MAGYAR MINT IDEGEN NYELV

ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2011. október 17.

Magyar mint idegen nyelv

középszint Javítási-értékelési útmutató 1012

MAGYAR MINT IDEGEN NYELV

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Magyar mint idegen nyelv — középszint

Javítási-értékelési útmutató

ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ 1. Jó megoldásnak a javítási és értékelési útmutatóban megadott megoldások mellett elfogadhatók azok a megoldások is, melyek az útmutatóban ugyan nem szerepelnek, de megfelelnek a magyar nyelv szabályainak, és értelmes megoldást kínálnak az adott feladatra. 2. Minden jó megoldás egy pontot (itemet - feladatpontot) ér. Rossz megoldásra nem jár pont. 3. Többletpont nem adható. 4. A feladatpontokat az adott feladatsorhoz (vizsgarészhez) megadott átváltási szabály ill. táblázat alapján kell vizsgapontokra átszámítani. I. OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE 1.

Nem kell hibának tekinteni az olyan nyelvi hibát, amely a megértést nem akadályozza (pl. helyesírási, nyelvtani vagy nyelvhelyességi hiba).

2.

Legfeljebb 29 pont érhető el. Az elért pontokat az alábbi táblázat segítségével kell vizsgapontokra átszámítani: Elért pont 29 28 27 26 25 24 23 22 21 20 19 18 17 16 15

Vizsgapont 33 32 31 30 29 28 26 25 24 23 22 20 19 18 17

Elért pont 14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

Vizsgapont 16 15 13 12 11 10 9 8 6 5 4 3 2 1 0

1. feladat 1. Stock-fotós vagy illusztrációs weboldalak. (Elég, ha csak az egyiket említi.) 2. Grafikusok, reklámügynökségek dolgozói, vagy magazinok, internetes újságok képszerkesztői. (Elég kettőt említeni.) 3. Plakátokon, újságcikk-illusztráción, könyvborítón, bárhol. (Elég kettőt említeni.) 4. Mert a képek jogdíjmentesek (a vásárlók szabadon felhasználhatják) és kedvező az áruk. 5. 1–20 dollár közötti az áruk (mérettől függően). 6. Nem. (Csak egy részét.) 7. Regisztrálnunk kell.

írásbeli vizsga 1012

2 / 14

2011. október 17.



8. Mert pénzről van szó, így fontos a megfelelő azonosítás. 9. A legtöbb helyre három próbaképet kell elküldeni. 10. Minden képet címmel, leírással és kulcsszavakkal kell ellátnunk. Elérhető feladatpont: 10 pont. 2. feladat Igaz Hamis X 11. X 12. X 13. X 14. X 15. X 16. X 17. X 18. X 19. X 20. X 21. X 22. X 23. X 24. Elérhető feladatpont: 14 pont 3. feladat 25. E) 26. D) 27. B) 28. F) 29. A) Elérhető feladatpont: 5 pont


3 / 14

2011. október 17.



II. NYELVHELYESSÉG 1. Ha a helyesírás a megértést akadályozza, akkor a megoldás nem fogadható el. 2. Minden feladatban csak a megadott megoldás értékelhető. 3. Legfeljebb 27 pont érhető el. Az elért pontokat az alábbi táblázat segítségével kell vizsgapontokra átszámítani: Elért pont 27 26 25 24 23 22 21 20 19 18 17 16 15 14

Vizsgapont 18 17 16 16 15 14 14 13 12 12 11 10 10 9

Elért pont 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

Vizsgapont 9 8 8 7 6 6 5 4 4 3 2 2 1 0

1. feladat 1. C - indiánokhoz 2. B - szerződéseket 3. D - kifejezésben 4. A - számához 5. C - cikkben 6. B - kampányban Elérhető feladatpont: 6 pont 2. feladat 7. - hanem 8. - vagy (és is elfogadható) 9. - amely 10. - és 11. - mint 12. - mert 13.- de Elérhető feladatpont: 7 pont


4 / 14

2011. október 17.



3. feladat 14. - kerülje 15. - Tanuljon meg 16. - alkalmazzon 17. - keljen fel 18. - olvasson 19. - hallgasson 20. - feküdjön vissza 21. - Teremtsen 22. - szellőztesse ki /szellőztessen ki 23. - figyeljen 24. - Válasszon 25. - Gondoljon 26. - nézzen 27. - bízza Csak a helyes igekötős alakot fogadjuk el. Elérhető pontszám: 14 pont


5 / 14

2011. október 17.



III. HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE 1. Minden tartalmilag megfelelő válasz elfogadható. Amennyiben a válasz érthető, a nyelvi vagy helyesírási hibákat nem kell figyelembe venni. 2. Legfeljebb 25 pont érhető el. Az elért pontokat az alábbi táblázat segítségével kell vizsgapontokra átszámítani: Elért pont 25 24 23 22 21 20 19 18 17 16 15 14 13

Vizsgapont 33 33 32 30 29 27 26 24 23 21 20 19 17

Elért pont 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

Vizsgapont 16 15 13 12 11 9 8 7 5 4 3 1 0

1. feladat 1. Párizsban 2. Huszonegy 3. A „bűvész-Oscar” 4. A világbajnoksági nagydíj 5. Pekingben 6. A Corrodini Kupa 7. 2000-ben 8. kb. 10 évvel ezelőtt 9. A Figaró bűvészbolt 10. Újságpapír Elérhető feladatpont: 10 pont.


6 / 14

2011. október 17.



2. feladat Igaz

Hamis X X

11. 12. X 13. X 14. X 15. X 16. X 17. Elérhető feladatpont: 7 pont 3. feladat 18. vajjal 19. gyorsételnek 20. uzsonnára 21. kirándulásokon 22. fűszernövényekkel 23. történész 24. szerette 25. félbehagynia (elfogadható még: félbehagyni) Elérhető feladatpont: 8 pont


7 / 14

2011. október 17.



A hanghordozón elhangzó szövegek: 1. feladat − A Soma bűvésznéven ismert 24 éves fiatalember, Hajnóczy Soma az elmúlt pár évben összesen 18 díjat zsebelt be a nemzetközi bűvészvilágban. Ezek közül csak néhány volt második díj. Ősszel Párizsban vette át a bűvészek Oscar-díjaként ismert rangos európai kitüntetést, amelyet a neves francia bűvészakadémia ítél oda a világ aktuálisan legjobb bűvészeinek, köztük David Copperfield is megkapta. Ahol most vagyunk, az egy kicsi szoba nagy díjakkal, ugye? Hajnóczy Soma kisfiúkori szobája. Számoljuk meg ezeket az arany kupákat, serlegeket és szobrokat! Jól számoltam? Huszonegy? − Igen. − Melyik a legfontosabb szobor? − Hát, kettő is… − Az egyik az „aranyember”. Miért hívják így ezt a díjat? − Az „aranyember” a „bűvész Oscar”. Ez egy olyan díj, amit minden évben 5 bűvésznek adnak ki világszerte. Ez egy jelöléses díj, tehát igazából nem kell megküzdeni érte egy versenyben. Ez olyasmi, mint a rendes Oscar-díj, amit a színészek kapnak. A „bűvész Oscar” mellett látható egy nagy, igen csillogó kupa, ez szerintem még fontosabb, mint maga az Oscar. − Melyik az? Ez az üveg? Ez úgy néz ki, mint egy üveg váza benne egy villanykörtével. Ez valójában micsoda? − Ez valójában a világbajnoksági nagydíj. − Amit most Pekingben kapott? − Igen, ezt kaptam meg most Pekingben, és hát egész egyszerűen ez a legnagyobb elismerés, amit bűvész megkaphat. Rajtam kívül ezt 22-en kapták meg a világbajnokság történetében. − És ez itt mellette mi? − Ez a kicsi a Corrodini Kupa, az első díjam. Ez a 2000-es Corrodini Kupa junior kategóriájának az első díja. Ez volt az én első versenyem. − Első verseny, és rögtön egy első díj? − Hát, igyekszem. − Hogy lett a kisgyermekkori szerelemből aktív bűvészkedés? − Először régi Rodolfó-könyvekből, Sicc magazinokból tanulgattam bűvész trükköket, majd meglátogattuk a híres-nevezetes Figaró bűvészboltot a Bartók Béla úton, ami még a mai napig is működik, és szerintem a legtöbb magyar bűvész onnan nőtte ki magát. Idővel aztán elkezdtem bűvész szakkörre járni, majd úgy körülbelül 10 évvel ezelőtt kerültem igazi tanáromhoz, Molnár Gergelyhez, aki bevezetett a bűvészet igazi rejtelmeibe és megtanította nekem az alapokat. − Egyik napról a másikra, vagy inkább egyik évről a másikra világhíres lett. Egyik tévécsatorna a másik után keresi Magyarországon is. − Igen, a világbajnokság óta, mióta hazajöttem, félelmetes mennyiségű rádiós, televíziós és újságinterjút adtam. Szerintem fontos, hogy az emberek idővel megismerjék a modern bűvészetet. Még rengeteg ötletem van, már most is újabb produkciókon dolgozom. Az a legjobban ismert, újságpapírral történő mutatvány is rég megszületett a fejemben, de utána még körülbelül egy-másfél év volt, mire teljesen kiforrott a produkció. − Ez a jelenet a színpadon talán 5 másodperc. − Igen, körülbelül 5 másodperc. De ez egy olyan pillanat, hogy itthon is és külföldön is számtalanszor felállva tapsolnak nekem, amikor megtörténik, mert tényleg annyira fantasztikus látvány. (Az MR1 Kossuth Rádió Arcvonások című 2010.01.05-i műsora nyomán) írásbeli vizsga 1012

8 / 14

2011. október 17.



2. feladat − A regina.buzz.hu internetes naplóddal te nyerted meg az IBM Magyarország által meghirdetett blog-író verseny 18 év alatti kategóriáját. Milyen témával foglalkoztál írásaidban? − Nincs egy konkrét témám, a bejegyzéseimben mindig próbáltam javaslatokat tenni, hogyan lehetne könnyebb az emberek élete. Mindig azokkal a témákkal foglalkoztam, melyek egy-egy baráti beszélgetés során előkerültek. Így például érintettem a blogomban a tömegközlekedést, a bankkártya-használatot és az állattartást is. Minden esetben magamból, a saját problémáimból indultam ki. Az írás során pedig próbáltam kerülni a nem hétköznapi kifejezéseket, egyszerűen akartam megfogalmazni a gondolataimat. − Mikor indítottad el a blogot? − Augusztusban olvastam el az IBM felhívását egy közösségi portálon. Ekkor elkezdtem gondolkozni: ahogy sétáltam a városban, keresgéltem a témákat. Augusztus végén el is indítottam a blogot, hetente egy-két írást raktam fel. Volt olyan írásom, amelyet több mint kétszázan olvastak el, és volt, amit csak harmincan. − Volt ennek a sikernek valamiféle előzménye? Korábban is vezettél már hasonló blogot? − Mindig is szerettem írni, megfogalmazni a gondolataimat. Bár már gondolkoztam rajta korábban is, soha nem próbálkoztam előtte blogolással. Ezért is lepett meg ennyire a versenyen elért eredményem. (Metropol 2009. november 13-i száma nyomán) 3. feladat Mit tudhatunk a szendvicsről? A szendvics két szelet kenyér közé ékelődő húst, sajtot, zöldségfélét vagy netán lekvárt jelent. A szeleteket ízlés szerint vajjal, szendvicskrémmel, majonézzel, néhol mustárral vagy éppen olívaolajjal kenik meg. Elkészítése nem igényel jelentős időt, sem főzést! Igazi gyorsételnek nevezhetjük, hiszen hipp-hopp kész. A szendvicset régebben inkább tízóraira vagy uzsonnára fogyasztották, ma már ez a hagyomány "elavultnak" számít, hisz akár főétkezésként is elfogadható. Mivel könnyű a súlya, kicsi helyet foglal, szállítása egyszerű, igen gyakori étel piknikeken és kirándulásokon. Idősek és fiatalok egyaránt kedvelik. Variációja végtelen. Az első, ősi szendvics megalkotását a zsidó bölcsnek, Hillélnek tulajdonítják. A legenda szerint bárányhússal és fűszernövényekkel töltött kovásztalan kenyeret készített a zsidó húsvét idején. A szendvics szó angol megfelelője a XVIII. században jelent meg először írásban, Edward Gibbon történész és parlamenti képviselő naplójában. Olyasvalakiről nevezte el, akinek semmi köze nem volt a szendvics létrehozásához, inkább csak szenvedélyesen szerette fogyasztani. Ő volt az angol John Montagu, Sandwich negyedik grófja. A monda szerint azért kedvelte ezt az ételt, mert így nem kellett félbehagynia egy kártyapartit sem, és a keze sem lett zsíros evés közben. (A Kulináris Világ 2008. október 17-i cikke nyomán)


9 / 14

2011. október 17.



IV. ÍRÁSKÉSZSÉG ELSŐ FELADAT A javítás alapelvei 1. Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról. Értékelési szempont Tartalom és szöveghossz Nyelvhelyesség Összesen

Maximális pontszám 6 5 11

2. Amennyiben a feladat megoldása valamelyik szempont alapján 0 pontot kapott, akkor a teljes feladatra 0 pontot kell adni. 3. A feladatot akkor is értékelni kell, ha a vizsgázó eltér a megadott szöveghossztól. Az értékelési szempontok részletes kifejtése Tartalom és szöveghossz E szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó • megfelelően dolgozta-e ki a témát, • megfelelő hosszúságú szöveget hozott-e létre. A nyelvi okokból érthetetlen szövegrészeket a Tartalom szempontnál nem lehet értékelni. Ez vonatkozik a megadott szövegből értelem nélkül lemásolt és rossz nyelvi környezetben használt szövegrészekre is. Az ilyen típusú hibákat figyelembe kell venni a nyelvi teljesítmény értékelésekor is. Amennyiben a vizsgázó olyan információt közöl, amelyben a szöveg egésze nem értelmezhető, az adott rész kifejtése nem tekinthető teljesen megfelelőnek. A szöveghossz megadásánál a szószám csak a vizsgázó által létrehozott szövegrészre vonatkozik, azaz nem tartalmazza a központilag megadott részek szavainak számát. Nyelvhelyesség (szókincs, mondattan, alaktan, helyesírás) E szemponton belül azt értékeljük, hogy • megfelel-e a vizsgázó által használt szókincs a témának, a szituációnak, a szerepnek és a közlési szándéknak, • megfelel-e a szóhasználat a középszintű érettségi vizsga követelményeinek, • megfelel-e a vizsgázó által létrehozott szöveg a mondattan, az alaktan és a helyesírás normáinak. Az egyes hibák súlyozása annak alapján történik, hogy milyen mértékben nehezítik a megértést. Szövegértést zavaró hibának az számít, ha a mondat/szövegrész tartalma csak nehezen vagy egyáltalán nem érthető. Az ismétlődő hibákat csak egyszer kell az értékelésnél figyelembe venni, de a szövegben jelölni kell előfordulásukat. Az adott szinten bizonyos nyelvtani struktúrák produktív használata nem várható el a vizsgázótól. Az ilyen típusú hibákat a szövegben jelölni kell, de az értékelésnél nem kell figyelembe venni.


10 / 14

2011. október 17.



Értékelési skála Tartalom és szöveghossz 6–5 pont

4–3 pont

A vizsgázó megfelelően dolgozta ki a témát, és elérte a megadott szövegmennyiséget (50–80 szó).

A vizsgázó általában megfelelően tárgyalta a témát, és legalább 40–49 szó hosszúságú szöveget hozott létre.

2–1 pont A vizsgázó csak részben megfelelően tárgyalta a témát, valamint a létrehozott szöveg 40 szónál rövidebb.

0 pont A vizsgázó nem megfelelően tárgyalta a témát, valamint a létrehozott szöveg 30 szónál rövidebb vagy: A vizsgázó más témáról ír.

Nyelvhelyesség (szókincs, mondattan, alaktan, helyesírás) 5 pont

4–3 pont

2–1 pont

A szöveg hibátlan vagy csak A szövegben több hiba fordul A szövegben sok hiba fordul kevés, a megértést nem zava- elő, a hibák néhány ponton elő, a hibák több ponton ró hibát tartalmaz. nehezítik a megértést. nehezítik a megértést.

0 pont A szöveg a nyelvi hibák miatt nem érthető.

MÁSODIK FELADAT A javítás alapelvei 1. Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról. Értékelési szempont Tartalom Formai jegyek és hangnem Szövegalkotás Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan, helyesírás Összesen

Maximális pontszám 5 2 3 6 6 22

2. Amennyiben a feladat a Tartalom szempont alapján 0 pontos, akkor nem értékelhető a többi szempont alapján, azaz a feladatra 0 pontot kell adni. 3. A feladatot akkor is értékelni kell, ha a vizsgázó eltér a megadott szöveghossztól. Az értékelési szempontok részletes kifejtése Tartalom E szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó • hány irányító szempontra tért ki és milyen mélységben tárgyalta azokat, • hogyan valósította meg a kommunikációs célt/célokat. Egy adott irányító szempont tárgyalása akkor tekinthető a szintnek megfelelőnek, ha a vizsgázó kitér a megadott szempontokra, mondatai minden lényeges információt tartalmaznak, ill. minden lényeges információra rákérdeznek és ismétlésektől mentesek. Amennyiben egy irányító szemponthoz több alpont tartozik, a szempont kifejtése akkor tekinthető megfelelőnek, ha a vizsgázó az összes alpontot tárgyalja. Ha a vizsgázó egy irányító szempontra kitér, de mondatai nem tartalmaznak minden lényeges információt, ill. nem kérdeznek rá minden lényeges információra, az adott irányító szempont tárgyalása csak részben megfelelő. Az adott irányító szempont tárgyalása abban az esetben is csak részben megfelelő, ha a vizsgázó értelmezhetetlen információt ad meg (pl. az életkor helyett a vizsgázó azt adja meg, hogy negyedikes).


11 / 14

2011. október 17.



Ha egy irányító szempont tárgyalása nyelvi okokból nem érthető, azt a Tartalom szempontnál úgy kell értékelni, mintha a vizsgázó nem tért volna ki rá, azaz az adott irányító szempont kifejtése nem megfelelő. Ezt a hibát figyelembe kell venni a nyelvi teljesítmény értékelésekor is, azaz a hiba jellegétől függően a Szókincs, kifejezésmód vagy a Nyelvtan, helyesírás szempontoknál. Amennyiben a vizsgázó szó szerint lemásol egy irányító szempontot, de teljesen rossz nyelvi környezetben használja azt, az adott irányító szempont kifejtése nem fogadható el. A jó nyelvi környezetben használt, szó szerint lemásolt irányító szempontot teljesítettnek kell tekinteni. Új, azaz nem megadott szempontok értékelésére nincs lehetőség. A feladatot akkor is a megadott szempontok alapján kell értékelni, ha a vizsgázó a megadott témáról nem személyes vonatkozásban, hanem általánosan, de a kommunikációs cél(ok)nak megfelelően ír. Formai jegyek és hangnem E szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg megfelel-e • a levéllel mint szövegfajtával, illetve más megadott szövegfajtával szemben állított formai követelményeknek, azaz helyesen (vagy elfogadhatóan) tartalmazza-e a dátumot, a megszólítást, az elköszönést és aláírást, illetve a jellemző formai jegyeket, • hangnemileg a címzetthez való viszonynak és a közlési szándéknak. Amennyiben a vizsgázó törekedett a megfelelő forma betartására, azaz kísérletet tett a formai jegyek minimális megtartására (pl. van elfogadható megszólítás és aláírás), a szövegalkotás nem értékelhető 0 ponttal. Csak 0 pont jár, ha hiányzik vagy nem elfogadható a megszólítás és/vagy az aláírás, ill. ha a vizsgázó megadott műfaj helyett más szövegfajtát írt. Elfogadhatónak tekinthető minden olyan megszólítás és elköszönés, ami „emlékeztet” a helyes formákra. A csak nyelvtani vagy helyesírási hibát tartalmazó variációk e szempont értékelésénél helyesnek számítanak. Amennyiben a megszólítás és az elköszönés külön-külön helyes ugyan, de nem illenek egymáshoz, akkor mindkettő csak elfogadhatónak tekinthető. Szövegalkotás E szemponton belül azt értékeljük, hogy • logikus-e az irányító szempontok elrendezése és ezáltal a szöveg gondolatmenete, • megfelelő-e a gondolati tagolás, azaz van-e bevezetés, tárgyalás és befejezés, • a vizsgázó hogyan használja a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit (pl. egyszerű kötőszók, névmások). A Szövegalkotás szempontnál a Tartalom szemponttól függetlenül kell eljárni, és csak a tárgyalt szempontok alapján lehet megítélni a dolgozat felépítését és gondolatmenetét. A szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit akkor használja helyesen a vizsgázó, ha törekszik arra, hogy egyszerű kötőszók, névmások, határozószók stb. segítségével valódi szöveget hozzon létre. Amennyiben a vizsgázó minden mondatát azonos módon (pl. az én személyes névmással) kezdi, nem mondható el az általa létrehozott levélről, hogy abban a mondatok szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Szókincs, kifejezésmód E szemponton belül azt értékeljük, hogy megfelel-e • a vizsgázó által használt szókincs a témának, a szituációnak, a szerepnek és a közlési szándéknak, • a szóhasználat a középszintű élő idegen nyelv érettségi vizsga követelményeinek. írásbeli vizsga 1012

12 / 14

2011. október 17.



Az egyes hibák súlyozása annak alapján történik, hogy milyen mértékben nehezítik a megértést. Szövegértést zavaró hibának az számít, ha a mondat/szövegrész tartalma csak nehezen vagy egyáltalán nem érthető. A nyelvi hibákat az értékelés során csak egyszer szabad figyelembe venni, azaz a hiba jellegétől függően vagy a Szókincs, kifejezésmód vagy a Nyelvtan, helyesírás szempontnál. Amennyiben például a vizsgázó egy szót nem megfelelően használ (pl. a „nézni“ ige helyett a „látni“ igét), ezt a hibát csak a Szókincs, kifejezésmód szempontnál lehet értékelni. Azoknál az értelemzavaró hibáknál, amelyek következtében egy-egy mondatrész vagy mondat mondanivalója válik érthetetlenné, és amelyeknél a hiba komplexitása miatt nem lehet eldönteni, hogy lexikai vagy nyelvtani hibáról van-e szó, az egyszeri értékelés elve nem érvényes. Az ilyen típusú hibákat tehát mindkét szempontnál értékelni kell. Az ismétlődő hibákat csak egyszer kell az értékelésnél figyelembe venni, de a szövegben jelölni kell előfordulásukat. E szempont értékelésénél a megszólítás és az elköszönés lexikai hibáit is figyelembe kell venni. Nyelvtan, helyesírás E szemponton belül azt értékeljük, hogy megfelel-e a vizsgázó által létrehozott szöveg a mondattan, az alaktan és a helyesírás normáinak. A nyelvi hibákat az értékelés során csak egyszer szabad figyelembe venni, azaz a hiba jellegétől függően a Szókincs, kifejezésmód vagy a Nyelvtan, helyesírás szempontnál. Amennyiben például a vizsgázó helytelen vonzatot használ (pl. rendelkezik valamihez), ezt a hibát csak a Nyelvtan, helyesírás szempontnál lehet értékelni. Azoknál az értelemzavaró hibáknál, amelyek következtében egy-egy mondatrész vagy mondat mondanivalója válik érthetetlenné, és amelyeknél a hiba komplexitása miatt nem lehet eldönteni, hogy lexikai vagy nyelvtani hibáról van-e szó, az egyszeri értékelés elve nem érvényesül. Az ilyen típusú hibákat tehát mindkét szempontnál értékelni kell. Az ismétlődő hibákat csak egyszer kell az értékelésnél figyelembe venni, de a szövegben jelölni kell előfordulásukat. E szempont értékelésénél a megszólítás és az elköszönés nyelvtani és helyesírási hibáit is figyelembe kell venni.


13 / 14

2011. október 17.



Értékelési skála Tartalom 5 pont

4–3 pont

2–1 pont

A megadott irányító szempontok megfelelően vannak kidolgozva.

A megadott irányító szempontok egy kivételével megfelelően vannak kidolgozva. A hiányzó csak A vizsgázó a kommunikációs részben vagy egyáltalán nincs célokat megfelelően kifejtve valósította meg. vagy: A megadott irányító szempontok kettő kivételével megfelelően vannak kidolgozva. A hiányzók csak részben vannak kifejtve. A vizsgázó a kommunikációs célokat többnyire megfelelően valósította meg.

A megadott irányító szempontok legalább 40%-a megfelelően van kidolgozva. A hiányzók csak részben vagy egyáltalán nincsenek kifejtve. vagy: A vizsgázó mindegyik irányító szempontot csak részben fejtette ki.

0 pont A megadott irányító szempontokból 40%-nál kevesebb van megfelelően kidolgozva. A hiányzók csak részben vagy egyáltalán nincsenek kifejtve. vagy: A vizsgázó még részben sem fejtette ki az összes irányítószempontot.

A vizsgázó a kommunikációs Alapvető kommunikációs célokat részben valósította célját nem éri el. meg.

Formai jegyek és hangnem 2 pont

1 pont

0 pont

A szöveg formai jegyei teljesen megfelelnek a szövegfajtának, hangneme pedig a közlési szándéknak. Levélműfaj esetén van helyes megszólítás és aláírás, és van helyes vagy elfogadható dátum és elköszönés.

A szöveg formai jegyei nagyjából megfelelnek a szövegfajtának, hangneme a közlési szándéknak. Levélműfaj esetén van helyes vagy elfogadható megszólítás és aláírás. A vizsgázó törekedett a levélforma betartására.

A szöveg formai jegyei nem felelnek meg a szövegfajtának, vagy levélműfaj esetén hiányzik vagy nem elfogadható a megszólítás és/vagy az aláírás.

Szövegalkotás 3 pont A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése logikus. A gondolati tagolás megfelelő: van bevezetés, tárgyalás és befejezés. A mondatok szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

2 pont

1 pont

A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése többnyire logikus. A vizsgázó törekszik a gondolati tagolásra: van bevezetés vagy befejezés. A mondatok többnyire szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

A mondanivaló nem mindenütt logikus elrendezésű. A vizsgázó nem törekszik a gondolati tagolásra: hiányzik a bevezetés és befejezés. A mondatok több helyen nem kapcsolódnak szervesen egymáshoz.

0 pont A szöveg tagolatlan és áttekinthetetlen, izolált mondatok halmazából áll. Az írott anyag a rövidsége miatt nem tekinthető szövegnek.

Szókincs, kifejezésmód 6–5 pont

4–3 pont

2–1 pont

0 pont

A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő változatos és viszonylag nagy szókincs jellemzi.

A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő szókincs jellemzi. A szókincs korlátai miatt előfordulhat ismétlés. Néhol nem megfelelő a szóhasználat, ez azonban csak kis mértékben nehezíti a mondanivaló megértését.

A szöveget kevésbé változatos, helyenként egyszerű, de még elfogadható szókincs jellemzi. Sok a szóismétlés. Többször nem megfelelő a szóhasználat, ez néhány helyen jelentősen nehezíti a mondanivaló megértését.

A szövegben felhasznált szókincs nagyon egyszerű, a nem megfelelő szóhasználat több helyen jelentősen megnehezíti a szöveg megértését.

Nyelvtan, helyesírás 6–5 pont A szöveg grammatikai szempontból igényes. Kevés nyelvtani (mondattani, alaktani, helyesírási) hibát tartalmaz. Ezek a megértést nem befolyásolják.


4–3 pont

2–1 pont

A szöveg több nyelvtani (mondattani, alaktani, helyesírási) hibát tartalmaz. Ezek azonban a megértést jelentősen nem befolyásolják.

A szövegben sok olyan nyelvtani (mondattani, alaktani, helyesírási) hiba van, amely a megértést jelentősen megnehezíti..

14 / 14

0 pont A szöveg a nyelvtani (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák miatt több helyen nem érthető.

2011. október 17.

MAGYAR MINT IDEGEN NYELV

Recommend Documents