PEDAGÓGIAI
PROGRAM
BENEDEK ELEK ÁLTALÁNOS ISKOLA (OM 031088)
2011
TARTALOMJEGYZÉK Igazgatói köszöntő Preambulum I. HELYZETELEMZÉS I./1. Tárgyi, dologi feltételek I./2. Eszközrendszer I./3. Személyi feltételek I./4. Tanulói létszám I./5. Továbbtanulás I./6. Iskola hagyományai I./7. Az iskola irányítási, szervezeti struktúrája II. NEVELÉSI PROGRAM II./1. Iskolánk pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai II./2. A személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok II./3. Egységes alapokra épülő differenciálás II/4. A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei II./5. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység II./6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység II./7. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok II./8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenység II./9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység II./10. Az iskola egészség-és környezeti nevelési programja II./11.A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke II./12. A szülő, a tanuló és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei II./13. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása II/14.A mindennapos testnevelés III. HELYI TANTERV III./1. A helyi tanterv készítésének alapelvei III./2. A szakrendszerű-nem szakrendszerű oktatás bevezetése III./3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei III./4. Magasabb évfolyamba lépés feltételei III./5. Az iskolai beszámoltatás formái III./6. Átjárhatóság III/7. Az egyes modulok értékelése és minősítése III./8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek III./9. A Benedek Elek Általános Iskola óraterve Érvényességi rendelkezések 1.sz. melléklet. Kötelező eszközjegyzék 2.sz. melléklet Szöveges értékelés Tantárgyi követelményrendszer 1-4- évfolyam Tantárgyi követelményrendszer 5-8. évfolyam
2
3.o. 4.o. 5.o. 5.o. 6.o. 6.o. 6.o. 7.o. 8.o. 9.o. 16.o. 21.o. 22.o. 23.o. 23.o. 24.o. 25.o. 26.o. 26.o. 42.o. 42.o. 43.o.
45.o. 46.o. 47.o. 47.o. 48.o. 49.o. 49.o. 50.o. 51.o 53.o.
IGAZGATÓI KÖSZÖNTŐ
Tisztelettel köszöntöm a Benedek Elek Általános Iskola valamennyi dolgozója nevében a Pedagógiai Program olvasóját. Új évezred-új kihívások-új pedagógiai program mondhatnánk joggal, hiszen a mögöttünk hagyott ezredforduló nem csak jelképes korszakváltás volt, hanem a XXI. század ténylegesen új feladatok elé állítja a társadalmakat, az embereket, a gyerekeket és természetesen a pedagógusokat is. Nem arról van szó, hogy minden ami eddig volt az rossz és teljesen változtassuk meg, hanem arról, hogy a múlt meglévő értékeit mentsük át a jelenbe, s azokat ötvözzük az új igényekkel és lehetőségekkel. Az oktatás sikere azon múlik, mennyire képesek az iskolák olyan tudással felvértezni diákjaikat, amelyek birtokában képessé válnak a társadalom és a piacgazdaság jelen és jövőbeni igényeinek megfelelni, azokhoz folyamatosan alkalmazkodni. Az oktatásnak a korábban irreálisan szélesre duzzadt ismeretanyag csökkentésén túl arra is kell törekedni, hogy a tudományok korszerű eredményeinek átadásán túl, a tudás megszerzésének és hasznosításának képességére is meg kell tanítani a diákokat, valamint fel kell készíteni őket sorsuk kézben tartására is. Napjainkban a kulcskompetenciák, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kialakítása válik alapvető jelentőségűvé. Olyan iskolát kell teremtenünk, amelyben a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei alapján szerveződnek a tanításitanulási folyamatok. A globalizálódó világ keretei között kell képviselnünk európaiságunkat és megőriznünk magyarságunkat. Széchenyi István örökbecsű gondolataival adom át iskolánk Pedagógiai Programját és kívánom, hogy ezen gondolatok szellemében sikerüljön gyerekekkel, szülőkkel, pedagógusokkal és a fenntartóval egyetértésben és együttműködéssel kitűzött nevelésioktatási feladataink megvalósítása: ”Tőlünk függ minden, csak akarjuk. Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen.”
Hetei József igazgató
3
Debrecen, 2007.december 14.
PREAMBULUM
Intézmény elnevezése: Benedek Elek Általános Iskola Intézmény székhelye: 4029, Debrecen Bocskai tér 1. Illetékességi és működési területe: Debrecen Megyei Jogú Város közigazgatási területe Alapító szerv neve: Debrecen Megyei Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Intézmény fenntartója: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Felügyeleti szerv: Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése Alapító okirat száma: B/35. Alapítás éve: 1975. december Ellátandó alaptevékenység: - Alapfokú oktatás A költségvetési szerv szakfeladatai: - Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás -
Napközi otthon és tanulószobai ellátás
-
Oktatási célok és egyéb feladatok(beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése, oktatása, könyvtár)
-
Iskolai intézményi étkeztetés
-
Diáksport
-
Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása
-
Munkahelyi vendéglátás
Kiegészítő tevékenység: - Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása Gazdálkodási jogkör: Részben önállóan gazdálkodó, részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv. A pénzügyi-gazdasági feladatokat a Kazinczy Ferenc Általános Iskola látja el. Az iskola igazgatója: Hetei József
4
I. HELYZETELEMZÉS I./1.Tárgyi, dologi feltételek Az intézmény 1976 januárjában került átadásra. Jelenleg 23 tanterem áll rendelkezésünkre, ebből 14 szaktanterem. Az iskolában van egy 7959 kötetes könyvtár, egy 24x12 méteres tornaterem, egy közepes méretű udvar felújított sportpályákkal valamint egy 600 adagos főzőkonyha 100 személyes ebédlővel. Felújításra került az intézmény hidegburkolata és megtörtént a lépcsők csúszásmentessé tétele. Nem tanterem célú funkcionális helyiségek száma: 17 (szertárak, tanári, irodák), 8 tanulói ruhatár. Az intézmény rendelkezik számítástechnika szaktanteremmel, valamint a nyelvoktatást segíti egy digitális vezérlésű nyelvi labor. Fűtés módja: távfűtés, fogyasztásméréssel
I./2.
Eszközrendszer
Az oktatást szolgáló eszközrendszer az elmúlt évek során jelentős fejlesztésen ment keresztül. Ebben az időszakban a kötelező minimális eszközjegyzékre fordítható önkormányzati forrás (4.9 millió Ft), valamint sikeres pályázatok (10,7 millió Ft) és iskolánk Alapítványának hozzájárulásával a következő eszközökkel bővíthettük hiányos és elöregedett készleteinket. -
13db új számítógép 8db televízió 8db videomagnó 1db 20 tanulóhelyes, digitális vezérlésű nyelvi labor alsó és felső tagozatos oktatástechnikai taneszközök vezeték nélküli mikrofonok
Rendelkezünk még 30 db kerékpárral, melyek a közlekedésre nevelést segítik, illetve 1990 óta az intézmény alagsorában van kihasználatlanul 10 db új segéd motorkerékpár. Ezek hasznosítása folyamatban van. A folyamatos fejlesztések (számítógéppark, oktatástechnikai eszközök) továbbra is kiemelt fontossággal bírnak, ám a közeljövő egyik fontos feladata az elhasználódott iskolabútorok időközben megkezdődött cseréje lesz.
5
I./3.
Személyi feltételek
Az intézmény dolgozóinak száma: 61 fő Tantestület létszáma: 46 fő, valamennyien szakképzett pedagógusok Munkaköri beosztás szerint: - 1 igazgató - 2 igazgatóhelyettes - 8 tanító - 11 napközis csoportvezető - 16 tanár - 1 fejlesztő pedagógus - 1 könyvtáros - 1 szabadidő-szervező - 1 gyermek-és ifjúságvédelmi felelős - 1 pedagógiai asszisztens - 2 prémiumévek programban részt vevő Az iskola működését segítő alkalmazottak száma: 14 fő (iskolatitkár, adminisztrátor, karbantartó, gondnok, portás, takarító személyzet)
I./4.
Tanulói létszám
2004/05.
2005/06.
2006/07.
2007/08.
2008/09.
454
428
418
408
516
20
19
18
17
22
9
9
9
9
13
Tanulói létszám Tanulócsoportok száma Napközis csoportok száma
I./5.
Továbbtanulás
Az iskola múltját, hagyományait figyelembe véve elmondhatjuk, hogy tanulóink többsége bejut az általuk választott középiskolába. Szép eredmény, hogy tanulóink nagy része neves gimnáziumokban és középiskolákban folytatják tanulmányaikat. Az elmúlt évek továbbtanulási mutatói a következőképpen alakultak.
6
Gimnázium
Szakközépiskola
Szakiskola
2005/2006
20%
45%
30%
2006/2007
16%
58%
25%
2007/2008
23%
54%
21%
I./6.
Az iskola hagyományai
Minden évben méltó módon megemlékezünk nemzeti ünnepeinkről: - Aradi vértanúk napja (okt.6.) - 1956-os Forradalom és szabadságharc (okt. 23.) - 1848-as Forradalom és szabadságharc (márc.15.) Kivételes nevelési lehetőséget kínált a Millennium. Államalapításunk tiszteletére 2001. januárjában felavattuk Millenniumi táblaképünket, melyen 9 nagy történelmi személyiségünknek állítottunk emléket. Egyéb hagyományos rendezvényeink: - Tanévnyitó, tanévzáró ünnepély - Karácsonyi ünnepség - Farsang - Évfolyamelső versenyek - Jótékonysági est - Gyermeknap - Sportnap - Pályaválasztási vetélkedő - Családi KRESZ vetélkedő - Nyílt nap leendő elsősöknek - Ballagás - Volt 8.-os diákjaink találkozója 1993 óta minden évben megrendezzük névadónk tiszteletére a Benedek Napokat. A szükséges megújításokkal együtt több ágazatban hirdetünk megyei szintű versenyeket. Célunk a tehetséges gyermekek versenyeztetése, tudásuk összemérése, valamint Benedek Elek munkáinak, munkásságának megismertetése. Tapasztalataink szerint a megye általános iskolás tanulói évről-évre szívesen vesznek részt rendezvénysorozatunkon. Névadónk iránti tiszteletből elkészíttettük és 2000-ben felavattuk Benedek Elek bronzszobrát. Évente nyári országjáró történelmi tábort indítunk. Tanulóink minden évben Magyarország más és más tájegységeivel, történelmével, kultúrájával, szokásaival ismerkednek meg. Régóta ápoljuk kapcsolatainkat a Székelyföldön lévő Vargyas Általános Iskolájával. Pályázatok útján juttatunk el hozzájuk magyar nyelvű kiadványokat, oktatási segédeszközöket.
7
I./7.
Az iskola irányítási, szervezeti struktúrája
IGAZGATÓ Általános igazgatóhelyettes
Reál mk.
. Beiskolázási Humán mk. mk.
Osztályfőnöki mk.
Alsós igazgatóhelyettes
Napközis mk.
Alsós mk.
Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős Fejlesztő pedagógus
P
KT.
e
d
SZSz. DÖK.
a
g
Könyvtáros ó g
u
s
o
k
Alapítvány kuratóriuma
Térítési díjbeszedő
Karbantartás, Udvaros
8
Porta
Adminisztráció
Takarítók
II.
II./1.
NEVELÉSI PROGRAM
Iskolánk pedagógiai alapelvei, célja, feladatai
Iskolánk emberképe egy mai értékeket képviselő, sokoldalú, konstruktív életvezetésű, szociálisan értékes (közösségfejlesztő), de egyénileg is eredményes (önfejlesztő) magatartást és tevékenységformákat mutató személyiség. Meghatározó tulajdonságai: - környezetére, beszédére, viselkedésére, munkavégzésére igényes - testileg és lelkileg egészséges - a tudásra mint pozitív értékre nyitott - a megszerzett tudást a gyakorlatban kreatívan felhasználja - helyes önértékeléssel, önálló döntési képességgel és egészséges önbizalommal rendelkezik - másokkal szemben toleráns, elutasítja a hátrányos megkülönböztetést Pedagógiai alapelveink: - Nevelő-oktató munkánk során szem előtt tartjuk az egyéni és életkori sajátosságokat - Meghatározó része pedagógiai munkánknak a képességek és készségek fejlesztése - A hatékony együttműködés alapjának a következetességet tekintjük - Együttesen érvényesíteni kívánjuk az egyenrangúság és a pedagógus vezető szerepének elvét Az iskolában folyó nevelő-oktató munka célja: Közösségi nevelési céljaink - a szellemi, fizikai és közéleti munka szükséglete - a közösség szellemi, kulturális és természeti értékeinek védelmére, óvására irányuló szükséglet - a segítségnyújtás, a karitativitás szükséglete - a fegyelmezett magatartás szükséglete Egyéni nevelési céljaink - az intellektuális aktivitás, az új ismeretek iránti és a teoretikus kutatás és konstruálás szükséglete - az esztétikai szemlélődés, élménybefogadás és az esztétikai alkotás, az esztétikai jelenségek reprodukálásának igénye és az ember saját megnyilvánulásaival kapcsolatos esztétikai igényesség - a rendszeres testmozgás és testedzés, az egészséges életritmus és a higiéniai szabályok betartásának szükséglete - környezettudatos magatartás kialakítása Ismerjék meg a magyar történelem kimagasló személyiségeit, eseményeit, ezen keresztül értsék meg Európához való tartozásunkat. Legyenek büszkék magyarságunkra, de tiszteljék más nemzetek szokásait és kultúráját is. Szerezzenek az iskola közvetítésével olyan ismereteket, amelyek képessé teszik őket a társadalmilag elfogadott ideális családmodell megteremtésére.
9
Legyenek képesek a XXI. század információs világát alkotó, de kritikai módon felhasználni, alkalmazni. Sikeresség-mutatók: - továbbtanulási mutatók - első helyen felvett tanulók aránya - tanulmányi versenyeredmények - magatartás, szorgalom, tanulmányi átlagok Feladatunk, hogy összhangban az Önkormányzati Minőségirányítási Programban foglalt általános és az intézményre vonatkozó konkrét fenntartói elvárások és az Intézményi Minőségirányítási Programban meghatározott elvek szerint az intézmény eddig megteremtett szakmai értékeit fenntartsuk, fejlesszük és ezáltal hozzájáruljunk a közoktatás, mint közszolgáltatás minőségének folyamatos javításához. A rendelkezésre álló eszközökkel és új erőforrások bevonásával pedig nyújtsunk minőségi oktatási szolgáltatást tanulóink számára valamint érjük el a partneri elégedettség határozottabb megnyilvánulását. Az iskolai nevelés-oktatás fő feladatai közé tartozik a kulcskompetenciák fejlesztése Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak - mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt - alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a
10
kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése.
A kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és
11
szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmikulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.
Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia - eltérő mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív
12
attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a
13
következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) a szabadidő, az információmegosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait,
14
valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése.
15
Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken - a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig - hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek,
16
képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. II./2.
A személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
A pedagógiai munka középpontjában a tanulók egész személyiségének fejlesztése áll. Figyelembe kell venni ugyanakkor azt is, hogy az oktatás-nevelés folyamata nem korlátozódik csak az iskolára, hanem megjelenik a társadalmi élet egyéb fórumain is. A közösségfejlesztés pedig az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti.
17
A különböző ismeretek elsajátítása, az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, és a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeinek megismerése, ezek feldolgozása, összefüggéseinek feltárása alapozza meg a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, személyiségük meghatározó jegyeinek kialakulását. Ezek közé tartoznak - az erkölcsi ismeretek, - a családi és közösségi kapcsolatok elmélyítését támogató fejlesztési feladatok, és azok részét képző ismeretek, - az előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség, - a testi és lelki egészség megőrzésére történő felkészítés, - a bűnmegelőzés, - a drogprevenció, - fogyasztóvédelmi nevelés. E körben minden pedagógusnak van feladata, mindig az adott tanórán, és a tanórán kívül folyó munkájához igazítva a feladat végrehajtását. A nevelő-oktató munka biztosítson teret: - a színes, sokoldalú iskolai életnek - a tanulásnak, a játéknak, a munkának - önismeretnek, önfejlesztésnek - az akaraterő fejlesztésének - az értékekkel történő azonosulás fokozatos kialakításának Figyelembe kell vennünk, különösen felső tagozaton, hogy a serdülés kezdetén egyre inkább fel kell hogy váltsa a közvetett szabályozás a közvetlen tekintélyi szabályozást, mivel a direkt tekintélyi szabályozás a növendékek erős személyi ellenállása következtében ekkor már egyre kevésbé hatékony. Tiszteletben kell tartanunk és lehetőség szerint tolerálnunk kell az öröklött személyiségjegyeket. Az alapfokú oktatás-nevelés folyamata négy részre tagolódik és ebben a szakaszolásban lehetőség nyílik a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok árnyaltabb megvalósítására: - az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető - a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő - az ötödik évfolyamon kezdődő és hatodik évfolyam végéig tartó alapozó - a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő A kiemelt fejlesztési feladatok A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, belső diszpozíciói saját befogadó, alkotó tevékenysége során csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke,
18
a személyiség alakulnak ki, Az egyén maga színvonala is
nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A Nat a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák
19
iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk
20
jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.
21
A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a „szabadtér” is. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a
22
gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb életmegszervezése. Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok -, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi
23
életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Felkészülés a felnőttlét szerepeire A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve önés pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség).v II./3. Egységes alapokra épülő differenciálás Korunkban az emberiség tudása korábban soha nem látott mértékben növekedett. A tudományok gyors fejlődése, a társadalmi szükségletek új megjelenési formái és a társadalom számos kihívása (köztük a felnövekvő gyermekek testi-lelki egészségét veszélyeztető számos tényező) a megszokottól eltérő feladatok elé állítja az iskolát, a pedagógusképzést és -továbbképzést. Olyan tudástartalmak jelentek meg, amelyek nehezen sorolhatók be a tudományok hagyományos rendszerébe, vagy amelyek egyszerre több tudományág illetékességébe tartoznak. Az értékek, a fejlesztési
24
feladatok és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók - adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán módon szerzett tapasztalataikkal összhangban - minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A gyerekek, a serdülők és a fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges fejlesztési feladatok meghatározásával ösztönözni kell a személyiségfejlesztő oktatást. Ez akkor lehet eredményes, ha a pedagógiai program (ezen belül helyi tanterv) teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. Olyan pedagógiai munkát kell végezni, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, személyiségének a fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat, tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. Az a pedagógus, aki jól ismeri tanítványai motivációit, képességeit, érdeklődéseit és tanulási szokásait, eredményesen tudja megoldani a tanulásszervezéssel kapcsolatos feladatait. A tanulásszervezés optimális megoldásához persze nem elég a képzett pedagógus, szükség van a pedagógiai infrastruktúra széles választékára: könyvekre, nyomtatott tananyagokra, kísérleti felszerelésekre, informatikai programokra, programcsomagokra és más eszközökre. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontok emelhetők ki: - Olyan szervezési megoldások előnyben részesítése, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. - A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása. - Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére. - Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. - Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezésének, problémamegoldásainak, alkotóképességének előtérbe állítása. - A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.
25
- A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. - Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai. - Számos tanulásszervezési megoldás segítheti az együttműködést, a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló (pl. komprehenzív) szervezeti formák alkalmazását mind az iskolák közötti együttműködés, mind az iskolán kívüli és az iskolai munka terén. - Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára. II./4.
A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei
Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának (az iskolafenntartókkal, a családdal, a gondviselőkkel, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: - kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1-6. évfolyamon, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszain; - a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén; - a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása; a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül; - adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása; - egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása.
26
II./5.
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység
Az oksági nevelési modell megállapítását elfogadva feltételezhetjük, hogy ha a gyermek elsajátítja a jelenségek mögött álló tényezők elemzésének készségét, akkor hatékonyabban tud alkalmazkodni az őt érő kihívásokhoz. Célok: 1. Kompetencia növelő stratégia - megterhelés- és konfliktustűrő képességek növelése - problémamegoldó kapacitás növelése - személyiség erejének, épségének növelése 2. -
Ökológiai program a környezetből származó megterhelések feltérképezése a tanuló lelki életének, személyiségének, családi körülményeinek megismerése az ártalmak csökkentésére irányuló programok
3. -
Pedagógiai tevékenység bizalmas érzelmi viszony kialakítása tanuló és pedagógus között a tanuló meglévő pozitív tulajdonságainak felkutatása érdeklődési körének, feltárt pozitív tulajdonságainak megfelelő tevékenységi területek biztosítása, amelyek segítségével a tanuló energiái hasznosan leköthetőek sokoldalú, a személyiség kívánatos fejlődését elősegítő, sikerélményeket nyújtó életritmus kialakítása az iskolában fontos a pozitív hatású közösség létrehozása, amely vonzó a szociálisan passzív gyerekek számára, s amely képes a szociálisan aktív gyereket is pozitív irányba terelni mentálhigiénés csoport létrehozása (pedagógus, pszichológus, családgondozó, iskolaorvos, gyámügyi illetékes, jogász, nevelési tanácsadó, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős)
-
II./6.
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység
A tehetséggondozás a legjobb hatásfokú befektetés a humán erőforrások területén. Sikeres tehetséggondozással a jövő társadalmát és saját életét is alkotó módon irányítani képes generációt nevelhetünk fel. A tehetséges gyermek jellemzői: - magas műveltséggel rendelkezik, melynek csak egy részét szerzi meg az iskolai oktatás folyamatában, az ismeretek jelentős hányada önálló ismeretszerzés formájában épül be a tanuló ismeretrendszerébe - fejlett, gyors gondolkodással, s az átlag fölötti következtető, általánosító, lényeglátó képességekkel rendelkezik - kreativitás, ötletesség, merész fantázia, eredetiség, humorérzék, vállalkozó szellem jellemzi - kreativitás szintje lehet a. kifejező
27
b. c. d. e.
produktív feltaláló újító teremtő
Fontos, hogy a pedagógusok ne elutasító magatartást tanúsítsanak az ilyen gyerekekkel szemben, hanem maguk is kreatív módon reagáljanak. Így a kreatív tanuló és a kreatív pedagógus „találkozása” esetén a tanuló érdeklődése, ambíciója, gondolkodási készsége kielégül, képességei tovább fejlődnek, s optimális esetben még társaira is ösztönző hatást gyakorolhat. Ugyanakkor meg kell óvnunk ezeket a tehetséges gyerekeket önmaguk túlértékelésétől. Az értelmi képességek maximális kifejlesztése nem mehet a harmonikus személyiségfejlesztés rovására. Pedagógusoknak, szülőknek és tanulóknak tudniuk kell, hogy a tehetség pozitív kibontakoztatásának egyik záloga a reális értékelés és önértékelés. Módszerek: - önálló anyaggyűjtés megadott témában, vagy saját érdeklődési körnek megfelelően - kiselőadások megtartása - kiscsoportos, önálló munka - kísérletezés támogatása - vitakultúra fejlesztése - felkészítés tanulmányi versenyekre - szakkörök szervezése - érdeklődési körnek megfelelő tanórán kívüli foglalkozások biztosítása - délutáni foglalkozások - iskolán kívüli programokon való részvétel ösztönzése (kiállítás, színház) Az iskolai sportköri foglalkozások megtartásához biztosítani kell a törvényben rögzített időkereteket.
II./7.
Gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
Legfontosabb a prevenció, valamint a családtípusú gondolkodás erősítése. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős 4 területen tevékenykedik. A területek szoros összefüggésben és kapcsolatban állnak egymással. Gyermekek körében végzett tevékenység: - a tanulók tájékoztatása a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős személyéről, elérhetőségéről, arról, hogy milyen problémával fordulhatnak hozzá - tanácsadás, tájékoztatás a tanulóknak - a hátrányos helyzetű, illetve veszélyeztetett gyermek tanulmányi előmenetelének figyelemmel kísérése - szabadidős és szünidei programok szervezése, ismertetése - kábítószer-ellenes és bűnmegelőzési programok szervezése, lebonyolítása Szülők körében végzett tevékenység: - szülők tájékoztatása a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős személyéről, elérhetőségéről - szülői értekezleteken való részvétel
28
-
fogadóórák, konzultációs lehetőségek biztosítása szükség esetén családlátogatás
Pedagógusok körében végzett tevékenység: - folyamatos kapcsolattartás az igazgatóval, osztályfőnökökkel, a diákönkormányzattal - tájékoztató a hatályos törvényekről, jogszabályokról - részvétel az osztályfőnök családlátogatásain - problémás és hátrányos helyzetű tanulók felmérése Önálló feladatok: - kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálatokkal, Nevelési Tanácsadóval, Gyámhatósággal - pályázatok készítése - továbbképzéseken való részvétel
II./8.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenység
Kiváltó okok feltárása: - érzékszervi károsodás (látás, hallás) - idegrendszeri sajátosságok (lassú munkatempó) - pszichológiai jelenségek - pedagógiai okok Módszerek: - egyéni beszélgetés - családlátogatás, szülők bevonása - konzultáció a szaktanárokkal Fejlesztés: - differenciált feladatok, követelmények - egyéni haladási tempó biztosítása - motiváció - sikerélmény biztosítása - segítségnyújtás - egyéni vagy csoportos felzárkóztató foglalkozások szervezése Ellenőrzés: - a tanulmányi eredmények rendszeres figyelemmel kísérése Felzárkóztató munkánk fontos pillére az egyéni foglalkozások folyamatosan emelkedő időkerete (12%). Ezt a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, illetőleg az elsőnegyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére kívánjuk fordítani.
29
II./9.
-
-
-
-
-
-
-
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
A napközis és tanulószobai foglalkozások megszervezése a közoktatási feladatmegvalósításon túl jelentős szociális funkcióval bír. A tanköteles korú gyermekek nagy része így szinte az egész napját szervezett keretek között, pedagógusok felügyelete mellett tölti el. Ezért ösztönözzük a szülőket, hogy minél nagyobb számban vegyék igénybe a napközis és tanulószobai foglalkozásokat. A felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokba bekapcsolódnak azok a tanulók is, akiknél éppen a rossz szociális körülmények okozzák a társaiktól való tanulmányi lemaradást, vagy ugyanezen okok miatt nem képesek tehetségüket kibontakoztatni. Az osztályfőnökök és a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős minden évben rendhagyó osztályfőnöki órákat szerveznek az egészséges életmód, a drog-és bűnmegelőzés témakörökben. Tudjuk azt, hogy bizonyos esetekben a rossz szociális háttér erősítheti a perifériára szorulást. Célunk az, hogy a szociálisan hátrányos helyzetben lévő tanulók is inkább az iskolai programok látogatását, illetve a szabadidő hasznos eltöltését tekintsék fontosnak. Az osztályfőnökök szülői értekezleteken rendszeres tájékoztatást nyújtanak az iskolában, illetve az önkormányzatnál igényelhető szociális juttatásokról. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős – az osztályfőnök és az igazgató egyetértésévelsúlyos esetekben felveszi a kapcsolatot a Gyermekjóléti Szolgálatokkal, illetve az önkormányzatnál kezdeményezi a rendkívüli gyerekvédelmi támogatás folyósítását. A tanulói tankönyvtámogatás differenciált elosztása is enyhítheti a szociális hátrányokat. Ez azonban egy alanyi jogon járó juttatás, ezért a tantestület úgy döntött, hogy nem él a differenciálás lehetőségével. Iskolánk évek óta nyári országjáró történelmi tábort hirdet. Alapítványunk minden évben pályázatot ír ki, amelyen 3-4 – elsősorban tehetséges, de hátrányos helyzetű- tanuló nyerheti el a mindenkori táborozási költség 50%-át. Terveink között szerepel egy úgynevezett Benedek-ösztöndíj megalapítása, mellyel szintén néhány szociálisan hátrányos helyzetű, de tehetséges tanulónkat kívánjuk támogatni.
II./10.
Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programja
A. Egészségnevelési program 1. Helyzetelemzés Az iskola pedagógiai programjában széleskörű, részletes helyzetfeltárást végeztünk. A tanulók, a családok, a humánerőforrás elemzése mellett a társadalmi környezet állapotát is rögzítettük. Ezekből a megállapításokból a legfontosabb tényeket emeltük át, ezekre alapozódik a célok és feladatok megfogalmazása. A társadalmi környezet jellemzése: A Benedek Elek Általános Iskola Debrecen belvárosi övezetében helyezkedik el. Beiskolázási körzetünket a Fényes udvari lakótelep egy része és a környező utcák alkotják. A környék magán viseli az elöregedés jegyeit, bár az utóbbi években egyre dinamikusabban halad az utcaképek átalakulása.
30
Családok jellemzése: A gyerekek egyharmada csonka családokban él. Sok a munkanélküli szülő. Bizonytalan anyagi háttér, ingerszegény környezet jellemző a családok felére. A családok másik fele kiegyensúlyozottabb, kimagasló keresettel azonban ők sem rendelkeznek. A diákokkal kapcsolatos megállapítások: Hátrányos helyzetű tanulóink vannak, veszélyeztetett jelenleg nincs. A tanulók többsége szerény öltözetű, tisztán járnak iskolába. Néhány gyerekre jellemző mindössze az ápolatlanság. A felsősök körében már előfordul a kulturálatlan, tiszteletlen beszédmód és viselkedés. A humánerőforrás jellemzői: (egészségneveléssel kapcsolatos alapvégzettségek, speciális végzettség, különleges módszer stb.) Egészségneveléssel kapcsolatos alapvégzettséggel a testnevelő és biológia szakos kollégák rendelkeznek, valamint egy pedagógus elvégezte az „Egészséged testben, lélekben” megnevezésű 30 órás továbbképzést.
2. Segítő kapcsolatok Összegyűjtöttük az iskola szűkebb és tágabb társadalmi környezetében már kialakult segítő kapcsolatokat. A külső kapcsolatok lehetőséget biztosítanak az egészségnevelő munka kiszélesítésére, speciális szakemberek rendszeres bevonására. Az intézményen belüli segítők hálózata az iskolaorvostól kezdve a különböző területekért felelősökön keresztül a szaktanárokig tart. Elkülönítve – rögzítettük a drogprevenciós munka külső és belső segítőit. Belső segítők: szülők, SZM, Iskolaszék, iskolaorvos, védőnő, pszichológus, pedagógiai intézet, Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Rendőrség, egyházak, , drogügyi koordinátor, gyermek-és ifjúságvédelmi felelős, egészségnevelő. / Intézményen kívüli segítők: Szervezet neve Nevelési Tanácsadó
Címe
Kapcsolattartó neve
Milyen témában segíthet? Tanulási, magatartási problémák
Iskolafogászat
Osztályfőnökök Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős Osztályfőnökök Fogászati problémák
Tüdőszűrő
8. –os osztályfőnökök Megelőzés
Iskolaszék
Dede Ágnes
31
Tanulók nagyobb
közösségét érintő kérdések A drogprevenciós tevékenység külső segítői Rendőrség
Juhász Zoltán Drogprevenció Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős Csordás Lászlóné Hátrányos helyzetű tanulók
Esélyegyenlőség Alapítvány Gyermekjóléti szolgálat Egyházak
Intézményen belüli segítők: Név
Foglalkozás
Milyen témában segíthet?
Iskolaorvos Védőnő
Orvos Védőnő
Szülői szervezet Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős Nevelők
Pedagógus
Tanulók egészségi állapota Kamaszkori testi, lelki problémák Szülők tájékoztatása Családi körülmények feltárása
A drogprevenciós tevékenység segítői: Osztályfőnökök Iskolaorvos Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős
pedagógus
Egészséges táplálkozás, testi higiénia
Pedagógus Orvos
Konfliktuskezelés, önismeret Érzékszervi és testi deformitások szűrése Prevenció
Pedagógus
3. Állapotfelmérés A célkitűzések megállapításához elengedhetetlen az állapotfelmérés. Ez tartalmazza az egészségneveléssel kapcsolatos gyakorlatról kialakult véleményeket, egy-egy területen végzett munka eredményvizsgálatát és a szűrővizsgálatok, alkalmassági vizsgálatok rögzítését is. A gyermekkori szűrővizsgálatoknak rendeletben megszabott menete van, az ezzel kapcsolatos megállapítások, szakmai vélemények fontosak a pedagógusok számára, hogy az egészségnevelő munkájukat pontosabban tudják végezni.
32
Testi neveléssel kapcsolatos állapotfelmérés Területek Megállapítások Mindennapos testnevelésben részt vevők 60 fő száma A mindennapos testnevelés formái és szinterei Testnevelés óra, sportkör Felmentett tanulók száma (gyógytestnevelés adatai) Testi fejlődés mérési eredményei
Felmentett tanulók száma:2 fő Gyógytestnevelésen vesz részt:15fő Koruknak megfelelő
A tanulók mozgásfejlesztésével, állóképességével kapcsolatos mérési eredmények
13-14 éves korig fejlődés, ezt követően stagnálás jellemző
A gyermek és ifjúságvédelem adatai Hátrányos helyzetű tanulók száma Iskolán belül működő prevenciós csoportok
95 fő -
4. Célmegfogalmazás Pedagógiai programban megfogalmazott cél: magatartási szokások kialakítása, fejlesztése.
Az egészség megőrzése, a közösségi
Részcélok, melyek eléréséhez az egészségneveléssel kapcsolatos tevékenységek szükségesek: A diákok egészséges magatartásának kialakítása. Az egészség rizikófaktorainak csökkentése érdekében dohányzás, alkohol és drogprevenciós programok beépítése. A lelki egészség, mint érték felismertetése.
A célok érdekében végzett tevékenységek: Tanórai tevékenységek A tantárgyi követelményrendszerek
Tanórán kívüli tevékenységek Úszás
Rendhagyó osztályfőnöki órák
Tömegsport
33
Kiállítások Felvilágosító előadások Szűrések: fogászati, tüdő Milyen tevékenységet tud még az iskola felvállalni? Tanórai tevékenység Tanórán kívüli tevékenység Testnevelés-játék, mozgás
Szünetek levegőn töltése
Kinek a nevelők) Diákok
Úszás
Napközis sportfoglalkozások
Diákok
Készségfejlesztés: -öltözködés, tisztálkodás -állóképesség, mozgáskoordináció -veszélyérzet tudatosítása -baleset megelőzés
Sportnap Szülői sportnap Kirándulások Sportköri foglalkozások
Diákok-nevelők Diákok-szülők-nevelők Diákok-nevelők Diákok
Lelki egészség: Sítábor -bátorság, jókedv, veszíteni tudás, Korcsolyázás kudarctűrés, szabályok betartása Szánkózás Kerékpározás
részére?
(diák,
Diákok-szülők-nevelők Diákok Diákok Diákok-szülők
Milyen tevékenységet kellene felvállalni, de jelenleg a feltételek nem adottak? Tanórai tevékenység Tanórán kívüli tevékenység Kinek a részére? (diák, szülő, nevelők) Úszásoktatáshoz nem rendelkezik Több szervezett ingyenes diákok az intézmény saját medencével sportfoglalkozás Gyermekek számára ideális órarend Az ebédeltetés összeállítása javítása
34
körülményeinek diákok
5. A tevékenységek szinterei és módszerei Az iskolai programok szinterei a tanítási órák, órán kívüli munka, mely megvalósulhat az iskolában és iskolán kívül is. A gyerekeknek, szülőknek, pedagógusoknak szervezett programokon kívül az egészségügyi prevenció, a tárgyi környezet közegészségügyi feltételei, a közétkeztetés feladatai is az egészségnevelési program része. A feladatok teljesítésében meghatározott feladatköre van az iskola-egészségügyi szolgálat szakembereinek és az iskola pedagógusainak. A közegészségügyi szabályok, feltételek biztosítása és betartatása az intézményvezetés feladata. Az oktatási-nevelési tevékenység közegészségügyi normáinak betartása (tanulók terhelése, szabadidő igény figyelembevétele, szabadidő-eltöltés módszerei stb.) pedig minden pedagógus feladata. Tanórai tevékenységek, módszerek Alsó tagozat: Évfolyam
Tanóra megnevezése Tartalom
Módszer
1-2.
Anyanyelv és irodalom
Beszélgetés Olvasmány feldolgozás
Környezetismeret
Technika
Testnevelés
Ének Rajz
Matematika
3.
35
Magyar nyelv és irodalom
Helyes napirend, étrend A család szerepe a lelki egészségben Stressz mentes környezet Testünk, életműködésünk Betegség, egészség Tisztálkodás, fogápolás, helyes étrend, öltözködés Balesetvédelem Közlekedési szabályok betartása Természetes anyagok használata Erőfejlesztés Felelősségérzet kialakítása Helyes testtartás, mozgáskultúra Lelki egészség Zöldség-gyümölcs csendéletek Évszakok szerinti öltözködés Eszközök balesetmentes használata Egészséges életmóddal kapcsolatos szöveges feladatok megoldása A testvéri szeretet Az egészséges fejlődés és étkezés
Beszélgetés Tapasztalatszerzés Előadás Terepgyakorlat
Játékos foglalkozás
Légzőgyakorlatok Tánc, játék Bemutatás Szemléltetés Tevékenykedés Szemléltetés Tevékenykedés
Olvasás Beszélgetés
Környezetismeret
Technika
Testnevelés
Beszélgetés Bemutatás Olvasás Megbeszélés
Ének
Testi épség megóvása Tartásjavítás Állóképesség fejlesztése Koordinációs képesség növelése A gyümölcs fontossága az egészséges étrendben Helyes levegővétel
Testnevelés
Állóképesség fejlesztése
Bemutatás Közös éneklés Mozgásjátékok
Környezetismeret
Egészséges táplálkozás Táplálkozási betegségek Allergiát okozó növények
Beszélgetés Tapasztalat Olvasás
Rajz 4.
Az egészséges életmód Táplálkozás, testünk izmai Betegségek megelőzése Étkezési szokások Veszélyes eszközök rendeltetésszerű használata
Rajzok készítése
Magyar nyelv és irodalom
Az ember és a természet Olvasás kapcsolatának Beszélgetés megfigyeltetése a népmesékben Egészségre káros szokások megelőzésével kapcsolatos órák (drogprevenció) Mozgásszegény életmód elkerülése (televízió, számítógép függőség) Gyors, kapkodó étkezés káros hatása Szenvedélybetegségek felismertetése Önismeret Konfliktuskezelés Osztályfőnöki óra Évfolyam 1-4.
Tartalom Módszer Táplálkozási szokások Beszélgetés A büfé kínálata Szemléltetés Testi, lelki problémák Beszélgetés, szemléltetés megoldási módjai A média szerepe Elemzés Egészségre káros szokások megelőzésével kapcsolatos témák (drogprevenció) Ismerjék fel az ártalmas dolgokat (alkohol, dohányzás, drog) Tudjanak dönteni és visszautasítani Ismerjék meg és fejlesszék önmagukat
36
Felső tagozat Évfolyam
Tanóra megnevezése Tartalom
Módszer
5-8.
Testnevelés
Személyes példamutatás Beszélgetés
Technika
6.
Egészségtan
Fizikai képességek fejlesztése Légzéstechnika kialakítása Gerinctorna Személyi higiénia tudatosítása Egészséges táplálkozás Testi higiénia Balesetmegelőzés Munkavédelem Veszélyhelyzetek kezelése Dohányzás, alkohol, drog Serdülőkori változások Bioritmus, napirend Egészséges táplálkozás Betegségek megelőzése Elsősegélynyújtás Gyermekbalesetek
Beszélgetés Gyakorlat
Beszélgetés, videofilm Előadás Gyűjtőmunka Tapasztalatcsere
Élő szervezetre gyakorolt Vitafórum káros fizikai hatások 5-8. Történelem Globális problémák Bemutatás megértése 7-8. Kémia Rendelkezzenek a Kísérlet, demonstráció környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel 5-8. Ének Fedezzék fel a „zenei Beszélgetés, demonstráció környezetszennyezést” és Zenehallgatás védekezzenek ellene Egészségre káros szokások megelőzésével kapcsolatos témák (drogprevenció) A káros szerek bemutatása és hatásának ismertetése 8.
Fizika
Osztályfőnöki óra Évfolyam 5-8. 6-8. 6-8. 7-8.
37
Tartalom Egészséges életmód, táplálkozás, öltözködés Testi, lelki gondok és megoldásuk Védekezés a média manipulatív hatásai ellen Civil és zöld szervezetek szerepe
Módszer Beszélgetés Külsős előadás, video Fogalmazás Megbeszélés Anyaggyűjtés kutatás
Egészségre káros szokások megelőzésével kapcsolatos témák (drogprevenció) Egészségre káros szokások A drog és a bűnözés A konfliktusok kezelése Önismereti feladatok Hogyan tudok nemet mondani Tanórán kívüli tevékenységek, módszerek A tanulók csoportjának megnevezése Kézműves szakkör
Program Időtartam/ lebonyolításá alkalom nak ideje folyamatos Heti 3 óra
Módszer
Feladat megnevezése Közétkeztetés
Határidő folyamatos
Felelős Igazgató
Iskolaorvosi ellátás Pszichomotoros fejlődés, érzékszervi működés, mozgásszervek működése, golyvaszűrés, vérnyomásmérés, BCG-heg Balesetmegelőzés, Baleseti ellátás
1-3. osztályok szeptemberdecember 5-7.osztályok január-június
Iskolaorvos, védőnő
folyamatos
Iskolaorvos, védőnő
Beteg gyerek ellátása, fertőző betegek ellátása
folyamatos
Iskolaorvos, védőnő
Munkavédelem
folyamatos
Igazgató Munkavédelmi felelős Karbantartók
Program neve Természetes anyagok megmunkálása
Felelős
megismerés
Közegészségügyi feladatok:
38
Az oktatási-nevelési tevékenység közegészségügyi feltételei Feladat megnevezése Felelős Határidő Tanítók Folyamatos Az egészségügyi normák Napközis nevelők betartása (napi terhelés, szabadidő-igény, mozgás Az iskolai helyiségek rendje (öltözőhelyiségek, tantermek, berendezés, megvilágítás, szellőzés, fűtés, zaj stb.) A közétkeztetés körülményei (ebédlő, büfé, tálalás biztonsága
Ügyeletes nevelők Tanítók, napközis nevelők Gondnok
Folyamatos
Konyhai dolgozók Büfés
Folyamatos
A személyi higiéné feltételei (WC, ivókutak, kézmosók)
takarítók
folyamatos
Beteg gyerek, balesetvédelem, balesetmegelőzés Tevékenység megnevezése
Felelős
A járványok megelőzésével Tanítók, asszisztens kapcsolatos intézkedések (Légúti fertőzések, fertőző eredetű hasmenések, fejtetvesség, vírusfertőzések stb.) Beteg gyerek ellátása Balesetek ellátása
Határidő iskolaorvos, Folyamatos
Iskolaorvos Nevelők, iskolaorvos
Folyamatos Folyamatos
Szinterei, formái Testnevelés óra Játékos sportfoglalkozás Nagymozgásos játékok Testnevelés óra Sportdélután
Felelős Tanítók Napközis nevelők
Cooper-futás Ugrások Dobások Torna Szülői sportdélután Úszás
Tanítók Testnevelők
Testi nevelés Területek Mindennapos testnevelés 1-4. évfolyamon Mindennapos testnevelés 5-12. évfolyamon A tanulók mozgásfejlesztésével, állóképességével kapcsolatos mérések Egyéb:
39
Testnevelők
testnevelők
6. Módszerek, programelemek
Program neve
Eleme (tartalma) Melyik órán Évf. használható?
Egészségügyi világnap Ápr.7.
A környezet szerepe az egészséges életmód kialakításában A szervezet megismertetése, munkája, lehetőségei
A Nemzetközi Vöröskereszt Napja Máj.8. Nemdohányzó Világnap Máj.31. Takarítási Világnap Szept.18. Az egészséges fogakért Füstmentes Nap
40
Környezetismeret Természetismeret
1-4.
Természetismeret Irodalom Történelem
4-7.
A dohányzás káros Osztályfőnöki 4-8. hatásai az egészségre A tisztaság szerepe Természetis- 1-4. az egészségben meret Környeztetismeret Technika A fogápolás Környezetis- 1-8. fontossága meret Természetismeret Az autók Irodalom 1-4. környezetszennye- Környezetisző és meret egészségkárosító Rajz hatása technika
Milyen órán kívüli programon használható? Napközis foglalkozás „Egészségnap rendezése”
Évf.
1-4.
Napközis foglalkozás 4. „séta egy egészségügyi intézménybe”
Napközis foglalkozás „csatlakozás a város által hirdetett akciókhoz”
1-4.
Előadás a fogápolás fontosságáról
1-8.
Napközis foglalkozás: -rajzverseny -séta
1-4.
B.
1.
Környezeti nevelési program
SWOT analízis
Erősségek -Szakképzett pedagógusok -Sok zöld növény -Tágas épület, világos tantermek -Rendezett udvar -Kapcsolatok: Állatkert, Botanikuskert Lehetőségek -Iskolán kívüli szervezése -Erdei iskola -Nyári táborok
Gyengeségek -Felújításra szoruló fajátékok -Elavult berendezési tárgyak -Parkosítási nehézségek
Veszélyek
foglalkozások -Zajhatás -A környezet szennyezettsége -Balesetveszélyes útkereszteződés -Tornaterem állapota
2. A környezeti nevelés színterei Iskolánkban a környezeti nevelés elsődleges színterei a tanítási órák. Feldolgozásra kerülnek az óra témájához szorosan kapcsolódó környezetvédelmi problémák. Kiemelten kezeljük a hétköznapi élettel kapcsolatos kérdéseket. Törekszünk az élményszerű tanításra. A tanórán kívül részt veszünk más intézmények meghirdetett programjain. Egyes osztályok erdei iskola keretében bővítik tudásukat. Rendszeresen papírgyűjtéseket szervezünk. A „jeles napok” keretei belül kiállításokat, versenyeket szervezünk. 3. Együttműködési formák Együttműködés iskolán kívül: Diószegi Sámuel Oktatási Központ, Állatkert, Déri Múzeum, Botanikus kert Együttműködés iskolán belül: Az iskola minden pedagógusának feladata a környezeti nevelés. Minden diáknak feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. A tanulók az ismereteket tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el: Jeles napok Hulladékgyűjtés Erdei iskola 41
Nyári tábor
Nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola együttműködése. Fontos, hogy a szülők is ugyanazt követeljék meg, amit az iskola. Az iskola oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottainak is szívügyüknek kell tekinteni a környezeti nevelési programot. 4. Büfé Az iskolai büfé választékát változatosabbá, egészségesebbé kell tenni az egészséges táplálkozás érdekeit figyelembe véve. 5. Célok Ki kell alakítani a tanulókban a környezettudatos szemléletet és életvitelt, a környezetkímélő, takarékos, a természetes és mesterséges környezet iránti felelős magatartást, azok megőrzésének igényét és akaratát, a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését, az egészséges életmód igényét az ehhez vezető technikákat, módszereket. 6. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése: problémaérzékenység kreativitás együttműködés, alkalmazkodás vitakészség, véleményalkotás konfliktuskezelés és megoldás Tanórán és tanórán kívül megismertetjük a gyerekeket a természettel, gyakoroltatjuk az egyszerű természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük lévő összefüggéseket. 7. Szaktárgyi célok környezeti nevelés lehetőségeinek megragadása osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában 8. Tanórán kívüli foglalkozások: tanulmányi kirándulások kézműves foglalkozások pályázatok készítése látogatások szervezése: múzeum, állatkert, botanikus kert jeles napok erdei iskola esztétikus iskolai környezet kialakítása együttműködés civil szerveztetekkel 9. Kommunikáció kiselőadások faliújság készítése környezetvédelmi cikkek feldolgozása közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése
42
10. Az egyes tantárgyak környezeti nevelési lehetőségei alsó tagozaton Magyar nyelv és irodalom ismerjék meg a környezetünk természeti szépségeit bemutató irodalmi alkotásokat (mesék, versek, népdalok) ismerjék meg az ember alkotta környezet értékeit bemutató alkotásokat (mesék, mondák, leírások) egy táj megismerésekor tudják kifejezni érzelmeiket szóban és írásban egyaránt Matematika legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait Környezetismeret, természetismeret szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket az élő és élettelen környezetről őrizzék meg a természeti és az ember alkotta táj szépségeit törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására sajátítsák el az egészséget megőrző életvitelt Testnevelés értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozások keretében, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes ismerjenek meg régi magyar mozgást igénylő népi játékokat Ének fedezzék fel a természet szépségét a népdalokban vegyék észre a zene közösségteremtő szerepét Rajz
fedezzék fel a természet szépségét, ismerjék meg kifejezési formáit ismerjenek népművészeti alkotásokat, ismerjék a természetes anyagok használatát legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelés témaköreinek megfelelően
Technika tudjanak példákat említeni a népi építészet köréből ismerjék a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő anyagfelhasználást ismerjék az újrahasznosítás lehetőségeit Idegen nyelv jól megválasztott szövegek környezetvédő munkájába
segítségével
nyerjenek
betekintést
más
népek
Osztályfőnöki ismerkedjenek meg a helyes táplálkozási szokásokkal, a szükségtelen túlcsomagolással, a szemét helyes kezelésével, az anyag és energiatakarékossággal ismerkedjenek meg a környezet megóvását szolgáló tevékenységekkel tanulják meg otthonossá, széppé tenni környezetüket
43
11. Az egyes tantárgyak környezeti nevelési lehetőségei felső tagozaton Rajz
esztétikus emberi környezet megteremtésének lehetőségei
Technika lakáskultúra hulladékkezelés megújuló energiák anyagok újrahasznosítása növényápolás Természetismeret természet megismerése, szeretete, védelme az ember, mint természeti lény felelőssége Nemzeti parkok, Természetvédelmi területek Történelem az ember környezetformáló tevékenysége az energiafelhasználás története az ókortól napjainkig az energiaforrásokért folyó harc Biológia globális problémák ökológiai rendszerek Fizika az energia fogalmának elemi értelmezése Kémia energiaváltozások globális jelenségek kémiai alapjai Földrajz Föld energiamérlege levegőszennyezés globális felmelegedés geotermikus energia Etika egyén felelőssége a jövő generációk életterének és életlehetőségeinek tönkretételében antropocentrikus, ökocentrikus, vagy biocentrikus stratégia
44
12. Környezetvédelmi jeles napok március 22.
A Víz Világnapja
április 22.
A Föld Napja
május 10.
Madarak és Fák Napja
június 5.
Környezetvédelmi Világnap
szeptember 3.
szombatja Takarítási Világnap
október 5.
Az Állatok Világnapja
13.
A program megvalósításához szükséges erőforrások
14.
anyagi humán: - pedagógus kompetenciák fejlesztése -nem pedagógus alkalmazottak bevonása A programok értékelése
Sikerkritériumok: társas kapcsolatok fejlődése részvétel a programokban tantervi követelmények teljesítése a programban megjelölt feladatok teljesítése pedagógus kompetenciák fejlődése Értékelési intervallumok: 2 évente
45
II./11.
A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke
A többször módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7.sz. melléklete alapján pedagógiai programunk végrehajtásához az 1.sz. mellékletben szereplő eszközök szükségesek.
II./12. A szülő, a tanuló és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei
A szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formáit elsősorban a közös pedagógiai feladatokra kell építeni. Az iskola feladata kettős. Egyrészt teljesíteni kell az országos és helyi érvényű célkitűzéseket saját érték-és normarendszerünk közvetítésével összhangban, másrészt tiszteletben kell tartanunk a szülői ház kizárólagos illetékességét saját gyermekük nevelésében. Ezt a kettősséget kell összeegyeztetni úgy, hogy mindkét fél számára megmaradjon az érdekérvényesítés lehetősége, ugyanakkor a szülői ház és az iskola törekvései szinkronban legyenek egymással. Véleményünk szerint a szülők egy része iskolaválasztásával is kifejezésre juttatja azonosulását az iskolában folyó oktató-nevelő munkával. Ezt támasztja alá az a tény, hogy az intézménybe beiratkozó tanulók jelentős része évek óta körzeten kívülről érkezik. Célunk az, hogy tovább növeljük azok számát akik az iskola neve miatt íratják hozzánk gyermekeiket, s fontos feladatunk, hogy a későbbi évfolyamokon is meg tudjuk tartani őket. Szülői feladatok: - a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételek biztosítása - tankötelezettség teljesítésének biztosítása - a gyermek fejlődésének, tanulmányi előmenetelének figyelemmel kísérése - rendszeres kapcsolattartás a pedagógusokkal - elősegítse a közösségi szabályok elsajátítását - érvényesítse gyermeke jogait - tartsa tiszteletben az iskola dolgozóinak jogait és emberi méltóságát Az együttműködés színterei és formái: - Szülői értekezletek és fogadóórák megtartása. Itt kaphatnak a szülők részletes tájékoztatást gyermekük magatartásáról és szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Ezeken a fórumokon nyújtanak a pedagógusok tájékoztatást az adott közösséget érintő aktuális feladatokról, elvárásokról, valamint meghallgatják a szülők észrevételeit, javaslatait. - Egyéni fogadóórákon kereshetik fel a szülők a pedagógusokat, vagy a pedagógusok kérik meg a szülőt, hogy gyermeke tanulmányi előmenetelében bekövetkezett negatív változás vagy egyéb magatartási probléma miatt keressék meg fogadóóráján. - A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős segítséget nyújt a szociális hátrányokkal, beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarokkal küszködő gyerekek szüleinek. - Évente összevont szülői értekezleteket tartunk a következő évfolyamokon:
46
1. évfolyam: 5. évfolyam: 8. évfolyam: -
-
iskolakezdéssel kapcsolatos feladatok pedagógiai program célkitűzései, tantárgyai, óraszámai alsó-felső tagozat közötti átmenet feladatai szaktanárok bemutatkozása szaktantárgyak legfontosabb követelményeinek ismertetése továbbtanulás, pályaválasztás
Iskolavezetés részvétele a szülői szervezet megbeszélésén, a szülők véleményének kikérése az iskolát érintő legfontosabb kérdésekben. Szülők aktív részvétele az az iskola életében - Farsang, Jótékonysági est, Gyermeknap, karácsonyi vásár, Sportnap - Erkölcsi és anyagi támogatásukkal segítik az iskola hatékonyabb működését - Aktív részvétel tanulmányi kirándulásokon, iskolai rendezvényeken 2001. februárjában megalakult a Benedek Elek Általános Iskola Szülői Egyesülete. Eredményes pályázatokkal kívánják még jobbá tenni gyermekeik körülményeit, segíteni a pedagógusok oktató-nevelő munkáját.
Fontos, hogy a szülői szervezet kísérje figyelemmel a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét és tapasztalatairól visszajelzésekkel éljen. Rendszeres kapcsolattartás szükséges a tanulók nagyobb csoportját érintő döntések meghozatalakor. Továbbfejlesztés lehetősége A minőségfejlesztési rendszer kínálja fel a szülőkkel, tanulókkal való kapcsolat továbbfejleszthetőségét. A partnerek véleményének elemzése, értékelése után lemérhetjük elégedettségüket, vagy elégedetlenségüket, megtudhatjuk az iskolával szemben támasztott legfontosabb elvárásaikat. Ezután történhet meg a célok meghatározása, az igények, lehetőségek, értékrendszerek egymáshoz történő közelítése a hatékony, a minőséget középpontba állító oktató-nevelő munka érdekében. II./13. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatása Az intézménnyel jogviszonyt létesítő sajátos nevelési igényű tanulók oktatása integráltan történik. A sajátos nevelési igényű tanulók munkáját az intézményben fejlesztő pedagógus segíti. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatása során az alábbi irányelveket kívánjuk szem előtt tartani és megvalósítani: - a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, - a fejlesztési követelmények igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, - indokolt esetben a fejlesztés az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is terjedjen ki, - a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmények pedagógiai programjainak tartalmi elemeivé, - a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl.
47
A habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan együttműködésben, tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók vagy tanulócsoportok igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teszi szükségessé. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai: a) A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból, az autizmusból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. b) A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. c) A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. d) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. e) Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők a) A fogyatékosság típusa, súlyossága. b) A fogyatékosság kialakulásának ideje. c) A sajátos nevelési igényű tanuló - életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, - képességei, kialakult készségei, - kognitív funkciói, meglévő ismeretei. d) A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel. A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket meg kell jeleníteni: a) az intézmény pedagógiai programjában, b) az intézmény minőségirányítási programjában (tervezési és ellenőrzési szinten), c) a helyi tantervben műveltségi területek, tantárgyak programjában, d) a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási programban, e) az egyéni fejlesztési tervben. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: - Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. - Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. - A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. - A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki
48
a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. Az integrált nevelésben, oktatásban részt vállaló közoktatási intézmények igénybe vehetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét a megyei/fővárosi közoktatás-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint. II/14. A mindennapos testnevelés Azokon a napokon, amikor nincs testnevelés óra, az intézmény biztosítja a tanulók számára a mindennapos testnevelés lehetőségét. A 2012/2013-as tanévtől 1. és 5. évfolyamon, felmenő rendszerben kerül sor a mindennapos testnevelés biztosítására.
49
III. HELYI TANTERV III./1.
A helyi tanterv készítésének alapelvei
Az Alapító okiratban foglaltaknak megfelelően 8 évfolyamos oktatásra dolgoztuk ki tantervünket az Apáczai Kiadó ajánlásával. Tantárgyi rendszerünk megfelel a NAT előírásainak. Az óraterv kialakításánál figyelembe vettük a Közoktatási törvény és a NAT vonatkozó előírásait. A szabadon tervezhető és a nem kötelező időkeretet úgy használtuk fel, hogy egyetlen évfolyamon sem léptük túl a tanulók tanórai terhelésének felső határát. A nem kötelező időkeretből megmaradó órákat tanórán kívüli foglalkozásokra kívánjuk fordítani, a mindenkori tanulói és szülői igények figyelembevételével: színjátszás, tömegsport, énekkar, idegen nyelv, történelem, orosz. Helyi tantervünk tartalmazza a tantárgyak és tantervi modulok tananyagát. A nem kötelező órakerettel megemelt óraszámok tartalmát a tananyag biztos elsajátítására, rendszerezésre, gyakorlásra kívánjuk fordítani. A tantervi modulok közül a következőeket integráltuk: - Hon-és népismeret –Történelem 5.,6. osztály - Tánc-és dráma-Magyar nyelv- és irodalom 5.,6. osztály - Egészségtan-Természetismeret 6. osztály - Egészségtan-Biológia 8. osztály - Mozgóképkultúra-és médiaismeret-Rajz 8.osztály A tantervi modulok közül önálló tantárgyként tanítjuk: - Ember-és társadalomismeret, etika 7.osztály Csoportbontást német és technika tantárgyakból valósítunk meg 5-8. évfolyamon. III./2. A szakrendszerű – nem szakrendszerű oktatás bevezetése A Benedek Elek Általános Iskola nevelőtestülete a jogszabályi előírásoknak megfelelően felülvizsgálta az Intézmény Helyi Tantervét és úgy határozott, hogy az alábbiak szerint módosítja azt a szakrendszerű-nem szakrendszerű oktatás 2008/2009. tanévben történő bevezetéséhez. A nem szakrendszerű oktatás megszervezéséhez 5. és 6. évfolyamon, a felhasználandó időt az összes kötelező és nem kötelező óra 25%-ban határoztuk meg. Intézményi döntés alapján az alábbi tantárgyakon belül kívánjuk a feladat megvalósítását Magyar nyelv és irodalom 2 óra/hét Matematika 1,5 óra/hét Élő idegen nyelv 1,5 óra/hét
50
Természetismeret 1 óra/hét Ének 0,5 óra/ hét Rajz 0,5 óra/hét 22,5 óra + 5,6 óra * 25% = 7 óra/hét A nevelőtestület döntése értelmében a nem szakrendszerű oktatásban azt a munkaszervezési megoldást választottuk, hogy a tanár tanítja a tárgyat úgy, hogy az alapozó funkciók tanítására több időt szán, miután továbbképzés keretében elsajátította a korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket. A kollégák beiskolázása ennek érdekében már elkezdődött, de szükség esetén a jogszabályban foglalt tanítói vagy műveltségterületi képesítést is figyelembe vesszük.
A kulcskompetenciák fejlesztése ugyanakkor nem korlátozódhat néhány tantárgyra, ezt a tevékenységet az iskolai oktatás teljes folyamatába be kell építeni.
Az intézményben a 2011/2012. tanévben csak a 6. évfolyamon folyik nem szakrendszerű oktatás a pedagógiai programban foglaltak szerint. A 2012. szeptember 01-től a III./2. A szakrendszerű – nem szakrendszerű oktatás bevezetése pont törlődik. A nem szakrendszerű oktatásra fordított órák továbbra is az adott tantárgyak óraszámában maradnak benne, az óratervi hálóban változás nem következik be. III./3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvek, taneszközök kiválasztása a pedagógus kötelessége és felelőssége. A választást a szakmai munkaközösségek hagyják jóvá az alábbi alapelvek figyelembe vételével: - megfelelés a NAT követelményrendszerének - tantárgyanként lehetőség szerint azonos tankönyvcsalád alkalmazása - minden tanuló számára biztosítható legyen - nélkülözhetetlen a tanórai foglalkozásokon való részvételhez és a tananyag elsajátításához - minőség - tartósság - Illusztráltság, érdekesség, problémák bemutatása, mint motivációs tényező - Az érthetőség, életszerűség, pontosság, jól áttekinthető szerkezet, mint az ismeretátadásban fontos szempont. - A differenciált feladatadásra való alkalmasság, mint a pedagógus tanulásirányítási munkáját megkönnyítő tényező. - Az ismeretek alkalmazását gyakoroltató, rendszerező kérdéseket tartalmazó könyv, mint a tanulásban, a készségfejlődést segítő eszköz-szerep. A tankönyvek, taneszközök beszerzésében az igazgató által megbízott tankönyvfelelős működik közre.
51
Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, taneszközök beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg. III./4.
Magasabb évfolyamba lépés feltételei
A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Ha a tanuló egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, részére egyéni továbbhaladás engedélyezhető. Amennyiben más iskolából hozzánk beiratkozott tanuló az általunk tanított tantárgyat nem tanulta, abból fél éven belül köteles osztályozóvizsgát tenni, melynek eredményessége biztosítja a továbblépést. „Ha a tanuló tanév végén –a tantárgyak számától függetlenül – elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet” III./5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének formája. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái: 1. Az iskola írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe súlya - az év eleji diagnosztizáló felmérést nem osztályozzuk - év végén a tantervi követelményekben a továbbhaladás feltételeire épülő felmérést osztályozzuk - témazáró dolgozatokat a tantervi követelmények témakörei és a tantárgyi sajátosságok alapján íratunk - a témazáró dolgozatok feladatainak fele a minimum követelményekhez kell hogy igazodjon - témazáró csak kellő gyakorlás után íratható - egy napon csak két témazáró íratható - témaközi szóbeli és írásbeli feleltetés tanulónként legalább havonta egy alkalommal történjen - a nevelő saját belátása szerint alkalmazhatja az alábbi módszereket: röpdolgozat, tudáspróba, toto, teszt, fogalmazás, tollbamondás, olvasónapló, gyűjtőmunka - a különböző írásbeli beszámoltatási formák jegyei egyforma súllyal esnek latba - az írásbeli számonkérések kiadhatók otthoni megtekintésre, de mind a szülő, mind a gyerek kötelessége ezeket visszajuttatni a pedagógushoz - a témazáró dolgozatok megőrzése az aktuális tanév végéig kötelező
52
-
2. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai hétvégére nem adható több házi feladat, mint a hét többi napján a házi feladat csak a tanítási órán előkészített tananyagra épülhet az írásbeli és szóbeli feladatok mennyisége elvégezhető legyen a házi feladat nem osztályozható az iskolai szünidőkre csak szorgalmi feladatok jelölhetők ki
A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei: 1. Magatartás - alkalmazkodás az iskola rendjéhez, követelményeihez - közösséghez való viszonya - viselkedésének jellemzői - személyiségének jellemzői
-
2. Szorgalom képességéhez viszonyított teljesítménye munkavégzése felszerelésének, munkájának külső formája
A tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének formája: 1. Értékelés, minősítés -
-
-
Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor a tanulók értékelése szöveges minősítéssel történik. A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanulók értékelése, minősítése osztályzattal történik. A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon a magatartás és szorgalom értékelése havi rendszerességgel érdemjeggyel és osztályzattal történik. A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon a tanulók teljesítményének értékelése legalább havonta egy alkalommal érdemjeggyel történik. A félévi és év végi osztályozó konferencia hagyja jóvá a tanítók és a szaktanárok által megállapított érdemjegyeket. Egyet nem értés esetén a nevelőtestület többségi határozattal –kizárólag a tanuló javára- módosíthatja a tanítók és szaktanárok osztályzatait. 2. Évfolyamismétlés engedélyezése A tanuló részére szülői kérésre engedélyezhető az évfolyam megismétlése abban az esetben, ha egyébként magasabb évfolyamra léphetne. A szülő kérésére első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését.
A szóbeli és írásbeli számonkérések követelményei I.
Írásbeli feleletek 1. Röpdolgozat (Az írásbeli ellenőrzés egyik fajtája, rövid terjedelmű, néhány kérdésből, ill. feladatból összeállított dolgozat) 0 -39 % 40-59 %
53
1 2
60-79 % 80-91 % 92-100%
3 4 5
2. Témazáró (A témazáró írásbeli értékelés, a tantárgy helyi programjában meghatározott tematikus sarokpontokhoz igazodó írásbeli dolgozat vagy teszt) 0 -35 % 36-55 % 56-74 % 75-89 % 90-100%
1 2 3 4 5
3. Gyorsteszt (alapvető fogalmak, évszámok, alapműveletek, kifejezések, adatok számonkérésére szolgáló írásbeli dolgozat) 0-49 % 50-64 % 65-89 % 90-94 % 95-100%
1 2 3 4 5
4. Tudáspróba (alapvető fogalmak, évszámok, alapműveletek, kifejezések, adatok számonkérésére szolgáló 5 elemből álló írásbeli dolgozat) 5 helyes válasz 4 helyes válasz 3 helyes válasz 2 helyes válasz 1 helyes válasz 0 helyes válasz
5 4 3 2 1 1
5. Esszé (egy nagyobb témáról a tanítási órán elhangzott ismeretek teljes leírását számonkérő, nem pontozható írásbeli dolgozat) - A feltett kérdésekre nem ad választ vagy értékelhetetlen válaszokat ad. Felkészültségi szintje nem éri el a minimumot. 1 - A kérdésekre hiányos válaszokat ad. Sok hibával dolgozik. Ismerete a tananyagból nem haladja meg a minimumot. 2 - Tudása felszínes, a kérdésekre pontatlanul vagy hiányosan válaszol. Nem mindig használja a szakkifejezéseket. 3 - Kevés hibával, többnyire pontosan dolgozik, használja a szakkifejezéseket, látja az összefüggéseket. 4 - A feltett kérdésekre kielégítő válaszokat ad. Megfelelően használja a szakkifejezéseket, látja az összefüggéseket. 5
54
II.
Szóbeli feleletek 1. Esszé (egy nagyobb témáról a tanítási órán elhangzott ismeretek teljes előadását számonkérő szóbeli felelet) - A feltett kérdésekre nem ad választ vagy értékelhetetlen válaszokat ad. Felkészültségi szintje nem éri el a minimumot. 1 - A kérdésekre hiányos válaszokat ad. Sok hibával felel. Ismerete a tananyagból nem haladja meg a minimumot. 2 - Tudása felszínes, a kérdésekre pontatlanul vagy hiányosan válaszol. Nem mindig használja a szakkifejezéseket. 3 - Kevés hibával, többnyire pontosan felel, használja a szakkifejezéseket, látja az összefüggéseket. 4 - A feltett kérdésekre kielégítő válaszokat ad. Megfelelően használja a szakkifejezéseket, látja az összefüggéseket. 5 2. Tudáspróba (alapvető fogalmak, évszámok, alapműveletek, kifejezések, adatok számonkérésére szolgáló 5 elemből álló szóbeli felelet) 5 helyes válasz 4 helyes válasz 3 helyes válasz 2 helyes válasz 1 helyes válasz 0 helyes válasz
III.
5 4 3 2 1 1
Tantárgy specifikus értékelési szempontok 1. Technika - munkadarabok értékelése - műszaki rajz értékelése 2. Testnevelés - objektív mutatók alapján (idő, távolság) - szubjektív mutatók alapján -
nem mutatja be a gyakorlatot
1
-
motiváció nélküli bemutatás
2
-
az elvárható minimum szinten mutatja be a gyakorlatot
3
- életkori sajátosság alapján elemhiányossággal mutatja be a gyakorlatot
55
durva
koordinációval
vagy 4
- életkori sajátosság alapján finomkoordinációval vagy elemhiány nélkül mutatja be a gyakorlatot 5 3. Idegen nyelv - írásbeli értékelés: félévi, év végi minimum szókincs tudása 0-44 % 45-59 % 60-74 % 75-89 % 90-100%
1 2 3 4 5
- szóbeli értékelés: - párbeszéd, memoriter, olvasás, fordítás, kérdés-felelet, tartalom elmondása, képleírás - órai aktivitás - szorgalmi feladatok - projektmunkák 4. Rajz - vizuális témakörönként az adott órai munkára gyakorlati osztályzat 5. Ének - éneklés, dalismeret - ritmusérzék, ritmikai készség, ritmusírás - zenei olvasás-írás, szolmizáció - zenei ismeretek, zeneirodalom, zenetörténet - zenei alkotókészség, improvizáció - zenehallgatás: zeneművek, műfajok, korok zenéje - népdalismeret - hangközismeret - kottaismeret - zeneismeret 6. Matematika - alapműveletek osztályozása 0-69 % 70-79 % 80-89 % 90-94 % 95-100%
1 2 3 4 5
7. Magyar nyelv és irodalom - Fogalmazás értékelése (külön kerül értékelésre a helyesírás és a külalak)
56
5
- a fogalmazás megfelel a címnek, a megadott témának és műfajnak, színesen, érdekesen mutatja be a választott alakot, témát, meggyőző az érvelése, ha erre szükség van - a szöveg kerek, egész, lezárt, formailag is tagolt, logikusan szerkesztett, eléri a megadott terjedelmet - stílusa, szóhasználata megfelel a témának, a köznyelvi normáknak, választékosan fejezi ki magát - nyelvhelyességi szempontból kifogástalan
4 - a fogalmazás megfelel a címnek, a megadott témának és műfajnak, színes, ötletes, gondolatgazdag, de nem elég egyedi vagy ha érvelni kell, nem elég meggyőzően indokol - a szöveg kerek, egész, lezárt, formailag is tagolt, logikusan szerkesztett, eléri a megadott terjedelmet - stílusa, szóhasználata megfelel a témának, a köznyelvi normáknak, választékosan fejezi ki magát, esetleg 1-2 szóismétlési hiba előfordul - nem ejt súlyosabb nyelvhelyességi hibákat 3 - a fogalmazás megfelel a címnek, de nem egyedi, nem színes, nincsenek benne ötletek, sablonos - a szöveg szerkezetileg nem tökéletes, hiányzik vagy szervetlen a befejezés, aránytalan a bevezetés vagy befejezés, nem tagol vagy nem logikus, nem éri el teljesen az adott terjedelmet - stílusa, szóhasználata nem megfelelő - több kisebb vagy 2-3 súlyos nyelvhelyességi hibát vét 2 - a fogalmazás szegényes, alig felel meg a címnek, közhelyes, száraz a leírás vagy az elbeszélés - a szöveg szerkezeti felépítésében több súlyosabb hibát vét - stílusa, szóhasználata szegényes, nem alkalmazkodik a megadott témához, kommunikációs helyzethez - súlyos nyelvhelyességi hibákat vét 1 - a fogalmazás nem felel meg a megadott címnek, tartalmatlan, semmitmondó - szövegnek nem minősíthető, összefüggéstelen mondathalmaz - terjedelme túl rövid - stílusa nem illeszkedik a megadott témához, kommunikációs helyzethez, szóhasználata szegényes
- Szóbeli feleletek értékelése a, szóbeli szövegalkotásnál a tárgyi tudáson túl: - a tartalom megfogalmazása - a szöveg szerkezete, mondatszerkesztés - szókincs, szóhasználat, stílus
57
b, memoriterek, versek - hosszabb szövegek, költemények esetében 1 jegy - rövidebb versek, memoriterek esetében 3 jegy átlaga - a Himnusz és a Szózat hibátlan ismerete alapkövetelmény IV.
Gyűjtőmunka, szorgalmi munka, órai munka, kiselőadás értékelése Az adott tárgyat tanító pedagógus egyéni szempontrendszere alapján. A tárgykörben felsorolt tevékenységek értékelése nem lehet fegyelmezési eszköz.
III./6.
Átjárhatóság
Átjárhatóság biztosítására német nyelvből van lehetőség. A szülő és a tanuló 5. évfolyam végéig kérheti a tagozatra történő felvételét, illetve kilépését. A későbbi évfolyamokon erre már nincs lehetőség. A tagozatra történő átvételhez különbözeti vizsgát kell tenni. III./7. Az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe A modulok értékelése és minősítése osztályzatokkal és érdemjegyekkel történik. Az integrált modulok értékelése és minősítése azokkal a tantárgyakkal együtt történik, amelyekhez az egyes modulokat integráltuk. Külön tantárgyként oktatjuk az etika modult, de értékelése és minősítése szintén osztályzatokkal és érdemjegyekkel történik. A modulokban előírt követelmények legalább elégséges szintű teljesítése feltétele az iskolai évfolyam sikeres befejezésének.
III./8.
A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek
A tanulók fizikai állapot mérésének célja az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. A fizikai állapot mérésének gyakorlati haszna: a fizikai állapot számszerűem kifejezhető becslése a teljesítmény-élettani paraméterek különbözőségének felfedése a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés az egészség, a terhelhetőség terén meglévő hiányosságok felfedése a rendszeres ellenőrzés visszacsatolást jelent a hibák kiküszöböléséhez a sportolni vágyó kimagasló képességű fiatalok felszínre kerülése
58
A méréssel szemben támasztott kritériumok: megbízható, egyszerű, könnyen használható adjon módot összehasonlításra Vizsgálati módszerek: 1. Aerob állóképesség mérése: Cooper-teszt 2. általános testi erő, erő-állóképesség mérése: - helyből távol ugrás (a láb dinamikus erejének mérésére) - hanyattfekvésből felülés (a hasizmok erő-állóképességének mérésére) - hasonfekvésből törzsemelés (a hátizmok erő-állóképességének mérésére) - fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (a vállövi és a karizmok dinamikus erőállóképességének mérésére) - tömött labda dobás hátra két kézzel a fej fölött (a váll és törzsizmok dinamikus erejének mérésére) - lökés előre az ügyesebb kézzel tömött labdával (a kar, törzs, a lábizmok együttes dinamikus erejének mérésére) Értékelési rendszer: - pontértékelés - mennyiségi értékelés - a két értékelési forma kombinációja Minősítési rendszer: - igen gyenge - gyenge - kifogásolható - közepes - jó - kiváló - extra A mérések gyakorisága évente két alkalommal történik.
59
III./9. A Benedek Elek Általános Iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények Érvényes a 2004/2005-ös tanévtől, tanévenként felmenő rendszerben az 1. évfolyamra történő bevezetéssel. A 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben az 1. és 5. évfolyamra történő bevezetéssel, a mindennapos testnevelés biztosítása érdekében, megemelésre kerül a testnevelés tantárgy óraszáma. Tantárgy/évfolyam (heti óraszám) Magyar nyelv és irodalom (Táncés dráma 5.,6.évf.) Történelem(Honés épism.5.,6.évf) Idegen nyelv
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
8
8
7,5
7
5
4,5
4
4,5
-
-
-
-
2,5
2,5
2
2
-
1
2
3
3
3
3
3,5
Matematika
5
4
5
4,5
4
3,5
4
4
Informatika
-
-
-
-
1
1
1
1
Környezetismeret
1,5
1,5
1,5
2
-
-
-
-
Természetismeret (Egészségtan6.évf) Fizika
-
-
-
-
2
2,5
-
-
-
-
-
-
-
-
1,5
1,5
Biológia
-
-
-
-
-
-
1,5
1,5
Kémia
-
-
-
-
-
-
1,5
1,5
Földrajz
-
-
-
-
-
-
1,5
1,5
Ének-zene
1
1,5
1
1,5
1
1,5
1,5
1
Rajz(Mozgókép-és médiaismeret8.évf) Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki
2
1,5
1
1,5
1,5
1,5
1,5
2
1,5
1,5
1
1
1,5
1,5
1
1
5
3
3
3
5
3
3
3
-
-
-
1
1
1
1
1
-
-
-
-
-
-
1
-
20
20
20
22,5
22,5
22,5
25
25
Ember-és társadalomism., Etika Kötelező óraszám a tv. alapján
60
Tanórai terhelés felső határa
22
22
22
24,5
25,5
25,5
29
29
Mellékletek: 1. sz. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 2. sz. Szöveges értékelés
61
ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK
A helyi tanterv bevezetése az 1. évfolyamon 2004. szeptemberében történik. A további évfolyamokon a bevezetés felmenő rendszerű. A Benedek Elek Általános Iskola Pedagógiai Programját a szülői szervezet, a diákönkormányzat, az iskolaszék és az iskola-egészségügyi szolgálat véleményezte. A Pedagógiai Program a fenntartói elfogadást követően lép hatályba. A Pedagógiai program felülvizsgálatát, módosítását az iskola nevelőtestülete és a fenntartó egyaránt kezdeményezheti. A módosítások elfogadása – a törvény rendelkezéseinek értelmében – a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik. Felülvizsgálatának tervezett időpontja: 2012. június 30 A tantestület 2011.március. 28-i ülésén egyhangú szavazással elfogadta.
Hudák Péterné szülői szervezet vezetője
Számadó Anna Dök vezetője
62
Hetei József igazgató
Dr. Veress Klára iskolaorvos
63
