1 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2011. január 20-án tartott nyílt ülésének jegyzőkönyve a./ tárgysorozata: b./ határozatai: 1-20/2011. c./ rendelete: 1/2011.
Napirendek: 1./ Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról 2./a Előterjesztés a belvízhelyzet miatt szükségessé váló azonnali beavatkozást igénylő védelmi munkálatok műszaki tartalmának és szükségességének megvitatására és a munkálatokkal kapcsolatos tájékoztatás elfogadására 2./b.Előterjesztés a belvízhelyzet miatt bekövetkezett „vis maior” támogatás igénylésére 2/c. Előterjesztés a belvízhelyzet miatt 2010. december 9. és 2011. január 12. között felmerült védekezési költségekre „vis maior” támogatás igénylésére 3./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Civil Koncepciójának elfogadására 4./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Sportkoncepciójának elfogadására 5./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Kulturális Koncepciójának elfogadására 6./ a Előterjesztés a távhőszolgáltatás díjainak megállapításáról és alkalmazásáról szóló 42/2005.(X.27.) önkormányzati rendeletet módosítására 6./ b. Előterjesztés a nem lakossági célú távhőszolgáltatás díjainak jóváhagyására 7./ Előterjesztés „A belvárosi terek integrált funkcióbővítő fejlesztése Nyíregyházán” című pályázati program módosítására 8./ Előterjesztés „Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása” című pályázati program tartalmának elfogadására, a pályázat újbóli benyújtására 9./ Előterjesztés „A Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja” című szociális célú városrehabilitációs pályázat benyújtására
2
10./ Tájékoztató a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. nonprofit kft-ként történő továbbműködéséről 11./ Beszámoló a 2008. évben az Önkormányzat által is támogatott iparosított technológiával épült lakóépületek felújításának – LFP – 2008 – LA – 2 pályázati kódszámú pályázatok – állapotáról 12./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010. évi közbeszerzési tervének elfogadásáról szóló 73/2010.(III.29.) számú határozat módosítására 13./ Előterjesztés településrészi önkormányzatok tagjai megválasztásának jóváhagyására, és elnökeinek megválasztására 14./ Előterjesztés a Megye-Város Egyeztető Bizottság tagjainak megválasztására (helyszíni kiosztással) 15./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata könyvvizsgálójának megbízására 16./ Előterjesztés a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsában Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármesterének helyettesítésére 17./ Előterjesztés az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság fenntartásában működő 16. sz. Aprajafalva Bölcsődében foglalkoztatottak létszámának módosításáról szóló 269/2010.(XII.16.) számú határozatnak a férőhelyek számának növelésével összefüggő módosítására 18./ Határozat-tervezet a polgármester szabadságának engedélyezésére Nyíregyháza, 2011. január 20.
Dr. Kovács Ferenc polgármester
3 JEGYZŐKÖNYV
Készült: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2011. január 20-án tartott nyílt üléséről Jelen voltak: Dr. Kovács Ferenc polgármester, Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző, Halkóné Dr. Rudolf Éva, Kósa Tímea alpolgármesterek, Dr. Adorján Gusztáv, Dr. Horváthné Dr. Veisz Katalin, Fesztóry Sándor, Jászai Menyhért, Kósa János, Lengyel Gábor, Lipták Lajos, Magera Tibor, Mikó Dániel, Mussó László, Nagy László, Petneházy Attila, Póka Imre Tamás, Dr. Szilassy Géza, Szilvási István, Tormássi Géza, Dr. Tirpák György, Vass Zoltán Géza képviselők Hiányoztak: Mikó Dániel képviselő (távolmaradását bejelentette)
Meghívottként részt vettek: Dr. Kádár Csaba, Dr. Ráczné Dr. Kassy Erzsébet, Dr. Grósz Péter, Hajzer Gábor, Kemenes Erika, Markovics Attila, Váradi István osztályvezetők, Dr. Groncsák Andrea, Hok Csilla Hajnalka, Pató István, Patóné Nagy Magdolna, Vattamány Terézia, Kovács Zoltán, Virág Zoltán osztályvezetőhelyettesek, Veres István városi főépítész, Hámoriné Rudolf Irén Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője, Gerda István NYÍRTÁVHŐ Kft. ügyvezetője, Róka László MEGAKOM Kft. ügyvezetője, Diczkó József Ipari Park Kft. ügyvezetője, Plajos Zsuzsa Ipari Park Kft. koordinátora, Móré Gusztáv műszaki ellenőr, Kvancz József könyvvizsgáló, Bódis Gábor Mandala Dalszínház ügyvezető igazgatója, Lukovicsné Varga Erika civil referens, Béda Zsuzsa kulturális referens, Tomori Gyula műszaki ügyintéző, Barcza Adrienn projektgazda-ügyvitelszervező, Faragóné Széles Andrea közgyűlési referens, Dr. Berényi Judit, Dr. Bodnár Adrienn jogászok, Siposné Auxi Katalin jegyzőkönyvvezető, Parillák Gabriella sajtóreferens, Pintye Zsolt újságíró, Mán László újságíró.
Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Tisztelt Közgyűlés! Köszöntöm a közgyűlés megjelent tagjait, meghívott vendégeit és az előadókat, továbbá mindenkit, aki a médián keresztül figyelemmel kíséri munkánkat. Szokásunknak megfelelően a napirend elfogadása előtt röviden tájékoztatást szeretnék adni a két közgyűlés között végzett legfontosabb intézkedésekről. Előjáróban szeretném tájékoztatni a közgyűlést, hogy tegnap egyeztetést, frakció egyeztetést tartottunk többek között erről a kérdésről is. Mivel a múltkori közgyűlésen Nagy László képviselő úr felvetette, hogy önálló napirendként is szerepelhetne ez a kérdés, amitől én nem zárkóztam el, viszont a múltkori közgyűlés tapasztalatai alapján azt javasoltam és elfogadták a frakciók, hogy limitáljuk a vitaidőt, tehát abban maradtunk, hogy a jövőben önálló napirendi pontként szerepeltetjük a polgármester által tett intézkedésekről szóló tájékoztatást és a vitára mind a városvezető koalíció, mind az ellenzék részéről 10-10
4 perc áll rendelkezésre. Ez elég ahhoz azt gondolom, hogy mindenki érdemben nyilatkozzon amennyiben kíván és gátat szab annak, hogy ne menjünk át egyéb témákra, napirendekre vagy politikai vitákra. Úgy, hogy a jövőben így fogunk eljárni. A mostani közgyűlésen napirendként szerepel két legfontosabb téma, amiről most nem kívánok beszélni, hiszen önálló napirend lesz jelentőségénél fogva. Az egyik a belvízvédelmi helyzet, azzal kapcsolatban tett intézkedések. A másik pedig a Városüzemeltetési Kft. Nonprofit Kft-vé történő módosulása, és ugye ehhez kapcsolódik a közmunka. Amiről szeretnék beszélni, a december 16-ai után tett intézkedések, ez volt a legutóbbi közgyűlésünk időpontja. Akkor is tájékoztatást adtam, hogy megindítottuk 500 millió forint folyószámlahitel felvételét. Tájékoztatom a Közgyűlést, hogy a közbeszerzési eljárás eredményesen lezárásra került a két ünnep között és az OTP-vel olyan hitelszerződést írtam alá a múlt héten, aminek az a lényege, hogy a korábbi 2 milliárd 360 milliós nagyon kedvező kamatozású hitel, ami ez év június 30-ig lejárt volna azt ugyan olyan feltételekkel, a búbor mínusz 3%al év végéig meghosszabbítottuk és ezen kívül 500 millió forint további folyószámla hitelszerződést írtam alá. Aminek a kamatfeltétele búbor+1,9%. Ez a mostani piaci kamathoz viszonyítva egy jó kamatnak számít. Január 1-jétől hatályba lépett egy új jogszabály, ami könyvvizsgálói nyilatkozat megtételét is igényli a hitelszerződés megkötéséhez, ezt dr. Kvancz József könyvvizsgáló úrral eseti megbízás keretében biztosítottuk. A következő nagy terület, ami fontos, az a költségvetés előkészítése, ugye most nem szerepel napirendi pontok között az ez évi költségvetés, az a következő közgyűlés témája. Viszont folyik az előkészítés. Karácsony előtt beérkeztek az intézményvezetők részéről a költségvetési megtakarításra vonatkozó javaslatok. E cégekkel, a cégek vezetőivel már lezártuk az előkészítő tárgyalásokat. Az önkormányzat 100%-os tulajdonjogú cégeinél 10%-os megtakarítással zárultak ezek a konzultációk. Az intézményvezetőknél még ezután kerül sor, folyamatban van. Ott az én levelemben 10%-os megtakarításra kértem javaslatokat. A beérkezett javaslatok 3,5 -5% közötti sávban mozognak. Úgy gondolom, hogy ezt a tárgyalást folytatni kell illetve ez folyamatosan folytatódik is és megy. A következő fontos, kiemelendő téma, mélyen nem mennék bele, hiszen önálló napirendi pontot is érint és ez a közmunka. Benyújtottuk január első hetében a közmunkapályázatunkat, ami két részből áll. Az egyik a rövidített, tehát 4 órás foglalkoztatásra vonatkozó, az önkormányzat részéről 5% önerőt igénylő, összesen 73 millió forint és 510 fő foglalkoztatását lehetővé tevő pályázat. A másik pedig a hosszabb távú 8 órás, itt azóta is egy kedvezőbb változás következett be, hiszen akkor 55 főre nyújtottuk be a pályázatot. Ezt a minisztérium felemelte 72 főre és ami még újabb pozitív változás, önerő nélkül, tehát 100%-os támogatással egy 500 millió forint összegben tudtuk kiegészíteni ezt a pályázatunkat. A harmadik téma amiről beszélnem kell az a pénzügyi helyzetünk rendezése keretében zajló intézkedés. Külön kiemelten a Sóstófejlesztési Zrt. pénzügyi helyzetére. Nálunk az OTP a folyószámla vezető bank és a legnagyobb finanszírozó, több mint 12 milliárd forinttal finanszíroz bennünket különböző kötvény-hitel konstrukciókkal. A Sóstófejlesztési Zrt. helyzete pénzügyi szempontból kritikusnak mondható. Ez a múlt heti egyeztetések során derült ki. Itt szükség van saját tőkerendezésre. Két, ez év június 24-én lejáró folyószámla forgóeszköz hitel, illetve leginkább a kötvényből adódó pénzügyi veszteség rendezésére. Ugye ez a kötvény svájci frank alapú devizakötvény, ami 2015-ben járna le egyszeri visszafizetési kötelezettséggel, 10 éves futamidejű. Ebből adódóan ez a cég folyamatosan szenved el jelentős pénzügyi veszteséget. Tehát ezt rendeznünk kell. Nagyon komoly a helyzet, ezt az évet így nem tudják már végig vinni. Erről a Pénzügyi Bizottság is most a közgyűlés előtt 9 órától ülésezett és erről
5 tárgyalt és megkérem Nagy László elnök urat, hogy röviden tájékoztassa a közgyűlést, hogy a Pénzügyi Bizottság hogyan látja a helyzetet. Köszönöm szépen. Nagy László:(Pénzügyi Bizottság elnöke) Tisztelt Közgyűlés, Polgármester úr. A Pénzügyi Bizottság valóban 9 órától tartott egy rendkívüli ülést az elmúlt héten szintén rendkívüli ülésén megfogalmazott célnak megfelelően és kérésének megfelelően, ami szerint foglalkozzon a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt.-ben kialakult pénzügyi helyzettel. A bizottság meglehetősen szűkre szabott 1 órában kellett, hogy megtárgyalja a hozzá elküldött anyagot. Az abból kiolvasható következtetések alapján 4 javaslattal, illetve nem is tudom egy határozattal, javaslattal, fordul az önkormányzat vezetése felé. Elsősorban szakmailag, a szakmai észrevételekre vonatkozó vizsga alapján 4 konkrét javaslatot fogalmazott meg a bizottság a városvezetés felé. Hozzátéve azt is, hogy a bizottság szem előtt tartotta azt, hogy ebben a tekintetben, nincsen más lehetősége, csak javaslatokat tenni, hiszen a tulajdonosi jogkörök gyakorlása a novemberi közgyűlési döntésnek megfelelően a polgármester kezében van, de ennek értelmében ezek a javaslatok a következők. A bizottság kéri, hogy az önkormányzat vezetése vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogy hogyan tudja megszabadítani a céget a ránehezedő kötvény súlyától és hogyan tudja átvenni ennek a kötvénynek a menedzselését az önkormányzat. A másik ilyen javaslat, hogy vizsgálja meg az önkormányzat vezetése azt, hogy milyen más formában vagy szervezetben tud tovább működni a cég figyelembe véve azt is, hogy ennek vannak különböző aspektusai, hiszen a cég nem csak 1 telephelyen, hanem több telephelyen működik, tehát akár úgy is elképzelhető, hogy a telephelyek szétválasztásával, hogyan lehet egy gazdaságosabb, hatékonyabb működést vagy szervezeti struktúrát kialakítani. A másik két javaslat pedig az volt, hogy az önkormányzat vezetése természetesen azzal is foglalkozzon, hogy hogyan lehet a kötvény átütemezését kezdeményezni. Ami elhangzott, a 2015-ös dátum egy elég nyomasztó terhet jelent, illetve hogy hogyan lehet azzal foglalkozni és vizsgálja meg az önkormányzat, hogy kezdeményezze az azzal való foglalkozást, foglalatosságot, hogy a jelenlegi, a svájci frank körüli helyzetben hogyan lehet egy euró alapú hitelre átváltani ezt a meglévő kötvényterhet. A további egy javaslat pedig arra vonatkozott, amit külön szavazott meg a bizottság és 5 igen és 3 nem szavazati aránnyal fogadott el a bizottság, hogy az önkormányzat vezetése foglalkozzon azzal, és vizsgálja meg azt, hogy a 2005-ben kibocsátott kötvény körüli felelősséget meg tudja állapítani, vagy próbálja megállapítani. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Annyit hozzá kell még tenni, hogy ráadásul egy újabb pénzügyi kötelezettség terheli ebben az évben a Sóstófejlesztési Zrt.-t, a Szeréna Lak telek eladása nem sikerült, nem került sor a szálloda felépítésére, így az önkormányzatra vissza száll ez a telek. Vissza kell, hogy vásárolja. Ebből 200 millió a Sóstófejlesztési Zrt-t terheli, 90 millió az önkormányzatot. Tehát mondhatni, hogy nagyon kritikus a cég pénzügyi helyzete. Tájékoztatom a közgyűlést, hogy a cégnél megindítottam egy szakmai vizsgálatot is annak érdekében, hogy milyen lehetőségek vannak egy hatékonyabb üzemeltetésre. Milyen tartalékok. Azt gondolom, hogy ezzel a kérdéssel a következő közgyűlésen mindenképp foglalkoznunk kell, ennek költségvetési kihatásai is vannak és egyrészt van egy promt feladat, a saját tőke, a negatív saját tőke miatt egy tőkerendezési kötelezettség, másrészt bejön ez az ingatlan visszavásárlási kötelezettség és hát ugye ez a cég évek óta veszteséges. Tehát rendeznünk kell magának a cégnek a sorsát is amíg még tehetjük. Köszönöm szépen. Kérek minden képviselőt, hogy
6 ellenőrizze a szavazógépét, most a napirend elfogadására tennék javaslatot. Az írásban kiküldött napirendhez képest egy módosítást terjesztek elő. A 14. pontot, Az előterjesztés az Esélyek Háza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Esélyegyenlőségi Iroda 2010. április – szeptember havi működése szakmai és pénzügyi beszámolójának elfogadására címmel javaslom a közgyűlésnek, hogy vegye le a napirendről. Azért, mert a kiküldés után érkezett a minisztériumtól a levél, mely szerint május 31-ig meghosszabbították az elszámolást és erre lehet, hogy változás van a korábbiakhoz képest, tehát erre van még időnk május végéig. És ezt majd határidőben a következő közgyűlésre hoznánk be. Kérem, hogy ezzel a módosítással a közgyűlés fogadja el a mai ülés napirendjét. Kérem szavazzunk. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 20 szavazattal elfogadta a napirendet. 1./ napirend: Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Írásban megkapta mindenki a napirendet. Bizottságnak nem kellett véleményezni. Tehát itt tulajdonképpen 2007-es és 2008as közgyűlési határozatok végrehajtásáról van szó, amelyek nagyrészt nem lakás céljára szolgáló ingatlanok értékesítéséről szólnak. Az előterjesztés szerint történt a végrehajtás, illetve az előterjesztésben szerepel a határidő módosítás kérése, meghosszabbítása is. Megkérdezem, hogy van-e kérdés ehhez a napirendi ponthoz? Kérdezőt nem látok. Észrevételt kíván-e valaki tenni? Nincs jelentkező, úgy hogy kérem a tisztelt képviselőket, hogy szavazzunk a napirendről. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 20 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 1/2011.(I.20.) számú határozat a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról
A Közgyűlés a polgármester által - a felelősök jelentései alapján - adott előterjesztés szerint: I.
- a 165-3/2007.(VIII.27.) számú határozat, - a 151-2/2009.(VI.29.) számú határozat, - a 154/2009.(VI.29.) számú határozat, - a 28/2010.(II.1.) számú határozat, - a 111/2010.(V.27.) számú határozat, - a 118/2010.(V.27.) számú határozat végrehajtásáról szóló beszámolót elfogadja.
7 II. - a 222/2010.(IX.20.) számú határozat végrehajtási határidejét 2011. február 28-ig meghosszabbítja. III. 152-2/2009.(VI.29.) számú határozat végrehajtási határidejét 2011. június 30-ig meghosszabbítja. IV. - a 165-1/2007.(VIII.27.) számú határozat, - a 165-2/2007.(VIII.27.) számú határozat, - a 165-4/2007.(VIII.27.) számú határozat, - a 200-1/2007.(IX.24.) számú határozat, - a 191/2008. (VI.23.) számú határozat, - a 265/2008.(IX.22.) számú határozat, - a 44/2009.(III.2.) számú határozat, - a 151/2009.(VI.29.) számú határozat, - a 221/2010.(IX.20.) számú határozat végrehajtási határidejét 2011. december 31-ig meghosszabbítja. V. - a 165-5/2007.(VIII.27.) számú határozat, - a 96/2008.(III.31.) számú határozatot és az azt módosító 166/2008.(V.26.) számú határozatot visszavonja, - a 157/2010.(VI.28.) számú határozat II. részét visszavonja. 2./a. napirend: Előterjesztés a belvízhelyzet miatt szükségessé váló azonnali beavatkozást igénylő védelmi munkálatok műszaki tartalmának és szükségességének megvitatására és a munkálatokkal kapcsolatos tájékoztatás elfogadására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Részletesen leírtuk az előterjesztésben, hogy milyen intézkedéseket tettünk. Két dolgot emelnék ki. Amivel azt gondolom, hogy új utakon járunk, ugye több megyét súlyt a belvíz, igen komoly problémákat okozva. Karácsonykor már nyilvánvalóvá vált a helyzet, azaz hogy ez szivattyúzással, tartálykocsi és elszállítással nem tudjuk kezelni ezt a belvizet. Hozzáláttunk a szakemberekkel egy olyan műszaki megoldás kidolgozásához, ami hatékonyabb és kisebb költséggel biztosíthatja a belvíz védelem munkáját. Itt el kell mondanom, hogy vagyoni és életbiztonsági intézkedések megtételéről van szó. Itt a képeken láthatjuk, hogy milyen a helyzet, a sajtóban többször tájékoztatást adtunk. Az egyik újításunk az volt, hogy komoly geodéziai felmérések után Kistelekiszőlőben kezdtünk, belvízvédelmi árkokat építettünk, amely gravitációval tulajdonképpen olyan
8 infrastruktúra, ami el tudja vezetni a vizet, másrészt pedig záportározókat hoztunk létre. Az első két ilyen munkaterület az a Gyík utcában és a Csemete utcai záportározónál történt. Önkormányzati tulajdonú területen. Nyílvánvalóvá vált azonban, hogy ez nem lesz elég. Tehát további területeken kell ilyen intézkedéseket tennünk. A lakosság pozitívan fogadta. Lakossági fórumot is tartottunk január 6-án Kistelekiszőlőben, ahol részt vettek Nyírszőlősből, Borbányáról lakosok, és ott tájékoztattuk őket, hogy magántulajdonú területeket is igénybe kell venni ehhez a munkákhoz. Azaz, hogy árkokat kell építenünk. Pozitív volt a visszajelezés, már ott helyben 17 tulajdonos volt jelen, mindenki aláírta a hozzájárulást, később a többiek is. És így megkezdődhetett a munka. Ugye jött egy felmelegedés, nagyon kellett igyekeznünk, hogy időben tudjuk elvégezni ezt a munkát. Egyre több lakossági bejelentés érkezett, hogy több ponton végezzük ezt a munkát, a város több részén is ilyen gond van. Kistelekiszőlőben, Borbánya, Malomkert, Butyka, Nyírszőlős, Sóstóhegy, Oroson is. Ezért a mérnökökkel hozzáláttunk a felmérésekhez. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy heteken keresztül, nappal még világos volt, a helyszínen mértek, este pedig késő estig, volt olyan, hogy 11 órakor jöttem el tőlük az irodájukban dolgoztak a nyomvonalak kijelölését végezve. Eljutottunk addig, hogy több mint 20 helyen került sor ilyen felmérésre, ezt nem tudja az önkormányzat saját maga elvégezni, nemcsak a költségek miatt, ehhez olyan gépek, technika kell, amivel mi nem rendelkezünk. A Városüzemeltetési Kft végezte először ezt a munkát. Természetesen arról már korábban tájékoztatást adtam a december 16-ai közgyűlésen, hogy II. fokú belvízvédelmi készültséget kellett elrendeljem, még december 30-án is ülésezett a védelmi bizottság és ott ezt követően a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elé is vittük a javaslatunkat, amikor már elkészültek a felmérések, hogy milyen műszaki megoldásokról van szó. És az, hogy a lakosság pozitívan fogadta azt is jelentette, hogy egyre több helyre kellett mennünk. Ugye sajtó útján tájékoztatást tudtunk adni, hogy az első munkák nagyon jól beváltak. Tehát a Gyík utcán 260 méteres csatornán 10.000 m3 víz ment le 1 nap alatt és ott az egész utca víz alatt állt. Homokzsákokkal kellett utat építeni, hogy ki tudjanak gyalog jönni az emberek. Az a probléma megoldott és ezért jelentkeztek többen. A tervezők is díjazás nélkül végezték a munkájukat, ez nagyon fontos elmondanom és megköszönni a munkájukat. Ennek híre is ment. Néhány vállalkozó is jelentkezett, hogy szeretne segíteni, ezt még kibővítettük és meg is szólítottuk azokat a nyíregyházi cégeket, akik rendelkeznek ilyen gépekkel, műszaki technikával. Ezért az elmúlt hét szerdán volt egy ilyen egyeztetés, ahol 22 cég vezetője volt itt és mindenki szándéknyilatkozatot írt alá, és még ezt követően is jelentkeztek, tehát 30 fölött van már azoknak a cégeknek, a nyíregyházi vállalkozóknak a száma aki segít a belvízvédelmi munkákban. És az első csatorna el is készült, amit az egyik vállalkozó saját maga készített, 1140 méter hosszúságú, ez a Borbánya, Pipacs utcától a Kistelekiszőlőig megy. Bemegy a Gyík utcai korábban már megépített csatornákba és végül is ez megy a Dózsamajori csatornába, aztán a 8-as főfolyásba. Meg kell mondanom azt is, hogy ugye a 8-as csatorna karbantartására is a vízügyi vezetőkkel, szakemberekkel egyeztettünk annak érdekében, mert lakossági aggodalom mutatkozott, hogy nem tudja majd elvinni a főcsatorna ezt a rengeteg vizet. Tehát a vízügy folyamatosan végzi a befolyásoknál a tisztítást, illetve a csatorna karbantartását. Itt az előterjesztésben részletesen felsorolom és ezt majd a honlapra is fogjuk tenni, most nem mondanám el részletesen, mert nagyon sok helyre meg van tervezve és folyik a munka. Több mint a felénél, több mint 10 helyen már megkezdődött, ahogy említettem, tegnap ezen a főcsatornán már be is fejeződött és a jövő héten pedig minden ponton folyik majd a munka. Remélhetőleg hónap végig
9 minden munkát el tudunk végezni, azért is igyekszünk a felmelegedés mellett, mert ha jön egy folyami árvíz tavasszal, akkor lehet, hogy lezárják a zsilipeket, hogy ne visszafolyás legyen és ezért szeretnénk ezt a felszíni vizet elvinni, illetve ezzel a eddig tapasztalatok alapján 15-40 cm-rel a talajvízszintet is csökkenteni, amire nagyon nagy szükség van. Mert több helyen, például Nyírszőlősön az Izabella utcánál, Izabella köznél új eljárást kellett kidolgozzunk, mert annyira felázott a talaj és nem tudtak rámenni. Tehát ez igazából a két ülés közötti intézkedésekről szóló tájékoztatást jelenti. Az előterjesztésben szerepel, mint polgármester milyen 3 intézkedést hoztam ezeknek a munkának az elvégzésére. Az önkormányzat vállalja majd a helyreállítást, az eredeti állapot helyreállítását és ki kell emeljem még azt, hogy itt ennél az 1140 méteres csatornán például magántulajdonú területeken megy át, több tulajdonos van, mezőgazdasági termőföldek ezek. Tehát ez a csatorna egy óriás, van ahol 3,5 és 4 méter mély. Attól függően, hogy a talaj milyen. És hozzájárultak, hogy így feltúrjuk a területüket, mi pedig vállaltuk, hogy legkésőbb augusztus 31-ig mindent helyreállítunk. Tehát összefoglalva, nagyon pozitív ez, egy másik, amiről az országos híradásokba bekerültünk, nemcsak a csatornákat építünk tehát infrastruktúrát, ami tavaszra remélem, hogy még nagyon hatékony védelmet nyújt. Egy olyan vállalkozói-tervező és lakossági összefogás is létrejött, ami valóban példaértékű. Megkérdezem, hogy a napirendi ponthoz kíván-e valaki kérdést feltenni? Kérdezőt nem látok. Észrevétel, hozzászólás van-e? Megadom a szót Vass Zoltán Géza képviselő úrnak. Vass Zoltán Géza:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Azért kértem szót, mert belvíz helyzetről lévén szó a belvíz az nemcsak úgy keletkezik természetes módon, hogy sok a csapadék és a talajvíz ugye feljön, hanem azért is keletkezhet, mert összefolyik bizonyos helyekre a belvíz. És ennek oka az, hogy külső kerületekben kimondottan rendkívül rossz az utak kiépítettsége a városban, és hiányoznak a vízelvezető részek is. Most ugye a domborzat jellegéből adódóan egy dombon lévő útról lefele folyik az alsóbb területekre. Ilyen terület például a Pihenő utca a Tiszavasvári út északi oldalában, ami eléggé sűrűn beépített és a városnak meg kell oldani azt a problémát, folyamatosan szivattyúzza a vizet, illetve nincs hova szivattyúzni, hanem tartálykocsikkal hordják ki a vizet a Tiszavasvári úton a vízelvezető árokba. Tehát a jövőre mutatóan nekem egy olyan javaslatom lenne a városvezetés részére, illetve a közgyűlés részére, nem most kell természetesen szavazni, hanem gondolkodjunk rajta. Azt szeretném kérni a lakosok nevében is, hogy város állítsa vissza azt a lehetőséget, hogy 50% támogatást ad a lakóközösségeknek útépítés céljából. Ez azért is nagyon hasznos lenne a belvízhelyzet kapcsán, mert az útépítések mellett megépülhetnének a szikkasztó árkok is, a víz nem folyik össze és akkor nem kell sok utcában ezzel a belvízhelyzettel foglalkozni. Egyébként felhívnám a figyelmet arra, hogy a KeletMagyarországon és az interneten is nap mint nap látni az újságban olyan cikkeket, hogy egy-egy utca lakói összefognak és küldik be a fényképeket, hogy néz ki az utcájuk. Ezért is nagyon fontos az, hogy támogassa a város valamilyen szinten a lakóközösségi útépítéseket. Nagyon fontos lenne, hogy lennének pályázati források, erre sajnos nincsenek. Én folyamatosan figyelem az új Széchenyi-tervnek a honlapját is. Sajnos lakosságot nem támogatja semmilyen pályázat. És még egy nagyon fontos dologra szeretném felhívni a figyelmet, hogy vannak olyan területek a városban, amelyek már teljes közművel ellátottak, benne van a szennyvíz is az utcában. És ezekre a területekről lenne elsősorban szó, ahol aszfaltozni kellene csak és a
10 szikkasztóárkokat megépíteni. Tehát arra kérném a városvezetését, hogy ezt a javaslatot későbbiekben fontolja meg és ha lehet, akkor pozitív döntést kérnénk ebben az ügyben. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Valóban ezeken a területeken azért is okozott ilyen nagy gondot a belvíz, nemcsak a több mint kétszeres csapadékmennyiség miatt, ami az elmúlt évben esett és ugye még most is ezt az időszakot éljük, hanem a korábbi rossz városfejlesztési tervezések, hibák miatt olyan helyekre kerültek építkezések, adtak építési engedélyt, ahol ma már nyilvánvalóan nem lett volna szabad. Van olyan ház, pont ott épült a ház, ahol a korábbi csapadékelvezető-árok ment át. És amikor mi az első mérnökök kimentek oda a Kistelekiszőlőbe és felrajzolták a nyomvonalat, akkor jött a 81 éves ott élő Józsi bácsi és elmondta, hogy hát polgármester úr itt volt a csapadékvíz elvezető árok. Na, mondom akkor a mérnökök jól dolgoztak, mert az évszázados tapasztalat most a mérnöki tudással egyeztetve oda jutott. Tehát van egy ilyen probléma, ezt kezeljük úgy, hogy a jövőben nem szeretnék ezt a gyakorlatot folytatni, sőt felülvizsgáljuk majd a vonatkozó belső szabályzatokat, hogy ilyen hibákra ne kerüljön sor. Ugyanakkor, amit Vass Zoltán képviselő úr mondott, hogy milyen pályázati lehetőség van, a következő, 2. napirendi pontunk a „vis maior” kárigény bejelentéséhez kapcsolódik. Látnunk kell azt, hogy milyen pályázat van. Tehát azt alapvetően meghatározza erre a 7 éves időszakra az EU-val kötött korábban kötött megállapodás, tehát az EU ezek alapján ad forrást, amihez a központi költségvetés tud csatlakozni. Az EU nem ad ilyen forrást, a korábbi magyar kormány nem kérte, akkor a saját költségvetés marad, én azt remélem, hogy lesz majd olyan lehetőségünk, hogy erre a nagyon fontos munkára tudjunk majd pályázatot benyújtani. Fesztóry Sándor úrnak adom meg a szót. Fesztóry Sándor:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés! Csak azért kértem szót, mert szeretném tájékoztatni mind a közgyűlést, mind képviselő urat arról, hogy a Pihenő utca vonatkozásában ha nem is a mai nap, de vagy most a héten vagy a jövő héten a lehetőségek függvényében a legkritikusabb részének a stabilizálása ha minden igaz megoldásra fog kerülni. Lakossági összefogással, segítséggel. Ez ügyben már a múlt héten tárgyalásokat folytattunk a polgármester úrral is, hogy jó lenne kidolgozni egy olyan lehetőséget a lakosság részére, amit Ön is említett. Mivel egyenlőre nincsen meg a pályázati forrás, ezért úgy gondolom, hogy erről később mindenképpen tárgyalni fog a közgyűlés, de javaslat szinten ezzel mindenképpen foglalkozik a városvezetés és a városvezető frakció is. Külterülettel kapcsolatos, hogy ha már szóba került ez a téma el kell mondani, hogy szintén legkritikusabb pontokon a mai nappal megkezdte a városüzemeltetés miután szabad kapacitása lett erre, ugye gondolom a legfontosabb munkák már elvégzésre kerültek egyéb területen, így a felszabadult erőforrásokat most már azokra a területekre fogja összpontosítani, ahol ez a legsürgetőbb, így ebben a körzetben is lesznek munkálatok köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Itt az utakhoz kapcsolódóan ez is folyamatban van a felmérése ennek a kérdésnek, ugye majdnem 400 km földút van Nyíregyházán a külterületen, sokszor nem csak külterületen, hanem meglepő helyeken is. És ahol pedig nem földút van, például az említett új kertvárosi részben, ott pedig olyan állapotban van, hogy azzal is tenni kell valamit. Viszont erre most nem tudunk energiákat fordítani, illetve az előkészületre tudunk, meg kell várnunk,
11 hogy a belvíz levonuljon, rendeződjön, hiszen most ez a legsürgősebb és elmondták a szakemberek, hogy folyamatosan érkeznek panaszok megalapozottan az utak állapotáról. Viszont nincs értelme olyan költségkiadással járó munkákat végezni, amit 1 hét alatt elvisz a víz. Tehát gyakorlatilag tavasz lesz majd az az idő, amikor túljutunk ezen az időszakon, amikor már úgy tudunk ezzel foglalkozni, hogy hozzá is láthatunk a munkákhoz. És ehhez számítunk is a lakosság összefogására. Mussó László képviselő úrnak adom meg a szót. Mussó László:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A polgármester úr részben megelőzött, amit mondani szerettem volna, mert nagyon jól ismertette a kialakult helyzetet. De ami nagy probléma jelenleg, a kiadott építési engedélyek, itt a területen a domborzati viszonyokat figyelembe kellene venni, hogy ne alakulhasson ki olyan helyzet, mint például az Izabella közben. Ahol jelen pillanatban lakóházak a volt tó területére épültek meg. Egy másik példát is tudok erre említeni. A Lakatos utca végén kialakulandó lakóparkot jelen pillanatban felvetette a víz. Tehát itt kijelölt út és kitűzött építési telkek vannak víz alatt. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Lipták Lajos képviselő úr jelentkezett. Lipták Lajos:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt képviselő-testület. A természet nagy úr és visszaveszi azt, amit időnként elvettünk tőle. Az átlagostól kétszer csapadékosabb időszak rámutat azokra a gyenge pontokra, amelyek a vízelvezetéssel kapcsolatban a városban megmutatkoznak. Ugyanakkor ez alkalmat is jelent arra, hogy a hibákat kezelni tudjuk. Lehet, hogy nem is hibák ezek, hiszen egy sok évtizedes száraz időszak következtében nem feltétlen gondoltak arra még a szakemberek sem, hogy egy-egy adott helyen probléma keletkezik. Arra szeretnék javaslatot tenni, hogy a város egész területén el kellene mélyedni a vízelvezetés szempontjából. Tehát a legsúlyosabb problémák a külterületeken vannak. De a belváros bizonyos részein is vannak olyan helyek, ahol a víznek nincs hova elfolyni. A csatornázás nagyon költséges dolog, helyette a legegyszerűbb is ősi módszer az árkoknak az ásása. Ez a belváros területén is sok helyen megvalósítható lenne. És ez kihatna az utak állapotára is, hiszen sok helyen azért romlik el idő előtt a kövesút, mert a víz nem tud hova lefolyni, a fagy pedig dolgozik. Emellett szeretném megköszöni a polgármester úrnak azt, hogy az ünnepek időszaka alatt ilyen nagyszerű szervezőmunkát végzett és végre kézzelfogható eredmények mutatkoznak a belvízhelyzet megoldása tekintetében. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Más jelentkezőt nem látok. Ahogy említettem ezt a honlapra is kitesszük, hogy a lakosok is tudjanak tájékozódni, hogy milyen utcákban, milyen helyszíneken, milyen munkák folynak. Tehát itt nem csak csatornaásásról, víztározó építéséről van szó, hanem olyan fix pontokat is hozzunk létre, ahol azonnal tudunk szivattyúzni, hiszen sajnos nem lehet mindenütt gravitációval elvezetni a főfolyásba ezt az irtózatos mennyiségű belvizet. Lezárom a vitát. Kérem a Közgyűlést, hogy a tájékoztatómat szíveskedjen elfogadni. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 20 szavazattal meghozta az alábbi határozatot:
12 2/2011.(I.20.) számú határozat a belvízhelyzet miatt szükségessé váló azonnali beavatkozást igénylő védelmi munkálatok műszaki tartalmáról és szükségességéről, valamint az elvégzett munkálatokról szóló tájékoztatás elfogadásáról A Közgyűlés a belvízhelyzet miatt szükségessé váló azonnali beavatkozást igénylő védelmi munkálatok műszaki tartalmáról és szükségességéről, valamint az elvégzett munkálatokról szóló tájékoztatást elfogadta. 2./b. napirend: Előterjesztés a belvízhelyzet miatt bekövetkezett „vis maior” támogatás igénylésére Előadó: Kósa Tímea alpolgármester Véleményezi: Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) A december 16-ai közgyűlésünkön is történt egy ilyen előterjesztés, az a következő napirendi pont lesz az elszámolás része. Most ugye folyik, mint ahogy említettem igen nagy erőkkel a belvízvédelmi munka, ennek a következő időszakra vonatkozó becsült összegét hozzuk most a közgyűlés elé. Hiszen közgyűlési határozat szükséges a benyújtáshoz. És nyilván ennek is lesz majd a következő közgyűlésen egy elszámolásra vonatkozó előterjesztése. A napirendet véleményezte a Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság, kérem Tormássi elnök urat, hogy tájékoztasson a bizottság álláspontjáról. Tormássi Géza:(Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság január 18-ai ülésén tárgyalta a napirendi pontot és egyhangúlag elfogadásra javasolja. Itt egy 15 milliós össztámogatási igényről van szó, amiből a tervezett összegből 10,5 millió az ami állami, és 4,5 millió ami önkormányzati rész lenne. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Tehát 70%-os támogatásra van lehetőségünk, így természetesen erre nyújtunk be igényt ha a közgyűlés jóváhagyja az előterjesztést. Megkérdezem, hogy van-e kérdés a napirenddel kapcsolatban? Nem látok kérdezőt. Hozzászólni kíván-e valaki? Senki nem jelentkezett, úgy hogy kérem a képviselőket, hogy szavazzunk az előterjesztésről. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal meghozta az alábbi határozatot:
13 3/2011. (I.20.) számú határozat a belvízhelyzet miatt bekövetkezett „vis maior” támogatás igényléséről A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta és 1. a 8/2010. (I.28.) Korm.rendelet alapján vis maior tartalék címén támogatás igénylésével egyetért. 2. a csapadékvíz/belvízvédekezéssel kapcsolatos károk helyreállításának várható összköltsége 15.000.000,- Ft. 3. kinyilatkozza, hogy az Önkormányzat a keletkezett károkat teljes mértékben saját erőből elhárítani nem tudja. 4. a csapadékvíz/belvízvédekezéssel kapcsolatos károk helyreállításának „vis maior” igényeként 10.500.000,- Ft. támogatás igénylésével egyetért. 5. Az Önkormányzat a saját forrás összegét a 2011. évi költségvetésről szóló önkormányzati rendeletben biztosítja. Utasítja: a Vagyongazdálkodási Osztály vezetőjét a szükséges intézkedések megtételére. Felkéri: a NYÍRVV Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft. ügyvezetőjét a szükséges intézkedések megtételére. Felelős: Dr. Freidinger Renáta a Vagyongazdálkodási Osztály vezetője, Hámoriné Rudolf Irén NYÍRVV Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft. ügyvezetője
2/c. napirend: Előterjesztés a belvízhelyzet miatt 2010. december 9. és 2011. január 12. között felmerült védekezési költségekre „vis maior” támogatás igénylésére Előadó: Kósa Tímea alpolgármester Véleményezi: Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Ezt a napirendet is megtárgyalta és véleményezte a Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság, kérem Tormássi Géza urat, hogy ismertesse a bizottság álláspontját. Tormássi Géza:(Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A bizottságunk megtárgyalta a napirendi pontot
14 és egyhangúlag elfogadásra javasolja, itt egy 10 milliós keretösszegről volt szó. 22 naponként szükség elszámolást végezni és itt a végösszeg pedig 11,8 millió forint volt, ami megint a korábbiakban elhangzottaknak megfelelően 70% az ami igényelt és 30% ami az önrész. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Tehát a ténylegesen felmerült költség az 11 millió 806. 639 forint volt, ebből 8 millió 264.647 forintra nyújtunk be vis maior igényt, és 3 millió 541.992 forint az, amit az önkormányzatnak kell viselnie. Kérdés van-e az előterjesztéshez? Kérdezőt nem látok. Hozzászólni kíván-e valaki? Senki nem jelentkezett, úgy hogy kérem a közgyűlést, hogy szavazzunk az előterjesztés elfogadásáról. Szavazáskor jelen volt 19 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 4/2011. (I.20.) számú határozat a belvízhelyzet miatt 2010. december 9. és 2011. január 12. között felmerült védekezési költségek „vis maior” támogatás igényléséről A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta és 1. a 8/2010. (I.28.) Korm.rendelet alapján vis maior tartalék címén támogatás igénylésével egyetért. 2. a csapadékvíz/belvízvédekezéssel kapcsolatos károk 2010. december 9. és 2011. január 12. között felmerült helyreállításának költsége 11.806.639.- Ft. 3. kinyilatkozza, hogy az Önkormányzat a keletkezett károkat teljes mértékben saját erőből elhárítani nem tudja. 4. a csapadékvíz/belvízvédekezéssel kapcsolatos károk helyreállításának „vis maior” igényeként 8.264.647.- Ft támogatás igénylésével egyetért. 5. az Önkormányzat a saját forrás összegét, 3.541.992.- Ft összeget a 2011. évi költségvetésről szóló önkormányzati rendeletben biztosítja. Utasítja: a Vagyongazdálkodási Osztály vezetőjét a szükséges intézkedések megtételére. Felkéri: a NYÍRVV Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft. ügyvezetőjét a szükséges intézkedések megtételére. Felelős: Vagyongazdálkodási Osztály vezetője, NYÍRVV Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft. ügyvezetője
15 3./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Civil Koncepciójának elfogadására Előadó: Kósa Tímea alpolgármester Markovics Attila Oktatási, Kulturális és Sport Osztály vezetője Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Megkérem Kósa Tímea alpolgármester asszonyt, hogy röviden tájékoztassa a közgyűlést a koncepció kidolgozásának előkészítő munkálatairól. Köszönöm. Kósa Tímea:(alpolgármester) Köszönöm szépen a szót. Tehát a civil koncepciót Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2004-ben fogadta el, ma 2011-et írunk, azóta nagyon sok minden változott. Változott a társadalmi, változott a jogi helyzet, így azt hiszem, hogy teljesen időszerű volt a civil koncepció áttekintése. Azért is volt fontos, mert én azt gondolom, hogy azok a feladatok, azok a kihívások, amelyekkel a civil szervezeteknek nap mint nap szembesülniük kell, azok egészen másak a 2004es időszakhoz mérten. Mindenképp az együttműködés és a partnerség jegyében készítettük el a civil koncepciónkat. Ez a tervezet ez egy iránymutatás, egy keretmutatást ad az együttműködés formáira. Én azt gondolom, hogy sikerült egy jó civil koncepciót az asztalra tenni. Mondom ezt azért, mert a Civil Fórummal egyeztetve tettük ezt, a Civil Fórum ügyvivő testülete kétszer, maga a Fórum pedig egyhangúan fogadta el a civil koncepció tervezetét. A kiküldött anyaghoz képest van változtatás, ami civil vélemények figyelembevételével készült el. Én úgy tudom, hogy a honlapon már az új anyag található. A bizottságok is ennek megfelelően tárgyalták ettől függetlenül a két lényegi pontra vonatkozóan felkérném az ügyben illetékes, a város egyébként civil referensét, hogy fejtse ki ezt a két módosítási javaslatot. Köszönöm szépen. Lukovicsné Varga Erika:(civil referens) Ahogy azt alpolgármester asszony is elmondta a civil koncepció a Civil Fórum egyhangú véleményének figyelembe vételével készült el, és a vélemények alapján módosításokra került sor. A legfontosabb módosítások az 5. oldal. V. fejezetben, civil szervezetek bevonása a döntéshozatalban. A harmadik bekezdés, a civil fórum munkacsoportja a bizottsági ülések előtt a módosítás előtti koncepciókban lehetőség szerint három munkanappal, módosítva most az elfogadott koncepcióban, lehetőség szerint egy munkanappal a javaslatait, véleményét írásban az adott szakbizottság elé beterjesztheti, ahol a bizottság elnöke köteles ismertetni azt a bizottsági tagokkal. Tehát itt a három munkanap helyett egy munkanapra módosult. A következő a 6. oldat, még ugyan ebben a kommunikáció együttműködés partnerség fejezetében, kiegészítettük az együttműködést azzal, hogy a civil szervezetek közérdekű közleményeit Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által 100%-ban működtetett és tulajdonában lévő Nyíregyházi Városkép Kft. médiumaiban megjelentetheti, kivétel a pályázati finanszírozású és támogatásokban megvalósuló programokat, rendezvényeket, hiszen ezeknek van pénzügyi fedezete. A 7. oldalt, még ugyanehhez a fejezethez, ágazatonként le volt bontva az együttműködés a civil szervezetekkel. Nagyon sok javaslat érkezett a civil szervezetek részéről, hogy ezt még bővítsük ki idősügyi, fogyatékos, ifjúsági, sport, roma szervezetekkel történő együttműködéssel. Viszont a Fórummal egyeztetve úgy gondoltuk, hogy erre nincs szükség, hiszen az adott területekre készülnek külön koncepciók és ezek a koncepciók majd tartalmazzák a
16 civil szervezetekkel való együttműködést. Hiszen ez a koncepció irányelveket, keretet mutat, ezért a Fórum javaslatának megfelelően azt fogadtuk el, egy minden ágazatra általánosan érvényes javaslatot fogadtunk el, az Önkormányzat értékrendjének megfelelően elvi, erkölcsi támogatást nyújt, és együttműködik minden olyan civil szervezettel, mely megyei, regionális, országos, vagy határon átnyúló programot valósít meg. Az Önkormányzat együttműködik a civil szakértőkkel és igénybe veszi azok önkéntes munkáján alapuló segítségét. Rögtön utána a 7. pontban, 7. fejezetben feladatátvállalás. Ott kiegészítettük, hogy az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak ellátásában lehetőség szerint szerződéskötés és megállapodás keretében, tehát módosítás előtt csak szerződéskötés, ezt kiegészítettük, hogy megállapodás keretében törekszik a civil szervezetek közreműködésére, és így mivel Civil Fórummal ezt egyezettük, a 9. fejezetben civil koncepciókból adódó feladatoknál a legelső feladat az volt, hogy egyeztetjük a koncepciót a Civil Fórummal. Mivel ez megtörtént, ez az előterjesztésnek a befejező mondatában jelenik meg, hogy a Fórummal egyeztettük, véleményét figyelembe vettük, így a három feladatból így kettő maradt itt, mert az első feladat az előterjesztés végére került. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. A napirendi előterjesztést megtárgyalta a Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság, valamint a Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság. Kérem Tormássi Géza elnök urat először ismertesse a Bizottság álláspontját. Tormássi Géza:(Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, mint ahogy alpolgármester asszony is jelezte, a Bizottság már a módosított előterjesztést tárgyalta, az itt elhangzott módosításokkal megismerte az anyagot és egyhangúlag elfogadásra javasolja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Dr. Szilassy Géza elnök úrnak adom meg a szót. Dr. Szilassy Géza:(Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, Bizottságunk is megtárgyalta az előterjesztést és egyhangúlag támogatja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Főjegyző úr jelentkezett szólásra. Dr. Szemán Sándor:(címzetes főjegyző) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A tisztségviselőkkel a héten egyeztetve a következőről szeretném tájékoztatni a Közgyűlést, és amiről most beszélnék, az nem csak ehhez a koncepcióhoz, hanem a következő két napirendben szereplő sportkoncepcióhoz és a kulturális koncepcióhoz is vonatkozó hozzászólás. Mégpedig arról van szó, hogy természetesen az új koncepció, nem teljesen egyezik meg, illetve nagymértékben különbözik azoktól a rendeletektől, amelyek ezen koncepció alapján többnyire azok végrehajtására születtek meg. Itt három rendeletről kell elsősorban beszélni. Ezen koncepció alapján az önszerveződő közösségek támogatásáról szóló rendeletről, a sportkoncepció alapján a sport törvény alapján is van egy kötelező sport rendeletünk, illetve van a városnak egy hatályos kulturális rendelete is. Itt arról szeretnék beszámolni, illetve mindenkit megnyugtatni, hogy amennyiben a koncepciók ma elfogadásra kerülnek,
17 akkor természetesen ennek végrehajtására át kell dolgozni ezt a három rendeletet is. Én úgy gondolom, hogy ezeknek a rendeleteknek az átdolgozása és elfogadása meg kell, hogy történjen az innentől számított második Közgyűlésen, tehát a március 10-ei Közgyűlésen, és akkor ezek elő lesznek terjesztve valamennyien. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Megkérdezem kérdés van-e az előterjesztéshez. Jeszenszki András képviselő úrnak adom meg a szót. Jeszenszki András:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A Főjegyző úr által elmondottakhoz kötődően lenne nekem kérdésem és azért is nyomtam most gombot. Sajnos a Szociális Bizottsági ülésén nem tudtam részt venni, de hasonló a kérdésem, amelyet Főjegyző úr érintett. A civil koncepció átdolgozása én azt gondolom, hogy mindenképpen érinti nem csak azoknak a területeknek a működését, amelyet Főjegyző úr említett, hanem nagyban érinti a szociális szféra működését is Nyíregyházán, hiszen mindannyian tudjuk, hogy a szociális területen ellátási szerződések keretében nagyon sok olyan feladatvégzés történik városunkban, amelyet vagy civil szervezetek, vagy egyházak által fenntartott civil szervezetek látnak el. A kérdésem erre vonatkozna a városvezetés felé, hogy tervezi-e a városvezetés a szociális szféra működésének az áttekintését, illetve átdolgozását az új civil koncepciónak megfelelően, illetve, hogy vannak-e olyan tervek, amelyek szerint akár csökkenne, vagy növekedne a civilek szerepvállalása a szociális szférában? A második kérdésem pedig talán inkább kérés lenne. Azt gondolom, hogy a civileknek nem csak az említett területeken van nagyon fontos szerepe, hanem az oktatás és a kultúra területén is, tehát, hogy ha a koncepció egy következő későbbi tárgyalásra a Közgyűlés elé kerül, akkor talán célszerű lenne majd a területért felelős Oktatási és Kulturális Bizottság elé is behozni ezt a koncepciót, hiszen ezeknek a szakterületeknek a részén is van érintettsége. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Nagy László képviselő úrnak adom meg a szót. Nagy László:(képviselő) Köszönöm szépen polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Egykét kérdést szeretnék feltenni. Az elhangzottakból egyértelműen kiderül, hogy azok a rendelet-módosítások, de ezt megerősítésként szeretném, hogy ha válaszként valaki el is mondaná, amelyekről Főjegyző úr beszélt, a támogatási formák is elvesznek. Gondolok itt arra, hogy az önszerveződő közösségek támogatási rendjéről szóló önkormányzati rendeletünk egyértelműen arról szólt, hogy milyen összegben és milyen megoszlásban támogathatóak a civil szerveztek. Nyilván akkor ebből a koncepcióból is kiderülhet, de azért megerősítésként azt valaki el is mondhatná, hogy igen, akkor az ettől az évtől kezdve ez a rendelet megszűnt, hatályát vesztette és a támogatási formák, vagy a támogatási összegek azok bizonytalanná válhatnak a koncepció következtében. Azt szeretném megkérdezni továbbá, hogy az anyag tartalmazza azt, hogy Nyíregyházán jelenleg a Civil Fórumhoz 238 -, ha jól emlékszem – szervezet jelentkezett be. Többször elhangzott az, hogy mennyire egyhangúlag támogatta a civil közösség és a Civil Fórum ezt a koncepciót. Hányan voltak jelen azon az ülésen, ahol a Civil Fórum megtárgyalta ezt a civil koncepciót? Illetve egy kérdésem van még. Nem gondolja-e a civil koncepcióz készítői közössége
18 vagy csoportja, vagy csapata, hogy a 6. oldalon a az Önkormányzat hivatalának civil területéért felelős munkatársa fölötti bekezdésben szereplő mondatban vagy bekezdésben egy szót el kellene hagyni? Ez pedig konkrétan arra vonatkozik, hogy a város önkormányzata együttműködve a civil szférával a nyilvánosság érvényesülése érdekében lehetőség szerint támogatja, hogy a civil szervezetek közérdekű közleményei és így tovább, ehhez egyébként elhangzott egy kiegészítés is. Tehát én azt javaslom, hogy foglalkozzon azzal a gondolattal, illetve az előterjesztőt kérdezem, hogy nem tartja elfogadhatónak, hogy a lehetőség szerintit azt hagyjuk el ebből, hiszen ha már ilyen nagymértékű visszalépést kell, hogy megéljenek a civil szervezetek, akkor legalább ezt a lehetőséget hagyjuk meg nekik, hogy igen, az Önkormányzat 100%-ban önkormányzati tulajdonú cége foglalkozik velük és közzéteszi azokat a hirdetményeket, vagy hirdetéseket, amelyek számukra fontosak, nem pedig lehetőség szerint. Hozzászólásban ezt indokolni is fogom. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kósa Tímea alpolgármester asszonynak adom meg a szót. Kósa Tímea:(alpolgármester) Köszönöm szépen, tisztelt polgármester úr. Köszönöm szépen a kérdéseket, nagyon jó kérdések voltak és örömömre szolgál, hogy legalább lehetőség nyílik ezekről az aspektusokról is beszélni. Igen, valóban célszerű a szociális szféra átgondolása, főleg ebben az időszakban, amikor a költségvetésünk tervezése zajlik. Nem titok, had mondjam el, ugyan folyamatosan szűkül a bevétel és a kiadás közötti különbség, mindenféle megtakarítások és restrikciók hatására, de azért még mindig 1 milliárd fölött van az a luk a költségvetésben, ami tátong, és amelyre megoldást kell hozni a városvezetésnek, amit valamilyen szektorból, valamilyen szférából el kell venni. Fontos a civileknek, fontos a kultúrának, fontos az intézményeknek, fontos minden területnek. Tehát a szociális szférát több szempontból szükséges átgondolni. A civil koncepció és a szociális szféra metszete valóban adott. Adott az összes többi területnek is. Én azt gondolom, ahogy említettük itt a felvezetőben, ez a civil koncepció egy keretet határoz meg, az együttműködés keretét határozza meg, és minden koncepció annyit ér, amennyit betartanak belőle a felek. Tekintettel arra, hogy egyébként készül az új civil törvény, én azt gondolom, hogy az abban foglaltaknak megfelelően lehet, hogy még egyszer módosítani fogjuk a költségvetés ismerete után összesítve, lehet, hogy még egyszer hozzá kell nyúlni a civil koncepcióhoz, ezért nem tartalmaz kifejezett konkrétumokat, csupán keretet határoz meg. Ahogyan a civil referensünk is említette a szociális, oktatási, kulturális szféra ágazatát tekintve, itt a civil koncepcióban mindenképp kiegészítésre szorul, hiszen a környezetvédelemről sem beszéltünk, és van egy csomó olyan terület, ami szintén fontos. Éppen ezért fogadtuk el a Civil Fórumnak azt a javaslatát, illetve az ügyvivő testületnek azt a javaslatát, amelyben kivettük az ágazati besorolást és gyakorlatilag a civil referens által felolvasott átfogó bekezdést tettük be helyére. Én nem tudom, hogy hol található meg ebben a civil koncepcióban, hogy a támogatási forma elvész-e? Megmondom őszintén, mi nem gondoltunk arra, hogy a jövőben a városvezetés a civil együttműködéseket, a civil szervezeteket semmilyen formában nem fogja támogatni. Én nem olvasom ki ebből a civil koncepcióból. Ugyanakkor viszont fölhívnám a figyelmet, hogy ebben a városban hivatalos adatok szerint 763 civil és társadalmi szervezet működik a Civil Fórumon belül és Civil Fórumon kívül. Én azt gondolom, hogy demokráciában élünk, minden civil szervezetnek egyenlő jogokat kell biztosítani. Ez a civil koncepció lehetőséget nyújt és nem tesz különbséget civil és civil között. A 6. oldalon szereplő kiegészítés, mely szerint
19 lehetőség szerint támogatja, ha jól emlékszem ez az ügyvivő testülettel való együttműködés kapcsán merült föl, ahol indokolttá vált a lehetőség szerinti támogatás, már csak azért is, mert amint tudjuk a Nyíregyházi Napló reklámbevételekből is él, mint ahogy minden más médium, ami a Városkép Kht. működtetésében tevékenykedik. Én azt gondolom, hogy nem lehet a saját 100%-os tulajdonú cégünket arra utasítani, megjegyzem, hogy ugyanakkor tőlük is elvárjuk a 10%-os költségmegtakarítást és kevesebb támogatást fognak ők is kapni, kevesebb feladatot. Tehát nem lehet elvárni, hogy ugyanakkor viszont a reklám bevételeit szorítsuk kötelező jelleggel azzal, hogy mindig egy kötelező civil felületet kell nekik biztosítani. Ezért van ott a „lehetőség szerint támogatja”. Tehát ezt a szabad kezet én azt gondolom, hogy meg kell adnunk a szakmának és meg kell adnunk a cég vezetésének. Azt gondolom, hogy minden kérdést nagyjából érintettem. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Halkóné dr. Rudolf Éva alpolgármesternek adom meg a szót. Halkóné dr. Rudolf Éva:(alpolgármester) Köszönöm szépen. Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Mint az adott területért felelős tisztségviselő kértem szót. A kérdésekre válaszként közlöm, hogy folyamatos tárgyalások folynak a civil szervezetekkel a szociális feladatellátás vonatkozásában. Igen, szándékunkban áll a civil szervezetekkel a kapcsolat megőrzése, esetenként kibővítése, megújítása. Már több alternatívát is kidolgoztunk, pontos adatokkal és számokkal alátámasztva a szociális feladatellátás jövőbeni feladataira, hiszen mindannyiunk számára ismertek a költségvetési törvényből adódó normatíva változások. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. További kérdést nem látok. Hozzászólása, észrevétele van-e valakinek? Nagy László képviselő úrnak adom meg a szót. Nagy László:(képviselő) Köszönöm szépen, tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Nem kaptam minden kérdésre választ. Természetesen azzal azt hiszem, hogy talán még el is hiszi nekem Kósa Tímea alpolgármester asszony, tisztában vagyok, hogy hány civil szervezet van a városban és hogy ezek közül van olyan, aki nem tagja a Civil Fórumnak. Én konkrétan azt kérdeztem, hogy a Civil Fórumnak az ülésén, hiszen többször elhangzott az, hogy a Civil Fórum megtárgyalta és nagyon nagy megelégedéssel támogatja ezt a koncepciót, hogy azon az ülésen mennyien voltak ott? Akkor, amikor 2006-ban alpolgármester voltam, akkor nagyjából hatszáz egynéhány civil szervezet volt, nem érte el a 620-at, azóta gyarapodott a civil szervezetek száma ennyivel, és ahogy a civil szervezetek száma is gyarapodott, a Civil Fórumé is. Mindez persze azt mutatja, hogy az elmúlt években is volt egy olyan fajta törekvés az Önkormányzat részéről, hogy fontosnak tartotta a civil szervezetek támogatását. Azt is látjuk egyébként, hogy valóban ma vannak olyan szakmai feladatok az Önkormányzat életében, amelyet nélkülük szinte meg sem tudna oldani az Önkormányzat, hiszen a civil szervezetek közül nagyon sok szervezet szakosodott olyan irányba, hogy olyan szakmai feladatokat tud átvállalni az önkormányzatoktól, nemcsak Nyíregyházán, hanem máshol is az országban, amelyeket az önkormányzat sem humánpolitikával sem pedig más anyagi forrásokkal nem biztos, hogy teljesíteni tudna. A jelenlegi civil koncepcióra visszatérve azért kérdeztem meg azt, hogy a lehetőség szerintit elfogadhatónak tarja-e esetleg az előterjesztő, hogy kikerüljön, mert az elmúlt időszakban tapasztaltam egy pár olyan
20 jelenséget, amely nem feltétlenül vetíti előre azt, hogy mindenki azonos elbírálásában részesülhet majd a civil közösségek közül, akár a Városkép Kft. részéről is. Ezek a konkrét jelenségek pedig azok, hogy például az elmúlt héten Nyírtelken egy átadási ünnepségen a Városkép Kft. által készített híradóban nem a regnáló polgármestert kérdezik meg egy civil ház átadása kapcsán, hanem a fideszes polgármester jelöltet, akinek egyébként ahhoz a civil házhoz nagyjából annyi köze van, mint bármelyik képviselőnek itt a jelenlegi belvízhelyzethez. És ebből az aspektusból megközelítve nem feltétlenül mondhatom azt, hogy nyugodt szívvel egyenlő elbírálás alá eshet bármely civil szervezet, mert félő, hogy ilyen esetekben mérlegelni fog a Városkép Kft-nek a menedzsmentje, vagy azok, aki éppen ezeket a kérdéseket eldöntik és lesznek olyan civil szervezetek, amelyek a legnagyobb jóindulat mellett is és a legnemesebb cél mellett is hátrányt fognak szenvedni azokkal szemben, akik éppen a Városkép Kft. vezetése által egy kicsit kedvesebbnek minősülnek. Ezt az elmúlt heti példát azért mondtam, mert ez egy számomra nagyon érdekes jelenség volt, és természetesen az is érdekes jelenség, hogy a Városkép Kft. újfajta közpolitikája vagy a köztájékoztatása az abba az irányba mozdult el, hogy ma már, legalább is a múlt héten már ellenzéki sajtótájékoztatóra el sem jön, tehát ilyen értelemben azt gondolom, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatásnak egy nagyon fontos elemét látszik elveszíteni Nyíregyházán a Városkép Kft. Lelkük rajta, természetesen lehet ezt így is csinálni, de az én a civil közösségek védelme érdekében tettem ezt a javaslatot, hogy ez a szó kerüljön ki belőle, és nagyon remélem, hogy ez a civil koncepció nem csak ezen a téren igyekszik egyenlő esélyeket biztosítani a civil közösségek számára. A civil koncepcióról egyébként összességében azt kell, hogy mondjam, hogy visszalépést kell, hogy jelentsen az elmúlt évekhez képest. Én ebből a koncepcióból azt látom, hogy az önszerveződő közösségekre fordított évi 50 millió forintos támogatást nem fogja tudni biztosítani a civil koncepció, és a következő években ezek a támogatási források nagymértékben meg fogják nehezíteni a civil közösségeknek a munkáját. Nagyon remélem, hogy ezt a 1-2-3 évet, amit el kell, hogy szenvedjenek, túl fogják tudni élni és nagyon jó lenne, hogy ha a civil koncepció felülvizsgálata, következő felülvizsgálata során nem arról kellene beszámolni, hogy 763 civil szervezetből már csak 542 maradt, mert a többiek sajnos nem tudták túlélni ezt az időszakot. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Jeszenszki András képviselő úrnak adom meg a szót. Jeszenszki András:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Sajnálom, hogy teljesen konkrét, vagy legalábbis konkrétabbnak tűnő választ én sem kaptam a kérdésemre, mert azt gondolom, hogy a szociális szférában egy olyan rendszert sikerült az elmúlt években kialakítani, s én azt gondolom, hogy ez nem politikai kérdés, hanem szakmai kérdés kell, hogy legyen, amelyet pártállástól függetlenül országosan is bármilyen önkormányzat is csak elismerő szavakkal tud illetni. Igazából az én kérdésem arra vonatkozott, hogy a városvezetés a civilek részvállalását a szociális szférában növelni vagy csökkenteni készül-e? Ez egy elég egyértelmű kérdés, hiszen vagy erre, vagy arra mindenképpen választ lehet adni. Itt azért egy pillanatra én megállnék a véleménynyilvánításnál és egy dologra azért szeretném felhívni a figyelmet. A civilesítésnek az igénye, amikor konkrétan civil vagy egyházakhoz kötődő civil szervezetek bevonása történt meg a szociális szférába azért történt, mert egyrészt sokkal hatékonyabban tudnak eljutni azokhoz a kliensekhez, ahogyan a szociális szférában hívják, vagy ellátottakhoz, amely talán
21 egy-egy önkormányzati szerepvállaló részéről nehezebb és egyébként a rendszer maga be is bizonyította azt, hogy valóban hatékonyabban működik, mint hogyha egy önkormányzat látja el az adott feladatot. De a másik és talán legalább ilyen fontos oka ennek a rendszernek a kiépítésének az volt, hogy bizonyos költségvetési szempontokat figyelembe véve hatékonyabban tud működni. Hiszen vannak olyan ellátási formák, amelyekre önkormányzatok vagy állami feladatvállalók nem igényelhetnek különböző támogatási összegeket, civil szervezetek és egyházak viszont igen. És erre szeretném felhívni a városvezetés figyelmét, hogy bár lehet, hogy első körben bizonyos meghozandó döntések a szociális szférában a forrásoknál esetlegesen megtakarításnak tűnnek, vagy megtakarítást eredményezhetnek, hosszútávon azonban azon források elvesztése, amelyhez a civileknek vagy az egyházaknak lehetőségük van eljutni, a város számára nem lesz meg és hosszútávon így aztán a megtakarításnak tűnő döntések aztán többletköltségeket okozhatnak. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm. asszonynak adom meg a szót.
Kósa Tímea alpolgármester
Kósa Tímea:(alpolgármester) Elnézést kérek, valóban ez a kérdés kimaradt. Nagy László úrnak nagyon szívesen válaszolok, bár meg kell, hogy mondjam, nem számoltam meg hányan vannak a Civil Fórumon és nem is gondolom, hogy az én feladatom lett volna. A Civil Fórumnak van egy ügyvivő testülete, decemberben, ha jól emlékszem választások voltak a Civil Fórumon belül és örömmel újságolhatom, hogy az ügyvivő testületnek tagja a Civil Fórum elnöke, az a Váradi Zsuzsanna, aki általam nagyra becsült civil munkát folytat. Tehát gyakorlatilag a folytonosság, a szakmai folytonosság ilyen szempontból adott, hiszen ugyanaz aki a tavalyi évben, azelőtt végezte a civil munkát, ugyanaz fogja végezni ebben az évben is. Tehát, ha a Civil Fórumon nem voltak elegen az Ön megítélése vagy tájékoztatása, vagy ismerete szerint, akkor majd meg kell kérdezni a Zsuzsát, hogy vajon miért alakult így a helyzet? Egyébként megjegyzem, sajnálatosnak tartom, hogy nem valamennyi szervezet volt ott és még csak nem is kétszáz felett volt, mert szemrevételezéssel azért nyilván látszott, hogy nagyon sokan nincsenek. Ezt én nagyon sajnálom őszintén. Ennek az érdektelenségnek lehet, hogy oka van, majd nyilván ezzel is foglalkozni fogunk, hogy vajon mi lehet az oka, hogy ilyen kevés civil szervezet jár a Civil Fórumra. Ennek a következménye az, ami az 5. oldalon kiegészítésként szerepel a civil koncepcióban, ami a korábbiban nem volt, hogy a civil szervezetek számára nem csak a Civil Fórumon keresztül létezik élet Nyíregyházán, hiszen az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a fenti konstrukció az, hogy a Közgyűlés munkájában részt vehessenek a civilek, tehát ez az a konstrukció lehetőséget nyújt nem csak a Fórum tagjainak, hanem azon kívüli civil szervezetek számára is véleményük, érdekeik érvényesítésére. Úgy hogy én azt gondolom, hogy ezzel teljes választ adtam. Jeszenszki úrnak pedig csak egy mondatom lenne, aki engem ismer tudja, hogy egyház közeli életet élek, már csak családi kötődésem révén is. Én nagyon örülök, hogy Jeszenszki úr is és a szocialista frakció az egyházak mellett foglal állást. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Halkóné dr. Rudolf Éva alpolgármester asszonynak adom meg a szót.
22 Halkóné dr. Rudolf Éva:(alpolgármester) Köszönöm szépen. Jeszenszki képviselő úrhoz kapcsolódnék. Akkor, amikor azt a választ adtam képviselő úr kérdésére, hogy szándékunkban áll a civil szervezetekkel való kapcsolat megőrzése, esetenként bővítése, akkor ezzel jeleztem azt is, hogy nem kívánjuk csökkenteni a civil szervezetekkel, egyházakkal való kapcsolatunkat a szociális feladatok ellátása terén. Viszont örömömre szolgál, hogy képviselő úrban is ugyanazok a dilemmák fogalmazódnak meg, amelyek bennünk is megfogalmazódnak és a folyamatos tárgyalások során mi is feltesszük azokat a kérdésünket önmagunknak is, hogy mennyiben lehet a feladatellátás hatékonyságát, minőségét párhuzamba állítani az adott költségvetési normatíva számokkal. Tehát akkor fogunk csak határozott lépéseket tenni a szociális feladatok egyházakkal, illetve civil szervezetekkel való ellátása vonatkozásában, ha meggyőződtünk mindannyian felelős városvezetőkként arról, hogy a már valóban példaértékű szociális ellátó hálózatot jó kezekben fogjuk tudni a jövőben is, és mindez a városlakók érdekében fog történni. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. További jelentkezőt nem láttam, lezárom a vitát. Összefoglalóul annyit csak, hogy itt most a civil koncepcióról beszélünk, a civil szervezetekkel való kapcsolattartásról. A szociális terület az érintkezik, mint ahogy sok más, és az egy külön nagy terület. Nem célja a városvezetésnek, hogy ezt az intézményrendszert és a benőtt civileket is negligálja, sőt az a célunk, hogy a hatékonyságot növeljük. Erre ugyanakkor kényszerítve vagyunk is, kényszerítve is vagyunk, hiszen a pénzügyi helyzet az egy olyan realitás, amiben minden területen számolnunk kell. Úgy a koncepciónak nem is része az, hogy itt miért, az majd a költségvetési előterjesztésnél jön elő, s tévedés vagy téves feltételezés azt gondolni, hogy itt bármilyen diszkriminációk, támogatásmegvonás vagy itt meg kellene védeni az MSZP-s képviselőknek a városvezetéstől a civil szférát. Ez azt gondolom, teljesen alaptalan, viszont az a pénzügyi helyzet, amit örököltünk az ezen a területen is egy súlyos örökség és meghatározza az intézkedéseink kereteit, lehetőségeit is. Mindezek után kérem a Közgyűlést, hogy szavazzunk a civil koncepció elfogadásáról. Szavazáskor jelen volt 21 képviselő. A Közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 5/2011. (I.20.) számú határozat Nyíregyháza Megyei Jogú Város Civil Koncepciójának elfogadásáról
A Közgyűlés megtárgyalta és elfogadta a civil társadalom szervezeteivel való együttműködés irányelveit rögzítő – a határozat mellékletét képező – Civil Koncepciót.
23
Melléklet az 5/2011. (I.20.) számú határozathoz NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS CIVIL KONCEPCIÓJA 2011. TARTALOMJEGYZÉK 1. Fogalom meghatározások 2. A civil koncepció hatálya A civil koncepció szükségessége, előzmények Értékek, elvek A civil koncepció célja, feladata A civil szervezetek bevonása a döntéshozatalba Kommunikáció, együttműködés, partnerség Feladatvállalás A civil szervezetek és közösségek támogatása IX.
A Civil Koncepcióból adódó feladatok
I. Fogalom-meghatározások, a Civil Koncepció hatálya I.1. Fogalom-meghatározások jelen koncepció értelmében: -
-
Non-profit szervezet: egyesületek, alapítványok, közalapítványok, munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, köztestületek, közhasznú társaságok. Civil szervezet: az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrejött társadalmi szervezet, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján létrejött alapítvány, illetve e szervezetek jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége (kivéve a pártot, a párt által alapított alapítványt, a párt részvételével létrehozott egyesületet, a létesítő okirata szerint munkaadói, munkavállalói vagy gazdasági érdekképviseletet ellátó szervezetet, a biztosító egyesületet). Nyíregyházi civil szervezet: az a civil szervezet, amelynek székhelye Nyíregyházán van, illetve országos civil szervezet, szövetség olyan tagszervezete, egysége, amelynek – az anyaszervezet alapszabályában rögzített – székhelye Nyíregyházán van, programjai a városhoz kapcsolódnak vagy nyíregyházi lakosokat érintenek, illetve ezek számára elérhetőek.
24 I.2. A civil koncepció időbeli hatálya A Koncepció időbeli hatálya a koncepció elfogadásától a felülvizsgálatáig terjed ki, egyidejűleg a régi hatályát veszti. II. A civil koncepció szükségessége, előzmények Az 1990-es évek mérföldkövet jelentettek a civil társadalom életében. Ahogyan ez jellemző volt az egész országra, nálunk is gomba módra jöttek létre a különböző civil szervezetek. Napjainkra igen erős, sokrétű civil társadalom alakult ki Nyíregyházán. A hivatalos adatok szerint 763 civil szervezet van városunkban bejegyezve, ebből 285 alapítvány, 478 társadalmi szervezet. Ezek a szervezetek és a bennük tevékenykedő nyíregyháziak a helyi közösség legkülönbözőbb érdekeinek érvényesítését szolgálják. Tevékenységi körüket, feladatukat tekintve a kultúra közvetítésében, az oktatás színvonalának emelésében, a szociális szolgáltatások biztosításában, a környezetvédelemben éppúgy szerepet vállalnak, mint a szabadidő hasznos eltöltésének szervezésében, a közbiztonság javításában, az élet minden területén. A helyi önkormányzatról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (5) bekezdése értelmében: „A települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel.” Az önkormányzatok és a civil szervezetek egymás természetes szövetségesei, kapcsolatuk és együttműködésük minősége jelentősen befolyásolhatja a város fejlődését, a Nyíregyházán élők elégedettségét lakóhelyük köz- és közösségi életével. A jól működő civil szervezetek alkalmasak a társadalmi összefogásra, a lakossági érdekek közvetítésére és képviseletére. Városunkban már 1999 óta civil kezdeményezésre működik a Nyíregyházi Civil Fórum, egyre növekvő létszámmal. (2010-ben 238 taggal). A Fórum fő célja a helyi civil társadalom erősítése a civil szervezetek közötti együttműködések fejlesztése által bekapcsolódás a város hosszú távú fejlődését meghatározó döntéshozatali folyamatokba. A Fórum legalább negyedévente találkozik, az ülések nyilvánosak, nyitottak. Nem bejegyzett szervezet a tagok számára kötelezettségekkel nem jár, de működését szabályozta: nyitott, bármikor, bármely helyi szervezet csatlakozhat, a bejelentkezett tagok szavazati joggal rendelkeznek. A Civil Fórum alkalmas arra, hogy a szervezetek közti és a szervezetek és az önkormányzat közti információáramlást biztosítsa. A Fórum megteremtheti a civilek egységes álláspontját, hatékony együttműködését. A civil szervezetek a Fórum munkájának megkönnyítésére szakmai munkacsoportokat hoztak létre, akik sűrűbben találkoznak, és az ágazatokat érintő kérdésekben közös álláspontot tudnak kialakítani. A Fórum előkészítéséről az Ügyvivői Tanács gondoskodik az elnök az alelnökök, a Civil Ház képviselője, az önkormányzati bizottságokhoz illeszkedő szakterületek felelősei és a civil referens részvételével.
25 A Fórum célja és feladata megvalósítása érdekében kész együttműködni minden olyan szervezettel, közösséggel, amely a közös cél elérése érdekében kész munkálkodni. A Fórum célja, feladata 1. Kölcsönös kapcsolat, érdemi együttműködés kialakítása, folyamatos fejlesztése a civil szféra szereplői között. 2. Kölcsönös kapcsolat, érdemi együttműködés kialakítása, folyamatos fejlesztése a civil szféra szereplői és a helyi önkormányzat, annak testületei, intézményei között. 3. Kölcsönös kapcsolat, érdemi együttműködés kialakítása, folyamatos fejlesztése a civil szféra és a gazdasági élet szereplői között. 4. Szervezett keret biztosítása az önszerveződés, az állampolgári öntevékenység, az érdekérvényesítés, a társadalmi ellenőrzés megalapozásához, fejlesztéséhez. 5. A kölcsönös bizalomra és felelősségre épülő információcsere ösztönzése, a nyilvánosság szerepének fokozása, a helyi döntések előkészítésében, a határozatok végrehajtásában, a közösségi támogatottság, a szerepvállalás erősítése. A Fórum működési területe: Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területe. III. Értékek és elvek A civil szervezetek alapvető fontosságú hidat képeznek az Európai Unió (EU) szervezetei és az állampolgárok között, közösségi munkájukkal a társadalmi szolidaritást erősítik, tevékenységük a társadalom és a szolgáltató állam számára hozzáadott értéket jelent: -
az állami és önkormányzati, valamint a civil tevékenység egyenrangú, egymást kiegészítő szereppel bír, az önkormányzat és a civil szervezetek kapcsolatát kölcsönösségen alapuló, az intézményes keretek között fenntartott konstruktív és partneri viszony kell jellemezze, mindkét fél számára fontos az elszámoltathatóság, valamint a kölcsönös nyilvánosság és a transzparencia, a döntések és a jogszabályok előkészítésében építeni szükséges a civil szervezeteknél felhalmozódott tapasztalatokra, az önkormányzat tiszteletben tartja a civil szerveződések függetlenségét, természetesnek tartja és igényli a civil társadalom kontrollját,
26 -
nélkülözhetetlennek tartja a civil szervezetek tevékenységét az önkéntesség, az öntevékenység, az önsegélyezés és a mindennapok sokszínűségének megteremtésében.
IV. A civil koncepció célja, feladata. A Civil Koncepció célja az önkormányzat civil szervezetekkel való hosszútávú kapcsolatának megalapozása. Nyíregyházán a kapcsolat jellemzője a kölcsönösség, az egyoldalú támogatás helyett a sokszínű együttműködés feltételeit teremti meg az Önkormányzat. Az együttműködés során különösen figyel az Önkormányzat a civil szervezetek önállóságára, autonómiájára. A koncepció feladata a társadalmi párbeszéd tudatosítása, a civil szervezetek lehetőség szerinti bevonása a döntéshozatali folyamatokba. V. A civil szervezetek bevonása a döntéshozatalba A Civil Fórum Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése által létrehozott bizottságoknak megfelelően civil munkacsoportot hozott létre, amelynek feladata a közgyűlési munka figyelemmel kisérése, véleményezése, témajavaslatok összeállítása a közgyűlés munkatervéhez. Az önkormányzat a kétirányú, nyitott párbeszéd kiépítésében érdekelt, mely minden aktívan cselekvő szervezet és közösség számára a folyamatos párbeszéd (javaslattétel, véleménynyilvánítás) lehetőségét kínálja. Ahogyan az együttműködésben sem, úgy a kommunikációban sincsenek kivételezett helyzetűek: egyedül a szervezetek aktivitásán, teljesítményén múlik a párbeszéd intenzitása, mélysége.
A Civil Fórum munkacsoportja a bizottsági ülések előtt lehetőség szerint 1 munkanappal - a város honlapján mindenki számára elérhető meghívó és szakmai anyagok alapján - javaslatait, véleményét írásban az adott szakbizottság elé beterjesztheti, ahol a bizottság elnöke köteles ismertetni azt a bizottsági tagokkal. Az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében fenti konstrukció lehetőséget nyújt nemcsak a Fórum tagjainak, hanem azon kívüli civil szervezetek számára is véleményük, érdekeik érvényesítésére.
27 VI. Kommunikáció, együttműködés, partnerség Fentiek tükrében a kommunikáció formái az alábbiak: -
-
az önkormányzat és a civil szervezetek, közösségek párbeszéde évente szükség szerint az önkormányzat vezetőinek részvétele a Civil Fórum ülésein, a Nyíregyházi Civil Fórum elnöksége kezdeményezhet egyeztetést az önkormányzat vezetőivel a civil szervezeteket, a város lakosságát érintő tervekről, elképzelésekről, s így még az előkészítés szakaszában megtehetik javaslataikat, az önkormányzat hivatalának a területért felelős munkatársa és a civil szervezetek, közösségek közötti párbeszéd, kölcsönös információszolgáltatás, a civil szervezetek vagy az önkormányzat által kezdeményezett nyilvános fórumok.
Az együttműködés nyilvánossága érdekében: -
mindkét fél törekszik arra, hogy a szervezeteket, a közös munkát, az együttműködésben rejlő lehetőségeket, a helyi jogalkotásban részvételt a médiákban is megjelenítse.
-
Nyíregyházi Megyei Jogú Város Önkormányzata fejleszti, majd működteti a város honlapján található Civil Oldalt, ahol napra kész információkat szolgáltatnak a városban működő civil és társadalmi szervezetekről, biztosítva aktuális eseményeik, rendezvényeik megjelenítését, természetesen mindazok számára, akik élnek a nyújtott lehetőséggel.
-
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata együttműködve a civil szférával, a nyilvánosság érvényesülése érdekében, lehetőség szerint támogatja, hogy a civil szervezetek közérdekű közleményei, (a pályázati finanszírozású, és a támogatásokból megvalósuló programokat, rendezvényeket kivéve) a Nyíregyházi Megyei Jogu Város Önkormányzatának 100%-os tulajdonában lévő Nyíregyházi Városkép Kft. által működtetett médiumaiban megjelenjenek. A közlemények megjelenésének koordinációját és ellenőrzését a Nyíregyházi Városkép Kft. látja el.
való
Az Önkormányzat hivatalának civil területért felelős munkatársa: -
Az Önkormányzat a civil szervezetekkel való kapcsolattartásra főállású civil referenst alkalmaz. A referens kiemelt fontosságú feladata az Önkormányzat és a civil szervezetek közötti kapcsolat és együttműködés adminisztrációs és dokumentációs hátterének, a kommunikáció folyamatosságának, az információk hitelességének és naprakészségének biztosítása.
28 -
A civil referens segíti a civil szervezeteket abban, hogy javaslataik, kérdéseik, kéréseik a megfelelő formában és a megfelelő helyre eljussanak. A civil szervezetekkel kapcsolatos szakmai feladatok tekintetében (szerződéskötés, kapcsolattartás, az esetleges viták, stb) a területért felelős szervezeti egység jár el.
-
A civil referens szorosan együttműködik a Nyíregyházi Civil Fórum működését segítő Civil Szolgáltató Központtal ( Nyírségi Civil Ház ).
A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. nemcsak a civil szférát szabályozza, hanem az önkormányzatok és nonprofit szervezetek együttműködésének lehetőségeit is.
Az Önkormányzat értékrendjének megfelelően elvi/erkölcsi támogatást nyújt és együttműködik minden olyan civil szervezettel, mely megyei, regionális, országosvagy határon átnyúló programot valósít meg. Az Önkormányzat együttműködik a civil szakértőkkel és igénybe veszi azok önkéntes munkáján alapuló segítségét. VII. Feladatvállalás Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak ellátásában lehetőség szerint szerződés kötés és megállapodás keretében törekszik a civil szervezetek közreműködésére. Az Önkormányzat ahogyan a civil szervezetek között, úgy együttműködő partnerei között sem tesz különbséget ideológiai, világnézeti, nemzetiségi vagy felekezeti alapon. Ezért az együttműködésben nincsenek és nem lehetnek „kiemelt partnerei.
VIII. A civil szervezetek és közösségek támogatása Az Önkormányzat lehetősége szerint a mindenkori közgyűlési rendeletének megfelelően támogatja a civil szervezetek működését. Az Önkormányzat pályázati lehetőség keretei között biztosíthat kedvezményes helyiséghasználatot a civil szervezetek számára az önkormányzattal kötött szerződés/megállapodás alapján. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a szolgáltatások magas színvonala érdekében továbbra is szorosan együttműködik a Nyírségi Civil Házat működtető Első Nyírségi Fejlesztési Társasággal, mely ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatásokat nyújt a civil szervezeteknek. A szolgáltatások igénybevételére a nyíregyházi civil szervezetek és közösségek jogosultak.
29
Az igénybe vehető szolgáltatások a következők: -
információs és tanácsadó szolgáltatások irodai infrastruktúra igénybevétele módszertani segítségnyújtás képzések, tréningek szervezése
A Nyírségi Civil Ház együttműködve a Civil Fórummal szakterületenkénti bontásban a témában elismert, jól felkészült szakértőket tart nyilván, akik tanácsadását a civil szervezetek igénybe vehetik. IX. A Civil Koncepcióból adódó feladatok 1. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a pénzügyi lehetőségek függvényében évente felülvizsgálja a támogatási keretekből felhasználható, az éves költségvetési rendeletben meghatározott támogatási összegeket. 2 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata folyamatosan működteti és fejleszti a város honlapján található Civil Oldalt. Nyíregyháza MJV Önkormányzata és a helyi civil szervezetek közötti együttműködés egyik legfontosabb alapelve a szubszidiarítás, ami az Európai Uniós döntéshozatalnak is alapja. Ezt az alapelvet a civil szervezetek tudják leginkább képviselni. A szubszidiarítás azt jelenti, hogy a problémát ott és azok bevonásával kell megoldani, ahol, és akik között a probléma keletkezik. Az koncepció célja, hogy az Önkormányzat és a civilek együttműködését segítse, ezáltal a kapcsolatokat tartalmasabbá, az önkormányzati feladatokat hatékonyabbá tegye, az önkormányzati döntéseket pedig szélesebb társadalmi konszenzus kísérje. 4./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Sportkoncepciójának elfogadására Előadó: Halkóné Dr. Rudolf Éva alpolgármester Markovics Attila Oktatási, Kulturális és Sport Osztály vezetője Véleményezi: Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Felkérem Halkóné dr. Rudolf Éva alpolgármester asszonyt, hogy tájékoztassa a közgyűlést a sportkoncepció előkészületi munkálatairól.
30 Halkóné Dr. Rudolf Éva:(alpolgármester) Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Valamennyiünk számára ismert az előttünk lévő sportkoncepció, de a közvetítést néző városlakók érdekében úgy gondolom, hogy röviden és tömören összefoglalom, hogy mi is a lényege a sportkoncepciónak, illetve mik voltak az előkészületi munkálatok. 2010. novemberében szakmai előkészítői bizottság alakult meg a sportkoncepció kidolgozására. Nyíregyháza korábbi, a 2005. évi középtávú város és sportkoncepciója a Pekingi Olimpiáig tartó 4 éves olimpiai ciklusra vonatkozott 2008ig. Ezt követően új koncepció kidolgozására nem került sor. A 2010. novemberében megalakult előkészítő munkabizottság kidolgozta a jelen koncepció irányelveit. Ehhez a város sportjáról szóló helyzetkép kiindulópont és háttéranyag. Az Országgyűlés 2011. évi tavaszi évi ülésszakára vonatkozó törvényalkotási program ismeretében az irányelv egyes pontjainak a módosítása várható a közeljövőben. A helyzetelemzés taglalja a kiemelt csapatsportágakat, a kiemelt egyéni sportágakat, egyéb egyéni és csapatsportágakat. Szól a Nyíregyházi Városi Diáksport Egyesületről, a szabadidősportról, az utánpótlás nevelésről. Egyéb sporttámogatásokról, a kiemelkedő sportrendezvényekről, a sportösztöndíj rendszerről. A városi olimpiai alapról stb. a mobil műjégpályát is kiemelhetném. Ezentúl az önkormányzati sportirányításról, sportigazgatásról, valamint a sportlétesítmények üzemeltetéséről. Elértünk a lényeghez, a római 2-es sportkoncepció című fejezet a koncepció céljáról, küldetéséről, az alapelvekről, valamint az irányelvekről rendelkezik. A támogatások vonatkozásában keretszabályozás kialakítását látja célszerűnek és egyidejűleg az eredményességi mutatók újra szabályozásának szükségességét is hangsúlyozza. A támogatás folyósítása a felek közötti megállapodás alapján pontosan körülhatárolt kötelezettségek és jogosultságok vállalásával fog történni. Kiemelt hangsúlyt kap a támogatás elszámolási rendszerének további finomítása, egyértelmű feltételek megfogalmazása. A szakmai kérdések címszó alatt tételes felsorolásra kerülnek az előttünk álló vállalt feladatok. A felsorolás nem jelent rangsort, azért említem ezt meg, mert több bizottságban illetve bizottságban is ez kérdésként merült fel. Itt megjelenik az önkormányzati irányítás és ellenőrzés is. Ami szorosan összefügg az előzőekben vázolt megállapodás tárgykörrel. A sportfejlesztési javaslatok prioritásként fogalmazzák meg a diáksport, az utánpótlás sport és az utánpótlás nevelés megerősítését. Több helyen is kiemeli a város sportarculatának kialakítását. A sport célfeladatok rangsort nem jelentős sportági felsorolást tartalmaznak. Tehát itt sincs rangsor. A koncepció kulcsszavai és prioritásai a tiszta elszámolási viszonyok, megállapodás, ellenőrzés, diáksport, utánpótlás sport, utánpótlás nevelés. Mi az amit nem tartalmaz a koncepció, mi az amire nem ad választ? Ami magasabb szintű szabályozást igényelt, azt már főjegyző úr is felvezette. A sporttal kapcsolatos önkormányzati feladatokat, a sportfeladat ellátásának a struktúráját, nem tartalmazza a költségvetési előirányzatokat. A sporttámogatási rendszerét, igénylését, engedélyezését, és elszámolását. Csak zárójeles utalás van arra, ami kizárólag támogatás igénylésével támogatható a későbbiekben is. A sportkoncepció nem visszalépést, hanem súlyponti átrendeződést jelent. Nyíregyháza városvezetése elkötelezett az utánpótlás nevelés mellett. Ezzel összefüggésben kötelessége és kötelezettség a Nyírsuli Kft. támogatása, ami közvetetten és közvetlenül is jelentős támogatása a koncepcióban szereplő sport szakágak vonatkozásában. A koncepcióval összefüggő további előttünk álló feladatok a sport kerekasztal tanácskozás, 2010. február 1-ével került meghirdetésre, több mint 84 meghívó ment ki. Költségvetési rendelet módosítása és a sportrendelet módosítása. Köszönöm a figyelműket.
31
Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Az előterjesztést megtárgyalta és véleményezte az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság. Felkérem Lipták Lajos elnök urat, hogy ismertesse a bizottság álláspontját. Lipták Lajos:(Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Képviselő-testület. A bizottság január 13-án csütörtökön tárgyalta az előterjesztést, és a sportkoncepciót az alábbi kitétellel elfogadásra javasolja. A bizottság az előterjesztést elfogadja azzal a feltétellel, hogy az adott területért felelős képviselőt megbízza a sportstratégia kidolgozására az érintett szakmai szervezetek bevonásával 2011. március 30-ig. Felelős: Halkóné Dr. Rudolf Éva alpolgármester. A bizottság 6 igen, 1 tartózkodás és 1 nem szavazattal elfogadta az előterjesztést. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Tehát ennél a koncepciónál is érvényes az, amit főjegyző úr elmondott, tehát itt irányelveket fogalmazunk meg. A közgyűlés, ha elfogadja a koncepciót, akkor a márciusi közgyűlésen a vonatkozó rendelet-módosítást be kell hoznunk ide a közgyűlés elé. Egy dolgot említenék még ami fontos lehet, a Parlament az elmúlt évben elfogadott egy fontos törvényt, a sporttámogatás rendszere, ez 5 kiemelt csapatsportág támogatását tette lehetővé. A cégek, szponzorok után olyan kedvező feltéttelekkel, hogy a társasági adóból írhatják le. Ez brüsszeli egyeztetés alatt áll. Amit én tudok, első félévben várható, hogy ez az egyeztetési folyamat bezárul és ha ez a törvény hatályba lép vagy ebben a formájában, vagy módosítássokkal, az egy óriási lehetőséget nyitna ennek az 5 csapatsportágnak, versenysportnak a támogatására. Aminek természetesen én személy szerint örülnék, mert Nyíregyházán ezt az 5 csapatsportot még inkább kiemelten tudnánk támogatni a szűkös pénzügyi lehetőségeink mellett is. Megkérdezem, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban kinek van kérdése? Jászai Menyhért képviselő úrnak adom meg a szót először. Jászai Menyhért:(képviselő) Az előterjesztőtől szeretném megkérdezni, hogy lennee arra lehetőség, hogy sportlétesítményeknek a jegyzékét kibővítsük a koncepcióban? Nyíregyháza Megyei Jogú Város 7-es számú választókerületében van egy sportpálya, amit a helyi általános iskola tart fenn, szeretném, hogy ha ez oda bekerülne. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Nagy László képviselő úrnak adom meg a szót. Nagy László:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Nem csak az maradt ki egyébként a jegyzékből, sok minden más is. Az a kérdésem, hogy miután az elmúlt időszakban, különösen az októbert megelőző időszakban nagyon sokat lehetett hallani arról, hogy kialakult elképzelése van a leendő új városvezetésnek és azóta új városvezetésnek a sporttámogatási rendszert tekintve. Nem lett volna e vagy nem gondolkodott-e azon a városvezetés, hogy ezzel a sportkoncepcióval párhuzamosan hozza azt az elképzelést, ami némileg megnyugtatta volna a sportszakmának a közvéleményét? Mert most jelenleg én azt érzékelem, hogy elképesztő bizonytalanság alakult ki, amit én a hozzászólásban kívánok majd kifejteni. Tehát nem lett volna-e célszerű egy konkrétabb sportkoncepciót a közgyűlés elé tárni annak érdekében, hogy mindenki tudja, lássa azt, hogy mi várhat
32 rá a következő időszakban, vagy a következő 1 évben? Ismerve azokat a véleményeket, hangsúlyozom, amelyek a városban megfogalmazódnak és engem is nagyon sokan megkeresnek azzal, hogy mi lesz velük, mi lesz a saját sportágakkal, mi lesz a saját sportolójukkal. Elképesztő bizonytalanság mutatkozik a városban, tehát a konkrét kérdésem az, hogy nem lett volna-e célszerű a sportkoncepcióval párhuzamosan együtt hozni a sporttámogatási rendszerhez kötődő változtatási javaslatot is, amit egyébként a sportbizottság elnöke, illetve az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke és a bizottság elfogadott, hogy ez így nagyon féllábas ez a koncepció. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Póka Imre képviselőnek adom meg a szót. Póka Imre:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Én nem vagyok jogi szakember, de ha jól gondolom, még él ez a sportrendelet, jegyző úr tájékoztatott minket, hogy tervbe van véve a rendelet visszavonása. De amíg hatályát nem veszti, jogszabályként funkciónál tovább, tehát szerintem a 23/2008. évi sportrendelet még él és még megnéztem az 1 §-t, ami úgy szól, hogy a rendelet célja, hogy megalapozza és létre hozza Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata sportkoncepciójának megvalósításához szükséges feltételrendszert és szerkezeti keretet adjon a sporttámogatására a biztosított összegek felhasználására. Tehát a kérdés az, hogy valóban az előttünk levő koncepciónak, mivel hatályát nem vesztette el ez a rendelet, nem kellene ennek nyomdokába lépni? Ha érvényben van a rendelet, vajon összhangban van-e, ez a második kérdés a koncepció? Én nagyon örülök alpolgármester asszony, hogy összehívta a kulturális kerekasztal után a sportkerekasztalt is, ezt én magam is felvetettem a sport bizottsági ülésen. De a kérdés az hogy nem lenne e célszerű az érintett sportvezetőkkel a koncepció elkészülte előtt találkozni? Hiszen maga a koncepció utolsó sora szó szerint úgy szól „önkormányzati döntéseket pedig szélesebb társadalmi konszenzus kísérje” ez az idézett vége, ez a 3 kérdésem lenne. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Úgy állunk, az a kiindulási helyzetünk, hogy 2 éve nincs sportkoncepció az önkormányzatnál, egy. Kettő, tavaly mindenféle nagyvonalú pénzügyi kötelezettségvállalások történtek, amiből körülbelül 70 millió forint még most is fennáll. És egyébként az érintett sportegyesületek vezetői teljesen tisztában vannak vagy tájékoztattuk őket a pénzügyi helyzetről. Ugyanakkor azt is vállaltuk, hogy negyedév végéig, tehát március 31-ig ezeket fizetjük. Viszont miből fizetünk? Elnézést, de hitelt azért felvenni, hogy tudjunk támogatni sportegyesületeket, ezt tovább nem lehet folytatni, ez a gyakorlat ment itt. Ezt nem lehet folytatni. Ez egyszerűen képtelenség. Ebben a helyzetben keressük azokat a lehetőségeket, prioritásokat megfogalmazva, hogy hatékonyan tudjuk támogatni a sportot és ezt transzparens módon egy koncepcióban rögzített elvek mentén, nem mindenféle háttér tárgyalások keretében mint korábban, ahogy elmondták nekem, ez nem egyszer előfordult. Póka képviselő úr kérdésére, főjegyző úr teljesen világosan elmondta, hogy ez a logikai sorrend, a koncepció elfogadás után a rendelet módosítása, innentől kezdve a közgyűlés elfogadja a koncepciót, akkor ezért ennek kvázi végrehajtási rendelete lesz a költségvetési rendelet. Tehát ezt nem tudjuk máshogy kezelni. A pénzügyi támogatásra vonatkozóan amit Nagy László képviselő felvetett én örülnék a legjobban, ha nem azzal kellene foglalkozni, hogy az elmúlt
33 évben, az előző vezetés által tett kötelezettségvállalásokat hogy tudjuk pótolni, pótlólagosan kifizetni. Hanem azzal, hogy van egy teljesen konszolidált pénzügyi helyzetünk és nyugodtan tudunk előre tervezni. Nem kis feladat, mert szeretnénk támogatni a sportot, ezért határoztuk meg a koncepcióban a prioritásokat utánpótlás nevelés, diáksport, szabadidő, tömegsport, a versenysportot ezzel is segítjük, a létesítmények biztosításával is segítjük. És az 5 kiemelt csapatsportágnál viszont arra vagyunk utalva, mint sajnos nagyon sok más önkormányzat, hogy ha ez a törvény hatályba lép, akkor erre is felkészültünk, hogy megteremtsük az infrastruktúráját, ha lesz erre lehetőség, a támogatások fogadására. További kérdések megválaszolására Halkóné dr. Rudolf Éva alpolgármester asszonynak adom meg a szót. Halkóné Dr. Rudolf Éva:(alpolgármester) Köszönöm szépen. Valóban nagy a bizonytalanság, mi is érezzük, minket is többen megkeresnek a sportszakma területéről. De nem azért, mert valami oknál fogva ez a koncepció vagy a városvezetés új elképzelése bizonytalan helyzetet teremt. Hanem azért, mert olyan gazdasági helyzetet örököltünk, hogy nem áll módunkban az elmúlt években vállalt kötelezettségeket azonnal teljesíteni, és ez okozza azt a nagyfokú bizonytalanságot, amiről Nagy László képviselő úr is beszélt. Mi kitettük az asztalra ezt a koncepciót. Nem szégyenkezünk miatta, még ha oldalszámát tekintve nem is 50-60 oldalas koncepció, de olyan tömör felsorolásokat, elképzeléseket fogalmaz meg, aminek mentén már meg tudjuk alkotni azt a rendeletet, amire egyébként én utaltam a szóbeli összefoglalómban. A sportkoncepció fogalmánál fogva is elgondolás, ötlet és nézőpont. Tehát ez az anyag, ami önök előtt van nem is tartalmazhat operatív irányítási eszközöket és eljárásokat. Ez egy alacsonyabb szintű jogszabállyal elfogadott anyag. Ezt követi majd a magasabb szintű helyi jogszabály, a rendelet, amely sportrendelet pontosan fogja tartalmazni amit én egyébként az összefoglalómban felolvastam tételesen, ami kimaradt a koncepcióból, ami még megoldásra vár a sportrendeletben. Én is dilemmáztam sokat azon, hogy egy időben kellene a sportrendeletet a határozati formában elfogadásra kerülő sportkoncepcióval együtt hozni. De főjegyző úrral is tárgyaltunk, a gazdasági vezetéssel is tárgyaltunk és akkor arra a megállapodásra jutottunk, hogy addig, ameddig a költségvetési rendelet elfogadásra nem kerül, addig nem tudjuk a sportrendeletben azokat a pontos meghatározásokat, százalékokat, támogatási formákat megjeleníteni, csak ezt követően, a költségvetési számok birtokában lesz erre módunk. Köszönöm Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. További kérdezőt nem látok, hozzászólások, észrevételek következnek. Nagy László képviselő úrnak adom meg a szót. Nagy László:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Igyekszem rövid lenni, mint amilyen a koncepció is. A bizonytalanság nem elsősorban abból fakad ma a város sportéletében valamilyen szerepet vállaló közösségek vagy egyének részéről, hogy egy sokadszor elhangzott és hangoztatott pénzügyi helyzet konszolidálásán dolgozik az önkormányzat és ennek vannak azért számukra is nézve negatív hatásai. Hanem azért a bizonytalanság, mert ebből a koncepcióból nem látják azt, hogy mire számolhatnak. Az is elhangzott többször, hogy felülről vezérelt volt a korábbi sporttámogatási rendszer és sportirányítás. Ebből a koncepcióból én azt tudom kiolvasni, hogy ezután még inkább úgy lesz, hogy ha az volt, akkor még inkább, hiszen ebben a prioritásokon kívül, amiben egyébként semmi
34 újdonság nincsen, hiszen ez a város 2001 óta prioritásként fogalmazta meg az utánpótlás erősítését ebben a városban akkor, amikor a Nyírsuli utánpótlás rendszerét elkezdte felépíteni. Ennek eredményeként 2010-ben a Nyírsuli lett az ország legeredményesebb sportiskolája, amiért kitüntetést is kapott. Tehát a prioritási rendszernek a felállítása az semmi újdonságot nem tartalmaz, sokkal inkább gondot jelent olyan, versenysportot tudott működtető cégnek, minden olyan tömegsportban résztvevő egyénnek, akik eddig nem látják még most sem, hogy mi várható a következő időszakban. Azt azért csak szeretném megemlíteni, hogy a várva várt sporttörvény, amit az országban mindenki megváltóként kezel, a későbbi sporttámogatási rendszerben igazából 5 csapatsportág van, Nyíregyházán 3 csapatsportágat érinthet. Hiszen a vízilabda és a jégkorong itt fellelhető Nyíregyházán, hiszen mind a két csapatsportág működik és dolgozik ebben a városban is, de a sporttörvény úgy rendelkezik, hogy csak az első két osztályban dolgozó csapatok vehetik igénybe ezt a támogatási formát. Pontosan az a legnagyobb hibája annak a sporttörvénynek, hogy nem a széles bázist támogatja, hanem azt a szűk elitet, amely az I.- II. osztályban megjelenik. Ilyen értelemben sajnos a vízilabda és a jégkorong nem részesülhet ebből a támogatásból Nyíregyházán. Részesülhet a másik 3 csapatsportág, de én azt gondolom, hogy ennek a másik 3 csapatsportágnak a támogatását nem ettől kell függővé tenni, hogy a sporttörvény valamikor majd életbe lép-e vagy sem és a támogatási források megnyílnak előttünk. Azt tudom mondani, hogy ennek a sportkoncepciónak a nulladik változatát tekintheti a közgyűlés, hogy a sportrendelet, ami azóta is él. Lehet azt mondani a sportkoncepció nem készült el 2009-ben, miután olimpiai ciklusra készítettük korábban, de maga a sportrendelet az él és ez a sportrendelet, mint ahogy Póka Imre elmondta, hogy jelenleg is hatályban van, a sportrendelet alapján pedig valamennyi nyíregyházi közszereplő, aki a sportban érdekelt vagy érintett tudta azt, hogy mire számíthat és mit lehet igénybe venni vagy milyen szolgáltatást kaphat a várostól. Én azt gondolom, hogy a sportkoncepció ilyen irányú elkészülte mint ahogy egyébként a bizottsági ülésen is a múlt héten információim szerint elhangzott, többen restellték magukat, hogy ilyen sportkoncepciót kellett tárgyalniuk. Ezt maga a bizottság elnöke mondta, ha jól emlékszem és az is egy nagyon furcsa jelenség ma Nyíregyházán, hogy Budapestről irányítottan végzik a sportkoncepció elkészültét Nyíregyházán, ilyen információk is terjengnek egyébként a városban, hogy olyan ember irányításával készült a sportkoncepció, aki nem is Nyíregyházán él. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Fesztóry Sándor képviselő úrnak adom meg a szót. Fesztóry Sándor:(képviselő) Köszönöm szépen. Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Nem teljesen értem és nem is tudom osztani Nagy László aggodalmát amit a kérdésében megfogalmazott. Hiszen mint polgármester úr is említette, ezt sokan tudjuk, 2 évig nem volt Nyíregyházának sportkoncepciója, kvázi ez azt jelenti, hogy abban a korábbi, valamikori régi sportkoncepcióban megfogalmazott számok sem voltak kőbe vésve, illetve kötelező érvényűek azokra az évekre, amiket kénytelenek voltunk sportkoncepció nélkül megélni. Csak megjegyezném, hogy ön volt akkor a sportért felelős alpolgármester, tehát önnek kellett volna gondozni ezt a kérdéskört. Azok az egyesületek, illetve sportszervezetek érezhették magukat biztonságban, amelyeknek több éves szerződése volt, hiszen a többi sportegyesület, illetve sportszervezet az mindig az adott évi költségvetésből kapott támogatást, ha kapott. Ezt jól ismerjük, ennek a döntési folyamatát, volt egy költségvetés tervezés,
35 majd a tervezést követően bizottsági ülések folyamata. Majd ezt követően a közgyűlés döntött arról, hogy ki milyen támogatást kaphasson, illetve átruházott hatáskörben a bizottság döntött bizonyos kérdésekben. Ennek aztán az elmúlt ciklusban volt néhány anomáliája. Csak néhányat hagy említsek meg. De szó volt itt kézi vezérlésről meg felsővezérlésről. Én tudok olyan sportbizottsági ülésről, amit a bizottsági elnök nem akart összehívni, mert nem volt kötelessége ezt összehívni. Megtette helyette Csabai Lászlóné és olyan osztogatás, olyan pénzosztogatás történt itt, hogy például a futball esetében 2009. évben, amikor 10 millió forint eredményességi támogatás nem járt volna ennek a csapatsportágnak, ezt egy laza, kötetlen hangulatú bizottsági ülésen a szocialista és a független frakció független bizottsági taggal kiegészülve megszavazta, illetve visszaadta ennek a sportágnak. Vagy lépjünk egy kicsit tovább. 10-en felül volt azoknak a civil szervezeteknek a száma, akik úgy kaptak támogatást a sportcélú tartalékból, hogy nem kérvényezték. Nem kérték, egyszer csak vitte a postás a levelet, hogy örömmel értesítjük, hogy önöket Nyíregyháza Megyei Jogú Város Sport Bizottsága, illetve Közgyűlése pénzügyi támogatásban részesítette. Annak ellenére, hogy ezt kérvényezni kellett volna. Azt már meg sem említem, hogy voltak olyanok is, akik kérték és aztán meg nem kaptak. Vagy még egyet lépjünk előre, volt egy olyan siker sportága Nyíregyházának, amit férfi kézilabdának hívnak, most az utóbbi időben sajnos ez nem nevezhető sikeres sportágnak. Ennek ellenére csak a tavalyi évben több millió forint támogatást kapott ez a sportág Nyíregyháza Megyei Jogú Várostól, hogy még a 2009. évi támogatással sem számolt el. Hát hogyan fordulhat ez elő? Kérdem én, ha jól tudom, ebben az ügyben talán rendőrségi ügy van belőle. Vagy valamilyen formában fut a város a pénze után. Szeretnénk visszaszerezni azt a több mint 15 millió forintot, ami ugye valamilyen úton módon tisztelt Nagy László akkori alpolgármester úr utalványozásával kifizetésre került annak ellenére, még egyszer megemlíteném, hogy erre semmilyen jogalapja nem volt sem önnek, sem senkinek. Hiszen a sportrendelet azt rögzíti, hogy hogyan lehet kifizetni a sporttámogatásokat. És akkor megkérdezném azt is, hogy született végül egy olyan sportszabályozás, ami legalább megfogalmaz 5 olyan sportágat, amiben lehet ezeket a sportágakat támogatni cégeknek. 3 van benne Nyíregyházához kapcsolódóan, ami jelenleg is kiemelt sportág. Hát jobb volt a régi rendszer, amikor sporttámogatások után forrásokat kellett fizetni? Lehet, hogy jobb volt, én nem így értékelem, de ezt majd az idő el fogja dönteni. Nekem mindenesetre ezzel kapcsolatban az a véleményem, hogy a törvény adta lehetőséggel élni kell, nem pedig kritizálni kell azokat és azt gondolom, hogy a sport területén Nyíregyházán is egy nagy-nagy szemléletváltásra van szükség és ezt elsősorban a sporttámogatások kifizetésére és elbírálására értettem. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen, Póka Imre képviselő úrnak adom meg a szót. Póka Imre:(képviselő) Köszönöm tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A koncepciót megtárgyalta a bizottság, ott is elmondtam a véleményemet a koncepcióról. Hosszan átolvastam, még egyszer átolvastam, harmadszor is átolvastam, nagyon sok olyan elem van benne ami hasznos a jövőt illetően és a sportbizottságnak a leendő koncepciót, ami szerintem csak a leendő koncepciónak alapjául szolgál, nagyon jó alapanyagot ad. Az első része a helyzetelemzés, tényleg nagyon jónak tartom és minden területet tartalmaz ami a város sportját jellemzi, ezzel nincs is gond. De a második rész, a két oldal, alpolgármester asszony nagyon
36 kitartóan, a legutóbbi megbeszélésen is meggyőzően azt mondta, hogy ez egy nagyon jó sportkoncepció és én tulajdonképpen majdnem el is hittem, mert hogy olyan meggyőző tud lenni, de még egyszer átolvastam a koncepciót, aztán még találkoztam egy plusz információval, amit most szeretnék megosztani. Tehát egyetértek azzal, hogy túl általános a koncepció, másrészt ugye társasági adókedvezményekkel támogatott sportágakról beszélünk itt hosszan. Tegnap a Kossuth Rádióban hallom Szalai Ferenc urat, a Parlament Sport Bizottsága alelnökét és Szolnok polgármesterét a Reggeli Start műsorban, idézek tőle „ a koncepciót még nem fogadta el az Európai Unió és félő, hogy több eleme sem fogja kiállni a brüsszeli felülvizsgálatot. A társasági adókból levonható sporttámogatás az ötlete teljesen új Európában és engedélyezése legfeljebb korlátozottan lesz lehetséges, de a kiemelt csapatsportokra és a profi versenyzők, edzők személyi kifizetésére nem.” Még annyit mondott polgármester úr, hogy az Országgyűlés tavaly júliusában ahogy ezt említettük már fogadta el a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló indítványt, erről már beszéltünk. Már ennek része volt a társasági adóból levonható sporttámogatás és a jogszabály kiemelten támogatta az 5 sportágat amit említettünk már, a labdarúgást, kézilabda, kosár, vízilabda, jégkorongot és az országos szakszövetség tagjaként működő sportszervezeteket, látványcsapat, sport fejlesztéséért közhasznú alapítvány részére az adóévben nyújtott támogatáshoz kapcsolódóan. Tehát a lényeg az, hogy azt látom a Parlament Sport Bizottság alelnökének a nyilatkozatából, hogy ebben az évben ebből a bizonyos társasági adóból, amire alapoz nagyon a koncepció, ebből a támogatási kedvezményből ide nem igen fog tudni eljutni, évvégéig sem lesz ennek reális alapja. Tehát éppen ezért is mondom azt, hogy a koncepció nagyban épít erre. Azért ha elolvasom látszik, hogy egy nagyarányú költségcsökkentéssel számolhatunk. Pletyka szinten sok mindent hall az ember, nagyon sok sportemberrel találkoztam, hogy igaz ez, hogy így van. Mondom, fogalmam sincs nekem arról, hogy kik voltak az előkészítő bizottság tagjai, illetve 1 embert tudok most már, a héten megtudom, hogy kik voltak az előkészítő bizottság tagjai, mert olyan titkosan ment az egész. És én továbbra is azt állítom és nem azért lobogtattam most, hogy a múltkori 64 oldalas volt, csak azt szeretném elmondani, hogy arányok és irányok vannak ott felsorolva. Tehát itt százalékosan meg van határozva, hogy mennyit adunk a kiemelt csapatsportágra, parasportra, sorolhatnám tovább, a szabadidősportra. Tehát véleményem szerint egy koncepciónak azért egy iránymutatónak kell lenni. Ha csak ilyenekre gondolok, hogy általában mindig meghatároztuk, hogy mennyi legyen a sportra szánt összeg, magyarul az összköltségvetés hány %-a. Tehát minimum egy koncepciónak ennek ezt tartalmazni kellene. Az iskolai és diáksportot említettük és beszéltünk róla, pontos kérdéseleme ennek, hogy az országban talán egyedülálló módon a város idáig a sportra fordítható normatívát, amit az iskolák csak sportra fordíthatnak, az 1200 forint összegnek mi lesz a sorsa? Egy nagyon fontos kérdésre kell, hogy legyen. És külön a céltámogatás. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Lejárt az ideje képviselő úr. Lipták Lajos képviselő úrnak adom meg a szót. Lipták Lajos:(képviselő) Tisztelt Képviselő úr, tisztelt képviselő-testület. Az Oktatási Kulturális és Sport Bizottság időt nem kímélve nagyon alaposan megtárgyalta a sportkoncepciót és hosszan gondolkodtunk azon, hogy milyen módon terjesszük elfogadásra és a korábban felolvasott módon került beterjesztésre. Az előttem szólók többen úgy érzem, hogy nem értik, hogy mi a koncepció műfaja és olyan tartalmi
37 elemeket kívánnak a koncepcióban megjelentetni, amelyek csak a költségvetés elfogadása után aktuálisak. A koncepcióban felsorolt irányelvek egyértelműek, és mutatják azt az újszerű gondolkodást, amelyet a városvezető koalíció kíván érvényre jutatni a jövőbe. Ebben pedig kiemelt szerepet kap az az új elképzelés, amelyben az önkormányzat szervező, igényfelmérő és feltételteremtő szerepe erősödik és nem a szponzori szerepe. A korábbiakban inkább a szponzori szerep dominált, az, hogy a sporttal foglalkozó szervezetek várják az önkormányzat konkrét döntéseit természetes dolog. Az, hogy ilyen konkrét döntés nincs az a működési mechanizmusból következik és nem ennek a képviselő-testületnek a problémája. Vagy nem ez a képviselő-testület idézi elő ezt a problémát. Ahhoz, hogy egy pénzügyi évet indítani lehessen ezt a vitát és a következő év költségvetését az előző év novemberében kellene lefolytatni. Természetes dolog, hogy ha februárban lesz döntés, akkor nem tudunk januárban vagy decemberben konkrét pénzügyi ígéreteket tenni. Az új koncepció világosan és egyértelműen fogalmaz, mely szerint a diáksportot, az utánpótlás nevelést, az egészségmegőrző és szabadidősportot helyezi előtérbe, ezek jelentik a prioritásokat. Ez egyértelmű és világos üzenet mindenki számára. A meglévő sportrendeletre hivatkozás nagyon gyenge érv. Hiszen itt akkor most a tyúk és a tojás kérdése jön elő. Tehát valamikor, ha módosítani akarunk, akkor előtte az elveket kell tisztázni és utána lehet magához a konkrét rendelethez hozzányúlni és nem megfordítani ezt a sorrendet. Én úgy gondolom, hogy az előterjesztés megfelelő, alapos, és nem egy koncepciónak a terjedelme határozza meg azt, hogy milyen értéket képvisel a tartalma. Terjedelem és a tartalom nincs egyenes arányban egymással. Éppen ezért ez a koncepció biztos iránymutatást ad a képviselő-testület számára az elkövetkező döntéseinknek a meghozatalához. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Más jelentkezőt nem látok, lezárom a vitát. Szeretném összefoglalni, hogy itt egy hármas lépcsőről van szó. Most a koncepció elfogadás, aztán a költségvetés elfogadása, ott a finanszírozásról kell beszélnünk és harmadrész a rendelet módosítás, ahogy a bizottság is javasolta, kérte. Ezt egyébként a főjegyző úr el is mondta, hogy a februári közgyűlésen az ez évi költségvetési rendelet elfogadására kerül sor és ezt követően a márciusi közgyűlésre tervezzük behozni a vonatkozó rendelet módosítást a sporttal kapcsolatban. Azt senki nem állította, hogy mi ebbe a most egyenlőre eu-s egyeztetés alatt álló sporttörvényre alapoznánk bármit. Még egyszer mondom azt, amit említettem, hogy az egy újabb lehetőség, amint majd a törvény hatályba lép. A versenysport, az 5 kiemelt csapatsportág támogatására, amiből itt nálunk 3 érintett. Itt elvek megfogalmazásáról van szó. Az előkészítésről csak annyit, hogy én először a választási kampányban találkoztam vezetőkkel, meghívtam őket, több mint 20 sportegyesület vezetője jött el és az első érdemi észrevételük az volt, hogy örülnek, hogy én mint polgármester jelölt összehívtam őket, mert korában senki nem foglalkozott velük. Kezdeményeztek, de nem talált meghallgatásra az egyeztetés. Ezt követően még októberben mindenkitől kértem e-mailben írásban javaslatokat. Természetesen a javaslatok egy része arról szólt, hogy miért kellene oda a sportághoz több pénz és másra pedig kevesebb. De nem erről van szó, tehát ezt nekünk kell itt a közgyűlésnek meghatározni, hogy a költségvetési rendelet elfogadásánál meddig nyújtózkodhatunk. Tehát az, ami eddig volt az nem folytatható tovább és az is egy erőfeszítés és egy bizonytalanság nekünk is, hogy hogyan tudjuk támogatni, milyen lehetőségeink lesznek ez évben. Ez egy nagy teher, amit említettem, ezt egyébként én kijelentettem vállalva mindenki felé, hogy ez év március
38 31-ig ki fogjuk fizetni a tavalyi tartozásainkat. Csakhogy az a kérdés, hogy mit fizessünk, miért fizessünk, világítás, szociális jutatást, vagy sportot. Tehát azért reálisan kell mérlegelni a dolgokat és erre törekszik a koncepció, ami irányelveket határoz meg. Póka Imre úr jelentkezett még 2 percesre. Megadom a szót még a szavazás előtt. Póka Imre:(képviselő) Köszönöm, tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Igen sok mindenről beszéltem és nem tudtam befejezni a mondandómat. Még sorolhatnám tovább, nem fejeztem be, tehát én továbbra is állítom, hogy kosárakadémiának, futballakadémiának, sok mindennek lenni kell ebben a koncepcióban ami kimaradt. És meg kellett volna határozni egyértelműen, hogy mire fordítjuk. Felszerelésre, bérleti díjra, utazásra. Konkrétabban kell megfogalmazni. Éppen ezért azt mondom, mivel február 1-én alpolgármester asszony összehívta a sportvezetőket, én azt mondom és ők is szerintem így fogják látni, a legcélszerűbb az, hogy ha ez egy I. fordulós tárgyalása lesz a koncepciónak és a módosító indítványom pedig arról szól, hogy az előterjesztés úgy hangozzon, Nyíregyháza Megyei Jogú Város sportkoncepció elfogadásához szükséges helyzetképes irányelvek elfogadására, első ütem. Tehát az irányelvek szó, ez többször elhangzott a bizottsági ülésen is, ami itt alátámasztja a módosító indítványomat. Attól az előkészítőtől is, aki ezt a koncepciót alkotta, többször hangsúlyozta, hogy irányelveket alkotott. Éppen ezért nem megalapozatlanul mondom azt, hogy gondoljuk át és egy II. fordulóban döntsünk a sportegyesületek véleménye társadalmi megvitatása után. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Ez egy módosító javaslat. Mielőtt szavazásra bocsátom, még egy dolgot szeretnék mondani. Most már senkinek nem adok szót. Egy dolgot szeretnék tisztázni, hogy mindenki tudatában legyen annak, hogy önként vállalt feladatokról van. Mind a sport, mind a civil, mind a kultúra, és nézze meg az önkormányzat pénzügyi számait nézze meg a hitelállományát, adósságtörlesztési kötelezettségét és ennek tükrében mondja azt, hogy egyébként mi elé sorolja az önként vállalt feladatokat és mennyiben. Tehát először a Póka Imre képviselő úr módosító javaslatát terjesztem döntéshozatalra, a lényege az, hogy ez csak első fordulós legyen. A koncepció elfogadása egy második ütembe kerüljön sor. Kérem, hogy szavazzunk erről a javaslatról. Szavazáskor jelen volt 21 képviselő. A Közgyűlés 4 szavazattal, 17 ellenszavazattal nem fogadta el a javaslatot. Ezt követően kérem, hogy szavazzunk az előterjesztésről a Sport Bizottság javaslatának megfelelően. Azaz, hogy a koncepciót fogadjuk el azzal, hogy március 31-ig a költségvetés módosításában a sportstratégia meghatározására is kerüljön sor. Kérem szavazzunk. Szavazáskor jelen volt 21 képviselő. A Közgyűlés 17 szavazattal, 4 ellenszavazattal meghozta az alábbi határozatot: 6/2011. (I. 20.) számú határozat Nyíregyháza Megyei Jogú Város Sportkoncepciójának elfogadásáról
39 A Közgyűlés 1./ az előterjesztést megtárgyalta és – a határozat mellékletét képező – Nyíregyháza Megyei Jogú Város Sportkoncepcióját elfogadja. 2./ az adott területért felelős alpolgármestert megbízza – az érintett szakmai szervezetek bevonásával – a városi sportstratégia kidolgozásával. Felelős: Halkóné Dr. Rudolf Éva alpolgármester Határidő: 2011. március 31. Melléklet a 6/2011. (I.20.) számú határozathoz Nyíregyháza Megyei Jogú Város Sportkoncepciója
2011. Tartalomjegyzék I. Helyzetkép Nyíregyháza Város sportjáról ...................................................................... 40 Kiemelt csapatsportágak ...................................................................................................... 40 1. Férfi kosárlabda (Nyíregyházi Kosárlabda Klub Kft.) ................................................. 40 2. Női röplabda (Nyíregyházi Női Röplabda Klub) ......................................................... 40 3. Férfi kézilabda (Nyíregyházi Kézilabda Sport Klub Kft.) ........................................... 40 4. Labdarúgás ................................................................................................................... 41 Kiemelt egyéni sportágak ..................................................................................................... 41 Egyéb csapat-és egyéni sportágak ........................................................................................ 41 1. Olimpiai sportágak ....................................................................................................... 41 2. Nem olimpiai sportágak ............................................................................................... 42 Nyíregyházi Városi Diáksport Egyesület ............................................................................. 42 Szabadidősport ..................................................................................................................... 42 Utánpótlás-nevelés (Nyírsuli Kht.) ...................................................................................... 42 Egyéb sporttámogatások ...................................................................................................... 43 Kiemelkedő sportrendezvények ........................................................................................... 43 Sportösztöndíj rendszer ........................................................................................................ 44 Városi Olimpiai Alap ........................................................................................................... 44 Mobil műjégpálya támogatása ............................................................................................. 44 Városi úszásoktatási program............................................................................................... 44 EB-k, VB-k jutalmazási rendszere ....................................................................................... 45 Önkormányzati sportirányítás, sportigazgatás ..................................................................... 45 1. Igazgatási, sportszakmai feladatok ............................................................................... 45 2. Sportkoncepció, cselekvési program ............................................................................ 45 3. A város sportkitüntetése ............................................................................................... 46 Sportlétesítmények üzemeltetése ......................................................................................... 46 1. Nyírsuli Nonprofit Kft. ................................................................................................. 46 2. Tiszavasvári úti NYVSC- pálya ................................................................................... 46 3. Bujtosi Szabadidő Csarnok .......................................................................................... 47 II.Sportkoncepció ................................................................................................................... 47 Célja, küldetése .................................................................................................................... 47 Alapelvek ............................................................................................................................. 48 Irányelvek a város középtávú sportkoncepciójához ............................................................. 48
40
I. Helyzetkép Nyíregyháza Város sportjáról Nyíregyháza város sportélete fontos és meghatározó eleme az Észak-Alföldi régiónak, ugyanakkor a sport különböző területeit tekintve az ország egyik vidéki fellegvárának számít. Kiemelt csapatsportágak 1. Férfi kosárlabda (Nyíregyházi Kosárlabda Klub Kft.) A sportág igen népszerű városunkban és a férfi felnőtt csapat évek óta a sportág legmagasabb osztályában az NB I A-csoportjában szerepel, ahol többször végzett a legjobb nyolc között, az elmúlt bajnokságban pedig a 10. helyet szerezte meg. A jelenlegi bajnokságban szintén a középmezőnyben található és jó esélye van a nyolc közé jutásra. A sportág a Nyírsuliban tehetséges utánpótlásbázissal rendelkezik. A város a csapat számára a Bujtosi Szabadidő Csarnokban térítésmentes használatot biztosít edzések és mérkőzések lebonyolítására. A Nyíregyházi Kosárlabda Klub Kft.-vel a város 2009. július 1. és 2011. június 30. közötti időtartamra kötött támogatási szerződést. 2. Női röplabda (Nyíregyházi Női Röplabda Klub) A női röplabda városunk legeredményesebb csapasportága, hiszen a klub felnőtt csapata az elmúlt években ötször szerzett magyar bajnoki címet és hatszoros kupagyőztes lett, illetve többször szerepelt az európai kupaküzdelmekben. Az Extraligában az elmúlt bajnoki évben a csapat az 5. helyen végzett és anyagi nehézségek miatt több meghatározó játékos is távozott nyáron a klubtól. A távozók helyére a Nyírsuliból tehetséges fiatalokat igazoltak és a jelenlegi bajnokság alapszakaszában bekerültek a négy közé, a 3. helyen végeztek, így a rájátszásban az 1-4. helyekért játszhatnak. A sportág a Nyírsuliban tehetséges utánpótlásbázissal rendelkezik. A város a csapat számára a Bujtosi Szabadidő Csarnokban térítésmentes használatot biztosított edzések és mérkőzések lebonyolítására. 3. Férfi kézilabda (Nyíregyházi Kézilabda Sport Klub Kft.) A Nyíregyházi Kézilabda Sport Klub Kft. nem teljesítette a 2009. évi támogatási szerződésben foglaltakat (pénzügyi elszámolási problémák, köztartozásról szóló okiratok hiánya) így 2010-ben nem került sor szerződés megkötésére, ezért az önkormányzat fizetési felszólítást küldött a Kft. vezetése számára, majd pedig a közeljövőben keresetlevél benyújtására került sor az illetékes bírósághoz a korábban kiutalt támogatási összegek visszafizetése érdekében. A fentiek miatt a Kft. számára a költségvetésben előzetesen elfogadott összeget a Közgyűlés átcsoportosította más sportszervezetek számára. A sportág a Nyírsuliban tehetséges utánpótlásbázissal rendelkezik. A város a csapat számára a Bujtosi Szabadidő Csarnokban térítésmentes használatot biztosított edzések és mérkőzések lebonyolítására.
41 A korábban nagyon népszerű és eredményes férfi kézilabda már több éve a másodosztályban, azaz az NB I/B osztály Keleti-csoportjában szerepel, az elmúlt bajnokságban a 7. végzett, jelenleg a 14., azaz utolsó helyen található 2 ponttal, így sajnos a most folyó bajnokságban sem kínálkozik esély arra, hogy a csapat néhány év kihagyás után ismét a legjobbak között szerepeljen. 4. Labdarúgás A sportág igen népszerű városunkban, de sajnos a csapat az előző bajnokságban kiesett az NB I-ből és jelenleg a másodosztály Keleti-csoportjában szerepel, itt viszont az őszi szezont hat pont előnnyel az 1. helyen zárta, így jó esély kínálkozik a legfelső osztályba történő azonnali visszakerülésre. A sportág a Nyírsuliban tehetséges utánpótlásbázissal rendelkezik. A város a felnőtt csapat számára a Városi Stadionban és a Tiszavasvári úti NYVSC-pályán térítésmentes használatot biztosított edzések és mérkőzések lebonyolítására. Kiemelt egyéni sportágak A Sportcélú tartaléknak ezen a tételén a következő sportágak, szakosztályok kaptak a várostól éves működési alaptámogatást: - a Nyíregyházi Vasutas Sport Club szakosztályai (atlétika, súlyemelés, ökölvívás, úszás); - Big-Boxing SE ökölvívó szakosztálya. Az NYVSC fenti szakosztályainak sportolói évek óta eredményesen szerepelnek az országos bajnokságokon, ahol több bajnoki címet és értékes helyezést szereztek, valamint a különféle országos és nemzetközi versenyeken. 2010-ben közülük a legjobb eredményeket a következő sportolók érték el: - Baranyai János (súlyemelés) – Európa-bajnokság, egy VII. és két VI. hely; - Szilvai László (ökölvívás) – Junior Európa-bajnokság, V. hely; - Resán Gergely (atlétika) – Csapat Európa-bajnokság, VI. hely. A Big-Boxing SE ökölvívó szakosztályának sportolói 2010-ben az országos serdülő, junior és felnőtt bajnokságokon szereztek dobogós helyezéseket. A sportágak közül az atlétika és az úszás a Nyírsuli utánpótlás-nevelési rendszerében található és ott tehetséges fiatal versenyzőkkel rendelkezik. A város valamennyi kiemelt egyéni sportág számára a Városi Stadionban, a Tiszavasvári úti NYVSC-pályán, valamint az uszodákban térítésmentes használatot biztosított edzések és versenyek lebonyolítására. Egyéb csapat-és egyéni sportágak 1. Olimpiai sportágak A Sportcélú tartalék ezen tételén összesen tíz csapat-és egyéni sportág kapott éves támogatást. A csapatsportágak jelenleg sportáguk:
42 -
első osztályában (Nyíregyházi Főiskola női röplabda, Extraliga 8., utolsó hely); - második osztályában (Női Asztalitenisz Club NB I – az utóbbi években többször első helyen végeztek, de az anyagiak miatt egyszer sem tudták vállalni a Szuperligát, a Nyíregyházi Főiskola női kosárlabda, Aqua SE férfi vízilabda, Nyh.-i Férfi Röplabda Klub férfi röplabda); - negyedik vonalában szerepelnek (Kölcsey DSE – megyei bajnokság, korábban az NB I/B-ben és az NB II-ben is szerepeltek). Az egyéni sportágak versenyzői az országos bajnokságokon és versenyeken szerepelnek különféle eredményességgel, közülük 2010-ben a legeredményesebb a Nyíregyházi Polgári Lövész Egyesület olimpiai kerettag sportlövője Babicz Sára volt, aki a junior világbajnokságon egyéni II. és az Európa-bajnokságon pedig csapat IV. helyet szerzett. 2. Nem olimpiai sportágak Ezen tételén hét sportág kapott éves támogatást, melyek közül az egyéni sportágakat tekintve 2010-ben az alábbiak érték el a legszebb eredményeket: - Spirit SE (kung fu csapat VB, több I., II. és III. helyezés), - Nyh.-i Városi Rádióklub SE (rádiós tájékozódási futó VB, több I., II. és III. helyezés); - Fight-Team Harcműv.-i Egyesület (kyokushinkai karate EB I. hely). A Nyíregyházi Teke Klub férfi felnőtt csapata a másodosztálynak megfelelő NB Iben szerepel, ahol az őszi szezon végén a 3. helyen áll. Nyíregyházi Városi Diáksport Egyesület Városunk kiemelt figyelmet fordít az oktatási intézményekben folyó diáksport tevékenységre, melynek koordinálását, irányítását, a különféle diákolimpiai és egyéb versenyek lebonyolítását végző Nyíregyházi Városi Diáksport Egyesületet éves működési és eredményességi támogatásban részesíti, mely az érvényben lévő pontrendszer alapján kerül az oktatási intézmények között felosztásra és minden év októberében a Városi Diáksport Gála keretében átadásra. Nyíregyháza szinte minden évben házigazdája országos jellegű diáksport versenyeknek, így 2008-ban a kézilabda, 2009-ben a röplabda, míg 2010-ben a kosárlabda korcsoportos országos döntőjét rendezték városunkban. Szabadidősport Szabadidősporton belül a hagyományos futóakciók (Mikulás és Nyuszi futás, Michelin futás, Drogmentes Magyarországért Maraton), a kerékpáros programok, óvodai sportvetélkedők, a fogyatékkal élők sporttalálkozója mellett fontosnak tartjuk a lakosság számára folyamatosan kikapcsolódást, szórakozást nyújtó eseményeket, ilyen pl. a városi kispályás labdarúgó bajnokság, ahol több, mint száz csapat, közel 1.500 amatőr játékosa hetente űzi kedvenc sportágát. A lakótelepeken működő szabadidősport egyesületek, egy-egy városrész számára, korosztálytól függetlenül kínálnak sportolási lehetőséget. Utánpótlás-nevelés (Nyírsuli Kht.)
43
Kiemelt egyéni és csapatsportágaink számára a Nyírsuli Nonprofit Kft.-ben hét sportágban működtetett városi utánpótlás-nevelési rendszer biztosítja a tehetségek tervszerű kiválasztását, színvonalas képzését, valamint a felvevő bázisegyesületek felnőtt csapatai számára a versenykiírásokban kötelezően előírt korosztályos utánpótlás csapatok versenyeztetését. A Nyírsuli Kft. a megkötött utánpótlás-nevelési keretszerződések alapján biztosítja a kinevelt tehetségek felfelé áramoltatását, vagyis leigazolását és városunkban történő további sportolását a bázisegyesületek számára. A Kft.-ben működtetett városi sportiskolai jellegű képzés hatékonyságát, az itt folyó tevékenység színvonalát és eredményességét dicséri, hogy a Sportiskolák Országos Szövetsége 2010-ben a Nyírsulit választotta az ország legjobb sportiskolájává. Egyéb sporttámogatások A Sportcélú tartalék ezen tételén főleg az iskolák és sportegyesületek által lebonyolításra került városi és országos jellegű sportrendezvények kerültek támogatásra, melyek közül az alábbiak voltak a kiemelkedőbbek: - Keleti Tájfutó Napok (Kelet Kupa és Marina György Emlékverseny (Nyh.-i Konzervgyár SE); - IV. Móricz Kupa nemzetközi leány röplabda torna (Móricz Zs. Ált. Iskola); - Országos Aerobic verseny és Egészséges-Életmód nap (Kenguru Aerobic és Fitness SE); - Nemzetközi Puskás Kupa (Bánki Donát Műszaki Középiskola). Kiemelkedő sportrendezvények Városunkban 2010-ben az alábbi országos és nemzetközi jellegű sportrendezvények kerültek lebonyolításra, növelve ezzel a városi sportesemények számát és színesítve a sportági palettát: - Milotai Gábor nemzetközi sportlövő emlékverseny (Nyh.-i Polgári Lövész Egyesület); - X. Kárpát Kupa nemzetközi tekeverseny (Nyh.-i Teke Klub); - XXV. Bereg Kupa nemzetközi rádiós tájékozódási futóverseny (Nyh.-i Városi Rádióklub SE); - Sóstó Kupa országos ökölvívó verseny (NYVSC ökölvívó szakosztálya); - Nemzetközi súlyemelő utánpótlás csapatverseny (NYVSC súlyemelő szakosztálya); - XXXII. Jonatán Kupa nemzetközi gyermek labdarúgó torna („A Jövő Század Focija” Alapítvány); - Szabolcs Kupa nemzetközi úszóverseny (NYVSC úszó szakosztálya); - XXV. Fekete Lajos Kézilabda Emléktorna (Arany DSE). Az elmúlt években többször kerültek megrendezésre kiemelkedő nemzetközi versenyek, bajnokságok, pl. kosárlabdában, kézilabdában és labdarúgásban Európa-bajnoki selejtező és csoportmérkőzések, házigazdái voltunk a Katolikus Iskolák Sport Világjátékának, valamint a férfi-női ülőröplabda Európabajnokságnak.
44 2010-ben nagy sikerrel rendeztük meg a Női-Férfi Főiskolai Kézilabda Világbajnokságot, valamint a több ezer fő sportolót, illetve érdeklődőt felvonultató és vonzó Veterán Atlétikai Európa-bajnokságot. Sportösztöndíj rendszer Az elmúlt évben a sportösztöndíj rendszeren 7 sportegyesület, szakosztály összesen 25 tehetséges utánpótláskorú sportolója kapott éves felkészülési támogatást. Fiatal tehetséges sportolóink közül kiemelkedik Fucsovics Márton, aki a magyar teniszezők közül elsőként, a 2009-ben megnyerte a US Open páros versenyét és azóta is igen eredményesen szerepel, ezért vele a város 2010-ben sportösztöndíj támogatási szerződést kötött. Városi Olimpiai Alap Városunk sporttörténetében, az utóbbi négy olimpiát tekintve öt sportág (atlétika, ökölvívás, súlyemelés, úszás, asztalitenisz) adta a legtöbb olimpikont, akik eredményes szereplésükkel öregbítették országunk hírnevét. A legutóbbi pekingi olimpián, atlétika, súlyemelés és asztalitenisz sportágakban három sportolónk vett részt, akik közül a legeredményesebben Bereczki Dezső szerepelt, ő a paralimpia asztalitenisz egyéni versenyében és a csapatversenyben is V., azaz pontszerző helyen végzett. A Városi Olimpiai Alap keretéből 2010-ben az alábbi olimpiai kijutásra esélyes válogatott kerettagok kaptak támogatást: - Ducza Anita (NYVSC ökölvívó szakosztály); - Baranyai János és Ádám Róbert (NYVSC súlyemelő szakouztály; - Resán Gergely és Kaptur Éva (NYVSC atlétikai szakosztály). Mobil műjégpálya támogatása Az Önkormányzat a város központjában, a Bujtosi Szabadidő Csarnok mellett a DAS Műszaki Fejlesztő és Szolgáltató Kft. által működtetett mobil műjégpályán a téli időszakban tanítási napokon 7.30-tól 16.00 óráig térítésmentes sportolási, korcsolyázási lehetőséget biztosít az oktatási intézmények tanulói részére, valamint munkanapokon délután és este, hétvégén pedig egész nap a város lakossága részére. Városi úszásoktatási program A 2009-2010-es tanévben beindításra került úszásoktatási program célja, hogy évente valamennyi városunkban tanuló második osztályos diák megtanuljon biztonságosan úszni, melynek teljes költségét (uszoda bérleti díj, autóbuszköltségek és oktatási díjak) a város biztosítja. Az idei tanévben a 27 önkormányzati és nem önkormányzati fenntartású oktatási intézményből 53 osztály, azaz közel 1.300 tanuló ismerkedik meg a sportág rejtelmeivel, melyhez a város támogatást biztosít. 2010-ben a város ezen felül további támogatást biztosított az óvodai úszáselőkészítési programhoz, melyben az óvodák pályázati formában vettek részt.
45 A jövőben célszerű lenne ezt a két formát továbbra is együtt működtetni és az óvodai úszás-előkészítési programra szervesen ráépíteni a második osztályos úszásoktatási programot, évente így folyamatosan növelve az úszni tudó gyermekek, tanulók számát. EB-k, VB-k jutalmazási rendszere A város minden évben köszönti és a sportrendelet alapján megjutalmazza a világés Európa-bajnokságokon kiemelkedő eredményeket elért sportolókat és sportszakembereket. 2010-ben 6 sportszervezet összesen 19 sportolója, edzője kap elismerést, melyek a Bujtosi Szabadidő Csarnokban megrendezésre kerülő Megyei-Városi Éves Sportgálán kerülnek átadásra az érintettek részére. Önkormányzati sportirányítás, sportigazgatás 1. Igazgatási, sportszakmai feladatok Az önkormányzat számára a sporttörvényben előírt kötelező feladatok, valamint a sportkoncepcióban meghatározott önként vállalt önkormányzati feladatok hivatali szintű ellátását, koordinálását, szakmai felügyeletét az Oktatási, Kulturális és Sport Osztály, valamint a sportreferens látja el, az ezzel kapcsolatos döntéseket a Közgyűlés, illetve átadott hatáskörben az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság hozza meg, amelynek feladatait és hatáskörét a Közgyűlés rendeletben állapítja meg. Az önkormányzati sportfeladatok ellátását, a jelenlegi struktúra működését a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint a sportért felelős alpolgármester felügyeli. Az Osztály feladatainak főbb elemei: -
a Közgyűlés és a Bizottság szakirányú munkájának előkészítése, határozatainak végrehajtása; sportfejlesztési, sportfinanszírozási célok, feladatok előkészítése, végrehajtása; önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények működtetésének sportszakmai felügyelete; kapcsolattartás a testneveléssel és sporttal foglalkozó szervezetekkel, tevékenységük városi szinten történő összehangolása; közreműködés a városi sportági versenyrendszerek kialakításában, valamint a helyi sportélet egyes területei működési feltételeinek megteremtésében; az önkormányzati támogatások célirányos felhasználásának ellenőrzése.
2. Sportkoncepció, cselekvési program Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a sporttal kapcsolatos feladatait a sportról szóló 2004. évi I. törvény, a különféle egyéb jogszabályok előírásai, valamint az általa elfogadott városi sportkoncepcióban és sportrendeletben meghatározottak szerint végezte.
46 A Közgyűlés 51/2005. (III. 30.) számú határozatával fogadta el, a sorrendben második, középtávú városi sportkoncepciót, amely a 2005-2008. évekre, vagyis a pekingi olimpiáig tartó négy éves olimpiai ciklusra, azaz olimpiászra vonatkozott. A sportkoncepció az eltelt négy év alatt több alkalommal is módosításra került, mely elsősorban a kiemelt csapatsportágakkal kapcsolatos sportfinanszírozási rendszer megváltoztatása, illetve a támogatási szerződések lejárta, módosítása miatt történt. A sportkoncepció, valamint az ehhez szervesen kapcsolódó cselekvési program, a számunkra sajnos nem túl sikeres pekingi olimpiát követően, 2008-ban lejárt és bár 2009-ben megalakult az új koncepciót kidolgozó szakmai munkabizottság, az új sportkoncepció nem készült el. Jelenleg a város nem rendelkezik a sporttörvényben előírt érvényben lévő sportkoncepcióval. 3. A város sportkitüntetése A Közgyűlés évente adományozza a város legmagasabb szintű sportkitüntetését a Nyíregyháza Város Sportjáért „Kovács (Bütyök) József-díj”-at a kiemelkedő tevékenységet végző sportszakembereknek.
Sportlétesítmények üzemeltetése 1. Nyírsuli Nonprofit Kft. A Kft. a várossal megkötött vagyonkezelési szerződés, legutóbbi módosítása alapján működteti az önkormányzat tulajdonában lévő alábbi sportlétesítményeket, sportpályákat: - a Városi Stadion sportlétesítményei, - a Rákóczi úton lévő volt Mezőgazdasági Főiskola sportpályája, - a Zalka Máté úton lévő volt Volán-sportpálya, - az Orosi sportpálya. 2010. első félévében, a Veterán Atlétikai EB-hez kapcsolódóan befejeződött a Városi Stadion rekortán atlétikai pályájának és egyéb létesítményeinek felújítása, megszépült a tekecsarnok, felújításra került a Tiszavasvári úti MÁV-sportpálya, illetve részben elkészült Örökösföldön a labdarúgó akadémia jövő évi beindításához szükséges két füves labdarúgópálya és az ehhez szükséges kiszolgáló egység. 2. Tiszavasvári úti NYVSC- pálya Az elmúlt években az Önkormányzat a Tiszavasvári úton lévő MÁVsportlétesítmények üzemeltetését, az NYVSC-vel megkötésre került szerződés alapján, a MÁV központi támogatásán túlmenően évenként városi támogatásban részesítette. Az Önkormányzat a MÁV Zrt.-vel a Tiszavasvári úton lévő MÁVsportlétesítmények megvásárlására vonatkozóan 2010. szeptember 20-án
47 ingatlan adásvételi szerződést kötött, amelyben vállalta, hogy a szerződést tizenöt évig fenntartja és az NYVSC részére évente üzemeltetési költségkeretet biztosít. A Közgyűlés 218/2010. (IX. 20.) számú határozata lapján az Önkormányzat 2010. október 1-én tizenöt évre szóló, határozott idejű, azaz 2025. december 31. napjáig tartó üzemeltetési szerződést kötött az NYVSC-vel, amelyben vállalta, hogy a MÁV Zrt.-vel megkötött adásvételi szerződés alapján évi 25.000 eFt terheli az Önkormányzatot, valamint az adott évi költségvetési rendeletében határozza meg a biztonságos üzemeltetéshez ezen felül szükséges további összeget. 3. Bujtosi Szabadidő Csarnok A város a Megyei Önkormányzattal egyes intézmények közös üzemeltetéséről, valamint egyes feladatok közös finanszírozásáról megkötött és 2007. január 1-től 2010. december 31-ig érvényes megállapodás alapján a csarnok működési költségeit annak éves költségvetése 70 %-ában, felújítási költségeit pedig 35 %ában biztosította. Ennek ellentételezéseként az alábbi városi sportszervezetek kaptak az intézményben térítésmentes edzés-és mérkőzéslehetőséget: - Nyh.-i Női Röplabda Klub, - Nyh.-i Kosárlabda Klub, - Nyh.-i Kézilabda Sport Klub Kft., - Nyh.-i Férfi Röplabda Klub, - Kölcsey Ferenc Gimnázium DSE (női kézilabda)
II. Sportkoncepció Célja, küldetése A város életének, fejlődésének alakításában nagy felelőssége és feladata van az Önkormányzatnak. Az itt élők komfortérzetét számos tényező befolyásolja ezek között kiemelt helyet foglalt el a sport ügye. A sport szerepe fontos a társadalmi integrációban, az egyének együttműködésében, az emberek személyi fejlődésében, egészségi állapotának alakulásában és munkához való viszonyában. Nyíregyháza város sportkoncepciója abból indul ki, hogy a felemelkedés pillérei az infrastrukturális beruházások mellett az egyén kreativitása, kitartása, és lojalitása egyaránt. A sportstratégia célja, hogy hosszabb távú koncepciót mutasson fel a következő évekre, irányt és prioritásokat fogalmazzon meg. A koncepciót elfogadó önkormányzatnak abban a tudatban kell döntenie és fenntartóként dolgoznia, hogy a sport vonatkozásában társadalmi felelősségű közszolgálati feladatai vannak. A szabadidő felhasználásának tendenciái a mindenkori anyagi helyzet függvényében változnak, de nem engedhetjük meg felelős városirányítóként azt,
48 hogy ez határozza meg alapvetően az egyén egészségi állapotát befolyásoló sportolási szokásokat, támogatási rendszereket. Alapelvek A sportkoncepció kialakításánál az elkövetkezendő időszakra kötendő támogatási szerződések vonatkozásában célszerű a keretszabályozásban gondolkozni és a támogatást pontosan meghatározott eredményességi mutatókhoz kötni, szigorú fenntartói/támogatói ellenőrzés és beszámolás mellett. Ösztönözni kell arra a sportágak képviselőit, hogy a társasági adókedvezménnyel támogatott és kiemelt öt sportág (kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, vízilabda, jégkorong) költségvetésének minél nagyobb hányadát biztosítsa és megnyerjen az adott sportág működéséhez szükséges sporttámogató cégeket. Elérendő cél, hogy stabil szponzori céges háttér alakuljon ki és ezzel a város sporttámogatása lehetőség szerint csökkenjen. Célszerű együttműködési megállapodások megkötése, a sportlétesítmények infrastruktúrájának használatáról. Fontos a város sportos arculatának kialakítása és az ehhez kapcsolódó sportturizmus elősegítését célzó programterv kidolgozása. Irányelvek a város középtávú sportkoncepciójához Nyíregyháza sportéletének fejlesztése érdekében a következőket kell figyelembe venni: - a sporttámogatások elosztása a cél és a feladatok konkrét meghatározása mellett történjen, - a sportra fordítandó támogatási összegeket jobb hatásfokkal, az új kihívásoknak megfelelően kell felhasználni, - alakuljon ki Nyíregyháza város sportarca, - versenysport, élsport esetében elvárható, hogy az önkormányzati támogatások mellett jelentős szponzori támogatással rendelkezzenek a sportszervezetek, sportvállalkozások, - az önkormányzati támogatás csak a megjelölt feladatok végzésére használható fel, - a támogatás elszámolásának rendszere átdolgozásra kerüljön. A legfontosabb szakmai kérdések: - iskolai testnevelés és diáksport fejlesztése, - minőségi utánpótlás-nevelés, - minőségi versenysport, - szabadidős sport és rekreációs sport, - fogyatékossággal élők sportja, - a sporttudomány és sportegészségügyi háttér fejlesztése, - sportlétesítmények állapotfelmérése és fejlesztési koncepciója,
49 -
kiemelt sportesemények (hazai, nemzetközi), önkormányzati irányítás és ellenőrzés.
Nyíregyháza város sportfejlesztési javaslatai: - prioritást élvez a diáksport, utánpótlássport és az utánpótlás nevelés megerősítése 6-23 éves korig, - a város sportarculatának kialakítása csapatsportágak és egyéni sportágak területén, - valamennyi nyíregyházi polgár számára legyen elérhető a szabadidős és rekreációs sportolás, - hatékony pályázati rendszer kidolgozása a város polgárait érintő sportolási lehetőségek kialakítására. Sport célfeladatok: - kiemelt csapatsportágak o nő röplabda, o férfi kosárlabda, o férfi kézilabda, o labdarúgás, - parasport, fogyatékosok sportja (támogatási kérelem alapján) - egyéb csapat- és egyéni sportágak, o olimpiai sportágak (támogatási kérelem alapján), o nem olimpiai sportágak (támogatási kérelem alapján) - Nyíregyházi Városi Diáksport Egyesület o működési alaptámogatás, o eredményességi támogatás - szabadidősport (támogatási kérelem alapján) - utánpótlás-nevelés o fiú kézilabda, o fiú kosárlabda, o leány röplabda, o labdarúgás, o atlétika, o úszás, - egyéb sporttámogatások (támogatási kérelem alapján), - kiemelt sportrendezvények (támogatási kérelem alapján), - sportösztöndíj rendszer (pályázat alapján), - mobil műjégpálya (jégidő vásárlás), - városi úszásoktatási program o önkormányzati általános iskolák, o uszoda igénybe vétele Arany János Gimnázium Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a pénzügyi lehetőségek függvényében évente felülvizsgálja a támogatási keretekből felhasználható, az éves költségvetési rendeletben meghatározott támogatási összegeket. A koncepció célja, hogy az Önkormányzat és a sportszervezetek együttműködését segítse, ezáltal a kapcsolatokat tartalmasabbá, az önkormányzati feladatokat hatékonyabbá tegye, az önkormányzati döntéseket pedig szélesebb társadalmi konszenzus kísérje.
50 Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Most 10 perc szünetet rendelek el, ezt követően folytatjuk munkánkat. Szünet után: Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Megkérem a képviselőket, hogy foglalják el helyüket és aktiválják szavazógépüket, folytatnánk munkánkat. Megállapítom, hogy a közgyűlés határozatképes. 5./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Kulturális Koncepciójának elfogadására Előadó: Halkóné Dr. Rudolf Éva alpolgármester Markovics Attila Oktatási, Kulturális és Sport Osztály vezetője Véleményezi: Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Felkérem Halkóné alpolgármester asszonyt, hogy ismeretese a koncepciót.
dr.
Rudolf
Éva
Halkóné Dr. Rudolf Éva: (alpolgármester) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Rövid összefoglalómat most is a városlakók szíves figyelmébe ajánlom. Előzményként a kulturális kerekasztal konferenciát említeném, ami 2010. januárjában került megrendezésre a Könyvtárban. Nyíregyházán a város lakosságának közművelődésével foglalkozó egységes átfogó kulturális koncepció 1996 óta nem született. A szűkülő állami és önkormányzati források miatt szükségessé vált a sokszínű városi kulturális tevékenység újragondolása. A főbb irányvonalak meghatározása, koncepció elnevezéssel. Az előterjesztésben megtalálható a város kulturális helyzetének elemzése a súlyponti elemek kiemelésével. Valamennyi működő szervezetek feladatra és szervezettségre nem tér ki az anyag, de ez nem is lehet elvárása. Említést tesz a határon túli nemzetközi szerepvállalásról és ezzel összefüggésben tartalmazza, hogy további testvérvárosi kapcsolatok kiépítése terveink között szerepel. Külön pontokban foglalja a színházművészet, zeneművészet, képzőművészet, táncművészet, irodalom-történelem, közgyűjtemények, közművelődési intézmények, film, média és internet témakörében. A 8.) pont sorolja fel a fejlesztési prioritásokat a teljesség igénye nélkül. Ez az a pont, ami várja az értékmegőrzésen és értékteremtésen alapuló ötleteket, esetleges kiegészítési, módosítási javaslatokat. Az intézményi szervezetfejlesztési javaslatok alcím szinte valamennyi bekezdése konkrét irány és feladat meghatározásokat is tartalmaz már. Adatbázis létrehozása, hatékony koordináció kialakítása stb. Digitális technika fejlesztése, közösségi internet hozzáférés. A VMK és a Krúdy Gyula Art Mozi és Rendezvénycentrum valamint tagintézmények integrációja mint opció. A könyvtár feladatellátásában az alaptevékenység erősítése, a Szabadtéri Színpad működtetésére a legoptimálisabb formáció megtalálása. 20 éven keresztül köztudott, hogy a Mandala Nyár néven vált ismerté a városban. A városi nagyrendezvények
51 megőrzése, a széttagoltság, elaprózottság kiküszöbölésével, esetleges egységesítésekkel. A támogatási rendszer egy új alapokra helyezése, értékarányos szolgáltatásokon alapuló megállapodások megkötése. Ami nem egyenlő a jelenlegi közművelődési megállapodásokkal. Mérhető, igazságos szempontrendszer kidolgozása. Mi az, amire az anyag nem tér ki? Kérdésként merülhet fel. Nem nyújt határozott megoldást a tagintézmények és a közművelődési színterek jövőbeni hatékonyabb és költségtakarékosabb működtetésére. Ezt közművelődési rendelet fogja tartalmazni. Közös finanszírozású, városi irányítású valamint a megyei fenntartású, városi feladatokat ellátó intézmények, Könyvtár, például a Móricz Zsigmond Színház, az utóbbi működtetésének alapelveire megye-város egyeztető szükségeltetik. Nem tér ki az Agóra jelenlegi állapotára, várható hatásaira. Nem tér ki a városi ünnepek, társadalmi megemlékezések, rendezvények felsorolására. Ezt is a közművelődési rendelet fogja tartalmazni. Nem tér ki a költségvetési előirányzatokra. Szeretném tájékoztatni önöket arról, hogy a koncepcióban az Agóra programról említést tettem, hogy hiányként merülhet fel. Tájékoztatnám a jelenlévőket az Agóra program jelenlegi állapotáról, miután a projektet a város új vezetése átvilágította. 2010. december 28-án a közreműködő szervezet részére megküldtünk egy tájékoztató levelet, amelyben leírtuk a projekt jelenlegi állását, a projekt megvalósításának kockázatait és jeleztük a szerződés módosítási igényünket. Amelyet egy személyes találkozó keretében szeretnénk a közreműködő szervezettel és az irányító hatóssággal egyeztetni, amely kiterjed a műszaki tartalom, a projekt határidejének és összköltségvetésének módosítására, ezért nem tér ki a koncepció az Agóra programra. A levélre válasz a mai napig nem érkezett. Nyíregyháza Megyei Jogú Város felső vezetése már korábban kezdeményezett egy személyes egyeztetést 2010. decemberében az irányító hatóság képviselőivel, amelyet az NFŰ főosztályvezetője egyéb elfoglaltságra hivatkozva lemondott. A újabb találkozó időpontja a napokban realizálódik, az ESZA kapcsolattartó telefonos visszahívást ígért. Többször szóba kerül a koncepciók kapcsán az integráció. Az integráció szervezeti, irányítási egység kialakítását jelenti. Törekedni kell arra azonban, hogy az érintett szervezetek munkavállalói ne sérüljenek. Mondom ezt azért, mert lehetőségek kínálkoznak az integrációban ilyen megoldásokra is. Például nyugdíjjogosultságot szerzett kollegák nyugdíjazásának lehetősége, más intézményben üres, vagy megüresedett álláshelyeken való végzettségnek megfelelő foglalkoztatása. Mint foglalkoztató személyzet közös irányítású változó munkahelyen történő foglalkoztatás lehetősége. Üres álláshelyek zárolása. Tehát az integráció nem egyenlő a létszám leépítéssel. A koncepcióval összefüggő előttünk álló feladatok a költségvetési rendelet elfogadása, a közművelődési rendelet módosítása. Köszönöm figyelmüket. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Az előterjesztést megtárgyalta az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság, kérem Lipták Lajos elnök urat, hogy ismertesse a bizottság állásfoglalását. Lipták Lajos:(Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Képviselő-testület. A kulturális koncepciót a bizottság megtárgyalta. 3 módosító javaslat érkezett a koncepcióhoz. Felolvasom ezt a 3 módosító javaslatot. Az első, konkrét időmeghatározás nélkül Nyíregyháza múltjáról drámapályázat kerüljön kiírásra. A második, magyar összefogás szobra
52 megalkotására és telepítésére kerüljön sor a 4 éves ciklusidő alatt, ha a költségvetés engedi, ezzel a kitétellel. A harmadik, az értékteremtő, értékmegőrző kiadmányok támogatása prioritást élvezzen. Ezt a 3 módosító javaslatot a bizottság 7 igen szavazattal tartózkodás és ellenszavazat nélkül elfogadta. Ezt követően szavaztunk a koncepcióról és a bizottság az előterjesztést 6 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Az előterjesztéssel kapcsolatban kinek van kérdése? Jelentkezőt nem látok. Hozzászólásra, vélemény kialakítására kíván-e valaki felszólalni? Nagy László képviselő úré a szó. Nagy László:(képviselő) Tisztelt Közgyűlés. A koncepció nagyon részletesen mutatja be a város kulturális értékeit. Azt a kulturális intézményi rendszert, ami kialakult Nyíregyházán, ez egy teljesen reális kép. Én azt gondolom, hogy bizonyítja azt, hogy Nyíregyháza valóban egy nagyon színes kulturális közegben éli az életét és része annak az országos kulturális értékrendszernek, amely kialakult Magyarországon. Azt gondolom, ahogy én elmondtam a sajtóban is, hogy azokat a törekvéseket, amelyek ennek az intézményrendszernek a hatékonyabb és jobb működtetésére irányuló törekvéseket jelentik, ezeket mi feltétlenül támogatni fogjuk. Ugyanakkor nyilvánvalóan vannak olyan pontjaink, amelyeket szeretnénk megóvni, megvédeni. És azt gondolom, hogy ebben a tekintetben a városvezetés és a képviselő-testület valamennyi tagja egyaránt elkötelezett. Ilyen értékeknek gondoljuk például azoknak a kulturális közösségeknek a működtetését, amelyek Nyíregyháza hírnevét nap mint nap és nemcsak alkalomszerűen viszik szerte az országban, akár a határokon túlra is. Ezeknek az együtteseknek a támogatási rendszere most már ezt tudjuk, hogy a koncepció az nem alkalmas arra, hogy támogatási rendszerekről szóljon. Remélem, hogy a költségvetés készítése során is prioritást fognak élvezni. Ez az anyag részletesen tartalmazza ezeket az együtteseket vagy kulturális közösségeket és azt gondolom és azt remélem, hogy a költségvetés ezekre a kérdésekre is választ fog adni. Szeretnék egy dologgal foglalkozni, amit az anyag nagyon helyesen fogalmaz meg és mi is ezt mondtuk korábban, hogy közművelődési tereket, kulturális tereket ott, ahol lehetőség van rá, törekednünk kell arra, hogy lehetőleg a lehető legköltséghatékonyabban üzemeltessük Ez az anyag is kitér erre. Nevezetesen arról van szó, hogy ott, ahol olyan oktatási intézményünk van, amelyben lehet kialakítani közművelődési teret akkor erre törekedjünk, hiszen minden esetben a lehető leghatékonyabb megoldást és költségkímélő megoldást ez jelentheti. Nagyon helyesen fogalmazza meg ez a koncepció, hogy erre külön figyelmet kell fordítani, azonban arra is felhívom a figyelmet, hogy vannak olyan településrészek, itt az anyag felsorol 4 ilyen településrészt, ahol erre nincs lehetőség és az ott élő városlakóknak is elsődleges érdeke kell, hogy legyen és az önkormányzatnak is érdeke kell, hogy legyen, hogy teremtsünk lehetőséget, a közművelődés mindennapos gyakorlatának a megadására. Ilyen értelemben Felsősimán és nem tudom pontosan, még az anyag milyen településrészeket említ. Ezeknél a városrészeknél nagyon nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy az ott élőknek is biztosítsunk közművelődési lehetőséget. És azoknál a településrészeknél ahol pedig nem áll rendelkezésre sem közösségi ház, sem pedig oktatási intézmény, valamilyen módon meg kell találni azt a lehetőséget, hogy hogyan tudjuk az ott élő embereknek is kiszolgálni azokat az igényeit, amik
53 meg vannak minden településrészen élőnek, nyíregyházi polgárban. És természetes az, hogy azoknál a közösségi házaknál, amelyeket az elmúlt időszakban építettünk, említhetném Nagyszálást, ott valóban olyan tartalmas közművelődési tevékenységet kell folytatni, ami a későbbiekben annak a háznak a jogosultságát, megépültének a jogosultságát is bizonyítani fogja. Hangsúlyozom még egyszer, hogy a koncepció egy nagyon részletes, nagyon áttekintő és áttekinthető bemutatást ad arról, ami a városban történt eddig. Én valóban azt remélem, hogy a kultúra az a mindenkori városvezetésnek egy kiemelt prioritása lesz majd a nem kötelező feladatok tekintetében, ilyen értelemben nagyon nagy figyelemmel várjuk azt, hogy milyen költségvetési támogatási kapnak ezek a szervezetek és ezek a szereplők és természetesen azt szeretnénk, ha azok a célok, amelyek megfogalmazódnak ebben a koncepcióban, ezek a későbbiekben valóban hasznos részévé válnának Nyíregyháza életében. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Jeszenszki András képviselő úrnak adom meg a szót. Jeszenszki András:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Nagy László említette már a közművelődési színtereket a külső városrészekben és ehhez kapcsolódóan szeretnék még egy kis kiegészítéssel élni, hiszen ahogyan frakcióvezető úr mondta, a külső városrészekben nagyon fontos az, hogy valóban mindenki, akár az esélyegyenlőség jegyében is részesülni tudjon a város szellemi életéből, város gazdag kulturális életéből. E mellet még egy nagyon fontos funkciója van ezeknek a közművelődést is ellátó színtereknek és külső művelődési házaknak ez pedig az, hogy ezek az intézmények befogadó épületek. Tehát a kultúra, a művelődés mellett, ahogyan azt a civil koncepciónál is már említettem, ezeken a területeken nagyon sokszínű civil élet folyik. És nemcsak a kultúrának biztosítanak otthont, akár legyen szó a polgárőrségről, különböző egészségmegőrzést és egészséggel kapcsolatos tevékenységről, gyermekekkel kapcsolatos vagy a tánccal és minden egyébbel, nyilván nagyon sokáig kellene sorolni. Tehát azt gondolom, hogy nagyon nagy a felelősség akkor, amikor ezekről a közművelődési színterekről beszélünk, mert nemcsak a kultúrában, hanem a mindennapi életben is fontos a szerepük. Ezért tehát nem mindegy majd, hogyan változik ezeknek a közművelődési színtereknek a sorsa a következő időszakra. Még egyetlen dologgal szeretnék foglalkozni, ez az Agóra program és ez félig meddig kérdés. Már a vélemények rovatnál vagyunk, kérdés és véleményem egyben annyi lenne, hogy nagyon fontos foglalkozni az Agóra pályázattal, illetve a közművelődés kapcsán az egyik legfontosabb bázissal, ez a Városi Művelődési Központ. Hiszen annak a felújítása nyilvánvalóan nem várathat magára és a város kulturális életében kiemelkedő szerepe van. Csak azért szeretném megjegyezni azt, hogy fontos a pályázatnak az állapota illetve a helyzete is, hiszen az elkészítendő költségvetésben is nagyon fontos szerepe illetve kérdéseket vett fel ez, hogy vajon a pályázattal a városvezetés kíván-e a későbbiekben foglalkozni? Mert ha igen, akkor nyilvánvalóan ennek is komoly költségvetési vonzatai vannak. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. További jelentkezőnek, Lipták Lajos képviselőnek adom meg a szót.
54
Lipták Lajos:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Képviselő-testület. Azt hiszem, hogy Nyíregyháza városa büszke lehet arra a kulturális életre, ami a városban az elmúlt évtizedekben kialakult. Nyíregyháza, mint megyeszékhely nem csak helyi szerepet tölt be, hanem kisugárzása van a környezetére is. Ezért a felelősségünk ezen a területen az átlagostól is nagyobb. Ebben a városban hatalmas érték, szellemi potenciál halmozódott fel, amely megmutatkozik a amatőr és profi művészegyüttesek működésében, megmutatkozik azon szervezeteknek a tevékenységében, melyek a kultúrával foglalkoznak a városban. Ennek a területnek a megbecsülése számunkra nagyon fontos, hiszen az életünket színesebbé, gazdagabbá, emberibbé teszik. Ezért úgy gondolom, hogy a szorító gazdasági körülmények között is kiemelt figyelmet kell fordítani erre a területre. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Vita lezárására Halkóné dr. Rudolf Éva alpolgármester asszonynak adom meg a szót. Halkóné dr. Rudolf Éva:(alpolgármester) Köszönöm szépen Polgármester úr. Az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság 3 módosító indítványát, javaslatát nem támogatom az alábbi indokok alapján. Véleményem szerint a következetességre kell törekednünk és az előző sportkoncepciónál határozattan kiálltunk amellett, hogy a koncepció irányelveket fogalmaz meg tételes, pontos programok felsorolása nélkül, akkor véleményem szerint ez a 3 módosító javaslat, ami egyébként rendkívül korrekt és méltányolható, de nem ennek a koncepciónak a témaköre kell, hogy legyen. Természetesen a későbbiekben a városvezetés megfontolás tárgyává teszi. Esetleg pályázatot fog erre kiírni és ilyen módon fogjuk támogatni az Oktatási Bizottság által felvetett javaslatokat. Jeszenszki képviselő úr Agóra programmal összefüggésben felvetett gondolataira válaszolva, ahogy már az összefoglalómban is jeleztem, valóban foglalkozunk az Agóra programmal. Kiemelten fontosnak tartom a művelődési háznak az állapotának javítását, hiszen tudjuk, hogy nem méltó Nyíregyháza városához. Viszont olyan helyzetbe kerültünk, hogy folyamatos tárgyalásokat kell folytatnunk az irányító hatósággal és a közvetítő szervezettel. Az Agóra program pályázatról már látjuk, már tudjuk azt, a szakmai iroda letette azt a véleményét, hogy ezt ebből a költségvetésből szakmailag indokoltan nem lehet megvalósítani. Tehát keressük azt a kiutat, ami valamilyen gyógyírt talál arra, hogy szerződésszegést ne kövessünk el, de fel tudjuk használni a pályázati pénzeknek infrastrukturális fejlesztésekre a lehetséges forrásait. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. A Sport, Kulturális és Oktatási Bizottság javaslatát természetesen szavazásra bocsátjuk. Én se értek egyet ezzel, nem tartozik a koncepció körében. Nem szabad azt megengedni, hogy mindenféle ad hoc eseti javaslatokkal törjük meg a koncepcionális szintet. Másrészt pedig az Agórához 2 dolgot el kell mondani, hogy mindenki számára világos legyen. 180 millió forintot költött el a város ennek az előkészítésében és ebből készült egy olyan pályázat, ahol a tervező azt mondta nekem, hogy az az összeg, amit beírtak a művelődési ház felújítására, az 300-400 millió forinttal kevesebb, mint amennyire szükség van. Már csak ezért is, ezt alpolgármester
55 asszony elmondta, folyamatban van a pályázat átvizsgálás, illetve annak a módját szeretnénk megtalálni, hogy ezt a megnyert forrást szükséges és értelmes célokra tudjuk felhasználni, ezzel viszont a közreműködő szervezettel és az irányító hatósággal kell egyeztetni. Tehát először azzal, hogy én sem támogatom a Sport Bizottság javaslatát teszem fel szavazásra. Kérem, hogy erről szavazzunk. Szavazáskor jelen volt 21 képviselő. A Közgyűlés 3 szavazattal, 18 ellenszavazattal elutasította a Sport Bizottság módosító javaslatát. Most pedig kérem, hogy szavazzunk a kulturális koncepció elfogadásáról. Szavazáskor jelen 21 volt képviselő. A Közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 7/2011. (I.20.) számú határozat Nyíregyháza Megyei Jogú Város Kulturális Koncepciójának elfogadásáról
A Közgyűlés
1./ Nyíregyháza Megyei Jogú Város Kulturális Koncepciójáról szóló előterjesztést megtárgyalta, és a határozat mellékletét képező Kulturális Koncepciót elfogadja.
2./ az abban foglalt feladatokkal és javaslatokkal egyetért, azok megvalósítását támogatja.
3./ a város kulturális koncepciójának meghatározásáról szóló 4/1996. (I.29.) számú határozatát visszavonja.
56
Melléklet a 7/2011. (I.20.) számú határozathoz
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Kulturális Koncepciója
2011
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ..................................................................................................................... 56 Kulturális koncepció célja, küldetése ................................................................................... 57 Általános helyzetkép, és alaptrendek a kultúráról .............................................................. 57 A város kulturális élete, infrastrukturális adottságai – a fejlesztés irányai ...................... 58 A város által eddig elért kulturális szint ............................................................................... 58 1. Színházművészet 59 2. Zeneművészet 61 Távlati tervek 61 3. Képzőművészet 62 4. Táncművészet 62 5. Irodalom / történelem 63 6. Közgyűjtemények 64 7. Közművelődési Intézmények 66 8. Közművelődési – közgyűjteményi intézmények további meghatározása 68 9. Nagyrendezvények 69 10. Kulturális támogatási rendszer 70 11. Egyéb vállalt kulturális feladatok: 70 1. sz. melléklet Fogalmak meghatározása ............................................................................ 71
57
Kulturális koncepció célja, küldetése A kultúra szerepe fontos a társadalmi integrációban, az egyének együttműködésében, az emberek személyi fejlődésében, önállóságának kibontakozásában, készségeinek, jártasságainak, képességeinek és ismereteinek gyarapodásában, az életmód minőségének fokozásában. A szélesen értelmezett kultúra a társadalmi közösségek fejlesztésének egyik fontos eszköze. Kulcsszerepe van a társadalmi igazságosság megteremtésében, a szociális integrációban, választ adhat a kor legfontosabb társadalmi problémáinak – akár az identitáskeresésnek a – megoldására is. Segítheti tehát a társadalmi kohéziót, a demokráciát a civil társadalom fejlődését. Nyíregyháza Város kulturális koncepciója abból indul ki, hogy felemelkedésünk oszlopai a tudás tőkére, a kulturális tradícióra, és a kreativitásra épülnek. Természetesen valamennyi egyéb infrastrukturális beruházás mellett a tudástőkének, a kulturális tradíciónak, a kreativitásnak magának is lesz gazdaságösztönző hatása, mely tetten érhető az idegenforgalom, az információs társadalom új, termelő ágazataiban, s reményeink szerint a munkaerő piac kvalifikáltabbá válása, és a város tőkevonzó képessége terén is. A város kulturális koncepciójának küldetése, hogy megfelelően biztosítsa, a minőség elvű kulturális értékteremtést és kulturális értékközvetítés kontinuitását, továbbá folyamatos modernizálását. A kulturális koncepció célja, hogy hosszabb távú koncepciót mutasson fel a következő évekre, irányt és prioritásokat fogalmazzon meg a várospolitika önkormányzati és egyéb döntéseihez. A koncepciót elfogadó önkormányzatnak abban a tudatban kell döntenie, és fenntartóként dolgoznia, hogy a kulturális, művelődési vonatkozásban nemzeti és társadalmi felelősségű „közszolgálati” feladatai vannak. Általános helyzetkép, és alaptrendek a kultúráról A város életének, fejlődésének alakításában nagy felelőssége és feladata van az önkormányzatnak. Az itt élők komfortérzetét számos tényező befolyásolja. A fejlettséget, ellátottságot mutatatók sora jelezheti, de igazán élhetővé, emberivé a hagyomány, a kultúra és a közösség teszi. Az értékeink újrafogalmazási folyamatában a közművelődésnek, a közösségeknek és a civil szektornak meghatározó szerep jut, mert kifejezik, mutatják a helyi közösségi társadalom dinamikáját. Megkerülhetetlen dilemmát jelent a globalizáció és a lokalitás kapcsolata, melyben hangsúlyos szerepet kapnak a helyi hagyományok, közösségi értékek. A magyar kultúrában az utóbbi évek legnagyobb hatású változásait változatlanul a globalizáció továbbra is erősödő folyamatai okozták. Legnagyobb mértékben a digitális
58 kommunikáció volt hatással a művelődési szokásokra, a kommunikáció már nem csupán az ifjúság, hanem a felnőtt korosztály szabadidős szokásait is teljesen átalakította. A közművelődés területén jelentős változást hozott az Európai Unióhoz való csatlakozásunk is. Annak ellenére, hogy az Unió a kultúrát a tagállamok belső ügyének tekinti, a megnyíló határok – az információcsere, az utazás, a kapcsolati tényezők változásai -, illetve a közösségi élet támogatására megnyíló alapok új lehetőségeket, nagyobb aktivitást eredményeztek a magyar kultúra mindennapjaiban. Emellett erősödött a civil szféra, egyesületek, alapítványok százai intézményesültek – köztük nagyon sok kulturális célú, vagy részben közművelődési tevékenységet is folytató -, nőtt az önszerveződő közösségek pályázó kedve, anyagi lehetősége, és ez által tényleges aktivitása is. Kétségtelen, hogy a következő időszak legfontosabb kultúrpolitikai kihívása az oktatási folyamatok integrálása a művelődési struktúrában, illetve a két rendszer közti átjárás erősítése, a oktatásnak a kultúra eszközeivel történő támogatása. A szabadidő felhasználásának tendenciái a mindenkori anyagi helyzet függvényében változnak. A szolgáltatások termékek piacának gyors változásai növelik az elavulás, elértéktelenedés tempóját is. Az emberi tudás felértékelődésének korszakát éljük az információs- és tudás alapú társadalom korában. Az egész életen át tartó tanulás követelménye felértékeli a közművelődés intézményrendszerének szerepét a humánerőforrás fejlesztésének területén. A város kulturális élete, infrastrukturális adottságai – a fejlesztés irányai A város által eddig elért kulturális szint Nyíregyháza, a maga valamivel kevesebb, mint 120 000 lakosával a megye ipari, közigazgatási, és kulturális központja is. Erről tanúskodnak főiskolái, múzeumai, a határokon túl is ismert színháza, zenei és táncegyüttesei, hiánypótló s egyben hagyományteremtő kulturális rendezvényei, fesztiváljai, valamint a páratlan természeti adottságokra épülő üdülőkörzete. A valamikor Árpád-kori település 1605-ben vált hajdúvárossá. 1753-tól megindult a szlovák (tirpák) betelepítés. 1786-tól mezőváros, fél évszázadra rá város, 1876-tól Szabolcs vármegye székhelye. Vonzáskörzetébe 44 település tartozik. Nyíregyházán a műveltség kialakulása szorosan összefüggött a várossá válással. Az örökváltság áldásos hatása hamar megmutatkozott. Nemcsak a földművelés és állattartás kapott új lendületet, hanem a kézművesek beáramlásával az ipar és a kereskedelem is, a növekvő számú értelmiség jelenléte a város szellemi arculatát is gyorsan formálta. Programmá vált a magyar nyelv tanulásának szükségessége. A nyíregyháziak kezdettől fogva nagy figyelmet fordítottak az iskoláztatásra. 1804-ben 3, a szabadságharc idején 4 egyházi iskola és az országban elsőként kisdedóvó is működött a városban.
59 Az első közművelődési egyesület 1834-ben alakult meg. A Magyar Olvasó Társaság a „magyar nyelven történő előrehaladást” tűzte ki célul. Nyíregyháza napjainkban a közel 30.000 itt tanuló közép- és főiskolai hallgató kulturális érdeklődését is kielégíti. A város kulturális erősségeit a színház, a zenei élet, - kórusok - a fúvós és ütős zene, valamint a néptánc jelentik. A helyi közösség szerveződésében a civil kezdeményezések jelentős mértékben a kultúra közvetítésében, az oktatás színvonalának emelésében, a szociális szolgáltatások biztosításában, a környezetvédelemben vállalnak szerepet, de tetten érhetőek a szociális szolgáltatások biztosításában, a szabadidő hasznos eltöltésének szervezésében, a közbiztonság javításában, vagyis az élet minden területén. Az önkormányzat és a civil szervezetek kiváló kapcsolata és együttműködése jelentősen hozzájárul a város fejlődéséhez. A város civil társadalma sokszínű. 260 szervezetből 211 egyesületet és 49 alapítványt tartanak számon. Számos országos, sőt nemzetközi hírű és rangú kulturális, közművelődési csoport működik civil szervezeti keretek között: Cantemus és Pro Musica Kórus Banchieri Énekegyüttes, Piccoli Archi Ifjúsági Vonószenekar, Szabolcs Koncert Fúvószenekar és Majorett Csoport, Szabolcsi Szimfonikus Zenekar, Mandala Dalszínház Egyesület, Szabolcs Néptánc Egyesület, Igrice Táncegyüttes, Nyírség Táncegyesület. A klasszikus, társastánc és modern táncművészeti kategóriában a Primavera Balettegyüttes, a Fanat-X és a RE-flex Moderntánc Stúdió, Slip Tánccsoport. A képző- és iparművészetet, illetve a fotó- és filmművészetet képviseli Pál Gyula Kulturális és Művészeti Egyesület, Barzó Endre Művészeti Társaság, Benczúr Gyula Amatőr Képzőművészeti Szakkör, Nyíregyházi Fotóklub, Nyíregyházi Amatőr Filmklub, Szabolcs Art Club. Nyíregyháza élénk kulturális élettel rendelkezik, amelyet jól bizonyít az a tény, hogy évrőlévre itt kerül megrendezésre Európa legnagyobb ingyenes világzenei fesztiválja a Vidor Fesztivál, amely hazánk egyik legnagyobb összművészeti rendezvénye is egyben, közel 120 ezer látogatóval. Ezen túlmenően az utóbbi években rendezett kulturális és művészeti programok száma több mint 1500 volt. 1. Színházművészet Móricz Zsigmond Színház Az önálló társulattal 1981 őszén útjára indult teátrum, amely éppen 30. évadának derekán tart egyértelműen kijelenthető, hogy mind látogatottságát, mind előadásszámát, mind pedig szakmai elismertségét tekintve eddigi történetének legjelentősebb korszakát éli. Látogatottságát tekintve az előkelő 8. helyen áll az országban, csak lényegesen nagyobb befogadóképességű épülettel rendelkező teátrumok előzik meg. Előadásszámát tekintve a 6. helyen áll, ami szintén a rendkívül kimagasló nézői érdeklődésnek köszönhető.
60 Egy ilyen nagy nézői érdeklődés és szeretet által övezett, s szakmailag is elismert teátrumban az elkövetkező évek legfontosabb feladata elsősorban az, hogy meg kell őrizni az elért színvonalat és népszerűséget. A 2010-ben útjára indított bábszínházi bérletsorozat nagy sikere és rendkívül kedvező fogadtatása a jövőre nézve megfontolásra érdemessé teszi egy önálló bábtagozat létrehozását a színház intézményi keretein belül, hogy a legkisebbek által olyannyira kedvelt műfaj folyamatos magas színvonalú jelenléte a város kulturális kínálatában biztosított legyen. Az elmúlt évek során a színház működésében egyre nagyobb hangsúllyal vannak jelen az elsősorban a középiskolás (illetve általános iskolás felső tagozatos) diákok számára készített speciális előadások, amelyek a magyar költészet kincseivel, a Színházművészet csodáival kívánják megismertetni a fiatalokat úgy, hogy hozzájuk minél közelebb álló formában és helyszíneken jelenik meg a teátrum. Ebbe a törekvésbe illeszkednek a hátrányos helyzetű gyerekeket megszólító, illetve a kifejezetten a fiatalok problémáival foglalkozó előadások is. VIDOR Fesztivál A Vidámság és Derű Országos seregszemléje, amely 2002 óta eddig összesen 9 alkalommal került megrendezésre, mára elérte, hogy Európa legnagyobb ingyenes világzenei fesztiválja lett, s évente átlagosan 130-160 ezres nézőszámával az 5 legjelentősebb hazai kulturális nagyrendezvény közé tartozik. Nemzetközi elismertségére jellemző, hogy a legrangosabb fesztiválokat tömörítő s mindösszesen csak 41 tagot számláló European Forum of Worldwide Music Festivals szervezet is felvette tagjai sorába. A hazai fesztiválokat minősítő Szakmai Intéző Bizottság a legmagasabb fokozatra tartotta érdemesnek a rendezvényt, így viselheti a „Kiváló Minősítésű Művészeti Fesztivál” titulust. A VIDOR Fesztivál Nyíregyháza város kiváló földrajzi fekvésének, gazdag kulturális hagyományainak és nyitott, vendégszerető polgárainak köszönhetően ideális helyszín ahhoz, hogy Kelet és Nyugat zenészei, színházművészei, képzőművészei találkozzanak, megismerjék egymás kultúráját és hagyományait. Kiváló helyszín lehetne ahhoz, hogy az ingyenesen fellépő világsztárok miatt az Európából idesereglő érdeklődőkkel megismertethessük a határon inneni és határon túli magyar kultúra gyöngyszemeit, a magyar Alföld szépségét, hagyományainkat és a magyar vendégszeretetet. A város színházművészetének a meghatározója a Móricz Zsigmond Színházba folyó szellemi munka. A hivatásos színház mellett évtizedek óta jelentős hagyományokkal rendelkező egyesületek és amatőr csoportok működnek. Közülük kiemelkedik a Mandala Dalszínház közel két évtizedes munkája, valamint a Hangszín Tanoda tevékenysége. Sajnálatos, hogy a korábbi diákszínjátszó körök elhaltak, vagy alig léteznek a városban. Törekednie kellene arra, hogy az ifjúsági korosztály között az irodalmi körök és színpadok újból életre keljenek.
61 2. Zeneművészet A művészeti oktatás sokoldalúan fejleszti a gyerekek személyiségét. Nyíregyházán a művészetoktatás szinte teljes vertikuma kiépült, a hagyományosnak mondható művészeti ágakban. Van alapfokú, középfokú és felsőfokú művészeti tanszakkal rendelkező oktatási intézmény is. Művészeti ágak szerint ének-zeneművészeti, képző-és iparművészeti, táncművészeti, színés bábművészeti oktatás folyik a város fenntartásában működő intézményekben. Intézményeink, amelyekben a művészeti képzések történnek: Vikár Sándor Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Kodály Zoltán Általános Iskola, Művészeti Középiskola és Kollégium. Cantemus 2004. december 1-ével alakult a Nyíregyházi Cantemus Kórus. Az első határozott lépést követően egy folyamatos, évről évre való létszámbővítéssel számolt. Az intézmény a tervek megvalósításához a folyamatos és kiemelkedő színvonal biztosítása érdekében a Kodály Zoltán Általános Iskolával szorosan együttműködve, az ott folyó több évtizedes gyakorlat segítségével, a Cantemus Gyermekkarral, a Pro Musica Leánykarral és az amatőr lelkesedésből éneklő felnőtt vegyeskarral együtt mintegy 250 énekest foglalkoztat. A kórus eredményei között több mint ötven nemzetközi verseny 1. díja, 14 Nagydíj, Olimpiai Bajnoki Cím, egyéb díjakkal együtt több mint 120 helyezés található. Az énekkarok évente több mint 100 fellépést teljesítenek. A kórus tovább folytatva, a nagyszerű munkáját, a kórusfesztiválokon túl az iskolával együtt alkalmas arra, hogy a kórusművészet és az iskolai zeneoktatás továbbképző központjává váljék. Távlati tervek Nyíregyháza városvezetésének céljai között szerepel a szomszéd megyék kiemelt művészeti együtteseivel való együttműködés (Debreceni Filharmonikus Zenekar és Kodály Kórus, Miskolci Szimfonikus Zenekar). Jogos igény a tárgyi feltételek javítása. A fölhalmozott értékek állagmegőrzése, raktározása megoldást igényel (több mint 500 énekkari fellépő ruha, gyarapodó, nagy értékű kottatár, CD Videotár, zongorák, kottaállványok, iratanyag stb.), amihez szükséges pályázati források felkutatása is. Bár a kórus Európa kulturális életében 40 éve jelen van, az elmúlt sikerekre építve, Nyíregyházát szeretnénk a kétévente megrendezendő kórusfesztiválokon túl, az iskolai zeneoktatás és kórusművészet továbbképző központjává tenni. Filharmónia A Filharmónia majdnem 60 éve van jelen a város kulturális életében. Mindig meghatározó szerepet töltött be magas színvonalú hangversenyeivel, az abban közreműködő élvonalbeli művészekkel. Kiváló kapcsolatot ápol a helyi együttesekkel és a város zeneművészeti intézményeivel. A zenekar komoly szerepet vállal a felnőtt bérleti illetve az ifjúsági sorozatokban.
62 Szabolcsi Szimfonikus Zenekar Az idén 60 éves zenekar fennállása óta a megye legjelentősebb komolyzenei együttese. Tagságát hivatásos zenészek alkotják, akik nagyobb részben a Vikár Sándor Zeneiskola, valamint megyénk és a szomszédos megyék zeneiskoláinak tanárai. Hazai és külföldi vendégszereplései egyaránt jelentősek. 3. Képzőművészet Nyíregyháza város vezetése 1988-ban alapította a Városi Galériát, azzal a célkitűzéssel, hogy helyet biztosítson az 1977 óta működő Sóstói Nemzetközi Éremművészeti és Kisplasztikai Alkotótelep egyre gyarapodó gyűjteményének. Az átalakított műemlék jellegű polgári házat 1988 decemberében adták át. A Galéria feladata kezdetben a Sóstói Nemzetközi Éremművészeti és Kisplasztikai Alkotótelep működtetése, az ott létrejött alkotásokból kialakult gyűjtemény őrzése, illetve más művésztelepek, múzeumi gyűjtemények bemutatása volt. Majd a város kiállító helyszíneinek csökkenésével (pl. a korábbi Pál Gyula Terem 1992-beli megszűnésével) fokozatosan felvállalta a kortárs képző- és iparművészet, sőt a fotóművészet népszerűsítését is. Az épület adottságainak megfelelően, három szinten biztosít teret, mind az időszaki kortárs művészeti, mind a muzeális tárlatoknak. Az intézmény kapcsolatot tart mind a hazai társintézményekkel, mind a külföldi művészeti egyesületekkel, fórumokkal, különös tekintettel a szlovák, kárpátaljai, erdélyi képzőművészeti életre. Jelentős érdeklődés mutatkozott azon képző- és iparművészeti bemutatókon, melyek neves országos képtárak, múzeumok gyűjteményéből álltak össze, vagy éppen kiragadva egyiket: a "Mesterek és Mesterművek" kiállítás sorozatban egy-egy jelentős művész alkotói tevékenységét ismertették (Kisfaludy, Szőnyi, Csók, Aba-Novák, Barzó, Benczúr, Munkácsy stb.). Fontos a már meglévő értékek ápolása mellett keresni a lehetőséget a kiállító tér (terek) nagyságának bővítésére. A város fotóművészetében 1976 volt az alapítás éve, amikor is helybéli amatőrök megalapították a Nyíregyházi fotóklubot. A több mint három évtizede alatt nagyon jelentős eredményeket ért el. Elindíthatónak véljük „fényképezzük a várost” projekt kiírását. 4. Táncművészet Nyíregyházán jelenleg több nagy néptánc együttes működik (ABC sorrendben) Igrice Táncegyüttes, Nyírség Táncegyüttes és a Szabolcs Táncegyüttes. A Művészeti Középiskola és Kollégium keretein belül Figurás, Kisfigurás, Újfigurás táncegyüttesek, /valamennyien nevezett intézmény tánctagozatos növendékei/. A nyíregyházi általános és középiskolákban szinte kivétel nélkül működnek alapfokú művészeti iskolák tánccsoportjai is. Valamennyi táncegyüttes gyűjti, ápolja, színpadra állítja a Kárpát – medence magyarságának zenei – és táncos örökségét.
63 A Művészeti Középiskola és Kollégiumban magas színvonalú néptánc oktatás zajlik. Hátrányuk, hogy az intézményben kevés a helybeli tanuló, ide az ország más részéről is érkeznek. Egy ország jövőjét a múltjának elfogadása és ápolása nagyban meghatározza. Kettőség fedezhető fel a város néptánc mozgalmában. Az egyik irányzat a hagyományos paraszti táncokat anyanyelvi szinten műveli és ezeket reprodukálja a színpadon / Nyírség Táncegyüttes, Igrice Táncegyüttes, Művészeti Szakközépiskola/ míg a másik irányzat ezt a nyelvet csak eszköznek használja és a mai kor emberének próbál mai dolgokról beszélni a néptánc nyelvén / Szabolcs Táncegyüttes/ . A városban folyik klasszikus-, és dzsesszbalett, valamint társastánc oktatás is. 5. Irodalom / történelem Az irodalom városunkban és megyénkben mindig is a humán kultúra integráns része volt. Az a szellemi örökség, amelyet az évszázadok során ez a táj felhalmozott, napjaink gondolkodó emberei számára is eleven örökség. Bessenyei, Kölcsey, Móricz, Krúdy, Ratkó munkásságának ismerete élni segít. Igaz, hogy az irodalom az utóbbi két évtizedben a vizualitás illetve az informatika, s vele együtt az internet robbanásszerű térhódítása következtében számottevően veszített korábbi társadalmi státuszából. Az írás, mint önkifejezés és az olvasás, mint világelsajátítás sokak mindennapi cselekménye. Nyíregyházán a helyi irodalom az utóbbi két évtizedben sajátos átalakuláson ment keresztül. Egyrészt veszített primátusából, illetve átalakultak fórumai. A korábbi kezdeményezések (Tiszta szívvel Füzetek, Irodalmi Presszó, író-olvasótalálkozók) megszűntek, illetve metamorfózison mentek keresztül. A piacgazdaság kialakulásával párhuzamosan a helyi könyvkiadás is megváltozott. A Kelet-magyarországi Írócsoport tevékenységének elhalványodása szépen jelezte az irodalom társadalmi szerepének csökkenését. Mindemellett örvendetes tény, hogy a Bessenyei Társaság mellett felnőtt a Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület, létrejött a Szabolcsi Írók Társasága, a SZIRT, s megszületett A Vörös Postakocsi című irodalmi-kulturális folyóirat is. Nem kevésbé fontos az, hogy a Móricz Zsigmond Színház Shakespeare-, Molière-, Csehov-, Hrabal-, Dosztojevszkij-, Marquez-, Bulgakov-, illetve Szakonyi-, Márai-, Spiró-bemutatókat tart, valamint kiviszi az iskolákba József Attila-, Radnóti-, vagy Kosztolányi-estjét. Az irodalom jövőbeni lehetőségei között mindenekelőtt az ifjúságra történő koncentráció tartandó szem előtt. Ez pedig az elektronikus médiumok fokozott felhasználásával jár együtt. Mivel ez a nemzedék szabadidejének jelentős részében az Internet bűvkörében él, ennek figyelmen kívül hagyása nagy hiba lenne. Ezért a városi honlap újratervezése, a honlapon történő fokozott művészeti jelenlét rendkívül kívánatos. Tovább fejlesztendők a Könyvhét rendezvénysorozatának, illetve a VIDOR Fesztiválnak irodalommal foglalkozó egységei, alapozva e formák utóbbi években tapasztalható sikerességére.
64 A Kölcsey Televízió, a Nyíregyházi Televízió és Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár sokat tehet az írók, a kortárs irodalom népszerűsítése érdekében. Az irodalmi hagyomány folytonosságának biztosítása érdekében elodázhatatlan feladatnak tűnik a Krúdy-emlékszoba létrehozása, amelyben a kor kívánalmainak megfelelően interaktív emlékkiállítás keretében szükséges a nagy író szellemi hagyatékát közel hozni a ma emberéhez. (Krúdy mellett természetesen Bessenyeinek, Móricznak, Ratkónak is hangsúlyozottabban kellene szerepelnie a múzeum palettáján). Tovább folytatandó a határainkon túli magyar irodalmak szemléje, alkalmasint egy-egy breviárium kiadásával. Nem különben fontos a 2011-es esztendő mint Liszt-év: Liszt Ferenc zenészeket és irodalmárokat egyaránt inspiráló alakja európai dimenziókban szemlélve is kimagasló értékként értelmezhető. 6. Közgyűjtemények Múzeum Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelyén, Nyíregyházán három olyan intézmény található, mely a megyei önkormányzat irányítása és fenntartása alatt álló megyei múzeumi igazgatóság egysége: -
Jósa András Múzeum: megyei múzeum, a megyei múzeumi intézményrendszer központja, Sóstói Múzeumfalu: területi múzeum, az ország második legnagyobb szabadtéri néprajzi múzeuma, Kállay Gyűjtemény: közérdekű muzeális gyűjtemény, gyűjtőkörét tekintve kuriózum.
Bár az intézményrendszer megyei fenntartásban van, reálisan viszont az a helyzet, hogy látogatók, érdeklődők jelentős hányada nyíregyházi lakos. Foglalkozásokat, múzeumi órákat, közművelődési rendezvényeket nagyobb részben a megyeszékhely óvodás és iskolás csoportjai veszik igénybe, hétvégi, vagy ünnepi műsorainkon, kiállítás megnyitóinkon, múzeumbaráti köri előadásainkon is inkább a városi lakosság dominál. A városlakók identitástudatának emelése, a település múltjának jobb megismerése és megismertetése céljából rendkívül fontos az új várostörténeti kiállítás meg-rendezése. Hasonló módon szükséges, hogy a város – Benczúr mellett – nagy szülötte, Krúdy Gyula kultuszát elmélyítsük, s a magyar irodalomban betöltött súlyának megfelelően kezeljük, hiszen Krúdy Gyula nem csak egy a magyar írók közül, hanem Nyíregyháza írója, a XIX. század végi kisváros életének alapos ismerője. Állandó kiállítás létrehozása sürgető feladat. A páratlan évben rendezett – Nyíregyházi Huszártalálkozók megtartása és újabb elemekkel bővítése. Igazi huszárok – sajnos – már nem igazán vannak, a legfiatalabb sorozott évfolyam (1923) tagjai is betöltötték 87. életévüket.
65 A Kállay Gyűjtemény végleges elhelyezésének sorsa a Megyei Önkormányzattal közösen a legfontosabb feladat egyike. Könyvtár A közelmúltban impozánsan felújított Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárnak jelentős mértékben korszerűsödtek szolgáltatásai, és gazdagodott program, kínálata. Állományában közel 400 ezer könyv, 850 kotta, 17 ezer hangfelvétel, 870 videó kazetta, és több mikrofilm, időszaki kiadvány, film található. A városban 9 fiókkönyvtár működik. Mivel könyvtárban nyert elhelyezést a több mint 55 éves Nyíregyházi Rádió, valamint a több mint 25 éves Nyíregyházi Televízió archívuma, ezért lehetőség van az eddigi nyomtatott dokumentumokból felépülő helytörténeti archívum kibővítésére. Fontos egy olyan megyei elektronikus katalógus és helyismereti adatbázis kialakítása, amely igazodik az országos lelőhely-nyilvántartás elveihez. Az így létrejövő közös interaktív könyvtári honlapon a felhasználók a nap 24 órájában böngészhetik a helytörténeti dokumentumokat. A dokumentumok kutathatóságát jelenleg két szinten lehet megvalósítani. Egyrészt, ahol a szerzők hozzájárulnak, illetve lejárt a szerzői (előadói) joguk, ott a dokumentumot az Interneten mindenki számára elérhetővé kell tenni. Másrészt, ahol ez a jog nem áll rendelkezésükre, ott (a NAVA rendszeréhez hasonlóan) az internetes felületen az olvasó láthatja, hogy az adott eseményről milyen nyomtatott sajtós, rádiós vagy televíziós archív anyag áll rendelkezésre, amelyet a könyvtár zárt rendszerében megtekinthet. Meglévő szolgáltatások fenntartása és minőségi fejlesztése mellett hosszú távú terv másik fontos része a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok információs esélyegyenlőségének növelése ahhoz, hogy a hagyományos és az on-line könyvtári szolgáltatásokat igénybe vehessék, az olvasáskultúra fejlesztése és a szépirodalmi ismeretek bővítési lehetőségeinek feltérképezése a megye roma lakosságának, valamint a hátrányos élethelyzetű vakok- és gyengén látók körében. Levéltár A levéltárak helyzete speciális, mivel a levéltár nem művelődési intézmény, de nem is tipikusan közgyűjtemény, hiszen azon sokban túlmutató igazgatási, állami feladatokat kell ellátnia. Erőteljesen kötődik a közigazgatáshoz, mivel gyűjti, ellenőrzi, feldolgozza és kutathatóvá teszi a megye területén működött, illetve működő települési önkormányzati szervek és nem központi állami szervek, valamint önkormányzatok testületének, hivatalának és intézményeinek, ezek jogelődjeinek történeti értékű iratait. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár – amely a három megye 13–20. századi maradandó értékű iratai mellett Ung, Ugocsa és Kővár vidék levéltárának töredékét, valamint a térség közigazgatási, igazságszolgáltatási, kulturális, családi iratait őrzi. A levéltár munkatársai a források őrzése, feldolgozása és a kutatók rendelkezésére bocsátása mellett a hivataloktól és magán ügyfelektől érkező kérelmekre adatokat is szolgáltatnak, valamint ellenőrzést gyakorolnak napjaink iratképzőinek dokumentumkezelése felett.
66 A levéltár több mint 6500 méternyi anyagában különleges csoportot alkot az 1753-as betelepítéstől kezdődően megmaradt, országos viszonylatban is gazdag egységet képező nyíregyházi irategyüttes. A levéltári koncepció fontos pontja a nyíregyházi intézmények maradandó értékű iratainak folyamatos átvétele és állományvédelme (restaurálás) mellett a gyűjteménygyarapítás során iratok vásárlása is. Kiemelt kulturális feladata az őrzött források megismertetése, ezért az intézmény több mint egy évtizede bekapcsolódott a város kulturális életébe, együtt dolgozva más közgyűjteményekkel, a múlt iránt érdeklődő egyesületekkel, klubokkal, társaságokkal, valamint az alap-, közép- és felsőfokú tanintézetekkel. A diákok számára speciális programsort dolgozott ki. A gyűjteményt bemutató és forráselemző órák mellett honlapunkon elérhető interaktív feladatlapokkal, pályázatokkal igyekszünk felkelteni a fiatalok érdeklődését lakóhelyük és a magyar történelem jeles eseményei iránt. Intézményünk továbbá kutatás-módszertani és gyakornoki lehetőséget biztosít a felsőoktatási intézmények hallgatóinak. Folytatódik a levéltár őrizetében lévő szlovák nyelvű iratok feltárása, fordítása, adatbázisba történő feldolgozása, internetes megjelenítésre való előkészítése, valamint várostörténeti konferenciák szervezése, kiadványok szerkesztése. 2010-ben országosan egyedülálló kulturális adatbázist indított útjára: a Nyíregyházát Kutatók Virtuális Klubját, a nyirkuvik.hu-t. A honlap lehetőséget teremt arra, hogy információs adatbankot teremtsen a városról. 7. Közművelődési Intézmények Krúdy Gyula Art Mozi és Rendezvénycentrum Az intézményt 2008-ban alapította az Önkormányzat. Elsődleges feladata Krúdy Gyula szellemi örökségének ápolása, tovább a Nyíregyházi Nyár programjainak koordinálása és szervezése. Ide tartozik a város szabadtéri kulturális tereinek, kulturális programmal való színesítése, valamint a Sóstó, mint közművelődési, kulturális színtér programjainak szervezése, valamint a mozi üzemeltetése. Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum A Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum létrehozásáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2007-ben döntött. Ennek értelmében összevonásra került a Lakókörzeti Művelődési Házak Igazgatósága a Városi Galéria és a Váci Mihály Művelődési Központ és Gyermekcentrum. Jelenleg 17 helyszínen működik, dolgozik és közvetít kulturális értékeket, működtet közösségeket az intézmény. A tagintézmények önálló épülettel rendelkeznek és változó színvonalon, de rendelkeznek az alapvető technikai-tárgyi felszereltséggel.
67 Sok esetben helyszíne és segítője a lakóterület alapellátásának megvalósításában. Nevezetesen orvosi, védőnői szolgálat, posta, rendőrségi megbízott és a polgárőrség befogadója. Jelenleg a legnagyobb kihívást az intézményközpont – Szabadság téri – épületének állapota jelenti. Az intézmény hagyományosan szervezi a városnapot, az állami és nemzeti ünnepeket, a művészeti hetet ismeretterjesztő előadásokat, a hagyományos értelemben vett közművelődési élet színtere és megvalósítója. Számos nagy együttesnek, civil szervezetnek adnak működési teret és olyan együttműködési lehetőséget, amely révén a jövőben is költséghatékonyan és szakmailag még eredményesebben, színvonalasabban hozhatnak létre a város lakosai számára értékes kulturális programkínálatot, melyben minden generáció és réteg megtalálhatja a neki leginkább megfelelő ajánlatot. Határon túli, nemzetközi szerepvállalás Nyíregyháza kulturális tevékenysége regionális vonzáskörrel bír Kelet-Magyarországon, illetve a határon túl is. A meglévő adottságai és aktivitása jó alapot biztosítsanak ahhoz, hogy Nyíregyháza igaz határ menti – nemzetközi – regionális szerepet töltsön be kulturális területen. Nyíregyháza alapító tagja a Kárpátok Eurorégió interregionális szervezeteknek, mely 1993-ban jött létre azokból a közép-kelet európai térségekből, amelyek saját országukban a periférián helyezkednek el. Tagjai Lengyelország, Románia, Ukrajna, Szlovákia és Magyarország egyes közigazgatási részei. Nyíregyháza 8 testvér- és 21 partnervárossal tart fenn kapcsolatot Finnországban, Lengyelországban, Ukrajnában, Romániában, Szlovákiában, Csehországban, Ausztriában, Németországban, Nagy-Britanniában, Portugáliában, Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban, Izraelben és Kínában. A kapcsolatok ápolásában intenzív szerepet játszanak az önkormányzatok intézményei, illetve a város civil szervezetei. Zömmel ifjúsági, kulturális és nyelvtanulást elmélyítő cseréket szerveznek. További testvérvárosi kapcsolat kiépítése is terveink között szerepel. Film, média, Internet A város kulturális értékeinek, eseményeinek népszerűsítésében, megörökítésében és közvetítésében, továbbá a közönségszervezésben fontos szerepet játszik a megyei és a helyi sajtó. A több mint hatvanéves múltra visszatekinthető megyei napilap, a KeletMagyarország hasábjain, a városi alapítású Nyíregyházi Televízióban folyamatosan olvashatóak, láthatóak híradások, esemény-összefoglalók és tudósítások a rendezvényekről, eseményekről, valamint portrék a kismesterségek képviselőiről, a művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó szereplőiről, beszámolók a határon túli fellépésekről, sikerekről is. A fentieken túl a városban működő valamennyi médium, Nyíregyházi Napló, Magyar Rádió Nyíregyházi Körzeti Stúdiója, Kölcsey Televízió, - elődleges feladatának tekinti a hagyományok ápolását, az értékek közvetítését és megismertetését, a közösségi élet
68 színtereinek és események bemutatását. Archívumuk, dokumentumtáruk hatalmas értéket képvisel, hiteles anyagul szolgál a jelen és a későbbi korok kutatói számára. Jelentős lépés volt a Város-Kép Kht létrehozása 2004. december 1-től, amely 100%-os önkormányzati tulajdonú intézmény s egyesíti magába a Városi Televíziót, a Nyíregyházi Naplót és Rádiót. A város mozikultúrája az országos tendenciával azonosan változott. Egyetlen „művészmozija” van melyet fenntart és üzemeltet a Krúdy Gyula Art Mozi és Rendezvénycentrum. 8. Közművelődési meghatározása
–
közgyűjteményi
intézmények
további
feladatainak
Fejlesztési prioritások: - nemzeti és történelmi kötelezettségek a szellemi és kulturális örökség védelme, - a közművelődés a felnőttoktatás, és az igényes szórakozás intézményei, kulturális terei, programjai közül, elsősorban azokat kell támogatni és fejleszteni amelyek a gyermek és ifjúsági korosztály, az idősebb korosztály, valamint a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok kultúráját, mindennapi életét, társadalmi érdekeit, a kulturális esélyegyenlőséget szolgálják, és amelyek emelik Nyíregyháza hírnevét országosan és nemzetközi viszonylatban, - értékteremtés, értékmegőrzés szándéka mellett változtatni az értékekhez való viszonyon, a támogatások egyértelmű meghatározója a közösség számára teremtett érték. Intézményi, szervezetfejlesztési javaslatok Az intézmények, szervezetek szakmai munkájának korszerűsítése területén indokolt egy kulturális adatbázis létrehozása (előadók, szakmai csoportok, szerveztek) a potenciális koncert helyszínek és színpadi játszóhelyek feltérképezése. Az info-komunikációs technika fejlődése megköveteli a digitális technika fejlesztését minden területen, közösségi Internet hozzáférés biztosítását a közművelődési intézményekben, iskolákban, könyvtárakban. Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum és Krúdy Gyula Art Mozi és Rendezvénycentrum A városi közművelődési élet a 2 külön működő szervezetnek köszönhetően széttagolt és költséges. Egy jövőbeni integrációval hatékonyabb, egységesebb, átláthatóbb, költségkímélőbb működés és rendezvényszervezés jöhet létre párhuzamosságok nélkül. Az integráció előnyei: - Külső megbízások nélküli rendezvényszervezés az összevont, egyesített erőforrásokkal, - éves keretszerződések megkötése kedvezményesebb árakon színpad-hang- fény technika bérlésére, műsorvezetőre, nyomdai költségekre stb,
69 -
járulékos költségek csökkentése (technikai személyzet, titkárság, fénymásolás, kocsifutás stb.), eredményesebb rendezvénykoordináció, egységesebb irányítás, telephelyek felszabadulása.
A hatékonyabb működtetés miatt a borbányai, a nagyszállási, a mandabokori, és a felsősimai művelődési házak helyzetét, működtetését át kell gondolni, főleg ott, ahol a közelben működő iskola található, mely megfelelő közösségi színteret nyújthat a helyi lakosoknak. A városi, támogatott civil szervezetek és nagy együttesek jelenleg szétszórva, eltérő feltételekkel és próbalehetőségekkel vannak elhelyezve a közművelődési intézményekben. A bevételek növelése és a kiadások jövőbeni csökkentése érdekében szükséges egységes kedvezményes díjazású rendszert kialakítani az egyesületek, együttesek elhelyezésével kapcsolatban. Ebben az évben át kell gondolni a 34. éves Sóstói Nemzetközi Művésztelep sorsát, hiszen évek óta nem megfelelően működik. Szükség lenne a meglévő, jelenleg rossz körülmények között raktározott anyag állandó kiállításának megszervezésére. Komoly kihívás a városban élő művészekkel való kapcsolattartás erősítése. Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Jelenleg túl sok olyan közművelődési, művészeti feladatot lát el az alaptevékenysége mellett, amelynek az újragondolásával jelentős humánerőforrás takarítható meg. Nyitvatartását, különösen a nyári-téli vizsgaidőszakra vonatkoztatva újra kell szabályozni.
Szabadtéri Színpad Célszerű a működtetést, a műsorszervezést, a közönségszervezést és a marketinget új alapokra helyezni, és megtalálni az erre legalkalmasabb szervezeti és szakmai képességekkel rendelkező intézményt, esetleg vállalkozást. 9. Nagyrendezvények
Az utóbbi években évi 6 kiemelt városi fesztivál került megrendezésre 4 különböző szervezővel és 65 millió Ft-os önkormányzati támogatással. Legtöbbjüknek nem volt megfelelő a marketingje, illetve turisztikai hatással a VIDOR-on kívül kevés rendezvény bírt.
70 Egységes rendezvény és városmarketing alkalmazása szükséges valamennyi rendezvényünknél.
10. Kulturális támogatási rendszer Az elmúlt években a művészeti együttesek finanszírozása, támogatása nem követte le az önkormányzat megváltozott pénzügyi és szervezeti lehetőségeit. Jelenleg a 9 kiemelt művészeti együttes mellett kulturális forrásból számtalan amatőr módon rendezvényt szervező civil szervezetet is támogatott az önkormányzat, melynek forrása a kulturális céltartalék, illetve a Kulturális Alap volt. Költségmegtakarítást lehet elérni, ha a rendezvények szervezését saját szakemberekkel, saját intézményekkel látja el az önkormányzat, így lehetőség van a rendezvények színvonalának további emelésére. A nagy együttesek magas támogatási rendszerét át kell gondolni. Egyik opció lehet,hogy piaci alapon megvásárlásra kerülnek műsorok a városi rendezvényekre.
11. Egyéb vállalt kulturális feladatok:
Az évente jóváhagyott kulturális céltartalékból finanszírozva valósította meg a kulturális terület az egyéb, önként felvállalt feladatokat. Pl.: városi mecenatúra (Kortárs Gyűjtemény gyarapítása, műtárgyvásárlás, ösztöndíj rendszer). Ebből valósult meg a megyei fenntartású kulturális intézmények programjainak támogatása (Levéltár, Múzeum, Kállay Gyűjtemény, Színház), a kiadványok, folyóiratok megjelentetésének támogatása (Klió történelmi Folyóirat, Szemle, Vörös Postakocsi), köztéri alkotások létrehozása, és a tehetséggondozó versenyek szervezése, támogatása Az önként vállalt kulturális feladatok átstrukturálása felülvizsgálatra szorul. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a pénzügyi lehetőségek függvényében évente felülvizsgálja a támogatási keretekből felhasználható, az éves költségvetési rendeletben meghatározott támogatási összegeket. A koncepció célja, hogy az Önkormányzat és a kulturális intézmények/szervezetek együttműködését segítse, ezáltal a kapcsolatokat tartalmasabbá, az önkormányzati feladatokat hatékonyabbá tegye, az önkormányzati döntéseket pedig szélesebb társadalmi konszenzus kísérje.
71
1. sz. melléklet Fogalmak meghatározása Könyvtár: a kulturális törvényben meghatározott könyvtári dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát biztosító szerezet. Közművelődési tevékenység: a polgárok iskolán kívüli, öntevékeny, önművelő, megismerő kultúraelsajátító, művelődő és alkotó célú cselekvése, amely jellemzően együttműködésben, közösségekben valósul meg. Közösségi színtér: a helyi lakosság rendszeres vagy alkalmi közművelődési tevékenységének, a lakosság önszerveződő közösségeinek, támogatása érdekében önkormányzati fenntartásban, önkormányzatok társulásában vagy közművelődési megállapodás alapján működtetett, erre a célra alkalmassá tett és üzemeltetett, adott helyen rendszeresen működő intézmény vagy egyéb jogállású létesítmény (helyiség-együttes, épület) Közművelődési intézmény: a lakosság közösségi közművelődési tevékenységhez erre a célra alapított, fenntartott, működtetett, megfelelő szakmai, személyi, infrastrukturális feltételekkel és alapító okirattal rendelkező költségvetési szerve vagy egyéb fenntartású intézmény. Muzeális intézmény: múzeum, a közérdekű muzeális gyűjtemény és a közérdekű muzeális kiállítóhely. Nyilvános könyvtári ellátás: a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatások nyújtását elősegítő központi szolgáltatások összessége, amelyek biztosítják az állampolgár számára az információkhoz való szabad hozzáférést. Non-profit szervezetek: (egyesületek, alapítványok, stb.) biztosítják a társadalmi önszerveződés és érdekérvényesítés kereteit, alkalmat adnak a kisebb-nagyobb társadalmi csoportok különleges igényeinek megfelelő szolgáltatások kifejlesztésére, a nem profitcélú társadalmi innovációra és a társadalmi problémák közösségi (de nem állami) kezelésre. A település kulturális élete: azon művelődési tevékenységek, rendezvények, események, folyamatok összessége, a közművelődés intézményrendszere, és egyéb közösségi szervezetek, amelyek alkalmat kínálnak a város polgárainak az öntevékeny művelődésre, a kulturált szórakozásra és a szabadidő hasznos elöltésére.
72
6./a. napirend: Előterjesztés a távhőszolgáltatás díjainak megállapításáról és alkalmazásáról szóló 42/2005.(X.27.) önkormányzati rendeletet módosítására 6./b. napirend: Előterjesztés a nem lakossági célú távhőszolgáltatás díjainak jóváhagyására Előadó: Kósa Tímea alpolgármester Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási Osztály vezetője Meghívott: Gerda István NYÍRTÁVHŐ Kft. ügyvezetője Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Meghívott Gerda István a Nyírtávhő Kft. ügyvezetője, akit megkérek, hogy röviden ismertesse az előterjesztés hátterét. Emlékeztetőül, a legutóbbi közgyűlésünkön, december 16-án az E.ON két igazgatójának a prezentálásával már bemutattuk a helyzetet. Arra kérem igazgató urat, hogy ennek tudatában tegye meg kiegészítését. Köszönöm. Gerda István:(NYÍRTÁVHŐ Kft. ügyvezetője) Köszönöm szépen. Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Engedjék meg, hogy röviden összefoglaljam azt a néhány történést és gondolatsort, amelyek a javaslatunkat kísérik. Ennek az indító oka tulajdonképpen az, hogy 2010. áprilisában egy olyan hatósági áremelkedés történt a gázenergia szektorban, amely az energiabeszállítónk, a nyíregyházi E.ON Energiatermelő kft. hődíjait is nagymértékben érintette. Ennek a tartalma és mértéke több mint 20% volt az elmúlt év áprilisában és ezt az áremelés mértékét az E.ON, mint hőtermelő a Kft. felé be is nyújtotta, illetve múlt évtől érvényesnek tartja. Ennek tudatában terjesztettük elő a javaslatunkat ez alkalommal is, hiszen az elmúlt időszakban, az elmúlt évben ennek az áremelés mérték elmaradásának a cég gazdálkodásában jelentős mértékű költségkihatása van. Ez a 200 millió forintot meghaladja. Ez az árjavaslatunk 17,3%-ot tartalmaz most hődíjban, emelkedést a lakossági hődíjban és a fűtési hődíjat illetően, lakossági használati melegvíz hődíj tekintetében 16,6%-os emelkedés mértéket jelent. Ez erre az évre, a 2011-es évet tekintve a februártól számolt 11 hónapos intervallumban mintegy 9,3%-os lakossági költségnövekedést jelenthet általánosságban. Egy teljes időszak, a 12 hónapra számolt, 12 hónapos idősávon ez 11%-tól valamennyivel több költségemelkedést jelentene. Hozzá kell tegyem még ehhez azt is, hogy ez a februártól javasolt ármérték a 2008-2009-ben alkalmazott díjaikhoz képest több, mint 200 forinttal marad el GJ-onként, ez még mindig jelentős különbség tulajdonképpen a korábban már érvényben lévő és alkalmazott díjainkhoz képest. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Tehát a 6.a és b. pontot együttesen tárgyaljuk. Természetesen majd a határozathozatalra külön kerül sor, ezért kérem a két bizottság elnökét, a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság, valamint a Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottságot, ez a két bizottság tárgyalta meg ezt az előterjesztést, hogy mind a két előterjesztésre vonatkozóan tegyék meg álláspontjukat. Először kérem dr. Tirpák György elnök urat.
73 Dr. Tirpák György:(Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság 2011. január 17-én tárgyalta meg az előterjesztést és egyhangúlag elfogadásra javasolja az előterjesztést és a határozat-tervezetet is. A határozat-tervezet vonatkozásában megfogalmazott a Jogi Bizottság és egyhangúlag támogatta is egy olyan javaslatot, amelynek értelmében a Nyírtávhő Kft-nél kerüljön sor egy belső tulajdonosi vizsgálat megtartására annak érdekében, hogy felülvizsgálatot nyerjen az, hogy a Nyírtávhő Kft az árképzésnél, illetve működése során mennyire tartotta be a vonatkozó számviteli és pénzügyi szabályokat. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Tormássi Géza elnök urat kérem, hogy ismertesse a Városstratégiai Bizottság álláspontját. Tormássi Géza:(Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Bizottságunk 18-án tárgyalta a két napirendi pontot, és mind a rendelet-módosítással, mint a határozat-tervezetben foglaltakkal egyhangúlag egyetértett. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Van-e kérdés az előterjesztéssel kapcsolatban? Kósa János képviselő úrnak adom meg a szót. Kósa János:(képviselő) Tisztelt polgármester, tisztelt Közgyűlés. Gerda István úr felé szeretném azt a kérdést feltenni, hogy felhívta-e a figyelmét az előző városvezetésnek arra a veszélyre, hogy ha 2010-ben nem emelnek árat, akkor az a következő évben a lakosságot nagyon megterheli és óriási közfelháborodást fog kiváltani? Továbbá, amennyiben jelezte ezt a fent említett problémákat, milyen választ kapott ezekre? Még egy kérdésem lenne, ha megvolt az Energiahivatal jóváhagyása, miért nem került a Közgyűlés elé? Ki a felelős ezért, hogy most februárban, télidőszakban kell ilyen áremelést fizetni a lakosságnak? Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Póka Imre képviselő úrnak adom meg a szót. Póka Imre Tamás:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Az Önkormányzat és az E.ON között lévő hosszú távú energiafelhasználási szerződés első öt éves ciklusa lejárt. A szerződés tartalmazza azt is, hogy felül lehet vizsgálni a ciklus lejárta után. Azt szeretném kérdezni, hogy ez ügyben valamilyen elmozdulás van-e, tudunk-e erről valamit? Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Magera Tibor képviselő úrnak adom meg a szót. Magera Tibor:(képviselő) Köszönöm a szót polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, tisztelt nyíregyháziak. Nekem egy rövid kérésem lenne a Nyírtávhő vezetősége, Gerda úr felé. Mégpedig az, hogy mit jelentene az a Cég számára és így indirekt módon a fogyasztók számára is, hogy ha nem tudnánk ezt az emelést a közgyűlésen adott esetben végig vinni? Milyen fejlesztési lehetőségektől, adott esetben milyen fejlesztési lehetőségektől vagy milyen likviditási problémákkal
74 kellene akkor küzdenie a Cégnek, hogyha ez az emelés nem történne meg? Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Póka képviselő úr kérdésére én válaszok. Folyamatosan tárgyalunk az E.ON-nal, az a sajátos helyzet állt elő, hogy a korábbi vezetés az első 5 évre a 15 éves kedvezményt egy összegben lehívta, illetve egy időszakra lehívta, és az E.ON azt mondta, hogy most már ilyen a szerződés, nincs lehetőség. Innen indultunk. Most ott tartunk, hogy az évi 60 millió kedvezményt, ez egy abszolút szám, megadja az E.ON, illetve csak erre az évre a 7,5% díjkedvezményt, tárgyalások még nincsenek lezárva. Amikor már végére tudunk jutni ennek az ügynek, remélem ez már a februári közgyűlésre jön, akkor természetesen tájékoztatni fogom a Közgyűlést az eredményről. Megadom a szót Gerda igazgató úrnak. Gerda István:(NYÍRTÁVHŐ Kft. ügyvezetője) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Kósa képviselő úr kérdéseire válaszolva el kell mondjam, hogy az április díjemelkedés kapcsán több alkalommal előterjesztésben megfogalmaztuk mindazt a problémakört a tulajdonos felé, amely az aktuális negyedévben jelentkezik, vagy jelentkezhetett annak idején, negyedévente 36 millió forintos költségnövekedés és annak a különböző ódiuma. Tulajdonképpen ezekről beszéltünk, hogy itt amennyiben a költségeket nem tudjuk kigazdálkodni, akkor ez jelentős mértékű forráselvonással jár a cégnél, illetve ennek kapcsán a megadott válaszokból egyértelmű volt az a ráutaló magatartás, hogy nem került a közgyűlés elé egyetlen alkalommal sem az általunk előterjesztett és megfogalmazott áremelés a múlt évben. Valóban májusban megkaptuk a jóváhagyó határozatot, ezzel együtt terjesztettük be ezt első alkalommal a júniusi közgyűlésre szánva, ez akkor sem, sőt a következő időszakban, augusztus hónapban sem történt meg. Ez a rövid története ennek az eljárásunknak, amit tulajdonképpen a cég érdekében, cég nevében megtettünk. Magera képviselő úr kérdésére válaszolva. Mit jelent ez az áremelés, vagy mit jelentene, hogy ha elmaradna? Ez éves szinten, csak az elmúlt évre több mint 200 millió forintos költségkihatása volt a cég gazdálkodására. Egy egész évre már számolva ez a négyszáz millió forint. Tehát 2011. évben ha ez ha elmaradna, ez ennyivel terhelné meg a céget pluszban. És ez az a mérték, ami miatt ezt nem tudjuk elhalasztani tulajdonképpen. Olyan mértékű energia áremelkedés van a világban, ami aztán Magyarországon is a hatását érezteti, hogy nem tudja ezt se a cég, se más energiagazdálkodó cég ezt ilyen lépések nélkül megoldani. Hiszen ezek azok a költség nemek, ugye kéttarifás rendszerünk van. Alapdíj és hődíj. Az alapdíjunkat tudjuk befolyásolni, hiszen ez a cég működési tevékenységéhez kapcsolódó működési költségeket tartalmazza zömében, amelyek az elmúlt két évben nem hogy növekedtek volna, még tavaly előtt félévkor csökkentek is, mint alapdíj költségeink. Ezeket tudjuk befolyásolni. A megjelenő energiaköltséget, ami egyértelműen közzé tett árból hozzánk központilag érkezik, ebben szinte lehetetlen nekünk olyan megoldásokban gondolkodni, hogy ezt ne hajtsuk végre, hiszen a cég léte vagy nem léte akkor a kérdés, hogy ezt meg kell oldjuk. Tehát az elsődlegesség az, hogy ezt mindenféleképpen a hődíjban nekünk le kell tudni követni, és ahogy látják a tisztelt képviselők, a 20,3-ból 16,6, tehát nem emelkedik ez, hanem a cégek ebben valamilyen költséghatékonysági megfontolásokból egyértelműen hozzá teszünk még ehhez is, mint a fogyasztók védelmére tett intézkedés tulajdonképpen. Köszönöm szépen.
75 Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. A kérdések után hozzászólásra, véleménynyilvánításra van lehetőség. Vass Zoltán képviselő úrnak adom meg a szót. Vass Zoltán Géza:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A JOBBIK álláspontját, illetve véleményét szeretném kifejteni ezzel a lakossági áremeléssel kapcsolatban. Tehát az előterjesztésben szerepel, hogy a lakosságot érintően ez egy 11,4%-os áremelés lesz, ez fog bekövetkezni. Ez egy infláció feletti áremelés, és ugyanakkor teljesen tisztában vagyunk vele, hogy ezt az áremelést ezt már régen meg kellett volna lépni. Ez egy elmaradt áremelés, ezt már tavaly nyáron meg kellett volna lépni. Az előterjesztésben szerepel az is egy táblázatban, hogy éves szinten ez egy családot, egy fogyasztót körülbelül húszezer forinttal terhel. Na most mondhatjuk, hogy ez nem nagy összeg, mondhatjuk azt is, hogy nagy összeg. Azt kell tudni, hogy azokban a házakban, tehát túlnyomórészt lakótelepeken, ahol távfűtés van, alacsony keresetű emberek dolgoznak, és lehet, hogy ez a húszezer forint majd valamikor nagyon sokat fog nekik jelenteni. Gondoljunk majd a jövő őszi iskoláztatásra, amikor egy gyereknek a tankönyvei akár húszezer forintos költséget is kitehetnek és így nehéz helyzetbe kerülhetnek ezzel a húszezer forint emeléssel is a családok. Én a bizottsági ülésen is megkérdeztem, hogy milyen más lehetősége lenne az Önkormányzatnak arra, hogy ez az áremelés ne következzen be? Nem nagyon kaptam választ, illetve nem volt ötlet. Én két lehetőséget szeretnék vázolni, az egyik az a pályázatok. A belvíz kapcsán is említettem, hogy pályázni lehet különböző dolgokra. Megjelent az új Széchenyi Terv és ebben olyan pályázatok vannak, amelyek 100%-os támogatottságot biztosítanak az önkormányzatoknak, civil szervezetnek is és közepes vállalkozásoknak arra, hogy alternatív energiaforrásokra térjenek át. Tehát például hogy ha önkormányzati tulajdonban van egy ház, akkor a tetejét tele lehet rakni napkollektorral, napelemmel, ami visszatermeli ugye az áramot a hálózatba és ezzel csökkenteni lehetne a melegvíz melegítésének a költségét vagy a melegvíznek magának a költségét. Na most az új Széchenyi Tervben sajnos csak olyan pályázatok vannak, legalábbis egyenlőre, amelyek nem a lakosságot támogatják. Hanem az önkormányzatokat, ahogy mondtam, civil szervezeteket, kis és közepes vállalkozásokat. Most ki fog ezzel megint jól járni? Azok a vállalkozók, akiknek a cége a saját telephelyére van bejelentve, ők teljesen átváltanak alternatív energiaforrásra, és ezzel nem kell nekik a közüzemi díjakkal foglalkozni innentől kezdve. Tehát nagyon fontos lenne, hogy a lakosságot támogassa a kormányzat ilyen pályázatokkal, viszont hogyha itt az előterjesztés 6/b. pontjára utalunk, tehát nemcsak a lakosságnak következik most áremelés, hanem az önkormányzat intézményeinek és több más cégének is. Tehát mindenképpen megfontolandó, hogy az önkormányzat és ezek a cégek lépjenek bele ilyen pályázatokba, hiszen 100% állami támogatás van, s ezt ki kellene használni. Szeretnék még arra utalni, hogy a lakosság teherbíró képessége nem nagyon növelhető tovább. Hallottuk a bizottsági ülésen is, hogy a Nyírtávhő ügyfeleinek a 35%-a van késésben, vagy nem tudja fizetni egyáltalán a számláit. Ez egy óriási szám. Tehát hogyha most áremelés következik, akkor ez a szám valószínűleg tovább fog nőni és akkor nem tudjuk, hogy mi lesz előbb-utóbb az emberekkel, vagy milyen helyzetbe kerül a Nyírtávhő. Tehát ez a kintlévőség egyébként a lakossági fogyasztók tartozásokból adódóan 367 millió forint, ha hozzáveszem a nem lakossági fogyasztókat, akkor körülbelül 1 milliárd forintos kintlévőségről van szó. Tehát mindenképp más megoldásokat kellene találni a
76 távfűtés kiváltására. Itt tehát most már ki kell mondanunk véleményünk szerint, hogy előbb-utóbb az lesz a jövő hosszabb távon, 10, 15 vagy még hosszabb időtávon, hogy le kell válni a Nyírtávhőről. Már csak azért is, mert ott az előterjesztésben olvasható, ami számomra megdöbbentő, hogy 14,5% a hőenergiavesztés mire odaér a házakhoz a melegvíz és az energia. Viszont, hogy a gázt közvetlenül odavezetnénk a társasházakba és kazánházakat építenénk, akkor az energiaveszteség nulla. Csak hát ugye ennek költsége van. Egyébként egy százlakásos társasháznál, hogyha ezt a húszezer forintot számoljuk, 2 millió forint a többletköltség növekedés. Nem tudom, hogy 2 millió forintból lehet-e kazánházat építeni egy tízemeletes ház aljába? Ezt szakértők tudnák megmondani. De szoktam nézni, ugye mindenki néz külföldi filmeket és elgondolkoztam azon, hogy más, tőlünk nyugatabbra lévő nagyvárosokban hogyan oldják ezt meg. Tehát például New York Cityben látni, hogy minden ház alagsorában óriási kazánházak vannak, valahogy ezt kellene a kormányzatnak inkább támogatni. Nincs kétségünk afelől, hogy ezt az előterjesztést a Közgyűlés meg fogja szavazni, de ugyanakkor el kell mondanunk, hogy a JOBBIK-nak az álláspontja az, hogy a lakosság terheit növelő áremeléseket a JOBBIK most sem és a jövőben sem fog támogatni. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Had reagáljak rögtön erre a hozzászólásra, nagyon jó perspektíva 10-15 éves távlatban. Nekünk 10-15 hónapunk sincs. Tehát a Nyírtávhő a mi cégünk, a városi önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cég, 10 hónapot sem bír ki. Hogy csődbe megy, az ő teherbíró képessége sincs már meg, és ahogy az anyagban leírtuk, minden takarékossági, racionalizáló intézkedést megtettünk, illetve megkövetelünk a menedzsmenttől. Ez teszi lehetővé azt, hogy az elmúlt évben az előző városvezetés nagyon inkorrekt intézkedése, azaz, hogy nem vitte be a távhődíjat, ennek következtében azt a 208 milliót, illetve a 72 milliót, azaz 280 milliót a Nyírtávhőnek kell kigazdálkodnia. Nem kis szám. De innentől kezdve további terhet nem lehet rárakni, mert akkor az a veszély áll fel, hogy a saját cégünk év végén csődbe megy, és nem lesz, aki szolgáltasson. Azt pedig, hogy a pályázatok. Minden pályázatnak van egy átfutási ideje, én abba se vagyok biztos, hogy ez a következő fűtési időszakra egyébként megvalósítható. De nekünk most igazából egy hetünk sincs, tehát sajnos kénytelenek vagyunk február 1-jei hatállyal ezt a távhődíj emelést behozni, mert egyébként ezt meg kellett volna tavaly tenni. Nyilvánvalóan politikai haszonszerzés miatt, a választások évében ezt eltussolták, de ezt nem lehet, ez hiba volt, és most szembe kell néznünk és azt is tudjuk, hogy milyen helyzetbe van a város és milyen helyzetben van a cég is. Amellett én teljesen egyetértek a Jogi, Ügyrendi Bizottság javaslatával, hogy ezt a vizsgálatot meg kell tartani. Megadom a szót Nagy László képviselő úrnak. Nagy László:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Igyekszem nagyon rövid lenni. Nem is igazán akartam hozzászólni egyébként ehhez a napirendhez, de miután többször elhangzott már, hogy ki, miért felelős az elmúlt évek kapcsán, vagy az elmúlt év kapcsán azért azt fontosnak tartom, amit én elmondtam már a múltkor is, megemlíteném. A FIDESZ korábbi frakciója ugyanúgy ellenezte a távhődíj emelést bármilyen esetben, nemcsak tavaly, hanem korábbi években is, mint hogy ezt megtette a tavalyi év során is. Tisztán emlékszem arra az egyeztetésre, amikor a FIDESZ képviselőivel erről a kérdéskörről is beszéltünk, és egyértelműen azt mondták, hogy nem fognak
77 hozzájárulni semmilyen díjemeléshez most, különösen nyáron nem, amikor hődíjat kellene emelni. Akkor, amikor ez a hődíj október 15-étől, a fűtési szezon kezdetétől kell, hogy terhelje a lakosságot. És csak azt tudom mondani, hogyha a jelenlegi városvezetésnek is fontos a cég likviditási helyzetének megőrzése, és fontosnak tartja, hogy ezt a távhődíj emelést a közgyűlés elé terjessze, ezt korábban is megtehette volna, nem kellett volna várni akkor januárig. Korábba erre az Energia Hivatal jóváhagyása is megvolt, tehát erre sor kerülhetett volna akár már az első közgyűlésen is. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Hagy reagáljak rögtön. Ugye az előző városvezetés, az MSZP-független frakció nem volt ilyen szemérmes egyéb kérdésekben, azaz nem érdekelte, hogy mit mond a FIDESZ ellenzéki frakció. Meg tudta hozni, és meg is hozta a döntéseit. Ez az egyik. A másik, hogy ezt már novemberben felvetettük, viszont meg kellett vizsgálni, mert óriási kupleráj volt, nem tudom másként mondani. Azt sem tudtuk, hogy mi van a hosszú távú szerződéssel. Az E.ON-nal kellett tisztázni a helyzetet. Egyszerre három kérdéssel kellett foglalkozni, azaz a múlt évre nem volt szolgáltatási szerződés, a 15 éves szerződés újra, tehát következő ciklus tárgyalás az december 31-ig lejárt, ebben voltunk menetközben. Harmadrészt pedig ez évi szerződés sincs. Tehát ez nem azon múlt, hogy mi itt pihengettünk a fotelben és azért nem hoztuk be. Szerettük volna alaposan megvizsgálni, mert ez volt a tapasztalatunk, hogy mindent alaposan, korrekten meg kell nézni, megvizsgálni az ügyeket és utána viszont felelős döntéseket kell hozni. Ez folyik, ezért van most ez az előterjesztés. Vass Zoltán képviselő úrnak adom meg a szót. Vass Zoltán Géza:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Azért jelentkeztem újra szólásra, mert egy gondolatsorom lemaradt, nem gondoltam volna, hogy ki tudom tölteni az öt percet. Természetesen teljesen tisztában vagyunk a város és a Nyírtávhő anyagi helyzetével is, és mi sem szeretnénk azt, hogy az E.ON egyszer gondol egyet és elzárja a gázcsapot. Nem teljesen hasonló a példa, de azt hiszem Székesfehérváron történt az, hogy az elmúlt időszakban néhány napig nem volt fűtés, mert ott megtette. Igaz egy magánszolgáltató kezében volt a távhőszolgáltatás, hogy nem volt fűtés. Természetesen ezt a JOBBIK is látja és ezért nem vállalnánk fel azt, hogy nem szavazunk meg ilyen előterjesztést, de a JOBBIK-nak a központi álláspontja és a mi véleményünk is az, hogy a lakosság terheit nem kellene tovább növelni. Ugyanakkor mivel 2/3-os többsége van itt Nyíregyházán is a FIDESZ frakciónak, mi úgy döntöttünk, hogy ebben most nem kívánunk állást foglalni, már csak azért sem, mert nem is kellene, mert ezt az emelést már régen végre kellett volna hajtani. Ezért ennél a szavazásnál mi tartózkodni fogunk. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Tormássi Géza képviselő úrnak adom meg a szót. Tormássi Géza:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Az elmúlt Közgyűlésen már reagáltam egyszer Nagy László úr felvetésére. Tehát az, hogy milyen áremelés lesz és ezt adott esetben a korábbi FIDESZ-KDNP frakció
78 támogatta vagy nem támogatta, ez soha nem volt az önök számára kérdés, hogyha emelni akartak akkor emeltek. Matematika azt mutatta, hogy 19-16, ami annyit jelentett, hogy önöknek 19 szavazatuk volt, az ellenzéknek pedig 16. Ami tény az az, hogy az Energia Hivatal elfogadta ezt a felterjesztést, előterjesztést, amit a Nyírtávhő beadott, és hogy alátámasszam a polgármester úr által előadottakat, hogy miért kellett megvizsgálniuk ennek a valóságtartalmát. Itt van a Magyar Energia Hivatalnak a határozata, ennek is a második oldalán, a lap alján a következő szerepel: a 2009. évi gazdálkodási adatok vizsgálata alapján megállapítható, hogy a távhőszolgáltató hőenergia vásárlási ára viszonylag magas volt. Javasoljuk intézkedések megtételét a vásárolt hőenergiaárak csökkentésére. Például a hő vásárlási szerződéses árakra vonatkozó feltételek újratárgyalásával. Ez az adat az önök birtokába volt, most lehet hivatkozni arra, hogy a FIDESZKDNP frakció nem támogatta ezt. Én még egyszer tisztán és magyarul elmondom, ez az előterjesztés a mi frakciónk kezébe nem került, mégpedig azért nem, mert önök ráültek. Tehát innentől kezdve nem képezhette ez vita tárgyát. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Jászai Menyhért képviselő úrnak adom meg a szót. Jászai Menyhért:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Ha került, ha nem került, a két szerepkört nem lehet összetéveszteni, s egyenlőségi jelet tenni közé, hogy döntési helyzetbe a kasszakulcs, a kassza ismeretében milyen döntéseket hozok, illetve részinformációk birtokában milyen információhoz asszisztálok, hogy milyen gombot nyomok meg. Tehát ne tévesszük össze a két szerepkört. A másik pedig, hogy pont én voltam az, aki kritikával illette ezt a nyári döntést, és hogy-hogy nem akkora Nyíregyházi Napló lehozta névvel, címmel, hogy bezzeg áremelést akarunk eszközölni. A többi hozzászólásomat nem hozták le, akkor ilyen volt a sajtókoncepció, aminek az volt a lényege, hogy foglalkozzunk már a 35 ezer másik lakással is, a gázos lakásokban nem volt se áfa-csökkentés, se nincs 2/3-dos felújítási program. Időnként bedobnak egy kis valamit. Tehát ebben a városban 50 ezer háztartás van, és ha felelős városvezetésben gondolkodunk, akkor mindenkire oda kell figyelni és manipulálni ezekkel az információkkal. Tehát én azt kérem, hogy maradjunk mederben, a felelős városvezetés azt jelenti, hogy megvizsgáljuk ezt a helyzetet és intézkedünk, és intézkedni fogunk félév múlva is, hogyha szükséges. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Vitát lezárom, más jelentkezőt nem látok. Szavazás előtt egy dolgot szeretnék megemlíteni. Érdekes a JOBBIK érvelése. Bizottsági ülésen megszavazzák, itt a TV-nyilvánosság előtt zajló közgyűlésen nem szavazzák meg. Lehet, hogy ez a hitelesség próbája, én nem tudom, de nyilván mindenki úgy szavaz, ahogy legjobb lelkiismerete diktálja. Kérem, hogy szavazzunk az előterjesztésről. Először a rendeletről szavazunk, a 6/a. Szavazáskor jelen volt 21 képviselő. A Közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodással megalkotta az alábbi rendeletet:
79 1/2011.(I.21.) önkormányzati rendelete a távhőszolgáltatás díjainak megállapításról és alkalmazásáról szóló 42/2005.(X.27.) önkormányzati rendelet módosításáról A Közgyűlés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. §. A távhőszolgáltatás díjainak megállapításáról és alkalmazásáról szóló 42/2005. (X.27.) önkormányzati rendeletet 2. számú melléklete helyébe jelen rendelet melléklete lép. 2.§ Ezen rendelet 2011. február 01. napján lép hatályba. Jelen rendeletet 2011. január hó 21. napján kihirdetem.
Melléklet Nyíregyháza Megyei önkormányzati rendeletéhez
Jogú
Város
Közgyűlésének
1/2011.(I.21.)
2. számú melléklet Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 42/2005.(X.27.) önkormányzati rendeletéhez Lakossági távhőszolgáltatás legmagasabb díjai Nyíregyháza Megyei Jogú Város területén 2011. február 01-től Alapdíjak(Ft/lm3, év)
nettó
Lakossági célú felhasználás - csak fűtés - csak melegvíz - fűtés és melegvíz
354.46 39.59 394.05
bruttó ár 5% Áfa-val 372.18 41.57 413.75
80
Mért hőenergia hődíja (Ft/GJ) Lakossági célú felhasználás
3 554.75
3 385.48
Melegvíz hődíj (Ft/m3) Lakossági célú felhasználás
1025.89
1 077.18
Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Most pedig következik a nem lakossági célú távhőszolgáltatás díjainak a jóváhagyására vonatkozó szavazás, kérem, hogy szavazzunk. Szavazáskor jelen volt 21 képviselő. A Közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 8/2011.(I.20.) számú határozat a NYÍRTÁVHŐ Kft. által nem lakossági kategóriában szolgáltatott távhőszolgáltatás díjainak alkalmazásáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város területén A Közgyűlés a NYÍRTÁVHŐ Kft. által nem lakossági kategóriában szolgáltatott távhőszolgáltatás díjait 2011. február 1-től Nyíregyháza Megyei Jogú Város területén az alábbiak szerint hagyja jóvá: Alapdíjak (Ft/lm3/év)
nettó ár
Egyéb felhasználás (Ft/lm3, év) - csak fűtés - csak melegvíz - fűtés és melegvíz
376,74 42,08 418,82
Egyéb felhasználó (Ft/MW/év) Üzemi felhasználó (Ft/MW/év)
14 148 126 10 197 598
Mért hőenergia hődíja (Ft/GJ) Egyéb felhasználó Üzemi felhasználó
3 553,79 3 456,46
Melegvíz hődíj (Ft/m3) Egyéb és üzemi felhasználó
1056,82
81
7./ napirend: Előterjesztés a „A belvárosi terek integrált funkcióbővítő fejlesztése Nyíregyházán” című pályázati program módosítására Előadó: Hajzer Gábor Városfejlesztési Osztály vezetője Meghívott: Diczkó József Ipari Park Kft. ügyvezetője Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Felkérem Kósa Tímea alpolgármester asszonyt, hogy szóbeli kiegészítését tegye meg. Kósa Tímea:(alpolgármester) Köszönöm szépen a szót. Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Röviden össze szeretném foglalni ennek a projektkoncepciónak a lényegét. 2010. áprilisában a Városi Közgyűlés megtárgyalta a „Belvárosi terek integrált funkcióbővítő fejlesztése Nyíregyházán” című kiemelt pályázatot, és azt április 26-án kelt határozatával jóvá is hagyta. Ezzel a programmal kapcsolatban most éppen módosításról beszélünk. Két eleme van a jelen előterjesztésnek. Az egyik az a Hősök terével kapcsolatos. Nagyon-nagy vitát váltott ki, én azt gondolom a városban az, hogy a Hősök tere hogyan is alakul majd, az a zöldfelület, ami belváros szívében, amelyet a Hősök tere jelent az marad-e? Mindenféle mendemondák voltak, lakossági fórumok voltak, még tavaly nyáron is, illetve lakossági panaszok most is érkeztek. Így aztán gyakorlatilag azt gondolom, hogy elkerülhetetlen ennek a programnak a tényleges újragondolása, legalábbis, ami a Hősök terét, illetve a Luther tér rekonstrukcióját illeti. A Hősök terével kapcsolatban ez szorosan összekapcsolódik a Nyírvíz Palota homlokzat és tető felújításával. Ez az egyik projektelem, ugyanis a kivitelező cég feltárta a restaurálásra tervezet földszinti üzletportálok lábazatát, és az angol aknák helyét is. A feltárások során megbontott vékony aszfaltburkolatos járdaszakaszok alól előtűntek a nagy lapos kövekből rakott eredeti járda maradványai, valamint az angol aknáknak a kerete és a falazata is. Ez a felső szint, ennek a felső szintje a jelenlegi járdaszint alatt egy lépcsőfoknyi, magassága mintegy 15 cm-re található. Ugye azóta nyilvánvalóan ez feltöltésre került, ezek az angol aknák eltűntek, a pincéknek a szellőzése megszűnt. Ezzel gyakorlatilag az épületszerkezetek fokozatos felnedvesedése alakult ki. Többféle kooperációs egyeztetés volt, én ennek a részleteibe most nem mennék bele. Én azt gondolom, hogy nem is olvashatja mindenki, illetve az előzményekről, akit érdekelt elég bőven tájékozódhatott. Lényeg az, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal ezeken a koordinációs egyeztetéseken a projektnek a menedzseri szervezetével, a tervezőjével egyeztetve kiáll kvázi az angol aknák léte mellett. Így aztán nyilván költségátcsoportosítás is fölmerült ezzel kapcsolatban, hiszen, és ez az egyik javaslat, hogy az ezzel összefüggésben lévő Hősök tere rekonstrukciója megnevezésű projektelem adjon lehetőséget, hogy a költségvetést két részre bontva, annak csak az első ütemét valósítanánk meg, a második ütem nem valósulna meg. Az első ütemben történt meg a taxi-állomás melletti Irodaház előtti járdaburkolat cseréje, a Korzó Áruház között térburkolat összekapcsolásával, a gyalogos átvezetés nyugat-kelet irányú kiépítése a tér központi irányától a Rákóczi utca felé, illetve a zöldterületek rekonstrukciója. A második ütemben valósulnának meg a díszmedencék kialakításai, illetve sétányok rekonstrukciója, ez lenne az, amit a Hősök terén nem valósítanánk meg. Fontos megjegyezni azonban, hogy
82 ehhez közreműködő szervezet jóváhagyására van szükség, illetve nem csak a közreműködő szervezeti, hanem az irányító hatósági is, ezért ahhoz, hogy el tudjunk mozdulni mindenképp szükséges egy közgyűlési határozat arra vonatkozóan, hogy ezzel a koncepcióval a közgyűlés egyet tud-e érteni? Szeretném megjegyezni, hogy a Városfejlesztő Társasággal ezen héten koncepcionális egyeztetést tartott a projekt menedzsmentje, a projekt vezetése, és ugyan erre a következtetésre jutott. A másik projektelem a Luther tér rekonstrukciója. Itt sajnos a tér alatt futó boltozatos csapadékvíz elvezető rendszer beomlott. Ennek rekonstrukciójára mindenképp szükség van, így természetszerű, hogy az új közbeszerzési eljárásba ezt az elemet is be kívánjuk vonni a hatékonyabb projektműködtetés értelmében. Megjegyezni kívánom, hogy sokkal egyszerűbb lett volna a helyzet az első projektelemet illetően, hogyha kellő és megfontolt projekt-előkészítés zajlik ebben a kérdésben is és nem ma kellene arról beszélnünk, hogyan tudjuk átvinni a módosítási elemeket a közreműködő szervezeten, irányító hatóságon, hanem már eleve olyan pályázatot adtunk volna be, ami a városlakók érdekét szolgálja. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Az előterjesztést megtárgyalta a Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság, kérem az elnökét Tormássi Géza urat ismertesse a Bizottság álláspontját. Tormássi Géza:(Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Bizottságunk megtárgyalta az előterjesztést és elfogadásra javasolja. Mindezt azért teszi, mert ahhoz, hogy előre tudjunk lépni mindenképpen a közölt szervezetnek a hozzájárulása szükséges. Egyben jelezném azt, hogy ezzel a témakörrel ezek után mind a Bizottság, mint a Közgyűlés a későbbiekben még találkozni fog. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. A Gazdasági és Tulajdonosi Bizottsági is megtárgyalta, Jászai Menyhért elnök úr. Jászai Menyhért:(Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elnöke) Köszönöm a szót. A Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság megtárgyalta és elfogadta, elfogadásra javasolja a Közgyűlés számára a határozat-tervezetet. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérdés van-e az előterjesztéssel kapcsolatban? Nem látok kérdezőt. Hozzászólásra jelentkezik-e valaki? Nincs jelentkező, úgyhogy kérem, hogy szavazzunk az előterjesztésről. Szavazáskor jelen volt 21 képviselő. A Közgyűlés 21 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 9/2011. (I.20.) számú határozat „A belvárosi terek integrált funkcióbővítő fejlesztése Nyíregyházán” c. pályázati program módosításáról
83 A Közgyűlés Egyetért – a Hősök tere rekonstrukciója megnevezésű projektelem két önállóan megvalósítható részre bontásával, az első ütem közbeszerzésének elindításával, – a Nyírvíz Palota melletti járda építése és a Luther tér alatt futó csapadékvíz elvezető rendszer felújítása elemek programba való illesztésével, – a projektelemek közötti támogatási források átcsoportosításának kezdeményezésével. Utasítja a program menedzsment szervezetét — a Nyíregyházi Ipari Park Kft-t, — hogy „A belvárosi terek integrált funkcióbővítő fejlesztése Nyíregyházán” c. program Támogatási Szerződés módosításának javaslatát dolgozza ki. Felelős:
Diczkó József ügyvezető
Határidő: 2011. február 15. Felhatalmazza Nyíregyháza Megyei Jogú Város vezetőit, hogy az Irányító Hatóságnál kezdeményezzék „A belvárosi terek integrált funkcióbővítő fejlesztése Nyíregyházán” c. program Támogatási Szerződésének módosítását. 8./ napirend: Előterjesztés „Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása” című pályázati program tartalmának elfogadására, a pályázat újbóli benyújtására Előadó: Hajzer Gábor Városfejlesztési Osztály vezetője Meghívott: Róka László MEGAKOM Kft. ügyvezetője Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Megkérem Kósa Tímea alpolgármester asszonyt, hogy szóbeli kiegészítését tegye meg. Kósa Tímea:(alpolgármester) Köszönöm szépen a szót. Az okot, amiért ismételten közgyűlés elé kerül az Érkerti program, azt most nem részletezném, én azt gondolom ez az előterjesztésben szerepel. Azonban csak mindenki számára világos legyen elmondom, hogy milyen projektről is beszélünk. Ez az Érkerti projekt az egy 1 milliárd 474 milliót meghaladó projektet jelent, amelyhez az önkormányzati önrész 208 millió 817 ezer forint, én azt gondolom ez egy tetemes összeg. Mit tartalmaz a projekt? A projekt tartalmazza a Vécsey Általános Iskola külső felújítását, a Virág utcai tagóvoda külső felújítását, a Kincskereső Óvoda külső felújítását. Ezen túl az Érkerti rendőrőrs felújítását, illetve a Nyírségi Civilház felújítását jelenlegi helyzetben, jelenlegi állapotban. Természetesen városi funkciókat is tartalmaz a projekt. Városrész központ kialakítást az Érkertben, közterület rehabilitációt. Mintegy 860 lakás lakófunkciót erősítő tevékenysége a Toldi utcán, a Toldi utcai tízemeletes társasházak külső felújítására is sor kerülhet a projekt megvalósítása során, és természetesen az ehhez kapcsolódó egyéb projektben meghatározott elemek is részét képezik ennek az előterjesztésnek.
84
Megjegyezni kívánom azt, hogy az előterjesztés, amely a projekttel kapcsolatban önök előtt áll lehetőséget nyújt arra, amit szintén lakossági kérelem alapján szeretnénk meg is valósítani. Volt korábban is nyilvánvalóan az Érkerttel kapcsolatos lakossági egyeztetés. Miután sok panasz érkezett az érkerti lakosoktól, hogy nem mindenki pontosan tudja, miről is szól a projekt beltartalma, ezért az elképzelésünk az, hogy nagyon rövid időn belül, egyébként az októberben megígért lakossági fórumra most a projekt átvilágítását követően sor kerül. Tehát ez azt jelenti, hogy következő egy hónapban, másfél hónapban mindenképp lehetőség lesz arra, hogy a lakosság a projektmenedzsment szervezet bevonásával és a városvezetés bevonásával nyilvánvalóan megismerhesse részleteiben a projektet. Még egy rövid hozzáfűzés. A kapcsolódó szoft elemek, mintegy 118 milliót jelentenek. Ezek a szoft elemek kvázi az Érkertben működő, civil társadalmi szervezetek hogy mondjam csak munkáját, illetve az ott kifejtett tevékenységét segítik. Tehát akkor, amikor és visszacsatolnék itt a civil koncepcióra, amikor aggodalmaskodunk azzal kapcsolatban, hogy milyen kevés jut civil szervezetekre, akkor szeretném megjegyezni, hogy ezért ebben a projektben mintegy 118 millióra van lehetőség, és hogy ne ismételjem meg magamat, a Huszár telep, ami a következő közgyűlésre jön, ott ugyanígy szoft projektelemekre 40 millió áll rendelkezésre. Ezek a számok önmagunkért beszélnek. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Az előterjesztést megtárgyalta a Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság, Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság, valamint a Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság. Először Tormássi Géza elnök úrnak adom meg a szót. Tormássi Géza:(Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Bizottságunk megtárgyalta a határozattervezetet, az előterjesztést és egyhangúlag elfogadásra javasolja. Amit még egyszer meg szeretnék ismételni, az két dolog. Az egyik dolog az, hogy március 31-ig van határidő az új pályázat beadására, ami lehet, hogy kibővülhet körülbelül másfél hónappal, de ez még nem biztos, tehát ez egy biztos határnap. A másik dolog pedig az, hogy ezzel kapcsolatban még lakossági fórum lesz a közeljövőben. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Dr. Szilassy Géza elnök úrnak adom meg a szót. Dr. Szilassy Géza:(Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság elnöke) Köszönöm a szót. Bizottságunk megtárgyalta az előterjesztést és egyhangúlag támogatja. Jászai Menyhért:(Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elnöke) A Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és elfogadásra javasolja. Köszönöm.
85 Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérdésre van lehetőség. Kíván-e kérdést valaki feltenni az előterjesztőkhöz. Nem látok jelentkezőt. Hozzászólásra, észrevételre jelentkezik-e valaki? Dr. Moskovits Károly képviselő úrnak adom meg a szót. Dr. Moskovits Károly:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, az örömömet szeretném kifejezni ezzel az előterjesztéssel kapcsolatban. Gyakorlatilag az előző pályázati elemnek a fő tartalmi részén és strukturális megoszlásán nem lett változtatva, ezt az előterjesztés is említi egyébként és menetközben ez a pályázat ez felfüggesztésre került, közel valóban egy év eltelt azóta, hogy ebben utoljára a tavalyi év folyamán, tavasszal volt lakossági fórum. Az eltelt időre való tekintettel is ez egy teljesen megalapozott, hogy mondjam törekvés, hogy ebben még egyszer ez a dolog át legyen beszélve, de a főbb célok azok változatlanok. Mindenféleképpen úgy gondolom ennek a lakókörzetnek egy minőségbeli feljavítását fogja szolgálni és remélem, hogy sikeresek leszünk ezen a pályázaton. A szoft elemről akartam én is egy szót váltani, ahogy alpolgármester asszony, mert ez nagyon-nagyon sok pénz, a 118 millió forint. Ezt nem mi találjuk ki, hanem az eu-s pályázati rendszer adja ezt a lehetőséget, és ez valóban a civilek számára egy nagy lehetőség lesz, de elnézést, ez ugye célhoz kötött dolog, mert munkaerő piaci, bűnmegelőzési, ifjúsági és gyermekvédelmi programokat kell ezen belül vagy van lehetőség arra, hogy ezek pályázva legyenek. Én azt szeretném majd kérni a városvezetéstől, illetve akik a pályázatokat kezelik ezen a területen, hogy az ezekkel a területekkel foglalkozó civilekkel jóval előtte induljon meg egy párbeszéd, hogy minél sikeresebben tudjanak ebben részt venni és gyakorlatilag ez a pénz maradéktalanul felhasználásra kerüljön. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Akkor most zárom le a vitát és kérem, hogy szavazzunk az előterjesztésről. Szavazáskor jelen volt 21 képviselő. A Közgyűlés 21 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 10/2011. (I. 20.) számú határozat „Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása” című pályázati program tartalmának elfogadásáról, a pályázat újbóli benyújtásáról
A Közgyűlés „Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása” c. Előzetes Akcióterületi Terv vezetői összefoglalóját irányelvként a városrehabilitációs célú pályázati program 1. fázisa újbóli benyújtásának alapjául a mellékletben foglaltak szerint e l f o g a d j a.
86
U t a s í t j a a Városfejlesztési Osztály vezetőjét a fenti dokumentum felhasználásával az EATT érintett részeinek — a lakossági fórumon elhangzottak valamint az ésszerű és beépíthető javaslatok alapján — módosítására, és a pályázati dokumentáció 1. fázisban történő újbóli összeállítására és benyújtására. Felelős:
Hajzer Gábor osztályvezető
Határidő: 2011. március 31.
9./ napirend: Előterjesztés „A Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja” című szociális célú városrehabilitációs pályázat benyújtására Előadó: Hajzer Gábor Városfejlesztési Osztály vezetője Meghívott: Róka László MEGAKOM Kft. ügyvezetője
Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Ismételten Kósa Tímea alpolgármester asszonyt kérem fel, hogy szóbeli kiegészítését tegye meg. Kósa Tímea:(alpolgármester) Köszönöm szépen. Ez egy picit távolabb áll a megvalósítástól, mint az érkerti, tekintettel arra, hogy itt még az első fordulón nincs túl a program. Az akcióterületen tervezett fejlesztéseket röviden ismertetném. Lakófunkciót erősítő tevékenységek, szociális bérlakások felújítása. Megjegyzem, bizottsági ülésen ezzel kapcsolatban felmerült, hogy lehetőség szerint inkább a közösségi funkciót erősítő tevékenységeket helyezzük előtérbe, hiszen ez is részét képezi a projektnek, hiszen nonprofit szolgáltató helységek kialakítására kerülne sor a jelenlegi koncepció alapján a Dália utcán önkormányzati tulajdonú lakóépület két helységében, egész pontosan védőnői szolgáltatás, rendőrség és jogi tanácsadás. Közszférát erősítő vagy funkciót erősítő tevékenységek, óvoda, bölcsőde, idősek otthona, közös épületének külső felújítása. Ugye itt a Kincskereső, Napsugár óvodáról és bölcsődéről beszélünk, valamint az Idősek Klubjáról. Ezen kívül városi funkciót erősítő tevékenységeket, utak felújítása és létesítése, elkerülő út, Viola utca, Orgona utca összekapcsolása és játszóhelyek létesítése. A projekt összköltségvetése 489 millió 170 ezer forint. Ennek természetesen van önrésze, ez 73 millió 373 ezer forintot jelent. Itt is ugyanúgy, mint minden kiemelt projektben vagy mint minden EU által támogatott projektben lehetőség van szoft projekt elemekre. Ez a lehetőség alsó határát jelenti ugyanúgy mint az Érkertben, ez az alsó határ a 8%. Tehát az előbb említett összeg az összprojektnek a 8%-át jelenti durván. A megvalósítás intézményi kerete a szoft projektelemek tekintetében a korábbi vezetés által már megfogalmazódott, hiszen széleskörű konzorciális megállapodást hozott létre a Humán-Net Alapítvány, a Periféria Egyesület, a Gyermekjóléti Központ, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr Főkapitányság. Ez mindenképp
87 átgondolásra kerül, hiszen azt szeretnénk, hogy a térségben tevékenykedő minél több civil számára legyen elérhető ez a fajta mini projekt alatt. Természetesen tudjuk azt, hogy az útmutató szerint a teljes összeg 50%-áig, ha jól tudom, a teljes összeg 50%-áig lehet csak konkrét pályáztatásban gondolkodni. A másik felét előre meg kell határozni. De mondom még egyszer, hogy ezt a széleskörű partnerséget, amelyet felolvastam, lehetséges, hogy átgondolja a városvezetés, már csak azért is, mert a Huszártelepi projekt esetében is mindenképpen lakossági fórumot szeretnénk kezdeményezni, hogy az ott élőknek az életkörülményeit javítani tudjuk, ahhoz mindenképp ismernünk kell a véleményüket a projekttel kapcsolatban. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Az előterjesztést megtárgyalta és véleményezte a Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság, Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság, valamint a Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság. Először Tormássi Géza elnök úrnak adom meg a szót. Tormássi Géza:(Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Bizottságunk az előterjesztés elfogadását egyhangúlag támogatja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Dr. Szilassy Géza elnök úrnak adom meg a szót. Dr. Szilassy Géza:(Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság elnöke) Bizottságunk egyhangúlag támogatta. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Jászai Menyhért. Jászai Menyhért:(Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elnöke) A Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság támogatja és elfogadásra javasolja az előterjesztést. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Van-e kérdés az előterjesztéssel kapcsolatban? Nem látok jelentkezőt. Hozzászólni, véleményt nyilvánítani kíván-e valaki? Megadom a szót Lengyel Gábor képviselő úrnak. Lengyel Gábor:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Nekünk kisebb aggályok merültek fel a Huszártelep város-rehabilitációjával kapcsolatban. Mégpedig az, hogy mi garantálja azt, hogy az ott élők a felújított környezetet megbecsülik majd? Ezzel kapcsolatban a jövőre tekintve lenne egy javaslatunk. Mégpedig az, hogy a Nyíregyházi Önkormányzat hozzon egy olyan rendeletet, amely garantálja azt, hogy aki nem tartja rendben a környezetét, az se munkát, se segélyt ne kaphasson a jövőben. Ezt azért tartjuk fontos, és ez vonatkozzon
88 lakásra, udvarra, valamint lakókörnyezetre, mert úgy gondoljuk, hogy nem várható el megfelelő minőségi munka azoktól az emberektől, akik saját lakókörnyezetüket sem képesek rendben tartani. Köszönöm.
Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Van-e még valakinek véleménye, hozzászólása? Úgy tudom, hogy ez a vélemény elhangzott a Szociális Bizottság ülésén is és megfelelően akceptálja majd a bizottság is. Ha nincs több hozzászólás akkor lezárom a vitát és kérem, hogy szavazzunk az előterjesztésről. Szavazáskor jelen volt 21 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal, 2 ellenszavazattal meghozta az alábbi határozatot: 11/2011.(I. 20.) számú határozat „A Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja” című szociális célú városrehabilitációs pályázat benyújtásáról
A Közgyűlés „A Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja” című program mellékelt Előzetes Akcióterületi Terv vezetői összefoglalóját irányelvként a pályázat készítésének alapjául e l f o g a d j a .
U t a s í t j a a Városfejlesztési Osztály vezetőjét a fenti dokumentum felhasználásával az EATT érintett részeinek – a lakossági fórumon elhangzottak, valamint az ésszerű és beépíthető javaslatok alapján – módosítására, és a pályázati dokumentáció 1. fázisban történő összeállítására és benyújtására. Felelős:
Hajzer Gábor osztályvezető
Határidő: 2011. március 31.
89 Melléklet a 11/2011.(I.20.) számú határozathoz
„HUSZÁRTELEP TERÜLETI ÉS TÁRSADALMI REINTEGRÁCIÓJA” ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
Egyeztetési anyag 2011. január 10. Készítette : MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA
90
Vezetői összefoglaló Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) – a városfejlesztés kötelezően előírt dokumentuma – 2008. januárjában elkészült, azt a Közgyűlés elfogadta. Az IVS-ben a város stratégiai céljain túl kijelölésre kerültek azok az akcióterületek, amelyeken belül a város különböző célú fejlesztéseket kíván megvalósítani. Az elfogadott IVS öt akcióterületet határoz meg, melyek közül jelen Előzetes Akcióterületi Terv a Huszártelep területére vonatkozik, és meghatározza azokat a konkrét fejlesztéseket, melyek a pályázati rendszer keretében benyújtásra kerülnek. Az akcióterületi fejlesztések megvalósításához az ÉAOP-5.1.1/B konstrukció (kiemelt projekt) keretében igényelhető támogatás. Jelen tervezési dokumentum a két szakaszos pályázat I. fázisban történő benyújtásához szükséges Előzetes Akcióterületi Terv, amely több ponton hagy még kidolgozásra váró nyitott kérdéseket, mivel azok a tervezés jelen stádiumában még nem ismertek. Az itt részletesen ki nem fejtett kérdéseket a II. fázisban benyújtandó részletes és végleges Akcióterületi Terv tartalmazza majd. A nyíregyházi Huszártelep komplex rehabilitációjára vonatkozó Előzetes Akcióterületi Tervet (EATT) a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkársága által 2009-ben kiadott „Városfejlesztési Kézikönyv”, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) által megjelentetett „Az akcióterületi terv módszertani szempontjai”, valamint a „Tervezési felhívás és útmutató a Megyei Jogú Városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz” című módszertani útmutatók alapján a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda dolgozta ki.
A fejlesztési akcióterület kijelölése és helyzetének bemutatása Nyíregyháza arra törekszik, hogy a városrehabilitációs programokon kívül is a lehető legtöbb támogatási forrást és magántőkét tudja mozgósítani annak érdekében, hogy a város fejlődése területileg kiegyensúlyozott legyen, azaz a városrészi célok teljesítéséhez kapcsolódó projekteket minél nagyobb arányban végrehajtsa – elősegítve ezáltal a városon belüli területi különbségek csökkenését. Az akcióterületen tervezett fejlesztések hozzájárulnak ahhoz, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának átfogó, tematikus és városrészi célkitűzései megvalósuljanak. A fejlesztések teljes mértékben az IVSben meghatározott, Huszártelepre vonatkozó célkitűzés megvalósítását szolgálják: „A Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja”. A huszártelepi akcióterület kijelölése során az megfogalmazott – alapelvek kerültek figyelembe vételre:
alábbi
–
IVS-ben
•
az akcióterület teljesítse legalább a minimálisan előírt követelményeket a szociális mutatók tekintetében;
•
az akcióterület megjelenésében koncentrált legyen;
minél
homogénebb,
térbelileg
pedig
91 •
funkcionális szempontból az akcióterület egy egységet alkosson úgy, hogy esetlegesen a funkcióváltásra és -bővítésre is megfelelő helyszínt kínáljanak;
•
a kijelölt akcióterületen a lehető legnagyobb addicionális hatás legyen elérhető a helyi civil szféra mobilizálásával. A huszártelepi akcióterület határai
A huszártelepi akcióterületet az alábbi utcák határolják: Tó utca – Simai út – vasútvonal – Bottyán János utca. A város 27 454 hektáros területének 0,41%-án elterülő, 114 hektár kiterjedésű akcióterület lakossága 2001-ben 1 875 fő volt (a város 118 795 fős népességének 1,6%-a), ennek megfelelően népsűrűsége 1 645 fő/km2. A jelenlegi önkormányzati nyilvántartás szerint a népesség 1 511 fő, ami 1325 fő/km2-es népsűrűséget jelent. A városi átlaghoz képest lényegesen kedvezőtlenebb gazdasági, társadalmi jellemzőkkel rendelkező akcióterület teljesíti a pályázat előírt jogosultsági kritériumait. Indikátor megnevezése
Alacsony iskolázottság
Alacsony gazdasági aktivitás Magas munkanélküliség
Szegénység és kirekesztettség magas szintje
Mutató megnevezése Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében magas volt 2001ben (%) Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében alacsony volt 2001-ben (%) Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak magas aránya 2001-ben (%) A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül magas volt 2001-ben (%) Munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001ben (%) Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben (%) Magas azon aktív korúak aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt (%) Önkormányzati tulajdonú lakások aránya magas az akcióterületen (jelen időszakban) (%)
Huszártelep
Referenciaérték
60,2
min. 30
2,1
max. 8
50,9
min. 30
68,9
min. 65
32,3
min. 11
11,3
min. 5
27,1
min. 15
67,9
min. 10
92
Indikátor megnevezése
Erősen leromlott környezet
Mutató megnevezése Az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a lakásszámhoz viszonyítva a városi átlaghoz képest több támogatás (db) került kiosztásra A legfeljebb 3 éves gépjárművek alacsony aránya a lakások számához képest (%) A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül magas volt 2001-ben (%) Magas volt a maximum egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 2001-ben (%)
Huszártelep városi átlag 7,5-szerese n.a.
Referenciaérték városi átlag legalább 1,5szerese városi átlag max. 60%-a
41,6
min. 25
38,3
min. 30
Forrás: KSH Népszámlálás 2001, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata
A belvárostól nem messze, attól vasúttal elválasztva, ipari épületegyüttesekkel és mezőgazdasági területekkel körülvéve elhelyezkedő Huszártelep a város társadalmi és területi szegregátumaként azonosítható. A terület tömegközlekedési kapcsolata egy ritkán közlekedő helyi buszjárattal biztosított, hiányzik a közeli nagykörúttal való közúti összeköttetés. Huszártelep lakói igen rossz jövedelmi és szociális körülmények között élnek, döntő többségük roma származású. Az akcióterületen élő lakosság korcsoportos összetétele a városi átlagtól eltérő: a fiatalok aránya magasabb, míg a munkaképes korú lakosság és az idősek aránya alacsonyabb itt, mint Nyíregyháza egészén. Az akcióterület lakóinak végzettség szerinti megoszlása erősen eltér a városi értékektől: az itt élők iskolai végzettsége jóval alacsonyabb a nyíregyházi átlagnál. Huszártelep akcióterületen a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a városi átlagnak több mint háromszorosa, míg a felsőfokú végzettségűek aránya nagyon alacsony, csupán egykilencede a nyíregyházi átlagnak. Huszártelep helyzete gazdasági aktivitás szempontjából rendkívül kedvezőtlennek tekinthető: a foglalkoztatottak aránya a népességhez viszonyítva itt az egyik legalacsonyabb, míg a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a legmagasabb Nyíregyháza városrészei közül. Ennek megfelelően a 100 foglalkoztatottra jutó inaktív kereső és eltartott száma is a Huszártelepen a legmagasabb. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya szintén itt a legmagasabb a városban. Nyíregyházán belül ebben a városrészben a legalacsonyabb a háztartások jövedelme. Magas azon aktív korúak aránya, akiknek jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás, az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a lakásszámhoz viszonyított városi átlaghoz képest több támogatás kerül kiosztásra. Huszártelepen a szegénység és kirekesztettség magas szintje jellemző. Mivel korábban laktanyaként funkcionált, a Huszártelep építészete korban és stílusban viszonylag egységes, az épületek elrendezése azonban – hasonlóan a lakottságukhoz – zsúfolt. Ezzel némiképp kontrasztban áll a nagy és rendezetlen központi üres terület. A lakásállomány több mint 40%-a alacsony komfortfokozatú. A huszárlaktanya volt istálló épületeiben egy lakás jellemzően egy szobát foglal magában, míg az emeletes volt legénységi
93 épületekben nagyobb, többszobás lakások is vannak. A szociális bérlakások jelentős része felújításra szorul. Ebben a városrészben a legmagasabb az önkormányzati tulajdonú lakások aránya, az akcióterületen 303 önkormányzati tulajdonú lakás található. Huszártelep infrastrukturális fejlettsége viszonylag jónak mondható: kiépített vezetékes ívóvíz, gáz, villany és csatornahálózat van, ugyanakkor a közüzemi tartozások miatt sok lakásban nem hozzáférhetőek egyes szolgáltatások. Az akcióterületen belüli útszakaszok állapota nem megfelelő, a csapadékvíz elvezetés több helyen nem megoldott, a lakóépületek mellett sok helyen földutak húzódnak. A Huszártelepen 2009 decemberében adták át a Huszárvár Szociokulturális Szolgáltató Központot, amely egykori általános iskola épületében jött létre. A korábban kizárólag roma gyermekek által látogatott 13. számú általános iskolát a város bezárta, a további szegregációt megelőzve jelenleg iskolabusszal hordják a tanulókat a város különböző iskoláiba. A Huszárvár épületét a Humán-Net Alapítvány üzemelteti, és egyúttal helyben ellátja a telepen a családsegítő szolgáltatást, valamint működteti a „Tanoda” Programot és a „Biztos kezdet” Programot. A Huszárvárban helyet kapott a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, a Periféria Egyesület és a Gyermekjóléti Központ egysége is, mely gyermekjóléti szolgáltatást helyben biztosítja a telepen élők számára. Az épület emellett olyan projekteknek is helyet biztosít, amelyek a romák társadalmi integrációját segítik elő. A Huszártelepen működik bölcsőde és idősek otthona.
óvoda,
Huszártelep Nyíregyháza azon területei közé tartozik, ahol alacsony a lakosság biztonságérzete. Bár hivatalos adatok nem állnak rendelkezésre, a családgondozói munka során a dolgozók rendszeresen találkoznak a prostitúció, a kamatos pénz, kisebb-nagyobb betörések, lopások és a testi sértések problémáival, így a különböző súlyú bűncselekmények jelen vannak a telep mindennapi életében.
Az akcióterületi célkitűzések A problémák és fejlesztési szükségletek alapján a huszártelepi szociális városrehabilitáció általános, átfogó célkitűzése a következőképpen fogalmazható meg: A Huszártelep társadalmi-gazdasági leszakadásának megállítása a lakókörnyezet és az életminőség átfogó és fenntartható javításával.
94 A város legnagyobb kiterjedésű és legnépesebb szegregátumában tervezett infrastrukturális beruházásokra és ESZA-típusú beavatkozásokra építve megvalósítható a hanyatló státuszú Huszártelep területi és szociális kohéziója. Az akcióterület alacsony társadalmi státuszú lakosságának felzárkóztatásához olyan fejlesztések és programok megvalósítása szükséges, amelyek elsősorban a lakókörnyezet és az életminőség javítását célozzák meg. A szociális városrehabilitáció egyrészt a lakásállomány, az intézmények és a közterületek felújításával hozzájárul a magasabb minőségű lakókörnyezet megteremtéséhez, másrészt a szolgáltatások fejlesztésével és a különböző hátránykompenzáló szociális, közösségi, foglalkoztatási és bűnmegelőzési programok megvalósításával biztosítja a társadalmi felzárkózás lehetőségét a Huszártelep lakossága számára. Mindezek által csökkenthetők a városon belül kirajzolódó társadalmi egyenlőtlenségek. A komplex célkitűzés megvalósulásához az alábbi részcélok kapcsolódnak: 1. A Huszártelep által nyújtott életminőség javítása a lakásállomány megújításával A fejlesztések egyik legfontosabb célja, hogy a lakosság közvetlen életminősége javuljon a XIX. század második felében – részben nem is lakáscélra – épült bérlakások homlokzatának, szigetelésének, nyílászáróinak és tetőszerkezetének átfogó felújításával. Mindezek – a főként energetikai jellegű – korszerűsítések hozzájárulnak a lakások komfortfokozatának emelkedéséhez és költséghatékonyabb fenntartásához, ami közvetett módon előmozdítja a lakosság társadalmi reintegrációját. 2. A közintézmények és közszolgáltatások működési hatékonyságának javítása A Huszártelepen számos közszolgáltatást nyújtó szervezet található, amelyek infrastrukturális fejlesztése, a szolgáltatások színvonalasabbá tétele a közszféra funkcióinak megerősítését, végeredményben pedig a lakosság életminőségének javulását szolgálja. A közszolgáltatások esetében egyrészt célkitűzés a középületek megújult külsővel történő ellátása, másrészt a szolgáltatási infrastruktúra korszerűsítése. Az esélyegyenlőségi követelményeket is maximálisan figyelembe vevő korszerűsítések nyomán az érintett intézmények által nyújtott oktatási, szociális és közösségi szolgáltatások (védőnői szolgáltatás, rendőrség, jogi tanácsadás) a lakosság számára könnyebben elérhetővé válnak. Mindezt az akcióterületi fejlesztések közül a Kincskereső Óvoda Dália utcai tagóvodájának, a Napsugár Bölcsődének, valamint az Idősek Klubjának külső felújítása, valamint nonprofit szolgáltató helyiségek kialakítása szolgálja. Az önkormányzati tulajdonú épületek – részben energetikai – korszerűsítése a fenntartási költségek csökkentéséhez is hozzájárul. 3. Huszártelep közösségi funkcióinak erősítése a közterületek rehabilitációjával és kapcsolódó soft tevékenységek megvalósításával A huszártelepi közösségi funkciók és a helyi civil bázis megerősítéséhez a lakóés középületek rekonstrukciója mellett elengedhetetlen az akcióterület köztereinek megújítása is, amelyek elsősorban az élhető környezet megteremtése szempontjából bírnak jelentőséggel. A közterek megújításánál célkitűzés, hogy biztonságos, használható és esztétikus helyszínt teremtsenek a helyi lakosság számára – ezt szolgálják a kapcsolódó közösségi és bűnmegelőzési akciók is. A
95 közterületek megújításához illeszkedik a Huszártelep közlekedési feltételeinek javítása is a meglévő utak felújításával, szilárd burkolattal való ellátásával, illetve újak építésével. Az átfogó cél érdekében az infrastrukturális beruházásokon túlmenően szükséges az olyan közösségi, szociális, munkaerő-piaci és bűnmegelőzési akciók megvalósítása, amely egyfelől az érintett épületek, közterületek használatbavételét, másfelől a helyi közösség felzárkózását, a városi életbe való bekapcsolódását és biztonságérzetének növekedését segíti elő. 4. A fenntartható fejlődést és az esélyegyenlőséget elősegítő horizontális elvek érvényesítése A Huszártelep átfogó fejlesztése a horizontális fenntarthatósági és esélyegyenlőségi célkitűzések eléréséhez is hozzájárul. A környezeti fenntarthatóság szempontjából az általános szennyezettségi szint mérséklődése irányába hat •
a közüzemi infrastruktúrák további fejlesztése,
•
a lakóépületek energiahatékonysági felújítása,
•
a közintézmények megtakarítás,
•
zöldfelületek kialakítása a közterületek megújítása keretében,
•
valamint a környezettudatos szemléletmód terjesztése a helyi lakosság körében.
külső
rekonstrukciójához
kapcsolódó
energia-
Az esélyegyenlőség alapelve több tekintetben is előtérbe kerül a huszártelepi fejlesztések során. Egyfelől a szociális városrehabilitáció deklarált célja a halmozottan hátrányos helyzetű lakosság általános felzárkóztatása, életminőségének átfogó javítása, munkaerő-piaci (re)integrációjának elősegítése, továbbá aktív bevonása a fejlesztés előkészítésébe, megvalósításába és nyomon követésébe. Mindezek a kapcsolódó soft tevékenységek révén valósíthatóak meg. Másfelől valamennyi beruházás az esélyegyenlőségi szempontok maximális figyelembevételével valósul meg, amelyek mind a fizikai környezet megfelelő kialakításában, mind a biztosított szolgáltatásokban megnyilvánulnak. A szociális városrehabilitáció során kiemelt hangsúlyt kap az az alapvető anti-szegregációs elvárás, miszerint a fejlesztések nem eredményezhetik újabb hátrányos helyzetű csoportok megjelenését a szegregátumban.
Az akcióterületen tervezett fejlesztések és hatások A 2007-2013 közötti tervezési periódusra vonatkozó operatív programokat tekintve Huszártelep rehabilitációja az Észak-alföldi operatív program (ÉAOP) kiemelt projektjeként valósulhat meg (EAOP-2009-5.1.1/B konstrukció keretében). A célok eléréséhez Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata az alábbi tevékenységek megvalósítását tervezi:
Lakófunkciót erősítő tevékenységek: -
Szociális bérlakások felújítása: A szociális bérlakások felújítása (Huszár tér 2/a. és 7., Dália u. 3.-5.-7.-9.-11.-13. épületek): homlokzati
96 hőszigetelés, zárófödém hőszigetelés, homlokzati nyílászárók cseréje, szükség szerint a magastetők szerkezeti elemeinek javítása, új héjazat beépítése (valamint szükség szerint a kémények átrakása)
Közösségi funkciót erősítő tevékenységek: -
Közszféra funkciót erősítő tevékenységek: -
Óvoda, bölcsőde és idősek otthona közös épületének külső felújítása: Az egy épületben működő Kincskereső Óvoda Dália utcai tagóvodája, Napsugár Bölcsőde, Idősek Klubja külső felújítása: homlokzati hőszigetelés, zárófödém hőszigetelés, homlokzati nyílászárók cseréje.
Városi funkciót erősítő tevékenységek: -
-
Nonprofit szolgáltató (védőnői szolgáltatás, rendőrség, jogi tanácsadás) helyiségek kialakítása a Dália u. 9. sz. alatti önkormányzati tulajdonú lakóépület két helyiségében
Utak felújítása, létesítése: Elkerülő út építése, Viola utca aszfaltozása, Viola u.- Orgona u. összekötő út építése Játszóhelyek létesítése: Festett játszóhely, kosárlabda palánk, futball pálya, mászófal, hinta egymás melletti területen zölddel, sétánnyal elválasztva (bolt előtt a volt ruhagyár kerítése mellett)
Az infrastrukturális, beruházási jellegű fejlesztéseket kiegészítő „soft” elemek
A pályázat keretében megvalósítandó önkormányzati tulajdonú ingatlant érint.
fejlesztések
mindegyike
100%-os
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának célja az, hogy a létrehozott, illetve felújított létesítmények és közterek fenntartását, valamint az ott nyújtott szolgáltatások hozzáférhetőségét hosszú távon is biztosítsa. A szociális városrehabilitáció során megvalósuló egyes projektelemek működtetéséhez szükséges forrást az önkormányzat elsősorban saját költségvetéséből biztosítja. A huszártelepi szociális városrehabilitáció hatásaként a városrész komplex szociális, környezeti és esztétikai megújulása várható. Az önkormányzati tulajdonú lakóépületek felújításával, a közösségi terek fizikai rehabilitációjával, a környezetminőség és az infrastrukturális feltételek javításával, valamint a szolgáltatások körének és minőségének emelésével létrehozhatók azok a minőségi életfeltételek, amelyek javítják a telepi lakosság komfortérzetét, csökkentik területi és társadalmi szegregációjukat, továbbá segíti felemelkedésüket. A komplex fejlesztések hozzájárulnak a jobb és biztonságosabb települési környezet megteremtéséhez, a kiegyensúlyozott területhasználat érvényesítéséhez és a település-szerkezet átfogó javításához.
Ütemezés A tervek szerint a projektelemek megvalósítása a 2011. szeptember 1-én kezdődik és lezárásuk 2013. augusztus 31-ig, illetve a soft elemek esetében 2014. június 30-ig megtörténik.
97
Pénzügyi terv Az alábbi táblázat áttekintést nyújt a pályázat keretében megvalósítandó tevékenységek költségeiről, azok támogatásintenzitásáról, valamint a támogatásról és a szükséges saját forrásról. A pénzügyi terv kiadási oldala a tervezői költségbecslések adataira épül. A bevételi oldal legnagyobb tétele a pályázati támogatás. A saját forrásokat a konzorcium biztosítja, az Önkormányzat (mint konzorciumvezető) mellett az egyes konzorciumi tagok is vállalják a rájuk eső önrész biztosítását. Tevékenység
Támogatási intenzitás
Lakófunkciót erősítő tevékenység Szociális bérlakások felújítása Közösségi funkció Nonprofit szolgáltató helyiségek kialakítása Közszféra funkció Önkormányzati intézmény épületének külső felújítása Közterületek fejlesztése (városi funkció) Közterületek felújítása Játszóhelyek létesítése Kapcsolódó ESZA-típusú beavatkozások Soft projektelemek Projekt előkészítés, menedzsment, tartalék Projekt előkészítés, menedzsment, tájékoztatás Tartalék ÉAOP 5.1.1 B támogatással megvalósítandó projekt összesen
Támogatás
Költségvetés (Ft) Önerő összesen
85,0 %
220 266 673
38 870 590
259 137 263
85,0 %
1 803 640
318 289
2 121 929
85,0 %
32 280 888
5 696 627
37 977 515
85,0 % 85,0 %
63 466 917 23 176 430
11 200 044 4 089 958
74 666 961 27 266 388
85,0 %
34 000 000
6 000 000
40 000 000
85,0 % 85,0 %
28 900 000 11 900 000
5 100 000 2 100 000
34 000 000 14 000 000
85,0 %
415 794 547
73 375 509
489 170 056
A részletes pénzügyi elemzésre a teljes és végleges Akcióterületi Terv kidolgozásakor kerül sor.
A megvalósítás intézményi kerete A projekt kedvezményezettje Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata. A megvalósítás a projekt komplexitása miatt széleskörű partnerségben valósul meg (Humán-Net Alapítvány, Periféria Egyesület, Gyermekjóléti Központ, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-Főkapitányság). A támogatásban részesülő partnerek konzorciumot alkotnak. A projekt kialakítása és megvalósítása érdekében támogatói csoport létrehozására került sor a projektben potenciálisan érdekelt, ahhoz kapcsolódni tudó szervezetek (civilek, intézmények) részvételével. A támogatói csoport tagjai között vannak konzorciumi és nem konzorciumi partnerek. A szociális városrehabilitációs program keretében 2010. márciusban megalakult „A Huszártelep szociális városrehabilitációs program Támogató Csoportja” (HTTCS). Nyíregyháza a „Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja” című program előkészítése során csatlakozott az EU URBACT II. (2008-2011) Program
98 Duisburg (Németország) által vezetett RegGov tematikus munkacsoportjához. A program keretében 2008. július 22-én létrejött a Helyi Támogató Csoport (LSC), melynek tagjai a Huszártelepen élők helyzetének javítása érdekében tevékenykednek, biztosítanak különféle szolgáltatásokat. A támogatói csoport az URBACT II. programhoz kapcsolódva, annak folytatásaként, a Huszártelep szociális városrehabilitációs pályázat előkészítését és megvalósítását is támogatja. A konzorciumi partnerek közötti felelősségi viszonyt a konzorciumi megállapodás rögzíti. Az operatív kapcsolattartás, a kezdő és időközi munkamegbeszélések lebonyolítása, és a konzorciumi partnerek pontos, határidőre való teljesítésének nyomon követése a Városfejlesztő Társaság feladata lesz. A Társaság feladata a projekten kívül partnerekkel való kapcsolattartás is. A civil szervezetek bevonása intézményesített keretek között történik a városfejlesztést érintő projektek megvalósításánál.
10./ napirend: Tájékoztató a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. nonprofit kft-ként történő továbbműködéséről Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási Osztály vezetője Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Már a napirend előtt említettem az elmúlt Közgyűlés óta tett intézkedések keretében ezt, ami önálló napirendként szerepel a közmunka pályázatok kapcsán, az új jogi szabályozás szerint a foglalkoztatást a Városüzemeltetési Kft. aki hagyományosan ezzel foglalkozik, mivel nem nonprofit kft-ként működik, nem tudná végezni. Ezért, ahogy az előterjesztésben is szerepel, két lehetőség állt előttünk, vagy alakítunk egy új nonprofit kft-t vagy ezt a kft-ét nonprofit kft-ként működtetjük tovább. Ez a társasági jogi szabályok szerint nem jelent átalakulást, tehát ez egy nonprofit jelleg. Nem közhasznú, ezt is leírtuk az anyagban, az előterjesztésben, az egy további új helyzet lenne, tehát korlátozná az önkormányzat vagyongazdálkodását tulajdonképpen, hiszen meg van határozva, hogy milyen célra lehet fordítani a vagyont és a megszűnése esetén mit kell tenni. Tehát ezért választottuk ezt a módját annak, választottam én a Közgyűlés által rám ruházott hatáskörben, hogy nonprofit kft-ként működjön tovább a Városüzemeltetési Kft-énk. Ahogy említettem, január első hetében már beadtuk a pályázatot, igazából február 1-jével kezdődik ez a foglalkoztatás és ezért gyorsan kellett intézkedni ez ügyben. Tehát tulajdonképpen a Közgyűlés által rám ruházott hatáskörben én ezt a döntést meghoztam, és erről tájékoztatom most a Közgyűlést. Megkérdezem, hogy van-e kérdés az előterjesztéssel kapcsolatban? Nem látok kérdezőt. Hozzászólni kíván-e valaki? Nem jelentkezett senki, úgyhogy kérem a Közgyűlést szavazzon a tájékoztató tudomásul vételéről. Szavazáskor jelen volt 21 képviselő. A Közgyűlés 21 szavazattal meghozta az alábbi határozatot:
99
12/2011. (I.20.) számú határozat a NYÍREGYHÁZI VÁROSÜZEMELTETŐ és VAGYONKEZELŐ KFT nonprofit Kft-ként történő továbbműködéséről A Közgyűlés a tájékoztatót megtárgyalta és a NYÍREGYHÁZI VÁROSÜZEMELTETŐ és VAGYONKEZELŐ KFT. nonprofit Kft-ként - NYÍRVV Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság megnevezéssel - történő továbbműködéséről szóló tájékoztatót tudomásul veszi.
11./ napirend: Beszámoló a 2008. évben az Önkormányzat által is támogatott iparosított technológiával épült lakóépületek felújításának – LFP – 2008 – LA – 2 pályázati kódszámú pályázatok – állapotáról Előadó: Kósa Tímea alpolgármester Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási Osztály vezetője Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Ez az úgynevezett panelprogram, röviden és közismerten. Felkérem Kósa Tímea alpolgármester asszonyt, hogy szóbeli kiegészítését tegye meg. Kósa Tímea:(alpolgármester) Köszönöm szépen a szót ismételten. Ez a panelprogram ez önmagáért beszél, én úgy gondolom. A koncepció mindenképpen jó és hogy miért foglalkozunk ezzel, az is nagyon egyszerű. Gyakorlatilag tíz lakossági megkeresésből nyolc biztos, hogy a panelprogrammal, annak problémáival függ össze. Ismeretünk van hatósági eljárásokról, amelyek ebben a kérdéskörben megindultak, és hogy miért tartozik ez a Városi Közgyűlésre? Többek között azért, mert ahhoz, hogy a több mint 4,5 milliárdos támogatás szempontjából elismert beruházási költség, amelyből másfél milliárd az igényelt állami támogatás, a lakóközösségek saját ereje 2,2 milliárd, azonban van egy igényelt önkormányzati támogatás is, ami 794 millió forintot jelent Nyíregyháza Város Önkormányzata életében. Az önkormányzati támogatás finanszírozását természetesen saját magától a város nem tudja finanszírozni, ezért nyilvánvalóan hitelt vett föl. Méghozzá fejlesztési bank által nyújtandó hosszúlejáratú hitelt, és természetesen a hitelszerződés keretében történik ennek
100 a hozzájárulásnak a folyósítása. Az előterjesztés számos konkrét ügyet hoz, illetve azt a menetet, ahogyan zajlik, illetve ahogyan kellene zajlania a valóságban a panelprogramnak. Ennek a részleteibe nem feltétlenül mennék bele. Majd inkább a kollegákat kérném meg, hogy röviden összefoglalják. Felhívom mindenkinek a figyelmét, hogy az előterjesztésben szerepel a Vagyongazdálkodási Osztálynak a városvezetéssel egyeztetett megoldási javaslata, amelyben lesz majd a kiküldött anyaghoz képest egy módosítás, amely bizottságon merült föl, és mint előterjesztő befogadtuk. Mégpedig az előterjesztés 7. oldalán, a megoldási javaslatok 2. bekezdésében foglaltakat pontosítjuk úgy, hogy az LFP 2008 - LA-2 pályázati kódszámú pályázatok vonatkozásában az önkormányzatnak nem lebonyolítói, illetőleg tulajdonosi felelősséget, szerepet kell vállalnia, hanem tanácsadói, illetve ellenőrzési szerepet kell biztosítani. Tehát ezt mint előterjesztő befogadtam, illetve befogadtuk. Ennek módosításával került már a bizottságok előtt is megtárgyalásra ismereteim szerint. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Az előterjesztők közül nem tudom, hogy ki kíván kiegészítést tenni? Senki? Virág úrnak adom meg a szót, Virág Zoltán. Virág Zoltán:(Vagyongazdálkodási Osztály helyettes vezetője) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Végül is alpolgármester asszony röviden vázolta, hogy miért is került ez a napirend a Közgyűlés elé. Az egész panelprogramra vonatkozóan van egy önkormányzati rendelet, amivel szabályozva van, hogy miként és hogyan kellene az egész pályázati rendszernek, illetve az önkormányzati támogatási igénybevételihez képest működnie. Tehát ez azt jelenti, hogy magát a kivitelezés megkezdését be kellene, hogy jelentsék az önkormányzat felé a társasházak, azonban ez nem minden esetben történik meg, illetve akkor szembesülünk már csak ezzel az egész programvégrehajtással, amikor az önkormányzati támogatási szerződés megkötéséhez érkeznek be a közös képviselők, illetve a pályázatot lebonyolítók. Tehát ez az, ami alapvetően gond, hogy a kivitelezés megkezdéséről nem értesülünk, így nincs lehetőségünk a helyszíni ellenőrzések lefolytatására. Aztán másik felmerülő probléma még, hogy a közös képviselők azok nem tájékoztatják megfelelően a lakóközösséget, így ők nincsenek tisztába azzal körülménnyel, hogy adott esetben milyen a pályázat tartalma, illetve, hogy mennyibe fog ez kerülni konkrétan. Végül is ezeknek a problémáknak a további vagy a későbbi időszakban történő kezelésére az Osztály megtette a javaslatát, mégpedig azt, hogy a vonatkozó rendelet módosításával olyan irányú kontroll lehetőség kerüljön beépítésre, ami alapján akár az önkormányzati támogatás igénybevételének a megszüntetését, illetve a társasház részére történő folyósítását is valamilyen formában megállíthatja. Tehát ez azt jelenti, hogyha nem megfelelően kezeli a társasház a felújítási programot, akkor azt jelentené, hogy az önkormányzati támogatási résztől elesik. És ezen túlmenően pedig maga az, hogy a kivitelezés megkezdésének a bejelentését követően a Vagyongazdálkodási Osztály munkatársai akkor folyamatában ellenőriznék ezt az egész felújítási menetet. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Az előterjesztést megtárgyalta és véleményezte a Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság, a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság, a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság, valamint
101 a Pénzügyi Bizottság. Kérem az elnököket, hogy ismertessék a bizottságok álláspontját. Először Tormássi Géza elnök úrnak adom meg a szót. Tormássi Géza:(Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Bizottságunk a beszámolót elfogadásra javasolja és elfogadta azokat a megállapításokat és javaslatokat, amit Vagyongazdálkodási Osztály tett. Mindez azért fontos, mert összességében egy 794 milliós önkormányzati támogatásról van szó. Tehát ahhoz, hogy ez korrektül működjön, ezért feltétlenül szükséges az, hogy egyrészt az osztályon belül, másrészt az osztályon kívül, tehát magában a panel felújítás folyamatában rendeljen. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Jászai Menyhért elnök úrnak adom meg a szót. Jászai Menyhért:(Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést, elfogadásra javasolja egy módosító javaslattal, amelyet ismertetek, és kérem polgármester urat, hogy külön szavaztassa majd meg. Felmerültek bizonyos, inkább esztétikai problémák a felújításokkal kapcsolatban. Nevezetes elkészül egy épület, gyönyörűen be van színezve, s a lábazat pedig úgy van ahogy az volt. Vagy egy garázskapu, nincs lefestve. Idézem a Bizottság javaslatát. A jövőbeni pályázatok során az eljárási szabályokat úgy kellene módosítani, kerüljön beépítésre, hogy az egyes épületeknél a felújítás lehetőleg komplett legyen vagyis terjedjen ki azokra a kiegészítő elemekre is, amelyek az össz látványt befolyásolják. Viszont nem akkora költségűek, amit ne lehetne elbírni. Tehát a Bizottság elfogadta és elfogadásra javasolja az előterjesztést, viszont szeretnénk, hogy ha a jegyzőkönyv kedvéért nyomatékosítanánk azt, hogy az elfogadás nem jelenti azt, hogy az anyagban szereplő ellentmondások, problémák, vélt és egyértelműen megállapítható szabálytalanságokat mi elfogadnánk és ezt tudomásul vennénk. Tehát ez egy külön kérdéskör, de gondolom, hogy ez a vitánál majd ki fog jönni. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Dr. Tirpák György elnök úr következik. Dr. Tirpák György:(Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A Jogi Bizottság megtárgyalta, egyhangúlag támogatta és elfogadásra javasolja az előterjesztést. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Nagy László elnök úrnak adom meg a szót. Nagy László:(Pénzügyi Bizottság elnöke) Köszönöm szépen. Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A Pénzügyi Bizottság tegnapi nap során tárgyalta az előterjesztést és elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek azzal a módosítással, amit alpolgármester asszony ismertetett. Tehát mi azt fontosnak tartottuk a bizottság ülésén, hogy az önkormányzat felesleges terhet ne vegyen a nyakába, de ez a pontosítás így akkor egy kicsit árnyalja ezt a képet. Köszönöm.
102
Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérdések következnek. Először Dr. Horváthné dr. Veisz Katalin képviselő asszonynak adom meg a szót. Dr. Horváthné dr. Veisz Katalin:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Jósaváros képviselője vagyok, ahol sok panellakás van, így fogadóóráimon több lakó keresett meg a panelprogrammal kapcsolatosan. Például az Ungvár sétány 14-20. szám alatti lakóház panelprogramja 2008-ban kezdődött és 2010-re fejeződött be, és addigra egy sor kérdés megfogalmazódott a lakókban, amit most szeretnék közvetlen a Közgyűlés elé továbbítani. A társasházban a lakástulajdonosok nem tekinthettek bele a pályázatba, ezt még kérésre sem biztosították, így nem tudták a pályázattal érintett fejlesztési program tényleges tervezet összköltségét. Nem tájékoztatta a közös képviselő a tulajdonosokat a társasházra felvett hitel összegéről sem. Kérdezném, hogy ezt a tájékoztatást nem a lakógyűlésen kellett volna megtenni a közös képviselőnek? Tudomásomra jutott, hogy a pályázatban ideiglenes szerkezetek, például állványok költsége közel 17 millió volt. Na most az állványokat a munka befejeztével elbontják, egy másik munkaterületen pedig újraépítik. Kérdés, hogy a fenti költség miért a lakástulajdonosokat terhelte? Továbbá azt, hogy a vállalkozó hogyan érvényesítette ezt a költséget az APEH felé például? A nyílászárók cseréjét a Summa-Bau Kft. végezte. Egy 35 m2-es lakás nyílászáró cseréjének összege 386 ezer 261 forint. Egy 55-56 m2-esé 585 ezer 401 forint volt. Ezt egy kicsit drágának találták a lakástulajdonosok, de Csabai Lászlóné volt polgármester szerint ez volt az egyetlen pályázó, aki a költséget előre finanszírozni tudja. Valóban így volt? A munka befejeztével a Summa-Bau Kft. csődöt jelentett. Kérdés. Ki viseli a garanciát a beépített nyílászárókra a csődöt mondott Kft. helyet? A pályázatban a szellőzőrendszerek felújítása, korszerűsítése lényegében két tételt takart. Az ablakba épített szellőzőt, ami jelen esetben 44 ezer 664 forint volt, és az elszívó berendezést, ami 75 ezer 561 forint volt. Kérdés, hogy a nyílászáró cseréjének összegében nem szerepelt a szellőzők költsége, mivel, hogy az bele van építve a nyílászáróba? Az elszívó berendezésről ne is beszéljünk, aminek az összege maximum 30 ezer forint lehet munkabérrel együtt a 75 ezer 561 forinttal szemben. Ez állítólag bizonyítható. Kérdés. Miért került sor a túlszámlázásra? Ki ellenőrzi a tényleges bekerülési értéket? A felújítás során a lábazat nem képezte a társasház részét, ugyanis ennek festését a közös képviselő a közös költségből fizette. Kérdés, hogy a lábazat felújítását miért nem fogadta be a pályázat? A tetőtéri átjárókba és pincékbe is műanyag nyílászárókat terveztek, ami meg is valósult, majd az utóbbi 2010. szeptemberében kiszerelésre is került, mivel a Tűzoltóság nem engedélyezte. Kérdés. Hogy fogadta el ezt a kiviteli tervet az illető hatóság? Hármas. Volt olyan lakástulajdonos, aki saját maga és nem a pályázat keretén belül vette és építette be a külső nyílászárókat, és még így is kevesebbe került, mint a pályázattal beépítetteteknek a lakástulajdonosok által fizetett önereje. Ezután felmerül az a kérdés is, hogy ki is kapta a támogatást? A tulajdonosok vagy a kivitelező? A közös képviselő tájékoztatta a lakókat, hogy a kivitelező ajándékba vállalta a lépcsőházak felújítását. Jó lenne tudni, hogy ez az ajándék munka mennyibe került a lakástulajdonosoknak? Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. képviselő úrnak adom meg a szót.
Jeszenszki András
103 Jeszenszki András:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, tisztelt alpolgármester asszony. Két kérdésem lenne, az egyik önhöz. A tanácsadószerep, amelyet ön megfogalmazott és ugye nyilván most már egy kicsit azért kevésbé homályos, ezzel kapcsolatosan szeretném megkérdezni, hogy azért konkrétan ez milyen feladatköröket, illetve felelősségi köröket jelent majd az Önkormányzat számára? Ez lenne az első kérdésem, hiszen a szakbizottságnak én nem vagyok tagja és ott nem vehettem részt, így nem hallhattam ezt. A másik kérdésem polgármester úrhoz szólna. Már a költségvetési koncepció tárgyalásakor is beszéltünk a panelprogram folytatásáról, amely a korábbi városvezetés által megnyert 77 pályázatnak a folytatását jelenti. A kérdésem az lenne, hogy polgármester úrnak országgyűlési képviselőként van-e tudomása arról, hogy mikor tervezi a Kormány a panelprogram újbóli kiírását? Esetlegesen van-e tudomása arról, hogy ha már van konkrét cél, időpont, céldátum, akkor milyen tartalma lesz majd az esetleges új panelprogramos pályázatnak? Kérdezem ezt azért, mert nemcsak saját választókerületemből, hanem a város egészéből több mint 30 olyan lépcsőházról van tudomásom, akik mindenképpen szeretnének ebben részt venni. Egyébként olyan 3-4 ezer körülire saccolható még azon lakásoknak a száma, akik valamilyen oknál fogva nem pályáztak és a hátralévő időszakban egy lehetséges pályázatban szeretnének részt venni. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. képviselő úrnak adom meg a szót.
Fesztóry Sándor
Fesztóry Sándor:(képviselő) Köszönöm szépen. Egy rövid kérdésem lenne. Az előterjesztőktől szeretném azt megkérdezni, hogy a korábbi önkormányzat részéről nem volt-e megfigyelhető esetleg olyan tevékenység, hogy valamilyen formában kiterjeszteni a panelprogramban a kivitelezőknek a körét? Hiszen úgy látható az anyagból, hogy ezt egy szűk kör végezte, és ebben található olyan cég is, akinek a fő tevékenysége például melegkonyhai étkeztetés. Volt-e ilyen törekvés a korábbi önkormányzat részéről? Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. képviselő úr következik.
Jászai Menyhért
Jászai Menyhért:(képviselő) Köszönöm a szót. Azt szeretném megkérdezni, hogy észlelte-e az Osztály a hiányosságokat, hiszen szerepel az anyagban, a problémákat? Indult-e esetleg valamilyen belső vizsgálat vagy jelezték-e ezt a vezetésnek, hogy van-e a panelon anomáliák, hogy történtek-e erre olyan lépések, vagy terveznek-e valamilyen lépéseket ebbe az ügyben? Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Dr. Tirpák György képviselő úrnak adom meg a szót. Dr. Tirpák György:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Az anyag 7. oldala tartalmazza azon gazdasági társaságoknak a felsorolását, akik részt vettek ennek a panelprogramnak a megvalósításában. Meglehetősen kevés gazdasági társaság vett részt ebben. Az előterjesztő szerint felveti ezzel a közbeszerzési eljárás tisztaságának a megkérdőjelezését, illetve amennyiben tudnak a pályázók által benyújtott ajánlati árakról, és az ajánlati árak közötti
104 minimális különbségek esetleg felvetik-e a kartelezés gyanúját? Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Akkor válaszadásra először Virág Zoltán úrnak, illetve munkatársainak adom meg a szót. Virág Zoltán:(Vagyongazdálkodási Osztály helyettes vezetője) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Képviselőasszony által feltett kérdések többsége végül is a közvetlenül kivitelezéshez kapcsolódik. Az előzőekben elmondtam, hogy magához a pályáztatás rendszeréhez, tehát egy társasháznak az ajánlatkérésére az önkormányzatnak nincs hatása. Ez azt jelenti, hogy maga a társasház megbíz egy lebonyolítót, aki egyrészt már a pályázatírásnál közreműködik, azt követően, hogy az állami támogatásra vonatkozóan megtörténik, hogy befogadták a pályázatot, azt követően maga a lebonyolító, illetve akit a társasház megbízott, a pályázati leírásban meghatározottak szerint bekér három árajánlatot és végül is ott a legkedvezőbb árajánlat az, amit maga a társasház lakógyűlésének elvileg el kellene fogadnia. Tehát igazából nem tudom, hogy fordulható az elő, hogy egy lakó, aki a lakógyűlés tagja, nem tekinthet be mondjuk a pályázatba. Ez végül is a közös képviselő felelősségét veti fel. Azt hogy a pályázatban az állványozásnak milyen összege van? Végül is annak van egy normája és azt, hogy most az anyagköltséges vagy nem, ez végül is a műszaki tartalomban valamilyen formában ez egy előírás. Annak az állványépítésnek van egy munkadíj része, meg van valamennyi anyagköltsége, hogy épp milyen típusú állvány, tehát bizonyos anyagköltsége van, de ennek inkább a munkadíj része az, ami magasabb. A szellőzőre, nyílászáró szellőzőre elvileg külön költségvetést kell készíteni, mivel ezt a Tigáz-nál kell engedélyeztetni, annak azért olyan jellegű az összege. Az, hogy a lábazat nem készült el az úgy történhetett, hogy magát a pályázatot be lehetett úgy nyújtani, hogy a lábazattal együtt történik a panelfelújítás, illetve lábazat nélkül. Gondolom akkor ez a társasház a lábazat felújítására nem pályázott. A támogatásokra térve, minden társasháznak egy elkülönített számlát kell nyitnia, végül is maga az önkormányzati támogatási rész, illetve az állami támogatási rész erre a számlára kell, hogy befolyjon és erről a számláról kell a kifizetéseket teljesíteni. Az, hogy 2008-ban elkezdődött és 2010ben fejeződött be, végül is ez megint csak egy olyan jellegű dolog, hogy maga a társasház az, aki a munkát megrendeli. Most mindegy, hogy egy lebonyolítón keresztül, de valamilyen formában a tulajdonosnak kellene, hogy számon kérje azt a kivitelezőt, hogy az miért csúszik el időben. Gondolom, hogy itt a szerződés, a vállalkozási szerződés, ami megkötésre kerül a társasház és a kivitelező cég között abban lenni kellene egy határidőnek, hogy márpedig ezt ekkor kezdem és ekkorra befejezem. Tehát összességében, amit az első tájékoztatásom során elmondtam, pontosan az a baj, hogy az önkormányzatnak, mivel nem értesül a felújítási program elindulásáról, így ilyenfajta segítséget, amit esetlegesen a osztály a javaslatában megfogalmazott, nem tud nyújtani a társasháznak. Akár úgy, hogy most az időbeli elkezdése és a vállalkozási szerződésben foglaltak teljesítését nem tudja figyelemmel kísérni, ez azt jelenti, hogy semmilyen ráhatással nem tudunk élni. Ez a társasház, amit képviselőasszony említett, a Lakatos és Társa volt a fővállalkozó, a Summa-Bau az egy alvállalkozói körben dolgozott a kollégáim információja szerint. Jeszenszki képviselő úr, a felelősségi körök. Végül is a határozat-tervezet szerint február 21-ei határidőre kell a
105 javaslatot kidolgozni. A jelenlegi keretrendszer az megfelelő, csak valamilyen formában egyrészt a pályáztatáson való önkormányzati részvétel, hogy legyen valami betekintésünk, hogy most ez hogyan vagy miként alakul vagy épp segíteni a társasházat vagy felügyelni azt, hogy most minden lakó értesült-e, tudják, hogy mihez adja az igen szavazatát, illetve, hogy ez mibe kerül neki. A kivitelezői kör és a társasház. Megint csak a társasházat mondom, tehát a társasház lakógyűlése az, aki megbízza a lebonyolítót, központi pályázat szerint három, minimum három ajánlatot kell bekérni, végül is ez nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá, tehát egy egyszerű eljárás történik. S azt, hogy most kiket hívnak meg, az megint valamilyen formában a lebonyolító felelőssége, illetve szerepköre. Ebben az irányban is lehetne esetlegesen előírni a helyi szabályozásban, akár országos szintű hirdetésben, vagy országos szinten szétnézni, hogy kik, milyen vállalkozások kerülnek meghívásra. Végül is ezzel véleményünk szerint olcsóbbá lehetne a tenni a felújítást, mert így ez a három, négy cég forgása, ez végül is az árakat biztos, hogy nem fogja levinni. Jászai képviselő úr kérdése, ez egyfajta vizsgálatnak tekinthető, ez a tényfeltáró előterjesztés, akkor elvileg van vizsgálat, de egyébként nem. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Jászai Menyhért úr jelentkezett ügyrendi hozzászólásra. Jászai Menyhért:(képviselő) Köszönöm szépen. Mint bizottsági elnök egy rövid reagálás, azért az ügyrendi gombot nyomtam meg. Két dolgot elfelejtettem mondani, ami esetleg érdekes lehet, és a Közgyűlés véleményét is befolyásolhatja. A Gazdasági Bizottság saját hatáskörében kérte az irodát, hogy a SOLANOVA projektről, amely a Törzs utcán indulna, külön tájékoztatást kérünk, hogy ez hogyan áll, mielőtt bármi aláírás történik. Látni szeretnénk a szakmai és pénzügyi hátteret. Ez az egyik. A másik pedig, hogy a Malomkert és környezetében lévő felújításokról külön kérünk egy tájékoztatást, hiszen ott egyéb összefüggései is lehetnek a panelfelújításon túl. Tehát parkoló létesítés, darabszám meg volt, nem volt meg, kellett, nem kellett? Tehát úgy gondolom, ezt kifelejtettem a bizottsági véleménynél, hogy egy ilyen tájékoztatást kértünk az irodától, hogy tegye meg. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm. Kósa Tímea alpolgármester asszonynak adom meg a szót. Kósa Tímea:(alpolgármester) Igen, volt egy kérdés, ami hozzám szólt, kötelességem erre válaszolni. Egy picit távolabbról kezdem. Az önkormányzatiság számomra azt jelenti, és azt, hogy én itt alpolgármesterként funkcionálok, az azt jelenti, hogy nem azzal foglalkozom, ami nekem tetszik, hanem azzal foglalkozom, ami a polgárokat érinti, és ami nekik fáj, és amilyen problémák eljutnak hozzám. Lehet, hogy ez plusz terhet jelent esetenként adott osztályoknak, magának a struktúrának, de azt gondolom, hogy ezért vagyunk. Ha jó gazda módján viselkedünk itt az önkormányzatban, mármint a vezetés, márpedig így szeretnénk, akkor én azt gondolom, hogy mindenképp a kontrollőri és ellenőri feladatkört, nyílván a tanácsadói feladatkörrel együtt semmiképp sem szabad negligálni, azért sem, mert az Önkormányzat részéről, ahogy a bevezetőben említettem, hogy van egy önkormányzati támogatásrész, ami ebben a programban szerepel, ami hitelből megy természetesen, mert miből menne másból? Ennek révén a
106 Városháza egyik munkatársának a szakmai teljesítés igazolása is rákerül a dokumentumokra. Tehát innentől kezdve azt gondolom, hogy már csak ezért sem mehetünk el e mellett. Sőt. A társasházak az önkormányzattal kötnek szerződést, tehát az önkormányzat vezetése, jelesül polgármester úr is aláírja ezeket a szerződéseket, amiről nem igazán tudjuk, hogy mi a beltartalma. Tehát amikor tanácsadásról, s mindenki számára érthető legyen, ellenőri feladatkörről beszélünk, akkor azt hiszem, hogy az input az mindenképpen érthető. Hogyha ez jól működött volna a korábbi időszakban, akkor biztos nem lenne ennyi panaszos és ennyi konkrét ügy, meg ennyi rendőrségi ügy, amennyi mondjuk most van, és én úgy vélelmezem, hogy egyébként még lesz is ebben a kérdéskörben. Ha be lett volna tartva maradéktalanul a rendelet, amely egyébként rendelkezésre áll, a Közgyűlés fogadta el, akkor azt hiszem, hogy ez a problémakör ma nem lenne akkora, mint amekkora. Egyébként az előterjesztésnek a vége pontosan tartalmazza, a 8. oldal, hogy a még nem pályáztatott társasházak a már elkezdett, de kivitelezői szerződéssel nem bíró társasházak, vagy a folyamatban lévő, vagy már kivitelezett, de önkormányzati támogatási szerződéssel nem bíró társasházak esetében milyen alternatívát javasol az önkormányzat. Hangsúlyozom, nem kívánunk beleszólni, hogy ki legyen a kivitelező. Nem mi kívánjuk lebonyolítani a közbeszerzést. Mi csak ott szeretnénk lenni, hogy tudjuk, hogy mi történik körülöttünk, mert talán kevesebb lesz a lakossági panasz, hogy ha nem mennek el mellettünk az események. Semmiképp sem úgy szeretnénk ezt tenni, ahogyan a korábbi önkormányzat tette. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Jeszenszki úrnak válaszolva, a kormányzat legutóbbi információm szerint is ebben félévben tervezi, az első félévben a panelprogram folytatását. Konkrét információm nincs, nyilván itt most rengeteg tennivaló van, de mi figyeljük ezt a folyamatot. Sokkal inkább figyelnünk kell azonban azt a folyamatot, ami itt zajlott és zajlik, ezért tartottam én is fontosnak személy szerint ennek a kérdésnek a tárgyalását, és ezért például több számlát nem írtam alá. Azért nem írtam alá, mert meg akartam szakítani azt a gyakorlatot, ami itt jellemző volt a munkatársaink tájékoztatása szerint, ugyanis az egyik probléma, hogy kerültek kiválasztásra kivitelezők, ezt meg kell vizsgálni. Másik probléma, hogy végzik a munkájukat? Harmadik, hogy nekik vannak szerződéses kötelezettségeik. Tehát ha az van a szerződésben, hogy a munkaterület átvételekor, a munka megkezdésekor a Polgármesteri Hivatal munkatársát oda kell hívni, hogy nézze meg, akkor az egy kötelezettség. A gyakorlat ezzel szemben, hogy nagyon el voltak kényeztetve idézőjelben ezek a vállalkozók, az volt, hogy ha minden munkát befejeztük, akkor odahívták a mi munkatársunkat, hogy írja alá utólag. Azt sem tudja, mit ír alá. Úgy hogy tájékoztatom a Közgyűlést, több ilyen számlát nem írtam alá. Mert azt mondtam, hogy előbb teljesítsék a kötelezettségüket, ha kell akkor fel kell bontani, meg ellenőrizni az ő költségükön, mert így nem fogunk aláírni semmit. Tehát ezért is fontos ami az előterjesztés végén szerepel, ugye különböző fokozatai, stádiumai vannak ennek az eljárásnak, nyilván ami most indul, abban szeretnénk részt venni. Éppen a lakosság érdekeinek a védelmében. Ne csak akkor kerüljön már ide hozzánk az ügy, amikor a lakossági panaszok jönnek és én a munkatársaknak is azt mondtam, hogy nem fordulhat elő. Hiába volt ez a gyakorlat két évig, hogy aláírnak látatlanban bármit, ők se írjanak alá, mert nem írhat alá. Hozzászólásra, vélemény-nyilvánításra jelentkezik-e valaki? Megadom a szót Dr. Horváthné dr. Veisz Katalin képviselőasszonynak.
107 Dr. Horváthné dr. Veisz Katalin:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. 2008-ban kialakult egy idézőjelben belterjes folyamat a panelfelújításokra vonatkozóan. A társasházak, lakásszövetkezetek képviselői teljhatalommal rendelkeztek, rendelkeznek a panelfelújítással kapcsolatos folyamatok terelgetésében. A közös képviselők egyértelműen kihasználták a lakók jóhiszeműségét, és tájékozatlanságát, mely információhiány sokszor a szándékosságot sejtette. A pályázatok elkészítésénél már a megszokott beszállítókkal, kivitelezőkkel egyeztetve készült el a költségvetés, mely árazás az általános piaci áraktól jelentősen elrugaszkodott. Nagyon sok esetben bekerült a pályázat költségcsomagjába például olyan lakás, nyílászárócseréje, mely már előtte a lakó által ki lett cserélve. A lakók nem tudták panaszukat a megfelelő hatáskörrel rendelkező szervhez továbbítani, így az bizonyos idő után a közös képviselők ápolta kollektív közöny miatt elévült. Sok esetben a lakásokra eső, az általános piaci áraknál magasabb költségekre a legegyszerűbb magyarázat az volt, hogy a teljesítést követő 60-90 napos vagy annál hosszabb kifizetések miatt a kivitelezőknek kell a beruházást finanszírozni és ez költségekkel jár. Természetesen felmerült a kérdés, hogy a fentiek ellenére a közös képviselőknek miért volt érdekül, hogy késve nyújtsák be az önkormányzati támogatási szerződés dokumentumait? A válasz egyszerű. A közös képviselőknek nem volt érdekük, hogy bejelentsék időben az önkormányzat felé a munkák megkezdését, hiszen akkor a nem megfelelő anyagok, nyílászárók, stb. szigorúbb ellenőrzés alá kerülhettek volna. Javaslat a megoldásra. Az Önkormányzat részéről a hatósági jogkör lehetőség szerint maximális mértékű gyakorlása. Fontos szempont a kivitelező korrekt kiválasztása. Olyan árajánlatok beszerzése, melyek a jelenlegi piaci árszintekhez igazodnak és nem elrugaszkodnak. Olyan kivitelezők kiválasztása, akik maximum egy-két alvállalkozóval dolgoznak, kerülve az eddig kialakult átláthatatlan alvállalkozói struktúrát, négy-nyolc alvállalkozó. Olyan építőipari termékek beépítésének engedélyezése, melyek rendelkeznek érvényes minősítésekkel, és a termékek beazonosíthatók, ellenőrizhetőek, hitelt érdemlően a helyszíni kivitelezés szúrópróbaszerű ellenőrzésein, valamint a készrejelentést követően utólag is. Lehetőséget kapjanak olyan kivitelezők, akik ez idáig nem vettek részt komplett panel felújítási munkálatokban, de rendelkeznek olyan referenciákkal, melyek más típusú épületekre vonatkoznak, például, szálloda, iskola, óvoda. A fenti problémák jövőbeni elkerüléséhez az eddigi rendszert alapjaiban kell megváltoztatni úgy, hogy abban mind az energetikai szempontok, mind a végfogyasztók érdekei kerüljenek előtérbe, de a tisztességes munkát végző vállalkozások is megtalálják számításaikat. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Jeszenszki András képviselő úr jelentkezett hozzászólásra. Jeszenszki András:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Már a kérdéseknél és a vitában is elhangzott a kivitelezők számának a kérdése és talán én ezzel kezdeném a hozzászólásomat, hiszen azért egy dolgot szeretnék itt világossá tenni, de erre egyébként már polgármester úr azért utalt, és én is ezt szeretném erősíteni. Ebben az előterjesztésben elsősorban a 2008-ban befogadott 77 pályázatról van szó és néhány városvezető képviselőtársam a teljes panelprogramról beszélt vagy legalábbis úgy tűnt, mintha a teljes panelprogramról lenne szó. Azért valójában, hogy ha ezt a programot vizsgáljuk, akkor látható, hogy nem erről a 77 pályázatról szólt azért az elmúlt évek panelprogramos
108 pályázati sorozata Nyíregyházán, hanem arról a 214 pályázatról, amelyet Nyíregyháza városvezetése megnyert az elmúlt időszakban. Ez egyébként 9177 lakást érint, ezeknek a felújítását, ezeknek jelentős része már elkészült a felújítás során, hiszen a tavalyi év közepéig, tavalyi év végéig több mint 140 lakásnak a műszaki átadása történt meg, hatezernél több, vagy hatezer körüli lakás felújításával és valóban van itt még néhány ezer lakás, amelyeknek a felújítása éppen zajlik, vagy még nem indult el a kivitelezés folyamata. Emellett jó néhány lakóközösség pályázott egylépcsős pályázatban, ami azt jelenti, hogy nem vették igénybe az önkormányzat támogatását, ez 418 lakás volt, és lehetőséget biztosítottunk arra is, hogy Nyíregyházán az esetlegesen balesetveszélyessé válható termofor kéményeknek a felújítása megtörténjen. Hogy miért is mondtam el ezeket az adatokat? Azért mert úgy gondolom, hogy az a siker, amelyet a városlakókkal együtt Nyíregyháza vezetése az elmúlt időszakban elért, az azért önmagáért beszél és sem én, sem képviselőtársaim az MSZP frakcióban nem szeretnénk, hogy ha az egész programra az árnyék vetülne, hogy ez az egész program sikertelen volt és csak negatívumok övezik, illetve rossz dolgok övezik ennek a programnak a megvalósítását. Hogy mennyibe kerül, milyen műszaki tartalom van egy ilyen pályázatban, hogy melyek az elismerhető költségek, ugye itt volt szó lábazatról, meg garázsajtóról és minden egyéb olyan dologról, ami egyébként teljesen jogos volt például Jászai képviselő úr felvetéséből, hogy milyen minőségi problémák vannak. Erről hallhattunk itt most az előbb a képviselőtársaimtól. És valóban egy ekkora munkánál egy ilyen nagy számú lakást érintő felújítási projektben azt gondolom, hogy szinte elkerülhetetlen az, hogy minőségi problémák legyenek. Az előterjesztésnek a 3. oldalán található egy dőlt betűvel szedett mondat, a lakók most szembesülnek igazában azzal, hogy anyagilag milyen terhet jelent számukra a felújítás. Ez volt az a mondat, amit én igazából értelmezni nem tudtam. Nem azért, mert nem értem, hogy mit jelent, hanem egyszerűen egyéni képviselőként mondom azt, hogy nem igazán értem, hogy ez hogyan fordulhat elő? A saját önkormányzati választókerületemen én jó néhány lakógyűlésen, talán majdnem minden lakógyűlésen részt vettem, ahol a panelprogram előkészítésének a folyamata zajlott vagy az előkészítés vagy a pályázat beadásnak a gondolata megfogalmazódott egy lakóközösségben. Az elengedhetetlen volt, legalábbis ahol én részt vettem, ott az szóba sem kerülhetett, hogy a lakók úgy döntsenek a saját pénzük, az állam pénzének és az önkormányzat pénzének az elköltéséről, hogy ne legyenek tisztában azzal, hogy ez mennyibe fog számukra kerülni. Azt gondolom, hogy ha ilyen megtörtént, amelyet képviselőasszony is említett, akkor bizony ott azért felmerül egyrészt nyílván a közös képviselőknek a felelőssége, egyértelműen, hiszen nem létezhet, olyan helyzet nem állhat elő törvényesen, hogy a lakók nincsenek tisztában azzal, hogy éveken keresztül mi után fizetnek. Pláne meg az nem fordulhat elő, hogy egyáltalán nem tudják, hogy végösszegként milyen összeggel kell szembesülniük, de nyilvánvalóan, hogy ha ez megtörtént és a folyamat elindult, akkor a lakók felelősségét sem tudjuk kikerülni, hiszen nem létezhet az, hogy úgy belemennek és úgy elindítanak, beengednek a lakásaikba például kivitelezőket ablakot cserélni, hogy egyébként meg ők maguk nem tudják, hogy ez mennyibe kerül. Hát számomra ez egy kicsit felfoghatatlan, egyébként hasonló problémával megmondom őszintén én is találkoztam. Tehát, amit képviselőasszony felvetett, lakógyűlés folyamán is hozzám érkező panasztevő lakosokkal én is találkoztam, és azt gondolom, hogy ilyenkor, bár nem az önkormányzati képviselő feladata, de azt gondolom, hogy mégis csak segíteni kell a lakóközösségeket, hiszen nem
109 lehet az, hogy nincsenek tisztában ezekkel a ezekkel a költségekkel. Úgy gondolom, hogy a tanácsadó szerep, amelyet alpolgármester asszony is megfogalmazott, illetve az iroda munkatársai is, az, hogyha ez segíti ezt a helyzetet és ennek a helyzetnek a még tisztábbá tételét, mert úgy gondolom, hogy néhány példától eltekintve, amelyet hallhattunk, azért az egész pályázatra és az egész panelprogramos folyamatra ezt nem mondhatjuk. Akkor ez egy elfogadható és egy támogatható lehetőség, de úgy gondolom, hogy nem szabad kikerülnünk azt, és nem szabad az önkormányzatnak magára vállalnia a lakóközösségek és a közös képviselők felelősségét, mert az viszont nem a mi dolgunk. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. További jelentkezőt nem látok, így a vitát lezárom. Teljesen egyetértek Jeszenszki képviselő úrral abban, hogy ezt a felelősséget nem vállalhatjuk át, azzal is és ez a célja többek közt ennek a mai napirendnek, hogy sikeres legyen a panelprogram és ez még egy folyamatban lévő dolog is tulajdonképpen, s minden jó, ha vége jó azt mondják. Én egyet tudok érteni a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság módosító javaslatával, azzal együtt természetesen, hogy ha erre a következőkben, majd a következő pályázati kiírásban lesz lehetőségünk, hogy mindent tegyünk meg annak érdekében, hogy ne utólag utána szaladjunk a dolgoknak, hanem próbáljuk befolyásolni azzal a lehetőséggel, amivel az önkormányzat rendelkezik és azzal, hogy a felelősséget nem vállalva át sem a kivitelezők, sem a közös képviselők, sem az egyes társasházak részéről. Ezek után kérem, hogy szavazzunk az előterjesztés elfogadásáról, az alpolgármester asszony által már ismertetett másik módosító indítvánnyal együtt. Szavazáskor jelen volt 21 képviselő. A Közgyűlés 21 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 13/2011. (I.20.) számú határozat a 2008. évben az Önkormányzat által is támogatott iparosított technológiával épült lakóépületek felújításának – LFP-2008-LA-2 pályázati kódszámú pályázatok – állapotáról A Közgyűlés a 2008. évben az Önkormányzat által is támogatott iparosított technológiával épült lakóépületek felújításának – LFP-2008-LA-2 pályázati kódszámú pályázatok – állapotáról készült beszámolót tudomásul veszi. Vagyongazdálkodási Osztály vezetőjét a beszámolóban Utasítja: A megfogalmazott javaslatok kidolgozására és a 19/2008. (IV.1.) önkormányzati rendelet módosításának előkészítésére. A Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság javaslata alapján egyetért azzal, hogy az iparosított technológiával épült lakóépületek felújítására kiírt pályázatoknál az eljárási szabályokat úgy kell módosítani, hogy a
110 felújítás komplex legyen, terjedjen ki a kiegészítő felújítási munkálatokra is. Felelős: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási Osztály vezetője Határidő: 2011. február 21. 12./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010. évi közbeszerzési tervének elfogadásáról szóló 73/2010.(III.29.) számú határozat módosítására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Véleményezi: Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Előzetesen annyit, hogy az elmúlt évi közbeszerzési tervről beszélünk, ennek volt tavaly augusztus 23-án egy egyes számú módosítása. Tulajdonképpen itt a 2. számú módosításról beszélünk, amire azért kerül sor, mert még decemberben is voltak olyan közbeszerzési eljárások, amiket érint ez a módosítás. Az előterjesztést megtárgyalta és véleményezte a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság, felkérem Jászai Menyhért elnök urat, hogy ismertesse a bizottság álláspontját. Jászai Menyhért:(Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elnöke) A bizottság az előterjesztést megtárgyalta és elfogadta, elfogadásra javasolja a módosítást. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Van-e kérdés az előterjesztéshez? Nem látok kérdezőt. Hozzászólni, véleményt nyilvánítani kíván-e valaki? Nincs jelentkező úgy, hogy kérem, hogy szavazzunk az előterjesztésről. Szavazáskor jelen volt 21 képviselő. A Közgyűlés 21 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 14/2011. (I. 20.) számú határozat Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010. évi Közbeszerzési Tervének elfogadásáról szóló 73/2010. (III. 29.) számú határozat módosításáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és j ó v á h a g y j a jelen határozat mellékletét képező Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010. évi Közbeszerzési Tervének módosítását.
111
1. 2. 3.
4. 5. 6.
7.
8.
Az eljárás megnevezése
A beszerzés tárgya
Az eljárás fajtája
Becsült érték (nettó HUF)
’Forgalomirányító központ kiépítés’ lebonyolítói feladatainak ellátása ’Arany János út – Szarvas út forgalmi csomópont építés’ lebonyolítói feladatainak ellátása Városi és elővárosi kötöttpályás közösségi közlekedési rendszer és intermodális csomópont fejlesztése Nyíregyházán megvalósíthatósági tanulmány készítése Nyíregyháza, érkerti közterületek rehabilitációja - kivitelezési tervdokumentáció elkészítése Beregszász város hiányzó csatornahálózata engedélyes tervdokumentáció elkészítése Forgalomirányító központ kiviteli terveinek készítése és kiépítése
szolgáltatás megrendelése szolgáltatás megrendelése
általános egyszerű eljárás általános egyszerű eljárás
12 500 000
Az eljárás megindításának (tervezett) időpontja 2010-05-20
Felelős szervezeti egység, felelős ügyintéző
2 000 000
2010-09-16
szolgáltatás megrendelése
nyílt eljárás
105 000 000
2010-06-15
Városfejlesztési Osztály Zolnai Gábor
szolgáltatás megrendelése
általános egyszerű eljárás
12 000 000
2010-09-01
Városfejlesztési Osztály Bartha István
szolgáltatás megrendelése
nyílt eljárás
58 000 000
2010-11-01
Városfejlesztési Osztály Vattamány Terézia
építési beruházás
nyílt eljárás
652 120 000
2010-10-21
Városfejlesztési Osztály Zolnai Gábor
Nyíregyháza, Arany János út – Szarvas út forgalmi csomópont kiviteli terveinek készítése és kiépítése Bujtos városrész csapadékvízzel veszélyeztetett utcáinak
építési beruházás
nyílt eljárás
185 000 000
2010-12-16
Városfejlesztési Osztály Zolnai Gábor
építési beruházás
általános egyszerű eljárás
149 802 234
2010-04-30
Városfejlesztési Osztály Veczánné Repka Jolán
Városfejlesztési Osztály Zolnai Gábor Városfejlesztési Osztály Zolnai Gábor
112
Az eljárás megnevezése
A beszerzés tárgya
Az eljárás fajtája
Becsült érték (nettó HUF)
Az eljárás megindításának (tervezett) időpontja
Felelős szervezeti egység, felelős ügyintéző
építési beruházás
általános egyszerű eljárás
244 996 602
2010-04-30
Városfejlesztési Osztály Veczánné Repka Jolán
építési beruházás 10. Virág utca eleje a Csipke közzel csapadékvíz elvezetés kivitelezése építési beruházás 11. Luther tér csapadékvíz elvezetés rekonstrukció kivitelezése építési beruházás 12. 5671 m Nyíregyháza - Nyírszőlős kerékpárút építése építési beruházás 13. Kerékpáros vasúti átjáró építése Kótaji út építési beruházás 14. Tiszavasvári út kerékpárút építés
általános egyszerű eljárás általános egyszerű eljárás általános egyszerű eljárás általános egyszerű eljárás általános egyszerű eljárás hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás
12 000 000
2010-04-30
26 000 000
2010-04-30
160 000 000
2010-04-30
25 000 000
2010-04-30
15 000 000
2010-04-30
7 064 000
2010-02-26
Városfejlesztési Osztály Veczánné Repka Jolán Városfejlesztési Osztály Veczánné Repka Jolán Városfejlesztési Osztály Keresztessy László Városfejlesztési Osztály Keresztessy László Városfejlesztési Osztály Keresztessy László Városfejlesztési Osztály Dobronyi Ágnes
14 208 000
2010-01-22
9.
csatornázása Malomkert városrész csapadékvízzel veszélyeztetett utcáinak csatornázása
15. Zrínyi Ilona utca 7. szám alatti Házasságkötő Terem homlokzat és földszint, udvar felújítására, átalakítására vonatkozó előre nem látható körülmények következtében felmerült kiegészítő építési beruházás elvégzése 16. AGÓRA beruházás pénzügyi rendelkezési jog nélküli lebonyolítói műszaki ellenőri teendőinek ellátása és közbeszerzési eljárásának
építési beruházás
szolgáltatás megrendelése
általános egyszerű eljárás
Városfejlesztési Osztály Farkas László
113
Az eljárás megnevezése
A beszerzés tárgya
Az eljárás fajtája
Becsült érték (nettó HUF)
Az eljárás megindításának (tervezett) időpontja
Felelős szervezeti egység, felelős ügyintéző
építési beruházás
nyílt eljárás
889 586 166
2010-04-01
Városfejlesztési Osztály Farkas László Markovics Attila
építési beruházás
nyílt eljárás
1 957 465 600
2010-09-01
Városfejlesztési Osztály Farkas László
építési beruházás
általános egyszerű eljárás
96 000 000
2010-02-17
Városfejlesztési Osztály Farkas László
20. Nyíregyháza Rozsrétszőlő és Sóstóhegy városrészekben játszótér építése 21. LEGO tanműhely építése
építési beruházás
általános egyszerű eljárás
19 408 0000
2010-02-18
Városfejlesztési Osztály Bartha István
építési beruházás
19 000 000
2010-08-15
22. Zrínyi Ilona (sétáló)utca burkolatcseréje és portálok egységesítése
építési beruházás
általános egyszerű eljárás általános egyszerű eljárás
115 000 000
2010-04-01
Városfejlesztési Osztály Farkas László Városfejlesztési Osztály/ Városfejlesztési Társaság Diczkó József
23. Hősök tere rekonstrukciója
építési beruházás
általános egyszerű eljárás
126 000 000
2010-04-01
24. Luther tér rekonstrukciója
építési beruházás
általános egyszerű eljárás
18 000 000
2010-04-01
25. Nyíregyháza-Borbánya bezárt
építési beruházás
nyílt eljárás
1 185 379 840
2010-11-01
lefolytatása. 17. AGÓRA projekt Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum épületének átalakítása és rekonstrukciója 18. AGÓRA projekt Multifunkcionális Kulturális Szabadidőközpont építése 19. Tiszavasvári úti NYVSC stadionban atlétikai pálya építése
Városfejlesztési Osztály/ Városfejlesztési Társaság Diczkó József Városfejlesztési Osztály/ Városfejlesztési Társaság Diczkó József Városfejlesztési Osztály
114
Az eljárás megnevezése hulladéklerakó szennyezés lokalizálása, csökkentése c. pályázati projekt kivitelezés 26. Nyíregyháza-Borbánya bezárt hulladéklerakó szennyezés lokalizálása, csökkentése c. pályázati projekt tervezése, lebonyolítása 27. Wesselényi Miklós Középiskola, Szakiskola és Kollégium oktatási épületének átalakítása, bővítése, rekonstrukciója és új tornaterem építése projekt eszközbeszerzése
A beszerzés tárgya
Az eljárás fajtája
Becsült érték (nettó HUF)
Az eljárás megindításának (tervezett) időpontja
Felelős szervezeti egység, felelős ügyintéző Czibere Mariann
szolgáltatás megrendelése
nyílt eljárás
54 620 160
2010-05-31
Városfejlesztési Osztály Czibere Mariann
árubeszerzés
általános egyszerű eljárás
16 666 453
2010-05-15
Városfejlesztési Osztály Farkas László
28. Katica bölcsőde infrastrukturális fejlesztése 29. Családias Ellátást Nyújtó Idősek Otthona komplex akadálymentesítése 30. Aprajafalva Bölcsőde fejlesztése és kapacitásbővítése 31. Hét közintézmény komplex épületenergetikai korszerűsítése 32. Napsugár Óvoda infrastruktúra fejlesztése
építési beruházás
általános egyszerű eljárás általános egyszerű eljárás
43 200 000
2010-03-15
21 600 000
2010-03-15
Vagyongazdálkodási Osztály Béres Csabáné Vagyongazdálkodási Osztály Béres Csabáné
általános egyszerű eljárás általános egyszerű eljárás általános egyszerű eljárás
43 200 000
2010-03-15
403 200 000
2010-06-01
20 800 000
2010-06-01
33. 1. rész Bölcsődék
árubeszerzés
általános egyszerű eljárás
1. rész 4 620 000
2010-03-15
infrastrukturális
építési beruházás építési beruházás építési beruházás építési beruházás
Vagyongazdálkodási Osztály Béres Csabáné Vagyongazdálkodási Osztály Béres Csabáné Vagyongazdálkodási Osztály Tomori Gyula Vagyongazdálkodási Osztály Béres Csabáné
115
Az eljárás megnevezése fejlesztésének eszközbeszerzése 2. rész Aprajafalva Bölcsőde eszközbeszerzése 34. 1 550 000 HUF működési hitel
A beszerzés tárgya
Az eljárás fajtája
Becsült érték (nettó HUF)
Az eljárás megindításának (tervezett) időpontja
Felelős szervezeti egység, felelős ügyintéző
Gazdasági Osztály Gergely Lászlóné Oktatási Kulturális és Sport Osztály Markovics Attila
2. rész 7 400 000 szolgáltatás megrendelése árubeszerzés
nyílt eljárás
274 813 000
2010-02-09
nyílt eljárás
225 000 000
2010-04-01
36. TIOP-1.1.1-09/1 pályázat keretében számítástechnikai eszközök beszerzése 37. Bútorok, berendezések, szakmai eszközök beszerzése
árubeszerzés
nyílt eljárás
56 000 000
2010-04-01
árubeszerzés
nyílt eljárás
48 000 000
2010-10-01
38. Szakmai eszközök beszerzése
árubeszerzés
általános egyszerű eljárás
44 559 570
2010-01-29
hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás
13 120 000
2010-01-29
általános egyszerű eljárás
40 800 000
2010-07-01
35. TIOP-1.1.1-07/2-2008 pályázat keretében eszközök beszerzése
árubeszerzés 39. TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0072 Kompetencia alapú oktatás fejlesztése Nyíregyházán” című projekt keretén belül szükségessé váló eszközbeszerzés. 40. Integrált Közösségi Szolgáltató Tér építési beruházás Mandabokor
Oktatási Kulturális és Sport Osztály Markovics Attila Oktatási Kulturális és Sport Osztály Markovics Attila Oktatási Kulturális és Sport Osztály Markovics Attila Oktatási Kulturális és Sport Osztály Markovics Attila Oktatási Kulturális és Sport Osztály Markovics Attila
116
Az eljárás megnevezése 41. Mentálhigiénés Központ épületének átalakítása és rekonstrukciója 42. Mentálhigiénés Központ épületének átalakításához és rekonstrukciójához kapcsolódó eszközbeszerzés 43. Nyári szociális gyermekétkeztetés 44. „ A térségi közigazgatási és közszolgáltatási informatikai rendszerek továbbfejlesztése ÉAOP-2009-4.1.6.” tárgyú projekttel kapcsolatos projektmenedzsment feladatok ellátása. 45. , A FIDIC „Piros” Könyve szerinti vállalkozási szerződés a " Nyíregyháza és Térsége Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Program” – csatornahálózati munkáinak elvégzésére az alábbiak szerint:
A beszerzés tárgya
Az eljárás fajtája
Becsült érték (nettó HUF)
építési beruházás
általános egyszerű eljárás
200 198 780
Az eljárás megindításának (tervezett) időpontja 2010-04-01
árubeszerzés
általános egyszerű eljárás
14 434 446
2010-04-01
Szociális Osztály Metzner Zsolt
szolgáltatás megrendelése szolgáltatás megrendelése
általános egyszerű eljárás általános egyszerű eljárás
23 000 000
2010-04-01
24 000 000
2010-01-15
Szociális Osztály Metzner Zsolt Okmányiroda Dr. Gál György
építési beruházás
nyílt eljárás
1 674 584 000
2010-05-01
Városfejlesztési Osztály Pató István
általános egyszerű
26 400 000
2010-05-01
Vagyongazdálkodási
Telepi nyomóvezeték, átemelők, 1. és 2. főgyűjtő, Debreceni úti átemelő 46. Krúdy Gyula Gimnázium Komplex építési beruházás
Felelős szervezeti egység, felelős ügyintéző Szociális Osztály Metzner Zsolt
117
Az eljárás megnevezése akadálymentesítése 47. Petőfi Sándor Általános Iskola bővítése, felújítása és projektarányos akadálymentesítése
A beszerzés tárgya
Az eljárás fajtája
Becsült érték (nettó HUF)
Az eljárás megindításának (tervezett) időpontja
építési beruházás
eljárás általános egyszerű eljárás
Felelős szervezeti egység, felelős ügyintéző
144 800 000
2010-09-01
általános egyszerű eljárás
11 876 000
2010-04-30
Vagyongazdálkodási Osztály Béres Csabáné
Osztály Béres Csabáné Vagyongazdálkodási Osztály Béres Csabáné
1.
Százszorszép óvoda felújítása II. ütem
2.
építési beruházás Nyíregyháza Keleti Körút építése Nyíregyháza Orosi út - Kállói út közötti Tüzér utcai szakasz és a Nyíregyháza Pazonyi út – Orosi út összekötő szakasz kiegészítő építési beruházása utak kivitelezésére és kiviteli tervének elkészítésére
hirdetmény közzététele nélküli eljárás
142 000 000
2010-05-10
Városfejlesztési Osztály Zolnai Gábor
3.
LEGO tanműhely építése
építési beruházás
általános egyszerű eljárás
46 140 000
2010-05-15
Városfejlesztési Osztály Dobronyi Ágnes
4.
Gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekek számára nyári gyermekétkeztetés
szolgáltatás megrendelése
17 566 416
2010-04-01
Szociális Osztály Metzner Zsolt
5.
Polgármesteri Hivatal épületének takarítása-kiegészítő szolgáltatás megrendelése
szolgáltatás megrendelése
hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás
2 867 976
2010-06-15
Ellátási Osztály Nagyidainé Kelemen Éva
építési beruházás
118
6.
7.
1.
2. 3.
Az eljárás megnevezése
A beszerzés tárgya
Az eljárás fajtája
Becsült érték (nettó HUF)
Nyíregyháza és térsége szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási programja csatornahálózati fejlesztések a FIDIC piros könyve szerint” 1. ütem Nyíregyháza és térsége szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási programja csatornahálózati fejlesztések a FIDIC piros könyve szerint” 2. ütem Akkreditált iskolaadminisztrációs és ügyviteli szoftver beszerzése a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott általános iskolák és középfokú intézmények részére” ‘500 millió forint folyószámlahitelkeret biztosítása’
építési beruházás
nyílt eljárás
7 544 242 000
Az eljárás megindításának (tervezett) időpontja 2010-09-01
Felelős szervezeti egység, felelős ügyintéző
építési beruházás
nyílt eljárás
2 112 778 016
2010-09-01
szolgáltatás megrendelése
egyszerű eljárás a Kbt. 251 § (2) bekezdése szerint
12 240 000
2010-12-02
szolgáltatás megrendelése
38 000 000
2010-12-15
Gazdasági Osztály Patóné Nagy Magdolna
Könyvvizsgálói feladatok ellátása
szolgáltatás megrendelése
egyszerű eljárás a Kbt. 251 § (2) bekezdése szerint hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás
10 340 000
2010-12-16
Okmányiroda Dr. Gál György
Városfejlesztési Osztály Pató István
Városfejlesztési Osztály Pató István
Oktatási Kulturális és Sport Osztály Hadobás Istvánné
119 13./ napirend: Előterjesztés településrészi önkormányzatok tagjai megválasztásának jóváhagyására, és elnökeinek megválasztására Előadó: Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Felkérem főjegyző urat, hogy ismertesse az előterjesztést. Dr. Szemán Sándor:(címzetes főjegyző) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Mivel az előterjesztés kiküldésének időpontjában még nem történt meg a választás, erre a tegnap este, illetve a tegnapelőtti este folyamán került sor, ezért a névsort gondolom, még nem mindenki ismerte meg, hiszen ezt még most sikerült bedolgozni az anyagba. Ezért szeretném ismertetni azokat a személyeket, akik az egyes településrészi önkormányzatba bekerülhetnek, ha a közgyűlés megerősíti őket. Az természetes, hogy a jogszabályok értelmében a részönkormányzat elnöke a települési képviselő. Akkor elsőként, Oroson tegnapelőtt este, kedd este került sor a választásra, ott a legtöbb szavazatot kapták az alábbi személyek: Jászai János, Vezér utca 130/a, Stefán Sándorné, Szállási út 65., Kotán Miklósné Aranyhomok utca 20., Faragó Péter Aranyhomok utca 15/b., Ráb Jánosné Emlék utca 30., valamint Nagyné Hámori Gabriella Kezdő utca 46. szám alatti lakosok. Tegnap, szerdán este került sor a másik településrészi önkormányzat megválasztására, a 13. számú településrészi önkormányzat megválasztására, itt pedig a szavazatok közül a legtöbbet az alábbi személyek kapták: Vasné Harman Gyöngyi, Mandabokor Kalászos utca 2., Balázs László Újtelekbokor 50., Nevelős János Rozsrét, Hajlás utca 31., Harangi Sándor Felsősima, Furulya utca 6., Szurovcsák Mihályné Alsóbaduri út 15., valamint Metka András Felsősima, Samóka utca 14. szám alatti lakosok. Tehát az ő megválasztásuknak a jóváhagyására teszek javaslatot, illetve arra, hogy az orosi részönkormányzat elnökeként a közgyűlés dr. Tirpák György képviselő urat, míg a 13. számú egyéni választókerületi részönkormányzat elnökévé Kósa János képviselő urat válassza meg. Azt szeretném elmondani mind a két választásról, hogy a jogszabálynak megfelelően városrészi tanácskozás keretében rendkívül fegyelmezetten és jogszerűen zajlott le, és meglehetősen gyorsan tudtunk választani. Megfelelő számú jelöltek voltak, ez arra is lehetőséget ad, hogy esetleg a ciklus folyamán, ha valaki kiesik ebből a testületből, akkor a listás szavazás szabályának megfelelően fel tudjuk tölteni a részönkormányzatot. A megbízatás ezt szoktuk hangsúlyozni - társadalmi megbízatás, tiszteletdíjjal, költségtérítéssel, egyéb jutatással nem jár. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Megkérdezem, hogy van-e kérdés az előterjesztéshez? Nem látok jelentkezőt, hozzászólni kíván-e valaki? dr. Tirpák György úrnak adom meg a szót. Dr. Tirpák György:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés! Ügyrendi javaslatom lenne nekem a szavazás mikéntjére vonatkozóan. A részönkormányzat elnökéről, illetve a részönkormányzat tagjairól külön-külön szavazzunk, érintettségemet bejelentem, mint a részönkormányzat elnöke nem
120 kívánok szavazni, kikapcsolom a gépemet, a tagok vonatkozásában viszont szavazni szeretnék. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen, átadom az ülés vezetését Halkóné dr. Rudolf Évának ennél a napirendnél. Halkóné dr. Rudolf Éva:(alpolgármester) Nagy László képviselő urat szólítom hozzászólásra. Nagy László:(képviselő) Köszönöm szépen. Tisztelt Alpolgármester asszony, tisztelt Közgyűlés. Egy látszólag semmilyen jelentőséggel nem bíró észrevételt szeretnék tenni. Csupán azért, mert én ezt megfogalmaztam a tegnapi egyeztetésen is, hogy sajnálatosnak tartom, bár itt, még egyszer hangsúlyozom, hogy nincs jelentősége, hogy miközben az elmúlt időszakban attól volt hangos a világ, hogy olcsóbbá kell tenni a közigazgatást, csökkenteni kell a képviselőtestületek létszámát, a részönkormányzatoknál maradt a 7 fős testületi létszám. Azt jelenti, hogy a nyíregyházi képviselő-testülethez képest már az 1/3-a a részönkormányzatok képviselő-testületnek a létszáma. Azért nem fontos vagy nem lényeges, mert mint ahogy elhangzott, főjegyző úr említette is, tiszteletdíjjal nem jár ez a megbízatás, de a részönkormányzatban azért 7 főnek a részvétele ebben a tekintetben egy kicsit túlzás. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Megkérdezem Kósa képviselő urat, hogy ő is bejelenti-e az személyes érintettségét? Kósa János:(képviselő) Igen. Én is bejelentem. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Tehát akkor az ügyrendi indítványt elfogadva külön szavazunk. Kérem, hogy először az orosi részönkormányzat elnökének megválasztásáról azaz dr. Tirpák György megválasztásáról szavazzunk. Szavazáskor jelen volt 19 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal megválasztotta dr. Tirpák György urat az orosi részönkormányzat elnökének. Most pedig kérem, hogy szavazzunk a főjegyző úr által ismertetett tagokról. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 20 szavazattal elfogadta az orosi részönkormányzat tagjait. Kérem a közgyűlést, hogy szavazzunk, a 13. számú részönkormányzat elnökének, Kósa János személyében történő megválasztásában. Szavazáskor jelen volt 19 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal Kósa János képviselőt megválasztotta a részönkormányzat elnökévé Kérem, hogy szavazzunk a tagokról a főjegyző úr által tett előterjesztés szerint. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 20 szavazattal elfogadta a 13. számú részönkormányzat tagjait. A Közgyűlés meghozta az alábbi határozatot:
121 15/2011.(I.20.) számú határozat a Nyíregyháza-Oros városrészben működő településrészi önkormányzat elnökének és tagjainak megválasztásáról A Közgyűlés 1./ a Nyíregyháza-Oros városrészben működő településrészi önkormányzatba a 2014. évi önkormányzati választások napjáig: - Jászai János - Stefán Sándorné - Kotán Miklósné - Faragó Péter - Ráb Jánosné - Nagyné Hámornyik Gabriella
Nyíregyháza – Oros, Vezér u. 130/A. Nyíregyháza – Oros, Szállási út 65. Nyíregyháza – Oros, Aranyhomok u. 20. Nyíregyháza – Oros, Aranyhomok u. 15/B. Nyíregyháza – Oros, Emlék u. 30. Nyíregyháza – Oros, Kezdő u. 46.
szám alatti lakosok választását jóváhagyja. 2./ Dr. Tirpák György képviselőt a városrészi önkormányzat elnökének megválasztja. 15-2/2011.(I.20.) számú határozat a 13-as számú egyéni választókerületben működő részönkormányzat elnökének és tagjainak megválasztásáról A Közgyűlés 1./ a 13-as számú egyéni választókerületben működő részönkormányzatba a 2014. évi önkormányzati választások napjáig: -
Vassné Harman Gyöngyi Balázs László Nevelős János Harangi Sándor Szurovcsják Mihályné Brtka András
Nyíregyháza - Mandabokor, Kalászos u. 2. Nyíregyháza - Újtelekbokor 50. Nyíregyháza - Rozsrét, Hajlás u. 31. Nyíregyháza - Felsősima, Furulya u. 6. Nyíregyháza - Mandabokor, Alsóbaduri u.15. Nyíregyháza - Felsősima, Samóka u. 14.
szám alatti lakosok választását jóváhagyja. 2./ Kósa János képviselőt a városrészi önkormányzat elnökének megválasztja.
122
15./ napirend: Előterjesztés a Megye-Város Egyeztető Bizottság tagjainak megválasztására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Visszaveszem az ülés vezetését. Ebben az ügyben egyeztetést folytattam az ellenzéki frakcióvezetőkkel és ennek alapján teszek előterjesztést a tagok megválasztására azzal, hogy Halkóné dr. Rudolf Éva alpolgármester asszonnyal együtt én is bejelentem az érintettségemet és nem veszek részt a szavazásban. Tehát az eddigi gyakorlatnak megfelelően a megyeváros egyeztető bizottságban az alábbi személyek megválasztására teszek javaslatot. dr. Kovács Ferenc polgármester és Halkóné dr. Rudolf Éva alpolgármester, Kósa Tímea alpolgármester, dr. Moskovits Károly képviselő úr és Lengyel Gábor képviselő úr. A törvény szerint kötelező megválasztani ezt az egyeztető bizottságot amely 5 tagú. Tájékoztatom a közgyűlést, hogy a megyei önkormányzat közgyűlése hasonlóan, elnök, alelnök, frakcióvezető és két ellenzéki képviselőt választott a bizottság tagjaivá. Megkérdezem, hogy van-e kérdés az előterjesztéssel kapcsolatban? Hozzászólás, vélemény? Nincs, akkor kérem, hogy szavazzon a közgyűlés az előterjesztésről. Szavazáskor jelen volt 17 képviselő. A Közgyűlés 17 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 16/2011.(I.20.) számú határozat A Megye-Város Egyeztető Bizottság tagjainak megválasztásáról A Közgyűlés a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 61/A §-a alapján a Megye-Város Egyeztető Bizottságba az alábbi személyeket választja meg: - Dr. Kovács Ferenc polgármestert, - Halkóné dr. Rudolf Éva alpolgármestert, - Kósa Tímea alpolgármestert, - Lengyel Gábor önkormányzati képviselőt, - Dr. Moskovits Károly önkormányzati képviselőt.
123 16./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata könyvvizsgálójának megbízására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Véleményezi: Pénzügyi Bizottság Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Üdvözlöm körünkben Kvancz József könyvvizsgáló urat, ezt az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi Bizottság úgy, felkérem Nagy László elnök urat, hogy ismertesse a bizottság álláspontját. Nagy László:(Pénzügyi Bizottság elnöke) A bizottság a tegnapi nap során tárgyalta az előterjesztést és dr. Kvancz József könyvvizsgálói kinevezésével egyetért és jó munkát kíván neki. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Tehát úgy pontos, hogy a Verzatív Audit Könyvvizsgáló Kft-t választja, az előterjesztés erre vonatkozik, de meg kell neveznünk a konkrét könyvvizsgálót, aki majd aláírja a mérleget és ez Kvancz József könyvvizsgáló úr. Megkérdezem, hogy van-e kérdése valakinek? Hozzászólni kíván-e valaki a napirendi ponthoz? Nincs jelentkező, kérem, hogy szavazzunk az előterjesztésről. Szavazáskor jelen volt 21 képviselő. A Közgyűlés 21 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 17/2011.(I.20.) számú határozat Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata könyvvizsgálójának megbízásáról A Közgyűlés 1./ az előterjesztést megtárgyalta, és az Önkormányzat könyvvizsgálatára 2011. január 23. napjától 2014. december 31. napjáig a VERSATILE-AUDIT KÖNYVVIZSGÁLÓ KFT.-t - Cg.: 15-09-071194, könyvvizsgálói kamarai száma: 002430, 4400 Nyíregyháza, Munkás u. 53. sz. - bízza meg. Az önkormányzat könyvvizsgálatát Dr. Kvancz József bejegyzett könyvvizsgáló végzi. Igazolványszáma: 005802, anyja neve: Benya Veronika, 4400 Nyíregyháza, Nefelejcs u. 2/D.
124 2./ felhatalmazza Dr. Kovács Ferenc polgármestert és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyzőt a VERSATILE-AUDIT KÖNYVVIZSGÁLÓ KFT.-vel kötendő megbízási szerződés aláírására.
17./ napirend: Előterjesztés a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsában Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármesterének helyettesítésére Előadó: Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Megadom a szót Halkóné dr. Rudolf Éva alpolgármester asszonynak. Halkóné dr. Rudolf Éva:(alpolgármester) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt közgyűlés. Ennél a napirendi pontnál is bejelentem a személyes érintettségemet. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Tehát az előterjesztés szerint a helyettesítő Halkóné dr. Rudolf Éva alpolgármester asszony. Megkérdezem, hogy van-e kérdése valakinek? Nem látok jelentkezőt. Hozzászólni kíván-e valaki? Senki, kérem, hogy szavazzunk az előterjesztésről. Szavazáskor jelen volt 19 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 18/2011.(I.20.) számú határozat a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsában Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármesterének helyettesítéséről A Közgyűlés a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsában Dr. Kovács Ferenc Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármesterének – távolléte vagy akadályoztatása esetén történő – helyettesítésére Halkóné dr. Rudolf Évát, Nyíregyháza Megyei Jogú Város alpolgármesterét bízza meg és hatalmazza fel.
125
18./ napirend: Előterjesztés az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság fenntartásában működő 16. sz. Aprajafalva Bölcsődében foglalkoztatottak létszámának módosításáról szóló 269/2010.(XII.16.) számú határozatnak a férőhelyek számának növelésével összefüggő módosítására Előadó: Kemenes Erika Szociális Osztály vezetője Véleményezi: Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Megkérdezem az előterjesztőt, hogy kíván-e szóbeli kiegészítést? Nem kíván. Az előterjesztést véleményezte a Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság. Megadom a szót dr. Szilassy Gézának. Dr. Szilassy Géza:(Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság) A bizottság megtárgyalta és elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Megkérdezem, hogy van-e kérdés az előterjesztéshez? Nem látok jelentkezőt. Hozzászólni kíván-e valaki? Nincs jelentkező itt sem. Kérem, hogy szavazzunk az előterjesztésről. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 20 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 19/2011. (I.20.) számú határozat Az Egészségügyi Szociális és Bölcsődei Igazgatóság fenntartásában működő 16. sz. Aprajafalva bölcsődében foglalkoztatottak létszámának módosításáról szóló 269/2010. (XII. 16.) számú határozatnak a férőhelyek számának növekedésével összefüggő módosításáról
A Közgyűlés a 269/2010. (XII.16.) számú határozatának 1. pontját az alábbiak szerint módosítja: 1. a 16. sz. Aprajafalva Bölcsődében, a gyermekcsoportok számának kettővel, 14 -14 férőhellyel történő fejlesztését engedélyezi.
126 19./ napirend: Határozat-tervezet a polgármester szabadságának engedélyezésére Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Nekem nincs szóbeli kiegészítésem. Megkérdezem, hogy van-e kérdés az előterjesztéssel kapcsolatban? Nincs kérdező. Kíván-e valaki véleményt mondani? Kérem, hogy szavazzunk. Természetesen kikapcsoltam a gépemet. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 20 szavazattal meghozta az alábbi határozatot. 20/2011.(I.20.) számú határozat a polgármester szabadságának engedélyezéséről
A Közgyűlés
Dr. Kovács Ferenc polgármester részére a 2010. évi időarányos, rendes szabadsága terhére, 2011. január 24. napjától – január 28. napjáig 5 munkanap szabadság igénybevételét engedélyezi.
Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) 2 perc technikai szünetet rendelek el, ezután zárt ülés következik.
(A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készült)
k.m.f. Dr. Kovács Ferenc polgármester
Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző
