PÁLYÁZAT
az Oktatási Közlöny 2002. november 29.-én (34. szám) megjelent pályázati felhívásra az
Oktatási Miniszter által meghirdetett a Szegedi Tudományegyetem (Szeged) rektori megbízatásának ellátására
Pályázó: Szabó Gábor okl. gépészmérnök, okl. gazdasági mérnök egyetemi tanár
Szeged, 2003.
TARTALOMJEGYZÉK Oldal 1. SZEMÉLYI ADATOK, MUNKAHELY, BEOSZTÁS, MUNKAKÖRI BESOROLÁS, TUDOMÁNYOS 2 FOKOZAT, SZAKMAI DÍJAK, IDEGENNYELV-TUDÁS 2. SZAKMAI, OKTATÁSI, TUDOMÁNYOS KUTATÁSI MUNKA, EDDIGI VEZETŐI TEVÉKENYSÉG ÖSSZEFOGLALÁSA
3. HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS, ILLETŐLEG SZAKMAI SZERVEZETEKBEN VÉGZETT MUNKA, A NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS ÉLETBEN VALÓ RÉSZVÉTEL a.) Hazai tudományos-szakmai szervezetekben való részvétel b.) Főbb oktatási, kutatási tématerületek c.) Hazai és nemzetközi tudományos konferenciák szervező bizottsági tagság d.) Külföldi vendégoktatói-, kutatói és szakmai meghívások e.) Jelentősebb nemzetközi szakmai, tudományos kapcsolatok 4. A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM VEZETÉSÉVEL KAPCSOLATOS TERVEK ÉS AZOK MEGVALÓSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELKÉPZELÉSEK
15
4.1 Bevezetés 4.2. A SzTE általános helyzete, küldetése és jövőképe 4.2.1 Helyzetértékelés, elemzés 4.2.2 Küldetés, jövőkép 4.3 Szervezet-irányítás és infrastruktúrális fejlesztések 4.3.1 Egyetemi menedzsment 4.3.2 Egyetemi minőségbiztosítás 4.3.3 Egyetemi humánpolitika 4.3.4 Egyetemfinanszírozás 4.3.5 Egyetemi infrastruktúrális fejlesztések 4.3.6 Hallgatói Centrum irányítása 4.3.7 A szervezeti struktúra és döntési mechanizmus racionalizálása 4.4 Képzésfejlesztések 4.4.1 A képzési szerkezet átalakítása és a bolognai folyamat 4.4.2 Kínálat-átalakítás, különös tekintettel a műszaki képzésre 4.4.3 Tartalmi korszerűsítés, módszertani fejlesztés, e-UNIVERSITAS 4.5 Kutatási és művészeti alkotó tevékenység fejlesztések 4.6 Külső- és belső szolgáltatás fejlesztések
15 16 16 21 22 22 22 23 23 24 24 24 28 29 30 31 32 33
5. ÖSSZEGZÉS
35
MELLÉKLETEK ¾ RÉSZLETES SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ ¾ FONTOSABB PUBLIKÁCIÓK, TUDOMÁNYOS MUNKÁK JEGYZÉKE ¾ NYILATKOZAT ¾ VÉGZETTSÉGET, SZAKKÉPZETTSÉGET, TUDOMÁNYOS FOKOZATOT, EGYETEMI TANÁRI KINEVEZÉST, IDEGENNYELV-TUDÁST TANÚSÍTÓ OKIRATOK, ERKÖLCSI BIZONYÍTVÁNY
2 1. SZEMÉLYI ADATOK, MUNKAHELY, BEOSZTÁS, MUNKAKÖRI BESOROLÁS, TUDOMÁNYOS FOKOZAT, SZAKMAI DÍJAK, IDEGENNYELV-TUDÁS Alulírott dr. SZABÓ Gábor okleveles gépészmérnök, okleveles gazdasági mérnök, a műszaki tudomány kandidátusa, habilitált doktor, egyetemi tanár, az Oktatási Közlöny 2002. november 29.-én (34. szám) megjelent felhívásra pályázatot nyújtok be az Oktatási Miniszter által meghirdetett a Szegedi Tudományegyetem (Szeged) rektori megbízatásának ellátására. Név: Szabó Gábor Állampolgárság: magyar Születési hely: Karcag Születési dátum: 1953. április 16. Lakcím: 6721 Szeged, Osztrovszky u. 27. Telefon : 62/490 985 Munkahely: Szegedi Tudományegyetem, Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Kar, Munkahelyi cím: 6724 Szeged, Mars tér 7. Munkahelyi telefon: 62-546-003 Beosztás: tanszékvezető (1989-től) kari főigazgató (1996-tól, Dél-Alföldi Agrártudományi Centrum Elnök (2000-től) Munkaköri besorolás: 310210 egyetemi tanár (1999. Július 01.-től) Végzettség: Okleveles gépészmérnök (1976) eredeti diploma sz.: B-I 081141 (Moszkva) honosított diploma sz.: 100/59/1979. (Budapesti Műszaki Egyetem, Gépészmérnöki Kar, (Vegyipari és Élelmiszeripari Gépész szak.) Okleveles gépipari gazdasági mérnök (1982) oklevél sz.: 19/1982. (BME, Budapest) Számítástechnikai továbbképzés: biz. sz.: Sz II-7/980. (GATE, Gödöllő) Tudományos fokozat: • Habilitált doktor (Dr. habil) (1998. Június 12.) oklevél sz.: 5/1998 (PANNON Agrártudományi Egyetem, Keszthely • A műszaki tudomány kandidátusa CSc (1988. Október 27.) eredeti oklevél sz.: KD 007727 (Moszkva) honosított oklevél sz.: 12.613 (MTA, Budapest) • Kertészettud. doktor dr. univ.(1983. Június 23.) oklevél sz.: 571. (KÉE, Budapest) • MTA Doktora cselekmény folyamatban
3 Doktori program akkreditáció: Szent István Egyetem Műszaki Tudományi Doktori Iskola (Alapító Külső tag 2001.) Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar, Mosonmagyaróvár Doktori Tanács és Habilitációs Bizottság, Külső tag, 2001-től Kaposvári Egyetem, Műszaki Kémiai Kutató Intézet, Tudományos Tanács tag, 2000-től Szent István Egyetem Élelmiszer-Tudományi Doktori Iskola ( Meghívott tagság akkreditáció folyamatban) MTA köztestületi tag Agrár-műszaki bizottság 1555 Áramlás- és hőtechnikai bizottság 3689 MTA Szegedi Területi Bizottság Műszaki Szakbizottsága Elnök (1999-től) MTA Szegedi Területi Bizottság Műszaki Szakbizottsága Élelmiszergépészeti és Művelettani Munkabizottság elnöke (1997-től) MTA Agrártudományok Osztálya Agrárműszaki Bizottsági tag (2002-től) MTA Kémiai Tudományok Osztálya Vegyipari Gépészeti Munkabizottsági tag (2002-től) Szent István Egyetem, Élelmiszertudományi Kar Publicationes Universitatis Horticulturae Industriaeque Alimentariae Szerkesztőbizottsági tag (1997-től) Tejgazdaság c. szakmai lap (Hungarian Dairy Journal, Scienece and Practice Tanácsadó Szerkesztőbizottsági tag (1994-től) SZTE UNICOTEC Kht. Felügyelőbizottság elnöke 2001-től Szakmai díjak: 1996 1997 2001 2002
Tankönyv-nívódíj (Élelmiszer-ipari eljárások és berendezések) Széchenyi Professzori Ösztöndíj Akadémiai Díj, MTA Elnökség Tankönyv nívódíj (Műszaki hőtan mérnököknek)
Idegennyelv-tudás: Orosz: B-I 081141 Angol: AÁ Nr. 001767 Angol: International Language Academies (Certificate of Attendance)
15 4. A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM VEZETÉSÉVEL KAPCSOLATOS TERVEK ÉS AZOK MEGVALÓSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELKÉPZELÉSEK
4.1 Bevezetés Rektori pályázatom megfogalmazásakor – 27 éves felsőoktatási, 7 éves intézményvezetői tapasztalatom alapján – abból indultam ki, hogy a Szegedi Tudományegyetem hamarosan egy soknyelvű, színes kulturális hagyományokkal bíró, ugyanakkor sok tekintetben azonos szabályok alapján működő közösség tagja lesz. Egyetemünknek tehát komoly versenyt kell vívnia nemcsak a hazai, de a legrangosabb európai egyetemekkel is. A versenyképesség növelését megújuló, a változó környezethez igazodó oktatási programokkal, külső források bevonásával megvalósuló dinamikus intézményfejlesztéssel, sokszínű kapcsolati rendszerrel és szolgáltató, elit tudásközpontként működő, a kutató-, szolgáltató- és vállalkozó egyetem modelljéhez illeszkedő, menedzser szemléletű intézményirányítással lehet megvalósítani. Nem halasztható tovább a régió fejlődése szempontjából is meghatározó egyetemi szintű műszaki képzés elindítása. Többszörösére kell emelni az idegen nyelvű kurzusok számát, fejleszteni kell a tudományos eredmények gyakorlati hasznosítását célzó, jelentős bevételeket is eredményező innovációs transzfert. Az egyetem hagyományaira, a meglévő oktatási tapasztalataira, nemzetközileg is elismert kiváló tudományos értékeire alapozva olyan programot szeretnék megvalósítani, amely biztosítja a hallgatók számára a versenyképes diploma megszerzését, a minőségi oktatási-tudományos kutatásiszolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó korszerű munkakörülményeket, az egyetemi infrastruktúra fejlesztését és növeli az egyetem egészének munkahelymegtartó képességét. A Szegedi Tudományegyetem, mint kutató-, szolgáltató- és vállalkozó szemléletű egyetem mennyiségi értékét tudományos-oktatói kapacitása, a hallgatók száma, a szakok összetétele, az infrastruktúra fejlettsége, minőségi értékét az Egyetem hazai- és nemzetközi hírű iskolateremtő tudósai, az oktatók tehetséggondozásra elhivatott magas színvonalú tevékenysége, a gyógyításban, egészségmegőrzésben résztvevők a betegek és egészségesek iránt érzett felelősségteljes szolgálata, a minőségi szolgáltatásra elkötelezett, jól képzett munkatársak magas színvonalú munkája adja. A 21. századi Szegedi Tudományegyetem akkor lesz a fenntartható fejlődés egyeteme, ha azt akarjuk elérni, hogy leendő jogászaink, orvosaink, bölcsészeink, ápoló- és szociális munkásaink, közgazdászaink, gyógyszerészeink, tanáraink, agrár-, mezőgazdasági- és élelmiszergazdasági mérnökeink, , biológusaink, fizikusaink, földrajz-földtani tanítványaink, informatikusaink, kémikusaink, matematikusaink, zeneművészeink ne mindenáron a magasabb profitot hajszolják, hanem olyan kiegyensúlyozott fejlődés kreatív közreműködői legyenek, amely nem veszélyezteti az emberiség jövőjét, a természet létét. Az integráció további tartalmi megvalósításához egyeztetésre, partnerségre, szolidaritásra, párbeszédre, toleranciára, együttgondolkozásra, megfelelő menedzseri önvizsgálatra, jól körülhatárolt felelősségi rendszerre van szükség. Legyünk partnerek abban, hogy a Szegedi Tudományegyetem a jövőben ne csak elkötelezett tudósairól, oktatóiról, munkatársairól, szorgalmas diákjairól, hanem szolgáltatásainak magas színvonaláról legyen híres. Az SzTE küldetése, hogy sokszínű, változó szemléletű, de egységes arculatú, a környezetét tudatosan befolyásoló egyetemként legyen a régió tudásközpontja.
16 4.2. A SzTE általános helyzete, küldetése és jövőképe 4.2.1 Helyzetértékelés, elemzés Az elmúlt három esztendőben egy szervezetileg integrált, sokszínű és sokarcú, a magyar felsőoktatás magas presztízsű egyeteme kialakításának részese lehettem. Sokat dolgoztunk, számos, az egyetem működését alapvetően meghatározó szabályzatot alkottunk. Az Intézményfejlesztési Tervben (ITF) rögzített, konszenzus alapján létrejött stratégia mentén számos a.
szervezet-irányítás és infrastruktúrális fejlesztési
b.
képzésfejlesztési,
c.
kutatási és művészeti alkotó tevékenység fejlesztési,
d.
külső és belső szolgáltatás (informatikai infrastruktúra, könyvtár, sport- és rekreáció, egészségügyi, diák-tanácsadási, hallgatói szolgáltatások, dolgozói érdekképviseletek, hallgatói életkeretek formálása, ) fejlesztési
programot valósítottunk meg. Az intézmény infrastruktúrális, valamint szervezeti mechanizmusának átalakítása, korszerűsítése keretében: a.)
struktúrájának,
működési
Szervezet-irányítás, infrastruktúrális fejlesztés
•
létrejött a 10 karú Egyetem, kiegészülve a Zeneművészeti Konzervatóriummal, külső források bevonására megalakult a Dél-Alföldi Agrártudományi és a Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum, megalakult az egységes Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság, kialakult az Egyetem részben centralizált (Központi Egységek), részben decentralizált (Karok, mint költségérzékeny gazdasági egységek) döntési mechanizmusa, amely rendszerben a döntések az adott szervezeti egységben születnek, az operatív gazdasági bonyolítás pedig a GMF feladata,
•
megalkottunk egy törékeny egyensúlyon alapuló költségallokációs rendszert, bevezetésre került a TÜSZ elektronikus gazdálkodási rendszer. • A döntés-előkészítés, a végrehajtás-követő – monitoring - és hatásellenőrző – kontrolling - rendszereket tovább célszerű tökéletesíteni, amellyel megteremthető az erős karokból álló, jól működő Egyetem. Egy átalakult döntési logisztikai rendszer megalkotásával, azaz az akadémiai és gazdasági-igazgatási menedzsment szétválasztására fokozatosan célszerű áttérni, oly módon, hogy mindkét irányítási mechanizmusban megjelenjenek a menedzser (piaci) szemléletű irányítás eszközei. • A Szent Györgyi Albert Orvostudományi Centrum működteti a speciális, a gyógyításhoz kapcsolódó feladatainak szakszerű ellátására hivatott, az OEP forrásokat részben kezelő Gazdasági Hivatalát, amelynek a TÜSZ-höz kapcsolódó szervezeti rendszerét szükséges megnyugtatóan megalkotni, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi és Gyógyszerésztudományi Karai pedig az OM forrásokhoz kapcsolódó döntési felelőséggel rendelkeznek.
•
létrehoztunk központi szervezeti egységeket (Idegennyelvi Központ, Sportközpont, Stratégiai Iroda, Pályázati Iroda, PR Iroda, Közoktatási Vezetőképző Intézet,), • hiányzik ugyanakkor egy Egyetemi Technológiai Transzfer Iroda, (amely kezeli az egyetem szellemi tulajdon portfolióját, szabályozza a szerződéses kultúrát, kidolgozza a kutatási termékek és technológiák fejlesztésének és értékesítésének stratégiáját, továbbá menedzseli azokat), valamint a Projektszervezési és K+F Pályázati Iroda,
17 amely szervezi a hazai és nemzetközi pályázatokhoz való kapcsolódást, operatív szolgáltatást nyújt a pályázatok menedzselésében, •
megvalósult a Pathológiai Intézet beruházása, az Ady téri sportpályák áthelyezése és a sportközpont beruházása, az Egyetem stratégia alapjának bevonásával és az érintett Karok jelentős forrás-hozzájárulásával megvalósult az Árpád téri tetőtér beépítés (TTK), az Eötvös u. tetőtér beépítés (GYTK), részben megvalósult az ÁOK területét érintő hőenergetikai rekonstrukció, a Zeneművészeti Konzervatórium Koncerttermének felújítása, elkezdődött a Tanulmányi, Információs és Kongresszusi Központ beruházása (várható átadás 2004. 05. 31.). • tervezett fejlesztések a BTK udvar-beépítési terve, (a terv megvalósításánál figyelembe szükséges venni a BTK épületéből történő kiköltözések hatását), a GTK és TTK Honvéd téri terjeszkedése, új sebészeti tömb és fogklinikai tömb kialakítása, a Dugonics téri épület rekonstrukciója, Y terület beépítése vállalkozói tőke bevonásával,
•
átadásra került a Márton Áron Szakkollégium, (ugyanakkor nem sikerült megoldani a kollégiumi férőhelyek számának bővítését, valamint a karközi kollégiumok egységes finanszírozási rendszerének kialakítását), tovább erősödött az Universitas-Szeged Diákszolgáltató Kht, az SzTE EHÖK létrehozta a Tanulmányi Tanácsadó- és Jogsegélyszolgáltató rendszerét, • tervezett fejlesztés a Márton Áron Szakkollégium tetőtér beépítése, sürgető feladat a hallgatóknak nyújtott szolgáltatások további fejlesztése, különös tekintettel a kollégiumi férőhelyek számának bővítésére Újszegedre, a Bem utcára és az Ötthalmi ingatlanokra koncentrálva, magán- és külföldi tőkebevonással 1500 kollégiumi férőhely bővítése a Bal-fasori, vagy egyéb, az egyetem kezelésében lévő ingatlan hasznosítással.
•
megalakult a Könyvtár Bizottság, Informatikai Bizottság, • megszünt ugyanakkor a Gazdasági Bizottság, valamint a Stratégiai Bizottság működése,
b.) •
Képzésfejlesztés létrejött a jelenlegi képzési programokat és kurzusokat tartalmazó adatbázis elektronikus és nyomtatott formában, megtörtént az Egységes Tanulmányi Rendszer (ETR) telepítése, • az ETR jelenleg számos hiányossággal, illetve szűkös szolgáltatási felülettel rendelkezik, így nem sikerült többek között az előadótermek és az oktatási laboratóriumok használatára vonatkozó közös adatbázis létrehozása, de hiányoznak a rendszerből más adatbázisok, amelyek minőségileg javíthatják a hallgatóknak, oktatóknak, dolgozóknak nyújtott információkat, szolgáltatásokat,
•
a karok fokozatosan térnek át a kreditrenszerű oktatási gyakorlatra, számos új egyetemi és főiskolai szak megalapítására, illetve indítására került sor, tovább erősödtek az Eurorégió Egyetemeivel, Főiskoláival az oktatási-tudományos kapcsolatok, • nem valósult meg ugyanakkor a párhuzamosságokat feltáró bizottság munkájának elemző értékelése, különös tekintettel az egységes tanárképzés tartalmi megvalósítására, amely olyan szervezeti modell kialakítását teszi szükségessé, amelyben a meglévő átfedések, időnkénti feszültségek feloldhatóak azzal, hogy mindeközben az egyes szervezeti egységek kutatói-alkotói-oktatói szabadsága megmaradjon, a tanárképzés tartalmilag átalakuljon és újból megfelelő rangot nyerjen el a szaktudományi képzés,
18 • a távoktatási programok lehetőségét csak néhány Kar használja ki (pl. GTK, MFK), az egyetem ezirányú (e-learning) tevékenységét szélesíteni kell jelentős stratégiai források biztosításával, •
a Zeneművészeti Konzervatórium kari akkreditációja örvendetesen befejeződött, az egyetem gyöngyszeme a zenei-művészeti képzés, amely további korszerűsítéssel újabb színeket hoz az intézmény életébe, megtettük az első szervezeti lépéseket az önálló Fogorvos Kar létrehozására, • ugyanakkor lassúak a műszaki képzéssel kapcsolatos fejlesztési munkák, szükségessé válik egy műszaki tudományi intézet létrehozása, nem foglalkoztunk megfelelő mértékben a Bolognai folyamat helyi vonatkozásaival, holott ez nemcsak a képzési rendszer átalakítását, egyfajta linearizálását jelenti, hanem ezen túl jelenti az oktatóihallgatói mobilitást – amit tovább kell bővíteni -, a kommunikációs készségre való felkészülést, európai szintű minőségbiztosítási rendszer kiépítését. A Szegedi Tudományegyetemnek ugyanis nem felzárkóznia kell, az SzTE partner az egységes európai felsőoktatási térség kialakításában, • a tantárgyi programokat úgy kell átalakítani, hogy az tegye lehetővé a különböző képzési szintek, szakok és karok közötti mobilitást biztosító kreditrendszer megvalósítását, • ahhoz, hogy a Szegedi Tudományegyetem a kritikus tömeget jelentő 25 ezer fős hallgatói kapacitását feltöltse, növelni kell az idegen nyelven meghirdetett kurzusok számát, megfelelő minőségben, különböző oktatási területeken kínálatot kell biztosítani részben a nyugat-európai hallgatók számára – akik az olcsóbb képzés miatt választhatják egyetemünket -, részben pedig a közép- és kelet európai régió országaiból érkező hallgatók számára, akik az oktatás megfelelő színvonala miatt választhatnak bennünket, • az eddigieknél rugalmasabb, a változó társadalmi igényekre gyorsabban reagáló többkimenetelű, rövidebb képzési formákat is magában foglaló képzési rendszerre kell fokozatosan áttérnünk, a minőséget a jelen rendszerben csak így lehet fenntartani,
c.) •
Kutatási és művészeti alkotó tevékenység 16 Doktori Iskola alakult, amelyek szinte valamennyi, az Egyetemen művelt tudományágban folytatnak nemzetközileg is elismert „szuperelitképzést”, • a Doktori Iskolák színvonalának megtartását a fejlett nemzetközi kapcsolatok, valamint az akadémiai kutatóintézetek és kutatócsoportok jelenléte segíti, ugyanakkor a DT-k dinamikus fejlődését leginkább az infrastruktúrális korlátok nehezítik, •
•
mivel a fokozat-szerzésre a 3 esztendő csak kivételesen elegendő, ezért predoktori ösztöndíjakkal, illetve alkalmazások lehetőségének megteremtésével meg kell teremteni a további 1-2 éves lehetőséget a tudományos munka sikeres befejezésére,
jelentős számban vannak jelen kiemelkedő külföldi kutatóhelyeken oktatóink, kutatóink, megismerve és alkalmazva a korszerű kutatáshoz nélkülözhetetlen eszközöket, módszereket, jelentős infrastruktúrális fejlődés zajlott le az egyetemen (számítógépes hozzáférés, műszerezettség), ami javította az oktatás-kutatás-gyógyítás környezeti feltételeit és több szakterületen lehetőséget teremtett a valós részvételre a nemzetközi vérkeringésben, • ugyanakkor a fejlesztések ellenére sok tekintetben egyenlőtlen kutatási feltételek vannak az egyes kutató műhelyekben, helyenként kritikus az alapellátottság, azaz az eszközökkel és a tudományos-technikai információkkal való ellátottság,
19 •
létrejöttek az egységes PhD és habilitációs bizottságok, • hiányzik ugyanakkor az Egyetemi Tudományos Tanács, amely elkészíti az egyetem középtávú kutatási tervét, - amelyben stratégiaként kell megfogalmazni a felhasználó és az egyetemi kutatóhelyek kapcsolatának erősítését, növelve ezzel a kutatás rugalmasságát és csökkentve az alapkutatások leértékelődését -, illetve ellenőrzi a tervek előrehaladását,
d.)
Külső és belső szolgáltatás fejlesztés
Bizonyos eredményeket értünk el a külső források bevonására és a társadalomépítési feladatok ellátására vonatkozóan: •
jelentősen nőttek a külső bevételek, az egyetem sikeresen szerepelt a Nemzeti KutatásFejlesztési program pályázatain és minden remény megvan arra, hogy bekapcsolódjon a Nemzeti Fejlesztési Terv, a Regionális Operatív Programok megvalósításába, hozzájárulva a tudástranszfer korszerű eszközeinek alkalmazásával az EU források minél nagyobb mértékű elnyeréséhez, • a multinacionális, valamint a kis- és közepes vállalkozásokkal történő partneri együttműködés jelentős mértékben hozzájárulhat a vállalkozások termelési kultúrájának javításához, új vállalkozások generálásához,
•
elfogadásra került az egyetem kommunikációs stratégiája, megindult az egységes arculattervezés, újraindul a Szegedi Egyetem c. lap,
•
számos diákújság szolgálja az információk áramlását: HÖKKENTŐ az EGYETEM melléklettel, TŰ, (JGYTFK), BÖLCSŐ, (BTK), MAGYAR KÖZLÖNY (jogi kari hallgatók lapja), PULZUS (ÁOK), New Ton(e) (TTK),
•
az SzTE, MTA SZAB és Szeged városa létrehozta a „Szegedi Biztonságpolitikai Központot”, a 2002/2003 tanévre 159 szerződés jött létre az ERASMUS Program keretében,
•
az Egyetem és a város kiemelkedő gazdasági szereplőinek közreműködésével megalakult a Kooperációs Kutatási Központ és annak munkaszervezete az UNIKITECH Kht. a regionális és országos ipari kapcsolatok szervezésére, a tudás-, és technológiai transzfer gyakorlati megvalósítására, megindult a Befektetői Partnerkereső Program (BPP), ugyanakkor a K+F tevékenységre épülő gazdasági eredmények eléréséhez javítani kell a kutatás-fejlesztés bázisai (SzTE, SZBK, Szegedi Gabonakutató Kht.) közötti együttműködést, továbbá a K+F bázisok és a KKV- szektor közötti információ áramlást, • prioritásként kell elfogadnunk, hogy az EU keretprogramok és a nemzeti K+F programok nagyrészt az alkalmazott kutatásokat preferálják, ugyanakkor fönn kell tartani az alapkutatáskot is mindazon területeken, ahol azok nemzetközileg elismert színvonalon folynak,
•
Szegedi Tudományegyetem, Szeged Megyei Jogú Város és a Csongrád Megyei Önkormányzat együttműködési megállapodást kötött Szegedi Fejlesztési Tanács néven operatív testület létrehozásáról, amely azt hivatott bizonyítani, hogy az SzTE mind a város, mind a megye és mind a régió társadalmi és gazdasági életének szerves részét alkotja, • azonban ellőttünk álló feladat olyan pufferszervezetek létrehozása, melyek az együttgondolkodást tartalommal tölti meg a 21. század Európájában,
20 • ezzel szoros összefüggésben el kell készíteni az SzTE tudományos kínálatának és K+F kapacitásának listáját, külső és belső partnerekkel teljessé kell tenni a hiányos hálózati rendszereket. •
Az Egyetem dolgozóinak érdekvédelmét és képviseletét az erre alakult Szakszervezetek és Közalkalmazotti Tanács látja el, • sajnálatos módon nem készült el a Kollektív Szerződés, amit sürgősen pótolni szükséges, de meg kell találni a rendszeres kapcsolattartás és hatékony képviselet szervezeti formáit az érdekképviseleti szervezetekkel,
•
a hallgatói önkormányzati rendszer működése az egyetemen az elmúlt években jelentősen megerősödött, átalakult és egyre nagyobb hangsúlyt fektet a hallgatók érdekvédelmére, korszerű, euro-konform szolgáltatások biztosítására, • ugyanakkor a Hallgatói Önkormányzatoknak rendelkeznie kell olyan forrásokkal, kiszámítható, előre tervezhető független költségvetéssel, amely biztosítja egy még korszerűbb, szervezettebb szolgáltatási-érdekvédelmi rendszer felépítését, működtetését azzal, hogy a teljes autonómia megteremtéséhez szükséges önfenntartó szervezetté alakuljon, • újra kell értékelni az EHÖK szerepét az intézmény-irányításban és fejlesztésben, paradigmaváltásra van szükség ahhoz, hogy minden szereplő megértse: a hallgató nem egyszerűen az oktatási szolgáltatás fogyasztója, hanem annak alkotó és alakító részese, 4.2.2 Küldetés, jövőkép
Oktatás, hallgatói jövőkép A Szegedi Tudományegyetem (SzTE) olyan gazdag hagyományú, a magyar felsőoktatás magas presztízsű felsőoktatási intézménye, amely hivatásának tekinti a felsőfokú szakképzés, főiskolai és egyetemi szintű alapképzés, szakirányú továbbképzés és tudományos (doktori) képzés szintjein megvalósuló minőségi oktatást, tömeg- és elitképzést, az alap- és alkalmazott kutatást és kutatás-fejlesztést. Az integráció valamint az átalakulás eredményeként, a legszélesebb diszciplínákat lefedő (beleértve bölcsész-, társadalom-, gazdaság-, zene-, természettudományokat, a jogász, szakmenedzser, mezőgazdasági- és élelmiszeripari szakemberek képzését, az orvos-, fogorvos, gyógyszerész és egészségtudományokat) és fakultásokat működtető Szegedi Tudományegyetem hagyományainak megfelelően az oktatásban biztosítja a magas szintű elméleti megalapozottságot, a gyakorlat egységét és a külső partneri kapcsolatokon is alapuló gyakorlati képzést. Feladatának tekinti a tudomány haladásával, az információs technika fejlődésével és a társadalmi igények szem előtt tartásával a képzés tartalmának folyamatos fejlesztését, mind a több szintű, mind a több nyelvű oktatás területén. Az SzTE célja, hogy az általa kiadott diplomák megfeleljenek a munka-erőpiaci követelményeknek, végzett diákjaikért versengjenek a hazai és külföldi munkaadók. Magas presztízsű diplomához illeszkedő oktatási feltételeket kell a hallgatók számára biztosítani oly módon, hogy azok egyben elősegítsék tudományos fejlődésüket. Fontos szerepet kell vállalnunk a hallgatók oktatáson kívüli életének szervezésében olyan lehetőségek biztosításával, amelyek elősegítik a hallgatók közti esélyegyenlőség fenntartását, a hallgatók értelmiségivé válását, egészséges életmódra nevelését. A Szegedi Tudományegyetem a hallgatói önkormányzatokkal partneri viszonyban dolgozik és arra törekszik, hogy az oktatás eredményeként minden hallgató tehetségének és szorgalmának megfelelő lehető legmagasabb képzettségi szintre jusson.
21 Kutatás, tudományos minősítés A Szegedi Tudományegyetemnek az oktatástól elválaszthatatlan küldetése és célja a tudomány nemzetközi összehasonlításban is versenyképes kutatás művelése, a tudományos kutatás, alkotás, a kutatóegyetemi jelleg biztosítása. A nemzetközi kutatási programok részeként kutatói-alkotói tevékenysége átfogja az innovációs láncot és tudástranszfert alkotó alap- és alkalmazott kutatást, művészeti-, termék és szolgáltatásfejlesztést, valamint a mindenre kiterjedő minőségbiztosítást. Az SzTE kapcsolatot tart fenn a szakmai szervezetekkel, intézményekkel és a vállalati szféra képviselőivel. Ebben a kapcsolattartásban a partnerségre, a kölcsönös előnyök kihasználására fekteti a hangsúlyt. A SzTE olyan hazaiés nemzetközi tudományos kapcsolatok kialakítására törekszik, hogy a tudományos prioritások megfogalmazásakor kezdeményező szerephez jusson. Ehhez a nemzetközi szintű kapcsolatrendszer koordinált fenntartása és működtetése szükséges. Vállalkozás, szolgáltatás A SzTE az alaptevékenysége ellátásához rendelkezésre álló humán erőforrás és tárgyi kapacitások felhasználásával alaptevékenysége mellett mind az oktatásban, mind pedig a kutatásban-fejlesztésben vállalkozik költségtérítéses szolgáltatások végzésére. A modern technológiák elérését és alkalmazásának lehetőségét a karok közös felelősségüknek tekintik. A SzTE a K+F vállalkozások tekintetében a külső szponzori kapcsolatokon kívül az eredmény-orientált, különösen a piac-orientált tudományos kutatásra helyezi a fő hangsúlyt, növelve ezzel bevételét. 4.3 Szervezet-irányítás és infrastruktúrális fejlesztések 4.3.1 Egyetemi menedzsment A felsőoktatási intézmények irányításának hagyományos magyarországi és nemzetközi modelljei az elmúlt századokban jól szolgálták a felsőoktatás társadalmi-gazdasági céljait. A 21. századi egyetemek életében azonban olyan gyökeres átalakulások várhatók, amelyek új irányítási elveket, új menedzsment stratégiákat, és új vezetési struktúrát igényelnek. Várható, hogy az elkövetkező évek jogszabályi módosításai ezen a területen határozott iránymutatást adnak. 1. tézis: A Szegedi Tudományegyetem vezetésének és közösségének a felsőoktatás irányítási rendszerének átalakításában aktív szerepet kell vállalnia. Az intézményirányításban tehát célszerű megkezdeni a felkészülést az átalakulásra oly módon, hogy fokozatosan megvalósuljon egyrészről az akadémiai és a gazdasági-igazgatási menedzsment típusú irányítási modell, másrészről pedig egy új felsőoktatási finanszírozási modell kialakítása érdekében erősíteni kell a stratégiai típusú tervezést. A vezetési struktúrát olyan logisztikai rendszerbe célszerű szervezni, átalakítani, bővíteni, amely racionalizálja a döntési mechanizmusokat, szabályozottabbá és átláthatóbbá teszi az egyetemirányítás működését. 4.3.2 Egyetemi minőségbiztosítás A 21. század magyarországi felsőoktatására leginkább az lesz a jellemző, hogy a korábbi minősítési rendszer helyébe egy sajátos piaci típusú megítélési rendszer lép. Ebben az új környezetben a felsőoktatás szereplői között egy határokon átívelő minőség-alapú verseny alakul ki, amely megköveteli a minőség szerepének növelését a felsőoktatásban. Várhatóan olyan felsőoktatási rendszer alakul ki, amelyben - a korábbi hagyományokkal ellentétben - a különböző intézmények közötti kapcsolatra elsősorban a kooperáció és a verseny lesz a
22 jellemző, és ahol megjelennek azok a sajátos gazdasági fogalmak (piac, ár, minőség, hatékonyság, gazdaságosság, stb.), amelyek a hagyományos felsőoktatás területén korábban nem játszottak szerepet. 2. tézis: A Szegedi Tudományegyetemen az elkövetkező évek egyik legfontosabb feladata az oktatás, a kutatás, a gazdálkodás és az adminisztratív munka területén a minőségbiztosítási rendszer bevezetése és hatékony működtetése. Meggyőződésem, hogy - minden kritika ellenére, ami a minőségbiztosítással kapcsolatos túlzott formalitásokat és túlbonyolított szabályrendszereket éri - a minőség és a minőségbiztosítás a 21. század egyetemein központi szerepet játszik. Éppen ezért a SzTE stratégiai feladatai keretében olyan minőségbiztosítási rendszert szükséges kidolgozni, amely megteremti az alapot egyetemünk hagyományos presztízsének megőrzésére, illetve nemzetközi versenyképességének növelésére. 4.3.3 Egyetemi humánpolitika A korszerű - és a hagyományos - egyetemek működésének egyik legfontosabb összetevője az egyetemen dolgozó tanári és kutatói gárda által képviselt szellemi értékek rendszere. A hagyományos egyetemi modellekben az intézmény minőségét szinte kizárólag az egyetemeken oktató és kutató személyiségek szellemi színvonala, oktatói és tudományos kvalitása határozta meg. A 21. század egyetemén az oktató-kutató személyiségek teljesítményének megítélése önmagában azonban nem elegendő az egyetem színvonalának biztosítására. Az elmúlt években ugyanis az egyetemek teljesítményének értékelésében kiemelt szerepet kapott az oktatási és kutatási folyamat minőségbiztosítása, ezen belül az oktatás és kutatás szervezettségének színvonala, a követelményrendszer karbantartása és folyamatos fejlesztése, a folyamatok ellenőrizhetősége. 3. tézis: A Szegedi Tudományegyetem egyik stratégiai célja egy olyan korszerű humánpolitika kialakítása, amely rövid és hosszú távon egyaránt biztosítja az egyetemen dolgozó oktatók és kutatók által képviselt szellemi értékek magas színvonalát, és ezáltal alapot teremt arra, hogy az egyetem a megnövekedett szellemi kihívásokkal sikeresen tudjon szembenézni. A fentiek figyelembevételével az elkövetkező években olyan korszerű humánpolitikát szükséges kialakítani, amely egy időben ad megoldást az oktatókutató gárda színvonalának szinten tartására, illetve növelésére; az oktató-kutató gárda utánpótlásának biztosítására, a fiatalítás problémájának megoldására, a nyugdíjazások ésszerű és humánus kezelésére; a tömegoktatáshoz és az elitképzéshez szükséges humán erőforrások harmonikus biztosítására. 4.3.4 Egyetemfinanszírozás A 21. század első évtizedében várhatóan a felsőoktatás teljes finanszírozási rendszere generálisan megváltozik, hiszen a jelenlegi struktúra olyan ellentmondásokkal terhelt, melyek hosszabb távon a rendszer átalakulását mindenképpen kikényszerítik. Egyértelmű azonban az is, hogy a színvonal fenntartása érdekében egyetemünknek mindenképpen növelni kell saját bevételi forrásait, hogy értékes munkatársainkat megtarthassuk, és olyan infrastruktúrát alakítsunk ki, amely az alaptevékenységeket színvonalasan és versenyképesen támogatja. 4. tézis: A megfogalmazottak megvalósítása érdekében át kell tekinteni azokat a rendelkezésre álló hazai és nemzetközi felsőoktatás-finanszírozási modelleket, amelyek követendő példaként útmutatást jelenthetnek a hatékony egyetemfinanszírozás megvalósítására és hozzájárulnak az egyetemi fejlesztések megvalósulásához. Egyetemünkön jelenleg a pénzügyi allokáció az önálló kari gazdálkodásra épül. El kell döntenünk, hogy továbbra is a meglévő finanszírozási algoritmust alkalmazzuk, vagy egyes szolgáltatási területeken megvalósítjuk a gazdasági eseményekhez kötődő finanszírozási rendszert (Az ÁOK esetében kialakulóban van egy ilyen speciális finanszírozási rendszer, a hozzárendelt sajátosságokkal). Ugyanakkor az egyetemen
23 belül intenzívebben kell növeli azoknak a módszereknek a szerepét, amelyek a saját bevételi forrásokat hatékonyan képesek bővíteni. 4.3.5 Egyetemi infrastruktúrális fejlesztések A Szegedi Tudományegyetem infrastrukturális fejlesztéseinek két irányban kell haladniuk. Egyrészt az egyetem hallgatói szolgáltatásait kell bővíteni (hallgatói életkeretek formálása kollégiumi férőhelyek bővítésével, korszerűsítésével, kultúrált étkeztetési lehetőségek megteremtése, sportuszoda - mindhárom esetben magántőke bevonásának lehetősége), másrészt az oktatási épületeket fejleszteni (Dugonics téri épület-felújítás, méltó oktatói munkahelyek kialakítása, a megkezdett beruházások befejezése, különös tekintettel a Tanulmányi, Információs és Kongresszusi Központra), illetve újakat létrehozni (műszaki képzéshez kapcsolódóan gyakorlati oktatási bázis kialakítása, Y-terület beépítése külföldi vállalkozói tőke bevonásával). 5. tézis: El kell készíteni az infrastruktúrális fejlesztések átfogó stratégiáját, hiszen számos kérdés megoldatlan Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatával kapcsolatosan (ingatlan csere, közös ingatlan hasznosítás). Különösen fontos, hogy az egyes szervezeti egységek rendelkezzenek hosszútávú elképzelésekkel, amelyek alapján megtörténhet az összehangolás egyetemi szinten. 4.3.6 Hallgatói Centrum irányítása A leendő felsőoktatási hallgatók intézmény választásában már most is nagy szerepet játszanak az intézmény által nyújtott szolgáltatások. A Szegedi Tudományegyetem közel 25 ezres hallgatói létszáma mellett már nem csak az a kérdés, lesz-e elég oktató és tanterem ennek fogadására, legalább ennyire fontos kérdés az, hogyan lehet ekkora hallgatói létszámot a lehető legjobban adminisztrálni, ellátni megfelelő információval és különböző szolgáltatásokat nyújtani számukra. Az egyetemen jelenleg működő hallgatói szolgáltató egységek szervezetileg meglehetősen függetlenek egymástól, amelyből fakadóan ezek a szolgáltatások széttagoltak. Az egyik legfontosabb feladat a hallgatói szolgáltató egységek összegyűjtése egy helyszínre és integrálása egy szervezeti keretbe. Az elhelyezésre megfelelő lehetőséget teremt az Ady téri beruházás megvalósításával felszabaduló Dugonics téri központi épület. Mivel az egyes hallgatói szolgáltató egységek általában egy-egy speciális területet fednek le, nem célszerű ezeket egymásba olvasztani. Működésükhöz a Hallgatói Centrum megfelelő keretet teremthet, amelyen belül – elsősorban a jelenleg nem egyetemi egységként működő szolgáltatók, mint pl. a Diákcentrum, Universitas Kht, JATE és SZOTE klubok, Tamási Áron klub - megőrizhetik szervezeti és szakmai függetlenségüket. 6. tézis: A Hallgatói Diákcentrum kapcsolattartója a hallgatói és közkapcsolati rektorhelyettes, akinek feladata a Hallgatói Centrum működéshez szükséges pénzügyi és szakmai feltételek, a humán erőforrás biztosítása. A hallgatói és közkapcsolati rektorhelyettes tagja az intézményi tanácsnak, hogy közvetlenül informálhassa az egyetem stratégiai döntéshozó testületét, tanácsokat és információkat adjon a döntésekhez, illetve, hogy hatékonyan tudja ellátni feladatát.
24 4.3.7 A szervezeti struktúra és döntési mechanizmus racionalizálása Az irányítási-vezetési rendszernek az integrált egyetemi struktúra hatékony működését kell megoldania. Ennek során egyszerre kell fenntartani az oktatás, kutatás és szolgáltatás hagyományos értékeit és megfelelni az átalakuló felsőoktatás kihívásainak. Bár továbbra is prioritásként fogalmazom meg, hogy a Szegedi Tudományegyetem jól, biztonságosan és hatékonyan működő karokból válik nemzetközileg is versenyképes intézménnyé, ugyanakkor a karok vezetőinek nem lehet az a feladatuk, hogy biztosítsák az egyetem, mint egész összehangolt munkáját. Ha az uniós elvárásokhoz és a demokratikus társadalmi folyamatokhoz illeszkedni akarunk, akkor a legfontosabb ránk váró feladat az egyetemi szervezeti struktúra és döntési mechanizmus racionalizálása területén, hogy a döntési jogkörök, a gazdasági és az akadémiai értékek és racionalitások ne egy hosszú utat bejárva, számos tényező által megzavarva lassan és rosszul csatoljanak vissza, hanem a döntési felelősséget viselő egységhez kötődően, gyorsan és hatékonyan ütközzenek és jussanak eredményre. 7. tézis: A Szegedi Tudományegyetem jelenlegi központi szervezeti struktúráját és döntési mechanizmusát úgy célszerű átalakítani, hogy azok messzemenően szolgálják az egységes intézményként működő egyetemet. Mindeközben a szervezeti változtatás mellett ügyelni kell arra, hogy az átalakítás a jelenlegi, tagolt szervezetek összevonását jelentse egyfajta logikai struktúrába szervezve, a meglévő munkatársi gárdával és kismértékben legyen szükség újabb egységek létrehozására. A Rektori Hivatal tervezett szervezeti felépítését az alábbiakban adom meg azzal, hogy bizonyos funkcionális értelmezésekkel a sémát kiegészítem. REKTORI HIVATAL A rektor munkáját segítő operatív testületek: Rektori Titkárság, Rektori Kabinet, Rektori Tanácsadó Testület Az Egyetemi Tanács döntéseit előkészítő stratégia testületek, szervezetek: Rektori Tanács Oktatási Igazgatóság Idegennyelvi Központ Testnevelési és Sportközpont Közoktatási Vezetőképző Intézet Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola Minőségbiztosítási- és Minőségellenőrzési Iroda Life long Learning és e-UNIVERSITAS Központ Tudományszervezési és Nemzetközi Igazgatóság Projektszervezési és K+F Pályázati Iroda Nemzetközi Kapcsolatok Irodája Európa Tanulmányok Központja Doktori Intézet Egyetemi Doktori Tanács és Habilitációs Bizottság Egyetemi Technológiai Transzfer Iroda
25 Stratégiai Igazgatóság Intézményfejlesztési Iroda Kommunikációs és Protokoll Iroda, Egyetemi Számítóközpont Kooperációs Kutatási Központ SzTE Társadalmi Tanácsa Humánpolitikai Osztály Szegedi Fejlesztési Tanács operatív csoport Egyetemi Tudományos Tanács Egyetemi Professzorok Fóruma Hallgatói és Közkapcsolati Igazgatóság Tanulmányi, Információs és Kongresszusi Központ Egyetemi Kollégiumok Hallgatói Centrum Egyetemi Hallgatói Önkormányzati Iroda Tanulmányi Tanácsadó Szolgálat, Kulturális és sportbizottság Kulturális Iroda, Pályaválasztási Tanácsadás Jogsegélyszolgálat Universitas Kht. Hallgatói szolgáltatások Karrier Iroda Diákcentrum Universitas, JATE és SZOTE klubok Közkapcsolati Koordinációs csoport Szeged Megyei Jogú Város és Csongrád Megyei Önkormányzatok Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Orvos- és Gyógyszerész Kamara, Mérnöki Kamara, Ügyvédi Kamara, Szeged Város Szolgáltatói és Kulturális Intézményei, Szeged Város Bevásárló Központjai, Egészségügyi Szolgáltatás, Rekreáció Közalkalmazotti Tanács, Egyetemi Szakszervezetek Civil Szervezetek, Szociális ellátás egységei, SzTE baráti/öregdiák egyesületek Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum, Elnöki Hivatal Dél-Alföldi Agrártudományi Centrum, Elnöki Hivatal Egyetemi Könyvtár és Információs Központ Egyetemi Kiadó és Nyomda Jogi Osztály Kontrolling és Monitoring csoport ¾ Az egyetem akadémiai menedzsmentjét a karok dékánjai, kari főigazgatói, a Zeneművészeti Konzervatórium Főigazgatója, 4 funkcionális rektorhelyettes –Oktatási, Tudományos és Nemzetközi Kapcsolatok, Stratégiai, valamint Hallgatói és Közkapcsolatok Rektor-helyettes -, 2 Centrum Elnök, ¾ gazdasági és igazgatási menedzsmentjét a gazdasági és műszaki főigazgató, valamint a főtitkár adja.
26 Az Általános Rektorhelyettest (teljes jogkörrel felruházva a rektor távollétében és helyettesítésében az SZMSZ szerint), valamint a Társ-felsőoktatási Intézményekkel és Kormányzati Szervekkel történő operatív kapcsolattartásért felelős rektorhelyettest a Centrum Elnökök közül célszerű megválasztani. A funkcionális rektorhelyettesi megbízások esetén figyelembe kívánom venni, hogy megmaradjon az egyetemi vezetésben a karok egyensúlya. A Rektori Hivatal operatív szolgáltatást nyújt a rektor és rektor-helyettesek, valamint a Rektori Hivatalhoz tartozó Oktatási, Tudományszervezési és Nemzetközi, Stratégiai, Hallgatói és Közkapcsolati Igazgatóság munkájához, továbbá adminisztratíve működteti a Rektori Tanácsot, a Rektori Kabinetet, a Rektori Tanácsadó Testületet és a Jogi Osztályt. A Főtitkár igazgatási felügyeletet gyakorol a Rektori Hivatalhoz Tartozó egységek, valamint a Szegedi Tudományegyetem karai, más szervezeti egységei igazgatási tevékenysége felett. Rektori Tanács: a rektor munkáját segítő, véleményezési és javaslattételi jogkörrel felruházott testület. Fő feladata: A tervezett egyetemi szintű képzési, kutatási, gazdasági és igazgatási intézkedések véleményezése. A Rektori Tanácsot a rektor irányítja. Tagjai: a rektorhelyettesek, a karok dékánjai, kari főigazgatói, az egyetemi főtitkár, a gazdaságiműszaki főigazgató, a Közalkalmazotti Tanács elnöke, a Hallgatói Önkormányzat elnöke. Rektori Kabinet: rektor, rektorhelyettesek, gazdasági-műszaki főigazgató, főtitkár, Rektori Hivatal Vezetője, Rektor jogi képviselője, Kommunikációs és Protokoll Iroda Vezetője. Rektori Tanácsadó Testület: Rektor, Prorektor, Gazdasági- és Közkapcsolatok Rektori Főtanácsadója, Főtitkár, Professzorok Fóruma Elnöke, Társadalmi Tanács Elnöke, Egyetemi Tudományos Tanács Elnöke, Centrum Elnökök, napirend szerint Érdekképviseletek Megbízottja, EHÖK Elnöke, Egyetemi Tanács Állandó Bizottságai Elnökei, SzTE Doktori Tanácsának Elnöke, SzTE Habilitációs Bizottságának Elnöke. Az egyetem rektor-helyetteseit munkájukban igazgatóságok és a hozzájuk rendelt szervezeti egységek segítik. Oktatási Igazgatóság tevékenységi területei: a SzTE-n oktatott szakok nyilvántartása, felvétel, kapcsolattartás a középiskolákkal és a középiskolásokkal, hallgatók egyetemi szinten koordinálandó tanulmányi ügyeinek intézése, hallgatók számára információs anyagok összeállítása, teremnyilvántartás, az Igazgatósághoz kapcsolódóan dolgozó tanácsadók, bizottsági tagok munkájának segítése, az ET oktatási témájú anyagainak előkészítése, tankönyv- és jegyzetügyek egyetemi szintű koordinálása, doktorandusz ügyek egyetemi szintű koordinálása, hallgatói statisztikák készítése, kapcsolattartás (szakfelelősökkel, oktatási dékánhelyettesekkel, GMF-el ETR-rendszergazdával, középiskolákkal, más felsőoktatási intézményekkel, OM-mel.). Irányítja az Idegennyelvi Központ, a Testnevelési és Sportközpont. Megszervezi és irányítja a Minőségbiztosításiés Minőségellenőrzési Irodát, valamint a Life long Learning és az e-UNIVERSTAS Központot. Elkészíti és gondozza a Képzési Kódexet, a Tanulmányi Ügyrendet. Gondozza az Igazgatóság internetes honlapját. Tudományszervezési és Nemzetközi Igazgatóság tevékenységi területei: projektszervezés és K+F pályázatok, nemzetközi kapcsolatok és nemzetközi szerződések gondozása, hallgatói-oktatói külföldi mobilitás koordinálása, doktori, habilitációs titkárságok, valamint az Európa Tanulmányok Központ munkájának irányítása, TDK ügyek, iparjogvédelmi ügyek, vállalkozások (KK). Megszervezi és irányítja az Egyetemi Technológiai Transzfer Irodát, hírleveleket szerkeszt, beszámoló adatlapokat készít,
27 nyilvántartást vezet az egyetemi projektekről, elemez és gondozza az Igazgatóság internetes honlapját. Stratégiai Igazgatóság tevékenységi területei: az Egyetemi Gazdasági és Stratégiai Bizottságai munkájának irányítása, kapcsolattartás az iparvállalatokkal és külső intézményekkel, az Egyetem kommunkiációs feladatainak lebonyolítása, információs anyagok és egyetemi kiadványok készítése, rendezvények szervezése, az Egyetem Társadalmi Tanács és Támogatói Köre munkájának támogatása, a szakképzési támogatási rendszer kidolgozása és működtetése, az Egyetem Intézményfejlesztési Tervének aktualizálása, az Egyetem humánpolitikai koncepciójának kidolgozása, az oktatói utánpótlással kapcsolatos feladatok koordinálása, a kutatói ösztöndíjak rendszerének kezelése, az Egyetem informatikai fejlesztésének koordinálása, az Egyetem informatikai rendszerének felügyelete, az Egyetem kutató központjainak felügyelete (KKK), részvétel a Bologna folyamat egyetemi előkészítésében, a határon túli magyar oktatással kapcsolatos egyetemi feladatok koordinálása, a SzTE további stratégiai fejlesztési feladatainak koordinálása. Szervezi az Egyetemi Professzorok Fórumát, melynek tagjai az egyetem professzorai, emeritusai, magántanárai, címzetes egyetemi tanárai, díszdoktorai. Gondozza az egyetem és az igazgatóság internetes honlapját. Hallgatói és Közkapcsolatok Igazgatóság tevékenységi területei: elsősorban a hallgatói szolgáltatási rendszer munkájának segítése, irányítása, valamint a közkapcsolati szolgáltató csoportba tartozó szervezetekkel történő hatékony kapcsolattartás oly módon, hogy azok a hallgatók életkörülményeinek jelentős javulását eredményezze. Gondozza az Igazgatóság internetes honlapját. 4.4 Képzésfejlesztések A gazdasági és társadalmi felemelkedés csupán részben függ az értelmes gazdaságpolitikától, illetve ezzel szoros összefüggésben egy fejlesztő-innovációs politikától. A következő évezred legfontosabb feladata az emberi erőforrás fejlesztése. Az elkövetkezendő évtizedben a felsőoktatásba bejutók száma tovább növekszik és valószínű, hogy 2010-re eléri az adott beiskolázási korosztály 50%-át. Az persze nem várható el, hogy közülük mindenki a legmagasabb, legszínvonalasabb képzésben vegyen részt. A többségnek jól szervezett és kivitelezett, (gyakorlati jellegű) oktatásban és a hozzá tartozó szolgáltatásban kell részesülnie. Az elmúlt évtizedben megnőtt az egyetemekkel és főiskolákkal szemben támasztott közvetlen igény arra, hogy piackonform ismereteket és készségeket adjanak át a hallgatóknak, illetve, hogy szellemi potenciáljuk bekapcsolódjon a gazdaságba. A gyakorlati ismeretek nyújtásának, a piackonform tudás biztosításának elengedhetetlen feltétele a felhasználókkal történő együttműködés. A gyakorlati szakemberek bevonása az intézményt irányító testületek munkájába és ez által a tantárgyak korszerűsítésének folyamatába, az oktatás, egyéb szolgáltatás szakmai struktúrájának alakításába, a gyakorlatorientált képzés elengedhetetlen feltétele. Mindezek az általánosan elfogadott célkitűzések azonban alapvető kérdéseket vetnek fel. ¾ Mit képes nyújtani egy felsőoktatási intézmény a régiónak, ágazatnak, vállalkozásoknak? ¾ Mit kell nyújtania a diplomázó hallgatóknak tudásban, ismeretben, készségekben? ¾ A vállalkozók, régió-menedzserek, gazdasági ágazatok, adófizetők, szakértelmiségiek milyen teljesítményeket, konkrét szolgáltatásokat várhatnak el az egyetemektől, főiskoláktól?
28 A képzésfejlesztési stratégia 3 alappillére fogalmazható meg a SzTE-n: ¾ a képzési szerkezet átalakítása és a bolognai folyamat ¾ kínálat-átalakítás, különös tekintettel a műszaki képzésre, ¾ tartalmi korszerűsítés, módszertani fejlesztés, e-UNIVERSITAS. 4.4.1 A képzési szerkezet átalakítása és a bolognai folyamat A képzési szerkezet átalakításával kapcsolatos lépéseinket az határozza meg, hogy milyen hallgatói szerkezetet igényel a munkaerőpiac, ugyanis a magyar felsőoktatásnak az őt körülvevő társadalmat kell kiszolgálnia. Az egységes piac, a technológiai igény, a globális verseny és a szocializációs folyamat (a jellemző társadalmi elvárások) meghosszabbodása, a munka-erőpiaci flexibilitás igénye magyarázza a tömegoktatás igényének megjelenését. A „tömegképzés” a felsőoktatással, mint szolgáltatással szemben megfogalmazandó társadalmi igényt kifejező leíró, és nem mint értéktartalmú terminus a tudásalapú társadalomban. A tudásalapú társadalom nem más, mint az élethosszig való tanulás, valamint az ezt jelentősen megkönnyítő informatikai technológia (IT) használata. A társadalom azt követeli, hogy az oktatás erre az új, tudásalapú elvárásrendszerre készítsen fel, amely alapvető értéknek tartja a rugalmasságot, az alkalmazkodó képességet, az önálló tanulási képességet, a gondolkodás és problémamegoldási felkészültséget. A duális versus lineáris képzés hosszan rágott csontját az EU elvetette: a tömegképzés léte nem kérdés már, hanem általánosan elfogadott tény. Nem lehet többé kérdés, hogy a magyar felsőoktatásban meg kell jelenjen a mobilitás, a rugalmasság és a minőség követelménye. A fenti igények kielégítésére az egyik lehetséges választ a bolognai folyamathoz történő csatlakozás jelentheti a Szegedi Tudományegyetem képzés-szerkezet átalakítási folyamatában. Az egységes európai felsőoktatási tér lényegében a rendkívül tarka – és ezért a különböző országok diákjai számára az intézmények közti vándorlást, a mobilitást alaposan megnehezítő – felsőoktatási rendszernek a lehetőségekhez képest maximális összehangolását jelenti. Csak így lesz képes Európa a globalizálódó munkaerőpiachoz illeszkedni a tömegessé váló felsőfokú képzéssel. A bolgonai folyamat azonban nemcsak a lineáris képzésről, hanem a sokszínű, sok kimenettel rendelkező képzési folyamatról szól, ahol vannak közbenső állomások és kimenetek, mindenkinek az igényei, képességei szerint. 8. tézis: Világossá kell tenni azokat a szabályokat, amelyeket a kari képzési szerkezet átalakításakor követni kell, a karok által elfogadható jövőképre van szükség, célszerű létrehozni az Oktatásfejlesztési Stratégia Bizottságot, (feladata: a posztgraduális képzés teljes egyetemi kialakítása karonként, költségtérítéses interdiszciplináris oktatási programok előkészítése, kétlépcsős képzés koncepciójának előkészítése gazdálkodó, vagy ipari megrendelők számára, stb.), szükséges megoldani legalább az SzTE-n belül az egyetemi és főiskolai szakok egymásráépülését, több iskolarendszerű felsőfokú szakképzést célszerű indítani, növelni szükséges a karok közös képzési programjainak számát, nagyobb hangsúlyt kell helyezni a moduláris képzésre, amely az egységes kreditrendszer bevezetésével az átjárhatóságot, a sokoldalú piaci igényeknek jobban megfelelő képzést eredményezheti. Alapozó, kiegyenlítő kurzusok indítása a felvett hallgatók képzettségének kiegyenlítésére, a távoktatási (távtanulási), az elektronikus oktatási módszerek továbbfejlesztése. 4.4.2 Kínálat-átalakítás, különös tekintettel a műszaki képzésre Az intézmény fejlesztési tervben már eredetileg is szerepelt a műszaki kar létrehozása. Ez az akkreditációs eljárások miatt hosszabb távú terv lehet, de első lépésként interdiszciplináris (karközi) műszaki szakokat kell akkreditáltatni, amelyhez az SzTE-n a különböző karok a
29 feltételeket tudják biztosítani. Indítható illetve a műszaki intézetbe integrálható szakok: Terméktervező gazdasági mérnök (GTK - TTK - JGyTFK - SZÉF - általános művelő tárgyakra a BTK); Gépészmérnök (logisztikus kimenet, műszaki-menedzser kimenet) (szintén TTK-GTK-SZÉF-BTK); Település- és területfejlesztési mérnök egyetemi és főiskolai szinten; a Műszaki Informatika Szak, a Környezet mérnök szak, az Élelmiszeripari mérnök szak, Anyagtudományi mérnök szak stb. beintegrálása. Az egyetemen belül, az ezekhez a szakokhoz rendelhető gesztor kar gondozza a fejlesztési munkákat. A tudományos minősítéssel rendelkező vezető oktatók és az infrastrukturális háttér adottak, illetve megteremthetőek. Kívánatos természetesen a műszaki képzésben élen járó egyetemekkel (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Szent István Egyetem, Miskolci Egyetem stb.) történő együttműködés, illetve a humán erőforrás bővítés az említett egyetemekről történő professzorok meghívásával. Célszerű a korábban megajánlott műszaki intézeten belül olyan „virtuális” tanszékek létrehozása, amelyek alapját képezhetik a néhány éves távlatban megalapítandó műszaki karnak. Ha akkreditáltak a képzések (főiskolai és egyetemi kimenettel), akkor kezdődhet a Műszaki Kar akkreditációja. (Ehhez egyetemi kar esetén természetesen létre kell hozni kapcsolódó doktori iskolát.) Miután az oktatók nem karhoz, hanem intézményhez kötöttek, így az akkreditációs feltételek a szakokra vonatkozóan teljesíthetőek. Kívánatos lenne a Nyelvi Lektorátus és a BTK oktatóira támaszkodva egy Államilag elismert nyelvvizsgaközpont létrehozása, akkreditáltatása legalább angol, német nyelvből, (francia, spanyol, olasz, orosz, stb.) sőt szakmai nyelvből is. A képzési követelmények teljesítésében segítenék a hallgatókat és többletbevételt is jelentene az egységek és az egyetem számára. 9. tézis: Jobban ki kell használni az integráció nyújtotta lehetőségeket, fokozni kell az átoktatás, áthallgatás lehetőségét, ki kell használni az esetleg keresztféléves képzés nyújtotta lehetőségeket, könnyebbé kell tenni az intézmény főiskolai karain végzett hallgatóinak az intézményen belüli kiegészítő egyetemi képzésben való részvételét. Az oktatók idegen nyelv ismeretét „kihasználva” célszerű idegen nyelven oktatott modulok, részképzések kifejlesztése és a külföldi hallgatók felé történő megajánlása. A kreditrendszerünk kompatibilis, így meg kell oldani a külföldi résztanulmányok megfelelő elfogadását is, ehhez szoros „hallgatócentrikusabb” kapcsolatokat kell kialakítani más külföldi felsőoktatási intézményekkel. 4.4.3 Tartalmi korszerűsítés, módszertani fejlesztés, e-UNIVERSITAS Az egységesülő (oktatási) piac szerkezetéhez, színvonalához való alkalmazkodás kikényszeríti az oktatás tartalmi korszerűsítését és módszertani fejlesztését, amelyek elősegíthetik a globális versenyben való helytállást. A mindenki által ismert problémák jelenleg abból adódnak, hogy a felsőoktatás átlagos színvonala (beleértve az oktatói, hallgatói vonatkozásokat egyaránt), a finanszírozás és a struktúra, valamint a munkaerőpiaci igények között nincs összhang. Miután ezek az elemek összefüggnek egymással, így a munkaerő-piaci igények és a felsőoktatás minősége is, a diplomás munkanélküliség nem csupán a torz munkaerő-piaci állapotokkal magyarázható, hanem sok esetben a megszerzett, nem kellően átgondolt, nem praktikus tudással, a gyakorlat hiányával, valamint a kevésbé hatékony oktatási módszerek alkalmazásával. A Szegedi Tudományegyetemen folyó képzések, továbbképzések esetében nagyon fontos cél olyan technológiák kialakítása, amely biztosítja az élethosszig tartó tanulás lehetőségét. A fenti felvetésekre az egyik helyes válasz és egyúttal megoldási mód a távtanulás, ami nem azonos, a hagyományosan elterjedt távoktatási módszerrel és fogalommal. Az új megoldás, amely az infokommunikáció évszázadában elsősorban alkalmazandó az e-learning vagyis az interneten keresztüli távtanulás. Bár az információs társadalom adta lehetőségek kihasználása
30 ugyan távolról sem csodaszer, de az expanzió által létrehozott problémák megoldásának egyik módja. Meg kell győznünk a kétkedőket, hogy a hagyományos off-line technikákkal képtelenek leszünk ellátni a felsőoktatásba évről évre nagy számban beáramló fiatalok oktatását, nem is beszélve a tömegesen felmerülő továbbképzési igények kielégítéséről. Az on-line technika lehetővé teszi a hallgatók számára a szövegekkel való alkotó találkozást, mely akkor lesz sikeres, ha egyben kinyitja a kurzus által tárgyalt tárgyakat az interneten hozzáférhető teljes tudás irányába. Azt is világosan kell látni, hogy az on-line kurzus akkor lesz sikeres, ha képes kilendíteni a hallgatót a passzív befogadó szerepéből, s az interneten hozzáférhető tudás aktív felhasználását, a kurzus szellemének megfelelő önálló produkciót kényszeríti ki. 10.tézis: Az e-UNIVERSITAS megvalósítása a Szegedi Tudományegyetemen azt jelenti, hogy biztosítani kell a széles sávú hozzáférést, s kellő számban kell legyenek PC-k, amelyek révén a hallgatók kapcsolatba léphetnek egymással és az egyetem szerveivel, oktatóival. A hálózat révén a hallgatók kérdezhetnek az oktatótól, válaszolhatnak az oktatók kérdéseire. Az elektronikus kommunikációs hálózat kiépítése és kiterjesztése révén az egyetem túllép léte térbeli korlátain és a helyben oktatás és a távoktatás közötti különbségek értelmét veszti. 4.5 Kutatási és művészeti alkotó tevékenység fejlesztések A Szegedi Tudományegyetem az ország aktív, magas presztízsű kutató-fejlesztői központja, illetve olyan kutatóegyetem ahol: •
nemzetközi összehasonlításban is számottevő kutatás folyik európai keretekben és egyes szakterületeken kiválósági központok (center of excellence) jönnek létre és
•
tartalmas együttműködés alakul ki a gazdasággal, szolgáltató intézményekkel.
A kutatás anyagi hátterének biztosítása érdekében erősítenünk kell az oktatók és a szervezeti egységek forrásszerzési képességeit, figyelembe véve, hogy a kutatás-finanszírozók többnyire konkrét kutatási projekteket támogatnak, míg az egyetem egésze általános célú kutatási támogatásra alig számíthat. Szükséges olyan belső kutatási pályázatokat is hirdetnünk, amelyek tükrözik stratégiai prioritásainkat, nevezetesen: •
interdiszciplináris, tanszékközi kooperációk révén nagyobb konzorciumok létrehozása, amelyek a kiválósági központok és hálózatok magjai lehetnek,
•
olyan kutatási témák támogatása, amelyekre ipari (együttműködő és finanszírozó) partnereket sikerül bevonni.
A Bolognai Deklaráció megvalósításából adódó feladatok továbbá az Európai Unió 6. keretprogramjának gyökeresen új célkitűzései szükségessé teszik, hogy stratégiánkat és az annak megvalósítására szolgáló eljárásokat felülvizsgáljuk. A SzTE-nek meg kell határoznia, hogy mit ért a 21. század európai kutatóegyetemén és mindent meg kell tennie, hogy ilyen egyetem legyen, hogy elfogadtassa a politikával és a társadalommal azt, hogy ilyen egyetemre van szükség, hogy a szükséges humán erőforrást folyamatosan biztosítsa, lehetőleg ne csak belterjesen, akár újszerű megoldásokkal is. A SzTE-n fenn kell tartani a kutatás és oktatás egymás kölcsönös erősítését, miközben mindkét területen nagy változások mennek végbe: az oktatás lineáris rendszerűvé alakul, a kutatásban pedig viszonylag kevés témára koncentráljuk figyelmünket (kiválósági központok). A SzTE továbbra is a kutatás-fejlesztés hazai főszereplője kíván maradni; ezért egyensúlyt kell tartania az alapkutatás és az alkalmazott kutatás között, továbbá példát kell mutatnia a kutatás (és az oktatás, valamint menedzsment) minőségbiztosítása területén.
31 11. tézis: A SzTE-nek meg kell határoznia, hogy mely kutatási, illetve alkotói területeken képes kiválósági központként szerepelni az európai kutatási mezőnyben és el kell fogadtatnia ezt a véleményét a külvilággal, különösen az EU 6. keretprogram keretén belül. Az egyetem kutatási profiljában hangsúlyosan szerepeljenek az Európai Unió és országainak kutatáspolitikájával, a magyar kutatáspolitikával és az egyetemek menedzselésével kapcsolatos témák, és e kutatások eredményei kerüljenek rendszeresen az egyetem vezetői, illetve nyilvánossága elé. Az ország kutatói és alkotói elitjét tudatosan kell képezni, a TDK-tól a PhD képzésig, illetve cselekményig, valamennyi tevékenységet európai színvonalon kell tartani. Javítani szükséges a doktori programok közötti együttműködést és célszerű közös interdiszciplináris témák kiírása. Erősíteni szükséges a regionális természettudományi és társadalomtudományi témákban történő közreműködést, aktivitást. 4.6 Külső- és belső szolgáltatás fejlesztések A SzTE által a szolgáltatásokkal kapcsolatban megfogalmazandó stratégia két fő irányra bontható: ¾ az intézményen belüli – a közvetlen képzésen-kutatási tevékenységen túli igények kiszolgálására, ¾ illetve az intézményen kívüli, környezeti igények kiszolgálására. Ennek során végiggondolandó mindaz a felmért igény, amelynek kielégítését az intézmény saját polgárai számára nyújtott szolgáltatások révén tudja elérni (informatikai szolgáltatások, központi könyvtár, kollégiumok, diáklakások, mentálhigiéné, tanulástámogatás, tanácsadás, szabadidő, sport, kultúra, egészségügyi ellátás, régió- és kistérségi kapcsolatok, K+F és szaktanácsadói szolgáltatások, gazdasági és közkapcsolatok stb.) A nyugat-európai intézmények életében a gazdasággal kialakított kapcsolatoknak jóval nagyobb jelentősége van, mint Magyarországon. Az üzleti világgal folytatott együttműködés kezd hasonló jelentőségre szert tenni, mint az intézmények klasszikus feladatai, az oktatás és a kutatás. A „vállalkozói egyetem” egyre nagyobb teret kap a felsőoktatásban. A két szféra közötti együttműködés alapja a széles értelemben vett kölcsönös érdekeltség. A Szegedi Tudományegyetem számára létérdek a napi kapcsolat és tartalmas együttműködés a gazdaság szereplőivel. A hazai gazdasági struktúra gyors váltakozása, az EU-hoz való csatlakozás és a gazdaságnak az oktatókra gyakorolt vonzereje részben új lehetőségeket, részben új kihívásokat jelentenek. A gazdasági élet szereplőivel folytatott kutatási együttműködéseket erősíteni kell. A SzTE-n meg kell teremteni a kutatási tevékenységek és a kutatás-menedzselés összhangját, leküzdve az oktatók menedzseléssel és menedzserekkel szembeni ellenérzéseit. Az egyetem és a gazdaság kapcsolatát egyre inkább piaci alapokra kell helyezni, vagyis az együttműködésnek azokat az üzleti érdekeken alapuló formáit kell előtérbe helyezni, amely kölcsönös előnyöket jelent a feleknek. Meg kell találni az oktatás és kutatás területén azokat az együttműködési lehetőségeket, amelyekben a felsőoktatás által nyújtott szolgáltatások ellenszolgáltatásaiként jelenik meg a vállalati támogatás. Ilyenek lehetnek a kutatási, szakértői megbízások, közös fejlesztési pályázatok, kihelyezett oktatási programok. Meg kell jelennünk, mint a régió egyik legnagyobb gazdálkodójaként és munkaadójaként minden olyan rendezvényen, ahol a helyi gazdasági szféra jelen van.
32 Az önkormányzati képviselő-testületekkel és a helyi parlamenti képviselőkkel tervezett és szervezett formában kell együttműködni. Arra kell ösztönözni a nevezett intézményeket és személyeket, hogy döntéseiknél tartsák szem előtt a Szegedi Tudományegyetem érdekeit és saját kapcsolataik felhasználásával terjesszék mind bel-, mind pedig külföldön az egyetem jó hírnevét és versenyképes szolgáltatásainak minőségét. A gazdasági szférával fenntartott kapcsolat biztosíthatja a magánforrások bevonását. Szeged, mint vidéki városnak szembe kell néznie azzal a problémával, hogy a nagy cégek központjai többnyire a fővárosban vannak, így a vállalati támogatások is ott koncentrálódnak. Ugyanakkor számos jelentős cég vezetésében jelen vannak végzett tanítványaink, akik az öregdiák mozgalom révén segítséget jelenthetnek abból a szempontból, hogy kitörjünk a régió korlátaiból. A Nemzetközi Kapcsolatok Irodájával összehangoltan kell gondoskodni az egyetem nemzetközi ismertségének növeléséről. A hallgatói mobilitás elősegítése érdekében komoly feladat a külföldi hallgatók Szegedre vonzása. Ez utóbbi ugyanakkor nem merülhet ki színvonalas kiadványok készítésében, hanem még több szakmai partnerrel kell együttműködési kereteket kialakítani. 12. tézis: A szolgáltató egyetemi jelleg erősítése megkívánja az informatikai háttér folyamatos korszerűsítését, a sport- és szabadidős, valamint az egészségügyi-rekreációs szolgáltatások fejlesztését. A Szegedi Tudományegyetem valamennyi munkatársának (portástól a rektorig) elemi érdeke, hogy legalább a vita szintjén, csak az objektív tényezők figyelembevételével minősítse az eddig elért eredményeket, és erre alapozva tekintse át a jövőt. Csak a közösen kialakított és elfogadott stratégia lehet eredményes. Ebben mindenkinek a maga területén a maximálisat kell nyújtania. Ezek tudatában határozhatóak meg a szolgáltatási stratégia alapelvei: ¾ A gazdasági és a politikai környezet radikális és gyors változásaira jelentős mértékű alkalmazkodással kell válaszolni, még akkor is, ha ez a meglévő tradícióktól idegen. Meg kell felelni a környezet jogos elvárásainak (megjelenés, intézményi képviselet, munkahelyi fegyelem, minőségi munka, stb.). ¾ A SzTE működése összefüggő rendszert alkot. Ezért minden kapcsolódó területen egyidejűleg kell megvalósítani az intézményi stratégiát. ¾ A SzTE valamennyi dolgozójának részt kell vállalnia - személyes ambícióinak kiteljesedésével egyidejűleg - a stratégia megvalósításában, de egyben nemcsak joga, hanem kötelessége is a megvalósítás céljából visszajelzést adni a végrehajtásról. ¾ Időről időre közösen át kell gondolnunk a hosszútávú stratégiai változások objektíve indokolt irányait, feladatait, a kívánatos jövőképet, és ennek függvényében értékelni az adott helyzetet, az éppen folyamatban lévő változásokat.
33 5. ÖSSZEGZÉS Azt, hogy egy intézmény vonzó legyen a diákok számára, sokféleképpen lehet elérni. A légkörrel, amitől jó dolog odajárni; a minőséggel, hogy olyan emberektől lehet tanulni, akiknek a szaktudása, a módszertana és az emberi példája hiteles; valamint azzal, hogy az ott megszerzett tudás és képességek tartalmilag megfelelnek a minőségi elvárásnak. Bárki megnézheti a nyugati egyetemek honlapjait, ahol a sporttól a létesítmények sokféleségén át a kurzusok leírásán és tanárok életrajzán keresztül ezer módon hirdeti magát az egyetem. De nyilvánvalóan nemcsak a diák számára kell a Szegedi Tudományegyetemet vonzóvá tenni, hanem az oktatók, az ott szolgálatot teljesítő munkatársak számára is. Mivel lehet vonzóvá tenni az SzTE-t? Nemcsak fizetéssel, bár természetesen elengedhetetlen követelménnyé válik a versenyképes jövedelem, hanem munkakörülményekkel, a megbecsüléssel, a presztízzsel. A Szegedi Tudományegyetem, mint kutató, szolgáltató és vállalkozó egyetem akkor növelheti versenyképességét a hazai és a nemzetközi piacon, ha intézményrendszere képes a kellően racionális viselkedésre, rugalmas, stabilan kiszámítható döntési mechanizmuson, finanszírozási rendszeren alapul, végül képes önálló szereplőként külső források bevonására, és a versenyfeltételek között önszabályozó módon képes a képzési fokozatoknak megfelelő minőséget garantálni. Az intézményi és gazdasági-igazgatási szerkezet átalakulása persze még nem elégséges feltétele a helyzet javításának. Az alkotásra képes emberi tényezőnek, az akadémiai értékek kibontakozásának szabad és racionális környezetet kell biztosítani. A többi már a Szegedi Tudományegyetem legfontosabb szereplőin, a tanárokon, a minőségi szolgáltatást nyújtó munkatársakon és a diákokon múlik.
Szeged, 2003. Január 25.
Dr. Szabó Gábor MSc., CSc egyetemi tanár
