A N É P T Á P L Á L K O Z Á S

A N ÉPTÁ PLÁ LK O ZÁ S

LÉPTEN -N Y O M O N , szellem i és anyagi k ivánalm ak te ré n e g y a rá n t é re z z ü k a m ajdnem egy évtizede ta rtó általános gazda sági válság társadalom rom boló h a tá sá t. N ép ü n k életlehetőségeit e z ek az idők nyo m asztó b b erővel n e h e zíte tté k meg, m int a világ h á b o rú elő tt bárm ely gazdasági válság. A nnál is inkább, m ert m a súlyosbító h a tá ssa l v an é le tü n k re kisebbségi so rsunk is, részletezésre nem szoruló terheivel. 1914 előtt, h a gazdasági válságok kö v et k e z té b e n sü lly ed t az életszínvonal, k iv án d o rlás ú tján gyorsan lecsap o ló d o tt az em berfölösleg. A világháború u tán a tengerentúli k iv án d o rlás szédületes ü tem e m eg a k a d t s ez népm ozgalm i statisz tik á n k szem pontjából ö rv en d e tes tén y , csakhogy egyrészt sok a k e n y é rte le n m agyar k ö zö ttü n k , m ásrészt m agyarságunkból egész ra jo k in d u lta k el az országon belüli v ándorlás útjain s öm lenek a m u n k aa d ó gó cp o n to k ra. A tra n sy lv a n m agyarság, elsősorban a székelység elvándor lá sa az élelm et m ostohán ad ó anyaföldről igen sok irá n y b a tö rté nik: leg n agyobbrészt a m u n k aleh ető ség ek k el bő velkedő Ó királyságba, az e ln ép telen ed ő B an atb a, szász v id ék ek re, de m ég az ország egészen távoli részeib e is. U gyan a falu gazdasági, élelm e zési k é rd é se i igen csek ély m é rté k b e n k ö n n y e b b e d n ek e belső el v án d o rláso k folytán, am ely ek n ek — szeren csére — nem leh etn ek a m e rik a i m é r e te i; nem beszélve a rró l a különbségről sem, am it a k e re s e ti leh ető ség ek je le n te tte k A m e rik á b an és jelen ten ek m a n álu n k . S zám b av eh ető összeget senki m eg nem k e re sh e t m agának, hogy falujába visszatérve, v ag y onvásárlásba fektesse, sőt m ég az o tth o n m a ra d o tta k élelm ezését se jav íth a tja észrev ehető m értékben. N ehéz felm érni a k á ro k a t, am e ly ek e t a gazdasági válság o k o z o tt n é p ü n k k ö réb e n . Züllesztő, e rk ö lcsrontó h a tá sá t m egism erhet tü k , d e ki kell em eln ü n k a n é p tá p lálk o z á sra és a vele szoros k a p c so la tb an levő egészségügyre te tt k á ro s h a tá s á t is. B ár G o rtv ay 1 a g y e rm e k e k egészségi k áro so d ásán kívül a gazdasági válságnak a nagy töm egre te tt egészségügyi k á rá t szám szerűen nem tu d ta kim u tatn i, az ifju ság testi-lelki satnyulása egym agában is elég figyel m eztető a rra , hogy itt tennivalóink v a n n ak , am íg m ég seg íth etü n k . F A L U S I É S V Á R O S I T Ö M E G E IN K m ég b é k eid ő b en , jó k ö rü l m én y ek k ö z ö tt sem tá p lá lk o z ta k m egfelelően. B ék eid ő b en készült k i m u ta tá so k alap ján h a tá ro z o tta n elégtelen, szűkös, k alóriaszegénynek m in ősíthetjük a n ém et és angol m u n k áscsalád o k táp lálk o zását e k é t birodalom legvirágzóbb k o rsz a k á b a n . M inálunk hasonlóképpen volt. 1 Gortvay G yörgy: Gazdasági válság, néptáplálkozás és közegészségügy. Ma gyar Szemle. 1935. dec. 293 l.

Erdélyi Magyar Adatbank

Dr. Parádi K álm án: A néptáplálkozás

103

R endszerint a parasztcsalád o k n ál, a h ol volt is valam i vagyon, az élelm ezés m ásodrendű k é rd é ssé tö rp ü lt az e lő té rb e nyom uló b ir tokéhség, tak arék o sság i k é n y sz e r m ögött. Igy k ö n n y e n érthető, hogy a töm egek táp lá lé k a m indig kalóriaszegény, m ennyiségileg is elégtelen volt. A z anyagi források fokozatos eldugulásával együtt já r t az am úgy sem bő táplálkozás csökkenése. E gészen m ás elbirálás alá esik a felső (értelm iségi és jóm ódu polgári) osztályok táp lálk o zása,2 E zek n él a p é n z k e v é sb b é játszik szerep et s a táplálkozás is dús, bőséges, sőt legtöbb e setb e n fö löslegesen so k . A betegségek is, am ely ek a táplálkozással függenek össze, in k áb b az igen bőséges élelm ezés kö v etk ezm én y ei (epeés m ájbetegségek, vesebajok, köszvény). A z é te le k elkészítési m ódja tú lz o tta n igényes, to v á b b á az é tk e z é se k egyéb fényűző k ö rülm ényei sincsenek a rá n y b a n az e léren d ő céllal, vagyis az életfenntartással. M inél alacso n y ab b jövedelm i so rb an van valaki, an n ál tö b b e t k ölt aránylag az étk ezésére. A fokozódó jövedelem m el együtt jár egyrészt az, hogy a jö vedelem többlet a rá n y lag kis rész e ford íttatik a tá p lá lk o z á s ra ; m ásrészt viszont a táp lá lé k o k m inősége lényegesen jobb. A z alsó n é p ré te g e k tá p lá lé k a eg észen olcsó, gyenge m inőségű töm egcikk. A ném et statisztik ai hivatal közlése szerin t3 In d iá b a n a p a raszt jövedelm ének 9 4 % -át fordítja élelem re, a napszám os 95% -át, az ács 83% -át, a kovács 79% át. N ém etországban egy m u n k ás család jövedelm éből m ár csak 42% , az a lk alm azo tt család jáb an 31% és a hivataln o k család b an 30% esik élelm iszerre. A legm a gasabb csoportba tarto zó m unkáscsalád m ajd mégegyszer annyit ad ki élelemre, m int a legalacsonyabb jövedelm i cso p o rtb a ta rto z ó család. E z a kiadási tö b b le t a z o n b an csak 30% -át teszi a jobb ke resetü munkás jövedelemtöbbletének. H asonló m ódon a tisztviselők nél is félannyi a gyenge jövedelm ű hiv ataln o k o k élelm iszerki adása, m int a nagyjövedelm űeké. M égis, u tó b b ia k n á l a jövede lem többlet 14% -át teszi ki m indössze a táp lálk o zási tö b b let. A legfontosabb k ö rü lm é n y t a család szám szerű nagysága je lenti. M inél tö b b a gyerm ek, a n n á l k ev eseb b a fejenkénti kiadás. E gyuttal pedig az egész család igényessége is csek ély eb b a sokgyerm ekes családokban. A n ém et g azdaság-statisztik ai felvétel a d a tai szerint az ugyanolyan jövedelemmel rendelkező családok közül a gyermektelen család háztartása személyenként négyszer annyi vajat fogyaszt, m int a négygyermekes család. M innél k e v e se b b a gyerm ek, annál több fehérkenyér, sütem ény, hús, tojás, gyüm ölcs és főzelék k erü l fogyasztásra. A so kgyerm ekes család o k h á z ta rtá sá b a n vi szont az olcsóbb és d u rv áb b táp lá lé k k e rü l fogy asztásra in k áb b (rozs, krum pli). F ontos m egjegyeznünk a gyerm ekáldás b efolyását a táp lál 2 Amikor néptáplálkozásról beszélünk, mindig a tömegnek, a népet alkotó egyedek összességének táplálkozását értjük alatta. Tehát nemcsak a parasztságot, a földmüves „népet”, hanem velük együtt a munkás és értelmiségi osztályokat. 3 Radnóti István: Népesedés és mezőgazdaság. Magyar Szemle. 1932 dec, 334. oldal.


Dr. Parádi Kálmán

104

k o z á sra tö b b okból. A z egyik szem pont a népesség jövőbeli ala k u lá sá t tek in ti. P on to s szám itáso k alap ján k im u tath ató , hogy a fe h é r faj n é h á n y év tized m u lva kihaló irá n y z atb a jut. M á r a mu lt század k ö z e p e ó ta fokozatosan c sö k k en t E u ró p á b an a születések szám a. A h á b o ru u tá n c sak fo ly tató d o tt a születések m egkevesbedése, úgy hogy eu ró p ai á tla g b an 35-ről 20 e z re lé k re csö k k en t 100 év a la tt a szü letések szám a. A szaporodási arányszám egyideig egyszinten ta rto tta m agát, m iután a halálozások is párhuzam osan c sö k k en te k a szü letések k el. A halálo záso k at a végletekig csökken te n i nem le h e t s m áris b e k ö v e tk e z e tt a legtöbb n y u gateurópai o r szágban a szap o ro d ás teljes szünetelése. E z a folyam at nem sokára á tte rje d a tö b b i fe h é re m b e rla k ta terü letre . M ajd b ek ö v etk ezik a fokozatos, lassu kihalás. A N ém etbirodalm i S tatisztikai H ivatal szám ításai szerin t 65 év m ulva 17 m illióval k ev eseb b lesz N ém et ország lak o sság án ak szám a, m int jelenleg. A n n a k ellenére, hogy a n é m e te k m ost m ég szaporodó irá n y z a tb a n vannak. A feh ér faj v e szé ly ez te te tt jövendője a szü letések tu d ato s k o rlá to z á sá n a k egyenes köv etk ezm én y e. E gyre szélesebb n é p ré teg e k hiszik ugyanis azt, hogy sok g y erm ek m ellett életszükségle te ik e t m ár nem tu d já k a k iv án t m é rté k b e n kielégíteni. M inél n a gyobb a jólét és a m űveltség, a n n á l k ev ésb b é tu d a h ázasp ár g y erm ek é rd e k é b e n igényeiről lem ondani. A z egyke, a gyerm ek telen ség m ind álta lá n o sa b b á váló töm egjelenségeit mi m egvál to z ta tn i aligha b irju k . C sak a rr a szo rítk o zh atu n k legfeljebb, hogy m egfigyeljük követk ezm én y eit. A n épesség csö k k en ése folytán a fogyasztóközönség szám a k e v e sb e d ik m eg. Eddig so k hely en a n ép szap o ro d ás volt az egye düli tényező, am ely a fogyasztás e m elk ed ését m eghatározta. E z u tá n k im a rad a szap o ro d ás, s vele e g y ü tt a fogyasztás fokozó d á sa is. A m ezőgazdasági term elés k é n y te len lesz re n d re vissza fejlődni, am i m aga u tá n vonja ú jab b em bertöm egek fölöslegessé válását, s ezáltal sie tte ti a szü letések csö kkenését. G y e rm e k hijján az e m b e re k — az elő b b vázolt m ódon — k é ts z e r a n n y it k ö lte n e k m ajd a gyom rukra. A z olcsó növényi ele d e le k h e ly e tt az á lla ti te rm é k e k és a főzelékek, gyüm ölcsök k e rü ln e k a n ép tö m eg ek a sztalára. E z t a z igény-fokozódási folya m ato t m egfigyelhetjük a z o k b an az országokban, am ely ek b en a g y erm ek áld ás m ár is e rő se n m egfogyatkozott. A tyúkállom ány a h áb o rú e lő tti év e k k é tsz e re sé re em elk ed ett, en n e k k ö v etk eztéb en a to jásterm elés is hasonló a rá n y b a n n ö v e k e d e tt meg. A vajfo gyasztás a n y u g ateu ró p ai állam okban igen tek in tély es és az igé n y e k n ö v ek ed ésév el állan d ó an fokozódik. A vajfogyasztással for d íto tt a rá n y b a n áll a m arg arin fo g y asztás: kis jövedelem tö b b m argarint, k e v e se b b vajat jelent, nagy jövedelem nél fordítva van ez. A m arg arin term elést azo n b an nem fogja egészen kiszorítani a n ag y o b b jövedelem . A m argarin m ind ízleteseb b m inőségű, s a v a ja t ú ja b b a n m ég a g azd ag ab b h á z ta rtá so k b a n is eredm énnyel pótolja. Jellem ző, hogy m ég D ániában, a vajterm elés igazi h azá já b a n is egyre nag y o b b té r t hódít m agának a m argarin. A cukorfogyasztás, azonkívül a húsfogyasztás so k k al nagyobb a gazdagabb


A néptáplálkozás

105

n éprétegekben. K evés gyerm ekes, gazdag országok so k c u k ro t és húst fogyasztanak, szem ben a so k g y erm ek es szegény országokkal, am elyek kevés cu krot, húst, d e a n n á l tö b b ro zso t és krum plit, vagy m ás növényi tö m egcikket fogyasztanak, A g y erm ek telen n é váló európai o rszágokban egyre k e v e se b b ro zso t fogyasztanak. A hol eddig sok rozs fogyott el, o tt a b ú z a foglalta el a ro zs helyét. A hol azo n b an csak búzafogyasztás volt rozsfogyasztás nélkül, o tt a búzafogyasztás is csö kkent. E z is egyik b izo n y íték a annak, hogy az olcsó tö m egcikkek h e ly e tt az é rté k e se b b gazdasági te rm é k e k k e rü ln e k fokozott m érték b e n a g azd ag ab b o rszág ok asztalaira. M int a jövőbeli fejlődés egyik k ö v etk ezm én y e, a k isg azd asá gok fellendülése v árh a tó a jelzett v álto záso k h a tá sa k én t. A m ezőgazdasági k iste rm é k ek , am ely ek a jövőbeli élelm iszerfogyasztás javát teszik m ajd ki, m ind a kisgazdaságokból k e rü ln e k ki. A m agyar liszt és g ab onafélék k iv itelében a kisgazdaságok csak 46% -ban szerepelnek, m ialatt a barom fiállom ány 92% -a, a gyűm ölcsállom ány 90% -a v an a kisgazdaságok kezén. D e e z e k e n kí vül a vaj- és tejte rm é k e k , a szőlő és bor, a p a p rik a k iv itelében a kisgazdaság körülbelül 70% -ba n vesz ré sz t. A kisgazdaságok, a m e lyek a jövőben is a n em zetépítő p arasztság o t fogják jelenteni, bi zonyos m érték b e n b e le so d ró d n ak a világgazdaság k erék v ág ásáb a. Ez az egyedüli ö rv en d e tes jelenség a szom oru k ilátáso k m ellett. M Ó R IC Z ZSIG M O N D IR J A : 4 „A szegény em b e r a z t eszik, am i van, a jóm ódu m eg azt, am it a k a r ”. E z a rövid m on d a t m agában foglalja a táplálkozási k é rd é s egész lényegét. M ert a szegény em b er egész jövedelm ét táp lá lk o z á sra fordítja, d e ez a jövedelem olyan kicsi, hogy legtöbbször m ég a létm inim um felét sem fedezi. E csedy könyvéből idézve m egállapítja M óricz Zsígm ond azt,5 hogy a m ag y ar p araszt, am ely a földből él s föld jén ek term ékeivel ta rtja el a v áro so k at, a n n y it sem k é p e s t e r melni, am ennyi a saját igen szűkös igényeit fedezni tu d n á. Minél közelebb áll valaki a földhöz, annál kevésbbé juthat hozzá annak ter mékeihez. Szinte nevetségesen h a t a z a visszás helyzet, hogy a fa lusi em b e r tö b b e t éhezik, m int a városi, h o lo tt u tó b b i m indig távolabb állo tt a term elés szinhelyétől, m int a p araszt. A falusi töm egek éh ezn ek . N em csak M agyarországon, h anem egész K ö zépeurópában. F ő táp lálék , néhol egész é v b e n egyedüli táplálék a leves. Leves m inden form ában. N éhol so k ü re s te a , ü res kávé, p ersze tej nélkül. R ö v id e n : víz és víz. „A szegény em b er vízzel főz” — idézi a közm ondást M óricz Zsigm ond. T én y leg esen : a szegény asszony m egpirít egy k e v é s lisztet, zsirra l vagy anélkül, bek av arja a forró vízbe, s k ész az „ é te l” : a m i mindennapi leve sünk. „A disznajának is a z t ad. A m oslékba is beled o b n éh án y m arék k o rp át, m egkavarja, s az á lla t jóizű e n felhörböli. D e mi b e n különbözik ettől a k o rp a-cib relev es? A m oslékba is vágnak tö k ö t és m ás zöldséget. A z alföldi nagy tömegszegénység moslékon él.” 4 5

Móricz Zsigmond: Mit eszik a magyar ember ? Ellenzék, 1935 jan. 5. Ecsedy könyvéhez, sajnos, mindezideig nem sikerült hozzájutnunk.


106

Dr. Parádi Kálm án

A kiváló m agyar közgazdász, Móricz Miklós h ely zetjelentésének6 v é g k ö v etk eztetése így s z ó l : „K örülbelül azt m ondhatjuk, hogy a m agyar n ép átlag b an szükségleteinek legfeljebb felével van ellátva. H a azo n b an te k in te tb e vesszük, hogy a lakosság jóm ódu réteg én ek a z átlagnál tö b b jut, anyagi h ely zetén él fogva, a k k o r nyilvánvaló, hogy a szegényebb, d e n é p e se b b réteg viszont jóval átlag alatt m a ra d ”. N em a z é rt eszik a m ag y ar e m b e r rosszat, m intha az aszszony nem tu d n a főzni. A m ag y ar gazdasszonyok kitűnően főznek, h a van m it. D e n i n c s m i t . E z az o k a an n ak , hogy a m agyar em b e r éhezik. M ég az egy szerű p ászto rk o d ó családok asszonyai is átlag k étszáz ko n y h a re c e p tte l tu d n á n a k k e d v e sk e d n i hozzátarto zó ik n ak , hogyha re n d e lk e z é sü k re állana m indaz az élelm iszer, am i k itünő fogásaik elk észítéséh ez szükséges. A töm egnyom or az o k a an n ak , hogy a m agyar falusi nép k ö ré b e n oly óriási a gyerm ekhalandóság: egész E u ró p á b an a legna gyobb. A táp a n y a g o k a t nélkülöző sovány ételekből nem tudja csecsem őjét tejjel ellátni az a n y a . E z é rt angolkórosak, k iéhezett c senevészek az é le tb e n m a ra d t g yerm ekek. A táp an y ag h ián y m iatt gyenge az ellenálló k ép esség ü k is, k ö n n y en k a p n a k m eg m inden m ás b e te g sé g et. A b etegségek súlyossága, lefolyása is a rán y b an v an a te st tápláltságával, ellenállóképességével. N incs tejellátás a falun, m ert a teje t m ind v áro sra viszik é rté k esíte n i. A csecsem ők, g yerm ekek, sőt a felnőttek számára is annyira értékes tej hiányzik te h á t n é p ü n k táplálékából. A z 1926-ban ta rto tt b u d a p e sti közegészségügyi és tá rsa d a lom politikai é rte k e z le t7 k ü lö n fejezetet szentel en n e k a k érdésnek, „N épélelm ezés és tejp ro b lém a” cím m el. G ra tz O ttó, m -óvári tejk isé rle ti állom ás igazgató m egállapítja, hogy a legújabb tudom ányos k u ta tá so k a tejet az ember legfontosabb táplálékai közé emelték. A z isk o lásg y erm ek ek kö zü l azok, a k ik te je t is k a p ta k , 55% -al jobban g y ara p o d tak , e rő se b b e n n ö v e k e d te k és egész lén y ü k m ás volt, m int a te je t nélkülöző g y erek ek . Verzár eg y et. ta n á r egyenesen az an y a te j és ezáltal a vitam in h ián y á ra vezeti vissza az alföldi n é p nyom or szom orú egészségügyi k ö v etk ezm én y eit. E z e k : az óriási gyerm ekhalandóság, a sok angol-kóros m egbetegedés, a sok feltű n ő e n csu nya, rossznövésü, görbelábu, fejletlen em ber. O rvosi sz ak te k in té ly e k á lta lá b a n m egegyeznek ab b an , hogy g y e rm e k ek n e k napi egy liter, feln ő ttek n ek félliter te je t kell fogyasztaniok, term ész e te se n m ás élelm iszerek m ellett. N épünk k ö ré b e n nem találu n k olyan m ére tü tejfogyasztást, m int a nyugati ál lam o k b an . A tej és te jte rm é k e k h e ly é t nálu n k a k e n y é r és sza lonna foglalja el. Vaj h e ly e tt zsirra l főzik az ételt, kolbászféléket fogyasztanak tejesk áv é helyett. Ez falun és városon eg y a rá n t így v a n . K evesen tu d já k azt, hogy tej aránylag olcsó táplálék, m ég k e vesebben, hogy m ennyire tápláló eledel. M indezt m egfelelő ism erte 6 Dr. O. B. : Táplálkozás falun. „Erdélyi Lapok”. 1936 jan. 16. 7 Népélelmezés és tejprobléma. Az 1926 okt. 24—30-ig tartott közegészségügyi és társadalompolitikai országos értekezlet munkálatai. E lnök: Földes Béla.


107


téssel leh etn e közeleb b hozni a nagyközönséghez. A felvilágosító m unkának elsőrendü szerep e lesz ab b an , hogy a h ely telen tá p lálkozási szo k áso k at a helyes irá n y b a terelje. A z E gyesült Á lla m okban m egindult felvilágosító m u n k a nyom án m ás állam o k b an is hasonló m u n k át in d íto tta k b e. E z e k n e k a felvilágosító m u n k á k n a k tu d h ató b e az országos gyümölcshetek, tejnapok ren d ezése. „M eg kell tan íta n i a m agyart, hogy egye m eg a s p e n ó to t!” M ert nem eszi meg. N em is ism eri a főzelék ek et k ellőképpen. D e nem eszik á lta lá b a n sok olyan ételt, am it a városi em b er elősze re te tte l fogyaszt. A falusi tö m eg ek nem szeretik a főzeléket, de főzeléknek ta rtjá k m ég a borsót, paszulyt is. A felvilágosító m un k á n a k egyik felad ata lenne az, hogy m indenféle „főzelék et” m eg szerettessen n ép ü n k k el, am elyekből oly k e v e se t használ. D e se r k en tsen a tej és tejte rm é k e k , gyüm ölcsök (m elyekből szintén k ev eset fogyasztunk) és a cu k o r fogyasztására is. A gyüm ölcsöt egészen helytelenül különleges élvezeti c ik k n e k ta rtjá k falun és így m int igen tápláló, vitamindús élelmiszer nem jöhet tek in te tb e , holott m indenképpen m egérdem elné. A cukorfogyasztás8 te ré n igen szom oru ered m én y ein k van n ak . Míg a nyugati állam okban az 1933 évi fejátlag 32 és 52 kg. k ö zö tt m ozgott, addig a m agyar cu k o r fe játlag 9,5, a ro m án 6,6 kg. volt. E z a feltünően csekély cukorfogyasztás a k k o r ü tk ö zik m ég in k áb b elő, h a összehasonlítjuk az egész világ cukorfogyasztási fejátlagával, am ely 11,4 kg. Boros Margit a d a ta i szerint a m agyar cukorfogyasztást sem a falu szolgáltatja, h anem a v á ro s. A falusiak csak lakodalom kor, ü n n ep ek alkalm ával eszn ek éd esség ek et, b e főttet, m ert „a c u k o r d rág a.” N em tu d já k m egfizetni. H étszáz fa lusi család n ak öszszesen 3248 tagja egy év a la tt 7356 kg. c u k ro t fogyasztott el, fejenkint te h á t 2,3 kg-ot, am i az országos fejadag n ak m indössze negyedrésze, a nyugati állam ok átlagfogyasztásának csupán h uszadrésze. A földnélküli m ezőgazdasági m unkások, cse lédek, ötnél k ev eseb b hold b irto k k a l ren d elk ező földm űvesek pedig m ég e n n e k a csekély fejadagnak is csak a felét, évi 1,2 kg. cuk rot fogyasztottak. „K özös m indenkinél a c u k o r re tte n e te s h ián y a ” írta a k ő telek i tanító Szabó Zoltánnak,9 a falu táp lálk o zásáró l szóló helyzetjelentésében. N álunk hasonlóan van. B oros M argit m int m egoldáshoz vezető u ta t ajánlja a k ö v e t k ező k et: a tulm agas c u k o rá ra k felénél k e v e se b b re m érséklendők, a testületi orvosok rendelési joga k ite rje szte n d ő c u k o r ren d e lésé re a b eteg p én ztár te rh é re , to v áb b á m egkisérlendő a m ézterm elés fel lendítése m inden eszközzel. H ogyan állunk mi a cukorfogyasztás te ré n , am ikor az am úgyis sovány m agyar cukorfogyasztásnak csupán k é th a rm a d ré sz é t h a sz n áljuk e l? A n ép táp lálk o zás k iáltó k é rd é se in e k m egoldására tö re k v ő in tézm ényt, táplálkozási kutatóintézet felállítását javasolja dr. Berczel8 Boros M argit: Cukorfogyasztás falun, Magyar Szemle. 1935. dec. 83 oldal. 9 Szabó Zoltán: Mindennapi kenyér. Magyarország. 1935. máj. 17 és 18.


108


ler. F elállítan d ó len n e egy nemzetközi népélelmezési intézet is. M ind e z ek k ü lö n foglalkoznának a csak fogyasztó (városi) és a termelve fogyasztó (falusi) töm egek táplálkozási kérdéseivel, A falusi tö m e g e k n e k egészen m ások a táp lálk o zási k érd ései, m int a v áro siak n ak . A falusi z á rt gazdaságok saját m agukból élnek, term eln ek s a z t h aszn álják el, am it m aguk term eltek . A n é p táp lálk o zás k é rd é se in e k k ö z v e te tt m egoldásaihoz ta r to z n a k m ég : Á llam i és k ö zü leti f e la d a to k : ú th áló z at és közlekedésügy fel jav ítása; sz ö v etk e ze te k létesítése. Felvilágosító és társa d alm i m u n k a : iskolai leves- és tejosztó, h á z ta rtá si tanfolyam ok, b eteg k o szt-tan fo ly am o k létesítése. A főző lá d a m egism ertetése és e lterjesztése (egyszerü m ódon előállítható lád a, am ely b en ó rá k h o sszat e lta rth a tó az étel forró állapotban). A falvak ivóvízellátásának m egoldása. A z eg y etem ek k el, vagy m ás o k ta tó in tézm én y ek k el k apcso la tb a n orvosok, k özgazdászok ré sz é re népélelm ezési tanfolyam ok, e lő a d á so k ta rtá s a is szü k ség esn ek m u tatk o zn a. A közegészségügyi tö rv é n y e k kiterjesztése az általános tisz taság p o n to sa b b b e ta rtá s á ra . V o n atkozik ez a gyüm ölcs-eltevésre, szállításra, m ás élelm iszerek forgalom bahozatalára, elsősorban azon b a n az elég telen n ek bizonyuló tej ellenőrzésre. N em elegendő a tej ellenőrzése a k k o r, am ik o r a fogyasztóhoz kerül. D e em ellett a forgalom ba k e rü lt te jn e k ellenőrzési módja is hiányos, m ert hiszen csak vegyi vizsgálat útján ig y ek ezn ek m egállapítani az esetleges h a m isítást. N incsenek te h á t te k in te tte l a rra , hogy a legtöbb tejnek nem a hamisítás a hibája, hanem az, hogy fertőzött, betegségeket terjesztő. A tej ellen ő rzésén ek a termelés helyén kell m egtörténnie. K ülönös gon d o t kell fo rdítani a te h e n e k egészségi állap o tára, m ert ettől függ a tej m in d en jó tulajdonsága. M egd ö b b en tő jelentés szám ol be a r ról, hogy M agyarországon a te h e n e k 14 % -a tőgy-genyedésben szenved. Minden köbcentiméter ilyen tejbe sokmilliószámra kerülnek fertőző csirák. Igen so k a tő g y -gűm őkórban szenvedő teh e n e k szám a is, pedig e z e k n e k a teje m ég egy az egybillióhoz-arányban is fer tő ző k ép es. A H E LY I V ISZO N Y O K IS M E R T E T É S É R E h at, egym ástól igen n ag y táv o lság ra fekvő községből sz ere z tü n k b e táplálkozási a d a to k a t.10 A m en n y ib en lehetséges volt, az iskolás g y erek ek család jain a k egész h eti élelm ezéséről sz ere z tü n k jelentést. Világos anyagi h e ly z e tk é p e t m á r nem m indenik faluból sik e rü lt kapni. T erm észe te se n eb b ő l a h a t községből álta lá n o síta n i nem lehet. H iba volna a véletlenül k ira g a d o tt elenyésző százaléknyi szám ból a k u ta to tt k ö zség e k e n túlm enő tú lz o tt k ö v e tk e z te té se k e t levonni. K iem elem azt, hogy az a d a to k a t iskolás g y e re k e k dolgozatai szo lg áltatták . E z e k b e n a d o lg o zato k b an beszám olnak egész heti étlap ju k ró l. A z iskola p a d ja ib an h ely et foglalnak az egész község 10 Az adatokat Vita Sándor gyüjtö tte és engedte át földolgozás céljából.



109

gyerm ekei, te k in te t nélk ü l anyagi, vagy társa d alm i h e ly z e tü k re . A gyerm ekek igazm ondásában aligha kell k éte lk ed n ü n k . A z egym ás tól nagy távolságokra fekvő falvakból é rk e z e tt jele n té se k a v a ló színü ségnek leginkább m egfelelő, so k b a n m egegyező, h asonlító étlap o t sorolnak fel. G yüjtésünk anyaga összesen 168 gyerek, illetve család étlapjáról számol be a hat községből. E z az anyag körülbelől 3300 reggelivel, ebéddel és vacsorával foglalkozik. E re d m é n y ü n k nagyon közelálló ahhoz, am it Szabó Z oltán közöl a m agyarországi h é t falu tá p lá l kozási viszonyairól.11 A nélkül, hogy az é te lek tá p é rté k é t k a ló riá ra á tsz á m íta n ók (nem ren d e lk ez ü n k kellő részletességü ad ato k k al) hozzávetőleges becslés alapján m egállapíthatjuk, hogy egyném ely faluban a lak o s ság által elfogyasztott eled elek tá p é rté k e a la tta van a n n a k az é r ték n ek , am ely et az illető k o ro sz tá ly b e lie k n e k haso nló m u nkavég zés m ellett fogyasztaniok kellene. F eltűnő az étlap o n igen g y ak ran szereplő ü res víz (leves, tea ), m ert a b e n n ö k található k ev és rán tá s, tész ta, krum pli, zöldség igazán nem szám íth at táp lá lé k n a k . V a n n a k étlap o k , m elyek csakis ilyen festett vízből állanak. E gyáltalán nem m on d h ató kielégítőnek az az étlap sem, am elyikben úgyszólván csak sz én h id ráto k szere pelnek. H a végigtekintünk az összes b e k ü ld ö tt étlap o k o n , a z t veszszük észre elsősorban, hogy a h áro m főtápanyag közül m ajdnem m indig és m indenütt hiányzik a fehérje és zsír, és tú lten g e n e k a szénhidrátok. P é ld án a k bem u tato m egy kalotaszegi faluból M agyarbikaliSzabó P ál A n d rá s család ján ak h eti é tla p já t: É tkezés

Hétfő

Kedd

Szerda Csütörtök Péntek

hagyma- puliszka reggeli tojásleves almaleves leves

ebéd

tea

Szombat Vasárnap tojásleves

ribizlileves

paszuly- szalonna tojásleves dióslaska almaleves almaleves hagyma leves leves krumpli- krumplis húsleves paszulyleves tészta

vacsora paprikás

száraztészta

ribizlileves

füstölt hús

E z az étlap a z t m u tatja, hogy egy h áro m h o ld as g azd a h eti huszonegy é tk e z é sé b e n m indössze négyszer szerep el fehérje ta r talm u eledel. H ogyha te k in te tb e vesszük az o n b an azt, hogy eb b ő l csak egyetlen egy alkalom m al fogyaszt húst, a m ásik h áro m „fo gás” tojáslevesből áll, a k k o r világos k é p e t n y e rtü n k arról, hogy a család m érték en alól fehérjeszegény k o szto n él. A fehérjehiány p e dig a felnőttek testi és szellem i teljesítm én y éb en , a g y erm ek ek fej lő désében m utatja m eg k á ro s k ö v etk ezm én y eit. N em >látu n k ezen az étlap o n zsírtartalm ú é tk e k e t, p é n te k e t kivéve, am ik o r a z e b é 11 Szabó Zoltán: Hét falú táplálkozása. Magyar Szemle, 1935. okt.


110


d e t szalonna teszi. A zsír, m int az erő a d ó anyag, a z t m ondhatjuk, szintén teljesen hiányzik e rrő l az étlapról. N em talá lu n k itt egyebet, m int szénhidrátot. D e va jjon eleget belőle? Nem . V együk c sak a szerd ai n apot. K étszer hagym aleves, egyszer h ú slev es. H ogyha föltesszük, hogy nagy ad ag rán tással k é sz íte tték , a k k o r is szem ély en k én t 20 gr. szénhidráttartalom m al csupán 240 k a loria -é rté k e t k e b e le z b e fejenként a család egész n a p ra , a szükséges tíz sz e ra k k o ra nap i k a lo ria é rté k helyett. H ogyha fejen k én t é tk e z é sk o r 100— 100 gr. k e n y e re t fogyasztanak m ég em el lett, a k k o r a n ap i k a loria -te rm e lé s (600 m eg 240) összesen még m indig csak 840 le s z .12 H ogyha a -S zabó c salád n ak egy m ásik napját vesszük vizsgálat alá, a k k o r is alig ju tu n k jobb eredm ényre. Csü tö rtö k ö n a k é t paszulyleves k a ló ria é rté k e 400 k ö rü l lehet, ha a rá n tá s t bőven, so k zsirra l k é szítetté k . Egy nagy ad ag puliszka k a ló ria é rté k e 400 k ö rü l lehet. H ogyha so k zsírral készítik, 800 k ö rü l van. E gy e m b e r fejadagja te h á t n ap i 800— 1200 k aló riát szol gáltat. M indez m egtölti a gyom rot, d e nem elegendő ahhoz, hogy e b b ő l a táp lálk o zásb ó l erőkifejtéshez szükséges k aló riák váljanak sz ab a d d á a szerv ezetb en . M i en n e k a követk ezm én y e? A z, hogy a z illető eg yén a sa já t te sté n e k a n y a g át k én y telen felhasználni, am ik o r n e h e ze b b te sti m u n k át végez. E gy ideig sikerül ez a rab ló gazdaság, a szerv ezet azo n b an egy idő m ulva kim erül, k ép telen n é válik nagyobb erőkifejtésre, vagy pedig összeom lik, beteg lesz. A -S zabó falujában ö sszeírt tizenhárom család a leírt étlap p al m ajdnem teljesen azonos é tre n d e t követ. Sem m ivel sem jobb p éld áu l a K u p a A n n a család ján ak étk ezése, legfeljebb ta lá n m inőségben, n e h á n y k aló riáv al. A K u p a-család n ak pedig 32 h old földje v an s a faluban a legvagyonosabb. A g azd ák n ak 2 —7 h o ld földjük v an csupán. R itk a a tíz holdasnál nagyobb birtok. A h a ra n g o z ó n a k félhold földje van. C saládja a levesek h ely ett reg gelire ü re s te á t iszik. A legjobb étk ezési n ap ju k a k ö v e tk e z ő : 12 Egy dolgozó felnőtt ember kalória-szükséglete naponta körülbelül 2 5000 kalória, egy gyermeké 1200—1800 kalória. A kalória-értéket a kővetkező mér tékben szolgáltatja a három fő tápanyag: minden gramm fehérje 4 kalóriát, szén hidrát szintén 4 kalóriát, zsír 9 kalóriát ad a testben való égése, átalakulása alkal mával. Egy egészséges dolgozó felnőtt ember elfogyaszt naponta körülbelül 100 gramm zsírt, amely ad 900 kalóriát, 70 gramm fehérjét, amelyik 280 kalóriát szolgáltat és körülbelül 500 gr. szénhidrátot, amelyik körülbelül 2000 kalóriát ad. Összesen körülbelül 3200 kalóriát termel a felnőtt ember. Nagyobb munkateljesít ményhez sokkal nagyobb kalóriaszolgáltatás szükséges. Tájékoztatásul leírom ne hány főbb étel tápanyagtartalmát. Gyümölcsökben csak szénhidrátokat találunk (gyümölcs-cukrot, még pedig a gyümölcs érési foka szerint 5 —15% -ban, a többi százalék víz). A krumpli 20% -át szénhidrátok alkotják (keményítő). Más tápanyag ebben nincs. A húsfélékben átlagosan 20% fehérjét és a hús kövérsége szerint 10—30% zsirt találhatunk. A tejnek körülbelül 4% -a fehérje, 4% -a szénhidrát, 4% -a zsír, a többi víz. Egy közepes nagyságu tojásban körülbelül 12 gr. fehérje található, a többi 38 gr. víz. Ha tehát 70 gr. fehérjét akarunk elfogyasztani na ponta, akkor szükséges, hogy 500 gr. tejet (20 gr. fehérje), 2 tojást (24 gr. fe hérje) és körülbelül 150 gr. húst fogyasszunk. Egy félkiló kenyér körülbelül 250 gr. szénhidrátot (keményítőt) tartalmaz. Zsírnak számít a vaj, szalonna, olaj; 10 deka szalonna tehát 100 gr. zsírnak, 900 kalóriának felel meg.



111

Tea, sült szalonna, so n k á sla sk a . L egrosszabb n a p : tea, hag y m a leves, húsleves. M egdöbbentő az, hogy 273 lejegyzett fogás kö zü l c sak négy esetb en szerepel tej vagy te jte rm é k . Ü res fe k e te k á v é t 6 e setb e n fogyasztottak a 273 „fogás” közül. 21 e setb e n fordult elő csupán az, hogy „kétféle fogás” k erüljön a család a sz ta lá ra egyazon a lk a lommal. E kétféle fogások is m agukon viselik az egyoldalúság b é lyegét, am it m ár előbb is felem lítettem . P é ld á u l: tárk o n y lev e s és piskótatészta, prézlislaska és rétes, ribizlileves és puliszka. E gy szóval kizárólag szén h id ráto k a t tartalm a z ó eled elek . C u k ro t a fa luban nem fogyasztanak. A leírt kalotaszegi falú, Bical, reform átus lakosságú, lélekszám a 1934-ben 1011, születések 1920-ban 37, 1934-ben 24. G y a ra p o d ás 1920 ó ta 136 lélek. Egy m ezőségi falu, S o v at 38 családjától 798 étel-fogást sik e rü lt összegyüjteni. A 38 család egy- egy heti é tre n d je külön b ö zik Bical étren d jétő l a k ö v e tk e z ő k b e n : S o v a t-b a n so k k al g y a k ra b b a n szerepel „önálló fogásként” k e n y é r és tej az étlapon, m int B ical-on. A 798 fogás közül 128-ban egyszerű k e n y é r volt az étel. E z e k en kívül 187 esetb en a lk o tta egy egy fogás an y ag át k e n y é r s hozzá m ég valam i m ás eledel (puliszka, turó, tej, leves, szőlő). 294 e se t ben, 36% -ban tej, vagy tejszárm azék o k a lk o ttá k a fogást. 239 esetben, 30% -ba n a fogást többféle étel a lk o tta , hogyha a pulisz k át, am elyik tu lajd o n k ép p en a k e n y e re t helyettesíti, k ü lö n é te ln ek szám ítjuk. Igy k e ttő s fogásnak szám ítottam a k ö v e tk e z ő k e t i s : te jes puliszka, juhhús puliszkával. M ás „többfogásos” eled el alig a k a d t egy-kettő a 799 közül. H a te h á t a p u liszk át és k e n y e re t egyszerű járulékos, kiegészítő eled eln ek tekintjük, s nem szám ítjuk ő k e t különálló fogásoknak, a k k o r m egállapíthatjuk, hogy e b b e n a faluban kizárólag egyfogásos é te le k e t fogyasztanak. (M iként az első faluban is) A z é te le k azo n b an so k k al v á lto z ato sa b b ak , táp lá ló b bak, m int Bical-on. V együk p é ld á n a k S zováti-S zékely G yörgy tíz holdas g a zd án ak h eti é tla p já t: Hétfő

Kedd

reg g eli puliszka

rucahús,

kenyér, tej

fánktészta

kenyér, tej

kenyér, tej

kenyér, szőlő

kenyér, aludttej

ruca,

puliszka tejjel

puliszka tejjel

É tkezés

ebéd

vacsora puliszka

Szerda

Csütörtök Péntek

Szombat Vasárnap kenyér

tejbe kása

krumpli- kenyér leves

főtt krumpli

kenyér

puliszka tejjel

te jbekása

puliszka tejjel

kenyér

puliszka tejjel

H ogyha b árm ely ik m ás S ovat-i család étk e z é sé h e z h aso n lít juk, legyen az nagyobb, vagy k iseb b b irto k k a l ren d elk ező , a Szov áti-S zékely család itt vázolt kosztjával m indenben egyezőnek fogjuk talá ln i. A 20 holdnál n ag yobb b irto k o s g azd ák is h e te n k in t


112

Dr. Parádi K álm án

4— 10 fogásnak egyszerű k e n y e re t, vagy legfeljebb vele egy kis szőlőt fogyasztanak. F eltű n ő to v áb b á, hogy m inden családban, m ég a legszegényebbnél is, jele n té k e n y h á n y a d o t teszn ek ki a tej és te jte rm é k e k (36% -ban). M ialatt B ical-on m ajorsághús (egyáltalán hús) m ég kiv ételesen sem k e rü lt fogyasztásra, addig a SzovátiS zék ely falu jáb an átlag h e te n te család o n k in t eg y -k é t h u sos étel, fő k én t m ajorsághús k e rü lt az asztalra. A falú u n itá riu s. A tan u lm án y o zo tt 38 család közül 3 hold nál k ise b b b irto k a v an 9 gazdának, 3— 10 holdas b irto k a v an 18 g azd án ak . E zen felül 19—40 holdig terjedőleg van b irto k a 11 gaz d á n a k . A g a z d ák tö rő d é st m u ta tn a k a saját és családjuk egész sége irá n t. O rvosra teh e tség ü k szerin t költenek. A h a rm a d ik k ö zség : Episcopia-B ihorului, 31 családjának tá p lálkozási viszonyai igen h a so n líta n a k a m ezőségi községben leírt táp lálk o zási m ódhoz. A feljegyzett 630 étek-fogás közül 147, vagyis 2 3 % volt első so rb an tej- vagy tejterm ék . 125, vagyis 2 0 % volt többfogásos ebéd. illetve v acso ra.13 A m egvizsgált 31 család közül 8 családfőnek van földje, leg n ag y o b b b irto k 7 hold, a tö b b in e k 1—6 holdas tagja van. A többi családfő szegény napszám os, k isiparos, v asuti m unkás. A z elfo g y aszto tt h eti élelm iszerek tá p é rté k e elégtelen, m ert hiányos a fehérjem ennyiség, to v á b b á a k aloriaszolgáltatás szem pontjából. Hús re n d sz e rin t h e te n k in t csak egy n apon, leg inkább v a sárn a p k erü l az asztalra, a k k o r d é lb e n és e ste is. P é ld á n a k helyezem ide K o vács P iri egyheti kosztját. A p já n a k h árom hold földje van és n a p szám os m un k áb ó l él. Kedd

Szerda

Csütörtök Péntek

É tk ezés

Hétfő

re g g e li

tej

kenyér

eb éd

csigaleves, csirk e p ap rik ás

k en y é r krum pli te p e rtő

kenyér

vacsora

tö rt k ru m p li, főtt hús

sült krumpli

paszuly- paszulyleves leves

kömény magleves puliszka

Szombat Vasárnap

puliszka tengeri kása

paszulyleves

krumpli puliszka tengeri paszulyleves kása paprikás puliszka

p a p rik á s , k ru m p li le v e s

mákoslaska

A n eg y e d ik község: B agos falu 15 refo rm átu s családjának egy-egy h eti étlapját, vagyis összesen 315 étekfogást vizsgálva, a k ö v e tk e z ő e re d m é n y t k a p ju k : 215 é tk e z é s közül 99, vagyis 31% volt k e ttő s fogás (paszuly és d erelye, tö k k áp o sz ta és t urós pala csinta, stb). A 315 é tk e z é s közül 74 esetb en , azaz 23 % 13 „Többfogásos” vacsorának számítottam azt az étkezést is, amikor pé paszuly van füstölt hússal, holott ez a mi városi elképzelésünk szerint egyetlen fo gásnak számít. Hasonlóképpen jártam el az összes többi falunál is, abból az elgon dolásból kiindulva, hogy falun kivételszámba megy a több tál étel, amellett pedig a legtöbb helyen az egyetlen tál étel is igen egyszerü összetételü . Amikor már többféle eledel kerül össze az egyetlen tál ételhez, az külön említést érdemel.



113

b a n tejte rm é k te tte ki a fogást. H ú st h e te n k in t alig egyszer fo gyasztanak. Je g y ez z ü k ide B agoş faluból (Să tm a r m egye) S ik e t K a ticának, egy 18 holdas gazda 13 éves lán y á n a k h e ti é tla p já t: Kedd

É tkezés

Hétfő

reg g eli

tea

ebéd

szalonna hamisleves

tea

lucskos törtvacsora káposzta paszuly

Szerda Csütörtök Péntek tej

tej

tejfeles kenyér

szilvás étel lek város palacsin ta

h a b a rt p aszuly turósrétes

turóslaska

zsiroskenyér

Szombat Vasárnap tej

kávé

kömény magleves

h usleves, p ap rikás, tészta

tejes puliszka

puliszka

le v e s , p ö rk ö lt, té s z ta

szilvás étel

A g azd ák vagyonosak. A k ik é rd e z e tt 15 g y e re k közül á rv a 1, cipész lánya 1, tíz ho ld o n aluli b irto k k a l re n d e lk e z n e k k e tte n , a tö b b ie k n e k 12—80 holdas b irto k a ik vannak. A családot h árm an alk o tják egy helyen, négytagból áll a család ö t helyen, öt tagból áll a család h a t helyen, h a to n és h e te n v a n n a k egy-egy családban. T e k in te t nélkül a vagyoni h ely zetre, a z a szta lo k ra eg y ö n tetü en ugyanaz a táplálék kerül. A z ötödik k ö z s é g : D â m bă u, T â rnava-m ică m egyéből, ah o n n an 46 család étk ezési a d a ta it jegyezte fel M iklós Ján o s. A 966 é tk e zési alkalom közül tejes é te l volt a főfogás 354 e setb en , vagyis 36 % -ban. A táp lálk o zás itt változatos, bőségesebb, m int m ásutt. A vidék gazdagabb, k ö zel v a n n a k a gázm ezők é s ip ari telep ek . A 46 családfő közül 13 m unkás, legtöbbje g y á rb a n dolgozik, d e em el le tt 1—7 holdas b irto k a is van. P é ld á n a k leírom N agy Já n o s 12 holdas gazda család ján ak egy h e ti étlapját. E ttő l a leírástól lényegtelen ré sz lete k b en té rn e k el a tö b biek. É tkezés

Hétfő

Kedd

re g g e li

tej, kenyér

tej, kenyér

ebéd

szőlő, kenyér

hagyma- leves tokány

tej,

rántotta, sült bur zsíros kenyér

Szerda Csütörtök Péntek tej, kenyér

vacsora puliszka puliszka gonya

Szombat Vasárnap

tej, méz, szőlő, méz tej, kenyér kenyér kenyér

kávé

törtbab, csirke leves, al húsleves tepertyű rántotta mamártás tejes puliszka

gulyás

zsiroskenyér

A h ato d ik h e ly : Cluj egyik külvárosa. Innen 17 isk o lásgyerek átlag 3—3 n ap i é tk e z é se k e rü lt össze, e g y ü tte sen 288 alkalom ból. T ejes é te lt fogyasztottak 154 alkalom m al, vagyis 53 % -ban. 97 al kalom m al volt egynél tö b b fogás, a zaz 33% -b a n, 78 alkalom m al volt hús is az é te le k k ö z ö tt: 2 7 % . R eggelire m inden n a p k á v é t


D r. Parádi K álm án: A néptáplálkozás

114

isznak, k iv ételesen tej és te a van. H ozzá sem m it sem , n é h a k e n y e re t, kiflit, zsem lyét, ritk á n v a ja sk e n y ere t esznek. S o k ak n ál a vacsora teljesen azonos a reg g e liv e l: k á v é k en y érrel. Á ltalá b an sok paszulyt, krum plit, parad icso m o t fogyasztanak. P é ld án a k lejegyzem S zab ó Iré n család ján ak h eti étlapját. E zt a heti é tla p o t nem te k in th e tjü k p éld án ak , m ert a tö b b i községtől eltérően, a Cluj város ból összegyüjtö tt é tlap o k so k k al v álto zato sab b ak , egym ástól m eg leh ető s m é rté k b e n e lté rn e k . A zonkivül a gyüjtés külvárosi sze gén y g y e rm e k ek a d a ta it tartalm azza, am elyből az igen sokféle ö sszetételü v áro s egészére eg yáltalán nem k ö v etk ezteth etü n k . Szerda Csütörtök Péntek

Szombat Vasárnap

É tk ezés

Hétfő

Kedd

re g g e li

ízes kenyér

vajas kenyér

kávé

kávé

kávé

kávé

kávé

leves, rán to ttcsirk e tészta, szőlő

tö ltö tt p a p rik a , s z ő lő

leves, k áp o sztás ko ck a

tö ltö ttp a p rik a , sz ő lő

csirke paprikás

rá n to tt k a ra ly , té s z ta

zöldpaszuly leves, töltöttk áposzta

töltött

vegyes

virsli sonka tormával

kávé

töltött virsli káposzta tormával

ebéd

vacsora káposzta párizsi

N EM LEH ET, sajnos, ily k evésszám ú a d a t segítségével enyn y ire hatalm as kérdés-szövevényt, m int am ilyen a néptáplálkozásé, kielégítő m ódon m egoldásra ju ttatn i.14 A m i szerén y adat-feldol gozásunk nem is k ív án tö b b et, m int am en n y it m eg é rd em e l: példá n a k szolgálni. A n ép táp lálk o zás nagy k é rd é sé h e z hozzászólni óhaj to ttu n k csupán, e n n e k a n é h á n y tran sy lv an a d a tn a k nyilvánosságra h o zatalával. A hhoz, hogy e z t a k é rd é st m egfelelő m ódon m egvi tath a ssu k , szükséges volna m inden tran sy lv an m egyéből legalábbis 2—3 k ö zségnek összes p o ntos a d a ta it feldolgozni. S zéleskörü , tö b b évre k iterjed ő és m inden m ellékkörülm ényre figyelem m el levő ad a tg y üjtés alapján leh e t csak a n ép táp lálk o zás k é rd é sé t to v áb b ép íten i és kidolgozni. Dr. P A R Á D I K Á L M Á N .

14 L á sd : Georgescu: Problema alimentaţiei ţărăneşti. Sociologie Românească . 1936. 2.


A N É P T Á P L Á L K O Z Á S

Recommend Documents