Oliver Sacks. Az elme kerekei MEGJELENT KÖTETEK

Zenebolondok

Az elme kerekei

Oliver Sacks

ZENEBOLONDOK MEGJELENT KÖTETEK

Mesék a zenéről és az agyról 

Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás Peck, M. Scott: Hazug emberek: a gonoszság lélektana Csíkszentmihályi Mihály: Flow – Az áramlat

ELŐKÉSZÜLETBEN Sacks, Oliver: Hogyan lát az elme? Csíkszentmihályi Mihály–Csikszentmihalyi, Isabella Selega (szerk.): Élhető élet. Tanulmányok a pozitív pszichológiáról

AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Oliver Sacks: Musicophilia. Tales of Music and the Brain. Picador, 2008

Fordította Bobák Orsolya Az eredetivel egybevetette és szakmailag ellenőrizte Lukács Ágnes

ISBN 978 963 05 8870 6

Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19. www.akademiaikiado.hu Első magyar nyelvű kiadás: 2010

© Oliver Sacks, 2007 Hungarian translation © Bobák Orsolya, 2010 © Akadémiai Kiadó, 2010

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádióés televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is. Printed in Hungary

Orrin Devinskynek, Ralph Siegelnek és Connie Tomainónak

Tartalom

ELŐSZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 ELSŐ RÉSZ  Kísértő zene . Derült égből villámcsapás: Hirtelen jött muzikofília. Utóirat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Furcsán ismerős érzés: Zenei rohamok . . . . . . . . . Félelem a zenétől: Muzikogén epilepszia . . . . . . . . Zene az agyban: Képalkotás és képzelet . . . . . . . . . Agyférgek, tapadós zene és fülbemászó dallamok . . . Zenei hallucinációk . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

MÁSODIK RÉSZ  A muzikalitás fokai . Értelem és érzelem: A muzikalitás fokai. . . . . . . Összedől a világ: Amúzia és diszharmónia . . . . . A papa G hangon fújja az orrát: Abszolút hallás . . Amikor hamisan szól a tiszta: Cochleáris amúzia . Élethű sztereó: Miért van két fülünk? . . . . . . . Utóirat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kétezer opera: Zenei savantok . . . . . . . . . . . . A hallott világ: Zene és vakság . . . . . . . . . . . . A tiszta zöld hangnem: Szinesztézia és zene . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. 93 . 101 . 121 . 131 . 141 . 147 . 149 . 157 . 162

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

17 27 30 34 41 50 59

HARMADIK RÉSZ  Emlékezet, mozgás és zene . A pillanatban: Zene és amnézia . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181 Utóirat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 204 . Beszéd és dal: Afázia és zeneterápia . . . . . . . . . . . . . . . . 206

7

. Véletlen davenolás: Diszkinézia és kántálás. . . . . . . . Utóirat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jól kijönnek egymással: Zene és Tourette-szindróma . . . Tartani az ütemet: Ritmus és mozgás . . . . . . . . . . . . Kinetikus dallam: Parkinson-kór és zeneterápia . . . . . . Fantomujjak: Az egykarú zongorista esete . . . . . . . . . Apró izmok, nagy megerőltetés: Fokális disztónia, avagy „zenészgörcs” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . NEGYEDIK RÉSZ  Érzelem, identitás és zene . Alvás és ébrenlét: Zenei álmok . . . . . . . . . . Vonzalom és közöny. . . . . . . . . . . . . . . . Siralmak: Zene, őrület és melankólia . . . . . . Harry S. esete: Zene és érzelem. . . . . . . . . . Elfojthatatlan: Zene és a halántéklebeny . . . . Egy hipermuzikális faj: Williams-szindróma . . Zene és identitás: Demencia és zeneterápia. .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. 215 . 216 . 218 . 223 . 236 . 247

. . . . 251

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. 263 . 270 . 280 . 287 . 291 . 302 . 316

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 328 Utóirat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 331 IRODALOM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 333 NÉV ÉS TÁRGYMUTATÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 351

8

Előszó

Furcsa dolog elnézni egy egész fajt – több milliárd embert –, amint értelmetlen hangmintázatokat játszik és hallgat, és jelentős időt tölt belefeledkezve abba, amit úgy hívunk, „zene”. Arthur C. Clarke regényében, A gyermekkor végében legalábbis ez az egyik dolog, amely az emberi lényekkel kapcsolatban zavarba ejti az igencsak racionális idegeneket, a főkormányzókat. Kíváncsiságuk elviszi őket egy koncertre a Földön, amelyet udvariasan végighallgatnak, és a végén gratulálnak a zeneszerzőnek rendkívüli zsenialitásához – miközben az egész továbbra is felfoghatatlan számukra. Elgondolni sem tudják, mi mehet végbe az emberi lényekben, amikor zenét hallgatnak vagy alkotnak, mert velük nem történik semmi. Számukra, mint faj számára, a zene nem létezik. Képzeljük el, hogy a főkormányzók az űrhajóikban tovább töprengenek. El kell ismerniük, hogy ez a zenének nevezett dolog valamilyen módon nagy hatással van az emberekre, és központi eleme az emberi létnek. Még sincsenek benne fogalmak, állítások, hiányoznak a képek, a szimbólumok, vagyis a nyelvre jellemző dolgok. Nem bír reprezentációs erővel. Nincs szükségszerű kapcsolatban a világgal. Néha előfordul, hogy valakiből, a főkormányzókhoz hasonlóan, hiányzik az idegi apparátus, amely lehetővé teszi a hangok és dallamok élvezetét. Gyakorlatilag azonban majd mindnyájunkra nagy hatással van a zene, függetlenül attól, hogy vágyunk-e rá, vagy különösebben muzikálisnak gondoljuk-e magunkat. Ez a zenei hajlam – a „muzikofília” – már kisgyerekkorban megmutatkozik, minden kultúrában központi szerepet tölt be, és minden valószínűség szerint fajunk megjelenésétől velünk van. 9

Elszó

Elszó

A „muzikofília” az emberi természet része. Alakíthatja és befolyásolhatja a kultúra, amelyben élünk, az életkörülményeink, az egyéni adottságok vagy hiányosságok, de olyan mélyen rejlik az emberi természetben, hogy hajlamosak vagyunk velünk születettnek tekinteni, ahogy E. O. Wilson is veleszületettnek tekinti a „biofíliát”, az élő dolgok iránti szeretetünket. (Meglehet, hogy a muzikofília a biofília egyik formája, hiszen maga a zene is majdhogynem élő dologként hat.) Míg a madárdalnak nyilvánvaló adaptív haszna van (az udvarlásban, az agresszióban, a terület határainak kijelölésében stb.), szerkezetét tekintve viszonylag kötött, és előre huzalozott a madarak idegrendszerében (jóllehet van néhány énekesmadár, amelyik improvizálni szokott vagy duetteket énekel). Az emberi zene eredetét nem ilyen könnyű megérteni. Darwin maga is fogas kérdésnek tekintette a problémát; Az ember származásában ezt írta: „Minthogy pedig sem a zenei hangok előidézésében való öröme, sem pedig az ehhez való tehetsége az embernek a napi életszükségekre nézve semmiféle haszonnal nincsen, ezt a két tulajdonságot a legnagyobb misteriumok közé kell sorolnunk, a melyekkel az emberi lény felruháztatott.”1 Steven Pinker napjainkban azt állítja, hogy a zene csokitorta a fülnek (auditory cheesecake), és felteszi a kérdést: „Miféle előny származik abból, hogy időt és energiát nem kímélve csinnadrattát hozzunk létre?… A biológiai okot és hatást illetően a zene haszontalan. … Ha eltűnne fajunkból, életünk többi része gyakorlatilag változatlan lenne.” Bár Pinker maga is nagyon muzikális ember, és bizonyára zene hiányában úgy érezné, hogy élete jóval szegényebb, nem hiszi, hogy a zene vagy más művészeti ágak közvetlen evolúciós adaptációk volnának. Egy 2007-es cikkében felteszi, hogy

Pinker (és mások) érzése szerint zenei képességeink – vagy legalábbis néhány – az egyébként már más célokra kifejlődött agyi rendszerek használata, bevonása vagy mozgósítása által jöhetnek létre. Ez alighanem egybevág azzal a ténnyel, hogy nincs konkrét „zenei központ” az emberi agyban, inkább szétszórtan elhelyezkedő tucatnyi hálózat együttműködéséről beszélhetünk. Stephen Jay Gould, aki elsőként nézett nyíltan szembe a nem adaptív változások bosszantó kérdésével, ebben a tekintetben inkább „exaptációról” beszél, mint adaptációról – és éppen a zenét választja az exaptáció világos példájának. (William James valószínűleg valami hasonlóra gondolhatott, amikor a zenére és „magasabb esztétikai, erkölcsi és intellektuális életünk” más aspektusaira való fogékonyságunkról azt írta, hogy ezek az elmébe a „hátsó lépcsőn” jutottak be.) Mindettől – vagyis hogy milyen mértékben előre huzalozott az ember zenei képessége és fogékonysága, vagy mennyire más képességek és hajlamok mellékterméke – eltekintve, a zene minden kultúrában alapvető fontosságú, és központi szerepet tölt be. Mi, emberek legalább annyira vagyunk zenei, mint nyelvi faj. Ez számos különféle formában nyilvánul meg. Mindannyian (nagyon kevés kivételtől eltekintve) észleljük a zenét, észleljük a hangokat, hangszíneket, hangközöket, dallamíveket, harmóniát és (talán a legelementárisabb módon) a ritmust. Mindezeket integráljuk, és az agy számos különböző részének segítségével zenét „építünk” belőlük. A zenének ehhez a nagyrészt tudattalan strukturális élvezetéhez hozzáadódik még a zenére adott gyakran intenzív és mély érzelmi reakció is. „A zene kifejezhetetlen mélysége”, írja Schopenhauer, „amit oly könnyű megérteni és mégis oly megmagyarázhatatlan, annak köszönhető, hogy újrateremti legbelsőbb lényünk minden érzelmét, de nélkülöz minden realitást és messze van azok fájdalmától… A zene soha nem az életet vagy annak eseményeit fejezi ki, hanem pusztán azok leglényegét.” A zenehallgatás nemcsak hallási és érzelmi élmény, hanem mozgásos is: „Izmainkkal hallgatunk zenét”, írja Nietzsche. Önkéntelenül is követjük a zene ütemét, még akkor is, ha nem tudatosan figyelünk rá, arcunk és testtartásunk tükrözi a dallam „narratíváját” és az általa ébresztett gondolatokat és érzéseket.

sok művészeti ágnak egyáltalán nincs adaptív funkciója. Ezek két másik jellegzetességnek lehetnek a melléktermékei: egyrészt olyan motivációs rendszereknek, melyek örömet okoznak, amikor az adaptív végeredményekhez (biztonság, szex, tisztelet, információgazdag környezet) kapcsolódó jeleket tapasztaljuk, másrészt annak a technológiai szaktudásnak, amellyel ezeknek a jeleknek nagy tisztaságú és koncentrált adagjait létrehozzuk.

1 Darwin 1884, II. 334.

10

11

Elszó

Elszó

Mindaz, ami a zene észlelésekor végbemegy, végbemehet akkor is, ha a zenét „fejben hallgatjuk”. A zene elképzelése, még viszonylag nem muzikális emberek esetében is, rendszerint kiemelkedően hűen követi nemcsak az eredeti dallamot és a hozzá kapcsolódó érzéseket, hanem a hangmagasságot és tempót is. Ennek hátterében a zenei emlékezet rendkívüli megbízhatósága áll: amit az ember korai éveiben hall, egész életére „bevésődhet” agyába. Hallórendszerünk, idegrendszerünk valójában tökéletesen zenére van hangolva, ám még nemigen tudjuk, mennyi köszönhető ebből a zene lényegi jellemzőinek – az időbe szőtt bonyolult hangmintáknak, a lendületnek, a megtörhetetlen szekvenciáknak, a következetes ritmusnak és ismétléseknek, annak a rejtélyes módnak, ahogyan érzelmet és „akaratot” testesít meg – és mennyi a speciális rezonanciáknak, szinkronizációknak, rezgő mozgásoknak, a kölcsönös gerjesztéseknek vagy visszacsatolásoknak a zenei észlelés és visszajátszás hátterében álló végtelenül bonyolult, többszintes idegi pályákon. Ez a csodálatos gépezet azonban – talán éppen bonyolult és fejlett volta miatt – nagyon sérülékeny, érzékeny számos különféle torzulásra, túlzásra és meghibásodásra. A zene észlelésének (vagy elképzelésének) képessége bizonyos agysérülések következtében károsodhat; az amúziának sok ilyen formája létezik. Másfelől azonban a zenei képzelőerő túlzóvá és irányíthatatlanná is válhat, és fülbemászó dallamok szűnni nem akaró ismételgetéséhez vagy akár zenei hallucinációkhoz is vezethet. Némely embernél a zene rohamokat válthat ki. Vannak speciális neurológiai kockázatok, „képességzavarok”, amelyeknek a hivatásos zenészek ki vannak téve. Az intellektuális és az érzelmi oldal kiegyensúlyozott kapcsolata bizonyos körülmények között megszakadhat, és előfordulhat, hogy valaki tökéletesen észleli a zenét, de közömbös és szenvtelen marad iránta, vagy éppen fordítva, szenvedélyesen megérinti, annak ellenére, hogy képtelen kihámozni a hallottak „értelmét”. Némelyek – meglepően sokan – színeket „látnak”, különféle érzetek lepik meg őket, „ízlelnek”, „szagolnak” vagy „tapintanak” zenehallgatás közben – bár az efféle szinesztéziát inkább tekinthetjük adománynak, mint tünetnek. William James „zenei fogékonyságunkat” emlegeti; míg a zene mindnyájunkra nagy hatással van – megnyugtat, fellelkesít, megvigasztal, megborzongat, vagy akár szervez és összehangol a munkában vagy a játékban –, hihetetlen terápiás erejű és kivételesen hatékony lehet számos neuroló-

giai sérülés esetén. Ezek az emberek erőteljesen és kifejezetten reagálnak a zenére (miközben másra néha nem nagyon). Az ilyen betegeknek általában kiterjedt kérgi problémáik vannak, sztrók (stroke), Alzheimer-kór vagy más szellemi leépülést előidéző okok miatt; mások speciális kérgi szindrómákat mutatnak – ilyen lehet a nyelvi vagy mozgásfunkciók elvesztése, az amnézia vagy a homloklebeny-szindrómák. Vannak köztük értelmi sérültek, autisztikusak; mások kéreg alatti szindrómákkal, például Parkinson-kórral vagy egyéb mozgásos rendellenességgel élnek. Ezekben az állapotokban – és másokban – a páciensek jól reagálhatnak a zenére és a zeneterápiára.

12

13

1966-ban éreztem először késztetést arra, hogy a zenéről gondolkodjak és írjak. Ekkor tapasztaltam a zene mély hatását azoknál a súlyosan parkinsonos betegeknél, akikről később az Ébredésekben is írtam. És azóta elmondani sem tudom, hányféle módon erőszakolta ki a zene egyfolytában a figyelmemet, és mutatta meg az agyi funkciókra és így az életre gyakorolt hatását. A „zene” mindig az első szavak között van, amit megnézek egy új neurológia vagy fiziológia tankönyv tárgymutatójában, de Macdonald Critchley és R. A. Henson A zene és az agy című történelmi és klinikai példákat is gazdagon felvonultató könyvének 1977-es kiadásáig alig találtam említést a témáról. A zenével kapcsolatos esettörténetek ritkaságának egyik magyarázata az lehet, hogy az orvosok alig érdeklődnek betegeik zenei észlelésének romlása iránt (míg egy nyelvi probléma például azonnal napvilágra kerül). Az elhanyagolás másik oka pedig abban gyökerezhet, hogy a neurológusok a leírás mellett szeretnek magyarázatokat, mögöttes mechanizmusokat találni, és az 1980-as évek előtt a zenének gyakorlatilag nem volt idegtudománya. Az új technológiák révén az elmúlt két évtizedben mindez megváltozott: lehetővé vált az emberek élő agyának megfigyelése zenehallgatás, a zene elképzelése vagy éppen zeneszerzés közben. Ma már óriási és gyorsan növekvő eredményhalmaz áll rendelkezésünkre a zenei észlelés és ábrázolás idegrendszeri hátteréről és ezeknek bonyolult és gyakran bizarr rendellenességeiről. Az idegtudomány ilyen új területei mérhetetlenül izgalmasak, de mindig fennáll annak a veszélye, hogy a megfigyelés egyszerű művészete elvész, a klinikai leírás felületessé válik, és az emberi közeg gazdagsága elsikkad.

Elszó

Világos, hogy mindkét megközelítés szükséges: egyesíteni kell a „régimódi” megfigyelést és leírást a legújabb módszerekkel; én mindkét megközelítést próbáltam beolvasztani a munkámba. Mindenekelőtt azonban igyekeztem odafigyelni betegeimre és alanyaimra, elképzelni a helyzetüket, és beleélni magam élményeikbe – ezek az élmények alkotják könyvem magját.

14

Els rész

Kísértő zene

Irodalom

Alajouanine, Théophile (1848) The aphasie and artistic realisation. Brain 71: 229– 241. Albert, Martin L.–Sparks, R.–Helm, N. (1973) Melodic intonation therapy for aphasia. Archives of Neurology 29: 130–131. Aldridge, David (1992) Rhythm man. In Adam Seligman–John Hilkevich, eds, Don’t Think About Monkeys (173–182). Duarte, CA, Hope Press. Allen, D. A.–Rapin, I. (1992) Autistic children are also dysphasic. In H. Naruse– E. M. Ornitz, eds, Neurobiology of Infantile Autism (157–168). Amsterdam, Elsevier. Alle, Grant (1878) Jote-Deafness. Mind 3 (10): 157–167. Amedi, Amir–Merabet, Lotfi B.–Bermpohl, Felix–Pascual-Leone, Alvaro (2005) The occipital cortex in the blind: Lessons about plasticity and vision. Current Directions in Psychological Science 14 (6): 306–311. Ayotte, Julia–Peretz, Isabelle–Hyde, Krista (2002) Congenital amusia: A group study of adults afflicted with a music-specific disorder. Brain 125: 238–251. Baron-Cohen, Simon–Harrison, John (1997) Synaesthesia: Classic and Comtemporary Readings. Oxford, Blackwell. Bauby, Jean-Dominique (2008) Szkafander és pillangó. Ford. V. Deák Éva. 2. kiad. Budapest, Park. Bayley, John (1999) Elegy for Iris. New York, St. Martin’s Press. Bear, David (1979) Temporal-lobe epilepsy: A syndrome of sensory-limbic hyperconnection. Cortex 15: 357–384. Beeli, G.–Esslen, M.–Jäncke, L. (2005) When coloured sounds taste sweet. Nature 434: 38. Belin, P.–Van Eeckhout, P.–Zilbovicius, M.–Remy, P.–François, C.–Guillaume, S.–Chain, F.–Rancurel, G.–Samson, Y. (1996) Recovery from nonfluent aphasia after melodic intonation therapy: A PET study. Neurology 47 (6): 1504–1511.

333

Irodalom

Irodalom

Berlin, P.–Zatorre, R. J.–Lafaille, P.–Ahad, P.–Pike, B. (2000) Voice-selective areas in human auditory cortex. Nature 403: 309–310. Bell, Charles (1833) The Nervous System of the Human Body. London, Taylor and Francis. Bellugi, Urusula–Lichtenberger, Liz–Mills, Debra–Galaburda, Albert–Korenberg, Julie R. (1999) Bridging cognition, the brain and molecular genetics: Evidence from Williams syndrome. Trends in Neuroscience 22: 197–207. Berlioz, Hector (1956) Hector Berlioz emlékiratai. Ford. Faragó László. Budapest, Zeneműkiadó. Berrios, G. E. (1990) Musical hallucinations: A historical and clinical study. British Journal of Psychiatry 156: 188–194. Berrios, G. E. (1991) Musical hallucinations: A statistical analysis of 46 cases. Psychopathology 24: 356–360. Blake, D. T.–Byl, N. N.–Cheung, S.–Bedenbaugh, P.–Nagarajan, S.–Lamb, M.–Merzenich, M. (2002) Sensory representation abnormalities that parallel focal hand dystonia in a primate model. Somatosensory and Motor Research 19 (4): 347–357. Blanke, Olaf–Landis, Theodor–Spinelli, Laurent–Seeck, Margitta (2004) Out-of-body experience and autoscopy of neurological origin. Brain 127: 243–258. Blood, Anne J.–Zatorre, Robert J. (2001) Intensely pleasurable responses to music correlate with activity in brain regions implicated in reward and emotion. Proceedings of the National Academy of Sciences USA 98: 11818–11823. Boeve, B. F.–Geda Y. E. (2001) Polka music and semantic dementia. Neurology 57: 1485. Bossomaier, Terry–Snyder, Allan (2004) Absolute pitch accessible to everyone by turning off part of the brain? Organised Sound 9 (2): 181–189. Browne, Janet (2002) Charles Darwin: The Power of Place. New York, Alfred A. Knopf. Brust, John C. (2001) Music and the neurologist: An historical perspective. Annals of the New York Academy of Sciences 930: 143–152. Burton, Rober (2001) The Anatomy of Melancholy. New York, NYRB Classics. Candia, Victor–Wienbruch, Christian–Elbert, Thomas–Rockstroh, Brigitte–Ray, William (2003) Effective behavioral treatment of focal hand dystonia in musicians alters somatosensory cortical roganization. Proceedings of the National Academy of Sciences USA 100 (13): 7942–7946. Chen, J. L.–Zatorre, R. J.–Penhune, V. B. (2006) Interactions between auditory and dorsal premotor cortex during synchronization to musical rhythms. Neuro-Image 32: 1771–1781.

Chorost, Michael (2005a) My bionic quest for Boléro. Wired 13.11 (November): 144– 159. Chorost, Michael (2005b) Rebuild: How Becoming Part Computer Made Me More Human. New York, Houghton Mifflin. Claparède, Édouard (1911) Recognition et moitié. Archives de Psychologie (Genève) 11: 79–90. Clarke, Arthur C. (1953) Childhood’s End. New York, Harcourt, Brace and World. Clarke, Arthur C. (2008) A gyermekkor vége. Ford. F. Nagy Piroska. 2. jav., bőv. kiad. Budapest, Metropolis Media. Cohen, Donna–Eisdorfer, Carl (1986) The Loss of Self: A Family Resource for the Care of Alzheimer’s Disease and Related Disorders. New York, W. W. Norton. Cohen, Hon (2007) The world through a chimp’s eyes. Science 316: 44–45. Cohen, Neal J. (1984) Preserved learning capacity in amnesia: Evidence for multiple memory systems. In Larry R. Squire–Nelson Butters, eds, Neuropsychology of Memory (83–103). New York, Guilford Press. Coleman, Nick (2008) Life in mono. The Guardian February 19. Colman, W. S. (1894) Hallucinations in the sane, associated with local organic disease of the sensory organs, etc. British Medical Journal May 12, 1894: 1015–1017. Cowles, A.–Beatty, W. W.–Nixon, S. J.–Lutz, L. J.–Paulk, J.–Ross, E. D. (2003) Musical skill in dementia: a violinist presumed to have Alzheimer’s disease learns to play a new song. Neurocase 9 (6): 493–503. Cranston, Maurice (1983) Jean-Jacques. London, Allen Lane (289–290). Critchley, Macdonald (1937) Musicogenic epilepsy. Brain 60: 13–27. Critchley, Macdonald–Henson, R. A. (1977) Music and the Brain: Studies in the Neurology of Music. London, William Heinemann Medical. Crystal, H. A.–Grober, E.–Masur, D. (1989) Preservation of musical memory in Alzheimer’s disease. Journal of Neurology, Neurosurgery, and Psychiatry 52 (12): 1415–1416. Cuddy, Lola L.–Duffin, Jacalyn (2005) Music, memory and Alzheimer’s disease. Medical Hypotheses 64: 229–235. Cytowic, Richard (1989) Synesthesia: A Union of the Senses. New York, Springer. Cytowic, Richard (1993) The Man Who Tasted Shapes. New York, G. P. Putnam’s Sons. Cytowic, Richard–Eagleman, David (2009) Wednesday Is Indigo Blue: Discovering the Brain of Synesthesia. Cambridge, MIT Press. Darwin, Charles (1884) Az ember származása és az ivari kiválás. Ford. Török Aurél és Entz Géza. Budapest, A K.M. Természettudományi Társulat, Természettudományi Könyvkiadó Vállalat.

334

335

Irodalom

Irodalom

Darwin, Charles (1993) The Autobiography of Charles Darwin, 1809–1882. New York, W. W. Norton. Darwin, Francis, ed. (1958) The Autobiography of Charles Darwin and Selected Letters. New York, Dover Publications. David, R. R.–Fernandez, H. H. (2000) Quetiapine for hypnogogic musical release hallucination. Journal of Geriatric Psychiatry and Neurology 13 (4): 210–211. Davis, John (2004) Blind Tom. In Henry Louis Gates, Jr.–Evelyn Brooks Higginbotham, eds, African American Lives. Oxford: Oxford University Press. Davis, John, and M. Grace Baron. 2006. Blind Tom: A celebrated slave pianist coping with the stress of autism. In Stress and Coping in Autism, ed. M. G. Baron, J. Droden, G. Groden, and L. P. Lipsitt. Oxford: Oxford University Press. Deutsch, D.–Henthorn, T.–Dolson, M. (2004) Absolute pitch, speech, and tone language: Some experiments and a proposed framework. Music Perception 21: 339– 356. Deutsch, Diana–Henthorn, Trevor–Marvin, Elizabeth–HongShuai Xu (2006) Absolute pitch among Marican and Cjhinese conservatory students: Prevalence differences, and evidence for a speech-related critical period (L). Journal of the Acoustical Society of America 119 (2): 719–722. Devinsky, O.–Feldmann, E.–Burrowes, K.–Bromfield, E. (1989) Autoscopic phenomena with seizures. Archives of Neurology 46: 1080–1088. Donald, Merlin (1991) Origins of the Modern Mind. Cambridge, Harvard University Press. Donald, Merlin (2001) Az emberi gondolkodás eredete. Ford. Kárpáti Eszter. Budapest, Osiris. Down, J. Langdon (1887) On Some of the Mental Affections of Childhood and Youth. London, Churchill. Dunning, Jennifer (1981) When a pianist’s fingers fail to obeay. The New York Times, June 14, section 2, page 1. Eco, Umberto (2007) Loana királynő titokzatos tüze. Ford. Barna Imre. Budapest, Európa. Edelman, Gerard M. 1989. The Remembered Present: A Biological Theory of Consciousness. New York, Basic Books. Edelman, Gerard M. (2006) Second Nature: Brain Science and Human Knowledge. New Haven, Yale University Press. Ellis, Havelock (1923) The Dance of Life. New York, Modern Library. Fornazzari, L.–Castle, T.–Dadkarni, S.–Ambrose, S. M.–Miranda, D.–Apanasiewicz, N.–Phillips, F. (2006) Preservation of episodic musical memory in a pianist with Alzheimer disease. Neurology 66: 610.

Freedman, Lawrence R. (1997) Cerebral concussion. In Narinder Kapur, ed., Injured Brains of Medical Minds: Views from Within (307–311). Oxford, Oxford University Press. Freud, Harry (1956) My Uncle Sigmund. In H. M. Ruitenbeek, ed., Freud As We Knew Him. Detroit, Wayne State University Press. Freud, Sigmund (2001) Művészeti írások. Ford. Kertész Imre. Budapest, Filium. Frucht, Steven J. (2004) Focal task-specific dystonia in musicians. In S. Fahn– M. Hallett–M. R. DeLong, eds, Dystonia 4: Advances in Neurology, vol. 94. Philadelphia, Lippincott Williams & Wilkins. Frucht, S. J.,–Fahn, S.–Greene, P. E.–O’Brien, C.–Gelb, M.–Truong, D. D.–Welsh, J.–Factor, S.–Ford, B. (2001) The natural history of embouchure dystonia. Movement Disorders 16 (5): 899–906. Fry, Hunter J.–Hallett, Mark (19889 Focal dystonia (occupational cramp) masquerading as nerve entrapment or hysteria. Plastic and Reconstructive Surgery 82: 908–910. Fujioka, Takako–Ross, Bernhard–Kakigi, Ryusuke–Pantev, Christo–Trainor, Laurel J. (2006) One year of musical training affects development of auditory cortical-evoked fields in young children. Brain 129: 2593–2608. Gaab, N.–Schulze, K.–Ozdemir, E.–Schlaug, G. (2004) Extensive activation of occipital and parietal cortex in a blind absolute pitch musician. Poster Eleventh Annual Meeting of the Cognitive Neuroscience Society, San Francisco. Galton, Francis (1883) Inquiries into Human Faculty and Its Development. London, J. M. Dent. Garndner, Howard (1983) Frames of Mind: The Theory of Multiple Intelligences. New York, Basic Books. Garraux, G.–Bauer, A.–Hanakawa, T.–Wu, T.–Kansaku, K.–Hallett, M. (2004) Changes in brain anatomy in focal hand dystonia. Annals of Neurology 55 (5): 736–739. Gaser, Christian–Schlaug, Gottfried (2003) Brain structures differ between musicians and non-musicians. Journal of Neuroscience 23 (27): 9240–9245. Geist, Mary Ellen (2008) Measure of the Heart: A Father’s Alzheimer’s, a Daughter’s Return. New York, Springboard Press. Geroldi, C.–Metitiery, T.–Binetti, G.–Zanetti, O.–Trabucchi, M.–Frisoni, G. B. (2000) Pop music and frontotemporal dementia. Neurology 55: 1935–1936. Geschwind, Norman–Galaburda, A. M. (1987) Celebral Lateralization: Biological Mechanisms, Associations, and Pathology. Cambridge, MIT Press. Goddy, William (1988) Time and the Nervous System. New York, Praeger.

336

337

Irodalom

Irodalom

Gosselin, N.– Samson, S.–Adolps, R.–Noulhiane, M.–Roy, M.–Hasboun, D.–Baulac, M.–Peretz, I. (2006) Emotional responses to unpleasant music correlates with damage to the parahippocampal cortex. Brain 129: 2585–2592. Gougoux, F.–Leopre, F.–Lassonde, M.–Voss, P.–Zatorre, R. J.–Belin P. (2004) Pitch discrimination in the early blind. Nature 430: 309. Gould, S. J.–Wrba, E. S. (1982) Exaptation: A missing term in the science of form. Paleobiology 8: 4–15. Gowers, William R. (1886–1888) A Manual of Diseases of the Nervous System, 2 vols. Philadelphia, P. Blakiston. Gowers, William R. (1907) The Borderland of Epilepsy: Faints, Vagal Attacks, Vertigo, Migraine, Sleep Symptoms, and Their Treatment. London, Churcill. Griffiths, T. D. (2000) Musical hallucinosis in acquired deafness: Phenomenology and substrate. Brain 123: 2065–2076. Griffiths, T. D.–Jennings, A. R.–Warren, J. D. (2006) Dystimbria: A distinct musical syndrome? Presented at the Ninth International Conference of Music Perception and Cognition, Bologna, August 22–26, 2006. Griffiths, T. D.–Warren, J. D.–Dean, J. I.–Howard, D. (2004) When the feeling’s gone: A selective loss of musical emotion. Journal of Neurology, Neurosurgery, and Psychiatry 75 (2): 344–345. Grove’s Dictionary of Music and Musicians (1954) 5th edition, ed. Eric Blom. London, Macmillan. Hackney, Madeleine E.–Kantorovich, Svetlana–Earhart, Gammon M. (2007) A study on the effects of Argentine tango as a form of partnered dance for those with Parkinson disease and the healthy elderly. American Journal of Dance Therapy 29 (2): 109–127. Hackney, Madeleine E.–Kantorovich, Svetlana–Levin, Rebecca–Earhart, Gammon M. (2007) Effects of tango on functional mobility in Parkinson’s disease: A preliminary study. Journal of Neurologic Physical Therapy 31: 173–179. Halberstam, David (2007) The Coldest Winter: America and the Korean War. New York, Hyperion. Hallett, Mark (1998) The neurophysiology of dystonia. Archives of Neurology 55: 601–603. Halpern, A. R.–Zatorre, R. J. (1999) When that tune runs through your head: a PET investigation of auditory imagery for familiar melodies. Cerebral Cortex 9: 697– 704. Hamilton, R. H.–Pascual-Leone, A.–Schlaug, G. (2004) Absolute pitch in blind musicians. NeuroReport 15 (5): 803–806.

Hamzei, F.–Liepert, J.–Dettmers, C.–Adler, T.–Kiebel, S.–Rijntjes, M.–Weiller, C. (2001) Structural and functional cortical abnormalities after upper limb amputation during childhood. NeuroReport 12 (5): 957–962. Hannon, Erin E.–Trehub, Sandra E. (2005) Tuning in to musical rhythms: Infants learn more readily than adults. Proceedings of the National Academy of Sciences 102: 12639–12643. Harrison, John E. (2001) Synaesthesia: The Strangest Thing. New York, Oxford University Press. Hart, Mickey–Lieberman, Frederic (1991) Planet Drum. San Francisco, HarperCollins. Harvey, William (1960) De Motu Locali Animalium. London, Cambridge University Press. Hécaen, Henri–Albert, Martin L. (1978) Human Neuropsychology. New York, John Wiley & Sons. Henahan, Donal (1983) Did Shostakovich have a secret? The New York Times, July 10, section 2, page 21. Hermelin, Beate–O’Connor, N.–Lee, S. (1987) Musical inventiveness of five idiot savants. Psychological Medicine 17: 685–694. Hermesh, H.–Konas, S.–Shiloh, R.–Dar, R.–Marom, S.–Weizman, A.–Gross-Isseroff, R. (2004) Musical hallucinations: Prevalence in psychotic and nonpsychotic outpatients. Journal of Clinical Psychiatry 65 (2): 191–197. Hull, John (1991) Touching the Rock: An Experience of Blindness. New York, Pantheon. Hunter, M. D.–Friffiths, T. D.–Farrow, T. F.–Zehng, Y.–Wilkinnson, I. D.–Hegde, N.–Woods, W.–Spence, S. A.–Woodruff, P. W. (2003) A neural basis for the perception of voices in external auditory space. Brain 126 (1): 161–169. Huron, David (2006) Sweet Anticipation: Music and the Psychology of Expectation. Cambridge, Brandford Books, MIT Press. Hutchinson, Siobhan–Hui-Lin Lee, Leslie–Gaab, Nadine–Schlaug, Gottfried (2003) Cerebellar volume of musicians. Cerebral Cortex 13: 943–949. Huxley, Aldous (2008) Szép új világ. Ford. Totth Benedek. Budapest, Cartaphilus. Huysmans, Joris-Karl (2002) A különc. Ford. Kosztolányi Dezső. Szeged, Lazi. Hyde, K.–Zatorre, R.–Griffiths, T. D.–Lerch, J. P.–Peretz, I. (2006) Morphometry of the amusic brain: A two-site study. Brain 129: 2562–2570. Iversen, John R.–Patel, Aniruddh D.–Ohgushi, Kengo (2004) Perception of nonlinguistic rhythmic stimuli by American and Japanese listeners. Proceedings of the International Congress of Acoustics, Kyoto.

338

339

Irodalom

Irodalom

Izumi, Yukio–Terao, Takeshi–Ishino, Yoichi–Nakamura, Jun (2002) Differences in regional cerebral blood flow during musical and verbal hallucinations. Psychiatry Research Neuroimaging 116: 119–123. Jackendorff, Ray–Lerdahl, Fred (2006) The capacity for music: What is it, and what’s special about it? Cognition 100: 33–72. Jackson, John Hughlings (1871) Singing by speechless (aphasic) children. Lancet 2: 430–431. Jackson, John Hughlings (1888) On a particular variety of epilepsy (“Intellectual Aura”). Brain 11: 179–207. Jacome, D. E. (1984) Aphasia with elation, hypermusia, musicophilia and compulsive whistling. Journal of Neurology, Neurosurgery, and Psychiatry 47: 308–310. James, William (1890) The Principles of Psychology. New York, Henry Holt. Jourdain, Robert (1997) Music, the Brain, and Ecstasy: How Music Captures Our Imagination. New York, William Morrow. Kaptur, Narinder (1996) Paradoxical functional facilitation in brain-behaviour research: A critical review. Brain 119: 1775–1790. Kawai, Nobuyuki–Matsuzawa, Tetsuro (2000) Numerical memory span in a chimpanzee. Nature 403: 39–40. Kemp, David E.–Gilmer, William S.–Fleck, Jenelle–Dago, Pedro (2007) An association of intrusive, repetitive phrases with lamotrigine treatment in bipolar II disorder. CNS Spectrums 12 (2): 106–111. Kertesz, Andrew (2006) The Banana Lady and Other Stories of Curious Behavior and Speech. Victoria, Trafford Publishing. Kertesz, Andrew–Munoz, David G., eds (1988) Pick’s Disease and Pick Complex. New York, Wiley-Liss. Klawans, Harold L. (1997) “Did I Remove That Gallbladder?” In. Narinder Kapur, ed., Injured Brains of Medical Minds: Views from Within (21–30). Oxford, Oxford University Press. Konorski, Jerzy (1967) Integrative Activity of the Brain: An Interdisciplinary Approach. Chicago, University of Chicago Press. Kraemer, David J. M.–Macrae, C. Neil–Green, Adam E.–Kelley, William M. (2005) Sound of silence activates auditory cortex. Nature 434: 158. Lamb, Charles (1823) The Essays of Elia. London, Taylor and Hessey. Lederman, Richard J. (1999) Robert Schumann. Seminars in Neurology 19 suppl. 1: 17–24. Lehrer, Jonah (2007) Blue Monday, green Thursday. New Scientist 194 (2604): 48–51. Lehrer, Jonah (2007) Proust Was a Neuroscientist. New York, Houghton Mifflin. Lesser, Wendy (2007) Room for Doubt. New York, Pantheon.

Levitin, Daniel J. (2006) This Is Your Brain on Music. New York, Dutton. Levitin, Daniel J.–Bellugi, Ursula (1998) Musical ability in individuals with Williams’ Syndrome. Music Perception 15 (4): 357–389. Levitin, Daniel J.–Bellugi, Ursula (2006) Rhythm, timbre and hyperacusis in Williams-Beuren syndrome. In C. Morris–H. Lenhoff–P. Wang, eds, Williams-Beuren Syndrome: Research and Clinical Perspectives (343–358). Baltimore, Johns Hopkins University Press. Levitin, Daniel J.–Cook, Perry R. (1996) Memory for musical tempo: Additional evidence that auditory memory is absolute. Perception and Psychophysics 58: 927– 935. Levitin, Daniel J.–Rogers, Susan E. (2005) Absolute pitch: Perception, coding and controversies. Trends in Cognitive Neurosciences 9 (1): 26–33. Llinás, Rodolfo (2001) I of the Vortex: From Neurons to Self. Cambridge, MIT Press. Lopez, Steve (2008) The Soloist: A Lost Dream, an Unlikely Friendship, and the Redemptive Power of Music. New York, G. P. Putnam’s Sons. Luria, A. R. (1932) The Nature of Human Conflicts; or Emotion, Conflict and Will. New York, Liveright. Luria, A. R. (1963) Restoration of Function After Brain Injury. New York, Macmillan. Luria, A. R. (1966) Higher Cortical Functions in Man. New York, Basic Books. Luria, A. R. (1968) The Mind of a Mnemonist. Cambridge, Harvard University Press. Luria, A. R. (1970) Traumatic Aphasia. Berlin, Mouton de Gruyter. Lurija, Alexandr R. (1975) Válogatott tanulmányok. Kis könyv a nagy emlékezetről. Ford. Erős Ferenc et al. Budapest, Gondolat. Luria, A. R.–Tsvetkova, L. S.–Futer, D. S. (1965) Aphasia in a composer. Journal of Neurological Sciences 2: 288–292. Lusseyran, Jacques (2005) És lőn újra világosság. Ford. Hevesi Mihály. Szeged, Szépnap. Machover, Tod (2004) Shaping minds musically. BT Techology Journal 22 (4): 717– 779. Mailis-Gagnon, Angela–Israelson, David (2003) Beyond Pain: Making the Mind-Body Connection. Toronto, Viking Canada. Martin, Paula I.–Naeser, Margaret A.–Theoret, Hugo–Tormos, Jose Maria–Nicholas, Marjorie–Kurland, Jacquie–Fregni, Felipe–Seekins, Heidi–Doron, Karl–PascualLeone, Alvaro (2004) Transcranial magnetic stimulation as a complementary treatment for aphasia. Seminars in Speech and Language 25: 181–191. Massey, Irving J. (2006) The musical dream revisited: Misic and language in dreams. Psychology of Aesthetics. Creativity, and the Arts S 1: 42–50.

340

341

Irodalom

Irodalom

Maugham, Somerset W. (2009) Első személyben. Ford. Németh Andor és Vasvári Tibor. Budapest, Holnap. Maurer, Daphne (1997) Neonatal synaesthesia: Implications for the processing of speech and faces. In Simon Baron-Cohen–John Harrison, eds, Synaesthesia: Classic and Contemporary Readings (224–242). Oxford, UK, Blackwell. Meige, Henry–Feindel, E. (1902) Les tics et leur traitement. Paris, Masson. Micheyl, Christophe–Khalfa, Stephanie–Perrot, Xavier–Collet, Lionel (1997) Difference in cochlear efferent activity between musicians and non-musicians. NeuroReport 8: 1047–1050. Miles, Barry (1997) Paul McCartney: Many Years from Now. New York, Henry Holt. Miles, Barry (2009) Paul McCartney. Ford. Lénárt Levente. Budapest, Cartaphilus. Mill, John Stuart (1990) Autobiography. New York, Penguin Classics. Miller, B. L.–Boone, K.–Cummings, J.–Read, S. L.–Mishkin, F. (2000) Functional correlates of musical and visual ability in frontotemporal dementia. British Journal of Psychiatry 176: 458–463. Miller, Leon K. (1989) Musical Savants: Exceptional Skill in the Mentally Retarded. Hillsdale, NJ, Lawrence Erlbaum. Miller, Timothy C.–Crosby, T. W. (1979) Musical hallucinations in a deaf elderly patient. Annals of Neurology 5: 301–302. Minsky, Marvin (1982) Music, mind and meaning. In Manfred Clynes, ed., Music, Mind and Brain (1–20). New York, Plenum Press. Mitchell, Silas Weir (1866) The case of George Dedlow. Atlantic Monthly. Mitchell, Silas Weir (1965) The Injuries of Nerves. New York, Plenum Press. Mithen, Steven (2005) The Singing Neanderthals: The Origins of Music, Language, Mind and Body. London, Weidenfeld & Nicolson. Mithen, Steven (2008) The diva within. New Scientist (February 23): 38–39. Musacchia, Gabriella–Sams, Mikko–Skoe, Erika–Kraus, Nina (2007) Musicians have enhanced subcortical auditory and audiovisual processing of speech and music. Proceedings of the National Academy of Sciences (USA) 104 (40): 15894–15898. Nabokov, Vladimir (2006) Szólj, emlékezet! Ford. Pap Vera-Ágnes. Budapest, Európa. Nelson, Kevin R.–Mattingly, Michelle–Schmitt, Frederick A. (2007) Out-of-body experience and arousal. Neurology 68: 794–795. Nelson, Kevin R.–Mattingly, Michelle–Lee, Sherman A.–Schmitt, Frederick A. (2006) Does the arousal system contribute to near death experience? Neurology 66: 1003–1009. Nietzsche, Friedrich (2002) A hatalom akarása: minden érték átértékelésének kísérlete. Ford. Romhányi Török Gábor. Budapest, Cartaphilus.

Nietzsche, Friedrich (2004) Bálványok alkonya. Nietzsche kontra Wagner. Ford. Romhányi Török Gábor. Budapest, Holnap. Nordoff, Paul–Robbins, Clive (1971) Therapy in Music for Handicapped Children. London, Victor Gollancz. Noreña, A. J.–Eggermont, J. J. (2005) Enriched acoustic environment after noise trauma reduces hearing loss and prevents cortical map reorganization Journal of Neuroscience 25 (3): 699–705. Ockelford, Adam (2007) In the Key of Genius: The Extraordinary Life of Derek Paravicini. London, Hutchinson. Ockelford, Adam–Pring, Linda–Welch, Graham–Treffert, Darold (2006) Focus on Music: Exploring the Musical Interests and Abilities of Bind and Partially-Sighted Children and Young People with Septo-Optic Dysplasia. London, Institute of Education. Oestereich, James R. (2004) Music: The shushing of the symphony. The New York Times, January 11. Ostwald, Peter (1985) Schumann: Music and Madness. London, Victor Gollancz. The Oxford Companion to Music (1955) 9th edition, ed. Percy A. Scholes. Oxford, Oxford University Press. Paderewski, Ignacy Jan (1939) The Paderewski Memoirs, ed. Mary Lawton. London, Collins. Pascual-Leone, Alvaro (2003) The brain that makes music and is changed by it. In Isabelle Peretz–Robert Zatorre, eds, The Cognitive Neuroscience of Music (396– 409). Oxford, Oxford University Press. Patel, Aniruddh D.–Iversen, J. R.–Bregman, M. R.–Schulz, I.–Schulz, C. (2008) Investigating the human-specificity of synchronization to music. In Mayumi Adachi et al., eds, Proceedings of the 10th International Conference on Music Perception and Cognition. Sapporo. Patel, Aniruddh D. (2008) Music, Language, and the Brain. New York, Oxford University Press. Patel, Aniruddh D.–Foxton, J. M.–Griffiths, T. D. (2005) Musically tone-deaf individuals have difficulty discriminating intonation contours extracted from speech. Brain and Cognition 59: 310–313. Patel, Aniruddh–Iversen, John (2006) A non-human animal can drum a steady beat on a musical instrument. In M. Baroni–A. R. Addessi–R. Caterina–M. Costa, eds, Proceedings of the 9th International Conference on Music Perception and Cognition. Bologna.

342

343

Irodalom

Irodalom

Patel, Aniruddh D.–Iversen, John R.–Chen, Yanqing–Repp, Bruno H. (2005) The influence of metricality and modality on synchronization with a beat. Experimental Brain Research 163: 226–238. Patel, Aniruddh D.– Iversen, John R.–Rosenberg, Jason C. (2006) Comparing the rhythm and melody of speech and music: The case of British English and French. Journal of the Acoustical Society of America 119 (5): 3034–3047. Paulescu, E.–Harrison, J.–Baron-Cohen, S. J.–Watson, D. G.–Goldstein, L.–Heather, J.–Frackowiak, R. S. J.–Frith, C. D.. 1995. The physiology of coloured hearing: A PET activation study of colour-word synesthesia. Brain 118: 661–676. Penfield, W.–Perot, P. (1963) The brain’s record of visual and auditory experience: A final summary and discussion. Brian 86: 595–696. Peretz, Isabelle–Gagnon, I. (1999) Dissociation between recognition and emotional judgement for melodies. Neurocase 5: 21–30. Piccirilli, Massimo–Sciarma, Tiziana–Luzzi, Simona (2000) Modularity of music: Evidence from a case of pure amusia. Journal of Neurology, Neurosurgery, and Psyxchiatry 69: 541–545. Pinker, Steven (2002) Hogyan működik az elme. Ford. Csibra Gergely. Budapest, Osiris. Pinker, Steven (2007) Toward a consilient study of literature. Philosophy and Literature 31: 161–177. Poskanzer, David C.–Brown, Arthur E.–Miller, Henry (1962) Musicogenic epilepsy caused only by a discrete frequency band of church bells. Brain 85: 77–92. The Power of Music: In which is shown, by a variety of Pleasing and Instructive Anecdotes, the effects it has on Man and Animals (1814) London (Corner of St. Paul’s Church-Yard), J. Harris. Proust, Marcel (2001) Az eltűnt idő nyomában. A fogoly lány. Ford. Jancsó Júlia. Budapest, Atlantisz. Ramachandran, V. S. (2004) A Brief Tour of Human Consciousness. New York, Pi Press. Ramachandran, V. S.–Hubbard, E. M. (2001) Psychophysical investigations into the neural basis of synaesthesia. Proceedings of the Royal Society of London, B 268: 979–983. Ramachandran, V. S.–Hubbard, E. M. (2001) Synaesthesia: A window into perception, thought and language. Journal of Consciousness Studies 8 (12): 3–24. Ramachandran, V. S.–Hubbard, E. M. (2003) The phenomenology of synaesthesia. Journal of Consciousness Studies 10 (8): 49–57. Rangell, Leo (2006) Music in the head: Living at the brain-mind border. Huffington Post, September 12. http://www.huffingtonpost.com/dr-leo-rangell/.

Rapin, Isabelle (1982) Children with Brain Dysfunction: Neurology, Cognition, Language and Behavior. New York, Raven Press. Rauscher, F. H.–Shaw, G. L.–Ky, K. N. (1993) Music and spatial task performance. Nature 365: 611. Reik, Theodor (1953) The Haunting Melody: Psychoanalytic Experiences in Life and Music. New York, Farrar, Straus and Young. Révész, Géza (1970) The Psychology of a Musical Prodigy. Freeport, NY, Greenwood Press. Rizolatti, Giacomo–Fadiga, Luciano–Fogassi, Leonardo–Gallese, Vittorio (2002) From mirror neurons to imitation: Facts and Speculations. In Andrew N. Meltzoff–Wolfgang Prinz, eds, The Imitative Mind (247–266). Cambridge, Cambridge University Press. Rohrer, J. D.–Smith, S. J.–Warren, J. D. (2006) Craving for music after treatment of partial epilepsy. Epilepsia 47 (5): 939–940. Rorem, Ned (2006) Facing the Night: A Diary (1999–2005) and Musical Writings. New York, Shoemaker & Hoard. Ross, E. D.–Jossman, P. B.– Bell, B.– Sabin, T.–Geschwind, N. (1975) Musical hallucinations in deafness. Journal of the American Medical Association 231 (6): 620–622. Rothenberg, David (2005) Why Birds Sing. New York, Basic Books. Rouget, Gilbert (1985) Music and Trance. Chicago, University of Chicago Press. Russell, S. M.–Golfinos, J. G. (2003) Amusia following resection of a Heschl gyrus glioma. Journal of Neurosurgery 98: 1109–1112. Sacks, Oliver (1973) Awakenings. London, Duckworth. Sacks, Oliver (1984) A Leg to Stand On. New York, Summit Books. Sacks, Oliver (1985) The Man Who Mistook His Wife for a Hat. New York, Summit Books. Sacks, Oliver (1991) Ébredések. Ford. Csörögi István, Faludi Endre. Budapest, Interjú. Sacks, Oliver (1992) The last hippie. The New York Review of Books vol. 39, no. 6 (March 26): 53–62. Sacks, Oliver (1992) Tourette’s syndrome and creativity. British Medical Journal 305: 1515–1516. Sacks, Oliver (1995) An Antropologist on Mars: Seven Paradoxical Tales. New York, Alfred A. Knopf. Sacks, Oliver (1997) The Island of the Colorblind. New York, Alfred A. Knopf. Sacks, Oliver (1998) Music and the brain. In Concetta M. Tomaino, ed., Clinical Applications of Music in Neurologic Rehabilitation (1–18). St. Louis, MMB Music.

344

345

Irodalom

Irodalom

Sacks, Oliver (1999) Antropológus a Marson. Ford. Racsmány Mihály. Budapest, Osiris. Sacks, Oliver (2003) The mind’s eye. The New Yorker (July 28): 48–59. Sacks, Oliver (2004) Speed. The New Yorker (August 23): 60–69. Sacks, Oliver (2004) A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét. Ford. Fenyves Katalin, Kis Anna, Rupp Anikó és Vajda Róza. Budapest, Park. Sacks, Oliver (2006) Stereo Sue. The New Yorker (June 19): 64–73. Sacks, Oliver (2006) The power of music. Brain 129: 2528–2532. Sacks, Oliver (2006) Fél lábbal a földön. Ford. Széky János. Budapest, Park. Saffran, Jenny R.–Griepentrog, Gregory J. (2001) Absolute pitch in infant auditory learning: Evidence for developmental reorganization. Developmental Psycology 37 (1): 74–85. Schellenberg, E. Glenn (2003) Does exposure to music have beneficial side effects? In Isabelle Peretz–Robert J. Zatorre, eds, The Cognitive Neuroscience of Music (430– 448). Oxfod, Oxford University Press. Schlaug, G.–Jäncke, L.–Huang, Y.–Steinmetz, H. (1995) In vivo evidence of structural brain asymmetry in musicians. Science 267: 699–701. Schlaug, Gottfried–Jäncke, Lutz–Huang, Yanxiong–Staiger, Jochen F.–Steinmetz, Helmuth (1995) Increased corpus callosum size in musicians. Neuropsychologia 33 (8): 1047–1055. Schlaug, Gottfried–Norton, Andrea–Ozdemir, Elif–Helm-Estabrooks, Nancy (2006) Long-term behavioral and brain effects of melodic intonation therapy in patients with Broca’s aphasia. Neuroimage 31 (suppl. 1): 37. Schlaug, Gottfried–Marchina, Sarah–Norton, Andrea (2008) From singing to speaking: Why singing may lead to recovery of expressive language function in patients with Broca’s aphasia. Music Perception 25:4, 315–323. Schopenhauer, Arthur (2007) A világ mint akarat és képzet. Ford. Tandori Ágnes és Tandori Dezső. Budapest, Osiris. Schreber, Daniel Paul (2000) Memoirs of My Nervous Illness. New York, New York Review Books. Schullian, Dorothy M.–Schoen, Max, eds (1948) Music and Medicine. New York, Henry Shuman. Scoville, W. B.–Milner, Brenda (1957) Loss of recent memory after bilateral hippocampal lesions. Journal of Neurology, Neurosurgery and Psychiatry 20: 11–21. Seeley, W. W.–Matthews, B. R.–Crawford, R. K.–Gorno-Tempini, M. L.–Foti, D.–Mackenzie, I. R.–Miller, B. L. (2008) Unravelling Boléro: Progressive aphasia, transmodal creatvity and the right posterior neocortex. Brain 131 (1): 39–49.

Sforza, Teri–Lenhoff, Howard–Lenhoff, Sylvia (2006) The Strangest Song. Amherst, NY, Prometheus Books. Sheehy, M. P.–Marsden, C. D. (1982) Writer’s cramp – a focal dystonia. Brain 105: 461–480. Shenk, David (2001) The Forgetting: Alzheimer’s – Portrait of an Epidemic. New York, Doubleday. Simkin, Benjamin (1992) Mozart’s scatalogical desorder. British Medical Journal 305: 1563–1567. Simner, J.–Ward, J.–Lanz, M.–Jansari, A.–Noonan, K.–Glover, L.–Oakley, D. (2005) Non-random associations of graphemes to colours in synaesthetic and normal populations. Cognitive Neuropsychology 22 (8): 1069–1085. Simner, Julia–Mulvenna, Catherine–Sagiv, Noam–Tsakonikos, Elias–Witherby, Sarah A.–Fraser, Christine–Scott, Kirsten–Ward, Jamie (2006) Synaesthesia: The prevalence of atypical cross-modal experiences. Perception 35: 1024–1033 Slonimsky, Nicolas (1953) Lexicon of Musical Invective: Critical Assaults on Composers Since Beethoven’s Time. Seattle, University of Washington Press. Smith, Daniel B. (2007) Muses, Madmen, and Prophets: Rethinking the History, Science, and Meaning of Auditory Hallucinations. New York, Penguin Press. Smith, Steven B. (1983) The Great Mental Calculators: The Psychology, Methods, and Lives of Calculating Prodigies, Past and Present. New York, Columbia University Press. Snyder, Allan W.–Mulcahy, Elaine–Taylor, Janet L.–Mitfchell, John–Sachdev, Perminder–Gandevia, Simon C. (2003) Savant-like skills exposed in normal people by suppressing the left fronto-temporal lobe. Journal of Integrative Neuroscience 2 (2): 149–158. Sotavalta, Olavi (1963) The flight sounds of insects. In R. G. Busnel, ed., Acoustic Behavior of Animals (374–389). Amsterdam, Elsevier. Spencer, Herbert (2002) The origin and function of music. In Michael Mark, ed., Music Education: Source Readings from Ancient Greece to Today (47–48). New York, Routledge. Sparr, S. A. (2002) Reciptive amelodia in a trained musician. Neurology 59: 1659– 1660. Stein, Alexander (2004) Music, mouring, and consolation. Journal of the American Psychoanalytic Association 52 (3): 783–811. Stern, Daniel (2004) “Fabrikant’s Way.” In A Little Street Music. Huntsville, TX, Texas Review Press. Storr, Antony (1989) Freud. Oxford, Oxford University Press. Storr, Antony (1992) Music and the Mind. New York, Free Press.

346

347

Irodalom

Irodalom

Sztravinszkij, Igor (1969) Életem. Ford. F. Csanak Dóra. Budapest, Gondolat. Styron, William (1990) Darkness Visible: A Memoir of Madness. New York, Random House. Styron, William (1993) Látható sötétség. Ford. Kiss Zsuzsa. Budapest, Európa. Thaut, Michael H. (2005) Rhythm, Music, and the Brain: Scientific Foundations and Clinical Applications. New York, Routledge. Tolsztoj, Lev (1973) Kreutzer szonáta. Kisregények és elbeszélések. Ford. Németh László, Szőllősy Klára. Budapest, Európa. Tomaino, Concetta, ed. (1998) Clinical Applications of Music in Neurologic Rehabilitation. St. Louis, MMB Music. Treffert, Darold (2006) Extraordinary People: Understanding Savant Syndrome. Revised ed. Lincoln, Nebraska, iUniverse. Turnbull, Oliver H.–Zois, Evangelos–Kaplan-Solms, Karen–Solms, Mark (2006) The developing transference in amnesia: Changes in interpersonal relationship, despite profound episodic-memory loss. Neuro-Psychoanalysis 8 (2): 199–204. Twain, Mark (1878) “A Literary Nightmare” Reprinted in Punch, Brothers, Punch! and Other Stories. New York, Slote, Woodman and Co. Uga, V.–Lemut, M. C.–Zampi, C.–Zilli, I.–Salzarulo, P. (2006) Music in dreams. Consciousness and Cognition 15: 351–357. Ulrich, G.–Houtmans, T.–Gold, C. (2007) The additional therapeutic effect of group music therapy for schizophrenic patients: A randomized study. Acta Psychiatrica Scandinavica 116: 362–370. van Bloss, Nick (2006) Busy Body: My Life with Tourette’s Syndrome. London, Fusion Press. Vaughan, Ivan (1986) Ivan: Living with Parkinson’s Disease. London, Macmillan. von Arnim, G.–Engel, P. (1964) Mental retardation related to hypercalmaemia. Developmental Medicine and Child Neurology 6: 366–377. Wagner, Christoph (2005) Hand und Instrument: Musikphysiologische Grundlagen Praktische Konsequenzen. Wiesbaden, Breitkopf & Härtel. Wagner, Richard (1911) My Life (603). New York, Dodd, Mead & Co. Warner, Nick–Aziz, Victor (2005) Hymns and arias: Musical hallucinations in older people in Wales. International Journal of Geriatric Psychiatry 20: 658–660. Warren, Jason D.–Warren, Jane E.–Fox, Nick C.–Warrington, Elizabeth K. (2003) Nothing to dsay, something to sing: Primary progressive dynamic aphasia. Neurocase 9 (2): 140–155. Waugh, Evelyn (1945) Brideshead Revisited. London, Chapman and Hall. Waugh, Evelyn (1957) The Ordeal of Gilbert Pinfold. Boston, Little, Brown.

Wearing, Deborah (2005) Forever Today: A Memoir of Love and Amnesia. London, Doubleday. Weiskrantz, Lawrence (1997) Consciousness Lost and Found. Oxford, Oxford University Press. West, Rebecca (1957) The Fountain Overflows. London, Macmillan. White, E. B. (1933) The supremacy of Uruguay. New Yorker (November 25): 18–19. Wilson, Barbara A.–Wearing, Deborah (1995) Prisoner of consciousness: A state of just awakening following herpes simplex encephalitis. In Ruth Campbell–Martin Conway, eds, Broken Memories: Case Studies in Memory Impairment (14–30). Oxford, Blackwell. Wilson, Barbara A.–Baddeley, A. D.–Kapur, Narinder (1995) Dense amnesia in a professional musician following herpes simplex virus encephalitis. Journal of Clinical and Experimental Neuropsychology 17 (5): 668–681. Wilson, Edward O. (1994) Naturalist. Washington, D. C., Island Press. Wilson, Frank R. (1988) Teaching hands, treating hands. Piano Quarterly 141: 34– 41. Wilson, Frank R. (1989) Acquistion and loss of skilled movement in musicians. Seminars in Neurology 9 (2): 146–151. Wilson, Frank R. (2000) Current controversies on the origin, diagnosis and management of focal dystonia. In Raoul Tubiana–Peter C. Amadio, eds, Medical Problems of the Instrumejntalist Musician (311–327). London, Martin Dunitz. Wittgenstein, Ludwig (1989) A bizonyosságról. Ford. Neumer Katalin. Budapest, Európa. Young, Robyn L.–Ridding, Michael C.–Morrell, Tracy L. (2004) Switching skills by turning off part of the brain. Neurocase 10 (3): 215–222. Zatorre, R. J.–Halpern, A. R. (2005) Mental concerts: Musical imagery and auditory cortex. Neuron 47: 9–12. Zatorre, R. J.–Halpern, A. R.–Perry, D. W.–Meyer, E.–Evans, A. C. (1996) Hearing in the mind’s ear: A PET investigation of musical imagery and perception. Journal of Cognitive Neuroscience 8: 29–46. Zitzer-Comfort, C.–Doyle, T. F.–Masataka, N.–Korenberg, J.–Bellugi, U. (2007) Nature and nurture: Williams syndrome across cultures. Developmental Science 10 (6): 755–762. Zuckerkandl, Victor (1956) Sound and Symbol: Music and the External World. Princeton, NJ, Princeton University Press.

348

349

Név- és tárgymutató

2001. szeptember 11. 172, 284 A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét (O. Sacks) 68, 149, 155, 181, 183, 219, 226 A színvakok szigete (O. Sacks) 111 abszolút hallás 77, 93, 97, 100, 115, 121– 130, 152, 155, 159, 160, 165, 168, 170, 172, 177, 208, 312 Adams, Liz 177, 331 afázia amúzia és ~ 207 zeneterápia és ~ 206–214 Ágoston, Szent 234 agydaganat 21, 32, 111 agyféltekék kölcsönhatása 26, 97, 102, 111, 153, 212, 272, 299 agyférgek 50–58, 222, 269 agyi képalkotó eljárások 37, 43, 62, 96, 144, 174, 175, 229, 274, 312 agykéreg 24, 25, 27, 97, 134, 160, 164, 199 akusztika 100, 141–146 Alajouanine, Théophile 298 Albert, Martin L. 103, 212, 213 Albinoni, Tomaso 273 Aldridge, David 220 állatok hang és ~ 116 látás ~nál 143 zene és ~ 57, 228, 229 Allen, Doris 307 Allen, Grant 108

álmok, zene ~ban 263–269 ALS (amiotrófiás laterálszklerózis) 249, 293 Alsop, Joseph 110 Alzheimer, Alois 293 Alzheimer-betegség 13, 225, 239, 286, 292–295, 297, 316–327; lásd még demencia, frontotemporális demencia amigdala 275, 313 amnézia 181–203 átmeneti globális ~ 196 epizodikus emlékezet ~ban 188, 191, 192, 196, 198, 200, 318 érzelmi emlékezet ~ban 193 procedurális emlékezet ~ban 116, 196–200, 319 szemantikus emlékezet ~ban 188, 191, 192 zenei készségek megtartása ~ban 181–203 amúzia 101–120 afázia és ~ 207 ~ disszonanciára 112 cochleáris ~ 109, 131–140 hangszín~ (hangszínsüketség) 110 harmónia~ (harmóniasüketség) 114 melódia~(dallamsüketség) 112 ritmus~ (ritmussüketség) 102, 103 veleszületett ~ 104–106, 108, 112 zenére adott érzelmi válasz és ~ 272– 274

351

Név- és tárgymutató

Angel C. (skizofrénia) 70 Anne (Williams-szindróma) 303, 305 antiepileptikus 30, 62, 80 Antropológus a Marson (O. Sacks) 54, 152, 164, 233, 274, 290, 322 áramlás, kinetikus 223–235 ~ Parkinson-kórban 236–246 Asperger-szindróma 208, 274–275, 307 átmeneti globális amnézia (TGA) 196– 197 Auden, W. H. 239 autizmus 54, 99, 151–153, 207, 208, 274, 275, 289, 290, 298, 306, 307 Ayers, Nathaniel 286 Ayotte, Julia 106, 108, 110, 112 Aziz, Victor 69 B. tanár úr (amúzia) 113 Bach, Johann Sebastian 31, 45, 46, 48, 53, 72, 117, 137, 150, 189, 191, 202, 205, 221, 260, 274, 275, 281, 284, 303, 312 balkezes repertoár 259 Balsam, Arthur 319 Baron, Patrick 125, 137 Baron-Cohen, Simon 174, 176 Bauby, Jean-Dominique 242 Bayley, John 317 bazális ganglionok 48, 62, 85–87, 97, 111, 198, 229, 242, 246, 253–256 Bear, David 23 Bearsted, Caroline 197 Beeli, Gian 169 Beethoven, Ludwig van 42, 45, 53, 54, 77, 84, 95, 107, 115, 117, 137, 140, 151, 191, 201, 202, 241, 277, 279, 298, bejóslás, zenében 302 Belin, Pascal 110, 213 Bell, Sir Charles 252 Bellini, Vincenzo 95 Bellugi, Ursula 306–308, 310–315 Bennett, Carl 54 Benton, A. L. 101 Berlioz, Hector 267, 268

Bernstein, Leonard 124 Berrios, German E. 69 Beth Abraham Kórház 236–239, 243, 245, 246, 287 Beth, Kjersti 177 Beuren, Alois J. 305 bezártság-szindróma (locked-in syndrome) 242 bipoláris zavar 55, 285 Bizet, Georges 246 Blanke, Olaf 25 Blood, Anne J. 274 Bloss, Nick van 221, 222 Boeve, B. F. 297 Bossomaier, Terry 155 botox 257–260 Brahms, Johannes 45, 167, 208, 267, 281 Brandston, Howard 145, 146 Broca-terület 212, 213 Browne, Janet 276 Bruner, Jerome 43, 81, 157 Brust, John C. 207 Burton, Robert 280 Bussey, Eliza 28 Caedmon 20 Caldwell, David 168, 178 Candia, Victor 256 Carlson, John 79 Casals, Pablo 202 Challenger, Melanie 265 Charles Bonnet-szindróma 176 Charles Bonnet-szindróma lásd még vizuális hallucinációk Che Guevara 102 Chen Joyce L. 229 Chopin, Frédéric 18, 19, 24, 42, 45, 60, 94, 104, 110, 167, 229, 241, 243, 267, 276 Chorost, Michael 64, 71, 109 Christian (Williams-szindróma) 303 Cicoria, Tony 17–28 Claparède, Édouard 194, 196 Clarke, Arthur C. 9, 49

352

Név- és tárgymutató

cochlea (csiga) ~ újrahangolása 140 ~ hallástorzulása 132, 133, 135 cochleáris implantátum 109 Cohen, Donna 316 Cohen, Jon 156 Cohen, Neal J. 194 Cole, Jonathan 249 Coleman, Nick 82, 147, 148 Colman, W. S. 69 Comfort, Heidi 314, 315 Cook, Perry 229 Cordelia (Rebecca West regényalakja) 93, 95, 100 Corti, Alfonso 131 Critchley, Macdonald 13, 34–36, 40, 101 Crosby, T. W. 86 Crystal (Williams-szindróma) 306, 307 Crystal, H. A. 318 Cytowic, Richard 105, 174 Csajkovszkij, Pjotr Iljics 65, 76, 95, 271, 279, 298 csimpánzok és emlékezet 156 D. L. (amúzia) 105–107, 110 dadogás 209, 236, 239 dallam ~ dinamizmusa 201–203, 223, 225, 228 ~ észlelésére való képtelenség 103– 130 Dallas, Duncan 238 dalszövegekre való tudattalan asszociáció 46–48 Damashek, Mark 124, 125 Darwin, Charles 10, 131, 231, 274, 276 Davis, John 151 Deborah (Williams-szindróma) 304 demencia 316–327; lásd még Alzheimer-betegség, frontotemporális demencia depresszió 184, 246, 258, 273, 280, 282 Deutsch, Diana 62, 125–127, 129

Devinsky, Orrin 25 dezinhibíció (gátlástalanodás) 211, 249 diplacusis (hangtorzulás) 140 diszkinézia 215, 216 disszonanciaészlelés 112 disztónia, zenészgörcs 245, 251–260 dobolás és dobkörök 220, 325 Donald, Merlin 235 Drescher, Sara Bell 111 Dunning, Jennifer 254 Earhart, Gammon 244 Ébredések (O. Sacks) 13, 53, 67, 236, 245, 328 Eco, Umberto 192, 200 Ed M. (Parkinson-kór) 241 Edelman, Gerald M. 145, 242 Edith T. (Parkinson-kór) 240 Ehlen, Patrick 171, 178 elefántok Thai Elefánt Zenekar 228, 229 Williams-szindrómás leírása ~ról 307, 308 Eliot, T. S. 181 Ellis, Havelock 234 Ellison, Gaylord 297 előadás amnézia és ~ 181–203 demencia és ~ 218–235, 316–327 disztónia és ~ 251–260 Emerson, Raplph Waldo 319, 320 emlékezet amfetamin és ~ 155 epizodikus/explicit ~ 196, 197 érzelem és ~ 194, 195 implicit ~ 190, 191 procedurális ~ ~ amnéziában 181–205 ~ demenciában 319–322 procedurális képzelet és ~ 116 rövid távú (munkamemória) ~ 55, 119, 156, 191, 225 savant-~ 149–156

353

Név- és tárgymutató

~ sorozatokra 225–228 szemantikus ~ 190, 191 vakság és ~ 158, 159 encephalitis lethargica (agyvelőgyulladás) 53, 67, 236–239, 241, 242, 245, 246, 289 encephalitis, herpes (vírusos agyhártyagyulladás) 37, 149, 150, 154 éneklés afázia és ~ 206–214 alvás és alvásközeli állapotok 263– 269 elfojthatatlan ~ 291–301 emlékezet és ~ 226–228 közösségi ~ 211, 212 nyelv és ~ 124–126 tanulás és ~ 102, 103 Enrico (zongorahangoló) 157 epilepszia 23, 25, 26, 28, 31, 32, 34–40, 61, 69, 80, 154, 297 érzelem depresszió és ~ 280–284 fokozott reakciókészség zenére 17– 29, 297–315 hanglejtés beszédben és ~ 231, 232, 278, 279 közömbösség a zene iránt 141–146, 270–279 sztereóhallás és ~ 141–146 zene és ~ 113, 287–290 Estrin, Glen 257, 258 fantomvégtagok és -ujjak 247, 248 Feidner, Erica vanderLinde 23 Fél lábbal a földön (O. Sacks) 223, 265 Fischer-Dieskau, Dietrich 283 Fleisher, Leon 45, 254, 258–260 fokális disztónia 251–260 Forster, E. M. 283 Foss, Lukas 241 Foster, Cindy 42 Foster-Cohen, Susan 172 Fox, Orlan 264, 265

főcímdalok 51 Főkormányzók (Arthur C. Clarke regényalakjai) 9 Frances D. (Parkinson-kór) 239 Frank V. (abszolút hallás) 124, 128 Franz, Carleen 113 Freedman, Lawrence R. 272 Freud, Sigmund 194, 269, 277, 278, 314 frontotemporális demencia 26, 28, 154, 155, 292, 293, 296–298, 301 Frucht, Steven J. 123, 257, 258 Fry, Hunter J. 255 Fujioka, Takako 98 funkcionális MR-vizsgálat lásd agyi képalkotás fülbemászó dallamok 12, 50–58, 60, 80 G. G. (muzikogén rohamok) 37, 38 Gaab, Nadine 97, 160 Galaburda, A. M. 153 Galilei 229 Galton, Francis 41, 162, 163, 173, 174, 176 Gardner, Howard 311 Garrison, Richard 237 gátlás, kérgi 48, 75, 80, 83, 176, 187, 211, 213, 224, 249, 253, 299, 301 Geist, Alan 57 Geist, Woody 45 George (Somerset Maugham regényalakja) 94, 95, 100 Geroldi, C. 297 Geschwind, Norman 69, 153, 154, 212, 213 Giordano, Matt 220 Glennie, Evelyn 98 Goldberg, Elkhonon 288 Gooddy, William 240, 241 Gordon B. (zenei hallucinációk) 71, 73, 121 Gosselin, N. 112 Gougoux, Frédéric 160 Gould, Stan 263

354

Név- és tárgymutató

Gould, Stephen Jay 100 Gowers, William R. 80, 252, 253 Grace M. (zenei tehetség megjelenése) 28 Graffman, Gary 254, 59 Grandin, Temple 274 Grant, Ulysses S. 105 Grateful Dead 233 Greg F. („Az utolsó hippi”) 233 Griepentrog, Gregory J. 128 Griffiths, T. D. 83, 110, 273 gyász 248, 264, 281–283, 285, 296 gyerekek abszolút hallás ~nél 126–128 féltekei specializáció ~nél 212, 213 gyermekversek és ~ 226 motoros fejlődés ~nél 198 nyelvelsajátítás ~nél 127 ritmus ~nél 231, 235 szinesztézia ~nél 176 vak ~ 126, 158, 159, 161 zenei hallucinációk ~nél 75 zenei képzés ~nél 98 H. M. (amnézia) 195, 196 Hackney, Madeleine 244 halálközeli élmény 20, 24–26 Halberstam, David 278 Hall, Stanley 176 Hallett, Mark 255, 257, 259 hallucináció 59–90,114, 176, 177, 190, 222, 223, 232, 243, 248, 263–269, 286, 299, 325 hallucinogének 116, 176 Halpern, A. R. 43 Hamilton, R. H. 159, 160 Hamzei, Farsin 249 hangerő és hallásvesztés 58, 131, 132, 138, 139 hangérzékenység 88, 102 hangsüketség 102, 103, 106, 111 Hannon, Erin E. 102 harmóniasüketség 114

Harrell, Tom 286 Harrison, John E. 174–176 Harry S. (homloklebeny-sérülés) 287, 292 Hart, Mickey 234 Harvey, William 236 Hécaen, Henri 103, 110 Henahan, Donald 79 Henson, R. A. 13, 36, 101 Hermelin, Beate 151 Herruer, Paul 163 Heschl gyrus 111 Hester (agyvelőgyulladáson átesett) 289 Hillsberg, Anna 278 hippokampusz 195, 198, 242 Hippokratész 225 Hoffmann, E. T. A. 163 homloklebenyi sérülés 54, 128, 154, 187, 196, 206, 209, 226, 287 Horovitz, Joseph 44 Hubbard, E. M. 166, 175 Hull, John 116, 160 Huntington-kór 245 Huron, David 202 Huxley, Aldous 210 Huysmans, Joris-Karl 162 Hyde, Krista 108, 112 I. R. (amúzia) 273 I., Mr. (színvakság) 134 improvizáció 119, 152, 190, 197, 200, 298, 306 iPod 58, 66, 67, 75, 132, 243 ismétlés agyférgek és ~ 50–58 procedurális emlékezet és ~ 197–200 ticek, echolália és ~ 53, 54 zenei hallucinációk és ~ 80–83 Iversen, John 228, 231, 232 Ives, Charles 60 Izumi, Yukio 70 J. (pontos hallási emlékezet) 227 Jackendorff, Ray 246

355

Név- és tárgymutató

Jackson, John Hughlings 31, 39, 210, 299 Jacob L. (cochleáris amúzia) 132, 144 Jacome, Daniel E. 26, 300 James, Henry 276 James, William 11, 12, 25, 276 Janáček, Leos 232 japán beszélők lásd tonális nyelvek Jenkins, Florence Foster 103 Jennings, A. R. 110 Jimmie (amnézia) 181, 183, 194 John C. (zenei hallucinációk) 66, 207 John S. (Tourette-szindróma) 218 Jon S. (zenei rohamok) 30, 32 Jones, Tom 152, 290 Jorgensen, Jorgen 141–148 Joseph D. (zenei hallucinációk) 77 Jourdain, Robert 60, 76, 298 June B. (zenei hallucinációk) 84, 85 Kantz, Arly 207, 208 Kapur, Narinder 191, 299 Kassen, Philip 264 Keats, John 41, 173 „Kedves Abby” rovat 68 Kelley, William 44 Kemp, David 55 kéreg alatti rendszerek 229, 230, 289; lásd még bazális ganglionok, kisagy kérgi leképezés 134, 135, 249, 255 kérgi újraleképezés 160 Kertész, András 293, 296 Kessel, Ken 216 kínai beszélők lásd tonális nyelvek King, Carole 50 King, Tracy 208 Kinnison, Malonnie 230 kisagy 62, 97, 111, 198, 229, 242, 255, 313 „kitöltés” jelensége 44 Klawans, Harold L. 197 Klonsky, Louis 76 Koltun, Jan 325 Konorsky, Jerzy 82, 83

Korn, Eric 276 Koubek, Kathryn 326 kötődés, észlelési 235 Kraus, Nina 97 kreativitás 33, 48, 89, 219, 298–301, 314, 322; lásd még savant-tehetségek Lamb, Charles 108 Lanier, Jaron 146 Lassus, Orlandus 186, 188, 191 L-dopa 53, 67–68, 238, 245, 246, 289 Leahy, Christine 170 Lederman, Richard J. 254 Lehrer, Jonah 202 Leibniz, G. W. 231 Lenhoff, Gloria 228, 264, 308, 310 Lenhoff, Howard 308, 310 Lesser, Wendy 281, 283 Levitin, Daniel J. 105, 123, 141, 142, 144, 229, 310–312 Lhermitte, François 105 Llinás, Rodolfo 48, 49, 85, 87, 198, 199 Lopez, Steve 286 Louis F. (frontotemporális demencia) 294, 297 Lurija, A. R. 173, 207, 210, 211, 225, 242, 324 Lusseyran, Jacques 161, 177, 178 Machover, Tod 98 madárdal 10, 228 Magnani, Franco 26 Mahler, Gustav 141, 264 Mailis-Gagnon, Angela 225 Majestic (Williams-szindróma) 304 Mälzel, Johann 241 Mamlok, Dwight 65, 66, 232 Margaret, H. (zenei hallucinációk) 73 Markowitz, Eric 32 Marks, Gerry 99 Marsden, C. David 254, 255 Martin (savant) 149, 150, 152, 154, 157, 227 Martin, Paula I. 213

356

Név- és tárgymutató

Massey, Irving J. 268, 269 Matsuzawa, Tetsuro 156 Matthew H. (átmeneti globális amnézia) 197 Maugham, Somerset 94 Maurer, Daphne 175 McCartney, Paul 267 Meghan (Williams-szindróma) 303, 311 melodikus intonációs terápia (melodic intonation therapy) 212–214 Mendelssohn, Felix 224, 225, 230, 265 Ménière-betegség 111 Merzenich, Michael 256 Mesmer, Franz Anton 159 Messiaen, Olivier 167 metronóm 241 Michael B. (zenei hallucinációk) 75–77 Micheyl, Christophe 136 migrén 77, 80, 104, 196, 246, 263 Mill, John Stuart 280, 283 Miller, Bruce L. 155, 292–299 Miller, Jonathan 182, 243 Miller, Leon K. 151, 153 Miller, Timothy C. 86 Milner, Brenda 195 Minsky, Marvin 201 Mirvis, Melanie 208 Mitchell, Silas Weir 247, 248 Mithen, Steven 102, 103, 129, 130, 231 Moore, G. E. 250 motoros és auditoros rendszerek kölcsönhatása 223–246 Mozart, Wolfgang Amadeus 53, 81, 93, 98, 99, 116, 117, 122–124, 140, 158, 167, 173, 190, 191, 219, 263, 264, 267, 271, 277, 280, 318 Mozart-effektus 98 mozgás és zene lásd ritmus, tánc mozgászavarok 215, 218, 239, 245, 254, 325 MR- és fMR-vizsgálatok lásd agyi képalkotó eljárások

muzikalitás fokai 93–100 muzikofília 9, 10, 17–29, 274 Nabokov, Vladimir 104, 105, 174 Nelson, Kevin R. 25 Newton, Isaac 162 Nietzsche, Friedrich 11, 245, 246, 318 Nordoff, Paul 275 Noreña, A. J. 139 Novalis 239 nyelv ~ elvesztése lásd afázia ~ és zene összehasonlítása 99, 100, 104, 106, 108, 110, 128, 129, 207–211, 232, 233 Nyíregyházi, Ervin 151 O’C., Mrs. és Mrs. O’M. (zenei hallucinációk) 68, 69, 85 Ockelford, Adam 151, 159 Ofri, Danielle 278 olivocochleáris kötegek 135 Oppenheim, David 81 Ostwald, Peter 61 Otten, Erna 247, 249 P. C. (zenei hallucinációk) 79 P., Dr. (a férfi, aki kalapnak nézte a feleségét) 225, 322 Paderewski, Ignacy 229 Pamela (Williams-szindróma) 305 Paradis, Maria Theresia von 158, 159 paradox funkcionális facilitáció 299 paralízis, funkcionális 223–225 Paravicini, Derek 151 Parkinson-kór 13, 53, 211, 218, 236–246, 255, 286, 293, 297, 317, 325 Pascual-Leone, Alvaro 43, 97, 160 Patel, Aniruddh D. 106, 209, 228, 231, 232 Penfield, Wilder 32, 69, 85 Penhune, Virginia 229 Peretz, Isabelle 273, 274 Pharr, Charlotte 304 Piccirilli, Massimo 104

357

Név- és tárgymutató

Pick, Arnold 293 Pick-betegség 293, 297, 298; lásd még frontotemporális demencia Picker, Tobias 222 Pinker, Steven 10, 11 planum temporale 97, 100, 128, 312 Poskanzer, David C. 35, 36 Pring, Linda 159 Proust, Marcel 47, 129, 192, 200, 202, 323 pszichoanalízis 90 pszichopátia 289 Purcell, Henry 270 Purser, John 158 Rachael Y. (amúzia) 114 Ralescu, Maria 272 Ramachandran, V. S. 166, 175, 177, 178 Rangell, Leo 87–90, 232 Rapin, Isabelle 207, 307 Raps, Gena 319 Rauscher, Frances 98 Ravel, Maurice 259, 267, 298, 299 Ray G. (Tourette-szindróma) 219 Reik, Theodor 47, 278 reklám 50, 51, 53, 58 részegség 80, 237 Révész Géza 151 Rimbaud, Arthur 173 Rimszkij-Korszakov, Nyikolaj 167 ritmus ~süketség 102 beszéd és ~ 231, 232 ~ eredete 230, 231 kulturális hatások a ~ra 102, 103 mozgás és ~ 223–235 társas kötődés és ~ 232–236 Tourette-szindróma és ~ 218–221 veleszületett süketség és ~ 98 Williams-szindróma és ~ 304, 305 Rizzolatti, Giacomo 211 Robbins, Clive 275 Rogers, Susan E. 123

Rohrer, J. D. 22, 23 Rorem, Ned 44, 276 Rosalie B. (Parkinson-kór) 242 Rose R. (Parkinson-kór) 53, 67 Rosenhaus, Steven L. 75 Ross, Elliott D. 317 Rouget, Gilbert 234 Rousseau, Jean-Jacques 129 rovarok repülésének hangja 122 rugalmasság, idegi 27, 98, 111, 112, 128, 134, 135, 138, 139, 144, 145, 160, 214, 225, 256 Russel, S. M. 111 Sacks, Elsie (anya) 67, 282 Sacks, Oliver agyférgek és ~ 51–53 álmok és hallucinációk 263–266 amfetaminok és ~ 155 ~ amúziaélménye 103, 104 gyász és ~ 281–284 ~ lábbénulása 223–225 táncolás és ~ 233, 234 tinnitusz és ~ 71 úszás és ~ 230, 231 ~ zenei képzelettel kapcsolatos tapasztalatai 42–46 Sacks, Sam (apa) 41, 159 Saffran, Jenny R. 128 Salemson, Steve 123, 124, 208 Salimah M. (hirtelen muzikofília) 21, 22 Samuel S. (afázia) 206, 211, 212 savant-tehetségek 150–152, 154, 311 Schellenberg, E. Glenn 98 Schlaug, Gottfried 96–97, 128, 160, 214, 312 Schopenhauer, Arthur 11, 201 Schreber, Daniel Paul 286 Schubert, Franz 258, 282, 283 Schumann, Robert 60, 61, 117, 124, 167, 254, 318 Scoville, W. B. 195 Scratcherd, Jeremy 51

358

Név- és tárgymutató

Sculthorp, Gretta 324 Sebalin, Visszarion 207 Sforza, Teri 309 Shakespeare, William 131, 210, 316 Sheryl C. (zenei hallucinációk) 59, 65, 71 Silverman, Bob 326 Silvers, Robert 110 Silvia N. (muzikogén rohamok) 38 Simkin, Benjamin 219 Simner, Julia 174, 175 skizofrénia 70, 82, 285, 286, 289 sclerosis multiplex 125 Slonimsky, Nicolas 51 Smith, Daniel B. 82 Smith, Steven B. 152 Snyder, Allan 154, 155, 298 Solomon R. (diszkinézia) 215, 232 Sosztakovics, Dimitrij 79, 207 Sotavalta, Olavi 122 Sparr, Steven 113, 114 sportteljesítmény 230, 231 Squire, Larry R. 196 Stein, Alexander 284 Stern, Daniel 86 Steven (Williams-szindróma) 303 Stiles, Kitty 237–239, 243 Storr, Anthony 49, 116, 233, 271 Styron, William 280, 281 Sue B. (szinesztézia) 173 Sundue, Michael 81, 232 Suzuki-módszer 98 süketség Beethoven és ~ 42 hang~ lásd amúzia veleszületett ~ 98 Sydney A. (Tourette-szindróma) 219 szavalás, kívülről elmondás 210, 227, 264 személyiségzavar 289, 290 szenzoros depriváció (észlelési megvonás) 81

szimultánagnózia 116, 118 színes zene lásd szinesztézia szinesztézia 162–178 abszolút hallás és ~ 165, 166 átmeneti ~174 fogalmi ~175 ~ gyerekeknél 174 ~ idegi vonatkozásai 175, 176 klasszikus zeneszerzők ~val 167 ~ kreatív használata 167–169 „marsbéli” színek ~ban 166 metafora és ~ 162 ~ mnemonikus használata 172 szerzett ~174, 175 tolakodó ~ 176–178 univerzális potenciál ~ra 174 vakság és ~ 174, 175 zene-ízlelés 169, 170 színezet (kromatika) 122, 123, 128 szinkronizáció (az ütem tartása) 12, 228 színvakság 109, 111, 124, 134, 164, 166, 171 Szkrjabin, Alexander 167 szociopátia 289 sztereofónia 141–148 sztereoszkóp látás 142, 143 Sztravinszkij, Igor 95, 119, 202, 267 Támad a Mars! 279 támogató csoportok 306 tánc 102, 106, 224, 225, 228, 229, 233, 234, 237, 240, 244–246, 290, 303, 304, 324, 325 tempóemlékezet 229, 241 testen kívüli élmények 24–26 tesztoszteron, méhen belül 153 Thaut, Michael H. 241 The Oxford Companion to Music 121– 124, 162, 167 „The Supremacy of Uruguay”(„Uruguay Uralma” – E. B. White) 279 The War of the Worlds (Világok harca) 279

359

Név- és tárgymutató

Thompson, Mr. (amnézia) 183 tinnitusz 71, 74, 77, 121 Toch, Ernst 227 Tolsztoj, Lev 279 Tomaino, Concetta 206, 239, 291 Tomer (Williams-szindróma) 304 tonális nyelvek és abszolút hallás 106, 127, 129 Torke, Michael 122, 165, 172, 175, 178 Tourette-szindróma 54, 96, 153, 218–222, 245, 306 transzkraniális mágneses stimuláció 154, 213 Treffert, Darold 150, 151, 156, 159 Trehub, Sandra E. 102 tritónusz 123, 124, 169 Turnbull, Oliver 194 tükörneuronok 212, 324 Twain, Mark 52, 57 Uga, Valeria 266 utánzás 219, 235, 321 utóképek 55 Vak Tom (savant) 150, 151 vakság abszolút hallás és ~ 157–161 kérgi leképezés és reallokáció (átcsoportosítás) ~ban 134 savant-szindróma és ~ 150, 151 szinesztézia és ~ 176, 299 Van Heusen, James 51 vanderLinde Feidner, Erica 23 Vaughan, Ivan 243 Vera B. (frontotemporális demencia) 291, 294 villámcsapás hatásai 17–20, 24–27 Virgil (vak beteg) 118 Viskontas, Indre 295 vizuális agnózia 101 Wagner, Christof 256 Wagner, Richard 35, 81, 124, 246, 266, 278 Warner, Nick 69

Warren, Jason D. 22, 110, 209, 273 Waugh, Evelyn 80, 162 Wearing, Clive és Deborah 154, 181, 190, 191, 318 Weiskrantz, Lawrence 192 Welch, Graham 159 Wernicke-terület 206 Weschler, Lawrence 113, 227 West, Rebecca 93 White, E. B. 279 Williams, J. C. P. 305 Williams-szindróma 228, 302–315 Wilson, E. O. 10 Wiltshire, Stephen 152, 290 Wise, David 51 Wittgenstein, Ludwig 250 Wittgenstein, Paul 247–250, 258, 259 Witzelsucht (viccelődési kényszer) 187 Yahne, Carolina 244 Younes, Nick 51 Young, Robyn L. 155 zaj 34, 35, 38, 49, 54, 55, 59, 66, 70–76, 80, 82, 85, 89, 107, 113, 132, 137, 139, 178, 202, 232, 303, Zatorre, Robert J. 43, 110, 160, 229, 274 Zelenka, Jan Dismus 281, 283 zene megunása 202 az iskolákban 98 elvárások és ~ 201–204 idegi megfelelői lásd agyi képalkotás ideiglenesség a ~ben 192–203 kellemetlen vagy torz ~ lásd amúzia kerülése vagy félelem a ~től 34–40 közömbösség a ~ iránt 270–286 kulturális különbségek a ~ben 232, 315 vágyakozás a ~ után 19–25 zenei hallucinációk 59–90 agyférgekkel összehasonlítva 75 agyrázkódás és ~ 78 álmok és ~ 264

360

Név- és tárgymutató

átmeneti 65, 66 epilepszia és ~ 69 fiataloknál 74–78 meditáció és ~ 81 részegség és ~ 80 skizofrénia és ~ 70 szenzoros depriváció és ~ 81–84 tinnitusz és ~ 70, 71 torzulás és „teleszkópszerű” összecsukódás ~ban 60 zenei képzelet 42–44,47, 49–51, 56, 60, 80, 114, 118, 134, 263, 265, 269 zenei preferenciák, hirtelen változás ~ban 19–24 zenei tehetség lásd még savant-tehetségek szokatlan megjelenése 291–31 tartománya 93–100 veleszületett vs. tanult 93–100

zeneterápia a terapeutával való kapcsolat a ~ban 211, 212 afázia és ~ 206–214 amnézia és ~ 191 autizmus és ~ 289, 290 demencia/Alzheimer-kór és ~ 316– 327 paralízis és ~ 223–225 Parkinson-kór és ~ 236–246 Tourette-szindróma és ~ 218–222 története 237, 238 Williams-szindróma és ~ 304, 305 Zitzer-Comfort, Carol 314, 315 zongorahangolók abszolút hallása 124, 125, 137, 157, 170 Zuckerkandl, Victor 202, 203

361