Pallosné Mérei Vera* A MAGYAR MINT IDEGEN NYELV OKTATÁSÁNAK NÉHÁNY KÉRDÉSE
Ebben a cikkben a gyakorlati munka során szerzett tapasztalatokat szeretném megosztani a kollégákkal és egyben közös továbbgondolkodásra szeretnék ösztönözni , mit és hogyan tegyünk az új, megváltozott körülmények között annak érdekében, hogy a nálunk végzett hallgatók sikeresen helyt tudjanak állni az üzleti életben. Örömteli tény, hogy az utóbbi évtizedben a BGF Külkereskedelmi Kara intézményesen is bekapcsolódott a külföldiek számára szervezett magyar mint idegen nyelv oktatásába. A közelmúltban lezajló gazdasági-társadalmi változások új helyzetet eredményeztek a fels oktatásban, szükségessé vált, hogy a magyarországi fels oktatásban helyet kapjon ez a diszciplina. A magyar mint idegen nyelv oktatásakor számos, az egyéb idegen nyelvek oktatásától eltér sajátosság merül fel. A hallgatók nagy részét nem (nemcsak) a magyar nyelv és kultúra iránti érdekl dés hozta el hazánkba – hiszen itt nem bölcsészképzés folyik –, hanem egy konkrét cél érdekében kell elsajátítania az ország nyelvét. A BGF-en olyan hallgatók tanulnak, akik a közgazdaság, az üzletvitel szakmáját akarják megtanulni, a magyar nyelv ennek eszköze, tehát a nyelvtanulás célja a gazdasági-üzleti ismeretanyag elsajátítása. A magyar nyelvet oktató kollégáknak az a feladatuk, hogy hozzásegítsék a diákokat nyelvileg ahhoz, hogy a szakmai ismereteket el tudják sajátítani, szakmájukban tudjanak kommunikálni. A BGF-en tanuló külföldi hallgatók egy része (magyar tagozat) egyéves intenzív el készít után érkezik hozzánk, bizonyos szint általános nyelvi tudással, tehát a mindennapokban boldogulnak. De a tanévkezdés után nem telik el egy hónap, amikor kiderül, hogy nem tudnak jegyzetelni, hogy az el készít n megszerzett nyelvtudás kevés ahhoz, hogy a szakmát megszerezzék. A szakmai nyelvismeret hiánya, az el adó artikulációja, beszédtempója, az el adás ritmusa és szakaszolása, a tanterem akusztikai hiányosságai mind-mind er teljesen befolyásolják a megértést. Tehát itt kett s problémát kell leküzdeniük a hallgatóknak. Egyrészt meg kell tanulni a jegyzetelés technikáját (ez sokszor kemény er próba elé állítja a magyar anyanyelv hallgatókat is), másrészt el kell sajátítani a szakma megértéséhez szükséges nyelvhasználatot. Ehhez viszont speciális képességeket fejleszt nyelvi képzésre van szükség. Egyetlen nyelvcsoport sem homogén, hiszen minden tankörben számos nyelv és kultúra van jelen. Kezelnünk kell azt a problémát is, hogy nem alapozhatunk a különböz nyelvek azonos jelenségeire, és nem tudjuk kiküszöbölni az anyanyelv gátló hatását. Egy nyelv oktatást folytatunk. Viszont a heterogenitásnak is megvannak az el nyei: rendkívül érdekes és ösztönz leg hat a hallgatókra a kulturális különbségek, szokások összevetése, arra ösztönzi ket, hogy minél el bb elsajátítsák magyarul a jelenség nyelvi kifejezési formáját.
*
BGF Külkereskedelmi F iskolai Kar, Nemzetközi Gazdálkodás Szaknyelvi Intézeti Tanszék, Keleti nyelvek, orosz és magyar mint idegen nyelv tanszéki osztály, docens, bölcsészdoktor. 84
PALLOSNÉ MÉREI V.: A MAGYAR MINT IDEGEN NYELV… Számtalanszor szembesülünk azzal a problémával, hogy a hallgatók anyanyelvi nyelvtani tudása meghökkent en kevés, nem szolgálhat hivatkozási alapul. A magyar nyelvtan oktatása nem teljes kör és kizárólag funkcionális. A tartalom megértése és reprodukálása nemcsak a szókészlet nagyságától függ, hanem a szavak alakjától is, mert a toldalékok megváltoztathatják a tartalmat. Pl. Hány éve van a cégnél? Hány éve van a cég? KIK TANULNAK MAGYARUL? A KKF-en háromféle csoportot lehet jól megkülönböztetni: a) a magyar tagozaton teljes képzésben (részképzésben) tanulók; b) az angol tagozaton teljes képzésben (részképzésben) tanulók; c) csereprogram keretében tanulók (ERASMUS program, francia tagozaton részképzés keretében tanulók). a) A magyar tagozaton tanulók esetében a szakmai követelmények azonosak a magyar anyanyelv hallgatók számára el írtakkal, viszont ahhoz, hogy abszolválni tudják ezt, rengeteg energiára van szükség. A szakmai szókincs hiánya és bizonyos nyelvtani szerkezetek hiányos ismerete azt eredményezi, hogy nem értik az anyagot, ezért nem egyszer kerül sor a magyar nyelv szakmai jegyzet értelmezésére, a struktúrák automatizálásához pedig speciális nyelvhasználati képességeket fejleszt feladatok rendszeres gyakorlására. Ami a nyelvoktatás adminisztratív oldalát illeti: a diploma megszerzésének a feltétele legalább a középfokú nyelvvizsga. Hallgatóink magyar nyelvb l a Közgazdasági Egyetemre mennek vizsgázni, hiszen nálunk nincs akkreditált magyar nyelvi vizsga. Ebb l következik, hogy a hallgatókat a nyelvvizsga központ által meghatározott követelmények szerint, az el írt tematikát figyelembe véve tanítjuk. Kollégáink állítják össze mind a szövegeket, mind a gyakorlatokat, törekedve a megfelel készségek kialakítására. b) Az angol tagozatot el készít nélkül kezd hallgatók nálunk kezdik tanulni a magyart, számukra talán a legnehezebb a nyelvtanulás, mert óriási szorgalom és er feszítés kell ahhoz, hogy a fels bb évfolyamokon bizonyos tárgyakból magyarul vizsgázzanak és a kett s diploma megszerzéséhez középfokú magyar nyelvvizsgát tegyenek. És mindezt heti négy-hat órás óraszám mellett! Többféle kezd nyelvkönyv létezik, de egyik sem használható kizárólagosan, vagy a rendelkezésre álló id rövidsége miatt, vagy a feldolgozás módja ill. a gyakorlatok hiánya miatt. Ezért több könyvet felhasználva állítjuk össze számukra az anyagot, lexikai, nyelvtani gyakorlatokat. Kiemelt figyelmet szentelünk a szóbeli nyelvhasználatnak. Itt els sorban a kép-és szimbólumhasználatot ( térképek, id járási térképek, közlekedési táblák, menetrendek, grafikonok, piktogramok) alapul vev kommunikációra gondolok, melyek a szükséges nyelvi elemek gyakorlását teszi lehet vé. c) A csereprogram keretében félévente kb. 40 hallgató választja a magyart, amiért kreditpont jár. Mivel a hallgatók rövid ideig tartózkodnak nálunk, céljuk nem a nyelv elsajátítása, hanem hogy boldoguljanak néhány hónapos itt tartózkodásuk alatt, tehát számukra nyelvi els segélyként fogható fel a kurzus. Ezért olyan témaköröket érintünk mint az üdvözlés, bemutatkozás, vásárlás, id , közlekedés, utazás, banki, postai szolgáltatások stb. – ezeket is gyakorlati szempontból, f leg dialógusok formájában. Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy a szövegek beszédszándék szerinti szituációra épüljenek (kérdezés, visszakérdezés, egyetértés, ellentmondás), de legf képp, hogy kérdezni tudjanak és megértsék a választ. Komoly problémát okoz a csoportok nagy létszáma, az anyanyelvi felkészültségük eltér szintje, mert ebb l következ en az új ismereteket is eltér sikerrel fogadják be. Nincs lehet ség csoportbontásra, ezért a tanárnak nem szabad hagyni, hogy a gyengébb hallgatók számára az óra kudarcot jelentsen, de figyelni kell arra is, hogy a jó felkészültséggel rendelkez k se unatkozzanak. Minden szemeszterben van egy-egy hallgató, akinek a szülei magyar származásúak, a gyerekek otthon, hallás után tanultak magyarul, tehát viszonylag jól beszélnek, de írni egyáltalán nem tud-
85
PALLOSNÉ MÉREI V.: A MAGYAR MINT IDEGEN NYELV… nak. Velük természetesen külön kell foglalkozni, más jelleg helyesírási, fonetikai, grammatikai szabályokat kell velük megismertetni, feladatokat adni, rengeteget gyakoroltatni. Mindhárom tanulási formánál nagy szerepe van a motivációnak, hiszen ez nagymértékben hat arra, mennyi energiát fektetnek a nyelvtanulásba, mennyire nyitottak az új kultúra elfogadására és befogadására. Véleményem szerint a rövid ideig tartó tanulási formánál fokozottabban érvényesülhet az emocionális hatás. Bár egyedinek, kuriózumnak tekintik a magyart, egyetlen, általuk ismert nyelvhez sem tartják hasonlónak nyelvünket, ezért tartanak is t le, mégis „emberközelbe” hozhatjuk, ha a kurzus elején megemlítünk néhány olyan szót, amelyek a történelmi-gazdasági, kulturális kapcsolatok eredményeként kerültek nyelvünkbe más kultúrákból. Az orosz, horvát, lengyel hallgatók örömmel tapasztalják, hogy a napok elnevezése (szerda, csütörtök, péntek) hasonló, vagy ugyanaz nyelvükben, mint a magyarban, de a piacon hasznát veszik néhány gyümölcs, zöldség (káposzta, bab, szilva) nevének is; az olaszok lelkesek, mikor megtudják, hogy a piac, forint, torta szavak olasz eredet ek, vagy a németek szeretik fölfedezni az erkély, a torony, a tánc, kastély szavak hasonlóságát. És így már nem is olyan különc, furcsa a magyar nyelv, hiszen évezredek óta tartó kapcsolatra utal a többi európai országgal. A kés bbiekben alkalmunk lesz arra, hogy saját, személyes benyomásaikra utalva mutassuk be nyelvünket, országunkat, kultúránkat. Erre rendkívül jók az országismereti sajátosságok. Új, érdekes tényekkel, számukra ismeretlen fogalmakkal lehet érdekeltté tenni a hallgatókat a tanulásban. Ki az, aki nem csodálkozik el azon, hogy nálunk dekagrammban mérnek és nem grammban, hogy az étterem, vendégl mellett ott van a csárda, falatozó, ebédl ; mindezek képi, ill. verbális bemutatása felcsigázza az érdekl dést. Vagy pl. a lakás téma kapcsán tanulják a „másfélszobás” kifejezést, de ahhoz, hogy megértsék, társadalmi-szociális háttérismeret is szükséges. Azután itt vannak az ünnepek: a születésnapot mindenhol megünneplik, a hogyan már különbözik országonként, de a névnap ünneplése magyar sajátosságnak t nik. A Mikulás/Télapó máshol nem december 6-án jön, hanem karácsonykor, vagy újévkor, mások az ajándékozási szokások, a szaloncukor pedig új fogalom, de mikéntjér l és ízér l személyesen is meggy z dhetnek. Külön kell szólni az ún. reáliákról. Ilyen pl. a ballagás, a locsolkodás, a busójárás, amelyekr l személyes tapasztalatot és nagyszer élményt is szerezhetnek az itt töltött id alatt. NEHÉZ-E A MAGYAR NYELV? A kezd hallgatóktól az els félév elején megkérdeztem, mit tudnak nyelvünkr l, illetve miért választották ezt a nyelvet. Többen „egzotikussága” miatt érdekl dnek iránta. Mindannyian tudják, hogy a finnugor nyelvcsaládhoz tartozik, és rendkívül furcsának tartják, hogy finn társaik mégsem értenek egy szót sem magyarul. Aztán rácsodálkoznak, hogy a szó- és mondathangsúly mégis ugyanaz nálunk, mint a finn nyelvben, hogy az alapszókincshez tartozó jó néhány szó (kéz, hal, három stb.) hasonló, hogy mindkét nyelv toldalékoló, hogy a számnevek után a névszók egyes számban állnak stb. A szemeszter végén pedig rákérdeztem, milyennek tartják a magyar nyelvet. Kiderült, hogy nagy részük nehéznek véli mind a kiejtés (hanglejtés), mind a nyelvtan szempontjából. Végignéztem a szövegeket, feladatokat, dolgozatokat és összegy jtöttem, milyen nyelvi, kommunikációs nehézségekkel találkoznak a külföldi hallgatók már az els napoktól (az alapoktól induló csoportokban). A hatékony kommunikáláshoz szükséges az adott közösség, kultúra udvariassági szabályainak ismerete. A társas érintkezés els lépése a köszönés és a megszólítás sokszor problémás a hallgatók számára. Gondolok itt a tegezés-magázás formára. Míg egymást tegez formában kérdezik pl. Ki vagy? Honnan jössz?, a tanártól mindenképp a magázó formát hallják, és nem véletlenül, egyrészt mert a fels oktatásban ez általános, másrészt mert a kialakult társadalmi konvenciók szerint ez illik a mindennapi kommunikációs szituációkban, amivel naponta szembesülnek. De itt van mindjárt a maga, ön + 3. személy igealak is. 86
PALLOSNÉ MÉREI V.: A MAGYAR MINT IDEGEN NYELV… A köszönési formák sem egyszer ek a magyar kultúrában. A „Jó napot, jó estét, jó éjszakát” mellett itt van a „kézcsók”, „(kezét) csókolom” és a tiszteletet kifejez „tetszikezés”. Fonetikai kérdés, de elemi része a kommunikációnak a hangok helyes kiejtése, valamint az intonáció. Könnyebbséget jelent ugyan az, hogy más nyelvekkel szemben nálunk nincsenek diftongusok, a szóhangsúly állandó, de a magánhangzók közül az „a”, „é” kiejtése és megértése komoly gondot jelent. Az „a” helyett rendszeresen „o” hang sikeredik, az „é”-t nehezen különböztetik meg az „í”-t l. Pedig ez nagyon fontos nemcsak a megértés, hanem az írás, kés bbiekben a jegyzetelés szempontjából is. Éppúgy fontos a hosszú és a rövid magánhangzók helyes alkalmazása, hiszen micsoda különbség, ha valaki örül, vagy rül. De a hosszú és rövid mássalhangzók is okozhatnak meglepetést: nem mindegy, hogy valaki épen ér haza, vagy éppen hazaér. A mássalhangzók közül problémásak a kett s mássalhangzók, mint a zs, sz, cs, ty, ny, dz, dzs, valamint a ts (cs), tsz (cc) kiejtése. Az önbizalom er sítésére és a kíváncsiság felébresztéséhez el ször megadunk néhány angol eredet szót, és ezek olvasásával kezdünk. Mindenki számára ismer sek a dzsungel, bridzs, menedzser, dzsessz, bojler, szendvics stb. szavak, szóképük azonban általános derültséget kelt, de egyben motivációt is a többi, hasonló hangkapcsolatot tartalmazó szó kiejtéséhez, majd a hallás után már ismer s szó leírásához. A külföldi hallgatók gyakran csodálkozva tapasztalják, hogy míg az indogermán beszél csak a hangsúlyos szótagot ejti teljes id tartammal, a magyar nyelvben nincs redukció, a magyarban minden szótagot tisztán ki kell ejteni. Ami az intonációt illeti: a kijelent mondat végén nincs es hanglejtés számukra, a kérd mondat kétféle hanglejtését is nehezen különböztetik meg: Mi a neve? Honnan jött? Ön angol? Itt lakik Péter? Ha már a fonetikánál tartunk feltétlen megemlítend a hangrendi illeszkedés szabálya, aminek nem annyira a megértése okoz gondot, mint a gyakorlati alkalmazása, beidegz dése, nem is beszélve a kivételekr l: pl. szigeten, de hídon. A teljesség igénye nélkül felsorolnám, milyen grammatikai problémákkal kerülnek szembe a hallgatók már az els félévben. Egy-két fonetikai kérdésr l már szóltam. Ezen kívül mindjárt az elején szembesülnek a hallgatók néhány kérdéssel: • A létige, azaz a lenni ige használatával, ill. elhagyásával 3. személyben. Pl. „ diák”, de: „Péter itt van”. • Miután leküzdötték a számnevek, különösen az összetett számnevek kiejtésével járó nehézségeket, nagy az öröm, hogy a számnevek után egyes számot használ a magyar nyelv. De azután szóba kerül az id kifejezése. Els megközelítésben érthetetlen számukra, miért mondjuk azt az 5.15 helyett, hogy negyed hat, vagy a 7.45 helyett, hogy háromnegyed nyolc. A nyelv logikája más nálunk, mint pl. az angolban, oroszban. Nem könny hozzászokniuk.
• •
Nézzük egy kicsit a külföldiek szempontjából a számneveket. Ahhoz, hogy elmondják, pl. hogy egy névkártya alapján hol találhatják meg a nevezett személyt (pl. Rákóczi út 40. IV. 2.) szükség van a t számnevek és sorszámnevek használatára, nem beszélve arról, hogy esetleg a telefonszámnál mellék is szerepel, amikor is a hányas kérdésnek megfelel végz dést kell használni. Furcsa számukra, hogy a magyar toldalékoló nyelv, hogy a prepozíciók helyett ragokat használunk. Az irányhármasságot jelent végz déseket megjegyzik. Azt jól tudják, hogy pl. Debrecenbe megyek, de nehéz megérteni, miért azt mondjuk, hogy Budapestre, vagy Szolnokra? Nem egyszer megtanulni a haza szó különböz , az irányhármasságnak megfelel alakjait: Honnan? Hol? Hova? itthonról itthon haza otthonról otthon haza de mikor hazulról?
87
PALLOSNÉ MÉREI V.: A MAGYAR MINT IDEGEN NYELV… • • • • •
•
A birtoklást kifejez birtokos személyrag alkalmazása is különösnek t nik a birtokos névmás helyett: pl. Fáj a fejem. De a többszörös birtokos szerkezet használata már próbára teszi a t r képességüket: A testvérem barátjának az autója. Szokatlan számukra, hogy elöljáró helyett névutót használunk a hely és id viszony kifejezésére: ebéd után, a fa mögött, valamint az is, hogy az ez, az mutatónévmást ugyanolyan végz déssel kell ellátni, mint a f nevet: Ez a szoba. de: Ebben a szobában. Örök téma az alanyi-tárgyas ragozás helyes alkalmazása. A probléma már a tanulás elején jelentkezik, de végigkíséri az egész nyelvtanulási folyamatot. Ezt még csak bonyolítják az igeköt k Egy nem magyar anyanyelv nek furcsának t nik, hogy a betétesek kiveszik a pénzüket a bankból, a fizetést felveszik, az önkormányzat elveszi az összeg 10%-át, de a bizottságba beveszik a pénzügyi szakért ket. Vonzatos kapcsolatok el fordulásakor ügyelünk arra, hogy a lexikai egységeket csakis szintaktikai összefüggéseiben tanítsuk. Pl. Mib l vizsgáztál? Az asszony régóta szenvedett férje durvaságától. De: Ez az ember szívbetegségben szenved.
Természetesen a fels bb évfolyamokon ezernyi más megoldandó feladat adódik, de jutalom és igazi csemege a tanár számára, ha a hallgatók tudása b vülhet egy-egy, sajtószövegben el forduló idiomatikus kifejezéssel . Pl. a köpeny szót ismerik, a köpeny és a köpönyeg jelentésbeli különbségére rá lehet mutatni (az el z vékony, az utóbbi durvább, vastagabb, anyagból készült, de mindkett ruhadarab), már találkoztak is a kifejezésekkel, de csodálkoznak azon, hogy a köpönyegforgató szó viszont a véleményét gyakran, a széljárástól függ en változtató embert jelenti. Az idei tanévt l bevezetett új, bolognai rendszer képzés az államilag finanszírozott nyelvórák számában csökkenést eredményezett. Nemcsak a heti óraszám csökkent, hanem a képzés id tartama is. Ez a tény új kihívást jelent a magyart mint idegen nyelvet oktatók számára, hiszen új, a körülményeket szem el tt tartó pragmatikus tananyagot kell összeállítani. Nemcsak nyelvkönyvre gondolok, hanem az egyéni tanulásra jobban alapozó gyakorlókönyvre, auditív anyagokra is. Az elmondottakkal – a teljesség igénye nélkül – érzékeltetni akartam, hogy milyen jelleg problémákra koncentrálva kell a jöv ben készítend anyagokat felépíteni. IRODALOM ZSUZSA PONTIFEX: Teach yourself Hungarian, Hodder & Stoughton Ltd. 1993. BENCZE ILDIKÓ: Magyar nyelvi tesztek, Aula, 1997. HEGYI ENDRE: Hogyan tanítsuk idegen nyelvként a magyart? A vonzatközpontú nyelvoktatás és módszere, Hungarológiai Ismerettár 6. Nemzetközi Hungarológiai Központ, 1991. SZÉPE GYÖRGY: A „magyar mint idegen nyelv” néhány diszciplináris kérdése, Hungarológiai Ismerettár 6. Nemzetközi Hungarológiai Központ, 1991. Nyelvm vel kéziszótár. Szerk. GRÉTSY LÁSZLÓ és KEMÉNY GÁBOR. Tinta Könyvkiadó Budapest, 2005.
88
