PÁLYÁZAT
NYITRA UTCAI ÁMK
PÁLYÁZAT
A NYITRA UTCAI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT IGAZGATÓI ÁLLÁSÁRA
KÉSZÍTETTE:
CÍMZETT:
Marácziné Joó Éva
Dr. Puskás Tivadar
igazgató
polgármester
magyar-orosz szakos tanár
Szombathely Megyei
közoktatási vezető
Jogú Város Önkormányzata
Szombathely
Szombathely
PÁLYÁZAT
NYITRA UTCAI ÁMK
TARTALOMJEGYZÉK
Bevezetés 1. Az általános művelődési központ céljai, feladatai 2. A Nyitra Utcai Általános Művelődési Központ 3. Helyzetelemzés 3.1.
Szakmai munka
3.1.1. Általános iskolai oktatás, nevelés 3.1.2. Óvodai nevelés 3.1.3. Közművelődés 3.2.
Tárgyi feltételek
3.2.1. Befogadóképesség, termek 3.2.2. Felújítás 3.2.3. Karbantartás 3.2.4. Eszközök, bútorzat 3.3.
Személyi feltételek
3.4.
Gazdálkodás
4. Célmeghatározás 4.1.
Általános iskolai intézményegység
4.2.
Óvodai intézményegység
4.3.
Közművelődési intézményegység
5. A célmeghatározásból eredő feladatok 5.1. Hosszabb távú feladatok 5.2. Középtávon megoldandó feladatok 5.3. Rövid távú feladatok 6. Vezetői feladataim az ÁMK működtetésében, vezetői elveim Befejezés
PÁLYÁZAT
NYITRA UTCAI ÁMK
BEVEZETÉS
A pályázat elkészítésére, s a 20 éven át tartó küzdelmes, de szép kihívásokkal teli munka folytatására ösztönöztek az intézmény eddig elért eredményei, melyeket a nevelésoktatás terén, a közművelődési tevékenységben, s az azt szolgáló feltételrendszerben sikerült elérnünk. Meggyőződésem, hogy a tudatos tervezés és az annak alapján végzett mindennapi munka biztosítja intézményünk fő céljaként meghatározott megfelelő, színvonalas tevékenységünket. Munkánkban, tevékenységünk során olyan tradicionális értékeket mint humanizmus, tudás, másik emberrel való törődés, kulturális érdeklődés és tolerancia, magyarságtudat kell képviselnünk. Nem térhetünk le erről az útról, az általunk, az ÁMK által kötelezően képviselt értékeket minőségi munkával, következetes magatartással közvetítenünk kell környezetünk felé. Erre törekedtünk az évek során mindig. Büszkeséggel gondolok vissza az eltelt két évtizedre, mert ugyan az ágazat megítélése folyamatosan romlott,az oktatási normatívák nem növekedtek, városunkban a húsz év alatt iskolabezárások zajlottak a gyereklétszámok csökkenése miatt, azonban a mi intézményünk kilábalt a mélységből, és mára a kor kihívásainak és elvárásainak megfelelő oktatási-nevelésiközművelődési programmal működő intézménnyé tudott válni, melynek kihasználtsága és mutatói bizonyítják ezt. Hiszek abban, hogy az általunk vallott elvek, általunk képviselt értékek helyes irányt tudnak mutatni környezetünknek, a kisgyermekeknek, a tanulóifjúságnak, és szüleiknek. Ahhoz, hogy ezt elérhessük, elengedhetetlen munkánkat kiemelkedően végezni. Ennek szellemében vállalkoztam arra a feladatra, hogy a Nyitra Utcai ÁMK vezetésére kiírt pályázatot elkészítsem. Intézményünk földrajzi helyzetéből adódóan egy viszonylag zárt területen helyezkedik el. Arra törekedett az évek során, hogy az itt élők igényeit, szükségleteit igyekezzen kielégíteni, szolgálni, s egyúttal ennek a területnek a központjává válni. Ezt a feladatot jól teljesítette az intézmény, azonban az utóbbi években megkezdődött a továbblépés: új feladatok, új programok, új szerkezet.
PÁLYÁZAT
NYITRA UTCAI ÁMK
A körzet „elszigeteltsége” egyfajta védelmet is nyújt az itt élő és ide járó gyermekek számára a társadalomban jelenlévő negatív tendenciákkal szemben. A környezet (családi házas utcákközlekedési biztonság-zajmentes környezet-közeli emberi kapcsolatok) kitűnő lehetőségeket kínál az intézmény számára, melyek kihasználásával, előnnyé kovácsolásával népszerűvé tud válni a város, illetve a megye oktatási szférájában. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az általános iskolai intézményegységben immár 6. tanéve elindított angolos program, mely az öt éve indult kéttannyelvű oktatás népszerűségét maximálisan bizonyította az érdeklődők számával. Óvodai intézményegységünk megőrizve szakmai önállóságát vált rövid idő alatt részévé az ÁMK-nak. Oktatási-nevelési
feladataink
maradéktalan
megvalósítását
segíti
a
közművelődési
intézményegység saját céljainak megvalósítása mellett. Intézményünk 2010-ben jóváhagyott pedagógiai-művelődési programja a kisgyermekek, diákok, szülők, a lakókörnyezet igényeit
figyelembe véve készült, s széleskörű
támogatottságot élvez. Egy közoktatási intézménynek bizonyos időközönként meg kell újulnia ahhoz, hogy a társadalmi elvárásoknak meg tudjon felelni. Innovatív tevékenységünket tudatosan végezve alakítottuk programjainkat a mindenkori szükségletekhez, korunk igényeihez.
PÁLYÁZAT
NYITRA UTCAI ÁMK
1. AZ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT CÉLJAI, FELADATAI
Az ÁMK az óvodai nevelés és iskolai oktatás mellett a közösségi élet színtere, kulturált, megfelelő infrastruktúrával rendelkező találkozási hely valamennyi korosztály számára. A civil szerveződések befogadója, tevékenységük segítője a közös célok megvalósításában. Az ÁMK legfontosabb feladatait, céljait az általános művelődési központok fejlesztési programja határozza meg, ezek az alábbiak: · a hon- és népismereti műveltségi tartalmak közvetítése,az európai kultúra közvetítése a tematikus komplex programokon keresztül,a környezeti nevelésen keresztül a környezeti jövőkép kialakítása a családban és a helyi társadalomban, a tanulási képességek fejlesztése, a testi-lelki egészség hangsúlyosabbá tétele az egészséges és környezetbarát életmód szokásainak kialakításával · fő feladatai között kell, hogy szerepeljen a hatékony koordináció a családok minden életkorú tagjának tanulási és életviteli szükségleteinek kielégítése · mindezen feladatok hatékony megvalósítása az ÁMK egységeinek összehangolt tervezését feltételezi. Sem a tervezés, sem a végrehajtás során nem válhat el egymástól a nevelési-oktatási-közművelődési funkció Az
ÁMK
mint
közoktatási
tevékenységek színtere.
intézmény
a
tanulási-nevelési-művelődési-közösségi
PÁLYÁZAT
NYITRA UTCAI ÁMK
2. A NYITRA UTCAI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT A Nyitra Utcai Általános Művelődési Központ három intézményegységének jellemzői: Általános iskolai intézményegység: Nyitra Utcai ÁMK Általános Iskolája ·
speciális képzést nyújt jelenleg még kimenő rendszerben az emelt óraszámú német nyelvoktatásban résztvevőknek 7. és 8. évfolyamon, mely 1984-ben indult német tagozatként
·
2005-ben angol-magyar két tanítási nyelvű képzést hirdetett 1. évfolyamtól, mely jelenleg 6. évfolyamon tart
·
kiemelt területként kezelte a testnevelést és sportot, emelt óraszámban folyik az oktatás, 1992-ben vezette be a mindennapos testnevelést tanórák keretében
·
1998-ban a városban egyedülállóként elindította a sajátos nevelési igényű tanulók csoportos integrált oktatását, melyet 2004-ig működtetett(FI-MO-TA program)
Óvodai intézményegység: Nyitra Utcai ÁMK Vadvirág Óvodája · néphagyományba ágyazott nevelést biztosít a kisgyerekeknek · népünk évszakokhoz kötődő ünneplő hagyományait, szokásait ismerteti meg óvodásaival · természetközelségre fekteteti a hangsúlyt · az angol nyelvvel való intenzívebb megismerkedést szorgalmazza · a testnevelés, mozgásfejlesztés előtérbe helyezésével segíti a gyerekek fejlődését
Közművelődési intézményegység: Nyitra Utcai ÁMK Közművelődési Intézményegysége ·
a keleti városrész igényeit elégíti ki kulturális, művészeti, sport területen
·
városi szintű programokat szervez, rendez
·
bekapcsolódik a város közművelődési tevékenységébe
PÁLYÁZAT
NYITRA UTCAI ÁMK
·
táncegyütteseket működtet
·
együttműködik a terület civil szervezeteivel
·
az iskolai tanulók-óvodás kisgyermekek szabadidejének megszervezésében vállal szerepet
·
helyet
ad
és
részt
vesz
intézmények,
szervezetek
rendezvényeinek
lebonyolításában
A 3 intézményegység
fejlesztési programjában megjelölt közös kiemelt
területek, melyek végrehajtásában közösen vesznek részt tanítók, tanárok, óvónők és művelődésszervezők: · hagyományőrző programja · környezeti nevelési program · intenzív angol nyelvi foglalkoztatás programja · testnevelés és sport, tánc programja Az ÁMK tizedik éve működve bizonyította, hogy nem csak a földrajzi peremen élőknek van szüksége egy olyan központra, ahol megtalálják az igényeiknek megfelelő programokat, hiszen az ÁMK programjait megtalálják és látogatják a város más területein élők is.
PÁLYÁZAT
NYITRA UTCAI ÁMK
3. HELYZETELEMZÉS 3.1. Szakmai munka 3.1.1. Általános iskolai oktatás-nevelés 1991-ben vettem át az intézmény vezetését, amely akkorra már több szerkezeti átalakításon ment keresztül: 1984-ben hozzáintegrálták a Tolbuhin úti iskolát, két telephelyen működött az intézmény, majd 1990-ben az akkori Tolbuhin úti épület átadásra került az ott létrehozott új szakközépiskolának, így ismét csak a jelenlegi épületben folyt az oktatás. A szerkezet átalakításokkal nagy mértékben megváltozott a beiskolázási körzet, a beiskolázandók összetétele és létszáma is. 1991-ben a nyolcosztályos iskolának készült épületben 20 csoporttal rendkívül túlzsúfoltan kellett működnie az iskolának, s emellett még a körzet óvodájában és a MÁV művelődési házában került elhelyezésre 4 csoport. Mindez megnehezítette az oktató-nevelő munka színvonalas végzését, és teljes mértékben leamortizálta az épületet is. A gyereklétszám csökkenésének két oka volt a további években: az egykori Tolbuhin iskola körzetéből idejárók kimaradtak, a körzetünkben pedig az elöregedés miatt egyre kevesebb volt a tankötelesek száma. Nehéz időszak köszöntött az intézményre. Mindezen körülményeket figyelembe véve azt a célt tűztük ki akkor magunk elé, hogy elsődlegesen a körzetünkben élő tanköteleseket megtartsuk, számukra és szüleik számára is elfogadható programot kínáljunk, és kilépve falaink közül új programmal bővítsük kínálatunkat ( FI-MO-TA). A realitás tükrében fogalmaztuk meg céljainkat, és határoztuk meg az akkor azokból eredő feladatokat. Az iskola hagyományait is figyelembe véve megtartottuk az addig is jól működött tevékenységeket. Nyelvoktatás 1984-től folyt a szakosított tantervű német nyelvoktatás 3-8. évfolyamon,ennek előkészítésére 1-2. évfolyamokon nyelvtanfolyam működött.
A nyelvi tagozatos képzésben résztvevők
közül sokan értek el kiváló eredményeket az országos tanulmányi versenyeken, s tettek nyelvvizsgát 8. évfolyam végén. Jelenleg is folyik emelt óraszámú német nyelvoktatás 7-8.
PÁLYÁZAT
NYITRA UTCAI ÁMK
évfolyamokon, már csak kimenő rendszerben az új oktatási program bevezetése miatt. A nyelvtagozatosok második idegen nyelvet is választhattak ( angol), vagy ennek óraszámával növelhették német nyelvóráik számát. Az általános tantervvel tanuló osztályokban illetve csoportokban meghirdetett idegen nyelvek a német, angol és orosz voltak. A korábbi években nagy többségben a németet választották a tanulók, ma már többnyire az angol nyelvet választják a gyerekek. A nyelvoktatás színvonalának, minőségének javítását szolgálják a rendszeres szakmai programok, szakmai anyagok. 2000-ben indítottuk útjára a német nyelvű országokról szóló országismereti versenyt a megye 7. osztályos 3 fős csapatai számára, akik emelt szinten tanulják a németet. Ma már Hortobágyi József Emlékversenyként rendezzük meg tisztelegve elhunyt német szakos kollégánk, szaktanácsadó előtt. Új oktatási program: angol-magyar kéttannyelvű oktatás Intézményünk a megváltozott körülményekre való tekintettel új program indítására vállalkozott, melynek referenciája az alapfokú oktatásban megyénkben nem volt. 2005 szeptemberére terveztük a beindítását, azonban az engedélyezés során meghatározott 13 fő minimumlétszám a tanév indítására nem lett meg, így angolos előkészítő csoportként indítottuk őket. Közben a csoport létszáma 15-re fejlődött, de év közben változtatásra nem volt lehetőség. Az indulás nehézségeinek több oka volt: az iskola „előélete”(FI-MO-TA oktatás; a megyében nem volt ismert az angol-magyar két tanítási nyelvű képzés általános iskolában). Az induló év nehézségei után aztán jól alakultak a dolgok, melyben nagy segítségünkre voltak az induló osztály szülei is, hiszen ők látták, hogy milyen eredményeket hozott gyermekeik számára már az első év is. Az utóbbi években már túljelentkezés van az angol-magyar két tanítási nyelvű programra, és jelenleg a következő tanévre felvettekkel együtt 179 fő kéttannyelvűs diákunk van. Az élő idegen nyelv tudása egyre nagyobb követelményként lép fel a mai világban, sajnos hazánkban még mindig nagyon kevés az idegen nyelven beszélők száma. Ezért is fontos a nyelvtanulás, bár sokan vitatják a korai nyelvtanítás helyességét, azonban mi azt tapasztaljuk, látjuk, hogy a kéttannyelvű oktatási formában a gyerekek idegen nyelven való foglalkozásként és nem tantárgyként élik meg az adott nyelvet.
PÁLYÁZAT
NYITRA UTCAI ÁMK
Idézem a Két tanítási nyelvű oktatás irányelveinek kiadásáról szóló rendelet 1. számú mellékletében foglaltakat: „ A két tanítási nyelvű iskolai nevelés-oktatás célja és feladata 1. A két tanítási nyelvű iskolai oktatás célja, hogy az anyanyelvi és idegen nyelvi tudást egyidejűleg és kiegyensúlyozottan fejlessze, a tanulókat megtanítsa az idegen nyelven való tanulásra, az idegen nyelvű információk feldolgozására. A tanulók alkalmassá váljanak arra, hogy tanulmányaikat akár magyarul, akár idegen nyelven folytassák, illetve szakmájukat mind a két nyelven gyakorolják. Célja továbbá, hogy különböző kultúrák értékein keresztül nevelje a tanulókat türelemre, megértésre és nyitottságra; törekedjen pozitív én- és országkép kialakítására; értesse meg a nemzetközi kapcsolatok és együttműködés fontosságát. 2. A két tanítási nyelv alkalmazásával az intézményes idegennyelv-tanulás a természetes nyelvelsajátításhoz közelít. Ezáltal elérhető, hogy az anyanyelv-tudás fejlesztése és a magyar kultúra megismerése mellett, a tanulók magas szintű idegennyelv-tudás és idegennyelv-tanulási
képesség
birtokába
jussanak,
tehetségük
kibontakozhasson.
Követelmény tehát, hogy legyenek képesek az idegen nyelven való gondolkodásra, az idegen nyelv használatára az információszerzésben, -közlésben és -alkalmazásban. A tanulók értsék meg az idegennyelv-tudás állandó gondozásának szükségességét, a mind kiegyensúlyozottabb kétnyelvűség elérése és megtartása érdekében.” Előnye ennek az oktatási formának, hogy a célnyelv és a célnyelven történő tanulás egyidejű kezdése a természetes nyelvelsajátításhoz közelít. Célunk ·
Olyan tudással felvértezni tanulóinkat, amely értelmi képességeik kibontakoztatása mellett a személyiségük formálását is elősegíti
·
Képessé váljanak egymás és önmaguk értékeinek elismerésére, gyarapítására
·
A nemzeti és egyetemes kultúra legnagyszerűbb alkotásainak megismertetése
·
Legyenek képesek az Európai Unióban további tanulmányok folytatására
·
A gyerekek nyelvhasználatának, beszédkészségének magas fokú fejlesztése, az alkalmazásképes nyelvismeret elsajátíttatása
·
Pozitív hozzáállás kialakítása a további nyelvek tanulásához
Az angol-magyar két tanítási nyelvű oktatást 1. évfolyamon indítjuk, mert a 6-7 éves korú gyerekek nyelvi fogékonysága nagyon jó, gátlás nélkül, játékos tevékenységek formájában
PÁLYÁZAT
NYITRA UTCAI ÁMK
sajátítják el az idegen nyelv alapjait. A tanórák kötetlenebbek, fontos szerepe van a mozgásnak, ritmusnak, énekes, táncos játékoknak, a manuális tevékenységnek. A nyelvoktatásban a szóbeliség élvez elsőbbséget, az írás-olvasás a 2. évfolyamon félévkor kezdődik. A célnyelvet, az angolt, 1-8. évfolyamon heti 5 órában tanulják a tanulók magyar anyanyelvű angoltanárok és egy angol anyanyelvű lektor segítségével, akinek legfontosabb feladata, hogy a gyerekek beszéd, kommunikációs készségét, és kiejtésüket fejlessze angol nyelven. A készségtárgyak közül az éneket és a technikát tanítjuk a célnyelven, a környezetismeret, természetismeret, informatika, földrajz, biológia, országismeret tantárgyak kerülnek ebbe a körbe. Diákjaink 3., 6., és 8. évfolyamon Cambridge Young Learners English Tests nyelvvizsgát tesznek(Starters,
Movers,
Flyers),
eddig
54
tanulónk
rendelkezik
nyelvvizsga
bizonyítvánnyal, az idei tanévben is közel negyven diákunk vizsgázik május elején. Testnevelés és sport A sporttevékenységnek, a testnevelés fontosságának évtizedes hagyományai voltak iskolánkban, 1992-től elindítottuk a mindennapos testnevelési programot, heti 5 testnevelési órával és 40 perces tanórákkal minisztériumi ajánlásra. Nagyon jól működött, azonban két év után vissza kellett állnunk a 45 perces tanórákra egyéb külső tényezők miatt. Ennek ellenére más megoldással, de folytattuk a mindennapos testnevelés programját, hiszen a fizikai állóképességnek kiemelkedő szerepe van a tanulás segítésében, a sportnak, a mozgásnak az egészséges életmódra nevelésben és az egész életre szóló mozgásigény kialakításában. Nem elhanyagolható az sem, hogy diákjaink kiemelkedő eredményeket értek el a különböző versenyeken, különösen atlétikában. Ma is egyes osztályokban emelt óraszámban tanítjuk a testnevelést, melynek része az úszásoktatás 2. és 4. évfolyamon. Kedvelt labdajáték a röplabda, melynek alapjait az idei tanévben két korcsoportban raktuk le, két leány és egy fiú csapat megszervezésével. Iskolai bajnokságokat rendezünk a gyerekeknek a különböző sportágakban. Sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása 1998-ban indítottuk fejlesztő programunkat, melyben a súlyos magatartási- beilleszkedési zavarral, s mindezek által figyelem- és tanulási zavarral küzdő ép értelmű hyperaktív gyerekekkel kezdtünk el foglalkozni. A közoktatási törvény elnevezése akkor „más
PÁLYÁZAT
NYITRA UTCAI ÁMK
fogyatékos” elnevezéssel illette ezen tanulókat. A program célja akkor az volt, hogy ezen tanulók akkor még nem szorgalmazott integrált oktatását megvalósítsuk egyedülálló módon városunkban, sőt megyénkben. A speciális képzésbe a szakértői bizottság szakvéleménye alapján kerültek a gyerekek. Megsegítésükre, fejlesztésükre tanító-fejlesztő pedagógusok álltak rendelkezésre, illetve gyógypedagógust foglalkoztattunk. A program hatékonyan működött addig, míg önálló csoportban dolgoztak a gyerekek, azonban a teljes integrációjukkal ilyen magas létszámban kevésbé volt hatékony. Ez a képzés itt még nem rendelkezett hagyományokkal, és sajnos eléggé negatív megítéltség alá tartozott abban az időben. Ez a megítéltség csökkentette a hozzánk beiratkozók létszámát is. A kezdeményezést sikeresnek tartom, az akkor adott lehetőségeket maximálisan igyekeztünk kihasználni. Az azóta eltelt évek bizonyították, hogy sajnos egyre magasabb lett az ilyen problémákkal küzdő gyermekek száma, és komoly figyelmet és törődést kaptak azóta ezek a gyerekek az oktatásban. Intézményünkben a 2004/2005-ös tanévtől a körzetünkben élő SNI tanulókat látjuk el, városi beiskolázásukat megszüntettük miután minden iskola lehetőséget kapott az ellátásukra. Jelenleg 7 fő SNI tanuló van iskolánkban. Tanórán kívüli tevékenységek köre ÁMK-vá alakulásunk lehetővé tette számunkra, hogy a tanórán kívüli tevékenységek körében az általános iskolai intézményegység nagyobb hangsúlyt tudjon fektetni a szorosan tanulást segítő foglalkozások szervezésére, hiszen a közművelődési intézményegység rengeteg lehetőséget biztosított a tehetséggondozó szakkörök indításával. Így a gyenge és hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, a rehabilitációs fejlesztő foglalkozások, a középiskolára felkészítő tehetséggondozó foglalkozások, a tanulók versenyekre való felkészítése, és az iskolai sportköri foglalkozások kerültek előtérbe az elmúlt évek során. Emellett működött még rajz, szövő, báb, színjátszó szakkör és énekkar, a lehetőségek szűkülésével az általános iskolában jelenleg rajz, színjátszó, angol szakkörök és énekkar működik. Napköziotthon, tanulószoba Oktató-nevelő munkánk fontos része a napköziotthonos foglalkoztatás. Minden tanévben tanulólétszámunk kb. 60-65 %-a volt napközis, négy csoporttal működtünk. Jelenleg 5 csoportunk van, tanulólétszámunk 77%-a napközis. A házi feladat elkészítésében, megtanulásában a napköziotthon segítségét igénylik a szülők még a felsőbb évfolyamos
PÁLYÁZAT
NYITRA UTCAI ÁMK
tanulóknál is. A napköziotthonban lehetőség van a gyengén haladók korrepetálására, gyakorlásra. Tanulószoba a korábbi években működött 2 tanéven át, erre most nincs igény. Értékelési rendszer 1998-ban nagy változás történt a tanulói értékelési rendszerben: az első három évfolyamon szöveges értékelést dolgoztunk ki és vezettünk be minden tantárgyban negyedévkor, félévkor, háromnegyedévkor és év végén. Ugyanígy értékeltük a magatartást és szorgalmat is. A felsőbb évfolyamokon az újonnan belépő tantárgyakat félévkor szövegesen értékeljük. A kezdeti nehézségek után gyorsan változott a tanulók, szülők, kívülállók szemlélete, és elfogadottá vált ez a forma. 2004-től országos szinten bevezették a szöveges értékelést. Az idei tanévtől éltünk a törvény adta lehetőséggel, az első évfolyam és a második évfolyam félévének kivételével érdemjegyeket adunk minden tantárgyban, év végén pedig osztályzatot kapnak a tanulók. 3.1.2. Óvodai nevelés 2010 augusztusától működik az ÁMK részeként az óvodai intézményegység. A program a gyermekösszetételnek és a környezeti adottságoknak megfelelően alakult: főként családi házas környezetből, többgenerációs családokból érkeztek a kisgyerekek. „A környezetünk adottságait figyelembe véve néphagyományba ágyazott neveléssel, természetközelséggel kívánjuk gazdagítani gyermekeink érzés és gondolatvilágát. Óvodai nevelésünk fontos feladatának tűzte ki a gyermekek erkölcsi magatartásainak és szokásainak megalapozását, a hazaszeretet csíráinak ápolását, a nép-és honismereti nevelést, népünk évszakokhoz kötődő ünneplő szokásainak és hagyományainak megismerését, megismertetését. A Zanati városrész, amely régen falu volt és ma is megőrizte falusias jellegét lehetőséget kínál számunkra, hogy nevelési célkitűzéseinket megvalósíthassuk, így kerül sor arra, hogy aktív részesei lehetünk a kukoricatörésnek, krumpli szedésnek, dióverésnek, szőlőszüretnek, réten való önfeledt játszadozásnak. A tevékenységeket úgy szervezzük, hogy a gyermekek a természetben saját tapasztalataik által ismerkedjenek meg környezetükkel, annak tárgyaival, az ott folyó élettel, munkával. A nagy élményen túl igyekszünk a gyermekeket a legsokoldalúbb, a legváltozatosabb ismeretek megszerzéséhez juttatni. Munkánk során összehangoljuk a gyermekek életkori sajátosságait a hagyományápolás tartalmát, módját, formáit…
PÁLYÁZAT
NYITRA UTCAI ÁMK
…Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezet tudatos magatartásának kialakulását. Az óvodába behozott néphagyományoknál mértéktartásra törekszünk. Elsősorban az óvodai életbe beilleszkedő, a gyermeki élethez jól igazodó hagyományokat ünnepeljük. A természetközelségre, a természetes közegek, anyagok megismertetésére nagy hangsúlyt fordítunk. A természet és a néphagyomány egy tőről fakad. Ennek szelleme hatja át munkánkat …Gyűjtjük a természetes anyagokat, hogy ugyanúgy, mint a régi idők gyermekei, ők is a környezetük anyagaiból formázhassák meg az őket körülvevő világot, élőlényeket és tárgyakat hiszen a saját készítésű játékeszközök nagy örömforrást jelentenek számukra. A néphagyományra épülő játékeszközök tükrözik környezetünk növény és állatvilágát, a táj szépségeit, népünk foglalkozásainak tárgyait, műveleteit. Mindezek figyelembevételével ismertetjük meg gyermekeinket a népi kismesterségek alapjaival, amik szervesen beépülnek óvodai életünkbe, sajátosan kiegészítik, teljesebbé teszik azt… …Az egyénileg vagy közösen készített tárgyaikat, dekorációikat, ajándékaikat, játékaikat az aktualitásnak megfelelően készítik, melyek az érzelmi ráhangolódás, az ünnepvárás nagyon fontos eszközei… …A népi játékok segítenek a mozgáskultúra fejlesztésében, mert a dallamos ritmushoz igazodó legegyszerűbb lépésektől, az erőt, ügyességet fejlesztő összetett formákon át, a szép és kecses kifejező mozgásig a lehetőségek széles skálája rejlik bennük. Arra, hogy jó úton járunk, több visszajelzést kaptunk, már. A szülők pedagógiai törekvéseinket kezdettől fogva elfogadták és segítették. Vonzónak tartják a természetközelséget, a néphagyományok ápolását és a sokoldalúságot… …Munkánk jelentőségét abban látjuk, hogy csak akkor tudunk jövőért lelkesedni tudó és jövőt építő munkában szívvel lélekkel résztvevő embereket formálni, ha ráneveljük gyermekeinket elődeink szellemi, anyagi és erkölcsi hagyatékának megbecsülésére.” (Pedagógiaiművelődési Program) 3.1.3. Közművelődés A
2001-ben
átalakult
intézményünkben
a
közművelődési
intézményegység
mint
alaptevékenység a lakóterület közművelődési, sport és szabadidős tevékenységeinek megtervezését, megszervezését hivatott végezni a lakótelepen élők igényeinek felmérése
PÁLYÁZAT
NYITRA UTCAI ÁMK
alapján. Az első három évben nehéz dolgunk volt több okból adódóan is: nem volt ilyen szerkezetű intézménye a városnak, így kicsit úttörő jellegű munkát kellett végeznünk a gyakorlati felépítés terén függetlenül attól, hogy a szakirodalom és az országban működő ÁMK-k példája segítséget nyújtott. Nagyon sok időt fordítottunk a tapasztalatszerzésre, kapcsolatfelvételre hasonlóan működő ÁMK-kkal. Továbbképzéseken, konferenciákon, szakmai konzultációkon vettünk részt országszerte, melyeknek tapasztalatait jól tudtuk hasznosítani.
Több korosztály igényeit
igyekeztünk kielégíteni programjainkkal a
lakóterületen, és az utóbbi években bekapcsolódtunk a város kulturális vérkeringésébe is nagyobb rendezvényeinkkel, és a 2004 januárja óta működtetett táncegyütteseinkkel. Stratégiánkat úgy építettük fel, hogy az indulás éveiben az iskolás korosztályt megcélozva terveztük meg programjainkat, hiszen rajtuk keresztül tudtuk aztán bővíteni a kínálatot először a szülők, nagyszülők, majd a szélesebb körű lakosság felé. Ez jónak is bizonyult, mert a
gyermekek
számára
szervezett
szakkörök,
tanfolyamok,
szabadidős
programok
népszerűsége vonzotta az ifjúsági és felnőtt korosztályt is. Sokrétű tevékenységet végzünk. Klubokat, tanfolyamokat hirdetünk, civil szervezeteknek adtunk helyet és működnek együtt velünk, folyamatosan vannak kiállításaink, játszóházak, jeles- és ünnepnapi megemlékezések, hagyományőrző programok, bemutatók, vásárok, koncertek,
filmvetítések,
élménybeszámolók,
szabadtéri
összejövetelek,
táncházak.
Vállalkoztunk távoli, egzotikus kultúrák tematikus és ciklikus bemutatására, ismeretterjesztő kirándulásokat, múzeumlátogatásokat szerveztünk. A lakóterület kiemelkedő nagyrendezvénye volt az általunk szervezett Éhen Gyula HétKeleti Városrész Kulturális Napok, mely nagy tömegeket mozgatott meg minden júniusban, azonban az utóbbi években sajnos anyagi okok miatt már csak egy napos lakótelepi napként szervezzük meg. Táncegyütteseink ( Írisz Majorette és One Step) egész éven át fellépéseken vesznek részt, és júniusban gálán mutatkoznak be az érdeklődőknek. A felkérések mellett természetesen nagy hangsúlyt fektettünk a fesztiválszereplésekre is, ma az ezekre való utazás egyre nehezebben valósítható meg annak ellenére, hogy a szülők folyamatosan támogatják a csoportokat. A foglalkozások, próbák heti többszöri rendszerességgel zajlanak, az óvodai csoporttól a felnőttekig összesen 7 csoportban dolgoznak. A mozgás öröméért, a mozgáskultúra fejlesztéséért indítottuk a „táncmozgalmat” az ÁMK-ban, célunk nem a versenytánc, ennél sokkal szélesebb körnek kívánunk élményt adni. A mazsorett és a társastánc mellett a néptánc népszerűsítését is zászlónkra tűztük, a Dr. Pesovár Ernő AMI-
PÁLYÁZAT
NYITRA UTCAI ÁMK
nyel építettünk ki jó kapcsolatot, és szerveztük meg az idén először óvodánk néptánccsoportját, közös rendezvényeink vannak. 2006-ban a fenntartó segítségével létrehoztunk egy ifjúsági információs pontot, mely jelenleg is működik Diáktanya néven. A programban részt vettek középiskolások, önkéntesek, akik segítették az ifjúsági korosztály szabadidejének hasznos eltöltését előadások szervezésével, szórakoztató programok szervezésével. A lehetőség segítség volt a hátrányos helyzetűek és a csellengők programokba invitálásához is. Nyaranta napközis rendszerű szaktáborokat működtetünk az általános iskolai korosztály számára az igényeknek megfelelően(modellező, angol nyelvi, sport, lovas,kézműves, tánc). Közösen megvalósított programjaink mennyisége és minősége mutatja, hogy életképesek az elképzeléseink. Munkánk elengedhetetlen része a jól működő PR-tevékenység. A szülői közösséggel együttműködésünk folyamatos, ötleteikkel, munkájukkal segítik a programok magas színvonalú megvalósítását. Szakmai segítséget nyújt számunkra az ÁMK-k Országos Egyesülete, melynek tagja intézményünk. Az ÁMK a lakóterület központja (földrajzilag is), az itt élők szívesen látogatják a rendezvényeket, a kitűzött célok ezen a területen jól megvalósultak, jól szolgálta tevékenységünk az intézmény megítéltségét.
3.2. Tárgyi feltételek 3.2.1. Befogadóképesség, termek Iskola: A Nyitra utcai épület befogadóképessége a tanulólétszámot illetően 224 fő. Jelenleg 193 tanulónk van, ebből 7 fő sajátos nevelési igényű, 4 fő tanulási nehézségekkel küzd, statisztikai létszámunk 205. A következő tanévre beiratkozott elsősökkel 203 főre emelkedik létszámunk, statisztikai 215. A tanulólétszám a jelenlegi tapasztalatok és mutatók szerint két tanéven belül eléri, sőt meghaladja az alapító okiratban megjelölt maximális létszámhatárt. 8 tanulócsoporttal, 5 napközis csoporttal működünk. 8 osztályterem mellett szaktantermek állnak rendelkezésre: nyelvi, informatika, természettudományi, rajz, tornaterem. Ezen kívül könyvtár, sportudvar, játszóudvar, táncterem, kézműves terem szolgálják a tanulók oktatásátnevelését. Óvoda: A Selmec utcai épületben található, 3 csoportszobával rendelkezünk, tornaszobánk nincs,
logopédiai,
csoportszobákat
nyelvi,
használjuk,
tánc,
kézműves
külön
e
foglalkozásokra
célra
helyiségekkel
jelenleg nem
többnyire
a
rendelkezünk.
PÁLYÁZAT
NYITRA UTCAI ÁMK
Befogadóképességünk az alapító okiratban megjelölt 86 fő, jelenleg 82 gyermek jár óvodánkba. Az óvoda rendelkezik fajátékokkal felszerelt játszóudvarral, mely a sarki (Zanati út-Selmec u.) elhelyezkedésével az egészségnek nem éppen hasznos autóforgalom mellett van. Játszóházak, sport és egyéb rendezvényekre igénybe vesszük a Nyitra utcai épületet. Közművelődés: A közművelődési programokat a délelőtt tanításra használt helyiségekben rendezzük, szükség szerint a célnak megfelelő technikai átalakítással. Két tanterem egybenyittatásával lett egy nagytermünk, ahol a nagyobb érdeklődésre számot tartó rendezvényeket tartjuk, melynek egyik fele a délelőtti tanítás során osztályteremként funkcionál. Auláink alkalmasak kiállítások, játszóházak, bábszínházak, filmvetítések megrendezésére. 3.2.2. Felújítás A Nyitra utcai épület 55 éves, melynek folyamatos felújítását terveztük 1991 óta. Az eltelt 20 év alatt 1998-ban készült el korszerű könyvtárunk, 1999-ben a főbejárati lépcső került felújításra, 2000-ben a Nyitra utcai homlokzat és a tető egy része, 2001-ben a Jegenye utcai homlokzat és nyílászárók cseréje történt meg kétharmad részben. 2007-ben befejeződött a homlokzat felújítása, 2009-ben folytatódott és befejeződött a nyílászárócsere. Vizesblokkjaink teljes felújításra kerültek. Az épület elavult villamoshálózatának két ütemben megkezdődött a felújítása 2009 és 2010 nyarán, elkészült az udvar térvilágítása, az udvar egy részének térkövezése, 2010-ben a fűtés Savaria Patyolatról történő leválasztásával gázkazánok telepítésével új fűtésrendszerünk lett, a tornaterem feletti tető teljes felújítása is megtörtént. Az általam korábban középtávon megoldandó feladatok közül a felújítást tekintve teljes mértékben megvalósultak a tervezettek, a villamoshálózat harmadik, befejező ütemének kivételével. A Selmec utcai épületben 2010 augusztusa óta a lapostető szigetelésére került sor. 3.2.3. Karbantartás Az intézményi karbantartás hosszú távú tervezetét még 1991-ben elkészítettük, melyet folyamatosan sikerült megvalósítani, és jól feljavítani a Nyitra utcai épület állagát, így ma már megfelelő környezetet tudunk biztosítani tanulóink és a programokra érkezők számára, bár tennivaló még akad bőven. Az óvodai épület belső karbantartása folyamatos, a környezet esztétikus kialakításában az óvodai dolgozóknak sok munkája van. Mindkét épületben gondot fordítunk a vagyonvédelemre.
PÁLYÁZAT
NYITRA UTCAI ÁMK
3.2.4. Eszközök, bútorzat Az iskolai eszközök korszerűsítésére az elmúlt 5 évben több lehetőségünk volt: pályázatok, eszközfejlesztési keret, meghatározott normatívák, az iskolát támogató alapítvány, cégek által adományozott eszközök,és módjával a költségvetési keretből. Kiemelnék a sorból néhányat: informatikai eszközfejlesztés, hangtechnika, térképek, projektor, oktatási programok, licencek vásárlása. Természetesen sok tennivalónk van még e téren annak ellenére, hogy az egyéb szakmai anyagok beszerzésében is történt előrelépés. Az osztálytermek bútorzatát hét év alatt sikerült lecserélni, melyhez a szülői közösségtől kaptunk folyamatosan támogatást, illetve az alapítvány nyújtott segítséget. Az óvodának játékok, fektetők vásárlására volt lehetősége az ősz folyamán az alapítvány támogatásával. A közművelődési intézményegység pályázatok segítségével bővíteni tudta műszaki-technikai felszereltségét, a rendezvényeihez használatos bútorzatot.
3.3. Személyi feltételek Intézményünk szakmai munkaköreinek ellátottsága 100 %-os, jelenleg 18 fő pedagógussal,1 fő anyanyelvi lektorral,6 fő óvodapedagógussal, 2 fő művelődésszervezővel, 3 fő dajkával, 8 fő technikai személyzettel, és óraadókkal látjuk el feladatainkat. Munkaerő gazdálkodásunk fő szempontja mindig az volt, hogy csak az intézményi feladatokra szabottan foglalkoztathatunk felelősséggel
hosszabb
távon
munkaerőt.
Ez
gyakran a
létszámcsökkenés
miatt
kényszerűségből nem túl népszerű döntések elé állította a vezetést, de felvállaltuk és végrehajtottuk az évek során a szükséges leépítéseket. Ma már szűken feladatra szabott alkalmazotti létszámmal működik az ÁMK. Intézményünk érintett
dolgozói mindannyian folyamatosan teljesítik továbbképzési
kötelezettségüket, s ezen túl is rengeteg továbbképzésen, előadáson, konferencián vettek részt. Szorgalmaztam a továbbtanulást, a további diplomák megszerzését, magas számban éltek a kollégák ezzel a lehetőséggel. Az ismeretek megújítása, új ismeretek birtoklása hasznára válik mind az intézménynek, mind az egyénnek munkájában. Intézményünk innovatív tevékenysége megköveteli ezt a fajta hozzáállást, amit kollégáim bizonyítanak. A vezető számára fontos, hogy a kitűzött célokhoz vezető utat megtalálja a kollektíva minden tagja.
PÁLYÁZAT
NYITRA UTCAI ÁMK
Az intézmény technikai dolgozói teremtették meg mindazokat a feltételeket, amelyek nélkül a kitűzött célok nem lettek volna megvalósíthatók: a gazdasági és adminisztratív tevékenységet végzők szakértelme, maximálisan pozitív hozzáállása segítette megoldani a mindennapok komoly feladatait, a kisegítő dolgozók munkája mindannyiunk számára nélkülözhetetlen, bár számukra sem volt könnyű a feladat: az iskolai oktatás kibővült a közművelődési intézményegység programjaival, megnőtt a nyitva tartás, gyakran hétvégéken is, ami megsokszorozta munkájukat, létszámuk azonban a gazdasági megszorítások miatt csökkent.
3.4. Gazdálkodás Az ÁMK önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik. Költségvetésünket a feszítettség jellemzi. Ennek ellenére működőképesek voltunk minden évben. Az intézmény szerkezeti átalakításával nem járt a költségvetési támogatás emelkedése arányosan. A közművelődési tevékenységhez igyekeztünk megteremteni a feltételeket, ami rendkívül komoly kihívások elé állított bennünket. Pályázatokkal, bérleti díjakkal növeltük bevételeinket, hogy a működtetésen túl szakmai fejlesztésekre is lehetőséget teremtsünk. A 2004-es évtől tánccsoportjaink megyeszerte történő kiajánlásával sikerült a lehetőségek körét szélesíteni. Az iskolai intézményegységben arra törekedtünk, hogy a bevezetett angol-magyar két tanítási nyelvű oktatásban résztvevők számát minél magasabbra növeljük, lehetőség szerint használjuk ki a maximális létszámhatárokat, hogy a költséghatékonysági mutatóink javuljanak.
Ennek
elérésére
komoly propagandát
indítottunk,
a tanulólétszámunk
folyamatosan emelkedett, a normatív támogatásunk nőtt, az épület működtetésében takarékosságra törekedtünk, és elértük a kitűzött célt, mutatóink feljavultak. Ezt bizonyítja a 2011-ben elvégzett szakértői költséghatékonysági vizsgálat is. A 2011. évi költségvetésünk számadatai: Összesen(Óvoda,Iskola,Közművelődés) Személyi juttatások
83.557 e Ft
Járulékok
22.567 e Ft
Dologi kiadások
63.994 e Ft
Bevételek
19.795 e Ft
Kiadások összesen
170.118 e Ft
PÁLYÁZAT
NYITRA UTCAI ÁMK
A költségvetési pénzkeret mellett az óvodai és iskolai alapítvány, a civil szervezetek, cégek támogatásai és a pedagógusok, művelődésszervezők
pályázati nyereményei jelentős
mértékben támogatták az eszközfejlesztést, rendezvényeket. Természetesen a helyzetelemzésben nem kívántam minden részletre kitérni, azokról a területekről írtam összefoglaló elemzést röviden, amelyek meghatározták az intézmény működésének, szakmai tevékenységének fő irányvonalát.
4. CÉLMEGHATÁROZÁS
A Nyitra Utcai ÁMK Pedagógiai-Művelődési Programjában meghatározottaknak megfelelően a színvonalas oktató-nevelő munka tevékenysége mellett ellátja a lakóterületen élők közművelődési igényeit. Az általános iskolai, óvodai és közművelődési intézményegység szoros együttműködése biztosítja a településrész oktatási-,nevelési-, kulturális-, sportéletének sokszínűségét, mely által a közösségi élet fellendítésén túl a helyi művelődési, sportolási, szórakozási lehetőségek biztosítják az itt élők szabadidejének igényes, hasznos eltöltését. Intézményünk szellemiségének alapvető tényezőjévé kell váljon az, hogy a dolgozók, szülők, kisgyermekek, tanulók jó kapcsolata, az érdeklődés, az intézményhasználók kötődése által közvetíteni tudjuk azokat az értékeket, amelyekkel formálhatjuk intézményünk és lakókörnyezetünk arculatát.
4.1. Általános iskolai intézményegység ·
Olyan iskolát kell működtetnünk, ahol a belső légkör, a tartalmas együttes munka következtében jól érzi magát a tanuló és tanára egyaránt, ahol ötletei, játékai, feladatai, kérdései szervesen beépülnek az iskolai foglalkozásba, ahol megtanul helyesen és okosan tanulni, ahol biztonságban jól érzi magát, mert a tárgyi feltételek mellett szakmailag, emberileg felkészült nevelőtestület irányítja munkáját, mely képes a folyamatos szakmai, pedagógiai fejlődésre.
·
Olyan nevelést kell megvalósítanunk, melyben az általános emberi értékek továbbadása egyik legfontosabb feladatunk. Ennek szellemében kell nevelünk a toleráns
PÁLYÁZAT
NYITRA UTCAI ÁMK
magatartásra, az egymás iránti szeretetre és megértésre, az önmagunkért és másokért való felelősségre, a hagyományok őrzésére és megteremtésére. Hangsúlyt kell helyeznünk a viselkedéskultúrára, a kommunikációs képességek és készségek javítására minden területen. ·
Integráltan oktatjuk a körzetünkből intézményünkbe jelentkező sajátos nevelési igényű tanulókat, figyelembe kell venni az adott gyermek képességeit, és alkalmassá tenni a tanulmányok folytatására.
·
Az egyéni képességek kibontakoztatását mind a humán mind a reál területen biztosítanunk kell, előtérbe kell helyeznünk a tehetséggondozást.
·
Iskolánk oktató-nevelő munkája a pályaválasztásra való felkészítésben, és az oktatómunka minden területén olyan színvonalon történjen, hogy tanulóink a továbbtanuláshoz
szükséges
ismeretek
birtokába
jussanak,
s
a
következő
iskolafokozatba való bejutás és helytállás eredményes legyen. ·
Olyan iskolává kell válnunk, melyben csak a minőség az elfogadható, de soha nem tévesztjük szem elől, hogy a gyermek nem az életre készül, hanem él, de felkészítjük képességeinek, tehetségének maximális kihasználására, mellyel megalapozza jövőjét.
4.2. Óvodai intézményegység · Olyan legyen óvodánk, melyben elsődleges a játékközpontúság, melyben jól érzi magát a kisgyermek · Segítsük elő a gyermekek harmonikus fejlődését, személyiségük kibontakozását · Kompenzálnunk kell a család szociális helyzetéből adódó hátrányokat · Meg kell ismertetnünk óvodásainkat népi kultúránk, valamint a nép- és honismeret alapjaival · A mozgás szeretetére, örömének megismerésére kell nevelnünk · Ki kell alakítanunk a természetet szerető és védő ember személyiségjegyeinek alapjait · Olyan óvodásokat kell nevelnünk, akik szeretik társaikat, toleránsak egymás iránt · Óvodánk kisgyermekeivel ismertessük meg nyelvelsajátításhoz hasonló környezetet teremtve
az angol nyelvet a természetes
PÁLYÁZAT
NYITRA UTCAI ÁMK
4.3.Közművelődési intézményegység · A közösségi művelődési lehetőségek biztosítása. · A kultúraközvetítő tevékenység. · A kreativitás, az alkotókedv ösztönzése. · Rekreációs lehetőségek biztosítása. · A
település
környezeti,
szellemi,
művészeti
értékeinek,
hagyományainak
megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása. · A helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekfelismerő és érvényesítő képességének segítése. · Élet- és munkaképességet javító, iskolarendszeren kívüli, önképző és egyéb tanulási lehetőségek megteremtése és működtetése, az élethelyzettel összefüggő művelődési szokások gazdagítása. · Felkelteni a szellemi munka iránti tiszteletet, az elmúlt korok kulturális értékeink megbecsülését, az önművelés iránti igényt. · A helyi nevelési-oktatási feladatok segítése. · A településrész közéletében való részvétel.
PÁLYÁZAT
NYITRA UTCAI ÁMK
5. A CÉLMEGHATÁROZÁSBÓL EREDŐ FELADATOK A helyzetelemzésben általam kiemelten részletezett területekről adott értékelésből és a megjelölt célokból egyértelműen adódnak az intézmény feladatai, melyek elviekben három egységbe foglalhatók a megvalósításuk időtartamától függően, illetve folyamatosságukat tekintve.
5.1. Hosszabb távú feladatok ·
A 2010-ben elkészített Pedagógiai-Művelődési Programban megfogalmazott alapelvek, célok, feladatok megvalósítása. A tantervi követelmények színvonalas, következetes oktató-nevelő munkával való elsajátíttatása, a három intézményegység közös szakmai fejlesztési programjának magas színvonalon történő megvalósítása.
·
A kéttannyelvű programban megjelölt várható eredmények elérése 8. évfolyam végére a programban résztvevők számára,a számukra megfelelő továbbtanulási lehetőségekhez a hasonló képzést végző középiskolákkal való szakmai együttműködés kiépítése.
·
Az óvodai angol nyelvi foglalkozások intenzívebbé tétele.
·
A tehetséggondozás segítése a tantárgyi csoportbontások számának növelésével.
·
A közismereti tantárgyakban való eredményesség növelése a tantárgyi tanulmányi versenyeken.
·
A minőségbiztosítás, minőségfejlesztés rendszerének hasznos működtetése.
·
Az intézményi felújítások folytatása, növelve ezzel az épületek élettartamán túl az intézményi életszínvonalat.
PÁLYÁZAT ·
NYITRA UTCAI ÁMK
Az ÁMK épületének óvodával való bővítése és a meglévő épület átalakítása a közművelődési és iskolai funkciónak megfelelve a már elkészült engedélyes tervek alapján.
·
Közművelődési közösségi szintér folyamatos biztosításával kell segíteni az azonos irányultságú,
érdekű és érdeklődésű gyerekek és felnőttek önkéntes szerveződésű,
tájékozódó, megismerő, képesség- és személyiségfejlesztő együttműködését a kulturális értékek elsajátításában, megőrzésében és gyakorlati alkalmazásában. ·
A vonzáskörzet különböző életkorú közösségeinek igény szerinti segítése, művelődési szándékaik
támogatása.
A
különböző
rétegek
és
korosztályok
ismerkedési,
együttműködési alkalmainak, tevékenységeinek támogatása. Az ifjúság művelődési kezdeményezéseinek kiemelt gondozása, intézményi segítése. A közösségi élethez tárgyi feltételek biztosítása, módszerek ajánlása. ·
Az olvasói és könyvtárhasználói kultúra terjesztése, fejlesztése a könyvtárhasználók körében a lakóterületen. Az állomány folyamatos, olvasói igényeknek megfelelő bővítése.
·
Az épület tantermeinek befogadóképességét teljesen kihasználó tanulólétszám hosszú távú működtetése, az óvodai kihasználtság fenntartása.
·
A Nyitra utcai épület akadálymentesítése.
5.2. Középtávon megoldandó feladatok ·
A székhely épület villamoshálózata felújításának befejező szakasza, a belső nyílászárók cseréje, aulai-folyosói padozat és falburkolatok felújítása, a karbantartási munkálatok tervszerű folytatása.
·
A mindennapos testnevelés és sporttevékenység színvonalas végzésének egyik feltétele a sportpályák felújítása, többfunkcióssá tétele.
·
A digitális tananyagok minden tantárgyban való folyamatos használata, az ezeket ismertető szakmai képzéseken való részvétel a kollégák részéről.
·
A kéttannyelvű oktatás tárgyi eszközeinek fejlesztése, a személyi feltételeinek maradéktalanul hosszú távra szóló megteremtése, lehetőség szerint a biztonságot nyújtó állandóságra törekedve, természetesen csak a kiváló minőség lehet elsődleges.
·
A kéttannyelvű beiskolázással a tanulólétszám jelenlegihez viszonyított növelése.
PÁLYÁZAT ·
NYITRA UTCAI ÁMK
Az angliai iskolákkal(2) való kapcsolat mélyítése, tanulóink angol nyelvterületen való nyelvtanulása lehetőségének megteremtése.
·
Az óvodapedagógusok angol nyelvi képzésének folytatása.
·
A természettudományos tantárgyak eszközkészletének megújítása.
·
Az országos kompetenciamérések során arra kell törekedni, hogy a hozzáadott pedagógiai érték mellett minden évben az országos átlagot meghaladó eredményt mutassanak két tanítási nyelvű osztályaink, ehhez minden tantárgy tanításában hozzá kell járulni.
·
Szükségesnek tartom az egyes tantárgyakban a mérési eszközök egységes bevezetését, az eredményesség vizsgálatát.
·
Az
intézményi dolgozók elismerésének megteremtése, erre irányuló program
kidolgozása mindazok számára, akik az intézményi célok által meghatározott feladatokból kimagaslóan részt vállalnak, szem előtt tartva elsődlegesen az ÁMK érdekeit és jövőjét. ·
A településrész természeti, környezeti, kulturális, közösségi értékeinek, adottságainak közismertté tétele, a helyi tudás, a lokálpatriotizmus, a „gazdatudat” erősítése. A helyi információk cseréje, kiállítások, ünnepek, műsorok, bemutatók, találkozók, ötletbörzék, vetélkedők szervezése. A kulturális élet eseményeiről dokumentumok gyűjtése, őrzése, közismertté tétele. A helyi társadalom kiemelkedő közösségei, személyiségei tevékenységének ismertté tétele, támogatása.
·
Az iskolai-óvodai oktatást-nevelést kiegészítő lehetőségek: nyelvi, számítástechnikai, kézműves, környezeti nevelés, stb. tanfolyamok szervezése. A szülők, a pedagógusok együttes nevelőtevékenységének hatékonyságát fejlesztő alkalmak (pl. előadássorozat, klub) szervezése. A mindennapi élet gazdaságosságát fejlesztő közhasznú alkalmak, akciók szervezése, támogatása.
5.3. Rövid távú feladatok ·
Az intézmény külső megítélésében elindult pozitív változások minőségi, eredményes oktató-nevelő és közművelődési munkával történő további erősítése, az eredményes tevékenységek megmutatása, a PR-tevékenység erősítése.
PÁLYÁZAT ·
NYITRA UTCAI ÁMK
Az intézmény udvarainak további parkosítása, az iskolai játszóudvar bővítése fajátékokkal.
·
A kéttannyelvű program eredményességének bemutatása nyílt órák, fórumok, helyi szakmai képzések keretében.
·
Tanárok, tanítók, óvodapedagógusok tervszerű képzése az óvodai-iskolai szakmai együttműködés előtérbe helyezésével.
·
Feladataink egyik legfontosabbika a hétköznapok során az intézményhasználók számára a dolgozói példamutatás. Intézményünkben csak a szakmai igényesség lehet elfogadható,
a
gyerekek
számára
való
példamutatás
viselkedéskultúrában,
munkafegyelemben, szaktudásban-felkészültségben, a közösségi életben mintát adó. ·
Művészeti körök, tanfolyamok, műhelyek, kézműves tevékenységet folytató csoportok szervezése. A kiemelkedő tehetségű helyi alkotók közismertté tétele. Ismeret- és készségfejlesztő gyűjtőkörök szervezése, összefogása. Az önképző tevékenységet segítő pályázatokon a részvétel szorgalmazása, segítése.
·
A hétvégékre koncentrálva elsősorban lehetőség biztosítása mozgásra, sportolásra, a család együtt szórakozására, művelődésére az életkori sajátosságok figyelembevételével.
·
A lakóterületen élő óvodás és iskoláskorúak számára szakkörök, hétvégi játszóházi foglalkozások rendezése. Az iskolás korosztály számára közösségi formák működtetése, könyvtári szolgáltatás biztosítása, hétvégi és világnapok köré szerveződő programok rendezése.
·
Nagyrendezvények keretében a kultúrált művelődés, szórakozás, pihenés, sportolás lehetőségeinek biztosítása.
·
Propaganda anyagaink, kiajánlóink, honlapunk bővítése.
·
Mindkét épületben a napi működés során elsődleges tényező kell legyen a takarékosság.
·
A szülők jelenléte az ÁMK életében többségében pozitív, a velük való együttműködés erősítése fontos feladat, közösségteremtő programjaik, akcióik sok segítséget nyújtanak az intézmény számára. Továbbra is teret kell adni az észrevételeik, igényeik, kritikájuk vagy elismerő véleményük megfogalmazására.
Mind a hosszú-, közép- és rövid távú feladatokhoz tartozó tevékenységeket, azok formáit tartalmazza az ÁMK PMP-ja.
PÁLYÁZAT
NYITRA UTCAI ÁMK
6. VEZETŐI FELADATAIM AZ ÁMK MŰKÖDTETÉSÉBEN, VEZETŐI ELVEIM Az igazgató egyszemélyi felelős vezetője az intézménynek, döntéseit azonban a kollektíva véleményét, tanácsait figyelembe véve kell meghoznia. Ez a módszer segít abban, hogy az igazgató és testülete együtt gondolkodjék, és egységes szemlélettel végezzék az ÁMK-ban folyó munkát. A jó vezetői döntésekhez nélkülözhetetlen a legfontosabb kérdésekben a közös álláspont kialakítása. Az ÁMK szervezeti felépítése és annak gyakorlati működtetése jól szolgálja a jó működést. Az intézmény vezetését, az intézményegységek összehangolását az igazgató látja el. Az igazgatóhelyettesek az intézményegységek szakmai irányítását végzik. A vezetői tanács az operatív vezetési feladatok segítését végzi, feladata az intézmény jó működtetése érdekében a teendők összehangolása, a szakmai feladatok egyeztetése, és az azokhoz rendelt gazdasági tevékenység megbeszélése. Feltétlenül szükséges, hogy jó napi munkakapcsolatban álljanak egymással, emellett egyeztető értekezleteket tartsanak. Munkájukat az igazgatótanács valamint a kibővített vezetőség segíti. Az együttgondolkodás, együttmunkálkodás mindig eredményes lépéseket hoz. Fontos, hogy az ÁMK működésében a kollégák is érezzék a felelősséget a feladatok végrehajtásában. A demokratizmus ugyanakkor nem jelent vég nélküli értekezleteket, megbeszélés sorozatot,szükség esetén a kötelességek teljesítésére megfelelő utasításokat kell adni.
PÁLYÁZAT
NYITRA UTCAI ÁMK
Mindezzel együtt tud demokratikusan működtetni egy intézményt annak vezetője, ha rendelkezik
megfelelő
kompromisszum
készséggel,
szakmailag
jól
felkészült,
személyiségjegyeiből nem hiányzik az empátia, a tolerancia a munkatársakkal, szülőkkel, diákokkal, a lakókörnyezetben élőkkel való kapcsolattartásban. Fontos, hogy az intézmény belső szabályzatait alkalmazzuk a mindennapi munkában, azokat betartsuk és betartassuk, s megismertessük az intézményt használókkal, munka- és rendezvényterveinket
tegyük
nyilvánossá,
legyünk
nyitottak,
hogy munkánkat
jól
megismerhessék a jelenlegi és leendő intézményhasználók, láthassák azt a minőségi, eredményes tevékenységet, ami az ÁMK-ban zajlik. Alapelvem a folyamatos fejlesztés, bővítés mind szakmai mind infrastrukturális vonalon, erre ösztönzöm kollégáimat mindhárom intézményegységben. Vezetői elképzeléseim arra összpontosulnak, hogy egy közösen elfogadott koncepcióhoz, célrendszerhez igazodjon az ÁMK minden tagja, s ezek megvalósítása érdekében nyújtsa mindenki: gyermek-tanulószülő-dolgozó azt a maximumot, mellyel városunk egyik népszerű intézményévé válunk. Tovább kell építeni már jól működő külső kapcsolatrendszerünket, mert a jó együttműködés, a közös cselekvés egy településen egy célt szolgál: oktatásunk, közművelődésünk fejlesztését, fejlődését. Mindannyiunknak, akik ezeken a területeken dolgozunk Szombathelyen, ennek érdekében kell jól végeznünk munkánkat a mindennapjaink során.
PÁLYÁZAT
NYITRA UTCAI ÁMK
BEFEJEZÉS
A Nyitra Utcai Általános Művelődési Központ általános iskolai, óvodai és közművelődési intézményegységével a programban vázolt célkitűzések, feladatok végrehajtásával, feltételek megteremtésével meg tud felelni a környezet elvárásainak. Megújult oktatási programjával jól tud illeszkedni a városi oktatási struktúrába, innovációjával különleges lehetőséghez juttatta a gyerekeket és szüleiket, s magát az intézményt is, mely így kiválóan meg tud felelni a kor követelményeinek. Mindezek folytatására és a pályázatban leírtak megvalósítására szeretnék lehetőséget kapni.
Szombathely, 2011. 04. 08.
Marácziné Joó Éva
