ORSZÁGQ^KASIINÓ KÖNYVTARA MAGYAR IPARMŰVÉSZÉT. ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR HÍRLAPTARA ffl. 7 t., 1 mell

V\

rPllrjBUr SJTJTK

ORSZÁGQ^KASIINÓ

KÖNYVTARA

ORSZÁGOS S Z É C H É N Y I

KÖNYVTÁR

HÍRLAPTARA ffl

MAGYAR IPARMŰVÉSZÉT

7

h.:bor. ,9

t . , 1

mell

mell

íSámiiim»

Í55A?

JÁCLJ Cxlfrife^CCZj

f l £

r

MAGYAR IPARMŰVÉSZE /

AZ ORSZÁGOS MAGYAR IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM ÉS ISKOLA ÉS AZ ORSZ. MAGYAR IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT KÖZLÖNYE

A

VALLÁS-

ÉS

KÖZOKTATÁSÜGYI

M. K I R .

MINISZTÉRIUM

MEGBÍZÁSÁBÓL

SZERKESZTI

F I T T L E R KAMILL FŐMUNKATÁRS

GYÖRGYI KÁLMÁN

XIL ÉVFOLYAM J909 • BUDAPEST • KIADJA

AZ O R S Z Á G O S M A G Y A R I P A R M Ű V É S Z E T I

m t m m

WHÍi£L«S

TÁRSULAT

t . t f o

TARTALOMJEGYZÉK. Oldal

ÖNÄLLÖ CIKKEK Oldal

Körösfői Kriesch Aladár : Művészi programm ... i Petrovics Elek : A gödöllői telep kultúrtörekvéseiről 5 Lengyel Géza : Ipartörvény és iparművészet 27 Cs. K. : Az Orsz. Magy. Iparművészeti Múzeum ismeretterjesztő előadásai 29, 98 Művészettörténeti előadás 31 Schauschek Árpád : Külföldi iskolák rajz- és munkakiállítása az Orsz. Iparművészeti Múzeumban 41 V. : A műipari szakképzés amerikai módszerei ... 46 Undi S. Mariska : Párisi művészi női r u h á k ... 65 Izabella főhercegnő a háziiparról 66 Mihalik Gyula : Nemzetközi népművészeti kiállítás 67 Morelli Gusztáv 1848—1909 75 y Czakó Elemér : A dekoratív grafika mai állása ... 77 Szentiványi Gábor : Izléshibák m ú z e u m a 93 Margitay E r n ő : Tavaszi kiállítás 113 Dr. Rácz Lajos : Debreceni iparművészeti kiállítás 116 Márkus László: A színpad művészete 118 Dr. Czakó Elemér : A magyar ház Veneziában ... 151 Dr. Zambra Alajos : A veneziai magyar kiállítás és az olasz sajtó 153 Lengyel Géza : Közös utakon 155 Ellen Lundberg-Nyblom : Asvéd háziszlöjd és textilművészetről 187 Györgyi Kálmán : Jegyzetek a stockholmi iparművészeti kiállításról 202 Thorman Erzsébet : A „Handarbetets V ä n n e r " egyesület 222 Thorman Erzsébet : Svéd csipkék 236 Branting Ágnes : Régi textilmunkák konzerválása 238 Lyka Károly : Thoroczkai-Vigand Ede újabb munkái 257 Hathalmi Gabnay Ferenc : Legrégibb kártyáink 261 Dr. Gondos Viktor : Az iparművészeti oktatás Amerikában 277 Kós Károly : Atila királról ének 297 Dr. Czakó Elemér : Az északi m ú z e u m kulturális értéke 335 PÁLYÁZATOK. Pályázat virágtartó rácsra, illetőleg ládára Pályázat hirdetés rajzára 37, Eldőlt pályázatok 37, 69 107, 253, Képzőművészeti pályázat 38, Báli meghívó pályázat Pályázat serlegre, szivar- és cigarettatartódobozra, kandalló-órára A német 25 pfenniges pénzdarabra kiírt pályázat Pályázat plakát tervére Plakátpályázat Pályázat munkáslakások berendezésére „ kézimunkák terveire 284, „ levélbélyegek rajzára A Günther-Wagner-féle plakátpályázat eredménye A Rákóczi-emlék pályázat

37 132 364 132 38 131 132 184 185 283 364 284 290 323

Lejáró pályázat Pályázati különös eredmények A levélbélyeg - pályázat bírálóbizottságának küldöttjei

324 325 ki364

KÜLÖNFÉLÉK. Virágos Budapest 32, 69," 131, A nyomdászati tanműhely Könyvkötészeti tanműhely A női kézimunka Védelem a festőművészeknek Az egyházi műipar pártolása Horti Pál síremléke Kinevezések Tátray Lajos Messel Alfréd A pedagógia, mint ízléstelenségterjesztő Művészeti vandalizmus Még egy barbarizmus A francia rajzoktatás r e f o r m j á n a k ú j irányzata ... Az iparművészeti nagy aranyérem odaítélése Gelléri Mór jubileuma Az éremkedvelők egyesülete Amerikai gyári bútorok Zsolnay eozin kacsás-kútja Az országos állatkiállítás díjai R á t h György síremléke Peking. China monuments Society Lipcse. Akademie f ü r graphische Künste und Buchgewerbe Washington. Council of Fine Arts Iparoktatásügyi kongresszus Bukarestben Prága. A Launa-féle gyűjtemény elárverezése Berlinben A veneziai magyar ház Iparművészeti tervek díjazása Németországban ... A Gyermekvédő Liga sorsjátéka Egy plaquette-ről K ö z m u n k á k és iparnemesítés A francia iparművészet csődje Kereskedők ízlésének nevelése Atila királról ének 321, Művészi bábuk A gödöllőiek kiállítása Művésztelep Kecskeméten Még egyszer a drezdai fényképészeti kiállítás .. Rajztanítónőjelöltek az áll. nőipariskolában Iparművészetünk Tuniszban Tárgysors játékaink és a hazai iparművészet ... A temetések művészete Szent György-céh

177 32 32 32 68 68 69 108 120 120 129 129 130 130 176 176 176 176 177 177 177 177 177 177 178 178 241 242 243 243 282 282 283 348 321 322 322 323 323 323 348 349 35°

KIÁLLÍTÁSOK. Külföldi szakiskolák kiállítása az iparművészeti múzeumban '38 A debreceni iparművészeti kiállítás 109 *

vin

TARTALOMJEGYZÉK

Oldal

Az Orsz. M. Iparművészeti Társulat bútorkiállítása 38, 181 A „Műhely" kiállítása 39 Kopenhága 39 Mainz 39 Paris 39, n i Berlin 39 Mannheim 39 Az Orsz. Magy. Iparművészeti Társulat tavaszi kiállítása 71, 109 Az idei veneziai nemzetközi művészeti kiállítás 71, 110 Kirakatverseny 71 Brüsszel 110 Bélyegkiállítás 110 Elemi iskolai rajzaink Amerikában 110 Stockholmi műipari kiállítás in A veneziai magyar ház 136 Lakásberendezési kiállítás kitüntetettjei 136 A debreceni iparművészeti kiállítás kitüntetései ... 136 Az Orsz. Magy. Iparművészeti iskola grafikai szakosztályának kiállítása 179 Színházművészeti kiállítás 180 Kiállítás a berlini Kunstgewerbemuseum-ban ... 180 Iparművészetünk Wienben 180 Bécs 181, 328 Malmö 181 Nancy 181 Stockholm 181 A dresdeni nemzetközi fotográfiai kiállítás 243,292 A düsseldorfi egyházművészeti kiállítás 243 Az österreichisches Museum für Kunst und Industrie iparművészeti kiállítása 244 Bajor porcellánkiállítás 244 Állandó síremlékkiállítás 253 A zürichi iparművészeti múzeum munkáslakáskiállítása 253 A prágai technológiai iparmúzeum boríték- és béléspapirkiállítása 253 A boroszlói iparművészeti múzeum egyházművészeti kiállítása 253 Az Orsz. Magyar Iparművészeti Társulat kiállításai 292 A gödöllői művésztelep gyűjteményes kiállítása ... 293 Svéd kiállítás az Iparművészeti Múzeumban 293,327,360 Az Oriens művészetének kiállítása 293 Felhívás 327 A torinói jubileumi kiállítás 327 A deutscher Werkbund közgyűlése 327 A veneziai nemzetközi kiállítás bezárása 328 A bécsi iparművészeti társulat 328 A Hohenzollern-Kunstgewerbehaus kiállítása ... 328 Lipcse 328 München 328 A berlini magyar háziipari kiállítás 350 Gyermekrajzok kiállítása az Iparművészeti múzeumban 359 Az idei stockholmi svéd iparművészeti kiállítás zárása 360 Karácsonyi vásár . 360 Iparművészeti kiállítás Kassán 361 Az Iparművészeti Múzeum svéd kiállítása és az iskolák 361 Tavaszi iparművészeti kiállítás 361

VIII

SZAKIRODALOM. Oldal

Divald Kornél : Magyarország csúcsíveskori szárnyas oltárai 39 Luigi Mosca: Napoli e l'arte ceramica del XIII al X X secolo 39 Az élet 40 Népművészet a Stúdióban 40 A könyvnyomtató színeiről 40 Jules Huret : L'Allemagne contemporaine 69 Berwaldszky Kálmán : A sienai eredetű Gallicuscsalád és művészete 70 Gróh István : A magyar diszítő művészet 107 Csányi K. : Budapest építőművészete 107 V. : M. Jourdain, Old Lace. Handbook for Collectors 133 Csizik Gyula : Dr. V. Roth, Geschichte des deutschen Kunstgewerben in Siebenbürgen 133 Der Impressionismus im Leben und Kunst, von jst Richard Hamann. Köln 134 Szalay Imre : Tájékoztató múzeumok és könyvtárak építésére és berendezésére 291 Larisch Rudolf : Unterricht in ornamentaler Schrift 291 Lyka Károly könyve a művészetről 325 Szmik Antal : Gizella királyné hímzőiskolája ... 236 Meurer M. könyve 326 Aiglon : Őpium-álmok 326 „Art et industrie" 326 Hans Kampfmeyer : Die Gartenstadt-Bewegung ... 326 Salin Bernhard : Die altgermanische Thierornamentik 364 St. Beissel : Gefälschte Kunstwerke 365 R. Neugebauer und J. Orendi : Handbuch der orientalischen Teppichkunde 365 KÜLFÖLD. New-York Brüsszel Paris Velence

333 333 333 333 MUZEÁLIS ÜGYEK.

Czakó : A múzeumoknak szóló ajándékok 40 A brémai Gewerbemuseum temetőkiállítása 185 A Hudson folyó felfedezésének évfordulóján rendezendő művészeti kiállítás New-Yorkban 185 London. A South-Kensington múzeum reorganizációja 185 London. A British múzeum fennállásának évfordulója 185 Ű j múzeum Firenzében 253 A külföldi művásárlás 254 ízléstelenség a pellengéren 255 A Pálffy-hagyaték műkincsei 294 Művészeti tárgyak védelme Franciaországban ... 294 Állami műgyüjtemények országos bizottsága Bajorországban 295 Az ú j évad az Orsz. Magyar Iparművészeti Múzeum és Iskola könyvtárában 295 Az Orsz. M. Iparművészeti Múzeum gyűjteményének szaporodása 333 A besztercebányai Múzeum 333 Artúr von Scala f 334

vin

VIII

TARTALOMJEGYZÉK

Oldal

KERAMIKA. Oldal

Porcellánplasztika A római terra sigillata vörös cserépedényei A keramika a veneziai kiállításon

72 72 295

FÉMMŰVESSÉG. A kovácsolt vas újabb alakításai Alexandre Charpentier

1x1 112

NÉPMŰVÉSZET. Német vélemény a magyar népművészetről A magyar nép művészete A népművészet mint gazdaság-esztétikai probléma Az Orsz. Háziipari Szövetség igazgatósági gyűlése Branting Agnes előadásai

181 182 182 184 361

AZ ORSZ. MAGYAR IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT KÖRÉBŐL. Űj tagok. i . X. 2. I X . 3. IX. 4. XI. 5. X. 6/7. IX. 8. I X . 9. XI. 10. X. Az Orsz. Magyar Iparművészeti Társulat választmányi ülései 2. IX. 4. IX. 5. I X . 9. IX. Az Orsz. Magyar Iparművészeti Társulat XXIV. évi rendes közgyűlése 4. X. Iparművészeti tárgyak árverése 8. I X . A kereskedelemügyi miniszter érmei 9. XII. Sorsolás 9. XII. 10. I X . X. Kérelem a társulati tagokhoz 10. X.

KÉPEK JEGYZÉKE. BŰTOROK, LAKÁSBERENDEZÉS. Ebédlő részlete. Tervezte : Nádler Róbert Ebédlő ablakfülkéje. Tervezte : Nádler Róbert Előcsarnok. Tervezte : Vas Béla Dolgozó-szoba. Tervezte : Vas Béla Tölgyfa-szekrény. Tervezte : Vas Béla Könyvszekrény palisanderfából. Tervezte : Vas Béla Űri fogadó-szoba. Tervezte : Menyhért Miklós Vendégszoba. Tervezte : Janszky Béla Fogadó-szoba. Tervezte : Vas Béla Ebédlő. Tervezte : Vas Béla Hálószoba. Tervezték : Fehérkuti Bálint és Dósa Lukács Ebédlő. Tervezte : Nemes Ödön Nyaralóba való hálószoba. Tervezte és készítette : Mérő Jenő Ebédlő. Tervezte : Horti Pál A debreceni iparművészeti kiállítás központi csarnoka. Tervezte : Györgyi Dénes Ugyanaz. Tervezte : Györgyi Dénes Vendégszoba. Tervezte : Janszky Béla Hálószoba. Tervezte : Toroczkai (Vigand) Ede Zeneszoba, a veneziai magyar házban. Tervezte : Maróti Géza A morai népművészeti csoport készlete Ajtó fölé való festett dísz- és tálaló-szekrény Űriszoba részlete. Tervezte : Alf Wallender ... Fogadószoba sarka. Tervezték : Jonsson K. és Aurelius A

122 123 124 125 126 127 128 137 138 139 140 141 142 145 146 147 148 148 167 214 218 223 224

Űriszoba kandalló - fülkéje. Tervezte : Blomberg Dávid Tálaló. Tervezte : J a n k e F Tálaló. Tervezte : R. Östmann Ebédlő. Tervezte : J a n k e Frigyes Ebédlő-szekrény. Tervezte : R. Ostmann Űriszoba-szekrény. Tervezte : Nilsson Dávid ... Dísszekrény. Tervezte : Boberg Ferdinand Műbarát házának belseje. Tervezte : Thoroczkai Vigand Ede Női nappali és ebédlő-szoba. Tervezte : Thoroczkai Vigand Éde Ebédlő. Tervezte : Thoroczkai Vigand Ede Dohányzó. Tervezte : Thoroczkai Vigand Ede ... Űri nappali szoba. Tervezte : Petten Sándor Dalarne-vidéki szoba Mora-ból 339, Dalarne-i szoba Parasztszoba a Smaland-vidéki Vedbo-ból Templomszék Parasztszoba a Skane-vidéki Ingelstad-ból Polgári szoba 1750-ből

225 226 226 227 228 229 229 257 265 266 267 288 342 340 341 348 352 353

AGYAG-, ÜVEG-, MOZAIK- ÉS PORCELLÁNMÜVEK. Tanulmány a kerepesi temető árkádos sírboltjának mozaikjához. Rajzolta : Körösfői K. Aladár 9 Feltámadás. A kerepesi temető árkádos sírboltjainak mozaikja. Tervezte : Körösfői K. Aladár. 10, 11 Majolika reliefek. Sidló Ferenctől 16 A veneziai magyar műcsarnok részére készülő mozaik kartonja. Rajzolta : Körösfői K. Aladár 17 Attila lakomája. A veneziai magyar műcsarnok részére készülő vízfestmény kartonja, Körösfői K. Aladártól 41 Majolika-edények. Készültek a South-Kensingtoni (London) művészeti akadémián 57 Majolika-lemezek. Készültek a hanleyi ipariskolában 59 A veneziai magyar ház főhomlokzatának egyik mozaik képe. Tervezte : Körösfői K. Aladár. 160. 161 Kétrétű üvegből készült s metszett díszítéssel borított lámpa 231 Festett váza. Készült a Rörstrand porcellángyárban 231 ÉKSZER, ÖTVÖS- ÉS ZOMÄNCMÜVEK. Csatt domborított és zománcos dísszel. Készült a dublini községi iparművészeti iskolában Ezüstszelence. Készült a northamptoni ipariskolában Rézserleg forrasztott filigrán díszítéssel. Készült a northamptoni ipariskolában Szarúfésü, domborított ezüstdísszel. Készült ugyanott Domborított ezüstcsésze és rekeszzománcos szelence. Készült a londoni Borough-Roodi ipariskolában A jour zománclap. Készült a dublini községi iparművészeti iskolában Öntött ezüstdombormű. Burne Jones rajza nyom á n készült a batterseai (London) ipariskolában Könyvfedél verete, domborított és zománcos dísszel

54 54 54 54 55 55 55 55

vin

VIII

TARTALOMJEGYZÉK

Oldal

Oldal

Árkolt zománccal díszített gyertyatartó. Készült a dublini közs. iparművészeti iskolában Ezüstszekrénykék. Készültek a batterseai és northamptoni ipariskolában Ezüstkarperec gyöngyház-lapokkal és ezüstnásfa. Készült a batterseai (London) ipariskolában Ezüstmellcsatt, limogesi zománcdíszítéssel. Készült a dublini közs. iparművészeti iskolában Nyakék, övcsatt és melltűk. Készültek az Adler V. alatt álló stockholmi iparművészeti iskolában Gyümölcstartók. Tervezte : Boberg Ferdinand 231, Díszserleg. Tervezte : Boberg Ferdinand Ezüstserleg. Tervezte : Hendrich Antal Zománcos ezüst szivardoboz. Tervezte : Maróti Géza Népvándorlás-korabeli boglár 360, Fibula a keszthelyi leletből Fibula-részlet Emberi ábrázolás

57 58 60 61 216 230 230 272 272 361 364 365 365

TEXTIL. Biblia-gobelin. Tervezte : Nagy Sándor Szövött fali szőnyeg. Tervezte : Nagy Sándorné ... Ildikó. Szövött fali szőnyeg. Tervezte : Nagy Sándor Attila hazatérése vadászatról. Csomózott szőnyeg. Tervezte : Nagy Sándor Sakuntala-gobelin színes kartonja. Tervezte : Nagy Sándor Kassandra-gobelin színes kartonja. Tervezte : Körösfői K. Aladár Gr. Zichy István : Tündér Ilona-gobelin Pamlagtakaró. Tervezte : Kriesch Aladár. (Torontáli szövés) Csomózott szőnyeg. Tervezte : Undi S. Karla ... Ugyanaz. Tervezte : Körösfői K. Aladár Ugyanaz. Tervezte : Nagy Sándor Szövött szőnyeg. Tervezte : Nagy Sándor Fogadalom-gobelin. Tervezte : Nagy Sándor Hímzett párna. Tervezte : Nagy Sándor Szumák-szövésű párna. Tervezte : Körösfői K. Aladár Hímzett tarsolyok. Tervezte : Undi S.' Karla Applikációs párna. Tervezte : Undi S. Mariska ... Hímzett takaró sarka. Tervezte : Undi Karla Hímzett terítő. Tervezték a batterseai (London) ipariskolában Hímzett legyező. Tervezték a batterseai (London) ipariskolában Hímzett tarsolyok. Készültek a camberwelli (London) iparművészeti iskolában Festett muszlin. Készült a batterseai (London) ipariskolában Nyomtatott kartonok. Készült a blackburni közs. ipariskolában Bútorszövet. Készült ugyanott Hímzett párna. Tervezte : Murray Anna Ugyanaz. Tervezte : Branting Agnes Hímzett oltárterítők. Tervezte : Gisberg Zsófia Mezőgazdasági egyesület zászlója. Tervezte : Gisberg Zsófia Hímzett párnák. Tervezték : Eivor Hedvall és Rudbuk Annái

3 12 13 14 15 16 18 19 20 20 21 21 24 24 24 34 35 35 50 51 61 62 62 63 203 203 204 205 205

Ősz. Ellenző, gobelin. Tervezte : Bergmann Oszkár Hímzett ellenző. Tervezte : Rodbutz Anna Függöny részlete. Tervezte : Branting Ágnes Hímzett selyemterítők. Tervezte : Astrid WesslauHjort Hímzett misemondóruha. Tervezte : Gisberg Zsófia Oltár-terítő. Tervezte : Hilda Starck Hímzett vászonvánkosok. Tervezte : Branting Ágnes Ablakfüggöny. Tervezte: Hilda Starck Ellenző, gobelin. Tervezte : Anders Zorn Paraszttemetés Leksandban. Tervezték : Ferdinand és Anna Böberg Az upsalai Dom kincstárában levő XV. századbeli pluviale részlete Misemondó-ruha a linköpingi Dom kincstárában Svéd csipkék 245, 246, Csomózott szőnyeg. Tervezte : Sjöström Mária „Virágos kert" csomózott szőnyeg. Tervezte : Adelborg Mária Hímzett miseruha. Tervezte : Sjöström Mária Ajtófüggöny, birgitta-szövés. Tervezte : Carin Wöstberg Hímzett faliszőnyeg. Tervezte : Wettergren Ingeborg. Készült a „Handarbetets Vänner" műhelyében Hímzett oltárterítő. Tervezte : Adelborg Mária Házivászonra hímzett asztalterítő. Tervezte : Adelborg Mária A veszprémi dalegyesület zászlója 328, Kötény hímzett szegélye Fali kárpit (XVIII. század) Skane-ból Szövött faliszőnyegek. Tervezték : Wästberg Carin és Sjöström Mária Száröltéses hímzéssel díszített függöny. Tervezte : Adelberg M Hímzett misemondó-ruha. Tervezte: Sjöström M. Hímzett oltárterítő. Tervezte : Gisberg S Falikárpit a Nordiska Museetben levő eredeti után készítette a „Licium" Pamuttal hímzett párna. Tervezte : Rudbeck Anna Falra való szőttes Hímzett könyvtábla. Tervezte : Hedwah E Applikált munkával díszített tarsolyok

206 207 208 208 209 210 211 212 213 239 240 247 248 248 249 250 251 252 225 329 354 355 356 357 358 367 368 368 369 369 370

KÖNYVKÖTÉSZET. Kézi aranyozással díszített könyvfedelek. Készült a campdeni iparművészeti iskolában 56 Ugyanaz. Készült a birminghami iparművészeti iskolában 56 Domborított, ezüstveretekkel és ékkövekkel díszített könyvfedél. Készült a campdeni ipariskolában 58 Könyvtáblák. Tervezte : Kőszegfalvi Endre 149 Domborított bőrrel bevont könyvtáblák. Készültek a stockholmi iparművészeti iskolában 217 Könyvtáblák. Tervezte : Sparre Éva grófnő 367 SZOBRÁSZATI MŰVEK, KISPLASZTIKA. Footballozó, bronzszobor. Mintázta : Vedres Márk Sebesült, bronzszobor. Mintázta : Liipola Yrijő Síremlék reliefje. Mintázta : Vedres Márk

63 63 64

vin

TARTALOMJEGYZÉK

VIII

Oldal

Rabszolga. Mintázta : Beszédes László Merengés. Mintázta : Damkó József R á t h György síremléke. Mintázta : Maróti Géza 173 174 Szökőkút, bronzból. Mintázta : Zorn Anders ... Bogarászó fiú. Mintázta : Liipola Yrijő Európa a bikával. Mintázta : i f j . Vastagh György Tanulmányfej. Mintázta : Medrea Kornél Zeneművész síremléke. Mintázta : Bánszky Sándor A Rákóczi-síremlékpályázat. Tervezte : Holló Barnabás és Györgyi Géza Ugyanaz. Tervezte : Füredi Richárd, Kőrösfői Aladár és Lechner Jenő

150 150 172 234 272 273 286 287 330 331

FALFESTÉS. Előcsarnok frizje. Tervezték a birminghami iparművészeti iskolában 49 Festett friz. Tervezték a londoni South Kensingtoni kir. festészeti akadémián 50 Csodaszarvas. Tervezte : Kacziányi Aladár 285 Pulykacsoport. Tervezte : Ortner Ferenc 285 NÉPMŰVÉSZETI MUNKÄK. A flodai népművészeti csoport részlete Bohnsläu népművészete Dalarne vidéki népművészet Sődermanland népi m u n k á i

215 340 341 353

FAFARAGÁS. Faragott friz. Készült a birminghami iparművészeti iskolában Faragott butorbetétek. Készült a londoni southkensingtoni fafaragászati iskolában Gyertyatartó fából. Dán m u n k a Faragott facsésze Ivócsésze fából ; Csöbör. Marastugánból Padka és ülőke Gyermekjáték fából Mángorló Naptárléc rúnákkal Facsöbör Norvég templomkapu Lószerszámdíszek Ivópohár

53 59 335 336 336 336 337 337 343 343 345 347 351 351

ARCHITEKTÚRA, INSTALLACIO. Az Orsz. m . kir. Iparművészeti Iskola háziipari osztályának kiállítása. A termet tervezte : Vas Béla Márványkút. Tervezte : Vas Béla Márványkút. Tervezte : Vas Béla A debreceni iparművészeti kiállítás bejárata. Elrendezését tervezte : Györgyi Dénes A veneziai »Magyar ház«. Tervezte : Maróti Géza. Nádler Róbert vízfestménye 151, A veneziai »Magyar ház« főhomlokzatának hárm a s ablaka. Tervezte : Maróti Géza A veneziai »Magyar ház« oldalhomlokzata. Tervezte : Maróti Géza A veneziai »Magyar ház« főbejárója. Tervezte : Maróti Géza

121 143 143 144 159 162 163 164

Oldal

Ugyanaz. Részlet Ugyanaz. Átjáró az előcsarnokból a nagyterembe Ugyanaz. A nagyterem részlete Ugyanaz. A nagyterem részlete a főbejáróval s az emeleti erkéllyel. Tervezte : Maróti Géza Ugyanaz. Lépcsőfeljáró az emeletre. Tervezte : Maróti Géza Ugyanaz. Az iparművészeti csoport terme. Tervezte : Maróti Géza Ráth György síremlékének terve. Tervezte : Maróti Géza A stockholmi kiállítás főépületének egyik k a p u j a Tervezte : Boberg Ferdinand A stockholmi kiállítási főépület nagy udvarának részlete. Tervezte : Boberg Ferdinand A stockholmi kiállítás főépületének egyik ablaka. Tervezte : Boberg Ferdinand A stockholmi kiállítás főépületének részlete. Tervezte : Boberg Ferdinand Vázlat egy udvarházhoz. Tervezte : Thoroczkai Vigand Ede 257, Egán Imre vadászlaka Edeházán. Tervezte : Thoroczkai Vigand Ede Gazdakör és tejszövetkezet. Tervezte : Thoroczkai Vigand Ede Vázlat egy iskolatemplomhoz. Tervezte : Thoroczkai Vigand Ede Présház. Tervezte : Thoroczkai Vigand Ede 262, Szőllőhegyi ház Verőcén. Tervezte : Thoroczkai Vigand Ede Műbarát háza. Tervezte : Thoroczkai Vigand Ede Családi ház. Tervezte : Thoroczkai Vigand Ede 2 6 9 , 270 A kispesti munkáskolónia két lakásának típusa Harangtorony Sőderköpingből

165 166 168 169 170 171 175 195 196 197 198 260 258 259 261 271 263 264 268 289 338

GRAFIKUS MUNKÁK. Kőrösfői Kriesch Aladár r a j z a Nagy Sándor r a j z a 26, 38, J u h á s z Árpád r a j z a 27, 28, 29, 32, Gr. Zichy István linoleummetszete Gyermekképeskönyvbe szánt rajzok, Nagy Sándornétól Trencsén. Ceruzarajz Juhász Árpádtól Eszményi tájkép. J u h á s z Árpádtól Pergamentre írott és festett imakönyv két lapja. Rajzolták a campdeni művészeti iskolában ... Linoleummetszet. Rajzolta : Erdőssy Béla Rosetti fest. Gabriel Dante Rosettitől Mosakodjál és légy tiszta. Sturge T. Moore fametszete Fametszet a parabolákból. Charles Ricketts-től 78; A hegyi beszéd. Sturge T. Moore fametszete ... Illusztráció a »Mort d'Artur«-hoz. Aubrey Breadsleytől A foglyok. Robert Anning Bell-től A láthatatlan hercegnő. Lawrence Housman-tól Illusztráció »Boccaccio«-hoz. Byam Schaw-tól ... A szerencse forgandósága. Leon V. Solon-tól ... Pelléas és Melisande. Jessie King-től Illusztráció a »The Shepherd's Calender«-hez. Walter Crane-től 86, Keretkép gyermekmeséskönyvhöz. Kate Greenaway-tól

1 39 71 31 33 36 36 51 77 77 78 79 79 80 81 82 83 84 85 87 88

vin

TARTALOMJEGYZÉK

VIII

Oldal

Oldal

Az almaszüret. Charles Shawnon fametszete ... 89 A kalitka. Charles Shawnon fametszete 89 Az álmodozó. Carl Larssontól 90 Dekorativ alak. Eugène Grasset-től 90 Holdkelte. Thorolf Holmboe-tól 90 Thor, a menydörgés istene segíti a norvégeket a vikingek elleni csatában. Gerhard Munthe-től 91 Carl Larsson és leánykája. Rézkarc Carl Larssontól 91 Pihenés a »Les Arts la vie« fametszetsorozatból. Auguste Lepére-től 92 A finn partokon. V. Blomstedt-től 93 A múzeum. Howard Pyle-től 94 Barrison-leány. Th. Heine-tői 94 A harvest song (Szüreti ének). Howard Pyle-től 95 Az insel nyomdajele. E. R. Weisstől 95 »Juda«-hoz készült illusztrációból. E. M. Lilientől 96 A centaurok. A »Les Trophées« című fametszetsorozatból. Auguste Lapére-től 97 Az ábrándok k a p u j a . Georges de Feure-től 98 Uszályhajó. Paul Colin fametszete 99 Holdfény. Edward Munch fametszete 100 Tóparton. Thorolf Holmboe-től 101 Este a Dunán. Litográfia, Helbing Ferenctől ... 102 Majomtanulmányfejek. Simay Imrétől 102 Müncheni külváros. Conrad Gyula fametszete ... 102 Színezett tollrajz. Nagy Sándornétól 103 Gésák. Kubinyi Sándor linoleummetszete 103 Szélaknai részlet. Aquatinta. Rauscher Lajostól 104 A hét vak parabolája. Körösfői K. Aladártól 104 Ikarus. Fidustól 905 A könyvnyomda. Gattlertől 105 Építészeti motívum. Eric O. Ehrström fametszete 106 Interieur. Dobai Székely Andor linoleummetszete 107 A színházban. Aleardo Terzi-től 108 Tatatóvárosi részlet.Tipari Dezső linoleummetszete 109 A kényes kérdés. Phil May-tól 110 Haldokló tavasz. Tichy Gyula linoleummetszete n i Korláton. G. Jeanniot-tól 112 Kertben. Háromszínű nyomás. M. P. Verneuil-től 113 Linoleummetszet. Tervezte és készítette : J á r ó Imre 177 Zsebkönyv címlapja 178 A Kolozsvári testvérek Szt. György-szobra. Linóleumba metszette : Szántó Gergely 179 Cégkártya. Tervezte : i f j . Aigner Antal 179 Címlap. Tervezte : Galamb József 180 Levelezőlap. Tervezte : Bárány Nándor 181 Nyomdai ornamentumok.Tervezte : Pollák Aurél 182,183 Nyomdai ornamentumok Tervezte : K u n Kornél 182 A könyvcímlap fejlődése. I f j . Aigner Antal tanulmánya 184 Különféle címlapszedések 485 Nyomdai ornamentumok 186

Szemelvény Larisch : Unterricht in ornamentaler Schrift c. művéből 290, 291 Atila királról szóló ének illusztrációi. 297, 301, 303, 306, 309, 311, 313, 315, 317 FÉMMUNKÂK. Napóra. Ólomlap, forrasztott cinfeltéttel. Készült a bristoli iparművészeti iskolában Ellenző kovácsolt vasból. Készült a Nordiska Kompanie műhelyében 214, H á r m a s fali gyertyatartó, domborított vasból. Tervezte : Forsberg Péter Gyufatartó, domborított vasból. Tervezte : Forsberg Péter Fali gyertyatartó, domborított sárgarézből. Tervezte : Forsberg Péter A veszprémi dalegyesület zászlajának ezüstözött sárgaréz veretei. Tervezte : Nagy Sándor Kovácsolt fémgyertyatartó Templomajtó Smoland-ból Gyertyatartó kovácsolt vasból Nagy gyertyatartók kovácsolt vasból

52 215 232 232 233 328 344 346 351 370

BŐRMUNKÁK. Metszett bőrmappa. Tervezte : Nagy Sándor. Készítette : Belmonte Leo

34

ÉRMÉSZET. Domborított emlékplakett. Ezüstözött Készült a northamptoni ipariskolában Arcképplakett. Mintázta : Teles Ede

rézlemez. 53 64

FESTÉSZET. Mátyás-templom és halászbástya. Vízfestmény Undi S. Mariskától [ 22 Erdőrészlet. Vízfestmény Undi S. Kariától 22 Udvarrészlet. Vízfestmény Undi S. Karlátói 23 Labdázó matyógyerekek. Vízfestmény Undi S. Kariától 35 VEGYESEK. Attila palotája. Nagy Sándor rézkarca ... 23 Zongora mellső lapjának intarsia-díszítése. Készült a birminghami iparművészeti iskolában 49 Párisi női ruhák. Tervezte : Undi M. 73, 74, 75, 76 Morelli Gusztáv 77 Grimani Philippo gróf, Venezia polgármestere ... 158 Régi trieszti játékkártyák 274 Régi magyar játékkártyák 275, 276 Művészi játékbábuk. Készítette : Kaulitz Marion 332 Mexikói játékbábuk 332 Régi svéd szövőszékek 352

Egy nagy — legnagyobb — kincset ismerünk, ezt ápoljuk, keressük: az élethez való örömöt. Ennek tüzét szítjuk minden erőnkkel önmagunkban és egymásban. Egyedüli segítőnk ebben a magunkhoz és másokhoz való szeretet. Magunkat szeretjük akkor, ha tisztán élünk; ha hallgatunk a bennünk élő mennyei szózatra. Másokat akkor szeretünk, ha a nagy, közös életfa kis hajtásainak, leveleinek, virágainak tekintjük magunkat, kik nagy, közös életgyökérből táplálkozunk. Kicsiny kis életünk, a nagy örök élet melengető ölében. Ami azután, eme ujjongó életi öröm nyomán — mindennapi munkálkodásunk eredményeképpen — kezeink alól kikerül, — ez a mi müvészetünk. Egyéb művészi programmot nem ismerünk. K Ö R Ö S F Ő I KRIESCH A L A D Á R .

j*

V

' v.,. :..

MAGYAR IPARMŰVÉSZET I M

NAGY SÁNDOR : BIBLIA. GOBELIN. K É S Z Í T E T T E BOÉR

LENKE.

A kliséket készítette : tíj, Weínwyrm Antaí és Társa Budapest, Ó-utca 6.

xii. ÉVF.

L MELLÉKLET.

LA BIBLE. GOBELIN, E X É C U T É E PAR M®^« LENKE BOÉR.

Athenaeum r . - t . nyomása.

GÖDÖLLŐI TELEP KULTÚRTÖREKVÉSEIRŐL* I R T A : PETROVICS ELEK.

A gödöllői művésztelep néhány év óta úgy tesz számot a magyar művészet életében, mint egy külön kis világ, melynek megvan a maga eredeti szabása, határozott egyénisége. Milyen törekvések mozgatják ezt a kis világot, azt akarjuk elmondani. I. Amivel kezdenünk kell : régi dal régi bajról. Arról, hogy az újabb idők nagy társadalmi átalakulásai széttörték a művészeti kultura egységét; feldúlták azt a szerves kapcsolatot, mely a művészet egyes ágait egymással, s valamennyit az élettel harmonikus egésszé olvasztotta. Azelőtt — egész a XVIII. század végéig — nemcsak annak a munkának volt művészi jellege, amit a „nagy művészet" művelői hoztak létre ; minden jóravaló mesterember művének megvolt akár tudatos, akár öntudatlan esztétikai értéke. A legcsekélyebb dolgot is bevonta szerény szépséggel a kézműves ügyessége, s megnemesítette munkája becsületessége. Lelkes alkotó volt a munkás és kedvének zománca, frissessége kicsillant mindenből, amin keze munkált. Módjában volt, hogy megmutassa tudását, s becsületre tegyen szert vele ; ezért volt oka rá, hogy nemes törekvés hevítse és öröme teljék munkájában. Mindez nyomot hagyott munkáján, s ráütötte a művészet bélyegét, mert — Morris tanítása szerint — minden dolog művészi, amelyről le lehet olvasni az alkotás örömét. A gyáripar, tudjuk, egyszerre nagyot fordított ezen. A munkás egyéni szerepét igen kis körre szorította ; szétszakította azt a benső kapcsolatot, melyben a munkás munkájával állott, s amely forrása volt az ipar művészi elemének. A kézműves örömtelen automatává válik;

6

A GÖDÖLLŐI TELEP KULTÚRTÖREKVÉSEIRŐL

egyhangú, mechanikus munka lélek nélküli végzőjévé. Munkájának terméke, mely előbb magában is valamit jelentő, egész dolog volt, s melyben az emberi teremtő erőnek egy részecskéje rejlett, most az egésznek kicsiny, magában semmit sem érő alkatrésze. Ilyennek a tömeges produkálásában telik el egy-egy munkás egész élete. Nem csoda, ha elveszti lelki kapcsolatát foglalkozásával, melyben nem lát egyebet, mint az éhség ellen való védekezésnek kénytelen eszközét ; ha kivész belőle az öröm és az erkölcsi felelősség érzése. A termelés már ezért is silányabb lesz; még inkább azzá teszi gyorsasága és olcsósága, melynek részben éppen a produkció gyarlósága az oka, részben a termelőnek nagyobb nyereségre való törekvése. így silányítja le az új termelési mód a munkást és munkáját. A sok kis dolog, mely az embert mindennapi életében környékezi, elveszti szépségét, s az ipar világgá ontja azokat a szomorú produktumokat, amelyek az anyag silánysága, ízléstelenségük és szerkezeti képtelenségök miatt lépten-nyomon sértik a fínomultabb szemet. A becsületesség és az egyszerűség helyébe a hamisság és a nemtelen cifraság kerül. Ez a fordulat mélyreható szakadást okozott a művészet szervezetében. Előbb, amíg az ipar világában is élt a művészet szelleme, nem vált el egymástól olyan élesen a „nagy" és a „kisebb" művészetek köre. A művészet egyetemesebb volt s átszőtte az élet minden nyílvánulását. Művészet volt mindabban, ami az életben nagy és kicsiny; oda, ahová a képzőművészet alkotásai drágább és nehézkesebb voltuk miatt el nem juthatnak, eljutottak az iparművészeinek a mindennapi használat számára készült termékei. Egyazon talajból nőtt ki a kis és a nagy művészet : az élet talajából, s lassú átmenetekben kapcsolódva egymásba, közös stílusban olvadt össze. Az iparművészet bizonyára nem az egyetlen tere a művészet és a mindennapi élet találkozásának ; az építészet, mint kiválóan gyakorlati célú művészet, a középületek, az utcák és a közterek díszítése megannyi kapocs, mely a művészetet szorosan hozzáfűzi a gyakor-

6

lati élethez. Azonban a kapcsolat az élet százféle szükséglete és a művészet között seholsem olyan eleven, mint az iparművészeiben, s a művészi szellem semmi más úton nem árad úgy szét, mint az iparművészeinek mindenüvé befurakodó termékei útján. A kézműipar csődjével tehát leszakadt az a híd, amelyen át a művészet az élettel a legkönnyebben és a legsűrűbben éríntkezhetík, s idővel mind mélyebb lett a szakadás köztük. A XIX. század közepén már-már úgy látszott, hogy az életből végkép kivész a művészet szépsége. A művészet, mely egykor az élet tövéből hajtott, s mint annak virága nyílt kí, különös, ritka növénnyé vált, melyet az élet friss földjéből üvegházakba : múzeumokba és kiállításokba ültettek át. A művészet azonban nem maradhat soká idegen az élettel szemben. Az olyan művészet, mely nem melegszik az élet tűzhelyénél, könynyen kihűl ; szárazzá, tudákossá válik. Az élet és a művészet nagy szintézisének helyreállítása tehát nem késhetett soká. Valóban, a század közepe táján feltámad s azóta mindjobban erősbül az a kívánság, hogy a művészetet gyökerestől ültessük vissza az élet talajába. Az áramlatot Ruskín működése indítja meg. Az ő irataiban jut először világos kifejezésre az a gondolat, hogy az élet minden nyílvánulásának művészi tartalmat kell adni; hogy a művészet az életé, s így mindnyájunké. Morris az elvet átülteti a gyakorlatba ; százféle irányban kutat, kísérletez, s vállalataiban és műhelyeiben a művészetet a műiparral benső kapcsolatban egyesíti. Az akkori Anglia legjobb művészei készítették számára a terveket ; az egésznek lelke azonban ő maga volt. Lelkesség nagy szervező tehetséggel, ízlés rendkívüli technikai fogékonysággal párosult benne. A gép sablonos termékeível az emberi kéz egyéni munkáját állította szembe, a töredékes részmunkával az összes dekoratív művészeteknek szerves egységben való összeolvasztását, a henye díszítéssel az egyszerűséget és nyugalmat. Színes templomablakok előállításán kezdte; ám az élet árja, melybe művészetét merítette, gyorsan ragadta tovább. Az első kis lépést száz más követte. A templom után a lakóház felé fordult ; egymásután került

7

A GÖDÖLLŐI TELEP KULTÚRTÖREKVÉSEIRŐL

sorra fali kárpit, bútor, szőnyeg, gobelin és a textilművészet sok más faja. S mindent megnemesített, amit belevont munkája körébe; gondja volt az anyag becsületességére és a munka gondosságára; az anyag tulajdonságaiból fejtette ki a stílus szabályait, a célból a formát, s ezzel megállapította azokat az elveket, amelyek ma ís éltetik az iparművészetet. Az eredmény nem az lett, amiről Ruskín ábrándozott : az új termelési mód megdöntése ; nem ís lehetett, mert az emberiséget nem lehet visszazökkenteni rég elhagyott stádiumokba. A másik szép eszmény: az egész népet átható, egységes művészet sem valósulhatott meg, s nem ís valósulhat meg, míg közelebb nem jutunk a társadalmi, gazdasági és intellektuális egyenlősüléshez. Azonban így ís elég eredménynyel járt a mozgalom. Iparunk művészibb lett, s egyszerűbb, józanabb, logikusabb. A művészet nem húzódik már meg kevés gazdag ember otthonában; egyre nagyobb a törekvés arra, hogy szélesebb körök lépjenek vele kapcsolatba. A művészet egyes ágai egymással, s az egész művészet az élettel szorosabb viszonyba lépett. Valami belopódzott újra a művészetbe az egyetemességnek abból a szelleméből, mely a kultura legjobb szakaiban élt benne. Az építész, a festő, az iparművész nem állnak többé értetlenül egymással szemben, hanem összhangba forrasztják működésöket. Az építészet ismét kezdi elfoglalni azt a helyet, mely mint a többi művészetnek, de kivált az iparművészeinek gerincét megilleti. A művészeteket valami harmonikus, szerves dolog létrehozására egyesíteni : mindinkább észrevehető törekvése a kornak, mely különösen az otthon művészi kiképzésében teremtett sok értékeset. A művészek sem válnak el egymástól szakmáik szerint olyan élesen, mint a közelmúltban. A határok elelmosódnak ; az iparművészet embereit nem tekintik más világból való jövevényeknek a képzőművészetben ; a nagyobb művészetek művelői örömest foglalkoznak iparművészeti feladatokkal. Egy új típus lép fel : azé a művészé, akit egyaránt foglalkoztat mindaz, ami a művészetet az életbe beviszi, ami környezetünk eredeti és nemes felékítésére szolgál ; első képviselője Rippl-Rónai volt a mi művészeink között.

7

II. Mindezzel azért foglalkoztunk, mert azt hisszük, hogy e törekvések széles hátteréből elevenebben lép elénk Gödöllő képe. Ebben a magyar faluban néhány év óta érdekes művészi törekvés folyik, mely sajátos hajtása a modern művészet vázolt áramlatának. S mindjárt hozzátehetjük, hogy míg az általános európai áramlatok rendesen bécsi és németországi szomszédjaink révén szoktak eljutni hozzánk: a gödöllőiek egyenesen Angliába vertek hidat, oda, ahol az áramlatnak forrásai felbuzogtak. Az életet átszövő, vele elválaszthatatlan egységbe forrott művészet irányában halad az ő törekvésük is, és az egész társadalmat átható művészeti kultura eszménye lebeg felette. Ezzel egyszersmind jeleztük, hogy a gödöllői csoport törekvésének — ha egyetemes európai mozgalom magjából nőtt ís kí — más a virága, gyümölcse, mint ugyané magból másutt hajtott törekvéseknek. Az élettel összeforrott művészet kell hogy a mi életünk bélyegét viselje magán, s a mi életünkben gyökerező művészeti kultura nem lehet ugyanolyan, mint más nemzeteké. A fenti megjelöléshez tehát hozzá kell tennünk valamit, ami nélkül igen hiányos lenne : azt, hogy a gödöllőiek törekvése a m a g y a r művészeti kultura jegyében folyik, jobban mondva ennek a létrehozását akarja szolgálni. Másutt, más művészekben ís él a művészetnek ilyen felfogása, melynek gyökere Ruskín tanaiban van, akinél senki sem tudta szervesebb kapcsolatba hozni a művészetet az élet minden nyílvánulásával ; a gödöllői telepnek azonban úgyszólva levegőjében van ez a szellem: tagjai ebben élnek és lélekzenek. Ez teremti meg köztük a közös eszményben való hitnek, s az egymás megértésének olyan teljességét, amilyen csak abban az időben volt, mikor az egy lélekből fakadó, együttes művészi munka virágkorát élte. Ez adja meg színét, jellegét Gödöllőnek, s ebből fejlenek a „gödöllőiek" főbb jellemvonásai. Mindenekelőtt az életről való gondolkodásuk ; az, hogy Gödöllő fogalmához a köztudat-

8

A GÖDÖLLŐI T E L E P K U L T Ú R T Ö R E K V É S E I R Ő L

ban nemcsak művészi törekvéseknek, hanem bizonyos életelveknek összege is kapcsolódik. Mindenkinek, aki az összességet átható, az egész életet megszépítő művészeti kulturát emelte hitvallásává, éreznie kell, hogy a mai társadalmi szervezet mennyire ellenséges lábon áll ezzel az eszménnyel. Ezért azok, akikben ilyen eszmény él, többé-kevésbbé mind idegenkednek a mai társadalmi rendnek uralmától, s hajlamaik, temperamentumuk szerint más-más irányban remélik, keresik a szabadulást. Van, aki a múltba menekül, s az emberiség letűnt korszakaínak feltámasztását áhít ja; mások a jövőbe néznek, rokonszenveznek a forrongó elemek lázadozásaíval, s a művészet és a forradalom szövetségét hirdetik. Ruskín a szeretet elvének hódító erejében bízott; Morris a szocializmusnak lett apostola, s ettől remélte annak az állapotnak megszületését, melyben a művészet nem lesz a kiváltságosak fényűzése, hanem joga lesz hozzá a társadalom minden tagjának, mint az emberi élet elengedhetetlen szükségletéhez, így természetes, hogy a gödöllőíeket ís foglalkoztatja ez a kérdés. Kőrösfőí, hasonlóan Ruskínhoz, akinek szelleme megihlette, szociális és gazdasági életünknek a primitívebb viszonyok közé való visszaterelésében keresi a művészet felvirágzásának űtját, s az erkölcs nemesbülésétől várja a jobb fordulatot. íme hitvallása, amely — azt hisszük — világot vet a gödöllői telep más tagjainak gondolkodására ís : , , . . . a modern életbe viruló művészetetnem tudunkbelevínní mindaddig, míg . . . öntudatosabb alakban újra vissza nem állítjuk ama társadalmi állapotokat, melyek öntudatlanabb, primitív megjelenésükben ís szükségszerűen élettől duzzadó — mert annak minden nyílvánulását átható — művészetet eredményeztek. Amíg meg nem adjuk embertársainknak a testvéri szeretetet, a becsülést és tiszteletet, minden egyes tettében az erkölcsi felelősség érzetét, vele a munka megbecsülését és a minden egyes boldogságát egyformán szívén viselő eleven kötelességérzetet".1 Közeli rokonságban van ezzel a felfogással a Nagy Sándoré, aki — Tolsztoj

1 Kríesch Aladár! Mit ís jelent hát a kalotaszegi művészet? Magyar Iparművészet, J903. évi 6. szám.

8

hatása alatt — ugyancsak egy ideális, primitívebb társadalomtól reméli bajaink orvoslását és a művészet jobb korszakának vírradását. S az életről való hitvallásukat igyekeznek kis körükben meg ís valósítani ; azon vannak, hogy életöket összhangba olvasszák társadalmi és erkölcsi elveikkel. A mi meggyőződésünk szerint nem ez lesz az emberi fejlődés útja . . . Azonban e sorok egyedüli célja, hogy némi képet nyújtsanak Gödöllő szelleméről. A művészetről és az életről való vélekekedésük magyarázza meg azt a viszonyt ís, melyben a magyar népies művészettel állanak a gödöllőiek. Az, aki lelkében az életet minden irányban átfogó magyar művészet képét melengeti, természetes vonzalommal fordul oda, ahol ilyenféle művészetnek megvan még a nyoma: a nép primitiv művészetéhez. Ott, a kalotaszegi zugban még eleven a kapcsolat az élet és a művészet között ; az embernek „minden fúrása-faragása, varrása és szövése az igazi, istenadta művészet bélyegét viseli magán", s példája látható annak, hogy „mennyire képes egy primitivebb, de igazibb életelvekre fektetett társadalmi elrendezkedés tagjait minden életnyílvánulásukban művészi életerővel táplálni". 1 Érthető, ha Kőrösfőí hónapokat tölt Kalotaszegen, s belemélyedve ennek a kezdetleges művészetnek szellemébe, lelkesen kutatja és gyűjti százféle nyílvánulását ; s ha a gödöllői telep kiveszi részét abból a törekvésből, melynek az a célja, hogy megmentse a veszendőben levő népművészet formakincsét, s átolvassza ornamentikánkba annak szellemét. A szellemmel, mely művészeink törekvését átlengí, együtt jár végül művészetöknek tárgyi változatossága ; az ostromot sok oldalról kell intézni, ha az életet körül akarjuk kerítení. A feladatok rangsorát nem ismerik ; a kicsinyt épp oly kedvvel és komolysággal művelik, mint a nagyot, hiszen — úgy tartják — művészet van jelen mindabban, amit kedvvel, örömmel alkotunk, s ennek az örömnek kifejezése, nem pedig a feladat szabása az, „mitől függ az ének varázsa". A festészet nagy alkotásai a 1

Kríesch Aladár id. cikkében.

9

1 - 3 . KOROSFOI K. ALADÁR : TANULMÁNY A KEREPESI TEMETŐ ÁRKÁDOS SÍRBOLTJÁNAK MOZAIKJÁHOZ.

Magyar Iparművészet.

É T U D E POUR LES MOSAÏQUES D'UN MONUMENT FUNÉRAIRE DU C I M E T I È R E À B U D A P E S T .

4. K O R O S F Ő I K . A L A D Á R : F E L T Á M A D Á S A KEREPESI TEMETŐ ÁRKÁDOS SÍRBOLTJAINAK MOZAIKJA. K É S Z Í T E T T E : R Ó T H MIKSA.

R É S U R R E C T I O N . MOSAÏQUE D'UN MONUMENT FUNÉRAIRE DU C I M E T I È R E D E B U D A P E S T .

u

5. K Ó R Ö S F O I K . A L A D A R : A SZEMBEN ÁBRÁZOLT MOZAIKNAK R É S Z L E T E .

FRAGMENT DE LA MOSAÏQUE.

2*

6. N A G Y S Á N D O R N É ! SZÖVÖTT FALI SZŐNYEG.

M>» A . N A G Y TAPIS MURAL.

7. N A G Y S Á N D O R : I L D I K Ó SZÖVÖTT FALI SZŐNYEG.

TAPIS

ILDIKÓ MURAL.

8.

MMB»» .ttalUM.Ï

8. N A G Y S Á N D O R ! ATTILA HAZATÉRÉSE VADÁSZATRÓL. CSOMÓZOTT SZŐNYEG. KÉSZÍTETTE ! BELMONTE LEO.

RETOUR DE CHASSE D'ATTILA. SAVONNERIE. E X É C U T É E P A R LÉO BELMONTE.

9. NAGY S Á N D O R : GOBELIN SZÍNES K A R T O N J A .

C A R T O N DE

TAPISSERIE.

Í7

jgÊÊÊà

t i . K Ő R Ö S F Ő I K. A L A D Á R : A VENEZIAI MAGYAR MŰCSARNOK R É S Z É R E KÉSZÜLŐ MOZAIK KARTONJA.

Magyar Iparművészet.

DESTINÉ

C A R T O N DE MOSAÏQUE, AU P A V I L L O N D ' E X P O S I T I O N D ' A R T HONGROIS À VENISE.

3

14. G R . ZICHY I S T V Á N : T Ü N D É R ILONA, GOBELIN. S Z Ő T T E F R E Y VILLY.

TAPISSERIE: „HÉLÈNE, LA BELLE F É E . "

19

15. K Ő R Ö S F Ő I K . A L A D Á R : (TORONTÁLI SZÖVÉS).

PAMLAGTAKARÓ

C O U V E R T U R E DE DIVAN (GENRE TORONTÁL).

3*

17. K Ő R Ö S F Ő I K. ALADÁR C S O M Ó Z O T T SZŐNYEG

i 6 . UNDI S . K A R L A : CSOMÓZOTT SZŐNYEG. T A P I S À NOEUDS.

21

18. N A G Y S Á N D O R : CSOMÓZOTT SZŐNYEG. TAPIS À

NOEUDS.

19. N A G Y S Á N D O R SZÖVÖTT SZŐNYEG TAPIS GENRE

SOUMAK

22

20.

20. UNDI S. M A R I S K A : MÁTYÁS TEMPLOM ÉS VÍZFESTMÉNY.

HALÁSZBÁSTYA,

L'EGLISE MATHIAS ET LE REMPART DES PÊCHEURS.

21.

2 t . U N D I S. K A R L A : ERDŐRÉSZLET. VÍZFESTMÉNY.

COIN D E

FORÊT.

23

23. UNDI S. K A R L A : VÍZFESTMÉNY.

UDVARRÉSZLET.

COIN D ' U N E

COUR.

24

v.®«-

M <s»

»ar* :

««ity ««g

m

m *stlB ; WÄSS • M » ! i3»'0 ! NJJlB,

24. NAGY S Á N D O R : FOGADALOM. GOBELIN.

25. KŐRÖSFŐI K. ALADÁR : SZUMÁK SZÖVÉSŰ P Á R N A . COUSSIN T I S S É (SOUMAK).

LE VOEU. TAPISSERIE.

26. N A G Y S Á N D O R HÍMZETT PÁRNA COUSSIN B R O D É

25

A GÖDÖLLŐI T E L E P

grafika és az iparművészet sokféle kisebb feladatával kerülnek szomszédságba. Kőrösfőí például, a monumentális művészet kiváló művelője, könyvet díszít, s nem tartja magához méltatlannak, hogy párnát Ltervezzen a szövőiskola számára ; N a g y Sándornak, a telep másik vezető egyéniségének műtermében az eredeti és érdekes grafikai müvekkel, a festményekkel és kartonokkal felváltva készül az iparművészeti tervek sokasága, s így tovább. III. A művészet ilyen sokoldalú, nagyot-kícsínyt átkaroló gyakorlásának hasznát látja a művésznek mind képzőművészeti, mind műíparí tevékenysége. Az ipari mesterségek szellemébe való elmélyedés beoltja a művészekbe művészetök anyagának és alapos technikájának megbecsülését, hasonlóan ahhoz az időhöz, midőn a nagy művészeteknek még több közük volt a kézművességhez, s minden művész elevenen érezte, hogy a művészi stílus nem valami önkényes dolog, hanem az anyag és a rendelkezésre álló technikai eszközök közti viszony eredménye. Csak természetes, ha pl. Kőrösfői, a szőnyegek, gobelinek, bútorok és mozaikok tervezője kedvvel merül el a régi festői eljárások tanulmányába, Cennínít búvárolja, s a freskófestés technikájának olyan bevégzett termékeit produkálja, minők pl. legutóbb a Zeneakadémiában festett falképei. Még nagyobb a nyeresége az iparművészeinek a művészi tevékenységnek egyetemesre törekvő irányából. Az iparművészet újabb fellendülése éppen azzal indult meg, hogy ízléses művészemberek álltak szolgálatába, s megtisztítva az egyoldalú üzleti szellemtől, felemelték a művészet tisztább levegőjébe. Azóta van újra igazi iparművészet, amelynek termékeit nemcsak a tervezésűkben nyilvánuló művészi lelemény, továbbá formáik, színeik, vonalaik kellemessége teszi széppé, hanem mindenekelőtt célszerűségük, az anyag jósága és gondos előállításuk. A gödöllői szövőískola nem egy produktuma újabb bizonyság arra, hogy milyen üdvös eredménye van annak a viszonynak, melybe a művészet emberei a műíparral léptek. Magyar Iparművészet.

25

KULTÚRTÖREKVÉSEIRŐL

A szövőipart tudvalevőleg nem annyira a gyári termelés támadta meg, mert sok termékét — Kőrösfőí is elismeri 1 — gyárilag is igen szépen lehet előállítani, hanem főkép az, hogy a fonalat anílínnel, vagy legjobb esetben az anílinnek javított kiadásával, alizarín-festékkel festik. Ez támadja meg az anyag tartósságát, s még inkább a belőle készült produktumok szépségét ; ez az oka, hogy már Keleten is csak elvétve, egy-egy rejtett zugban készítenek hamisítatlan nemességű modern szőnyeget. A gödöllői szövőískola példát akar mutatni arra, hogyan lehet gyár nélkül, anílín nélkül művészi becsű és hosszú életre szánt szőnyeget előállítani. Ezért gondosan kutatják a régi, nemes technikákat, s megpróbálják őket híven, eredeti mivoltukban felfrissíteni. Legtöbb a csomózott (perzsa és smyrna) szőnyegből készül, de jut hely egyéb technikáknak is, így a szumák, a Scherrebeck-féle és a torontáli szövésnek. Anyagul hazai — különösen erdélyi — gyapjút használnak, amely jóságra ritkítja párját. Jövőre festeni ís maguk fogják a fonalat, s e végből Belmontét Párisba küldték, ahol a Manufacture des Gobelíns-ben még űzik a fonál növényi festését; az ő utasítása szerint, párisi mintára fog folyni a munka. A terveket művészemberek készítik, s Kőrösfőí, Morris lelkes követője, kezében van a felügyelet, ami annyit tesz, hogy a modern iparművészet legjobb elvei érvényesülnek a technikai előállításban : a jó anyag, a konstruktív igazság törvényei. Mennyit próbáltak, mit végeztek a gödöllőiek, a közölt illusztrációk sora bizonyság reá. Aki végig nézi őket, ne feledje azt sem, hogy Gödöllő múltja mindössze néhány év, s ennek az időnek egy részét is az első nehézségek legyőzésére kellett fordítani. A gödöllői telep története mintegy 8 év előtt indult meg azzal, hogy Gödöllőt szemelte ki működése színhelyéül Kőrösfőí (Kríesch) Aladár, az érdemes művész, kezdője és részese sok értékes művészi tettnek. Körülte és részben általa létesült az, ami ma Gödöllő fogalmát 1

Szakadozó szálak. írta Kőrösfőí Aladár. Nemzeti Művészet, III. évi. J. szám.

4

26

A GÖDÖLLŐI TELEP KULTÚRTÖREKVÉSEIRŐL

kitölti, s a 2 ő szelleme nyomta rá bélyegét az ifjú kolóniára. Röviden: ö lett a lelke Gödöllőnek, amit nemcsak tehetsége magyaráz meg, hanem még inkább egyéniségének íránytjelző volta. Szilárd hite, a határozottság, melylyel útját járja, az életet és — ami nála egyet jelent az élettel — a művészetet egészen átfogó gondolkodása azok között jelölnek számára helyet, akiknek neve — mint mondani szokás — „kész programm". Kőrösfőí szervezte — az állam támogatásával — az említett szövőískolát, körülbelül negyedfél évvel ezelőtt. Az első évben, az índítás, a kísérletezés nehéz évében ő maga vezette a munkát. Első segítőtársa Belmonte Leó lett, a textilművészetnek Párísból hozzánk került mestere, aki — maga sem utolsó festő — szerényen és a középkor névtelen művészeire emlékeztető áhítattal tölt szövőszékénél hónapokat és éveket, hogy egy-egy művésztársának kartonját tökéletes kivitelű gobelin-né varázsolja. (Tehetséges tanítványa a gobelin-szövésben Boér Lenke, aki már szintén önállóan dolgozik, s most harmadik gobelín-jét szövi.) Az úttörők kitartása lassankint elhárította a kezdet nehézségeit, s csakhamar derekasabban indulhatott meg a munka. Ekkor került az iskolához Undí Carla, mint ösztöndíjas, aki most ízléses szőnyegeket is tervez, s a rajzokat a szövés számára előkészíti. Két év előtt csatlakoztak Frey Vilma és Rózsa; az utóbbi jelenleg az iskola buzgó vezetője. A szövőískolánál alkalmazottakon kívül még egy kis csoportja él itt azoknak a művé-

26

szeknek, akiket a törekvés rokon volta, a művészi meggyőződés közössége gyűjtött össze. Mindenekelőtt Nagy Sándor, aki Í907 őszén költözött Gödöllőre s azóta — gyöngéd rajzaírói ismert feleségével együtt — szintén részt vesz a munkában, s az iskola számára sokat tervez. Mit jelentett az ő csatlakozása Gödöllő számára, nem kell bővebben magyarázni. Az ő érdekes egyéniségével — épp úgy, mint Kőrösfőí Aladáréval — csak külön tanulmány keretében lehetne kellően foglalkozni. Itt van továbbá két év óta Juhász Árpád, aki hébekorba szintén tervezget az iskola számára ; gróf Zichy István, a festő és grafikus, aki egykét igen sikerült gobelin-tervvel járult hozzá a gödöllői együtteshez ; Raáb Ervin, a grafikus ; Sídló Ferenc, a szobrász, aki legújabban keramíkával foglalkozik. Többé-kevésbbé a gödöllőiekhez lehet számítani Undi Mariskát is, az ismert iparművészt és rajzolót, bár állandóan nem lakik Gödöllőn; ő a mult ősz óta Parisban tanul. A mult évben néhány ifjú tanítvány is szegődött a csapathoz, első tagjaiként a keletkezőben levő szabad akadémiának, melynek Kőrösfőí és Nagy Sándor a vezetői. Ezek t Remsey Jenő, Mihály Rezső és Charles de Fontenay. E tavaszon remélhetőleg megindul az új iskola építkezése, s elkészültével nagyobb méretben haladhat a munka ; akkorra van tervbe véve a fonálfestés megkezdése. Egyszersmind egységesebbé válhatík a telep kulturtevékenysége is, amelynek sikerét mindenki kivánja, aki szívén viseli művészeti törekvéseink ügyét.

27.

27. NAGY S. R A J Z A .

27

I P A R T Ö R V É N Y ÉS IPARMŰVÉSZET

27

IPARTÖRVÉNY ÉS IPARMŰVÉSZET* I R T A » LENGYEL G É Z A .

M

AGYARORSZÁG gazdasági életének nagyon fiatal, de annál erőteljesebben fejlődő ágát, az iparművészetet, ezt a számtalan fajtájú és formájú alkotást magába foglaló tevékenységet, a kultúra, a szellemi fejlettség, a jó ízlés, a szépérzés szempontjából szokás mérlegelni és méltányolni. Tökéletesen megérdemli ezt a méltánylást, sőt sokkal többet érdemel. Nem szabad megfeledkezni szigorú gazdasági, pénzügyi, materiális jelentőségéről. A művészet fogalma alá tartozó dolgokat, akár itt készültek, akár külföldről importáltak, egyforma mértékkel mérik. Egyforma nagy követeléseket állítanak fel velük szemben, mert az artisztikus viszonyok megállapításához szokott szem nem hajlandó érzelmi okok miatt elnézőbb lenni. A magyar íparművészetnek nem azért vannak jelentős sikerei, mert magyar, hanem mert szunnyadó energiákat, talentumokat sikerült felkeltenie, mert újat, eredetit, és művészit produkálván, teljes versenyképességet szerzett magának. Semmiféle jelszó, iparpártolás, támogatás, szubvenció úgy fel nem lendíthette volna a magyar művészi ipar termelését, mint az a tény, hogy belső érték és piaci ár tekintetében külföldi versenytársánál előnyösebb. Az egész vonalon nehéz a helyzete az úttörő belföldi produktumnak. Mégis, aránylag könnyebb, amikor külső tulajdonságok, ízlés, megjelenésbeli választékosság segítik. Évről -évre emelkedő számok mutatják, hogy a magyar művészi ipar kihasználta ezt az előnyt és nagyrészt a maga erejéből figyelmet követelő tényezője az egész magyar termelésnek.

meg ne feledkezzenek a művészi iparról, amolyan helytelenül alkalmazott túlbecsülés miatt, amely mindazt, ami művészi, a köznapin, a megszokotton felül emeli. Nagyon aktuális ez a figyelmeztetés most, amikor az egész ipari közvélemény egyre élénkebben foglalkozik az új i p a r t ö r v é n y tervezetével. Ez az ípartörvény terjedelmes mezők felől intézkedik, átlagos és materiális szempontok szerint. Nem a legideálisabb és nem a legkívánatosabb, hogy bevonja a paragrafusokban ís finomabb és szubtílísabb bánásmódot igénylő íparművészetet. De semhogy minden védelem és méltánylás nélkül maradjon, bizony nagyon szükséges volna, ha jobb híján és a jobb megérkeztéig az ípartörvény gondoskodnék egyes speciális érdekeinek védelméről. Az iparművészet fejlődése talán már a legközelebbi időben amúgy ís meghozza bizonyos jogok rendezését és talán nem csalódunk, ha feltételezzük, hogy a s z e r z ő i j o g kérdése lesz ezek között a legsürgősebb. Ma még nem annyira égető. Nem azért, mintha visszaélések, plagizálások, silány utánzások fölös számmal ne fordulnának elő, hanem mert nem figyelnek még eléggé rájuk, nem veszik észre és nem ís üldözik kártékony, ízlést és üzletet rontó mivoltukat. Az iparművészeti alkotásnak ez — ha egyáltalában lehetséges a szétválasztás — nem a mesterségbeli, hanem a „szellemi" oldala, már pedig az ipartörvény-tervezet már második szakaszában kiveszi intézkedéseinek hatálya alól „a tudományos, m ű v é s z e t i vagy egyéb szellemi Az iparművészet boldogulásának főfeltétéle — a foglalkozásokat, amennyiben azoknak t ú l n y o m ó l a g művészet. Ezeken a hasábokon nem kell magyarázni, i p a r s z e r ű keresetűzésre alapított vállalkozásszerű jellemit ért alatta a kéz és az elme együttes munkájának gük nincs". Már most lehet azon vitatkozni, mennyiben megbecsüléséhez szokott szem. Nem csupán a formák helyes ez a megállapítás, ez a kivétel, mennyiben nem. kigondolását érti. Érti az anyag jóságát, megbecsülését, De ha már megvan, szükséges volna szabatosabb és félrea teljes mesterségbeli készséget; a művészi intuícióval érthetetlenebb meghatározása. Bizonyos megszorítása annak, való teljes harmóniát. mit lehet a művészi Az egész tevékenységjelző alá vonni, nenek egyformán fontos hogy alkalom adtán részei a paragrafuso- 28. nagyon selejtes és kon, szabályokon fetávolról sem artiszlülemelkedő művészi tikus íparkodások kérmegformálás és a meskedjenek vele és bújterségbeli feltételek. És janak kí esetleg a az egész boldogulásegítségével törvényes m m sához hozzátartozik, kötelezettségek alól. hogy a mesterség, az Annak meghatároelőállítás, az ipar, érzása, hogy mí m űtékesítés népszerűsítés v é s z i , csaknem leútja szabad és kellőhetetlenül nehéz. De M képpen megvédelmebizonyos — tág — zett legyen. Egyszóhatárvonalak mégis val, hogy amikor ma( É t i m húzhatók és ezek nélteriális szempontokból kül ez az ezerféleiparral foglalkoznak, 28. J U H Á S Z Á R P Á D RAJZA." képpen értelmezhető

isa

11

4*

28

I P A R T Ö R V É N Y ÉS IPARMŰVÉSZET

28

29. JUHÁSZ ÁRPÁD RAJZA.

fogalom tételes törvényben alig szerepelhet. Hasonlóképpen pontosabb értelmezésre szorul, mikor véli a törvény magát a művészi foglalkozást, mondjuk a tervezést, kigondolást, megmintázást iparszerüen, vállalkozás módjára űzöttnek. A szigorú tudomány és annak gyakorlati felhasználása meglehetősen differenciálódott. Vannak ugyan vegyészeti laboratóriumok, ahol egyformái» dolgoznak a teória és a gyártás számára, de ezek ismerős, besorozható típusok, ezekről tudjuk, hogy magát a tudományos vizsgálatot is — egyébként tökéletes fokon — vállalkozásszerűen űzik. A művészet ilyen kifejlett típusokat nem ismer és sokáig nem ís fog ismerni. A pompás szőnyegtervek kigondolója holnap arcképeket fest, holnapután mohos faragványok után kutat. Nem volna jó, ha szabad tevékenységét hatóságok valahol akadályoznák, ípartörvényí paragrafusokat húznának rá, csak azért, mert csakugyan as italok, bútordarabok, cserepek, edények készítésénél működött közre — minden ipari jogosítvány nélkül. Kontároktól, tudatlanoktól az egyszerű mesterségeket ís alig lehet megvédeni, a finomabb érzéket, talentumot követelő alkotás pedig éppen ki van téve a szélhámosságnak, amely megtévesztheti a gyengébb ízlésű vásárlót. A szép megértésének terjedése, népszerűsítése sokkal inkább segít ezen a bajon mint bármilyen tételes törvény. Az a fontos, hogy aki csakugyan kiemelkedik, aki a termelés csúcsán van, aki fejleszti, előre viszi a produkciót, azt véletlenül ne akadályozhassa kicsinyes sablon, félremagyarázható törvény. Ebből a szempontból túlságosan szigorúnak kell tartani a tervezet 168. szakaszát. Eszerint „építési tervek készítésével és . . . . értékesítésével csak olyan építőmesterek foglalkozhatnak, akiknek é p í t é s z i vagy m é r n ö k i oklevelük van". Látszólag ennek a szakasznak

nincs iparművészeti vonatkozása. De ez a kifejezés, hogy „építési tervek" jelenthet tervrészleteket is, iparművészeti részleteket, amiknek készítésétől nevet, becsülést szerzett iparművészeket kár eltiltani. A művészi szabadság általános szempontjából egyébként is nagy baj volna, ha tervek készítése mérnökök kiváltsága maradna. Hiszen a városi lakóházaknak, bérházaknak, családi házaknak valóságos technikai sablonjai alakulnak ki és ízlést, eredetiséget a művész önt beléjük, a művészre van szükségük, mellékesen attól, szerzett-e mérnöki oklevelet, vagy sem. Maga az építész is mindinkább speciális iparművészek segítségét kénytelen igénybe venni, vagy nehéz tanulással, az oklevélen jóval túl, iparművésszé válni, mikor látja, hogy mind erősebben követelnek tőle cifra homlokzatok helyett meleg, barátságos, minden részletéig átgondolt, artisztikus belsőt. Az iparművészet fellendülésének nagyon jelentős tényezője, hogy építkezéseknél egyre több tere nyílik. Egyúttal szoros kapcsolatba kerül az építkezéseknél foglalkozó iparosok egyik régi problémájával, az é p í t é s i h i t e l kérdésével. A tervezet 172. szakasza figyelembe veszi ezt a hitel-kérdést ; ha nem is lép fel túlságos követeléssel, iparosokra, iparművészekre, akik költséges és fáradságos, teljes ambícióval végzett munka után gyakran évekig nem juthattak pénzűkhez, mindenesetre megnyugtató, hogy bizonyos összeget — az építési tőke tíz százalékát — az állampénztárnál kell számukra biztosítani. A tanítást, az oktatást illetőleg az ípartörvény-tervezet intézkedései nem vonatkoznak iparművészeti iskolákra. Érdekes azonban az összehasonlítás szempontjából, hogy az érettségi vizsga behozatalával és egyéb tantervi intézkedésekkel közelebb igyekszik hozni a tervezet a felső

29

A Z ORSZ. MAGY. IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM ISMERETTERJESZTŐ ELŐADÁSAI

ipariskolákat a középiskolákhoz. Az intézkedés nagyon helyes és bizonyára megokolt, de azt jelenti, hogy az pariskolák anyaga nem bízik egészen az ipar felvevő képességében és más oldalról is biztosítani igyekszik magát. A kevéssé fejlett ipar a tudást még nem becsüli eléggé, a gyakorlati ismeretekkel pedig szükség szerint valamenynyire hátramarad az iskola. Ezen a bajon általában csak nagyarányú fellendülés segíthet. Hanem azokban az iparágakban, ahol erről szó lehet, a művészi felfegyve-

29

rezés az, amely az iskola emberének ís előnyt és megbecsülést biztosít. Talán ennek a szempontnak kellő méltánylása hiányzik a nem szorosan iparművészeti iskolákból. Pedig a szabad, modern, friss, tehát versenyképes ízlés, alakítóképesség : ez az, ami előtt az iskolát mélységesen lenéző vaskalapos mester ís meghajlik. Ami a magyar iparművészet előtt ís megnyitja a sorompókat, feltárja a pénztárakat, keresztülsegítí az úttörés keserves idején.

30 5H

AZ ORSZ* MAGY. IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM ISMERETTERJESZTŐ ELŐADÁSAI.

A

MŰVELT NAGYKÖZÖNSÉG

részére rendezett e m e

ismeretterjesztő előadások sorozatát S á r o s i L Bella kezdte meg f. év január 7-én : „ A csipke múltja és jelene" című érdekes előadásával, melyet a nagyszámban megjelent, leginkább hölgyekből álló közönség nagy tetszéssel fogadott. A csipke eredetét a hímzéssel és a rojttal hozta kapcsolatba. A csipke és hímzés oly közeli rokonok, hogy szinte lehetetlen őket egymástól elválasztani. Rövid történelmi ^visszapillantás után az előadó áttért a technikai Ismertetésre, amit vetített képekkel illusztrált. A csipkének ma általában három fajtáját különböztetjük meg. Ezek : a v a r r o t t csipke, a v e r t csipke és a g é p csipke. A hímzéshez legközelebb áll a varrott csipke. A varrott csipke készítésénél — ha nem a már kész alapra dolgozott retícelláról van szó — legelőször fehér papírosra lerajzoljuk a készítendő mintát. Ezt azután fekete papírosra fektetjük és puha nemezt alátéve, sűrűn átszurkáljuk. A reliefcsipkénél nem a szélső, hanem a középső körvonalat tűzdeljük át. A varrás a fekete papíroson történik. Ha alapul gépen készült tüllt veszünk, az így készült csipkét applikált csipkének nevezzük, de nem oly becses, mint az, amelyen még az alapot ís kézzel varrjuk. Az alapra

öltött minták adják meg a legtöbb csipke jellegét. Belőlük ítéljük meg, melyik országban, városban és mikor készültek. A varrott csipke legelőször Velencében emelkedett művészi tökélyre. Lassanként számos válfaja fejlődött ! a reticella, a relief-csipke, a hálóalapú csipke és a buranoí csipke. A Valois-k és Medici-k uralkodása alatt érte el az arany- és ezüsthímzés, valamint a csipke divatja Francia- és Olaszországban legmagasabb fokát. E csipkék mintáját nehézkes rajzok adják, olykor domború virágokkal. A velencei csipkék mintái ma is ugyanazok, mint 300 évvel ezelőtt. Előállításuk rendkívül fáradságos, nagy ügyességet, pontos munkát és jó ízlést követel. A velencei csipkét jelenleg máshol ís készítik, különösen Franciaországban és Belgiumban. A francia csípkeípart Colbert teremtette meg Alençonban, ahol alkalmas női munkaerő lakott. Velencei nők tanították meg az alençoni asszonyokat a csipkekészítésre. A velencei és alençoni csipke nyomán keletkezett a XVIII. század közepén a brüsszeli varrott csipke. A brüsszeli csipke mintái nem oly lendületesek mint a velenceié és nem oly kecsesek mint az alençonié, de mindkettőnél naturalísztíkusabb. Itt lép fel először a point à l'aiguille. A guípure-csípke hazájának a fényűző Spanyolországot tekintik. A fclonde-

30.

30. JUHÁSZ Á R P Á D

RAJZA.

30

A Z ORSZ. MAGY. IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM ISMERETTERJESZTŐ ELŐADÁSAI

csipke sárgás fonalból készül, ezért nevezik szőkének. Ez már tulajdonképpen vert csipke. Ezzel rokon a selyemfényű Chantilly-csipke. A vert csipke tulajdonképpeni hazája Németalföld. Ennek a technikája általában ismeretes. A minta kialakulását erősen befolyásolta a varrott csipke. Azóta nagyot fejlődött, amióta megteremtették az ú. n. brüsszeli hálóalapot. Ezt főleg a maline-csipkénél alkalmazták. A hálós alapú vert csipkék közül művészi érték tekintetében kiemelkedik a valencíennes-csípke. A magyar csipke múltját meglehetős homály födi. Annyit tudunk, hogy már szent István hitvese, Gizella királyné, világhírűvé tette a point'de la Hongriet. A XVI. századból maradt fenn egy rendelet, mely eltiltja a lányokat a csípkeveréstől. A nálunk népszerű zsubrikolásból fejlődött a rece-csípke. A vert csipkét nálunk a gombkötők és paszomántosok honosították meg. Mívelőík legtöbbször bevándoroltak. így keletkezett a soóvárí csipke ís, mely a XVII. századtól kezdve széles ez országban híres volt. Az utóbbi időben sok történt országszerte a csípkeipar fellendítése érdekében. E nagyfontosságú munkában résztvesz a kultusz- és kereskedelmi minisztérium, támogatva a magyar társadalom számos tagja által. • • A második ismeretterjesztő előadást Margítay Ernő tartotta s „ízléstelenségek országa" címmel. A mindvégig érdekes és szellemes előadást a megjelent szépszámú közönség nagy figyelemmel hallgatta. Azzal kezdte, hogy s A hatvanas évek közepétől kezdve, mintha kiveszett volna a szépnek, a jónak szeretete. Bádogból való bálványokat építettek maguknak és azt imádták. Nagyapáink sokkal harmonikusabb életet éltek mint a fiaik az unokáik. Az előadó korholja a főváros közönségét, hogy jórészük nem méltó az ország kulturális vezetésére. Mert mit látunk ? Utcák hosszú során végig régi paloták hitvány másolatai a bérházak, malterbői való kőhalmazok. Gípszherkulesek és kariatídok birkóznak a kapuval, melynek egyik fődísze a pléhből való oroszlánfej. A lépcsőházak márványfala a szobafestő verejtékes munkája. Szárnyas puhafa-ajtók a mázolólegény kegyelméből exotíkus anyagot füllentenek, csak azért, mert ellenkezik a józan ésszel és mert ezer forint fizetésű hivatalnoknak derogál a puhafa környezetben lakni. A lakás belseje még szomorúbb. Ez az ízléstelenségek országa. Az előszoba fala botanikus kert. A szalon a legnagyobb szoba az egész lakásban. Ennek a szobának selyem a tapétája — papírból. Louis X V . a bútora. Az állótükör alatt zöld mohában százszínű csínált virág, a falon festett — gobelin. A szalónasztalkán „modern" üvegváza, tüskés oldalakkal, alul van a könyvtár, kevés, de válogatott munkával. A szobát számos csecsebecse díszíti, külföldön termett vásári portéka valamennyi. Legjellemzőbb a család büszkesége, a természetes színezésű törpécske, pipával a szájában. A szalonból az ebédlőbe nyílik az ajtó, ahová a szalon miatt a fürdőszobán át hordják az ételt. A tálalója a Píttí-palota motívumain van „szabadon" felépítve. A falon faburkolat van — festve. Felette olajnyomatok [lógnak. Az üveg-

30

nemű „csiszolása" öntve van. Van dekorációs tányér is ezüstözött habarcsból. A legkisebb szoba természetesen a háló. Ebben a szűk odúban alszik a família. Ezt a szobát szellőztetik legkevésbbé, mert drága a szén. Ez a szoba vendégségek idején a gardrób. Azután folytatja : Magyarország a tornyos villák hazája, ahol minden nyugalomba vonult krájzler várúr akar lenni. S ehhez torony kell minden áron. Fő, hogy kívülről imponáljon a „kastély". Bent azután szakasztott az az ízléstelenség dominál, mint a bérkaszárnyák lakóinál. Találó szatírával festi le az előadó az ilyen ház dolgozószobáját és leányszobáját. Sajnos, ilyen a magyar középosztálynak igaz színnel megfestett környezete. A magyarországi munkások tömegének lelki szükségleteit egyáltalán nem, vagy csak rosszul elégítették kí. Beigazolja, hogy lehet olcsón, művészi magaslaton álló bútort, képet, könyvet adni a munkás kezébe. Végül utat mutat, melyen, ha el nem érhető, de megközelíthető az élet szépsége. Elsősorban a józan ész szavára kell hallgatnunk. Utal a kalotaszegi nép házatájára. Azokban a házakban nincs egyéb, mint tisztaság, világosság, rend, egy csomó egyszerű jó bútor és régi varrottasok. Hogy egy szoba művészi szempontból szép legyen, elsősorban a rendeltetését kell kifejeznie. • • Január 21-én tartotta R e r r í c h Béla : „Reneszánsz kertek" című, nagy tanulmányra valló előadását, melyet a nagyközönségen kívül több szakember is végighallgatott. Az előadás vázlatos ismertetése a következő : A reneszánsz kertek fejlődésükben bizonyos hasonlatosságot mulatnak a többi művészettel, de főleg az építészettel, amellyel már akkor annyira összeforrtak, hogy együtt fejlődtek, alakultak. S az egyetlen különbség, amely kimutatható, az, hogy míg a művészetek bizonyos átmeneti stílust mutatnak a reneszánsz fölléptéig, addig a kerteknél a gótikából való ez az átmenet teljesen hiányzik. Ennek azonban az a természetes magyarázata, hogy a kertészet fejlődése ott folytatódik a reneszánsz-mozgalomban, ahol a rómaiaknál a birodalom bukása és a népvándorlás következtében megszakadt. Mert a várak és kolostorok falai mögött volt ugyan valami kertféle a középkorban, de az komoly számba nem vehető. Ezeknek a falaknak és a kemény, láthatatlan falaknak, amelyeket az elme állított föl — megdöngetése és lerombolása nagy harcba és elkeseredett küzdelembe került, de megtörtént és ettől a perctől kezdve a kertészet összefogódzott az építészettel. Amíg a középkorban a templomépítészet divatozott, amely magától értetődően a közösség szolgálatára volt szánva, addig a reneszánsz a palotaépítészetet teremtette meg, amely az előbbível ellentétben, a család számára készült, pazar nagyúri kényelemmel berendezve. Ezeknél az első reneszánsz palotáknál jelentkezik először, mint a kényelem netovábbja, a kis kiterjedésű kert, amely azonban teljesen alá van rendelve az architektúrának. Az olasz reneszánsz kert a palota körül terül el a legszigorúbb beosztással s csak a szabályos csoportoktól

3í

PJL O R S Z . M A G Y . I P A R M Ű V É S Z E T I MÚZEUM I S M E R E T T E R J E S Z T Ő

jó messzire veszi föl a szabad formákat, ahol a művészet már nem gátolja s ennélfogva teljesen lehetetlen az olasz reneszánsz kertalakításnál a művészi tájkép csínálása. Az ilyen kertet jellemző növény a gránát, melyet terrakottából való díszes edényben tartottak. Továbbá a cítromés narancsfa-edényekben a ház mellé sorakoztatva, aztán platán-, gesztenye-, olajfa és mírtus, amelyek csodálatos színharmóniába olvadnak s az örökzöld terpeszkedő Pinia, amelynek gyönyörű kontraszthatása van a haragos ciprussal szemben. A z olasz reneszánsz kertek majdnem kivétel nélkül geometrikusak vagy architektónikusak, vagyis alaprajzi elrendezésük geometrikus idomokra vezethető vissza. 3<. Számos egyéb okon kívül a háznak lejtőn való elhelyezkedése mellett, amely terraszok létesítésére kitűnő alkalmat nyújt és amely szerencsés motívumokat szolgáltatott az építész kezébe, főleg az olaszországi növényzetnek annyira jellegzetes geometrikus formáinak tulajdonítható ez a geometrikus elrendezés. A sötétzöld ciprus a magasba tőrö, méltósággal teljes megjelenésével bizonyos fokig a toronyra, kampanilére emlékeztető alakjával a függőleges irányt hangoztatja, míg a Pinia ernyőszerűen kinövő alakjával a vízszintes irányt képviseli.

ELŐADÁSAI

3í

is a fenségesség, a nagyság, a monumentálisság, a pazarlás, a gazdagság és fény jellemezte. A Versailles! mesés kertnek sok követője akadt. Ezt hirdetik a kis és nagy Trianon, Saint-Cloud, Vaux stb. Rerrích Béla építész, kí a kertészeti tanintézetben a kertművészet tanára, érdekes előadását gyönyörű vetített képekkel illusztrálta. Cs. K .

•

•

ŰVÉSZÉT TÖRTÉNETI M E L Ő A D Á S . Velics László kalksburgi jezsuita atya nagyszámú előkelő közönség előtt úttörő, nagyjelentőségű előadást tartott a Szent István-Társulat tudományos és irodalmi osztályának mult ülésén. A hímzésnek történeti fejlődését mutatta be. A hímzések történetét páratlan szakgyűjteményének szebbnél-szebb hímzésmíntáival világította meg. A z úgynevezett kisebb művészeteknek alig van vonzó, megígézőbb ága mint a himzőművészet. A szakmunkák hol az egyik, hol a másik hímzésfajtát tárgyalják, de szakszerű könyv, mely a hímzőművészetet a maga egészében, a koronkénti technikák fölsorolásával karolná föl, nincs. Az előadó a hímzés mutatványos tárgyalását a misemondóruha, vagy a kazula Az olasz reneszánsz megteremfejlődési történetével kötötte össze. tői, hatalmas gazdag urai, a palotaNagy Konstantin császár idejéig a építők tulajdonában voltak a legmisemondóruha semmiben sem küszebb, legművészibb kertek. X. Leó lönbözött a polgári hivatalos ruhápápa járt elől a jó példával s nagy tól, amely állami ünnepeknél, vagy része volt a reneszánsz kertstílus kifontosabb hivatalos ténykedésnél is alakulásában. 3 1 . G R . ZICHY I S T V Á N használatban volt. A második korSzép kertje volt Bíbianok ardíLINOLEUMMETSZETE. szakban, amely Nagy Károly csánálísnak, a Medícíeknek Rómában. szár koráig terjedt, a mísemondóAz olasz reneszánsz kertstílus lasmár elütött a polgári ruháktól. sankint azután 'átvándorolt a többi országba is. Német, ruha országban szolgaílag átvették és utánozták ezt a stílust, A IX-ík századtól kezdve a XH-ík századig a de természetesen az éghajlat ridegsége folytán kissé félmisemondóruha az egész testet a bokáig harangmódszegen sikerült. jára fedő nagy burokká alakult. Legremekebb példánya Franciaországban azonban némi átalakuláson ment a magyar királyi koronázási palást, amelyet eredetiát a reneszánsz stílus. A megteremtése két névhez fűzőleg Gizella, első királynénk, mint románstílű harangdik. X I V . Lajoséhoz és Le Notre-éhoz. X I V . Lajos építő kazulát készített a székesfehérvári dóm számára. A gót ambíciója teremtette íreg azt a rengeteg pénzanyagot, korszak a X V I . század elejéig a kazulán nagyot változamely a versaillesí kertek létesítéséhez kellett s azt a száztatott ; először a térdig érő rövidebb kazulák jönnek divatba, ezer munkáskezet amelyet a katonaságtól vont el, s amely amelyeket jobb- és baloldalt a vállak alatt mindinkább a kertépítés alatt el is pusztult. Le Notre pedig, aki kivágtak. eleinte festőnek készült, tervezte a még ma ís bámulatraA reneszánsz- és a barokkorszak már az úgyméltó kertet, mellyel első mesterévé lett a kertépítésnek. nevezett római kazulát használta, a hátoldalon hosszúkás Mik a művészetének főjellemvonása! ? Mindent egyenégyszögben kivágva. A XVIII. és X I X . században a nes vonalból fejlesztett ki s arra vezetett vissza. A szabákazula súlyának megkönnyítésében oda jutottak, hogy lyos geometriai forma, a szímetría, a nagyság és a fenmind elől, mind hátul, hosszú széleit öbölszerűen kivágták ségesség jellemezték művészetét épp úgy, mint egész korát s így az ismert misemondóruha került divatba.

32

KÜLÖNFÉLÉK

32

korlátolt számú hallgató vehet részt a rendes előadásokon, ezentúl nyilvános előadásokat ís rendez rajzok bemutatásával és vetített képekkel, még pedig nemcsak Budapesten, hanem vidéken ís. Eddig a Tanműhely kiküldöttei Kolozsvárt, Szombathelyen és Győrben tartottak szakelőadásokat.

R Á G O S B U D A P E S T . Említettük, hogy az Ors*. VI Magy. Iparművészeti Társulat kezdésére az érdekelt szakegyesületek kiküldötteiből bízottság alakult azzal a céllal, hogy Budapesten a vírágkultusz érdekében mozgalmat índítson. Ez a bizottság január hó 29-én dr. Bartóky József miniszteri tanácsos elnöklésével ülést tartott, amelyen az akció továbbfolytatásának módjaírói tanácskoztak. Mindenekelőtt elhatározták, hogy a bizottság a „Virágos Budapest-bizottság" címet veszi fel és minden közleménye e név alatt fog megjelenni. Örömmel fogadták az elnök bejelentését, mely szerint a földmívelésügyi miniszter képviseletében Magyar Kázmér kír. tanácsost küldte ki, aki az értekezleten meg ís jelent. A bizottság a főváros részéről meghívta dr. Bárczy István polgármestert és Ilsemann kertészeti igazgatót. Tudomásul vette a bízottság, hogy az Iparművészeti Társulat pályázatot ír kí művészi megoldású virágtartó rácsok terveire, míg más oldalról a kertészeti egyesületet keresi aieg a bízottság, és az akció egyes mozzanatairól a kertészeti egyesületet tájékoztatja, mert ezzel módot kíván nyújtani arra, hogy a kertészek a várható nagyobb szükséglethez képest megfelelő virágkertészetről gondoskodjanak. Végül, hogy a vírágdíszítés módjaírói, a virágok kezeléséről és gondozásáról a nagyközönség ís kioktatást kapjon, a bizottság elhatározta, hogy népszerű modorban megírt ismertető füzetet ad ki, amelynek megszerkesztésére Rerrich Béla, Hein János és Kiss Jenő Sándor bízottsági tagokat kérte fel. TI ANTYA NOMMŰDHÁE LS YZ,Aamelyet a Könyvnyomdászok Szakkörének támogatásával az Országos Magyar Iparművészeti Iskola szervezett, újabban szélesebb körben fejt kí tevékenységet. T e kintettel arra, hogy csak

32. J U H Á S Z

T ^ Ö N Y V K Ö T É S Z E T I T A N M Ű H E L Y . A fővárosi íparrajzískolánál Ágotái Lajos igazgató ez év folyamán könyvkötészeti tanműhelyt szervezett, amelynek vezetésére megnyerte Galamb Józsefet. Galamb a lipcsei grafikus akadémiát járta s ott jeles eredményű képesítő oklevelet szerzett. Hazajőve tagja lett az iparművészeti iskola nyomdászatí tanműhelyének s onnan került most a főváros tanácsának meghívása folytán a szakoktatói állásba. A könyvkötészeti tanműhelynek lesz nappali tanfolyama az amatőrök számára és esti tanfolyama a gyakorlatban működő szakmunkásoknak. A N Ő I K É Z I M U N K Á N A K mostanában egyik elhanyagolt ága : a hálóalapon való himzés, a filet brodé. Ez a XV-ík és XVI-ík században becsben állott himzésmód, amelyet idők folyamán egyik és másik hímzésmód helyéből kiszorított, újabban megint előkerült a feledésből. A hímzésnek alapját az egyszerű háló vagy a háló-canavas képezi, amelyen az öltések sokfélesége a rajz változatosságával párosulva kitűnő hatású, művészi jellegű hímzésmunkát eredményezhet. Olyan igazában a fantázia munkája ez, s szigorú korlátai dacára csakis az ; elképzelhető, hogy a sokféle öltés, az alapnak öltéssel való változtatott jellege, hozzávéve a színt és aranyfonalat is, a művészi megoldásnak mily változatát teszi lehetővé. A régi technika iránt érdeklődők az illető kézímunkaköny vekben és gyűjteményes kiadványokban találnak erre vonatkozó közléseket és a múzeumokban eredeti munkákat } a technikának újabb felelevenítéséről számot adó hosszabb cikket talál az olvasó az Art et décoration utóbbi decemberi számában, amelyben a régieken kívül egészen új tervezetek képeit is közlik. Bátran állíthatni, hogy ez a művészi technika az újabb művészet törekvéseinek nemcsak hogy megfelel, hanem textil téren új teret nyújt. A közölt néhány példa tisztára modern jellegű alkotás és szigorúan „filet brodé". ÁRPÁD RAJZA.

33

33—35. NAGY SÁNDORNÉ : GYERMEK-KÉPESKÖNYVBE SZÁNT RAJZOK.

Magyar Iparművészet.

I L L U S T R A T I O N S P O U R UN LIVRE D'ENFANTS. P A R Mme A . N A G Y .

5

34

36. N A G Y S Á N D O R ! M E T S Z E T T K É S Z Í T E T T E : BELMONTE LEO.

FREY

BŐRMAPPA.

U N D I S. K A R L A .

VILLY.

37., 3 8 . , 39. H Í M Z E T T

TARSOLYOK.

B U V A R D E N CUIR INCISÉ, EXÉCUTÉ P A R LEO BELMONTE.

FREY

VILLY.

SACS Â MAIN

BRODÉS.

40. U N D I S . M A R I S K A : LAEDÁZÓ MATYÓGYERMEKEK, VÍZFESTMÉNY.

41. U N D I S . M A R I S K A : APPLIKÁCIÓS PÁRNA. COUSSIN A V E C APPLICATIONS.

ENFANTS JOUANT À LA BALLE.

42. UNDI S. K A R L A : HÍMZETT TAKARÓ SARKA. COIN D ' U N E C O U V E R T U R E BRODÉE.

2*

43. J U H Á S Z Á R P Á D : TRENCSÉN. CERUZARAJZ.

44. J U H Á S Z Á R P Á D : ESZMÉNYI TÁJKÉP.

RUINES DE

P A Y S A G E DE

FANTAISIE.

TRENCSÉN.

37

37

PÁLYÁZATOK

3H

R M

M

M

nek, igényt arra többé nem tarthatnak, mert értük a T á r sulat nem vállal felelősséget. Budapest, 1909 január havában. Az

p Á L Y Á Z A T V I R Á G T A R T Ó R Á C S R A , ILLETŐLEG L Á D Á R A . Az Orsz. Magyar Iparművészeti Társulat elnöksége általános nyilvános pályázatot hirdet bérházak utcai ablakai elé alkalmazható virágtartókra a következő' feltételek mellett : J. Tervezzenek a házak homlokzatán az ablakok elé alkalmazható virágtartókat (cserépbe vagy ládába ültetett virágok számára). 2. A virágtartó hossza az ablakok átlagos szélességének megfeleló'en 1J0—120 centiméter, belsó' szélessége 20 cm legyen. Mélysége (magassága) is mintegy 20 cm lehet. 3. A virágtartó anyaga lehet fém, mázolt fa, vagy e két anyagnak kombinációja. Esetleg alkalmazható vesszőfonat is. 4. Kívánatos lehetőleg egyszerű, ötletes, könnyű szerkezet, továbbá hogy a tervezett virágtartó olcsón elkészíthető s az ablakon (akár alátámasztással, akár felfüggesztéssel) könnyen alkalmazható és könnyen el ís távolítható legyen. 5. A tervezetet 1 ! 5 nagyságban kell megrajzolni ; de lehet esetleg kész virágtartóval ís pályázni. 6. Minthogy a pályázat egyik követelménye az, hogy a tervezett virágtartók olcsók legyenek, szükséges, hogy a pályázók költségvetést mellékeljenek pályatervükhöz, amelyből megtudható legyen, hogy — legalább J00 darabnyí megrendelést véve alapul — egy virágtartó mennyibe kerül. 7. Pályadíjul a Társulat egy 150 koronás első díjat és négy 50 koronás díjat tűz kí. 8. A pályázaton csak magyar állampolgár vehet részt. 9. A pályázat titkos ; tehát lássa el minden pályázó tervét jeligével és jeligés levéllel. 10. A pályaterveket Í909 március hó 2-án este é óráig kell beküldeni a Társulat igazgatóságához (Budapest, I X . Üliőí-út 33—37.) JJ. A pályázatot az Orsz. Magyar Iparművészeti Társulat állandó bíráló-bizottsága dönti el. 12. A Társulat valamennyi tervet legalább három napig kiállítja. 13. A díjazott tervek korlátlan tulajdonjoga a Társulatot illeti meg. 14. Azok a pályázók, akik a döntés napjától számított 30 napon belül pályatervük felett nem rendelkezMagyar Iparművészet.

TÁRSULAT

ELNÖKSÉGE.

PÁLYÁZATOK.

r

ORSZ. MAGY. IPARMŰVÉSZETI

p Á L Y Á Z A T H I R D E T É S R A J Z Á R A . Gerenday A . és fia, első orsz. szab. síremlékműgyárosok, az Orsz. Magyar Iparművészeti Társulat útján pályázatot hirdetnek egy művészi hirdetés rajzára a következő feltételek mellett : í . Tervezzenek egy művészi hirdetést, amelyen a síremlékgyártásra vonatkozó rajz és a következő szöveg feltüntetve legyen : Gerenday A . és fia műtermében Budapest, Rákóczi-út 90. Művészi síremlékek. 2. A hirdetés tervét 173 milliméter széles és J28 milliméter magas négyszögbe, vagy ezzel arányos nagyobb négyszögbe kell megrajzolni. A tervező erőteljes vonalakkal készítse rajzát, hogy az esetleg 80XÉ0 milliméternyi nagyságra való kisebbítés után is jól hasson. 3. Pályázni csakis tollal vagy ecsettel készült (vonalas) és közvetlenül felhasználható tusrajzzal lehet, amely fototípíával sokszorosítható. Tónusos rajzok (szénvagy ceruzarajz, akvarell stb.) a pályázaton nem vehetnek részt. 4. A pályázó ügyeljen arra, hogy a szöveg, főleg pedig a név, tisztán olvasható legyen. 5. Pályázhatík minden magyar állampolgár. 6. A pályázat titkos. Ennélfogva lássa el minden pályázó tervét jeligével és jeligés levéllel. 7. A pályaműveket 1909 március hó 15-díkére kell beküldeni az Orsz. Magyar Iparművészeti Társulat igazgatóságához (Üllői-út 33—37. sz.) 8. A pályázat bíráló-bizottsága öt tagból áll. Négy tagját az Orsz. Magyar Iparművészeti Társulat küldi kí, egyik tagja a bizottságnak Gerenday Béla úr. 9. A pályadíj 150 korona, mely összeg minden körülmény között a legmegfelelőbb terv készítőjének kíadatík. Emellett a pályázatot hirdető cég fenntartja magának a jogot, hogy a pályatervek bármelyikét 25 koronáért megvásárolhassa. J0. A Társulat az összes pályaterveket legalább három napig kiállítja. A pályázókat pedig figyelmezteti, hogy pályaterveiket a lejárattól számított 30 napon belül vitessék el, mert ezen az időn túl nem vállal értök felelősséget. Budapest, J909 január havában. Az

ORSZ. MAGY. IPARMŰVÉSZETI

TÁRSULAT

ELNÖKSÉGE.

E L D Ő L T P Á L Y Á Z A T O K . Az Orsz. M . Iparművészeti Társulat bíráló-bízottsága január hó J2-én négy pályázat sorsát döntötte el. Elsősorban egy ebédlőés hálószoba berendezésére kiírt pályázatban hozott ítéletet. Az első díjat minden tekintetben megfelelő terv híján nem adták kí. Az ebédlő-tervre kiírt kétszáz 6

38

KIÁLLÍTÁSOK

38

koronás második díjat Tóth Lajosnak adta oda és megvásárolt három másik tervet : Wiegand Edéét, Kedvek Jánosét és Meyer Antalét. A hálószoba-tervre kiírt kétszáz koronás második díjat Kozma Lajosnak ítélték oda. A fa-intarzíatervre kiírt pályázat első díját Kozma Lajosnak, a százkoronás második díjat Weszely Vilmosnak ítélték. Megvásárolták Weszely többi terveit és Vértes Rezső egy tervét. A társulati oklevél tervezetére kiirt pályázat első, hatszáz koronás díját Meyer Antal tanár kapta meg, a kétszáz koronás második díjat pedig Földes Imre. Az összes pályaművek négy napig kí voltak állítva az Orsz. M. Iparművészeti Múzeum elsőemeletí termében. T^ÉPZŐMŰ VESZETI P Á L Y Á Z A T . A gróf Andrássy Dénes és neje, Franciska grófnő által a magyar állam ezeréves fennállása alkalmából művészeti ösztöndíjakra tett alapítvány kamataiból alakított s jelenleg két 4200—4200 koronát képező 1909. évi festőművészetí ösztöndíjak egyikére a Magyar Országos Képzőművészeti Tanács új pályázatot hirdet az alapító szándékaínak megfelelő következő feltételek mellett : Pályázhatnak a művészeti iskolai képzésén már túl levő oly festőművészek és pedig csak férfiak, kik magyar állampolgárok s főleg az á l l a t - és illetőleg a t á j f e s t é s b e n kívánják sikerekkel igazolt művészi képességüket tökéletesíteni. A folyamodványok a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz intézve a Magyar Országos Képzőművészeti Tanácsnál (V., Báthory-utca 12., a vallás- és közoktatásügyi minisztérium művészeti osztályában), 1909. évi február hó 28-ig nyújtandók be, ahol a pályázat részletes feltételei ís megtudhatók. A mutatványművek pedig február hó 27-én és 28-án az Országos Magyar Szépművészeti Múzeumba szállítandók. TDÁLI MEGHÍVÓ-PÁLYÁZAT. Kner Izidor gyomai nyomdatulajdonos évek óta jelentős összegű pályatételeket tűz ki báli meghívók rajzára. Legutóbb 5000 koronás nyílt pályázatot hirdetett, amelynek értelmében minden elfogadható rajzot 100 koronával honorál. Kívánalmait külön füzetkében foglalta össze, amely megtekinthető az Iparművészeti Társulat irodájában és az iparművészeti iskola nyomdászati tanműhelyében. A záros határidőhöz a pályázat nincs kötve, de lehetőleg április végéig szeretne Kner a tervek birtokához jutni.

•

4 5 . , 4,6. N A G Y S . R A J Z A .

•

1^-ÜLFÖLDI SZAKISKOLÁK KIÁLLÍTÁSA A Z IPARMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN. Angol, francia és amerikai iparművészeti iskolák eredményei kerülnek legközelebb bemutatásra az Iparművészeti Múzeum nagy csarnokában. Rajzok és kész tárgyak (fém, kerámia, csipke, üveg, hímzés stb.) gazdag sorozata nyújt ezen a kiállításon betekintést a három nagy nemzet iparművészeti alkotásának műhelyébe. Különösen szakköreink számára rendkívül nagy tanulsággal fog szolgálni. Képviselve lesz a kiállításon: az í908-ífcí angol National Competition pályanyertes műveinek színe-java, a Royal College of Art S. Kensington, Battersea Polytechnic, Blackburn Technical School, Municipal School Brighton, School of Art Bristol, School of Art Bury, Bury Technical School, Camberwell School of Arts and Crafts, Technical School Birmingham, Campden School of Art, School of Art Dudley, Co. Fermanagh Committee of Agriculture (csipkeískolája), Girls Public Day School Trust Ltd., School of Art Hanley, Lambeth School of Art, School of Art Manchester, Northampton Polytechnic, Borough Polytechnic, Salford Technical School, Warwickshire Education Committee, School of Art Wood Carving, School of Art Leeds, School of Art Dublin, Baínes kídlingtoni iskolája, a Dow-féle new-yorki iskola és Párís városának községi íparrajzískoláí teljes számban. A kiállítás anyagának egybegyűjtése körül igen nagy érdeme van Thomson Lyon úrnak Londonban. A megnyitás január 24-ikén volt. A kiállítás tartama mindössze 3 hét. Ismertetését lapunk legközelebbi számában közöljük. A DEBRECENI IPARMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS, melyet az Orsz. M. Iparművészeti Társulat a debreceni Kereskedelmi Iparkamarával együtt rendez, az eddigi megállapodások szerint f. évi április hó 7-én nyílik meg. AZ O R S Z . M. I P A R M Ű V É S Z E T I T Á R S U L A T bútor (intérieur) kiállításának megnyitását f. évi március hó 24-ére tűzték kí. A kiállításon — melynek rendezője Vas Béla, — tizenhat teljes szobaberendezést mutatnak be. Az egyes szobákat Nádler Róbert, Vas Béla, Fehérkuthy és Dósa, Menyhért Miklós, Janszky Béla és Pálinkás Béla tervezték. A kiállítás egész nyáron nyitva marad.

39

39

SZAKIRODALOM

A „ M Ű H E L Y " KIÁLLÍTÁSA az Urániában elég szép és nagy közönséget vonzott, annál is inkább, mert az Iparművészeti Társulat, tekintettel a most előkészületben lévő tavaszi kiállítására, a szokásos bútorkiállítását ezúttal nem rendezte s így a téli időszakban egyedül a Műhely mutatott be művészi interíeuröket. A Műhely apróbb iparművészeti tárgyai közül egyébként az Iparművészeti T á r sulat bazárjában ís kiállítottak egy kisebb sorozatot. T / ^ O P E N H A G A . A művészi ipar újabb törekvéseinek támogatására körülbelül egy év előtt két egylet : a díszítő művészeti társulat és a dán iparművészeti egyesület, szépműködés vagyis „Skjönvírke" név alatt újjáalakult ; első kiállítását most ősszel, másodikát pedig a télen rendezte, amelyeken, mint írják, világossá lett, hogy Dániában — ami a dolognak voltaképpeni érdeke — a kísérletezés és keresés ideje majdnem hogy elmúlt. A művész- és iparosvílág eme egyesülése az erők okos felhasználására és a célok helyes kitűzésére vezetett. A Kopenhágában 1905-ben befejezett új városháza, az északi országoknak egyik legnagyobbszerűbb épülete, legutóbb sajátszerű ajándékot kapott. Nagy lépcsőjének piedesztálján a kopenhágaí munkások ajándékaképpen egy nagy bronzmedencét helyeztek el, amelyen az ajándékozó 69 szakegyesület jelvényei vannak a városi címerrel díszítő módon alkalmazva. TS 7TAINZ. Művészeti, kézmű- és gyáripari kiállítást rendeznek legközelebb, hogy Mainz városának ipari és művészeti készségét és fejlettségét mutassák be D Á R I S . A Petit Palaís-ban ezentúl januártól júniusig hetenként kétszer este is nyitva lesznek a termek, hogy a nap folyamán elfoglalt egyének ís a gyűjteményekhez hozzáférhessenek. Amerikából és Angliából származó ez a gondolat úgylátszík lassan, de hódít ; Párizstól hozzánk mégis még nagy az út és az e s t i m ú z e u m gondolata még túlságosan új semhogy egyhamar pártolásra találna. D E R L I N B E N 191 l-re berlini építészeti kiállítás lesz. Egyik főobjektuma a kiállításnak lenne a 30 villából álló sorozat, mely külső és belső berendezésével a berlini építészek és építővállalkozók művészi és építő-technikai képességét bemutatni volna hívatva. Ugyanott J910-re pedig színházi kiállítást készítenek elő. T W T A N N H E I M . Epítőművészetí kiállítás lesz Mannheimben áprilistól május végéig, amelyet a német építészek helyi csoportja rendez. A kiállításon természetesen a kertművészet ís képviselve lesz.

T^vIVALD K O R N É L : Magyarország csúcsíveskor! szárnyas oltárai. Művészettörténeti tanulmányok. Első sorozat. 43 képpel. Budapest, Pátria, 1909. Kapható : az Iparművészeti Társulat irodájában. Ára 2*20 korona. Díváid munkássága arról ismeretes, hogy új utakat nyit meg a magyar művészettörténet ismeretlen tájai felé. Bámulatos készletet halmoz fel ú j adatokból s gyűjtése mindenkor muzeális rangú. Fenti tanulmányában a magyarországi csúcsíveskorí szárnyas oltároknak kezdi meg a monográfiáját 10 éves kutatásainak eredményeként. Magyarország régi fényes kultúrájának, a középkori szobrászatunknak és képírásunknak legnépszerűbb alkotásai a szárnyas oltárok. Nagyrészt felsőmagyarországi templomok őrizték meg számunkra azokat. Kassán, Sárosban, Szepesben, Bártfán stb. — alig három vármegye területén — 253 ilyen emléket sorol fel Díváid. Ezenkívül azonban kiterjedt csoportja található fel a szárnyas oltároknak Erdélyben és Horvátországban ís, amelyek szoros kulturális közösségben éltek hajdan Magyarországgal. Díváid szerint valószínűleg középkori művészetünknek nem a határszéli városok voltak a főhelyei, bizonyítják azt a társtalanul álló klasszikus munkák, amelyek az évszázados pusztulásokból fennmaradtak. A csúcsíves oltárok javarésze az egykorú németországiakkal mutatnak közös vonásokat, jeléül annak a közösségnek, melyet a képzőművészet a középkorban egyazon vallás és szertartások szolgálatában tárgy, felfogás és ornamentika tekintetében mindenütt felmutat, ahol a csúcsíves építészet elterjedt és szelleme a nép lelkével egybeolvadt.

47. NAGY S.

RAJZA.

TUIGI MOSCA : Napolí e 1' arte ceramíca dal XIII al X X secolo. Napolí, Ríccardí, 1908. Ára 10 líra. Mosca egy szélesen megalapozott monográfiában számol be a nápolyi keramíka nyolcszáz éves történetével. Nagybecsű levéltári kutatások eredményeit közli művében, kezdve a szaracén-normann művelődés Amalfí, Ravello és környékén kezdődő ilynemű alkotásaitól, a pompás mázas falburkolatokon át egész a nagyhírű capodímonteí királyi porcellángyár virágzásáig. Végül pedig tervezetet dol6*

40

40

MUZEÁLIS ÜGYEK

goz kí a nápolyi kerámiai művészet újjáélesztése érdekében, első feladatnak egy múzeum és iskola felállítását jelölvén ki. A Z É L E T címmel új képes szépirodalmi és kritikai hetilap indult meg a Szent Imre kollégium kiadásában. Főmunkatárs Prohászka Ottokár és Szemere György. Művészi kiállítása még nem bontakozott kí, véleményt tehát e tekintetben róla nem alkothatunk. •lSyjÉPMŰVÉSZET A STÚDIÓBAN. Ms. Levetus, a Studio bécsi levelezője már ismételten hosszabb ideig tanulmány tárgyává tette Budapesten a magyar népművészet jellegzetesebb alkotásait. Az előkelő angol

A M Ú Z E U M O K N A K SZÓLÓ AJÁNDÉKOK. A múzeumok adomány, bevásárlás, csere, letét vagy kölcsön által gyarapítják gyűjteményeiket. A legbővebben az ajándékok révén szaporodhatnak a tárgyak, de ez a forrás amilyen gazdag, épp olyan veszedelmes ís. Mi sem mossa el a múzeumi gyűjtés tervszerűségének kereteit jobban, mint azok a hagyatékok és adományok, amelyekkel szemben megvan a kényszer, hogy egy csoportban kell azokat átvenni és kezelni. Eszerint nagyon óvatosan mérlegelendő, hogy az elfogadás által az a pillanatnyi haszon felér-e az évek során ráfordítandó munka és gondozás értékével és hogy valóban kíegészítí-e annyira a gyűjteményt szükséges tárgyakkal, mint amennyire esetleg megterheli fölöslegekkel. Elvégre lehetnek esetek, mikor egy nagyszabású adomány kedvéért érdemes még magán a múzeumi alapeszmén ís változtatni. De általában az ajándékok elfogadása körül ítélkezzenek a múzeumi vezetők inkább szigorúan, tart- 48. sanak lehetőleg távol minden olyan tárgyat, amely a múzeumra nézve zavaró vagy értéktelen, irányítsák megfelelő helyre s csak a múzeum célj ának^megfeleló't Jkeressék.

folyóirat ugyanis külön kötetet szerkeszt a népművészetről s ebben jelentős szerepet szánt a magyar népművészetnek. Ms. Levetus össze ís gyűjtötte már az Illusztratív anyagot az o. m. iparművészeti, a néprajzi múzeumokban és a Szmík- meg a Malonyay-féle magángyűjteményekben. K Ö N Y V N Y O M T A T Ó SZÍNEIRŐL tanulságos könyvet adott kí Kner Imre Gyomán. Előnye a könyvének, hogy ily fontos szakmabeli kérdést szőnyegre hoz és lehető alapossággal fel ís tárja annak fontosabb részleteit. Hátránya pedig, hogy az önálló színérzéket szabályokkal véli pótolhatni. Képmellékleteinek szineí pedig nem igazolják a receptura jóságát. (M.) A

Szalay Imre azt ajánlja, hogy a legmesszebbmenő határokig kíméljük az ajándékozók hiúságát s inkább külön teremben halmozzuk össze ,,kegyeleti targyak" címe alatt. Hathatósabb eszköznek látszik az, ha a komoly tudományossággal megállapított egységes múzeumi gyarapodási tervet mennél szélesebb körben ismertté tesszük és magával a múzeum rendezésével dokumentáljuk ís. így átmegy a köztudatba a múzeum céljának ismerete s fölösleges tárgyakat nem igen fognak felajánlani. Mindezeknél még fontosabb, mint ahogy az Iparművészeti Múzeum által rendezett amatőr-kiállítás és az újabban a múzeumnak ajándékozott tárgyak tárlata mutatta, a magángyűjtők munkáját írányítani és szervezni a múzeumok érdekében. Brínckmann Hamburgban az angol illusztrált könyveket magángyűjtővel gyűjteti és reméli, hogy azok a múzeumba kerülnek. A budapesti Szépművészeti Múzeumnak ís van olyan barátja, aki a saját gyűjteménye számára csak azt a metszetet vásárolja meg, amely egykor alkalmas lesz a múzeum gyűjteményét kiegészíteni. Ugyanaz a lelkes műbarát az Iparművészeti Múzeum számára ugyanilyen elvek szerint titokban kerámiát gyűjt. Egyszóval, a múzeumok jövőjét leghathatósabban a múzeumoknak szóló ajándékok oldhatják meg. A nagy amerikai verseny óta európai múzeumra nézve a vásárlás révén való gyűjtés úgyis szinte lehetetlen. Csak annyiban van fontossága, mint gyarapítási eszköznek, hogy alkalmat nyújt ott, ahol adományozás vagy más úton való szerzés nem sikerül, a hézagokat pénzért vett tárgyakkal kitölteni. A vásárlás tehát úgyszólván csak a sorozatok kiegészítésére való. Nagyon rossz tisztviselői lehetnek annak a múzeumnak, amely tisztán csak vásár által bővül. CZAKÓ.

M A G Y A R IPARMŰVÉSZET 1909.

NAGY SÁNDOR : A T T I L A LAKOMÁJA. A VENEZIAI MAGYAR MŰCSARNOK R É S Z É R E ÜVEGFESTMÉNY KARTONJA.

KÉSZÜLŐ

II. MELLÉKLET.

LE FESTIN D'ATTILA. CARTONS DE V I T R A U X DESTINÉS AU PAVILLON D'EXPOSITION D ' A R T HONGROIS À VENISE.