P A L O Z N A K TELEPÜLÉSFEJLSZTÉSI KONCEPCIÓ január

P A L O Z N A K TELEPÜLÉSFEJLSZTÉSI KONCEPCIÓ

2012. január

P A L O Z N A K Településfejlesztési Koncepció

Me g b í zó :

Paloznak Önkormányzat 8229 Paloznak Fő utca 10.

Polgármester: Czeglédy Ákos

T e r ve ző k :

Pro Arch. Építész Stúdió 1085 Budapest, József krt. 36. T/F (36-1) 303-10-75, 06-20-9-60-50-41 [email protected]

Vezető tervező: R. Takács Eszter vezető településtervező, okl. építészmérnök TT1-2883

Tervező munkatárs: Adorján Anna okl. táj és kertépítészmérnök, településtervező

Pro Arch. Építész Stúdió 1085 Bp. József krt. 36. [email protected], vezető tervező: R.Takács Eszter 0620-960-50-41

2


Tartalom

1. Bevezetés 2. Elemzések 2.1. A múlt öröksége 2.2.Természeti adottságok, lehetőségek 2.3 Demográfiai adatok, humán erőforrás 2.4. Térségi tervek település fejlesztési hatásai 2.5. Településszerkezet,épített környezet, építészeti örökség- fejlesztési lehetőségek 2.6 Gazdasági mutatók, gazdasági erőforrás 2.7. Infrastruktúra, intézmény ellátás

3. SWOT analízis 4. Településfejlesztési koncepció

Rajzi mellékletek


3


1. Bevezetés Paloznak a Balaton keleti medencéje mellett, Balatonfüred – Balatonalmádi – Veszprém városok között fekszik. A balatonfüredi kistérség tagja. A településen közel 500 ember él, s legalább 1500-an töltik itt, a festői elhelyezkedésű községben a nyarakat. A falut szőlőművelésű területek veszik körül, a Bakonyba felfutó hegyoldalakon összefüggő erdőket találunk, a délen a Balaton határolja. A 2004-ben jóváhagyott falufejlesztési Koncepció (74/2004 Önk. határozat, M Komcsák Ilona) átdolgozására kerül sor. 2004-es koncepció főbb elemei: -

a népesség ne nőjön 500 főnél többre Az épített értékek megőrzése, a parti sáv visszafogott fejlesztése, turizmuson belül elsősorban a családi üdülési forma támogatása, szomszédos községekkel kapcsolatfejlesztés, szőlészet, borászat kultúrájának, hagyományainak fejlesztése, infrastruktúra fenntartása, hiányok pótlása, alapellátás minőségi fejlesztése.

A meglévő koncepciót a mai népességi mutatók, törvényi és gazdasági keretek tükrében kell felülvizsgálni. Előzetesen meghatározott célok: a falu népesség megtartó és vonzó erejének értékelése, s község fejlődési vonalának elhatározása. Az épített és természeti környezet, a látvány és a kilátásvédelem megőrzése. Ennek alapja egy áttekintő vizsgálati anyag készül, mely feltárja a közösségben lévő társadalmi, gazdasági erőket és vizsgálja a község geomorfológiai, földrajzi körülményei mellett, a meglévő faluszerkezet hagyományainak továbbélését. A településen élők döntenek a jövőben elérendő falufejlesztési célokról és meghatározzák az ezeket szolgáló településrendezési eszközöket.


4


2. Elemzések 2.1. A múlt öröksége Paloznak történelmi fejlődésének áttekintését Veress D. Csaba: Az évezredes Paloznak című könyve és a 2004-ben elkészült Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány (Rainer Pál és Wolf Beáta) alapján állítottunk össze. Az olvasottakat kiegészítettük saját vizsgálatainkkal és tapasztalatainkkal, hogy képet adhassunk a mai falu kialakulásáról. A település nevének eredete feltehetően a szláv loznik - szőlőskert szóból ered, po-loznik szőlőskert alatt. Mind a falu neve, mind a címere jól mutatja a község legjellemzőbb adottságát, a szőlőtermelésre alkalmas vidéket. A címer is összefoglalja Paloznak sajátosságait. épített környezet

három hegy

harangláb

Nagy -hegy Csákányhegy Kis-hegy

szőlőkultúra

Balaton

Paloznak a Balaton felvidék keleti szélén található, a Veszprémi fennsíkig felfutó erdők és a Balatonhoz kapcsolódó nádas-sík területek között. A falu jó mikroklímájú térségben, déli domboldalakon épült fel, elsősorban szőlőművelésre, de szántásra-vetésre és állattartásra is alkalmas természeti környezetben. A település két út kereszteződésében fejlődött évszázadokon át, a Balaton mellett futó régi „római” út és a valamikori Veszprém - Veszprémfajsz felé vezető utak találkozásánál. A község épített környezete a X-XI. századtól őrzi a hagyományait, de a térségben,- Balaton felvidéki községekhez hasonlóan,- már a történelmi idők előtt lakott területek voltak. A leletek a magaslatokon az őskori, a Balaton mellett római korban élőkre utalnak. A falu kialakulása Lovas északi határában feltárt vörösföld festékbánya 50-75 ezer év előtt itt élt ősember jelenlétére utal. 5000 éve a Bakony lábánál meghúzódó újkőkori emberek a Tódi-dülőn is megtelepedtek, földbe vájt lakóhelyeket építettek ki, erről tanúskodnak a megtalált vonaldíszes cserépmaradványok és a régészeti kutatások. A történelmi leírások és a régészeti kutatások alapján a korai római korban épült a Zrínyi Miklós utca,- a köznyelvben Római útként ismert út. Kövesden (Kőkoporsó-dombon) római falu leleteit tárták fel, két mezőgazdasági majort (Villa rustica) helyét azonosították Paloznak közigazgatási terültén. Római birodalomban lakóházak, villa épületek épültek a katonai táborok mellett több helyen, a letelepedő, felszabadított katonák részére, általában jó mezőgazdasági adottságú területeken. A falu mellett, a Malomháton és Hampaszkúton az időszámítás előtt I-II. századból származó, két villa romjait (négy épületet) találtak meg, melyeknek egyes darabjait Veszprémfajszon,


5

agysága a

P A L O Z N A K Településfejlesztési Koncepció másokat a Veszprémi Helytörténeti Múzeumban állították ki. Római kori épületmaradványok mellett, szarkofág, sírkő, használati tárgyak kerültek elő. Hasonló házak állhattak itt, mint a Veszprémfajszon, a Balacapuszai római villagazdaságot bemutató múzeumban rekonstruált épületek. A népvándorlások idején kevesen élhettek ezen a vidéken. Feltételezhető, hogy abban a korban az itt élő szlávoktól származik a falu neve. Az V-IX. század közötti lakók a római épületeket foglalták el, azok környékén telepedek le. A honfoglalás idején a tájat az Ösbő nemzetség foglalta el, Hosszú-dűlőn lovas sír maradványai kerültek elő. A mai falu helyén a X. századtól élnek emberek. A kora középkori falu királyi birtok volt, melyet később, többek között,- a bakonyi bencések és veszprémvölgyi cisztercita apácarend is birtokolt. A falu magja a XI-XII. században alakult ki. A régészeti kutatások alapján, a templom domb és környéke volt lakott hely. Eleinte 2-3 ház állt itt egy kisebb fatemplommal. Később felépült a kőtemplom, s domb körül fallal körül vett temetőt alakítottak ki (ez a XVIII. századig fennmaradt). A mai templom első írásos említése 1079-ből származik, ekkor a falu még királyi birtok, egyházi központ volt. Mai templom a szentéjének egy része ebből a korból származik, a főfalak a XIII. században épültek fel. A településen az 1360-as leírás szerint,- 99 embert élt (nagy családok). A falu népének a megélhetést a szőlőművelés mellett az állattartás, gabonatermelés és a halászat biztosította. XIV. században két utcasor és 3 kúria, összesen 34 ház állt a faluban, 8 ház a Veszprémvölgyi apácák tulajdona, 2 Szt. András egyház, 1 Bakonybéli apátság tulajdona volt. XV. században már az egész falu a Veszprémi káptalan birtoka. Természetesen a mai házaknál jóval kisebb épületeket kell elképzelni, elhelyezésük inkább halmazos településszerkezetű lehetett, mint a későbbi, utcás elrendezések. A leírások szerint, a Lovasi Séden már ebben az időben is 3 vízimalom működött. A mai faluszerkezeten belül elképzelhető, hogy a Fő utca és a Kossuth utca nyomvonala, a templom kert egy része a koraközépkori beépítés mentén őrződött meg. A török idők után csak 2-8 lakott portáról írnak a feljegyzések, a falu nem néptelenedett el teljesen, de jelentősen csökkent népesség. A XVIII. század közepén él ugyanannyi ember a faluban, mint a XIV. században. A lakóépületek üresen álltak. Az 1531-ból származó összeírás 36 portáról ír, ebből 20 lakatlan. A török hódoltság alatt a káptalan birtokait hol a tihanyi vár tulajdonosok, hol a törökök foglalták el, s így a faluban élők is különböző helyekre adóztak. A török idők után egészen 1848-ig az itt élők a Veszprémi Káptalan földjeit művelték. Az egyházi tulajdonosok, szerencsésen,- többször is felmérik a birtokaiknak helyzetét, így több írásos dokumentum rögzíti a falu életét. A XVI. században a reformáció szelleme a térséget is eléri. Református gyülekezet használja a régi templomot a 1783-ig. Paloznak a kuruc háborúk és a pestis járvány után, a XVIII. század elejétől újra fejlődésnek indul. A faluban 1730-tól református iskola működik, a szántóföldek területe jelentősen megnő, szabályozzák a szőlőgazdálkodást és a halászatot. A lakosság az 1767-es úrbéri rendelet után növekszik, 1790-ben néhány német család is a faluban költözik. A század végén a templom körüli falat lebontják, az ott lévő temető helyett új temetőt nyitnak. 1783-ban a katolikus egyház veszi át a templomot.


6

P A L O Z N A K Településfejlesztési Koncepció Az első katonai térkép alapján (1782-85) láthatók a lakó és pince épületek. A XVIII században a település feltehetően a középkori falunagysághoz képest 1-1- házsorral bővült. Sok, kisebb pince is épült fel a szőlő-hegyen. A „római” úttól északra egységes szőlőművelés figyelhető meg, attól délre a földeket szántó, illetve legelő területként használták. A Malomdűlő felé, épületeket is ábrázolnak, malmot, egyéb lakott területet. Elképzelhető, hogy még a régi római villa romjai is itt állhattak. Jó kivehetők a domborzati adottságok, élővizek, vizes helyek. A második katonai térképen (1829-60 között) kirajzolódik a Petőfi utca vonala és kiépül a Fő utca a Nagy-hegy utca irányába. Az utcák mellett akkor felépült fésűs beépítés nagy része máig is fennmaradt. Pirossal jelölték a főépületet és feketével a melléképületeket. A több helyen látható keresztcsűrös elrendezés német típusú építkezés hagyományaira utal. Felismerhető a temető helyén a kereszt jelölés és a mellette futó Kis-hegy utca. A Templom domb úthálózata eltér a mai közterektől, a Kossuth utca a Római útig lefut, nincs teljes beépítés a templom mellett a Fő utca és a Zrínyi utca oldalán. A Balaton felé vezető út a templomtól indult (nem teljesen a mai nyomvonalon). A XIX század fordulóján Paloznakon már többen laktak, mint ahány házhely volt. Problémát jelentett a szűk közigazgatási határ, fél telkeket alakítottak ki, sűrűsödés indult el, többen kiköltöztek a szőlő-hegyre. Az épített környezet fejlődése indult el, a település fokozatosan bővül keleti, észak-keleti irányba. 1801-ben a reformátusok közös templomot építenek a szomszédos Kövesdi hívekkel, Kövesden. 1814-ben Paloznakon megépül a harangtorony. Az 1809-1815 között zajló francia háború itt is érezteti hatását, a faluba több sebesültet ápolnak. 1841-ben 16 ember meghal kolerában, bővítik a katolikus temetőt. A XIX. század közepén a falu két iskolát is fenntart. 1848 után a Káptalan elveszti birtokait, a jobbágy felszabadítást és birtokrendezést követően a falu közigazgatási területe 1015 hektár. A falu kevés erdő és nádas területtel rendelkezik.

A 1886-1890 között a filoxéra járvány elpusztítja a szőlők nagy részét, de már a következő években elindul az újratelepítés. A Balatoni Riviérán nem direkttermő tőkéket ültetnek el, a meglévőket oltják be rezisztensebb, amerikai oltványokkal. A XIX század végén megjelenik a nyaralóturizmus, a városi emberek, Pongráczok, Dérynék, szőlőbirtokot vásárolnak, birtokba veszik a szép kilátású hegyoldalakat. A harmadik katonai térkép a XIX. század végi állapotokat ábrázolja, a belterület bővítése figyelhető meg, a Balaton-parti vonalas infrastrukturális létesítmények még nem épültek meg. Csopak melletti beépítés kialakulása is erre a korra tehető. A XIX. –XX. század fordulóján a faluban 74 lakóház áll, 323 ember él a községben. 1907-ben a térség közigazgatása átszervezésre kerül, Paloznak előtte Zala vármegyében, Tapolcához tartozott, ekkor Balatonfüredhez csatolják, Aráccsal, Kövesddel együtt. Önálló képviselőtestület évente 7 ülést tart. 1908-ban átadják a Budapest-Tapolca közötti vasútvonalat (I.vh előtt). . A vasútvonalon utaznak a nyári üdülők, s azon szállítják a térség áruit (bort, gabonát, nádat, fát, halat). Paloznak mellett nem épült megálló, így itt nem is alakult ki később, a nagy tömeget vonzó balatoni turizmus, s a falu nagy része megőrizhette falusias, tájba illő jellegét. Az első világháború nehéz időket hoz, sok férfi megy el katonának (többek között a tanító is, egy évig nincs tanítás), a harangokat beadják ágyúöntéshez (csak a legkisebb marad meg).


7

P A L O Z N A K Településfejlesztési Koncepció Szerb, orosz hadifoglyok jönnek Paloznakra. A beszolgáltatások miatt nagy szegénység volt a háború utáni években is. A falu fejlesztése megtorpant. A 71-es út 1938-ban épül meg. Így már két közlekedési vonal is elválasztja a települést a Balatontól. A második világháborúban a községben harcok folynak, robbantás volt a Fő utcában. A tulajdonszerkezet megváltozik a második világháború utáni, szocialista időkben, 1947-ben földosztás volt, majd 1959-ben megszervezték a BALATON GYÖNGYE TSZ-t. 1961-ben az ÚJ ÉLET MGTSZ alakult meg Lovassal és Alsóörssel együtt. 1962-ben az önálló Önkormányzat megszűnik, a falu ügyeit Alsóörs - Lovas - Paloznak közös Tanácson intézik. 1963-tól megkezdődik a közművesítés a faluban, először a vízmű épül ki, majd fokozatosan elektromos légvezetékek hálózata. A hetvenes évektől fellendül a balatoni üdülés. Kemping működik a Balaton parton, a Római út mellett. Buszos turistákat fogadnak a vendéglők. A lakó és nyaralóépítés látványosan fejlődik, a mai lakóépületek fele 1970 és 1990 között épült. Kialakult a Római út és 71-es út közötti beépítés. Sajnálatos módon, geometrikus úthálózat jellegű rendszer alakult ki, ahol a régi beépítési forma nem jellemző. Kis telkes, jól kihasználható, szabadonálló épületek magasabb formái elfedik a régi faluképet. 1990-ig az itt lakók, a nyaraltatás mellett,- művelik a szőlőket, dolgoznak a TSZ földeken. , Jelentősen emelkedik a nyári népesség, számos pesti vagy más városban élő épít üdülőt és azt adja ki nyaranta. Benépesül a Határ út környéke kis nyaraló-vityillókkal, több szőlőt felparcelláznak és „zártkert” jelleggel hasznosítják. 1989, a rendszerváltás éve több változást hozott a falu életébe. A termelőszövetkezetet feloszlatják, a részarány tulajdonokat kiosztják a tagoknak, valamint elindul a kárpótlás. Sok, nem a településen élő,- jutott földhöz, a felvásárolt kárpótlási jegyekkel, a külterületi ingatlanok érték növekedésére spekulálva, más területeken régi gazda gyermeke, unokája kapott ingatlant, akik nem értettek már a gazdálkodáshoz. 1990-ben Önálló Önkormányzat alakul, melynek lelkes munkája során megépül 1993-ban a faluház, orvosi rendelő, majd új sportpálya, játszótér. A település köztereinek nagy részén kiépült a szennyvízcsatorna, szilárd burkolat. Paloznak 1998-ban Hild díjat kapott. A település az elmúlt években tovább fejlődött. 19902010 között 30 új épület épült, számos szőlő-hegyi kúriát felújítottak. Visszafogott turizmus van jelen, mely inkább azoknak a vendégeknek a fogadására számít, kiknek van igénye a szép, kulturált környezetre, tájra, a jó borra, vitorlázásra. A jelenlegi dekonjunktúrában kérdéses, hogy milyen iránya lesz a falu fejlődésének. Várhatóan a település önállósága részben megszűnik, közös hivatal alakul a környező településekkel, átalakulnak a tulajdonviszonyok. Bízhatunk abban, ahogy eddig is, a jövőben is,- a Paloznakon élők megtalálják a falu fejlődésének útját.

2.2. Természetföldrajzi adottságok, lehetőségek A település a Balatoni-Riviéra keleti részén helyezkedik el. A közigazgatási terület délen a Balaton parti mély fekvésű területektől a hegyoldali történelmi szőlőterületeken át az északi erdős fennsíkig terjed. A változatos domborzati adottságokhoz összetett talajviszonyok és klíma társul, ezáltal válik Paloznak természeti értékekben igen gazdag településsé. Domborzat, talaj


8

P A L O Z N A K Településfejlesztési Koncepció A Balaton északi partján enyhén, majd nagyobb lejtőszöggel emelkedő kettős tereplépcsőt nevezzük Balatoni-Riviérának. Az alsó lépcső a tó fölé csak néhány méterrel emelkedő úgynevezett „színlő” – a hajdan magasabb vízállású Balaton hullámverésének az eredménye. A felső a Pannóniai tenger úgynevezett „abráziós terasza”, melyet legfelül a Veszprémi-fennsík éles pereme zár le. A településen ez a hármas domborzati tagozódás figyelhető meg. A parti sávot a déli domboldalak zónája követ, melyet a felső, erdősült fennsík zár le. Az északi területek felől lefutó sédek (patakok) a domboldalakat vízmosásos mélyedésekkel tagolják. A település a Balatonhoz a Paloznaki öböl területén kapcsolódik. A történelmi településmag a magaslaton, a parti vizenyőtől néhány száz méterre található. A nagytáblás és kiskertes művelésű dűlők felett észak-nyugatra a Csákány-hegy (328) magaslata található (a hegycsúcs a szomszédos Csopak területére esik), mellette keletre a Nagy-hegy (272) és hozzá kapcsolódó több 260 méter feletti csúcs helyezkedik el egy észak-kelet felé ívelő karéjban. Ettől északra a Veszprémi-fennsík, a lépcsők, a lejtővidék fölé emelkedő mintegy 250-300 m magas, kissé egyenetlen felszínű, de általában egymagasságú fennsíkja terül el, amelyen erdő, cserjés területek, hagyásfás legelők váltakoznak. A terület földtani felépítése igen komplex képet mutat. Legidősebb képződménye a szilur korú átalakult (metamorf) fillit-pala. A közberétegződött idős vulkáni kőzetek teszik jó bortermő vidékké a területet. A palára a felső perm korú, jellegzetesen vörös, szárazföldi eredetű Balatonfelvidéki homokkő települ, amely kovasavban és vasoxidban gazdag, vörös talajokat produkál (Lovas, Csopak, Balatonfüred). E fölött az alsó és középső triász változatos karbonátkőzeteit találjuk, amelyeknek mészben gazdag málladéka a vályogos talajt fehérre színezi. A talaj évszázados lepusztulásának függvényében a felszínen mozaikosan jelennek meg a különböző talajféleségek, a vörös és fehér talaj váltakozik. A vízparti területeken egyértelműen az újabb üledékek alkotják a felső termékeny réteget, réti öntéstalajok alakultak ki. A domboldali terület talajai a Badacsonyi borvidékhez hasonlóak, de annál még változatosabbak. Itt előfordulnak a permi vörös homokkövön, triász mészkövön, dolomiton, pannonhomokon, kristályos palán, márgán és löszön kialakult rendzina és erdőtalajok is. Jellemző látvány, hogy a föld szokatlanul vörös. Az északi, veszprémi fennsíkhoz közeli területrészeket csak részben borították erdők, sekély, köves talaján „Kopasz-tető”, sziklagyepes legelők voltak a történelmi térképek tanulságai szerint. Az eredeti erdők, erdőtalajai részben eltűntek, itt-ott ültetett fenyvesek találhatók. Az alapkőzet több helyen a felszínre került, sekély erdőtalajok borítják a területet. Vízrajz A településen a legjelentősebb vízrajzi elem a Balaton, a partjához kapcsolódó nádasok és sekély vízzel borított területek. A településen folyik a Lovasi séd össze a Hampasz-kút vizének levezető csatornájával és ömlik a Balatonba. Az összefolyásuknál kialakított Nádas tó alacsony vízmélységű, nádas terület. A település belterületének közelében több forrás fakad, melyek vízhozama változó.

Éghajlat A Balaton hőtározó, hőmérséklet-kiegyenlítő hatása és a déli kitettségű domboldalak sajátos klímát kölcsönöznek a vidéknek. Ezek hatására a területen az óceáni és mediterrán hatások


9

P A L O Z N A K Településfejlesztési Koncepció erősebben befolyásolják a Kárpát medencére jellemző kontinentális éghajlatot: a tél enyhébb és korán érkezik a tavasz, majd a nem túl forró, de hosszú nyár. A vízparton a nappali és az éjszakai hőingás lényegesen kisebb, mint távolabb. A víztükör visszaveri a ráeső napfény jelentős részét, emiatt a déli kitettségű hegyoldalak kiváló szőlőtermő területek, amit már a rómaiak is felismertek. A tó sekély vizét a nap könnyen átmelegíti, ezért a víz nyári maximális hőmérséklete 28-29 °C is lehet. A napos órák száma évente átlagosan 2000 körül mozog, a legnaposabb hónap a június. A legkevesebb csapadék augusztusban és szeptemberben hullik, átlagosan hat-hat esős nappal.

Növényzet és állatvilág A régió sajátossága a klimatikus és kőzettani változatosság, amely egyedi gazdagságú növény- és állatvilág kialakulásához járult hozzá. A kistájra jellemzően a klimazonálisan jórészt erdőssztyepp-övbe tartozó terület ma jellemzően félkultúr-táj. Feltűnő a déli, szubmediterrán jellegű fajok magas aránya. A hagyományos gyümölcskultúra – a szőlőn kívül sok más délvidéki faj is (pl. füge, mandula, levendula) – az eredeti szárazságtűrő növényzet maradékával páratlan egységbe fonódott össze. Paloznak területén jellemző a flóraelemek széles körű megjelenése. A vízparton gyakori élőhelyek a nádasok, gyékényesek, üde cserjések, gyepek, puhafás pionír erdők. A vízparti nádas védett, Natura 2000 és ökológiai hálózat területébe tartozik. A parti sávot a 71-es főút és a vasút választja el a művelt és beépített területektől. A vasút után az ún. ’római út’ vonaláig lankás, nagytáblás mezőgazdasági területek találhatók. Ebben a zónában helyezkedik el a Vörösparti dűlőn a Nádas tó vizes élőhely. Az alacsonyan fekvő terület az északról érkező vízfolyásokból táplálkozva változó vízmélységű. A római út felett a hagyományos szőlőhegyek találhatók. A telkeken az üdülőhasznosítás egyre jelentősebb, de művelt szőlők is szép számmal akadnak. A szőlőtermesztés fő fajtái a területen az Olasz rizling, Chardonnay, Rajnai rizling, Szürkebarát, Ottonel muskotály, Rizlingszilváni. A kultúrtáj mezsgyéit és felhagyott telkeit félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok és erdős-sztyeprétek növényei borítják. Az északi területeken a mész- és melegkedvelő tölgyesek, molyhos tölgyes, bokorerdők erdős-sztyeprétek, galagonyás-kökényes-borókás cserjések, természetes élőhelyek váltakoznak. A Csákány hegy oldalán és a Nagymező területén csertölgyes és tölgyes erdők, a Nagyhegyen a Piarista erdőben nagy területen telepített fekete fenyves és erdei fenyő állományok találhatók. A bokorerdők közé tartozik az egyedi tájértékként jelölt fás legelő a Nosztori pihenőhelytől keletre, amely 50-80 éves tölgyek csoportja, melyben kocsánytalan, cser tölgy, fagyal, som, galagonya található. A Csákány hegy, Nagy-hegy feletti, északi területek védett Natura 2000 besorolású területek. Az állatvilágra jellemző a vizes élőhelyeken a kétéltűek és rovarok, vízi madarak nagy számú előfordulása. A Balatoni halállományban az 1990-es évek végéig 44 halfajt számláltak meg, a Balaton vízgyűjtőjét is figyelembe véve pedig 55 halfajt, amelyek közül 22 nem számít őshonosnak. A betelepített és spontán elszaporodó fajok veszélyeztetik az eredeti fauna tagjait: a pontyot, fogassüllőt, keszeget, harcsát, balint.


10

P A L O Z N A K Településfejlesztési Koncepció A vízparti madárvilágra jellemző fajok a dankasirály, a szárcsa, a nyári lúd, a kárókatona, a tőkés réce, (melynek száma jelentősen csökkent a hattyúk megjelenése és a természetes költőhely, a nádasok pusztulása miatt). A 2002-2003-as vízszintcsökkenés és időleges mocsarasodás miatt a nagykócsag is megjelent a Balatonon. Az északi területek erdeiben, cserjés bozótos területein a honos nagyvad állomány van jelen. A védett állatok közül cincérfajok, erdei sikló található meg.

Lehetőségek Paloznak természeti szempontból kiemelkedő értéke a sokszínűség, diverzitás, 4 jól elkülöníthető domborzati-növényzeti-klimatikus adottságú terület is megtalálható: vízpart-lankás mezőgazdasági területek- hagyományos szőlőhegyi dűlők - erdős fennsík.    

Vízpart – védett nádas, értékes élőhely. Mezőgazdasági művelésre alkalmas lankás területek – a szőlő mellett szántóföldi művelésre is alkalmas területek. Évezredes szőlőművelési hagyomány, kultúrtáj Értékes erdőterületek, bokorerdők, hagyás fás legelők

A változatosság ökológiai értéke mellett tájesztétikai és gazdasági értéket is rejt, a település több lábon állására ad lehetőséget. A természeti értékek átfogó felmérése megtörtént, bemutatásuk, turisztikai-rekreációs hasznosításukra lehetőség van. - A település területén több turista útvonal is halad, ehhez kapcsolódva a helyi természeti értékeket komplex környezeti programmal felmért, kijelölt sétautakkal, lehet bemutatni. - Az erdővel körülvett kopárokon, gyepes területeken vadászat, meglévő vadászlesek, vadászturizmus fejlesztése lenne célszerű. - Horgászat lehetősége adott a Balatonon, horgász kikötő fejlesztése szükséges. Problémák, megoldandó feladatok -

A területet elválasztó elemek mellett hiányoznak az összekötések: a Balatontól a falut a főút és a vasút is elválasztja, az északi fennsík a Csopakra vezető 73-as útról közelíthető meg.

-

A sokszínűség megismerését nehezíti, hogy a terület nehezen átjárható, a közigazgatási terület lehatárolása nem igazodik a földrajzi határokhoz.

-

A szőlőterületek üdülőkertté alakítása egyre jelentősebb táj- és településképi változást eredményez.

-

Telepített fenyőerdők nem biztosítanak élőhelyet az őshonos fajoknak, tájidegenek.


11

P A L O Z N A K Településfejlesztési Koncepció 2.3.Demográfiai adatok, humán erőforrás A település lakói a XIV. században 34 házban éltek, 99 ember. Az 1700-as évek közepétől felmérési adatok állnak rendelkezésre. idő

1757

népesség 99

1768

1770

1785

1824

1841

140

115

182

137

237

500 450 400

250

150

gazdasági váltság

200

100 I.

50 0 1850

II. világháború

300 világháború

népesség/fő/

350

1900

1950

népesség KSH Lineáris (népesség KSH)

2000

2050

idő

KSH népszámlálási adatok 2001 idő

1870 1880 1890 1900 1910

1920

1930

1941

1949

1960

1970

népesség

269

324

303

339

367

389

389

idő

1980 1990 2001

népesség

375

263

327

311

323

320

346

az adatsorok ,természetesen nem egyeznek, mivel a népszámlálásnál a fővárosi lakók nem a Paloznaki címen kerülnek felmérésre. A nyaraló ingatlant minősítették lakóháznak.

KSH lakó népesség nyilvántartás szerinti 2000-2010 idő

2000 2001 2002 2003 2004

2005 2006

2007

2008

2009

2010

népesség

373

417

412

417

420

433

395

401

414

414

416

KSH állandó népesség nyilvántartás szerinti 2010 idő

2000 2001 2002 2003 2004

2005 2006

2007

2008

2009

2010

népesség

398

440

463

477

488

506

404

421

441

440

447

Az utolsó évek adatai jelentős növekedést mutatnak, de ezek az adatok a tényleges itt lakók számának nem reális mutató számai. Mivel sok üdülőtulajdonos jelentkezik be a községbe a kedvezőbb adó miatt. Miközben jellemzően nyarat, hétvégéket töltik Paloznakon.


12

P A L O Z N A K Településfejlesztési Koncepció A nyilvántartás és a népszámlálási adatok közötti eltérés már 2001-ben 27-58 fő volt. S ütemes, de lassú növekedéssel számolva (évi 2-3 fő), a számított népesség 2010-ben 375. Így feltehetően bejelentett lakók száma legalább 100 fővel nagyobb, mint a ténylegesen itt lakók, illetve az állandó népesség. Mivel többen ide is be vannak jelentve, mint lakók,- a másik állandó lakásuk mellett, s a népszámlálásnál ott regisztrálják őket. Így, inkább üdülő népességnek számítanak. Népsűrűség 2001 népszámlálás népsűrűség: 40,6 fő /km2, 2010 népesség nyilvántartás: 506 fő, terület 880 ha - népsűrűség: 57,5 fő/km2 üdülő népesség: 1200-1500 fő Népesség változás: Természetes növekedés

korfa 2001-es népszámlálási adatok alapján -20

-15

-10

-5

0

5

10

15

20

8580-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 105-

5-

10-

férfiak -8

-9

nők

8

7

15- 20- 25- 30- 35- 40- 45- 50- 55- 60- 65- 70- 75- 808519 24 29 34 39 44 49 54 59 64 69 74 79 84 -8 -8 -9 -16 -12 -13 -9 -9 -18 -12 -8 -11 -5 -8 -1 9

14

9

13

15

12 11 férfiak

8 13 nők

15

8

12

13

5

2

Az országos átlaghoz képest nagyon magas a nyugdíjas férfiak aránya. A 15 éves és idősebb nők az élve született gyermekeinek száma szerint, 100 nőre jutó élve született gyermek: 170. A népesség reproduktív képessége negatív. KSH adatok: 100 év átlagában, évi átlagos halálozás: 6 születés: 4 A népesség szám: a természetes fogyást és az elhalálozást nézve,- fogyó tendenciát mutat. Népesség megoszlásának változása


13

P A L O Z N A K Településfejlesztési Koncepció 2001-népszámlálás és a 2011-es nyilvántartás összehasonlítása 250 200 150

0-5

5-15

15-19 18-54 55-59 60-69 70-79

80-

2011

19

40

20

244

33

91

40

19

2001

15

34

22

167

27

41

31

9

100

2011

50

2001

0

A középkorúak számának növekedése csak kis mértékű, a diagram 36 év tartományt foglal össze (5 éves, korosztályos bontásban ez 5-5 fő plusz) A legszembetűnőbb a 60-69 év közöttiek, illetve azoknál idősebbeknél jelentkezik 69 fő növekedés van a nyilvántartás szerint. lakónépesség 1970-1979 természetes szaporodás ill. fogyás: 16 élve születés: 67 halálozás: 51 vándorlási különbözet: -30 népesség változás:14 fővel csökkent, természetes szaporulat növekedése ellenére csökken a településen élők száma, - a fiatalok tovább tanulnak, s nem vállalják a „szoba kiadást”, mezőgazdasági munkát. lakónépesség:1980-1989 természetes szaporodás ill fogyás: -14 élve születés: 41 halálozás: 55 vándorlási különbözet: -26 népesség változás:40 fővel csökkent, nem lehet megélni a falun, természetes szaporulat is csökken. lakónépesség:1990-2001 természetes szaporodás ill fogyás: -12 élve születés: 38 halálozás: 50 vándorlási különbözet: 23 népesség változás:11 fővel nő, a csökkenő népességi mutató megfordul, de a természetes szaporulat kisebb csökkenést mutat, „földreform”, a lakónyilvántartás megváltozik, törvényi változás, mely lehetővé teszi, hogy több lakóingatlanba is be lehet jelentkezni. A tényleges népesség az elmúlt 10 évben folyamatosan nő a népesség, a beköltözések száma növekvő. Átlag évi beköltözés 4-5, elvándorlás 2-3 fő. Összességében, a település tényleges lakó népessége az elmúlt 10 évben ténylegesen kismértékben nőtt, a kimutatott látványos növekedés nem reális érték.


14

P A L O Z N A K Településfejlesztési Koncepció Családok lakások háztartások (KSH)

Családnagyság budapesti átlag

országos átlag

Paloznak 2,8

3,17

2,1

háztartások száma: 133 100 háztartásra jutó személy: 292 100 háztartásra jutó foglalkoztatott: 146 családok száma: 106 100 családra jutó családtag: 317 100 családra jutó gyermek: 129 100 családra jutó 15 évesnél fiatalabb gyermek: 85 Az országos átlaghoz képest nagyobb család nagyság jellemző.

családnagyság Fő/család

Iskolai végzettség: A 7 éves és idősebb népesség a legmagasabb iskolai végzettség szerint: általános iskola: 41% (nagy része még általános iskolás), 1 fő nem fejezte be az Ált. iskolát) középiskola: 45,8% egyetem főiskola stb.: 13,5%.

általános iskola közép iskola felsőfokú

A publikált KSH adatok alapján, a település lakóinak iskolai végzettsége magasan az országos átlag felett van. A népesség vallás és felekezet szerint katolikus református evangélikus istenhiten alapuló egyéb nem válaszolt

Az elmúlt évszázadban jellemzően katolikus többség figyelhető meg, de az arányok eltolódtak. A ma a lakosság 10,8 %-a már nem vallja magát a két nagy felekezethez tartozónak. A népesség nemzetiségi hovatartozás szerint A lakosság döntő hányada magyar nemzetiségűnek vallja magát, 10 főnél kevesebben tartják magukat német nemzetiséghez tartozónak. Nyári népesség A nyári idényben 1500-2000 ember tartózkodik a községben. Az üdülőépüetek száma alapján (290 volt 2001-ben, 2010-ben kb 300) Az üdülő népesség min. 1000 fő, emellett jelentős az átmenetileg itt tartózkodók száma.


15

P A L O Z N A K Településfejlesztési Koncepció 2.4. Térségi tervek településfejlesztési hatásai Az érvényben lévő Településrendezési terv (2006) a hatályos Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervével (BTSZ) összhangba készült. A BTSZ 2008-as módosításához a település érvényes terve szolgált alapul, a tervezett területhasználatokhoz igazodva kerültek lehatárolásra a térségi területfelhasználások Paloznakon. A Településrendezési Terv készítése során a BTSZ való összhang kialakítása - a megengedett kis mértékű eltéréssel - kötelező. Térségi területfelhasználás vizsgálata Paloznak területe a BTSZ Térségi Szerkezeti Terve alapján térségi területfelhasználási kategóriák közül erdőgazdálkodási, vízgazdálkodási, mezőgazdasági és települési térség kategóriába került. A települést a fő infrastruktúra elemek közül a 71-es, 73-as főút, Balatoni kerékpárút, a törzsvasútvonal és nagyközépnyomású földgázvezeték nyomvonala érinti. A településhez tartozó tórészleten át halad az északi parti hajózási útvonal Csopak és Alsóörs közötti szakasza, de saját hajókikötővel Paloznak nem rendelkezik. Tervezett infrastruktúra fejlesztés a terveken nem szerepel.A települési térség, amely a beépített területek fejlesztését biztosítja a BTSZ-ben a Településrendezési Terv beépítésre szánt területével csaknem azonos formában került lehatárolásra. A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási térséget tekintve egy eltérés mutatkozik: 

A külterület északi részén a „Tódi” területén jelölt tervezett egészségügyi-turisztikai erdőterület a Térségi Szerkezeti terven mezőgazdasági térségként szerepel. A terület jelenleg erdőként nem nyilvántartott fennsíki terület.

A tervkészítés során a BTSZ-el való összhang megteremtése szükséges a Mandula utca alatti üdülőterület és a Tódi legelők-tervezett erdőterületek esetében. Javasoljuk, hogy a települési területek korrekciója a jóváhagyott településrendezési terv alapján történjen, mivel ez szerzett jogot jelent és a település fejlesztési területei ne módosuljanak. A Tódi terület esetében meg kell vizsgálni, hogy mi indokolja a tervezett erdőterület jelölését. A jelenlegi hasznosítás, adottságok alapján általános mezőgazdasági terület, legelő, kaszáló. Kiemelt térségi övezetek településfejlesztési hatásainak összegzése A település területét az ökológiai hálózat Magterület (Ö-1), Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület (T-1), Történeti települési terület (T-2), Vízeróziónak kitett terület (P-2) Felszíni szenynyezésre fokozatosan érzékeny terület (SZ-1), Felszíni vízminőség-védelmi terület (F-1) és a Tómeder terület övezete érinti. A magterület (Ö-1), tájképvédelmi terület (T-1) és a felszíni vízminőség-védelmi terület (F-1) összességében a települési területet teljesen körbeveszi, ami a beépítésre szánt területek növelését korlátozza, szabad fejlesztési terület nem áll a település rendelkezésére. A P-2, SZ1, T-2 övezetek területein az épített és a természeti környezet védelme biztosítandó.

2.5.Településszerkezet, épített környezet Településszerkezet és fejlesztési lehetőségek


16

P A L O Z N A K Településfejlesztési Koncepció A település külterülete egy jellemző „szelete” a Balaton felvidéki tájnak. Északon a Veszprémi fennsík erdős tájai, délebbre a szőlőhegy található, melynek a peremén „ül” a település, s a „lábainál hever” a Balaton. A déli részeken halad át a 7-es főforgalmú út és a vasútvonal. A szomszédos Csopakról induló veszprémi főközlekedési út a település északi határát érinti. A Paloznak központi belterülete a déli zónába esik, a falu dombvidék és a sík területek határán épült fel. Három elszigetelt beépített terület található a külterületben, északon a honvédségi területek, délen a Balaton parti beépített zóna és a településtől nyugatra lévő „Mandel kemping” környéke. A belterülettől északra (a belterületnél kb kétszer nagyobb területen) szőlő-hegyi kertes területek találhatók.

szőlőhegy

hagyományos falu

A falu két út (a „római és régi Veszprémi út) találkozásánál, a templom domb körül épült fel. A szőlőhegy hegyoldalakra induló dűlő utak mentén települt be pincékkel, kúriákkal. A Zrinyi utcától (a római úttól) délre lévő területek beépítése a múlt században alakult ki. A falu észak-déli főtengelye a Nagyhegyi utca - Fő utca-Balatoni út vonala. Az utca nevének változása is mutatja az egybefüggő beépített szövet részekre tagozódását. Északon a szölőhegyi, laza, nagytelkes, táblás struktúra veszi körbe a Nagyhegy utcát, a Fő utca mentén sűrűbb, falusias beépítés található, mely Zrinyi utcánál csatlakozik a Balatoni utca melletti, hálós úthálózatú családi-házas területhez. A települési szövettől leszakad a balatonpart belterületi foltja. A falu épített környezetét a közlekedési vonalak szétszabdalják. A balatonparti beépített területeket a 7-es főút és a vasútvonal elvágja a település egybefüggő terüleitől. Az egységes belterületet a településközi forgalmat levezető Zrinyi út osztja meg. A település határait északon a domborzat és a szomszédos településhatárok, délen a vizfolyások jelölik ki.

kertvárosias beépítési forma

A belterület mellett előkészített fejlesztési területek vannak, délen a természetes határokig, északon a szőlőhegy felé.


17

P A L O Z N A K Településfejlesztési Koncepció Építészeti hagyaték lakás és épület a KSH utolsó összeírása alapján összesen: 431db lakás együtt: 140

Épületek

lakás lakott: 119 lakás nem lakott: 16 lakás üdülésre használt: 5 üdülő együtt: 291 üdülő lakott: 5

Lakások

üdülő üdülésre használt: 286 üdülők

lakás plusz lakott üdülő: 145

A közel 10 évvel régebbi KSH adatok szerint is a településen kétszer annyi üdülő épület van, mint lakóépület. A reális kép kialakításánál figyelembe kell venni, hogy a kertes területeken („zártkertekben” álló gazdasági épületeknek, vagy pince-présháznak nyilvántartott) üdülésre használt,- épületek száma nincs a nyilvántartásban. S a 2010-es nyilvántartási (nem országos felmérés szerinti) adatokban 30 db-bal nőtt a lakóépületek száma. (ez részben átminősítés, reális a 12-15 db) A tényleges számok nagyobbak, de feltételezhetően az arány nem változott. Vizsgálni kell nem csak belterület arculatát, de a külterületeket is. Paloznak a táji környezettel együtt vonzó igazán.

Lakóépületek építési éve

Épületek kora

19902001 14% 1919 előtti 16%

1980-89 19% 1970-79 28%

1920-44 4% 1960-69 9%

-1919: 23 db 1920-1944: 5 db 1945-1959: 15 db 1960-1969: 13 db 1970-1979: 41 db 1980-1989: 28 db 1990-2001: 20 db

1945-59 10%

Épített környezet A falu legrégebbi épületei a XVIII-XIX. század beépítéseinek hagyományait tükrözik. Az útvonalak, telekadottságok és a területhasználatok megőrizték a régebbi kor emberének nyomát. A mai beépítésben a kétszáz évvel régebbi településre a szakrális épületek, Fő utca –Petőfi utca körüli parasztházak, földszintes pincék és a Kis-hegyi út- Mandula utca vonalán álló kúria jellegű épületek formavilága és elhelyezkedése, tájolása, kertjei utalnak. A XVIII-XIX. században épült épületek között Paloznakon 8 műemléki védettséget kapott.


18

P A L O Z N A K Településfejlesztési Koncepció XIX. –XX. században a Templom-domb környékén álltak lakóházak, a gazdák a szőlőkben borospincét, préstárolót készített maguknak, a Nagy-hegy és a Kis-hegy déli domboldalain A Vincellér utcán és Mandula utca vonalán a nagyobb gazdálkodók, módosabb nyaralók építkeztek. hagyományos parasztház A templom környékén, a régi faluban, a nyeregtetős, oldalhatáronálló beépítéssel épült, földszintes parasztházak épületek. A régebbiek kétosztatú, nyitott kéményes kőházak, de a legtöbb háromosztatú épület. Oromfalas kialakítású házak homlokdíszei között feltűnik a nap jelkép-körablak. A később épült házakat zárt, félköríves záródású, fal-oszlopos tornác egészíti ki. Két oromfal típus is látható az egyik típusnál az oromfalra rá fut a tető, a másiknál az orom felnyúlik a tetőszerkezet elé. Az utóbbinál vagy tégla záró sor szegélyezi vagy németes-barokkos kiugró tagolt falazat épült. Az épületek mögött illetve mellettük lévő gazdasági épületek (legalább tömegalakításukkal) hozzájárultak a régi falu arculatához. A telekszélességek, az utcakép ritmusa és a közterek arányai is meghatározták a településképet

pince A hegyoldalakon felépített jellegzetes Balaton felvidéki pincék, az esésvonalra merőleges 39-42 fokos tetőhajlású, 2,8-3 méteres magas, lejtés felőli homlokzatú épületek. Középen pinceajtó két oldalt kisebb ablakok felett itt is megtalálható a kör ablak

szőlősgazdák házai A nagyobb szőlőbirtokokon felépített gazdaházak, kastély jellegű épületek a völgy felöl általában kétszintesek, a hegy felöl földszintes kialakításúak. Lekontyolt, cseréptetőfedéssel készültek. A nagyobb traktus szélességű házak alatt kiterjedt alapterületű pincéket építettek

1815 – ben keltezett birtok leírás felsorolja egy lakóépület „tartozékait”:  két osztatú épület, szoba-konyha,  a szoba kályhával –konyha kemencével épült  a házhoz tartozott disznóól, istálló, palántás kert,  tüskesövény kerítés fakapu bálvánnyal,  épületszerkezet: sövényre pacsekolt fal,  fatetőszerkezet, nádtető 1835-ben keltezett, hasonló leírásból látható, hogy már 3 osztatú házak épülnek kőből, tornáccal, kőkerítéssel. A hagyományok szerint, vöröses kőporos vakolat architektúra díszítette házakat, a mai korban az öreg épületeket szürke kőporos, pacsekolt vakolattal pucolják be. XX. század eleji beépítés A XX. század elejéről kevés épület maradt, ezeket nagyrészt már átépítették. A faluközpontban, a Zrínyi- Fő utca kereszteződésében álló sarokház példázza a kor beépítését. Lekontyolt, 42-45 fokos, tetőszerkezet fedte a 3,8-4,2 méteres homlokzati falakat. Zárt tömegformálást nagyobb, népi szecessziós elemekkel díszített nyílászárók tagolták. A régi népiskola, tűzoltószertár lehetett hasonló. Ma ezeknek az épületeknek nincs meg az értéke. Egyszerűnek, nem az autentikus hagyományt őrző házaknak tartjuk ezeket. Érdemes lenne legalább a régi ablakokat, fatornácokat (ha van) valamilyen formában megőrizni. Közterületek


19

P A L O Z N A K Településfejlesztési Koncepció A középkori faluszerkezetben az iránytű, az utcákból látszó tájékozódási pont a templomtorony volt, s a falvak határát a keresztek jelölték. Paloznak mai közterület alakításánál a célpontok kijelölése, a központi rész hangsúlyosabb kiemelése még nem erősödött meg. Az elmúlt években a legtöbb közutat szilárd burkolattal látták el, a fontosabb terek zöldfelületei rendezettek. Mégis, az idelátogatónak kicsit hiányérzete támad, mert a sok városias köztéri elem (légkábel, virágtartó) az értékes, régi beépítésről elvonja a figyelmet. Hiányoznak a „falu kapuk”, a források megjelölése, a kis terek, a megérkezési pontok. 2.6 Gazdasági mutatók, gazdasági erőforrás: A településen élők 36,4 % aktív dolgozó, az aktív dolgozó 23, 2 % dolgozik helyben, a többiek más településre járnak pénzt keresni. Az aktív dolgozók összevont nemzetgazdasági ág szerint: mezőgazdaság és erdőgazdálkodás (1fő) /több mezőgazdasági vállalkozó van/t

0,08 % máshol

helyben

100 ipar, építőipar

27,2% máshol

helyben

23,5% szolgáltatás jellegű agázatok

76,5% 72% máshol

helyben

22,2%

77,8 %

Összevont foglalkozási főcsoport szerint: vezető, értelmiségi foglalkozású: 23

18,4%

egyéb szellemi foglalkozású: 23

18,4%

szolgáltatási foglalkozású: 27

21,6%

mezőgazdasági foglalkozású: 4

3,2%

ipar építőipari foglalkozású: 42

33,6%

egyéb foglalkozású: 6

4,8%

A helyben lakó és dolgozó emberek mellett más településekről is járnak ide munkát végezni. Összesen 47 munkahely volt a KSH nyilvántartás szerint 2001-ben, ma kb. 60 munkahely van. A helyi munkahelyek 75 %-a szolgáltatás, mezőgazdaság elenyésző. Paloznakon a helyben dolgozó emberek 60%-a nem rendelkezik érettségivel, de a helyben foglalkoztatottak közül 7 főnek van egyetemi, főiskolai végzettsége. Érdekes megemlíteni, a helyben dolgozó férfiak száma a XX. századfordulóján 131 fő volt! Akkor további kb. 7 ember dolgozott más ágazatban (molnár, mészáros, tanító, bíró, stb.) és 9 bányász volt. Mező és erdőgazdaság Az elmúlt évszázadokban a településen élőket a táj éltette. Itt megtermelt mezőgazdasági termékeket fogyasztották, s azokkal kereskedtek. A természeti környezet (klíma, talaj, domborzat) elsősorban a szőlészetnek, borászatnak kedvez. A megélhetéshez hozzájárult a szántóföldi termelés, az állattartás és a balatoni halászat. A nádas a tetők anyagát biztosította, a faluhoz tartozó erdőkből tűzifát, építőanyagot termeltek


20

P A L O Z N A K Településfejlesztési Koncepció ki. A XX. századtól az erdőterületek katonai kézbe kerültek, egyes részeit vadászatra hasznosították. Ma a mezőgazdasági termelésre hasznosítható területek leszűkültek, egy részük kihasználatlan. A nagyon jó adottságok ellenére, sincs a helyhez méltó mezőgazdasági termelés. A több évszázados szőlő termőterületek jelentős része mára már átalakult. A faluhoz tartozó szőlőkben a magántulajdonosok üdülő jellegű kerteket tartanak fenn, ahol a szőlészetet-borászatot jó, ha hobbi szinten folytatják. Több, volt termelő szövetkezeti terület nincs megművelve, sok terület áll környezetvédelmi oltalom alatt. Az elmúlt években a szőlőművelés felértékelődése indult el. A Római út mellett több nagytáblás, szépen megművelt szőlőbirtok van (pl. Homola pincészet). A falu egyik továbbfejlődési lehetőségét adná a mezőgazdasági termőterületek növelése, pl. magántulajdonú szőlőbirtokok, a sajátos. a klimatikus adottságoknak megfelelő növénytermesztés, természeti területek hasznosítása. Jelenleg nem jellemző az állattartás. Ipar, építőipar A településen ipari park, feldolgozó ipari üzem nincs. A gazdasági területen szolgáltató üzem van, hajójavító műhely működik (JOSA). A falu lábánál lévő üzemi terület arculata nem méltóaz épített értékekben gazdag településhez. Építészetileg oldottabb tömegű házak felépítése szükséges. A meglévő épületeket, a fémlemezfedés helyett természetes anyagú fedéssel kellene átépíteni. A helyben lakók számára előnyös lehet a helyi ipari (nem nagyüzemi, csak környezetet nem zavaró szolgáltató jellegű) munkahelyteremtés, mely nem zavarja a legfontosabb „húzó”gazdasági ág, a turizmus fejlesztését. A faluban nincs megfelelő terület önálló gazdasági övezet kialakítására, de a meglévő területet célszerű lenne megtartani. Ott és a meglévő beépítésre szánt területeken belül kisebb munkahely teremtő gazdasági tevékenységek letelepedése támogatható. A falu mellett volt a szövetkezet géptelep Lovas közigazgatási területén, ez megfelelő lenne helyi ipar letelepítésére, új, ipar jellegű tevékenységek folytatására (ideális esetben paloznaki címmel és oda fizetett iparűzési adóval). Szolgáltatás Paloznakon a helyi és a helyben foglalkoztatottak legnagyobb hányada a szolgáltatásban dolgozik. A település szerencsésnek mondható, mivel a turizmus nem csak teljesen a nyári időszakra korlátozódik, sokan télen is itt töltik a hétvégeket, s vásárolnak a boltban, iszogatnak a kocsmában. Ez részben a kellemes környezetnek, részben a jó közlekedésnek és a szőlészetnek, borászatnak is tudható be. A mai gazdasági helyzetben a turizmus is visszaesik, a meglévő magán és kereskedelmi szálláshelyek, a szolgáltatások forgalma jelentősen lecsökkent az elmúlt években. A szolgáltatások, elsősorban a turizmus, népesség megtartó ereje fontos a Paloznak jövője szempontjából. A cél a falu adta lehetőségek bővítése és szinten tartása. Újabb, nagyobb kereskedelmi férőhely bővítés nem lenne szerencsés. Kisebb, családias panziók, borházak megépítését lenne érdemes támogatni, a meglévő férőhelyek színvonalának, reklámjának fejlesztése mellett. A turizmus fejlesztés másik lehetősége, a falu vonzerejének növelése. A település táji és épített környezetének javítása, lehetőségek felmérése és bemutatása.


21

P A L O Z N A K Településfejlesztési Koncepció Lehetőségként merülhet fel a turisztikai kínálat kibővítése a „szelíd turizmust” kedvelők számára, akik eddig nem találhattak itt megfelelő szolgáltatást. Pl természetjárók, biciklizők, stb. 2.7 Infrastruktúra, intézmény ellátás Közutak és vasút A település közigazgatási területét délen a Balaton part közelében a 71. sz., északon a Balaton felvidék erdős területein a 73. sz. országos főút érinti. A 71-es útról „nyílik” a község főutcája, míg a 73-as úttal a belterületnek nincs közvetlen kapcsolata. A Csopak - Lovas közötti 7221. sz. összekötő út kapcsolja össze Paloznakot és a környező településeket. A település belterületének utcái és főbb külterületi útjai szilárd burkolatúak, felszíni vízelvezetéssel vápával vagy árokkal ellátottak. A kiépített keresztmetszetek az esetleges hirtelen nagy vízmennyiséget a befogadókba nehezen juttatják el. A 12 km burkolt út mellett 18 km földút is található a településen. Paloznak Balaton parti területén vezet a Balaton körút kerékpárútjának 700 méteres kiépített szakasza. A 71-es országos út mellett lévő kerékpárútnak nincs kapcsolata a település központi részeivel, nincs mellett szolgáltató, vendéglátó, pihenőhely. A kül- és belterületen a burkolt utak jó állagúak, azonban a mélyút jellegű földutak eróziója megfigyelhető, nagyobb csapadékmennyiség vagy egy-egy építkezés hatására nehezen járhatók. Tapolca - Székesfehérvár (Budapest) vasútvonal keresztülhalad a település közigazgatási területén. Az egyvágányú, villamosítás nélküli vasútvonal nem rendelkezik állomással, megállóhellyel Paloznakon. Közműellátás A település közműellátása a környező településekről megoldott. A vízellátás a csopaki 1000m3 és 2000m3 tározókból, három magassági zónára bontva alakították ki. Az Alsóörs melletti Vörösparti üdülőterület az alsóörsi vízellátó hálózatról van ellátva. A hálózat a további igényeket el tudja látni,a vízmű többletkapacitással rendelkezik. A település területén elválasztott rendszerű szennyvízhálózat üzemel, a település belterületén 1996-ra kiépült. A szennyvíz befogadója Balatonfűzfői Regionális Szennyvíztisztító, a befogadóba a 71. sz. út melletti regionális hálózat szállítja. A fejlesztésre kijelölt, átminősítésre tervezett területeken utcánként, fokozatosan épül tovább a szennyvízelvezető hálózat a tervek alapján. A csapadékvíz a felszíni vízelvezető rendszerben a belterülettől keletre és nyugatra egy-egy gyűjtőcsatornába folyik, végső befogadója a Balaton. Az úthálózat jelentős részén a megfelelő felszíni vízelvezetés nincs megoldva. Paloznak és környékének villamosenergia-ellátása 20 kV-os feszültségszintű középfeszültségű elosztó-hálózati vezetékrendszerrel a Veszprémi és az Aszófői 120/20 kV-os villamos alállomások között kiépített szabadvezetékes gerinchálózatokon keresztül történik. A légkábel hálózat a történelmi védettség alatt álló falu arculatát lerontja. A terület földgázellátását a fűzfői gázfogadó állomástól indított nagyközépnyomású gázvezetékre csatlakozó paloznaki körzeti gáznyomás-szabályozó biztosítja. A földgázszállító a MOL, a térség gázszolgáltatója a KÖGÁZ.


22

P A L O Z N A K Településfejlesztési Koncepció Az állandóan, lakó célra használt belterületi ingatlanok összkomfortosak, a szőlőhegyeken lakás célra használt házak egy része azonban csak részben közművesített. A település belterületétől való távolságtól függően a teljes közmű kiépíthetősége változó. Problémát jelent a szőlőhegyek szennyvíz elvezetése, a kerti medencékből lefolyó vizek elszikkasztása.

Intézmények és szolgáltatások A településen az intézményi alapellátás megoldott, Csopak és Alsóörs közelsége miatt az oktatási intézmények (iskola, óvoda) könnyen elérhetők. A településben az egészségügyi ellátást az orvosi rendelő biztosítja, a szakorvosi rendelők a környező városokban érhetők el (Balatonfüredi, Veszprémi Kórház). Öregek szociális ellátásáról az Önkormányzat a Falugondnok és a Balatonfüredi Szociális Alapszolgáltatási Központtal való együttműködéssel gondoskodik A kulturális igényeket a képíró műhely, a faluház és az Önkormányzat épületében szervezett rendezvények, bemutatók biztosítják. A szellemi élet egyik főszervezője még a helyi Civil Egyesület és a Paloznak Jövőjéért Közalapítvány. Sajátos szolgáltatásként jelenik meg a falu életében a Meseközpont, itt sérült gyerekeket készítenek fel a mindennapi életre, a mese, a jó szó erejével. A központ új épületet vásárolt a faluközpontban. Paloznakon a Zrínyi utca sarkán lévő élelmiszer bolt a nyári üzemben nagyobb kínálattal és kiszámíthatóbb nyitva tartással üzemel. Télen azonban, a nyitvatartási idő csökkentésével teszik gazdaságosabbá a vállalkozást. Az egész évben itt lakók számára ez a szolgáltatás nem elégséges. Szükség lenne a „szezonon kívül” is az alapellátás szinten tartására, esetleg fejlesztésé is. Turizmus, szálláshelyek, vendéglátás, szolgáltatás A nyári szezon forgalma miatt több szállás és vendéglátóhely üzemel idényszerűen. A faluban nagyobb szálloda nincs (szerencsére). Az Önkormányzat üzemeltet vendégházat, kisebb turistacsoportok, családok számára.

e


23

P A L O Z N A K Településfejlesztési Koncepció 3.SWOT analízis erősségek

gyengeségek NÉPESSÉG ALAKÍTÓ ERŐK

növekvő népesség látszat növekedés (üdülők, mint lakók) nincs munkanélküliség helyben nincs munkalehetőség (télen) az országos átlagnál, jobb növekedési inde- „elöregedő” korfa xek családi közösségek kiművelt fők-szellemi kapacitás építő közösség kitörési pontok: fiatalok helyben tartása- munkahelyteremtés túrizmus, szőlő kultúra fejlesztésében rejlő munkahelyek növelése télen is élő, önellátó falu felé a tényleges népesség szám ne csökkenjen látszat népesség szám rendezése (telekadó rendezés) erősségek

gyengeségek TÖRTÉNELMI ÖRÖKSÉG

öntudatos ember, önálló gondolkodás csökken az „embert szolgáló” természeti természeti környezet éltető erő környezet, öncélú természet használat földművelés megélhetést adott, a faluból csak 1 ember dolgozik a mezőgazÉrtékes a 200 éves falu arculata, daságban, Az ember-formálta táji környezet része a 1960-1980 közötti új, beépült területek körülfaluképnek. veszik a települést, táj beépül, kitörési pontok: földművelés támogatása (összefüggő területeken, kertekben, nyaralókban) átmeneti zónák arculat javítása (Balaton part, Balatoni út, közterek) régi megmutatása- kilátás, rálátásvédelem, helyi védelmi rendelet erősségek

gyengeségek TELEPÜLÉSSZERKEZET

a fő turisztikai vonzerőtől, a Balatontól elszia fő turisztikai vonzerőtől, a Balatontól elszigetelt fekvésű település getelt fekvésű település sok új épület karaktere nem illeszkedik a épített környezet hagyományokhoz jó panoráma részekre tagolt faluszerkezet változatos táji értékek közlekedési problémák a közutaknál, vasútnál kitörési pontok: kilátás, rálátás védelem „zöld gyűrű” átjárók, aluljáró rendezése értékvédelem táji érték leltár, bemutató helyek


24

P A L O Z N A K Településfejlesztési Koncepció erősségek

gyengeségek TÁJI, TERMÉSZETI SZEMPONTBÓL

Kiemelkedő érték a sokszínűség, diverzitás,

A területet elválasztó elemek széttörik a tájat: (71, 73-as út), gyalogos rendszerek hiánya. Mezőgazdasági művelésre alkalmas lankás Kihasználatlan mezőgazdasági területek. A közigazgatási terület lehatárolása nem területek igazodik a földrajzi határokhoz. Évezredes szőlőművelési hagyomány, A szőlőterületek üdülőkertté alakítása táj- és településképi változást eredményez. A szőkultúrtáj lőművelésre használt területek csökkennek. Értékes erdőterületek, bokorerdők, hagyásfás legelők.

Telepített fenyőerdők nem biztosítanak élőhelyet az őshonos fajoknak, tájidegenek. Kihasználatlan lehetőségek

Az erdővel körülvett kopárokon, gyepes területeken vadászat, meglévő vadász-lesek, Kis területen van fürdésre használható vízfevadászturizmus. lület Horgászat lehetősége a Balatonon kitörési pontok: A változatosság ökológiai értéke mellett tájesztétikai és gazdasági értéket is rejt, a település több lábon állására ad lehetőséget. mezőgazdasági termelés újra szervezése szőlőművelés elősegítése (birtok nagyságok, pályázatok, ösztönzés) komplex környezeti program- szomszéd községekkel nagyobb összefogás táj része az értékeknek, nem csak védelem, használat erősségek

gyengeségek GAZDASÁGI ERŐFORRÁSOK

turizmus gazdasági váltság helyzet - szállások, vendéglátó helyek színvonalemeléshez nincs erőforrás természeti adottságok megélhetést biztosít- tulajdon viszonyok nehezítik a szabad terülehatnak tek hasznosítását - szőlő, bor több mezőgazdasági hasznosításra nincs beépíthető, szabad terület alkalmas terület természeti diverziás-komplex környezeti program meglévő gazdasági terület kitörési pontok: helyi munkalehetőségek növelése mezőgazdasági munkahelyek- szőlészet, borászat klimatikus viszonyokhoz igazodó mezőgazdasági termelés növelése természet turizmus, mint vonzerő helyi szolgáltató ipar


25


4. Településfejlesztési koncepció Paloznak jövője szempontjából a legfontosabb, hogy az itt felnövő fiatalok továbbvigyék apáik örökségét. A helyben élők (a ténylegesen itt lakók) száma ne csökkenjen, arányuk a bejelentett népességen belül növekedjen. A hajdani mezőgazdasági település az elmúlt ötven évben fokozatosan üdülőfaluvá vált. A múlt század fordulójáig még a településen élők jövedelmeiket kiegészítették mezőgazdasági termeléssel, állattartással. Ma ez már nem jellemző. Az üdülőjelleg mellett „lakófalu” arculat is kezd megerősödni. Sokan a környező városokból, vagy Budapestről költöznek ide, de a munkahelyük továbbra is a városban marad. A faluban a szabadidejüket töltik. A falu viszonylagosan keskeny külterülettel rendelkezik, az észak felé hosszan elnyúló magaslati erdők illetve beépítetlen területek mellett kevés a Balaton melletti terület. Látszólag a falu közvetlenül elérhető a Balaton felöl, de a közlekedési problémák miatt, a település karakterében a Balaton felvidéki „háttér település”-i jelleg is jelen van. Paloznakon élők a falu egyik legnagyobb értékének tekintik a település részleges elszigeteltségét, mellyel megmaradt a település a hagyományos falusi arculata, természeti környezete.

A településfejlesztési koncepció jővőképe -

A ténylegesen (télen, nyáron) helyben lakó népesség szám kisebb növekedése mellett a településen dolgozók száma is emelkedjen. Paloznak élő falu legyen az év minden napján.

-

A helyi munkahelyek elsősorban a turizmus és a mezőgazdaság, azon belül kiemelten a szőlészet-borászat fejlesztését szolgálják.

-

A falu egyedi arculata, természeti környezete megmaradjon a jővő generációinak.

Fejlesztési irányok TURI ZMUS TERMÉSZETI KÖRNYEZET védelme és lehetőségeinek kihasználása EGYEDI, H AGYOM ÁNYŐRZ Ő F ALUKÉP MEGTAR TÁS A, ERŐSÍ TÉSE FENNTAR TH ATÓ KÖRNYEZ ET

Fejlesztési stratégia TURI ZMUS A nagyobb forgalmat vonzó turisztikai fejlesztések a falusi környezet, a természet közeli part, a megművelt szőlőhegy képével nehezen egyeztethetők össze. Paloznaknak a kisebb, de egyedi arculatú vendéglátást kell kínálnia. A falunak szeid turizmussal: egyedi szolgáltatásokat nyújtó, meghatározott célközönséget vonzó turisztikai lehetőségekkel kell társulnia a szomszédos községek „zajos” turizmusához. A nyaralók közül azokat kell a faluba hívni, akiknek a balatoni pihenés nem csak a fürdésre, a víz közeli szállásra koncentrálódik, élvezik a szép környezetet, a csodálatos panorámát, jó borokat, szeretnek túrázni.

Turizmus fejlesztésének stratégiai elemei -

egyedi, kisebb szálláshelyek számának bővítése o sport panzió a sportpálya mellett, elsősorban a biciklis, természetjáró turisták


26


-

-

-

-

o

46 hrsz-ú telken major szállás

o

turista fogadó, borház-panzió a faluközpontban

borturizmus továbbfejlesztése o

borúton nyitott pincék, borházak

o

borkultúra támogatása: telepítés ösztönzése, képzés

természetjáró turizmus megteremtése o

komplex környezeti program: a település táji diverzitását bemutató természetjáró gyalogút a Balatonpart - tól a Veszprémi fennsíkig. A túra út mellett bemutatható a vizes élő helyek, szántóföldi kultúrák, szőlőgazdálkodás, erdőterületek táji értékei..

o

biciklis turizmus (belső bicikli utak, megállók, bérlőpontok)

balaton parti, visszafogott fejlesztések o

átjáró a vasúton, 7-esen, aluljáró

o

„Paloznaki fogadó

o

horgászkikötő rendezése (tulajdon viszonyok, kialakítás)

o

Alsóörs melletti terület rendezése

o

parti sétány

o

nádas tanösvény

„ falukapu, biciklis pihenő

turisztiai szolgálatások bővítése o

belső, környezetbarát közlekedés javítása (pl: kerékpárkölcsönzés, vonat-busz összeköttetés, lovas kocsi járat)

o

vendéglátó helyek

o

borút továbbfejlesztése

o

természetjáró bemutató területek kialakítása – vizes labirintus, szántóföldi gazdálkodás, erdei gyalogút a középkori út nyomán

O

aktív pihenés központ a Nosztori pihenőnél

TERMÉSZETI KÖRNYEZET védelme és lehetőségeinek kihasználása Paloznak szervesen kapcsolódik a falut körülvevő tájhoz. A falu felé haladót éppúgy elbűvöli a természeti környezetben álló falukép, mint a hegyoldalról letekintőket a feltáruló balatoni panoráma. Paloznak egyediségét meghatározó épített látványi elemek megőrzése mellett, a falu jövője szempontjából a természeti értékek és a megművelt táj fennmaradása is fontos. A település egyik legfontosabb táji értéke a szőlőkultúra. (a Balaton mellett) A külterületen növelni kell a megművelt szőlőterületeket, elősegíteni borászat fejlődését. A kiválló mikroklima, domborzat a természeti értékek sokszínűségét hozta létre. A külterületen megtalálhatók a tóparti nádas, a szántóföldi és szőlőkutúra, a hegyoldali erdő változatos tájai. Ezek tudatos megőrzése és felhasználása egyik útja lehet a falun élők „földhöz kötésének”. A szőlő és borkultúra támogatása mellett hangsúlyt kell adni a meglévő egyéb természeti értékek felfedezésének is. A lankásabb domoldalon több helyen van parlagon hagyott, kihasználatlan mezőgazdasági föld, a falusi portákon és sok helyen a régi szőlőkben már nem alakítanak ki veteményest, a


27

P A L O Z N A K Településfejlesztési Koncepció lakóházak kertjét nem ültetik be haszonnövényekkel. Általában csak egyszintes növénytakaró, gyep fedi a kerteket. A biológiai aktivitást és a helyi foglalkoztatást egyaránt javítaná az aktív termőterületek növelése, a többszintes növénybeültetés. S tratégiai elemek -

-

-

szőlő és bor-kultúra támogatása o

szőlőtelepítés ösztönzése

o

feldolgozás, értékesítés segítése a környező településekkel együtt

o

oktatás

o

pályázatok előkészítése

o

telek nagyságok rendezése

természetvédelmi területek megőrzése, bemutatása o

a védett területek lehatárolása, szabályozása

o

tanösvények

mezőgazdasági termelés ösztönzése o

parlag és alulhasznosított mezőgazdasági területek beültetésének támogatása

o

sajátkert program (oktatás, falu piac)

H AGYOM ÁNYŐRZŐ F ALUKÉ P MEG TAR TÁS A, ERŐSÍ TÉSE A Paloznakra érkezőt itt maradásra, megállásra hívja a tiszta, burkolt utcák, gondozott épületek, a Balatoni panoráma látványa. Ezt a hangulatot, közérzetet az épített értékek, a kilátó pontok megőrzésével, a tájba illeszkedő falu élményének megtartásával kell megerősíteni. A régi falusi épületek, kúriák, pincék felújítás, megőrzése mellett figyelmet kell fordítani a hagyományos telekstruktúra, köztérrendszer megóvására is. Lehetőségek szerint, le kell „tisztítani a köztereket a városias berendezési tárgyaktól, az infrstuktúra ellátás lenyomataitól (elektromos oszlopok, hirközlési elosztó dobozok, szemetes kukák, stb) S törekedni kell a beépítésekhez igazodó, hagyományos térstuktúrák visszállítására (kútas terek, kis zöld foltok, helyi identitást őrző térbutorok, tájra jellemző növények kiültetése). A beépített területen az elmúlt 80 évben épült épületek aránya több, mint ötszöröse a régi házaknak, s a falu még rendelkezik fejlesztési területtel. Így, a falu arculatát az új beépítések elnyomhatják. A turizmus szempontjából is fontos lehet, a mai beépítések arculatának átgondolása.

stratégiai elemek -

Külterületek o

szőlőhegyen szőlő legyen

o

szőlőhegyi beépítés elaprózódásának megakadályozása

o

védő és védett területek feltérképezése, megóvása, lehetőség szerint,- bemutatása

o

jellemző táji elemek megerősítése (Balaton part, patak partok, forrás foglalás, fasorok, védett területek, megművelt földek)


28

P A L O Z N A K Településfejlesztési Koncepció o -

-

falu körül „zöld gyűrű”

Rálátás, kilátás védelem o

szölőhegyi utak mentén kilátási lehetőség megőrzésének szabályozása

o

környező településekből, északról és délről feltáruló látványok biztosítása

o

belterületi kilátások biztosítására az építmény magasságok, építési helyek differenciálása szükséges

Belterületek o

értékes településszerkezet lehatárolása (azon belül szabályozás az anyaghasználatra, kerítések kialakítására, köztér rendezésre, stb.)

o

országos védelmek betartása, pályázati források

o

helyi értekvédelem (rendelet, ösztönzés-pl. éves díj átadás)

o

országos közutak és vasútvonal Paloznaki szakaszainak integrálása a beépített falurészekbe (Zrinyi út forgalom csillapítás, 7-es úton és a vasúton átjáró rendezése, vasúti aluljáró)

o

gazdasági területen, új lakóterületeken részletesebb szabályozási előírások, falu identitását erősítő szabályozás

FENNTAR TH ATÓ KÖRNYEZ ET A mai ember számára a természeti erőforrások megóvása, az energia racionális használata nagyobb jelentőségű probléma, mint a régi korokban. Mivel pazarlóbban fogyasztjuk a föld javait, energiáit, mint ahogy azok újratermelődnek. A természeti környezetben álló faluban nagyobb lehetőség van, megfelelő odafigyeléssel, életmód váltással,- csökkenteni az emberek „ökológiai lábnyomát”. Azaz kevesebb dolgot használni, melyek a föld élővilágának pusztulásával járnak, csökkenteni foszilis energia függést, kevésbé szennyezni a levegőt, talajt, vizet, visszafordítani a természet körfogásába a hulladékokat.

stratégiai elemek -

-

meglévő környezeti problémák kezelése o

energia felhasználás csökkentése, megújuló energiai források használatának támogatása, (szélkerék, napenergia, földenergia használat szabályozása szükséges a falukép megőrzése mellett)

o

keletkező szennyező anyagok csökkentése, szelektív víz és hulladék gazdálkodás (komposztáló helyek, egyedi szennyvíztisztító, stb.)

o

szőlőhegyen (medencék lefolyóvizének kezelése, erózió megszüntetése, növény telepítés)

o

biológiailag aktiv zöldfelületek növelése, fasorok telepítése

környezettudatos beépítések o

saját kert program

o

önellátó telek nagyság

o

biológiailag aktív felületek növelése

o

természetes, újrahasznosítható, helyi anyag használat


29

P A L O Z N A K Településfejlesztési Koncepció o -

vízáteresztő, természetes anyagokkal burkolt lakóutcák

közlekedésre fordított energia csökkentése o

tömegközlekedés javítása

o

belső közlekedés

o

helyi munkahelyek, a lakó és munkahelyek távolságának minimalizálása

o

helyi termelésű élelmiszerek

A falu tudatos fejlesztése szempontjából fontos, hogy Paloznak vezetése a koncepcióban felvázolt lehetőségek alapján a következő évekre cselekvési programot dolgozzon ki. Meg kell határozni a fejlesztési prioritásokat, a koncepcionális elképzelések mellé a megvalósítás humán és anyagi anyagi forrásait, időtávot kell rendelni. Az Önkormányzatnak tisztázni kell saját feladatait és gazdasági kereteit. Érdemes a pályázati lehetőségeket a megfelelő célok elérésének érdekében igénybe venni. Az egyes projektek gazdasági és környzeti hatásainak elemzésén túl, figyelembe kell venni a fenntarthatóság, üzemeltetés szempontjait is. A falu továbbfejlődését segítené, ha a döntéshozók minden tervezett projektnél reálisan felmérnék, hogy milyen jellegű fejlesztések illeszthetők a meglévő adottságokhoz, s milyen elképzeléseket lenne érdemes a környező településekkel összefogva megvalósítani.


30

P A L O Z N A K TELEPÜLÉSFEJLSZTÉSI KONCEPCIÓ január

Recommend Documents