrását is bevonná a képzésbe. Miután a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karán művészeti profilú óvó- és tanítóképzés folyik, e munkába az SZTE ZMK is hatékonyan be tud kapcsolódni. Tekintettel arra, hogy a természettudományos képzést a fennálló oktatási rendszeren belül fejleszteni kell, a KF és az SZTE a közös együttműködés keretei között jó lehetőséget lát abban, hogy a tanítóképzésnek kidolgozna egy természettudományos profilú ágát. A pedagógusképzés meglévő szintjeit kihasználva, mind Kecskeméten, mind pedig Szegeden ennek a gyakorlati képzését is be lehet vezetni, a két felsőoktatási intézmény gyakorló iskolai hátterét felhasználva. A pedagógusképzés teljes vertikumában olyan gyakornoki programokat építenénk ki, ahol a gyakorlóiskolai háttérre támaszkodva a hallgatók több iskolában is teljesíthetnék az egy éves szakmai gyakorlatot, felkészülve a tanári képességek megfelelő ismereteinek elsajátítására. Miután az SZTE BTK keretei között működik a pedagógiai doktori iskola így minden szinten megvalósul a pedagógus és a tanárképzés a két felsőoktatási intézmény együttműködésében. Mindehhez hozzátartozik, hogy az SZTE JGYPK gyógypedagógiai képzést is folytat, mely képzésbe a KF- t is bevonja. Az új típusú felsőoktatási szakképzés jogszabályi háttere előírja, hogy minden felsőoktatási szakképzésnek meg kell jelölni a besorolási alapszakát, ezzel is biztosítva a folyamatos tanulását a hallgatóknak. A két intézmény együttműködésével megvalósítható, hogy olyan felsőoktatási szakképzések kerüljenek meghirdetésre, amelyeknek a besorolási szakja a másik felsőoktatási intézményben van. Ezzel a Dél-Alföldi régió szakember-utánpótlását hatékonyabban lehet biztosítani, mind személyi, mind anyagi értelemben. A két felsőoktatási intézmény közös szervezeti egységeket is létrehoz a meglévő erőforrások hatékonyabb kihasználása, a magasabb szintű szakmai szolgáltatás szempontjából. Ilyen a kecskeméti közös pedagógiai intézet, illetve a tervezett közös kognitív kutató labor. Együttműködés az agrárképzésben
67
Az SZTE és a Kecskeméti Főiskola együttműködése az agráriumban kiemelkedő jelentőségűvé válhat. A Kertészeti Főiskolai Kar és a Mezőgazdasági Kar az állattenyésztési profillal az agrárium két legjelentősebb területét lefedi. A mezőgazdasági mérnök, a gazdaság és vidékfejlesztési agrármérnök, a környezetgazdálkodási agrármérnök BSc képzés Kecskemét és Szeged székhellyel, két központtal működne, ahogy ez a műszaki képzés és a pedagógusképzés területén is történik. Kecskemét lenne a központja a kertészmérnök képzésnek. Az agrárképzési területen indítandó felsőoktatási szakképzések megfelelő alapot biztosíthatnak az alapképzésbe belépő hallgatók számára. A kertészmérnök MSc képzés Kecskeméten, az élelmiszermérnök MSc Szegeden megfelelő továbbtanulási lehetőséget kínál az agrárképzési területen tanuló hallgatóknak. A Mezőgazdasági Kar tangazdaságát az SZTE már gazdasági társasággá alakította, a Kertészeti Főiskola meglévő tangazdaságát az elkövetkező években kell gazdasági társasággá átalakítani, hogy gazdaságilag rentábilisan tudjon működni. Ezt kiegészítendő szükségesnek látjuk, hogy megvizsgáljuk a műszaki tudományok és az agrártudományok (növénytermesztés) területén új doktori iskola alapításának és akkreditálásának lehetőségét, ezzel biztosítva, hogy a régióban a műszaki és agrárképzéshez kapcsolódva a teljes képzési portfólió elérhető legyen. Céljaink elérése érdekében az alábbi tevékenységeket kívánjuk megvalósítani: 1. munkaszakasz: Szakértő Bizottság felállítása – 2013.II. név -2015.I. név A partnerek a fent említett három nagy területen kívánnak az oktatás és a kutatás területén hatékonyan együttműködni. Ennek az összehangolására, intézményközi szakértő bizottságot állítunk fel, melybe mindhárom felsőoktatási partner aktívan részt vesz. Olyan intézményközi szakértői bizottság felállítása szükséges, melyben résztvevő munkatársak képesek átlátni az intézmények és az egyes képzési területek jelenlegi helyzetét, a külső igényeket és azok változását, mindezek alapján pedig olyan fejlesztési terveket definiálni, melyek hosszútávon biztosítják az intézmények fennmaradását. Fontos, hogy olyan tagok szerepeljenek a bizottságban, akik képesek döntéseket hozni, illetve az adott területen dolgozó szakemberek motiválására. A bizottság elsődleges feladata a pályázatban meghatározott összehangolt oktatásfejlesztési feladatok megvalósítása. A bizottság tagjai rendszeresen találkoznak Kecskeméten, illetve Szegeden szakmai egyeztetések végett. 2. munkaszakasz: Helyzetfelmérés – 2013.II. név -2015.I. név Az SZTE és a Kecskeméti Főiskola első körben a műszaki – informatikai, a pedagógusképzés és az agrárképzés területén kezdené meg az oktatási együttműködést. A projekt keretében három fő területen vizsgálják meg az oktatási tevékenységeket: A) Az SZTE és a KF azonos területeken is folytat képzést. Ezek a területek a mérnökképzés, ezen belül a gépészmérnökképzés; az agrárképzési terület, ahol Kecskeméten inkább kertészet, növénytermesztés, Szegeden az állattenyésztés a fő irány; és a pedagógus képzési terület, ahol mindkét intézmény hagyományokkal rendelkezik a tanító. és óvóképzés területén. A területi együttműködés megkívánja a párhuzamos oktatási egységek tevékenységének felmérését, a képzések összehangolását az oktatói gárda és az infrastruktúra minél jobb kihasználása érdekében. 68
Megválaszolandó kérdések: Milyen azonos oktatási profilú tanszékek vannak a két intézményben, milyen lehetőségei vannak egy közös(ebb) szervezeti keretnek. Milyen az oktatók összetétele, oktatási tevékenysége, tudományos minősítése, melyek a kutatási témák. Milyen az infrastruktúra a fejleszteni kívánt képzésekhez: labor, szoftver ellátottság. B) A közös képzési területekhez kapcsolódóan a meglevő szakok vizsgálata szükséges. A bolognai szintek közötti átjárhatóság főleg az FSZ és az alapszakok között probléma. Az átjárhatóság javítása segítené a hallgatói létszám növelését illetve a lemorzsolódók megtartását. Megválaszolandó kérdések: melyek a mindkét intézményben indított felsőfokú szakképzések, alap- és mesterszakok, ezek közül melyeket érdemes közös képzésben fejleszteni, melyet kell intézményi keretben hagyni, vagy megszüntetni. Milyen az FSZ és a BSc szakok jelenlegi átjárhatósága kreditelismerés szempontjából C) Harmadik probléma a meglévő szakok munkaerőpiaci illesztése. Sokkal jobban kell figyelembe venni a régió munkaadóinak kívánságait az FSZ és az alapképzés tartalmát és kompetenciáit illetően. A hallgatók zöme a régióból kerül az intézményekbe, és a diploma szerzés után is itt helyezkedik el. Van egy további képezhető réteg, amelyet a munkaadók szempontjait figyelembevevő képzésekkel lehetne felnőttképzés keretében bevonni. Megválaszolandó kérdések: Melyek azok a szakmák/képzések, ahová a munkaerőpiac szakembereket vár? Milyen kompetenciákat vár el a munkaerőpiac az FSZ és az lapszakon végzett hallgatótól? Van-e jól működő felnőttképzési koordináció a két intézményben, meg találja-e a célcsoportot? A régión kívüli igények mennyire illeszthetők a két intézmény képzési programjába. 3. munkaszakasz Doktori képzés fejlesztése – 2013.II. név -2015.I. név Az intézményközi szakértő bizottság mellett feláll egy olyan szakértő bizottság, mely átfogóan képes értékelni egy új doktori képzés indításának lehetőségét a Szegedi Tudományegyetemen. Első lépésként fel kívánjuk mérni, hogy az SZTE közalkalmazottjai, oktatói és kutatói, közül kik azok, akiknek tudományos tevékenysége a műszaki- vagy a mezőgazdasági (növénytermesztési) tudományok területén releváns, és az milyen szintet ér el a MAB értékelési rendszerében. Majd az előbbi felmérést ki kívánjuk terjeszteni az SZTE-vel hagyományosan együttműködő kutató/fejlesztő helyekre, illetve egyéb potenciálisan kapcsolódó intézményekre. A munkaszakasz megvalósítás érdekében 1 fő 1 alkalommal szakmai tapasztalat szerzése céljából látogatást tesz egy európai egyetemen. 4. munkaszakasz: Összehangolt képzésfejlesztés lehetőségeinek feltárása– 2014. I. név 2015.I. név Tanulmány készítése a műszaki, informatikai és agrártudományok, valamint a pedagógusképzés területén a három intézmény képzésfejlesztési lehetőségeiről figyelembe véve a hazai felsőoktatás politika alakulását, a kormányzati és regionális munkaerőpiaci elvárásokat, valamint az intézmények belső adottságait és kapacitásait. Az alapos helyzetelemzés és a javaslatok megfogalmazása lehetővé teszi az oktatás, a kutatás hatékonyságának növelését az intézményekben, a költséghatékony gazdálkodást az emberi erőforrásokkal és az infrastruktúrával.
69
Megvalósíthatósági tanulmány készítése a műszaki tudományok és az agrártudományok (növénytermesztés) területén új doktori iskola megalapítására és akkreditálására. A helyzetelemzés alapján cselekvési koncepció megfogalmazása annak érdekében, hogy az SZTE Szenátusa olyan portfólió fejlesztési/bővítési határozatokat hozhasson, hogy az elhatározott fejlesztések eredményeként egy műszaki- és egy mezőgazdasági doktori iskola alapítási folyamata megkezdhető legyen. 2. Duálisképzés fejlesztés Kiemelt célja a projektnek, hogy a munkaerőpiaci igények, visszajelzések megjelenjenek a képzésekben, ehhez kapcsolódóan gyakorlatorientált duális képzéseket kívánunk fejleszteni. Céljaink elérése érdekében az alábbi tevékenységeket kívánjuk megvalósítani: 1. munkaszakasz: Szakértő Bizottság felállítása – 2013.II. név -2015.I. név A konzorciumi partnerek figyelembe véve a munkaerőpiaci szereplők oldaláról jelentkező igényeket, olyan speciális adott munkaerőpiaci szereplő igényeihez igazított gyakorlatorientált duális képzéseket indításának lehetőségét kívánják megvizsgálni, illetve indítani. A tevékenységek irányítására, koordinálásra és a tapasztalatok megosztására közös intézményközi szakértő bizottságot állítunk fel, melybe mindhárom felsőoktatási partner részt vesz. A projekt elem felelőse a Kecskeméti Főiskola, mely már rendelkezik tapasztalattal duális képzések indításával kapcsolatosan. A bizottság tagjai rendszeresen találkoznak szakmai egyeztetések végett. 2. munkaszakasz: Duális oktatás fejlesztése – 2013.II. név -2015.I. név A pályázat keretében felállítunk egy funkcionális szervezeti egységet Duális Oktatás Módszertani Központot néven kecskeméti központtal. A KF és az SZTE oktatási együttműködés keretében megteremti annak lehetőségét, hogy első lépésként a műszaki és informatikai felsőoktatási szakképzésben, majd az agrárképzési területen duális képzéseket folytasson. Ehhez megfelelő ipari partnerekre van szükség, amely elsődlegesen Kecskemét környékén adottak. Ugyanakkor meg kívánjuk teremteni a Szeged környéki gazdasági szereplőkkel is a kapcsolatot, hogy a térségben is meghonosítsuk a duális képzést. 3. munkaszakasz Képzési programok kialakítása – 2014.I. név -2015.I. név Elkészítjük az indítandó duális képzések hátterét jelentő képzési programokat, illetve meghatározzuk az ezekhez szükséges fejlesztéseket (tananyag, képzők képzése, stb.) 4. munkaszakasz Tananyagfejlesztés – 2014. I.név -2015.I. név A megvalósuló képzésfejlesztések szükségessé teszik, új képzési programok és tananyagok kidolgozását. A tananyagfejlesztésen belül elsődlegesek a digitális tananyagfejlesztések és az idegen-nyelvű tananyagok rendelkezésre állása, melyek lehetővé tesznek e-learning vagy blended típusú képzéseket. 5. munkaszakasz Képzők képzése - 2013.III. név -2015.I. név Szükséges az oktatóik, a tanulmányi adminisztráció munkatársainak képzése a felsőoktatási és felnőttképzési pedagógia fejlesztése érdekében. A duális képzés új módszerként jelenik meg a hazai oktatási piacok, éppen ezért szükséges az oktatók továbbképzése.
70
3. Munkaerőpiaci igényeknek megfelelő felnőttképzések fejlesztése Kiemelt célja a projektnek, hogy a munkaerőpiaci igények, visszajelzések megjelenjenek a képzésekben, ehhez kapcsolódóan az élethosszig tartó tanuláshoz kapcsolódó felnőttképzések kínálatát kívánjuk fejleszteni az intézményekben. Céljaink elérése érdekében az alábbi tevékenységeket kívánjuk megvalósítani: 1. munkaszakasz: Szakértő Bizottság felállítása – 2013.II. név -2015.I. név A konzorciumi partnerek figyelembe véve a munkaerőpiaci szereplők oldaláról jelentkező igényeket, olyan a munkaerőpiaci igényeket, illetve a potenciális hallgatók igényeit figyelembe veendő felnőttképzések indításának lehetőségét kívánják megvizsgálni, illetve képzéseket indítanak. A tevékenységek irányítására, koordinálásra és a tapasztalatok megosztására közös intézményközi szakértő bizottságot állítunk fel, melybe mindhárom felsőoktatási partner részt vesz. A bizottság tagjai rendszeresen találkoznak szakmai egyeztetések végett. 2. munkaszakasz: Felnőttképzés fejlesztése – 2013.II. név -2015.I. név Az együttműködés keretében egy közös Felnőttképzési Központ jönne létre, amelynek fontos szerepe lesz az élethosszig való tanulás megtervezésében. A felnőttképzés új típusát kívánja létrehozni a konzorciumi partnerek. Rövid ciklusú képzési programok kidolgozásával a munkanélküli felnőtteknek, hátrányos helyzetű fiatal-felnőtteknek kínálna szakképzést, mely lehetővé tenné a gazdasági életbe való visszajutásukat. 3. munkaszakasz Képzési programok kialakítása – 2014.I. név -2015.I. név Elkészítjük az indítandó felnőttképzések hátterét jelentő képzési programokat, illetve meghatározzuk az ezekhez szükséges fejlesztéseket (tananyag, képzők képzése, stb.) 4. munkaszakasz Tananyagfejlesztés – 2014. I.név -2015.I. név A megvalósuló képzésfejlesztések szükségessé teszik, új képzési programok és tananyagok kidolgozását. A tananyagfejlesztésen belül elsődlegesek a digitális tananyagfejlesztések, melyek lehetővé tesznek e-learning vagy blended típusú képzéseket. 5. munkaszakasz Képzők képzése - 2013.III. név -2015.I. név Szükséges az oktatóik, a tanulmányi adminisztráció munkatársainak képzése a felsőoktatási és felnőttképzési pedagógia fejlesztése érdekében. 4. Idegennyelvű képzések fejlesztése Kiemelt célja a projektnek, hogy összhangban a nemzetközi alprojekt keretében feltárt elvárásokkal és lehetőségekkel az intézmények nemzetközi képzéseinek körét bővítsük. Céljaink elérése érdekében az alábbi tevékenységeket kívánjuk megvalósítani: 1. munkaszakasz: Szakértő Bizottság felállítása – 2013.II. név -2015.I. név A konzorciumi partnerek az idegennyelvű képzési paletta fejlesztése érdekében szakértő bizottságot állítunk fel, melybe mindhárom felsőoktatási partner aktívan részt vesz. 71
Olyan szakértői bizottság felállítása szükséges, melyben résztvevő munkatársak képesek átlátni az intézmények és az egyes képzési területek jelenlegi helyzetét, a külső igényeket és azok változását, mindezek alapján pedig olyan fejlesztési terveket definiálni, melyek hosszútávon biztosítják az intézmények fennmaradását. Fontos, hogy olyan tagok szerepeljenek a bizottságban, akik képesek döntéseket hozni, illetve az adott területen dolgozó szakemberek motiválására. A bizottság elsődleges feladata a pályázatban meghatározott összehangolt oktatásfejlesztési feladatok megvalósítása. 2. munkaszakasz: Idegennyelvű képzés fejlesztése – 2013.II. név -2015.I. név A pályázat keretében felállítunk egy funkcionális szervezeti egységet Nemzetközi Képzési Központot szegedi központtal. Az elvégzett helyzetelemzés és a lehetséges potenciális hallgatói kör feltárása után a NKK meghatározza a fejlesztendő idegennyelvű képzések körét, melyekhez kapcsolódóan komplex képzésfejlesztés kezdődik. 3. munkaszakasz Képzési programok kialakítása – 2014.I. név -2015.I. név Elkészítjük az indítandó idegennyelvű képzések hátterét jelentő képzési programokat, illetve meghatározzuk az ezekhez szükséges fejlesztéseket (tananyag, képzők képzése, stb.) 4. munkaszakasz Tananyagfejlesztés – 2014. I. név -2015.I. név A megvalósuló képzésfejlesztések szükségessé teszik, új képzési programok és tananyagok kidolgozását. A tananyagfejlesztésen belül elsődlegesek a digitális tananyagfejlesztések és az idegen-nyelvű tananyagok rendelkezésre állása, melyekben idegennyelvű lektor is közreműködik. 5. munkaszakasz Képzők képzése - 2013.III. név -2015.I. név Szükséges az oktatóik, a tanulmányi adminisztráció munkatársainak képzése a felsőoktatási és felnőttképzési pedagógia fejlesztése érdekében. Különösen fontos az oktatók szaknyelvi továbbképzése: saját nyelvtanárok és külföldi szakemberek (Európából érkező lektorok), közreműködésével. 5. Tanulmányi rendszerek fejlesztése az összehangolt oktatásfejlesztés érdekében A projekt intézményeiben azonos tanulmányi nyilvántartó rendszer működik, az intézmények profiljának, hallgatói létszámának, igényeinek, szerkezeti bonyolultságának megfelelően azonban rendkívül inhomogén módon. Az SZTE karain többé-kevésbé egységes az eljárásrend, a kézi megoldások azonban még léteznek, a Modulo adta lehetőségekkel is nem minden kar él egyformán. A Kecskeméti Főiskola csak alapjaiban használ azonos rendszert a szegedivel, a GFHF mérténél fogva még kevéssé jutott el azon lehetőségek kihasználásához, amit a rendszer már most is ad. Meg kell tenni az intézmények által használt általános szoftverek (operációs rendszerek, oktatók szoftverei (statisztika, szövegszerkesztők, stb., az adatbiztonsági szoftverek) intézményközi felmérését és beszerzésének összehangolását. A tanulmányi rendszerek fejlesztésének összhangban kell lennie a szervezetfejlesztés alprojektben tervezett Összehangolt Irányítási Rendszeren belül fejlesztendő egységes tanulmányi rendszer kialakításával.
72
Céljaink elérése érdekében az alábbi tevékenységeket kívánjuk megvalósítani: 1. munkaszakasz: Tanulmányi rendszerek fejlesztése - 2013.II. név -2015.I. név Első lépésként a közös eljárásrendek kidolgozása és megvalósítása a tanulmányi rendszerben célunk. 2. munkaszakasz: Hallgatói tanulmányi ügyintézés fejlesztése - 2013.II. név -2015.I. név Hallgatói tanulmányi ügyintézés fejlesztése jelenti egyben a konzorciumi partnereknél meglévő rendszerek, folyamatok egységesítését, valamint továbbfejlesztését. 3. munkaszakasz: Rendszerek összehangolása - - 2014.I. név -2014.II. név Az összehangolt és egységes rendszer kialakítása csak úgy lehetséges, amennyiben a rendszerek beszerzése és működése is összehangolásra kerül. 4. munkaszakasz: A FIR fejlesztése - 2013.II. név -2015.I. név Szükséges a partnerek FIR összehangolása, fejlesztése, az adatminőség javítása. A hallgatói mobilitás érdekében szükséges a FIR intézményi fejlesztése. Együttműködő partnerek és szerepük a megvalósításban: Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. szerepe: a Kecskeméti Főiskola és a Mercedes között meglévő duális képzési együttműködés továbbfejlesztése, kiterjesztése a Mercedes egyéb beszállítóira. Knorr-Bremse Vasúti Jármû Rendszerek Hungária Kft. szerepe: a Kecskeméti Főiskola és a Knorr-Bremse között meglévő duális képzési együttműködés továbbfejlesztése, tapasztalatok felhasználása, újabb együttműködések kialakítása. Konzorciumi partnerek szerepe összefoglalóan az alprojektben: A projektet megvalósító felsőoktatási intézmények a Szegedi Tudományegyetem vezetésével, a Kecskeméti Főiskola és a Gál Ferenc Főiskolával kiegészülve összehangoltan fejleszti oktatási tevékenységeit összhangban a kutatási és innovációs tevékenységeikkel, valamint figyelembe véve a munkaerőpiaci igényeket. Jelen projekt keretében három képzési területen kívánjuk összehangolni képzési tevékenységünket a műszakiinformatikai képzés, a pedagógusképzés és az agrárképzés területén. A Szegedi Tudományegyetem, mint konzorciumvezető felel az alprojekt szakmai megvalósításáért és irányításáért. Kecskeméti Főiskola az alábbi tevékenységekbe kapcsolódik be: Műszaki, informatikai és pedagógusképzés területén párhuzamos oktatási tevékenységek felmérése; FSZ, BSc, MSc közös szakok indításának megvizsgálása, keresztmobilitás fejlesztése, képzők képzése programok (duális képzésre a munkaerőpiaci szereplők felkészítése, illetve oktatók munkaerőpiaci felkészítése), Duális Képzési Módszertani Központ felállítása, tananyag-fejlesztési tevékenység. Gál Ferenc Főiskola az alábbi tevékenységekbe kapcsolódik be:
73
Párhuzamos oktatási tevékenységek felmérése; FSZ, BSc, MSc közös szakok indításának megvizsgálása, keresztmobilitás fejlesztése, képzők képzése programok, tananyag-fejlesztési tevékenység. Szolnoki Főiskola az alábbi tevékenységekbe kapcsolódik be: Párhuzamos oktatási tevékenységek felmérése; FSZ, BSc, MSc közös szakok indításának megvizsgálása, keresztmobilitás fejlesztése, képzők képzése programok, tananyag-fejlesztési tevékenység.
2.3.1.4. Társadalmi-gazdasági elvárásoknak megfelelő piacképes szolgáltatások fejlesztése (Harmadik misszió) alprojekt A beavatkozás célja – kapcsolódás a program céljaihoz Az alprojekt átfogó célja olyan szolgáltatási portfólió létrehozása, amellyel a konzorciumi partnerek a világ vezető 21. századi harmadik generációs egyetemeihez hasonlóan képessé válnak a helyi gazdasági fejlődés motorjaként funkcionálni valamint növelni az intézmények versenyképességét. A konzorciumot alkotó intézmények kiemelt célja, hogy az intézményekben már meglévő, illetve keletkező tudást és ismereteket minél jobban tudják hasznosítani, illetve hozzáférhetővé tenni mind a helyi gazdaság szereplői, mind a nemzetközi szereplők számára. Ennek érdekében a partner intézmények nemzetközi kapcsolatrendszer építésén keresztül kívánják fejleszteni K+F tevékenységeiket továbbá útmutatást és segítséget kívánnak nyújtani oktatóiknak, kutatóiknak arra vonatkozóan, hogy kutatási eredményeiket miként hasznosíthatják saját maguk és az egyetem számára is a leghatékonyabban. Az intézményekben folyó K+F tevékenységek erősítése, az interdiszciplináris kutatások elősegítése érdekében célunk a tudásmenedzsment és a tudásterjedés tárgyában nemzetközi színvonalú kutatásokat folytató Interdiszciplináris Tudásmenedzsment Kutatóközpont felállítása, illetve a pályázati aktivitás és sikeresség növelése érdekében történő szolgáltatás fejlesztés. Az intézmények és a helyi gazdasági szereplők kapcsolatának erősítése érdekében elengedhetetlen az intézmények K+F partnerkapcsolati stratégiájának kidolgozása, mely képes csökkenteni a felek közötti távolságot. Másfelől pedig olyan piacorientált szolgáltatások nyújtása, melyekre valós igény mutatkozik részükről: ennek keretében széles körű szolgáltatásokkal segítjük a kistérségek gazdaság és vállalkozásfejlesztését, hozzáférhetővé tesszük az intézmények eszköz és kutatási portfólióját (tudástérkép), kiemelten kezelve az orvosi műszerfejlesztés területét. Mindezeken túl pedig olyan a vállalkozásokkal közösen kidolgozott és megvalósítandó gyakorlatorientált (duális) képzések kialakítására törekszünk, melyek közvetlenül kielégítik a vállalkozások munkaerő igényét. A beavatkozás átfogó bemutatása Az alprojekt céljainak elérése érdekében három projektelemet kívánunk megvalósítani: 1. Technológia transzfer szolgáltatások fejlesztése 2. Gazdasági és Vállalkozásfejlesztő Központ (GVK) felállítása 3. Pályázati szolgáltatások fejlesztése 74
1. Technológia transzfer fejlesztése A.). Technológia transzfer fejlesztése érdekében stratégiák, protokollok kialakításán belül három tevékenységet kívánunk megvalósítani K+F partnerkapcsolati stratégia, feltalálói információs protokoll és Medical Device stratégia kidolgozását. A./1.) K+F Partnerkapcsolati Stratégia kialakítása A projektelem célja egy olyan egységes eljárásrend, valamint protokollizált folyamatmenedzsment rendszert kialakítása, és a mindezekre támaszkodó hosszú távú stratégiai irányvonal meghatározása, amelyek a jövőben egyértelmű keretek közé foglalják az ipari szereplőkkel folytatott kommunikációt A megvalósítás során egy olyan intézményi stratégiai dokumentum kidolgozását tervezzük, melyben egyrészt felmérjük az ipari igényeket, amelynek célja nem csak a kutatási együttműködési lehetőségek feltárása, hanem a belső szervezeti és szervezetközi hierarchia megfelelő színvonalú kialakítása is. Másrészt a helyzetfelmérésünk eredményeire támaszkodva meghatározzuk azokat a szervezetfejlesztési lépéseket, amelyeknek köszönhetően a jövőben az ipari igények bekanalizálása akadálymentesen fog megtörténni. Projektelem céljainak megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek: 1. munkaszakasz: Háttérelemzés elkészítése – 2013. II. negyedév Szakirodalmi feltárás és legjobb gyakorlatok elemzése a non-business B2B marketing területéről. 2. munkaszakasz: A jelenlegi partnerkezelési gyakorlatok összegyűjtése – 2013. II. negyedév Az SZTE-n illetve a konzorciumi partnerek körében a vállalati partnerek kezelésével foglalkozó egységek azonosítása, illetve a jelenleg általuk folytatott gyakorlat feltárása. Ehhez kapcsolódóan interjúk készítése és elemzése stratégiai partnerekkel, az alábbi fókuszok mentén: az SZTE illetve konzorciumi partereinek partnerkezeléséről kialakult véleménye, elégedettsége, a fejlesztendő területek azonosítása. 3. munkaszakasz: Intézményesített partnerkezelési stratégia és protokoll felállítása – 2013. III-IV. negyedév Az összegyűjtött nemzetközi tapasztalatokból, hazai gyakorlatokból és vállalati elvárásokból egy komplex protokoll kialakítása, amely stratégiai szinten irányt mutat az SZTE és konzorciumi partnerei számára a megfelelő B2B marketing alapjain nyugvó vállalati partnerkezelésben. Együttműködő partnerek és szerepük a megvalósításban: DEAK Zrt: az SZTE jelenlegi partnerkapcsolati menedzsment tevékenységében vállal részt, ehhez kapcsolódóan összegyűjtött tapasztalatait megosztja a projekt megvalósítóival, illetve a továbbiakban is feladat hárulhat rá az új stratégiában meghatározott partnerkezelés révén. Konzorciumi partnerek szerepe összefoglalóan a projektelem megvalósításában: A protokoll kialakításában a konzorcium vezető mellett a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola, mint konzorciumi partner is részt vállal, az általuk menedzselt üzleti kapcsolatok tapasztalatainak átadásával illetve a protokoll kialakításában való közreműködéssel. A Gál Ferenc Főiskola pusztán tanácsadói minőségben kapcsolódóik be a projektbe, azonban a
75
kialakított protokollt az intézménnyel, mint konzorciumi partnerrel megosztják a közreműködő felek. A/2.) Feltalálói információs protokoll kidolgozása A projektelem célja olyan szakmai anyag (A szellemi alkotások hasznosítására vonatkozó tájékoztató füzet) összeállítása, mely az egyetemi kutatók, mint "feltalálók" számára mindazon ismereteket összefoglalóan tartalmazza, mely a kutatásból létrejövő szellemi alkotások védelmére, hasznosítására nemzetközi viszonylatokba ágyazottan ad tájékoztatást. A projekt tárgyát képező információs füzet elsődleges célja, hogy iránymutatást adjon a felsőoktatásban dolgozó kutatók, PhD hallgatók és egyéb kisegítő személyzet számára arra vonatkozóan, hogy milyen törvény által előírt kötelmek vonatkoznak a felsőoktatásban közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező személyek által megalkotott szellemi termékekre. Mindezeken túl a nemzetközi trendeket és a KFI Igazgatóságon felhalmozott tapasztalatokat alapul véve speciális segítséget is kívánunk nyújtani a kutatói éra számára a szellemi alkotások minél hatékonyabb hasznosításának elősegítése érdekében. Projektelem céljainak megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek: 1. munkaszakasz: Háttér tanulmány – 2013. II. negyedév A technológia transzfer folyamatához kapcsolódó nemzetközi és hazai szakirodalom feltárása. A feltárás fókusza a kutatók számára közérthető guide-bookon van, olyan konkrét kiadványokat takar, melyeket más egyetemeken a kutatók és PhD hallgatók számára azzal a céllal készítettek, hogy irányt mutassanak a technológia transzfer folyamatba történő részvételhez. 2. munkaszakasz: Kutatói kézikönyv összeállítása, lektorálása és véglegesítése – 2013. IIIII. negyedév A konzorciumi intézetekben technológia menedzsmenttel foglalkozó szereplők bevonását követően összeállítjuk a „guide book”-ot, amit ezt követően lektoráltatunk, majd véglegesítünk. 3. munkaszakasz: Kutatóközönség és PhD hallgatók számára workshop szervezése – 2013. IV. negyedév A projekt zárásaként több fordulóban tervezzük a segédletben foglalt tudnivalókat megosztani a közönséggel az SZTE minden egyes Karát és a konzorciumi partnerek érintettjeit bevonva, meghívva egy erre a célra rendezett workshopra. Együttműködő partnerek és szerepük a megvalósításban: Adott projektelem megvalósítása érekében tervezés jelenlegi állása szerint nem kívánunk együttműködő partnert bevonni. Konzorciumi partnerek szerepe összefoglalóan a projekt elem megvalósításában: Az elkészülő szellemi alkotások hasznosítására vonatkozó tájékoztató füzet egyaránt használható lesz a konzorcium vezetői és konzorcium partnerek számára, hiszen mindhárom érintett intézményben születnek szellemi alkotások, melyek hasznosíthatóságuk esetén védelemre szorulnak. A füzet összeállítását elsősorban a konzorciumvezető szakemberei végzik, azonban tudásmegosztásukkal, illetve az elkészült anyag, saját intézményükben való felhasználásával a konzorciumi partnerek is részt vállalnak a projektelemben. 76
A/3.) Medical Device stratégia kidolgozása A projektünk során a Szegedi Tudományegyetemen feltárjuk a jelenlegi kapacitásokat és az alkalmazott gyakorlatot az orvosi műszer fejlesztés területén, majd a feltárt eredmények és az ipari reflexiók alapján egyfelől javaslatot teszünk a lehetséges fejlesztési elképzelésekre, másfelől intézményesített protokollt állítunk össze az orvosi műszerek fejlesztésére vonatkozóan. További célunk, hogy a konzorciumunk egészére nézve olyan általános érvényű, az ipari környezet által jóváhagyott előremutató megállapításokat fogalmazzunk meg a „medical device” piaci szektor jelenével és jövőjével kapcsolatban, amely megállapítások megalapozhatják a konzorciumi partnerek ilyen irányú jövőbeli terveit is. Projektelem céljainak megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek: 1. munkaszakasz: Benchmarkra támaszkodó háttér dokumentáció elkészítése – 2013 II. negyedév Annak érdekében, hogy megfelelő minőségű információk folyjanak be, a stratégia irányvonalainak kijelöléséhez szükséges benchmarkolni a hasonló területtel foglalkozó stratégiai dokumentumok felépítését, szerkezetét, és ezeket, valamint a korábbi tapasztalatokat alapul véve kell az irányvonalakat meghatározni, figyelembe véve a medical device területre és az Egyetemi légkörre jellemző specifikumokat. Mindezen tapasztalatokat és irányvonalakat összevetve kialakítjuk a dokumentum szerkezeti vázát, amely a későbbi munka vonalvezetőjeként szolgálhat, valamint elkészítjük a kérdéssorokat is, amelyekre támaszkodva a későbbiekben feltárjuk, és begyűjtjük a lényegi információkat. 2. munkaszakasz: Helyzetfelmérés és ipari elvárások feltérképezése – 2013. III. negyedév Ebben a szakaszban történik az előző feladatban előállított kérdőívekre és interjú sablonokra támaszkodva az információk begyűjtése az Egyetemi egységektől és az ipari szereplőktől. 3. munkaszakasz: Medical Device ipari szereplők számára workshop szervezése – 2013.III negyedév Az ipari szereplők igényeinek minél teljesebb körű feltárása, és azok ütköztetése az Egyetemi érdekekkel és lehetőségekkel egy a szakterület számára szervezett workshopon. 4. munkaszakasz: Dokumentáció összeállítása – 2013 III-IV. negyedév A projekt zárótevékenysége során a befolyt és feltárt információkból összeállítjuk a dokumentációt, amelyet ezt követően jóváhagyatunk az arra kijelölt szakértő testülettel. Együttműködő partnerek és szerepük a megvalósításban: Adott projektelem megvalósítása érekében tervezés jelenlegi állása szerint nem kívánunk együttműködő partnert bevonni. Konzorciumi partnerek szerepe összefoglalóan a projekt elem megvalósítása során: A projekt megvalósítása során a Szegedi Tudományegyetemen készítünk helyzetfeltáró elemzést, és kijelöljük a fő stratégiai irányvonalakat, azonban a feltárt eredményeket és tapasztalatokat a többi konzorciumi tag is tudja majd hasznosítani, ugyanis a stratégia kialakításához használt módszertan átadásra kerül a konzorciumi partnereknek, valamint az ipartól visszaérkezett elvárásokat és jelzéseket is továbbítjuk számukra azok összegyűjtését követően, amelyeket be tudnak építeni saját stratégiai irányvonalaikba. 77
B.). Interdiszciplináris Tudásmenedzsment Központ felállítása Célunk a Szegedi Tudományegyetem vezetésével egy, a tudásmenedzsment és a tudásterjedés tárgyában nemzetközi színvonalú kutatásokat folytató Interdiszciplináris Tudásmenedzsment Kutatóközpont felállítása, mely a témában meglévő kutatásokat tudományosan egyesíti, azok szinergiáit kihasználva új témákat és nemzetközi együttműködéseket indít és lépésről-lépésre építkezve, a felnövekvő generációkból alakítja ki a Kutatóközpont saját stábját a hátteret adó tudományos műhelyek folyamatos segítségével. A Kecskeméti Főiskola csatlakozva az Interdiszciplináris Tudásmenedzsment Központhoz el akarja érni célját az alkalmazott kutatások főiskolája címet. Az alkalmazott kutatások területén elért eddigi eredmények predesztinálják a tudásterjedés témakörének vizsgálatát a Kecskeméti Főiskolán is. Különösen fontos ennek megvalósítása abból a szempontból is, ha figyelembe vesszük a gazdasági környezet dinamikus fejlődését a főiskola vonzáskörében. A Szegedi Tudományegyetem a tudásmenedzsment egyes részterületein (innovációmenedzsment, szellemi alkotások joga, innovatív társadalom-kutatások) már eddig is komoly eredményeket ért el, így esedékessé vált egy interdiszciplináris kutatóközpont megalakítása. A szervezeti egység azoknak a munkáját integrálja, akik a témával az egyes diszciplinákon belül foglalkoznak, oly módon, hogy a kutatók eredeti egységüknél maradva közös témákat indítanak, és lehetőség nyílik ilyen témákban szakdolgozatok, illetve doktori disszertációk készítésére. A tudományterületek vonatkozásában elsősorban ott tervezünk fejlesztést, ahol jelenleg is kiemelkedő eredményeink vannak, illetve jelentős piaci igények mutatkoznak. A többi tudományterület tekintetében a szinten tartást tekintjük reális stratégiai iránynak, amely természetesen további ráfordításokat és fejlesztéseket igényelhet. A Szegedi Tudományegyetem kutatási sokszínűsége lehetővé teszi a különböző tudományterületek kutatásainak összefonódását, és nemzetközi szintű kutatási eredmények létrehozását. Projektelem céljainak megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek: 1. munkaszakasz: Kutatócsoport felállítása; 2013.II-IV. negyedév A tudományos hátteret biztosító kutatócsoportok megvitatják a közös projektek lehetőségét, kiválasztják, hogy melyik lesz az a projekt, amely az újonnan létrehozott Kutatóközpont első saját projektje lesz és feltárják az ehhez szükséges erőforrásokat. Kialakítják az újonnan kialakítandó nemzetközi kapcsolatok kiépítésének- illetve a meglévő kapcsolatok élénkítésének stratégiáját. Megtervezik a szükséges beszerzéseket és elindítják azokat. A projekt tudásmenedzsment kutatási programját tervezetten 10 fős kutatói stáb valósítja meg, akiknek munkáját egy egyetemi docens (fél állásban) irányítja. A kutatás vezető tevékenysége magában foglalja a kutatási program tervezéstől eredmény kiértékelésig tartó folyamatának irányítását. 2. munkaszakasz: A lokális csúcstechnológiai kutatásokhoz kapcsolódó tudásmenedzsment kutatási lehetőségek feltárása, projektek körvonalazása 2013. IV. – 2014. I. negyedév Az érintettek a szegedi illetve tágabb értelemben a magyar csúcstechnológiai (pl. nanotechnológia, molekuláris biológia, molekuláris genetika, biotechnológia, informatika, lézeres kutatások stb.) kutatásokhoz kapcsolódó tudásmenedzsment kutatási lehetőségeket feltárják, illetve meghatározzák azokat a lehetőségeket illetve korlátokat, amelyek között a Kutatóközpont tudományos tevékenységet tud folytatni. 3. munkaszakasz: A nemzetközi húzó kutatási irányokba való bekapcsolódás megteremtése 2014. II-IV. negyedév 78
Felvesszük a kapcsolatot azon nemzetközi kutatócsoportokkal, amelyekel közös munkában tudunk részt venni akár speciális kelet-közép-európai tapasztalatainkkal, akár a helyi illetve az országos minták vizsgálatával történő csatlakozással. Workshopokon veszünk részt, melynek keretében mindent megteszünk a Kutatóközpont minél hatékonyabb nemzetközi pozicionálásáért. A projekt időtartama alatt 4 alkalommal kívánunk meglátogatni nemzetközi kiemelt partnert. A helyszínek kiválasztásánál releváns szempont a nemzetközileg elismert kutatócsoporttal történő együttműködés, mely témájában a tudásmenedzsment szakterület témaköréhez kapcsolódik. A látogatásokat együttműködésenként két delegálttal tervezzük. A projekt során 4 alkalommal kerül sor szakmai együttműködés, közös kutatói munkavégzés célzatú találkozóra, melynek időtartama workshoponként 5 munkanap. Együttműködő partnerek és szerepük a megvalósításban: Adott projektelem megvalósítása érekében tervezés jelenlegi állása szerint nem kívánunk együttműködő partnert bevonni. Konzorciumi partnerek szerep összefoglalóan a projektelemben: A projektelem koordinálója a Szegedi Tudományegyetem a megvalósításában a Kecskeméti Főiskola is részt vesz konzorciumi partnerként. A Kecskeméti Főiskolán a projektelem keretében meg kívánják teremteni a tudásmenedzsment kutatás alapjait, ezért alapvetően a SZTE stábjának munkájába kapcsolódnak be egy kutatóval és egy kutatási asszisztenssel. Feladatuk a kutató központtal való kapcsolattartás, az ott futó projektek és az ott keletkező eredmények közvetítése a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola felé, illetve a közös kutatási témákhoz történő főiskolai részvétel biztosítása. C.). Tudástérkép bővítése Célunk, hogy a konzorciumot alkotó felsőoktatási intézmények ipar számára kiajánlható erőforrásairól egy olyan kapacitás felmérési térkép készítése, amely az ipari elvárásoknak megfelelően, az ipari szektor számára a leginkább alkalmas formában szolgáltat információt az intézmények kutatási, infrastrukturális és szellemi kapacitásairól, és amely stabil alapjául szolgálhat a célzott marketing-tevékenységnek. Az erőforrások pontos ismerete nem csak a kifelé történő kommunikáció szempontjából tekinthető elengedhetetlennek, hanem a belső kapacitások megfelelő kihasználását is elősegíti, ezért a kapacitástérképet nem csak az Intézményeken kívülre, hanem azokon belülre is pozícionáljuk, ugyanis ha a szervezeti egységek tisztábban látják egymás kapacitásait, akkor jobban lehet koordinálni a kutatásokhoz, az oktatáshoz, és egyéb járulékos tevékenységekhez a kapacitásokat, amely hozzájárul a költségek csökkentéséhez, és a hatékonyság javításához. Projektelem céljainak megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek: 1. munkaszakasz: Igények feltárása (Interjú ipari szereplőkkel) – 2013 II. félév Annak érdekében, hogy térképünk tartalmazzon minden olyan információt, amely az ipari szereplők számára releváns, a felmérés alapjául szolgáló kérdőívek kidolgozásába bevonunk ipari szereplőket is. 2. munkaszakasz: Kapacitás felmérés - 2013. II-IV. félév 79
A korábbi tapasztalatokra, valamint az ipari szereplőkkel folytatott interjú eredményeire támaszkodva a kérdőív összeállítása, majd az Intézményekben a kapacitások felmérésének lefolytatása a kompetens kutatói és egyéb kapcsolódó pozícióban tevékenykedő közönség körében. 3. munkaszakasz Adatok feldolgozása – 2014. I-III. félév Primer és szekunder kutatási adatok kiértékelése ebben a szakaszba történik, alapul véve a korábbi kérdőíves felmérés eredményeit is. 4. munkaszakasz: Hasznosítói szemmel készült tudástérkép összeállítása – 2014. III-IV. félév A befolyt és feltárt információkra támaszkodva összeállítjuk a tudástérképet. 5. munkaszakasz: Tudástérkép közzététele – 2014. IV. félév A tényanyagot feltöltjük az intézmények honlapjára, ahol bárki gyorsan és egyszerűen hozzáférhet adott Intézmény kapacitáslistájához. Együttműködő partnerek és szerepük a megvalósításban: Adott projektelem megvalósítása érekében tervezés jelenlegi állása szerint nem kívánunk együttműködő partnert bevonni. Konzorciumi partnerek szerep összefoglalóan az alprojektben: A projekt megvalósítása során a Szegedi Tudományegyetem és a Kecskeméti Főiskola kutatás-fejlesztési portfoliójának felmérésére alapozott tudástérkép kibővítéséhez kapcsolódó tapasztalatokat és eredményeket a Szolnoki Főiskolával és a Gál Ferenc Főiskolával, mint konzorciumi partnerekkel is megosztjuk, így lehetőséget nyújtva a GFHF szellemi alkotásainak becsatornázása felé is. D.). Duális gyakornoki programok helyi szereplőkkel A duális program célja, hogy a felsőoktatási intézményekből kikerülő fiatal, friss diplomások már olyan szakmai tapasztalattal rendelkezzenek, amellyel fel tudják venni a versenyt gyakorlott kollégáikkal szemben is. A program alapvető célja, hogy a Szegedi Tudományegyetem és a Kecskeméti Főiskola hallgatói szakmai gyakorlatokat tölthessenek az intézmények üzleti partnereinél. E cél elérése érdekében a felsőoktatási intézményekkel eddig is kapcsolatban álló, illetve új vállalkozásokkal kialakítandó együttműködések keretében dolgozzunk ki gyakorlatorientált oktatási programokat. Ennek megteremtéséhez a konzorciumi tagok üzleti kapcsolatrendszerüket felhasználva dolgoznak ki és irányítanak egy rendszert, mely tájékoztatja, támogatja és nyilvántartja a duális képzési programba belépő hallgatókat. Projektelem céljainak megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek: 1. munkaszakasz: Újabb klaszterszervezetek felkutatása – 2013. II. negyedév Célunk, hogy a szakmai gyakornoki programba bevont klaszterek számát bővítsük, ennek érdekében kiterjesztjük a korábbi pilot projektünket olyan klaszterekre és tagvállalataikra is, amelyekben az SZTE és a többi konzorciumi partner még nem tag. 2. munkaszakasz Partnervállalatok kiválasztása – 2013. III. negyedév 80
A partnervállalatok kiválasztása, akik részt kívánnak venni a duális képzésben. A résztvevőkkel történt konzultáció alapján a duális oktatási portfólió elkészítése a SZTE részére. 3. munkaszakasz Tantervek dualizálása, egyeztetése – 2013 III. - 2014. III. negyedév Tantervek kidolgozása a kiválasztott szakokra (maximum 2). A jelenlegi tantervek tartalmi áttekintése és dualizásása, hogy a duális jellegű képzés 2015-ben beindítható legyen a SZTEen. A kidolgozott programok egyeztetése a gazdasági partnerekkel. 4. munkaszakasz Duális képzésfejlesztési tervek elkészítése – 2014. I. - 2014. III. negyedév A duális oktatás humán erőforrás és infrastrukturális igényeinek felmérése és fejlesztési tervének kidolgozása. 5. munkaszakasz Duális képzések kommunikálása – 2014. II. - 2015. I. negyedév Ismertető elkészítése a hallgatók tájékoztatására. Tájékoztatók tartása középiskolákban és iparkamarákban. Együttműködő partnerek és szerepük a megvalósításban: Adott projektelem megvalósítása érekében tervezés jelenlegi állása szerint nem kívánunk együttműködő partnert bevonni. Konzorciumi partnerek szerepe összefoglalóan a projekt elemben: A projekt elem szakmai vezetője a Kecskeméti Főiskola. A programban az SZTE és a KF közösen dolgozzák ki a duális gyakorlati rendszer kereteit. Az egyes intézmények saját vállalati illetve klaszteri köréből kerülnek ki a duális képzésekhez tartozó partnerek. A kidolgozott rendszer lényege, hogy tájékoztatja, támogatja és nyilvántartja a duális képzési programba belépő hallgatókat. E program tapasztalatait a résztvevők megosztják a Szolnoki Főiskolával és a Gál Ferenc Főiskolával is, ahol a későbbiekben hasonló program kidolgozásának lehet alapja e kidolgozott rendszer. Mivel a régió fejlesztése minden konzorciumi partner érdeke, ezért célunk egymás együttműködéseiben tevékenyen részt venni. A Szegedi Tudományegyetem kiterjedt kapcsolatrendszere a konzorciumi partnerek számára szabadon felhasználható és alapja lehet további hasonló típusú együttműködések kialakításának helyi szinten is. E.) Nemzetközi kutatás-fejlesztési kapcsolatok fejlesztése A projektelem fő célja az SZTE, a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola K+F tevékenységének támogatása és fejlesztése nemzetközi kapcsolatrendszer építésén keresztül különös tekintettel olyan régiókra, melyekben eddig kevésbé releváns volt az Egyetemi jelenlét. Fontos kiemelni, hogy e célok nem csak az SZTE, hanem konzorciumi parterei számára is komoly lehetőséget teremtenek. Különösen a Kecskeméti Főiskola számára kedvező az ázsiai és dél-amerikai kapcsolatépítés, ezek a régiók ugyanis a gépipar és autóipar terén meghatározó szereplők a világpiacon, így a Kecskeméti Főiskola ez irányú kutatási és oktatási programjait hatékonyan fejleszthetné. Ez a projektelem szervesen kapcsolódik a program céljaihoz, mivel hozzájárul a felsőoktatási intézményrendszer kutatás-fejlesztési potenciájának fejlesztéséhez és nemzetköziesítéséhez.
81
Projektelem céljainak megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek: 1. munkaszakasz: Workshopok és konferenciák látogatása és a látogatások koordinálása 2013.II. – 2014.IV. negyedév A projekt teljes időtartama alatt prioritást élveznek a workshopok és konferenciák látogatása, mint a nemzetközi kapcsolatépítés alapja. Ez a projekt időtartamának első felében az SZTE korábban elkészített anyagaival történik, a projekt második felében – amikor elkészült – a projekt során összegyűjtött és specifikusan erre a célra összeállított kínálati portfólióval. A szakmai együttműködés kialakítása érdekében külföldi tanulmányúton történő részvétel időtartama 5 munkanap, mely a projekt ideje alatt 4 alkalommal valósul meg. Az SZTE kutatási/tudásteremtési eredményeinek hasznosítása érdekében a projekt időtartama alatt 4 alkalommal kívánunk megjelenni nemzetközi kiemelt eseményen/konferencián/"vásáron". 2. munkaszakasz: A kiajánlható technológiák és szolgáltatások összegyűjtése 2013. II-IV. negyedév A nemzetközi piacra lépés első feltétele, hogy összegezzük az SZTE illetve a Kecskeméti Főiskola által nemzetközi piacra vihető szellemi termékeket és szolgáltatásokat. A feladat során az SZTE tudástérképére, illetve az intézmények Technológia Transzfer Irodáira támaszkodhatunk. 3. munkaszakasz: A beérkezett anyagok szelektálása, rendszerezése 2014. I-2014.II. negyedév Az összegyűjtött kiajánlható technológiákat és szolgáltatásokat szakmai alapon meg kell szűrni, hogy egy olyan ajánlati portfólió alakuljon ki, mely nemzetközi színtéren – különösen Ázsiában és Dél-Amerikában – megfelelő minőségű és mennyiségű kínálatként jelentik meg. 4. munkaszakasz: Online és print ajánlati csomag (brossúra) összeállítása 2014. III-2015.I. negyedév A kiválasztott anyagokat mind nyomtatott, mind online formában elérhetővé kell tenni. Az nyomtatott verzió megszerkesztése előtt ajánlatos benchmarking tevékenységet folytatni az érintett területeken jellemző stílus és szerkesztésbeli sajátosságok feltárására. A kutatás-fejlesztési kínálat bemutatásához összeállított brosúrához nyomdai költségek kapcsolódnak. A brosúra összesen 400 példányban készülne el. Együttműködő partnerek és szerepük a megvalósításban: Adott projektelem megvalósítása érekében tervezés jelenlegi állása szerint nem kívánunk együttműködő partnert bevonni. Konzorciumi partnerek szerepe összefoglalóan a projekt elemben: A nemzetközi K+F kapcsolatépítés a Szegedi Tudományegyetem, mint kutatóegyetem számára nélkülözhetetlen a nemzetközi kutatás-fejlesztési körforgásba való bekapcsolódás, illetve az abban való bent maradáshoz. A Kecskeméti Főiskola már rendelkezik nemzetközi kapcsolatokkal, azonban ezen a téren a program keretében való kapcsolatépítés jelenthet egy magasabb színvonalon történő nemzetközi megjelenést, melynek során új célpiacokon történő kapcsolatépítésre is sor kerülhet. A nemzetközi K+F kapcsolatépítés során az SZTE, a KF és a Szolnoki Főiskola összehangoltan keresi az együttműködési lehetőségeket, melynek alapja az egymással való tapasztalat csere és a létező illetve létrejövő kapcsolatok megosztása. E program tapasztalatait a résztvevők megosztják a Gál Ferenc Főiskolával is. 82
2. Gazdaság- és Vállalkozásfejlesztési Központ létrehozása A projekt keretében a régió mindhárom megyéjében, Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megyében kijelölünk összesen 5-6 olyan pilot-kistérséget, amelyek gazdaság- és vállalkozásfejlesztését a GVK kiemelten felügyeli. Ezen kistérségeket úgy fogjuk kiválasztani, hogy köztük egyaránt megtalálható legyen fejlett, fejletlen és közepesen fejlett kistérség is. A pilot-kistérségek között kiemelt figyelmet kívánunk szentelni az ELI Attosecond Light Pulse Source (ELI-ALPS) lokális beágyazódásának elősegítésére, a körülötte kialakuló science park gazdaságfejlesztési potenciáljának kiaknázására, illetve az ezekre épülő speciális gazdaság- és vállalkozásfejlesztési eszközökre. Közismert tény ugyanis, hogy egy alapkutatási infrastruktúra önmagában nagyon csekély gazdaságfejlesztési hatást von maga után, így mind a kistérség, mind a régió, mind pedig Magyarország számára kiemelten fontos az, hogy az ELI ne legyen „magára hagyva”, hanem valós és jól menedzselt gazdaság- és vállalkozásfejlesztési eszközökkel elősegítsük azt, hogy az ELI projekt valóban a térség gazdasági motorjává váljon. Ebben látjuk kiemelt szerepét a GVK-nak. Szintén kiemelt figyelmet kívánunk szentelni a Kecskeméti Főiskola kistérségének, hiszen Kecskemét a magyar járműipar kiemelt térségeként igen speciális gazdaságfejlesztési jellemzőkkel és lehetőségekkel bír, mely a többi térségtől igen eltérő gazdaságfejlesztési stratégiát és beavatkozási logikát igényel. Ennek meghatározásában és menedzselésében a Kecskeméti Főiskola felhalmozott tapasztalataira nagy mértékben támaszkodunk. A pilot térségek kiválasztásakor további rendező elvként kívánjuk figyelembe venni azt, hogy az LHH-programmal érintett kistérségek közül is kerüljön legalább egy a pilot kistérségek közé. Meggyőződésünk és szakmai hitünk szerint ugyanis ezen kistérségekben is elérhető jelentős gazdasági növekedés a stratégiai tervezés, megfelelő programozás és menedzsment által úgy, hogy testre szabott gazdaság- és vállalkozásfejlesztési eszközökkel segítjük őket. A negyedik pilot csoport lehet például az Európai Unió policentrikus városhálózat kialakítására való törekvései miatt olyan középvárosok térségei, ahol a projekt keretén belül hálózatba szervezzük a kistérségeket, szintén testre szabott gazdaság- és vállalkozásfejlesztési eszközökkel segítve őket. Elképzelésünk szerint a GVK tevékenységei döntően ezen kistérségek pilot-jellegű fejlesztése mentén koncentrálódnak. A GVK tevékenységei két főcsoport mentén értelmezhetőek: A.) Vállalkozásfejlesztés B.) Gazdaságfejlesztés A.) Vállalkozásfejlesztés A projekt keretein belül a nemzetközi módszertannak megfelelően a vállalkozásfejlesztési szolgáltatások teljes palettája kialakításra kerül, azaz a szolgáltatás mind ez üzletfejlesztési-, mind a pénzügyi szolgáltatások igénybevételében segítséget kíván nyújtani. Kiemeljük, hogy a régióban megtelepedett járműipar lokális beágyazódásának elősegítése érdekében kiemelt figyelmet szentelünk a járműipari beszállítói hálózat fejlesztésének, melyben a Kecskeméti Főiskolai tapasztalatai meghatározóak. A pilot kistérségek vállalkozási aktivitásának és sikerességének növelése érdekében a beavatkozásoknak két célcsoportja különíthető el: •
Működő vállalkozások
•
Potenciális vállalkozók 83
Kiemeljük szintén, hogy a Kecskeméti Főiskola rendelkezik olyan inkubációs térrel, mint rendelkezésre álló infrastruktúrával, amely a projektelem sikerességét nagymértékben előmozdítja. A „Működő vállalkozások” esetében is érdemes elkülöníteni két lehetséges célcsoportot, amelyek más-más szolgáltatáscsomagot igényelnek. A külső – konkrét vállalati gyakorlatban tevékenykedő – professzionális szakértők bevonásával egy komplex beavatkozás-csomag kerül kialakításra, amelyet a következő ábra szemléltet. Vertikálisan a GVK két eltérő szolgáltatási csomagot dolgoz ki innovatív és hagyományos cégek számára. Horizontálisan majdnem minden esetben elkészül az adott szolgáltatás módszertana, a kiválasztott cégeken igény szerint elvégezzük a pilotot és átadjuk a knowhowt a központ Kecskeméti Főiskolán állományban levő munkatársainak. A „Potenciális vállalkozók” esetében a legfontosabb kérdések egyáltalán a vállalkozóvá válás elősegítése, a vállalkozói készségek és képességek fejlesztése, a szükséges tudás biztosítása. Megalapozó kutatásaink rávilágítottak, hogy meg lehet különböztetni tanítható és nem tanítható vállalkozástudományi elemeket. A sikeres vállalkozásoktatás kulcsa megtalálni a leghatékonyabb módját a tanítható készségek kezelésének. Ezért a konkrét tárgyi tudást átadó képzési tevékenységek, illetve a konkrét tanácsadás mellett a vállalkozói lét megvilágítására és a szükséges vállalkozói attitűd kialakítására is komoly figyelem fordítódna. B.) Gazdaságfejlesztés: Célunk a pilot-kistérségek kitörési pontjainak nemzetközi módszertan szerinti meghatározása, relatív versenyképességi pozíciójuk pontos meghatározása, a térség domináns iparágainak/ágazatainak tudományos alapokon nyugvó empirikus lehatárolása, a térségek kiinduló helyzetéhez igazodó fejlesztési stratégiák és operatív dokumentumok elkészítése, sikeres külföldi benchmark példák felkutatása és adaptálása, a nemzetközi szakirodalomban megtalálható fejlesztési stratégiák illesztése, a stratégia megvalósításának koordinálása, BScszerű leképezése. Továbbá kapcsolattartás a helyi szereplőkkel, azok fejlesztési elképzeléseinek aggregálása, a helyi szereplők szemléletének formálása, a stratégiai gondolkodás erősítése, a horizontális partnerség erősítése, valós projektgenerálás, a térség forrásfelszívó képességének javítása, pályázati sikeresség növelése, a 2014-2020-as programozási periódus előkészítése, a fejlesztési igények bottom-up jellegű összegyűjtése. Egy adott kistérség gazdaság- és vállalkozásfejlesztési elképzeléseinek megfogalmazásánál figyelembe kell azt is venni, hogy a szomszédos kistérségek milyen elképzeléseket valósítanak meg. De az erősödő területi verseny miatt az ország hasonló adottságú, hasonló iparágakkal bíró többi térségének fejlődését is mérlegelni szükséges. A versenytársak elemzéséhez célszerű felállítani egy kistérségi adatbázist, amelyben adott szerkezetben, hosszabb időtávban az ország összes kistérségére rendelkezésre állnak a gazdaság- és vállalkozásfejlesztés összehasonlító vizsgálatához felhasználható adatok. Az adatbázis másik fontos célja, hogy egy adott kistérség önmagához mért fejlődésének elemzéséhez, az adott kistérségben megvalósuló gazdaság- és vállalkozásfejlesztési programok hatásvizsgálatához, egyféle monitoringjához is rendelkezésre álljanak információk. A gazdaság- és vállalkozásfejlesztés nem önmagában cél, hanem legfontosabb eszköze a kistérség versenyképessége megerősítésének, a jövedelmek és foglalkoztatás javításának. Emiatt a kistérségi adatbázist célszerű a térségi versenyképességi elemzések logikai szerkezete szerint összeállítani.
84
Projektelem céljainak megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek: 1. munkaszakasz: Fejlesztési célú helyzetelemzés – 2013.II.-2013.IV. név Pilot kistérségek meghatározása. Pilot kistérségek versenyképességi elemzése, kitörési pontjainak vizsgálata. A helyzetelemzés során a helyszínen fejlesztési workshopokat tartunk az érintettek minél szélesebb körű bevonása mellett. A helyzetelemzés érinti mind a gazdaságfejlesztés, mind a vállalkozásfejlesztés témakörét. LHH kistérség helyi termékeinek és turisztikai vonzerőinek feltárása érdekében külső szolgáltatást kívánunk igénybevenni. A helyzetelemzés elvégzéséhez tapasztalatszerzés céljából egy alkalommal 4 fő az USA-ba utazik, mely utazás célja a külföldi működő GVK modell tanulmányozása és best practice elemek átvétele. 2. munkaszakasz: Stratégiaalkotás – 2013.IV. név -2014.I. név A helyzetelemzés tapasztalatai és eredményei alapján pilot kistérségeként fejlesztési stratégiák kerül meghatározásra. A stratégia alkotás folyamatába elismert hazai területfejlesztési és gazdaságfejlesztési szakértőket kívánunk bevonni. 3. munkaszakasz: Szolgáltatásnyújtás vállalkozásoknak – 2014.II.név-2015.I. név A helyzetelemzés és megalkotott fejlesztési stratégiák alapján specializált vállalkozásfejlesztési szolgáltatásokat nyújtunk elsősorban a pilot kistérségek vállalkozásai számára. 4. munkaszakasz: Stratégiák megvalósítása, projektgenerálása a pilot kistérségekben – 2014.III. név-2015.I.név Ebben a munkaszakaszban segítséget kívánunk nyújtania kistérségek számára, hogy a részükre kidolgozott fejlesztési stratégiákat meg tudják valósítani, illetve arra törekszünk hogy fejlesztési projekteket generáljunk a pilot kistérségekben. 5. munkaszakasz: Eredmények megosztása -2015. I.név A kistérségi versenyképességi adatbázis alapján elvégezésre kerülő összehasonlító elemzések eredményeinek nyilvánosságra hozatalát online módon tervezzük közreadni. Együttműködő partnerek és szerepük a megvalósításban: Adott projektelem megvalósítása érekében tervezés jelenlegi állása szerint nem kívánunk együttműködő partnert bevonni. Konzorciumi partnerek szerep összefoglalóan az alprojektben: A Gazdaság- és Vállalkozásfejlesztési Központ megvalósításában a Szegedi Tudományegyetem és a Kecskeméti Főiskola vesz részt, mint szakmai irányító, míg a Szolnoki Főiskola és a Gál Ferenc Főiskola tapasztalatikkal segítik a munkát, illetve benchmark tapasztalatokat szereznek. A vállalkozásfejlesztés részben a Kecskeméti Főiskola fog meghatározó szerepet játszani korábbi tapasztalatai és a környezetében meglévő ipari vállalatok miatt, míg a gazdaságfejlesztésben a Szegedi Tudományegyetem fog vezető szerepet játszani. 3. Pályázati szolgáltatás fejlesztés A projektelem egy olyan, 21. századi igényeknek megfelelő szolgáltató egységet kíván létrehozni a konzorciumi tagok szervezeti rendszerében, amely rövidtávon a konzorciumi tagok pályázati aktivitásának hatékonyságát lesz képes előmozdítani az általa nyújtott 85
szakmai support tevékenységek nyújtása által, közép és hosszú távon azonban olyan piacképes szolgáltatást nyújt, amelyre a helyi szereplők fizetőképes keresletet támasztanak. A pályázati iroda piaci megjelenése egyrészt a helyi gazdasági szereplők pályázati aktivitásának (és közvetetten versenyképességének) növekedéséhez vezet, másrészt pedig javítja a konzorciumi tagok forrásszerző képességét. Ugyancsak kiemelten lényeges költséghatékonysági szempont, hogy a projektelem sikeressége esetén a konzorciumi tagok kiszervezett pályázati előkészítési költségei jelentősen csökkenthetőek lesznek. A projektelem konkrét célja az, hogy a pályázati iroda a jelenlegi szinthez képest egyre mélyebben kapcsolódjon be a pályázati előkészítési folyamatba. A projektelem megvalósítási szakaszában lehetőség nyílik majd a pályázati tevékenység elmélyítésére, kiterjesztésére, a projektlehatárolásban való segítségnyújtásra, projektgenerálásra, általános pályázati tájékoztatásra, info sheetek készítésére és a potenciális pályázóknak való kiküldésére, projektlogikák meghatározására, a pályázatok tartalmi részének előállításában való szerepvállalásra, valamint az adminisztratív részekben való mélyebb segítségnyújtásra, amelyek megvalósításához a pályázati iroda jelenlegi humánerőforrásának kompetencia- és kapacitáshiánya, valamint infrastrukturális feltételrendszere szab határt. Ugyancsak lényeges szempont a jelen projekt keretében megvalósuló közösségi típusú felsőoktatási együttműködés által megfogalmazott azon igény, miszerint a konzorciumi tagok közös jövőbeni pályázati aktivitása kiemelt fontosságot nyer. Ezt a kihívást is kezelnie kell a konzorciumtagok pályázati irodáinak. Projektelem céljainak megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek: 1. munkaszakasz: Igényfelmérés – 2013.II. név Első lépésként fel kell mérni a pályázati irodákkal szemben jelentkező pályázói, potenciális pályázói és felsővezetői igényeket, másfelől pedig tapasztalatcsere szükséges, mely során megismerhető az egyes intézményekben jelenleg működő pályázat támogatási rendszer. 2. munkaszakasz: Szolgáltatási portfólió meghatározása – 2013.III. név Ezen információk alapján az intézmények meghatározzák azt a szolgáltatási portfóliót, mellyel az intézményen belüli pályázati tevékenységet támogatni kívánják. A szolgáltatási portfólió meghatározásával egyidejűleg fontos meghatározni ennek folyamatát, illetve integrációját az intézményi folyamatokhoz, valamint a szükséges erőforrásokat. 3. munkaszakasz: Szervezetfejlesztés - – 2013.III. név- 2014.I. név A humánerőforrásokat tekintve már jelenleg is szűkös kapacitások mutatkoznak, a rendelkezésre álló humánerőforrás jelenlegi feladataikat is csak korlátozottan tudja ellátni, ennek érdekében bővíteni kívánjuk a Szegedi Tudományegyetem Pályázati Irodájának humán erőforrás állományát (2 főállású szakértővel, illetve egy hallgatói segédlettel). További fejlesztés lesz szükséges a szolgáltatások informatikai rendszertámogatását illetően, erre vonatkozó fejlesztési igényeink és terveink azonban nem itt, hanem az Összehangolt Irányítási Rendszer kialakításába kerülnek becsatornázásra, megteremtve ezzel a pályázati tevékenység intézményen belüli integrációját. Szükséges továbbá a 2014-2020 között meghirdetésre kerülő HORIZONT 2020 pályázatokra való alapos felkészülés, melynek érdekében nemzetközi utazásokat tervezünk, melyek során az intézményi pályázati szakértők megszerzik a szükséges tudást. 4. munkaszakasz: Szolgáltatások továbbfejlesztése – 2014.II. név-2015.I.név Kiemelt szerepet kap a Pályázati Iroda projekt generáló képessége, mely során különös célunk, hogy az intézmények közötti pályázati együttműködés szorosabbá váljon. Továbbá 86
meg kell vizsgálni a projekt keretében kialakításra kerülő szolgáltatási portfólió piacképességét, és annak lehetőségét, hogy a helyi gazdasági szereplők részére is hozzáférhetővé tegyük anyagi ellenszolgáltatás fejében. Együttműködő partnerek és szerepük a megvalósításban: Adott projektelem megvalósítása érekében tervezés jelenlegi állása szerint nem kívánunk együttműködő partnert bevonni. Konzorciumi partnerek szerep összefoglalóan a projekt elemben: A pályázati szolgáltatások fejlesztése valamennyi konzorciumi intézmény esetében kiemelt jelentőségűek, szakmai felelős a Szegedi Tudományegyetem. Valamennyi tervezett tevékenység megvalósítása az intézményi tapasztalatok átadása mellett egymással párhuzamosan történik valamennyi partnernél. Külön hangsúlyos a tevékenységek megvalósítása során az egyes intézmények pályázati szolgáltatási egységek közötti kapcsolat kiépítését és elmélyítését. 2.3.1.5. Regionális együttműködés alapuló hallgatói szolgáltatásfejlesztés alprojekt A beavatkozás célja – kapcsolódás a program céljaihoz Az alprojekt átfogó célja a hallgatóknak nyújtott szolgáltatásokon keresztül az intézményi versenyképesség erősítése és az intézménnyel szembeni elégedettség növelése. A konzorciumot alkotó intézmények kiemelt célja, hogy a jelenlegi hallgatók számára olyan szolgáltatásokat nyújtson, melyek felkészítik őket a munkaerőpiacra való kilépésre és sikeres helytállásra. Ennek érdekében az intézmények bővíteni kívánják formális és informális mukaerőpiaci kapcsolataikat, munkaerőpiac elvárásainak megfelelő karrier szolgáltatásokat kívánnak nyújtani, fejleszteni kívánják a végzett hallgatókkal való kapcsolattartást az alumni programon keresztül. Fontosnak tartják az intézmények az egymástól és más nemzetközi szervezetektől való tanulást a fejlesztendő területeken. Átfogó közös cél pedig az egymáshoz szorosan kötődő karrier és alumni szolgáltatások közös szervezetfejlesztése, illetve a minőségbiztosítása, valamint a szolgáltatásokhoz kötődő kommunikációs tevékenység erősítése, melyek hosszútávon biztosítják a tevékenységek hatékony működtetését. Az alprojekt specifikus célja, hogy a három partnerintézmény hallgatói számára kiterjedten és összehangoltan legyen érvényes az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség elve és egyenlő módon legyen hozzáférhetők legyenek a témakörrel kapcsolatos információk és szolgáltatások. Célunk, hogy a fejlesztések eredményképpen mindhárom intézményben egyre több érintett hallgató tud az egységes esélyegyenlőségi információk birtokában biztonsággal jelentkezni, tanulmányaihoz megfelelő támogatást kapni és diplomaszerzést követően az elhelyezkedéséhez felkészítést kapni. A beavatkozás átfogó bemutatása Az alprojekt céljainak elérése érdekében három projekt elemet kívánunk megvalósítani kapcsolódva jelenlegi és végzett hallgatóinkhoz egyaránt: 1. Karrier és alumni szolgáltatások fejlesztése
- Munkaerőpiaci és civil kapcsolati mátrix felállítása - Regionális kiterjesztésű karrierszolgáltatások nyújtása 87
- Alumni szolgáltatások fejlesztése - Nemzetközi és intézmény közi tapasztalatcsere az alumni és karrier szolgáltatások területén - Karrier és alumni tevékenységek kommunikációs támogatása - Karrier és alumni szolgáltatások minőségbiztosításának kialakítása - Szervezetfejlesztés a karrier és alumni szolgáltatásokhoz kapcsolódóan 2. Mentorszolgáltatások fejlesztése
- Állapotfelmérés, fejlesztési terv - Érintettek képzése és személyes segítők felkészítése - Személyi segítők felkészítése - Oktató és nem oktató dolgozók képzése - Egyéni és csoportos tanácsadás - Mentorszolgáltatások PR és kommunikációs támogatása (Esélyegyenlőségi hét, web lap fejlesztés, tapasztalatok disszeminálása) Karrier és alumni szolgáltatások fejlesztése során megvalósítandó tevékenységek 1. Munkaerőpiaci és civil kapcsolati mátrix felállítása A munkaerőpiaci és civil kapcsolati mátrix felállítása alprojekt tevékenységeinek célja kettős egyfelől a munkaerőpiaci szereplőkkel való kapcsolattartás erősítése, másfelől pedig az intézményekben kötelező szakmai gyakorlatok intézményszintű koordinációjának előkészítése. Ezen célok érdekében megvalósítani tervezett tevékenységeket részletesen alább olvashatják. a.) Munkaerő-piaci szereplőkkel kapcsolatok erősítése A munkaerőpiaci szervezetekkel és a felsőoktatási intézmények vezetőivel közös formális és informális kapcsolatépítési rendezvények szervezése a célunk, hogy minél több együttműködést tudjunk generálni. Egyre több hallgató érdeklődik a külföldi munkaerőpiaci-tapasztalatszerzési lehetőséget iránt, ezért szeretnénk ezt a kapcsolatrendszert a külföldi partnercégek/ szervezetek felkutatásával bővíteni és a pályázatok megírásában a hallgatóknak tanácsadás keretében segítséget nyújtani. A szakmai szervezetekkel való fokozottabb együttműködés a megvalósító szervezeti egységek szakmai naprakészségét és mindennapi munkáját segíti elő azzal, hogy a kölcsönösség jegyében bizonyos kutatási eredmények, adatbázisok, kapcsolatrendszerek rendelkezésre állnak. Az intézmények munkaerőpiaci kapcsolatrendszerét erősíteni kívánjuk az elhelyezkedett egykori hallgatók felkeresésével és a hozzájuk kötődő kapcsolati tőke kiaknázásával, így együttműködések kialakításával. A sikeres alumni tagokat bevonjuk hallgatói mentor programokba, ahol szakmai tapasztalatukkal segíthetik a hallgatókat és gyakornoki program keretében fogadhatják őket. Fontosnak tartjuk a tudományos eredmények széleskörű disszeminációját, és kutatói életforma népszerűsítését, ezáltal elősegíteni a tudományos utánpótlás biztosítását is. Az intézmények forrásainak későbbi bővítésének érdekében szervezetünk az adományszervezést nyugati, egyetemi minták alapján kívánja fejleszteni, mind a végzettek, mind a vállalati szféra irányába. Célunk az intézményi kapcsolati hálót feltérképező adatbázis felállítása az intézmények szervezeti egységeivel közösen, valamint együttműködési ajánlatok 88
kidolgozása, együttműködések generálása, kiaknázva ezzel a kapcsolat rendszerekben rejlő lehetőségeket. Feladat: munkaerőpiac szereplőivel (cégek, civilek, munkaügyi központ, kamara) workshopok és folyamatos kapcsolattartás, cégekkel közös projektek kidolgozása, mentorhálózat kiépítése cégek és alumni tagok bevonásával. b.) Kötelező szakmai gyakorlatok intézményszintű koordinációjának előkészítése a kari igények figyelembevételével Az intézményi Karrier irodáknál koncentrálódik az egyik legnagyobb céges kapcsolatrendszer az Állásbörzék, szakmai programok és a gyakornoki megkeresések miatt. Ez a kapcsolat-háló lehetőséget teremthet a kari kapcsolattartók bevonásával a Karrier Irodákba beérkező lehetőségek az egyes karokra történő becsatornázására. Tevékenységek: szakmai gyakorlatok – állás ajánlatok gyűjtése, hallgatók felé való továbbítása. 2. Regionális kiterjesztésű karrierszolgáltatások nyújtása Alumni tagoknak és hallgatóknak nyújtott karrierszolgáltatások, képzések közös meghirdetése érdekében az alábbi tevékenységeket tervezzük végzett hallgatóink számára munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása, tanácsadói hálózat továbbfejlesztése, készségfejlesztés - képzési programok továbbfejlesztése, hallgatók külföldre irányuló mobilitásának segítése karrierszolgáltatásokkal és gyakornoki programról visszajelző rendszer felállítása. a.) Végzett hallgatóink számára munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása A frissen végzett hallgatók elhelyezkedési idejének lecsökkentése érdekében elengedhetetlen a végzés után karrierszolgáltatások nyújtása, ezért számukra tréningek, tanácsadás, tanfolyamok szervezése fő célkitűzésünk. Gyermekvállalást követően, vagy pályaelhagyók számára kívánunk speciális visszaintegráló, illetve elhelyezkedést segítő programot kialakítani A munkaerőpiaci szereplők és az intézmények kapcsolatépítését szakmai és informális programokkal kívánjuk segíteni, intenzíven építve az elhelyezkedett alumni tagokra. Tevékenységek: karrier tanácsadás, pályaorientációs tanácsadás nyújtása, tréningek szervezése (kommunikációs, önismereti, pályaorientációs és munkaerőpiacra visszatérő nőknek visszaintegráló) b.) Tanácsadói hálózat továbbfejlesztése A megfelelő gyakorlati hely megtalálása, releváns szakmai tapasztalat szerzése meghatározhatja a későbbi pályafutást és nagyban hozzájárul a későbbi munkaerő-piacra lépés sikerességéhez. Szakmai programjaink tapasztalatai és a hallgatók visszajelzései alapján nagy igény mutatkozik a megfelelő gyakorlati hely felkutatására irányuló tanácsadásra, mely a meglévő tanácsadási kínálatunk kiegészítését igényli. Ennek keretében pályaorientációs, szervezet kiválasztási és szükség esetén egyéb speciális tanácsadási tevékenységet kívánunk nyújtani, melynek során a hallgatókat mentorokkal kívánjuk támogatni a folyamatban. Tevékenység: pályatervezési és karrier tanácsadást valósítunk meg. c.) Készségfejlesztés - képzési programok továbbfejlesztése A hallgatói visszajelzések a szakmai programkínálat továbbfejlesztését igénylik a szakmai gyakorlatra való felkészítés érdekében annak érdekében, hogy maximálisan kiaknázhassák a
89
hallgatók a rendelkezésre álló gyakorlati időt. Ennek keretében speciális tréningeket, előadásokat és workshopokat kívánunk szervezni. Célunk továbbá az intézmény oktatási keretében nem elsajátítható készséget-ismeretet biztosító tanfolyamok szervezése, mely készségek a szakmai gyakorlatokon és a munkaerőpiacon való elhelyezkedést segítik. Tevékenységek: Személyes PR, illem-protokoll-stíluskommunikáció, autogén-stresszkezelés tréning, és szakmai gyakorlatra felkészítő tréning kerül megvalósításra, szakmai gyakorlat hete program szervezése. d.)Hallgatók külföldre irányuló mobilitásának segítése karrier szolgáltatásokkal A külföldi hallgatói pályázatok hatékonyságát jelentősen javítja, ha karrier tanácsadási szolgáltatást vesznek igénybe. A nemzetközi kapcsolatok kiterjesztésével a lehetséges külföldi gyakornoki helyek, ösztöndíjak, pályázatok meglévő körét szélesíteni tudnánk, így a hallgatók körében nagyobb lendületet kaphatna a munkaerő-piacon nagy értéket jelentő külföldi tapasztalatszerzés. Tevékenységek: karrier tanácsadás, külföldi tapasztalatszerzéssel és külföldi hallgatók helyzetével kapcsolatos workshop szervezés e.) Gyakornoki visszajelző rendszer Visszacsatolási rendszer kiépítése (igény és elégedettség felmérések) a célunk, mely révén képet alkothatunk arról, hogy a munkaerő-piac milyen elvárásokat támaszt a pályakezdő hallgatóinkkal, azok gyakorlati tudásával szemben, és a képzés mely pontjait kellene erősíteni, milyen személyes kompetenciájuk igényel fejlesztést. Szeretnénk továbbá képet kapni a fogadóintézmények és szervezetek gyakornokokhoz való hozzáállásáról, működéséről a hallgatók visszajelzése alapján, amely információk segítségével a fogadó cégek TOP listáját alakítanánk ki és tennénk közzé a hallgatók számára. 3. Alumni szolgáltatások fejlesztése Az alumni szolgáltatások fejlesztését három irányba képzeljük el megvalósítani egyfelől a végzett hallgatók adatbázisának teljes körű kiépítése, kapcsolatok további erősítésén keresztül, másfelől a közösségépítő rendezvények fejlesztésén keresztül valamint a kari alumni szervezetek számára nyújtott szolgáltatások fejlesztésén keresztül. a.) Végzett hallgatók adatbázisának teljes körű kiépítése, kapcsolatok további erősítése Az intézmények öregdiák adatbázisainak széleskörű kiépítése, fejlesztése mind az alumni, mind a kapcsolódó karrier, valamint DPR szolgáltatások fejlesztésének megalapozásának elengedhetetlen feltétele. Az adatvédelmi szabályok figyelembe vétele mellett célkitűzésünk eleget tenni ezen elvárásoknak, s a kor, valamint az egyetemi igények mentén újrafogalmazni az adatbázis tartalmi elemeit. Tevékenységek: pilotprogram keretében az intézmény néhány karán kiválasztott évfolyamokban teljeskörű adatbázis frissítés, feltárás. Adatbázis építés módszertanának kidolgozása, minőségbiztosítása. b.) Közösségépítő rendezvények fejlesztése Az alumni szervezetek fő célja, hogy közösségépítő rendezvényeken keresztül erősítse a felsőoktatási intézmény iránti loyalitást. A meglévő eseményeinket szélesebb végzetti kör bevonásával kívánjuk megújítani, a legaktívabb, gyermekes korosztály intenzívebb megszólítására törekszünk, s e rendezvények segítségével a társadalmi felelősségvállalásra és 90
az egészséges életmódra kívánunk hangsúlyozottabb figyelmet szentelni, s tagjaink figyelmét irányítani. A rendezvények megvalósítása során az intézmények szervezeti egységeivel való együttműködésre alapozunk. Tevékenység: Az Alma Mater Weekend megújítása új közösségépítő programelemmel, és szalmai rendezvény szervezése c.) Kari alumni szervezetek számára nyújtott szolgáltatások fejlesztése A kari alumni szervezetekkel való együttműködést szorosabbá kívánjuk tenni közös szervezetfejlesztési program beindításával, igényeik pontosabb feltárásával, és egységekre szabott együttműködések biztosításával. A diplomaosztók szolgáltatásait bővíteni kívánjuk karokra szabott szolgáltatásokkal. Tevékenységek: a kari alumni kapcsolattartók bevonása diplomaosztókhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtása.
a
szervezetfejlesztésbe,
4. Nemzetközi és intézmény közi tapasztalatcsere az alumni és karrier szolgáltatások területén Kiemelten fontosnak tekintjük a nemzetközi és intézmény közi tapasztalatcserét az alumni és karrier szolgáltatások területén mind a konzorciumi partnerek között, mind a nemzetközi partnerektől való tanulást. a.) Konzorciumi partnerek közötti tapasztalatcsere megvalósítása A partnerek együttműködését elősegítendő folyamatos workshopok keretében zajlana a közös munka, ahol a munkaszakaszok témáit megvalósítási időszakok alapján dolgozhatnánk fel. b.) Nemzetközi tapasztalatszerzés A konzorciumi partnerek az alumni és a karrier szolgáltatásokban vezető szerepet játszó nemzetközi egyetemet kívánnak meglátogatni, ahol mintaértékű példák adaptációs lehetőséget vizsgálnák meg. A szolgáltatások nemzetközi tapasztalatainak bővítése érdekében a CASE elnevezésű szervezetben a Szegedi Tudományegyetem taggá kíván válni. CASE a felsőoktatási intézmények olyan, egész világot behálózó együttműködése, mely kifejezetten az alumni, karrier kapcsolatok területén biztosít együttműködési platformot a világ felsőoktatási intézményei, alumni szervezetei számára. Az 1974-ben létrejött szervezet központja Washingtonban található, Európában londoni székhellyel. Jelenleg több mint 3500 egyetemet, főiskolát, community college-t, felsőoktatási intézményt és non-profit szervezetet tud tagjai között 74 országban. A szervezethez való csatlakozás lehetővé teszi azon tudásbázishoz való hozzáférést, mely a projekt által megfogalmazott célkitűzések elérését hatékonyan tudja szolgálni többek között a Case által kibocsátott White Paper keretében az egész világra kiterjedő best practice-sek láthatóvá tételével. Az általa szervezett konferenciák lehetővé teszik kollegáink szakmai továbbképzése mellett olyan, elsősorban a tengeren túli alumni szervezetek sajátjainak tekinthető tapasztalatok szerzését, mint a Magyarországon még nem elterjedt fundraising. A szervezet által megfogalmazott Principle-s, alapelvek e célunk elérésében segítő kezet nyújthatnak. A szervezetről részletesen: www.case.org
91
5. Karrier és alumni tevékenységek kommunikációs támogatása a.) Hallgatói attitűd formálása, szolgáltatások széleskörű terjesztése Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a hallgatókban tudatosabb szemlélet alakuljon ki, időben kezdjék el a pályatervezést, az álláskeresésre való felkészülést, és – lehetőség szerint elkerüljék a pályamódosítást. Ennek megfelelően intenzív marketingtevékenységgel kívánjuk felhívni a figyelmet szolgáltatásaink széles körére. Tevékenységek: facebook kampány, karspecifikus karrier rendezvények szervezése, online kommunikációs referenseken keresztül és a hallgatók felé irányuló intenzív kitelepülési kommunikáció folytatása, plakát, tájékoztató anyag készítése. b.) A szervezet image és presztízs építése, kiemelten a külföldi végzettek irányába A szervezet számára kiemelt célt jelent, hogy a szervezet ismertségét tovább növelje széleskörű, generáció specifikus és nemzetközi kommunikációs elemekkel. Kiemelt szerepet kapnak a diplomaosztókhoz kapcsolódó komplex megjelenések. Az online szolgáltatások körét, mint a leghatékonyabb kommunikációs csatornát bővíteni kívánjuk Tevékenységek: facebook applikáció fejlesztése és online kommunikációs kampány tagtoborzás érdekében, image megjelenés kialakítása idegen nyelvű verzióban is, alumni szervezet arculatának illesztése a SZTE image-éhez, az egyetemi életérzést sugalló és eseményeket összefogó alumni image videóanyag elkészítése. 6. Karrier és alumni szolgáltatások minőségbiztosításának kialakítása Célunk a hallgatóknak nyújtott szolgáltatásokon keresztül az intézményi versenyképesség erősítése és az intézménnyel szembeni elégedettség növelése. Szolgáltatásainknak az egyetem valamennyi hallgatója számára való transzparenssé tételét segítené kari kapcsolattartók személyében megjelenő kari támogatottság növelése. A Karrier Iroda célja becsatornázni a kapcsolatrendszerein keresztül a munkaerőpiaci visszajelzéseket a képzési rendszer 7. Szervezetfejlesztés a karrier és alumni szolgáltatásokhoz kapcsolódóan A munkaszakasz keretében a konzorciumi partnerek szervezeti egységeinek és munkatársainak fejlesztése zajlana, mellyel a munkaerőpiaci igényekkel való összehangolódás és a hatékonyabb munkavégzés keretei teremtődhetnek meg. A vezetői fejlesztés keretében a stratégiai döntéshozók egyéni fejlesztése történne, míg a szervezetfejlesztés alatt az együttműködést, hatékonyság növelést segítenénk. A szolgáltatásfejlesztés keretében a szolgáltatási portfolió átgondolását és új elemek kidolgozását valósítanánk meg. Együttműködő partnerek és szerepük a megvalósításban: Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A pályázat keretében megvalósuló szolgáltatásokról, programokról, rendezvényekről tájékoztatást nyújt tagjai, ügyfelei részére. A rendelkezésre álló aktuális munkaerőpiaci információkat elérhetővé teszi és közreműködik a cégadatbázis kialakításában. Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja
92
A pályázat keretében megvalósuló szolgáltatásokról, programokról, rendezvényekről tájékoztatást nyújt tagjai, ügyfelei részére. A rendelkezésre álló aktuális munkaerőpiaci és foglalkoztatási információkat elérhetővé teszi és munkaerőpiaci információkat nyújt. Konzorciumi partnerek szerep összefoglalóan a projektelemben: A karrier és alumni szolgáltatások fejlesztése mind a négy konzorciumi partnernél kiemelt szerepet kapnak az intézményi célok között. Legnagyobb tapasztalattal és a legjobban kiépített szolgáltatási struktúrával a Szegedi Tudományegyetem rendelkezik. A szolgáltatási tevékenységek egy részét az Universitas-Szeged Kft látja el, mely a korábbi alumni és karrier fejlesztési pályázatokban is részt vett. Ezért nélkülözhetetlen a részvétele a pályázatban. A Kecskeméti Főiskola, a Szolnoki Főiskola és a Gál Ferenc Főiskola a meglévő eredmények alapján együttesen határozzák meg a fejlesztési irányokat, majd specifikálják az egyes intézmények saját karrier és alumni szolgáltatás fejlesztési lépéseit. 2. Mentorszolgáltatások fejlesztése 1. Állapotfelmérés, fejlesztési terv
Az állapotfelmérés két felsőoktatási intézményben zajlik jelesül SZTE és Kecskeméti Főiskolán, melynek alapján fejlesztési terv készül a projekt teljes időszakára. A állapotfelmérés pontos létszámadatokat tartalmaz, tartalmazza, a hallgatók karonkénti eloszlását, eddigi tipikus, az oktatás-tanulás területén előforduló, felmerülő sikeres és problematikus szegmenseket. Az állapotfelmérés egy speciális eleme az SZTE-en egy, a közvetlen célcsoportból kiválasztott fókuszcsoport, amelynek tagjaival félig strukturált interjú kerül felvételre, amely módszer még közelebb vihet a tényleges szükségletek felméréséhez. Az elkészülő fejlesztési tervnek tartalmaznia kell a prevencióra vonatkozó módszereket, eljárásokat is, szakemberigényeket. 2. Érintettek képzése és személyes segítők felkészítése
a.) Személyi segítők felkészítése A személyi segítők speciálisan kiképzett kortárssegítők, akik munkájukat önkéntes tevékenységként végzik. Feladatuk a fogyatékossággal élő, tartósan beteg, halmozottan hátrányos, illetve szükség estén roma hallgatótársaik komplex segítése. Nagyon fontos hogy képzésük eredményeként minél több információval, készséggel rendelkezzenek. Hatékony munkájuk alapfeltétele a lelki-egészség, hatékony stressz kezelés, gazdag megküzdés stratégiák tárháza. A képzés egyaránt elindul az SZTE-en és a Kecskeméti Főiskolán is. Teljes felkészítésüket folyamatos, szakember által vezetett szupervízió kíséri majd b.) Oktató és nem oktató dolgozók képzése Meggyőződésünk hogy a mentor szolgáltatások csak úgy lehetnek sikeresek, ha az egész szervezeti kultúrát áthatja az esélyegyenlőségről, egyenlő bánásmód elvéről előítélet mentességről toleranciáról való tudás, korszerű ismeretek és explicit megjelenéshez szükséges készségek. Ez nem képzelhető el másként, mint megfelelő képzéssel oktatással saját élményű kurzusokkal. Fontos, hogy ebben a felkészülésben oktató és nem oktató kollégák egyaránt vegyenek részt, ügyelve arra, hogy minden kar részesedjen ebben a felkészítésben Az egyetemi dolgozók képzését területen megfelelő szakmai jogosítvánnyal és sok éves tapasztalattal rendelkező külsős és belsős kollégák végzik majd. Az oktató és nem oktató 93
dolgozók képzése a Szegedi Tudományegyetemen valósulna meg, melyen a Kecskeméti Főiskola munkatársai részt vesznek (1-1 fő mindhárom karról=3 fő) és dolgozók (2-2 fő mindhárom karról=6 fő). A Gál Ferenc Hittudomány Főiskolán önállóan az intézmény dolgozói számára olyan tréningcsoportok indítását tervezik, melyben esélyegyenlőséggel, hátrányos helyzetű hallgatók és roma származású hallgatók képzésével kapcsolatos ismereteket és kompetenciákat tanulhatnak a felkészülés során. 3. Egyéni és csoportos tanácsadás
a.) Egyéni kísérés (tutorálás) Az alprojekt igen fontos részét képezi egy kiválasztott az SZTE vonatkozásában összesen 50 egyetemi hallgató egyéni kisérése. A kisérés 2 mentor tanár segítségével történik. Olyan hallgatók kerülnek kiválasztásra, akik halmozottan hátrányos helyzetűek, illetve olyan fogyatékossággal élnek, mely jelentősen akadályozza tanulmányi előmenetelüket, vagy roma származásúak,vagy tartós betegséggel küzdenek. Az egyéni kíséréstől azt várjuk, könnyebb és gyorsabb lesz a beilleszkedés az egyetemi atmoszférába, a tanulmányi kihívások eredményesen valósulnak meg, előtérbe kerül az asszertív életvezetés, tudatosabb lesz a karriertervezés. Összességgében ennek segítségével megelőzhető a hallgatók korai lemorzsolódása. A kiválasztott hallgatók 1/3 része BSc/BA és 1/3 része MSc/MA, 1/3 része osztatlan képzésben résztvevő hallgató a SZTE-n. A Kecskeméti Főiskolán az egyéni kisérést és tutorálást egy egész állású ügyvivő szakértő 24 hónapon át, munkáját összehangolja a társintézményekkel. A tervezett bevont hallgatók száma 20 fő. A Gál Ferenc Főiskolán roma szakkollégium indul 2012-től. A szakkollégiumba felvett, illetve a Főiskola hallgatói közül a hátrányos helyzetűeknek mentori-tutori szolgáltatás nyújtását tervezik megvalósítani, melyet két külsős szakember végezne folyamatosan 24 hónapon át. Ebbe a szolgáltatásba bevont hallgatók száma 15 fő. b.) Online tanácsadás továbbfejlesztése Az online tanácsadás fontosságát a fogyatékkal élő halhozottan hátrányos hallgatók körében saját munkatapasztalatunk és a szakirodalom is gazdagon alátámasztja. A feladatot a projekt ciklusa alatt teljesítő munkacsoportot speciális felkészítésben részesítjük, mely egyaránt vonatkozik ezen tanácsadásforma jellegzetes módszertanára illetve a célcsoport személyiség fejlődéslélektani jellemzőire. Az internetes segítségnyújtás hatékonyságához mindenképp szorosan kapcsolódik a megfelelően kifejlesztett, infokommunikációs szempontból is akadálymentesített honlap, amelynek a megtervezés során tudatosan szem előtt tartjuk a célcsoport szükségleteit. Az online tanácsadás a szupportív támogatás egyéb formái között átjárhatóságot kívánunk biztosítani, azaz amennyiben az online csatornán segítséget kérő hallgató problémái indokolja s ő maga is motivált személyes egyéni tanácsadás illetve tréning formájában további támogatást kaphat. A tanácsadás itt röviden bemutatott formája anonim ezért fokozott figyelmet kell fordítanunk az adatvédelmi szabályok betartására,a személyiségi jogok védelmére. A szolgáltatás ezen típusa nem csupán az SZTE hanem a másik két partner intézmény hallgatói számára is elérhető lesz összesen heti 15 órában. c.) Személyes tanácsadás, egyéni kompetencia fejlesztés az SZTE-en A tanácsadás ezen formáját heti 15 órában kívánjuk biztosítani, melyen belül tanulás módszertani, pszichológiai, életvezetési, pályatervezési profilt alakítunk ki A felsoroltak közti arányt a célcsoport szükségleteihez kívánjuk illeszteni. A személyes tanácsadást végző szakemberek két hetente stáb megbeszélést tartanak, ahol nyomon kísérik az érintett hallgatók 94
fejlődését,számokra újabb edukációs tereket, tréningeket kínálva. A területre kiválasztott tanácsadók speciális módszertani ismeretekkel rendelkeznek. d.) Tréningek Az egyéni kísérés, a személyes tanácsadás és az online tanácsadás mellett csoportos tréningeket is szervezni kívánunk a projekt időtartama alatt. A projekt során indítandó tréningek mindhárom főiskolán egyenként külön-külön 20 órás időtartamúak, 14-16 résztvevőt befogadóak. I. SZTE-en megvalósuló tréningtipusok Az SZTE-en megvalósuló tréningek olyan sajátélményű képzések, melyek célcsoportjai hallgatók két nagy területre bonthatók az alábbiak szerint Tréningek I. A bevontak az elsődleges célcsoport azaz: halmozottan hátrányos, roma származású hallgatók, fogyatékkal élők ,tartósan beteg hallgatók Összesen 13 db tréning, amelyeket részletezünk a következőkben A tréningek 4 fő területen valósulnak meg ebben az alcsoportban 1.Beilleszkedést és pályamotivációt segítő tréning 2 db ezen kívül 1db egyéni mentorálásban lévőknek számára. Összesen 3 db 2.Életvezetés, lelkiegészség Autogén tréning csoport 2db, Asszertivitás konfliktus és stressz kezelés 2db, Összesen: 4 db 3.Pályaszocializációt és hivatás elköteleződést segítő tréning 2db, ezen kívül1 db az egyéni mentorálásban lévőknek. Összesen 3db. 4.Tanulmányi folyamatot értékelő és munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő tréning 2db, ezen kívül 1 db az egyéni mentorálásban lévőknek. Összesen 3db. Tréningek II Bevontak köre: akik előzőekben felsorolt diákok környezetét képezik Az egyetemi főiskola hallgatók attitűd formálása érzékenyítés, fogyatékosság, illetve másság iránti tolerancia ,esélyegyenlőség vonatkozásában. Összesen 3db tréning. II. A projekt során a Gál Ferenc Főiskola hallgatói számára 120 óra tréninget tervez indítani. A tréningcsoportok részben halmozottan hátrányos részben roma hallgatókat érintenek, illetve részesülnek belőle az előzőekkel együtt tanuló további hallgatók is. A cél speciális ismeretek, információk átadása, illetve kompetencia fejlesztés. A mássággal kapcsolatos elfogadó attitűdformálása. Összesen 5 tréning kerül meghirdetésre III.A Kecskeméti Főiskola hallgatói szolgáltatások címén a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetű illetve roma hallgatók számára félévenként ként 1-1 tréningcsoportot indít 20-20 óra időtartammal, összesen 4X20 órában 4. Mentorszolgáltatások PR és kommunikációs támogatása
a.) Esélyegyenlőségi hét Az esélyegyenlőségi hét célja, hogy egy nagyobb létszámot elérő, nyilvános rendezvénnyel elérje azokat az egyetemi és főiskolai polgárokat, akik a tanácsadásokba, felkészítő programokban nem vettek részt, így tájékoztatva és a témát közelítve hozzájuk. A tervezett program: 95
Hétfő: SZTE Az esélyegyenlőségi hét nyitó napja a Szegedi Tudományegyetemen kerül megrendezésre egy nyitó köszöntővel és fogyatékossággal élő művészek bemutatójával (tánc, képzőművészeti kiállítás) Kedd: Gál Ferenc Főiskola, Az esélyegyenlőség és multikulturalizmus témájában tervezi megrendezni a napot. Szerda: Kecskeméti Főiskola Speciális képzési igényű hallgatók tanulmányi segítése, Olvasás technika lesz a fókuszban További fontos részprogram :tapasztalatcsere a partner intézményekkel a speciális képzési igényű hallgatók vonatkozásában Csütörtök: SZTE Az esélyegyenlőség és integráció szerepe a felsőoktatásban, gyakorlati és módszertani oldalról. A rendezvénysorozat záró napja alkalmas arra, hogy az SZTE-en a terület kapcsán összegyűlt közel 12 éves tapasztalatok bemutatásra kerüljenek, illetve a partnerek megvitathassák jelen projekt egésze során összegyűlt eredményeket b.) Weblap fejlesztés A weblap fejlesztés funkciója,hogy minden új programelemünket hirdetni tudjuk, valamint ezen felületen keresztül lesz elérhető az online tanácsadás is. Az internetes segítségnyújtás hatékonyságához mindenképp szorosan kapcsolódik a megfelelően kifejlesztett, infokommunikációs szempontból is akadálymentesített honlap, amelynek a megtervezés során tudatosan szem előtt tartjuk a célcsoport szükségleteit. A felületnek működtetni kívánunk az online levelezésen kívül többféle interaktív területét is, ahol a célcsoport hallgatói aktívan fogalmazhatják meg kisebb nagyobb problémáikat. Tudományos és ismeretterjesztő írások segítségével tájékozódhatnak életvezetésüket segítő kérdésekről módszerekről,tanulást segítő eszközökről. Tesztekkel, önbecslő skálákkal, virtuális szituációs gyakorlatokkal kívánjuk segíteni énképük, önismeretük, test tudatos életmódjuk alakítását. c.) Tapasztalatok disszeminálása A Gál Ferenc Főiskola 3 db workshopot szervez (az esélyegyenlőségi héten kívül) ahol a halmozottan hátrányos ám tehetséges hallgatók kiválasztására, illetve mentorálására kidolgozott speciális módszereket kívánja disszeminálni a partner és illetve más intézmények felé. Együttműködő partner(ek) és szerepük a megvalósításban: A Diákcentrum Universitas Alapítvány szerepe, hogy a tervezett szolgáltatások minél hatékonyabban jussanak el az egyetemi polgárokhoz. Önkéntesei a PR feladatokba ellátásába tevékenyen képesek bekapcsolódni. További feladata, hogy a program részleteiről tájékoztassa a régió érintett civil szervezeteit. Különösen fontos szerepe van a tervezett Esélyegyenlőségi Hét hatékony megszervezésében, és lebonyolításban, miután az előző évek során hasonló rendezvények szervezésében gazdag tapasztalatot szereztek. Konzorciumi partnerek szerep összefoglalóan az alprojektben: A mentor szolgáltatások fejlesztése mind a négy konzorciumi partnernél kiemelt szerepet kapnak az intézményi célok között. Legnagyobb tapasztalattal és a legjobban kiépített szolgáltatási struktúrával a Szegedi Tudományegyetem rendelkezik. A Kecskeméti Főiskola és a Gál Ferenc Főiskola több ponton külön tevékenységekkel kapcsolódik a tervezett 96
projekthez, míg a Szolnoki Főiskola a hátrányos helyzetű hallgatók tehetségének kibontakoztatását segítő mentorprogram tekintetében a már működő gyakorlatok tanulmányozása, a közös fejlesztési irányok meghatározása, majd ezen irányvonal mentén a fejlesztési lépések összehangolt megvalósításában vesz részt. 2.3.1.6. Nemzetközi képzési környezet és nemzetközi marketing tevékenység integrált fejlesztése alprojekt A beavatkozás célja – kapcsolódás a program céljaihoz Átfogó célunk, hogy a21. század követelményeinek megfelelő differenciált, komplex felsőoktatási szolgáltatásokat nyújtása révén az intézmények külföldi hallgató vonzó képességét növeljük és nemzetközi kapcsolataikat bővítsük. Az alprojekt két fő célja, hogy létrehozzuk egyfelől egy régió felsőoktatása számára alapvető fontosságú, a régió további gazdasági és kutatási szereplőivel is együttműködő, hosszú távon működőképes nemzetközi képzést koordináló struktúrát (Nemzetközi Képzési Központ NKK), másfelől fokozott nemzetközi marketing tevékenységével javítsuk a már meglévő, ill. kifejlesztés alatt álló idegen nyelvű képzéseink nemzetközi ismertségét. A beavatkozás átfogó bemutatása A projekt célok elérése érdekében fontos célkitűzésünk, hogy az intézmények már létező, illetve kialakítás alatt lévő nemzetközi képzéseit ismertté tegyük és népszerűsítésük meghatározott célországokban nemzetközi felsőfokú szakkiállításokon történő részvétel útján. Ehhez szükséges a kiajánlásra kerülő nemzetközi képzések meghatározása, illetve a szükséges kiadványok, digitális anyagok elkészítése, amelyek lehetővé teszik a nemzetközi szakkiállításokon történő megjelenést. A 21. század követelményeinek megfelelő differenciált, komplex felsőoktatási szolgáltatások működtetése érdekében célunk a nemzetközi érdeklődés felkeltése, erősítése a szegedi idegen nyelvű képzések iránt, amellyel nem csupán a külföldi diákok, de a külföldi oktatók vonzása révén is biztosítható a hazai felsőoktatás egyik zászlóshajójához, nemzetközi oktatási szerep elérése. A nemzetközi beiskolázás támogatása révén további célunk a hazai diákok minél szélesebb körének biztosítani a nemzetközi egyetemen tanulás előnyeit. A projektelem során az alábbi munkaszakaszok definiálhatók: 1. Nemzetközi képzési stratégia kidolgozása I. - Kiajánlható nemzetközi képzések meghatározása. Új szakok előkészítése. Nemzetközi képzési workshop-rendezés. 2. Nemzetközi képzési stratégia kidolgozása II. - Célországok meghatározása. Új szakok akkreditációja. Közös képzési együttműködések. 3. A nemzetközi képzési kínálatot bemutató kiadványok elkészítése. 4. Nemzetközi kiállításokon való közvetlen és közvetett részvétel szakmai előkészítése. 5. Kiállítási installáció elkészítése. 6. Nemzetközi szakkiállításokon történő részvétel. 7. Tapasztalatok összefoglalása és átadása a konzorciumi partnereknek
97
A munkaszakaszok tartalmának részletes bemutatása: 1. munkaszakasz Nemzetközi képzési stratégia kidolgozása I. - Kiajánlható nemzetközi képzések meghatározása az SZTE-n. Új szakok előkészítése. – 2013.II. név. – 2013.III. név A munkaszakasz gyakorlati célja olyan idegen nyelvű, teljes vagy részképzések meghatározása, amelyek külföldi hallgatók számára is vonzó továbbtanulási lehetőséget jelentenek és így hozzájárulnak az intézmények külföldi hallgatói állományának növeléséhez. A munkaszakasz alapvető célja ezeknek a képzéseknek a meghatározása, illetve a még kialakítás alatt lévő képzések szervezéséhez történő segítségnyújtás, valamint az egyes nemzetközi képzések potenciális hallgatói létszámának megállapítása. Ebben a szakaszban indul meg a potenciális új képzések szakmai előkészítéseinek koordinálása. A munkaszakasz során a Nemzetközi Képzési Központ munkatársai (SZTE munkavállalók 1 fő külső szerződéses szakértővel közösen) áttekintik az SZTE nemzetközi képzési kapacitásait, és az SZTE Intézményfejlesztési Tervével, a régió adottságaival és a nemzetközi lehetőségekkel összhangban kidolgozzák az intézmény rövid- és középtávú nemzetközi képzés-fejlesztési stratégiáit. A helyes stratégiai irányok kialakításához fontos tapasztalatcsere-, ill. információ-szerzési lehetőséget kívánunk biztosítani a projektelem első időszakában, ebben a munkaszakaszban lebonyolítandó nemzetközi képzési workshop megrendezésével. Megvalósítás módszere: - A Szegedi Tudományegyetem rövid- és középtávú nemzetközi képzés-fejlesztési stratégiáinak kidolgozása, szoros összhangban az SZTE egyes karai által meghirdetett, kiajánlható idegen nyelvű szakok meghatározásával, a nemzetközi és hazai tapasztalatok figyelembe vételével Munkaszakasz tartalma: - A kiajánlható nemzetközi képzések összesítése - Az egyes nemzetközi képzések potenciális hallgatói létszámának megállapítása - Nemzetközi képzési workshop rendezése – konferencia-szervezés, tapasztalat-gyűjtés - A nemzetközi képzések kapcsán az előző évek tapasztalatainak áttekintése és kiértékelése A munkaszakasz outputja: SZTE rövid- és középtávú nemzetközi képzés-fejlesztési stratégiáinak kidolgozása, összesítés a kiajánlható nemzetközi képzésekről, helyzetértékelés, a potenciális új képzések szakmai előkészítés-koordinálás megkezdése. 1 nemzetközi képzési workshop rendezése. A GFHF is elkészíti saját nemzetközi képzési stratégiáját. 2. munkaszakasz Nemzetközi képzési stratégia kidolgozása II. - Célországok meghatározása. Új szakok akkreditációja. Közös képzési együttműködések. – 2013.II. név. – 2013.III. név Ebben a munkaszakaszban az NKK munkatársai már az előző munkaszakaszban meghatározott prioritások és cselekvési terv alapján folytatja nemzetközi képzésfeklesztési tevékenységét. A munkaszakasz fontos gyakorlati célja a nemzetközi képzések jelenlegi és tervezett célcsoportjainak, illetve célországainak a meghatározása. Mint az az SZTE ÁOK, a SZTE FOK és a SZTE GYTK által szervezett angol nyelvű képzések esetében is kiderült, az egyes képzési területek eltérő célcsoportokat vonzanak. Ennek megfelelően hasznos az egyes nemzetközi képzések esetében célzottan olyan országokra koncentrálni, amelyekből hagyományosan nagy számban érkeznek hallgatók az adott képzési területre. 98
A Szegedi Tudományegyetem jövőbeli célcsoportjai között szerepelnek, az európai országokon (melyek közül a hagyományos bilaterális kapcsolatok talaján a közös képzések kialakítása is napirendre kerül) túlmenően elsősorban a közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságok (Kirgizisztán, Kazahsztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán) és a hagyományosan nagy hallgatói mobilitást mutató ázsiai országok (Vietnám, Kína, Japán, Thaiföld, Korea), de a célcsoportok képzési területenként igen változóak lehetnek. Fontos potenciális új célországaink között kell megemlítenünk Indiát, Brazíliát és Szaúd-Arábiát is. A célcsoportok meghatározásának célja továbbá a nemzetközi szakkiállításokon való célzottabb, hatékony részvétel biztosítása. Ebben a munkaszakaszban az európai célterületeken leginkább a közös képzési együttműködések szervezése lesz napirenden. A munkaszakasz fontos prioritása továbbá az első munkaszakaszban (és azt megelőzően) indított új nemzetközi képzésfejlesztési programok akkreditációjának megteremtése, nemzetközi akkreditációs szakember és felsőoktatási szaklektorok közreműködésével. Megvalósítás módszere: - A célcsoportok meghatározása statisztikai adatok alapján, figyelembe véve az aktuális nemzetközi trendeket és az SZTE IFT prioritásait. Munkaszakasz tartalma: - Nemzetközi statisztikák elemzése - Hazai statisztikák elemzése - Intézményen belüli statisztikák elemzése - A Szegedi Tudományegyetem nemzetközi képzéseihez illeszkedő célcsoportok és célországok meghatározása - akkreditációs szolgáltatások a karok és intézetek új idegen nyelvű oktatási programjaihoz - szaknyelvi (elsősorban angol, ill. a képzés nyelvi specifikumaihoz illeszkedő) szaklektorálási szolgáltatás biztosítása a karok és intézetek új idegen nyelvű programjai akkreditáltatásához A munkaszakasz outputja: - Célországok listája, új akkreditált nemzetközi képzések (ill. az eljárások megindítása). 3. munkaszakasz A nemzetközi képzési kínálatot bemutató kiadványok elkészítése.– 2013.II. név. – 2015.I. név A munkaszakasz célja olyan – a folyó képzések nyelvének és a célcsoportok anyanyelvének megfelelő - kiadványok elkészítése, amelyek a nemzetközi képzési portfoliót részletesen, információ-gazdagon mutatják be, és amelyek alkalmasak a külföldi hallgatók érdeklődésének felkeltésére, illetve ennek az érdeklődésnek a kielégítésére magas színvonalú, látványában korszerű, ugyanakkor tartalmi szempontból igényes formában. A Szegedi Tudományegyetem nemzetközi képzési kínálatának bővítésében kikerülhetetlenül fontos szerepet töltene be egy, a nemzetközi képzési portfóliót az egyetem egészére kivetítő, általános bemutatkozó kiadvány, amilyen eddig még nem állt rendelkezésre. Emellett természetesen megmaradnának az egyes karok vagy több kar együttes szervezésében megvalósuló nemzetközi képzéseket bemutató, specifikusabb jellegű bemutatkozó anyagok, amelyek célzottabb információkat tartalmazhatnak. E kiadványok nélkülözhetetlen elemei a nemzetközi felsőoktatási szakkiállításokon és vásárokon történő részvételnek, természetesen kiegészítve digitális anyagokkal (CD, DVD). A fent említett kiadványokon túlmenően, más hazai felsőoktatási intézmények példáját követve, hasznos lenne egy olyan Magyarországot, Szegedet, illetve a Szegedi 99
Tudományegyetemet bemutató, angol nyelvű kiadvány, amely kifejezetten az ország, a város és az egyetem által nyújtott szolgáltatásokra (vízumszabályok, egészségügy, éttermek, szálláshelyek) koncentrálna és a Magyarországra érkező hallgatók, kutatók itt tartózkodásának zökkenőmentes lefolyását segítené elő, egyfajta túlélő kalauz szerepét betöltve. Mindemellett különös jelentőséggel bír az egyetem idegen nyelvű, beiskolázási céllal létre hozott honlapjának fejlesztése, amelynek eredményeképpen az SZTE nemzetközi online láthatósága, elérhetősége jelentősen javulhat. A GFHF kapcsolódva az SZTE-n folyón tevékenységhez online megjelenési felületét szeretné fejleszteni, hogy a potenciális hallgatók részére elérhető legyen több idegen nyelven is, ennek érdekében külső szolgáltatót vesz igénybe. Megvalósítás módszere: - A nemzetközi képzéseket bemutató nyomtatott kiadványok, és további digitális anyagok készítése. Munkaszakasz tartalma: - a kiadványok tartalmi felépítésének meghatározása - a tartalom szerkesztése - a kiadványok design tervezése - a kiadványok grafikai tördelése - a kiadványok elkészítése - idegen nyelvű képzési honlap fejlesztése A munkaszakasz outputja: - évente 4000 db (összesen nyolcezer), a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi képzési kínálatát bemutató kiadvány áll rendelkezésre, - évente 1500 db, a Szegedi Tudományegyetemre érkező hallgatók eligazodását segítő „Szegedi kalauz” kiadvány áll rendelkezésre. - SZTE idegen nyelvű képzéseit bemutató weboldal megújult tartalma áll rendelkezésre. - GFHF –en elérhető képzéseket bemutató weboldal megújult tartalma és több nyelven áll rendelkezésre 4. munkaszakasz Nemzetközi kiállításokon való közvetlen és közvetett részvétel szakmai előkészítése. – 2013.II. név. –IV.név A munkaszakasz célja a nemzetközi felsőoktatási szakkiállítások és vásárok összefoglaló, ugyanakkor tematikusan (képzési terület, célországok) rendezett adatbázisának elkészítése, amely a nemzetközi képzések kiajánlását, az egyetem érdeklődésére számot tartó kiállításokon, vásárokon való megjelenést könnyíti meg. A nemzetközi szakkiállítások fokozottan költségigényes volta miatt a Szegedi Tudományegyetem csak korlátozott számú kiállításon tud hatékonyan megjelenni. Éppen ezért szükséges egy olyan könnyen kezelhető, a kiállításokat tematikusan rendező nyilvántartás, amelynek használata megkönnyíti a célzottabb, hatékony részvételt ezeken a rendezvényeken. Az elkészült adatbázis alapján a munkaszakasz során kerülnek kiválasztásra azok a konkrét szakkiállítások, amelyeken a Szegedi Tudományegyetem részt vesz a projekt keretében. A munkaszakasz következő állomása a megfelelő – prioritásokhoz és pénzügyi lehetőségekhez illeszkedő – felsőoktatási expók kiválasztása, és az azon való részvétel előkészítése (szakmai levelezés, utazás-szervezés, szakmai anyagok előkészítése, stb.). A közvetlen részvételt jelentik azok a kiállítások, ahol az SZTE önálló standdal megjelenik. A munkaszakasz ezen fázisának fontos eleme azonban az a közvetett részvétel-előkészítés is, melynek keretében az egyetem más hazai vagy külföldi intézmények, egységek standjain 100
jelenik meg (Magyar Rektori Konferencia standjai, diplomáciai képviseletek vagy külföldi kultúrintézmények, esetleg vállalatok, önkormányzatok standjai, stb.) Az ezekkel kapcsolatos szakmai koordinációs és levelező tevékenység szintén a munkaszakasz részét képezi. Megvalósítás módszere: - Nemzetközi felsőoktatási vásárok, kiállítások keresése, ebből összefoglaló adatbázis készítése. Nemzetközi kiállításokon való részvételhez szükséges szakmai szervezőmunka módszerei. Szakmai levelezés intézményekkel, cégekkel, diplomáciai testületekkel, stb. Munkaszakasz tartalma: - Nemzetközi felsőoktatási kiállítások és vásárok keresése - Összefoglaló adatbázis elkészítése, tematikus csoportosítási és keresési lehetőségekkel - A Szegedi Tudományegyetem nemzetközi képzési portfoliójához és célcsoportjaihoz illeszkedő nemzetközi felsőoktatási szakkiállítások és vásárok kiválasztása - Nemzetközi kiállításokon való közvetlen vagy közvetett részvételhez szükséges szakmai szervezőmunka A munkaszakasz outputja: - A hazai és nemzetközi szakkiállítások, vásárok tematikusan rendezett nyilvántartása rendelkezésre áll. - A kiválasztott nemzetközi felsőoktatási kiállítások listája - Megvalósul a 24 hónap alatt 6 (európai és Európán kívüli) felsőoktatási expón való részvételünk szakmai előkészítése, és további kiállításokon közvetett részvétel megszervezése 5. munkaszakasz Kiállítási installáció elkészítése – 2013.II. név. –III.név A munkaszakasz célja olyan kiállítási installációk elkészítése, amelyek lehetővé teszik a kiválasztott nemzetközi szakkiállításokon történő célzottabb megjelenést. Ehhez szükséges a kiállítási installáció részét képező plakátok, molinók, image-hordozók, dekorációs anyagok elkészítése, kiegészítve az egyetem nemzetközi képzési kínálatát bemutató kiadványokkal és digitális anyagokkal. Megvalósítás módszere: - A kiállítási installáció vállalkozói szolgáltatás formájában történő tervezése és kivitelezése. Munkaszakasz tartalma: - A kiállítási installáció elemeinek meghatározása - A kiállítási installáció megtervezése, design tervezése - A kiállítási installáció elkészítése A munkaszakasz outputja: - Kiállítási installáció (12 m2-es stand SZTE arculattal való megtöltésére alkalmas angol nyelvű, többször felhasználható installáció) rendelkezésre áll. 6. munkaszakasz Nemzetközi szakkiállításokon történő részvétel. – 2013.II. név. – 2015. I. név A munkaszakasz célja kettős: egyrészt ennek keretében valósul meg a Szegedi Tudományegyetem képviselése nemzetközi szakkiállításokon az egyetem nemzetközi képzési kínálatának megismertetése, illetve külföldi hallgatók érdeklődésének felkeltése céljából. A részvétel – a korábbiakban ismertetettek szerint – történhet közvetetten is, de mivel annak dologi költségvonzata elhanyagolható a közvetlen részvételhez képest, e helyen csak a személyes SZTE megjelenések költségeit tervezzük. 101
A munkaszakasz másik fontos, szintén szakmai utazásokkal járó elemei a szakmai előkészítő látogatások és tárgyalások, amelyek külföldi partnerintézményekben történő szakmai előkészítő látogatásokat jelentenek. Ezek keretében kerül sor a közös képzési programok tartalmi és technikai kérdéseinek egyeztetésére, kétoldalú megállapodások megkötésére, stb. Ez utóbbi feladatok az SZTE NKK kiemelt fontosságú tevékenységi formái. A közös diplomát adó (joint degree) programok indítása kiemelt szakmai prioritásunk. Megvalósítás módszere: - A kiválasztott nemzetközi felsőoktatási kiállításokon, vásárokon történő részvétel biztosítása szolgáltatások igénybe vétele mellett -
Szakmai látogatások és megállapodások kötése közös képzésben résztvevő külföldi felsőoktatási partnereinknél
Munkaszakasz tartalma: - Részvétel a kiválasztott nemzetközi felsőoktatási kiállításokon, vásárokon -
A részvételek eredményességének kiértékelése
-
Közös képzések indításához szükséges egyezmények tartalmi előkészítése
szakmai
látogatások
lebonyolítása,
A munkaszakasz outputja: - Közvetlen részvétel 6 nemzetközi szakkiállításon - 6 képzés-előkészítő szakmai utazás lebonyolítása 7. munkaszakasz Tapasztalatok összefoglalása és átadása a konzorciumi partnereknek – 2013. IV. név. – 2014. IV.név A munkaszakasz célja a Szegedi Tudományegyetem NKK nemzetközi szakkiállításokon, szakmai tárgyalásokon, konferenciákon és egyéb rendezvényeken történő részvétele során szerzett tapasztalatainak összefoglalása és megosztása a konzorciumi partnerek képviselőivel. A folyamatos tapasztalat-csere és ismeret-átadás mellett célszerű mindkét pályázati év végén részletes ismertetést nyújtani a tapasztalatokból. Megvalósítás módszere: - A konzorciumot alkotó intézmények érintett vezetői és szakemberei részvételével egyeztető, tapasztalat megosztó fórumok szervezése Munkaszakasz tartalma: - Az egyeztető fórumok megszervezése -
A részvételek tapasztalatainak összefoglalása.
A munkaszakasz outputja: - összefoglaló az SZTE nemzetközi kiállítási tapasztalatairól -
egyeztető fórumok, találkozók.
Együttműködő partnerek és szerepük a megvalósításban: Tempus Közalapítvány szerepe: a nemzetközi felsőoktatási kiállításokon történő intézményi részvétel támogatása, információnyújtás, a dél-alföldi képzőhelyek idegen nyelvű képzési kínálatának népszerűsítése. Balassi Intézet szerepe: a nemzetközi felsőoktatási kiállításokon történő intézményi részvétel támogatása, információnyújtás, a dél-alföldi képzőhelyek idegen nyelvű képzési kínálatának népszerűsítése 102
MTA Szegedi Biológiai Központ szerepe részvétel nemzetközi képzési portfólió kidolgozásában a Szegeden különösen jelentős hagyományokkal bíró biológiai/élettudományi területen Konzorciumi partnerek szerep összefoglalóan az alprojektben: A projektet megvalósító felsőoktatási intézmények a Szegedi Tudományegyetem vezetésével, a Kecskeméti Főiskolával, a Szolnoki főiskolával és a Gál Ferenc Főiskolával kiegészülve összehangoltan fejlesztik nemzetközi képzési környezetüket és nemzetközi marketing tevékenységüket. Az alprojekt szakmai megvalósításáért és irányításáért a Szegedi Tudományegyetem felelős. Kecskeméti Főiskola a nemzetközi alprojektbe a tapasztalatok átadásán és átvételén keresztül kapcsolódik, megvizsgálva saját nemzetközi képzési kínálatukat, a jelenleg fennálló igényeket és a fejlesztési lehetőségeket. A nemzetközi kapcsolatok fejlesztése érdekében 30 alaklommal terveznek a főiskola kollégái Európába és más Európán kívüli célállomásokra ellátogatni, átlagosan 5 éjszaka/utazás időtartamban. Szolnoki Főiskola nemzetközi alprojektbe a tapasztalatok átadásán és átvételén keresztül kapcsolódik, megvizsgálva saját nemzetközi képzési kínálatukat, a jelenleg fennálló igényeket és a fejlesztési lehetőségeket. A nemzetközi kapcsolatok fejlesztése érdekében 10 alaklommal terveznek a főiskola kollégái Európába és más Európán kívüli célállomásokra ellátogatni, átlagosan 5 éjszaka/utazás időtartamban. Gál Ferenc Főiskola a nemzetközi alprojektbe a tapasztalatok átadásán és átvételén keresztül kapcsolódik, megvizsgálva saját nemzetközi képzési kínálatukat, a jelenleg fennálló igényeket és a fejlesztési lehetőségeket. A fejlesztés elsődleges területeként honlapjuk célirányos fejlesztését és több nyelven történő elérhetőségét kívánják megteremteni külső szolgáltató igénybevételével. 2.3.1.7. Minőségfejlesztés, minőségbiztosítási együttműködés kialakítása alprojekt A beavatkozás célja – kapcsolódás a program céljaihoz Az alprojekt fő célja a felsőoktatási intézmények versenyképességének javítása a harmadik generációs egyetemi szolgáltatások, a partnerelégedettség mérése és minőségbiztosítási rendszerek fejlesztése révén. Jelen projektelem összefogja és összefoglalja konzorciumi szinten a szervezeti szintű folyamatszabályozással, minőségbiztosítással és minőségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységeket. A konzorciumi, intézményi és a szervezeti egység szintű minőségbiztosítási rendszerek indikátorrendszer harmonizálása, továbbfejlesztése eredményeképpen létrejövő működtetésével lehetőség nyílik az intézményfejlesztési tervben megfogalmazott stratégiai és minőségfejlesztési célok megvalósulásának mérésére és monitorozására. A beavatkozási pontok kijelölésével folyamatos fejlesztés és célirányos magatartás valósítható meg a stratégiai vezetéssel szoros együttműködésben. A projekt fontos eleme, hogy felkészítse a felsőoktatási intézményeket nemzetközi szervezeti önértékelés elvégzésére, a Szegedi Tudományegyetem esetében még a projekt ideje alatt szándékunkban áll, hogy egy nemzetközi önértékelést végig vigyünk. A projekt fontos része a belső és külső érintettekkel (partnerekkel) való kapcsolattartás fejlesztése és a tevékenységekbe való visszacsatolás folyamatos működtetése. 103
A beavatkozás átfogó bemutatása A projektelem megvalósítása során a Szegedi Tudományegyetem és konzorciumi partnereinek intézményi és szervezeti egység szintű minőségbiztosítási rendszerei, illetve azok egyes elemeinek fejlesztése valósul meg. Az egyes projekt elemek tartalmának felépítését az alábbiakban összegeztük, a tevékenységek kifejtését a következő alpontban mutatjuk be részletesen: Projekt elemek 1. 2. 3.
Minőségirányítási Rendszer (MIR) továbbfejlesztése és kiterjesztése Felkészítés és részvétel nemzetközi önértékelésben Partner elégedettség mérések fejlesztése és kiterjesztése, működési keretrendszer kialakítása
1. Minőségirányítási Rendszer (MIR) továbbfejlesztése és kiterjesztése Az intézmények minőségi működésének biztosítása mellett tovább kell lépnünk az egyes szervezeti egységek minőségbiztosítási rendszereinek fejlesztése és összehangolása irányába. A képzési és kutatási programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése az intézményben szabályozott módon történik; a felhasználói partnerek véleményének értékelése beépül az intézmény minőségirányítási rendszerébe – azonban mindkét területre jellemző, hogy kari szinten eltérőek a gyakorlatok. Ezért az alapfeladatok (oktatás, kutatás) tekintetében az elkövetkező időszakban a belső (munkavállalói, hallgatói) és a külső (akkreditációs) értékelések visszacsatolásának elősegítése, valamint az ezek kapcsán hozott vezetői döntések hatásainak monitorozása elsődleges minőségfejlesztési cél. A Szegedi Tudományegyetem minőségfejlesztési tevékenységeinek kereteit a „A Dél-alföldi felsőoktatási intézmények benchmarking alapú minőségértékelési rendszerének kialakítása” című HEFOP-3.3.1-P-2004-06-0054/1.0 projekt révén kialakított, önértékelésen alapuló Kiválósági (EFQM) modell és a konkrét adatokat (mutatószámok) szolgáltató „Balanced Scorecard” (QSC) rendszer összekapcsolásából született ún. „Quality Scorecard” (QSC) adja. A projekt elem céljainak megvalósítása érdekében Szegedi Tudományegyetemen a karokkal való szorosabb együttműködés, „best practice”-ek átadása szükséges. Az igen eltérő oktatási és kutatási profillal működő 12 karra, valamint a klinikai centrumra egyaránt adaptálható ugyanakkor egységesen kezelhető rendszer tapasztalatait a konzorcium vezető szeretné továbbá átadni a Kecskeméti Főiskola és a Gál Ferenc Főiskola részére. Fontos a működő minőségügyi rendszer informatikai támogatottságának előkészítése; webalapú minőségügyi adattárház kialakítása, amely alkalmas az adott szervezeti egység által adott időszakra definiált mutatószámokhoz szükséges alapadatok tárolására; belőlük adott algoritmus szerint történő mutatószám generálásra; majd azokhoz megfelelő biztonsági rendszerrel különböző szintű hozzáférési jogosultságok adhatóak. Céljaink elérése érdekében az alábbi tevékenységeket kívánjuk megvalósítani: 1. munkaszakasz Intézményi és szervezeti egység szintű önértékelési és minőségfejlesztési folyamatok összehangolása, belső képzések – 2013.II.név-2014. IV. név A munkaszakasz keretében kívánjuk megvalósítani a 2011-ben végzett intézményi akkreditáció értékeléseinek visszacsatolását szervezeti egység szintre, a fejlesztendő területek kijelölése céljából. A minőségirányítási rendszer karonkénti működésének kiteljesítése érdekében 13 kari (12 kar + Klinikai Központ) workshopot rendezünk; a karok képviselői számára önértékelői képzést kívánunk biztosítani (ennek felmerülő regisztrációs díját a 104
projektből finanszírozzuk); valamint SAP és Evasys képzések szervezésével, konzultációkkal segítjük a karokat a minőségügyi adattárház feltöltésében és használatában. A szakasz zárásaként egy összefoglaló záró rendezvény kerül megtartásra. 2. munkaszakasz Intézményi szintű alapfeladatok ellátásának minőségfejlesztése – 2013.III.név-2014. IV. név Míg az 1. munkaszakasz főként a kari működések és fejlesztésekben való részvételben nyilvánul meg; addig jelen szakaszban az intézményi szinten teendő minőségfejlesztési aktivitásokban (pl. Alumni minőségfejlesztés, hallgatói szolgáltatások) való közreműködés képezi a tevékenységek alapját. Megújításra kerül a Szegedi Tudományegyetem Minőségbiztosítási Szabályzata is. 3. munkaszakasz A Kecskeméti Főiskola és Gál Ferenc Főiskola minőségirányítási rendszerének összehangolása az SZTE modellel – 2013.II.név-2014. II. név A munkaszakasz keretében (párhuzamosan és közösen az 1 munkaszakasszal) megtörténik a Szegedi Tudományegyetem és a két felsőoktatási partnerintézmény minőségügyi gyakorlatainak összevetése, az összehangolási pontok feltárása és együttműködés kialakítása. A projekt során segítséget kívánunk nyújtani a két konzorciumi partner önértékelésének, minőségbiztosítási rendszerének felülvizsgálatához, illetve meglévő „jó gyakorlatok” átvételével SZTE szinten is számítunk partnereink tapasztalataira. A partnerintézmények számára hozzáférhetővé tesszük tervezett képzéseinken való részvételt, illetve a partnerintézmények helyszínén is állunk rendelkezésre konzultációs céllal. A Gál Ferenc Főiskola saját minőségirányítási rendszerének kiépítéséhez külső szolgáltató igénybevételét tervezi, mivel a szükséges kompetencia intézményen belül nem áll rendelkezésre. A tapasztalatok átadása igényli a rendszeres kapcsolattartást és személyes találkozókat, ennek érdekében a projekt időtartama alatt folyamatosan utaznak a szakértő kollégák a konzorciumi partnerekhez. 4. munkaszakasz Informatikai fejlesztés: javaslat minőségügyi adattárház kialakítására 2013.II.név-2015. I. név A munkaszakasz során olyan fejlesztést kívánunk javasolni és előkészíteni, amely a jelenlegi Vezetői Információs Rendszerrel és a továbbiakban kialakítandó Összehangolt Irányítási Rendszerrel összekapcsolódva képes a minőségi indikátorokat kezelni és kari alábontásban biztosítja a visszacsatolást a karok és az azon belüli egységek (tanszékcsoportok, intézetek) számára. Az informatikai fejlesztési javaslat eredményeképpen könnyen alkalmazható felhasználóbarát adatfelvételi, elemzési és mutatószám generálási rendszer előfeltétele teremthető meg; a karokkal történő személyes kapcsolatfelvétel, képzések által szakmailag képzett minőségügyi munkatársakkal fogunk rendelkezni; tapasztalatainkat kiterjesztjük a konzorciumi partnerekre – biztosítva az egységes Dél-Kelet Magyarországi felsőoktatást; megmérettetünk nemzetközi szinten. 2. Az SZTE felkészítése és részvétele nemzetközi szintű intézményi önértékelésben A Felsőoktatási Minőség díjas Szegedi Tudományegyetemen – az intézményi folyamatok egészére kiterjedő; önértékelésen alapuló minőségirányítási rendszer működik, melyet a 2011ben lefolytatott MAB intézményi akkreditációs eljárás során a látogató bizottság is megfelelőnek nyilvánított. A hazai sikeres megmérettetések után az intézményi folyamatok összehangoltságát és eredményességét egy az Egységes Európai Felsőoktatási Térség 105
jegyében létrejött szervezeten (European Universities Association, EUA) keresztül nemzetközi szinten is szeretnénk helytállni, az intézmény nemzetközi versenyképességének erősítése céljából. Ehhez részt kívánunk venni az „EUA Institutional Evaluation Programme” elnevezésű szervezeti önértékelés programban. Céljaink elérése érdekében az alábbi tevékenységeket kívánjuk megvalósítani: 1. munkaszakasz: Regisztráció, előkészítés (2013.04.01 2013.08.31) Jelen időtartam a nemzetközi önértékelési programba történő regisztráció és adatszolgáltatás biztosítása a részt venni kívánó intézmény részéről, a regisztrációs költségeket a projektből kívánjuk finanszírozni. 2. munkaszakasz: Döntés az intézményi önértékelésben való részvételi lehetőségről (2013.09.01- 2013.09.30) A munkaszakasz az intézmény részéről várakozási időnek tekintendő, esetleges további adatszolgáltatáson kívül egyéb tevékenységet nem igényel. 3. munkaszakasz: Intézményi (2013.09.01-2013.10.31)
előkészületek,
intézmény
képviselőjének
képzése
A munkaszakaszban az eljárásrendhez igazodóan a résztvevő intézmények minőségügyi vezetőinek központi oktatása történik külföldi helyszínen, melyen az SZTE minőségügyi vezetője vesz részt. 4. munkaszakasz: Az önértékelési dokumentum elkészítése (2013.10.01-2014.02.28) A bevont munkatársakkal együttműködésben az önértékelési dokumentum elkészítése történik a megadott szempontok alapján. 5. munkaszakasz Látogató bizottság 1. látogatás (2014.03.01-2014.03.31) Az előzetes információk alapján erre az időszakra tehető az EUA értékelő bizottságának látogatása intézményünkben. A projekt keretében biztosítani szükséges a látogató bizottság szállás költségét, melynek költségét 3 főre beterveztük. 6. munkaszakasz: Kérdések megválaszolása (2014.04.01 2014.05.31) A munkaterv alapján a látogatóbizottság által utólagosan feltett kérdések megválaszolására a kollegákkal rendelkezésre állunk. 7. munkaszakasz: látogató bizottság 2. látogatása; szóbeli konklúzió, zárórendezvény (2014.05.01-2014.06.30) Jelen munkaszakaszban szükség esetén kerül sor a 2. látogatásra és a zárórendezvényre. A projekt keretében biztosítani szükséges a látogató bizottság szállás költségét, melynek költségét 3 főre beterveztük. 8. munkaszakasz: Értékelő bizottság írásos jelentése (2014.10.01-2014.12.31) Az intézmény részéről nincs tevékenység, várjuk a bizottság jelentését. 9. munkaszakasz: Tapasztalatok átadása a konzorciumi partnereknek (2014.10.012015.01.31)
106
A nemzetközi önértékelési programban való részvétel tapasztalatait meg kívánjuk osztani a partnerintézményekkel, melyre ebben a munkaszakaszban kerül sor. 3. Partner elégedettség mérések fejlesztése és kiterjesztése, működési keretrendszer kialakítása Az alprojekt hangsúlyos eleme a különböző –belső és külső – partnerek (aktív, végzett, magyar és angol nyelvű hallgatók, munkavállalók, munkaerőpiac, K+F partnerek) elégedettségének mérése és a rendszeres mérések folyamatleírásainak elkészítése, monitorozási és visszacsatolási tervek készítése. A munkaszakasz során szoros együttműködésben dolgozunk a DPR kutatásokat módszertanilag koordináló és fejlesztő munkacsoporttal. Munkamegosztásunk alapján a módszertani fejlesztések és az alapokat biztosító kutatások a munkacsoport hatáskörébe tartoznak; míg a Szegedi Tudományegyetem Minőségügyi Irodája és munkatársai biztosítják a mérések lebonyolításának, koordinációjának folytonosságát és fenntarthatóságát, monitorozását, a jelentések és visszacsatolások generálását. Céljaink elérése érdekében az alábbi tevékenységeket kívánjuk megvalósítani: 1. munkaszakasz: Diplomás Pályakövetési Rendszer képzésterületi kutatások fejlesztése (2013.02.01 2015.01.31) Szükséges egyfelől a pályakövetési rendszerek fejlesztése, a szervezeti beépülésének mérési módszertanának kidolgozása a minőségbiztosításban, az intézményi VIR adatainak az intézményi döntéshozatalba és döntés előkészítésbe való beépítése. Másfelől a képzésekhez és szolgáltatási portfólióhoz való rendszeres visszajelzés, valamint a munkaerőpiaci visszacsatolás megteremtése. A SZTE jelenlegi DPR felmérése – bár az online kérdőív minimális szinten lehetőséget nyújt a kari differenciálásra – alkalmatlanok arra, hogy az intézmény képzési portfóliója ezek alapján kerüljön fejlesztésre, hiszen az intézmény szakkínálata annyira heterogén, hogy egyegy szakról (a legnagyobb szakoktól eltekintve) nem érkezik be elegendő információ a képzések munkaerő-piaci szempontból releváns hiányosságainak feltárásához. Mivel a több száz kifutó és jelenlegi aktív szakok önálló vizsgálatára egyelőre nincs reális esély, képzésterületi vizsgálatok (erősebb képzésterületi differenciálás) megvalósítását tűztük ki célul. Ehhez szükség lesz egy rotációs rendszer kidolgozására a részletes képzésterületi vizsgálatokhoz, a kérdőívek képzésterületi fejlesztésére, illetve az ennek megfelelő belső és külső kommunikáció kidolgozására. A kutatás-módszertani fejlesztéseknél figyelembe kell venni azokat a jó gyakorlatokat, amiket a társintézmények kidolgoztak. Szükséges a vizsgálati irányok újradefiniálására, a képzésterületi vizsgálatok jelentős bővítésére, a volt hallgatók elérhetőségének javítására, a válaszadási arány növelésére, valamint a társintézmények diplomás pályakövető rendszerei alapján a legjobb gyakorlatok átadására / átvételére. A megvalósításhoz szükség van egy olyan kis létszámú kutatói/szakértői csoport létrehozására, amely az adminisztratív hátteret biztosító Minőségfejlesztési Iroda mellett működve kidolgozza a fejlesztéseket. A projekt keretében DPR kutatást kívánunk megvalósítani 2013. tavaszán, 2014. tavaszán, illetve ezt ki kívánjuk egészíteni egy telefonos kutatással 2013. őszén. 1. A DPR kutatás keretében végzett telefonos felmérést külső szolgálatóra bízzuk, mivel erre az SZTE-nek nincs kapacitása. A külső szolgáltatók erőteljes informatikai támogatással (megfelelő szoftverrel) sokkal hatékonyabban és gyorsabban képesek a telefonos elérésre és a felprogramozott kérdőívekben a válaszok rögzítésére, mint hogy azt az intézmény meg tudná 107
oldani. Ugyancsak külső szolgáltatóra bízzuk az egyes képzésterületi eredményeket bemutató DPR kiadványok szerkesztési munkáit, amelyeket elektronikus formában tervezünk megjelentetni. 2. munkaszakasz: A DPR minőségfejlesztési rendszerbe való illesztése, szervezeti integrációja, visszacsatolás megteremtése az intézmények képzés- és szolgáltatásfejlesztéshez, valamint a munkaerőpiac felé (2013.05.01- 2015.01.31) Az SZTE-n az elmúlt években zajló szervezeti átalakulások miatt a DPR kutatások szervezeti beágyazottsága nem megfelelő. Célunk a DPR minőségfejlesztési rendszerbe való illesztése megfelelő színvonalú integrációja más intézményi felmérésekkel és ennek révén egy fenntartható kutatási modell kialakítása. Ehhez szükséges az, hogy az intézményben jelenleg szétszórtan és eseti jelleggel vagy akár folyamatosan megvalósuló, minőségfejlesztéshez kapcsolódó kutatások az átalakult Minőségfejlesztési Irodán koncentrálódjanak, a már meglévő DPR kutatások folyamatos lebonyolításához szükséges állandó adminisztratív háttér biztosított legyen. A Gál Ferenc Főiskola célja, hogy a projekt keretében felhasználva az SZTE tapasztalatit intézményi sajátosságihoz illesztve kidolgozza a diplomás pályakövetés módszertanát intézményükre, melyhez külső szolgáltatást kíván igénybevenni, miután a kellő szakmai tudással nem rendelkeznek. Pályakövetési rendszerek fejlesztése, a képzésekhez való munkaerő-piaci visszacsatolás megteremtéséhez minden rendelkezésünkre álló szakmai és módszertani tudást át fogunk adni a Gál Ferenc Főiskola részére, akik külső szolgáltatási segítséggel megteremtik a DPR rendszer és munkaerőpiaci rendszer és a képzésfejlesztés közötti kapcsolatot. A DPR kutatás fejlesztésével kapcsolatosan az SZTE oldalán bérköltségek merülnek fel. Egy munkatárs lesz felelős a DPR és egyéb kutatások integrációjárt, a DPR kutatások szervezeti beágyazásáért, a minőségügyi rendszerrel való integrációjáért, valamint a VIR-be való hatékonyabb beépülésért illetve a belső kommunikáció működtetéséért felel. Másrészt felmerül annak a mini kutató csoportnak a bérköltségét, akik felelnek a DPR olyan irányú fejlesztéséért, ami lehetővé teszi a képzésfejlesztésbe való hatékonyabb visszacsatolást és a fenntartható kutatási rendszer kialakítását. 4. munkaszakasz: Oktatói munka hallgatói véleményezése gyakorlatának értékelése, fejlesztése tapasztalatok disszeminációja a konzorciumi partnerekre (2013.02.012015.01.31) A karonként eltérő gyakorlattal működtetett Oktatói Munka hallgatói véleményezésének harmonizációja, a karok módszertani segítése; a tapasztalatok kölcsönös megosztása a partnerintézményekkel. 5. munkaszakasz: K+F partnerek elégedettség mérésének fejlesztése (2014.01.012015.01.31) Az SZTE Kutatóegyetem révén különös hangsúlyt fektet K+F partnereinek véleményére, ezért elégedettség méréseink kiterjesztését tervezzük azokra a partnerekre akikkel az elmúlt időszakban az SZTE kapcsolatban állt. Méréseink során és azok értékelésében együtt kívánunk működni az Innovációs Igazgatósággal. 4. munkaszakasz: Munkatársi elégedettség felmérések fejlesztése (2014.09.01-2015.01.31) Oktatóink, kutatóink és dolgozóink elégedettségmérésének fejlesztése során két területre kívánunk fókuszálni: (1) a meglévő kérdőív tartalmi fejlesztése, (2) a felmérésben résztvevők arányának növelése.
108
5. munkaszakasz: Eurostudent 2013 felmérésben való részvétel (2013.II.név-III.név) Az ötödik alaklommal megvalósuló Eurostudent 2013 kutatási programba bekapcsolódik a Szegedi Tudományegyetem. Együttműködő partnerek és szerepük a megvalósításban: Magyar TQM Szövetség szerepe az egyetemi belső működési folyamatainak TQM szemléletű szabályozásában, valamint a TQM módszerek gyakorlati alkalmazásának bevezetésénél jelenik meg a minőségirányítási rendszer fejlesztésén belü Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottsága (EOQ MNB) szerepe: az intézmények európai színtéren történő megjelenését segíti széleskörű tapasztalataival, európai kapcsolatrendszerével és gyakorlatával. Konzorciumi partnerek szerep összefoglalóan az alprojektben: A projektet megvalósító felsőoktatási intézmények a Szegedi Tudományegyetem vezetésével, a Kecskeméti Főiskola és a Gál Ferenc Főiskolával kiegészülve összehangoltan fejlesztik minőségirányítási tevékenységüket. Az alprojekt szakmai megvalósításáért és irányításáért a Szegedi Tudományegyetem felelős. Kecskeméti Főiskola a minőségfejlesztési alprojektbe a tapasztalatok átadásán és átvételén keresztül kapcsolódik, megvizsgálva saját minőségirányítási rendszerének továbbfejlesztési lehetőségeit, szervezeti egység/kari szintű kiterjesztését, a Vezetői Információs Rendszerrel való kapcsolat kiépítésének módját. Szolnoki Főiskola ISO 9001 és ISO 14001 szabványok szerint auditált Integrált Minőség- és Környezetirányítási rendszert tart fenn, melyet kiterjesztett a szerződéses partnereire is. A továbbfejlesztés legfontosabb területe - az adott szabványkeretek, az ezen túlnyúló TQM szemléletű önértékelés és a Felsőoktatási Minőség Díj modell alapján - az együttműködési stratégia kidolgozása, konzorciumi partnerek tapasztalatainak megismerése és a meglévő rendszerek fejlesztése. Kiemelten fontos a végzett hallgatók életútjának, munkaerő-piaci sikerességének nyomon követését célzó Diplomás Pályakövetési Rendszer fejlesztése. Gál Ferenc Főiskola a minőségfejlesztési alprojektbe a tapasztalatok átadásán és átvételén keresztül kapcsolódik. A Gál Ferenc Főiskola figyelembe véve a benchmark tapasztalatokat és saját intézményi sajátosságait ki kívánja építeni minőségfejlesztési rendszerét és meg kívánja teremteni a vezetői információs szolgáltatás kiépítésének módját, melyhez külső szolgáltatás igénybevétele szükséges, miután az intézményben nincs meg a kellő szakértelem egy ilyen rendszer kiépítéséhez. A Gál Ferenc Főiskola nagy hangsúlyt kíván fektetni végzett hallgatónak pályakövetésére, ennek érdekében felhasználva az SZTE tapasztalatit, azokat intézményi sajátosságihoz illesztve kidolgozza a diplomás pályakövetés módszertanát intézményükre, melyhez külső szolgáltatást kíván igénybe venni, miután a kellő szakmai tudással nem rendelkeznek. Továbbá külső szolgáltatási szakmai segítség igénybevételével megteremtik a DPR rendszer és munkaerőpiaci rendszer és a képzésfejlesztés közötti kapcsolatot. Az alprojekt sikeressége érdekében azonban 1 fő negyed állásban ezzel a feladattal fog foglalkozni.
109
2.3.1.8. Intézményi és intézményközi kommunikáció fejlesztése alprojekt A beavatkozás célja – kapcsolódás a program céljaihoz Az alprojekt átfogó célja a konzorciumi intézmények marketing és kommunikációs tevékenységének fejlesztése az intézmények vonzerejének növelése és hazai versenyképességének javítása érdekében. Kiemelt célunk a marketing és kommunikációs tevékenységének átfogó fejlesztése, különös tekintettel az intézmények hatékony marketing stratégiájának kialakítására, az intézményközi kommunikáció fokozására és a beiskolázási marketing területének fejlesztésére. Az alprojekt lebonyolítása révén a konzorciumot alkotó intézmények számára lehetővé válik az egyetem illetve főiskola alaptevékenységeihez kapcsolódó kommunikációs és marketing tevékenységek tervezése, fejlesztése a közös aktivitások, illetve a korábbi tapasztalatok megosztása eredményeképpen. A beavatkozás átfogó bemutatása A felsőoktatási intézmények kommunikációs- és marketingtevékenysége, azok tervezése a megváltozott jogszabályi háttér és piaci körülmények következtében átfogó elemzésre, helyzetértékelésre szorul, amely alapján kialakíthatók a kommunikációs és marketingtevékenységek jövőbeni irányvonalai, fejlesztési területei. Ezen igény kezelése érdekében tervezzük a projektben résztvevő intézmények marketing és kommunikációs stratégiájának újragondolását és megfogalmazását. A stratégiához kapcsolódva kiemelten kívánjuk kezelni a beiskolázás területét, melyen összehangolt tevékenységek megvalósítását tervezzük, beleértve a felsőoktatási kiállítási részvételt, beiskolázási tájékoztatók tartását a régió kistérségeiben, beiskolázási kiadvány készítését és egy felvételizőknek szóló specifikus honlap elkészítését. A fokozódó verseny közepette egyre fontosabb, hogy az intézmények lássák, mérni tudják marketing tevékenységük eredményeit, hatékonyságát. Ennek keretében az intézményi és intézményközi kommunikáció támogatása érdekében közös média monitoring szolgáltatás igénybe vétele történik meg, mely jobban mérhetővé teszi a kommunikációs és PR tevékenységek eredményeit, az eredményeket online felületen elérhetővé tesszük. Az alprojekt céljainak elérése érdekében három projektelemet kívánunk megvalósítani: 1. Intézményközi kommunikációs és marketingstratégia kialakítása 2. Beiskolázást támogató marketing és kommunikációs tevékenységek fejlesztése, összehangolása 3 Intézményi és intézményközi kommunikációs tevékenységek támogatása érdekében média monitoring kiépítése és online web felület fejlesztése 1. Intézményi és intézményközi kommunikáció fejlesztése alprojekt Projektelem céljainak megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek: 1.
munkaszakasz: Intézményközi kommunikációs és marketingstratégia módszertani útmutató és mintastratégia megalkotása - 2013.I-név-2013.III. név
A munkaszakasz során - a konzorciumi partnerek delegáltjainak részvételével kialakításra kerülő munkacsoport által - elkészül egy módszertani útmutató a felsőoktatási kommunikációs és marketingtervezés és helyzetértékelés lebonyolítására, amelynek segítségével a konzorcium tagjai a jövőben képesek lesznek a saját stratégiájuk elkészítésére. 110
A módszertani útmutató elkészítése során a Szegedi Tudományegyetem két, a Gál Ferenc Főiskola 1 munkatársa működik közre. A módszertani útmutató elkészítése során különösen nagy figyelmet fordítunk a nemzetközi best practice megoldások megismerésére. Ennek érdekében a világ legjobb felsőoktatási intézményeinek marketing stratégiáit elemezzük szekunder forrásokra támaszkodva és kiválasztott két európai vezető egyetem esetében helyszíni látogatás során is gyűjtünk be információkat annak érdekében, hogy a konzorciumot alkotó intézmények vezetőivel az aktuális gyakorlatot is megismertethessük. A munkaszakasz keretében pilot projektként elkészül a Szegedi Tudományegyetem kommunikációs és marketing stratégiája. A kommunikációs és stratégiaalkotás minimálisan az alábbi feladatokat tartalmazza: - kommunikációs tevékenységek helyzetértékelése, elemzése (szekunder és primer adatok alapján) - kommunikációs célok meghatározása (intézményi és intézményközi szinten egyaránt) - marketingcélok meghatározása (intézményi és intézményközi szinten egyaránt) - kommunikációs és marketing aktivitások meghatározása - hatékonyságmérés, visszacsatolás módszertanának meghatározása Az intézményközi és intézményi kommunikációs és marketingstratégia elkészítése során a kiindulópontot az intézményfejlesztési tervben megfogalmazott stratégiai célok és feladatok képezik, amelyek támogatását szolgáló tevékenységek kerülnek meghatározásra. Kiemelten kívánjuk kezelni ezen belül is az ún. community college modell adaptációjának kommunikációs támogatását, amely nagymértékben hozzájárulhat az elképzelés sikeres hazai meghonosításának sikeréhez. A munkaszakasz eredménye: intézményi kommunikációs és marketing stratégia módszertani útmutató és mintaprojektként elkészül a Szegedi Tudományegyetem kommunikációs és marketingstratégiája. 2.
munkaszakasz: beiskolázást támogató marketing és kommunikációs tevékenységek fejlesztése, összehangolása - - 2013.I-név-2014.IV. név
A hazai felsőoktatási intézmények célcsoportjait megvizsgálva látható, hogy az intézmények – kevés kivételtől eltekintve – elsősorban helyi, regionális beiskolázású. Ezért a partner intézmények együttes fellépéssel tervezik a régió középiskolai diákjait megtartani, a régióbeli felsőoktatási intézménybe vonzani. Ennek elősegítése érdekében fontos, hogy a konzorciumot alkotó intézmények együttes fellépéssel, a képzési paletta szinte teljes vertikumát átfogva jelenjenek meg a potenciális felvételizők előtt, elsősorban közvetlen, direkt kommunikációs eszközök alkalmazása mellett. Ennek érdekében nyomtatott beiskolázási kiadvány készül, amennyiben szükséges az intézményekben, így az SZTE-n és a GFHF-en. A potenciális hallgatók elérésének érdekében a Szegedi Tudományegyetem két hazai felsőoktatási szakkiállításon vesz részt. Az intézményi beiskolázási kommunikáció és marketing során a felvettek körében végzett kutatási eredmények azt mutatják, hogy a személyes kontaktus (középiskolai tájékoztatók és továbbtanulási szakkiállítások) mellett egyre nagyobb az online tartalom szerepe. Ennek értelmében különös figyelmet fordítunk az intézmények online megjelenésének fejlesztésére. Mind a Szegedi Tudományegyetem, mind pedig a Gál Ferenc Főiskola fejleszteni kívánja a beiskolázási célú online kommunikációs rendszerét. Az eddigi gyakorlat (saját honlap és online hirdetések) tapasztalatai alapján szükségesnek látszik egy a fiatalok elvárásaihoz illeszkedő, játékos, de mégis hasznos tudást adó közös online felsőoktatási színtér létre hozása, amely kihasználja az online technológiában rejlő lehetőségeket, biztosítja a felvételizők körében oly népszerű közösségi média meghódítását az intézmények számára. A közös színtér az objektivitás érzetét keltve feltételezhetően hatékony információközvetítő 111
felület lesz, amelynek segítségével a diákok nem egy intézmény promóciójával találkoznak, hanem egy átfogó, több intézményt összekapcsoló megoldással. Mindezek mellett azonban a Szegedi Tudományegyetem igyekszik támogatni a régióban található leghátrányosabb helyzetű kistérségek (Jánoshalmai, Bácsalmási, Kisteleki, Mezőkovácsházai és Sarkadi kistérségek) diákjainak továbbtanulását, ezért a beiskolázási tájékoztató programsorozat során ezen kistérségek középiskolásait külön is megcélozzuk. A középiskolásokhoz való személyes eljutás a Gál Ferenc Főiskola esetében eddig nem használt kommunikációs tevékenységként jelenik meg. A munkaszakasz eredményei: - 2 kiállítási részvétel - 6 beiskolázási tájékoztató a régió kistérségeiben - SZTE beiskolázási kiadvány - GFHF marketing kiadvány - SZF marketing kiadvány - felvételizőknek szóló honlap tartalomfejlesztése - közös online színtér a felvételizők számára 3.
munkaszakasz: Intézményi és intézményközi kommunikációs tevékenységek támogatása érdekében média monitoring kiépítése és online web felület fejlesztése - 2013.I-név-2014.IV. név
A felsőoktatási intézmények számára különösen fontos a médiakapcsolatok tudatos ápolása és a média megjelenések monitoring tevékenysége, hiszen az intézmények tevékenysége, a képzési programok, a tudományos eredmények jelentős része közérdeklődésre tart számot. Azonban a médiakapcsolatok tudatos kezelése nélkül ezek az információk csak esetlegesen jutnak el a célcsoportokhoz. A munkaszakasz keretében az intézményi és intézményközi kommunikáció támogatása érdekében közös média monitoring szolgáltatás igénybe vétele történik meg, amelynek eredményeképpen az intézmények által folytatott kommunikációs és PR tevékenység hatékonysága jobban mérhető, elemezhető és a döntéshozók és intézményi vezetők számára összesíthető. Az SZTE vállalja ezen túl, hogy a média monitoring tevékenység eredményeit honlapján közzé teszi egy speciálisan erre a célra fejlesztett sajtókommunikációs felület segítségével, melynek megvalósításához külső szolgáltatást vesz igénybe, ezáltal is fejlesztve a külső és belső célcsoportok felé történő intézményi PR tevékenység hatékonysága. A GFHF meglévő honlapját akarja átalakítani az érdeklődő hallgatói igényeknek megfelelően, melyet külső szolgáltatás igénybevételével kívánnak megvalósítani. A munkaszakasz eredménye: - igénybe vett média monitoring szolgáltatás - az SZTE honlapjának fejlesztése, média megjelenések gyűjteményének közzététele. - GFHF honlapjának fejlesztése 4.
munkaszakasz: kommunikációs és marketing együttműködések előkészítése, intézményközi tevékenységek koordinációja - - 2013.I-név-2014.IV. név
A konzorciumot alkotó intézmények kommunikációs és marketing együttműködésének előkészítése és annak folyamatos koordinációja érdekében a projekt időtartama alatt évi két szakértői egyeztetés kerül megszervezésre, amely a projekt tapasztalatainak megosztását és a további feladatok tervezését célozza. A megbeszélésen az érintett intézmények kommunikációs és marketingfeladataiért felelős személyek vesznek részt. A projektelem megvalósítása során a kommunikációs és az irattározási, nyomtatási feladatok elvégzéséhez beszerezzük a szükséges anyagokat. 112
Együttműködő partnerek és szerepük a megvalósításban: Adott projektelem megvalósítása érekében tervezés jelenlegi állása szerint nem kívánunk együttműködő partnert bevonni. Konzorciumi partnerek szerep összefoglalóan az alprojektben: A projektet megvalósító felsőoktatási intézmények a Szegedi Tudományegyetem vezetésével, a Kecskeméti Főiskolával, a Szolnoki Főiskolával és a Gál Ferenc Főiskolával kiegészülve összehangoltan fejlesztik marketing és kommunikációs tevékenységüket. Az alprojekt szakmai megvalósításáért és irányításáért a Szegedi Tudományegyetem felelős. Kecskeméti Főiskola a kommunikációs alprojektbe a tapasztalatok átadásán és átvételén keresztül kapcsolódik, közreműködve az intézményi marketing és kommunikációs stratégia módszertani útmutató kidolgozásában, megvizsgálva saját intézményi marketing tevékenységük továbbfejlesztési lehetőségeit, külön kiemelve a beiskolázási tevékenységek támogatásának lehetőségét és a médiafigyelés alapján elérhető eredményeket. Szolnoki Főiskola a kommunikációs alprojektbe a tapasztalatok átadásán és átvételén keresztül kapcsolódik, közreműködve az intézményi marketing és kommunikációs stratégia módszertani útmutató kidolgozásában, megvizsgálva saját intézményi marketing tevékenységük továbbfejlesztési lehetőségeit, külön kiemelve a beiskolázási tevékenységek támogatásának lehetőségét és a médiafigyelés alapján elérhető eredményeket. Intézményi honlap fejlesztése és az belső levelezési rendszer és ezáltal a kommunikáció fejlesztése, a marketing aktivitások összehangolt fejlesztése. Gál Ferenc Főiskola a kommunikációs alprojektbe a tapasztalatok átadásán és átvételén keresztül kapcsolódik. Közreműködik az intézményi marketing és kommunikációs stratégia módszertani útmutató kidolgozásában, megvizsgálva saját intézményi marketing tevékenységük továbbfejlesztési lehetőségeit, külön kiemelve a beiskolázási tevékenységek támogatásának lehetőségét és a médiafigyelés alapján elérhető eredményeket. A Gál Ferenc Főiskola figyelembe véve a benchmark tapasztalatokat és a módszertani útmutatót megfogalmazza saját intézményi beiskolázási stratégiáját, melyhez kapcsolódóan látogatásokat tervez a középiskolákba, illetve beiskolázási kiadványt készít, valamint honlap fejlesztést végeznek.
113
2.4. Indikátorok Típus
Mértékegység
Bázis érték
2013. december 31.
2014. december 31.
2015. március 31.
A projektben közreműködő vállalkozások száma
Kimenet
db
0
10
28
34
Intézményi együttműködések, szövetségek száma
Kimenet
db
0
2
5
7
Kimenet
db
0
5
25
29
Kimenet
fő
0
0
100
135
Eredmény
fő
0
0
90
123
Eredmény
db
0
3
10
12
Kimenet
db
0
2
4
6
Pályázói kimutatás: Intézményfejlesztési Terv
Kimenet
db
0
2
5
5
Pályázói kimutatás: Intézményfejlesztési Terv
Kimenet
db
0
2
6
10
Pályázói kimutatás: Intézményfejlesztési Terv
Kimenet
fő
0
30
110
150
Digitálisan regisztrált felhasználók száma
Kimenet
fő
0
0
300 000
350 000
Eredmény
fő
0
0
1200
1500
Digitálisan regisztrált látogatói belépés éves összesítésben honlap látogatói létszám
Eredmény
fő
0
0
20
25
értékelő kérdőív
Eredmény
fő
0
50
120
150
Jelenléti ívek
Mutató neve
A projekt keretében kifejlesztett/adaptált új, Bologna konform tananyagok száma Képzésbe/átképzés be bevont személyek száma (képzők képzése) Képzést/átképzést sikeresen elvégzett személyek száma (képzők képzése) Új, intézményesített nemzetközi partnerek száma Az együttműködésekbe bevont, felsőoktatási intézményekkel közösen megvalósított oktatási együttműködésekbe bevont oktatók száma Az együttműködésekbe bevont, felsőoktatási intézményekkel közösen megvalósított kutatási együttműködésekbe bevont kutatók száma Harmonizált szabályzatok száma A projekt keretében kifejlesztett oktatástervezési támogató rendszer felhasználóinak száma A projekt keretében kifejlesztett hallgatói információs felületek látogatásainak száma Tudástérkép felhasználói létszám Új technológiákhoz kötődő felhasználók száma az SZTE-n Karrier és alumni tréningeken résztvevők száma (17 db tréning)
Mutató forrása Pályázói kimutatás Együttműködési megállapodás Pályázói adatközlés Együttműködési megállapodás Képzésleírás, tananyagleírás Jelenléti ívek Értékelő lap, képzés elvégzését igazoló dokumentum Két- vagy többoldalú együttműködési megállapodás
114
Pályaorientációs tanácsadáson résztvevők száma (200 óra) Közösségi alumni rendezvényeken résztvevők száma DPR végzett hallgatók válaszadási aránya DPR indikátorok a VIRben
Eredmény
fő
0
50
120
150
Jelenléti ívek
Kimenet
db
0
50
200
300
Jelenléti ívek
Kimenet Eredmény
arány db
15% 0
15% 0
17% 0
17% 5
DPR adatbázis VIR
115
3. A szakmai és pénzügyi megvalósítás részletes ütemezése 3.1. A tervezett fejlesztés bemutatása 3.1.1 A megvalósulás helyszíne A projektben közreműködő konzorciumi partnerek stratégiai célja, hogy 21. századi szolgáltatások fejlesztésén és intézményi együttműködés keresztül hozzájáruljanak az intézmények versenyképességének növeléséhez valamint a régió és a térség gazdasági fejlődéséhez. A konzorciumi partnerség érdekszövetségi rendszerére építkezve olyan felsőoktatási együttműködés alapját kívánják lerakni, mely az erős minőségi és gazdaságossági követelményeket teljesítve képes helyt állni a hazai és a nemzetközi felsőoktatás szervezetek közötti versenyben. A komplex szolgáltatási tevékenységrendszeren keresztül megvalósítandó alprojektek és a születő eredmények megosztása projekt a konzorcium tagszervezeteinek működési helyszíne alapján Bács-Kiskun, Csongrád és Jász-Nagykun Szolnok megyékben valósul meg. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) mint főpályázó, az Universitas-Szeged Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. és a Gál Ferenc Főiskola tevékenységét Szegeden, míg a Kecskeméti Főiskola székhelye Kecskeméten, a Szolnoki Főiskola székhelye Szolnokon található. 3.1.2 Az előkészítéshez és a megvalósításhoz kapcsolódó feladatok meghatározása Az elmúlt évtizedben a felsőoktatási szervezetek számára a hallgatókért, az oktatókért, az infrastrukturális és pénzügyi erőforrásokért, valamint az intézmények szakmai hírnevéért, globális, nemzeti (szektorális) és szervezeti szinten megjelenő fokozott verseny a konzorciumban részt vevő szervezeteket új kihívások elé állította. Az Szegedi Tudományegyetem és Universitas-Szeged Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft., a Kecskeméti Főiskola, a Szolnoki Főiskola és a Gál Ferenc Főiskola tudományos közössége a versenyképességet befolyásoló három fő működési dimenzió, azaz a − kutatás és oktatás, − intézmény működési/irányítási és szervezeti kultúra, − gazdaság-gazdálkodás, kérdéskör mentén olyan megoldási modelleket kíván felsorakoztatni, melyek az új működési feltételeknek való megfelelés követelményeit maximálisan képesek kielégíteni. A pályázati projekt közvetlen céljaként definiálható, hogy a tervezett fejlesztések hatékonyabb intézményi struktúra irányába mutatnak. A projekt megkezdése előtt a tevékenységeket két alapvető szempont alapján különíthetjük el: - Projekt koordináció és együttműködések építése A feladatok az egyes funkcionális területeken az intézmények szerepvállalásának megfelelően lettek kialakítva, ám egymás kiegészítésével valósulnak meg. Az egyes működési területek önmagukban nem determinálják valamennyi feladat és tevékenység fókuszált megvalósítását, a párhuzamosságok és egymás hatását gyengítő tevékenységek kiküszöbölését, azaz a hatékonyság magas fokát és a gördülékeny együttműködést.
Ennek kiküszöbölésére hármas monitoring rendszert kívánunk alkalmazni egyfelől az egyes területek hatékonyság növekedésének nyomon követését, másfelől pedig az egyes funkcionális területek közötti intézményen belüli együttműködések, harmadrészt pedig a konzorciumi intézmények közötti együttműködések megvalósulásának nyomon követését. A projekt kimenete az együttműködések, kooperációk aktivitásainak növelése, amely elképzelhetetlen a tervek és az eredmények célcsoport specifikus kommunikációja nélkül. Ehhez szükség volt az elérési hatékonyság biztosítására alkalmazandó eszközrendszer rögzítésére és a projekt adminisztratív lebonyolításával kapcsolatos belső szabályok ismeretére, az elszámolások és kifizetések ütemezésére. - Projekt szakmai munkájának definiálása valamennyi résztvevő számára A szakértői teamek felállítása a feladatkörök, alprojektekbe illeszkedő tevékenységi ütemtervek átfogó ismeretét igénylik ahhoz, hogy valamennyi szereplő és intézmény számára a pozitív előnyök maximalizálása megtörténjen. A megvalósítani tervezett nyolc alprojekt célja, hogy az intézmények versenyképessége növekedjen, működési hatékonysága javuljon és széleskörű együttműködések alakuljanak ki. Valamennyi tevékenységünk a relevancia – megvalósíthatóság – fenntarthatóság hármas kritériumrendszerének való megfelelést szolgálják. 3. 1.3. A fejlesztés hatásainak elemzése Az átfogó, tágabb értelmezéséből kiinduló harmadik generációs intézmények kialakításának komplex célja és hatásai: -
Oktatás és képzésfejlesztés megvalósítása, mely eredményeképpen gyakorlatorientált, a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képzési kínálat alakul ki, növelve ezzel az intézmények vonzerejét a potenciális hallgatók körében.
-
Gazdasági és társadalmi igényeknek megfelelő piacképes szolgáltatások nyújtása, mely hozzájárul a régió és a helyi környezet gazdaságfejlesztéséhez és helyi vállalkozások fejlesztéséhez.
-
Intézményi szervezetfejlesztés megvalósítása az Összehangolt Irányítási Rendszer kialakításán keresztül ezáltal olyan hatékonyan működő intézményi struktúra irányába történik elmozdulás, ami a 21. századi követelményeknek megfelelő felsőoktatási intézmények és felsőoktatási együttműködések irányába mutat.
A projekt rövidtávú konstrukciós megvalósításból adódóan, kapcsolódva a megelőző elemzés alatt átvilágított projektek hatásaihoz az alábbi területeken lesz képes hatásgyakorlásra: Társadalmi - Gazdasági hatás megnevezése
A projektben közreműködő vállalkozások száma a projekt keretében kifejlesztett/adaptált új, Bologna konform tananyagok száma Karrier és alumni tréningeken résztvevők száma (17 db tréning) Pályaorientációs tanácsadáson
Érintett érdekcsoportok 1. Foglalkoztatás és munkaerőpiac Intézmények oktatói, kutatói, hallgatói és leendő hallgatói
Hatás erőssége (-3 - +3 intervallum) Közvetlen Közvetett hatás hatás 2
1
Leendő hallgatók
3
2
Intézmények hallgatói
3
2
Intézmények hallgatói
3
1
117
résztvevők száma (200 óra) Közösségi alumni rendezvényeken résztvevők száma DPR végzett hallgatók válaszadási aránya DPR indikátorok a VIRben
Intézmények hallgatói
2
1
Intézmények hallgatói
2
1
Intézmények hallgatói 2. Munkakörülmények
2
1
Képzésbe bevont személyek száma 3 Képzést/átképzést sikeresen 3 elvégzett személyek száma Az együttműködésekbe bevont, felsőoktatási intézményekkel közösen 3 megvalósított oktatási Intézmények oktatói, kutatói és együttműködésekbe bevont munkatársai oktatók száma Az együttműködésekbe bevont, felsőoktatási intézményekkel közösen 3 megvalósított kutatási együttműködésekbe bevont kutatók száma 3. Társadalmi integráció és különleges társadalmi csoportok védelme
1 1
1
1
4. Esélyegyenlőség A projekt keretében kifejlesztett oktatás-tervezési támogató rendszer felhasználóinak száma A projekt keretében kifejlesztett hallgatói információs felületek látogatásainak száma
Intézmények oktatói és munkatársai
3
2
Intézmények hallgatói és leendő hallgatói
2
1
5. Területi kiegyenlítődés 6. Személyhez és családhoz kötődő jogok és lehetőségek védelme 7. Önkormányzatiság, döntéshozatalban való társadalmi részvétel – nyilvánosság, igazságosság, erkölcs 8. Közegészségügy, közbiztonság
9. Bűnözés, terrorizmus és biztonság
10. A szociális ellátó-rendszerekhez történő hozzáférés
11. Kutatás-fejlesztés A projektben közreműködő vállalkozások száma Tudástérkép felhasználói száma Intézmények oktatói, kutatói Új technológiákhoz kötődő felhasználók száma 12. Nemzetközi kapcsolatok, határmentiség Új intézményesített nemzetközi Intézmények hallgatói, leendő partnerek száma hallgatói, oktatói és kutatói 13. Közszféra pénzügyi és szervezeti keretei Harmonizált szabályzatok száma Intézmények dolgozói és hallgatói
2
1
2
1
2
1
2
1
2
1
118
A projekt környezeti hatásainak elemzése: Hatás erőssége (-3 - +3 intervallum) Környezeti hatás megnevezése Érintett érdekcsoportok Közvetlen Közvetett hatás hatás 1. Levegőtisztaság Nem jellemző 0 0 2. Talajminőség és talajerőforrás Nem jellemző 0 0 3. Területhasználat Nem jellemző 0 0 Hulladéktermelés, hulladék-hasznosítás : papír alapú nyilvántartó rendszerről az elektronikus alapra történő átállás Papír és lelet hulladék Lakosság 2 3 mennyiségének csökkentése Projektben résztvevő kutatók, oktatók Környezeti kockázatok megjelenése : elektronikai rendszerek okozta elektroszmog terhelés növelése A fejlesztések az egészségügyi Lakosság 1 3 informatikai platformra történő Projektben résztvevő kutatók, átállása oktatók
Az esélyegyenlőségi szempontok megvalósulása a projektben Mind a konzorcium vezetője, mind a konzorciumi partnerek rendelkeznek esélyegyenlőségi tervvel. A projektben alkalmazott munkatársak a projektvezetéssel és történő előző egyeztetés alapján rugalmas munkaidő-beosztást kérhetnek. A projektben foglalkoztatott nők aránya férfiakéhoz képest meghaladja az 50%-ot. Ez hozzájárul az esélyegyenlőségi szempontok betartásához. A projekt vezetésében (projekt menedzsment és szakmai vezetők) is érvényesítésre kerül ez az esélyegyenlőségi szempont. A projekttevékenységek megvalósulása során a fizikai akadálymentes megvalósulási helyszíneken történik, melynek minden helyisége akadálymentesített. (A projekt menedzsment tagok és a szakmai felelősök megnevezése a 2.3.1 fejezetben olvasható.) Az info-kommunikációs szolgáltatások terén a megvalósuló on-line fejlesztések, honlapok kialakítása során szempontként kezelendő a csökkent látóképességűek számára használható felület kialakítása. Így ők is használhatják a honlapokat, értesülhetnek a projektben folyó eseményekről, rendezvényekről. Jelen pályázat során a fogyatékkal élők és más szempontból hátrányos helyzetű hallgatók a komplex hallgatói szolgáltatások során folyamatosan tájékoztatva lesznek az aktuális programelemekről. Számukra külön, kiemelt szolgáltatások lesznek biztosítva. Projektünk pozitív externáliái: • • • • • •
A munkaadókkal, foglalkoztatókkal való kapcsolattartás élénkülése, ami elősegítheti a munkaadók és az intézmény közti rendszeresebb, pályakezdőkkel szembeni elvárásokra vonatkozó kommunikációt. Az aktív munkaadói kapcsolattartásnak köszönhetően direkt munkaerő-piaci tapasztalatok szerezhetőek és építhetőek be a képzési rendszerbe (gyakorlatorientáció). A folyamatos kapcsolattartás, információszolgáltatás segíti a felsőfokú képzésbe, továbbképzésbe készülőket az intézményválasztásban és a döntéshozatalban. A végzettekkel való intenzívebb kapcsolatok hatással lesznek az egyetem adománygyűjtő tevékenységére, illetve segíthetik az aktív hallgatóknak kínált karrierszolgáltatásokat is. A jól működő alumni/közösségi tevékenység az egyetem hírnevét, presztízsét növeli, mind az országon belül, mind külföldön. Alapvető szolgáltatási folyamatink újraszervezése elősegíti az intézményi integráció meg szorosabbá fonását, a karok egyéb együttműködéseinek fejlődését.
119
• A kialakított szolgáltatások rendszere, azok széleskörű publicitása még vonzóbbá teszi az egyetemünket a középiskolások számára, így növelve intézményünk fenntarthatóságának esélyeit. • A komplex szolgáltatások révén komplex ismeretekkel, tapasztalatokkal felvértezett, a munkaerő-piacon kevesebb kudarccal szembesülő végzetteket tud kibocsátani az intézmény, így nem kerülnek az állami szociális szféra igénybevevői közé. • Tehetséggondozó programunknak köszönhetőn már a korai időszakban támogatást kaphatnak a kiemelkedő képességű fiatalok. Eredményeik révén az egyetem hírneve, az itt folyó oktató – kutatómunka nemzetközi bemutatásra kerülhet. Szolgáltatásainknak köszönhetően megelőzhetővé válik a tehetségek elkallódása, kihasználása, elszívása. Projektünk megvalósításához negatív externáliák nem kapcsolódnak. 3. 1.4 Pénzügyi terv MÓDSZERTANI BEVEZETŐ Jelen projekt az EK Szerződés 87. cikk (1) bekezdése szerint állami támogatás hatálya alá nem tartozó közcélú, jövedelmet nem termelő projekteknek tekinthető. A projekt a jelen tanulmány 1.2 és 1.3 fejezeteiben részletesen bemutatott szakterületi és szakpolitikai elemzések alapján koherens kapcsolatban van az EU Horizon2020 dokumentumban megfogalmazottakkal, így a projekt állami támogatás hatálya alá nem tartozó közcélú, jövedelmet nem termelő tevékenységeket tartalmaz, és ilyen típusú projektnek minősül. A konzorciumi együttműködés révén történő megvalósításban közreműködő felsőoktatási és szervezeti tagok a projekt tevékenységeinek tekintetében nem folytatnak gazdasági tevékenységet, ezért jelen támogatás nem minősül az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének értelmében állami támogatásnak, így a részükre megítélhető támogatás akár 100% lehet. A projekt során idegen forrás (hitelfelvétel) igénybe vételére nem kerül sor, ezért nincsenek ehhez kapcsolódó tőkeköltségek (hitelek törlesztése, kamatok, adók stb.). A projekt EU és egyéb közpénzből történő finanszírozási igénye az alábbiak szerint alakul: EU-s támogatási forrás (nemzeti hozzájárulással együtt): Önerő: Egyéb idegen forrás: Összesen:
Pénzügyi elemzés paramétere Az EU támogatás mértéke A saját forrás finanszírozásának módja
A projektgazda és a tevékenység jellege A projekt állami támogatás szempontjából történő besorolása
1.499.515.388,- Ft 0 Ft 0 Ft 1.499.515.388,- Ft
Elemzési megállapítás 100% Nem releváns - A projekt megvalósítás 100 %-os támogatási mértékét figyelembe véve a projekt elszámolható költségei 100 %-ban támogatásból finanszírozottak. Nem vállalkozási Vissza nem térítendő támogatás
120
A projekt majdani működtetője
Az amortizáció kezelésének módja
Az ÁFA kezelése
Az infláció kezelése
Szegedi Tudományegyetem Kecskeméti Főiskola Szolnoki Főiskola Gál Ferenc Főiskola Universitas-Szeged Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. A projektben beszerzett eszközök esetében a vonatkozó leírási szabályoknak megfelelően történik az amortizáció elszámolása. A beszerzett eszközök és a fejlesztett szolgáltatások fenntartására, illetve folyamatos frissítésére a projekt fizikai lezárást követő 5 évre vonatkozó futamidőre vonatkozó vállalást tesznek a megvalósító szervezetek. A konzorcium felsőoktatási intézményei ÁFA visszaigénylésére nem jogosultak. Ezen egységek esetében a költségek bruttó értéken kerülnek szerepeltetésre. Költségtervezés során a Magyar Nemzeti Bank középtávú előrejelzéséből kiindulva 3%-os inflációs ráta került beépítésre. Ennél magasabb növekedés esetén a különbözet finanszírozására saját erőből kerül sor.
A tevékenységek részletes pénzügyi ütemezését – tekintettel a korlátozott terjedelemre a költségvetési mellékletben és annak szöveges útmutatójában mutatjuk be. KÖLTSÉGTERV A projekt teljes beruházási költsége - és elszámolható pénzügyi költsége is egyben - bruttó: 1.499.515.388,- HUF. A beruházás költségbecslése tartalmazza a projekt előkészítés és a projekt megvalósítás valamennyi költségét. A támogatás intenzitása az elszámolható költségek 100%-a. A kiadási pénzáram lefutása a projektidőszak során egyenletesnek mondható, lévén a tevékenységek megvalósításához zömében személyi kifizetések társulnak. A külső szolgáltató közreműködésével megvalósuló tevékenységek a szakmai programhoz igazítottan történnek, a pénzügyi teljesítési igénye a tevékenység teljesítéséhez képest 45 napos késleltetéssel következnek be. 2013. december 31-ig a költségek 37,76 %-át, 2014. december 31-ig pedig 49,79 %-át, 2015. március 31-ig pedig a fennmaradó 12,45 %-ot használjuk fel. A tevékenységek szerinti ütemezés a költségvetés táblában található meg.
121
Főbb tevékenységek szerinti költségbontás Főbb tevékenységek Előkészítés 1. Projektmenedzsment 2. Projekt szakmai megvalósítása 3. Tájékoztatás és nyilvánosság 4. Egyéb Összesen Tartalék Mindösszesen
Költségek (HUF) 2013 2014
2012
2015
Összesen
0
6 223 000
0
0
6 223 000
0
27 858 150
37 144 200
9 286 050
74 288 400
0
498 210 041
664 280 054
166 070 014
1 328 560 108
0 0 0
2 726 625 31 111 080 566 128 896
3 635 500 41 481 440 746 541 194
908 875 10 370 360 186 635 299
7 271 000 82 962 880 1 499 305 388 210 000 1 499 515 388
A pályázati útmutató a területi-térségi-regionális együttműködések és integrációk támogatása komponens esetén az alábbi százalékos megoszlásokat írja elő, illetve bemutatjuk projektünk esetében a kötelező szakmai tevékenységek arányát a projekten belül.
Kötelezően megvalósítandó tevékenységek Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése Képzési programok fejlesztése Karrier/hallgatói életút szolgáltatás fejlesztése Mentorszolgáltatások fejlesztése Képzők képzése Egyéb szakmai tevékenység ÖSSZESEN
Pályázati útmutatóban előírt arányszám
Projekt Projekt kapcsolódó kapcsolódó tevékenységeinek tevékenységeinek költsége aránya
min 10% max 25%
134 220 400 249 383 680
10,05% 18,68%
min 2,5%
91 878 618
6,88%
min 2,5% min 8%
64 621 020 113 756 420 681 093 970 1 334 954 108
4,84% 8,52% 51,02% 100,00%
122
CASH-FLOW TERV (TARTALÉK NÉLKÜL) Dátum Előleg Bevétel Kiadás
2013 jún.30
2013 szept.30
2013 dec.31
2014 márc.30
2014 jún.30
2014 szept.30
2014 dec.31
2015 március. 30
300 000 000 0 -192 858 299
192 858 299 -186 635 299
0 -186 635 299
373 270 597 -186 635 299
0 -186 635 299
373 270 597 -186 635 299
-186 635 299
259 905 896 -186 635 299
Egyenleg
107 141 702
113 364 702
-73 270 597
113 364 702
-73 270 597
113 364 702
-73 270 597
0
*Bevétel: támogatás (előleg és közbenső kifizetés) **Kiadás: projekt kiadások a beszámoló beadását megelőző időszakról. Az elszámolható költségek fedezetére a támogatás 100 %-os intenzitás mentén fedezetet biztosít. Azonban a megvalósítás időbeli lefutása, az elszámolások benyújtásához kötött támogatás lehívás rendszere okán a konzorcium tagoknak a projekt megvalósítás során átmenetileg saját forrást kell igénybe venni, azaz a költségeket előlegezni szükséges. Az átmeneti önerő igény összegeit és időbeli lefutását a cash-flow táblázat mutatja be. Az átmeneti önerő igény biztosítására a megvalósító szervezetek számlapénze áll rendelkezésre, mely a szervezeten belüli forrásátcsoportosítással finanszírozható, A cash flow számításnál a tartalék összegét nem vettük figyelembe.
3. 1.5. Kockázatelemzés PÉNZÜGYI KOCKÁZATOK ELEMZÉSE Az érzékenységvizsgálat célja annak meghatározása, hogy hogyan módosítja a projekt megvalósíthatóságát az egyes költség- és bevételi paraméterek, illetve az ezekre ható főbb tényezőknek a tervezettől való eltérése. A vizsgálat célja a kritikus változók és paraméterek meghatározása. A kiegyensúlyozott projektmegvalósítás argumentuma, hogy egyensúlyba hozva a projektváltozókat optimális költség-idő-minőség egyensúlyt érjen el úgy, hogy az eredetileg definiált eredményességi kritériumok nem sérülnek. Az érzékenységvizsgálat során azt vizsgáltuk, hogy a kiadási pénzáram változása, a finanszírozás esetleges késedelme valamint az árfolyamkockázat hogyan befolyásolja a projekt megvalósíthatóságát. A Cash-flow alapján a pályázat végrehajtásának pénzügyi fedezete biztosított: a pénzügyi erőforrások a támogatásból és az önerőből állnak rendelkezésre. A menedzsment a kiadási pénzáram biztonságát (utófinanszírozásból származó késedelem, pénzügyi lefutás) a kifizetési kérelmekhez igazított elszámolásokkal biztosítja, illetve ahol ez nem lehetséges, a likviditást önerőből tartja fenn. A projekt likviditását a Szegedi Tudományegyetem és konzorciumi partnereinek számviteli politikája garantálja, azaz az adott időszakban jelentkező költségeket a kedvezményezett és a közreműködő szervezet között történő elszámolásokig a tudományegyetem megelőlegezi, így az előleg mintegy biztosítékul szolgál a projekt akadálytalan megvalósításához (pl. egyes költségtételek esetleges alultervezettsége esetén). Pénzügyi költségek összegzése partnerenként Felelősök szerinti költségbontás (benyújtandó kifizetési kérelmek alapján): Felelős (személy/szervezeti egység/szervezet) Szegedi Tudományegyetem Kecskeméti Főiskola Szolnoki Főiskola Gál Ferenc Főiskola Universitas-Szeged Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. Összesen Tartalék
Költségek, HUF 2013
2014
2015
Összesen*
323 299 396 112 500 000 49 537 800 74 361 650
426 155 194 150 000 000 66 050 400 95 762 200
106 538 798 37 500 000 16 512 600 23 940 550
855 993 388 300 000 000 132 100 800 194 064 400
6 430 050 566 128 896
8 573 400 746 541 194
2 143 350 186 635 298 210 000
17 146 800 1 499 305 388 1 499 515 388
Pénzügyi bevételek becslése: támogatási forráson túl nem keletkezik egyéb bevétel a projektben jellegéből fakadóan. A projekt alapfelvetése, hogy a közreműködő szervezetek alaptevékenységét, azaz alapkutatások megvalósítását valósítja meg. Ezen tevékenység valamennyi résztvevő szervezet esetében közcélú, azaz bevételt nem termelő tevékenység. A pénzügyi elemzések módszertani alapelveiből kiindulva – mely szerint a fejlesztési különbözet módszertana alkalmazandó - kizárólag azon bevételeket kellene figyelembe venni, amelyeket a fejlesztések eredményeit felhasználók/használók a használat ellenértékeként közvetlenül fizetnek.
124
A fentiekből következik tervezésünket, és a folyamatok felügyeletét elsősorban a kiadási pénzáram felügyeletére, és a finanszírozási fegyelem fenntartására kell fókuszálnunk. A kockázatok bekövetkezésének negatív hatásait önerőnk növekedésével küszöbölhetjük ki. MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI ÉS FENNTARTHATÓSÁGI KOCKÁZATOK A projekt életciklusa három fő szakaszból áll: Előkészítés, amely magában foglalja a projekt megvalósíthatóságának mindenre kiterjedő elemzési folyamatát, a megvalósításhoz szükséges források allokációját. Jelen projekt támogatási alap pénzügyi forrásainak bevonására törekszik, amely pályázat útján kerül szétosztásra, így további előkészítési elemként jelenik meg a pályázat összeállítása és beadása, és végül sikeres pályázat esetén a támogatási szerződés megkötése Projekt megvalósítás, amely a konzorciumi partnerek együttműködésének keretében olyan komplex 21. századi szolgáltatásokat kíván összehangoltan kialakítani, melyek javítják az intézmények és a régió versenyképességét. 1. 2. 3. 4.
Eddigi gyakorlatok, tapasztalatok megismerése Fejlesztendő területeken tervezés Szervezeti háttér megteremtése Szolgáltatások fejlesztése (szervezetfejlesztés, képzésfejlesztés, harmadik misszió fejlesztése, hallgatói szolgáltatások fejlesztése, nemzetközi kapcsolatok fejlesztése, minőségügyi fejlesztés, marketing és kommunikáció fejlesztése) 5. Tapasztalatok megosztása
Működés, amely a rendszer 5 éven keresztül történő fenntartását feltételezi. Az elemzés során egyrészt az előre kiszámítható kockázati faktorokkal másrészt a „nem tervezhető”, azaz a gondos projekt tervezés során sem kalkulálható kockázatokkal találkozhatunk. Jelen esetben előbbi, véleményünk szerint valószínűsíthető és ezáltal kezelendő akadályokat jelenítjük meg aszerint, hogy milyen kihatással lehetnek a projekt megvalósítására, illetőleg hogyan lehet tervezett módon ellene tenni. 3.2 Részletes cselekvési terv A következőkben a tervezett projekt előkészítésére és megvalósítására vonatkozó tények kerülnek bemutatásra. Az alábbi táblázatok célja, hogy megmutassák a projektben vállalt feladatok idő- és költségigényének eloszlását. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért a projektben vállalt feladatok projektszinten történő bemutatása és a projekt előkészítésének fázisa mellett az egyes alprogramok feladatainak időbeli eloszlását tartalmazó táblázatok is szerepelnek a fejezetben.
125
2013. II. név
2013. III. név
2013. IV. név
2014. I. név
2014. II. név
2014. III. név
2014. IV. név
2015. I. név
Összesen
Előkészítés
6 223 000
0
0
0
0
0
0
0
6 223 000
Projekt menedzsment
9 286 050
9 286 050
9 286 050
9 286 050
9 286 050
9 286 050
9 286 050
9 286 050
74 288 400
Általános költségek
10 370 360
10 370 360
10 370 360
10 370 360
10 370 360
10 370 360
10 370 360
10 370 360
82 962 880
Szervezetfejlesztés AP
55 738 264
55 738 264
55 738 264
55 738 264
55 738 264
55 738 264
55 738 264
55 738 264
445 906 110
Munkaerőpiaci AP
11 424 700
11 424 700
11 424 700
11 424 700
11 424 700
11 424 700
11 424 700
11 424 700
91 397 600
Képzésfejlesztés AP
37 397 190
37 397 190
37 397 190
37 397 190
37 397 190
37 397 190
37 397 190
37 397 190
299 177 520
Harmadik misszió AP
20 629 195
20 629 195
20 629 195
20 629 195
20 629 195
20 629 195
20 629 195
20 629 195
165 033 560
Hallgatói szolgáltatások AP
18 878 672
18 878 672
18 878 672
18 878 672
18 878 672
18 878 672
18 878 672
18 878 672
151 029 378
Nemzetközi AP
7 842 180
7 842 180
7 842 180
7 842 180
7 842 180
7 842 180
7 842 180
7 842 180
62 737 440
Minőségfejlesztés AP Marketing és kommunikáció AP
9 450 323
9 450 323
9 450 323
9 450 323
9 450 323
9 450 323
9 450 323
9 450 323
75 602 580
4 709 490
4 709 490
4 709 490
4 709 490
4 709 490
4 709 490
4 709 490
4 709 490
37 675 920
908 875
908 875
908 875
908 875
908 875
908 875
908 875
908 875
7 271 000
192 858 299
186 635 299
186 635 299
186 635 299 186 635 299
186 635 299
186 635 299
186 635 299
1 499 305 388
Nyilvánosság Összesen
126
24.hó
23.hó
22.hó
21.hó
20.hó
19.hó
18.hó
17.hó
16.hó
15.hó
14.hó
13.hó
12.hó
11.hó
10.hó
9.hó
8.hó
7.hó
6.hó
5.hó
4.hó
3.hó
2.hó
1.hó
GANT diagram
Szervezetfejlesztés AP 1.1 Az Összehangolt Irányítási Rendszer előfeltételeinek megteremtése. 1.2 Az Összehangolt Irányítási Rendszer kialakítása 1.3 Információ biztonság kezelése 1.4 Fenntartható fejlődés széles körű alk. Munkaerőpiaci AP Képzésfejlesztés AP 3.1. Oktatási együttműködés a mérnöki-informatika, a pedagógusképzés és az agrár képzés területén 3.2 Duális képzésfejlesztés 3.3 Felnőttképzés fejlesztése 3.4 Idegennyelvű képzésfejlesztés 3.5 Tanulmányi rendszerek fejlesztése az összehangolt oktatásfejlesztés érdekében Harmadik misszió AP 4.1 Technológia transzfer fejlesztése 4.2 Gazdasági és Vállalkozásfejlesztési Központ fejlesztése 4.3 Pályázati szolgáltatás fejlesztés Hallgatói szolgáltatások AP
127
5. 1 Karrier és alumni szolgáltatások fejlesztése 5.2 Mentorszolgáltatások fejlesztése Nemzetközi AP Minőségfejlesztés AP 7.1 Minőségértékelési Rendszer (MÉR) továbbfejlesztése és kiterjesztése 7.2 Intézmények felkészítése nemzetközi önértékelés elvégzésére 7.3 Partner elégedettség mérés kereteinek kialakítása Marketing és kommunikáció AP 8.1 intézményközi kommunikációs és marketingstratégia kialakítása 8.2 Beiskolázást támogató marketing és kommunikációs tevékenységek fejlesztése, összehangolása 8.3 Intézményi és intézményközi kommunikációs tevékenységek támogatása érdekében média monitoring kiépítése és online web felület fejlesztése
128
4. A projekt megvalósításának szervezeti keretei 4.1
A projektgazda és partnereinek bemutatása
Jelen pályázatot a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), mint főpályázó, konzorciumi együttműködésben kívánja megvalósítani a Kecskeméti Főiskola, a Szolnoki Főiskola és a Gál Ferenc Főiskola, mint felsőoktatási konzorciumi partner bevonásával. A négy felsőoktatási intézményben 2010. októberében 35.536 fő folytatott tanulmányokat. A négy felsőoktatási intézményen kívül a projektbe bevonásra kerül az Universitas-Szeged Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft, mely a Szegedi Tudományegyetem többségi tulajdonában álló nonprofit szervezet, amely a Szegedi Tudományegyetem hallgatói számára nyújt hallgatói szolgáltatásokat. Az alábbiakban részletezve kerülnek bemutatásra a főpályázó és a konzorciumi partnerek a projekt megvalósítása során betöltött szerepe. Sorszám
Konzorciumi partner
1.
Szegedi Tudományegyetem
2.
Kecskeméti Főiskola
3.
Szolnoki Főiskola
4.
Gál Ferenc Főiskola
Szerepe a projekt megvalósítása során A projekt vezető szakmai megvalósítója, a megvalósítás során mind a nyolc alprojekt esetében szorosan együttműködik, dolgozik a konzorciumi partnerekkel. Az egyes alprojektekben betöltött szerepét és tervezett tevékenységeket a 2. fejezetben mutatjuk be részletesen. A projekt szakmai megvalósítója, a megvalósítás során mind a nyolc alprojekt esetében szorosan együttműködik, dolgozik a konzorciumi partnerekkel. Az egyes alprojektekben betöltött szerepét és tervezett tevékenységeket a 2. fejezetben mutatjuk be részletesen. A projekt szakmai megvalósítója, a megvalósítás során mind a nyolc alprojekt esetében szorosan együttműködik, dolgozik a konzorciumi partnerekkel. Az egyes alprojektekben betöltött szerepét és tervezett tevékenységeket a 2. fejezetben mutatjuk be részletesen. A munkaerő-piaci alprojekt vezető szakmai megvalósítója. A projekt szakmai megvalósítója, a megvalósítás során mind a nyolc alprojekt esetében szorosan együttműködik, dolgozik a konzorciumi partnerekkel. Az egyes alprojektekben betöltött szerepét és tervezett tevékenységeket a 2.
129
5.
fejezetben mutatjuk be részletesen. A szervezet a hallgatói szolgáltatások alprojekt megvalósítását segíti a Szegedi Tudományegyetem oldalán. (a többi alprojektben nem vesz részt) A szervezet kiemelt szerepet vállal a munkaerőpiaci kapcsolatok fejlesztésében, a gyakornoki programok szervezésben és a mentorrendszer koordinációjában. Tapasztalatait kihasználva szervezi a hallgatóknak és alumni tagoknak szóló tréningeket, koordinálja az online és nyomdai kampányokat, biztosítja az alumni rendezvények szervezését.
Universitas-Szeged Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft.
Az alábbiakban összegezzük, hogy milyen szakmai együttműködő partnerekkel kívánunk bemutatásra az együttműködő szakmai partnerekkel kívánunk mindenképpen együttműködni. A táblázatban szereplő partnerekkel szakmai együttműködési megállapodásokat kötöttünk, mely aláírt megállapodások a pályázat mellékletét képezik. Alprojekt megnevezése 1. Szervezetfejlesztés az Összehangolt Irányítási Rendszer bevezetésén keresztül 2. Munkaerőpiaci visszacsatoló és oktatásfejlesztési döntéstámogató rendszer kialakítása
3. Oktatási együttműködés a régióban, közösségi típusú felsőoktatás kezdeteinek megteremtése
4. Társadalmi-gazdasági elvárásoknak megfelelő piacképes szolgáltatások nyújtása (Harmadik misszió)
Együttműködő partner megnevezése
---
Nemzeti Munkaügyi Hivatal Központi Statisztikai Hivatal
Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. Knorr-Bremse Vasúti Jármû Rendszerek Hungária Kft.
Hilti Kft Phoenix Mecano Kecskemét Kft.
Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 5. Regionális együttműködésen alapuló hallgatói szolgáltatás fejlesztés
Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Diákcentrum Universitas Alapítvány
6. Az intézmények külföldi hallgató vonzó
130
Tempus Közalapítvány
képességének növelése és nemzetközi kapcsolatainak bővítése
Balassi Intézet MTA Szegedi Biológiai Központ
TQM Szövetség
7. Minőségfejlesztés, minőségbiztosítási együttműködés kialakítása a felsőoktatási intézmények között
Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottsága (EOQ MNB)
8. Intézményi és intézményközi kommunikáció fejlesztése
---
Az alábbiakban részletezve kerülnek bemutatásra az együttműködő szakmai partnerek a projekt megvalósítása során betöltött szerepe. Sorsz ám 1.
2.-
3.
Szakmai együttműködő partner
Érintett alprojekt megnevezése és a szakmai együttműködő partner szerepe
Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Érintett alprojekt: Munkaerőpiaci döntéstámogató rendszer létrehozása
Központi Statisztikai Hivatal
Szerepe: A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) a foglalkoztatási és munkaerő-piaci szolgáltatási nyilvántartási rendszereiben felhalmozódott adatok, a munkaerő-piaci szolgáltatási rendszer működése során felhalmozódott szervezeti és módszertani tapasztalatok, az NMH és jogelődjei megrendelésére az elmúlt két évtizedben elvégzett vagy külső szolgáltatóktól megrendelt empirikus kutatások, elemzések és kidolgozott javaslatok ismeretanyagának hasznosításával együttműködik a projekt modellalkotási és információs szolgáltatás-fejlesztési koncepciójának kialakításában, javaslattevő, értékelő, véleményező szerepkörben. Alprojekt: Munkaerőpiaci visszacsatoló és döntéstámogató rendszer létrehozása
Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.
visszacsatoló
és
Szerepe. A Központi Statisztikai Hivatal (NMH) a T-STAR nemzeti adatkezelési program gazdájaként a nyilvántartási rendszereiben felhalmozódott adatok, az adatok kezeléséhez kapcsolódó módszertani tapasztalatok, a KSH által elvégzett elemzések és azok eredményeinek statisztikai értelmezése körében rendelkezésére álló ismeretanyagának hasznosításával együttműködik a projekt modellalkotási és információs szolgáltatás-fejlesztési koncepciójának kialakításában, javaslattevő, értékelő, véleményező szerepkörben. Alprojekt: Képzésfejlesztés Szerepe: a Kecskeméti Főiskola és a Mercedes között meglévő duális képzési együttműködés továbbfejlesztése, kiterjesztése a Mercedes egyéb beszállítóira.
131
8.
Knorr-Bremse Vasúti Alprojekt: Képzésfejlesztés Jármû Rendszerek Hungária Kft. Szerepe: a Kecskeméti Főiskola és a Knorr-Bremse között meglévő duális képzési együttműködés továbbfejlesztése, tapasztalatok felhasználása, újabb együttműködések kialakítása. Csongrád Megyei Alprojekt: Hallgatói szolgáltatásfejlesztés Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szerepe: A pályázat keretében megvalósuló szolgáltatásokról, programokról, rendezvényekről tájékoztatást nyújt ügyfelei részére. A pályázat sikeres megvalósítása érdekében a pályázó számára az aktuális munkaerő-piaci és foglalkozási információkat elérhetővé teszi. A pályázatban megjelölt célok megvalósítása érdekében, a Munkaügyi Központ - a mindenkori kapacitása figyelembevételével – térítésmentesen, a következő munkaerőpiaci szolgáltatást biztosítja: - munkaerő-piaci információ nyújtása. Csongrád Megyei Alprojekt: Hallgatói szolgáltatásfejlesztés Kereskedelmi és Iparkamara A pályázat keretében megvalósuló szolgáltatásokról, programokról, rendezvényekről tájékoztatást nyújt tagjai, ügyfelei részére. A pályázat sikeres megvalósítása érdekében a pályázó számára a rendelkezésére álló aktuális munkaerőpiaci információkat elérhetővé teszi. Szakmai segítséget nyújt céges kapcsolattartáshoz, cégadatbázis kialakításában közreműködik és •rendezvények során együttműködik a pályázóval. Diákcentrum Alprojekt: Hallgatói szolgáltatásfejlesztés Universitas Alapítvány Szerepe, hogy a tervezett szolgáltatások minél hatékonyabban jussanak el az egyetemi polgárokhoz. Önkéntesei a PR feladatokba ellátásába tevékenyen képesek bekapcsolódni. További feladata, hogy a program részleteiről tájékoztassa a régió érintett civil szervezeteit. Különösen fontos szerepe van a tervezett esélyegyenlőségi hét hatékony megszervezésében, és lebonyolításban, miután az előző évek során hasonló rendezvények szervezésében gazdag tapasztalatot szereztek. Tempus Közalapítvány Alprojekt: Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése
9.
Szerepe: a nemzetközi felsőoktatási kiállításokon történő intézményi részvétel támogatása, információnyújtás, a dél-alföldi képzőhelyek idegen nyelvű képzési kínálatának népszerűsítése Alprojekt: Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése
4.
5.
6.
7.
10.
Balassi Intézet
MTA Szegedi Biológiai Központ
Szerepe: nemzetközi felsőoktatási kiállításokon történő intézményi részvétel támogatása, információnyújtás, a dél-alföldi képzőhelyek idegen nyelvű képzési kínálatának népszerűsítése Alprojekt: Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése Szerepe: részvétel nemzetközi képzési portfólió kidolgozásában a Szegeden különösen jelentős hagyományokkal bíró biológiai/élettudományi területen
132
11.
12.
TQM Szövetség
Alprojekt: Intézményi minőségfejlesztés
Szerepe: szakmai konzultáció a szervezeti minőségbiztosítási rendszerek továbbfejlesztése és egységesítése, a nemzetközi intézményi önértékelés megvalósítása és a partner elégedettségmérés megvalósítása során Európai Minőségügyi Alprojekt: Intézményi minőségfejlesztés Szervezet Magyar Nemzeti Bizottsága Szerepe: szakmai konzultáció a nemzetközi szervezeti (EOQ MNB) önértékelési előkészítés és megvalósítása során
4.1.1.A projektgazda bemutatása A Szegedi Tudományegyetem bemutatása A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) 2000. január 1.-én a szegedi3 és a hódmezővásárhelyi4 felsőoktatási intézmények integrálódásával jött létre. 2007. január 1-tél a Fogorvostudományi Karral kibővülve, immár 12 kar folyatat oktatási-kutatási-művészetiszolgáltatási és gyógyítási tevékenységét: Állam és Jogtudományi Kar (ÁJTK) Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) Bölcsészettudományi Kar (BTK) Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar (ETSZK) Fogorvostudományi Kar (FOK) Gazdaságtudományi Kar (GTK)
Gyógyszerésztudományi Kar (GYTK) Juhász Gyula Pedagógusképző Kar (JGYPK) Mezőgazdasági Kar (MGK) Mérnöki Kar (MK) Természettudományi és Informatikai Kar (TTIK) Zeneművészeti Kar (ZMK)
Egyetemünk jellemző, átfogó számszerű adatai: közel 30.000 hallgató és 7.500 egyetemi munkatárs, több mint 55 milliárd Ft-os költségvetési főösszeg, 460.000 m² alapterületű, összességében 25.000 férőhelyes intézményi infrastruktúra. A Szegedi Tudományegyetem a legkeresettebb vidéki felsőoktatási intézmény, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem után a legtöbben hozzánk adják be jelentkezésüket. A jelentkezők száma az integráció óta folyamatosan 16.000 fő felett van. A külföldi állampolgárságú hallgatók létszáma meghaladja az 1.700 főt, közülük legtöbben az Általános Orvostudományi Karon tanulnak. A Szegedi Tudományegyetemen hallgatói közül a 2011/2012-es tanévben, 162 hallgató élt testi fogyatékkal (mozgás-, látás-, halláskorlátozott), vagy szenvedett dislexiában, discalculiában vagy disgráfiában szenved. Az SZTE Egyetemi Életvezetési Tanácsadási Központ feladata, hogy regisztrálásuk után anyagi és szellemi segítséget kínáljon nekik. Az SZTE-n a fogyatékkal élők oktatásba és egyetemi életbe integrálása prioritás az SZTE-n, akárcsak esélyegyenlőségük biztosítása. Képzési kínálatunk felöleli az agrár, a bölcsészettudományi, a gazdaságtudományi, az informatikai, a műszaki, az orvosi és egészségügyi, a társadalomtudományi, a természettudományi, a pedagógusképzés és zeneművészeti területeket. 2009. szeptemberében 14 képzési terület, 36 képzési ágában összesen 4 osztatlan képzés (orvos, fogorvos, 3
A József Attila Tudományegyetem karaiból - Állam-, és Jogtudományi Kar; Bölcsésztudományi Kar; Élelmiszeripari Főiskolai Kar; Gazdaságtudományi Kar; Természettudományi és Informatikai Kar; Szegedi Konzervatórium – , a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolából és a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem karaiból - Általános Orvostudományi Kar; Gyógyszerésztudományi Kar; Egészségügyi Főiskolai Kar; (fogorvos-tudományi szak). 4 Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kar
133
gyógyszerész, jogász), 95 BSc/BA képzés és 66 MSc/MA képzés akkreditációjával rendelkeztünk. Jelenleg a hallgatók 27 FSZ szakon folytatnak tanulmányokat. Mindezek mellett az intézmény színvonalas posztgraduális képzési struktúrát mondhat magáénak, szervezeti keretein belül 19 doktori iskola működik: Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; Biológia Doktori Iskola; Elméleti Orvostudományok Doktori Iskola; Filozófia Doktori Iskola. Fizika Doktori Iskola; Földtudományok Doktori Iskola; Gyógyszertudományok Doktori Iskola; Informatikai Doktori Iskola; Interdiszciplináris Orvostudományok Doktori Iskola; Irodalomtudományi Doktori Iskola;
Kémia Doktori Iskola; Klinikai Orvostudomány Doktori Iskola, Környezettudományi Doktori Iskola; Közgazdaságtani Doktori Iskola; Matematika- és Számítástudomány Doktori Iskola, Multidiszciplináris Orvostudományok Doktori Iskola; Neveléstudományi Doktori Iskola; Nyelvtudományi Doktori Iskola; Történettudományi Doktori Iskola;
Az SZTE kutatási tevékenysége nemzetközi szinten jelentős, hazai mércével meghatározó jelentőségű. Az intézmény oktatói által évente megjelenő publikációk száma 6000 db körül mozog (2005–2010 között összesen 36 000 db). Jelentős az ipari partnerek megrendelései teljesítése érdekében végrehajtott alkalmazott kutatási tevékenység. Nagysága évről-évre növekszik, 2010-ben elérte a 1.5 Mrd Ft-ot. Ennek fontosabb területei: lézerek diagnosztikai és anyagtudományi alkalmazásai, orvosi diagnosztikai rendszerek, farmakológiai és gyógyszerkémiai hatóanyag-fejlesztés, fitokémia, biotechnológia, környezettechnológiai célú és anyagtudományi kutatások. A Magyar Tudományos Akadémiával való közös munka eredményeként az egyetem négy karán 20 támogatott kutatócsoport is működik, melyek közül 12 akadémiai finanszírozású5. A Szegedi Tudományegyetem az élettudományi, a matematikai és fizikai, az anyagtudományi, a műszaki, az informatikai, a kémiai, a föld és bányászati, valamint a társadalomtudományi területeken kutatási-innovációs tevékenységével közvetlenül hozzájárul a régió tudás-alapú gazdaságának fejlesztéséhez, kisugárzása révén pedig Szeged K+F+I központtá válásához. A Szegedi Tudományegyetem küldetéséből következő elsődleges kutatóegyetemi célja az intézmény oktatási és kutatási tevékenységéinek szinergiáit kiaknázva a szellemi termékek előállításának és hasznosításának biztosítása. A versenyképes tudásteremtés és tudáshasznosítás előfeltétele a nemzetközi versenypiacon történő működés, a tudósokért, diákokért, kutatási megrendelésekért folyó nemzetközi versenyben való helytállás, más egyetemekkel, az üzleti szférával, a privát kutatóhelyekkel együttműködésben megvalósított hálózati működés biztosítása. A Szegedi Tudományegyetemen oktató-kutató tudósok tudományterületük hazai legjobbjai közé tartoznak. A tudományos teljesítmény mérésére szolgáló mutatók (hivatkozások száma, Hirsch-index, impaktfaktor, WOS adatbázis) alapján a Szegedi Tudományegyetem kutatóbázisa a legeredményesebbek közé tartozik Magyarországon. A kutatási eredményeknek, az innovációs sikereknek és az oktatók kiváló tudományos tevékenységének köszönhető a Szegedi Tudományegyetem hazai elismertsége és nemzetközi hírneve: a Shanghai-i Jiao Tong University Felsőoktatásért Intézete 2012-es felmérésében a Szegedi Tudományegyetem a világ egyetemei között a 401–500. helyen, az európai felsőoktatási intézmények között az előkelő 125–168-as csoportban szerepel. A Nobel- és Fields-díjas
5
MTA-SZTE Agykérgi Neuronhálózatok Kutatócsoport (TTIK), MTA-SZTE Analízis és Sztochasztika Kutatócsoport (TTIK), MTA-SZTE Dermatológiai Kutatócsoport (ÁOK), MTA-SZTE Sztereokémiai Kutatócsoport (GYTK), MTA-SZTE Képességkutató Csoport (BTK), MTA-SZTE Keringésfarmakológiai Kutatócsoport (ÁOK), MTA-SZTE Kromatinszerkezet és Génműködés Kutatócsoport (TTIK), MTASZTE Lézerfizikai Kutatócsoport (TTIK), MTA-SZTE-MOL Magyar Medievisztikai Kutatócsoport (BTK), MTA-SZTE Mesterséges Intelligencia Kutatócsoport (TTK), MTA-SZTE Szupramolekuláris és Nanoszerkezetű Anyagok Kutatócsoport (ÁOK), MTA-SZTE Turkológiai Kutatócsoport (BTK)
134
tudósok eredményei, a nagy presztízsű, nemzetközi folyóiratokban megjelent publikációk és az idézettség együttesen alakítják egyetemünk megítélését. Oktatóink létszáma 2011. októberében meghaladta a 2.212 főt, melyek közül mintegy 1.507 főállású. Az egyetem főállású oktatói karának 57%-a minősített, a professzori kar nagysága közel 262 fős, melyből 149 fő akadémiai doktori címmel rendelkezik, 9 fő akadémikus. A Szegedi Tudományegyetemen foglalkoztatotti létszáma 7.351 fő (teljes munkaidősre átszámítva). A teljes munkaidős létszám megoszlása 2011. október 1-én 1.437 oktató, 206 kutató és 5.708 nem oktató dolgozó. A nem oktatók közül 3.462 fő dolgozik a Klinikai Központ betegellátó egységeiben, 125 fő egyéb oktató, 270 fő közoktatási feladatot lát el és 1.851 fő egyéb alkalmazott. Az intézmény egészének magas színvonalát jellemzi, hogy míg 2009-ben az oktatási és kulturális miniszter az egyetemen folytatott munkát elismerendő Felsőoktatási Minőség Díjat adományozott az SZTE részére, 2010-ben pedig egyetemünk az itt folyó nemzetközi színvonalú tudományos munka elismerése, ösztönzése érdekében 2010. április 1. és 2013. március 31. közötti időszakra Kutató Egyetemi Minősítést nyert el. 4.1.2. A megvalósításban részt vevő partnerek bemutatása Ezen fejezetben a projekt megvalósításában konzorciumi résztvevőként közreműködő Kecskeméti Főiskola és a Gál Ferenc Főiskola bemutatására kerül sor, amelyek konzorciumi partnerként aktívan részt vesznek a projekt megvalósításában. A Kecskeméti Főiskola bemutatása Az integrált Kecskeméti Főiskola (KF) 2000. január 1-jén jött létre, három kara: Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Kar (GAMF Kar), Kertészeti Főiskolai Kar (KFK), Tanítóképző Főiskolai Kar (TFK). A Kecskeméti Főiskola a Dél-alföldi régió legnagyobb gyakorlatorientált képzést folytató főiskolája, gépészmérnöki, mérnök informatikus, műszaki menedzser, műszaki szakoktató, anyagmérnöki, óvodapedagógus, tanító, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, környezetgazdálkodási agrármérnöki és kertészmérnöki alapszakokon, valamint több felsőfokú szakképzési szakon és szakirányú továbbképzés keretében 4700 hallgató vehet részt a képzésben. A Kecskeméti Főiskola mindhárom jogelőd intézménye/kara több évtizedes múltra tekint vissza, több ezer korábbi hallgatója vált a térség, az ország agrár-, mérnöki- és pedagógustársadalmának megbecsült tagjává. A főiskola felnőttképzési tevékenységet folytat OKJ-s tanfolyamok és egyéb tanfolyami képzések keretében (számítógép kezelő (ECDL), minősített hegesztő, CNC megmunkáló, virágkötő tanfolyamok; továbbképzések; nyelvoktatás stb.), két nyelvvizsga központban (ECL, BME) folyik nyelvvizsgáztatás. A Kecskeméti Főiskola 10 telephellyel rendelkezik, ezek közül 4 telephely kapcsolódik közvetlenül az oktatási tevékenységhez, ebből 3 kari oktatási telephely, és egy homokbányai telephely, ahol a főiskola 2 kollégiumi épülete, valamint a TIOP 1.3.1. pályázatból megépült Tudósház épülete található, ami a jelen pályázat, valamint több más rendezvény, workshop, kiállítás, verseny helyszíne is. A Kecskeméti Főiskolán elsődlegesen alkalmazott kutatások folynak, melyek sok esetben szorosan kapcsolódnak az oktatáshoz. A tudományos, kutatási illetve alkalmazott kutatási tevékenység elsősorban a megszerzett illetve a folyamatban lévő tudományos fokozatokhoz kapcsolódik. A KF-en összességében 14 tudományos műhely működik, úgy, hogy egy-egy oktató több műhelynek is a tagja. A szakmai munka sok esetben elaprózott. A Kertészeti Főiskolai Kar kivételével szerénynek mondható az elnyert pályázatok száma és volumene.
135
Fejlesztésük elsődlegesen a Tanítóképző Főiskolai Karon aktuális feladat. A főiskola oktatói elismerésre méltó mértékben vesznek részt hazai és részben nemzetközi szakmai tudományos testületek munkájában, mintegy 30 oktató nemzetközi szervezetek tagja. A Kecskeméti Főiskola karain dolgozó 135 oktató, kutató sokirányú tudományos kutatómunkát végez, a széleskörű nemzetközi kapcsolatok révén élénk a hallgatói és oktatói mobilitás. A Kecskeméti Főiskola felelős vezetője: Dr. Danyi József rektor. Szolnoki Főiskola bemutatása A Szolnoki Főiskolát Magyarország Országgyűlése az 1993. évi LXXX. törvénnyel hozta létre. A Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Főiskolai Kara által ellátott feladatokat 2006. január 1-től – jogutódlással – vette át a Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Fakultása. A fakultási rendszert, így a Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Fakultást a Szenátus 96/2009. (XII.14.) sz. határozatával megszüntette és a műszaki, agrárképzéseket az intézmény intézeti rendszerébe integrálta. A Főiskola közel 2500 hallgatójával nem csak a település, de a térség legnagyobb felsőoktatási intézménye is. A hallgatók agrár-, gazdaságtudományok és műszaki tudományok képzési területeken nyolc főiskolai alapszak (kereskedelem-marketing, turizmus-vendéglátás, pénzügy-számvitel, nemzetközi gazdálkodás, műszaki menedzser, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök és mezőgazdasági mérnök) és számos felsőfokú szakképzés, szakirányú továbbképzés kínálatából választhatnak. A Szolnoki Főiskola jelmondata - térség- és vidékfejlesztő főiskola – is tükrözi, hogy az Észak-alföldi régióban más intézményekkel nem helyettesíthető szerepkört tölt be, és feladatokat lát el, amely több irányban túlnyúlik a megye területén, magában foglalja Békés, Heves és Hajdú-Bihar megye szorosan kapcsolódó, az Alföldhöz tartozó területeit is. A főiskola keretei között megvalósuló ökotechnológiai és megújuló energiaforrásokra alapozott fejlesztésekkel iránymutató lépéseket tettünk az integrált térségfejlesztési modell elterjesztésében. Az intézmény széleskörű társadalmi és szakmai beágyazottsággal rendelkezik. A legfontosabb partnerekkel kötött Képzési és Munkaerő-piaci Paktum egyedülálló „Jó gyakorlat” az országban. A Paktumra épülő Kompetencia Tanács szakmai tancsácsadóhozzájárul a képzési paletta korszerűsítéséhez, a munkáltatók által elvárt kompetenciáknak a tantárgyi programokba történő beépítéséhez, a gyakorlati képzés erősítéséhez. Ez utóbbiban több min 200 vállalkozás működik közre szakmai gyakorlóhelyként, ezek közül a legfontosabbak már bázis gyakorlóhelyi minősítést kaptak. A Szolnoki Főiskola kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Az együttműködés számos területre terjed ki, többek között hallgató- és oktatócserére, kutatásra, képzési programfejlesztésre, nemzetközi szervezetekben és az európai oktatáspolitikában való részvételre, közös programokra. Az intézmény tagja két jelentős nemzetközi szervezetnek, az Eurashe-nek (Európai Főiskolák Szövetsége), illetve a Businet-nek. Az intézmény által megvalósított tehetséggondozó és felzárkóztató tevékenységek, programok komplexitása, a közvetlen célcsoport elérésében és tehetséggondozásában, mentorálásában elért eredményei: a Főiskola komplex tehetséggondozást kínál nemcsak a szakkollégiumi hallgatóinak. A speciális és a kutatómunkához kapacsolódó készségek és tudás fejlesztése mellett hangsúlyt fektet a hallgatók lelki egészségének megőrzésére, illetve elhelyezkedési esélyeik növelésére is. A TÁMOP-4.1.1-08 és a TÁMOP-4.1.1/A
136
pályázatokban fejlesztettük ki a hallgatóknak nyújtott szolgáltatásainkat, a fejlesztések során igyekeztünk a felsőoktatási törvénynek megfelelően a tanulmányi és életviteli, az életmód, a karrier, valamint a mentálhigiénés életvezetési tanácsadást fejleszteni, mind a tanulmányok ideje alatt, mind azt követően a karriertervezésben (DPR) Mindezek a fejlesztések nagymértékben hozzájárultak, hogy 2011-ben a Felsőoktatási Minőségi Díj ezüst fokozatát vehesse át az intézmény A Szolnoki Főiskola összes dolgozójának létszáma 185, ebből működtetői létszám 97 fő, az oktatói kutatói létszám 78 fő. Céljai elérését segítik létesítményei: az európai színvonalú, 3 éve birtokba vett Campus, a felújított kollégium, továbbá a minden igényt kielégítő könyvtári és informatikai szolgáltatások. A fő oktatási épület (Tiszaligeti sétány 14.) 2008 – ban épült, PPP konstrukcióban. A 8.814 m2 hasznos alapterületen Az oktatást szolgáló helyiségek: 3 előadóterem- összes kapacitásuk 798 fő-, a 30 db tanterem- összesen 1762 fő befogadására alkalmas. A Turizmus- Vendéglátás Tanszék gyakorlati képzésének biztosítására tankonyha és egy felszolgáló kabinet lett kialakítva. Az ún. B oktatási épület - szintén a Tiszaligetben - 1976-ban épült, 3 szintes hasznos alapterülete 3 740 m2 , műszaki állapota 50-60%-os. Az épületben lévő tantermek összesen 670 hallgató egyidejű befogadására alkalmasak, kihasználtságuk váltózó. Az oktatási épületek és a kollégiumok a Tisza két, egymással párhuzamos oldalára esnek. A Tiszavirág híd megépítésével még közelebb került egymáshoz a két épületcsoport. A szolnoki Mártírok úti diákszálló paneltechnológiával épült, ugyancsak 1976-ban. 2007-ben a tízemeletes, 4922m2 –es 252 férőhelyes kollégiumi épületszárny teljes rekonstrukciója PPP program keretében megtörtént. A létesítmény földszintes, belső terében felújított lepényszárnyában működik központi könyvtárunk mintegy 1031 m2 alapterületen. A Liget Hotel, mely a Főiskola tanszállodája közel 1500 m2 hasznos alapterületén 33 szobaegységgel rendelkezik. A szakmai gyakorlati oktatás részeként turizmus-vendéglátás szakos hallgatókat foglalkoztatja. Az épületet a Szolnoki Főiskola tulajdonában lévő Tiszaliget Kft üzemelteti. A Szolnoki Főiskola oktatáshoz rendelkezésre álló infrastruktúrájának jelentős részét oktatástechnikai és informatikai eszközök teszik ki. A hallgatók számára biztosított publikusan hozzáférhető gépek száma a hallgatók ilyen irányú igényeit figyelembe véve megfelelő, 100%-os. Az intézményi rendszerek (Neptun, Poszeidon, TUSZ, E-TUSZ, Nexon BÉR, Nexon Berenc, SafeQ, Evasys, AVIR, FELIR, RLB, SPSS, HostWare, SAP, Exchange, Webmail, ILIAS, Aleph, Firebox, CISCO systems, Timer) magas rendelkezésre állású üzemeltetése kiemelt szerepet játszik, valamint ide tartozik a kollégiumi internetes hálózat és tűzfalrendszer üzemeltetése is. Az intézményi hálózati ellátottsága 100%-os. A Szolnoki Főiskola felelős vezetője: Dr. Túróczi Imre rektor.
A Gál Ferenc Főiskola bemutatása Dél-kelet-Magyarországon és a határokon átnyúlóan is a Főiskola az egyetlen katolikus felsőoktatási intézmény. Vonzáskörzete elsősorban a Dél-alföldi Régió, de Romániában és Szerbiában a határmenti térségekből sokan választják intézményünket. A Főiskola gazdasági helyzete stabil, a hallgatói létszám az elmúlt évek viszonylatában enyhe csökkenést mutat, ez azonban a tudományos és oktatási munkára inkább pozitívnak tekinthető hatást fejt ki. 137
A Főiskola méretéhez képest viszonylag jól felszerelt technikai eszközökkel, a rendelkezésre álló termeink mindenben megfelelnek egy modern felsőoktatási intézménnyel szemben támasztott követelményeknek. A projekt megvalósításához szükséges infrastrukturális háttér (néhány technikai eszköz kivételével) teljes mértékben biztosított. A Főiskola könyvtára specifikus gyűjtőkörű, nyilvános, egyházi felsőoktatási gyűjtemény, amely a régióban egyedülálló szerepet tölt be: egyaránt kiszolgálja, valamint szakirodalommal látja el a főiskola, az egyetem, a város és a megye/egyházmegye teológia iránt érdeklődő látogatóit. A Főiskola célja, hogy a Katolikus Egyház, illetve a fenntartó Szeged-Csanádi Egyházmegye törvényei és a hitéleti, valamint a papképzésre vonatkozó határozatai és útmutatásai szellemében folytassa a világi hallgatók hitéleti és egyéb képzését, a papképzést, továbbképzéseket, továbbá kutatást, fejlesztést végezzen. A Főiskola céljai között szerepel egy olyan stabil kutatói és oktatói háttér megteremtése, amely hosszú távon képes biztosítani a keresztény szellemiségű tudományos képzést a régióban. Ezen cél érdekében a Főiskola több kutatóintézetet, illetve kutatócsoportot működtet, amelyek a saját tudományterületükön újszerű kezdeményezést jelentenek: -
Bálint Sándor Valláskutató Intézetet 2009-ben az SZTE BTK-val együttműködésben hozta létre a vallási néprajz, a vallástörténet és a vallási társadalmi szerepének kutatására.
-
Gerhardus Intézetet azzal a szándékkal alapította a Főiskola, hogy az Intézet tevékenységével hozzájáruljon a média társadalmi szerepének, kultúraformáló hatásainak pontosabb megismeréséhez.
-
Hungaroszlovakológia Kutatócsoport: a kutatócsoport alapfeladata a szlovákságkutatás, mégpedig a szlovakológia, a szlovákság tudomány hungarusz és magyar elemeinek számbavétele, bemutatása.
-
Egyháztörténeti Kutatócsoport a Bálint Sándor Valláskutató Intézet egyik alapítója, de annak kutatási tevékenységén túlmenően tevékenysége kiterjed a legújabb kori egyháztörténetre is.
-
Katolikus Pedagógiai Kutatócsoport pedagógiai, pszichológiai és kateketikai kutatási témáinak eredményei
A kutatócsoportok illetve intézetek munkatársai (közel 30 fő) aktív oktatóként is jelen vannak a Főiskola életében, illetve a tervezett projekt során is kiemelt szerepet kapnának, mint tutorok és OTDK felkészítő tanárok. A kutatóink jelentős része fiatal, jó nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező, ígéretes szakmai karrier előtt álló tudós. Őket egészítik ki a sok évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező senior kutatók és professzorok, akik a programok szakmai vezetését látják majd el. A Főiskola fejlődésének jelenlegi iránya egyértelműen afelé mutat, hogy regionális – de akár eurégiós szinten is - jelentős kutatóintézeti hálózatot irányító, a keresztény pedagógusnevelést nagymértékben meghatározó intézménnyé válik a következő években. Ezt a szerepét úgy kívánja betölteni, hogy a katolikus eszméknek, elveknek és magatartásnak megfelelően folytatja munkáját, az oktatást és minden más kutatási tevékenységét. A Gál Ferenc Főiskola felelős vezetője: Dr. Kozma Gábor rektor.
138
Universitas-Szeged Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft.
A megvalósulásban részt vevő konzorciumi partner az Universitas-Szeged Nonprofit Kft. A szervezetet 1996-ban alapította a JATE Hallgatói Önkormányzata által létrehozott Prudentia Hallgatói Jóléti és Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. A társaság jelenlegi tulajdonosa a Szegedi Tudományegyetem (51%) és a H.M. Vagyonkezelő Kft. (49%), mely a SZTE Hallgatói Önkormányzatok mellett működő vagyonkezelő társaság. A nonprofit Kft. azzal a céllal alakult meg, hogy a Szegedi Universitas hallgatóinak magas színvonalú szolgáltatást nyújtson a hallgatói élet minden területén. Szolgáltatásai mára minden szegedi diák számára szabadon elérhetőek. A Kft. tulajdonosai a szolgáltatásokat nonprofit szolgáltatásként definiálták, tevékenységével a hallgatók számára legfontosabb területeket célozza meg, illetve keresi a lehetőséget arra, hogy újabb és újabb területen segíthessen a hallgatóknak. Az SZTE-vel közösen már több sikeres projektben működött együtt. Ilyen projektek voltak DAROP 3.3.1 keretében létrehozott SZTE Karrier iroda, a GEO-karrier projekt, az ÁJTK Karrier Iroda, GTK karrier iroda valamint a testnevelésrekreáció szakos hallgatók számára nyújtott karrierszolgáltatások. Jelen pályázatban a két szervezet közös céljainak elérése érdekben fogott össze. Ezek az SZTE hallgatóinak munkaerő-piaci esélynövelése, a hallgatói elégedettség biztosítása. A Kft. az országban egyedülállóan integrálja a szolgáltatási területeket, amely kiváló infrastrukturális hátteret biztosít az egységek munkavégzéséhez. A főállású alkalmazottak száma átlagosan 40 fő és legalább ugyanennyi diákmunkás dolgozik a Kft-nél. A munkatársak fiatalok, így garantált az igényeknek megfelelő szolgáltatásszervezés az egységekben, ugyanakkor az egységek vezetése ma már konkrét feladatokat, kötelezettségeket, jogokat, számonkérési lehetőséget magában hordozó szerződéses formában valósul meg. A nonprofit Kft. Kht. központja a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi Információs Központjában (6722 Szeged, Ady tér 10.) található. A Kft. szolgáltatási portfoliója: • • • • • • • • • •
Karrier szolgáltatások, Alumni szolgáltatások, Egyetemi kiadványok kezelése, kiadása Albérlet közvetítés, Diákmunka közvetítés, Hallgatói rendezvények szervezése, Tanulmányi tanácsadás, Ajándék és jegyzetbolt üzemeltetése, Irodai szolgáltatások biztosítása, Hallgatói közösségi terek üzemeltetése
Universitas-Szeged Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. felelős vezetője: Bolgár Zsolt,
ügyvezető. 4.1.3. A projektgazdának és partnereinek a projekthez kapcsolódó tapasztalatának bemutatása A fejezet tartalma a projektgazda által korábban végrehajtott hasonló fejlesztések, projektek bemutatása – különös tekintettel a projektek eredményeire és fenntartására vonatkozóan. Ismertetni kell a már megvalósult projektek megvalósításának céljait (megoldandó problémák és/vagy kihasználni kívánt lehetőségek), adottságait, a megvalósítás mérföldköveit, az
139
érdekelteket és célcsoportokat, a projektek által elért eredményeket és a már jelentkező hatásokat. A fejezetben nem csupán a támogatásból megvalósuló, hanem a más forrásból (önerő, hitel, stb.) történő jelentős fejlesztéseket is érdemes felsorolni. Szintén itt kell bemutatni, hogy a tervezett projekttel egy időben milyen más, lényeges fejlesztések zajlanak a szervezetnél, ezek ütemezése, erőforrásigénye milyen hatással lehet a projektre. A Szegedi Tudományegyetem a projekthez kapcsolódó tapasztalatának bemutatása, közvetlen előzmények Kapcsolódás jelen Fejlesztési program Leírás projekthez Dél-alföldi Felnőttképzési Szakképzési Tudástár és Tanácsadó Központ létrehozása /DAFFSZTTK/
Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szegedi Tudományegyetemen.
A projekt összes költsége (Ft), 45.143.300,- Ft, A megvalósítás időpontja: 2012.07.01 2013.12.31 A program a szakképzés és felnőttképzés területén megszerzett tapasztalatok és módszertan megosztására szolgál egy 18 hónapos projekt során melynek keretében a területen működő szakemberek nemzetközi együttműködés és a versenyképesség javítását valamint a foglalkoztatottság növelését megcélzó közös felnőttképzési és szakképzési komplex Tudástár kialakítását célozták meg. A projekt összes költsége: 258.300.000,- Ft, A megvalósítás időpontja: 2009.08.01 - 2011.09.30
Diplomás Pályakövetési rendszer kialakítása, Alumni szolgáltatások fejlesztése, Vezetői TÁMOP-4.1.1-08/1-2009információs Rendszer kialakítása, komplex 0015 hallgatói szolgáltatásfejlesztés megvalósítása, tehetséggondozási programok megvalósítása Karrier Iroda működtetése A projekt összes költsége: 60.000.000,- Ft, A megvalósítás időpontja: a Szegedi Tudomány2005 - 2007 egyetemen ROP-3.3.1-2004-10-0004/34 Karrier Iroda formájában hálózatos együttműködés működtetése az SZTE-n az alábbi tevékenységek formájában: tanácsadás, képzés, végzettek karrierút kutatása, Regionális Állásbörze szervezése, kiadványok készítése A projekt összes költsége: 99.999.950,- Ft Interdiszciplináris és komplex megközelítésű digitális tananyagfejlesztés A megvalósítás időpontja: 2010.01.01-2011.06.30 a természettudományi képzési terület alapszakjaihoz Természettudományi alapszakok mondhatni TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009- országos áttekintése és összehangolása valósult 0030 meg, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Nyíregyházi Főiskola, mint konzorciumi partnerek részvételével.
Felnőttképzés fejlesztése kiemelt célunk a pályázatban. Jelen projekt a továbbfejlesztését szolgálja.
Hallgatói szolgáltatások munkaerőpiaci igényeknek megfelelő továbbfejlesztése, szélesebb hallgatói réteghez való eljuttatása kiemelt célunk. Jelen projekt a továbbfejlesztését szolgálja. Hallgatóknak nyújtani karrierszolgáltatások továbbfejlesztése kiemelt célja a projektnek. Jelen projekt a továbbfejlesztését szolgálja.
Képzésfejlesztést támogató digitális tananyagok rendelkezésre állása kiemelt célja a képzésfejlesztés alprojektnek. Jelen projekt a továbbfejlesztését szolgálja.
140
Fejlesztési program A Szegedi Tudományegyetem oktatási potenciáljának növelése: oktatók felkészítése idegen nyelvi kurzusok fejlesztésére, oktatására, valamint oktatásügyi vezetésfejlesztési továbbképzésekre TÁMOP-4.1.2/C Mentor(h)áló projekt
Leírás
Kapcsolódás jelen projekthez
A projekt összes költsége: 36.000.000,- Ft, A megvalósítás időpontja: 2009.10.02 - 2010.12.31
Oktatóink idegennyelvű képzése a növekvő külföldi hallgató létszám miatt kiemelt célunk.
Az intézményi oktatói gárda felkészítése szakmai és módszertani tapasztalatokkal, képzéssel és tréninggel, annak érdekében, hogy idegennyelvű oktatásba be tudjanak kapcsolódni.
Jelen projekt a továbbfejlesztését szolgálja
A projekt összes költsége: 167 094 959,-Ft A megvalósítás időpontja: TÁMOP-4.1.2-08/1/B-2009- 2010.06.01. -2011.11.30. 0005 A régió pedagógusképzésének összehangolása, kutató és szolgáltató adatbázis létrehozása volt a cél. Az SZTE vezetésével konzorciumi partner volt a Kecskeméti Főiskola, a bajai Eötvös József Főiskola, és a Szent István Egyetem szarvasi Pedagógusképző Kara. Tudományos eredmények A projekt összes költsége: 164.942.773,- Ft, A megvalósítás időpontja: elismerése és 2009.09.01 - 2011.12.15. disszeminációja a szegedi tudományegyetemen TÁMOP-4.2.3/08/01 pályázat keretében TÁMOP-4.2.3-08/1-2009biztosított támogatás segítségével az SZTE 0015 idegen nyelvű képzési kínálatát Kínában, Németországban és Franciaországban is sikeresen mutattuk be egy-egy nemzetközi felsőoktatási kiállításon való részvétel során. A projekt összes költsége: 498 533 752,- Ft, Tudáshasznosulást, A megvalósítás időpontja: tudástranszfert szolgáló eszköz- és feltételrendszer 2009.08.01 - 2011.12.31 A fejlesztési projekt átfogó célja a Szegedi kialakítása, fejlesztése a Tudományegyetem és a régióban található Szegedi Tudományegyetemen és a partnerintézményeiben az innovatív szellemi termékek hasznosításának és az innovációs és Dél-alföldi Régióban kutatási tevékenységnek ösztönzése, a gazdasági szereplőkkel való kapcsolat erősítése, és ennek TÁMOP 4.2.1-08/1 érdekében az iparjogvédelem és tudás- és technológia-transzfer szolgáltatások kiépítése és fejlesztése. Projekt összes költsége: 28 800 000, Ft A Szegedi A megvalósítás időpontja: 2009.10.021 Tudományegyetem 2010.12.31 oktatási potenciáljának Rendelkezésünkre áll megfelelő oktatói gárda növelése: oktatók nemzetközi kapcsolatrendszerrel, szakmai és felkészítése idegen nyelvi módszertani tapasztalatokkal, hogy -képzéssel kurzusok fejlesztésére, és tréninggel biztosítsuk, hogy oktatóink mind oktatására, valamint nagyobb számban képesek legyenek oktatásügyi szaktárgyuk idegen nyelven való oktatására. A vezetésfejlesztési nyelvoktatók pedig a felnőtt-oktatás által továbbképzésekre generált speciális problémák kezelésére. - a leghatékonyabb felnőttképzési módszerek TÁMOP-4.2.2-08/1-20080005 alkalmazásának igényével meghívjuk az NSO és az UvA két oktatóját.
Mentorszolgáltatások fejlesztése kiemelt célunk.
Jelen projekt a továbbfejlesztését szolgálja.
A SZTE külföldi hallgató vonzó képességének növelése kiemelt célunk, ennek érdekében kiadványokat, honlap fejlesztést és nemzetközi szakkiállításokon való részvételt kívánunk megvalósítani. Jelen projekt a továbbfejlesztését szolgálja Innovációs és kutatási tevékenységek ösztönzése, a gazdasági szereplőkkel való kapcsolat erősítése ezen pályázat keretein belül is hangsúlyt kapott. Elkészült az SZTE Gyógyszerkutatási és fejlesztési stratégiája. Tudástranszfer háttérkutatások folytatása. Jelen projekt a továbbfejlesztését szolgálja. A nemzetközi kapcsolatrendszert megmozgató, idegen nyelvű képzést támogató projekt. Jelen projekt a továbbfejlesztését szolgálja.
141
Fejlesztési program
Leírás
Kutatóegyetemi Kiválósági Projekt összes költsége: 3.006.664.822,- Ft A megvalósítás időpontja: Központ létrehozása a 2010.07.01. – 2012.09.30. Szegedi Tudományegyetemen A projekt átfogó célkitűzése, hogy a 4.2.1/B-09/1/KONV Kutatóegyetemi Kiválósági Központ intézmény létrehozásán keresztül elősegítse az SZTE kutatás-fejlesztési versenyképességének javítását a "Harmadik Generációs Egyetem" koncepció mentén. Az 5 interdiszciplináris Alprogram a nemzetközi kutatás élvonalába tartozik, és szinergikus fejlesztést, valamint a kapacitások közös kiaknázását tesz lehetővé a kiemelt területeken, a szellemi potenciál és a kutatási infrastruktúra fejlesztése mellett.
Kapcsolódás jelen projekthez A szinergikus kutatás-fejlesztés megalapozása. Jelen projekt a továbbfejlesztését szolgálja.
A Kecskeméti Főiskola projekthez kapcsolódó tapasztalatának bemutatása, közvetlen előzmények Fejlesztési program A Dél-alföldi felsőoktatási intézmények benchmarking alapú minőségértékelési rendszerének kialakítása HEFOP-3.3.1-P-2004-060054/1.0 Természettudományos ismeretek integrált és komplex megközelítésének és elsajátításának új formái TÁMOP 4.2.3-08/1-20090005
Komplex szervezetfejlesztés, a munkaerő-piaci és a nemzetközi alkalmazkodóképesség növelése a Kecskeméti Főiskolán TÁMOP-4.1.1/A10/1/KONV-2010-0015
Leírás Projekt összes költsége: 133 758 000,- Ft A megvalósítás időpontja: 2005-2007 A projekt keretében konzorciumi formában kialakításra került a szegedi Tudományegyetemen bevezetett Minőségértékelési Rendszer (MÉR). Projekt összes költsége: 143 296 150,- Ft A megvalósítás időpontja: 2009.10.01-2011.09.30 A projekt legfontosabb célkitűzése a természettudományos, műszaki és informatikai ismeretek iránti érdeklődés felkeltése volt az óvodásoktól a főiskolai hallgatókig, emellett a főiskola tudományos tevékenységének a népszerűsítése. Projekt összes költsége: 512 814 378,- Ft A megvalósítás időpontja: 201…- 2012.07.28 A projekt konkrét célja a főiskolai szolgáltatások fejlesztése: munkaerőpiaci szereplőkkel való szorosabb kapcsolat kialakítása, főiskola szervezet-menedzsment fejlesztése (szervezet átvilágítás, folyamat és kockázat menedzsment, VIR bővítés, minőségirányítás, pályázatkezelés) és tehetséggondozás fejlesztése.
Kapcsolódás jelen projekthez A kifejlesztett minőségértékelési Rendszer szervezeti egység szintű kiterjesztése, illetve a konzorciumi partnerekkel való tapasztalat megosztása a célunk. Jelen projekt a továbbfejlesztését szolgálja. A megkezdett kommunikációs aktivitások továbbfejlesztése valósul meg jelen projektben beiskolázási marketing fokozása, marketing akcióterv kidolgozása. Jelen projekt a továbbfejlesztését szolgálja.
a megkezdett tevékenységek továbbfejlesztése történik meg a szervezetfejlesztés, a képzésfejlesztés és a hallgatói szolgáltatások alprojektekben. Jelen projekt a továbbfejlesztését szolgálja.
142
Fejlesztési program Autóipari szakemberképzés infrastruktúrájának fejlesztése a Kecskeméti Főiskolán TIOP-1.3.1/10/1-2010-0003
Egységesített jármű- és mobilgépek képzés- és tananyagfejlesztés TÁMOP-4.1.2/A/2/1-20100018
Leírás
Kapcsolódás jelen projekthez
Projekt összes költsége: 1.415.396.341,- Ft A megvalósítás időpontja: 2010……- 2012.12.31
Jelen projekt keretében a Főiskola K+F+I kapcsolatainak fejlesztésére koncentrálnunk.
A projekt konkrét célja európai szintű járműipari képzés, kutatás és innováció infrastrukturális feltételeinek biztosítása, ezen belül hallgatói és oktatói terek kiépítése, laboratóriumok létrehozása, demonstrációs eszközök beszerzése és beépítése. Projekt összes költsége: 52.270.500,- Ft A megvalósítás időpontja: 2010 - 2012.09.30
Jelen projekt a továbbfejlesztését szolgálja.
A konkrét piaci igényeknek és elvárásoknak megfelelően átalakítani a jelenlegi járműipari tananyagot. Összefogás kialakítása egyrészt a felsőfokú járműipari képzést nyújtó intézmények között egységes képzés-és tananyagfejlesztés érdekében. Az új képzés-és tananyag alkalmazásához felkészíteni az intézményekben a képzésben illetve annak támogatásában résztvevő oktatógárdát.
Képzésfejlesztés keretében fejlesztett képzésekhez képzők képzése és tananyagfejlesztés kapcsolódik. Jelen projekt a továbbfejlesztését szolgálja.
A Szolnoki Főiskola projekthez kapcsolódó tapasztalatának bemutatása, közvetlen előzmények Kapcsolódás jelen Fejlesztési program Leírás projekthez A projekt összes költsége 228. 356. 000. Ft A 21. század igényeinek Jelen projekt a
megfelelő differenciált és komplex hallgatói és menedzsment szolgáltatások fejlesztése a Szolnoki Főiskolán TÁMOP-4.1.1-08/1-20090005
Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán TÁMOP 4.1.1.A10/1/KONV-2010-0019
A megvalósítás időpontja: 2009-2011
Alprojektek: • Vezetői Információs Rendszer kialakítása • Diplomás Pályakövető Rendszer kialakítása • Hallgatói, karrier és alumni szolgáltatások fejlesztése • Tehetséggondozás • A 21. század igényeinek megfelelő differenciált és komplex hallgatói és menedzsment szolgáltatások fejlesztése A projekt összes költsége (Ft), 318.523.522,- Ft, A megvalósítás időpontja: 2010.09.01 2012.08.31
továbbfejlesztést szolgálja
Jelen projekt a továbbfejlesztését szolgálja
Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban. Alprojektek: • munkaerő piaci alkalmazkodás alprojekt • intézményirányítás - stratégiai és költségvetési tervezési folyamat fejlesztése alprojekt • hallgatói és oktatói szolgáltatások fejlesztése alprojekt • nemzetközi versenyképesség növelés szolgáltatásfejlesztéssel alprojekt
143
Fejlesztési program
Leírás
A tehetséggondozás műhelyeinek (TDK és Szakkollégium) fejlesztése a Szolnoki Főiskolán
A projekt összes költsége: 49.990.300 Ft Megvalósítás időpontja:2011.06.01-2013.05.30
TÁMOP 4.2.2./B-10/12010-0005
Kapcsolódás jelen projekthez Jelen projekt a továbbfejlesztését szolgálja
A projekt során a Szolnoki Főiskola tudományos műhelyeinek fejlesztése valósul meg a tehetséggondozási rendszerek keretében. A Tudományos Diákkör és a Bethlen István Szakkollégium fejlesztési területei: oktatók, hallgatók képzése; vendégelőadók meghívása; publikációk; konferencián való részvétel; rendezvények szervezése; kutatócsoportok támogatása; kisléptékű infrastruktúrafejlesztés.
A Gál Ferenc Főiskolának a projekthez kapcsolódó tapasztalatának bemutatása Fejlesztési program "MelioColl" - A tudományos pályára történő felkészítés hatékonyságának erősítése a szakkollégiumi hallgatók képzésén keresztül. TÁMOP 4.2.2/B-10/1
„A Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként – I. fázis” című kiemelt projekt 1.1.1. alprojektjének (szolgáltatásfejlesztési komponensének) keretében végezte el a „Térségi együttműködési forma és akciótervek kidolgozása a Foglalkoztatási Szolgálat és egy munkaerő-piaci szempontból lehatárolt térség több szociális szolgáltatói között, melynek célja a térség humánerőforrás fejlesztése és a munkaerő-piaci részvétel erősítése”
Leírás Projekt összes költsége: 78 171 800,- Ft A megvalósítás időpontja: 2011.07.01. – 2012.12.31.
Kapcsolódás jelen projekthez Fiatal kutatók kompetenciáinak fejlesztése intézményen kívüli partnerek segítségével
A Gál Ferenc Főiskola, partnerségben a Szent Imre Szakkollégiummal és a Sík Sándor Piarista Egyetemi Szakkollégiummal egy olyan képzési és kutatási projekt megvalósítását tervezi, amely speciális gyakorlatorientált képzésén keresztül, a jelenlegi programoknál hatékonyabban Jelen projekt a felkészíti a szakkollégiumi hallgatókat a tudományos továbbfejlesztését pályára. szolgálja. Projekt összes költsége: ………….,- Ft A megvalósítás időpontja: ……………
Jelen projekt keretében ki akarjuk terjeszteni a korábbi A program keretében a Gál Ferenc Főiskola elvégezte a vizsgálatot, illetve a munkaerő-piaci és szociális szolgáltatások délkelet- tapasztalatok alapján magyarországi rendszerének funkcionális screening tovább kívánjuk fejleszteni. vizsgálatát. Jelen projekt a továbbfejlesztését szolgálja.
TÁMOP-1.3.1
144
Universitas-Szeged Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. a projekthez kapcsolódó tapasztalatának bemutatása Fejlesztési program
Leírás
Karrier Iroda működtetése Projekt összes költsége:60.000.000,- Ft A megvalósítás időpontja: 2005 a Szegedi Tudományegyetemen Karrier Iroda formájában hálózatos együttműködés ROP-3.3.1-2004-10-0004/34 működtetése az SZTE-n az alábbi tevékenységek formájában: tanácsadás, képzés, végzettek karrierút kutatása, Regionális Állásbörze szervezése, kiadványok készítése Geo-karrier. Partnerség és Projekt összes költsége:41.037.000,- Ft komplex szolgáltatóA megvalósítás időpontja: 2005 struktúra építés a régiófejlesztésben képzett A munkaadók igényeinek és a regionális fejlesztési fiatal diplomások Délelképzeléseknek megfelelő képzési moduloknak a képzésébe Alföldön való való beépítése, a munkáltatóknál végzett téma-specifikus megtartásáért szakmai gyakorlatok és a munkaadó szervezetek igényeinek megfelelő kutatási programok, illetve a munka világába ROP-3.3.1.-2005-01történő kilépést megkönnyítő munkaerő-piaci integrációs 0024/34 segítségnyújtás. Projekt összes költsége:16.285.019,- Ft A megvalósítás időpontja: 2005 Területfejlesztés a jövő generációja szemével ROP-3.3.1-05/1-2005-080002/34
Projekt a szegedi joghallgatók gyakorlatorientált képzésének elősegítésére ROP-3.3.1.-05/1-2005-120009/34 „Munkára fel!” – Testnevelés-rekreáció szakos hallgatók animátori területekhez kapcsolódó komplex, gyakorlatorientált képzési rendszerének kiépítése és működtetése a helyi szereplők együttműködésével Csongrád megyében ROP-3.3.1-05/1-2006-020013/34
A IV. éves vállalkozásfejlesztés szakos közgazdász hallgatókkarrier felkészítésben részesülnek és szakmai gyakorlatot töltenek Csongrád Megyei Önkormányzatnál, a megye települési önkormányzatainál, kistérségi társulásainál. Másrészt a projekt célja a térség szereplőinek igényeire épülő gazdaságfejlesztő kutatások elindítása, szakmai háttéranyagok készítése, amelyek felhasználhatók Csongrád megye és annak kistérségei, gazdaság- és vállalkozásfejlesztési stratégiájának megalapozásához, összeállításához és végrehajtásához. Projekt összes költsége:25.637.000,- Ft A megvalósítás időpontja: 2006 A jogász hallgatók elméleti ismereteik gyakorlati formába ültetésével (szimulációs terem létrehozása) hatékonyabban tudnak felkészülni végzésüket követően a munkaerőpiac elvárásaira, és jogi területen 30 fő gyakornoki programban való részvételére nyílik lehetőség. A partnertalálkozókon pedig kapcsolatok építésére nyílik lehetőség. Projekt összes költsége:33.885.535,- Ft A megvalósítás időpontja: 2006
Kapcsolódás jelen projekthez Jelen projekt a továbbfejlesztését szolgálja.
Jelen projekt a továbbfejlesztését szolgálja.
Jelen projekt a továbbfejlesztését szolgálja.
Jelen projekt a továbbfejlesztését szolgálja.
Jelen projekt a továbbfejlesztését szolgálja.
Az animátori tevékenységre alapozva, a képzés célcsoportja a Szegedi Tudományegyetem Testnevelési és Sporttudományi Intézetének nappali tagozatos hallgatói, akik elméleti és gyakorlati képzésben vesznek részt, majd a régióban található vállalkozásokkal és non-profit szervezetekkel karöltve – hasznosítva tapasztalataikat és gyakorlatukat - olyan komplex, gyakorlatorientált szolgáltatást nyújtunk, amely segítségével a hallgatók a diploma megszerzését követően rendelkeznek szakmai tapasztalattal és így eséllyel indulnak a munka-erő piaci versenyben.
145
Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szegedi Tudományegyetemen. TÁMOP-4.1.1/08/1-20090015
Jelen projekt a továbbfejlesztését szolgálja.
Projekt összes költsége:258.300.000,- Ft A megvalósítás időpontja: 2009 Diplomás Pályakövetési rendszer kialakítása, Alumni szolgáltatások fejlesztése, Vezetői információs Rendszer kialakítása, komplex hallgatói szolgáltatásfejlesztés megvalósítása, tehetséggondozási programok megvalósítása
4.2. A megvalósítás és fenntartás szervezete A projektmenedzsment team kialakításánál figyelembe vételre került, hogy a menedzsment team tagjai rendelkezzenek a megfelelő szakirányú végzettséggel, a projektmenedzser rendelkezzen minimum 4 éves szakmai tapasztalattal a projekt megvalósítás területén, a koordinációt, adminisztrációt, pénzügyi elszámolást végzők pedig tartalmában és/vagy nagyságrendjében hasonló projekt menedzsmentjében, elszámolásában rendelkezzenek tapasztalatokkal. Az projektmenedzsmentet a konzorciumi partnereknél az alábbi személyek fogják ellátni: Szegedi Tudományegyetemen tervezetten alkalmazni kívánunk 1 fő projektmenedzsert (Sümeginé Törőcsik Tünde, önéletrajza mellékelve). Jelen fejlesztési program menedzselésének feladata ellátása érdekében a felállítandó szervezet a projekt időszaka alatt kiegészül 1 fő pénzügyi vezetővel (Zsiros János, önéletrajza mellékelve), 2 fő részmunkaidős pénzügyi asszisztenssel, 2 fő részmunkaidős projekt asszisztenssel. Kecskeméti Főiskola projekt menedzsment szervezetében 1 fő projekt asszisztenst, 1 fő pénzügyes munkatársat kívánunk alkalmazni. Szolnoki Főiskola projekt menedzsment szervezetében részmunkaidőben kívánunk alkalmazni 1 fő projekt asszisztenst, 1 fő pénzügyes munkatársat. Gál Ferenc Főiskola projekt menedzsment szervezetében részmunkaidőben kívánunk alkalmazni 1 fő pénzügyes munkatársat. Universitas-Szeged Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft-nél felmerülő pénzügyi feladatok ellátásra 1 fő részmunkaidős munkavállaló szükséges 24 hónapon keresztül. A konzorciumi tagok projekt menedzsmentjeinek összefoglalását mutatja az alábbi táblázat Partner megnevezése
Szegedi Tudományegyetem
Kecskeméti Főiskola
Szolnoki Főiskola
Gál Ferenc Főiskola
Projekt menedzsment tag megnevezése
Fő
Hónap
Br. bér/hó
projekt menedzser
1
24
600.000
projekt asszisztens
2
24
150.000
pénzügyi vezető
1
24
400.000
pénzügyi munkatárs
2
24
200.000
projekt asszisztens
1
24
200.000
pénzügyi munkatárs
1
24
80.000
projekt asszisztens
1
24
200.000
pénzügyi munkatárs
1
24
80.000
pénzügyi munkatárs
1
24
40.000
146
Universitas-Szeged Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft
pénzügyi munkatárs
1
24
40.000
A projekt szakmai vezetője: Prof Dr. Rácz Béla Prof Dr. Rácz Béla 1994 és 2013 között a Szegedi Tudományegyetem általános és stratégiai rektorhelyetteseként Magyarországon egyedülálló tapasztalatot szerzett a felsőoktatási együttműködések, a felsőoktatási intézmények működése, stratégiaalkotása, és még számos olyan, projektünk szempontjából releváns területen, mely jelen projekt sikeres megvalósításához nélkülözhetetlen. Rácz Béla 1994-től általános és tudományos rektorhelyettesként rész vett az European Strategic Manegement Univrsities (ESMU) EU programban, képviselte az Egyetemet az Európai Rektori Konferencia akkreditációs eljárásában. 1996-ban az Intézményfejlesztési Terv előkészítő bizottságát vezette együttműködve a Stanford University Vice Presidentjével. közel 20 éves rektorhelyettesi munkássága során számos hazai és külföldi felsőoktatási intézmény együttműködésének megtervezésében vett részt, többek között együtt dolgozott a Stanford University korábbi rektorával és rektorhelyettesével felsőoktatási stratégiaalkotás témakörében. 1998-tól a Szegedi Felsőoktatási Szövetség elnöke volt, 1999-ben az Országos Integrációs bizottság tagja volt . 2000-ben a University Management Tempus JEP projekt koordinátora volt, és a SZTE Világbanki Programirodáját vezette.2003-tól a SZTE stratégiai rektorhelyettese lett , 2005-ben a SZTE Gazdasági Tanácsa alelnöke lett, létrehozta az Innovatív Egyetem munkacsoportot a II. NFT előkészítésére és régió gazdaságának fejlesztésére. Mind hazai, mind nemzetközi ismertsége, elismertsége egyedülálló a témakörben, így a Szegedi Tudományegyetem és a konzorciumi partnerek jelen, nagy volumenű projekt megvalósításához szakmai vezetőként Rácz Bélát nevezi meg, hiszen egyedülálló szakmai tudása nélkülözhetetlen a projekt sikeres megvalósításához. A projektre érdekében végzett heti 20 órás munkaidőt 2013. első félévében az alábbi táblázatban részletezett bontásban fordítja a projektre: Dr Rácz Béla tervezett munkaidő beosztása
Munkanap
Projektre fordított időintervallum
Munkaidő-ráfordítás (óra)
Hétfő
8-12
4
Kedd
8-10, valamint 14-16
4
Szerda
9-12
3
Csütörtök
8-13
5
Péntek
12-16
4
-
20
Összesen/hét
Prof. Dr. Rácz Béla rektor-helyettesi megbízatása 2013. második félévétől a Felsőoktatási törvény erejénél fogva megszűnik a Szegedi Tudományegyetemen, így a projektre fordított munkaideje ezt követően jóval rugalmasabban alakítható, de továbbra is el fogja érni (sőt várhatóan meg fogja haladni) a heti 20 órát. A projekt szakmai vezetésére valamennyi konzorciumi partner esetében megbízásra kerül egy-egy olyan munkatárs, akik szakmai jártasságuk, tapasztalatuk és az intézményben
147
betöltött pozíciójuk alapján képesek ennek az igen összetett projektnek az irányítására és intézményen belüli elfogadtatására. Szakmai vezetők megnevezése partnerenként
Partner Szegedi Tudományegyetem Kecskeméti Főiskola Szolnoki Főiskola Gál Ferenc Főiskola Universitas Kft
Szakmai vezető Dr Rácz Béla Földesi Gabriella Dr Pénzes Ibolya Rózsa Dr Gazsó Tibor Bolgár Zsolt
A szakmai vezetők egyben a Projekt Irányító Bizottságot alkotják kiegészülve a projekt menedzserrel, mely bizottság felelős a szakmai munka irányának meghatározásáért, az egyes intézményekben folyó szakmai munka irányításáért és ellenőrzéséért. A projekt közvetlen megvalósításáért és fenntartásáért felelős szervezet feladatait, az egyes munkakörök betöltésének módját, az egyes feladatok elvégzéséhez szükséges kompetenciák körét, a tervezett javadalmazás mértékét az alábbi táblázat mutatja be.
148
A projektmenedzsment tevékenységek működtetése során alkalmazni kívánt munkakörök jellemzői Munkakör megnevezése
Projekt menedzser Sümeginé Törőcsik Tünde
Szakmai vezető Dr Rácz Béla Pénzügyi vezető Zsiros János
Pénzügyi munkatárs (2 fő)
Projekt asszisztens (2 fő)
Munkakör által ellátandó feladatkörök
Munkakör betöltésének módja
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Projekt tervezése, szükséges erőforrások rendelkezésre bocsátásának biztosítása, projektmenedzsment irányítása, projekt projektterveknek megfelelő szakmai és adminisztratív Rendelkezésre álló megvalósításának biztosítása, a projektmenedzsment működési humán erőforrásból, folyamatainak biztosítása, kapcsolattartás a konzorcium kinevezés alapján gazdasági szervezeteivel, kapcsolattartás a közreműködő szervezettel. Projekt terv szakmai kontrollálása, kutatócsoportok munkájának szakmai koordinációja, a projektszakmai képviselete Projekt pénzügyi tervezése, pénzügyi erőforrások rendelkezésre bocsátásának biztosítása, elszámolások megfelelőségének biztosítása, pénzügyi jelentések összeállítása, pénzügyi monitoring működtetése, a projekt végrehajtása pénzügyi megfelelőségének biztosítása. Közreműködés a projekt pénzügyi tervezésében, közreműködés a pénzügyi erőforrások rendelkezésre bocsátási folyamatának biztosításában, közreműködés az elszámolások megfelelőségének biztosításában, közreműködés a pénzügyi jelentések összeállításában, közreműködés a pénzügyi monitoring működtetésében, Közreműködés a projekt tervezésében, közreműködés a szükséges erőforrások rendelkezésre bocsátásának biztosításában, projekt projektterveknek megfelelő adminisztratív megvalósításának biztosítása, a közreműködés a projektmenedzsment működési folyamatainak megvalósításában, kapcsolattartás a kutatócsoportokkal megvalósító szakmai szereplőkkel, partnerekkel.
Rendelkezésre álló humán erőforrásból, kinevezés alapján Rendelkezésre álló humán erőforrásból, kinevezés alapján
Munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciák megnevezése
Munkakör betöltéséhez tervezett havi javadalmazás (bruttó, Ft)
Projekt tervezés, projekt menedzsment, pénzügyi tervezés, pénzügyi menedzsment, folyamatok tervezése és irányítása, vezetési készség, kommunikációs készség, szervezeti egységek koordinálásának készsége.
600.000
Széles körben elismert kutatói tapasztalat, akadémiai doktori cím, jártasság projektek, intézmények irányításában, kommunikációs készség Pénzügyi tervezés, pénzügyi menedzsment, pénzügyi elszámolások államháztartási ismeretei, folyamatok tervezése és irányítása, vezetési készség, kommunikációs készség, szervezeti egységek koordinálásának készsége.
300.000
300.000
Új munkaerő felvétele
Projekt lebonyolítási jártasság, pályázati elszámolások készítésének ismerete, államháztartási könyvviteli ismeret, kommunikációs készség.
200.000
Új munkaerő felvétele
Projekt lebonyolítási jártasság, pályázati elszámolások működtetésének ismerete, folyamatok kezelésének készsége, kommunikációs készség, szervezeti egységek koordinálásának készsége.
150.000
149
KECSKEMÉTI FŐISKOLA Munkakör megnevezése
Projektasszisztens (1 fő) Vadászi Orsolya
Pénzügyi munkatárs (1 fő)
Munkakör betöltésének módja
Munkakör által ellátandó feladatkörök
Közreműködés a projekt tervezésében, közreműködés a szükséges erőforrások rendelkezésre bocsátásának biztosításában, projekt projektterveknek megfelelő adminisztratív megvalósításának biztosítása, a közreműködés a projektmenedzsment működési folyamatainak megvalósításában, kapcsolattartás a kutatócsoportokkal megvalósító szakmai szereplőkkel, partnerekkel. Közreműködés a projekt pénzügyi tervezésében, közreműködés a pénzügyi erőforrások rendelkezésre bocsátási folyamatának biztosításában, közreműködés az elszámolások megfelelőségének biztosításában, közreműködés a pénzügyi jelentések összeállításában, közreműködés a pénzügyi monitoring működtetésében,
Munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciák megnevezése
Rendelkezésre álló humán erőforrásból, kinevezés alapján
Projekt lebonyolítási jártasság, pályázati elszámolások működtetésének ismerete, folyamatok kezelésének készsége, kommunikációs készség, szervezeti egységek koordinálásának készsége.
Rendelkezésre álló humán erőforrásból, kinevezés alapján
Projekt lebonyolítási jártasság, pályázati elszámolások készítésének ismerete, államháztartási könyvviteli ismeret, kommunikációs készség.
Munkakör betöltéséhez tervezett havi javadalmazás (bruttó, Ft)
200.000
80.000
Szolnoki Főiskola Munkakör megnevezése Projektasszisztens (1 fő) Vadászi Orsolya
Pénzügyi munkatárs (1 fő)
Munkakör megnevezése Közreműködés a projekt tervezésében, közreműködés a szükséges erőforrások rendelkezésre bocsátásának biztosításában, projekt projektterveknek megfelelő adminisztratív megvalósításának biztosítása, a közreműködés a projektmenedzsment működési folyamatainak megvalósításában, kapcsolattartás a kutatócsoportokkal megvalósító szakmai szereplőkkel, partnerekkel. Közreműködés a projekt pénzügyi tervezésében, közreműködés a pénzügyi erőforrások rendelkezésre bocsátási folyamatának biztosításában, közreműködés az elszámolások megfelelőségének biztosításában, közreműködés a pénzügyi jelentések összeállításában, közreműködés a pénzügyi monitoring működtetésében,
Munkakör megnevezése
Munkakör megnevezése
Rendelkezésre álló humán erőforrásból, kinevezés alapján
Projekt lebonyolítási jártasság, pályázati elszámolások működtetésének ismerete, folyamatok kezelésének készsége, kommunikációs készség, szervezeti egységek koordinálásának készsége.
Rendelkezésre álló humán erőforrásból, kinevezés alapján
Projekt lebonyolítási jártasság, pályázati elszámolások készítésének ismerete, államháztartási könyvviteli ismeret, kommunikációs készség.
Munkakör megnevezése
200.000
80.000
150
Gál Ferenc Főiskola Munkakör megnevezése
Munkakör megnevezése
Munkakör megnevezése
Pénzügyi munkatárs (1 fő)
A projekt keretében foglalkoztatandó humán erőforrás állomány tervezése, a foglalkoztatás munkaügyi feltételeinek biztosítása, a foglalkoztatás elszámolási folyamatainak működtetése, közreműködés a pénzügyi jelentési kötelezettség összeállítása, a monitoring működtetése során.
Rendelkezésre álló humán erőforrásból, kinevezés alapján
Munkakör megnevezése
Munkakör megnevezése
Jártasság a humán erőforrás menedzsmentben, munkaügyi tapasztalat, konzorciumi partnerek bér-, és munkaügyi folyamatainak ismerete, kezelésének készsége, kommunikációs készség, szervezeti egységek koordinálásának készsége.
80.000
Universitas-Szeged Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft Munkakör megnevezése
Munkakör megnevezése
Munkakör megnevezése
Pénzügyi munkatárs (1 fő)
A projekt keretében foglalkoztatandó humán erőforrás állomány tervezése, a foglalkoztatás munkaügyi feltételeinek biztosítása, a foglalkoztatás elszámolási folyamatainak működtetése, közreműködés a pénzügyi jelentési kötelezettség összeállítása, a monitoring működtetése során.
Rendelkezésre álló humán erőforrásból, kinevezés alapján
Munkakör megnevezése
Munkakör megnevezése
Jártasság a humán erőforrás menedzsmentben, munkaügyi tapasztalat, konzorciumi partnerek bér-, és munkaügyi folyamatainak ismerete, kezelésének készsége, kommunikációs készség, szervezeti egységek koordinálásának készsége.
40.000
151
A program keretében megtörténik a konzorcium vezető Szegedi Tudományegyetemnél a Projektmenedzsment Iroda felállítása, munkatársak felvétele/rendelkezésre bocsátása, az Iroda funkcióihoz rendelhető folyamatok kialakítása. Az Iroda felállításához szükséges helyiség és annak berendezései, a számítástechnikai és hálózati eszközök beszerzése szükséges a projektből, ez összesen 6 új munkaállomás beszerzését és üzembe helyezését jelenti. A projekt megvalósításának monitoringja és kontrollingja érdekében, két információs rendszer kerül kialakításra: -
-
egyrészt a projekt koordinációját szolgáló információs rendszer, melyet a beavatkozási projektek vezetőinek negyedéves rendszerességgel megvalósuló koordinációs egyeztetései szolgálnak (az egyéb szakmai és szervezetfejlesztési feladatok irányítása a projektmenedzsment kompetenciakörébe tartozik). Ezen egyeztetéseken megtörténik a tervek és előrehaladások az erőforrás-ráfordítások egyeztetése, szükség esetén a projekttervek módosítása, az előrehaladás további ütemezése, feltételeinek vizsgálata. másrészt a projekt előrehaladását szolgáló monitoring információs rendszer, mely az intézmények által alkalmazott CooSpace megoldásba integráltan történik. Ennek keretében alprojekt és projektelem szinten kimutatásra kerülnek az egyes projekttervek, beszámolási időszakonként azok költségvetése, az előrehaladás állapota, a projekt eredményességét leíró indikátorok aktuális értéke. A rendszerhez az egyes alprogramok vezetői és a projektmenedzsment felelősséghez és kompetenciakörhöz mért osztott jogosultsággal fog hozzáférni.
A projekt minőségbiztosítása érdekében, a projekt során alkalmazott folyamatok megfelelőségének biztosítására ISO 9004:2010 szabványnak megfelelő minőségbiztosítás kerül kialakításra.
152
5. A nyilvánosság biztosítása, kommunikációs tevékenység A következőkben azt kívánjuk bemutatni, hogy „Harmadik generációs összehangolt szolgáltatási portfólió és irányítási rendszer kialakítása, valamint stratégiai jellegű optimalizálás megvalósítása közösségi típusú felsőoktatási együttműködés formájában DélKelet Magyarországon” című projekt eredményeit hogyan tesszük a tudományos szakmán kívüli érdeklődők, a döntéshozók és a projekt célcsoportjai számára elérhetővé, és hogyan biztosítjuk a projekttel kapcsolatos információk megosztásakor az EU támogatás nyilvánosságát. 5.1. A kommunikáció tevékenysége összefoglaló leírása A XXI. században a felsőoktatás és társadalom viszonyrendszerében egyre növekvő elvárásként jelentkezik, hogy olyan jól működő intézmények működjenek, melyek a lehető leghatékonyabban használják fel az adófizetők pénzét, miközben a társadalom számára kimagaslóan hasznos művelt emberfőket bocsátanak ki, a helyi gazdaság fejlesztéséhez hozzájárulnak és nemzetközi szinten is versenyképes K+F tevékenységet folytatnak. Bár a hazai felsőoktatásban tanulók száma az elmúlt 15 évben drasztikusan növekedett, ennek ellenére azonban a felsőoktatási intézmények működése, az ott folyó munka a közvélemény nagy többsége számára teljesen ismeretlen terület. Éppen ezért különösen fontos minden megvalósuló fejlesztés folyamatos kommunikálása és az elért eredmények bemutatása a közvetlen, illetve közvetett közösség számára. A projekt célja az intézmények belső működésének fejlesztése, a konzorciumi partner intézmények működésének összehangolása, éppen ezért különösen fontos a külső környezet mellett – a projekt megvalósításában közvetlenül nem résztvevő - belső környezeti szereplők (oktatók, hallgatók, vezetők) folyamatos tájékoztatása. Különösen fontos a belső tájékoztatás, figyelembe véve, hogy a három felsőoktatási intézményben, amely a projektet megvalósítja több mint 33 ezer hallgató tanul és 2.250 oktató, illetve több mint hatezer egyéb munkatárs dolgozik. A projekt közvélemény széles rétege éppúgy tartalmazza a nemzetközi és hazai élet tudományos aktorait, a döntéshozókat, mint a véleményformálókat, a gazdasági élet meghatározó szereplőit, vagy a tudományos témák iránt érdeklődő nagyközönség tagjait.A projekt tartalmak kommunikálása révén a társadalom széles rétegei kaphatnak információt a felsőoktatásban munkálkodó kutatók, oktatók mindennapi munkájáról törekvéseiről, az elért tudományos eredményekről helyi, regionális, országos és nemzetközi szinten egyaránt. Az eredmények, tevékenységek iránt országos és nemzetközi szinten, valamint helyi és regionális szinten részben azonos, részben különböző kommunikációs eszközök igénybevételével kelthető fel az érdeklődés: • Helyi és regionális szinten a fogékonyság elérhető és növelhető a régió életében közvetlenül jelentkező fejlesztések (beiskolázási tevékenység, duális képzések, felnőttképzések, vállalkozásfejlesztés) tartalmi elemeire való rávilágítással, valamint a tevékenység lokális gazdaság-élénkítő, továbbá közösségteremtő és identitásmeghatározó elemeinek (Gazdasági- és Vállalkozásfejlesztő Központ) a hangsúlyozásával.
153
Eszközök: A hirdetőtáblák, emlékeztető táblák elhelyezése, valamint a helyi írott és elektronikus sajtóban és a projekt honlapján megjelenő információk révén lehetséges a helyi közvéleményt tájékoztatása. • Országos szinten a kommunikációnak elsősorban tartalmi elemekre, országos hatásaira (munkaerőpiaci igények felmérése, beiskolázási tevékenység, képzésfejlesztés, technológia transzfer fejlesztés) kell koncentrálnia. Eszközök: Sajtóközlemények, sajtómegjelenések, sajtónyilvános események, valamint a projekt honlapja kívánja ezt a feladatot betölteni. A készülő nyomtatott tájékoztatók és eredménykommunikációs kiadványok hivatottak a tartalmi elemek közvetítésére. • Nemzetközi kitekintésben elsősorban a nemzetközi tevékenységekre és azok eredményeire (nemzetközi oktatási kiállításokon való részvétel, nemzetközi K+F hálózatokba való becsatlakozás, nemzetközi szintű intézményi önértékelés végzése, idegennyelvű képzések fejlesztése) kell felhívni a figyelmet. Eszközök: A nyomtatott tájékoztatók, az eredményeket kommunikáló kiadványok, a sajtónyilvános események, nemzetközi kiállítások és workshopok, valamint a projekt honlapja képes a projekt során megvalósuló fejlesztések nemzetközi színterű kommunikálására. 5.2. A célcsoportok és az érintettek kommunikációs üzenetek megfogalmazása
kommunikációs
szempontú
elemzése,
Érdek-csoportok
Kommunikációs üzenetek
Várható reakció
Projektet megvalósító felsőoktatási intézmények vezetése
tájékoztatás a projekt céljairól, összefüggéseiről, részletes szakmai terveiről folyamatos tájékoztatás a szakmai eredményekről, a projekt újabb megoldandó részterületeinek ismertetésével a szakmai munkába való bekapcsolódás ösztönzése - a projekt iránti elkötelezettség növelése
Várhatóan a vezetők többsége érdeklődést fog mutatni a projekt tevékenységei iránt, illetve kezelt területükhöz kapcsolódva mélyen, részletesebb információkat fog igényelni.
- tájékoztatás a projekt céljairól, összefüggéseiről, részletes szakmai terveiről folyamatos tájékoztatás a szakmai eredményekről, a projekt újabb megoldandó részterületeinek ismertetésével a szakmai munkába való bekapcsolódás ösztönzése - a projekt továbbfejlesztése, majdani működő képessége miatt elengedhetetlen az oktatók széleskörű bevonása, meggyőzése
Várhatóan az oktatók érdeklődést fog mutatni a projekt tevékenységei iránt, illetve kezelt területükhöz kapcsolódva mélyen, részletesebb információkat fog igényelni.
Intézményekben dolgozó oktatók
Fontos valamennyi vezetői szint (egyetemi, kari, szervezeti egység szintű) számára a megfelelő információk biztosítása.
Fontos az érdeklődés fenntartása és fokozása, illetve annak elérése hogy minél többen és aktívabban bekapcsolódjanak a projektbe.
154
Érdek-csoportok
Kommunikációs üzenetek
Várható reakció
Intézményekben dolgozó kutatók
- tájékoztatás a projekt céljairól, összefüggéseiről, részletes szakmai terveiről folyamatos tájékoztatás a szakmai eredményekről, a projekt újabb megoldandó részterületeinek ismertetésével a szakmai munkába való bekapcsolódás ösztönzése - a projekt továbbfejlesztése, majdani működő képessége miatt elengedhetetlen az oktatók széleskörű bevonása, meggyőzése
Várhatóan a kutatók kevés érdeklődést fognak mutatni a projekt tevékenységei iránt.
Projektet megvalósító felsőoktatási intézmények hallgatói
- tájékoztatás a projekt céljairól, összefüggéseiről, részletes szakmai terveiről folyamatos tájékoztatás a szakmai eredményekről, a projekt újabb megoldandó részterületeinek ismertetésével
Várhatóan a hallgatókat érintő tevékenységek (hallgatói szolg. fejlesztés, hallgatói elégedettségmérés, Egységes Tanulmányi Rendszer fejlesztése) iránt fokozott figyelmet fognak fordítani, míg más projekt részek iránt kevés érdeklődést fognak mutatni.
Projektet megvalósító felsőoktatási intézmények hallgatói végzett hallgatói
tájékoztatás a projekt céljairól, összefüggéseiről
Várhatóan csekély érdeklődést fognak mutatni a projekt iránt.
végzett hallgatók véleményének megkérdezése fontos része a projektnek, éppen ezért fontos meggyőzésük, hogy számít a véleményük a képzés , szolgáltatások fejlesztése során
Fontos az őket érintő, vagy a jövőben potenciálisan érintő tevékenységek eredményeinek kommunikálása.
Leendő hallgatók
tájékoztatás a projekt céljairól, összefüggéseiről a munkaerőpiaci igények vizsgálatának és figyelembe vételének hangsúlyozása
Külföldi hallgatók
tájékoztatás a projekt céljairól, összefüggéseiről tájékoztatás nyújtása az elérhető képzésekről és az intézmények nemzetközi reputációjáról
Régió lakossága
a projekt eredményeinek közvetítése azok hasznosíthatóságának hangsúlyozásával fejlesztés helyi társadalmi jelentőségének a hangsúlyozása
Fontos a kutatókat érintő területek z érdeklődés fenntartása és fokozása, illetve annak elérése hogy minél többen és aktívabban bekapcsolódjanak a projektbe.
Várhatóan a beiskolázási, képzésfejlesztési eredmények iránt, illetve az országos visszhangot kiváltó fejlesztések iránt fokozott érdeklődést fognak mutatni. Várhatóan alacsony érdeklődést fognak mutatni, hiszen sok hasonló intézménnyel találkoznak. Fontos, hogy az általuk támasztott igényekre komplex választ tudjunk adni és közvetíteni. Várható reakció: A várhatóan megjelenő érdeklődést követően részletesebb és szakszerűbb információk igénye merülhet fel.
155
Érdek-csoportok Helyi vállalkozások
Kommunikációs üzenetek
Várható reakció
a projekt eredményeinek közvetítése azok hasznosíthatóságának hangsúlyozásával
Várható reakció: A várhatóan megjelenő érdeklődést követően részletesebb és szakszerűbb információk igénye merülhet fel, ennek biztosítása nyomán várható a kedvező fogadtatás, gazdálkodó szervezek és a civil szféra részéről. A gazdálkodó szervezetek és a civil szféra felé közvetített jó gyakorlatok, az interdiszciplináris kutatások komplex eredményei nyomán várható a szervezetek és a civil szféra igénye az egyetemi kutatásokba való bevonódásra.
a projekt eredményei által megvalósítható fejlesztési és a előrelépési lehetőségek tudatosítása a felsőoktatási szférával történő együttműködés imázs építő lehetőségeinek és szerepének hangsúlyozása, fejlesztés helyi társadalmi jelentőségének a hangsúlyozása Társadalmi szereplők
a projekt eredményeinek közvetítése azok hasznosíthatóságának hangsúlyozásával a projekt eredményei által megvalósítható fejlesztési és a előrelépési lehetőségek tudatosítása a felsőoktatási szférával történő együttműködés imázs építő lehetőségeinek és szerepének hangsúlyozása, fejlesztés helyi társadalmi jelentőségének a hangsúlyozása
Várható reakció: A várhatóan megjelenő érdeklődést követően részletesebb és szakszerűbb információk igénye merülhet fel, ennek biztosítása nyomán várható a kedvező fogadtatás, gazdálkodó szervezek és a civil szféra részéről. A gazdálkodó szervezetek és a civil szféra felé közvetített jó gyakorlatok, az interdiszciplináris kutatások komplex eredményei nyomán várható a szervezetek és a civil szféra igénye az egyetemi kutatásokba való bevonódásra.
5.3. Kommunikációs eszközök azonosítása Mivel minden közvetlen célcsoport számára olyan üzenetet fogalmazunk meg, amely kifejezetten számára szól, s a pályázatban foglalt kutatási eredmény mint „termék” elismertségét és megismerhetőségét javítja, ezért a kommunikációs eszközök azonosítása is ezen kommunikációs célok mentén történik. Általános kommunikációs eszközként a résztvevő intézmények létrehoznak egy-egy tájékoztató és interaktív honlapot a projekt teljes időtartamára, egymásra utaló tartalmakkal, kereszthivatkozásokkal, tartalmi és informatikai szolgáltatásokkal és arculati elemekkel.
156
Speciális eszközök célcsoportonként: Érdekcsoportok Projektet felsőoktatási vezetése
Intézményekben oktatók és Intézményekben kutatók
Projektet felsőoktatási hallgatói
Alkalmazandó kommunikációs eszközök
megvalósító intézmények
A megvalósítás eszköze: - tematikus portál; - szakmai egyeztetéseken való megjelenés; - vezetői fórumokon való megjelenés, - vezetői egyeztetések generálása, workshopok szervezése, - közösségépítő site-okon való megjelenés, blogbejegyzések, fórum-bejegyzések generálása;
dolgozó
A megvalósítás eszköze: - tematikus portál; - szakmai konferenciákon való megjelenés; -közösségépítő site-okon való megjelenés, blogbejegyzések, fórum-bejegyzések generálása; - workshopok szervezése, - hírlevelek; A korcsoport médiahasználati szokásainak megfelelően nagy mértékben építünk a világháló és a vizualitás adta lehetőségekre és eszközökre. - tematikus portál; - közösségépítő site-okon való megjelenés, blogbejegyzések, fórum-bejegyzések generálása; - hallgatói konferenciákon való megjelenés; - hallgatói kiadványokon való megjelenés, promóció; - pr referens megbízása a személyes kapcsolattartáshoz.
dolgozó
megvalósító intézmények
Projektet megvalósító felsőoktatási intézmények hallgatói végzett hallgatói
A korcsoport médiahasználati szokásainak megfelelően nagy mértékben építünk a világháló és a vizualitás adta lehetőségekre és eszközökre. - tematikus portál; - közösségépítő site-okon való megjelenés, blogbejegyzések, fórum-bejegyzések generálása; - az ALUMNI kutatásba történő bevonása postai úton történik, ehhez kapcsolódóan tájékoztató levél kiküldése
Leendő hallgatók
A korcsoport médiahasználati szokásainak megfelelően nagy mértékben építünk a világháló és a vizualitás adta lehetőségekre és eszközökre. - tematikus portál; - közösségépítő site-okon való megjelenés, blogbejegyzések, fórum-bejegyzések generálása; - hallgatói konferenciákon való megjelenés; - hallgatói kiadványokon való megjelenés, promóció; - hallgatói oktatási kiállításokon való megjelenés - pr referens megbízása a személyes kapcsolattartáshoz.
Külföldi hallgatók
A csoport eléréséhez fontos eszköz a világháló és a személyes kapcsolatfelvétel fórumai. - tematikus portál; - közösségépítő site-okon való megjelenés, blogbejegyzések, fórum-bejegyzések generálása; - nemzetközi kiállításokon való megjelenés, - pr referens megbízása a kapcsolat építéshez.
157
Érdekcsoportok Régió lakossága
Helyi vállalkozások
Helyi társadalmi szereplők
Alkalmazandó kommunikációs eszközök - honlapon közzétett információk, ezek megjelenéséről hírlevelek; - média-háttéranyagok készítése; - interjúk, médiamegjelenések szervezése; - sajtóközlemények közzététele; - legalább két sajtótájékozató szervezése – a projekt elején és végén; - pr referens megbízása exkluzív, a helyi sajtó számára készülő információk biztosítása. - kiadványok szerkesztése, eljuttatása; - ügyfélkapcsolat folyamatosságának megteremtése; - személyes kapcsolatépítés - helyi és országos sajtómegjelenés generálása; - technológia transzfer szakértő alkalmazása; - gazdaságfejlesztési és vállalkozásfejlesztési menedzser alkalmazása - promóciós anyagok szerkesztése, eljuttatása; - kapcsolat folyamatosságának megteremtése; - helyi és országos sajtómegjelenés generálása;
A megjelenítési táblák használatát valamennyi, a program megvalósítása során nyilvános rendezvényt igénylő tevékenységnél alkalmazzuk. A további jelzett eszközök a program megvalósításából következő megjelenések, melyek során a program megvalósításának támogatottságát, és kötelező kommunikációs eszközeit alkalmazzuk. A kötelező kommunikációs feladatok mellett elkészítünk 7 db roll-up-ot, melyek az intézmények és projekt, illetve Új Széchényi Terv népszerűsítéséhez kapcsolódnak. A rollupokat és a megjelenítési táblák használatát valamennyi, a program megvalósítása során nyilvános rendezvényt igénylő tevékenységnél alkalmazzuk. A projekt lebonyolításához, illetve az eredmények célcsoportokhoz való eljuttatásához szorosan kapcsolódnak regionális napilapokban való megjelenések összesen 10 db (254.000Ft/db) és országos napilapokban való megjelenések összesen 2 db (1.016.000 Ft/db). A projekt keretében két kiadvány készül el a nyilvánosságbiztosításához kapcsolódóan -
egy kiadvány, nyitó rendezvényhez kapcsolódóan A/5-ös szórólap formában, 4+4 színű
-
Kiadvány, nyitó rendezvényhez kapcsolódóan A/5-ös szórólap formában, 4+4 színű
158
Projekt záró szakasz, az érdemi szakmai megvalósítást követően
Pojekt szakmai megvalósítás időszaka
Projekt előkészítés, érdemi fejlesztési munkafázist megelőző szakasz
Kommunikációs feladat megnevezése
egysége
mennyisége
Kommunikációs (cselekvési) terv készítése Sajtóesemények szervezése Sajtómegjelenések összegyűjtése
darab darab darab
1 1 1
Nyomtatott tájékoztatók elkészítése és lakossági terjesztése
darab
300
darab
1
darab
1
darab
1
darab
1
"C" típusú hirdetőtábla készítés
darab
5
Fotódokumentáció készítése Sajtó nyilvános ünnepélyes projektátadó zárórendezvény Sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról
darab
1
darab
1
darab
1
Eredménykommunikációs kiadvány Térképtér "D" típusú emlékeztető tábla készítés
darab darab
300 1
darab
5
Internetes honlap készítése, vagy tájékoztató aloldal létrehozása Lakossági fórum, közmeghallgatás szervezése Sajtóközlemény kiküldése a projekt indításáról Sajtó nyilvános események szervezése
159
5.4. Kommunikációs ütemterv Időpont
Feladat
2013. II. negyedév sajtótájékoztató
Cél projektindítás közvetítése
Célcsoport
belső közönség és közvélemény 2013. II. negyedév nyitó rendezvény tájékoztatás belső projektindításról közönség 2013. II. negyedév honlap indítása hírbázis közvélemény megteremtése 2013. II. negyedév hirdetőtáblák projektindítás közvélemény közvetítése folyamatos honlap hírbázis közvélemény fenntartása és megteremtése aktualizálása ütemezett konferencia, eredmények belső közönség és workshop közvetítése közvélemény ütemezett nyomtatott szakmai belső újdonságok tájékoztatók közönség bemutatása ütemezett PR cikkek, újdonság közvélemény interjúk közvetítése ütemezett sajtóközlemények újdonság közvélemény közvetítése folyamatos foto események közvélemény dokumentáció dokumentálása 2015. I. negyedév térképtér NFÜ honlapon közvélemény való elhelyezés 2015. I. negyedév záró rendezvény projekt belső eredményeinek közönség és közvetítése közvélemény
Eszköz
Szereplők
rádió, TV, nyomtatott sajtó közvetlen kommunikáció honlap
mgmt
hirdetőtáblák
mgmt
mgmt mgmt
honlap
mgmt+ szakértők
rádió, TV, nyomtatott sajtó nyomtatott tájékoztatók
mgmt+ szakértők
online és print sajtó online és print sajtó foto
mgmt
térkép
mgmt
közvetlen kommunikáció
mgmt
mgmt+ szakértők
mgmt mgmt
160
